II. A tanúsítvány kiadása után felmerült tényezők

AEO

T Á J É K O Z T A T Ó

Az AEO-tanúsítványok kiadásának feltételeihez és kritériumaihoz kapcsolódó ellenőrzési módszerekről és vizsgálati területekről

2007.11.27. 1.0 verzió

I. Általános rész

A kritériumok

A Vámkódex 5a. cikke1 rendelkezik az engedélyezett gazdálkodó státusz megadásáról a megbízható kereskedők számára, akik a Vámkódex 5a. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kritériumokat teljesítik. Az engedélyezett gazdálkodó státuszt az összes tagállam vámhatóságai elismerik.

AEO-kritériumok:– a vámügyi követelmények betartásának megfelelő nyilvántartása

–– a megfelelő vámellenőrzéseket lehetővé tevő kereskedelmi, és adott esetben szállítási nyilvántartások kielégítő rendszere

— bizonyított fizetőképesség és

–– megfelelő biztonsági és védelmi szabványok”

Ezeket a kritériumokat a VK-VHR vonatkozó, 14h–14k. cikkei tovább részletezik.A következő kérdőív jegyzéket ad a külön figyelmet érdemlő kérdésekből, hogy segítse mind a vámhatóságokat, mind a gazdálkodókat annak értékelésében, hogy az AEO-kritériumok teljesülnek-e vagy sem.

A kérdőív szakaszokra tagolódik. Az első szakasz a vámhatóságokat abban segíti, hogy átfogó képet kapjanak a kérelmezőről, „vámügyi” szempontból. Minden további szakasz egy konkrét, a CC 5a. cikkében és a VK-VHR vonatkozó cikkében ismertetett kritériumra vonatkozik (például a II. szakasz a VK-VHR 14h. cikkének – vámjogi megfelelőség – felel meg). A szakaszok többsége további alszakaszokra van osztva, amelyek a VK-VHR vonatkozó cikkében szereplő konkrét altételeknek felelnek meg.

A kérelmezőknek nem kell minden egyes kérdésre válaszolniuk, ha az információ a vámhatóságok előtt már ismert, vagy ha a kérdés a kérelmező konkrét helyzete szempontjából nem releváns. A kérdőív az AEO tájékoztató 2. számú mellékletével együtt értelmezendő, mely feltünteti, hogy a követelmények mely területei vonatkoznak az ellátási lánc különböző szereplőire.

A kérdőívben konkretizált kérdésekkel többféleképpen is lehet foglalkozni: ugyanazon követelményeknek különböző eszközök, és módszerek használatával lehet megfelelni.

Az újonnan létrehozott cégek esetében lehetséges, hogy a cégnek nem áll módjában, hogy minden, a történetére vonatkozó kérdésekkel kapcsolatos információt benyújtson. Ha az új cég már meglévő cégek összeolvadásával jött létre, az ezekre a cégekre, valamint azok megfelelőségére vonatkozó általános információk segítik a vámhatóságokat az információhiánnyal kapcsolatos kockázatok felmérésében.

1 HL L 117, 2005.5.4., 13. o,

Az EU iránymutatás Times New Roman 12 pontos álló betűvel szedve. Magyar nemzeti kiegészítés Arial 12 pontos normál dőlt betűvel szedve került feltüntetésre.

2

Az AEO-tanúsítvány iránti kérelem benyújtására illetve a kérdőív kitöltésére vonatkozó általános szempontok

1. Az AEO-tanúsítvány iránti kérelem benyújtásakor mellékletként csatolandó a kérelmező gazdasági tevékenységének általános és részletes bemutatása, különös tekintettel az általa folytatott vámtevékenységre.

2. A kérdőív kitöltésekor az AEO-tanúsítvány iránti kérelem benyújtásakor fennálló vállalati jellemzőket, információkat kell megadni.

3. A kérdőív egyes fejezeteihez mellékletként csatolt dokumentumok sorszám szerint azonosíthatók legyenek, és a vámhatóság által javasolt formátumban (rtf és xls) kerüljenek benyújtásra.

4. Annak érdekében, hogy a vámhatóság megfelelő képet alkosson a kérelmező tevékenységéről, a kérdésekre adott válaszoknak részletes, világos, jól áttekinthető információkat kell tartalmazniuk.

5. A kérdőívben szereplő kérdésekre adott válaszok kellő módon bizonyítsák azt, hogy az adott területen felmerülő lehetséges kockázatot a kérelmező a minimális szintre szorította.

6. A vámtitok védelmével kapcsolatban a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 16.§-nak előírásai az irányadók.

7. Amennyiben a kérelmező egyes tevékenységi körei outsourcing keretében kiszervezettek, tegye lehetővé a partner cégeknél való vizsgálat lehetőségét. Meg kell jelölni a kérelemmel egyező módon a kiszervezés helyéül szolgáló cég nevét, adószámát, székhelyét, az outsourcing keretében bonyolított tevékenység végzésének helyszínét, továbbá ezen gazdálkodó részéről is gondoskodni kell a kijelölt közreműködő személyről. Hasonló módon kell eljárni, ha a biztonsági előírások betartása kapcsán külső biztonsági szolgálattal áll szerződéses kapcsolatban, illetve bármely tevékenységet más személy végzi (pl.: könyvelés, vámeljárások, adóképviselő stb.).

8. Amennyiben a kérelmező több telephelyen (gyáregység, raktár, stb.) végez gazdasági tevékenységet, és azokra bármely tekintetben (biztonságtechnika, vámeljárások, nyilvántartási rendszer, logisztika) külön előírások vonatkoznak, akkor a kérdőív kitöltésekor azokra külön ki kell térni az egyes pontoknál megjelölve az általános, illetve az egyedi – telephelyi – válaszokat. Hasonló módon kell eljárni, ha üzletági szervezeti felépítés miatt az egyes üzletágakra vonatkozik eltérő szabályozás. Ekkor azonban szükséges az egyes üzletági tevékenységek helyszínét is rögzíteni.

9. A VK-VHR 14k. cikk (4) bekezdésben szereplő nemzetközi tanúsítványokra való hivatkozások esetén szükséges a vállalatra szabott konkrét paraméterek bemutatása, ismertetése.


3

10.Kis-és középvállalkozások esetében a sajátosság figyelembevétele úgy történik, hogy az egyes kérdések kifejtése során kell megadni azon sajátosságokat, melyek ezen gazdálkodóra egyedileg jellemzőek. Ilyen például a belső ellenőrzés lebonyolítása, vagy az irányítói létszámból adódó információáramlás szűkített megvalósulása, így ezen területre vonatkozó belső útmutatók hiánya. Ezen esetekben azt célszerű bemutatni, hogy milyen módszerekkel, esetlegesen külső szakértőkkel történik a kockázatok minimalizálása.

11.Olyan esetben, ha a gazdálkodói tevékenység helyszínén, azonos telephelyen több gazdálkodó folytat gazdasági tevékenységet, a kérelmezőnek jól elhatárolhatóan kell bemutatni a biztonsági kritériumok kockázatainak minimalizálását, függetlenül attól, hogy az egy telephely közlekedő útvonalainak kialakítása nem teszi lehetővé a zárt különálló közlekedési útvonal megvalósítását.

12.Bármely kérdés megelőző ellenőrzésre, belső ellenőrzésre utal – függetlenül attól, hogy ez irányítási, belső ellenőrzési, jogszerűségi vagy számítástechnikai stb. területre vonatkozik -, azokban érteni kell mind a gazdálkodó által elvégzett, mind a gazdálkodó megbízásából elvégzett, illetve esetlegesen az anyavállatok által elvégzett vagy elvégeztetett ellenőrzéseket. Ezen esetekben az ellenőrzések puszta tényén kívül jelezni kell a megállapított pozitív és negatív észrevételeket és azon tevékenységet, melyek a negatív észrevételekkel kapcsolatban megtételre került, vagy megtétele folyamatban van. Hasonló módon kell a vámhatóság megelőző ellenőrzései kapcsán tett intézkedéseket is értékelni.

13.A kérelmezővel kapcsolatban álló más gazdálkodó esetében, ha annak tevékenysége közvetlenül kapcsolódik a kérdőívhez (pl.: biztonsági szolgálat, raktártulajdonos, gépkocsik üzemeltetői stb. ) a biztonsággal összefüggő kérdések, illetve a fiskális kockázatok csökkentésének bemutatásául konkrét példaként szolgálhat ezen gazdálkodókkal kötött szerződés, ha az kitér az AEO kritériumok ismeretére, a tanúsítvány kérelmezőjének megfelelő szintű ellenőrzési jogosítványaira vagy bármi egyéb olyan záradékkal ellátott, amely garantálja a kockázatok minimalizálására való törekvést. Amennyiben a kérelmezővel kapcsolatban álló gazdálkodó már rendelkezik AEO-tanúsítvánnyal, akkor azt a kérelem elbírálása során az érintett tevékenységre nézve figyelembe, lehet venni.

14.A kérdőív kitöltése során törekedni kell a rendszerszemléletű megválaszolásra, melynek eredményeként megállapítható kell legyen az egyes kockázatok minimalizálásán túl a vámtevékenységhez kötődő okmányokon szereplő áruk nyomon követése a gazdálkodó tevékenységének megfelelően, illetve ezen rendszerszemlélet alapján kell tudni bemutatni mindazon külső kapcsolatokat, amelyek a minimális kockázat szintjét nem növelik, így ezen gazdálkodókkal meglevő optimális információáramlás is bemutatandó.

15.Amennyiben a gazdálkodó a kérdőív során azt tapasztalja, hogy az adott válasz olyan belső útmutatóhoz vagy gyakorlathoz kapcsolódik, amely a gazdálkodói szervezeten belül is korlátozott betekintési szabály alá tartozik, úgy ezen tárgykörben az adott válasznál ezt rögzíteni szükséges. Az ilyen dokumentumot, leírást becsatolni nem kell, azonban a helyszíni vizsgálat során a betekintést, az ellenőrzést végzők részére biztosítani szükséges. Ezen esetben a helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyve tartalmazza a betekintés megtörténtét. Ezen esetekben a


4

nyilatkozattételre fel kell jogosítani azon személyt aki ezen dokumentumokba, gyakorlatokba betekintéssel nyerhet.

16.Amennyiben a kérdőív bármely pontja útmutatót, belső leírást, technológiát, vagy ellenőrzési szempontot tartalmaz, akkor multinacionális cégek esetében az alatt érteni kell a kérelmező, esetlegesen európai központ, illetve anyavállalat által kiadottat, ha az a kérdés szempontjából értékelhető adatot tartalmaz. Ha a legmagasabb irányítói szint által kiadott útmutató elvi kérdéseket rögzít, annak meglétét pusztán jelezni kell.


5

II. Magyarázatok

Az önértékelési kérdőív egyes kérdéseihez tartozó magyarázat

Az engedély kérelemhez be kell nyújtani egy önértékelési kérdőívet. Ennek kérdéseit az 1. számú melléklet tartalmazz. Itt ezen a kérdőív magyarázata található. Az ellenőrzést a vámhatóság, ezen kérdőívre adott válaszok alapján folytatja le.

I.2.1 I. szakasz A Társaság tájékoztatása

Ez a szakasz egy felsorolás azokról az információkról, amelyekre a vámhatóságnak szüksége van ahhoz, hogy a kérelmezőről és annak tevékenységeiről „képet” alkosson magának. Ezeknek az információknak egy része már rendelkezésére állhat, ha a kérelmező kapott már vámengedélyt.

A kérelmező adatai annak puszta felsorolásán túl képet nyújtanak a gazdasági szereplőről. Természetes ennek megfelelően szükséges bizonyos dokumentumok becsatolása (például a cégkivonat, az éves mérleg, a beszámoló). Ezek összességében adják meg a kérdések rendszerszemléletű megközelítésének lehetőségét, az esetlegesen becsatolt egyszerűbb vállalati séma, illetve a gazdasági tevékenység rövid, átfogó szöveges bemutatásával együtt. A vámcélú üzleti terv szintén fontos eleme ezen résznek, hiszen az elkövetkezendő időszak vonatkozásában nemcsak a likviditás szempontjából meghatározó, hanem a vámtevékenység volumene és tagozódása is kiolvasható belőle. Ez mutatja ugyanakkor áttételesen, hogy a gazdálkodó a tervszerű üzletmenetben figyelemmel kíséri-e az EU gazdasági szabályozását és annak megfelelően alkalmazkodik napi tevékenysége során. A későbbiek során felmerülő kockázatok szempontjából, a fentiekben felsorolt dokumentumok csak azokkal összevetve adhatnak kellően megalapozott képet.

A gazdasági szereplő tevékenységének vizsgálatához további segítséget nyújthat: - a rövid cégtörténet, - a társasági szerződés és módosítása (alapításkori társasági szerződés – alap -, valamint a kérelem benyújtását megelőző utolsó módosítást), - az elmúlt 3 év könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolói,- a könyvvizsgálói jelentések,- számviteli politika, - számlatükör, - nyilatkozat a gazdálkodó tulajdonviszonyairól, illetve vezetőiről - a cég nevében aláírási jogosultsággal rendelkező, a vállalkozásért felelős személyekre vonatkozó aláírási címpéldányok (pl. vezető tisztségviselő, olyan személyek, akik vámnyilatkozatotokat, vámhivatalba irányuló megkereséseket írhatnak alá),- vámraktári egyszerűsítésekhez tartozó egyéb engedélyek (engedélyezett címzetti és elektronikus vám elé állítási engedély, stb)- APEH igazolás

Amennyiben a kérelmező egyes tevékenységi körei outsourcing keretében kiszervezettek, tegye lehetővé a partner cégeknél való vizsgálat lehetőségét. Meg kell jelölni a kérelemmel egyező módon a kiszervezés helyéül szolgáló cég nevét, adószámát, székhelyét, az outsourcing keretében bonyolított tevékenység végzésének helyszínét, továbbá ezen gazdálkodó részéről is gondoskodni kell a kijelölt közreműködő személyről. Hasonló módon kell eljárni, ha a biztonsági előírások betartása kapcsán külső biztonsági


6

szolgálattal áll szerződéses kapcsolatban illetve bármely tevékenységet más személy végzi (pl.: könyvelés, vámeljárások, adóképviselő stb.).

Az engedélyezett gazdálkodói státusz megadási folyamatának továbbvitele érdekében a kérelmezőnek be kell nyújtania azokat az adatokat, amelyek a VK-VHR 1C. mellékletében, a kitöltési útmutató végén szerepelnek. A kérelmező az ebben a szakaszban található területeket felhasználhatja annak biztosítására, hogy az adatokat közölje és az engedélyezett gazdálkodói státusz megadásának folyamatát, megkönnyítse.

I.2.1.1 1. alszakasz Az üzleti vállalkozás volumene

1.01.1. Üzleti forgalma helyett éves nettó árbevétel. Mellékelje az elmúlt 3 év éves beszámolóit.

1.01.2Kérelmező nyeresége és vesztesége helyett az adózás utáni eredmény feltüntetése a célszerű.

1.01.3. Tárolókapacitás: szükséges megadni a gazdálkodó összes tárolókapacitását, melyen belül, ha a gazdálkodó eltérő típusú (vámraktár, adóraktár, harmadik országos termék alapanyag raktárral, vagy harmadik országos termék felhasználásával készült késztermék raktárával) raktárral rendelkezik az áttekinthetőség szempontjából érdemes azokat megkülönböztetve feltüntetni, melyekhez célszerű a helyszínrajzok, alaprajzok becsatolása. Adóraktár esetében kérjük külön bontani az ÁFA és jövedéki adóraktárt is.Tárolókapacitás alatt kell érteni a következőket is.pl. raktárak (négyzetméter, köbméter), tartályok, silók stb.

1.01.4.-1.01.7Becsülje meg különös tekintettel a nem közösségi áruk beszerzésének várható értékét/mennyiségét a következő két évre vonatkozóan! (gazdasági tevékenységtől függően a vásárlások vagy betárolások tekintetében)! Becsülje meg a következő két évben vám- vagy adóraktárba betárolni tervezett áruk volumenét!Becsülje meg a következő két évben a gyártási folyamatban felhasználni kívánt nem közösségi áruk volumenét!

1.01.8. Becsülje meg a harmadik országos célországonkénti bontásban az értékesítések várható volumenét és értékét (eladott áruk beszerzési értéke, vagy az előállított termékek önköltségi árát összesen) az elkövetkezendő 2 évben!

1.01.9 Becsülje meg célországonkénti bontásban a vámraktárakból kitárolni tervezett áruk várható volumenét az elkövetkezendő két évben!

I.2.1.2 2. alszakasz Vámügyekkel kapcsolatos statisztika

A tarifális besorolás gyakorlata lehetőséget nyújt a tarifa és a kereskedelem/gyártás terminológiájának egyeztetésére, a különbségek árnyalt megvilágítására és azok


7

kiküszöbölésére. Az iparági ismeret és a tarifa ismerete együttesen szolgálják a megfelelő válasz lehetőségét. Ha tehát a tarifaszakértő és a termékszakértő konzultációja, esetleges közös adatbázisa a bevált gyakorlat, úgy bármilyen változás jogszerű állapotot idéz elő és nem beszélhetünk valós kockázatról. Természetes, hogy itt kerül sor mindazon területek bemutatására, amely a tarifához köthető, így a TARIC intézkedések vagy a dömpingellenes vámok esetei.Amennyiben a tarifális besorolásra vonatkozóan kértek előzetes állásfoglalást, KTF-et (pl.: fizikai vagy laboratóriumi), meg kell bizonyosodni azok eredményeinek alkalmazásáról. Továbbá célszerű bemutatni azon belső útmutatókat, amelyek az áruk műszaki leírása, laboratórium igénybevétele tekintetében tartalmaznak előírásokat vagy kialakult gyakorlatot.Szükséges megvizsgálni a harmadik országokból importált árukról készített kimutatást, hiszen ha ilyen termékek széles körével kereskedik, számítani lehet arra, hogy az árukódok terén váltakozások fordulnak elő. Ilyen esetekben az alkalmazkodás minősége és gyorsasága, a rugalmas alkalmazkodás és a jogszerűség összhangja kell megjelenjen.A tarifára vonatkozó kérdés megválaszolásánál azt az eljárást (folyamatot) szükséges bemutatni, ami alapján a nem közösségi áruk tarifális besorolása megtörténik. Milyen személyi és tárgyi keretrendszeren belül történik az áruosztályozás? Pl.: miként valósulnak meg az alábbiak- a tarifális változások nyomon követése,- oktatás, továbbképzés,- tanácsadói cég igénybevétele,- gyártási folyamat, termék és felhasználás ismerete, - a megfelelő szakterületek közötti kommunikáció (lásd vám-gyártás között).Az eljárása során vesz-e igénybe tanácsadót?

1.02.1. Mellékletben csatolja a releváns cikkszámokat kiegészítve megnevezés, vámtarifaszám, származási ország, vámtétel, jövedéki adó mértéke, ÁFA mérték, a Közös Agrár Politika (továbbiakban: KAP) alá tartozó termékek feltüntetésével.Sorolja fel azokat a termékeket, amelyekre vonatkozóan rendelkezik Kötelező Tarifális Felvilágosítás okmánnyal.Kötelező tarifális felvilágosítás intézményének igénybe vétele.

1.02.2. Készítsen áttekintést a forgalmában előforduló alacsony vámtétel alá tartozó árucikkekről, ahol alacsony vámtételűnek minősül az évenként kihirdetett átlag vámszint alatti vámtétel.

1.02.3.Készítsen áttekintést a forgalmában előforduló alacsony ÁFA mérték alá tartozó árucikkekről, ahol alacsony áfa mértékű az a termék, melynek áfa mértéke nem a mindenkori legmagasabb áfa kulcsba tartozik (jelenleg 20 %).

1.02.4. Készítsen áttekintést a forgalmában előforduló alacsony jövedéki adó alá tartozó árucikkekről.

1.02.05. Sorolja fel a forgalmában, előforduló, a KAP hatálya alá tartozó termékeket! (export-visszatérítés hatálya alá tartozó, közös piac szervezés hatálya alá tartozó).


8

1.02.6. Sorolja fel a forgalmában előforduló olyan termékeket, amelyekkel kapcsolatban igénybe vett preferenciális intézkedéseket!

1.02.7 Sorolja fel azokat a terméket, amelyekre dömpingellenes vámok kerültek kiszabásra, illetve sorolja fel azon hasonló termékeket, amelyek a dömpingellenes vám hatálya alá tartozó termékeknek minősülnek. Amennyiben az alkalmazott tarifaszámok valamely kérdésként becsatolásra kerültek törzs formájában, abban az esetben ezen pontnál a kifejtés szükségtelen.

1.02.8. Sorolja fel a forgalmazott nem közösségi áruk származási országát.A származás területén az importált áruk származásának helytelen feltüntetése, illetve a származás helytelen bejelentése révén a dömpingellenes vámok vagy más korlátozások megkerülése jelenti a kockázatot. (Nem ideértve az áruk áramlásának dokumentációjához kapcsolódó exportban megjelenő kockázatokat, melyek az áruk áramlásánál kellően kizárhatók.)A származásra vonatkozó kérdések megválaszolásánál azt az eljárást (folyamatot) szükséges bemutatni, aminek keretében meggyőződik a nem közösségi áruk származásának helyességéről: - preferenciális származás igénybe vételére sor kerül-e, a közvetlen szállítás feltételei FORM A esetén fennállnak-e,- számlanyilatkozat esetén a meghatározott szövegezés helyességét figyelemmel kísérik-e,- rendelkezik-e vámegyszerűsítéssel, ha rendelkezik vele, hogyan ellenőrzi az árunyilatkozaton hivatkozott preferenciális eljárásra jogosító okmány valóság tartalmát,- a bekért beszállító nyilatkozatok valóság tartalmát ellenőrzi-e, ha igen hogyan,- a beszállítástól a kiszállításig hogyan követi nyomon a nem közösségi áruk származását nyilvántartásaiban,- kötelező származási felvilágosítás (KSzF) került-e kiadásra a gazdálkodó részére, az EV-ken a KSzF feltételeinek megfelelően kerülnek-e bejelentésre az áruk,- ellenőrzi-e, hogy a bejelentett áruk ténylegesen a KSzF-ben meghatározottakkal megegyeznek.- ellenőrizni és belső leírásban is rögzíteni kell minden olyan jelzés vizsgálatát a terméken és csomagoláson, amely a tényleges származási országra utalhat (pl. a vonalkód, a kartonokon lévő jelzések megtekintésével a raktárban).

1.02.9. Mi a vámérték és az ÁFA alap megállapításának szokásos eljárása?A vámértékre vonatkozó kérdések megválaszolásánál azt az eljárást (folyamatot) szükséges bemutatni, ami alapján a vámérték meghatározásra kerül:- a könyvelés és a vámeljárások lefolytatásával megbízott között milyen szinten valósul meg az információáramlás,- előfordulhat-e, hogy a vámeljárások lefolytatásával megbízott nem szerez tudomást a könyvelésben szereplő vámértéket befolyásoló tételekről (számlákról),- HÉA (hozzáadott érték adó) a magyar adózási rendszerben az általános forgalmi adót (ÁFÁ-t) jelöli,- előfordulhat-e az áruk alulértékelése vagy felülértékelése,- a ténylegesen fizetett vagy fizetendő árat helyesen jelentették-e be, és a Közösségi Vámkódex 32. és 33. cikéknek megfelelően kiigazították-e.


9

- a dömpingellenes vámmal kapcsolatosan, vonatkozóan egy bizonyos árszintet el nem érő árukra behozatali tilalom volt érvényben, - a vámértéket igazoló okmányok, szerződések összegszerűségének és pénznemének ellenőrzése során figyelembe vett, hogy a vételi számla tartalmazott-e más ügyletekből eredő csökkentést vagy kompenzációt,- amikor az ügyleti értéket pro forma számlák alapján állapítják meg, abban az esetben a végső számla megegyezik-e a pro forma számlával.- az elemzett pénzmozgások között nemcsak az árukkal kapcsolatosakat kell vizsgálnia, hanem a szolgáltatásokra vonatkozókat is (pl. szállítás, jogdíjak stb.), - az elszámolások csoportosításakor külön figyelmet kell fordítani a jogdíjakra, jutalékokra, termelési szerződésekre (pl. kiszervezés) stb. vonatkozó elszámolásokra.

Különös figyelmet érdemel, hogy amennyiben az árukat megvásárolják egy személytől, de jogdíjat vagy licencdíjat egy másik személy részére kell fizetni, a fizetést ettől függetlenül lehet az áruk értékesítése feltételének tekinteni. Úgy lehet tekinteni, hogy az eladó vagy a vele kapcsolatban álló személy kötelezi a vásárlót az említett kifizetés teljesítésére, amikor például egy multinacionális cégcsoportban az árukat a csoport egyik tagjától, vásárolják és a jogdíjakat ugyanazon csoport egy másik tagja részére, kell megfizetni. Hasonlóképpen, ugyanez érvényes akkor is, ha az eladó a jogdíj kedvezményezettjének engedélyese, és a kedvezményezett ellenőrzést gyakorol az értékesítési feltételek felett.

Amennyiben jellemző a gazdálkodó forgalmára a 2003. évi CXXVII. törvény (jövedéki törvény) hatálya alá tartozó termékek, a KAP alá tartozó, a dömpingellenes vámok alá tartozó, valamint a kettős felhasználású termékek, akkor célszerű erre vonatkozóan kimutatást készíteni, a szükséges nyilatkozatot becsatolni, a jövedéki termék kezelésével kapcsolatos felhasználói engedélyt becsatolni.A fent említett folyamatokért felelős személyek, esetleges közreműködő vámügynökök feltüntetése szintén szükséges.


10

I.2.2 II. szakasz Megfelelőségi nyilvántartás

Kritérium:A vámügyi követelmények betartásának megfelelő nyilvántartásaA VK-VHR 14h. cikke

A kérelmező gazdálkodó, a kérelmezőért felelős vagy annak vezetése felett ellenőrzést gyakorló személy, és adott esetben a kérelmező vámügyekkel foglalkozó jogi képviselője és a kérelmező cégnél a vámügyekért felelős személy nem követhetett el súlyos vagy ismételt vámszabály-sértést a kérelem beadását megelőző három év folyamán. A vámügyi követelmények betartása tekintetében az előélet azonban megfelelőnek tekinthető, ha azok megsértése elhanyagolható jelentőségűnek tekinthető a vámmal kapcsolatos műveletek számához vagy méreteihez viszonyítva és a kérelmező jóhiszeműségét illetően kétségeket nem vetnek fel.

A kérelmező megfelelőségét a vámhatóság nyilvántartásainak alapján lehet megítélni. Ha a kérelmező vezetése felett ellenőrzést gyakorló személyek egy harmadik országban letelepedettek vagy találhatók meg, az ő megfelelőségüket a rendelkezésre álló nyilvántartások, és információk alapján kell megítélni.

Ha a kérelmező 3 évnél rövidebb ideje letelepedett, megfelelőségét a rendelkezésre álló nyilvántartások és információk alapján kell megítélni.

Kisebb szabálysértésekAnnak megállapítására, hogy mi tekinthető kisebb szabálysértésnek, az első követendő iránymutatás minden esetben más, és azt érdemben és az érintett gazdálkodó hátterének és méretének figyelembevételével kell vizsgálni. Az, ami az egyik tagállamban kisebb szabálysértés, súlyos szabálysértés lehet egy másik tagállamban. Meg kell állapítani, hogy a szabálysértések egy mögöttes problémára vezethetők-e vissza, jelezve a vámszabályok és -eljárások ismeretének hiányát a kereskedő részéről, vagy a hanyagság következményét jelentik. Ha olyan döntés születik, hogy a szabálysértés kisebb jelentőségűnek tekintendő, a gazdálkodónak bizonyítékot kell szolgáltatnia a vámügyletei során előforduló hibák számának csökkentésére foganatosítandó szándékolt intézkedésekről.A következő ellenőrző jegyzék segítheti a vámtisztviselőket, amikor értékelik, hogy egy szabálysértés kisebbnek tekinthető-e.

Javasolt, hogy a szabálysértéseket a halmozódás alapján vizsgálják; A szabálysértés gyakoriságát a vámügyi műveletek számához vagy méreteihez viszonyítva

kell megvizsgálni; Nem szabad, hogy előre megfontolt, szándékos csalás legyen; Az összefüggéseket mindig figyelembe kell venni; Ha a gazdálkodó ügynöke felel a szabálysértésekért, akkor a gazdálkodónak bizonyítékot

kell szolgáltatnia a vámügynöke által elkövetett szabálysértések számának csökkentésére foganatosítandó szándékolt intézkedésekről.

Megjegyzés: a következő két alszakasz információt nagyrészt maga a vámhatóság összegyűjtheti, különböző, a vámhatóságon belüli forrásokból, ideértve a nemzeti és a nemzetközi ügynökségeket.


11

I.2.2.1 1. alszakasz Előélet a vámhatóságok és más fontos kormányzati hatóságok szemszögéből

Az előélet akkor megfelelő, ha a szabálysértések elhanyagolható jelentőségűek a vám vonatkozású műveletek számához vagy méreteihez viszonyítva.

Annak megállapítása céljából, hogy mi tekinthető elhanyagolható szabálysértésnek, az első figyelembe veendő irányelv az, hogy mindegyik eset egyedi, ezért azt az érintett gazdálkodó gazdasági tevékenységéhez viszonyítva kell kezelni. Az egyik esetben elhanyagolhatónak ítélt szabálysértés egy másik esetben súlyos szabálysértésnek bizonyulhat. Meg kell állapítani, hogy a szabálysértések alapvetően a gazdálkodónak a vámszabályokra és vámügyi eljárásokra vonatkozó hiányos ismereteit tükrözi-e, vagy a hanyagság következményét jelentő szabálysértést jelent. Amennyiben olyan döntés születik, hogy a szabálysértés elhanyagolhatónak tekinthető, a gazdálkodónak bizonyítékkal kell szolgálnia azokra az előirányzott intézkedésekre vonatkozóan, amelyeket a vámügyi tranzakciók során felmerülő hibák számának csökkentése érdekében kíván meghozni.

A következő ellenőrző lista segítséget nyújthat annak megállapításához, hogy a szabályszegések mikor tekinthetők elhanyagolhatónak:

A szabályszegéseket kumulatív alapon kell megvizsgálni; Meg kell vizsgálni a szabályszegések gyakoriságát annak megállapítása céljából,

hogy rendszeresen jelentkező problémáról van-e szó; Mindig meg kell vizsgálni a kontextust; Amennyiben a szabályszegésért a gazdálkodó vámügynöke a felelős, akkor a

gazdálkodónak bizonyítékkal kell szolgálnia azokra az előirányzott intézkedésekre vonatkozóan, amelyeket a vámügynök által elkövetett szabályszegések számának csökkentése érdekében kíván meghozni.

Célszerű a gazdálkodónak vámeljárásokként és a forgalom iránya szerinti (eljárás-kódonkénti) bontásban kimutatást készítenie a vámügyleteiről. A megfelelés ellenőrzésénél a gazdálkodónak nyilatkoznia kell arról, hogy a vámhatóság végzett-e ellenőrzést (vámérték vizsgálat, hatósági ellenőrzés, utólagos ellenőrzés, jövedéki és APEH-VP közös adóellenőrzés) és az milyen eredménnyel zárult, vagy esetlegesen külső szakértővel végeztetett-e vámügyi auditot, és az pozitív és negatív megállapításokat tett. Amennyiben negatív megállapításra került sor, a feltárt hibák kiküszöbölésére milyen intézkedéseket vezetett be. Volt-e olyan egyéb hatóság által végzett megfelelés ellenőrzés, mely az export és import tevékenységhez kötődő vagy a vámhatóság hatáskörébe is tartozó kérdéseket vizsgált (adóhatóság, környezetvédelmi hatóság, az áruk korlátozásával kapcsolatos forgalomra vonatkozó ellenőrzés).A fenti ellenőrzések során szabtak-e ki utólagosan köztartozást, amennyiben igen, akkor köztartozások megfizetésre kerültek-e, illetve he nem, annak mi volt az oka?Előfordult-e, hogy a vámhatóságnál az engedély iránti kérelmét visszautasították, ha igen, annak mi volt az oka.A vámszabályok betartásánál a szabálytalanságok értelmezése legfőképp a gazdálkodónál feltárt – az Unió és/vagy nemzeti pénzügyi érdekeket sértő - hibákra vonatkozik.

2.01.1 Vámeljárásonkénti bontásban, forgalom iránya szerint


12

A következő években várható lényeges változások – mire vonatkozik?

2.01.2 Volt-e a kérelmezőnél vámhatóság által végzett ellenőrzés a kérelem benyújtását megelőző 3 évben? Milyen megállapítások születtek? Milyen intézkedéseket tettek a feltárt hiányosságok megszűntetése érdekében?

2.01.3 A gazdálkodónak kiadott / visszavont / érvénytelen / felfüggesztett engedélyek 3 évre visszamenőleg.

I.2.2.2 2. alszakasz Hírszerzési információk

2.02.1Csalás elleni vizsgálatnak az OLAF által lefolytatott vagy az általa kezdeményezett vizsgálat minősül. Itt kell feltüntetni az esetleges árunyilatkozat visszautasításokat, nemzetközi fuvarozás esetén a fuvarozási engedélyekkel kapcsolatos szankciókat, illetve minden olyan megállapítást és arra tett intézkedést, amely nem tartozik az I.2.2.1 alá.A gazdálkodónak fel kell sorolnia, hogy a vámeljárásokkal kapcsolatban milyen hibák történtek a vizsgált időszakban (pl. helytelen vámérték, származás, tarifális besorolás stb.), illetve mit tett a feltárt hibák kijavítása és a hasonló esetek kiküszöbölése érdekében.

I.2.3 III. szakasz A kérelmező számviteli és logisztikai rendszere

A számviteli és logisztikai rendszerre vonatkozó kockázatok értelmezése – tekintettel arra, hogy ennek az elvei szintén jogszabályban rögzítettek – során figyelembe kell venni az alábbiakat:

A kérelmezőnek olyan számviteli rendszert kell fenntartania, amely összhangban van az abban a tagállamban alkalmazott, általánosan elfogadott számviteli elvekkel, ahol a számlákat vezetik, és amelyek megkönnyítik a könyvvizsgálaton alapuló vámellenőrzést.

Ahhoz, hogy a vámhatóság számára lehetővé tegyék a szükséges ellenőrzések elvégzését, a kérelmezőnek biztosítania kell a vámhatóság számára a vámügyekkel kapcsolatos, és adott esetben a szállítási nyilvántartásokhoz való fizikai vagy elektronikus hozzáférést. Az elektronikus hozzáférés nem jelenti a jelen követelmény teljesítésének előfeltételét.

A kérelmezőnek olyan logisztikai rendszerrel kell rendelkeznie, amely különbséget tesz a közösségi és a nem közösségi áruk között; ennek a kritériumnak a teljesítésére azonban az AEO/Biztonság és védelem tanúsítvány esetében nincs szükség.

A hozzáférés értelemszerűen jelenti a szükséges információkhoz való hozzáférés lehetőségét, amely lehet a dokumentumok, kinyomtatott adatok másolata (például az éves mérleg ellenőrzése), informatikai adathordozó alkalmazása (nagyobb mennyiségű adatot kell átadni, és adatfeldolgozás is szükséges, például egy adott időszakra vonatkozóan, ellenőrzik az egy bizonyos szállítói számlán szereplő


13

dr. Ivanics Éva, 29/11/07,

A hírszerzési információk cím köznyelvi értelemben nem egészen arra enged következtetni, amit valójában takar, ezért javaslom azt módosítani. E cím alapján az AEO-jelölt/kérelmező azt feltételezheti, hogy e jogállás miatt akár/bármikor a titkos információgyűjtés célpontjává válhat.

összes tranzakciót vagy azok valamilyen kivonatát), a kérelmező számítógépes rendszerén keresztül -on-line- helyszíni ellenőrzés során.

Az áruk áramlását mutató nyilvántartások és a pénzügyi mozgást követő eljárások, alkalmazások közötti összhang csak kellően dokumentált és ellenőrzött formában bizonyítja a minimalizált kockázatot. Itt a kérdések éppen a szétválasztásra és az összefüggések vizsgálatára, valamint az adatok sértetlenségére terjed ki. Mivel a kérelmezett tanúsítvány vámszempontú, így itt is megjelennek a harmadik országos termékekre vonatkozó kérdések, amelyek többek között garantálhatják a megfelelő származás igazolását.

Természetesen e körben is irányadó jogszabályi előírások adják meg a válaszok és kockázatok megfelelő megközelítését, mely szerint:„A kérelmezőnek olyan igazgatási szervezettel kell rendelkeznie, amely a cég típusának és méretének megfelel, és amely alkalmas arra, hogy az áruk áramlását kezelje, emellett olyan belső ellenőrzéssel kell rendelkeznie, amely képes a jogellenes vagy szabálytalan ügyletek felderítésére.”

„A kérelmezőnek adott esetben rendelkeznie kell megfelelő, kialakult eljárásokkal, a kereskedelempolitikai intézkedésekkel vagy a mezőgazdasági termékekkel folytatott kereskedelemmel kapcsolatos engedélyek kezelésére.”

Az áruk áramlásának vizsgálata több kérdés kapcsán is felvetődik. Legyen az a könyvelés, a nyilvántartások vagy a fizikai mozgás. Az áruk, információk és papírok útját követve, az egyes részlegek végrehajtó személyzetével való beszélgetések, és megfigyelés útján lehet ténylegesen nyomon követni. Kiindulási pont lehet a megrendelés visszaigazolása, a szállítás, a vámáru-nyilatkozat, a készletbevétel, a számla és a kifizetés.Hasznos lehet a másik irány végigkövetése is, azaz a szállító számlájától elindulva végigmenni a vállalaton belül a vámáru-nyilatkozathoz vezető folyamaton. Ebben az esetben a fő kérdés, hogy a könyvelésből vissza lehet-e vezetni az árukat a vámáru-nyilatkozatig. Ez mutatja a piaci szereplő rendszerének alkalmasságát a készletek nyomon követésére és felgöngyölítésére.Itt merül fel, hogy ki felel a vámáru-nyilatkozatokkal kapcsolatos belső ellenőrzésért, valamint hogy ki a felelős akkor, ha a feltárt hibák miatt a nyilatkozatokat ki kell igazítani, illetve előfordulhat-e például a termelő gépsor javításakor olyan alkatrész beépülése, amely nem került bejelentésre.

Fel kell tüntetni, fizikailag hol (milyen címen) tárolják a könyvelési nyilvántartásokat. Tárolási hely részletes leírása: könyvelőnél, bejelentett helyen, egyéb helyenA gazdálkodónak belső vagy külső könyvelője van? Belső (alkalmazott regisztrációs száma), külső (regisztrációs száma)A számvitelről szóló törvény előírása alapján, csak az végezhet könyvviteli szolgáltatást (könyvelést), aki a PM-től regisztrációs számot kapott.A könyvvizsgálói jelentésnek a gazdálkodónál is fellelhetőnek kell lennie, e nélkül nem helyezheti letétbe a beszámolóját. Kritérium:A megfelelő vámellenőrzéseket lehetővé tevő kereskedelmi, és adott esetben szállítási nyilvántartások kielégítő rendszereA VK-VHR 14i. cikke


14

A következő alszakasz a következő alkritériumoknak felel meg:

A VK-VHR 14i. cikkének a) pontja: A kérelmezőnek olyan számviteli rendszert kell fenntartania, amely összhangban van az abban a tagállamban alkalmazott, általánosan elfogadott számviteli elvekkel, ahol a számlákat vezetik és amelyek megkönnyítik a könyvvizsgálaton alapuló vámellenőrzést.

A VK-VHR 14i. cikkének b) pontja: A vámhatóság számára lehetővé kell tennie a vámügyekkel kapcsolatos, és adott esetben a szállítási nyilvántartásokhoz való fizikai vagy elektronikus hozzáférést, hogy a vámhatóságok a szükséges ellenőrzéseket elvégezhessék. Az elektronikus hozzáférés nem előfeltétel az e követelménynek való megfeleléshez.

A VK-VHR 14i. cikkének c) pontja: A kérelmezőnek olyan logisztikai rendszerrel kell rendelkeznie, amely különbséget tesz a közösségi és a Közösségen kívüli áruk között; ennek a kritériumnak a teljesítésére nincs szükség az AEO-tanúsítvány „Biztonság és védelem” esetében. Ezt a követelményt az AEO – Biztonság és Védelem esetében nem kell alkalmazni.

Hozzáférés a cég nyilvántartásaihoz

A cég nyilvántartásaihoz való hozzáférés meghatározása szerint az a lehetőség, hogy a kért információt meg lehessen szerezni, függetlenül attól, hogy az adatokat fizikailag hol tárolják. A szükséges információ magában foglalja mind a cég nyilvántartásait, mind egyéb releváns információkat, amelyek az előzetes ellenőrzés elvégzéséhez szükségesek.A hozzáférés többféleképpen történhet. Papír-alapon: a szükséges információ másolatát papíron adják ki. A papír-alapú megoldás

akkor alkalmas, ha a szükséges információ mennyisége korlátozott. Ez a helyzet például akkor állhat elő, amikor az éves beszámolót ellenőrzik.

CD_ROM stb.: a szükséges információ másolatát CD-ROM-on vagy hasonló módon adják ki. Ez a helyzet akkor megfelelő, amikor nagyobb mennyiségű információról van szó, és adatfeldolgozásra van szükség. Ez a helyzet állhat például elő, amikor egy konkrét szállító ügyfél összes pénzügyi tranzakcióját vagy azok egy részét ellenőrzik, egy adott időszakra.

„On-line hozzáférés”: a társaság számítógépes rendszerén keresztül, helyszíni látogatás esetén. A helyzet egyfajta keveréke a két fent említett esetnek.

Bármi legyen is az adatokhoz való hozzáférés módja, a vámhatóságoknak rendelkezniük kell adatfeldolgozási lehetőséggel (vagyis tudniuk kell az adatokkal dolgozni).


15

I.2.3.1 1. alszakasz Ellenőrzési nyomvonal

A számvitelben az ellenőrzési nyomvonal az a folyamat, vagy gyakorlat, amely során minden egyes könyvelési tételt a forrására való kereszthivatkozással látják el annak érdekében, hogy könnyebb legyen a pontosságát ellenőrizni. A teljes számviteli ellenőrzési nyomvonal lehetővé teszi az operatív tevékenységek életciklusának a nyomon követését, az áru áramlása, illetve a termékek beérkezése, feldolgozása és a kérelmezőtől való elszállítása tekintetében. Számos vállalkozás és szervezet biztonsági okokból követel meg automatizált rendszerében számviteli ellenőrzési nyomvonalat. A számviteli ellenőrzési nyomvonal keretében nyilvántartás készül a rögzített adatokról, ami lehetővé teszi, hogy nyomon kövessük az adat útját, attól a pillanattól kezdve, hogy bekerül az adatállományba, addig a pillanatig, amíg ki nem kerül belőle.

3.01.1 Milyen lehetőséget biztosít ellenőrzés céljából a vámhatóságnak vámügyi és számviteli nyilvántartásaihoz való hozzáférésre?A teljes ellenőrzési nyomvonal az áru áramlása, valamint a termékek beérkezése, feldolgozása és a kérelmezőtől való elszállítása szempontjából lehetővé teszi az operatív tevékenységek életciklusának nyomon követését.Ha a kérelmező ISO tanúsítvánnyal rendelkezik, a kérdőív kitöltése során helyezzen hangsúlyt arra, hogy a gazdálkodónál történő egyedi testreszabás kapcsán, a minőségbiztosítási elveken túlmenően az adaptálás figyelembe vette-e a Közösségi Vámkódex specialitását, mint például az áru származó helyzetének megállapíthatóságát.Ha a nyomvonal ezen szempontot mellőzi, úgy a származásra, áru áramlásra vonatkozó kérdéseknél kell kockázat minimalizálást bemutatni és jelen kérdésnél a megfelelő pontra hivatkozni.A gazdálkodó az ellenőrzési nyomvonalat a hatóság részére olyan adatbázisokhoz való hozzáférés biztosításával tudja igazolni, amelyek alapján, különösen a nem közösségi áruk nyomon követhetők (pl. saját vámadatbázis, raktárnyilvántartás, a könyvelésben erre vonatkozó adatok). Az ellenőrzési nyomvonal áttekinthetősége céljából előnyös, ha a különböző nyilvántartások között az elektronikus átjárhatóság biztosított.

Itt kell bemutatni azon adatot, amely a termék nyomon követhetőségét a rendszerekben lehetővé teszi, például rendelési szám, vagy egyedileg alkalmazott azonosító, amelyek alátámasztják a számviteli rendszerben, az egy rendeléshez tartozó beszerzés megvalósulását, az áru beérkezése és a termék ellenértékének kifizetése, részteljesítés esetében a teljes szerződés megvalósítása vonatkozásában.

I.2.3.2 2. alszakasz Számviteli rendszer

Kritérium:A megfelelő vámellenőrzéseket lehetővé tevő kereskedelmi, és adott esetben szállítási nyilvántartások kielégítő rendszere

A VK-VHR 14i. cikkének d) pontja: A kérelmezőnek olyan igazgatási szervezettel kell rendelkeznie, amely a cég típusának és méretének megfelel és amely alkalmas arra, hogy az áruk áramlását kezelje, és olyan belső ellenőrzéssel kell rendelkeznie, amely képes a jogellenes vagy szabálytalan ügyletek felderítésére.


16

A VK-VHR 14i. cikkének e) pontja: A kérelmezőnek adott esetben rendelkeznie kell megfelelő, kialakult eljárásokkal a kereskedelempolitikai intézkedésekkel vagy a mezőgazdasági termékekkel folytatott kereskedelemmel kapcsolatos engedélyek és meghatalmazások kezelésére.

Ezen alszakasz esetében, ha a kérdés standard csomag, illetőleg azzal kapcsolatos egyedi változtatásokra utal, azt úgy kell értelmezni, hogy bármely célra vásárolt standard csomag esetében fel kell tüntetni annak megnevezését és verziószámát, valamint, ha a bevezetéshez, a vállalat igényeihez alkalmazkodó testreszabásra van szükség, úgy ezen testreszabások lényegretörő indokát és hatókörét. Ha az eredeti csomagot később egy új verziószám váltja fel, ebben az esetben a verziók közötti eltérés lényegét úgy kell bemutatni, hogy az érinti-e az alszakaszban feltüntetett mutatót és ahhoz tartozó kockázatot. Ha a verzióváltás nem ezen mutatókra gyakorol hatást, akkor ennek tényét kell a válaszban rögzíteni (pl. könyvelési nyilvántartási rendszer változatlansága mellett az egyéb vállalatirányítási funkciók kiszolgálása, humánerőforrás tervezés, vagy ahhoz hasonló tevékenység céljából). Nem minősül e tekintetben rendszermódosításnak, ha az eredeti alapfunkciók változatlanul hagyása mellett a módosítás többletstatisztikák, más típusú és eltérő adatstruktúrákból származó jelentések, elkészítését célozza.

3.02.1 Mutassa be számítógépes környezetének felépítését.Nyilatkozzon a tekintetben, hogy a kérelmező által használt szoftverek rendelkeznek-e VPOP által kiadott igazolással.

3.02.2A számítógépes rendszer és a számviteli rendszer bizonyos összefüggéseket mutat. Sok esetben találkozhatunk a könyvelés külső gazdálkodó általi megvalósításával. Itt ismét szóba jön a szerződéses kapcsolat garanciális kellékeinek megléte vagy azok hiánya. Fontos elem ugyanakkor a számítógépes környezettel támogatott számviteli rendszer esetében a rögzítő, jóváhagyó, ellenőrző funkció megkülönböztetése. Az egyes alkalmazott szoftverek ismertetése, hiszen ezek zártsága sok esetben magától a fejlesztőtől függően nemzetközileg valósul meg. Itt a legkiemeltebb kockázat a helyi testreszabás, amennyiben azt nem az eredeti fejlesztő felügyelete mellett végzik.

Mutassa be a számítógépes környezetének felépítését különös tekintettel a kérdőívben szereplő szempontok figyelembevételével. Nyilatkozzon a tekintetben, hogy a kérelmező által használt szoftverek rendelkeznek-e VPOP által kiadott igazolással.

Abban az esetben, ha a gazdálkodó integrált számviteli rendszerrel rendelkezik, mutassa be folyamatában az egyes részrendszerek (modulok) közötti adatáramlást, illetve hogyan valósul meg az egymásközti adategyeztetés.

Amennyiben a gazdálkodó nem rendelkezik integrált számviteli rendszerrel, mutassa be, hogyan biztosítja a nem közösségi áru mennyiségi, származási és értékbeli nyilvántartását és ez hogyan kapcsolható össze a számviteli nyilvántartásával. Ha a rendszer vásárolt, akkor történt-e speciális változtatása a programnak? Amennyiben az adatok az egyes alrendszerek között interfészeken áramolnak úgy, az alkalmazások közötti kapcsolatoknál külön célszerű kitérni. A felhasználók közötti feladatmegosztást úgy kell bemutatni, hogy a felhasználói jogok, és az egyes beosztásokban elvégezhető tevékenység egymásnak megfeleltethető legyen. A rendszer különböző részeinek hozzáférésének ellenőrzése során ki kell térni olyan kérdésekre, mint a felhasználók bejelentkezésének naplózása, a felhasználók alrendszerekhez való


17

hozzáférési szabályai. Itt kell bemutatni olyan speciális esetet is, amikor a vámhatóság által elektronikus formában megküldött kirakási engedély dátumához képest milyen módon garantált a korábbi belső érkeztetés megakadályozása. Például van-e olyan számviteli rendszerben található korlátozás, ahol az áru a kirakási engedélyt megelőzően ne legyen készletre vehető, vagy a számla ellenértéke mindaddig ne kerülhessen könyvelésbe vételre, amíg az áru szabadforgalomba bocsátása nem történt meg. Ezen alszakasznál kell bemutatni a saját belső rendszertől függetlenül működő vám,-adó,-jövedéki rendszerek kapcsolatát, az adatok egymásnak való megfeleltetését, amennyiben a rendszerek között nem automatizált adatáramlás megy végbe.

Amennyiben bármely számítógépes rendszerrel támogatott ezen alszakasz alá tartozó, bármely kérdésében meghatározott feladat megvalósításához olyan szoftvert alkalmaz, amely keretrendszer és testreszabását a kérelmező, vagy a kérelmező megbízásából végezték, úgy célszerű ezen vállalat specifikus megrendeléseket a teljes kérdőívben megjelenő kockázatok figyelembevételével az egyes kérdések megválaszolása előtt utólag felülvizsgálni annak érdekében, hogy az egymástól elszeparált felhasználói igények összességében nem generáltak-e az EU és a nemzetgazdaság pénzügyi gazdasági érdekeit, valamint költségvetési bevétele, továbbá kereskedelempolitikája tekintetében, a jelenlegi jogszabályi környezetből adódó kockázatot. Ezen felülvizsgálat során célszerű áttekinteni, hogy az egyes megrendeléseket az adott szakterületen kívül, más szakterület is jóváhagyta-e. Például a tervező üzemben igény mutatkozik arra, hogy a gyártósor javítása kapcsán pótalkatrész kerüljön beépítésre, ennek nyilvántartását, beépítési költségeit utólag fejlesztik ki. A vámeljárásokért felelős részleg, vagy külső vámügyintéző egy ilyen beépítésről ugyanakkor nem szerez tudomást, mert nem egy általa használt alrendszerben került rögzítésre. A fejlesztés során nem kérik ki a véleményét, reális veszélye áll fenn annak, hogy ilyen termékek vámeljárás alá vonás a termelés érdekei miatt nem a beépítést megelőzően történik meg. Hasonló a probléma futárszolgálati küldemények esetében, ahol nyilvántartásba vétel elmaradása, vagy elszeparált alrendszerben történő nyilvántartás jogsértő magatartást eredményezhet. Ezen alszakasz során alapfeltételként fogalmazható meg vámeljárások megkerülésével, azaz áruáramlás, pénzáramlás és az ehhez kapcsolódó vámtechnika közötti kapcsolat hiánya ne okozzon vámérdek sérelmet.A számítógépes környezettel kapcsolatban a hardver platform és rajta futó operációs rendszer vonatkozásában az általános megnevezésen túl az architektúrára vonatkozó kiegészítést célszerű megtenni. Az informatikai osztály feladatmegosztásával kapcsolatban a puszta felsoroláson túlmenően célszerű bemutatni ezen feladatok egymásra épültségét, valamint az eredeti megrendelésnek való megfelelést, technikáját, beleértve olyan kérdések kezelését is, hogy hogyan oldódik meg a feladatok közötti átjárhatóság, azaz hogyan megy végbe a fejlesztés, tesztelés, bevezetés fázisa. A tesztelés során érdemes megemlíteni, hogy külön tesztrendszerrel történik, vagy az éles rendszerben valósul meg a teszt, továbbá a teszt során tüköradatbázist használnak, vagy egyedi adatbevitelt az egyébként használatos törzsek vonatkozásában.A rendszeren belüli felhasználói feladatmegosztásnál célszerű bemutatni az egyes tevékenységhez kötött funkció megvalósulását, így különösen a felülírás, a törlés, az adatbevitelt, jóváhagyó tevékenységet, amennyiben ez szervezeti hierarchiában beazonosítható. A rendszer különböző részeihez való hozzáférés ellenőrzése esetében nem csak a felhasználók, és jelszavak egymáshoz való megfeleltetésére kell a hangsúlyt helyezni, hanem a hozzáférési jogosítványok alkalmazása során megvalósított adatfelvitelek, beavatkozások, ellenőrizhetősége is fontos szempont (háttér táblák, azok ellenőrzése vagy szúrópróbaszerű ellenőrzés, esetlegesen olyan vezetői ellenőrzés


18

megvalósítása, amikor a szervezeti egység vezetője saját jogán figyelemmel kísérheti beosztottjának tevékenységét, pusztán a számítógépes rendszer felhasználásával).A hozzáférések ellenőrzése során, amennyiben a rendszergazda, vagy rendszerüzemeltető távmenedzselési joggal bír, úgy kiemelten fontos a távmenedzselési ellenőrzés bemutatása.Amennyiben ezen alszakasz tekintetében egységes és integrált számítógépes környezet szerepel, akkor külső rendszernek kell tekinteni minden olyan rendszert, amely nem az integrált rendszer rendszere, vagy attól leválasztottan működik, illetve ahol úgy kapcsolódik interfésszel, hogy kizárólagosan egyirányú adatkapcsolatot tesz lehetővé. Ilyen rendszernek tekinthető például, árunyilatkozatadási rendszer (vámszoftver), ügyfélkapun keresztüli kommunikációt támogató szoftver. Hasonló lehet olyan a kérelmezővel kapcsolatban álló más gazdálkodó által használatra átadott alkalmazás, amely egy-egy szűken meghatározott tranzakció lebonyolítását biztosítja, mint például pénzintézeti szoftwerek. Szintén hasonló külső alkalmazásnak tekintednő ezen alszakasz alkalmazásában, nem a pénzügyi-számviteli – logisztikai rendszert támogató egyéb alkalmazás, mint például a biztonsági kérdésköröknél tárgyalt beléptető rendszerek, akkor sem, ha annak adatai számviteli rendszerhez kapcsolódnak, például a munkaidő-elszámolás miatt. A kapcsolódó és a szeparált rendszerek vonatkozásában, ezen alszakasz szempontjából azok relevánsak, amelyek a feltüntetett kockázatokhoz közvetlenül kapcsolódnak. Például árumozgáshoz, pénzmozgáshoz, termelésirányításhoz kapcsolódóan, továbbá a raktározás, a termelés nyomon követését biztosítja. A szoftverek esetében, nevük megadásán kívül szükséges a fő funkciójának beazonosítása, azaz mely tevékenység elvégzését, vagy nyilvántartását végzi az adott szoftver.Logisztikai nyilvántartás, és ehhez kapcsolódó számítógépes rendszer a termelési láncban elfoglalt helytől függetlenül a megvalósított tevékenységet jelenti, amennyiben az exporthoz, vagy importhoz köthető a vámérdek szem előtt tartása miatt. Így e körbe tartozik a szállítás, raktározás, szállítmányozás a vámértéket befolyásoló fuvarszerződés, illetőleg export esetében a szállításhoz köthető teljesítés és kockázatviselési hely (paritás).Amennyiben a logisztikával kapcsolatban annak megvalósulása csak nyilvántartási funkciót elégít ki, és az egyéb rendszerek működése miatt ez sem az ügyletek sem a készletek teljessége tekintetében nem jelent kockázatot, úgy az erre vonatkozó kérdéseknél ezen funkciót kell bemutatni, illetőleg amennyiben a logisztikához kapcsolódó kérdés más rendszerben nyer megoldást, úgy arra itt utalni kell. Például a harmadik országos áruk megkülönböztethetők a betárolás, gyártás, eladás láncolatában, és ez egyértelműen azonosítható a pénzügyi tranzakciókkal, akkor ezzel a kockázat minimalizálás számviteli rendszer egyéb alrendszereiben valósul meg.Tekintettel arra, hogy a kérdések és a kockázat a készletekre is vonatkozik, így ezen kérdéskör alá értendő a készletváltozást eredményező belső mozgás, ha az exporthoz, importhoz, illetve importból előállított termék gyártásához köthető. Ezen alszakasz sajátossága, hogy számítástechnikai oldalról közelíti meg a nyilvántartások és rendszerek összességét.Amennyiben a kérelmező belső útmutatói, vagy kialakult gyakorlata a logisztika fogalma alatt a fentiektől eltérő tartalmú megközelítést alkalmaz, úgy célszerű az általa alkalmazott terminológia tartalmának kifejtése.

Jelen alszakaszban említett irodai készletnyilvántartás a működtetéshez/működéshez szükséges eszközök nyilvántartása, a raktári készletnyilvántartáshoz a termelési, raktározási, stb. nyilvántartás tartozik.


19

Ha a batch típusu nyilvántartás nem a logisztikai nyilvántartáshoz, hanem a számviteli rendszer bármely pontjához kapcsolódóan valósul, a rendszer belső összefüggéseinek feltárása miatt az erre vonatkozó kérdést célszerű úgy megválaszolni, hogy a válaszból kiderüljön, hogy a számviteli rendszer mely alrendszeréhez kapcsolódóan áll rendelkezésre.Elkülönítik-e saját felhasználású készleteket a tevékenységével kapcsolatos készletektől?

I.2.3.3 3. alszakasz Belső ellenőrzési rendszer

Ezen alszakasz esetében egyrészt felvetődik a belső ellenőrzés által feltárt szabálytalanságok kiadása a hatóság részéről, másrészt pedig magának a fogalomnak a megfelelő értelmezése. Az első esetben természetszerűleg a feltárt hiányosságokkal kapcsolatos intézkedések bemutatása is szükséges ezen jelentések becsatolásán kívül.

A második eset ennél jóval árnyaltabb megközelítést kíván. Ide kell ugyanis sorolni a vállalat menedzsmentje által kiadott iránymutatásokat, útmutatókat, szabályrendszert is, beleértve multinacionális cégek esetében a létrehozó anyavállalat azon dokumentumait, melyek a kérelmezőre nézve kötelezők. Természetesen nagymennyiségű anyagról lévén szó, azok magyar nyelvű rendelkezésre állása jelentős anyagi terhet jelentene, ezért szükséges az egyeztetés a vámhatósággal. Általánosságban elmondható, hogy elégséges a kivonat, a folyamatábrák magyar nyelvű megléte, vagy a konkrét kérdéshez és kockázathoz kacsolódó néhány oldal magyar nyelven történő becsatolása.

Mindezeken kívül ide értendő a tényleges belső ellenőrzés működése beleértve, ha ezen ellenőrzést megbízás alapján külső cég végzi. Szintén itt kell taglalni a legfontosabb törzsadatokat. A belső ellenőrzés kiterjed a szerződések, a gyártás, az eladás folyamatára, annak tagozódására, így az információáramlás megfelelő szintjére is.

Mutassa be a tulajdonosi elvárásoknak megfelelően kialakított belső ellenőrzési eljárásokat, különös tekintettel az áruk áramlásának vonatkozásában. Gyártó cégek tekintetében fontos, hogy a törzsadatokban a termék tekintetében preferenciális (származás) szempontból is legyen bontás.

A belső értékelés célja, hogy az igazgatási (irányítási, könyvelési, kiszolgálói, adminisztrációs) szervezet és a belső ellenőrzés optimalizált meglétét úgy mutassa be, hogy ez az AEO kapcsán releváns áru áramlása tekintetében történjen. Ha például egy ISO tanúsítvány megszerzése és fenntartása kapcsán a folyamatok átvizsgálása, megtörténik, és ezzel racionalizáltabbá válik egy termelő cég nem termelésben részt vevő szervezeti egységeinek munkája, ez akkor fontos, ha ez az intézkedés olyan nyilvántartás, könyvelés bevezetését célozza, aminek eredménye az áruk áramlásának nyomon követhetőbbé tétele. Ezen összefüggésben fontos a belső ellenőrzés, mint személy vagy szervezet léte vagy működése. Ide értendő olyan belső eljárás is, ami ugyanezen célokat szolgálja a vállalat belső szabályozásának, működési rendjének a vállalatirányítás egyéb eszközeinek megfelelőségi vizsgálata, ha az az áru áramlása tekintetében releváns.

A gyártást érintő belső ellenőrzés kapcsán az újraszámolás fogalmát az üzletmenet feletti ellenőrzés szempontjából úgy kell értelmezni, hogy a gyártás tekintetében valósul meg az áruátvétel, ehhez képest a beérkezést követő mennyiségi ellenőrzés ezt a tevékenységet lefedi. Ehhez képest előszámolás lehet a beérkezéskori első készlet-megállapítás. Amennyiben az üzletmenet vásárlás/beérkezés, gyártás és értékesítés során valamennyi


20

elemnél a mennyiség igazolt átvétele történik meg, és ez jelent fizikai átvételt is, ebben az esetben a kockázat minimalizálás megvalósul. Amennyiben ezen készletek szúrópróbaszerű többletellenőrzése megtörténik, és ezt az ellenőrzést nem az átvételért felelős személy tartja, ez beleérthető a belső ellenőrzési folyamatba. Ha a változó készletek a folyamatos gyártás kapcsán adott időszakonként vagy gyártási részfunkcióként valósul meg a készlet ellenőrzése, ez tekinthető időszaki vagy gyártásfolyamati újraszámolásnak.

I.2.3.4 4. alszakasz Áruáramlás

Ha az egyértelműség miatt szükséges, készíthető folyamatábra az áruáramlás képi megjelenítésére. Erre a célra a kérelmező által elkészített, meglévő folyamatábrák is felhasználhatók.

Az áruk áramlása önállóan is megjelenik, ahol szükség esetén folyamatábra segítheti a kérdésekre adott válaszok értelmezését. Itt valójában a fizikai árumozgás nyilvántartásokban való leképezése, azok megfeleltetése a kockázati szempont. Természetes, hogy a beérkezés, tárolás, termelés, eladás teljes folyamata megjelenik, amely igen fontos például a megfelelő származási helyzet megítélésében. Szintén kiemelendő a készletekkel való gazdálkodás és nyomon követhetőség. Itt is felmerül az egyes nyilvántartások közötti összefüggések vizsgálata, az egyes nyilvántartások hiánytalansága, vagy például a többszöri rögzítésből adódó problémák kezelése. Itt lehetséges például a nyilvántartások időnkénti „összefuttatása” vagy egyéb ellenőrzés, amely garantálja a teljességet és az adatok megfelelő mennyiségű, minőségű és sértetlen rendelkezésre állását és ezen adatok összefüggő rendszert alkotó áramlását.

Mutassa be a készletnyilvántartás és a raktárnyilvántartás közötti kapcsolatot. Amennyiben nem egy integrált rendszer részét képezik, részletezze, hogyan és milyen gyakorisággal történik meg az adatbázisok közötti egyeztetés. Mutassa be, hogy követi nyomon a származást a készletre vételtől a kitárolásig.A számviteli és gyártás/termelési rendszerhez kapcsolódó esetleges ISO-tanúsítvány, ISO-kézikönyv:

o Gyártással/termeléssel kapcsolatos eljárások (nyersanyagok igénylése, raktárból való kiszállítása a gyártáshoz/termeléshez, alap/nyersanyagok és félkész/késztermékek veszteségek nyilvántartása),

o Értékesítéssel kapcsolatos eljárások (értékesített termékek kiadásának összehangolása, azt engedélyező személy/csoport/osztály döntése, megfelelő nyilvántartás vezetése, az áru kiadás előtti utolsó ellenőrzése, visszaküldött/hiányos árukra vonatkozó szabvány eljárás). Számítógépes rendszerek védelmének biztosítására vonatkozó tanúsítási szabvány.

Az áruk fogadásának/küldésének rendszere (árukat kísérő fuvar és vámokmányok regisztrálása, egyeztetése és eredményének rögzítése, vámhatóság és az értékesítési osztály értesítése az áruk megérkezéséről/feladásáról). Amennyiben nem rendelkezik ISO tanúsítvánnyal, akkor a rendelkezésre álló belső utasítások alapján kell válaszolni.


21

I.2.3.5 5. alszakasz Vámügyi rutineljárások

A megfelelő vámellenőrzéseket lehetővé tevő kereskedelmi, és adott esetben szállítási nyilvántartások kielégítő rendszere

A VK-VHR 14i. cikkének f) pontja: A kérelmezőnek megfelelő, kialakult eljárásokkal kell rendelkeznie a cég nyilvántartásainak és információinak archiválásához és az információvesztés elleni védelemhez.

A VK-VHR 14i. cikkének g) pontja: A kérelmezőnek gondoskodnia kell arról, hogy munkavállalóinak tudomására juttatták a vámhatóságok tájékoztatásának szükségességét, amennyiben a megfelelőséggel kapcsolatban nehézségeket fedeztek fel, és megfelelő kapcsolattartást kell kialakítaniuk ahhoz, hogy ennek előfordulása esetén a vámhatóságokat tájékoztassák (például szokatlan vagy gyanús a rakomány dokumentációja, a szokásostól eltérő tájékoztatásokat kérnek a szállításokról, a rakomány nyilvántartásban nem szerepel, a vámzárak megrongálódtak stb.).

A VK-VHR 14i. cikkének h) pontja: A kérelmezőnek rendelkeznie kell a megfelelő, információ-technológiai biztonsági intézkedésekkel a kérelmező számítógépes rendszerének a jogosulatlan behatolással szembeni megvédése és a kérelmező dokumentációjának biztonságba helyezése céljából.

A vámügyintézés terén a gyártók, exportőrök, raktárengedélyesek, és importőrök esetén belső eljárás keretében kell ellenőrizni a közvetlen és közvetett képviselők által végzett vámügyleteket. A visszacsatolás, a vámtevékenységhez kapcsolódó engedélyek megléte, érvényessége és az abban foglaltak betartása a gazdálkodó részéről is megköveteli a nyomon követést. Igen fontos, ha a vámügyintézés külső személy végzi, akkor a vámhatóság felé szolgáltatott adatok és a gazdálkodói adatok közötti összhang meglegyen, illetve azt rendszeresen ellenőrizzék. Szintén fontos elem a vámjogszabály betartásának megjelenése, mint például a vámhatóság kirakási engedélyéről, ha csak a vámügyintéző tud, akkor előfordulhat, hogy a nem közösségi árut az engedély előtt kirakják. Éppen ezért a belső iránymutatások, útmutatók, a jól körülhatárolt felelősségi rendszerek támasztják alá a kockázat kiküszöbölésére tett intézkedéseket. Az adatok és a tevékenység kontrollja, vagy lehetséges szúrópróbaszerű áttekintése szintén megfelelő támpontot nyújt.

A képviselők bevonása az auditba éppen ezért bír jelentőséggel, hiszen az áruk átvételével és nyilvántartásával, a vámáru-nyilatkozatok rendszerével, a könyvelési eljárásokkal stb. kapcsolatos információáramlás teljességéről lehet képet nyerni, illetve ezen kockázatokat feltárni és kiküszöbölni.

I.2.3.6 6. alszakasz Eljárások a biztonsági másolat, a rendbehozatal és visszaállítás, valamint archiválás opcióira

A már megválaszolt részek után találkozunk a biztonsági másolatok, a helyreállítások kérdéseivel. Itt azonban adatoldalú megközelítést találunk. Javasolt e körben a már egyéb szakmai téren megválaszolt kérdések újbóli áttekintése, számítástechnikai szakember


22

igénybevételével. Az archiválás sok esetben magában a rendszerben zajlik és annak megvalósítása nem a feldolgozók feladat, így szükséges e szempont újbóli áttekintése. Kérdésként merülhet fel ezen anyagok megőrzése, a biztonságuk garantálása. Az archív állomány eltérő helyen történő őrzése, azokhoz való korlátozott hozzáférés jelentősen növeli a biztonságot.Amennyiben az archív anyagok online érhetők el, az adatok hosszú távú rendelkezésére állásánál szükséges kifejteni a biztonsági másolat meglétével kapcsolatos szabályokat, figyelemmel arra, hoy az online elérhető adatok adathordozóinak védelme klasszikusan nem egyenértékű egy archivált biztonsági másolat adatvesztés elleni védelmével.

3.06.1 Hol és hogyan tárolják az adathordozókat?

I.2.3.7 7. alszakasz Az információ biztonsága - számítógépes rendszerek védelme

Mi is a cél valójában? Olyan rendszer bemutatása, amely tesztelve garantálja a biztonságot a kérelmező által elérni kívánt tanúsítvány, annak jogszabályi előírásai és a gazdaság védelme érdekében. Lehetséges, hogy ezen előírások egy része olyan dokumentumban szerepel, amelyet az épület biztosítója követel meg, így az adatok visszanyerése, a vészhelyzet technológia biztonsági vagy biztosítási szerződésekben is fellelhető.

3.07.1 A kérelmező által alkalmazott számítógépes rendszerek rendelkeznek-e védelemre vonatkozó tanusítvánnyal?

I.2.3.8 8. alszakasz Az információ biztonsága – a biztonság dokumentálása

Naprakészen tartott, dokumentált irányelvek a kérelmező számítógépes rendszereinek védelmére vonatkozóan: a dokumentumok nyilvántartási módszerei, a hozzáférések engedélyezése, biztonsági másolat készítése a dokumentumokról stb.

Azon óvintézkedéseket tartalmazó, naprakészen tartott biztonsági terv, amelyek megvédik a dokumentumokat a jogosulatlan hozzáféréstől, illetve védelmet nyújtanak a dokumentumok szándékos megsemmisítése vagy elvesztése ellen.

A dokumentumok iktatását és tárolását szolgáló eljárások.

Külsősök alatt értendő például olyan személy, aki a számítástechnikai eszközök karbantartását végzi, továbbá olyan külső szolgáltató, amelynek rendszerén keresztül a gazdálkodóra vonatkozó pénzügyi, gazdasági adatok továbbítása történik.


23

I.2.4 IV. szakasz Fizetőképesség

Kritérium:Bizonyított fizetőképesség A VK-VHR 14j. cikke

A VK-VHR 14j. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdésében említett, a kérelmező fizetőképességével kapcsolatos feltétel teljesítettnek tekintett, ha fizetőképessége az elmúlt három évre bizonyítható. Ennek a cikknek az alkalmazásában a fizetőképesség a jó hitelképességet jelenti, amely elegendő a kérelmező kötelezettségeinek teljesítésére, az üzleti tevékenység típusának kellő figyelembevétele mellett.

Ha a kérelmező három évnél rövidebb ideje jött létre, fizetőképességét a nyilvántartások, és a rendelkezésre álló információk alapján kell megítélni.

Bizonyos körülmények között elismerten egy üzleti vállalkozás számára rendes gyakorlat lehet, hogy saját tőkéje negatív legyen, például, amikor egy céget az anyavállalat kutatás-fejlesztési céllal hozott létre, amikor a kötelezettségeket az anyavállalattól vagy egy pénzintézettől kapott kölcsönnel finanszírozzák. Ilyen körülmények között nem biztos, hogy a negatív saját tőke arra utal, hogy a gazdasági vállalkozás képtelen lesz törvényes tartozásait megfizetni. A vámhatóság azonban megkövetelhet további bizonyítékot, mint például a hitelező ígérvényét vagy egy banki hitellevelet a követelménynek való megfeleléshez vagy – ha a cég egy önálló vállalkozó vagy például személyegyesítő társaság, akkor a jegyzéket a vállalkozás fizetőképességének alátámasztására használt személyes eszközökről.

Sok lehetőség van annak ellenőrzésére, hogy a kérelmező megfelel-e ennek a kritériumnak. Az információgyűjtés mélysége attól is függ, hogy a kérelmező a vámhatóság előtt ismert ügyfél-e.

A vámhatóságok ellenőrizhetik a kérelmező mérlegét és pénzmozgásait annak érdekében, hogy elemezzék a kérelmező képességét törvényes tartozásainak megfizetésére.

A legtöbb esetben a kérelmező bankkapcsolata be fog tudni számolni fizetőképességéről. A nemzeti jegybankot vagy a kérelmező más pénzintézeteit is meg lehet keresni

(kimutatások, jelentések, vagy bármiféle bizonyítékok ügyében). Szükség esetén hitelvédelmi egyesületekkel is lehet egyeztetni. A fizetőképességre maga a kérelmező is szolgáltathat bizonyítékot. A kérelmező például

hivatkozhat egy könyvvizsgálói jelentésre, egy banktól kapott rangsorolására vagy egy banktól származó információra. Ezek az okmányok az ellenőrzés során megtekinthetők.

Továbbá a vámhatóságok azt, hogy a kérelmező képes-e törvényes tartozásait megfizetni, azzal is megállapíthatják, ha ellenőrzik:

A kérelmezőnél jelenleg nincs fizetésképtelenségi vagy felszámolási eljárás.

A kérelmező nem kötött érvényben lévő fizetéshalasztási megállapodást. (Ezek a gazdálkodó és a vámhatóságok közötti megállapodások, amelyek szerint a gazdálkodó tartozásait a vámhatóságoknak egy megállapodott időszakon belül fizeti meg, ha pénzügyi nehézségeik vagy cash flow problémáik vannak és ezért képtelenek arra, hogy a tartozást az esedékesség időpontjában fizessék meg.)


24

dr. Ivanics Éva, 29/11/07,

No, erre figyeljünk nagyon, hogy erre legyen önkéntes hozzájáruló nyilatkozatunk, mert anélkül nem kérdezhetünk ilyet, és nem kezelhetjük az ilyen adatokat.

A kérelmezőnél végrehajtó nem járt el, vagy nem merült fel nála közteher-halasztás az elmúlt három évben.

A kérelmező nem esett késedelembe a vámmal kapcsolatos befizetési kötelezettségeinél az elmúlt három évben (amibe nem tartoznak bele azok az összegek, amelyek még nem esedékesek vagy amelyek fellebbezés tárgyát képezik).

A döntés számára hasznos hátteret szolgáltathat az olyan információ is, hogy a kérelmező képes-e tartozásait harmadik feleknek megfizetni. A vámhatóságok megvizsgálhatják a kérelmező teljes éves beszámolóit az elmúlt három évre, és figyelembe vehetik a következőket:

Ha a társasági törvény a beszámolók benyújtását megköveteli, azokat a törvény által előírt határidőn belül leadták-e.

Hogyan vélekednek a vállalkozás, mint jól menő üzlet folytatásáról például a könyvvizsgálók vagy az igazgatósági tagok.

Milyen a jelenlegi forgótőke-helyzet?

Mekkora a saját tőke és milyen mértékben szerepelnek immateriális javak?

Megjegyzés a KKV-kal kapcsolatban: Nem szokatlan, hogy egy kisvállalat fizetési könnyítést kér a Kódex 229. cikke szerint. Az ilyen elszigetelt halasztási kérelmek megléte nem eredményezheti azt, hogy a cégre úgy tekintsenek, mintha nem tudna fizetni, és így megtagadják tőle az engedélyezett gazdálkodói státuszt.

Megjegyzés az anyavállalattal/leányvállalatokkal kapcsolatban:Egy leányvállalat pénzügyi helyzetének megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a leányvállalat az anyavállalat kezességének keretében működhet. A vámhatóságok további bizonyítékot kérhetnek a kezes kötelezettségvállalásával kapcsolatban.

Megjegyzés az újonnan létrejött vállalkozásokkal kapcsolatban: Fizetőképességét a VK-VHR 14j. cikkének (2) bekezdésével összhangban a kérelem időpontjában rendelkezésre álló nyilvántartások és információk alapján kell megítélni. Ez magában foglalhatja a legutóbbi pénzforgalmi kimutatást, mérleget és az igazgatósági tagok / az üzlettársak / az önálló tulajdonos által jóváhagyott eredmény-előrejelzéseket. Ha a kérelmező vállalkozását egy másik személytől vagy pénzintézettől kapott hitel finanszírozza, a vámhatóság kérhet egy másolatot a kérelmező üzleti ügyéről, a banki hitellevélből és egy igazolást arról, hogy a kérelmező a jóváhagyott folyószámla-hitelkeretén belül gazdálkodik.

Megjegyzés a fizetésképtelenségi és behajtási eljárásokkal kapcsolatban: Abban az esetben, ha a kérelmezővel szemben fizetésképtelenségi vagy behajtási eljárás indult, információt kell gyűjteni azokról a körülményekről, amelyek az eljárás megindításához vezettek (gazdasági pangás, leányvállalatok összeomlása, időleges és váratlan változások a piaci tendenciákban), valamint az esedékes összegekről. Az esedékes összegeket össze lehet hasonlítani a kérelmező tulajdonában álló különféle eszköztípusok összegével, vagyis a forgóeszközökkel (készpénz és más likvid eszközök, ideértve a legkésőbb egy éven belül készpénzre váltható vevőköveteléseket), a befektetett eszközökkel (üzemek, berendezések, ingatlanok és más tőkejavak, értékcsökkenés levonása után), immateriális javak (meghatározott értékez képviselő eszközök, amelyek azonban nem kézzelfoghatóak, mint például a goodwill, szabadalmak, szerzői jogok és a márkanév elismertsége), valamint az elhatárolt és átmenő aktívák (jövőbeli költségek és ráfordítások kifizetése, mint például biztosítás, kamat vagy bérleti díj, amelyek egy előírt időszak során amortizálamdó eszközökként vannak beállítva). Elemezni kell, hogy a fizetésképtelenség gyakorolhat-e negatív hatást a kérelmező és üzleti folyamatainak megfelelőségére (amikor


25

lehetséges, a főbb hitelezőket be kell azonosítani, és meg kell állapítani, hogy a biztonság és a vám szempontjából kockázatot jelentenek-e).

Javasolt, hogy „fizetésképtelenség” kifejezést az engedélyezett gazdálkodókra vonatkozó iránymutatások értelmében ne tekintsük a „csőddel” egyenértékűnek, mert az jogérvényesen, általában egy bíróság által kimondott képtelenséget vagy képességvesztést jelent arra, hogy a cég hitelezőinek fizessen. A hitelezők kérhetnek csődöt egy adóssal szemben, arra törekedve, hogy a nekik járó összeg egy részét visszaszerezzék. Az esetek többségében a csődöt az adós kéri (a csődbement cégre). A VK-VHR 14f. cikke alapján egy engedélyezett gazdálkodói kérelmet csőd esetén el kell utasítani, az ilyen elutasítást még azelőtt be kell jelenteni, hogy a vámhatóság az ellenőrzést megkezdené.

A fizetőképességgel kapcsolatban felmerülő kérdések tekintetében, kerüljön benyújtásra, egy önkéntes hozzájáruló nyilatkozat, melyben a gazdálkodó hozzájárul a vele kapcsolatban álló bankok megkereséséhez, valamint a bankok által átadott adatok kezeléséhez.

I.2.4.1 1. alszakasz Fizetésképtelenség

4.01.1 Tegyen nyilatkozatot arról, hogy végrehajtási eljárás indult-e ellene az elmúlt 3 évben, valamint arról, hogy vannak-e olyan vevői, akikkel kapcsolatban 6 hónapot meghaladó követelésük van.

I.2.5 V. szakasz A biztonsággal és védelemmel kapcsolatos követelmények

Kritérium:Megfelelő biztonsági és védelmi szabványokA VK-VHR 14k. cikkének (1) bekezdése

A biztonsággal és védelemmel kapcsolatos szabályok tekintetében különös figyelemmel kell lenni a kiszervezett (outsourcing) tevékenységekre, hogy a tanusítványt kérelmezőnek legyen ráhatása és ellenőrzési jogosítványa ezen esetekben is. Célszerű ilyen esetekben a biztonsági szervezet bevonásával a szükséges egyeztetéseket oly módon elvégezni, hogy a kérelmező kellő garanciális feltételek meglétét tudja igazolni.

I.2.5.1 1. alszakasz A gazdálkodó által elvégzett biztonsági értékelés (önértékelés)

A gazdálkodónak szabályozásában meg kell mutatnia, hogy nagy mértékben tisztában van a biztonsági és védelmi intézkedésekkel, mint házon belül, mind az ügyfeleivel, szállítóival és a külső szolgáltatókkal fenntartott üzleti tevékenységei során. A vámhatóságok előzetes ellenőrzésére való felkészülés során a gazdálkodó elvégezhet egy önellenőrzést, amellyel elemezheti, hogy képes-e a biztonsági követelményeknek megfelelni. Az értékelés kísérlet azoknak a kockázatoknak és veszélyeknek az azonosítására, amelyek a szállítási láncnak abban a részében felléphetnek, ahol a kérelmező tevékenykedik, és azoknak a meglévő intézkedéseknek a szemügyre vételére, amelyek a kockázatokat és a veszélyeket minimalizálhatják. Ezt a területet a végrehatási rendelkezések nem érintik, de segítség lehet a kérelmező számára a biztonsági kritériumok teljesítésében. Ezt a munkamódszert megemlíti például az AEO COMPACT modell, az ISO PAS 28001 és kötelező előírás az ISPS kód esetében.


26

5.01.1 Társaságánál tapasztalható biztonsági kockázatokról, veszélyekről van-e tudomása, melynek megszüntetése érdekében a szükséges intézkedések bevezetésre kerültek.

5.01.3 Munkavédelmi oktatások dokumentálása

Kritérium:Megfelelő biztonsági és védelmi szabványok:

A VK-VHR 14k. cikkének a) pontja: A terület akkor tekinthető megfelelőnek, ha az igazolásban szereplő tevékenységekkel kapcsolatban használandó épületek olyan anyagokból épültek, amelyek a jogtalan behatolásnak ellenállnak és védelmet nyújtanak a jogtalan benyomulással szemben;

A VK-VHR 14k. cikkének a), b) pontja: Megfelelő ellenőrzési intézkedések vannak a jogosulatlan bejutás ellenőrzésére a szállítási területekre, a berakodási dokkokba és a rakományterekbe történő jogosulatlan hozzáférés megelőzésére.

A biztonsági kockázatok és veszélyek felmérése az ezekről való tudomással bírás feltételezi egy olyan általános kockázat felmérés meglétét, amelynél számbavételre kerülnek a következők:

Kockázat, melynek lehetősége a gazdálkodónál kizárt

Kockázat lehetősége, amely az elemzés alapján lehetséges

Kockázatbeazonosítás, amely a gazdálkodónál fennáll

Kockázat, amely tapasztalat alapján fennállt, és annak későbbi előfordulása kizárt

A fentiek alapján az önértékelés célja a megfelelő biztonsági éberség bemutatása, a fennálló vagy vélhetően fennálló kockázatok esetében ezek minimalizálására tett intézkedések meglétének bemutatás. Például illetéktelen személy belépése egy mindenkor fennálló kockázat, ugyanakkor egy zárt beléptetési rendszer a hozzátartozó biztonsági szolgálattal, a fennálló kockázatot minimalizálja.

A biztonsági értékelés feltételezi a megfelelő célszerű és optimalizált szervezeti struktúrát, amely képes irányítani, felügyelni és koordinálni a biztonsági intézkedéseket. A szervezet elnevezés gazdálkodói formától függően lehet tényleges szervezet, vagy kissebb csoport, vagy akár egyetlen személy is, ha ezen forma garantálja a megfelelő biztonsági éberség kellő hangsúlyát a vállalat irányító szintjén.

Nagyon fontos a kérdőív célja miatt a vészhelyzetek egységes értelmezése, ahol ezen kifejezésbe bele kell érteni olyan biztonsági kockázatok megvalósulását, amelyre a kérdőív egyértelmű kérdést tartalmaz, például beléptetési eljárások, rakodással kapcsolatos előírások, helységekben való jogosulatlan belépés, stb.

Ez az alszakasz feltételezi egységes biztonsági koncepció meglétét, hiszen enélkül sem a belső ellenőrzési eljárás, sem az árukkal kapcsolatos védelmi és biztonsági követelmény nem értelmezhető. Kiemelten fontos, hogy a harmadik országos termékekkel kapcsolatos vámügyi kérdések, a vámjogi kötelezettségek (vámraktári tevékenységhez fűződő készletnyilvántartás, szállítóeszköz felbontása, áru ellenőrzött áramlása, egyes vámeljárásokkal az áruk változatlan állapotban történő megőrzése, stb.) megfelelő biztonsági intézkedéssel párosuljon, hiszen a Közösségi Vámkódex is tartalmaz fizikai kötelezettségeket.


27

Külső biztonsági veszélyfelmérésbe beleértendő a biztosítók megbízásából végzett biztonsági audit is.

Az ügyfelek által támasztott biztonsági előírás széles körben értelmezendő, például ilyen lehet más termékével kapcsolatos feltételrendszer, vagy bizonyos termékek előállításakor a megrendelő által támasztott követelmény, ha az a késztermék hozzáférhetőségét, mozgatását, nyomon követését biztonsági szempontból határozza meg.

I.2.5.2 2. alszakasz A helyiségekbe való belépés és a hozzáférés

A kérdőív ezen része leegyszerűsítve a fizikai biztonság kérdéseit veszi végig. A fizikai biztonság része a gazdálkodó területére történő belépés, az ott történő mozgások ellenőrizhetősége, a szállítóeszközök kialakításával kapcsolatos intézkedés.

Természetes azonban, hogy a fizikai biztonság vizsgálata érinti az áruk kezelését és itt nagyon fontos, hogy a kirakodás, a berakodás és a tárolás belső szabályrendszere a Közösségi Vámkódex előírásai között az összhang megtalálható legyen. Éppen ezért tér vissza a kérdéssor az áruk nyilvántartásba vételéhez. Ez azonban a valós fizikai átvétel során tett intézkedéseket jelenti biztonsági megközelítésből. Fontos viszont, hogy a már eddig taglalt nyilvántartások szabályrendszere egyezzen ezen fizikai átvétellel és a kettő közötti párhuzam jól kerüljön kimunkálásra a belső szabályokban.

A biztonság terén önmagában a kamerarendszer vagy biztonsági szolgálat nem garantálja az elérni kívánt célt. Éppen ezért ezek használata, a használat során az archiválás vagy elért eredmények, vagy a biztonsági szolgálat kérelmező általi váratlan és rendszeres ellenőrzése igazolja a biztonságra való törekvést. Ez viszont feltételezi, hogy a kérelmező részéről legyen olyan személy, akinek munkaköri leírásában és valós tevékenységében ez megjelenjen, illetve ezen ellenőrzések kellően dokumentáltak legyenek.

Ebben a részben találhatók a kereskedelmi partnerekkel szemben támasztott követelmények.Annak érdekében, hogy a követelménynek megfeleljenek, az engedélyezett gazdálkodóknak, amikor új szerződéses kapcsolatot hoznak létre egy üzleti partnerrel, a másik szerződő felet bátorítaniuk kell arra, hogy mérje fel szállítási láncának biztonságát és fokozza azt, és – amennyire az üzleti modelljében megvalósítható – ezeket a kijelentéseket a szerződéses megállapodásokba is vegyék bele.

Emellett javasolt, hogy az engedélyezett gazdálkodó készítsen dokumentációt erről az aspektusról, hogy megmutassa, milyen erőfeszítéseket tesz annak biztosítására, hogy üzleti partnerei ezeknek a követelményeknek megfeleljenek. Az engedélyezett gazdálkodó megteheti azt is, hogy mielőtt szerződéses kapcsolatokat létesít, áttekinti a másik szerződő félre vonatkozó kereskedelmi információkat.

Példák arra, hogy egy engedélyezett gazdálkodó miként fokozhatja az ellátási lánc biztonságát:

- az ellátási lánc teljes mértékben biztonságosnak csak akkor tekinthető, ha az engedélyezett gazdálkodó az egész szállítási láncért felel, pl. az engedélyezett gazdálkodó exportőrként és fuvarozóként jár el,


28

- az engedélyezett gazdálkodó más engedélyezett gazdálkodókkal vagy azzal egyenértékű szervezetekkel dolgozik együtt,

- az engedélyezett gazdálkodó a biztonság tárgyában szerződéses megállapodásokat köt üzleti partnereivel,

- az engedélyezett gazdálkodó által használt alvállalkozók (például szállítmányozók) kiválasztása annak alapján történik, hogy bizonyos biztonsági szabályokat betartanak-e;

- a konténereket az ISO-PAS 17712 norma szerinti, „nagybiztonságú vámzárakkal” zárják le,

- a konténereket az alvállalkozó helyiségeiben, a terminálon és a fogadó fél helyiségeiben ellenőrzik, hogy azokat helyesen pecsételték-e le,

- mielőtt szerződéses megállapodásokat kötnek, figyelembe veszik (amikor lehetséges) a cégbejegyzésben illetékes testületektől beszerezhető általános információkat és a partner termékeit (kockázatos és érzékeny áruk stb.),

- az engedélyezett gazdálkodó biztonsági nyilatkozatot kér, - olyan létesítményeket használ, melyeket nemzetközi vagy európai biztonsági

tanúsítványok szabályoznak (például ISPS kód és meghatalmazott ügynökök).

A beléptetési rendszer önmagában nem garantál biztonságot, ha nem párosul a vállalat területén mozgó személyek szúrópróbaszerű ellenőrzésével, illetve ha a fokozott biztonsági kritériumoknak kitett területek (pédául áru rakodásának helye, gyártási terület, stb.) nem szelektált rendszer részei. Ez utóbbi azt jelenti, hogy vagy a biztonsági rendszerrel, vagy ezen helyszínek ellenőrzésével kell lehetővé tenni az egyes területekre vonatkozó belépési, áthaladási jogosultságok kezelését. Ennek megvalósítása lehet eltérő színű kitűzők használata, eltérő ruházat, vagy ezen területért felelős személy felelősségébe tartozó olyan kérdés, amelyet ellenőrizni köteles, és amellyel kapcsolatban intézkedési jogosultság illeti meg. Az általános követelményrendszereken kívül az egyes alszakaszokhoz tartozó konkrét követelmények adják meg a részletes és kellő tájékoztatást.

I.2.5.3 3. alszakasz Fizikai biztonság

Kritérium:

Megfelelő biztonsági és védelmi szabványok:

A VK-VHR 14k. cikke (1) bekezdésének c) pontja: A területet akkor lehet megfelelőnek tekinteni, ha az áruk kezelését szolgáló intézkedéseknek magukban foglalják a védelmet bármely anyag bejuttatása, kicserélése vagy elvesztése, valamint a rakománytételek meghamisítása ellen;

A VK-VHR 14k. cikke (1) bekezdésének d) pontja: Adott esetben vannak kialakult eljárások a behozatali és/ vagy kiviteli engedélyekkel kapcsolatos tiltások és korlátozások kezelésére és ezeknek az áruknak a többi árutól történő megkülönböztetésére.

Amennyiben a kérelmező több telephelyen (gyáregység, raktár, stb.) végez gazdasági tevékenységet, és azokra bármely tekintetben (biztonságtechnika, vámeljárások, nyilvántartási rendszer, logisztika) külön előírások vonatkoznak, akkor a kérdőív kitöltésekor azokra külön ki kell térni az egyes pontoknál megjelölve az általános, illetve az egyedi – telephelyi – válaszokat. Hasonló módon kell eljárni, ha üzletági szervezeti felépítés miatt az egyes üzletágakra vonatkozik eltérő szabályozás. Ekkor azonban szükséges az egyes üzletági tevékenységek helyszínét is rögzíteni.


29

Olyan esetben, ha a gazdálkodói tevékenység helyszínén azonos telephelyen több gazdálkodó folytat gazdasági tevékenységet, a kérelmezőnek jól elhatárolhatóan kell bemutatni a biztonsági kritériumok kockázatainak minimalizálását, függetlenül attól, hogy az egy telephely közlekedő útvonalainak kialakítása nem teszi lehetővé a zárt különálló közlekedési útvonal megvalósítását.

5.03.4 Hogyan biztosítja a szükség szerint megfelelő világítást.

5.03.5 Milyen gyakorlattal rendelkezik a vállalatnál a kulcsokhoz való hozzáférésre?

5.03.7 Rendelkezik-e ellenőrzési eljárásokkal annak elkerülése érdekében, hogy magántulajdonú járművek a vállalat biztonsági területeihez közel várakozzanak. Ismertesse.

5.03.8 Ismertesse a külső határvonalak és épületek ellenőrzését!

A fizikai biztonság kialakítása során a zárszerkezetek és kulcsokhoz való hozzáférés kérdései feltételezik bizonyos jogosultségok meglétét, illetve ezen kérdéskört érdemes az egyéb kérdésekkel összefüggésben áttekinteni. Értelemszerűen a tanusítvány szempontjából más pontoknál meghatározott, de a fizikai biztonsághoz kapcsolódó helységek biztonsági előírásai kiemelt jelentőségűek, hiszen az informatikai biztonság szintjét jelentősen ronthatja, ha a szerverszoba a fizikai biztonság szempontjából nem kiemelt prioritású.A magántulajdonú gépjárművek, illetőleg a raktárak, vagy termelő részlegek fizikai biztonságával kapcsolatos előírás közvetlen összhangban van a személyek mozgásával, az áruk nyilvántartásával, az áruk mozgásának nyomonkövetésével, bár ezek nem feltétlen a fizikai biztonság kérdésénél kerülnek megemlítésre. Magántulajdonú gépjármű alatt nem értendő a vállalat használatában levő gépjármű, a vallalat működésével kapcsolatos szállító járművek, de például magántulajdonú gépjármű karbantartási tevékenységet végző cégek járművei, illetve egyéb olyan járművek, amelyek nem a vállalat tevékenységéhez közvetlenül kötődő célból tartozkodnak a területen. Amennyiben biztonsági területnek minősülő termelő üzem közterülettel határos résszel rendelkezik, úgy ezen pontban meghatározott feltétel akkor teljesül, ha a közterülettel határos határoló felület vonatkozásában garantált az illetéktelen behatolás elleni védelem, illetve terméknek egyszerű módon történő kijuttatás elleni védelme (például: rács, nem nyitható ablak, stb).

I.2.5.4 4. alszakasz Teheráruk egységei

5.04.1 Hogyan gátolja meg a jogosulatlan személyek hozzáférését a rakományokhoz?

5.04.2 Hogyan oldja meg a rakományok biztonságos tárolását?

5.04.3 Nyilatkozzon az alkalmazott zárakról!

5.04.4 Nyilatkozzon a vállalatnál alkalmazott szállító jármű átvizsgálási eljárásról!

5.04.5 A rakományhoz való illetéktelen hozzáférés esetén milyen eljárással rendelkezik?


30

A tehergépjárművekkel, konténerekkel kapcsolatban alapvető biztonsági elvárás, hogy garantált legyen az illegális átalakítások felfedése. Ez jelentheti az üres rakterek átvizsgálását, hogy egyébként azokban nincs kialakított rejtekhely, illetve jelentheti a szállítóeszközökhöz való illetéktelen hozzáférések megakadályozását is. Az alszakasz feltételezi olyan ellenőrzések megtartását, amely által a gazdálkodó a tanusítvány birtokában képes a tevékenységén keresztül valós garanciát nyújtani arra, hogy a zárt teherszállításra szolgáló térben az általa bejelentetten kívül egyéb áru nem érkezett ez EU területére, illetve az innen indított szállítmányok esetében minimális a kockázata annak, hogy a legális berakodással jogellenes cselekmény kerüljön elfedésre oly módon, hogy a berakott áruk fizikailag megakadályozzás az áru elrejtésre alakalmas helyek felfedését.

I.2.5.5 5. alszakasz Logisztikai folyamatok

Ezen alszakasz vonatkozásában a mutatókhoz tartozó kockázatleírás adja meg a támpontot a kérdések megválaszolásához

I.2.5.6 6. alszakasz Nem adóügyi követelmények

Ezen alszakaszban felsorolt speciális áruk vonatkozásában ha, és amennyiben ilyen áru akár kereskedelem, akár gyártás során előfordul, ezen árukhoz külön a fizikai biztonságot garantáló feltételeket is szavatolni szükséges, a megelőző alszakaszokban. Ilyen termékek esetében a termékek behozatalával, kivitelével, forgalomba hozatalához kapcsolatos szabályokat a termékeket kezelő és gyártó személyzeten kívül a biztonsági szervezettel is ismertetni kell, amely ezen termékekre külön biztonsági előírásokat kell, hogy kidolgozzon.Kettős felhasználású termékek esetében, ha olyan vámtarifaszámú termék fordul elő a gazdálkodónál, amely felveti a kettős felhasználású termék lehetőségét, külön belső szabályzatban kell rögzíteni azt a felelősségi viszonyt, amelynek alapján ezen kritérium egyértelműen megállapítható, vagy kizárható. A belső útmutatónak célszerűen ki kell térnie ezen termékekkel kapcsolatos biztonsági előírásokra is.Hasonló módon kell rendezni az embargó alá eső termékeket is.

I.2.5.7 7. alszakasz Beérkező áruk

5.07.2 Léteznek-e a vállalatnak a hazai és külföldi szállítókkal biztonsági megállapodásai?

5.07.3 Hogyan valósítja meg az áru felügyelet alatt tartását?

5.07.4 Hogyan értesíti a személyzetet a biztonsági előírások változásáról?

I.2.5.8 8. alszakasz Áruk tárolása

5.08.1 Adja meg az áruk tárolására kijelölt területek adatait!

5.08.2 Milyen leltározási szabályzattal rendelkezik a kérelmező? Milyen eljárásokat alkalmaz az eltérések illetve szabálytalanságok feltárása érdekében? Célszerű mellékletként becsatolni a Leltározási Szabályzatot.


31

5.08.3 Amennyiben a kérelmező kezel az 5.06.1. pontban felsorolt árukat, mutassa be, hogyan biztosítja azok elkülönített tárolását!

5.08.5 Hogyan biztosítja, hogy a tárolótérbe való belépéshez és az árukhoz, való hozzáféréshez csak az arra felhatalmazott személynek legyen jogosultsága?

I.2.5.9 9. alszakasz Áruelőállítás

5.09.1 Adja meg a gyártásra kijelölt területek adatait!Amennyiben az árukat a vállalat területén kívül gyártják, mutassa be, milyen biztonsági megállapodásokkal rendelkezik a külső területért felelős társasággal!

5.09.2 Milyen biztonsági követelményeket léptetett életbe a gyártási folyamat érintetlenségének biztosítása érdekében?

5.09.5 Amennyiben az árukat a vállalat területén kívül csomagolják, mutassa be, milyen biztonsági megállapodásokkal rendelkezik a külső területért felelős társasággal!

5.09.6 Milyen minőségvizsgálati eljárással rendelkezik, illetve milyen gyakorisággal kerül sor annak felülvizsgálatára?

I.2.5.10 10. alszakasz Áruk berakodása

Kritérium:Megfelelő biztonsági és védelmi szabványok:

A VK-VHR 14k. cikke (1) bekezdésének e) pontja: A terület akkor tekinthető megfelelőnek, ha a kérelmező olyan intézkedéseket valósít meg, amelyek lehetővé teszik kereskedelmi partnereinek egyértelmű azonosítását, a nemzetközi ellátási lánc védelme érdekében;

A gazdálkodók csak a maguk részéért tehetők felelőssé a szállítási láncban és csak azokért az árukért, amelyek az ő őrzésükre vannak bízva. A kérelmező és üzleti partnerei közötti szerződéses megállapodásokon keresztül biztosítható a szállítási lánc következő részeinek biztonsága. A biztonsági intézkedések által nem vagy csak részben lefedezett szállítmányok nem tekinthetők teljes mértékben biztonságosnak, és ezért ezek nem részesülhetnek az alacsonyabb kockázati pontszám miatti lehető legjobb bánásmódban.

5.10.3 Milyen eljárás keretében biztosítja a vállalat, hogy a berakodás során az áru ne maradjon felügyelet nélkül?

I.2.5.11 11. alszakasz Biztonsági követelmények üzleti partnerekkel szemben

Kritérium:Megfelelő biztonsági és védelmi szabványok, szükség szerint:

A VK-VHR 14k. cikk (1) bekezdésének f) pontja: A területet akkor lehet megfelelőnek tekinteni, ha a gazdasági szereplő – amennyiben a jogszabályok azt megengedik – biztonsági átvilágítást végez azoknál az alkalmazottainál, amelyek biztonsági szempontból kényes beosztásban dolgoznak, valamint időszakos háttérellenőrzéseket végez;

A VK-VHR 14k. cikke (1) bekezdésének g) pontja: A kérelmező gondoskodik arról, hogy az érintett alkalmazottak aktívan részt vegyenek a biztonsági éberségét biztosító programokban.


32

Amikor egy engedélyezett gazdálkodó olyan információval rendelkezik, hogy egyik üzleti partnere, amely egy nemzetközi szállítási lánc tagja, nem rendelkezik kialakult biztonsági és védelmi szabványokkal, akkor azonnal megteszi a helyénvaló intézkedéseket, hogy a szállítási lánc biztonságát, amennyire csak lehetséges, növelje.

Az ismeretlen üzleti partnerektől átvett szállítmányokat illetően javasolt, hogy az engedélyezett gazdálkodó tegyen lépéseket annak biztosítására, hogy az ismeretlen üzleti partnerek által képviselt kockázat elfogadható szintre korlátozható legyen. Abban az esetben, ha az engedélyezett gazdálkodó a megfelelőséggel kapcsolatban nehézségeket fedez fel, az ilyen esetekben fel kell vennie a kapcsolatot a vámhatóságokkal.

I.2.5.12 12. alszakasz Személyes biztonság

Ezen alszakasz vonatkozásában a mutatókhoz tartozó kockázatleírás adja meg a támpontot a kérdések megválaszolásához.

I.2.5.13 13. alszakasz Külső szolgáltatások

Ezen részben található a személyzettel kapcsolatos biztonsági elvárás, melynek szabályrendszere, a felmerülő kockázatok alapvetően a munkaerő felvétel, kiválasztás és további figyelemmel kísérés útján minimalizálhatók.


33

II. A tanúsítvány kiadása után felmerült tényezők

A VK-VHR 14w. cikk (1) bekezdése alapján az engedélyezett gazdálkodó minden olyan, a tanúsítvány kiadása után felmerült tényezőről tájékoztatja a kiállító vámhatóságot, amely annak fenntartására vagy tartalmára hatást gyakorolhat. A tájékoztatás mindenképpen indokolt az alábbiakban történt változások esetén:

a VK-VHR 1C. mellékletében meghatározott kérelem tartalma; a kérelem VK-VHR 1C. mellékletében meghatározott mellékleteinek tartalma; a tárolókapacitás (1.01.3.); a számítógépes környezet (3.02.1.); az integrált számviteli rendszer (3.02.2.); a belső ellenőrzési eljárások (3.03.1.); áruk, készletmozgási technológiák módosulása, ha ez a raktárközi forgalomban,

akár a raktártermelés viszonylatában változást jelent (3.04.); az információk biztonsága - számítógépes rendszerek védelme (3.07.); az információk biztonsága - a biztonság dokumentálása (3.08.); a biztonsággal és védelemmel kapcsolatos követelmények (5.):

a biztonsági vezető személye; a vagyonvédelmi szervezet struktúrája; új biztonsági szolgálat alkalmazása, új vagyonvédelmi rendszer bevezetése (pl.: élőerős őrség mellett kártyás

beléptető rendszer bevezetése); lényeges változások az ipari kamerás rendszerben, ha az a beléptetést, az

áruk rakodásának helyét, vagy a termelést érinti; külső határoló falak módosítása, beleértve külső kerítések ideiglenes

elbontását.


34

Mellékletek

1. számú: Önértékelési kérdőív

2. számú: A szállítási lánc különböző szereplőire vonatkozó kritériumok táblázata


35

Documents

II. A tanúsítvány kiadása után felmerült tényezők