1sulihalo.uw.hu/infelmelet2019.docx · Web viewtémakör: informatikai alapismeretek- szoftverAz operációs rendszer és főbb feladati 1. témakör: Információs társadalomKommunikáció

INFORMATIKA SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉTELEK KÖZÉPSZINT

1. óraTÉMAKÖR: INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM (KOMMUNIKÁCIÓ)

Ismertesse a kommunikáció információelméleti modelljét, mutassa be a kommunikációs folyamat szereplőit, jellemezze azokat.

Vázolja, milyen szerepet játszhatnak egy korszerű irodában az informatikai eszközök.


A jel, adat, információ és ismeret összefüggése. Az információ fogalma. A XXI. század legjellemzőbb információs és kommunikációs technológiái rendszerei.

3. óraTÉMAKÖR: INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM (INFORMÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM)

Az információs társadalom jellemzői. A magyar információs társadalom. Az információs és kommunikációs technológiák veszélyei, vs. a helyes ergonomikus környezet, magatartás

Mit jelent a „Netikett” kifejezés, mit szabályoz, miért van rá szükség?


Jellemezze a szoftver – liszenszek típusait! Milyen nyilvántartási kötelezettségek hárulnak az egyéni felhasználóra?

Mit jelent a „Netikett” kifejezés, mit szabályoz, miért van rá szükség? Milyen szabályok szerint ír egy nyilvános levelezőfórumba?

5. óraTÉMAKÖR: INFORMATIKAI ALAPISMERETEK- HARDVER: (JELÁTALAKÍTÁS, KÓDOLÁS)

Ismertesse a számítástechnikában leggyakrabban használt számrendszereket Mutassa be a számrendszerek közti áttérési lehetőségeket A bit és bájt fogalma Mutassa be a bináris adatábrázolás Ön által tanult fajtáit A kódtábla fogalma, funkciója


Analóg és digitális kép- , szín- és hangábrázolás, tárolás, kódolás

7. óraTÉMAKÖR: INFORMATIKAI ALAPISMERETEK- HARDVER: (SZÁMÍTÓGÉPEK FELÉPÍTÉSE)

Ismertesse blokkvázlat alapján a Neumann-elvű számítógépek felépítését! Mutassa be a (személyi) számítógép részeit, ismertesse feladataikat! (Ismertesse egy mai, általános célú számítógépes munkaállomás konfigurációját,

kiválasztási szempontjait.)



A perifériák típusai és főbb jellemzőik: Bemeneti, kimeneti eszközök (fizikai működési elvük, logikai felépítésük feladatai,

csoportosításuk) Monitorok (fizikai működési elvük, feladatai, csoportosításuk) Nyomtatók, rajzgépek (fizikai működési elvük, logikai felépítésük feladatai,

csoportosításuk)


A perifériák típusai és főbb jellemzőik Mágneses elvű háttértárak memóriák (fizikai működési elvük, logikai felépítésük,

feladatai, csoportosításuk) Optikai, magneto- optikai elvű háttértárak memóriák (fizikai működési elvük, logikai

felépítésük, feladatai, csoportosításuk)


Sorolja fel a számítógép-hálózatok kialakításának célját! Csoportosítsa többféle szempont szerint a számítógépes hálózatokat! Ismertesse a lokális hálózatok leglényegesebb hardver elemeit!

11. óraTÉMAKÖR: INFORMATIKAI ALAPISMERETEK- SZOFTVER: (AZ OPERÁCIÓS RENDSZER ÉS FŐBB FELADATAI)

Ismertesse az operációs rendszer fogalmát. Csoportosítsa, több szempont szerint az Ön által ismert operációs rendszereket! Mutassa be az operációs rendszerek részeit és funkcióit, fontosabb feladatait!


Tömörítés, archiválás. Veszteséges és veszteség mentes tömörítés.


Számítógépes vírusok Vírusok csoportosítása Védekezés vírustámadások ellen.


Segédprogramok. Adatvédelem, adatbiztonság.


15. óraTÉMAKÖR: INFORMÁCIÓS HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK: (KOMMUNIKÁCIÓ A HÁLÓZATON, AZ INTERNETEN)

A hálózatok működésének alapelvei.(hozzáférési jogok, adatvédelem Hálózati erőforrások)


Az elektronikus levelezés.

17. óraTÉMAKÖR: INFORMÁCIÓS HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK: (KOMMUNIKÁCIÓ A HÁLÓZATON, AZ INTERNETEN

Az Internet-kapcsolat rétegstruktúrája WEB címek felépítése, oldalak elérése Böngésző konfigurációs beállítása Ismertesse az Internet alapszolgáltatásait


Távoli adatbázisok használata Keresés az Interneten

19. óraTÉMAKÖR: DOKUMENTUMOK (KÖNYVTÁRHASZNÁLAT)

Dokumentumok csoportosítása, főbb jellemzőik, alkalmazásuk az ismeretszerzésben

20. óraTÉMAKÖR: TÁJÉKOZTATÓ ESZKÖZÖK (KÖNYVTÁRHASZNÁLAT)

Katalógusok

1. TÉMAKÖR: INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM KOMMUNIKÁCIÓ

1. óraINFORMÁCIÓS TÁRSADALOM (Kommunikáció)

Ismertesse a kommunikáció információelméleti modelljét, mutassa be a kommunikációs folyamat szereplőit, jellemezze azokat.

Vázolja, milyen szerepet játszhatnak egy korszerű irodában az informatikai eszközök.

Kommunikáció

Mi a kommunikáció? Alapfogalmak Közlemény Forrás (adó) JelátalakítóKódolóInformációs csatornaDekódolóNyelő (vevő) ZajKommunikáció iránya alapjánA kommunikáció etológiai meghatározásaTömegkommunikációInformatikai eszközök az irodábanSzámítógépFaxTelefonRádióÚjságSzakkifejezések

Mi a kommunikáció? Fogalomértelmezés – többféle megközelítésben (nyelvész, informatikus, művész, pszichológus) A szó eredete szerint: communis (mn.) – közös, általános à communitas (fn.) – közösség; communico

(ige). Napjainkban legáltalánosabb értelemben: információátvitelt, információcserét jelent valamilyen

jelrendszer (pl. a nyelv) segítségével Szűkebb értelemben: jelentheti az emberi gondolatok cseréjét Technikai folyamat, melynek során információátvitel, információcsere történik à tényezők, elemek a

kommunikáció megvalósulásához

Alapfogalmak:Közlemény:

Jel, jelsorozat, adatok, amelyek információt "hordoznak", az amit az adó közöl a vevővel.

Forrás (adó):Az információ forrása, lehet személy, állat, szoftver, gép stb. , amely a közleményt előállítja és továbbítja.


Jelátalakító:A jeleket legtöbbször fizikailag át kell alakítani, hogy alkalmasak legyenek a továbbításra, például analóg hangjel átalakítása analóg elektromos jellé.

Kódoló:A jeleket, illetve a közleményt kódolja egy másik jelrendszerve, például analóg jelet digitalizál, digitális jelet tömörít stb.

Információs csatorna:Az a vezeték, közeg, fizikai mező, amely a közleményt (jeleket) továbbítja.

Dekódoló:A kódolt közlemény (jelek) visszaalakítását végzi.

Nyelő (vevő):Az, aki (amely) értelmezi, tárolja a közleményt (jeleket).

Zaj:A közleményhez, jelhez keveredő, szuperponálódó torzító, zavaró jel,. a digitális jelnél hibás számjegyek is szerepelhetnek.

Kommunikáció iránya alapján: Simplex: egyirányú átviteli mód. Az egyik gép az adó, a másik a vevő. Ilyen átviteli módon működik

például a rádió vagy a televízió. Half-duplex: változó irányú átviteli mód. Mindkét gép lehet adó vagy vevő, de egy időben csak az

egyik irányú adatátvitel lehetséges. Ilyen átviteli módon működik, pl. a CB rádió. Duplex: kétirányú átviteli mód. Mindkét gép egy időben lehet adó és vevő. Ilyen átviteli módon

működik, pl. a telefon.

A kommunikáció etológiai meghatározásaAz emberi kommunikáció (és ezen belül az emberi nyelv is) az állati kommunikáció egyik típusa, amely (szemben a racionalisták által vallott referenciális tudásátadással) úgy fogható fel, mint egy élőlény (akár állat, akár ember) olyan viselkedési aktusa, amely megváltoztatja egy másik állat/ember magatartásának valószínűségi mintázatát olyan módon, hogy ez a kommunikáló élőlény számára, sok eset átlagában, fennmaradása, szaporodása szempontjából előnyös.

TömegkommunikációA tömegkommunikáció azon kommunikációs csatornák összefoglaló neve, melynek célja a lehető legtöbb ember egyidejű elérése (rendszerint annyi embert, amekkora az adott ország teljes lakossága). A kifejezés az 1920-as években született, az első, teljes országokat lefedő rádióadók létesülésekor, illetve a hatalmas példányszámban, nem egy esetben már más országokban is terjesztett napi és hetilapok, magazinok jellemzésére. A tömegkommunikáció egyes kritikusai szerint olyan tömegkultúrát alakít ki, melyben a szociális kapcsolatok jelentősen atomizálódnak (a lehető legminimálisabbra csökkennek), mely révén az emberek roppant fogékonnyá válnak a modern tömegkommunikáció behatásaira, elsősorban a propaganda és a reklámok révén.

Informatikai eszközök az irodábanAz utóbbi években felgyorsult technikai fejlődés miatt az irodában a modern informatikai eszközök nélkülözhetetlenné váltak mert a régiek(telex, távirat) lassúsága miatt nem tudta kiszolgálni az igényeket Úgy, mint a:


Számítógép:Információ megszerzésére, tárolására, feldolgozására és továbbítására használható. Többirányú kommunikációs eszköz.

Fax:Információ megszerzésére és továbbítására használható. Tárolásra is alkalmas de nem biztonságos mert a hőérzékeny papíron könnyen elveszhet az információ. Ezeket a dokumentumokat archiválni kell. Többirányú kommunikációs eszköz.

Telefon:Információ megszerzésére és továbbítására használható. Tárolásra az üzenetrögzítőt és hangpostán lehetséges Többirányú kommunikációs eszköz.

Rádió:Információ megszerzésére használható. Egyirányú kommunikációs eszköz. Nagy tömegeket lehet vele elérni.

Újság:Információ megszerzésére használható. Egyirányú kommunikációs eszköz. Nagy tömegeket lehet vele elérni. Előnye a rádióval szemben hogy akárhol és akármikor hozzáférhetünk az adatokhoz.

SzakkifejezésekJel, Jelátalakító, Kódoló, Információs csatorna Dekódoló, Nyelő (vevő) Zaj, etológiai.

Adó

Kódoló

Dekódol

ó Vevő

Csatorna: jel, zaj


Kommunikáció információelméleti modellje

Kommunikáció fogalma

A szó eredete szerint: communis– közös, általánosNapjainkban, legáltalánosabb értelemben: információátvitelt, információcserét jelent valamilyen jelrendszer (pl. a nyelv) segítségévelSzűkebb értelemben: jelentheti az emberi gondolatok cseréjét

Információ fogalmaÁltalános értelemben információ minden olyan jel, szimbólum vagy jelzés, amellyel az ember képes más emberre hatni oly módon, hogy ettől viselkedése megváltozzék. Az információt kibocsátó az adó, az azt befogadó a vevő, maga az információ, mint üzenet valamilyen információtovábbító csatornán keresztül jut a befogadóhoz.Szűkebb meghatározása: számunkra új ismereteket hordozó jelek tartalmi jelentése.

Kommunikációs modell szereplői:Közlemény

Jel, jelsorozat, adatok, amelyek információt „hordoz”, az amit az adó közöl a vevővel.

RedundanciaA közleményekben meglévő felesleges, újabb információt nem adó elem, amely nélkül azonban a megértés esetenként nehezebbé válna.

ForrásAz információ forrása, lehet személy, állat, gép stb., amely a közleményt előállítja és továbbítja.

JelátalakítóA jeleket legtöbbször fizikailag át kell alakítani, hogy alkalmasak legyenek a továbbításra, például analóg hangjel átalakítása analóg elektromos jellé.

KódolóA jeleket, illetve a közleményt kódolja egy másik jelrendszerbe.

DekódolóA kódolt közlemény visszaalakítását végzi.


ZajA közleményekhez, jelhez keveredő, torzító, zavaró jel.

Zajok elleni védekezés Analóg jel esetén: zajszűrés, szigetelés, például a hang esetében

hangszigetelés. Elektromos jel esetében: elektromágneses árnyékolás és

elektromos szigetelés. Digitális jel esetén: szigetelés, ha a zaj hibákat okozott az

adatbitekben – hibajavító eljárások, ellenőrző bitek.

A kommunikációs modellre egy gyakori példa: Az elektronikus levelezés

Hálózatba kapcsolt számítógépek szolgáltatása, amely lehetővé teszi, hogy más felhasználóknak a hálózaton keresztül üzenetet küldjünk.Első változatát az ARPANET valósította meg a hatvanas években. A rendszer minden használója rendelkezik egy postaládával (ez legtöbbször a számítógép merevlemeze), ahol a feladó tárolja, és ahonnan a címzett lehívhatja a neki szóló üzeneteket. Az üzenet lehet szöveges, de akár bináris állomány is. Az üzenet elküldéséhez szükség van egy levelezőprogramra, és ismernünk kell a címzett e-mail-címét is.Az elektronikus levelezés a mai napig az Internet legnépszerűbb szolgáltatása; népszerűségének okát is valószínűleg ebben kell keresni. Az ARPANET-et eredetileg ugyan az állományátvitel és a távoli bejelentkezés miatt hozták létre, de valójában az elektronikus levelezés szolgáltatása volt az, amely meggyőzte az illetékeseket, hogy az ARPANET nélkülözhetetlen.A telefonnal és a hagyományos postai levélszolgáltatással (snail mail, azaz csigaposta, utalva a "sebességére") összehasonlítva előnyei és hátrányai is vannak. A telefonhoz képest a legnagyobb előnye az, hogy elkerülhető vele a csiki-csuki játék, amikor is két ember napokig sikertelenül próbálja elérni egymást. Az előny itt azért jelentkezik, mert az elektronikus levelezés egy úgynevezett tárol-és-továbbít elvű rendszer: az elküldött üzenetet addig tárolja a címzett rendszere, amíg a címzett be nem jelentkezik. Igen ám, de mi a helyzet akkor, ha nem jelentkezik be? Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy a címzett be szokott jelentkezni, akkor biztonságosabb a telefon, vagy a hagyományos levél. Az igaz, hogy az elektronikus levél nem olyan gyors, mint a telefon, de sokkal gyorsabb a postai szolgáltatásnál, ugyanis egy üzenet perceken belül a címzetthez érhet.Az internetes e-mail üzenetek tipikusan két fő részből állnak:Fejléc (header)–az üzenet rövid tartalma, a küldő címe, a fogadó címe, egyéb információk az e-mailről;Törzs (body)–maga az üzenet, általában a végén egy aláírással.A fejlécek általában tartalmazzák az alábbi öt mezőt:

Feladó (From)Ide kerül be annak a címe, akinek elküldjük a levelünket.A 'To' mezőben vesszővel választjuk el egymástól az e-mail címeket.

Címzett(To)Ide automatikusan beírja a levelező program az e-mail címünket.

Másolatot kap (Cc-Carbo copy)Annak a címét kell beírni aki a levél egy másolatát kapja.

Tárgy(Subject)Ide lehet beírni a levél témáját.

MellékletA mellékletnél lehet a levélhet csatolni különböző állományokatPl.: fénykép, prezentáció, stb…


Levelek küldése és fogadása:Az üzenetek, számítógépek között, az SMTP (angolul: Simple Mail Transfer Protocol) típusú kapcsolat és a Sendmailhez hasonló programok segítségével kerülnek továbbításra. Az SMTP az egy kommunikációs protokoll az e-mailek Interneten történő továbbítására. Az SMTP egy viszonylag egyszerű, szöveg alapú protokoll, ahol egy üzenetnek egy vagy több címzettje is lehet.Az SMTP szolgáltatás a TCP (Transmission Control Protocol) 25-ös portját használja. Ahhoz, hogy meghatározza, hogy az adott domain névhez melyik SMTP szerver tartozik, a Domain név MX (Mail eXchange) rekordját használja.Az üzenetek vagy a kiszolgálón, vagy az ügyfélen (általában a felhasználói oldalt értjük ez alatt) tárolódnak. A szabványos postafiók-formátumok a Maildir és az mbox..A felhasználók üzeneteiket POP, illetve IMAP típusú kapcsolatok segítségével töltik le a kiszolgálókról. A Post Office Protocol version 3 (POP3) egy alkalmazás szintű protokoll, melynek segítségével az e-mail kliensek egy meglévő TCP/IP kapcsolaton keresztül letölthetik az elektronikus leveleket a kiszolgálóról.

Levelező programokRengetek levelező programot ismerünk aminek többsége ingyenesen beszerezhető. Ilyen programok pl.:

Outlook Outlook Express Mozilla Thunderbird Incredimail Opera

Vannak olyan levelezők melyeknek webes kezelőfelülete van.Ilyenek pl.:

Freemail Citromail Gmail

Korszerű irodai eszközök:Telefon

A telefon lehetővé teszi, hogy emberek egymással olyankor is tudjanak beszélgetést folytatni, amikor hallótávolságon kívül tartózkodnak. Ennek természetesen feltétele, hogy mindkét fél rendelkezzen olyan készülékkel, amely a telefonhálózathoz van csatlakoztatva. A telefon ma az élet egyik legalapvetőbb és legismertebb készüléke.

FaxA telefax szolgáltatás arra épül, hogy a távközlő hálózaton felépített összeköttetésen nem beszédet, hanem adatot továbbítanak két végpont között, pontosabban két terminál között. Az információ átvitel egyirányú, a szolgáltatáshoz szükséges kiegészítő funkciókat a végberendezésben valósítják meg.A telefax működése elve az, hogy a terminál az átviendő dokumentumot letapogatja, digitalizálja, a felépített összeköttetésen a hálózatnak megfelelő kódolás és protokoll szerint az adatokat átviszi, majd a hívott terminál a jeleket dekódolja és a digitális adatokból visszaállítja az eredeti dokumentum hasonmását (faximile).A telefaxot először a PSTN-ben alkalmazták, ahol oly mértékben sikeressé vált, hogy az újabb generációs hálózatokban is meg kellett valósítani, ez az ISDN és GSM telefax távszolgáltatásának oka. A sikere abban rejlik, hogy nem kell a hálózatban fejlesztés, csak a végberendezést kell cserélni. Alakhű átvitelt biztosít, dokumentum értékű, ezért a telefonnal szemben felhasználható a hivatalos ügyintézésben, és előnye még a postai küldeményeknél gyorsabb kézbesítés is.A telefax átvitel az alábbi szakaszokból áll:Hívásfelépítés: A telefonhívás felépítésével azonos módon, a hívott berendezés hívószámának beadásával kezdeményezhető.Modem átviteli mód egyeztetés: A hívott jelentkezése után a két berendezés a szabványos protokollal megállapodik az alkalmazott üzemmódról, valamint a berendezések és a hálózat átviteli képességeinek megfelelő átviteli sebességről.


Adatátvitel: A letapogatott és digitalizált adatok átvitele a megállapodás szerint. Ha az átvitel minősége a hívás során változik, a berendezések az átviteli sebességet változtatni tudják.

NyomtatóA nyomtató, vagy angolul printer, olyan hardver, kimeneti periféria, mely arra használható, hogy a digitális adatokat megjelenítse nem elektronikus formában, általában papíron.Több fajta nyomtató létezik pl.:MátrixnyomtatóTintasugaras nyomtatóLézeres nyomtatóHőnyomtató

FénymásolóEgy meglehetősen olcsó irodai eszköz, mely tetszőleges írott anyag másolását teszi lehetővé. Lelke egy szelénbevonatú fényérzékeny henger.

ScannerA lapolvasó feladata: a látható információt digitális információvá alakítsa át. Aztán a már gépben lévő információt a legkülönfélébb programok segítségével fel lehet dolgozni. A képdigitalizáló, vagy angol nevén scanner (magyarítva szokás ezért szkennernek is nevezni) lehetővé teszi, hogy ábrákat, szöveges dokumentumokat képként a számítógépbe jutassunk. Amennyiben szöveget digitalizálunk vele, akkor abból még csak kép lesz, amit OCR programmal át lehet alakítani szöveggé.

SzámítógépA számítógép rengetek hasznos felhasználói szoftverrel rendelkezik egy irodához pl.:Szövegszerkesztő: A szövegszerkesztő program talán a leggyakrabban használt program. Bármikor használható, ha egy levelet ír vagy költségvetést készít. A szövegszerkesztő program egy olyan eszköz, mellyel könnyen, gyorsan szép, esztétikus kiadványokat tud készíteni, amit a későbbiekben bármikor módosíthat, reprodukálhat, kinyomtathat.Pl.: Microsoft WordTáblázatkezelő: A táblázatkezelő egy olyan számítógépes program, amellyel egy táblázatban tárolt adatokon műveletek végezhetők. A táblázat sorokból és oszlopokból áll, egy sor és egy oszlop metszete egy cellát határoz meg. A cellában érték vagy kifejezés állhat, amelynek az értéke más cellák értékeitől és/vagy külső értékektől (dátum stb.) függ.Pl.: Microsoft ExcelWeblapkészítő: A böngésző egy olyan program, amelyet kifejezetten arra terveztek, hogy internetes oldalakat lehessen velük nézegetni. Ennek megfelelően általában meg lehet adni, hogy milyen címről töltsön le egy oldalt. Az ilyen címet URL-nek hívják. Az URL segítségével lehet a világhálón a keresett állományt megtalálni. Pl.: Internet Explorer,Mozilla Firefox.Levelező programok: Ezekkel a programokkal fenntarthatja a kapcsolatot munkatársaival és vásárlóival.Pl.: Thunderbird

TvA televízió alapelve megegyezik a filmével, azaz a televízió is másodpercenként legalább 25 képet közvetít amelyet az emberi szem - tehetetlensége folytán - mint folytonos képet érzékel. A nyomdászathoz hasonlóan különböző fényerősség értékeket, hálós képfelbontásban adnak vissza, azaz a képet pontokra bontják szét. A televíziós felvevőkamerákban (lásd ikonoszkóp) levő mozaiklemez körülbelül 500000 képpontot tartalmaz, amelyek ebben az esetben kb. ugyanennyi fotokatóddal egyenértékűek. Az egyes képek fényerősségértékének megfelelően ezek a kis cellák többé vagy kevésbé feltöltődnek. A mozaiklemezt a másodperc huszonötöd része alatt átpásztázó elektonsugár kisüti, és a képcső vezérlőelektródája a képpontok fényerejének megfelelő elektromos impulzusokat vezet a vevőkészülékbe. A képernyőt azonos ütemben végigpásztázó elektronsugár a vezérlésnek megfelelően a képpontok fényerejére hat. Ilyen módon pontokból álló kép alakul ki az ernyőn, amelyet televíziós képként fogunk fel. Az ernyő elülső oldalát olyan anyaggal vonják be, amely a ráeső elektronsugár hatására látható képet ad. A képjelek képtartalmával együtt a televíziós vevőkészülékek az adó hangját is felfogják. A felvétel helye és a helyi adóállomás közötti közvetítés nemcsak sugárzás útján valósul meg, hanem pl. koaxális kábelekre is szükség van. Alapvető különbség a rádió és a televízió vétel között, hogy a képjel (kísérőhang nélkül) kb. 2900...3000-szer több információt tartalmaz, mint a rádióműsor jele. Ezért a televízió jel átviteléhez sokkal szélesebb frekvenciasáv szükséges, kb. 6MHz a rádió 4500 Hz-ével szemben.

RádióA rádió a fénynél alacsonyabb frekvenciájú, elektromágneses hullámok modulációjával működő, jeltovábbításra használt eszköz.


InternetAz internet egy nemzetközileg elterjedt, angol eredetű szó. Magyarul annyit tesz: hálózatok hálózata. Az egész világot körülölelő számítógép-hálózat.Az internet egy olyan hatalmas rendszer, amely számítógép-hálózatokat fog össze. Ennek eredménye egyfajta kibertér, amely a valódi világ mellett alternatív teret biztosít. Az internet a számítógépek összekötéséből jött létre, hogy az egymástól teljesen különböző hálózatok egymással átlátszó módon tudjanak elektronikus leveleket cserélni, állományokat továbbítani. Az internet úgynevezett TCP/IP-alapú hálózat. Mivel ez a protokollkészlet több hálózatnak is alapja, ezért a globális hálózatot helyi hálózatok, intranetek, különböző távolsági hálózatok alkotják. Mindeközben az adatok a legkülönfélébb fizikai közegekben utazhatnak telefonvonalak, különböző hálózati kábelek vagy kommunikációs műholdak segítségével. Röviden szólva: az internet nem valami fizikai hálózat, hanem annak módja, ahogy az egymástól különböző hálózatokat összekötik avégből, hogy egymással kommunikálni tudjanak.


Rádió, TV, Internet összehasonlítása:Vegyük például, hogy egy hírt szeretnénk megtudni ezeknek az eszközöknek a segítségével.Ha a rádióból szeretnénk ezt a hírt megtudni akkor ezt csak egy adott időpontban tudjuk megtenni, amikor a rádióműsorban a híreket olvassák.Ha a televízióból akkor is majdnem ugyanez a helyzet, de ott még képeket is látunk a hírrel kapcsolatosan és így jobban meg tudjuk jegyezni.Ha az internetet használjuk- ott bármikor utána nézhetünk az egyes híreknek, mert csak rákeresünk és már olvashatjuk is. De akár még újra is nézhetjük a TV-ben levetített adásokat is, mert pár TV csatornának van olyan szolgáltatás a honlapján, hogy a leadott híreket bármikor újra meglehet nézni.

GpsA GPS (Global Positioning System) Globális Helymeghatározó Rendszer, az Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma (Department of Defense) által (elsődlegesen katonai célokra) kifejlesztett és üzemeltetett – a Föld bármely pontján, a nap 24 órájában működő – műholdas helymeghatározó rendszer.A GPS egy fejlett helymeghatározó rendszer, amellyel 3 dimenziós helyzet-meghatározást, időmérést és sebességmérést végezhetünk földön, vízen vagy levegőben. Pontossága jellemzően méteres nagyságrendű, de differenciális mérési módszerekkel akár mm pontosságot is el lehet érni, valós időben is.

Szakszavak:Kommunikáció, Információ, Közlemény, Redundancia, Forrás,Jelátalakító, Kódoló,Dekódoló, Zaj, Hálózat, Internet, SMTP(Simple Mail Transfer Protocol), Domain,Terminál,ISDN,Kibertér,TCP/IP

Adó

Kódoló

Dekódol

ó Vevő

Csatorna: jel, zaj



A jel, adat, információ és ismeret összefüggése. Az információ fogalma. A XXI. század legjellemzőbb információs és kommunikációs technológiái rendszerei.

Kommunikáció információelméleti modelljeKommunikáció fogalmaInformáció fogalmaKommunikációs modell szereplői:

KözleményForrásJelátalakítóKódolóDekódolóZaj

A jel, adat, információ és ismeret összefüggéseA Jel

Jelek csoportosításaÉrzékszervi szempontbólTechnikai, informatikai szempontból

Az AdatAz adat megjelenési formája

A kódAz Információ

Az információ mértékegysége: bit, byteA XXI. század legjellemzőbb információs és kommunikációs technológiái rendszereiTömegkommunikáció

TVRádióInternet

Nem TömegkommunikációTelefonFaxElektronikus levél

SzakszavakKommunikáció információelméleti modellje

Kommunikáció fogalmaA szó eredete szerint: communis– közös, általános


Napjainkban, legáltalánosabb értelemben: információátvitelt, információcserét jelent valamilyen jelrendszer (pl. a nyelv) segítségévelSzűkebb értelemben: jelentheti az emberi gondolatok cseréjét

Információ fogalmaÁltalános értelemben információ minden olyan jel, szimbólum vagy jelzés, amellyel az ember képes más emberre hatni oly módon, hogy ettől viselkedése megváltozzék. Az információt kibocsátó az adó, az azt befogadó a vevő, maga az információ, mint üzenet valamilyen információtovábbító csatornán keresztül jut a befogadóhoz.Szűkebb meghatározása: számunkra új ismereteket hordozó jelek tartalmi jelentése.

Kommunikációs modell szereplői: Közlemény

Jel, jelsorozat, adatok, amelyek információt „hordoz”, az amit az adó közöl a vevővel.

RedundanciaA közleményekben meglévő felesleges, újabb információt nem adó elem, amely nélkül azonban a megértés esetenként nehezebbé válna.

ForrásAz információ forrása, lehet személy, állat, gép stb., amely a közleményt előállítja és továbbítja.

JelátalakítóA jeleket legtöbbször fizikailag át kell alakítani, hogy alkalmasak legyenek a továbbításra, például analóg hangjel átalakítása analóg elektromos jellé.

KódolóA jeleket, illetve a közleményt kódolja egy másik jelrendszerbe.

DekódolóA kódolt közlemény visszaalakítását végzi.

ZajA közleményekhez, jelhez keveredő, torzító, zavaró jel.

Zajok elleni védekezés Analóg jel esetén: zajszűrés, szigetelés, például a hang

esetében hangszigetelés. Elektromos jel esetében: elektromágneses árnyékolás és

elektromos szigetelés. Digitális jel esetén: szigetelés, ha a zaj hibákat okozott az

adatbitekben – hibajavító eljárások, ellenőrző bitek.

A jel, adat, információ és ismeret összefüggése

A JelA jel érzékszerveinkkel vagy műszereinkkel felfogható-mérhető jelenség, amelynek jelentése van, ezt a jelentést valamilyen egyezmény, szabály rögzíti. A jelek sokaságát többféle szempont szerint csoportosíthatjuk


Jelek csoportosítása:Érzékszervi szempontból:Vizuális jel:

Minden ami látható és jel szerepet tölt be–legtöbbször 2D rajzok, képek, szimbólumok, de lehetnek 3D tárgyak vagy virtuális tárgyak is (pl. hologram).

Vizuális 2D jel:Lehet képszerű (rajz, fénykép, stb.), stilizált (térkép, tervrajz, ikon, stb.) és szimbolikus (karakterek, vonalkód stb.).

Az audiojelekAz információközlés szempontjából a beszéd és a zene a legfontosabb. A hangjelek tipikusan időbeli analóg jelek.

Technikai, informatikai szempontból:Analóg jel:

Az analóg jel egy folyamatosan változó jel idő és amplitúdó szerint egyaránt. Leginkább abban különbözik a digitális jeltől, hogy az apró ingadozásoknak, hullámzásoknak is van jelentésük. Az analóg kifejezést többnyire elektronikus értelemben használják, bár mechanikai, pneumatikus, hidraulikus és más rendszerek is használhatnak analóg jeleket.

Digitális jelAz analóg jelekkel ellentétben csak meghatározott számú különböző állapotuk létezhet. Egyik legfontosabb típus a bináris jel, ahol csak két állapot létezik. Az életben a bináris jelrendszerek olyannyira elterjedtek, hogy digitális jelek alatt általában bináris jeleket értünk.

Az AdatAz adat egy objektum (tetszőleges dolog, amire az adat vonatkozik), egy meghatározott változójának (tulajdonságának, attribútumának, jellemzőjének, karakterének), értéke.(karakterállapota, megvalósult formája). Egy konkrét adat tehát akkor tekinthető definiáltnak, ha meghatározzuk, hogy milyen objektum, melyik változója, milyen értéket vesz fel.

Az adat megjelenési formája: A kódA kód kifejezés - a "chiffre" (ejtsd: sifr) szóval együtt - a titkosírások megjelenésével, azok megfejtésével kapcsolatban került be a köztudatba, s később az adatfeldolgozás és az informatika szótárába.Az adat megjelenési formájára nézve egyszerű választ adhatunk: az adat mindig kódolt formában van, függetlenül megjelenése helyétől! Információelméleti szempontból egész életünk során egyebet sem teszünk, mint kódolunk, és dekódolunk. A kódok előállítása a kódolás; ennek fordított művelete a dekódolás.A kód fogalma: Kódoknak nevezzük azokat az adatokat, amelyek adott szintaktikai szabályoknak megfelelően tükrözik a közlés tartalmát.A kódolás során törekszünk az egyértelmű dekódolhatóságra.

Az InformációEgy adott rendszer számára, annak működését befolyásoló, új ismereteket nyújtó jelek, jelsorozatok tartalmi jelentését értjük. Információ az a hír, vagy adat, amely bizonytalanságot


képes megszüntetni, tehát értékkel rendelkezik, értéket hordoz. Tehát az információ a címzett számára eddig még ismeretlen, teljesen új közlés, tájékoztatás, adat, vagy hír.

Az információ mértékegysége: bit, byteAz információ mennyiségének mértékegysége a bit, tehát a legkisebb információhordozó egység a bit.Mivel egy karakter leírásához nyolc bit szükséges, célszerű a rendelkezésre álló bitjeinket ilyen nyolcas csoportokba szervezni, mely nyolcas csoportot nevezzük byte -nak ( bájt ). A későbbiekben tehát a számítógépben tárolt információk mérését célszerűbb byte -ban megadni.Tehát, ha 1 karakter 8 bit, akkor az 1 byte egy karakter kódjának megadásához elegendő információmennyiség.Az információ mennyiségének váltószámai: 1 byte = 8 bit ( 20 byte )1 kilobyte ( KB )) = 1024 byte ( 210 byte )1 megabyte ( MB )) = 1024 KBB ( 220 byte )1 gigabyte ( GB )) = 1024 MBB ( 230 byte )1 terrabyte ( TB )) = 1024 GBB ( 240 byte )

A XXI. század legjellemzőbb információs és kommunikációs technológiái rendszerei

TömegkommunikációTV

A televízió alapelve megegyezik a filmével, azaz a televízió is másodpercenként legalább 25 képet közvetít amelyet az emberi szem - tehetetlensége folytán - mint folytonos képet érzékel. A nyomdászathoz hasonlóan különböző fényerősség értékeket, hálós képfelbontásban adnak vissza, azaz a képet pontokra bontják szét. A televíziós felvevőkamerákban (lásd ikonoszkóp) levő mozaiklemez körülbelül 500000 képpontot tartalmaz, amelyek ebben az esetben kb. ugyanennyi fotokatóddal egyenértékűek. Az egyes képek fényerősségértékének megfelelően ezek a kis cellák többé vagy kevésbé feltöltődnek. A mozaiklemezt a másodperc huszonötöd része alatt átpásztázó elektonsugár kisüti, és a képcső vezérlőelektródája a képpontok fényerejének megfelelő elektromos impulzusokat vezet a vevőkészülékbe. A képernyőt azonos ütemben végigpásztázó elektronsugár a vezérlésnek megfelelően a képpontok fényerejére hat. Ilyen módon pontokból álló kép alakul ki az ernyőn, amelyet televíziós képként fogunk fel. Az ernyő elülső oldalát olyan anyaggal vonják be, amely a ráeső elektronsugár hatására látható képet ad. A képjelek képtartalmával együtt a televíziós vevőkészülékek az adó hangját is felfogják. A felvétel helye és a helyi adóállomás közötti közvetítés nemcsak sugárzás útján valósul meg, hanem pl. koaxális kábelekre is szükség van. Alapvető különbség a rádió és a televízió vétel között, hogy a képjel (kísérőhang nélkül) kb. 2900...3000-szer több információt tartalmaz, mint a rádióműsor jele. Ezért a televízió jel átviteléhez sokkal szélesebb frekvenciasáv szükséges, kb. 6MHz a rádió 4500 Hz-ével szemben.

RádióA rádió a fénynél alacsonyabb frekvenciájú, elektromágneses hullámok modulációjával működő, jeltovábbításra használt eszköz.

InternetAz internet egy nemzetközileg elterjedt, angol eredetű szó. Magyarul annyit tesz: hálózatok hálózata. Az egész világot körülölelő számítógép-hálózat.Az internet egy olyan hatalmas rendszer, amely számítógép-hálózatokat fog össze. Ennek eredménye egyfajta kibertér, amely a valódi világ mellett alternatív teret biztosít. Az internet a számítógépek összekötéséből jött létre, hogy az egymástól teljesen különböző hálózatok egymással átlátszó módon tudjanak elektronikus leveleket cserélni, állományokat továbbítani. Az internet úgynevezett TCP/IP-alapú hálózat. Mivel ez a protokollkészlet több hálózatnak is alapja, ezért a globális hálózatot helyi hálózatok, intranetek, különböző távolsági hálózatok alkotják. Mindeközben az adatok a legkülönfélébb fizikai közegekben utazhatnak telefonvonalak, különböző hálózati kábelek vagy kommunikációs műholdak segítségével. Röviden szólva: az internet nem valami fizikai hálózat, hanem annak módja, ahogy az egymástól különböző hálózatokat összekötik avégből, hogy egymással kommunikálni tudjanak.


Nem TömegkommunikációTelefon

A telefon lehetővé teszi, hogy emberek egymással olyankor is tudjanak beszélgetést folytatni, amikor hallótávolságon kívül tartózkodnak. Ennek természetesen feltétele, hogy mindkét fél rendelkezzen olyan készülékkel, amely a telefonhálózathoz van csatlakoztatva. A telefon ma az élet egyik legalapvetőbb és legismertebb készüléke.

FaxA telefax szolgáltatás arra épül, hogy a távközlő hálózaton felépített összeköttetésen nem beszédet, hanem adatot továbbítanak két végpont között, pontosabban két terminál között. Az információ átvitel egyirányú, a szolgáltatáshoz szükséges kiegészítő funkciókat a végberendezésben valósítják meg.A telefax működése elve az, hogy a terminál az átviendő dokumentumot letapogatja, digitalizálja, a felépített összeköttetésen a hálózatnak megfelelő kódolás és protokoll szerint az adatokat átviszi, majd a hívott terminál a jeleket dekódolja és a digitális adatokból visszaállítja az eredeti dokumentum hasonmását (faximile).A telefaxot először a PSTN-ben alkalmazták, ahol oly mértékben sikeressé vált, hogy az újabb generációs hálózatokban is meg kellett valósítani, ez az ISDN és GSM telefax távszolgáltatásának oka. A sikere abban rejlik, hogy nem kell a hálózatban fejlesztés, csak a végberendezést kell cserélni. Alakhű átvitelt biztosít, dokumentum értékű, ezért a telefonnal szemben felhasználható a hivatalos ügyintézésben, és előnye még a postai küldeményeknél gyorsabb kézbesítés is.A telefax átvitel az alábbi szakaszokból áll:Hívásfelépítés: A telefonhívás felépítésével azonos módon, a hívott berendezés hívószámának beadásával kezdeményezhető.Modem átviteli mód egyeztetés: A hívott jelentkezése után a két berendezés a szabványos protokollal megállapodik az alkalmazott üzemmódról, valamint a berendezések és a hálózat átviteli képességeinek megfelelő átviteli sebességről.Adatátvitel: A letapogatott és digitalizált adatok átvitele a megállapodás szerint. Ha az átvitel minősége a hívás során változik, a berendezések az átviteli sebességet változtatni tudják.

Elektronikus levél:Hálózatba kapcsolt számítógépek szolgáltatása, amely lehetővé teszi, hogy más felhasználóknak a hálózaton keresztül üzenetet küldjünk.Első változatát az ARPANET valósította meg a hatvanas években. A rendszer minden használója rendelkezik egy postaládával (ez legtöbbször a számítógép merevlemeze), ahol a feladó tárolja, és ahonnan a címzett lehívhatja a neki szóló üzeneteket. Az üzenet lehet szöveges, de akár bináris állomány is. Az üzenet elküldéséhez szükség van egy levelezőprogramra, és ismernünk kell a címzett e-mail-címét is.Az elektronikus levelezés a mai napig az Internet legnépszerűbb szolgáltatása; népszerűségének okát is valószínűleg ebben kell keresni. Az ARPANET-et eredetileg ugyan az állományátvitel és a távoli bejelentkezés miatt hozták létre, de valójában az elektronikus levelezés szolgáltatása volt az, amely meggyőzte az illetékeseket, hogy az ARPANET nélkülözhetetlen.A telefonnal és a hagyományos postai levélszolgáltatással (snail mail, azaz csigaposta, utalva a "sebességére") összehasonlítva előnyei és hátrányai is vannak. A telefonhoz képest a legnagyobb előnye az, hogy elkerülhető vele a csiki-csuki játék, amikor is két ember napokig sikertelenül próbálja elérni egymást. Az előny itt azért jelentkezik, mert az elektronikus levelezés egy úgynevezett tárol-és-továbbít elvű rendszer: az elküldött üzenetet addig tárolja a címzett rendszere, amíg a címzett be nem jelentkezik. Igen ám, de mi a helyzet akkor, ha nem jelentkezik be? Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy a címzett be szokott jelentkezni, akkor biztonságosabb a telefon, vagy a hagyományos levél. Az igaz, hogy az elektronikus levél nem olyan gyors, mint a telefon, de sokkal gyorsabb a postai szolgáltatásnál, ugyanis egy üzenet perceken belül a címzetthez érhet.

Szakszavak:Kommunikáció, Információ, Közlemény, Redundancia, Forrás, Jelátalakító, Kódoló, Dekódoló, Zaj, Hálózat, Internet, Vizuális, 2D(imenzió), Audio, Analóg, Digitális, Attribútum, Kód, bit, byte, telefax ,SMTP(Simple Mail Transfer Protocol), Terminál,ISDN,Kibertér,TCP/IP


A jel, adat, információ és ismeret összefüggése. Az információ fogalma. A XXI. század legjellemzőbb információs és

kommunikációs technológiái rendszerei.

A jel, adat, információ és ismeret összefüggéseJelAdatInformációIsmeretA XXI. század legjellemzőbb információs és kommunikációs technológiái rendszerei.InterperszonálisEmberek köztiBeszédSzemélyes kapcsolatokTelefonFaxLevélTömegkommunikációTVRádióÚjságMegvalósulási formái, lehetőségei, eszközök a fentiek alapjánRádió kapcsolatMűholdas kapcsolatBluetooth kapcsolatRádiótelefonGPSInternetAz információs társadalomSzakkifejezések

A jel, adat, információ és ismeret összefüggése:Jel:

A valóság egy olyan, érzékszerveinkkel felfogható (látható, tapintható, hallható) darabja, jelensége; amely az (emberi vagy állati, vagy egyéb) elme vagy értelem illetve műszer számára egy másik valóságdarabra, jelenségre utal. Egyszerűbben: a jel az információ hordozója.

Adat:Az információ konkrét megjelenési formája. Különböző adatok is hordozhatnak azonos információt.

Információ:Információnak nevezünk mindent, amit a rendelkezésünkre álló adatokból nyerünk. Az információ olyan tény, amelynek megismerésekor olyan tudásra teszünk szert, ami addig nem volt a birtokunkban. Egyszóval az információ a címzettje számára új adat, hír, közlés vagy tájékoztatás. Segít a döntésben.

Ismeret: A valóságra vagy annak valamely részére, témájára vonatkozó tapasztalatokat, általánosításokat, fogalmakat. Aki ismer valamit, az tájékozott (informált), tapasztalt a "valamiben", míg aki nem, annak hiányosak az ismeretei vagy nincs fogalma a dologról.


A jel az információ hordozója, az adat, pedig az információ tárolására szolgáló halmaz, míg az információ számunkra új ismeretet jelöl, azaz új adat, hír, közlés vagy tájékoztatás. Még egyszerűbben, pedig jelekből adatok, adatokból pedig információk lesznek, az információ, mint tudjuk számunkra új ismeretet jelöl, szóval ezáltal új ismeretre, tapasztalatokra teszünk szert, melyek ezután számunkra már nem jelentenek új dolgokat, vagyis egyszerűen csak ismeretekké válnak. Ez a folyamat visszafelé csak részben valósítható meg. Az adatokból (és jelekből) szabadon választhatjuk ki azokat, amelyekre szükségünk van a kitűzött új ismeretek megszerzésére. A fent leírt folyamat a legkülönfélébb eszközökön keresztül valósulhatnak meg, pl: tv, telefon, levél, számítógép…STB egészen a közvetlen érintkezésig.A kommunikáció és információáramlás alapmodellje:

A XXI. század legjellemzőbb információs és kommunikációs technológiái rendszerei.

Interperszonális: Emberek közti:

Beszéd Személyes kapcsolatok Telefon Fax Levél

Tömegkommunikáció: TV Rádió Újság

Megvalósulási formái, lehetőségei, eszközök a fentiek alapján: Rádió kapcsolat:

Olyan kapcsolat, ahol az adó és a vevő egy adott, de közös frekvenciatartományt figyelve tájékozódik egymás közlései felöl. Az adónak és a vevőnek is szüksége van adó-vevő készülékre, ha kölcsönös információváltást szeretnének megvalósítani. Ennek a hátránya, hogy gyakorlatilag bárki, aki rá tud állni az általuk kiválasztott frekvenciatartományra, hozzáférhet bizalmas információkhoz, vagy zavarhatja az adásukat.

Műholdas kapcsolat:A műholdas kapcsolatok esetében az adatokat a Föld körül keringő műholdakra lövik fel, amely visszajuttatja a bolygó egy másik pontjára. A műholdakkal valósággal megszűnt a távolság a kommunikáció terén. A műholdak közvetítenek tv-jeleket, rádió-jeleket, az internet is műholdon keresztül érhető el ...Stb Kijelenthetjük, hogy a mai kommunikáció és információáramlás szíve-lelke a műholdakban fekszik.

Bluetooth kapcsolat:A Bluetooth egy távközlési ipari szabvány vezetéknélküli adatátvitelre. Segítségével számítógépek, mobiltelefonok és egyéb készülékek között létesíthetünk kis hatótávolságú rádiós kapcsolatot. Az 1.2-es verzió 723 kb/s-os, a 2.0-ás Bluetooth pedig 3Mb/s-os adatátviteli sebességet tesz lehetővé a világszerte elérhető 2,45 gigahertzes frekvencián. Alacsony energiafogyasztása miatt különösen alkalmas hordozható eszközök számára.

Rádiótelefon:A telefon – magyarosított, mára többé-kevésbé elavult nevén távbeszélő – olyan távközlő eszköz, mely beszédet továbbít elektromos jelek formájában. A telefon lehetővé teszi, hogy emberek egymással olyankor is tudjanak beszélgetést folytatni, amikor hallótávolságon kívül tartózkodnak. Ennek természetesen feltétele, hogy mindkét fél rendelkezzen olyan készülékkel, amely a telefonhálózathoz van csatlakoztatva. A telefon ma az élet egyik legalapvetőbb és legismertebb készüléke

GPS:A GPS (Global Positioning System) Globális Helymeghatározó Rendszer, az Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma (Department of Defense) által (elsődlegesen katonai célokra) kifejlesztett és üzemeltetett – a Föld bármely pontján, a nap 24 órájában működő – Műholdas helymeghatározó rendszer.…STB, velük a távolság leküzdhetővé válik és lehetővé teszi, hogy azonnal és élőben tájékozódjunk a nagyvilágban történő eseményekről bárhol is legyünk.

Internet:A mai információáramlás csúcsa azt hiszem minden kétséget kizáróan az Internet. Az internet egy nemzetközileg elterjedt, angol eredetű szó. Magyarul annyit tesz: hálózatok hálózata. Az egész világot körülölelő számítógép-


hálózat. Az internet egy olyan hatalmas rendszer amely számítógép-hálózatokat fog össze. Ennek eredménye egyfajta kibertér, amely a valódi világ mellett alternatív teret biztosít. Az internet a számítógépek összekötéséből jött létre, hogy az egymástól teljesen különböző hálózatok egymással átlátszó módon tudjanak elektronikus leveleket cserélni, állományokat továbbítani. Az internet úgynevezett TCP/IP-alapú hálózat. Mivel ez a protokollkészlet több hálózatnak is alapja, ezért a globális hálózatot helyi hálózatok, intranetek, különböző távolsági hálózatok alkotják. Mindeközben az adatok a legkülönfélébb fizikai közegekben utazhatnak telefonvonalak, különböző hálózati kábelek vagy kommunikációs műholdak segítségével. Röviden szólva: az internet nem valami fizikai hálózat, hanem annak módja, ahogy az egymástól különböző hálózatokat összekötik a végből, hogy egymással kommunikálni tudjanak.

Az információs társadalom:Az információs társadalom (angolul information society) elmélete szerint a társadalomban az információ előllítása, elosztása, terjesztése, használata és kezelése jelentős gazdasági, politikai és kulturális tevékenység. Ennek közgazdasági társfogalma a tudásgazdaság, amely szerint az értelem gazdasági hasznosításán keresztül érték jön létre.Ennek a társadalomtípusnak a sajátossága az információ-technológia központi szerepe a termelésben, a gazdaságban és általában a társadalomban. Az információs társadalmat az ipari társadalom örökösének is tekintik. Az információ, mely mint a technológiai fejlődés alapja az ipari társadalomban is fontos szerepet kapott, most már önálló értékké válik. Az információs társadalom középpontjában az információfeldolgozó technológia áll. Az "érvényes tudás" felezési ideje (az az idő, mialatt elavulttá válik) a fejlődés gyorsulása miatt jelentős mértékben csökken (éves, esetleg hónapos nagyságrendre). Állandó követelménnyé válik az élethosszig tartó tanulás, mely a munkavállalótól egyre inkább az ismeretterületek közti mobilitást követeli meg, az egy szakma elsajátításának hagyományos követelménye helyett. Minthogy értékké, az információ hatalmi tényezővé válik, a hatalom azé lesz, aki az információt termeli és elosztja. Az információs társadalom fogalmának egyik első kifejlesztője a közgazdász Fritz Machlup volt. 1933-ban Machlup a kutatási szabadalmak hatását kezdte tanulmányozni. Munkája 1962-ben a "The production and distribution of knowledge in the United States" (A tudás termelése és elosztása az Egyesült Államokban) című jelentős áttörést hozó tanulmányában érte el csúcspontját. A könyv megjelenését széleskörű figyelem övezte, lefordították oroszra, és japánra is.A történelemfilozófiában Alvin és Heidi Toffler népszerű elmélete szerint először a halász-vadász-gyűjtögető társadalom, majd a földművelő társadalom, majd az ipari társadalom, majd az információs társadalom alakult ki. Problémák az elmélettel: a periódusok időtartama között nagyságrendi különbség van; hosszú átmenetek vannak a korszakok között; legfeljebb domináns tevékenységformákról beszélhetünk, ugyanis a legkorábbi időkre utaló aktivitások (halászat stb.) ma is megvannak; a változások nem globális jellegűek, vannak alacsonyabb szinten rekedt társadalmak.A japánok szintén élen jártak a kérdés tanulmányozásában. Az 1960-as és 70-es években Japánban a gazdasági válságok hatására a túlélés és a siker érdekében az ipar "tudás-intenzív" ágazatit mozgósítják, felértékelődik az információ értéke. Megjelenik az I.T. eszméje vagy annak előképe is. Tadao Umesao 1963-as előrejelzésében az információs szektor térnyerését tapasztalva elsőként fogalmazza meg az információs társadalom eljövetelét és használja az információgazdaság kifejezést. Yujiro Hayashi 1967-ben megalkotja az összetett társadalmi folyamatokra vonatkozó "informatizálás" kifejezést. Konichi Kohyama kiterjeszti a fogalmat "információs társadalommá".Szakkifejezések:

1. TÉMAKÖR: INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM


Az információs társadalom jellemzői. A magyar információs társadalom. Az információs és kommunikációs technológiák veszélyei, vs. a helyes ergonomikus környezet, magatartás

Mit jelent a „Netikett” kifejezés, mit szabályoz, miért van rá szükség?

Információs társadalom

Információs társadalomAz információs társadalom mint információs gazdaságAz információs társadalom mint tudástársadalomInformációs társadalom mint tanuló társadalom

NetikettEgy-egynek kommunikációEgy-sokaknak kommunikáció

Általános szabályok mindegyik kommunikációnálMiért van rá szükség?

Szakkifejezések

Információs társadalom Kutatói körökben az "információs társadalom" fogalmát különbözően értelmezik. A kibontakozó "információs társadalom" eszméje különböző elméleti területeken és nem saját jogán keletkezett. A szakirodalom interdiszciplináris. Különböző társadalomtudományokban ugyanúgy előfordul, mint a politikai gazdaságtanban, az üzleti tudományágakban, a szervezetszociológiában, a kommunikációs és média-kutatásokban, a politikai és pedagógiai tudományokban, a szociológiában általában, de a természet- és műszaki tudományokban is megtalálható ez a kifejezés. Az információs társadalommal kapcsolatos rendszerezést el lehet végezni ama dimenziók mentén is, hogy milyen formában megy végbe a társadalmi változás. Ilyen módon a következő fogalmak között tehetünk különbséget: - Az információs társadalom, mint információs gazdaság; - Az információs társadalom, mint tudástársadalom;Információs társadalom mint tanuló társadalom. (Farkas, 1999)

Az információs társadalom mint információs gazdaságTodao Umesao antropológus és biológus egyike volt, aki először írt az információs társadalomról. Ő kulcsszerepet tulajdonított a modernizációs folyamatban a tudásiparnak. 1963-ban közzétett "On knowledge industries" című tanulmányában azt állította, hogy az "elektronikus iparok" (információ, kommunikáció, oktatás) ugyanolyan döntőek az ipari társadalom strukturális átalakulása számára, mint a közvetítő iparágak (közlekedés, nehézipar) voltak, amikor az agrárkultúrák ipari társadalommá fejlődtek át. (Ito 1989) Umesao módszere a később gyakran bírált lineáris modernizáció paradigmájába illeszkedett: ennek hívei a társadalmi haladást lineáris evolúciónak tekintették, amely az "alacsonyabb" (hagyományos társadalomtól) a "magasabb (modern társadalomig) halad. (Rostow 1960). Ezzel egyidőben Umesao elfogadta a három-szektoros elméletet, miszerint a nemzetgazdaságokat a mezőgazdasági, ipari és szolgáltatási szektorok összességének tekinthetjük. (Fourastie 1954).


Az USA-ban Machlup volt a kulcsfigura az információs társadalom tanulmányozásában. Ő a "háromszektoros modellt" kiegészítette egy negyedikkel: a "tudásiparral". (Machlup 1962). Tanulmánya - a japán közleményekkel együtt - (Ito 1989) elindítja az információs gazdaság kutatását, amely a keletkező információs társadalmak empirikus értékelése számára felvázolja azokat a mutatókat, amelyekkel tesztelni lehet e társadalmak létezését. (Porat 1976; OECD 1981). Olyan mutatókat dolgoznak ki, mint a tiszta, vagy hálózati termék (net product), amelyet az információs tevékenység során nyernek, avagy az információs dolgozók száma. Ezekkel és hasonló mutatókkal mérik a keletkező információs társadalmat. Karl Deutsch politikatudós az információs társadalmakat olyan nemzetgazdaságokként definiálta, amelyekben a munkaerőnek több mint felét az információs foglalkozásokban alkalmazzák és ahol eme tevékenységek tiszta terméke nagyobb a GDP felénél. (Deutsch 1983). A ráfordítási együttható is mutatója az információs társadalomnak. Ez a magánháztartások kiadásainak azt az arányát fejezi ki, amelyet információs javakra és szolgáltatásokra fordítanak. De van egy kumulatív index is, amely - többek között - az egy főre jutó újságokat, számítógépeket és telefonhívásokat tartalmazza. (Hensel 1990). Mindazonáltal az információs gazdasággal kapcsolatos megközelítésben található alapvető feltevések megkérdőjelezhetők és vitathatók. (Löffelholz 1993; Kubicek 1985). Az OECD meghatározás szerint mindazok a dolgozók, akik termelik, továbbítják és elosztják az információkat, vagy fenntartják azt az apparátust, amely mindezt előkészíti és közvetíti, azok információs dolgozók. Ha ezt a tágabb meghatározást fogadjuk el, akkor az olyan foglalkozások (pl. óvodai nevelők, könyvelők, orvosok, erdészek, vagy étterem tulajdonosok), akik strukturálisan és funkcionálisan különneműek, az információs munka alá lennének besorolhatók. Azonban a strukturális változásokról szóló állításokat aligha lehetne korlátozni arra a megfigyelésre, hogy a különböző foglalkozásokban növekszik az informatikai dolgozók száma. Különösen nem világos, hogy milyen szempontból sorolunk be valakit az információs foglalkozások közé. Az információs gazdaság-megközelítéssel szembeni további ellenvetés az lehet, hogy a strukturális változások igen magas komplexitású folyamatai sohasem lehetnek kellően differenciálhatók, sőt teljességük elfogadható szintje soha sem leírható azzal a mutató-ráccsal, amely sokkal érzékenyebb, mint a fentebb említett tanulmányokban alkalmazott módszer. Az információs gazdaságra jellemző technikai és gazdasági mutatók korlátai vonzzák a redukcionista érvelés híveit: a funkcionálisan differenciált társadalmakban a társadalmi változás sohasem követi a csupán technikailag és gazdaságilag meghatározott racionalitást.

Az információs társadalom mint tudástársadalomA "tudástársadalom" vonatkoztatási rendszerében a társadalom tudásalapjában bekövetkező változást hangsúlyozzuk. A tudomány és a technikák összekapcsolódását tekintjük a legfontosabb ismérvének és különösen az információs és kommunikációs technikák vannak arra hívatva, hogy létrehozzák ezt a kapcsolatot. Különösen három fejlemény érdemel említést, ha a "tudástársadalom" fejlődéséről beszélünk: - a tudás hatalmas növekedése; - a számítógép mint tudásalapú gépezet fejlődése; - e két jelenség összefonódása a tudásalapú technikák és a mechanizált tudás kognitív-technikai komplexumává. Először is az információ tetemes felhalmozódása exponenciális növekedést idéz elő a tudás tudományos formáiban, az elméletek és a szabályok tudásában. Másodszor meg kell említenünk a tudás gyors növekedését az olyan nem-tudományos területeken, mint az adminisztráció, tömegkommunikáció, információszolgáltatás és a védekezés eszközei. Ez a tudományos tudás növekedésével kombinálódva a "tudásipar" rendkívül nagymértékű információs szektorának a terjeszkedését váltja ki. Az információimplózió pedig, amely gyakorlatilag a kezdetektől kezdve kéz a kézben halad az információrobbanással, jelentősen hozzájárult az információtömeg felhalmozódásához. Információimplózión azt értjük, amikor információt invesztálunk be a technikai fejlődésbe, vagy egy ipari termékbe, de azt a tényt is értjük rajta, hogy az események folyamatát, például a döntéseket sokkal több információ befolyásolja, mint korábban bármikor. A "tudományosodással" ellentétben, amely csak fokozatosan és részlegesen, a tudás exponenciális növekedése eredményeképpen megy végbe, az információimplózió a társadalom közvetlen és messzemenő informatizációját jelenti. A tudás hihetetlen növekedésére történő rámutatás mellett, a "tudástársadalom" felfogás hívei a számítógép egyedüli fontosságára helyezik a hangsúlyt. A számítógép sok szakértő szemében tudásalapú gépezetté vált. De a számítógép eredetét tekintve nem vált "tudásgépezetté". Csak a "tudásalapú rendszerbe" való átalakulás során állt ez elő, ahol a rendszer magába foglalja a tudás alapjait és a szakértők következtetéseit is. Noha az autonóm szakértői rendszerek fejlesztésének magabiztos programját tévedésnek kell tekintenünk (Malsch/Seltz 1987), mindazonáltal nem tekinthetünk el attól a fontos ténytől, hogy a programozási technikák és a "mesterséges intelligencia-technika" termékei már integrálódtak a modern szoftverekbe. A mechanikai mérnöki termelésre hivatkozó analógiában a szoftver esetében a számítógépes programokban nem a tudást magát reprodukáljuk, hanem a tárgyakkal való munkálkodás módjával és a tudás eszközeivel van dolgunk. Ha egy tudásterület formalizációjában és mechanizálásában nagy eredményt érünk el, akkor ezen munkamódot múljuk felül.


A tudástársadalmat az a tény jellemzi, hogy összes funkcionális rendszerei - és nemcsak alrendszerként - olyan tudásbázishoz vannak kötve, amely alapvetően műveleti jellegű. Ez a tudásbázis az elemek struktúráján belül önmagát hozza létre és meghatározza a rendszer működését és ennek révén minőségei változását. Egy tudástársadalmat nemcsak azzal a ténnyel jellemezhetünk, hogy tagjai átlagban hosszabb és sokkal szakszerűbb képzésben részesülnek, hogy egyre több termékben van beépített intelligencia, s hogy szervezetei önmagukat tudásalapú egységekké alakítják át. A tudás, az intelligencia és a szakértői vélemények megváltoztatják a munkamegosztáson alapuló hagyományos műveleti formákat. Eddig azt a tényt, hogy a tudomány egyedül volt felelős a tudás termeléséért, értékeléséért, szentté avatásáért és módosításáért, virtuálisan a modernitás ismertetőjegyének tekintették (Luhmann 1990; Stichweh 1997). Más funkcionális rendszerek, mint a politika, jog, oktatás, egészségügy stb. az olyan közvetítő folyamatok eszközével fogadták be magukba az új tudást, mint a politikai tanácsadók megkérdezése, szakértők meghallgatása, oktatás, orvosi kutatás és gyakorlat kombinálása az egyetemeken és klinikákon stb. és így alakították ki a tudománnyal szembeni igényeiket. A nagyszámú "szakértői véleményközpont" elterjedése miatt ma azonban már ezen munkamegosztás gyengülését vehetjük észre. A tudás csak egyik formája a sokféle szervezett információnak. Ezek például a következők lehetnek: működő technikák, szakértői vélemény, intelligencia, rejtett tudás, szimbólumok szervezett rendszerei, szervezési tudás és menedzseri know-how. A tudomány többé nem képes kontrollálni azon specializált szakértői vélemények termelését és felhasználását, amelyek "idegen" kontextusban, környezetben keletkeznek. De mindenekfelett a tudás sokközpontúsága miatt a tudás módosulásának üteme oly mértékben felgyorsult, hogy önpusztítással érne fel a szokványos tudományos rendszerhez való unalmas visszatérés. Ezért szembeötlő, hogy a szakértői vélemények a menedzsmentről és az üzleti adminisztráció új fogalmai a közgazdaságtudományokban, vagy a szervezet- (vezetés-) elméletben már nem fejleszthetők. Helyettük inkább a gyakorlatra való hivatkozás, vagy az elmélet iránt érdeklődő szervezeti- vagy menedzsment konzultánsok hibrid rendszerei gazdagítják a tudást. (Peters 1994; Senge 1990; Womach/Jones/Ross 1990).

Információs társadalom mint tanuló társadalomCastells inkább kritikus a tekintetben, hogy az információnak kulcsszerepet tulajdonítson a társadalmi átalakulásban. "A jelenlegi technikai forradalmat nem a tudás és az információ központúsága, hanem az ilyen tudásnak és információnak a tudáselőállítás és az információelőállítás/kommunikáció eszközeire való alkalmazása jellemzi egy kumulatív visszacsatolási hurokban, amely az innováció és az innováció alkalmazása között van." (1997). Ez közvetlen visszacsatolás a tudáselőállítás és a tudásalkalmazás között, amely a csinálás és interakció közbeni tanulás (learning by doing, learning by interacting) és Castells szerint ez válik az "információs társadalom" legfontosabb ismérvévé. A tanulás nemcsak az egyén szintjén megy végbe, hanem a vállalatok és szervezetek szintjén is. Sőt van cégek közötti és szervezeten-belüli és intézmények-közötti tanulás is. Ha pedig a teljes társadalom szintjén tanulunk, akkor a tanuló gazdasággal van dolgunk. (Archibugi/Howells/Michie 1998). Mathews (1996) háromféle tanulást különböztet meg. Először a tanulás végbemehet egy vállalaton belül, például különböző funkciók vagy csoportok közötti interakcióban. Másodfajú tanulás akkor megy végbe, amikor a különböző vállalatok kicserélik az információikat és tudásaikat a termelés kialakult rendszerében vagy az együttműködő hálózatokban. A harmadfajú tanulás nemcsak cégeket, hanem magán- és közintézményeket mint partnereket is magában foglal a tudástermelés és az információcsere folyamatában. (Alasoini 1998). A tanulási folyamat világos interakciót és kollektív dimenziót tételez fel. Sokkal inkább egyenértékű innovációs központok közötti dialógusnak, semmint az egyik cselekvőtől a másikig terjedő egyirányú tudásátadásnak kell tekintenünk. Állítják, hogy a tanulási folyamatok hatékonysága számára létfontosságú, hogy mindhárom szint cselekvői ugyanazokat a műveleti elveket vallják. E tekintetben Mathews (1996) használja a "holikus szervezeti építmény" fogalmat, miközben Riegler (1998) a "strukturális megfelelőség elveiről" beszél. A tanuló gazdaság és társadalom fogalma még vitatott. Ahogy Archibugi és társai (1998) érvelnek: "Nehéz előírni a vállalatok, szervezetek és intézmények sokaságának hogy egyetlen, világos kognitív folyamattal rendelkezzenek, amely mind a döntéshozatal, mind a memória funkcióját tartalmazza. Nehéz elfogadni azt a gondolatot, hogy minden egyén, cég, szervezet és intézmény ugyanazt tanulja meg".

NetikettA Netikett szó az angol "netiquette" (network etiquette) magyarosított formája, és a hálózati kommunikáció általános illemszabályait foglalja össze.

A múltban a népesség Internet használó része az Internettel "nőtt" fel, muszaki tudással bírt, és megértette a protokollok és a szállítás természetét. Manapság az Internet felhasználók közösségében egyre többen vannak olyanok, akik újak ebben a környezetben. Ezeknek a "Newbie"-knak ismeretlen ez a kultúra és nincs szükségük a protokollok és az átvitel muszaki


részleteire. Hogy ezek az új felhasználókat gyorsan az Internet közösség részéve válhassanak, ez az írás a magatartási szabályok minimális halmazát ismerteti. Ezeket aztán a különböző szervezetek és magánszemélyek a saját céljaiknak megfelelően módosíthatják. Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy bárki is szolgáltassa neki az Internet elérést - legyen az egy ISP (Internet Szolgáltató), az egyetem, vagy a cége - annak a szervezetnek megvan a maga szabályzata a levelek és az állományok tulajdonjogáról; arról, hogy mit helyes postázni és küldeni, és hogy miképpen prezentáljuk magunkat. Feltétlenül ismerd meg ezeket, érdeklődjél a helyi illetékes(ek)nél.

Egy-egynek kommunikációAz egy-egy kommunikációt úgy definiáljuk, amiben egy ember kommunikál egy másikkal, mintha szemtől-szembe állnának: egy dialógus. Általában, az emberekkel való társalgás normál illemszabályai az érvényesek, csak ez az Interneten még fontosabb, mert hiányzik többek között a metakommunikáció és a hangszín.

Egy-sokaknak kommunikációAmikor sok emberrel kommunikálsz egyszerre, akkor a mail-re vonatkozó szabályok is érvényesek. Végülis nincs nagy különbség a között, hogy egy embernek írsz egy levelet vagy sok emberrel kommunikálsz egy cikken keresztül - legfeljebb annyi, hogy így sokkal több embert van lehetőséged megbántani. Így aztán különösen fontos, hogy minél többet tudjál a közönségedről.

Általános szabályok mindegyik kommunikációnál Ne írj csupa nagybetűvel, mert az kiabálásnak számít, használj kis- és

nagybetűket is! Egy sor ne legyen 70 karakternél szélesebb! Légy tömör anélkül, hogy túlságosan lényegretörő lennél! Amikor egy levélre válaszolsz, csak annyit idézz az eredeti anyagból, hogy

érthető legyen a válaszod és ne többet! Ne keveredj flame war-ba! Ne írj heves leveleket és ne válaszolj ilyenekre! Ne sértsd más vallási és hazájához fűződő érzelmeit! Ne írj csúnyán a chatre vagy a fórumba nem illő dolgokat! Ha ezeket nem tartod be akkor a chatre nem jöhetsz fel, a fórumból kitilthatnak.

Miért van rá szükség?Az internetes kommunikáció sajátossága a gyorsaság, a jól dokumentálhatóság és az ellenőrizhetetlenség együtt. A lehetőségek sokrétűek, elvileg nagyon sok minden megtehető. Cserkész értékrendünk azonban itt is kötelez minket. Ezért szükségesnek látszik megalkotni a NETIKETT dzsemboricsapat.hu-ra alkalmazott változatát. A viselkedésünkért, akárcsak az élet más területén, ha valamit megteszünk, azért nekünk kell vállalnunk a felelősséget, nem hibáztathatjuk magát azt a hordozó közeget, amit felhasználtunk cselekedetünk végrehajtására. Eszerint nem nagyobb bűn e-mailben cserkészietlen hangnemet használni, mint a postai levélben, vagy újságcikkben. Miért lehet mégis több cserkészietlen hangot kihallani az e-mailekből? Mert sokan úgy használják, mint a telefont, vagy az SMS-t, élő beszélgetésre, ami gondolatuk támad leírják. Elfelejtik, vagy nincsenek tisztában azzal, hogy amit leírnak, az megmarad, sőt terjed. Fontos ezért tudni: az e-mail ilyen szempontból a levélre hasonlít, az írás megmarad. A 8. cserkésztörvényt ezért a levelező programunkat elindítva még inkább tartsuk szem előtt.

SzakkifejezésekGII, netiquette, e-mail, Usenet, flame war, chat, Umesao, GDP, OECD,



Jellemezze a szoftver – liszenszek típusait! Milyen nyilvántartási kötelezettségek hárulnak az egyéni felhasználóra?

Mit jelent a „Netikett” kifejezés, mit szabályoz, miért van rá szükség? Milyen szabályok szerint ír egy nyilvános levelezőfórumba?

Információ és társadalom

Szoftverek felhasználói jogaiSzoftvergazdálkodás

A szoftvergazdálkodás előnyeiKöltségvetésKinek a munkaköri kötelessége?A felelős vállalatirányítás

A szoftver gazdálkodás hiányából eredő kockázatokLetöltés az internetrőlAlul-licencelésOtthoni szoftver feltelepítése

LicencszerződésHitelességi bizonyítványLiszenszek típusai

Szabad szoftverekFreeware programokShareware programokKereskedelmi programokDemo szoftverek

Nyilvántartási kötelezettségekSzoftverlicenc felmérés

ElőkészületekA számítógépek felméréseA licencek felméréseA szükséges szoftverek meghatározásaA jogtisztasági állapot megvalósítása

A hiányzó licencek beszerzéseA jogtisztasági állapot fenntartása

NetikettA Netikett eredeteMi a netikett?Mit szabályozMiért van rá szükség?

Milyen szabályok szerint írjunk egy nyilvános levelezőfórumbaSzakkifejezések


Szoftverek felhasználói jogaiA törvény szerint az eredeti számítógépes program az azt létrehozó személy vagy vállalat szellemi tulajdona. A számítógépes programokat szerzői jogi törvény védi, amely kimondja, hogy az ilyen művek engedély nélküli másolása törvénybe ütköző cselekedet.

SzoftvergazdálkodásNéhány példa a szoftvernyilvántartás előnyeire:a legálisan licencelt szoftverből eredő nyugodt lelkiismeret;technikai támogatás;jogosultság a frissítésekre;csökkentett terméktámogatási költségek;átlátható költségvetés;megnövelt hatékonyság.

A szoftvergazdálkodás előnyeiA legtöbb vezető egész pontos ismeretekkel rendelkezik, ha a hardvert és más felszereléseket kell számon tartani, mint például a céges autókat. Tudjuk, hogy a cég eszközeiként kell ezeket nyilvántartani. Ezzel szemben előfordul, hogy a szoftverek felett elsiklik az ember. Vegyük azonban figyelembe, hogy mennyi költséget takaríthatnak meg azok a szervezetek, melyek csak azért fizetnek, amit használnak, illetve amire a cégnek igazán szüksége van.

KöltségvetésA külön szoftverköltségvetéssel tervezhetők a beszerzési igények, és elkerülhetők a túlköltekezések, illetve a váratlan kiadások. Másodszor pedig, a szoftverköltségvetés segít a szoftvervásárlások pontos nyomon követésében, így könnyebben kiszűrhetők a cégen belül az engedély nélkül telepített szoftverpéldányok.

Kinek a munkaköri kötelessége?A szállító és a szerződés kiválasztásának legyen saját felelőse. A specifikus licenc feltételek elérése, illetve az eszközök jobb nyomon követése már a kezdetekkor költségcsökkenést eredményezhet.

A felelős vállalatirányításAz eszközök nyilvántartása ma már a felelős vállalatirányítás alapkövetelménye. Néhány nagyvállalat felelőtlen piaci viselkedése miatt követelménnyé vált az üzleti élet résztvevőinek személyes felelősségvállalása.

A szoftver gazdálkodás hiányából eredő kockázatokA szoftverbeszerzési szabályok hiánya bármely szervezet legnagyobb felelőssége. A megfelelő ellenőrzés, szabályzatok, eljárások és képzések nélkül az alkalmazottak licenc nélküli szoftvereket vihetnek be a szervezethez a következő módokon:

Letöltés az internetrőlAz internet hatalmas információs lehetőség, ugyanakkor felveti a nemkívánatos szoftverek és vírusok bekerülésének lehetőségét is. Egy egyértelmű alkalmazotti szabályzat, amely felvázolja, mi az, ami megengedett, és mi az, ami nem, messze a legjobb megoldás a helyzet kézbentartására.


Alul-licencelésAlul-licencelésről akkor beszélünk, amikor egy szoftvert több számítógépen használnak, mint amennyit a licenc megenged. Az alul-licencelés az alábbi formákat öltheti:

egyetlen licencelt példány felhasználása több számítógépre történő telepítéshez;

CD-k vagy DVD-k másolása telepítés és terjesztés céljából;

frissítések telepítése anélkül, hogy a frissítés alapjául szolgáló verzióból legális példány

állna rendelkezésre;

oktatási, korlátozott felhasználású vagy nem kereskedelmi (NFR) szoftver telepítése

üzleti célú felhasználásra licenc nélkül;

CD-ROM-ok csereberélése a munkahelyen kívül.

Otthoni szoftver feltelepítéseA technológia széleskörű elterjedése azt eredményezte, hogy ma több ember rendelkezik otthoni számítógéppel mint valaha. Sokan beviszik a munkahelyre kedvenc szoftvereiket, képernyővédőiket és játékaikat, hogy azokat feltelepítsék benti számítógépükre vagy laptopjukra is. Ennek veszélyeire szigorú vállalati szabályzatban kell felhívni az alkalmazottak figyelmét, és ezt olyan hálózatkezelő eszközökkel kell kombinálni, amelyek ki tudják szűrni az engedély nélküli szoftverek használatát, s így csökkenthetők az ebből eredő kockázatok.

Licencszerződés:Egy adott szoftver esetében a licencszerződés határozza meg a szerzői jog tulajdonosa által megengedett szoftverhasználat feltételeit. A szoftverhez adott licencszerződésre külön utalás történik a szoftver dokumentációjában, vagy a program indításakor megjelenő képernyőn is. A szoftver ára tartalmazza a szoftver licencét, és megfizetése kötelezi a vevőt, hogy a szoftvert kizárólag a licencszerződésben leírt feltételek szerint használja. Érdemes a licencszerződéseinket mindig áttanulmányozni: a saját kötelezettségeinken kívül tartalmazza a szoftvergyártó egyéb szolgáltatásaira (pl. szoftverfrissítések) vonatkozó feltételeit, vagy garancia- és felelősségvállalását.

Hitelességi bizonyítvány:A készítő igazolja, hogy a dokumentum hiteles.

Liszenszek típusai:A szoftvereket a felhasználói jogok szempontjából különböző csoportokra oszthatjuk.

Szabad szoftverek:Ingyenes, szabadon használható és terjeszthető szoftverek, a forráskód megismerhető, szabadon módosítható.

A Linux operációs rendszer (melynek több kiadása, ún. disztribúciója létezik) szabadon letölthető, használható és másolható. Az ingyenesen terjesztett irodai alkalmazások és egyéb programok általában az otthoni, egyéni célú felhasználáskor ingyenesek, például a Microsoft Office programcsomaghoz hasonló tartalmú OpenOffice vagy a StarOffice. A legtöbb webböngésző és e-mail kliens (pl. Internet Explorer, Opera, Netscape, Mozilla, stb.) szintén


ingyen letölthető. Sok esetben ezekre a szoftverekre a GPL General Public License érvényes. A GPL alatt készült szoftverek forráskódja nyilvános, szabadon felhasználható és terjeszthető, azzal a feltétellel, hogy a forráskód felhasználásával létrehozott új szoftverek is GPL alatt maradnak.

Freeware programok:Szabadon használhatók és terjeszthetők (másolhatók), de a forráskódja titkos. A szerzői jog az alkotóé, a cégé. A programot nem adhatjuk el, és nem változtathatjuk meg. Üzleti célra is használhatók.

Shareware programok:Ingyenesen beszerezhetőek és terjeszthetők, de nem működnek teljes körűen, illetve csak bizonyos ideig használhatók. A teljes verzióért fizetni és regisztráltatni kell.

Kereskedelmi programok:Pénzbe kerülnek és meghatározott feltételekkel alkalmazhatók. Az alkalmazás készítője általában támogatást nyújt a program használatához. Felhasználását a licencszerződés szabályozza.

Demo szoftverek:Szabadon másolhatók. A késztermék bemutatására szolgál.

Nyilvántartási kötelezettségek:A számítógép üzemeltetőnek kötelessége ügyelni arra, hogy a számítógépen csak jogtiszta szoftverek legyenek. A program tisztaságát bizonyíthatja, igazolhatja: licencszerződéssel vagy számlával.

Szoftverlicenc felmérésA szoftverlicenc felmérés elsődleges célja, hogy a szervezet vezetősége valós képet kapjon az informatikai rendszerén belül a szoftverlicencek állapotáról, arról, hogy azok milyen mértékben felelnek meg a hatályos jogszabályoknak, és ahol szükséges, rámutasson a szoftvergazdálkodás változtatásának irányára.

ElőkészületekA szoftverfelmérés során, az elsődleges feladat pontosan meghatározni a felméréstől várt célokat, és ennek megfelelően kijelölni-hozzárendelni a felelősöket.

A siker egyik kulcsa, a felelős(ök) körültekintő kijelölése és későbbi számonkérése. A felmérés elvégzését nem feltétlenül a számítástechnikában legjártasabb személyre kell bízni, mivel a feladat inkább megbízhatóságot és alaposságot kíván, mint programozói, fejlesztői adottságokat.

A felmérés területének meghatározása azért fontos, mert a szervezetek sajátosságaiból adódóan lehetnek nehezebben elérhető és felmérhető számítógépek, távolabbi telephelyek, stb. Ezért ebben a fázisban ki kell alakítani azokat a technikákat, és eljárásokat, amelyekkel a felmérés pontatlanságai csökkenthetők, a tévedések korrigálhatók.


A felmérés kezdete előtt két módszer közül kell választani:

manuális,

audit cél-szoftverrel támogatott felmérés

A "manuális" összeírás módszere nem kíván külön beruházást, de lassabb és fennáll a pontatlanság veszélye.

A számítógépre telepített szoftverek felmérésére több cél-szoftver is kapható, ugyanakkor, ha 10-20 számítógép átvizsgálásáról van szó, nehéz olyan audit szoftvert beszerezni, amely gazdaságilag indokolható. Egy bizonyos gépszám (40-50) felett viszont egyre kezelhetetlenebb adatmennyiséggel kell megbirkózni, ott érdemes segédszoftver beszerzésében gondolkodni.

Az ütemezés meghatározásánál az egyéb (szokásos) logisztikai-folyamattervezési szabályok, eljárások alkalmazandók (időigények meghatározása, felelősök és végrehajtók kijelölése, kontrollok beépítése, mintavételes eljárások, stb.).

A számítógépek felméréseA számítógépeken található szoftverek (az úgynevezett telepített szoftverek) összeírása a felmérés egyik legidőigényesebb feladata. Amennyiben ezt a munkát manuálisan végzik, úgy ráadásul nagyfokú odafigyelést, alaposságot, lelkiismeretes munkát igényel. Itt már komolyabb hozzáértés szükségeltetik, hiszen egy-egy gépen rengeteg szoftver és adat található, ezek pontos azonosítása szakértelmet igényel.

A számítógépek összeírása, a nyilvántartásokból történő számszerű kigyűjtés-beazonosítás az első és elengedhetetlen lépés.

A telepített szoftverek felmérése jelenti magát a terepi munkát, amikor a számítógép-nyilvántartólapokkal meg kell vizsgálni a helyszínen minden számítógép tartalmát, beazonosítani a rajta található, róla futtatható szoftvereket és egyéb jogvédett anyagokat.

A licencek felméréseA licencek összeírása és minősítése egyik kulcsfontosságú fázisa a teljes folyamatnak, hiszen ekkor kell összeszedni a szoftverek jogszerű felhasználását igazoló dokumentumokat. A jogszerű felhasználást a felhasználási- vagy licencszerződés és a birtokba kerülést igazoló irat (általában számla) együttes megléte igazolja. Ezek valamelyikének hiánya jóhiszemű, de nem jogszerű szoftverhasználatot jelent.

A szükséges szoftverek meghatározásaAz összevetés végén egy olyan szoftvernyilvántartó dosszié kell hogy előálljon, ahol ki vannak gyűjtve a szervezeten belül használt szoftverek gépenként és gyártónként rendezve.

A szoftverfelmérés eredményeinek elemzése igényli a legkomolyabb odafigyelést, szakmai felkészültséget. A szervezetek különböző periódusokban, különböző gyártók, legkülönbözőbb szoftvereit vásárolták, sokféle módon. Ezt kell most, ebben a fázisban a lehető legpontosabban összefuttatni, összevetni és minősíteni.


A jogtisztasági állapot megvalósításaA tapasztalatok azt mutatják, hogy a szervezeteknél az illegális szoftverek aránya általában valóban igen magas, esetenként a 80-85%-ot is eléri. Ennek oka általában az, hogy a többlettelepítések mellett rengeteg a gépeken a felesleges (elavult, nem használt) szoftver.

A hiányzó licencek beszerzéseLicenchiány előfordulásának okai.

Többlettelepítés: Az egyik leggyakoribb eset.

A szoftver megvásárlásakor nem a kellő darabszámot vásárolták meg

A gépek bővülésével további telepítések is történtek az adott szoftverből

A hiányzó licencek nem lettek pótolva.

Ha az adott szoftvert folyamatosan használják, a napi üzletmenethez szükséges, úgy a hiányzó licenceket meg kell vásárolni.

Rendezetlenség: A licencek, illetve a szoftverek jogszerű birtoklásának elemei nem minden esetben találhatók egy helyen rendezett formában, áttekinthetően kigyűjtve. Több dolog miatt történhetett ez, például:

Valahol elvesztek, elkeveredtek

Az OEM szoftverek még mindmáig nem mindig kerülnek külön feltüntetve a számlákra

(esetleg a szállítólevelekre, ha van ilyen)

A hazai, esetleg belső fejlesztésű szoftverek esetében, ahol a fejlesztő esetleg már nem

elérhető, nem olyan a viszony vele, nem született soha semmilyen írásos megállapodás a

szoftverről, pedig ez kötelező

Az ilyen szoftverek rendbetétele eseti alapon (egyesével) történik, de komoly munka a hiányzó elemek begyűjtése. A szoftverforgalmazókat, kereskedőket, fejlesztőket kell megkeresni és kérni a hiányzó elemek pótlását.

Termékfrissítések (upgrade): A szoftverek az elmúlt években sok változaton mentek keresztül, amit a vásárlók a frissítések vásárlásain keresztül követtek. Itt két eset lehetséges:

Vagy teljes árú terméket vásárolunk az új változatból és két licencünk lesz (egy a régi és

egy az új verzióra),

Vagy élünk az általában igen jelentős árkedvezménnyel és frissítjük a meglévő

programot. Ez utóbbi esetben már csak egy szoftverlicenccel rendelkezünk.

Ez a folyamat soklépéses is lehet, amikor is egy upgrade szoftver teljes jogtisztaságához az összes előzménynek meg kell lennie, az összes előd-szoftver jogszerű birtoklását igazolni kell.


A jogtisztasági állapot fenntartásaA felmérésre fordított erőforrásoknak csak akkor lesz értelme, ha a munka végén elért jogtiszta állapotot fenntartják, és tovább tökéletesítik. Az optimális szoftverfelhasználás (is) folyamatos kontrollt igényel. A szervezetek vezetőinek nem elég egy egyszeri utasítás kiadásával továbbadniuk a felelősséget, hanem a folyamatos és aktív ellenőrzések, felmérések végrehajtásával kell bizonyítania elkötelezettségét a jogszerű, ugyanakkor gazdaságilag is optimális szoftverhasználat irányában.

NetikettAz internetet sokszor a résztvevők által önszabályozott rendszernek írják le. A tartalmi kérdésekben a felhasználók által a hálózat használatának szabályozására hallgatólagosan elfogadott „Netikett” a meghatározó, amely a mások véleményének tiszteletben tartásán alapul. A Netikett az interneten követendő szabályok gyűjteménye. Részben etikai, részben technikai jellegű ajánlásokból áll, és a hálózatot használók etikai érzékén, önszabályozásán alapszik.

RFC (Request For Comment): Olyan dokumentumok gyűjtőneve és jelölése, amik különféle internetes szabványokat, javaslatokat, illetve ötleteket írnak le. Ilyen például a Netikett is.

A Netikett eredeteA Netikettet az IETF Felelős Hálózati Használat csoport hozta létre a hálózati viselkedés alapelveinek meghatározására. Ez a dokumentum nem tartalmaz kötelezően betartandó szabályokat, csak javaslatokat. A különböző szervezetek szabadon módosíthatják és saját szabályzatuk alapjául szolgálhat. A Netikett magyar fordításban is megtalálható a világhálón.

Mi a netikett?A Netikett olyan szakmai vagy illemkódex, melynek hatékonysága attól függ, hogy szabályait az internetes közösség tagjai mennyire tartják, vagy tartatják be. A Netikett szabályai ellen vétőkkel szemben a hálózati közösség együttesen lép fel. Ezek az eszközök az oktatói, tudományos felhasználói körökben hatékonyabbak, az üzleti felhasználás azonban könnyebben eltér az etikai megfontolásoktól. Mindezek miatt folyamatosan jogi viták tárgyát képezi valamilyen szabályozás kérdése.

Mit szabályozNéhány alapelv a netikettből:

Íratlan szabály, hogy az elektronikus levélnek rövidnek és velősnek kell lennie. Tartózkodni kell a hosszú, udvariaskodó bevezetőktől, mert a legtöbben tucatszámra kapnak e-levelet és nincs igazán idő az információkat nem tartalmazó dolgok felett elidőzni. Udvarias gesztusként ajánlott, hogy a címzett köszönje meg egy rövid mondatban a kapott levelet, vagy a "remélem jól van" típusú személyesebb jellegű kijelentésekkel teremtse meg a hangulatot.

Nem kötelező e-stílus a kis- és nagybetűk, valamint ékezetek használatának elhagyása. A képernyőn való olvasás miatt mindenképp előnyösebb, ha írásjeleket tartalmaz, világos és érthető. Ellenkező esetben a küldött információ veszít súlyából. A szöveg csupa nagybetűkkel való írása sem ajánlott, közismert, hogy ez e-mailben kiabálásnak számít. Vigyázni kell a gépelési és helyesírási hibákra is. Egy hibáktól hemzsegő levél nem a hanyagság érzését kelti a címzettben, hanem az udvariatlanságét.


Számos levelezőprogram lehetővé teszi a levelek HTML-ben való megszerkesztését. De ha nem muszáj, inkább ne használjuk! A színes szegélyek és a háttér inkább a zsúfoltság képzetét kelti. Az sem kizárt, hogy a címzett levelezőprogramja nem képes olvasni a HTML-ben szerkesztett üzenetet. Egyszerű bekezdésekkel és üresen hagyott sorokkal is olvashatóbbá tehetjük a szöveget.

Ha a levélhez csatolunk egy dokumentumot, a kezelhetőség kedvéért jó, ha a mail-ben röviden összefoglaljuk annak tartalmát. A könnyebb kommunikáció érdekében tanácsos a levél végén feltüntetni a feladó lakcímét, telefon- és faxszámát. Ha üzleti levélről van szó, akkor egyszerűen elengedhetetlenek az elérhetőségi adatok.

Főleg üzleti leveleknél fordul elő, hogy ugyanazt a levelet több embernek is el akarjuk küldeni. Ilyenkor használjuk a CC (Carbon Copy) vagy a BCC (Blind Carbon Copy) parancsokat. Ha nem fontos a címzetteknek látniuk, hogy még kinek küldtük el a levelet, akkor használjuk inkább a BCC-t, mert nagyon sok program a levél szövege fölött kiírja a tucatnyi címet, és akkor a címzettnek még előbb át kell ugrania azokat.

Válaszleveleinkben inkább ne emeljünk ki szövegrészleteket, mondatfoszlányokat a címzett leveléből, mert az megtöri a levél folytonosságát. Akkor inkább küldjük vissza a levél teljes szövegét, és fölötte elkülönülve a saját válaszunkat. A téma találó megjelölése nagyon fontos, a kitöltött téma rovat hívja fel a figyelmet arra, mennyire fontos a küldött e-mail. Későbbi kereséskor is jelentősen megkönnyítheti a címzett dolgát.

Ha barátainknak képeslapot, zenét vagy videót akarunk küldeni, előbb kérdezzük meg őket, hogy le tudják-e azokat tölteni. Az óvatosság kedvéért vírusfigyelmeztető maileket ne továbbítsuk barátainknak még akkor sem, ha az megbízható személytől érkezett.

Miért van rá szükség?

Az internet mindenki számára széles lehetőséget biztosít, ezért szükség van egyféle viselkedési norma kialakítására. Ezt szolgálja a Netikett. A Netikett betartása nem kötelező de ajánlott. A szolgáltató vétség esetén kitilthat a hálózatból.

Milyen szabályok szerint írjunk egy nyilvános levelezőfórumba Mielőtt elküldi üzenetét, tekintse át a fórum szabályait.

Ügyeljen személyes adatai védelmére: soha ne szerepeljen teljes nevén. Ne kérdezzen rá mások teljes nevére.

Ne térjen el a tárgytól. Ne alkalmazzon bántó nyelvezetet. Ne használjon CSUPA NAGYBETŰT – ez olyan, mintha kiabálna. Rövid üzeneteket írjon. Ügyeljen a helyesírásra. Mielőtt egy fórumon új témakörbe kezdene, nézze meg, hogy más nem

kezdeményezte-e már ugyanezt. Ha igen, arra válaszoljon.


SzakkifejezésekSzoftver, szoftverfrissítés, szabad szoftver, forráskód, operációs rendszer, webböngésző, e-mail kliens, freeware program, shareware program, demo szoftver, netikett, elektronikus levél (e-levél, e-mail), e-stílus, HTML, Carbon Copy (CC), Blind Carbon Copy (BCC), szoftvergazdálkodás hardver, alul-licencelés, upgrade, RFC (Request For Comment)

3 TÉMAKÖR: INFORMATIKAI ALAPISMERETEK – HARDVER JELÁTALAKÍTÁS, KÓDOLÁS


Ismertesse a számítástechnikában leggyakrabban használt számrendszereket Mutassa be a számrendszerek közti áttérési lehetőségeket A bit és bájt fogalma Mutassa be a bináris adatábrázolás Ön által tanult fajtáit A kódtábla fogalma, funkciója

Jelátalakítás, KódolásSzámrendszerA számítástechnikában leggyakrabban használt számrendszerekBináris számrendszerOktális számrendszerDecimális számrendszerHexadecimális számrendszerSzámrendszerek közti áttérési lehetőségekÁtváltás 10-es számrendszerből binárisba és vissza(10→2, 2→10):Átváltás hexadecimális számrendszerből binárisba és vissza(16→2,2→16):Átváltás bináris számrendszerből oktálisba és vissza(2→8, 8→2):Az Bit és a Byte fogalmaAz adattárolás további mértékegységeiA bináris számábrázolás fajtái:Fixpontos számábrázolásLebegőpontos számábrázolásSzöveges adatok ábrázolásaSzakkifejezések

SzámrendszerA számok ábrázolására szolgál. Egy N alapú számrendszerben N db számjegy áll rendelkezésünkre a számok ábrázolására.A kétféle választ a matematika nyelvén 1-sel és 0-val jelölhetjük. A számítástechnika a kettes (bináris) számrendszert használja, amelyben e kétféle számjegy létezik, ugyanis a kétféle számot viszonylag könnyű elektronikai szempontból is érzékelni (pl. 2 féle feszültséggel). A túl hosszú számjegysorozatok miatt a kettes számrendszer néhány többszörösét is; nyolcast, tizenhatost is használja a számítástechnika)A számrendszer alapszáma (a mi számrendszerünk a 10-es számrendszer, ennek „alapszáma” a 10) mutatja, hogy

hányféle számjegy létezik benne (0-tól 9-ig: ez éppen 10), illetve, hogy a helyiértékek mely számnak a hatványai (egyesek: 100, tízesek: 101, százasok:

102,…).Egy (természetes) szám értéke tízes számrendszerben:… + b3 · 103 + b2 · 102 + b1 · 10 + b0Egy (természetes) szám értéke tetszőleges, a alapú számrendszerben:… + c3 · a3 + c2 · a2 + c1 · a + c0Egy (természetes) szám értéke kettes számrendszerben:… + d3 · 23 + d2 · 22 + d1 · 2 + d0


A számítástechnikában leggyakrabban használt számrendszerekBináris számrendszerGépek esetében nehézkes az állapotok leírása sokszámjegyes rendszerekkel, gondoljuk csak el, hogy mennyire lehet bonyolult egy elektromos jel 10 különböző állapotának az észlelése szemben az egyszerű a van áram nincs áram elvvel. Az ebből kialakult számrendszerrendszer csak két számjegyet használ: 0,1. Egy számjegyet 1bit-nek is hívnak. A helyi értékek kettő hatványaiként írhatók le.

28 27 26 25 24 23 22 21 20

256 128 64 32 16 8 4 2 1

Oktális számrendszerKevésbé gyakran használatos számrendszer, amely visszavezethető a kettes számrendszerre. Elemei a 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6 és a 7 lehetnek.

Decimális számrendszerA 10-es számrendszerben 10 számjegy található: 0,1,2,3,4,5,6,7,8,9. Így tízféle állapotot tudunk leírni vele, ha ennél többre van szükség, akkor azt nagyságrenddel jelezzük. (egymás mellé írjuk a számjegyeket) 1023 ezerhuszonhárom, ez így kimondva rendben is van, de hogyan is kell ezt érteni.1 db ezres 1*1000 = 10000 db százas 1*100 = 02 db tízes 0*10 = 203 db egyes 0*1 = 3

Összesen 1023Hatványalakban:3x100+2x101+0x102+1x103=1023Amint jobbról balra haladunk a számjegyeken 10 hatványaival szorozzuk a számjegyeket, tehát attól függően, hogy melyik helyi értékre írjuk a számjegyeket más és más az értéke. A helyi érték minden számrendszerben ugyanúgy használandó. A rendszer alapszáma a helyi érték sorszámára emelve.

1 0 2 3103 102 101 100

Hexadecimális számrendszerA tizenhatos (hexadecimális) számrendszer a 16-os számon alapuló számrendszer, az informatika kulcsfontosságú számrendszere. A tizenhatos számrendszer a 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 számjegyeken kívül az A, B, C, D, E, F betűket (vagy ezeknek kisbetűs megfelelőjét; mindkét használat megengedett) használja. A 0–9 számjegyek használata értelemszerű (azaz: a tízes számrendszernek megfelelő), az A számjegy 10-et, A B számjegy 11-et, a C számjegy 12-t, a D számjegy 13-at, az E számjegy 14-et és az F számjegy 15–öt jelöl (ez összesen 16 számjegy, hiszen a nulla az első).

Számrendszerek közti áttérési lehetőségekÁtváltás 10-es számrendszerből binárisba és vissza(10→2, 2→10):Vegyük például a 24-es számot. A számot leírjuk és húzunk mellé egy vonalat. A számot osztjuk kettővel, az eredményt leírjuk a szám alá. A maradékot pedig a vonal másik oldalára az eredmény mellé. Ezután az újonnan leírt számot osztjuk tovább. Mindezt addig kell végezni, amíg a rendszer alapszáma megvan az osztandóban legalább egyszer. Az így kapott számokat alulról felfelé olvasva leírjuk egymás mellé és megkapjuk a 2-es számrendszerbeli számot.24(10)=1100(2)

Visszaalakítás: A címletekre bontásból adódik. A megfelelő helyiértéket meg kell szorozni a számjeggyel mely a helyi értéknél található. A hatványalakos felbontással számolható: 1*24+1*23+0*22+0*21+0*20

Átváltás hexadecimális számrendszerből binárisba és vissza(16→2,2→16):Az átváltás a két számrendszer között igen egyszerű tekintve, hogy a 16-os számrendszer a 2-es számrendszeren alapszik. 4 db kettes számrendszerbeli számjegy megfelel 1 db 16-os számrendszerbeli számjegynek.

1 8 4 E

0001 1000 0100 1110


Átváltás bináris számrendszerből oktálisba és vissza(2→8, 8→2):E két számrendszer között az átváltás ugyanolyan egyszerű, mint az előző esetben, hiszen a 8-as számrendszer is a 2-es számrendszeren alapszik. 3db 2-es számrendszerbeli szám megfelel 1 db 8-as számrendszerbeli számnak.

BIN 001 101 110

OKT 1 5 6

Az Bit és a Byte fogalmaBit: az informatikában, információelméletben az információ legkisebb egységét jelöli. Hétköznapi példával élve ez nem más, mint egy eldöntendő kérdésre adott válasz: vagy igen, vagy nem. Az informatikában ezt az 1 és a 0 számjegyekkel jelölik. (A binary digit jelentése bináris számjegy). Byte: az adatok tárolása, feldolgozása és átvitele során használt mértékegység; általában 8 bitből álló egység

Az adattárolás további mértékegységei1 Kbyte = 1024 byte = 210 byte 1 Mbyte = 1024 Kbyte = 220 byte 1 Gbyte = 1024 Mbyte = 230 byte = 220 Kbyte 1 Tbyte = 1024 Gbyte = 210Gbyte = 220 Mbyte = 230 Kbyte = 240

A bináris számábrázolás fajtái:Fixpontos számábrázolásA „fixpontos” elnevezés a bináris pont fogalmat tartalmazza az elnevezésében, ennek van fix helye: Egészek ábrázolásánál mindig a bináris jelsorozat végére képzeljük a pontot. Tehát, ha 1 bájtunk van a szám ábrázolására, akkor az ábrázolandó szám kettes számrendszerbeli alakját elhelyezzük a 8 biten, a végére képzelve a „kettedes” pontot. Például az 5 szám esetén (510 = 1012):Természetesen így 1 bájton 0-tól 255-ig ábrázolhatók a számok, ez éppen 256 (=28) szám.Nemnegatív egész ábrázolása 1 bájton, két bájton.Ha negatív számokat is akarunk ábrázolni, akkor a következő két módszer közül választhatunk:

Előjelbites ábrázolás:Az első bitet fenntartjuk az előjel ábrázolására (0-val jelöljük a pozitív előjelet, 1-sel a negatívat). A maradék biteken a szokásos módon ábrázoljuk a számok abszolút értékét.Például a –5 kódja:

1 0 0 0 0 1 0 1 1 bájtot felhasználva 7 biten 27=128 darab számot, vagyis 0-tól 127-ig tudjuk ábrázolni a számokat, így előjelbittel együtt az ábrázolható számok: a [-127;-0] U [+0;+127] intervallum egész számai!Vagyis a nulla kétféleképpen is ábrázolódik ezzel a módszerrel! Ez egyébként ismét kétszer 127 + a kétféle 0, azaz 256-féle szám. (Hiszen most is 1 bájtunk volt!)Egész számok előjelbites ábrázolása 1 bájton, 2 bájton.Előjelbites alakból a szám meghatározása.Ennek az ábrázolási módnak az a másik hibája, hogy a szabályos bináris műveletek végrehajtásával nem ad helyes eTúlcsordulás (overflow): Kódolás és műveletvégzés közben a legmagasabb helyiérték kiszámítása után még képződhet olyan adat, amit „tovább kellene vinni” a következő helyiértékre (ami viszont nincs); ezt nevezzük túlcsordulásnak. Ez az adat elveszik, mert a tárolására nincs hely.Ha az eredmény az ábrázolható intervallumon belül van, akkor ez (kettes komplemens alaknál) nem okoz problémát, mert így jól működik, sőt: így működik jól!Viszont, ha a számok (vagy műveletvégzés esetén az eredmény) kívül esnek az ábrázolható intervallumon, ez hibát fog okozni!

0 0 0 0 0 1 0 1


Vagyis egy számítógépes program megírásakor nagyon meg kell gondolni, hogy hány bájtot szánnak a számok ábrázolására, és nem szabad megengedniük, hogy a program annál nagyobb számokkal dolgozzon (hiszen akkor hibás eredmények születhetnek)!

„Egészosztás” kettővel, néggyel (jobbra léptetés, shift right”). Ezt a műveletet általában a DIV rövidítéssel jelölik. „Alulcsordulás”; ez is egyfajta túlcsordulás.

Lebegőpontos számábrázolásA nem egész számok (törtek) ábrázolását a számítógépen a lebegőpontos számokkal tudjuk elérni. A lebegőpontos számábrázolás 4-, 6-, 8-, 10- vagy 16 byte-on történhet (például a Commodore típusú házi számítógépek a törteket 5 byte-on ábrázolják)). A számokat ennek megfelelő számú rekeszbe kell elhelyezni ügyelvén a feltöltésre, ami jobbról balra halad (akárcsak a már korábban tárgyalt számrendszereknél), és ebből adódik, hogy a rekeszek számozása is ezt az irányt követi (jelen esetben csak a 4 byte-os, azaz a 32 bites formával foglalkozunk). Ha az ábrázolni kívánt bitek száma kevesebb mint 32, a maradék rekeszekbe 0-kat írunk. A lebegőpontos ábrázolásnál a 32 bites rekeszt négy részre bontjuk:0-22. rekesz. Ide kerül a törtrész (más néven a mantissza).23. rekesz. Ide kerül a kitevő előjelbitje.24-30. rekesz. Ide kerül maga a kitevő (más néven a karakterisztika).31. rekesz. Kitűntetett, ugyanis a szám (mantissza) előjelbitjének számára van fenntartva.Egy lebegőpontos szám kiszámítása az alábbi képlettel történik (az „m” fogja jelölni a mantisszát (törtet), a „k” a karakterisztikát (kitevőt)): M*2k

A kettedespontot (vagy bináris pontot) a mantissza bal oldalán kell értelmezni. Vagyis: 0 <= m < 1.

Szöveges adatok ábrázolásaAhhoz hogy a számítógépen a szöveget is meg lehessen jeleníteni, szükség volt valamilyen segédre. Ez a kódtábla. A számítógép és a külvilág, vagy egy másik számítógép közötti kapcsolat megvalósítása során az információk átvitele kódolva történik. A bitcsoportoknak — amelyek elvileg tetszőleges számú bitből állhatnak — jelentést tulajdonítunk (kódolást végzünk). Az információátvitele során ezeket a bitcsoportokat továbbítjuk és a vevő oldalon a jelentésének megfelelően értelmezzük (dekódoljuk).Természetesen a bitcsoportokban lévő bitek száma, és a bitcsoportokhoz rendelt jelentés számtalan féle lehet, azonban a karakterek ábrázolásánál — a számítástechnika és informatika fejlődése során — csaknem kizárólag az ASCII

A kódtábla tartalmazza a betűk kettes számrendszerben megfelelő számait. Amikor szöveges állományt készítünk, akkor a számítógép az ASCII karaktereket az ASCII kódtáblából veszi ki a leütött karakter kettes számrendszerbeli megfelelője szerint. Már a számítástechnika történetének legkorábbi szakaszában felvetődött a számok és más adatok ábrázolásának kérdése. A tízes számrendszer nagyon nehezen volt megvalósítható már a mechanikus gépek korában is. A számítástechnikában a kettes, nyolcas és a tizenhatos számrendszert használjuk. A kettes számrendszert az adatok tárolására, a nyolcas és a tizenhatost pedig a gépben tárolt információk, például a memória tartalmának kiíratására alkalmazzuk. Az információ tárolás legkisebb egysége a bit, amely egy eldöntendő kérdésre adott válasz információ tartalmát képes leírni. (azaz igen/nem). Ez a kettes számrendszerben a 0 és az 1 számoknak felel meg. A bit önmagában csekély mennyiségű információ tárolására alkalmas, ezért a bitekből nyolcat összekapcsolunk, és így kapjuk a bájtot. Természetesen ha szükséges a bájtokat is összekapcsolhatjuk, hogy a megfelelő hosszúságú tárolóterületet nyerjük.

Unicode kódrendszer

A különböző nyelvek speciális karakterei részére a 128 és 255 kódok között lefoglalt kódrendszer. Itt helyezkednek el az ékezetes, a görög karakterek, a matematikai jelek stb. Mivel a számítógépeket angol nyelvterületen fejlesztették ki, a kiterjesztett ASCII kódokat a

HEX 3 F F

BIN 0011 1111 1111


PC-ken csak körülményesen a jobb oldali számbillentyűzet és az F jelű váltóbillentyű (Alt) segítségével, vagy a billentyűzetet átdefiniáló programokkal lehet beírni. Ezek olyan programok, amelyek megváltoztatják a billentyűk jelentését. A különböző számítógép típusok ezt a kódterületet saját céljaikra használják fel. Megjelent az ASCII olyan kiterjesztése, amely az arab, kínai, japán írásjeleket is szabványosan tudja kezelni. Ez az UNICODE kódrendszer. Az UNICODE 2 bájton tárolja a karaktereket, és a világon jelenleg létező nyelvek összes karakterét tartalmazza, még néhány holt nyelvét is (pl. a szanszkrit karaktereket), továbbá tartalmazza legtöbb matematikai jelet és rengeteg szimbólumot. Folyamatosan bővítik, idén (2006-ban) fog megjelenni a v5.0.SzakkifejezésekBináris számrendszerOktális számrendszerHexadecimális számrendszerBitByteFix-és lebegőpontos ábrázolásASCIIUnicodemantissza

Számrendszerek

BevezetésA számrendszer a mennyiségi ábrázolás módja, a számoknak valamely természetes szám hatványaiból felépített rendszere.Az őskorban a számok leírására jeleket használtak. Ahol nagy számokra volt szükség, ott újabb jeleket vezettek be. A fejlett ókori társadalomban a nagy számok leírása mellett az azokkal végzett műveletek is szükségessé váltak. A számokat csoportosították, és egy-egy csoportra vezettek be újabb jeleket. Attól függően, hogy hány számból képzünk újabb csoportot, különböző számrendszerekről beszélünk.

Alapszám: Az egyes helyértékeken szerepelhető különböző együtthatók száma. A tízes számrendszer esetén: 10.

Alaki érték: Egy számjegynek magában a számban elfoglalt helyétől független jelentése, értéke.

Helyi érték: Valamely számjegy értéke tízes v. más alapú számrendszerben felírt számban aszerint, hogy a tizedes (n-edes) ponttól milyen irányban és hányadik helyen áll.

Együtthatók: Az egyes helyértékeken szereplő szorzók. A tízes számrendszer esetén: 0,1,2...9

Leggyakrabban használt számrendszerekBinárisAz adott számrendszerben szerepeltethető számjegyek: 0 és 1.


Mivel digitális áramkörökben a számrendszerek közül a kettest a legegyszerűbb megvalósítani, a modern számítógépekben és gyakorlatilag bármely olyan elektronikus eszközben, amely valamilyen számításokat végez, szinte kivétel nélkül ezt használják.

OktálisAz adott számrendszerben szerepeltethető számjegyek: 0-tól 7 –ig

DecimálisAz adott számrendszerben szerepeltethető számjegyek: 0-tól 9-ig.Az általunk használt számrendszer a tízes számrendszer. Itt a szám értékét a számjegy alakja és helye határozza meg, ezért ezt helyértékes számrendszernek nevezzük.

HexadecimálisAz adott számrendszerben szerepeltethető számjegyek: 0-tól 9-ig plusz az A B C D E F, csak nagybetűs formája.A számítógép-ember kommunikációban az - egyszerűbb felírhatóság kedvéért - a tizenhatos számrendszer alkalmazott.

A számrendszerek közti áttérési lehetőségekDecimálisból binárisbaAdott számjegyet (decimális, azaz tizes számrendszer) sorozatosan elosztunk 2-vel. Az osztás maradékát feljegyezzük (0, vagy 1), majd az osztás során az eredmény egészrészét osztjuk tovább. Az osztás maradékait pedig lentről felfelé olvassuk le.Példa:

230 0115 157 128 014 07 13 11 10

Binárisból oktálisbaOsszuk hárombites csoportokra a számot. Az első 3 bit közvetlenül balról (vagy jobbról) a decimális pont után (ezt gyakran bináris pontnak hívjuk) alkot egy csoportot, a tőlük balra eső 3 bit a következő csoportot és így tovább. Minden egyes ilyen hárombites csoportot direkt módon konvertálhatunk egy egyszerű oktális számjegyre 0-tól 7-ig.Példa:

Bináris Oktális 010 000 000 1112 = 20078


000 0001 1010 2011 3100 4101 5110 6111 7

Binárisból decimálisbaMint minden számrendszer, a bináris is helyiértékek összegével írható fel. Azaz 20-on, 21-őn... azokat a helyiértékeket, melyek 1-essel vannak jelölve, decimálisan összeadjuk, az összeg a decimális érték lesz.Példa:111001102 = 1*27+1*26+1*25+0*24+0*23+1*22+1*21+0*20 = 128+64+32+4+2 = 23010


Binárisból hexadecimálisbaMint a binárisból oktálisba, csak 3 helyett 4 bites csoportokat kell létrehozni.Példa:

Bináris Hexadecimális

0010 0011 0000 11012 = 230D16

0000 00001 10010 20011 30100 40101 50110 60111 71000 81001 91010 A1011 B1100 C1101 D1110 E1111 F

Oktálisból binárisbaMinden oktális számjegyet cseréljünk le egy vele ekvivalens hárombites számra.Példa:

Hexadecimálisból binárisbaHasonló az oktálisból binárisba történő konverzióhoz, kivéve, hogy minden hexadecimális jegy megfelel egy négybites csoportnak az előzőekben használt három bit helyett.Példa:

A bit és a bájt fogalmaBit (BInary digiT)Az információelméletben az információ mértékegysége - például 1 bit információról beszélünk, ha két egyező valószínűségű esemény közül megmondjuk, hogy melyik történt meg. Számelméleti síkról nézve az értéke 0 vagy 1 lehet, innen adódik a kettes számrendszer használata (bináris). 8 bitet együtt 1 byte-nak hívunk.

Bájt (Byte)A byte általánosan használt tárolókapacitás-mértékegység elsősorban a számítógépek terén, de adattípus-elnevezés is. Jele B (nagy B betű).


A byte többszörösei:8 bit = 1 Byte1024 Byte = 1 KiloByte1024 KiloByte = 1 MegaByte1024 MegaByte = 1 GigaByte1024 GigaByte = 1 TeraByte1024 TeraByte = 1 PetaByte1024 PetaByte = 1 ExaByte1024 Exabyte = 1 Zettabyte1024 Zettabyte = 1 Yottabyte

Bináris adatábrázolás Számok ábrázolása Karakterek ábrázolása

Számok ábrázolásaA számítógép az adatokat kódolt formában tárolja, kezeli, és képzi. A RAM-ban nem lehetnek rendezetlenül az adatok, a számítógépnek tudnia kell, hogy az adott adat az éppen szám, szöveg, utasítás vagy teljesen más jellegű adat. Ehhez meg kell ismerni a különféle adatok tárolási módját, vagyis a belső ábrázolást.

Fixpontos számábrázolásPozitív és negatív egész számok ábrázolására alkalmas. A negatív számokat a kettes komplemens szerint értelmezik a gépek.Törtrésszel rendelkező számokat is ábrázolhatunk, de ekkor a törtet jelző pont csak logikailag létezik, a számítógép nem „teszi ki”, helyét nem változtatja. Nyomtatásnál az elhelyezéséről a programozónak kell gondoskodnia.

Nemnegatív egész számok:

A decimálisan adott számot binárissá alakítjuk, majd tároljuk, a megadott méretű területen. Hogy ezt valóban kitöltsük, balról nullákkal egészítjük ki a számot.Példa:1185210 = 101110010011002

A legkisebb ábrázolható szám n biten: 0

A legnagyobb ábrázolható szám n biten: 2

Előjeles egész szám ábrázolás:

Az előjeles ábrázolásnál a legmagasabb helyi értékű bitet előjel jelzésére tartjuk fenn. Megállapodás szerint a pozitív előjelnek a 0, míg a negatívnak az 1-es felel meg. A fennmaradó biteken a szám abszolút értékét tároljuk. Problémát jelent azonban, hogy nulla kétféle is létezik, +0 és −0, valamint a kivonás művelete viszonylag komplikáltan implementálható.Példa:-1185210 = -101110010011002

A fixpontos számábrázolás hátrányai:

Az ábrázolható tartomány kicsi: 2 Byte-on a legnagyobb 32.767, a legkisebb -32.768 A számok pontossága erősen korlátozott: ha egész számot ábrázol 7/4=1 és a 4/4=1

Lebegőpontos számábrázolásA fixpontos hátrányait kiküszöbölő, a számok hatványkitevős (matematikában használt normál alakhoz hasonlatos) felírásán alapuló számábrázolás.Példa:


175(10) = 0.175 * 103 10110011(2) = 0.10110011 * 28

0.375(10) = 0.375 * 100 0.011(2) = 0.11 * 2-1

Általánosan felírva: A = M * pk

A = az eredeti számM = az együttható, ennek a tört része az úgynevezett mantisszap = a hatvány alapjak = a hatvány kitevője, az úgynevezett karakterisztika

Karakterek ábrázolásaMindaddig, amíg a számítógépekkel kizárólag számítási feladatokat végeztek, az adatok számok, számjegyek voltak. Ezek ábrázolására a fixpontos és a lebegőpontos ábrázolás elegendő volt. A számítógépek azonban olyan adatfeldolgozási feladatok elvégzésére is alkalmasak, amelyeknél az adatok karakterek, így kívánatossá vált olyan ábrázolási módszerek kialakítása, melyekkel a karakterek ábrázolásának problémája megoldható. A számítógép által használt teljes jelkészletet alfanumerikus jeleknek, röviden karaktereknek nevezzük. Az adatok tehát nem csupán számok, számjegyek lehetnek, hanem betűk, műveleti és írásjelek, speciális jelek is. (Megállapodás szerint az ún. vezérlőkaraktereket, mint például a lapemelés (FF, Form Feed), nem számítjuk az alfanumerikus jelek közé.)

Kódtábla fogalma, funkciójaA kódolás olyan eljárás, amelynek során a kiindulási adatokat más formátumúvá alakítják át. Ehhez kell egy kódrendszer, illetve a kódolási eljárás lépéseire. A kódolásra azért lehet szükség, mert a különböző informatikai rendszerek különbözőképpen értelmezik az információt.A kódtábla tartalmazza a betűk kettes számrendszerben megfelelõ számait. A tízes számrendszer nagyon nehezen volt megvalósítható már a mechanikus gépek korában is. A számítástechnikában a kettes, nyolcas és a tizenhatos számrendszert használjuk. A kettes számrendszert az adatok tárolására, a nyolcas és a tizenhatost pedig a gépben tárolt információk, például a memória tartalmának kiíratására alkalmazzuk.

ASCII kódtábla:

1 byte-on ábrázolja a jeleket, így 256 féle jelet tud ábrázolni.Decimálisan 0-127 között rögzített jelek vannak.Decimálisan 128-255 között nemzetfüggő, átdefiniálható jelek vannak. Például a magyar ékezetes betűk.

UNICODE kódtábla:

2 byte-on ábrázolja a jeleket, így 65536 féle jelet tud ábrázolni.Az OFFICE 97 az UNICODE kódtáblát használja.

SzakkifejezésekSzámrendszer, alapszám, alaki érték, helyi érték, együtthatók, bit, bájt, kódtábla

3 TÉMAKÖR: INFORMATIKAI ALAPISMERETEK - HARDVER JELÁTALAKÍTÁS, KÓDOLÁS

6.tételTÉMAKÖR: INFORMATIKAI ALAPISMERETEK- HARDVER: (JELÁTALAKÍTÁS, KÓDOLÁS)

Analóg és digitális kép- , szín- és hangábrázolás, tárolás, kódolás

Jelátalakítás, kódolásAnalóg kép, szín, és hangábrázolásJelAnalóg jelAnalóg KépábrázolásAnalóg HangábrázolásAnalóg színábrázolás

Digitális kép, szín, és hangábrázolásDigitális jel:Digitális képábrázolás

PIXELGRAFIKUS ÁBRÁZOLÁSVEKTORGRAFIKUS ÁBRÁZOLÁS

KépdigitalizálásDigitális színábrázolás

Színmodellek, színkoordináta rendszerekRGB koordinátarendszerHSB/HSV koordinátarendszer

Digitális hangábrázolásDigitális hangformátumokAdditív(összeadó) színkeverésSzubtraktív(kivonó) színkeverés

TárolásSzakkifejezések

Analóg kép, szín, és hangábrázolásJel:A jelek az információ hordozására alkalmas szimbólumok.A jelfajták: A jeleket a jelentésükhöz kapcsolódás módjától függően három csoportba soroljuk:Index („jelszerű” jel, vagy jelzés): A jel közvetlen (fizikai) kapcsolatban van a jelzett dologgal; például a kakaó illata.Ikon: A formájának ábrázolásával, előismerettől függetlenül, mindenki számára érthetően utal a jelölt dologra, például a Windows asztalán elhelyezett, számítógépet ábrázoló „sajátgép” ikon.Szimbólum: A jelentését megszokás, tanulás folytán tudjuk a jelölt dologhoz kapcsolni, például a betűk, a „behajtani tilos” tábla.

Analóg jel:Analóg jelek: Pl. beszéd közben létrejövő levegőrezgések (hullámok).Végtelen különböző értéket vehetnek fel. A távközlésben az analóg jeleknek három jellemzője kiemelten fontos: az amplitúdó, a frekvencia és a fázis.

Analóg Képábrázolás:Analóg képjelek pl.: rajz, festmény, vagy más képzőművészeti eljárással készített kép foto eljárással készített felvételek videokamera analóg jele valamely hordozó médiumon (celluloid szalag, videó szalag stb.) tárolt képsorozat

Analóg Hangábrázolás:Az analóg jelek térben és időben folytonosak, tehát egy s=s(t) folytonos függvénnyel írhatóak le (egy egyváltozós függvény legegyszerűbben egy kétdimenziós grafikonnal ábrázolható). két szélső érték között a fizikai jel nagysága tetszőleges lehet


a jel nagysága időben folytonosan változik (vagy változhat) Példa: analóg hangjelek (megadhatóak az amplitúdó időbeli változását leíró folytonos függvénnyel)Analóg hangjel pl. a bakelitlemezen lévő hang.Analóg hangtechnikai eszközök:· Mikrofonok· Hangsugárzók· Hi-fi lemezjátszók · Magnetofon

Analóg színábrázolásAz összetett fény áthalad egy prizmán, ekkor megtörik és másik irányban halad tovább.A továbbhaladás iránya az adott színösszetevő színétől függ. Tehát egy színkép látható. Ekkor a fény áthalad a prizmán, és nyolc alapszín definiálható:vörös, narancs, sárga, zöld, kék, ibolya. Jellemzőik a hullámhossz és a frekvencia.A vörösnek van a legnagyobb hullámhossza, viszont ennek a színnek a legkisebb a frekvenciája.A vöröstől az ibolyáig csökken a hullámhossz, viszont a frekvencia növekszik.

Digitális kép, szín, és hangábrázolásDigitális jel:Az adatok számkódok alapján tarolódnak. A szám képezi az információt. A betűket is számokkal kódolják. Így a szöveg is számként értelmezett jelekkombinációjának összessége.

Digitális képábrázolásPIXELGRAFIKUS ÁBRÁZOLÁSMind ez ideig elemi képpontokról beszéltünk, amely angolul "Picture element", röviden: pixel. Azok az állományok, amelyek a képpontokra jellemző számokat tartalmazzák, bittérképes, pixeles formátumúak. Azok a programok, amelyek a digitalizált képek szerkesztését olyan módon teszik lehetővé, hogy voltaképpen ezeket a számokat módosítjuk, a bittérképes, idegen szóval: pixelgrafikus festő, illetve fotóretusáló programok.A bittérképes képállományok pont/hüvelykben (DPI-ben, lásd fent) megadott felbontása voltaképpen a digitalizálás mintavételi gyakorisága, a színmélysége pedig a digitalizálás értékfelbontása.Könnyen megérthető, hogy a felbontás kétszerezése a tárolandó adatmennyiség négyszereződését fogja eredményezni. (Ha a felbontást vízszintesen és függőlegesen is kétszerezzük, egy elemi pontból nem két, hanem négy újabb pont fog keletkezni.) Emiatt a különböző számítástechnikai alkalmazások a felbontást a lehető legalacsonyabb értéken tartják.Fekete-fehér szöveg nyomtatásához elegendő 300 pont/hüvelyk.Árnyalatos fekete-fehér kép papírra vetéséhez 1200 vagy több DPI felbontás kell.Színes képek esetében a felbontásnál sokkal többet számít a képpontonként lehetséges árnyalatok száma. A képernyők felbontása például mindössze 96 pont/hüvelyk, de 24 bites színmélységű megjelenítő tökéletesen fényképszerű benyomást tud kelteni.A pixelgrafikus tárolási és kezelési mód előnye, hogy egyszerűen programozható. Hátránya, hogy a képek területének és felbontásának növelése az állományméretek hatványozott növelésével jár, és ez még akkor is korlátokat szab a feldolgozásban és a továbbításban, ha formátumtömörítést alkalmazunk. További hátrány, hogy a pixeles kép nem nagyítható korlátlanul, mert egy bizonyos mérték után elkerülhetetlenül szemcséssé, lépcsőssé, élvezhetetlenné válik.A pixelgrafikus tárolási mód hátrányos tulajdonsága az is, hogy a (tömörítést nem alkalmazó) állomány mérete adott felbontásnál és színmélységnél nem függ a képtartalomtól, hanem kizárólag a kép területének nagyságától: ugyanakkora akár egy fehér négyzet, akár bármilyen fénykép állománya, ha mindkettő 6x9 cm-es.


Az alábbi táblázat az egyes színmélységekhez képest mutatja az alkalmazható színek számát, illetve a hozzájuk kapcsolódó tárolási méretet 640 x 480 pixeles, a normál VGA képernyő felbontásának megfelelő képpontszámú állomány esetében.Látható, hogy nagy színmélység esetén a tárolási méret nagymértékben megnövekszik. Nem csoda tehát; ha olyan fájlformátumokat is létrehoztak, amelyekben a képi információt tömörítve tárolják.Egyszerűbb programozhatóságuk miatt a kisebb rajzolóprogramok pixelgrafikusak. Általában ilyenek a képbeolvasókból, digitális fényképezőgépből, faxprogramokból származó képek is. Pixelgrafikus képek kezelése kapcsán a Windowsban is megtalálható Paint és Paintbrush alkalmazásokkal foglalkozunk.

SZÍNMÉLYSÉG LEFOGLALT HELY EGY KÉPPONTNAK

16 szín 4 bit256 szín 8 bit (1 byte)65536 szín 16 bit (2 byte)16,7 millió szín 24 bit (3 byte)

1 bit 4 bit

8 bit 24 bit

Forrás: http://www.sketchpad.net/

VEKTORGRAFIKUS ÁBRÁZOLÁSA PC-korszak elején, amikor a gépek teljesítménye és tároló-képessége a maiaknak csak kicsiny töredéke volt, kényszerítő volt az igény egy olyan módszer alkalmazására, amellyel az egyszerűbb, jellemzően vonalas és egynemű foltokból álló ábrák gazdaságosan tárolhatók és feldolgozhatók. Ha az ilyen ábrák esetén nem a teljes kép elemi pontjait tároljuk, hanem a képelemek valamiféle leírását, nagyságrendekkel kevesebb adatra lehet szükség a tároláshoz. Például egy - akár sok száz képpontból álló, síkon fekvő - egyenes vonalat tökéletesen leír négy szám: a végpontok koordinátái. Egy egyenest a térben 6 szám jelöl ki. A kört egy síkban 3 szám írja le: a középpont koordinátái és a sugara.

http://www.sketchpad.net/


Ezt a módszert nevezzük vektorgrafikus ábrázolásnak, mert a képelemeket (objektumokat) jellemző számcsoport a vektor.A vektoros mód alkalmazásakor a program feladatává válik a képpontok kiszámítása minden olyan alkalommal, amikor a teljes képet vagy annak csak részeit akár képernyőn, akár nyomtatón meg kell jeleníteni.Nyilvánvaló, hogy a vektoros ábrázolásnak is vannak hátrányai: bonyolultabban programozható, ezért több gépi erőforrást igényel, valamint nem alkalmas sok apró részletet tartalmazó képek kezelésére. Alapvető, elméleti előnye azonban, hogy a tárolt formátum összefüggésben van az ábra tartalmával, és ez lehetőséget nyújt arra, hogy a képelemekhez további, nem képi adatokat kapcsoljunk. Ezért a műszaki számítógépes alkalmazások – gépészeti, építészeti, térképészeti, térinformatikai, felület- és testmodellező (térbeli animációs) programok – kivétel nélkül vektorosak.Az alakzatok bonyolult szerkezete egyszerűbb elemekből áll; sokszor igen aprólékos munkával jár a valósághoz hasonlító képek vektoros előállítása. További előnye ennek az ábrázolásnak, hogy a rajzelemek bármikor külön-külön módosíthatók.Végül is a tárolási méretet az ábrán szereplő elemek száma, illetve az elemek bonyolultsága (az adott elemet meghatározó értékek mennyisége) határozza meg. Az ábra geometriai méretétől nem függ a tárolási méret, mivel a nagyítás-kicsinyítés során az elemeket leíró számok értéke változik csak meg, darabszámuk nem. Ezért a vektoros ábrák tetszőlegesen nagyíthatók, kicsinyíthetők. A végeredmény minősége a megjelenítést végző eszköz felbontóképességétől függ.

A bal oldali ábrán egy vektorgrafikus formátumú kép "drótvázas" megjelenítését láthatjuk, a jobb oldalon pedig a kiszínezett változatot.

KépdigitalizálásA valóságos világ objektumai háromdimenziósak, a rájuk eső fényt visszaverik, vagy pedig önállóan bocsátják ki. Amennyiben az így keletkezett fényt valamilyen érzékelő eszközzel rögzítjük, úgy kétdimenziós analóg képi információvá állítjuk elő, amely a tárolási módszertől függő képadatot eredményez. Ahhoz, hogy a kétdimenziós analóg képi információt (adatot) digitális információvá (adattá) alakítsuk át analóg-digitális (A/D) konverzióra van szükség. Ez egy kétlépéses művelet: mintavételezés, kvantálás


Digitális színábrázolásA szem háromféle receptort tartalmaz, ezek a fényenergia különböző frekvenciasávjaira érzékenyek. E frekvenciák gyakorlatilag a kék, a zöld és a vörös szín érzetét keltik.A fény hatására a jelek a receptorokon keresztül idegi impulzusok formájában jutnak az agyba, és ott a színérzet a három receptor (érzékelő) által küldött jelek összehasonlításából alakul ki.Az emberi szem a 380-780 nm (1 nanométer = 10-9 méter) hullámhosszúságú intervallumot érzékeli, ezt nevezzük látható tartománynak. Az ennél nem sokkal rövidebb hullámhosszú az ultraibolya, a kicsivel hosszabb hullámhosszúságú az infravörös fény.A szem árnyalatfelbontó képessége a megvilágítás erősségétől függően változik.A szem érzéketlen marad, ha a fényinger nem halad meg egy bizonyos szintet ( 10-6 lumen). Ezt nevezzük abszolút vagy ingerküszöbnek.A szem már nem érzékeli a fényinger változását (telítődik), ha túllép egy határszintet (104 lumen). Ezt a határt nevezzük telítettségi küszöbnek.Különbségi küszöbnek nevezzük azt a legkisebb intenzitásváltozást, amelyet a szemünk még érzékelni képes.Az érzékelt színeknek három jellegzetes tulajdonságuk van:a színérzet vagy színárnyalat (angolul: hue),a telítettség (saturation),a világosság (intensity vagy brillance).Ezt a színmodellt az angol szavak kezdőbetűi alapján HSB modellnek is nevezik.A színérzet a szemünkbe jutó fény hullámhosszától függ. A szín színérzetén azt a spektrumszínt értjük, amelyhez a legjobban hasonlít. A spektrumszínek az MSZ 9620/1-72 szerint a következők:

kb. 400-440 nm ibolyakb. 440-495 nm kékkb. 495-558 nm zöldkb. 558-640 nm sárgakb. 640-780 nm vörös

A listából hiányzik a fekete, a fehér, a szürke és a bíborszín, valamint a spektrumszíneknek feketével és fehérrel elfátyolozott színei. Éppen ezért a hullámhosszérték csak a spektrumszínek meghatározásához használható, egyéb színekre csak közvetve alkalmazható.A telítettség megmutatja, hogy az érzékelt színen belül mennyi a fehér fény összetevője a többi színéhez képest.A világosság a szemünkbe érkező fényenergia mennyiségétől függ

Színmodellek, színkoordináta rendszerekRGB színmodell

RGB (vagy 24 Bit Color): Egy képpont a piros, a kék és a zöld 256-256-256 féle árnyalatából áll össze, összesen 16 millió színárnyalattal. 24 biten tárolja az információt. Ez additív színrendszer, tehát a három alapszín egyforma keverése fehér, hiányuk fekete színt eredményez. Ezeket a színeket használja minden elektronikus kivetítőeszköz (monitor, kivetítő).

CMYK (vagy 32 Bit Color): Egy képpont a türkiz (Cyan), a bíbor (Magenta) a sárga (Yellow) (másodlagos alapszínek) és a fekete (blacK) 256*4 féle árnyalatából áll össze. 32 biten (4 byte) tárolja az információt. 4,3 milliárd árnyalata lehet egy képpontnak. A képszerkesztő programokban gyakran 0 és 100 közötti értékek adhatóak meg ezekből a színekből.


CYM: Ugyanaz, mint az előző, csak fekete nélkül. A fekete nehezen keverhető ki (ezért veszik bele gyakran az alapszínek közé). A CYM alapszínei az RGB alapszíneinek komplemens színei. Ez szubtraktív színrendszer. A színek hiánya fehéret eredményez.

Tiszta színekkel:

Alapszínekkel:

Színkerék modell: a kerék peremén szerepelnek a színek, egy egyenlő szárú háromszög csúcsaiban a tiszta színek (kék, sárga, piros), velük átellenben a másodlagos színek (narancs, zöld, lila). Két tetszőleges szín között a két színnel való keverés árnyalatai szerepelnek, félúton a két adott szín egyenlő arányú keverésével kapott szín. A színek sorrendje adja a szivárvány színsorrendjét.

Az alapszínek (RGB) is adhatnak egy színkerék modellt, ezt a modellt képszerkesztő-programok használják. Az alapszínek egyenlő keveredése adja a másodlagos alapszíneket (CMY).

A színkerék egy sugarán haladva az adott szín telítettsége változik. A színkerék kerületén a tiszta színek találhatóak, a belsejében a pasztell színek. Ahogy ezen a sugáron a színkerék kerületétől a középpont felé haladunk, az eredeti (kerületen lévő) szín egyre nagyobb környezetéből keverednek össze a színek és ez a keveredés adja a sugár adott helyén lévő színárnyalatot. Maga a szín nem változik a sugár vonalában (mivel a kerületen lévő szín jobb és bal oldaláról azonos mértékben adódnak a bekeveredő színek és ezek a színek párosíthatóak egymással, a párok összege viszont az eredeti színt adja), viszont a sugár belseje felé haladva a szín veszít a telítettségéből. Minden ilyen sugár esetében a színkerék középpontjához érve a fehér színt kapjuk, mivel ekkor már az eredeti szín bővülő környezete eléri a színkerék teljes kerületét, az additív színek összessége viszont fehér színt eredményez.

HSB színmegadás (Hue – színárnyalat, Saturation – telítettség, Brightness – fényesség): A színárnyalat 0 és 359 közötti értékben egy színt határoz meg a színkeréken, a telítettség és a fényesség megadása százalékban történik. A telítettség jelentése: mennyire keskeny sávot határoz meg a színkerékből. Nagyobb érték esetén a megadott szín távolabbi szomszédai is részt vesznek a szín kikeverésében, a szín pasztell, majd szürkés árnyalatú lesz. Minimális érték esetén a szín "tiszta".

A HLS színmodell ugyanezeket az értékeket tartalmazza, csak a fényesség helyett a L – Luminancia szerepel. Mindegyik 0 és 255 közötti értéket vehet fel, vagy az előzőhöz hasonlóan a színárnyalat 0 és 359 között, a másik kettő százalékban adható meg.

RGB koordinátarendszerEz a műszaki életben leggyakrabban használt színkoordináta-rendszer, amelyben minden színt az RGB (Red:vörös,Green:zöld, Blue:kék) alapszínek additív keverésével állítanak elő. Az


RGB koordinátarendszer megjelenítését a grafikai programok eltérő módon valósítják meg. Az alábbi ábrán két - különböző programból vett - példa látható.

Az RGB koordinátarendszer viszont nem igazán alkalmas arra, hogy egy általunk preferált színt egyszerűen kiválaszthassunk, hiszen ehhez tudni kellene, hogy az adott színben milyen arányban van meg az R,G,B komponens.

HSB/HSV koordinátarendszerA grafikai programok többségében kiválaszthatunk egy másik koordinátarendszert is, amelyben már jóval egyszerűbben kiválaszthatjuk a célnak megfelelő színt. Ez a koordinátarendszer szerepelhet HSB, illetve HSV megnevezéssel is. Itt a H (hue) a színezettséget, az S (saturation) a telítettséget, a V (value) pedig az értéket jelöli. Az alábbi ábrán két - különböző programból vett - példa látható.

Digitális hangábrázolásA hang (hanghullám) analóg jel. Az analóg jel egy tartományban bármely két állapot közti minden állapotot is fel tud venni, „folytonos” jel. A valóság hű leírására alkalmasak. Ahhoz, hogy a számítógépben ábrázolni tudjuk, a hanghoz bináris kódot kell hozzárendelni (digitálissá kell alakítani), ezt a hangkártya végzi el.A hanghullám szinuszgörbék „összege”, ha az amplitúdó („kilengés”) időben való változását akarjuk ábrázolni, egy görbét kapunk, ezt kell kódolnunk.„Mintavételezés”-hez folyamodunk; időnként megállapítjuk, mekkora a görbe amplitúdója: A mért amplitúdókat egész számra kerekítve bináris számmá alakítjuk, és az így nyert számsorozattal ábrázoljuk a hangot. Ezt az átalakítást (és a fordítottját) végzi el a hangkártya

Digitális hangformátumokMID: MIDI események tárolását használó fájlformátum. MIDI esemény, amikor a mintavételezést egyszerűsítik azzal, hogy mindamellett, hogy tárolják hozzá, hogy mely hangszerről van szó, meg azt is lerövidítik ha több ugyanolyan hang szólal meg egymás után. Pl. CCCC -> 4CSBI: Frekvenciamodulációs hanggenerálással előállítható hangszerek tárolására alkalmas fáljlformátumCMF: FM hangszerekkel lejátszott zene tárolására alkalmas fájlformátum.WAV: digitális hangmintákat tartalmazó fájlformátum.

Additív(összeadó) színkeverésA rendszer 3 alapszíne:R(vörös), G(zöld), B(kék). Additív színkeverést használunk fényt kibocsátó tárgyaknál. pl.: monitoroknál. A három alapszín segítségével a szubtraktív színkeverés alapszínei állíthatók elő. Pl.:vörös+zöld=sárga, vörös+kék=viola, zöld+kék=cián. Azokat a színeket melyeket összeadva fehéret kapunk KOMPLEMENTER színeknek nevezzük. Pl.: sárga+kék

Szubtraktív(kivonó) színkeverésA rendszer alapszínei: C(cián), M(magenta), Y(sárga), és a K(a fekete szín utolsó betűje).Fényt áteresztő vagy visszaverő felületeknél használjuk. pl.: nyomtatóknál. A szubtraktív színkeverés alapszíneinek összeadásával az additív színkeverés alapszíneit kapjuk. Pl.:cián+viola=kék, cián+sárga=zöld, viola+sárga=vörös. A fekete színre a tökéletesség miatt van szükség


TárolásTárolás mágneses adathordozónAz anyagok mágneses tulajdonságait elemi köráramok határozzák meg. Az elektronok mag körüli (pályamomentum) és tengely körüli mozgása (spin) az anyagok mágneses jellemzőinek forrása. A pályamomentum és spin viszonya határozza meg a para-, dia-, ferromágneses tulajdonságokat. Információk tárolására a ferromágneses anyagok egyik csoportja alkalmas. Ha külső mágneses térnek tesszük ki ezeket az un. kemény mágneses anyagokat (pl. króm-dioxid), akkor a gerjesztés megszüntével az anyag nem áll vissza semleges állapotába, hanem visszamaradó, remanens mágnességet mutat. Megőrzi a gerjesztő tér irányát. Tehát gerjesztő térrel információkat írhatunk az anyagba. A ferromágneses anyagban nagyszámú atom mutat gerjesztéskor azonos mágneses irányultságot. Az anyag egyirányban mágnesezett tartományait Weiss-celláknak nevezzük. Az írás folyamata látható a 3.2.-1. ábrán. Rögzítéskor a fej és a mágneses hordozó egymáshoz képest mozog. A rögzítendő információ idő függvény, a tárolás valójában térbeli leképzést jelent. Az írófej lényeges tulajdonsága a rés, itt a mágneses indukcióvonalak kitüremkednek és a mágneses hordozón keresztül záródnak.

A Weiss-cellák évtizedekig megőrzik mágneses irányultáságukat. Visszaolvasáskor az írásnál beállított Weiss-cellák mágneses tere a relatív mozgás megléte esetén feszültséget indukálnak az olvasó fej tekercsében. Sokszori olvasás sem gyengíti a tárolt jeleket. Digitális jelek rögzítésénél a mágneses adathordozók tárolási jellemzője a lineáris bitsűrűség. Egységnyi hosszúságra eső bitek számát jelenti, a gyakorlatban a bpi (bit per inch) egység használatos. Több csatornás hordozóknál ez az adat csatornánként értendő. Másik tárolási jellemző az adatelérési idő. Ez a szalagos tárolóknál hosszú, lemezeknél igen rövid.Ezenkívül a hangok ill. a képek tárolása lehetséges pl.:-winchesteren, pendrive-on, stb.

Szakkifejezések:Jel, analóg jel, digitális jel, vizuális jel, RGB, CMYK, pixelgrafikus, vektorgrafikus, hls, midi, mp3, bitsűrűség

3 TÉMAKÖR: INFORMATIKAI ALAPISMERETEK - HARDVER SZÁMÍTÓGÉPEK FELÉPÍTÉSE


Ismertesse blokkvázlat alapján a Neumann-elvű számítógépek felépítését! Mutassa be a (személyi) számítógép részeit, ismertesse feladataikat! (Ismertesse egy mai, általános célú számítógépes munkaállomás konfigurációját,

kiválasztási szempontjait.)

A számítógép felépítése

Neumann elvű számítógép működéseNeumann elvSzemélyi számítógép részei, és azok feladataiCPU processzorA processzor főbb részei

ALUCURegiszter (Register)BuszvezérlőCache

Elterjedtebb architektúrákRISCCISCSPARCPowerPC

OM operatív memóriaBeviteli (input) egységekKiviteli (output) egységekInput/Ouzput egységekHálózati eszközökÁltalános célú számítógép konfigurációjaSzakkifejezések

Neumann elvű számítógép működése


Neumann elv:A Neumann-elveket Neumann János 1946-ban dolgozta ki a számítógépek ideális működéséhez. Ezek szerint a gépnek öt alapvető funkcionális egységből kell állnia: bemeneti egység, memória, aritmetikai egység, vezérlőegység, kimeneti egység, s ami lényegesebb: a gép működését a tárolt program elvére kell alapozni. Ez azt jelenti, hogy a gép a program utasításait az adatokkal együtt a központi memóriában, bináris ábrázolásban tárolja, s a Boole-algebra műveleteit ezek sorrendjében hajtja végre. A számítógépek az elmúlt évtizedekben páratlan fejlődésen mentek keresztül, de elvi felépítésük nem változott.

Elvek:1. soros utasítás-végrehajtás (az utasítások végrehajtása időben egymás után

történik. Ellentéte a párhuzamos utasítás-végrehajtás, amikor több utasítás egyidejűleg is végrehajtható)

2. kettes (bináris) számrendszer használata3. belső memória (operatív tár) használata a program és az adatok tárolására4. teljesen elektronikus működés5. széles körű felhasználhatóság, alkalmasság bármilyen adatfeldolgozási

feladatra (a számítógép univerzális Turing-gépként működik)6. központi vezérlőegység alkalmazása

Személyi számítógép részei, és azok feladataiCPU processzor, a számítógép „agya”, azon egysége, mely az utasítások értelmezését és végrehajtását vezérli, félvezetős kivitelezésű, összetett elektronikus áramkör. Egy szilícium kristályra integrált, sok tízmillió tranzisztort tartalmazó digitális egység. A bemeneti eszközök segítségével kódolt információkat feldolgozza, majd az eredményt a kimeneti eszközök felé továbbítja, melyek ezeket az adatokat információvá alakítják vissza. A PC-be helyezett processzort az Intel fejlesztette ki. A processzor alatt általában mikroprocesszort értünk, régebben a processzor sok különálló áramkör volt, ám a mikroprocesszorral sikerült a legfontosabb dolgokat egyetlen szilíciumlapkára integrálni.

A processzor főbb részei:ALU: (Arithmetic and Logical Unit – Aritmetikai és Logikai Egység). Ez a

processzor „számológépe”, alapvető matematikai és logikai műveleteket hajt végre. Az ALU végrehajtási sebessége növelhető egy koprocesszor (FPU, Floating Point Unit, lebegőpontos műveleteket végző egység) beépítésével, ami egyes feladatokat gyorsabban hajt végre, mint az ALU. Az ALU minden mikroprocesszor alapvető részegységévé vált, a mai processzorok mindegyike tartalmaz lebegőpontos végrehajtóegységet is.

CU: (Control Unit a.m. vezérlőegység vagy vezérlőáramkör). Ez szervezi, ütemezi a processzor egész munkáját. Például lehívja a memóriából a soron következő utasítást, értelmezi és végrehajtatja azt, majd meghatározza a következő utasítás címét.

Regiszter (Register): A regiszter a processzorba beépített nagyon gyors elérésű, kis méretű memória. A regiszterek addig (ideiglenesen) tárolják az információkat, utasításokat, amíg a processzor dolgozik velük. A mai gépekben 32/64


bit méretű regiszterek vannak. A processzor adatbuszai mindig akkorák, amekkora a regiszterének a mérete, így egyszerre tudja az adatot betölteni ide. Például egy 32 bites regisztert egy 32 bites busz kapcsol össze a RAM-al. A regiszterek között nem csak adattároló elemek vannak (bár végső soron mindegyik az), hanem a processzor működéséhez elengedhetetlenül szükséges számlálók, és jelzők is. Ilyen pl. :

utasításszámláló, ami mindig a következő végrehajtandó utasítás címét, flagregiszter, amely a processzor működése közben létrejött állapotok

jelzőit (igaz, vagy hamis), és az akkumulátor, amely pedig a logikai és aritmetikai műveletek

egyik operandusát, majd az utasítás végrehajtása után az eredményt tartalmazza.

Buszvezérlő: A regisztert és más adattárolókat összekötő buszrendszert irányítja. A busz továbbítja az adatokat.

Cache: A modern processzorok fontos része a cache (gyorsítótár). A cache a processzorba, vagy a processzor környezetébe integrált memória, ami a viszonylag lassú rendszermemória-elérést hivatott kiváltani azoknak a programrészeknek és adatoknak előzetes beolvasásával, amikre a végrehajtásnak közvetlenül szüksége lehet. A mai PC processzorok általában két gyorsítótárat használnak, egy kisebb (és gyorsabb) elsőszintű (L1) és egy nagyobb másodszintű (L2) cache-t. A gyorsítótár mérete ma már megabyte-os nagyságrendű.

Elterjedtebb architektúrák:RISC: A RISC angol rövidítés (Reduced Instruction Set Computer, „csökkentett

utasításkészletű számítógép”) egy, a számítógépek központi processzorának tervezésénél alkalmazott filozófia.

Bővebben: A legelső processzorok egészen az 1960-as évek végéig viszonylag egyszerű utasításkészlettel rendelkeztek. A mikroprocesszorok fejlődésével azonban egyre bonyolultabb, egyre több utasítással és címzési móddal rendelkező implementációk jelentek meg. Az 1980-as évek elején új koncepció jelent meg a processzortervezők kollektív tudatában, melynek előfutárának a University of Berkeley-n fejlesztett RISC I, majd a RISC II processzorok tekinthetőek. A koncepció egyszerű: a bonyolult, lassú utasítások mellőzése és a címzési módok egyszerűsítése miatt a korábbinál jóval egyszerűbb felépítésű (vagyis könnyebben verifikálható) chipeket tudtak tervezni.

A RISC architektúrának több jellemzője lehet: memóriaelérés csak load és store műveletek segítségével (aritmetika

csak regisztereken végezhető) egyszerűsített címzési módok minden utasítás ugyanolyan hosszúságú az utasításokat lehetőleg 1 órajelciklus alatt hajtsa végre nagyszámú általános célú regiszter

Az egyszerűbb kialakítás miatt több hely áll rendelkezésre az áramköri lapkán, amit a RISC processzorok tervezésekor gyakran regisztertárak, cache-tárak elhelyezésére használnak fel.

Érdemes megjegyezni, hogy manapság gyakori, hogy CISC utasításkészletű processzorok valójában egy RISC elvekre épülő magot használnak, valamint a RISC processzorok is gyakran rendelkeznek olyan jellemzőkkel, melyet amúgy a CISC világhoz sorolunk.


CISC: A CISC (a Complex Instruction Set Computer, vagyis "összetett utasításkészlettel rendelkező számítógép") olyan processzorokat jelent, melyek utasításkészlete jóval több, bonyolultabb utasítást tartalmaz, mint a RISC processzorok utasításkészlete. A CISC processzorok utasításai általában több elemi műveletet végeznek egyszerre, így a gépi kódú programjaik rövidebbek, jobban átláthatóak egy ember számára (ami nem feltétlenül jelent előnyt, mivel a gépi kódú programok nagy részét manapság fordítóprogramok állítják elő).

Hátránya a RISC processzorokkal szemben az, hogy a bonyolultabb utasítások sokszor jelentősebben lassabban hajthatóak végre, és így a rövidebb programok ellenére is a végeredmény a lassabb programfutás lesz. Másik hátránya az, hogy a komplex utasítások jóval bonyolultabb felépítésű processzorokat igényelnek, melyek fejlesztése és tesztelése költségesebb. A hétköznapi életben az IBM-kompatibilis PC-kben találkozhatunk ezzel a típussal.

SPARC: A SPARC (Scalable Processor ARChitecture) egy, eredetileg a SUN Microsystems által kifejlesztett RISC architektúra és utasításkészlet család.

A SPARC architektúra jogait a SPARC International Inc. birtokolja mely egy nyílt konzorciumot vezet mindazon gyártókból, akik SPARC processzorokat készítenek.

Nevét annak köszönheti, hogy a processzorban használt általános regiszterek száma skálázható. A hétköznapi életben SUN PC-kben találkozhatunk ezzel a típussal.

PowerPC: A PowerPC az Apple, az IBM és a Motorola összefogásából született RISC processzor architektúra. A PowerPC CPU az eredetileg tervezett AIM platform egyetlen ma is (2004. november) létező eleme. A hétköznapi életben egyes Apple PC-kben találkozhatunk ezzel a típussal.

OM operatív memória, amely tárolja az éppen futó programokat és a feldolgozás alatt lévő adatokat. Általában RAM típusú. A fizikai memória kibővítése a virtuális memória, amely valamely háttértáron kialakí tárterület, melyen a fizikai memóriában nem elférő, kevesebbszer elért adatok tárolódnak.

.Beviteli (input) egységek: Bemeneti egységeknek nevezzük azokat a perifériákat, amelyek kizárólag a számítógépbe történő adatbevitelt biztosítják. Az információ a külvilág felől a számítógép központi egysége felé áramlik

Kiviteli (output) egységek: Kimeneti egység, melyen keresztül a program futásának eredménye eljut a felhasználóhoz. A számítógép által feldolgozott adatok eredményének megjelenítésére szolgáló közismert eszközök ismerete, például monitorok, képernyők, nyomtatók, plotterek, hangszórók.

Input/Ouzput egységek:Háttértárak: a nagymennyiségű adatok tárolása a feladatuk. Az információt

a gép kikapcsolása után is megőrzik.Jellemzésük: működési elvükkel, a kapacitásukkal,

sebességük alapján.Működési elvük szerint:


Mágneses elven működő: hajlékony lemezes (FDD), merevlemezes (HDD) meghajtó, mágnesszalagos egység (streamer).

Optikai elven működő. Egyszer írható optikai lemezek (CD ROM), vagy többször újraírható lemezek (CD-RW), digitális videolemezek (DVD)

Elektromos elven működő: ROM tulajdonságait ötvözve működő: Flash drive.

Hálózati eszközök: Az a hardverelem, melyen keresztül egy adott eszköz fizikailag a hálózatra csatlakozik. Ez lehet modem, hálózati kártya, stb.

Általános célú számítógép konfigurációjaSzámítógép választás legfontosabb szempontjai, hogy az általunk használni kívánt szoftverek milyen hardvererőforrásokat igényelnek, és hogy ezen igények a jövőben várhatóan milyen mértékben fognak növekedni. Irodai számítógépnek általában elegendőek a középkategóriás PC-k, azonban komolyabb igénybevételnél megkell fontolni, hogy a feladat jellegétől függően mely hardverelemek igényelnek komolyabb anyagi ráfordítást (Pl.: 3D-s modellezésnél videokártya).

Szakkifejezések: PC CPU ALU CU Regiszter Buszvezérlő CACHE Architektúra CISC RISC SPARC PowerPC Operatív memória Input Output HDD ROM


A Neumann elvű számítógépek felépítéseA számítógép részeiA számítógéppel végzett munka folyamataA számítógép 3 fő részeKözponti egységPerifériákIllesztőegységek (interfészek)Egy alapkiépítésű PC részeiAz alapgép tartalmaAz alaplapon megtalálható eszközökEgy munkaállomás konfigurációjaMire fogom használni?HardverekSzoftverek

A Neumann elvű számítógépek felépítéseMindenek előtt tisztázzuk, mik is a Neumann-elvek:

1. soros utasításvégrehajtás (az utasítások végrehajtása időben egymás után történik. Ellentéte a párhuzamos utasításvégrehajtás, amikor több utasítás egyidejűleg is végrehajtható)

2. kettes (bináris) számrendszer használata3. belső memória (operatív tár) használata a program és az adatok tárolására4. teljesen elektronikus működés5. széles körű felhasználhatóság, alkalmasság bármilyen adatfeldolgozási feladatra (a

számítógép univerzális Turing-gépként működik)6. központi vezérlőegység alkalmazása


A számítógép részei

A számítógéppel végzett munka folyamatabevitel ==> tárolás ==> feldolgozás ==> kivitel

A számítógép 3 fő része

Központi egységRészei:o központi feldolgozó egység (CPU = mikroprocesszor)o vezérlőegység (CU):

A vezérlőegyszég (angolul: Control Unit) szerepe a számítógép működésének, tehát a műveletek program szerinti végrehajtásának az irányítása is. Ez az egység rendszerint a következő négy részegységből épül fel:

o programszámlálóA programszámláló (PC – Program Counter) a soron következő utasítás címét jelöli ki. Mindenegyes utasítás kiolvasása után az órajelgenerátor a programszámláló tartalmát eggyel megnöveli. A programszámláló így biztosítja az utasítások lépésről lépésre való elérését.

o veremtár- (memória-cím) mutatóA veremmutató (SP – Stack Pointer) és a veremtár (Stack) szerepe alprogramok (más néven szubrutinok) alkalmazása esetén nyilvánul meg. A programozás egyszerüsítésének legfontosabb segédeszköze a szubrutin. Különböző vagy azonos feladatot leíró programban megtörténhet, hogy azonos részek többször fordulnak elő. Ezeket úgy célszerű felállítani, hogy a program bármelyik részén közvetlenül fel lehessen használni. Azt a programrészt, amelyet a program különböző helyein használnak fel, de csak egyszer programoznak be, szubrutinnak nevezik.

o UtasításdekódolóAz utasításdekódoló (andolul: Instruction Decoder) a vezérlőegység legfontosabb része. Szerepe abban nyilvánul meg, hogy az utasításokat ábrázoló kódszámokat megfelelő vezérlőjelekké alakítja át. A vezérlőjelek egy része közli az aritmetikai és logikai egységgel a végrehajtandó művelet típusát. A vezérlőjelek másik része a számítógépen belüli információáramlást ellenőrzi és szabályozza.

o ÓrajelgenerátorAz órajelgenerátor (Clock Generator, Timing Unit) állítja elő a gép időbeni működéséhez szükséges vezérlőjeleket. Ezek rendeltetései a következők: az aritmetikai és logikai egység vezérlése (az utasításdekódoló által jelzett művelet elvégzése), az információk kiolvasása és beírása a memóriába, a ki/beviteli egység működésének vezérlése és a vezérlőegység időbeni működésének irányítása.

o aritmetikai és logikai egység (ALU):Az aritmetikai és logikai egység (ALU – Arithmetic and Logic Unit), amint az elnevezése is mutatja, azon aritmetikai és logikai műveletek végrehajtását teszi lehetővé, amelyekkel a program által meghatározott számolási és logikai műveletek sorozata végezhető el.Minél többféle művelet elvégzésére képes egy számítógép aritmetikai és logikai egysége, annál könnyebben tudja megoldani a bonyolultabb feladatokat. Általában az aritmetikai és logikai egység a következő alapvetőnek számító bináris műveleteket végezheti el: két szám összeadása, valamint kivonása, egy szám jobbra vagy balra léptetése (helyérték


eltolás), két számmal végzett logikai ÉS, VAGY, valamint KIZÁRÓ-VAGY művelet, egy szám komplemensének képzése és két szám összehasonlítása. E műveletek segítségével más komplexebb műveletek is elvégezhetők. Például a szorzást ismételt összeadás és helyérték eltolás segítségével, az osztást pedig ismételt kivonás és helyértékeltolás segítségével lehet elvégezni. A számok összehasonlítása, valamint az aritmetikai és logikai műveletek együttese a legbonyolultabb döntést (feltételes ugrást) meghatározó műveletek elvégzését teszi lehetővé. A döntési műveletek a számítógép „intelligens” működésének alapját képezik.

o operatív tár (memória) A memória vagy táregység (angolul: Memory Unit, Store Unit) nagy funkcionális fontosságú, és rendszerint a számítógép legnagyobb egységének tekinthető. Memórián azokat az eszközöket értik, amelyek az információkat tetszésszerinti ideig megőrzik. A memória a program és az adatok tárolását teszi lehetővé. A programmemóriában található a programot alkotó utasítássorozat. Az adatmemóriában találhatók a feladat megoldásához szükséges kezdeti adatok, a program futtatása során keletkezett részeredmények, valamint a program befejezése utáni végeredmények.

o be- és kiviteli vezérlő egység (Input/Output vezérlő)A számítógép és az ember, valamint a számítógép és az általa vezérelt berendezés közti kapcsolatot a ki/beviteli egység teszi lehetővé (Input/Output Unit). Általában a ki/beviteli egység felelős a számítógép és a külvilág közti információcseréért.A beviteli egység segítségével visszük be a számítógép operatív memóriájába a megoldandó feladatot leíró programot és az ehhez szükséges adatokat. A bevitelre kerülendő információ előzőleg lyukszalagon, lyukkártyán, mágneslemezen, mágneskártyán vagy mágnesszalagon lehet tárolva. Innen ezt az információt a sajátos leolvasómű a gép számára kompatibilis elektromos jellé alakítja át. Ezen kívül a számítógép alkalmas az információ kézi (manuális) betáplálására is. Erre szolgál a billentyűzet vagy más néven klaviatúra. Abban az esetben, ha a számítógép ipari folyamatot szabályoz, a beviteli egységnek a folyamat paramétereit figyelő érzékelők és átalakítók által szolgáltatott elektromos jeleket is kell; tudja venni. Legtöbbször ez a jel a megfigyelés alatt álló paraméterrel arányos analóg jel. Ilyenkor analóg-digitális konverter (átalakító) alkalmazása szükséges.A kiviteli egységnek a számítási folyamat eredményeit további felhasználásra is alkalmas formában kell megadnia. Ezt elektromos írógép, nyomtató, rajzolókészülék, népszerű a katódsugárcsöves megjelenítő használata is.A számítógép ki/beviteli egységéhez kapcsolt ki-, illetve beviteli készülékeket (például: lyukszalagolvasó, billentyűzet, egér, nyomtató, katódsugárcsöves megjelenítő) perifériáknak nevezik. A perifériák egy sajátor illesztőegységen, ún. interfészen keresztül csatolódnak a ki/beviteli egységhez.

PerifériákFeladatuk: az adatok be- és kivitelét valósítják megTípusaik:

Egyfunkciós perifériák (az adatáramlás csak egyirányú lehet, pl: billentyűzet, monitor) Párbeszédes vagy kétfunkciós perifériák (az adatáramlás kétirányú lehet pl.: terminál) Háromfunkciós perifériák (háttértárak)

Illesztőegységek (interfészek)Feladatuk: fizikailag és logikailag összekötik a CPU-t és a perifériákat.Típusaik:

soros illesztők (soros port): bitenkénti adatátvitelre alkalmas (pl: egér illesztése)


párhuzamos illesztők (párhuzamos port): egyszerre 8 bit átvitelére alkalmas (pl: nyomtató illesztése)

Egy alapkiépítésű PC részei alapgép háttértárak: floppy egység(ek) és winchester billentyűzet, egér monitor egyéb perifériák: nyomtató, szkenner stb.

Az alapgép tartalma az alaplapot a vezérlőkártyákat a tápegységet a hangszórót

Az alaplapon megtalálható eszközök a mikroprocesszor az operatív memória az órajel ütemadó áramköre az akkumulátor és a bővítőkártyák csatlakozó sínjei

Egy munkaállomás konfigurációja

Mire fogom használni?Az első, amit figyelembe kell vennünk, hogy mire fogjuk használni az adott konfigurációt. Ez sokrétű lehet, leggyakoribb az irodai és az otthoni felhasználás. Hardveres és szoftveres szinten tudjuk fejleszteni összeállításunkat, a továbbiakban ezekre fogunk példákat kifejteni.

HardverekHasználattól függetlenül, az összeállításnak tartalmaznia kell az alapkonfigurációt. Ez látszólag egy gépházból, monitorból, billentyűzetből és egérből áll össze. Azonban nem minden géphez kell monitor vagy egér. Automatizált rendszerekben, gyárakban, hálózatokban sok olyan gépet használunk, melyek céljukat felhasználói beavatkozás nélkül tudják végezni, vagy mindez távoli eléréssel módosítható. Használattól függően tehetünk gépünkbe bővítő vagy illesztőkártyákat, továbbá külső perifériákat is csatlakoztathatunk. Irodai célra külső nyomtatókat és irodai eszközöket, grafikai célokra fényképezőgépet vagy grafikus táblát, mérnöki és műszaki célokra külső speciális eszközöket szoktunk csatlakoztatni.

SzoftverekMinden munkaállomás kell hogy rendelkezzen az alábbi szoftvertípusokkal:

Operációs rendszer Eszközvezérlő szoftverek (driverek)


Minden munkaállomásnak szüksége lehet a továbbiakra is: Be- és kitömörítők (ZIP, ARJ, RAR) Különleges formátumok kezelői (PDF, SFW, Java) Kodekek (MPG, AVI, MP3, MOV, WMV, WMA, OGG, 3GP) Irodai programcsomag amely tartalmazza a következőket:

o Szövegszerkesztőo Táblázatkezelőo Bemutatótervezőo Web Editoro Adatbáziskezelő

Internet-böngésző és fájlkezelő (IEXPLORE, FIREFOX, EXPLORER) Levelező kliens (Outlook, Thunderbird) Egyéb speciális programok (Messenger, Trillian, ICQ, Skype, Daemon Tools) Védelmi szoftverek (vírusirtó, tűzfal, spy és bug írtók)

TÉMAKÖR: INFORMATIKAI ALAPISMERETEK- HARDVER SZÁMÍTÓGÉPEK FELÉPÍTÉSE


A perifériák típusai és főbb jellemzőik: Bemeneti, kimeneti eszközök (fizikai működési elvük, logikai felépítésük feladatai,

csoportosításuk)

Perifériák

A Perifériák típusai és főbb jellemzőiPerifériák

Kiviteli perifériákBeviteli perifériák

Perifériák csoportosításaInput (Bemeneti) perifériákOutput (Kimeneti) perifériákCsatolófelület szerint

Beviteli PerifériákEgér

Mechanikai egérMűködése

Optikai egérMűködése

CsoportosításukPontosság szerint

BillentyűzetMűködéseAlfanumerikus billentyűzetFunkcióbillentyűkNumerikusbillentyűzetNavigációs billentyűk

Lapolvasó (Scanner)CsoportosításKézi scannerLapJellemzőiFelbontásSzínérzékelés

MikrofonFényceruza

Szakkifejezések

A Perifériák típusai és főbb jellemzőiPerifériákPerifériának nevezzük a számítógép központi egységéhez kívülről csatlakozó eszközöket, melyek az adatok ki- vagy bevitelét, illetve megjelenítését szolgálják. Segít kapcsolatot teremteni a felhasználóval.

238/62


Kiviteli perifériákA kimeneti perifériák láthatóvá teszik az ember számára az információ számítógépes feldolgozásának eredményét.(Ez történhet képernyőre, papírra stb.)

Beviteli perifériákBemeneti egységeknek nevezzük azokat a perifériákat, melyek jellemzően a számítógépbe történő adatbevitelt biztosítják. Az információ a külvilág felől a számítógép központi egysége felé áramlik.

Perifériák csoportosítása

Input (Bemeneti) perifériák Billentyűzet Egér Scanner CD olvasó

Output (Kimeneti) perifériák Monitor Nyomtató Plotter CD író

Csatolófelület szerint USB Soros Párhuzamos PS/2

Beviteli PerifériákEgérA programok gyorsabb kezelésére hozták létre. Mozgatásával egy nyilat (egérkurzort) mozgatunk a monitoron. Egy képernyőobjektumra való kattintáskor parancsot közölhetünk, speciális menüt kaphatunk, vagy a görgő segítségével a képernyőt lapozhatjuk. (Különböző parancsot jelent ha egyet, ha duplát (két gyors) kattintunk, a gomb nyomva tartásával a kurzorral objektumokat mozgathatunk.)

Mechanikai egérMűködése

Az egér mozgatása elforgatja a golyót. Az X és Y hengerek tartják a golyót, és továbbítják a mozgást. A fényáteresztő résekkel rendelkező korongokon az infravörös LED átvilágít és a korongok résein a szenzorok érzékelik a fényimpulzusokat.

Optikai egérMűködéseAz optikai egérnek se golyója se görgője nincs. Ehelyett LED van benne és egy fényérzékelő. Régebben egy speciális műanyag padon használták, amely sűrű négyzetrácsot tartalmazott. Ahogy az egér mozgott a négyzetrács felett, a fotóérzékelő érzékelte a vonalakat (X,Y) úgy,

238/63


ahogy a fénynyalábok a padról visszaverődtek. Ma már egy sima felület is elég. Az egérben lévő elektronika kiszámítja az elmozdulásnak nagyságát a padon. Az optikai egér semmi járulékos mozgó mechanikai alkatrészt nem tartalmaz.

CsoportosításukPontosság szerintAz egerek pontosságát DPI (dot per inch) mértékegységgel mérjük Minél nagyobb az érték annál pontosabb az egér.

BillentyűzetAz egyik legjellemzőbb periféria. Karakterek (betűk ,számok ,írásjelek), információ(k) bevitelére , alkalmazások, programok vezérlésére, szolgál. Megkülönböztetni billentyűk száma és a nyelvi kiosztás szerint szokták.Függetlenül a billentyűzetek típusaitól minden billentyűzeten kitüntetett szerepe van az „F” és a „J” gomboknak. Gépírók esetében ezen két gomb jelenti a kiindulópontot, azaz e kettőhöz képest térképezik fel a többi billentyűt.

MűködéseA billentyűzet gombjai kábelezés szempontjából egy ún. billentyűzet-mátrixban vannak elhelyezve. Egy meghatározott billentyű lenyomásának vagy felengedésének észlelésekor a belső mikroprocesszor egy, az adott billentyűt egyértelműen azonosító ún. scan-kódot küld a számítógép felé. Ugyanezen billentyű felengedésekor a mikroprocesszor egy másik, felengedési scan-kódot továbbít a billentyűzet-illesztő áramkör felé. Ezáltal részint kiküszöbölhető a több billentyű közel egyidejű lenyomásából adódó jelenség, a karakterek "elvesztése", másrészt rendkívül leegyszerűsödik a módosító-billentyűk (Ctrl,Alt,Shift) kezelése is. A megfelelő gomb vagy kombinációk értelmezése és feldolgozása így teljesen a számítógép billentyűzet-kezelő rutinjának feladata. Hagyományos rendszerekben a billentyűzet minden egyes gombjához a lehetséges módósító-kombinációknak (pl. Ctrl+billentyű, Shift+billentyű, stb.) megfelelő számú billentyűzet-kód tartozik, melyeket - kialakítástól függően - azok lenyomásakor vagy felengedésekor továbbít a billentyűzet a gép felé. Ezzel szemben a PC-k billentyűzetében egy jóval fejlettebb technikát alkalmaztak kifejlesztői a lenyomási és felengedési kódok bevezetésekor. Ha az egyik billentyű (pl. Alt) lenyomva tartása mellett megnyomunk egy másik gombot is, akkor a számítógép az első billentyű lenyomási, valamint a második billentyű lenyomási és felengedési kódját fogja megkapni. A gép nyilvántartja a módosító billentyűk állapotát és mivel a második billentyű lenyomásának pillanatáig még nem kapta meg az első gomb felengedési kódját, így tudni fogja, hogy a két billentyűt "egyszerre" nyomtuk meg és egy ennek megfelelő billentyű-kódot fog az alkalmazás felé továbbítani.A billentyűzeten a billentyűket külön „csoportokra” bonthatjuk.

Alfanumerikus billentyűzet Ezek a billentyűk megegyeznek a hagyományos írógépeken található betű, szám, írásjel és szimbólum billentyűkkel.

Funkcióbillentyűk A funkcióbillentyűk konkrét feladatok elvégzésére használhatók. A billentyűk neve F1, F2, F3 és így tovább, egészen az F12 billentyűig. Ezeknek a billentyűknek a feladata programról programra változik.

Numerikusbillentyűzet A numerikus billentyűzet számok gyors beírásához hasznos. A billentyűk egy blokkban vannak elhelyezve, mint egy hagyományos számológép vagy összeadó gép esetében.

Navigációs billentyűk Ezen billentyűk használatával lehet mozogni dokumentumokban vagy weboldalakon és szövegszerkesztés során. Ezek közé a billentyűk közé tartoznak a HOME, END, PAGE UP, PAGE DOWN, DELETE és INSERT billentyűk.

Lapolvasó (Scanner)A szkennerek nyomtatott szövegek, képek, fotók ,rajzok számítógépbe történő bevitelére szolgálnak. A kép tartalma bármi lehet, akár fénykép, akár ábra, vagy szöveg. A kép beolvasása úgy történik, hogy a szkenner

238/64


megvilágítja a képet, s a visszaverődő fényt szenzorok érzékelik, majd jelsorozattá alakítják. (A beolvasott objektumok megfelelő programokkal tovább módosíthatók, feldolgozhatók.)

Csoportosítás Kézi scanner:

kézzel kell a képen végighúzni az érzékelőt. 10-12cm-es szakaszt vizsgál egyszerre fontos az egyenletes mozgatás letapogatáskor rossz minőségű letapogatást végez (300-400dpi) olcsó

Lap scanner: egy fénymásoló letapogatási elvéhez hasonló módon működik a.) síkágyas b.) lapadagolós

Jellemzői FelbontásA scanner által megkülönböztethető képpontok mérete. Mértékegysége a DPI (dot per inch), az inchenként megkülönböztetett pontok száma.

Színérzékelés (Színmélység) egy képpont színének érzékelésénél hányféle színt tud a scanner megkülönböztetni. 8 bites "színmélység" esetén 256 féle színt, 16 bites "színmélység" esetén már több, mint 65000 színt tud a scanner megkülönböztetni. Vannak fekete-fehér scannerek, amelyek csak szürkeségi intenzitást érzékelnek.

MikrofonHangdigitalizálásnál, van jelentősége, hangok bevitelére szolgál. A mikrofon a hangrögzítés egyik eszköze. Interneten keresztül lebonyolított telefonáláshoz, videokonferenciához is használhatjuk. A nyelvtanulást segítő programok között sok olyan található, mely kiejtésünket rögzíti, elemzi. E programok használatához is elengedhetetlen egy jó minőségű mikrofon. Ezt az eszközt a hangkártyához kell csatlakoztatni. Gyakran találkozhatunk olyan alaplappal, amely integráltan tartalmazza ezt a szolgáltatást.

FényceruzaEgy ceruza nagyságú eszköz, amelynek végén fényt kibocsátó dióda található. A megfelelő objektumra mutatva fénye akadályba ütközik, és vezérlő elektronikája ezen változást figyeli, majd továbbítja a számítógép felé.(Leginkább PDA-nál használják).

Szakkifejezések:Plotter, Periféria, USB, PS/2, Scanner, DPI, PDA, Fényceruza, scan-kód, LED, alfanumerikus

A számítógép felépítése

A számítógép felépítésePerifériák típusa, főbb jellemzőiTípusaiBemenet

238/65


KimenetInput/Ouzput egységekHáttértárakHálózati eszközökBemeneti eszközökManuálisBillentyűzetMutató eszközökEgérTrackballFényceruza – Light PenBotkormányÉrintőképernyőJoypadMikrofonLapolvasó – szkennerKomputer terminálWebkameraSzakkifejezések

Perifériák típusa, főbb jellemzőiA periféria egy olyan számítógépes hardver, amivel egy gazda számítógép képességeit bővíthetjük. A fogalom szűkebb értelemben használva azon eszközökre értendő, amelyek opcionális természetűek, szemben azokkal, melyekre vagy minden esetben igény van, vagy elengedhetetlen fogalmi alapkövetelmény jelenlétük.A fogalmat általában azokra az eszközökre alkalmazzák, melyek külsőleg csatlakoznak a gazdagéphez, tipikusan egy számítógépes buszon keresztül, mint például az USB. Tipikus példa a joystick, nyomtató, és lapolvasó. Az olyan eszköz, mint például monitor és a lemezmeghajtó manapság azért nem számít perifériának, mert igazából nem opcionálisak, a videó digitalizáló kártya pedig azért nem, mert belső eszköz.

Típusai:Bemenet:Bemeneti egységeknek nevezzük azokat a perifériákat, amelyek kizárólag a számítógépbe történő adatbevitelt biztosítják. Az információ a külvilág felől a számítógép központi egysége felé áramlik.

Kimenet:Kimeneti egység, melyen keresztül a program futásának eredménye eljut a felhasználóhoz. A számítógép által feldolgozott adatok eredményének megjelenítésére szolgáló közismert eszközök ismerete, például monitorok, képernyők, nyomtatók, plotterek, hangszórók.

Input/Ouzput egységek:Háttértárak: a nagymennyiségű adatok tárolása a feladatuk. Az információt a gép kikapcsolása után is megőrzik.Jellemzésük: működési elvükkel, a kapacitásukkal, sebességük alapján.Működési elvük szerint:

Mágneses elven működő: hajlékony lemezes (FDD), merevlemezes (HDD) meghajtó, mágnesszalagos egység (streamer).

238/66


Optikai elven működő. Egyszer írható optikai lemezek (CD ROM), vagy többször újraírható lemezek (CD-RW), digitális videolemezek (DVD)

Elektromos elven működő: ROM tulajdonságait ötvözve működő: Flash drive.

Hálózati eszközök: Az a hardverelem, melyen keresztül egy adott eszköz fizikailag a

hálózatra csatlakozik. Ez lehet modem, hálózati kártya, stb.

Bemeneti eszközökManuális Billentyűzet :A billentyűzet az egyik legfontosabb adatbeviteli eszköz. Egyéb utasítás hiányában a számítógép innen várja a bemenő információkat, adatokat, parancsokat. A szabványos magyar billentyűzet 102 nyomógombos, az ékezetes betűk nagy száma miatt. A hardver szempontjából a billentyűzet egy szinkron kommunikációs port. Az adatforgalom kétirányú is lehet, mert a gép küldhet vezérlőparancsokat a billentyűzetnek, de a legtöbb esetben a billentyűzet felől érkeznek az adatok a számítógépbe. A kétirányú adatforgalom az esetleges hibákat jelezni, az átvitelt ismételni képes. A PC billentyűzete maga is egy különálló számítógép, amelynek csupán annyi a feladata, hogy a billentyű kapcsolómátrixot folyamatosan letapogassa, majd a letapogatás eredményét kódolva elküldje a gépnek.

Részei:

Numerikus billentyűk Alfa-numerikus billentyük Funkció billentyűk Kurzor mozgató billentyűk Vezérlő billentyűk

Mutató eszközök Egér:A számítógéphez csatlakozó, mozgatható mutatóeszköz. Eredetileg mechanikusan működött, mára több fajtája terjedt el.

Funkciók szerint: kétgombos háromgombos gombok+görgő egyéb variációk

238/67


Érzékelés szerint:

golyós (egy gumibevonatú ólomgolyó forgat tengelyeket, és ezek adják a jelet a számítógépnek)

optikai (egy vagy több LED fénye verődik vissza az egér alatti felületről egy fényérzékelőbe)

Átvitel módja szerint:

vezetékes (a számítógép és az egér között vezeték van) infravörös (a számítógéphez kapcsolt infravörös vezérlővel

kommunikál az egér) rádiós (a számítógéphez kötött rádióvevővel kommunikál az

egér)

Trackball:A trackball, más néven hanyattegér egy számítógépes pozicionáló eszköz. A magyar elnevezés szellemesen utal az eszköz működési elvére. Elképzelhetjük úgy, mintha az egeret a hátára fordítottuk volna, és nem az eszközt mozgatjuk, hanem a golyót forgatjuk. Itt is a fő alkotóelem a golyó, mely a mechanikai elmozdulást adja át a 2 görgőnek. Ezek végén tárcsa található, melynek nyílásai 1 optikai adó és vevő előtt haladnak el. Ez a kimenetén 1 impulzussal jelzi, hogy 1 rés haladt el előtte. Ha 2-2 ilyen kapunk van, akkor segítségükkel meg tudjuk határozni a mozgatás irányát és sebességét.

Fényceruza – Light Pen:A fényceruza egy kézi mutatóeszköz számítógépekhez. Működési elve az, hogy a ceruza hegyében elhelyezett fényérzékeny alkatrész, a fotoelektronikus cella érzékeli azt, amikor a képernyő frissítésekor rávillant. Ez az emberi szemnek nem tűnik villanásnak, mivel az érzékelésük ehhez lassú, de az áramkör képes detektálni, hogy a villanás időpontjában az elektronsugár, éppen mely pontján járt a képernyőnek. Csak katódsugárcsöves (CRT) monitorokkal vagy televíziókkal működik, LCD készülékekkel nem.

Botkormány:A botkormány (joystick) elsősorban játékoknál alkalmazott beviteli periféria. A botkormányhoz hasonló szerepe van, és hasonló elven működik a gamepad is, mely különböző iránybillentyűkkel, gombbal, kapcsolóval rendelkezik. Ezek az eszközök analóg jellegűek, az elmozdulást ellenállás változással érzékelik.

Érintőképernyő:Az érintőképernyő ultrahang vagy nagyfrekvenciás jelek segítségével érzékeli, hogy a képernyő elé helyezett átlátszó, üveg vagy műanyag réteget a felhasználó hol érinti meg. Az egeres kattintásnak ujjunkkal végzett kettős koppintás felel meg. Ezt a technológiát többek között információs pultok esetében alkalmazzák.

Joypad:A joypad a joystickhez hasonló beviteli periféria, egy játékvezérlő eszköz, amelyet két marokra fogva, különböző gombok lenyomásával adhatunk utasítást a számítógépnek. Általában USB 2.0 csatlakozóval szerelik őket, de léteznek Bluetooth-on keresztül, vagy más vezeték nélküli átvitellel kapcsolódó modellek is. Egy alapmodellen általában egy 8 irányba fordítható tárcsa és 4-10 gomb található, a fejlettebbek tartalmazhatnak kis botkormányokat, kapcsolókat és/vagy gázkart is. A kényelmesebb használat érdekében általában esztétikus formájúak, a markolatok csúszásmentesek is lehetnek. Egyes joypadek markolatain szellőző is található, elkerülendő a tenyér izzadását.

238/68


Mikrofon:A mikrofon egy elektroakusztikai átalakító. Célja a fizikai közegben (pl. levegőben) terjedő rezgések átalakítása elektromos jellé. A vízben terjedő hang átalakítására szolgáló eszköz neve hidrofon.

Lapolvasó – szkenner:A szkenner (más néven lapolvasó) a számítógép olyan perifériája, mely szövegek, képek digitalizálására, számítógépbe való bevitelére szolgál

Alapelemei: az olvasófej, amely egy fénycsövet és egy tükröt tartalmaz, az üvegfelület, amelyre a beolvasandó anyagot tesszük, az érzékelő, a fejmozgató motor és az elektronika.

Működése: Az olvasófejet a léptetőmotor bordásszíj segítségével mozgatja fémsíneken az üveglap alatt. A fejegység fénycsöve alulról megvilágítja a beolvasandó anyagot, majd a visszavert fényt a tükör (vagy tükrök) segítségével egy lencsén keresztül (amely a kép kicsinyítését végzi) a szkenner belsejében található, fix pontra rögzített CCD érzékelőre fókuszálja; majd az érzékelő digitális képpé alakítja a beérkező fényt.

A másik lehetséges működési elv a LED-es megvilágítás. A CIS, azaz Compact Image Sensor (kompakt képérzékelő) már nevével is a kisebb méretű, kisebb helyigényű fejegységre utal. Ebben az esetben a fejegység nem tartalmaz tükröt, mert az érzékelő itt már benne van. A megvilágítást három különböző színű LED-ek sorával (RGBRGBRGBRGB...) oldják meg. Itt a fehér fényt az RGB (vörös, zöld és kék) színekből keverik ki. Előnye a fénycsöves megoldással szemben, hogy jóval szerényebb a helyigénye (laposabb szkennerek kivitelezése is lehetséges), jó a beolvasott kép élessége, és kevesebb áramot igényel. Természetesen nem maradnak el a rossz tulajdonságok sem: az olvasófejet a kisebb fényerő miatt közelebb kell vinni a beolvasandó felülethez. A szűkebb fényspektrum okozta pontatlanabb színhűség sem elhanyagolandó tény. Az alulról megvilágított olvasást reflexiós eljárásnak nevezzük (visszavert fényt használ a készülék a képalkotáshoz). A transzmissziós megoldást filmek, diák, negatívok beolvasásához használják. Ez esetben nem a fejegység része világítja meg alulról a beolvasandó felületet, hanem a felülről érkező, a beolvasandó anyagot átvilágító fény képe kerül az érzékelőre.

Az adat beolvasásának folyamata: A szkenner CCD elemeket használ a képek kezelésére, ugyanúgy, mint a kamerák. A CCD egy optoelektronikai eszköz, mely a fényt kondenzátortöltéssé alakítja, amit aztán ki kell olvasni, és fel kell dolgozni egy céláramköröket tartalmazó chip-nek. Minél nagyobb felbontást akarunk elérni, annál több CCD egységet kell egy sorba beszerelni. A képet egy speciális fénycső világítja meg, majd az onnét visszaverődő fényt egy lencsékből és prizmákból álló optikai eszköz vetíti a CCD érzékelőre. A CCD-ből, az optikai és megvilágító egységből álló rendszert a szkenner kialakításától függően kell a kép felett végigvinni. Ezt egy léptetőmotor automatikusan hajtja végre.

238/69


Komputer terminál:Eszköz, amely lehetővé teszi parancsok küldését egy másik helyen lévő szamítógépnek. Legalább egy billentyűzetet és egy képernyőt foglal magában. A terminál egyetlen célja a felhasználó és a terminálszerver közti kommunikáció biztosítása.

Webkamera:A webkamera internetkapcsolattal rendelkező számítógépekhez kapcsolt kamera, melynek képét más internetezők is nézhetik. A webkamerákat el lehet helyezni nyilvános helyen (pl. egy város főterén) és a saját dolgozószobánkban is. Képminősége jóval alacsonyabb, mint egy digitális kamerának, hiszen a hazánkban elterjedt sávszélességen a képátvitel nehézkes dolog. Manapság leggyakoribb az 1,3 mp-es webkamerák. Ezek képe már elfogadható és meg tudják oldani a 25 frame/sec képfrissítést is, mely szaggatásmentes képmegjelenítést biztosít.

Szakkifejezések:Periféria, ROM, Input, Output, HFF, FDD, Streamer, CCD, CIS, LED, LCD, CRT, USB, Terminál

NyomtatókFeladataA nyomtatók a számítástechnika kezdeteitől kezdve tartozékai a számítógépeknek. Arra született, hogy a számítógép memóriájában megjelenő adatokat papíron vagy más papírhoz hasonló anyagon megjelenítse. A nyomtató nélkül elképzelhetetlen lett volna a számítógépek ilyen nagy arányú elterjedése. A grafikus rendszerek bevezették a házi szabvánnyá vált WYSIWYG (What you see is what you get - azt kapod amit látsz) fogalmát, amely az objektumoknak ugyanolyan megjelenést biztosit a monitoron, mint a papíron.

Csoportosítás és működési elvükÜttetéses elvűGömbfejes és margarétatárcsásCsak a gyári fejen lévő fix karakterkészletet tudják alkalmazni, ugyanúgy, mint az írógépek. Kis sebességgel, de viszonylag szép képet nyomtatnak.

Üttetés mátrix9 vagy 24 tűvel dolgoznak. Ezeket a tűket nagy teljesítményű elektromágnesek lökik neki a papír előtt feszülő festékszalagnak. A festékszalag azokon a tűhegynyi pontokon érintkezik a papírral és összekeni azt festékkel. A nyomtatófej ezután egy pontnyit vízszintesen elmozdul, és a folyamat megismétlődik. Miután a sor nyomtatásra került, a papír egy sorral függőleges irányba léptetődik. A festékszalag még nem használt része pedig a fej elé fordul (léteznek olyan típusok, amelyekben a festékszalag a fejjel együtt mozog, így ott minden leütés után léptetés van). Az ilyen nyomtatók nagy előnye az índigózhatóság és az olcsó fenntartás. Ennek megfelelően alkalmazzák számlák, bizonylatok nyomtatására, ahol a fenti paraméterek előnyt jelentenek.

238/70


Nem üttetéses elvűTintasugarasEgy nyomás alatt lévő festéktárból fúvókák segítségével juttat festéket a papírra. A fúvókák igen közel helyezkednek el egymáshoz így nagy felbontás is elérhető, de ennek léteznek fizikai határai. A festék papirra jutását az un. piezoelektromos kristályokkal oldják meg. Ennek az anyagnak feszültség hatására megnő a térfogata, ezért a festéket a papírra fújja a patron. A fej itt is vízszintesen a papír pedig függőlegesen mozog, a pozicionálásnak és az ugyanarra a helyre való visszaállási pontosságnak azonban nagyon precíznek kell lennie.

LézeresA lézernyomtatóban speciális, fényérzékeny anyaggal (általában szelénnel) bevont és elektromosan feltöltött henger található. Ezen egy lézersugárral jelölik meg a nem fehér pontokat: ahol a lézer a hengerhez ér, ott a henger ellentétesen lesz töltött a henger többi részéhez képest. Amikor pedig a henger a festékrésszel érintkezik, akkor az ellentétesen töltött részekre festék tapad. A papírra a festék a hengerről kerül: ráég, amikor áthalad a 200°C-os hengerpár között. A színes lézernyomatóban lényegében négy közönséges lézernyomtató mechanikája épül egybe, és az egyetlen szelénhengerükre a világoskék (cián), lila (bíbor), sárga és fekete festékhengerekről egymás után kerülnek fel a színek. A négy színnel való átfestéshez a lézersugárnak négyszer kell végig futnia a szelénhengeren.

238/71


HőnyomtatóA hőnyomtató speciális papírtekercset, ún. hőpapírt használ. Ennek az a tulajdonsága, hogy a fehér bevonata hő hatására megfeketedik. Erre a papírnak nyomódik neki az írófej. A fejen a képpontoknak megfelelő kis ellenállások helyezkednek el. Ott ahol az ellenállást elektromos árammal melegítik, ott a papír megfeketedik. A fej a mátrixnyomtatókhoz hasonlóan mozoghat jobbra balra, de lehet fix is, de akkor a teljes papírszélességet elfoglalja. A hozzávaló papír viszonylag drága, minősége gyenge, hőmérséklet és napfény ellen védeni kell a kinyomtatott dokumentumot.

RajzgépekDefiníció:Vonalas ábrák készítésére alkalmas. A tábla plotternél a papír rögzített, a toll mozog x, y irányban. A szines tollak parkolóban vannak, innen program emeli ki és helyezi vissza. A dobplotter a papírt görgeti a toll a latt. A toll a dob alkotójával párhuzamosan mozdulhat el, ez az x irány. Az y irányú elmozdulást a papír görgetése jelenti. A kétirányú mozgás tetszőleges görbült vonalak, karakterek rajzolását teszi lehetővé.

Szakkifejezések: periféria WYSIWYG mátrix

A nyomtatók jellemzőiA nyomtatási gyorsaságot ma már leginkább lap/percben mérjük, például 12 lap/perc = 12 ppm (Page Per Minute). A nyomtatók típusától függően azonban szokás más mértékegységeket is használni: karakter/másodperc, sor/perc.A felbontóképesség itt is DPI (Dot Per Inch) az egy inchen elhelyezkedő képpontok számát fejezi ki. Mátrixnyomtatóknál használják még a CPI (karakter/inch) mértékegységet.

NyomtatófajtákA nyomtatókat alapvetően két nagyobb csoportba sorolhatjuk: kizárólag karaktereket megjelenítő nyomtatók (ilyeneket ma már csak speciális célokra használnak) és grafikát is megjelenítő nyomtatók. Működési elvük szerint is két nagy csoportba sorolhatjuk, az ütő (impakt, impact, leütéses) és nem ütő (non-impact) nyomtatók. A leütéses nyomtatókkal (megfelelő, többpéldányos papírt használva) lehetséges egy lépésben több példányt nyomtatni, a többi nyomtató ezt a nyomtatás ismétlésével oldja meg.A működési elvük szerint tovább osztályozva a nyomtatókat, léteznek: sornyomtatók, mátrixnyomtatók, tintasugaras nyomtatók, lézernyomtatók, hőnyomtatók.

238/72


SornyomtatókÁltalában a nagy mennyiségű adat kinyomtatására használják. Gyorsan, de alacsony minőséggel nyomtatnak. Egyszerre egy egész sort tudnak kinyomtatni (ezért nevezik sornyomtatónak), mivel a sor minden karakterét egy-egy kalapács egyidőben üti a papírra a festékszalagon keresztül. A kalapács valójában a megfelelő betűt többféleképpen ütheti a lapra. Egyik változata a betűláncos nyomtató, ahol minden betűhelyen egy-egy betűlánc található, amely láncon a nyomtatható jelek közül mindig a megfelelő fordul a kalapács és a festékszalag közé. A másik fajta a betűkerekes nyomtató, vagy másnéven margarétajefes nyomtató, ahol egy margaréta virágához hasonló korongon találhatók a betűk, és a korong fordul a megfelelő helyzetbe a nyomtatáshoz.

MátrixnyomtatókOlyan ütő nyomtatók, amelyek pontokból állítják össze az írásképet, tehát tetszőleges karaktereket, képet is nyomtatnak, ha tudják, milyen pontokból állítsák azt össze.Működése: A pontokat mátrix alakban elhelyezett (sorokba és oszlopokba rendezett) tűk ütik a festékszalagon át a papírra. A kapott íráskép finomsága (a felbontás) attól függ, hány tűs a mátrix; lehet 9 tűs (1 oszlopban 9 tű), …, 24 tűs (paralelogramma alakban; 2 egymástól kissé elcsúsztatott oszlopban 12 tű).A lapadagolóval ellátott mátrixnyomtatók normál A/4-es lapra, különben szélein perforált leporellóra nyomtatnak.Ezek a nyomtatók olcsók, üzemeltetésük is olcsó, de lassúak, zajosak és a nyomtatás minősége gyenge. Egymástól kissé elcsúsztatva több pontot nyomtatva jobb képminőséget lehet elérni, ezt NLQ minőségnek (Near Letter Quality) nevezik.

Tintasugaras nyomtatókOlyan ütés nélküli nyomtatók (a nyomtatófej nem érintkezik közvetlenül a papírral), amelyek folyékony tintából pontonként állítják össze az írásképet.Működésük: A nyomtatófejben egy tintatartály, és több apró tintával töltött kamra található (a kamrák ugyanúgy helyezkednek el, mint a mátrixnyomtatók tűi, de általában több oszlopban), ezekből kerülnek a cseppek a papírra. A cseppek átmérője kb. 0,025mm, becsapódásakor 0,16mm-es pont az eredmény. Másodpercenként kb. 4000 csepp kerül a papírra.Aszerint, hogyan lökődik ki a csepp a tartályból, három fajtájuk van:A piezoelektromosság jelenségen alapuló (piezo-technika): A nyomtatófejben található kristály mérete elektromosság hatására hirtelen megváltozik és ez löki ki a tintacseppet. (Epson nyomtatóknál)A hőtáguláson alapuló (thermal jet technika): A tintavezető cső végének melegítésével a tinta térfogata hirtelen megnő és a csepp kirepül a papírra. (HP nyomtatóknál)Buboréknyomtatóknál (bubble jet technika): A fúvócső belsejében lévő buborék méretét hirtelen megnövelik, ez szorít ki egy cseppnyi tintát. (Canon nyomtatóknál)Színes képet a nyomtatók a CMYK színkeveréssel hoznak létre, ezért különösen képek esetén – ha túl sok tintát kell egymásra tenniük – elázhat, kinyúlhat, meggörbülhet a papír, hosszabb száradási időre lehet szükség. Ezért tintasugaras nyomtatókhoz képnyomtatás esetén speciális (és drága) papírokat ajánlanak. A beszerzési költsége alacsony, az üzemeltetése viszont a festék és a jó minőségű papír miatt drága. Kis méretű, ezért hordozható alakban is gyártanak tintasugaras nyomtatót. Üzemelése csendes, de lassú. Nyomtatási képe jó minőségű. Hátránya, hogy egyenetlen használat esetén a tinta beszáradhat.

Lézernyomtató

A fénymásolóhoz hasonló elven működik a lézernyomtató. Mindkettőben a festék por alakú, amelyet a készülék beleéget a papírba. A minta kialakításához egy szelénhengert használnak, amelyet elektrosztatikusan feltöltenek. Ezután a hengert fénnyel megvilágítják (lézerfénnyel vagy LED diódákkal, míg a fénymásolónál a másolandó lap képét vetítik a hengerre). Ahol a

238/73


szelénhengert fény éri, ott a fény hatására megszűnik a henger elektromos töltöttsége, ahol nem éri fény ott megmarad a töltés a hengeren. A festékpor a szelénhengerével ellentétes töltéssel rendelkezik, így amikor a hengerre szórják, a töltött részen megtapad, míg a töltéssel nem rendelkező rétegről lehullik, és visszakerül a festéktárolóba. A hengerre tapadt festék ezután a hengerrel együtt forogva eljut a papírra, ahol felmelegítik a papírt. Ennek két hatása van: A melegítést végző henger szabályosan belevasalja a festéket a papírba, másrészt a hő hatására megszűnik a szelénhenger töltöttsége, és így elengedi a festéket, új töltés és festék befogadására alkalmassá válva. A működés módjából adódóan a nyomtatóból kikerülő papír meleg. Nemcsak speciális, hőtűrő festékport igényel, de a hőt alak- és színváltozás nélkül elviselő papírt is. Ilyen papírt általában fénymásolópapír néven lehet kapni, amely az átlagos tintasugaras nyomtatóban is használható.

HőnyomtatóSpeciális célokra elterjedt, általános célú nyomtatóként azonban nem igazán ismert a hőnyomtató. Az eddigiektől eltérően nem igényel festéket, azonban speciális hőérzékeny papírt igen. Működése ugyanis azon alapul, hogy a papír hő hatására elfeketedik. Apró tűk melegítik fel a szükséges képpontok helyén a papírt, amelyen a megfeketedő pontok alakítják ki a nyomtatási képet. Előnye, hogy nagyon csöndes üzemű. Faxgépekben éppen ezért alkalmazzák. Hátránya azonban (és emiatt általános célú nyomtatóként nem túl elterjedt), hogy a hőérzékeny papír egyszerű napfény hatására is egy idő után elsárgul, majd teljesen elfeketedhet. A nyomtatási képet pedig tartósan nem képes megőrizni. Ezért például a faxon érkezett dokumentumok nem alkalmasak tartós archiválásra, csak az azokról készült fénymásolatok.

RajzgépekA nyomtatók közeli rokona a rajzgép, amely műszaki rajz minőségű "nyomtatást" tesz lehetővé. Jellemzője, hogy különböző színű tollak felhasználásával ténylegesen rajzolja az ábrát, ezért például szöveg nyomtatására nem a legalkalmasabb. Inkább műszaki tervezésben használják. A rajzgépet angolul plotternek nevezik, amely elnevezést ma még gyakrabban lehet hallani vagy olvasni a magyar szakemberektől is sajnos, mint a magyar elnevezést, ezért érdemes ismerni. Kivitel szempontjából két változata létezik. Az egyik esetben egy sík felületre kell a rajzlapot kifeszíteni, és efölött két, egymásra merőleges irányú elmozdulást tesz lehetővé a toll számára a berendezés. A papírméretet mindkét irányban korlátozza a felület mérete, de a pontosság nagy, mivel a lap nem csúszhat el. A másik változatban a papír egy hengerre fekszik fel, amelynek tengelyével párhuzamosan mozgatható a toll, míg az erre merőleges irányú tollmozgást a henger forgatásával váltja ki. Így az egyik irányú papírméret korlátozott csak a henger magasságával, míg a másik irányban bármilyen hosszú lehet a papír. Azonban nagyobb az esély a papír elcsúszására a henger fordulásakor, így a rajzolási pontosság kisebb, mint a síklapos rajzgép esetén.

SzakkifejezésekDPI, CPI, ppm, impact, non-impact, NLQ, CMYK, toner, plotter, szelénhenger, margarétafej, betűlánc

NyomtatókA nyomtató egyike a leggyakrabban használt kiviteli egységeknek. A gyártók a legkülönbözőbb modelleket kínálják, amelyeknek nyomástechnikája és teljesítőképessége nagyon eltérő. A printerekkel szemben igen komoly feltételeket támasztanak a felhasználók. A legfontosabb feladatuk, hogy az információt nyomtatott, az ember által olvasható formában jelenítsék meg. Megkívánjuk, hogy a printer által kinyomtatott jelek jól olvashatók legyenek, és a gép gyorsan is dolgozzon. Sajnos ez a két utóbbi feltétel egymásnak ellentmondó, így amelyik nyomtató gyorsan képes írni, az általában nem ír szépen, amelyik meg szépen ír, az lassú.A modern nyomtatóknak saját memóriájuk van, hogy ne tartsák fel a náluk nagyobb sebességen működő processzort: amikor a nyomtató nyomtatni kezd, a processzor már átválthat más feladatra.

238/74


A nyomtatóknak rengeteg változata létezik: 10-15 alapvető fajta van, és ezen belül több száz típus, altípus, s ezek között pedig néha átfedések is vannak. Ennek megfelelően több szempont szerint is lehet őket csoportosítani. Íme ezek közül kettő:

Csoportosításuk:Nyomtatás elve szerint:az egyszerre kinyomtatott karakterek száma szerint- pontelvű nyomtató: a képet pontonként nyomtatja ki- karakternyomtató: betűnként nyomtatja a szöveget- sornyomtató: egyszerre egy sort nyomtat ki, miután a memóriájában összegyűjti az egy sorhoz tartozó információkat, és a kinyomtatandó karaktereket összegyűjti egy betűhengeren, vagy betűláncon.- lapnyomtató: a nyomtatás előtt az egész laphoz tartozó információt összegyűjti a memóriájában, majd a teljes lapot nyomja ki.

a papírra kerülés módja szerint - ütő: a kép kialakítása mechanikai érintés útján történik (pl. mátrixnyomtatók). Több példányban is nyomtathatnak.- nem ütő: ezek a festéket a papír érintése nélkül juttatják a lapra (a nyomtatók többsége ebbe a csoportba tartozik). Egyszerre csak egy példányt tudnak nyomtatni.

Működési elvük szerint:

Üttetéses elvű:

Gömbfejes nyomtatóAz ütési elven működő nyomtatók közé tartozik.Teljes karaktert nyomtat, a karakterkészlet a gömb alakú fej felszínén található, a gömbfej és a papír között festékszalag található, nyomtatás folyamán a fej a papír előtt mozog és közben forog.Karakterkészlet váltása a gömbfej cseréjével lehetséges.Szép a nyomtatási képe, de alacsony a sebessége.

Margarétakerekes nyomtatóÜtő nyomtató.A nyomtatható kerekek egy betűhengeren találhatók, mely az ütőfej előtt forog, amikor a megfelelő betűhöz ér, az ütőfej leüt és a festékszalag segítségével megjelenik a karakter képe a papíron.Szép a képe de alacsony a sebessége.

Íróhengeres nyomtatóÜtő elvű sornyomtató.Az íróhenger felületén a teljes jelkészlet annyiszor szerepel egymás mellett, ahány karakter a sorban elfér. Minden nyomtatási pozíción (helyen) található egy ütőfej (kalapács), az íróhenger folyamatosan forog, amikor az adott pozíción a kalapács elé kerül a megfelelő jel, akkor az összes olyan kalapács leüt a sorban, amelyik az adott karaktert akarja nyomtatni (ha a sor egyforma betűkből áll akkor az összes kalapács üt). Egy sor kinyomtatásához legfeljebb 1 teljes körbefordulás szükséges.Jellegzetesen erős hangja van, stabil, megbízható nyomtató, de a jelkészlet cseréje igen körülményes.

Íróláncos nyomtatóÜtő sornyomtató.A karakterkészlet egy vízszintesen körbefutó láncon helyezkedik el. A teljes láncon a jelkészlet 3-5-ször szerepel. A kalapácsokat bonyolultabb szerkezet vezérli mint az íróhengeres nyomtatónál.Lassabb nyomtatás, de a betűk vízszintesen nem csúsznak el, a jelkészlet könnyen cserélhető.

Mátrix nyomtatóTűmátrix nyomtatóA professzionális személyi számítógépek megjelenésével a nyomtatók iránti igény itt is megjelent, de jelentkezett a hordozhatóság (kis súly, kis térfogat) igénye is. A fenti

238/75


kívánalmaknak megfelelő nyomtató-berendezések egyik csoportját képezik a mátrixnyomtatók. A mátrixnyomtatók a jeleket nem folyamatos vonalakból, hanem igen sok pontból rakják össze. A jelek a papíron mátrixszerűen sorokba és oszlopokba rendezett pontokból rajzolódnak ki. Nincs kötött karakterkészlet, pontokból nemcsak számokat, betűket, írás- és műveleti jeleket lehet előállítani, hanem tetszőlegesen bonyolult alakzatokat is. A definiált karakterek bármilyen formában megjeleníthetők: dőlt, aláhúzott, kövér, nagyított, kicsinyített, stb. illetve ezek tetszőleges kombinációja. Ugyancsak megjeleníthetők grafikák is a mátrixelven működő nyomtatókkal.A mátrixnyomtatók egyik megvalósítása a tűmátrixnyomtató. A tűmátrixnyomtatók fő része a nyomtatófej. Ez 1/72 inch átmérőjű nyomtatótűkből és elektromágneses tekercsekből épül föl. Minden tűhöz egy tekercs tartozik. A tűket a karaktereknek megfelelő villamos impulzusok működtetik. Az elektromágneses impulzus hatására mágneses tér keletkezik, amely elmozdítja a tűt. A tű előtt festékszalag, a szalag mögött papír van. A tű a festékszalagon keresztül üt a papírra. A nyomtatófejben 9, 18, 24 tűt helyeznek el egymás fölött. A nyomtatott jelek annál szebbek lesznek, minél közelebb tudják a tűket egymáshoz képest elhelyezni: nem elkülönült pontokat, hanem vonalakat látunk. A nyomtatótűket - mechanikai okokból - nem lehet a kívánt mértékig közelíteni egymáshoz. Oly módon lehet megoldani a problémát, hogy a tűket nem egy oszlopba, hanem egymás mellett, egymáshoz képest eltolt helyzetű oszlopokba gyűjtik.Az írásminőség és a nyomtató ára összefügg. Egy alapbetű vagy szám felismeréséhez elég már egy 5x5-ös mátrix, vagyis függőlegesen öt tű. Ha hét van, akkor már ékezeteket is elhelyezhetünk. A 9 tűs írófejek már képesek NLQ nyomtatásra, ugyanis ha a nyomtató néhány tizedmilliméterrel elmozdítva a papírt megismétli a betű kirajzolását, közel folytonos vonal jön létre. Ez természetesen jóval lassabb, mint a draft (vázlat) minőségű nyomtatás, ahol a fejnek csak egyszer kell végighaladni a sor fölött. Teljesen folytonosnak, vagyis LQ-nak bizonyultak a 18-24 tűs írófejjel ellátott nyomtatók.A tűmátrixnyomtatók előnyére írható a kis súly, a könnyű kezelhetőség, a programozható, változtatható karakterkészlet, a többféle írási stílus. Normál lapra és leporellóra is írnak, több példányos nyomtatásra is képesek. A tűmátrixnyomtatók hátránya a viszonylag kis nyomtatási sebesség és - mint minden érintéses nyomtatónál - a működés közbeni nagy zajszint.

Nem üttetéses elvű:

Tintasugaras nyomtatóNem ütő, pontelvű nyomtató. Egy jel kialakításához sokkal több pontot használ, mint a mátrixnyomtató, ezért (is) szebb az írásképe. A tűmátrix-nyomtatóhoz hasonlóan, ez is mátrix-elvű, egy pontsort nyomtat, miközben a nyomtatófej mozog a papír előtt.Apró porlasztókon át finom tintacseppeket juttat a papírra, de nem festékszalagról, hanem tintapatronból. Ezek a pontok kisebbek, mint a tűmátrix-nyomtató esetén, de nagyobbak, mint a lézernyomtatónál.A tintasugaras nyomtatókon belül több típus létezik aszerint, hogy a tinta milyen módszerrel kerül a papírra. Egy teli patronnal kb. 2000 szöveges oldal kinyomtatása lehetséges. Mivel nem ütő, ezért csak egypéldányos nyomtatásra alkalmas. Viszonylag drága az üzemelése, képes lehet színes nyomtatásra is.Aki tintasugaras nyomtatót választ céljainak magvalósításához, annak le kell mondania a többpéldányos nyomtatás lehetőségéről. Ez csak egy hátránya ennek a módszernek, mégis egyre többen döntenek mellette. Nem utolsó sorban azért, mert már az olcsóbb, otthoni használatra is javasolható változatok is képesek a 300 dpi-s felbontásra.A tintasugaras nyomtatók között léteznek cirkulációs rendszerűek, melyek a felhasználandó festéket belsejükben keringetik addig, amíg parancsot nem kapnak a nyomtatásra. Ekkor a tinta a nyomtatófejen keresztülhaladva cseppecskékre szakad, amelyek elektródák előtt elhaladva töltötté válnak. Ezután mozgásuk iránya már könnyen vezérelhető. Hogy a papírt a pozitív vagy negatív töltésű cseppek érik-e el, az a modelltől függ.A leggyakrabban azonban ez a technika alulmarad a többi módszerhez képest, főleg a nyomtatás lassúsága és a színes nyomtatás esetén felmerülő nehézségek miatt.A bubble-jet elv szerint működő tintasugaras készülékek lelke a tintacartridge, mely magába foglalja a nyomtatófejet (a felbontástól függő számú tintacsatornával) és a körülbelül 20 mg tintát tartalékoló szivacsot. A csatornácskákhoz tartozó fűtőelemeket közvetlenül a nyomtató központi egysége vezérli. Vezérlőjel érkezése esetén az elem nagyon magas hőmérsékletre melegíti fel a tintát, melynek egy része hirtelen elpárologva lökéshullámot kelt, mely az elemtől távolabb elhelyezkedő festéket az apró nyíláson át kipréseli. A jel

238/76


szünetében az addig fennállt buborék összeesik és a keletkező vákuum beszívja a következő jel érkeztekor felhasználandó tintát.A piezoelektromos nyomtatók tintacsatornáiban erre alkalmas kerámiadarabkák nyomják ki a tintát az elektromos impulzus hatására. A fejek élettartama itt nagyon magas, hiszen az alkatrészek nincsenek gyors és nagy hőmérsékletváltozásoknak kitéve.Minden típusnál a tintacsatornát szűrő előzi meg, és gyakori, hogy hosszabb (több másodperces) üresjáratok esetén védősapka kerül a fej elé, mely a por lerakódását és a tinta beszáradását előzi meg.A tintasugaras nyomtatók nemcsak olcsóbban üzemeltethetők, mint a lézernyomtatók, hanem felépítésük is egyszerűbb, így kisebb a meghibásodás veszélye és az esetleges javítási költség is.Ezekre a nyomtatókra jellemző, hogy a papír felülete nagyon káros befolyással lehet a nyomtatási képre: a durva felület a tinta megfolyására, a rossz nedvszívó képesség a papír hullámosodására vezet. A kémiailag kezelt felületű papír (ilyen fólia is létezik) még színes nyomtatáskor is (amikor több alkalommal fújják be festékkel a lapot) megfelelő képet biztosít.A patronok cserélhetőségét sokféle módon oldják meg a gyártók: találkozhatunk olyan patronokkal, melyek tartalmazzák a fúvókákat és a nyomtatóművet; egy patronon belüli több festéktartállyal, és a legpraktikusabb megoldással is: amikor a színes festék patronjait külön is lehet cserélni.A számítógéphez való csatlakoztatásuk megszokott helye a párhuzamos port. Léteznek SCSI csatlakozóhoz alkalmas tintasugaras nyomtatók, de általánosabb ennél a soros kapcsolat. Hálózati csatlakozás lehetősége is gyakori, hiszen a nagyobb teljesítményű készülékeket így lehet kihasználni.A tintasugaras nyomtató mai gyors terjedésének oka többek között az, hogy színes nyomtatást reális áron szinte csak ez kínál, a lézernyomtatók sebességfölénye (a tintasugarasok percenkénti 6-7 lapos, másodpercenkénti 200-300 karakteres sebességével szemben) általános esetben nem fedezi a velük járó többletköltségeket, a nyomtatási kép pedig elérheti a fényképminőséget (az irodai változatok akár 720 dpi felbontásra is képesek és palettájuk 16,7 millió színt is tartalmazhat).Alkalmasak lapok, leporellók, borítékok, fóliák és címkék nyomtatására. Kiváló levelek, reklámtervek, diagramok és grafikák készíthetők velük.Az a technológia, mely végleg visszaszorítaná őket, még nem jelent meg, vagy a háttérben várja a maga idejét.

Lézer nyomtatóAz első igazi forradalmi változást a nyomtatók között a lézernyomtató hozta a kb. 20 évvel ezelőtti megjelenésével. Jelenleg a tintasugaras nyomtatóval együtt a legelterjedtebb "nem ütő" nyomtató.A lézernyomtató a fénymásolókhoz hasonló működési elvű eszköz, teljes oldal egyidejű nyomtatására alkalmas. A másoló berendezés és a lézernyomtató között egyedül az a különbség, hogy a másológép fény és lencsék felhasználásával hozza létre a képet, míg a lézernyomtató a számítógéptől közvetlenül kapja azt meg. Gyenge lézersugárral vagy LED-sorral a számítógép irányításával elektromosan feltöltött szelén félvezetőréteggel bevont henger felületére rajzolja pontokból a jeleket és a grafikákat. A koncentrált fény hatására a megfelelő helyen megszűnik a henger felszínének töltése. A műanyag alapú festék a töltéssel rendelkező helyeken a forgódobra tapad, majd onnan a hozzásimuló papírra átragad, amelyre pedig mintegy 200 Celsius fokos hőmérsékleten ráégeti egy mángorlószerű hengerpár. A felbontása általában 300-600 dpi körüli. Csak egy példányt készít. Az átlagos sebessége 4-6 lap/perc. Elterjedésének akadálya az eszköz viszonylag magas ára, de az energia- és festékpor-takarékos új megoldásoknak köszönhetően alacsony a fajlagos költsége.A lézernyomtató jól elkülöníthető részekből épül fel.1. A Lézerfény-forrás:A lézerfény monokróm, tehát csak egyfajta hullámhosszúságú fényt bocsát ki a fényforrás. A nyomtatóknál általában félvezető lézert alkalmaznak, mely az infravörös (800-1200 nm), nem látható tartományban sugároz. A félvezető lézer könnyen modulálható, a ráadott tápfeszültség hatására sugároz, annak hiányában pedig nem, és mindezt nagyfrekvencián is megteszi. A moduláció itt a képpontok függvényében való villogtatást (sugárzást-nem sugárzást) jelenti. Egy 12 lap/perces nyomtató egy lapot 5 másodperc alatt kell, hogy kinyomtasson és ha mindezt 600 dpi-vel teszi, akkor ezt a villogtatást 6,5 Mhz frekvencián kell csinálnia, mivel egy lapon 33 millió pont van. A félvezető diódák ennél jóval nagyobb működési frekvenciára is képesek. A kisugárzott teljesítmény 5-15 mW, vagy annál nagyobb (a nyomtatási sebesség függvényében növelni kell). A sugárzás kb. 30 -os

238/77


kúpszögben történik, ezért a dióda után közvetlenül van egy lencse, mely párhuzamos fénysugarakat állít elő. Néhány nyomtatónál alkalmazzák a hélium-neon lézert, ez látható vörös fényt bocsát ki, viszont itt maga a forrás nem modulálható. Ezért találták ki a az ún. "akuszto-optikai" modulátort. Ez egy kristály, amin keresztül a lézersugár áthalad és megtörik a kristály rácsszerkezetén. Ha a kristályra hangfrekvenciás tartományú rezgést adunk, akkor a fénytörés mértéke megváltozik, eltérül a nyomtatási útvonaltól. Ezzel az eljárással tehát szintén elő lehet állítani egy adott ponton villogó sugarat, az információt a fénytörés változása hordozza, mely az akusztikus moduláció vezérléséből származik. A lézersugár-forrás után tehát a képtartalom függvényében villogó lézersugár van.2. Az eltérítő rendszer:Mivel a nyomtatási szélesség A4-es lap esetében 8 inch, s a teljes tartományban ennek a lézersugárnak kell a képpont információt biztosítania, ezért ezt a sugarat ilyen szélességben kell a az idő függvényében eltéríteni, hogy minden képpont a megfelelő pozícióba kerüljön. Az eltérítő egység egy nyolcoldalú, hasáb alakú forgó tükör, amely 8 inch szélességű pásztázó nyalábot állít elő. A tükröt általában üvegből készítik, a nyolc oldalát igen jó fényvisszaverő anyaggal vonják be. A tükör forgatását egy szénkefe nélküli egyenáramú motor végzi elektronikus fordulatszám-szabályozással. A tükör nyolc oldalának az eltérítés síkjában tökéletesen egybe kell esnie, különben a két sor egymásra rajzolódik, vagy túl nagy távolságban rajzolódik ki egymástól.3. Az optika:Az optika feladata a lézersugár fókuszálása, és a torzulások kiküszöbölése.A lézernyomtatás azon alapul, hogy egy hengerrel a papírlapra sztatikus töltést viszünk fel. Ez magához vonzza a töltés nélküli festékport, amit később a lézersugár melegít fel a megfelelő hőfokra, amitől a festék ráég a papírra. A rá nem égett festékport egy ellenkező töltésű hengerrel távolítjuk el a papírról. Az utóbbi hengert mechanikusan tisztítjuk. A hengerről a tisztítás után a felhasználatlan festékport újra feldolgozzák.

Hő nyomtatóNem ütő, pontelvű nyomtatók. A hőnyomtatók típusai:Hagyományos hőnyomtatóSpeciális hőérzékeny papír szükséges, amely hő hatására elszíneződik. Alacsony nyomtatási sebesség. Idővel a papír elszíneződik ill. a szöveg kihalványul.Modern hőnyomtatókHőérzékeny festékszalag alkalmazása, melyet a nyomtatófej a papírhoz szorít. A fejben keltett hő hatására a szalagra felhordott festékréteg megolvad és nyomot hagy a papíron.Előnye, hogy nem igényel speciális papírt, és a dokumentumok is időtállóak. Színes nyomtatásra is alkalmas.Elektrosztatikus nyomtatókNem ütő nyomtatók csoportjába tartoznak.Az elektrosztatikus nyomtatók típusai:Ionsugaras nyomtatóMűködési elve hasonlít a lézernyomtatókéhoz, de itt szelénhenger helyett különleges bevonatú alumínium henger segítségével történik a nyomtatás. A henger minden egyes pontját vezérelt ionnyaláb tölti fel, ezek a pontok magukhoz vonzzák a festéket, és azt egy nyomóhenger sajtolja a papírra.Mágneses nyomtatókA mágneses nyomtatás elve az elektrosztatikus nyomtatási elvhez hasonlít: a kép egy mágneses dobra kerül pontonkénti mágnesezéssel. A mágneses festékpor megtapad a kívánt helyeken, majd sajtolással kerül a papírra.

Rajzgépek (Plotter)A rajzgépek olyan speciális berendezések, amelyeket akkor alkalmazunk, ha grafikus formájú kimenő adatra van szükségünk, rajzok, térképek, diagramok stb. alakjában. A rajzgépek egy íróhegyet vezetnek a papíron. A rajz a toll két egymásra merőleges, X-Y irányú mozgásának eredőjeként jön létre. Síkplotterek esetében a rajzlapot egy táblán rögzítik, mely fölött az írócsúcs két, egymásra merőleges irányban mozog. A görgős papírmozgatású rajzgépnél a toll csak egy irányban mozog, a rá merőleges irányú vezérlést görgők végzik, behúzva a rajzlapot a megfelelő helyzetbe. A mai korszerű plotterek beépített processzoruk révén jelentős intelligenciával

238/78


rendelkeznek. Több különböző színű és/vagy vastagságú tollat kezelnek, nagy mennyiségű adatot képesek tárolni, és a működtető számítógéptől függetlenül, önállóan, a tollmozgásokat optimalizálva képesek dolgozni.

Egy plottert a következő jellemzők alapján minősíthetünk:- befogható rajzlap mérete (a térképészeti, építészeti, gépészeti rajzok nagyobb felületet igényelnek);- rajzlap anyaga (papír, film, pausz, műanyag);- tollak száma (a többféle toll színeivel, illetve különböző vonalvastagságokkal növeli a rajz szemléletességét);- használható tollfajta (meghatározza a rajz minőségét; lehet: tustoll, golyóstoll, rostirón, kerámiahegyű toll);- gyorsulás (a toll nyugalmi helyzetből indulva mennyi idő alatt éri el a maximális sebességét);- tengelyirányú tollsebesség (ez a toll maximális rajzolási sebessége);

E két utóbbi adat határozza meg a plotter igazi jellemzőjét, a rajzolási sebességet. Sok hosszú, egyenes vonal rajzolása vagy satírozás során jól érzékelhető a nagy sebesség előnye. Azok az ábrák, melyeken sok kis ív van, vagy pedig sok, nem csatlakozó vonaldarabkákból állnak, a nagy gyorsulású plotterrel kényelmesebben állíthatók elő. A gyorsulás és sebesség maximális értékét a rajzolócsúcs minősége is jelentősen befolyásolja. Nem biztos, hogy egy egyszerűbb toll tudja olyan sebességgel "folyatni" a tintát, mint amilyen sebességet a léptetőmotorok meg tudnak valósítani. Nagyobb sebesség esetén általában olyan eszközöket használnak, amelyeknél nemcsak a gravitáció segíti a tintát a tollból kifolyni, hanem az eszközben túlnyomás uralkodik.- pontosság (megmutatja, hogy a plotter milyen pontosan tud ráállni egy adott pontra [a toll, a rajzlap, a páratartalom, stb. mind befolyásolja ezt a jellemzőt] );- ismételhetőség (a toll mennyire képes a kiindulási helyére visszatérni);- felbontás (a toll lehetséges legkisebb elmozdulása); - méret és súly (meghatározza, hogy hova és hogyan lehet az eszközt elhelyezni).

Kiegészítő anyag:

Tulajdonságok:

Sebesség:Hány lapot képesek percenként kinyomtatni. Ez az érték nagyon széles skálán mozog. Vannak nyomtatók, melyek egy sima szöveges oldalt is csak több perc alatt nyomtatnak ki, de olyanok is, melyek percenként akár 200 oldalt is kinyomtatnak. A sebesség azonban attól is függ, hogy mit akarunk kinyomtatni, s hogy milyen minőségben. Színes oldalak kinyomtatásához mindig több idő kell.

Felbontás:Ennek csak pontelvű nyomtatók esetén van értelme. Itt a felbontás azt jelenti, hogy milyen apró pontokból tevődik össze a kép, azaz hány pontot helyez el egy hüvelyk hosszon. Mértékegysége a DPI (dot per inch). Minél nagyobb ez az érték, annál szebb a nyomtatás.

Parancsnyelvek:Milyen parancsnyelve(ke)t ismer a nyomtató, azaz milyen számítógépes programmal vezérelhető.

Szín:Képes-e színes nyomtatásra a nyomtató.

Papírkezelés:- külön lapokra vagy leporellóra nyomtat,- van-e papíradagolója, s abba mennyi lap fér,- képes-e A/3-as lapra, borítékra, fóliára nyomtatni.

Csatlakozás a számítógéphez:

238/79


- soros porton át- párhuzamos porton át (ez a leggyakoribb)- infravörös porton át- SCSI csatoló segítségével stb.

Nyomtató-vásárlási szempontok:Egyéb szempontok, melyeket nyomtató vásárlásakor figyelembe kell venni- ár és az üzemelés költsége- méret- terhelhetőség (pl. hány lap kinyomtatása után várható az elhasználódás)- energiaigény- kezelés egyszerűsége (pl. van-e kezelőpanel)- bővíthető-e egyéb eszközökkel, funkciókkal- van-e beépített lapolvasója- mire akarjuk használni:- ha sokat kell nyomtatnunk, s nem számít a minőség, jó a mátrixnyomtató- ha keveset kell nyomtatnunk, s elég a közepes minőség, elég a tintasugaras nyomtató- ha sokat kell nyomtatnunk, jó minőségben, akkor lézernyomtatóra van szükségünk.Az egyes nyomtatási eljárások előnyei és hátrányai:

Impact Non-impact

Karakternyomtató+ nagyon jó szövegminőség- lassú- drága- hangos- grafika nem nyomtatható- korlátozott betűtípus

Hőnyomtató+ grafika nyomtatható+ jó nyomtatási minőség+ nagyon jó színes nyomtatási lehetőség- lassú- drága anyagfelhasználás- speciális festékek szükségesek

Mátrixnyomtató+ gyors + olcsó + különböző betűtípusokkal tölthető + univerzálisan használható + grafika is nyomtatható + színes nyomtatás lehetősége + kielégítő nyomtatási minőség - hangos

Tintasugaras nyomtató+ gyors+ olcsó+ halk+ grafika nyomtatható+ jó minőség- drága tintapatronok- nem megfelelő használatnál zavarra hajlamos

Lézernyomtató+ halk+ felbontástól függően jó és nagyon jó minőség+ grafika nyomtatható+ gyors+ PostScript-kezelés- magasabb beszerzési és nyomtatási költségek

238/80


Szakkifejezésekpontelvű nyomtató, karakternyomtató, sornyomtató, lapnyomtató, ütő, nem ütő, Mágneses nyomtató, Ionsugaras nyomtató, Elektrosztatikus nyomtató, Hő nyomtató, Lézer nyomtató, Tintasugaras nyomtató, Mátrix nyomtató, Íróláncos nyomtató, Íróhengeres nyomtató, Margarétakerekes nyomtató, Gömbfejes nyomtató.

238/81



A perifériák típusai és főbb jellemzőik Mágneses elvű háttértárak memóriák (fizikai működési elvük, logikai felépítésük,

feladatai, csoportosításuk) Optikai, magneto- optikai elvű háttértárak memóriák (fizikai működési elvük, logikai

felépítésük, feladatai, csoportosításuk)

Mágneses elvű háttértárak

Számítógépek felépítéseA Neumann elvű számítógépek elméleti felépítésePerifériákPerifériák főbb típusai be és kimenet szerint csoportosítva

BemenetEgérBillentyűzetScanner

KimenetMonitorNyomtatóHangszóró

HáttértárakMágneses elvű háttértárak

Mágneses elvű háttértárolók működési elveA mágneses jelrögzítés elveTárolás mágneses adathordozónFloppyStreamerWinchester

Működési elveSzakkifejezések

Számítógépek felépítéseA számítógép eredményes működéséhez számos berendezés, egység összehangolt tevékenységére van szükség. Hardvernek nevezzük a számítógép „kézzel fogható részeit”, pontosabban mechanikus és elektronikus építőelemeinek, alkatrészeinek összességét. Szoftver nélkül azonban nem tudjuk a számítógépet használni. A szoftver a számítógép működtetéséhez, valamint a feladatok megoldásához használt programok összességét jelenti. Mindezen erőforrások együttes működése biztosítja a számítógépes feladatmegoldás lehetőségét. A számítógép logikai felépítését mutatja be a következő ábra:

A ma használt számítógépek felépítését, működését nagyban meghatározzák a Neumann elvek. A külvilágból az adatok, információk a számítógép input egységén keresztül jutnak a központi egységbe, ahol a feldolgozás történik.

238/82


A Neumann elvű számítógépek elméleti felépítése

központi egység központi feldolgozó egység (Central Processing Unit)

o központi vezérlő egység (Control Unit)o aritmetikai-logikai egység (Arithmetical-Logical Unit)o regiszterblokko gyorsítómemória (cache)o matematikai társprocesszor (Floating Point Unit)

operatív tár (memória) perifériák

input perifériák (pl. billentyűzet, egér, szkenner stb.) output perifériák (pl. monitor, nyomtató, hangszóró stb.) i/o perifériák (háttértárak pl. merevlemez, CD vagy DVD, floppy stb.)

PerifériákPerifériának nevezzük a számítógép központi egységéhez kívülről csatlakozó eszközöket, melyek az adatok ki- vagy bevitelét, illetve ki és bevitelét is (Háttértárak).

Perifériák főbb típusai be és kimenet szerint csoportosítva:BemenetEgér:A számítógépes egér (röviden egér, angolul computer mouse) egy kézi mutatóeszköz számítógépekhez, egy kis, kézhez álló tárgy egy vagy több gombbal. Az egér belsejében található érzékelő felismeri és továbbítja a számítógép felé az egér mozgását egy sima felületen. Az egér mozgatása többnyire a monitor képernyőjén megjelenő kurzor helyzetét befolyásolja. Az egér gombjainak használatát kattintásnak nevezik. Az egér a billentyűzet mellett az egyik legfontosabb beviteli eszköz. Többféle típusa van: mechanikus, görgős, infra, hanyattegér.

Billentyűzet: A billentyűzet az írott szöveg bevitelére szolgál, valamint befolyásolható vele a számítógép működése.

Scanner:A szkenner (más néven lapolvasó) a számítógép olyan perifériája, mely szövegek, képek digitalizálására, számítógépbe való bevitelére szolgál. legelterjedtebb a síkágyas scanner.

Kimenet Monitor:Manapság a számítógép legfontosabb kiviteli egysége (perifériája) a televíziókhoz hasonló számítógép-képernyő vagy monitor. A monitort egy kábel köti össze a videó adapterrel (videókártya), mely utasításai alapján jeleníti meg a kívánt képet.

Nyomtató:A nyomtató, vagy angolul printer, olyan hardver, kimeneti periféria, mely arra használható, hogy a digitális adatokat megjelenítse nem elektronikus formában, általában papíron.

238/83

http://hu.wikipedia.org/wiki/Vide%C3%B3k%C3%A1rtya

http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Adapter&action=edit&redlink=1

http://hu.wikipedia.org/wiki/Telev%C3%ADzi%C3%B3

http://hu.wikipedia.org/wiki/Perif%C3%A9ria

http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kiviteli_egys%C3%A9g&action=edit&redlink=1


Hangszóró:Hangszórónak nevezzük azokat az elektronikai eszközöket, amelyek elektromos jelet hallható hanggá alakítanak.

HáttértárakA háttértárakon adatok és programok tárolását végzi a gép, a feldolgozás eredményét pedig az output egységen keresztül közli a külvilággal. A háttértárakat többféle képen csoportosíthatjuk, tárolási kapacitás, elérési sebesség, működési elv.

Mágneses elvű háttértárakMágneses elvű háttértárolók működési elve A háttértárak kétirányú adatfolyamot tesznek lehetővé. Itt az az igényünk, hogy NE legyen konverzió, azaz a tárolás (későbbiekben majd a beolvasás, visszaírás) igazodjon a központi egységhez számrendszeréhez. További igényünk a háttértárakkal kapcsolatban az, hogy megfelelő időn belül kezelje le az adatokat, tehát a sebesség nem elhanyagolható szempont (már csak azért sem, mert a háttértár a számítógép relatíve leglassabb alkatrésze). Szintén fontos az adatbiztonság és az élettartam, hiszen azért tárolunk adatokat, mert szeretnénk, hogy azokat később is elő lehessen venni. Megjegyzés, hogy a RAM-okkal ellentétben a háttértárakon tárolt információ a gép kikapcsolása után is megmarad.

A mágneses jelrögzítés elveEgy nem mágnesezhető mechanikai hordozóanyagra mágnesezhető réteget (vas, kobalt, nikkel ötvözeteket) visznek fel. A mágnesezhető réteg úgy tekinthető, mintha elemi mágnesekből állna, amelyek egy tekercs előtt haladnak el. Ha a tekercsbe megfelelő áramot vezetünk, az elemi mágnesek egyik vagy másik irányba mágneseződnek attól függően, hogy milyen irányú az áram a tekercsben. Az elemi mágnesek ezt az állapotukat hosszú ideig megtartják. Ha ezután a mágneses adathordozót ismét elmozdítjuk egy tekercs előtt, amelyben természetesen nem folyik áram, akkor ezek az elemi mágnesek elhaladva a tekercs előtt, abban feszültséget hoznak létre, indukálnak. Ez az indukált feszültség a rögzített jelnek felel meg, amit a gépben megfelelően felerősítve és átalakítva vezérlésre használhatunk.

Tárolás mágneses adathordozónAz anyagok mágneses tulajdonságait elemi köráramok határozzák meg. Az elektronok mag körüli (pályamomentum) és tengely körüli mozgása (spin) az anyagok mágneses jellemzőinek forrása. A pályamomentum és spin viszonya határozza meg a para-, dia-, ferromágneses tulajdonságokat. Információk tárolására a ferromágneses anyagok egyik csoportja alkalmas. Ha külső mágneses térnek tesszük ki ezeket az un. kemény mágneses anyagokat (pl. króm-dioxid), akkor a gerjesztés megszüntetésével az anyag nem áll vissza semleges állapotába, hanem visszamaradó, remanens mágnességet mutat. Megőrzi a gerjesztő tér irányát. Tehát gerjesztő térrel információkat írhatunk az anyagba. A ferromágneses anyagban nagyszámú atom mutat gerjesztéskor azonos mágneses irányultságot. Az anyag egy irányban mágnesezett tartományait Weiss-celláknak nevezzük. Az írás folyamata látható a 3.2.-1. ábrán. Rögzítéskor a fej és a mágneses hordozó egymáshoz képest mozog. A rögzítendő információ idő függvény, a tárolás valójában térbeli leképzést jelent. Az írófej lényeges tulajdonsága a rés, itt a mágneses indukcióvonalak kitüremkednek és a mágneses hordozón keresztül záródnak.

238/84

http://hu.wikipedia.org/wiki/Hang

http://hu.wikipedia.org/wiki/Elektronika


Floppy A hajlékonylemezes meghajtó (floppy disk drive, FDD) adathordozója a hajlékony mágneslemez (floppy disk). A meghajtó a számítógépbe van építve, míg az adathordozó cserélhető. Ha írunk a lemezre vagy olvasunk róla, egy elektromotor megforgatja a lemezt. A lemezt két író-olvasó fej (pici elektromágnes) veszi közre, melyek sugárirányban mozoghatnak. A fej bitsorozatokat ír, amelyek a lemezen rendkívül kicsi (mikrométer nagyságrendű) mágnesezett tartományok. A lemez egy vékony, hajlékony műanyag korong, mindkét oldalán jól mágnesezhető anyaggal bevonva, műanyag burkolat védi a szennyeződésektől. A lemezeket óvni kell a magas hőmérséklettől és az erős mágneses hatásoktól! A lemez mérete többféle lehet. A normállemez 8” (8 coll vagy inch) a minilemez 5,25”, mikrolemez 3,5”, a kompaktlemez 3” átmérőjű. A leggyakrabban 3,5”-os lemezt használunk, melynek hétköznapi elnevezése „kislemez”. A lemezek burkolatán különböző nyílások vannak: nyílás az író-olvasó fej számára, indexlyuk a lemez helyzetének érzékelésére, írásvédő nyílás. A 3,5”-os lemezek esetén a fejnyílást fedőlap zárja el, amely a meghajtóban automatikusan kinyílik. Az 5,25”-os lemezek esetén, ha az írásvédő nyílást leragasztjuk, a lemezre nem lehet írni. Ez a megoldás védelmet nyújt a véletlen törlés és a vírusok ellen. A 3,5”-os lemez esetében ugyanezt a hatást érhetjük el, ha a sarkában lévő írásvédő ablakot kinyitjuk. A lemezt első használat előtt formázni kell. Ezzel a művelettel válik a lemez adattárolásra alkalmassá. A formázást az előre formázott lemezek esetén már a gyártás során elvégzik. Formázáskor a lemezen koncentrikus körök vagy sávok (trackek), majd a sávokon belül szektorok alakulnak ki. E kettő tartja nyilván az egyes állományok fizikai helyzetét a lemezen. A lemezeken található rövidítések jelentése: DS= Double Sided - kétoldalas lemez, DD =Double Density - dupla írássűrűség HD = High Density - magas felbontású. A floppy előnye, hogy cserélhető, olcsó, a számítógépek közötti adatcsere egyik eszköze, de hátránya, hogy kis kapacitású és lassú.

StreamerSzalagos meghajtó archiválási célra, típusai DC (15kbps) és DAT (180kbps). A mágnesszalagos (streamer) egységek az adatok átmeneti vagy hosszabb idejű tárolására használatosak a számítástechnikában, segítségükkel digitális információt rögzíthetünk mágnesszalagon. A kazetta 2,2 Gbyte tárolására is képes.

WinchesterMerevlemezes tároló (hard disk drive, HDD). Adathordozója merev, mágnesezhető felületű (fém) lemezkorong. A lemezek itt nem cserélhetők, ugyanis a meghajtóval egybeépítettek, és több is lehet egymás felett egy tengelyen. A lemezek és a meghajtó légmentesen záródó tokban helyezkednek el, mert az oldalakhoz tartozó író-olvasó fejek olyan közel vannak a lemezfelülethez (0,3 μm), hogy egy porszem is komoly károkat okozhat. A jelrögzítés módja hasonló a floppy-nál megismertekkel: az adatok tárolása koncentrikus körökben elhelyezkedő sávokban és szektorokban történik. Újdonság azonban, hogy a lemezek egymás feletti sávjait cilindereknek nevezik, a tárolás pedig klaszterekben, a szektorok logikailag

238/85


összetartozó csoportjában történik. A winchester lemezei együtt forognak, jóval gyorsabban, mint a floppy. További, jelentős különbség van a tárolható adatok mennyiségében is: a winchesterek tárolókapacitása Gigabyte nagyságrendű, tehát nagy kapacitású, gyors háttértár. Legtöbbször a számítógép házában található, nem cserélhető, de léteznek kivehető merevlemez-meghajtók is (mobil rack-ek) és hordozható, külső winchesterek is.

Működési elveA merevlemez olyan berendezés, mely az adatokat mágnesezhető réteggel bevont lemezeken tárolja, melyet a forgó lemez fölött mozgó író/olvasó fej ír, vagy olvas. A lemezek állandóan forognak, forgási sebességüket rpm-ben adják meg (Rotation Per Minute, azaz fordulat per perc; általában 5400 – 7200, SCSI csatolásúaknál 10000 – 15 000 közötti). A fej körülbelül 1 (Hitachi, régebben IBM meghajtókban 0,19) nanométeres légpárnán repül a lemezek felett, ezért egy apró porszem is tönkreteheti a lemezeket! Összeszerelésük ezért speciális körülmények között, pormentes üzemcsarnokban, úgynevezett "tisztatérben" történik. Egy winchesterben több lemez is van: mindegyikhez két fej tartozik: alul-felül egy. Mivel az azonos fej, és lemezszámú meghajtók kapacitása eltérő lehet, a végleges kapacitást és a adattárolásra használt területeket a gyártás során, úgynevezett "szervóírással" alakítják ki. A HDD-beli lemezeket azonos központú, különböző sugarú körök tagolják, ezeket sávoknak (trackeknek) nevezzük. A sávok azonosítása számokkal történik, a legkülső sáv a 0-s sorszámú. Azokat a sávokat melyek egymás alatt helyezkednek el cilindernek nevezzük. A sávokat tovább lehet bontani ún. szektorokra. Ezeket is sorszámozzák, ezek eggyel kezdődnek. A könnyebbség kedvéért a winchester 3-4 szektort együtt szokott kezelni, ezek a szektorcsoportok, a clusterek.

SzakkifejezésekNeumann elv, Perifériák, Memória, CPU, buszrendszer

Mágneses elvű háttértárak

Számítógépek felépítésePerifériákPerifériának nevezzük a számítógép központi egységéhez kívülről csatlakozó eszközöket, melyek az adatok ki- vagy bevitelét, illetve ki és bevitelét is (Háttértárak).

Háttértárolók csoportosítása1. Mágneses elvű háttértárolók

véletlen elérésű (floppy, merevlemez) sorfolytonos elérésű (szalagok)

2. Optikai háttértárolók (CD, DVD): mindkettő spirális szerkezetű, a mágneses adathordozóknál nagyobb kapacitású, más elven működő adathordozó.

A háttértároló perifériákra két fő okból van szükség:

238/86


az adatok a gép kikapcsolása után bármilyen hosszú ideig tárolhatók legyenek (merevlemez, szalagok archiváláshoz)

az operatív memória kapacitásának kibővítése cserélhető adathordozókkal elvileg végtelenig (floppyk)

Mágneses elvű háttértárakMágneses elvű háttértárolók működési elve

A háttértárak kétirányú adatfolyamot tesznek lehetővé. Itt az az igényünk, hogy NE legyen konverzió, azaz a tárolás (későbbiekben majd a beolvasás, visszaírás) igazodjon a központi egységhez számrendszeréhez. További igényünk a háttértárakkal kapcsolatban az, hogy megfelelő időn belül kezelje le az adatokat, tehát a sebesség nem elhanyagolható szempont (már csak azért sem, mert a háttértár a számítógép relatíve leglassabb alkatrésze). Szintén fontos az adatbiztonság és az élettartam, hiszen azért tárolunk adatokat, mert szeretnénk, hogy azokat később is elő lehessen venni.

Megjegyzés, hogy a RAM-okkal ellentétben a háttértárakon tárolt információ a gép kikapcsolása után is megmarad.

A mágneses jelrögzítés elveEgy nem mágnesezhető mechanikai hordozóanyagra mágnesezhető réteget (vas, kobalt, nikkel ötvözeteket) visznek fel. A mágnesezhető réteg úgy tekinthető, mintha elemi mágnesekből állna, amelyek egy tekercs előtt haladnak el. Ha a tekercsbe megfelelő áramot vezetünk, az elemi mágnesek egyik vagy másik irányba mágneseződnek attól függően, hogy milyen irányú az áram a tekercsben. Az elemi mágnesek ezt az állapotukat hosszú ideig megtartják. Ha ezután a mágneses adathordozót ismét elmozdítjuk egy tekercs előtt, amelyben természetesen nem folyik áram, akkor ezek az elemi mágnesek elhaladva a tekercs előtt, abban feszültséget hoznak létre, indukálnak. Ez az indukált feszültség a rögzített jelnek felel meg, amit a gépben megfelelően felerősítve és átalakítva vezérlésre használhatunk.

-> -> <- -> <- ->0 0 1 0 1 0

Tárolás mágneses adathordozón

Az anyagok mágneses tulajdonságait elemi köráramok határozzák meg. Az elektronok mag körüli (pályamomentum) és tengely körüli mozgása (spin) az anyagok mágneses jellemzőinek forrása. A pályamomentum és spin viszonya határozza meg a para-, dia-, ferromágneses tulajdonságokat. Információk tárolására a ferromágneses anyagok egyik csoportja alkalmas. Ha külső mágneses térnek tesszük ki ezeket az un. kemény mágneses anyagokat (pl. króm-dioxid), akkor a gerjesztés megszüntével az anyag nem áll vissza semleges állapotába, hanem visszamaradó, remanens mágnességet mutat. Megőrzi a gerjesztő tér irányát. Tehát gerjesztő térrel információkat írhatunk az anyagba. A ferromágneses anyagban nagyszámú atom mutat gerjesztéskor azonos mágneses irányultságot. Az anyag egyirányban mágnesezett tartományait Weiss-celláknak nevezzük. Az írás folyamata látható a 3.2.-1. ábrán. Rögzítéskor a fej és a mágneses hordozó egymáshoz képest mozog. A rögzítendő információ idő függvény, a tárolás valójában térbeli leképzést jelent. Az írófej lényeges tulajdonsága a rés, itt a mágneses indukcióvonalak kitüremkednek és a mágneses hordozón keresztül záródnak.

238/87


Hajlékonylemez

A Hajlékonylemez másnéven Floppy mágneses elven működő cserélhető adathordozó. Fontos hogy a floppy meghajtó (FDD), és a Floppy lemez (FD) elválaszthatóak egymástól. Az olvasóegység szokásos jele a számítógépekben „A:”. A manapság használt lemezek 3,5” méretűek, kétoldalas (Double Side,DS,2S) Fontos jellemzője a lemezeknek az írássűrűség(denzitás) amely megmondja milyen sűrűn helyezkedjenek el az adatok a lemezen, a mai lemezek 4x-es írássűrűségűek ami 1,44MB-ot képes tárolni.

Szerkezete:

Streamer

Szalagos meghajtó archiválási célra, típusai DC (15kbps) és DAT (180kbps). A mágnesszalagos (streamer) egységek az adatok átmeneti vagy hosszabb idejű tárolására használatosak a számítástechnikában, segítségükkel digitális információt rögzíthetünk mágnesszalagon. A kazetta 2,2 Gbyte tárolására is képes.

238/88

Sávok

Szektor


(Mágnesszallagos háttértároló)

Mágnesszalagos adatrögzítés

Rögzítés előtt a szalag mágnesezettséget nem mutat. Az adat 8 bites formában (1 bájt) adott, ehhez igény szerint paritás bit kapcsolható. Az egyes bitek a szalagon egymás melletti párhuzamos csatornákon rögzíthetők. Egyik lehetséges kódolási eljárásnál a logikai 1 értéknek a szalag mágnesezése felel meg, a logikai 0-nál nincs mágnesezés (3.2.1.-1. ábra).

De lehetséges a logikai 1 értékhez + remanens mágnességet, a logikai 0-hoz - remanens mágnességet rendelni. A szalagon célszerű szinkron jeleket is rögzíteni, ezáltal a szalag nyúlása nem okozhat olvasási hibát.

Merevlemez

A merevlemez (HDD Hard Disk Drive vagy winchester),. A mágneses elven működő háttértárolón helyezkedik el a mai PC-ben az adataink többsége: mivel a winchester rendelkezik a legnagyobb tárolókapacitással, leggyorsabb adat átviteli sebességgel. Lényeges, hogy a hajlékonylemezekkel ellentétben a winchestereknél az adathordozó lemezt és az olvasóberendezést egybe építik.Feladata a számítógép üzemelése során az adatok tárolása, hogy áramhiány esetén is adataink ne vesszenek el. Igen nagy mennyiségű adat tárolására képes. Ezt úgy oldották meg, hogy több korongot író/olvasó fejjel együtt egymás alá építve helyeznek el nagy vákuumú, zárt dobozba. A nagy vákuum azért kell, mert nem engedi a porszemcsék létezését melyek megkarcolnák a korong felületét ekkora sebességnél és fizikailag rongálnák a háttértárat. Kapacitásuk 20Mbyte-tól Gbyte-os méretekig változik. Hozzáférési idejük jobb mint a floppyknak. (~75 msec) Ez annak köszönhető, hogy a lemezek

238/89


állandó forgásban vannak a gép kikapcsolásáig, így a felpörgetés illetve leállítás ideje nem adódik hozzá az elérési időhöz. A winchestert particionálhatjuk, az így keletkezett partíciók úgy kezelhetők, mintha önálló HDD-k lennének. Ennek fontossága az, hogy 1 partíción csak 1 operációs rendszer lehetséges általában. Jellemző adata még a fordulatszáma is, minél nagyobb ez az érték annál gyorsabb az adatokhoz való hozzáférés.

Működési elveA merevlemez olyan berendezés, mely az adatokat mágnesezhető réteggel bevont lemezeken tárolja, melyet a forgó lemez fölött mozgó író/olvasó fej ír, vagy olvas. A lemezek állandóan forognak, forgási sebességüket rpm-ben adják meg (Rotation Per Minute, azaz fordulat per perc; általában 5400 – 7200, SCSI csatolásúaknál 10000 – 15 000 közötti). A fej körülbelül 1 (Hitachi, régebben IBM meghajtókban 0,19) nanométeres légpárnán repül a lemezek felett, ezért egy apró porszem is tönkreteheti a lemezeket! Összeszerelésük ezért speciális körülmények között, pormentes üzemcsarnokban, úgynevezett "tisztatérben" történik. Egy winchesterben több lemez is van: mindegyikhez két fej tartozik: alul-felül egy. Mivel az azonos fej, és lemezszámú meghajtók kapacitása eltérő lehet, a végleges kapacitást és a adattárolásra használt területeket a gyártás során, úgynevezett "szervóírással" alakítják ki. A HDD-beli lemezeket azonos központú, különboző sugarú körök tagolják, ezeket sávoknak (trackeknek) nevezzük. A sávok azonosítása számokkal történik, a legkülső sáv a 0-s sorszámú. Azokat a sávokat melyek egymás alatt helyezkednek el cilindernek nevezzük. A sávokat tovább lehet bontani ún. szektorokra. Ezeket is sorszámozzák, ezek eggyel kezdődnek. A könnyebbség kedvéért a winchester 3-4 szektort együtt szokott kezelni, ezek a szektorcsoportok, a clusterek.

A merevlemezeknél használt csatlakozófelületek (amin keresztül a számítógéphez csatlakoztatható):

SCSI IDE (E-IDE, ATA, UDMA) USB PCMCIA

238/90


A merevlemezek adatsűrűsége két tényezőtől függ:

Sávsűrűség : azt mutatja meg, hogy colonként (2,54 cm) hány sáv található meg a lemezen (TPI - Track Per Inch),

Lineáris sűrűség : a sáv adott hosszán eltárolt adatbitek számát mutatja.

SzakkifejezésekNeumann elv,Streamer

Optikai, magneto- optikai elvű háttértárak memóriákHáttértár fogalma:A háttértár olyan számítógépes hardver elem, mely adatokat tárol, és azokat a számítógép kikapcsolása után is megőrzi. A mai számítógépek leggtöbbje digitális, azaz számokkal dolgozik, minden adatot (kép, hang, egyéb) számokká alakítva kap meg, így számokat dolgoz fel és azokat kell, hogy eltárolja. A tároló eszközök különböző (mechanikai, mágneses, elektronikus és optikai) elveken tárolják az adatokat.

238/91


Optikai

Működés elveAz optikai rendszerben található lézersugár hullámhossza 780 nm, tehát a nem látható infravörös tartományba esik. A letapogatás során az optikai fejből egy alacsony teljesítményű lézersugár fókuszálódik a lemeztányér felületére. A fókuszált sugár átmérője 1 µm. A visszavert fény az optikai fejbe jut, majd egy tükörrendszer vetíti egy fényérzékelő elemre. Különböző mennyiségű fény verődik vissza a lyukakról és az ép felületekről. A modulált visszavert fény az optikai fej fényérzékelőjében elektromos jellé alakul. Az optikai rendszer lézersugara a lemezt alulról éri, a polikarbonát hordozón áthatol és közben megtörik. A fénytörésnek, a lemez vastagságának és a beérkező lézersugár kúpszög színuszának megfelelően a lemez felületén még 800 µm átmérőjű fényfolt a fényvisszaverő felülethez érve már csak 1 µm átmérőjű lesz (5. ábra). Ennek az óriási előnye az, hogy a lemez felületére kerülő apró szennyeződés (0,5 mm-nél kisebb) nem befolyásolja jelentősen az olvasás megbízhatóságát. Ha az ép lemezfelületre fókuszálják a lézersugarat, a beérkező sugár kb. 70%-a visszaverődik a lemezfelületről. A lyukak mélysége a lézer hullámhossz negyedével egyenlő (125 nm). A lyukakról visszaverődő sugár fél hullámhosszal kevesebb utat tesz meg, és a beérkező sugarak jó részét kioltja. Így a visszavert sugár (a lyukak rosszabb tükrözőképessége miatt) jelentősen kisebb, mint az ép felületről visszavert sugáré (kb. 25%). Tehát a lézersugár tulajdonképpen az apró "dudorokról" verődik vissza.

CD Méreteit tekintve a CD általában 120 mm átmérőjű, és 1,2 mm vastag. CD-ROM(adat, préselt)CD-RWItt az adattároló réteg ezüst, indium, antimon és tellúr ötvözetét tartalmazza, melynek lényege, hogy íráskor és törléskor, a lézer a lemez felületét két különböző hőmérsékletre hevíti fel az olvadáspont fölé, vagy hosszabban a kristályosodási hőmérséklet felé. Ez alapján lehűléskor amorf vagy kristályos struktúra keletkezik a polikarbonát rétegben. Az így keletkezett zónákhoz különböző reflexiós értékek tartoznak, amelyeket a lézer olvasáskor érzékel. Egy ilyen CD akár egymilliószor is törölhető, ill. újraírható. CD-RA lemez fő része a polikarbonát réteg, mely többszörös feladatot lát el. Alsó rétege védi a lemezt a mechanikai sérülésektől. A réteg maga biztosítja, hogy a lézer akadálytalanul jusson el az adathordozásra alkalmas barázdákhoz, amelyek a polikarbonát réteg felső részén helyezkednek el. Ezek a barázdák beíratlan állapotban a következő réteggel, a fényérzékeny

238/92


szerves színezékkel vannak lefedve. A barázdák vezetik a lézert, amely a festékrétegbe "égeti" az információkat. Így alakulnak ki az ún. bemélyedések (pit) és a mezők (steg), amelyek meghatározzák, hogy olvasáskor a lézer visszaverődik vagy elnyelődik-e. Az üregek és a szintek egyetlen folytonos spirálban kerülnek felírásra. A festékréteget a fényvisszaverő réteg követi, amely legtöbbször nem más, mint egy leheletfinom arany-, ill. alumíniumréteg. A lemez legfelső rétege egy védő lakkréteg, amely alkalmas a tartalomra vonatkozó információk felvitelére.

Audió CD gyártásaAz audió CD (CD-DA) gyártására öt különböző lépcsőfokot dolgoztak ki

adatelőkészítés (premastering) mesterlemez készítés (mastering) nyomólemez készítés (electroforming) sokszorosítás fröccsöntéssel ellenőrzés/csomagolás

DVD Mikor a CD-ROM formátumú lemezt a piacra dobták, nagyon sokan azt hitték, hogy a 650 Mbájtos kapacitás felesleges, mert igazából ez a tárhely sosem lesz kihasználva. Ez egy óriási téves hiedelem volt mind a CD-ROM, mind a merevlemezek, mind pedig a számítógép teljesítményét illetően.A különböző (interaktivitást is megkövetelő) mozgóképes alkalmazásokhoz a CD-ROM tárkapacitása nagyon kevésnek bizonyult, ezért számos nagyobb cég (a filmipar nyomása hatására is) egy új adathordozó kifejlesztését tűzte ki célul. A Warner Brothers vezette cég 1994-ben az új adathordozóval szemben a következő követelményeket állította fel:

a kép a fogyasztói rendszereknél jobb minőségű legyen; egyetlen lemezre férjen el egy teljes film (135 perc) surround és egyéb jó minőségű hangrendszerekkel legyen kompatibilis a lemezen 3-5 nyelvű szöveg kísérhesse a képet másolás ellen védett legyen több képméretarány közül lehessen választani

238/93


a tartalom több változata legyen a lemezen legyen korhatárhoz köthető a film megnézése

DVD-ROM(adat, préselt)

DVD-RW(Újraírható)

DVD-R(egyszer írható)

DVD lemez típusai rétegek szerint:DVD5A legegyszerűbb DVD-lemez. Kapacitása 4,7 Gbájt, mivel csak egyoldalas és egyrétegű. A két összeragasztott polikarbonát hordozó közül csak az egyiken hoznak létre lyukakat, a másik üres marad. DVD98,5 Gbájt tárolókapacitású, kétrétegű, egyoldalas lemez.Gyártására két módszert dolgoztak ki. Az első szerint a két réteget egy-egy 0,6 mm vastag lemez felületén alakítják ki, majd a lemezeket átlátszó ragasztóval (UV fénnyel kezelt fotopolimer) összeragasztják. A második rétegben lyukak helyett kiemelkedéseket gyártanak, hogy ragasztás után lyukaknak látszanak. Az alsó rétegre tükörfelület kerül, hogy a lézersugár a felső rétegre is tudjon fókuszálni. Gondot jelenthet, hogy a belső réteg olvasásakor kicsit látható a külső réteg is, ami csökkenti a jel/zaj viszonyt. A megbízhatóbb olvasás érdekében ezért a kétrétegű lemezeknél a lyukak minimális méretét kicsit megnövelték. A második módszer a gyártásnál az, hogy az egyik hordozóban alakítják ki a két réteget, és a másik hordozó üres. A kezdet azonos az előző módszerrel: az egyik hordozót polikarbonátból fröccsöntik, és vékony rétegben féligáteresztő tükröt hoznak létre rajta. A második réteg létrehozásához különleges ún. 2-P eljárású technikát alkalmaznak. Végül az egészet befedik tükröző felülettel és a két lemezt összeragasztják. A DVD17-lemez is így készül, csak ott mindkét lemezen két réteget hoznak létre. DVD109,4 Gbájt kapacitású kétoldalas lemez. A gyártás hasonlóképpen történik, mint a DVD5-lemeznél, csak itt mindkét 0,6 mm vastagságú lemezben kialakítanak lyukakat az összeragasztás előtt. A második oldal olvasásához a lemezt a meghajtóban meg kell fordítani. DVD17Két rétegű, két oldalú, 17 Gbájt kapacitású, legbonyolultabb gyárthatóságú lemez. A gyártás hasonló a DVD9-nél leírtakkal. Itt a két lemezt külön gyártják és összeragasztják.

Magneto- optikaiA mágneses és az optikai technológia ötvözésével jöttek létre a magneto - optikai lemezek, melyek többször írhatók és olvashatók. Ez az eljárás ötvözi a mágneses perifériák törölhetőségét az optikai elvű tárolók igen nagy kapacitással. A felíráshoz és a törléshez mágneses térre és lézerfényre egyaránt szükség van, az olvasás azonban csak lézerfénnyel történik. Gyártáskor a fémrétegen homogén mágnesezettséget alakítanak ki. Ezt az állapotot tekintik a lemez kezdeti, vagy törölt (logikai nullát tartalmazó) állapotának. Az írás során a lézersugár a lemez egy (kis) pontját a Curie - pontig melegíti fel, melynél a lemez felületi rétege elveszíti mágneses tulajdonságát. Ahogy az anyag a Curie - pont alá hűl, a korábban felmelegített felület a környezetében levő mágneses állapotot veszi fel. Elég tehát egy kis mágnest "tenni" a lemez közelébe, amelynek erővonalai a lemez törölt állapotához tartozó térrel ellentétes irányúak. Ehhez az állapothoz rendelik a logikai 1-et. Törlésnél az eredeti, gyári állapotot állítják vissza, vagyis nulla mágnesezettséget. Érzékelhető, tehát, hogy a lemez nem érzékeny önmagában a mágneses térre (normál, nem melegített állapotban mágneses

238/94


mező közelítésére). Új információ felírása előtt az előző információ eltávolítására külön törlési ciklusra van szükség. A technológia alapján nevezik ezt a CD típust TMO – nak, azaz Thermo Magnetic Optic – nak.. Olvasáskor a gerjesztő tekercs nem kap áramot, és a lézersugár teljesítményét is lecsökkentik. A törlés nagyon hasonlít az íráshoz, ezért sokszor újraírással jár együtt. Az CD-MO lemez tartósságát tesztelve bebizonyították, hogy kb. 10 millió alkalommal törölhető és újraírható. Az élettartamát pedig 10 évre becsülik.

SzakkifejezésekPerifériák, DVD, CD, Curie

238/95



Sorolja fel a számítógép-hálózatok kialakításának célját! Csoportosítsa többféle szempont szerint a számítógépes hálózatokat!

Számítógépes hálózatok

Számítógép-hálózatok kialakításának céljaiKialakításának célja

Számítógép-hálózatok csoportosításaTopológia szerint

SínGyűrűCsillagTeljes hálózatFa hálózatRészleges hálózat

Fizikai megvalósításÜvegkábelEthernetDrótnélküli

Kiterjedés alapjánHelyiVárosiKiterjedt

Használhatóság szerintHozzáférési jogErőforrásÖsszeköttetés

Üzenetátvitel módja szerintCsomagkapcsoltVonalkapcsolt

Szakkifejezések

Számítógép-hálózatok kialakításának céljaiA hálózatok önállóan is működőképes számítógépek elektronikus összekapcsolása, ahol az egyes gépek képesek kommunikációra külső beavatkozás nélkül. A számítógép hálózat olyan függőségben lévő vagy független számítógépek egymással összekapcsolt együttese, amelyek abból a célból kommunikálnak egymással, hogy bizonyos erőforrásokon osztozkodhassanak, egymásnak üzeneteket küldhessenek, illetve terhelésmegosztást vagy megbízhatóság növekedést érjenek el.

Kialakításának célja Erőforrások megosztása

238/96


Teljesítmény egyenletesebb megosztása Nagyobb megbízhatóság Költségmegtakarítás

Számítógép-hálózatok csoportosítása

Topológia szerint

SínA sín topológia valószínűleg a legegyszerűbb hálózati elrendezés. Ez az elrendezés egyetlen, busznak nevezett átviteli közeget használ. A buszon lévő mindegyik számítógépnek egyedi címe van, ez azonosítja a hálózaton. ha a buszkábel bárhol megszakad, a szakadás egyik oldalán lévő számítógépek nem csak az összeköttetést veszítik el a másik oldalon lévőkkel, hanem a szakadás következtében mindkét oldalon megszűnik a lezárás. A lezárás megszűnésének hatására a jel visszaverődik és meghamisítja a buszon lévő adatokat.

GyűrűMinden állomás, beleértve a szervert is, két szomszédos állomással áll közvetlen kapcsolatban. Az összeköttetés körkörös, folyamatos gyűrű (megszakítás nélküli, de szükségszeren kört képező), ebből következően a hálózatnak nincs végcsatlakozása. Bármely pontról elindulva végül visszatérünk a kiindulóponthoz, hiszen az adat csak egy irányban halad. Az üzeneteket a gépek mindig a szomszédjuknak adják át, s ha az nem a szomszédnak szólt, akkor az is továbbítja. Addig vándorol az üzenet gépről gépre, amíg el nem érkezik a címzetthez. Mindegyik csomópont veszi az adatjelet, elemzi az adatokat, és ha az üzenet másik gép részére szól, akkor az adatokat a gyűrű mentén a következő géphez továbbítja. Az adatfeldolgozás cím alapján történik, azaz csak a címzett dolgozza fel az adatot, a többiek csak továbbítják. A csillag topológiától eltérően a gyűrű topológia folyamatos útvonalat igényel a hálózat

CsillagA legelső topológiák közé tartozik, mivel ezáltal könnyen megoldható volt a korai időkben az általánosan elterjedt központosított vezérlés. A csillag topológia esetén a munkaállomások közvetlenül tartanak kapcsolatot a szerverrel, így a központi erőforrások gyorsan és egyszerűen elérhetők. Ha az egyik számítógép kapcsolatba akar lépni a hálózat egy másik számítógépével, akkor a központi vezérlő létrehozza az összeköttetést, vagy legalábbis kijelöli a másik berendezés elérési útvonalát, s miután ez megtörtént, elkezdődhet a kommunikáció. Az összeköttetést követően az információcsere

238/97


úgy bonyolódik le, mintha közvetlen kapcsolatban állna egymással a két számítógép. Ekkor a központi vezérlőnek már nincs feladata, tehát mintegy közvetítőként működik.

Teljes hálózatMinden gép minden géppel össze van kötve, így ha egy vezeték megsérül, egy másik, hosszabb útvonalon juthat el az üzenet. Kiépítése igen költséges, csak nagyon kevés gépnél érheti meg.

Fa hálózatA gépek fa struktúra szerint vannak felépítve, ha egy kábel megsérül, akkor az egész adott ág elérhetetlenné válik. Minden gép, minden gépet elér, de csak egyetlen lehetséges útvonal van bármely két gép között.

Részleges hálózatA fenti topológiák tetszőleges kombinációjának ötvözése, nem tiszta topológia. Ilyen az Internet is.

Fizikai megvalósítás

ÜvegkábelA jelenlegi legkorszerűbb vezetékes adatátviteli módszer az üvegszál vagy más néven optikai technológia alkalmazása. Üvegszálas hálózat kiépítésére akkor kerül sor, ha különösen nagy elektromágneses hatások érik a vezetékeket vagy nagy távolságokat kell áthidalni. Itt a fényáteresztő anyagból készült optikai szálon tovahaladó fényimpulzusok szállítják a jeleket. Az optikai kábel egy olyan vezeték, amelynek közepén üvegszál fut. Ezt az üvegszálat gondosan kiválasztott anyagú burkolat veszi körül. A különleges anyag tulajdonsága, hogy az ide-oda cikázó fény sohasem tudja elhagyni a kábelt. Ezért a fény a vezeték elején lép be és a végén lép ki belőle. De így is meg kell erősíteni és újra kell rendezni a fényt. A legnagyobb áthidalható távolság manapság 80 kilométer, ami lényegesen hosszabb táv a hasonló rendű kábelekhez képest. Az adó, ami lehet LED vagy lézer, elektronikus adatot küld át a kábelen melyet előzőleg fotonná alakítottak. A fotonok hullámhosszai az 1200-1500-ig terjedő nanométer spektrumban lehetnek.

EthernetAz Ethernet adatkapcsolati szintű technológia. Rendkívül elterjedt helyi hálózati technika. Az Ethernet jelzőt sokan általánosságban az összes CSMA/CD alapú eljárás megnevezésére használják. Az Ethernet az OSI hivatkozási modell két legalsó rétegét kielégítő protokoll gyűjtemény.

Vezeték nélküliMár az is nagy dolognak számít, hogy képesek vagyunk egy egyszer kábel segítségével adatokat továbbítani, de az még nagyobb esemény, hogy ugyanezeket az adatokat akár elektromágneses hullámok által is elküldhetjük. A rádiófrekvencia kifejezés olyan tulajdonságú váltóáramra utal, amelyet ha antennába vezetünk, akkor elektromágneses tér keletkezik, amely alkalmas vezeték nélküli sugárzásra és\vagy kommunikációra. Ezek a rezgésszámok az elektromágneses spektrum nagy részét lefedik kilenc kilohertztől, ami még az emberi hallásküszöbön belül van, egészen három gigahertzig. Rádióadás vagy műhold

238/98


segítségével tartanak a gépek kapcsolatot egymással. A vezeték nélküli kapcsolat esetében több technológiára is asszociálhatunk: infravörös, Bluetooth, WLAN (Wireless LAN, azaz vezeték nélküli hálózat, közismerten WiFi - Wireless Fidelity).

Kiterjedés alapján

HelyiLocal Area Network. Kis kiterjedés, egyszer szervezéssel meghatározott távolságon belül (maximum 10 km), azaz egyetlen épületen belül teszi lehetővé az információ és az erőforrások megosztását a felhasználók számára. A lokális hálózatban az eszközök a hálózat fizikai kialakítására telepített kábelen, vagy más átvivő közegen keresztül közvetlenül kapcsolódnak egymáshoz. Ez ellentétes a távolsági hálózatokkal, amelyek gyakran a nyilvános távközlés-technikai berendezéseket, a vonalkapcsolt vagy csomagkapcsolt adathálózatokat veszik igénybe kommunikációs csatornaként. Ebből következik, hogy keveset hibáznak és kicsi a késleltetésük. Sebességük 10 Mb/s (megabit / másodperc) és 100 Mb/s között mozog, de ma már előfordul az optikai kábeleknek köszönhetően, hogy a 100 Mb/s-os adatátviteli sebességet is elérhetik.

VárosiMetropolitan Area Network. Nagyobb távolságra lévő gépek, LAN hálózatok összeköttetéséből alakul ki. Felépítése a LANokhoz hasonlít. Összeköt egymáshoz közel fekvő vállalati irodákat vagy akár egy egész várost. Egyik tipikus alkalmazása a világhálózat kiinduló pontjaihoz való belépésének biztosítása. Hatótávolsága 1 és 50 km között van.

KiterjedtWide Area Network. Egymástól nagy távolságra elhelyezkedő hálózatokat köt össze, akár az egész világot behálózhatja. A helyi hálózatok több millió bit/s-os átviteli sebességéhez képest a nagy távolságokra szolgáló átviteli közeg, és az átviteli sebesség sokkal kisebb.

Használhatóság szerint

Hozzáférési jogA hozzáférési jogok határozzák meg, hogy egy-egy munkaállomáson dolgozó felhasználó milyen megosztott erőforrásokat használhat milyen mértékig. A kiszolgáló számítógép illetve az operációs rendszer felügyeletét a jogok megadását a rendszergazda végzi.

ErőforrásA hálózatba kötött számítógépek perifériái szerint.

ÖsszeköttetésA gépek közötti adatátvitelt biztosító közeg. Lehet vezetékes vagy vezeték nélküli (mikrohullámú).

238/99


Üzenetátvitel módja szerint

CsomagkapcsoltAz üzenet egységes méretű csomagokra bomlik, melyek különböző utakon jutnak el a forrásgéptől a célgépig. A célgép állítja össze belőle az eredeti információt, miután minden része megérkezett.

VonalkapcsoltErre a hálózattípusra legjobb példa a telefonhálózat. Ezt a folyamatot hívásnak nevezzük a távbeszélő technikában. Először kapcsolatteremtés történik az adó és vevő állomás között több kapcsoló központon keresztül, és csak ezután jön létre a kommunikáció. A fizikai kapcsolat csak az összeköttetés idejére áll fenn. Amíg ez a két eszköz beszél egymással, más eszközök nem csatlakozhatnak a vonalra. Miután megtörtént az adatátvitel, felszabadítják a kommunikációs vonalat, és azt más eszközök vehetik igénybe. Fontos tény, hogy először létrejöjjön a híváskérés hatására az összeköttetés felépítése. Ezután a két állomás úgy képes kommunikálni, mintha pont-pont összeköttetés valósult volna meg közöttük. A rendszer 3 fázisból épül fel: kapcsolatteremtés, kommunikáció, kapcsolatbontás.

SzakkifejezésekTopológia, ethernet, koax, LAN, MAN, WAN,Bluetooth.

238/100


Sorolja fel a számítógép-hálózatok kialakításának célját! Csoportosítsa többféle szempont szerint a

számítógépes hálózatokat!

Hálózatok:Egy olyan számítógépekből álló kommunikációs rendszer, amelyben a munkaállomások gépei valamilyen hozzáférési szabály szerinte érhetik el a közös erőforrásokat.

Kialakítás célajai: Gyorsabb adatátvitel elérése Nagyobb összteljesítmény elérése Távolságok áthidalása Feladatok és erőforrások célszerű megosztása. (Pl.:nyomtatóknál) A rendszer és felhasználók, valamint a felhasználók közti kommunikáció biztosítása

Csoportosítás:A számítógépes hálózatokat többféle szempont szerint is csoportosíthatjuk:

Átviteli irány szerint: Simplex: Kizárólag egyirányú adatcserét lehetővé tevő kommunikációs csatorna. Félduplex: Olyan elérés, amelyben mindkét irányban mehet adatforgalom, de egy

időben csak az egyik irányba. Duplex: Olyan elérés, amelyben egyszerre mindkét irányban mehet adatforgalom

Kiterjedés szerint:Helyi hálózat (LAN): olyan rendszerek, amelyben a számítógépek egymáshoz viszonylag közel helyezkednek el, azokat normál kábelezéssel össze lehet kötni. Ezt legtöbbször egy épületen belül tudjuk megvalósítani. Ebből kifolyólag a helyi hálózatok a legelterjedtebbek, ezek képezik a hálózatok legnépesebb csoportját, bár sok esetben ezek összeköttetésben állhatnak más hálózatokkal is.Nagyvárosi hálózat (MAN): ma már nem annyira jellemző kategória a számítógépes hálózatokban, inkább más inkább más információs hálózatokban (pl. kábel-TV) elterjedt.Nagykiterjedésű hálózat (WAN): olyan rendszerek, ahol az összeköttetésben álló gépek vagy szegmensek földrajzilag viszonylag nagyobb távolságban állnak egymástól. Azt összeköttetésre itt sok esetben távolsági vagy közterületen való átvezetési problémák miatt közvetlen kábelezést nem tudunk használni, azt más eszközökkel kell kiváltani. Például egy vállalat más városban vagy városrészen lévő számítógép-hálózatainak összekapcsolására.

Logikai elrendezés szerint(topológia): Pont-pont összeköttetés:

238/101


Csillag: Egy központi nagyteljesítményű géphez vagy hálózat egy kitűntetett egységéhez kapcsolódik a hálózat többi része. Alkalmazott módszer helyi hálózatokban, többnyire UTP-s környezetben. Megbízható, hiszen egy gép kiemelése vagy meghibásodása nem hat ki a hálózat működésére.

Gyűrű: A számítógépeket egy kör mentén fűzik fel, a hálózat egy önmagában zárt rendszert alkotva. Gyors adatátvitelt biztosít a rendszert alkotó gépek közt.

Fa: olyan mint a csillag, de a csillag végpontjaira újjabb csillag pontjai kapcsolódnak.

Teljes:

Üzenetszórásos csatornával rendelkező alhálózatok (multipont összeköttetés): Sín(Busz): Ez esetben egy kábelre sorban fűzött gépek alkotják a hálózatot. Igen

gyakori a helyi hálózatokban, mivel viszonylag olcsó, problémája, hogy a kábelmegbontása esetén a hálózat működésképtelenné válik.

Gyűrű: A számítógépeket egy kör mentén fűzik fel, a hálózat egy önmagában zárt rendszert alkotva. Gyors adatátvitelt biztosít a rendszert alkotó gépek közt.

Cellurális: a síkot le lehet fedni maradéktalanul négyszögekkel, illetve hatszögekkel. A hatszög középpontjában van egy adó-vevő és a mobil eszközök hatszögön belül, az adó-vevő hatósugarán belül az adó-vevőn keresztül kommunikálnak. Átmenet a másik hatszögbe a roaming(barangolás).

Ábra:

Hiearchia szerinti osztályozás: Kiszolgáló- szerver alapú hálózatok: A hálózat egy gépe (szerver) kitüntetett szereppel bír.

Ez a szerver-gép látja el a hálózati funkciók ellenőrzését, vezérlését és tartja nyilván a felhasználók jogait.

Egyenrangú hálózatok: Segédprogramokkal vagy operációs rendszer funkciókkal látják el az egyenrangú felhasználói számítógépek közti kommunikációt. Ekkor a felhasználók erőforrásokhoz való jogainak nyilvántartása lokálisan történik, így nagyszámú számítógép esetén áttekinthetetlen és komoly feladat az adminisztráció.

Kapcsolat jellege szerint: Vonalkapcsolt: Az ADÓ és a VEVÕ közti összekötetés megteremtésére ki kell alakítani

azt az útvonalat, amelyeknek részei kapcsolóközpontokon keresztül vannak összekötve. Első lépésben fizikai kapcsolat létesül az ADÓ és VEVÕ között, ami az összeköttetés idejére áll fenn. Az összeköttetésen keresztül megvalósul az adatátvitel, majd annak befejeztével a kapcsolat lebomlik. A folyamatot a távbeszélő technikában hívásnak nevezik. Fontos tény, hogy az információátvitelt meg kell, hogy előzze a híváskérés hatására létrejövő összeköttetés. Előnye a tényleges fizikai összeköttetés létrehozása. Ezek után a két állomás úgy képes kommunikálni, mintha pont-pont összeköttetés valósult volna meg közöttük. ilyenkor az

238/102


adatok késleltetését már csak az elektromágneses jel terjedési ideje határozza meg, amely kb. 6 msec 1000 km-enként. Hátránya a kapcsolat létrehozásához szükséges sokszor jelentős időtartam, és az,

hogy ilyenkor a csatorna mégis kisajátítja a vonalat. Üzenet és csomagkapcsolt: A csomagkapcsoló hálózatok hatékonyan alkalmazhatók

interaktív forgalom (ember-gép kapcsolat) kezelésére is mivel biztosítják, hogy bármelyik felhasználó csupán néhány ezredmásodpercre sajátíthat ki egy vonalat. A csomagkapcsolás nagyon hatékonyan képes a vonalak kihasználására, mivel adott két pont között összeköttetést több irányból érkező és továbbhaladó csomag is használja. Másrészről fennáll annak a veszélye, hogy a bemenő adatforgalom csomagjai úgy elárasztanak egy IMP-t, hogy korlátozott tárolókapacitása miatt csomagokat veszít. Míg vonalkapcsolás esetén az üzenet lényegében egyben kerül átvitelre, csomagkapcsoláskor a csomagok sorrendje megváltozhat, és a sorrendhelyes

összerakásukról is gondoskodni kell.

Kapcsolattípusok, adatátviteli lehetőségek: Közvetlen, kábellel történő összeköttetés: A helyi hálózatoknál a leggyakoribb forma,

Olcsó, könnyen kivitelezhető, fenntartása nem jár költségekkel. Nagy távolságú kábelezés: Viszonylag gyors adatátvitelt biztosító, költséges módszer,

kivitelezése körülményes a kábelezés problémássága miatt. Többnyire olyan cégek alkalmazzák, amelyek már rendelkeznek hasonló infrastruktúrával.

Többcélú, alternatív kábelezés: Sok esetben a már meglévő kábelhálózatot felhasználva, annak funkcióit kiegészítve történik a jeltovábbítás. Igen praktikus módszer a kábeltévés internetkapcsolat, amely elfogadható költség mellett, állandó, szélessávú internetezést tesz lehetővé.

Optikai kábelezés: A nagytávolságú kábelezéshez hasonló jellemzőkkel rendelkezik. Költséges, viszont jóval gyorsabb és megbízhatóbb adatátvitelt tesz lehetővé..

Műholdas kapcsolat: A mikrohullámlánc műholdas változata, a meglévő műholdas rendszerhez könnyen hozzákapcsolható új végpontok kialakításának lehetőségével. Ilyen rendszert használnak például a lottózók is.

Kapcsolt vonali (PSTN) összeköttetés: Normál telefonvonalat igényel, ezért nagyon lassú. ISDN vonal: A PSTN-nél gyorsabb, de szintén időszakos összeköttetést biztosíthat. Bérelt vonali összeköttetés: Ott jöhet szóba ahol nem lehet más kábeles kapcsolatot

kiépíteni, de fontos az állandó kapcsolat. Napi 3-4 órás kapcsolattartás felett célszerű alkalmazni.

238/103


Wireless (vezeték nélküli) átvitel: Igen hasznos lehet olyan helyeken, ahol a kábelezés fizikai okokból nem valósítható meg. Átvitel sebessége és biztonsága messze nem garantálható annyira mint a kábelesen összekötött rendszereknél. Ráadásul a rendszer nyíltsága miatt hangsúlyt kell fektetnünk a biztonságra is.

Egyéb kapcsolatok: Ide azok a kapcsolatok sorolhatók, melyek egyedi eszközöket igényelnek. Például lézeres, infrás, stb. adatátvitel.

Kábel típusok: Koaxiális: Koaxiális kábelek egy fajtáját használjuk például a sín topológia esetén,

vagy akár a tévé készülékek antennajelének továbbítására is, de a kettő nem helyettesíthető egymással. Felépítését tekintve belül egy vezeték található, amelyen haladnak az adatok, utána egy műanyag réteg, majd az árnyékolás és végül a kábel

műanyag burkolata. UTP: Csillag topológia esetén használt kábeltípus az UTP kábel (árnyékoltan csavart

érpár). Négy érpár egymás köré helyezkedik el csavartan, árnyékolás nélkül egy közös műanyag burkolatban. Az erek szinezéde szabványos.

Csavart érpárú kábel:

Szakkifejezések: hálózat, logikai elrendezés, LAN, MAN, WAN, csillag, gyűrű, sín, busz, fa, koaxiális, UTP.

238/104


Hálózatok csoportosítása, kialakításuk céljai

Hálózat fogalmaA hálózatok önállóan is mûködõképes számítógépek elektronikus összekapcsolása, ahol az egyes gépek képesek kommunikációra külsõ beavatkozás nélkül. A számítógép hálózat olyan függőségben lévő vagy független számítógépek egymással összekapcsolt együttese, amelyek abból a célból kommunikálnak egymással, hogy bizonyos eroforrásokon osztozkodhassanak, egymásnak üzeneteket küldhessenek, illetve terhelésmegosztást vagy megbízhatóság növekedést érjenek el.

Adatátviteli modellA számítógépek közti adatátvitelt a következő ábra jellemzi:

Kialakítás céljaLehetőséget ad a különböző berendezések, perifériák, programok és az adatok közös használatára, vagyis a külön-külön is meglévõ erõforrások, teljesítményének egyenletesebb megosztására. Tehát ezek az erőforrások a hálózati felhasználók fizikai helyétől függetlenül bárki (valójában a megfelelő jogosultságokkal rendelkezők) számára elérhetőkké válnak.

Csoportosítási szempontokA számítógépes hálózatokat többféle módon csoportosíthatjuk.

Kiterjedés(topográfia) szerintTopográfián a munkaállomások területi elhelyezkedését és összekötését értjük, tehát azt, hogy fizikailag hol találhatóak a hálózat végpontjai. Földrajzi elhelyezkedés szerint 3 féle hálózatot különböztetünk meg:

Lokális Hálózat (Local Area Network, LAN)Kis kiterjedésű, egyszerű szervezéssel meghatározott távolságon belül (maximum 10 km), azaz egyetlen épületen belül teszi lehetővé az információ és az erőforrások megosztását a felhasználók számára. A lokális hálózatban az eszközök a hálózat fizikai kialakítására telepített kábelen, vagy más átvivő közegen keresztül közvetlenül kapcsolódnak egymáshoz. Ez ellentétes a távolsági hálózatokkal, amelyek gyakran a nyilvános távközlés-technikai berendezéseket, a vonalkapcsolt vagy csomagkapcsolt adathálózatokat veszik igénybe kommunikációs csatornaként. Ebből következik, hogy keveset hibáznak és kicsi a késleltetésük. Sebességük 10 Mb/s (megabit / másodperc) és 100 Mb/s között mozog, de ma már előfordul az optikai kábeleknek köszönhetően, hogy a 100 Mb/s-os adatátviteli sebességet is elérhetik

238/105


Nagyvárosi hálózat (Metropolitan Area Network, MAN)Nagyobb távolságra lévő gépek, LAN hálózatok összeköttetéséből alakul ki. Felépítése a LAN-okhoz hasonlít. Összeköt egymáshoz közel fekvő vállalati irodákat vagy akár egy egész várost. Egyik tipikus alkalmazása a világhálózat kiinduló pontjaihoz való belépésének biztosítása. Kiterjedése 1 és 50 km között van.

Nagy kiterjedésű hálózat (Wide Area Network WAN)Egymástól nagy távolságra elhelyezkedő hálózatokat köt össze, akár az egész világot behálózhatja. A helyi hálózatok több millió bit/s-os átviteli sebességéhez képest a nagy távolságokra szolgáló átviteli közeg, és az átviteli sebesség sokkal kisebb.

TopológiaA számítógépek topológiáját néhány jellegzetes mértani formával szokás jellemezni, mint csillag, sín, gyûrű, fa vagy szabálytalan alak. Ennek megfelelõen beszélhetünk csillag, sín, gyűrű, fa topológiákról. Ha a felsorolt elrendezési módú hálózatok közös hálózati kialakításban szerepelnek, hibrid hálózatról beszélhetünk. Topológián tehát a hálózat alkotórészeinek összekapcsolási módját, fizikai elrendezését, a hálózati eszközök összeköttetésének rendszerét értjük.

busz(sín)A sín topológia valószínûleg a legegyszerûbb hálózati elrendezés. Ez az elrendezés egyetlen, busznak nevezett átviteli közeget használ.

csillagA csillag topológia esetén a munkaállomások egy csillagponti elosztó, kapcsoló eszközre csatlakoznak(hub switch).

faA fa topológiájúhálózat olyan, mintha a csiilag topológioájú hálózat végpontjait a csillag közepének tekintenénk.

cellulárisVezeték nélküli eszközök által létrehozott hálózat. A síkot maradéktalanul le lehet fedni négyzetekkel ill. hatszögekkel. Minden hatszög közepén ott van egy adóvevő. Az adóvevő hatósugara a hatszög síkján belül van a benne lévő mobileszköz az adóvevővel van kapcsolatban. A másik másik adókörzetbe való átlépést nevezzük barangolásnak, vagy roamingnak.

gyűrűMinden állomás, beleértve a szervert is, két szomszédos állomással áll közvetlen kapcsolatban. Az összeköttetés körkörös, folyamatos gyûrû (megszakítás nélküli, de szükségszerûen kört képezõ), ebbõl következõen a hálózatnak nincs végcsatlakozása.

kettősgyűrűA gyűrű topológiájú hálózaton belül létrehozott gyűrű topológiájú hálózati topológia.

238/106


Kapcsolási mód

VonalkapcsoltAz ADÓ és a VEVÕ közti összekötetés megteremtésére ki kell alakítani azt az útvonalat, amelyeknek részei kapcsolóközpontokon keresztül vannak összekötve. Elsõ lépésben fizikai kapcsolat létesül az ADÓ és VEVÕ között, ami az összeköttetés idejére áll fenn. Az összeköttetésen keresztül megvalósul az adatátvitel, majd annak befejeztével a kapcsolat lebomlik.

ÜzenetkapcsoltIlyenkor nincs elõre kiépített út az ADÓ és a VEVÕ között. Az ADÓ az elküldendõ adatblokkját elküldi az elsõ IMP-nek, az pedig továbbküldi a következõnek, egészen a VEVÕ hoszt-hoz kapcsolódó IMP-ig. Az ilyen hálózatok a tárol és továbbít (store and forward) hálózatok. Az üzenetkapcsolás esetén nincs az adatblokk méretére korlátozás, ami nagy tárolókapacitású fogadó és továbbító IMP-ket igényel.

CsomagkapcsoltA csomagkapcsolás nagyon hatékonyan képes a vonalak kihasználására, mivel adott két pont között összeköttetést több irányból érkezõ és továbbhaladó csomag is használja. Másrészrõl fennáll annak a veszélye, hogy a bemenõ adatforgalom csomagjai úgy elárasztanak egy IMP-t, hogy korlátozott tárolókapacitása miatt csomagokat veszít. Míg vonalkapcsolás esetén az üzenet lényegében egyben kerül átvitelre, csomagkapcsoláskor a csomagok sorrendje megváltozhat, és a sorrendhelyes összerakásukról is gondoskodni kell.

közeghozzáférési módok

CSMA/CDCSMA/CD (Carrier Sense Multiple Access Collision Detect, vivőjel érzékeléses többszörös hozzáférés ütközésfigyeléssel). A rendszer működése meglehetősen egyszerű: mindenki azt figyeli, mikor van csend a csatornán; ha csend van, lehet adni. Ha ketten próbálnak meg adni egyszerre, ütközés történik, és egyik fél sem tud kommunikálni. A rendszerben mindenki tudomást szerez az ütközésről, majd kivárja a csendet, és újból próbálkozik az adással

Token passing A Token Passing (vezérjeles sín) eljárás, amelynek során a gépek bekapcsolásuk sorrendjében átmenetileg hálózati címet kapnak. Ennek növekvő sorrendjében, egymás után "szabad token" üzenetet küldenek a közös fizikai közegre, jelezvén, hogy nem akarnak adatátvitelt a kábelen.

Átviteli közegAz átiteli közegeken keresztül kommunikálnak egymással a hálózat tagjai.

238/107


VezetékesA vezetékes átviteli közeget két csoportra, a réz és az üveg alapú átviteli közegre bonthatjuk.

réz alapú

UTP, STP kábelA csavart érpár valójában két szigetelt, egymással

összecsavart rézhuzalból áll. A 4 érpár lehet árnyékolatlan (UTP, Unshielded Twisted Pair) illetve árnyékolt (STP, Shielded Twisted Pair) felépítésű. Fontosabb jellemzője, hogy: könnyen szerelhető, strukturált, egyszerűen bővíthető, zajérzékeny, limitált a sávszélessége, valamint lehallgatható.

Koaxiális kábelKözépen tömör rézhuzal, ezt egy szigetelõ réteg veszi körül, majd erre egy árnyékoló fémréteg jön, majd egy újabb szigetelõ. Jellemzõje a hullámimpedancia (lezárás ellenállása). Szabványos értékek: 50, 75, 93 Ohm. Lehet alapsávú és szélessávú átvitelre is használni. T csatlakozót (vékony koax esetén) vagy un. vámpír csatlakozót (vastag koax esetén) alkalmaznak a számítógép csatlakozásánál. Elõnye a nagy sávszélesség, nagy távolság, zajérzéketlenség. Viszont lehallgatható, rendkívül sérülékeny és nehézkesen szerelhet.

Optikai alapúA fényvezető szálak esetében az információt egy üvegszálban meglévő vagy éppen hiányzó fénysugár hordozza. A fénysugár az üvegszál belsejének és külsejének eltérő törésmutatója miatt nem tud a közegből kilépni. Egy üvegszálban egyszerre csak egy irányban mehet az információ, ezért a duplex összeköttetéshez két szálra van szükség. Az átviteli rendszer elemei: fényforrás, átviteli közeg, fényérzékelő. Kétféle szálat különböztetünk meg: egymódusú és többmódusú szálat. Az egymódusú szál esetében nincs visszaverődés, míg a többmódusú esetében teljes belső visszaverődés van. Egymódusú szál használatakor az áthidalható távolság erősítés nélkül 100 km.

Vezeték nélküliFizikailag nem összekötött (unbounded) kapcsolatok tartoznakide.

Bluetooth

IrDa

WLAN

SzakkifejezésekOSI, topográfia, LAN, MAN, WAN, topológia, üzenetkapcsolt, csomagkapcsolt, vonal kapcsolt, CSMA/CD, Token passing, UTP, STP, KOAX, Bluetooth, IrDa, WLAN

238/108

TÉMAKÖR: INFORMATIKAI ALAPISMERETEK- SZOFTVERAZ OPERÁCIÓS RENDSZER ÉS FŐBB FELADATI


Ismertesse az operációs rendszer fogalmát. Csoportosítsa, több szempont szerint az Ön által ismert operációs rendszereket! Mutassa be az operációs rendszerek részeit és funkcióit, fontosabb feladatait!

Informatikai alapismeretek - Szoftver

Az operációs rendszerAz operációs rendszer részei

Rendszermag (kernel) Alkalmazói programozási interfész (API) Rendszerhéj (shell)

Az operációs rendszerek csoportosításaMegjelenési felület szerint

GrafikusKarakteres (parancssoros)

Párhuzamosan futtatható feladatok száma szerintEgyfeladatos vagy monoprogramozottTöbbfeladatos, multiprogramozott

Felhasználók száma szerintEgyfelhasználósTöbbfelhasználós

Elérés módja szerintkötegelt (batch) operációs rendszerIdőosztásos (time-sharing)valós idejű (real time) operációs rendszer

Az operációs rendszer funkcióiAlkalmazói támogatásProgramfejlesztési támogatásRendszeradminisztráció

Szakkifejezések

Az operációs rendszerOlyan egymással együttműködő programok rendszere, amelynek feladata a számítógép hardver elemeinek összehangolása és a felhasználóval történő kommunikáció biztosítása.

Az operációs rendszer részeiRendszermag (kernel):A rendszermag önmaga is folyamatok sokasága. Ezek a rendszerfolyamatok a rendszer indításakor indulnak, és futásuk a rendszer leállásáig tart.

Feladata a ki és bemeneti perifériák kezelése, a memória hozzáférés menedzselése, a háttértárolók, illetve a processzoridő kezelése is.

Alkalmazói programozási interfész (API):Ez egy illesztési felület, ami meghatározza, hogy a különböző programok hogyan vehetik igénybe a rendszermag szolgáltatásait.

238/109


Rendszerhéj (shell):A felhasználó ezzel a résszel találkozik a munkája sorát, mert ez a rész biztosítja a kapcsolattartást a felhasználóval. Feladata még az alkalmazások futtatása, indítása, futtatási feltételek biztosítása, üzemállapot kezelése és továbbítása a felhasználó felé.Feladatai közé tartozik még az alkalmazások indítása, futtatása, futtatási feltételek biztosítása, üzemállapot kezelése és továbbítása a felhasználó felé.

Az operációs rendszerek csoportosításaAz operációs rendszereket csoportosítása több szempont szerint történhet.

Megjelenési felület szerint:GrafikusA grafikus kezelői felület összetettebb és tetszetősebb kapcsolattartásra ad lehetőséget, de több erőforrást igényel, mint szöveges megfelelője. Viszont a felhasználónak nem szükséges bonyolult parancsokat memorizálnia. A grafikus felület objektumait ikonoknak nevezzük, ezeken keresztül az egér segítségével érhetőek el eszközök, tárolóterületek, vagy indíthatóak programok. Itt érdemes megemlíteni a Windows 3.1-et, ami önmagában nem is volt operációs rendszer, csak a DOS-nak adott grafikus kezelői felületet.

Karakteres (parancssoros)A parancssoros felületen pontosan kell ismerni az adott utasítást. A felhasználó a parancsok beírásával kér kiszolgálást az operációs rendszertől. Kevesebb erőforrást igényel, mint a grafikus felület, de felhasználói szemszögből meglehetősen kényelmetlen.

Párhuzamosan futtatható feladatok száma szerintEgyfeladatos vagy monoprogramozottIlyenek voltak az első operációs rendszerek. Egy időben, csupán egy program futhatott. Nem igényelt túl sok erőforrást, de mára elavult.

Többfeladatos, multiprogramozott,Ezek az operációs rendszerek egy időben párhuzamosan több programot is képesek futtatni.

Felhasználók száma szerintEgyfelhasználósAz egy felhasználós operációs rendszer egyetlen felhasználó programjait és utasításait hajtja végre. A legtöbb személyi számítógép egyfelhasználós operációs rendszerrel rendelkezik.

TöbbfelhasználósA több felhasználós operációs rendszer egy idõben több felhasználót szolgál ki. Ezek általában a nagyobb számítógépeken futnak, ahol a számítógép tulajdonosa egy szervezet, amelynek tagjai egyszerre használják a gépet. A számítógépnek egyetlen központi egysége van, amely elég hatékony ahhoz, hogy szimultán módon több felhasználó programját is végrehajtsa.

Elérés módja szerint:kötegelt (batch) operációs rendszerEzeknél a rendszereknél jelenik meg a folyamatosan tárban lévő összetett ütemező program. Ennek feladata a CPU idő eloszlása a tárban lévő programok között. Közben természetesen nagyon sok újonnan felmerülő problémát kell megoldani. Gazdálkodni kell, pl. a memóriával,

238/110


fel kell osztani a programok között. (Ráadásul a memória is szűkös erőforrás.) Ekkor jelenik meg a virtuális memória, ami a mágneslemez egy részének operatív tárkent való használatát jelenti. A tárba nem férő, ideiglenesen használaton kívüli programokat vagy programrészeket mágneslemezre írja az operációs rendszer.Az operációs rendszer egymástól független feladatok végrehajtására vonatkozó igényeket fogad. Ezeket az igényeket egy speciális nyelven, a munkavezérlő nyelven kell a programozónak megírnia. A rendszer az igényekből olyan kötegeket hoz létre, amelyeket aztán a körülményektől függő időben hajt végre.Ennél a rendszernél is gyakorlatilag egy felhasználó van, a gép kezelője. A rendszer azonban ennek az egy felhasználónak több feladatát kezeli egy időben amit multitaskingnak vagy többfeladatos üzemmódnak nevezünk.Ezeknél a rendszereknél nagy az áteresztő képesség. A válaszidő azonban sajnos tragikusan rossz, hiszen egy feladat megadása után elképzelhető, hogy a tényleges megoldás csak órák múlva kezdődik meg. A rendszer további hátránya. hogy a programozók számára nagyon megnehezíti a fejlesztői munkát. Mindenképpen szükség volt a kényelmes fejlesztői környezetre és a rövid válaszidőre a hatékony programfejlesztési munkák megvalósítására.A többfelhasználós operációs rendszerek esetében is igen komoly problémát jelent az egyes felhasználók programjainak egyidejű kiszolgálása Ennek megfelelően megkülönböztetjük az operációs rendszerek üzemmódjait a többszörös programvégrehajtás szempontjából.

Időosztásos (time-sharing)Ebben az üzemmódban a számítógép minden egyes programmal egy-egy rövid időtartamban foglalkozik. A számítógépek sebességének növekedésével lehetővé vált, hogy a tárban tárolt több program között az átkapcsolás ne csak akkor történjen meg, ha valamelyik lassú műveletet kér, hanem állapotától függetlenül létrejöjjön bizonyos idő elteltével. Ezeknél a rendszereknél általában egyszerre több felhasználó interaktív (párbeszédes) formában használja a gépet. Ilyenkor az idő nagy részében a kezelőre kell várni, vagy valamilyen lassú periféria művelet áll végrehajtás alatt. Az egyes munkák közötti átkapcsolás olyan gyors, hogy minden felhasználó úgy érzi, hogy csak vele foglalkozik a gép. A munkák ütemezésére az eddig megismerteken kívül az órajel valamely többszörösével kifejezhető időszeletet használják. Ennek elteltével a munka állapotától függetlenül másik program kerül aktív állapotba.Egyszerre több felhasználó számára biztosítsa párhuzamosan a központi egység megfelelő ütemezésével és a multiprogramozás felhasználásával. Ez az operációs rendszer tehát többfelhasználós.Ilyen tiszta formában ritkán jelennek meg időosztásos rendszerek. Általában kötegelt rendszereket egészítettek ki időosztásos alrendszerrel, vagy ezekben a rendszerekben tették lehetővé a kötegelt feldolgozást is.A feladatok egy része nem oldható meg egyik eddig megismert operációs rendszer felügyelete alatt sem. Gondoljunk csak egy atomreaktor számítógépes vezérlésére. Egy esemény kezelése nem ér rá órákat várni egy kötegelt rendszerben, ugyanakkor nem hagyható félbe az időszelet leteltével.

valós idejű (real time) operációs rendszerEgyes speciális alkalmazások támasztották azt az igényt, hogy az operációs rendszernek eseményvezéreltnek kell lennie. Ebben az esetben az operációs rendszer nem vezérli a feldolgozást, hanem fogadja és teljesíti az események által kiváltott kérelmeket. Az atomerőműves példánál maradva, ha egy műszer túl magas hőmérsékletet jelez, a rendszer fogadja a jelzést, és olyan válaszlépéseket tesz, amely csökkenti az adott ponton a hőmérsékletet.

238/111


A valós idejű rendszerek közös jellemzője a szigorú időkorlát. Ez határozza meg azt a maximális időt, amelyet egy esemény kezelésére fordíthat az operációs rendszer. Az időkorlátot úgy kell megválasztani az egyes eseményekre, hogy azok a legrosszabb esetben is tarthatók legyenek (pl. a rendszer túlterhelésénél is)

Az operációs rendszer funkcióiAz operációs rendszerek funkcióit (szolgáltatásait) a szakirodalom nem egységesen definiálja. Eleve megkülönböztethetünk azonban alacsony- és magas szintű funkciókat. Az alacsony szintű funkciók szolgáltatásait a programokból úgynevezett rendszerhívások segítségével vehetjük igénybe, míg a magas szintűeket vezérlőnyelvekkel és segédprogramokkal (rendszerközeli szoftverelemekkel) érhetjük el.

Alkalmazói támogatás(biztosítja hogy valamilyen szoftvert futtatni tudjunk)

alkalmazói programok pl. Word, Paint, PhotoShop támogatása segédprogramok (az operációs rendszer valamely funkciójának segítségére szolgál) pl.

Total Commander támogatása rendszerszolgáltatások (feladatkezelő) támogatása operátori és munkavezérlő parancsnyelvi rendszerek pl. Java, VisualBasic támogatása

Programfejlesztési támogatás(az operációs rendszer támogatást nyújt arra hogy programokat hozhassunk létre)

programírás támogatása szerkesztőprogramok (editorok) támogatása fordítóprogramok (compiler) és értelmező programok (interpreter) támogatása Programkönyvtárak támogatása rendszerhívások támogatása betöltőprogramok (loader) támogatása programok belövéséhez nyújtott támogatás nyomkövető programok (debugger) támogatása tártartalom kijelzésének (dump) támogatása

Rendszeradminisztráció(az operációs rendszer és a gép működtetéséhez szükséges feladatok)

processorütemezés megszakításkezelés erőforráskezelés, szinkronizálás, időzítés folyamatvezérlés tárkezelés perifériakezelés adatok, állományok kezelése működési statisztikák készítése, számlálás operátori interfész

SzakkifejezésekOperációs rendszer, DOS, multitasking, multiuser, kernel, API, shell, segédprogram, rendszer közeli szoftverelem, rendszeradminisztráció

238/112


Az operációs rendszer

Az operációs rendszerOlyan egymással együttműködő programok rendszere, amelynek feladata a számítógép hardver elemeinek összehangolása és a felhasználóval történő kommunikáció biztosítása.Az operációs rendszerek általában három részből állnak (nem minden operációs rendszer esetén lehet e három alkotóelemet fizikailag is különválasztani).

Az operációsrendszer legalacsonyabb szintje:

A kernel (rendszermag)

A rendszer magjának feladata az erőforrások elosztása és kezelése, a felhasználói folyamatok igényeinek kielégítése, adminisztrálása. A legfontosabb erőforrások, a processzor és a memória, a számtalan többi lehetséges erőforrás közül a háttértárolón lévő állományokat érdemes kiemelni. A rendszermag önmaga is folyamatok sokasága. Ezeket az ún. rendszerfolyamatokat feladatukon kívül az is megkülönbözteti a felhasználói folyamatoktól, hogy ezek a rendszer bekapcsolásakor jönnek létre, és futásuk a rendszer leállításáig tart. A kernel hozza létre a felhasználói folyamatokat, elkészíti a folyamatleíró blokkot, memóriaterületet biztosít a végrehajtandó kódnak, illetve az adatterületnek, majd gondoskodik - többek között - a processzor idő elosztásáról, a folyamatok sorrendjének meghatározásáról. A rendszermag feladatai közé tartozik a felhasználói folyamatok elválasztása, védelme egymástól, illetve az illetéktelen beavatkozásoktól. A védelemnek szinte minden utasítás végrehajtásnál ellenőrzési feladatai vannak, ezért a sebességnövelés érdekében általában hardvertámogatást igényel.

A felhasználói felület (Shell) :Ezzel tart kapcsolatot az operációs rendszer a felhasználóval. Feladata még az alkalmazások futtatása, indítása, futtatási feltételek biztosítása, üzemállapot kezelése és továbbítása a felhasználó felé.

Operációs rendszerek csoportosításaTöbb szempont szerint lehet az operációs rendszereket csoportosítani.Az operációs rendszer egy összetett programrendszer. Ennek forráskódja lehet publikus, azaz mindenki számára szabadon elérhető és olvasható, avagy lehet zárt, nem hozzáférhető. Ennek megfelelő csoportosítás:

Nyílt forrású, szabadon elérhető operációs rendszerek: a Linux, a BSD-k (pl. OpenBSD).

Zárt forrású operációs rendszer: Solaris, Mac OS X, Microsoft Windows, NeXT, Novell NetWare, QNX

238/113


Kezelői felület szerint:Szöveges operációs rendszer, pl.: MS DOS: Szokás parancssoros (CLI, Command Line Interface) felületnek is nevezik: a felhasználó a parancsbeírásával kér kiszolgálást az operációs rendszertől. Kevesebb erőforrást igényel, mint a grafikus felület, nem lehet inkompatibilitási probléma a megjelenítő eszköz és a szoftver között, de felhasználói szemszögből meglehetősen kényelmetlen. (Hasznos segédeszköz lehet, minden grafikus felület szolgáltatásként tartalmazza a lehetőséget szöveges parancsfelület indítására.)

Grafikus operációs rendszer: pl.: Windows 98, Windows NT, WindowsXP OS/2. A Graphical User Interface (GUI) összetettebb és tetszetősebb kapcsolattartásra ad lehetőséget szöveges megfelelőjénél. Nem várja el a felhasználótól parancsok memorizálását; a felület intuitív módon használható. A grafikus felület objektumait ikonoknak nevezzük, ezeken keresztül érhetőek el eszközök, tárolóterületek vagy indíthatóak programok. További előny, hogy az ilyen felület alá készült programok nagyjából egységesek lehetnek, ami egy új program hatékony használatának elsajátításához szükséges betanulási időt rövidítheti le. A grafika hatékony kezeléséhez azonban a megjelenítő alrendszerrel kapcsolatosan lényegesen nagyobb igényt támaszt. A korszerű operációs rendszerek felhasználói felülete ilyen.

Felhasználók száma szerint:Egyfelhasználós operációs rendszer: Egyidejűleg csak egy felhasználó veheti igénybe szolgáltatásait.Elavult. Pl. MS-DOS

Többfelhasználós operációs rendszer:Egyéni azonosítást végez és ezzel párhuzamosan jogosultságokat is kezel. A többfelhasználós operációs rendszerek lehetővé teszik, hogy a számítógép erőforrásait egy időben több felhasználó is igénybe vegye. Az operációs rendszernek gondoskodnia kell a felhasználó azonosításáról, illetve a felhasználói igények kiegyensúlyozásáról, és arról is, hogy az egyes felhasználók ne akadályozzák egymást tevékenységükben. Pl. Unix, Linux, WindowsXP.

Az egy időben, párhuzamosan futatható programok száma szerint lehet:Egyfeladatos vagy monoprogramozott, pl.: MS-DOS. Ezek az operációs rendszerek egy időben csak egyetlen programot képesek futtatni. Nem igényelnek számottevő erőforrást a hardvertől, de mára túlhaladottnak tekinthetőek.

238/114


Többfeladatos, multiprogramozott,pl. Windows95, Windows2000, Windows XP, Linux. Ezek az operációs rendszerek egy időben párhuzamosan több programot is képesek futtatni.

SzakkifejezésekKernel, perifériák, single user, single task, Shell, Graphical User Interface (GUI), CLI, (Command Line Interface), Palm

Operációs rendszer

Operációs rendszeri és funkciói, feladataiOperációs rendszerDefinícióA folyamatok szemszögéből nézve, az operációs rendszer feladata minden folyamat számára a szükséges erőforrások biztosítása, mégpedig igazságos módon úgy, hogy egyik folyamat se szenvedjen indokolatlan hátrányokat. Az erőforrások oldaláról nézve, az operációs rendszernek gondoskodnia kell az erőforrások minél hatékonyabb kihasználásáról.

Erőforrás szemléletA folyamatok egy olyan csoportja, amely a felhasználói folyamatok között elosztja az erőforrásokat

Felhasználói szemléletA folyamatok egy olyan csoportja, amely megkíméli a felhasználókat a hardver kezelés nehézségeitől és kellemesebb alkalmazói környezetet biztosít

FolyamatokEgy új fogalom kellett bekerüljön a számítástechnika szótárába, a FOLYAMAT fogalma. Eddig meglehetősen pongyolán használtuk a munka, feladat, program, folyamat kifejezéseket egy-egy utasítássorozat megjelölésére, azonban ezentúl pontosabban kell fogalmaznunk, éles különbséget kell tenni a program és a folyamat között: A program egy algoritmust megvalósító utasítások sorozata, függetlenül attól, hogy azok magas szintű nyelven, vagy akár bináris gépi kódban van ábrázolva és tárolva.A folyamat (task, process) egy éppen végrehajtás alatt lévő program. Egy program végrehajtása több folyamatot is létrehozhat, ugyanaz a program több folyamat formájában is megjelenhet.

ErőforrásokErőforrásnak nevezünk minden olyan dolgot, amely szükséges lehet egy folyamat futásához. A memóriaterület és a processzoridő alapvető erőforrások, amelyek minden folyamat számára nélkülözhetetlenek, hiszen a folyamatnak lennie kell valahol, és az utasításait is végre kell hajtsa “valaki”. A folyamatok jó része ezeken kívül használ a felhasználókkal való kapcsolattartás céljából ki- és bemeneti eszközöket, de erőforrás lehet egy állomány vagy egy postafiók is, melyen keresztül a folyamatok egymással kommunikálhatnak. A erőforrás tehát

238/115


szintén azok közé a fogalmak közé tartozik, amelyeket precízen meghatározni nem a legkönnyebb, maradjunk tehát az eredeti megfogalmazásnál: Minden, ami egy folyamat végrehajtásához szükségesAz operációs rendszerek történetének rövid áttekintése után nagy vonalakbankiderült, hogy mit várunk el egy operációs rendszertől, így definiálhatjuk aleírásukhoz szükséges fogalmakat, és magára az operációs rendszerre ismegkísérelhetünk többé-kevésbé szabatos meghatározást adni.

Részei, feladatai: A perifériák tesztelése, a gépi erőforrások kezelése Programok indítása pl.:A DOS operációs rendszerben a fájl nevének beírásával indíthatunk el egy állományt, ha a helyes elérési úton álltunk.A Windows operációs rendszerben a sajátgéppel vagy más segédprogrammal könnyedén elérhetjük a kívánt állományt az egér használatávalFeldolgozás ütemezése vagyis a gépi erőforrás-megosztás a futó programok közöttAdatok kezeléseProgramok és adatok biztonságos:További fontos feladat, hogy az operációs rendszer tegye lehetővé más programok indítását, és futtatását. Ezek számára biztosítson egy felületet (angolul interface) a hardverelemek használatára.Tulajdonképpen a háttértárak kezelése a hardver működtetéséhez tartozó feladat, azonban itt ennél egy kicsit többről is szó van. Az operációs rendszernek biztosítania kell eszközöket a programokat illetve adatokat a háttértáron tároló állományok kezelésére, vagyis állománykezelési szolgáltatásokkal kell rendelkeznie, amelyek a fentebb tárgyalt felhasználói felületen keresztül elérhetőek, lehetővé téve állományok másolását, törlését, módosítását, a háttértár törlését, hibaellenőrzését, és hasonló tevékenységeket.A működési zavarok jelzésePárbeszédes kapcsolattartás a gép kezelőjévelA kapcsolatot az I/O eszközökkel tarjuk fent a hardwerekkel.Processzek és menedzsmentjük processzütemezésMemóriakezelés, Virtuális memóriaI/O, eszköz és fájlkezelésRendszer menedzselési feladatok

Operációs rendszer részeiKernelAz operációs rendszer magja a kernel ( rendszermag). Az operációs rendszerek központi része, amely a legalapvetőbb be- kiviteli és IPC funkciókat foglalja magában.

MikrokernelMinimalista megközelítést alkalmazó rendszermag, amely kizárólag a folyamatok betöltéséhez és a közöttük történő kommunikációhoz szükséges legalapvetőbb funkciókat foglalja magában, minden más feladat (pl. eszközök kezelése, memóriamendzsment, stb.) megvalósítását pedig különálló rendszerfolyamatokra bízza.A mikrokernel-alapú rendszerek igen biztonságos és stabil működést biztosítanak, azonban csak speciális környezetekben használják őket, mert teljesítményük - a sok IPC-többlet miatt - jóval elmarad monolitikus, illetve vegyes társaikénál.

238/116


Monolitikus kernelMinden funkciót egyetlen, megbonthatatlan egységet képező modulban megvalósító rendszermag.A monolitikus kernelek mikro és vegyes jellegű társaiknál jóval nagyobb teljesítményt nyújtanak, azonban bővítésük és módosításuk kizárólag a teljes rendszermag újrafordításával lehetséges. Ezen kívül a kernel bármelyik részében bekövetkező hiba a teljes rendszert veszélyezteti, ami miatt stabilitásuk is jóval elmarad mikrokernel- jellegű társaiké mögött.A monolitikus architektúra legjelesebb képviselői a Unix és Linux operációs rendszerek.

Vegyes kernelMonolitikus és a mikrokernel előnyeit ötvöző architektúra, amely a teljesítmény szempontjából kritikus funkciókat - monolitikus társaikhoz hasonlóan - egyetlen egységben ötvözi, miközben másokat - a mikrokernelekhez hasonlóan - különálló modulokra hagy.A vegyes kernelek az arany középutat jelentik a teljesítmény és a biztonság között, hiszen a miktrokernelekhez hasonlóan dinamikusan - akár futás közben - bővíthetőek, miközben teljesítményük a monolitikus kernelekéhez közelít.Az egyik legismertebb vegyes kernel a Windows NT rendszermagja.

ShellGrafikuskönnyen kezelhető felület mellyel gyorsan és egyszerűen kezelhetjük a számítógépet.

KarakteresHaladó felhasználóknak ajánlót, mert a parancsokat csak a billentyűzetről kel bevinni.

KötegeltA Shell a végrehajtandó parancsokat egy szöveges állományból olvassa. Az állomány végének elérésekor a Shell befejeződik.

Csoportosítási szempontokLéteznek nyílt forrású szabadon elérhető operációs rendszerek, mint például a Linux, a BSD-k, Syllable, de vannak zárt forrású szabadon elérhető operációs rendszerek, mint például a Solaris, AIX, IRIX, Mac OS X, Microsoft Windows, NeXT, Novell NetWare, QNX, stb.

Kezelői felület szerintSzöveges (MS DOS, UNIX):A számítógép képernyője szöveges üzemmódban működik. A felhasználónak a billentyűzeten begépelt parancsa, és az operációs rendszer arra adott szöveges válasza megjelenik a képernyőn. Amennyiben a kiadott parancs valamely program elindítását eredményezi, akkor a képernyőn annak a programnak a felhasználói felülete jelenhet meg, de a program befejeződése után ismét az operációs rendszer felhasználói felülete fog megjelenni.

Grafikus (Windows 95, Windows NT, OS/2):A képernyő grafikus üzemmódban van, billentyűzet is használható, de a tipikus beviteli eszköz az egér, amelyhez a képernyőn egy legtöbbször nyíl alakú mutató tartozik. A képernyőn látható objektumok fölé vitt egérmutatóval, az egér valamely gombjának lenyomásával lehet az operációs rendszernek utasításokat adni.

Az egy időben futtatható programok száma szerintMono programozott (MS DOS):Egyszerre csak egy folyamatot képes futtatni.

238/117


Multi programozott (Windows, UNIX):Egyszerre több folyamat is futhat a rendszerben.

A felhasználók száma szerintEgy felhasználós (MS DOS):Egyszerre csak egy felhasználó jelentkezhet be és futtathat programokat

Több felhasználós (NOVELL, UNIX):Egyszerre több felhasználó jelentkezhet be és egymástól függetlenül futtathat programokat.

SzakkifejezésekOperációs rendszer, Folyamat, Erőforrás, kernel, mikrokernel, monolitikus kernel, vegyes kernel, shell, szöveges kezelői felület, grafikus kezelői felület, egy felhasználós, több felhasználós

238/118



Tömörítés, archiválás.

Az operációs rendszer és főbb feladataiA szoftverek csoportosítása

RendszerprogramokAlkalmazói programok

Az operációs rendszerekFunkcióiRészeiAz operációs rendszer lehetAz operációs rendszer indítása

Kommunikáció a grafikus operációs rendszerekkelA windows garfikus operációs rendszerA grafikus felület részeiTulajdonságok beállításaMegjelenés beállításai

Asztal beállításaiHardverbeállításokBiztonsági, és egyéb

Tömörítés, archiválásTömörítésA tömörítés előnyeiA tömörítés hátrányaiA tömörítés típusaiTömörítő programok csoportosításaTömörítési eljárásokKicsomagolásArchiválásAz archiválás előnyeiAz archiválás menete

A szoftverek csoportosításaRendszerprogramok

Operációs rendszer: a számítógépek működtetéséhez szükséges alapprogram.Az operációs rendszer felelős a központi mikroprocesszor és a gép hardver-elemeinek (monitornak, tárolóknak, billentyűzetnek, stb.) egymásra hangolt működtetéséért.A legelterjedtebb operációs rendszer a Windows egyre fejlettebb változatai.Rendszerközeli programok: olyan programok, amelyek kibővítik, vagy megkönnyítik az operációs rendszer használatát. Ilyen programok például a korszerű tömörítőprogramok (Pl.:Winrar) vagy a fájlkezelő programok(Pl.:Total Commander).

Alkalmazói programokA felhasználó számára közvetlenül hasznos feladatokat végrehajtó program (pl.: szövegszerkesztő program, táblázatkezelő program), ellenben a számítógép működését felügyelő, biztosító rendszerprogramokkal (pl.: meghajtóprogramok).

238/119


Az operációs rendszerek

FunkcióiA hardver szabályozásaProgramok futtatásaHibakezelésKommunikáció a felhasználóvalKapcsolattartás a futó programok közöttAdatvédelem biztosítása

RészeiRendszermag: Az operációs rendszerek központi része, amely a legalapvetőbb be-/kiviteli és IPC funkciókat foglalja magábanRendszerhéj: felhasználói felület. A grafikus ablakmegjelenítést működtető alkalmazások összessége.Interfész: két számítógépes (hardver vagy szoftver) eszköz, vagy a számítógép és az azt használó ember érintkezési felülete. Az interfész olyan megoldásokat tételez fel, amelyeket mindkét fél ért.Egy átlagfelhasználó az utóbbi kettővel van közvetlen kapcsolatban.

Az operációs rendszer lehetEgyfelhasználós és egy- vagy többfeladatos (több alkalmazás fut egy időben)Többfelhasználós és egy- vagy többfeladatosA felhasználó felülete(rendszerhéj) lehet karakteres (például DOS, Linux) vagy grafikus (például Windows, Suse Linux)

Az operációs rendszer indításaA ROM-ban lévő BIOS a gép bekapcsolásakor elinduló program, teszteli a hardvert, majd betölti a memóriába az operációs rendszer ún. rendszerprogramjait a háttértárról (a rendszerlemezről)

Kommunikáció a grafikus operációs rendszerekkelA kommunikáció grafikus alkalmazásokkal történik, egy gyorsan fejlődő és egységesülő vizuális-manuális rendszer segítségével. Az adatok elsősorban manuálisan vihetők be: egér, billentyűzet, érintőképernyő stb. segítségévelAz adatok közlése, kis részben hanggal, döntően vizuális elemek segítségével történik a képernyőn: ikonok, ablakok, menük, egyéb jelek és természetesen szövegek használatával.

A windows garfikus operációs rendszerA grafikus felület részei

o Asztalo Ikonoko Tálcao Start menüo Ablakoko Menüko Helyi menük

238/120


Tömörítés, archiválás

TömörítésA tömörítés lényege: Minden információ tartalmaz ismétlődő jeleket. (Redundancia) A tömörítés nem más, mint a redundancia csökkentése. Vagyis ugyanazon információ kisebb jelsorozattal való ábrázolása.

A tömörítés előnyeio Az állományok mérete kisebb lesz, így kevesebb helyre lesz szükség a

tárolásukhoz. Rövidebb idő alatt továbbítható a hálózaton.o A tömörített állományok kiterjesztése jellemzően nem EXE vagy COM (eltekintve

az önkicsomagoló állományoktól), ezért az ilyenekre “vadászó” vírusok nem fogják megfertőzni.

o Az archívumok megadott méretű részekre szeletelhetők. Ez azt jelenti, hogy az archívum tartalma több különálló fájlra lesz elosztva. Ezzel a megoldással nagy állományokat tudunk lementeni több 1,44 MB-os kapacitású lemezre.

A tömörítés hátrányaiA kisebb jelsorozatba kódolás és az abból történő visszakódolása az eredeti jelsorozatnak jelentős művelet igénnyel bírhat. Továbbá ha az archívum valamilyen oknál fogva megsérül, akkor alig marad esélyünk arra, hogy az archívum teljes tartalmához hozzáférjünk.

A tömörítés típusaiKét nagy csoportra bontható: a veszteséges és veszteségmentes.

o Veszteséges: olyan állományoknál használható, amelyeknél nem okoz problémát az adatok részleges elvesztése vagy sérülése. Ez általában az emberi érzékszervek „fogyatékosságát” használja ki, oly módon, hogy például, levágja azokat a hangtartományokat, amit a fül már nem képes érzékelni. Ilyenek Pl.: a multimédiás állományok, hang és videó illetve egyes képformátumok. Pl.: JPG, MPEG, WMV, MP3.

o Veszteségmentes: olyan állományoknál használjuk ahol megengedhetetlen az adatok bármilyen irányú elvesztése, sérülése. Ilyenek a futtatható állományok.

Tömörítő programok csoportosításao Általános fájltömörítők: Archiválásra használják. Céljuk a kis méret elérése és az

összetartozó fájlok egy állományként való kezelése. A tömörítés aránya a fájl típusától függően változik. Általánosan 2-4 szeres. Egyes képfájloknál az arány 8-12 szeres, szöveges fájloknál 3-6 szoros, a futtatható fájloknál 1,5-2,5 szeres. Pl.: ARJ, RAR, ZIP, ACE, UC2…

o Tömörített állományokból futó programok: A legtöbb végrehajtható program nagyobb helyet foglal a merevlemezen, mint amekkorára szüksége van. Ezért úgy járnak el a hely csökkentése érdekében, hogy az EXE fájlok elejére egy különleges program rész van, amely kitömöríti először az EXE fájl különböző futásra alkalmas program részeit majd átadja a vezérlést. Ez a megoldás csak a merevlemezen való kisebb helyfoglalást segíti, a memóriába az eredeti méretével kerül.

o Lemezegység tömörítők: Ezek a fajta tömörítőprogramok a memóriában foglalnak helyet és a merevlemezen tömörítve tárolt adathalmazt, úgy mutatja, mint ha nem is lenne tömörítve. A tömörített lemezegységet, ha a tömörítő

238/121


program nélkül vesszük szemügyre, egyetlen hatalmas állomány található, amelyet segédprogrammal megtekintve egy zagyva bájt halmazt látunk. Ezzel szemben ez a nagy állomány egy látszólagos lemezegység, és a memóriában maradó ki-be tömörítővel úgy használható, mint egy valódi lemez egység. Pl.: DoubleSpace, DriveSpace.

Tömörítési eljárásoko Futási hosszkódolás: akkor alkalmazzák, ha egy adatmezőben sok azonos elem

van. Veszteségmentes.o Különbség kódolás: A lassan fokozatosan változó adatok esetén alkalmazzák.

Megj.: Nem az adatott, hanem annak változását tárolja.o Huffmann kódolás: Lényege, egy kód összerendelés, amely a tömörítetlen adatok

közül a gyakrabban előfordulókat, rövidebb, a ritkábban előfordulókat, hosszabb kóddal jelöli.

o Fraktál közelítéses tömörítés: Képek tömörítésére használják, lényege, hogy igyekszenek a képek részeit fraktálalakzatokkal közelíteni és ezeknek az adatait tárolja el. Ez veszteséges tömörítés.

KicsomagolásKicsomagolás: A tömörített adatok eredeti állapotba való visszaállítását szolgálja.

ArchiválásAz archiválás feladata: Egy adat csoportról történő tartalék biztonsági másoltat készítése illetve annak visszaállítása.

Az archiválás előnyeio Tetszőleges helyről elérhető a teljes irattár.o Széleskörű keresési feltételek megadásával pillanatok alatt elérhetjük a

dokumentumot.o Kisebb helyen tárolhatóak a dokumentumok (pl.: 1 CD-n kb. 13000 A4-es oldal

fér el).o Egyszerűen és gyorsan készíthetünk elektronikus másolatokat.o A dokumentumok további felhasználása egyszerűbb.o Megkímélhetjük magunkat a fárasztó gépeléstől.o Az adatokról készített biztonsági másolatok teljes védelmet biztosítanak

irattárunknak.

Az archiválás meneteo Előrendezés: Az iratok tárolási módjától függően technológiai és iratkezelési

szempontokból is gyakran szükség lehet az iratok előrendezésére. Ezzel elkerülhető a duplikált példányok bevitele, kiválaszthatóak a lejárt, selejtezésre szoruló iratok, csoportosíthatóak az alaki, minőségi szempontból más beviteli technológiát érintő dokumentumok.

o Szkennelés: A szkennelés segítségével vihetjük fel számítógépünkre dokumentumaink digitális képét. A műveletet többféle technikai paraméterrel is végezhetjük ezek a következők: méret, felbontás, színek száma, formátum.

o Adatbevitel: Ahhoz, hogy dokumentumtárunkból az iratokat gyorsan is biztosan ki tudjuk keresni, szükséges, hogy a dokumentumhoz tartozó információkat adatbázisban rögzítsük. Egy dokumentumhoz kapcsolódó adatok összességét a dokumentum adatlapjának nevezzük, ami általában az adatbázisunk egy rekordja. Ez az adatbázis az elektronikus irattárunk „szíve”, hiszen ha keresünk egy

238/122


dokumentumot, a keresési feltételek megadása után ebben az adatbázisban található adatok alapján kapjuk meg az eredményt.

o Ellenőrzés: Az ellenőrzés garantálja a dokumentumtárunk hitelességét. Nem érdemes kihagyni, hiszen még a legjobban technologizált folyamatba is csúszhatnak hibák. Az ellenőrzés folyamán meg kell vizsgálni, hogy: nincs-e szkennelési hiba a képen (ferdeség, szennyeződés, stb.), a szkennelt kép valóban megegyezik-e az eredetivel, ki van-e töltve az adatlap.

o Utómunkálatok: A feladat típusától függően sokféle lehet, pl.: biztonsági másolatok elkészítése, adatbázis újraindexelése, rendszerintegráció-, betanítás, stb. Ide tartozik még a dokumentumok hitelesíti jegyzőkönyvének elkészítése is.

Szakkifejezések: Operációs rendszer, hardver, rendszermag, rendszerhéj, interfész, egyfelhasználós, többfelhasználós, felhasználói felület, asztal, ikonok, tálca, start menü, ablakok, menük, helyi menük, programok, háttér beállítása, képernyőkímélő, megjelenés, felbontás, színmélység, billentyűzet beállításai, egér beállításai, nyomtató beállításai, hangszóró beállításai, felhasználói fiókok, felhasználó, munkacsoport, tűzfal, vezérlőpult, tömörítés, archiválás, veszteséges, veszteségmentes, tömörítő programok. futási hosszkódolás, különbség kódolás, huffmann kódolás, fraktál közelítéses tömörítés, kicsomagolás, előrendezés, szkennelés, adatbevitel, ellenőrzés, utómunkálatok.


A tömörítésBevezetés

Veszteség nélküli tömörítésVeszteséges tömörítés

Az archiválásÁltalánosságban az archiválásról

Az archiválás meneteAz archiválás előnyei

Szakkifejezések

A tömörítésBevezetés

A megnövekedett adatállomány-méretek miatt az adatok hordozhatósága és tárolása (archiválása) rendkívül körülményessé vált. Több lemez, egyre nagyobb háttértár kellett a tároláshoz. A tömörítés csak enyhítette a gondokat.A tömörítés egy olyan eljárás, amelynek segítségével egy fájlból egy kisebb fájl állítható elő. A tárolt adatok között lehetnek ismétlődések, amit a tömörítő programok algoritmusai használnak ki. Ilyen például a Huffman-kódokon alapuló tömörítő eljárás, amely a legtöbbet használt karakterekre alkalmazza a legrövidebb kódot. Gyakori tömörítő eljárás, hogy az egymás után következő azonos karaktereket helyettesítik a karakter képével és egy ismétlési értékkel, mely a számukat tartalmazza. Ezt az eljárást használják például a képek tömörítésére, gondoljunk csak az alulexponált képeken terpeszkedő nagy fekete foltra körben a fénykép szélén, rosszabb esetben a kis foltra, amiről kivehető, hogy mi az a megörökítendő pillanatból…

238/123


A tömörítő eljárások segítségével az adatállományt akár a tized részére is csökkenthetjük. Hátrányuk, hogy így az adatállományt közvetlenül nem érjük el, hanem csak úgy, hogy az adatállományt kicsomagoljuk. A tömörített és a kicsomagolás utáni adatokat összehasonlítva két nagy csoportba sorolhatjuk a tömörítőket: az első általánosan alkalmazható, a második csak akkor, hogyha kis eltérések nem számítanak, pl. kép- és hangfájlok esetén.

Veszteség nélküli tömörítésIde tartoznak azok, amelyek veszteség nélküli tömörítést biztosítanak. Ezek a programok az eredeti állományt betömörítve, majd újra kibontva olyan állományt szolgáltatnak, amelyek bitről bitre megegyeznek az eredeti állománnyal. Nyilván a szövegek és bináris állományok tömörítése, valamint a (nem kép és hangalapú) kommunikációs csatornákban felhasznált tömörítők csak veszteségmentesen képzelhető el, pár veszteségmentes tömörítési eljárás:

Huffmann-kódolás:A fájlt feltérképezzük, s az elemeit eltároljuk gazdaságosabb kódtáblában, egy ún. Huffmann-fában, majd ezután a kis kódocskákat használjuk a hosszabbak helyett.Példa:Van egy fájlunk, amiben 4-féle betű van: a, b, c, d. Ezeket a gépünk alapból 8 biten tárolja. Ez a tárolási mód 256 féle karakterre lett kitalálva, de hát nekünk csak 4 van! Tároljuk hát másképp! Először meg kell, hogy számoljuk, hogy mégis hány van az egyes betűkből. Amelyikből a legtöbb van, az kapja a legrövidebb kódot, amiből a legtöbb, az a leghosszabbat. Ilyen módon most kapja az „a” betű a 00, a „b” a 01, a „c” a 10, a „d” a 11 kódot!Most mink van? Kettő bájton tároltuk le a 4 betűnket. Tehát az „aaaaabbbccdddd” kód 14 bájton fért el, most már viszont mindössze 14*2 bit, vagyis 3,5 bájt! Ezen az örömön túl az eljárás nem járt adatvesztéssel, ugyanis a kitömörítés során az egész sorunkat egy az egyben visszanyerjük!

LZW-kódolásEz az algoritmus első hallásra bonyolultabb, mint a Huffmann, de lényegesen egyszerűbb a megvalósítása, illetve rettentően gyors, mert nem kell végigstatisztikáznunk a filét. A Huffmannak az is hátránya, hogy a fáját le kell jegyezni a fájl elejére, ami helyigényes, de az LZW-nél nincs ilyen gond. Ott a kódtábla menet közben épül, mind a tömörítéskor, mind, pedig a kibontáskor. A tömörítés során a beolvasott adategységeket egy táblázatba jegyezzük, majd egy saját kódot kapnak. Minden új elemet felveszünk ide, és ha újra találkozunk egy meglévővel, akkor már csak a meglévő kódot kell beírni a betömörített fájlba. Ez szép nagy listát eredményez, de mint említettem, ez felépíthető a tömörített adatok beolvasása során is, tehát nem számít.

GIF-kódolásEzt a formátumot képek tömörítésénél alkalmazzák szívesen, főleg az Interneten, mivel ott nem gond, hogy a minőség rovására lesz kisebb a kép. A minőségbeli romlás itt a színekben megy végbe. A GIF csak 256 színt használ, tehát minden képpont csak 1 Bájt. Az elején megadjuk, hogy melyik 256 színre van szükségünk, így ideális esetben nem is lesz minőségromlás. A legvégén még LZW-kódolást is végez a tömörítő, így még kisebb lesz a kép mérete. Ábráknál, ikonoknál kifejezetten hatékony, és szép. A PNG tulajdonképpen ennek és a JPEG-nek a továbbfejlesztett változata, már nem csak 256 színnel, fraktál alapú tömörítéssel, ami majdem JPEG-hatékonyságot eredményez.

APEHangtömörítéshez használt kompromisszumos megoldás, mivel nincs benne veszteség, s így a visszahallgatás szempontjából felesleges részeit is eltárolja a zenénknek, ami nagy fájlméretet eredményez.

Veszteséges tömörítésA képek és hangok tárolásánál, már megengedhető a veszteséges tömörítési algoritmusok használata is. Ezeknél az algoritmusoknál az eredeti állományt nem lehet létrehozni a tömörített állományból. Nincs is rá szükség. A szemünk és a fülünk becsapható. Elég csak arra gondolni, hogy a gyorsan változó állóképek sorozatát a szem, illetve az agy folyamatos mozgásnak érzékeli (mozi). Ezek a veszteséges algoritmusok többnyire olyan információkat hagynak el a képből, vagy hangból, amelyek nélkül az emberi szem, vagy fül az eredetivel csaknem azonos (megkülönböztethetetlen) jelként fog fel. Ezekre az algoritmusokra jellemző, hogy minőségromlás nélkül képesek az eredeti anyagot akár tized, vagy kisebb részére is tömöríteni. Erre épülő módszerek:

238/124

WinRAR – talán a legnépszerűbb tömörítő/archiváló program


JPEG (Joint Photographic Expert Group):Ez egy képtömörítési eljárás. A képeket 8*8-as négyzetekre bontja, majd ezek elejére lejegyzi a négyzet pontjainak átlagát, így a képpontok már csak az ettől való eltérésükben lesznek meghatározva. A tömörítés hátránya, hogy egymástól nagyon elütő részleteket gyakran összemos, ha a minőséget rontjuk, a tömörítési ráta javára. Azonban nem nagyon látszik ez, ha a minőség nem olyan fontos, és nem kívánjuk nagyítani a képeket képpont méretűre. Nagyon hatékony, és elterjedt, főleg az Interneten, és az újonnan bejött fényképezőgépeken. Már megoldották, hogy ne legyen elmosott a kép, mivel lehet állítani a minőséget, s így a veszteség szabályozható. A képpontokat a kockákon belül egy átlósan képzett láncra fűzi az algoritmus, majd az eltérések számítása után egy futamhossz-kódolást is elvégez rajtuk. (A dokumentumban használt képek is ezzel a tömörítési eljárással készültek.)

MPEGRégebben Motion (mósön) JPEG néven futott, mivel képkockánként JPEG-be tömörített filmről volt szó a szabványban. Mára jóval hatékonyabb lett az ún. keyframek (kéjfrémek) használatának bevezetésével. Most bizonyos időközönként teljes képkockákat kapunk a tömörített fájlból, majd a következő kulcsképkockáig csak az előzőhöz képest megváltozott képpontokat írja le az AVI fájl. Ezt lehet még fokozni mindenféle fondorlatokkal, a codec-ek hada szolgálja a még hatékonyabb, szebb tömörítést.

MP3A legelterjedtebb hangtömörítési formátum napjainkban. Arra a nagyszerű ötletre alapul, hogy ha szólnak bizonyos frekvenciák, akkor már teljesen felesleges megszólaltatni bizonyos másikakat, mert hát úgysem hallanánk, és így nem hiányoznak. A tömörítésnél figyelembe vették, hogy az emberi fül a mély hangokra jóval érzékenyebb, így azokat részletesebben ábrázolják, mint a magasakat. Az a nagy probléma, hogy a háttérzajt hogyan szűrjék ki, mivel arra aztán egyáltalán nincsen szükség, de nem tudhatja a program, hogy esetleg mi „zörgünk” ilyen csúnyán, a gitárunkon, vagy csak a kábel nem volt megfelelően árnyékolva, szóval nem dobja el teljesen a zajt, hanem egy maszkot készít, ami egy átlagolási eljáráshoz hasonlít tulajdonképpen, amit jobb esetben, és magasabb bitrátánál nem veszünk észre. Ezért is olyan kellemetlen hangzásúak az alacsony bitrátájú internetes rádiók

Az archiválásÁltalánosságban az archiválásról

Ma már a technika lehetővé teszi, hogy már meglévő dokumentumainkat rendezetten, gyorsan hozzáférhető módon, kis helyen archiváljuk. Ezáltal irodánkat/irattárunkat tehermentesíthetjük a felesleges papírhalmazoktól.Ezek virtuális iratkezelése, a dokumentumokról hiteles papír másolat készítése, a dokumentumok elektronikus postázása legalább olyan fontos feladat, mint a papír dokumentumok kezelése.Az első lépés az elektronikus irodához, a meglévő dokumentumok archiválása, ezen belül is a papír formában fellelhető anyagok elektronikus formában történő rendszerezése és tárolása.Az ilyen módon tárolt anyag akár egy egyszerű terminálon keresztül is megtekinthető.CD lemezen egyszerűen „el lehet vinni” egy egész könyvtárat.Minden elektronikusan tárolt dokumentumhoz tartozik egy adatlap, amely a főbb jellemzőket tartalmazza, s egy adatbázis elemét képezi.Az adatbázis felhasználói felületén keresztül a teljes anyag mindenkor elérhető, a keresési, szűrési feltételek alapján lehet válogatni benne.A kiválasztott dokumentum gyorsnézeti képe egyetlen kattintással megtekinthető, és egy újabbal maga a dokumentum is böngészhető.Az archivált anyagok kezelésének egy fontos eleme, a kikeresés és másolatok készítése. A másolatok lehetnek papíralapúak, vagy elektronikusak, mindkettőről hiteles másolatot lehet készíteni.A másolat hitelességének formai védelmére szolgál a vízjel és egyéb megkülönböztető jelzések bevezetése.

Az archiválás menete1. ElőrendezésAz iratok tárolási módjától függően technológiai és iratkezelési szempontokból is gyakran szükség lehet az iratok előrendezésére. Ezzel elkerülhető a duplikált példányok bevitele, kiválaszthatóak a lejárt, selejtezésre szoruló iratok, csoportosíthatóak az alaki, minőségi szempontból más beviteli technológiát érintő dokumentumok.2. SzkennelésA szkennelés segítségével vihetjük fel számítógépünkre dokumentumaink digitális képét. A műveletet többféle technikai paraméterrel is végezhetjük ezek a következők:

238/125


Méret - legtöbbször A4-es dokumentumokról van szó, de gyakran van szükség ettől eltérő méretű dokumentumok szkennelésére is (pl.: műszaki rajz, fotó)

Felbontás - a szkennelt dokumentum minőségének egyik fontos meghatározója. általában dpi –ben van megadva. (dpi - Dot Per Inch = 25.4 milliméterenként hány képpontot tartalmaz a kép) A legtöbb esetben a 300 dpi bőségesen elegendő - egy fax felbontása max. 200 dpi lehet

Színek száma - háromféle lehetséges változat létezik: Lineart - két szín, fekete és fehér - ez a leggyakoribb Grayscale - 256 szürkeárnyalat - vízjeles, alányomott dokumentumoknál használatos Color - 16.7 millió szín - fotók, színes képek Formátum - nem szorosan a szkenneléshez kapcsolódik, hiszen a későbbiek folyamán a

képeinket átkonvertálhatjuk más formátumra, de célszerű a képeket a tárolásnál használt végleges formátumban tárolni, hiszen megtakaríthatjuk az értékes gépidőt.Néhány gyakran használt formátum:

GIF - maximum 256 színmélység, rajzok, fekete fehér képek tárolás ára optimalizált. A böngészők által támogatott formátum

TIFF - több változata is létezik, többféle tömörítési metódussal. A CCITT4 változat különösen alkalmas fekete-fehér dokumentumok tárolására, mert kevés helyet foglal és többoldalas (multipage) formátuma is van. A file-ban elhelyezhetőek különböző szöveges megjegyzések is, amelyeket felhasználhatunk hitelesítésre, adattárolásra egyaránt.

JPEG - veszteséges tömörítés, általában fotók tárolására használják. Szürkeárnyalatos és színes változata is létezik. A böngészők is támogatják.

3. AdatbevitelAhhoz, hogy dokumentumtárunkból az iratokat gyorsan is biztosan ki tudjuk keresni, szükséges, hogy a dokumentumhoz tartozó információkat adatbázisban rögzítsük. Egy dokumentumhoz kapcsolódó adatok összességét a dokumentum adatlapjának nevezzük, ami általában az adatbázisunk egy rekordja. Ez az adatbázis az elektronikus irattárunk „szíve”, hiszen ha keresünk egy dokumentumot, a keresési feltételek megadása után ebben az adatbázisban található adatok alapján kapjuk meg az eredményt.Fontos, hogy az adatlap mezői helyesen és pontosan legyenek kitöltve, hiszen egy hibás mező a dokumentumunk logikai elvesztését okozhatja!Az adatbevitel egy része történhet OCR segítségével is. (OCR= Optical Character Recognition, vagyis optikai karakterfelismerés.) Ez azt jelenti, hogy a szkennelt kép egy részét a számítógép szöveggé alakítja, és automatikusan vagy operátor segítségével beírja az adatlap megfelelő helyére.Az adatlap struktúrájának felépítésénél legfőbb szempont, hogy csak azokat a mezőket (azonosítókat) tüntessük fel rajta, amelyek szerint később keresni fogunk. Ha túl sok (ráadásul felesleges) adatot viszünk be, az jelentősen megdrágíthatja az archiválás költségeit, ráadásul zavart okozhat.

4. EllenőrzésAz ellenőrzés garantálja a dokumentumtárunk hitelességét. Nem érdemes kihagyni, hiszen még a legjobban technologizált folyamatba is csúszhatnak hibák.Az ellenőrzés folyamán meg kell vizsgálni, hogy:

Nincs-e szkennelési hiba a képen (ferdeség, szennyeződés, stb.) A szkennelt kép valóban megegyezik-e az eredetivel Ki van-e töltve az adatlap

5. Utómunkálatok

238/126


A feladat típusától függően sokféle lehet, pl.: biztonsági másolatok elkészítése, adatbázis újraindexelése, rendszerintegráció-, betanítás, stb.Ide tartozik még a dokumentumok hitelesíti jegyzőkönyvének elkészítése is.

Az archiválás előnyei Tetszőleges helyről elérhető a teljes irattár Széleskörű keresési feltételek megadásával pillanatok alatt elérhetjük a

dokumentumot Kisebb helyen tárolhatóak a dokumentumok (pl.: 1 CD-n kb. 13000 A4-es oldal

fér el) Egyszerűen és gyorsan készíthetünk elektronikus másolatokat A dokumentumok további felhasználása egyszerűbb Megkímélhetjük magunkat és kollégáinkat a fárasztó gépeléstől (OCR) Az adatokról készített biztonsági másolatok teljes védelmet biztosítanak

irattárunknak


TömörítésA tömörítés célja:

A nagyméretű állományok helyfoglalásának csökkentése.

Tömörítési elvek:Az adathalmazok ismétlődő (redundáns) jeleket tartalmaznak, terjengősek, nem a lehető legrövidebbek, legtömörebbek. Sokszor ugyanazt az információt rövidebben is le lehet írni, kódolni, erre szolgálnak az adatok tömörítésének lehetőségei. A tömörítés a jelsorozat redundanciájának csökkentése, az adatok matematikai alapon történő átkódolása úgy, hogy ugyanazt az információt kevesebb jellel fejezzük ki. Az eredményként kapott adathalmaz mérete az átkódolás révén kisebb az eredeti adatokénál, gyakran csak töredéke. A felhasználásához általában vissza kell alakítani az eredeti formátumra. Az adatok visszaalakítását kicsomagolásnak nevezzük.A tömörített adatok érzékenyebbek a sérülésre, mint a tömörítés nélküliek. Sérülés esetén a kicsomagoló program jelzi, hogy hiányosak az adatok, visszaállítani nem tudja őket, esetleg a sérülés előtti részeket. Hátránya még, hogy lehetséges az adatok esetleges vesztése, és egy-egy fájl csak kicsomagolás után olvasható ill. módosítható. Az adatok tömörített tárolásának előnye, hogy kisebb helyet foglal az adat számítógépen, az Interneten keresztül gyorsabban továbbítható, és lehetővé teszi az adat jelszavas védelmét.A tömörítésnek alapvetően két típusa van, a veszteségmentes és a veszteséges tömörítés.

Tömörítési eljárásokVeszteségmentes

A veszteségmentes tömörítés olyan kódolás, melynek eredményeként létrejött kódolt (tömörített) jelhalmaz rövidebb, mint az eredeti, azaz kisebb az adatmennyisége, és a tömörített adathalmazból tökéletesen visszaállítható az eredeti, tehát a tömörítés nem okoz adatvesztést. Ilyen módon tömörítünk programokat, dokumentumokat, hiszem ezeknél fontos a tökéletes visszaállítás lehetősége.Mivel mindenféle adatot digitálisan (számokkal) kódolunk, a tömörítő program a számsorozatot rövidíti le. Például a 3555555227777 számsor 13 db egyjegyű számból áll, melyet a program oly módon tömörít, hogy balról haladva megadja a számot, és azt, hogy hányszor ismétlődik. Így az eredmény 31562274, ami csupán 8 db szám, tehát 8/13 arányban történt az eredeti adatsor tömörítése. Képek esetében gyakori, hogy sok azonos színű pont van egymás mellett, így jelentős rövidítést érhetünk el.A tömörítés mértéke nem csak a tömörítési eljárástól, hanem az adathalmaz tulajdonságaitól is függ, például vannak-e ismétlődő adatok, az egyes jelek vagy jelcsoportok milyen gyakorisággal fordulnak elő?

238/127


Veszteségmentes tömörítés például a ZIP, ARJ, RAR, LZWEzek a tömörítőprogramok elemzik az állomány szerkezetét, és annak függvényében határozzák meg a tömörítési eljárást.A veszteségmentes tömörítő eljárások csoportosítása:

Parancssorban, vagy DOS környezetben elérhető tömörítők Windows alapú alkalmazások Az operációs rendszerbe integrált tömörítési eljárások

VeszteségesA veszteséges tömörítés olyan kódolás, aminek eredményeként létrejött kódolt (tömörített) jelhalmaz sokkal rövidebb, mint az eredeti, azaz kisebb az adatmennyisége, de a tömörített adathalmazból nem állítható tökéletesen vissza az eredeti, csak jó közelítéssel, tehát információt vesztünk, bár nem túl sokat.Ezt a tömörítési típust használjuk például digitális fényképek, hangok, mozgóképek esetén, mert ezeknél nem fontos a tökéletes visszaállítás lehetősége. A kis eltéréseket a szem nem érzékeli, bár valamit romlik a tömörített anyag minősége. Minél nagyobb mértékben tömörítünk egy adatot, annál rosszabb lesz annak minősége. A veszteségesen tömörítő programok esetében be lehet állítani a tömörítés mértékét, van, ahol állományméretben, van, ahol minőségben. Ezzel a tömörítési típussal sokkal nagyobb megtakarítást lehet elérni, míg a veszteségmentes eljárások az eredeti méretet csak harmadára-negyedére csökkenti, addig a veszteséges eljárások hatodára-tizedére.Veszteséges tömörítés például hangok esetében az MP3, színes képeknél a JPEG, mozgóképeknél pedig az MPEG.

ArchiválásAz archiválás azért találták ki, mert sokszor az adataink mennyisége folytán fizikai formában sokkal nehezebb őket rendezni ill. tárolni. Archivált formában sokkal könnyebb őket kezelni.

Archiválás menete

1. ElőrendezésAz iratok tárolási módjától függően technológiai és iratkezelési szempontokból is gyakran szükség lehet az iratok előrendezésére. Ezzel elkerülhető a duplikált példányok bevitele, kiválaszthatóak a lejárt, selejtezésre szoruló iratok, csoportosíthatóak az alaki, minőségi szempontból más beviteli technológiát érintő dokumentumok.

2. SzkennelésA szkennelés segítségével vihetjük fel számítógépünkre dokumentumaink digitális képét. A műveletet többféle technikai paraméterrel is végezhetjük ezek a következők: Méret - legtöbbször A4-es dokumentumokról van szó, de gyakran van szükség ettől eltérő méretű dokumentumok szkennelésére is (pl.: műszaki rajz, fotó) Felbontás - a szkennelt dokumentum minőségének egyik fontos meghatározója. általában dpi –ben van megadva. (dpi - Dot Per Inch = 25.4 milliméterenként hány képpontot tartalmaz a kép) A legtöbb esetben a 300 dpi bőségesen elegendő - egy fax felbontása max. 200 dpi lehet Színek száma - háromféle lehetséges változat létezik:

Lineart - két szín, fekete és fehér - ez a leggyakoribb Grayscale - 256 szürkeárnyalat - vízjeles, alányomott

dokumentumoknál használatos Color - 16.7 millió szín - fotók, színes képek

Formátum - nem szorosan a szkenneléshez kapcsolódik, hiszen a későbbiek folyamán a képeinket átkonvertálhatjuk más formátumra, de célszerű a képeket a tárolásnál használt végleges formátumban tárolni, hiszen megtakaríthatjuk az értékes gépidőt.Néhány gyakran használt formátum: GIF - maximum 256 színmélység, rajzok, fekete fehér képek tárolására optimalizált. A böngészők által támogatott formátum TIFF - több változata is létezik, többféle tömörítési metódussal. A CCITT4 változat különösen alkalmas fekete-fehér dokumentumok tárolására, mert kevés helyet foglal és többoldalas (multipage) formátuma is van. A file-

238/128


ban elhelyezhetőek különböző szöveges megjegyzések is, amelyeket felhasználhatunk hitelesítésre, adattárolásra egyaránt. JPEG - veszteséges tömörítés, általában fotók tárolására használják. Szürkeárnyalatos és színes változata is létezik. A böngészők is támogatják.

3. AdatbevitelAhhoz, hogy dokumentumtárunkból az iratokat gyorsan is biztosan ki tudjuk keresni, szükséges, hogy a dokumentumhoz tartozó információkat adatbázisban rögzítsük. Egy dokumentumhoz kapcsolódó adatok összességét a dokumentum adatlapjának nevezzük, ami általában az adatbázisunk egy rekordja. Ez az adatbázis az elektronikus irattárunk „szíve”, hiszen ha keresünk egy dokumentumot, a keresési feltételek megadása után ebben az adatbázisban található adatok alapján kapjuk meg az eredményt.Fontos, hogy az adatlap mezői helyesen és pontosan legyenek kitöltve, hiszen egy hibás mező a dokumentumunk logikai elvesztését okozhatja!Az adatbevitel egy része történhet OCR segítségével is. (OCR= Optical Character Recognition, vagyis optikai karakterfelismerés.) Ez azt jelenti, hogy a szkennelt kép egy részét a számítógép szöveggé alakítja, és automatikusan vagy operátor segítségével beírja az adatlap megfelelő helyére.Az adatlap struktúrájának felépítésénél legfőbb szempont, hogy csak azokat a mezőket (azonosítókat) tüntessük fel rajta, amelyek szerint később keresni fogunk. Ha túl sok (ráadásul felesleges) adatot viszünk be, az jelentősen megdrágíthatja az archiválás költségeit, ráadásul zavart okozhat.

4. EllenőrzésAz ellenőrzés garantálja a dokumentumtárunk hitelességét. Nem érdemes kihagyni, hiszen még a legjobban technologizált folyamatba is csúszhatnak hibák.

Az ellenőrzés folyamán meg kell vizsgálni, hogy: Nincs-e szkennelési hiba a képen (ferdeség, szennyeződés, stb.) A szkennelt kép valóban megegyezik-e az eredetivel Ki van-e töltve az adatlap

5. UtómunkálatokA feladat típusától függően sokféle lehet, pl.: biztonsági másolatok elkészítése, adatbázis újraindexelése, rendszerintegráció-, betanítás, stb.Ide tartozik még a dokumentumok hitelesíti jegyzőkönyvének elkészítése is.

SzakkifejezésekRedundáns, szkennelés, Dpi, multipage, CCITT4, rekord, OCR, veszteséges tömörítés, veszteségmentes tömörítés, kódolás.

238/129



Vírusok

Az operációs rendszer és főbb feladataiA szoftverek csoportosítása

RendszerprogramokAlkalmazói programok

Az operációs rendszerekFunkcióiRészeiAz operációs rendszer lehetAz operációs rendszer indítása

Kommunikáció a grafikus operációs rendszerekkelA windows garfikus operációs rendszerA grafikus felület részeiTulajdonságok beállításaMegjelenés beállításai

Asztal beállításaiHardverbeállításokBiztonsági, és egyéb

Számítógépes vírusokTörténetMik a vírusok?A vírusok felépítéseA vírusok fajtáiFertőzési módszerekVédekezés

A szoftverek csoportosítása

RendszerprogramokOperációs rendszerek: számítógépek működtetéséhez szükséges alapprogram.Az operációs rendszer felelős a központi mikroprocesszor és a gép hardver-elemeinek (monitornak, tárolóknak, billentyűzetnek, stb.) egymásra hangolt működtetéséért.A legelterjedtebb operációs rendszer a Windows egyre fejlettebb változatai.Rendszerközeli programok: olyan programok, amelyek kibővítik, vagy megkönnyítik az operációs rendszer használatát. Ilyen programok például a korszerű tömörítőprogramok (Pl.:Winrar) vagy a fájlkezelő programok(Pl.:Total Commander).

Alkalmazói programokA felhasználó számára közvetlenül hasznos feladatokat végrehajtó program (pl.: szövegszerkesztő program, táblázatkezelő program), ellenben a számítógép működését felügyelő, biztosító rendszerprogramokkal (pl.: meghajtóprogramok).

238/130


Az operációs rendszerek

FunkcióiA hardver szabályozásaProgramok futtatásaHibakezelésKommunikáció a felhasználóvalKapcsolattartás a futó programok közöttAdatvédelem biztosítása

RészeiRendszermag: Az operációs rendszerek központi része, amely a legalapvetőbb be-/kiviteli és IPC funkciókat foglalja magábanRendszerhéj: grafikus felhasználói felület. A grafikus ablakmegjelenítést működtető alkalmazások összessége.Interfész: két számítógépes (hardver vagy szoftver) eszköz, vagy a számítógép és az azt használó ember érintkezési felülete. Az interfész olyan megoldásokat tételez fel, amelyeket mindkét fél ért.Egy átlagfelhasználó az utóbbi kettővel van közvetlen kapcsolatban.

Az operációs rendszer lehetEgyfelhasználós és egy- vagy többfeladatos (több alkalmazás fut egy időben)Többfelhasználós és egy- vagy többfeladatosA felhasználó felülete(rendszerhéj) lehet karakteres (például DOS, Linux) vagy grafikus (például Windows, Suse Linux)

Az operációs rendszer indításaA ROM-ban lévő BIOS a gép bekapcsolásakor elinduló program, teszteli a hardvert, majd betölti a memóriába az operációs rendszer ún. rendszerprogramjait a háttértárról (a rendszerlemezről)

Kommunikáció a grafikus operációs rendszerekkel

A kommunikáció grafikus alkalmazásokkal történik, egy gyorsan fejlődő és egységesülő vizuális-manuális rendszer segítségével. Az adatok elsősorban manuálisan vihetők be: egér, billentyűzet, érintőképernyő stb. segítségévelAz adatok közlése, kis részben hanggal, döntően vizuális elemek segítségével történik a képernyőn: ikonok, ablakok, menük, egyéb jelek és természetesen szövegek használatával.

A windows garfikus operációs rendszer

A grafikus felület részeio Asztalo Ikonoko Tálca

238/131


o Start menüo Ablakoko Menüko Helyi menük

Számítógépes vírusok

Történet70-es években kezdődött. Programok, melyek olyan utasításokat tartalmaztak, amik szándékosan rongáltak, illetve hibákat okoztak. Teszteljék a számítógép terhelhetőségét. Legyen „gépidejük” a programozóknak.

Mik a vírusok?Parazita programok. Önállóan képesek szaporodni. Létezésük programozói tevékenységnek a végeredménye.

A vírusok felépítéseo Reprodukciós rész: A legfontosabb része, mert ez az, ami terjed, azaz megkeres

olyan programokat, vagy alkalmazásokat, amelyekbe be tudja írni magát.o Működésbe lépés feltétele. pl.: Az év megadott napja, minden hónap egy konkrét

napja, a nap valamelyik órája, valamilyen alkalmazás elindítása, egy billentyűkombináció stb…

o Utasítás sorozat: meghatározza, hogyan rongáljon a vírus.

A vírusok fajtáio Boot szektor vírusok: A hajlékony- és a merevlemeznek azt a szektorát támadják,

amely az operációs rendszerre, illetve az állományokra vonatkozó információkat tartalmazza. Akkor aktivizálódnak, amikor az operációs rendszert a számítógép elindulásakor, a boot szektorból betöltjük. Fertőzött rendszer indulásakor a vírus a memóriába kerül, majd mikor hajlékony lemezt (floppy) teszünk a meghajtóba, megfertőzi annak boot szektorát.

o Állományvírusok: A programfájlokat fertőzi meg (COM, EXE). A fertőzött program futtatásakor átmásolják önmagukat, és kárt okoznak. Két fajtájuk van. Az egyik egyszerűen felülírja az eredeti programot, vagyis tönkreteszi azt A másik program végéhez fűzi hozzá magát, és a fájl elején található utasításokat módosítja. Így a program indításakor őrá kerül a vezérlés. Ezek ellen tudunk a legnehezebben védekezni.

o Társult vírusok: A programnak a nevét gépeljük be, a kiterjesztést csak nagyon ritkán. Az operációs rendszer egy, a paranccsal azonos nevű és COM kiterjesztésű programot keres. Ha ilyent nem talál, akkor először EXE, majd BAT kiterjesztés1ekkel folytatja a keresést. Amelyiket előbb találja meg, azt futtatja le.

238/132


A vírus COM kiterjesztéssel odamásolja magát a megfertőzendő általában EXE kiterjesztésű program elé.

o Makróvírusok: Felhasználót segíti a makró nyelv. A dokumentum automatizálható,de a vírusok ezt kihasználják! Aktivizálódásuk a dokumentum megnyitásakor történik.

o Script vírusok: HTML oldalak nézegetésével fertőznek JavaScript, AktivX alkalmazások, amiket HTML oldalakba szúrnak be, azért hogy a Web lapokat vonzóbbá, látványosabbá tegyék.

o Internet férgek: A féreg e-mail-hez csatolt fájlként érkezik. A levél küldője nem biztos, hogy tud a csatolt féregről. A levélhez csatolt fertőző melléklet végrehajtása után telepíti magát a rendszerbe. Ezután elfogja az Internetre küldött elektronikus leveleinket, és mellékletként hozzájuk csatolódik.

o Trójai programok: Ezek a programok csak álcázásra szolgálnak. Mást tesznek, mint amit ígérnek.

o Hardvervírusok: A hardvert úgy vezérli, hogy azt tönkre teszi.

Fertőzési módszereko Memóriában elrejtőző: A fertőzött program lefutásakor a vírus a memóriába írja

be magát, és ott is marad, míg a gép be van kapcsolva. Ezután minden olyan állományt megfertőz, amit a memóriába való befészkelése után elindítanak. Rezidens vírusok.

o Közvetlen tevékenységű: Aktiválásuk után adott számú állományt fertőznek meg. Majd visszaadják a vezérlést a gazdaprogramnak

o Időzített bombák: Egy bizonyos lappangási idő után kezdi el a fertőzést. Hogy mennyi ideig tart ez az inaktív időszak, azt a vírus programozója határozza meg. Általában valamilyen feltétel hatására aktivizálódik a vírus.

o Lopakodó vírus: A vírusok számára a legfontosabb, hogy el tudjanak rejtőzni a felhasználó és a víruskereső programok elöl. Egy lopakodó vírus képes akár egy fertőzött fájlt eredetinek feltüntetni azzal, hogy lemezolvasási kéréseket figyel és fog el, majd hamis információkat szolgáltat a rendszerről.

o Polimorf vírus: A polimorf vírus minden fertőzése különböző. Generációról generációra képesek a végrehajtási kódjukat, működésüket is megváltoztatni. Nem ritka az sem, hogy akár fertőzésről fertőzésre is megváltozik a megjelenési kódjuk.

o Retrovírus: Valamilyen konkrét alkalmazásra, vagy alkalmazásokra specializálódott vírus. A vírus azt a módszert használja, hogy megsemmisíti a kiválasztott programot, esetleg lefagyasztással, vagy más módszerrel megakadályozza annak működését, de gyakran átírja az antivírus programot úgy, hogy az ne ismerje meg.

A vírusok saját védelmük és a mi életünk megkeserítése érdekében a különböző elemek kombinációit alkalmazhatják, azaz egyszerre fertőzhetik a boot szektort és az állományokat, miközben rejtőzködnek, lopakodnak és mutálódhatnak is.

VédekezésCsak jogtiszta programot vásárolunk. Gépünkhöz nem engedünk oda illetéktelen felhasználót. Nem másolunk a winchesterre bizonytalan forrásból származó programokat. Ezt nagyon fontos betartani az olyan helyeken ahol fontos adatokat tárolnak (bankok, APEH…). Ezt egy

238/133


hétköznapi felhasználónak nehéz betartania, mert különböző freeware programokat (képernyővédő…) használ. Víruskereső –vírusirtó programmal.

238/134


Víruspajzs: A programok egy része a memóriába is hajlandó betelepülni. E darabkát nevezzük memóriarezidens résznek. Helyes beállítás esetén szinte tökéletessé teszi a vírusvédelmet. Ezt a fajta módszert hívjuk víruspajzs-védelemnek. Természetesen kell hagyni egy kis rést, ahol a szükséges adatok többszöri ellenőrzés után ki-be mehetnek, de ehhez igen jól megerősített biztonsági őr-programokra van szükség.A többszörös víruspajzs-módszer esetében, több víruspajzs van egymáson belül. Mindegyik más és más módszerrel ellenőrzi a bejövő adatot, mindegyiknél különbözik az eggyel befelé menést engedélyező jelszó.

Szakkifejezések: Operációs rendszer, hardver, rendszermag, rendszerhéj, interfész, egyfelhasználós, többfelhasználós, felhasználói felület, asztal, ikonok, tálca, start menü, ablakok, menük, helyi menük, háttér beállítása, képernyőkímélő, megjelenés, felbontás, színmélység, billentyűzet beállításai, egér beállításai, nyomtató beállításai, hangszóró beállításai, felhasználói fiókok, felhasználó, munkacsoport, tűzfal, vezérlőpult, vírusok, reprodukciós rész, működésbe lépés feltétele, utasítás sorozat, vírusok fajtái, fertőzési módszerek, víruspajzs.

Vírusok

BevezetésVírusok felépítése

Reprodukciós részMűködésbe lépés feltételeUtasítás sorozat

Vírusok jellemzőiVírusok fajtái

Boot vírusokFájl vírusokMakró vírusokScript vírusokFérgekTrójai vírusokHardvervírusok

Vírusok osztályozásaPlatform szerinti osztályozás

DOS vírusokWindows vírusokOS/2 vírusokLinux vírusokJava vírusokHTML vírusokDokumentum vírusokEmberi platform

Aktivizáció szerinti osztályozás

238/135


Destruktív aktivizációNem destruktív aktivizáció

Vírusok csoportosításaFertőzési mód szerint

Memóriába elrejtőzőKözvetlen tevékenységűIdőzített bombákLopakodó vírusokPoliform vírusokRetrovírusok

VédekezésVíruspajzs

Szakkifejezések

BevezetésA számítógépes vírusok olyan kisméretű szoftverprogramok, amelyeknek az a funkciója, hogy egyik számítógépről a másikra terjedjenek, és beavatkozzanak a számítógép működésébe.A vírus a számítógépén megrongálhat vagy törölhet adatokat, a levelezőrendszert felhasználhatja, hogy más számítógépekre terjedjen, sőt esetleg a teljes merevlemezét is törölheti.

Története: a 70’-es években kezdődött. A programok olyan utasításokat tartalmaztak, amik szándékosan rongálták, illetve hibákat okoztak a számítógépekben.

Célja: Teszteljék a számítógépek terhelhetőségét, valamint legyen „gépidejük” a programozóknak.

Vírusok felépítése Reprodukciós rész Működésbe lépés feltétele Utasítás sorozat (objektív rutin)

Reprodukciós részA legfontosabb része, mert ez az, ami terjed, azaz megkeres olyan programokat, vagy alkalmazásokat, amelyekbe be tudja írni magát.

Működésbe lépés feltétele Például: Az év megadott napja, minden hónap egy konkrét napja, a nap valamelyik órája Valamilyen alkalmazás elindítása Egy billentyűkombináció

Utasítás sorozatHogyan rongáljon a vírus?

Vírusok jellemzőiA gazdaprogramok megfertőzése és az önsokszorosító viselkedés valamennyi vírusra jellemző. Ezen kívül gyakran rendelkeznek a következő tulajdonságokkal:

nagyon kis méret; általában ártó szándékkal készítették őket; gyakran akár válogatva, időzítve tönkretesznek más fájlokat; rejtetten működnek, esetleg akkor fedik fel magukat, ha feladatukat elvégezték; egyre fejlettebb intelligenciával rendelkeznek, pl. változtathatják saját kódjukat és aktivitásukat

238/136


Vírusok fajtáiBoot vírusokFertőzött rendszerlemezzel terjednek. Rendszerinduláskor betöltődnek a memóriába, és megfertőznek minden rendelkezésre álló lemezegységet. Következő indításkor, ha nem egy "tiszta" rendszerlemezről indítunk, a vírus töltődik be, és folytatja tevékenységét. Az ilyen vírusok felderítését az is nehezíti, hogy az állományok hossza nem változik meg.

Fájl vírusokOlyan vírusok, amelyek fájlokkal terjednek. Általában kis méretűek és hozzáfűzik magukat valamilyen futtatható fájlhoz. A fájl mérete a vírus hosszával megnő. Léteznek COM, EXE, vagy DLL fájlokat fertőzni képes változatok, de fertőzhetnek más állományokat is.

Makró vírusokA Microsoft Visual Basic makró nyelven íródtak, és dokumentum fájlokkal terjednek.

Script vírusokHTML oldalak nézegetésével fertőznek JavaScriptek, AktivX alkalmazások, amiket HTML oldalakba szúrnak be, azért hogy a Web lapokat vonzóbbá, látványosabbá tegyék.

FérgekEzen típusú programoknak nem a szaporodás a céljuk, hanem hogy megszerezzék a jelszavainkat, személyes információkat gyűjtsenek, majd ezeket eljutassák a készítő részére.

Trójai vírusokÁlcázó vírusok, ártalmatlannak tűnő programok, amiket a gyanútlan felhasználó elindít, kaput nyit az Internet felé, ezek után bármilyen műveletet végrehajthatnak távolról számítógépünkön. Pl. Ilyen trójai programok segítségével használhatják fel számítógépünket támadásra, vagy illetéktelen hozzáférésre.

HardvervírusokA hardvert úgy vezérli, hogy azt tönkre teszi.

Vírusok osztályozása

Platform szerinti osztályozás

DOS vírusokA DOS vírusok a DOS rendszerek fájlformátumait fertőzik meg, azaz a COM és EXE, esetleg SYS és egyéb fájlokat. Ehhez csak az adott fájlformátum tulajdonságait kell a vírusnak és írójának ismernie.

Windows vírusokKét olyan EXE kiterjesztésű fájlformátum van, amit egy windowsos vírus célba vehet: a régebbi, 16 bites formátum a NewEXE (NE), az újabb, 32 bites a Portable EXE (PE).

OS/2 vírusokA Windows mellett OS/2-re is jelentek meg vírusok. Talán azért, mert ez az operációs rendszer kevésbé elterjedt, az OS/2-es vírusok száma egy számjegyű. Természetesen a DOS-os vírusok futnak OS/2 alatt is.

Linux vírusokMint minden operációs rendszerre, Linuxra is lehet írni vírusokat. A vírusíró két megoldás közül választhat. Az egyik szerint kizárólag az operációs rendszer számára legális műveleteket végez (beleértve ebbe az írható programok megfertőzését is), a másik megoldás szerint viszont egy vagy több biztonsági hibát kihasználva root jogosultságokat szerez, és átveszi a hatalmat a gép felett. Az első megoldás hátránya, hogy a vírus talán soha nem terjed el (a gyakorlatban eddig ez volt a helyzet), a másodiké pedig az, hogy a biztonsági hibákat hamar kijavítják, és a vírus többé nem tud működni. Talán a két megoldás kombinációja adhat valami esélyt a vírusnak,

238/137


mert a biztonsági hiányosságokat kihasználva el tud terjedni annyira, hogy utána kevésbé eredményes módszerekkel is beérje.

Java vírusokA Java egy platformfüggetlen programozási nyelv, így a Java vírusok nagy előnye (a saját szempontjukból), hogy ők is platformfüggetlenek lehetnek. Ezek a vírusok nem a Java appleteket, hanem a Java alkalmazói programokat szokták megfertőzni, melyek ugyanolyan programok, mint a winchesteren található összes többi, csak Java Virtuális Gép kell a futtatásukhoz.

HTML vírusokHTML vírusok a valóságban valamilyen script vírusok, ugyanis a HTML-t magát nem lehet programozni. Létezik olyan VBScript vírus (pl. HTML/1nternal), amelyik saját kódját másolja be a winchesteren talált html állományokba. Ehhez azonban írási jogra van szükség a helyi meghajtókra. A Microsoft Internet Explorer egyes verzióiban van egy olyan hiba, amely lehetővé teszi, hogy egy túl hosszú URL hivatkozás megadásával az Internet zónába tartozó dokumentumok olyan jogosultságokkal fussanak, mintha azokat a helyi meghajtókról indítottuk volna.

Dokumentum vírusokA Microsoft Word alatt futó vírusok platformja nem a szövegszerkesztőt futtató operációs rendszer, hanem a Word, mert a makró vírus az operációs rendszer típusától függetlenül képes futni. A Macintosh alatti Microsoft Word ugyanazokat a vírusokat képes futtatni, mint a windowsos, néhány kivételtől eltekintve.

Emberi platform Ide azok a vírusok tartoznak, melyeket az ember terjeszt. Nem a biológiai vírusokról, hanem azokról a lánclevelekről van szó, melyek valamilyen fontos cél elérése érdekében arra kérik az olvasót, hogy küldje tovább a leveleket minden ismerősének. Ezek a levelek általában álhíreket tartalmaznak rákbeteg gyerekekről, veszélyes vírusokról és hasonlókról. Sok olyan jellemzőjük van, mely a gyakorlottaknak rögtön feltűnik. Ilyen jellemző elsősorban az, hogy mindenkinek el kell küldenünk. Jellemző még egy befolyásos cég, vagy több cég emlegetése, nagybetűk és felkiáltójelek felesleges használata, tények hiánya.

Aktivizáció szerinti osztályozás

Destruktív aktivizációA destruktív művelet valamikor hozzátartozott a vírusok imázsához. Ma már ez szerencsére nem így van. Azt, hogy a vírus pontosan milyen kárt okoz, a vírus szerzője dönti el, teljesen szabadon. Amit egy program megtehet, azt megteheti a vírus is. De többet ő sem.

Nem destruktív aktivizációEz általában valamilyen humoros, figyelemfelkeltő rutin. Szokásos a vicces hibaüzenetek kiírása, a zenélés, különféle videotrükkök alkalmazása, képek kirajzolása. Ebben is csak a saját fantáziája korlátozza a vírusírót.

Vírusok csoportosításaFertőzési mód szerintMemóriába elrejtőzőA fertőzött program lefutásakor a vírus a memóriába írja be magát, és ott is marad, míg a gép be van kapcsolva. Ezután minden olyan állományt megfertőz, amit a memóriába való befészkelése után elindítanak. Rezidens vírusok.

Közvetlen tevékenységűAktiválásuk után adott számú állományt fertőznek meg. Majd visszaadják a vezérlést a gazdaprogramnak.

Időzített bombákEgy bizonyos lappangási idő után kezdi el a fertőzést. Hogy mennyi ideig tart ez az inaktív időszak, azt a vírus programozója határozza meg. Általában valamilyen feltétel hatására aktivizálódik a vírus.

238/138


Lopakodó vírusokA vírusok számára a legfontosabb, hogy el tudjanak rejtőzni a felhasználó és a víruskereső programok elöl. Egy lopakodó vírus képes akár egy fertőzött fájlt eredetinek feltüntetni azzal, hogy lemezolvasási kéréseket figyel és fog el, majd hamis információkat szolgáltat a rendszerről.

Poliform vírusokA poliform vírus minden fertőzése különböző. Generációról generációra képesek a végrehajtási kódjukat, működésüket is megváltoztatni. Nem ritka az sem, hogy akár fertőzésről fertőzésre is megváltozik a megjelenési kódjuk.

RetrovírusokValamilyen konkrét alkalmazásra, vagy alkalmazásokra specializálódott vírus. A vírus azt a módszert használja, hogy megsemmisíti a kiválasztott programot, esetleg lefagyasztással, vagy más módszerrel megakadályozza annak működését, de gyakran átírja az antivírus programot úgy, hogy az ne ismerje fel.

Védekezés Csak jogtiszta programot vásároljunk Gépünkhöz nem engedünk oda illetéktelen felhasználót Nem másolunk a winchesterre bizonytalan forrásból származó programokat Víruskereső, vírusirtó programmal

VíruspajzsA programok egy része a memóriába is hajlandó betelepülni. E darabkát nevezzük memóriarezidens résznek. Helyes beállítás esetén szinte tökéletessé teszi a vírusvédelmet. Ezt a fajta módszert hívjuk víruspajzs-védelemnek. Természetesen kell hagyni egy kis rést, ahol a szükséges adatok többszöri ellenőrzés után ki-be mehetnek, de ehhez igen jól megerősített biztonsági őrprogramokra van szükség. A többszörös víruspajzs-módszer esetében, több víruspajzs van egymáson belül. Mindegyik más és más módszerrel ellenőrzi a bejövő adatot, mindegyiknél különbözik az eggyel befelé menést engedélyező jelszó.

SzakkifejezésekVírus, boot, fájl, makró, script, platform, fájl, víruspajzs

Vírusok

VírusokVírustörténelemÁltalános jellemzőiVírusok fajtái

Boot virus ÁllományvírusMakróvírusTrójai falóFérgek

Védekezés a vírusok ellenSzakkifejezések

238/139


VírusokA számítógépes vírus olyan rossz indulatú program, amely saját másolatait helyezi el más, végrehajtható programokban vagy dokumentumokban.

VírustörténelemAz első számítógépvírus 1986-ban jelent meg. A neve Brain volt, és Pakisztánból származott. 1995-ben, kilenc évvel az első vírus megjelenése után nagyjából 2000 vírust ismertünk. Mára a kép jócskán megváltozott: az összes PC-vírusok száma 2000-ről csaknem 100 ezerre növekedett, s ezek túlnyomó többsége a Microsoft-os rendszereket (Office-alkalmazások, Windows, DOS, IIS, Outlook, Internet Explorer stb.) támadja meg. Csupán a Word különböző változataihoz több mint 7000 makróvírus készült.Az utóbbi időben egyre gyakrabban jelennek meg különböző fórumokon figyelmeztetések új vírusok megjelenéséről. Szinte minden hónapban "piacra dobnak" új vírusokat, férgeket, vagy továbbfejlesztik a már meglévőket.

Általános jellemzőiFőképp, más állományokat tesz használhatatlanná, sőt teljesen tönkre is tehet. A számítógépes vírusok működése hasonlít az élővilágban megfigyelhető vírus viselkedéséhez, mely az élő sejtekbe hatol be, hogy önmaga másolatait előállíthassa. Ha egy számítógépes vírus kerül egy másik programba, akkor ezt fertőződésnek nevezzük. A vírus csupán egyike a rosszindulatú szoftverek (malware) számos típusának. Ez megtéveszthető lehet a számítógép-felhasználók számára, mivel mára lecsökkent a szűkebb értelemben vett számítógépes vírusok gyakorisága, az egyéb rosszindulatú szoftverekhez, mint például a férgekhez képest.Bár a számítógépes vírusok lehetnek kártékonyak (pl. adatokat semmisítve meg), a vírusok bizonyos fajtái azonban csupán zavaróak. Némely vírus késleltetve fejti csak ki hatását, például csak egy bizonyos számú gazdaprogram megfertőzése után. A vírusok domináns kártékony hatása az ellenőrizetlen reprodukciójuk, mely túlterhelheti a számítógépes erőforrásokat.Napjainkban, az Internet térhódításával vírusok már valamivel kevésbé gyakoriak, mint a hálózaton terjedő férgek. Az antivírus szoftverek, melyeket eredetileg a számítógépes vírusok elleni védelemre fejlesztettek ki, mára már képesek a férgek és más veszélyes szoftverek, mint pl. a kémprogramok (spyware) elleni védelemre is.

Vírusok fajtái

Boot virus:A boot (indító) szektor a merevlemezek lényegi eleme, itt tárolódnak alapvető információk a lemezről, a számítógép indításakor ez a szektor aktiválódik először. Végérvényes sérülése az egész lemezt gyakran használhatatlanná teszi. A vírus a rendszer betöltésekor aktivizálódik, hagyományos vírus, ma már ritkán fordul elő. Nevét is innen kapta, hogy a lemez boot szektorában helyezkedik el – lemezhez kötődik. Ezek a vírusok képesek megváltoztatni saját kódjukat, vagyis polimorfok.

Állományvírus:Programokba íródik, ha a program elindul, a vírus is működésbe lép, és további fájlokat fertőz meg – bizonyos feltételek bekövetkeztével, pedig elkezdi a rombolást.

Makróvírus:A korszerű szövegszerkesztők és táblázatkezelők belső, rendszerint belső programnyelvét, illetve ennek lemezműveletekre írott rutinjait használják fel a makróvírusok. A makróvírusok terjedéséhez elengedhetetlen, hogy olyan makró-támogató rendszer fusson a gépen, mely automatikusan engedélyezi egyes makrók futását. Veszélyeztetett szoftverek: a Microsoft Word, Excel, Access, AmiPro szoftverek stb. A makróvírusok a fenti szoftverek makróvezérlő részeit használják önmaguk terjesztésére. Dokumentumokban, különösen a Word és Excel állományokban lévő makroprogramokban rejtőznek, ha a makro elindul, a vírus is elindul, és hasonlóan működik, mint a fájlvírus. A makróvírusok azokban az operációs rendszerekben fertőzhetnek, amelyekben használható az adott alkalmazás. Irtásuk többnyire könnyű, de némelyikük nagy kárt tud okozni. Legjobb védekezés ellenük a makrók futtatásának a tiltása illetve engedélyhez kötése.

238/140


Trójai faló: A trójai falovak valamilyen hasznos programban elrejtve kerülnek a gépbe, nem úgy szaporodnak, mint a vírusok, de ezek is kárt okoznak.A trójai falónak becézett programok jól álcázva belopakodnak gépünkre, majd a kellő pillanatban semlegesítik a számítógép szokásos védőrendszerét, szabad utat engedve ezzel a behatolóknak. Ettől kezdve adataink és gépünk mások számára hozzáférhető válik. Alapvetően levelek csatolt állományaival szaporodnak, de Internetről letölthető programok is tartalmazhatják.Régebben elsősorban az egyszerűbb vírusfajtákat nevezték így, de ebbe a kategóriába tartoznak spyware-ek vagy kémprogramok is. A trójai program jelentése ennyi: az illető szoftver nem egészen az, aminek látszik. Rendszerint ingyenesen letölthető segédprogramnak álcázzák magukat. A trójai a felhasználó tudta nélkül tesz-vesz a gépen, olyan feladatokat is ellát, amelyekre "nem kapott megbízást". Minden egyes futtatásuk során adatokat törölnek a merevlemezről, rombolják a rendszert. Nem annyira elterjedt fajta: sokszor saját magát is törli a felhasználó adataival együtt, másrészt a vírusoknál nagyobb méretűek, akcióik látványosak - így legtöbbször a felhasználók még időben törlik ezeket.

Férgek:A programférgek illetéktelen behatolásra tervezett programok, feladatuk egy védelmi funkció kiiktatása, vagy a jelszó megszerzése. A legtöbb féreg sem képes terjedni, ha a felhasználó nem nyitja meg a fertőzött programot.A férgek számítógép-hálózatokon keresztül terjednek, de nem változtatnak sem az állományok, sem a szektorok adattartalmán. Betöltődnek a fertőzött gép memóriájába, majd kikeresik onnan a rendszerhez tartozó gépek elérhetőségeit, majd példányaikat továbbküldik. Terjedhetnek e-mailen, IIS-eken (Internet Information Server), Windows-alapú belső hálózatokon, Linux-hálózatokon, Netscape Messenger-hálózatokon és Chat-vonalak fájlcsereberélő rendszerein keresztül. A férgeket (worm) az különbözteti meg a vírusoktól, hogy általában önmagukban terjednek, nem használnak hordozót, és az Internet kínálta lehetőségeket kihasználva terjednek.

Védekezés a vírusok ellenA vírusok felismerése:A vírusfertőzésre gyanakodhatunk, ha egy programban egy megszokott funkció nem működik, a program mérete megnő, logikai hibák jelennek meg a lemezen, a képernyőn furcsa jelenségek mutatkoznak. Védekezés a vírusok ellen: Néhány praktikus, betartandó vírusvédelmi szabály: adatainkról rendszeresen és gyakran készítsünk biztonsági mentést legyen állandó vírusvédelmi program a gépünkön, amely bekapcsoláskor elindul, és rezidensen működik (például Norton Antivírus), ellenőrzi a futtatott programokat, megnyitott dokumentumokat,lemezeinket és a merevlemezeket rendszeresen vizsgáltassuk friss víruskeresővel,az idegen lemezeket víruskeresővel vizsgáljuk meg,állománycsere esetén doc helyett inkább rtf formátumot használjunk, legyen egy tiszta és írásvédett rendszerlemezünk, fertőzés estén erről indíthatjuk a gépet.Vírusvédelmi rendszerrel (víruspajzzsal) védjük a hálózatot, illetve a gépünket. A számítógépes vírusok egyre gyorsuló ütemben szaporodnak és egyre nagyobb károkat okoznak. Hetente tucatjával születnek új kór- és károkozók. Sokkal könnyebb megakadályozni a vírusok gépbe jutását, mint kiirtani őket, ha már bejutottak rendszerünkre. Tökéletes védelem nincsen, tehát gondoskodnunk kell arról is, hogy egy esetleges fertőzés bekövetkeztekor kárunk csak a legcsekélyebb legyen.Fertőzés esetén rendszerlemezről kell indítani a számítógépet, majd egy vírusjelző programmal megkeresni és kiirtani a vírusokat. A telepített víruspajzsot célszerű az Interneten időnként frissíteni, ha ez nem történik automatikusan. Ha lejár a licenc, akkor meg kell hosszabbítani, hogy az újabb vírusok ellen is védve legyünk.

SzakkifejezésekBoot vírus, állomány vírus, malware, spyware, polimorf, worm

238/141



Segédprogramok. Adatvédelem, adatbiztonság.

Segédprogramok, Adatvédelem, adatbiztonság

Programok – SzoftverekSzoftverek csoportosításaRendszerszoftverek

Operációs rendszerekMeghajtóprogramok (driverek) Segédprogramok (utility)

FájlkezelőkSzövegszerkesztők (editorok) Tömörítők

AdatvédelemAdatbiztonságVeszélyek és következményeinek elhárítása

Természeti katasztrófa (tűz, víz) Elektromos rendszerben levő hibák (feszültség-kimaradás) Szoftver hibaFelhasználói hiba, elkerülése

Adatveszteség megelőzéseVédekezési módok

Szakkifejezések

Programok – SzoftverekA szoftver a hardver egységeket működtető, vezérlő programok összessége. A szoftver mesterséges szó, azokat a szellemi javakat hívják összefoglalóan így, amelyekkel kihasználhatjuk a hardverben rejlő teljesítményt és lehetőséget. A szoftver egyrészt a gépet működtető programok, másrészt a számítógéppel való feldolgozásra előkészített adatok alkotják.

A program a számítógépnek szóló utasítások sorozata, amely egy kidolgozott algoritmus alapján meghatározza, hogy a számítógép milyen módon végezzen egy adott feladatot. Egyaránt programnak nevezzük a programozók által készített forrásprogramot, amely az ember által olvasható formában tárolja a feladat leírását, és ezt a kódot, amelyet a számítógép ténylegesen végrehajt: a futtatható programot, amely a forrásprogramból speciális programok – fordítóprogramok – közreműködésével jön létre.

Szoftverek csoportosításaA programvezérelt gépek célszerű működését a szoftverek több rétege biztosítja. Aszerint, hogy egy szoftver specifikusan mennyire inkább a gép puszta működtetését, avagy az ember által igényelt feladatmegoldást segíti elő, a következő funkcionális csoportokat különböztetjük meg:

238/142


Fejlesztői szoftver vagy alapszoftver – a felhasználó által a legkevésbé manipulálható, a gépüzemszerű működését beállító program(ok), ide tartozik a firmware is;rendszerszoftverek – a gép és perifériái kommunikációját lebonyolító programok, beleértve a felhasználó oly mértékű kiszolgálását, amely lehetővé teszi a számára más szoftverek elkészítését és üzembe helyezését is;felhasználói szoftverek vagy alkalmazások – a felhasználót a számítógép használatán túl mutató céljainak elérésében támogató specifikus programok.

RendszerszoftverekOperációs rendszerekOperációs rendszernek nevezzük azon programok összességét, amelyek a számítógépet vezérlik, felügyelik a felhasználást segítő programok végrehajtását, és biztosítják a számítógép erőforrásainak hatékony kihasználását. Tehát az operációs rendszer felelős a számítógép működéséért.

Legfontosabb feladatai közé tartozik: az adatok és programok háttértárakon történő tárolása, az adatok elérhetőségének biztosítása, a memória- és perifériakezelés, a felhasználói programok betöltése a memóriába, és a programok

elindítása, az erőforrások elosztásának ellenőrzése, kapcsolatteremtés ember és gép között.

Meghajtóprogramok (driverek)Egy adott eszköz elérését, funkcióinak használatát lehetővé tevő szoftver.Az eszközmeghajtó programok feladata az operációs rendszertől és/vagy az alkalmazásoktól érkező eszközfüggetlen kérések eszközfüggő műveletsorokká történő átalakítása, valamint az eszköz válaszainak szintén eszközfüggetlen üzenetek formájába történő konvertálására.

Segédprogramok (utility)

FájlkezelőkA fájlkezelő olyan program, amelynek fő feladata, hogy a fájlokkal végzendő műveleteket (másolás, tömörítés, törlés stb.) megkönnyítse, valamint az operációs rendszer parancsokkal való vezérlését kiváltsa.PéldáulNorton Commander: A Norton Commander egy DOS alatt futó keretprogram. Célja, hogy a DOS parancsait gépelés nélkül (vagy legalábbis minimális gépeléssel) elérhetővé tegye, ráadásul bővíti is a DOS szolgáltatásait. A program széles körben elterjedt, és az ún. kétpaneles fájlkezelők őse, mintapéldánya lett.Windows intéző: A Windows Intéző a számítógépen található fájlokat, mappákat és meghajtókat hierarchikus struktúrában jeleníti meg. Feltünteti a számítógépen meghajtóbetűjellel rendelkező hálózati meghajtókat is. A Windows Intéző lehetővé teszi a fájlok és mappák másolását, áthelyezését, átnevezését és keresését. Megnyithatja például a másolni vagy áthelyezni kívánt mappát, majd egy másik mappába vagy egy másik meghajtóra húzhatja a fájlt.

Szövegszerkesztők (editorok)A szövegszerkesztő (text editor) egy csak szöveget tartalmazó szövegfájlok szerkesztésére szolgáló alkalmazás.Jegyzettömb: egyszerűbb dokumentumok készítéséhez használatos alapszintű szövegszerkesztő. A Jegyzettömböt leggyakrabban szövegfájlok (.txt) megtekintésére és

238/143


szerkesztésére alkalmazzák, de sokak szerint az egyik legegyszerűbb weblapkészítő eszköz is. Mivel a Jegyzettömb csak a legalapvetőbb formázási műveleteket támogatja, a tiszta szöveges formátumot igénylő dokumentumokba nem kerülhet különleges formázás. Ez különösen weblap céljára készített HTML-dokumentum létrehozásakor hasznos, mivel így nem jelenhetnek meg, és nem okozhatnak gondot a weblapon megjelenő speciális karakterek vagy egyéb formázások. A Jegyzettömbben készített fájlok Unicode, ANSI, UTF-8 és fordított bájtsorrendű Unicode formátumban menthetők. Ezek a formátumok nagyobb mértékű rugalmasságot biztosítanak az eltérő karakterkészleteket használó dokumentumok alkalmazása során.

TömörítőkAdattömörítőkEzek a tömörítők az archiváló-programokban használatosak. Az algoritmus csak nem adatvesztő típusú lehet. Fontos követelmény velük szemben - a tömörítendő adattól független - nagy sebesség és jó tömörítési arány, mely általános adatoknál 50%-os, szövegfájl-oknál 30-40%-os szokott lenni. Természetesen ezt a két követelményt maximálisan teljesíteni nagyon nehéz, általában a különböző eljárások vagy a sebességben, vagy a tömörítési arányban jobbak egy fokkal társaiknál. A jellemző algoritmus valamely Lempel-Ziv és a Huffman-táblás kódolás keveréke.ProgramtömörítőkA programtömörítők olyan tömörítők, melyek futtatható (PC-n .EXE és .COM kiterjesztésű) állományok, azaz programok tömörítésére alkalmasak, úgy, hogy az továbbra is futtatható maradjon. Ennek megvalósítása úgy történik, hogy a tömörített adatokat egy kitömörítő-programhoz fűzik hozzá, mely indításkor a memóriába kitömöríti, majd futtatja az eredeti programot, úgy, hogy semmiféle változás ne látszódjon rajta. Ebből következően fontos követelmény a gyors, és igen kisméretű kitömörítő algoritmus. Ez jellemzően az előző fejezetben bemutatott LZW algoritmus és a LZSS kombinációja, melyek a jó tömörítés mellett jó kitömörítési sebességet is garantálnak. Rengeteg programtömörítő program ismert, a leghíresebb talán a PKLITE, a legjobban tömörítő, pedig a WWPACK.LemeztömörítőkA lemeztömörítők valamely lemezegység, általában a merevlemezek kapacitását "kétszerezik" meg úgy, hogy ebből a felhasználó szinte nem vesz észre semmit (a lemezműveleteknél kisebb lassulás következik be). Működésük egyszerű, a lemezírásoknál mindig betömörítik, olvasásoknál, pedig kitömörítik az adatot. A velük szemben támasztott követelmények a következők: gyorsaság, hiszen nem mindegy, hogy mennyire lassulnak le a lemezműveletek, jól szervezett tárolása a tömörített adatoknak, mivel gyorsan kell tudni azokból törölni, azokhoz hozzáadni, kis memóriafoglalás, hiszen állandóan a memóriában kell lennie e tömörítő/kitömörítőnek, és végül nem mindegy a tömörítési arány sem, ami 75%-os szokott lenni, azaz ezekkel a tömörítőkkel körülbelül másfélszeresére növelhetjük meg a lemezkapacitást. Ilyen tömörítőket újabban a különböző DOS-ok mellé is adnak, a legismertebbek a STACKER, a DOUBLE SPACE és a SUPERSTOR.

AdatvédelemAz adatvédelem a személyes, és közérdekű adatok kezelésének (feldolgozásának, továbbításának stb.) a jogszabályokban, és az adott gazdasági szervezet szabályzataiban meghatározott korlátozása.

AdatbiztonságAz adatbiztonság az adatok védelme a jogosulatlan hozzáférés, a módosítás, és a törlés, illetve a megsemmisítés ellen. Azaz az adatok bizalmasságának, rendelkezésre állásának, és sértetlenségének védelme/védettsége, ahol az adat alatt vagy személyes adatokat, vagy az informatikai erőforrások egyikét (adat) értjük, ahol az adat minden az információ rendszerben előforduló adat (üzleti, pénzügyi, fejlesztési/kutatási, személyes adat stb.) lehet.

238/144


Veszélyek és következményeinek elhárításaTermészeti katasztrófa (tűz, víz)

Megfelelő szabályzat betartása Megfelelő helyen való tárolás Dupla másolat

Elektromos rendszerben levő hibák (feszültség-kimaradás) Hardver bizonytalanságot idéz elő, meghosszabbodik a futási idő. Akkori adatot újra kell írni.

Megoldás: szünetmentes távfeszültség használata így nem történik adatvesztés, ott folytatom, a munkát ahol “kénytelen” voltam abbahagyni.

Szoftver hiba Nem jól működik, adatbizonytalanság Szemantikai hiba marad benne, nem azt teszi, amit én elvárok

Megoldás: tesztelni kell.

Felhasználói hiba, elkerülése Felhasználói képzéssel, oktatással Megfelelő elvárt munkafegyelemmel

Adatveszteség megelőzéseBizonyos időközönként más adathordozóra (mágnesszalag/kazetta) átmásolják. (Hogyan és hol kell tárolni).Lementik az adatokat (naponta, hetente, havonta).Megszabják, hogy milyen páncélszekrényben őrizzék.Vannak adatok, melyeket törvényileg kötelező védeni (pl. APEH adóbevallásai).

Védekezési módok Titkosítás Szoftveres hozzáférés-szabályozás Hardveres hozzáférés-szabályozás Biztonsági politika

SzakkifejezésekProgram, szoftver, fejlesztői szoftver, felhasználói szoftver, rendszerszoftver, operációs rendszer, adatvédelem, adatbiztonság,

Segédprogramok és adatvédelem

Az operációs rendszerek segp.

Definíciók

Operációs rendszerOlyan egymással együtt működő programok rendszere, amelynek feladata a számítógép hardver elemeinek összehangolása és a felhasználóval történő kommunikáció biztosítása.

238/145


SegédprogramokOlyan programok, mely megkönnyítik a számítógép kezelését, irányítását, működését. Feladata az operációs rendszer szolgáltatásainak bővítése és a kezelés megkönnyítése.

Típusai

Szövegszerkesztő programokA szövegszerkesztő egy olyan alkalmazás, amellyel a szöveges dokumentumok tartalmi és formai kialakítását végezhetjük el.Pl.: Edit, Wordpad

Állománykezelő programokFájlok kijelölése, törlése, másolása, áthelyezése; gyors könyvtárváltás, a könyvtár tartalomjegyzékének állandó láthatása; fájlok keresése; állományok gyors megtekintése; felhasználói menürendszer készítése programindításhoz; a kiadott parancsokat megjegyzi, saját szövegszerkesztő; beállítható képernyő- és menüjellemzői vannak.Pl.: FreeCommander, Total Commander, Windows Intéző

Képnézegető és konvertáló programokOlyan programok, amik a kép fájlok megnyitására szolgálnak, azon kívül képes a fájlok szerkesztésére és más formátumba elmentésére.Pl.: Paint, InfanView

Tömörítő programokFeladatuk, hogy egy vagy több fájlt, egy kisebb méretű fájlba veszteségmentesen tömörítse. A tömörített fájl mérete általában az eredetihez képest változhat.A veszteségmentes tömörítés: lényege az, hogy az adatok mérete csökken amellett, hogy annak minősége bármilyen módon változna; adatvesztés nem következik be. Az eljárások között azok jobbak, melyek nagyobb tömörítést érnek el. A veszteséges tömörítés adatveszteséggel jár.(Kép- és hangfájloknál érdemes használni.)Pl.: WinZIP, WinRAR, WinACE

Vírusellenőrző, -felismerő, -írtó, -kereső programokEzek a programok felelnek azért, hogy semlegesítsék a számítógépeken a vírus programokat.Vírus: Olyan speciális, önmagát szaporítani képes program, amely más programokba beépülve különböző káros hatásokat idéz elő. Kezdetben a számítógépprogramok szerzői védelmét biztosították velük, ma azonban károkozásért készítik azokat. (fajtái: boot-szektor vírusok, programférgek, trójai faló típusú vírusok, programkódot módosító vírusok, hardver vírusok)Vírusellenőrző és felismerő: Feladatuk, hogy a fusson a háttérben és elkapják azokat a vírusokat, amik éppen aktiválódnak.Vírusírtó: A feladatuk, hogy megkeressék a vírusokat és töröljék őket a rendszerből.Víruskereső: Feladata a vírus megkeresése és a megtisztítása.Pl.: NOD32, Norton Antivirus, AVG

238/146


MédialejátszókFeladatuk a médiafájlok lejátszása. Mostanában már a legtöbb médialejátszó tudja kezelni a zene és a film fájlokat.Pl.: BSPlayer, Real Player, WinAmp

Felügyeleti eszközökEzek a programok mai operációs rendszereken megtalálhatóak. Feladatuk az operációs rendszer karbantartása.Felhasználó kezelés: Az operációsrendszeren lévő felhasználók karbantartására, és korlátozásaik beállítására szolgál. Windows XP alatt a Vezérlőpultban a Felhasználói Fiókok néven található.Szolgáltatások: A szolgáltatás egy háttérben futó alkalmazási típus, amely a UNIX démonalkalmazásaihoz hasonló. A szolgáltatási alkalmazások helyileg és a hálózaton keresztül jellemzően olyan szolgáltatásokat biztosítanak, mint ügyfél/kiszolgáló alkalmazások, webkiszolgálók, adatbázis-kiszolgálók és egyéb kiszolgáló-alapú alkalmazások.Lemezkezelő: A számítógép meghajtók adatait tartalmazza. Pl.: fájlrendszerét, kapacitását, szabadhely méretét stb. Ezenfelül partíciókat lehet vele törölni és készíteni.Memória-kezelő: Memóriakezelő feladata a memória elosztása a folyamatok között, a mindenkori állapot adminisztrálása és szükség esetén a háttértárak igénybe vétele, mégpedig oly módon, hogy a folyamatok se egymást, se az operációs rendszert ne sérthessék meg.Teszt-program: Leteszteli, hogy a számítógép milyen konfigurációt tartalmaz. Pontos információt ad a számítógép hardvereiről. Pl.: EVEREST

Adatvédelem, adatbiztonságA felhasználók csak akkor vesznek igénybe egy informatikai szolgáltatást, ha bizalmuk van a szolgáltatóban. Ezt a bizalmat az adatok biztonságos kezelése alapozhatja meg. Alapvető szolgáltatói kötelesség az illetéktelen hozzáférés megakadályozása, a kezelt információ teljes életciklusa alatt (keletkezés, továbbítás, feldolgozás, tárolás, elévülés, törlés).A biztonsági, védelmi szempontokat, követelményeket egységes rendszerbe foglalva kell kezelni, a megfelelő megoldásokat kialakítani.

DefinicióAz adatvédelem és adatbiztonság az összegyűjtött adatok sérthetetlenségét, elkülönítését, használhatóságát és bizalmasságát lehetővé tevő módszerek összessége.

Biztonság elemei

AuthenticationHitelesítés, a felhasználó személyének azonosítása. Biometrikus azonosítás:

Ujjlenyomat-azonosítás: Az ujjlenyomatok egyediek, a rendelkezésre álló technológia a személyek pontos azonosításra alkalmasak ujjlenyomatuk képe alapján. Hanganalízisen alapuló felismerés: Épületen belüli belépés engedélyezés, illetve munkaidő-nyilvántartás céljaira alkalmazható.

Kézgeometria-elemzés: Olyan technológia mellyel a tenyér formája és alakja által azonosítanak, de problémát okozhat az ízületi gyulladás, illetve a jelentős fogyás.

238/147


Retinavizsgálat: A retina szkennelése különleges pontosságú azonosítási eljárás, de agresszív módszer, használata körülményes, mivel a fejet rögzíteni kell ahhoz, hogy a fénysugarat a retina hátfalára vetíthessük.

Íriszdiagnosztika: Az írisz szkennelése nagyon sokat fejlődött az elmúlt néhány évben, és most is intenzív fejlesztési szakaszban van a készpénzfelvevő automatáknál való alkalmazása.

AuthorizationJogosultság, (authorisation) a lehetőség megadása a tevékenység végrehajtására. Fontos a Jelszókezelés rendjének kialakítása: A jelszókezelés rendje szervezetenként egységesen kezelendő, meghatározza a jelszavak minimális hosszát, lejárati idejét, az engedélyezett rontások számát, különleges karakterek alkalmazását.

AccountBeléptetés tároló. A felhasználói azonosítókat, jelszavakat, jogosultságokat tartalmazó tároló, amely a számon kérhetőséget is ellátja (naplóz, audit log).

AuthenticityHitelesség, leellenőrzi, hogy az account érvényes-e. Ennek érdekében alakítják ki a digitális aláírás, vízjelek rendszerét, a hitelesítő szervereket.

Access controllIlletéktelen hozzáféréseket korlátozza, az üzeneteket kódolja, dekódolja, és a kriptográfia a titkosítással foglalkozik. Alkalmazása különösen fontos, ha nyílt hálózaton keresztül továbbítjuk adatainkat. Fajtái:

Tetszőleges hozzáférés-védelem. (Discretionary Access Control, DAC):. Tetszőleges hozzáférés egy objektumhoz, a szubjektum és/vagy csoport azonosítása alapján.

Szerepen alapuló hozzáférés-védelem. (Role Based Access Control, RBAC): A hozzáférés a szubjektumokhoz a feladat szétválasztás, a szükséges tudás – szükséges tevékenység - elve alapján hozzárendelt szerepek, és az objektumokhoz rendelt szerepek (tevékenységek) alapján történhet. A szerepeket a biztonsági adminisztrátor határozza meg.

Kötelező hozzáférés-védelem (Mandatory access controll). A szubjektumokhoz, és az objektumokhoz egy címke (jelző) rendelése, azok titokvédelmi osztályozása szerint. A hozzáférés akkor engedélyezhető, ha a szubjektum titokvédelmi osztályozása uralkodik az objektum titokvédelmi osztályozása felett.

ArchitektúraA hálózatok belső védelmének biztosítása biztonságos architektúrákkal, tűzfalakkal.

AdatmentésRendszeres adatmentés készítése, különösen fontos rendszerek esetében katasztrófaterv kidolgozása, stb. Bizonyos időközönként más adathordozóra (mágnesszalag/kazetta) átmásolják. Lementik az adatokat (naponta, hetente, havonta). Megszabják, hogy milyen páncélszekrényben őrizzék.

238/148


Fizikai biztonságA kiszolgáló és hálózatvezérlő eszközök fizikai biztonsági megoldásai. Hardver bizonytalanság kiküszöbölése, szünetmentes távfeszültség használata. Lemeztükrözés: az adatbiztonság érdekében a háttértárolóból kettő van, hozzátartozó

vezérlő közös, csak a háttértárolót duplázom, vagy RAID-et használok (RAID=Redundant Array of Intependent Disks, magyarul független lemezek redundáns tömbje). A RAID segítségével az adattárolás gyorsabbá és biztonságosabbá tehető.

RAID: A RAID (Redundant Array of Inexpensive Disk vagy Redundant Array of Independent Disks) napjaink egyik fontos technológiája. Lényegében több merevlemezes tömböknél (ún. disk array) alkalmazzák, aminek köszönhetően a lemezekre írt adatokhoz redundáns információkat is társítva lehetővé teszi azoknak helyreállítását bizonyos mennyiségű adat megsérülése esetén. A RAID technológia lényege a nevében is benne van: több független merevlemez összekapcsolásával egy nagyobb méretű és megbízhatóságú logikai lemezt hozunk létre.

Hálózati biztonság Biztonsági támadás (adatok biztonságát fenyegeti) Biztonsági mechanizmus (támadások detektálására, megelőzésére, a károk elhárítására

szolgáló megoldás) Biztonsági szolgáltatás (egy rendszer biztonságát fokozó szolgáltatás, több biztonsági

mechanizmusra építve)

Biztonsági támadásokNormál információáramlás, Megszakítás , Lehallgatás, Módosítás, hamisítás, Számítógépes bűnözés, Kirúgott alkalmazottak, Számítógépes vírusokSzakkifejezések

Démonalkalmazás, RAID, router, UNIX, tömörítés, Authentication, Authorization, Account, Authenticity, Access controll, Architektúra, Adatmentés, Fizikai biztonság, Segédprogram, operációs rendszer, Teszt-program, Lemezkezelő, Memóriakezelő, felhasználó-kezelő, vírusirtó, víruskereső, vírusellenőrző, adatvédelem, adatbiztonság, Lemeztükrözés, DAC, RBAC, Mandatory access controll

Segédprogramok, adatvédelem, adatbiztonság

Az operációs rendszerekAz operációs rendszer tulajdonképpen egy olyan szoftver, ami a számítógépeink használatához nélkülözhetetlen. Nézzük az operációs rendszerek feladatait.Programok betöltése, futtatásaPerifériák kezeléseKapcsolattartás a felhasználóvalParancsok értelmezése, végrehajtásaHibakezelésAdatvédelemAz operációs rendszerek sokfélék lehetnek, és különböző szinten valósítják meg az egyes feladatokat. Például a Windows 98 kevéssé valósít meg adat védelmet, míg a WindowsXP fejlett adatvédelmi funkciókkal rendelkezik.

238/149


SegédprogramokWordPad Szövegszerkesztésre lehet használni és doc, txt stb. fájlokba menteni ez a documetumok írásánál nagy segítsék. Néhányan még honlapszerkeztéshez is ezt a programot használják. Outlook Express Ez a program az internetes levelezésben nyújt nagy segítséget és használata sem nehéz.Windows Media Player Eme program a zenealgatásban játszik szerepet a mi gépünkben Nagyon sok fájlformátumot lejátszik és akár még rádiót is, lehet vele halgatni és ha, van hozzá Internet hozzá férésünk.Lemeztöredezettség-mentesítő: A lemeztöredezettség-mentesítő újrarendezi a fájlokat és az üres helyet, így gyorsabban működnek a programok. Ezt akkor érdemes elindítani, ha eltávolítottunk egy szoftvert, vagy, ha észrevesszük, hogy gépünk lassabb a megszokottnál. Nagyjából havonta érdemes futtatni.A lemeztöredezettségmentesítő használatához menjen a Start menübe, Programok, Kellékek, Rendszer eszközök, Lemeztöredezettség- mentesítő. programNod32: Egy a sok vírusírtó programok közül melyek nagyon fontosak a számítógép biztonságához.

Rendszerközeli szoftverekMeg kell említenünk a rendszerközeli programokat, amik bővítik az operációs renszer szolgáltatásait, vagy kényelmesebbé tehetik használatát. Ilyen programok, pl. a vírusirtók vagy a Windows Commander.A számító gépekre előbb minden képen telepíteni kellett a Dos operációs rendszert.Az operációs rendszereket a következő főbb részekre oszthatjuk.Rendszermag (Kernel). Segítségével használhatjuk ki a hardver adta lehetőségeket.Alkalmazói programozási interfész (Application Programming Interface , API). Ez egy illesztési felület, ami meghatározza, hogy a különböző programok hogyan vehetik igénybe a rendszermag szolgáltatásait.Rendszerhéj (Shell). A felhasználó ezzel a résszel találkozik munkája során, hiszen ez a rész biztosítja a kapcsolattartást a felhasználóval.Az operációs rendszer a megjelenési felülete szempontjából lehet karakteres (parancssori) vagy grafikus. Grafikus felületen egérrel végezhetjük a munkánkat, míg a karakteresen pontosan kell ismerni az egyes utasításokat.

Adatvédelem

Az adatvédelem fogalma Legegyszerűbben úgy határozhatjuk meg az adatvédelmet, hogy az az, amiről az Adatvédelmi törvény szól. Vagy mondhatjuk azt is: az, amivel az adatvédelmi biztos foglalkozik. Esetleg: az, amivel 2004. január 1-től a belső adatvédelmi felelősöknek kell foglalkozniuk. A felhasználók csak akkor vesznek igénybe egy informatikai szolgáltatást, ha bizalmuk van a szolgáltatóban. Ezt a bizalmat az adatok biztonságos kezelése alapozhatja meg. Alapvető szolgáltatói kötelesség az illetéktelen hozzáférés megakadályozása, a kezelt információ teljes életciklusa alatt (keletkezés, továbbítás, feldolgozás, tárolás, elévülés, törlés).A biztonsági, védelmi szempontokat, követelményeket egységes rendszerbe foglalva kell kezelni, a megfelelő megoldásokat kialakítani.Elsőként tekintsük át, hogy milyen veszélyek fenyegetik adatainkat. Legtöbben ilyenkor például a merevlemezek meghibásodását említik, pedig ennél több oldalról fenyegetik veszélyek adatainkat. Óvni kell adatainkat a szoftverhibáktól. Egy lefagyott alkalmazással valószínűleg elvesztettünk a mentetlen dokumentumot is. Ez ellen egy nagyon egyszerű módszerrel, a gyakori mentéssel édekezhetünk. Néhány szoftver esetén beépített védelmi, helyrealítási lehetőségeket találunk. Védekeznünk kell a hardverhibák ellen is. Villámcsapás által okozott kár

238/150


kockázatát csökkenti egy jó minőségű túlfeszülség-védő eszköz. A váratlan áramszünetek ellen alkamazhatjuk a szünetmentes tápegységet, az UPS-t (Uninterruptable Power Supply). Érdemes megemlíteni, hogy házi használatra szánt UPS-ek csak néhány percnyi üzemidőt biztosítanak gépünknek. Igazábból nincs is szükség többre, hiszen áramszünet esetén gépünk szabályos leállítása az igazán fontos.

Adatbiztonság

A biztonság elemei:A UTHENTICATION: hitelesítés, a felhasználó személyének azonosítása. Pl.: biometrikus azonosításA UTHORIZATION:jogosultság (authorisation) a lehetőség megadása tevékenység végrehajtására. Megfelelő jelszavak kezelése. Jelszókezelés rendjének kialakításaA CCOUNT: Beléptetés tároló. A felhasználói azonosítókat, jelszavakat, jogosultságokat tartalmazó tároló, amely a számon kérhetőséget is ellátja (naplóz, audit log).Authenticity: hitelesség valaminek a forrása az, amit megjelöltek, és a tartalma az eredeti. Ennek érdekében alakítják ki a digitális aláírás, vízjelek rendszerét, a hitelesítő szervereketAceess controll Illetéktelen hozzáférés korlátozása. Üzenetek kódolása, dekódolása. A kriptográfia a titkosítással foglalkozik. Alkalmazása különösen fontos, ha nyílt hálózaton keresztül továbbítjuk adatainkat.Tetszőleges hozzáférés-védelem. (Discretionary Access Control, DAC). Tetszőleges hozzáférés egy objektumhoz, a szubjektum és/vagy csoport azonosítása alapján.Szerepen alapuló hozzáférés-védelem. (Role Based Access Control, RBAC): A hozzáférés a szubjektumokhoz a feladat szétválasztás, a szükséges tudás – szükséges tevékenység - elve alapján hozzárendelt szerepek, és az objektumokhoz rendelt szerepek (tevékenységek) alapján történhet. A szerepeket a biztonsági adminisztrátor határozza meg.Kötelező hozzáférés-védelem (Mandatory access controll). A szubjektumokhoz, és az objektumokhoz egy címke (jelző) rendelése, azok titokvédelmi osztályozása szerint. A hozzáférés akkor engedélyezhető, ha a szubjektum titokvédelmi osztályozása uralkodik az objektum titokvédelmi osztályozása felett.Architektúra A hálózatok belső védelmének biztosítása biztonságos architektúrákka, tűzfalakkal.Adatmentés Rendszeres adatmentése készítése, különösen fontos rendszerek esetében katasztrófater kidolgozása, stb Bizonyos időközönként más adathordozóra (mágnesszalag/kazetta) átmásolják. (Hogyan és hol kell tárolni). Lementik az adatokat (naponta, hetente, havonta). Megszabják, hogy milyen páncélszekrényben őrizzék…Fizikai biztonság A kiszolgáló és hálózatvezérlő eszközök fizikai biztonsági megoldásai. Hardver bizonytalanság kiküszöbölése, szünetmentes távfeszültség használata. Lemeztükrözés: az adatbiztonság érdekében a háttértárolóból kettő van, hozzátartozó vezérlő közös, csak a háttértárolót duplázom, vagy RAID-et használok (RAID=Redundant Array of Intependent Disks, magyarul független lemezek redundáns tömbje). A RAID segítségével az adattárolás gyorsabbá és biztonságosabbá tehető.A rendszer hasznos munkavégzéséhez szükséges elemek a hardver, szoftver, és az adat. Az adat a legnagyobb érték, mert nem, vagy csak nagyon nehezen lehet pótolni.Hálózati biztonság• Biztonsági támadás (adatok biztonságát fenyegeti) • Biztonsági mechanizmus (támadások detektálására, megelőzésére, a károk elhárítására szolgáló megoldás)• Biztonsági szolgáltatás (egy rendszer biztonságát fokozó szolgáltatás, több biztonsági mechanizmusra építve)

Biztonsági támadásokNormál információ áramlásMegszakításLehallgatásMódosítás HamisításSzámítógépes bűnözésKirúgott alkalmazottak

238/151


Számítógépes vírusok (programok)kárt okoznak: adatokat, programokat tesz tönkre (program paraméterei változnak meg).Akaratunktól függetlenül terjed és aktivizálódik. Vírusölő program.Feltétlenül védekezni kell az illetéktelen hozzáférés ellen. Az illetéktelen hozzáférés elleni védekezés nem csak a számító gépekhez kötődik. Az illetéktlen hozzá férés ellen is találunk igen egyszerű védekezési módszert. Pl.: már az ellenőrzött géphasználat is alapvető védelmet jelent. Az NTFS-fáljrendszer azonban finoman hangolható hozzáférés-szabályozást tesz lehetővé. Ezeket a lehetőségeket már házi körülmények között is alkamazhatjuk.Lemezeket gyakran kell karbantartani és ellenőrizni, hogy esetleg nem e került rá vírus miközben esetleg más barátunknál járt a CD, illetve DVD.

Az NTFS- fájl rendszerA Windows NT fejlesztése során a Microsoft kifejlesztette az 1980-as évek vége felé az NT natív file-rendszerét, az NTFS-t (NTFS - New Technology File System - Új technológiájú file-rendszer). Az NTFS a Windows NT felépítéséhez hasonló elveken és elvárásokon alapul, egy megbízható, biztonságos, a gyors merevlemez méret fejlődéssel és egyéb újításokkal lépést tartó rendszert kívántak tervezni. A fejlesztés korai szakaszában csak a FAT16 és HPFS file-rendszer volt az x86-os operációs rendszereken elterjedve, majd a merevlemezek méretének növekedésével egyértelműen látszott a FAT16 pazarló hátránya, ekkor kezdett az NTFS teret hódítani. Az állomány-rendszerek általában a lemezt diszkrét részekre, alap egységekre bontják ezek a clusterek. (A clustereknél nincsen operációs rendszer szinten, programozó által, szabványos API hívásokkal elérhető kisebb lemezegység, viszont fizikai szinten, maga az operációs rendszer magjának része, a lemezvezérlő rutinok ennél kisebb, szektor szintű műveleteket is végeznek, ezzel megvalósítva a clusterek írását, olvasását.) Egy cluster a lemez fizikai szektorának egész számú többszöröséből állhat. Lévén, hogy a cluster a legkisebb kezelhető lemezegység, így 10 byte-os szöveges állományunk is 4 KB-ot foglal a lemezen fizikailag FAT, 4 KB-os cluster rendszer esetén. Mivel a FAT struktúrája definiálja, hogy maximum 65526 cluster helyezkedhet el egy FAT16 partíción (FAT16: DOS 2.0 - 6.22) így, ha nagyobb winchestert vásárolunk a cluster méretet kénytelen növelni a formázó program, hogy egy partícióval lefedhessük merevlemezünket.

Biometrián alapuló azonosításA biometria az ember valamilyen olyan jellemzőjét, adottságát használja fel azonosításra, amely egyedi és gépileg is könnyen kezelhető. Ilyen biometriai jellemzők például az ujjnyomat, a hang, a szaruhártya érhálózata vagy éppen az arc alakja. A biometria azonnal szembetűnő előnyei mellett számos hátránnyal is rendelkezik. Az egyszerűbb megoldások könnyen megtéveszthetőek, a komolyabb termékek azonban nagyon drágák. Számos esetben felléphetnek higiéniai illetve adatvédelmi problémák (a titkos megfigyelés lehetősége miatt). Mindezek ellenére a felhasználó-azonosítás legmegbízhatóbb megoldásainak a biometriával ötvözött eljárások tekinthetőek.Bár mára számos módszer alkalmazható a felhasználók biometrikus azonosítására, az ujjnyomat azonosításon alapuló módszerek szinte egyeduralkodónak tekinthetőek. Az alternatív módszerek elfogadására és széles körben történő elterjedésére még minden bizonnyal várni kell. Ennek elsődleges magyarázata, hogy (viszonylagos pontatlansága ellenére) olcsó megvalósíthatósága és felhasználóbarát volta miatt jelen pillanatban az ujjnyomat alapú azonosítás a legnépszerűbb biometrikus technológia. A teljesebb kép kedvéért azonban célszerű kitekintenünk más lehetőségek irányába is.

A biometrikus azonosítás előnyei:A módszer ténylegesen magát a személyt azonosítja, nem olyan közvetett jellemzőket ellenőriz, mint jelszó vagy kulcs, amelyek eltulajdoníthatóak vagy megfejthetőek.Megfelelő eszköz, illetve technológia alkalmazásával meg lehet győződni arról, hogy a mintavételezés valós élő személytől származik, ezzel jelentősen csökkentve a megtévesztés lehetőségét.Lehetőség lehet csendes riasztásra, ha például ujjnyomat leolvasásnál másik ujját, vagy hangazonosításnál más jelszót használ a kényszerített személy.

A biometrikus azonosítás hátrányai:A legtöbb módszer speciális hardvert igényel, amelyek ára jelenleg még elég magas.Fogyatékos emberek esetén a módszer esetleg nem alkalmazható.Higiéniai szempontból a fizikai kontaktust igénylő megoldások problémásak lehetnek.A vizsgált jellemzők az idő múlásával, betegség illetve sérülés következményeként változhatnak.

238/152


A leolvasások eredménye soha nem egyezik meg teljesen, így érzékeny pontja ezeknek a rendszereknek a hibatűrés mértéke, hiszen ez ronthatja az azonosítás megbízhatóságát mind a téves elfogadás, mind a téves elutasítás szempontjából.Visszajátszásos megtévesztés lehetséges több esetben is, például hangalapú azonosítás során, amely támadási mód nem minden esetben védhető ki, és ahol kivédhető ott is drága.A számítógép nem biztos, hogy le tudja ellenőrizni a leolvasó hardver hitelességét, így az is támadások célpontja lehet.Jogi, adatvédelmi kérdéseket vethet fel, ha a leolvasás akár távolról, az adott személy beleegyezése nélkül is megtörténhet (például arc-azonosítás).

VírusokA vírusok ellen is védekeznünk kell. A vírusok ellen is elsőként néhány nagyon egyszerű módszert alakmazhatunk. Pl.: csak ellenőrzött forrásból származó programot telepítünk vagy ismeretlen eredetű e mailt nem, nyitjuk meg. Természetesen valamilyen vírusirtót is célszerű használnunk. A feltelepített vírusirtó azonban még nem elég, vírusirtónk adatbázisát naprakész állapotban kell tartani. Manapság vírusvédelem nélkül sajnos nem lesz hosszú életű a számítógépünk. Ez fokozottan igaz, ha számítógépünk az internetet is eléri. Fontos tisztázni egy félreértést is. Néha hallani, hogy van egy erős tűzfal a munkahelyen, otthon, ezért már felesleges a vírusirtó. Valójában a vírusirtó és a tűzfal egymást nem helyettesíthetik, ha nem kiegészítik. Vegyünk, pl. egy korházat. Ekkor a kapuban álló biztonsági őr a tűzfal, a gyógyítást végző orvos pedig a vírusirtó.Elsőként tisztázzuk, hogy mit is nevezhetünk vírusnak. A vírus egy önprodukáló, károkozó program. Felmerül a kérdés, miért írják a vírusokat. Azért hogy a konkurens céget esetleg a volt munkahelyet kárérlye, vagy illegális fájlmásolás megakadályozása és még van néhány ok.

A vírusok csoportosítása:Bootvírusok már az op. Renszerünk betöltésével együtt aktivizálodhatnak. CD-k, floppyk és a wincheszteren lévő bootszektorokba fészkelnek.Állományvírusok közvetlenül a futtatható állományokat fertőzik.Trójai falovak lényegében hasznos programnak álcázott károkozók.Férgeket nem a látványra teremtették, hanem az információ szerzés volt a célja vírusnak (jelszavak vagy más adatok eltulajdonítása).Maróvírusokat különböző Office alkalmazásokban találhatjuk meg. A programokhoz hasonlóan a makrókhoz tatozó kód is lehet hasznos, de lehet károkozó is.

Felügyeleti eszközökFelügyeleti eszközök: Ezek a programok mai operációs rendszereken megtalálhatóak. Feladatuk az operációs rendszer karbantartása.Felhasználó kezelés: Az operációsrendszeren lévő felhasználók karbantartására, és korlátozásaik, beállítására szolgál. Windows XP alatt a Vezérlőpultban a Felhasználói Fiókok néven található.Szolgáltatások: A szolgáltatás egy háttérben futó alkalmazási típus, amely az UNIX démonalkalmazásaihoz hasonló. A szolgáltatási alkalmazások helyileg és a hálózaton keresztül jellemzően olyan szolgáltatásokat biztosítanak, mint ügyfél/kiszolgáló alkalmazások, webkiszolgálók, adatbázis-kiszolgálók és egyéb kiszolgáló-alapú alkalmazások.Lemezkezelő: A számítógép meghajtók adatait tartalmazza. Pl.: fájlrendszerét, kapacitását, szabadhely méretét stb. A felül partíciókat lehet vele törölni és készíteni.Memória-kezelő: Memóriakezelő feladata a memória elosztása a folyamatok között, a mindenkori állapot adminisztrálása és szükség esetén a háttértárak igénybe vétele, mégpedig oly módon, hogy a folyamatok se egymást, se az operációs rendszert ne sérthessék meg.Teszt-program: Leteszteli, hogy a számítógép milyen konfigurációt tartalmaz. Pontos információt ad a számítógép hardvereiről. Pl.: EVEREST

SzakkifejezésekWindows 98, WndowsXP, Windows Commander, Rendszermag (Kernel), Alkalmazói programozási interfész (Application Programming Interface, API), Rendszerhéj (Shell), karakteres (parancssori), garafikus,

238/153


szoftverhibák, hardverhibák, túlfeszülség-védő eszköz, szünetmentes tápegységet, UPS (Uninterruptable Power Supply), NTFS-fáljrendszer, vírusirtó, tűzfal, Bootvírusok, Állományvírusok, Trójai falovak, Férgek, Maróvírusok

238/154

TÉMAKÖR: INFORMÁCIÓS HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOKKOMMUNIKÁCIÓ A HÁLÓZATON, AZ INTERNETEN


A hálózatok működésének alapelvei.(hozzáférési jogok, adatvédelem Hálózati erőforrások)

Hálózatok működésének alapelvei

Hálózatok fogalmaHálózatok céljaHálózati egységekElőnyeiHátrányaiJogosultság, adathozzáférés

A biztonság elemeiBiztonsági támadásokFelhasználók

Felhasználók és csoportokHálózati erőforrások

WinchesterNyomtatók

Szakkifejezések

Hálózatok fogalmaA hálózatok önállóan is működőképes számítógépek elektronikus összekapcsolása, ahol az egyes gépek képesek kommunikációra külső beavatkozás nélkül. A számítógép hálózat olyan függőségben lévő vagy független számítógépek egymással összekapcsolt együttese, amelyek abból a célból kommunikálnak egymással, hogy bizonyos erőforrásokon osztozkodhassanak, egymásnak üzeneteket küldhessenek, illetve terhelésmegosztást vagy megbízhatóság növekedést érjenek el.

Hálózatok céljaLehetőséget ad a különböző berendezések, perifériák, programok és az adatok közös használatára, vagyis a külön-külön is meglévő erőforrások megosztására. Tehát ezek az erőforrások a hálózati felhasználók fizikai helyétől függetlenül bárki (valójában a megfelelő jogosultságokkal rendelkezők) számára elérhetővé válnak. Lehetőséget ad a rendszerben lévő eszközök teljesítményének egyenletesebb megosztására. A kialakított rendszer nagyobb megbízhatósággal működik. Például egy nyomtató hibája nem azonos egyúttal a nyomtatási lehetőségek megszünésével, mivel szerepét a rendszerben lévő másik nyomtató is átveheti. A fontosabb programok, adatok a rendszer több számítógépének lemezegységén is tárolódhatnak, és így az egyik tárolt példány megszünésével nem történik helyrehozhatatlan károsodás. Központilag figyelemmel kísérhető a hálózat működése, forgalma, a hibák felderítése és elhárítása hatékonyabban elvégezhető. Ezt közös néven hálózat menedzsmentnek hívjuk.Anyagi vonzata a költségmegtakarítás. Az eszközöket (nyomtatók, háttértárak, stb.) elég így kevesebb példányban megvásárolni.Ezen előnyök mellett a hálózatba kapcsolás a számítógépek használati körének kibővülését, sőt kiterjesztését is lehetővé teszi. Lehetővé válik adatbázisok elérése, a benne lévő adatok felhasználása, sőt az adatbázis sok pontról történő bővítése. A jelenlegi egyik legizgalmasabb kibővítés az, amikor a hálózati rendszert kommunikációs közeg-ként használjuk. Ez azt jelenti, hogy a rendszer használói egymásnak üzeneteket, leveleket vagy egyéb információt tudnak küldeni. Jelenleg a számítástechnika helyzete ebben az állapotban van.

238/155


Hálózati egységekEgy számítógépes hálózat az alábbi egységekből épül fel: Munkaállomások vagy Workstation Azok a számítógépek, amelyeken az egyes felhasználók dolgoznak. Itt fut az alkalmazás, ezek a gépek használják a hálózat erőforrásait. Operációs rendszerük sokféle lehet. Leggyakoribbak: DOS, Windows, Win2000, OS/2, sót Apple Macintosh, NT Workstation és különböző Linux disztribúciók is lehetnek. A munkaállomás a hálózati kártyán keresztül éri el a hálózatot. Kiszolgáló egységek és szerverekIde tartoznak azok az egységek, amelyek kielégítik a felhasználói igényeket (adathozzáférés, nyomtatás, stb., ennek megfelelően beszélhetünk fájl-szerverről vagy printer-szerverről), szervezik, adminisztrálják a hálózat munkáját.Hálózati perifériákAzok az eszközök, amelyek a szerverekhez kapcsolódnak, s amiket a hálózat tagjai közösen használnak.(pl.: nyomtató).Hálózati csatoló kártyaAz az egység, amely minden számítógépben megtalálható. A hálózati kártya teszi lehetővé, hogy a hálózat fizikai közegéhez (legtöbbször kábelezés) kapcsoljuk a számítógépünket. Magyarországon elsősorban az Ethernet hálózatok terjedtek el kb. 90 %- ban, ezért itt ezen megvalósításhoz használt kártyával, azaz az Ethernet kártyával foglalkozom. Sok gyártója létezik, de a szabványosítás miatt bármelyik összekapcsolható egymással. Nincs viszont szabványosítva a számítógép - hálózati kártya felület, ezért gyártóspecifikus driver-t (meghajtó program) kell használni a kártya működtetésére.Hálózati átviteli közegAz a közeg, amelyen keresztül az adatforgalom lebonyolódik. Ez lehet vezetékes vagy vezeték nélküli.

ElőnyeiKözös erőforrás-használatA hálózati összeköttetés révén a gépek a hálózat egy másik gépének bármely erőforrását használhatják, mely elsősorban a szerveren lévő eszközökre vonatkozik. Ez irányulhat az egyes gépek, ill a szerver(ek) háttértárolójára, továbbá a rendszer bármely munka-állomásához illesztett nyomtató használatáraOsztott háttértár használatAz egyes userek, munkaállomások háttértárolóján lévő könyvtára(ka)t, alkönyvtárakat kijelölhetjük - megoszthatjuk - közös használatra. A megosztást a könyvtár tulajdonosa illetve a rendszergazda végezheti, sőt azt is meghatározhatja, hogy melyik user, milyen jogokkal veheti igénybe a megosztott erőforrást. Még arra is lehetőség van, hogy a megosztott erőforrás fizikai helye rejtve maradjon, hiszen egy ún. megosztási névvel hivatkozunk az adott erőforrásra.Nincs szükség önálló háttértárolóraMivel az egyébként önálló működésre képes gépeket egy központi gép irányítja (szerver), ezért a központi gép háttértárolóit a rendszer bármelyik munkaállomása használhatja. Ha ez így van akkor a userekbe nem szükséges háttértárolót építeni. No de akkor hogyan tud működni az adott munkaállomás? Úgy, hogy ennél a gépnél a rendszer filek betöltéséről egy ún. BOOT-EPROM gondoskodik.Gyors adatátvitelAz adatátvitel gyakorlatilag a floppy lemezen történő adattovábbítással kezdődött. Ehhez képest a hálózati adatforgalom rendkívül nagy lépés előre, hiszen a műveleti sebességek összehasonlíthatatlanul gyorsabbak a hálózaton.Nagyobb teljesítményAz önállóan működő számítógépek összekötésével, azok egy közös rendszert alkotnak, így a rendelkezésre álló erőforrások összeadódnak, vagyis a teljes hálózat egyes gépein megosztott, hozzáférhetővé tett erőforrásainak összessége.Többfelhasználós adatbázis használatA számítógép hálózatok alkalmazásával lehetőség van bonyolult, több gépre telepített adatbázisok, egyidőben, különböző munkaállomásokról történő használatára.

HátrányaiBiztonsági igénya számítógép-hálózatok a gyors és közvetlen adatátvitel miatt sokkal inkább ki vannak téve olyan veszélyforrásoknak, melyek az adatainkat fenyegeti. A veszélyforrások egyik részét képezik a vírusok. Hálózati

238/156


környezetben hatalmas károk okozására képesek, ráadásul igen nehéz, körülményes a kiirtásuk is. A másik komoly veszélyforrás az illetéktelen hozzáférés lehetősége.KöltségigényeIgaz, hogy a rendszerben önállóan működni képes gépek vannak, de attól tudnak hálózatba kötve is dolgozni, mert a működésükhöz fontos és elengedhetelenül szükséges eszközöket kell hozzájuk illeszteni ill. beléjük építeni (hálózati kártya, hub, repeater, árnyékolt koax kábel, ún. speciális [UTP] nyolc eres hálózati kábel, stb.) Ezek az illesztő egységek, valamint a kábelhálózat kiépítése igen költséges.Hálózati operációs rendszerA hálózat működtetését egy speciálisan erre kifejlesztett operációs rendszer végzi, amely képes kezelni a többfelhasználós környezetet és a megosztott adatbázisokat. Ez a hálózati rendszerkörnyezet, nehezebben adminisztrálható, drága működtető szoftvert igényel.

Jogosultság, adathozzáférésA számítógép-hálózatokban előre meghatározott hozzáférési szintek szabályozzák a felhasználók részére az adatokhoz való hozzáférést. Ez annyit jelent, hogy ha egy felhasználó be akar lépni a hálózatba, rendelkeznie kell egy azonosító névvel (loginname, username, stb.) és jelszóval (vagy valamilyen digitális azonosítóval) kell azonosítania magát. Mid a név, mind a jelszó néhány karakterből áll. A kulcsszó, alfabetikus és numerikus karaktereket tartalmaz, valamint megkülönbözteti a kicsi és nagy betűket. A számítógépes-hálózat erőforrásaihoz, adataihoz való hozzáférési jogosultságok kiosztása, meghatározása, a mindenkori rendszergazda feladata és felelőssége. Pontosan meg kell határozni, definiálni kell, hogy mely erőforrásokhoz, mely felhasználók, vagy felhasználói csoportok, milyen módon férhetnek hozzá. A hozzáférés módja többféle lehet. A "teljes jogú", a "csak olvasási" jogú és a "hozzáférés tiltva" jogok előírása a leggyakoribb. Természetesen lehetőség van egyéni jogosultságok kialakítására is. Ezek az: olvasásíráslétrehozásmódosítástörlésnyitásattribútum módosításjogok meghatározásának módosításaAdatvédelemAz adat: tények, elképzelések, utasítások emberi vagy technikai eszközökkel történő formalizált ábrázolása ismertetés, feldolgozás, illetve távközlés céljára.Adatvédelem: Legegyszerűbben úgy határozhatjuk meg az adatvédelmet, hogy az az, amiről az Adatvédelmi törvény szól. Vagy mondhatjuk azt is: az, amivel az adatvédelmi biztos foglalkozik. Esetleg: az, amivel 2004. január 1-től a belső adatvédelmi felelősöknek kell foglalkozniuk.A felhasználók csak akkor vesznek igénybe egy informatikai szolgáltatást, ha bizalmuk van a szolgáltatóban. Ezt a bizalmat az adatok biztonságos kezelése alapozhatja meg. Alapvető szolgáltatói kötelesség az illetéktelen hozzáférés megakadályozása a kezelt információ teljes életciklusa alatt (keletkezés, továbbítás, feldolgozás, tárolás, elévülés, törlés).A biztonsági, védelmi szempontokat, követelményeket egységes rendszerbe foglalva kell kezelni, a megfelelő megoldásokat kialakítani.

A biztonság elemei:AUTHENTICATION: hitelesítés, a felhasználó személyének azonosítása. Biometrikus azonosítás pl.:

Ujjlenyomat–leolvasóElőnye: magát az embert azonosítjaHátrányok: speciális hardvert igényel – drágaMegtéveszthetőNem cserélhető az azonosító információJogi problémák

Kézírás, aláírásElőnye: közéletben könnyen elfogadható

238/157


Skálázható leolvasó berendezésekHátrányai: személyiséggel lassan változhatAktuális lelki- és egészségi állapot befolyásoljaA kellően sok paramétert érzékelő berendezések drágákNem túl jó megbízhatóság

Szem (retina, írisz)Előnye: nagyon megbízható módszerHátránya: nagyon drága leolvasókFertőzésveszély (kis távolságból olvasható csak le)

AUTHORIZATION: jogosultság (authorisation) a lehetőség megadása tevékenység végrehajtására. Megfelelő jelszavak kezelése. Jelszókezelés rendjének kialakítása

ACCOUNT: Beléptetés tároló. A felhasználói azonosítókat, jelszavakat, jogosultságokat tartalmazó tároló, amely a számon kérhetőséget is ellátja (naplóz, audit log).

Authenticity hitelesség valaminek a forrása az, amit megjelöltek, és a tartalma az eredeti. Ennek érdekében alakítják ki a digitális aláírás, vízjelek rendszerét, a hitelesítő szervereket

Aceess controll Illetéktelen hozzáférés korlátozása. Üzenetek kódolása, dekódolása. A kriptográfia a titkosítással foglalkozik. Alkalmazása különösen fontos, ha nyílt hálózaton keresztül továbbítjuk adatainkat.




Architektúra: A hálózatok belső védelmének biztosítása biztonságos architektúrákkal, tűzfalakkal.Adatmentés: Rendszeres adatmentés készítése, különösen fontos rendszerek esetében katasztrófaterv kidolgozása, stb Bizonyos időközönként más adathordozóra (mágnesszalag/kazetta) átmásolják. (Hogyan és hol kell tárolni). Lementik az adatokat (naponta, hetente, havonta). Megszabják, hogy milyen páncélszekrényben őrizzék…

Fizikai biztonság: A kiszolgáló és hálózatvezérlő eszközök fizikai biztonsági megoldásai. Hardver bizonytalanság kiküszöbölése, szünetmentes távfeszültség használata. Lemeztükrözés: az adatbiztonság érdekében a háttértárolóból kettő van, hozzátartozó vezérlő közös, csak a háttértárolót duplázom, vagy RAID-et használok (RAID=Redundant Array of Intependent Disks, magyarul független lemezek redundáns tömbje). A RAID segítségével az adattárolás gyorsabbá és biztonságosabbá tehető.

A rendszer hasznos munkavégzéséhez szükséges elemek a hardver, szoftver, és az adat. Az adat a legnagyobb érték, mert nem, vagy csak nagyon nehezen lehet pótolni.

238/158


Hálózati biztonságBiztonsági támadások (az adatok biztonságát fenyegetik)Biztonsági mechanizmus (támadások detektálására, megelőzésére, a károk elhárítására szolgáló megoldás)Biztonsági szolgáltatás (egy rendszer biztonságát fokozó szolgáltatás, több biztonsági mechanizmusra építve)

Biztonsági támadásokNormál információ áramlásMegszakításLehallgatásMódosítás, HamisításSzámítógépes bűnözésKirúgott alkalmazottakSzámítógépes vírusok (programok) amik kárt okoznak: adatokat, programokat tesz tönkre (program paraméterei változnak meg).Akaratunktól függetlenül terjed és aktivizálódik. Vírusölő program.

FelhasználókMivel egy hálózatban a felhasználók száma igen magas is lehet, célszerű valamilyen rendszer szerint a felhasználók között. Egyik módja ennek, ha az egyforma jogosultságú felhasználókat, egy ugyanazon csoportba foglalják. E csoportba foglalás áttekinthetővé teszi az adminisztrációt, a hálózati jogok menedzselését, hiszen a jogokat nem egyes felhasználóknak, hanem a felhasználó csoportoknak adják.

Az adott esetben nagyszámú felhasználó esetén a hálózat védelmi rendszerének kialakítására nagy hangsúlyt kell fektetni. A védelmi rendszer kialakításának alapvető teendői:

felhasználói név megadása és annak jelszóval történő ellenőrzése, bejelentkezési és használati idő meghatározása, korlátozása, munkaállomások meghatározása, amelyről az adott felhasználó feljelentkezhet a

hálózatra, a hálózati háttértárolón, a felhasználó által igénybe vehető tárterület meghatározása, fájlok és könyvtárak hozzáférési jogainak meghatározása

Felhasználók és csoportok Rendszergazda (supervisor, administrator) - maximális jogok; Rendszer operátor (system operator, sysop) - maximális jogok; Server operátor - a helyi szerver erőforrásainak kezeléséhez való jog; Account operator - a felhasználók és csoportok kezeléséhez való jog; Print operator - a nyomtatók megosztásának kezeléséhez való jog; Backup operator - fájlok és könyvtárak mentésére vonatkozó jog; Workgroup manager - a munkacsoportok kezelésének joga; User - a lokális erőforrások kezelésére való jog; Guest - vendégként jogosultságok nélkül; Everyone - mindenki (a világ) csak a számítógép elérése a hálózatról;

238/159


Hálózati erőforrásokErőforrás minden olyan hardver illetve szoftver eszköz, amelyre valamely program igényt tarthat.Számítógépek összekötése iránti igény először akkor merült fel, amikor egyes csoportok némely erőforrást, azaz háttértárolót, nyomtatót, adatbázist vagy programot közösen szerettek volna használni. Ehhez szükség volt a számítógépek fizikai összekapcsolására, valamint néhány olyan gépre, amely rendelkezett ezekkel az erőforrásokkal, és így ezeket a csoport minden tagja ugyanolyan formában tudta használni. A gépek összeköttetése révén más gépek erőforrásait is használhatjuk.Ez elsősorban a szerveren lévő eszközökre irányul, de egyre jellemzőbbé válnak az egyéni gépek közös erőforrás-használatai is. A hétköznapi felhasználó által leggyakrabban használt erőforrások a

WinchesterA merevlemez olyan berendezés, mely az adatokat mágnesezhető réteggel bevont lemezeken tárolja, melyet a forgó lemez fölött mozgó író/olvasó fej ír, vagy olvas. A lemezek állandóan forognak, forgási sebességüket rpm-ben adják meg

NyomtatókA hálózat megoldotta az egyik legfontosabb erőforrás, a nyomtató közös használatát is. Gyakran előfordul, hogy több gépről is szeretnénk elérni ugyanazt a nyomtatót, vagy egy gépről többféle nyomtatóra kell dolgoznunk. A feladat hálózat nélkül nehezen és szoros korlátokkal végezhető el. A hálózati nyomtatás alkalmazása azonban egyszerű és gazdaságos megoldást kínál.

SzakkifejezésekHálózat, Adat, Adatvédelem, Hálózati erőforrások,

238/160


A hálózati jogok, erőforrások, védelem

A hálózat

DefinícióA számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A számítógép-hálózat lehet fix (kábelalapú, állandó) vagy ideiglenes (mint pl. a modemen vagy null modemen keresztüli kapcsolat). A drótnélküli internet általában vagy a cellás (mobil) szolgáltatásra vagy a wifi megoldásra épül.

Hálózat típusok

LANA helyi hálózat (általánosan használt rövidítéssel: LAN az angol Local Area Network kifejezésből) olyan számítógépes hálózat, amely egyetlen épületen belül vagy akár néhányszor tíz kilométer kiterjedésű területen található. Többnyire irodákban, gyárakban, üzemekben található, és alkalmas szerverek, személyi számítógépek, munkaállomások összekapcsolására, ezzel lehetővé téve a nyomtatók megosztott használatát, a levelezést és az üzenetküldést. Napjainkban az egyre olcsóbbá váló hálózati eszközök, az internet hatalmas vonzereje, és az egyre gyorsabb elérési lehetőségek a családokhoz is eljuttatták a LAN kiépítésének lehetőségét, így egyre gyakoribbak a családi házak, kis közösségek helyi hálózatai is.

MANA nagyvárosi hálózat (MAN, Metropolitan Area Network) a számítógép-hálózatok egyik fajtája. Nagyobb távolságra lévő gépek, LAN hálózatok összeköttetéséből alakult ki. Felépítése a LAN-okéhoz hasonlít. Összeköt egymáshoz közel fekvő vállalati irodákat vagy akár egy egész várost. Egyik tipikus alkalmazása a világhálózat kiinduló pontjaihoz való belépésének biztosítása. Hatótávolsága 1 és 50 km között van.

WANA nagy kiterjedésű hálózat (WAN, Wide Area Network) az országokon belül, ill. országokat vagy akár kontinenseket összekötő hálózat. Tipikusan több tulajdonos vagy szolgáltató felügyelete alá tartozik, gyakran nagymértékben különböző, teljesen eltérő adatátviteli technológiák együttműködését igényli.Jellemző adatátviteli sebessége, elsősorban a kontinensek közti nagykapacitású gerincvezetékek esetében a 2-600 mbit/sec.

Hálózat felépítése

Azokat a számítógépeket amelyeket egy számítógépes rendszerben összekötünk hosztoknak (host) nevezzük. Ezt magyarul gazdagépnek hívjuk, itt futnak a felhasználói programok, helyezkednek el az adatbázisok. Ezeket a gépeket kommunikációs alhálózatok kötik össze, amelyek feladata a hosztok közötti kommunikáció megvalósítása, azaz üzenetek továbbítása.

238/161


Általában ezek az alhálózatok két jól szétválasztható részből állnak: az átvitelt biztosító vonalakból más néven csatornákból (ahol a bitek “áramlanak”, szokták még vonalnak, áramkörnek, vagy trönknek nevezni) és a kapcsolóelemekből állnak.Ez utóbbi elterjedt neve IMP (Interface Message Processor) azaz interfész üzenet feldolgozó. Az IMP-ek vagy a hoszt részei (pl. hálózati kártya és a programja) de sokszor valójában speciális számítógépek, amelyek a vonalak kapcsolását végzik, az a bemenetükre jutó adatot valamelyik meghatározott kimenetre kapcsolják (pl. routerek, hálózati átjárók).

Kommunikációs alhálózatok

Az alhálózatokat alapvetően két nagy csoportra oszthatjuk: két pont közötti, illetve közös csatornát használó alhálózatok.

Hálózati technológiák

Adatszóró hálózatAz adatszórásos hálózatok (broadcasting) egyetlen kommunikációs csatornával rendelkeznek, amelyet a hálózatra csatlakozó összes gép közösen használ. Ez a gyakorlatban azt jelenti, ha a gazdagép (host) egy rövid üzenetet küld, akkor azt a hálózat összes gépe megkapja. Ezeket a rövid üzenetek a használt protokolltól függően csomagnak (packet), keretnek (frame) vagy cellának (cell) nevezik. A feladót és a címzettet a rövid üzeneten belüli címmezőben lehet azonosítani. Ha egy másik gazdagép kap egy ilyen üzenetet, akkor megnézi a címmezőt. Ha az üzenet nem neki szól, akkor nem tesz vele semmit, ellenkező esetben viszont feldolgozza.

Pont-pont hálózatA pont-pont hálózatok (point-to-point network) sok olyan kapcsolatból állnak, amelyek géppárokat kötnek össze. Ez azt jelenti, hogy egy üzenet továbbítása egy, esetleg több csomóponton keresztül történik, és lehetséges, hogy egynél több úton is eljuthat egy üzenet a céljához. Ezekben a hálózatokban az útvonal optimális megválasztása fontos. Ezt a hálózati technológiát nevezik még egyesküldésnek (unicasting) is.

TopológiákEgy hálózati topológia a számítógép-hálózatok esetén a hálózathoz tartozó csomópontok közötti kapcsolatokat határozza meg. Egy adott csomópont vagy egy másik csomóponthoz, vagy több másik csomóponthoz kapcsolódhat, különböző minták szerint. A legegyszerűbb kapcsolat két csomópont között az egyirányú kapcsolat. Egy újabb kapcsolat hozzáadásával már kétirányú kapcsolat valósítható meg a csomópontok között.

238/162


Busz topológiaA busz topológia tulajdonképpen egy olyan topológia, amelyben nincsen központi csomópont.

Csillag topológiaA csillag topológia csökkenti a hálózati meghibásodás esélyét azzal, hogy minden csomópont kapcsolatban áll a központi csomóponttal. Ha alkalmazzuk ezt a megoldást egy busz hálózatra, akkor ez a központi hub minden kapott üzenetet szétküld minden csomópont számára, ami azt jelenti, hogy két "perifériális" csomópont mindig a központi csomóponton keresztül tud kommunikálni. A központi csomópont és egy "perifériális" csomópont közötti átviteli vonal meghibásodása ugyan elszigeteli a hálózattól az adott csomópontot, de a hálózat többi részének a működőképességére ez nincsen hatással.A központi csomópont viselkedhet passzívan, ekkor a küldő csomópontnak képesnek kell lennie arra, hogy kezelje azt az esetet, amikor a saját, már egyszer elküldött üzenetét bizonyos késleltetéssel (a központi csomópontig és vissza út ideje, meg a központi csomópont feldolgozási ideje) ismételten megkapja. Ezt nevezik üzenet visszhangnak. Aktív hálózati csomópont esetén ez előző jelenség nem lép fel.

Fa topológiaA fa topológia (hierarchikus topológia) látszólag hierarchikusan rendezett csillag topológiák gyűjteménye. Minden fatopológiában létezhetnek egyedülálló, perifériális csomópontok, ezek az úgynevezett "levelek". A csillag topológiától eltérően, ahol az üzenetek közvetítését a központi csomópont végzi, a fa topológiában ez a funkció nem központosított, az ágaknál lévő csomópontok végeznek hasonló funkciót.

238/163


Lánc topológiaA legegyszerűbb topológia a lánc topológia, ahol a hálózati csomópontok között egy kapcsolat van csak. Ez a topológia egyszerű, viszont a hálózat egy kapcsolat kiesése esetén két önálló "szigetre" esik szét.

Gyűrű topológiaHa egy lánc hálózat első és utolsó csomópontját is összekötjük, akkor a gyűrűtopológiát kapjuk.

238/164


Mindkét eddig felsorolt hálózati topológiának van hurkolt változata is, a hurkolt lánc, illetve a hurkolt gyűrű: ekkor a csomópontok között két kapcsolat van, ami a nagymértékben megnöveli a hálózatok hibatűrő képességét. A lánc hálózat esetében a lánc nem szakad szét szigetekre, a gyűrű pedig nem alakul át lánc topológiává, ha egy kapcsolat megszakad.

Hurkolt topológiaEgy hurkolt topológia esetében van legalább két olyan hálózati csomópont, amelyek két vagy több csomóponton keresztül érhetők el. Egy hurok egy speciális esete, amikor korlátozott a két csomópont közötti "közbülső" csomópontok száma, egy hiperkocka. A villa esetében a "közbülső" csomópontok száma tetszés szerinti, az ilyen hurkolt típusú hálózatok tervezése és megvalósítása igen bonyolult, ugyanakkor a decentralizált természetük miatt nagyon praktikusak. Bizonyos szempontból hasonlóak a rácsos hálózatok, ahol egy gyűrű vagy lánc topológiák kapcsolódnak össze több kapcsolattal. Egy több dimenziós gyűrű topológia például a toroid (tórusz) topológia.

Teljes topológiaEgy teljesen összekapcsolt, teljes topológiájú vagy teljesen hurkolt topológia olyan hálózati topológia, amelyben minden csomópont pár össze van kapcsolva. Egy n csomópontból álló, teljes hálózat n(n-1)/2 közvetlen csomóponti kapcsolatot tartalmaz. Az ilyen topológia alapján tervezett és megvalósított hálózatok általában nagyon drágák, cserébe viszont kimagaslóan megbízhatók, ami annak köszönhető, hogy több kapcsolaton is eljuthatnak az információk a csomópontok között. Fentiek miatt ezek a hálózati topológiák a katonai célú hálózatokban terjedtek el.

238/165


Hozzáférési jogok

RendszergazdaTeljekörű hozzáférése van a számítógéphez. Feladata a számítógép karbantartása, korlátozások kiosztása.

FelhasználóiA felhasználói jogosultságok attól függnek, hogy a rendszergazda milyen korlátozásokat engedélyez:

SávszélességA rendszergazda korlátozhatja adott fiókokban vagy egy egész géptermi hálózaton az internet sávszélességét.

Erőforrás kihasználásA rendszergazda korlátozhatja, hogy melyik felhasználói fiókok használhatják ki a hálózati erőforrásokat.

IP, MAC, Web cím tiltásokA rendszergazda az adott hálózatról kitilthat számítógépeket IP és MAC cím alapján. Ezen felül kitilthat web címeket is.

Hálózati erőforrásokHálózatban a legfontosabb szempontja, hogy az adatbázisok elérhetővé tehetők több helyről, a drága hardver elemek megoszthatók a felhasználók között. Az erőforrás-megosztás célja, hogy a hálózatban található programok, adatok, eszközök a fizikai helyüktől függetlenül elérhetőek legyenek. Pl.: Nyomtató, Szkenner, Fizikai háttértárak stb.

238/166


Adatvédelem, adatbiztonságA felhasználók csak akkor vesznek igénybe egy informatikai szolgáltatást, ha bizalmuk van a szolgáltatóban. Ezt a bizalmat az adatok biztonságos kezelése alapozhatja meg. Alapvető szolgáltatói kötelesség az illetéktelen hozzáférés megakadályozása, a kezelt információ teljes életciklusa alatt (keletkezés, továbbítás, feldolgozás, tárolás, elévülés, törlés).A biztonsági, védelmi szempontokat, követelményeket egységes rendszerbe foglalva kell kezelni, a megfelelő megoldásokat kialakítani.

DefinicióAz adatvédelem és adatbiztonság az összegyűjtött adatok sérthetetlenségét, elkülönítését, használhatóságát és bizalmasságát lehetővé tevő módszerek összessége.

Biztonság elemei

AuthenticationHitelesítés, a felhasználó személyének azonosítása. Biometrikus azonosítás:

Ujjlenyomat-azonosítás: Az ujjlenyomatok egyediek, a rendelkezésre álló technológia a személyek pontos azonosításra alkalmasak ujjlenyomatuk képe alapján. Hanganalízisen alapuló felismerés: Épületen belüli belépés engedélyezés, illetve munkaidő-nyilvántartás céljaira alkalmazható.

Kézgeometria-elemzés: Olyan technológia mellyel a tenyér formája és alakja által azonosítanak, de problémát okozhat az ízületi gyulladás, illetve a jelentős fogyás.

Retinavizsgálat: A retina szkennelése különleges pontosságú azonosítási eljárás, de agresszív módszer, használata körülményes, mivel a fejet rögzíteni kell ahhoz, hogy a fénysugarat a retina hátfalára vetíthessük.

Íriszdiagnosztika: Az írisz szkennelése nagyon sokat fejlődött az elmúlt néhány évben, és most is intenzív fejlesztési szakaszban van a készpénzfelvevő automatáknál való alkalmazása.

AuthorizationJogosultság, (authorisation) a lehetőség megadása a tevékenység végrehajtására. Fontos a Jelszókezelés rendjének kialakítása: A jelszókezelés rendje szervezetenként egységesen kezelendő, meghatározza a jelszavak minimális hosszát, lejárati idejét, az engedélyezett rontások számát, különleges karakterek alkalmazását.

AccountBeléptetés tároló. A felhasználói azonosítókat, jelszavakat, jogosultságokat tartalmazó tároló, amely a számon kérhetőséget is ellátja (naplóz, audit log).

AuthenticityHitelesség, leellenőrzi, hogy az account érvényes-e. Ennek érdekében alakítják ki a digitális aláírás, vízjelek rendszerét, a hitelesítő szervereket.

238/167


Access controllIlletéktelen hozzáféréseket korlátozza, az üzeneteket kódolja, dekódolja, és a kriptográfia a titkosítással foglalkozik. Alkalmazása különösen fontos, ha nyílt hálózaton keresztül továbbítjuk adatainkat. Fajtái:




ArchitektúraA hálózatok belső védelmének biztosítása biztonságos architektúrákkal, tűzfalakkal.

AdatmentésRendszeres adatmentés készítése, különösen fontos rendszerek esetében katasztrófaterv kidolgozása, stb. Bizonyos időközönként más adathordozóra (mágnesszalag/kazetta) átmásolják. Lementik az adatokat (naponta, hetente, havonta). Megszabják, hogy milyen páncélszekrényben őrizzék.

Fizikai biztonságA kiszolgáló és hálózatvezérlő eszközök fizikai biztonsági megoldásai. Hardver bizonytalanság kiküszöbölése, szünetmentes távfeszültség használata.

Lemeztükrözés: az adatbiztonság érdekében a háttértárolóból kettő van, hozzátartozó vezérlő közös, csak a háttértárolót duplázom, vagy RAID-et használok (RAID=Redundant Array of Intependent Disks, magyarul független lemezek redundáns tömbje). A RAID segítségével az adattárolás gyorsabbá és biztonságosabbá tehető.

RAID: A RAID (Redundant Array of Inexpensive Disk vagy Redundant Array of Independent Disks) napjaink egyik fontos technológiája. Lényegében több merevlemezes tömböknél (ún. disk array) alkalmazzák, aminek köszönhetően a lemezekre írt adatokhoz redundáns információkat is társítva lehetővé teszi azoknak helyreállítását bizonyos mennyiségű adat megsérülése esetén. A RAID technológia lényege a nevében is benne van: több független merevlemez összekapcsolásával egy nagyobb méretű és megbízhatóságú logikai lemezt hozunk létre.

Hálózati biztonság

Biztonsági támadás (adatok biztonságát fenyegeti) Biztonsági mechanizmus (támadások detektálására, megelőzésére, a károk elhárítására

szolgáló megoldás)

238/168


Biztonsági szolgáltatás (egy rendszer biztonságát fokozó szolgáltatás, több biztonsági mechanizmusra építve)

SzakkifejezésekLAN, MAN, WAN, Topológia, hálózat, busz topológia, lánc topológia, gyűrű topológia, csillag topológia, fa topológia, hurkolt topológia, teljes topológia, host, kapcsolóelem, csatorna, adatszórós hálózat, pont-pont hálózat, rendszergazda, sávszélesség, erőforrás, IP, MAC, Webcím, Authentication, Authorization, Account, Authenticity, Access controll, Architektúra, Adatmentés, Fizikai biztonság, adatvédelem, adatbiztonság, router, Lemeztükrözés, DAC, RBAC, Mandatory access controll

Információs hálózati szolgáltatások

Hálózati alapfogalomA számítógépes hálózat olyan adatkommunikációs rendszer, amely lehetővé teszi, hogy független eszközöket egymással összekapcsoljunk az erre a célra telepített, vagy már meglévő (pl. telefonvonal) fizikai kommunikációs csatornán.

Előnyei:1. Az erőforrás megosztás (egyidejüleg több felhasználó elérhesse): közös tárolóterület

használat, közös nyomtató használat, programok közös használata, adatok közös használata

2. Sebesség növelés: a túlterhelt csomópontokról a munka egy része más gépekre irányítható

3. Megbízhatóság: ha egy rendszerbe elegendő redundanciát építenek be (mind hardver, mind szoftverszempontjából), egy vagy több gép ki esését a hálózat jól viseli.

4. Kommunikáció: pl. elektronikus levelezés

Hátrányai:

1. Biztonsági igény: A veszélyforrások egyik részét képezik a vírusok. A másik komoly veszélyforrás az illetéktelen hozzáférés lehetősége.

2. Költségigénye: A működésükhöz fontos és elengedhetetlenül szükséges eszközöket kell hozzájuk illeszteni ill. beléjük építeni (hálózati kártya, hub, repeater, árnyékolt koax kábel, ún. speciális [UTP] nyolc eres hálózati kábel, stb.) Ezek az illesztő egységek, valamint a kábelhálózat kiépítése igen költséges.

238/169


Hálózati operációs rendszer:A hálózat működtetését egy speciálisan erre kifejlesztett operációs rendszer végzi, ez a hálózati rendszerkörnyezet, nehezebben adminisztrálható, drága működtető szoftvert igényel.

Számítógépes hálózatok kiterjedtség szerinta. LAN - Local Area Network: A helyi hálózat tipikusan egy épületre vagy egymáshoz

viszonylag közeli épületek csoportjára korlátozódik és általában egy cég igényeinek a kielégítésére szolgál. Kiterjedése nem haladja meg a 10 km átmérőt. Az adatszállításhoz általában árnyékolt vagy árnyékolatlan sodort érpárt vagy koaxális kábelt használnak.

b. MAN - Metropolitan Area Network: A városokon ill. 100 km-en belüli kiterjedés esetén. Általában egymással összekapcsolt lokális hálózatokként kerül kialakításra

c. WAN - Wide Area Network: Ezzel a hálózattal kötik össze az egy kontinensen belüli országokat vagy az országon belüli városokat. Az adatokat fém vagy üvegszálas kábel szállítja

Zárt és nyílt rendszereka. Zárt rendszer: Egységeit csak a gyártó által ismert módon lehet hálózatba kötni.

Minden egység egy gyártótól van.

b. Nyílt rendszer: Általános érvényű szabályokat és ajánlásokat követ. Eszközei több gyártótól származnak, tehát viszonylag hardver független.

Átviteli módszer Alapsávú (Baseband): Modulálatlan jeleket továbbít, tehát az átviteli közegben

haladó jel frekvenciája közel azonos a bitsorozat frekvenciájával. Telepítése olcsó, csak rövid távolságra alkalmazható. Általában LAN-okhoz használják.

Szélessávú (Broadband): Az adatátvitel modulált, tehát a vivő frekvenciája jóval nagyobb, mint a bitsorozat frekvenciája. Az átvitelre használható sávot több logikai csatornára osztják.

Felépítésük (topológiájuk)Bus (sín): A számítógépek egy közös átviteli közeghez, egy központi sínhez csatlakoznak. Az információ végigfut a vezeték teljes hosszán, s az egyenrangú állomások cím szerint kapják az adatokat. Előnye, hogy nagy átviteli sebesség érhető el, és kevés kábel szükséges (olcsó), hátránya, hogy a kábel hibája esetén működésképtelenné válhat az egész hálózat, s hiba behatárolása meglehetősen nehéz. Szétszórtan, nagy területen elhelyezkedő gépek

238/170


esetén használják inkább, például irodaházakban, kutatóintézetekben.Ilyen topológiájúak az Ethernet hálózatok.

Ring (gyűrű): A csomópontokat közvetlenül egymáshoz csatlakoztatják, soros elrendezésben, így azok egy zárt hurkot alkotnak. Az üzenetek fogadása egy alkalmas csatoló eszköz segítségével történik. Előre történő huzalozása nehézkes, új csomópont hozzáadása, vagy elvétele megbonthatja a hálózatot. A biztonság kedvéért 2 kábellel is összeköthetik a gépeket. Az adatáramlásnak meghatározott iránya van. Amíg az adatot nem mentik le, addig a gyűrűben kering, tárolódik. Nagy a kockázat, az adatok sérülhetnek, elveszhetnek. Ezt elkerülendő a címzettnek mielőbb le kell menteni és nyugtázni, hogy ne keringjen a végtelenségig.

Tree (fa): A fa struktúrájú megoldásnál a szerverekből kiinduló „törzs” több-kevesebb ágra oszlik a csomópontokban (HUB), amelyek aktívak és passzívak lehetnek. Az aktív HUB erősíti is a jelet, míg a passzív csak szétosztja. A rendszer viszonylag kevés kábelt igényel, annak ellenére, hogy az erősítők miatt jelentős távolságok is átköthetők vele. A HUB hibája esetén azonban a rendszer széteshet részhálózatokra, amelyek már működésképtelenek, viszont a hiba itt is jól lokalizálható. Több csoportba, de ott sűrűn elhelyezett gépek összeköttetésére használják, pl. iskolákban oktatótermek közötti hálózatok kiépítésére. Bármely két összekötött gép között egy és csak egy útvonal van.

Star (csillag): A csomópontok egy közös elosztóba (hub) vannak bekötve. A csillag topológiánál ilyen elosztók gyűjtik össze egy-egy gépcsoport jeleit és továbbítják a központ felé. A csillag topológia előnye az, hogy egy új elosztó beépítésével újabb és újabb gépcsoportokat lehet a rendszerhez kapcsolni. Nem üzenetszórásos (ponttól-pontig). Szakadás esetén megbízhatóbb, sok kábel kell hozzá ezért drága.

Átviteli sebességA technikai fejlődés évről évre átírja a hálózatok sebességi alapadatait. Napjainkban a 100 Mbit/s határt is átlépték már a fejlesztésekkel.

1. Lassú (~30 kbit/s): Általában telefonvonalakat használnak az adatátvitelre.

2. Közepes (~1-20 Mbit/s): A LAN-ok többsége ebbe a kategóriába sorolható. Pl.: az Ethernet 10 Mbit/s, Token Ring 16 Mbit/s.

238/171


3. Nagy sebességű (~50 Mbit/s fölött): Sokáig speciális célokra használták, de manapság a 100 Mbit/s-os lokális hálózatok terjednek el. Jó példája az üvegszálra épülő FDDI (Fiber Distributed Data Interface) nevü hálózat.

Kommunikáció iránya1. Simplex (csak egyirányú): Az egyik állomás csak az adó a másik csak a vevő.

2. Fél duplex (váltakozó irányú): Mindkét irányban megengedett az adatátvitel, de egy időben csak az egyik irányban élhet.

3. Duplex (kétirányú): Mindkét állomás egyszerre lehet adó és vevő is.

Kapcsolási technikaVonalkapcsolt: az adót és a vevőt az átvitel időtartamára fizikailag összekapcsolja.

Üzenetkapcsolt: az üzenetek vándorolnak a hálózaton, de nincs szinkronizált összeköttetés. Csomagkapcsolt~ (X 25, XAOO szabványok) kisebb szabványos csomagokra bontják az üzeneteteket, és ezek egymástól független útvonalakon jutnak el a célállomásra, ahol ismét egy üzenetté rakják össze azokat.

ISO/OSI modelLehetővé teszi az eltérő protokoll-szabványokkal működő számítógépek összekötését is. A rendszer hét, egymástól független, de egymásra épülő szintre, rétegre osztja fel a protokoll funkciókat.

1. Fizikai szint: A fizikai réteg (physical layer) a bitek kommunikációs csatornára való bocsátásáért felelős. Átviteli közegek (sodrott érpár, koaxiális kábel, twinaxiális kábel, optikai kábel, rádiós átvitel), kódolási formák (természetes kódolás, RTZ, NRZ, Manchester 2, differenciális Manchester)

2. Adatkapcsolati szint: Az adatkapcsolati réteg (data link layer) alapvető feladata az, hogy tetszőleges kezdetleges adatátviteli eszközt olyan adatátviteli vonallá transzformáljon, amely a hálózati réteg számára átviteli hibától mentesnek tűnik. Adatkeretek kialakítása (kerethatárok, transzparencia probléma -transzparens, ha a küldendő bitsorozat ugyan az, mint a vezérlőjel-, vezérlőjelek, nyugtázások, hibafelmérés és kiküszöbölés). BSC és HDLC protokolok.

3. Hálózati szint: A hálózati réteg (network layer) a kommunikációs alhálózatok működését vezérli. A két végpont közti kapcsolat lebonyolítása és a torlódás elkerülése a feladata. Különbözhetnek a maximális csomagméreteik és protokolljaik is. E problémák megoldásáért, a hálózati réteg a felelős. Üzenetszórásos hálózatokban az útvonal-kiválasztási mechanizmus igen egyszerű, így a hálózati réteg általában vékony, sokszor nem is létezik

238/172


4. Szállítási szint: A szállítási réteg (transport layer) alapvető feladata az, hogy adatokat fogadjon a viszonyrétegtől, kisebb darabra vágja szét azokat (ha szükséges), majd adja tovább a hálózati rétegnek és biztosítsa, hogy minden darab hibátlanul megérkezzék a másik oldalra. A viszonyréteg elől el kell fednie a hardvertechnikában elkerülhetetlenül bekövetkező változásokat.

5. Viszony, vagy szecessziós szint: A viszonyréteg lehetővé teszi, hogy különböző gépek felhasználói viszonyt (session) létesítsenek egymással. A viszonyréteg, akárcsak a szállítási réteg közönséges adatátvitelt tesz lehetővé, de néhány szolgáltatással kiegészítve. A két végpontban lévő programok tudnak kommunikálni. A viszonyréteg egyik szolgáltatása a párbeszéd szervezése. A viszonyok egyidőben egy- és kétirányú adatáramlást is lehetővé tehetnek. A viszonyréteg egy másik szolgáltatása a szinkronizáció (synchronization).

6. Megjelenítési, vagy prezentációs szint: A megjelenítési réteg (presentation layer) olyan feladatok végrehajtásáért felelős, amelyek elég gyakoriak ahhoz, hogy általános megoldásúak legyenek ahelyett, hogy a felhasználók esetenként külön-külön oldják meg azokat. Az alsó rétegektől eltérően, amelyek csak a bitek megbízható ide-oda mozgatásával foglalkoznak, a megjelenítési réteg az átviendő információ szintaktikájával és szemantikájával foglalkozik. A megjelenítési réteg az információábrázolás más vonatkozásait is magába foglalja. Ilyen pl. az adatátvitel hatékonyabbá tételét elősegítő adattömörítés továbbá a hitelesítést és titkosítást lehetővé tevő kriptográfia.

7. Alkalmazási szint: Az alkalmazási réteg széles körben igényelt protokollokat tartalmaz. Az állománytovábbításon kívül ehhez a réteghez tartozik még az elektronikus levelezés, a távoli munkabevitel, a katalóguskikeresés, és még egy sor egyéb, általános-, ill. speciális célú alkalmazási feladat is.

A LAN hálózatokHa hálózatban dolgozunk, akkor azt elsősorban egy LAN részeként tesszük, ami kapcsolódhat egy nagyobb hálózathoz (MAN, WAN).

LAN-ok jellemzői:

1. Kis kiterjedés (1 szoba-10 km)2. Egyedi kábelezés (kicsik a távolságok)3. Nagy átviteli sebesség4. Vállalati nagyságrendű feladatok megoldására szerveződik

Kiépítése viszonylag olcsó, a hardver és szoftver támogatottsága bő. Ebbe a kategóriában a kis vállalkozástól kezdve a több száz fõs vállalat is megtalálhatja a megoldást.Ebben a kategóriában is felvetődött a szabványosítás kérdése. Ebben nagy szerepet játszik az amerikai IEEE (Institute of Electrical and Electronic Engineers) szervezet. A szabványait 1985-ben adta ki, összefoglaló nevük IEEE 802.

238/173


Az átvivő közeg elemei

1. Koaxiális kábel: Középen tömör rézhuzal, ezt egy szigetelő réteg veszi körül, majd erre egy árnyékoló fémréteg jön, majd egy újabb szigetelő. Jellemzője a hullám impedancia (lezárás ellenállása). Szabványos értékek: 50, 75, 93 Ohm. Lehet alapsávú és szélessávú átvitelre is használni. T csatlakozót (vékony koax esetén) vagy un. vámpír csatlakozót (vastag koax esetén) alkalmaznak a számítógép csatlakozásánál. Előnye a nagy sávszélesség, nagy távolság, zajérzéketlenség. Viszont lehallgatható, rendkívül sérülékeny és nehézkesen szerelhető.

2. Sodrott érpár: Két szigetelt, egymással összecsavart rézhuzalból áll. Lehet árnyékolatlan (UTP, Unshielded Twisted Pair) illetve (STP, Shielded Twisted Pair) felépítésű. Könnyen szerelhető, strukturált, egyszerűen bővíthető. Zajérzékeny, limitált a sávszélessége, valamint lehallgatható.

3. Optikai kábel: Az információt egy üvegszálban meglévő vagy éppen hiányzó fénysugár hordozza. A fénysugár az üvegszál belsejének és külsejének eltérő törésmutatója miatt nem tud a közegből kilépni. Egy üvegszálban egyszerre csak egy irányban mehet az információ, ezért a duplex összeköttetéshez két szálra van szükség. Előnyei: érzéketlen az elektromágneses zavarokra, nagy sávszélességű, nagy távolság hidalható át, nem hallgatható le. Hátránya: drága, nehéz javítani és szerelni.

4. Infravörös, lézer, mikrohullámú, műholdas átvitel: Általában speciális igényeket elégítenek ki, mint pl.: földrajzi akadályok (folyó), távolságok (földrészek) áthidalása.

Hálózatok összekapcsolása:1. Switch (Többportos jelismétlő): Az OSI modell 2. szintjén dolgozik.2. Repeater (jelerősítő): Felerősíti, szükség esetén átalakítja az átviteli közeg határán

ajelet, hálózati szegmensek összekapcsolására, a hálózat bővítésére szolgál.3. Bridge (híd): Lokális hálózatok összeköttetését végző elektronika (mikrogép,

szoftverrel) Router (forgalomirányító): célszámítógép, ami két hálózat határán eldönti, hogy merre kell továbbhaladni a az üzenetnek.

4. Gateway (átjáró): Két fizikailag teljesen különböző hálózatot összekötő konverziós célgép.

5. UPS (szünetmentes tápegység): Áramkimaradás esetén biztosítja a hálózat működését.

A hálózatok adatvédelmi rendszere

Minden több felhasználós rendszernél döntő kérdés a megfelelő adatvédelem kialakítása. Biztosítani kell, hogy egyes felhasználók csak a saját adataikhoz férjenek hozzá, így sem véletlenül, sem szándékosan ne lehessen más adataiban kárt tenni.

238/174


Nézzük példaként a Novellt. A védelmet a file server biztosítja, négy szinten:

1. Bejelentkező/jelszó védelem (Login/Password Security)2. Kezelői védelem (Trustee Security)3. Könyvtár-védelem (Directory Security)

4. File attribútum védelem (File Attribute Security)

A bejelenkező védelem biztosítja, hogy csak a megfelelő emberek használhassák a hálózatot, meghatározza, ki kapcsolódhat a szerverhez. A bejelentkező védelmet az összes felhasználó esetén alkalmazhatjuk. Mielőtt valaki a file-serverhez kapcsolódna, meg kell adnia a felhasználói nevét (username). Ha a bejelentkezés során a felhasználó neve nem szerepel a file-server nyilvántartásában jelszóval, jogokkal, azonosítóval, a hozzáférés, belépés nem jön létre. Jelszó használata nem kötelező a hálózatban. A rendszergazda korlátozhatja az egyes felhasználók belépési idejét, maximalizálhatja a tévesen beírt jelszavak számát.

A kezelői hozzáférés védelem az adott felhasználók az egyes könyvtárakhoz így az egyes file-okhoz való hozzáférhetőségét szabályozza. Hiába tudunk bejelentkezni a hálózatba, ha nincsenek az egyes könyvtárakhoz kezelői jogaink. Az egyes felhasználók jogai egy adott könyvtár esetében az alábbi 7 alapjogból épülhetnek fel:

1. Read - file megnyitása és olvasása2. Write - file megnyitása és írása3. Create - új file, könyvtár készítése és file-ba írás4. Erase - file-ok, könyvtárak törlésének joga5. File Scan - file-keresés a könyvtárban6. Modify - könyvtárak módosítása7. Acess Control - hozzáférés ellenőrzése

A könyvtár-védelem egyfelől a fenti hét alapjogból állítható össze: ebben az esetben egy adott könyvtárra állapíthatunk meg egy jogköri maszkot, amely minden felhasználót (a supervisor kivételével) korlátoz.

1. Hidden - rejtett, a DIR parancs nem ˝látja˝ a könyvtárat2. Normal - alapértelmezett állapot3. Private - a nem jogosult felhasználó csak a könyvtárat látja, a tartalmát nem4. System - a könyvtár rejtett, tartalma nem törölhető

A file attribútum védelem legfontosabb feladata egy file megvédése a véletlen módosításoktól, cserétől, vagy törléstől. A különféle NetWare verziókban többféle file attribútum lehetséges, amelyek a file állandó „tartozékaként” annak különféle jellemzőit mutatják. A védelem szempontjából fontos, közös attribútumok az alábbiak:

1. Read/Write írható-olvasható tartomány (RW)2. Read Only írásvédett, csak olvasható, nem módosítható file (RO)3. Shareable osztottan, több felhasználó által használható állomány (S)

238/175


4. Hidden rejtett file, DIR nem mutatja (H)

A rendszer biztonsága így még nem mondható teljesnek. A megbízhatóság növelése érdekében születtek megoldások. Ezekből talán a legfontosabbak:

1. SFT I. (System Fault Tolerance): A merevlemezen a FAT-tábla és a könyvtár struktúra duplán van tárolva. Az SFT I. rendszer másik tulajdonsága, hogy a menet közben keletkező hibákat kiszűri és a merevlemezen egy általa fenntartott szabad helyre írja az adatokat. Ezt a területet hívjuk Hot Fix-nek

2. SFT II. Winchester tükrözés: A merevlemez mechanikai alkatrészei miatt sérülékeny. Az SFT II rendszer két diszket használ, mindkettőre ugyanazt írja fel és az egyik kiesése esetén a másikról visszanyerhetők az adatok. Ennek a módszernek a neve: mirroring. Ilyenkor a diszkek egy közös vezérlő kártyához kapcsolódnak. A másik megoldás esetén a vezérlő kártyából is kettőt használnak, ezt hívjuk duplexing-nek.

3. SFT III. Szerver tükrözés: Amennyiben tökéletes biztonságot akarunk, akkor megduplázhatjuk a szervert magát. A két szerver között egy nagy sebességű kapcsolat van. Ennek neve: MSL (Mirrored Server Link). Ezen történik a két szerver kommunikációja. Ez a megoldás drága, hiszen a hardver elemeket duplán kell megvásárolni.

4. TTS (Transaction Tracking System) Tranzakció követés-mentés-hiba esetén visszaállítás: Adathibák megelőõzésére használják. Adatbázisok esetén jelent problémát, hogy több egybefüggő részt kell módosítanunk egyszerre. Ezt a műveletet nevezzük tranzakciónak. Ha e közben fellép egy hiba, akkor a régi adatok elveszhetnek. A TTS a tranzakció előtt készít egy másolatot az adatbázisról és azt csak akkor dobja el, ha a tranzakció sikeres volt.

5. RAID (Redundant Array of Independent or Inexpensive Disks) Redundáns tömbje a független, vagy olcsó lemezeknek: Mean Time Between Faliures egy drága, de magányos lemezen sokkal kisebb, mint több, olcsóbb redundáns lemezen. Több szintje van. A RAID 1, ill. RAID 5 amiket általában használnak.

SzakkifejezésekBusz, Ring, Tree, Star, LAN, WAN, MAN, Simplex, Duplex, Fél duplex, OSI

238/176



Az elektronikus levelezés.

Az elektronikus levelezés

AlapfogalmakElektronikus levélLevelezőprogramAz e-mail címMűködésAz e-mail előnyeiWebalapú ingyenes levelezők(pl.Freemail)

Az e-mail fő részeiFeladó (From) Címzett (To) Másolat és titkos másolat (Cc) Tárgy (Subject) A levél szövegeMellékletek

A levelező programok alapszolgáltatásaiA levél küldése és fogadása

PrioritásVisszaigazolás kérése

Levél írása és formázásaLevél törléseVálasz a feladónakTovábbküldésMellékletek csatolásaPostázandó üzenetekPiszkozatokCímjegyzék készítéseLevelek mentése, rendezéseSpam(Levélszemét)

Illemszabályok (E-mail Netikett)Szakkifejezések

238/177


Alapfogalmak

Elektronikus levélAz elektronikus levelezés angol néven e-mail (electronic mail) a számítógépes hálózatok klasszikus alkalmazása, és napjaink egyik legnépszerűbb kapcsolattartási formája, de mindehhez az szükséges, hogy minden levelezőnek egyedi címe kell, hogy legyen, és a címzés is szabványos legyen .

LevelezőprogramA Microsoft Outlook programot használhatják Internet levelezésre, azonban ezen kívül még számos más alkalmazási területe is van. A program több szolgáltatást is képes kezelni:Belső levelezési feladatot Faxok küldését és fogadását Névjegyalbumot Feladat ütemezőt E-mailezést Mindezen szolgáltatásokat a programon kell telepítenünk és konfigurálnunk.A program lehetővé teszi, hogy a szolgáltatásokat megtekintsük és megváltoztassuk (Eszközök menü/szolgáltatások)Az Outlook (és lite változata, az Outlook Express) az egyik legelterjedtebb személyi kommunikációs és adatkezelő szoftver. Levelezési funkciói minden igényt kielégítenek, hiszen kiválóan támogatja a POP3 és IMAP protokollokat, megadhatunk szűrési feltételeket és szabályokat, rendezhetjük és rendszerezhetjük, esetleg archiválhatjuk leveleinket, valamint a végletekig testreszabhatjuk mind a felhasználói felületet, mind a levélsablonokat. Figyelemre méltó továbbá SPAM-szűrő funkciója.

Az e-mail címA „legbonyolultabb” e-mail cím felépítés így néz ki: Felhasználó_név@gépnév.domain_név.aldomain_név.országazonosítóDe a leggyakoribb eset egyszerűen:Felhaszánló_név@domain_név.országazonositó

MűködésA legtöbb email kliens (Outlook, Thunderbird) beállításai hasonlóak, ezért csak a konkrét Outlook beállításokat tárgyalom. Először is meg kell adni a fiók kapcsolódási paramétereit (Eszközök->Email fiókok->Új email fiók hozzáadása). Először be kell állítani a bejövő szerver protokollját. A legtöbb szolgáltató biztosan támogatja a POP3 protokollt, tehát ha nem vagyunk biztosak az IMAP támogatottságában, akkor érdemes ezt választani. A következő oldalon meg kell adnunk az email címünk, és a nevet, amit leveleink fejlécében fel szeretnénk tüntetni. Alatta meg kell adni a szolgáltatónál beállított felhasználói nevünk és jelszavunk, valamint a bejövő (POP3), és a kimenő (SMTP) szerver címét. Az ingyenes email szolgáltatók általában nem biztosítanak SMTP szervert, ezért saját internetszolgáltatóként kell használni (pl. mail.vnet.hu). Ha a kiszolgáló titkosított kapcsolatot igényel, akkor az SSL-t is engedélyeznünk kell. Ezek után már küldhetünk és fogadhatunk e-maileket. Azonban további beállításokat is elvégezhetünk az Eszközök->Beállítások menüpont alatt. Például megadhatjuk, hogy szeretnénk-e leveleinkről másodpéldányt tartani a levelezőszerveren, hogy milyen gyakran ellenőrizze a kliens a postafiók tartalmát, vagy hogy mi legyen az alapértelmezett levélformátum (plain text/html).

POP3: A Post Office Protocol version 3 (POP3) egy alkalmazás szintű protokoll, melynek segítségével az e-mail kliensek egy meglévő kapcsolaton keresztül letölthetik az elektronikus leveleket a kiszolgálóról. Napjainkban ez a legelterjedtebb protokoll az elektronikus levelek lekéréséhez.IMAP: Az IMAP (Internet Message Access Protocol) egy alkalmazás rétegbeli protokoll, amely segítségével a leveleinkhez férhetünk hozzá. A POP3 mellett a legelterjedtebb levél-lekérési Internet szabvány. A legtöbb modern szerver és kliens is támogatja használatát.

238/178


SMTP: Az SMTP a Simple Mail Transfer Protocol rövidítése. Ez egy szabvány kommunikációs protokoll az e-mailek Interneten történő továbbítására.

Az e-mail előnyeirendkívül gyorsolcsó kényelmes: bármikor küldhető, s akkor fogadjuk, amikor a legalkalmasabb ugyanazt a levelet egyszerre több emberhez is el lehet küldeni, ugyanannyi munkával szövegek mellett adatok (hang, álló- és mozgókép, komplett adatbázis) is küldhetők

Webalapú ingyenes levelezők(pl.Freemail)Az ingyenes levelezés a weblapokon keresztül igen népszerű, hiszen egyrészt ingyenes, másrészt nem szükséges külön levelezőprogramot használnunk saját gépünkön. Természetesen ezek a rendszerek egy valódi e-mail kliens összes szolgáltatását nem nyújtják, de mindenképp van létjogosultságuk, s ezt az óriási felhasználói tábor bizonyítja. Magyarországon a legnépszerűbb ingyenes levelező a freemail, melyet az origó weblapjáról is elérhetünk.

Az e-mail fő részei

Feladó (From)Az elektronikus levelezőprogram, vagy levelezőszerver ide automatikusan beírja az e-mail címünket..

Címzett (To)Ide kerül be annak a címe, akinek elküldjük a levelünket. A 'To' mezőben vesszővel választjuk el egymástól az e-mail címeket

Másolat és titkos másolat (Cc)Annak a címét kell beírni aki a levél egy másolatát kapja.

Tárgy (Subject)Ide lehet beírni a levél témáját.

A levél szövegeS-mail: normális levél. Csiga levél (Snail). Az ékezetek használatával vigyáznunk kell mivel az általánosan elfogadott nyelv az az angol és némelyik program nem tudja értelmezni az ékezetes betűket. Ezért ha valakinek ékezetesen akarunk levelet küldeni akkor előtte tegyünk egy próbát, hogy működik-e. Használhatunk repülő ékezeteket is. Az érzelmeinket nem lehetne kifejezni, ezért erre kitalálták a Smiley-t (vagyis mosolygókat).

MellékletekLehetőségünk van üzenetünk mellé egy bármilyen fájlt mellékelni (pl. kép, videó, prezentáció). Általában ezeknek a maximális méretük van szabályozva, ez szolgáltató függő

Egy felhasználó e-mail címe általánosan a következőképpen néz ki:Pl : Felhasználó_név@gépnév.domain_név.subdomain_név.országazonosító

238/179


A levelező programok alapszolgáltatásai

A levél küldése és fogadásaA leggyorsabban az Eszközök menü Küldés és fogadás menüpontjának Összes küldése és fogadása alpontjával lehet fogadni és elküldeni az üzeneteket.

PrioritásÜzenetek->Priorítás beállitás menüvel állíthatjuk levelünk prioritását fontossága szerint lehet magas, átlagos és alacsony.

Visszaigazolás kéréseEszközök -> Olvasási visszaigazolás kérése menüpontból érhető el, ilyenkor a fogadó fél amint kinyitja a levelet a levelezőprogram felajánlja, hogy visszaigazolást küldd a feladónak, így meggyőződhetünk arról, h valóban megkapta és olvasta a levelünket

Levél írása és formázásaMűveletek menü/új levél (természetesen más alternatívák is használhatók)A címzett sorba be kell írnunk a címzett e-mail címét vagy nevét, ha a névjegyalbumban szerepel Másolat sorba azok címét, akiknek még másolatot akarunk küldeni Tárgy sorba a levelünk tárgyát (rövid mondanivalóját írjuk, de nem kötelező) Alsó szerkesztő ablakba elkezdhetjük a levél szövegét begépelni Ha végeztünk: Küldés paranccsal továbbíthatjuk levelünket, továbbá a küldés/fogadás parancs lehetővé teszi, hogy egy időben új levelet is fogadhassunk

Levél törléseJobb gomb a kiválasztott üzeneten és törlés VAGY DELETE gomb használatával távolíthatjuk el a nem kívánt levelet, ami először a Törölt elemekbe kerül, majd onnan a Törölt elemek mappa ürítése menüponttal tudjuk végleg eltávolítani számítógépünkről az e-mailt.

Válasz a feladónakHa a kapott üzenetre jobb gombbal rákattintunk és a válasz a feladónak pontot választjuk, ahol egyből írhatjuk is a választ az email feladójának.

TovábbküldésA bejövő email-t továbbíthatjuk egy másik felhasználónak, ha a továbbítandó üzenetre jobb gombbal rákattintunk és a továbbítás menüt választjuk, ahol megadjuk az e-mail címét annak akinek továbbítani szeretnénk a levelet.

Mellékletek csatolásaA megírt levélhez különböző mellékleteket is fűzhetünk (Beszúrás menü/Fájl). Ez lényegében bármilyen bináris fájl lehet, az egyetlen feltétel, hogy a teljes levél méret nem haladhatja meg a szolgáltató által engedélyezett legnagyobb levélméretet.

238/180


Postázandó üzenetekIde azok a levelek kerülnek, amelyek küldése folyamatban van, vagy Internet kapcsolat hiányában akkor kerül elküldésre, ha kapcsolódtunk a világhálóhoz.

PiszkozatokHa megírunk egy e-mailt, de nem akarjuk azonnal elküldeni elmenthetjük a levelet, ilyenkor a Piszkozatok menüpontba menti el a számítógépünk az üzenetünket, amelyet bármikor elküldhetünk.

Címjegyzék készítéseEszközök -> Címjegyzék menüvel érhetjük el ezt a funkciót. Itt meg kell adnunk az illető nevét és e-mail címét

Levelek mentése, rendezéseLeveleinket elmenthetjük a Fájl->Mentés másként menüponttal, ilyenkor számítógépünkre menthetjük el a kiválasztott e-mailt, e-maileket.

Spam(Levélszemét)Az e-mail használhatóságát jelentősen csökkentik a nagyszámban érkező kéretlen, rosszindulatú, ill. téves levelek. A több száz aktív „szemetelő” miatt az átlagfelhasználó napi tíz, vagy akár száz ilyen levelet is kaphat az elektronikus postaládájába. Mivel az e-mail-küldés költségei igen alacsonyak, a „szemetelők” napi több százmillió e-mailt küldenek szét naponta, amely jelentősen csökkenti e kommunikációs forma hatékonyságát. A levélszemét tipikus tartalmakkal rendelkezik. Legnagyobb számú a kéretlen kereskedelmi hirdetés, a szoros értelemben vett spam.

Illemszabályok (E-mail Netikett)Az elektronikus levelezés alapszabálya, hogy konzervatívnak kell lenni a küldésben, de liberálisnak a fogadásban. Nem szabad indulatos leveleket („flame”) küldeni, még akkor sem, ha provokáció hatására történne. A flame levelekre nem ajánlott válaszolni. A levelek végére érdemes odaírni a nevet és az elérhetőséget, mert sok levelezőprogram levágja a fejléc-információkat, amelyek tartalmazzák többek között a válaszcímet is. Ez a sig/signature (aláírás) ne legyen hosszabb 4 sornál. Ismeretlen emberektől személyes e-mailben kérdezni, akiknek a címét egy levelező listából kerestük ki, illetlenség. Ilyen célra léteznek megfelelő fórumok, ahol bátran fel lehet tenni a kérdéseket.

SzakkifejezésekE-mail, levelezőprogram, SPAM, Netikett

238/181

http://hu.wikipedia.org/wiki/Spam


Kommunikáció a hálózaton, interneten

Kommunikáció a hálózatonHálózat fogalmaKommunikáció alapmodellje

KözleményAdó (forrás) KódolóCsatornaDekódolóVevőZaj

TCP/IP protokollKommunikáció az internetenElektronikus levelezés

E-mail fogalmaLevelező programok

Szerveren futó levelezőprogramokHelyi gépen futó levelezőprogramok

E-mail címek felépítéseÜzenetek fogadása

POP3IMAP

Szakkifejezések

Kommunikáció a hálózaton

Hálózat fogalmaHálózatnak nevezzük azokat a berendezéseket amelyek egymással összeköttetésben vannak és egymással kommunikálni képesek.Hálózatunk szoftver kiépítésének függvényében különböző protokollokat használhatunk és kell használnunk. A protokoll feladata az adat továbbítható formára alakítása, a megbízható továbbítás biztosítása, és értelmezhetősége. Különböző feladatok megvalósítására más és más protokoll lehet a megfelelő.

Kommunikáció alapmodelljeA hálózatok gyakorlati megvalósítását a kommunikációs alapmodell szemlélteti

238/182

Zaj

VevőDekódolóCsatornaKódolóAdó


Közlemény:jel, jelsorozat, adatok, melyek információt hordoznak, az amit az adó közöl a vevővel.

Adó (forrás):az információ forrása, lehet személy, állat, szoftver, gép stb., amely a közleményt előállítja és továbbítja.

Kódoló:a jeleket, illetve a közleményt kódolja egy másik jelrendszerbe, például analóg jelet digitalizál, digitális jelet tömörít stb.

Csatorna:az a vezeték, közeg, fizikai mező, amely a közleményt (jeleket) továbbítja.

Dekódoló:a kódolt közlemény (jelek) visszaalakítását végzi.

Vevő:az aki (amely) értelmezi, tárolja a közleményt (jeleket)

Zaj:a közleményhez, jelhez keveredő, szuperponálódó torzító, zavaró jel, a digitális jelnél hibás számjegyek is szerepelhetnek

Kommunikációs szabályrendszerek

Technikai szabályok

Tcp/ipBár nem ez a leggyorsabb kommunikációs módszer, mégis sok hasznos tulajdonsága teszi az egyik legkedveltebbé. Egyik ilyen az Internet számára is alkalmas gép azonosítás. IP címmel elláthatóak a munkaállomások, és a protokollt támogató egyéb eszközök, pl. nyomtatók. A gépekhez rendelhető állandó cím, vagy automatikus, a hálózathoz való csatlakozás biztosítása érdekében. Ez utóbbira példa a telefonos Internet kapcsolat, ilyenkor a szolgáltató bejelentkezéskor a soron következő szabad IP-t rendeli a géphez. A domain nevek használatához szükség van az azokat azonosító kiszolgálóra (DNS), ezt legtöbbször az Internet szolgáltató biztosítja. Szintén hasznos tulajdonság az adatok csomagokban történő továbbítása. Ez egyrészről komoly hibajavítási lehetőséget biztosít, másrészről az optimális továbbításhoz a csomagoknak egyenként külön – elméletileg a legkevésbé terhelt - útvonal választható. Végül megemlítendő, hogy az Internet miatt ezt a protokollt a legtöbb operációs rendszer gond nélkül támogatja.

Interperszonális szabályok

NetikettSemmi olyasmit nem szabad elektronikus levélbe írni, amit nem küldenénk el akár levelezőlapon is. Hiszen, ha nem titkosított csatornán keresztül folyik a levelezés, akkor fel

238/183


kell tételeznünk, hogy mindenki elolvashatja azt. Az interneten történő levelezés csak akkor biztonságos, ha valamilyen rejtjelező eszközt használunk (legyen ez szoftver vagy hardver). A levelek továbbküldésének (forward) legfőbb szabálya, hogy ne változtassuk meg annak szóhasználatát. Ha ez a levél személyes üzenet volt, de egy csoportnak szeretnénk továbbítani, akkor mindenképp ki kell kérni a szerző engedélyét. A „lánc” levelek elektronikus továbbítása tilos az interneten. A megszegés hálózati jogok csorbításával járhat. Az elektronikus levelezés alapszabálya, hogy konzervatívnak kell lenni a küldésben, de liberálisnak a fogadásban. Nem szabad indulatos leveleket („flame”) küldeni, még akkor sem, ha provokáció hatására történne. A flame levelekre nem ajánlott válaszolni. A levelek végére érdemes odaírni a nevet és az elérhetőséget, mert sok levelezőprogram levágja a fejléc-információkat, amelyek tartalmazzák többek között a válaszcímet is. Ez a sig/signature (aláírás) ne legyen hosszabb 4 sornál. Ismeretlen emberektől személyes e-mailben kérdezni, akiknek a címét egy levelező listából kerestük ki, illetlenség. Ilyen célra léteznek megfelelő fórumok, ahol bátran fel lehet tenni a kérdéseket. Viszont érdemes először végig olvasni, vagy legalább beleolvasni a már leírtakba, mert nem szeretik, ha már sokadszorra teszi fel valaki ugyanazt a kérdést. Főleg akkor, ha erre megtalálható a válasz a „Gyakran Ismételt Kérdésekben” (GYIK/FAQ). Ha hosszú üzenetet küldünk, akkor célszerű a levél tárgyához a „long” vagy „hosszú” szót írni, hogy a címzett tudja, hogy időt kell szánnia az elolvasásra. Egy üzenet 100 sor felett számít hosszúnak. Szigorúan tilos csupa nagybetű használata. Ez olyan, mintha ordítás lenne, és sértő a címzettel szemben. A hangszínt smiley-kal (mosolygók ☺) lehet szemléltetni, viszont mértékletesen és óvatosan kell velük bánni. Attól, mert a mondat végén egy mosolygó van, a címzettnek még nem feltétlenül tűnnek humorosnak a leírtak. Hangsúlyozásra *szimbólumokat*, nyomatékosításra _aláhúzást_ lehet használni. Speciális, esetleg a nem ASCII (American Standard Code for Information Interchange) karakterekkel vigyázni kell, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy a címzett is dekódolni tudja majd az üzenetet. Válaszolásnál tömörnek kell lenni anélkül, hogy túlságosan lényegre törők lennénk. Csak annyit szabad idézni az eredeti anyagból, hogy érthető legyen a válasz. A felesleget törölni kell. Ha mi vagyunk a címzettek, illik egy rövid választ írni a feladónak, hogy megkaptuk a levelét, ha a levél fontossága szükségessé teszi ezt. Ezt akkor is érdemes megtenni, ha részletes válaszadásra csak később kerülhet sor. Nem illik, sőt sok helyen tilos is kéretlen információkat és hirdetéseket küldeni e-mailben.

Kommunikáció az internetenAz internetes kommunikációnak több fajtája van a legismertebbek:

E-mail Chat

Elektronikus levelezés

E-mail fogalmaAz elektronikus posta (e-mail) olyan rendszer, amelynek segítségével más felhasználók számára fájlokat vagy üzeneteket küldhetünk. A küldő és a fogadó fél azonos vagy különböző típusú számítógépeken dolgozhat. Az elektronikus postahasonlóan működik a mindennapi életben már megszokott postai szolgálathoz. A hálózathoz csatlakozó felhasználók mindegyikének saját postaládája van. Amikor ide valamilyen postai küldemény érkezik, az mindaddig ott marad, amíg el nem olvassuk és ki nem töröljük. A hagyományos postához hasonlít az is, hogy a felhasználó számára csak akkor tudunk üzenetet küldeni, ha ismerjük a címét.

238/184


Levelező programok

Szerveren futó levelezőprogramok:A levelezőprogram és a levelek a szerveren tárolódnak, a helyi gépre (amelyről a levelezést intézed) ezek nem töltődnek le. (A levelezést lebonyolító szervert mail-szervernek hívják.) Vannak Webszerveren futó ingyenes levelezőprogramok:Pl.: Freemail, ahol regisztrálás után hozzájuthatunk egy mail-szerverhez, és ezzel levelezési lehetőséghez.

Helyi gépen futó levelezőprogramok:Ilyen használatakor maga a levelezőprogram a helyi gépen helyezkedik el, ott fut. A levelezőprogramot ha elindítjuk, akkor az kapcsolatba lép az Internet-szolgáltató mail-szerverével és onnan letölti az új leveleket. Helyi gépen futó levelező program pl: Outlook Express

Microsoft Outlook

238/185


E-mail címek felépítéseA modern internetes e-mail cím egy karaktersorozat a következő formában: fnev@domainnev Az első rész a felhasználónév, a postafiók tulajdonosát jelöli. A második annak a számítógépnek a domain-neve, amelyiken az adott személynek e-mail postafiókja van.

Üzenetek fogadásaA bejövő levelek kezelésére, letöltésére kétfajta protokollt használnak:

POP3Ez a gyakoribb. Kapcsolódásnál a leveleket teljes terjedelmükben letölti gépünkre, lehetővé téve azok kapcsolat nélküli megtekintését. (Megjegyzendő, hogy a legtöbb levelezőkliens lehetőséget biztosít arra, hogy leveleinket a szerveren hagyjuk.) Használata akkor ajánlott, ha valaki egyedül használ egy e-mail postafiókot, mivel nem teszi lehetővé, hogy egy postafiókra több felhasználó is egyidejűleg bejelentkezzen.

IMAPEz az újabb. A kapcsolat a szerverrel mindaddig fenn ál, amíg a kliens fut. Így lehetséges, hogy automatikusan csak a levelek fejléce töltődjön le, a tartalom pedig csak megtekintéskor, és a levelek kezelése a szerveren történik. Több tulajdonsága is van, amelyekkel a POP3 nem rendelkezik. A teljesség igénye nélkül: lehetővé teszi több felhasználó egyidejű kapcsolódását, a szerveren a levelekhez állapotinformációk tárolhatók, van szerveroldali keresés a levelekben, több postafiók egyidejű kezelése, és bővíthető.

SzakkifejezésekTCP/IP, POP3, IMAP

Az elektronikus levelezés

238/186


Az elektronikus levelezésrőlLevelező program felületeWebes felület

Az elektronikus levélcím (E-mail cím) Az e-mail működéseElőnyei a hagyományos postával szembenHátrányai

Levelezőprogramok alapszolgáltatásaiA elektronikus levél főbb részei

Digitális aláírásHogyan használjuk?

ProtokollokSMTP (Simple Mail Transport Protocol) POP3ISP(Internet service provider) IMAP (Internet Mail Access Protocol)

Ingyenes levelezőrendszerek (freemail) Levélirásban gyakran használt rövidítések, hangulatjelek

Szakkifejezések

Az elektronikus levelezésrőlAz elektronikus levél egy speciális elektronikus dokumentum, amit egy hálózaton keresztül (internet) egyik gépről a másikra, egyik felhasználó a másiknak küldhet. Az elektronikus posta a hagyományos postai szolgálathoz hasonló. A hálózatra csatlakozó összes felhasználónak saját postaládája van. A felhasználók postafiókjairól a levelezőszerverek gondoskodnak. Az elektronikus levelezéshez szükség van még egy levelezőprogramra is

Levelező program felületeA levelezőprogram általában a felhasználó gépén futó program, amely az összeköttetést biztosítja a levelezőszerverrel. A felhasználó ennek segítségével tudja lehívni érkezett üzeneteit, valamint ezen keresztül tudja elküldeni saját leveleit. PL. Microsoft Outlook, Outlook Express, Netscape Mail stb.

Webes felületA levelezőszerverek azok a számítógépek, amelyek a felhasználók üzeneteinek a tárolásáról, fogadásáról és elküldéséről gondoskodnak.

Az elektronikus levélcím (E-mail cím)Az e-mail cím nem tartalmazhat speciális karaktereket, szóközt, ékezetes betűt és nem kezdődhet számmal. Az e-mail egy felhasználónévből és egy domain névből áll között pedig egy ’@’ található. Például: [email protected]

238/187


Az e-mail működéseA feladó a levelezőprogrammal a levelezőszerveren keresztül a címzett postafiókjába küldi a levelet. A címzett felhasználó letölti és elolvassa.

Előnyei a hagyományos postával szemben rendkívül gyors ingyenes e-mailt akkor írunk, olvasunk, amikor van időnk ugyanazt a levelet egyszerre több emberhez is el lehet küldeni, ugyanannyi munkával egyszerű a levelek írása, olvasása, feladása, tárolása, rendszerezése szövegen kívül egyéb fájlok is küldhetők

Hátrányai tömeges reklám és egyéb e-mailekkel áraszthatnak el bennünket (pl.: spam, junk) nem biztos hogy a feladó és a feladóként szereplő személy azonos levelekhez csatolt fájlok vírusokat is tartalmazhatnak Spam (A spam a fogadó által nem kért, elektronikusan, pl. e-mailen keresztül tömegesen küldött

hirdetés, felhívás).

Levelezőprogramok alapszolgáltatásaiAlapvető funkciók a levelek küldése és fogadása. A levelezőprogramokban leveleinket karbantarthatjuk, törölhetjük őket. Választhatjuk a Válasz a feladónak opciót, amikor is a válaszlevél tartalmazni fogja az eredeti üzenetet is. Kapott leveleinket tovább is küldhetjük. A levelezőprogramok tartalmazhatnak helyesírás-ellenőrzést is. Csatolhatunk a levél mellé más állományokat is. A prioritás menüpont alatt fontos leveleinket jelölhetjük meg. Elküldött leveleinkről visszaigazolást kérhetünk, amit a címzett levelezőprogramja küld vissza. Ezt akkor használjuk, ha biztosak akarunk lenni abban, hogy a címzett látta a levelünket. Lehetőségünk van piszkozatok írására és tárolására is. Beérkezett leveleinket szűrhetjük és válogathatjuk. Üzenetszabályok hozhatók létre, például adott címről érkező levelek külön mappában kerüljenek. Készíthetünk címjegyzékeket is. Ez a levelek címzését könnyíti meg. Csoportokat alakíthatunk a címjegyzékben, és így egyszerre az egész csoportnak küldhetünk levelet. A levelezőprogramok alapszolgáltatásai közé tartoznak a levelek listázása, mentése és rendezése is.Lehetőleg ne küldjünk 1-2 MB-nál nagyobb terjedelmű levelet!

A elektronikus levél főbb részei Fejléc (Header) Feladó (From) - a küldő e-mail címe Címzett (To) - a címzett e-mail címe Másolatot kap (Cc, Carbon Copy) - további címzettek e-mail címei Titkos másolat (Blind Carbon Copy) - további címzettek e-mail címei, de a többieké nem látszik Tárgy (Subject) - a levél témája röviden Üzenet (Message vagy body) - a levél törzse, ide írjuk a levél szövegét Aláírás (Signature block) - a feladó adatai sormintával, max. 4-5 sor Csatolás (Attachment) - csatolt fájlok listája

238/188


Digitális aláírásElektronikus dokumentumok, adatok hitelesítésére szolgáló, matematikai algoritmussal készített kódsorozat, melyet a hitelesíteni kívánt üzenetek végéhez csatolnak.

Hogyan használjuk?Minden felhasználónak generálnia kell a maga részére egy nyilvános/titkos kulcs párt. Ezután a nyilvános kulcsot minél szélesebb körben ismertté kell tenni, a titkos kulcsra értelemszerűen vigyázni kell.Bárki, aki titkosított üzenetet akar küldeni nem kell mást tegyen, mint a fogadó nyilvános kulcsával kódolnia kell az üzenetet. A nyilvános kulcs ismerete nem segít abban, hogy a titkos kulcsot megfejtsük, ezért ha egy üzenetet valaki nyilvános kulcsával kódoltunk, akkor már magunk sem tudjuk azt visszafejteni, csakis a fogadó.Ha hitelesíteni akarunk egy üzenetet, akkor pedig a saját titkos kulcsunkat használjuk. Az üzenetből képezünk, egy az üzenetnél jóval rövidebb számot, amit az üzenet ellenőrző összegének, "ujjlenyomatának" is nevezhetünk. Ezt a számot kódoljuk azután a saját titkos kulcsunkkal. A fogadó ezt csakis a mi nyilvános kulcsunkkal tudja "kinyitni" és így biztos lehet abban, hogy az üzenetet valóban mi küldtük. Az üzenet ilyen esetben nincs feltétlenül kódolva, de mivel az egész üzenet ujjlenyomatát tartalmazza az aláírásunk, az üzeneten végrehajtott minden változtatás, egyetlen vesszőcske beszúrása vagy elhagyása is kiderül a fogadó oldalon. Következésképpen a titkos kulcsunkra nem csak azért kell vigyáznunk, hogy a nekünk küldött üzeneteket ne fejtsék meg illetéktelenek, hanem azért is, hogy mások ne tudjanak "okirat-hamisítást" végrehajtani a kárunkra.

ProtokollokA protokoll egy egyezmény, vagy szabvány, amely leírja, hogy a hálózat résztvevői miképp tudnak egymással kommunikálni. Ez többnyire a kapcsolat felvételét, kommunikációt, adat továbbítást jelent.

SMTP (Simple Mail Transport Protocol)Interneten használt levelezési protokoll ,amely rögzíti a levél címzési és nyomkövetési funkcióit .A protokoll feladata a levelek továbbítása az Interneten keresztül, mely módon valósul meg, hogy a kliens elküldi az SMTP kiszolgálónak a levelét, mely a címzésből a gépnevet IP címre fordítja, majd erre a címre továbbítja az üzenetet. A mennyiben a továbbítás vagy feldolgozás alatt valami hiba történik ,a kiszolgáló gép azt tudja.

POP3Olyan parancsokat definiál, melynek segítségével a felhasználó be- illetve kiléphet, letöltheti vagy törölheti a leveleit a kiszolgálóról.

ISP(Internet service provider)WEB kapcsolatot és más internet használattal összefüggő szolgáltatást ellátó intézmény egyedi azonosító címmel rendelkező az internetre csatlakoztatott számítógép , amelyen keresztül egy szolgáltató internet hozzáférést biztosít

238/189

http://www.mimi.hu/informatika/algoritmus.html


IMAP (Internet Mail Access Protocol)Az Interneten az elektronikus leveleket tároló postafiókok elérésére, a levelek a számítógépre letöltésére használt alternatív protokoll. Az IMAP elődjével a POP3 protokollal szemben jóval fejlettebb funkciókat kínál (pl. mappák kialakítása, levelek szűrése, stb.) és lehetővé teszi a postafiók kezelését teljesen a szerveroldalon.

Ingyenes levelezőrendszerek (freemail)Az ingyenes levelezés a weblapokon keresztül igen népszerű, hiszen egyrészt ingyenes, másrészt nem szükséges külön levelezőprogramot használnunk saját gépünkön. Természetesen ezek a rendszerek egy valódi e-mail kliens összes szolgáltatását nem nyújtják, de mindenképp van létjogosultságuk.

Levélirásban gyakran használt rövidítések, hangulatjelekA levelek tömörségét segítik a rövidítések. Ilyenek például a

FAQ (Frequently Asked Questions, GYIK) SZVSZ (SZerény Véleményem SZerint) ROFL (Rolling On Floor) LOL (Loughin Out Loud) THX (Thanks) TY (Thank You).

A leveleinkben használhatunk hangulatjeleket, vagyis smile- kat. Ezeknek nagy szerepük van az üzenetek értelmezésében. Ha mosolygó smile van a mondat végén akkor tudjuk hogy csak vicc, vagy humoros megjegyzés. Leggyakrabban használt smile-k:

:-) Mosolygó arc :-( Szomorú arc ;-) Kacsintás :-O Csodálkozó arc :-P Nyelvkiöltős arc

Ezeken kívül sok más van még, de folyamatosan születnek újabbak is.

Szakkifejezések:imap, isp, pop3, smtp, protokkol, domain, smile , faq, e-mail, spam

238/190



Az Internet-kapcsolat rétegstruktúrája WEB címek felépítése, oldalak elérése Böngésző konfigurációs beállítása Ismertesse az Internet alapszolgáltatásait

Az internet és szolgáltatásai

Hálózatok csoportosításaKiterjedés szerint

LAN (Local Area Network – Lokális hálózat) MAN (Metropolitan Area Network – Városi hálózat) WAN (Wide Area Network – Kiterjedt hálózat)

Az internet-kapcsolat rétegstruktúrája1. Fizikai réteg2. Kapcsolati réteg3. Hálózati réteg4. Szállítási réteg5. Alkalmazási réteg

WEB címek felépítéseDomain

Ország, hálózat jelölésCég, intézmény neveHelyi hálózati gép neve

Böngésző konfigurációs beállításaiCélja(mire jó) Microsoft internet explorer 7 beállításai

ÁltalánosBiztonságAdatvédelemTartalomKapcsolatokProgramokSpeciális

Az internet alapszolgáltatásaiKommunikáció

E-mailCsevegés (Chat)

WWW (World Wide Web) Adatfolyamok

FTPVásárlás

Szakkifejezések

238/191


Hálózatok csoportosítása

Kiterjedés szerint

LAN (Local Area Network – Lokális hálózat)Kis kiterjedés, egyszer szervezéssel meghatározott távolságon belül (maximum 10 km), azaz egyetlen épületen belül teszi lehetővé az információ és az erőforrások megosztását a felhasználók számára.

MAN (Metropolitan Area Network – Városi hálózat)Nagyobb távolságra lév_ gépek, LAN hálózatok összeköttetéséb_l alakul ki. Felépítése a LANokhozhasonlít. Összeköt egymáshoz közel fekv_ vállalati irodákat vagy akár egy egész várost. Egyik tipikus alkalmazása a világhálózat kiinduló pontjaihoz való belépésének biztosítása. Hatótávolsága 1 és 50 km között van.

WAN (Wide Area Network – Kiterjedt hálózat)Egymástól nagy távolságra elhelyezkedő hálózatokat köt össze, akár az egész világot behálózhatja. A helyi hálózatok több millió bit/s-os átviteli sebességéhez képest a nagy távolságokra szolgáló átviteli közeg, és az átviteli sebesség sokkal kisebb. (Az Internet is ide tartozik.)

Az internet-kapcsolat rétegstruktúrájaAz Internet felépítésében 5 funkcionális szintet határoz meg. Ez az őt réteg a következő:

1. Fizikai rétegA TCP/IP hálózat fizikai szintje azonos az ISO/OSI modell fizikai szintjével. Ez a réteg gondoskodik a hálózati eszközzel, mint pl. a modemmel, az Ethernet- vagy ISDN-kártyával való kapcsolatról. Elvégzi az adatok hardveren keresztüli továbbítását a hálózat felé. Feladatának elvégzése során becsomagolja a felsőbb szintek által szállított, a hálózatnak szánt adatokat a fizikai hálózatnak megfelelő címek "csomagolópapírjába". Ez a réteg teljesen rejtve marad a felhasználók elől.

2. Kapcsolati rétegA kapcsolati réteg - amelynek az ISO/OSI modellben adatkapcsolati szint volt a neve - a fizikai szint és a hálózati szint között helyezkedik el. A kapcsolati réteg azokat az alapvető funkciókat nyújtja, amelyek az adatcsomagok hálózatra történő küldéséért felelősek. Ez a szint adatokat küld és fogad a hálózati szint IP moduljára, illetve moduljáról. A TCP/IP protokollkészlet protokolljai függetlenül működnek a számítógépünk által használt hálózati technológiától. A számítógépünket összekapcsolhatjuk bármely olyan technológiát alkalmazó hálózattal, amely tartalmazza a TCP/IP protokollokat. Ez azért valósulhat meg, mert a kapcsolati réteg elrejti ezen technológiák egyedi megoldásait.

238/192


3. Hálózati rétegEzen a szinten három protokoll helyezkedik el: az IP, az IGMP és az ICMP protokoll. A feladatok legnagyobb részét az IP protokoll végzi el, amely gondoskodik a csomagok átviteléről a hálózaton. Az ICMP és az IGMP protokoll az IP-t segíti olyan tekintetben, mint pl. a speciális hálózati üzenetek kezelésében. Az Internet Protocol és a hálózati szint közötti szoros kapcsolat miatt a TCP/IP hálózati rétegét IP szintnek is szokták nevezni.

4. Szállítási rétegEzen a szinten két különböző protokoll található teljesen eltérő tulajdonságokkal: a TCP és az UDP protokoll. A két protokoll feladata az adatok továbbítása a hálózati és az alkalmazási szint között.

5. Alkalmazási rétegEzen a szinten helyezkednek el az alkalmazások. Amikor az Internet szolgáltatásait használjuk, a valóságban nem közvetlenül számítógépek kommunikálnak más számítógépekkel, hanem számítógépeken futó programok kommunikálnak más számítógépeken futó programokkal. Az Internet a kliens/szerver (ügyfél-kiszolgáló) modell alapján működik. Amikor tehát az Internet szolgáltatásait használjuk, akkor tulajdonképpen két programot veszünk igénybe: a klienst és a szervert.

WEB címek felépítéseAz Interneten minden gépet egy cím azonosít, melynek segítségével hivatkoznak egymásra a hálózat tagjai. Az Interneten használt cím (IP cím) négy darab pozitív egész számból áll, pontokkal elválasztva. Az egyes számok 1 és 255 közötti lehet.(Pl.: a 198.226.40.29) A számokkal a számítógép elboldogul, de az ember nehezen jegyzi meg. Ezért az Internet-címekhez hozzárendelnek egy nevet, az ún. domain- (tartomány-) nevet.A számok nevekre való lefordítását az ún. Domain Name Szerverek (DNS) végzik; ez az egyes domain-eken belüli általánosan elterjedt szolgáltatás. A név helyett mindig használhatjuk az IP-címet is - ez fordítva nem feltétlenül igaz.

DomainA domain nevek három részből állnak. Vegyünk egy példát: pl. altavizsla.matav.hu.

Ország, hálózat jelölésA .hu az ország kétbetűs kódja, (jelen esetben Magyarországé). Ez az USA-n kívül általános, pl.. Németországé .de, Angliáé .uk, Ausztriáé .at stb., míg az amerikai címek három betűre végződnek. Ezek az ún. felső szint domain-nevek (TLD, Top Level Domain). Az USA-beli címek arra utalnak, hogy azok fenntartója milyen tevékenységet végez. Jellemző végződései pl.: .edu (oktatási intézmény), .com (kereskedelmi), .gov (kormányzati hivatal), .mil (katonai szervezet), .org (nonprofit szervezet), .net (hálózati ellátó központ), .int (nemzetközi szervezet). Előfordulhat, hogy felső szintű domain-nevet találunk

238/193


olyan gép neve mellett, amely nem az USA-ban működik. Ez azt mutatja, hogy a gép üzemeltetői fontosabbnak tartják az intézmény típusát annál, hogy az mely országban működik.

Cég, intézmény neveA "matav" az üzembentartó szervezet, cég megnevezése. A nagy intézmények sok számítógépet kötnek az Internetre, ezek a gépek mind egy egyedi domain-en, tartományon belül vannak. A domain név tehát az intézmény meghatározására szolgál. Minden Internetre kapcsolódni kívánó intézménynek először is domain nevet kell regisztráltatnia az Internetet felügyelő szerveknél.

Helyi hálózati gép neveAz "altavizsla" pedig az illető egyedi gép neve - minden gép, ugyanúgy, mint minden felhasználó, saját (a domain-en belül egyedi) névvel rendelkezik a hálózaton. Ezt sokszor hoszt-névnek is nevezik. A név eleje gyakran nem gépet jelöl, hanem arra utal, hogy milyen szolgáltatást veszünk rajta igénybe.A domain név hierarchikus felépítése: Szemléltetve a példa: altavizsla.matav.hu

Böngésző konfigurációs beállításai

Célja(mire jó)A (web)böngésző egy program, mely felelős a World Wide Web-en található adatok letöltéséért és megjelenítéséért. Ha a webet szeretnénk böngészni, akkor rengeteg alkalmazás közül választhatunk amely ezt megteszi nekünk. A legismertebbek: Microsoft Internet Explorer, Mozilla Firefox, Opera, Safari…

Microsoft internet explorer 7 beállításaiAz internetbeállítások menüpont 7 „fület” tartalmaz:

ÁltalánosBeállíthatjuk kezdőlapunkat, vagy az ideiglenesen letöltött fájlokat (cache), sütiket (cookie), előzményeket (history) törölhetjük. Ugyanitt beállítható az alapértelmezett nyelv, betűszín, betűtípus.

BiztonságItt biztonsággal kapcsolatos beállításokat végezhetünk el. Felvehetünk weboldalakat a "biztonságos helyek" közé, ami által minden tartalmat engedélyezünk az adott oldalról, de akár tiltólistára is tehetjük. Több különböző biztonsági szint közül is választhatunk, de egyénileg is megszabhatjuk, hogy milyen Active-X -eket futtathat, milyen fájlokat fogadhat vagy milyen szkripteket engedélyezhet a böngészőnk.

238/194


AdatvédelemEz az oldal a személyes adatok védelmének beállítására szolgál. Megszabhatjuk milyen sütiket fogadhat böngészőnk. Ezeket általános szabályokkal állíthatjuk be, de lehetőségünk van weblapok egyedi elbírálására is.

TartalomSzemélyes beállításainkkal/adatainkkal foglalkozó menüpont. Beállíthatjuk milyen tartalmú weblapokat blokkoljon (pl.: szülői felügyelet). Beállíthatjuk egyedi azonosítóinkat a weben, de rendelkezhetünk a helyben tárolt jelszavak és űrlaptartalmak létéről is.

KapcsolatokInternethozzáférésünkkel kapcsolatos beállítások találhatóak itt. Kapcsolatunk módját, vagy proxybeállításokat hajthatunk végre. Az alapértelmezett kapcsolat is ugyanitt választható ki.

ProgramokKülönleges html/web tartalmakhoz rendelhetünk hozzá programokat, melyet a böngészőnk nem képes kezelni magától. Példa erre a html szerkesztő, mail kliens, internetes telefon stb.

SpeciálisEzen menüpont alatt különleges beállítások hajthatóak végre, ezen beállítások inkább a professzionális felhasználóknak szólnak. Pl.: tanúsítványok ellenőrzése, titkosított kapcsolatok engedélyezése, webtartalom hibakeresése, multimédia beállítások.

Az internet alapszolgáltatásai

Kommunikáció

E-mailAz e-mail magán vagy hivatalos elektronikus levelezés az egész világon. A levelet egy szövegszerkesztővel írjuk, s azt egy alkalmas program (levelező szoftver) küldi el a címzett postafiókjába.A postafiók megadása: azonosító @ domain, ahol az azonosító az adott gépen a postafiók tulajdonosának azonosítója (monogram, becenév, sorszám stb.), a domain pedig a gép azonosítója, „körzetszám".

Csevegés (Chat)A csevegésben résztvevő számítógépek között folyamatos adatforgalom van. A csevegést egy szerver gép vezérli, a résztvevők által írt üzenetek a szerveren keresztül valamennyi résztvevőhöz lényegében azonnal eljutnak. A kapcsolat folyamatos és élő, a telekonferencia egy egyszerű megvalósítása.

238/195


WWW (World Wide Web)Az Internet mai szerepe a világban, kiterjedése és mérete, valamint robbanásszerű terjedése legnagyobb mértékben egyetlen protokollnak, nevezetesen a HTTP-nek köszönhető - ez az a protokoll amitől az Internetből, Világháló, azaz Web lesz... A WWW (World Wide Web - Világméretű Hálózat) alapjait az 1990-es évben Tim Berners-Lee, a CERN (az Európai Nagyenergiájú Részecskék Fizikai Kutatólaboratóriuma) egyik munkatársa fektette le. Bár ötleteit elsősorban a már létező Gopher protokoll "ihlette", sikerült annak számos hátulütőjét és viszonylagos zártságát kiküszöbölve egy olyan rendszert kialakítania, amely alapjaiban napjainkig nem szorult módosításra. Az általa megálmodott világháló a már említett Gopher rendszerező szerepén kívül képes volt szöveges információ, képek, és ami legfontosabb: ezekbe ágyazott hyperlinkek segítségével összekapcsolt elemek hitetetlen bonyolult rendszerét kialakítani. Ráadásul a protokollok kialakítása is olyan módon történt, hogy ne zárják ki más média-típusok (pl. mozgókép, hang, stb.) továbbítását sem. Maga a hypertext és hyperlink kifejezések nem a Web sajátjai (már a 1970-es években is működtek ilyen elveken alapuló rendszerek), de azok ilyen széles mértékű megosztását és összekapcsolását csak is a Web tette lehetővé. A teljesen WWW alapvetően három jól elkülöníthető típusú komponensből épül fel: a HTML-nyelven íródott Web-oldalak tartalmazzák magukat az információkat illetve abba beágyazva a más információ-forrásokra mutató hyperlinkeket. Ezeket a web-oldalakat az ún. Web-szerverek teszik elérhetővé az Internetre kapcsolódó más gépek számára a HTTP protokoll felhasználásával. Az ügyfél programok vagy más néven Web-browserek feladata ezen oldalak lekérése a szerverektől és a bennük található információ formázott megjelenítése a felhasználó számára.

Adatfolyamok

FTPA fájl archívumokhoz való hozzáférés, és fájlok letöltését támogatja.Használatához tudnunk kell a célgép címét. A FTP-t gyakran fájlmenedzser programok (Total Commander, Gftp stb.) is támogatják, de az újabb böngészők (Internet Explorer) is ismerik. A TCP/IP alapszolgáltatása, tehát a parancssorba írt ftp parancs kiadása után más segédprogramok telepítése nélkül is indítható, ekkor azonban parancsorientált felületen kell dolgoznunk.

VásárlásMa már széles körben elterjedt az interneten keresztül történő vásárlás. Célszerű, ha olyan terméket szeretnénk venni, amelyhez földrajzilag nem tudunk hozzáférni. Gyors és egyszerű.

SzakkifejezésekLAN, MAN, WAN, TCP/IP, UDP, Domain, DNS, Böngésző, WWW, FTP

238/196


Internet

Internet leírása

A számítógépes hálózatok olyan laza hálózata, amelyben a számítógépek az egymás közötti kommunikációban leggyakrabban a TCP/IP-t használják, vagyis ezek a hálózatok egymáshoz csatlakozva együttesen alkotják az Internetet. Így az egyes hálózatok erőforrásait távoli hálózatok számítógépein keresztül is fel lehet használni. A kapcsolódás különböző kommunikációs közegeken keresztül (telefonvonal, optikai kábel, műhold, stb.)történhet. Az Internetnek különböző szolgáltatásai léteznek (pl. FTP, WWW, Gopher, elektronikus levelezés, stb.)

Internet-kapcsolat rétegstruktúrája

Alkalmazási rétegA TCP/IP létrehozói úgy gondolták, hogy a magasabb szintű protokollok feladatkörébe tartoznak a viszony- és a megjelenítési réteg kérdései, ezért csak egy alkalmazási réteget hoztak létre, ami a magas szintű protokollok feladatait is tartalmazta, vagyis a megjelenítést, a kódolást és a párbeszéd-szabályozást. A TCP/IP minden alkalmazás szintű feladatot egy rétegbe foglal bele, és feltételezi, hogy az innen származó adatok megfelelő formátumban érkeznek az alatta levő réteghez.

Szállítási rétegA szállítási réteg a szolgáltatás minőségi kérdéseivel foglalkozik, vagyis a megbízhatósággal, az adatfolyam-vezérléssel és a hibajavítással. Az egyik ide tartozó protokoll, a Transmission Control Protocol (TCP) igen hatékony és rugalmas módon teszi lehetővé a megbízható, gyors, alacsony hibaarányú hálózati kommunikációt. A TCP egy kapcsolatorientált protokoll. Ez a protokoll az alkalmazási rétegből származó információkat szegmensekbe csomagolva a forrás- és a célállomás között párbeszédszerű kommunikációt tesz lehetővé. A kapcsolatorientáltság nem azt jelenti, hogy egy áramkör létezik a kommunikáló számítógépek között (ez áramkörkapcsolás lenne), hanem azt, hogy egy bizonyos ideig a két számítógép 4. rétegbeli szegmenseket cserélhet egymás között.

Internet rétegAz Internet réteg feladata az, hogy az összekapcsolt hálózatok bármely részhálózatában levő forrásállomás csomagjait elküldje, és azokat a célállomáson fogadja, függetlenül a bejárt útvonaltól és hálózatoktól. Ennek a rétegnek a feladatát az Internet Protocol (IP) látja el. A legjobb útvonal kiválasztása és a csomagkapcsolás ebben a rétegben történik. Hasonlítsuk össze ezt a réteget a postai szolgálattal

Hálózati rétegEnnek a rétegnek a neve igen tág értelemmel bír, ezért némileg megtévesztő lehet. A réteget más néven állomások és hálózatok közötti rétegnek is nevezzük. Ez a réteg foglalkozik az összes kérdéssel, ami ahhoz szükséges, hogy egy IP-csomag különböző fizikai összeköttetéseken haladjon keresztül. Ide tartoznak a LAN- és WAN-technológiák részletei, valamint az OSI modell fizikai és adatkapcsolati rétegének minden részlete.

238/197


Web címek felépítése

IP (Internet Protocol) cím: ez a protokoll felelős a címzésért, voltaképpen az adatcsomag küldés elindításának szabványa. Minden géphez hozzárendelnek egy egyedi 4 bájton tárolt azonosítót, az úgynevezett IP címet. Az IP cím ismeretében tudjuk hogy kinek küldendő egy adott adatcsomag. DNS: (Domain Name System) tartománynév – rendszer, az Interneten használatos osztott adatbázis, amelyből kikereshető minden szolgáltató, közvetlen felhasználó és önálló program neve és címe. Előnye, hogy nem kell tudni a keresett hely IP címét, elég a nevét beírni. Az IP címeket és a hozzájuk tartozó neveket a névkiszolgáló (Domain Name Server) tárolja.www.cnn.com(példa)szerverazonosító: (a fenti példában: www) más lehetséges változatok is vannak, (uw, w3…) ezért a cím kiírásakor helytelen elhagyni. 1 bájt van fenntartva számára.szerver neve: (a fenti példában: cnn). két bájt van neki fenntartva, a szervezet neve illetve a szervezet részegységének nevét tartalmazza.országkód, vagy szervezetnév: (A fenti példában com) az ország azonosító kódja (általában 2 betű) vagy a szervezeti formára utaló (általában 3 betűs) rövidítés. (országkódok: hu, de, ro, uk…) szervezeti formákra utaló rövidítések:edu (education): oktatás, mil (military): hadsereg, com (commertial): kereskedelmi oldalorg (organics): szervezetgov (goverment): kormányzati oldalnet (network) : hálózatURL: (Uniform Resource Locator) általános erőforráshely meghatározó, az Internet erőforrások megcímzésére vonatkozó része, helymeghatározásra szolgáló rendszer. Megadja az információ elérésének módját, az Internet – kiszolgáló számítógépét és az információ helyét az adott gépen. Három részből áll: a szolgáltató azonosítója, tartománynév, elérési út.Ennek felépítése a következő:http://www.cnn.com/WORLD/europe/index.html(példa)protokoll: http://, https://, ftp://, gopher://, mailto://, wais://, news://, telnet:// (láthatjuk, hogy a Web más szolgáltatásokat is integrál)kiszolgáló: www.cnn.com (a bevezető fejezetben leírt módon képzett gépnév) vagy IP-címnyilvános könyvtár(ak): /WORLD/europe/fájlnév: index.html, kep1.gif, kep2.jpg, video.avi, hang.wav, stb.A fájlnév és könyvtárszerkezet elhagyható, csak akkor használjuk, ha egy erőforrás helyét biztosan tudjuk. Ha csak a gépnevet használjuk, a Web-szerver az alapértelmezett nyitóoldalt juttatja el hozzánk, amelyről kiindulva megkereshetjük a bennünket érdeklő információkat.

Böngésző konfigurációs beállitásaiIE alatt: Eszközök/Internetbeállítások menüpont alatt érhetjük el.Adatvédelmi fül: cookie-k biztonsági fokozatának beállítása (engedélyezés, tiltás, korlátozás) A cookie (azaz süti) olyan mindennapi program, ami információkat ad arról, hogy milyen böngészőt használunk, milyen a gépünk erőforrása, vagy a jelszóinkat küldi el jelszóval védett oldalhoz. Ennek megfelelően kémkedésre is szokás felhasználni. Ezért fontos a biztonsági szint beállítása.Tartalom fül: korlátozhatjuk hogy adott témájú weblapot ne jeleníthessünk meg. (pl. sexlapokat ne tudjanak letölteni diákjaink.)

238/198


Általános fül: kezdőlap beállítása, (melyik oldal töltődjön be azonnal a böngészőprogram elindításakor? ), előzmények eltárolása (nem kell letölteni újra a következő olvasáskor, így gyorsabban olvashatjuk), de törölhetjük az eltárolt weblapjainkat a frissítés (cache) érdekében. Napi újságok naponta váltózó cikkel jelennek meg. Ha a cache memóriánkat ennél hosszabb távúra vettük akkor nem tudjuk megnézni az újonnan keletkezett cikkeket, csak ha itt töröljük a cache tartalmát.Biztonsági fül: külön-külön állíthatjuk a nyílt Internet és a zártabb hálózat biztonságát. Szabályozhatjuk, hogy a felhasználóknak milyen szintű bejelentkezést engedélyezzen, milyen letöltési módok közül választhat, valamint a beépülő (plug-in) modulok engedélyezését és tiltását is itt tehetjük meg.

Internet szolgáltatásai

WWW (World Wide Web)Az Internet egyik szolgáltatása (nem azonos vele!!!). Egy kliens-szerver alkalmazás, az információ-megosztásnak, hálózati szolgáltatások igénybevételének és biztosításának egy egységes keretrendszereként fogható fel.

FTP (File Transfer Protocol)Az Internet egyik szolgáltatása. Segítségével két, az Internetre csatlakozó számítógép között állományokat másolhatunk. Ehhez az egyik gépnek be kell jelentkeznie a másik gépre. A bejelentkező gép lesz az ügyfél, a másik a kiszolgáló. (Állomány-átvivő protokoll.)

KeresőgépSpeciális internetes szolgáltatás. Két csoportja van: az adatbázis alapú vagy kulcsszavas keresők (heurisztikus keresők) illetve a katalógus alapú keresők (tematikus keresők).

Adatbázis alapú vagy kulcsszavas keresőkAdott időközönként végigböngészik az Interneten fellelhető dokumentumokat, a benne lévő szavakat indexelik és kigyűjtik egy adatbázisba. Az oldalakon lévő hivatkozásokat követve feltérképezik azokat a dokumentumokat, amelyre hivatkozás történt.

Katalógus alapú keresőkA kiszolgáló (a honlapok!) szerkesztői által kigyűjtött és rendszerezett hivatkozások gyűjteménye. Felépítése hasonló a számítógépen használt könyvtárszerkezethez (innen a neve). A nyitó oldalon kategóriák találhatók, amelyek további alkategóriákat tartalmaznak. A tematikus keresőt a rendszer üzemeltetői tartják karban, de a weboldalak szerkesztői is hozzáfűzhetik lapjaikat a rendszerhez.

Magyarnyelvű keresőgépek: Google - http://www.google.com Vizsla - http://www.vizsla24.hu Heuréka - http://www.heureka.hu

238/199


Elektronikus levelezés A hálózat által biztosított legrégibb, alapvető lehetőség, ugyanakkor ma is sokak számára a legvonzóbb szolgáltatás az e-mail, vagyis az elektronikus levelezés. Ez lényegét tekintve hasonlít a hagyományos postai szolgáltatáshoz, azonban attól eltérően a levél megérkezése ritkán tart tovább néhány percnél, és a levelek írása, feladása, olvasása, a levelek rendszerezése és archiválása is jóval gyorsabb, könnyebb, mint a hagyományos levél esetében.

Magyar nyelvű szolgáltatók: www.index.hu www.level.tar.hu www.prim.hu www.freemail.hu

Élő konferencia, Internet-telefonA sávszélesség növekedése lehetővé tette, hogy ne csak egyirányú, hanem esetleg kétirányú élő videó- és hangkapcsolatot hozzunk létre. Ehhez természetesen már megfelelő hardver is kell (videó-digitalizáló kártya, kamera). Az egymással versengő Web-konferencia alkalmazások között az egyik legnépszerűbb a Microsoft NetMeeting. Az eszköz figyelemreméltó tulajdonsága viszont, hogy (ha modemmel csatlakozunk az Internethez) helyi telefonhívás költségéért nagy távolságú videó- és telefonkapcsolatot tudunk létrehozni.

Virtuális közösségekAz Internet, mint eszköz a kommunikáció új formáját hozta létre. A kommunikációs formák az egyre nagyobb számú felhasználók igényei alapján folyamatosan változnak. Az internet felhasználók által alkotott virtuális közösségek lényege, hogy térben egymástól távol lévő, fizikai valójában egymást nem ismerő emberek, közvetlenül, kommunikálhatnak egymással, vagy hasonlóan „jelenlévő” emberek maguk választotta csoportjával. A kommunikációban fontos, hogy több virtuális közösség tagjai anélkül kommunikálnak egymással, hogy igazi személyüket felfedjék, beceneveket használnak. A virtuális közösségek lehetnek nyilvánosak, ahol bárki láthatja, akár bele is szólhat a kommunikációba, és vannak zárt közösségek, amelynek csak a moderátor engedélyével lehetünk tagjai.A közösségek kommunikációs eszközei igen változatosak. A legáltalánosabb eszköz az email. Az email alkalmazható két ember, vagy levelező lista segítségével csoporton belüli kommunikációra. A webes eszközök között a legnépszerűbbek a fórum és a chat. A fórumon a hozzászólással rendelkező tagok tehetnek mindenki számára látható hozzászólást. A chat-ben, amely szintén regisztrációt követően használhatunk lehetőség van párban, vagy csoportban folyatatott, real time (azonnali idejű) párbeszédre.Az egyes közösségek ennél tovább mennek, saját weblapot, zárt oldalakt üzemeltetnek, ahol dokumentumokat tárolnak, közös tudásbázist hoznak létre.

SzakkifejezésekTCP/IP, header, UDP, FTP, WWW, Gopher, IP DNS URL protokoll

Az Internet szolgáltatásainak alapjai és annak használata

Hálózatok.........................................................................................................200

238/200


Csoportosítása.....................................................................................................................201Topológia szerint............................................................................................................201Átviteli közeg szerint......................................................................................................201Kiterjedés szerint............................................................................................................201

Lan,.............................................................................................................................201Man,............................................................................................................................201Wan.............................................................................................................................201

WAN hálózatok...............................................................................................201Internet................................................................................................................................201

Alap szolgáltatásai..........................................................................................................201Kommunikáció............................................................................................................201Adatcsere.....................................................................................................................202Információszerzés.......................................................................................................203Szórakozás (Játékok,videok).......................................................................................203

Tartalom elérése..............................................................................................203Böngészők és azok konfigurációs beállításai..................................................206

Böngészők...........................................................................................................................206Konfigurálás célja...............................................................................................................206

Felhasználói kényelem....................................................................................................206Biztonság.........................................................................................................................206Teljesítmény....................................................................................................................208

Böngésző motorja.......................................................................................................208Browser cache.............................................................................................................208Sütik (Cookies)...........................................................................................................208

Szakkifejezések...............................................................................................208

Összeállította: Tóth Dániel (2008)

238/201


HálózatokA hálózat a számítógépek közti kommunikációt megvalósító összeköttetés.

CsoportosításaTöbbféle szempont alapján csoportosíthatjuk a hálózatokat.

Topológia szerintTopológiájuk szerint csoportosíthatjuk a hálózatokat: csillag, gyűrű, fa, teljes, sin, busz és celluláris kategóriába.

Átviteli közeg szerintÁtviteli közegek szerint lehet kábeles (UTP, STP, koaxális) vagy vezeték nélküli (rádiófrekvenciás, mikrohullámú, infravörös, látható fényhullámú) is.

Kiterjedés szerintSzámunkra ezek közül legfontosabb a kiterjedés szerinti csoportosítás, amik közül a WAN-ra fogunk koncentrálni.

Lan,Local Area Network: Helyi hálózat. Általában egy szobára, lakásra, házra kiterjedő hálózat.

Man,Metropolitan Area Network: Egy városra kiterjedő hálózati összeköttetés.

WanWorld Area Network: Az egész világot behálózó összeköttetés. Ilyen tipusú hálózat az internet is.

WAN hálózatok

InternetAz Internet egy decentralizált WAN hálózat, mely központtalansága ellenére mégis strukturált.

Alap szolgáltatásaiAz Internet alapszolgáltatásai, közé tartozik:

KommunikációAz internetes kommunikáció az emberi kapcsolattartás részévé vált. Az internetes fórumokon az emberek megoszthatják személyesen nem biztos, hogy ismert emberekkel véleményüket, tapasztalataikat, megvitathatják gondjaikat. Vannak a személyes kapcsolattartási formák

238/202


is mint például az elektronikus levél, az e-mail. Egy kiszolgálóhoz kell regisztrálni, és utána már küldhetjük, leveleinket vagy fogadhatunk egy másik, már létező postafiókból. Az gyors üzenet küldés egyik formája a szöveges azonnali üzenet küldés, ilyen például az MSN Messenger, mellyel, ismerősökkel tarthatjuk a kapcsolatot és itt már akár fájlokat is, megoszthatunk. Ehhez is kell regisztrálni, hogy igénybe vehessük a szolgáltatásait. A jövő kommunikációja, pedig a videó hívó programokban van, ilyen mondjuk a Skype. Ezzel a programmal nem csak videó hívásokat, hanem konferenciákat, vagy akár telefonhívást is végezhetünk vele.

AdatcsereAz adatcsere a mai szélessávú internetezés korszakában általánossá vált. Megjelenik mind a legális mind az illegális formája a hétköznapokban, ám mégis a törvénytelen formája a virágzóbb manapság. A hálózaton keresztüli adatcserének csak a sávszélesség szab határt. A legelterjedtebb adatcserélő forma a P2P azaz a peer to peer kapcsolat, melynek a lényege hogy ha leszeded oszd meg másokkal is, azaz ha valaki tölt le egy fájlt akkor az, közben fel is tölti a leért adatot egy harmadik félnek. Az adatcsere folyhat webböngészőn keresztül is, ha kattintunk egy letöltendő fájlra, akkor az el is kezd töltődni a gépre.

238/203


InformációszerzésAz információszerzés, az egyik alapszolgáltatása az Internetnek, mivel majdnem minden információ megtalálható az Interneten. Még akaratlanul is új információkkal találkozhatunk reklámok vagy hírek segítségével. A célzott információszerzés viszont általában keresőkön keresztül történik, például www.google.hu –n mint kulcsszavas keresőn, vagy a www.startlap.hu –n a tematikus keresők egyikén. A kulcsszavas keresők a beírt, és ismert információ alapján keres rá a tartalomra a világhálón, míg a tematikuskeresők a téma szerinti rendszerezés, rendezés által használható.

Szórakozás (Játékok,videok)Az Interneten történő játékok egyik elterjedt formája az egyszeri játékosok számára készült flash illetve java játékok melyeket a böngészőkön keresztül ér el az ember és nem több személyes, míg a másik verzió, hogy egy megvásárolt játék, ami támogatja a multiplayer lehetőséget, többjátékos módban egymás ellen vagy akár egymással is játszhat játéktól függően. Az internetes videózás pedig, nagyon elterjedt és ez látható a különböző videómegosztó portálok számának növekedésével, adatbázisuk sokszorozódásukkal. Ilyen videomegosztó oldal pl a www.youtube.com , mely egy kulcsszavas keresővel ellátott oldal. A videók stream technológiával töltődnek a gépre, amik a böngésző cache-ének ürítésekor törlődnek.

Tartalom eléréseAz Internetre különböző méretű és kiterjedésű hálózatok kapcsolódnak több szinten, hierarchiát alkotva. A legmagasabb szinten levő un. gerinchálózatok nagy sávszélességű és rendszerint nagy területekre kiterjedő kommunikációs hálózatok, amelyeket többnyire erre a feladatra szakosodott cégek, üzemeltetnek. A hierarchia következő szintjén állnak az un. tranzithálózatok, amelyekre példa egy olyan városi hálózat, amely az adott település nagyobb intézményeinek helyi hálózatait köti össze. A hierarchia legalsó szintjén állnak a véghálózatok, az egyes intézmények helyi hálózatai. Az egyéni felhasználók otthoni számítógépei csak egy un. Internet-szolgáltatón keresztül kapcsolódhatnak az Internetre. Az Internet-szolgáltatóhoz való kapcsolódásra azonban több lehetőség van (pl. telefonvonalon, modemmel vagy a helyi kábeltévé kábelein keresztül).

238/204

http://www.youtube.com/

http://www.startlap.hu/

http://www.google.hu/


Az Interneten, történő kommunikáció hatékonyságát a hálózatok hierarchikus szerveződése mellett az adatok un. adatcsomagok formájában való továbbítása biztosítja. Az adatcsomagokat speciális útválasztó (router) számítógépek, az Internet automatikus "postahivatalai" továbbítják, a küldő számítógéptől a címzett számítógép felé, kiválasztva az adatcsomagok számára az optimális utat a hálózaton. A routerek hálózata biztosítja az Internet legfontosabb kommunikációs közegét, ezt "Internet-felhőnek" is szokás nevezni. A számítógépek Interneten, történő kommunikációját az IP és TCP protokollok határozzák meg. A TCP/IP alapú kommunikáció az Interneten alkalmazott technológia egyik legfontosabb jellemzője.

Az Interneten levő számítógépek azonosítására több adat szolgál: Egy hálózatonként egyedi, 32 bites ( 4db 0..255 közé álló decimális) számból álló azonosító, un IP cím (pl. 193.6.138.65 a dragon.klte.hu domain nevű számítógép IP címe),Vagy egy könnyebben megjegyezhető név, un. domainnév (pl.neumann.math.klte.hu vagy www.math.klte.hu)

Ha helyi TCP/IP-s hálózatot alakítunk ki, melynek nem lesz kapcsolata más hálózatokkal, javasolt a privát IP-cím használata. Ebben az esetben az egyes hálózati eszközök nem routolnak. Az ilyen IPcímre szóló adatokat nem továbbítják az Internetre. Egy későbbi esetleges "Internetes bővítésnél" elég egy "címfordítót" (NAT = Network Address Translator) betenni, ami a szükséges címátalakításokat elvégzi. A kimenő csomagokban a címeket "valós IP-címmé", míg a válasz csomagokban a címet a valós címzetthez irányítja. Egy valós IP-cím mögé képes egy egész hálózatot "rejteni" és a címzések cseréjét elvégezni. Ilyenkor a belső "rejtett" hálózat hosztjai mind a "Privát" címtartományból kapják a címeket. Ha nem így tennénk, akkor az adott címtartomány hosztjait az Interneten nem érjük el, azokkal kapcsolatot nem tudunk kialakítani, hiszen azok a címek egyben helyi címek is. A számokkal a számítógép elboldogul, de az ember nehezen jegyzi meg. Ezért az Internet-címekhez hozzárendelnek egy nevet, az ún. domain- (tartomány-) nevet (FQDN, Fully Qualified Domain Name). A domain-neveket úgy adhatjuk meg, hogy azok minél többet eláruljanak az adott számítógépről. Vegyünk egy példát: pl. altavizsla.matav.hu. Ha a gép nevének részeit jobbról balra haladva sorba vesszük, akkor juthatunk el magához a géphez.

A domain-nevek felépítése a következő: A .hu az ország kétbetűs kódja, (jelen esetben Magyarországé). Ez az USA-n kívül általános, pl.: Németországé .de, Angliáé .uk, Ausztriáé .at stb., míg az amerikai címek három betűre végződnek. Ezek az ún. felső szint domain-nevek (TLD, Top Level Domain). Az USA-beli címek arra utalnak, hogy azok fenntartója milyen tevékenységet végez. Jellemző végződései pl.: .edu (oktatási intézmény), .com (kereskedelmi), .gov (kormányzati hivatal), .mil (katonai szervezet), .org (nonprofit szervezet), .net (hálózati ellátó központ), .int (nemzetközi szervezet). Előfordulhat, hogy felső szint domain-nevet találunk olyan gép neve mellett, amely nem az USA-ban működik. Ez azt mutatja, hogy a gép üzemeltetői fontosabbnak tartják az intézmény típusát annál, hogy az, mely országban működik.

238/205


A "matav" az üzembentartó szervezet, cég megnevezése. A nagy intézmények sok számítógépet kötnek az Internetre, ezek a gépek mind egy egyedi domain-en, tartományon belül vannak. A domain név tehát az intézmény meghatározására szolgál. Minden Internetre kapcsolódni kívánó intézménynek először is domain nevet kell regisztráltatnia az Internetet felügyelő szerveknél. Az "altavizsla" pedig az illető egyedi gép neve - minden gép, ugyanúgy, mint minden felhasználó, saját (a domain-en belül egyedi) névvel rendelkezik a hálózaton. Ezt sokszor hoszt-névnek is nevezik. A név eleje gyakran nem gépet jelöl, hanem arra utal, hogy milyen szolgáltatást veszünk rajta igénybe. A domain név hierarchikus felépítése: Szemléltetve a példa: altavizsla.matav.hu

Az Interneten levő számítógépek azonosítása IP címükkel történik. Ha domain nevet használunk egy számítógép megadására, ezt az Interneten levő un. DNS (Domain Name System) szerverek, a hálózat "telefonkönyvei" automatikusan "lefordítják" a számítógép IP címére. A domain nevek kialakításakor egy könnyen megjegyezhető hierarchiát követnek, amely a számítógépre jellemző, egyedi név mellett rendszerint az intézmény azonosítóját és az országkódot adja meg. Több domain név esetén a számítógéphez rendelt, különböző domain nevek rendszerint a számítógép által nyújtott különböző Internet-szolgáltatásokat azonosítják (pl. egy számítógép egyszerre nyújthat www és ftp szolgáltatást is, amelyekhez különböző domain neveket rendelnek). Adott IP című vagy domain nevű számítógépek többféleképpen is megkereshetőek az Interneten; pl. Windows környezetben az MS DOS parancssor ablakában

PING 193.6.138.65 TRACERT dragon.klte.hu

A fenti szolgáltatásokat az Interneten levő un. kiszolgáló vagy szerver számítógépek meghatározott alapszolgáltatásai biztosítják, az un. ügyfél vagy kliens számítógépek számára. A szolgáltatások igénybe vétele meghatározott protokollok használatát igényli, amelyek meghatározzák a kliens és szerver számítógépek közötti kommunkáció szabályait. A legfontosabb alapszolgáltatások (zárójelben megadva a szolgáltatásokhoz tartozó jellemző protokollokat):

elektronikus levelezés, e-mail (smtp, pop3 vagy imap) hírcsoportok, "usenet" (news) csevegés, "chat" hipertext szöveges felületen (gopher) hipertext, hipermédia grafikus felületen, "www" (http) fájlok átvitele (ftp) távoli terminálszolgáltatás (telnet, ssh) Az Internet népszerűségének egyik

legfőbb oka, hogy az általa nyújtott szolgáltatások nagy része bárki által ingyenesen igénybe vehető. A világhálózat szolgáltatásainak zökkenőmentes igénybevétele azonban minden Internet felhasználótól megköveteli bizonyos "íratlan szabályok", magatartási normák betartását (un. netikett).

238/206


Böngészők és azok konfigurációs beállításai

BöngészőkA böngészők a grafikus felület megjelenésével bukkantak elő. Minden állománykezelő grafikus felületet böngészőnek nevezhetünk. Az internetes böngészők az Interneten való tájékozódást teszik lehetővé, úgy hogy megjeleníti nekünk azt. Legelterjedtebb böngészők:Internet Explorer: a Windows beépített browsereMozzila Firefox: ez egy freeware böngésző. Eredetileg linux-os de ma már a Windowsos verziója is igen elterjedt.Opera: Szintén egy ingyenes webböngésző bár ez nem annyira elterjedt, mint az előző kettő

Konfigurálás céljaA konfigurálás célja az, hogy a felhasználó a lehető legkényelmesebben és biztonságosabban, gyorsabban végezhesse dolgát.

Felhasználói kényelemA böngészőket igen rugalmasan lehet beállítani. A felhasználó kényelmét még különböző pluginok, beépülő modulok is szolgáltatják. Ezek közül a legelterjedtebb a flashmedia player, és a java alkalmazások, de ilyen beépülő modul lehet akár egy letöltés vezérlő (pl.:FlashGet) is. Ezek a programok arra irányulnak, hogy szebb megjelenést, több funkciót esetleg más alkalmazások elindítását segítik. Ilyen például a videolejátszás támogatása mely a megfelelő software segítségével akár a böngészőben is tudunk videót nézni, (Win XP –ben a beépített mediaplayer képes a videó fájlok lejátszására hivatkozás alapján).

BiztonságA Biztonság fülön biztonsági beállításokat végezhetünk, amellyel az esetleges kártékony tartalom letöltését tudjuk kiszűrni. Amikor a Weben tartalmat próbálunk megnyitni vagy letölteni, a böngésző program ellenőrzi az adott hely zónájának biztonsági beállításait. A Biztonság fülön előre beállított, a megbízható és tiltott site-okra osztott Internetre és a helyi hálózatra vonatkozó biztonsági sablonokból választhatunk, vagy egyéni módon szabályozhatjuk a cookie-k, az aktív tartalom, ActiveX komponensek, a jelszóhitelesítés és egyéb, esetleg nem megbízható Internetes tartalom kezelését. Négy ilyen zóna létezik:

238/207


Helyi intranet zóna: Ez a zóna tartalmazza azokat a helyi címeket, amelyek eléréséhez nincs szükség proxy kiszolgálóra. A Helyi intranet zónában található címeket a rendszergazda állítja be. A Helyi intranet zóna biztonsági szintje alapértelmezés szerint Közepes.

Megbízható helyek zónája: Ehhez a zónához olyan helyek tartoznak, amelyekben megbízunk, amelyekről azt gondoljuk, hogy az itt található fájlok letölthetők, illetve futtathatók anélkül, hogy a számítógépet vagy az azon tárolt adatokat károsítanák. A zónához mi is rendelhetünk helyeket. A Megbízható helyek zónájának biztonsági szintje alapértelmezés szerint Alacsony.

Tiltott helyek zónája: Ehhez a zónához olyan helyek tartoznak, amelyekben nem bízunk meg - amelyekről nem tudjuk biztosan, hogy az itt található fájlok letölthetők, illetve futtathatók anélkül, hogy a számítógépet vagy az azon tárolt adatokat károsítanák. A zónához mi is rendelhetünk helyeket. A Tiltott helyek zónájának biztonsági szintje alapértelmezés szerint Magas.

Internet zóna: Alapértelmezés szerint ez a zóna minden olyan helyet tartalmaz, amely nem a felhasználó számítógépén vagy az intraneten található, illetve amelyet egyetlen másik zónához sem rendeltünk. Az Internet zóna biztonsági szintje alapértelmezés szerint Közepes.

A helyi számítógépen található összes fájl teljesen biztonságosnak minősül, és nem vonatkozik rá biztonsági beállítás. Egyedül tőlünk függ, hogy a biztonsági szinteket és webhelyeket milyen módon rendeljük egymáshoz. Az egyes szinteken végrehajtandó műveleteket a program készítői már előre meghatározták, de magunk is létrehozhatunk egyéni beállításokat az egyes biztonsági szintekhez. Többnyire az intranet hálózaton található helyek a legmegbízhatóbbak, ezért ezek biztonsági szintjét az esetek többségében Alacsony szintre állíthatjuk. Ekkor ezekről a helyekről a legtöbb program vagy parancsfájlokat tartalmazó Web-oldal külön figyelmeztetés nélkül, illetve kevesebb figyelmeztetés kíséretében futtatható vagy tölthető le. A Tiltott helyek zónájában található Web-helyek esetében azonban érdemesebb elkerülni a parancsfájlok, illetve az aktív tartalom futtatását vagy megnyitását. Web-hely hozzárendelése biztonsági zónához - A böngésző Eszközök menüjében kattintsunk az Internetbeállítások parancsra, majd kattintsunk az Adatvédelem fülre. A Zóna listából válasszuk a Megbízható helyek zónája vagy a Tiltott helyek zónája pontot. Kattintsunk a Helyek hozzáadása gombra. Írjuk be a Web-hely címét (URL), majd kattintsunk a Hozzáadás gombra. Jó tudni, hogy nem adhatunk Web-helyeket az Internet zónához, amely a többi zónába nem tartozó összes helyet tartalmazza, és nem a számítógépünkön található, sem a Helyi intranet zónához, melynek tartalmát a rendszergazda határozza meg.

238/208


TeljesítményTeljesítmény az függ a webböngésző motorjától, és a cache méretétől, és a sütik (cookies) kezelésétől.

Böngésző motorjaManapság böngészőt az ember szimpátia alapján választ, mert minid az egyik jobb valamiben, mint a másik. Sok választási lehetőség közül kiemelnék párat a piacvezető böngészők közül: Explorer, Mozilla, Opera, Safari. Ezek a legelterjedtebb browserek világszerte. A böngésző sebessége függhet a betöltési eljárás sorrendjétől. Ez nem tényleges gyorsulás csak a felhasználó látja gyorsabbnak. Ez a mai számítógépeken már nem is észre vehető. Ha a felhasználó mégis jelentős különbséget venne észre maga a számítógép böngészőnkénti lassabb, illetve gyorsabb működés között, ez azért lehet, mert több-kevesebb memóriát használ a program.

Browser cacheAmi lényegesebb az a böngésző cache mérete. Ettől függ az átmeneti fájlok tárolására fenntartott szabadhely. Itt tárolja el a gép a jelenlegi weblaphoz tartozó fájlokat. Ezek lehetnek videók, képek, szövegek, minden, amit látunk vagy hallunk a weblapon.

Sütik (Cookies)A sütik azok a fájlok melyek a browser cachben tárolódnak és az oldal töltésének sebességét, segítik, úgy hogy a már meglevő fájlokat nem tölti le mégegyszer.

SzakkifejezésekDecentralizált hálózat, Böngésző, Hálózat, IP cím, Domain cím, LAN, MAN, WANBrowser, Cache, Cookie, DNS, Protokoll, P2P

26. TÉMAKÖR: INFORMÁCIÓS HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK: (KOMMUNIKÁCIÓ A HÁLÓZATON, AZ INTERNETEN

Távoli adatbázisok használata Keresés az Interneten

Távoli adatbázisok

238/209


Adatbázis fogalma...........................................................................................209Távoli adatbázisok használata.........................................................................210

Menetrendek.......................................................................................................................210Elektronikus könyvtárak.....................................................................................................211

Keresés az interneten.......................................................................................212Kulcsszavas (Szabadszavas) keresés..................................................................................212Tematikus keresés...............................................................................................................213


Adatbázis fogalmaAdatbázis alatt egymással valamilyen szempontból kapcsolatban lév. adatok jól szervezett halmazát értjük, mely számítógépen tartósan, hosszabb ideig tárolt és egyidej@leg több felhasználó párhuzamosan használhatja.

Az adatbázis három absztrakciós szintje:

Fizikai vagy belső szint: Meghatározza, hogy hogyan helyezkednek el az adatok fizikailag a számítógép tároló eszközén.

Fogalmi vagy konceptuális szint: A fogalmi adatbázis, az adatbázis teljes leírása egy adatmodell segítségével.

Külső, felhasználói, view (nézet) vagy alséma szint: Az adatbázis-kezel. rendszer képes minden felhasználó részére az adatbázisnak csak azt a részét megmutatni, melyre szüksége van, ez a küls. vagy felhasználói szint. Ez a szint tehát egy részét adja a teljes adatbázisnak, a fogalmi adatbázisnak. (A távoli adatbázisoknál is ezt használjuk)

238/210


Távoli adatbázisok használata

MenetrendekAz Interneten különböző menetrendek, vonat, repülő, stb… találhatók. Ezek adatbázisok melyekben szabadon kereshetünk különböző opciókkal. Pl.: indulás-érkezés, járat, honnan-hova, stb.. Ilyen adatbázis a pl.: a MÁV-Elvira.

238/211


Elektronikus könyvtárakManapság egyre jobban terjednek az elektronikus könyvek méretük és kezelhetőségük miatt. Ezeket a könyveket összegyűjtik egy elektronikus könyvtárba már amennyiben ezt a könyv licence megengedi mert ez a legnagyobb akadály az ilyen jellegű könyvek terjedésének. Mivel ezek egy adatbázisba kerülnek így sokkal könnyebb megkeresni egy adatbázisban mint egy tényleges könyvtárban annak ellenére hogy ott is rendszerezve vannak a könyvek. Az adatbázisban kereshetünk akár a szerzőre akár a könyv címére is, de ha nem tudjuk hogy mit is akarunk kilistáztathatjuk akár egy adott műfaj összes könyvét és kedvünkre válogathatunk a találatok között. Különböző kritériumok szerint kereshetünk könyveket:Kereshetünk a könyv főcíme szerint, szerző alapján, dokumentumtípus szerint, nyelv szerint, stb..

Ha például Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés című művét szeretnénk megkeresni, akkor beírjuk a szerzőhöz Dosztojevszkijt és a főcímhez pedig a Bűn és bűnhődést.Viszont, ha csak a mű címét tudjuk a szerzőt, pedig nem, akkor megadhatjuk csak a főcímet.Ha csak a szerző nevét ismerjük, akkor beírjuk Dosztojevszkij nevét a szerzőhöz, és a kapott találatok közül kiválaszthatjuk a keresett művet.

238/212


Keresés az internetenAz internetes keresőkben a szörföző felhasználó az őt érdeklő szavakra, adatokra kereshet rá egy általában egyszerű oldalon, egy beviteli mező és egyéb szűrési lehetőségek segítségével. A puritán előkép mögött általában egy komoly keresőmotor bújik meg, amely az oldalakat tartalmuk, népszerűségük, felépítésük, kapcsolataik alapján rangsorolja, és a keresési feltételeknek leginkább megfelelő honlapok URL-jét egy listában megjeleníti.

Kulcsszavas (Szabadszavas) keresésAz egyes Információszervező rendszerek másképp szervezik az adatokat, ezért a bennük való keresés, az információhoz való hozzáférés módja is különböző. A szöveges információk keresése leggyakrabban szabadszavas keresők segítségével történik, melyek teljesen automatizált módszerekkel gyűjtött adatbázisból keresik ki a megfelelő találatokat, majd rangsorolják azokat. A találatok rendszerezésében két fő tényező játszik szerepet: az első a felhasználó által megadott kereső-kifejezés, a másik pedig a kereső saját rangsorolási mechanizmusa. A különböző kulcsszavakra nemcsak a találati halmaz lesz más és más, hanem a találati oldalak rangsorolása is eszerint módosul. A hatékony szabadszavas keresés kulcsa tehát a jó kereső-kifejezés megválasztása: ez dönti el, hogy milyen oldalak kerülhetnek képbe egyáltalán.

Elmúltak már azok az idők, amikor gyakran találkoztunk a megadott kulcsszavak egy részét tartalmazó találatokkal. Mind a weben, mind a keresők adatbázisában annyi oldal található, hogy legtöbbször a túl sok találat okozza a problémát. Ekkor gyakorlatilag a keresők rangsorolási algoritmusai határozzák meg, hogy milyen oldalak kerülnek a szemünk elé. Mivel a keresők nem rendelkeznek mesterséges intelligenciával, nem feltétlenül "találják ki", hogy pontosan mit is keresünk, ezért nekünk kell jól megfogalmazni a kérdést, és nem utolsósorban figyelembe venni a keresők rangsorolási szokásait. A jó kereső kifejezések megtalálása összességében elég intuitív folyamat, mely során jó hasznát vesszük a tapasztalatnak.

Egy keresésnél előfordulhat, hogy több tíz vagy száz ezer találatot kapunk. Ezt senki sem tudja végignézni. Ezért a találatok szűkítése érdekében megadhatunk speciális keresési beállításokat.Például: a találatok tartalmazzák a megadott szavak mindegyikét, egyikét, és megadhatjuk, hogy ne tartalmazza a megadott szavakat.Megadhatjuk a nyelvet és, hogy melyik régióban keressen a kereső.Kereshetünk hasonlóság alapján is, hogy a megadott oldalhoz hasonló találatokat kapjunk.

Kulcsszavas keresők:Google www.google.comYahoo www.yahoo.comLive Search www.live.com

238/213


Tematikus keresésA kulcsszavas keresőkkel ellentétben a tematikus keresők egy adatbázisból dolgoznak, így a használhatóságuk erősen függ attól, hogy milyen gyakran frissül az adatbázis, és mennyire hatékonyan töltődik fel. A legtöbb tematikus kereső adatbázisát kézileg szerkesztik, de van olyan is, amelybe bárki a sajár oldalait regisztráltatva teheti be.

Általában kevesebb weboldalt lehet velük megtalálni, mivel csak az adatbázisban szereplő oldalakat adja meg, azonban előnyük, hogy ha pontosan tudjuk, hogy mit keresünk, akkor esetleg hamarabb odatalálunk.

Gyakorlatilag témacsoportok közül választhatunk az indulásnál – például sport, szórakozás, oktatás, politika stb. –, majd az adott témán belül választhatunk újabb területeket, így szűkítve folyamatosan a kört. Végül néhány lépés után eljutunk arra a szintre, ahol az adott témában az adatbázisba bejegyzett weboldalak listája látható.

Tehát gyakorlatilag egy hierarchikus témacsoportosításon keresztül lehet eljutni a keresett témához kapcsolódó oldalakra.

A tematikus keresőkre példa a magyar keresők közül a StartLap, vagy a kevésbé ismert, és talán kevesebb adatot tartalmazó HuDir. Ez utóbbi egy kissé hibrid: egyesíti magában a kétfajta keresés előnyeit.

A HuDir keresője gyakorlatilag nevezhető egy hierarchikus kulcsszavas keresőnek is, mivel a tematikus keresőben elindulva, és valamilyen szintre eljutva lehetőséget biztosít a kulcsszavas keresésre olyan módon, hogy csak az adott témába illyeszkedő oldalakon keresi a megadott szót.

SzakkifejezésekAdatbázis, Kulcsszavas keresés, keresőmotor, Tematikus keresés, Rangsorolási algoritmus

Távoli adatbázisok használata és keresés az interneten

Távoli AB fogalma..........................................................................................215Adatbázis.........................................................................................................................215Távoli adatbázis..............................................................................................................215

Távoli AB elérése............................................................................................215Szükséges hozzá:................................................................................................................215

Hálózat............................................................................................................................215Csoportosítása.............................................................................................................215Topológia szerint........................................................................................................215Átviteli közeg szerint..................................................................................................215

238/214

http://www.hudir.hu/



Kiterjedés szerint........................................................................................................216Lan,.............................................................................................................................216Man,............................................................................................................................216Wan.............................................................................................................................216WAN hálózatok..........................................................................................................216

Internet................................................................................................................216Alap szolgáltatásai..............................................................................................216

Segédprogram.................................................................................................................217Weblap alapú..............................................................................................................217FTP alapú....................................................................................................................218

Protokoll..........................................................................................................................218http..............................................................................................................................218ftp................................................................................................................................218https.............................................................................................................................219SMTP..........................................................................................................................219

Kiszolgáló (szerver)........................................................................................................219Keresés az Interneten.......................................................................................219

Internetes kereső:................................................................................................................219Tematikus........................................................................................................................220Kulcsszavas.....................................................................................................................220


Összeállította: Tóth Dániel 11C (2008)

238/215


Távoli AB fogalmaAdatbázis

Adatbázis (Database): Adatbázisnak egymással valamilyen szempont szerint kapcsolatban lévő adatok jól szervezett halmazát értjük, amelyek számítógépen tartósan tárolunk és egyidejűleg több felhasználó párhuzamosan, használhatja. Három szintjét különböztetjük meg

Fizikai szint: Hogyan helyezkednek el az adatok a számítógép háttértárán.

Fogalmi szint: Az adatbázis teljes leírását adja, amit a felhasználó láthat.

Felhasználói szint: Adott jogosultsággal rendelkező felhasználónak a jogosultság erejéig az adatbázis elérhető része. (tartalmazhat számított vagy képzett értékeket is.)

Távoli adatbázisA távoli adatbázis olyan lekérdezhető, kereshető adathalmaz, mely nem a gépünkön helyezkedik el. Hálózaton keresztül lehet az ilyen adatbázisokat elérni.

Távoli AB elérése

Szükséges hozzá:

HálózatA hálózat a számítógépek közti kommunikációt megvalósító összeköttetés.

CsoportosításaTöbbféle szempont alapján csoportosíthatjuk a hálózatokat.

Topológia szerintTopológiájuk szerint csoportosíthatjuk a hálózatokat: csillag, gyűrű, fa, teljes, sin, busz és celluláris kategóriába.

Átviteli közeg szerintÁtviteli közegek szerint lehet kábeles (UTP, STP, koaxális) vagy vezeték nélküli (rádiófrekvenciás, mikrohullámú, infravörös, látható fényhullámú) is.

Kiterjedés szerintSzámunkra ezek közül legfontosabb a kiterjedés szerinti csoportosítás mivel ebből a szempontból közelíthető meg a távoli adatbázisok elérése..

238/216


Lan,Local Area Network: Helyi hálózat. Általában egy szobára, lakásra, házra kiterjedő hálózat.

Man,Metropolitan Area Network: Egy városra kiterjedő hálózati összeköttetés.

WanWorld Area Network: Az egész világot behálózó összeköttetés. Ilyen típusú hálózat az Internet is.

WAN hálózatok

InternetAz Internet egy decentralizált WAN hálózat, mely központtalansága ellenére mégis strukturált.

Alap szolgáltatásaiAz Internet alapszolgáltatásai, közé tartozik:KommunikációAdatcsereKapcsolattartásAdatcsereSzórakozás (Játékok, videók)Információszerzés

Az információszerzés, az egyik alapszolgáltatása az Internetnek, mivel majdnem minden információ megtalálható az Interneten. Még akaratlanul is új információkkal találkozhatunk reklámok vagy hírek segítségével. A célzott információszerzés viszont általában keresőkön keresztül történik, például www.google.hu –n mint kulcsszavas keresőn, vagy a www.startlap.hu –n a tematikus keresők egyikén. A kulcsszavas keresők a beírt, és ismert információ alapján keres rá a tartalomra a világhálón, míg a tematikuskeresők a téma szerinti rendszerezés, rendezés által használható.Információ szerzés a távoli adatbázisból kinyert adatok megszerzése.

238/217




Segédprogram

Weblap alapúA weblap alapú segéd programok pl.: Explorer a grafikus felületi megoldást segíti és kattintásokkal el intézhető az adatbázis elérése, és a vele kapcsolatos munka. Például: www.elvira.hu . Ez a weblap a MÁV-START Zrt. Menetrendjének adatbázisa, ahol a vonatok menetidejét, útvonalát, és minden egyéb szükséges információt ki lehet keresni a megfelelő információk segítségével.

A fenti képen a kereső, míg alatta már a kikapott eredmény látható

238/218

http://www.elvira/


FTP alapúAz FTP alapú segédprogramok nem a közvetlen AB szerkesztést teszi lehetővé, hanem a vele kapcsolatos szerkesztési (másolás, törlés) műveleteket. Az FTP-k nél is igen elterjedt manapság az illegalitás, de még azért lehet jogtiszta ftp szerverekre találni. Egy FTP –re való kapcsolódáshoz szükséges mindenképpen bejelentkezni, hogy létre jöhessen a kapcsolat. Ez történeht úgy hogy adott jelszóval és login névvel lépünk be, vagy ha a szerver támogatja akkor anonimous login névvel névtelenül jelentkezünk be.A kapcsolatnak adatátvitel közben folyamatosan élni kell , és ha megszakad akkor el kell kezdeni elölről.

ProtokollA hálózati kommunikációt leíró szabályok rendszere. Protokollokat használnak a hálózatokban egymással kommunikáló számítógépek és programok is. A legelterjedtebb hálózati protokoll, melyet kiterjedt hálózatok esetében használhatunk a TCP/IP (Transmission Control Protocol/Internet Protocol). Az Átviteli ellenőrző protokoll/Internet protokoll az Internet szabványosított, leggyakrabban használt kommunikációs protokolljainak az összessége. Az internetalkalmazási protokollok közé soroljuk még az SMTP és POP3 levelezési protokollokat, csakúgy, mint az FTP adatlehívásra, valamint a HTTP webböngészésre használt protokollokat.

httpA HTTP rövidítés olyan protokollt jelöl, amely a hypertext hálózaton való átvitelére szolgál. Amikor a böngésző segítségével egy távoli WEB-helyhez kapcsolódunk, akkor programunk a WEB-kiszolgálótól (szerver) lekéri az általunk megcímzett dokumentumot, erőforrást. A kiszolgáló erre elküldi a megcímzett erőforrást a böngészőnek, amely aztán azt értelmezi és megjeleníti. A kiszolgáló és böngésző közti kommunikáció a HTTP protokoll segítségével zajlik.

ftpFTP: (File Transfer Protocol) Az ftp protokoll a hálózatban lévő gépeken megtalálható fájlok átvitelére használható. Használata az Email-el szemben már folyamatos hálózati kapcsolatot igényel. Adatátviteli sebesség igénye is jelentősebb, hiszen elfogadható időn belül kell átvinnünk esetleg több száz kilobájtnyi adatot. Néhány kbit/s-os átviteli sebesség már elfogadható.Az ftp protokoll két átviteli módban működhet: ascii és binary. Az előbbi, mivel 7 bites kódokat használ, szövegállományok átvitelére alkalmas, az utóbbi bármilyen általános fájlra. Fontos továbbá, hogy egyes rendszerek (pl. Unix) különbséget tesznek kis és nagybetűk közt, azaz a fájl nevében tetszőlegesen lehetnek kis és nagybetűk.

238/219


httpsA HTTPS a HTTP protokoll biztonságos, titkosított, SSL csatornán keresztül üzemeltetett változata. A mozaikszó a Hypertext Transfer Protocol over Secure Socket Layer kifejezés rövidítése. A HTTPS-t a biztonságos webböngészés megvalósítására alkalmazzák, használata esetén ugyanis titkosítva "utazik az információ" a hálózaton keresztül. A HTTPS használatára az URL-ekben a https:// protokoll-azonosító utal. A HTTPS kommunikáció általában a 443-as TCP porton zajlik.

SMTPSMTP (Simple Mail Transfer Protocol - egyszerű levéltovábbítási protokoll), azaz a levelezést megvalósító protokoll Az angolszász nyelvterület eredeti (7-bites) levelezési protokollja; egykori alkotói nem gondoltak a 8 (mint a magyar) vagy több bitet igénylő betűkészletek átvitelére; időközben az SMTP-nek egy újabb, 8 bites változatát is szabványosították: ESMTP, de alkalmazása még csak most terjed;A 7 bites rendszer egyenes következményei a mai magyar levelezésben is sokszor még ékezet nélkülire nyomorított magyar szövegek;

Kiszolgáló (szerver)Azon számítógépeket szokás szervernek nevezni, amelyek valamilyen erőforrást megosztanak az Interneten vagy intraneten keresztül más gépekkel. A távoli Adatbázisok ezeken a gépeket tárolódnak és a hálózaton keresztül itt lehet elérni őket. A kommersz felhasználok csak a felhasználói szintet, látják ami annyit tesz hogy nem tudja szerkeszteni az adatbázist hanem csak adatot tud kinyerni belőle,(lsd elvira.hu) például a menterendet megnézni tudom a vasút honlapján, de átírni nem.

Keresés az Interneten

Internetes kereső:Az internetes keresők a tájékozódást és ismeretszerzést, valamilyen információ megszerzését segítik elő.

238/220


TematikusAz ilyen keresők téma szerint keresnek. A témákat egy sorba rendezi, így átlátható módón kapjuk a képernyőre a keresendő tartalmat. Ilyen például a www.starlap.hu. A tematikus keresőknek az előnye hogy emberek tartják karban így kisebb a valószínűsége hogy halott linket talál az ember, de ezzel szemben óriási hátránya hogy az emberi korlátok miatt a karbantartás lassú folyamat.

KulcsszavasA keresőbe beírt tartalom alapján egy adatbázisba a hozzá hasonlókat kidobja nekünk a felhasználói felület. Ilyen például a www.google.hu. A kulcsszavas keresőknek nagy előnye hogy számítógép tartja karban így sokkal gyorsabb ez mint egy emberi erőforrású javításnál, és a hiba elkövetésének is kisebb a valószínűsége. Egyetlen baj vele hogy nem tudja ellenőrizni hitelességét, pontosságát a forrásnak így nem biztos, hogy a kívánt eredményt kapjuk.Ha esetleg túl sok erdményt kapunk, akkor szűkíteni kell a keresési tartomány, mégpedig úgy hogy pontosítunk a keresett szövegen. Vagy a nem kívánatos szavakat hagyjuk ki, vagy a birtokomban álló ismeretekkel egészítem ki a keresést. Az alábbi képpel kívánom demonstrálni, a beirt ismeret és a találati számarányt.

SzakkifejezésekDecentralizált hálózat, Böngésző, Hálózat, IP cím, Domain cím, LAN, MAN, WAN, Protokoll, Tematikuskereső, Kulcsszavas kereső

238/221


http://www.starlap.hu/


29. TÉMAKÖR: DOKUMENTUMOK (KÖNYVTÁRHASZNÁLAT) Dokumentumok csoportosítása, főbb jellemzőik, alkalmazásuk az ismeretszerzésben

Dokumentum és könyvtár típusok

Dokumentum típusok......................................................................................221Hagyományos (nyomtatott) dokumentumok:.....................................................................222

Könyv..............................................................................................................................222A könyv részei:...........................................................................................................222Szépirodalom:.............................................................................................................222Ismeretközlő irodalom:...............................................................................................222

Kézikönyv.......................................................................................................................223Szótár:.........................................................................................................................223Lexikon:......................................................................................................................223Enciklopédia:..............................................................................................................223Egyéb kézikönyvek:....................................................................................................223

Az időszaki kiadvány részei, és adatai:...........................................................................224Hírlap (hetilap, napilap, másképpen újság):...............................................................224Folyóirat:.....................................................................................................................224Évkönyv:.....................................................................................................................224Sorozat:.......................................................................................................................224

Nem hagyományos (elektronikus) dokumentumok:...........................................................224Digitális dokumentumok típusai:....................................................................................224A digitális dokumentumok csoportjai:............................................................................225A digitális dokumentumok jellemzői:.............................................................................225

Dokumentumok használata az ismeretszerzésben...........................................226Szakkifejezések...............................................................................................226

Dokumentum típusokAz érzékelés módja szerint megkülönböztetünk: vizuális (képi és írásos), audio, audiovizuális és multimédia dokumentumokat.

Az adathordozó és a tárolás módja szerint a következő dokumentumtípusokat különböztetjük meg: írásos (kéziratos és nyomtatott), képi, audio, audiovizuális és elektronikus.

Írásos dokumentumok: kézirat, könyv, brosúra, térkép, időszaki kiadvány (napilap, hetilap, folyóirat stb.) – nyomtatott dokumentumok, kivéve egyes kéziratokat.Képi dokumentumok: rajz, festmény, térkép, plakát – van nyomtatott változatuk is.Audiovizuális adathordozók (dokumentumok): hanglemez, magnószalag, kazetta, audio CD, diafilm, mikrofilm, mozgófilm, videokazetta, videolemez – technikai eszközök segítségével érzékelhető adatok, dokumentumok.Elektronikus adathordozók (dokumentumok): mágnesszalag, hajlékonylemez, merevlemez, CD-ROM, CD-R, CD-RW, DVD –technikai eszközök segítségével érzékelhető adatok, dokumentumok.

238/222


DOKUMENTUMHagyományos (nyomtatott) Nem hagyományos (nem ny.)

Könyv Időszaki kiadványok

Szép-irodalmi

(Ismeret-közlő)

Hírlap(napilap, hetilap)

Folyóirat(2 hét ®

6 hó)

Évkönyv, név- és címtár,

szaknévsor

Audio (hang)

Vizuális (képi)

Audio-vizuális

Elektro-nikus

EgykötetesTöbbkötetes

Sorozat

Jellemzők:- friss információ- rendszeres megjelenés- terjesztés - előre meg nem határozott időtartamra tervezik

Hagyományos (nyomtatott) dokumentumok:Az emberiség által eddig felhalmozott ismeretek megőrzésére és közveítésére szolgáló dokumentumok közül az írásos dokumentumok állnak az első helyen, fő fajtái a következők:

Könyv

A könyv részei:Külső: gerinc, kötéstáblák, védőborító (esetleg fülszöveggel)Belső: védőlap, előzéklap, címlap (rekto + verzo), számozott oldalak,

tartalomjegyzék + mellékletek + táblák

Adatok a könyvön: a szellemi előállítás adatai a címlapona technikai előállítás adatai a kolofonban

Szépirodalom:A mese, a monda, az elbeszélés, a regény, a vers, a verses mese és a színpadra íródott mű (dráma) összefoglaló neve: szépirodalom.A szépirodalmi könyvek művészi alkotások. Írójuk úgy mutatja meg a világ dolgait és jelenségeit, az embert, az emberi kapcsolatokat, ahogyan az alkotás pillanatában látja. Ábrázolását személyes élményekkel gazdagítja, s ez által könnyen teremt kapcsolatot olvasójával. Egyéni hangvételével olvasóközönségét is aktivitásra, véleményalkotásra, állásfoglalásra készteti.

Ismeretközlő irodalom:Az ismeretterjesztő irodalom hitelesen és valósághűen írja le tárgyát. Szerzője a tudományág avatott művelője. Célja az olvasó tájékoztatása, ismereteinek bővítése, további olvasmányokra serkentése. Szélesíti a látókört, adott esetben részletező ismeretekkel is szolgál.Érdeklődésünk kielégítésében, hobbijaink művelésében, iskolai feladataink vagy egyéni problémáink megoldásában segíthetnek, sőt akár praktikus tanácsokkal is szolgálhatnak.

238/223


Kézikönyv

Szótár:A nyelv szókincsét betűrendben tartalmazzák, megadják a szavak jelentését, vagy idegen nyelvű megfelelőjét; értelmét, helyesírását, kiejtését röviden, tömören. Gyakran használ rövidítéseket, ezek jelentését lásd a szótár rövidítésjegyzékében.Fajtái:

Egynyelvű (pl. értelmező, szinonima, helyesírási) Két- vagy többnyelvű (pl. angol-magyar szótár, idegen szavak

szótára)Segítség lehet: az élőfej (a lapok tetején kiemelik az oldalon található első és utolsó címszót.)

Lexikon:Az ismereteket rövid szócikkekre tagolja, a szócikkek élén címszavak vannak, ezek ábécérendjében épülnek fel a lexikonok. Gyors tájékozódásra alkalmas. Gyakoriak a rövidítések (szintén van hozzájuk rövidítésjegyzék) és a címszót helyettesítő tilde (~ jel).Segítség: esetleg az előszó, vagy útmutató, tartalmazhat függelékeket

(időrendi táblázat, képjegyzék stb.)Jellemzője az élőfej.Fajtái:

általános lexikon (valamennyi, vagy a legtöbb tudományág ismereteiből épül fel). Pl.: Magyar Nagylexikon

szaklexikon (egy tudományágat részletesebben dolgoz fel). Pl.: Zenei lexikon

Enciklopédia:Nagyobb egységek, témakörök szerint dolgozza fel az ismereteket, tartalmi összefüggésekben. Az összekapcsolódó fogalmak egymáshoz közel találhatók.Segítség: tartalomjegyzék, indexek (betűrendes név- és

fogalommutatók), időrendi táblázat, képjegyzék stb.)Alaposabb tájékozódásra alkalmas.Fajtái:

általános enciklopédiák. Pl.: Larousse diákenciklopédia szakenciklopédiák. Pl.: Világtörténelmi enciklopédia

Egyéb kézikönyvek:AdattárakStatisztikai kiadványokÉvkönyvek, eseménytárak (kronológiák)Cím- és névtárakMenetrendek, telefonkönyvek, szaknévsorokAtlaszokKözlönyök

238/224


Az időszaki kiadvány részei, és adatai:Az időszaki kiadvány előre meg nem határozott időtartamra tervezett, egymást követő részegységekből álló kiadvány. E részegységek (számok, füzetek, kötetek, évfolyamok, stb.), folyamatosan, szabályos vagy szabálytalan időközökben jelennek meg, és rendszerint számozásuk, keltezésük, kronologikus vagy egyéb megjelölésük különbözteti meg őket egymástól. Latin szóval periodikum, többes száma periodika.A megjelenés gyakorisága és a tartalmi sajátosságok alapján az időszaki kiadványokat a következő fajtákra lehet felosztani:

Hírlap (hetilap, napilap, másképpen újság):Szabályos időközökben, rendszerint naponta, de legalább hetenként egyszer megjelenő időszaki kiadvány

Folyóirat:Általában szabályos időközökben, kéthetenként, félhavonta, havonta, kéthavonta, negyedévenként, de legalább évente kétszer megjelenő időszaki kiadvány. Egyes füzetei, számai több szerzőtől származó cikkeket, tanulmányokat és egyéb közleményeket közölnek

Évkönyv:Általában évente, esetleg ritkábban (kétévenként, ötévenként) megjelenő időszaki kiadvány, rendeltetése egy szakterület vagy testület tudományos eredményeinek és működésének áttekintő ismertetése, tanulmányok, adminisztratív, statisztikai stb. beszámolók közlése.

Sorozat:Az időszaki kiadványok olyan jelentős fajtája, amely ugyan előre meg nem határozott időtartamra tervezett, de nem feltétlenül szabályos időközökben jelenik meg. A sorozat minden részegységének a sorozat címén és esetleg egyéb adatain kívül saját részcíme is van. A sorozat tagjainak lehet egyéb megkülönböztető jelölésük, pl. sorozati számuk, de lehet a sorozat számozatlan is. A sorozaton belül az egyes részegységek lehetnek könyvek, ritkábban időszaki kiadványok vagy más dokumentumtípusok is.

Nem hagyományos (elektronikus) dokumentumok:Az elektronikus dokumentumokat aszerint is megkülönböztethetjük egymástól, hogy analóg vagy digitális adatokat tárolnak.Az analóg eszközök az információkat folyamatosan változó módon tárolják, míg a digitális eszközök minden információt (az analóg információkat is) előbb számjegyekké kódolják, és így tárolják. A könyvtári gyűjtemények szempontjából az analóg információtároló eszközök elhanyagolhatók, ezért a továbbiakban már csak az információkat digitálisan rögzítő (tehát számjegykódolású) elektronikus dokumentumokkal foglalkozunk.

Digitális dokumentumok típusai:Adatok: Ahol az információ jelenik meg számok, betűk, grafikák, képek

vagy hangok formájában, illetve ezek bármilyen kombinációjában.

238/225


Programok: Bármilyen feladat végrehajtására és működtetésére vonatkozó eljárások összessége, beleértve az adatfeldolgozást is.

Az adatok és a programok együttesen is előfordulhatnak (például az online szolgáltatásban vagy az interaktív multimédiában).

A digitális dokumentumok csoportjai:Lokális hozzáférésű (kézzelfogható, offline) formában, illetveTávoli hozzáférésű (hálózati, online vagy más néven virtuális) dokumentumokra.Más definíciót olvashatunk az elektronikus dokumentumok leírására szolgáló nemzetközi szabványajánlásban, amely az adatok hozzáférési módjától függően határozza meg a lokális/közvetlen, illetve a távoli/közvetett elérésű elektronikus dokumentumokat (és ebben az esetben a „távoli” nem a távolságot jelenti!). Az ISBD (ER) szerint a lokális hozzáférésű dokumentumok fizikailag is jelen vannak, tehát azokat a felhasználó saját maga helyezheti be egy számítógép lejátszó egységébe (például egy mágneslemez meghajtóba vagy egy CD-ROM lejátszóba). Távoli forrásnak minősül viszont az összes olyan dokumentum, amelyet a felhasználó nem tud fizikai entitásként kezelni – tehát minden olyan anyag, amit csak egy input/output eszközön (például egy terminálon) keresztül tud elérni – függetlenül attól, hogy az elektronikus dokumentumot egy távoli, hálózaton keresztül elérhető számítógépes rendszerben, vagy a helyszínen lévő számítógép merevlemezén vagy valamilyen más eszközön tárolják.

A digitális dokumentumok jellemzői:Tekintsük át, mi az, amit ma tudunk a digitális dokumentumokról – rögtön előrebocsátva, hogy igen rövid idő alatt annyi változás történik e területen, hogy még követni is nehéz ezeket, nemhogy elébük menni, és akárcsak egy-két évre érvényes definíciókat alkotni. Annyi bizonyos: ahogy a különböző információtípusok integrálódnak, úgy válik egyre bizonytalanabbá a dokumentum fogalma.

Másolással, formázással, kivágással, beillesztéssel stb. könnyen átalakíthatók;

Bármilyen távolságra azonnal továbbíthatók, a szállításukhoz alig kell energia;

Igen könnyű más digitális dokumentumokkal összekapcsolni és egymásba ágyazni őket;

Az egymáshoz illesztett dokumentumok különböző típusúak is lehetnek (például szöveg és videó, kép és szöveg stb.);

A digitális dokumentumokra vonatkozó keresést jelentősen megkönnyíti a dokumentumok belső logikai szerkezete (a szöveges dokumentumokban például igen könnyű egy adott karaktersort visszakeresni);

A digitális dokumentumba direkt módon kezelhető belső és külső hivatkozásokat gond nélkül be lehet építeni; ezeknek a hivatkozásoknak nem is kell azonos műfajúaknak lenniük (például egy szövegben lehet hivatkozni egy másik gépen lévő videófájlra stb.);

Bármennyiszer lehet sokszorosítani őket; a tömeges sokszorosítás vagy másolás sem rontja a minőségüket.

238/226


A digitális dokumentumok között is – bár struktúrájuk igen változatos lehet – megállapíthatunk bizonyos jellemző típusokat, melyek a következők: Homogén szerkezetű, Homogén elemekből álló, heterogén struktúrájú, Hipertext alapú, nyitott szerkezetű digitális dokumentumok.

A homogén szerkezetű digitális dokumentum mindössze egyetlen fizikai egységből (például egy bitsorozatból) áll; ez lehet egy szöveg, videó- vagy hangfájl stb. A homogén szerkezetű, véges terjedelmű és állandó tartalommal bíró dokumentum egy vagy több önálló szerző munkájának eredményeként jön létre.

A homogén elemekből álló, heterogén szerkezetű digitális dokumentum egymáshoz kapcsolt, egymásba illesztett fájlokból áll. Az egyes alkotóelemek között valamilyen logikai kapcsolat mindig kimutatható: lehetnek például ugyanannak a szerző(k)nek a munkái, lehet köztük tartalmi vagy formai összefüggés stb. Az elemek nem véletlenszerűen, hanem tudatos szerzői tevékenység eredményeként kerülnek egymás mellé (mint például az internetes magazinokban vagy a multimédia CD-ROM- okban).

A nyitott struktúrájú, hipertext alapú digitális dokumentumok gyakorlatilag már nem a szerző(k), hanem a felhasználó ellenőrzése alatt állnak. Szinte nem is lehet előre tudni, a felhasználó melyik kapcsolat mentén indul el, és hova jut az egymással összekapcsolt számítógép-hálózatokon keresztül. Ezek a dinamikusan épülő dokumentumok képlékenyek, változékonyak, egyediek; sokkal inkább a felhasználó érdeklődését, jártasságát, igényeit tükrözik, mintsem a szerző(k) szándékait, elgondolásait. Az egymásba ágyazott kapcsolatok miatt a terjedelmük szinte meghatározhatatlan és gyakorlatilag végtelen.

Dokumentumok használata az ismeretszerzésbenManapság az elektronikus dokumentumok egyre jobban háttérbe szorítják a hagyományos (nyomtatott) dokumentumokat. Bár ennek ellenére nem tudják teljesen háttérbe szorítani az elektronikus dokumentumok a nyomtatott dokumentumokat, mert még manapság is inkább olvasunk egy szépirodalmi könyvet nyomatatott formába, mint elektronikusan.Manapság az ismeretszerzésben az időszaki kiadványoknak van a legfontosabb szerepe, amelyek naprakész, friss információkat tartalmaznak és a legtöbb embernek elérhető.

Szakkifejezésekírásos dokumentumok, képi dokumentumok, audiovizuális adathordozók, elektronikus adathordozók, nyomtatott dokumentumok, könyv, szépirodalom, ismeretterjesztő irodalom, kézikönyv, szótár, lexikon, enciklopédia, időszaki kiadvány, hírlap, folyóirat, évkönyvek, sorozat, elektronikus dokumentumok, digitális dokumentumok, analóg, adatok, programok, lokális hozzáférésű, távoli hozzáférésű

30. TÉMAKÖR: TÁJÉKOZTATÓ ESZKÖZÖK (KÖNYVTÁRHASZNÁLAT) Katalógusok

238/227

http://www.zipernowsky.hu/~naszlaci/szobeli/30


Katalógusok

Tájékozódás a könyvtárban.............................................................................227Szépirodalmi művek...........................................................................................................227Ismeretterjesztő művek elrendezése...................................................................................228

ETO főosztályok.............................................................................................................228Főosztályok felbontása................................................................................................228

A katalógusok..................................................................................................229Szakkifejezések...............................................................................................230

Tájékozódás a könyvtárbanMint ismeretes, egy rendezett adathalmazban sokkal könnyebb keresni, mint egy rendezetlen esetekben. Gondoljuk csak meg, hogy név vagy telefonszám alapján kereshetünk-e könnyebben a hagyományos telefonkönyvben. A könyvtári keresések közben is hasonló problémával kell szembenéznünk. Fizikailag csak egyféle módon rakhatjuk sorba a könyveket, de mi változatos szempontok szerint keresnénk közöttük. A katalóguscédulák segíthetnek, hiszen egy könyvhöz több is készíthető, és ezeket már változatos szempontok szerint rendezhetjük. Nézzük meg, hogyan oldják meg ezeket a problémákat a könyvtárak. Két részre bonthatjuk a kérdést. A szépirodalmi művek rendezése ábécé alapú, míg az ismeretterjesztő műveket tartalmuk alapján rendezzük.

Szépirodalmi művekA szépirodalmi műveket a polcokon a szerző vezetékneve alapján, szoros ábécérendben helyezik el. A rendezés alapja a könyvtári ábécé. Ennek lényege, hogy nem tesz különbséget rövid és hosszú magánhangzók között, illetve nincsenek benne kettős betűk. Tehát az A és az Á betűvel kezdődő nevek egy csoportba kerülnek csakúgy, mint a Z-vel és a ZS-vel kezdődőek.A könyv helyét a könyv gerincén is feltüntetik. Ez az azonosító az úgynevezett Cutter-szám, vagy betűrendi jel, de helyrajzi számként is szokták említeni.A Cutter-szám egy betűből és egy kétjegyű számból áll. A betű az író nevének kezdőbetűje, a szám pedig a szerzők nevének ábécé szerinti sorrendjében nő. Természetesen a számozás minden betűnél elölről kezdődik. Például Wass Albert a szegedi Somogyi Könyvtárban (www.sk-szeged.hu) a W33 azonosítót kapta.Egy szerző különböző művei azonos Cutter-számot kapnak. Ha egy könyv több szerző művét tartalmazza, vagy a szerző nincs nevesítve, akkor a besorolás alapja a könyv címe. Ha egy szerző több könyvet is írt, akkor azok a mű címe szerinti szoros ábécérendben következnek. Ilyenkor a név elején lévő névelőket nem veszik figyelembe.

238/228

http://www.sk-szeged.hu/


Ismeretterjesztő művek elrendezéseAz ismeretterjesztő műveket témájuk szerint csoportosítják. A csoportosítás alapja a nemzetközileg elfogadott Egyetemes Tizedes Osztályozás, röviden ETO vagy szakjelzet. Az ETO a könyveket 10 főcsoportba, ezeken belül 10 csoportba majd 10 alcsoportba sorolja. Igény szerint még az alosztályok is tovább bonthatóak, hogy minden mű pontosan elhelyezhető legyen. Így a speciálisabb dokumentumhoz hosszabb ETO-szám tartozik.

ETO főosztályok0 Általános művek1 Filozófia, pszichológia, erkölcs2 Vallástudomány3 Társadalomtudomány4 1964 óta betöltetlen főosztály (eredetileg nyelvészet), jelenleg átrendezés alatt áll, a gyorsan fejlõdõ tudományok számára fenntartva5 Természettudományok6 Alkalmazott tudományok, technika7 Művészetek, sport, játék8 Nyelv- és irodalomtudomány9 Földrajz, történelem, életrajzok

Főosztályok felbontása5 Természettudományok

51 Matematika52 Csillagászat53 Fizika

531 Általános mechanika532 Folyadékok mechanikája

532.1 Hidrosztatika532.11 Nyomás532.12 Összenyomhatóság…

Azonos ETO-szám esetén a könyvek jelzését még kiegészítik a Cutter-számmal is. Így a könyv tényleges helyét az ETO-szám és a Cutter-szám együttesen határozza meg. Ezt a rendszert főleg az iskolai és a közművelődési könyvtárakban alkalmazzák.

238/229


A katalógusokHa egy adott könyvet keresünk, de nem tudjuk a helyét, vagy a könyvtár egy része zárt raktárban van, akkor a katalógusok segítenek az eligazodásban. A katalógusok tehát a könyvek nyilvántartását és visszakeresését teszik lehetővé.

KatalóguscédulaA katalógusok a katalóguscédulákat (ábra) tartalmazzák különböző szempontok szerint elrendezve. Minden katalóguscédula egy-egy könyvet azonosít és tartalmazza a könyv legfontosabb adatait, a formai és a tartalmi jellemzőket. Ezek a szerző, cím, kiadó, kiadás éve, ETO-szám, a könyv méretei, oldalainak száma, stb. A katalóguscédula lehet papír alapú és lehet elektronikus is. A számítógépes kategorizálás még nem rendelkezik nagyobb múlttal, ezért lehet, hogy nem érjük el minden könyv katalóguscéduláját elektronikusan.A könyvtárakban általában többféle katalógus is szerepel, így egy könyvet többféle szempont szerint is kereshetünk. Ugyanarról a könyvről tehát több katalóguscédula is készül.Leggyakoribb a szerző szerinti betűrendes katalógus. Ha egy könyvnek több szerzője is van, akkor a katalóguscédulát minden szerzőnél megtaláljuk.Ismeretterjesztő művek esetén gyakran célszerűbb tartalom alapján keresni. Ehhez rendelkezésünkre áll az ETO-szám szerinti katalógus és a tárgyszó szerinti katalógus is. A tárgyszavak a könyv tartalmát egy-egy rövid kifejezéssel azonosítják. Természetesen előfordul, hogy egy könyvet több tárgyszó szerint is besorolhatunk. Ekkor a katalógusban is több helyen lesz megtalálható a könyv.Az elektronikus katalógusok a nagyobb könyvtárakban már mindenhol elérhetőek. Mivel meglehetősen időigényes az elektronikus katalógusrendszer kialakítása, ezért több helyen az elektronikus és a hagyományos katalógus még együtt él. Ezeket a katalógusokat általában az interneten át távolról is elérhetjük. Találhatunk olyan katalógusokat is, amelyek több könyvtárat összefognak és ezek összesített állományában keresnek. Ilyenkor természetesen azt is megadja a katalógus, hogy melyik könyvtárban férhetünk hozzá a megtalált dokumentumhoz. Például a MOKKA (Magyar Országos Közös Katalógus) több könyvtárat is összefog. Az egyetemi könyvtárak, az MTA, az Országgyűlési és a Pedagógiai Könyvtár is tagja a közös katalógusnak és természetesen tag az Országos Széchényi Könyvtár is. A MOKKA a www.mokka.hu címen érhető el.A távolról is elérhető katalógusokat hívjuk OPAC-nak is az angol megnevezés Online Public Access Catalogue alapján. Természetesen többféle adatbázis-kezelő rendszer is működhet a katalógusok mögött. Ezek együttműködése zökkenőmentes lehet, ha mindannyian ismerik a HUNMARC-ot, a bibliográfiai rekordok szabványos adatcsere formátumát.

238/230

http://www.mokka.hu/


Az elektronikus katalógus esetén már nem kell különböző (ETO-szám szerinti, tárgyszó szerinti és szerző szerinti) katalógusokat összeállítani és használni. Az elektronikus katalógusokban minden rekordhoz tartozik egy bibliográfiai rekord. Ezek persze tartalmazzák azokat az adatokat, melyeket a hagyományos papíralapú katalógusok is tartalmaznak. Ebben a rekordhalmazban kereshetünk egy speciális adatbázis-kezelő alkalmazás segítségével. A látogatónak nem kell érteni az adatbázis-kezelés elméletéhez, csak a kérdéseket kell megfogalmazni a rendszer számára.

Érdemes megemlíteni, hogy a www.mek.iif.hu/porta/virtual/magyar/opac.htm címen összegyűjtve láthatjuk a hazai könyvtárakat webcímmel együtt. Tekintsük meg példaként az Eötvös Károly Megyei Könyvtár (Veszprém) online katalógusában egy részletes keresést. A katalógust a www.ekmk.hu címről kiindulva érhetjük el. Az internetes kulcsszavas keresőkben megismert elvek alapján kereshetünk itt is, de kihasználhatjuk az alkalmazott adatbázis sajátosságait. A könyvek jellemző adataival kapcsolatban szabhatunk meg keresési feltételt. Az ilyen felépítésű keresőlapon „és” kapcsolat van az egyes rekordok között. Figyeljük meg az ábrán, hogy egy jellemzőn belül használhatjuk a szokásos logikai operátorokat. A példa szerint olyan könyveket szeretnénk látni, amelyeket Windows vagy Linux tárgyszóval jellemeztek, a Kiskapu nevű kiadó adta ki, magyar nyelven 2000 és 2006 között. Természetesen lehetőségünk van egyszerű keresésre is, ilyenkor egyetlen kiválasztott jellemzőre kereshetünk.A számítógépes könyvtári adatbázisok nemcsak a keresést, hanem az egész könyvtár működését hatékonyabbá teszik. Például a látogatók azonnal láthatják, hogy van-e kölcsönözhető példány egy adott műből, a könyvtáros pedig azt is láthatja, hogy éppen kinél tartózkodik az adott dokumentum.Gyakran a számítógépes rendszert további elektronikus eszközökkel egészítik ki. Például az olvasójegyeket vonalkódokkal látják el, így a kölcsönzés és a visszahozás adminisztrációja jelentősen csökkenthető.

SzakkifejezésekCutter-szám, ETO-szám, OPAC, HUNMARC,

238/231

http://www.ekmk.hu/

http://www.mek.iif.hu/porta/virtual/magyar/opac.htm


Katalógusok

A katalógus......................................................................................................231Katalógushasználat.............................................................................................................231Katalóguscédula..................................................................................................................231

A katalógus cédulán lévő adatok....................................................................................232A katalógus formai fejlődése - történeti áttekintés.............................................................233Katalógusok típusai.............................................................................................................233

Betűrendes katalógus......................................................................................................233Szakkatalógus.................................................................................................................234Számítógépes/Internetes katalógusok.............................................................................235Tárgyszókatalógus..........................................................................................................237

Szakkifejezések:..............................................................................................237

A katalógusA könyvtárban az ott tárolt könyveknek általában csak kis hányada található a szabadpolcon, az állománynak csak töredékét tekinthetjük át így, ezért szükséges, hogy a raktárban elhelyezett művekről is tájékozódjunk, tehát a könyvtár teljes gyűjteményéről tudomást szerezzünk, ezt a célt szolgálja a katalógus (a szó magyar megfelelője: felsorolás). A katalógus könyvtári értelemben tehát a könyvtárban található művek valamilyen rendszer szerinti, áttekinthető felsorolása. Elnevezésük utal rá, hogy szerző (szerzői katalógus), cím (címszó szerinti katalógus), tárgyszó (tárgyszókatalógus) vagy egyéb szempont alapján, pl. folyóiratokról (folyóirat-katalógus) lehet bennük keresni. A katalógus formája szerint lehet kötet- és cédulakatalógus (ma már ritka a kötetkatalógus, az egymás mögé rakható cédulakatalógus folyamatosan bővíthető, könnyebben használható).

KatalógushasználatA könyvtárak a dokumentumaik adatait rendszerint több ezer cédulával teli, nagy fiókos szekrényekben teszik hozzáférhetővé (cédulakatalógusok). Használatukhoz ismerni kell a katalóguscédulák adatait és a cédulák elrendezésének módját. A számítógépek és a számítógépes adatfeldolgozás elterjedésével sok helyen on-line (gépi) katalógusok jöttek létre, melyek egyszerűbbé és gyorsabbá teszik a keresést, pontos adatokkal szolgálnak, használatukhoz nem kellenek különösebb ismeretek.

KatalóguscédulaA könyvtárak minden műről készítenek egy cédulát, amelyen azokat a legfontosabb adatokat rögzítik, amelyekkel a könyv gyorsan azonosítható, valamint a tájékozódáshoz szükséges legfontosabb adatokat tartalmazza, ezért ez egy szigorú és igényes rend szerint felépített szabályzat, amit címleírásnak nevezünk.

238/232


A katalógus cédulán lévő adatokA szerző(k) nevét, a mű címét, a megjelenés adatait (kiadás éve, helye, kiadó), a terjedelemre vonatkozó adatokat (lapszám, méret), keretmegjelölés (sorozatcím). A címleírási adatokon kívül (amelyek a tartalmi tájékozódást segítik), raktári jelzeteket is találunk. Ez általában a cédula bal felső sarkán található, erre kölcsönzéskor van szükség, ez a könyvek raktári helyét mutatja, a kérőlapon feltétlenül fel kell tüntetnünk.

ISSN: International Standard Serial Number (a sorozat nemzetközi azonosító száma)ISBN: International Standard Book Number (a könyv nemzetközi azonosító

száma)ETO: Az Egyetemes Tizedes Osztályozás rövidítése. Az ismeretterjesztő

műveket a könyvtárak témájuk, tárgyuk alapján csoportosítják, osztályozzák. A világ összes ismeretét, tudományát a könyvtárak 10 nagy csoportba (főosztályba) osztották fel, és ezeket 0-9-es számjegyekkel jelölik.E főosztályok mindegyike résztudományokra (ún. osztályokra) bontható. Pl. az 5 főosztály osztályai (egy második számjegyként újra a 0 - 9 számokkal jelölve).Az osztályokon belül további alosztályok különböztethetők meg, ezekhez szintén a 0 - 9 számjegyek szolgálnak jelölésül, a szakjelzet harmadik számjegyeként. Pl. a "matematikán" belül beszélhetünk "algebráról" (512), "geometriáról" (514), "függvényekről" (517), stb.

Tárgyszavak: Szintén a dokumentum tartalmát adják meg a természetes nyelv szavaival.

Cutter-szám: A Cutter-szám a könyvtári jelzet része. A Cutter-szám a könyvtári abc egy betűjéből és egy kétjegyű számból áll.

Pl.:

238/233


Jelmagyarázat:Raktári jelzet: jelöli a könyv helyét a polcon.A kiemelt név (cím stb.) alapján kapja a könyv a raktári jelzet Cutter-számát.Tárgyszó: jelöli a mű tárgyát.ETO-számok.

A katalógus formai fejlődése - történeti áttekintésA könyvtári katalógus lényegében egyidős a könyvtárak kialakulásával.(I.e. 2400-ból származó agyagtáblák; i.e. 668-ra tehető a ninivei könyvtár építése; i.e. 283-ban történt az alexandriai könyvtár alapítása /Ptolemaioszok/.).Formáját tekintve természetesen több változáson ment keresztül: a különböző írófelületeken folyamatosan felsorolt jegyzékeket, majd füzeteket, később köteteket a 18. századtól kezdték felváltani az eleinte nagy formátumú, utóbb nemzetközileg is szabványosított (125x75 mm-es) cédulakatalógusok.Elterjedésüket az állományok gyors ütemű növekedése nagyban elősegítette. De továbbélt a kötetes forma közreadása is – főleg a nagy nemzeti könyvtárak esetében –, melyeknek lezárt egységeit pótkötetek, szupplementumok folyamatos közreadása egészítette ki.A technika fejlődésével megnőtt a mikrofilmen megjelenő és a számítógéppel létrehozott katalógusok száma és jelentősége, valamint a kettő variációja, mikor a számítógép írja a katalógust mikrofilmre (COM katalógus = Catalogue Output Microform). Szerepüket azonban az elektronikus úton hozzáférhető katalógusok, adatbázisok (OPAC vagy PAC= Online Public Access Catalogue) megjelenése háttérbe szorította. Ezek a folyamatos gyarapodás adatait integrálják, és a hozzáférést a hálózaton keresztül bárhonnan lehetővé teszik.

Katalógusok típusaiRendszere szerint két alapvető katalógust különböztetünk meg, a betűrendest és a tárgyi katalógust. Az utóbbi igen sokféle lehet: szak-, tárgyszó-, sorozati-, cikk-, földrajzi katalógus stb.

Betűrendes katalógusA betűrendes katalógushoz akkor fordulunk, ha egy konkrét, meghatározott könyvet keresünk. Gyermekkönyvtárak betűrendes katalógusa egyesíti a szerzői-, a cím szerinti és a tárgyszókatalógust.

238/234


A keresés szempontja és a katalóguscédulák kiemelt adatai: A szerző neve, A mű címe, Egy tárgyszó (személynév, földrajzi hely, fogalom), A mű illusztrátora (ha magyar).

A katalóguscédulák sorrendjében érvényesülő szempontok: A szépirodalmi művek esetén alkalmazott betűrend és szabályok

érvényesek a katalóguscédulák sorrendjére is. Teljes névazonosság esetén a születési évek növekvő sorrendje

érvényesül. Ha ugyanazon szó személynevet, földrajzi helyet, a cím szavát stb. is

jelöli, sorrendjük:o Név (pl. szerző),o Tárgyszó,o A cím szava (a cím elején a névelőt nem vesszük figyelembe).

Vannak címek, fogalmak, elnevezések, amelyekben jelek, számok szerepelnek kiemelve. Ezek a betűvel leírtakat megelőzik, tehát az ábécé, az ("A" betűsök) előtt keresendők. Sorrendjük:

o Jelek (" ; x = - szór, - szer ; + stb.)o Számok (a római és az arab számok egyenértékűek)o Betűk.

Ha egy címen belül, pl. jel és szám is van, a következő betűhelyen szintén ezt a sorrendet vesszük figyelembe.

Mikor használjuk a betűrendes katalógust, milyen igényeket elégít ki? Választ kaphatunk a betűrendes katalógusból arra, hogy az általunk ismert könyv megvan-e a könyvtárban, megtudhatjuk, hogy egy adott szerzőnek mely munkái, illetve egy adott könyvnek hány kiadása található meg a könyvtár gyűjteményében.

SzakkatalógusA szakkatalógus a műveket tartalom, azaz szakok szerint csoportosítja. Készítésének alapja a könyvtári osztályozás. Az olvasó általában azt kívánja, hogy az őt érdeklő könyveket, összegyűjtve, egymás mellé sorolva találja meg, ezt biztosítja a szakkatalógus.A szakkatalógus az Egyetemes Tizedes Osztályozást használja a könyvek csoportosítására, de egyéb jelzeteket is találhatunk, ezek sokféle szempontra utalhatnak (nyelvre, földrajzra, formára stb.-re vonatkoztatva), általában a

238/235


könyvtárakban kifüggesztett feliratok vagy a könyvtárosok segítenek az eligazodásban.

Számítógépes/Internetes katalógusokA XX. század második felében a nagyobb könyvtárak szerte a világon számítógépes rendszerek segítségével tájékoztatják olvasóikat, segítik a szakirodalomban való eligazodást. Az adatbázisok a több szempontú tájékoztatás eszközei, gyakran egy adott szakterületen az egész világon megjelenő művek, cikkek adatainak sokirányú feldolgozására vállalkoznak. Az ezekben való tájékozódás gyorsabb, mint a hagyományos könyvtári tájékoztató eszközökben, ugyanakkor használatukhoz speciális ismeretekre van szükség.

Jelenleg nagyon sok, az Internet rendszerezésére irányuló tevékenység folyik. Meglehetősen nagyszabású katalógusok és indexek vannak használatban már évek óta. A Yahoo! , vagy az Alex csak két példa erre. Folyamatos kísérletek folynak a digitális dokumentumok katalogizálása terén. A két legismertebb példa erre a British Library által támogatott CATRIONA projekt, valamint az OCLC Internet források katalogizálásának programja, az InterCat.Az Internet megjelenésével a könyvtáraknak nem csak a bibliográfiai elérés, hanem a teljes szövegekhez való hozzáférés biztosítására kell törekedniük. A felhasználók eligazítása a nem helyileg tárolt információk világában fokozatosan átalakítja a katalógusról kialakult képet. A hálózati információk elterjedésével olyan eszközre van szükség, amely egyaránt tudja kezelni mind a helyi, mind pedig a hálózaton tárolt információkat, szöveget és képeket, hozzáférést biztosít adatokhoz, információkhoz és információ-tároló eszközökhöz. Összehasonlítva a hagyományos katalógust a digitális könyvtári katalógussal a következő alapvető különbségeket állapíthatjuk meg. A hagyományos katalógus elérést biztosít a helyileg tárolt anyagokhoz, amelyek elsősorban tárgyi dokumentumok. A hozzáférést lelőhelyekre mutató információ formájában biztosítja. A hagyományos katalógus önálló bibliográfiai eszköz. Ezzel szemben az új, hálózati forrásokat is számba vevő

238/236


katalógus egyaránt biztosít elérést mind a helyileg, mind pedig a máshol (valahol a hálózaton) tárolt anyagokhoz. Következésképpen nem csak az információt tartalmazó tárgyakhoz, hanem magukhoz az elektronikus információkhoz is hozzáférést biztosít. Magát az elektronikus információt szolgáltatja, és nem a lelőhelyet.

238/237


TárgyszókatalógusSzintén tartalmuk szerint a csoportosítja a könyveket. Elrendezése a lexikonéhoz hasonlít. A cédulák a fogalmak megjelölésére kiválasztott szavak sorrendjében követik egymást, betűrendben, így az azonos témájú művek egymás mögé kerülnek. A tárgyszó kiválasztása rendkívül nehéz, mert nem biztos, hogy egybeesik a könyvtáros és a felhasználó logikai rendszere, használata viszont lényegesen könnyebb, mint a szakkatalógusé. A nagyobb könyvtárak általában már nem készítenek cédulakatalógust, hanem állományuk egészét számítógépes katalógusokkal tárják fel, a szerkesztés és az eligazodás azonban nem, vagy csak részben tér el a cédulakatalógusétól.

Szakkifejezések:Katalógus, kötetkatalógus, cédulakatalógus, katalóguscédula, on-line katalógus, ISSN, ISBN, ETO-szám, tárgyszó, Cutter-szám, COM, OPAC, betűrendes katalógus, tárgyi katalógus, szakkatalógus, internetes katalógus, InterCat,tárgyszókatalógus

238/238

Documents

1sulihalo.uw.hu/infelmelet2019.docx · Web viewtémakör: informatikai alapismeretek- szoftverAz operációs rendszer és főbb feladati 1. témakör: Információs társadalomKommunikáció