91
Informatikai alapismeretek 2010/2011 Varga Tamás [email protected]

Informatikai alapismeretek

  • Upload
    giolla

  • View
    53

  • Download
    2

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Informatikai alapismeretek. Varga Tamás vargat @ ektf.hu. 2010/2011. Miért kell ezt nekünk tanulni?. Kötelező, ezért járunk ide  Mert felvettük ezt a tárgyat  Mert a tanulmányaink és életünk során megkerülhetetlen az informatika (ha eddig az volt, mostantól nem lesz az)  - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Page 1: Informatikai alapismeretek

Informatikai alapismeretek2010/2011Varga Tamás

[email protected]

Page 2: Informatikai alapismeretek

Miért kell ezt nekünk tanulni?

• Kötelező, ezért járunk ide • Mert felvettük ezt a tárgyat • Mert a tanulmányaink és életünk során

megkerülhetetlen az informatika (ha eddig az volt, mostantól nem lesz az)

Két példa a szemléltetés kedvéért (azaz

mi történne ha nem foglalkoznánk az informatikával):

Page 3: Informatikai alapismeretek

EKF szerverpark 2002-napjainkig

Page 4: Informatikai alapismeretek

EKF új szerverpark 2010 – 1. fázis

Page 5: Informatikai alapismeretek

Mi a számítástechnika jelentése?

• Az automatizált információfeldolgozás eszközeivel (számítógépek, számítógép-rendszerek) és különböző szakterületen való használatukkal (programozás) foglalkozó tudományág.

• Körébe tartozik a hardver és a szoftver elemek összessége, a működésüket segítő szervezési, alkalmazási, szolgáltatási összetevők rendszere.

• Fejlődés: egyedi megoldások > sok felhasználót kiszolgáló intelligens számítógép-hálózati rendszerek

Page 6: Informatikai alapismeretek

Mi a számítógép (computer)?

• Olyan elektronikus berendezés, amely képes adatok fogadására, tárolására, az adatok egy csoportja (program utasításai) által meghatározott módon az adatok egy másik csoportjának feldolgozására (műveletek), illetve az eredmény kivitelére.

• A vezérlés alapadatai (program utasításai) és a szükséges egyéb adatok működés közben a számítógép belső tárában vannak, azaz belső vezérelt.

Page 7: Informatikai alapismeretek

A számítógép erőforrásai

A hardver és szoftver együttesével dolgozni képes

ember

Szoftver

Hardver

Page 8: Informatikai alapismeretek

Hardver (hardware)

Mi ez? A számítógép

elektronikus-, elektromechanik

us- és mechanikus egységeinek

az összessége.

Mié

rt

szám

ít?

A hardvertől alapvetően

függ:- a végrehajtás

sebessége,- a tárhely mérete,

- a használható programok köre.

Page 9: Informatikai alapismeretek

Szoftver (software)

Mi ez? Egy adott

számítógépcsaládot működtetni

képes programok, a programokhoz

tartozó adatok és felhasználói

dokumentációk összefoglaló

neve.M

iért

sz

ám

ít?

A szoftvertől alapvetően

függ:- a végrehajtható tevékenységek

köre - a felhasználói

felület.

Page 10: Informatikai alapismeretek

A program szerepéről…

• A programozók szellemi terméke, a számítógép működtetését teszi lehetővé.

• A program gépi szintű (kódú) utasítások sorozata

• A gépi szintű utasítás jellemzői:olyan elemi művelet (utasításkód), amelyet a processzor közvetlenül végre tud hajtani.

Page 11: Informatikai alapismeretek

Adat, Információ

A számítógép alkatrészei számára

– a gondolkodás hiánya miatt– minden kapott adat információ

is egyben.

Az információ észlelt, érzékelt felfogott és afogadó számára szükséges, az adott időben újdonságot jelentő adat, amit megszerzett

ismereteinktől függően értelmezünk.

Page 12: Informatikai alapismeretek

Digitális információ

Digit = szám Digitális információ = számokká alakított

információ2-es számrendszer (0 ,1)

Ma a digitális információ elengedhetetlen része az életünknek.

Page 13: Informatikai alapismeretek

Digitális mértékegységek

• Bit (BInary DigiT)–Két különböző állapot tárolására

alkalmas egység ( 0, 1 )• Byte–8 bitnyi információ–Pl: 10010100–Variációk száma: 28

Page 14: Informatikai alapismeretek

Adatmennyiség mérése

1 bit = 1 bináris elemen tárolgató adat

8 bit = 1 bájt (byte)

1024 Bájt = 1 KB (kilobájt)

1024 KB = 1 MB (megabájt)

1024 MB = 1 GB (gigabájt)

1024 GB = 1 TB (terabájt)

Page 15: Informatikai alapismeretek

A Neumann elvű számítógép

Page 16: Informatikai alapismeretek

Neumann-gép (1945. tavasz)• Program, adat egy belső tárban > memória

– A szükséges adatokat (és részeredményeket) a gép a memóriájában, digitálisan, logikailag számjegyként tárolja.A tárolás alapja a kettes számrendszer (bináris tárolás).

– A gép belső programvezérlésű legyen, vagyis a működéséhez nélkülözhetetlen programot is tárolja.

• Általános célú számítógép > központi vezérlőegység– Az így tárolt utasítássorozatot (a programot) a megfelelő

körülmények között elindítva, a gép vezérlőegysége az eredeti sorrendben (szekvenciálisan) hajtsa végre az utasításokat, de legyen mód a végrehajtási sorrend valamely feltételtől függő megváltoztatására is (elágazás, ciklus).

• Szükséges egy számolómű > központi aritmetikai egység– A számítási, logikai műveletek végrehajtására szolgál, ugyanis

a vezérlőegységnek az utasítások „értelmezése” a feladata.

• Szükséges beviteli (input) és kiviteli (output) egység.

Page 17: Informatikai alapismeretek

A Neumann-féle processzor centrikus számítógép vázlata

Neumann-elvek (1946):• A számítógép legyen teljesen elektronikus• Külön vezérlő és végrehajtó egységgel rendelkezzen• Kettes számrendszert használjon• Az adatok és programok ugyanabban a belső tárban, a memóriában

legyenek• A számítógép legyen univerzális Turing-gép

Page 18: Informatikai alapismeretek

Az elektronikus számítógépek generációi

1. generációs számítógépek2. generációs számítógépek3. generációs számítógépek4. generációs számítógépek

Page 19: Informatikai alapismeretek

Elektronikus, digitális számítógépek• A háború és a háborús kutatások

elősegítették a számítógépek fejlesztését, ami nagy lendületet adott a tudósoknak

• A számítógépek első generációi közé az elektroncsöves digitális számítógépeket soroljuk

• Ez az időszak hozzávetőleg 1940 és 1959 közé tehető, de pontosan nem határozható meg

Page 20: Informatikai alapismeretek

1. generáció (1940-1955)• fő építőelem: elektroncső (vákuumcső)• műveleti sebesség: 1000 összeadó művelet/sec.• jellemzők:

– gyakori meghibásodás

– hatalmas méret (terem), költséges előállítás

– nagy fogyasztás

• ismert számítógépek– Colossus (első titkosított, elektronikus, digitális)

– ENIAC (első nyilvános, elektronikus, digitális)

– IAS, EDVAC (univerzális, tárolt programú)

– UNIVAC (ipari gyártás)

– Whirlwind (USA, első valós idejű)

– IBM 701, IBM 704, IBM 709

Page 21: Informatikai alapismeretek

Colossus

• 1943. december készült el(összesen 10 db)

• A neve: Colossus• Alan Turing csoportja alkotta meg

Anglia, Bletchley Parkban (Londontól északra)• teljesen elektronikus digitális számítógép volt.• paraméterei:

– elektroncső: kb. 1500 db-ot tartalmazott. – kvarcvezérlésű volt (5 kHz-s órajellel)– feldolgozási sebessége: 25.000 karaktert/sec.

• Feladata: rejtjelezett német rádióüzenetek megfejtése, ezzel fejtették meg a németek ENIGMA nevű kódoló gép rejtjelét.

• A II. világháborús helyzet miatt csak a XX. század végén hozták nyilvánosságra létezését (50 évig titkosították).

Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Colossus_computer

Page 22: Informatikai alapismeretek

ENIAC• 1945–47 között készült el• ENIAC (Electronic Numerical

Integrator And Calculator)• Machly és Eckert villamosmérnökök

készítették elUSA, University of Pennsylvania

• jellemzői:– viszonylag megbízhatóan működött – külső kapcsolótábla segítségével programozható– elődeinél közelítőleg 2000-szer volt gyorsabb

• paraméterei:– előállítási költsége (akkori áron): 10 millió dollár– mérete: 30 m × 3 m × 1 m– tömege: 30 tonna fölötti– elektroncső: kb. 18.000 db-ot tartalmazott

• Érdekes: az első számítási feladatot atomfizikából kapta, amivel két óra alatt végzett, amivel egy ember papírral, ceruzával kb. 200 év alatt végezne.

Forrás: http://www.cedmagic.com/history/eniac.html

Page 23: Informatikai alapismeretek

2. generáció (1955-1964)• fő építőelem: tranzisztor

– 1948-ban találták fel: J. Bardeen, W. Brattain, W. Shockley (Bell Labs)

• műveleti sebesség: 10 ezer összeadó művelet/sec.• jellemzők:

– hosszabb élettartam

– csökkenő méret

– adatok rögzítése részben mágneses elven történik

• ismert számítógépek– 1956-ban az első: TX-0, majd TX-2 (USA - MIT)

– IBM 7090, IBM 7094 (IBM - International Business Machine)

– PDP-1, PDP-8 (DEC – Digital Equipment Corporation)

– CDC 6600 (Control Data Corporation)

– B5000 (Borroughs)

Page 24: Informatikai alapismeretek

3. generáció (1964-1980)

• fő építőelem: integrált áramkör– az IC-t 1958-ban J. S. Kilby találta fel

• műveleti sebeség: 500 ezer összeadó művelet/sec.

• jellemzők: – mágneses háttértároló

– több felhasználós

– multiprogramozás (több program)

• ismert számítógépek– IBM 360 (1964),

– PDP-11 (DEC – Digital Equipment Corporation)

Page 25: Informatikai alapismeretek

4. generáció (1980-tól)• fő építőelem: mikroprocesszor (1969. M.E.Ted Hoff)

– első mikroprocesszor: 1971. Intel 4004 (japán számológéphez)• műveleti sebeség: 10 millió összeadó művelet/sec.

(napjainkban több 100 millió)• jellemzők:

– számítógépek az egyéni felhasználóknak (személyi számítógépek)– szuperkaláris CPU (több utasítás egy időben, 1990-)

• mikroszámítógépek (személyi):– Apple Machintosh (Motorola), IBM PC XT és AT (Intel)– Amiga, Atari 8800, Commodore 64, ZX-81, ABC 80, HT1080Z (magyar)

• miniszámítógépek:– VAX (DEC), Alpha (DEC), AS/400 (IBM)

• mainframe rendszerek:– IBM (ESZR), Unisys, NCR, CDC, Borroughs [USA], Fjitsu, NEC,

Hitachi [Japán], Siemens-Nixdorf [Németország]• szuperszámítógépek:

– Cray-1, DECmpp12000, CM2, Paragon XP/S, CYBER (CDC), RS6000 (IBM),System 3000 és Modell 3600 (NCR)

Page 26: Informatikai alapismeretek

A személyi számítógép

Page 27: Informatikai alapismeretek

Mi a személyi számítógép (PC)?• Nagy tömegben, személyes használatra

gyártott számítógép.• Az angol personal computer (személyi

számítógép) kifejezés kezdőbetűiből alakult ki a gyakran használt PC elnevezés.

• Először 1976-ban használták az Amerikai Egyesült Államokban (Apple I.).

Page 28: Informatikai alapismeretek

Személyi számítógépek kialakulása I.• 1976. APPLE I. – az első PC

Steven Jobs, Steve Wozniak készítette elaz első, személyes használatra szánt számítógépet.

Page 29: Informatikai alapismeretek

Személyi számítógépek kialakulása II.• 1977 – Commodore

háziszámítógép

• 1978 – Atari háziszámítógép

• 1978 – INTEL 8086, INTEL 8088 processzorok megjelenése, az első IBM PC-hez

Page 30: Informatikai alapismeretek

Személyi számítógépek kialakulása III.• 1981 – az első IBM PC: INTEL 8088

processzor, MS-DOS operációs rendszer

Page 31: Informatikai alapismeretek

Mi az IBM kompatibilis PC?

• Egy számítógép akkor IBM kompatibilis, ha minden egyező körülmény esetén bármely program ugyanazon bemeneti adatok mellett az eredeti IBM PC-vel azonos kimeneti adatokat szolgáltat.

• A kompatibilis számítógépek nem márkás gépek, ún. NONAME (névtelen) PC-k, amelyeket legtöbb esetben az összeillő alkatrészek összeszerelésével kap a meg felhasználó az eladótól.

• IBM > 2005. Lenovo

Page 32: Informatikai alapismeretek

Miért sikeres az IBM kompatibilis PC?• Nyitott architektúra: ez azt jelenti, hogy

a számítógép modulárisan építhető össze, vagyis a felhasználó igényei szerint bővítheti a saját számítógépét.

• Kompatibilitás a régi és az új típusok között, így a régi programok (általában) az újabb számítógép típuson is használhatók.

• Ár: a gépcsalád nagy mennyiségű előállításának, tömeges gyártásának következménye a számítógépek árának csökkenése.

Page 33: Informatikai alapismeretek

Más PC-k

• Apple Macintoshpl.: iMac G5

• Amiga• Sun Sparcstation• NeXT...

Page 34: Informatikai alapismeretek

Számítógépek csoportosítása napjainkban

• Szuperszámítógépek: tudományos, katonai munkákhoz nagy teljesítményű számítógépek

• Számítógép-farm: személyi számítógépek speciális összeköttetésével elért kimagasló teljesítmény.

• Személyi számítógépek: kisebb kutatómunkához, cégek számára, otthoni használatra:– nem hordozható (desktop)– hordozható (laptop, notebook)– mobil eszközök (tablet pc, PDA, mobiltelefon+PDA,

Pentop)• Beépített speciális számítógépek

(mobiltelefon, mikrohullámú sütő, mosógép, mosogatógép, intelligens hűtő, intelligens porszívó, stb.)

Page 35: Informatikai alapismeretek

• nem hordozható – hordozható: laptop, notebook

• mobil eszközök:– tablet pc,– PDA,– mobiltelefon+PDA– Pentop

A személyi számítógépek csoportosítása

Page 36: Informatikai alapismeretek

• desktop (asztali)–fekvő–torony–barbone–speciális (modding)

A nem hordozható PC kiépítése

fekvő ház torony ház barbone ház

speciális házak

Page 37: Informatikai alapismeretek

• Picotux 100/112 (2005) – 3,3V–Linux–3,5 cm×1,9 cm×1,9 cm–RJ45 csatlakozónyi–8 MB SDRAM–2 MB flash ROM

• A Shimafuji SEMC5701 – 5V–Linux–5cm x 5 cm x 4 cm–CPU: NEC VR5701 (333Mhz)–64MB SDRAM–16MB flash ROM–video- és hangkártya–billentyűzet, egér–CF kártya olvasó, LAN–USB portok

A világ legkisebb PC-i (Ultra Compact PC)

Jack PC (2006)Windows CE

kb. 7cm x 7 cm x 1 cm128MB SDRAM

64MB flash ROMvideo- és hangkártya

billentyűzet, egérUSB portok

Page 38: Informatikai alapismeretek

Az IBM kompatibilis személyi számítógép (PC) hardverismeretei

Központi egység és az alaplapProcesszor (CPU)

Belső tárak (RAM, EEPROM-BIOS)

Page 39: Informatikai alapismeretek

A Neumann elvű számítógépek logikai felépítése

• Központi egység– processzor– operatív tár

• Perifériák– bemeneti

egységek– kimeneti egységek– háttértárak

bemeneti egységek

(input)

kimeneti egységek

(output)

Page 40: Informatikai alapismeretek

IBM kompatibilis PC-k logikai felépítése ma• Alaplap– processzor– operatív tár

...

• Perifériák– bemeneti egység– kimeneti egység– háttértárak– kommunikációs

eszközök– ...

bemeneti egységek

(input)

kimeneti egységek

(output)

Page 41: Informatikai alapismeretek

Az alaplap szerepe

• Integrált áramkörökből álló lap, egy nyomtatott áramkör, amely tartalmazza a számítógép központi egységének részeit, valamint a perifériákkal való kapcsolattartás elemeit,

• azaz a számítógép működése és vezérlése szempontjából meghatározó egységek csaknem mindegyikét.

• Az alaplaphoz adott füzet tartalmazza a rajta elhelyezhető eszközöket, illetve az elhelyezés módját, valamint a beállítások (konfigurálás) lehetőségeit.

Page 42: Informatikai alapismeretek

Az alaplap főbb részei

• Processzor (CPU)• Operatív memória – belső tár• Órajelgenerátor• I/O vezérlő• Sínrendszer – buszrendszer,

periféria csatlakozók (pl.: slot, port, …)

• Tápegység...

Page 43: Informatikai alapismeretek

I/O vezérlő vagy perifériavezérlő

• (I-input-bemenet, O-output-kimenet)• az operatív tár és egyes perifériák

közötti adatbeviteli és -kiviteli műveleteket vezérlő speciális processzor, amely

• a CPU felügyelete alatt, de attól függetlenül működik.

Page 44: Informatikai alapismeretek

Sínrendszer (buszrendszer)

• Egy számítógéprendszer funkcionális elemei között kapcsolatot teremtő vezetékek összessége, amelyek segítségével valósul meg a különféle jelek átvitele.

• A jelek által hordozott kódolt adat természete alapján 3 sínt különböztetünk meg:adatsín, címsín, vezérlő sín.

Page 45: Informatikai alapismeretek

Periféria csatlakozók

• Az alaplappal a perifériák kapcsolata lehet vezetékes, vagy vezeték nélküli.

• A vezetékes kapcsolathoz az alaplapra helyezett csatlakozókat (pl.: a billentyűzet esetén), vagy az alaplap egyik bővítőhelyébe (slot) illesztett bővítőkártya csatlakozóját kell használni.

• A vezeték nélküli kapcsolathoz is szükség van egy berendezésre ami az alaplap felé továbbítja az adott jelet, illetve a adatokat elküldi a periféria számára.

Page 46: Informatikai alapismeretek

Az alaplap funkcionális egységeiA processzor (CPU)

Page 47: Informatikai alapismeretek

A processzor helye az alaplapon

Page 48: Informatikai alapismeretek

A processzor (CPU) fő feladata

• A rendszer egészének vezérlése:a program utasításainak dekódolása után biztosítja a számítógép egyéb részeinek, illetve a csatlakozó perifériáknak a vezérlését.

• Meghatározó jellemzői:típusnévbusz mérete (bit)műveleti sebesség (MHz)tokozás

Page 49: Informatikai alapismeretek

A processzor (CPU) jellemzői• Gyártó: AMD/Intel/Via• Típusnév: a fejlesztők vagy a gyártók által adott

egyedi elnevezés (Pl.: Phenom, Core 2 Duo, Centrino)

• Órajel frekvencia (Hz):az órajelet az alaplapon található órajel-generátor állítja elő. A mai GHz (gigahertz) mértékegység azt mutatja meg, hogy másodpercenként hány milliárd műveletet kezdhet el a processzor.

• Vezetékvastagság

Page 50: Informatikai alapismeretek

Az alaplap funkcionális egységeiOperatív memória (belső tár)

Várjon Fennség!Fél év múlva úgyis csak a felébe kerül!

A legújabb számítógép 16 színű, egy merev lemezen, sőt még egér is van hozzá!

Page 51: Informatikai alapismeretek

Az operatív memória (belső tár) feladata

• A számítógép működése közben a végrehajtáshoz szükséges, valamint a végrehajtás alatt keletkező adatok tárolása.

• A belső tárakat a központi vezérlőegység közvetlenül eléri, ezért tartalmazza a végrehajtás alatt a program(ok) utasításait, és az ahhoz kapcsolódó adatokat.

Page 52: Informatikai alapismeretek

A belső tárak csoportosítása

• Adatfelejtő tárak–Dinamikus RAM – DRAM (felhasználó

adatai)–Statikus RAM – SRAM

• Adatőrző tárak–ROM–EPROM–EEPROM–EEPROM-Flash (az alaplapon BIOS)

Page 53: Informatikai alapismeretek

A belső tárak helye az alaplapon

Page 54: Informatikai alapismeretek

Az adatfelejtő operatív tár (RAM)

• A felhasználó írhatja olvashatja, ide kerül a számítógépes munkavégzés során minden elindított program utasítása, valamint adat,részadat. Műveletek: írás, olvasás.

• Angol elnevezéssel RAM (Random Acces Memory), azaz véletlen elérésű memória.

• a gép kikapcsolásakor elveszti tartalmát• Típusai: SD, DDR, DDR2, DDR3 + spec.,

egyedi típusok (pl.: Sony notebookokban)

Page 55: Informatikai alapismeretek

Az adatőrző belső tárak jellemzése (ROM)• Olyan véletlen elérésű operatív tár,

ahová a felhasználó soha (ROM –Read Only Memory – azaz csak olvasható memória)vagycsak speciális körülmények esetén írhat (EPROM, EEPROM, Flash – speciális EEPROM).

• Mérete állandó, tartalma ritkán változhat• Az adatokat a számítógép kikapcsolt

állapotában is megőrzi.• Az alaplapon lévő, azzal együtt

forgalmazott kiemelten fontos ilyen tár:BIOS (basic input output system - alapvető bemeneti/kimeneti rendszer)

Page 56: Informatikai alapismeretek

A BIOS feladatai

• hardverelemek ellenőrzése• az operációs rendszer kulcselemeinek betöltése

az adatfelejtő tárba (dinamikus RAM)

Page 57: Informatikai alapismeretek

A számítógép kikapcsolt állapotban

Page 58: Informatikai alapismeretek

Bekapcsoláskor az első program betöltődése

Page 59: Informatikai alapismeretek

A felhasználó munka közben…

Page 60: Informatikai alapismeretek

Perifériák csatlakoztatása az alaplaphoz• Az alaplappal a perifériák

kapcsolata lehet vezetékes, vagy vezeték nélküli.

• A vezetékes kapcsolathoz az alaplapra helyezett csatlakozókat (pl.: a billentyűzet esetén),

vagy az alaplap egyik bővítőhelyébe (slot) illesztett bővítőkártya csatlakozóját kell használni.

• A vezeték nélküli kapcsolathoz szükség van egy berendezésreami az alaplap felé továbbítja az adott jelet, illetve a adatokat elküldi a periféria számára.

slot

bővítő-kártya

Az alaplap csatlakozói

Page 61: Informatikai alapismeretek

PERIFÉRIÁK

PC

Bemeneti egységek

Háttértárak

Egyéb perifériák

Kimeneti egységek

Page 62: Informatikai alapismeretek

GUI (graphical user interface)Grafikus Felhasználói Felület) • Az, hogy miként használhatjuk az operációs

rendszerünket, azon belül a felhasználói programokat, vagyis a felület kezelhetősége, felhasználó barát volta jelentősen befolyásolja a számítógép használatának tanulási idejét és a későbbi munkavégzés minőségét; ez a felület a felhasználói (user) interfész.

• Manapság a legtöbb operációs rendszer és program a grafikus felhasználói felületet támogatja, melynek alapelemei az objektumok (ablakok, ikonok...).

Page 63: Informatikai alapismeretek

Bemeneti (input) perifériák

• olyan eszközök, melyekkel a felhasználó adatokat juttathat a számítógéphez tartozó adattárba.

• Jellemző eszközök:– billentyűzet– mutatóeszközök

• egér• érintőpad (touchpad)• érintőképernyő (touchscreen)

– szkenner– mikrofon– (web)kamera– vonalkód-olvasó berendezés...

- Apádnak sikerült egeret szereznie. Most hogy kell használni?

Page 64: Informatikai alapismeretek

Billentyűzet• A vezetékes és a

vezeték nélküli kapcsolat is elképzelhető az alaplappal.

• Ma már létezik mosható és a padra vetített billentyűzet is.

• Ergonomikus tervezésűbillentyűzet

Page 65: Informatikai alapismeretek

Mutatóeszközök - egér• az emberi mutogatást kódolhatjuk vele,

azaz mutatóeszköz, így a grafikus felületű rendszerek kiemelten fontos adatbeviteli eszköze

• Fajtái:– görgős (optomechanikus) egér – lézeres egér– optikai egér– hanyattegér (trackball)

• Egyéb mutatóeszközök:– tollegér (penmouse)– érintőpad (touchpad)– érintőképernyő (touchscreen)

Page 66: Informatikai alapismeretek

Mutatóeszközök - optomechanikus egér

• az elmozdulást egy golyó forgása segítségével érzékeli

golyó

elforgatható gyűrű

Page 67: Informatikai alapismeretek

Mutatóeszközök - az egér működése• 1. A golyó fordul• 2. A golyó fordítja

a rudakat

• 3. A lyukas tárcsaelfordul

• 4. A LED fényesegít érzékelni azelmozdulást ésaz irányt

• 5. Az érzékelőkaz elmozdulásadataittovábbküldik

Az ábra forrása: http://en.wikipedia.org/wiki/Computer_mouse

Page 68: Informatikai alapismeretek

Mutatóeszközök – különféle „egerek”

érintőképernyő

(touchscreen)

érintőpad(touchpad)

tollegér(penmouse)

optikai egér hanyattegér(trackball)

Page 69: Informatikai alapismeretek

Szkenner

• síklapdigitalizáló eszköz, ismertebb típusok:– lapszkenner– kézi szkenner– diaszkenner– mikrofilmszkenner

Page 70: Informatikai alapismeretek

Szkenner - digitalizálás• a fény segítségével a fényérzékeny diódák érzékelik a

síklapról visszaverődő fényt• a fény intenzitásától függően egy kódot rendel az adott

ponthoz• tárolja a kódokat, így a számítógép képes az adatok

feldolgozására• az inchenként felismert pontok száma mindkét irányban

igen fontos mutatója a szkennernek.pl. 600x600 dpi,azaz 600 képpontot ismer felvízszintesen és függőlegesen is.(1 inch kb. 2,54 cm)

• Egy-egy képpont kóddá alakítsajelenti a digitalizálást

Page 71: Informatikai alapismeretek

Kimeneti (output) perifériák

• olyan eszközök, melyekkel általában a felhasználó számára is értelmezhető módon kapjuk meg az adatokat a számítógép valamely adattárából.

• Jellemző eszközök:– monitor, projektor– nyomtató– hangszóró– rajzgép

...

Page 72: Informatikai alapismeretek

Monitor

• a belső tárban lévő adatok megjelenítésére alkalmas eszköz, szükséges hozzá egy ún. monitorvezérlő kártya vagy grafikus kártya is, amit manapság az alaplapra integrálnak.

• A mai monitorok fajtái:– katódsugárcsöves (CRT)– LCD (lapos – Liquid Crystal Display)– TFT (lapos – Thin Film Transistor/vékonyfilm

tranzisztor)– PDP (lapos – plazma/gázzal töltött)

Page 73: Informatikai alapismeretek

CRT monitor

• A katódsugárcsőben (Cathode Ray Tube) az elektronsugarat eltérítő elektromágnesek „mozgatják” a képernyő adott pontja felé.

• Az elektron a képernyő belső felületén lévő foszforba ütközve világítani kezd, ami egy képpontnak felel meg, azaz képalkotása mátrix elvű.

Page 74: Informatikai alapismeretek

Monitor - TFT

• A TFT (Thin Film Transistor Technology) magyarul vékonyfilm-tranzisztoros monitor, vagy „lapos” monitor a folyadékkristályos (LCD – Liquid Crystal Display) monitor előállításának legújabb gyártási technológiája.

• Az ergonómiai szempontoknak jobban megfelelnek a CRT monitorokhoz képest (kevésbé károsítják az emberi szervezetet), kisebb helyet foglalnak el, és jelentősen kisebb a fogyasztásuk.

Page 75: Informatikai alapismeretek

Monitor - PDP

• A plazma monitorok előnye, hogy színeik élethűbbek, főleg a fekete – bár az LCD-ket is nagyon rohamosan fejlesztik. Hátránya, hogy többet fogyaszt, jobban melegszik és sérülékenyebb, mint LCD-s társai.

Page 76: Informatikai alapismeretek

Monitor – főbb jellemzők• Méretarány: 4:3, 16:10, 16:9• grafikus felbontóképesség,

pl.: 1024x768, 1280*800, 1366*768 (HD Ready), 1920*1080 (Full HD)

• képernyőátló mérete (inch, coll, hüvelyk)pl.: 15", 17", 19”, 21”, 24”, stb.

1"=2,54 cm (kerekítve)• színmélység,

pl.: 256 szín, 16,7 millió vagy 4,29 milliárd

• a készüléknek van-e káros sugárzása (leginkább CRT-re jellemző)

Page 77: Informatikai alapismeretek

Nyomtató

• karakternyomtató: csak karaktereket nyomtat– karos– margarétafejes– íróláncos– íróhengeres

• mátrixnyomtatók: pontokat jelenít meg– tűs nyomtató– tintasugaras nyomtató– hőnyomtató

• elektrosztatikus nyomtatók: festékport éget– lézernyomtató– LED-es nyomtató

Page 80: Informatikai alapismeretek

Háttértárak• olyan adattár, amely képes (nagy mennyiségű),

felhasználói adat (hosszú távú) tárolására. Akkor is tárol, amikor a számítógép nem üzemel.

• Jellemző eszközök:

– papíralapú: lyukkártya, lyukszalag

– mágneses elvű:• mágnesdob• mágnesszalag• mágneslemez (hajlékonylemez, merevlemez)

– optikai: csak olvasható, egyszer írható – ennek jelölése: -R vagy +R, újraírható – ennek jelölése RW. (Pl.: CD, DVD, Blu-Ray Disc

– elektronikus:• PenDrive• memoriakártyák

...

Page 81: Informatikai alapismeretek

Hajlékonylemez - flopi• A flopi írásvédetté tehető

Page 82: Informatikai alapismeretek

Merevlemez – winchester/HDD • A winchesternél az

adathordozó lemezeket egybeépítették a meghajtó egységgel, a lemezek nem cserélhetőek.

• A merevlemezes tárolók több, egymás fölött elhelyezkedő fémből – általában alumíniumból – készült, vékony mágneses rétegű lemezből állnak.

• Jellemző a beépítési méretük is: 2.5” (notebook), 3.5” asztali PC

Page 83: Informatikai alapismeretek

Optikai tárak – Az adattárolás elve• Az optikai háttértárak mindegyike lézerfény

segítségével olvasható és írható. Az optikai háttértárak többségénél a lemez felülete (land), illetve az azon létrehozott apró gödör (pit) hordozza a digitális adat két állapotát. A lemez felületéről az adatok olvasása lézersugárral történik.

• A visszavert lézerfény intenzitása eltérő a land és a pit esetén, amit egy fotódióda alakít át a számítógép számára feldolgozható elektromos jellé. Az optikai tárolók legtöbbjénél az adattárolás elve lényegében ilyen egyszerű.

• Az optikai elvű tárolók – az írhatóság alapján – három csoportra oszthatók: a felhasználó által nem írható (csak olvasható), egyszer írható és többször írható lemezekre.

Page 84: Informatikai alapismeretek

Optikai tárak – CD/DVD• CD (Compact Disc – kompaktlemez)• A CD használatának három módja ismert: az

adathordozó lemez kézzel megfogható, ez kerül a meghajtóból kigördülő tálcára, vagy a lemezt egy műanyag tokba (caddy) kell tenni, és így tolható a meghajtóba, vagy a lemezt eleve a tokkal gyártják, és ezt helyezzük a meghajtóba.

• A CD-lemez egy 12 cm (ritkán 8 cm) átmérőjű műanyag korong.

• A CD tárkapacitása: 650 MB vagy 700 MB

• DVD (Digital Video Disc)• A DVD lehet egyoldalas, ill. kétoldalas. Az utóbbi

esetben az egyik oldal lejátszása után a lemezt meg kell fordítani.

• A tárolókapacitás növelhető úgy is, hogy az összeragasztandó lemezen egymás fölött, két rétegben találhatók az adatok.

• A rétegek és a oldalak számának függvényében a DVD-ROM kapacitása 4,7 GBájt és 17 GBájt közötti lehet.

Page 85: Informatikai alapismeretek

Optikai tárak - Csak olvasható (ROM)• A felhasználó számára csak olvasható

tárak, olvasásához egy meghajtó egység is szükséges

• a DVD meghajtó képes olvasni a CD formátumokat is

• CD-ROM, DVD-ROMpl.: újságmellékletek,jogtár, játék

Page 86: Informatikai alapismeretek

Optikai tárak - egyszer írható

• A felhasználó számára csak egyszer írható tárak, az íráshoz egy író egység és egy speciális program is szükséges. Ez az egység képes olvasni is a CD, ill. a DVD lemezeket.

• CD-R, DVD-R, DVD+R

landpit

Page 87: Informatikai alapismeretek

Optikai tárak - újraírható

• Elnevezései: törölhető, újraírható, többször írható

• Törölhető, majd ismételten írható tárak, amihez egy speciális újraíró berendezés szükséges és a program. Az újraíró berendezés az egyszer írható eszközöket is tudja írni és tudja olvasni az adatokat.

• CD-RWDVD-RWDVD+RWDVD-RAM

Page 88: Informatikai alapismeretek

USB tár/PenDrive/USBKey• Angol neve: PenDrive vagy

FlashDrive, USBKey,magyarul USB meghajtó,Flash meghajtó, USB tár, USB kulcs

• A tároló egy apró kulcstartóra hasonlít, de gyakorlatilag flopiként kezelhető, hiszen az USB csatlakozóra helyezve az adatok úgy írhatók rá, mint a mágneses adathordozókra, csak kicsit lassabban, azaz adatok igen sokszor letörölhetőek róla, majd újraírhatók.

• A tárolókapacitása a 32 gigabájtot is túllépheti. Előnye továbbá, hogy az adatok parányi helyen elférnek és külső ártalmakra sem érzékeny.

Page 89: Informatikai alapismeretek

Memóriakártyák (CompactFlash)

• elektronikus elven működő hordozható tárak• digitális fényképezőgépek, kamerák, MP3-

lejátszók (tömörített formájú zenei adatot lejátszó eszköz), illetve a PDA-k (kézi számítógépek) elengedhetetlen tartozéka

• Fajtái:–CompactFlash (CF) Type I és CF Type II.–xD Picture Card–SmartMedia (SM)–Secure Digital (SD)–MultiMediaCard (MMC)–Memory Stick (MS)–Memory Stick PRO (MS PRO)

Page 90: Informatikai alapismeretek

Egyéb perifériák

• Kommunikációs perifériák: a számítógépek összeköttetésére szolgálnak– modem– hálózati kártya...

• Több funkciós perifériák– webkamerás, hangszórós monitor– mágneskártya olvasót tartalmazó nyomtató– nyomtató, fax és szkenner egy eszközben– USB tár, diktafon, zenelejátszó, rádió

egyben– mobil telefon– robotok, háztartási gépek...

Page 91: Informatikai alapismeretek

Felhasznált irodalom• Abonyi Zsolt: PC hardver kézikönyv. ComputerBooks, 1998, Bp.• Antal Péter - Bóta László - Szabó Bálint: Informatikai

alapismeretek. Médiainformatikai kiadványok. EKF Líceum, Eger, 2006.

• Boér László-Dóra Gyula-Fenyő László-Seres Attila: Az IBM PC-k belső feláépítése. LSI, 1989, Bp.

• Dichschus, Arthur: Egyszerűen PC-ismeretek. Hardver 1.Panem, 1998, Bp.

• Ila László – Sághi Balázs: Megjelenítők, háttértárolók, soros és párhuzamos interfész. PC-Műhely 2. Panem, 1996, Bp.

• Ila László : PC-építés, tesztelés, eszközkezelés. PC-Műhely 3.Panem, 1996, Bp.

• Markó Imre: PC Hardver. Konfigurálás és installálás. LSI, 2000, Bp.

• Racskó Péter: Bevezetés a számítástechnikába. LSI, 1994.• Raffai Mária: Az informatika fél évszázada.

Springer, 1997, Bp.• Sághi Balázs: Alaplapok, sínrendszerek, konfigurálás. PC-

Műhely 1.Panem, 1996, Bp.

• Tanenbaum, Andrew S.: Számítógép-architektúrák. Panem, 2001, Bp.