Innovation

for businessFelsőoktatás – Ipar - Régió

2012. II. évfolyam 1. szám |

szaklap.indd 1 2012.05.02. 9:51:18

szaklap.indd 2 2012.05.02. 9:51:18

Innovation for Business

Felsőoktatás – Ipar – Régió

Kiadja: EDUTUS Főiskola

Felelős kiadó: Dr. Bartók István

Főszerkesztő: Orosz György

Szerkesztőbizottsági tagok EDUTUS:

Adorján Anett, Dr. Deés Szilvia,

Dr. Garaj Erika, Fatér Márta, Vitéz Éva

Külső szerkesztőbizottsági tagok:

Papp Zoltán, AGC Glass Hungary Kft.,

gyárigazgató,

Szép Lilla, Eruditio Kft.,

ügyvezető-helyettes

Fordítás, lektorálás: Papp Vanda (EDUTUS)

Tanácsadó testület tagjai:

Dr. Prekker Judit, Edutus Zrt.,

vezérigazgató;

Dr. Szabó Gábor, MISZ, elnök;

Minárovits János, Albacomp Zrt.

vezérigazgató;

Horváth Tamás, Eruditio Kft., ügyvezető;

Marc Van den Neste, AGC Glass Europe,

Vice-president, CTO

Nyomdai előkészítés és terjesztés:

DFT – Hungária Kft.

Nyomda: Filka-HRS Kft.

HU ISSN 2062-8595

Szerkesztőség: 2800 Tatabánya,

Stúdium tér 1.

E-mail: iforb@edutus.hu

Web: iforb.edutus.hu

A szerzőinknek szóló publikációs követelmény,

valamint tudományos cikkeink teljes

terjedelmű, hivatkozásokkal kiegészített

változata a weblapon megtalálható.

Jelen számunk szerzői:

Vitéz Éva (doktorandusz hallgató, EDUTUS, SZE RGDI) Dr. Szabó Antal (nyugalmazott ENSZ tanácsos, az ERENET tudományos igazgatója) Dr. Garaj Erika (EDUTUS Főiskola) Dr. Szabó Ingrid (dékánhelyettes, Selye János Egyetem, Gazdaságtudományi Kar PhD hallgató, Széchenyi István Egyetem, Regionális és Gazdálkodástudományi Doktori Iskola) Szép Lilla (ügyvezető helyettes, felsőoktatási igazgató, Eruditio Hungaria Kft.) Dr. Vörös Mihály László (Professzor Emeritus, EDUTUS) Hegyháti Dávid (AVO folyamattechnikus, AGC GLASS HUNGARY Kft.) Prof. István Farkas (Szent István Egyetem, Gödöllő) Dr. Kovács András (főiskolai adjunktus, EDUTUS) Dr. Szabó István (ECOTECH Zrt.)

Impresszum | Tartalomjegyzék |

Bevezetés 4.

Preamble 4.

FelsőoktatásAlumni, mint intellektuális tőkeforrás a felsőoktatásban –

egy magyar példa nyomán5.

AZ ERENET hálózat 7.THE ERENET network 8.

Innováció

Legjobb gyakorlatok a régiók innovatív vállalkozásainak fejlesztésére –

európai körkép 1.9.

Best practice of innovative SMEs for regional development -

European review 1. 10.

Innovatív Munkavégzési Formák 12.Less frequent forms of employment 13.Tudás- és technológiatranszfer irodák Németországban –

törvényi szabályozás, működési gyakorlat14.

A helyi élelmiszerláncok innovációjának közösségi haszna 15.The benefit of the innovation of local food chains 16.

Karrier

Karrier interjú: Cezary Romanski, gyárigazgató 18.

Ipar

Nyúlásmérő bélyeg alkalmazása – magyar innováció a világpiacon 20.Applying a strain gauge – a Hungarian innovation on the world market 21.Solar energy applications I. 22.Térinformatikai rendszerek alkalmazása az üzleti döntéshozatalban 23.Geographical Information Systems in business decisions 25.Könyöksajtolás – Egy új technológia kísérleti lépései 27.Equal-Channel Angular Pressing (ECAP) – experimental steps of a new

technology28.

Közép-Dunántúl

Enterprise Europe Network – Business support on your doorstep 30.

3

szaklap.indd 3 2012.05.02. 9:51:18

A második szám cikkei tükrözik azt a sok féle tulajdonságot is, melyek az innovációs folyamat szereplőit jellemzik. A nyitó cikk a főisko-lát végzettek és anyaintézményük közötti kapcsolatrendszer kezelésének egy új, innovatív formáját mutatja be. Ez a cikk rávilágít arra, hogy a felsőoktatási intézmények szerepe az innovációban egyáltalán nem merül ki abban, hogy kutatóik egyénileg vagy csoportosan részt vesznek újdonságok létrehozatalában. A felsőoktatás egyik fontos küldetése az innováció területén a végzettek szakmai felkészítésén kí-vül vállalakozásaik támogatása különféle szolgáltatásokon keresztül, melyek nem csak általában a gazdaság szereplőinek elérhetőek, ha-nem a gazdasági szereplők egy szűkebb, kisebb, és jobban ismert körét: az alumnusokat is megcélozzák. A végzettek köre felfogható egy háló-zatnak, melynek sajátossága, hogy a szereplők ismerik egymást és rendelkeznek egyfajta közös értékrenddel és kultúrával, mely a hálózat tagjai közötti kapcsolatok fejlesztését megkönnyítheti. Tudjuk, hogy az innováció egyik fontos forrását az újdonságok létrejöttére alakuló vál-lalkozások jelentik. Azt is tudjuk, hogy az új, induló vállalkozások számára ez egyik legnehezebb akadályt a gazdasági kapcsolatrendszer ki-építése jelenti. A végzettek hálózatai segítséget nyújthatnak tagjaik számára a kapcsolatrendszer építésében, a bizalmi tőke fejlesztésében.

A hálózatok egyre növekvő szerepet töltenek be a gazdaságban . Így nem meglepő, hogy több cikk is a hálózatok szempontjából közelíti meg az innováció témáját. A helyi élelmiszerláncok szerepéről és lehetőségeiről szóló cikkben dr. Vörös Mihály felhívja a figyelmet arra, hogy mi-lyen gazdag mechanizmusokon keresztül fejtik ki pozitív társadalmi és gazdasági hatásaikat ezen átalakult és újra felfedezett ellátási for-mák. A hálózatok, természetesen, nem csak a mikro szinten lehetnek jelen. Ezt jól példázza Dr. Szabó Antal beszámolója az ERENET há-lózatról, mely Közép és Kelet-Európa szakmai műhelyeit fogja össze egy laza együttműködés keretén belül, a közös gondolkodást és az eredmények megosztását támogatva. Végül, a hálózatok térbeli megjelenése is egy érdekes metszet az innováció szempontjából is. A tér-informatika és az üzleti döntéshozatal összefüggéseit taglaló cikk egy példán keresztül bemutatja, hogy milyen hatással lehet a népes-ség térbeli elhelyezkedése, mely szintén egyfajta hálózat, az üzleti sikerre, mely viszont az innováció eredményességének egyfajta mérője.Ezen gondolatok jegyében ajánlom figyelmükbe a lap legújabb számát.

Dr. Bartók IstvánRektor

Dear Reader,The key to economic renewal is seeking and finding new, more-than-ever appreciated innovative solutions. Nowadays there is an increasing need for these solutions both here, in Hungary, as well as all over the world. Opening the second volume of „Innovation for Business” magazine, one might observe its structure. Even the main headings on the content page suggest that the articles in the magazine approach innovation from several aspects, from different points of view. Innovation can be born in a research center, at a workplace; in the field of industry or services. This versatility of the world is reflected in the articles which deal with innovation activity in higher education, innova-tion in industry and also give space for theoretical approaches or highlight the current questions of standardization.The articles also present the numerous features of the participants in innovation processes. The first study introduces a new, innova-tive way of managing the alumni network, the relationship between graduates and their alma mater. It also highlights that the role of higher educational institutions in innovation does not merely comprise of researchers participating in creating something new. The mis-sion of higher education in innovation – besides educating graduates professionally – is to support enterprises through offering them vari-ous services. These services are available not only for the different players of the economy, but also target a smaller and more well-known circle: the alumni. Graduates can be regarded a peculiar network whose members know each other and share a common set of values and culture and this can facilitate the development of relationship between the members. We know that one of the most important re-sources of innovation is provided by enterprises established on novelties. We also know that the biggest obstacle for newly established businesses is building economic relations. The alumni network might be able to help its members build this network and develop trust.Networks play an increasing role in economy. So it is not surprising that several articles approach the question of innova-tion from the direction of networks. Mihály Vörös in his writing calls our attention on the economic mechanisms through which local food chains – these newly rediscovered supply chains - have their positive influence on the society and the economy.Networks, obviously, do not only appear on micro-level. A good example of this is the report written by Antal Szabó on ERENET, a loose network linking professional workshops in East-Central Europe, supporting cooperation, sharing thoughts and results.Finally, spatial appearance of networks is also a unique topic for innovation. The article discussing the connec-tions between spatial informatics and economic decisions provides an example for the effects of spatial distribu-tion of the population – also a kind of network – on business success – which is a certain indicator of successful innovation.With the above thoughts I would like to recommend you the latest volume of the magazine.

Dr. Bartók IstvánRektor

Bevezetés |

4

Tisztelt Olvasó!A gazdaság megújulásának a kulcsát az új, a korábbinál jobbra értékelt, innovatív megoldások keresése és fellelése jelenti. Manapság, igen nagy szükségünk van ezen megoldásokra itthon és a nagyvilágban egy-aránt. Az „Innovation for Business” című szaklap második számát kezünkben tartva felfigyelhetünk a lap szerkezetére. A tartalomjegyzék fő pontjai alapján szembetűnik az a törekvés, hogy az innováció témáját több síkon kezelve, több szempontból közelítik meg a cikkek. Az innováció születési helye egyaránt lehet egy kutató műhely és egy munkahely az iparban vagy a szolgáltatások területén. A világnak ez a sokfélesé-ge tükröződik abban, hogy a lap fő rovatai foglalkoznak a felsőoktatás innovációs tevékenységével, az ipar innovációival és teret adnak az elméleti közelítéseknek vagy szabályozási kérdések megvilágításának is.

szaklap.indd 4 2012.05.02. 9:51:19

ALUMNI, MINT INTELLEKTUÁLIS TŐKEFORRÁS A FELSŐOKTATÁSBAN – EGY MAGYAR PÉLDA NYOMÁNA nemzetközi trendek szerint a versenyképesség egyik legfontosabb tényezője üzleti kapcsolatok kiépítése. A kkv-kal való együttmű-ködés fő célja a K + F + I tevékenységek kölcsönös ösztönzése. Egy felsőoktatási intézmény szempontjából e folyamatnak meghatározó tényezője a végzett hallgatókkal való kapcsolattartás és annak fejlesztése. Az Alumni rendszer, mint szellemi erőforrás sok lehetőséget jelenthet mindkét fél számára. Jelen írás célja, hogy egyhazai példán keresztül bemutassa, hogyan válhatnak az alumni üzleti kapcsola-tok és azokon keresztül a cégek innovációs erőforrássá egy felsőoktatási intézmény számára. A Modern Üzleti Tudományok Főiskolájá-nak alumni projektje, amely egy Európai Uniós pályázatnak köszönhetően jött létre, az alumni hálózatot szakmai közösségként kezeli.

A felsőoktatási intézmények kulcsszerepet játszanak a gazdasági fej-lődésben, hiszen az egyes régiók perspektívái alapvetően attól füg-genek, hogyan sikerül megfelelniük a gazdasági szféra elvárásainak. Letűnni látszik az a paradigma, miszerint minél piacképesebb tudást nyújt egy egyetem, annál nagyobb a vonzereje. A felsőoktatási intéz-mények versenyképességének megtartásához ennél jóval többre van szükség. Nemzetközi tendencia, hogy az egyetemek – piaci helyze-tük erősítése érdekében - nemcsak oktatási tevékenységet végeznek, hanem más gazdaságorientált szolgáltatásokat is nyújtanak, mint a hallgatók munkaerőpiaci beilleszkedésének elősegítése; fiatal diplo-mások vállalkozásainak beindításához szükséges képzés, tanácsadás, pályakövetéses vizsgálatok és az alumni kapcsolatokra való építés. A felsőoktatás és gazdaság kölcsönhatásának feltétele a közvetítő rend-szerek hatékonyabbá tétele. Mindez a felsőoktatási intézmények cél-csoportjának megváltozását is jelenti, a korábbi hallgatói célcsoport kibővült a volt hallgatókon (alumni) keresztül a vállalati szegmensre.Az alumni hálózat egy sajátos szakmai közösség. Alumni kapcso-latok alatt az aktív szakmai és személyes networking támogatá-sát értjük egy adott felsőoktatási intézmény végzettjei, jelenlegi hallgatói, oktatói és a munkáltatók között. Alumni szolgáltatások közé tartozik az“élethosszig tartó karriertervezés”: állásajánlatok közzététele és karrier-tanácsadás, a folyamatos információszol-gáltatás képzésekről, továbbképzésekről, az egyetemi életről, ren-dezvények szervezése szakmai és baráti találkozók rendezése.

A friss diplomások elhelyezkedését nagyban segítheti a megfelelő-en kiépített alumni-hálózat. Amikor a felsőoktatási intézmény által kínált K+F szolgáltatásokról esik szó, elsődleges célcsoportként egy intézmény volt hallgatóit (alumnus) érdemes figyelembe venni, külö-nös tekintettel, ha gazdasági jellegű intézményről van szó, ahol a volt hallgatók körében feltételezhetően fokozott számban lelhető fel kis- és középvállalkozásban érdekelt munkavállaló.

A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája 2011 tavaszán hozta létre Alumni Szakmai Közösséget, amelyre az intézmény Alumni Szolgálta-tásrendszere épül. Célja, hogy a magyarországi általános gyakorlattól eltérően ne kizárólag eseményekre, különböző rendezvényekre össz-pontosuljon az alumni tevékenység, hanem – nemzetközi tapasztala-tokra építve - egyfajta szaktudás adatbázis jöjjön létre. Ez a rendszer hazai újdonságértéke, egyértelműen a felsőoktatási intézmény saját kezdeményezése, hiszen az adatbázis alapját az ott megszerzett tu-dással rendelkező volt hallgatók generálják. Továbbá a felsőoktatási intézmény célja, hogy az ott megszerzett tudást az alumni rendszeren keresztül kamatoztatva áramoltassa vissza az intézménybe további felhasználás céljából. Sok intézménynél bevett gyakorlat, hogy prefe-rálják, ha az alumni közösség önmagától kezd működni. Ezzel ellen-tétben a MÜTF a tanulóévek végeztével nem engedi el volt hallgatóit, hanem szakmai közösséget toborozva folyamatosan kapcsolatot tart velük, s felkínálja az intézmény szolgáltatásait, kvázi háttértámoga-tást nyújt a volt hallgatóknak ahhoz, hogy egymással, de ugyanakkor az intézménnyel is tartsák a kapcsolatot. A Főiskola, gazdasági főprofil-jából adódóan, számos olyan alumnust tudhat magáénak, akinek saját vállalkozása van, de legalább valamely nagyobb cég munkavállalója.

A MÜTF Alumni Szakmai Közösség többpilléres szerkezetre épül, mely az alábbi tényezőkből áll:1) az alumnusok érdekében segítségnyújtás:- szakmai tapasztalatcseréhez- vállalati kapcsolatrendszer kiépítéséhez- munkalehetőség megtalálásához- kapcsolati tőke szélesítéséhez- preferenciális kapcsolatok kiépítéséhez2) a jelenlegi ill. végzős hallgató érdekében segítségnyújtás:- színvonalas szakmai gyakorlóhely megtaláláshoz- munkahely megtalálásához, karrierépítéshez- szakmai példakép állításához- kapcsolati tőke szélesítéséhez3) a MÜTF érdekében:- gyakorlatorientált képzési rendszerének további erősítése- a MÜTF és a végzett hallgatói közötti kapcsolat erősítése- vállalati kapcsolatrendszer kiszélesítése4) csatlakozó vállalkozások:- K+F igények- utánpótlás- tudásmegosztás- elköteleződés

Az 1. ábrán is jól látható, hogy a modell pillérei azonos hangsúllyal szerepelnek. Nincs alá illetve fölérendelt viszony a szereplők között, még akkor sem, ha egy intézmény által kezdeményezett szolgáltatásról van szó. Mindez az együttműködést és egymás maximálás támogatását tükrözi, s pilléres megfogalmazás helyénvalónak bizonyul, hiszen a különböző magasságú „tartóoszlopok” a rendszer egyenlőtlenségéhez és hatástalansá-gához vezetnének.

a MASZK modell

| Felsőoktatás

5

szaklap.indd 5 2012.05.02. 9:51:19

táblázat a MASZK portál szolgáltatásai

Szolgáltatás célja Tartalma

gyakran frissülő hírek hírlevél tematikus linkgyűjtemény letölthető tanulmányok, anyagok pályázatok ajánlása

virtuális meghívó cégkereső álláshirdetések saját profiloldal szakértőkkel való kommunikáció lehetősége blog, fórum, üzenőfal

hirdetési lehetőség

tájékoztatás, mint atudásátadás eszköze

kapcsolatépítés

marketing

Fontos látnunk, hogy jelen esetben a felsőoktatási intézménynek közösségfejlesztő szerepe van. A közösségfejlesztés, egyik megha-tározása szerint olyan társadalmi cselekvési folyamat, ahol egy kö-zösség emberei képessé válnak a tervezésre és cselekvésre, megha-tározzák közös és egyéni problémáikat, szükségleteiket, amiket a közösségre támaszkodva elégítenek ki. Modellünk kifejlesztésekor feltételezzük, hogy az effajta alumni rendszer hozzátartozik azon té-nyezők közé, mely a felsőoktatási intézményt versenyképessé teszi az oktatási piacon. A versenyképesség alapvető kritériuma az, ha a főiskola, egyetem be tudja vonzani a potenciális hallgatókat. Nyitott közösség, ahol tiszteletbeli tagságot kaphat az a személy, cég, aki a szakmai közösség tevékenységét segíti s magáénak érzi a szakmai közösség etikai szabályait. Mindez kiemelten fontos az intézmény K+F kapcsolatépítése szempontjából, hiszen újabb tagokat enged a közösségbe, ugyanakkor ügyel a szakmai minőségre, s mindezt az

intézmény innovációs tevékenységének növelé-se és vállalati kapcsolatainak szélesítése céljából teszi.A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája egy virtuális, a Facebook mintájára működő, közösségi teret hozott lét-re, mely funkcióinak meghatározásakor az interneten fel-lelhető virtuális szakmai közösségeket is figyelembe vette.Úgy gondoljuk, hogy egy virtuális szakmai közösség tagjaként építhető kapcsolat a különböző kkv-k, az ügyfelek és a vállalko-zások között a közösségi portál szolgáltatásai révén. Melyek azok a szolgáltatások, funkciók, melyek ezt a célt hivatottak elérni. Az alumni rendszer bevezetését megelőző vizsgálatunkban (2011. február) négy olyan virtuális szakmai közösség portált hason-lítottunk össze, melyek a kis- és közepes vállalkozásokat céloz-zák meg a kkv-k innovációja, fejlesztése céljából. Fentiek alapján a MÜTF Alumni Portál a következő szolgáltatásokra alkalmas:

A MÜTF Alumni Szakmai Közösség nem a tömeges tagság toborzásá-ra törekszik, hanem a minőségi szakmai kommunikációt célozza meg, melynek kiváló alapot kölcsönöz, hogy egy felsőoktatási intézmény áll mögötte. Az üzenőfal funkció moderált szerkesztésű, mivel a többi vizsgált portálon tapasztaltakból kiindulva, nem célszerű ezt a felületet szabad szerkesztésűvé tenni. Az álláshirdetés rész egy sarkalatos pontja a rendszernek, hiszen a jelen gazdasági helyze-tet tekintve az intézmény volt hallgatói segíthetik egymást egy-egy munkahely megtalálásában, akár egymás cégénél. Összegezve el-mondható, hogy a virtuális térben formálódó szakmai közösségek a kkv-k innovációját szolgálhatják, különösen egy felsőoktatási intéz-mény által menedzselt kezdeményezésként. Az alumni közösségek egyértelműen segítik az érintettek szakmai vonatkozású innovatív fejlődését és biztosíthatják az alumni rendszer hosszú távú ered-ményes fennmaradását, ezzel is támogatva az együttműködést és a K+F tevékenységet felsőoktatási intézmény és vállalat között.

Vitéz Éva

Felsőoktatás |

6

szaklap.indd 6 2012.05.02. 9:51:19

AZ ERENET HÁLÓZATA 2004-ben Genfben megrendezett „Kis- és Közép-vállalkozások Jó Kormányzati Gyakorlata” műhelymunka keretében a magyar dele-gáció javaslata alapján létrejött a közép- és kelet-európai egyetemek és főiskolák közötti együttműködéssel foglalkozó hálózat, amelynek célja a térség vállalkozói kultúrájának és folyamatának kutatása, az egyes egyetemeken folyó vállalkozásoktatási programok fejlesztése, amennyiben lehetséges összehangolása és a legjobb gyakorlatok egymás részére történő bemutatása. A Közép-európai Vállalkozásku-tatással és Oktatással foglalkozó Egyetemek Hálózatának (ERENET) keletkezését, célját, jogi hátterét és értékrendjét mutatja be cik-künk. Az ERENET szó az angol EntREpreneuship NETwork – vállalkozói hálózat akronímja. A fennállásának fél évtizedét ünneplő szer-vezet egyre növekvőbb szerepet tölt be a közép- és kelet-európai vállalkozás-oktatók és -kutatók párbeszédében, együttműködésében.

2005. április 22-én a Budapesti Corvinus Egyetemen rendezett Vállalkozás Szakértői Értekezleten 6 ország 12 egyetem képviselő-inek és az ENSZ EGB regionális tanácsos részvételével aláírták az ERENET Hálózat alapításának deklarációját. A Hálózat létrehozásá-nak fő kezdeményezői Dr. Szirmai Péter egyetemi docens, a Corvinus Egyetem Budapest Kisvállalkozás-fejlesztési Intézet Igazgatója, és Dr. Szabó Antal, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság vállalko-záspolitikai és kkv-fejlesztési regionális tanácsosa voltak. A Hálózat szándéknyilatkozat aláírói felismerték a kooperáció és koordináció kölcsönösen előnyös voltát, a vállalkozói kutatások hálózati összefo-gással történő végzésének előnyeit, a koordinált erőfeszítések révén létrejövő magas színvonalú tananyagok és kurzusok sikerességét. A Hálózatnak jelenleg 177 tagja van 41 országból, és nemcsak Euró-pából, de Kanadából, az USA-ból, és Venezuelából is. Az ERENET Hálózat mint páneurópai szervezetet tagja a brüsszeli székhelyű Eu-rópai Kisvállalati Szövetségnek – European Small Business Alliance.

Az ERENET-nek nincs alapító okirata nemzetközi szerződés for-májában. Nemzetközi jogi gyakorlat szerint ez egy ún. „unregistered contract” – nem-regisztrált szerződés típusú szervezet. A nem-zetközi szervezet folyamatos működését és koordinálást a magyar alapító szervezet vállalja. A magyar vállalkozáskutató és –oktató hálózat gesztora a Budapesti Corvinus Egyetem Kisvállalkozás-fej-lesztési Intézete. Itt működik az Állandó Titkárság. 2009-ben a Há-lózat Délkelet-európai Titkársága a belgrádi Gazdasági Tudományok Intézete lett. Az ERENET Plenáris szervezet az Éves Közgyűlés, amelyben valamennyi tagunk jogosult részt venni. Az ERENET-nek fennállása óta öt közgyűlése volt. A Hálózat szűkebb taná-csát folyóiratunk nemzetközi szerkesztő biztosság tagjai alkotják.A hálózathoz csatlakozhatnak felsőoktatási intézmények és ku-tatók magánszemélyként. Tagdíj a hálózatban nincs, az érvényes tagi viszonynak azonban feltétele évente legalább egy tudományos kutatási eredménnyel (vagy eredeti, új publikációval) történő hoz-zájárulás a közös „szellemi” vagyonhoz. A díjmentes tagsági lehe-tőség jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a Hálózat mun-kájában a gazdaságilag szegényebb délkelet-európai országok és a FÁK egyetemeinek és intézményeinek képviselői is részt vegyenek.Az ERENET célja, fő tevékenységi köre

-lózat létrehozása és együttműködésük szervezeti kereteink megterem-tése a közös kelet-európai értékrend kialakítása és erősítése céljából.

-ben tájékoztatják egymást tananyagaikról és kutatásaikról.

-temi oktatók cseréje, később diákcsere megteremtése.

-közi együttműködésben - EU és egyéb keretében – mutatkozó előnyöket.

-veznek vállalkozásfejlesztési és kkv-vonatkozású terüle-teken, élve a kutatók személyes mobilitásának előnyeivel.

-sa kutatási eredményeink cseréjére, dokumentálására és köz-zétételére nemzetközi szerkesztő bizottság irányításával.

Az ERENET Hálózat kialakításának a szakmai érdekek mellett spe-ciális célkitűzése a közép- és kelet-európai értékrend erősítése. Az elmúlt évszázadok során a nagyhatalmak meglehetősen szétzilált és egymást gyűlölködő nemzeteket hagytak hátra. A térség egyes or-szágainak oktatói ezért szívesebben kerestek és még ma is keresnek partnert tengeren túlról és az öreg Európából, mintsem a szomszéd-ból. Paradigmaváltásra van szükség ezen a téren is, és az ERENET Hálózat ennek élenjárója. Össze kell fognunk annak érdekében, hogy ne kezeljenek bennünket, közép- és kelet-európaiakat másodlagos pol-gároknak Brüsszelben. Szimbólumunk a 2006-ban Lech Kaczyński és Sólyom László elnökök által Győrött felavatott Lengyel-Magyar Barát-ság emlékmű. Ez két egymásba kapaszkodó tölgyfa, de jól szimbolizálja Stanislaw Worcell még 1849-ben papírra vetett gondolatát: „Magyar-ország és Lengyelország két öröklétű tölgy, melyek külön törzset nö-vesztettek, de gyökereik a föld alatt messze futnak, összekapcsolódnak és láthatatlanul egybefonódnak. Ezért egyiknek léte és erőteljessége a másik életének és egészségének feltétele”. Ez vonatkozik az ERENET közép- és kelet-európai tagjaira is. Egymásra vagyunk utalva és csak akkor lehetünk sikeresek, ha tiszteletben tartjuk egymást és együtt-működünk. Létrehozták a http://www.erenet.org című honlapot.

2006-ban beindult a negyedévente megjelenő Inter-net alapú folyóirat, az ERENET PROFILE, amelynek cél-ja a tagországok vállalkozás-oktatási programjainak, filozófiájának és legjobb gyakorlatának, a térség nemzeti és egyes orszá-gokon belüli regionális vállalkozáspolitikai célkitűzések bemutatása.

Az ERENET lényege egy kutatási és fejlesztési partneri kapcsolat létrehozása, amely nyitott hálózatként műkö-dik az együttműködő intézmények képviselői között.

Dr. Szabó Antal

| Felsőoktatás

7

szaklap.indd 7 2012.05.02. 9:51:19

THE ERENET NETWORKIn 2004 the UNECE (Genf ) organized an Expert Meeting on „Good Governance for SMEs” where the Hungarian Delegation sug-gested to create a cooperation network amongst the Colleges and Universities in Central and Eastern Europe dealing with de-velopment of entrepreneurial education programs, if possible with their harmonization and presentation of best practices. Based on the positive answers of several universities, the Entrepreneurship Research and Education network among the Central and Eastern-European Universities (ERENET) was established. ERENET is an acronim from EntREpreneuship NETwork. The paper presents the historical backround of the organisation. The role of the ERENET Network celebrating its fifth anni-versity is increasing in the dialogues between the entrepreneurial lecturers and researchers in CEE and in their cooperation.

The Declaration on the Establishment of the ERENET Network was signed on 22. April 2005 during the International Entrepre-neurship Experts Meeting at the Corvinus University of Budapest (CUB) by representatives of 12 CEE universities from 6 coun-tries and the UNECE Regional Adviser on Entrepreneurship and SMEs. At time being ERENET has 177 Members from 41 coun-tries not only from CEE but also from nearly the whole European area, Canada, US and even Venezuela. The ERENET Network as a pan-European organization became a Member of the Eu-ropean Small Business Alliance with Headquarters in Brussels.

ERENET is an open-ended research and development network based on partnership relation among its Members. ERENET has no deed of foundation in form of international contract. Accord-ing to international practice it is an unregistered contract type or-ganization. The coordination of the international network is un-dertaken by the Hungarian founding organisation. The continued operation and coordination is carried our by the Hungarian member organization as the Permanent Secretariat. The host of the Network is the Small Business Development Centre at the CUB. The net-work is moderated and the activities are organized by the Scientific

Director of the ERENET. In 2009, the Institute for Econom-ics Sciences based in Belgrade became the ERENET South-Eastern Secretariat. The Plenary Organization is the Annual Meeting, and everybody has right to participate in it. Since the establishment of the ERENET five Annual Meetings were held. ERENET has an Executive Board which consists of the members of the International Board of the ERENET PROFILE periodical.

Both institutions of higher education and researchers as private in-dividuals can join the network. There is no membership fee in the network. The free membership significantly contributed that mem-bers from the CIS and SEE countries could join the ERENET. The Members based on suvereign decision participate in specific pro-ject, support each other’s events, and contribute with their scien-tific research results, publications to common intellectual capital.

The aim of the erenet and its main fields of activities-

ship education and research network, and design of its op-erational framework in order to establishing strengthen-ing joint Central-European set of values entrepreneurship.

-ing each other acquainted with their curriculum and researches.

of exchange of university lecturers and possible students.

international cooperation within the EU and non-EU framework.

of entrepreneurship and SME-development issues utiliz-ing the advantages of individual mobility of the researchers.

for publishing the results of the research activities un-der the guideline of an international editorial committee.

In addition to the professional interest, the ERENET network sets a special aim to strengthen the Central- and Eastern-European set of values. During the past centuries the Great Powers left rather chaotic and full of hatred nations. This is why the CEE lectur-ers prefer to cooperate with professionals from the old Europe and beyond the sea instead of the neighbouring countries.There is a need for paradign shift, and ERENET wish to be on the cut-ting edge in this field. We have to unite our activities and coopera-tion against considering us as second-hand citizens by Brussels.

Activities are free for the public and can bee followed on the ERENET home page at http://www.erenet.org. This page is edited by the Sci-entific Director and the Permanent Secretary as the web-master. The home-page contains the introduction of the ERENET, lists its members and their institutions, provides information about the Sec-retariat, the main activities and programs. In 2006, in the line of the aims, an Internet-based peridical called ERENET PROFILE was created. Its aim is to present and entrepreneurial curricula, their phylosophy and best practices, as well as the national and regional enterprise development policies of the countries of the members. We introduces the institutions and organizations of the ERENET Members and other ones which arouse public interest. We high-lights the major events relating to entrepreneurship and SMEs.

Dr. Szabó Antal

Felsőoktatás |

8

szaklap.indd 8 2012.05.02. 9:51:19

Legjobb gyakorlatok a régiók innovatív vállalkozásainak fejlesztésére – európai körkép 1.Az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapja által finanszírozott Interregionális Együttműködési Program (INTERREG IVC) hozta lét-re a Prospects projektet, hogy támogassa és előmozdítsa Európa kilenc (egykori) bányászati régiójának fejlődését kis-és középvállalkozásaik (KKV) fejlesztésén keresztül. A Prospects projekt utolsó tematikus találkozóját Tatabányán tartották meg 2011 júniusában „Az innováció és tudásalapú gazdaság” témában, ahol a 10 legjobb gyakorlatot mutatták be egymásnak a résztvevők. A projekt indulása óta a 10 partner össze-sen 40 jó gyakorlatot azonosított, amelyeket egy útmutató formájában fognak közzétenni 2011 őszén. E cikk ezek közül mutat be néhányat.

A projektben 10 partner vesz részt 2009 és 2012 között. Céljuk a ta-pasztalatok és a bevált „legjobb gyakorlatok” megosztása az innováció, a tudásalapú gazdaság, a környezetvédelem és kockázat-megelőzés területén. A projektpartnerek 4 stratégiai témára összpontosítanak: a területek vonzerejének erősítésére, a szervezeti struktúrák támogatá-sára, az üzleti klaszterek, valamint az öko-innováció és a tudás folyama-tainak támogatására. Ezek egyben a jelenlegi gazdasági válságból való kilábalás lehetőségét is jelentik. A PROSPECTS projekt az EURACOM (Európai Bányászati Régiók Szövetsége) nemzetközi szervezet össze-fogásában valósul meg, melyhez Tatabánya városát is több éves kapcso-lat fűzi. A PROSPECTS partnerei a következők: ACOM France (Fran-ciaország –vezető partner), Houthalen-Helchteren (Belgium), District of Karvina (Cseh Köztársaság), County Council of Pas-de-Calais (Franciaország), Tatabánya (Magyarország), ACOM Poland Labour Fund Zasavje (Szlovénia), Laviana (Spanyolország), Wigan Council (Egyesült Királyság) és a Science Park Gelsenkirchen (Németország).

Franciaország

A francia partnerek két projekttel képviselték magukat. Az ACOM France az egyik Közösségi Alapítvány innovációs gyakorlatát ismertet-te. Az alapítvány céljai közé tartozik a pénzügyi támogatás és tanács-adás az innovatív üzleti projektek segítésére. A kialakított szisztéma a régió 36 településén közel 3000 kis-és középvállalkozás számára 2011 óta elérhető a következő szolgáltatások formájában: tervezés és pro-jekt-meghatározás, a szabadalmi bejelentés kiterjesztése, piackutatás és megvalósíthatóság, kutatási partnerek keresése, innováció, termék-fejlesztés, eljárások és szolgáltatások, prototípus, munkaerő-felvétel. Két ügyfélvállalkozás példáján keresztül mutatták be saját szerepüket a helyi gazdaságban. Első példájuk egy kommunikációs tanácsadásra specializálódott kis 10 fős vállalkozás volt, amelynek célja a helyi kór-ház partneri kapcsolatainak segítése különböző szolgáltatások révén. Az Alapítvánnyal való együttműködés eredményeként az ügyfélcég megnyerte a regionális versenyt. Emellett ez a projekt néhány új mun-kahelyet is létrehozott. Másik esetükben egy olyan 9 fős vállalkozást említettek, amely a helyi közösségek igényeinek megfelelő alternatív energiafogyasztását kívánta elősegíteni technológiai innovációk révén.A másik francia projekt (County Council of Pas-de-Calais) a Saint-Omer régió gazdasági súlyának fejlesztésére irányult. A ré-gió fejlesztési stratégiájának középpontjában az öko-innováció, a fenntartható fejlődés alapjául szolgáló kiváló minőségű kör-nyezet áll, amely magában foglalja a regionális természeti

parkokat, a jelentős vízkészleteket és a vízi utakat. Emellett a helyi hatóságok úgy döntöttek, hogy jelentős minőségi ugrást hajtanak vég-re az információs és kommunikációs technológiák területén is, hogy növeljék a régió versenyképességét. A projekt sajátos kombinációja a régió természeti értékek és a technológiai ismeretek által létrehozott öko-vállalkozásoknak. A régióban közel 40 öko-vállalkozás és 100 öko-munkahely van. Egy másik jó gyakorlat a Regionális Éghajlati Terv kialakítása. E stratégiai dokumentumban az üvegházhatású gázok ki-bocsátásának csökkentésére és a káros éghajlatváltozás kihívásainak kezelésére vonatkozó intézkedéseket dolgoztak ki. Emellett több kam-pányt folytattak a háztartási energia auditok, a regionális termék útmu-tatók meghatározására, valamint a zöld és kék (öko)pályák kialakítására.

Belgium

A belga konzorciumi tagok által említett legjobb gyakorlat az egyik bányászati régióban kialakított hulladéklerakó továbbfejlesztett példáját idézte fel a természeti körforgást előtérbe helyező projekt-jében. A „Záró kör” (CtC) koncepciója magában foglalja a hulladék-lerakóban elhelyezett hulladék újrahasznosítását, a Gasplasma ™ technológiára vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányt, amely a termikus valorizáció technológia segítségével kívánja a természet-ben lezajló rehabilitációs folyamatokat elősegíteni. A projekt része a bányák szén-dioxidtermelésének hőtermelésre való alkalmazása és a természeti környezetre valamint az öko-lábnyomra vonatkozó ha-tásainak elemzése. Az eddig elvégzett érvényességi tesztek és elem-zések eredményei alapjána CtC projekt koncepciója megvalósítható.A belga projekt alkalmazásának első konkrét gyakorlati példája az ELFM (Enhanced Landfill Mining azaz Továbbfejlesztett bányászati hulladéklerakó), amelyre a Remo hulladéklerakót üzemeltető Machiels csoportnál került sor. Ez a gyakorlat egyaránt vonatkozik települési szilárd hulladék és ipari hulladék feldolgozására. A projekt különle-gessége abban rejlik, hogy a föld természetes rekultivációs folyamaton keresztül tér vissza a természeti körforgásba. A Záró Kör Projekt által előállított gazdasági profit alapja a bányászati (mellék)termékek és az energiahasznosítást megvalósító hulladéklerakók felértékelődése.

| Innováció

9

szaklap.indd 9 2012.05.02. 9:51:19

Csehország

A bányászati gáz a villamosenergia- és hőtermelés összefüggései-ről szól a cseh Karvina bányászati régióból hozott projekt. Jelentős mennyiségű bányagáz szabadul fel a jelenleg alkalmazott bányászati technológiák révén minden szénbányában. A metán szerves része a gáz, amely a szén kitermelésének melléktermékeként jön létre a bá-nyászati biomassza, a szénréteg, valamint a sziklarepedésekből kiszi-várgó anyagok és gázok eredőjeként. Ha az aktív bányák kimerülnek, lehetőség nyílik az ott termelődő metángáz további feldolgozására és hasznosítására. Ez megvalósulhat a bezárt bányák szivattyútele-peinek, a régebben alkalmazott gáztalanító rendszereinek, vagy az újonnan épített automatikus fárasztó állomásainak használata révén.A projekt során un. szárító berendezések kerültek telepítésre, amelyek működését megfelelő energiatermelő rendszerekkel kapcsolták össze a bányák magas nedvességtartalma és a bányagáz javítása céljából. A készülékek munka elve a gázkeverék nagyon gyors hűtésén alapul, amely biztosítja a kondenzátum és a gáz szétválasztását. A kondenz-víz elvezetése automatikusan történik a szivattyúk és a csatornázás révén. Ezt követően a bányagáz felmelegszik a kívánt hőmérsékletre. A cseh projekt a 35 MW kapacitással működő energiatermelő egy-ség építését részletekbe menően ismertette, amely a maga nemében a kombinált villamos energia- és hőtermelés egyik legérdekesebb példája Közép-Európában. A projekt nagyobb biztonságot jelent a bányászatban és környezetvédelemben a káros anyagok légköri kibo-csátásának csökkenése révén, valamint a megújuló energia és másod-lagos források felhasználásával tovább bővíti az energiahatékonyságot.

Magyarország

A magyar partner (Városi Tanács Tatabánya) a Modern Üzleti Tu-dományok Főiskoláján létrehozott Technológiai és Tudástransz-fer Szolgáltató Iroda projektjét ismertette. A 2011 márciusában Tatabányán megalapított iroda szerepe a felsőoktatás és a gazda-ság együttműködésének segítése és a technológiai transzfer a Kö-zép-Dunántúli régió KKV-k versenyképességének növelése érde-kében. Együttműködik a régió K+F tevékenységet végző innovatív vállalkozásaival, az egyetemek innovatív műhelyeivel és tudásköz-pontjaival, valamint más szakmai szervezetekkel, mint például az országos és regionális innovációs szervezetekkel és kamarákkal.A projekt hagyományos tudástranszfer szolgáltatásokat nyújt a vállal-kozások számára, mint például a stratégiai terv készítése, workshopok és ötletbörzék szervezése, szabadalmaztatási eljárások, üzleti terv készítése és a projekt tervezése és irányítása. Emellett olyan extra tevékenységeket is vállal, mint az innovációhoz kapcsolódó szerve-zeti képzések, innovációval kapcsolatos aktualitások közzététele, nemzetközi üzleti kapcsolatok fejlesztése, online technológiakereső rendszer fejlesztése, klaszterek kialakításában való közreműködés. A projekt aktuális tervei között szerepel: a nap-és szélenergia-meg-hajtású elektromos busz, a hulladékhő felhasználása a városban együttműködve AVE Hulladékgazdálkodási Zrt.-vel, a komplex zöld-energia rendszerek kialakítása a Gazdaságfejlesztési Szervezet Ta-tabánya Nonprofit Kft. és más vállalkozások bevonásával, valamint a hajtómű és füstgáz CO2-és SO2 kibocsátásának csökkentése a Vér-tes Erőmű Zrt. és a Stirling Kft. cégekkel közösen. (A szerző a ma-gyar partner felkérésére képviselte és prezentálta jelen projektet.)A Prospects Projekt az ERDF társfinanszírozásával a az INTERREG IVC Program támogatásával valósul meg.

Dr. Garaj Erika

Best practice of innovative SMEs for regional development - European review 1.The Interregional Cooperation Programme (INTERREG IVC), financed by the European Union’s Regional Development Fund created a project titled “PROSPECTS” to support and promote regional policies on Small and Medium Enterprises (SMEs) in nine (former) mining regions of Europe. Ten partners work together from 2009 until 2012. The last thematic task group meet-ing of Prospects Project was held in June 2011 in Tatabanya (Hungary). The topic was „Innovation and knowledge economy” where the partners discussed the top 10 good practices. Since the start of the project, 40 good practices have been identified by the 10 partners, which will be published in autumn 2011 as a guide. This article presents some examples of these best practices.

The project involves 10 partners between 2009 and 2012. The aims are to share experience and good practice in the area of innovation, knowl-edge economy, environmental protection and risk prevention. The pro-ject partners focus on analyzing four strategic themes: strengthening the attractiveness of the territories, enhancing business support struc-tures, supporting business clusters, supporting eco-innovations and knowledge. These issues are a response to the current economic crisis.The PROSPECTS project is implemented by the international organi-zation of the EURACOM (European Association of Mining Regions) to which Tatabanya has been connected to for several years. PROSPECTS partners are ACOM France (France - Lead Partner), Houthalen-Helchteren (Belgium), District of Karvina (Czech Republic), County Council of Pas-de-Calais (France), Tatabanya (Hungary), ACOM Po-land Labour Fund Zasavje (Slovenia), Laviana (Spain), Wigan Coun-cil (United-Kingdom) and Science Park Gelsenkirchen (Germany).

The Closing the Circle project is a first concrete case of ELFM (En-hanced Landfill Mining), targeting the Remo landfill site of Group Machiels. This practice contains both municipal solid waste and industrial waste. Specific for the Closing the Circle project is that the reclaimed land will be transformed into a natural zone. For Closing the Circle the economic profits are thus only based on the valorisation of the mined materials and energy from the landfill.

Innováció |

10

szaklap.indd 10 2012.05.02. 9:51:19

France

The French partners represented themselves with two projects. One of them was ACOM France, which presented the practice of the Com-munity Fund for innovation. The objectives are financial support and advice to the development of innovative business projects. The system has been available since 2011, for the territory of 36 municipalities rep-resenting about 3000 SMEs and offers the following services: design and project definition, filing and patent extension, market research and feasibility, research partners, development of innovation, developing products, processes or services, prototyping, recruitment of personnel. Two recipient companies illustrate the role of community funds and policy animating the local economy. The first case was a company of 10 employees, which specializes in communications consulting, designed for a partnership with a local hospital. The company, as a result of co-operation with the Fund, has won the regional competition. Besides, this project also creates some new workplaces. The other case study was about the company which employed of nine people, and devel-oped an appropriate response to the alternative energy consumption of local communities according to needs by technological innovation.The other French project (County Council of Pas-de-Calais) is about the improving the attraction power of Saint-Omer region. The inno-vation strategy of the region focuses on eco-innovation as sustainable development is underpinned by a high-grade environment, which includes a regional natural park, significant water resources and waterways. Similarly, the local authorities decided to take a signifi-cant qualitative leap by opting for Information and Communication Technologies to increase competitiveness in the region. The region benefits from an industrial think tank in water management with particular know-how that has been built up by the large companies, yet which is transferable to SMEs. The region has set up the Aa Ba-sin Users’ Association (Association InterUtilisateurs du Bassin de l’Aa), an industrialists’ group to manage water resources. The combi-nation of the region’s natural assets and technological skills’ base led to eco-enterprises being considered as a potential target for further forward-looking business development. The presence of the water-ways further validated this approach, despite the fact that the region’s economic base was, and still is, under-represented in this field as there are only 39 businesses which can be categorized as eco-enterprises and they provide about one hundred jobs. One of the best practices is the Regional Climate Plan (RCP), which is a key strategy document for the Saint-Omer area and outlines actions to reduce greenhouse gas emissions and to provide solutions for the challenges of detrimen-tal climate change. Several campaigns have been undertaken in the Saint-Omer Region such as household energy audits, regional produce guides, the definition of green and blue trails and the implementation.

Belgium

The Belgian partner named their best practice to CtC as closingthe circle about Enhanced Landfill Mining. Closing the circleincludes a characterization of the landfilled waste, a feasibilitystudy on the Gasplasma™ technology as a candidate for thethermal valorisation technology, a feasibility study on materialrecuperation, a detailed study on the transformation of thelandfill site into natural area and a carbon footprint analysis. Theresults from these validation tests and analyses show that theClosing the Circle project is feasible. The Clos-ing the Circle project is a first concrete case of ELFM(Enhanced Landfill Mining), targeting the Remo landfill site ofGroup Machiels. This practice contains both municipal solidwaste and industrial waste. Specific for the Closing the Circleproject is that the reclaimed land will be transformed into anatural zone. For Closing the Circle the economic profits are thusonly based on the valorisation of the mined materials and energyfrom the landfill.

Czech Republic

The title of the Czech project from the district of Karvina was “Min-ing gas for electricity and heat production”. A considerable amount of mining gas is released in a direct connection with the coal mining technology in all coal mines. Methane is an integral part of the gas, which has been created as a side product during coal creation from biomass and it is bonded within the coal bed, or it is encapsulated in the rock cracks. In case of active mines the gas is exhausted by a system of mine degasification and it is processed. Pumping stations that used to be the parts of the degasification systems, or newly con-structed automatic exhausting stations are used in the closed mines.Drying devices were installed at the localities with the high mois-ture contents in the mining gas in order to improve the operation of the cogeneration units. The devices work on a principle of very fast cooling of the gas mixture, which secures a separation of condensate from the gas. The condensate is drained automatically by means of the pumps to the sewerage. The mining gas is heated up to the required temperature afterwards. Project of cogeneration unit construction with the capacity of 35 MWel is one of the most interesting projects in the area of combined production of electricity and heat in Central Europe. It secures a higher safety in the area of mining activities as well as environment protection by means of decreasing of emis-sions to the atmosphere and by increasing of energy efficiency by means of the utilization of renewable and secondary energy sources.

Hungary

The Hungarian partner (City Council of Tatabánya) described the practice of the College for Modern Business Studies which estab-lished Technology and Knowledge Transfer Office under the Social Regeneration Operation Programme announced by the National Development Fund of Hungary. The role of this office, founded in Tatabánya in March 2011, is to organize cooperation and technologi-cal transfer between SMEs and higher educational institutions in order to increase the efficiency of R&D and innovation activities of SMEs. R&D organizations of universities, colleges and knowledge centers and professional organizations such as National Innova-tion Union, Central Transdanubian Regional Innovation Agency and County-level Chambers of Trade and Commerce are also involved.The Office supports traditional knowledge transfer activities and of-fers services to the enterprises such as strategy plan making, work-shops and brainstorming, patenting procedures, business plan writ-ing and project planning and managing. The Center also offers extra activities such as organization of trainings related to innovation, publication of a journal dealing with innovation, development of in-ternational business relationships, online technology searching sys-tem and development of an innovative wind-powered electric bus, a project on waste heat usage in the city in collaboration with AVE Waste Management Joint-stock Company, a project of complex in-tegrated green energy product systems in built-up environment in collaboration with Economy Development Organization for Tata-bánya Nonprofit Ltd, and a project of CO2 and SO2 separation from power plant smoke gas in collaboration with Vértes Power plant Joint-stock Company and Stirling Kft . (The author was requested by the Hungarian partner to represent and describe this project.)This Prospects Project is co-financed by the ERDF and was im-plemented with the support of INTERREG IVC Programme.

Dr. Garaj Erika

| Innováció

11

szaklap.indd 11 2012.05.02. 9:51:19

INNOVATÍV MUNKAVÉGZÉSI FORMÁKA cikk a munkaerőpiac közelmúltban megjelent foglalkoztatási és munkavégzési formáit mutatja be, amelyek révén a szervezeti inno-váció új formái terjedhetnek el a határ menti régiók vállalkozásaiban. Napjainkban egyre több forma válik ismertté, és a munkaadók, a munkavállalók kölcsönös elégedettsége esetén elterjedtté is. Ezek előfordulási gyakorlatát tekintjük át Szlovákia és Magyarország munkaerőpiacán elsősorban az Európai Unióban vállalkozási partnereket (beszállítói kapcsolatokat) tervező KKV-ék szempontjából.

A hagyományostól eltérő munkaszerződésre vonatkozó igények elő-ször az 1990-es évek elején jelentkeztek. A 2000-es évektől az új mun-kahelyek között már nagyobb arányban vannak jelen a hagyományostól eltérő munkaviszonyok, mint a teljes állású foglalkoztatás, a gazdasági válság egyik következményeként pedig tovább nőtt az atipikus for-mában dolgozók aránya.Atipikus foglalkoztatásról akkor beszélünk, amikor a munkavégzés nem a hagyományos, hanem attól eltérő jogi formában történik. Atipikus munkavégzésről pedig akkor beszélünk, ha a tevékenység elvégzésének keretei, feltételei, helyszínei eltérnek a hagyományostól. Az atipikus foglalkoztatás a munkaerő-piac számára kitörési lehetőséget jelenthet. Az Európai Unió egyes országaiban már előfordul, hogy egy munkavállaló „foglalkoztatási portfóliót“ állít ösz-sze saját megélhetése érdekében, azaz több rugalmas formából szedi össze jövedelmét. Természetesen ez nem lehetséges a fizikai munka vagy a személyes szolgáltatások esetében, de számos olyan kreatív ágazat van, ahol működhet. Az ilyen lehetőségek kihasználása továb-bi munkavállalók megjelenéséhez vezethetne a munkaerőpőiacon, amely mind Szlovákia, mind Magyarország számára fontos lenne, hiszen országainkban viszonylag alacsony a foglalkoztatás szintje.Az innovatív foglalkoztatási formák lehetővé teszik a vállalatok szá-mára a munkavállalókhoz kapcsolódó adminisztratív terhek csökken-tését is, ezáltal új munkahelyek teremtéséhez vezethetnek. A mun-kavállalók számára az újszerű formák kihasználásával új lehetőségek nyílnak, különösen a munkaidő jobb beosztása, a családi élet, munka és oktatás közötti jobb egyensúly és a nagyobb egyéni felelősség terén.

A foglalkoztatás és munkavégzés innovatív formáiSzlovákiában az európai államokhoz hasonlóan a munkaviszony leggyakoribb formái az állandó munkaviszony, amely határozat-lan idejű szerződést jelent, és a határozott időre szóló munkavi-szony. Az alkalmi, szezonális munka előfordulása az Európai Uni-óban átlagosan 15%: a legelterjedtebb Spanyolországban, ahol a munkavállalók 34%-a ilyen formában foglalkoztatott. Szlovákia a sor végén helyezkedik el, hiszen a foglalkoztatottak alig 5%-a dolgozik ilyen formában, Magyarország esetében az arány 7%.Milyen foglalkoztatási formák tehe-tik még rugalmasabbá a szervezeti innovációt?A rugalmas munkaidő lehetővé teszi az alkalmazott számára, hogy bizonyos, a munkaadó által meghatározott korlátok között megvá-lassza munkavégzésének idejét. A szlovákiai munkavállalók mintegy 6%-a dolgozik ilyen módon, jellemzően az adminisztratív munkát végző egyének a közigazgatásban és a kereskedelmi szolgáltatások-ban. A részmunkaidő vagy rövidített munkaidő kihasználásában nagy eltérések tapasztalhatók a nők és férfiak között az európai munka-erőpiacokon. Az Európai Unióban átlagosan a nők 32%-a dolgozott 2005-ben részmunkaidőben, míg a férfiaknak csupán 7%-a. Külö-nösen magas ez az arány Hollandiában, ahol a nők 75%-a dolgozik ilyen formában, és nagy mértékben jellemző még Németországban, Nagy-Britanniában, Luxemburgban, Svédországban és Ausztriában is. Szlovákia az EU tagországok között az utolsó helyen szerepel, a munkavállalók 2,9%-a dolgozott részmunkaidőben, Magyarorszá-gon ez az arány 4-5% körül mozgott. Az alacsony arány oka lehet or-szágainkban, hogy a családok eltartásához két keresetre van szükség.A munkahelyek megosztása azt jelenti, hogy két dolgozó rövidített munkaidőben végzi el egy dolgozó feladatát, ami által egy új munka hely teremtődik. Lényegében a műszakokban való munkavégzés-hez hasonlít, hiszen az egyik dolgozó a délelőtti, másik a délutáni órákban végzi a munkáját, és a csúcsidőben, a legnagyobb forgalom vagy legtöbb munka idején mindketten a munkahelyükön vannak.

A dolgozó számára azért előnyös, mert kisebb terhelést jelent, a mun-kaadó számára pedig lehetővé teszi, hogy két jól képzett dolgozóval rendelkezzen, akik szükség esetén bármikor helyettesíthetik egymást.Távmunkának tekintünk minden olyan, a munkaadó működési kö-rébe tartozó rendszeres tevékenységet, amelyet a munkavállaló a munkát adó féltől távol eső helyen, infokommunikációs eszközök igénybevételével végez, és a munkavégzés eredményét elektroni-kus eszközökkel továbbítja. A távmunka egyaránt vonzza legkép-zettebb munkaerőt, és a rutinmunkák elvégzőit is. A szellemi és irodai munka nagy része végezhető távmunkában, gondoljunk csak a tanácsadói tevékenységekre, értékesítési és ügyfélszolgálatokra, adatbázis-kezelésre, könyvelésre és különféle szellemi szabadfog-lalkozásokra. A távmunka esetében a számos előny mellett (nincs utazási és munkaidő-kényszer, önálló munkavégzés lehetősége) hátrányok is felmerülnek, hiszen a munkahelyi kollektívák gyen-gülnek, a lazább kapcsolattartásból információhiány alakulhat ki.A munkavégzés innovatív formái közé tartozik az ügyeleti munka is, amikor a dolgozó akkor végez munkát, ha hívják, ha szükség van rá. A dol-gozó számára az ügyelet előnye, hogy több szabadideje van, a munkaadó számára előny, hogy a ritkán és előre nem láthatóan előforduló eseteket is meg tudja oldani, miközben a dolgozó számára kisebb költséget jelent.A projektmunka lényegében a határozott időre szóló szerződésnek, a rugalmas munkaidőnek és az otthon végzett munkának a kombinációja.

A dolgozót egy projekt kidolgozására, elvégzésére szerződ-tetik, pontosan definiált tevékenységekkel és határidőkkel.Az önálló vállalkozóként végzett munka csökkenti a mun-kaerőköltségeket, és lehetővé teszi a gazdasági körülmé-nyek változására való rugalmas reagálást is. Az önálló vállalkozó függetlenül dolgozhat, bár kisebb szociális védelemben ré-szesül, de irányítása alatt tarthatja munkakörülményeit és jövedelmét.A munkaerő-kölcsönzés meglehetősen bonyolult munkaviszony, hiszen az alkalmazottak kettős munkáltatói oldallal állnak szem-ben. A dolgozót a munkaerő-kölcsönző cég alkalmazza, majd egy kereskedelmi szerződésen keresztül kiközvetíti a felhasználó vál-lalathoz bizonyos munka elvégzésére. A munkaerő-kölcsönzés előnyei a dolgozó szempontjából, hogy elkötelezettségek nélkül vállalhat rövid távon munkát, tapasztalatokat, referenciákat sze-rezhet, és esélyt kap, hogy a „használó” cég állományába kerüljön. Munkaadói oldalról még több előnye van a kölcsönzésnek, hiszen a vállalat gyorsan tud többletigényeket kielégíteni, miközben má-sik cég vállal garanciát a dolgozókért, a „használó” vállalatnak nem kerülnek adminisztratív költségbe a dolgozók, a létszámuk rugal-masan változtatható, konkrét feladatra és időre igénybe vehetők.

Az innovatív foglalkoztatási formáknál több esetben összemosódnak a kategóriák: a távmunkások egy része például önfoglalkoztató vagy határozott időben dolgozik. Az új típusú foglalkoztatási és munkavég-zési formák bevezetésének és elterjedésének célja, hogy a vállalatok rugalmasan tudjanak reagálni a piaci és a munkaerőpiaci igényekre, de megmaradjon a munkavállalók biztonsága is. Ezek az atipikus formák ugródeszkát, új lehetőségeket jelentenek a munkaerőpiacra kerülésre olyan embereknek, akik gyakran különleges nehézségekkel küzdenek.

Dr. Szabó Ingrid

Innováció |

12

szaklap.indd 12 2012.05.02. 9:51:19

LESS FREQUENT FORMS OF EMPLOYMENTThis paper introduces the different forms of work and employment that recently appeared and are now wide-spread on the labor market. Previously full time employment used to be the most common form, and was as well preferred by employ-ees. Nowadays an increased number of forms are appearing on the labormarket and they are becoming commonly used, pro-vided that people and employees are both satisfied with these forms. The study also introduces special forms of employment such as part time employment, telework, working from home, laborforce leasing, self-employment, casual and seasonal work. It also analyses their appearance on the labormaket of the EU, Slovakia and Hungary. Furthermore, it describes the advan-tages and disadvantages of the above mentioned forms of employment from the perspective of both employers and employees.

Demand for less frequent forms of employment first appeared in the beginning of 1990s. From 2000 among new workplaces we can find a greater proportion of forms of employment other than full time em-ployment, and as a result of the economic downturn the number of employees working in a less frequent form of employment is increas-ing. We talk about a less frequent form of employment if work does not happen in a traditional legal form. We talk about less frequent forms if the frames, conditions and location of the activity differ from the traditional ones. These new forms of employment might mean an opportunity for an outbreak in the labor market. In certain EU coun-tries employees comply an „employment portfolio“ for their own liv-ing, which means they gain their income felxibly, from several places. This, of course, is not possible in case of physical work or personal services, but it might work in several branches that require creativity. These can lead to the appearance of other potential employees on the labor market, which would be important both for Slovakia and Hun-gary, where the level of employment is relatively low. Innovative forms of employment enable companies to reduce administrative burden which might lead to the creation of new workplaces. For employees these forms provide new opportunities, such as better utilization of worktime, reaching a balance between family life, work and educa-tion and a greater amount of personal responsibility can be reached.

Employment and its innovative forms

In Slovakia – like in most European countries – the most frequent form of employment is full time employment, which means employ-ment for an indefinite term, and a contract for a definite term. The frequency of casual and seaonal work in the EU is 15% on average, it is the most common in Spain, where 34% of the workers are employed in this form. Slovakia is at the bottom of the list, only 5% of the em-ployees are causual labourers, while this rate in Hungary is 7%. These forms are generally used in the field of services, agriculture and build-ing and construction indstry and is characteristic for 15-24 year-old men. The adavantage of this form of employment for the emploer is that the position can be filled for the period of work, activity or pro-ject. Shift-work is common in retail trade and health care. In Slova-kia it is widely spread, the rate of people working in shifts is about 25%. The rate of men is slightly higher here, and the age-group 15-24 dominates in this form. For employees this form means more free time compared to a 9-to-5 job, however, in many cases it also limits the number of free weekends, but this also comes with higher wages. The advantage for employers is that machines and equipments can be utilized full time, even 7/24, but wage costs are higher due to bo-nuses and weekend supplements. Flexible working hours enables em-ployees to set the exact working hours scheme, obviously, observing the core time. 6% of Slovakian employees work in this form, mainly in the field of public administration and retail services. Flexible work-ing hours are mostly preferred by women, they can match their work-ing hours scheme with household jobs and family life or travelling.

The possibility for part time jobs or shorter working hours is taken by men and women in the European labor markets. In the EU 32% of wom-en worked part time in 2005, while this rate for men was 7% only. This rate is the highest in the Netherlands, where 75% of women work part time, but it is also frequent in Germany, Great-Britain, Luxembourg, Sweden and Austria. Slovakia is the last one among the EU members, 2.9% of employees worked part time. This number for Hungary was 4-5%. The reason for the low proportion of part time jobs in our coun-tries is that two incomes are needed for making a living for a family.Job sharing means that two workers do one full time job in shorter working hours, thus a new workplace can be created. It is similar to shift work, since one employee works in the morning, the other one in the afternoon, and at peak time or at the time of the largest work-load both are present. For the employee it is advantageous because it means smaller workload and the employer can have two well-trained workers who can substitute for each other when need arises. Any kind of work (in the field of the employer’s activities) done far from the location of the job via telecommunication tools and the result is forwarded electronically can be considered telework or distance work. Telework attracts the most highly-trained worforce as well as people doing routine jobs. Intellectual and office jobs can be done from the distance, just to mention counseling services, telemarketing, call centers, data-base management, bookkeeping and different liberal professions. In case of distance work besides the advantages (no need to commute, no fixed working hours, independence at work) there are some disadvantages too. It hinders the formation of work teams, connections are looser, which might lead to a lack of information.

Among the innovative forms of employment we can mention on-call work, where worker only work when they are needed. The main advan-tage of this form for the worker is that they have more free time. For the employer it is advantageous that they can solve cases which occur rarely and unexpectedly while it means lower costs for the workers.Project work is a combination of a fixed term contract, flex-ible working hours and working from home. The worker is hired for a definite project with clearly defined duties and deadlines.Self-employment reduces workforce costs and makes it possible to react to the changes is economic circumstances flexibly. Private entrepreneurs can work independently, and although their social security is smaller, they can control their working conditions and income. Laborforce leasing is a rather complex form of employment, because employees have to face a double employer side. The worker is employed by a laborforce leasing agency, then, with a contract, he is mediated to the company for doing a certain job. The advantages of laborforce leasing for the workers are that they can be employed for a shorter period without any commitment, can collect experi-ences and references and can get a chance to be hired by the com-pany. From the employer’s side we can mention more advantages: the company can satisfy unexpected extra demands while another company (the agency) takes guarantee for the workers. They can also save on the costs of administration, the number of workers can be changed flexibly and workers are hired for a definite task and period.

In case of innovative forms of employment the boundaries between the different forms are not always clear: some teleworkers are self-em-ployed or work part time or for a definite term. The aim of introducing and promoting new forms of employment is that companies should be able to react to market and laborforce demands flexibly, at the same time the job security of the workers would remain. These less frequent forms of employment provide a spring board to enter the labor market for people who in many cases have special difficulties or disadavnateges.

Dr. Szabó Ingrid

| Innováció

13

szaklap.indd 13 2012.05.02. 9:51:19

Tudás- és technológiatranszfer irodák Németországban – törvényi szabályozás, működési gyakorlatNémetországban 2002-ben lépett életbe az „alkalmazotti találmányok” törvénye, amely egységesen szabályoz-za az egyetemek és főiskolák oktatói és kutatói által elért kutatási eredmények, kidolgozott technológiák és találmá-nyok felhasználását. A törvény életbe lépése előtt az egyetemi és főiskolai alkalmazottak találmányai „szabad felfede-zés”-nek minősültek, azokkal egyedül a kidolgozó, feltaláló személy rendelkezett, felhasználásukról ő dönthetett. Ez sok esetben a kidolgozott új eljárások, technológiák kihasználatlanságát eredményezte, azok kapcsolathiány, szándékhiány vagy egyéb okok következtében nem jutottak el a lehetséges felhasználókig, a befektetett munka, idő és pénz tehát végső soron elveszett.

Annak érdekében, hogy az egyetemek és főiskolák tudományos-kutatási potenciálja nagyobb mértékben kihasználásra kerüljön, hogy az oktató intézmények erősebben elköteleződjenek a kuta-tás-fejlesztési tevékenységek erősítése mellett, a „alkalmazot-ti találmányok” törvénye eltörölte a kutatók, feltalálók egyedi és egyedüli jogát az általuk kifejlesztett technológiák, termékek érté-kesítéséhez és felhasználásához, a törvény értelmében valameny-nyi kutatási eredményt kötelező lett bejelenteni. A kutatók igényt formálhatnak egy szabadalmaztatási szolgáltatásra, amelyet az egyetem/főiskola közvetítésével egy szabadalmi hivatal végez el. Az egyetem/főiskola valamennyi bejelentett találmány esetében meg-vizsgálja az értékesítési lehetőségeket, a technológia, illetve talál-mány piaci értékét, szabadalmaztatási kérdéseit – ebben a szaba-dalmaztatási ügynökségek szakmai tapasztalatait is igénybe veheti.

A találmányokat, új technológiákat egy professzionális szabadal-maztatási menedzsment veszi át, amely figyel a jogvédelmi kér-désekre (szabadalmak), valamint az értékesítés jogszerűségére (eladók és vevők jogai és kötelességei). A szerzői jog tulajdonosát sikeres értékesítés esetén a bruttó értékesítési összeg harminc százaléka illeti meg. A „jogfosztás” következménye tehát végső so-ron az, hogy a találmány/technológia kidolgozója lényegesen biz-tosabban, szabályozott keretek között részesedik tényleges anya-gi előnyökben – a szakértői menedzsment-szervezet, valamint a piaci folyamatokat és a kutatás-fejlesztési szektort egyaránt isme-rő szabadalmaztatási és értékesítési ügynökségek munkája révén.

A SIGNO-projekt – a szellemi tulajdon és a szerzői jogok védelmének szabályozása, mint az együttműködések megkönnyítésének eszköze

A Szövetségi Gazdasági és Technológiai Minisztérium 2008-ban indította el a SIGNO - Schutz von Ideen für die gewerbliche Nutzung (Kereskedelmi használatra szánt öt-letek védelme) projektet, amelynek elsődleges célja, hogy az egyetemek/főiskolák, vállalatok, kutatóintézetek, illet-ve egyedi feltalálók és tervezők számára biztosítsa a szaba-dalmaztatás lehetőségét és a szerzői jogvédelem feltételeit.

A projekt célcsoportjait azok a főiskolák/egyetemek, és köz-ponti forrásokból finanszírozott kutatásokat lebonyolító nem oktatási profilú intézmények jelentik, akik bővíteni kívánják szabadalmaztatási és értékesítési tevékenységüket, és ehhez külső szolgáltatás útján szabadalmi és értékesítési kérdések-kel foglalkozó ügynökségek munkáját szeretnék igénybe venni.A SIGNO projekt a jogvédelmi és szabadalmaztatási keretek kidol-gozásával egyszerűsíteni és gyorsítani hivatott a fejlesztői/kuta-tói és a felhasználói szektor egymásra találását, az együttműködé-sek kialakulását, a szabadalmak hasznosulását. A projekt egyben ahhoz is hozzájárulhat, hogy az oktatási intézmények és az egyéb, közpénzből finanszírozott kutatóintézetek saját profilt alakíthas-sanak ki, imázst teremthessenek, így váljanak vonzóvá a gazdasági szereplők, valamint szolgáltatásaik potenciális egyéb igénybe vevői (főiskolák, egyetemek esetében például a leendő diákok) számára.A projekt támogatja az intézmények kutatási-fejlesztési, va-lamint vállalati együttműködési stratégiáinak kialakítását, kidolgozását is. Az egyetem/főiskola, illetve az egyéb kuta-tóintézet vezetésének rendelkeznie kell saját innovatív és élet-képes stratégiával a külső együttműködésekkel, valamint a saját szellemi termékeket, kidolgozott technológiákat érintő szaba-dalmaztatási és értékesítési feladatokkal és tervekkel kapcsolatban.

A kutatási eredmények hasznosításának innovációs forrásként tör-ténő felhasználása gazdasági oldalról megfelelően magas fokú ab-szorpciós képességet, a technológiát/tudást szolgáltató intézmények részéről pedig magas fokú gyakorlat-orientáltságot, szakmaiságot feltételez. Az oktatási és kutatási intézmények intézményi stratégiá-iban mindenképpen meg kell jelennie a hosszú távú vállalati kapcso-latok kialakításával kapcsolatos elemeknek, feladatoknak. A támoga-tás lehetővé teszi az intézmények számára, hogy hatékony rendszert alakíthassanak ki kutatási eredményeik értékesítésére, a tudás-. és technológiatranszfer-folyamatok működtetésére. A projekt szakér-tői az intézményi értékesítési folyamatok végrehajtása során meg-felelő szakmai tudással rendelkező, lehetőleg külső ügynökségek bevonását javasolják – a projekt által nyújtott támogatás a stratégia-alkotáson túl ezen együttműködések kialakítására is irányul. A sza-badalmaztatási és értékesítési folyamatok megfelelő működtetésére országos szintű szabadalmaztatási és értékesítési ügynökség-háló-zatot hoztak létre. A 23 Szabadalmaztatási és értékesítési Ügynök-ség (Patent- und Verwertungsagentur – PVA) feladata Németország 350 főiskolája értékesítésre alkalmas és értékesítésre szánt kutatási eredményének, kidolgozott technológiájának szerzői jogi biztosítása, valamint ezek eljuttatása a felhasználókhoz, így a gyártásban és az egyéb, például szolgáltatási területen történő hatékony hasznosulá-suk biztosítása. Az ügynökségek összesen több mint százezer kutató szabadalmaztatott kutatási eredményeihez nyújtanak hozzáférést.

Innováció |

14

szaklap.indd 14 2012.05.02. 9:51:19

Tartományi szintű minta a tudás- és technológiatranszfer ágazati szintű támogatására – Rajnavidék-Pfalz gyakorlata

Németországban a legtöbb tartományi oktatási (egyetemi vagy főis-kolai) törvény tartalmazza az intézmények kutatási feladatainak rész-letezését, ezen belül az intézmény és a területen működő vállalatok, kutatóintézetek, stb. oktatási-kutatási célú együttműködésének kér-dését. Rajnavidék-Pfalz tartomány főiskolai törvényének 2. § 6. pontja értelmében a főiskolák egyik központi feladata a tudás- és technológia-transzfer biztosítása a képző intézmény és a vállalatok között. A tudás-transzfer feladata a törvény szövegének megfogalmazása szerint az, hogy optimalizálja az ipar és az oktatás közötti szellemi és technoló-giai cserefolyamatokat; a vállalatokkal történő együttműködés révén a főiskolák teljesítménye széleskörűen kiterjeszthető, a gyakorlatorien-táltság növekedésével pedig nagy mértékben javítható az oktatás és to-vábbképzések minősége. A minisztérium ennek érdekében támogatja a főiskolák működéséhez elengedhetetlen hálózatok, kapcsolatrendsze-rek kialakítását, valamint ennek technikai feltételeit. ezek közé tarto-zik például a technológia-felderítés (Technologie Scouting), amelynek révén az oktatási intézmények és a vállalatok megtalálják a kutatás-

fejlesztés területén kínálkozó együttműködési pontokat, a ku-tatási- és technológia-adatbankok kialakítása és fejleszté-se, amelynek segítségével az intézmények kutatási tevékeny-sége megismertethető a lehetséges ipari partnerekkel, és átlátható lesz a teljes kutatás-fejlesztési szektor számára is.A minisztérium célzottan támogatja a különböző témájú, különféle termékekre, technológiákra, azok cseréjére irányuló párbeszédeket a kutatói és a felhasználói szektor (első közelítésben az egyetemi-fő-iskolai kutatók és a vállalatok) között. A legújabb tudományos-tech-nológiai felfedezések, újítások ez által gyorsan átültethetőek a gya-korlatba, innovatív termelési eljárásokat, jobb minőségű termékeket eredményezhetnek. A folyamat elsődleges haszonélvezői a minisz-térium szakértői szerint a régió kis- és középvállalatai, vállalkozásai, amelyek gyorsan és könnyen tudnak az oktatási szférában együttmű-ködési és fejlesztési partnereket találni – ezeket a típusú együttmű-ködéseket a törvény értelmében a szakágazat kiemelten is támogatja.

Szép Lilla

A helyi élelmiszerláncok innovációjának közösségi hasznaA cikk megvilágítja a helyi, vagy rövid élelmiszerláncok (SFSC) fogalmát és szerepét a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődésben. Áttekinti a létrehozásukkal elérhető közhasznú funkciókat, közösségi hasznokat. Hangsúlyozza egy innovatív „agrár-vidék-táplálkozás” politika megalkotásának és a régió helyi szereplői közötti hálózatépítés fontosságát. A megállapítások útmutatásul szolgálhatnak a helyi termelők stratégiájának fejlesztéséhez és a működésüket alapvetően befolyásoló hazai vállalkozáspolitika sikeres megvalósításához.

Az élelmiszertermelés, feldolgozás és kereskedelem koncentrációja, globalizációja napjainkban jelentős méreteket ölt a világ minden részé-ben, amelynek szemmel látható jelei az országhatárokon és régiókon át-ívelő élelmiszerellátó láncok és hálózatok terjedése, térnyerése. Gyak-ran azt sem tudjuk, honnan származik az általuk elfogyasztott élelmiszer.Az élelmiszerpiacok globalizációjából eredő negatív hatások miatt előtérbe került a helyi élelmiszerellátó rendszer (local food system LFS), amelynek fogalmán olyan egyedi, egy adott régióban földraj-zilag is körülhatárolható, gazdasági-társadalmi formációt, ill. öko-szisztémát értünk, amely speciális természeti, talaj és éghajlati stb. adottságokkal, növény- és állatfajtákkal, valamint emberi, technikai erőforrásokkal és infrastruktúrával jellemezhető. Más oldalról, az adott régióban élő termelők, kis- és középvállalkozók (KKV) a helyi fogyasztókkal szoros kapcsolatot tartva, a különleges helyi termékek adottságait kiaknázva élelmiszertermékek széles választékával látják el a helybeni élő fogyasztókat. A szakirodalomban ez egyre gyakrab-ban rövid élelmiszerellátó láncként (short food supply chain SFSC) szerepel. A helyi élelmiszerek termelését nagy mértékben elősegí-ti , hogy adott régióhoz, térséghez szinte minden esetben kötődnek speciális egyedi beltartalmi jellemzőkkel bíró élelmiszer-alapanya-gok, tájjellegű ételek és ízek, továbbá étkezési hagyományok, előse-gítve a térségek sajátos identitásának létrehozását és megőrzését. A rövid, vagy helyi élelmiszerláncok, - megfelelő feltételek megte-remtése esetén - az alábbi gazdasági, társadalmi, környezeti köz-hasznú funkciókat, ill. közösségi hasznokat képesek szolgáltatni:

friss, egészséges, helyben termelt, feldolgozott mezőgazdasági, ill. élel-miszertermékekkel (a frissesség mellett, a termékek egyszerű közvet-len nyomon követhetősége növeli a vásárlók bizalmát), pozitív hatást gyakorolva a helyi lakosság egészséges táplálkozására, életminőségére;

-vítja mind a vidéki háztartások jövedelemhelyzetét, mind az állami költségvetés mérlegét, az élelmiszerimport igényt;

-nyét, nevezetesen javul a térség élelmiszer-kilométer mutatója;

-formációáramlást a termelők és fogyasztók, falu és város között (kulturális híd újjáépítése, étkezési hagyományok felelevenítése);

-zett ismereteinek, tudásának gyarapításához, népszerűsítve a különböző vidékeken termesztett élelmiszertermékeket, ill. ma-gukat a termelőket (termelő helyek, sajátos termékjellemzők, termesztési-, tárolási-, feldolgozási- és tartósítási módok stb.);

-sok újjáélesztését, a természetes alapanyagoknál fog-va bizonyítottan egészségesebb ételek, a helyi gasztronó-mia széles körben történő megismertetését és elterjesztését;

-hoz, a munkanélküliség csökkentéséhez, amely pozitívan hat a vidéki térségek gazdasági és társadalmi fejlődésére;

-vő arányt képviselő idősebb termelők foglalkoztatásához, aktivitásuk megőrzéséhez, javítva közérzetüket, egészségi állapotukat, amely rend-kívül pozitív társadalmi-gazdasági hatásokat generál a szociális ellá-tás, a szolgáltatások szempontjából elmaradottabb vidéki térségekben;

-resztül effektív képesek csökkenteni az orvosi rendelők forgalmát, amely hozzájárulhat az egészségügyi és szociális kiadások csök-kentéséhez, és a szolgáltatásokra nehezedő terhelés enyhítéséhez;

| Innováció

15

szaklap.indd 15 2012.05.02. 9:51:20

-leségek, biotermékek, hagyományos recept szerint készült rövid sza-vatosságú élelmiszerek, friss vagy feldolgozott erdei gyümölcsök, gombák, gyógynövények, ill. helyi kézműves tárgyak értékesítését;

szerepük, hanem turisztikai vonzerőt is jelentenek, mindezzel hozzájá-rulnak a vidéki turizmus (zöld turizmus, ökoturizmus stb.) élénkítésé-hez, ami ugyancsak kulcsfontosságú helyi gazdaságfejlesztési tényező.

A helyi élelmiszerlánc kiépítéséhez adott térségekben a szereplők közötti hálózatfejlesztésre és minősített, ellenőrzött helyi termelői piacok létrehozására van szükség „holisztikus” területfejlesztési, vidékfejlesztési elvek alkalmazásával. Ez tekintetbe veszi a város és falu közötti természetszerű és ésszerű munkamegosztást, a két különböző funkciójú településtípus közti sokrétű szerves kapcso-latok kiépítésének lehetőségeit. A fenntartható SFSC létrehozá-sának és elterjesztésének alapvető feltétele egy innovatív „agrár-vidék-táplálkozás” politika megalkotása, annak intenzív lakossági kommunikációjára, a helyi közösségi és civil szervezetek kezdemé-nyezéseinek felkarolására építve. Az új típusú szakpolitika magá-ban foglalja az élelmezést, a mezőgazdaságot, és a vidéki területek fejlesztését, összekapcsolva a táplálkozáspolitikával, valamint az egészséges táplálkozás népszerűsítésével, oktatásának fejlesztésével egyaránt. Középpontba helyezi az élelmiszerfogyasztót és életminő-ségének fejlesztését, összhangban a fenntartható fejlődés elveivel.

A SFSC által érintett településeken és térségekben közvetlen és intenzív kommunikáció jön létre a helyi élelmiszertermelők és fo-gyasztók között, akik egyre növekvő számban preferálják a helyi friss és egészséges élelmiszertermékek, hagyományos termékek vásár-lását és fogyasztását. Működtetéséhez elengedhetetlen a törvényi szabályozás egyszerűsítése, a multifunkcionális mezőgazdaság har-monikus fejlesztése olyan politikai eszközrendszer alkalmazásával, amely támogatja és ösztönzi a hagyományos élelmiszerkultúra újjá élesztését, megőrzését, valamint a helyben megtermelt élelmiszerek fogyasztását. Ez hatékony közösségi marketing akciók megvalósítá-sával lehetséges. Mindezzel dinamikusan fejleszthető egy adott régió versenyképessége és a fenntartható fejlődésben betöltendő szerepe.

Dr. Vörös Mihály László

The benefit of the innovation of local food chainsThe article highlights the concept and role of local or short food supply chains in sustainable economic and social development. It reviews public functions and benefits that can be reached by them. It also stresses the importance of formulating an innovative „agricultural-rural-dietary” policy and that of building a network between local actors living in the region. The conclusion can act as a signpost for local produc-ers to strategy-building and the successful implementation of national enterprise policy which fundamentally influences their operation.

The concentration and globalization of food production, process-ing and trading have increased significantly nowadays all over the world. Significant signs of this are the expansion of food sup-ply chains and networks across borders and regions. In many cases we do not even know the origin of the food we consume.Negative effects of the globalization of food markets increased the importance of LFS (local food systems). By them we mean a unique, geographically circumscribed economic-social formation or ecosys-tem in a region which can be described with special natural, soil, cli-matic, etc. characteristics, flora and fauna, and human and technical resources and infrastructure. From another point of view, producers, SMEs in close connection with local consumers in the region, uti-lizing the peculiarities of local products supply a wide range of food products to the residents. This is more and more often referred to as a short food supply chain (SFSC). The production of local food is facilitated by the fact that in almost every case there are foods with special ingredients, local dishes and traditions, this way the different regions can create and preserve their own identity. Short food or local supply chains – by providing suitable conditions – can give the follow-ing economic, social and environmental public functions and benefits:

fresh, healthy, locally produced and processed agricultural and food products (besides their freshness, products can eas-ily be tracked, which increases trust in consumers), making a positive effect on dietary habits and life quality of the locals

-creases the financial situation of rural households, and im-proves the balance of state budget and demand for food import

food consumed, the region’s food-miles indicator improves

of information between producers and consumers, village and towns (re-building a cultural bridge, vivifying traditional eating customs)

healthy dieting, promoting food produced in different regions and the producers as well (places of production, unique product charac-teristics, methods of producing, storing, processing and preserving)

-ing habits – which, due to their natural ingredients, are healthier, – as well as the promotion of local gastronomy

-omy, to the decrease of unemployment, which has a

-resent a growing part of agricultural population, it also help to keep their activeness, improving their general well-being, and all these rather positive social-economic effects in ru-ral areas where social security and other services lag behind.

Innováció |

16

szaklap.indd 16 2012.05.02. 9:51:20

will be increased, thus reduces the number of people requir-ing medical services, which will reduce medical and social se-curity costs and can help to ease the burden on social services

fruits), bio-products, food made according to traditional reci-pes, whose sell-by date is generally shorter, fresh or pro-cessed forest fruits, mushrooms, herbs and local artifacts

-sumption, but also might serve as a touristic attraction, they can contribute to rural tourism (green and eco-tourism), which is also a key element in local economic development

To build up a local food chain in a certain region, the creation of quali-fied, controlled producers’ market; and network building between the actors are necessary by applying holistic regional development policies. This considers natural and logical division of labor between the villag-es and the towns, the possibilities of building multi-sided, organic re-lationship between the different types of settlements. The basic condi-tion of establishing and spreading a sustainable SFSC is a formulation of an innovative „agriculture-country-dieting” policy, its innovative communication to the inhabitants by relying on the initiatives of local communities and civil organizations. This new type of policy includes food, agriculture; the development of rural areas and combines them with nutrition policy and with promoting and teaching healthy dieting.

It concentrates on the consumer and the quality improvement of their life quality in accordance with the principles of sustainable develop-ment. At settlements where SFSCs operate, direct and intensive com-munication is established between local producers and consumers, who increasingly prefer buying and consuming locally grown, fresh and healthy produces and traditional food. For its operation it is es-sential to simplify legal regulation, to improve multifunctional ag-riculture by applying a set of political tools which motivate and sup-ports the reintroduction and preservation of traditional food culture and the consumption of locally grown produces. This can be reached by effective community marketing tools. By all of the above men-tioned, the competitiveness of a region can be dynamically increased and the role it plays in sustainable development can be maintained.

Dr. Vörös Mihály László

| Innováció

17

szaklap.indd 17 2012.05.02. 9:51:20

1) Tanulmányait először kémia szakon végezte a Varsói Egyetemen. Gondol-hatnánk azt, hogy a Reckitt Benckiser álmai munkahelye?A Reckitt Benckiser egy nagy nemzetközi vállalat, 14 gyárral Európában és még többel más földrészeken. Ez korlátlan lehetősége-ket nyújt, nemcsak egy kémikusnak. Szeren-csém volt, az első állásom a RB jelenleg leg-nagyobb termelőhelyén volt. A Benckisernél és a Reckitt Benckisernél eltöltött éveim nemcsak szakmai szempontból adtak nagyon sokat, hanem a mindennapi életben is renge-teg izgalmas helyzetbe kerülhettem a projek-tek és az itt megismert emberek jóvoltából.

2) Csaknem 4 évet dolgozott a Coca-Cola-nál. Mely ott szerzett tapasz-talatait tudja a Reckitt Benckisernél hasznosítani?Sokat tanultam a Coca Cola-nál. Bizonyos mértékben mindent, amit tanultam, haszno-sítok. A megszerzett tapasztalatok hasznosít-hatók a vezetési stílusunk kialakításában és abban a képességben, hogy alkalmazkodni tud-junk a kihívásokhoz. Megtanultam, hogy mi-lyen fontos a karbantartás, a képzési rendszer, a működési dokumentáció megfelelő haszná-lata és a riportolás. A legértékesebb azonban az a tudás, hogy hogyan törődjünk a velünk együtt dolgozókkal. A cég a csapatépítést tar-totta a legfontosabbnak és tudom, hogy ez kulcsfontosságú a sikeres vállalatvezetésben.

3) Jelenleg a harmadik pozícióban van a cégnél ügyvezető igazgatói pozíció-ban. Milyen kihívásokat lát a cégnél, amely viszi előre a ranglétrán? Milyen tanácsai vannak azoknak, akik ha-sonló karriert szeretnének befutni?Valójában az ötödik vagyok a rendszer-ben. Szóval még mindig van jópár lé-pés a karrieremben. Bizonyára ismeri azt a szabályt, hogy minden menedzser eléri egyszer a képességeinek határait. Re-mélem, én még nem tartok itt Tatabányán.Nemzetközi projektek vezetése kulcsfontos-ságú a jövőmre nézve a vállalatnál. Remélem, számos globális projektet hozunk ide Tatabá-nyára és lesz lehetőségünk, hogy megmutas-suk, milyen teljesítményre vagyunk képesek.Ahhoz, hogy feljebb kerülj a rang-létrán, három dolog szükséges:1)dolgozz keményen – olyan dolgokat tegyél, amik a jelenlegi képességeid felett állnak2)teremts kellemes környeze-tet, pozitív érzelmeket magad körül3)szerencsésnek kell lenned – van egy mondás, miszerint a jó embereknek van szerencséjük, vagy a szerencse a bát-rak mellett van. Ez sok esetben csak an-nak a megjóslása, hogy mi mehet tönkre.

4) Mit mondhatunk el egy vegyszere-ket is gyártó cég és a környezeti fe-lelősségvállalás kapcsolatáról? Meg-nyilvánul-e ez a cég életében? Hogyan látja vezetőként, ezt a fajta gondolko-dásmódot magáénak vallják a munka-társak, beosztottak is?Egy vegyianyag-gyárnál természetes, hogy gondolunk a környezetre és vigyázunk rá. És nem csak a szabályozások miatt. Nem csak a környezetszennyezésre, a hulladékkeze-lésre és hulladékgazdálkodásra korlátozzuk a tevékenységünket. Ezen kívül környezet-barát termékeket tervezünk, csökkentjük a csomagolóanyag mennyiségét és a CO2 ki-bocsátást. Ezt részben vállalati indíttatás, részben pedig mi motiváljuk, vagyis azok, akik egy jobb, élhetőbb helyet szeretnének átadni majd a gyerekeiknek. Részt veszünk helyi környezetvédelmi kezdeményezések-ben – ez része a vállalat életének. Otthon tö-rődünk-e a környezetünkkel? Sajnos nem. Ez még mindig nem fontos és nem szokás.

5) Van-e olyan vezetői motívum amit a magánéletben is alkalmaz, vagy eset-leg éppen fordítva, a magánéleti ta-pasztalataira építve használ a munka területén? Tartsd be az ígéreteid. Az adott szó kötelez.

VILLÁM ÖTÖS:

1) Hogyan mutatná be magát egy mondatban?

Klasszikus bika a horoszkóp szerint.

2) Kedvenc olvasmány?

A folyón át a fák közé Hemingway-től.

3) Álomautó?

Volkswagen Atacama

4) Kedvenc szabadidős tevékenység?

Olvasni, focizni a gyerekeimmel

és főzni a feleségemnek.

5) Mit szeretne még elérni az életben?

Megtanulni magyarul.

Cezary RomanskiGYÁRIGAZGATÓ

Karrier |

18

szaklap.indd 18 2012.05.02. 9:51:20

1) You’ve finished your first profession as a chemist at the University of Warsaw. Can we say, that your dream-job is at Reckitt Benckiser?Reckitt Benckiser is a big international company, having 14 production places in Europe and many more on other continents. This creates unlim-ited opportunities not only for chemists. I was lucky to start my first job in the place which is now the biggest factory in RB. I can confirm that my years with Benckiser and Reckitt Benckiser have given to me satisfaction not only from my profes-sional development it was full of excitement every day because of the people you meet and project .

2) You worked almost 4 years for Coca Cola. Which of those experiences can you use at RB? I learned a lot in Coca Cola. In some extend I use all of the learning – experience you get cre-ates your managerial style and ability to adapt to existing challenges. I experienced importance of maintenance, training system, proper use of operational documentation and reporting. The highest value has knowledge how to take care for the people they work with you. Building the team was company obsession and I know that this is a key factor for successful factory management.

3) At the moment you are the third per-son at your company as site direc-tor. Which challenges could take you higher in the hierarchy? What kind of advice could you give those, who want to make the same career you have. In fact I am on the 5th place in the structure. So there are still many steps in my carrier. You probably know the rule that every manager will reach his incompetence level. I hope that I am not at this point now here in Tatabanya. Management of international projects is a key element to build my future rating in the com-pany. I hope that we will have big number of global projects here in Tatabanya and we will use the chance to show our performance. To move up in the hierarchy you need three things:1)work hard –doing things which are above your current skills level2)create good environment, positive emotions around you 3)be lucky - there are sayings that good people have luck, or luck support brave people. Try to find your way to support “good luck”. This in many cases is only anticipation what can go wrong.

4) What could we say about the connec-tion between a chemical factory and re-sponsibility for the environment? How manifests it itself in the life of the facto-ry? How could you see this as a director, are the employees thinking this way too?For the chemical factory it is obvious that we think and care for environment. It is not only because of regulations. We do not limit ourselves to pollu-tion, spoilage and waste management. We design more environmental friendly products, reduce packaging, take care for CO2 emission reduction. Part of this is driven by Company – part by us as, people who wants to give to our kids better place to live. We participate in local environmental ini-tiatives – all of this is done as a part of factory life. Do we care for an environment at home? – unfortu-nately not. It is still not our priority and good habit.

5) Are there any directing/leadership motives that you use in your personal life, or you use your experiences of your personal life in your work? Keep the promise. Word given - things have to be done.

FAST FIVE:

1) How could you describe yourself in a sentence?

Classical zodiac Taurus.

2) What’s your favourite book?

Across the River And Into The Trees – E. Hemingway

3) Dreamcar?

Volkswagen Atacama

4) What do you like to do in your free time?

Read a book, play football with my kids and cook for my wife.

5) What objectives would you like to achieve in the future?

Learn Hungarian.

| Karrier

19

szaklap.indd 19 2012.05.02. 9:51:20

Az AGC Glass Hungary Kft. egy dinamikusan fejlődő, világszinten egyedülálló technológiát képviselő vállalat, amely személyautókhoz gyárt oldal és hátsó üvegeket. Közel két éve kezdődött meg az itt gyártott üvegek úgynevezett előszerelése az AVO (Added Value Operation) területen. Ez az előszerelés adott alkatrészek üvegre való ragasztását, forrasztását, az üveg beragasztásának előkészítését (primerezé-sét) jelenti, melyek részben funkcionális elemek felhelyezésére szolgálnak (antenna csatlakozók), másrészt az üveg karosszériába való szerelését segítik elő (központosító, pozícionáló pin-ek, távtartó gumi spacerek, tépőzárak). A cikk egy konkrét alkalmazást ismertet.

A Nyúlásmérő bélyeg ismertetése

A nyomóbélyeg beszerelését (és beszerzését, kiválasztását is) a karbantar-tó részleg végezte. Az összeszerelési folyamat 2 napot vett igénybe, mert a gép elektromos és gépészeti részeit is át kellett alakítani, sőt a PLC prog-ramba is „bele kellett nyúlni”. Az alsó képen (2. ábra), a nálunk beszerelt mérőeszköz látható a fő méretek feltüntetésével.

A Szerelési művelet ismertetése

A szerelési folyamatot a 3. ábra mutatja. A formázott és edzett hátsóüveget az operátor a gép munkaasztalára helyezi, majd egy gomb megnyomásával a pozícionáló bábuk az üveget a kívánt helyre tolják és rögzítik. Ezután az operátor a sablont ráhajtja az üvegre és ebbe helyezi be a pin-t. A követke-ző művelet a pin üvegre nyomása. A nyúlásmérő bélyeg a megtámasztás alá került és ezen keresztül méri az üvegre kifejtett erőt, majd a PLC be továbbítja az adatokat. A készülék a jel-feldolgozás során fény és hangjelzést ad a hibás vagy jó szerelésről. A meg-felelő nyomóerő hiányában a gép nem engedi el az üveget. Így tulajdonkép-pen minden üvegen 100%-ban megvalósul a ragasztási nyomás ellenőrzése . A beszerelés helyzetét az 4. ábra szemlélteti. Nagyon fontos még, hogy a nyomóerő nagysága és, hogy maga a nyomás a megfelelő pozícióban jöjjön létre. Ezzel elkerülhetjük a figyelmetlenségből adódó hibákat, és ki tudjuk zárni ezt a fajta hiba lehetőséget. A bélyeg beszerelésével reményeink sze-rint megvalósul a pin tökéletes ragasztása s megszűnnek a minőségi rek-lamációk. A „lesson learn” elveinek megfelelően a jövőben már a tervezési fázisba be fogjuk építeni a hasonló típusú hibák kiküszöbölését.

Nyúlásmérő bélyeg alkalmazása – magyar innováció a világpiacon

Sajnos a pin több alkalommal - feltételezhetően - a nem megfelelő tapadás miatt leesett az üvegről. Így kezdtünk el vizsgálódni, mi lehet a probléma. A gyökér ok(ok) keresésére az Ishikawa és a 5 why módszereket vetettük be. Különböző kísérletek és próbák döbbentettek rá bennünket arra, hogy a ra-gasztási folyamat nem volt elég robosztus. Konkrétabban, a művelet során a nyomóerő és nyomás időtartama nagymértékben függött a műveletet vég-ző személytől. A szükséges nyomóerőt és időtartamot pneumatikus mun-kahengerrel és vezérléssel tökéletesen biztosíthattuk volna, de ebben az esetben ez a megoldás nem volt kivitelezhető. A gép kialakítása és a ciklus-idő sem tette ezt lehetővé. Így jutottunk arra az elhatározásra, hogy marad a kézi ragasztás, de a nyomóerő meglétét és annak folyamatos ellenőrzését mérőbélyeg beépítésével biztosítjuk. Amennyiben a minimálisan előírt (ill. beállított) nyomóerő nincs meg, akkor a gép nem engedi el az üveget. A Lean-ben ez a megoldás az Andon egyik tipikus megvalósítása. Így került tehát alkalmazásra gyárunkban elsőként a nyomóbélyeg alkalmazására.

Speciális előszerelési művelet történik a Citroen egyik új típusának hátsó üvegénél, ahol az üvegre az 1. ábrán látható műanyag központosító pin kerül. Maga a pin egy kisméretű, műanyag alkatrész, alsó lapján 3M ragasztó réteggel bevonvaEz az alkatrész fontos szerepet tölt be, leesése esetén a robot „megzavaro-dik”, a sor megáll, aminek jelentős költségei vannak.A vonatkozó pin szerelése kézzel történik egy központosító sablon segít-ségével.A ragasztás minőségét befolyásoló főbb tényezők a következők:

1. ábra | figure 1

3. ábra | figure 3

4. ábra | figure 4

2. ábra | figure 2

20

szaklap.indd 20 2012.05.02. 9:51:20

Technikai adatok a mérő eszközről.

Hegyháti Dávid

Applying a strain gauge – a Hungarian inno-vation on the world marketAGC Glass Hungary is a dynamically developing company, representing a unique technology in the world. The company produc-es side and rear glass windows for automobiles. The so-called pre-assembling of glasses in the AVO (Value Added Operation) area started nearly two years ago. This pre-assembling means gluing and soldering the different parts on glass and the preparation of glass for gluing (primering). These partly are to place functional parts (antenna connectors), partly they help the insertion of glass into the body of the car (centralizing, positioning pins, spacer, Velcros). The article introduces a given application of the strain gauge.

A special pre-assembling process takes place in the case of the rear glass for the new type of Citroen cars, where a plastic centralizing pin is placed on the glass (Figure 1). The pin itself is a small plastic part, with a 3M adhesive layer on its bottom.This part plays an important role, if it falls off, the robot gets “dis-turbed”, the assembly line stops, which results in significant extra costs.The assembly of the relevant pin is made by hand with the help of a template.The quality of adhesion is mainly influenced by the following factors:

Unfortunately, the pin fell off the glass several times – probably due to inadequate adhesion. This is why we started to examine the problem. o find the root cause(es) we used Ishikawa and 5why methods. Different experiments and trials made us recognize that the gluing process was not robust enough. More precisely, during the process the compressive strength and the duration of pressing greatly depended on the person doing it. The necessary compressive strength and time could have been ensured by a pneumatic cylinder and control, but in this case this could not be implemented. The form of the machine and the cycle time made it impossible. Thus we concluded that we should use manual gluing, but the existence of compressive strength and its continuous control will be provided by a strain gauge. If the minimal described (or rather set) compressive strength is not provided, the machine will not release the glass. This is a typical application of Andon in Lean manu-facturing. So we applied a strain gauge for the first time in our factory.

Description of a strain gaugeThe installation (as well as their choosing and buying) was done by the Maintenance Department. The assemble process took two days, because the electric and mechanic parts of the machine should also be altered and even the PLC program had to be changed. Figure 2 shows the gauge installed in our factory with its main parameters.

Description of the assemble process

The assemble process can be seen in Figure 3. The operator places the formatted and tempered rear glass to the work table of the machine, then, at pressing a button, the positioning rods push the glass to the right place and fix it. After that the operator puts the template to the glass and inserts the pin. The next step is to press the pin to the glass.

The strain gauge is supported, and it measures to strength on the glass and the data are forwarded to the PLC. On processing the signals, the machine gives light or sound signals about proper or improper fitting. In lack of adequate adhesive compressive strength the machine does not release the glass. This way gluing pressure is fully checked on each piece of glass. The position of installing can be seen in Figure 4.

It is also essential that compressive strength and compress should be created in the right position, this way mistakes deriving from in-attention can be avoided. By installing the gauge the perfect adhe-sion of the pin is hoped to be reached and quality complaints will be eliminated. According to the “lesson learn” theory, we will include the elimination of these types of mistakes to the planning phase.

Hegyháti Dávid

| Ipar

21

szaklap.indd 21 2012.05.02. 9:51:20

10 kWp photovoltaic system

System setup

In the framework of the PV Enlargement Project of the European Union, a 10 kWp photovoltaic system was constructed (Fig. 1) in the central campus of the Szent István University, Gödöllő, Hun-gary. This set-up was the largest grid-connected PV installation in Hungary that time, and beside of the energy production it serves demonstrational, educational and research purposes, too. For the PV modules two different options were proposed as polycrystal-line and amorphous silicon technologies. The reason for the use of different technologies is the comparison of the different tech-nologies at the same location under the same operating conditions.

The system is installed on the flat roof of a student hostel building of the campus. The azimuth angle is 5° to East and the tilt angle is 30°, which is a good yearly average value for the site. The system consists of three different subsystems, having an own inverter (the same type for each system). The PV system is structured into 3 subsystems (fields). One subsystem has 32 pieces of ASE-100 type modules (RWE Solar Gmbh), and the remain-ing two identical subsystems is planned for using 77 pieces of DS40 (Dunasolar Rt) type of modules each. The total power of the system is 9,5 kWp.

The quantities measured by the data logging system (Fig. 2) are as follows:

total radiation by a pyranometer)

type, measured by Pt100 sensors)

Beside an installed PC based data logger, an authorized two way electrical meter was installed as a control unit for the energy data. The metering unit can store the measured data of a three month period and the data can be read out through a telephone modem.

Operational consequencesAs an overall notice, we can say, that the working of the system is very stable, from 2005 till now the system was working without any bigger problem.

Energy productionAfter a bit more than five years of operation some conclusions can be drawn about the energy production of the system. The yearly ener-gy production is around 10 MWh. It can be concluded that the energy production is almost the same as it was predicted from the modeling.

Data analysisAs the system has three ( but two identical) subsystems, an important question was how the system energy production is shared among the different subsystems. From the data it can be seen, that the DS40 subsystems are working almost exactly the same way, and the power of the ASE subsystem is obviously higher. From the data it can be seen, that there is a seasonal change in the energy production of the differ-ent technologies due to the different radiation conditions. The difference is smaller during the summer months and higher during winter time. As this difference in the energy production is partly considered to be the effect of the spectral dependence of the modules, spectral measure-ments of the solar radiation were carried out parallel to the energy measurements. From the comparison of the data a correlation could be rec-ognized between the rate of the energy production of the different subsystem and the rate of the red/infrared radiation in the solar radiation.

By measuring the irradiation and the DC and AC power of the system, the efficiency of the two important parts of the system (the PV array and the inverter) were determined. From the measured data the efficiency of the crystalline module field was calculated around 13% while the amorphous module field to 4%. From the measurements the temperature dependence of the module efficiency could be recognized. The inverter efficiencies were determined to be above 90%.

Solar energy applications I.General description

The staff of the Department of Physics and Process Control (Szent István University, Hungary) continues working with renewable en-ergy research more than 15 years. During the whole research period the solar energy was in the focus of the projects, however we partic-ipated in projects with other renewable sources (e.g. biomass), too. The members of the department actively participate in the solar energy conferences. We have a yearly workshop on the renewable energy (Workshop on Energy and Environment), which was organized 16th time in 2010. Beside the research the introduction of the solar systems in the education is one of our important tasks, which is fulfilled by differ-ent courses from the BSc to PhD level. The department staff has membership in the national and international solar energy societies. Our systems serve as demonstrational sites for the public in open days (for example the „Researchers night” and „SunDay” programs). The de-partment has bigger solar systems as a 10 kWp photovoltaic system, a solar collector system for the campus pool and kindergarten, a so-lar collector system for the greenhouses of the horticultural unit and an educational site at the department balcony which consists of a 1 kW standalone PV unit, a domestic size collector system (with flat plate and vacuum tube collectors), a solar dryer unit and a transparent insu-lation unit. A meteorological station and a computer based data acquisition system collects the operational data of the equipment installed.

Fig. 1. Grid-connected PV installation

Fig. 2. Data acquisition of the PV system

Prof. Farkas István22

szaklap.indd 22 2012.05.02. 9:51:20

Térinformatikai rendszerek alkalmazása az üzleti döntéshozatalbanA cikk a térben zajló társadalmi, gazdasági folyamatok üzleti sikerességet befolyásoló hatásaira hívja fel a figyelmet. Először a gazdaság térbeli dimenziójának jellemzőit tárgyalja, majd felvázolja a térbeli üzleti gondolkodás, a geomarketing modelljét. A cikk második felé-ben a geomarketinget támogató IT-megoldásokról, a térinformatikai szoftverek (GIS) üzleti alkalmazásának lehetőségeiről szól gyakor-lati példák (korábbi kutatási eredmények) segítségével.

A földrajzi tér és annak hatása a gazdasági folyamatokra és a marketing döntésekre egyre nagyobb szerepet kap napjaink-ban. A piacok beszűkülése, a lehetőségek számának csökkené-se arra kényszeríti a vállalatokat, hogy új módszereket és eszkö-zöket keressenek rövid távú és stratégiai céljaiknak eléréséhez.

Térbeli gondolkodás az üzleti életben

Noha a térrel kapcsolatos társadalmi-gazdasági jelenségek és folyamatok befolyásolják a vállalatok piaci sikereit, a döntéshozók nem fordítanak elegendő figyelmet ezek hatásaira.Anélkül, hogy ennek okaira kitérnék, röviden bemutatnék néhány területet makro- és mikro-szinten (1. táblázat), ahol a földrajzi tér gazdasági folyamatokra gyakorolt hatását rendszeresen elemezni kellene. Természetesen az 1. táblázat nem teljes, csak a vállalatok működésének néhány olyan területét emelem ki, amelyet nagy mértékben befolyásol a földrajzi tér.

A cikk az üzleti döntéseket megkönnyítő, térrel kap-csolatos kérdésekkel foglalkozik, valamint egy - a marketingben alkalmazható - új szemléletmódot (geomarketing) és eszközt (GIS) mutat be, hogy ez-zel is hozzájáruljon a vállalatok üzleti sikereihez.

Makrogazdasági környezet Mikrogazdasági környezet Belső információforrások

-Térbeli demográfiai folyamatok (pl. a migráció

szintje és iránya)

-Versenytársak elhelyezkedése -A kiskereskedelmi lánc egyes tagjainak nyeresége

-A társadalom térbeli eloszlása (térbeli elkülönülés) -Az üzleti partnerek eloszlása és elhelyezkedése -Alkalmazottak száma (elhelyezkedés szerint)

-Gazdasági növekedés és az innováció térbeli

megoszlása

-Az ügyfelek (vásárlók) térbeli eloszlása – vonzás-

körzetek

-A gyakori vásárlók térbeli mintázata

-A vásárlói szokások térbeli alakulása -Földrajzi különbségek a reklamációknál (Pl. régiók

szerint, vonzáskörzetek szerint)

-Az infrastruktúra fejlődésének iránya -Költséghelyek térbeli eloszlása

-A településhálózat jellemzői

1. Táblázat: Mikor- és makroszintű tér-vonatkozású társadalmi-gazdasági jellemzők

A földrajzi tér vállalkozásokra gyakorolt összetett hatá-sát vizsgálva kijelenthetjük, hogy nagyon fontos fejleszte-ni a menedzserek térbeli gondolkodását, a vállalatok döntés-hozatali folyamatának térbeli dimenzióját. A geomarketing üzleti filozófia, a stratégiaalkotás új módja, és egyben számos módszer és eszköz, amelyben a térbeli folyamatok a gondolkodás és cselek-vés középpontjában állnak. A geomarketing felhasználja a földrajzi térelméleteket, a regionális tudományokat valamint a közgazdaság-tant, a matematika, statisztika és szociológia módszereit (1. ábra).

Az informatika és a GIS (Geographical Information System) techno-lógia központi szerepet játszik a geomarketingben, mivel ezek teszik lehetővé a többszempontú adatelemzést és a földrajzi adatok vizuális megjelenítését a különböző térképeken.

ett hatá-fejleszte-

k döntés-marketing s módszer és cselek-a földrajzi

zgazdaság-(1. ábra).

) techno-ek teszik k vizuális

| Ipar

23

1. ábra: Geomarketing a különböző tudományok rendszerében

szaklap.indd 23 2012.05.02. 9:51:21

2. ábra: A GIS adatelemzési folyamata

4.ábra: A Vértes Center bevásárlóközpont,Tatabánya, vonzáskörzete, 2008

A térbeli elemzés módszerei és eszközei

Ahhoz, hogy a geomarketinggel hozzájárulhassunk a hatékonyabb döntéshozatalhoz, elengedhetetlen a vállalat számára, hogy feldolgo-zott, elemzett és térképen megjelenített információval rendelkezzen a makroökönómiai helyzetről, a piaci szereplőkről és a cég belső fo-lyamatairól. Ez csak modern, földrajzi információs rendszerrel (GIS) lehetséges. A GIS egy számítógépes hardverből, egy szoftverből, bel-ső és külső forrásból nyert információkból, valamint szakértők és döntéshozók földrajzi ismereteiből álló összetett rendszer (2. ábra).

Rendszerezett adatgyűjtéshez, -elemzéshez és megjelenítéshez elengedhetetlen, hogy a vállalat összekapcsolja a marketing információs rend-szerét (MIS) a GIS-szel, vagy kiterjessze a MIS kompetenciáit GIS-alkalmazásokkal.

A GIS rendszer használataA 3-as és 4-es ábra azt mutatja, hogy a GIS program hogyan határozza meg és jeleníti meg a különböző üzleti- és nem üzleti tevékenységek vonzáskörzetét. Miután megjelenítettük a Modern Üzleti Tudomá-nyok Főiskolájának potenciális hallgatóit a térképen, pontosan meg-határozható, hogy hol szükséges fokozottabb marketing tevékenység (elsődleges vonzáskörzet) és azokat a területeket is, amelyek nem lényegesek a Főiskola számára. A Vértes Center esetében (4. ábra) a bevásárlóközpont vezetői láthatják a potenciális vásárlók számát és elhelyezkedését, így a menedzserek hatékonyabb marketingkommu-nikációs stratégiát dolgozhatnak ki.

A GIS szoftver “geokódolás” funkciója alapján számos földrajzi in-formációt rendelhetünk hozzá egy-egy földrajzi helyhez. Az 5. ábra Tatabánya bevásárlóközpontjainak elhelyezkedését mutatja vala-mint a lakók számát kerületenként. Ha hozzárendeljük a bevásár-lóközpontok és hipermarketek üzleti eredményeinek adatait ezek elhelyezkedéséhez, elemezhetjük a kapcsolatot a bevétel, a kiadás és a lakosság eloszlása között. Ahogyan az 5-ös ábrán is jól látható, az Omega Park elhelyezkedése nem optimális, mivel a közvetlen von-záskörzetében csak kisszámú lakos él. (Az Omega Park a hazai bevá-sárlóközpont-beruházás egyik legnagyobb kudarca, rossz példája…)

Ipar |

24

4.ábra: A Vértes Center bevásárlóközpont,Tatabánya, vonzáskörzete, 2008

5.ábra: Bevásárlóközpontok és hipermarketek elhelyezkedése Tatabányán

szaklap.indd 24 2012.05.02. 9:51:23

A GIS szoftver “geokódolás” funkciója alapján számos földrajzi információt rendelhetünk hozzá egy-egy földrajzi helyhez. Az 5. ábra Tatabánya bevásárlóközpontjainak elhelyezkedését mutatja valamint a lakók számát kerületenként. Ha hozzárendeljük a bevásárló-központok és hipermarketek üzleti eredményeinek adatait ezek elhelyezkedéséhez, elemezhetjük a kapcsolatot a bevétel, a kiadás és a lakosság eloszlása között. Ahogyan az 5-ös ábrán is jól látható, az Omega Park elhelyezkedése nem optimális, mivel a közvetlen von-záskörzetében csak kisszámú lakos él. (Az Omega Park a hazai bevásárlóközpont-beruházás egyik legnagyobb kudarca, rossz példája…)

Geographical Information Systems in business decisionsGeographical space and its effects on economic processes and marketing decisions are becoming more and more important these days. The shrinkage of markets forces companies to look for new tools and methods in order to reach their strategic and/or short term aims. This paper focuses on space related issues in business decisions, and will introduce a quite new way of thinking in marketing (geomar-keting) and a tool (GIS – Geographical Information System) that help to give the impetus the company towards the market success.

Spatial thinking in business

Although space related socio-economic phenomena and processes have been influencing the market success of a company, deci-sion makers usually do not direct their attention to their effects. Without discussing the causes, I will shortly mention some fields on macro and micro level (1st table) where geographic space should be analysed regularly. Naturally the list of 1st table cannot be com-plete, I only intended to highlight some fields in the operation of a company that are influenced by geographical space on a high level.

Based on the multiple effects of geographical space on enterprises one can state, that it is highly important to build the spatial thinking, spatial dimension into the company’s decision making process. Geomarketing means a business philosophy, a new way of strategy building and several methods and tools in which the space stays in the centre of thinking and actions. Geomarketing combines the spatial theories of geography, regional science and economics, and applies the methods and models mathematics, statistics and sociology (Figure 1).IT and GIS (Geographical Information System) technologies play a central role in geomarketing, because these methods make possible the multidimensional data analysis and visualization of geographical data on different thematic maps.

Methods and tools of spatial analysisTo be able to make decisions with geomarketing relevance, it is inevitable for a company to have geographically relevant, analysed and visualised information about the macroeconomic situation, the market players and the internal processes of the firm. This is only possible with a modern geographical information system (GIS), which consists of computer hardware, software, internal and external information and geographical knowledge of experts and decision makers (Figure 2).

Macroeconomic environment Microeconomic environment Internal sources of information

-Spatial demographic processes (e. g.: level and

directions of migration)

-Location of competitors -Returns by each member of retail chain, by

specific clients, etc.

-Spatial distribution of society (spatial separation) -Dispersion and location of business partners -Employee number (by location)

-Economic growth and spatial dispersion of

innovation

-Spatial distribution of clients (customers) – zone

of attraction

-Spatial patterns of frequent shoppers

-Spatial differences in customers’ habits -Geographical differences in reclamations (e. g.: by

regions, by gravity zones)

-Directions of infrastructural development -Spatial division of costs of cost centres

-Characteristics of settlement network

Figure 1: Geomarketing in the system of different studies and sciences

| Ipar

25

Figure 1: Geomarketing in the system of different studies and sciences

Dr. Kovács András

szaklap.indd 25 2012.05.02. 9:51:23

GIS systems in use

Figure 3 and 4 show how GIS programmes can help determine and vis-ualise the gravity zone of different business or non-business activities.After visualisation of the number of potential students of College for Modern Business Studies one can exactly determine the geographi-cal area where more intensive marketing activity is needed (primary zone of attraction) and the areas that are not important for the College.

In case of Vértes Center (Figure 4), the shopping centre management can see the potential number and location of the shoppers and in this way elaborate a more effective marketing communication strategy. With the help of “geocoding” function of a GIS software one can order several pieces of geographical information to an exact location. Figure 5 shows the location of shopping centres in Tatabánya and the number of inhabitants by districts. If one connect data to each location about the business performance of shopping centres and hypermarkets, then it is possible to analyse the connection between revenues, costs and distribution of local people. As figure 5 indicates, the location of Omega Park is not optimal, because in its closest (and most impor-tant) zone of attraction there live only a few inhabitants. (In reality Omega Park is one of the examples for unsuccessful location seeking.)

The previously introduced maps flash only a few possible solu-tions how to support business decisions with GIS. Companies can use GIS in many fields of business activities if they collect geo-graphical data, have enough geographical knowledge and are open to use new methods in improvement their business performance.

Ipar |

26

Figure 5: Location of shopping centres and hypermarkets in county seat Tatabánya

Figure 4: Gravity zone of Vértes Center mall in county seat Tatabánya, 2008

Figure 3: Gravity zone of College for Modern Business Studies based on the place of

residence of applicant students, 2008

Figure 2: The process of GIS-data analysis

Dr. Kovács András

For a systematic spatial data col-lection, analysis and visualisation it is important for a company to join the marketing information system (MIS) with GIS, or extend its competences with GIS features.

szaklap.indd 26 2012.05.02. 9:51:26

Könyöksajtolás – Egy új technológia kísérleti lépéseiAz angol nyelvű szakirodalomból ismert könyöksajtolásos eljárással (ECAP) lehetőség nyílik arra, hogy az egyes munkadarabok mechani-kai tulajdonságait, azok keresztmetszetének megváltoztatása nélkül befolyásolni tudjuk. Az anyagtudomány területen dolgozó három magyar kutató e technika kidolgozását tűzte ki célul, s jelen tanulmányunkban két demonstrációs kísérletet mutatnak be a témához kapcsolódóan.

Az 1. demonstrációs kísérlet

Az 1. demonstrációs kísérletet egy belső maggal készített pró-batesttel hajtották végre. A szerszámban kialakított csatornát a kísérlet megkezdése előtt szilikonzsírral bekenték, megakadályo-zandó a plexiüveg és a plasztilin közötti tapadást. A szerszám két felét összeszorító csavarok meghúzása előtt a csatorna mindkét ágába annak átmérőjével megegyező átmérőjű, köszörült felületű rudat helyeztek el, a két szerszámfél pontos illeszkedése érdeké-ben. Az így előkészített ECAP szerszámba óvatosan belenyomták a modellanyagból készített mintát, majd a minta tetejére a szerszám-csatornába szorosan illeszkedő műanyagkorongot tettek, a modell-anyag sajtolás közbeni visszaáramlásának elkerülése érdekében.

A sajtolás előtt a szerszámot a mintával együtt kb. 5°C-ra hűtöt-ték. Ezután a hűtőszekrényből kivett szerszámot talpára állítva helyezték a hidraulikus kézisajtó alaplapjára, majd a tüske be-helyezése után elvégezték a sajtolást úgy, hogy a mintának kb. 30-40mm hosszúságú darabja jusson a vízszintes csatornába. A sajtolás közben a minta felületét a plexiüvegen keresztül megfi-gyelhették, de azon semmilyen változást nem lehetett tapasztalni.

Az ECAP szerszámmal végzett sajtolás után a szerszámot ketté-választották, ügyelve arra, hogy a próbatest a szerszám egyik fe-lében maradjon. Ezután a mintát egy – előzetesen szilikonzsírral bekent – zsilettpengével a szerszám belső felületének síkjában vé-gigvágták, amikor is az 1. ábra szerinti helyzetet figyelhetjük meg.

A felvételen rögzített helyzet csak úgy képzelhető el, ha a minta csak nyíró alakváltozástszenvedett el, hiszen a belső mag centrikus elhelyezkedése szemmel láthatóan nem változott.

| Ipar

27

1. ábra: Az 1. demonstrációs kísérletből származó A típusú minta hosszmetszete

Figure 1. Longitudinal section of sample „A” in demonstration 1

szaklap.indd 27 2012.05.02. 9:51:26

Ipar |

A 2. demonstrációs kísérlet

A kísérletet az 1. demonstrációs kísérlet ismertetésekor leírtak sze-rint hajtották végre. A modellanyagból készített próbatest ebben a kísérletben mintegy 12mm hosszúságú, eltérő színű (fekete/fehér) plasztilindarabokból állt, amelyek a tengelyükre merőleges felületek mentén illeszkedtek egymáshoz. Az ECAP könyöksajtolás művelet közben a plexiüvegen keresztül meg lehetett figyelni ezeknek az ere-detileg sík felületeknek a „megdőlését”, miközben a modellanyag át-haladt a szerszám merőleges illeszkedésű szakaszán. A sajtolás után hossztengelye mentén kettévágott próbatest a 3. ábra szerinti képet mutatja. A metszeti képen (2. ábra) jól megfigyelhető, hogy a próbatest tengelyére eredetileg merőleges síkok megdőltek, az adott esetben kb. 45°-kal. Ez a helyzet csak úgy alakulhatott ki, hogy a csatorna belső ol-dalához közeli modellanyag a külső rész anyagához képest előresietett, vagy ez utóbbi hátra maradt a másikhoz viszonyítva. A modellanyag-nak a két egymásra merőleges csatornaszakasznak a találkozásánál tapasztalt viselkedése szemléletes magyarázatot ad az ECAP során ki-alakuló, elnyújtott réteges szerkezet megjelenésének módjára. A dőlés-szögből egyszerű geometriai megfontolások alapján a nyírási és ebből az ún. egyenértékű alakváltozás is becsülhető. Összefoglalva megálla-píthatjuk, hogy a plexiüvegből készült szerszámban modellanyaggal végzett demonstrációs kísérletek nagymértékben hozzájárultak az ECAP során lejátszódó alakváltozási mechanizmusok tisztázásához.

A kutatás finanszírozója: TÁMOP -4.2.2-08/1/2008-0016 és TÁMOP-4.2.1-09/1-2009-0002

Equal-Channel Angular Pressing (ECAP) – experimental steps of a new technologyThe new technology – already known from English papers – called ECAP enables us to influence the mechanic charac-teristics of work pieces without changing their cross-section. Three researchers working in the field of substance re-search aimed to workout this technological process. The study introduces two experimental demonstrations in the subject.

Hungarian researchers (Balázs Verő, Viktóra Bodnár and Gábor Nagy) are working on a technology which can change the grid struc-ture of the material in an influenceable and predictable way. During the pressing process, grids refine and by the repetition of this process, the structure can be influenced by changing the angle and directions of cutting. The method is known: it is called ECAP – Equal Chan-nel Angular Pressing in English and it can influence the mechanic characteristics of work-pieces without changing their cross-section.

The experiments with ECAP tools were made on color plastiline. To produce a suitable cylindrical specimen, auxiliary tools had to be produced. Since during the ECAP process the material – should it be a model or real experimental material – suffers inten-sive cutting deformation, two pieces of the specimen were made.

28

2. ábra: A 2. demonstrációs kísérlet B típusú mintájának hosszmetszetéről készült felvétel

Figure 2: Longitudinal section of sample „B” in demonstration 2

Dr. Szabó István

szaklap.indd 28 2012.05.02. 9:51:27

Demonstration 1

The first experimental demonstration was made on a specimen with an internal core. The channel inside the tool was lubricated with silicone grease to prevent adhesion between the plexigalss and the plastiline. Before tightening the screws which hold the two sides of the tool together, a wrought-surfaced rod of the same diameter as the channel was inserted into both parts of the channel to make the parts fit perfectly. The sample was carefully pressed into the ECAP tool pre-pared the above mentioned way; then the channel was tightly closed with a plastic disc to avoid backflow during the pressing process.Before pressing the tool and the sample were cooled to 5°C. Then the tool, which was taken out of the fridge, was placed upside down to the base of the hydraulic press, the spike was inserted and it was pressed. About a 30-40mm long part of the sample got into the hori-zontal channel. During this process the surface of the sample could be observed through the plexiglass, but no alteration could be detected.After pressing with the ECAP tool, it was separated, making sure that the specimen stays in one part of the tool. Then the sample was cut into half on the inner section plane of the tool by a razor blade – which was previously lubricated with silicone grease (see Figure 1)

The situation in the photo can only be imagined if the sample suffered cutting distortion, since the centric position of the inner core virtually has not changed.

Demonstration 2

Demonstration 2 was carried out under the same circumstanc-es as Demonstration 1. The specimens this time were 12mm long black and white plastiline pieces, which were connected to each other on the surface perpendicular to their axis. During the ECAP process a leaning movement of these, previously horizon-tal surfaces could be observed through the plexiglass, as the mate-rial was getting through the perpendicularly joint parts of the tool.The specimen bisected alongside its horizontal axis can be seen in Figure 2. On the section it can be observed that surfaces origi-nally perpendicular to the axis of the specimen had a 45° lean (Fig-ure 2). This situation can only take place if the material close to the inner part of the channel “ran forward” compared to the outer part, or, this latter one lagged behind. The behavior of the mate-rial experienced at the intersection of the two perpendicular parts of the channel well explains the appearance of the drawn-out, lami-nated structure developing during the ECAP process. On the basis of the angular offset by simple geometrical calculations the cutting and from that the so-called equivalent distortion can be predicted.To conclude, we can state that demonstration experiments carried out in the plexiglass tool largely contributed to understanding clarifying distortion mechanisms taking place during the ECAP process.

Researchers would like to thank for the support of TÁMOP 4.2.2 and TÁMOP 4.2.1 projects at College of Dunaujvaros. TÁMOP -4.2.2-08/1/2008-0016 és TÁMOP-4.2.1-09/1-2009-0002

Researchers:

Balazs Verő, College of Dunaujvaros, Technology Institute, Faculty of Material Science,e-mail: vero.balazs@mail.duf.hu, tel.: +36 25 551 112

Viktoria Bodnar, Bay Zoltán Institute of Material Science and Technologyemail: bodnar@bzaka.hu, tel.: +36 1 463 0534

Gabor Nagy, College of Dunaujvaros, Technology Institute, Faculty of Material Science, 2400-Dunaújváros Táncsics Mihály u. 1/A.email: nagygabor2459@gmail.com, tel.: +36 20 277 2492

29

| Ipar

Dr. Szabó István

szaklap.indd 29 2012.05.02. 9:51:27

Enterprise Europe Network – Business support on your doorstepFrom 2008 the Chamber of Commerce and Industry of Fejér County operated an office named Euro Info Centre of regional competence with backgrounds in Brussels in the House of Economy, which has been the member of the Enterprise Europe Network, the new net-work with backgrounds in Brussels.

What kind of services are provided by the Enterprise Europe Network?

Enterprise Europe Network provides assistance for those entrepre-neurs who are seeking for new business partners in other EU member-states, or requiring special advisory consultancy in order to accomplish their innovative ideas, or searching for EU funds, financial support.

Business development - Support of entering new markets, innovation, technology

Establishment of business - economic - commercial co-operation on the markets, businessman-meetings, attendance on fairs-exhibitions, company visits, arrangement of professional trips. Support of innova-tion and development. International partner search, lectures, train-ings on proposals, monitoring of changing laws, new proposals, dis-semination of tenders, information on domestic and EU resources, consultancy on IPR, standards and innovation related regulations.

| Közép-Dunántúl

30

Research-Development – Support of participation in FP7The Office supports SMEs and universities in finding partnerships, generating project ideas, providing consultancy in R+D themes (energy, nanotechnology, mechatronics, ICT). Therefore SMEs and universities could participate in the 7th Framework Programme on R+D.

Extended international relationships – International business and technology, partner search databases The Office receives direct information from Brussels which could promote business co-operations. Databases are available for this purpose.

Sector groups, clubs – Focusing on Energy Club, on renewable energies.Direct co-operations, exchange of experiences, adaptation of others’ good practices are provided in different entrepreneurial clubs and sector groups. The Energy Club on renewable energies is of high importance in our Office.

Chamber of Commerce and Industry of Fejér County H-8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 4-6. Phone: +36-22-510-316, +36-22-510-310, fax: +36-22-510-312; e-mail: een@fmkik.hu; webpage:

www.fmkik.hu/enterprise

szaklap.indd 30 2012.05.02. 9:51:27

szaklap.indd 31 2012.05.02. 9:51:28

szaklap.indd 32 2012.05.02. 9:51:28