ISKOLÁNK TÖRTÉNETE

100 ÉVES A SZALÁNTAI

ÁLTALÁNOS ISKOLA

Szalánta 2012

2

ISKOLÁNK TÖRTÉNETE

100 ÉVES A SZALÁNTAI ÁLTALÁNOS ISKOLA

A könyv szerkesztésében, összeállításában közreműködött:

Balogh Györgyné

Bedicsné Ádám Éva

Freyné Balogh Judit

Tóth Ferencné

Lektorálta: Dr. Gyuriczáné Bazsika Enikő

ISBN 978-963-08-5472-6

Kiadja: Pécsi Kistérségi Óvoda és Általános Iskola

Szalánta, Hunyadi u. 43.

Köszönetet mondunk mindazoknak, akik a könyvben szereplő fényképeket,

visszaemlékezéseket a rendelkezésünkre bocsátották.

3

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐSZÓ .............................................................................................................4

ISKOLATÖRTÉNET .............................................................................................6

VISSZAEMLÉKEZÉSEK ..................................................................................... 17

Kadia Emília: Emlékeim ........................................................................... 17

Zsdrál Ibolya: Visszaemlékezés ................................................................ 20

Pávics György: Szülőfalum iskolája .......................................................... 21

Dr. Orovica Márk: Néhány rövid történet (1952-1960) ............................ 23

Sztanics Lászlóné: Az én általános iskolám 1960-1968 ............................. 32

Dr. Csikászné dr. Krizsics Anna: Emlékek a 70-es évekből ...................... 34

Horváth János: Emlékek és gondolatok a Szalántai Általános Iskoláról .. 36

Sokáczné Szajkó Judit: Emlékeim iskolámról (1974-1982) ....................... 39

Vlasits Józsefné: 31 év a Szalántai Körzeti Általános Iskolában ............... 42

Tavi Edit: Szeretek Szalántára gondolni.... ................................................ 44

„HOLNAPÉRT” ALAPÍTVÁNY ...................................................................... 46

ISKOLÁNK DOLGOZÓI ...................................................................................... 47

AZ 1927-2012 KÖZÖTT VÉGZETT TANULÓK NÉVSORA .................................... 53

ISKOLÁNK DOLGOZÓI A 2012-2013-AS TANÉVBEN ........................................ 69

ISKOLÁNK TANULÓI A JUBILEUMI TANÉVBEN ................................................. 70

VERSENYEREDMÉNYEK .................................................................................. 78

KÉPGALÉRIA ................................................................................................... 85

4

„A MÚLTAT TISZTELD A JELENBEN

S TARTSD A JÖVŐNEK.”

(Vörösmarty)

ELŐSZÓ

Az ünnepek messze világító fáklyaként ragyognak életünkben,

megszínesítve, bearanyozva a hétköznapok szürke, egyhangú sorát is.

Megállásra, számvetésre késztetnek, s egyben erőt és hitet is adnak a

mindennapok küzdelmeihez. Tudnunk kell időnként megállni,

megnyugodni, visszatekinteni és ünnepelni.

Egy intézmény létrejöttének 100. évfordulója felemelő alkalom a

visszaemlékezésre, az ünneplésre, a számvetésre is. Az iskola – az első,

az elemi, az általános – a kisgyermek számára csodákkal teli, titokzatos

hely, ahol már nem a megszokott, jól ismert anyai kéz vezetgeti őt. Az

iskola a tudományok csarnoka, ahol betűk és számok rejtélyes világában

kell eligazodnia nyiladozó értelmének. Az elmúlt száz esztendő alatt hány

meg hány kipirult arcú, csillogó szemű kis elsős lépte át izgalommal a

szalántai iskola küszöbét, hogy megtanulja a betűvetést, számolást,

elsajátítsa a tudományok alapjait. S aztán felnőtté válva ugyanilyen

izgalommal vezette kézen fogva gyermekét az első tanévnyitóra, hogy

kisfia, kislánya is szalántai diák legyen. S amikor az unokák a nagyszülők

történeteit hallgatják csínytevésekről, mókázásokról, melyek a tanóra

közi szünetekben zajlottak egy-két emberöltővel korábban, felsejlik,

generációk milyen hosszú sorát szolgálta, nevelte, tanította a szalántai

iskola.

E száz év eseményeit, érdekes, szép, megindító és vidám történeteit

foglaltuk kötetünkbe, és szeretnénk átnyújtani az Olvasónak. Tisztelettel

és szeretettel ajánlom e könyvet mindazoknak, akik valamilyen formában

kötődtek az iskolához, de azoknak is, akiket nem fűznek régmúlt

események szálai intézményünkhöz. Ajánlom mindenkinek, aki

szalántainak, vagy e térségbe tartozónak vallja magát, hiszen az iskola

5

mindenkor igen fontos szerepet töltött be a község és a környező

települések életében.

Köszönetet mondok mindazoknak, akik közreműködtek abban, hogy

jubileumi kötetünk megszületett.

Bízom benne, hogy e könyv olvasása sok-sok régi, szép emléket idéz fel.

S talán segít abban, hogy a hétköznapok sodrásában pillanatnyi pihenőt

tartva szülők, nagyszülők, gyermekek meghitt beszélgetésekben együtt

elevenítsék fel a múltat.

Balogh Györgyné

igazgató

6

ISKOLATÖRTÉNET

Az oktatás helyzete Szalántán 1911 előtt

Egy 1792-ben kelt írás Szalántára vonatkozólag kimondja, hogy a falunak

ebben az időben nincs tanítója, iskolája, csak plébániája. Kezdetben az

iskolák közvetlenül azokban a községekben jöttek létre, ahol plébánia

működött. Az iskolák szervezése, a tanítók képzése végig az egyház

feladata volt.

Az első iskolát Németiben 1765-ben maga a község építette. Szokványos

parasztház, egy szobából állt. Az iskola fenntartási költségeit és a tanító

fizetését a plébániához tartozó községek közösen viselték. A tanító

kántori feladatokat is ellátott.

Az iskolai oktatás a XIX. század elején, ha lassan is, de Szalántán is

elindult, ami a gazdasági és társadalmi fejlődésen kívül nem utolsósorban

a gyors népesedésnek is köszönhető.

A szalántai iskolát 1910-ben kezdték el építeni, és 1912-ben adták át

rendeltetésének.

Az iskola építésének története, az iskolaalapítás előzményei

(1910-1911)

Szalánta községben 1910. szeptember 18-án tartott képviselő-testületi

ülés hozta azt a határozatot, hogy a községben római katolikus iskolát

kell létesíteni. A község a költségekre 7530 koronát szavazott meg. Ez az

összeg az 1911-1912-1913 évi kocsmabér-jövedelmekből jött össze.

Horváth Béla, a szalántai Katolikus Kör elnöke indítványozta, hogy ne

csak iskola, hanem tanítói lakás is épüljön. Hogy az iskola katolikus

jellegét biztosítsa, megajánlotta a telek megvételét, az összes fuvart, kézi

napszámosokat, és 5000 koronát készpénzben. Az iskolaállítás teljes

költsége 26000 korona volt. A község 7530 koronát, a Katolikus Kör

7

5000 koronát adott. Az összeg fennmaradó részét a Pécsi püspökség

fizette ki.

A képviselőtestület határozatát mindenki megszavazta, és tizenöt napos

várakozási határidő után az alispán és a főszolgabíró elé terjesztették,

melyre a jóváhagyás 1911. június 3-án érkezett.

Ilyen előzmények után kezdődött el az iskola építése 1911 júliusában.

Képviselő-testületi jegyzőkönyv az elkészült munkáról:” Az elkészült

iskola épülete a korabeli viszonyokhoz képest megfelel rendeltetésének.

Jól szigetelt téglafalak és cserép tetőzet bizonyítja, hogy a község nem

sajnálja az áldozatot. Az épület egy tanszobából és egy nevelői lakásból

áll. A nevelői lakás helységei – két szoba, konyha és mellékhelyiségek –

megfelelő kényelmet biztosítanak az ott lakó tanítónak. A tanszoba tágas,

a terem hossza 8,97 méter, szélessége 6,97 méter, magassága 3,97 méter,

és fapadozattal van ellátva. A tanteremhez két ablak szolgálja a

szükséges fénymennyiséget. Az iskolához tartozik még 91x60 méteres

iskolakert.”

A taneszközökkel való ellátottság terén már sokkal több hiányosságot

tapasztalhatunk. Az iskola mindössze egy darab számológéppel, egy

darab Magyarország falitérképpel, egy darab Baranya megye térképpel és

egy darab Európa-térképpel rendelkezik.

Az intézmény története 1911-től napjainkig

1911. december 1-jén nyitotta meg kapuit a szalántai iskola. A régóta várt

intézményben 102 tanuló kapott otthont, hogy ismerkedjenek a betűk, a

számok világával. Koleszárics Kálmán az iskola első tanítója, 102

gyermek oktatója, 1911-től 1918-ig tanította betűvetésre mezítlábas,

vászoninges tanítványait.

Az iskola létrehozását követő hét évben az oktatás horvát nyelven folyt

annak ellenére, hogy a magyar törvényhozás az 1879. évi XVIII.

törvénycikk megalkotásával a magyar nyelv tanítását az ország összes

nyilvános népiskolájában elrendelte: „Olyan tanító, aki a magyar nyelvet

8

nem beszéli, népiskolában nem alkalmazható.” A vallás- és

közoktatásügyi miniszter 1885. május 28-i 20311. sz. rendelete kimondja:

„Mindama tanítók, kik a magyar nyelvet szóban és írásban nem bírják és

tanítani nem képesek, egyszerűen elmozdítandók.”

1918 szeptemberében új tanító került az iskolába Hangl Ferenc

személyében. A világháború véres borzalmai befejeződtek, ám

Baranyában az ország más részeitől eltérő helyzet állt elő: 1918.

november 14-én a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság csapatai megszállták

Szalántát és egész Baranyát. Céljuk a történelemből ismert: a Délvidék

átcsatolása a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz.

A szerb megszállás idején az iskolapolitika szerb befolyás alatt állt. A

felsőbb hatóság a belgrádi közoktatási minisztérium lett, mely a szalántai

iskolában a szerb tannyelvet tette kötelezővé. A hatóságok további

intézkedései a későbbi beolvasztási kísérlet előzményei lettek volna,

miszerint a szerb hatóságok kötelezték a megszállt terület tanítóságát,

hogy három éven belül tanuljanak meg szerbül, mert állásukat csak így

tarthatják meg. Viszont igen magas fizetést utaltak ki tanítóknak az

egyházközség terhére, fizetésük mintegy háromszorosát, sőt, ugyancsak

az egyházközség terhére négy öl fát. Ezekkel az intézkedésekkel nyilván

a tanítóságot kívánták megnyerni ügyüknek, el akarták érni, hogy

politikájuk támogatói legyenek.

1921. augusztus 20-án véget ért a megszállás, s Szalánta ismét

visszakerült közigazgatásilag a Királyi Magyarország területére, ahol

akkor már a fehérterror uralkodott. Az oktatáspolitikát a Horthy-rendszer

oktatásügyi minisztériuma irányította.

Az oktatási hatóságok első ténykedése a szalántai tanító, Hangl Ferenc

fegyelmi bizottság elé állítása volt, mert a megszállás alatt jogtalanul

magasabb fizetéshez jutott. A falu bírája védte a tanítót, akit a szerbek

bezártak, mert a népet lebeszélte az elcsatolási nyilatkozat aláírásáról. A

bírónak köszönhető, hogy a tanítót nem börtönözték be, és nem

függesztették fel állásából, így 1928-ig ő maradt az iskola tanítója.

9

1928-tól 1932-ig Müller Boldizsár tanított a szalántai iskolában.

1932 és 1941 között Németh Lajos töltötte be a tanítói állást. Ebben az

időszakban sem történt több az iskola életében, mint a megelőző években.

Az új rendeletek, törvények nem törhettek át az intézmény falain. A

leventemozgalom fegyelme bevonult az iskola falai közé.

Az iskola történetének első harmincöt évében az intézmény belső

életében változás alig volt. Fontos a hittan alapos tudása. Kötelező a

templomba járás. Az iskolában délelőtt és délután osztatlan hat osztállyal

foglakoznak 8-12 és 14-16 óra között. A tanulók felszerelése:

katekizmus, olvasókönyv, palatábla, palavessző. Amíg a tanító az egyik

osztállyal foglalkozott, addig a többi írt, olvasott, számolt, esetleg a tanító

ház körüli munkáját végezte. A tanító megérkeztéig kórusban szavalták

az egyszeregyet.

1942-ben ismét új tanító került az iskola élére, Dohoczky Lajos

személyében. Ekkor már dúlt a második világháború, melybe hazánk is

belesodródott. A háború az iskolát sem kerülte el, a gyermekek ismét

Németibe járnak iskolába, ahol Ebrics István kántortanító oktatja őket.

1944. november 30-án a községben is véget értek a harcok. A háború

során sok ház megsérült, polgári áldozatokat temetett a falu. A

legnagyobb károk az iskola épületében keletkeztek. Tornyában

megfigyelőállást létesítettek, a lakást és a tantermet pedig lőszerraktárnak

használták. Megrongálódott a torony, az épület tetőszerkezete, a

melléképületek, nem maradt épen egyetlen ablak sem. A gazdátlanná

vált, romos épületből szinte minden felszerelés eltűnt. Áldozatul estek a

harcoknak a naplók, törzskönyvek, anyakönyvek, szekrények, csak a

padok és az asztalok fele várta vissza a tanulókat. Tanító nem volt, így a

tanulók egy év elvesztése után Németibe jártak át iskolába, hogy további

tanévet ne veszítsenek. Az iskola felettes hatósága a háborús károk

helyreállítását jórészt a község lakosaira hárította át, akik nagyrészt

gyűjtés útján előteremtették a legszükségesebb javítások fedezetét

terményben, hisz az infláció egyre nagyobb méreteket öltött.

10

1945-ben dr. Gasparich György esperes-plébános iskola-felújítási

kérelemmel fordult a képviselő-testülethez. A munkálatokhoz az

építőanyagot a Tenkes-hegyen lebontott német állások anyagából

Zakariás Pál tulajdonos ajándékozta a falunak. Az ajándékozást a

képviselő-testületnek és a siklósi főjegyzőnek kellett jóváhagynia. A

plébános kérését azzal indokolta, hogy a háború alatt az iskola szenvedte

a legnagyobb károkat, az épület romos, használhatatlan, a gyerekek a

szomszéd faluba járnak tanulni. A kérelemre a jóváhagyás és a kiutalás

június 29-én érkezett meg. Szeptemberben megindult a helyreállítás.

1946 novemberében indulhatott újra a tanítás. A tanító, Dohoczky Lajos

hadifogságban volt, így az állami szervek Rittner Viktória tanítónőt

küldték Szalántára helyettesíteni. December 20-án hazatért a fogságból a

község tanítója, akit a tanfelügyelőség állásában meghagyott, és

januárban megkezdte több évtizedes munkáját az iskolában.

1948 az államosítás, a fordulat éve volt. Kezdetét vette a szocialista

iskolatípus kiépítése. Az addig egy tanerős szalántai iskola már 1948

novemberében két tanerőssé vált. Az alsó tagozatot, az 1-4. osztályokat

Rittner Viktória tanítónő tanította délelőtt. A felső tagozatosokat

Dohoczky Lajos igazgató-tanító oktatta délután.

Az 1950/51-es tanévre még egy termet építettek a meglévő

iskolaépülethez, így ebben az évben már két tanteremben folyhatott a

munka. Minthogy ugyanebben a tanévben a németi iskola felső

tagozatosai csatlakoztak a szalántai iskolához, ez szükségessé tette, hogy

harmadik nevelőt is kapjon az intézmény, Jakabovics Béla tanító

személyében.

Egy évvel később a szülők társadalmi munkával a tanítói lakást

tanteremmé alakították, így már három osztályterem állt a diákok

rendelkezésére. 1954/55-ben az eszterágpusztai és a túronyi felsősök

csatlakozásával ismét bővült a létszám, immár 96. 1955/56-ban a

szalántai körzethez csatolták a csarnótai és bostai felső tagozatot, a 103

gyermek négy tanteremben, négy osztályközösségben hat nevelő

11

irányításával tanulhatott. Az 1956/57-es tanév a teljes körzetesítés éve, a

garéi felső tagozat is Szalántára került, s most már teljesen osztott felső

tagozattal, szaktanárokkal, nyelvtanárokkal folyt az oktatás, összesen

nyolc nevelő dolgozott az iskolában.

Az egykori egy tanerős iskola tantestülete kibővült, mert csak így vált

képessé az osztott iskolában szaktárgy szerinti tanításra, megfelelve ezzel

a társadalmi elvárásoknak. Az iskola körzeti iskola lett, nagy kiterjedésű

körzettel. A körzetesítés miatt megnövekedett a gyerekek és nevelők

létszáma. Az iskola épülete ismét kicsinek bizonyult, így nem tudta

ellátni a feladatát. A régi épület sötét tantermeivel, sivár berendezéseivel

sokáig megőrizte az államosítás előtti nyomasztó hangulatot. 1967.

szeptember 14-én a Baranya Megyei Tanács Tervezőirodájában

készítették el a tervtanácsi jegyzőkönyvet az iskola bővítésére

vonatkozólag. Az építkezés 1968 márciusában indult meg. A szülők nagy

része társadalmi munkát vállalt az építés során. A munkálatok költsége 2

millió forint volt. A községi tanács már több év óta az iskolaépítésre

tartalékolta a községfejlesztésre fordítható összegeket, a befejezésre

pedig 250 000 Ft bankhitelt vett fel a falu, háromévi törlesztésre. Az

iskola építéséhez egy millió forint állami támogatást kapott a tanács, a

többit saját erejéből tette hozzá. Az iskola ünnepélyes átadása és az

iskolaavatás 1970. május 26-án történt.

Az intézmény felszereltsége, ha nehezen is, de évről évre gyarapodott.

Különösen számottevő a fejlődés az 1970-es évektől. A lakosság

iskolázottsága a nyolc általános elvégzésének kötelezővé tételével

magasabb szintűvé vált. Ám nemcsak az alapfokú végzettségűek aránya

emelkedett, hanem a különböző típusú intézményekben továbbtanulók

száma is megnőtt. Tizenöt év alatt 433 tanuló hagyta el az iskolát a 8.

osztály eredményes elvégzésével. A végzett növendékek 80%-a tanult

tovább középiskolában vagy szakmunkásképző intézetben.

12

A napközis ellátás 1975 szeptemberétől oldódott meg, amikor átadták a

község első óvodáját. Az óvoda konyhai kapacitása lehetővé tette, hogy

ellássa az iskolai napközit is.

1982-ben nyugdíjba ment az iskola igazgatója, Dohoczky Lajos tanító és

matematika szakos tanár. 1942 óta dolgozott az intézményben, 1948-ig

tanítóként, 1948-tól 1982-ig harmincnégy éven át igazgatóként, összesen

negyven évet töltött az iskola falai között.

1982. augusztus 15-től 1988. július 31-i áthelyezéséig Légrádi István

magyar-ének szakos tanár volt az iskola igazgatója.

1988 augusztusában az intézmény igazgatói székét a Községi Közös

Tanács VB képviselőtestülete Balogh Györgyné matematika-fizika

szakos tanárának ajánlotta fel, aki a tisztséget november elsejéig

megbízottként, november elsejétől napjainkig kinevezett igazgatóként

látja el.

Balogh Györgyné igazgató tevékenységének első eredményei közé

tartozott, hogy megpályázott egy, a Baranya Megyei Tanács által

támogatott iskolafejlesztési pályázatot, amelyen 10 millió forintot nyert

az intézmény. Szalánta és a társközségek költségvetése úgy alakult, hogy

felajánlottak egymillió forintot az iskola bővítésére.

Az épület kivitelezéséhez az iskola területe nem volt elegendő, így a

Községi Közös Tanács megvásárolt két szomszédos telket. 1990

szeptemberében indult az építkezés, amelyet a rendszerváltást követően

cél- és címzett támogatással tudott megvalósítani a Szalántai

Önkormányzat. Kialakításra került négy tanterem, háztartástechnika

terem, természettudományi előadó, két technikaterem, orvosi szoba,

berendezett nyelvi tanterem, igazgatói iroda és tanári szoba,

szertárhelyiségek. 1992 szeptemberében ünnepélyes iskolaátadásra került

sor, az első ütem átadására. Ezután kezdődött a második ütem

kivitelezése, a tornaterem átadása 1993. október 23-án történt.

13

Így a tanulók szép, tágas, a kor kívánalmainak megfelelő épületben

tanulhattak, viszont az iskola eszközellátottsága nem felelt meg az

elvárásoknak. A fenntartó önkormányzatok támogatásával, pályázatok

írásával, megnyerésével fejlesztették az intézményt.

Pályázat megnevezése és időpontja

Összeg

Önerő Elnyert

összeg Összesen

Baranya Megye Közoktatásának

Fejlesztéséért Alapítvány

Horvát hagyományőrző program

1999. január 04.

29.739.- Ft 130.000.- Ft 159.739.- Ft

Baranya Megye Közoktatásának

Fejlesztéséért Alapítvány

Ügyes kezek szakkör működtetése

1999. január 04.

74.150.- Ft 100.000.- Ft 174.150.- Ft

OM Közoktatás-tervezési és

Szolgáltatási Főosztály

1999. június

SULINET

1 szerver gép,

7 munka-

állomás

Baranya Megye Közoktatásának

Fejlesztéséért Alapítvány

Természettudományos tantárgyak

eszközfejlesztése

2000. szeptember 14.

790.000.- Ft 2.353.000.- Ft 3.143.000.- Ft

Baranya Megye Közoktatásának

Fejlesztéséért Alapítvány

Iskolaépület sarokrészének

megerősítése

2000. szeptember 14.

380.000.-Ft 380.000.- Ft

Baranya Megye Közoktatásának

Fejlesztéséért Alapítvány

Nyelvoktatás és informatikaoktatás

eszközfejlesztése

2001. június 06.

134.000.- Ft 400.000.- Ft 534.000.- Ft

14

Baranya Megye Közoktatásának

Fejlesztéséért Alapítvány

Öreg iskolaépület nyílászáróinak

cseréje

2001. június 06.

170.000.- Ft 500.000.- Ft 670.000.- Ft

Baranya Megye Közoktatásának

Fejlesztéséért Alapítvány

Társadalomtudományos tantárgyak

eszközeinek és a művészeti nevelés

eszközeinek beszerzése

2002. március 01.

283.903.- Ft 850.000.- Ft 1.133.903.- Ft

Nemzetközi Labdarúgó Akadémia

2002. május 30. 44.000.- Ft 44.000.- Ft

Baranya Megye Közoktatásának

Fejlesztéséért Alapítvány

Társadalomtudományos tantárgyak

eszközeinek és a művészeti nevelés

eszközeinek beszerzése

2002. július 12.

1.143.000.-

Ft 255.000.- Ft 1.398.000.- Ft

Baranya Megye Közoktatásának

Fejlesztéséért Alapítvány

A könyvtári állomány fejlesztése

2002. augusztus 28.

100.164.- Ft 350.000.- Ft 450.164.- Ft

Baranya Megye Közoktatásának

Fejlesztéséért Alapítvány

Iskolai játszótér építése

2003. május 31.

800.000,- Ft 200.000.- Ft 1.000.000,- Ft

Baranya Megye Közoktatásának

Fejlesztéséért Alapítvány

Technika tantárgy eszközeinek

fejlesztése

2005. június.08.

201.042,- Ft 328.000,- Ft 529.042,- Ft

Baranya Megye Közoktatásának

Fejlesztéséért Alapítvány

Háztartástechnika terem eszközeinek

fejlesztése 2006. június.08.

271.728,- Ft 168.000,- Ft 439.728.- Ft

15

A 2005 tavaszán elnyert 45 milliós PHARE program, „Információs

technológia az általános iskolában” segítségével a régi épületszárnyak

tetőszerkezete lecserélésre került, a felső épület akadálymentesítése

megtörtént, a tantermek mindegyikébe bekerült egy számítógép

internethasználati lehetőséggel, az informatikaterem 9 gépe helyére 15

modern számítógép került, valamint a könyvtárban is található 4

komputer, a tanári szobában 1, az igazgatóiban 2, mindenhol biztosítva az

internethasználatot.

2008. január 31-én zárult a HEFOP „Felkészítés a kompetenciaalapú

oktatásra” projekt, melyen 17.831.214,- Ft-ot nyert el az iskola a

pedagógusok felkészítésére a kompetenciaalapú oktatásra, valamint az

eszközállományt fejleszthették 6 db multimédiás számítógéppel, 3 db

fixen szerelt interaktív táblával, 2 db mobil interaktív táblával, 5 db

projektorral, 5 db hordozható számítógéppel.

2008. szeptember 1-jével az intézményhez csatolták a szalántai

Aprajafalva Óvodát és a szavai óvodát, ez névváltozással is járt: Szalánta

és Térsége Általános Iskolája és Óvodái az új név.

2009-ben a HEFOP „A kompetenciaalapú oktatási programok eszközi

elemeinek, értékelési eszközeinek fejlesztése” projekten az iskola

7.030.348.- Ft-ot nyert, melyből biztosították a tankönyvjegyzékben

megtalálható kompetenciaalapú feladatlapokat, munkafüzeteket, tanulói

és tanári eszközöket, 30 db tanulói laptopot, feleltető szoftvereket,

dokumentumkamerát.

2009. augusztus 1-jén ismét változás állt be az iskola életében. E naptól

az iskola-fenntartói feladatot a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás látja

el. Az iskola székhelyintézmény lett, tagintézményei: a szalántai óvoda, a

szavai óvoda, a baksai iskola, a baksai óvoda, az egerági iskola és az

egerági óvoda. Az iskola neve is megváltozott: Pécsi Kistérségi Óvoda és

Általános Iskola.

16

2010-ben a TÁMOP „Pedagógusképzések (a pedagógiai kultúra

korszerűsítése, pedagógusok új szerepben)” pályázaton 8.996.677,- Ft-ot

nyert el az intézmény két pedagógus átképzésére.

Az iskola pedagógusainak célja, hogy tanítványaikat ne csak korszerű

tudással lássák el, hanem kialakítsák bennük az önművelés, az önálló

ismeretszerzésre törekvés igényét, és kulcsot adjanak számukra ennek

megvalósításához. Célkitűzéseik legfontosabbika, hogy teret adjanak a

gyermekek sokirányú tehetségének kibontakozásához – hűen tükrözik ezt

az iskola diákjainak versenyeredményei –, és nagy gondot fordítanak a

lemaradó tanulók felzárkóztatására. Mindenekelőtt pedig tanítványaikat

másokat is megértő, segítő, a világra nyitott személyiségekké igyekeznek

formálni.

A nevelőtestület hitvallását Szent-Györgyi Albert szavai tolmácsolják:

„Az iskola dolga,

hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni,

hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat,

hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka

örömére és az alkotás izgalmára,

hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk,

és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.”

(Szent-Györgyi Albert)

Kordik Mariann

egykori szalántai diák

17

VISSZAEMLÉKEZÉSEK

Emlékeim

Tudomásom szerint a szalántai iskolába az 1905-ben született gyerekek

kezdtek járni 1911-ben, előtte a németi iskolába jártak Szalántáról a

gyerekek. Az édesanyám is már ebben az iskolában tanult.

Én 1934-ben kezdtem iskolába járni, ekkor hatéves voltam. Az iskola

csak egy épületből állt, melynek egyik részében volt a tanterem, a

másikban a tanító lakása. Egy tanteremben tanult mindenki 1-6. osztály,

kb. 60 gyerek.

Az én időmben a tanító Németh Lajos volt. Ő kántortanító is volt, így

tudott orgonálni, és az énekeket mindig harmóniumon kísérte az

énekórákon. A tanórák magyar nyelven folytak, mert ő nem tudott

horvátul beszélni. Egyedül a hittanórákon beszéltünk horvátul, mert a

plébánosunk is horvát volt, Gasparics György.

A tanítás reggel fél nyolckor kezdődött, és délig tartott, majd mindenki

hazament ebédelni, és folytatódott fél kettőtől délután négyig. Szombaton

is kellett járnunk iskolába, de a csütörtök szabad volt. Pontosan már nem

emlékszem, miért, lehet, hogy akkor jártak az ismétlősök hetente egyszer

iskolába (aki már befejezte a 6. osztályt).

Minden délután a tanító párba állított, és a hazaúton is ellenőrzött minket

biciklivel kísérve.

A tanítás köszönéssel kezdődött: „Dicsértessék a Jézus Krisztust!”, mivel

ekkor az iskola a Római Katolikus Állami Népiskola nevet viselte.

A tanítás alatt nagyon fegyelmezetten kellett mindenkinek viselkedni,

mert a hat osztály egy teremben tanult, mindenki megkapta a saját

feladatát, és csendben kellett dolgozni. A tanító maga köré hívta azt az

osztályt, amelyiknek hangos órát tartott, és a táblánál feladatokat oldottak

18

meg. A következő órában másik osztálynak volt hangos órája. A

testnevelésóra az udvaron zajlott, és ritkábban volt.

Első osztályban még nem volt füzetünk, csak palatáblánk, amelyre írtunk,

és csak második osztálytól kezdve írtunk füzetbe. A könyveket minden

évben megvettük és a miénk maradt: olvasókönyv, hittankönyv, számtan,

földrajz-, történelem-, fizika-, kémiakönyvek.

Mi, falusi gyerekek, nagyon sok hasznos ismeretet sajátítottunk el a

tanítónktól: kerti munkákat, melyeket az iskolai kertben mindjárt

gyakorlatban is megtapasztaltunk, csekk kitöltése, kérvény írása...

Nagyon nagy hangsúllyal tanítottak a hazafiasságra, versekkel,

énekekkel, ünnepélyek megtartásával, például aradi vértanúk napja,

március 15-e. A történelemórákon a magyarok történetéről tanultunk a

legtöbbet. Rengeteg verset tanultunk, melyekre még emlékszem, mert

nagyon szeretem azokat: Krasznahorka, Szép vagy gyönyörű

Magyarország, Hiszek egy Istenben...

Sok színdarabot tanított be nekünk a tanítónk, melyeket az iskolában

mutattunk be a falu lakosságának.

A tanév szeptember 1-jén kezdődött, és június elején ért véget. Nekünk

kevesebb szünetünk volt, mint a mai diákoknak, de szünet volt

mindenszentek napja, karácsony, húsvét.

Minden év végén vizsgáztunk egy bizottság előtt, melynek a németi

tanító és a németi pap voltak a tagjai. Ők meghallgatták a szalántai

tanulók válaszait, de a kérdéseket a szalántai tanító tette fel. Az

érdemjegyek a maiaknak az ellentétei. A legjobb jegy 1-es volt (jeles), a

legrosszabbnak az elégtelen számított, mely 5-ös volt. Aki elégtelent

kapott, annak osztályt kellett ismételni, nem volt pótvizsga.

Velem egy osztályba jártak: Zsdrál Márta, Cserdi Margit, Szrimác Mária,

Karafeld Boriska, Hirt Rozália, Berta Eszter, Bogdán István, Markovics

Miklós, Iveszics György, Papszt Ignác.

19

Az elemi iskolából nagyon kevesen tanultak tovább. Papszt Ignác

gyógyszerész lett, a testvére, Vilmos orvos, az orvos fia Krach Mihály is

orvos lett.

Mi, gyerekek egymás között többnyire magyarul beszéltünk, mert voltak

magyar anyanyelvűek is közöttünk, de volt, aki csak az iskolában tanult

meg magyarul beszélni, így azoknak a tanulás is nehezen ment. A

tízperces szünetekben a lányok labdáztak, vagy gyermekjátékokat

játszottak: Bújj, bújj zöld ág, Adj, király katonát; a fiúk inkább

rosszalkodtak, hemperegtek.

A legtöbb horvát anyanyelvű gyerek népviseletben járt iskolába, de

voltak néhányan, akik már "magyaros" ruhákat hordtak. Majdnem

mindenki tarisznyában hordta a könyveit. Én szerencsés voltam, mert a

szüleim egy kis bőröndöt vettek nekem.

Szerintem nagyon jó volt az akkori tanítás, mert az iskola a majdani

felnőtt életre készített fel minket.

Sjećanje tete Milice na školske dane

1934. g. sam počela školu, tada sam imala šest godina. Škola je imala

samo jednu zgradu, gdje je bila jedna velika učionica i stan učitelja. U

ovoj jednoj učionici smo bili šezdesetoro učenika od prvog do šestog

razreda. Mene je učio Lajos Németh, on je podučavao nas na mađarskom

jeziku, jer on nije znao hrvatski. Jedino vjeronauk smo učili hrvatski od

velečasnog Đure Gašparića.

Nastava je počela ujutro u pola 8, i trajala je do 12 sati, a poslijepodne od

pola 2 do 4 sata. I u subotu smo išli u školu, a četvrtak je bio slobodan

dan, ali već ne znam točno zašto. Svako jutro se počelo rimokatoličkim

pozdravom: „Hvaljen Isus“.

Svaki učenik se morao disciplinirano vladati, jer svi smo bili zajedno.

Jedan razred je imao glasan sat, a drugi su rješavali pismene zadatke u

tišini. Onaj razred, koji je imao glasan sat okupio se kod učiteljevog stola

i na ploči smo rješavali zadatke. Tjelesni odgoj smo imali na dvorištu.

20

Vrlo potrebne stvari smo učili, kako treba pisati molbu, ispuniti

uplatnicu, sijati u bašti, nasaditi kvočku, složiti đubre…

Veliki naglasak su obratili za odgoj na domoljublje, mnogo pjesmica smo

učili u toj temi, sudjelovali smo na svečanostima, učili smo mađarsku

povijest.

Školska godina je počela 1. rujna, i trajala je do početka lipnja. Na kraju

školske godine imali smo ispit iz cijelogodišnjeg gradiva. U ispitivačkom

odboru su bili nijemetski učitelj, velečasni i naš učitelj. Ocjene su bile

suprotne sadašnjima, najbolja ocjena je bila 1, a najlošija 5. Tko je dobio

na kraju školske godine 5, onaj je morao ponoviti razred. Od nas jako

malo učenika je nastavilo učenje u višim školama.

Mi sjeca, međusobno smo većinom mađarski divanili (govorili), u

odmorima smo mađarske igrice igrali. Skoro svi smo još narodnu nošnju

nosili, ali već je bilo i takvih, koji su se mađarski nosili. Knjige i pisanke

svatko je u tkanoj torbi nosio, ja sam imala sreću, jer su mi roditelji kupili

jedan mali kovčeg.

Po mom mišljenju, dobra je bila nastava, jer korisno znanje smo dobili u

školi.

Kadia Emília

Visszaemlékezés

1941-ben kezdtem az iskolát. A háború alatt Németibe jártunk iskolába,

sőt Eszterágra is, mert nem volt tanítónk, és az iskola épületét is találat

érte. Volt olyan tanév is, amit nem számítottak be, mert olyan keveset

jártunk iskolába, hogy az a tanév elveszett. A nyolcadik osztályt Pécsett

végeztem el, majd a Közgazdasági Technikumban érettségiztem le.

Sokaknak az én korosztályomból nem volt meg a nyolc osztálya, vagy

csak később tudták elvégezni. Neszmély Ferencné volt a tanítóm, aki egy

tünemény volt. Minden tantárgy érdekelt, de a matekot szerettem a

legjobban. Szerettem olvasni, a tanító nénitől kölcsön kaptam pöttyös

könyveket, melyeket szívesen olvastam. Az orvos gyerekeivel is

játszottunk, náluk is sokat olvastam.

21

Az általános iskolában volt egy kis tanítványom, akit délutánonként

tanítottam, de nem pénzért. Szerettem szavalni, szerepelni (angyal-,

tündérszerepek). Nagyon szívesen emlékszem ezekre a szereplésekre az

iskolában és a községházán. Az édesapám ritkán, de foglalkozott velem,

amikor volt ideje. Sokat mesélt, gyakoroltuk az írást, nagyon sokat

jelentett ez nekem.

Csak hittant tanultam horvát nyelven, először Gasparics György esperes

úrtól, majd Deák István esperes úrtól. Horvát ruhában jártam iskolába.

A szünetekben a lányokkal körjátékokat játszottunk, de már magyar

nyelven.

Zsdrál Ibolya

Szülőfalum iskolája

Életem 18 esztendejét ma is maradandó emlékkel gazdagítja. A háború

utáni első békeévben (1946) kezdtem (intézményes) életutamat, benne,

mint elemi iskolás. Egy tanterem, olajos padló, öntöttvas kályha a

sarokban, harmónium, kereszt a falon, amelynek helyére évek alatt más-

más címer került. Ittunk csukamájolajat, kaptunk hitlerszalonnát (a

gyümölcsíznek egy elvetemedett, de ehető fajtája), a tisztiorvos

fertőtlenített bennünket a tetvek ellen, mert bizony akadtak. Tanévenként

egyszer a városi fogorvos is járt iskolánkban lábbal hajtott fogtömő

szerkezettel.

Alsós tanítóink különböző élményekkel gazdagítottak bennünket: Mátyus

Viktória kulcscsomót repített felénk, Jakobovics Béla két nyelven imitálta

lezseren a tanítást, Latincsics Márta szinte minden szempontból tökéletes

volt. Ebrics István szigorával, Deák István plébános úr

engedékenységével tűnt ki, a velem való sakkozás miatt megrövidítve a

hittanórákat. Legtartósabbnak Dohoczky Lajos bizonyult, aki évtizedek

múltán igazgatóként ment nyugdíjba.

Felső tagozatos tanáraink közül dr. Hegedűs Bélának tartozom örök

hálával, amiért útbaigazított a „nagy élet” felé, végleg tudatosítva

bennem, hogy a tanítói pálya lesz örök hivatásom.

22

1966-ban tíz évre ragadtam e kis alma máterbe, mint pedagógus, nem

azzal a szándékkal, hogy próféta legyek, azért viszont igen, hogy

hozzájáruljak szülőfalum és iskolám hírnevéhez. Talán érdemes felidézni

a korabeli kollégák névsorát, akik stabil tantestületet alkottak. Dohoczky

Lajos igazgató, Balogh Sándorné Matija (magyar, orosz, horvát), Ángyán

Lászlóné Éva (biológia, földrajz), Barics Mária (testnevelés, földrajz),

Bikali Lászlóné Marika (ig.-helyettes), Hámori Éva (rajz, földrajz),

Szafner Józsefné Joli (magyar, ének), Venczel László (fizika, kémia,

matematika), Kisbalázs György megyei szakfelügyelő (magyar,

történelem), Néder Kálmánné Edit (alsós), Bernáth Lászlóné Vera (alsós),

Jómagam (az összes humán tantárgy, esetenként testnevelés).

Itt említeném meg, hogy Kisbalázs György mint ember és pedagógus,

kolléga és barát sokoldalúan tartós, maradandó nyomokat hagyott

bennem, amelyek ma is hűségesen kísérnek.

Évek távlatából most elsősorban a kellemes pedagógiai élmények jutnak

eszembe, amelyekből – a tanítványokkal érzett büszkeséggel – sorolnék

fel párat.

Horvát anyanyelvi vers- és prózamondó versenyeken országos első

helyezést értek el: Sákán Anna, Kulcsár Ágnes.

Orosz nyelvű tanulmányi verseny megyei döntőjének második helyezettje

Udvarácz Mária. Ének bemutatón megyei különdíjat kapott a következő

együttes (nem kis meglepetésre horvát és orosz népdalfeldolgozásokat is

énekelt az adott nyelven) Bikali Klára, Emberovics Katalin, Faludi Éva,

Standovár Mária.

Országos hulladékgyűjtési versenyben – 1970 – rangsorolás nélküli igen

előkelő országos helyezést ért el az úttörőcsapat – ebben a tanévben én

voltam a csapatvezető – amelyért értékes felszereléseket és ajándékokat

kapott az iskola.

Gyakorlattá tettem az igen tartalmas és hasznos országjáró

kirándulásokat, főleg az úttörőcsapat pénzéből finanszírozva, esetenként

igen alacsony szülői hozzájárulással.

23

Így utólag is enyhe felháborodással sajnálom, hogy a község vezetése –

tanács, tsz – még csak tudomást sem volt hajlandó tanúsítani a leírtakról,

a falutörténet is megfeledkezett minderről.

Végezetül az iskola mindenkori tantestületének és tanulóifjúságának jó

egészséget, kitartást és eredményes, sikeres életutat kívánok.

Harkány, 2012. nov. 11.

Pávics György

Néhány rövid történet (1952 – 1960)

Amikor elolvastam a szalántai iskola 100 éves évfordulója alkalmából

megküldött felhívást, arra gondoltam, hogy biztosan van legalább nyolc –

hiszen ennyi ideig tanultam a szalántai iskolában – olyan történetem,

minden évre egy, ami az általános iskolámhoz fűződik. Ehhez semmi

másra nem volt szükségem, mint kinyitni a Tanulmányi értesítőmet, hogy

eszembe jusson egy-egy történet…

Mátyus tanító néni

Első osztálytermemre úgy emlékszem – bár csak homályos emlékeim

vannak abból a koromból –, hogy nem is egy, hanem több volt.

Valószínűleg a haranglábnál (Nagyiskolánál) kezdtem, ahol legalább egy

„nagy” terem volt, és onnan ingáztunk a valamikori malom, posta stb.

helyén államosítással megszerzett, majd kialakított, szintén egy nagy

teremből álló iskolába.

Tekintettel arra, hogy mind a nyolc osztály egy helyre tömörült, sokan

voltunk, keveset tanultunk.

Első tanító nénim az a Mátyus Viktória volt, aki nagyon szigorúan tudta

dobálni a tekintélyes kulcscsomóját rendcsinálás okán, és mivel nagy volt

a tanulósűrűség, gyakran talált is. Ha esetleg elvétette volna a dobást,

akkor az eredeti kiszemeltre volt még egy dobása.

Még Mátyus tanító néni idejében, szintén államosítással lett egy további

iskola, az egykor általam is rendszeresen látogatott (mentségemre

szolgáljon, hogy mindig volt szülői kíséretem) közkedvelt Szebényi-féle

24

kocsma helyén. Itt is csak egy tanterem volt, de most már legalább

összesen három tanterem volt.

Még alsós koromban tovább bővült a tantermek száma, 1955-re

osztályteremmé alakult az egykori istálló, és követte ebben a kamra is. Ez

az épületegyüttes volt az, amelyik valamikor az udvar túlsó oldalán volt,

szemben a nagyiskolával.

A második

Az áldott Mátyus tanító néni két évig tanított, változó eredménnyel. Volt

félév, amikor a magatartásomat nem tudta eldönteni, mert volt, amikor a

magatartásom második első félévben a példás elsős után tűrhető is, meg

megfelelő.

Nem gondolom, hogy mindazt, amit első két tanévben Ő megtanított, más

nem tudta volna megtanítani, de én azért örökké hálás vagyok – bármit is

lehet kiolvasni az előzőekből – Mátyus tanító néninek. Tőle nem csak az

órákon tanultam, de gyakran vele töltöttem a délutánjaimat is, amikor

különböző praktikus ház körüli teendőkre tanított, nem csak engem, de

bármelyikünket, aki fogékony volt arra, hogy tanuljon.

A második tanító nénimről nincsenek emlékképeim, nem tehetett rám

mély benyomást, bár az írott bizonyítékok szerint egy félévig kitűnően

tanultam tőle.

Fonód Zoltán tanító bácsi

Következő tanítóm Fonód Zoltán tanító bácsi volt, a Szebényi-féle

iskolában. Ő attól volt híres, hogy hasonló korú gyerekei voltak,

mégpedig lányok.

A tanítási módszerei, mostani fogalmak szerint, megfeleltek a szemléltető

és az interaktív oktatás egyvelegének. Nálam nagy sikert aratott, ritkán

kellett könyvet kézbe venni. Ennek ellenére, ekkor valami miatt nem

voltam igazán eredményes a tanulásban.

Volt egy motorja, ami abban az időben nem volt túl gyakori jelenség –

sajnos a márkájára már nem emlékszem, talán Sachs volt –, és ezzel

gyakran eljárt a siklósi piacra. Hozott onnan földiepret, olyan

25

gyümölcsöt, ami számomra egész addig ismeretlen volt. Ha Szalántán

bárkinél termett volna, biztosan tudtunk volna erről, mert nem volt abban

az időben semmi ilyesmi elrejtve a gyerekek elől. Ismertük valamennyi

korai cseresznye és dinnye termőhelyét.

Fonód tanító bácsi gyakran mesélt történeteket, melyek olyan távoli

helyeken játszódtak, mint Pécs, a Mecsek, vagy akár még messzebb.

A Szebényi-féle iskola nem volt egy jól befűthető helyiség, a zordabb

időkben nagyon jólesett a forró tea és a háztartási keksz, melyekről a

tanító bácsi gondoskodott, sokszor rám bízva a hozzávalók beszerzését.

Ebben az iskolában már csak két osztály tanult, ennek következtében a

csendes órákon is lehetett tanulni a másik osztálytól.

A napközi

Abban az időben Szalántán nem volt óvoda, viszont a Szebényi-féle

iskola nyáron alsós napközivé alakult. Itt olyanokkal lehettem együtt,

akik nem voltak osztálytársaim. Az udvaron építettek egy nagy állványt

fából, amire felszereltek két hintát. A jó hintások sokat hintázhattak

zavartalanul, na én ezek közé tartoztam. Sajnos a hinta konstrukciós hibás

volt, nem lehetett átforogni vele.

A napközi esetenként önfenntartással, saját beszerzéssel működött,

mégpedig úgy, hogy ilyenkor elvittek bennünket a Bubánra levegőzni,

közben pedig szedtük a sóskát, ebből készült az ebédünk. Nekem

kellemes emlékeim vannak a napközis életről, szerettem a társaságot,

jókat játszani, finomakat enni.

A fölsősség kezdete

A Szebényi-féle iskolában töltött két év után igazi változás volt a

Nagyiskolába kerülni, az egyetlen osztályterembe. Ebben az osztályban

töltöttem az ötödiket. Az itt töltött éveknek igazi élménye volt a téli

tüzelő beszerzése, a fafűrészeltetés. Nem mi fűrészeltük a fát, hanem

ilyenkor a fél iskola – a fölsősök –, sorba hordtuk a felfűrészelt fákat a

Lukács-féle fűrésztől a szeneskamrába.

Az iskolaépület előtti vadgesztenyék termését is begyűjtöttük mint

tüzelőt. Ennek a tanáraink nem nagyon örültek, mert rájöttünk, hogy a

26

gesztenye robbanva ég. Ha egyszerre sokat raktunk a kályhába, volt nagy

durrogás. Mindegyik tanárnál ezt egyszer el lehetett játszani. A kályha

még más trükkök bemutatására is lehetőséget adott: füstkeltés, óra

közbeni tűzpiszkálás füsttel vagy füst nélkül és egyebek, főleg, hogy én

voltam a kályhafelelős, és ezt élveztem, a beosztásom pedig megmaradt a

nyolcadik végéig.

A májusfa

Egyik évben az egész iskola elvonult április végén a bostai erdőbe

kirándulni. A kirándulás célja nem más volt, mint hazafelé májusfát

hozni. Hogy loptuk-e, vagy hivatalosan kaptuk, azt nem tudom,

mindenesetre feldíszítve az udvarban, a kút mellett állítottuk fel. A

szállítását emberi erővel oldottuk meg, a nagyobb fiúk, lányok aláálltak,

aztán hoztuk felváltva, tanári felügyelettel.

A testi fejlődésre egyébként is, a jó időben nagy figyelmet fordítottunk.

Rendelkezésünkre állt a nagy udvar, néha az iskola melletti üres telek is.

A lányoknak építettek egy gerendát, a fiúknak komoly tornaszerek

jutottak, szőnyeg, ugrószekrény. Igazi élmény volt számomra minden

tanév végén az év végi tornaünnepély. A szertorna bemutatója volt az,

ami nekem a legjobban tetszett, hiszen ilyenkor egyéni gyakorlatokat is

bemutathattunk, bár kedveltem a csoportos bemutatókat is. Ezek sikere

érdekében jóval az év vége előtt elkezdtük a gyakorlást. Később életem

során is, a középiskolában, a katonaságnál, az életemben sokat jelentett a

testedzés, a jó kondíció.

Szatmáry tanár úr

Az ötödiket ötvenhatban azzal kezdtük, hogy sokan lettünk,

osztályokként csak egy évfolyam, minden óra hangos volt. Sok lett a

tanárunk, meg a tantárgyunk is, még orosz is, ezt tanította Szatmáry tanár

úr. Tartott mindez kb. október 25-ig. Sajnos kivívtuk a jogot, hogy a

gimiben szinte a nulláról kezdhettem az oroszt, bár sokat jelentett az

orosz tanulásában, tudásban a folyékony horvát tudásom.

27

Az októberi események eléggé megkavarták a tanévet, sokáig nem volt

rendszeres tanítás, az iskola úgy festett, mintha kifosztották volna.

Amikor újra kezdtük, úgy emlékszem, mintha sajnos néhány tanárral

kevesebbre lett volna szükség a folytatásban.

Az előadások

Valamelyik tanévben rendezett az iskola egy színdarabot, amit a

karácsonyi szünetben adtunk elő a Nagyiskola színpadán. Onnan volt

színpadunk, hogy Lukács Gyuri bácsi készített egy szétszedhető

színpadot. Udvarácz Rózsival játszottuk a főszerepeket, Kricskovics

János tanár úr rendezte az előadást. Szép előadás volt, de nem lettünk

ettől színészek, bár engem személy szerint mindig is vonzott, és ma is

vonz a színház. Van néhány emlékem a tájoló színházakról, amik a

Nagyiskolában felállított színpadon tartottak előadásokat. Mindig nagy

hatással voltak rám, csodálattal néztem őket.

Néha még vándorcirkuszosoknak is jutott hely a Nagyiskolában, sőt a

rendszeres mozielőadásokat is itt tartották.

Előadások, de inkább kötelező részvételű „oktatások” voltak az ún.

„légó” előadások. Ezeken mindenkinek részt kellett venni, akiket a

törvény szerint kihirdettek, mármint a kisbíró kidobolt. Komolyan fel

kellett készülnünk az imperialisták váratlan atom- és egyéb támadásai

ellen.

Hasonló „sikerűek” voltak a Hazafias Népfront által küldött előadók által

megtartott, ugyancsak kötelező részvételű előadások is. Itt kimondottan

politikai agymosás, népbutítás történt, igen alacsony színvonalon.

„A bugár”

Majdnem azt írtam, hogy az előzőek folytatása volt a burgonyabugár

elleni harc is. Logikus, még a neve is kolorádóbogár, és az USA-ból

dobták le hozzánk léggömbbel, vagy valami mással, de ez a származásán

nem változtatott. Ez volt az ötvenes évek végének tana, és akkoriban

tényleg láttunk propaganda lufikat szállni a magasban, néha röplapokat is

találtunk.

28

Egy szép tavaszi reggelen egy nagy szemléltető plakát elé állították az

összes fölsőst, hogy bemutassák azt az ellenséget, akit megyünk

összegyűjteni.

Elmasíroztunk az Eszterág és Katalinpuszta közötti, nagy állami

gazdasági krumpliföldre, bugárvadászatra. Bármennyire is igyekeztünk,

egy darab krumplibogarat sem találtunk. Ezt az akciót még egy

alkalommal végrehajtottuk, hasonló eredménnyel. Ezek voltak a boldog

idők!

Szerelmem, kémia

A felső tagozatban a kémia oktatása számomra valamikor a hatodikban

megkezdődött, amikor Venczel tanár úr megengedte, hogy a közelébe

férkőzzek. Gyakorlatilag azért tanultam a kémiát, hogy az érdekes

kísérleteket én is el tudjam végezni, bemutatni, ma azt mondanám, hogy

demonstrátor voltam.

Nem biztos, hogy ez volt későbbi érdeklődésem, pályám meghatározója,

de ekkor a kémiával szoros szerelembe kerültem.

Iskolabál

Egy farsangi bál alkalmával valahonnan kaptunk egy komoly zenegépet,

sok lemezzel. Arra már nem emlékszem, hogy miként lettem én a

zeneszolgáltató, de felelősséggel tartoztam a zenéért és a masináért.

Néhány akkori nagy slágerre ropta az iskola a táncot, nálam pedig

időnként lobbiztak egy-egy jó számért.

VENCZEL TANÁR ÚR!

Ő volt az, aki tőlem a csupa nagybetűt kapja. Nem csak az előzőkben

leírtak miatt. Tőle tanultam matematikusként gondolkodni, fizikusként

értelmezni a jelenségeket. Számomra ő volt a tanító, a tanár. Vele

kapcsolatban mindig úgy éreztem, hogy ő is érzett irántam valami olyat,

hogy köze van ahhoz, amivé lettem. Találkozásaink alkalmával mindig

örömmel számoltunk be egymásnak életünk történéseiről, állásáról.

29

A nyolcadik osztály befejeztével egy mulatságot rendezhettünk, ahol

személyesen zenélt nekünk, mi pedig táncolhattunk a zenéjére.

Hozzátartozott a zeneszolgáltatáshoz, hogy rendszeresen átjártam az Ott

kocsmába egy-egy kevertért, amit természetesen nem magamnak vittem.

Ezeket a hirtelen jött élményeimet szívesen adom közre olyanoknak, akik

velem együtt átélték az 1952–1960-as éveket, hogy őket is inspiráljam

emlékezésre, esetleg hasonlók közreadására. Akik pedig sokkal később

születtek, és csak hírből ismerik ezt a korszakot, nekik, remélem, valami

érdekeset tudtam adni.

Bármit is rejtenek a szavak, mondatok, nem magamról akartam írni,

hanem tanítóimról, tanáraimról. Azokról, akik együtt velünk,

iskolatársaimmal közösen jelentették nyolc éven keresztül a szalántai

iskolát, mely csak a miénk volt.

Biztos vagyok abban, hogy ez volt az a nyolc év, mely meghatározta

későbbi választásomat, választásaimat, és büszke vagyok arra, hogy

szalántaiként sikeresen vettem a gimnáziumot, majd onnan tovább, a

doktori disszertációig. Természetesen nemcsak tanulásról, hanem

életfelfogásról, a szocializációról, az erkölcsi hozzáállásról is szólni

szándékoztam.

Nem tagadhatom, hogy magamnak is jó volt átélni a nyolc évet, jó volt

ismét alsósnak, fölsősnek lenni. Írás közben néha azt vettem észre, hogy

teljesen elvesztem a múltban, és csak valami külső ingerre tértem vissza a

mához. Nagy megtiszteltetésnek veszem, ha bármivel is hozzájárulhatok

iskolám ünnepléséhez.

Az osztálytársaimról

Kezdetben egyedül voltam fiú a hét lánnyal az első osztályban.

Szerencse, hogy itt olyan sokan voltunk, mint ezt írtam is, hogy ez nem

volt feltűnő.

30

Később csatlakoztak hozzánk a bostaiak, a németiek, aztán a túronyiak, a

garéiak és a csarnótaiak is. ’56 után a garéiak és a csarnótaiak más

iskolába mentek.

Sajnos, van halottunk is; Szili Laci középiskolásként Mohácson a Dunába

fulladt. Az iskola befejezése óta sosem találkoztam néhány volt

osztálytársammal, sajnos nem rendeztünk találkozókat.

Szalántai Általános Iskola 8. osztály 1960.

Kispál

László

Túrony

Krizsics

János

Németi

Orovica

Márk

Szalánta

Szili

László

Túrony

Gáspár

Zoltán

Bosta

Sztipánovics

Gizella

Szalánta

Sokác

Mária

Németi

Sóos

Ilona

Bosta

Udvarácz

Rózsa

Szalánta

Stivics

Ilona

Szalánta

Sterbenácz

Mária

Szalánta

Jakab

Irén

Túrony

Venczel László

tanár úr

Pécs

31

Néhány képem:

Elsőáldozó 8. osztályos tabló

50 éves jubileum

Budapest, 2012. 09. 24.

Dr. Orovica Márk

32

Az én általános iskolám 1960-1968

Gyermekkoromat Németiben töltöttem szüleimmel és nagyszüleimmel. A

családban, de még a faluban is mindenki horvát volt, s így egymással

horvátul beszéltünk, nem is tudtunk magyarul.

Óvodás nem voltam, mivel akkor még a faluban nem volt óvoda, így az

iskola volt az első elszakadás a családtól. Németiben működött horvát

iskola, de engem édesanyám magyar iskolába íratott, s emiatt Szalántára

kellett járnom. Autóbusz-közlekedés nem volt, autónk sem volt, s így

minden reggel barátnőmmel, Anicával elindultunk az iskolába.

Reggelente egy darabig szülői kísérettel, de 2 hét után teljesen egyedül a

kb. 1,5 km-re levő iskolába jártunk. Ma már elképzelhetetlen, hogy 6

éves gyermeket egyedül elengedjenek a szülők, de abban az időben nem

voltunk veszélynek kitéve.

A beilleszkedéssel volt némi problémánk az előbb említett barátnőmmel

együtt, ugyanis mi nem tudtunk magyarul, a tanító néni, Néder Kálmánné

meg egy szót sem tudott horvátul. Nagyon jól megvoltunk, nagyon

szerettük tanító néninket, csak éppen azt nem tudtuk, mit is kellene

csinálnunk. A ”nem értem” volt az első kifejezés, amit megtanultunk.

Szerencsére ebben a korban nagyon fogékony a gyerek, s így 1-2 hónap

múlva már megértettük a feladatokat, sőt beszélni is megtanultunk, a

tanítónk türelmének köszönhetően.

A 2.-3.-4. osztályt már a németi iskolában végeztem. Ott megszűnt a

horvát tannyelvű oktatás, amit Pijukovics András bácsalmási tanító

vezetett, és így a horvát nyelvű iskola helyére kerültünk. Tanítónk Nagy

Pál tanító volt, aki Garéból járt hozzánk. 3.-4. osztályban Pijukovics

András volt a tanítónk.

Az első 4 osztály osztatlan volt, vagyis 1.-3., 2.-4. osztály együtt járt egy

osztályba. Voltak hangos és csendes óráink. Csendes órán önálló

feladatot kaptunk, csak hangos órán foglalkozott velünk a tanár.

33

Az 5. osztály volt nekem a legnehezebb, legfélelmetesebb. Sok tanárral

kellett megismerkedni. Osztályfőnökünk Lőrincz Éva volt, oroszt tanított.

Ezt új tantárgyként 5. osztályban kezdtük tanulni. A tanárnő nagyon

szigorú volt.

7.-8. osztályban új osztályfőnökünk lett, Pávics György személyében. Ő

sokkal lazábban kezelt minket, sokszor vitt kirándulni. Vele voltunk a

Pécsi Vidámparkban, az Abaligeti-cseppkőbarlangban.

Szüleink csak a munkát ismerték, nem jutott idő a kirándulásra, ezért

hálás vagyok volt osztályfőnökünknek, hogy ezt felismerve elvitte az

osztályt 1-1 napos kirándulásra, ami jó közösségformáló is volt.

De nemcsak kirándultunk, hanem ebben az időben már

termelőszövetkezet volt Szalántán, 6. osztályos korunkban társadalmi

munkában szénát gyűjtöttünk a tsz kaszálóján.

Vidám évek voltak ezek. Az iskola főépületében volt az osztályunk 5. és

6. évfolyamon, 7.-8. osztályban pedig az udvari épületben voltunk. Fűtés

az osztályban elhelyezett vaskályhákban szénnel és fával történt.

Nyolcadik osztályban nagy izgalommal fogadtuk a kistanárokat, akik fél

évig voltak iskolánkban tanítási gyakorlaton. Szerb-horvátot és oroszt

tanítottak. Kaszapovics Katalin és Harasztia Pál szerb-horvátot, Barics

Ernő oroszt tanított. Ő készített fel Pávics tanár úr irányításával orosz

versenyre, s a megyei versenyen első lettem. Nagyon boldog volt, hogy

kistanárként ilyen eredményt ért el.

Én a matematikaórákat szerettem a legjobban, amit Venczel László tanár

úr tartott. Nagyon jól tudott magyarázni, megértettem a feladatokat az

órán, s így otthon nem kellett tanulnom. Talán ezért lettem

matematikatanár. Testnevelésórákon általában játszottunk, mivel

tornaterem nem volt, nyáron az udvaron, télen a kultúrházba jártunk

tornászni. Nagyon élvezetesek voltak Radó tanár úr történelemórái,

valamint Kisbalázs György tanár úr rajzórái. Ezeken az órákon

34

kimentünk a szabadba, s a kiválasztott épületet, fát, bokrot kellett

lerajzolnunk vagy lefestenünk. Az utolsó órák voltak a szerb-horvát órák

Pávics György tanár úrral. Ő elsősorban a gyerekek iránti szeretetével,

kedvességével, közvetlenségével lopta be magát a szívünkbe.

S ha valaki azt gondolja, hogy itt vége az iskolában töltött időnek, az

téved, mert ugyan napközi nem volt, mindenki otthon készítette el a házi

feladatát, de volt őrsi óránk. Őrsvezetőnk egy felsőbb éves tanuló volt,

akivel hetente kétszer találkoztunk. Először Farkas Magdi, majd Gergics

Ági volt az őrsvezetőnk. Feladata a közösségformálás és az úttörőéletre

való nevelés volt. Ugyanis alsó tagozatban kisdobosok voltunk, kék

nyakkendővel, felső tagozatban úttörők piros nyakkendővel. Az őrsi

foglalkozásokon rengeteget játszottunk, kirándultunk a bostai erdőbe,

számháborúztunk.

Vidám, gondtalan gyermekéveink voltak, köszönet a szüleinknek és

tanárainknak, akik szeretettel, óriási türelemmel, megértéssel vettek körül

minket, remélve, hogy mindenkiből becsületes ember válik. Ezúton

köszönöm szüleimnek, tanáraimnak, hogy úgy irányítottak az életben,

hogy megtaláltam azt a szép hivatást, szakmát, amit szerettem és szeretek

csinálni.

Mondhatnám, egész életemben a munkám egyben a hobbim is volt.

Sztanics Lászlóné / Krizsics Mária

matematika-kémia-technika szakos tanár

Emlékek a 70-es évekből

Az 1967-’68-as tanévtől koptattam a Szalántai Általános Iskola már

akkor igen kopott padjait. Az alsó osztályokban összevontan folyt a

tanítás, együtt jártak az elsősök és harmadikosok, ill. a második és

negyedik osztályok. Tanító nénink Bernáth Lászlóné mégsem

panaszkodott, hogy egyszerre két évfolyamot kell tanítania, igaz, nem

emlékszem, hogy fegyelmezési problémák lettek volna.

35

Felső tagozatban a környékbeli (bostai,

szilvási, túronyi, csarnótai, pogányi) gyerekek

is Szalántára jártak iskolába; ők busszal, mi

németiek továbbra is gyalog.

Osztályfőnökünknek, Venczel Lászlónak

köszönhetően megszerettem a kémiát,

különösen a kísérletek maradtak

emlékezetesek. Ezek hatására kémia tagozaton

érettségiztem, majd az egyetemen agrárkémia

szakon szereztem agrármérnöki oklevelet.

Venczel tanár úr egyébként profi harmonikás volt, a farsangi bálokon így

mindig biztosítva volt a hangulat.

Az iskola technikai felszereltsége – mai szemmel nézve – közel sem volt

kedvező, ősszel a betakarítási munkákat, télen a „szénszünetet” vártuk.

Előremutató módon azonban már két nyelvet tanultunk az általános

iskolában is, a kötelező orosz mellett „délszláv” óráink voltak. Baloghné

Vujity Matild tanárnőnek köszönhetően megyei orosz versenyre is

eljutottam. Az orosz nyelvismeret nagyon jól jött az egyetemen, amikor

egy hónapos nyári gyakorlatra mentünk az egykori Szovjetunióba, ma

Észtország területére. Nagyot változott azóta a világ, az akkor szerb-

horvát hivatalos nyelvű Jugoszlávia sem létezik már.

Általános iskolás éveim alatt a kisdobos- és úttörőélet mellett a

hittanórákat sem hanyagoltuk el. Jó tanulmányi eredményeimnek

köszönhetően a Zánkai Úttörővárosba természetjáró táborba is

eljuthattam, ott ismerkedtem meg a tábortűz nyújtotta élménnyel.

A már történelemnek tekinthető időtávlat más változásokat is hozott. Ma

is emlékszem arra a döbbenetre, amikor az osztályfőnöki órán

megbeszélték velünk a tanáraink, hogy egyik pogányi német nemzetiségű

osztálytársunk többet nem jár majd velünk, mert a szüleivel az NSZK-ba

távoztak. A mai fiatalok előtt már nem állnak ezek a határok, melyek

elválasztanak – jönnek viszont új és újabb kihívások.

A szalántai iskolában szerzett alapokkal, némi szorgalommal, nem

vallottam szégyent későbbi tanulmányaim során. Az egyetem után

36

közgazdasági szakmérnöki, majd a növénytermesztési és kertészeti

tudományokból doktori fokozatot szereztem, s jelenleg a Pécsi

Tudományegyetemen belül működő Szőlészeti és Borászati Intézetben

adjunktusként dolgozom és vezetem egyik tanszékét.

A Szalántai Általános Iskola jelenlegi oktatóinak azt kívánom, hogy

legyen erejük felfedezni tanulóikban az értéket, tehetséget; a tanulóknak

pedig azt, hogy legyenek nyitottak a világra, és tudjanak élni azzal a

lehetőséggel, hogy még bármi lehet belőlük.

Dr. Csikászné dr. Krizsics Anna

Emlékek és gondolatok a Szalántai Általános Iskoláról

(1970-1978)

Amikor az ember az általános iskolában eltöltött

éveire gondol, úgy érzi, hogy erről órákat tudna

mesélni. De ha esetleg ezt olyan módon teszi,

hogy megpróbálná papírra vetni, amit felidézett,

sokkal nehezebb a dolog, mert 35-40 év

távlatából pontos, tényszerű emlékeket

elővarázsolni igen nehéz. Először így jártam én

is.

Mert bizony 42 éve annak, hogy Szalántán elkezdtem az általános iskolát,

és bár az emlékek belém ivódtak, az ott ért hatások, a megszerzett alap-

tudás, az iskola hangulata, légköre, meghatározták további életemet, de

felnőtt életem napi harcaiban kicsit elhalványultak a szép emlékek.

Nézzük hát először a tényeket: 1970. szeptember 1-jén tízen kezdtük el

Szalántán az első osztályt: Ábrahám Erzsi, Kordik Marika, Kovács Erzsi,

Pávics Ági, Kőhidi Marika, Vancsura Erika, Szajkó Pityu, Iveszics Tomi,

Bosnyák Jani és jómagam.

37

Tanító nénink Néder Kálmánné, Edit néni volt, aki sok-sok türelemmel és

szeretettel oktatott bennünket az írás, olvasás rejtelmeire, szépségeire.

Abban az időben a kis

létszám miatt az alsó

tagozaton az 1. és a 3.,

valamint a 2. és 4.

osztály tanult együtt,

egy osztályteremben.

Váltakozva voltak ún.

hangos, ill. csendes

órák, ami azt

jelentette, hogy amíg

az egyik osztállyal

foglalkozott a tanító,

addig a másik osztály olyan feladatokat kapott, amit egyénileg kellett

megoldania.

Az iskola és környéke is másképp nézett ki: az alsó épületben két

osztályterem volt, míg a felső épület sokkal kisebb és egyszintes volt, itt

helyezkedett el a tanári és igazgatói szoba, az iskola-büfé, valamint

ezenkívül négy osztályterem. Tornaterem nem volt, a testnevelésórákat

vagy az udvaron, vagy az osztályteremben, vagy a focipályán tartottuk.

Tantárgyaink: olvasás, írás, számtan-mértan, környezetismeret, ének,

testnevelés, és gyakorlati oktatás voltak.

Fontosnak tartom megemlíteni az iskolában folyó – akkor még – szerb-

horvát nemzetiségi oktatást, melynek során magyar anyanyelvű diákként

megtanultam szerb és horvát nyelven írni, olvasni, valamint számos

nemzetiségi szavalóversenyen, előadáson, fellépésen vettünk részt.

Ezeknek az ismereteknek későbbi életem, munkám során is nagy hasznát

vettem, hiszen nyelvvizsgát tettem, és Horvátország, Szerbia, Bosznia

területén többször is különböző cégek képviseletét láttam el.

38

1975 szeptemberében kezdtük el a felső tagozatos tanulmányainkat, 33

fős, megnövekedett osztálylétszámmal, mert a körzetesítés miatt

Szalántára jártak általános iskolába Pogányból, Szilvásról, Bostáról,

Szaváról, Garéból és Babarcszőlősről is.

Az iskola igazgatója Dohoczky Lajos tanár úr, igazgatóhelyettes Bikali

Mihályné, osztályfőnökünk Szafner Józsefné volt, a bennünket oktató

tanári kar ezenkívül hat főből állt (Ángyán Lászlóné - testnevelés, dr.

Andor Józsefné - rajz, Balogh Sándorné - szerb-horvát, Venczel László -

fizika-kémia, Farkas János - történelem-földrajz, Tavi Tamásné - orosz

nyelv).

Nekik köszönhetően

számtalan nyelvi,

tanulmányi és

sportversenyen vettem

részt, és sok előkelő

helyezéssel

öregbítettem az iskola

hírnevét.

Odaadó

tevékenységük és

közös munkánk

eredményeként elmondhatom, hogy az 1. és a 2. osztályt kivéve minden

tanévet kitűnő eredménnyel fejeztem be, így felvételt nyertem a pécsi

Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskolába, mely abban az

időben a régió egyik legjobb középiskolájának számított.

A megalapozott tudásnak köszönhetően itt is számtalan tanulmányi és

sportsikerben volt részem, megyei és országos versenyeken is sikerült

szép eredményeket elérnem, a középiskolát is kitűnő tanulmányi

eredménnyel fejeztem be, kitűnőre érettségiztem, majd maximális

pontszámmal nyertem felvételt a Budapesti Műszaki Egyetemre, a

Gépészmérnöki Karra.

39

Az akkoriban „szokásos” egyéves katonai szolgálat, majd sok szép és

küzdelmes egyetemi év után 1990-ben szereztem okleveles

gépészmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki

Karán, gépgyártás-technológia szakon.

Az azóta eltelt több mint húsz évben, általában műszaki területeken, a

megyében, illetve a régióban különböző cégeknél dolgoztam, többnyire

középvezetőként, felsővezetőként.

Az eddigiekben megfogalmazott néhány gondolat tükrében őszintén

mondhatom, hogy a Szalántai Általános Iskolában eltöltött nyolc év

életem egyik legszebb, legnyugodtabb, legmeghatározóbb időszaka volt,

melynek során minden fontos ismeret megszerzésére megkaptam a

lehetőséget és a segítséget, amiért köszönettel és hálával tartozom a

tanítóimnak, tanáraimnak: a pedagógusnak!

Szalánta, 2012. szeptember végén:

Horváth János

Emlékeim iskolámról (1974-1982)

Az első emlékem, hogy szaladok a barátnőm elé, aki az előkészítőből jön

haza. Akkor 5 éves voltam és mérges, hogy az egy évvel idősebb

barátnőm már

mehet az

iskolába

előkészítőre

(akkor nem

volt még

óvoda a

faluban), és

én még nem.

A következő

emlék, hogy

40

végre én is

mehettem

előkészítőre.

Néder és Bernát

tanító nénik úgy

fogadtak, mint

akit már régről

ismernek, mert a

bátyámat már

tanították. Nekem

Néder tanító néni

tetszett jobban, és

ő is lett az osztályfőnököm az első osztályban.

Másodikos emlékem, hogy nőnapra attól a fiútól is kaptam csokit, aki

nekem nagyon tetszett. Sajnos ez a fiú 3.-ban már nem járt az

osztályunkba, mert elköltöztek.

A legtöbb emlék az órák utáni programokról van: vasgyűjtés, őrsi órák,

kirándulások. 4. osztály után nyáron vándortáborba mehettem. Először

voltam távol otthonról ilyen sokáig (2 hét). Szerencsére a bátyám is ott

volt a kiránduláson, különben honvágyam lett volna! A Balaton-

felvidéken túráztunk, és még mindig szívesen emlékszem vissza az ott

történtekre. A

napi 10 km-es

gyaloglásokra. A

nagyobb fiúk

bolondozásaira.

Miden tanév

nagy eseménye

volt a jelmezbál.

Mindig sok

gyerek öltözött

be jelmezbe, és a

bálban élőzene

41

szólt. Általában

Vencel tanár bácsi

fiának a zenekara

zenélt. Annak idején a

ballagások után is bál

volt. Élőzenére

búcsúzhattak el az

osztálytársak

egymástól.

A 8. osztály

befejezése után jó

érzéssel mentem a

középiskolába. Helyt álltam az életben, és ezt az általános iskolai

tanáraimnak is köszönhetem. Mindig úgy éreztem, jó iskola ez, nem kell

Pécsre bemenni általános iskolába. Ezért amikor a lányaim oda kerültek,

hogy iskolába menjenek, eszembe se jutott, hogy ne a szalántai általános

iskolába írassam be őket.

Itt kezdődik a 2. fejezet, egy másik kapcsolat az iskolámmal. Most már

mint szülő jöttem vissza a csodálatos felújított iskolába. Ahol van

tornaterem, számítógépterem, könyvtár. A tanárok jól felkészültek. Kell

ennél több?

Először Farkas tanár

néni választott be a

Szülői

Munkaközösségbe.

Szép lassan

beilleszkedtem, majd

az irányítást is

átvettem. Az

igazgatónővel és a

tanári karral

együttműködve

végezte dolgát a Szülői Munkaközösség. 11 évig, ebből 6 évet mint elnök

42

dolgoztam az „SZM”-ben. Szerencsére olyan szülők voltak mellettem,

akikkel öröm volt dolgozni. Számunkra a legnagyobb esemény és a

legtöbb munka az Alapítványi bál megszervezése volt. Hetekkel a bál

előtt már összeültünk, hogy kitaláljuk, mit is ad elő az SZM. A lelkes

anyukákkal több produkciót is összehoztunk az évek során. Volt kánkán,

sváb tánc, bohókás divatbemutató, pom-pom tánc. Nekem talán az ír

stepp és a vízi balett tetszett a legjobban. Emlékezetesek a gyereknapok

is, amikor palacsintát sütöttünk, és különböző versenyeken vettünk részt a

gyerekekkel és a tanárokkal együtt.

Az évek múlnak, az SZM-munka is már csak emlék. Lesz-e 3. fejezet? Ki

tudja. Lehet, hogy a leendő unokáim is ide fognak járni, és mint

nagymama lépem át az iskola kapuját… Rajtam nem fog múlni.

Sokáczné Szajkó Judit

31 év a Szalántai Körzeti Általános Iskolában

A munkácsi tanítóképző elvégzése után 1966 decemberében

Magyarországra költöztem.

Azonnal nem kaptam állandó tanítói állást, néhány helyen helyettesként

dolgoztam pár hónapot. Majd 1968. szeptember elsejével egy pici

faluban, Babarcszőlősön lett végre igazi kinevezett tanítói állásom. Egy

osztatlan négyosztályos csoportba kerültem. Nagyon féltem ettől a

feladattól, mert eddig ilyen iskoláról még nem is hallottam. Nehezen

indult a munka, furcsa volt a falusi gyerekek, családok életvitelét

megszokni. Be kell vallanom, eleinte sokat sírtam, nem ezt vártam

Magyarországtól. De az idő múlásával egyre jobban megszerettem a

falut, a gyerekeket és az ott élő embereket. Még ma is a szívem tiszta

szeretetével gondolok az ott eltöltött évekre.

1976-ban körzetesítéssel megszűntek a kisiskolák. A gyerekekkel együtt

ekkor kerültem Szalántára. Az életemben egy új korszak kezdődött.

Eleinte nagyon idegenül éreztem magam az új környezetben.

Babarcszőlősön megszoktam a kis létszámú csoportot, meg azt, hogy

egyedül vagyok. Féltem, hogy a nagyobb iskolában a kollégáim, a

gyerekek nem fogadnak el.

43

Néhány hónapig tartott ez az állapot. Szerencsére a kollégák kedvesek,

segítőkészek voltak.

Lassan kezdtem érezni, hogy jó helyre kerültem. Megszerettem a

kollégákat, a gyerekeket.

Sok éven keresztül felmenő rendszerben 1-2. osztályt vittünk, majd

átadtuk a tanulókat egy másik kollégának. Nagyon szerettem ezt a

korosztályt. Ma is szívesen gondolok azokra az évekre. Mekkora öröm

volt számomra, amikor azokból a kis bátortalan, félénk óvodásokból

egyszer csak igazi iskolások lettek! Sokáig óvónőnek, anyunak

szólítottak. Úgy érzem, tényleg anyaként kezeltem őket. Nemcsak a

betűvetésre, számolásra tanítottam őket. Ha kellett, cipőt húztam a

lábukra, másoknak csak a fűzőt kellett bekötni, volt, akit ölembe ültetve

vigasztaltam egy-egy rosszul sikerült vonal vagy betű megírása után. A

rám bízott feladatot igyekeztem tisztességgel, a legjobb tudásom szerint

elvégezni. Több szakmai továbbképzésen vettem részt. Az ott tanultakat

próbáltam hasznosítani.

44

Nagyon szerettem tanítani. Természetesen nemcsak tanításról szólt az

iskola. Sokat kirándultunk, ezek nagyon emlékezetesek maradtak

számomra. Remélem, a gyerekeknek is.

31 év nagy idő, természetes, hogy ennyi év alatt adódtak problémák is, de

megoldatlanul sose maradtak.

Szeretettel gondolok vissza a meghitt, vidám névnapokra, ahol igazán

felszabadultan örültünk egymásnak. Szépek voltak a jelmezbálok, az

anyák napi, gyermeknapi rendezvények. Milyen izgalommal

készülődtünk a kollégákkal ezekre az eseményekre!

A 31 év, amit Szalántán töltöttem, nagyon hamar elrepült. Ez idő alatt az

iskola is hatalmasat változott. Új, modern szárnyat építettek hozzá.

Sokkal jobbak lettek a körülmények.

Borzasztó nehezen vettem tudomásul, hogy eljött a nyugdíjazás ideje.

Most már 5 éve vagyok itthon, de azóta is sokszor vágyódom vissza a

gyerekek, kollégák közé.

Álmaimban gyakran tanítok még most is. Hiányzik.

Az új kihívásokhoz a most tanító kollégáknak jó egészséget, sok értelmes

gyereket és kitartást kíván sok szeretettel volt kollégátok:

Vlasits Józsefné

Szeretek Szalántára gondolni....

Pályám kezdetén hat évig tanítottam ott, tisztán emlékszem arra az

augusztus végi napra, amikor először léptem be az iskolába. Élesek az

emlékek, őrzöm az arcokat, gesztusokat, tárgyakat.

Emlékszem hajdanvolt magamra, aki biztos volt benne, hogy az ő tárgyai

(magyar és orosz) a világon a legfontosabbak, s bár ezzel a tanítványaim

nem mindig értettek maradéktalanul egyet, mégis sok örömet szereztek,

megszépítve a kezdést és a folytatást. A reggeli virágcsokrokért máig

45

hálás vagyok, a virágillat és a mosoly, amivel átadták, felejthetetlen, mint

a hat tanév annyi más pillanata. Sokat kaptam a gyerekektől,

kollégáimtól, a szülőktől.

Jó visszagondolni a hétköznapokra, ünnepekre, családlátogatásokra,

kirándulásokra, tanítási órákra, tanulmányi versenyekre, ahol mindig

eredményesek voltunk, a fergeteges jelmezbálokra és a nagy

beszélgetésekre, nyelvszakosként a gondosan ápolt nemzetiségi nyelvre

és kultúrára.

Micsoda élmény volt néhány éve együtt látni első saját osztályomat,

velük újraélni a közös négy esztendőt! Örömük és bánatuk az enyém is,

sikereikre nagyon büszke vagyok.

Emlékezetes két évet töltöttem 2000 táján Szalántán, akkor már angolt

tanítottam heti egy alkalommal két osztálynak, és a régi tanítványok

közül sokan már szülőként üdvözöltek.

36 éve vagyok elkötelezett pedagógus.

Ma is olyan boldogan lépem át az osztályterem küszöbét, mint valaha.

Ma is örömmel tölt el a szeptemberi csengőszó, az iskola életem

meghatározó része. Mindez a hajdanvolt saját villányi általános iskolám

és az első munkahelyem elvárásaiban, kihívásaiban, tanításában, a nagy

elődök példájában, az ott megélt sikerekben és kudarcokban gyökerezik.

Szalántán váltam tanárrá végérvényesen. Olyanná, mint azok, akik ma,

ezen a jelentős évfordulón már az égi katedrán tesznek hitvallást pályánk

szépségéről, arról a csodáról, ami nyolc év alatt történik egy-egy

kisgyerekkel, a kulcsról, amit meg kell találnunk minden ránk bízotthoz.

Akikre magam is gyakran emlékezem hálával és szeretettel.

Szeretek Szalántára gondolni....

Tavi Edit

"HOLNAPÉRT" ALAPÍTVÁNY

Székhelye: 7811 Szalánta, Hunyadi u. 43.

Alapítók:

Horváth Ferenc

Udvarácz Lászlóné Bödő Judit

Szeverinácz Mihályné

Király Zoltánné

Sinkó Jánosné

A kuratórium elnöke:

Mató Tiborné

A kuratórium tagjai:

Szölősiné Pál Ilona

Tóth Ferencné

Loch Ferencné

Tóthné Tóth Marietta

Az alapítvány célja:

A személyi és tárgyi feltételrendszerek javítása, az intézménybe járó

gyermekek támogatása, a nevelési, oktatási munka segítése.

A cél teljesítése érdekében végzett feladatok:

1. Az általános iskolába járó gyermekek testi és szellemi fejlődésének

elősegítése, képességeik fejlesztése.

2. A színvonalas oktató munkát elősegítő feltételek megteremtése,

tárgyi feltételek javítása, természetes anyagú eszközök, berendezési

tárgyak beszerzése.

3. Az általános iskolába járó gyermekek szocializációja, az

esélyegyenlőség biztosítása, a hátrányos helyzetű családok

támogatása.

4. A nemzetiségi és kisebbségi oktatás hatékonyságának elősegítése.

5. A gyermekek egészséges testi fejlődésének elősegítése,

sporttevékenységek támogatása, versenyeztetés elősegítése,

útiköltség biztosítása.

6. A kulturális és művészeti tevékenységek támogatása, az ehhez

szükséges alapanyagok beszerzése, kézműves programok

magvalósítása.

47

7. A fenti célok megvalósítása érdekében nyomtatott és digitális

kiadványok megjelentetése, terjesztése, ilyen jellegű művek

támogatása.

8. Iskolai rendezvények, versenyek, konferenciák, szakmai

továbbképzések szervezése, lebonyolítása, illetve az azokon való

részvétel költségeihez való hozzájárulás.

A 2012-es tanévben is folyamatosan támogatjuk tanulóinkat.

Augusztusban az alapítvány szervezésében szülői segítséggel felújításra

kerültek az iskolai játszótéren található fa mászókák és a hinta.

A 2012/2013-as tanévben megrendezzük a szülők-nevelők bálját,

remélve, a bevételből még több támogatást tudunk adni az intézménybe

járó gyermekeknek.

Tisztelettel megköszönjük az alapítvány számlájára befizetett

támogatásokat és az 1 %-os felajánlásokat.

Kérjük, segítsék továbbra is alapítványunk munkáját!

Bankszámlaszám: 50100198-10001569

Adószám: 18311226-1-02

ISKOLÁNK DOLGOZÓI

Az iskola igazgatói:

Dohoczky Lajos 1948-1982

Légrádi István 1982-1988

Balogh Györgyné 1988-

Ádám Jánosné nevelő 1964-1967

Ambrusicsné Baumgartner Ágnes nevelő 1986-1987

Angyalné Szigethy Irma tanár, 1979-2005

48

igazgatóhelyettes

Ángyán Lászlóné tanár 1968-1979

Antos Árpádné tanár 2001-2002

Aradi Júlia iskolasegéd 1981-1982

Babity Teréz nevelő 1960-1964

Balogh Györgyné tanár, igazgató 1978-

Balogh Sándorné tanár 1967-1978

Barics Mária nevelő 1966-1968

Bedicsné Ádám Éva tanár 1993-

Beok Györgyné nevelő 1955-1957

Berkesné Mezei Mária nevelő 1987-1988

Bernáth Lászlóné tanító 1967-1982

Bernhardt István tanár 1990-1993

Bikali Mihályné tanító,

igazgatóhelyettes 1962-1978

Borbás Tibor iskolasegéd 1979

Borbély Lajos iskolasegéd 1984

Borosné Vas Erika tanár 1993-2009

Buckert Ádám nevelő 1961-1964

Buzánszky László tanár 1975-1985

Cárity Katalin nevelő 1957-1958

Czirner Józsefné nevelő 1975-1976

Csonka Jánosné iskolasegéd 1983-1984

Detári János iskolasegéd 1982-1984

Dohoczky Lajos nevelő, igazgató 1942-1982

Dombai László Zsoltné tanár 2008-

Domján József fűtő 1992-1993

Dr. Andor Józsefné tanár 1977-1979

Dr. Gyuriczáné Bazsika Enikő tanár 1992-

Dr. Méhes Károlyné óraadó 1964

Egyed Erzsébet iskolasegéd 1985

Farkas János tanár 1975-1994

Farkas Jánosné tanító 1974-2002

49

Farkas Krisztina tanár 1998-1999

Fehérvári Judit nevelő 1966

Fenyves Alajos nevelő 1956

Fenyvesiné Bolla Szmiljana tanár 1992-1993

Ferencz Éva tanár,

igazgatóhelyettes 1988-

Fetzer Tünde tanár 1993-1995

Fónod Zoltán nevelő 1954-1963

Fráter Lászlóné nevelő 1963

Freyné Balogh Judit tanár 1993-

Gál János nevelő 1956-1957

Gaszlerné Stanics Ildikó tanár 1997-2000

Gavlikné Robotka Orsolya tanár 1994-1995

Gelencsér Andrásné tanító 1982-1984

Grisnik Fábiánné tanító 1978-1982

Gyengéné László Valéria tanár 1988-1992

Győrvári Gábor tanár 1982-1984

Hajdú Károly tanító 1977-1982

Hajós Gábor iskolasegéd 1984

Hajósné Szalai Tünde nevelő 1984-1986

Halász Jánosné képesítés nélküli

nevelő 1966

Hámori Éva tanár 1974-1977

Hang János nevelő 1955-1957

Hangenné Wagner Zsuzsanna tanár 1995-1996

Haraszti Istvánné ügyviteli alkalmazott 1993-

Harasztia Ibolya nevelő 1959-1960

Horváth Anna nevelő 1961-1962

Horváth Kálmánné iskolasegéd 1989-1999

Horváth Zoltánné iskolasegéd 1982

Izsák Adrienn tanár 2002-2004

Jäger Márton tanító 1976-1988

Jedlicska János nevelő 1957-1959

50

Jerney Miklósné nevelő 1964-1968

Juhász Jenőné nevelő 1976-1977

Kakas István tanító 1976-1988

Kanizsai Istvánné képesítés nélküli

nevelő

Karsányné Pagonyi Zsuzsanna tanár 1982-1983

Kecskeméti Tibor igazgatóhelyettes 1960-1962

Keresztesi József tanár 1998-1999

Kirics Györgyné iskolasegéd -1973

Kis Kollár Katalin tanár 1986-2012

Kisbalázs György nevelő 1961-1973

Kisbalázs Györgyné nevelő 1958-1961

Kovács Ferencné iskolasegéd 1982-1983

Kovács Ibolya iskolasegéd 1987-1999

Kovács József tanár 1988

Kovács Zsuzsanna tanár 1985-1986

Kovácsné Péter Lilla tanár 1983-1988

Kovácsné Petrovics Edit tanár 1988-

Kőszegi Beatrix nevelő 1975-1976

Kricskovics János nevelő 1955-1957

Kucseráné Szinyéri Judit tanár 1988-

Kun Gyuláné tanító 1982-

Lang Diána tanár 2008-2010

Légrádi István igazgató 1982-1988

Lőrincz Éva nevelő 1964-1966

Lőrinczné Mohácsi Beatrix tanár 1983-1987

Lukácsné Szakály Éva tanár 1984-1986

Marosfalviné Marjanek Erzsébet tanár 1987-1992

Mató Tiborné tanító 1999-

Mészáros Anikó tanár 2010-

Mészáros Béla fűtő-karbantartó 2004-

Mészáros János fűtő 1996-1997

Mészáros Jánosné tanító 1988-

51

Mezei Erzsébet képesítés nélküli

nevelő 1969

Mórocz Zsuzsanna tanár 1979-1985

Müller Katalin tanár 2002-

Nagy Imre iskolasegéd 1985

Nagy Pál tanító 1961-1964

1967-1998

Néder Kálmánné tanár 1957-1978

Németh Ferencné nevelő 1972-1973

Németné Tóth Róza tanító 1989-1990

Nikolics Zsoltné iskolasegéd 2004-

Novák Viktorné tanító 2002-2003

2007-2010

Nyeső Ildikó tanár 1993-1996

Pabstné Adorján Zsuzsanna tanító 1988-1999

Páncsics Gyuláné iskolasegéd 1979-1981

Papp Imréné iskolasegéd 1986-1987

Papp Jánosné iskolasegéd 1979-1986

Patakiné Kósa Zita nevelő 1982-1985

Pávics György tanár 1966-1976

Pávics Miklósné ügyviteli alkalmazott 1982-1993

Pavlovics Márkné iskolasegéd 1986

Pere János óraadó 1962-1964

Petter Györgyi nevelő 1954-1957

Pijukovity András nevelő 1961-1965

Popovics Anna tanár 1985-1986

Prait Réka tanár 2004-2007

Pusztay János tanító 1977-1986

Rácz Sándor nevelő 1960

Radó József igazgatóhelyettes 1962-1966

Sajnovics Jánosné iskolasegéd 1971-1973

Somogyi Jánosné iskolasegéd 1983-1985

Szabó Lajosné iskolasegéd 1987-

52

Szabó Rita tanár 1996-1998

Szafner Józsefné tanár 1966-1988

Szalai Mihályné iskolasegéd 1977-1979

1984-1987

Szakmári István nevelő 1956-1958

Szentmártoni Szilvia tanár 1993-1994

Szili Józsefné iskolasegéd 1982-1983

Szölősiné Pál Ilona tanító 1998-

Taragyia Györgyné tanár 1978-1979

Tavi Tamásné tanár 1977-1983

Téczely Tamás nevelő 1973-1974

Tóth Ferencné tanító 1986-

Tóth Gézáné óraadó 1964-1966

Tóth Mária nevelő 1957-1958

Vancsura Mihály iskolasegéd 1980-1982

Varga Aranka nevelő 1986-1990

Varga János óraadó 1964-1965

Varga József nevelő 1965-1966

Varga Tiborné 1967

Venczel László tanár 1956-1957

1958-1994

Vinnai Ágnes tanár 1991-1993

Vlasits Józsefné tanító 1976-2007

Vlasitsné Végh Anikó képesítés nélküli

nevelő 1990-1991

Zelefai Emőke tanár 2009-

Zombay Jánosné tanár 2001-2002

Zsigmond Béláné iskolasegéd 1983

53

AZ 1927-2012 KÖZÖTT A SZALÁNTAI ISKOLÁBAN

VÉGZETT TANULÓK NÉVSORA

Az 1911-ben alakult szalántai iskolában végzett diákok névsora a

fennmaradt iskolai anyakönyvek, törzskönyvek, naplók alapján, melyek

az 1927-28-as tanévtől tartalmaznak adatokat.

1927-1928

Antalovics István, Bogdán Mária, Bosnyák Anna, Emberovics Kati,

Istokovics Kati, Iveszics Kati, Iveszics Mária, Kadia Mária, Lukács

István, Orsokics György, Pávics Mária, Stivics Márk I, Stivics Márk II,

Szemelyácz János, Zsdrál Anna.

1928-1929

Szikszai Erzsébet, Emberovics Mihály, Iveszics István, Udvarácz Márk,

Vidákovics Mária, Zsdrál Márk.

1929-1930

Bosnyák Márk, Jakobovics Katalin, Pávics Anna, Stivics István.

1930-1931

Bosnyák Katalin, Csák Anna, Müller Irén, Emberovics Mátyás, Nyúl

Rozália, Pávics Mihály, Peterac Mari, Sajnovics István, Standovár János,

Stivics Márk, Szüsszmann Károly, Zsdrál Magdolna.

1931-1932

Beletics Mihály, Dugália István, Gintner Antal, Nyúl Katalin, Iveszics

Magdolna, Pávlovics Márta, Petrasics Mihály, Udvarac Anna, Udvarac

Mária, Udvarac Mihály.

1932-1933

Bosnyák Anasztázia, Bosnyák Mária, Kollár Antónia, Krizsics Miklós,

Orovicza Krisztina, Pávlovics Miklós, Sterbenac Pál, Szrijemac Anna,

Sztanics Erzsébet, Sztanics Rozália.

1933-1934

54

Csák Magdolna, Dugália Mária, Ferenc György, Pávlovics Katalin,

Stivics Anna, Stivics György, Zsdrál Mária.

1934-1935

Bosnyák Márk, Bosnyák Mári, Horváth Márta, Mecseki Hedvig.

1935-1936

Emberovics Anna, Emberovics Márta, Hirt Mária, Iveszics Mihály,

Pávlovics Mária, Pávlovics Márk.

1936-1937

Horváth Lajos, Pávics Mária, Petrasics Márk, Sajnovics Mária, Standovár

István, Stivics Mária, Tóth József, Udvarac Mátyás.

1937-1938

Iveszics Karolina, Nyúl Anna, Orsulics Márta, Pávlovics Katalin,

Rackovics Mihály, Sztanics János, Zsdrál János.

1938-1939

Bosnyák Magdolna, Bozsánovics Mihály, Csák Márk, Illés Zoltán,

Jakabovics Béla, Sajnovics János, Tadics Mária.

1939-1940

Bogdán István, Iveszics György, Kadia Emília, Kárthoffer Borbála,

Lukács Miklós, Szremac Mária, Zsdrál Márta.

1940-1941

Iveszics Ilona, Lukács György, Pávics Anna, Pávics Mária, Pfeffer Béla,

Szemelyac György.

1941-1942

Bosnyák Mária, Czompó László, Koleszárics Margit, Málinger Irén,

Radics János, Udvaracz Mária, Bosnyák Angyalka.

1942-1943 (Nem volt végzős diák)

1943-1944

Bosnyák Angyal, Bosnyák Mária, Koleszarics Margit, Radics János,

Udvarac Mária.

55

1944-1945 (Nincs adat)

1945-1946

Bosnyák György, Bosnyák Magda, Iveszics Márk, Mikics Horváth

Mária, Sajnovics István.

1946-1947

Kadia Mária

1947-1948

Antalovics János, Csiga István, Szilvási Júlianna

1948-1949

Zsdrál Ibolyka, Zsdrál Mária.

1949-1950

Antalovics Emília, Antalovics Vincze, Stivics Mária.

1950-1951

Cséplő Éva

1951-1952

Kordik László, Muth Endre István, Radics Anna, Sokac György, Krizsics

Irén, Szemelyác Mária, Vass Mária, Horváth Csaba, Nádasdi Ilona,

Szilvási Pál.

1952-1953

Dugália Anna, Emberovics Márk, Iveszics János, Iveszics Mária, Jurisák

Mihály, Krizsics Anna, Krizsics Mária, Lukács János, Pávics Miklós,

Sajnovics Katalin, Szrimac Anna, Muth Imre, Lelovics Mária.

1953-1954

Antalovics György, Beimel Ferenc, Horváth János, Ott Ottó, Pávics

György, Szajkó Dezső, Szeverinác János, Zsdrál Mátyás.

1954-1955

Baranyai Ilona, Bíró Lajos, Bosnyák Mihály, Krizsics János, Ott Ferenc,

Radics Márta, Standovár Mihály, Stivics Tivadar, Zerényi Ágnes,

Zerényi Margit, Tóth Margit.

56

1955-1956

Bank József, Csobán István, Horvát Sándor, Hubi Erzsébet, Kovács

Zoltán, Krizsics Márta, Majorác Márk, Nős Márta, Nagy Mária, Petrovics

Gyula, Sokác Márk, Szeverinác Anna, Sztipánovics Ilona, Tárnai

György.

1956-1957

Antalovics Karolina, Darvas László, Dohoczky Erzsébet, Golubovics

Emil, Gyanó Irén, Iveszics Anna, Kiss Sarolta, Kovács Piroska, Krizsics

Katalin, Krizsics István, Lászlai Pál, Molnár Mária Lídia, Pávics Márk,

Peterác Ibolya, Ráckovics Ilona, Zerényi Ibolya.

1957-1958

Beimel Rezső, Beletics Margit, Ferenc Mátyás, Horváth Márta, Pázmány

Tibor, Szemelyácz Anna, Sztanics Mária, Veréb János.

1958-1959

Emberovics István, Horváth Alpár, Radics Mária, Sallai Mihály, Szabó

Teréz.

1959-1960

Jakab Irén, Gáspárdi Zoltán, Kis Pál János, Krizsics János, Orovicza

Márk, Soós Ilona, Sterbenác Mária, Stivics Ilona, Sokacz Mária, Szili

László, Sztipánovics Gizella, Udvarácz Rózsa, Miszlang Ilona, Bank

Jánosné (sz. Szalai Mária), Bíró Margit, Kelemen Sándor, Kundár

György, Nádasdi György, Szalai Józsefné (sz. Tusnovics Ilona), Szalai

József, Takács László, Tusnovics István.

1960-1961

Baráth Ilona, Bosnyák Anna, Emberovics Anna, Fónod Piroska, Horváth

Katalin, Iveszics Ilona, Jakab Lajos, Krizsics Tivadar, Kundár Anna I.,

Kundár Anna II., Majorácz Anna, Mári Rozália, Néder Edit, Pávics

Tibor, Petrásics Mária, Somogyi Béla, Száláncsánin Márta, Tóth Imre,

Vörös Gyula, Zerényi Magdolna, Bálint Ferenc, Bors Ferenc, Madarasi

Béla, Pázmány József, Schlitzer József, Sokacz István, Standovár István,

Udvarácz István.

57

1961-1962

Andrics Anna, Becző Ibolya, Bors Margit, Bozsanovics Márk, Garai

Béla, Gáspár Mária, Gyenes Sándor, Kéri Erzsébet, Kis Pál Ibolya,

Krécsó Ferenc, Krizsics Mária, Lászlai Sándor, Mári Ferenc, Peternai

Júlia, Sokac Anna, Szabó Sándor, Tamás Ibolya, Taradzsia Márk, Tóth

Sándor, Udvarác Katalin, Wortmann Gábor.

1962-1963

Faludi Béla, Farkas Magdolna, Gorján Zsuzsa, Gyenes Zoltán, Iveszics

Ibolya, Jovánovics Ilona, Kadia Jenő, Kozári Irén, Kundár Ilona, Mátyás

József, Miszlang Lajos, Molnár Mária, Nagy Etel, Somogyi István,

Somogyi Mária, Szabó Gyöngyi, Szendrői Mária, Szőllősi Dezső,

Sztipánovics Sándor, Tamás Ilona, Világos László, Kovács Antal, Bank

István.

1963-1964

Bogdán Anna, Bori Sándor, Bosnyák Márk, Csordás János, Csöndőr

Gyula, Dohoczky Ágnes, Császi Mária, Garai Ilona, Garai Irén, Gergics

Ágnes, Gung János, Kálmán Jenő, Kernács Sándor, Krizsics György,

Kundár Márk, Kun Mária, Müller Ilona, Pávics János, Peternai József,

Pulai István, Schlitzer Tibor, Stivics Mihály, Szabó Erzsébet, Szemelyácz

Katalin, Tóth Bála, Vass Irén, Váczi Sándor, Kozma István, Tarr Margit.

1964-1965

Acél Margit, Bakó Erzsébet, Benkő Lajos, Borbás Mihály, Bozsánovics

Anna, Csák Márk, Ferenc Tivadar, Gazsi József, Gáti Katalin, Gorján

József, Gorsics Márk, Horváth Márta, Horváth Tivadar, Jászai Erzsébet,

Kadia Mária, Kéri Mária, Kundár Ibolya, Mátyás Ferenc, Molnár László,

Pálfi Lajos, Peterác Mária, Pintér Vince, Soltész Mária, Somogyi Tibor,

Stivics Mária, Szekeres Eszter, Széder Ferenc, Szilágyi Margit, Szili

Gyula, Sztanics István, Sztanics Mihály, Tolnai Éva, Tóth János, Vigh

Béla, Vörös Gyula, Kiss László.

1965-1966

Baráth László, Biczó Piroska, Bíró Gyula, Cobmos Anna, Istókovics

Mihály, Iveszics Ilona, Kispál Ernő, Kún József, Kundár Ilona, Kollár

58

Katalin, Kovács Márta, Nagy Judit, Nádasdi László, Nyúl Anna, Orbán

János, Peternai Sándor, Petsics László, Papp Mária, Pavlovics Anna,

Retter Ferenc, Sebők Mária, Schlitzer József, Schmidt Márta, Szekeres

István, Szeibert Mária, Takács László, Takács Péter, Végi Csaba, Zöld

Lajos, Zsdrál Anna.

1966-1967

Tarnóczai Ilona, Udvarácz Mária, Vincze József, Bakos Ferenc, Bank

János, Baráth Ibolya, Bikali Györgyi, Bogdán Márk, Csermák Nándor,

Faludi Éva, Gazsi János, Gáti György, Jászai László, Kése László,

Krizmanics Anna, Kernács Mária, Lászlai Jolán, Markovics Irén,

Markovics Márta, Nagy Lajos, Néder Kálmán, Percze János, Sokácz

Márk, Stadovár Mária, Tabak Irén, Takács Ibolya, Takács János, Vörös

Mária, Zöld Mária.

1967-1968

Bakó János, Benkő Zoltán, Biliczki Erzsébet, Bíró Éva, Csöndör Dezső,

Csöndör László, Emberovics Katalin, Horváth Ágnes, Ignácz Erzsébet,

Kadia Vince, Kecskés István, Kovács Irén, Kovács Katalin, Krizsics

Mária, Laboda István, Lukács Mária, Mátyás Katalin, Mayer Lajos, Papp

Erzsébet, Séra József, Stivics Márk, Szalancsanin Anna, Szegfű László,

Sztanics Ibolya, Tarnóczai Ilona, Udvarácz Mária, Vincze József.

1968-1969

Balázs Franciska, Bikali Klára, Bogdán Ilona, Bosnyák Ilona, Csák

Mária, Geta Mária, Istokovics Anna, Jakobovics Anna, Kató Klára,

Kovács Ilona, Kovács Julianna, Krizmanics Mária.

1969-1970

Asztalos Anna, Bogárdy Mészöly Éva, Borbás Márk, Csák Anna,

Dragovácz Anna, Dechmann László, Haraszti János, Horváth János,

Kamarics Rozália, Kovács Lajos, Kundár Ibolya, Laboda Ágnes, Lukács

László, Makó Ágnes, Markovics Pál, Mátyás Gyula, Meng Zoltán, Marcz

Emma, Marcz Katalin I., Marcz Katalin II., Potzner Ferenc, Pöndör

Pálma, Radics Mária, Schaff József, Sokacz István, Sztanics Mihály,

59

Sztanics Anna, Szemmelroth Emil, Taradzsia Ibolya, Zimmer Erzsébet,

Wenhardt Károly, Zsdrál Mihály.

1970-1971

Bauer László, Beletics Anna, Bosnyák Aranka, Bucsku Erzsébet,

Friedrich Emma, Geta András, Illés Attila, Kiss Nándor, Kis Tóth Béla,

Kollár Mihály, Kozarics Anna, Kozarics Ilona, Kundár Anna, Meng

Péter, Muth Ágnes, Parag József, Pávlovics Ilona, Peterácz János,

Petrasics Miklós, Sákán Benedek, Stivics Ibolya, Szemelyác Gyula,

Szemmelróth Erika, Újhelyi Ilona, Zöld László, Zsdrál Márk, Zsoldos

Mária.

1971-1972

Bank Erzsébet, Birkenstock Zoltán, Bogárdy Mészöly Eszter, Bogdán

János, Bosnyák Márk, Csonka Sándor, Darvas József, Dohoczky Zsuzsa,

Gergics Emília, Horváth Éva, Kató Irén, Kolozsvári Ilona, Mayer Ella,

Nagy Erika, Petrovics Ibolya, Petrovics János, Petrovics Károly, Potzner

Erika, Radics Mihály, Szekeres Tibor, Széder Zsuzsanna, Sztanics Márk,

Takács Csaba, Újhelyi József, Zimmer László.

1972-1973

Borbás János, Gorsics Anna, Haraszti István, Horváth Anna, Horváth

Ilona, Horváth Mária, Jakab Vera, Krizsics Tibor, Kollár Márk, Kovács

Ilona, Kulcsár Ágnes, Meng Erzsébet, Mikics Horváth Anna, Muth Géza,

Nagy Ibolya, Nagy Pál, Rácz László, Sokacz János, Szrimácz Mihály,

Tóth Ferenc, Tóth József, Tusnovics Zsuzsa, Újhelyi István, Vörös

Csaba, Zimmer Mária, Zsdrál Ibolya.

1973-1974

Balázs Julianna, Boros Margit, Bozsánovics Tibor, Csonka György,

Darvas István, Deckmann Éva, Fekete Mária, Gondos Dezső, Jovánovics

Márton, Kőszegi Sándor, Matók Elvíra, Miszlang Zsuzsa, Orosz Éva,

Petrovics Lajos, Radics Tibor, Radó György, Sákán Anna, Sterbenácz

István, Szabó Gyula, Szemmelróth Ilona, Szemelyácz Györgyi,

Szeverinácz Mihály, Sztanics János, Újhelyi István, Tencz János,

Vancsura Attila, Végh Mária.

60

1974-1975

Bozsánovics Ágnes, Csonka József, Dragovácz Ágnes, Goják Tibor,

Herlett Margit, Iveszics István, Kántor Benedek, Krizsics Anna, Kulcsár

Ferenc, Lászlai Judit, Orosz Ágnes, Orsokics Márta, Piri Anna, Radics

Ilona, Rippert Zoltán, Surján Péter, Szabó Attila, Sztanics Anna, Tamás

Klára, Torbó Jenő, Tóth Margit, Zimmer Katalin, Kovács József, Bogdán

Sándor.

1975-1976

Balázs Ida, Bertanicz Vilmos, Bozsánovics Katalin, Cezarecz Judit,

Dugália György, Gonda Margit, Gorsics Mária, Herlett Zsuzsanna,

Kovács László, Kőszegi János, Krizsics Judit, Meng Hajnalka, Marcz

Edit, Miszlang Mária, Müller Vilmos, Orovicza Anna, Orsós Mária,

Rasztik Sándor, Sajnovics Ilona, Sepsics György, Standovár Ibolya,

Szemmelróth Zoltán, Tamás Sándor, Weczel Erika, Zsdrál Anna, Zsoldos

Katalin.

1976-1977

Balogh László, Csirke Tibor, Darvas Ilona, Domján József, Gyenis

Miklós, Herlett István, Jójárt József, Kesztyűs József, Lukács Ágnes,

Lukács János, Matók Ildikó, Molnár István, Orsós János, Orsós Ágnes,

Orsós Sándor, Sós Ottó, Standovár István, Szabó Anna, Szeverinácz

Tibor, Újhelyi Erzsébet, Varga Csaba.

1977-1978

Ábrahám Erzsébet, Békési Erika, Bosnyák János, Bozsánovics Anna,

Derék Zsuzsa, Goják Angéla, Goják Edit, Gulyás Ferenc, Heincz László,

Horváth János, Iveszics Tamás, Kaiser Ferenc, Kordik Mariann, Kovács

Erzsébet, Kőhidi Mária, Kőszegi László, Orsós Erzsébet, Orsós János I.,

Orsós János II., Pávics Ágnes, Szajkó István, Szemmelróth Csaba,

Vancsura Erika, Vass József, Zimmer Eszter, Tabak József, Ignácz

Ibolya, Fábián Gabriella, Kreil Zsuzsa, Molnár Éva, Maróti Sándor.

1978-1979

Aradi Ágnes, Asztalos Ildikó, Bogárdy Mészöly Etel, Bozsánovics

Mihály, Czuppon József, Derék Erzsébet, Frei László, Gáll Éva,

61

Gergelics Lajos, Ignácz Sándor, Kismarczi István, Kucska Éva, Meng

Nóra, Nagy Pál, Orsós Irén, Palatinszki Erika, Petrovics Erzsébet,

Petrovics Gabriella, Sokacz Ibolya, Szendrői László, Sztanics Rozália,

Tóth Béni, Tusnovics István, Werczel Judit, Újvári Mária, Józsa Anna,

Frank Zsolt, Gáspár Sándor, Heisz József.

1979-1980

Bálint Gábor, Bognár Gábor, Csáki Judit, Emberovics János, Farsang

Csaba, Horváth György, Horváth Szabó Béla, Kovács Jenő, Lehőcz

János, Orsós Katalin, Ott Gyöngyi, Pammer Zsuzsa, Piri Judit, Rasztik

Antal, Rasztik Gábor, Rosenberger Zoltán, Szrimácz Tibor, Sztanics

Mária, Takács Éva, Tölgyfa Mária, Varga Tibor, Fodor Lajos, Kovács

György, Kövér Tibor.

1980-1981

Bosnyák Tibor, Bozsánovics György, Darvas Szilveszter, Golen Margit,

Haszilló László, Horváth Erzsébet, Horváth János, Kanyar István, Kató

Gyöngyi, Keller Károly, Kovács Zoltán, Loch Eszter, Mátyás János,

Perneker Judit, Sajnovics Zsuzsa, Standovár Csaba, Szavai Attila, Szlávik

Zsolt, Torbó Zsuzsanna, Tóth Imre, Udvarácz István, Udvarácz Veronika,

Vető Szilvia, Zerényi Zsolt, Zsoldos Ede, Kiss János, Domján István,

Újhelyi Ferenc, Ormai Tibor.

1981-1982

Antalovics Tamás, Ádám Éva, Beimel Miklós, Bence Károly, Borbás

László, Bosnyák Katalin, Czuppon Zsuzsa, Darvas Hajnalka, Dudók

Vera, Emberovics Edit, Feigl Anikó, Gulyás Csaba, Horváth Mária I.,

Horváth Mária II., Köteles Zoltán, Kreil Nándor, Krizsics László, Molnár

Gábor, Orsós Mária, Orsukics Ágnes, Pyber Iván, Réder Éva, Sokacz

Mária, Stivics László, Szajkó Judit, Tóth Zsolt, Ugró Ildikó, Vlasits

Tamás, Balogh János, Juhász Mihály, Kiss Krisztina, Kovács Gábor,

Apari Mária, Gonda Tünde, Loch Erika, Stipanovics Judit.

1982-1983

Borbás János, Bosnyák Mihály, Czuppon Sándor, Czuppon Szilvia,

Csonka László, Dávid Árpád, Emberovics István, Gasteiger Beatrix,

62

Gyenis Iván, Horváth Anikó, Ignácz Irén, Kardos Zsolt, Kése Attila, Kis

Pál Eszter, Kis Pál Zoltán, Kovács Dániel, Lajos Csilla, Lőrincz Zoltán,

Mátyás Anna, Orsós Julianna, Pávics Mira, Perneker Éva, Sokácz

Gyöngyi, Sokácz Mihály, Szombati István, Tóth Judit, Újhelyi Csaba,

Újhelyi Mária, Vető József, Dávid Szilvia, Muharos Mária, Steiner

László.

1983-1984

Antalovics Katalin, Borbás Csaba, Cicárdi Éva, Dobszai Ildikó, Dudók

Zsolt, Farkas Piroska, Gáll Anikó, Golen Lajos, Hábel Mária, Huczek

Attila, Kadia Piroska, Keller Andrea, Kismarczi Csaba, Kiss Gábor,

Koloszár Ibolya, Kordik László, Kovács Judit, Köteles Andrea, Lehőcz

István, Ott Ottó, Péter János, Pyber Attila, Siklósics Éva, Sinkó Andrea,

Sokácz Gyöngyi, Szombathelyi József, Ugró László, Varga Szilvia,

Weisz Mónika, Handl Zoltán, Horváth-Szabó István, Sturm László.

1984-1985

Bogdán Ilona, Csobán Zsolt, Dózsa István, Gyenis Krisztina, Gyenis

Szilvia, Horváth Zoltán, Huczek Anikó, Kése Szilvia, Klárics Mihály,

Kovács Ferenc, Kresz István, Varga József, Végh Ildikó, Víg Emma,

Szeglet Tímea, Faitig Andrea, Schmelczer Zsuzsanna, Németh János,

Feketü Zsuzsanna.

1985-1986

Bazsó Szabolcs, Bodonyi Szilvia, Borbás Tibor, Bozsánovics Éva,

Gáspár Attila, Gáspár Gábor, Gokl Árpád, Gyenis Melinda, Heincz

Edina, Huczek Tamás, Jovánovics Zoltán, Kádár Ignác, Kiss Attila,

Krizsics Ágnes, Krizsics György, Kovács Árpád, Kovács Zsuzsa,

Kucsera Sándor, Lőrincz Ervin, Papp Attila, Rasztik Tamás, Siklósics

Dezső, Szeglet József, Szili Gábor, Papp Gábor, Pásztor József, Weisz

Krisztina, Vidákovics Krisztina, Kanyar Zsuzsanna, Kovács Richárd,

Hankó Róbert.

1986-1987

Ádám Ferenc, Bálint Attila, Bosnyák Hajnalka, Csobán Mónika, Csonka

Teréz, Fodor Hajnalka, Gokl Helga, Hammer Anikó, Hammer Renáta,

63

Horváth Erzsébet, Horváth Zoltán, Jakab Zoltán, Jovanovics Katalin,

Kanyó Árpád, Krizsics Gábor, Krizsics Márta, Laboda István, Mári

Piroska, Nagy Nándor, Papp Imre, Pávics László, Sztanics Judit, Tavali

Anita, Tóth Csaba, Zsebe Zsolt, Zsoldos Dezső, Bogár Emese,

Mislyenácz Beáta, Tóth Erika, Vincze Gábor.

1987-1988

Bogdán Hajnalka, Borbás Zsolt, Bori Beáta, Bori Tünde, Fodor Károly,

Jovánovics László, Kalucki Szilvia, Kelemen Tímea, Kresz Rita,

Márkovics Márk, Mátyás Mónika, Misinecz Zoltán, Nagy Noémi, Orsós

Lujza, Petrovics Szilvia, Piri László Attila, Sütő Gábor, Széder Ferenc,

Szűcs Zoltán, Tóth Erika, Túri Veronika, Víg Julianna, Bodonyi Mónika,

Csonka Irma, Várszegi Gábor, Várszegi Zoltán, Gyenes Zoltán, Háber

Irén.

1988-1989

Czuppon Angéla, Ellmajer Csilla, Ellmajer Zoltán, Faludi Zoltán, Fodor

Attila, Gorsics Gábor, Jakab Tamás, Kovács Hajnalka, Kovács Imre,

Kőrösi György, Krizsics Gábor, Mislyenácz Tibor, Németh Brigitta,

Orsós Csaba, Szőllősi Dezső, Végh Attila, Vígh Imre, Vlasits Edit, Baán

Annamária, Baán Ottó, Jakab János, Bertalan Pál, Szabó Ildikó, Pántya

Attila.

1989-1990

Balogh Attila, Bácsván Zsuzanna, Bene Tünde, Bertók Ernő, Borbás

Valéria, Bori Edit, Bori Róbert, Börcsök Krisztián, Heincz Helga,

Horváth István, Kis Pál Attila, Kis-Pál Zita, Kovács Zsolt, Matis Judit,

Molnár Szabolcs, Nagy Imre, Pap Anita, Papp Erika, Papp Zsuzsanna,

Petrovics Izabella, Ronta Andrea, Soltész Róbert, Sütő Piroska, Szefcsik

János, Szegfű László, Turi László, Udvarácz István, Greksa Attila,

Schrempf Krisztina, Kakas Anita.

1990-1991

Berkes Krisztina, Bodor Ferenc, Bogdán Ildikó, Borbély Noémi, Czala

Krisztina, Csermák Tamás, Doszpot Csaba, Freij Valéria, Gulyás

Norbert, Hózsa Gyula, Iveszics Mónika, Jakab József, Kapitány József,

64

Kádár Rudolf, Kelemen György, Kelemen Veronika, Kovács Dezső,

Kőszegi Mónika, Krapecz Zoltán, Magyar Gabriella, Misinecz Anita,

Orsós József, Pandúr Tünde, Pálfi Mónika, Retter Rita, Sokacz Norbert,

Szeglet Gábor, Szekeres Mónika, Takács Gabrilla, Tóth Gábor, Újhelyi

Zsolt, Varga Zsuzsanna, Víg Gábor, Zöld Roland, Isgum Gábor, Gyenis

Zsolt, Tóth Éva, Pandur Andrea.

1991-1992

Becző Annamária, Bodor László, Czégi Katalin, Csordás Krisztina,

Dunai Tamás, Emberovics Anita, Iván Imre, Kalucki Tímea, Kékesi Éva,

Kovács Heléna, Krizsics Boriszláv, Laboda Ilona, Lajos Lilla, Lehőcz

Klára, Miskolczi László, Nagy Attila, Nagy Diana, Németh László, Pap

Tamás, Pávics Éva, Póth Dóra, Rózsa Roland, Sipkóczki István, Sipter

Katalin, Soproni Zoltán, Szefcsik Henrietta, Szöllősi Sándor, Takács

Anita, Takács Tamás, Tihanyi Tamás, Ujvári Lajos, Zsdrál Gábor,

Szedeczki Szilvia, Rakoncsa Géza.

1992-1993

Faludi Péter, Gazsi János, Guvat Beáta, Gyöngy Edina, Horváth

Szilveszter, Horváth Zsuzsanna, Illés Attila, Józsip Tímea, Kecskés

Diána, Kelemen Anikó, Kelemen Ildikó, Kelemen Renáta, Kovács

Balázs, Kun Zoltán, Mátyás Csilla, Nádasdi Anita, Nádasdi Norbert,

Nagy János, Nikolics Mónika, Orsós Melinda, Ott Norbert, Retter

Mónika, Szendrői Annamária, Takács Ferenc,Varga Andrea, Varga Eliza,

Novák Krisztián, Kovács Heléna, Németh László.

1993-1994

Bari Zoltán, Bernáth Janka, Fazekas Gábor, Freij Ildikó, Guvat Veronika,

Hornyák Edina, Jakab Róbert, Kecskés Melinda, Krécsó Melinda, Panta

Krisztián, Perei János, Polareczki Katalin, Soltész János, Sztarek László,

Takács Brigitta, Temesi Viktória, Török András, Szegfű Tamás.

1994-1995

Farkas Nóra, Gáspár András, Józsip Edina, Kecskés Csaba, Koncsecskó

Krisztina, Léber Ágnes, Müller Anita, Ózdi Anett, Pávics Katinka,

Sepsics Éva, Standovár Norbert, Takács Gábor, Vanyúr Arnold, Nagypál

65

Andrea, Fazekas Gábor, Mészáros Csaba, Bálint Gábor, Bálint Klára,

Bertók Tamás, Béres Margit, Csirke Győző, Greskó Adrienn, Gyanó

László, Kerék Szilvia, Kovács Adrienn, Maróti Anikó, Nagy Attila,

Gáspár Zsolt, Szedeczky Róbert, Oláh Krisztina Margit, Pálfi Anikó,

Petrovics Andrea, Petrovics Krisztián, Tihanyi János, Greskó Norbert,

Szeglet Zsolt, Borbély Henrietta, Csordás Gábor.

1995-1996

Bodor Katalin, Farkas Beatrix, Gyöngy András, Horváth Gábor, Horváth

Péter, Iván Attila, Kardos Bálint, Kardos Csaba, Kecskés Zoltán, Kresz

Péter, Krizsics Miroszláv, Kürti Zsolt, Novák Viktor, Orsós Hajnalka,

Pandur Melinda, Petrovics Hajnal, Pucher Tamás, Rőth Tünde, Szabó

Tímea, Szrimácz Szilvia, Tóth Anita, Vanyúr Lívia, Stivics Gábor,

Bertók Tamás.

1996-1997

Ágoston Mariann, Barna Pál, Bene Katalin, Bogdán János, Cina Mónika,

Csirke Tibor, Csöndör Árpád, Domján Tibor, Gazsi Georgina, Haraszti

Mirjana, Kollár Krisztina, Kovács Szilárd, Kovács Zoltán, Maróti Szilvia,

Mészáros János, Mikó Lívia, Nádasdi Gábor, Orsós Anikó, Orsós

Katalin, Panta Nikoletta, Szabó Péter, Szalai Adrienn Dóra, Szente

Szilvia, Takács Bettina, Kő Melinda, Bakos Tibor, Kő Norbert.

1997-1998

Aradi Andrea, Arató Kata, Bakos Beáta, Bernáth Péter, Bosnyák Balázs,

Csirke Klára, Dobri László, Goldschmidt Franciska, Gulyás Tímea,

Kovács Brigitta, Kelemen Tibor, Lukács Tünde, Putnoki Rita, Sinkó

Anikó, Szabó Róbert, Szrimácz Balázs, Tóth Zoltán, Wéber Krisztián,

Takács Tamás, Oláh Attila.

1998-1999

Bausz Hajnal, Dávid Csaba, Farkas Richárd, Haraszti Tamás, Horváth

Zoltán, Illés Péter, Kollár László, Koncsecskó Csenge, Molnár Zsanett,

Pálfalvi Veronika, Retter Andrea, Schlitzer Ágnes, Somogyi Ferenc,

Szalai Renáta, Táncos Tamás, Varjú Hajnalka.

1999-2000

66

Berecz Judit, Bosnyák Márk, Bosnyák Mirkó, Delics Kitti, Felföldi

Krisztián, Juhász Gergely, Kadarkuti Tamás, Kollár Brigitta, Lukács

Zsuzsanna, Mészáros Anikó, Müller Gabriella, Orbán Mónika, Orsós

Sándor, Peterácz Péter, Peti Bernadett, Pucher Anita, Ronta Hajnalka,

Sepsics Csilla, Szavai Éva, Takács Mária, Takács Nándor, Törjéki

László, Varjú László, Várszegi Adrienn, Wéber Zita.

2000-2001

Bari Zsolt, Bernáth Pál, Domján Krisztina, Fazekas Zsolt, Haszics Delila,

Kispál Bernadett, Kovács Viktória, Mészáros Róbert, Mészáros Zoltán,

Molnár Róbert, Orsós Katalin, Orsós Mariann, Ózdi Péter, Petrovics

Gyula, Putnoki Elvira, Szabadi Péter, Szegfű Hajnalka, Szeverinácz

Tímea, Takács Dóra, Tóth József, Varga Róbert János, Orsós Sándor,

Varjú László.

2001-2002

Aradi Heléna, Berkes Balázs, Burai Péter, Csizmadia Gábor, Emberovics

Ildikó, Fődi Mariann, Goldschmidt Andrea, Gondos Noémi, Király Judit,

Klein Krisztina, Kovács Krisztián, Kriston Csilla, Orsós Adrienn, Ózdi

Brigitta, Pandur János, Pista Adrienn, Rézműves Roland, Szabadi Balázs,

Szalai Tímea, Szendrői Szilárd, Szomor Lilla, Szrimácz Adrienn, Unger

Gábor, Unger László.

2002-2003

Arató Zsófia, Balogh Alexandra, Bogdán Sándor, Bosnyák Anita,

Bosnyák Tímea, Delics Viktor, Freij Gyöngyi, Gondos Piroska, Horváth

Ferenc, Isgum Bernadett, Kablár Diána, Kőszegi Alexandra, Marton

Adrienn, Orsós Dezső, Peterácz Katalin, Peti József, Petrovics Edit,

Rédei Bálint, Roll Dániel, Sepsics Tünde, Standovár Szilárd, Szajkó

Róbert, Szalai Richárd, Szeverinácz Tamás, Tóth Szabina, Várszegi Ivett,

Zsdrál Márk.

2003-2004

Balog Mária, Bausz Gergely, Bodzsár Gábor, Gáspár Alexandra, Hamza

Gábor, Kis Tamás, Kismarczi Balázs, Konkoly Veronika, Kriston Enikő,

Nagy-Gál Eszter, Oláh Szilárd, Orsós Anita, Pappert Viktória, Petrasics

67

Márk, Petrovics Attila, Prisztás Diána, Sinkó Judit, Szeverinácz Rita,

Tóth Péter, Udvarácz Lilla, Varjú Attila, Várdai Ferenc.

2004-2005

Bakos Nóra, Bedi Zsolt, Cina Dániel, Csizmadia Nikolett, Dávid Kata,

Freij Brigitta, Hermann Renáta, Ignácz Zsuzsanna, Jovánovics Anita,

Keszthelyi Péter, Király Zoltán Viktor, Kollár Zoltán, Kovács Adrienn,

Kovács Zsolt, Kő Hajnalka, Kőszegi Gyula, Mechura László, Nagy

Adrienn, Nagy Natália, Orsós Brigitta, Orsós István, Pálfalvi Zsuzsanna,

Szendrői Alexandra, Szűcs János, Vlasits Anikó.

2005-2006

Bagi Bettina, Balogh Melinda, Bogdán Viktória, Dobri Dorottya,

Dohocki Péter, Farkas Tamás, Gulyás Renáta, Hartmann Dávid, Ignácz

Alexandra, Kaszap Alexandra, Kelemen Gergő, Kispál Zsolt, Kis Sándor,

Kocsis Roland, Korpádi Angelika, Kovács Adrienn, Müller Nikolett,

Orsós Anita, Palotás Nikoletta, Pavlovics Anikó, Petrovics Dávid,

Petrovics Viola, Rudolf Mónika, Sokácz Enikő, Szabó Balázs, Szajkó

Nikolett, Szomor Enikő, Sokácz Dorottya, Végh Tamás.

2006-2007

Blaskovics Bianka, Dobri Mercédesz, Domján Réka, Horváth Georgina,

Horváth Szabó Nikolett, Kazsóki Mercédesz, Kispál Benjamin, Németh

Richárd, Orsós Nikolett, Orsós Zsanett, Sajtos Petra, Sipos Aurél, Surján

Adrienn, Tusnovics Péter.

2007-2008

Bogdán Éva, Czenner Anita, Gáspár Roland, Ignácz Szilvia, Kardos

Renáta, Kiss Tünde, Kocsis Mihály, Kovács Balázs, Kovács Norbert,

Kőszegi Krisztián, Mátyás János, Nikolics Roxána, Papp Gergő, Pataki

Attila, Petrovics Anita, Sztojka László, Turoczi Vivien, Végh Anikó,

Végh Kornél, Tóth Alexa.

2008-2009

Áron Gergő János, Bicskei Alexandra, Ignácz Vivien, Kaszap Henrietta,

Kecskés Annamária, Kohut Nikolett Kőszegi Roxána, Köteles Ágnes,

68

Krizsics Dávid, Lukács Katalin, Mayer Levente, Orsós Andrea, Pálfalvi

Barbara, Rudolf András, Sajtos Márk, Sokácz Judit, Szerdahelyi Brigitta,

Takács Mónika, Tóth Tamás, Vlasits Tamás, Zsebe Mónika.

2009-2010

Árva Mihály, Balogh László, Benkő Evelin Martina, Borbás Krisztián,

Csordás Zoltán, Csöre Míra, Dobri János Zoltán, Dózsa Bianka, Fridrich

Csilla, Fridrich Ferenc, Horváth Mónika, Horváth-Szabó Adrienn, Ignácz

Kristóf, Katona Endre, Kovács Csaba, Kő Zsófia, Krizsics Viktória,

Markovics Márk, Mikó Henrietta, Nyisztor Szilveszter, Orsós József,

Orsós Rozália, Papp Patrik, Pavlovics Dániel, Petrovics Dalma, Petrovics

Tamás, Szendrői Lilla Mária, Szerdahelyi László, Szrimácz Tamás,

Sztanics Dominika, Varjú Dezső.

2010-2011

Antalovics Balázs, Attilo Catarina, Balogh Zsolt Csaba, Baranyai Bianka,

Bertalan Kitti, Bertanicz Gergely, Bognár Bernadett, Domján Kristóf,

Epresi Réka, Háner Máté, Horváth Boglárka, Keresztes Kitti, Kovács

József, Kovács Krisztián, Müller Rita, Orsós Krisztián, Pappert Enikő,

Szeglet Gergő, Tóth Dávid, Végh Gabriella, Végh Ferenc, Zsebe

Krisztina.

2011-2012

Áron Gedeon, Bertanicz Előd, Bosnyák Gergő, Dohocki Tamás, Freij

Árpád, Freij Dávid, Hartmann Dóra, Ignácz Klaudia, Katona Renáta,

Kelemen Máté, Krizsics Kármen, Laboda Kata, Lőrincz András, Lukács

László, Mechura Nikolett, Noll Cintia, Nyaka Roland, Nyisztor Dávid,

Orosz Noémi, Pappert Helga, Papp László, Soproni Ágnes, Sztojka

Nikolett, Zsebe György.

69

ISKOLÁNK DOLGOZÓI A 2012-2013-AS

TANÉVBEN

Igazgató: Balogh Györgyné

Igazgatóhelyettes: Ferencz Éva

A tantestület további tagjai:

Bedicsné Ádám Éva

Dombai Lászlóné

Dr. Gyuriczáné Bazsika Enikő

Farkasné Mihályfi Katalin

Freyné Balogh Judit

Kovácsné Petrovics Edit

Kucseráné Szinyéri Judit

Kun Gyuláné

Mató Tiborné

Mészáros Anikó

Mészáros Jánosné

Szölősiné Pál Ilona

Tóth Ferencné

Zelefai Emőke

Technikai dolgozók:

Haraszti Istvánné

Mészáros Béla

Nikolics Zsoltné

Szabó Lajosné

70

ISKOLÁNK TANULÓI A JUBILEUMI TANÉVBEN

1. osztály

Osztályfőnök: Kun Gyuláné

Bató Veronika

Bertók Kristóf

Bogdán Beatrix

Divják Dalma Erika

Hózsa Dorottya

Jovanovics Ramona

Keresztesi Bianka Andrea

Nagy Csaba Károly

Novak Eszter

Orsós Regina

Petrovics Stella

Raics Réka

Sütő Réka Zsófia

Tihanyi Evelin

Tóth Kitti Anna

Tóth Zoltán

Vas Zsanett

2. osztály

Osztályfőnök: Mészáros Jánosné

Epresi Tamara Petra

Fridrich Péter

Haszilló Lilla

Horváth-Szabó Áron István

Kis Martin

Kis Vanessza Mirella

Memovic Emir

Noll Bianka

Orsós Gizella

Orsós Olivér

Polyik Cintia Viktória

Raics Lilla

Sajtos Laura

Sipkóczki Zsanett

Tálos Laura Csenge

Víg Imre Bálint

Víg Luca Lili

72

3. osztály

Osztályfőnök: Szölősiné Pál Ilona

Bogdán Klaudia

Borbás Mónika

Bozsánovics Bránko

Czenner Máté

Csirke Szabolcs

Divják Kata Anna

Dózsa Petronella

Gokl Ádám

Kis Dániel

Kismarczi Hajnalka

Kohut Patrik Olivér

Kovács Zsófia Enikő

Krizsics Karina

Nagy Viktória Hermina

Orsós Dávid

Orsós Endre

Orsós János

Pandur Bálint József

Rakoncsa Enikő

Soproni Afrodité

Szegő Bence

Turbéki Daniella

Végh Katalin

Végh Natália

4. osztály

Osztályfőnök: Tóth Ferencné

Balogh Tibor Dominik

Berdál Gyula Milán

Divják András Márk

Gulyás Norbert

Gulyás Vivien

Isgum Boglárka

Jójárt Lívia

Kispál Kevin

Kohut Dominik Zoltán

Memovic Emina

Nagy Gyula

Pál Nikolett

Rendes Dorottya

Szabó Krisztofer

Tóth Cintia Renáta

Várnai Tamás Attila

Várszegi Zsolt

74

5. osztály

Osztályfőnök: Dombai Lászlóné

Balogh Izabella Anita

Bognár Martin

Bognár Patrik

Böhönyei Róbert

Divják Mária Márta

Fekete Cintia

Kovács Gábor Alex

Kovács Juliano Armando

Krizsics Erik

Mujabasic Martin Márk

Orsós Bianka

Orsós Klaudia Krisztina

Orsós Nikolett

Peres Patrik Mario

Soproni Anasztázia

Takár Anada Barbara

Tóth Péter

Trencsényi Ákos Dominik

Turoczi Tivadar

Végh Boglárka

Végh Krisztián

75

6. osztály

Osztályfőnök: Kucseráné Szinyéri Judit

Áron Mirjam Mónika

Bató Dorottya Franciska

Domján Dominika

Isgum Kitti Alexandra

Jójárt Balázs

Kántás Péter Elemér

Kis János

Kis-Pál Barbara

Kispál Dominik

Klárics Cintia

Klemm Barnabás

Kordik Evelin

Kovács Barbara Luca

Kovács Diána

Loch Alexandra

Lőrincz Rajmund

Lukács Bálint Péter

Noll Dominika

Orsós Zsolt

Szomor Márk

Tihanyi Erika

Végh Zsolt

76

7. osztály

Osztályfőnök: Kovácsné Petrovics Edit

Berdál Szabina

Bertalan Pierre Márk

Borbás Dániel

Csirke Lívia

Csöre Csilla

Dávid Sára

Divják Ágnes Mónika

Epresi Patrícia

Kaszap Zsolt Patrik

Kis Erik

Kőszegi Martin

Markovics Pál Sándor

Orosz Gergely

Palkó Klaudia

Rasztik Szabrina

Rendes Réka

Soproni Ákos

Sütő Gréta Krisztina

Végh Zoltán

77

8. osztály

Osztályfőnök: Bedicsné Ádám Éva

Balikó Tilla

Czukor Edina Ilona

Csirke Gyula

Gokl Bálint

Keresztes Attila

Keresztesi Krisztián

Kis-Pál Bernadett

Kovacevic Sinisa

Kovács Balázs

Kovács Péter

Loch Richárd

Lukács György

Orsós Dániel

Orsós István

Orsós Krisztián

Sipkóczki Boglárka

Takács Szilvia

Tihanyi Enikő

Trencsényi Zsolt

78

VERSENYEREDMÉNYEINK

2008-2009-es tanév

Kistérségi versenyek

Történelem csapatverseny

4. helyezés csapatban

(Kő Zsófia, Krizsics Viktória,

Markovics Márk)

Matematikaverseny Pellérd Szajkó Judit és Lőrincz András 3.

hely, Dohocki Péter 4. helyezés

„Fürge Mókus” kistérségi

matematikaverseny Kozármisleny

Kovacevic Sinisa egyéniben

2. helyezett,

Markovics Pál 3. helyezett

Olvasás- és szövegértési verseny

Kővágószőlős Rasztik Szabrina 2. helyezés

Anyanyelvi verseny Bogád

Horváth Boglárka egyéni 2.

helyezés, Kohut Nikolett 2.

helyezés, csapatban 2. helyezés

Mesemondó vetélkedő Baksa csapat 4. helyezés

„Táncsics Kupa”

magyar nyelvi verseny Siklós

Kohut Nikolett 2. helyezés,

Kecskés Annamária 4. helyezés,

8. oszt. csapat 2. helyezés

Janikovszky Éva prózamondó

verseny Kozármisleny

Szerdahelyi Brigitta különdíj,

Kő Zsófia 1. helyezés,

Kohut Nikolett 2. helyezés

Informatikaverseny Siklós

Sokácz Judit 1. hely, Zsebe

Mónika és Bognár Bernadett 2.

hely, Horváth Boglárka 3. hely

„Talpalatnyi Föld”

természettudományos vetélkedő

1. hely és 3. hely csapatversenyen

(Horvát Boglárka, Pavlovics

Dániel, Mayer Levente, Krizsics

Kármen)

„Észforgató” rejtvényfejtő vetélkedő

Bogád

csapatban 1. helyezés

(Horváth Boglárka, Kecskés

Annamária, Markovics Márk)

79

Rajzpályázatok

A Bebbo szerkesztősége „A vén

felhőmosó” című rajzpályázat

művészeti elismerést kapott

Isgum Kitti és Angyal Dóra

Országos Horvát Kisebbségi

Önkormányzat „Horvátország

képekben” rajzpályázat

Krizsics Kármen 3. helyezés

Bebbo szerkesztősége „Hóelifántok”

című rajzpályázat Loch Alexandra 3. helyezés

Bebbo szerkesztőség

versillusztrációs pályázat Noll Dominika díjazott

Gyerek ARC pályázat

„A legjobb dolog a világon” –

Klárics Cintia pályamunkájából

óriásplakát készült, melyet a

Bakáts téren állítottak ki

Bebbo szerkesztősége ”Vidám

madárijesztő” című rajzpályázat Kovács Diána 1. helyezés

Kerügma Kiadó karácsonyi

rajzpályázat Noll Dominika 1. helyezés

Bebbo szerkesztősége által

„Legkedvesebb mesefigurám”

címmel meghirdetett rajzpályázat

Isgum Kitti és Kispál Dominik

1. helyezés és művészeti elismerés

Megyei versenyek

Bendegúz nyelvÉSZ megyei

anyanyelvi tanulmányi verseny Rasztik Szabrina 5. helyezés

Országos versenyek

„Szépen, helyesen magyarul”

anyanyelvi verseny

Sátoraljaújhelyen

csapat 12. helyezést ért el (Kohut

Nikolett, Kecskés Annamária,

Mayer Levente, Zsebe Mónika)

„Szépen, helyesen magyarul”

internetes anyanyelvi csapatverseny

1. fordulóban 1. helyezés,

2. fordulóban 5. helyezést ért el

csapatunk, országos döntőbe jutott

(Kő Zsófia, Krizsics Viktória,

Benkő Evelin, Szendrői Lilla)

SMS- és e-mail szótár anyanyelvi

versenyen

1. díjat kapott Szendrői Lilla és

Sztanics Dominka

80

Országos horvát nyelvi verseny Sztanics Dominka 3. helyezett,

Markovics Márk 6. helyezett

2009-2010-es tanév

Kistérségi versenyek

Mesemondó vetélkedő Baksa

4. osztályos csapat 2. helyezés

(Dávid Sára, Rasztik Szabrina,

Rendes Réka, Sütő Gréta)

„Táncsics Kupa”

magyar nyelvi verseny Siklós

8. oszt. csapat 2. helyezés

(Kő Zsófia, Krizsics Viktória)

„Táncsics Kupa”

matematikaverseny Siklós Kovacevic Sinisa 2. helyezés

Janikovszky Éva prózamondó

verseny Kozármisleny Rasztik Szabrina 2. helyezés

Kistérségi hangos olvasás és

szövegértési verseny

Rasztik Szabrina 1. helyezés,

Sütő Gréta 2. helyezés,

Szomor Márk 3. helyezés

„Észforgató” rejtvényfejtő vetélkedő

Bogád

csapatban 1. helyezés

(Krizsics Kármen, Horváth

Boglárka, Markovics Márk)

Megyei versenyek

Horvát szavalóverseny

Felsőszentmárton

Kovacevic Sinisa 1. helyezés,

Rasztik Szabrina 1. helyezés

Horvát nyelvi verseny

csapatban 2. helyezés

(Müller Rita, Sztanics Dominika,

Kovacevic Sinisa,

Krizsics Viktória)

Arany János magyar nyelvi verseny Rasztik Szabrina továbbjutott az

országos fordulóba

Rajzpályázatok

Bebbo szerkesztősége

„Seholsincs világ” című rajzpályázat

Rendes Dorottya 1. oszt. tanuló

díjazott

Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás:

„Benedek Elek meséi” rajzpályázat

Domján Dominika 1. helyezés,

Áron Mirjam 2. helyezés

81

Janikovszky Éva ÁMK –

„Házi kedvenceink” rajzpályázat Kántás Péter 1. helyezés

Országos Horvát Kisebbségi

Önkormányzat „Barátom az egész

világ” rajzpályázat

Rendes Dorottya 3. helyezés

Biokom-Zöldsuli:

„Ez állati jó!” kreatív pályázat 3. osztály különdíj

Református Pedagógiai Intézet:

„Gyémánthó” rajzpályázat

Noll Dominika 4. helyezés,

munkájából képeslap készült

Baleset-megelőzési Bizottság –

„Közlekedésbiztonság

gyermekszemmel” rajzpályázat

Isgum Kitti 1. helyezés,

országos különdíj

Országos versenyek

Szépen, helyesen magyarul”

anyanyelvi verseny

Sátoraljaújhelyen

csapatversenyben 10. helyezés

(Benkő Evelin, Kő Zsófia,

Krizsics Viktória, Szendrői Lilla)

Országos horvát nyelvi verseny Sztanics Dominka 2. helyezés,

Markovics Márk 4. helyezés

„Szivárványhíd” irodalmi

levelezőverseny

1. helyezés Kő Zsófia, Krizsics

Viktória, Benkő Evelin

2010-2011-es tanév

Kistérségi versenyek

„Táncsics Kupa”

német nyelvi verseny Siklós

Kelemen Máté 2. helyezés,

Attilo Catarina és

Krizsics Kármen 1. helyezés

Anyanyelvi verseny Bogád Rasztik Szabrina 1. helyezés

„Táncsics Kupa”

magyar nyelvi verseny Siklós 8. osztályos csapat 3. helyezés

„Táncsics Kupa”

matematikaverseny Siklós Markovics Pál 2. helyezés

Janikovszky Éva prózamondó

verseny Kozármisleny Takár Anada 3. helyezés

Pellérdi Kistérségi

matematikaverseny

csapatversenyben 1. helyezés

(Markovics Pál, Takács Szilvia,

Lőrincz András, Keresztes Kitti)

82

„Észforgató” rejtvényfejtő vetélkedő

Bogád

csapatban 1. helyezés (Krizsics

Kármen, Horváth Boglárka,

Markovics Pál, Gokl Bálint)

Megyei versenyek

Horvát szavalóverseny

Felsőszentmárton Kovacevic Sinisa 1. helyezés

Rajzpályázatok

Lyra Könyvesház Kft. –

„Állatok a mesékben és irodalmi

művekben” pályázat

Kántás Péter elismerő oklevél

Benedek Elek Könyvtár, Debrecen

rajzpályázat

Domján Dominika, Kispál

Dominik és Tihanyi Erika

munkája bekerült Majzik Ilona:

Kancsali-bandzsali gólya c.

mesekönyvébe

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

„Legkedvesebb meséimet ajánlom

neked” rajzpályázat

Áron Mirjam 3. helyezés

Pécsi Hírek, Pécs Médiaközpont

karácsonyi pályázat

Kalányos Zsolt és Kispál Dominik

különdíjas,

Isgum Boglárka 2. helyezés

Lelki Egészségmagazin –

„Az egészséges ember” rajzpályázat Turbéki Daniella 1. helyezés

Országos Horvát Kisebbségi

Önkormányzat

„Az én horvát iskolám” rajzpályázat

Krizsics Karina 3. helyezés

Országos versenyek

Bendegúz matematika

levelezőverseny Lőrincz András 9. helyezés

A pécsi ANK által rendezett

nemzetközi matematikaverseny Lőrincz András 2. helyezés

83

2011-2012-es tanév

Kistérségi versenyek

„Táncsics Kupa”

német nyelvi verseny Siklós

Kelemen Máté 4. helyezés,

Krizsics Kármen 3. helyezés,

Noll Cintia 2. helyezés

Fürge Mókus matematikaverseny Takár Anada 3. helyezés

„Táncsics Kupa”

magyar nyelvi verseny Siklós 6. osztály csapata 2. helyezés

„Táncsics Kupa”

matematikaverseny Siklós

8. osztály csapata 2. helyezés,

Lőrincz András egyéniben 2.

helyezés

Megyei versenyek

NyelvÉSZ magyar nyelvi verseny Rasztik Szabrina 8. helyezés

Horvát szavalóverseny

Felsőszentmárton

Krizsics Karina 2. helyezés,

Sipkóczki Boglárka 3. helyezés

Rajzpályázatok

„Szép Zöld” rajzpályázat Víg Luca különdíj

Nádasdi-vár Művelődési Központ és

Könyvtár karácsonyi pályázat

Rendes Dorottya

elismerő oklevél

Janikovszky Éva rajzpályázat,

Kozármisleny

Rendes Dorottya 2. helyezés,

Klárics Cintia 1. helyezés

A „Kiscsillagok Napja”

tehetségkutató bemutató versenyen

rajz kategóriában

Klárics Cintia 3. helyezés

Országos Horvát Kisebbségi

Önkormányzat rajzpályázat

Víg Imre 2. helyezés,

Rendes Réka 1. helyezés

Országos versenyek

TITOK Arany János magyar nyelvi

verseny Rasztik Szabrina oklevél

MOZAIK internetes magyar nyelvi

verseny Rendes Réka oklevél

A pécsi ANK által rendezett

nemzetközi matematikaverseny

Dohocki Tamás 5. helyezés,

Lőrincz András 2. helyezés

84

Bendegúz matematika

levelezőverseny Lőrincz András 2. helyezés

Budapesti horvát nyelvi verseny Kovacevic Sinisa 3. helyezés

Országos horvát verseny, Baja Kovacevic Sinisa 3. helyezés

„Ne felejtsek!” magyar nyelvi

levelezőverseny

Dávid Sára arany minősítés

Rendes Réka arany minősítés

Isgum Kitti bronz minősítés

85

KÉPGALÉRIA

1920

1955

86

1956

1958

87

Horvát körjáték

Ballagás

88

Kisdobosavatás

Osztálykép

89

Ballagás 2007

Sátoraljaújhely - országos magyar nyelvi verseny 2009

90

Zamárdiban 2012

Játszótéren

91

A könyvtár

Az informatikateremben

92

A tornateremben

Sportnapon