www.ferto-hansag.hu www.nationalpark-neusiedlersee-seewinkel.at

Csapody István Természetiskola 9434 Fertőújlak Tel.: 99/537-520 | Fax: 99/537-521 E-mail: oktatas@fhnp.kvvm.huwww.ferto-hansag.hu

Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság9435 Sarród, Rév-Kócsagvár Pf.: 4. Tel.: 99/537-620, 537-622 | Fax: 99/537-621 E-mail: fhnpititkarsag@fhnp.kvvm.huTurisztika e-mail: fhnpiinfo@fhnp.kvvm.huwww.ferto-hansag.hu

A kiadvány az „Ausztria – Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013” keretében megvalósuló FERTO-NEU-NAT projekt része, az Európai Unió és Magyarország társ� nanszírozásával valósul meg.

www.ferto-hansag.hu www.nationalpark-neusiedlersee-seewinkel.at

Nationalpark Neusiedler See - Seewinkel Információs KözpontAusztria 7142 Illmitz | Tel.: 02175/3442 info@nationalpark-neusiedlersee-seewinkel.atwww.nationalpark-neusiedlersee-seewinkel.at Nyitva: Április–október: H–P: 8.00–17.00, Szo–V: 10.00–17.00, November–március: H–P: 8.00–16.00

KÓCSAGVÁRI ISMERTETŐK

N A T I O N A L P A R K

Neusiedler See- Seewinkel

Fertő - HanságN E M Z E T I P A R K

Ismerje meg…a Hanságot!

kétéltűek ezreinek jelentenek szaporodóhelyeket. Mada-rak közül a fokozottan védett harist, valamint a ritkán fész-kelő sárszalonkát kell megemlíteni. Vonulási időben a parti madarak találnak itt élelmet (nagy goda, nagy póling stb.). Kora tavasztól késő nyárig megannyi védett és nem védett növény virágzik (pl. mocsári gólyahír, réti kakukktorma, réti kakukkszegfű, mocsári nőszirom, mocsári kosbor).Osli és Földsziget falvak között az országút mellett a gorondok (szigetek) közti mélyedésekben megmaradt mocsárrétek a közút mellett szabadon tanulmányozha-tók, azonban a területen az összes többi hasonló élőhely fokozott védelem alatt áll, és csak túravezetővel, speciális vízhatlan lábbelivel (gyakran a hagyományos gumicsizma is kevés) járható be.

Csíkos-éger-erdőA hanyi élőhelyek között is kiemelt jelentősége van az

égereseknek . Sajnos a nagy lecsapolási munkákat kevés helyen élték túl. Leg-többjük helyére mestersé-ges nyárklónokból álló ún. nemesnyárasokat telepí-tettek. Ahol megmaradtak az öreg, támasztógyökeres

égererdők, azok általában fokozott védelem alatt állnak, és csak az utakról szemlélhetők. Az erdőbe (és akkor is csak a szélébe) túravezetővel szabad csak bemenni. E változatos élőhelyek elsősorban állattanilag jelentősek (nyuszt, dene-vérek, szürkegém- és bakcsótelepek, fekete gólya, ragadozó madarak, énekesek, cincérek, szarvasbogár, lepkék stb.), de botanikailag is sok értéket rejtenek (tőzegpáfrány, lápi csa-lán, turbánliliom, nyári tőzike, fekete ribiszke, zselnicemeggy, kánya bangita stb.). A dél-hansági területek két öreg ége-rese az ún. Csíkos-éger (az erdő nevét az egykor alatta úsz-káló csíkhalakról kapta) az Esterházy Madárvárta közelében, valamint a Királyéger a Király-tó térségében.

király-tó, ahol a láp fia éltAz egykori hansági tavat a lecsapolások után reha-bilitálni kellett. Jelentősége többek között a tér-ség kétéltűi és hüllői számára van, valamint egyes vízi-madárfajokra, melyek a tó körüli gyékényesben és nádasban fészkelnek, illetve ide járnak táplálkozni.

A hajdani vadvízországA Hanság, a Tóköz, valamint a Rábaköz medencéje keleti irányban természetes folytatása a Fertő-medencének, de a 18. században épített gáttal a területek közvetlen kap-csolatát megszüntették. A Hany két jelentősebb meden-céjét az ún. bősárkányi láptorok (lápszűkület) választja szét. Az utolsó jégkorszakot követően tőzegesedési folyamatok indultak meg, hiszen a Hanság ekkorra már folyók lefolyás-talan vízgyűjtő területévé vált, és az állandó vízborítottság, valamint a dús vegetáció kedvezett a tőzegesedésnek.A Hanság a Kisalföld legmélyebben elhelyezkedő „meden-céje”, amely észanyugaton a Fertőzuggal, nyugaton a vele egykoron felszíni vizeiben is összefüggő Fertővel, délen a Rábaközzel és a Tóközzel határos, míg keleten és észak-keleten a Mosoni-síkságba, valamint a Szigetközbe „vész”. A jelenlegi védett területek a lecsapolások 1960-as évekbeli befejezése után is megmaradt nagyobb vizes élőhelyeket foglalják magukba (a Hanságban mintegy 1700 kilométer-

nyi lecsapolóárok és csator-narendszer „gondoskodik” a területek kiszárításáról...).

kapuvári-hany (dél-hanság)Hanyi mocsárrétek, magas-sásosok általában csak a köz-útról, illetve az erdőgazdasági feltáró utakról szemlélhetők, ugyanis az év nagy részében víz alatt állnak. Igen értékes élőhelyek, hiszen például

A madarászást megfigye-lőtorony segíti, ahol a táv-cső jó szolgálatot tehet. A Király-tó melletti nagy kiter-jedésű mocsárrét is érdekes látnivalót jelent. A tó felé haladva fészkelési időszak-ban (a közeli költőhelyek miatt) rendszeresen látni a magasban a fokozott véde-lem alatt álló színpompás gyurgyalagokat is. A Király-tó kultúrtörténeti nevezetessége, hogy a híres „hansági szörnyalakot”, a 10 év körüli Hany Istókot kapuvári halá-szok a térségben fogták 1749. március 17-én. A történet valóságát a mindmáig megőrzött keresztlevél bizonyítja.A terület természeti értékeiről fotókkal illusztrált részle-tesebb leírások az Esterházy Madárvártától induló tan-ösvény tábláin találhatók.

Öntésmajor – hanság élővilága kiállításA terepprogramok előkészítésére kiválóan alkalmas az egykori hercegi (Esterházy-családhoz tartozott) major-sági telep régi iskolájában berendezett kiállítás. Bemu-tatótermeiben a Hanság múltja, táj és ember kapcsolata, valamint a terület élővilága tanulmányozható. A kiállítás egész évben várja a látogatókat.

lébényi-hany (észak-hanság)A nagy kiterjedésű nyúlfarkfüves, kékperjés és kiszáradó láprétek a vizes élőhelyek között nagy jelentőségűek. Az Észak-Hanságban több ezer hektárnyi összefüggő tőzegláprét van, melyek legkönnyebben a Lébény–Tár-nokréti között lévő közútról mutathatók be.A teljesség igénye nélkül a botanikai értékek: lápi nyúl-farkfű, hússzínű ujjaskosbor, szibériai nőszirom, nyári tőzike, mocsári kosbor, gyapjúsásfajok. A zoológiai értékek közül a fokozottan védett hamvas rétihéja és réti fülesbagoly számára fészkelőhelyek, a különböző parti madarak, a fehér és fekete gólyák szá-mára vonulásuk során kitűnő táplálkozó- és gyüleke-zőhelyek ezek az év nagy részében víz alatt álló vagy nedves rétek.

Láperdő részlete

Szürkegém-telep

Réti sas

Gyurgyalag