Biztonságos városok

A kritikai elmélet és gyakorlati relevanciája

Ivanics Zsófia – Kritikai Városkutatás Műhely

A Kritikai Városkutatás Műhely• a társadalmi-térbeli

egyenlőtlenségek vizsgálata

• hatással lenni a hazai városkutatásra és várospolitikára

• tudásátadás, az akadémiai, közpolitikai és mozgalmi szféra között

• Biztonságos város, biztonság-fogalom a várospolitikában, várospolitika és kriminálpolitika kapcsolata

A biztonságos város

• ‘70-es évek: új hangsúlyok a várospolitikában fenntarthatóság, innováció, kreativitás, biztonság

• A biztonságos városi tér megteremtésének felértékelődése

• Bűnmegelőzési szempontok beépülése a városfejlesztési projektekbe (nagy volumenű beruházások, szűkebb területi fókuszú városrehabilitációs programok vonatkozásában egyaránt)

A „biztonságos város” veszélyeia kritikai olvasat

• A várospolitika kriminalizálódása• A bűnözés helyett a bűnözéstől való félelemre

reagál• Tüneti kezelés, a társadalmi okok háttérbe

szorulnak• Szűken értelmezett biztonság-fogalom

• A fizikai biztonság hangsúlya• Biztonsághoz való egyenlőtlen hozzáférés

Paradigmaváltás

A kriminológiában (elmélet) A kriminálpolitikában (gyakorlat)

A bűnözés társadalmi okainak vizsgálata háttérbe szorul

neokonzervatív bűnözéselméletek (morális alapú érvelés, egyéni felelősség hangsúlya)

racionális döntés elmélet-alapú megközelítések (pragmatizmus, hatékonyság-központúság, korlátozott beavatkozás)

A bűnözéskontroll területén egyre nagyobb teret kap a büntetőpolitika

Az exkluzív kriminálpolitikai modellek térnyerése (központban az elrettentés és megtorlás, kirekesztő rendészeti gyakorlatok)

a bűnözés társadalmi okainak kezelése helyett a kockázatmenedzsment

egyre nagyobb nyomás a tudományon, hogy használható tudást termeljen

Elmélet és gyakorlat viszonya• Az elméletnek nem elsődleges feladata, hogy

módszertani útmutatót gyártson a gyakorlat számára

• Egyik dimenzió sem lehet alárendelve a másiknak • Elmélet és gyakorlat közti ideális viszony:

tudásátadás, párbeszéd • Az elmélet épp úgy épül a gyakorlatra, mint

fordítva.• A leegyszerűsített tudományos tartalmak

veszélyei

Építészeti bűnmegelőzés

Környezeti kriminológia

Védhető terek

CPTED

Építészeti bűnmegelőzés(elméleti gyökerek)

Környezeti Kriminológia

a bűnelkövetési szituációban rejlő elemekre koncentrál ( pl.: a bűnelkövetés helye, ideje, a helyszín védettsége, a célpont elérhetősége, területhasználat módját, közlekedési jellemzők és mintázatok, utcahálózat jellege, az emberek mozgása)

hangsúly a területi eloszláson (de nem a bűnözés, hanem a bűncselekmények területi eloszlásán)

környezeti kriminológia szituációs bűnmegelőzés építészeti bűnmegelőzés

Építészeti bűnmegelőzés(elméleti gyökerek)

CPTED

1971, C. Ray Jeffery (kriminológus)

CPTED, crime prevention through environmental design

Az épített környezet hatása a területi viselkedésre

Közvilágítás, növényzet stratégiai alakítása, kamerás megfigyelés, kerítések, beléptető rendszerek

Építészeti bűnmegelőzés(elméleti gyökerek)

Védhető terek

1972, Oscar Newman (építész)

a területi viselkedés befolyásolása az épített környezet alakítása révén

központi elemek: territorialitás , természetes megfigyelés, kép/arculat

Elsősorban lakóövezetekre vonatkoztatott elmélet

Veszélyek és korlátok

• túlzott környezeti determinizmus, a bűnözés mint puszta térbeli anomália

• A társadalmi tényező figyelmen kívül hagyása• Amennyiben mégis számol a társadalmi

tényezővel, kirekesztő gyakorlatok termel• A bűnözés áthelyeződésének problematikája

Fontos szempontok a településbiztonság vonatkozásában

• önmagában nem elegendő• integrált szemlélet • párbeszéd és kooperáció a különböző szereplők között• a terület mellett a tér és hely figyelembevétele a

tervezés során (társadalmi és fizikai értelemben)• a környezeti tervezés korlátainak figyelembe vétele (a

makro társadalmi folyamatokat ezek a megközelítések érintetlenül hagyják)

• kirekesztő megoldások helyett integrációt elősegítő kezdeményezések

Köszönöm a figyelmet!