h́ ́ b

2016. JANUÁR – TEVET-SVAT 5776. A KOMÁROMI ZSIDÓ HITKÖZSÉG LAPJA XIV. REG. ÉVF. 1. SZÁM, 236. SZÁM

HITKÖZSÉGI HÍRADÓSzentföldi pillanatok

A januári Hitközségi Híradó oldalait Molnár Gábor (Budapest) felvételei illusztrálják

Vendégünk Zvi Aviner Vapni,Izrael új pozsonyi nagykövete

AKomáromi Zsidó Hitközség Shalom klubja ezúton hív meg minden érdeklő-dőt következő összejövetelére, melyre 2016. március 6-án, vasárnap 14:30-kor

kerül sor a Menházban. Vendégünkkel Zvi Aviner Vapni úrral, Izrael új pozsonyinagykövetével az aktuális helyzetről beszélgetünk. �

Purimielőzetes

Idei purimi ünnepségünkre 2016.március 24-én, csütörtökön 16:00-tól

kerül sor a Menházban. Vidám prog-rammal várunk mindenkit! A jelmez-ben érkezők ajándékot kapnak. Arészletes programot februári szá-munkban olvashatják. �

A PressburgerKlezmer Band

koncertjeTatabányán

Atatabányai Jazz szerdák program-sorozat keretében ad koncertet a

neves szlovák klezmer együttes. Hely-szín és időpont: február 10-én, 19:00,Tatabányán az Erkel Ferenc Alapfo-kú Művészeti Iskolában. Pontos cím:Tatabánya, Fő tér 34. �

Maceszrendelésaz ünnepekre

Közeleg pészach ünnepe, macesz,maceszliszt és bor rendeléseiket

február 28 ig várjuk a menhaz@men-haz.sk címen. �

Fejlesztések a MenházbanDecemberben elkészült a Menház kamerarendszere, rendezvényeink bizton-

sága érdekében kaputelefont is szereltettünk a bejárathoz. A projektet a Szlo-vákiai Zsidó Hitközségek Központi Szövetsége támogatta.�

2

Ked ves Ol va sónk! Kér jük, le he tõ sé ge sze rint tá mo gas sa a Ko má ro mi Zsi dóHit köz ség prog ram ja it, a HH meg je le né sét, épü le te ink, te me tõnk fel újí tá sát.

2008. ja nu ár 1-tõl tá mo ga tá sát az aláb bi bank szám la szá mok ra küld he ti(tá mo ga tás sze mé lye sen a KZSH tit kár sá gán és csek ken is le het sé ges):

Bel föl di át uta lás Szlo vá ki á ból:26384962/0900 – Slovenská sporite¾òa vagy10103804/5200 – OTP Slovakia

Nem zet kö zi át uta lás kül föld rõl:A KZSH cí me: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501Komárno, SlovakiaIBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXBa kunk cí me: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 KomárnovagyIBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXBan kunk cí me: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Kö szön jük!

Fa li új ságrö vid hí rek

� A HH-t, a KZSH-t és a Shalomklubot támogatták: F.T, J.J és anonimi-tásukat kérő adományozók Köszönjük!

� A téli szünet után megkezdődött aKZSH 2015. évi pályázatainak elszámo-lása. A jelentős adminisztrációval járómunka január végén fejeződik be.

� Folyamatosan bővítjük könyvtá-runkat, az elmúlt hetekben magyarés szlovák nyelvű könyveket vásárol-tunk. Várjuk olvasóinkat!

� Kérjük, hogy amennyiben szeretnékelektronikusan vagy postai úton meg-kapni ingyenes lapunkat, szíveskedje-nek azt jelezni a kile@menhaz.sk címenvagy a KZSH titkárságán a 7731224-estelefonszámon.

� Schnitzer Ármin főrabbi Zsidó kul-túrképek- az életemből című könyve akomáromi Diderot könyvesboltban iskapható.

� A Komáromi Zsidó Hitközség folya-matosan várja programötleteiket.Amennyiben szeretnék, hogy új ren-dezvényekkel gazdagodjon kínálatunk,kérjük, jelezzék elérhetőségeinken.

Ma gyar or szá gi ol va só ink fi gyel mé be: Ked ves Ol va sónk!Kér jük, hogy az egy há zak nak ad ha tó sze mé lyi jö ve de lem adó ja 1 szá za lé kát aMa gyar or szá gi Zsi dó Hit köz sé gek Szö vet sé ge ré szé re ajánl ja fel a 0358-as tech -ni kai szá mon. A MAZSIHISZ rend sze re sen tá mo gat ja a KZSH mun ká ját!

Hitközségi Híradó (Spravodaj) – a Komáromi Zsidó Hitközség lapja (mesaèník ŽNO v Komárne). Alapítva 5756-ban (1996), fõszer kesztõ –šéfredaktor: Paszternák Tamás (tamas.paszternak@menhaz.sk), Paszternák András (andras.paszternak@menhaz.sk), munkatársak – spolupra-covníci: Haas Judit, Mgr. Piczek Ferenc, tördelõszerkesztõ – grafická úprava: Saláth Richárd, olvasószerkesztõ – jazyková korektúra: VadászMagda (Budapest), Paszternákné Kertész Zsuzsanna (Komárom), Katarína Potoková (Nitra), nyomtatás – tlaè: Nec-arte Kft., Komárom, a KZSHcíme – adresa ŽNO: Židovská náboženská obec, Eötvösa 15, 945 01 Komárno, Slovakia, tel.: 00421/35/7731-224, e-mail: kile@menhaz.sk, tel.:/fax:00421/35/7725-355. Regisztrációs szám: EV 3424/09. ISSN 1337-091x. IČO: 34073400. Alapítva 5756-ban. Lapunk Önnek készült, kérjük nedobja el!

Kérjük a támogatását!

Külföldi olvasóink figyelmébe: Támogathat már Paypalon keresztül is!A Komáromi Zsidó Hitközség megnyitotta Paypal számláját, adományaikataz alábbi címre küldhetik: help@menhaz.sk

Kóser pékáru rendelhetőKóser barcheszt és egyéb pékárut (a pékség teljes választékából, ezúttal hámán

táskát is- www.koserpekseg.hu) legközelebb március 4-re (péntek) rendel-hetnek. Rendeléseiket, március 2-ig, szerdáig várjuk a kile@menhaz.sk címenvagy a 7731-224-es számon.�

�

Tagsági díjEzúton kérjük hitközségünk tagjait, hogy a 2016. évre esedékes tagsági díjat szí-

veskedjenek átutalással, csekken vagy a titkárságon befizetni. A díjak válto-zatlanok: 10 EUR/fő, diákoknak, nyugdíjasoknak és munkanélkülieknek 4EUR/fő. Adományaikat szívesen fogadjuk! �

Temetőgondozási díjKérjük, a komáromi zsidó temetőben eltemetettek hozzátartozóit, hogy a

2016. évre esedékes sírgondozási díjat lehetőleg még a tavaszi munkák meg-kezdése előtt szíveskedjenek rendezni. A díjak nem változtak: 10 EUR/sír, duplasírok esetén: 17 EUR/sír. �

3

TRADÍCIÓ a komáromi zsinagóga hitéleti oldala

A Komáromi Zsidó Hitközség január24-én délután az ENSZ holokauszt em-léknapja és a TuBiSvát ünnepe, azaz afák újéve alkalmából ökumenikus ren-dezvényt tartott a Menház Zsidó Kultu-rális és Közösségi Központban, ahol aházigazdákon kívül a katolikus, a refor-mátus és az evangélikus egyház, vala-mint Stubendek László polgármester ésKeszegh Béla alpolgármester személyé-ben a városvezetés is képviseltette ma-gát. Az 1791-ben alakult Komáromi Zsi-dó Hitközség a II. világháború előtt sok-rétű tevékenységet fejtett ki. A holo-kauszt borzalmait azonban csak pár tu-cat komáromi zsidó családnak sikerülttúlélni. Koncentrációs táborokban 1922komáromi zsidó vesztette életét, a haza-térők közül több mint háromszázan pe-dig Izrael Állam megalakulása után el-hagyták a várost.

A rendszerváltás óta a túlélők és le-származottaik számára az 1896-banépült Menházban, a közösségi és hitéletEötvös utca 15. szám alatt található köz-pontjában rendszeresen kulturális ésvallási rendezvényeket, ünnepségeket

szerveznek. A Menház 1896-ban FriedKálmán kezdeményezésére abból a cél-ból épült, hogy szegényeknek lakhatástés ellátást biztosítson. Jelenleg e sarkiépületben található a hitközség irodája,téli imaterme és a közösség múltjátszemléltető kiállítás is. Spitzer Béla

nyomdász nevét viseli az ottani könyv-tár, dr. Schnitzer Ármin helyi főrabbirólpedig a zsidó közösség történetét be-mutató állandó mikromúzeumot ne-vezték el. Schnitzer főrabbiként 52 évenát vezette a hitközség vallási életét, majda budapesti rabbiegyesület elnöke lett.Bár a Késmárkhoz (Kežmarok) közeliHunfalván (Huncovce) született, és Ko-máromba érkezésekor még nem beszéltmagyarul, de rövid idő alatt önszorga-lomból nagyon jól megtanult. Legen-dásan híres barátság fűzte őt Papp Gá-bor helyi református püspökhöz.

Az elmúlt években hagyománnyá vált,hogy a Komáromi Zsidó Hitközség azENSZ holokauszt emléknapját összekö-ti a tavaszváró TuBiSvát ünneppel, je-lezve azt, hogy a helyi zsidó közösségtöbb mint hét évtizeddel a szomorú ese-mények után ma is él. Az idei mindenérdeklődő számára nyitott és ingyenesrendezvény témája az embermentők te-vékenysége volt.

A TuBiSvát (magyarul: svát hónap 15-e) ünnepének, azaz a fák újévének je-lentőségét Totha Péter Joel, győri rabbiméltatta. Elmondta, hogy a zsidó népszámára a természet szeretete és külö-nösképpen a gyümölcsfák védelme márMózes korában is fontos volt.

(Folytatás a következő oldalon)

Holokauszt emléknapot és TuBiSvátot tartottakKomáromban

Kevés az olyan hitközség, amely egykori főrabbijának életéből könyvet je-lentet meg. Ezért örömmel vettem kézbe a Paszternák Tamás egykori ta-

nítványom által kiadott és részemre megküldött, Schweitzer Gábor előszavávalmegjelent 181 oldalas könyvet, amely a tovatűnő világ emlékezete, és megidéziaz egykori rabbik és jesivák – Hunfalva, Leipnik, Nikolsburg, Gyöngyös, Kés-márk, Liptószentmiklós, Komárom – nem könnyű életét.

4

(Folytatás az előző oldalról)Ezt igazolja az, hogy a gyümölcsöt ter-

mő fákat még háború idején sem voltszabad kivágni. Ennek egyik megnyilvá-nulása ez az ünnep is. Az előadó hang-súlyozta: a zsidók a Szentföld elhagyásaután ezen ünnepen keresztül tudtakkapcsolódni Izrael földjéhez.

Az ókori Izrael törvényei a mezőgaz-dasági szolgáltatások miatt írták elő afák újévének megtartását, a törvények amai zsidóságra is érvényesek, az ünne-pet napjainkban is világszerte megtart-ják. Izraelben nem szabad megenni afák termését az első három évben, a ne-gyedik évi termést pedig fel kell vinniJeruzsálembe, hogy elárasszák vele azutcákat. Ott svát hónap tizenötödikénültetik a fiatal csemetéket. Ezen a na-pon sok helyen műsoros összejövetelt isszoktak tartani, ahol az alkalom soránfán termő gyümölcsöket és aszalt gyü-mölcsöket fogyasztanak, lehetőleg olyat,amely Izraelben is honos. A komáromirendezvényen jelenlevők is tizenötfélegyümölcsöt kóstolhattak.

Szemben a korszellemmel címmel aszociális testvérek II. világháború ide-jén végzett embermentő tevékenysé-gét ecsetelte dr. Németh Emma szoci-ális testvér, a Magyar Katolikus Püspö-ki Konferencia gazdasági főtanács-adója. Előadása során elsősorbanSlachta Margit (Kassa, 1884 – Buffalo,1974) magyar szerzetes, feminista po-litikus, az első magyar női országgyű-lési képviselő sokrétű, áldásos mun-kásságára fókuszált.

Slachta Margit pályáját pedagógus-ként kezdte, de 1908-ban abbahagytaa tanítást, hogy a szociális munkánakéljen. Az év elején az Országos Katoli-kus Nővédő Egyesület Berlinbe küld-

te „munkásnőtitkári” tanfolyamra,ahonnan visszatérve már maga is egynővédő szociális tanfolyam előadójalett. November 19-én az elsők közöttlépett be a Farkas Edith által alapítottSzociális Missziótársulatba. Majd1923-ban 35-en megalapították a Szo-ciális Testvérek Társaságát, amelykrisztusi elvek szerint társadalmi re-formokért kívánt munkálkodni. 1931-től a munkásnők szervezésén fárado-zott. 1933-ban megalakította a Szent-lélek Szövetséget, 1932-ben lapot is in-dított A Lélek Szava címmel, amely-ben több írása is megjelent. 1937.november 3-án megnyitotta a Katoli-kus Női Szociális képző nevű szociálismunkás-oktató intézetet. 1942-től azegész országban ún. világnézeti kur-zusokat szervezett, hogy a keresztényértékrend közvetítésével ellensúlyozzaa hitleri propagandát.

Slachta 1940. november 8-án a Ke-resztény Női Tábor nevében beadványtírt a munkaszolgálatosok érdekében.1941 telén tiltakozott a kőrösmezei de-portálás ellen. Miután 1943. február 8-án Szlovákia bejelentette a „teljes zsi-dótlanítást”, Rómába utazott, hogy sze-mélyesen sürgesse XII. Piusz pápát a

cselekvésre. A testvérek Thököly útirendházában bújtatta az üldözötteket,köztük Heltai Jenőt, Radnóti Miklós fe-leségét, valamint Rusznyák Istvánt is.

Az evangélikus egyház embermentőszerepéről Buda Annamária, a Magyar-országi Evangélikus Egyház DiakóniaiOsztálya vezetője tartott előadást. Hang-súlyozta, hogy miközben országszertealulról szerveződött a zsidómentő tevé-kenység, ahhoz felülről, az illetékes ha-tóságok részéről nem kapták meg a kel-lő támogatást. Vázolta Ordass Lajosmártírsorsú magyar püspök, KeményLajos püspök-helyettes, Keken Andráslelkész, Sztehlo Gábor lelkész és JárosiAndor lelkész-tanár-író példaértékű, jó-tékonykodással és zsidómentéssel kap-csolatos tetteit. Végül leszögezte: „A Tíz-parancsolat mindannyiunk közös kin-cse. Szentírásunk komolyan vétele segítabban, hogy megtegyük, amit megtehe-tünk. Közösen válaszoljuk meg a kér-dést: segítenünk kell-e másoknak, s haigen, mit tehetünk értük...“.

Végül saját édesanyja, Farkas Gáspár-né, Csukás Erzsébet zsidómentésselkapcsolatos bátor cselekedetét idézteFarkas Gáspár mérnök, a KomáromiReformátus Egyházközség gondnoka. Atősgyökeres komáromi szekeresgazdasarja a II. világháború alatt zsidókat búj-tatott otthonában. Amikor ez kiderült,előbb nyilvános akasztásra ítélték őt.Egy szégyentáblával a nyakában hurcol-ták körbe a városban az asszonyt, akiszégyenében öngyilkos akart lenni. Ké-sőbb ítéletét Komáromból történőazonnali kitiltásra változtatták. Fia múlt-idézése végén kiemelte: nem mindenkeresztény ember volt antiszemita, kö-zülük sokan segítettek a zsidóknak.

Az emléknap szervezői a szlovák nyel-vű résztvevők számára szinkrontolmá-csolást, a gyermekek számára pedig al-kalmi játszóházat is biztosítottak. �

Forrás: Hírek.sk - miskó -

MACHAR – ezt nézzük a netenAKomáromi Zsidó Hitközség online oktatási programjába eddig közel ötve-

nen regisztráltak. Hetente két-két oktatási videó kerül fel a világhálóra, me-lyekből sok hasznos információ megtudható a zsidó szokásokról, ünnepekről,történelemről és művészetről. Az eddig feltöltött 29 videót (2016. január 9-iadat) 455 alkalommal tekintették meg látogatóink, összesen 2007 percen ke-resztül. Oktatási programunkhoz folyamatosan lehet csatlakozni: http://keh-reg.com/machar/ weboldalon. Ha figyelmesen végighallgatta a MACHAR ok-tatási videóit, nem lehet gond megválaszolni a MACHAR-kvíz kérdéseket. Azok,akik szemeszterenként legalább ötször elküldik helyes válaszaikat, a KomáromiZsidó Hitközség könyvcsomagját kapják ajándékba. �

5

JÖVŐNK, AMI ÖSSZEKÖT

Korábban operaénekesként működ-tél, hogyan lettél a Frankel zsinagógakántora?

A családom, különösen a külföldirokonok már rég szerették volna, haelőnyben részesítem az Omedet azoperaszínpaddal szemben. Nagyné-ném, Berta Rendel világhírű kántor-nő volt a hatvanas években (termé-szetesen csak koncerteken és esküvő-kön énekelt), Auschwitzot is pusztána csodálatos hangja miatt élte túl. Ber-ta kitartóan küldözgette nekem a kot-tákat, de egy durva rasszista atrocitáskellett ahhoz, hogy valóban a kántor-ság felé forduljak. Óriási szerencsémvolt: Klein Ervin és Székelyhidi Hajnalazonnal a szárnyuk alá vettek, a Fran-kel Zsinagóga vezetősége pedig a zsi-dó egyetemi tanulmányaim első nap-ján szerződést ajánlott.

A közelmúltban jelent meg első CDlemezed. Milyen műveket hallhatunkezen? Hol lehet hozzájutni?

A CD-n koncertfelvételek hallhatók,zenekarral és zongorakísérettel. Aművek a zsidó zene legszélesebbspektrumát ölelik fel, világhírű szer-

zeményektől a jiddis dalokig. A hang-hordozó kereskedelmi forgalombanem kerül, nálam lehet hozzájutni.

Zenei pályád mellett neves író isvagy. Mesélnél erről egy kicsit olvasó-inknak? Milyen műveken dolgozolmostanában?

Negyvennégy könyv van a hátammögött, eddig sem volt sétagalopp

írói életem. Az idei év azonban külö-nösen keménynek tűnik: legalábbegy felnőtt könyvet kell írnom azAthenaeum Kiadónak, két gyerek-könyvet a Manó Kiadónak, újabb kétújramesélt klasszikusom jelenik mega Könyvhétre, jelenleg is dolgozomegy újabb sztárkönyvön (gyakranírok együtt könyvet hírességekkel),és ebben az évben el kellene készül-nie az első három alsós osztály zsidóhittankönyvének, amelyekben orosz-lánrészt vállaltam.

Nemsokára az USA-ba indulsz. Mi-lyen koncerteken hallgathat ott a kö-zönség?

Többek között a West Palm Beach-iJupiter Színházban, a Dél PalmBeach-i Színházban, a Palm BeachGarden-i Chabbadnál, a WellingtoniChabbadnál lépek fel. A zárókoncertaz impozáns Palm Beach Zsinagógá-ban kerül megrendezésre. Tíz napalatt hét koncertet adunk LakatosGyörgy barátommal, a világhírű gitár-művésszel, de már jóval a koncertekelőtt ki kell utaznom a próbák miatt.

Milyen zenei terveid vannak a jövő-ben?

Rengeteg zenei tervem volna, de azanyagi lehetőségek határt szabnak azálmoknak. Talán jön egy olyan kor,amely jobban kedvez majd a művésze-teknek, a kultúrának.�

PT

Kántor, operaénekes, író- beszélgetésNógrádi Gergellyel

Budapesten születtem, 1971-ben, két gyermekem van, a feleségem balett-művész. Az ELTE Bölcsészkarán szereztem népművelői és színháztudo-

mányi MA diplomát, illetve az ORZSE liturgia és kántor szakán BA diplomát,de beiratkozott hallgató voltam a Jeruzsálemi Héber Egyetem NemzetköziKapcsolatok és Muzikológia szakán, a Liszt Ferenc Zeneakadémia és a Stutt-garti Állami Zeneakadémia ének szakán, a Pécsi Jogtudományi Egyetem poli-tikusképzőjén, a Tel-Aviv-i Kántorintézet kántor szakán, s jelenleg végzős hall-gatója vagyok az ORZSE doktoriskolájának.

6

47. fejezetKATTTTTT… amikor

a vegyész is leteszi a kémcsövet

(2011. november 10.)

Ülök a 63-as buszon, lassan tíz óra,a magyar klub összejöveteléről

tartok hazafelé. Kőbányai János, a Múltés Jövő szerkesztője, kiadója beszélge-tett Heller Ágnessel közel két órán átvagy hetven résztvevő aktív közremű-ködésével. Azon töprengek, ezen a hé-ten nem írtam egyetlen bejegyzést sema Posztdok Naplóba. Ez volt az első iz-raeli hetem blogbejegyzés nélkül.Több szempontból fura volt az elmúltpár nap. A „kattanás” időszaka volt ez.A gimiben anno három évbe telt, hogyotthonosan kezdjem magam érezni, azELTE-n 3,5 év kellett az akklimatizáló-dáshoz, a Kémiai Kutatóban is vagy 3év után tartottam réginek magam. Itt aSzentföldön minden sokkal gyorsabb-nak tűnik, egyre természetesebben já-rok-kelek a Bar-Ilanon, látásból isme-rem a buszsofőröket, a kapuban állóbiztonságiakat, a büféseket. Nagyjábólátlátom Tel-Aviv buszközlekedési háló-zatát, tudom, mit akarok a boltbanvenni, s hol találom azt. Ezerrel pörgőshét volt ez, szakmailag és emberilegegyaránt.

Elmélkedésemet a sofőr által felhan-gosított tízórás hírek szakítják közbe –még mindig lenyűgöz, hogy a városi tö-megközlekedés buszain 10 utazásból 7-nél szól a rádió -, fülelek, próbálommegérteni a héber szöveget. Két fő té-ma van, az egyre közeledő iráni-izraeliháború és Katsav korábbi elnök szexu-ális zaklatásának ügyében jogerőreemelkedett hétéves börtönbüntetés. Ezutóbbival kapcsolatban jutott eszembe,hogy amikor budapesti látogatásakorautogramot kaptam tőle, nem is sejtet-tem, milyen irányba is fejlődnek majda dolgai. Az első hír sokkal inkább ag-gasztó, a londoni hírszerzés informáci-ói szerint még karácsony előtt megin-dul a támadás az iráni atomlétesítmé-nyek ellen. Most légy okos Domokos! -csomagolni és elhúzni innen messzire,vagy maradni, s megvárni mi lesz, ne-héz kérdés, pláne így a nagy „katttt….”hét után. Mit is kérdezett Lacza Tiha-mér, a Pátria rádió műsorvezetője párhónapja az interjúban: „Milyen egy

olyan országban kutatni, ahol az em-ber nem fókuszálhat 100%-ban a tu-dományra?”

A kutatómunka zakatol, s az estéimsem a megszokott vacsorakészítős, tv-nézős, netezős rutin forgatókönyv sze-rint zajlottak a legtöbb napon. A mai“magyar klubos” este mellett a tegnapiis a maradandó élmények közé soro-landó. Ismét Ági néninél és Smuel bá-csinál jártam Bnei Brakban. Amikorbelép hozzájuk az ember, mintha egyegészen más világba érkezne. Minthategnap jött volna fel Szarvasról. Soha,sehol nem éreztem annyit – a táboronkívül – a híres, s egyben megfejthetet-len „Szarvas-feelingből”, mint náluk.Egy igazi kis sziget az otthonuk a tábo-

ri emlékek hatalmas tengerén. Most,hogy a dolgok jelen állása szerint úgynéz ki, Szarvason már inkább csak múl-tam van, mint jövőm, még inkább kü-lönös hallgatni a két “ős-szarvasos” tör-téneteit, emlékeit. Már indulóban vol-tam az ízletes vacsora után, amikor elő-került egy nekem félretett rúd kakaóskalács és egy üveg gomba leves. Többettalán már nem is kell írnom.

Ez volt a hét dióhéjban. a nagy „kat-tanás” hete!

(2011. november 13.)Tegnap este az Ashkelonból Tel-Aviv

felé robogó vonaton aprólékosan el-terveztem, hogyan indítom majd a he-tem, mik lesznek a kémia területén avasárnapi első lépések. Az élet termé-

szetesen felülírta ezeket a gyorsvonatigondolatokat. Reggel egy e-mailt talál-tam a postaládámban, melyben WeiszJehosua unokaöccse hívott a nagybáty-ja halálának egy éves évfordulóján tar-tandó megemlékezésre. Nem gondol-kodtam sokáig a ma délelőttre szólóinvitáláson. Vannak alkalmak, amikora vegyész is leteszi a kémcsövet. Van-nak rendezvények, amelyek személyesokok miatt annyira fontosak, hogyminden mást félrerakunk.

Jehosuával pár éve kezdtem el le-velezni, mint a nagymegyeri zsidó kö-zösség egyik, legaktívabb “túlélőjé-vel”, akinek fontos volt, hogy meg-őrizze az egykori hitközség emlékét.Kérésemre megírta az élettörténetétElmesélem az életem, Nagymegyer-től Givatayimig címmel. Az interne-tes és a Hitközségi Híradós megjele-nés mellett tavaly könyvben is kiad-tuk a 24 fejezetbe összegyűjtött élet-

utat. Sajnos, Jehosua nem sokkal akönyv kiadása előtt agyvérzést kapott,s már csak a kórházi ágyról hallhatta,amikor kedves rokonai felolvastakegy-egy fejezetet írásából.

Megható volt, hogy meghívtak, mégmeghatóbb volt ott állni a sírnál,együtt emlékezni, felidézni Weisz Úralakját feleségével, gyermekeivel, roko-naival. Igazi virtuális kapcsolat volt amiénk. Egyetlen egyszer, 2009 tavaszántalálkoztam vele személyesen, mégis atörténetén keresztül, sokkal jobban is-mertem, mint sokakat, akikkel napon-ta összefutok.

Mai blogbejegyzésemet Weisz Jeho-sua emlékének ajánlom, halálának el-ső évfordulóján. A hétvégi kalandokrólmajd legközelebb írok.�

EGY ÉV IZRAELBENDr. Paszternák András útinaplója

7

15. fejezet 2. rész

Apropó, boldogság. Mint mondtam, amikor riadó volt,mindenki szaladt fel a temetőbe, az őrök is, de egynek

az állomáson kellett maradnia, hogy ne legyen fosztogatásvagy szabotázs. Ez ott forgolódott, addig, míg a bombázásaz állomáshoz nem közeledett és ekkor bebújt egy vasbe-ton valamibe, amely erre a célra volt felállítva, és amelyetnem láttam sehol másutt és nem is olvastam róla. Ez egykét részből álló egyéni óvóhely volt. Az alsó része egy más-fél méter magas, egy méter átmérőjű, tizenöt centis falúvasbetonhordó volt, a felső hasonló anyagból, körülbelülegy méter magas, kúpalakban végződött és elöl, szemma-gasságban, egy lezárható nyílás volt, megfigyelésnek. Azegész mindenségbe egy hátul lévő, vastag acélajtón ke-resztül lehetett bebújni. Ennek az egyéni óvóhelynek a sú-lya nem lehetett pár száz kilónál kevesebb és a célja azvolt, hogy megvédje az őrt a légnyomástól, a szilánkoktólés minden más veszélytől az egyenes találaton kívül. Egynap, egy szokásos kis bombázás után, amikor a bombákegyenesen az állomásépületre és a peronra estek, mikorlejöttünk a temetőből vissza a munkára, e mellett a be-tonmicsoda mellett mentünk el, hörgést és nyögést hal-lottam. Az S.S. őr volt, benne. A micsoda alsó része ugyana helyén maradt, de a felső része eltolódott, valószínűlega légnyomástól és most az őr mintegy kerékbetört testetartotta a súlyt. A les-résen keresztül láttam a meggyötörtszemét. Igaza volt annak, aki azt mondta, hogy a boldog-

ság kis epizódokból áll. Meg van írva, hogy ne vigadj a fe-lebarátod vesztén. Hol itt a felebarát?

Azt hiszem, hogy ez 1945. március tizedikén történt. Márpár napja éreztük, hogy valami változás készül, az őrök viselke-dése miatt. Az üvöltözések és a káromkodások valahogy csen-desebbek lettek, a megszokott düh nélkül. Sokat tárgyaltakegymás közt, borús és kedvtelen arcokkal. Mondtam Tibinek,két eset lehetséges: vagy parancsot kaptak kinyírni minket, vagyviszik őket a frontra, amely egyébként rohamosan közeledett.Részben igazam volt. Aznap, a számlálás után, az S.S. nem he-lyezkedett el, mint rendesen a csapat két oldalán, hanem egykülön osztagba sorakozott, az őrmesterükkel az élen. Egy„Volkssturm” osztag jött be a kapun. Ez a „Volkssturm” a há-ború vége felé lett felállítva és hatvan éven felüliekből és tizen-hét éven aluliakból állott, a német hadsereg selejtjének az aljavolt. Most, a háború utolsó heteiben, amikor a hadsereg osz-tagai tömegesen adták meg magukat, főleg az angoloknak ésaz amerikaiaknak, Hitler ezt a selejtet vetette be a front hús-darálójába, hogy még egy pár napot nyerjen. Ezek a katonák,ha ugyan katonáknak voltak nevezhetők, régi, még az első vi-lágháborúból való uniformisba, egy részük horogkeresztes kar-szalagú civil ruhába volt öltözve, úgy az öregek, mint fiatalok,a Hitler-Jugend öltözékébe. A nagy részük öreg volt és mi eztjó jelnek vettük, mert azt hittük, hogy ezek még ismerték a ná-cik előtti időket is és talán megértik, hogy a háború a vége fe-lé jár, míg a fiatalok az anyatejjel szívták a zsidógyűlöletet. Akár-hogy is van, rosszabbak, mint az S.S. biztosan nem lesznek,gondoltuk. Hihetetlen, mennyire tévedtünk, rosszabbak vol-tak, még az öregek is.�

Folytatása következik...

Feuerstein Azriel:

KELJFELJANCSI

STETL a Hitközségi Híradó kulturális oldala

Január 26-án, az ENSZ Holokausztemléknap előtti napon nyílt meg a

Szlovák Nemzeti Múzeum Zsidó Kultú-ra Múzeuma új állandó kiállítása az egy-kori szeredi koncentrációs tábor he-lyén. A kisváros külterületén álló öt ba-rakk az valamikori három szlovákiaikoncentrációs tábor közül az utolsó,amely megmaradt.

A közelmúltig a szlovák hadsereg lak-tanyája működött az épületekben.Most a kormány és az EU támogatásá-val már 3 épületet helyreállítottak, azállandó kiállítás mellett oktatási köz-pont is működik.

A nagyszabású átadásra az egykori Ap-pelplatz helyén felállított óriási fűtött sá-torban került sor, a több száz meghívottközt ott voltak a tábor túlélői és a leszár-mazottak. A Szlovák Köztársaság legfőbbközjogi méltóságai: Andrej Kiska köztár-sasági elnök, Peter Pellegrini a parla-

ment elnöke, Robert Fico miniszterel-nök, a kormány számos tagja, Ivan Gas-parovič korábbi köztársasági elnök, Bo-huslav Sobotka cseh miniszterelnök, Yitz-hak Vaknina az izraeli Knesszet alelnöke,a diplomáciai testület és a szlovákiai zsi-dó közösségek képviselői prof. Pavol Tra-ubner tiszteletbeli elnök vezetésével.

A megnyitó moderátora dr. Pavol Meš-ťan, a múzeum igazgatója volt, aki különis köszönetet mondott az ország vezetőpolitikusainak a segítségért. Az Eli, eli velvette kezdetét a program, amelyet Shmu-el Barzilai bécsi főkántor énekelt Neu-mark Zoltán zongorakíséretével. Első-ként Robert Fico miniszterelnök mon-dott beszédet, majd cseh kollégája Bo-huslav Sobotka következett. Izrael államanevében Yitzhak Vaknina hangsúlyozta amúzeum megnyitásának fontosságát. A„Mi akik túléltük” című verset BožidaraTurzonovová, a Szlovák Nemzeti Színház

vezető művésznője és Miri Fabian aSchindler listája egyik főszereplője adtaelő. Ervin Schnönhauser Holokauszt túl-élő énekelte el az Es brent című híresdalt. A szeredi túlélők nevében az Izrael-ben élő Naftali Fürst emlékezett, aki csa-ládjával együtt 30 hónapig élt a tábor-ban, majd Auschwitzot és Buchenwaldotmegjárva szabadult. Kiemelte a múze-um létrehozóit, köztük dr. Martin Kor-čokot, a helyi részleg vezetőjét.

Meštan igazgató úr személyes hangvé-telű beszédében mondott köszönetetmindenkinek, aki az elmúlt tíz évben azállandó kiállítás létrehozásán fáradozott.Könnyeket csalt a megjelentek szemébea Yiddishe Mame Shmuel Barzilai elő-adásában. A megnyitó végén BaruchMyers pozsonyi rabbi mondott Kadist.Ezt követte az ünnepélyes szalagátvágás aköztársasági elnök vezetésével. A meg-nyitó után a vendégek vezetett túra kere-tében sétálhattak végig a múzeumon. AKZSH-t az eseményen Pasternák Antalelnök képviselte. �

PT

Megnyílt a Holokauszt múzeumSzereden

8

Löwinger Manci szakácskönyvéből

Nemcsak embernek van neve, hanemminden egyes tárgynak, állatnak, nö-vénynek, illetve az a szó, amellyel felis-merjük a körülöttünk levő világot, ésmeg tudjuk magyarázni magunkat, az aszó az objektum neve. Nem kívánok el-mélyedni a filozófiai elméletekben, ha-nem a mindennapi világunkban a név-adás technikájáról és annak a következ-ményeiről szeretnék beszélni, illetve fő-leg a konyhai nevekről.

Az első nyári szünetben itt Izraelbenelküldtek engem „Kájtánába” nyári tá-borba, ahol velem együtt körülbelül200 elemi iskolás volt. Nekem fontosvolt így gyakorolni és megtanulni az újnyelvet, mivel két hónappal azelőtt ér-keztünk az országba, minden új volt ésfőleg az étel. Ott 'találkoztam' az első al-kalommal az olajbogyóval (zéytim) pitákenyérrel, humusszal és a chalvával. Ak-kor még nem ismertem, hogy mi az akulturális sokk, de biztos azt éreztem,mert az első nap után kijelentettem,hogy nem megyek oda vissza, nem ér-

tem, hogy mit mondanak, és nem tet-szik az ennivaló. Persze visszamentem,miután megmagyarázták, hogy új or-szágban vagyunk, új szokásokat kell el-fogadni és a felnőttek jobban tudják,hogy mi jó nekem és ott lesz a helyem akövetkező két hétben.

Mivel az éhség a legjobb szakács ésnem volt más választás, muszáj volt me-genni, amit elém tettek, persze min-dennap volt valami „meglepetés”, vala-mi újdonság, mind a szábresz, amely atengerparti kaktusznak a gyümölcse,vagy a datolya és a füge, amelyeket soseláttam a nyári tábor előtt. Akkor tanul-tam, meg, hogy a szábresz gyümölcsután lett elnevezve az, aki itt született ésén akárhogy akarom, soha nem leszek„szábrá”, pedig évekig azok voltak a sze-münkben az itteni nemesség. A többigyümölcsöt is évek múlva tanultam megkedvelni, ma mindegyik megtalálható akonyhámban.

A legproblematikusabb volt a halva(chálva), először is a neve miatt, mert a

magyar nyelvűek csak is úgy ejtették ki,hogy halva és nem chálvá, e miatt boj-kottáltam. Nagyon akartam 'szábrá' len-ni, ez a szó volt szememben a varázsszó,belépni az itteni nemességbe, de mikoridegenek előtt próbáltam mondani,hogy itt születtem, én szábrá vagyok,senki se hitte el nekem. Talán a meg-maradt akcentus nyomai vagy az Euró-pai nevelés és szokások miatt.

Évek után lemondtam a régi álomm-ról, nem akartam szábrá lenni, de az újhazám minden másban erősen befolyá-solt: a nyelvemen, a kultúrámon az élet-módom és a konyhámon látni és érez-ni, hogy itt tanultam, itt nőttem fel. Ahalva illetve a chálvá található nálam,megtudtam, hogy a szó eredetileg azarab nyelvből származik. Az értelmezé-se: darált édesség mivel az alapja daráltszezámmag összekeverve mézzel. Ma le-het találni százféle chálvát egy jeruzsále-mi Mácháné Jéhúda piaci árusnál. Amai könnyű recepthez elég az leg-szimplább chálvá.

20 dkg chálvá kis darabokra törve, 2dl tejszín, datolyaméz, Dió és pisztáciaapróra törve, de nem darálva.

A tejszint felverjük, hozzá adjuk a töb-bi hozzávalót. Egy kisebb tepsiben vagytálkába lefagyasztjuk és tálalás előtt ki-vesszük a hűtőből. hogy meglágyuljon.Keksszel vagy süteménnyel tálaljuk. �

Dr. Orna Mondschein

Szavak, nevek és a jelentésük

Löwinger Manci szakácskönyvéből

Zelda Miskovszky (1914- 1984) izraeli költő egyik versében írta: Minden em-bernek van egy neve/ név, amit az Isten adott neki/ név, amit Apja és Any-

ja adott neki. Zelda versének folytatása felsorakoztatja azokat az elemeket,amelyek befolyásolják az ember nevét és sorsát, például a hegyeket, illetve akörnyezetet ahol született, a ház falait, a kinézetét és a ruha szövetét is. A verstémája és fő kérdése az ősi dilemma: a determinizmus értelme és fontosságaaz ember életében.

Elköszöntaz Új Kelet hetilap

Szomorú szívvel lapozgatom végig az izraeli Új Kelet heti-lap december végén megjelent utolsó számát. Hónapok óta

lógott a levegőben a búcsú, ennek ellenére sokan remélték –titkon én is -, hogy valami csoda folytán tovább él majd AZÚJSÁG. A hírek szerint lesz majd január végén Új Kelet cí-men egy színes havilap, de a megszokott azért sokaknak foghiányozni.

Szóval itt ez az utolsó szám, tele visszaemlékezésekkel, ol-vasói levelekkel. Írások egy dicső múltról és egy sokkal szeré-nyebb jelenről. Ha jobban belegondolok, izraeli kutatóéveimalatt magam is tanúja lehettem, hogy távoztak az újság rend-szeres olvasói. Yossi, Erzsi néni fia, minden héten elugrott azújságoshoz, hogy a friss számot elvigye édesanyjához, hason-lóan tett Aharon is, aki Manci néninek szerezte be a lapot. El-

mentek és még sokan abból a generációból, akiknek az Új Ke-let jelentette a kapcsolatot a gyökerekkel.

S akkor még nem beszéltem Szili bácsiról, akinek köszön-hetően a kilencvenes évek derekán megismerhettem a kiad-ványt. Kéthetente feladta nekünk a két Hét tükrét (a már ré-gen megszűnt izraeli hetilapot), s az akkor még napilap vas-tagabb pénteki számát. Fehér papírba csomagolva, spárgá-val átkötve tette meg az Új Kelet Komáromig a hosszú utat,hogy aztán a postaládából kikapva, azonnal nekilássunk azereci hírek olvasásának, örüljünk a jó híreknek, s elszörnyed-jünk a tragikus beszámolókon.

A technika, az Internet fejlődése elsöpörte az Új Keletet,mint klasszikus újságot. Többé már nem fedezhető fel öröm-mel egy-egy jeruzsálemi vagy tel-avivi újságos standon. Emlé-ke, rovatai mindörökké velünk maradnak. Köszönet a lelkesszerzőknek, s az utolsó FŐSZERKESZTŐNEK Erős-HajduSzilviának. �

a Hitközségi Híradó szerkesztőinek nevében dr. Paszternák András

4

(Pokračovanie z predošlej strane)Dňa 8. novembra 1940 Margita Šla-

chtová napísala v mene Kresťanskéhoženského tábora podanie v záujmeobyvateľov pracovných táborov. V zi-me roku 1941 protestovala proti de-portáciám z obce Jasyna. Potom, akodňa 8. februára 1943 Slovensko ozná-milo „totálnu likvidáciu Židov”, od-cestovala do Ríma, aby osobne posú-rila pápeža Piusa XII., aby konal. Pre-nasledovaných – medzi nimi spisova-teľa Jenő Heltaiho, manželku básnikaMiklósa Radnótiho a Istvána Rusznyá-ka – ukrývala v kláštore na ulici Thö-kölyho.

O záchranárskej činnosti evanjelic-kej cirkvi hovorila vedúca Diakonic-kého oddelenia Maďarskej evanjelic-kej cirkvi Annamária Buda. Zdôrazni-la, že činnosť zameraná na záchranuŽidov bola organizovaná zdola a k tej-

to iniciatíve nebola zhora, zo stranykompetentných úradov poskytnutážiadna pomoc. Načrtla hrdinské obe-tavé činy vykonané na záchranu Židovmaďarským biskupom, martýrom La-josom Ordassom, biskupským viká-rom Lajosom Keményom, farármiAndrásom Kekenom, Gáborom Szte-hlom a Andorom Járosim. Nakoniecskonštatovala: „Desať prikázaní je spo-ločným pokladom nás všetkých. Do-držiavanie Písma Svätého nám pomá-ha v tom, aby sme urobili, čo sa dá.Spoločne odpovedáme na otázku:„Máme druhým pomáhať? A ak áno,čo pre nich môžeme urobiť?”

Nakoniec prehovoril Ing. GáspárFarkas, správca Reformovanej nábo-ženskej obce v Komárne, o odvážnychčinoch svojej matky Erzsébet CsukásFarkas Gáspárne, vykonaných v záuj-me záchrany židovských spoluobča-

nov. Potomkyňa rodu komárňan-ských gazdov - vozatajov ukrývala po-čas druhej svetovej vojny Židov vo svo-jom dome. Keď tento jej čin vyšiel na-javo, odsúdili ju na smrť obesením naverejnosti. Úbohú ženu, ktorej na krkzavesili tabuľu hanby, vliekli po uli-ciach celého mesta, až chcela od han-by spáchať samovraždu. Neskôr rozsu-dok smrti zmiernili na okamžité vy-hnanstvo z mesta. Na záver svojichspomienok jej syn uviedol: nie každýkresťan bol antisemitom, bolo medzinimi mnoho takých, ktorí Židom po-máhali.

Organizátori podujatia zabezpečilipre slovenských účastníkov simultán-ny preklad a pre deti pripravili im-provizovaný hrací kútik. �

Zdroj: Hírek.sk - miskó -

Ako vznikol nápad vytvoriť Múzeumholokaustu?

Bývalý pracovný a koncentračný tá-bor Židov v Seredi predstavuje auten-tické miesto, ktoré sa viaže k tragické-mu obdobiu riešenia židovskej otázkyna Slovensku počas druhej svetovejvojny. Pri príležitosti Pamätného dňaobetiam holokaustu a rasového nási-lia sa zrodila myšlienka vyhlásiť objek-ty piatich barakov pracovného a kon-centračného tábora v Seredi za ná-rodnú kultúrnu pamiatku a následnev nich vybudovať múzeum holokaus-tu. Túto myšlienku oficiálne schválilorozhodnutie Ministerstva kultúry Slo-venskej republiky dňa 12. mája 2009,ktorým bol bývalý pracovný tábor v Se-redi vyhlásený za národnú kultúrnupamiatku.

Prečo bude práve v Seredi?Vláda Slovenskej republiky svojím

uznesením z 13. mája 2009 k akčné-mu plánu predchádzania všetkým for-mám diskriminácie, rasizmu, xenofó-bie, antisemitizmu a ostatným preja-vom intolerancie na obdobie rokov

2009 - 2011 uložila ministrovi kultúryzabezpečiť zriadenie Múzea holokaus-tu v Seredi.

Ako dlho boli realizované stavebnépráce?

Rekonštrukciu piatich pôvodnýchbarakov a následné inštalovanie mu-zeálnych zbierok riadilo SNM–Mú-zeum židovskej kultúry v Bratislave.Dňa 4. februára 2015 prebehlo odo-vzdanie a prijatie staveniska firmouHornex, a.s., ktorá na základe výsled-kov procesu verejného obstarávaniauskutočnila stavebno-montážne práces názvom predmetu zákazky „Zriade-nie múzea holokaustu Sereď“. Staveb-no-montážne práce boli zrealizovanédo 31. októbra 2015.

Aká je tematika výstavy? Komu jemúzeum určené?

Súčasťou múzea holokaustu je ajvzdelávacie stredisko, ktorého cieľombude poskytovať výchovno–vzdeláva-cie podujatia, semináre a školenia za-merané na oboznamovanie pedagó-gov, žiakov, študentov, ale aj širokejverejnosti so židovskou kultúrou a do-

padom holokaustu na život Židov nanašom území. Cieľom uvedených pro-gramov a podujatí bude priblížiťúčastníkom život Židov na území Slo-venska a pomôcť im nadobudnúťkomplexné vedomosti o židovskej ko-munite na našom území.

Múzeum bude zároveň slúžiť aj akopamätník všetkých zavraždených Ži-dov zo Slovenska, pričom len samot-ným táborom v Seredi prešlo v obdo-bí jeho existencie, od roku 1941 doroku 1945, približne 16.000 Židov, zktorých bola väčšina zavraždená počasholokaustu.

Kedy bude múzeum otvorené? Slávnostné otvorenie SNM-MŽK-

Múzea holokaustu Sereď sa uskutoční26. januára 2016 pod záštitou Rober-ta Fica, predsedu vlády Slovenskej re-publiky. Pre návštevníkov otvorí mú-zeum svoje brány 27. januára 2016 abude otvorené denne od nedele doštvrtka v čase od 9:00 do 16:00. �

Múzeum Holokaustu v Seredi – rozhovors Martinom Korčokom

Martin Korčok sa narodil v roku 1979 v Košiciach. Vyštudoval na Katedre et-nológie a mimoeurópskych štúdií na Filozofickej fakulte Univerzity sv. Cy-

rila a Metoda v Trnave. Po štúdiách nastúpil do Slovenského národného múzea– Múzea židovskej kultúry, kde pôsobí ako zástupca riaditeľa a vedúci Múzea ho-lokaustu Sereď. Paralelne s muzeálnou činnosťou absolvoval externé štúdium naKatedre etnológie a muzeológie Filozofickej fakulty Univerzity Komenského vBratislave, kde získal akademický titul philosophiae doctor (PhD.).

3

Židovská náboženská obec v Komár-ne, založená v roku 1791, žila v obdobípred druhou svetovou vojnou pestrýmspoločenských životom. Hrôzy holo-kaustu však prežilo len niekoľko tuctovkomárňanských židovských rodín. Vkoncentračných táboroch zomrelo1922 komárňanských Židov. Z tých,ktorí sa do mesta vrátili, sa ďalších tris-to po vzniku Izraela presídlilo tam.

Po spoločenských zmenách v roku1989 začali v budove Útulku, postave-nej v roku 1896, pravidelne usporadú-vať kultúrne a náboženské podujatia aslávnosti. Budova Útulku bola v roku1896 vybudovaná na podnet KálmánaFrieda s cieľom zabezpečovať bývanie astarostlivosť pre chudobných. V súčas-nosti sa v tejto rožnej budove nachádzakancelária a zimná modlitebňa nábo-ženskej obce, ako aj výstavná sieň.Knižnica bola pomenovaná po majite-ľovi tlačiarne Bélovi Spitzerovi a mi-kromúzeum nesie meno miestneho ra-bína dr. Ármina Schnitzera, ktorý vie-dol náboženský život komunity celých52 rokov a neskôr sa stal predsedomrabínskeho spolku v Budapešti. Na-priek tomu, že sa narodil v obci Hun-covce pri Kežmarku, a v čase príchodudo Komárna po maďarsky vôbec ne-

hovoril, za krátky čas sa tento jazyk zvlastnej iniciatívy naučil. S miestnymduchovným reformovanej cirkvi Gábo-rom Pappom ho spájalo legendárnepriateľstvo.

V uplynulých rokoch sa stalo tradí-ciou, že Pamätný deň holokaustuOSN spájajú v Židovskej náboženskejobci v Komárne so sviatkom TuBiŠvat,naznačujúc tak, že miestna židovskákomunita napriek smutným udalos-tiam spred sedemdesiatich rokov do-dnes existuje. Témou tohtoročnéhopodujatia bola činnosť záchranárov.

O význame sviatku TuBiŠvat (poslovensky: 15. deň sviatku švat), tj. No-vého roku stromov, hovoril rabín zGyőru, Péter Joel Toth. Uviedol, želáska k prírode a najmä ochrana ovoc-ných stromov bola pre židovský národdôležitá už v Mojžišových časoch. Po-tvrdzuje to fakt, že ovocné stromy ne-bolo dovolené vytínať ani v období vo-jen. Prejavom tejto ochrany je aj spo-mínaný sviatok. Rabín zdôraznil: Ži-dov spájal po opustení Svätej Zeme sIzraelom práve tento sviatok.

Izraelské zákony predpisovali do-držiavanie sviatku nového roku stro-mov z dôvodu poskytovania poľno-hospodárskych služieb. Tieto zákony

platia dodnes, sviatok sa slávi po ce-lom svete. V Izraeli je zakázané jesťovocie zo stromov mladších ako tri ro-ky. Úrodu štvrtého roka zas treba od-niesť do Jeruzalema a zaplaviť ním uli-ce. V tejto krajine sadia mladé stromypätnásteho dňa mesiaca švat. V tentodeň usporadúvajú na mnohých mies-tach slávnostné podujatia, na ktorýchkonzumujú čerstvé a sušené ovocie,podľa možnosti také, ktoré sa urodí ajv Izraeli. Účastníci komárňanskej osla-vy ochutnali pätnásť druhov ovocia.

O záchranárskej činnosti sociálnychsestier počas druhej svetovej vojny ho-vorila vo svojej prednáške nazvanejProti duchu doby sestra dr. Emma Né-meth, ekonomická poradkyňa Maďar-skej konferencie katolíckych biskupov.Vo svojom príspevku sa zamerala pre-dovšetkým na obetavú a rôznorodúčinnosť maďarskej mníšky, feministic-kej političky a prvej poslankyne ma-ďarského parlamentu Margity Šlachto-vej (Košice, 1884 – Buffalo, 1974).

Margita Šlachtová pôsobila spočiat-ku ako učiteľka, avšak v roku 1908učiť prestala a začala sa venovať so-ciálnej práci. Začiatkom roka ju Celo-štátny katolícky spolok ochrany žienposlal na školenie do Berlína, po ná-vrate z ktorého sa ona sama stala uči-teľkou sociálneho kurzu ochranyžien. Dňa 19. novembra bola medziprvými ženami, ktoré vstúpili do So-ciálnej misie založenej Edith Farkaso-vou. Neskôr, v roku 1923, založili Spo-lok sociálnych sestier a bratov, ktorýplánoval vyvíjať svoju činnosť zamera-nú na spoločenské reformy v duchukresťanských zásad. Od roku 1931 savenovali organizovaniu zamestnanýchžien. V roku 1933 založili Spolok svä-tého ducha, v roku 1932 začali vydá-vať noviny pod názvom Duchovné slo-vo, v ktorom Margita Šlachtová uve-rejnila nejeden článok. Dňa 3. no-vembra 1937 otvorili sociálny pracov-no-vzdelávací inštitút Katolícky ženskývzdelávací spolok. Od roku 1942 or-ganizovala na území celej krajiny tzv.svetonázorové kurzy, aby sprostredko-vaním kresťanských hodnôt vyvažova-la Hitlerovu propagandu.

(Pokračovanie na nasl. strane)

Pamätný deň holokaustu a sviatok TuBiŠvatv Komárne

Židovská náboženská obec usporiadala dňa 24. januára pri príležitosti Pa-mätného dňa holokaustu OSN a sviatku TuBiŠvat v Útulku - židovskom

kultúrnom a komunitnom centre ekumenické podujatie, na ktorom sa okremčlenov židovskej komunity zúčastnili zástupcovia katolíckej, reformovanej aevanjelickej cirkvi, ako aj primátor mesta László Stubendek a viceprimátor Bé-la Keszegh.

2

Vážení èitatelia!Prosíme Vás, aby ste pod¾a Vašich možností podporovali programy ŽNO vKomárne, ako aj vydávanie Spravodaja, údržbu budov a obnovu cintorína.

Od 1. januára 2008 môžete zasiela� peniaze na nasledujúce úèty (je mož-nos� plati� osobne na sekretariáte, ako aj poukázanie peòazí šekom):

Poukázanie peòazí z územia SR:26384962/0900- Slovenská sporite¾òa alebo10103804/5200- OTP Slovakia

Poukázanie peòazí zo zahranièia:Adresa: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501 Komárno,Slovenská republika

IBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXAdresa banky: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 Komárno

alebo

IBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXAdresa banky: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Ïakujeme!

Krátke správy� Spravodajcu, Komárňanskú židovs-kú náboženskú obec a klub Šalompodporili: F.T, J.J a darcovia, ktorí sipriali zostať v anonymite. Ďakujeme!

� Po zimnej prestávke sme začali s vy-účtovávaním tendrov ŽNO v roku2015. Táto práca je mimoriadne ná-ročná, je s ňou spojená značná admi-nistratívna činnosť a skončí sa koncomjanuára.

� Priebežne rozširujeme našu kniž-nicu, minulý týždeň sme nakúpili slo-venské a maďarské knihy. Čakáme či-tateľov!

� Ak chcete bezplatne, elektronickydostávať naše noviny, nahláste to,prosím, na adrese kile@menhaz.sk ,alebo na sekretariáte na telefónnomčisle 7731224.

� Od januára si môžete v kníhku-pectve Diderot kúpiť knihu od auto-ra Ármina Schnitzera – Židovské kul-túrne obrazy z môjho života.

� Naša ŽNO stále očakáva vaše ná-vrhy na programy. Ak chcete, abysme našu ponuku obohatili, tak námto, prosím, oznámte.

Žiadame Vašu podporu Novotyv Menháze

Vdecembri sa skončila inštalácia ka-merového systému na dome a v zá-

ujme bezpečnosti na našich progra-moch sme pri vchode inštalovali video-telefón. Projekt podporil ÚZ ŽNOv SR. �

Členské poplatkyŽiadame našich súvercov, aby poukázali, resp. na sekretariáte zaplatili člens-

ký poplatok na rok 2016. Poplatok v roku 2016 je nezmenený: 10,-EUR/osoba, študenti, dôchodcovia a nezamestnaní 4,- EUR/osoba. Radi prij-meme aj vaše dary! �

Poplatok za údržbu cintorínaŽiadame tých, ktorí majú rodinu, známych pochovaných na židovskom cin-

toríne v Komárne, aby podľa možnosti ešte pred začatím jarných prác zap-latili poplatky za ošetrovanie hrobov. Poplatky sa nezmenili: 10 EUR/hrob, vprípade dvojitých hrobov: 17 EUR/hrob. �

Poplatok za údržbu cintorínaŽiadame tých, ktorí majú rodinu, známych pochovaných na židovskom cin-

toríne v Komárne, aby podľa možnosti ešte pred začatím jarných prác zap-latili poplatky za ošetrovanie hrobov. Poplatky sa nezmenili: 10 EUR/hrob, vprípade dvojitých hrobov: 17 EUR/hrob. �

h́ ́ b

JANUÁR 2016 – TEVET-SVAT 5776. MESAČNÍK žNO V KOMÁRNE XIV. ROČNÍK 1. REG. ČÍSLO, 236. ČÍSLO

SPRAVODAJCASvätá zem

Januárové číslo Spravodajcu ilustrujú fotky Gábora Molnára (Budapesť)

Zavíta k nám Zvi Aviner Vapni,nový izraelský veľvyslanec

v BratislaveKlub Šalom pri Židovskej náboženskej obci v Komárne týmto každého

srdečne pozýva na nasledujúce stretnutie, ktoré sa uskutoční v nedeľu,6. marca 2016 o 14:30 hodine v budove Útulku. S naším hosťom, novým izrael-ským veľvyslancom v Bratislave, pánom Zvi Aviner Vapnim, budeme hovoriť oaktuálnej situácii. �

Pozvánka naslávnosť PurimVtomto roku sa oslava pri príleži-

tosti sviatku Purim bude konať voštvrtok 24. marca 2016 o 16. hodine vbudove Útulku. Každého srdečneočakávame, pripravili sme pre vás zá-bavný a veselý program! Účastníci vmaskách dostanú darček. Podrobnej-ší program uverejníme vo februáro-vom čísle Spravodajcu. �

Koncert Pressburger KlezmerBandu v meste Tatabánya

Vrámci seriálu programov s názvom Jazzové stredy v meste Tatabánya vystúpiveľmi známy slovenský klezmerový súbor. Miesto a čas: 10. februára 2016,

19:00 hod., Tatabánya Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola (Základná ume-lecká škola Ferenca Erkela). Presná adresa: Tatabánya, Fő tér 34. �

Môžetesi objednať

kóšer pečivoKóšer barches a iné pečivá a záku-

sky – z celkovej ponuky pekárnewww.koserpekseg.hu, si môžete ob-jednať najbližšie na piatok 4. marca.Prosíme vás, aby ste objednávky za-slali do stredy 2. márca na adresu ki-le@menhaz.sk, alebo na telefónnečíslo 7731-224. �

Objednávkamacesu

na sviatkyBlíži sa sviatok Pesach, očakáva-

me vaše objednávky na maces,macesovú múku a aj na víno do 26.februára na adrese menhaz@men-haz.sk.�