POSZLER GYÖRGY

INTELLEKTUALITÁS ÉS ÉLMÉNY SZERB ANTAL PÁLYAKEZDÉSÉBEN

V I.

P i n t é r J e n ő , az é re t t ség i v izsgá ló b i zo t t ság e l n ö k e és Dr . Sík S á n d o r , a m a g y a r n y e l v és i roda lom t a n á r a 1919. s z e p t e m b e r 12-én n y i l v á n í t o t t á k a l á í r á sukka l S z e r b A n t a l t f ő i s k o l a i és e g y e t e m i t a n u l m á n y o k r a é r e t t n e k . D r . Vörös Cirill , a K e g y e s T a n í t ó r e n d B u d a p e s t i F ő g i m -n á z i u m á n a k i g a z g a t ó j a 1920. f e b r u á r 12-én á l l í t o t t a k i s z á m á r a az e g y e t e m i t a n u l m á n y o k h o z szükséges la t in n y e l v ű g i m n á z i u m i erkölcs i b i z o n y í t v á n y t 1 , és a 19 é v e s Szerb A n t a l — e g y n y e l v g y a k o r l á s cé l j ábó l G r a z b a n t ö l t ö t t fél év u t á n — 1920 s z e p t e m b e r é b e n i r a t k o z o t t b e m a g y a r - n é m e t s z a k o s h a l l g a t ó k é n t a pes t i e g y e t e m bölcsészet i k a r á r a . A m i k o r b e i r a t k o z o t t " a z e g y e t e m r e , m á r jól t u d o t t n é m e t ü l , Sík S á n d o r j e l e s t a n í t v á n y a k é n t a laposan i s m e r t e a m a g y a r i r o d a l m a t , a v i l ág i roda lom k lasssz ikusa i t és k o r a i rodalmi t ö r e k v é s e i t , és m ö g ö t t e v o l t egy k ö t e t r e v a l ó versk ísér le t , n é h á n y d r á m a i és p r ó z a i zsenge és t ö b b n a g y o b b i g é n y ű esszépróbá lkozás . 2 Az e g y e t e m e n H o r v á t h J á n o s és G o m b o c z Zol tán t a n í t v á n y a vol t , h a l l g a t t a Császár E l e m é r t , P a u l e r Á k o s t , P e t z e t , Bleyer J a k a b o t , és t a n u l m á n y a i végén T h i e n e m a n n s z e m i n á r i u m á n a k e g y i k l e g m e g b e c s ü l t e b b t a g j á v á v á l t . Módszeres a l apos ságga l e l s ő s o r b a n m a g y a r és n é m e t i r o d a l m i s t ú d i u m o k k a l fog la lkozo t t , d e s o k a t o l v a s o t t f r a n c i á u l is. H a r m a d -éves k o r á t ó l k e z d v e angolu l t a n u l t , e r ede t iben o l v a s t a az angol i r o d a l m a t , és egye t emi é v e i u to l só i d ő s z a k á b a n orosz n y e l v g y a k o r l a t o k b a k e z d e t t . 1924. jún ius 3 - á n t e t t e le utolsó s z igo r -l a t á t , és m i u t á n b e n y ú j t o t t a Kö lcsey rő l í ro t t dok tor i é r t ekezésé t , és l e t e t t e a dok tor i s z i g o r l a t o t , 1924. j ú n i u s 21-én a t u d o m á n y e g y e t e m r e k t o r a d o k t o r r á a v a t t a .

N e m k é s z ü l t t a n á r n a k . M á r 1923-ban n a g y b á t y j á n a k , Fa lud i J e n ő n e k , a V í g s z í n h á z i g a z g a t ó j á n a k segí t ségével , a n n a k f i á v a l , Fa lud i J á n o s s a l e g y ü t t r e n d e z é s t t anu l , e l já r a v í g -sz ínház i p r ó b á k r a , és a l apos d r a m a t u r g i a i s t ú d i u m o k k a l készü l a r endező i p á l y á r a . 1924 n y a r á n m á r sz ívvel - lé lekkel b e n n e él a s z í n h á z v i l ágában , h i v a t á s á n a k érzi a r e n d e z é s t , és az e g y e t e m elvégzése u t á n e g y ber l in i és m o s z k v a i t a n u l m á n y ú t t a l a k a r j a be fe j ezn i rendező i s t ú d i u m a i t . C s a l á d j a e g y r e z i l á l t a b b a n y a g i h e l y z e t e m i a t t a z o n b a n a t a n u l m á n y u t a k t e r v e i m e g h i ú s u l n a k , és n é h á n y r endező i p r ó b á l k o z á s u t á n a b iz tos kerese t r e m é n y é b e n Sze rb A n t a l 1925-ben t a n á r i á l l á s t vál la l K ő b á n y á n .

E g y e t e m i évei a l a t t c s a l á d j a a n y a g i he lyze te e g y r e b i z o n y t a l a n a b b r a fordul , a n n y i r a , h o g y o lykor t a n u l m á n y a i n a k z a v a r t a l a n f o l y t a t á s a is kérdésessé v á l i k . Az e g y m á s t e g y r e s ű r ű b b e n k ö v e t ő c s ő d ö k és s ike r te len szanálás i k í s é r l e t e k f o j t o t t á t e s z i k az o t t hon l é g k ö r é t , és m ú l h a t a t l a n u l n é m i e l l en té te t s z ü l n e k a b o h é m m ó d o n k ö n n y e l m ű és hu l lámzó k e d é l y ű a p a , a megvise l t i degze tű é d e s a n y a és a m a g a f i a t a l o s a n t aná ros k o m o l y s á g á b a n élesen í t é l -kező f iú k ö z ö t t . A csa lád i o t t hon b i z o n y t a l a n s á g á b a n , a rendezői t e r v e k b u k á s á b a n és a t a n u -lás m e g f e s z í t e t t s é g é b e n derűs s z í n f o l t o t je lent n é h á n y j á t é k o s a n r o m a n t i k u s d i á k s z e r e l e m , a m e l y e k közül e g y a z igazi s z e n v e d é l y hevével fe l i zz ik , és az e g y e t e m i évek egyik l e g f ő b b é l m é n y é v é vá l ik .

A k a m a s z k o r b ó l alig k i n ő v ő í ró- és t udós j e lö l t p á l y á j a csupa í g é r e t . Az egye tem k a p u -j á n va ló be lépésé t P i n t é r J e n ő és Sík S á n d o r a lá í rása s z e n t e s í t i , rendezői p r ó b á l k o z á s á n a k ú t j a i t F a l u d i J e n ő e g y e n g e t i , í róvá ped ig O s v á t E r n ő a v a t j a , a ko r l e g n a g y o b b i roda lmi t e k i n t é l y e , a ko r lege lőkelőbb i roda lmi f o l y ó i r a t á b a n , a N y u g a t b a n . Nincs még h ú s z esztendős, a m i k o r a N y u g a t 1921. f e b r u á r i s z á m á b a n O s v á t egyszerre h a t ve r sse l m u t a t j a b e , és még u g y a n a b b a n

1 Szerb A n t a l n é t u l a j d o n á b a n . z Szerb A n t a l n é t u l a j d o n á b a n .

.382

az évben k é t ú j a b b versét és k é t nove l l á já t is közli .3 N e m tölti be m é g a 21-et, amikor i smét egy novel lával és egy k r i t i káva l je lentkezik a N y u g a t b a n , 4 és alig 22 éves, amikor a „ke re sz t ény k u r z u s " an t i szemi ta h e c c k a m p á n y a i közepet te , m e g t á m a d o t t én j e védelmében, ké tségbeese t -ten a b iz tosnak ígérkező m e n e d é k e t kereső f i a t a l író előt t a k o n z e r v a t í v és nacional is ta t ábor fo lyó i ra ta , T o r m a y Cecil Napke le t e is m e g n y i t j a k a p u i t 5 U g y a n e b b e n az évben, 1923-ban-az Éle t c ími i fo lyó i r a t is közli egy „ széph i s tó r i á j á t " . 0 1923-ban í r j a a 22 éves egye temi hal lgató S te fan Geo rge - t anu lmányá t , ame lye t há rom esz tendő múlva á tvesz a Symposion, 7 és a 23 éves Szerb A n t a l doktor i ér tekezését tel jes egészében közli 1926-ban az ekkor szervezkedő szellem-tör ténész-gárda r ep rezen ta t ív t u d o m á n y o s fo lyó i ra t a , aMinerva. 8 A szépirodalmi és t u d o m á n y o s indulás t je lentő közlések mel le t t néhány kézi ra tos novella- és t a n u l m á n y t ö r e d é k , e g y te r je -delmes nap ló és egy Georg Trakl ró l szóló nagy igényű t a n u l m á n y őrzi Szerb An ta l pá lyakez -désének problémavi lágát . 9

Az egyetemi évek a l a t t Szerb írói k a m a s z k o r a , lázadó t e n d e n c i á j ú első alkotói per iódusa , me lynek emlékei t az író h a g y a t é k a őrzi, m á r lezárul t . Ebben a pe r iódusban az író a kamasz zabo lá t l an rebell iójával z ú z o t t össze maga körül minden a p i a r i s t a g imnázium és a p iar is ta cserkészet ál tal belenevel t ideál t . A cserkészcsapat tes tület i sze l lemével és t ek in t é ly tisztele-tével a nietzschei és ibseni egyéniségkul tuszt , a Schü tz Anta l á l ta l n a g y erővel p r o p a g á l t ka to-likus reneszánsszal a W a l t e r Pa te r - i és Oscar Wilde-i esz té t izmust és dandymorá l t , a Foers te r -k ö n y v e k aszké t izmusával az e r o t i k u m W e d e k i n d á l ta l szentes í te t t lázadásá t és a P r o h á s z k a -és Foers ter- fé le ka r i t a t í v keresztényszocial izmussal a 18 őszi m o z g a l m a k és a T a n á c s k ö z t á r s a -ság emlékének t iszteletét á l l í to t t a szembe. A 20 éves tudósje löl t m á r leszámolt ezzel a lázadás-sal. t u d j a , hogy „ A v i lágháború végén az igazán m o d e r n emberek m á r megmoso lyog ták az ár ta l -m a t l a n esz té t ikai vi lágszemléletet , a fogat lan l ' a r t pour l 'a r t - t , a dandyzmus tó l u n d o r o d t a k " 1 0 , de ha m á s eszmei tö l te t te l is, azér t alig csillapuló hévvel t ovább fo ly ik még egy d a r a b i g ez az egyéni S t u r m und Drang , ame ly most már lényegesen k i f o r r o t t a b b a n és magasabb sz in ten veti fel az író pá lyakezdésének , sőt — m e g m u t a t v a s a j á t o s írói a l k a t á t — egész későbbi p á l y á j á n a k p r o b l é m á i t is.

II.

Szerb Anta l írói szárnypróbá lkozása iva l egyidőben egy egész f iatalokból ál ló csoport k o p o g t a t bebocsá tásér t az i rodalmi élet k a p u j á n . É n n e k a for rongó f i a t a l csopor tnak , a „ B a r a -b á s o k " 1 1 írói és ba rá t i körének tag ja i még alig kerü l tek ki az i skolapadokból , és m á r i s görcsö-sen igyekez tek megkapaszkodn i a háború u t á n i szellemi élet b i zony ta l an t a l a j á n , és mohó kíváncsisággal habzso l ták a kor zavarosan g y ű r ű z ő á r amla t a inak te rméke i t . F ia ta los küldetés-t u d a t u k b a n egy irodalmi reneszánsz d e r é k h a d á n a k érezték m a g u k a t . Róluk írta később i vissza-emlékezéseiben Szerb: „ K i s szek ta vo l tunk , gőgös, egymás t i m á d ó szekta , e lő t tünk egy fan-t a sz t ikus dacos Hel ikon ." 1 2 A kis szekta t ag j a i közö t t vol tak széles vi lágirodalmi hor izontú poé ta doctus- je löl tek, m i n t Szerb Anta l és F a l u d i J ános , vo l tak a zűrzavarból k i u t a t kereső, neof i ta hevességgel val lásos entel lektüelek, m i n t a ké t Szedő t e s t v é r , Mihály és Lász ló , vo l tak olyan, a hi tből megszülető vi lágegységet p rófé tá ló miszt ikusok, m i n t J u h á s z Vilmos.1 3 O t t volt k ö z ö t t ü k a vallásos eksztázis felfelé húzó g rav i t ác ió j ának engedelmeskedő Sárközi György , de kapcso la tban állt ve lük az őt környező va lóság minden e lemét megtagadó , a n a r c h i k u s a n lázadó Szabó Lőrinc is.

A Barabások útkereséseinek színképe egyesí t m a g á b a n m i n d e n á rnya la to t a val lásos vakbuzgóság tó l egészen a h isz tér ikus anarch izmusig , de mégiS közös bennük a f enná l ló való-ságot t agadó , lázadó a t t i t ű d , és mindennek az elvetése, ami t a He l ikon e szinte megszá l lo t t ostromlói réginek, a v u l t n a k v a g y fe lnőt tesen megá l l apodo t tnak éreznek. „ É r e z t e m — ír ja erről a korról Szerb —, hogy a romokon b izonnyal ú j világ fog m o s t felépülni, egy f a n t a s z t i k u s világ, ame lye t nem a fe lnő t t ek fognak fe l térképezni , ahol minden lehetséges lesz, a f ia ta lok vi lága, a nyolc lábú b o r j a k és éneklő üs tökösök d iada lmas vi lága j ö n . " 1 4

3 N y u g a t . 1921. I . 193. I. A t i zenha t éves. I. 1 9 4 - 9 5 . I. A to ronyőr . I. 195 - 9 6 . 1. A lovag haza té rése I. 1 9 6 - 9 8 . 1. Hannibá l esküvése . I. 1 9 8 - 9 9 . 1. Az angol komédiás . I. 199. 1. Ba l lada . I. 679. 1. K a r i a t i d á k . I. 80. 1. A gá lya rab . I. 736—44. 1. Pico herceg és Monna L ianora tö r téne te . I I . 1328—41. l . A v á l a s z t o t t lovag.

4 N y u g a t . 1922. I. 8 9 - 9 9 . 1. A j á n d o k m á t k a s á g a . I. 2 9 1 - 9 2 . 1. Szomory Dezső: I I . L a j o s király. 5 Napke le t . 1923. A zsarnok . « Éle t . 1923. 248. 1. A fehé r mágus . ' S y m p o s i o n . 1926. Ua . Gondola tok a k ö n y v t á r b a n . Révai . 1946. 9 3 - 1 1 9 . 1.

8 Minerva. 1926. Ua. G o n d o l a t o k . . . 2 7 - 9 3 . I. 9 Kéz i ra tok Szerb An ta lné t u l a j d o n á b a n .

10 Könyvek és i f júság e légiá ja . Nyuga t . 1938. U a . Gondola tok. . . 581. I. 11 Egy akkor iban d iva tos dal u t án nevezik Igy m a g u k a t . Szedő Mihá ly szóbeli közlése. " Könyvek és i f júság e légiá ja . Gondola tok . . . 583. 1. 13 Erede t i nevén Haász Vilmos. 14 K ö n y v e k és i f júság e légiá ja . G o n d o l a t o k . . . 582. I.

.383

Eszméikben sz in te á t t e k i n t h e t e t l e n e k az e l len tmondások. Egyszer re r a jonganak Clau-d e l é r t és André ü i d e - é r t . É j s z a k á k b a n y ú l ó vi tákon és végtelen margi tsz iget i sétákon idézik a vezé r t kereső f i a t a l o k áh í t a táva l a z ú j rend, a biztos hierarchia, a f o r m a i fegyelem köl tő-a p o s t o l á t , Stefan Georgé t , de sa já t ve r se ikben a világot k u s z a víziókba törde lő , a monda t logikai egységé t szinte a t o m j a i r a bontó és szétzi lá ló Trakl képei kísértenek. A m a g y a r o k közül B a b i t -so t is tení t ik , és a f i a t a l Lukácstól t a n u l j á k a forma t i sz te le té t , de a N y u g a t f o r m a k u l t ú r á j á b ó l még i s csak a F ü s t Milán-i szabadvers mél tóságte l jes p á t o s z á n a k nyomai érezhetők verseikben, a m e l y e k b e n ot t v ib rá l valami a V i l áganyá in K a s s á k j á n a k nagylélegzetű, o ldot t r i tmusa iból is. Mer t az egyet len fo rma , ami t n e m éreznek a v u l t n a k , amelyben programszerűen e x t r a -v a g á n s én jüke t k i fe jezhe t ik , a szabadvers . Annak is v a l a m i egészen excen t r ikus fo rmá ja , ame ly -b e n a képek ha lmaza összeroppant ja a v e r s logikai vázá t , és a meghökkentő asszociációk á l l andó r o b b a n á s a idegesen l ihegővé teszi a r i t m u s t . A vers gondo la t i vagy érzelmi m a g j á t szé tve t i a z expresszió r o b b a n á s a , és a szi lánkok csillogása sohasem áll össze egységes ragyogássá. E r r e a f o r m a i forrongásra így emlékezik v issza Szerb: „Mindenre ú j expressziót kell találni , m o n d t u k , a z í rónak nem szabad értelmi, d iskurz ív módon á tadni mondan iva ló j á t , h a n e m lá tomásszerűen f e l b u k k a n ó képekben kell belevetí teni a felvevő lelkébe, csak a kép, csak a kép, a hieroglif az igazi, az ú j , a művész i . " 1 5 Ebben a N y u g a t „ H e l i k o n j á t " megostromló f o r m a b o n t ó r o h a m -b a n csak a két l egk i fo r ro t t abbnak s ike rü l t a fo rmát lanságból ú j , sajátos, de fegye lmeze t t f o r m á t k ikr is tá lyos í tani , Sárközinek és Szabó Lőrincnek. E g y b e n ők jelzik a húszas évek későbbi fe j lődésében a ké t ideológiai e l lenpólust is, mer t szinte lehetet len t ávo labb á l lókat egybefogni , m i n t az Angyalok h a r c a Sárközijét és a pá lyá ja első fe lében anarch i sz t ikusan lázadó Szabó Lőr ince t .

Az irodalmi beérkezés felé törő B a r a b á s o k m a g u k is érzik, hogy l á b u k a l a t t b izonyta lan a t a l a j , és tú lzo t t kü lde tésh i tük éppen ö n m a g u k n a k a d o t t válasz a belső ké te ly kérdéseire. A z e l lenforradalmi r end első éveiben az elboruló szellemi égbol t végtelenül nehézzé te t te a t á j é -k o z ó d á s t . „A v i l á g h á b o r ú t követő é v e k b e n - emlékezik vissza Szerb — én is úgy éreztem, h o g y apokal ip t ikus idők következtek el, minden a f e j e t e t e j é r e ál l t ."1 6 A f a j i gyűlölködés mes te r -ségesen szí tot t l égkörében a nagyrész t konver t i t a f i a t a l o k bizonyta lansági érzése gyö t rővé fokozód ik , és még a t r é f á s hangú „ B a r a b á s h í radók" i ron ikus hangszerelést! „pol i t ikai r o v a t á -b ó l " is kivilágít a f ehé r t e r ro r p o g r o m j a i n a k re t tenete . A származás , a h o v a t a r t o z á s és a t o v á b b -fe j lődés , a vélt „ f a j i v é g z e t " vál lalása v a g y tagadása á l l andó kínzó p r o b l é m á j a - n a p l ó j a t a n ú s á g a szerint — az egyetemis ta S z e r b n e k és egész b a r á t i körének. A n a p l ó val lomásainak a l a p m o t í v u m a a „ f a j i so rs" büszke vá l la lása : „ha ö n t u d a t o m va lak i -mivo l tomra ráeszmél, a k k o r m á r csak egy igazság van, egy ha rcos igazság: h o g y én zsidó v a g y o k , egy a vá l a sz to t t népbő l , a népem ellenségei az én el lenségeim, a népemnek megtagadói e n g e m e t t agadnak meg, és gyű lö lnöm kell őke t a szükségszerűség egész gyűlöle tével , amely nem kérdez m i é r t e t " . E m e l l e t t azonban o t t él a gyötrő p r o b l é m a feloldásának, a „ fa j i végze tbő l " való k inövésnek a r e m é n y e is: „a szeminár iumi zsúron és a bálon legfőbb é lményem az vol t , hogy zsidó üldöz-te tés i m á n i á m e lmúl t , és teljesen a t ú l só oldalra va lónak t u d o m érezni m a g a m . " 1 7

A bizonyta lan t a l a j o n irodalmi csúcsoka t os t romló gőg mögöt t egyre megszólal a f ia-t a lok kapaszkodót és ú t m u t a t á s t ke reső áh í t a t a . „ T a l á n még megvál tozna a helyzetünk — í r j a a nap ló —, ha Mes te r t ta lá lnánk, magányosságunk megszűnne, ő k i m o n d h a t n á a m i n k e t f o j t o g a t ó szót, m e g t ö l t h e t n é azt te t te l , és m i követnénk szabad és boldog a l á z a t t a l zász la já t . " 1 8

Ú t m u t a t ó , ú j , modern Mester helyet t a neokatol ic izmus m á r jól ismert, de a f ranc ia i rodalom és Claudel i ránt é rze t t t isztelet től ú j v o n z e r ő t nyer t eszmerendszere az egye t l en , amely va l ami b i z tos k i u t a t ígér. E r r ő l a katol ikus h i t b e n megtalálni vé l t biztonságérzetről így vall a ha rmin -cas évek végén Szerb : „férf iasak, p a t é t i k u s a k és á tmene t i l eg nagyon val lásosak vo l tunk , t e m p l o m b a j á r ó áh í ta tosságga l . T ö b b e n közü lünk szerzetesek lettek, a l egkomolyabbak , leg-é r t ékesebbek . " 1 9 A h a j d a n i piarista neve lés hatására , a neokatol ic izmus á tmene t i l eg szilárd-n a k vé l t t a la já ra megérkezve , a 21 éves Szerb Anta lban is felmerül a szerze tbe való vonulás g o n d o l a t a , de egyre szélesedő művel tsége rövidesen k i tö rn i késztet i a ka to l ic izmus viszonylagos b i z tonságo t adó, de szűknek érzett gondola tköréből , és e g y év múlva m á r így számol be Acél T i v a d a r r a l , az egyik Barabássa l f o l y t a t o t t beszélgetéséről: „ E l m o n d t a m , hogyan hul lo t t le r ó l am a katol icizmus, és hogy a mi h i t ü n k egy circulus v i t iosus volt. N e m h i t t ü n k , de in ten-c iónk vol t a belső á té lés re — miért é p p ez t a hitet v á l a s z t o t t u k ? . . . V o l t a k é p p nem intellek-tuá l i s meggondolások vá lasz to t t ak el, h a n e m úgy éreztem, a sorsom, az é le tem egész el lentétes i r á n y b a n halad, m i n t a ka to l ic izmus ." E z a vallomás a Barabások ka to l i c izmusának hiteles t e r m é s z e t r a j z á t a d j a . E n n e k a ka to l i c i zmusnak a meglódul t világban a hi t , bármi lyen hi t u t á n

" Uo. 582.1. Uo. 581. 1.

" Bejegyzések 1921. f eb ruá r 20-ról és 1924. febr . 26-ról. " Bejegyzés 1923. X I I . 4-ről. " Könyvek és i f j ú s á g elégiája. G o n d o l a t o k . . . 583. I.

.384

való sóvárgás vo l t az a lapja , de legtöbbjük egészséges r i tmusban fe j lődő élete e lőbb-u tóbb t ú l j u t o t t r a j t a . E g y másik nap ló jegyze t még v i lágosabban bizonyí t ja , hogy mit j e l en te t t ezek-nek az ú tkereső f ia ta loknak a neokatoliciztnus a b izonyta lanság fajüldözéssel terhes levegő-j ében : „ a l a p j á b a n véve a ka to l ic izmus is egy sich-f l iehen".2 0

A B a r a b á s o k közül unoka te s tvé re , Fa lud i J á n o s áll a legközelebb Szerb An ta lhoz . Egyszerre i n d u l n a k a N y u g a t b a n . Ő is az a v a n t g a r d i s t a f ia ta lok ideges r i tmusában , meghök-ken tő asszociációiban és szinte na ivan f o r m a b o n t ó expresszionizmusában fejezi ki m a g á t . Verseinek kusza szerkezet lenségében gyakran f e l b u k k a n egy-egy kép , ame ly a te l i ta lá la t f ényé-vel felragyog, de költői erejéből csak nagyr i tkán f u t j a egy egész vers egységes h a n g u l a t á n a k a megteremtésére . Ő is vallásos, m i n t a többi B a r a b á s , sőt - Szerb n a p l ó j a szerint — szinte dogmat ikus megkötö t t ségekkel az , mégis az ő egyénisége és működése n y i t j a a Ba rabások szá-m á r a az európai horizont felé a l eg több ablakot . A Vígszínház igazga tó jának a fia, aki közve t -lenül képviseli a f ia ta lok közö t t ennek a sz ínháznak a kísérletező k e d v é t . Ő az ihle tője Szerb rendezői te rve inek . E g y ü t t déde lge t ik a berlini és moszkvai t a n u l m á n y ú t tervét , és ő az első, aki k i ju t Pá r i z sba , amely még m i n d i g Ady Pár izsa , a vágyak M e k k á j a a Barabások számára . Fa lud i v issza tér te „ a nagy f r a n c i a tavaszból" m e g d ö b b e n t ő é lményt je lent . 6 hoz h í r t arról , hogy a hazai a v a n t g a r d Pá r i z sban m á r egy évt izede t a r t , hogy a pes t i modernség i smét egy ü temmel e lkése t t , és ezzel n a g y r é s z t össze is törik a fel tét len i rodalmi kü lde t é s tuda t i l lúziója.

Érdekes színfolt a B a r a b á s o k között a „ f i l o z ó f u s " Acél T i v a d a r . Nyug ta lan , lázasan kereső, merész hipotéziseket g y á r t ó , színes egyéniség. Nem költő, sőt az elméletek hideg fényé-ben, a megta lá l t v a g y meg ta l á l t nak vélt igazságok magaslatáról egy árnyala t ig m i n t h a le is nézné a Ba rabások Helikont hód í tó lázát . Az i roda lomban csak az „ igazság" , a „ t e ó r i a " érdekli , és kímélet lenül megtépázza a f i a t a l „h ierogl i f -köl tők" roman t ikus á b r á n d j a i t . K i t ű n ő d e b a t t e r és racionalista gondolkodó, ak i percek a la t t a t é n y e k csontvázáig ve tkőzte t i az éjfelekig tornyosuló v i t á k f ia ta los i l lúzióépítményeit . A f i a t a l „kö l tőór iások" és próféta je löl tek v i táz-nak vele, fé lnek tőle, de t isztel ik is. Véleményének súlya van, és b iz tosan igaznak b izonyul , ami kiállta az ő realista k r i t i k á j á n a k p róbá já t . Pe r sze ő sem k i fo r ro t t , de gyorsan vá l t akozó elméleteinek mélyén mindig az élet nyers real i tásai t keresi. Ez az i l lúziókat romboló szomjas real i tásösztön lendí t i azu tán ki ő t az elméletek b i roda lmából , és teszi a közel-keleti vi lág ka lan -dos sorsú, nagys t í lű pénzemberévé .

A t ábor szellemi vezére, l egfőbb ideológusa v i t a t h a t a t l a n u l J u h á s z Vilmos. Ő az, ak inek szellemi fö lényé t , elméleti „ s z u p r e m á c i á j á t " ennek a nem nagyon tekintélyt iszte lő c s o p o r t n a k minden t ag j a elismeri. 6 is f i lozófus , elméleti e m b e r , mint Acél, de gondolkodó módszere és konklúziói rea l i s ta tá rsának legszögesebb e l lenté tévé teszik. A szegénysorból önerőből fel-emelkedet t embe rek ösztönével kicsi t sa já t érvényesüléséér t is harcol ideológiai fegyvereivel . Meggyőződésesen, misztikus á té l tséggel vallásos. P ró fé t á ló a t t i t ű d j e csak részben póz, részben a görcsösen h inn i akaró ember botcs inál ta f a n a t i z m u s a húzódik m e g mögötte . A v i lágnak a katol ikus eszme jegyében va ló újraegyesülésébe és új jászületésébe ve te t t hite a Ba rabás -híradók t r é fá inak állandó cé l t áb lá j a . Mindenben hisz, ami miszt ikus. Az emberi ér ték és maga -t a r t á s lényegét az ön tuda t v i l ágáva l szemben az ösztönös, t u d a t a l a t t i ré tegekben keresi. A t u d a t a la t t i ré tegek legerősebb meghatározóinak , az e l lenforradalom divatos ideológiá jának megfelelően, a f a j i vonásokat t ek in t i . így az is teneszme közeli megvalósulásának hi té t a magyarság f a j i fe lsőbbrendűségébe ve te t t hittel egyesí t i . A „ka to l ikus reneszánszér t" és Szabó Dezsőért r a j o n g . Elsőként h i rde t i a Barabások k ö z ö t t az „ in tu í c ió" és az impresszionis ta „ lényeglá tás" egyedülál ló szerepé t a világ megismerésében. Prófé t izá ló miszticizmusa ellent-mondásra ingerli ba rá t i köré t — Szerb Anta l t is —, de v i ta tkozó módszerének szuggeszt ív ereje a leg többször meghá t rá l á s ra késztet. A fa je lméle t elismerésével kacérkodó miszticiz-musa még a j óva l később í ro t t népszerűsí tő jel legű tör ténelmi m u n k á j á b a is beszüremkedik .

A B a r a b á s „hierogl i f -köl tők" közöt t is t a lán Szedő Mihály a l egbarabásabb és leghierogli-febb . Verseiben az egyébként is t ö r ékeny a lapgondola t gerince többszörösen is megtörik a zsúfol t képek és m i n d e n szokványosságot felrúgó szókapcsolások feszítő erejétől . Versei — F a l u d i verseihez hason lóan — egyes részleteikben olykor p o m p á s tö redékek benyomásá t ke l t ik , de éppen tuda tos megfo rmá la t l anságukban mindig to rzókén t ha tnak . Ezek az expresszionizmus képalkotó módszeré t a klasszikus r i tmusok ízeivel egyesí tő versek többny i re a gondviselésbe v e t e t t hi tet és a magányos lélek istenhez való szá rnya lásá t pé ldázzák. Mert Szedő a legőszin-tébben vallásos és a l egmagányosabb is a Barabások közöt t . Szerb m a g á n y r a szomjazó korsza-ka iban hozzá és testvéréhez, Szedő Lászlóhoz k e r ü l a legközelebb. Ő k a legkövetkezetesebbek is, akik szerze tbe vonulva, f i a t a l k o r i á h í t a t u k a t é le t formává merev í t ik .

A B a r a b á s o k kamaszosan forrongó, az i roda lmi életet rendezet len sorokban és r endeze t -len eszmékkel t á m a d ó csopor t j ábó l kiemelkedik a k é t beérkezet t , Sárközi György és Szabó Lőrinc. Sárközi m á r 18 éves k o r á b a n szinte k i fo r ro t t an je lentkezik a Nyuga t h a s á b j a i n .

" Bejegyzések 1924. I I . 12-ről és I I . 26-ról.

.385

Ő a kör koszorús köl tője . J u h á s z ideológiai „ s z u p r e m á c i á j a " mellet t az ő „kö l tő i s z u p r e m á c í á j á t " ismeri el m inden Barabás . Az A n g y a l o k harca Sárközi je nemcsak köl tészetének megá l l apodo t t , egyénien k ikr i s tá lyos í to t t f o r m á j á b a n áll szi lárdabb t a l a jon , min t t á r s a i n a k zilált c s a p a t a , hanem vi lágnézetében is b iz tosabb és h a t á r o z o t t a b b a Barabásoknál . A húszas évek e le jén még egész lényét felemeli a hi t felfelé vonzó gravi tác ió ja , és költészetének és egész énjének n a g y erővel m e g t e r e m t e t t zá r t kozmoszába alig-alig tör be v a l a m i a környező vi lág kusza z ű r z a v a -rából. H i t ében is f ix p o n t tá rsa i közö t t . Szerb rövid időre újjáéledő val lásosságának, a n n a k a t e rvnek , hogy Szerb piar is ta szerzetessé lesz, Sárközi szilárd val lásossága az egyik ih le tő je . A végtelen v i t ák sokszor felizzó i n d u l a t á b a n mindig ő a h i tben való m e g n y u g v á s képviselője . Mikor a z t á n az egyébkén t is kü lönböző i r ányokba feszülő egyéni h a j l a m o k egymástól t á v o l i u t a k r a vezet ik a Ba rabásoka t , az ő „bo ldog ébredése" a leghevesebb, és ő keresi a legizzóbb szenvedéllyel és a „ l egvá l t o t t abb lélekkel ' az ú j b iz tonságérze te t az el lenkező oldalon.

Mindenben ellenpólusa az Angya lok harca Sárközi jének a f ia ta l Szabó Lőrinc. 6 n e m t ag j a a Ba rabások körének, de ér in tkezik velük, és ana rch izmusának m i n d e n t felégető i n d u l a -táva l éppen a fenségesen n y u g o d t Sárközivel szemben egy másik ú t lehetőségeit v i l l an t ja fe l e lő t tük . Ő is m á r beérkezet t , hiszen évek ó ta közli versei t a Nyuga t , és n é h á n y esztendő m ú l v a m á r fo rd í tó t á r skén t m a g u k közé f o g a d j á k a l egnagyobbak , Babi t s és T ó t h Árpád . Az i n d u l ó Szabó Lőr incnek a húszas évek f o l y a m á n egyre j obban kibontakozó fék te len , de va lóságból ki induló és oda visszavágó lázadása nemcsak egy Sárköziével el lentétes t e m p e r a m e n t u m ú , de vele sz ínvonalban egyenrangú költői önkifejezés lehetőségét m u t a t j a m e g a B a r a b á s o k n a k , hanem az e lnyomot t ak indu la ta iva l g y a k r a n ta lá lkozó személyes l ázadásában egy más k ö l t ő i morá lnak , egy magasabb rendű ars poe t i cának megvalósu lásá t is sz imbol izál ja .

A Ba rabások t á r sa ságának ebből az izzó-forrongó, ú j hi tet , ú j mondan iva ló t , ú j f o r m á t kereső légköréből nőnek ki a húsz éves Szerb első meg je l en t versei. 1921 tavaszán lát n a p v i -lágot a N y u g a t b a n A t i zenha t éves, A toronyőr , A lovag hazatérése, a Hann ibá l esküvése , Az angol komédiás és a Bal lada . M a j d nemsokára i smét ké t Szerb-vers jön a N y u g a t b a n : a K a r i a t i d á k és A gá lyarab . Ezek a versek is n a g y o b b á r a a lázas ú tkeresés , a szándékos m e g -hökken tés B a r a b á s - a t t i t ű d j é b ő l szüle tnek. Az írói indu lás emlékeit így idézi fel később S z e r b : „ í r á sa im ekkor iban m á r megje len tek és büszke vo l t am rá , hogy Osvá t E r n ő egyre n a g y o b b fejcsóválással fogad ta ú j verse imet és éppen azoka t nem közölte, ame lyeke t én a l eg jobbaknak t a r t o t t a m : m e r t f ia ta los e lvaku l t s ágomban Osvá to t , a vi lág legnagyobb „ m e g é r t ő j é t " is fe l -nő t t nek n é z t e m és idegenkedése vo l t a legfőbb k r i t é r ium, hogy helyes i r ányban h a l a d o k , h a l a d u n k . " 2 1

Ped ig Osvá t látszólag önkényes vá loga tá sában lehete t t va lami m a g a s a b b s z e m p o n t . Minden b izonnya l a n a g y „ m e g é r t ő " h iggad tan vá logató kezének t u l a j d o n í t h a t ó , hogy Szerb e második S t u r m und Drang ko r szakának nyolc v e r s d o k u m e n t u m a eszmeileg meglepően egységes képe t m u t a t , és ihle te t tségének s a j á t o s jellegében oly s o k a t elárul Szerb írói a l ka t ának lényegé-ből. Az első és l egmegdöbben tőbb é lmény, amiről ezek a versek beszámolnak, a gyermeki á l m o k zá r t kozmoszának összeomlása, a fé r f ikor v i lágába va ló belépés:

„ N é h a t o r n y o k a t látsz ledőlni esetefele ha szemed dörzsölve tú lv i lágból felkelsz a b ü k k f á k a l a t t

T i zenha t éves, a te szemed m ö g ö t t b i roda lmak hul lanak a l á" 2 2

A fé r f ikorba való belépés nem békés fejlődés. Az ellenséges kü lv i lág zúzza össze a zárt-gyermekié t t o j á shé j á t , és egy iszonyú heródesi műve le t t e l lemészárolja sorban a g y e r m e k -á lmoka t . A gye rmekkor védet t ségéből va ló k i szakadás érezhetően a f i a t a l Szerb legmegrázóbb élménye. E z az é lmény nyer , minden papír ízű és t udóskodóan tú lzot t t ö r t éne lmi dekorác ió ja mel le t t is, n a g y költői ere jű je lképet a gyermek H a n n i b á l a l ak j ában , ak inek :

„ a keze még fehér vol t fo j toga tn i és a rca a Nap i s t en gyermek a r c a "

de aki t d u r v á n a fé r f iharcok t a l a j á r a tasz í t a t y j a , Hami lca r , felesketvén őt a R ó m a elleni h a r c r a és gyűlölet re , amikor a Moloch t o r k á b a v e t v e Hann ibá l j á t é k a i t , megöli a n n a k t iszta, g y e r m e k i lé té t :

„Moloch gyomrábó l s írván száll a napnak ( immár csak f ü s t ) Hann ibá l gyermeklé te ." 2 3

11 K ö n y v e k és i f júság elégiája . G o n d o l a t o k . . . 5 8 2 - 8 3 . " N y u g a t . 1921. 193.1. !S N y u g a t . 1921. 1 9 6 - 9 8 . 1 .

.386

A gyermekkor óvó t u l k á t ó l és időtlen mozdula t lanságából k i szak í to t t lélek véd te lennek és magányosnak érzi m a g á t az ismeret len külvi lágban. A toronyőr c ímű versben csak a kö l tő i sablon számba menő allegóriát , a ke rese t t különcséget és homályt l á t n á n k , ha nem é reznénk e m ö g ö t t a na ivan szándékol t misz t ika mögöt t a m e g t é p e t t gye rmeká lmok közül k i t a s z í t o t t és f a j i gyűlölködéstől m e g r e t t e n t e t t 20 éves költő d ide rgő magányosságá t . Sötét és sz ínte len

Je t t_a lv i lág , amikor a Moloch a j á t é k o k k a l együt t e lnye l te az á b r á n d o k a t is:

„ ú g y élek én az é jszakában, m i n t vakond a fö ld a la t t " 2 4

É t b ő l a k i fosz to t t ság tó l , sö t é t s ég tő l és vacogó egyedüllétből először csak a halá l felé lehet t á jékozódni . A k í v á n t és mégis r e t t ege t t halál lehelete fel is b u k k a n a Ballada szel lem-j á r t a középkori t o r n y á n a k és A gá lya rab iszonyatos t enge r alat t i c send jének víziójában. A z t á n lassan ú j fény születik a régi helyébe, ú j hi t melege o ld j a a magány dermedtségé t . Az ú j f é n y a művésze t fénye, az ú j h i t a művésze t erejébe v e t e t t h i t . Az angol k o m é d i á s jelképes és á t t é -teles t e szédében a művésze t még csak a világtól való e lszakadásnak, a n y e r s és meztelen va ló -sággal szemben il lúziókra épí te t t , dacos és ön törvényű á lombirodalom v a g y rögeszmerendszer felépí tésének az eszköze. A toronyőr azonban már az ellenséges világ b ű n e i n e k leleplezését ígéri v ö r ö s m a r t y a s pátosszal :

„Mi lett n e m lá tni embereknek , lá tom én, hallok, amire nincsenek fü l ek , t udom, a m i t n e m szoktak t u d n i merni"2 6

A gá lyarab berejezésének feloldódó m á m o r á b a n ped ig a művésze t m á r a halál d e r m e d t -ségének d iada lmas legyőzője:

„Vissza, delf in , én nem a k a r o k a ha laknak énekelni , mat rózok , i t t vagyok , g y ú j t s á t o k fel a t üzevesz t e t t to rnyo t" 2 6

Ezeken a mélyen á té l t egyéni problémákon t ú l m e n ő e n van va l ami ezekben a v e r s e k b e n , a m i soka t elárul Szerb írói a lkatáról . Az élmények eleven forrósága csak r i t k á n süt á t közve t l enü l a sorokon. A gyermekség parad icsomából való k i tasz í tás f á j d a l m a ot t b u j k á l ugyan A t i z e n h a t éves tö redeze t t képe iben , de á t fogó ki fe jezés t csak a H a n n i b á l esküjének n a g y történelmi a p p a -r á t u s a segítségével k a p . A művésze t ér te lmének keresése, a művésze tbe ve t e t t hit o t t izzik A gá lya rab és A to ronyőr vízióiban, de tel jes p o m p á j á b a n csak Az angol komédiás Shakespeare -a l legór iá jában ragyog fel. A félős m a g á n y és a vacogó halálfélelem k i reszke t ugyan A t o r o n y ő r , a Ba l l ada és A gá lya rab jelképeiből, de A toronyőr a m a g á n y f á j d a l m á t és büszkeségét a kö l t é -szet h a g y o m á n y o s ke l l ék t á rá tó l kö lcsönzöt t avu l t a s allegóriával fe jezi ki , a Ballada ha lá l -t á n c á b a n H o f m a n n s t h a l Der Tor u n d der Tod- jának m é g túlstilizált dekoráció ja b u k k a n fel, és A gá lya rab d e r m e d t mélytenger i ha lá l fan táz iá ja és fe lcsat tanó é l e tvágya H o f m a n n s t h a l Er lebnis -ének u tánérzése . Az őszinte é lmény kifejezésében mindig van v a l a m i közvete t t , m i n d i g közbelép va lami millió tör téne lmi és i rodalomtör téne t i asszociációval dolgozó tudós a p p a r á t u s , a m e l y az é lmény és kife jezés közé to l akodva , keveset é rez te t csak az ih le t forróságából, és m é g igaz v ívódás esetén is va l ami művi ízt ad a megszüle te t t verseknek. N e m beszélve arról, Hogy a f i a ta l Szerb élményei g y a k r a n a való élettől elzárkózó f i a t a l tudósjelölt könyvélményei , a h o g y ez A lovag haza té r t e és a K a r i a t i d á k egészén és a B a l l a d a , a Hann ibá l eskiivése és Az ango l koméd iás dekorác ió ján érezhető. Az önkifejezés közve te t t sége és az o lykor könyvízű é l m é n y e k másod lagos vol ta mel le t t meglepő, h o g y Szerb verseinek hangula t i egysége és ereje és a k i fe je -zés viszonylagos fegye lme ezeket a m ű v e k e t - Sárközi től és Szabó Lőr inc tő l el tekintve — m a g a -san a Barabás -versek á t l aga fölé emeli . Az első két vers , A t izenhat éves és A toronyőr t i p i k u s Ba rabás -ve r s a képa lko t á s homályos és töredezet t v o l t á b a n , a r i t m u s ideges z i lá l t ságában . A több iek azonban , elsősorban a tö r t éne lmi kul isszáktól csillogók, hangu la t i l ag is t ö re t l enü l egységesek, és - éppen epikusabb je l legük köve tkez t ében — ve r s fo rmá ikban is k ö t ö t t e b b e k és fegye lmeze t tebbek .

Az első Szerb-versek olvasója őszintének érzi a gyermekkorból v a l ó kiszakadás m e g r á z -k ó d t a t á s á n a k é lményé t . Mégis éppen ennek az elemi e re jű élménynek a m ű v é f o r m á l á s á b a n v a n va l ami — túl a kezdő köl tő h a n g j á n a k önál lót lanságán —, ami végigkísér i Szerb egész szép-írói p á l y á j á t , és így írói a lka ta egyik legfőbb jegyének tekinthető .

A Barabások r a jongásának egyik t á rgya ebben az időben Georg T r a k l , a német expresz -szionizmus f ia ta lon e l h ú n y t nagy kö l tő je . Szerb is lelkesedik Traklér t , és egyetemi éveinek első

" N y u g a t . 1921. 1 9 4 - 9 5 . 1 . " Uo. " N y u g a t . 1951. 680. 1.

.387

n a g y lélegzetű t a n u l m á n y á t éppen róla írja. Trakl köl tészetének sz in te egyetlen örökké vissza-té rő eszmei m o t í v u m a a gye rmekkor időtlenségéből és védettségéből az apoka l ip t ikusnak i smer t vi lágba k i t a sz í to t t lélek vacogó lé tb izonyta lansága . H o g y Szerb verse inek is ez a fő m o t í v u m a , ez nem azt b i zony í t j a , hogy versei u tánérzések, h a n e m inkább csak m a g y a r á z z a — az é lmények rokonsága a l a p j á n - Szerb Trak l i r á n t érzett r a j o n g á s á t . Az a t ény azonban , hogy a 2 0 éves Szerb versei a Trak léva l rokon é lményeke t a T rak l éve l rokon a lkotómódszerre l f e jez ik ki, m á r messzebb m e n ő következ te tések levonására ad a lka lma t . A Vi lág i roda lomtör téne t r agyogó kis T rak l -po r t r é j ában Szerb á l l a p í t j a meg az osz t rák költőről, hogy egész költői vi lága n é h á n y örökké visszatérő elem variálásán épül fel. A tó, a fo lyó , a halak, az e rdő , a hallgató f á k , a hal-dokló vadak , a sö té t u tcák, a k u t a k , a szélrázta a b l a k o k , a harangok zúgása , a sápad t a n g y a l o k — ezek azok a mot ívumok , ame lyek más-más elrendezésével Trakl k i a l a k í t j a verseinek egyéni

h a n g u l a t á t , a h o g y a kaleidoszkóp vá l toza tos ábrá i is ugyanazon e lemek összerakásának kü lön-böző variációi. A meglepő ebben az , hogy a p á l y a k e z d ő Szerbnek éppen a legőszintébb, Ieglí-ra ibb ih le te t tségű verseiben ugyanezze l a sa já tos a lko tó i módszerrel ta lá lkozunk. A t o r o n y {a magány je lképe) , a park , a v a s k a p u , a tenger, a c sónak , az angyal és a delfin, a zászló, a sö té t u tca , a néma város , a harang k o n d u l á s a , a lobogó g y e r t y a , a mécses, a tűz, a ha jó — ezek Szerb képeinek alkotóelemei, a m e l y e k önmagukban is és alkotói fe lhasználásuk m ó d j a i b a n is közeli rokonai T r a k l költői v i lágképének . Ez a T rak l -pá rhuza tn természetesen nem v a l a m i l y e n mechanikus ha táskeresés s z e m p o n t j á b ó l érdekes, h a n e m figyelemre m é l t ó azért, m e r t e l á ru l j a , h o g y a f ia ta l Szerbben — m i n t ' a h o g y az érett Szerbben is — az i roda lom felől érkező é lmények i r án t i á térzőképesség, a mások é lményei re való r ezoná lás képessége e rősebb a közvet len egyedi é lményeknél , és ha lírai élményei — minden könyv ízű jellegük mel le t t — nem is minős í the tők másod lagosaknak , az élmények megfo rmá lá sába — éppen hihetetlen művészet fe l fogó szenzibi-l i tása köve tkez tében — belopódzik va lami tú l zo t t an t uda tos és intel lektuál is , va lami másod -lagos és művi jelleg. Az első Szerb-versek megszületésében, s a j á t é lményei mellet t , te l jesen egyenrangú ind í tóok volt Trakl köl tészetének te l jes átélése, az ő kö l tő i világával va ló mély azonosulás.

Az ebben az időben írot t novel lák esetében az élmények intel lektuál is , i rodalmi jellege m é g szembe tűnőbb . Első elbeszélése, a Pico herceg és Monna Lianóra tö r téne te 1921 t a v a s z á n je len ik meg a N y u g a t b a n . A t é m á t ekkor már h á r o m éve hordozza m a g á b a n . 1918 márc iusábó l va ló a köve tkező naplóbejegyzés: „ M o s t olvasom P a t e r Renaissance- já t , mely Wilde-ra o lyan óriási hatással vo l t , engem is á t h a t valami reneszánsz-szellemmel, ame lynek gye rmeke lesz, h a ugyan megszüle t ik , a Pico della Mirandola . " M a j d n é h á n y sorral l e j j ebb : ,,Egész reneszánsz-h a n g u l a t b a j ö t t e m , és írni a k a r t a m e g y novellát P ico della Mirandola hercegről és a XV. század-beli F i renzéről ." Az elbeszélés ih le tő je tehát a P a t e r könyvének o lvasása nyomán szü l e t e t t „ r eneszánsz -hangu la t " . A tö r t éne t k ö z é p p o n t j á b a n P ico tragikus szerelmének és Savonaro la h a t á s á r a tö r t énő megtérésének m o t í v u m a áll. A cse lekmény vékony f o n a l á t e láraszt ja a m ű v é -szet, a szerelem, a pogány éle töröm, a vér, a m á m o r , a babonák és h isz tér ikus megtérések túl-sti l izált reneszánsz dekorációja. M a g a a tör ténet P ico megtérésén tú lmenő leg az egyes szereplők személyében és a reneszánsz-babonák megra jzo lásában is teljesen P a t e r P ico-por t ré ján a lap-szik, csupán az a tmosz fé r a t e r emtés szinte szertelen eszközeiben m e g y túl for rásán . Mind-amel le t t a zonban a szerelem és az aszkézis, az é l e tö röm és a megtérés , az a n t i k i m á d a t és a keresz ténység szembeál l í tásába — az irodalmi ih le tés ellenére is — keverednek lírai e lemek . A novella végső megformálása egybees ik Szerb utolsó vallási v ívódása inak , szerzetesi t e rve inek , m a j d teljes k i áb rándu lásának időszakáva l . Pico v ívódása inak áb rázo lásába bele já tsz ik Szerb v ívódása az é le töröm és aszkéziseszmény között , és h a Pico a l ak j ában győz is az aszkézis szel-leme, azért a n a p l ó elárulja ennek a győzelemnek erőszakol t vol tá t , a z t a keserű szá j íz t , a m i t m a g a mögö t t h a g y : „Az én t i s z t a ságom mindig a szké t ikus , van b e n n e valami keserű vonás , P ico mögö t t m i n d i g o t t áll Savona ro l a a lak ja . " 2 7

Pico t ö r t é n e t é n e k ike r tes tvé re az 1921-es év másik Nyuga t -nove l l á j a , a V á l a s z t o t t lovag. A novella ih le tője a Grál - legenda, cselekménye pedig Pars ival küldetésének t ö r t é n e t e . A h o g y Pico megtérésének áb rázo lá sába be le já t szanak Szerb belső h a r c a i n a k lírai h a n g j a i , ú g y i t t is érezni kell a z égi kelyhet m e n n y e i k ü l d e t é s t u d a t t a l kereső P a r s i v a l a l ak j ában az örök igazságokat kereső 20 éves író e lh iva to t t ság i érzését . De ahogy P i co tévelygéseinek színei t e l ha lvány í to t t a a reneszánsz-kul isszák tompí ta t l an ragyogása , úgy P a r s i v a l küldetésének mot í -v u m a is h á t t é r b e szorul Ar thus k i r á l y udva rának , a varázsló Merl innek, a kerekaszta l lovag-j a inak , a lovagi t o r n á k n a k , a j ó s l á soknak és b a b o n á k n a k áhí ta tosan fe lép í te t t középkord í sz -letei mögöt t . E z t a hihetetlen t öménységű tú ldekorá l t legenda-középkor t csak a 20 é v e s író komoly , sőt á h í t a t o s hangvétele m e n t i meg attól , h o g y paródiává v á l j o n , min t ahogy a k é s ő b b i középkori t á r g y ú írások, így a Pendragon- legenda és a Szerelem a p a l a c k b a n a maguk r a g y o g ó i róniá jával éppen ennek a f i a t a lko r i r a jongásnak a p a r ó d i á j á t a d j á k .

" Bejegyzés 1923. VI. 1-ről.

.388

A korai Nyuga t -nove l lák közül a leglíraibb ihletésű az 1922-ben í ro t t A j á n d o k m á t k a -s á g a . Természetesen ez a tör téne t is sti l izált . Ahogy az előző ke t tő a reneszánsz r a jongásá t -és a középkor á h í t a t á t kelt i fel a stílus és a megformálás eszközeivel, úgy ez az elbeszélés hang-vé te léve l a népmesék és népi hiedelmek mi sz t i kumá t idézi. Bármenny i re is szándékol t a novella h a n g j á n a k népisége, és na ivan allegorikus A jándok édesbús szerelmének tö r t éne te , azér t a szerel-mi boldogságot kereső, de a szerelemben nyuga lma t mégsem találó, igazságkereső és igazság-osztó , szeszélyes szelektől űzöt t ga rabonc iás a l a k j á b a n mégis közvet lenül érezzük az egyre ú j h i t eke t és ú j c sodáka t kereső, ú j á r a m l a t o k szelein az igazság felé v á g t a t ó 21 éves Szerb An ta l lírai va l lomásá t . A szellemi k u t a t á s és kísérletezés lázában élő Szerb a maga számára e lképzelhete t lennek t a r t j a a szerelmi boldogság megá l l apodo t t ságá t , ahogy a garabonciás is ú j szelektől űzetve szomorúan bár , de e lhagy ja A jándok szerelmét . Ez a megá l l apodo t t ság ra va ló képtelenség o lykor f á j d a l m a t okoz: „mégiscsak borzasz tó — í r j a a n a p l ó —, hogy a szerelem élményére csak egy f o r m á m van : a Pico, A jándok , Alvar t - t ípusú roman t ikus , poin t í roza t lan r emény te lenség . " Máskor azonban érzi, hogy számára ez a nyugta lan szellemi vándor lás a z egyet len lehetséges életforma. E g y hosszabb szerelem élményének kellős közepén is így ír n a p l ó j á b a n : „Szabadságo t akarok kérni tőle, vissza kell nye rnem a f a n t á z i á m a t , a v á g y a k kielégület lenségét , a fö lda la t t i tüze t . . . Ich muss zurück in meine w u n d e r b a r e n W e h m u t s -j ah re , És akkor is kellene mennem, ha nem akarnék . Szóval A j á n d o k m á t k a s á g a . " 2 8

Jel lemző a Ba rabások ideológiailag t i sz tázat lan útkeresésére, szellemi t á jékozódása ik b i zony ta l anságá ra és sokféleségére, a zömben konver t i t a f i a t a loknak az e l lenforradalmi r end-sze r szor í tásában é rze t t r iad tságára , h o g y leg többjük Osvá t szárnyai a l a t t indul a N y u g a t b a n , de olykor mégis az e l lentábor s a j t ó o r g á n u m a i b a n keresik az anny i ra hiányzó b iz tonságérze te t . A biz tonságérzetnek ez a görcsös keresése magyarázza , h o g y Szerb 1923-ban í ro t t ké t novellá-j á t , A zsarnokot és A fehér mágus t T o r m a y Cecil Napke le t e és az Alszeghy szerkeszte t te É le t közli .

A zsarnok az egyén és az emberi t á r sada lom, a szerete t és a rideg magányosság , az egyéni s z a b a d s á g és a közjó összefüggéseinek prob lémái t vet i fel a reneszánszkori Milánó hercegének t ö r t é n e t é b e n . Ez a p rob léma Szerb s zámára nem ú j Már egyik g imnazis takor i zsengéjében az ö n m a g á t m a r a d é k t a l a n u l megvalós í tha tó egyén és a közösség szembenállása fog la lkoz ta t ja , é s m ű v e mot tó j áu l k é t Hofmanns t ah l - so r t választ :

„ D i e aber wie der Meister sind, die gehen, U n d Schönheit wird u n d Sinn, wohin sie sehen".2 9

Ez azért érdekes, mert az idézet H o f m a n n s t h a l Der Tod des Tizian című töredékéből va ló , amely a vi lágtól távol élő mes ter t a n í t v á n y a i n a k büszkén h i rde te t t művész kasz tgőgjé t é s a meleg emberi közösség u tán i t i tkos v á g y ó d á s á t m u t a t j a . A zsarnok ezt a p rob lémát még t o v á b b fejleszti, és a h h o z a konklúzióhoz érkezik el, h o g y a teljes és kor lá t lan ember i szabad-s á g o t csak a közösség fö lö t t ura lkodó zsarnok v a l ó s í t h a t j a meg. Nap ló j ában így uta l műve a l apgondo la t á r a Szerb : „Novel lám (A zsarnok) a lapeszméjé t ta lán ez vi lágí t ja meg: a szabadság i d e á j á t vo l taképpen a zsarnok va lós í t ja csak meg, a szabadság u t án sóvárgó n é p pedig a Hie-r a rch ia ideá já t va lós í t j a meg." 3 0 A novella a szabadság és a hierarchia i deá j ának ha rcá t Galeazzo mi lánói herceg tö r t éne tében ábrázol ja . Galeazzo népéér t dolgozik, de távol él népétől iszonyú magánosságban , m e r t minden emberi közösségtől, szerete t tő l és gyűlölet től , m inden érzelemtől fél t i tel jes belső szabadságá t , amely szer inte az élet legfőbb értelme, és amely csak a magány-b a n va lós í tha tó meg. E g y valaki t szeret csak, L y t t ó t , á r v a gyerekből nevel t a p r ó d j á t , de ő t i s el a k a r j a távol í tan i udvarából , m e r t az i r án ta érzet t szeretet től félti érzelmi szabadságá t . A nép gyűlöli Galeazzót , mer t érzelem nélküli szabadságeszméjében és m a g á n y á b a n va lami szere-te te l lenes és emberel lenes, zsarnoki ideá t lát megvalósulni . L y t t o , aki meleg érzelmekre és szere-t e t r e vágyik , sokáig küzd a herceg szere te téér t , de amikor Galeazzo — belső szabadságá t fé l tve — elküldi őt udva rábó l , magáévá teszi a nép gyűlöleté t , és végez a zsarnokkal . A novella t e h á t

a kor lá t l an egyéni szabadság rideg rögeszméjével szemben a szeretet és a közösség emberi esz-m é i n e k szolgáltat igazságot . Szerb kora i novellái közö t t e lv i t a tha t a t l anu l ez az írás a legéret-t e b b . A legk i for ro t tabb elsősorban azér t , m e r t ez az első tö r téne lmi ihle te t tségű írás, amelyben a tör téne lmi kul isszák dekora t ív p o m p á j a nem so rvasz t j a mellékes m o t í v u m m á a m ű alap-gondo la t á t , és a herceg és L y t t o érzelmi pá rha rcában az eddig pusz tán sz imbol ikus és ezért s e m a t i k u s a lakokkal szemben először tö r t én ik kísérlet az ember i jellem összetet tségének áb rá -zo lására .

Az élet te l jes élése és a m a g á n y a p rob lémá ja az É le tben megje lenő A fehér mágus c ímű novel lának is. E z az elbeszélés a f i a t a l Szerb leglíraibb ihletet tségű í rása. E k k o r í ro t t

88 Bejegyzés 1923. V. 22-ről és 1924. IV. 11-ről. " S z e n t f iúság c. regénytöredék, 1 9 1 8 - 1 9 . M Bejegyzés 1923. I. 30-ról.

.389

napló jegyze te iben örökösen visszatérő m o t í v u m a k ö n y v t á r s z o b á k b a n élő tudósje lö l t és az életet m inden élményében kiélvező világfi é l e t f o r m á j á n a k el lentéte . Persze egyéni é lményei mel le t t i rodalmi reminiszcenciák is t áp l á l j ák benne ezt a p rob l émá t . A h i v a t á s t u d a t hideg v i lágában érzelem és igaz é lmények nélkül elfecsérelt élet f á j d a l m a izzik az ekkor s o k a t olva-sot t S to rm Kései rózsák c ímű nove l lá jában , ez a felismerés döbben t i meg Ibsen Ep i lógusának R u b e k j é t élete utolsó ó rá iban , és ez csillan fel H o f m a n n s t h a l Claud io jának ké tségbeese t t élet-v á g y á b a n . Ez a kései é l e tvágy lobog fel a fehér mágusban is, aki életét a magas hegyek csúcsán, a m a g á n y jéghideg k r i s t á lypa lo t á j ában tö l tö t t e az ég t i tka inak fürkészésével , és csak a k k o r ve t t e észre az élet m ú l h a t a t l a n , d i ada lmas szépségét , amikor a lelke m á r a magasból n é z e t t vissza a földre .

A m a g á n y és az élet szembenállása me l l e t t a kor r ideg v i lágában az örök szépség fu l -doklásá t m u t a t j a a novella. Bizánc hideg kőrengetegében sorban pusz tu lnak el a g y e r m e k e k , mer t h iányzik az életükből a szerete t és a szépség napsugara . E g y e d ü l Zoénak, a császár l ányá-nak a l a k j á b a n él még a szépség hellén eszménye, de őt is halál ra í té l te a kor lelketlen valósága, és nem m e n t h e t i őt meg a m á g u s sem, mer t ő is későn döbben rá az e lvont igazságokkal szemben az élet és a szépség ér te lmére . A magány és az élet, a r ideg va lóságban pusztuló szépség Szerb mélyen á t é l t p rob lémája ebben az időben. N a p l ó j á b a n így vall novel lá ja érzelmi há t t e ré rő l : „Mer t íme nem vol tam e m b e r ké t évig, mie lő t t a szépség ú j r a b e v o n u l t életembe, m i n d e n t élői-ről kell kezdenem, o t t , ahol a k k o r a b b a h a g y t a m , ezt fejezi ki nove l lám ké t év előt t ről r á m sza-k a d t t é m á j a . . . Nem a k u l t ú r a és nem a zsidó f a j az oka, hogy az élettől távol e s tünk , h a n e m hogy nem v a g y u n k hozzá elég nagyok és mélyek . . . A nyárspolgár nem számít ! Oh, ha a kapi -ta l izmus t is ki lehetne kapcsolni életünkből ! A fő hiba ta lán i t t v a n . " 3 1

Szerb pályakezdésének öt novellája - a versekhez hasonlóan — sokat elárul élményei-nek speciális jellegéből, s a j á t o s írói a lka tábó l . Érdekes , hogy egyet len novella sem já t szódik a je lenben. A cselekmény v a g y tö r t éne lmi kul isszák közé vezet , vagy a népmese szándékol-t an és jelképesen időtlen v i lágába emel á t . Még a ké t leglíraibb ihíetet tségű nove l lában , A fehér m á g u s b a n és az A j á n d o k mái kaságában is a t ú l zo t t an stilizált és szimbolikus síkra terel t megoldás szinte tel jesen e lha lványí t ja az egyéni é lmény melegét . A há rom tör téne lmi t á rgyú elbeszélés pedig egyenesen egy-egy szabályos esszétéma novellaszerű feldolgozása, ennek megfelelően szinte t u d o m á n y o s tö r t éne lmi appará tussa l , amelybe belejá tszik ugyan a szerző n é h á n y — többny i r e irodalmi h a t á s o k t ó l színezett — egyéni élménye, de ez az egyéni ih le te t t ség pontosan az esszéista t é m á j á h o z való személyes kötö t t ségének felel meg. Ezeknek az esszé témáknak az e lvontságába csak a f ia ta l szerző tör ténelmi beleélésének áh í t a tos pá tosza lehelheti bele a szépirodalmi m ű v e k eleven melegét . Ez a pá tosz azonban , amely az esszéből novel lá t csinál, e lőbb-u tóbb kiful lad. E g y novel ía tervvel kapcso la tban így ír a nap ló : „E lkezd tem írni a Merlin és V i v i á n á t ; de nem men t , h iába , a teljes p á t o s z t nem bírom m á r tüdővel ." 3 2 É s miko r kiful lad ez a te l jes pátosz, a nove l láknak ez az ere ki is szá rad , és a f i a t a l Szerb a hozzá közelebb álló m ű f a j , az esszé felé fordul .

Szerb forrongó Barabás -korszakában e lsősorban az önkifejezés közvetlen f o r m á i t j e len tő szépirodalom felé fordul . N a p l ó j á n a k elméleti megá l lap í tása iban , egyet len megje lent recenziójá-ban és kéz i r a tban m a r a d t T r a k l - t a n u l m á n y á b a n csupán a Ba rabások minden h a g y o m á n y o s a t elvető i rodalmi Bast i l le- rombolásának ideológiai igazolását k í v á n j a adni. Szomory II. La jos című d r á m á j á t 1922-ben i smer te t i a N y u g a t b a n . A bírála t r a j o n g v a szól Szomory f ia ta l ságáró l , szenvedélyességéről, pá toszáró l : „ . . . c sodá lnunk kell Szomorynak nagy f i a t a l ságá t , m e r t a pátosz a f ia ta lság kincse; ekkora szenvedély t ra jongó g imnaz i s t ákban látni önképzőkör i p e r i ó d u s u k b a n . " Majd a m ű egyik legfőbb s a j á t s ágakén t Szomory hőseinek nye lvé t emlí t i , akik „ m i n d egyformán beszélnek azon a különös , m o n d a t nyűgé tő l fe lszabadul t nye lven , amely az eksztázis p i l l ana ta iban szület ik ." 3 3

A kézira tos T r a k l - t a n u l m á n y , Szerb első nagyigényű esszékísérlete is az ú j i rodalmi kifejezés, az ú j „expressz ió" keresésének l ázában , az ú j i r ányza tok mohó habzsolásában szüle-t ik . I f j ú k o r i expresszionis ta- lázára , T rak l - r a jongásá r a így emlékezik a későbbiekben vissza Szerb: „Sa jnos , a legtöbb n é m e t expresszionista reményte lenül d i le t táns volt , verse ike t nem lehete t t ké tszer elolvasni, és én k ikö tö t t em egyet len nagy kö l tő jükné l , Georg T r a k l n á l ; róla kezd tem írni első t a n u l m á n y o m a t . " 3 4 Az esszé T r a k l t m i n t az impresszionizmus be te tőző jé t m u t a t j a be, aki azonban élményeinek a k t í v fo rmálásáva l m á r tú l is m u t a t az impresszioniz-muson , és az expresszionizmus e l indí tó jává vá l ik . Kiemeli , h o g y T r a k l költészete a megszál lo t t költészete, amely felszabadul a logika kötö t t ségé tő l , és a l á t o m á s o k , szimbólumok és gye rmek-kori ősképek logikán túli v i l ágába vezeti az o lvasót . Trakl a nye lv fogalmi vol ta köve tkez t ében expressz ió jában nem t u d megszabaduln i a m o n d a t értelmi egységétől , de a m o n d a t o k egymás-

" Bejegyzés 1921. I I I . 28-ról. 33 Bejegyzés 1924. I. 28-ról. 33 N y u g a t . 1922. 291 - 9 2 . 1. 34 K ö n y v e k és i f júság e légiá ja . G o n d o l a t o k . . . 583. 1.

.390

'S u t á n j á b ó l s z á m ű z már m i n d e n értelmi-logikai és kauzális kapcso la to t . Minden m o n d a t egy különál ló k é p p é válik, m e r t T r a k l költészetének lényege a kép, a m e l y puszta érzékelés, nincs m ö g ö t t e s emmi gondolat , s e m m i absztrakció. E képek értéke n e m a gondolat megérzéki té-sében, h a n e m önmagában v a n . A trakli képek fo r r á sa az elveszí te t t és örökké v i s s z a v á g y o t t gyermekkor , ide süllyed vissza az önmagába néző költő. Képei és képha lmazokból álló versei n é h á n y m o n o t o n egyhangúságga l visszatérő m o t í v u m variá lásából á l lnak. Nye lvének dalla-mosságában messze k iemelkedik az expresszionis ták átlagából, so r a inak r i tmusa zeneiségben Hölder l in t idézi, de ő a k lassz ikus r i tmus t s zabad sorokban oldja fel . és így csak tö redéke iben csi l logtat ja vissza az an t ik r i t m u s teljességének szépségét.

E kora i T r a k l - t a n u l m á n y néhány megá l lap í tása - így a hölder l ini és trakli r i t m u s össze-vetése és T r a k l képeinek a lko tó elemeire való b o n t á s a .— meg ta l á lha tó a Vi lági rodalomtör téne t min ia tű r T rak l -po r t r é j ában , b izony í tva , hogy a f i a t a lkor i o lvasmányé lmény hevében szü le te t t esszé e megál lap í tása i t m a g á é n a k érezte az é r e t t t udós is, a z o n b a n a húszéves k o r b a n í ro t t t a n u l m á n y r a j o n g ó hangvé te lé t h iába keressük a későbbi p o r t r é b a n . Az 1921 decemberéből ke l teze t t Trakl-esszé éppen egy idős Szerb, Szedő, Fa lud i első verse inek megjelenésével, t e h á t a Barabások de rékhadának kö l tő i indulásával . N e m nehéz t ehá t fe l ismerni , hogy T r a k l logikán túl i v i l ágának , értelmi összefüggéseket száműző nyelvének, gye rmekkorhoz kö tö t t és minden gondola t i ságtól megszabadul t képeinek, Szomory a monda t n y ű g é t elvető eksz tá t ikus pá to -szának és f i a t a l s ágának á h í t a t o s dicsérete a B a r a b á s o k m i n d e n á r o n ú j expressziót kereső, gondolat i lag kuszá l t , g y e r m e k k o r b a visszasíró és képzavarra l k ü z d ő költői i ndu l á sának elvi jgazolása.

I I I .

A szépíró Szerb a B a r a b á s o k t á r sa ságának e l len tmondásoktó l , v i táktól , r a jongások tó l és csalódásoktól feszült légkörében teszi első szá rnypróbá lga tása i t , de élményeinek s a j á t o s a n ku l tú rh i s tó r ia i és intel lektuális jellege első í rása i t az át lagtól e lü tő színfol t tá teszi a B a r a b á s -írások so rában . A tudós és esszéista Szerb ezzel szemben első indító é lménye i t az egye temen szer-zi, a módszeres m a g y a r és n é m e t i roda lomtör téne t i s túd iumok során , a könyvtá r i o lvasó te rmek k i józaní tó csendjében és a h ű v ö s Múzeum k ö r ú t i folyosókon, ahol egyre g y a k r a b b a n megál l beszélgetni a vele egyívású és azonos művel t ségű f i a ta l intel lektuelekkel , elsősorban Hçvesi Andrással és Halász Gáborra l .

Hevesi , a későbbi k i t ű n ő író és publicis ta és Halász, az „esszéis ta nemzedék" egy ik leg-k ivá lóbbja műve l t ségükben az egyetemis ta Sze rbhez hasonló a l apokon állanak, de h iányz ik belőlük a B a r a b á s o k eszmei zi lá l tsága, erősen val lásos színezetű miszt ikum-keresése . Heves i maga is v ívódó , kereső, á l l andóan robbanó egyéniség, aki azonban — Szerb egye temis ta nap-ló jának t a n ú s á g a szerint — v a l a m i ösztönös józansággal t i l takozik a Barabások művésze t -szemléletének a logikán túli v i l ágba markoló i rracional izmusa ellen, és Szerb á l ta l ö römmel kons t a t á l t „ d e s t r u k t í v " v o l t á b a n egy a Ba rabások eszmevilágától e lütő , t i sz tu l tabb ál láspon-t o t képvisel . Halász szikár egyéniségéből az aszkézis fana t izmusa s ü t már ekkor is, de ez az aszkézis az i rodalom iránti r a j o n g á s aszkézise, és ez a f ana t i zmus a ráció szere te tének f ana -t i zmusa . Heves i robbanékony v i t ázó kedvéről és Halász fehér izzásáról v i sszapa t tan a f i a t a l Szerb Ba rabás ságának minden misz t ikuma, v i t áz ik velük, e l lentmond nekik, de éppen az ellent-mondások hevességén érződik, hogy Juhász és b a r á t i köre i n t u i t í v „ lényeglá tása" mel le t t a k é t egye temi kolléga rac ional izmusa is f o r m á l j a véleményeit . E z e k b e n a v i t á k b a n Szerb a Trakl-esszének az értelmen tú l i költészetről szóló e lméleté t , Hevesi és Halász az ész s zup remá-c i á j á t képvisel ik . „Hevesi B. és Ha lász Gábor b a r á t s á g á n a k gyümölcse reakcióban áll e l lenük — ír ja a napló —, a költészet o t t kezdődik , ahol az ér te lem leteszi a f e g y v e r t . " Szerb á tmene t i l eg i smét a ka to l i kus gondolatér t lelkesedik, és a B a r a b á s o k a ka to l ikus új jászületéstől v á r j á k az eszmei z ű r z a v a r fel t isztulását , Ha lá sz eszménye ezzel szemben a felvi lágosodás, az ész n a g y for ra -da lma. Szerb ezér t olykor f u r c s a különcöt lát H a l á s z b a n : „Tegnap dé lu tán - olvassuk a n a p -lóban — Ha lász Gáborral t a l á l k o z t a m , a nagy anakronizmussa l , ak i a XVIII . századér t lelke-sedik ." 3 5 A véleményel térés el lenére Szerb egye temi évei során egyre közelebb kerül Heves ihez és Halászhoz, a heves v i t ákból életreszóló b a r á t s á g és a fasizmus p o k l á b a n t rag ikus sorsközös-ség alakul ki , és a két b a r á t racional izmusa n e m kis mér tékben é rez te t i ha tásá t a p á l y a k e z d ő Szerb eszmevi lágában.

A legformálóbb erejű h a t á s t az esszéista Szerb pályakezdésére a f ia ta l Lukács , A lélek és a f o r m á k szerzője gyakoro l ja . A Lukácsra va ló h iva tkozás , az ő té te le ivel vagy az ő tételeiről f o l y t a t o t t v i t a ál landóan v i ssza té rő m o t í v u m a Szerb napló jegyzete inek . A polgárság h i v a t á -sáról beszélgetve Szerb és F a l u d i Lukács S t o r m - t a n u l m á n y á n a k megál lap í tásá t f o g a d j á k el, me ly szerint az igaz polgár iság e t iká ja a „ m e s t e r s é g " tökéletes művelésében valósul meg .

" 1923.1. l -röl és 1924. V. 3-ról való bejegyzés.

.391

Máskor a Ba rabások é j szakába nyú ló vi tá in J u h á s z élettelenséggel és speku la t iv e lvontságga l vádo l j a Lukácso t , míg Szerb és F a l u d i Lukács e lvon t ságában , látszólag m e r e v elméletiességében ezer, az életet gazdagí tó tényezőt vé lnek felfedezni. M á s u t t Lukács Noval is-ér tekezését idézi a napló , m a j d pedig L. K lá rához f ű z ő d ő szerelméről „ g e s z t u s - t a n u l m á n y t " aka r írni a 22 é v e s Szerb An ta l Lukács Kierkegaard-esszé jének m o d o r á b a n .

A legerősebben azonban L u k á c s megvesztegető eleganciával k i f e j t e t t és pára t lan v i l ág -irodalmi hor izont ta l m e g t á m o g a t o t t elvi á l láspont ja , esszéírói a t t i t ű d j e h a t a maga h a n g j á t ekkor kereső Szerb Anta l ra . L u k á c s könyve beveze tő jében és Rudolf Kassnerrő l szóló e lvi je lentőségű t a n u l m á n y á b a n ki fe j t i , h o g y a kr i t ikus , az esszéista nem t u d ó s , hanem m ű v é s z . À kr i t ikus — Kassner kifejezésével szólva —, a p l a ton i s t a csak é lményeinek sa já tos je l legében különbözik a köl tőtől . A köl tő k é p e k b e n és képek so rában érzékeli a v i lágot , a kr i t ikus p e d i g f o g a l m a k b a n és foga lmak logikai összefüggéseiben. A kö l tő élményei t e h á t közvetlenek és érzé-kiek, míg a kr i t ikus , a p la tonis ta é lményei közve te t t ek és intellektuális jellegűek. A k r i t i k u s is az életről és a sorsproblémákról szól, de egy k ö n y v , egy vers, egy f e s t m é n y ürügyén t e s z i ezt . Önmagáró l beszél, a maga é lménye i t és v i lágképét fe j t i ki, amikor e g y ant ik torzót v a g y reneszánsz m e s t e r m ű v e t elemez. Megidézi a p la tonis ta a kul túrhis tór ia n a g y a lak ja inak szelle-mé t , de a megidézet tek csak a szellemidéző által f e l t e t t kérdésekre vá laszo lha tnak , és g y a k r a n oly módon , a h o g y é le tükben eszükbe sem j u t o t t vo lna . T e h á t amíg a k ö l t ő közvetlenül beszél önmagáról , add ig a p la ton ikus — élményeinek fogaimisága köve tkez tében — csak más szelle-mek és m ű v e k analízisén keresztül j u t h a t el önmagához . Az igazi k r i t i kus ra — írja Lukács — a legnagyobb h a t á s t a fo rma teszi, a f o rma mögöt t keresi a lelket. A k r i t i k u s nagy p i l l a n a t a a lélek f o r m á v á levésének p i l l ana ta .

Ez a Lukács György-i e lmélet a végre megta lá l t igazság erejével h a t a bizonytalan esz-mei t a l a jon álló f ia ta l Szerb An ta l r a . Hogyne érezne fel a kr i t ikus s a j á t o s fogalmi ih le te t t ségé-ről szóló elméletre, amikor fel kell ismernie, hogy i t t éppen az ő írói a l k a t á r ó l van szó. H i szen ő vol t az, aki legőszintébb é lményé t , a gye rmekkorbó l a férf ikorba va ló át lépés m e g r á z k ó d -t a t á s á t csak Trak l fo rmanye lvén és Hann ibá l e skü jének al legóriájában t u d t a elmondani , a k i halálfé le lmét csak H o f m a n n s t h a l v íz ió inak utánérzésével fe jezhet te ki, ak i s a j á t vallási v í v ó -dása i t és művészi k ü l d e t é s t u d a t á t csak Pico és Pars iva l sorsában é lhe t te á t , aki örökké ú j a t kereső szenvedélyének és é le tszere te tének csak a n é p m e s e mesterségesen stilizált és a k ö z é p -kori Bizánc tú ldekorá l t v i lágának felélesztésével a d h a t o t t hangot . L u k á c s igazságának á t é l é s e o t t m u n k á l a b b a n a felismerésében is, hogy nem b í r j a m á r „ tüdőve l " az esszéélményeket nove l -lává és verssé dagasz tó pá tosz t , és a m e l y felismerés le is z á r j a a pá lyakezdő versek és nove l l ák alkotói per iódusá t . Szerb ebben az időben éppen L u k á c s nyomán ta lá l ja m e g a neki l eg jobban megfelelő m ű f a j t , a lírai ih le te t tségű esszét, és l eg inkább önkifejező í r á sának nem is v e r s e i t és novel lá i t , hanem T r a k l - t a n u l m á n y á t érezzük. E b b e n a t a n u l m á n y b a n az t k u t a t j a , h o g y Trak l s a j á tos lelki a lka t a hogyan t a l á l t a meg a neki legmegfelelőbb f o r m á t , ahogy ezt L u k á c s teszi S tormról , Georgeról, B e e r - H o f m a n n r ó l , Kie rkegaardró l szóló esszéjében. A tanu lmány-elején a n a g y i rányza tok összefoglalóinak szerepét v izsgá l ja , és Trakl a l a k j á t csak az összegezők p é l d á j a k é n t elemzi, ahogy Lukács S t o r m o t a polgáriság, Georget az exkluz iv i tás és K ie rke -g a a r d o t a gesztus és az élet összefonódásának i l lusztrá lására anal izá l ja . Végül pedig T r a k l művésze tének tagla lása során a m a g a legszemélyesebb problémáira , a g y e r m e k k o r és f é r f i ko r , a n ihi l izmus és az is tenhi t , a foga lmiság és a képiség, az eksztázistól v a g y a logikától i r á n y í t o t t költői nyelv v iszonyának nagy kérdései re keres vá lasz t ebben a Lukács György-i é r te lemben leglíraibb ih le te t tségű esszében a f i a t a l Szerb Anta l .

A módszeres i roda lomtör téne t i s túd iumok során az egyik legmélyebb, egész életre s z ó l á h a t á s t az egye temis t a Szerb A n t a l r a a német r o m a n t i k a bűvölete teszi. Az egyetemi évekbő l származó n a p l ó j a lapja in olyan t ö m ö r összefoglalást ad a romant ikus mes te rek t a n u l m á n y o -zásának tanulságai ró l , amelynek megál lapí tásai sz inte vál tozat lanul t o v á b b élnek a később i n a g y t a n u l m á n y o k és a Vi lág i roda lomtör téne t r o m a n t i k á r ó l szóló té te le iben . A r o m a n t i k a r a jongó szere te te pedig központ i he lye t foglal el Szerb egész t u d o m á n y o s pá lyá j án . A r o m a n -t ikus i rodalom iránt i szeretet és Szerb sa j á tos r o m a n t i k a - k é p e tehá t m á r a diákkori napló fe l -jegyzéseiben is k ibontakozik , sőt e romant ika-szemlé le t legfőbb for rása is k ikövetkez te the tő-a napló a l ap j án , ugyanis nem sokkal a romant iká ró l szóló összefoglalás e lő t t Szerb R i c a r d a H u c h : Blüteze i t der R o m a n t i k c ímű könyvé t jegyzi fel o lvasmányai közé .

„A r o m a n t i z m u s lényege — í r j a a napló - az un ive rzum t u d a t o s í t á s a . Cél egy ú j s z i n -tézis: N a t u r és Geist tel jes i n t e rpene t r ác ió j a . " 3 6 N a t u r és Geist szintézisének gondolata H u c h könyvében gyökerezik. Huch így ír te rmészet és szellem összeforrot tságáról a nagy mes t e r ek e lméle tében: „Die F ü h r e r waren n i ch t schuld an den Verirrungen u n d Missverständnissen ihrer J ü n g e r ; sie sonder ten zwar N a t u r und Geist, a b e r so extrem sie a u c h ihre A b s t r a k -t ionen ver fo lg ten , behielten sie doch ihre Einhei t im Sinne und wol l ten nie das eine o h n e

3* Bejegyzés 1923. I I I . 15-röl.

.392

das andere . " 3 7 Sőt a szellem és te rmésze t egységének megteremtésére irányuló o l t h a t a t l a n v á g y a t Huch egyenesen a r o m a n t i k u s lélek egyik a lapvonásának , a t r ag ikusan r o m a n t i k u s életsorsok egyik fő mozga tó jának tek in t i : „Das Bewuss twerden , die bes t änd igen B e r ü h r u n g e n zwischen N a t u r und Geist, denen nie eine gänzliche Vereinigung folgt , die aufregenden S t e l l -dicheine in der D ä m m e r u n g sind die Ursachen jener grenzenlosen S e h n s u c h t , jenes u n e r s ä t t -lichen Verlangens, woran der R o m a n t i k e r sich a u f z e h r t . " 3 8

A f ia ta lkor i napló a r o m a n t i k u s karak te r l ényegé t az élet va lóságá tó l való e l s zakadás -ban l á t j a : „ A r o m a n t i k u s k a r a k t e r n e k nincs érzéke az élet valósága i r á n t ; alapul szolgál c sak neki az élet, melyen felépíti a f a n t á z i a p a l o t á j á t . " A Vi lág i roda lomtör téne t — húsz évvel a n a p l ó u tán - ugyan így ha tá rozza meg a roman t ikus a t t i t ű d ö t : „A roman t ikus eszmény az ö n m a g á n mindig tú lmenő , távolságokba vesző örök keresés, ih le tő je a vágy, a nosz ta lg ia ." 3 9 Huch k ö n y v e ugyancsak a m a g a s a b b rendű én kiépí tésének messzeségekbe és magas ságokba röppenő v á g y á t lá t ja az egyik legfőbb roman t ikus t endenc iának : „Meis tens ist der R o m a n t i k e r der w e r d e n d e Engel, der die Menschlichkeit hass t , die ihn noch m i t der Erde v e r b i n d e t . " 1 0

Szerb romant ika-szemlé le tében a romant ic izmus lázadás a fe lvi lágosodás észku l tusza ellen, t a g a d j a , hogy csak az létezik, a m i a ráció s z á m á r a értelmes és megközel í the tő , a r o m a n -t ika „ ú j r a felfedezi és ősi jogaiba vissza aka r j a he lyezni a világ é j szaka i oldalát ." 4 1 H u c h i s észreveszi „az é jszaka szel lemeinek" beáramlásá t a r o m a n t i k u s képzele t v i lágába: „So t a t e n die R o m a n t i k e r die ersten Schläge an die Pfor te der Geis terwel t , aus we lche r bald das u n h e i m -liche N a c h t v o l k in Scharen he rvors t römen sollte".4 2

Szerb d iákkor i napló ja a r o m a n t i k u s lélek l egnagyobb é lményének a tuda tos és t u d a t -ta lan vi lág különbözőségének felfedezését t a r t j a . „Mikor t u d a t á r a ébred a beál lot t h a s a d á s n a k ö n t u d a t és ö n t u d a t l a n közt , dass ich eins und doppe l t bin, tovább m á r semmiben sem b i z o -nyos" . Az a felismerés, hogy a r o m a n t i k a lényege a t u d a t a la t t i világ felfedezése, Szerb egész t u d o m á n y o s p á l y á j á n végighúzódik. E g y i k f ia ta lkori t a n u l m á n y á b a n így ír erről a fe l fedezés-ről: „ A köl tők, hogy a valóság elől menekül jenek, l e á s t ak az önmaguk mélyébe : egy f o k k a l mélyebben ve t e t t ék m e g a l á b u k a t a t u d a t a l a t t i b a n s e m m i n t elődeik." 4 3 William Blake-rő l í rot t t a n u l m á n y á b a n ezt olvassuk: „ A roman t ikus fo r r ada lom a kö l t é sze t f u n d a m e n t u m á t egy emelet te l le j jebb ás ta bele az ember i lélekbe, és fe lszabadí to t t , m o n d h a t ó v á t e t t l é lek-rétegeket , melyek e laddig h a n g t a l a n o k vol tak." 4 4 A Vi lág i roda lomtör téne t pedig szinte v á l t o -za t lanul ismétli m e g ezeket a f i a t a lkor i megál lap í tásoka t , amikor ezt í r j a a r oman t ikusok ró l : „Az emberi t u d a t o t egy emelet tel mélyebbre ás ták le. K a p u t t á r t ak a t u d a t és a t u d a t a l a t t i világ köz t ; ez a n a g y é rdemük." 4 5 H u c h is úgy l á t j a , h o g y a t u d a t a l a t t i v i lág mélységei e lő -ször a roman t ikusok műveiben j u t o t t a k a napvi lágra : „ D i e Romant ike r waren die E n t d e c k e r des Unbewuss ten . . . in ihnen selbst ö f fne t e sich das unendl iche N a c h b a r l a n d ihres Geistes; d ie entgegengesetz te Scheibe des beseel ten Planeten, wie einer von ihnen die verhüll te H ä l f t e des mi t sich selbst unbekann ten Menschen nennt , h a t t e sich ihnen zugewende t . " 4 6 Az ő egyén i -ségükben v i lágí t ja m e g először a t u d a t fénye a t u d a t a l a t t i világ a l a k t a l a n kísértetei t : „Das . ist eben, was m a n niemals vergessen dar f , dass das Bewusstse in des R o m a n t i k e r s mi t dem G e h a l t e des Unbewuss ten er fü l l t ist; das Tor , das die beiden Re iche t rennte , ist n i c h t mehr geschlossen, sondern nur angelehnt , und langsam s t römt das L i c h t von der einen Se i te in die w a l l e n d e Finsternis , lösen von der andern Seite die dunklen Bi ldungen im Lichte a u f . " 4 7

Szerb későbbi t a n u l m á n y a i n a k gyakran v issza térő mo t ívuma a t u d a t alat t i v i l ágból fe l törő v á g y a k n a k , l á tomásoknak , i ndu la toknak a kö l tő t u d a t á n a k e re jéve l v ívot t h a r c a . A t u d a t a la t t i t a r t a l m a k és az in te l lek tus harcá t v izsgá l ja a Babitsról és Swinburne-ről és a Berzsenyiről í rot t t a n u l m á n y b a n és a Vi lág i roda lomtör téne t Goe the -po r t r é j ában , és a kö l tő i t e l jes í tmény nagyságá t az inte l lektus győzelmével m a g y a r á z z a . Wil l iam Blake-ban, a késő i Vörösmar tyban és H o f f m a n n b a n pedig a t uda t a l a t t i v i lág győzelmét , az intel lektus v e r e -ségét l á t j a , és erre vezet i vissza az én széthul lását , a k ö l t ő végső önmagába süllyedését . H u c h is a t u d a t t a l a n és a t u d a t ha rcá t keresi a romant ikusok p á l y a f u t á s á b a n , és í gy jellemzi a r o m a n -

, t i k a egyik legfőbb törekvésé t : „ Im Gegensatze zu den S t u r m und Drang-Menschen . . . f e i e r t en die R o m a n t i k e r den elastischen Geis t , der die unbänd ige Wildhei t der T r i e b e gebändigt h a t

3 ' R i c a r d a H u c h : Die Roman t ik (Ausbrei tung, Blü teze i t und Verfall! R e i n e r Wunderl ich V e r l a g . Tübingen und S t u t t g a r t , 1951. 110. 1.

3» Uo. 116. 1. 3> Szerb An ta l : Vi lág i roda lomtör téne t . Bibliotheca. 1958. 429. I. 10 Huch i. m. 114. I. 41 Sz. A. i. m. 429. I. 42 H u c h i . m. 110.1. 43 A magyar ú j r o m a n t i k u s d r á m a . I roda lomtör téne t i F ü z e t e k 1927. G o n d o l a t o k . . . 157. . 44 Wil l iam Blake. Szépha lom-könyv tá r . 1929. Gondola tok . . . 323. 1. 45 Sz. A. Vi lági rodalomtör ténet 429. 1. 4 1 Huch i. m. 81.1 . " Uo. 95.1.

.393

und l e n k t " - m a j d így f o l y t a t j a gondo la tmene t é t : „Tr ieb in K u n s t zu verwandeln, da s U n b e -wuss te in Wissen , war das S t u d i u m der R o m a n t i k e r . " 4 8

Szerb roman t ika -képének jellegzetessége, h o g y a r o m a n t i k u s k a r a k t e r b e n - a z é lmény , a szenvedély, az eksztázis ö n m a g á é r t való s ze re t e t é t lát ja . „Szere lem a szerelembe, görcsös kapaszkodás az élménybe, eksz táz i sba , borba, szóva l tú l ju tn i a t u d a t o n , d ionys i smus" — így jellemzi a n a p l ó a romant ikus é l m é n y v á g y a t , és ez t a v á g y a t keresi a f i a t a l Szerb Kölcsey egyé-niségében és a harmincas évek Szerb Antala Cervan tesben is, ak i t a roman t ika egyik e lő fu t á -rának t ek in t . A merevségnek a tes te t len v á g y b a , a nehézkességnek az éteri lebegésbe va ló fel-oldása H u c h szer int is a r o m a n t i k u s lélek egyik f ő vonása: „ E s ist die Auflösung des F e s t e n und Schweren im Menschen, weswegen auch die Berausch ten , Bege is te r ten sich so le icht füh len , als flögen sie. Seine Lösungsmi t te l sind vor allen J u g e n d , Liebe u n d Wein". 4 9

R i c a r d a Huch könyve, a m e l y a roman t ika újrafel fedezésének egy ik leghatásosabb m ű v e vol t ebben az időben, t ehá t n a g y m é r t é k b e n hozzá j á ru l t ahhoz, h o g y az egye temis ta Szerb k i a l a k í t h a t t a a maga r o m a n t i k a k é p é t , amely nagyrész t vá l t oza t l an marad t egész későbbi pá lyá j án , c s u p á n Fri tz Str ich híressé vál t romant ika-e lméle te m ó d o s í t o t t a azt n é m i k é p p e n . Az éret t Szerb is - a r oman t iká ró l szólva - ehhez a korai é lményhez nyúl vissza, m i n t pé ldául a Vi lági rodalomtör ténetnek a Schlegel-f ivérekről , Novalisról és Hölderl inről r a j zo l t po r t r é -jában . A roman t ikaé lmény az egye temis ta Szerb egyik legmélyebb élményévé vá l t . Nap ló -j ában g y a k r a n nevezi m a g á t a „ k é k v i rág" örök lovagjának , és — jellemző nove l l a t émá inak születésére — elbeszélést készül írni R o m a n t i z m u s címmel, a m e l y b e n Fa rkas Á d á m n a k , a m ű hősének németországi u t a z á s á t írja le. F a r k a s Ádám középkor i német v á r o s o k a t keres fel, anyago t g y ű j t a r oman t iká ró l szóló k ö n y v é n e k megírásához, a t e rmésze t és a szellem szin-téziséről áb rándoz ik , és be leszere t egy lányba , ak i Hölderlin H y p e r i o n j á t olvassa a v o n a t o n . A novella azonban töredékes m a r a d , mert a f i a t a l szerző nem b í r j a m á r „ t ü d ő v e l " a k ö n y v -élményeket novel lává dagasz tó te l jes pátoszt .

Szerbnek a roman t ikához va ló kötö t t ségét m u t a t j a , hogy az i roda lom iránt é rze t t r a j o n g ó szerete tének egyik legfőbb t á r g y a - egyetemi éveitől kezdve egész haláláig — Hölder l in . Hölderl inben Szerbnek a n a g y roman t ikusokon és H u c h könyvén neve l t ra jongása e l sősorban nyi lván a te rmészetnek az A n die N a t u r s t r ó f á i b a n , a Hyper ion kötet len le lkesedésében, és Empedok le snek a t e rmésze t te l való misz t ikus egyesülésében megnyi lvánuló p a n t e i s z t i k u s t iszteletét r a g a d j a meg. E m e l l e t t a tübingeni t o r o n y elborult e l m é j ű lakójának é l e t p á l y á j a mindvégig a romant ikus sors klasszikus pé ldá j a m a r a d a r o m a n t i k u s o k t r a g i k u m á t mé lyen á té lő Szerb képzeletében. A h á b o r ú utáni nemzedék szorongó b i zony ta l anságában mé lyen ér in t -heti Szerbet Hyper ion sorsdala , és s a j á t é letszemléletének rugóit hozza napvi lágra az A n die Parzen r a j o n g ó művésze tszere te te . Ä leglényegesebb azonban Hölder l inben Szerb s z á m á r a a r o m a n t i k u s köl tő vallásos h e v ü l e t ű görögség-kul tusza , amely á t v e z e t az egye t emi s t a Szerb legmélyebb élményéhez, a S t e f a n George i ránt é r z e t t áhí ta tos r a jongáshoz .

S t e f an George p ro fé t i zmusa , egyénisége, költészete az egye temis t a Szerb A n t a l leg-nagyobb é lménye . „Amit a k ö l t ő i rán térzek , l ega lább is szerelem" — í r j a napló jában 1923-ban. 5 0

A napló lép ten-nyomon George ra utal , George-verseket idéz, a f i a t a l Szerb az élet l egvá l to -za tosabb és legint imebb p i l l ana t a iban George-c i tá tumokkal fejezi k i érzéseit. E r r e a f e l t é t l en hódolat ra később így emiékezik vissza: „ M o n d a n o m sem kell, h o g y a legnagyobb r a j o n g á s s a l fo rdu l t am a köl tők f e l é , . . . a régi , szent Hölder l in és főképp S t e f a n George, i f j ú s á g o m legna-gyobb szerelme felé, ma m á r m e g is re t tenek, ha eszembe ju t az i n t enz i t á s , amellyel ez t a z ö n m a -gát szoborba faragó köl tőt t i sz te l t em, a szellemi gőg és t ávo l ság óriását ." 5 1 Szerb George-élménye n e m szívódik fel szépi roda lmi müvekbe , n e m keres novel l isz t ikus megoldásokat , h a n e m közvet lenül megta lá l ja a neki legmegfelelőbb esszé-formát . Róla í r j a Szerb első, n y o m t a t á s b a n is megje lenő t a n u l m á n y á t 1923-ban. Az é r tekezés születésekor ez t jegyzi fel n a p l ó j á b a n : „ In te l lek tuá l i s problémáim n a g y o b b á r a George-esszémben v a n n a k lefektetve, l eg fon tosabb a vége, a m ű v é s z idea-lehozó prometheusz i tevékenységéről . Az in te l lek tus , a k u l t ú r a , a m ű v é -szi é lmény előkészíti a t a l a j t a z Ige testet-öltése számára" 5 2 — és va lóban ennek a t a n u l m á n y -nak az elemzése vezet legközelebb a f ia ta l Sze rb eszmevi lágának és e sz té t iká jának m e g é r t é -séhez.

S t e f an George ku l tusza Magyarországon ekkor iban már meglehetősen e l t e r j ed t . L u k á c s Georgeról í r j a A lélek és a f o r m á k egyik l e g n a g y o b b igényű esszé jé t , Turóczi-Trost ler a l apos t a n u l m á n y t közöl róla a N y u g a t b a n , és egymás u t á n látnak n a p v i l á g o t a B a r a b á s o k h o z és így Szerbhez is közel álló Szabó L ő r i n c George-fordí tásai . Szerb George-esszéje elemzési m ó d s z e r é t t ek in tve — amennyiben a k ö l t ő formavi lága felől közelíti meg George sa já tos eszmerendszeré t —

" Uo . 9 1 - 9 2 . 1 . Uo. 97. I.

•• 1923. X I . 18-ról való be jegyzések . " K ö n y v e k és i f júság e l ég i á j a . Gondo la tok . . . 585 —86. 1. M 1923. I X . 4-ről való be j egyzés .

.394

L u k á c s „kísér le te inek" h a t á s á t viseli m a g á n , emellet t azonban csupán George a r i sz tokra t iz -m u s á n a k és exk luz iv i t á sának elemzésében m u t a t rokonságo t Lukács George-por t ré jáva l . Turóczi -Tros t ler t a n u l m á n y á v a l mindössze a Sagen und Sänge és a J a h r der Seele kö t e t ek értel-mezésében csendül össze Szerb George-képe, ebben a vona tkozásban azonban m i n d k e t t ő -j ü k n e k Fr iedr ich Gundolf George-monográf iá ja a forrása , ame lye t Szerb még t a n u l m á n y a megírása előt t jegyez fel o lvasmányai közé.

N é h á n y v o n a t k o z á s b a n Szerb t a n u l m á n y a pontosan k ö v e t i Gundolf gondo la tmene té t . Gundol fhoz hasonlóan George költészete egy ik fő m o t í v u m á n a k görögség és k a t o l i k u m szinté-zisét l á t j a . Teljesen Gundolf nyomán elemzi a Das J a h r der Seele című köte t te rmészetszemlé-letét . Szerb így ír erről a kö te t rő l : „ t u d j a , h o g y őt is azok az ember - és t e rmésze t fö lö t t i törvé-nyek igazga t j ák , melyek a természetet és h o g y belső r i tmusuk egy. Ez t fejezi ki m á r kö te tének címe is: Das J a h r der Seele. Az esztendő a t e rmésze t örök törvényszerűségeinek sz imbó luma — i t t az esz tendő egyút ta l a lélek esztendeje is, természet és É n törvényei egybe kapcso lódnak" 5 3

Gundolf értelmezése p o n t o s a n ugyanez: „ D a r u m heisst das B u c h : Das J a h r der Seele. Dieser T i te l schon verkünde t d a s objekt ivste Geschehen, den zei t l ichen Ablauf der N a t u r v o r g ä n g e , als das innere Leben eines Menschen — n i c h t um die N a t u r zu ver-ichen, u n d n ich t u m das ich zu na tur ie ren , sondern weil diesem D i c h t e r die N a t u r als Seele, als innere K r a f t und heim-lichster Zus tand , und die Seele als N a t u r , d . h. als sinnliche Schau und gesetzlicher Wande l , gegeben ist."5 4 Gundol fo t köve t i abban a megál lap í tásban is, hogy a Sagen und Sänge-köte t legfőbb ér te lme a középkor romant ikus illúzióktól meg t i sz t í t o t t valóságos b e m u t a t á s a . „Die Sagen u n d Sänge sind ke ine lyrischen Minne- , Andachts - u n d F a h r t - S t i m m u n g e n eines e m p f i n d s a m e n Geschichtsbetrachters , oder eines Schauspielers in R i t t e r rüs tung , sondern die persönl iche H e r a u f k u n f t der überpersönl ichen K r ä f t e die im R i t t e r t u m Geschichte sind."5 5

Szerb u g y a n í g y lá t ja a k ö t e t középkor-képét : „az vál t szükségessé, hogy mos t megt i sz t í t tassék a r o m a n t i k u s o k nem kevésbé igaztalan fantáz iaképei tő l , a „mondbeg länz te Z a u b e r n a c h t " beál l í tásától . Mert a r o m a n t i k u s o k a k ö z é p k o r t csakúgy meghamis í to t t ák , min t a t e rmésze te t . " 5 6

Gundolf ú j emberi t ö r v é n y e k meghi rde tő jé t l á t j a Georgeban: „Die Kenn tn i s u n d V e r k ü n d u n g jener Lebens-Gesetze is t Georges Beruf , ihre Befolgung u n d Dars te l lung im eigenen Wande l b e f u g t ihn dazu."6 7 Gundol f szuggesztív George-por t ré jának ha tásá ra Szerb is ú j kő táb lák p r ó f é t á j á t l á t j a á l t a l ában a művészben és különösen Georgeban : „ E z a d j a meg a művész időt len jelentőségét: б közve t í tő Eszme és e m b e r közöt t ; földi módon ő az, akin á t az Ige t e s t t é lesz és miközö t tünk lakozik . George egy ike a kevés v á l a s z t o t t a k n a k , akik ú j r a t e s t e t a d t a k az Eszmének ." 6 8

A George-kötetek konkré t elemzésében, a p ró fé t a - a t t i t űd értelmezésében Szerb olykor -m i n t l á t t u k - pon tosan követ i Gundol fo t , egyál ta lán nem köve t i azonban a kö t e t ek analizá-lásából levont misz t ikus köve tkez te tésekben . Szerb George-por t ré jából te l jesen k imarad G u n d o l f n a k a fa jmí tosz h a t á r á t súroló elmélete , mely szer int George görögségeszménye fe l tá-m a d a német i f j ú ságban , amely a ka lokaga th i a egyetlen ú j k o r i tör ténelmi reprezentánsa , és eml í tés t sem tesz Szerb a Maximin-ciklusról , amelyben Gundolf — szinte a fas iszta vezéreszme e l ő f u t á r a k é n t — az i s t enember misztikus megtestesí tését l á t j a .

Szerb tehát csak az egyes művek k o n k r é t m a g y a r á z a t á b a n t apad Gundol fhoz , a köve t -kez te té sek levonásában ösztönös rac ional izmusa már e l fo rd í t j a a német tudós dagályos-misz-t i kus germán mi to lógiá já tó l , és s a j á t legmélyebben á té l t problémái öl tenek t e s t e t George-p o r t r é j á b a n . A B a r a b á s o k expresszionista fo rmabon tásábó l lassan k iábrándu ló Szerb elsősor-b a n a rend és a fo rmai fegyelem köl tőjé t l á t j a Georgeban. A George ú j eszméket h i rde tő prófé-t i z m u s á b a ve te t t h i t ében az egész hábo rú u t á n fe lnövekvő nemzedék szilárd eszméket , biztos h i t eke t , az eszmei zű rzava rbó l k iu t aka t kereső szívszorító b izonyta lansága szólal meg, amely m e s t e r t , ú t m u t a t á s t , ú j t a n t vár - e lsősorban a művésze t tő l - , hogy hihessen a vi lágban és ö n m a g á b a n . A f i a t a l Szerb Georgeban az ú j kőtáblák mega lko tó j á t , a huszadik század nagy t ö r v é n y h o z ó j á t lá t ja , m e r t maga is ú j k ő t á b l á k a t és t ö r v é n y e k e t keres, és ezért minden ra jon-gásáva l a német kö l tő -p rófé ta felé fordul . E n n e k az ú j d o g m á t kereső George-áh i ta tnak a f ia ta l Szerb lelkiál lapotához való kötö t t ségét m u t a t j a , hogy a Vi lági rodalomtör téne t kissé f anya r ízű George-por t ré ja m á r patologikus t ü n e t k é n t értelmezi a költő p rófé t i zmusá t , és az utolsó k ö t e t e k ú j t an t h i r d e t ő misz t ikumától a Das J a h r der Seele t i sz tább költőiségéhez fordul vissza.

A fiatalkori t a n u l m á n y a legfőbb georgei t ö r v é n y t — Gundolf n y o m á n - a tes t és lélek csodálatos szintézisében, az isteni eszmét megközel í tő miszt ikus eggyéfor rásában l á t j a .

" S t e f a n George. Symposion. 1926. G o n d o l a t o k . . . 103. I. " Friedrich Gundo l f : George. Georg Bond i , Berlin, 1930. 130. 1. « Uo. 109.1. " Sz. A. Stefan George . Gondola tok . . . 106.1. " Gundolf i. m. 44 . 1. " S z . A . i . m. 116.1.

3 I roda lomtör téne t 395

„ A m i t George. . . h i rde t — ír ja az esszé —, körülbelül a P la ton Pha id rosának és Symposion-j á n a k a tanulsága , szórói-szóra véve. Maga. így összegezi a Templomosoknak (az Eszme őrző-inek) a cél já t : Den Leib vergot ten und den Go t t verleiben."5 8 A test fe lmagasztosulása az isten-ség je lenvalósága á l ta l Gundolf elemzésének is a k ö z é p p o n t j á b a n áll: „Übe r die Vergo t tung des schönen Leibes h a t P ia ton im G a s t m a h l und im Pha id ros schon alles gesagt was der Mensch davon fassen kann : man muss ihn n u r wirklich n e h m e n , n icht a l legor isch." 6 0 A Gundolf és Szerb által megá l lap í to t t georgei t ö r v é n y , a tes t istenítése és az istenség tes t i megérzékítése ny i lvánvalóan Szókratésznek a L a k o m á b a n és a Pha id rosban e lmondot t beszédére támasz-kod ik , amelyben P l a tón — mestere s z á j á b a adva — kife j t i s a j á tos szere lemtaná t , mely szerint a szerelem az ember ha lha t a t l an ságának és istenivé vá lásának eszköze, amenny iben a szerelmes szerelme t á r g y á n a k tes tében az egyszer m á r szemlélt isteni szépséget lá t ja megtestesülni , és így az örök szépség felé törő szerelmi eksz táz isában istenít i szerelmese tes tét , és egyben meg is tes tes í t i benne az isteni szépséget.

Az embernek , a szépség szerelmesének istenivé válásáról és az isteni szépségnek emberi tes tet-öl téséről szóló, P la tónhoz visszanyúló miszt ikus georgei — gundolfi t ö r v é n y n y ú j t alkal-m a t a f ia ta l Szerbnek a r ra , hogy megpróbá l j a kia lakí tani a m a g a sa já tos e sz t é t iká j á t . A szere-lem ál ta l elérhető és tes t i valóságba ö l töz te the tő szépség a n t i k eszménye - hiszen a p la tóni sze re lemtanban és George gundolf i ér te lmezésében is az isteni fogalma egyszerűen behelyet te-s í the tő a szépség foga lmáva l - erősen rezonál a századforduló szépségkultuszán nevelkedet t f i a t a l í róban, de a görög szépségideál p o g á n y vol ta ü tköz ik a Barabások á tmene t i l eg buzg<> katol ic izmusával . A napló híven tükrözi ezt az összeütközést : „Add ig igazi ke resz tény nem lehe-tek , amíg a szépség i r á n t való t iszta és — csa lha ta t lanul érzem — helyes sze re te temet va lami módon pogánynak t u d o m , és nem t u d o m összhangba hozni h i temmel . . . Vagy a keresztényi , evidensen keresztényi dolgok szépségében szabad csak gyönyörködnöm, - ezt nem lehet -v a g y meg kell ta lálni a pogány dolgok m e g v á l t á s á t az átélésen keresztül , szóval á télésem m ó d -j á b a n . " 6 1 A szépség pogány i m á d a t á n a k a kereszténységgel va ló összeegyeztetését , a t es te t megis tení tő és az i s ten t megtestesí tő e r o t i k u m n a k a ka to l ikus hagyományokba való beillesz-tését s a j á tos módon o ld ja meg Szerb: „Szintézisre kell hozni a görögséget és a kereszténységet -í r j a a napló — minden azon múlik, t u d u n k - e kitermelni egy mai keresztény esz té t iká t . His tó -r ia i lag ta lán a Madonna- t i sz te le tből kel lene ki indulni , teoret ice a Phaidros idevágó részeiből. A szépségélményt m i n t egyet lent , hol az ember közvet lenül szemléli az ideát , a vallási élet részévé kell t enn i . " 6 2 Ez a görögséget és kereszténységet összeegyeztetni k ívánó esz té t ika való-j á b a n semmiben sem lép tú l a L a k o m a és a Pha idros e ro t ikus szépségtanán, c supán a szépség megérzékí tését , a szépségisten tes te t -ö l tésé t - K o l u m b u s t o j á sakén t - a M a d o n n a kul tu-szával k í v á n j a behelyet tes í teni .

E z t a kereszténységgel látszólag szintézisre hozot t , de va ló jában p la tón i és pogány esz té t iká t szervesen egészíti ki a művészi a lko tás eksz tá t ikus vo l t ának — ugyancsak a Pha id -rosban gyökerező — tétele. Művészi a lko tás nincs eksztázis nélkül . Csak az eksztázis r i tka pilla-n a t a i b a n képes a művész a r ra , hogy f o r m á b a n és t a r t a l o m b a n megragad ja az ö rökké áh í t o t t szépet , és azt a szépséget művében megtes tes í tse . „A művész — ír ja a napló — egzal tációban dolgozik. Hihete t len , magánkívül i , m indenek fölöt t gyönyörűséges á l lapotban. E z t az á l l a -p o t o t a k a r j a rögzíteni. Az eksztázis a d j a t e h á t a f o rmá t . Az eksztázis ad j a a t a r t a l m a t . . . A művésze t az eksz tá t ikus gyönyörűség valósággá élése."6 3

Az írói és t u d o m á n y o s pályán el induló Szerb esz té t iká ja t e h á t a Georgén és Gundolfon keresz tü l érzékelt p la tón i szépségideálnak az eksztázis ú t j á n való megszóla l ta tásán és a ka to l i -k u m m a l tör ténő összeegyeztetésén alapszik. E mellet t a m i sz t i kumba hajló esz té t ika mellet t a nap ló Prolegoména e g y ú j i roda lomtör téne thez című fe jeze tében hírt ad a p á l y á r a módsze-resen készülő f ia ta l t udós egyéni n é z ő p o n t j á n a k k ia lak í tásáér t v ívo t t harcáról. E b b e n a feje-ze tben Szerb az i rodalomtör ténész f e l a d a t á t há rom szempont , a filológiai, históriai és kr i t ika i s zempon t összeegyeztetésében lá t ja . Leg fon tosabbnak a legutóbbi t , a kri t ikai s z e m p o n t o t tekin-ti, és hangsúlyozza az ob jek t ív kr i t ika megte remtésének szükségességét. Az o b j e k t í v kr i t ika legfőbb f e l ada t ának a „műé lvezés" s z e m p o n t j a i n a k és az író „ K u n s t w o l l e n j á n a k " megállapí-t á sa mel le t t a művész vi lágnézetének elemzését t a r t j a . Ezeknek a fel jegyzéseknek a higgadt , szinte minden f ia ta los tú lzás tól mentes gondola ta iban a t u d o m á n y o s pályára va ló felkészülés, komoly kísérleteit kell l á t n u n k .

Szerb Antal pá lyakezdésének éveiben t e h á t Lukács ha t á sa , amely speciális ihletet t -ségének a felismeréséhez, az ekkor legmegfelelőbb m ű f a j n a k , az esszének a megtalálásához-segít hozzá, a r o m a n t i k a befolyása, amely egy életre szóló roman t ika -képnek a k ia lak í t á sához

«• UO. 116.1. " G u n d o l f i . m. 204. i. " Bejegyzés 1922. X . 15-ről. « Bejegyzés 1923. I I I . 28-rrtl. " Bejegyzés 1920. V. 21-ről.

.396

vezet és George-ra jongása , amelynek k a p c s á n útkeresésének leglíraibb problémái t szóla l ta t ja meg és eszté t ikai felfogását p róbá l j a megformáln i a fiatal t udós j e lö l t legelhatározóbb élményei. Emel le t t a nap ló jegyze tekben olykor f e l b u k k a n az „ U n t e r g a n g " eszméje, de az egyetemis ta Szerb ekkor még tagadó á l l á spon to t foglal el a z é le tművében k é s ő b b fontossá v á l ó spengleriz-mussal szemben. Gundolf George-könyvének n y o m á n pedig a szel lemtörténet l enyűgöző ha tá -sának első vonásai érezhetők, ezek a kérdések azonban m á r S z e r b következő a lko tó i periódu-sának k ö z é p p o n t j á b a veze tnek , és így t ú l m u t a t n a k a pá lyakezdés problémáin.

IV.

Szerb pá lyakezdésének évei, az egye t emi esztendők a l a t t í ro t t versek, nove l l ák , esszék, nap ló jegyze tek már a legszemléletesebben fe lve t ik Szerb írói a l k a t á n a k azoka t a problémái t , amelyek a későbbi életmű é re t t , nagy a l k o t á s a i t jellemzik. Verse in és novelláin megf igyelhe tő az é lmények közve te t t , n e m az élet sű rű jébő l származó, ku l tú rh i s tó r ia i e rede tű , másodlagos jellege, v a g y az őszinte é lmények át té te les , tudóskodóan összehordot t , tú lzsúfo l t tör ténelmi dekoráció ú t j á n való kifejezése. Az é lményeknek ez a t ú l z o t t i rodalmiassága, vértelensége a későbbi novellákból és regényekből is k ie lemezhető , hiszen a Pendragon- legenda sziporkázó szellemessége éppen e n n e k a filológus ih le te t t ségnek az ö n m a g a ellen i r ányu ló paród iá ja , az U t a s és holdvi lágnak az e l temete t t k a m a s z k o r t f e l t ámasz tó önelemzéséhez ped ig Cocteau és Márai a d j á k az ind í t ékoka t . Szépirodalmi műveinek h á t t e r é b e n mindig o t t é rezzük a sa já tos esszéista ihletet tséget , a m e l y csak sok k e r ü l ő ú t t a l és ki térővel t u d eljutni az ö n m a g a kifejezé-séhez. Első t a n u l m á n y a i pedig, Trakl-ér tekezése , George-esszéje, á t izzanak a líraiságtól, és a Trak l - és George-művek elemzéseiben a f i a ta l tudós a m a g a legszemélyesebb, leggyötrőbb vi lágnézet i és esztét ikai problémáira keres választ . A később i nagy i roda lomtör téne tekben a t u d o m á n y o s elemzésnek ez az é lményszerű líraisága egyenesen tudatos p r o g r a m m á válik Szerb számára . Ő maga m á r a pá lyakezdés éveiben megérzi írói a lka tának s a j á t o s vol tá t . „Disszer tác ióm is - o lvassuk naplójában — m i n t a legszárazabb tudományos m ű , amibe csak belekezdenék, szinte gyónásszerűen s z u b j e k t í v , amin thogy a legközvetlenebb naplórészlet i s megőrzi a művész sti l izáló fölényét, és m i n d e n írásom v é g t é r e ugyanaz: n y u g o d t és hideg ny i l a tkoza t magamról , m i n t valami idegenrő l . " 6 4 Szépirodalmi művei mindvégig megőriznek va lami elmélet i jelleget, t udományos m ű v e i pedig ih le te t t ségükben és m e g f o r m á l á s u k b a n e g y a r á n t egyre inkább szépirodalmi je l legűvé válnak. U to l só könyvében, A k i r á lyné nyak-láncában érezzük először, h o g y jelentős szépirodalmi és t u d o m á n y o s művek u t á n ez a sa já tos a rcu la tú a lko tó a t u d o m á n y o s alaposságú és regényszerűen m e g í r t „igaz t ö r t é n e t b e n " , a szép-írói és tudós i erények egyesí tésében m e g t a l á l t a a maga igazi m ű f a j á t . És é l e tművé t éppen ekkor , amikor írói kval i tásai e g y magasabb szintézisben egyesü lhe t tek volna, t e t t e t r a g i k u s a n befe-jeze t lenné a fasizmus.

3*

" Bejegyzés 1923. X I I . 2 7 - r ő l .

397