IS HUNGARY REALLY DIFFERENT?

Dr. Botos Katalin

1945 után:Terelőúton, vagy tévúton?

• A kommunista hatalomátvétel után az ország nem terelőútra, hanem tévútra került. Nemcsak a teljes államosítás, az autarchia és a direktív tervutasítás, meg a politikai diktatúra miatt, hanem mindezek szerves részeként a radikális külkapcsolati átrendeződés következtében is .

• A SZU, mely korábban 0,9% volt külkereskedelmünkben, domináns lett, s még a konszolidáltabb későbbi időkben is mintegy 30 %-ot tett ki. Ugyanannyit, mint 1945 előtt Németország... Az átállás költséges, és függővé tesz- a minőségi színvonal miatt

1956. következményei

- politikai ellenzék megfélemlítése, belső ellenzék lecsendesítése a szerény gazdasági jólét biztosításával /… „az emberek a lábukkal szavaznak.”Kádár János/ Az agráriumban összekapcsolja a nagy- és kisüzemet, stratégiai jelentősége lesz a mg-nak

- modified centrally planned economy: piaci elemek bevezetése, 1968-as új gazdasági mechanizmus

- De: ha megfizetem, akkor utasíthatok is! (1972) Indirekten direkt irányítási rendszer…

1968, a fél-reform.Miért csak fél-reform volt?

- a tulajdonviszonyt nem érintette: de második gazdaságra módot adott! Ennek eredménye lett a magyar társadalom humántőkéjének lerobbanása; a túlhajszoltság miatt.

- a devizára nem terjedt ki: a devizapolitika voluntarista maradt;- A felértékelt árfolyam olcsóbbá tette az importot, s infláció

helyett eladósodás lett a következmény. Pedig Hagelmayer figyelmeztetett: az infláció lefojtása eredményezi a fiz. mérleg hiányt!

A pokolba vezető út...

• jó szándékkal volt kikövezve... Nem kellett ezt a politikát rákényszeríteni az országra, mindenki (önként és dalolva) lelkesen támogatta! Mindenki érdekelt volt a szocialista piacra szállítani, mert ott könnyebben lehetett eladni, mint a tőkésen- a profit meg már számított. Tehát: az is rossz, ami jó( ti. hogy végre érdekeltek voltak a vállalatok...) Eredmény: Dollár passzívum, rubel aktívum.

Árrobbanás

• Márpedig a cserearányok rendkívül előnytelenül alakulnak számunkra!

• Olajár-szocialista relációban kissé csúsztatva, de erősen emelkedik,

• Agrárárak csökkennek, túltermelés az EU-ban,• A fejlett országok meg áraikban továbbhárítják

az energiaár-robbanást, sőt...• A szocialista gazdaság nem tud alkalmazkodni,

eltorzítottak a jelző-berendezések!!!

Umbrella-theory: avagy kinyílik-e 1981-ben az orosz ernyő?

• Nem, mert maguk is eladósodottak. Sokáig gátolják az IMF-be való belépést, de (M.P. igazat mond: a GPU ellenére )–belépünk az intézménybe... mert hogy már majdnem fizetésképtelenné válunk. Tovább görgetjük az adósságot. Húzd-meg-ereszd -meg politika jön, évi átlagos 1%-os növekedéssel-(ami statisztikai hiba...).

Korai átalakulási reformok

• A nyolcvanas években létrejön a kétszintű bankrendszer, az európai adórendszer, a társasági törvény, a külföldi közös vállalkozásokat szabályozó törvény. Elindul a spontán privatizáció. A külkereskedelemben átállunk a dollárra a szocialista kereskedelemben is. Készen állunk a transzformációra... És várjuk nagyon, azt hisszük , jobb lesz. Nem értjük, Antall miért nem örül...

A rendszerváltozás

- Volt-e?

Társadalmi nem, gazdasági igen. Sehol nem látott erős védelemben részesül a magántulajdon az alkotmányban!

-Súlyos örökséggel volt terhes. Lepusztult humántőke, szennyezett környezet, elavult termelés szerkezet,

-Devizaadósság. Viszont a lakosság tele várakozással!

”Két út áll előttem: melyiken induljak?”

- fundamentalista kapitalizmus

- szociális piacgazdaság

A társadalomnak elege van a „szociális” jelzőből, nagyon hasonlít a szocialistára.

Rendszerváltás néhány gazdasági hibája:

• -Folytatódik a spontán privatizáció, ott maradnak az állam nyakán az adóssággal terhelt központok

• -átgondolatlan a privatizáció: nincs vertikális felépülés a magyar tulajdonban, s így különösen a mezőgazdaság válik kiszolgáltatottá, megszűnik a magyar élelmiszeripar,

• -nincsenek új típusú szövetkezetek,• -túl vastagon nyomjuk a ceruzát a bankkonszolidációkor,

(tőkejuttatás a gazdaságnak-de kinek is? )• -teljesen kiszolgáltatjuk a pénzközvetítő szektort a külföldi

tőkének,• -szétszedjük a TB-t (semmi haszon belőle), de viszont nem

konszolidáljuk: ketyeg a bomba,• -nem próbáljuk meg a külföldi adósság-kérdést valahogy

mérsékelni, görgetjük tovább...

1994-2007

• A hibák folytatódnak:• a második ciklusban megvalósított erőteljes

privatizációt csak külföldi adósságaink rendezésére, és nem gazdaság-konszolidálásra fordítjuk, nincs komoly belső gazdaság-fejlesztés,

• -a gazdasági szerkezetet egyoldalúan exportfüggővé és túl koncentrált export-szektorúvá tesszük,

• -az infrastruktúra- fejlesztések tartós GDP-növelő hatását nem érjük el

• -nem korlátozzuk a költségvetés újra-eladósodását,• -nem visszük ily módon végig az euro-csatlakozást,• -devizában újra eladósítjuk az országot.

1989-2009:Mik a hasonlóságok?

• -A gazdasági elit gyakorlatilag megmarad, kiegészülve a külföldi tulajdonosokkal (50%)

• -az exportorientáció túlzottan koncentrált- csak a másik földrajzi irányban.

• -Energiafüggés mit se csökkent.• -Magyarország árfolyamai torzak, az

importnak kedveznek! Egykor a voluntarizmus, most a vad kapitalista szabad tőkeáramlás következtében. Súlyos külső eladósodás ismét!

Mik a különbségek?

• -Akkor a magyar eltérés pozitívnak látszott a jólét szempontjából. Most a helyzet fordított.

• -Akkor a mezőgazdaság stratégiai jelentőségű volt: most nagyon háttérbe szorult, noha még mindig nettó deviza termelő.

• - Akkor a szociális vívmányok élenjáróak voltak a világban. Most a trend megfordult.

• -Akkor volt kapcsolat-bármily furcsa, torz módon is- a kis-és nagyüzem közt, most magukra maradva vergődnek a kisgazdaságok .

• -akkor jó szakképzés volt, és kevés felsőfokú- most fordítva van.

„Helyben járás, egy-kettő”avagy Kőmíves Kelemen és a Déva

vára• Homlokegyenest ellenkező koncepciók

váltogatják egymást, amit az egyik kormány hoz, azt a másik megváltoztatja- így helyben járunk. Halmozódnak a hátrányok:

• Példa: lakástámogatás, majd annak mérséklése. Az első: nagy teher a költségvetésre, a második: megnyitja a deviza-lakáshitelek előtt az utat.

• Más: Szociális támogatás: munkavállaláshoz, iskoláztatáshoz kötve, majd ismét alanyi jogon...

Miben hasonlítunk Közép-Kelet Európához?

• Abban, hogy ők is szocialista múlttal, s így kevés belső forrással rendelkeznek.

• Mindenki a nyugati FDI-beáramlás terepe lett (kezdetben mi sokkal jobban), és a fizetési mérleg igen sok helyen nagyon passzív.( Balti országok különösen. De ők erős növekedést produkálnak ezen az áron, kereskedelmi hiány a döntő.)

Miben különbözünk a többi KKE-i

országtól?• -Az induló adósság nagy

helyzeti hátrányunk. De a teljes kifizetése is az lett…

• A költségvetési deficit s az államadósság felhalmozásában élenjárunk.

• -Él- tanulóként a legcsekélyebb önvédelmi mechanizmusokat sem működtettük. Túl sok a külföldi tulajdon. Akinél kisebb, jobban ellenáll most a válságnak.

Konklúzió:

• Magyarország tényleg más... De nem előnyére. Kezdeti előnyünket - hogy előbb kezdtük a gazdasági reformokat, s több külföldi tőke jött be -, nem tudtuk kellően kihasználni. Helyben jártunk. A GDP-ben 10 év kellett, hogy ott legyünk, ahol voltunk , a béreknél 12, a nyugdíjaknál 14 év. S most , a válság következtében ezekből is vissza kell lépnünk!

• Nemcsak pénzügyi, de reál-gazdasági deficitjeink is vannak - még súlyosabbak talán. Innováció, K+F, tudástartalom-hiány, termékszerkezet, költség-versenyképesség. Nehéz a helyzet az éles nemzetközi versenyben (Kína). Türelmes, konzisztens, patrióta gazdaságpolitikára lesz szükség, ahhoz, hogy kilábaljunk...