IINNCCZZÉÉDDYY GGYYÖÖRRGGYY

KKÖÖZZÉÉPPIISSKKOOLLAA,, SSZZAAKKIISSKKOOLLAA ÉÉSS KKOOLLLLÉÉGGIIUUMM

NNyyíírreeggyyhháázzaa,, ÁÁrrookk úútt 5533.. sszz..

AA NNYYEELLVVII EELLŐŐKKÉÉSSZZÍÍTTŐŐ ÉÉVVFFOOLLYYAAMM

HHEELLYYII TTAANNTTEERRVVEE

22000077..

2

Bevezetés

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2003. évi módosítása lehetővé teszi gimnáziumok

és szakközépiskolák számára nyelvi előkészítő évfolyam beindítását. A törvény 28.§ (4) pontja ki-

mondja: nyelvi előkészítő évfolyamon „tizenharmadik évfolyamon fejeződhet be a nevelés és oktatás

akkor, ha a kilencedik évfolyamon legalább a kötelező tanórai foglalkozások negyven százalékának

megfelelő időkeretben idegen nyelvből intenzív nyelvi felkészítés folyik, és a tizedik-tizenharmadik

évfolyamon emelt szintű oktatás keretében felkészíti a tanulót az adott nyelvből emelt szintű érettségi

vizsga letételére. A nyelvi előkészítésre fel nem használt időkeret legalább huszonöt százalékát infor-

matikai ismeretek oktatására, a fennmaradó időkeretet pedig képességfejlesztésre kell használni.”

Az Inczédy György Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium élni kíván ezzel a lehetőséggel, hiszen

a nyelvi előkészítő évfolyam beindítása új távlatokat nyithat iskolánk számára. Nemcsak azért, mert az

idegen nyelv és az informatika oktatására és elsajátítására rendelkezésre álló időkeret lényegesen nö-

vekedett, hanem azért is, mert az első évben rendelkezésünkre álló további időben olyan képességek és

készségek elsajátítására is jut idő, amire eddig nem volt, vagy csak igen kevés.

A nyelvi előkészítő évfolyamon a helyi tantervet önállóan készítettük el az Oktatási Minisztérium

ajánlásai és a következő szempontok figyelembe vételével:

egy-egy idegen nyelvet legalább két tanár tanítson minden csoportnak;

az idegen nyelv és az informatika tantárgyakon kívül középiskolai tananyagot csak

minimális mennyiségben tanítsunk;

nem szabad hagyni, hogy az első évben a tanulók elfelejtsék az általános iskolában

tanultakat, ezért a kötelező érettségi tantárgyakból (magyar, matematika) szintentartó

órákat is be kell iktatni a tantervbe;

az idegen nyelv és a számítógép használata jelenjen meg más tantárgyak tanulása során

is;

a tanulók ismerjenek meg különböző önismereti, tanulásmódszertani eljárásokat;

a testnevelés órákon az erő- és állóképesség fejlesztése mellett hangsúlyozottan

szerepeljenek a mozgás megszerettetését célzó játékok, gyakorlatok.

A nyelvi előkészítő évfolyamon tehát a következő célokat tűztük ki magunk elé:

a) használható nyelvtudás minden tanulónál egy idegen nyelvből,

b) felkészítés emelt szintű nyelvi érettségi vizsgára,

c) a mindennapok során használható, biztos informatikai ismeretek elsajátítása,

d) az általános iskolában tanultak elmélyítése,

e) szakközépiskolai tanulmányok előkészítése,

f) team munka.

3

Az oktatás az egyes tantárgyak esetében a következő óraszámok alapján történik:

Tantárgy évi óraszám heti óraszám

Magyar nyelv és irodalom 144 4

Angol nyelv 432 12

Matematika 144 4

Informatika 144 4

Testnevelés 90 2,5

Osztályfőnöki 36 1

Összesen 990 27,5

4

Magyar nyelv és irodalom

Bevezetés:

A magyar nyelv és irodalom tantárgy a nyelvi előkészítő évfolyamon a szóbeli kommunikáció fejlesztését, tuda-

tosítását, az általános iskolai tananyag főbb elemeinek átismétlését, a gimnáziumi tanulmányok előkészítését,

valamint a szövegekkel való foglalkozást tűzi ki célul. Ennek elősegítésére a tárgy keretein belül a diákok meg-

ismerkednek a kommunikáció nyelvi és nem nyelvi eszközrendszerével, a szövegalkotás szabályaival és techni-

káival, a stilisztika élőszóbeli és írásbeli sajátosságaival, a formális vita szabályrendszerével, és az irodalmi

szövegek sajátosságaival.

A tantárgy középpontjában a gyakorlat áll: az elméleti ismeretek elsajátítása és bővítése induktív módon, játé-

kok, gyakorlatok és feladatok megoldása és megbeszélése során történik.

Ezért a tanár szerepköre is megváltozik: az ismeretek átadójának szerepéből moderátorrá, szervezővé, segítővé

válik.

Általános célok:

A szóbeli készségek elsajátításával diákjaink egyaránt képessé válnak arra, hogy hitelesen ki tudják fe-

jezni önmagukat, és képviselni tudjanak számukra fontos közéleti ügyeket, ezzel fontos személyes és

társadalmi igényeknek tesznek eleget.

Az Európai Unióhoz való csatlakozáskor az összeurópai munkaerő piacon kell gyermekeinknek ver-

senyképesnek lenniük a nemzetközi kommunikációban, ezért erősíteni kell a kommunikációs képzést.

A nemzetközi felmérések a szövegértés, szövegalkotás terén leszakadást jeleznek. Ez ellen tenni kell

valamit. A kommunikációs képzésnek erős személyiségfejlesztő hatása van, mert növeli az érzékenysé-

get, és a tudatosságot a kommunikációban, erősíti az önbizalmat.

Fontos, hogy diákjaink tiszteljék az eltérő véleményt, érezzék a távolságot a személyiség és az általa

képviselt álláspont között.

Az irodalmon belüli és kívüli szövegfajtákban valónagyobb jártasság megszerzése a cél egy olyan tan-

tárgy segítségével, amely a kommunikációt állítja középpontba.

Konkrét célok:

A tanulók:

legyenek képesek elfogadni beszélgetőtársaik szempontjait, véleményét, ismerjék és tartsák be a társas

kommunikáció szabályait

ismerjék meg a kommunikáció és a metakommunikáció különböző formáit és legyen módjuk ezek gya-

korlására is

szokják meg és ezáltal viseljék egyre könnyebben és felelősségteljesebben a nyilvánosságot

legyenek képesek véleményük és álláspontjuk kialakítására és pontos, árnyalt tolmácsolására különböző

stílusokban

ismerjék, helyesen és a helyükön használják a kommunikáció különböző műfajait (magyarázat, bizonyí-

tás, érvelés, kommentár, fejtegetés, esszé, összehasonlítás, stb.)

legyenek képesek a számukra szükséges információk összegyűjtésére, értékelésére és rendszerezésére

legyenek képesek szövegek értő olvasására, önálló értelmezésére

5

a szövegekkel való foglalkozás során, s az általános iskolai tananyag főbb elemeinek átismétlésével ké-

szüljenek fel a középiskolai tanulmányokra

Követelmények:

Szövegek önálló értelmezése.

A tanuló számára szükséges információ összegyűjtésének, értékelésének, rendszerezésének képessége.

Önálló vélemény, álláspont kialakításának és pontos, árnyalt tolmácsolásának képessége.

A kommunikáció különböző műfajainak biztos felismerése és használata.

A különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése.

Stilisztikai, nyelvhelyességi és helyesírási szempontból megfelelő szövegek alkotásának képessége.

A kifejező kiejtésmód eszközeinek biztonságos használata.

Együttműködés csoportos beszélgetés fenntartásában, képesség a kommunikációs zavarok felismerésére

és korrigálására, a manipulációs szándékok felismerése.

Az irodalmi és nem irodalmi szövegek elkülönítésének képessége, a különböző műfajok műfaji sajátos-

ságainak biztos ismerete.

Időkeret:

Óraszám: évi 144 óra

heti 4 óra

Eszközök:

Antalné Szabó Ágnes – Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció a nyelvi előkészítő évfolyam számára

Antalné Szabó Ágnes – Raátz Judit: Feladatgyűjtemény. Szövegértés és szövegalkotás

Az értékelés:

A tanulók félévenként legalább négy érdemjegyet kapnak, amely főleg szóbeli teljesítményüket értékeli, hiszen a

nyelvi előkészítő évfolyam fő célja a kommunikációs képesség fejlesztése.

6

Témakörök:

I. Bevezetés (időkeret: 7 óra)

Tartalom:

A tanulási módszerek

A megértés

A jegyzetelés

A vázlatírás szabályai

A felelet, a kiselőadás, a hozzászólás, a felszólalás

Fogalmazási ismeretek felelevenítése

Könyv- és könyvtárhasználat

II. Anyanyelv (időkeret: 5 óra)

Tartalom:

Beszéd és nyelv

Nyelv és társadalom

Az anyanyelv fontossága

A magyar nyelv helye

A magyar nyelv történeti áttekintése

III. Kommunikáció (időkeret: 15 óra)

Tartalom:

A kommunikáció fogalmának értelmezése

A kommunikációs folyamat tényezői

- formái

- funkciói

A kommunikációs kapcsolat

A nem nyelvi kommunikáció

- írásban

- szóban

Az egyirányú és kétirányú kommunikáció (gyakorlatok)

IV. Hangtan (az általános iskolában tanultak ismétlése) (időkeret: 8 óra)

Tartalom:

A beszéd hangjai

A hangok csoportosítása

A magánhangzó illeszkedés

A mássalhangzótörvények

V. Helyesírás (időkeret: 10 óra)

Tartalom:

A magyar abc

7

A betűrendbe sorolás szabályai

Az elválasztás

A különírás és az egybeírás

Az idegen szavak helyesírása

A kezdőbetűk

Az írásjelek

A helyesírási alapelvek

VI. Szótan (az általános iskolai anyag ismétlése) (időkeret: 8 óra)

Tartalom:

Szóalak és jelentés

Egyjelentésű és többjelentésű szavak

Azonos alakú szavak

A rokonértelműség

Szólás, szóláshasonlat

Közmondás, szállóige

A szavak szerkezete

VII. Szófajtan (időkeret: 8 óra)

Tartalom:

Önálló alapszófajok

Helyettesítő alapszófajok

Igenévi alapszófajok

Viszonyszók

Mondatszók

VIII: Mondattani ismeretek (időkeret: 8 óra)

Tartalom:

A mondat fogalma

- csoportosítása

- logika

- modalitás szerint

- szerkezet

IX. Szövegértés (időkeret: 35 óra)

Tartalom:

A szövegértés típusfeladatai

- cím és szöveg kapcsolata

- a globális és lineáris szövegkohézió

- a tételmondat

8

- kérdésszerkesztés

- szövegtagolás

- vázlatírás

- érvelés

- ajánlás

- hirdetés

Szövegértési gyakorlatok – feladatlapok.

X. A szöveg (időkeret: 40 óra)

Tartalom:

Epikai alkotások:

Mitől lesz valami történet?

Kosztolányi Dezső: Fürdés

Örkény István: Egypercesek

Az aranyszőrű bárány

Isten kardja

Petőfi Sándor: A helység kalapácsa

Arany János: Szondi két apródja

Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője

- értelmezési modellek

- az elbeszélői nézőpont

- szövegértelmezés

- összehasonlítás, párhuzamok, különbözőségek

- szereplők és kapcsolataik

Drámai alkotások:

A drámai műnem sajátosságai

Moliére: A fösvény

Shakespeare: Hamlet

Csehov: Cseresznyéskert

Örkény István: Tóték

- értelmezési modellek

- a drámai műfajok változatossága

- szövegértelmezés

- összehasonlítás, párhuzamok, különbözőségek

- szerkezet, konfliktusrendszer

- szereplők és kapcsolataik

Lírai alkotások:

A lírai műfajok változatossága

Epigramma (Szimonidész, Janus Pannonius, Petőfi Sándor)

Dal (Anakreón, Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor)

9

Elégia (Berzsenyi Dániel, Petőfi Sándor, Tóth Árpád)

Óda (Berzsenyi Dániel, Shelley, József Attila)

Himnusz (Kölcsey Ferenc)

Rapszódia (Petőfi Sándor, Illyés Gyula)

- szövegértelmezés

- a különböző korokban keletkezett műfajú művek összehasonlítása

- szerkezet, felépítés

- ismétlődő motívumok

10

ANGOL NYELV

A nyelvi előkészítő évfolyam célrendszere:

Mivel a nyelvi előkészítő évfolyam a közoktatás része, ezért céljai a közoktatás általános céljaival azonosak, valamint megegyeznek a NAT 2003-as idegen nyelvi fejezetében megfogalmazott alábbi átfogó célokkal is: „Az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja a kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása. A kommunikatív nyelvi kompetencia fogalma azonos a használható nyelvtudással. Az adott szituációnak megfelelő nyelv-használati képességet jelentik, melyek mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészségen (hallás, beszéd, olvasás és írás) keresztül lehetséges. A kom-munikatív nyelvi kompetenciák fejlesztése a következőket jelenti: (1) a kötelező oktatás végére a tanulók legyenek képesek egy vagy két idegen nyelvet személyes, oktatási, közéleti és szakmai kontextusban megfelelően használni; (2) a nyelvtanulás során a tanulókban alakuljon ki és maradjon ébren a kedvező attitűd és motiváció a nyelvtanulás, a tanult nyelv, az azon a nyelven beszélő emberek és kultúrájuk, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismeré-sére; (3) a tanulók legyenek képesek nyelvtudásukat egész életükön át önállóan fenntartani, fejleszteni, emellett új idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen tanulni.” Az itt összefoglalt célok összhangban vannak az Európai Unió oktatási kon-cepciójával és az Európa Tanács idevágó nyelvoktatás-politikai dokumentuma-iban meghatározottakkal is. A nyelvi előkészítő évfolyamon folyó idegennyelv-oktatás általános céljai:

a középiskolát elvégző fiatalok közül minél többen magas szintű, használható nyelvtudás-

sal hagyják el a közoktatást,

a nyelvtanulásra szánható év lehetőséget ad a különböző háttérrel érkezők tudásának ösz-

szehangolására és intenzív fejlesztésére, így esélyteremtő és hátránykompenzáló hatással

bír,

megfelelő alapot adhat ahhoz, hogy a jövőben a felsőoktatás a szaknyelvi képzés terévé

váljon és az ilyen képzési formába bekapcsolódó tanulók megnövekedett esélyekkel in-

dulhassanak a hazai és a nemzetközi munkaerőpiacon.

Közvetlen céljai:

a 9. évfolyamon tanulók intenzív nyelvtanulási keretek között idegen nyelvből olyan

használható tudáshoz jussanak, amelynek birtokában sikerrel tehetnek emelt szintű nyelvi

érettségi vizsgát,

a tanulókban kedvező attitűdöt és motivációt alakítson ki a nyelvek, a hozzájuk tartozó

kultúrák és általában a nyelvtanulás iránt,

a megfelelő tanítási és tanulási stratégiák alkalmazásával és átadásával a tanulók váljanak

képessé nyelvtudásuk önálló fenntartására és továbbfejlesztésére.

A 9.-13. évfolyamok céljai és fejlesztési követelményei

Iskolánk helyi tanterve az emelt szintű érettségi követelményeinek megfelelően készült. Cé-

lunk, hogy a 9. évfolyam végére a diákok eljussanak az A2 szintre, melyen

11

• megértik a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert

témáról szólnak és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola és szabadidő stb.

terén;

• elboldogulnak a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás so-

rán adódik;

• egyszerű, összefüggő szövegeket tudnak alkotni ismert vagy az érdeklődési körükbe

tartozó témákban,

• le tudják írni az élményeiket, a különböző eseményeket;

• megérti rövid egyszerű szövegek lényegét, a kért információt ki tudja keresni.

A 10.-13. évfolyamok célja az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítés és ezzel össz-

hangban a B2 szintű nyelvtudás elsajátítása, melyen

• az előző szintnél fejlettebb szókinccsel, szélesebb skálán mozgó, de ismert témákról

kell szóban és írásban információt cserélniük;

• folyamatos és természetes interakciót tudnak kezdeményezni és fenntartani anya-

nyelvű beszélővel, mely az egyik félnek sem megterhelő;

• képesek világos és részletes szöveget alkotni széles témakörben és változatos műfaj-

ban.

A 13. évfolyamon folyó nyelvtanításnak az is célja, hogy az elért nyelvtudási szintet

megtartsák és elmélyítsék a tanulók, hogy ezáltal magabiztos nyelvhasználókká váljanak.

A nyelvi szintek leírása a Nemzeti Alaptanterv és az Európa Tanács Közös európai referencia keretének (KER) alapján.

Európa Tanács NAT 2003 Érettségi vizsga

B1-B2

Önálló nyelvhasználó

B2 Európai középszint Emelt szint

B1 Európai küszöbszint Középszint

A1-A2

Alapszintű nyelvhasználó

A2 Európai alapszint

A1 Európai minimumszint

12

Az Európa Tanács idegen nyelvi tudás szintmeghatározó táblázata

Önálló

nyelvhasználó

B2 Meg tudja érteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetét,

beleértve a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket is. Folyamatos és természetes

módon olyan szintű normális interakciót tud folytatni anyanyelvű beszélővel, hogy az egyik

félnek sem megterhelő. Világos, részletes szöveget tud alkotni különböző témák széles köré-

ben, és ki tudja fejteni a véleményét egy aktuális témáról úgy, hogy részletezni tudja a külön-

böző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat.

B1 Megérti a fontosabb információkat olyan világos, standard szövegekben, amelyek ismert

témákról szólnak, és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola, a szabadidő stb.

terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során

adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni olyan témákban, amelyeket ismer, vagy

amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Le tud írni élményeket és eseményeket, álmokat,

reményeket és ambíciókat, továbbá röviden meg tudja indokolni és magyarázni a különböző

álláspontokat és terveket.

Alapszintű

nyelvhasználó

A2 Megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül

érintő területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos

információ, vásárlás, helyismeret, állás). Tud kommunikálni olyan egyszerű és begyakorolt

feladatok során, amikor egyszerű és közvetlen információcserére van szükség ismerős és

begyakorolt dolgokra vonatkozóan. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni saját

hátteréről, szűkebb környezetéről és a közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról.

A1 Megérti és használja a számára ismerős mindennapi kifejezéseket és nagyon alapvető fordu-

latokat, amelyeknek célja konkrét szükségleteinek kielégítése. Be tud mutatkozni, és be tud

mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni olyan kérdéseket, amelyek személyes

jellegűek, pl. a lakhelyre, ismerősökre és tulajdontárgyakra vonatkozóan. Képes egyszerű

interakcióra, amennyiben a másik személy lassan és világosan beszél és segítőkész.

Az A1, A2, B1 és B2 szintek, KER-re alapuló meghatározása a NAT 2003-ban

Szintek

A1 Európai mini-

mum-szint

Ezen a szinten a diák megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon

alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud

mutatkozni, és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni személyes jellegű

kérdéseket (pl. hogy hol lakik) ismerős emberekre és dolgokra vonatkozóan. Képes egyszerű

interakciókra, amennyiben a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész.

Beszédértés Megérti az ismerős szavakat, fordulatokat, melyek személyére, családjára, közvetlen környeze-

tére vonatkoznak.

Beszédkészség Képes egyszerű beszélgetésben részt venni, amennyiben a partner lassan, jól artikulálva beszél.

Képes feltenni és megválaszolni egyszerű kérdéseket ismerős témára és helyzetre vonatkozó-

an. Lakóhelyét, ismerőseit képes egyszerű fordulatokkal leírni.

Olvasásértés Megérti az ismerős szavakat, egyszerű mondatokat feliratokon, reklámokon, katalógusban.

Írás Képes egyszerű nyomtatványt kitölteni, rövid üdvözleteket megírni.

A2 Európai alap-

szint

Ezen a szinten a diák megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek

az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódik (pl. nagyon alapvető személyes és családdal

kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, állás). Az egyszerű és begyakorolt nyelvi helyze-

tekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információt cserél családi vagy

mindennapi dolgokról. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátteréről, szű-

kebb környezetéről és közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról.

Beszédértés Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset, ha számára ismert, közvetlen dolgokról van

szó. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzeneteket, bejelentéseket és egyéb gyakori szövegek

13

lényegét.

Beszédkészség Részt tud venni egyszerű, begyakorolt, mindennapi témáról szóló beszélgetésben, mely közvet-

len információcserét igényel ismert tevékenységgel kapcsolatban. Képes magát megértetni tár-

sasági beszélgetésben. Röviden le tudja írni például családját, lakóhelyét, tanulmányait.

Olvasásértés Megérti rövid, egyszerű szövegek, köztük történetek lényegét. A kért információt ki tudja ke-

resni.

Írás Rövid feljegyzéseket, üzeneteket, magánlevelet tud írni.

B1 Európai kü-

szöb-szint

Ezen a szinten a diák megérti a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben,

amelyek ismert témáról szólnak és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola és a

szabadidő stb. terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő

utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy érdeklődési körébe

tartozó témában. Le tudja írni élményeit, a különböző eseményeket, a reményeit és ambícióit,

továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket.

Beszédértés A köznyelvi beszédet főbb vonalaiban megérti, ha az rendszeresen előforduló, számára ismert

témáról szól. Megérti a legfontosabb információkat olyan rádió- és tévéműsorokban, melyek

aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témák-

ról szólnak, és melyekben viszonylag lassan beszélnek.

Beszédkészség Részt tud venni a nyelvterületen utazás közben felmerülő helyzetekben, valamint ismerős,

mindennapi témákról adódó beszélgetésekben felkészülés nélkül. Egyszerű, összefüggő fordu-

latokkal el tudja mondani élményeit, céljait. Röviden meg tudja indokolni és magyarázni a

véleményét, el tud mondani történetet, és véleményét meg tudja fogalmazni.

Olvasásértés Megérti olyan szövegek lényegét, illetve a bennük lévő információt, melyek hétköznapi témák-

kal kapcsolatosak, gyakori témákkal foglalkoznak. Megérti az eseményekről, érzelmekről,

véleményekről szóló írásokat.

Írás Meg tud fogalmazni egyszerű, rövid, összefüggő szöveget ismert, hétköznapi témákban. Be tud

számolni élményeiről, véleményéről.

B2 Európai kö-

zépszint

Ezen a szinten a diák megérti az összetett konkrét vagy elvont témájú szövegek gondolatmenet-

ét, beleértve a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket is. Folyamatos és természetes

interakciót tud kezdeményezni és fenntartani anyanyelvű beszélővel, mely egyik félnek sem

megterhelő. Képes világos és részletes szöveget alkotni széles témakörben, véleményét képes

aktuális témákról kifejteni a lehetséges előnyök és hátrányok részletezésével.

Beszédértés Megérti a hosszabb előadást, képes követni az összetett érvelést. Megérti a rádió és tévé aktuá-

lis eseményeiről szóló hírműsorait, valamint a köznyelvet használó játékfilmek többségét.

Beszédkészség Folyékonyan és természetesen tud részt venni anyanyelvű beszélőkkel folytatott beszélgetésben

mindennapi témákról, felkészülés nélkül. Részletesen ki tudja fejteni, meg tudja indokolni,

magyarázni és védeni a véleményét, el tud mondani egy történetet.

Olvasásértés Megérti a jelenkor problémáival kapcsolatos szövegek (cikkek, beszámolók, narratívák) lénye-

gét, illetve a bennük lévő információt, érvelést. Megérti az eseményekről, érzelmekről, vélemé-

nyekről szóló irodalmi prózai szövegeket.

Írás Képes világosan fogalmazni részletes, összefüggő szöveget a jelenkor problémáival és érdeklő-

désével kapcsolatos témákban. Be tud számolni élményeiről, képes kifejteni véleményét, érvel-

ni egy álláspont mellett és ellen.

14

SZINTTÁBLÁZAT A SAJÁT NYELVTUDÁS ÉRTÉKELÉSÉHEZ

A1 A2 B1 B2

S

z ö

v

e g

é

r

t

é

s

Hallás

utáni értés

Megértem a személyemre, a családomra, a

közvetlen környezetemre vonatkozó, gyakran

használt, egyszerű szavakat és szókapcsolato-kat, ha lassan és tagoltan beszélnek hozzám.

Megértem a személyemhez közvetlenül

kapcsolódó, gyakran használt szavakat és

kifejezéseket (pl. személyes adataim, csalá-dom, vásárlások, szűk környezet, tanulás,

munka). Megértem az egyszerű és világos

hirdetések és üzenetek lényegét.

Megértem a világos, mindennapi beszéd lényegét,

ha olyan témákról esik szó, mint a munka, a

tanulás, a szabadidő, stb. Ki tudom szűrni a lényeget azokból a rádió- és tévéadásokból,

amelyek aktuális eseményekről, szakmai vagy

érdeklődési körömnek megfelelő témákról szól-nak, ha eléggé lassan és tagoltan beszélnek.

Megértem a hosszabb beszédeket és előadá-

sokat, illetve még a bonyolultabb érveléseket

is követni tudom, amennyiben a téma szá-momra elég ismert. Többnyire megértem a

híreket és az aktuális eseményekről szóló

műsorokat a tévében. Általában értem a filmeket, ha a szereplők köznyelven beszél-

nek.

Olvasás

Megértem a nagyon egyszerű mondatokat,

például hirdetésekben, plakátokon vagy katalógusokban az ismert nevek vagy szavak

segítségével.

El tudok olvasni rövid, nagyon egyszerű

szövegeket. Megtalálom a várható, konkrét információt a mindennapi, egyszerű szöve-

gekben (pl. rövid hirdetés, prospektus, menü, menetrend), és megértem a rövid,

egyszerű magánleveleket.

Megértem a főként köznyelven, vagy a munkám-

hoz közvetlenül kapcsolódó szaknyelven megírt szövegeket. Magánlevélben megértem az esemé-

nyek, érzelmek vagy kívánságok leírását.

El tudom olvasni azokat a cikkeket és beszá-

molókat, amelyek jelenkori problémákkal foglalkoznak, és szerzőjük véleményét,

nézetét fejtik ki. Megértem a kortárs irodalmi prózát.

B

e s

z

é d

Társalgás

Képes vagyok egyszerű kapcsolatteremtésre,

ha a másik személy kész mondanivalóját kissé lassabban vagy más kifejezésekkel megismé-

telni illetve segíti a mondanivalóm megfor-

málását. Fel tudok tenni és meg tudok vála-szolni olyan kérdéseket, amelyek a minden-

napi szükségletek konkrét kifejezésére szol-

gálnak.

Az egyszerű, rutinszerű helyzetekben

egyszerű és közvetlen módon cserélek információt mindennapi tevékenységekről

vagy témákról. A nagyon rövid információ-

cserére még akkor is képes vagyok, ha egyébként nem értek meg eleget ahhoz,

hogy a társalgásban folyamatosan részt

vegyek.

Elboldogulok a legtöbb olyan nyelvi helyzetben,

amely utazás során adódik. Felkészülés nélkül részt tudok venni az ismert, az érdeklődési kö-

römnek megfelelő, vagy a mindennapi témákról

(pl. család, szabadidő, tanulás, munka, utazás, aktuális események) folyó társalgásban.

Az anyanyelvi beszélővel természetes, köny-

nyed és közvetlen kapcsolatteremtésre vagyok képes. Aktívan részt tudok venni az ismert

témákról folyó társalgásban, úgy, hogy köz-

ben érvelve kifejtem a véleményemet.

Folyamatos

beszéd

Egyszerű kifejezésekkel és mondatokkal be

tudom mutatni a lakóhelyemet és az ismerőse-

imet.

Egyszerű eszközökkel és mondatokkal

tudok beszélni a családomról és más szemé-

lyekről, életkörülményeimről, tanulmánya-imról, jelenlegi vagy előző szakmai tevé-

kenységemről.

Egyszerű kifejezésekkel tudok beszélni élmé-

nyekről, eseményekről, álmaimról, reményeimről

és céljaimról. Röviden is meg tudom magyarázni, indokolni véleményemet és terveimet.

Világosan és kellő részletességgel fejezem ki

magam számos, érdeklődési körömbe tartozó

témában. Ki tudom fejteni a véleményemet valamely aktuális témáról úgy, hogy részlete-

zem a különböző lehetőségek előnyeit és

hátrányait.

Í

r á

s

Tudok képeslapra rövid és egyszerű (például nyaralási) üdvözletet írni. Ki tudom tölteni

egyszerű nyomtatványon a személyi adataim-

ra vonatkozó részeket, például a szállodai bejelentőlapon a nevemet, az állampolgársá-

gomat és a címemet.

Tudok rövid, egyszerű jegyzetet, üzenetet, vagy magánjellegű, például köszönőlevelet

írni.

Egyszerű, folyamatos szövegeket tudok alkotni olyan témákban, amelyeket ismerek, vagy érdek-

lődési körömbe tartoznak. Élményeimről és

benyomásaimról magánleveleket tudok írni.

Világos és részletes szövegeket tudok alkotni az érdeklődési körömbe tartozó számos

témáról. Tudok olyan dolgozatot vagy beszá-

molót írni, amely tájékoztat, érveket és ellen-érveket sorakoztat fel valamiről. Levélben rá

tudok világítani arra, hogy milyen jelentősé-

get tulajdonítok az eseményeknek, élmények-nek.

A Közös Európai Referenciakeret (KER) © 2004 Európa Tanács

Common European Framework (CEF) of Reference for Languages © 2004 Council of Europe

SZINTTÁBLÁZAT A SAJÁT NYELVTUDÁS ÉRTÉKELÉSÉHEZ

9. évfolyam 1. Célok és feladatok

Rendkívül fontos a tananyag felépítésében a tanulók életkori sajátosságainak figyelembe

vétele. Ezért sok témakör több évfolyam anyagában is szerepel, természetesen bővebb szó-

kinccsel és magasabb nyelvi fokon. Ugyanakkor a tanulók tudásszintjének különbsége szük-

ségessé teszi a nyelvi alapok tisztázását, ismétlését és a felzárkóztatást is. A nyelvi előkészítő

osztályban nagyon sok lehetőségünk van a nyelvtan gyakorlására, szókincs bővítésére, a té-

ma-körök kifejtésére.

A nyelvtanulás kezdetén a szóbeli nyelvtanítást, a kommunikációt előnyben kell részesíte-

ni. A fő szempont a folyamatos beszédkészség kialakítása legyen. A nyelvtan kommunikációt

szolgáló szerepet töltsön be, kis lépésekben, sokoldalú gyakorlatokkal kell megerősíteni. A

helyes mondatalkotás készségének kialakításához több mondatmodellt gyakoroltassunk a diá-

kokkal. A különböző típusú és témájú nyelvi gyakorlatoknak igen jelentős szerepük van egyes

részek automatizáló begyakoroltatásában. Különösen hasznos a nyelvi játékok, gondolkodást

fejlesztő nyelvi rejtvények alkalmazása. Hívjuk fel a tanulók figyelmét a nyelvi gondolkodás

sajátosságaira, az eltérésekre, amelyek a magyar nyelv kifejezéseiben mutatkoznak.

Nagy hangsúlyt kell kapnia az írásbeliségnek, nem elhanyagolva a szóbeli gyakorlást (be-

széd-helyzetek) sem. A tanulónak meg kell értenie a más nyelven beszélő országok lakóinak

beszédét is. Életkortól, érdeklődéstől függően építsünk a nyelvtanításba memoritereket, pl.

verseket, dalokat, esetleg egyeztetve más tantárgyak kötelező anyagával. A szituációk, mon-

datmodellek életközeliek legyenek, a tanóra menetéhez igazodjanak, de egyidejűleg az isko-

lán kívüli használatot készítsék elő. A nyelvértést és nyelvi készség kialakítását az angol

nyelvű óravezetés elősegíti. A tanulók beszéljenek sokat, még ha szókincsük szerény is.

A cél, hogy a tanuló minél teljesebben értse meg a beszélt nyelvet, ezért fontos szerepet

kap a hallásértés gyakorlása. Ezen készség fejlesztéséhez a tanár és a tanulók beszédén kívül

különböző audio- és audiovizuális anyagokat használjunk a tanítás során. A hallásértési gya-

korlatok elsősorban angol anyanyelvű előadótól származó, autentikus beszédet, az életben

előforduló szituációt tartalmazzanak. Fontos. hogy már a nyelvtanulás kezdetétől folyamato-

san szoktassuk a tanulókat a hallásértés gyakorlására. Ne idegenkedjünk a „nem stúdiótiszta”,

az élet zaját is tartalmazó hanganyagoktól! Ezek az életkornak megfelelően nehezedjenek. Az

említett gyakorlatokhoz elengedhetetlenül szükséges minden nyelvtanár számára – nyelvi

labor mellett is - egy jó minőségű kazettás ill. CD-lejátszós magnó.

A gyakorlati, kommunikatív célok előtérbe helyezése mellett nem hanyagolható el az írás-

készség fejlesztése sem. A tanuló ne csak értse az angol szöveget, hanem tudja saját monda-

nivalóját a maga egyszerűbb módján leírni, levelet is megfogalmazni. A legfontosabb kritéri-

um a mondanivaló érthetősége, a mondatalkotás helyessége.

A nyelvtani követelmények is ezt a célt szolgálják. A nyelvi jelenségek nem lehetnek öncé-

lúak, hanem csupán eszközök az alapkészségek kialakítása szolgálatában. A tanulóknak meg

kell érteni, hogy alapvető nyelvtani jelenségek biztos tudása nélkül nem lehet helyesen be-

szélni és írni angol nyelven.

A nyelvi, nyelvtani struktúrák közvetítése során alapvetően írott és beszélt összefüggő szö-

vegek képezzenek kiinduló pontot, ne egymástól jelentésben különálló mondatok. A szöveg-

gel végzett komplex munkának kell előtérben állni.

Kapjanak fontos szerepet a gyakorlásban a feladatlapok: beszédértést vizsgáló, szituációs,

valamint nyelvtani tesztek is. Ezek kitöltése alkalmas arra, hogy megvizsgáljuk, milyen szin-

ten sajátították el a nyelvet a tanulók. Ebben többféle módszer áll még rendelkezésünkre, pl.

egyéni-, páros és csoportmunka, ami egyúttal a tanulók aktivitását, cselekedtetését, rendszeres

munkáját kívánja.

16

A tanulás későbbi szakaszában fordítási munkákat is végezzenek a tanulók. Bár már nem

érettségi követelmény, de a jó nyelvtudáshoz elengedhetetlenül hozzátartozik. Ugyanúgy gya-

korolni kell, mint bármelyik más készséget. Tanulják meg és legyen gyakorlatuk a szótár

(egy-és kétnyelvű) használatában.

Új anyag tanításakor, gyakorlás közben szükséges a média sokoldalú igénybe vétele.

Használjuk fel a rendelkezésre álló korszerű technikai és egyéb szemléltető eszközöket (pl.

hangszalag, video, stb.), ezen kívül folyóiratokat, napilapokat, kiegészítő tankönyveket, iro-

dalmat, sőt ha módunkban áll, magunk is készíthetünk ilyeneket az oktatás szemléletesebbé

tétele érdekében. A kiegészítő anyagot a szaktanár a csoport érdeklődési körének, életkorának

figyelembe vételével állítsa össze.

2. Értékelési és ellenőrzési javaslatok

Az ellenőrzés és értékelés szerepe jelentős az oktatás és nevelés folyamatában, mert fontos

a visszajelzés nemcsak a tanár, hanem a tanuló szempontjából is. Ösztönöz a rendszeres mun-

kára, segít az ismeretek, a tudás, a kitűzött cél elérésének mérésében. A tanuló is jelzéseket

kap munkájáról, tudásáról a tananyag elsajátításának szintjéről, megtudja, milyen hiányossá-

gai vannak, melyeket pótolnia kell. A tanár is jelzést kap, mely területeken kell még gyakorol-

tatnia a tanulókat.

Az értékelés legyen mindenképpen tanulóközpontú, segítő célzatú. Ez a feltétele, hogy a

nyelveket tanuló diák nagyobb kedvvel folytassa a munkát, tökéletesítse tudását.

Az ellenőrzés sokrétű legyen. Elsődlegesen nagy súlyt kell fektetnünk a szóbeli ellenőrzés-

re. Lényeges a beszédértés, hallás utáni értés, hiszen a kommunikáció alapvető feltétele, hogy

megértsük a másikat. Csak így tudunk kérdésekre válaszolni, partnerünkkel beszélgetést foly-

tatni. Törekedni kell a beszéd, az olvasott szöveg tartalmi megértésére, magyaros, kifejező

vissza-adására, fordítására, a nyelvhasználat során ugyanis nincs mindig lehetőség szótározás-

ra. A tanulók feltétlenül értsék a szöveg tartalmát egységében. Jó célt szolgálnak az ellenőrzés

során a beszédértést vizsgáló feladatlapok, tesztek.

Helyezzünk hangsúlyt az ellenőrzés során a nyelvi, nyelvtani hibák javítására, de az értel-

met nem zavaró, apró hibajelenségek különösen a tanulás kezdetén még figyelmen kívül is

hagyhatók. Ezeket a későbbiek során sem kell javítani, mert ez sok tanulóban pszichikai gát-

lást okoz és megakasztja a beszéd folyamatosságát. Tanulóink többségének nem kiemelkedő-

en magas szintű nyelvtudásra van szüksége, hanem a nyelvnek a kommunikáció szintjén való

elsajátítására.

Az ellenőrzés legyen folyamatos, változatos és tervezett. Az egyes egységek végén össze-

foglaló jelleggel mérjünk fel és lehetőleg több készség szerepeljen a vizsgálat középpontjá-

ban. A szóbeli számonkérés legyen gyakoribb, mint az írásbeli, de nem kell minden esetben

osztályzatot is adni.

• Az írásbeli értékelés javasolt formái:

• röpdolgozat: lehetõleg egyetlen részteljesítmény mérésére

• feladatlap: anyagrészek befejezése után

• iskolai nagydolgozat: heti óraszámnak megfelõ számú, átfogó jellegû

• házi dolgozatok: írásban, pl. olvasmányok alapján

• tollbamondás

• teszt / feleletválasztós, vagy kiegészítõs/

17

• fogalmazás, élménybeszámoló

• fordítás

• képes feladatok, szituációk adása és ezzel kapcsolatos feladatok

• Tanulói tevékenységek:

• frontális csoportmunka

• csoportmunka: beszédhelyzetek, szerepjátékok, riport, mûsor st

• páros munka: beszédszituációk

• egyéni feladatmegoldások

• szótárhasználat

• munkafüzet, hangkazetta

• nyelvi játék, vetélkedõ

Az írásbeli ellenőrzésnél törekedjünk arra, hogy biztosítsuk a feladat megoldásához elegendő

időt és csak a már begyakorolt anyagot kérjük vissza.

3. Általános fejlesztési követelmények

• A tanuló tudja használni a tanult nyelvet hétköznapi kommunikációs

helyzetekben.

• Tudjon az idegen nyelv használatán keresztül új emberi kapcsolatokat létesíteni

és ezáltal tudja értékelni más népek kultúráját.

• Kapjon ízelítõt a célnyelvi ország kultúrájából, civilizációjából, sajátos

értékeibõl és ezeket sajátjával összehasonlítva a magyar kultúrát is lássa tágabb

összefüggésekben.

• A nyelvtanulás során kifejlõdõ alapkészségek tegyék lehetõvé számára

nyelvtudása továbbfejlesztését, illetve újabb nyelvek elsajátítását.

• Szerezzen ismereteket a nyelvek természetérõl, hogy ezáltal saját anyanyelvét

is tágabb rendszerben tudja szemlélni.

• Személyisége gazdagodjon, önbizalma nõjön az idegen nyelven való

önkifejezés öröme által.

• Nyelvtudása segítse abban, hogy magyarként Európa polgára lehessen.

• Kommunikációs követelmények a tanulókkal szemben:

tudjon érthetõen jó mondatdallammal, ritmussal, hangsúllyal

beszélni;

legyen képes az információs szakadék áthidalására;

tudjon személyeket, tárgyakat leírni, eseményeket elmesélni;

tudjon összehasonlításokat végezni;

tudja érzéseit, véleményét kifejezni;

tudjon kérdezni, válaszolni;

tudjon információt kikeresni, kérni és továbbadni;

tudjon magyarázatot kérni;

értse meg az utasításokat, tudja azokat követni, és tudjon

utasításokat adni;

tudjon szerepjátékokban részt venni;

18

tudjon beszélgetést kezdeményezni és fenntartani;

tudjon saját élményeirõl, tapasztalatairól beszélgetni.

19

4. Az évi óraszám a témakörök és a továbbhaladás feltételei

Évi óraszám: 432 óra (12 óra/hét)

Év eleji felmérés, ismétlés, felzárkóztatás: 32 óra

A diákok 5-8 éve, iskolánként különböző heti óraszámban tanulták a nyelvet. Tudásuk

természetesen nem azonos szintű, így az év eleji felmérés után folyama-tosan fel kell

zárkóztatni a gyengébb tanulókat. Fontos motivációjuk fenntartása, további fejlesztése és

az idegen nyelvi megszólalás okozta gátlások tompítása.

Eszközök:

tankönyvek, munkafüzetek, szemelvényeket tartalmazó irodalmi segédanyagok,

újságok, folyóiratok, audiovizuális eszközök (tv, rádió, magnó, diavetítő)

laborgyakorlat

feleletválasztó tesztek, hiányos szövegek, szövegértés-feladatok, íráskészséget

fejlesztő és ellenőrző feladatok, képleírás, szituációk, cikkelemzés, szótározási

technika fejlesztését segítő feladatok

Új anyag feldolgozása és gyakorlása: 364 óra

Dolgozatírás, javítás, ellenõrzés: 36 óra

Témakörök:

1. Kiejtés – Beszédszándékok – Hallás utáni megértés – Beszéd

Óraszám: 120 óra

Tartalom:

Kiejtés:

Fonetikus átírás: magánhangzók, kettőshangzók, hármas hangzók

Hanglejtés: mondathangsúlyok, szóhangsúly

eldöntendő és kiegészítendő kérdések, hátravetett kérdések

rövid válaszok

felkiáltó és óhajtó mondatok

Rövidített-összetett alakok kiejtése

Betűzés

A fonetikus jelek felismerése a szótározásnál Beszédszándékok:

Utasítások adása

Kérés és megerősítés

Egyetértés, vélemény nyilvánítás, ellenvélemény

Tanácsadás, ajánlás

Személyes adatok kérdezése

Múltbeli szokások, események elmondása

20

Kötelesség kifejezése

Helyek, események, személyek meghatározása, leírása

Érzelmek, állapotok leírása, kifejezése

Beszámoló közelmúltbeli eseményekről

Események elmagyarázása, részletek leírása

Reagálás egyéni véleményekre

Feltételezések a közeljövőre

Érdeklődés-eligazítás

Hallás utáni megértés 2-5 perces szöveg háromszori meghallgatása után:

Szövegek kiegészítése

Téma-cím meghatározása

Részletek meghatározása

Információk megkeresése

Kulcs-információ megtalálása

Információ kiegészítése

Szövegösszefüggések megkeresése

A beszélők szándékának meghatározása

Utasítások követése, táblázat kitöltése

Telefonüzenet átvétele

Kép meghatározása

Események sorba állítása

Fő gondolatok meghatározása

Szöveg-kép összeillesztése

Összefoglalás, újra elmondás

Beszéd:

Vita-véleményalkotás, véleménykérés párbeszédes formában

Sportok-játékok

Környezetvédelem

Utazás

Vásárlás

Állatok-háziállat, vadállat, kedvtelésből tartott

Változások a környezetünkben, az országban

Étrend-egészséges életmód

Tv-nézés, hírességek

Érdeklődés-hobbik

Barát-barátság

Elbeszélés, összefüggő narratíva:

Kulcsszavak segítségével egy történek újra elmondása

Rövid, humoros történet, vicc

21

Elkezdett történet folytatása

Történet befejezése

Fiktív és valóságos történet elmesélése

22

2. Nyelvtan:

Óraszám: 80 óra

Tartalom:

Igeidők (Present Simple, Present Continuous, Present Perfect, Present

Perfect Continuous, Past Simple, Past Continuous, Past Perfect, Future

Simple

Szenvedő szerkezet

Függő beszéd

Feltételes mód

Question tags

Segédigék

Used to

Érzékelést kifejező igék

Időhatározói és vonatkozói mellékmondatok

Szóképzés

3. Szókincs:

Óraszám: 100 óra

Tartalom:

Környezetvédelem, veszélyeztetett fajok

Idiómák

Ételek

Érzelmek

Épületek

Hírek, újságok

Betegségek

Tantárgyak, iskola

Foglalkozások

Telefonálás

4. Olvasás:

Óraszám: 30 óra

Tartalom:

Témameghatározás

Információk megkeresése

Szövegek párosítása képekkel

Szavak párosítása meghatározásokkal

Kérdőívek kitöltése

23

Gyors olvasás – globális megértés

Részletek keresése

Szavak jelentésének meghatározása szövegkörnyezet alapján

Szövegek kiegészítése

Szövegről való előzetes elképzelések képek alapján

Szövegek rövid összefoglalása

5. Írás:

Óraszám: 34 óra

Tartalom:

Hirdetések írása

Versenyre való felhívás írása

Újságcikk írása

Fogalmazások írása (sport, autó, kedvenc étel, életstílus, barátság stb.)

Levélírás

Történetek leírása

Prospektusok készítése

A továbbhaladás feltételei

Hallott szöveg értése

A tanuló legyen képes

köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni;

köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövet-

keztetni;

köznyelvi szövegben fontos információt megérteni;

köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani;

köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényegét megérteni.

rádió, tv híranyagának, játékfilmek szövegének értése Beszédkészség A tanuló legyen

képes

köznyelven megfogalmazott kérdésekre rendezett válaszokat adni;

közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kife-

jezni, véleményt nyilvánítani;

megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni;

beszélgetésben részt venni;

társalgást követni.

Olvasott szöveg értése

A tanuló legyen képes

köznyelven megírt szöveget elolvasni;

köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni;

ismert nyelvi elemek segítségével köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelenté-

sét kikövetkeztetni;

köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni;

köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani;

24

köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni;

Íráskészség

A tanuló legyen képes

tényszerű információt közvetítő, néhány bekezdésből álló szöveget írni;

gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszkö-

zök használatával, logikai összefüggések alapján szöveggé rendezni, egyszerű közléseket

írásban megfogalmazni;

különböző szövegfajtákat létrehozni;

változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni, érvelni saját álláspont-

ja mellett.

25

Matematika

9. évfolyam

Óraszám: 144

Célok: a különböző iskolákból érkezett tanulók tudásszintjének összehangolása, a lemaradások csökkentése,

kiküszöbölése

a motiváltság megteremtése, biztosítása, önállóságra nevelés

igény kialakítása a pontos, fegyelmezett, kitartó munkára

szövegértési, szövegértelmezési képességek javítása

a gyakorlatorientált, közérthető matematikai kommunikáció kialakítása.

az élethossziglan tartó tanulásra való felkészítés:

a tanulás iránti pozitív motiváció kialakítása és fejlesztése,

a tanulók sikerélményhez juttatása,

az együttműködés, a közös és egyéni munka összhangjából adódó értékek bemutatása,

a rugalmas, fegyelmezett, ötletes, logikus gondolkodás megalapozása,

a matematikai ismeretek megszerzésének és rendszerezésének módszereivel való meg-

ismertetés. Algoritmikus gondolkodás és a gyakorlati problémák modellezése

Követelmények:

a matematikai szaknyelv pontos használata.

tájékozottság a racionális számkörben.

halmazok felismerése, keresése a gyakorlati életben, modellalkotás

logikai feladatok megoldási módszereinek megismerése

sorbarendezési feladatok

az azonosságok ismerete és alkalmazásuk.

számok abszolútértéke, normál alakja.

a négy alapművelet egyszerű algebrai kifejezésekkel.

elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása.

százalékszámításos feladatok

számrendszerek ismerete, alkalmazásának lehetőségei

oszthatósági szabályok alkalmazása

hozzárendelések fajtái, függvénykapcsolatok felfedezése

számtani sorozatok alkotása, felismerése

alapszerkesztések végrehajtása

síkidomok felismerése, osztályozása, tulajdonságaik szerinti csoportosítása

szimmetria felfedezése a környezetünkben

a derékszögű háromszöggel kapcsolatos ismeretek alkalmazása

26

Témakörök:

1. Gondolkodási módszerek

Óraszám: 20 óra

Tartalom:

Halmazok keresése, tulajdonságaik, számosságuk, kapcsolataik

Halmazműveletek és tulajdonságaik

Számhalmazok, ponthalmazok

Ismerkedés egyszerű logikai feladatokkal

Feladatmegoldás a kombinatorika módszereivel

2. Számtan, algebra Óraszám: 50 óra

Tartalom:

Műveletek a racionális számok körében

Műveleti tulajdonságok

Algebrai kifejezések rendezése, azonos átalakítása

A hatvány fogalma, azonosságai, műveletek hatványokkal

Műveletek polinomokkal, nevezetes azonosságok

Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek

Egyenlettel, egyenlőtlenséggel megoldható szöveges feladatok

Százalékszámítással kapcsolatos gyakorlati jellegű feladatok

Számrendszerek lényege, alkalmazása

Oszthatósági szabályok

3. Függvények

Óraszám: 20

Tartalom:

Hozzárendelések felismerése, keresése, csoportosítása

Függvénykapcsolatok felismerése, csoportosítása

Táblázatok, grafikonok olvasása, készítése

Függvények ábrázolása

Számtani sorozatok készítése, felismerése

Sorozat tagjainak kiszámítása, összegzése

4. Geometria

Óraszám: 40

Tartalom:

Alapszerkesztések, körző, vonalzó használata

Adott tulajdonságokkal rendelkező ponthalmazok szerkesztése

Síkidomok felismerése, csoportosítása szögek, oldalak szerint

Síkidomok tulajdonságai, szerkesztése

Terület, kerület lemérése, számolása

Nevezetes vonalak, pontok

Szabályos sokszögek

A kör és részei

Szimmetria, szimmetrikus alakzatok a síkban és a térben

A derékszögű háromszög tulajdonságai, Pitagorasz tételének alkalmazása

5. Valószínűség, statisztika

Óraszám: 14

Tartalom:

Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, ábrázolás oszlopdiagramon, kördiagramon

Táblázatok, grafikonok olvasása, értelmezése

Statisztikai mutatók, átlagok

Kísérletek kimenetelének vizsgálata, gyakorisági táblázat készítése

A klasszikus valószínűségi modell alkalmazása

27

Informatika

9. évfolyam

Időkeret: 144 óra/év; 4 óra/hét

Témakörönként javasolt óraszámok:

Informatika alapismere-

tek

22 óra

Operációs rendszerek 22 óra

Szövegszerkesztés 65 óra

Könyvtári informatika 10 óra

Információs társadalom 10 óra

Grafikai programok 15 óra

Témakörök Tananyag

I. Informatikai alapis-

meretek

Baleset és tűzvédelmi oktatás, a gépterem rend-

je.

A számítástechnika története, számítógép-

generációk, Neumann-elvek.

A számítógép fizikai felépítése, főbb részei.

Különböző perifériák és azok használata.

Adat és információ, kódolás, számrendszerek.

II. Operációs rendsze-

rek

A grafikus felhasználói felület, alapbeállítások.

Fájl- és mappakezelés.

Az adatkezelés eszközei: tömörítés, kicsomago-

lás, archiválás, adatvédelem.

A szoftver és a hardver karbantartó (se-

géd)programjai: víruskeresés és -irtás, vírus-

pajzs, lemezkarbantartás.

A operációs rendszer segédprogramjai, egy

egyszerű rajzoló program.

A helyi hálózat fogalma, használata.

III. Szövegszerkesztés

Tipográfiai alapisme-

retek

A dokumentumok fajtái, részei és jellemzői.

Szövegszerkesztési ala-

pok

A szövegszerkesztő program indítása, megjele-

nése, a munkakörnyezet beállítása.

A szövegbevitel lehetőségei.

Szövegek kijelölése, másolása, mozgatása, tör-

lése.

28

Témakörök Tananyag

Karakterformázás A karakterek jellemzői, ezek megváltoztatásá-

nak lehetőségei.

Bekezdésformázás A bekezdések jellemzői, ezek megváltoztatásá-

nak lehetőségei.

Objektumok Szimbólumok beszúrása.

Képek beszúrása, formázása.

Táblázatok Táblázatok létrehozása, cellaformázási, sze-

gélyformázási lehetőségek; automatikus formá-

zások.

Tabulátorok Felhasználói tabulátorok fajtái, létrehozása,

alkalmazási feltételei.

Felsorolás, és számo-

zás, többszintű felsoro-

lás

A felsorolás és számozás, többszintű felsorolás

fogalma, alkalmazásának és beállításainak fo-

lyamata.

Keresés és csere Szövegjavítás a keresés és csere műveletével,

speciális karakterek keresése és cseréje.

Fejléc és lábléc A fejléc és lábléc definíciója, megváltoztatásuk

folyamata

Körlevélkészítés A körlevél fogalma, elméleti háttere. A megva-

lósítás lépései elméletben és gyakorlatban.

Oldalbeállítás Az oldal tulajdonságainak fogalma, beállítási

lehetőségek, ezek jelentősége a dokumentum

megjelenésére vonatkozóan. A jellemzők meg-

változtatásának gyakorlati tudnivalói.

Dokumentumkészítés Nagy dokumentumok létrehozása és szerkeszté-

se.

Tartalomjegyzék, oldalszámozás.

Eltérő szakaszbeállítások, különböző élőfej,

tájolás stb.

Címsorok használata.

IV. Információs társa-

dalom

A kommunikáció A kommunikáció általános modellje. Az infor-

mációs és kommunikációs technológiák és

rendszerek ismerete. Számítógépes információs

rendszerek megismerése és alkalmazása, köz-

hasznú információs források felhasználása.

Információ és társada-

lom

Az Internet története, fejlődése, jelentősége.

Hálózatok csoportosítása, topológiák, logikai

felépítése.

A modern információs társadalom jellemzői.

Protokollok

Az informatika etikai és jogi kérdései.

Az Internet fontosabb szolgáltatásai.

V. Könyvtári informa-

tika

Általános könyvtár-

használati ismeretek.

Nyomtatott dokumen-

A tanult ismeretek összefoglalása.

29

Témakörök Tananyag

tumok

Nem nyomatatott do-

kumentumok

Vizuális, auditív, audiovizuális és géppel olvas-

ható dokumentumok.

Direkt tájékoztatási

eszközök

Segédkönyvek: lexikon, szótár, adattárak, atla-

szok, kronológiák.

Indirekt tájékoztatási

eszközök

Katalógus, bibliográfia, számítógépes adatbá-

zis.

VI. Grafikai progra-

mok

A számítógépes grafika

alapjai

A színkezelés elmélete

Rasztergrafikus és vektorgrafikus formátum.

Képmegjelenítés a számítógépen.

Képszerkesztés – gra-

fika

A tanítandó professzionális grafikus program

képernyőfelépítése, a program részei, alapfo-

galmak, az eszköztár elemei.

Képek betöltése, mentése, új kép létrehozása,

további lehetőségek.

Képmódok és színcsatornák.

Kijelölés és kivágás.

A kép módosítása.

Rétegek.

Maszkok.

A kép, réteg és kijelölés transzformálása.

Másolatok készítése.

Szövegek és szövegmaszkok.

Vonalak, nyilak és görbék.

Szűrők. Különböző szűrő-eszközök tulajdonsá-

gai, hatása.

Egyéni problémamegoldás a tanult eszközök

segítségével (képjavítás).

Követelmények:

Az informatikai alapismeretek

Ismerje a gépterem szabályait, esetleges veszélyeit, és képes legyen az eszközök és beren-

dezések felelősségteljes felhasználására. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon

biztonságosan és otthonosan a számítástechnikai környezetben, különböző feladatok megol-

dásához körültekintően tudja kiválasztani a megfelelő informatikai eszközöket (hardver- és

szoftvereszközöket egyaránt), és legyen képes azokat biztonságosan kezelni, s ezek segítségé-

vel pontos, precíz munkavégzést prezentáljon.

Legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai kérdései-

vel.

Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait, eseményeit.

Ismerje az analóg és a digitális jel fogalmát, különbözőségeit. Legyen tisztában a kódolás

fogalmával, ismerje a kettes és tizenhatos számrendszerek jelentőségét, valamint az ezek köz-

30

ti, valamint a tízes számrendszerből illetve a tízes számrendszerbe való átváltás folyamatát

elméletben és gyakorlatban egyaránt.

Fontos, hogy a tanulóban kialakuljon az igény az informatikai ismeretek folyamatos meg-

újítása iránt.

Operációs rendszerek

A tanuló ismerje a tanult operációs rendszer (grafikus) felhasználói felületét és felépítését;

tudja kezelni a könyvtárszerkezetet valamint az állománykezelés, és mappakezelés lehetősé-

geit.

El tudja látni a lemezkarbantartás feladatait: mágneses és optikai lemez törlése, új lemez

használatba vétele, másolás lemezre és beolvasás lemezről, pendrive használata.

Ismerje és gyakorlatban is tudja alkalmazni az operációs rendszer segédprogramjait, képes

legyen azokkal különböző típusú állományok létrehozására.

Értse a tömörítés lényegét, az archiválás és az adatvédelem szükségességét. Tudjon tömö-

ríteni és kicsomagolni.

Ismerje a vírus fogalmát, a leggyakoribb vírusok típusait, terjedési módját, valamint a vé-

dekezés eszközeit, módszereit.

Ismerje a helyi hálózat működési elvét, felhasználási lehetőségeit.

Szövegszerkesztés

A tanuló tudja kezelni a megismert szövegszerkesztő programot, ismerje felhasználói felü-

letét, használja ki lehetőségeit.

Tudjon önállóan készíteni egyszerű szöveges dokumentumokat esztétikus formában, he-

lyes és igényes megfogalmazás mellett, az elsajátított beállítási lehetőségek komplex felhasz-

nálásával.

Részletes feladatleírás esetén képes legyen bármilyen dokumentum előállítására.

Ismerje a dokumentum részeit, a szövegek alapelemeit, s azok tulajdonságait.

Ismerje a fontosabb dokumentum-típusokat - meghívó, levél stb. – tisztában legyen ezek

lehetséges tartalmával, szerkezetével, és képes legyen önállóan is létrehozni ezeket.

Tudja kezelni a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit, mint pl. helyesírásellenőrző,

szinoníma-szótár.

Képes legyen szöveges dokumentumait képpel, táblázattal, illetve akár más programok ál-

tal készített objektumokkal illusztrálni.

Tudjon különféle formátumú dokumentumot megnyitni, menteni és nyomtatni.

Képes legyen nagy dokumentumokat rendezett, esztétikus formában létrehozni, és az

azokban felmerülő problémákat önállóan megoldani.

Ismerje a sablonok szerepét, felhasználási módját, tudjon saját sablont létrehozni. Képes

legyen az Interneten fellelhető sablonokat és clipart-bővítményeket munkáiba integrálni, va-

lamint a hétköznapi életben felmerült igények szerint megkeresni azokat.

Információs társadalom

A tanuló ismerje és gyakorlatban képes legyen használni a telekommunikációs eszközöket

és rendszereket, és képes legyen ezek segítségével bekapcsolódni az információs társadalom-

ba.

Képes legyen a fenti eszközök használatával – különös tekintettel az Internet alkalmazásá-

ra – adott témában információt szerezni, feldolgozni, archiválni és további munkájában fel-

használni, illetve ezek segítségével ismereteit gyarapítani.

31

Képes legyen a hálózatokat többféle szempont alapján csoportosítani. Ismerje a hálózati

topológiákat és logikai felépítését, valamint a protokoll fogalmát.

Ismerje és gyakorlatban alkalmazni tudja az Internet fontosabb szolgáltatásait, ismerje és

tartsa be a szolgáltatások használati szabályait.

Ismerjen egy levelezési rendszert. Tudjon elektronikus levelet írni és fogadni, illetve meg-

válaszolni, leveleihez különböző típusú állományokat csatolni és azokat megnyitni.

Képes legyen az Internetről állományokat letölteni a további felhasználásra megfelelő

formátumban.

Tudjon egy böngészőt használni, s ismerje annak navigációs eszközeit.

Ismerje az Internet etikai és jogi problémáit, különös tekintettel az adatbiztonság és az

adatvédelem, valamint a szerzői jogok kérdésére.

Grafikai programok

El tudja indítani a megismert grafikai programot, ismerje kezelőfelületét. Tudjon grafikát,

illetve képállományokat megnyitni, menteni és nyomtatni.

Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani, transzformálni.

Tudjon képeket képfeldolgozó programmal kezelni, módosítani, minőségét javítani.

Grafikus ábráit, képeit tudja szöveges környezetben esztétikusan elhelyezni

Könyvtári informatika

A tanuló legyen képes alkalmazni azokat az ismereteket, amelyeket könyvtári informatika,

és a tantárgyi szakórákon az általános iskolai tanulmányai során szerzett. Tudjon információt

keresni, feldolgozni.

Az informatikai tudását gyakorolva, a szaktanárok által kiadott téma írott dolgozatát ké-

szítse el.

32

Testnevelés

9. évfolyam

Heti óraszám: 2,5 óra

Belépő tevékenységformák

A tanulók mozgatásához, átszervezéséhez szükséges vezényszavak, alakzatok ismétlése.

Gimnasztikai alapformák és a testtartást javító gyakorlatok.

A kondicionális képességeknek - a tanulók kiinduló szintjéhez igazított - fejlesztése.

Az atlétikai mozgásanyagból a választott futások, dobások és ugrások technikai szintjé-

nek kialakítása.

A torna mozgásanyagában lévő választott szerek gyakorlatelemeinek, elsajátítása.

A különböző sportjátékok megismerése, egyszerűsített szabályok szerinti játék. A termé-

szetben űzhető sportágak közül lehetőség szerint legalább egynek a gyakorlása.

A továbbhaladás feltételei

Gimnasztikai feladatok végrehajtása utasításra, néhány testtartást javító gyakorlat be-

mutatás utáni végrehajtása.

A kondicionális képességek szintjének javulása. Atlétikai mozgásanyag technikai vég-

rehajtásának tökéletesítése. Torna elemek végrehajtása választott szereken segítségadás mel-

lett.

Aktív részvétel a választott sportjátékokban. Aktív részvétel egy természetben űzhető

sportágban.