Sajószentpéter város közéleti lapja

INGYENES X. ÉVFOLYAM 3. SZÁM

2017. május-június

SzentpéteriKrónika

MozaikSzentpéteriKrónika

2

2017. május-június

Hogy jobban megértsük,miért is olyan közkedvelt vá-rosunkban a majálisozás, nemkell visszamennünk a törté-nelmi gyökerekhez: egyfelőlmegszoktuk ezt a módját amunka ünneplésének, másfe-lől pedig szórakozni minden-ki szeret. Ez a rövid indoklás.Ha azonban azt vizsgáljuk,miért népszerű a majálisozásKözép-Európában, akkor bi-zony néhány dolgot meg kellemlítenünk erről a tavaszün-nepről. A majálisozás ugyanisa természet megújulásánakünnepe, és egészen a pogányhagyományokig vezethetővissza. A majális különösen azészaki népeknél terjedt el,több szimbolikus cselekménykíséretében, melyek közül ná-lunk a májusfa állítása és a má-juskosár ajándékozása ismere-tes. Magyarországon a majá-lisnak vidám táncmulatság-szerű jellege van. Ha esetleg azord időjárás miatt későbbrendezik meg, például június-ban tartják, akkor juniálisnaknevezik. Sajószentpéteren is a

hagyománynak megfelelőenünnepelték a város lakói a má-jus 1-jét. A mára már szoká-sossá vált fáklyás felvonulássalvette kezdetét a program a ma-jális előestéjén, április 30-án.A felvonulást a Gyöngyszemmazsorettcsoport és a Kazinc-barcikai Ifjúsági Fúvószene-kar előadása színesítette.A tűzkígyó, annak rendje ésmódja szerint, ismét felkú-szott a domboldalon, hogy azünnepi máglyaláng tápláléka-ként szimbolikusan is kezde-tét vegye a majálisozás. A két-napos ünnepsorozat első esté-jén már igazi fesztiválhangu-latra érkezhettek meg afelvonulók a Majális parkba.Az esti programokra újfentszép kis tömeg gyűlt össze.Nem is csoda, hiszen az X-fak-tor hatodik szériájának csen-gőhangú győztese, Opitz Bar-bara és a Sztárban sztár 2016-os nyertese, a miskolci VerébTamás voltak az est fellépői.Az idei majálisozás, lévén ta-vaszváró ünnep, jól képviseltea hagyományokat, hiszen a ta-vasz valóban váratott magára.Az érdeklődők jó része átme-neti kabátban, kissé dideregvevárta a koncerteket. Ha a kö-zönség visszajelzését vesszükalapul, igazán fergetegesre si-került az este. Aki esetleg távolállt a színpadtól, és nem láttaaz énekesnő védjegyeként is

elhíresült hurkos hajzuhata-gát, az fantasztikus énekhang-járól is könnyen megismer-hette Opitz Barbarát, ha kö-vette az X-faktor hatodik szé-riáját. A Sajó Televízió ripor-ternője a koncert végén mik-rofonvégre kapta a fiatal éne-kesnőt, aki elmondta, hogy va-lóban megváltozott az élete atehetségkutatós szereplése ó-ta. Elég nagy hírnévre tettszert, és érzi az emberek ér-deklődését, szeretetét. Ennekhála nem is tétlenkedik, nyá-ron is számos fellépést vállal.Az este másik sztárvendége,Veréb Tamás szintén próbáratette a hangfelszerelést. Erő-teljes előadásában ismert ésszeretett slágerek csendültekfel, és visszhangoztak a dom-bok ölelésében. A népszerűelőadó az este végén elmesélte,hogy a televíziós megméret-tetés számára hatalmas él-mény volt, ami mind énekes-ként, mind színészként pró-bára tette, így még édesebbvolt a győzelem. Bár a koncer-tek is kirobbanó sikert arattak,az igazi durrogtatás csak ké-sőbb jött, hiszen színes tűzi-játékkal próbálták a szervezőkelőcsalogatni a tavaszt. Akármondhatnánk is, hogy némitolódással ez sikerült, de egybiztos: a tekinteteket biztosanelbűvölte a színes fényzuha-tag.Az eseménysorozat másodiknapja a család égisze alatt telt.Délután 14 órától újra bein-dult az élet, és akik kipihentékaz este fáradalmait, újabb iz-

galmakra készülhettek. A gye-rekeket körhinta, népi játék-park, kézműves foglalkozások,arcfestés és lufihajtogató bo-hóc várta. Aki azt hinné, hogya lufihajtogatás annyiról szólcsupán, hogy valaki kiáll agyerekek elé, és fennhangonazt hajtogatja, hogy „lufi, lufi,lufi", annak ajánljuk, hogylegközelebb kövesse figyelem-mel a bohóc munkáját! A gye-rekek, akik ezt tették, biztosankellemes emlékekkel mehet-tek haza. Persze a hazamenetelmég váratott magára, hiszenmég hátravolt a májusfa-állításés a táncház is. A délután mél-tó zárásaként a családok Bóbi-ta és Bendegúz bohócműsorátkacaghatták végig, hogy aztánjókedvűen ballagjanak el ahelyszínről. Az eseményektükrében bátran elmondhat-juk, hogy ha a majális a tavasz-várás ünnepe, akkor a várako-zás ritkán olyan kellemes,mint amilyen kellemesen azokérezhették magukat, akik kilá-togattak idén a Majális parkbaés május 1-jén a KSK előttitérre.

Bájer M.

Hagyományőrző májusünnep:tavaszvárás és családi nap a Pipiskén

Ha április vége felé úgy döntünk, teszünk egy sétát aPipiske-domb lankás útjain, és az útszéli gaz helyén nagyfelületű, frissen nyírt gyeptábla fogad, melyeketkordonszalagokkal kerítenek körbe, nem kell megijed-nünk. Mindez nem azért van, mert ne adj' isten priva-tizálják a domboldalt, hanem a Városgondnokság mun-katársai megkezdték a felkészülést a majálisra.

A mazsorettek felvezetésével kígyózik a tömeg

Május 1-jén az arcfestésvolt a legnépszerűbba gyerekek körében

Opitz Barbara a 2016-osX-Faktor győztese

Veréb Tamás a Sztárbansztár 4. évadát nyerte meg

Mozaik SzentpéteriKrónika

3

X. évfolyam 3. szám

A világ szinte minden orszá-gában szentelnek egy napot azanyák, az anyaság tiszteletére.A legtöbb helyen május máso-dik vasárnapján ünneplik az a-nyákat, míg Magyarországonimmár évtizedek óta május el-ső vasárnapja az anyák napja.Az anyák előtti tisztelgés az ó-kori Görögországban Rheá-nak, az istenek anyjának (ésegyben az összes édesanyá-nak) tiszteletére tartott tavasziünnepségekre vezethető visz-sza, amelyet később többegyház is átvett. A nap újkoritörténete az 1872-ben Boston-ban megrendezett anyák napiünneppel kezdődött, majd1907-ben a philadelphiai An-

na M. Jarvis elhunyt édesany-ja emlékére az anyák napjátmájus második vasárnapjárakitűzve nemzeti és nemzetkö-zi ünneppé szerette volna nyil-váníttatni. Célját elérte, 1914.május 10-én megrendezték azelső hivatalos anyák napját.Magyarországon 1925. márci-us 8-án a Magyar Ifjúsági Vö-röskereszt rendezte az első i-lyen ünnepet, 1928-ban márminiszteri rendelet sorolta ahivatalos iskolai ünnepélyekközé az anyák napját.A Sajószentpéteri KulturálisKözpont galériájában az ün-nep alapgondolataként a Kos-suth Lajos Általános Iskolamusical csoportja elénekelteBródy János (Koncz Zsuzsaáltal sikerre vitt) mára márklasszikussá vált „Mama,kérlek" című szerzeményét.A kiállítást Alvári Dóra mű-vésztanár nyitotta meg, aki azanyaságnak mint művészetitémának a festészetben átvo-nuló történetéről ejtett né-hány szót, az ősember gyerme-két vezető anyát ábrázoló bar-langrajzától a keresztény Má-ria-ábrázolásokon a dolgozónők vagy a megtört idős asszo-nyok megjelenítésén át napja-ink személyesebb művészeté-ig. Kiemelte, hogy a szépség-nek, a nőisségnek, a teremtés-

nek az irodalom mellett a kép-zőművészetben tapasztalhat-juk leginkább érzelemgazdagkifejezését. A tárlat anyagávalkapcsolatban felhívta a figyel-münket arra, hogy milyen fel-becsülhetetlen értékkel ál-lunk szemben, hiszen napja-inkban még neves galériákbanis ritkán találkozhatunk egyhelyen ennyi nemzetközileg iselismert, Kossuth-díjas kor-társ grafikusművész alkotásá-val, mint most nálunk. Csaknéhány név ennek alátámasz-tására: Reich Károly, KassJános, Würtz Ádám, HinczGyula vagy Feledy Gyula.Mellettük Barczi Pál és MezeyIstván is jelen van személyesemléket megidéző alkotásá-val. Ezek a művek méltó mó-don tisztelegnek az anyaság, azanyák napja és egyben min-den sajószentpéteri édesanyaelőtt.A társrendező Miértünk Sajó-szentpéterért Kulturális ésSportcélú Alapítvány nevébenKalász László elárulta, hogy amegnyitót személyesen ismegtisztelő Kopcsik Lajos ra-jongásig szerette édesanyját,ezért is kért, ha tehette, mű-vész barátaitól az anyasággalkapcsolatos grafikákat, és so-kat vásárolt maga is. Majd kö-szönetet mondott neki, hogylehetővé tette ennek a felbe-csülhetetlenül gazdag anyag-nak a Sajószentpéteren törté-nő bemutatását, valamint Her-czeg Istvánnak és feleségéneka tárlat összeállításában valóközreműködésükért. Kifejez-

te reményét, hogy a mester-cukrász tulajdonában lévőfestményekből is láthatunkválogatást nemsokára itt, aszülőföldjén. Kopcsik Lajos-nak a zene mellett a képzőmű-vészethez fűződő vonzalmátsem kell különösebben meg-magyarázni, azt az egész élet-pályája, szinte minden egyescukrászartisztikai műremeke(mint képzőművészeti alko-tás) is bizonyítja. Természeteshát, hogy alkotóévei alatt többkortárs grafikussal is szorosbarátságot kötött. Legközeleb-bit talán Kass Jánossal, akinekgrafikái a cukrászmester többművének ihletői között is sze-repelnek. Ebből eredhet az e-gyik kedvenc mai hobbija is, azsibvásárok, piacok rendsze-resnek mondható látogatása,amely helyeken bizony értékesrégiségekre, akár festmények-re is bukkanhat olykor a kitar-tó látogató. A mostani tárlatbemutatta, hogy milyen sokszemszögből lehet és tudják isezek az érzékeny művészekmegközelíteni az emberi élet-nek a legnagyobb csodáját: ateremtést. Hiszen a születés ésaz alkotás is maga a teremtésfolyamata, és most a kettő egy-mást erősítve tárult szemünkelé. A születés egyszeri pilla-natát csupán az édesanyáktudják közvetlenül átélni, debízunk benne, hogy a kiállításgrafikáit megcsodálva a láto-gatók is egy lépéssel közelebbkerülhettek ehhez a csodához.

K.B.

Anyák napi tárlat a KSK galériájánEgy kiállítás margójára

A Sajószentpéteri Kulturális és Sportközpontban 2017.május 5-én (pénteken) 16 órakor az anyák napja tisz-teletére tematikus kiállítás nyílt Kopcsik Lajos mester-cukrász, a város díszpolgára magángyűjteményéből.A téma pedig mi más lehetne, mint a teremtés, a szüle-tés, az anyaság bensőséges és egyszeri pillanatainakmegjelenítése a képzőművészet eszközeivel.

Alvári Dóra művésztanárnyitotta meg a kiállítást

A Sajószentpéteri Kossuth Lajos Általános Iskola diákjairövid műsorral készültek

Az anya motívum minden képről visszaköszön

MozaikSzentpéteriKrónika

4

2017. május-június

Táncos-mesés gyereknap a család havában

A sziréna villódzott a rendőra-utók tetején, majd rengeteg ér-deklődő szeme láttára egy fo-cimezt viselő fiatal ült be ahátsó ülésre. A mezen az aláb-bi név szerepelt: Neymar Jr.Ha csak ezt a szeletet ragad-nánk ki, akkor a 2017-es városigyermeknapról akár azt is hi-hetnénk, hogy csupán egy i-gen bizarr jelenet zajlott le egyspanyol bajnoki rangadó után.Ám ha a szeletet visszahelyez-zük a tortába, hátralépünk

néhányat, és úgy szemléljükmeg teljes egészében a dolgot,akkor bizony rájövünk, hogyegy kívül habos, belül édes,igazán tartalmas valamit lát-hatunk. Egy gyereknapi ün-nepnek pedig ilyennek kelllennie. Mielőtt azonban job-ban belemennénk a nap törté-néseinek kivesézésébe, érde-mes megjegyezni, hogy a má-jus a lehető legkeretesebb hó-nap, mely már régóta a családjegyében zajlik. Míg a hónaputolsó vasárnapján a kicsikvannak a középpontban, ad-dig az első vasárnap az édes-anyák ünnepe. Tehát joggal le-hetne a májust a családok ha-vának is nevezni a kalendári-umban. Ha valaki pedig mostszót emelne a család hímkoro-nás főinek érdekében, annakelmondjuk, hogy bár hivatalo-san június harmadik vasár-napján ünneplik - vagy inkábbcsak ünnepelgetik - az apáknapját, vannak, akik ezt az ese-ményt is májusban ülik, még-hozzá 19-én, Ivó neve napján.Mindenesetre, ha a felvonulórendőrautók motorhangjamég nem is tüzelte fel az apu-kák érdeklődését, azért őketsem kellett félteni, hiszen szá-mos program akadt, amik kö-zül valamelyiken biztosanmegtalálták ők is a számítá-sukat.A május 28-i programok cifrasorozata a művelődési köz-pont előtti téren vette kezdetétdélután 15 órától. Arról, hogyvalóban színes legyen az ese-mény, az aszfaltrajzversenyeninduló kreatív flaszterpicas-sok gondoskodtak. Számosmesefigura és egyéb tarka kre-atúra öltött formát a krétacsí-

kok nyomán. Lovaglásra, sőt,sétakocsikázásra is lehetősé-gük nyílt a gyerekeknek, akipedig elmúlt 12 éves, az a go-kartpályán mutathatta meg,hogy az ifjabb generáció semcsak a konzolok és számítógé-pek autósjátékaiban képesmegállni a helyét. Mint min-den valamirevaló rendezvé-nyen, itt is a jókedvé volt a fő-szerep, hiszen a kacagásról agólyalábasok vidám műsoragondoskodott. Nemcsak zsi-ráfnyaknyi végtagokon lépke-dő előadón, de a tréfás kikiál-tón és még egy bolond me-nyecskén is kacaghattak a szü-lők és a gyerekek. Mindeköz-ben izgalmas népi játékok vár-ták a kíváncsi lurkókat a népijátékparkban, és a számítógépelőtti idők szórakoztató éskészségfejlesztő foglalatossá-gai is megelevenedtek, hála akézműves játszóháznak. Az iskiderült, hogy a lufihajtogatóbohóc nemcsak kígyót tud re-mekül fabrikálni a léggöm-bökből, de számos más mulat-tató trükköt is ismer. A vállal-kozó szellemű gyerekek és asminklemosóval bőven felsze-relt szülők kedvence most is azarcfestés volt.Ha bemegyünk egy iskolába,és a fiúkat megkérdezzük, mikszeretnének lenni felnőttko-rukban, valószínűleg gyakranhalljuk majd a „rendőr" vá-laszt. Nem csoda tehát, hogy arendőrségi bemutató is szá-mos gyermeket vonzott. Havalamelyik lurkó pedig in-kább csak az önfeledt zsibon-gást részesíti előnyben, az bol-dog percekre lelhetett az ug-rálóvárban vagy az óriáscsúsz-dán. A testmozgás másik kivá-ló módja a táncolás, amelyneka délután kezdődő táncház ke-retein belül hódolhattak ki-csik és nagyobbak. A délutánutolsó programjaként nagymegtiszteltetésben lehetett ré-szünk, hiszen Paprika Jancsivendégszerepelt nálunk, aki

serpenyős, ördögverős gegjei-vel több előadást tudhat már aháta mögött, mint az OroszNemzeti Balettintézet összesvalaha volt táncosa együttvé-ve. A vidám bábjáték a régiidők vásári hangulatát idézte,így végül meséből sem volt hi-ány a gyermeknapon. Aki pe-dig úgy döntött, hogy minde-zek ellenére a cikk elején emlí-tett képzeletbeli tortából mé-giscsak a szelet érdekli csu-pán, nos, az reméljük, elláto-gathatott valamelyik cukrász-dába a programok végeztével!

Bájer M.

„Mert mi a gyerek viszonya a világhoz? Meg akarja is-merni, és meg akarja hódítani, és ebben segít többek kö-zött a mese is." Legalábbis ezt írta Csukás István, hazánkegyik legnagyobb meseírója, és így gondolhatták a sajó-szentpéteri kulturális központ munkatársai is, akik iga-zán mesés programokkal várták az idei gyereknapon acsaládokat.

Az elmaradhatatlanaszfaltrajzverseny

Az idei gyermeknaplegnagyobb attrakciója

a gokartozás volt

Ügyes kis légtornászokpróbálják a buborékokat

földre kényszeríteni

Az aszfaltrajzversenyeredményhirdetésének

pillanatai

Aktuális SzentpéteriKrónika

5

X. évfolyam 3. szám

A fenti néhány sor akár kitalálttörténet is lehetne, mégis magaa valóság: egyik szereplője aSajószentpéteri Mentőállomásállomásvezetője, a másik pedige sorok írója.Életeket, szervezett formában,130 éve mentenek Magyaror-szágon, ugyanis 1887. május10-én alakult meg Budapestenaz Önkéntes Mentőegyesület.A civil egyesületek által végzettmentés az Országos Mentőszol-gálat 1948. május 10-i létreho-zásával állami feladattá vált.Ezt a napot a Szolgálat születés-napjává, egyben a Mentőknapjává nyilvánították.Sajószentpéteren évek óta ha-gyomány, hogy ilyenkor a men-tőállomás nyílt napot tart, és azállomány vendégül látja a városóvodásait, iskolásait. AhogyanAntal Tamás állomásvezető –aki a Kazincbarcika RégióMentő Alapítvány elnöke is –fogalmazott, ezen a tavaszi na-pon ők is magot vetnek, hiszenemlékszik rá: saját maga isilyen idős korában határozta el,hogy ezt a hivatást választja.

Ezért is vállal munkatársaivalszívesen, akár társadalmi mun-kában is oktatásokat, bemuta-tókat. Ma az állomás ugyannem küzd munkaerő-gondok-kal, de talán egy napon majdezekből a fiatalokból kerül ki aző utánpótlásuk is. (Úgy hiszi,hogy annál azért sokkal hama-rabb rendeződik a mentők er-kölcsi és anyagi elismerése.) Hamégse lenne így, az biztos, hogyakikkel itt megismertetik azéletmentés, az újraélesztés sza-bályait, azok számára felnőtt-korukban nem lesz olyan misz-tikus, félelmetes dolog segíteniegy tragédia bekövetkeztekor.Ma még többen félünk elsőse-gélyt nyújtani, de bízik benne,hogy a hasonló kezdeménye-zésekkel majd ezek a görcseinkis oldódnak. Ezért is örül, hogyszinte minden intézmény elfo-gadta az invitálásukat, és a cso-portok egymást váltva szintefolyamatosan benépesítették azállomás területét. Ők ezt azérdeklődést érdekes, interaktívprogramokkal igyekeztek meg-hálálni, a máskor néptelen he-

lyet forgószínpaddá varázsol-ták: a sajátjuk mellett a kazinc-barcikai és az izsófalvai mentő-állomás gépkocsijánál is kipró-bálhatták a gyerekek a beteg-rögzítés, a szállítás mesterfogá-sait. A garázsban bábukon gya-korolhatták az újjáélesztést, ésmég a legkisebbek is összeszed-ték a bátorságukat (és mindenerejüket), hogy pumpálják agumibábu mellkasát. A bátrab-bak – sokan voltak ilyenek –vérnyomás- és vércukorméré-sen is részt vehettek. Az elsőse-gélytesztet a csoportok várako-záson felül sikeresen kitöltöt-ték, így jutalmul nem marad-hatott el néhány apró ajándéksem. Persze elhangozhatott egykis hangos rádióüzenet vagy ép-pen egy-egy ilyenkor megbo-csájtható szirénapróba is. Haddlegyen majdnem igazi az illú-zió. Természetesen ez a rendez-vény sem gátolta volna meg azállományt abban, hogy egy eset-leges riasztás után egy percenbelül mentésre készen el nehagyják az állomás területét.(Éjszaka ez két perc lehet.) Mertakár esik, akár fúj, ez a gyorsa-ság a munkájuk egyik alapköve-telménye, a másik a szaksze-rűség.A nap jelentőségét alátámasz-totta a B.-A.-Z. Megyei Mentő-szolgálat műszakvezetőjénekszemélyes jelenléte, valamint azis, hogy itt láthattuk a megyeegyetlen, ám minden igényt ki-elégítő színvonalú, korszerűeszközökkel felszerelt gyer-mekmentő gépkocsiját, amelyreggel nyolc és este nyolc óraközött ment 0-18 éveseket egymentőorvossal és egy gépkocsi-vezető-mentőápolóval. Dr.Bodnár Dóra kiemelte, hogy agépjárműben az életmentéshezszükséges eszközökön túl cse-csemőszállító kosár, speciáliségési kötszerek és eszközök isrendelkezésre állnak, hiszengyerekeknél sajnos viszonylaggyakori az ilyen sérülés.Velünk együtt ők is remélik,

hogy a közeledő vakáció hetei-ben sem emelkedik majd megsem a gyermekmentő-, sem amentőgépkocsi napi riasztásai-nak száma. Ebben az időszak-ban több gyerek közlekedik azutakon, sokszor a játéktól fel-szabadultabb állapotban, a-melyben a figyelem csökken-het. A forró napokban a reakci-óink is kiszámíthatatlanabbak.Vagy sokan ugorhatnak befelhevülten a vízbe, akár mélybányatavakba is, akkor is, hanem tudnak jól úszni. Éssorolhatnánk még tovább is aveszélyforrásokat. Ezért a men-tősök is arra kérik a szülőket, ajárművel közlekedőket, hogyha lehet, a nyári iskolai és óvo-dai szünet alatt még fokozottab-ban figyeljenek a gyerekekre.Mert mindenkit hazavárnak.És egy kisgyerek tragédiája méga sokat tapasztalt mentősök szá-mára is egy életen át hordozott,feldolgozhatatlan trauma ma-rad.

Kiss B.

CímlapsztoriA betegellátás frontvonalának leendő harcosai

Karácsony második napja van, a nyugalom ideje. Mégisváratlanul bekövetkezik a baj. Kétségbeesett telefonálásután néhány perccel mentőautó áll meg a ház előtt.Újabb néhány perc múlva a gépkocsivezető szirénát ésmegkülönböztető jelzést kapcsol, autók között szlalo-mozva robog a kórház felé, miközben a mentőtiszt kér-dez, nyugtat, tanácsot ad, rádión jelent, pléddel takar, se-gíteni próbál. Mert nekik a karácsony is munkanap, éle-tet menteni ünnepnapokon is kell.

Nem lehet elég korán kezdeniaz újraélesztés fortélyainak

elsajátítását

Nagy volt a tolongás megyénk egyetlen gyermekmentője körül

Vércukor-mérés, de előtteegy aprócska tűszúrás

Szentpéteri csillagokSzentpéteriKrónika

6

2017. május-június

Szentpéteri csillagok

Sorozatunkban a városunkhoz kötődő, hivatásukbankimagasló teljesítményt nyújtó embereket mutatunk be,akik példaként szolgálhatnak számunkra. A micsillagaink: ragyogjanak bármilyen magasan, fényükbőlránk is vetül néhány sugár. Ők vallanak emlékeikről,pályájukról, sikereikről. Életükről.

Sándorral, akkori intelmévelegyütt: „Tanuljatok, tanulja-tok, mert az élet elmegy mel-lettetek, és ti lemaradtok.Meglátjátok, eljön az idő,hogy takarítónők is csak érett-ségivel lehettek!". Akkor mégfaluhelyen az érettségivel csá-szár lehettél.- A kötet kalauzolásávalmenjünk végig a pályád ál-lomásain, kezdjük Sajó-szentpéteren az emlékezést!Már akkor és itt kezdett meg-mutatkozni a sokoldalúsá-god.- Szépen rajzoltam, festettem,órán általában az én fogalma-zásaimat olvastatták fel, zon-gorázni tanultam, Miskolconzeneiskolai koncertig is elju-tottam. Volt időszak, amikorkarmesternek készültem, elsőszínházi élményem a Pillan-gókisasszony volt a MiskolciNemzeti Színházban. Ötéveslehettem, és egy életre megfer-tőződtem. Később a színészetután vágyakoztam, egy újság-hirdetés révén mégis a balett-intézetben kötöttem ki.- Az első – és talán legna-gyobb - lépés az úton az Álla-mi Balett Intézet, ahol az öt-fordulós vizsgán 1200 gyerekközül (1963. június 4.) hu-szonnyolcad magaddal sike-resen túljutva a nyolcadikosztályt kezdhetted.- Kemény kilenc év volt, egésznapos elfoglaltsággal, hatna-pos munkahéttel, feszes napi-rend szerint éltem. Egy-egybalettóra után két kilót is lefo-gyott az ember fia. Tulajdon-képpen feláldoztam gyermek-korom egy részét és a fiatalsá-gomat. Másodévtől már gye-rekszerepekbe befogtak, elsőszínpadra lépésem minden ba-lett alapjában, a Diótörőbentörtént, Egér szerepében.A társaimnál idősebb lévén azOperaházban és az Erkel Szín-házban több szerepet kaptam,ezekkel kerestem egy kispénzt, sőt, még első külföldi

utamra, Libanonba is eljutot-tam a Seregi László rendezteSpartacussal.- Közben (és később még né-hányszor) a szerencse is mel-léd szegődik.- Egyetlen szelvénnyel, állan-dó számokkal egy évig lottóz-tam, amikor 1971. X. 15-énnégyes találatot értem el, amiakkor 110 ezer forintot fizetett(nem sokkal később elsőfizetésem 1.600 forint lett).- Az életed másik nyeremé-nyét is megütötted nemsoká-ra.- 1972. május 2-án Miskolc-Budapest között vonatozvamegismerkedtem a pécsi szü-letésű Mészáros Ágival, akivel1974. augusztus 18-án össze-házasodtunk. Óvónő felesé-gem megajándékozott két szépgyerekkel, 1975-ben a családihagyományt fodrászkéntöröklő Évával és 1979-ben akésőbb programozó-matema-tikussá lett Ádámmal, ők pe-dig egy-egy fiú unokával.- Kilenc év tanulás után kez-dődött a színpadi hullámva-sút: a Fővárosi Operettszín-házban (1972-74), majd há-rom év Békéscsabán és Pé-csett is.- Az operaházi koncertvizsgá-ra (1972.06.19.) az osztályunk-ból már csupán heten jutot-tunk el. Hacsaturjan „Gajane"című operájában a híres Kard-tánc szólistája voltam, amiután megkaptam a táncmű-vész diplomát. Színész akar-tam lenni, hát a Fővárosi Ope-rettszínházhoz szerződtem -táncosnak. Kerestem a helye-met, közben többször is je-lentkeztem a színművészetire,de a második rostán mindigkiestem. Ma már jól tudom,igazuk volt a tanáraimnak, énsem vettem volna fel maga-mat, nem voltam olyan tehet-séges. De nem sajnálom, ak-kor másképp alakult volna azéletem, nem jutottam volnaannyi helyre el, mint a tánc ré-

Kisgergely József sokoldalúember, a szórakoztatás poli-hisztora: balett-táncos, revü-táncos, énekes, operettszínész,segédrendező, koreográfus,bábszínházi ügyelő, újságíró,kritikus, író, korrektor, nyelv-őr.2017. június 10-én a Sajó-szentpéteri Lévay József Váro-si Könyvtárban a Sajószentpé-teri Irodalmi Kör vendégevolt az ünnepi könyvhét alkal-mából rendezett író-olvasó ta-lálkozón. Ahol a „Győzelemreszülettem - Színpadi hullám-vasút" címmel nemrégibenmegjelent életrajzi kötete se-gítségével mutatkozott be újraszülővárosának. Az ott el-hangzott beszélgetést osztommeg röviden a Krónika tisz-telt olvasóival.

- Mivel sok területen tevé-kenykedtél életed során,jobb tisztázni az elején, hogyte valójában minek tartodönmagadat.

- A fenti felsorolásból mind-egyiknek egy kicsit. Mindig isaz éltetett, ha több mindentcsináltam egy időben, nyüzs-gés volt körülöttem.- Városunk szülötte vagy,azonban ma már kevesen is-merhetnek. Mit tudhatunkmeg rólad?- 1949. október 8-án születtemSajószentpéteren, két nővé-rem, Joli és Kata után, Gyurielőtt harmadik gyermekként.Apám, a hegedűvel is jó barát-ságban lévő férfifodrász, Kis-gergely József, anyám, a buda-pesti illetőségű és színésznő-néptáncos álmokat is dédelge-tő Tóth Jolán, aki ápolónő,majd fodrász, később a helyiIdősek Napközi Otthona veze-tője is volt. Nem voltunk jó-módú család, de szüleinkmindnyájunkat művelt em-berré válásra sarkalltak.- Mi jut eszedbe elsőként, hameghallod Sajószentpéternevét?- A szülőhely pecsétként bele-ég az ember életrajzába. Ésvagy szégyelled, vagy mint énis, örülsz neki és büszke vagyrá. Nekem mindig is egy szenthely volt, mai napig egy elte-metett álmot keresek benne.Lélekben megmaradtam vidé-kinek, ahol nincs stressz, csakbéke, ezért az emberek arca ismás, mint egy nagyvárosban.Köszönöm, hogy itt születhet-tem.- Szülővárosoddal kapcsolat-ban mi a legkedvesebb emlé-ked, amire gondolva a mainapig melegség tölt el?- Gyermekkorom minden pil-lanata ilyen, benne a jó és rossztanuló társaimmal , osz-tályfőnökömmel, Gyöngyösi-né Márta nénivel vagy Markó

A táncművész-újságíró: Kisgergely József

A sajószentpéteri könyvtár-ban a június 10-ei

író-olvasó találkozón

Szentpéteri csillagok SzentpéteriKrónika

7

X. évfolyam 3. szám

vén. Játszottam ugyan kisebbszerepeket, az áttörés mégsemjött el, de így is sokat tanultamezekből az évekből.- A vargabetű után követke-zett a – másoknak parkolópá-lya, számodra nagy lehetőség– Állami Bábszínház (1980-95) és közben a Maxim Vari-eté (1980-92).- Én mindenkinek olyan kol-lektívát és légkört kívánok,mint amilyen ott volt. Nagyonösszetett feladatot kaptam,hasznosnak éreztem magam,megbecsültek. Azt hittem, on-nan megyek nyugdíjba. A tán-cot abba akartam hagyni, dejól tettem, hogy folytattam.A Maximba hirdetés útján ke-restek táncosokat, elkísértemegyik ismerősömet, őt elutasí-tották, engem 12 évre felvet-tek négy tehetséges táncossalegyütt. Egyre jobban megis-mertem ezt a fordított, sajátosszabályok szerint működő vi-lágot, a revüt, lubickoltam asikerben. Az ország négy leg-jobban fizetett férfitáncosaközé tartoztam. Később szó-lista lettem, és a „Grazy Caba-ret" című műsorral együtt na-ponta négy teltházas fellépé-sem is volt, összesen mintegy13 600. Nem voltam már túl fi-atal, csak elnyűhetetlen, bír-tam a terhelést. Erről a felaj-zott éjszakai világról születettmeg 1989-ben (elsőként a té-mában) az „Éjjeli pillangókközött – Bárban az igazság" cí-mű könyvem, mivel én belül-ről jól ismertem, gyűjtöttem atörténeteket, és már újságíró-ként is jelentek meg kritiká-im, színházi tudósításaim.Nagy siker volt, egy lakást istudtam a honoráriumából vá-sárolni.- És jött a fergeteges siker aFővárosi Operettszínházban(1991-95,) az „Őrült nők ket-rece"című musical.- A tánckarba magam jelent-keztem, de a Maximbeli sike-reim is jó ajánlólevélnek bizo-

nyultak, így rám bízták a vice-primadonna, Chantal szóló-énekes-táncos szerepét is.Négy felejthetetlen év 215 elő-adása hatalmas sikert hozott,nagyon élveztem.- A ráadás: az Operettvilágegyüttessel bejártad az or-szág kisebb-nagyobb telepü-léseit és Németországtól Ja-pánig a világ színpadait.- A Csárdáskirálynővel sok fel-lépési lehetőséget remélvehozta létre az első magántár-sulatot a Zsadon Andrea–Szolnoki Tibor operettszí-nész házaspár. A tánckarba ke-restek énekelni is tudó embe-reket, és én megtiszteltetésnekvettem, hogy1993-ban a fiata-lok közé beválogattak. Az öt-venedik születésnapomat is aszínpadon töltöttem, utánaegy félreértés miatt (amit mamár elrendeltetésnek gondo-lok) 1999-ben befejeztem aszínpadi életemet.- Mivel foglalkozol mostaná-ban, és milyen megvalósí-tandó tervek vannak még atarsolyodban?- Jelenleg már csak a Napi Ásznevű újság korrektori felada-tait látom el. Szívügyem a ma-gyar nyelv, tagja vagyok azAnyanyelvápolók Szövetségé-nek. Ki ne alkalmazna olyanbolondot, aki szinte ingyen isdolgozna, még hétvégén is?Készülök kötetbe rendezni aszínész anekdotáim gyűjtemé-nyét, ez talán az eddigieknél isszemélyesebb hangvételű lesz,valamilyen módon a legtöbb-nek a részese lehettem.-Mi jelenti neked pályafutá-sod legnagyobb sikerét?- Természetesen az „Őrült nőkketrece", de ha az életem leg-nagyobb sikerét kérdeznéd,arra a válaszom: a két gyerme-kem.- Azt írod, hogy az álmaidértfeláldoztad gyermekkorodat,mégsem színészként telje-sedtél ki. Később kárpótolt asors mindezért?

- Nem véletlenül hullottak kimellőlem a növendékek, aztvégigcsinálni gyerekként isfelnőtt fej és hozzáállás kellett.De megérte, mert mindig aztcsinálhattam, amit szeretek,mindent ugyanígy tennék, haújra kellene kezdenem.- A sok munka nem hatott ká-rosan a családi életedre, nemáldoztad fel az „apakorodat"is?- A lányom még Békéscsabánnem érezte ezt meg, a fiam éle-tében már nagyon sok min-denből kimaradtam: éjjel aMaxim, nappal a bábszínházmellett újság- és könyvírás.- Volt valaha botlásod, olyanesemény az életedben, amitnem győztesként éltél meg?- Elesni a színpadon, no, az ré-mes. Egyszer majdnem átél-tem, de akkor is, mint más ki-sebb botlásaimnál, megfelelő-en tudtam korrigálni. Vesztes-ként csak a kihagyott lehető-ségeimet éltem meg, de abbólsem volt sok, hála Istennek.- Az éjszakában sokáig dol-goztál, összetalálkoztál ott abűnnel is?- Ezt még senki nem kérdeztemeg tőlem, most szembesülökvele. Láttam dolgokat, de en-gem szerencsére a bűn szele iselkerült. Azt hiszem, hogy anyolcvanas években még nemvolt ennyire beszennyezve az acsillogó világ.- Életed során kapcsolatbakerültél számos ismert mű-

vésszel. Ki volt rád a legna-gyobb hatással?- Mindenképpen Vámos Lász-lót emelem ki, aki megrendez-te Szegeden az Ember tragé-diáját, ami nekem tizenhat é-ves koromtól a bibliám. Hatal-mas megtiszteltetés volt Gen-csy Sári barátsága, akinek éle-téről „Az ország kedvencevolt" címmel könyvet is írtam.- Te vagy a mindig győzteskisember, sokan már rég ott-hagyták volna helyedben aszínpad környékét is.- Nem voltam egy kirobbanótehetség, nálam nagyobb ne-veket sodort el saját hiúságuk.Jöhetett bármilyen váltás, énmégis túl tudtam élni min-denkit.- A fiatal generációról nincsvalami jó véleményed, akönyved mégis üzenet nekik.De mit üzensz a helyüket ke-reső sajószentpéteri fiatalok-nak?- Sajnálom is a fiatalokat, hi-szen bedarálja őket a világ,sokszorosát kell elsajátítani-uk, mint annak idején ne-künk. Ugyanakkor ezzel fel ismentem őket az alól, hogynincs jövőképük. Hogy nem isakarnak, az is a mi bűnünk.Üzenem nekik: álmodják megmagukat valaminek, és előbb-utóbb bejön. Ha komolyangondolják és szívből csinálják.- Köszönöm a beszélgetést.

Kiss Barnabás

A Rigoletto című Verdi-opera első felvonását nyitómenüettben gyakran voltak partnerek Szenes Erzsikével

növendék korukban (fotó: Mezey)

NekrológSzentpéteriKrónika

8

2017. május-június

A szó valódi értelmében tanító voltNekrológ: Sáfrány Lajosné született Szalóczi Katalin

Egy ember életét nem lehet párleírt gondolattal „összefoglalni".Emléket állítani és emlékeztetnirá, talán igen. A búcsú, a végsőelköszönés perceiben az emléke-zés, a tiszteletadás szándéka jele-nik meg a búcsúzók lelkében. Abúcsú, az emlékezés önmagunk-nak, az itt maradóknak szólóüzenet. Megpróbáljuk összegez-ni, nevesíteni – mintegy útrava-lónak, s egyben tanulságként –,hogy mit is jelentett és jelent ne-künk Sáfrány Kati néni, mitveszítettünk távozásával, mi az,amit mindannyian megőrzünk,továbbviszünk tanításából. Miaz, amiért szerettük és tiszteltükőt, amire mindig emlékezni fo-gunk.Kati néni 1923. szeptember 8-ánVizsolyban, egy vasutas családnyolcadik gyermekeként láttameg a napvilágot. Az elemi isko-láit Szarvaskőn és Egerben vé-gezte, az egri AngolkisasszonyokTanítóképzőjében 1942-ben ki-váló eredménnyel kapta meg atanítói oklevelet. 1953-ban mentférjhez Sáfrány Lajoshoz. Házas-ságukból 2 lányuk, Piroska és

Katalin született.Tanítói munkáját a Fövényeshá-ton egy tanyasi, osztatlan általá-nos iskolában kezdte, majd Ká-lózra, utána Sajószentpéterre ke-rült. Először a római katolikusiskolában, ennek államosításaután az állami iskolában tanítot-ta az alsó tagozatos tanulókat.Az '50-es évek elején egy évig aMiskolci Járási Tanács OktatásiOsztályán dolgozott. 1952-benMályiba került tanítani, majd1953-tól ismét Sajószentpéterre,abba az általános iskolába, ahol1979-ben történő nyugdíjazásáigdolgozott. A nyugdíj mellettlehetősége nyílt egészen 1995-ignapközis nevelőként dolgozni,valamint a kisegítő osztálybajáró gyerekekkel foglalkozni. Ta-nítói munkáját a következetes-ség, a gyermekek érdekeinek fel-tétlen szem előtt tartása jelle-mezte. Minden tanulót igyeke-zett alaposan megismerni, és aképességeihez igazodó fejlesztéstkeresni számukra. Szívesen ésnagy szertettel foglalkozott ahátrányos helyzetű gyerekekkel.Bár szigorúan betartatta az isko-

lai szabályokat és követelménye-ket, hálával fordultak felé tanít-ványai és családjaik, akiket az is-kolán kívül is igyekezett segíte-ni. Több éven át vezetett felzár-kóztató osztályokat, amelyekkelszép eredményeket ért el. Nem-csak tudást, de emberi tartást éspozitív értékeket is közvetített.Kollégái szerették és tiszteltékőszintesége, egyenessége, segítő-készsége miatt. A gyerekek taní-tása mellett sok fiatal pályakez-dőt segített, támogatott a nehézkörülmények között végzettmunkában. Régi tanítványai éskollégái emlékeznek vékony, tö-rékeny, de ugyanakkor tekin-télyt sugárzó alakjára, lelkesmunkájára.Aktív résztvevője volt minden jócélt szolgáló megmozdulásnak,és a 2. Számú Általános Iskolaarculatának alakításában is fon-tos szerepet vállalt.1988-ban elhunyt a férje, aztkövetően egyedül élt továbbra issajószentpéteri családi házuk-

ban, amit (a kerttel együtt) pél-dás rendben tartott.2009-ben magas vérnyomása mi-atti agyi történés okán kerültkórházba. Ez a súlyos betegségsem törte meg. Minden erejétösszeszedve fokozatosan sikerültfelépülnie, de egyedül, segítségnélkül már nem élhetett Sajó-szentpéteren. Lányai gondosko-dására szorult, s szerettei köré-ben élt boldogságban egészen2017 márciusáig, amikor kórház-ba került, ahol csendben elaludt.Munkásságát több kitüntetésselis elismerték: megkapta a Peda-gógus Szolgálati Emlékérmet, azEötvös József-emlékérmet, 2005-ben pedig Sajószentpéter VárosElismerő Plakettjét is.A szakmai elismerések mellettazonban a régi tanítványok éskollégák élete végéig tartó szere-tete volt számára a legnagyobbelismerés, amit egy pedagóguscsak kaphat.

Román PéternéAz egykori 2. Sz. Általános Iskola

(a fotó Szűcs Tamás archívumából való)

Kati néni kezében egy emléklappal,melyet a 90. születésnapján vett át

Március vége felé hallottam a hírt, hogy meghalt SáfrányKati néni. Személyesen nem ismertem, de sokathallottam róla, volt tanítványaitól, kollégáitól. Voltak,akik szigorúnak, mások kedvesnek és segítőkésznektartották, de egy dologban megegyeztek: az emberségetés a szépírást ő tanította meg nekik. Most engem ért amegtisztelés, hogy elbúcsúzzam tőle.

Mozaik SzentpéteriKrónika

9

Német versek ünnepe

A rendezvény olyan jól sike-rült, hogy szinte törvényszerűvolt a folytatás. Az idei évbenmásodik alkalommal megren-dezett Német versek ünnepéremég többen jelentkeztek, minttavaly. Több mint 30 lelkesszavaló és felkészítő tanáraiknépesítették be május 19-én arendezvénynek helyet adóLévay József Városi Könyvtá-rat. A rendezvényhez kapcso-lódott egy képzőművészeti kiá-llítás is, amelynek keretében agyerekek által elmondott ver-sekhez készítettek illusztrá-ciókat. A kiállításra Sajószent-péter és Ózd általános iskolásaiküldték el alkotásaikat, ame-lyek a legkülönbözőbb techni-kákkal készültek. Csáki Ká-rolyné, a nemzetiségi önkor-mányzat elnöke köszöntötte amegjelenteket, és örömét fejez-te ki, hogy milyen sokan elfo-gadták a meghívást mind aversünnepre, mind a képző-művészeti kiállításra. A ren-dezvényt a Freedance-2008tánccsoport nemzetiségi táncanyitotta meg. Majd következ-tek a szavalók, akik Ózdról,Miskolcról, Kazincbarcikáról,Sárospatakról, Sátoraljaúj-helyből, Hercegkútról és ter-mészetesen Sajószentpéterrőlérkeztek. A tanulók német köl-

tők verseit mutatták be németnyelven, de hogy a hallgatóságis élvezni tudja a verseket,magyar fordításban is előadtákőket.Közönség elé kiállni, a közön-ségnek beszélni nem könnyűfeladat még akkor sem, ha azt averset, prózát már az osztály-teremben sokszor elmondtuk.Sokunknak nehézséget okoz aszereplés még anyanyelvün-kön is, nem még akkor, hamindezt idegen nyelven kellelmondani. S talán éppen ezértlesz népszerű rendezvény aNémet versek ünnepe, amelylehetőséget biztosít sok-sokgyereknek a szereplésre idegennyelven, németül. A szereplőkegymást biztatva mondják elverseiket, és talán az előzőversmondó szereplése is ösz-tönzőleg hat: én is meg tudomcsinálni, én is el tudom mon-dani. A versmondókat nem ér-tékeli zsűri, talán ezért is tud-ják bátrabban, fesztelenül el-mondani azokat. Ugyanakkorminden fellépő nyertes, hiszena memoriterek, a dalok, a ver-sek megtanulása és előadása azelső fontos lépés az idegennyelvi kommunikáció elsajátí-tásában.

Románné

A Sajószentpéteri Német Nemzetiségi Önkormányzatújabb sikeres hagyományt indított útjára a tavalyi esz-tendőben. Felhívással fordult a térség általános és kö-zépiskoláiban németül tanuló ifjúságához, hogy vá-lasszanak egy német költőt, és versét adják elő németülés magyarul is.

X. évfolyam 3. szám

Diósgyőrben jártaka tehetséggondozó

programban részt vevősajószentpéteri diákok

A Sajószentpéteri Kulturális ésSportközpont, Városi Könyv-tár által elnyert „A köznevelésiés a kulturális intézmények-ben működő tehetséggondozóprogramok támogatása” című,NTP-KKI-16-0290 kódszámúpályázat keretében 30 felső ta-gozatos sajószentpéteri diákvett részt 2017. május 30-ánazon a kiránduláson, amely so-rán meglátogatták a DiósgyőriPapírgyárat és a diósgyőri vá-rat. A tanulók 2017. februárelejétől június 30-áig 3 cso-

portban (kézműves, képzőmű-vészeti, néptánc), szakköri for-mában ismerkednek meg azadott tevékenység fortélyaival.A kirándulás folyamán a részt-vevők megismerhették aDiósgyőri Papírgyár tevékeny-ségét, sőt, az üzemi múzeum-ban papírt is meríthettek.A diósgyőri várban pedig tár-latvezetés során ismerkedhet-tek meg a közelmúltban hely-reállított látványosság történe-tével.

KözéletSzentpéteriKrónika

10

rkérdésk

Török Lajos

- Dusnokon élek, ezért inkábba fontosabb eseményekre láto-gatok be a városba. Ezek a vá-rosnap, a bányásznap és azidősek napja, amelyekre min-dig beautózok a peremke-rületből. Idesorolnám még amajálist a hegyen, de néha el-jutok a művelődési házba is.Vonzanak a programok, és sze-retek ismerősökkel, egykorimunkatársakkal találkozni, deelmondanám, hogy az elmúltévekben eléggé elkényeztettekbennünket a neves előadók le-szervezésével. Ha lehetne öt-letem, néhány kedvencemetszívesen látnám a városban,mint például Pál Dénest vagy

Nótár Maryt, mert talán őkmég megfizethetők a szentpé-teri büdzséből.

MogyoróDominikné

- Csak ritkán veszek részt vá-rosi rendezvényeken, ezértnem is nagyon követem ahelyi programokat. Szerintemismert előadók, zenekarokgyakoribb ideszervezésévellehetne javítani a látogatottsá-gon. Színészek, előadók láto-gatása biztosan felkeltené azérdeklődésemet, míg a fiata-labbak, a gyerekek más prog-ramokra kíváncsiak. El tud-nám képzelni a környékbeli,az egri és miskolci színházak

előadásait is Sajószentpéteren.

Magyar Tünde

- Hat éve Nyomárról költöz-tünk a városba, és csak ritkánvettünk részt közösségi prog-ramokon, rendezvényeken.Tízéves gyermekünk Kazinc-barcikára jár iskolába, a négy-éves pedig Sajószentpéterenóvodás. A két intézménybenszervezett műsorokon résztveszünk. Családostól szok-tunk kimozdulni otthonról,de ha helyben több gyermek-műsor lenne, azokra elmen-nénk. Gondolok itt bábszín-házra, Halász Judit előadóiestjére vagy hasonló progra-mokra.

Andó Attila

- Tíz éve a családom jobb meg-élhetése miatt Németország-ban dolgozok a húsos szakmá-ban, de amikor itthon vagyok,részt veszek néhány rendezvé-nyen. Általános iskolás ke-resztlányom tagja a néptánc-csoportnak, de otthonosanmozog a társastáncokban is,örömmel nézem a fellépéseit.Nyáron kedvelem a szabadtérikoncerteket, de a téli időszakmintha csendesebb lenne.A hideg napokon több előadóiestet lehetne szervezni, dehasznosak lennének a fitness-programok vagy más egész-ségmegőrző rendezvények is.

Milyen programokat látna szívesena művelődési ház

kínálatában?

2017. május-június

Közélet SzentpéteriKrónika

11

Tündik Gabriella

- Hároméves kislányommalminden helyi gyerekprogra-mon részt veszek, ezek másszülőknél is népszerűek.Emellett szívesen látnék a maikor stílusát képviselő zenésze-ket, akár a Majka-Curtis elő-adópárost is el tudnám képzel-ni, ha nevet is mondhatok.Nem állnak tőlem távol aklasszikusok sem, úgy a köny-nyű-, mint a komolyzenében,mert egy kis változatosságothoznak a mindennapokba.A szabadtéri műsorok pedigmindig sok embert vonzanak,jó közösségalkotó események.

Háda Dániel- A közelmúltban költöztünkvissza Miskolcról Sajószent-péterre másfél éves gyerme-künkkel, aki szereti a gyer-mekdalokat és a dallamos ze-nét. Párommal minden kultu-rális programra vevők va-gyunk, de a gyereket örömmelelvinnénk egy Alma vagyApacuka koncertre. Talán ját-szóházat is lehetne esetenkéntszervezni, de el tudnék képzel-ni gyerektúrákat is, ahol a csa-ládok kicsit közelebbről meg-ismernék egymást. Utóbbibaesetleg kerékpártúra is bele-

férne. A színházi és zeneiprogramok mellé el tudnékképzelni autós találkozókat,legyenek azok típus szerintiekvagy oldtimerek, mert azokminden korosztályt érdekel-nének.

Kis Józsefné

- Életem fontos része a kultúraés a hagyományok őrzése,ezért is vagyok tagja a Sajó-gyöngye Népdalkörnek. Saj-nos pár hónapja egészségi álla-

potom miatt nem tudok résztvenni a közös munkában, dealig várom, hogy visszatérjek acsoportba, amelynek egyikalapító tagja vagyok. Sokfeléhívnak bennünket, idén pedigmegünnepeljük majd tízévesfennállásunkat is. Sajnos akényszerszabadság alatt lema-radtam elég sok dal megta-nulásáról, amit majd pótol-nom kell. Szerintem ezzel el-árultam, hogy a folklór, a ma-gyar népzene áll közel hoz-zám, de idesorolnám a bá-nyász- és a katonadalokat is.A programokban ugyanakkornem vagyok válogatós, merteljártam és reményeim szerinta jövőben is részt veszek agyermekrendezvényekenugyanúgy, mint más progra-mokon, melyeket a városbanszerveznek. Ha kérhetném,ezeknek a számát növeljékmeg a lehetőségekhez képest,akár többnapos fesztiválokkalis!

Sólyom Zsolt

- A közelmúltban megrende-zett stand-up comedy nagyonsikeres volt, ismert előadóknevettették meg a közönséget.Lehetne több hasonló vidámrendezvény a városban. Sze-rintem kevés a sportesemény,

gondolok itt kispályás futball-tornákra, asztalitenisz- vagytekeversenyekre, amelyekmegmozgatnák a régi sporto-lókat és meghoznák a fiatalokkedvét a sportoláshoz. Szíve-sen látnék néhány nemzeti ér-zelmű számokat játszó zene-kart is, amelyek közül szá-momra a Kárpátia a csúcs.

Leskóné RézErzsébet

- Van egy rendkívül igényesréteg a városban, akik szívesenlátnának minőségi műsoro-kat, színházi előadásokat,könnyűzenei koncerteket.Szorosabbra lehetne fűzni akapcsolatot a környékbeliszínházakkal, akik itt is be-mutathatnák futó darabjaikat.Kedvenceim között van Lu-kács Sándor színész vagy Leb-lanc Győző, akiket örömmellátnék a városban. Persze tu-dom, hogy a kívánságoknak azanyagiak határt szabnak, ezértnem kívánok mást, csak hogyaz új igazgatóval is folytatód-jon a jövőben a Sajó Attila általelkezdett munka, aki kétségetkizáróan nagyon sokat tett Sa-jószentpéter kulturális életé-nek fellendítéséért.

Kovács I.

X. évfolyam 3. szám

CentenáriumSzentpéteriKrónika

12

„Maradtam az, ami voltam mindvégig”100 éve született dr. Csiba László

Csiba László a mai Szlovákiaterületén fekvő Csallóköztár-nok községben 1917. június 2-án látta meg a napvilágot, atejfalui Csiba Mihály és PaksyErzsébet 1912-ben kötött há-zasságából, a nyolc gyermekegyikeként. Kétéves volt, ami-kor édesapja kapta meg a vaj-kai katolikus iskola kántorta-

nítói állását, így öt osztályt ő isitt végzett el, majd sikeres fel-vételi után Pozsonyba kerültgimnáziumba. Az első négyosztályt gyengébben zárta,nyolcadikra már jó tanuló, ígyaz önképzőkör elnöke lehetett.Először az apácák által fenntar-tott szlovák és magyar kétnyel-vű internátusba íratták bentla-

„Otthon érezte itt magát, a betegeiért, ezért a közössé-gért élt, mosolyával azt sugallva, hogy az élet szép, akkoris, ha a percemberek uralma keserű, fájó és szürke, demégis minden a miénk, a gyerekeinké: mert itt lesz a jö-vő. Apa bizonyította, hogy a hivatás, a szolgálat, a szere-tet több, mint bármilyen hatalom vagy talmi siker.” Ilymódon fogalmazza meg Czellárné Csiba Judit dr. édes-apja életének példáját. A jelen és a jövő generációi szá-mára. Okulásul.

kónak, később a csak szlováknyelvű állami középiskola in-ternátusába került.A nyolcadik év végére színjelesdiák Pozsonyban kezdte el azegyetemet az orvosi karon, kétévet elvégezve az 1938-as bécsidöntés után Budapesten foly-tatta tanulmányait. Az egye-tem közelében lakott, mindenpercét a hivatásának elsajátítá-sára használta, még a szünidő-ket sem otthon töltötte. Szintebárhová elment, ahol gyakor-latra tehetett szert a gyógyítás-ban, nem véletlen hát, hogy1943. június 30-án kiváló ered-ménnyel diplomázott.Másnap már a Diósgyőri Kór-ház belgyógyászati osztályándolgozott, ahonnan október-ben behívták katonai szolgá-latra, a budapesti I. SzámúHonvédkórházba. Egy Buda-pestet ért szörnyű légitámadástszerencsésen túlélt, majd – bárerejük már fogytán volt - többállomáshelyen is megfordultalakulatával. („Rémségeshelyeken szolgáltam, legjobblenne ezeket az időket elfelej-teni”.)Közben 1944. december 10-én(Kőszegen) házasságot kötöttaz 1942-ben orvostanhallgatókorában megismert, akkor

közgazdaságot hallgató szerel-mével, Géressy Évával. („A ka-tonai alakulat néhány emberevolt az esküvőn és feleségembátyja, László, az ottani alaku-lat századosa.”)1945. január 20-án a bombázá-sokkal nehezített úton máregyütt sodorta őket tovább atörténelem vihara egészenDillingenig. A bajor kisváros-ban – ahol újra átélt egy légi-támadást - az UNRRA segély-szervezet táborában dolgozottorvosként, majd kinevezték ta-nácsadónak. („A katonai gyűj-tőtáborban élő 5500 ember -lengyelek, litvánok, észtek, uk-ránok, oroszok - orvosi ellátásavolt a feladatom.”). A háborúzajának elültével 1946 nyarán aPassau melletti Platting egyko-ri gyűjtőtáborába szállították,ahonnan amerikai katonai kí-sérettel október 8-án marhava-gonokban útnak indítottákMagyarország felé, hogy egyörökkévalóságig tartó út utánÁgfalvánál átléphessék a ma-gyar határt.Hazatérve felesége családja fo-gadta be őket Miskolcon, többsikertelen álláskeresés utánkikerékpározott Sajószentpé-terre, ahol Nádler Viktor, azüveggyár igazgatója rendelési

2017. május-június

Rendelés Sajószentpéteren 1947-ben

Katonaorvosként 1944-ben

Centenárium SzentpéteriKrónika

13

lehetőséget és egy kis lakástbiztosított számára a Kossuthutca 104. számú házban (a maiKristály étterem helyén).1946. november 10-én feleségeasszisztenciájával kezdte megaz itteni rendeléseinek hosszúsorát. Kollégája decemberi ha-lála után pedig már teljes fog-lalkoztatású kinevezett orvoslett. („A primitív higiéniás vi-szonyok ellenére paradicsomiállapotnak tekintettük, hogyvan saját lakásunk, és kenyér-keresethez is jutottam önállórendelőm révén.”) Az orvos-hiány miatt Alacska község or-vosa, a kazincbarcikai és a sajó-bábonyi vegyipari üzemek elsőüzemorvosa is, és időnként ahelyi szülőotthon vezetésénekfeladata is rá hárult. Ettől azidőtől kezdve a saját és a családélete összeforrt Sajószentpétertörténelmi közelmúltjával.(„Sok mindent láttam orvos-ként, a történelmet miniatűr-ben megéltem.”) Hamar ott-honra lelt, beilleszkedett, ahelyi kollégái, az értelmiség is

befogadta, így az egyre pezs-gőbb közösségi élet tevékenyrészese lett. Nem lépett be apártba, ezért időnként méltat-lan helyzetbe hozták. Bár többhelyre hívták, jobb körülmé-nyek közé, külföldre is, ám őmindig hűséges maradt, ésnyugdíjba vonulásáig itt telje-sítette élete három szent célját:a családja, a hivatása és Sajó-szentpéter (az itt élő emberek)szolgálatát. („Nehezen tudtamcsak ezeket a veszélyes helyze-teket elkerülni, de sikerült,maradtam az, aki voltammindvégig: szentpéteri körzetiorvos.” Mintha csak „A völgy-ben maradtam” című Lévay-verset olvasnám. A szerk.)Sajószentpétert 2006. május31-én bekövetkezett haláláigotthonának tekintette, aholminden nehézség ellenére isszeretett élni. Hatvankét évboldog házasságuk alatt Éva(1945) lányuk kivételével, akiDillingenben született, itt jöt-tek világra a gyerekeik: Kata-lin (1947), Judit (1949), László

(1952), az ikrek: Gábor ésGabriella (1955). A Kossuthutca 199. szám alatt 1954-benmegkezdték saját otthonuképítését, amely 1958-ban ké-szült el, így Marianna és Tamásmár az új ház falai közt nevel-kedett.Hite, embersége, derűs opti-mizmusa vezette, amikor mégaz ellene vétkezőknek is meg-bocsájtotta a nehéz történelmiidőkben elkövetett kisszerűcselekedeteiket. A helyi egy-házi életben mindig aktív sze-repet vállalt, a katolikus egy-házközség képviselő-testületitagja, később elnöke volt.(„Bár 75 évesen lemondtam er-ről a tisztségemről, sokáig nemvették ezt tudomásul.”)Ötven éven át gyógyította a vá-ros betegeit, némely családnaknégy generációját is, sokan éle-tüket is neki köszönhetik. Ál-dozatos munkáját politikaiszéljárásoktól függetlenül elis-merték: 1975-ben a MagyarNépköztársaság Miniszterta-nácsától Érdemes Orvos, 1978-ban a Munka Érdemrend ezüstfokozata, 1995-ben pedig aBorsod Megyei Alkotói Díjatérdemeli ki. A legmegtisz-telőbb esemény számára mégis

az, amikor 1996-ban Sajó-szentpéter város díszpolgáráváválasztották és Pro Urbe díjasalett. Az orvosszakma a 2002.évben Batthyány-StrattmannLászló-díjjal, 2004. október11-én a Semmelweis Orvostu-dományi Egyetem gyémánt-diplomával ismerte el hosszúés eredményes pályafutását.Sajószentpéteren utca, vala-mint a B.-A.-Z. Megyei Integ-rált Szociális Intézmény szék-helye és helyi szociális otthonviseli nevét, őrizve ezzel egyigaz ember emlékét.Ma már a Gyógyító MegelőzőIntézmény aulájának falán acsalád képviselői és Sajószent-péter város polgármestere általleleplezett, dr. Bosák Nándormegyéspüspök által felszenteltemléktábla is hirdeti:„Ebben az épületben gyógyí-totta évtizedeken át Sajószent-péter és környékének betegeitdr. Csiba László körzeti orvos,Laci bácsi. Az emléktáblát szü-letésének 100. évfordulóján,2017. június 2-án helyezték elhálás betegei és SajószentpéterÖnkormányzata”

Kiss Barnabás

X. évfolyam 3. szám

Koszorúzás a római katolikus templom kertjébentalálható sírhelynél - 2017. június 1.

Feleségével, Géressy Évával62 évet éltek le nagy szeretetben

BemutatjukSzentpéteriKrónika

14

2017. május-június

és ahol kézműves, képzőmű-vész és néptánc szerepelt a re-pertoárban. A projekt zárása-ként diósgyőri kirándulásonvoltak, ahol meglátogatták a vá-rat és a papírgyárat. Akövetkezőesemény a Városnapok rendez-vénysorozata lesz június 22. és25. között, ahol a számos fellépőmellett a Neoton Família lesz asztárvendég. Az augusztus 20-iünnepi rendezvényt új helyszí-nen, a Korona vendéglő előttitéren bonyolítják le, mivel azközelebb van a város központjá-hoz. Az augusztus végi BányászFúvószenekarok Országos Ta-lálkozójára is sikerült már négyfúvószenekart meghívni.A Bányásznapnak idén is meg-adják a rangját: szeptember 1-jén megkoszorúzzák a bányász-emlékművet fúvószenekari kí-sérettel, majd nagyszabású kép-zőművészeti kiállítás nyílik abányászélet ábrázolásából, amita Bányamunkás című újságegykori főszerkesztője nyitmeg. A hagyományoknak meg-felelően megrendezik majd azIdősek napját, ősztől pedig be-indulnak a bérletes előadásso-rozatok is. Novemberben a kas-sai Thália Színház a Páratlanpáros című darabot adja elő,míg a többi program jelenlegszervezés alatt áll.Csorba Csaba nemcsak progra-mokban, hanem a rábízott épü-

letek rekonstrukciójában isgondolkodik. Pályázati pénzek-ből mintegy ötszázmillió forintértékű fejlesztést terveznek: aművelődési ház udvarára sza-badtéri színpad és néhány fe-dett boksz is kerülne. Dus-nokon a közösségi házat szeret-nék felújítani és átalakítani, dea városi könyvtár is megújulnaegy energetikai beruházás ré-vén. A helyi projektirodával kö-zösen kidolgozott pályázatotmár beadták, és természetesenbíznak a sikerében. Az intéz-mény egyébként széttagolódva,hét telephellyel rendelkezik,ezért az új igazgató szeretnemég egy kulturális területendolgozó szakembert felvenni.Csakhogy a megfelelő végzett-séggel rendelkezők többségé-nek pedagógus diplomája isvan, márpedig az oktatásbanmostanában magasabbak a bé-rek, mint a közművelődésben.Így ez sem egyszerű feladat.Úgy fogalmaz: tudta, mit vállaltezzel a megbízatással, ezért azidei évre tervezett programokatmaradéktalanul megszervezi.Az elért színvonalat és az ese-mények számát viszont a jövő-ben sem szeretné csökkente-ni.Terveiben óvodapedagógusfelesége és két gyermeke is tá-mogatja.

Kovács I.

Bemutatjuk: Csorba CsabaÚj vezető a Sajószentpéteri Kulturális és Sportközpont élén

Ismert, tapasztalt közművelődési szakember igazgatjaáprilis 14-étől a Sajószentpéteri Kulturális és Sportköz-pont, Városi Könyvtár ügyeit. Csorba Csaba nem isme-retlen a városban és a térségben a kultúrát és művelődéstkövető és kedvelő emberek körében, hiszen Kazincbar-cikán, Berentén, sőt, már településünkön is letette név-jegyét.

A KSK új igazgatója tapasztalt közművelődési szakember

A Nemzeti Tehetség Programban résztvevőpéteri gyerekek a diósgyőri várban

A Miskolcon született CsorbaCsaba a Bessenyei György Ta-nárképző Főiskolán kapta elsődiplomáját, történelem-népmű-velés szakon. Szerzett még kul-turális menedzser végzettséget,majd a Budapesti MűvelődésiKözpontban a „Minőségfejlesz-tés a közművelődésben” és az„Önértékelés a közművelődésiszervezeteknél”nevű képzése-ken vett részt, végül pedig a„Közművelődési szervezetekhelyi szemléje” című kurzust iselvégezte. Első munkahelye akazincbarcikai Egressy BéniMűvelődési Központ ésKönyvtár volt, ahol 1984-benművészeti előadóként kezdtepályafutását, majd később ren-dezvényszervező, 1992-től pe-dig igazgatóhelyettes beosztá-sokban dolgozott. Munkájában2012-ben történt újabb válto-zás, ekkor a Barcika Art Kom-munikációs, Kulturális és SportSzolgáltató Kft. művelődésszer-vezője lett. Onnan került Be-rentére, ahol 2014-2015-ben aművelődési központ igaz-

gatójaként tevékenykedett.2016-ban közművelődési szak-emberként került a Sajószent-péteri Kulturális és Sportköz-pont, Városi Könyvtár állomá-nyába, ahol 2017. április 14-étőlmegbízott vezetőként dolgozik,június 1-jétől pedig kinevezettigazgatóként tevékenykedik.Szakmai munkáját két alkalom-mal díjazta Kazincbarcika pol-gármestere, 2009-ben pedig aWlassics Gyula-díjat vehette átaz oktatási és kulturális minisz-tertől. Az intézményvezető aKrónika érdeklődésére el-mondta, hogy 1984-től kiválókapcsolatot ápol elődjével, avárosunkban is jól ismert és ki-váló munkát végzett Sajó Atti-lával, akinek most lényegében anyomdokaiba lépett. Tudja, jólfelépített rendszert vett át, alehetőségekhez képest rengetegprogrammal, amiből ő sem sze-retne lejjebb adni. Néhány pél-dát említve: a közelmúltban értvéget a Nemzeti Tehetség Prog-ram, amelyben felső tagozatosáltalános iskolások vettek részt,

SzentpéteriKrónika

15

Keresztrejtvény

Vízszintes: 1. Eszköz az ünnepi sütemény szeleteléséhez.10. Nemzetközi szabványjel. 11. Ipari rostnövénybőlkészült termék. 12. A lutécium vegyjele. 14. Nobel-díjassvéd fizikus, a turbina névadója (Gustave). 15. Tájszóval:pipe. 17. Gyerekek kedvenc itala. 18. Fundamentum. 20.Menyasszony. 21. Gyógyvíz és kristály neve. 23. Dalolószócska. 24. Cseh égtáj (dél). 25. Nyomásegység. 26. Do-kumentumfilm a „balett rosszfiújáról”. 29. A molibdénvegyjele. 30. Szobrászművész (1884-1963), a Sajószent-péteren álló „Üvegfúvó munkás” szobor alkotója.

Függőleges: 1. Arcizomgörcs. 2. Latin csont. 3. Rolandbeceneve. 4. Az alumínium vegyjele. 5. Találja. 6. Szibériaifolyó. 7. Pompás tollazatú madár áll rajta. 8. Ellenértéke. 9.Élénk színárnyalat. 13. Donald Trump a 45. elnöke. 15.Küzdősport. 16. … Gáspár, az utca hírmondója(Keménykalap és krumpliorr). 17. Karimás fejfedő. 19.Olasz táncdalénekes (Salvatore). 22. Amely helyen. 24.Junior. 27. A másik oldalra. 28. Sine anno (évszám nélkül),röviden.

Rejtvényünk megfejtése a vízszintes 30. sorban található.Ezt kell beküldenie az újság szerkesztőségébe nyíltlevelezőlapon vagy a szerkesztőség e-mail címére 2017.augusztus 10-éig. A helyes beküldők között egy 5000 Ft-oskönyvutalványt sorsolunk ki.Cím: Sajó Televízió Nonprofit Kft. 3770 Sajószentpéter,Hunyadi u . 11 . E-mai l : sa jo tv@gmai l . com,szentpeterikronika@citromail.hu.

Áprilishavi rejtvényünk helyes megfejtése: Arany János.Köszönjük Olvasóink aktivitását! A június 12-énmegtartott sorsoláson Tarczali Jenőnek kedvezett aszerencse. Gratulálunk! A nyeremény átvételéről későbbértesítjük.

Szabadido, programajánló

1 8

10 11

16

17

9

12 13

18

14

2120 22

15

19

23 24

26 27 28

30

25

2 3 4 5 6 7

29

SzentpéteriKrónika

Kiadó: Sajó Televízió Nonprofit Kft.; Cím: 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 4.;Telefon: 48/521-037, Ügyvezető igazgató: Sulyok Barnabás

Főszerkesztő: Román Péterné; szentpeterikronika@citromail.huFotó: Heiszman Adrienn, Tördelés: Litoplan Kft. – Design Studio

Szerkesztőség, hirdetésfelvétel: 3770 Sajószentpéter, Hunyadi utca 11.E-mail: sajotv@parisat.hu; Nyomda: Litoplan Kft.

Cím: 3700 Kazincbarcika, Mátyás király út 56/B. Telefon/Fax: 48/512-236E-mail: Megejelenik kéthavonta 4300 példányban.info@litoplan.hu;

ISSN 1789-7807 (nyomtatott); ISSN 2063-482X (online)

A hirdetések tartalmáért a kiadó felelősséget nem vállal! A lapban meg-jelenő cikkek, képek bármilyen formában történő felhasználása a kiadóírásos engedélyével lehetséges. Kéziratokat, fotókat nem őrzünk meg ésnem küldünk vissza.

X. évfolyam 3. szám

Látogatók ezreit gyönyörködtette már

a MAGYAR CONTINENTAL SINGERS.

Magyarországon töretlen erővel és hittelhirdetik az evangéliumot már 32 éve.A szervezet ifjúsági csoportja, a Contini amai modern, mindenkihez szóló keresztényzene által evangélizál. Idén újból egy nagy-szerű, különleges és izgalmas programmalkészülnek.

Programjuk címe:

Átformálsz! Engedd, hogy ez a reményteljesüzenet téged is átformáljon!

A koncert 2017. július 24-én a Sajószent-péteri Kulturális és Sportközpont színház-termében 18 órai kezdettel tekinthető meg

Péterre jön

a Contini

SzentpéteriKrónika 2017. május-június