Szerkesztőigondolatok

h́ ́ b

2020. JANUÁR – KISZLÉV-TEVET 5780. A KOMÁROMI ZSIDÓ HITKÖZSÉG LAPJA XVIII. REG. ÉVF. 1. SZÁM, 284. SZÁM

HITKÖZSÉGI HÍRADÓ

Chanuka har-m a d i k e s t j evan, a gyertya-

tartóba előkészítema samesszal együttösszesen négy gyer-tyát. Igyekszem ki-kapcsolni a körülöt-tem lévő nehézségekkel, a problé-mákkal teli világ zaját arra az idő-re, amíg leégnek a chanukia díszei.Egy régi emlék tör elő nagymamámvitrinjéről, benne arról - a gyerme-ki szemmel - kicsit fura tárgyról,az oroszlánokkal díszített, nyolcgyertyányi hellyel rendelkező,ezüstösen csillogó gyertyatartóról,melyet oly sokszor nézegettem azüvegen keresztül. Elsőre talán felsem tűnt a szolgagyertya helyénekhiánya. Évente egyszer aztán elő-került a relikvia, a konyhában, avarrógépet rejtő szekrény tetején, amegannyi finomsággal teli spájztőszomszédságában lobbantak fel apici lángok a polgári esztendők vé-géhez közeledve. Előtte pár héttelmindig szóba került a hétvégi csa-ládi ebédeken, hogy be kell szerez-ni az ünnepre a megfelelő számúgyertyát. Ha jól emlékszem a csalá-di legendára, a háború után hoztabe valaki a nagyszüleim pékségébea gyertyatartót, hogy kenyeret kér-jen érte az ínséges időkben. Kicsiteltűnődöm, milyen jó lenne ott áll-ni újra mellette,... Bevillan egy má-sik emlék is 2011-ből, amint egynagyobb és egy kisebb chanukiávalrepülök haza a Szentföldről, elsőizraeli fizetéseimből beszerezve aszülőknek, bátyámnak szánt aján-dékokat. Ismét túl vagyunk egychanukán, az idei gyújtások emlé-kei is biztos előtörnek majd pár évmúlva, ha máshol nem, hát a Hit-községi Híradó hasábjain. �

Így telt a chanuka Komáromban

� Az első gyertya gyújtásának napján gyűltek össze a város és a tágabb régió zsidó kö-zösségeinek tagjai és szimpatizánsaink a Menház Wallenstein Zoltán termében, hogyköszöntsük a fény ünnepét. A rendezvényről, melyet számosan megtiszteltek jelenlé-tükkel, lapunk 3. oldalán olvashatnak.

Vágjunk bele!Indul a 25. évfolyamunk

Az 1996-ban alapított Hitközségi Híradó 25. évfolyamát indítjuk el a januári szám-mal. A 18 éve immár hivatalosan is bejegyzett kiadvány az elmúlt 284 hónapbanmindig ott lapult a postaládákban, egy idő után az elektronikus levélszekrények-

ben is. Most sem írhatunk mást, mint a 90-es évek derekán. Továbbra is várjuk cikkeiket,beszámolóikat, rövidebb-hosszabb írásaikat, hogy minél színesebb legyen a lenyomat,melyet a lap hasábjain megőrzünk a jelenkor múló pillanatairól. Amíg erőnkből telik, tö-retlen lelkesedéssel készítjük a HH-t, s reméljük, idén futja majd az időnkből, hogy digi-talizáljuk az 1997-2006-os évek csak nyomtatásban megőrzött példányait is.

Tartsanak velünk, őrizzük tovább a Komáromi Zsidó Hitközség hagyományait! �

Paszternák András és Tamás főszerkesztők

PASZTERNÁKANDRÁS

Meghívó

AKomáromi Zsidó Hitközség ezúton hív meg minden érdeklődőt az ENSZ holo-kauszt emléknapja alkalmából rendezendő programjára, melyet 2020. január26-án 14:00-kor tartunk a Menházban (Komárom, Eötvös utca 15.).

Program:14:00 – Mi lett velük? – Komáromi zsidók Auschwitzban – Dr. Vági Zoltán, törté-

nész előadása. Az SS eddig ismeretlen dokumentumai és a túlélők tanúvallomásai alapjánrekonstruáljuk a Komáromból deportáltak sorsát az Auschwitz-komplexumban.

15:00 Bajnokaink voltak – a magyar zsidó sportolók öröksége – a budapesti Mac-cabi VAC kiállításának megnyitója.

A belépés díjtalan. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. �

2 | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 2020. JANUÁR

KÖZÖSSÉG | HÍREK

Ked ves Ol va sónk! Kér jük, le he tő sé ge sze rint tá mo gas sa a Ko má ro mi Zsi dó Hit köz -ség prog ram ja it, a HH meg je le né sét, épü le te ink, te me tőnk fel újí tá sát.

Bel föl di át uta lás Szlo vá ki á ból:26384962/0900 – Slovenská sporiteľňa vagy10103804/5200 – OTP SlovakiaNem zet kö zi át uta lás kül föld ről:Cí m: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501 Komárno, SlovakiaIBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXBa kunk cí me: Slovenská sporiteľňa, Palatínova 33, 94501 KomárnovagyIBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXBan kunk cí me: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

A KZSH-t, a Shalom klubot és a HH-ttámogatták: Himmler család (Párkány),Sajmovičová Zuzana (Pöstyén) és ano-nimitásukat kérő adományozók. Kö-szönjük!

�Új könyvekkel és kiadványokkal gazda-

godott a Spitzer Béla kiskönyvár. Várjukolvasóinkat!

�December hónapban a Komáromi Zsi-

dó Hitközség bekapcsolódott a városihajléktalanellátásba. A Kollár Zoltán általkoordinált program keretében egy meg-határozott napon hitközségünk állta aszétosztott meleg ebéd költségeit.

�Január elején folyamatosan végezzük

a 2019. évi pályázatok elszámolását,majd benyújtásra kerülnek az idei éviigénylések.

Hitközségi Híradó – a Komáromi Zsidó Hitközség lapja, alapítva 5756-ban (1996), fõszer kesztõ: Paszternák Tamás (tamas.paszternak@menhaz.sk),Paszternák András (andras.paszternak@menhaz.sk), munkatársak: Haas Judit, Mgr. Piczek Ferenc, tördelõszerkesztõ: Saláth Richárd,olvasószerkesztõ: Paszternákné Kertész Zsuzsanna (Komárom), Katarína Potoková (Nitra), nyomtatás: Nec-arte Kft., Komárom,a KZSH címe: Židovská náboženská obec, Eötvösa 15, 945 01 Komárno, Slovakia, tel.: 00421/35/7731-224, e-mail: kile@menhaz.sk,tel.:/fax: 00421/35/7725-355. Regisztrációs szám: EV 3424/09. ISSN 1337-091x. IČO: 34073400. Alapítva 5756-ban. Lapunk Önnek készült,kérjük ne dobja el!

Kérjük a támogatását!

Támogatóink / naši sponzori:

Fa li új ságrö vid hí rek

� A Menház homlokzata és metszete az 1980-as évekből. A műszaki rajz az épületállapotfelméréséről készült korabeli dokumentáció részét képezte. A digitalizáci-óért köszönetet mondunk Litomericzky Nándor építésznek. A komáromi Menház1896-ban épült, mint idős zsidó polgárok otthona, menhelye. Az „L” alaprajzúépület sarokházként áll, főbejárata az utcasarokról nyílik. Földszintes, eklektikusstílusú épület, számos neogót elemmel. Homlokzata vakolatlan „szappantéglából”épült. Az épületben, az északi szárny hátsó traktusában egy zsinagógát is emeltek.Fennmaradt a zsinagóga eredeti bútorzata, padokkal, tóraszekrénnyel, olvasó áll-vánnyal. Az épület, amely ma Komárom zsidóságának vallási és kulturális köz-pontjaként működik, része a Szlovákia zsidó örökségét bemutató kulturális útnak.

Közösségi mozaik - kép(ek) a hitközség múltjából -

„Realizované s finančnou podporou Fondu na podporu kultúrynárodnostných menšín“

Macesz,maceszliszt

és bor rendelhető

Pészach ünnepére maceszliszt és borrendelhető. A megrendeléseiket ja-nuár 31-ig várjuk a Komáromi Zsidó

Hitközség titkárságán vagy emailben a ki-le@ menhaz.sk címen. �

-p-

2020. JANUÁR | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 3

KÖZÖSSÉG | HITÉLET

A megjelenteket - köztük Keszegh Bélát,Komárom polgármesterét, Lusztig Pétert,Tatabánya alpolgármesterét, Villányi Ti-bort a Győri Zsidó Hitközség elnökét,Feldmár Tibort, a Dunaszerdahelyi ZsidóHitközség képviselőjét - Paszternák Ta-más, a hitközség programkoordinátoraköszöntötte. Elsőként Jóna György, az Or-szágos Rabbiképző - Zsidó Egyetem hall-gatója a chanuka történetéről tartott elő-adást. Vázolva a chanukai csoda történeti,liturgiai vonatkozásait. A prezentációból

mindenki számára világossá vált, miután amakkabeusok visszafoglalták a Szentélyt,csupán egy napra elegendő olajat találtak,amellyel meggyújthatták a szent gyertya-tartót. Új olaj előállítására nyolc napra voltszükség, de ekkor a hagyomány szerintcsoda történt: az egy napra elegendő olaj

nyolc napon át égett. A program másodikfelében a pozsonyi Pressburger KlezmerBand fergeteges koncertje következett. Ahagyományos és modernebb dallamoknagy sikert arattak a teltházas koncerten.A közönség együtt dúdolta a számokat azegyüttessel.

A Komáromi Zsidó Hitközség és a Ma-cabbi Vívó és Atlétika Club januárra ter-vezett együttműködéséről Jusztin Ádám,a sportegyesület elnöke szólt az egybe-gyűltekhez.

A chanukia fényeit Klavanszkij Anatolijbudapesti kántor gyújtotta meg. Az ösz-szejövetelről nem hiányozhattak a cha-nukai fánkok és a finom kóser falatoksem. A legkisebbeket színes fejtörők ésjátékok várták az iroda melletti oktatásitermünkben.

Ezúton mondunk köszönetet mind-azoknak, akik az előkészítésben, lebo-nyolításban és utómunkálatokban közre-működtek. Találkozzunk 2020-ban is aKZsH rendezvényein!

Az idei chanukai találkozó a BethlenGábor Alapkezelő, Komárom városa, aJHF, a JCD, JDC, az EZRA Alapítvány és aKisebbségi Kulturális Alap támogatásávalvalósult meg. �

PA

Zenével és fánkkal köszöntöttükChanuka ünnepét Komáromban

Az ünnep első gyertya gyújtásának napján gyűltek össze a város és a tágabb ré-gió zsidó közösségeinek tagjai és szimpatizánsaink a Menház WallensteinZoltán termében, hogy közösen köszöntsük a fény ünnepét.

Búcsúzunk

Szeptemberi számunkban köszön-töttük 100. születésnapján az ér-sekújvári Deutsch Vali nénit, la-

punk rendszeres Olvasóját, Támogató-ját. Most kaptuk a szomorú hírt távozá-sáról. Emlékét, lapunkat méltató szava-it sosem feledjük. A család és a közösséggyászában osztozunk. �

a Hitközségi Híradó szerkesztői,a Komáromi Zsidó Hitközség

vezetősége

Gratulálunk!

Közösségünk gyakori vendége, segí-tője, rendszeres tolmácsa, a lapunkfordításában hosszú évekig közre-

működő Vadász Magda részesült 2019-ben a JCC Budapest - Bálint Ház Hanuka-talizátor díjában. Az elismerés az adott évaktív, zsidó közösségért munkálkodó tel-jesítményeit értékeli, kifejezi, hogy érté-ke van a közösségért tett erőfeszítések-nek. Az online jelölés és szavazás soránelnyert díjhoz szívből gratulálunk! �

FilmbemutatóPozsonyban

Január 27-én 18.00 órától mutatják beScheiner Péter „Ende der Erinne-rung?” (Az emlékezet vége?) című, a

Svájcban élő Holokauszt túlélőkkel fog-lalkozó filmjét a pozsonyi Goethe Intézetkönyvtárában (Panenská 33, 81482 Bra-tislava). További információ a vetítésről:https://www.goethe.de/ins/sk/de/ver.cfm?fuseaction=events.detail&event_id=21730330. �

4 | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 2020. JANUÁR

HITÉLET | INTERJÚ

Évtizedek óta mozgatórúgója a ma-gyarországi Maccabi mozgalomnak, mi-ként került kapcsolatba a szervezettel?Mi motiválja a mindennapi sportszerve-zői tevékenysége során?

– A motiváció a zsidó sportolók képzé-se, versenyeztetése, a zsidó közösségsportjának erősítése Magyarországon éskülföldön. A legjobb összefoglalást azon-ban az elődjeink adták.

Mit jelent ma a Maccabi VAC kereteinbelül sportolni?

– A Maccabi VAC-ban sportolni ésrészt venni a nemzetközi eseményeken, ahazai zsidó közösséghez tartozást éskapcsolatot jelent a világ szinte mindenpontján a maccabi klubokban sportolózsidó sportolókkal.

2019-ben történelmet írtak az EurópaiMaccabia budapesti megszervezésével,miként értékeli a világ zsidó sportolói-nak szervezett rendezvényt?

– Először 2010-ben merült fel, hogy miis megrendezhetnénk az Európai Macca-bi játékokat. Amikor 2011-ben kint vol-tunk a bécsi rendezvényen, akkor vált vi-lágossá, hogy ez mennyire hasznos lehetMagyarország, Budapest és a zsidó kö-

zösség számára. Akkor még a 2015-ösrendezést túlságosan közelinek találtuk,először szerettünk volna, közösségi éskormányzati támogatást is magunk mö-gött tudni, ahhoz hogy egy kimagaslónemzetközi pályázatot adhassunk be.Mindez a következő években realizálódottés sikerült elnyerni és megrendezni Bu-dapesten a játékokat.

Összességében azt gondolom, hogy si-keres Európa Játékok került megrende-zésre Budapesten!

A résztvevők, sportágak és a helyszínekegyedülálló atmoszférát teremtettek. Ahazai sportolók 100 érmet szereztek,amivel minden idők legnagyobb sikerétérték el a Maccabi Játékok történetében.

Chanukakor Komáromba érkezett amagyar zsidó sportolókat bemutató ván-dortárlatuk, miként született meg a kiál-lítás? Kiknek ajánlja?

– Az 1906-ben alapított Vívó és AtlétikaiClub volt a világ első ”all round” zsidósportegyesülete. 1989-es újraalakulása ótaMaccabi VAC néven fontos tagja a világlegnagyobb zsidó szervezetének, a többmint 400 ezer tagot számláló Maccabimozgalomnak a Maccabi World Union-nak. Az egyetlen magyar zsidó sportegye-

sület rendkívül fontosnak tartja a magyarzsidó közösség aktivizálását, a tudatos ésrendszeres testmozgást magában foglalóéletmódra nevelést. A sportoláson túl aMaccabi VAC széleskörű közösségi progra-mokat és kulturális, oktatási eseményeketis szervez. Az egyesület kiemelt tevékeny-sége, hogy fontos szerepet vállaljon a ha-zai amatőr és professzionális sportéletben,valamint az, hogy Magyarországot ki-emelkedően képviselje a nemzetközi ese-ményeken. Fontos célja, hogy a Magyaror-szágon élő magyar zsidó sportolókat, Izra-elben és a diaszpórában hasonló sportte-vékenységet folytató többi zsidó sportoló-val összekapcsolja, valamint az egyesületkiemelkedő eredményeit és sport múltjátbemutassa, mind Magyarországon, mind ahatárokon túl.

A Maccabi VAC több intézménnyelösszefogva 2014 végén indított el egy ki-állítás sorozatot, amely egyfelől méltóemléket állított azoknak a zsidó szárma-zású olimpiai bajnokainknak, olimpi-konjainknak és sportvezetőinknek, akika holokauszt során vesztették életüket.Másfelől bemutattuk azt is, hogy a zsidóközösség milyen fontos szerepet töltöttbe a magyar és nemzetközi olimpiaimozgalom megteremtésében, népszerű-sítésében és az egész magyar sportéletfellendítésében. A Londoni Magyar Kul-turális Intézetben rendeztük az első ki-állítást megemlékezést, amelyet a Berli-ni Magyar Nagykövetségen rendezett ki-állítás követett.

Folytatás a 8. oldalon.

Bemutatkozik a budapesti Maccabi VACBeszélgetés Jusztin Ádámmal

Jusztin Ádám, a Maccabi VAC elnöke, 1990-től a Maccabi VAC tagja. Részt vettszámos Maccabi Világ és Európa játékokon (1995-ben arany érmet szerzett azEurópa Játékokon). Korábbi első osztályú kosárlabda játékos a Maccabi VAC el-

nöke 2010-óta. A Magyarországi Cionista Szövetség alelnöke . A Maccabi WorldUnion/International Sport Committee vezetőségének tagja, az Európai MaccabiSzövetség (European Maccabi Confederation) sportigazgatója.

2020. JANUÁR | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 5

HITÉLET | INTERJÚ

A hagyomány láncolatát folytatva napmint nap azon munkálkodunk, hogy kétgyermekünknek is meg tudjuk adni ezt aburkot. A zsidó gimnáziumban való érett-ségimet követően felvételt nyertem azELTE pszichológia szakára. Az ELTE-nelkezdett tanulmányaimat befejeztem kétévvel később, mert Schöner professzor úrmegkeresésére elkezdtem tanulmányai-mat az akkori Országos Rabbiképző Inté-zetben, a későbbi Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetemen.

2001-ben judaisztika tanárként végez-tem, 2005-ben megkaptam a Szmichát, arabbidiplomát, illetve mivel egyetemmélettünk, így zsidó vallástudományok M.A.fokozatú oklevelét.

2004-ben külön rektori engedéllyel el-kezdtem a PhD iskoláját az egyetemnek,amit 2007-ben, sikeres abszolutórium-mal fejeztem be. Kutatásom témája azaddigra már 10 éve vidéki szolgálatbanlévő krónikásnak, a közösség társada-lomtudományos területein való dinami-kus beágyazódásának strukturális, kultu-rális, szociális, diplomáciai, etikai, jogtu-dományi rendszereinek feltárása, izolá-lása, értelmezése, exegézis felépítése.2011-ben védtem meg sikeresen doktoriértekezésemet.

23 éve van abban a kitüntetésben ré-szem, hogy a magyarországi, vidéki kö-zösségeket szolgáljam. Örökös kérdés,hogyan és merre tovább a még mindig kí-sértő, majdnem teljes megsemmisülésután 76 évvel?

Alapvetően fontos leszögeznünk, hogyközösséget akkor tudunk igazán lendüle-tesen, energikusan, távlatilag, széles kör-ben építeni, ha gondoskodni tudunk a kö-vetkező generációról. Ez pedig formális

oktatás nélkül nem létezhet. Közel nyolcévtized telt el, hogy Magyarországon, vi-déken, illetve a magyarajkú zsidó közös-ségeknek nincsen formális oktatási in-tézménye, azaz zsidó iskolája. Az iskolaegy olyan teret, szövedéket ad, ahol agyerekek tanulják és megélik a saját zsi-dóságukat individuumként és közösség-ként egyaránt. Nyelvet, vallástudományt,Szentírást, héber jogtudományt, liturgi-kus zenét, imákat, történelmet, vallásfi-lozófiát – e nélkül folyamatosan és foly-tonosan nem lehet tanítani.

160 éve merült fel először a kongresz-szusi zsidóság megszületésének pillana-taiban, létfontosságú gondolatként, hogya magyarországi oktatás nagyszínpadánzsidó közösség meg tudjon jelenni.

2013-ban a Magyar Kormány bevezettea kötelezően választható hit- és erkölcs-tan oktatást. Dr. Nógrádi Gergely főkán-tor úr barátommal és lelkes kis csapattala Jóteremtőnek hála módunk volt és vanfeltenni a magyarországi zsidóságot azoktatás nagy térképére. Hiszem és remé-lem, hogy a már elkészült három tan-könyvünk folytatódik, és a teljes általánosiskola nyolc évét le fogjuk tudni fedni, il-letve hogy az az öröm, ahogy a készítőkelegyütt, tudásunk legjavát beleadva alkot-tuk meg e könyveket, rendíthetetlen hit-tel abban, hogy a tudás öröme e könyve-ken keresztül minden érdeklődő számáraátadatik és ez az öröm át is vétetik.

Az elmúlt több mint két évtizedbenszámos tanulmányt, könyvet volt módomírni, a tankönyvek mellett, amit nagybüszkeséggel jegyzek. 2018-ban a SzentIstván Társulat által kiadott - mely Apos-toli Szentszéki Kiadó, ami azt jelenti,hogy minden anyag, amit megjelentet-nek, azt a Vatikánban hagynak jóvá; s

amely tett jelzés is egyben, hogy az el-múlt több mint 20 éves örömteli jelenlé-tem a keresztény-zsidó párbeszédben ér-tékeket teremt - egyik gyümölcse e kötet.’A magyarországi zsidóság története’címmel, melyet a tankönyvekkel együttszeretettel ajánlok olvasóim figyelmébe.

2015-ben a keresztény-zsidó párbeszédkeretén belül a Vatikánban Ferenc pápátólmagánkihallgatást kaptam. Ez egyedülállóa maga nemében, mivel eddig nem voltolyan magyar rabbi, akinek együttműkö-dése lehetett a regnáló pápával. Ennek aközös gondolkodásnak egy meghatározólépése lett 2018 nyarán az egyházak közöt-ti párbeszédért felelős legprominensebbszervezetének, a Nemzetközi Keresztény-Zsidó Tanács (ICCJ) éves tanácskozásánakMagyarországra hozatala, mely Budapes-ten és Kecskeméten került megrendezésre.A párbeszéd a hívő emberek között egyolyan különleges szövedéknek megalkotá-sát helyezi a társadalom elé, amelynekmegtartó ereje erkölcsileg, etikailag a békefenntartása érdekében, s hogy emberektudjunk maradni, elengedhetetlenül fontos.

2018 tavaszával Scheiber Sándor díjbanrészesülhettem, mely egy ma működőneológ rabbi számára, úgy gondolom,Magyarországon az egyik legnagyobb el-ismerés. Nagy feladat, próbálni szerényképességiem szerint a Scheiber profesz-szor által kijelölt útvonalat betartani ésmegtartani.

Folytatás a 8. oldalon.

„A vidéki közösségeket szolgálom…”Róna Tamás főrabbival a múltról, a jelenről és a jövőről

Neológ szülők, ortodox nagyszülők gyermekeként láttam meg a napvilágot.Nagyszüleim egyik oldalról tiszafüredi és győri háttérrel bírtak, míg a másik ol-dalról Nagyváradról és Csengerből származtak. Pici gyermekkoromtól kezdve a

zsidóságban való lét teljesen természetes légköre burkolt be a családban, és három éveskoromtól kezdve a Frankel Leó utcai közösség Talmud Tórájában egyaránt.

90. fejezet: Szentföldi szerelem

(2012. október 16.)

Felocsúdva a viszontlátás első pillana-taiból, a kijárat felé indultunk. Hosz-szú sor kígyózott a taxiállomás előtt.

Valójában nem volt világos, ha az egyik irányból az utasok sora-koznak, a másik irányban a gépkocsik végeláthatatlan sora, miértnem lehet felgyorsítani a beszállítást. Valami kis irányítórendszerterre is kitalálhatnának ebben az innovatív országban.

Sorunkat kivárva beszálltunk minden idők legértetlenebb iz-raeli taxisofőrjének az autójába. Miután közöltem vele a ramatgani címem, a GPS felé kapott. “Aluf Sade, HaYarden, Negba” –siettem a segítségére. Hajthatatlan volt, perceken át kereste azutcát az érintőképernyős kütyüjén, eredménytelenül. “Biztos ezaz utca?” – fordult hátra hozzánk. “Aluf Sade, HaYarden, Neg-ba” – ismételtem határozottabb hangon. Úgy tűnt sosem indu-lunk el. “Tel-Aviv helyett Ramat Ganban kéne keresni” – vetet-tem oda az egyre feszültebb pilótánknak. “Sokkal egyszerűbb,ha az Aluf Sade, HaYarden, Negba útvonalon megy” – próbál-koztam harmadszor is sikertelenül. Nekiindultunk a GPS segít-ségével, feladtam a küzdelmem. Ott kezdett gyanús lenni a do-log, amikor a készülék határozott jelzése ellenére, nem kanya-rodtunk le Haifa irányába a 4-es főútra. Hirtelen a fejéhez ka-pott a kormányos, meg sem álltunk Tel-Avivig. Extra éjszakaivárosnézéssel kedveskedtem barátnőmnek. “Hát nem vagyokegy rendes pasi?” – gondoltam a másfélszeresére nőtt menet-idő utolsó perceiben.

Végre “hazaértünk”. Fel a sok lépcsőn, szezám tárulj. Az inter-neten annyiszor látott szobácskám megelevenedett a messzirőlérkezett utazó előtt. “Jé, az asztal, s az ablak, meg a szék” – so-rolta a virtuálisan már megismert bútordarabokat a Nagy Ő.

A pénteki nap mindig gyorsan elrohan. Észre sem vesszük, smáris beköszönt a szombat. Pláne, ha az ember a szíve választott-ját tarthatja a karjaiban. Amikor azon gondolkodtam, mihez kez-dünk majd az előttünk álló tíz nappal, egyben biztos voltam. Nemsajátíthatom ki társam minden percét. Időt kell szentelnünk az or-szág nevezetességeire is, mégiscsak a Szentföldön jár a látogató.

Ebédidőben eleget tettünk rokonaim meghívásának, a közeliparkban rendeztek kis ünnepi sütögetést. Végre nem egyedül

szálltam fel a 67-es buszra. Mégiscsak más kézen fogva hall-gatni a tel-avivi tömegközlekedési eszközön szóló zenét, mintmagányosan. Talán kicsit a Facebooknak is köszönhetően úgyfogadták a párom, mintha ezer éve ismerőse lenne a másodunokatestvéreimnek. Sült húsok, saláták, édességek kerültek te-rítékre első közös izraeli ebédünkön.

Az ünnep előtti órákban szétnéztünk a blogomból már ő álta-la is ismert közeli utcákban, majd az erkélyen ülve figyeltük,amint lebukik a nap valahol a givatayimi házak mögött. A tele-pülés elcsendesedett, beköszöntött a sabbat, s elkezdődött az el-ső közös, “összezárt” 24 óránk. A néha picit zavaró tábori szo-batársak nélkül, csak mi ketten, együtt! Hmmm…

A hetedik, a pihenőnap kimenetele után nyakunkba vettük avárost, s Bnei Brak felé indultunk. Kedves szarvasi ismerőseink-hez tartottunk, Ági nénihez és Smuel bácsihoz. Számos alka-lommal jártam náluk az utóbbi hónapokban, ez a látogatásmégis nagyon különlegesnek ígérkezett. Hosszú éveken át ottültünk előttük a tábori étteremben. Hát igen, talán fel kellettvolna néznem a tányérból, s észrevenni azt a csillogó szempártott a túloldalon. Egy órás vizitünk alatt végig kedélyesen beszél-gettünk, felidézve a közös Körös-parti emlékeket. Már éppentávozóban voltunk a sátoros ünnep miatt a ház előtt felállítottszukából, amikor vendéglátóinktól elhangzott: “Jó így együttlátni Titeket, annyi év közös munka után…”

“De még mennyire!” – motoszkált az agyamban, miközbenelindultunk a Marom Neve vízeséses, szökőkutas parkja felé.

(2012. október 17.)Egy dologban biztos következetes vagyok, soha, senkit nem

beszélnék rá, hogy utazzon Izraelbe, se kirándulni, se tanulni,se itt élni. Mint ahogy a magyar nagykövetség oldalán írják: “…Izrael egész területe és a Golán fennsík utazás és ott tartózko-dás szempontjából “II. fokozott biztonsági kockázatot rejtő to-vábbi országok és térségek” kategóriájába tartozik… Izrael Ál-lamban a terrorakciók veszélye csökkent, de véglegesen nemszűnt meg. Ezek célpontjai elsősorban a nagyvárosok zsúfoltközpontjai és tömegközlekedési eszközei lehetnek. A szenthe-lyek többsége látogatható. A Gázai övezet mentén a 2009. janu-ári háború óta csak szórványosan fordulnak elő palesztin raké-tatámadások az izraeli területek ellen, az odautazás előtti tájé-kozódást azért továbbra is javasoljuk.” �

Folytatjuk.

6 | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 2020. JANUÁR

IZRAEL | ÉLMÉNYEK

PASZTERNÁKANDRÁS

Kék-fehér hétköznapok

KÓSER KONYHA | HITÉLET

2020. JANUÁR | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 7

Löwinger Manci szakácskönyvébőlTéli ünnepek

Őseink a földművelési naptár szerintéltek és ünnepeltek. Hanukakor amelyet

kiszlév, illetve december hónapban ünnepelünk hideg, esős, ha-vas időjárás van. Ilyenkor mindenki otthon szeretne lenni, va-lójában ilyenkor jön össze a család, gyertyát gyújtani, fánkot en-ni és társasjátékokkal szórakozni. Valódi otthoni ünnep.

Majdnem 2 hónap chanuka után mikor az időjárás már ked-vezőbb, hosszabbak a napok, ünnepeljük a fák ünnepét. Ilyen-kor szokás kimenni a természetbe, fákat ültetni vagy más növé-nyeket, tudva hogy ezek mennyire fontosak az ember minden-napi életéhez. A fák tisztítják a levegőt és vigyáznak az életegyensúlyára. Azért is olyan tragikus, ami napokban történikAusztráliában. Ott nyár van, nagy a szárazság és az erdőtüzekpillanatok alatt keletkeznek. Ez nemcsak a helyi ökológiai rend-szerre hatnak, hanem a sok füst messzire elér és komoly ökoló-giai akadályokat okoz. Sokmillió erdei állat az életét vesztette,közötük olyanok amelyek úgyis veszélybe vannak Még nem tud-ni, hogy milyen hatása lesz ennek a bioszférára, de a jelenlegikárok leírhatatlanok.

Fontos a természetre vigyázni, hogy az is vigyázzon ránk. Mi-kor iskolás voltam ez volt a kedveltebb ünnepem. Csendbenimádkoztam, és kértem, hogy szép nap nap legyen, hogy tud-junk menni ültetni. A régi iskolám kertjében mai napig ott van-nak azok a fák, amelyeket kisiskolás korunkban ültettük. Leheta saját kertben is ültetni virágokat, amelyek tavasszal hálásanránk mosolyognak.

Az izraeli télben a hegyekbe láthatóak a kis hegyi ciklámenok.Ez a szerény virág Görögországból származik, onnan terjed aFöldközi-tenger országaiba és a 16. században került Európába.Ma lehet cserépbe is kapni, mint szobanövény, de azok, amelyektermészetben található, azok a legszebbek. A Jeruzsálem felé ve-zető útszélén régebben nagyon sok ciklámen nőtt. Mivel kiszé-lesítették az utat, a ciklámen gumókat kiszedték, mivel ez egyvédett virág más helyekre ültették el. Aki ma az autópályán uta-zik Jeruzsálem felé már, nem csodálhatja a kedves szerény cik-lámeneket. Mikor én a Jeruzsálemi Héber Egyetemen tanultam,a hosszú unalmas úton az volt a szórakozásom, hogy számol-tam a ciklámeneket az út szélén.

Pár nappal ezelőtt összejöttünk egy irodalmi találkozásra ná-lunk. Két meghívottól kaptam cserépben cikláment, nagyon vi-gyázok rájuk. Az irodalmi eszmecsere érdekes volt, befejezésültálaltam pancakeot, ami az amerikai változata a megszokott pa-lacsintának. Vastagabb a tésztája, kávéval vagy teával nagyonlaktató.

Hozzávalók: 2 egész tojás, 1 pohár tej, 2 pohár liszt, 1 kávés-kanál sütőpor, 2 kávéskanál cukor, pár csepp vanília.

Elkészítés: Összekeverjük a tojást, tejet és a vaníliát. Hozzáad-juk a lisztet, sütőport és cukrot. A tésztának sűrűnek kell lenni. Asütőt vagy serpenyőt, ha lehet teflont, kevés olajjal kikenjük ésmerőkanállal a masszából a forró serpenyő közepére csurgatunk.Midkét oldalát világos barnára kell sütni. A tálaláskor lehet kínál-ni mézet, szirupot, lekvárt, joghurtot vagy nutellát. �

Szukkot, a Sátoros ünnep, az őszi ünnepek közül az utolsó. Pészach az első tavaszi ünnep és utána jön Sávu-ot, amit még a naptár szerint tavasszal ünnepelünk, nyáron valójába nincs semmi ünnep. Télen három ün-nep van, mindegyik különböző jellegű. Először a chanuka, amely a gyertyák, a fény ünnepe, utána a Tu Bish-

vát, a fák ünnepe, a harmadik az a Purim, amelyet a jókedv, a vidámság és karneváliok jellemeznek.DR. ORNAMONDSCHEIN

Chanukai nyolcfénypróbaa Bálint Házban

Az ünnep első estjén rendezték meg a budapesti JCC Buda-pest - Bálint Ház nagyszabású, hagyományos chanukaicsaládi programját. A kicsiket és nagyokat pontgyűjtő ál-

lomásos játék várta az épület három szintjén, az ügyességi fel-adatok mellett számos új ismeretet is szerezhettek a résztve-vők. A rendezvény második részében hóra táncház és egy lát-ványos fénybábjáték várta az ünneplőket. A hanukia fényeit Ve-rő Tamás főrabbi gyújtotta meg. �

PA

Fontos információk

Ezúton kérjük hitközségünk tagjait, hogy a 2020-as évreesedékes tagsági díjat szíveskedjenek átutalással, csek-ken vagy a titkárságon befizetni. A díjak változatlanok.

Adományaikat szívesen fogadjuk!

Kérjük, a komáromi zsidó temetőben eltemetettek hozzátar-tozóit, hogy az ez évre esedékes sírgondozási díjat lehetőlegmég a tavaszi munkák megkezdése előtt szíveskedjenek ren-dezni. A díjak nem változtak: 10 EUR/sír, dupla sírok esetén: 17EUR/sír. �

-p-

Forrás: Wikipedia

8 | HITKÖZSÉGI HÍRADÓ | 2020. JANUÁR

HITÉLET | INTERJÚ

Folytatás a 4. oldalról.Ez utóbbi esemény a 2015-ös Maccabi

Európa Játékok idején került megrende-zésre, a nemzetközi sport, politikai éskulturális élet magas rangú képviselőielőtt. A harmadik kiállításunk 2015 nov-emberében a Budapesten tartott EurópaiMaccabi Kongresszussal egy időben (EMCCongress 2015) került megrendezésre azIzraeli Kulturális Intézetben. Mind a kiál-lítás, mind pedig a hozzá kapcsolódó elő-adások és kulturális programok jelentő-sen hozzájárultak ahhoz, hogy Budapestnyerte el a Svájci Bázellel szemben a2019-es Maccabi Játékok rendezési jogát.

Ez a nemzetközi kiállítás és kulturálisprogramsorozat, amely bemutatja azegyedülálló magyar-zsidó sport és kultu-

rális örökséget folytatódna, a világ jelen-tősebb zsidó diaszpórával rendelkezőnagyvárosaiban. A kiállítás anyagait ésbemutatási lehetőségeit szélesítjük, vala-mint a legfrissebb kutatási eredmények-kel, dokumentumokkal és információkkalfrissítjük. A bemutatásra kerülő tárlat egyállandó résszel rendelkezik, amit kiegé-szítünk mindig az adott város ill. régió,magyar-zsidó sporthoz, sportsikerekhezés közösségéhez kapcsolódó pontjainak abemutatásával.

A kiállításhoz a helyi közösségekkel,kulturális intézményekkel, külképvisele-tekkel együttműködve egyéb kulturális

programokat is szervezünk, mint ahogy akorábbiakban is tettük.

A tárlatokhoz anyagokkal a Magyar

Zsidó Múzeum és Levéltár, az Olimpiai ésSportmúzeum, a Maccabi VAC és Macca-bi World Union archívum, és magángyűj-tők is hozzájárulnak.

A kiállítás sorozat célja:- A magyar-zsidó sportolók és a kultu-

rális örökség bemutatása,- a magyar-zsidó sportvezetők kiemel-

kedő szerepének megismertetése, a nem-zetközi olimpiai mozgalom megteremté-sében és elterjesztésében,

- sport és kulturális diplomáciai kap-csolatok elősegítése,

- népszerűsíteni a 2019-ben Budapes-ten megrendezésre kerülő Maccabi Euró-pai Játékokat,

- népszerűsíteni egyúttal a 2024-esolimpiai pályázatunkat. (2017. szeptem-beri döntésig.),

- demonstrálni azt, hogy Magyaror-szág egy biztonságos ország, amely élenjár az antiszemitizmus, a kirekesztés, va-lamint a terrorizmus elleni küzdelemben.

Melyek a szervezetük előtt álló legna-gyobb kihívások a 2020-as esztendőben?

– A 2020 as év legnagyobb kihívása, ahazai szakosztályok fejlesztése és új szak-osztályok létrehozása. Az év végétől pedigkészülünk a Maccabi Világjátékokra. �

PT-PA

Folytatás az 5. oldalról.2018 áprilisában igen nagy és megtisz-

telő feladatot kaptam, a Rabbitestület el-nökeként a magyarországi zsidó neológközösségek szellemi támogatását.

Végezetül pedig a következő generáció,a múltból épül a jelen és a jövő. Ha a múl-tat nem is látjuk, mégis aktív, élő, alkotó

erőként körülvesz bennünket. 11 évvel ez-előtt Kecskeméten indítottam el a gyerek-tábort, mely 11 év alatt kinőtte magát a 4napos, napközis táborból már egy évbentöbbszöri találkozókkal körülvett, 8 na-pos, Kiskunhalason megrendezésre kerü-lő nemzetközi táborrá, ahol hétköznap80-100-an vagyunk jelen, de a szombatotakár kétszer ennyi hittestvérünkkel közö-

sen ünnepeljük, melynek során a gyerekeka Bát- és Bár Micvójukat a halasi tábor-ban, a barátaikkal közösen kívánják meg-ünnepelni. Repeső öröm látni, ahogy akisgyermekek előttünk érnek serdülőbőlfiatal felnőtteké, akik alkotó részei márközösségünknek. Öntudatosak, a sajátzsidóságukkal felvértezve. �

PT-PA

4 | SPRAVODAJCA | JANUÁR 2020

KOMUNITA | ROZHOVOR

Ako ste sa stali správcom židovskéhocintorína v Mliečne?

– Odkedy som ,,objavil“ už dávnejšiehľadaný židovský cintorín v Mliečne (Mil-chdorf, Tejfalu), asi v r.1991, vtedy ešte vpoli, som vedel, že pre toto veľmi cennéhistorické miesto chcem niečo užitočnéurobiť, zvlášť, keď som videl jeho smutnýstav. Navštívil som potom ÚZŽNO v Brati-slave, kde bol vtedy pán Reich a po krát-kom rozhovore mi podal kľúče a stal somsa správcom cintorína od r. 1994.

Aká bola história komunity pred holo-kaustom?

– Pôvodný môj zámer bol sprvu ten, žesom sa snažil cintorín dať do stavu dôstoj-ného pohrebiska a pamiatky. No čím dlhšiesom sa v tom aktivizoval, tým viac ma za-ujímala minulosť jednotlivých ľudí podmacevami, a tým aj celej komunity. Keďžesom mal v obľube históriu, začal som savenovať aj tejto oblasti spracovávania de-jín rodín a samotnej obce. Začal som pátraťv archívoch, literatúre, pýtať sa ešte žijú-cich pamätníkov a pod. Dozvedal som sazaujímavé informácie. Komunita v Mlieč-ne vznikla ako väčšina okolitých židov-ských obcí koncom 17., resp. začiatkom18.storočia prisťahovaním sa Židov najmäz Moravy a Čiech, ale aj Rakúska. V 18. sto-ročí si postavili už dnes neexistujúcu sy-nagógu v moravskom slohu a mali všetkyďalšie ustanovizne k riadnemu nábožen-skému životu. Venovali sa zväčša obchodu.Židia žili aj mimo Mliečna v okolitých de-dinách, v každej dedine aspoň jedna ob-chodnícka, krčmárska rodina. Jedna z naj-väčších skupín patriaca pod ŽNO v Mliečnežila vo Vojke, kde bola aj modlitebňa. Všet-

ci sa však dávali pochovávať v Mliečne.Najstaršia zachovaná maceva je z r. 1739.Pôsobili tu významní rabíni. Prvú polovi-cu 19. st. tu bol rabín Jisaschar (Salamon)Beer (1758-1848), po ňom žiak ChatamaSofera, David Kohen Bistricar (1815-1864),autor diela Bet David. Z posledných to bolrabín Noach Baruch Bernát Fischer (1863-1919) neskorší významný gaon v Prešove.Ku koncu 19. st. sa komunita pomaly sťa-huje do vedľajšieho mesta Šamorín, v20.storočí už aj s rabinátom. V Šamoríne jeza čias rabína Samuela Austerlitza (1870-1939) neskoršieho rabína v Miškolci, po-stavená v r. 1912 synagóga a ešte pred týmje založený aj nový cintorín. Poslednýmrabínom tu bol Abraham Jakob Kopel Sin-ger (1888-1944), ktorého syn Šmuel Ale-xander Singer (1916-1913) žijúci v Brati-slave, bol cenným a verným informátoromo tunajšom židovstve pred šoa.

Ako prebiehala rekonštrukcia cintorína?Z akých zdrojov boli práce financované?

– Išlo najmä o postupné čistenie cinto-rína od náletového porastu, kosenie, dví-hanie zvalených, či spadnutých náhrob-kov. Potom som robil pasportizáciu, pre-farbovanie väčšiny textov náhrobkov aďalšie potrebné veci. Skoro všetko sa ro-bilo na báze dobrovoľnosti, na ťažšie prá-ce som poprosil o pomoc kamarátov, kto-rí to vykonali nezištne. Treba povedať, žeokrem spomenutého, cintorín nebol v ne-jakom dezolátnom stave. Niektoré po-trebné práce, ako napr. nový vstup docintorína, alebo výraznejšie opravy bolifinancované na požiadanie z ÚZŽNO, ale-bo ŽNO v Dunajskej Strede. Tento rok bo-lo po prvýkrát do čistenia jedného zaras-

teného úseku na cintoríne zaangažovanéaj mesto Šamorín.

Máte kontakty s potomkami preživších?– Ku kontaktom s potomkami predkov

pochovaných v Mliečne alebo v Šamorínesom sa dostal postupne v priebehu času,rôznymi cestami. Zoznámiť sa s niekýmtakým bolo pre mňa veľmi vzrušujúce avzácne. Už na začiatku pri pátraní po de-jinách som sa dostal napr. v Bratislave kžijúcim preživším potomkom, napr. k pa-ni Viole Sternovej, alebo pani Médi Horá-kovej, či už spomenutému pánovi Singero-vi. Títo mi porozprávali svoje spomienkyna tunajší predvojnový židovský život. Po-stupne sa stávalo to, že sa objavovali ďalšípotomkovia, dokonca aj mladšej generáciezo zahraničia najmä z Izraela, ktorých veľ-mi zaujímala ich minulosť a na cintoríne vMliečne našli hroby svojich príbuznýchniekedy až do deviatej, desiatej generácie.Boli neraz milo prekvapení, keď som im kpredkom vedel poskytnúť informácie, kto-ré som nadobudol svojím bádaním a oni onich nevedeli.

Nedávno ste dostali dve ocenenia. Akoste prijali Cenu Kehila a Cenu Eugena Bar-kánya?

– Samozrejme, som veľmi poctený, po-tešený a vďačný. No neočakával som to,ani som na takéto niečo nepomyslel. Skôrpriatelia, ktorí do tejto oblasti môjho ži-vota videli a dozvedeli sa o udelení cien,sa mi pri blahoželaní vyjadrovali ako ozaslúženej odmene za mnohoročnú akti-vitu. No ja to tak nevnímam. Je to predo-všetkým služba, micve, ako mi povedaliviacerí z Izraela.

Aké máte plány do budúcnosti?– Asi len pokračovať v začatej práci. �

PT

Laureáti ceny Kehila v roku 2019Ján Hevera

Som v druhej dekáde štyridsiatnika a pochádzam z horného Žitného ostrova zHamuliakova (Gútor) pri Šamoríne. Posledných pätnásť rokov pracujem vkresťanskej organizácii (pri Evanjelickej cirkvi) v ktorej je moja úloha práca s

ľuďmi mimo slobody s celoslovenským pôsobením.

KOMUNITA | ŽIDOVSTVO

JANUÁR 2020 | SPRAVODAJCA | 3

Ako prvá odznela prednáška GyörgyaJónu zo Židovskej univerzity v Budapeš-ti, ktorý hovoril o histórii sviatku Cha-nuka, načrtnúc historické i liturgickéstránky tohto sviatku. Z prezentácie bo-lo každému jasné, že po tom, ako si Ma-kabejci vydobili späť Svätyňu, našli olej,ktorým by mohli zapáliť svetlo v sviet-nika na jeden deň. Zhotovenie novéhooleja trvalo osem dní. Stal sa však zá-

zrak: nájdený olej horel celých osem dní.V druhej polovici programu nasledoval

vynikajúci koncert skupiny PressburgerKlezmer Band. Tradičné i moderné meló-die zožali obrovský úspech v plne obsa-dených radoch obecenstva, ktoré si pies-ne pospevovalo spolu so skupinou.

O januárovej spolupráci Židovskej ná-boženskej obce v Komárne a Šermiarske-

ho a atletického klubu Macabbi hovorilpredseda športového klubu Ádám Jusztin.

Svetlá hanuky zapálil budapeštianskykantor Anatolig Klavanskij. Na stretnutínechýbali chanukové šišky a chutné kóšerpochúťky. Najmenších čakali farebné hla-volamy a hry, ktoré si mohli vychutnať vovzdelávacej miestnosti vedľa kancelárie.

Touto cestou ďakujeme každému, ktosa zúčastnil prípravy, realizácie a finál-

nych prác podujatia. Stretnime sa aj v ro-ku 2020 na podujatiach ŽNO v Komárne!

Stretnutie pri príležitosti sviatku Cha-nuka sa uskutočnilo s podporou FonduGábora Bethlena, mesta Komárno, Na-dácií JHF, JCD, JDC a EZRA a Fondu prekultúru menšín. �

PA

Sviatok Chanuky sme vítalihudbou a šiškami

Príslušníci židovskej komunity mesta, okolitého regiónu a sympatizanti sa ziš-li pri príležitosti zapálenia prvej sviečky sviatku v sále Zoltána Wallensteina,aby spoločne pozdravili sviatok svetiel. Prítomných – medzi nimi primátora

mesta Komárna Bélu Keszegha, viceprimátora mesta Tatabánya Pétera Lusztiga apredsedu Židovskej náboženskej obce v Győri Tibora Villányiho – pozdravil prog-ramový koordinátor obce Tamás Paszternák.

Premietaniev Bratislave

Dňa 27. januára o 18.00 hodine sa vGoetheho inštitúte v Bratislave(Panenská 33, 81482 Bratislava)

bude konať premietanie filmu PéteraScheinera žijúceho vo Švajčiarsku s ná-zvom „Ende der Erinnerung?” (Koniecspomienok?) venovaný tým, ktorý preži-li holokaust. Ďalšie informácie o premie-taní: https://www.goethe.de/ins/sk/de/ver.cfm?fuseaction=events.detail&event_id=21730330. �

Lúčime sa

Vseptembrovom čísle sme pri príle-žitosti 100. narodenín pozdravilipani Valiku Deutschovú z Nových

Zámkov, čitateľku a podporovateľku na-šich novín. S hlbokým zármutkom smeprijali smutnú správu o jej odchode. Jejspomienku si zachováme, na jej pochval-né slová na adresu nášho periodika nikdynezabudneme. Vyjadrujeme úprimnú sú-strasť rodine a komunite. �

redaktori Spravodajcu,vedenie Židovskej náboženskej

obce v Komárne

Blahoželáme!

Pani Magda Vadász, častý hosť našejkomunity, pomocníčka, pravidelnátlmočníčka, ktorá dlhé roky pomá-

hala aj pri preklade našich novín, bolaocenená cenou Chanukatalizátor 2019,udeľovanou JCC Budapešť – Bálintovýmdomom. Uznanie patrí tomu, kto v da-nom roku aktívne pracoval pre židovskúkomunitu a vyjadruje, že jeho úsilie mávysokú hodnotu. Pri príležitosti získaniaceny, ktorej nominácia i hlasovanie sakonalo online, srdečne blahoželáme! �

Návštívili nás

Vdecembri strávila Slovenská úniažidovskej mládeže v Komárne je-den víkend. Jej účastníci zavítali aj

do Starobinca (Menházu), kde ich priví-tal predseda Anton Pasternák. �

MOZAIKA | SPRÁVY

2 | SPRAVODAJCA | JANUÁR 2020

ŽNO v Komárne, Klub Šalom a vydáva-nie Spravodajcu podporili rodina Himm-ler (Štúrovo), Zuzana Sajmovičová (Pieš-ťany) a anonymní darcovia. Ďakujeme!

�Do Knižnice Bélu Spitzera pribudli

nové knižky a publikácie. Očakávamenašich čitateľov!

�V decembri sa Židovská náboženská

obec v Komárne zapojila do starostli-vosti o bezdomovcov v našom meste. Vrámci programu koordinovaného Zoltá-nom Kollárom naša obec uhradila ná-klady na rozdané teplé jedlo.

�Začiatkom januára postupne vypracú-

vame vyúčtovania dotácií za rok 2019 apodávame žiadosti o dotácie na tento rok.

Nástenkakrátke správy

Vážení čitatelia! Prosíme Vás, aby ste podľa Vašich možností podporovali programyŽNO v Komárne, ako aj vydávanie Spravodaja, údržbu budov a obnovu cintorína.

Poukázanie peňazí z územia SR:26384962/0900 – Slovenská sporiteľňa vagy10103804/5200 – OTP Slovakia

Poukázanie peňazí zo zahraničia:Adresa: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501 Komárno, SlovakiaIBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXAdresa banky: Slovenská sporiteľňa, Palatínova 33, 94501 KomárnoaleboIBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXAdresa banky: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Žiadame Vašu podporu

Spravodaj – mesaèník ŽNO v Komárne, založené v roku 5756. (1996), šéfredaktor: Tamás Paszternák (tamas.paszternak@menhaz.sk),András Paszternák (andras.paszternak@menhaz.sk), spolupracovníci: Judit Haas, Mgr. Ferenc Piczek, grafická úprava: Richard Saláth,jazyková korektúra: Zsuzsanna Paszternákné Kertész (Komárno), Katarína Potoková (Nitra), tlaè: Nec-arte Kft., Komárno, adresa ŽNO:Židovská náboženská obec, Eötvösa 15, 945 01 Komárno, Slovakia, tel.: 00421/35/7731-224, e-mail: kile@menhaz.sk, tel.:/fax: 00421/35/7725-355.Regisztračné číslo: EV 3424/09. ISSN 1337-091x. IČO: 34073400. Periodikum je nepredajné.

� Ul. Štúrova (1980) - Pôvodný objekt židovského starobinca, ktorý bol posta-vený v roku 1896, dnes slúži miestnej židovskej obci ako komunitné centrum.Vstup do komplexu s neogotickou tehlovou fasádou je na nároží. V severnej čas-ti zadného traktu sa nachádza synagóga, architektonicky zdôraznená vysokouštítovou strechou, rozetovým oknom a vstupným portálom. V súčasnosti využí-va miesta komunita synagógu bývalého židovského starobinca. Interiér súčas-nej modlitebne tvorí jednoduchý priestor zaklenutý valenou klenbou s pôvod-ným mobiliárom a pôsobivou neogotickou výzdobou. Návštevníci by nemali za-budnúť na prehliadku expozície dejín komárňanskej židovskej komunity, ktorása nachádza v priestoroch náboženskej obce.

Komunitná mozaika - fotografie z minulosti našej obce -

Členskýpríspevok

Touto cestou žiadame členov našejnáboženskej obce, aby členský prí-spevok na rok 2020 uhradili prevod-

ným príkazom, poštovou poukážkou aleboosobne na sekretariáte. Výška členskéhopríspevku sa nemení. �

Poplatok zasprávu cintorína

Prosíme každého, koho príbuzní súpochovaní na komárňanskom ži-dovskom cintoríne, aby poplatok za

správu cintorína na rok 2018 uhradili pod-ľa možností ešte pred začiatkom jarnýchprác.

Výška poplatku zostáva nezmenená: 10EUR/hrob, v prípade dvojitých hrobov: 17EUR/hrob. �

h́ ́ b

JANUÁR 2020 – KISLEV-TEVET 5780. MESAČNÍK žNO V KOMÁRNE XVIII. ROČNÍK 1. REG. ČÍSLO, 284. ČÍSLO

SPRAVODAJCAChanuka 5780 v Komárne

Dajme sa do tohoŠtartuje náš 25. ročník

Januárovým číslom odštartujeme 25. ročník Spravodajcu, založeného v roku 1996.Periodikum, ktoré je už 18 rokov aj oficiálne zaregistrované, bolo vždy za uplynu-lých 284 mesiacov v poštových schránkach, po čase aj v elektronických. Ani teraz

nemôžeme napísať nič iné ako vtedy, v polovici 90-tych rokov. Naďalej očakávamečlánky, reportáže, kratšie-dlhšie príspevky, aby odtlačok, ktorý na stránkach našichnovín zachovávame o pominuteľných chvíľach súčasnosti, bol čo najpestrejší. Kýmnám budú sily stačiť, budeme Spravodajcu oduševnene pripravovať a veríme, že tentorok si nájdeme čas, aby sme digitalizovali jednotlivé čísla ročníkov 1997-2006, ktorévyšli len v tlači. Príďte medzi nás, zachovávajme naďalej tradície Židovskej nábožen-skej obce v Komárne! �

András a Tamás Paszternákovci, šéfredaktori

Myšlienkyredaktora

Je tretí večer Cha-nuky, do svietnikavkladám spolu so

šamesom štyri svi-ečky. Snažím sa odo-sobniť od hluku svetap l n é h o ť a ž k o s t í aproblémov, ktorý maobklopuje, aspoň na čas, kým zhoriasvetlá chanukie. Do popredia sa deriespomienka na vitrínu mojej starejmamy a na predmet v nej, ktorý sadetským očiam zdal byť trochu čud-ný. Bol to osemramenný striebristýsvietnik zdobený levmi, na ktorý somsa často díval cez sklo. Najprv som siani nevšimol, že chýba miesto prešamesa, sluhu. Raz ročne, vždy kukoncu kalendárneho roka, potom re-likviu z vitríny vybrali a jej drobnésvetielka zažiarili v kuchyni na skri-ni, ktorá ukrývala šijací stroj a ktorásusedila so špajzou, ukrývajúcoumnožstvo dobrôt. Niekoľko týždňovpredtým sa na rodinnom obede vždyhovorilo o tom, že na sviatok si trebazadovážiť potrebný počet sviečok. Aksi dobre spomínam na rodinnú le-gendu, svietnik niekto priniesol dopekárne mojich starých rodičov povojne, aby si zaň pýtal chlieb v ťaž-kých časoch. Trochu sa zamyslím,ako dobre by bolo opäť stáť pri ňom…Ožíva ďalšia spomienka, z roku 2011,ako letím zo Svätej zeme domov sjednou väčšou a jednou menšou cha-nukiou, ktoré som kúpil z prvého iz-raelského platu pre rodičov a prebrata. Je za nami ďalšia Chanuka, oniekoľko rokov si určite spomeniemeaj na toto zapaľovanie sviečok – nastránkach Spravodajcu určite. �

ANDRÁSPASZTERNÁK

� V druhej polovici programu nasledoval vynikajúci koncert skupiny PressburgerKlezmer Band. Tradičné i moderné melódie zožali obrovský úspech v plne obsade-ných radoch obecenstva, ktoré si piesne pospevovalo spolu so skupinou. SviatokChanuky sme vítali hudbou a šiškami - strana 3.

Pozvánka

Židovská náboženská obec v Komárne touto cestou pozýva každého záujemcu napodujatie organizované pri príležitosti Pamätného dňa holokaustu OSN, ktoré sauskutoční dňa 26. januára 2020 o 14. hodine v Menháze (Starobinci, Komárno,

Eötvösova ulica 15).Program:14:00 – Čo sa s nimi stalo? – Komárňanskí Židia v Osvienčime – prednáška histori-

ka Dr. Zoltána Vágiho . Osudy deportovaných z Komárna do osvienčimského komplexu re-konštruujeme na základe doteraz nezverejnených dokumentov SS a svedectiev tých, ktorí tá-bor prežili.

15:00 – Boli našimi majstrami – dedičstvo maďarských židovských športovcov –vernisáž budapeštianskeho Maccabi VAC. �