Mun

kavé

delm

i ism

eret

ek

1

Munkavédelmi és tűzvédelmi ismeretek

I. MUNKAVÉDELMI SZABÁLYOZÁS

Mi a munkavédelmi szabályozás tárgya?A munkavédelmi szabályozás tárgya az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi, szervezési, el-járási, hatósági, intézményi stb. feltételeinek, kérdéskörének az általános, részletes, illetve helyi (munkahelyi) rendezése.

A munkavédelmi törvény szerint a munka-védelem fogalma: a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegész-ségügyi (munkahigiénés és/vagy foglalko-zás-egészségügyi) követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló tör-vénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása.

A munkavédelem fogalma tehát a követke-ző tartalmi elemekből áll:

a) szakmai tartalma: munkabiztonsági és/vagy munkaegészségügyi;

b) jogi feltétel: szervezett munkavégzés;c) normatív érvényesülési területe: konkrét

követelmények megfogalmazása (ezek a munkavédelemre vonatkozó szabályok); törvénykezési, szervezési, intézményi előírások (ideértve a közigazgatás irányí-tó, ellenőrző tevékenységét is);

d) gyakorlati érvényesülési területe: a fenti követelmények, előírások végrehajtása.

A munkavédelem szakmai tartalmát illetően két nagy, egyenértékű területre tagozódik: a munka-biztonságra és a munkaegészségügyre. A mun-kaegészségügy szintén két területet ölel fel: a munkahigiénét és a foglalkozás-egészségügyet.

A munkabiztonság alatt a műszaki bizton-sági, megelőzési követelményeket (tárgyi és személyi, magatartási feltételeket) értjük, ame-lyek célja a munkabalesetek megelőzése, tárgya pedig a veszély, a veszély/kockázat kezelése.

A munkaegészségügy szakterülete az árta-lom/kockázat meghatározása, csökkentése vagy megszüntetése, célja a foglalkozási megbetege-dések és fokozott expozíciók megelőzése.

A munkavédelmi törvény követelmény-rendszere, tárgyi hatálya a szervezett munka-végzésre vonatkozik.

Szervezett munkavégzésnek tekintendő:a) a munkaviszonyban, a közszolgálati, illet-

ve a közalkalmazotti jogviszonyban vég-zett munka;

b) a szakképző iskolákban a tanulói jogvi-szony keretében a szakmai képzési kö-vetelmények teljesülése során, továbbá a tanuló szerződés alapján, a hallgatói jog-viszonyban a gyakorlati képzés során vég-zett munka;

c) az önkéntes jogviszonyban végzett munka;d) a munkáltató által kezdeményezett, irányí-

tott vagy jóváhagyott társadalmi munka;e) valamint a munkavállalót nem foglal-

koztató gazdasági társaság természetes személy tagjának személyes közreműkö-désével végzett munka akkor, amikor egy munkahelyen különböző munkáltatók alkalmazottai egyidejűleg dolgoznak, és a munkavégzésüket össze kell hangolni, el-kerülendő a munkakörnyezetben tartóz-kodók veszélyeztetését. Az egyedül dol-gozó egyéni vállalkozók általában nem tartoznak a törvény hatálya alá, azonban ebben a konkrét esetben munkahelyük, munkavégzésük a törvény hatálya alá tar-tozik, és a hatóság jogosult ott ellenőrzést végezni.

A munkavédelmi törvény célja pedig, hogy az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályoz-za az egészséget nem veszélyeztető és biztonsá-gos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egész-ségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdeké-ben, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket. Ennek érdekében a parlament (vagy más jogal-kotó) az állam, a munkáltatók és a munkaválla-lók feladatait, jogait és kötelességeit a törvény-ben (jogszabályban) meghatározza.

Mit jelent a munkavédelmi jogszabály kategória?Jogszabály az állam által erre feljogosított szerv kihirdetett kötelező erejű szabálya (normája), amelynek végrehajtását az állam szankciórend-szerével, kényszer útján is biztosítja. Érvényes a

Mun

kavé

delm

i ism

eret

ek

2

jogszabály, ha szabályszerű rendben és formában (törvény, rendelet) alkották meg, és az előírt mó-don kihirdették (pl. Hivatalos Közlöny). Érvényes és hatályos a jogszabály, ha kihirdetését követően, az előírt időponttól (hatályba lépés) kötelező a végrehajtása. A jogszabály jellegét a fő szabályozá-si tárgya (témája) határozza meg. Ha a jogszabály az egészséges és biztonságos munkavégzés feltéte-leit szabályozza döntően, akkor az kifejezett mun-kavédelmi jogszabály (ez feltétlenül érvényesül a munkavédelmi törvény felhatalmazására kiadott jogszabályok esetében). Vannak olyan jogszabá-lyok (illetve jogszabályok olyan elkülöníthető ré-szei, a joghelyek), amelyek a munkavédelemnek csak egyes részkérdéseit szabályozzák, tehát tár-gyuk eleve más (érintőleges munkavédelmi jog-szabályok vagy joghelyek).

A „munkavédelemre vonatkozó szabályok” lé-nyegében gyűjtőkategória, a munkavédelmi jogte-rület, de a jogrend is egységes tartalommal hasz-nálja, értelmezi.

Mit jelent „a munkavédelemre vonatkozó szabályok” gyűjtőfogalom?A munkáltatónak működése során meg kell felel-nie valamennyi munkavédelmi előírásnak és gon-doskodnia kell, hogy a munkavállalók is betartsák az előírt szabályokat.

A munkavédelmi előírások rendszere a követ-kezőképpen épül fel:

a) az alapvető szabályokat a munkavédelmi törvény foglalja össze;

b) a részletes szabályok a Munkaügyi, Társadal-mi és Családügyi Minisztérium, Oktatási és Kutatási Minisztérium és a Közegészségügyi Minisztérium, valamint más szakminisztéri-umok által kiadott végrehajtási rendeletek-ben találhatók;

c) más külön jogszabályok is tartalmazhatnak munkavédelmi jellegű előírásokat (pl. az energiatörvények, eljárási törvények, mun-kajogszabályok, a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló rendeletek);

d) egyes veszélyes tevékenységekre az illetékes minisztériumok szabályzatokat adhatnak ki (pl. ISCIR);

e) elsősorban műszaki biztonsági előírásokat, határértékeket nemzeti szabványok tartal-maznak.

Munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül a munkáltató rendelkezése (pl. munkavédelmi szabályzat, egyedi utasítás, mentési terv) is.

A jogirodalom és gyakorlat munkavédelemre vonatkozó szabálynak tekinti a munkaeszközök műszaki dokumentációját (használati és kezelési tájékoztató, gépkönyv, kezelési utasítás, karbantar-tási utasítás, stb.).

A munkavédelemre vonatkozó szabályok foga-lom alá tartozó előírások közös tulajdonsága, hogy megtartásuk kötelező, azaz jogi felelősség terheli a végrehajtásban érintett személyt.

Teljesítésüket az állam is ellenőrzi, illetve meg-sértésük esetén belső vagy hatósági (bírósági) eljá-rásban megállapítják a felelősséget és az indokolt szankciót. Ez az összes érintett jogágban, meg-határozott joghátrányok tekintetében érvényesül (munkajog, szabálysértési jog, büntetőjogi felelős-ség, a társadalombiztosítás ellátást visszakövetelő-megtagadó jogosítványai, stb.).

Mi a nemzeti szabvány szerepe a munkavédelmi követelmények között?A nemzeti szabvány – amely műszaki, technoló-giai megoldásokat, paramétereket, határértékeket stb. tartalmaz – sajátos jogi természetű követel-mény, hiszen általában önkéntes alkalmazású.

Munkavédelmi jogszabály (elsősorban bizton-sági szabályzat) hivatkozhat nemzeti szabványra: ez esetben a szabványnak megfelelés egyben a jog-szabályi követelményeknek megfelelést jelenti és a szabványtól eltérő megoldás alkalmazásánál – vi-tás esetben – bizonyítani kell, hogy az alkalmazott megoldás kielégíti a jogszabály előírását.

Természetesen a létesítő, üzemeltető alkal-mazhat a szabványtól elkülönült más megoldást, de a jogszabályban előírt egyenértékű biztonsági, egészségvédelmi színvonalat biztosítania kell. Az eltérő megoldás megfelelőségét az alkalmazónak kell bizonyítania vitás esetben.

Mi tartozik a munkáltatói rendelkezés körébe?Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját – a jogszabályok és a szabványok kerete-in belül – a munkáltató határozza meg. Ez lehet átfogó, szabályzatszerű (pl. munkavédelmi sza-bályzat), vagy egyedi szabályzat (pl. egyéni védő-eszköz juttatás), utasítás, terv (pl. mentési terv), de lehet egyedi, alkalomszerű utasítás konkrét mun-kavégzésre vonatkozóan. Ide tartoznak a műszaki dokumentációk, amelyeket a munkáltató ad át a munkavállalónak (többnyire a gép műszaki doku-mentációjaként pl. gépkönyv, használati tájékoz-tató) azzal, hogy az abban foglaltakat megtartani köteles.

Fontos szabály a munkáltatói rendelkezések, de általában a munkavédelemre vonatkozó szabályok közlésének körében, hogy a munkáltató felelős azért, hogy minden munkavállaló ismerhesse meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés reá vonatkozó szabályait.

Mi a műszaki dokumentáció?A munkavédelemre vonatkozó szabályok körében (mint a munkáltató rendelkezése a munkavégzés

Mun

kavé

delm

i ism

eret

ek

3

vonatkozásában) a műszaki dokumentáció alatt a rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetésre, használatra vonatkozó leírásokat, tájékoztatókat, utasításokat értjük, amelyeket a gyártó (forgalma-zó) vagy az üzemeltető meghatároz, és megtar-tásuk kötelező a munkatevékenység (gépkezelés, technológiai művelet) során. A műszaki leírás mellett személyi feltételeket, egyéni védelmi mó-dokat, fontos vizsgálati eljárásokat, karbantartási feladatokat, kezelési „parancsokat” tartalmaznak, ideértve a rendkívüli helyzetben követendő eljárá-sokat is.

A műszaki dokumentáció lehet: gépkönyv, használati utasítás (rendszerint a gyártó/forgal-mazó biztosítja), kezelési utasítás, karbantartási utasítás, technológiai utasítás, műveleti utasítás és nem utolsósorban minőségirányítási dokumentá-ció (pl. kézikönyv, eljárás) is.

Mi a Munkavédelmi Szabályzat?A munkáltató úgy is rendelkezhet e körben, hogy általános, átfogó szabályzatban rendezi a munka-védelem feladat- és hatáskörét a munkavállalók, vezetők között. A szabályzatban célszerűen rögzít-hetők az ügyrendi, eljárási szabályok és felelőssé-gek, ami a munkáltató számára a munkavédelmi tevékenység irányítását szervezetté, követhetővé, áttekinthetővé teszi. A szabályzatban rögzítik az egyes eljárások (műszaki vizsgálatok, kockázatér-tékelés, balesetvizsgálat stb.) menetét és felelőse-it, meghatározza az egyéni védőeszköz-juttatást, az alkalmazási feltételeket, a speciális magatartási szabályokat, az érdekképviselet működését és más, a munkáltató tevékenységi körébe tartozó speciá-lis biztonsági, egészségvédelmi feladatot.

Mi a következménye a munkavédelemre vonatkozó szabályok megszegésének?A munkáltató felelőssége a törvény alapján abban nyilvánul meg, hogy a munkáltató köteles a mun-kavédelmi szabályokat megtartani és megtartatni.

A munkáltató felelősségea) általános, mivel az kiterjed a munkavédelmi

követelmények egészére a foglalkoztatás alatt;b) elsődleges, a munkavállalói felelősség (köte-

lezettség) mellett, attól függetlenül önállóan érvényesül;

c) objektív, a működés tényén alapul, azaz a munkáltató vétkességétől, szándékától, pénzügyi és egyéb helyzetétől függetlenül általánosan felel vállalkozásánál, intézmé-nyénél a munkavédelmi követelmények ér-vényre juttatása tekintetében. Ez érvényesül akkor is, ha munkavédelmi szolgáltató látja el a feladatait (legfeljebb annak hibás telje-sítéséből eredő kárát polgári jogi úton érvé-nyesítheti azzal szemben).

A munkáltató felelőssége három irányban érvé-nyesül:

a) a munkavállaló irányába: a munkáltató köte-les az információ átadására, a védőeszközök biztosítására, a személyi feltételek megte-remtésére, eljárási, szervezési és intézkedési feladatokra, továbbá általános kárfelelősség-gel is tartozik a munkavállalónak;

b) a hatóságok irányába: a munkáltató köteles tűrni a hatósági eljárást, segíteni az ellenőr-zést és abban együtt kell működnie, végre kell hajtania a hatósági intézkedéseket;

c) a külső személyek irányába: ideértve a mun-kavégzés hatókörében tartózkodó személye-ket, akik kockázatnak lehetnek kitéve, vagy más munkáltatókat, amikor azokkal össze kell hangolniuk a munkavégzést a biztonság érdekében, továbbá azokat a személyeket, akiknek a munkáltató kárt okozott a munka-védelmi szabályok megszegésével.

II. A MUNKÁLTATÓ KÖTELESSÉGEI

Milyen általános követelményeket köteles a munkáltató � gyelembe venni?A munkáltatónak együtt kell működnie a mun-kavállalókkal az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megterem-tésében. Az egészséget nem veszélyeztető és biz-tonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles � gyelembe venni:

– a veszélyek elkerülését, – a nem elkerülhető veszélyek értékelését, – a veszélyek keletkezési helyükön történő le-

küzdését, – az emberi tényezőket a munkahely kialakítá-

sánál, a munkaeszközök és a munkafolyamat megválasztásánál,

– a műszaki fejlődés eredményeit, – a veszélyes tényező kiváltásának lehetőségét

kevésbé veszélyessel vagy nem veszélyes té-nyezővel,

– olyan átfogó és egységes megelőzési straté-gia kialakításának szükségességét, amely ki-terjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyeze-ti tényezők hatására,

– a kollektív műszaki védelemnek az egyéni védelemmel szembeni elsőbbségét.

A munkáltató köteles a munkavállalókat megfele-lő munkautasításokkal ellátni, különös tekintettel arra, hogy a munkavállaló kapjon információt a munkavégzés szabályairól, ide értve az üzemelte-tési dokumentációt és a veszélyt jelző, tiltó és tájé-koztató feliratokat is.

Mun

kavé

delm

i ism

eret

ek

4

Melyek a munkáltató legfontosabb kötelességei?A munkáltató köteles:

– az egészséget nem veszélyeztető és biztonsá-gos munkavégzés érdekében munkabizton-sági és a munkaegészségügyi szaktevékeny-ség ellátására megfelelő szakképesítéssel rendelkező személyt biztosítani;

– a munkáltató az egészséget nem veszélyezte-tő és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében

a) a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisz-ter rendeletében meghatározott veszélyességi osztályhoz,

b) munkavállalói létszámhoz igazodóanc) elegendő, de legalább a rendeletben megjelölt

időtartamra ésd) szakképesítési feltételekkele) köteles munkavállalót kijelölni vagyf) foglalkoztatni,g) e személy részére valamennyi munkavédelem-

mel összefüggő információt megadni, és a szük-séges tárgyi, szervezési feltételeket biztosítani.

– a jogszabályban meghatározottak szerint, a munkavédelmi üzembe helyezéshez; a soron kívüli ellenőrzéshez; a munkaeszköz, anyag, technológia, munkafolyamat megválasztásához; a munkakörnyezet kialakításához; az egészség-károsodást megelőző tevékenységhez; a hatásos védelem megteremtéséhez; az elsősegélynyújtás szervezeti kialakításához; minden munkaválla-ló egészségi alkalmasságának vizsgálatához; a kockázatértékeléshez; a megelőzési stratégia ki-alakításához és az egyéni védőeszközök juttatási rendjének kialakításához foglalkozás-egészség-ügyi szolgálatot biztosítania (szerződéssel vagy alkalmazással);

– a szükséges tájékoztatást és utasításokat kellő időben megadni a munkavállalónak;

– a szükséges tájékoztatást megadni a munkavé-delmi szakembernek, foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak, munkavédelmi képviselőnek;

– rendszeresen meggyőződni arról, hogy a mun-kakörülmények megfelelnek-e a követelmé-nyeknek, a munkavállalók ismerik, illetve meg-tartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket;

– a munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek � gyelembevételé-vel megfelelő munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók részére;

– új technológiák bevezetése előtt kellő időben megtárgyalni a munkavállalókkal, illetve

– munkavédelmi képviselőikkel bevezetésük egész ségre és biztonságra kiható következmé-nyeit; őket tájékoztatni arról, hogy a mun ka vég-zés sel kapcsolatos munkáltatót terhelő feladato-kat ki látja el;

– tájékoztatni a munkabiztonsági szakembert és a foglakozás-egészségügyi szolgálatot, valamint a

– munkavédelmi képviselőt a kockázatértékelés és a munkavédelmi intézkedések tapasztalatairól a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedé-sek nyilvántartásáról és bejelentéséről, valamint a hatósági ellenőrzések megállapításairól;

– intézkedni arról, hogy a munkavállalók tájékoz-tatást kapjanak a munkahelyen fellépő súlyos és közvetlen veszélyeztetésről, beszüntessék a munkát és haladéktalanul biztonságos helyre távozzanak;

– a tudomására jutott rendellenességet, illetve a munkavégzés biztonságával kapcsolatos beje-lentést haladéktalanul kivizsgálni, a szükséges intézkedéseket megtenni;

– intézkedni arról, hogy szükség esetén az első-segély, az orvosi sürgősségi ellátás, a mentési és a tűzvédelmi feladatok ellátása érdekében ha-ladéktalanul fel lehessen venni a kapcsolatot a külső szolgálatokkal, szervekkel;

– intézkedni veszélyhelyzet esetére, különösen a kiürítés módjára, valamint arra, hogy legyenek kijelölt és felkészített személyek a védelmi-ve-szélyelhárítási feladatok ellátására, álljanak ren-delkezésükre a feladatuk biztonságos ellátásá-hoz szükséges egyéni védőeszközök;

– munkabaleset és foglalkozási megbetegedés esetén az előírásoknak megfelelően eljárni;

– biztosítani a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, a kielégítő higiénés állapotukat, a szükséges tisztításukat, karbantartásukat, pótlásukat;

– a változó körülményekhez igazodóan megtenni a szükséges intézkedéseket a munkakörülmé-nyek javítására;

– a nemdohányzók védelme érdekében megfelelő légcserével kialakított dohányzóhelyek (helyisé-gek) kijelöléséről.

A munkavédelmi feladatokat ellátó személy fel-adatai különösen:

a) a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgá-lat elvégzése;

b) az időszakos biztonsági felülvizsgálat elvég-zése;

c) közreműködés a munkahely, egyéni védőesz-köz, munkaeszköz, technológia soron kívüli ellenőrzésében;

d) közreműködés mentési terv készítésében;e) a megelőzési stratégia munkabiztonsági tar-

talmának kidolgozása;f) közreműködés a kockázatértékelés elvégzésé-

ben, a munkavédelmi oktatásban;g) az egyéni védőeszköz juttatása belső rendjé-

nek meghatározása;h) a munkabalesetek kivizsgálása;i) a külön jogszabályban munkabiztonsági szak-

tevékenységnek minősített feladatok teljesí-tésében való közreműködés (ilyen például a

Mun

kavé

delm

i ism

eret

ek

5

biztonsági és egészségvédelmi koordinátor az építési munkálatokban, a robbanásvédel-mi dokumentáció és vizsgálat elkészítése a potenciálisan robbanásveszélyes munkahe-lyeken);

j) a munkaegészségügyi feladatok teljesítésében szükség szerinti közreműködés.

III. A MUNKAVÁLLALÓ JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEIMelyek a munkavállalók alapvető munkavédelmi kötelességei?

a) az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni. A munkára képes állapot megítélésénél � gyelembe kell venni, hogy a munkavállaló rendelkezik-e a munkája biz-tonságos elvégzéséhez szükséges ismeretek-kel;

b) munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó sza-bályok, előírások és utasítások szerint végez-ni;

c) munkatársaival együttműködni, és mun-káját úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészsé-gét és testi épségét ne veszélyeztesse, munká-ját ne zavarja;

d) a munkaviszonyban vonatkozó szabályban vagy a munkaszerződésben megállapított, a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákat – a törvényes munka-időn belül – elvégezni.

Továbbá a munkavállaló köteles: – a munkavédelmi feladatokat ellátó személlyel és

a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal együttmű-ködni;

– a munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse;

– a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biz-tonságos állapotáról a tőle elvárható módon meg-győződni (az erre vonatkozó utasítás előírásai szerint, ha ilyen van), azt a rendeltetésnek meg-felelően és a munkáltató utasítása (kezelési utasí-tás) szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni (karbantartási utasítás szerint). A rendelkezés lényeges eleme az elvárhatóság, ami a munkavégzéshez szükséges is-meretek meglétét feltételezi;

– a munkaeszközök tekintetében a szükséges isme-retek forrása a gyártói (forgalmazói) dokumentáció (használati utasítás, gépkönyv), amelynek követése az üzemeltető munkáltatónak is érdeke a garan-cia megtartása és a biztonságos használat miatt. Egy-egy munkafolyamatra, munkaeszközre vonat-kozóan a munkáltató saját hatáskörben is kiadhat

utasításokat (technológiai, kezelési, karbantartási, műveleti), célszerűen a gyártói dokumentáció ala-pul vételével, de kiegészítve azt a helyi sajátosságok-ból adódó intézkedésekkel. A munkavállalónak a munkaeszközön elhelyezett � gyelmeztető felirato-kat is követnie kell. A feliratok jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az egyes gépekre kidolgozott harmonizált nemzeti szabványok már következetesen előírják, hogy a rendeltetésszerű használat mellett lehetséges veszélyekre, tiltásra vo-natkozóan feliratokat kell elhelyezni a gépen a keze-lőtérben, illetve a veszélyforrásnál;

– a számára kiadott egyéni védőeszközt rendel-tetésének megfelelően használni és tőle elvárható módon azt tisztítani;

– a munkaterületen a rendet, a fegyelmet és a tisz-taságot megtartani. Ez a három tényező fontos ele-mei a biztonságos munkakörülmények „humán” oldalának, hiányuk számos munkabalesetnél ját-szott szerepet;

– a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges is me reteket elsajátítani (munkavédelmi oktatás, beta nítás során), és azokat a munkavégzés során al-kalmazni. A munkavégzéshez szükséges ismeretek fontos forrásai a munkáltató által kiadott munkauta-sítások. Az ismeretek megszerzésének további forrá-sai a betanítás, a képzés és a munkavédelmi oktatás;

– a részére előírt orvosi, meghatározott körben pályaalkalmassági vizsgálatokon részt venni;

– a veszélyt jelentő rendellenességről, üzemza-varról a munkáltatót azonnal tájékoztatni, a rend-ellenességet, üzemzavart a tőle elvárható módon megszüntetni vagy erre intézkedést kérni a felet-tesétől;

– a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelen-teni. Az esemény észlelését azonnal követő jelentés teremti meg a gyors intézkedés lehetőségét, amely-lyel adott esetben további balesetek és a veszélyez-tetés kiterjedése megelőzhető, illetve a gyors or-vosi beavatkozás a súlyosan sérült személy életét mentheti meg.

A munkavállaló önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el és nem alakíthatja át a biz-tonsági berendezéseket. A munkabalesetek kivizs-gálása során számos esetben megállapították, hogy kényelmi szempontból, vagy teljesítménykényszer által vezérelve a gépkezelő kiiktatta, hatástalanította a gép biztonsági berendezését, aminek következté-ben súlyos munkabaleset következett be.

IV. MUNKABALESETEK KEZELÉSE

Mi a munkabaleset és a súlyos munkabaleset?Munkabalesetnek számít (a 319/2006-os munka-biztonságról és munkaegészségügyről szóló tör-vény előírásai szerint):

Mun

kavé

delm

i ism

eret

ek

6

a) a vállalatnál és/vagy az egységnél a munka-adó engedélyével látogatást tevő személyek által elszenvedett baleset;

b) az állami vagy közérdekű feladatokat teljesí-tő személyeket ért baleset, az országon belüli vagy az ország határain kívüli kulturális illet-ve sporttevékenységek keretében e feladatok teljesítése alatt és miatt elszenvedetteket is ideértve;

c) szervezett kulturális és sporttevékenységek keretében, e tevékenységek végzése idején és miatt elszenvedett baleset;

d) bármely személy által a saját kezdeményezé-sére emberélet megmentése céljából kifejtett valamely cselekedet nyomán elszenvedett baleset;

e) bármely személy által a saját kezdeménye-zésére a köz- és magánvagyont fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása céljából kifejtett valamely cselekedet nyomán elszen-vedett baleset;

f) a munkafolyamattal kapcsolatban nem álló tevékenység okozta baleset, amennyiben ez a jogi személy székhelyén vagy a munkaadói minőségű magánszemély lakhelyén, illetve az ezek által szervezett más munkahelyen a munkaidő alatt következik be és nem róható fel kizárólag a balesetet szenvedőnek;

g) az útvonalon elszenvedett baleset, ha az uta-zás a dolgozó lakhelyétől a munkaadó által megszervezett munkahelyig vezető, vala-mint fordított irányú szokványos útvonalon és időben történt;

h) a jogi személy székhelyéről vagy a magánsze-mély lakhelyéről a munkahelyre vagy egyik munkahelyről a másikra való, munkafeladat teljesítése céljából való utazás ideje alatt el-szenvedett baleset;

i) az áldozat besorolása szerinti jogi személy székhelyéről vagy magánszemély lakhelyé-ről, vagy az ezek által megszervezett bármely más munkahelyről, más jogi vagy magánsze-mélyhez munkafeladatok végzése céljából tett utazás, az utazás szokványos ideje alatt elszenvedett baleset;

j) a munka kezdete előtt vagy befejezése után elszenvedett baleset, ha az áldozat átvette, vagy átadta a munkaeszközöket, a munka-helyet, a berendezést vagy a felszerelést, ha a személyes ruházatát, az egyéni védőfelsze-relést vagy a munkaadó által rendelkezésre bocsátott bármely más felszerelést cserélte le, ha a fürdőszobában vagy a mosdóban volt, vagy akkor, ha a munkahelyéről a vállalat-ból vagy az egységből való kijárat fele vezető úton volt, és fordítva;

k) a szabály szerinti szünetek idején elszenve-dett baleset, ha ez a munkaadó által meg-

szervezett helyeken történt, valamint az e helyek felé és a visszafelé vezető szokványos úton történt;

l) a román munkaadók vagy magánszemélyek – munkafeladatok teljesítésére az ország ha-tárain kívülre küldött – dolgozói által a ki-szállási okmányban feltűntetett időközben és útvonalon elszenvedett baleset;

m) a más ország területén román jogi szemé-lyek és külföldi partnerek között aláírt szer-ződések, egyezmények vagy a törvényben előírt más feltételek között munkálatokat és szolgálatot végző román személyzet által, a szolgálati feladatok teljesítése ideje alatt és miatt elszenvedett baleset;

n) szakképzési, átképzési vagy a szakmai to-vábbképzési tanfolyamokat végző személyek által a gyakorlati időszakkal járó tevékenysé-gek végzése idején és ezek miatt elszenvedett baleset;

o) természeti jelenségek vagy katasztrófák, mint például vihar, hóvihar, földrengés, áradás, talajcsuszamlás, villámcsapás (villámütés) kiváltotta baleset, ha az áldozat munkafolya-matban vagy szolgálati feladatai teljesítése közben volt;

p) valamely személy eltűnése munkabaleset fel-tételei között és olyan körülmények fennállá-sával, amelyek az illető elhalálozására enged-nek következtetni;

q) a szolgálati feladatait teljesítő személy által erőszakos cselekmény következtében elszen-vedett baleset.

A balesetek osztályozása:a) legalább 3 naptári napig tartó ideiglenes mun-

kaképtelenséget okozó balesetek,b) rokkantságot okozó balesetek,c) halálos balesetek,d) kollektív baleset, ha ugyanabban az időben és

ugyanazon okból legalább 3 személy szenved balesetet.

Bármely eseményt a munkahely vezetője, vagy a bekövetkezéséről tudomást szerzett bármely más személy azonnal köteles közölni a munkaadóval, aki a maga során köteles közölni:

– a területi munkafelügyelőséggel, – a biztosítóval – a munkabalesetekkel és a

foglalkozási betegségekkel kapcsolatos biz-tosításról szóló utólagosan módosított és kiegészített 346/2002 számú törvény szerint – az ideiglenes munkaképtelenséggel, rok-kantsággal vagy elhalálozással járó esemé-nyeket, ezek igazolása után,

– a bűnüldöző szervekkel, az esetnek megfe-lelően.

Mun

kavé

delm

i ism

eret

ek

7

Az események vizsgálata kötelező, és az alábbiak végzik:

a) a munkaadó az ideiglenes munkaképtelensé-get okozó események esetében,

b) a területi munkafelügyelőségek (rokkantság, elhalálozás, kollektív baleset stb. esetén),

c) a Munkafelügyelőség (különleges esemény, pl. robbanás esetén),

d) a közegészségügyi hatóságok (foglalkozási, szakmai betegségek esetén).

Tűzvédelmi alapismeretek

Égés: az éghető anyag és az oxigén hőfejlődés-sel járó (exoterm) reakciója, melyet füst- és/vagy lángképződés kísér.

Az égés feltételei: – éghető anyag, – égéshez szükséges oxigén, – égéshez szükséges hőmérséklet, – a három feltétel egyidejűleg egy térben való megléte.

Tűz (tűzeset): égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi javakra, il-letve azokban károsodást okoz.

A tűz elleni védekezés fő feladata: – a tűzesetek megelőzése (megelőző tűzvédelem), – a tűzoltási feladatok ellátása (mentő tűzvédelem), – a tűzvizsgálat (felderítő tűzvédelem), – valamint ezek feltételeinek biztosítása.

Tűzmegelőzés: a tüzek keletkezésének megelőzé-sére, továbbterjedésének megakadályozására, ille-tőleg a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítására vonatkozó, a létesítés és a használat során megtar-tandó tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, ható-sági előírások rendszere és az azok érvényesítésére irányuló tevékenység.

Tűzoltási feladat: a veszélyeztetett személyek mentése, a tűz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz eloltása és a szükséges biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tűz közvetlen veszélyének elhárítása.

Tűzvizsgálat: a tűzoltóságnak azon szakmai tevé-kenysége, amely a tűz keletkezési idejének, helyé-nek és okának felderítésére irányul.

Ha az égés feltételei közül akár csak az egyik felté-telt is megszüntetjük valamilyen módon, akkor az égés megszűnik, illetve nem tud létrejönni.

Oltóhatások: – hűtőhatás, mely a tűz fészkében és annak kör-nyezetében a hőmérsékletet csökkenti;

– fojtóhatás, melynél az égő anyagot nem éghető gáz-, gőz- vagy ködfelhőbe, esetleg szilárd vagy habréteg takaróba „burkolják”, így megakadá-lyozzák, hogy levegő jusson az égési térbe;      

– kémiai oltóhatás, amely a lángban lévő aktív gyö-kök és szabad atomok láncreakció-mechaniz-musát megszakítja.

A tűzoltó készülékekA tűzoltó készülékek alkalmazásának célja a kez-deti tüzek gyors és hatékony eloltása.A tűzoltó készülék olyan eszköz, amelyből az üzembe helyezéskor felszabadított vagy az oltó-anyagtartályba belenyomott (sűrített) hajtóanyag nyomása az oltóanyagot irányíthatóan lövelli ki, és amely meghatározott nagyságú vizsgálati tűz elol-tására alkalmas.

A tűzoltó készülékek oltóanyaguk szerint lehetnek:

Porral oltó tűzoltó készülékek: oltóanyaga por alakú szilárd anyag, mely elsősorban éghető fo-lyadékok, gázok, valamint villamos feszültség alatt álló berendezések tüzeinek oltására, újabb típusai szilárd anyagok tüzeinek oltására alkalmazhatók.

Vízzel oltó tűzoltó készülékek: oltóanyaga első-sorban szilárd éghető anyagok tüzeinek oltására alkalmas víz vagy vizes oldat.

Habbal oltó tűzoltó készülékek: oltóanyaga víz-habképző anyag keveréke, mely elsősorban éghető folyadékok és lánggal vagy parázslással égő szilárd anyagok tüzeinek oltására alkalmas.

Szén-dioxiddal oltó tűzoltó készülékek: oltó-anyaga élelmiszeripari tisztaságú szén-dioxid, mely elsődlegesen éghető folyadékok és gázok tü-zeinek oltására alkalmas.

A tűzoltó készüléket címkével, adattáblával vagy beütéssel és felülvizsgálva jelöléssel kell meg-jelölni. A címke a készülék ábrás és szöveges ke-zelési utasítását tartalmazza. Az adattáblán vagy a beütésen olvasható a gyártási év és a próbanyomás időpontja.

A felülvizsgálva jelölést öntapadós kivitelben helyezik el a tűzoltó készüléken. A felülvizsgálva jelölésről lehet megállapítani a készülék utolsó és következő esedékes karbantartásának időpontját. 

A készenlétben tartónak havonta ún. ellenőr-ző vizsgálatok végrehajtásáról kell gondoskodni,

Mun

kavé

delm

i ism

eret

ek

8

melynek során ellenőrizni kell, hogy a tűzoltó ké-szülék:

– a tervezett telepítési helyen van, – látható, a használat nem ütközik akadályba és a tűzoltó készülékkel szemben állva a magyar nyelvű használati utasítás olvasható,

– a használati utasítások sértetlenek, – valamennyi nyomásmérő vagy jelzőműszer mű-ködőképes,

– a tűzoltó készülék zárt, ép, hiánytalan szakszerű szerelvényekkel ellátott.

A készenlétben tartó szükség esetén köteles gondoskodni a hiányosságok kijavításáról.

A tűzoltó készüléket, eszközt, felszerelést jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően a veszélyez-tetett hely közelében kell elhelyezni és állandóan használható, üzemképes állapotban tartani. Az el-helyezett tűzoltó eszközök alkalmazásának fontos feltétele, hogy az ott dolgozó személyek tudják az elhelyezési helyüket, és készségszinten ismerjék kezelésüket.

TűzjelzésAz a személy, aki tüzet vagy annak közvetlen ve-szélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a sürgősségi esetek felügyelőségének (egységes se-gélyhívószám: 112).

A tűzjelzést, riasztást biztosítani kell egyrészt a létesítményen belül tartózkodók részére, másrészt a tűzoltóság felé.

A tűzoltóság felé történő tűzjelzésnek az aláb-biakat kell tartalmaznia:

– a tűzeset, káreset pontos helyét (címét), – mi ég, milyen káreset történt, mi van veszélyez-tetve,

– emberélet veszélyben van-e, – a jelző nevét, a jelzésre használt távbeszélő szá-mát.

Az épületekben, helyiségekben és szabadtéren még átmenetileg sem szabad ELTORLASZOLNI:

– a villamos berendezés kapcsolóját, – a közmű nyitó- és zárószerkezetét, – a tűzjelző kézi jelzésadóját, – a nyomásfokozó szivattyút, – a hő- és füstelvezető kezelőszerkezetét, nyílásait, – a tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készü-léket.

LESZŰKÍTENI: – a közlekedési utakat, – ajtókat, ajtónyílásokat, – kiürítési utakat.

A helyiségekben (raktárakban, irodákban stb.) csak olyan fűtési rendszer használható, amely ren-deltetésszerű működése során nem okoz tüzet vagy robbanást.

Az ügyvezető, az intézményvezető, a felhaszná-ló és az alkalmazott fontosabb kötelezettségei a 307/2006-os, a tűz elleni védekezésről szóló tör-vény előírásai alapján:

a) írott rendelkezések útján megállapítja egy-sége tűzvédelmének szervezési módját és az egyénekre háruló felelősségeket, továbbá módosulások esetén aktualizálja ezeket, és az alkalmazottak, a felhasználók, illetve bár-mely érdekelt személy tudomására hozza;

b) biztosítja az egységben fennálló tűzveszélyek azonosítását és felmérését, és összehangolja a tűzvédelmi intézkedéseket a kockázatok ter-mészetével és szintjével;

c) kéri és megszerzi a törvény szerinti tűzbiz-tonsági véleményezéseket, engedélyeket és biztosítja a kibocsátási alapként szolgáló feltételek betartását; amennyiben a vélemé-nyezéseket vagy az engedélyeket érvénytele-nítették, azonnal elrendeli az illető építkezési munkálatok felfüggesztését, illetve az illető építmények vagy berendezések működésé-nek vagy használatának beszüntetését;

d) a törvény feltételei között lehetővé teszi a tűzmegelőzési vizsgálatokat és ellenőrzése-ket, rendelkezésre bocsátja az igényelt do-kumentumokat és információkat, és semmi-képpen sem akadályozza vagy nehezíti meg az ellenőrzések lebonyolítását;

e) sürgősségi esetekben lehetővé teszi a beavat-kozási gépjárművek vízzel való ellátását;

f) megszerkeszti, állandó jelleggel frissen tar-ja és megküldi a felügyelőségnek a törvény szerint veszélyesként besorolt, tevékenysége során bármilyen formában felhasznált ké-szítmények jegyzékét, megjelölve a követ-kezőket: � zikai-kémiai tulajdonságaikat, azonosító kódjaikat, az egészségre és a kör-nyezetre esetlegesen gyakorolt kedvezőtlen hatásukat, az ajánlott védőeszközöket, a be-avatkozási és elsősegély-nyújtási módszere-ket, az oltásra, semlegesítésre vagy fertőtle-nítésre használandó anyagokat;

g) kidolgozza a tűzvédelmi utasításokat, és megállapítja a munkahelyen az alkalmazot-takra háruló feladatköröket;

h) ellenőrzi, hogy az alkalmazottak ismerik-e és tiszteletben tartják-e a tűzvédelmi utasításo-kat, és � gyelemmel kíséri, hogy az egységbe bejutó, kívülálló személyek tiszteletben tart-sák a � gyelmeztető táblák révén megfelelően jelzett tűzvédelmi intézkedéseket;

i) a 12. cikk (2) bekezdésének megfelelően lét-

Mun

kavé

delm

i ism

eret

ek

9

rehozza – a felügyelőség véleményezésével – a magán (létesítményi) sürgősségi szol-gálatot, biztosítva ennek működését a hatá-lyos szabályozásoknak megfelelően, illetőleg szerződést köt más önkéntes vagy magán sürgősségi szolgálattal, mely operatívan és hatékonyan közbe tud lépni tűz esetén;

j) biztosítja a beavatkozási tervek kidolgozását és aktualizálását, továbbá feltételeket biztosít ezek bármely pillanatban történő alkalmazá-sára;

k) kérésre a felügyelőség erői számára lehetővé teszi az egységébe való, felderítés, kiképzés és gyakorlatozás célú behatolást, és részt vesz a szervezett taktikai beavatkozási gyakorla-tokon és küldetéseken;

l) képesített szakszemélyzet igénybevételével biztosítja a tűzvédelmi eszközök használatát, felülvizsgálatát, karbantartását és javítását, a tervező által szolgáltatott útmutatásoknak megfelelően;

m) biztosítja a magán sürgősségi szolgálat fel-készítését és kiképzését beavatkozási műve-letekre;

n) biztosítja a tűzvédelmi műszaki eszközöket és az egysége működéséből eredő sajátos kockázatok elleni védőfelszereléseket, va-lamint az elsősegélynyújtáshoz szükséges gyógyszereket, ellenszert, és ezeket térítés-mentesen a segítségül hívott erők rendelke-zésére bocsátja;

o) megállapítja és megküldi termékei szállító-inak, forgalmazóinak és felhasználóinak az ezekkel kapcsolatos, sajátos tűzvédelmi sza-bályokat és intézkedéseket, amelyek össz-hangban állnak a termékek felhasználásakor, kezelésekor, szállításakor és raktározásakor fennálló kockázatokkal;

p) bármely eszköz igénybevételével azonnal ér-tesíti a felügyelőséget a kirobbant, és a saját erőből, illetve a saját erővel elfojtott bármely tűzesetről, 3 munkanapos határidőn belül pedig elkészíti és megküldi a felügyelőség-nek a beavatkozási jelentést;

q) egységében kizárólag a törvény szerint en-gedélyezett tűzvédelmi műszaki eszközöket alkalmaz;

r) ellát a tűzvédelem területén törvénnyel meg-állapított más feladatkört.

A legfontosabb tűzvédelmi és munkavédelmi előírások:

– 319/2006 – törvény a munkabiztonságról és munkaegészségügyről;

– a 228/1997-es rendelet a speci� kus munkavé-delmi normák jóváhagyására a nagykultúrák, szőlőművelés, gyümölcstermesztés, zöldségter-mesztés, ipari növények, valamint a vegyszerek

mezőgazdasági alkalmazására vonatkozóan; – 307/2006 – törvény a tűz elleni védekezésről; – a 163/2007-es rendelet az általános tűzvédelmi normák jóváhagyására;

– a 712/2005-ös rendelet, módosítva a 786/2005-ös rendelettel a személyzet sürgősségi esetekre való kiképzésére vonatkozóan;

– 481/2001 – törvény a polgárvédelemről.