ÍRÁSJELEK SZEREPE A SZÖVEGALKOTÁSBAN

Az írásjelek szerepe kettős. Részben a mondatok szerkezetét, tagolódását, részeik-részleteik egymáshoz kapcsolódását tükrözik, részben némiképpen a beszédnek betűkkel ki nem fejezhető sajátságaira, a hanglejtésre, hangsúlyra és a beszédbeli szünetekre utalnak.

- mondatvégi: összetett mondat esetén: mellérendelőnél az utolsó tagmondat, alárendelőnél a főmondat határozza meg az írásjelet

(Az érzelmek hullámzását, vagy erősebb fokát írásjelek halmozásával érzékeltethetjük. Pl.: „?!”)

- mondat közben: árnyalást, tagolást szolgálja

„vessző”: szerepe az elkülönítés● felsorolás elemei között, (fű, fa, virág…)● összetett mondatokban a tagmondatok között. (Régi igazság, hogy anyanyelvét is jobban

tudja, aki még egy nyelven tud.)„pontosvessző”: a vesszőnél határozottabb elkülönítést szolgálja

● mondatrészek között, ● többszörösen összetett mondatokban,● kéttagú mondatokban:

ha a mondatok kapcsolása kötőszó nélküli, („…a szél, a port felkavarta, és az emberekarcába vágta; a büszke jegenyék alázatosan hajlongtak…”)ha a 2. tagmondat tartalma erősen eltér az előzőtől. (Ezt többet nem veszem fel; égesd el!)

„kettőspont”: szerepe a figyelem felkeltése, érzelmi/gondolati előkészítés a következő szakaszra, (tárgyi alárendelés)

● bevezethet idézetet, (Semmi sem fejezi ki jobban a lényegét, mint a tömör mondás: „Ennyi!”)● bevezethet felsorolást, (Az elsődleges színek: piros, sárga, kék.)● összetett mondatban: tagolásra, vagy következtetés előtt használható. (Közös a célunk:

mindig jobbat akarunk.)

(hangsúlyviszonya: nagyobb szünetet kíván)

„kötőjel”/„gondolatjel”: közbevetések, logikai, hangulati váltások elkülönítésére, (laza szóösszetétel, elválasztás)

● jelölheti párbeszédben a megszólalás kezdetét, ( – Maga?! – kérdezte…)● jelölhet egy új gondolatsort, különösen, ha új gondolatot tartalmaz,● jelölhet közbevetett gondolatot. (…az időutazást – természeténél fogva – egyszerre fedezték

fel a történelem mindegyik szakaszában, ...)

„idézőjel”: szerepe az elkülönítés, szövegtagolást szolgálja, (iróniát is jelezhet)● idézet jelölése („A kocka el van vetve.” – Julius Caesar)● sajátos érzelmi színezet vagy jelentésmódosulás jelzése.

„…” (három pont): mondat közben: (szünet, kihagyás, elhagyás, gondolkodás), mondat végén: (a gondolat befejezetlenségét, elbizonytalanodást jelöl).

„zárójel”: a közbevetett, vagy kevésbé fontos szövegrészt különíti el● a közlést pontosabbá tevő, magyarázó, utaló jellegű betoldást foghat közre,● hangulati, logikai fordulat elkülönítésére használható.