460

^Heckenast Gusztáv könyvkiadó-hivatalában (Pesten, egyetem-utcza 4-ik szám alatt) megjelent,s minden könyvárus- és könyvkötőnél kapható:

SÍ-. István bácsi naptáravagyis : családos házi-gazdáknak és gazdasszonyöknak, népnevelöknek,

helység-elöljáróknak, iparosoknak és földmivelöknek valo

KÉPES-KALENDÁRIUM.Szerkeszti

Tizedik évi folyam.

Sok

fam

etsz

vény

nyel

.

Ára

füz

ve 5

0 k

rajc

zár-

T A R T A L O M .A fölséges Uralkodóház. — Csillagászati és kortani jellemzés.

— Naptár. — Bélyegekről. "\I. Al erkölcsi világ. Isten legnagyobb tisztelet-, kegyelet-

es szeretetünkre méltó. Ennek helyes módja. — Sz. Mónika az aráks anyák tükre. — A«káromkodó. Pályadíja* elbeszélés (képpel). —Az eskü. Beszélyke a magyarok elökorából. — A tatárvágás. Nép-rege a hajdankorból. — István bácsi vásárfia Kecskemétről.

II. A Község naptára. Tápleves inség idejére. — A fatóho-mok lekötésének czélszerü módja (ábrával).

UI. Népnevelók naptara. Mendlik János érdemes népnevelő(arczképpel). — G-ulyás Gábor bárándi kantor s tanitó. — Bölcsiiskolamester arany ABC-je. — Taneszközök tárlata. — Egy kétkönyv.

IV. A gazdák naptára. A gazdászat tanításának szükségenéptanodáinkban. — Répa-mag termelésről. — Milyen marháttartson a magyar gazda? — Rét-föld öntözógép (rajzzal).— Szál-litható emelőgép (rajzzal). — Ajánlatra méltó tüz- és kerti fecs-kendő (rajzzal).— Eke-tengely ős kerék homok földekre (rajzzal).— Gazdászati újdonságok

V. Gazdasszonyok naptára. Az anya és gyermeke. —Morusz Margit. — Angoszciola vagy Anguszola Szofroniszbe. —Galambház (képpel). —Mérges gombákat evésre alkalmassá tenni.— Fagyos tagokra hatalmas gyógyszer. — Fejőgép (rajzzal).

VI. Történeti naptár. Oláh Miklós, pályadijas mü (arcz-képpel). — Báthory Miklós és Vácz városa. — Erdély történelme(foh tatás). — Máthes János. — Egy Jász-halom siremléki felirataa török világból. — Gróf Gvadányi József tábornoknak levelei.

VII. A természet mezeje. A természetes kertészet gyönyö-rei- és kert-mivelésről. — Az állatok hangja.

VIII. Müvészet és ipar mezeje. Nők az ipar mezején. —A Chemnitzi szövészeti felsőbb tanintézet.

IX. István bácsi a hazában és a nagy világban. Az esz-tergomi uj papnövelde (két képpel). — István bácsi levele a hazaitótokról (képpel). — A négy kantoni tó Helvetiában (háromképpel). — Byron hajótörése. Tengeri életkép.

X. Tréfák mezeje. Paprikás versek. — Országos vásárok —Kamat-számitás uj pénzben. — Oselédbért, árendát mutató tábla.- Naptári értesítő. ' a (2—3)

Augshurgi

életessentia.Alulirt, van szerencsém a tisztelt közön-

Bégnek tudtára adni, miszerint ezen altestés gyomorbetegségeknél nagyhírűnek ésjónak bebizonyult életessentiám valódi mi-nőségben kapható, közkívánatra most nyi-tott raktáramban

S1PÖCZ FERENCZgyógyszerész urnál, a „szerencsenhez" czim-

zett gyógytárban P é c s e t t .Ara egy nagyobb üvegnek 1 ft., egy

kisgebbnek 50 kr. Postán küldve 20 kr. több.Két üvegnél kevesebb nem rendelhető.

Dr. Kieasow J- G. m. p.,790 (4-6) Augsburgban.

Egy magyar lelkészurasági kápVanyi állomásra kerestetik, a kiegyuttal két gyermeknek a hittan- és ma-g y " nyelvből oktatást adjon. Föltételekkövetkezök : szabad ellátás, lakás és szol-gálaton kivül 40 forint a. é. havi fizetés.

Szives ajánlatukat ezen czim alatt V. II.,poste restante Z á g r á b , Horvátországbakérjük intézni. 829 (2—2)

Mint a legkitünőbb óvszernek elismertkorneubnrgi marhapor

marhavész s marhabetegségek ellenfolyvást friss és valódi minőségben kapható:

PKSTKSi: Török József gyógyszertárában, király-utcza 7-ik sz. a., —! Thalmayer és társa, — Halbauer testvérek,— Glatz I. K.BUDÁN -. az udvari gyógyszertárban.

Aradon Probst J. F.,Tones és Freiberger, — B.-Gyarmaton Sippler testvérek, —Brassóban Hessheimer J . L. és A.. Gyertyánőy A. és fiai, — Breznóbányán

! Zörnlaib G., — Csaczán Bentsáth Férd., — Csáktornyán Marosiutti örökösei, — Debre-: czenben Csanak és társa, — Dobslnán Tirscher E., — Esztergomban Bierbraueri J. C, — Egerben Steinhauser A. I., — Eszéken Deszathy István, — Érsekújvárott1 Conlegner Ignácz és Kappel J., — Fehérvárott Kovács P. és Legmann A., — Győrötti Jerfi A., — Ipolyságon Mikulásy T., — Kassán Novelly A., — Komáromban Zieg-ler A. és fia, — Körmőczfin Ploy C. - Kézsmárkon Genersich A., — Léván Bole-mann A., — Liptó-Szent-Miklóson Krivoos J., — Lugoson Kronetfcer Ferencz gyógysz.

| — Miskolczon Spuller J . A., — Maros-Vásarhelyen Fogaras Demeter, — Nagy-Kanizsan Feszelhofer J., Rosenfeld J., és Zerkovits W. A., — Nagyszombatban

! Smekal W. A., — Nagyváradon Kalovics Karácsony, — Nyíregyházán Mathaidesz G.gyógysz., - N -Tapolcsanban Pollák J., — Pécsett Herzog B., — PozsonybanScherz F., Wimmer J. és Hackenberger testvérek, — Pancsován Rauschan és fiai, —

I Rozsnyón Pós J. J., — Szepgi»Szent-Gy6rgy«n Kovács és fia, - Selmeczcn DimákI J. E. és Zelenka F., — Szigethváron Koharits C, — Slmandon Csiky M., gysz., _! Sopronban Pachhofer L. és Müller, — Szegeden Aigner. — Sziszeken Wellenreiter| A., — Tatán Hennel C. - Tisolczon Bukovszky A. L.. - TSrftk-Szent-Miklóson| Hoffmann W., — Trencsénben : Weiss L.,— Újvidéken Schreiber F., — Vag-Ujtaelyen

Bayersdorí L., — Veszprémben Tuszkan Mayer, — Zimonyban Joannovits D.és fia uraknál. 803 (4—8)

Az államhatóság vezetése alatt folyó évinovemb. 23-án kezdődnek a legujabb nagy

pénznyeremény *

SORSJÁTÉKhúzásai

1 millió 967,900 forintösszes értékben.

14,800 nyeremény közt következőfőnyeremények találtatnak, u. m»í

800,000, 100,000, 50,000,-30,000,25,000.20,000,15,000,12,000,10,000,5000, 4000, 3000, 2000, 117-szerlOOO,

111-szer 300 stb. forint.A legközelebbi 5 húzásban csupán csak

nyeremények huzfitnak ki.Ezen jutalomdijak sorshúzása igen ajánl-

ható, az a legnagyobb előnyökkel kínálko-zik, s az állam által eléggé biztositva van.

Bővebb felvilágositást a hivatalos sors-huzási tervezetek — melyek ingyért küldet-nek meg — nyujtanak.

Vi eredeti sorsjegy ára 6 ft. — kr.1/ Q/2 >» J> >> ° )> »>/4 )> ;> )> 1 J> 50 „Alulírott nagykereskedöház által legujabb

időben tetemes nyeremények fizettettek ki,minélfogva a játékkedvelök e sorshuzások-bani szivei részvétre ezennel tisztelettelfelhivatnak. A megrendelések, a pénzösz-szeggel együtt, közvetlen az ezen eredetisorsjegyek (nem ígérvények) eladásával meg-bizott bank- és váltö-üzletéhez intézendök.

l . Slcindecker—Schlesingerm. Frankfurtban.

A megrendelések gyorsan és pontosamteljesittetnek. A pénznyeremények gyorsans bérmentesítve juttatnak a nyerők kezeibe. 'Hivatalos tervek és sorshuzási lajstromokingyért,bárminemű tudakozásra, egész kész-séggel válasz adatik.

Más egyéb eredeti állam-sorsjegyek szin-tén a fenntebbi bankháznál rendelhetőkmeg. 823 (2-5)

Valódi eredeti 754 8—10

Somlyai s balatonmelléki

BOROK.RAMASETTER VINCZE,

mint sümegi, badacsoni és Somlyai szőlő-birtokos, sümegi pinczéjéből itczés, pintes

palaczkokban,

Édesknty Lajosurnál,

Pesten, a József-téren 12. si.,létezö és a „szerecsenhez" czimzett fűszer-csemege- és ásványviz-kereskedésében foly-ton kaphatók, a hol hordókbani nagyobbmegrendelések is elfogadtatnak, s az illetö-

pinczékből pontosan teljesittetnek.

Alulirt örömmel és az igazsághoz!i hiven bizonyságot teszek arról, mi-í[szerint Popp G. J. ur

Anatherin-szájgyógyvizét\ már huzamos idő óta használom, s azt ji nemcsak jósága, hanem kellemes ize •'miatt is bárkinek a legjobban ajánl-<! hatom. 489(10-12)

Bécs, 1857. januárban.Eszterházy Teréz herczegnö, j

B Ö H M E S K A N Y AJózsef-tér 10-ik szám alatt,

ajánlják

minden évszakradusan ellátott

legujabb bel- és külföldi-, divatáruikat. (6-0

Kj|Jó-tuiaj<ionos Heckenast Gusztáv. — Nyomatott saját nyomdájában Pesten, 1864 (egyetem-utcra 4-ik szám alatt).

Pest oktober 30-án 1864.

9 ^ Hirdetési dijak, a Vasárnnpi Ujság és Politikni Újdonságokat illetőleg, 1863. novem-*; <v I ber l-töl kezdve : Egy, né^szer hasábzott petit sor ára, vagy annak helye, egyszeri igUtásnál 10 krba;

p j 0 lt. ; háromszor- vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számittatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk szá-Csupan V a s á r n a o i I'isair • Ecész évre 6 ft Félévre 3 ft. — Csnpan Pol i t ika i í mára hirdetmények elfogad, Hamburg és Altimában : Haasenstein és Vogler. — M. Frankfurt-

it t - J S - s „ T i i o f t i ban : Otto Mollien és Jaeger könyvkereskedése; Bécsben : Oppelik Alajos,— és Pesten :» ker-Újdonságok : Egész évre 6 ft. i e l évre á n- j tí-sz-gazdnszati unynSkség is. Józsaftér, 14. sz. a. Bélyeg-dij, külön minden igtatás ntán 30 ujkr.

Elöfizetési föltételek 1864-dik évre :a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok együtt : Egész évre 10 ft Fél

D r . C s o p e y A n t a l .A munkácsi g. kath. egyházmegye nagy- ; tért vissza megyéjébe, hol a püspöki kormány

érdemü püspökének, a hazaszerte köztiszte-letben állott Popovits Vazulnak f. é. okt. 19-éntörtént halála óta kétszeresen azon férfiufelé fordul a közfigyelem, a kinek méltány-lására e sorokat szenteljük. Csopey Antalkanonok az, a ki a megürült püspökség ide-iglenes kormányzatával bizatott meg, — denem csupán ezen kitüntetés teszi előttünktiszteltté e nevet, hanem azon érdemek hosz-szu sora, melyet egyházi pályáján szerzett,mig ezen polczig jutott.

A kik hazánk műveletlen téréin éltetőénhatnak, kik a természet szuny-nyadó erőit az érzékiség álmá-ból felkölteni és az élet mun-kásságába átvinni törekesznek,azokban az emberiség az életnemesítő geniusait birja, s atermészet után tölök nyeri újjá-születését.

A népnevelés és szellemihaladás buzgó terjesztőjét, pél-dás életü főpapot ábrázol ezenkép; ki hazánkfiai egy nagyrészének művelődését, mintegykötelező tartozás gyanánt moz-ditja elő; egész éltén át tani-tott és nevelt.

Dr. Csopey Antal, munká-csi egyházmegyei kanonok,ugyanezen megye népiskolái,elemi tanodái és a tanitó ké-pezde kir. főfelügyelője, szü-letett 1816-ban, a regényesMármaros egyik kies vidékén,Száldoboson, mely falu a bér-czekröl lefolyó Tisza jobb part-ján, Huszt város tőszomszédsá-gában fekszik. Atyja száldobosilelkész és esperes, aztán kano-nok vala. A nagyreményü ifjugymnasiumi iskolái végeztévelSzigetről, a bölcsészeti tanul-mányokat folytatni Pestre jött.

A papi pályát Nagyszom-baton megkezdvén, az ungvárilyceumban végezte be. 1839-ben pappá szen-teltetett, mire azonnal Bocskóra küldetettsegédlelkészi minőségben, hol másfél évettöltött. Itt folytonosan tudományokkal fog-lalkozott, és pedig oly szorgalommal, hogypár havi segédlelkészkedés után ismétPestre jött, és tudori koszoruval diszitve

a papnövendékek lelkészévé nevezte ki.Ezen hivatalával összekapcsolta egy-

szersmind a hazai jog tanitását a papnövel-dében, mely tanári tisztjét 1848-ig buzgónvitte, mig a bekövetkezett katastrópha ebbenőt is megakasztá. 1845-ben a felsőbb erkölcs-tan és pásztorkodástan székét foglalta el,melyről az ungvári lyceumban öszpontosi-tott eperjesi, nagyváradi, Szamosujvár! smunkácsi papság tudományos müvelésétterjesztette. 1855-ben érdemei elismeréseülaz ungvári székesegyház egyik kanonoki

D r . C S O P E Y A N T A L .

állomásával lőn kitüntetve, mire rövid idömulva a kormány által a megye népiskolái,elemi tanodái, és a tanitó-képezde kir. fő-felügyelőjévé lön kinevezve.

Ezen időben lépett a felsőbb tanodákbóla népnevelés parlag mezejére.

A ki hazánk felső részein, főképen az

oroszajku lakosok anyagi pangását és szel-lemi fejletlenségét ismeri, részvéttel telik ela hátramaradás állapota fölött s szánalommalkénytelen bevallani, hogy a haza még sok-kal tartozik e fiainak, hogy öket legalább atespedésből fölrázza és a szellemi fejlődésbár csak legalsó fokáig fölemelhesse. Ea imea népnevelés és szellemi haladás ezen föl-kent bajnoka az elsö legnehezebb akadályok-kal már már megküzdött, a parlag téreketkiegyengette, s müködésének szép sikere márkézzelfogható eredményekben nyilatkozik.

186l-töl a munkácsi püspökség alattlevö iskolás gyermekek száma3230-al szaporodott (l.V.Ujs.f.évi 14. sz.) és aránylag ugyan-annyi iskolával.

Több magyar megyébennyulik el a munkácsi püspökimegye, ide tartozik : Szatmár,Szabolcs; ide esnek a Hajdu-városok; Ugocsa, továbbá Zem-plén magyar vidékei a Hegy-alján és Bodrogközön; a ma-gyarajk g. katholikusok többezeréi részesülnek a népneve-lés ezen örvendetes elöhala-dásában. S mindez leginkábbazon férfiu érdeme, kinek út-törő erejét és kitartását itt el-ismerni alkalmat veszünk.

Irodalmi érdemei hasonlóméltánylásra hivnak fel ben-nünket. Töle birják a magyaróhitüek szertartásuk forditásátmagyar uyelvre a görög ere-detiből, mely forditásnak nyil-vános használatában vannak.Szatmár, Szabolcs és a Hajdu-városokban már eddig anya-nyelvükön ájtatoskodnak amagyar óhitüek. Ezen ügy elsörugóit Csopey Antal hozta moz-gásba, mi a magyar óhitü egy-ház kebelében már is teljes el-ismerésben részesül. Töle birjaa papnövelde tanuló papsága

a felsőbb neveléstan kézikönyvét; továbbáegy külön müben a szertartások magyará-zatát is.

Mint tekintélyes főpap, a mennyire köres hivatala engedték, elismeréssel szólott a61-iki bizottmányi s megyei gyüléseken; ahaza palládiuma, alkotmányunk visszaszer-

44-ik szám. Tizenegyedik évfolyam.

462463

ll

ót, ö is mint legelső teendőt védelmezte.— A magyarhoni görög egyház klérusánakegyik legértelmesebb férfia dr. Csopey Antal,ki kellő képességgel s akarattal bir arra,hogy a jó" és rosz időkben velünk együttérző magyar-orosz népséget, a polgárisodásáldásai felé vezesse.

Midőn a munkácsi püspöki megye ha-zánk művelődésének ily buzgó előmozdító-jával bir, azon reményt tápláljuk, hogy amegye felviíágosodott papsága hiven fogjaöt követni a megkezdett uton, és hogy a jelesfőpap számára hazánk boldogabb jövőjébenmég nagyobb hatáskör van fentartva.

A mostoha lány.Oly csöndts az este —- fű, fa, virág alszik,A banai tóról lágy dalolás hallszik.A banai tóba'Kenderáztatóba'Egymást éri a sok ujdonat uj nóta.

— Hej lányok, lányok, kendermosó lányok!Pintér Örzsi !.ezd most, hej azt hallgassátok! --S csöndesebben csattogAz áztatott kender :Mondjad hát, mondjad hát, Pintér Örzsi kezdd el!'

Csetebodza-bokron soh'sem termett rózea!Mikor volt még boldog mostoha lány sorsa?•Kenderééi SáriKár volt még nem várni,Hej a Kun Sándorral kár volt szóba áll DÍ !

Irigyelte tőle gonosz mostohája,Boszorkányok anyja, ördög czimborája],Kivette, kiloptaEgy zimankÓ8 éjjel,Hej a Kakasdombon repegette széjjel.

Kuruttyol egy béka a kigyós szigetbe':,,Beste a ki mondja, hazudik a lelke.Meggyalázta házam,Egész falu tudta,Azért fojtottam meg, vetettem a kutba!"Gyönge fűzfaágon egy madárka zokog :— Isten látja leikein, hogy ártatlan vagyok!Elszerette tőlemSzép hív szeretőmet,A gonosz, a gonosz, jaj, csak azért ölt meg!

' Tolnai Lajos. *)

\ vakmerő.Elbeszélés JÓKAI MÓRTÓL.

(Vége.)

(

Brand és Banner tábornokoknak nemvolt több emberük Kazán védelmére ezeröt-száz vadásznál, azonban a polgárság is fegy-

. vert fogott a város védelmére, melyet ódon

. bástyafalak fogtak körül. Az ostrom előttinapon érkezett meg Potemkin tábornok La- í

, rionoíf tábornokkal Kazánba. A császáriakrészén annyi volt a tábornok és ezredes,mint Pugacseffnél a szökevény káplár. j

És mégis e szökött káplároktól vezetettgyülevény összetörte a tábornokok seregét; 'Pugacseíf maga mászott fel legelöl a falra, Isaját zászlójával kezében, mire a táborno- ;kok bemenekültek a fellegvárba, Lário-noff elfutott és Nisney-Novgorodig, hátra |sem nézett.

Pugacseíf elfoglalta Kazán várost, ésszabad rablásra bocsátá. A kazáni érsek atemplom elött fogadta, s félmillió rubel ér-tékü arany pénzt adott át neki, azt Ígérve,hogy fejére fogja tenni a koronát, csak sze-rezze meg azt, itt van a várban.

Pugacseíf köröskörül felgyujtatta a vá-rost, a fellegvár örségét igy akarva feladásrakényszeríteni.

Ekkor — jött Michelsohn.

*) E müvet mutatványul közöljük a költő sajtó alattlevö versei gyűjteményéből, mely hogy minél nagyobb el-terjedésre taUljOB, méltán kivánhatjuk. — Szerk."

(>ugacseffet fólke-hadvezér alig engedett seregének hagyva a csatatéren s ötezer foglyot a győz-

tes kezében.Kazán meg volt szabadítva, de az orosz

birodalom még nem.Pugacseff százszor a földre sújtva, száz-

egyedszer is Talpra állt.

A hőspihenést, s ujra elindultresni.

Hirt nem lehetett hallani felöle; csaknyomait lehetett követni.

Burnovánál megtámadta egyzadó, azokat szétverte; — de az

seregmég

Iá-nem A kazáni vereség után ismét megmene-

volt Pugacseff serege. Azután Brájevárnál i kiüt; ezuttal épen ellenkező irányban, mintvert föl egy csapatot. Az sem az volt, a kit elöször. Mo3t nem kifelé tartott, Szibéria-keresett. Majd Olta vára felé fordult, ott egycsoport baskír lovast talált, azokat levágta,elfogta, azoktól tudta meg, hogy Pugacseifátment a Klima folyón.

Most már tudta,hogy Pugaeseffet Kazánelött fogja megtalálni. Sietett utána; jobbrabalra kalandozó ellenséges csapatokkal szóbasem állt, hagyta öket maga körül csatan-golni; ment egyenesen az ellenség nyomán.A Kurnán nem talált, hajót, átusztatott rajta,még két folyó állta azontul utját, egyik semtartóztatá fel, s midőn Arkszba megérkezett,már hallotta az ágyúzást Kazán felől. Egyórát engedett c^ak pihenni seregének, aztánegész éjjel ment előre s midőn megvirradt,a sürü fekete füst a láthatáron tudata vele,hogy Kazán ég!

Annál inkább sietteté kis csapatját. Csakannyi ideig pihentek, mig a lovakat abrakol-ták, aztán sietve előre ismét

Pugacseff futó előőrsei tudaták vezérük-kel, hogy Michelsohn ismét itt van. Megismer-ték a sokszor látott piros csákós, kék dol-mányos huszárokat, a kik elött annyitfutottak már.

Az ál czár átkozódott e hir hallatára, ör-dög-e ez? hogy ismét nyakán van, mikorháromszáz verstnyire hitte a háta mögött.

Ezt nem szabad megtudni a fellegvárbaszorult helyörségnek!

Hirtelen összeszedte hadaiból, a kiket, avár ostromától nélkülözhetett s rettegettellenfele utját elállta velök két ver3tnyireKazántól, Tariezin város elött.

Mikor Tariezin város piaczán a nép elöttmagát, mint Péter czár kikiáltatá: egyszerrecsak egy halvány'nő rohant oda hozzá selöször lerogyott, lábaihoz, azután átölelteerőszakosan és csókjaival halmozta el.

Ez a nő Pugacseff hitvese volt.Egy hü jámbor asszony, ki férjét rég el-

veszettnek hitte, még nagyon ifju korukbanadták öket össze, és Pugacseff is azt hitte,hogy neje mar nem él. A szegény asszonypedig ráismert — a hangjáról.

PugacsefF nem vesztette el lélekjelenlé-tét. Szeliden emelte fől a nőt s azt mondátiszteinek: „viseljétek e nőnek gondját, férjeigen jó barátom volt; sokat köszönhetekneki"

Hanem ebben a városban már széliéretudta minden ember, hogy az ál czár nemmás, mint a Marianka egykori férje; s a fel-kelösereg hangulatára aligha nem volt be-folyása a parasztnö megjelenésének.

Itt vivta a lázadás legkeseniltebb döntöharczát. Késő éj választá el a vivó feleket; alázadók hat ágyút és nyolczszáz halottat vesz-tettek idáig. Csak reggel birt Michelsohn avárosba hatolni, onnan izent Kazánba, hogyjöjjenek segélyére Pugacseff elkeserült düh-vel támadta meg ujra, s azután, hogy nembirta helyéből kiverni, kivonta Kazánbóltöbbi seregeit, s tábort ütött a síkon. A har-madik napi csatában a szerencse egészenPugacseff részére fordult; négy óra hosszantverekedtek már, a Michelsohn egész seregekörül volt véve, midőn az oroszok hőse, ha-lálra elszántan kis csapatja élére állva, végsőkétségbeeséssel Pugacseffnek rontott, s mégegyszer sikerült neki, ami annyiszor részérehóditá a győzelmet, az ellentábor derekátkettétörni. A felkelősereg szétrebbent; ahárom napi csata után háromezer halottat

tartott,nak, hanem egyenesen az orosz birodalomszivének; be Moszkova felé. Hadseregéből,melyet Kazánnál szétvertek, száz apró csapatlett; egy ilyen kicsiny csapattal Pugacseífátkelt a Volgán s uj országokat ment föl-lazítani.

A mint a Volga túlpartján megjelent,egyszerre lángba borult az egész tartomány,a parasztság föllázadt, s a nemesség kiirtá-sához fogott; száz mérfölnyi kerületen min-den kastélyt leromboltak, s egyik város amásik után nyitotta jmeg kapuit az ál czárelött.

Mentül előbbre haladt, annál nagyobbranőtt hadserege, mely a lázadás veres zászló-ját Moszkova kapui felé vitte; utközbenvárakat foglalt el, városokat pusztitottrommá s ellene küldött hadcsapatokat íog-dosott el.

Zaricziii vára elött egy császári hadseregállta utját; a csatában minden orosz tisztelesett, s az egész gyalogság foglyul maradt.Pugíicseff utja szabad volt egész Mosz-kováig.

Huszonötezer embere volt ismét éstömérdek ágyúja.

Ha a mesés Michelsohn nem lett volnaa háta mögött! Ez a regék hőse, a ki nemrettegi ellenségét, akár sokaság az, akáróriás. A párduez, ki bivalycsordát kerget.

Pugacseff futott roppant táborával a kisüldöző csapat elött; érzé, hogy ennek bu-bája van fölötte; ennek a nevével jár az öbalvégzete.

Nagyon biztos helyen akarta öt bevárni.Végre Sareptán tul, hol a kálvinista

atyafiak telepei vannak, talált egy alkalmashelyet, melyen bevárhassa ellenfelét.

Egy magaslat az, melyet mély hegyi útválaszt kétfelé s a mély utat ismét egy ke-resztút szeli ár.

Pugacseff a mély utba helyezé el javi-seregeit, a csöcseléket a két szárnyra hagyva.Ha Mi;-helsohn, szokott rendszerével a bikátszarvainál ragadja meg, elöször is a melyutban elhelyezett ütegeken kell keresztül-törnie, s ha ez sikerülne nek1, akkor a ke-resztutba elhelyezett hadak kereszttüzébejut bele, a miből aztán ki nem menekülhet.

Hanem Michelsohn ezuttal kivételképenmegváltoztatta támadási rendszerét. Miarágyuival szemben ostromoltatott, azalatt őmaga és Melin ezredes két felöl a felkelőktáborszárnyait rohanták meg, a rendezetlengyülevészt hömpölygetve a táborderék felé.

Pugacseff saját vermében látta magátmegfogva, a mint a felvert népfölkelés ré-mült riad állal rohant két oldalról fötáborafelé. Tulajdon seregei rohantak ágyúi tor-kába; tulajdon csapatjain keresztül kellettmagának utat vágnia, hogy e kelepczébölkimenekülhessen.

Ez volt utolsó csatája,Hatvanad magával menekült át a Volgán

s ott egy emberlaktalan puszta berkeibenvonta meg magát.

Az orosz hadseregek körülfogták a pusz-tát, sehova sem menekülhetett ki belőle.

Es még mindig álmodozott jövendő nagynapokról. A sivatag közepett legtöbbszörelövették régi álmai; a Kreml aranykupo-láiról, a meghódított császári asszonyrólvaló csábitó álmok.

És ez álmok mellett a kinzó éhség.

Napok óta nem volt más tápláléka, mintlóhus, nádtöreknél megsüt\ e, s perjével be-hintve sö helyett

Egy este épen a tüz mellett ült, fa-nyár-son sütve sovány estebédét, midőn háromkozák testőre közül az egyik igy szólt hozzá:

— Elég régen játszod már e komédiát,Pugacseff!

A kalandor felugrott helyéből.— Szolga! Én czárod vagyok! — s azzal

főbelőtte a megszólitót.A többiek erre megrohanták, leverték a

földre, megkötözték, s ló mellé kötve hur-czolták Ural-Sorodokig s ott átadták Szuva-roff tábornoknak. Ugyanazon Ural-Sorodok-ban, a honnan vakmerő vállalatára kiindult.

Innen elvitték Moszkovába.Az itélet az volt reá, hogy apró darabok-

ban metéltessék szét elevenen.A czárnö helybenhagyta az itéletet.

Pedig az ő szép szemeinek nagy része volt aszegény bünös sorsában.

A hóhér irgalmasabb volt. Nem levénaz ítéletben kitéve, hogy hol kezdje el aszéttagolást, ő mindjárt a fejénél kezdte. —Ezért a tévedésért a hóhérnak Szibériábakellé mennie.

Katalin épen akkor változtatta kegyen-ezét; Orloff helyébe a szép Potemkin követ-kezett. _ ...-

Az egészség ápolása az életkorkülönböző szakaiban.")

tFolytatás.)

lI. A csecsemők kora.Az újszülöttek sorából átlép a kisded a

csecsemők korába, mely éltünk első napjaitkivéve, születésünktől fogva az első 9 — 12 jhónapot foglalja magában, tehát azt az időt, Jmely alatt a gyermeknek édes anyja emlői- Iböl kellene szinia fötáplálékát, Az élet eszakában, melyben a nevelést a helyes szok-tatás által mindenesetre már meg kell kez-deni, gyakran oly szarvas és gonosz hibákatkövetnek el a gyermekkel való bánásmódras kivált táplálására nézve, hogy legtöbbjevagy egész életén át sinli sirnak következ-ményeit, vagy csakhamar azoknak áldoza-tává esik.

A csecsemők korának főmozzanatai: az érzé-kek lassankinti fdocsudása, melynek azután azértelem, a beszéd és önkény szerű mozgás elsö nyo-mait köszönhetni, és a. fogak elöbuvása a 7. 8.va»y 9. hónapban. A csecsemő teste zsírlerakó-dások következtében teltebb, domborubb alakotölt, izomza a (husa) lassan erősödik, a bőr tömörö-d\'*s a ceontofe szilárdulnak, s az alvásra való nagyhajlam egyre fogy. A csecsemő 6—8 hüv. nő, te-hát 24—2ö hüv. ér el, mig sulya 10 — 12 fontnyi-val szaporodván, 18 fontig gyarapodik. Mivel akisdednek agy-állománya még lágy, az agyhozvezető érzőidegek minden nagyobb, kivált kórosizgulása, ezen izgultságnak mozgató idegekrekönnyen történhető átsíármazásáná! fogva, igenkönnyen szabályellenes mozdulatokat idézhet elő;és ez az oka, hogy a csecsemő, sokszor egészenjelentéktelen bajokban is, görcsöket (rángáeokat)szenved, melyek e szerint ama korban nem jelen-tenek oly nagy veszélyt, mint az élet későbbbiéveiben. A c ecsemő koponyáján elől a homlokközepe fölött vékony, még meg rem csontosodottdarab tér van, a nagy- vagy a homlok-kutacs,(feje-lágya) melynek csak az" élet 2-ik vagy 3 ikévében szabad bezáródnia (csont-állománynyalmegtelnie), különben az értelem szerve, vagyis akoponya üregében székelő agy megzavartatik nö-vekedtében, a a gyermek gyenge-eezüvé lesz. —A szülék a csecsemő fölnevelése körül ugy testimint mar szellemi kifejlődésére ia nagy gondotfordíthatnak; testi tekintetben fő figyelmet érde-mel a jó táplálás és a csecsemő testének megóvásabetegségektől, szellemileg pedig a szoktatás ésutánzás törvényét kell alkalmazni.

*\ B0Cfc tanár „Az egészség négy könyve" czimümnntáia maayar kiadásából, mely „a magyar nép szüksé-geihLdkalmLva" nem sokára meg fog jelenni. - Wfc.

A csecsemő táplálékának nem szabad jmásnak lenni, csak tejnek, és pedig édes

! anyja tejének, hacsak fontos okok azt a\ szoptatástól el nem tiltják. E fontos okoki mérlegelésére azonban mindig az orvost! kellene kérni, minthogy minden egyes esetet• a legkomolyabb szakismerettel kell megvizs-• gálni. Átalában csak annyit mondhatni:; hogy nem válik sem az anyának sem gyer-; mekének javára, de igen is mindkettejük; kárára, midőn erötelen, vérszegény, rövidlélekzetü, köhécselő, egyszóval idült bajok-

; ban sinlő asszonyok szoptatnak. Hasonló-képen föl kellene hagyni a szoptatássalazoknak az anyáknak, kiknek már több ma-

| gukszoptatta gyermekök meghalt; továbbáI azoknak, kik szoptatás idején halványak (vér-| szegények), soványak, elgyengülnek, snagyonelérzékenyülnek; végre azok, kiknek a gyer-mek-szoptatás heves fájást okoz, mely az

I emlőktől a hát- és fej felé huzódik, kiváltha valamelyikük azonkivül még jó étvágyatsem érez. De a mely anya maga szoptat,annak azután kötelessége mindent kerülni,a mi saját testének s ez által gyermekénekis árthatna (mint meghűlések, indulatosko-dás, életrend elleni vétségek, álomtalanság,nagy megerötetés stb.), ellenben mindenttennie, a mi gyermeke javára kivánatos. Esorba tartozik különösen: alkalmatos, táplá-lékony és könnyü-emésztésű, ugy állati mintnövényi tápanyagokból összeállitott, vagyisoly eledelek megválasztása, melyek turany-és vajból, czukor- és sóból a kellő mennyi-séget magában foglaló jó tejet előállítaniképesek, mint : tej és hús (a kellő zsirral)tojás (fehérje és sárgája), hüvelyes vete-mé»y£k (borsó, lenese, bab) és a különfélegabnafajokból származó étkek (buzából, rozs-ból, tengeriből, rizsből, kölesből stb.) Azételmellett azután nem-hevitö italoknak (viznek,tejnek vagy gyenge sernek) bö élvezése iaszükséges, hogy az anya vére és teje mindigkellőleg hig legyen. Egyébiránt önként érez-heti kiki, hogy mind az ételben mind azitalban a helyes mértéken nem szabad tul-menni, nehogy az emésztés megháborittas-sék. — A szoptatónak illendő életrendéheza helyes élelmezésen kivül tartozik mégtiszta levegőnek belehelése, mérsékelt moz-gás, elegendő álom és a kedély nyugalma.Indulatok rohamai (harag, ijedtség, várat-lan nagy öröm) után nem tanácsos a gyer-meket mindjárt ereszteni az emlőink, deigen, a tejet -másképen kiszivatni.

Ha dajka által kell az anya helyét pó-tolni, annak megválasztása elölegesen csakaz orvost, és pedig megelőző s igen szigoruvizsgálat után, illeti, s csak az orvos jóváha-gyásával kellene az anyának engedni, hogye választásnál kövesse rokon- vagy ellen-szenvét. A mennyire lehet, a dajka gyerme-kének, melyet természetesen épen ugy nemszabad vizsgálatlan hagyni mint a tejet, azáltala felvállalandó csecsemövei egyidősnekkellene lenni; mert a tej a szoptatás idejealatt a növekedő gyermek szükségei szerint,lassankint változik. A dajkának legalábbnem kellene korábban, mint legfölebb 6—8héttel elöbb lebetegednie. Mondják, hogy aszőkék tejénél táplálóbb a barnáké. Ha többegészséges dajka közöl választhatunk, vá-laszszunk olyant, melynek testalkata a daj-kálandó gyermek anyájával egyez, vagy ha-sonló hozzá. Elengedhetlenül szükséges^ hogya dajkát az édes anya folytonos felügyeletalatt tartsa, különösen a mi teje bőségét,helyes táplálkozását, a meghűlések kikerü-lését és a tisztaságot illeti. A dajkák, kik-nél a tej apadni kezd, nem ritkán ilyen-amolyan segédszereket alkalmaznak annakpótlásául, hogy a gyermeket kielégítsék, demelyek azután a kis növendék ártalmára

vannak. E miatt meg kell nézni a gyermeket mikor szopik, s figyelni kell vizelete ésszékürülése mennyiségére is, mert természe-tesen ha elegendő tápot nem kap, üríteni iskeveset fog. A dajka nem való a gyermek-hez, ha ez nem gyarapodik vagy épen fony-nyad és soványodik, folyvást nyugtalan sputfadtaágban vagy hasmenésben szenved.— Mi a dajkával való bánást illeti: elöször iseledelének illőleg táplálékonynak kell lennieépen ugy, mint a szoptató anyánál, a mellettegyszerűnek és a dajkához illőnek, s azértnem sokat eltérőnek attól, melylyel a dajkakorábban él vala. Épen e tekintetből nemszabad, hogy a nehéz munkához szokva votlszemély most egyszerre teljesen tétlenülüljön.

Mérsékelt munka s üde levegőnek min-dennapi élvezése egy dajkának sem árt. Va-lamint pedig az anyának sok követelésevan a dajkával szemben, ugy nem sza-bad azt sem felejtenie, hogy vannak irántakötelességei is. Nyájas, különben komoly éskövetkezetes bánásmód, mely a nyájasság ésbizalmaskodás tulságait kikerüli, a legtöbbdajkára jó hatással lesz. Hogy a dajkánaksokat el kellend néznünk, azt önként ért-hetni, de hisz ő a csecsemőnek nem is édesanyja.

Hogy a gyermek, anyjának vagy daj-kájának tejével, szoptatója jellemét vagyépen mindenféle erkölcsi hibáit is szíhassamagába : az sült esztelenség, s a bünös in-dulatok a gyermekbe mindig csak beleneveltetnek. - Ágyába vinni gyermekét,anyának és dajkának egyaránt tilos, mertmár sok gyermeket nyomtak agyon alva.

A gyermek fölnevelése anya- és dajka-tej nél-kül fölöttébb nehéz, s csak igen lelkiismeretesanyák által helyesen végrehajtható feladat. Aze l 8 0 ' 6—8 hónapig csak állati tejjel szabad aztfolytatni, melynek vegyületét és hőmérsékét, amennyire csak lehet, az anyatejéhez hasonlóvákell tenni. A jó sükernek fotóheteié itt a jó tej 9a legnagyobb tisztaság. Szamártej e czélra alkal-matosabb volna a tehéntejnél, mert vegyületé-ben leginkább hasonlit az anya-tejhez. A tehén-tejben, melyet gyermekek fölnevelésére rendesenalkalmaznak, az anya-tejhez képest nagyon sok avaj és turany, ellenben kevés a tejezukor, s en-nélfogva vizzel higitani a tejczukorral édesbitenikell azt. A hígítás mértékéi a gyermek koráhozkell szabni; a kezdetben felényi vagy legalábbharmadnyi vizet kell hozzá vegyíteni; lassankintrá negyednyit, végre ötödnyit; csak a 6 —7 hónapután lehet higitatlan tejjel tartani. De mivel e hi-gitás által a tej vajtartalma nagyon is apasztatik,azért szükséges még egy kis tejsürüt kevernihozzá. Tegyünk például igy : vegyünk ne csaktejet ugy a mint a tehéntől épen most kifejték,hanem tejsürüt is, és pedig egyenlő részt mind-egyikből, e keveréket hígítsuk fel a gyermek koraszerint nagyobb kisebb mennyiségü vizzel, s vé-gy itsünk hozzá annyi tej czukrot, mig a vegyülékgyengén édeses izt kap. — A tejet, a mennyirelehet, mindig egy tehéntől kell venni, s ennek,melynek nem szabad régen ellettnek lennie, egész-ségesnek s jó karban kell lencie.Van sorvadásbansinlő sok tehén, melynek teje netalán ártalmas le-hetne. — Az ital hőmérsékenek mindig husz és

! nehány fok melegnek kell lenni, s az edénynek,i a melyből a gyermek iszik (legjobb erre szoptatóüvegpalaczk, vagy porczellán hajócska,) mindigtisztádon tisztának. Ha jó tejet kapni nem lehetne,

I akkor annak higitása gyenge húslevessel viz he-í lyett, emelhetné találékonyságát, s ha máskéntI nem, még tojásoldatot (fehérje és sárgája feloldva)j is lehetne alkalmazni tápszerül.i A gyermek elválasztásának az emlőtől,! mely a gyermek i-e nézve fontos évfordulatotI jelent, nem kellene soha sem történnie köz-i vétlenül a fogzás előtt, vagy épen alatt,1 tehát nem az első év lefolyása elött; de! gyengébb, kevésbbé egészséges (kivált mell-; beteg) szülék gyermekeinél még jóval későb-; ben van helye. Ne is történjék hirtelen, ha-\ nem lassan, mintegy két vagy 3 hót alatt, s1 ha lehet, az évnek olyan szakában, melyben

464 465

a gyermeket ki lehet szabad levegőre vinni.A szoptató már akkor kevésbbé tápdús éstejtermö élelmezéssel érje be, a gyermekritkábban kapjon emlőt, hanem e helyettmás, de csakis híg táplálékot (jó tehéntejetés húslevesttejczukorral). Az elválasztatandógyermektől soha se vonassák meg az emlőelőször éjjel. Miután már hosszabb időtőlfogva mind ritkábban kapott emlőt, hanema helyett egyre több több más táplálékot :édes anyja vagy dajkája szoptassa meg reg-gel utoljára, azután pedig térjen ki, a meny-nyire lehet szemei elöl, hogy a gyermeknekne juttassa emlőjét eszébe. — Ha a gyermeknemsokára az elválasztás után roszul lesz,nagyon megsoványodik, hasmenést vagyhányást kap, akkor egy időre okvetetlen is-mét dajka által kell tápláltatnia.

A levegő, melyet a csecsemő szí, legyentiszta mindig, de nagyon hideg sohasem;mert ez által lélekző készülékében felettébbkönnyen támadhatnak nem kis veszélylyeljáró betegségek. De különös gonddal mégiskerülni kell a meleg és hideglevegő közti hirtelen változást,s legalább mig alszik, legyenmindig tisztameleg (mintegy-f-14—16° R) levegőben. Ke-leti és északi szeleknél, átalá-ban mikor a szabad levegő hi-deg, a csecsemőnek mindig me-leg szobában kellene maradnia.De ez leginkább akkor szük-ségeseikor a csecsemőn náthavagy köhögés jelei mutatkoz-nak, mert ha ezekre nem ügye-lünk, igen könnyen halálosgyuladás állhat elő.

Meleg fürdők,vagy bőrének ^meleg mosdatása a csecsemőjóllétére mulhatatlanul szüksé-gesek. Ezekben mindennap kellöt illö óvatossággal részesíteni,ha lehet, korán reggel, nem sok-kal fölébredte után s táplálta-tása előtt. Óvatosság a fürösz-tés-, mosdatásnál azért szüksé-ges, mert bőre ezen alkalom-mal igen hamar meghűlhet,abból pedig veszélyes gyomor-és bél-hurut (hasmenéssel, há-nyással) támadhat. Ennélfogvajól meg kell figyelni a szobalevegőjének és a fürdőviz hő-mérsékét; amaznelegyen-|-140

R. alul, ez pedig az első hóna-pok alatt +27° R. körül, ké-sőbben +25-23° R. A gyer-mekkel együtt megfüröszteni aszennyesét, sehogysem helyeselhető, s a cse-csemőnek ártalmas takarékosság, illetőlegtisztátalanság! Némelykor, kivált ugyneve-zett nyugtalan gyermekeknél hasznos, meg-nyugtató és altató hatásu, a csecsemőt esteközvetlen lefektetése előtt még egyszer, vagypedig csak akkor füröszteni. A fürdőben abőrét szivacscsal vagy egy darab flanérral jólmeg kell dörzsölni, de a szemét ugyanavvala szivacscsal tisztitani tilos. Erre mindig ki-zárólag a szemnek szánt tiszta s puha vá-szon-rongyikákat kell alkalmazni. Midőn agyermeket a fürdőből kiveszszük, borítsukbe megmelegitett vászonlepedővel, törüljükés dörzsöljük meg, s miután felöltöztettük,kapjon emlőt vagy tejet. A csecsemőt fürdőután mindjárt szabad levegőre küldeni, meg-árthatna neki. — A gyermek megmosdatásameleg vizzel soha sem pótolhatja a fürdőt, smég nagyobb óvakodást (a meghűléstől) teszszükségessé. — Vannak egyébiránt gyerme-kek (többnyire szőkék, igen gyengéd bőrrel),kik a fürdést nem állhatják, igen feliz-gulnak utána s megnáthásodnak, ilyeneknél

azután a fiirösztést vagy csak mosdatást jó-val ritkábban (hetenkint egyszer-kétszer) kellalkalmazni.

A csecsemő Öltöztetésére nézve legelőszöris a legnagyobb tisztaságra és szárazságrakell ügyelnünk, azután pedig arra, hogy azöltözék sehol se, különösen mellkasát és ha-sát ne szükitse, vagy mozdulatainak akadálytne vessen, de mégis kellőleg melegen tartsa.Különösen a lábait és karjait nem szabadszorosan bepólázni, sem a derékszoritót szo-rosra kötni, hogy a lélekzés szabadon foly-hasson ; de elhagyni sem kell azt, mert hasátmelegen tartja, s az által a has meghűlésé-ből könnyen támadó s a csecsemőkorbanmindig veszélyes hasmenést távol tartja. —A fejnek a szobában éjjel-nappal födetlennekkell lennie, szabadban pedig könnyedén be-födetnie. Mikor a csecsemőt szabadba viszik,arra kell különös gonddal figyelni, hogy alég ne nyomulhasson ruhái alá mezitelenlábaira s födetlen hasára, mert ebböl is igenkönnyen meghűlés és hasmenés támadhat.

Képek a hazai népéletből: XLIII. Szerémi népviselet.

Ugyszintén a csúszni kezdő gyermek öltö-zéke ne legyen nagyon rövid; egyébiránt acsecsemő minden öltözékének vállairól kellfüggőnek lenni (vállszalagokon) s korántsema testhez szoritottnak. Lábacskáit, kiválttélen, puha gyapjú-harisnyákban kell illölegmelegen tartani. Ferde rosz divat az, melyszerint az üngecskék és zubbonykák, bizo-nyosan csak az öltöztetés és vetkeztetéskényelmessége végett, hátul hagyatnaknyitva; mert ezáltal a fektében megmelege-dett háta igen könnyen meghűlhet. Ennél-fogva a gyermeket ugy öltöztetjük fellegczélszerübben, hogy üngecskéjének nyiltrésze a hátán legyen ugya», de zubbony,kajáé a mellén. A pelenkának jó melegnek,tisztának és puhának kell lennie.

A csecsemő érzékszervei nagyon gondosfigyelmet kivánnak, ha nem akarjuk, hogyegész éltére meggyengüljenek vagy épenmegbénuljanak. — A szemet minden erős ésélénk világosságtól meg kell óvni, s hirtelenátmenetnek sötétből világosságra soha semszabad kitenni. — A szülék és nevelök szo-

kása, hogy a gyermeket közel viszik a fényeslángvilághoz a azt nézetik vele, valamintaz is, hogy a holdat vagy a villámló egetnézetik vele hosszasabban, minden megro-vást érdemel. Ha a csecsemőt ágyában vagykocsiban a szabadba viszik, vigyázni kell,nehogy a nap sugara függőlegesen essékarczára.

Csillogó és apró tárgyakat nem sza-bad sem közelről, sem hosszan mutogatnia gyermek szemének.

A hallás szervét erős éles hangoktól,a szaglásét minden erős szagtól meg kellótalmazni.

A fogzástól, a csecsemő elsö fogainak elb'bu-vásdtól az anyák sokkal jobban félnek mintsemkellene,mert soha sem okoz komoly betegségeket;olyan gyermekeknél t. i., melyek helyesen az ál-talunk adott szabályok értelmében neveltetnek.Fogadzó gyermekek minden veszélyes és halá-los bajaik, mint tüdőgyuladás, hasmenés hányás-sal, láz görcsökkel stb. más okokból (többnyirerendetlen életből és meghűlésekből) erednek,nem pedig a fogzáaból.

Állitólag fogzásban meghaltcsecsemők bonczolása tanuskodikez állitásunk igazsága mellett.

A fogzás nem mulik el ugyanmindenkor baj nélkül, de igen leg-többször ; s különben egészségesés okosan tartott gyermeknél, ebajok mindig veszélytelenek, mégakkor is, ha netán lázas és görcsösrohamokká (rángatásokká) fajul-nának olykor. A fogzást kisérő fő-jelek ezek : a csecsemő hébekorbarosz kedvü és nyugtalan; sok anyála; olykor felsikolt, de csakha-mar ismét csendes; altában olykorfelriad; orczáin a száj körül né-melykor veres foltok, sőt kütegeekelések támadnak; inye (foghusa)hevül, elvörösödik, dagad; a cse-csemő maga, mely eleinte gyakrannyuldogált a szájába, s szerette hafoghusát dörzsölték, most nem en-ged a szájához nyulni; többszörszopik és vizei mint rendesen, snincs inyére semmi. Mihelyt ne-hány foga előbútt, mindezek a je-lek eltünnek. Az előbútt fogakatcsecsfogaknak híják, s rendesen a7- vagy 8-ik, néha csak a 10—11-ik hónapban jelentkeznek éspedig többnyire párjával s az alsóállkapocsban elöbb, mintsem a fel-sőben; legelőbb alul a középső pármetszőfog, azután fölül; azután akülső metszőfogak fenn és lenn fel-váltva.

A mellső két zápfog jobbrais balra is, alul s ugyannyi fölül,csak a 2 ik évben tünnek elő, utol-jára pedig a szemfogak, ugy hogyélete második évének vége felé a

gyermeknek 20 csecsfoga van, melyek 7-ik évéigmeg is maradnak.

A csecsfogak azonban nem törnek elő szorosanmindig a mondottuk rendben, hanem sokféle vál-tozásnak van itt helye a nélkül, hogy ezt bajnak,vagy rosz testalkat jelének kellene tekinteni. A le-ánygyermek a fogzásban rendesen megelőzi a fiut.

A fogzás nehézségeit leginkább enyhíthetjük,ha a foghust hideg vizzel gyakrabban megtapint-gatjuk; a többire nézve a fogzás ideje alatt agyermeket a rendestói semmiben sem eltérő bánás-módban kell részesíteni, tehát csak neki való tej-ben, tiszta meleg levegőben, czélszerü öltözékbens mindenekfölött nagy tisztaságban.

A csecsemő neveltetése. — Nevelni mára csecsemőt is kell, és pedig nemcsak testileg,hanem szellemileg is, ha nem akarjuk, hogyelsatnyuljon. E nevelés főeszköze a szoktatásés az utánzás. A szoktatás abból áll, hogyazt, a mit vele tétetni akarunk, következete-sen többször ismételtessük, ugy hogy azmintegy második természetévé váljék; azutánzás helyes minták felállítását teszi szük-ségessé; mind a kettőt pedig, a szoktatástugy mint az utánzást, a mint a gyermek }•

növekszik, lassankint fokozni kell. Mig aszülék azt hiendik, a mit annyira balul hisz-nek, hogy a szellem (t. i. az agy képességeöntudatosan érezni, vagyis érteni, gondol-kozni és okosan akarni) bizonyos időbenminden munka és előkészület nélkül önkéntáll elő, (mint szokás mondani, hogy eszemegjö!), mindaddig okos és czélszerü neve-lésről szó sem lehet. Csak az érzékek kapu-ján át száll testünkbe a szellem, s az agynakaz érzékek bejelentései által fölgerjesztetttevékenysége csak ügyes szoktatás általérheti el a kifejlődés kitünőbb fokát. Hogyaz értelem fölébresztöi és közvetitöi az ér-zékek, az legjobban látszik ott, hol azérzékek vagy hiányosak, vagy teljesenhiányzanak. A ki vakon s egyszersmindsüketnek születik, abban a szellem csak aligpislog.

Hogy pedig a szellem felébresztéséremás már kifejlett szellemek utánzása is kell,azt azokon láthatni, kik (mint Hauser Gás-pár) gyermekkoruktól fogva magukra ha-gyattak, vagy csak állatokkal társalogtak.— Ilyenek-nél nyomátsem látniaz emberisz e 1 lem-nek, hanempusztán ba-romi szo-k á s o k a t .Még egy-

véletlenül ninca a családban oly menyecske, a kie fejkötő viselésére fel volna jogositva, azon eset-ben, az effélére vágyó szeneknek haszonbérbeadatik,de többnyire egy másik, jó tenyeres talpasnő kíséri azt, a ki hordja, ha idegen helyen jár,nehogy valakinek kedve jusson, a csengő-pengőékességet a fejéről lehuzni.

Nem tudom, divatoznak-e az ily fej kötők mégmost is, vagy szétszedték-e már itt is a húszaso-kat. De vagy tiz év előtt még nem ritkán lehetettőket látni. Még egy kiváltsága vagy kötelessége vanaz ujdon házas Szerémi szerb menyecskének: mindenvele találkozó férfit meg kell csókolnia. Gondol-hatni egy idegen ember meglepetését, ha tapasz-talja, hogy egy csinos fiatal nő minden előzmé-nyek nélkül az országut közepén nyakon kapjaés összevissza csókolja! Dr. St. J.

Göllniczbánya.(Szepesmegyében).

Göllniczbánya tájéka több hegycsoportozat-ból áll, melyek párhuzamos vonalat képeznek aKárpátok ős hegységeivel. Ezen hegyek mégsemkopárak, hanem átalában majd fenyü, majd másnemü fákkal fedvék. A fúvölgyet, melyben ezen

egy-szer ismé-teljük : azérzékekretett benyo-másokon, aszoktatásonés az után-záson alap-szik ugy ahelyes,minta ferde ne-velés.

Kerül-ni kell te-hát min-dent, mi agyermekethaszonta-lanságok-ra szok-tatná.

(Folyt, köretk.)Göllniczbánya egy része. — (Szepesmegyében.) — (Fénykép után.)

Képek a hazai népéletből.XLII. Szerémi rácz menyecske.

Két Szerémi rácz menyecskét látunk a mellé-kelt képen, a mint azokat a rumai vásáron gyak-ran találhatni. Mit beszélnek? azt ugyan nemértjük, de képzeljük, hogy van dolga a „kákó" és„kazsé '-nak.

Alakjokon egyéb jellemző és nemzeti nincs,mint a fej ékességei, legfölebb még az önmagukáltal font, szőtt és festett kötény s a veres czipő.

A szerb menyecske, házassága első évében,a kiváltságosak közé tartozik. Feje csinált virá-gokkal van ékítve. Arcza sziricnkkel (maró hi-ganyból készült fejéritő) és pirositóval van ki-festve, és a halántékain látható hunczutkák nemegyebek, mint a kacsafark göndör tollai, mézgávalodaragasztva. Ahhoz még egy vagy több arany,zsinórra fűzve, disziti nyakát.

De az olyan fej kötő, mint a képüakön lát-ható két nő fején pompázik, most már a ritkábbékességekhez tartozik, mert drágább miot egydivatos párisi kalap, t. i. jó ezüst húszasokból áll,melyek soronkint felfíízvék; s ha fejét mozgatja,cseng, peng, mint a megrázott persely. I l v fej'kötő egy faluban csak egy kettő van a vagyono-sabb családok birtokában, hol mint ősi jószágegyik nemzedékről a másikra származik át. Ha

régi város fekszik, a Göllnicz folyó futja át, melyszámtalan mellék hegyi patakot nyel el és sodorel magával. Már maga a természet ugy látszottitt mindent elrendezni s alkotni : hogy a földelrejtett kincseit a kutató kizsikmányolha-isa.Mikor kezdődött itt tulajdonképen a bányami-velés — az az előidők homályába van burkolva;ha a hagyománynak hinni lehet, akkor a l l és12-ik századok közt idevándorolt idegen néme-teknek tulajdonitható az első éreznyomok kiku-tatása. — Göllniczbánya, ez ősrégi előnyét shírnevét a szomszéd bányavárosok is mindig elis-merték, midőn azt levéltári irataikban a felsőszepességi bányavárosok legr Sgebbikének nevezik.Már IV-ik Béla trónraléptekor, 1235-ben, ma-gára vonta e nagy fejedelem figyelmét az ittenibányamivelés ugy, hogy ő e városnak arany-ezüst, s vasbányái miatt több nemesi szabadalmatadott. László herczeg, Béla unokaöcscse hosz-szabb ideig lakott itt, mi abból tünik ki, hogy ittirta alá a Pólyán grófnak kiadott szabadalma-kat.*) Mi lánczolhatta volna le azon korban erideg s vad tájhoz László herczeget, ha nem akiá30tt kincs? 1280-ban egy kórház fentarthatására100 markát adományozott, mint egy évi jövedel-met. **) Az egymást követő magyar királyok is,

•) 1. Suplementa Vagneri 340 1.••) Vagner I. 192 1.

mint Róbert Károly, 1 Lajos és Z-igmond sokkincset nyertek az itteni bányákból. Hivatalnoko-kat tartottak, kik az időben kamaragrófoknak ne-veztettek, s nagy tekintélyben állottak. Igy Károlyalatt bizonyos Pemnger, Zsigmond alatt MelanenTamás kamaragrófok voltak.

Azonban e bányaváros fénykora s hírnevecsak a 15-ik században tünt fel leginkább s külö-nösen a külföld előtt. Előkelőbb lengyelek s né-metek a bányamivelés s kincsnyerés végett ügy-nököket tartottak, vagy itt le is telepedtek. Ezenidőben oly nagy volt az érczáldás, hogy némelybányákon 300—400 bányász dolgozhatott, Temér-dek ezüst és réz készíttetett, és a Kvekhe-gyen még higany is olvasztatott. Vasércz keve-sebb mennyiségben ásatott, nehogy a keletkezhetővasgyárak az erdőket igénybe véve, a bányami-velés hiányt szenvedjen. Később azonban a festőiGrellenseifen a völgyben több vashámort épi-tettek, melyek még mai napig is felállanak. —Nem oly áldásteljesek voltak azonban a 16 és17-edik századok. Zápolya harczai Göllncizetsem hagyhatta nyugodtan, melynek lakosai Fer-dinánd királyhoz ragaszkodva, e vidék csakhamara háboru s zaj szinpadjáva váltosott át. Az erősbányamunkában megedzett göllnicziek vissza isverték Zápolya kapitányát Derencsini Miklóst;midőn ismét Krasznahorka ura, a zsaroló Bebek

György hát-ráltatta a bá-nyamivelés t-Több szén-égetőt, bá-

_ r _ " = ^ ~ / nyászt, s ol-_ =_2 V_.L~~J.I/_~ vasztótafeje-

= JgZT-tTrSg" delem iránti- -==L~:^~=^-_r hűségök mi-

~~^- _-- att kinozta-z\-_r tött s meg-

"" - ; öletett." ~ íly körül-

mények közta bányami-velés nagyotcsökkent; deaz áldás for-rása még semvolt kiapad-va, hanemcsak felfüg-gesztve.1574-ben panaszlólevelet intéz-tek M i k s acsászárhoz,melyben se-gélyt kérnektőle, hogy azérez kiakná-zását továbbfolytathas-sák. — Nemhiányzott te-hát semmi,csak a béke,— ea bánya-mivelés ismét

visszakapta volna előbbi fényét. Azonban rsmét ujnyugtalanságok merültek fel Bocskay, Bethlen,Rákóczy György, Tököly Imre és Rákóczy Ferenczidejében, melyek mint egy színdarab jelenetei kö-vették egymást — s 150 éven át ostromállapotbantartották G'illniczbányát. A bányamivelés mégmélyebb álomba merült: a bányapolgárok elsze-gényedtek s számuk is megcsökkent. E zaj-teljes s bonyadalmas évek daczára — mégis töb-ben találkoztak, kik bányamiveléssel foglalkoztaks némi hasznot is huzták, de a béke hiánya miattmég sem vergődhetett fel Göllniczbánya előbbifényes állására s a hajdani város csak árnyékavolt előbbi képének. Csak a 18-ik század elején,midőn a harcz zaja megszünt, ébredt fel Göllnicz-bánya is huzamosb álmából. A bedőlt s összeom-lott aknákat s tárnákat ujra kinyitották, s most avasércz ksresésére is több gondot látszottak for-dítani.

Maria Terézia uralkodása kezdetén bánya-városunk jobb sorsban részesült. Rholl Antal azugynevezett Czeheken több arany s ezüst erekretalált, melyekből Sáros és Zemplénben több java-dalmat szerzett. Maga a kamara a sz. háromság,három király, Terézia s József-aknákon, sze-rencsésen működött; nemkülönben a polgárokfáradozásait több siker koronázta. Sajnos, hogyaz akkori időben huzott hasznot <s érezmennyisé-get sehol sem lehet feljegyezve találni. Az utó

iilí

nemiedék csulálkozm'k azon mennyiség felett,melyet apái az áldott anyaföld gyomrából kiaknáz-tak. Ezen időben maguk a tulajdonotok olvasz-tották akikerült erezet saját olvaezdáikban. 17t53ban egy uj olvasztási rendszer léptetett életbe, 8minden bányapolgár a királyi olvaszdákba küldéérezét leszámítva az urbura s olvasztási költ-ségeket — készpénz fizetés mt-llett. Most azon-ban a bányapolgárok által alapitott s keletkezettIstván és Phőnix olvaszdákba szállitják az erezetolvasztá-i végett, melyek nagy élénkséget kölcsö-nöznek s sok élelmi módot nyujtanak e tájlakóinak.

Valamint akkor, ugy még most is, — bárkevesebb szerencsével, — majdnem minden pol-gár egy vagy más bányán részvényéé. Amily édesa visszaemlékezés, oly szomoru a jelen állapotképe a bányamivelést illetőleg. Pár éve már, hogykevés szerencse-áldás mutatkozik. Az egykorijóllét helyett itt is a szükség s inség nyomai lát-hatók, mit tán rövid idő mulva annyi kiállottcsapás után ismét levesz rólunk az Isten áldástosztó keze! . . .

E rövid s összevont történeti leirás után —vessünk egy pillanatot e város jslenlegi álla-potára.

A ki csak a síkságot tartja szépnek, az kevésélvezetet fog itt találni; azonban annál többet az,ki a természet változatosságait szereti, s ki egyhegyes s erdős táj elrejtett bübájait ismeri. Azonszámtalan mélyedések s élénk zöld színnel behin-tet rétek az itt-ott csörgő patakoktól átmetszve,melyek Göllnitzet körülövezik, valóban festőiszépséget nyujtanak. Mindenütt uj változatoeságs uj élvezet! A legszebb kilátás a város nyugatirészén emelkedő ősrégi várromról élvezhető. Egykeskeny ösvény vezeti fel nehány percz alatt aromok tetejére a szemlélőt, s ekkor látja a lábaialatt a nem kis téren elvonuló város épületeit el-terülni, melyek közül leginkább feltűnik, mintrajzunkon látható, az uj modorban épült város-háza, és a római kath. góth modorban épült egyház,melynek épitési idejét bizonyo-an nem lehet meg-határozni. Sokan a sanctuariumot a 12 —13-ik, ahajót, vagyis a nagyobb részt a 16-ik századbanépüknek vélik. Az ágoet. hitvallásuak templomas ibkolái terebélyes gesztenyefáival megható ké-pet nyujtanak. Kelet felé tekintve, látni a város-hoz közeledő Gröünitz folyót, mely kibontakozvakanyarulataiból, egyforma lassúsággal siet tova,mintha ki volna fáradva az elhagyóit vasgyárak-nál tett szolgálatától; vagy még uj erőt szedne akövetkező vasgyárak s olvaszda igényeire.

Valóban minden erre utazó várakozását felülfogja mulni a váro-unkhoz közel fekvő vasgyáraks olvaszdák képe. Ha a gr. Csáky Ludmilla pra-kenfalvi, a gbllnitzi határon fekvő Mathilda sMária vasgyárakat, Valkó ur 2Úzdáját — s afelső-magyarországi bányapolgárok István ésPhőnix olvaszdáit megtekinti, látni fogja, hogy |itt száz és száz ember kereti élelmét, s ugy szólva iaz egész környéknek kerí-seti módot nyujtanak.Sajnos, hogy most ezfjk is, mint más ilynemü gyá-rak, pangrásrak indulnak. — Mint mondják, vankészlet elég, de nincs vevő.

Adjon Iisten jobb jövőt 8 szeri ncsésebb na-pokat! Szepessy József.

Képek az állatéletből.(Folytatás..1

A tojások lerakása után másod vagyharmadnap már meg kell kezdenünk észlelé-seinket és pedig naponkint legalább egyszer,mert a fenn jelezett pontocskán, az az : apete csirfoltján mindannyiszor ujabb ésujabb érdekes változásokat láthatunk, me-lyek egész figyelmünket veendik igénybe.Elég erre egy kézi gór-üveg, vagy legalábbegy közönséges nagyitó pápaszemnek egyikfele, melyet közel az üveg oldalához, hol aporond van, illesztünk. — Nem lehet ittczélom, a naponkint látható változásokatíöljegyezni, s azért a hanyász kifejlődésénekcsak főbb mozzanatait fogom leirni, figyel-meztetésül és buzditásul akarván csak szol-gálni azoknak, kik maguk kedvet érzende-nek ezen érdekes és tanulságos látványokmegfigyelésére^

Az 5. sz. rajzban a tojás felső végét lát-juk, a mint az a 6-ik napon mutatkozik, a

6. sz.

7. sz.

466

sejtek számát már nem vagyunkképesek megszámlálni, mert máregy egész tömeg van elöttünk; s

5. sz. mind a mellett, hogy oly aprók esejtek, mindegyiknek közepén egy

vagy több magot, mint megannyi pontocs-kákat vehetünk észre. 7 — 8-ik nap a sejtekcsoportulatja már bizonyos meghatározot-

tabb alakot kezd magára ölteni,(6. sz. rajz) és a mi az érdekes-séget nagy mérvben növeli,ezen embryo,ébrény vagy ébre-dő lény mozogni kezd, az általadván elsö jelét eleven voltá-nak. Ezen mozgás egy lassu de

folytonos forgás maga körül, és pedig balra,mert a mint a 7. sz. rajzból láthatjuk, jobbraesvén a csigaháznak szája vagy is nyilasa, aforgásnak ellenkező irányban kell történnie,hogy a csigaház képződhessék, mely a kis-sebb fordulóról a nagyobbik felé növekszik.A rajz ielett látható nyil világosabban jelzia forgásnak ezen irányát.

12-ik nap (7. sz. rajz.) már a leendő ál-lat kifejlettebb alakját lehet megismerni.

A csigaházat a csigátóltisztán meg lehet külön-böztetni. A csigaház vagymentyü még tökéletesenátlátszó, és világosabb, sár-gás szinéröl megismert-hetö, az állatka kinyuj-

tott testrészei ptdig sötétebb, viola szinüek-nek látszanak. A magzatcsira még kifejlet-len és a csigaház most még csak egy gyön-géd börlemez, melybe még a mész-lerakodás,mely szilárdságát eszközli, nem kezdődött,ez a 13—14 napra esik, a csira azonban ren-desen és folytonosan forog. 14-ik napon mégtisztábban látjuk a csigának ugynevezetttalpát, mely a caigaházon kivül esik; sötmár fejét és két fekete pontot, a szemeket,meg lehet különböztetni. A belsö szervekreegynehány nagyobb sejtcsoportról, a bél-csatornára és májra gyanitgatunk, de a szi-vet világosan kivehetjük, melyet rendes lük-tetésein (45 — 60 egy perczben) fogjuk meg-ismerni. — 15 — 16 ik napon a szokásosforgások helyett azt látjuk, hogy az állatkaa tojás héjában önkénytesen ide-oda mozog.A csigaház mindinkább megerősödik. — 17.— 18-ik nap,néha csak a 20-ikon, a tojás héjjászétszakad, a hanyászka azonban még elnem hagyja azt, hanem, szája már képezvelevén, a még fenmaradt fehérnyét latszikfelszíni, mert szája mozgását látjuk. —Végre egy két nap mulva a hanyász, töké-letesen kitöltvén már a tojás terjedelmét, eb-böl egészen kibúvik. Bevégezvén ekképenéletének elsö korszakát, a magzatcsira kifej-lődését, a kültermészettel immár közvetlenérintkezésbe helyezi magát és születése napját ünnepli. Ime alig három hét lefolyásaalatt szemeink elött láttunk egynehány sej-tekből egy egész kis állatot, minden szer-veivel együtt kifejlődni, mely most már ké-pes saját erejéből a vizben úszkálni, a vizinövényeken vagy egyéb tárgyakon tovahaladni, élelmét keresni, s igy maga magátfönntartani. Ha kora tavaszkor köttetik ki ahanyász petéje, az állatka tökéletes kifejlő-dését és rendes nagyságát inég azon évben,őszig eléri; a későbbiek a tél közeledtévelaz iszapba fúrják magukat s itt téli álombamerülnek, kikeletkor folytatván növekedé-süket. A nagy korúak szintén álom-mereve-désben töltik a telet.

Azok közöl, kik csekély dolgozataimatfigyelmökre méltatják és olvassák, sokantalán hajlandók volnának nekem azon szem-rehányást tenni, hogy a természet ismerte-

téséhez a tárgyakat mindenkor csak alantkeresem, azaz : hogy oly állatok leirásátválasztom, melyek többnyire utálatosak,haszontalanok, a közönségeseknél is közön-ségesebbek, melyekről semmi költöi vagymagasabban repülő eszmét nem kölcsönöz-hetünk. Most is, mondják majd, az iszapcsi-gát szemeié ki, melynek már a neve is pi-szok, lakása büzhödt mocsár, külszíne hatá-rozatlan vegyitéke a zöld, fekete, sárga ésbarnának, tehát éktelen.Hamar egyátalábana csigákról akart értekezni, irta volna le akerticsigát, mely legalább tisztább állat,s melyet a gyermekek sem átallanak ke-zükbe venni, beszélvén hozzájuk ekképen :„csiga-biga told ki szarvacskádat, én is toloma te talicskádat." — Igaz, ezen ellenvetésekbenvan valami, a mi elsö tekintetre hódit. Igaz,hogy azon állatkák, melyekről eddig irtam,többnyire utálatosak, de csak az elsö benyo-más az, mely undort gerjeszt; ha legyőzzükezen, sokszor nevetséges, többször pedig in-dokolatlan félszt és ellenszenvet, mely pél-dául a rovarok irányában oly átalános, ésha eröt veszünk magunkon, hogy ezen un-doritó állatkákat közelebbről megismerjük,végtére kibékülünk velök, s az, mi azelőtteltaszitónak látszott, most csodálatos vonz-erővel teljes figyelmünket és szeretetünketköti le magához. Az is igaznak látszik, hogyaz eddig leirt allatok haszontalanok, de csakközönséges értelemben, mert a nagy világban,a természetnek véghetetlen teremtményei-ben, semmi sem fölösleges, tehát nem is ha-szontalan. Soknak még nem adhatjuk össze-függő okát, soknak hasznát még át' nemlátjuk; de ha az eddig közlött előadásokbólnémely természeti törvényt tanultunk meg-ismerni, és ha azok a természettudományokápolására, és bizonyosan nem fölöslegestanulmányozására némi buzditásul és kedv-gerjesztöül szolgáltak, ez kitüzött czélomhozképest már elég haszon. — Hogy az eddigválasztott tárgyak a közönségesnél is kö-zönségesebbek, egész öszinteséggel beval-lom ; de hát nem minden ember oly szeren-csés és dúsgazdag, hogy költséges külföldiutazásokat tehessen, vagy épen másvilágré-szeket kutathasson fel, találván ott érdekestárgyat mennél többet, melyek persze inkábbingerlik az olvasási kedvet, mert a közönsé-gesnél sokkal fölebb valók. De ha ezeket,mint tényt, elismerem, bátor vagyok tagadniazt, hogy az eddig közlött tárgyak leírásá-ról semmi költöi vagy magasabb eszmét nemkölcsönözhetnénk, mert ámbár szük határokközé szoritott s/erény működésem levéltárá-ból szedett czikkeim csak prózai állatokrólértekeznek, ezeknek sokszor remek testi al-kotásuk, életük czéljának tökéletesen meg-felelő szervi kifejlődésük, a rovaroknál abámulandó átalakulás (metamorphosis) és alegtöbbeknek csodálatos müösztönük, stb.méltók arra, hogy magasabban repkedőeszméket is költsenek abban, a ki egyátalá-ban ilyenekre fogékony kedélylyel áldatottmeg magától a természettől, vagy a ki ilykedélynek kiképzésére némi hajlammal bir.— Hogy a csigák ismertetésénél épen aziszapcsigát választani, ez azért történt,mert csak ennek átlátszó, s egy vékonyüveglemezére rakott tojásaiban, mutat-hattam be a szives olvasónál ez állatka fo-konkint kifejlődését, nem születésétől fogvateljes felnőttéig, mit minden más. állatonkönnyen megvigyázhatunk, hanem , ugy-szolván, fogantatása elsö perczétől, az élet-csirának első mutatkozásától kezdve szüle-tése napjáig. Nincsen e minden gondolkodóember szivében az a vágy, azon természetesvizsgaság, hogy a világnak, a nagy termé-szetnek és minden egyes lényeinek alkotá-sát, és ezen alkotásnak eredetét és folyamát

megismerni kivánja? Az Isten a mindenség-nek, ugy a bányásznak is alkotója, ö fektettea bányász-pete anyagjába azon eröt, mely-nélfogva ezen kis tojásban foglalt elemek,élattani és vegytani törvények szerint, azébrényt (foetus) kifejleszszék. Nem feletteérdekes-e ezen ébreny alkotását, legalábblátható külalakjában szemeinkkel kisérhetni?Nem ébrednek e bennünk magasztos gondo-latok, midőn itt egy pár parányi sejtekbőlfokonkint kifejlettebb szerveket látunk nö-vekedni, és midőn legelőször látjuk az állat-csirát mozogni, azon perczben t. i. hol a ha-nyász-csira maga körül kezd forogni? Minta tengeri hajós, ég és viz közötti hosszu ut-jában örvendve rivalg, ha partot lát, ugytómból szivünk, midőn itt a kezdő életnekelső perczet meglestük, szinte ujjongva fel-kiáltunk, ime itt élet van, egy uj élet kez-dete. És ha tovább figyelünk, és ezen mozgó,de formátlan tömegben a szivnek elsö lük-tetését észrevettük, magasabb élvezetek, kel-lemes melegség érzete futja át egész testün-ket, melyet leirni nem, csak érezni lehet.Mindezek után kérem a nyájas olvasót,

"nyugodjék meg választásomban és legyenoly szives velem kibékülni.

(Vége következik.)

Milyennek kell lenni a magyarpolgárnak ?

(Mutatvány a Somogymegyei népnaptárbdl.)

Midőn Isten a magyar embert teremtette'igy áldotta meg : „EgyIstened és egyhazad van'féld az Istent, bzeresd a hazát."

E két parancsolatot kell mindenekelőtt betöl-teni a magyar polgárnak; azaz : nemcsak félni,rettegni, de imádni is azt, ki adta beléd a jóraserkentő gondolatot, ki meginditotta szived do-bogását; ki erőt adott arra, hogy munkálkodhass,<>s a munka Örömével boldogítsd magad, csalá-dodat.

Istea után második a haza, e mindnyájunkegyetlen édes anyja. Melynek hegye, völgye, vize,levegője tied; melynek minden porazeme azokvérétől van megszentelve, kik megszerzék; apái-tok vérétől . . .

Melyen minden fűszál, minden virág emlé-keztet, s igy kiált rád : én siron nőttem, és sirtvárok.

Mely munkád után adja az aranykalászt, s averejtékben árnyat, hogy alatta megpihenhessél.

Mely mindenek közt leghivebb marad hoz-zád; mert midőn elhagyott mindenki, tulajdonanyád, testvéred, gyermeked, rokonod, sőt mégéleted is — az Isten marad C íak \eled, és hazádföldje, hogy az lelkedet, ez pedig testedet elfo-gadja ! • • •

Legméltóbb tehát arra, hogy mindenekfelettszeresd, és pedig ugy szeresd, hogy ha az ellen-ség megtámadja, véreddel mosd, és testeddel főddbe földjét; ezeken nincs semmi hatalomnak erej?...

Azaz : halj meg érte; hiszen akkor vagy hal-hatatlan, ha a hazáért haltál! . .

Légy vallásos; ez az egy az, mi földről Iste-nedhez emel; mely legnagyobb keserűségedbenmegvigasztal. Erőt ad az erőtlenségben ; bizalmata kétkedésben, reményt a veszélyben; s ha me-legen ölelted lelkedhez, ez az utolsó és legjobbbarátod, mely a végérádban felf'gja lelkedet é-»Istenhez kiséri! . . .

Légy munkaszerető. Az ég Ura három szentvizcseopet adott teremtéskor; egyet a földnek,me'y belőle forrásokban ömlik ki; egyet az égnek,mely harmatképen esik le s egyet homlokodra:ez a verejték. Ez a polgárnak legdrágább tükre,mert saját és családja boldogságát tükrözi vissza.

Aztán lásd, atyámfia, azt a szessziót, mit apádrád hagyott, hogy idegen ké're ne vándoroljon,csak a munka által tarthatod meg, pőt ezerezhetszhozzá.

Munka adja nemcsak a szép aczélos buzát, |hanem a czimeres négy ökrót, a fényes szőrű anya- !kanczákat^a gyolcs-gatyát, tornyos nyoszolyát, jtulipános ládát s azt a subát, melynek bőségébenmagad kevés vagy s galambod is alája takarod!.. !

Légy azért munkás, mint a méh, a hordjminden óráról mézet; ne mondhassa egy nemzet

467

fii sem, hogy a magyar nép közt még here is van.— A teremtő két napot adott a világnak; egyetaz égre, mely melegít, ragyog rád s egyet a földre— ez az igazság; csak ugy érdemled,' hogy azégi nap rád süssön, ha e földi napot is szereted.Légy mindenek felett igaz!

Ha azt akarod, hogy a sirnálmeg ne halj, —neveld jól gyermekidet; ezek veszik át életedet,s az élet olyan kincs, mely megérdemli, hogy ajóság és becsületesség vegyék által koporsódnál!...

Nem egyedül a templombata van oltár, melyelőtt imádkozol, hanem a hazánakis vannak oltá-rai, melyekre le kell raknod fillléreidet, ha aztakarod, hogy nagy és szabad hazának, nagy ésszabad polgára légy.

Tiszteljed a törvényt, mely gyermeke azigazságnak ; ha ezt megtetted, nem lesz okod egytettedet is megbánni. A magyar ember mindigtörvényt tisztelő volt, axért él már ezer év óta itta hazában, mig sok más népről már csak az irásbeszél! . . .

Becsüld meg azt az uri rendet, mely sajátveszteségével tett szabbaddá földedm, nem türret-vén, hogy mig maga szabad, szolga 'u legyen kö-zelében.

Légy takarékos; valamint a kelő nap megad-hatja a buza szemét, a lenyugvó nap ugy el is ve-heti, s ha tegnapról semmit sem tettél el, megle-het, a mai napoa nem lesz semmi a láda fiában. .Ha félted magrd körül gyüjtött filléreidet, azértállitották most fel a kaposvári tikarákpénztárt,rakd le o-ia, hol időről-időre biztosan fognak ka-matozni, s mire Jancsi vagy Istók fiad megháza-sodik, vagy Zsuzsi és örzse leányod férjhez megy,szép kis tőkepénzt adhatsz nekik a jövő boldogsá-gára.

Tudd meg, hogy valamint az égnek van áldónapja, mely arany kalászt nevel földeden, selyem-füvet ad rétedre; magasra neveli kenderedetmegvirágoztatja gyümölcs fáidat, — ugy van ha-ragos felhője is, mely elpusztítja pillanat alatt, mitévekig szereztél; azért légy előre-látó, s ne saj-náld azt a nehány garast, melylyel egész évi ter-mésedet biztosidhatod a magyar biztositó-társa-ságnál P«?sten.

De valamint az égen vannak haragos felhők,ugy vannak a földön még több haragos, irigy, go-nosz és rosz emberek, kik felgyujtják házadat,kazalodat, pinezédet, azért biztositsd ezeket is atűz ellen.

Légy vitéz! lóra és kardra termett; s ne fe-lejtsd el, hogy van egy eset, midőn még is szolgá-nak kell lenned : a vészben szoJgilni hazádat . . .

Szeressétek azt, a mi lelketeket emeli, a miszép, a kerüljétek, a mi világi, mert:

„E világ elmulik és az ő kivánsága is, a ki pedig azIstennek akaratját cselekszi, örökká megmarad."

(János I. Lev. 17. v.)- — Roboz.

Az ópinmmüvelés Indiában.Indiában az ópium- (~ákony-) müvelés ki-

zárólag Bengáliában és Málvában űzetik. Bengá-liában a termesztés csak engedély mellett szabidA termesztmánymennyiséget a Patnában székelőkincstárnak kell beszolgáltatni, mely itt értékeszerint bsváltatik. Malva az ugynevezett függet-len államok közé tartozik ; itt a termesztés szabadugyan , de a termesztmény csak áru u Nvélmellett szállitható Bombayba. Az ópiummal valokereskedés is csak engedély mellett űzhető. A ke-reskedők a hamisítást oly mértékben űzik, hogy amákony, mire a fogyasztó kezébe jut, mámor.'sitóerejének csak harminczad részével bir. A Calcuttáikereskedésekben 1852 tői 1856-ig 71,085 ládamákony adatott el. melyért 6,120.0')0 font sterling(61,200,00!) for) folyt be; - ellenben 1857 tői1862-ig csak 70,600 láda mákony ad*tott el,de a bevétel mégis 11,000.000 font sterlinget(110,000 000 forintot) tett. Jövendőre a Chinábakiviielt 90,000 ládára akarják emelni, anélkül,hogy az ár csökkenésétől tart mának. Chinábanmákonyt is t.ermesitenek, de csak 20—30,000 ládával, H mégi^ az ott egy harm*drészsr,el olcsób-ban kel el, mint az indiai. Angolország a mákony-ival nem csakhogy kifizeti az 100 millió fontthea', melyet Chinából bevis?en hanem UT indiaikincstár ezenfelül még 7,000,000 font sterlinget(70,000,000 forintot) söpör be, mint tisz a j Své-deimet. Egyedül ezáltal hozatott ujabb időbennagy ügygyei bajjal egyensúlyba az indiai bevéte-lek és kiadások mérlege, mely azelőtt mindighiánynyal záródott. A mákony egyedáru 'Ságból h>f-ramló nyeremény nélkül az indiai kincatár már ré-

gen megbukott volna. E kereskedés, mely a chinaia-kat tönkre teszi, nagyon sajátságos fényt vet azangolok jámborságára. Nagy szerényen [azt állit-ják, hogy a mákonybevitel által Chinában a részegeskedés büne tetemesen ritkul. Ezáltal azon-ban a mákony kereskedés legkevésbbé sincs igaz-olva, mert a mákonypipázás minden kétség nélkülveszedelmesebb hatást gyakorol, mint a pálin-kaivás. Dr. B. L.

Egyveleg.** (A hires oroszlánvadász,) Gérard Gyula,

az afrikai legujabb hirek szerint, Sierra Leonatengerpart mellett, MokkelUn és Woolah között,a Jong folyamba fuladt.

** (A munkások lázadásai Angolországban)nem tartoznak a ritkaságok közé. KözeUsbbről isily eset fordult elő Staffordshireben, hol Angolor-szág leggazdagabb kőszénbányái vannak, melyekBirmingham és Manchester na^y gyári városokata szükség38 kőszénnel ellátják. S e városokat mostkőszén-inség fenyegeti. A nevezett bányákbanugyanis mir három hónap óta nem kevesebb mint3 1,000 munkás van forrongásban,kik a bánya-tu-lajdonosoknak megtagadva a munkát, azon nagyizgató társulatok pénztárából tartják fenn magukat, melyekre a munkások tömegesen szoktak befizetni, hogy segélyt kapjanak a'jon esetre, hagazdáikkal összezörrennek. A bányatulajdonosokeleinte egykédvün nézték, mert a munka meg-szűnte mindaddig kevés veszteséget okozott, miga készlet tartott. í>3 a kéazlet fogyott s a vevők amagas árakat nem akarták megadni. Az üzletforgalom e miatt meglanyhult. Több mühelyben atűzhely puszta lett, ez által megint számos kis ke-reskedő jut tönkre, kik a munkásoktól élnek, aigy megy az fokozatosan, hogy több bank is inognikezd Legujabban sok tekintélyes férfi, mayorokés lordok a végből egyesültek, hogy a vitázó fele-ket kibékitsék. Sokan kíváncsiak az eredményre,miután ettől soknak jólléte függ.

— (Nevetséges ellenség.) Hogy a bé' ák, égugy, mint némely más állatok, jobb tartózkodásihelyet keresnek, ha az előbbenit nem találjáktöbbé alkalmasnak; s ennélfogva a kiszáradó mo-csárból tovább állanak, hogy valamely vizgazda-gabb tóban üísék fel tanyájokat: aziránt bárme-lyikünk is tapasztalást szerezhetne magának, haa dolgot figyelemmel akarná kieérni. Az észak-amerikai béka legalább ily vándorlásokat teszen,és a vándorlás egész csapatokban történik. E kö-rülmény következő eseményre szolgáltatott alkal-mat, Egy tóban, mely Északamerikában, Wind-ham várostól nem messzire fekszik, meglehetősbékasereg tanyázhatott: minthogy a tó három Qangol mérföld kiterjedéssel bir. A tó 1758-bankiszáradt, s a szegény békák kénytelenek voltakeddigi lakhelyöket elhagyni és uj tanyát keresni.Választásuk az egy ném»t mérföld távolságraKonnektikut mellett fekvő tóra esett. Az átköltö-zés julius hónapban történt. A nagy vándor seregéjnek közepén érkezett Winiham városba, éi egyegész órára volt szüksége, mig itt keresztül vo-nult. Az ökörbékák, melyek hangja oly erős, minta juhok bőgése, legelői vonultak, a többiek, nagy-ság, állás és tekintély szerint ezek után következ-tés.. Talán a vizhiány okozta, de a békák roppantlármát csaptak. A lakosok a legkellemesebb álom-ból felijedve, bizonyosan azt hivek, hogy a fran-cziák vagy indiánok törtek a városra s már min-dent lemészároltak, mit utjokban találtak. Rémül-ten ugrostak ki az ágyból, és so^an, kik nemvoltak elég bátrak az ellenséggel szembeszállani,futásnak indultak. A rendetlen lármát még futás-közben is emberi hangjknak hallották, és a nagyfélelem azt hiteté el velök, hogy a zavar lármábóleg.es szókat valóban értenek. A szegény felza-vart emberek egész hajnal hasidtáig páni félelem-mel voltak eltelve, a ekkor derült ki, micsoda vi-téz sereggel van dolguk. — Dr. B. L.

— (A fecskerepiilés gyorsasága.) Antwerpvárosában egy férfiu, hogy e tárgyban biztosabbtudomást szerezzen magának, egy fecskét, melyablaka felett a csepegő alatt fészkelt, megfogott,a hogy azt később ís megismerje, farktollát el-vágta, s azután szolgája által Gentbe küldötte,hogy ez ott a fecskét bizonyos időpontban elbo-csássa. A fecske, elbocáttatása után tizenkét éifél perczmulva Antwerp városba fészkéhez vissra-érke;ett. Egy percz alatt tehát körülbelől egyórányi (5 kilometer) utat tett mig, daczára annakhogy farktollai megcsonkítása következtében arepülésben meglehetősen gátolva volt. — Dr. B. L.

'iffl

ll

I

463 *69

Ií l í

1(1

Irodalom és művészet.** (Becses versgyűjtemény) fogja nemsokára

elhagyni a sajtót, melyre a költészet barátaitfigyelmeztetni el nem mulasztjuk. Tolnai Lajos,az ifjabb irodalom egyik legtehetségesebb mun-kása, költeményeit egybegyűjtve bocsátja a nagyolvasóközönség kezébe. Tolnai egyike azoknak,kik a természet adományát mélyebb tanulmány-nyal iparkodtak és tudták párositani, s mig gyön-géd lyrája kedvesen érinti a sziv hurjait : mesteriballadáiban s néprománczaiban minden jobb izlésgyönyört találhat. Mai számunk mutatványt hoze gyűjteményből, melyet a közönségnek ismételveajánlunk.

*• (Szük Róza hangversenye) az ág. hitv.gymnázium épülete javára, ma, okt. 30-án d. u.4 órakor lesz az uj gymnázium nagy termében.A rendező Szük Rózán kivül közreműködnekbenne : Carina Anna kisasszony és FrommholdLuiza asszonyság, továbbá Pauli Richárd, HuberKároly karmester, Spiller Adolf, Dubez Péter,Fayl Fridrik, Szük Mátyás és Lipót urak. Ahangverseny érdekes és gazdag programmja kö-vetkező : 1. Orpheus, symphoniai szerzemény,Liszt Ferencztől, physharmonika, zongora, hárfa,hegedü és gordonkára rendezve Zellner L.-től,előadják Huber Károly, Fayl Fridrik, Dubez Pé-ter, Spiller Adolf <ís Szük Lipót urak. 2. „Égveled," dal, Eeser F.-től, énekli Pauli Richárd. 3.Ábránd „Bánk bán" dalmű themáira, gordonkárazongora-kisérettel Szük L.-től, előadja a hang-versenyzőnő. 4. a) Adagio a „Sonate pathetique"-ból Beethoven L.-től, b) Kettős a „Hugenották"dalműből, előadja Frommhold L. assz. ea DubezP. ur, két hárfára, rendezi Dubez P. 5. a) „Zu-leika," dal Mendeleohn-tól; b) „Leány-álom"dal, énekli Carina Anna kisasszony. 6. a) „Tevagy, te vagy barna kis lány". . . hetedik rhap-sodia Székely Imrétől, b) Grand Etude-Galopp.Hangversenymű Quidant A.-tól, előadja FaylFridrik ur, zongorára. 7. „Musette" gordonkárazongora-kisérettel. Offenbach J.-től, előadja ahangversenyzőnő. (Körazékek 2 ft. Számozottszékek I-ső rangu 1 ft. 50 kr. Il-od rangu 1 ft.és karzati bemeneti jegyek 70 krajczárért a helybéli műkereskedőknél, a hangverseny napján pe-dig a pénztárnál kaphatók.)

** (Uj regény.) A Kisfaludy-társaság általhirdetett uj regény megjelent s a pártoló tagok-nak 1864. évi illetményül e napokban szétkülde-tett. Czime „A mi nótáink." 4 kötetben. IrtaAbonyi Lajos. A regényt a legjobb hir előzte megs reméljük, hogy ennek most az olvasóközönségkezében is teljesen meg fog felelni.

** (Franczia regény magyar fordításban).Közelebbről egy franczia regény jelent meg EmichGusztávnál. Czime „A maison dorée titkai." Pou-son du Terail vicomte után forditotta Bus Vitéz.A csinos kiállitásu kötet ára 1 ft.

** (Egy világtalan költőnő müvei) jelentekmeg a napokban, ki a nélkül, hogy a külvilág be-hatásait ismerné, a természet szépségeit mégissok helyen megkapólag rajzolja. Ez gróf BeleznayLuiza. A költörő arczképével ellátott füzetettestvére gr. Beleznay Árpád rendezte sajtó alá.Ára 1 ft.

** (Uj képes lapot) szándékozik kiadni EmichGusztáv. Czime „Hazánk és a külföld," szerkesz-tője pedig Szokoly Viktor lesz.

** (Szinmüvek özöne.) A kolozsvári nemzetiszinház igazgatója, Follinusz, 50 aranyat tűzöttvolt ki a legjobb színdarabra. E jutalomért pályá-zásra a következő 20 szinmü volt beküldve : ,,AzÉlődiek." Szinmű 4 szakaszban. 2) „Gróf-e, vagybáro?" vigjáték 3 felvonásban. 3) „Dargóiné"(versben) tragédia 5 felvonásban. 4) „A képzel-gők." Vigj. 3 felvonásban. 5) „A kedélyes biró."Népszínmű 2 felvonásban. 6) „Többet észszel, minterövel." Vigjáték 3 felvonásban. 7) „Uzád Pál."Tragédia 4 felvonásban. 8) „Kálmán király."Tragédia 5 felvonásban. 9) , Kedves atyafiak"Vigjáték 3 felvonásban. 10) „A lelencz." Dráma3 felvonásban, l l ) „Népvezérek." Népszínmű 4felvonásban. 12) „Pausaniasz." Szomorujáték 4felvonásban. 13) „A bajszerző." Eredeti vigjáték3 felvonásban. 14) „Eszther." Szinmű 3 felvonás-ban. 15) „ 0 hűtelen." Vigj. 3 felvonásban. 16)„Károly és Piroska" vagy a „Huszár-élet." Éne-kes népszínmű 3 szakaszban. 17) „A hegyköziboszorkány" Népszínmű dalokkal 3 felvonásban.18) „A negyedik maryar király." Eredeti szomo-rujáték 5 felvonásban. 19) „Az ismeretlenek." !

T A R H A Z.Énekes szinmű 3 felvonásban. 20) „Országgyülésiadatok." Eredeti vigjáték 3 felvonásban.

*• (A hatóság által lefoglalt munka.) CsatáriOtió „Uti rajzait," — mint Debreczenből irják,— a rendőrség lefoglalta.

** (Uj humorisztikus naptár.) Az „Üstökös"és „Bolond Miska" szerkesztői összeállva, a jövőévre „Egyesült humorisztikus naptárt" adtak ki,melyben hogy a sok jó élez egymást éri, monda-nunk is fölösleges. Emich Gusztávnál jelent megs ára csak 80 kr.

** (Uj naptár.) A napokban egy másik unaptár is jelent meg, Kugler Adolfnál. Ez a „Dongnaptár," szerkesztette Mészáros Károly. Számoseredeti és mulatságos históriát hoz, a nyelve egé-szen népies. Ara 1 ft.

** (Gazdasági zsebnaptár 1865-re.)A.z előbbiévekből kedvezöleg ismert, s Kodolányi Antal a.orsz. gazd. egyesület segédtitoknoka által ügyesenszerkesztett gazdasági zsebnaptár a jövő évre ismegjelent, naplókkal és eok hasznos tudnivalóvalugy szintén havi füzetekkel a szükséges jegyze-tek számára. A csinos kiállitásu s czélszerü naptár ára 1 ft. 80 kr.

** (A magyarországi műegylet) legujabb ki-állítása okt. 24-én nyilt meg, s 3 vizfestményt, 64olajfestményt foglal magában, melyek közül többderék mű hazai műrészektől valo.

Egyház és iskola.** (Az esztergomi bazilikában) a Grigoletti

által festett oltárképet a bibornok primás ő emnja„Minden szentek" napján fosja fölszentelni, a kiegyszersmind 80-dik születésnapját ünneplendi.Ez alkalommal Lipovniczky apát tartja a sz. be-szédet. Az ünnepélyen Falcinelli római nuncius isjelen lesz.

*• (Kolozsvári lelkészszé) a legtöbb szavaza-tot nyert jelöltek közül a gyulafehérvári püspökiszék Lönhárt Ferencz kanonokot és pápai prelá-tost erősítette meg.

— (Figyelmeztetés.) Kik a Sárospataki jog-akadémiában a jog és államtudományokat az 186'/a

és 186V3. iskolai években végenték el, és az osz-trák polgári, büntető törvényekből, osztrák pénz-ügyi tételes törvényisméből még pótvizsgát nemtettek : azok ezt, minthogy máskülönben állam-vizsgára nem bocsáttatnak, folyó év november 218 következő napjain, a főiskolai elöljáróság előtt,Sárospatakon dij nélkül letehetik. — Antalfi Já-nos, főiskolai igazgató.

Eözintézetek, egyletek.** (A magyar tudományos akadémia) bölcsé-

szeti, törvénytudományi és történelmi osztályai-nak e hó 24-én, b. Eötvös József elnöklete alatttörtént ülésében három értekezést olvastak föl. —Először is Horváth Cyrill ismertette ApáczaiCserei Jánosnak tavaly a marosvásárhelyi könyv-tárban fölfedezett a az akadémiához beküldött„Magyar logikáját," mely még a 17-ik századbólvaló. Értekező ezt, valamint Csereinek egyébmunkáit is ismertetve, ugy találta, hogy a munkakiadásra érdemes, mert bár a mű tartalma kevésbbéeredeti, de oly nyelven van irva, melyre most isbüszkék lehetünk. — Utána Kautz Gyula szólott„Nemzetgazdaságunk ujabb fejlődési szakáról,"azon haladást rajzolva, melyet gazdaságunk a leg-utóbbi 15 év alatt tett s kimutatja, hogy e másfélévtizedben csak annyiban nem történt haladás, amennyiben az önhibánkon kivül esett. — VégülErdélyi János készülő nagyobb munkájából egyrészlet olvastatott föl, melynek tárgya „A bölcsé-szet Magyarországon Mátyás korában." E rész-letben kimutatja, hogy hazánk a XV-ik század-ban az európai műveltség ezinvoualán állott 9különösen Mátyás királynak és Cesinge Jánosnak— a kit máskép Janus Pannoniusnak is neveztek,érdekes jellemzését adja.

** (A jogász-segélyzö-egylet) e hó 20-kántartotta közgyülését, melyben az elnökséget leg-ifj. Bethien János gr. nyerte el. Az egyes osztá-lyok által bizottmányi tagokul választattak : AIV. éveseknél: legifj. Bethlen János gr., VelicsÖdön, Dózsa Miklós ; póttag lett Szőts Albert. AIII. éveseknél : Dőry Dénes, Székács Ferencz,Szabó Imre; póttag Kulincsics Tamás. A LL éve-seknél Makfalvay Géza, PulszkyÁgcst, SomssichPongrácz gr., póttag Végh István. Az L évesek-nél Bátor Gábor, Concha Győző, KaprinayEndre; póttag Szalay Péter. — A bizottmány

pedig e hó 23-án tartotta alakuló-gyülését, me-lyen tisztviselőknek a következők választattak :alelnöknek Somssich Pongrácz gr., titkárnak Szé-kács Ferencz, pénztárnoknak Dőry Dénes, könyvtárnoknak Pulszky Ágost, jegyzőknek MakfalvayGéza és Bátor Gábor.

** (A Somogymegyei gazdasági egyesület,)igazgató-választmányának szept. 26-án tartottgyűlésében elhatározd, hogy a „Zala-SomogyiKözlöny"-t közlönyéül választja s azt évenkint100 forinttal segélyezi.

** (A mátrai bányaegyesület közgyülése) ajövő hó 21-én lesz Pesten, a Köztelek helyisé-geiben.

** (A kolozsvári nemzeti szinház) épülete,egészen átalakitva, már teljesen készen áll. Amunka Kagerbauer kolozsvári épitész terve utánkészült föltünő izléssel és nagy czélszerüséggel.Mind a gépezet, mind az egész elrendezés, fűtésiés oltási csatorna és csővezetés s átalában azegész mü dicséri mesterét. Az egész 25—30,000ftba került, s fölemlítendő, hogy ez összegből csakalig nehány száz forint ment kivül a haza hatá-rain, a többi szükségletet, az elkerülhetetlenig,mind hazaiból szerezték meg.

** (Az ujonan müködő pest-budai dalárda)Örvendetesen gyarapszik, a jelenleg már hatvanműködő tagot számlál. Az énekgyakorlatok min-den kedden és szombaton esti 8 —9-ig a kegyes-rendiek épületében folynak. Ugyanott folyvástműködő tagok is vétetnek fel. A dalárda ennél-fogva már azon kedvező helyzetben van, hogytisztújitó közgyülését legközelebb megtarthatja.Az alapszabályok értelmében az egyletnek mindentagja, azaz a működő, pártoló és tiszteleti tagok,résztvehetnek a közgyülésen, szavazati jogukkalélhetnek és egyleti tisztségekre is megválaszt-hatok. Az ügy érdekében kivánatos, hogy a pár-toló tagok minél nagyobb számmal vegyenekrészt a közgyülésen, mire nézve ugy az egyletrégi pártoló tagjai, mint szintén az ujabban belé-pőkre nézve aláirási ivek bocsáttattak ki.

— (Az országos magyar kertészeti társulat.)Miután kertészet-kedvelő hazánkfiainak nagytöbbsége részint szóval, részint irásban a kétkertésztársulat egyesülése mellett nyilatkozott:Összegyültünk, alapszabályokat együtt dolgoztunkki, fölterjesztettük azokat a m. kir. helytartóta-nácshoz. — Időközben a 9. és 10-ik §-us miatt,egy, f. leirat következtében félreértés keletkezett;miután a félreértések tisztába hozva, az akadá-lyok elhárítva vannak : „örömmel jelenthetjükminden rangu és rendű t. hazánkfiának, hogy akét kertésztársulatnak egyesülése bizonyosnaktekinthető." — Pesten, okt. 26. 1864. — HajósJózsef. Érkövy Adolf. Szilassy György, O. dr.Pólya József. Girókuti Ferencz.

Mi ujság?** (Műkedvelői előadás.) A budai szinházban

ma este akadémiát szándékoznak rendezni olyzélból, hogy annak jövedelméből emléket állítsa-

nak a párbajban elesett Reviczky Szevér sírjára.** (A legrégibb pör hazánkban,) a Hunyady

családé a Boronkay család ellen, mely nem keve-sebb, mint száz nyolczvan év óta folyt, a napok-ban ért véget. A hétszemélyes tábla a birtokbanlevő alpörös Borankay család részére dönté el a/égitéletet.

** (Jótékonyság.) A bibornok primás ő emi-nentiája az érsekujvári kisdedóvodának 1000 ftotadományozott.

•* (Műkedvelői előadások.) Miskolczon e hó16-án és 17-én tartották meg a két hitfelekezetüprotestáns tornyok épitési munkálatai javára ren-dezett műkedvelői előadásokat. Az első nap HugoK. „Báró és bankárját" adták, Borgyos Reginak. a., Pázmán Mihály veterán szinész, s Horváth

ászló urak közreműködésével. Előadás utánSoós Jánosné asszonyság termei kedélyes estélyrefogadták a műkedvelőket s számos városi és vi-déki családot. A második nap a „Csacska nők"czimü vigjáték jött szinpadra s eléggé sikerült.Az egésznek rendezésében különös köszönet illeti

. Vay Béláné, szül. Teleky Zsófia grófnőt, eaurman János urat, ki szintén dicsérendő tevé-

kenységet fejteit ki. — A tiszta jövedelem 763 ft.** (A Rábaszabályozás ügyében) e hó 13-

kán az érdeklettek közöl mintegy háromszázan;anácskozást tartottak, s az ügy előmozdítására!0 tagból álló bizottmányt neveztek ki, melyneklén gr. Batthyányi Géza áll.

Melléklet a Vasárnapi Ujság 44-ik szamához 1864.** (Kedves meglepetés.) Szerdahelyi Kálmánt

nem rég 600 ftnyi bélyegadó megfizetésére szóli-ták föl azon szinlapokért s muzeumi jelentésekért,melyeket az általa szerkesztett „Szinházi Látcsőé-ben ez intézetek iránti jóakaratból közölt. Nem le-vén ezekre eleve, lapja megindításakor figyel-meztetve, a fölszólitás nagyon váratlan volt.Ennélfogva e napokban Császár Ö Felségénélvolt kihallgatáson, azon kérelemmel, hogy őt ehátralék fizetésétől legkegyelmesebben fölmen-teni méltóztassék. A folyamodó kegyteljesen lőnfogadva, s vigasztaló biztosítással elbocsátva.Szerdahelyi magyarul beszélt, s Ő Felségétőlszintén hazai nyelvünkön kapott választ.

** (Névmagyaritás.) Veinbert Ferencz gyön-gyösi lakos vezetéknevét felsőbb engedély folytán,,8zölösi"-tQ változtatta.

** (A debreczeni kertészeti kiállításra) a m.gnzd. egyesület képviselőiül a következő tagjaitküldötte k i : alelnök Hajós Józsefet, dr. HavasIgnáczot, Fekete Lászlót és Girókuti Ferenczet,kik a tegnapi vasuti vonattal el is indultak.

** (A Maros szabályozása.) A Marost —egyelőre ugyan csak Ugrától Keczéig — szabá-lyozni fogják. A szabályozásra kiküldött bizott-mány tagjai Pogány György, alsó-fehérmegyeifőispán, Grozé János, tordamegyei alispán és Szé-kely János épitészeti mérnök, kik is a várva vártmű előzeteihez már hozzá fogtak. A munkát, amint irják, a jövő tavaszon kezdik meg.

** (Arany lakadalom.) Gömörmegye népesbányavárosából, Dobsináról veszszük a következőtudósitást : Városunkban a mult héten hegyenvölgyön lakadalom volt. Okt. 17-én ünnepeltevárosunk egyik érdemes polgára a a régi időkbentöbb izben főbírája, Niki Mihály, aranylakadal-mát. A napjainkban oly ritka ünnepet városunkcsaknem összes népsége nagy részvéttel kisérte sa tisztes és még mindig erőteljes agg pár uj eskü-vőjén roppant számmal jelent meg. Az egyháziszertartás megható, s lelkészünk alkalmi be-széde igen talpraesett volt. A nap érdekétnevelte azon ritka látvány, hogy az arany-esküvőn ugyanazon nyoszolyányok (most márkét tiszteletreméltó nagyanya) jelentek meg,a kik 50 évvel ezelőtt kisérték az oltárhozaz akkor fiatal párt. Sőt még ennél is meghatóbbvolt, hogy a tisztes agg pár megáldatáaa utánugyan e napon egy fiatal pár is lépett az oltár elé,s a fiatal menyasszony az arany menyegzőt ün-neplő szülék legifjabb leánya volt. E kettős nász-ünnep vidám megülésére talpra kelt városunkbanminden ép tagu ember s a jubiláris pár nagyszámugyermekei és unokái(számral6-an)az ország leg-távolabb részeiből, Baranyából, sőt Erdélyből is,ide siettek, hogy a közös örömben részt vegyenek.Jelen volt az aranyos pár egyetlen fia is, egy nagyalvidéki uradalom erélyes kormányzója, ki azonbanannyira nem követte atyja jó példáját, hogy min-den alkalmas tulajdonai daczára,még ma is (majd-nem félszázados) agglegény; ugy hogy a családcsak leányágon szaporodott. A többi rokonok ésvendégek száma csaknem kétszázra ment, s a jokedv és vidámság, három nap s éjjel üzték kifogy-hatatlan kedélyes játékaikat. Vendégség, tánczea dal, sőt még kirándulások a szomszéd bányákbais, egymást váltották. Több ily ünnepet kiván-nánk e szomoru időkben; s legalább is annyitóhajtunk,hogy még az öreg pár gyémánt-, a fiatalpár ezüst-lakadalmán is mindnyájan friss egészség-ben jelen lehessünk.

*• (Halálozás.) Csemovics Péternek szivbennemes és szellemben művelt leánya, Dyoni, ifju-sága virágában, e hó 23-kán Pesten elhunyt. Áldáaemlékére.

Nemzeti szinház.Péntek, okt. 21. „Reményi Ede második hang-

versenye." Ezt megelőzte: „Borura derű," vigj.1 felvonásban.

Szombat, okt. 22. „Az álarezos bál." Opera5 felv. tánczokkal. Zenéjét szerzette Verdi.

Vasárnap, okt. 23. „Lecouvreur Adrienne."Dráma 5 felv. Francziából Csepregi. Sok ideignem látott, de most ujra visszaszerződött kedvestagját üdvözölte ez estén a nemzeti szinház.Felekiné Munkácsi Flóra lépett föl, a czimszerep-ben. Hosszan tartó s mindegyre megujuló taps avirágkoszoruk voltak kifejezései azon őszinteragaszkodásnak, melylyel a nagy közönség a ked-vencz művésznő iránt viseltetik. Visszaszerződte-tésével az igazgatóság csak az átalánoa óhajtás-nak tett eleget, óhajtjuk, hogy többé meg seszakadjon az uj viszony, mely a nemzeti szinházegyik legméltóbb tagját most az intézettől olysokáig távol tartotta.

Hétfő, okt. 24. „Reményi Ede harmadikhang-versenye." Ezt megelőzte. „Az elsö öszhajszál."Franczia vigj. Feuillet Oktávtól.

Kedd, okt. 25. „Ördög Robert.'' Opera 5 felv.Meyerbeertől.

Szerda, okt. 26. „Nöuralom." Eredeti vigj.3 felvonásban.

Csütörtök, okt. 27. „A fehér nő." Opera3 felv. Irta Scribe. Zenéjét szerzé BoieldieuAdorján.

Budai népszinház..Okt. 21. „Férj az ajtó elött." Operette 1 felv.

Ezt követte : „A dajka." Vig operette 1 felv.Végül: „Tiz leány egy férj sem." Vig operette 1felvonásban.

Okt. 22—24. „A georgiai nök." Víg dalmű3 felv. Zenéje Offenbachtól.

Okt. 25. „A hazatértek." Eredeti dráma 4felv. Irta Hegedüs Lajos.

Okt. 26. „Angyal és daemon." Vigj. 3 felv.Okt. 27. A szinház zárva volt.

Szerkesztői mondanivaló.7372. Iványi. K, L. A beküldött Corpus delicti-k meg-

vizsgálása után most már határozottan állithatja a kiadó-hivatal, hogy ama ezimszelvények nem itt készülnek. Aváltoztatás okát egyébiránt nem értjük, osak sejthetjük,főkép miután a lap, e bitorlott forma alatt is, rendesen ke-zéhez kerül önnek. Óhajtjuk, hogy további panaszra meg-szünjék minden ok, - ellenkező esetben közbejárásunkatszivesen felajánljuk.

7373. B. Újváros. Cs. B. A rémséges történet elbe-szélését a P. U. jövö száraára voltunk kénytelenek halasz-tani

7374. Kís-Kereki. K. M. Miután az eddigi szóváltá-sokban sem szerepeltek nevek, illő lesz, ezeket az ujabbfelszólalásból is kihagyni, a átalában minden személyes vo-natkozás nélkül, tisztán a szóban forgó tény mellett ma-radni. Ezt kötöttük ki az ellenféltől is. Nem keserüségetakarunk ébreszteni, hanem az igazságot kideriteni s egyelőítéletet lerontani.

7375. öarány. M. I. A* emlitett régibb levél iromá-nyaink között már elpusztult s az abban foglalt mellékpon-tokra most már csak homályosan emlékezünk. Kérjükazoknak alkalmilag ujabb fölelevenitését. Az arczképbőlhány lenyomatot küldjünk? Egyuttal azt az egyet is elküld-jük. Különben szives üdvözlet nagyjának, aprajának.

7376. Már számomra. Verseket kiigazitani? Errenem vállalkozhatunk, főkép olyanokra nem, melyek kiiga-zithatatlanok . Tüzbe vele.

7377. Vácz. F. P. Sajnáljuk, hogy a kivánatot azon-nal nem teljesíthetjük. A régibb kéziratokat nem gyüjt-hetjük rakásra. Ha mégis valamikép ráakadnánk, szivesenvisszaszolgáltatjuk.

7378. A történet olvasásakor. Nagyon emlékeztetegy igen ismeretes költeményre; különben az előadás köny-nyedségét s a mű kerekségét méltányoljuk.

7379. A hajós. Halinak, hullnak. Akarjuk hinni,hogy az ily hangra is kerülhet még a sor.

7380. Népdalok. E—r. Mariskának. Hasztalan minden igazítás, azért jobbak nem lettek. Egyébiránt, ha „Mariskának" jók, nekünk sem lesz kifogásunk ellenök. Egy-szerüen át kell neki adni — legjobb az egyenes ut.

7381. Miskolcz. lI. Egész tudósitást keiesztkötésalatt küldeni — nem czélszerü s nem is takarékos eljárás.Zárt levél, ha mindjárt bérmentetlen lesz is, kevesebbbajjal jár.

7382. A tőrök és torok. Jó volna, de a jövője „titok -zattal" teljes.

SAKKJÁTÉK.A 61-ik sz. társas-játszma folytatása.A ,.Pesti sakk-kör" megnyitása alkalmával kezdett

társas-játszmát a mult vasárnap nagy érdekeltség mellettfolytatták a harczoló felek, de a kölcsönös tanácskozásokhossza időt vevén igénybe, ismét döntetlen maradt. Madélután lesz a döntő ütközet. Világos tette az utolsó lépést.Az érdekes hadállás, melyet most diagrammon közlünk,valóságos feladvány, melylyel a pesti sakkjátszók sokat fog-lalkoztak. Megfejtését ajánljuk sakkjátszóink figyelmébe.

Világos.25. V a l - e l26. Ff4 - e327. Vei— bi28. Vb4—d429. Bhl—h230. Vd4-a481. c2-c332. Bh2-d2

Sötét.Hb8-d7Vc7-e5Ve5-b8Bh8—g8Ff8-g7Vb8—b7Kd8-e7Fg7—eö

Világos.33. Fb3-c234. Fe3—f435. g3—f4:36. Hfl—e337. Ba5-a688. Fc2—fö:39. Bd2—dő:

Sötét.Vb7—c7Fe5-f4:

g 4 - g 3Hd7-í6Fe6—d7Hf6—e4

s a hadállásmost a következő:

Sötét.

a b e d e f g hVilágos.

Sötét indul és melyik nyer?

A 248-dik számu feladvány megfejtése.(Zagyva Imrétől Debreczenben.)

Világos. Sötét1. Vd8-f6 Bh7—f7A)2. Vf6—h4 tetszés sz.3. Hf3-tmat.

A)1 Vb5—b3B)2. Fc6-f5f g6—f5:3. Vf6—c6:tmat.

Világos. B) Sötét.1 Bh7-h5C)2. Hf3—d2f Ff4—d2:3. Vf6—Í3fmat.

C)1 c4—cS2. HfS - g 5f Ff4~g5:3. Vf6—e3tmat,

Helyesen fejtették meg. Veszprémben: Fülöp József.Tállyán : H. Nagy Lajos. — Öcsödön : Blaskó Lajos. —M.-Osékín : Eórhalmy József. — Pesten : Cselkó György.

Nyilt tér.*)— (Nyilt kérelem.) Zemplénmegyei tályai

születésü Hegyaljai Nagy Ferencz, a testvériségnevében felszólittatik, alólirttal tartózkodási he-lyét haladék nélkül tudatni.

Sárospatakon, október 25. 1864.H. Nagy Lajos.

*) E rovatban közlött ezikkekért csupán a sajtóható-ság irányában vállal felelősséget a szerk.

HETI-NAPTAR.Hónapi- és

hetinap.Katholikus és Protestáns

naptár.Görög-orosz

naptár.Izraelitáknaptara.

3031

Oktober—NovemberVasár.HétfőKeddSzerdaCsőt.PéntekSzomb.

B 24 AlfonzFarkas püspök {•MindszentHalottak emlékeHubert püspökBor. Károly pk.Imre herczeg

B 23 Klaud.Reform, ün.MindszentHalottak em.HubertBor. KárolyImre herczeg

Oktober (ó)18 D19 Lukács19 Joel prof.20 Arthemius21 Hllarion22 Albina23 Jakab apóst.24 Arethas

Tisri30Rosehodes1 Marches.2 Abadon34 Abraham5 Ahítofel6 Sabbath

© N a phossza| kél |nyugj

fok217218 19219 19220 19221 19222 19223 20

óp.6 416 426 446 456 476 4951

d.p.4 453 444 424 41

H o l dhosszal kél | nyüg.

fok v.215 3227 33240 16253 ll

ó. p.6 267 308 319 31

266 21|10 26279 44ill 14293 22 ll 56

ó. p4 375 125 316 417 368 399 47

Hold változásai. # Ujhold másodízben vasárnapon 30-án 4 óra 44 perczkor délután.

TARTALOM.Dr. Csopey Antal (arczkép). — A mostoha lány.

Tolnai Lajos. — A vakmerő (vége). Jókai Mór. — Azegészség ápolása az életkor különböző szakaiban (folyt.).— Szerémi népviselet (HV-ik kép a hazai népéletből).Dr. St. J. — Göllniczbánya (képpel). Szepessy József. —Képek az állatéletböl. — Milyennek kell lenni a magyar pol-gárnak. Roboz. — Az opiummüvelés Indiában. Dr. B. L.—Egyveleg. — Tárház : Irodalom és müvészet. — Egyházés iskola. •— Közintézetek, egyletek. — Mi ujság? —Nemzeti szinház. — Budai népszinház. — Szerkesztőimondanivaló. — Sakkjáték. — Nyilt tér. — Heti naptár.

Felelős szerkesztő Pákh Albert. (Lak. magyar-uteza 1. sz.)

470

HIRDETÉSEK,

Helyiség-változtatás.Ezennel tudomására juttatik a magas nemesség s a nagyérdemű közönségnek, hogy a

czimzett

mely 34 évig a Kristóf-téri Becker-féle házban létezett,

a váczi-utczai 21. számu Bene-féle házba,a Jungk testvérek aczél-áru-kereskedéso mellett, áttétetett.

Pest, oktober l-jén 1864.847 (1—8) LUEFF M.

MAGYARpolitikai napilap

elöfizetési föltételei.2 ft. 40 kr.3 „ 50 „

Elévült köhögések minden nemei ellen,továbbá : niellfájdalmak, évekig tartó rekedtééit, torok-bántalmaka a tüdő elnyálkásodása ellen; a több orvosi tekintély által megpróbált

FEHÉR MELLMÖRPoly szer, mely mindenkor, s pedig számos esetben anélkül, hogy annak alkalmazása általa legkielégitöbb eredmények ne érettek volna el, a leghathatósbnak bizonyult be. Ezenszörp elsö használata után feltünőleg jótékonyan hat, s különösen görcs és szamár-hurut ellen a legbiztosabb óvszer; a szivos s megaludt turha kikopásét előmoz-

dítja, a torokban az ingert csillapítja, s a legrövidebb idö alatt eltávolítja alegmakacsabb s gonosz aszkór-köhögést s a vérhányást.

Árak a cs. kir. ausztriai államokra nézve:1 üveg ára 4 ft., l/i üvegé 2 ft., */« üvegé 1 ft. ezüstben, vagy annak értékében.

Postai küldéssel üvegenkint 20 krral több.

Mayer G. A. W. Breslauban.

!

PESTEN = Török József gyógyszerésznél király-utcza 7. sz., ésJezowitz M. gyógyszerésznél.BUDÁIN1 : Bakács L. udvari gyógyszerésznél. 747 (7-9)

Aradon : Geyer R., — Debreczenben:Borsos F. gysz., — Egerben : Ertinger J.gyógy sz., — Eperjesen : Holenia Gyula,—Eszéken: Karojlovich gyógysz., — Győr-ben : Passberger A. gysz., Kassán:Novelly S., — Károlyvárosban : Budo-vinac G., — Kaposvárott : Kohn J , —Komáromban : Belloni A., — Lőcsén:Bapsy Gyula,— Mohácson : Köglll. gysz.,— Nyitrán : Kmeczkó Imre gyógyszer , —

Postán küldve:2 hónapra (november — deczember) . . . .3 hónapra (november—január) 1864 —1865 .6 hónapra (november—április) 1864—1865 .

Buda-Pesten házhoz hordva:2 hónapra (november—deczember) 2 ft.3 hónapra (november—január) 1864—1865 . . . 6 „6 hónapra (november—április) 1864—1865 . . . 6 „

Az elöfizetési pénzek bérmentes küldése kéretik. - Tiz előfizetett példányután egy tisztelet-példány. . . . , . . i

A Magyar Sajtó kiado-hivatala.(2 g\ (Pest, egyetem-utcza 4-ik szám.)

Htein Jánoskiadásában Kolozsvártt megjelent, s minden hazai könyvárusnál kaphatók:|í

IZIDORA DALAIBÓL.Ára csinosan füzve 60 krajczár. Diszesen kötve 1 forint 60 krajczár.

RÓIVFAés a római birodalom történetei.

LAMÉ FLEIRY után SZABÓ GYÖRGY.K é t k ö t e t . Á r a 2 f o r i n t . • '• •',':' ••:•

Simon, — Ruman : Milutinovich S., —Rózsahegyen : Makowicki testvérek, —— Székes-Fehérvárott : Légmán Al., —Siklóson : Holnik Ferenoz gyógyszer., —Szegeden : Fischer és Schopper, — S.-A.,Ujhelyen : Richardt testv., — Újvidéken:KostichJ.Ph.,—Temesvárott :KosenthalF.,— Trautenauban : Czerny gyógyszer., —Tokajban : Krotzer gyógyszer., — Vesz-prémben : Guthard T., — Zomborban:

Nagyváradon : Serényi A., — Pozsony- Heindlhofer R.ban : Sándry J., — Pécsett : Kisági és 748 (2—3)

(C^f Raktárak átvétele esetében az illetők érintkezésbe hozhatják magukatalulirttal, hol is a közelebbi feltételekről felvilágositás fog nyujtatni

Mayer G. A. W. Breslauban.

1 1 . cz. nagyobb földbirtokos uraknak.Egy csehszármazásu üveggyáros, ki az üvegipar minden ágában évek hosszu

során kellő tapasztalásokat szerzett, s ki több év óta Csehország egyik legnagyobbs legrégibb üveggyárában mint igazgató müködik, s Magyarországgal s az azzalhatáros tartományokkal a legélénkebb üzlet-összeköttetésben áll, — óhajtanaMagyar- vagy Erdélyország dúsgazdag erdős vidékén, vagy az illető birtokos urszámadására, mint felelős igazgató, vagy saját számadására, mint haszonbérlő biz-tositék mellett, egy üveggyárat telepíteni, s azt a legkitünőbb hivatalnokokkals munkáserőkkel ellátni.

Az ajánlkozó egyszersmind a generátor-gázkemenczék építésében is jártas.Mindazon uraknak, kiknek fájuk legmagasb értékesítése szivükön fekszik, vagy

mindazon üveggyárosoknak, kik nem nagy nyereséggel űzik felépítményeiket,bővebb felvilágositás a legnagyobb készséggel adatik s biztositék nyujtatik.

E tárgvbani bérmentes leveleket „Glasfabrik" czim alatt elfogad e lapok kiadó-hivatala Pesten, egyetem-utcza 4-ik szám alatt. 799 (6—8)

Szünnapi kirándulásErdély iiyugaíi hegyei krtzé.

Honunk ifjusága számára irta O ni p o I y i- — ö t tájképpel.Ára 00 krajczár.

Az osztrák

birodalom államtan kézikönyve.Különös tekintettel a magyar korona országaira a legujabb statistikai adatokkal.

liöviden össaseszedteREISENHOFFER RUDOLF.

Ára 1 forint —»-v<~-»_._™,

Dr. PattisoR-féle kftszvény-gyapot,evógy- és óvszer a köszvények s csúzos bántalmak minden nemei, ugymint : arcz-, mell-,nvak- és fogfájás, fej-, kéz- és térdköszvény, gyomor- és altesti, valamint derék s vékony

fájdalmak stb. ellen.Egy egész csomag ára lft. Fél csomagé 50 kr. Postai küldéssel 30 krral több.

Használati utasítások és bizonyítványok ingyért szolgáltatnak ki.

Valódi minőségben kaphatóPESTEN : Törők József, gyógyszerész

király-utcza 7-ik szám alatt.BUDÁN : Taub Vilmos, szarvas-tér 613-ik

szám alatt. 827 (4-9)

Alulírott . kinek

Az erdélyi múzeum-egyletÉVKÖNYVEI.

Tizenhat képtáblával. — III. kötet. — I. füzet.Szerkesztette BRASSAI SÁMUEL.

Ára S forint 50 k r ajc zár ausztriai értékben. 848 (1—3)

Bizonyítványok.7 év óta kimondhatlan czombfájdalmakat kellett eltürnie-

s melvek utóbbi időben a test többi részsre is kihatoltak, s miután minden eddigi gyógy-szerészi kísérletek sikernélküliek maradtak, egy ujságlap által dr. Patt ison köszvény-gyapotiara lón figyelmeztetve. Mitsem sejditve, hogy ezen koszveny-gyapot oly gyorses meglepő eredménvt idézzen elő, annak sokat magasztalt hathatósagaról akarvánmeggyőződni, egv csomagot hozatván magamnak, . lefekvés elött azon helyre raktam fel,melv miatt olv lókat s a legborzasztóbb fájdalmakat kellett eltűrnöm, a műtétet sikerkoronázta mert rögeire fájdalmaim elenyésztek; de késöbb ismét fájdalmak huzódtakkeresztül jobb lábszáramon, karomon, kezemen s ujjaimon, a gyapotot ujolag a fájdalmashelyekre rakván, s nehány óra mulva fájdalmaim tökéletesen megszüntek.

Igen gyakran és sokat szenvedtem továbbá mellgörcsbcn, s a koszveny-gyapotalkalmazása óta a rohamok nem mutatkoztak többé, minélfogva mindazoknak, kik csuzosbántalmakban szenvednek - legyenek azok a testnek bármely részében - e kitünőköszvény-gyapotot a legmelegebben ajánlom; idejárul meg annak rendkivüli olcsósága is.ezen jótékony segédszer, valamint nekem jót tett, ugy másnak is bizonyára javara válhat;Ezen evapotot folytonosan igénybe veendem, s ha ismét rohamok állnának be, azzalvédőleg fogok fellépni. - Rindorf, Neustadt mellett, a„Saaleu mentiben, márt 8-an 1862.

Weigand Krisztián, tanitó.

Régóta hogy torok-fájdalmakban szenvedtem, ugyannyira, hogy alig valék képesitalt magtmhöz venni; a dr. Pattison-féle köszvény-gyapot jótékonyságát voltamkénytelen igénybe venni, avval nyakamat beburkolám, s nagy meglepetésemre reggelrefájdalmaim tökéletesen megszüntek. — Rapperswyl, mártius 17-én l»6á.

Oehringer Jb.

471

P O P P J. G.9 gyakorlati fogorvos,cs. k. osztr. szab. és elsö amerikai s angol kis. szabad.

-SZÁJVIZEmost

Bécsben, ezelőtt Tuchlauben 557. sz.,

: Stadt, Bognergasse 2-dik szám alatt,a takarék-pénztár átellenében.

Egy üvegcse ára 1 ft. 40 kr., — göngyölés 20 kr. " ^ gKapható P e s t városa minden gyógyszertárában, valamint minden

illatszer-kereskedésben.Cs. kir. legfelsőbb szab.

IÁra 1 ft. 22 kr.

FOG-ÓLOM.Az odvas-fogak saját ólmozására. — Ára 55 ft. 10 kr.

Növényi fogpor.Papirtokban. — Ára 63 krajczár ausztr. érték.Minthogy szájvizem évek hosszu során a fogak- s szájrészekre nézve is mint leg-

kitünőbb épségben tartó szernek bizonyult be, s mint toilette-tárgy a magas s leg-magasb uraságok által egyiránt használtatik, nevezetesen pedig nagytekintélyű orvos,egyéniségek részéről számtalan bizonyítványok által — e szernek jelessége igazoltatik,s tekintve, hogy Anathtrin-szajvizem az utolsó nagy világkiállitáson is kitüntetett,8 Angolországban kir. nagybritanniai szabadalommal láttatott el, — s a hamisításokellen védve lőn, s Amerikában is hasonló kitüntetés s rendkivüli kedveltségben részesit-tetett, s a birodalom több előkelő hirlapi levelezések által megismertetett, — annálfogvaannak további dicséretét fölöslegesnek tartom.

Cf°* Kaphatók PESTEN : Török J. gyógyszerész urnál, király-utcza 7. sz. -Unschuld Ede urnál váczi-utezában, — Scholz gyógyszerész urnál a „szent háromság"-hoz, — Leykauf testvér uraknál, — Thalmeyer és társa, — Lueff M. és Oszvalduraknál. — BUDÁN : Bakács Sándor udvari gyógyszerész — és Ráth gyógyszerészuraknál. ~ '

Almás : Beck M.— A.-Rubin : Tiroler G.Arad : Probst F. J., Szarka gysz., Tones ésFreybergcr. — Ar.-Maróth : Pfeiffer J. —Baja : Michitsch és Herzog J.,HerzfeldW.fiai. — B.-Csaba : Laczay J. gyógysz. —B.-Gyarmath: Sipler testv. — Besztercze:Dietrich és Fleischer. — Balásfalva : Kov-rig T. — Bellóvár : Klebovics gyógysz. —Bonyhád : Kramolin gysz. — Belgrád:Szekulics gyógysz — Böszörmény : Lányigyógysz. — Brood : Angelo D., Ciial. —Brassó : Fábik gysz., Antren G. és társa,Jekelius gysz. — B.-Kabin : Stojánovics J.— Beszterczebánya : GedulyA. gyógysz.,Eiserth A , Novák F. T.,Göllner gy.,Pusch-mann F — Buziás : Rajnáid J. — Baán:Buix "Val. — Csongrád : Groszman J,— Csáktornya : Kárász A. — Csákóvá:Wojnovits D B — Csacza : Eichwald M.— Debreczen : Beszlár gysz., Csanak J.,Borsos F. gyógysz. — Deés : Kremer. —Déva : Popper M — Dctta : Büchler J. —Erzsébetvaros : Schmidt A. — Eperjes:Zsembery J. — Eger : irgalmasok gyógysz.,Weszelyi gysz. — Eszék : Horning, Kalli-woda É. S,, Turner fiai, Karjolovics gysz.Eszteracom : Szerentsitz M., Bierbrauer J.— Érsekujvár: Fogd, Novák gyógysz. —Félegyháza: Hoffer gysz. — Fürstenfeld:Feyel F gysz., Glina, Haulik G. gyógysz.—Fehértemplom : Bositz, Popovits és társa.— Gyöngyös : Kern gysz., Kocziánovichgysz. — Gyula': Winkler E F. és Örleygysz. — Győr : Kindermann. — Háczfeld:Schnur J.,Telbisz — Högyész : Rausz. —Holics : Popper E. K. — Halas : NovákJ . R gysz. — H.-M.-Vásárhely : WagnerK. gysz. — Igló : Tirschner G. gyógysz.Ipolyságh : Sartorius gyógysz. - Jászbe-rény : Uitz gysz. — J.-Arokszállás: Majorgysz. — Jolsva : Maleter A. gysz. — Jaska:Ody K. gyógysz. —Krenz(Horvátország):Breyer J. és fia. — Karánsebes : Stoise-vits.— Kolozsvár : Wolf J., Khudy gysz.,Karvazy J. - Komárom : Czigler és fia,Belloni.—-Kis-Márton : Kodelányi J.gysz.— Kőszeg : Küttel gysz., Strehlen F.gysz.— Kassa : Imry, Éschwig, Quirsfeld. —Kalocsa : Beer L. — Kaposvár : Kohn J.,

gysz., — Károlyfehérvár : Rusz J.,ner és Sándor gysz — Károly vár:gy

, Bemk — Késmark : Gener-Medsich gysz'. _ Kecskemét : Machleid gysz;.— Keszthely : Singer M.— Kaproncza:Werti gysz."- Kis-Bér : Brindl G. gysz.— Knla : Radányi B. — Lengyeltóti:tsimon J. cs fiai. — Lőcse : Hermann G. S.,Barcs. — Losoncz : Bódy J. G., GedulyA.gysz. — Lugos : Sehieszler F., Kronettergysz. — Léva : Bolemann E. gyógysz. —1-ippa : Bánn J. gysz. — M.-Óvar : Czeh.— Makó : Ocsoffzky S., Weil M. - Ma-laezka : Röhnich gysz. — Mar.-Vásár-hely : Vogarasy I)., Bucher. — Mediascn :Folbert gysz. — Miskolcz : Böszörményigysz, Spuller, Szabó gysz — Mitrovitz:Zeisberger gyógysz. — Mohács -. Kögl A.,Auber, Klüger. — Munkács : Tóth K. —Moór : Begna A. gyógygz. - M.-Sziget :Kibling P. — M Brod : Novák. - Nagy-Várad : Huzella M., Jánky J., Knorr F. —^agy-Becskerek : Kellner gysz., Haideg-

486 (9-14)ger, Krieshaber, Pyra,Deutsch N. —Nagy-Kanizsa : Feselhofer J , Wellesch, Rosen-feld A., Braun.— N.-Sz.-Miklós : Napboltzgysz. — N.-Szeben : Zöhrer, Müller gysz.,Steiner A. — N.-Károly : Jelinek gyse. —N.-Enyed : Obert gysz. — N.-Kikinda:Komka A. J. — Nyitra : Lapossy L. gysz.,Láng A. F. gysz. — Nyíregyháza : Reichés Pavkovics. — N.-Bánya : Papp S. gysz.— Nagy-Szombat: Pfützner, Smolka gy.— Nagy-Körös : Kögl B. — Ó-Zsólyom:Szalay L. gysz. — Oravicza : Schnabel J.— Orosháza : Szekani István. — Pécs:Zsolnai W. Z., Gábor J. gysz. — Paks:Flórián János. — Pancsova : Graff gysz.,Nikolics és unokaöcs. — Pápa : Tsche-pen G. — Posega : Balogh L. gyógysz. —Pozsony : irgalmasak gysz., Weinstabl D.,Schneeberger, Pisztory gysz., Groszmann,Henricy gy. — Petrinia : Schmidt. — Pé-tervásár : Anselmi A. gysz., Orondke A. —Pntnok : Szepessy. — Pétervárad : Deo-datto gyógyszer. — Resicza : Brada E. —Hosnyó : Feymann A.— Rima-Szombat:Hamaliár E. és Kretschmár C.M. — Rózsa-hegy : Kuffler B., Makovitzky testv. —Huma : Bogdanovu'h J., Milutinovioh —Szászváros : Leonhard gysz., Quir, Valen-tinovi?. — Szabadka : Milkó S., HideghT.— Sopron : Rupprecht, Pachhofer, Éder,Voga gysz. — Sastyén : Miske A. gysz. —Segesvár: Misselbacher J. B. fia és Teutsch,Demián D. — Selmecz : Dimark J. E —Siklós : Deutsch M. — Sziszek : Waken-reiter és Dürich. — Szombathely : Pach-hofer, Pillék, Rudolf A gysz. —Sz.-Fehér-vár : Legmann J. G., Oblatt ős Braun gy.— Szász-Régen : Traugott és Wachner. —Szathmár: Weisz J.—Szeged : Kovács M.,Kovács J. gysz.ésLemsovics. — Szegszárd:Novieur. — Szentes : Prohaszka és Eis-dorfler gysz. — Székegyház : Neustadl L.— Szigeth : Ráth J. — Szolnok : Schef-csik Istv. gysz. — Sz -Miklós : Mikó M.— Siklós : Nyers A. gysz., Deutsch M. —Szarvas : Neustadtl L., Deutsch A. — Sz.-lidvarhely: Beezásy Imre. — Sz.-Somlyó:Társa J , Ruska Ignácz. — S.-A.-üjhely:Reichard B., Deutsch J. — Szikszó : Aich-mann J. — Szenitz : Ustnay A. — Temes-vár : Roth L., Jáner gy.,Kraul, SchlagerK.,Rauch, Becher J. gysz — Tokaj : KröczerA. gysz. — Torda : Wolf J. gysz. — Tata :Niertitt F. gysz. — Trencsén : Kulka J.,Simon A. gyst. - Titel: Georgievics T. éstársa. — l'jvidék : Schreiber J., Grosingergyógysz. — Uj-Verbász: Singer H. és társa.— Unghvar : Polák F. — Uj-Gradiska.Dieners D. gysz.— Uj-Becse : Weliacher J.— Vásárhely : Nehrer. — Verőcze : De-metrovich J. A. és Milutinovich. — Vnko-var : Stanits T., Kirchbaum gysz. — Va-razsd : Halter gysz. — Versetz : Guist M.,Berger testv., Herzog gysz. —Veszprém:Meyer és Tuszkau, Guthard T. — Zágráb:Mihifj G.. Jakics A., Horapek és Pepolusgysz. — Zimony : Tretschik gysz. — Iva-novics J. A. — Zala-Egerszeg : HandlerIstván, Stern S. — Zenta : Parivodig. —Zilah : Weiss gysz. — Zombor : PovicsR.,Heindlkofer R., Milassensz gyógysz,— Za-latna : Megay G. A. 487 (10-12)

PETERLONGO JÁNOSvadász-fegyverek gyárában

Insbrnckbana következő szabatosan kipróbált vadász-fegyverek találhatók késizen

jótállás mellett.Az összes árak ausztriai értékben, ugymint:

60 darab tiroli czél-lö rövid puska, Tlépésnyi távolságra, hajszálnyira kipróbálva, teljes hozzávalóval, dbja 34—90 ftíg.

50 darab vontcsövü rövidpuska (Bürschstutzen),félig ágyazva, vas- és öntött aczél-csővel, 150 lépésnyi távolságra kipróbálva,teljes hozzávalóval 30—90 ftig.

100 darab szabályszerü sveiezi rövidpuska, egészenágyazva, angol öntött aczél-csővel, 150—300lépésnyi távolságra kipróbálva, teljeshozzávalóval, darabja 48 ft.

1 0 0 darab dupIapUSka, vascsővel, darabja 14-18 ft.3 0 0 darab finOm duplapUSka, sodrony-csővel, darabja 30-120 ftig.

100 darab különféle egyszerü rövid s hossza serétpnska,7-24 ftig.

2 0 d a r a b SZOba-rÖVldpUSka, bajor mintára, hozzávalóval dbja 27 ft.

50 darab különféle vadászpuska, bock- s kétcsövürfividpnska és Leiáncheux-fegy verek, különféle áron.

Nehány száz darab Lefaucheux, Adam- s Colt-félerevolverek, valamint egy- és kétcsfivfl sima- s vontvas- és sodronycsb'vüterzerollok.

100 db. uj vontcsövü Enfield-muskéta szuronynyal,darabja 20 ft., különféle fegyverek, ugymint: revolverek, karabinerek, czéllő-és szoba-pisztolyok, vadászkések és vadászati eszközök minden nemei.

Megrendelések, 6 havi időre acept mellett, akkép teljesittetnek, hogyha amegrendelő szilárdsága s hitelképessége hivatalosan bebizonyittatik. — Meg-rendeléseknél fegyverengedélyi bizonyiték szükségeltetik. — Különlegesárszabályok ingyért. 783 (5 — 6)

A legnagyobb vtonruha-raktárbanváczi-utcza,

„Ypsilantihoz" Pesten,kaphatók a legolcsóbb árakon és legnagyobb választékban minden-

nemü fehérnemüek férfiak, hölgyek és gyermekek számára,ugymint:

20000 dara'-nál több férfi-ingek rnmbnrgi vagy hellandi vászonból darabja 3 ft,3 ft 2ö kr, 3 ft 50 kr, 4 lt, 4 ft 50 kr, 5 ft, 5 ít 50 kr, 6 ft, 6 ft 50 kr, 7 ft, 8 ft,10 ft, 12 ft.

10000 darabnál több szines férfi-ingek 1000 különböző mintában, régibb mintájú 2 ft,legujabb minták és legdivatosabban varrva 2 ft 50 kr, 3 ft.

Fehér pamut madapolan férfi-ingek 1 ft 75 kr, 2 ft, 2 ft 50 kr, 3 ft, 3 ft 50 kr.Férfi-gatyák vászonból, magyar vagy félmagyar mintára 2 ft, 2 ft 25 kr, 2 ft 50 kr, 3 ft.

5 ft 50 kr.Női ingek rnmburgi vászonból, simák 2 ft 50 kr, 3 ft, 3 ft 50 kr, 4 ft, 5 ft.Riéi ingek rumburgi én hollandi vászonból hímezve 4 ft, 5 ft, 6 ft, 7 ft, 7 ft 50 kr,

8 ft, 9 ft, 10 ft, sveiezi és franczia mellmustrával 4 ft, 4 ft 50 kr, 5 ft, 5 ft 50 kr,6 ft, 7 ft.

Fiu-ingek vászonból 4 éves 1 ft 80 kr, 2 ft 10 kr, 6 éves 1 ft 85 kr, 2 ft 40 kr, 8 éves2 ft, 2 ft 45 kr, 10 éves 2 ft 10 kr, 2 ft 65 kr, 12 éves 2 ft 40 kr, 2 ft, 90 kr, 3 ft50 kr, 14 éves 2 ft 65 kr, 3 ft 15 kr, 4 ft 20 kr, 16 éves 3 ft, 3 ft 50 ft, 4 kr,4 ftöOkr.

Szines fiu-ingek 4 éves 1 ft 25 kr, 6 éves 1 ft 40 kr, 8 éves 1 ft 55 kr, 10 éves 1 ft 75 kr,12 éves 2 ft, 14 éves 2 ft 10 kr, 16 éves 2 ft 20 kr.

Mindennemü téli alsó mellények, nadrágok, harisnyak és egyéb téli czikkekférfiak és hölgyek számára nagy választásban.

Főraktára a legjobb 3'/t,4 és 5 rőf széles amerikai krinolinoknak fehér vagy hatnuszindarabja 2 ft 50 krtól 6 ftig, vörös 5 fttól 8 ftig.

Szines alsó szoknyák legfinomabbak, darabja 6 ft. 50 kr., 7 ft., 7 ft. 50 kr.Ferstel orvos tyúkszem-irtószere egy üvegecske 50 kr.

És sok egyéb kész fehérnemü czikkek, melyekről az árjegyzék kívánatra bérmen-tesen elküldetik.

Továbbá ajánljuk nagy raktárunkat rnmburgi, hollandi, irlandi, kreasz- ésbörvasznakban a legolcsóbb gyári árakon.Vaszontsebkendök tuczatja 3 ft, 3 ft 50 kr, 4 ft, 4 ft 50 kr, 5 ft, 5 ft 50 kr, 6 ft, 7 ft

60 kr, 8 ft, 9 ft, 10 ft, egész 20 ftig.Törülközők tuczatja 6 ft, 6 ft 50 kr, 7 ft, 8 -16 ftig.Szines agyi kanavasz vége 9 ft, 10 ft, l l ft, 12 ft, 13-16 ftig

Valóságos vászon-asztalnemű.Asztalkendők tuczatja 5 ft 30 kr, 6 ft 20 kr., 6 ft 60 kr, 7 ft 50 kr, 8 ft, 9 ft.Abroszok minden nagyságban hat személytől 24-ig. Asztali készletek 6, 12, 18 és

24 személyre. Legjobb minőségü kötő-ezérna csomója 1 ft 20 kr, és 1 ft 60 kr.Nagy választás ágyteritök, piqne és trícot-paplanokból, kávés-kendökbol és

minden e nembe vágó czikkekböl.Raktárunkban vett czikkeknél nagy előnyül szolgál az, hogy minden megvett, az

árjegygyel ellátott czikk 14 nap alatt nemcsak kicserélhető, hanem egyszersmind ki nemelégitési esetben az ár vissza is adatik.

Szállitások minden irányban, az ár előleges beküldése mellett vagy utánvétellelgyorsan és legjobban eszközöltetnek, ugyszinte mindennemü megrendelések mustra sze-rént leghamarabb elkészíttetnek.

785 (4_8) Kolláriís József és fiai.' • • • ' •

472

Központi szállitási rakhely a „gólyához" czimzett gyógyszertár Bécsben.ÓVÁS. Azt tapasztalván, miszerint a Seidlitz-porok oly használati utasitványokkal adatnak el, melyek saját utasit-

• ványaimmal szóról szóra azonosak és saját nevem aláirásával vannak hamisítva, s igy külalakra nézve gyártmányaimmal könnyenösszetéveszthetők, — minélfogva azon észrevétellel óvok mindenkit ezen^iamisitvlnyok megvételétől : hogy az általam készitettSeidlitzporok minden egyes skatulái, valamint az adagok papírjai hivatalostói letéteményezett védmarkkal vannak ellátva.

Ára egy bepecsételt eredeti katiilyának i ft. 25 kr. — Használati utasitás minden nyelven.E porok, rendkivüli s a legkülönbörőbb esetekben bebizonyult gyógyhatásúk által minden eddig ismert házi-szerek között

tagadhatatlanul az első helyet foglalják el; — mint att sok ezer, a nagy császári birodalom minden részeiből került s kezeinknéllevö hálairatok a legrészletesebben tanusítják, hogy e porok rttgzfttt szorulásoknál, emészthetetlenségnél és gyomorhévnél;továbbá gftresftk, vese- és ideges bajokban, azivdobogásnal, idegestég okozta főfájásnál, vér-tódalasnál, etúzos fogfajda-lomnal, végül hystertára, bukorra és hazamos hányasra hajlamnál sft>., a legjobb sikerrel alkalmaztattak, s a legtartősb

iratok szerzői között a társadalomnak csaknem minden osztályai, n m. munkások, tanitók, kereskedők, iparosok, müvészek, mezeigazdák, tanárok és hivatalnokok, sőt gyógyszerészek és orvosok, valamint mindkét nembeli oly egyének is képviselvék, kiknekezelőtt még a leghirhedtebb gyógyforrások sem okoztak legkisebb kctanyebbülért, és kiknek egészségök csupán csak a Seidlitzporoknak rendes használata által állíttatott helyre.

A főraktár létezik :

\

TÖRÖK JÓZSEF gyógyszerész urnál, király-utcza 7-ik szám alatt.STE2INBACH JÓZSEF ur kereskedésében, gránátos-utczában.

• Bxen czégek alatt szintén megrendelhető:

a norvégiai Bergen városból való valódi Dorsch-májhalzsirolaj is.Ára egy nagyobb üvegnek 1 ft. 80 kr., egy kisebbnek 1 ft. a. é.

Az üvegcsék el vannak látva védmarkommal és kimeritő használati utasítással. — Ez az egyetlen faj, mely minden töltéselőtt vegytanilag megvizsgáltatik és czinkupakkal elzárt üvegekben küldetik el. — Ezen legtisztább és leghatályosb májhalzsir-faj aDorseh-halakn&k leggondosabb egybegyűjtése és kiválogatása által van megnyerve, és egyátalában semmi vegytani kezelés alá nemvonatott, hanem a bepecsételt üvegekben levó folyadék egészen épen és azon állapotban Tan, miként az közvetlenül atermészet által nynjtatott. — E valódi Dorsch-májhalzsir-olaj Európának minden orvosi tekintélye által mint legjelesb gyógyszera mell- és tűdo-bajokban. aeropbuln* és raehitU, köszvény és csúz, idült bőrkiütés, szemgyaladás, Ideg- és több mábajokban alkal maztatik. •_ _- ^ . „ » . * * -D * \.

M O T T A gyógyszerész B é c s b e n ,792 (6—50) - a»\3lLAA ü . » 9 „ZUm Storch", Tuchlauben.

Az államhatőság vezetése alatt folyó évinuvemb. 23-án kezdődnek a legujabb nagy

pénznyereménySORSJÁTÉK

húzásai1 millió 967.900 forint

összes értékben.14,800 nyeremény közt következö

főnyeremények találtatnak, u. m.:200,000. 100,000. 50,000. 30,000,25,000,80,000,15,000,13.000.10,000,5000, 4000. 3000, 2000, 117-szerlOOO,

111-szer 300 stb. forint.

A legközelebbi 5 húzásban csupán csaknyeremények huzatnak ki.

Ezen jutalomdijak sorshúzása igen ajánl-ható, az a legnagyobb előnyökkel kínálko-zik, s az állam által eléggé biztositva van.

Bővebb felvilágositást a hivatalos sors-huzási tervezetek — melyek ingyért küldet-nek meg — nyujtanak.

y, eredeti sorsjegy ára 6 ft. — kr.íz 5/% >» >i » ° >> "/4 )) )) >> 1 )» «U )>Alulírott nagykereskedöház által legujabb

időben tetemes nyeremények fizettettek ki,minélfogva a játékkedvelök e sorshuzások-bani szivei részvétre ezennel tisztelettelfelhivatnak. A megrendelések, a pénzösz-szeggel együtt, közvetlen az ezen eredetisorsjegyek (nem Ígérvények) eladásával meg-bizott bank- és váltö-üzletéhez intézendök.

L. Steindecker—Schlesingerm. Frankfurtban.

A megrendelések gyorsan és pontosanteljesittetnek. A pénznyeremények gyorsan8 bérmentesítve juttatnak a nyerők kezeibe.Hivatalos tervek és sorshuzási lajstromokingyért, bárminemű tudakozásra, egész kész-séggel válasz adatik.

Más egyéb eredeti íllam-sorsjegyek szin-tén a fenntebbi bankháznál rendelhetőkmeg. 823 (8—ö)

(líyerinek-vászonnemtt-készletek,ugymint : gyermek-ingek, bugyogók, korsettek, főkötők, hosszu vánkosok, szoritók,

elökötök, göngyölő-szalagok, ellenzők, rövid szoritók,

pellenkák. pique, vászon- és flanellból.pique-t»karók, kád-kendők, kötött főkötők és zubbonyok;

keresztelési vánkosok, paplanok és zubbonykákfonott- vagy vasbölcsők egészen felszerelve minden áron.

Ezekenkivül számtalan más itt elő nem sorolt czikkeket ajánl

T Ü R S C lI F.Pesten, váczi-utcza, a „nagy Kristóf" mellett,

(t^f* Azonkivül ajánlom nagy raktáramat minden áronfehérnemü-, csipke-, hímzés- és menyasszonyi készletekből.

£ 3 ^ Raktári árszabályt kívánatra bérmentve küldök. — Becses megrendelésekaz összeg beküldése vagy utánvétellel gyorsan kiszolgáltatnak, 832 (1—3)

Fehérruha-raktár,a legujabb szabás után készitett szines férfi-ingek jol rendezett raktára, valamintfehérvaszon és pamut-ingek férfiak, nök, fi- és leány-gyermekek számára,nadrágok és mellénykék stb., uszó-blousek. gatják, főkötők és sapkák.

Minthogy a fehérruha-tárgyak minden nemét, franczia mód szerint évek óta szer-zett elégséges gyakorlat szerint sajátmagam szabom ki, s eddig körülbelül már 30.000darab fehérruh'at szabtam ki,— ennélfogva átvállalom a menyasszonyi készletek előállí-tását s varratását a legcsekélyebb megrendeléstől a legterjedelmesebb megrendelésig;magamra vállalom egyszersmind a szabásban hibás ingek átdolgozását s kijavítását.

Rz alkalommafbátor vagyok a cs. kir. katonaságot lovagló-nadrágaimra,melyeka lépésben varrásnélkíiliek, tisztelettel figyelmeztetni. — Különösen ajánlatra méltókaz általam megjobbitott vászon-lábbelik (Fusssoeken), melyeken a varrás akkép vanalkalmazva, hogy a lábat legkevésbbé sem nyomja, s az oly kellemetlen tyúkszemet isidővel eltávolítja.

Az összes paszomány-áruezikkek végképeni eladása nagy választékban

Becker Károly W.-néI?845 (1—3) szervita-tér ö-ik szám alatt Pesten, Fischer czukrász boltja mellett

Hitelintézeti kölcsönöket,uradalmak, községek, birtokosok, háztulajdonosok és mezei gazdák részére közvetitőlegeszközöl ki, az országesan engedélyezett biztosítékra kötelezett és váltó-törvényszékilegb e j e g y z e t t ügynökségi iroda

841 (2—4) Pesten, városház-uteza I-ső szám alatt.

Egy franczia bonnekerestetik

két k i s gyermek mellé.Kivántatik, hogy jó bizc^vít-

yányailegyenek.További föltételekre néz a a

Vasárnapi Ujság kiadó-hiva-tala ad fölvilágositást.

1864. deczember l-jénharmadik huzása a legujabb cs. kir. ausztriai

1864-ik évi

állam-kölcsőnnek.E kölcsön-sorsjegyek eladása, minden

államban törvényesen meg van engedve.A kölcsön főnyereményei : 20-szor

290,000, 10-szer : 220,0(10, 60-szor200,000, 81-szer 150,000, 20 ör 50,000,20-szor 25.000. 121-szer 20,000, 90-szer15.000, 171-szer 10,000. 352-szer 5,000,432-szer 2,000, 783-szor 1,000, 1350-szer500, 5540-szer 400 forint, — továbbákissebb nyereményekben : 200, 195, 190,185, 180, 175. í?0,165,180, 155,150,145, 140 forint.

A kötelezvények mindegyikének feltét-lenül legalább is 135 forintot kell nyernie.

5 huzás történik, u. m. : deczember l-jén,márczius l-jén, aprilia 15-én, junius 1-én ésszeptember 1-én.

A fenntebbi húzásokra érvényes eredetisorsjegyek a legolcsóbbért szerezhetők meg.

Egy sorsjegy ára a legközelebbi ho-zásra 3 ft. — Hat sorsjegy ára összesencsak 15 forint.

Játéktervek és sorshuzási lajstromok in-gyért szolgáltatnak ki. A legcsekélyebbmérvű megrendelések a pénzösszeg bekül-dése mellett, gyorsan és pontosan teljesit-tetnek. Ebbeli bérmentes levelek közvetlenalulirotthoz intézendök.

C3°* Megjegyzendő, hogy csak certifi-kátok két számmal, szeriesek és nyeremény-számok küldetnek 846 (1—8)

Scfirtmpf Jean ***—nagykereskedő-háza m. Frankfurtban.

GROSZMANN,tudor,

ssem- és fül-orvoí*.tizennyolcz évi orvosi gyakorlatának, jtapasztalatai és a legkitünőbb európai jtanárok utasitásai szerint gyógyit. Ren-delési órái a József-téri 11-ik számuGrossz-házban, minden hétköznapon idélelőtt l l órától 12-ig, és délutánit2 órától 4-ig. — Szegények számára |ingyen minden vasárnap a délelőtti I

órákban. 849(1—6)

Hirdetmény,Alulírott bátorkodik a honi gardaközön-

ségnek kegyes figyelmébe ajánlani váczi-ut51-ik szám alatt felállított

©É FO TÁS. ÁT,számos évig tartó külföldöm utazásaibanszerzett tapasztalati elismereténél fogvavállalkozhatik a gépészet körébe tartozóminden müvek szerkesztésére, de kivált agőz- és míimalmok egyszerűsítésére ésépitésére. Elvállal mindennemü gépek éstárgyak a lehető legtökéletesb kijavítását,a miért is pártfogásért esedesvén, teljestisztelettel marad 836 (3—6)

Havas Sándor,gépész, váczi-ut 51-ik szám alatt.

POPP fogorvos urnak Anatherin- Si szájvizét használva, annak a fogakra *s és inyre való hathatóságáról meg vá- jj gyök győzödve, miért kötelezve érzem j v;! magamat, a szenvedő emberiségnek^\ használni akarva, e szájvizet minden- <c§5t| kinek ajánlani. — Bécs, 1856. máj. U. f"x

F f l r s t e n b e r g gróf m. p.t \1491 (10-12) tábornok. i

Kiadó-tulajdonos Heckenast Gusítáv. — Nyomatott saját nyomdájában Pesten, 1864 (egyetem-utcia 4-ik szám alatt).

Pest, november 6-án 1864.

A szent-gothárdi ütközet, és a vasvári béke.(Történeti rajz 1664-ból.)

Az a roppant ozmán hatalom, mely ha-zánkat, saját fiainak párt-tusái miatt lenyű-gözve, vaskarjai közt oly erősen szorongatá,— az a kifogyhatatlan haderő, mely aztminden részeiben behálózá, melyet, ha acsászári seregek vezetői, ujjat nem huznak amagyar hősökkel, ezek harczias vitézségétnem kicsinyelve, s ha maguk közt is nemszakadoznak külön részekre — többhelyen, nevezetesen pedig, mind Nagy-Várad, mind pedig Érsekujvár falaialatt, egész tömegében meg lehetettvolna törni, — elvégre forduló pontjátérte el a Rába folyam jobb és balpartján az 1664-dik esztendöben aug.I-ső napján Vasmegyében Szent Got-hárd magaslatain és völgyeletein.

Alig hogy kihamvadának Zerin-vára üszkei, melyet hős ura irántiirigységből, Montecuculi tétlenségesegitett megdőlni, a roppant haderő-vel Kanizsa alá megérkezett Kiuperlynagyvezér, kinek telhetetlen szomjátcsak magyar vér enyhitheté meg, máris azon tervezett, hogy Magyarorszá-got egészen elnyelhesse.

És midőn ezen tervet a jó török-dohányfüst fellegei közt elbizakodvabeszéllné körülte álló basáinak, meg-döbbenve csendité meg fülét az a kel-lemetlen hir, hogy Souchez német tá-bornok az érsekujvári basát Lévamellett tönkre verte, Párkányt elfog-lalta, s az esztergomi hidat felégette.

Ezt megboszulandó, kevély sziv-vel indult ki kanizsai erős táborával,terve végrehajtására, melynek, hogyvér- és prédaszomjas serege előtt, mi-nél nagyobb nyomatékot adhasson,elöször isf a kis komáromi várőrséget— mely az óriás erő elött meghódolt— becsületszava ellenére, gyilkos ta-tárjai által, a várfalakon kivül a sza-badban, lekonczoltatta, a várat pedigfölgyujtatta. Ugyanezen szomoru sors-ban részesült Zala-Egerszeg is. Az ár-tatlan földnépe, ezt látva, lakhelyétodahagyá, minden lélek menekült, kihová tudott.

Másfelöl a. császári sereg is, el-hagyva Mura-Sziget közti állomását,Mura-Szombatnál átkelt a folyamon,és az Olaszországon keresztül megér-

kezett, és Rackersburgnál egy pár napigpihent franczia önkéntes segitő hadcsapatokfővezére gr. Colligni tábornokkal,nagy öröm-rivalgás közt — egyesült. Colligni elsö szavais az volt : merre van Zrinyi Miklós, haddidvezeljem? !

Ez egyesülés alkalmával, a foglyok ésszökevényektől megérték a vezénylő tisztek,

Az akad. palota szobrai : IV. Nyelvészet. (Fénykép után.)

hogy a török had Győr felé huzódik, ezt ésvidékét tüzzel vassal pusztitani. Igy egy-mást értve, a császári sereg is arra vetteutját, még pedig annyival is inkább, mivel Zri-nyi, ki Győr körül táborozott, épen nembirt kellő erövel a nagy fontosságu helyetés vidékét a törökök megrohanása ellenbiztositani.

A császári, összes és alkalmazhatólovasság 12 faltörö ágyu kiséretébenelöl ment, utána pedig a gyalogságvonult, a tüzérséggel együtt, a mocsá-rok felett a parasztok által, a magukközlekedése és fenntartása, de a törö-köktőli félelem miatt lerombolt, ezalkalommal azonban ujra felépitett,hosszu és széles hidakon Körmendfelé tartva, hol Nádasdy és Budianikedves rokonok táboroztak, szinlelve,mintha az ellenséget oldalvást akar-nák megtámadni.

A milyen makacs és elszánt erő-vel eröszakolák a törökök a Rábánvaló átkelést, épen oly vitézül verteazt vissza Zrinyi, Hohenlohe és Col-ligni, ki a küzdelem hevében forrónölelve csókolta meg Zrinyit, tiszte-lete jeléül.

Julius 24-én, mely napon a törö-kök átkelése a Rábán meghiusittatott,Montecuculi tábora a birodalmi, fran-czia s más egyéb kül-segedelemmelegyütt 70,000 főből állt, mely, miu-tán a török haderő felhagyott volna— más átkelési vonalt keresve — aGyőr körüli átszállással, megindultlassan haladva Szent-Gothárd felé,szintén azon irányban, farkasszemmelnézve egymásra; mozgóvá tette ma-gát a balparton a császári sereg ismint egy hosszan nyuló nagy erdő,melynek lombjait lassu szél ingatja.E pillanatban hasonló volt a Rába kétpartja óriási tüzhányó hegyekhez,

^ vagy egy zúgva háborgó tengerhez,Í melyen az utazók épen nem tudhatják,

mikor temeti el öket a lávafolyam,vagy a magasra felcsapó hullám!

A törökök több helyen mindaddigerőszaljtolák az átkelést, mig nem azelső komoly összeütközés a körmendihídfőnél megtörtént júl. 26-án. Koránreggel a császári egyesült sereg Kör-

45-ik szám. Tizenegyedik évfolyam.

Elöfizetést föltételek 1864-dik évrea Vasárnapi Ujság ea Politikai Újdonságok együtt : Égés,, évre 10 ft Fél évre 5• .t.C.upan Vasárnapi Ujeag : Egéss évre 6 ft. Félévre 3 lt - Cnpan Pol.t.k.i ;

Uidonságok : Egész évre 6 ft Fél évre 3 ft.

Hirdetési dijak, a Vasárnapi Ujság cs Politikai Újdonságokat illetőleg, 1863. novem-ber l-töl kezdve : Egy, négytzer hasábzott petit sor ára, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krba;háromszor- vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számittatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk szá-mára hirdetmények elfogad, Hamburg és Altonában : Haasenstein és Vogler. — M. Frankfurt-ban : Otto Mollien és Jaeger könyvkereskedése; Bécsben : Opprlik Alajos, — és Pestrn : a krr-tPNz.gMzdászati ügynökség is. Józseftér, 14. sz. a. Bélyeg-dij, kftlőn minden igtatás után 30 ujkr.

Kit

ünte

tve

jata

lom

cmlé

k-pé

nzee

l a p

áris

i vilá

gkiá

llí-

tásb

an 1

845-

Ik e

vröl

.

A ka

taly

ák a

i Itt

lath

até

ts h

ivat

alos

an l

etet

t vé

d-le

gyek

kel

vann

ak á

llatv

a.