Japán szerepe a világgazdaságban

Természeti-társadalmi adottságok

• területe: 377 835 km² (30%-a lakható - ebből 15% meg-művelhető, 70%-a erdővel borított hegyvidék)

• lakosság: 127,3 millió fő (2012)népességcsökkenés: -0,07%, a társadalom öregedése

• népsűrűség: 330 fő/ km² → helyhiány: különleges megol-dások az élet minden területén(építkezés, intenzív rizster-

mesztés, polderek)

Természeti-társadalmi adottságok

• etnikai összetétel: 98,5%-ban japán, 0,5% koreai, 0,4% kínai, ainu kisebbség → pol-i stabilitás

• gyakori természeti katasztrófák: takarékosság, újrakez-dés képessége

• természeti erőforrásokban szegény: kevés szén, gáz és olaj nincs → függ a behozataltól

• ennek ellenére:- a japán GDP (vásárlóerő-paritáson): 4 389 Mrd USD

(2011) (USA, Kína és India után a 4.)- az egy főre jutó GDP: 34 300 USD (2011)- a reál GDP éves növekedése: -0,5% (2011)

Természeti-társadalmi adottságok

Vallás• hagyományos vallás: a sintoizmus (panteista jellegű, a ri-

tuálék nagy szerepe) • kínai-koreai közvetítéssel a VI. században: buddhizmus• a XVI. században: kereszténység, de nem terjedt el igazán

Etika• a társadalom működésének hátterében: konfuciánus etika

(ősök, fejebbvalók tisztelete, hierarchia elfogadása)• kollektivizmus• konszenzus keresése, a harmónia fenntartása

Néhány adatCIA World Factbook

• munkanélküliségi ráta: 4,8% (2011)

• inflációs ráta: 0,4% (2011)

• devizatartalékok: 1 ezer Mrd USD (2010)

Az egyes ágazatok részesedése a foglalkoztatásban Japánban (2010)

4%

26%

70%

mezőgazdaság

ipar

szolgáltatások

Az egyes ágazatok hozzájárulása a GDP-hez Japánban (2011)

1%24%

75%

mezőgazdaság

ipar

szolgáltatások

Történelmi háttér

• a külvilágtól való elzárkózás hosszú időszaka• 1854-től külföldi nyomásra nyitás

a Meiji restauráció időszaka (1868-1912)

• felülről végrehajtott modernizáció - számos gazdasági, társadalmi és katonai reform- 1868: eltörlik a sógunátust- új alkotmány- új közigazgatási rendszer, bankrendszer- a tulajdonosi rendszer átalakítása- oktatási reform- gyors iparosítás, külföldi technikai vívmányok átvétele

Történelmi háttér

- a hadsereg modernizálása, expanzionista politika:

1890: Tajvan (Formosa) - Kínától1905: Dél-Szahalin, Pescadores-szigetek - Oroszországtól1910: Korea – Kínától1932: Mandzsúria1937: támadás Kína ellen

• a gyarmatokról: mezőgazdasági termék-, nyersanyag- és munkaerőimport de: infrastruktúrafejlesztés, oktatási reformok, korszerű feldolgozóipar

Az amerikai megszállás időszaka (1945-1955)

• háborús veszteségek → gazdasági válság (éhínség, mun-kanélküliség, hiperinfláció)

• gazdasági és politikai reformok- politikai: új alkotmány (1946), amerikai mintára- gazdasági: a zaibatsu-k feloszlatása

agrárreform Dodge-terv az infláció megfékezésére

- társadalmi: a szakszervezetek újraszervezése

De: 1949-ig az amerikaiak célja alapvetően az, hogy Japángazd-i nagyhatalommá válását megakadályozzák (utána: a legfőbb kelet-ázsiai szövetséges)

A „japán csoda” (1955-1973)

• 10%-os gazdasági növekedési ráta

• tartósan alacsony munkanélküliségi ráta (2% körüli)

• modern technológiák importja

• fokozatos külkereskedelmi liberalizáció

• a nemzetközi tőkeáramlás folyamatos liberalizációja (1964: OECD-tagság)

• a japán vállalatok versenyképessége erősödik

• a külföldiek beruházásainak liberalizálása, de inkább japán befektetések külföldön

A „japán csoda” (1955-1973)

Eredmény

• gazdasági függetlenedés

• az ország iparszerkezete átalakul (munkaerőintenzív ipar-

ágak helyett tőkeintenzív iparágak megjelenése → új ter-

mékek)

• a devizatartalékok felhalmozódása

• 1971, a Bretton Woods-i pügyi rsz összeomlása → a jen

erősödése a dollárral szemben

A „japán csoda”1955-73

A növekedés tényezői

• az USA támogatása (a jen tudatosan alulértékelt, 1USD= 360 japán jen)

• politikai stabilitás – Liberális Demokrata Párt (1955-1993: egypárti kormányzás!)

• magas beruházási ráta (1964-es tokiói olimpia)

• képzett és viszonylag olcsó munkaerő

• a lakosság áldozatvállalása

Japán és a két olajválság (1973, 1979)

Japán energiaszükségleteinek 90%-át importból fedezi →gazdasági recesszió

Az első olajválság hatásai

• magas infláció (26%)• mérsékelt gazdasági növekedés (5-6%)• energiatakarékossági programok bevezetése• az olajbeszerzések forrásainak diverzifikálása• technológia-intenzív területek fejlesztése

A második olajválság nem volt olyan drasztikus hatással ajapán gazdaságra. (1977-78: 180 jen = 1 USD)

Nyolcvanas évek: a nemzetköziesedő Japán

• a folyó fizetési mérleg többlete → a japán bankok nemzetkö- zi hitelezése bővül

• a japán vállalatok külföldi közvetlen beruházásai nőnek - Ny-EU, USA: szolgáltatások, autóipar, elektronikai ipar - DK-Ázsia: feldolgozóipar

A vállalatok külföldre telepítésének okai

• a nyersanyagokhoz, energiaforrásokhoz való közelség• környezetszennyező tevékenységek kitelepítése• piacszerzés• a jen felértékelődése• a bérköltségek csökkentése

A nyolcvanas évek vége: a pénzügyi buborék kipukkanása

• 1985, Plaza-egyezmény: megszünteti a kötött jen/dollár árfolyamot → a jen értéke megnövekedett

A pénzügyi buborék kialakulása

• folyó fizetési mérleg-többlet → tőkefelesleg

• az állampolgárok és a befektetők részvényeket és ingat-lant vásároltak - spekulációs láz

- opimizmus (4-5%-os gazdasági növekedés)- a kamatlábak csökkenése → a vállalatok és háztartások

hiteleket vesznek fel

A nyolcvanas évek vége: a pénzügyi buborék kipukkanása

• a realitástól elváló részvény és ingatlanárak

• 1989-90: a kamatlábak emelkedése → mindenki el akar-ja adni a részvényeket és az ingatlanokat → túlkínálat: az árak esnek → a pénzügyi buborék kipukkan, válság

Kilencvenes évek: a stagnáló Japán

1991-től: a pénzügyi válság átterjed a reálgazdaságra

• a vállalatok vagyonának leértékelődése, a hiteleket nem tudják visszafizetni → csökkenő beruházások

• a munkanélküliség emelkedése

• a fogyasztás csökkenése

• deflációs tendencia: a fogyasztói árak csökkennek (de a bérek is)

• a fogyasztói árindex ala-kulása

• a munkanélküliségi ráta

A reál GDP növekedése Japánban (1985-2006), az előző év %-ában

-4

-2

0

2

4

6

8

1985

1986

1987

1988

1989

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

száz

alék

http://www.jetro.go.jp/

A japán gazdasági rendszer fő pillérei

• oktatási rendszer

• kutatás-fejlesztés

• gazdaságirányítási rendszer

• vállalati rendszer

• vállalatvezetés és – szervezés

A japán gazdasági rendszer fő pillérei

Oktatás• középpontjában: a lexikális tudás elsajátítása (magolás)• Versenyszellem

Kutatás-fejlesztés• a vállalatok növekvő szerepe (a kormányzat ösztönzésé-

re)• elsősorban nem kutatás, hanem a létező találmányok to-

vábbfejlesztése

http://www.stat.go.jp/

A japán gazdasági rendszer fő pillérei

A gazdaságirányítás rendszere

• magántulajdon, de erős állami beavatkozás

• ötéves tervekben meghatározott prioritások (Gazdaság-tervezési Tanács és Ügynökség) – az állam és a vállala-tok együttműködése

• állami ellenőrzés a földforgalom, földhasználat felett

• a mezőgazdaság megvédése a versenytől

A japán gazdasági rendszer fő pillérei

A vállalati rendszer

• zaibatsu-k (vállalatcsoportok) helyett keiretsu rendszer (= vállalatközi kapcsolatrendszer)

• pl.: Mitsubishi, Mitsui, Sumitomo, Sanwa• lényege: a kereszttulajdonlás• nincs valódi verseny a belső piacon (a partner adott, vele

egyeznek meg az árról)• „vas háromszög”: vállalati, párt és adminisztrációban

lévő vezetők összefonódása• a szakszervezetek szerepe formális

A japán gazdasági rendszer fő pillérei

Vállalatvezetés és -szervezés főbb jegyei

• a munkaerő központi szerepe• életre szóló foglalkoztatás: lojalitás, összetartozás-tudat• hierarchia, életkor szerinti bérezés• minőség-ellenőrzés (TQM)• a vállalati döntések alapja: a konszenzus• hosszú távú fejlődés a prioritás (rövid-távú profit helyett)• a just-in-time rendszer bevezetése

Külkereskedelem

Földrajzi megoszlás

• export (2010):Kína (19,4%), USA (15,7%), D-Korea (8,1%), Hongkong(5,5%), Tajvan (4,4%),

• import (2010):Kína (22,1%), USA (9,9%), Ausztrália (6,5%), Szaúd-Arábia(5,2%), Egyesült Arab Emirátusok (4,2%), D-Korea (4,1%),Indonézia (4,1%)

Külkereskedelem

Áruszerkezeti megoszlás• export

- gépek, szállítóeszközök (kb.70%)

a gépjárművek, hiradástechnikai berendezések aránya ↓

elektromos gépek, szgépalkatrészek aránya ↑

csúcstechnológiát képviselő termékek aránya ↑

• import

- a nyersanyagok és fűtőanyagok aránya ↓

- gépek, szállítóeszközök aránya ↑

- szgépek, híradástechnikai eszközök, elektromos gépek ↑

Japán külpolitikai szerepvállalása

• alapvető: az USA-hoz fűződő szövetségesi viszony (de: jelek a függetlenedésre)

• ENSZ: a BT állandó helyének elnyeréséért lobbizik

• aktív tagja a nemzetközi szervezeteknek: IMF, OECD, Világbank, Ázsia Fejlesztési Bank)

• problematikus térségbeli kapcsolatok: É-Korea

• fejlesztési segélyek nyújtása (Közel-Kelet, Afrika, Ázsia)

Javasolt honlapok

• www.jetro.go.jp

• www.meti.go.jp

• www.boj.or.jp

• www.stat.go.jp

• www.mof.go.jp