ISB EII/1/2001.(ISB EII/7/1998-2002.)

J e g y z ő k ö n y v

az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottsága ellenőrző albizottságának

2001. szeptember hó 18-án, 10 óra 00 perckor

a Bowling Étteremben (Budapest, Nánási út 65.) szám alatt

megtartott kihelyezett üléséről

Napirend:

1. A Római-parti csónakházak ügyében érkezett beadványok.

(Az ifjúsági és sportbizottság 2001. május 23-i határozata alapján.)

2. Egyebek.

Elnököl: Érsek Zsolt (MSZP), a bizottság elnöke

Jegyzőkönyvvezető: Turkovics Istvánné

2

Az ülés résztvevői

A albizottság részéről:

Érsek Zsolt (MSZP), a bizottság elnöke

Horváth László (Fidesz), a bizottság alelnöke

Birkás Tivadar (Fidesz)

Csizmár Gábor (MSZP)

Koncz Ferenc (Fidesz)

A bizottság részéről:

Gyürk András (Fidesz)

Bakonyi Tibor (MSZP)

Dr. Világosi Gábor (SZDSZ)

Helyettesítési megbízást adott:Zakó László (Független) Birkás Tivadarnak (Fidesz),

Koncz Ferenc (Fidesz) megérkezéséig Horváth Lászlónak (Fidesz)

Meghívottak:

Juhász Ágnes, a Magyar Természetbarát Szövetség Vízi Túra Bizottsága,

Kántor Iván, a Vadkacsa Csónakház bérlőinek képviselője,

Tóth András vezérigazgató, Sportlétesítmények Rt.,

Schilling Pál műszaki kereskedelmi igazgató,

Dr. Balázs Csaba ügyvezető igazgató, Sportfolió Kht.,

Rátkai János elnök, Római Fürdő Vízi sport Egyesület,

Nyíri Csaba alpolgármester, Budapest III. kerületi Önkormányzat,

Liszkay Krisztina főépítész, III. ker.

Szabó István, Fővárosi Önkormányzat

3

Horváth Pál, Római-parti tanácsnok

(Az ülés kezdetének időpontja:10 óra 10 perc)

ÉRSEK ZSOLT (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nagy tisztelettel és szeretettel köszöntöm önöket, a Magyar Országgyűlés ifjúsági és sportbizottsága ellenőrzési albizottsága kihelyezett ülésén. Engedjék meg, hogy külön tisztelettel köszöntsem a mai tervezett napirendünk beadványtevőjénél Juhász Ágnes asszonyt, Kántor Iván urat, valamint Tóth András vezérigazgató urat, a Sportlétesítmények Részvénytársaság képviseletében, Schilling Pál műszaki kereskedelmi igazgató urat, dr. Balázs Csaba urat, ügyvezetőt a Sportfolió Kht. részéről, Rátkai János elnök urat, a Római Fürdő Vízi sport Egyesület részéről. Köszöntöm. Budapest III., kerületi Önkormányzatának képviseletében alpolgármester urat és tanácsnok urat, és a főépítész asszonyt. Ezt utólag kaptam meg.

Tisztelettel köszöntöm azon képviselőtársainkat, akik nem tagjai az ellenőrzési albizottságnak, de megtisztelték az ellenőrzési albizottságot.

Megállapítom, hogy az albizottságunk határozatképes. Ezzel egyúttal meg is kérem az ifjúsági és sportbizottság ellenőrzési albizottságának tagjait, hogy akik a tervezett napirendi ponttal egyetértenek, kérem kézfelemeléssel hagyják jóvá. Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy egyhangúlag elfogadtuk a napirendi pontot.

Technikai kérésem lenne, mielőtt elkezdjük az ellenőrzési albizottság munkáját. Miután hangosító berendezés nincs, de természetesen az ülésünkről jegyzőkönyv készül, kérek mindenkit, hogy aki jelzi a hozzászólását, a hozzászólása megkezdése előtt újra mutatkozzon be, hogy pontosan tudjuk a jegyzőkönyvet vezetni, valamint - tekintettel arra, hogy elég hosszú asztalnál ülünk és nem biztos, hogy pontosan és tisztán fogjuk hallani - amennyiben lehetséges kérek mindenkit, hogy hangosan mondja el a véleményét.

Ezen kérések után, szeretném megadni a szót a beadványtevőknek, és kérem, hogy a nevükben mondják el a véleményüket. Annyit hozzá teszek, hogy természetesen mind az ellenőrzési albizottságnak, mind a jelen lévő képviselőknek lehetőségük volt megtekinteni azokat az anyagokat, amit a Szabó Imre elnök úrnak tetszettek fogalmazni, illetve az erre való reagálásokat is. Igazából az ellenőrzési albizottság hatásköre csak annyi, hogy javaslattal éljen a főbizottság felé.

Tehát amennyiben egy javaslatot tudunk megfogalmazni - reményeink szerint már a holnapi főbizottság felé -, ha ezzel tudjuk zárni a mai munkánkat, én azt gondolom, hogy az ellenőrzési albizottság a rászabott bizottsági feladatot el fogja végezni. Azt gondolom, hogy itt azokat a technikai kérdésekkel kapcsolatos dolgokat, amit minden jelenlévőnek szerettem volna a figyelmébe ajánlani, ezeket megtettem. Most szeretném átadni a beadványtevőknek a szót. Ki kér szót a beadványtevők részéről. Juhász Ágnes asszonynak adom meg a szót.

JUHÁSZ ÁGNES (Magyar Természetbarát Szövetség Vízi Túra Bizottság): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Juhász Ágnes vagyok, a Magyar Természetbarát Szövetség Vízi Túra Bizottságát vezetem. Úgy gondolom, hogy ezen megbízatásom alapján valóban szeretnék élni azzal az alkalommal, hogy a Római-partot használók, vízi túrázók és egyáltalán a vízi túrázás helyzetével foglalkozók nevében szóljak a bizottsághoz.

4

A Római-part esetében néhány mondatot szólnék a történelemről. A Római-partot nagyapáink hozták létre önerőből, elsődlegesen Budapest üdülő és vízi sport bázisaként. Sok mindenen ment keresztül ez a szegény Római-part. A kétezredik évben úgy gondoltuk, hogy sikerült kialakítani egy olyan elképzelést, hogy bizonyos határokon belül egy működőképes koncepcióval rendelkezzen. Akkor én az igazgatóság elnöke voltam, ezért szeretném elmondani. Kialakult egy koncepció, amely szerint a csónakházakat az üzemeltető kft fogja ezen túl üzemeltetni és a megmaradt két csónakházban próbálják központosítani a teljes vízi sportot. Ez a vízi sport bázis, amiről beszélünk, korábban Európában is egy egyedülálló két- és félkilométeres vízi sport bázis, amit én szeretnék nemcsak vízi sport bázisként kezelni - leginkább erről szól a történet -, hanem sportbázisként. Hiszen a Testnevelési Főiskolán ez a két- és fél kilométer hosszú üdülőtelep több mint 130 úszás-oktatásra alkalmas medencét, 50 kézilabda- és kosárlabdázásra alkalmas pályát is tartalmazott és sok minden más sportlétesítményt. Tehát egy kicsit szeretném felhívni a bizottság figyelmét arra, hogy ezeknek a sportra alkalmas létesítményeknek a sorsával is hamarosan célszerű és érdemes lenne foglalkozni.

A legnehezebb helyzetbe a vízi sport került. 2000 októberében a bérlők megkapták a felszólítást, hogy hagyják el a csónakházakat és a megmaradt csónakházak közül a Római-parton három, az Újpesti-parton egy darab eladásra került, így mindössze három csónakházra zsúfolódott össze. Azóta a bérlők teljes tanácstalanságban vannak, hiszen október 10-e körül kapták meg a felszólítást, így lehetetlen volt a csónakházakat kiüríteni. A kérésünk az, hogy mi fog történni a jövőben.

A jelenlegi álláspont szerint adva van három darab kft, aki megvette a Római-parti három telepet. Ez a három telep körülbelül 1000-1200 sporthajónak az elhelyezését tudja biztosítani. Ebből az 1000-1200 hajóból körülbelül a fele - azt hiszem - használatos állapotban is van. Pontosan nem tudom a bérlők számát, de a Schilling úr tud majd ebben segíteni. Ott van egy népes számú bérlő, sokuknak a megélhetését jelenti a Római-part, hiszen a nyári időszakban ki tudják a lakásokat - kis nyugdíjasok lévén - adni, és ezáltal a téli megélhetésüket biztosítani tudják. A sajtóban, a rádióban megjelent különböző hírek és megoldások keringenek a kft.-kkel, a kft-k vezetőivel. Nem személy szerint nekem, de nagyon sok bérlő próbálkozott.

A kérésem az volna tulajdonképpen - ami a vízi túrázó társadalomnak is -, hogy továbbra is szeretné használni ezeket a létesítményeket. Továbbra is szeretné a csónakházakban tárolni a hajóit, továbbra is szeretne a vízi sporttal foglalkozni és a vízi sport által kikapcsolódni. Valami biztató választ szeretnénk kapni arra, hogy ez hogyan lehetséges a jövőben, mert elhangzott egy központi csónakház építésének a terve és a legkülönbözőbb híresztelések. Kérdés formájában tenném fel, hogy mit tudunk erre válaszolni, vagy mit tudunk erre választ kapni, ami megnyugtató. Hozzá teszem - egy kicsit háttér-információként, mivel azt hiszem, hogy a bizottság tagjai közül talán nem mindannyian jártasak a magyar vízi sport területén kellőképpen -, hogy az egész országban évente 10-10 százalékkal nő a vízi túrázók száma, az ország keleti és nyugati területén, vidékein, partvidékein, országhatárain egyre másra alakulnak a vízi bázisok önállóan, önerőből, önkormányzati támogatásokkal.

Csak egy példát szeretnék mondani, többen ott voltunk a Szigetközben, ahol a szigetközi vízi-túráztató, vízi sport egyesület kempingeket, csónakházakat, csónaktárolókat épített a kulturált vízi sport megteremtése érdekében. Mi pedig olyan nehéz helyzetbe kerültünk, ha a Természetbarát Szövetséget nézem, hogy nem tudjuk már lebonyolítani az olyan túráinkat, mint a Nemzetközi Duna Túra, ami a világ leghosszabb ideje folyó, legtöbb nemzetét képviselő és leghosszabb útvonalán végigmenő vízi túra. Nem fogjuk tudni lebonyolítani addig, amíg nincsenek kihasználva a Római-parton a vízi területek, amíg nincsenek egyesületek, akik ezeket a vízi telepeket esetleg üzemeltetik. Ha nincs vállalat, ami ezeket üzemelteti, ha nincs kemping,

5

ahova Budapest területén akár motorcsónakkal, akár sporthajóval ki lehetne kötni, akkor tulajdonképpen azt az idegenforgalmi lehetőséget, ami a nagyon népszerű vízi sportokban rejlik, mesterségesen próbáljuk egyre jobban visszaszorítani. Ha a Római-part jellege megváltozik, ha itt fürdőruhában nem rohangálhat senki a parton, ha nem tudja hol levinni a hajóját, mert netán nem engedik be, ha nem tudja hol megállítani az autóját, amivel kijött, mert nincs parkolóhely, akkor gyakorlatilag ez a vízi sportág elvesz.

És még egy felvetés, a dolog a másik oldala. Ha a most gyakorló vízi túrázóktól elveszünk egy nagyon jó lehetőséget, egy olyan lehetőséget, ami egyedülálló, mert nem hiszem, hogy van olyan főváros Európában, ahol közel háromnegyedórás evezéssel teljesen a természetben találja magát a kedves lakos, aki kiszabadul végre a lakótelepekről. De megszűnik az a lehetőség is, hogy akár - az általános iskoláktól kezdve - a vízi sport oktatást továbbfejlesszük. Ha nem lesz hova vinni a gyerekeket evezni tanítani, akkor nagymértékben lecsökkentjük Magyarország egyik legsikeresebb - sőt most azt mondanám, hogy a két legsikeresebb - vízi sport ágának a lehetőségeit. Azokat a gyerekeket, akik az iskolákon keresztül ismerkednek a vízi sporttal - a vízzel és a hajókkal -, ezeket a gyerekeket a Kajakszövetség vezetői szervezik be, ez adja a kajak-kenu sport utánpótlását, és adná a vezető sport utánpótlását is, ami iránt most a Világbajnokság után szintén nagyon nagy az érdeklődés. Tehát ezzel nagyon sok lehetőség veszik el.

Tulajdonképpen azzal zárnám a mondandómat, hogy tulajdonképpen azt hiszem a vízi túrázók számára teljesen közömbös, hogy kinek a kezében van az ingatlan, ki üzemelteti azt, mert számukra nem ez a lényeges. Addig nem, amíg az üzemeltetés költségeit ki tudjuk fizetni. Tehát addig, amíg nem csillagászati árat fizetünk a hajótárolásért, amíg el tudunk járni a Római-partra és a hajóinkat vízre tudjuk vinni és vízi túrákat tudunk szervezni. Az egyre nagyobb érdeklődést mutató külföldi csoportoknál - a Természetbarát Szövetségen keresztül elég sokan érkeznek hozzánk - nagyon nagy gondunk az, hogy hol helyezzük el őket. Számukra ezek a dolgok közömbösek. És tulajdonképpen akkor, ha a tulajdonos megkeresné a vízi túrázókat, a bérlőket, és a tulajdonos nem egy olyan személy lenne, akivel - ha jól tudom - egy vagy két levélen keresztül érintkeznek, akkor ezeket a problémákat meg lehetne beszélni és oldani. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Még mielőtt tovább adnám a szót, természetesen a bizottság metodikája alapján, most szerettem volna megadni a szót a tulajdonosok képviselőjének, akit erre a bizottsági ülésre természetesen meghívtunk, de egy faxot kaptunk ma reggel. A bizottságunk szeretné felolvasni ezt a faxot. Wicha József úr az R-Projekt 2001 Kft. ügyvezetője küldte az albizottságnak. "Magyar Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottság Titkársága! Köszönettel vettem meghívójukat a 2001. szeptember 18-án 10 órai kezdettel tartandó kihelyezett ellenőrzési albizottsági ülésükre. Sajnos az ülésen más irányú, halaszthatatlan elfoglaltságom miatt nem áll módomban részt venni, de telefonon szívesen válaszolok a kérdéseikre".

Tisztelt Jelenlevők! Először természetesen az ellenőrzési albizottság tagjainak szeretném megadni a szót és utána tegyék fel a kérdéseiket.

Horváth László alelnök úr!Elnézést, Kántor Iván úrnak - a beadványtevők képviseletében jelen levőknek - hadd

adjam meg a szót, és utána természetesen a bizottsági tagok közül először az alelnök úrnak fogom megadni a szót.

Kántor úr, önt illeti a szó!

6

KÁNTOR IVÁN (Vadkacsa Csónakház): Köszönöm a szót. Kántor Iván vagyok, a Vadkacsa Csónakház bérlőinek nevében szeretnék szólni.

Juhász Ágnes nagyon jól összefoglalta a helyi viszonyokat, de hozzá szeretném tenni mindjárt az elején, hogy már egyáltalán nem lehet nyáron sem fürdőruhában a parton rohangászni, mert a Római-part - ha ezt egy nyári vasárnapon megnézik - már most egy vigalmi negyed képét mutatja, de olyan formában, hogy ott olyan autóforgalom is van, hogy a portól - szerintem a füsttől - lassan már levegőt sem lehet rendesen venni. Folyamatosan ment az utóbbi években - szerintem - a Római-part tönkremenetele, akár tönkretétele, és vették el a kedvét, a lehetőségét eddig is nagyon sok evezős sporttársunknak. Az utolsó csapás számunkra az volt, amikor ez év márciusában megkaptuk a levelet a sportlétesítménytől, hogy eladták a csónakházat. Május 3-án kaptunk egy levelet az R-Projekt 2001-től - Vicza József úrtól -, amiben tudtunkra adta, hogy a csónakházat október 15-el elkezdik lebontani. De azt is - az igazság kedvéért - elmondom, hogy egy felmérés is van benne, hogy a csónakjainkat szeretnénk-e valahol elhelyezni, mert egy nagy csónaktárolót - ha nem is a jelenlegi területen - de valahol a Rómain majd szeretnének biztosítani.

Azután - és talán ez volt számunkra a következő nagy sérelem - semmiféle információt nem kaptunk. Újságcikkek, riportok megjelentek, ami sok esetben csak tovább rontotta a helyzetet. Ezt szerettük volna tisztázni egy június 3-i levelünkkel, amit - azt hiszem - 70-80 bérlő írt alá, küldött el. Abban is kértük, hogy legalább arra méltasson bennünket, hogy terveiről, a velünk kapcsolatos ügyekről tájékoztasson. Ahogy most is csak egy telefont kaptak, ezt nem kaphattuk meg mi sem.

Egyetlen pozitív állásfoglalás történt az ügyünkben, ami minden reményt tartott és tart bennünk, a III. kerületi önkormányzattól Tarlós polgármester úr levele, amiben értesített bennünket, hogy bontási tilalmat rendelt el és nem tartja helyesnek egyetlen csónakházba összpontosítani azt a bázist, ami tulajdonképpen száz év óta - szinte Széchenyi óta - meghatározta ennek az egész gyönyörű Római-partnak a lényegét. Minden levél - és sajnos még a polgármester úr levele is - azt mondja, hogy fent kell tartani itt az eredeti funkciónak megfelelően a helyzetet. A felsorolás úgy néz ki, hogy éttermek, panziók, szállodák, jacht-klubok és vízi sport. Én nagyon szomorú vagyok, hogy a leghátulra sorolták a vízi sportot és az az érzésem, hogy ez így is lesz. Ettől a helyzettől sokan, a legjobb evezősök másfele próbálnak orientálódni, mert érzik, hogy az fog itt is bekövetkezni, mint a cementgyár privatizációjában és a többiben, hogy a kisember megint vesztes lesz, és el kell tűnnie innen.

Nagyon remélem, hogy azért van még valami remény arra, hogy mégis lehessen itt folytatni a sportot, az evezést és azt, hogy a jachtozás meg fog erősödni. Önöknek fogalmuk sincs talán arról, hogy a Lupa-sziget térségében egy nyári délután milyen a levegő, a nagykörúton nincs olyan gázfelhő. Nagyon jól ismerem a Dunát. Azt is elkeseredve látom, hogy a fenti német területen milyen szépen kiépített és milyen nagy számú csónakházat találni. Azt, hogy a Rómaival mi lett, az egy tragédia. Köszönöm a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Horváth László alelnök úr!

HORVÁTH LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Megjelentek! Tisztelt Bizottság! Nekem a tárgyalási menetrendre, eljárásrendre lenne javaslatom, hiszen a tegnapi nap során is és most is itt több, nagyon lényeges kérdést említettek, vetettek fel, amit szerintem a tárgyalás menetében érdemes elkülöníteni. Egyfelől szó van egy konkrétumról: a hasznosításról, az ingatlanhasznosítás körülményeiről. A tájékoztató anyagban több kérdés kerül felvetésre,

7

pályáztatásra, vételárra, a vevő személyére vonatkozólag. Ezt a kérdést - szerintem - előbb jobb lenne tisztázni. Tehát adás-vétel és az ő körülményei.

A másik: az ingatlanhasznosítás az Rt., a Sportfolió részéről, az ingatlanfejlesztési koncepció. Szerintem ennek a koncepciónak része az az ingatlanértékesítés, aminek kapcsán itt vagyunk.

És egy harmadik nagyon lényeges kérdés: a Római-partra vonatkozólag fejlesztési, rendezési koncepció, funkció megtartása, fejlesztése - szerintem - ezt a három csomagot külön kezeljük. Összefügg minden mindennel, nyilvánvaló, hogy nem lehet hermetikusan külön kezelni ezeket az ügyeket, de a tárgyalásunkat megkönnyíti, illetve azt, hogy a bizottság eredményre jusson a mai tárgyaláson.

Lehet, hogy nem ebben a sorrendben, lehet az ingatlanfejlesztési, ingatlanhasznosítási koncepciótól indulva, hiszen annak része ez az ingatlanhasznosítás. Ennek a konkrét ingatlanhasznosításnak a körülményeit nézzük meg, és aztán - szerintem - beszéljünk a Római-partról, és a középtávú ingatlanfejlesztési koncepcióról. Ezt javaslom.

ELNÖK: Köszönöm szépen alelnök úr. Én azt gondolom - azzal együtt, hogy a napirendi ponton a beadványok tárgyalását vesszük - ahhoz, hogy szisztematikusan tudjunk haladni, ezt a három különválasztást - egy-egy témának a külön értékelését a magam részéről - el tudom fogadni. Egy biccentést várok a képviselőtársaktól, hogy ezzel egyetértenek.

A jegyzőkönyvben megerősítendő, hogy az alelnök úr három részre szeretné bontani ennek a témának a megtárgyalását. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy bárkinek a véleményét szeretnénk visszafogni. Az első témánál az alelnök úr azt javasolja, hogy magát az adás-vételt és a körülményeit próbáljuk boncolni, és gyakorlatilag ebben az adás-vétel témában tegyünk javaslatot a főbizottság felé. A második gondolatban - ha jól értettem - magát az ingatlanhasznosítást, illetve az értékesítés körülményeit, és harmadik témaként a Római Párt fejlesztését és ezeknek a funkcióit.

Alelnök úr ez így pontos volt?

HORVÁTH LÁSZLÓ (Fidesz): Igen.

ELNÖK: Kérem képviselőtársaimat, hogy ennek a három funkciónak az esetleges különtárgyalását is vegyék figyelembe a hozzászólásuknál.

Ki kér szót, kérdezem először a képviselőtársaimat?Csizmár Gábor úr!

CSIZMÁR GÁBOR (MSZP): Kérdeznék ebben az első témakörben a Sportlétesítmények Rt., illetve a Sportfolió Kft. képviselőitől. Egyrészt, hogy miért kellett a Sportfoliót az eladási folyamatba beiktatni. Mi ennek a szakmai magyarázata. Maga a Sportlétesítmények Rt. nem volt képes lebonyolítani az értékesítést, vagy mi ennek a magyarázata, mert ami itt olvasható a papírokból, az meglehetősen "sovány".

A másik, a vevő - ez a bizonyos R-Projekt 2001., 2002., 2003. - nem tudom valamelyik vagy mindegyik - meglehetősen zavaros. A vevő milyen referenciákkal rendelkezik ahhoz, hogy egy ilyen méretű beruházást lebonyolítson. Az adatokból úgy tűnik, hogy semmilyennel, mert két héttel ezelőtt jött létre, mint ahogy a pályázati beadási határidő volt. De mégis - gondolom - akik eladták ezt az ingatlant, csak mérlegelték, hogy miféle referenciával rendelkezik a vevő ahhoz, hogy bármit is csináljon.

8

A harmadik egyszerű kérdésem, hogy a vevő kifizette-e az árát az ingatlanoknak. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Birkás Tivadar képviselő úr!

BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Nekem lenne szintén kérdésem, bár lényegében itt a megkapott anyagban olvastuk, hogy mi indokolta ezeknek az ingatlanoknak az eladását. Kicsit azért is érdekelne a dolog, mert úgy gondolom, hogy ez a történet nem 2000-ben indult, hiszen itt az anyagban azt lehet olvasni - de még a kiküldött anyagban is volt, ha jól láttam - az egyik napilapból mellékelt olvasói levélben, hogy itt egynémely létesítmények lepusztult, lerombolt vagy elhanyagolt állapotban voltak. Egy kicsit kíváncsi lennék arra is, gondolom az eladási fejlesztési koncepcióban valami ilyesmi indokolhatta - legalább is a kiosztott anyagból ez derül ki -, erről, ha szóbeli kiegészítést kapnánk.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A kérdéseknél tartunk.Csizmár úr jelentkezett, hogy szeretne még kérdést feltenni.

CSIZMÁR GÁBOR (MSZP). Igen. Az alpolgármester úrtól azt szeretném megkérdezni, hogy ezen a területen hasonló ingatlanoknak mi a négyzetméter ára körülbelül, összehasonlításként. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A kérdéseknél tartunk még. Kérdezem a tisztelt képviselőtársaimat, azokat is, akik nem tagjai az albizottságnak, szeretnének-e még kérdéseket feltenni. (Nincs jelentkező.) Nem, akkor a kérdéseket lezárnánk.

Ki kér szót a vendégek közül?

DR. BALÁZS CSABA (Sportfolió Kht.): Dr. Balázs Csaba vagyok a Sportfolió Kht. ügyvezető igazgatója. Én szeretnék válaszolni a kérdésekre, ha megengedi.

ELNÖK: Igen, akkor elsőként dr. Balázs Csaba úrnak adom meg a szót.

DR. BALÁZS CSABA (Sportfolió Kht.): Két részre bontanám a válaszomat. Az egyikben válaszolnék a konkrét kérdésekre, utána arra a két felvetésre, amelyek a kérdéseket megelőzve - nem a bizottság tagjaitól -, hanem a megjelentektől hangzottak el.

Az első kérdés az volt, hogy miért kellett beiktatni a Sportfoliót az értékesítési folyamatba. Az ISM vagyonkezelési koncepciója egységes vagyonkezelési koncepció. Az eddig polarikusan működő költségvetési intézményekből és egyéb befektetésekből álló Sportfoliót a Sportfolió Kht.-ba vonta össze, megszüntetve a költségvetési intézményeket és egy közhasznú társaság folytatja azoknak az ingatlanoknak a vagyonkezelését, amelyek kincstári tulajdonban, illetve átvett jogi viszony alapján költségvetési intézmények kezelésében voltak, valamint azokat az egyéb portfolió elemet, amelyet az ISM oda rendelt. Ez az egységes vagyonkezelési koncepció jelentette azt, hogy a Sportfolió Kht. minden állami tulajdonú sportlétesítmény kezelésével és vagyonkezelésével megbízott szervezetnél bonyolítsa le az értékesítő eljárást. Hangsúlyozni szeretném azt, hogy ez az értékesítés nyilvános pályázat keretében zajlott le, ahol a legjobb ajánlattevőnek, tehát a legmagasabb vételártevőnek adtuk oda, illetve kötöttünk vele értékesítési szerződést. Ebben a szerződésben az ajánlattevő jogi biztosítékokkal vállalta azt, hogy a csónaktárolási kapacitást megőrzi a Római-parton.

9

A második részben a kapacitás megőrzéséről szeretnék még kiegészítéseket tenni. A kérdések mentén szeretnék tovább haladni. A vevő milyen referenciákkal rendelkezik a beruházások lebonyolításánál? Az értékesítés célja a vételár realizálása volt a csónakházakban, illetve a csónaktároló kapacitás megőrzésénél. Ennek a két feltételnek kellett megfelelni a vevőnek. A vevő a vételár kifizetésére megfelelő biztosítékot adott, és a vételárat határidőben megfizette.

Azt, hogy az ingatlanfejlesztési projektek lebonyolítására projekt társaságokat hozzanak létre - úgy gondolom - az ingatlanfejlesztés területén nem szokatlan. Minden ingatlanfejlesztő társaság hoz létre projekt társaságokat, amelyekbe az adott fejleszteni kívánó ingatlanokat beviszik, azokat fejlesztik és ez a megfelelő formája az ingatlanok fejlesztésének. Én úgy gondolom, hogy itt az illeték, adó és egyéb vonatkozások tekintetében, illetve ezeknek a racionalizálása játssza a legnagyobb szerepet.

A harmadik kérdésre válaszolva, a vevő természetszerűleg kifizette a vételárat, mégpedig hiánytalanul.

Az eladásokat több körülmény indokolta. Amikor tavaly nyáron átvettük a Sportlétesítmények Rt.-t, akkor az rt. nem rendelkezett sem a fejlesztésekhez, sem pedig a normális működéshez elegendő forrásokkal, ezeket a forrásokat meg kellett teremteni. Az rt.-nek voltak ugyan követelései, amelyek a mérleg szerint esetleg adhattak volna fedezetet egy nullához közeli működéshez, ezek azonban olyan követelések voltak mint például a Reál Banknál elhelyezett betét. Nem volt az rt.-nek semmilyen fedezete arra, hogy fejlesztéseket hajtson végre, és a lakosság, aki egyrészt használója, másrészt lakója a Római-partnak joggal hánytorgatta fel évek óta, hogy miért nincsenek fejlesztések, illetve az értékesítésből befolyó árbevételt miért nem fejlesztésekre fordítják. Az elmúlt időszakban, tehát a tavaly nyáron, amikor átvettük az rt. vagyonkezelését, körülbelül 27-28 ingatlanértékesítés történt az Rt. előző vezetése részéről. Ebből az rt.-nek 560 millió bevétele volt, amelyből egyedül az itt látható étterem, és a körülötte lévő sportcentrum fejlesztését valósították meg körülbelül 300 millió forint értékben. A csónakházak fejlesztésére nem fordítottak számottevő anyagi forrásokat.

Hozzá kell tennem azt, hogy erre azért lett volna szükség, mert vannak időközben életveszélyessé váló csónakházak, amelyeknek vagy a lebontása vagy az újjáépítése válik szükségessé. A szomszédban van például az egyik Bibic Csónakház, amelyik életveszélyessé vált. Ez indokolta az eladásokat a mi vizsgálataink szerint, illetve az az rt. által korábban, tehát a mi vagyonkezelésünk előtti időszakot nézve.

A kérdéseket megelőző felvetésre a következőket szeretném elmondani. A Sportlétesítmények Rt., és a Sportfolió Kft. célja az, hogy a területen olcsó kereskedelmi szálláshelyeket biztosítson és megőrizze a Római-part eredeti funkcióját. Magyarán: egyrészt pótolni kívánjuk az esetlegesen kieső csónaktárolási kapacitásokat. Zárójelben jegyzem meg, hogy a három csónakház értékesítése körülbelül 800 csónaktároló helyre vonatkozott, ebből 500 volt aktív, tehát 500 csónakot tároltak a három csónakházban; és amikor - ezt egy önkormányzattal történt egyeztetésen hallottam - amikor a vevők megkérdezték, hogy ki kívánja a csónaktárolási tevékenységet továbbfolytatni, körülbelül 300-an jelezték vissza, hogy ők igen.

Hangsúlyozni kívánom, nekünk nem a jelenlegi funkciók beépítése, hanem a fejlesztése, illetve a vízi túrizmus fejlődésének, infrastrukturális feltételeinek a biztosítása a célunk. Tehát nem a jelenlegi csónaktárolási kapacitást, hanem annál többet szeretnénk biztosítani. Ezért felvettük a kapcsolatot egyrészt az önkormányzattal az önkormányzat és a Sportlétesítmények Rt. fejlesztési elképzeléseinek a harmonizálására, amelyen a vevő képviselői is jelen voltak, akik hangsúlyozták, hogy nem kívánják megszüntetni a csónakházakat, és a csónaktárolási kapacitást

10

abban a formában kívánják megőrizni, ahogy azt az önkormányzat és a különböző szakmai érdekképviseletek óhajtják.

Ezen kívül a következő intézkedések történtek a Római-part funkcióinak a megőrzése érdekében. A Sportlétesítmények Rt.-nek egyrészt vannak saját használatú - nem bérbe adott -, másrészt vannak bérbe adott területei. Ezen kívül a különböző területek között találhatóak állami tulajdonú, de nem a Sportlétesítmények és a Sportfolió Kht. kezelésében lévő területek. Ennek érdekében az ifjúsági és sportminiszter eljárt a Miniszterelnöki Hivatalnál, hogy az időközben eladásra kínált külügyminisztériumi telket, amelyek a MEH kezelésében voltak, azt csoportosítsa át az Ifjúsági és Sportminisztériumhoz. Tehát az ISM majd a Sportfolió Kht. jogosult a kezelésére, azon kívül pedig megszüntettünk egy olyan bérleti szerződést, amely a fejlesztéseket akadályozta. Itt a szomszédban található a Csillag Csónakház melletti telek, mellette a Középületép. Rt. által bérelt terület, amelynek a bérleti szerződését megszüntettük, így mind a külügyminisztériumi telek, mind pedig a MEH, illetve a Középületép Rt. által korábban bérelt és fejlesztésbe nem vonható terület is fejlesztési terület lett.

Ezzel a fejlesztési koncepcióval, illetve a fejlesztési koncepció megvalósítására szolgáló tervekkel megkerestük az önkormányzatot, mivel időközben a területre építési tilalom lett bevezetve, valamint a csónakházakat műemlékvédelem alá helyezték. Az önkormányzatnak az az igénye volt, hogy egy egységes területre kiterjedő fejlesztési koncepciót nyújtsunk be. Ezen dolgozunk jelenleg, és én úgy gondolom, hogy az együttműködés rendkívül jó az önkormányzattal ebben a tekintetben, hiszen az önkormányzat elsősorban a kézi hajtányos, tehát az igazi természetjáró túrizmusnak kívánja a feltételeit megteremteni, illetve ezt az igényt közvetítette. A Sportlétesítények Rt. fejlesztési koncepciója pedig az, hogy elsősorban az olcsó kereskedelmi szálláshelyeket és a csónaktárolási funkciókat fejlessze. Ez a munka jelenleg is folyik. Tudomásom szerint e hónap végén, jövő hónap elején várható a terület részletes rendezési tervének az elfogadása, amely a jogi biztosítékait adja annak, hogy ezek a fejlesztések meg fognak történni. De mivel úgy gondolom, hogy az önkormányzat képviselői nagy számban vannak jelen, erről ők is be tudnak számolni.

Összefoglalásképpen azt szeretném elmondani, hogy ez az értékesítés, az értékesítésből befolyt források a Római-part fejlesztését és az eredeti természetjáró funkciók megőrzését fogja szolgálni. Ennek érdekében egyébként megkerestünk helyi érdekképviseleteket - például Rátkai Jánossal is folytattunk egyeztetést -, hogy milyen javaslatai, elképzelései vannak a terület fejlesztésére. Azon kívül egy TV interjú után a Vadkacsa Csónakház képviselői is megkerestek minket abban a kérdésben, hogy bizonyos számú elhelyezést biztosítsunk számukra a Római-parton. Úgy érzem, hogy ennek az igénynek kötelességünk és meg is fogunk tudni felelni, hogy ne kelljen teljes mértékben feladni az életformájukat. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kér szót?

SZABÓ ISTVÁN (Fővárosi Önkormányzat): Két apróság lenne. Egyrészt teljesen érthető a Sportfolió Kht. koncepciója, amelynek során megpróbálja korszerűsíteni a Római-partot. Úgy gondolom, hogy ez az elképzelés, alapelképzelés jó és hasznos. Én itt ebben a dologban egy problémát látok. Azt, hogy maga a részvénytársaság nem lett feltőkésítve, tehát a cég csak úgy tudja ezeket a fejlesztéseket megvalósítani, ha a leglényegesebb vagyonát is értékesíti. Ugyanis ezek a Római-parti csónakházak szerencsétlen működésűek, és itt az államnak - mivel állami tulajdonú létesítményekről van szó - neki kellett volna cselekednie, ha másképp nem, akkor a vagyonkezeléssel foglalkozó kht.-n keresztül. Ezt egy súlyos problémának látom.

11

A másik gondot - csak az értékesítésre szorítkozva most ebben a rövid szakaszban - ott látom, hogy egy 476 milliós vételárnál egy 50 milliós kötbér nem tud kényszerítő erő lenni egy ilyen nagy négyzetméter területű funkció megőrzésben. A vállalkozóknak több hasznot, mint kárt jelenthet, ugyanis ha az itteni eladásban szereplő arányokat nézzük - a terület hatalmas nagyságát tekintve - a vállalkozó azt csinál vele, amit akar.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Engedjék meg, hogy Nyíri Csaba alpolgármester úrnak adjam meg a szót.

NYÍRI CSABA alpolgármester (III. kerületi Önkormányzat): A megszólíttatás jogán, mivel a képviselő úr volt olyan kedves. Bármennyire is sajnálom, de konkrét számot nem tudok mondani, mert nekünk ott nincs ingatlanunk ezen a területen. Amúgy is hullámtér. Nem szabad azzal a négyzetméter árral számolni, mint a Királyok-útja vagy a Nánási-út másik oldalán lévő területeknél.

Egyéb iránt pedig bármilyen kérdés merül fel, valóban úgy érzem, hogy elég komoly szinten képviseljük az önkormányzatot, mert nagyon komolyan vesszük a Római-part helyzetét. Itt van egy kifejezetten Római-parti tanácsnok megbízatással jelen lévő képviselőink is Horváth Pál úr személyében és megkértem Liszkay Krisztina főépítész asszonyt is, hogy vegyen részt ezen a megbeszélésen. A rendezési tervvel kapcsolatos kérdésekre ő kimerítő válaszokat tud adni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Rátkai János úr, tessék parancsolni!

RÁTKAI JÁNOS (Római Fürdő Vízi sport Egyesület): Köszönöm szépen a lehetőséget. Igazából én csak befolyásolni szeretném az önök véleményét, hozzáállását ehhez az egész Római-parti ügyhöz. Én közel 20 éve foglalkozom ezzel a kérdéssel gyakorló edzőként. Sportolóként is ide vetett a sors és természetesen a Vízi sport lebeg a szemem előtt. Ebben a nagy ingatlan küzdelemben úgy érzem, hogy az elmúlt 10 esztendőben ez a vízi sport mindig háttérben volt. Itt a volt vízi sportos kollégám is említette, hogy mindig csak ígéreteket kaptunk. Ennek ellenére a csónakházi kapacitásoknál koncepciót nem nagyon éreztem az elmúlt 10 esztendőben sem az önkormányzat, sem az előző vezetések részéről, hogy valamilyen távlati elképzelés lenne annak érdekében, hogy ez a Római-parti imázs megmaradjon. Próbálkozások voltak. Volt koncepció arra, hogy a gyerekek megszeressék, megszokják ezt a vízi sportot, hátha azon keresztül lehet fejleszteni ezt az igényt.

Nyilván a problémának ettől jóval mélyebb gyökerei vannak, hiszen a Sportlétesítmények Vállalat Rt. ennek az egész a Római-parti ingatlanhalmaznak egyharmadát sem uralja. Mindenesetre öröm számomra, hogy minden olyan szakembert, aki érintett meghívtak erre a tanácskozásra. Gyakorlatilag úgy érzem, hogy az utolsó pillanatokban is - az egyesületünk is - ragaszkodik ahhoz, hogy dolgozhassunk, a vízi sportért tudjunk tenni továbbra is. De nyilván a vízi sport a csónakházak nélkül nem megy.

Szeretném kérni a képviselő urak segítségét. Bár az önkormányzat ebben a kérdésben mellénk állt, ennek ellenére történik üdülőingatlanok építése csónakházi jelszóval, és a régi egyesületek, akik legalább is ezzel foglalkozunk, a botot, a lovat nem kapjuk igazából, amit meg tudnánk fogni, hogy dolgozni tudjunk azért, hogy az a valóban nagy értékű élővíz - ha végignézünk Ausztrián, Szlovákián ilyen hosszú üdülőhalmaz nincs - kihasználása megtörténjen. Ezért még több párbeszédre, még több türelemre lenne szükség és kérném, hogy segítsenek minket ebben a munkában.

12

ELNÖK: Köszönöm szépen. Juhász Ágnes asszony!

JUHÁSZ ÁGNES (Magyar Természetbarát Szövetség Vízi Túra Bizottsága): Nagy örömmel hallgattam az elmondottakat. Nekem azonban választ kell adnom annak a nagyon sok embernek, akik megbíztak azzal, hogy képviseljem az érdekeiket. Ennek jegyében mi fog történni október 15-én, ezt szeretnénk tudni, mert a legnagyobb nyugtalanságot tavaly már átélték, amit az okozott, hogy a csónakház bezárása előtt 5 nappal kapták meg a felszólítást a csónakház elhagyására. Hozzá teszem körülbelül a fele a hajóknak el is tűnt a Római-partról. Elmondhatom, hogy ezzel sok ember úgy volt, hogy vagy értékesítette vagy elvitte a hajóját. Hosszú évek munkájába fog kerülni, míg visszacsalogatjuk őket ebbe a környezetbe.

Ugyanilyen helyzet előtt állunk szeptember 18-án. Jó lenne tudni, hogy mi történik október 15-én, mert ha a téli időszakban kívánják a csónakházakat korszerűsíteni, akkor hol fogják a majdan tavasszal használatos hajókat tárolni, ez egy technikai probléma, és milyen módon gondolnak arra, hogy a bérlőket megnyugtassuk, biztosítjuk számukra a bontási lehetőséget. Még egy kérdés van, hogy milyen áron lesz ez biztosítva. A sportlétesítmények évek óta emelik a bérleti díjakat a csónakházakban. Infláció van. Azt hiszem, hogy nekem nem kell bemutatni, hogy milyen gondokkal küzdenek ezek a sportlétesítmények. Elég jelentős erőfeszítéseket kellene tenni annak érdekében, hogy egyáltalán valami megmaradjon. Viszont van egy tűrőképesség.

Nagyon jó és szép dolog az a kereskedelmi tevékenység, hogy egy 4-csillagos szálloda van a Római-parton, de gondoljunk arra, hogy ide a kis és közép-pénzű emberek járnak. Tehát egy megfizethető, elérhető árkategóriát szeretnének kapni az ide érkezők, ugyanis az is - a vízi sportok tönkretételében - jelentős szerepet játszik, hogy milyenek az árak, milyen árat kell kifizetni egy csónak tárolásáért, ami meghaladja az anyagi erőket. Talán egy kicsit elkanyarodok a Római-parttól, de azt szeretném kérni.....

ELNÖK: Elnézést kérek, de azt szeretném kérni, hogy az alelnök úr által javasolt tematikát próbáljuk követni. Mindenki elmondhatja a véleményét, többször szót fogok adni minden jelenlevőnek, ha kéri. Azért vagyunk itt, hogy megpróbáljuk úgy kitárgyalni a kérdést, hogy a holnapi főbizottság felé próbáljunk egy segítőkész javaslatot tenni. Éppen ezért arra szeretnék kérni minden jelenlevőt - és természetesen utána megadom a szót a képviselőtársaimnak is -, hogy az első témakörben az adás-vételt és a körülményeit próbáljuk valamilyen formában úgy megállapítani, hogy ezzel jó szándékkal tudjunk menni a főbizottság felé. Elnézést kérek. Természetesen - még egyszer mondom - akár többször is meg fogom adni a szót.

Hadd kérjem a képviselőtársaimat, hogy a vita ennek a részében van-e valakinek a képviselőtársak közül véleménye, javaslata.

Gyürk András képviselőúrnak megadom a szót!

GYÜRK ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen elnök úr, megpróbálom összegezni azt, ami elhangzott az első kérdéskörrel kapcsolatban, ami általában az ingatlanhasznosítás koncepciójára vonatkozik, ha jól értem.

ELNÖK: Nem. Adás-vétel és ennek körülményei. A fejlesztési koncepciót másodikként javasolta az alelnök úr.

13

GYÜRK ANDRÁS (Fidesz): Tehát a konkrét adás-vétel és körülményei és nem a koncepció. Balázs Csaba beszélt a koncepcióról is.

ELNÖK: Természetesen én azért is kérem, hogy végül is ezt a három témát - miután ezt fogadta el tematikaként a bizottság - külön-külön próbáljuk meg úgy lezárni, legalább is itt a mai nap folyamán, hogy ezzel jó szándékkal tudjunk menni a főbizottság felé. Azt gondolom, hogy ez volt az alelnök úr javaslata is, ezt fogadtuk el.

GYÜRK ANDRÁS (Fidesz): Megpróbálom, mert nem könnyű valóban a dolgot szétválasztani. Akkor a koncepcióval kapcsolatban később fogok hozzászólni.

ELNÖK: Igen, később.

GYÜRK ANDRÁS (Fidesz): Az értékesítéssel kapcsolatban azt szeretném, ha azt láthatnánk világosan - bár erről esett szó -, hogy a jelenlegi értékesítés és az eddigi értékesítések hogyan állnak egymás mellett. Tehát az eddigi értékesítési gyakorlat, aminek eredményeképpen a 27-28 csónakház - ha jól hallottam a számot - 19-re csökkent valamikor '95. tájékán, és aztán tovább csökkent, és most talán 9 csónakházról beszélünk, amiből 3 került értékesítésre. Ez a folyamat hogyan zajlott az értékesítés gyakorlatát tekintve: meghirdetés, pályázat, jelentkezők, nyilvánosság és így tovább. A '98. előtti gyakorlat hogyan viszonyul a '98. utáni gyakorlathoz, ha erre egy világos választ kaphatnánk.

ELNÖK: Birkás Tivadar úr!

BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Én is feltennék egy kérdést, mert itt a Csizmár képviselő úr egy kérdésére, mint kiderült, hogy az önkormányzatnak nincsenek ingatlanjai, nem kaptunk választ. Szerintem ebben a témában - engem is érdekelne - talán a tájékozódást az segítené, ha kapnánk egy tájékoztatást arról - ahogy Gyürk képviselőtársam elmondta -, hogy voltak már régebben is értékesítések, azok milyen négyzetméter áron történtek? Vagy ha volt, van tudomása a Sportfolió Kht.-nak arról, hogy mostanában és a korábbi értékesítések során történtek-e - nem állami, nem önkormányzati - egyáltalán piaci adás-vételek, azok milyen négyzetméter áron történtek.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaimat szeretném figyelmeztetni, hogy megbeszéltünk egy tematikát, természetesen nem tudok arról, hogy itt bármikor is történt volna csónakházak eladása. Megnyithatunk bármilyen témát, de akkor azt is tudni kell, hogy végül is teljesen másról fogunk beszélni, mint amit közösen elhatároztunk, és ami miatt a vendégeinket meghívtuk.

Alelnök úr!

HORVÁTH LÁSZLÓ (Fidesz): Ezek fontos kérdések egyébként úgy gondolom. Ezen a tárgyalási meneten - ehhez képest - plusz, hogy ezekre az ingatlan értékesítésekre térjünk vissza.

Elöljáróban annyit szeretnék mondani, hogy én, mint egy kicsit evezős is szólok hozzá. Megboldogult fiatal koromban eveztem sportszerűen a Duna túrával - bár nem nagy szakaszon -, de a Duna kisebb, apró szakaszaival megismerkedtem. Már akkor - a gimnáziumi éveim alatt is - az volt a gond, hogy rettenetesen lerohadt csónakházakba voltunk elhelyezve, áldatlan

14

körülmények között voltak a hajók tárolva. És tényleg a víz miatt csináltuk fanatikusan ezt a sportot, ami miatt jó szívvel gondolunk vissza.

Azt, hogy ez a csónakházi intézményrendszer, infrastruktúra a végletekig elhasználódott, amilyen, a korszerű kívánalomnak eleget nem tevő állapot van itt, én merem azt mondani, hogy a '80-as évek közepén már rettenetes volt a helyzet, aztán már csak romlott, de ez már önmagától is romolhatott. Persze ez is más vizekre evez minket. De azért arra szükség van - ami el is hangzott, és ha már előbb ez nem történt meg -, hogy valamilyen úton-módon a csónakházak rekonstrukciójára, modernizálására, fejlesztésére szükség van akár a versenysport, akár az amatőr, akár a természetjárás vonatkozásában. Hiszen - ha jól emlékszem - az utóbbi időben a nyilvántartott vízi túrázók száma 200 ezer, ez valóban egy jelentős csoport. Azzal - azt hiszem - mindenki egyetért, hogy fejleszteni, modernizálni kell a csónakházi hálózatot, az infrastruktúrát.

De most itt alapvetően a vagyongazdálkodásról, illetve az ingatlanfejlesztésről beszélünk, és legalább az - szerintem - már nagyon jó, hogy van egy fejlesztési koncepció. Most megint nem megyek bele a koncepcióba. Annyiból szeretném, hogy a konkrét ingatlanértékesítés kapcsán azt meg kell nézni, hogy szükséges volt-e, indokolt volt-e az értékesítés vagy nem. Azt hallottuk, hogy ez a saját forrás megteremtése az rt. részéről az értékesítésen keresztül képzelhető el, legalább is a koncepció ez. Ha az eladásra az rt. szerint szükség volt és szükséges az eladás, akkor - az anyagban is benne volt - nyilvános volt-e a pályáztatás, ugyanis mint kicsit az ügyek ismerője, nagyon nagy baj, hogy nem volt nyilvános és nem volt garancia. Semmi sem garantálta azt, hogy a funkció meg fog maradni. Abban mindenki egyetértett, hogy valamilyen módon el kell adni, de az a lényeg, hogy nyilvános legyen. Benne volt az anyagban - volt olyan felvetés -, hogy nem ismerték az érintettek, nem tudták, hogy eladásra kerül ez az ingatlan, nem volt nyilvános az ingatlan pályáztatás. Gondolom ezt kell tisztázni ebben az anyagban, ami előttem van, hogy a pályáztatás nyilvános volt-e.

Kettő. Kapcsolódott-e a hivatalos vagyonértékelés az eladási ár megállapításához, és ehhez képest - illetve a piaci árakhoz képest - a vagyon értékesítése milyen szaldót mutat, pozitív vagy negatív szaldót. Áron került-e eladásra vagy nem. És a másik, a konkrét eladásnál van-e garancia a funkció megtartására, tehát, hogy a csónakház, az csónakház marad. Ebben a konkrét szerződésben van-e erre garancia.

Úgy gondolom, hogy nem abból kell kiindulni, hogy amikor én aláírok egy szerződést, akkor én azt annak a megszegésének a szándékával írom alá. Tehát amikor itt beszélünk erről a kötbérről, hogy azaz 50 millió hogyan aránylik egyébként az ingatlan értékéhez, akkor a szerződést aláíró vevő nem arra vállal garanciát az aláírásával, hogy ő megszegi azt a kötelezettségét, amit a szerződésben vállalt, hanem az aláírásával azt mondja, hogy vállalom azt a kötelezettséget, és nyilván nem akarok rossz színben feltűnni. Ennek mindenhol, mindenkor megvan az esélye, de nagyon jó, ha beépítünk mindenféle olyan garanciát - akár kötbér jellegű garanciát -, ami egyébként világosan mutatja azt - és itt most az eladó oldaláról kell nekünk az ellenőrzési albizottságban nézni -, hogy az eladó tett-e lépést annak érdekében, hogy ezen ingatlan funkciója megmaradjon, a funkció fejlesztésére tett-e lépéseket.

Én úgy gondolom, hogy ezek a kérdések azok, amelyek itt most megválaszolandók. Szükséges volt-e az értékesítés, nyilvánosan történt-e az értékesítés, vagyonértékelés volt-e, a vagyonértékelés és a piaci árak figyelembevétele mellett ez az eladási értékesítési ár milyennek ítélendő vagy ítélhető, áron alul, áron vagy áron felül lett értékesítve ez az ingatlan és milyen garancia van a funkció megtartására. Ez az öt vagy hat kérdés az, ami világosan eldöntendő.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ennél az első témakörnél maradva, kér-e valaki szót?Viágosi Gábor képviselő úr!

15

DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ): Azt hiszem elég sok szó esett arról, hogy egy ilyen értékesítésnél az ár- és a meghirdetés mennyire fontos, sőt szóba jött az is, hogy a funkciót mennyire lehet megtartani. Azt hiszem, hogy a hangsúlyt itt pontosan a funkció megtartására kellett volna tenni, és én ezt nem érzem, hogy itt mindent elkövetett volna az eladó annak érdekében, hogy ezek a funkciók megmaradjanak.

Az, hogy meghirdették - engedjék meg, mint jogvégzettségű ember is mondjam - október 13-án, és a beadási határidő október 31., ilyen értékű és volumenű ingatlanoknál nem biztos, hogy ez egészséges és elfogadható.

A másik az, ha olyan cégeknek értékesítünk ingatlant, amelyet korábban rövid időn belül hoznak létre, nyilvánvaló az ember él a gyanúperrel, nem várható el, hogy fenntartják a funkciót, és nyilvánvalóan ezt jóval jobban körül kellett volna bástyázni az adás-vételi szerződésben. Itt elhangzott, hogy ezt a célt nem tudtuk elérni. Más az, hogy milyen célokat tűzünk ki, más a szép beszéd, hogy milyen elképzelések és milyen koncepció van, a gyakorlatban ez nem valósult meg. Ez azt hiszem, hogy ez teljesen egyértelművé vált, és már a forma mögött elég komoly tartalom is van, ha az eladók még leülni sem hajlandók az érintettekkel. Ha a bizottsági ülés elé ilyen - elnézést a jelzőért - cinikus hangvételű fax érkezik, akkor hogyan várjuk el, hogy majd betartja az adás-vételi szerződésben foglaltakat. És ez a lényeg, az összes többi csak mellékvágány.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kér szót?Balázs úr szeretne válaszolni? Balázs Csaba úrnak adom meg a szót. Parancsoljon!

DR. BALÁZS CSABA (Sportfolió Kht.): Köszönöm szépen. Egyrészt egy korábbi kérdésre szeretnék válaszolni, az értékesítési gyakorlatra. Az értékesítési gyakorlat, hogy mind a csónakházat, mind az ingatlant - akár a Római-parton a Sportlétesítmények tulajdonában, akár más állami tulajdonban lévő ingatlanokról van szó - nyilvános pályázat keretében kerül értékesítésre. A korábbi gyakorlatban voltak zárt körű értékesítések is, amikor azt gondolták, hogy esetleg érdekelhet valakit, akkor azokat meghívták és azoknak értékesítették ezeket az ingatlanokat. Volt úgy, hogy a bérlőknek értékesítették az ingatlanokat, ami szintén nem tekinthető nyilvános értékesítésnek, de volt olyan is, hogy kívülről történő megkeresés alapján értékesítették az ingatlanokat, az rt. tulajdonában lévő ingatlant. Ennek megfelelően az értékesítési árak elég nagy szórást mutatnak, 2000 forinttól 9000 forintig terjedően. Jelenleg vagyonértékelés nélkül ezeket az ingatlanokat nem lehet értékesíteni. A vagyonértékelő által megállapított érték felett értékesítettük ezeket az ingatlanokat.

A funkció megtartására tett intézkedések. Én úgy gondolom - és ez a Világosi képviselő úr felvetésére is válasz egyben -, hogy minden értékesítéskor súlyozni kell a funkció megtartás és az ár között. Ha túlságosan sok megkötést vezetünk be egy értékesítési folyamatba, akkor ezek egyrészt árcsökkentő hatásúak, másrészt a betartatásuk a vevőkkel rendkívül nehéz. Ezért minden értékesítésnél azt a gyakorlatot követtük, hogy össze kell vetni azt, hogy piaci, illetve jogi eszközökkel hogyan lehet a célokat elérni, illetve azt, hogy a helyi szabályozás milyen lehetőséget ad a funkció megtartására. Úgy gondolom, hogy ezt az optimumot az értékesítésnél betartottuk, amit piaci, jogi eszközökkel biztosítani lehetett, azt biztosítottuk. A többi részét - úgy gondolom - hatósági eszközökkel lehet elérni. Az önkormányzatnak vannak erre hatósági eszközei, és az önkormányzat él is a hatósági eszközökkel, amely a szabályozás eszköze. Az első eszköz az volt az önkormányzat részéről, hogy bevezette az építési és bontási tilalmat a területen,

16

majd kezdeményezte a csónakházak műemlékké nyilvánítását, ami úgy gondolom, hogy meglehetősen hathatós védelem a funkció megtartásra.

Ezek után kezdődött az az egyeztetés az önkormányzat és a inkriminált két tulajdonos, vagyis a Sportlétesítmények Rt., és a vevő között, valamint az önkormányzat között, mert az önkormányzatnak az volt az elvárása, hogy ezeket a fejlesztéseket összehangoltan, az önkormányzat fejlesztési elképzelésével összhangban végezzük el. Amint erre céloztunk, ez folyik most jelenleg. Én úgy gondolom, hogy ezek a tárgyalások - remélem, hogy ezt az önkormányzat képviselői is meg tudják erősíteni - jól haladnak és reményt keltőek. A Sportlétesítmények Rt. az újonnan megszerzett két ingatlannal - ami a fejlesztési koncepcióban változást eredményez, mert a Sportlétesítmények Rt. hatóköre megnőtt - áll a csónakházi, kereskedelmi szálláshelyi fejlesztések megvalósításául fedezetként; és van egy másik a Vasas sporttelepe, ott az olcsó kereskedelmi szálláshely fejlesztés irányába tudunk elmenni. Kereskedelmi szálláshelynek nevezek minden a Római-parton meglévő létformát. Tehát olyanokat is használunk kereskedelmi szálláshelynek, ami nem felel meg sem az európai normáknak, sem egyebeknek.

Kereskedelmi szálláshelynek ezentúl azt fogjuk tekinteni, ami megfelelő infrastruktúrával rendelkezik a szabadidő kulturált eltöltéséhez. A fürdőkabinok 2x10 négyzetméteres területei nem esnek ebbe a kategóriába, de fogunk olcsóbb szálláshelyeket létesíteni. Itt alapvetően két érdek jelenik meg, ami részben együtt mozog, részben külön. Tehát vannak olyan Római-parti családok, polgárok, akik a vízi sporttal együtt veszik igénybe a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásokat, vannak olyanok, akik csak evezni jönnek le, és vannak olyanok, akik egyáltalán nem vesznek igénybe vízi sportlétesítményeket, egyszerűen csak itt töltik el a nyarat, ahogy az egyik előttem szóló is kifejtette, kiadják nyáron a lakásukat, kempingeznek. Ezeknek a létformáknak egy része - úgy gondolom - mindenképpen fejlesztésre szorul, tehát a szabadidő és a szabadság kulturált, biztonságos, higiénés és az egyéb európai normáknak megfelelő szinten való biztosítása az rt. célja. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Én nagy élvezettel hallgattam a Sportfolió jelenlegi képviselőjét, de azt gondolom, hogy ennél a témánál, amikor adás-vételről van szó, és a körünkben tartózkodik Tóth András úr a Sportlétesítmények Rt. vezetője, talán az rt. véleményét inkább tőle szeretnénk hallani. Elnézést, hogy itt a bizottsági gyakorlattal szemben - nem volt eddig jellemző - most a megszólítás erejével élek.

Balázs úr elmondta, hogy mit csinált a Sportlétesítmények Rt., szeretném, ha az rt. képviselője is elmondaná, hogy mi történt és utána szeretnénk lezárni az első részét ennek a tárgyalásnak.

TÓTH ANDRÁS vezérigazgató (Sportlétesítmények Rt.): A Sportlétesítmények Rt. megbízást adott a Sportfolió Kht. részére, ennek a okát Balázs úr már az előbb elmondta. A kht. hivatott volt az értékesítés lebonyolítására. A pályázati kiírás maga tartalmazta már a funkció kiírást és a majdan létrejött adás-vételi szerződésben több kérdésben felmerült a funkció fenntartása. Az 50 millió forint egy fiktív szám. Az esetleges csónakházi kapacitás joga. Az értékesítésre azért volt szükség, hogy a fejlesztés fedezetét valamilyen szinten meg kellett teremteni. (Nem lehetett érteni az általa elmondottakat, annyira halkan beszélt.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Még az első témához kíván az alelnök úr szólni?Alelnök úrnak adom meg a szót!

17

HORVÁTH LÁSZLÓ (Fidesz): Igen, lenne egy kérdésem az önkormányzathoz, illetve a kht.-hez is. Nyilvánvaló, hogy ez az eladási ár akkor nagyon jó ár valakinek, és akkor hozhat ez a tranzakció nagy nyereséget, ha ez a terület nem ebben a funkcióban működne tovább, hanem adott esetben szállodát lehetne építeni, mert akkor a négyzetméter ára nyilvánvaló, hogy jóval nagyobb, mint a mostani. Van-e erre most lehetőség? Lehet, hogy költői a kérdés. Ilyen szempontból is meg kell nézni az eladási árat, az eladási ár nagyságát és az eladási összeget, ennek a realitását ilyen szempontból is kell vizsgálni. Ha jól értettem, nem lehet áttolni egy másik pályára és azt mondani, hogy ez most szálloda-építési pálya, mert akkor lenne egyébként úgymond nagy nyereség a realizálására.

A másik az, hogy jelenleg az érintett hajók tárolására megkapják-e a lehetőséget, ehhez alkalmas partszakasz társul-e, és lesznek-e ezek a pihenőhelységek, hozzáférhetők lesznek-e alsó és közép-ár kategóriában. Nyilvánvaló a fizetőképességben is van különbség, de azt el lehet mondani, hogy döntően a kis és közép-jövedelműek fognak megjelenni.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt a főépítész asszonynak és a vezérigazgató úrnak megadnám a szót, szeretném jelezni, hogy a két válasz után az első témát szeretném lezárni. Köszönöm szépen.

LISZKAY KRISZTINA főépítész (III. kerület): Köszönöm a szót, elnök úr. Liszkay Krisztina, Békásmegyer főépítésze vagyok. Elhangzott egy kérdés és egyben mindjárt egy állítás is, hogy "ugye nincs lehetőség szállás-férőhely létesítésére a Római-parton, illetőleg az eladott telkeken". Ez az információ téves. Miután ez az egész Római-part üdülőterületbe van sorolva, elsősorban a nem sport típusú építmények közül az idegenforgalom, a szállás-férőhely, a rekreáció, a közösségi építményeink tartoznak ebbe a körbe. Tehát a szállás-férőhely is, mint ahogy mindig is épültek üdülők - annak idején vállalati üdülők -, ma már panziók, szálloda. Az idegenforgalom szállás-férőhely nélkül elég nehezen létezik.

Tehát ezeken a telkeken a korábbi szabályzat szerint is - már a korábbi budapesti szabályzat szerint is - a területre vonatkozó, és az eladáskor hatályban lévő építési szabályzat szerint is, és a továbbiakban is a fővárosi szabályok alapján lehet szállás-funkciót elhelyezni. A kérdés, ami egy telek értéket motiválhat ebből a szempontból, hogy az milyen kategóriát lő be, de ez ma már gyakorlatilag a fejlesztő kezében van, mint döntéshozó, hogy ő alacsony kategóriájú szállás-férőhelyet vagy mondjuk egy luxus szállás-férőhelyet kíván itt létesíteni.

Most nem folytatnám, mert az már a következő körbe tartozó dolog, csak ezt az információt szerettem volna pontosítani.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Vezérigazgató úr!

TÓTH ANDRÁS (Sportlétesítmények Rt.): Befolyásolták-e az ingatlan értékét. Elhangzott, hogy üdülőövezet, az esetleges szállodaépítés felértékeli az ingatlant. Árterületről beszélünk.

A funkció fenntartás, ami szintén csökkentő tényező. Az az rt. belső ügye volt - úgy adtuk el az ingatlanokat -, lakókkal terhelten. Amennyiben a vevő hasznosítani akarta ezekek, neki kellett megoldani, feltételezem nem kis pénzért. Itt volt négy olyan tényező, amely szerint meggyőződésem, hogy ez az ár, amiért ezek az ingatlanok értékesítve lettek, a hasonló értékbecslés felső határán lettek értékesítve.

18

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Albizottság! Nem lesz egy könnyű dolog itt valamilyen összefoglalót mondani, amivel mi javaslattal szeretnénk majd menni a bizottsági ülés felé, de megpróbálunk. Majd végül is eldöntjük, hogy albizottsági javaslattételt fogunk-e tenni a bizottság felé.

Azt gondolom, hogy az első témakörnél maradva, tehát az adás-vétel körülményeinél valahol kibontakozik az a rész, hogy végül is a tulajdonos a vevő felé pályáztatással, még akkor is - és itt szeretnék Világosi Gábor véleményére támaszkodni -, hogy egy október13-án kiírt pályázatnál október 31-i időpontot határoztak meg. És végül is a vevőnek olyan feltételekkel adták el a céget, ami tulajdonképpen a Római-part további hasznosítását magában hordozza.

Hozzá kell tennem természetesen, hogy a mai albizottsági ülésünk - bármennyire is szerettük volna valamennyire a témát körbejárni -, miután a vevő képviselői nincsenek jelen, és a beadványtevők eleve azt a problémát fogalmazták meg, hogy nem tudnak a vevővel leülni és a közös problémáikra pontot tenni, ez megint csak egy feldobott labda maradhat, mert a vevő a mai albizottsági ülésen végül is a saját további véleményét nem tudja elmondani.

Azt gondolom, hogy végül is magában az adás-vétel körülményeiben - az elmondottakat figyelembe véve - azt mondhatjuk el, hogy ebben különösebb kivetnivalót, azzal együtt, hogy persze stílusbeli különbségeket lehetett volna tenni, hogy egy szeptember végén bejegyzett cégnek, ( Közbeszólás: januárban) januárban bejegyzett cég kapta meg végül is, tehát ő volt a vevő, de a feltételeket, ami a pályázati kiírásban szerepeltek, a vevő ezeket a pályázati feltételeket teljesítette.

Vezérigazgató úr!

TÓTH ANDRÁS (Sportlétesítmények Rt.): Egy közbevetésem lenne. Január 5-re lett a pályázat kiírva.

ELNÖK: Igen, én is pontosítottam, hogy a céget januárban jegyezték be.

HORVÁTH LÁSZLÓ (Fidesz): Február 5-e volt a beadási határidő.

ELNÖK: És januárban jegyezték be a céget.

TÓTH ANDRÁS (Sportlétesítmények Rt.): Januárban jegyezték be a céget, de mint tudjuk, ez egy eléggé általános gyakorlat.

CSIZMÁR GÁBOR (MSZP): Nem általános gyakorlat. A jelen kormány alatt általános gyakorlat.

ELNÖK: Alelnök úr! Szeretnék kérni mindenkit, hogy miután jegyzőkönyvet fogunk felvenni, a kolléganőt nagyon nehéz helyzetbe hozzuk, ha egy szó szerinti jegyzőkönyvet szeretnénk tőle kapni.

HORVÁTH LÁSZLÓ (Fidesz): Az elnök úr javaslatához kapcsolódva, úgy gondolom, hogy konkrétabb kijelentéseket is meg lehet fogalmazni. Egyfelől amit az ellenőrzési albizottságként feltétlenül meg kell néznünk az, hogy az eladó .....

ELNÖK: Kérek mindenkit, hogy figyeljen!

19

HORVÁTH LÁSZLÓ (Fidesz): .... hogy járt el. Az egy másik dolog, arra nem tudnak válaszolni, hogy a vevő kicsoda-micsoda, de úgy gondolom, hogy ellenőrzési albizottságként most elsősorban az eladót kell néznünk.

Úgy gondolom, azt kijelenthetjük, hogy az rt. fejlesztési koncepciójából következik az, hogy szükségessé vált az ingatlan értékesítése. A fejlesztési koncepcióról még beszélünk. A fejlesztési koncepcióról, amelyik azt mondja, hogy a fejlesztéshez szükséges forrásokat az ingatlan értékesítésből kell megteremteni, ez a koncepció szükségessé tette az ingatlan értékesítését. Azt ki lehet jelenteni, hogy az ingatlan értékesítése nyilvános pályáztatás útján történt. Zárójelben jegyzem meg, hogy eddig ilyen nyilvános pályáztatás nem volt. (Közbeszólás: volt.) Volt? Akkor rosszul tájékoztattak. Tehát nyilvános pályáztatás volt, ez az egyik, amit megállapíthatunk. Ez fontos. Azt, hogy a vagyonértékelés a pályázat kiírását megelőzte, ezt is rögzíthetjük.

Azt is rögzíthetjük, hogy a realizált eladási ár egyfelől a vagyonértékeléshez igazodott, azt felülmúlta, illetve azon piaci árhoz is igazodott, amit a környéken ezen a területen hasonló ingatlanértékesítésnél realizáltak és e fölé is ment. Én úgy gondolom, hogy ezeket a dolgokat kijelentő módban lehet megfogalmazni.

ELNÖK: Csizmár úr!

CSIZMÁR GÁBOR (MSZP): Két kiegészítést tennék, és ahhoz, amit az alelnök úr elmondott, egy módosítási javaslatot.

A két kiegészítés szövegszerűen úgy szólna, állapítsuk meg, hogy nyilvános pályázaton, de azt is állapítsuk meg, hogy rendkívül rövid határidő határidejű nyilvános pályázaton.

A másik, az gondolom abban nem nagyon volt vita, hogy ez az 50 millió forintos funkció-megtartási garancia meglehetősen alacsony, ezt célszerű lenne megállapítani. Ez kevés garanciát ad a funkció megtartására.

A harmadik, én azt kérem, hogy olyan dokumentum alapján ne fogadjunk el értékesítést, amit nem láttunk. Itt most az alelnök úr arra hivatkozott, hogy indokolt volt az értékesítés a kht. fejlesztés vagy ingatlan-koncepciója vagy egységes ingatlan-koncepciója alapján. Én nem tudom, biztos, hogy neki módja volt látni ezt az ingatlanfejlesztési koncepciót, de nekem nem, mert én nem kaptam meg semmilyen hivatalos iratként. Olyanra hivatkozni, amit az albizottság tagjai nem is kaptak meg, hogy ez alapján szükséges volt az értékesítés. Ez alapján mégse, ha lehetne kérnem, mert nem létező vagy nem ismert dokumentumokra ne építsünk megállapításokat. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Én is köszönöm. Birkás Tivadar!

BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Úgy gondolom, hogy a Csizmár képviselő úr félreértette azt, amit a Horváth alelnök úr mondott. Direkt kihangsúlyozta egyébként kétszer az alelnök úr, amikor mondta, hogy valóban ezt a koncepciót mi majd ezután tárgyaljuk, és akkor ott lehet vitatkozni, hogy jó-e az a koncepció vagy nem, szükség volt-e arra a koncepcióra, és a többi, de az alapján történt ez az ingatlanértékesítés. Tehát nyilvánvaló, hogy van egy koncepció, amibe ez az értékesítés beletartozott.

ELNÖK: Köszönöm. Gyürk képviselő úr!

20

GYÜRK ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Még egy megjegyzés azzal kapcsolatban, amit Csizmár Gábor mondott. Azt hiszem még egy félreértés van.

Balázs úr azt hangsúlyozta, hogy egy érzékeny egyensúly van a funkció megtartás kikötése és az ár között. Tehát nem lehet arról beszélni, amit Csizmár Gábor itt megállapításként egyébként szeretett volna megtenni, hogy a funkció megtartásra kikötött összeg túl alacsony. Hiszen itt ennél bonyolultabb kérdésről van szó, amennyiben elismerik, hogy az ár egy jó ár, és erről itt szó volt. Igazából piaci áron, vagy értékbecslés fölötti áron sikerült értékesíteni az ingatlant, akkor nyilván ennek meg kellett jelenni a funkció megtartás esetében, ott nem lehetett olyan szigorú szabályokat kikötni, mint amit egyébként az alacsonyabb árnál ki lehetett volna. Tehát annál mindenképpen bonyolultabb, összetettebb a dolog, hogy azt a sommás megállapítást lehessen tenni, amivel Csizmár Gábor kiegészíteni kívánta azt, amit az alelnök úr elmondott.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Csizmár úr!

CSIZMÁR GÁBOR (MSZP): Ígérem, hogy befejezem a témán a vitát. Annyit azért csak meg lehet állapítani, nem az 50 millió forint nagyságrendű vitát - mert nem hiszem, hogy egy ellenőrzési albizottságnak valóban a nagyságrenden kellene vitatkozni, hiszen nincs hozzá szakértelme és kompetenciája -, de azt igen, hogy szemlátomást a folyamat azt mutatja, hogy kevés garancia volt és van a funkció megtartására. Ezt - azt gondolom - meg lehet a vitából állapítani.

A másik. Az, hogy a koncepció alapján szükséges volt vagy nem az értékesítés, most derült ki a vitából, hogy majd tárgyaljuk a koncepciót. Most derült ki a vitából, hogy lesz két olyan ingatlan, ami át is rajzolja a koncepciót, és épp az önkormányzat kérésére - egy egységes fejlesztési elgondolással - fogják az önkormányzatot megkeresni, hogy ott nyilván ne legyen majd gond a különböző építési engedélyek kiadásakor, beleilleszkedjen a részletes rendezési tervbe, és a többi. Én csak kérem, hogy akkor legalább ne hivatkozzunk rá, mert komolytalanok vagyunk, hogy az ingatlan eladása a koncepció alapján szükséges volt, hiszen a dolog menet közben van, ami koncepció. Ha azt mondjuk, hogy pénzügyi okokból szükséges volt az ingatlanok eladása, akkor azt le tudom nyelni, de azt, hogy egy koncepció alapján volt szükséges az ingatlan eladása - ami egyébként még mozgásban van, mint koncepció, mert ez derült ki a vitából - az komolytalanná teszi az albizottságot. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom tisztelt albizottság, hogy jelenleg ott tartunk, hogy nyilvános pályázaton történt az ingatlan eladása, és ebben legalább mindenki - aki itt van - egyetért.

Az alelnök úrnak adom meg a szót.

HORVÁTH LÁSZLÓ (Fidesz): Két koncepcióról beszélünk. Van egy vagyongazdálkodási, ingatlanhasznosítási koncepció az rt.-nél és van egy Római-parti koncepció. Nyilvánvaló, hogy a kettő érintkezik , de nem arról van szó, hogy ne lenne az rt.-nek koncepciója. Tegnap a miniszteri meghallgatáson - és ezt megelőzően bizottsági ülésen - és most ma is a koncepcióról beszélünk, és még egyébként a féléves munkarendünkbe is benne van ez a téma. Ezt akkor vegyük vissza.

Én kitartok amellett, hogy egyfelől ez az ár reális, és én úgy gondolom, ha azt nézem, hogy a vételár 10 százaléka 50 millió, amit adott esetben le kell tenni minden évben, akkor én nem tudom, hogy ez most kinek sok vagy kevés, vagy mihez képest sok.

21

CSIZMÁR GÁBOR (MSZP): Egyetlen egyszer.

HORVÁTH LÁSZLÓ (Fidesz): Akkor is a vételár 10 százalékáról beszélünk. Azt mindenesetre úgy gondolom ki lehet jelenteni, hogy van a szerződésben olyan elem, ami ez eladó részéről kifejezetten azt célozza, hogy a funkció megtartásra kerüljön. Ezt szerintem ki lehet jelenteni.

ELNÖK: Egy pillanat. Hogy nyugodt lelkiismerettel le tudjuk zárni az első részét a tárgyalandó anyagnak, azt gondolom, hogy abban minden jelenlévő részéről - nemcsak a képviselőkre gondolok - egyetértés van, hogy egy vagyonértékelésen alapuló nyilvános pályázatban történt az ingatlan hasznosítása a vevők részére. Ebben egyetérthetünk, és ezt tudjuk is majd demonstrálni a holnapi bizottsági ülésen.

Végül is az, hogy ez az 50 millió forint milyen garanciaelemeket tartalmaz - én is azt gondolom -, ezt most határozottan ne jelentsük ki, túl azon, hogy ennek a témának a felvetése nem is a Csizmár úr részéről, hanem a Szabó úr részéről történt, tehát a második részben ezt végül is ő hozta szóba és erről kell beszélnünk.

Ugyanakkor azt gondolom, hogy a mai napot akkor tudjuk eredményesen zárni, ha nem egymást fogjuk erről meggyőzni, hanem a bérlőket. Majd a mai nap végén gyakorlatilag lesz egy olyan feldobott kérdés, amire én azt mondtam, hogy miután az R-Projekt képviselői nincsenek itt, a valós kérdés majd az lesz, hogy mi történik október 15-e után. Tehát én ezt a vagyonhasznosítási részt, az első részt úgy szeretném valamilyen formában lezárni, és majd természetesen a második, illetve a harmadik - a fejlesztés, illetve az ingatlanhasznosítás - részt, amit a főépítész asszony már elkezdett, majd azzal zárhatjuk le, hogy végül is egy vagyonértékesítésen alapuló nyilvános pályázattal került az R-Projekt 2001. tulajdonába ez az ingatlan.

Alelnök úr!

HORVÁTH LÁSZLÓ (Fidesz): Az egyik az, hogy a szerződés tartalmaz a funkció megtartására irányuló garanciális elemet. Erre azt mondani, hogy sok vagy kevés, az egy más ügy. Azt mondjuk, hogy tartalmaz, tehát azt nem mondhatjuk, hogy nincs. Fontos kérdés. Nem az a lényeg, hogy kinek a tulajdonában van, hanem az, hogy a funkció megmaradt és hogy hozzá lehessen férni. A szerződésben tetten lehet érni a funkció megtartására vonatkozó garanciát.

ELNÖK: Erre a Sportfolió vezetője és a Részvénytársaság vezetője is rá tud bólintani, mert a funkció megtartása jelenleg benne van a szerződésben. A vevő részéről ezt nem tudjuk.

Csizmár Gábor!

CSIZMÁR GÁBOR (MSZP): Bocsánat, én persze mindenkinek mindent elhiszek, de a szerződést itt a kezemben nem találom és nem látom. A szerződés alapján levonni következtetést akkor lehet, ha a szerződés a kezünkben. (Közbeszólás: A pályázat alapján.) Azt lehet, hogy a pályázati kiírás alapján - ezt el tudom képzelni -, de a szerződés alapján ne vonjunk le következtetést, mert nincs a kezünkbe. Én azt kérem, hogy csak arról vonjuk le a következtetést, ami a kezünkben van. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Végül is azt gondolom, hogy az alelnök úr javaslatát annyiban el tudjuk fogadni - és ezt most a Csizmár úrtól kérdezem -, hogy holnap erről a bizottság kapjon egy fénymásolatot. Köszönöm szépen. Ezzel a kiegészítéssel, ami a funkció megtartásra vonatkozik -

22

alelnök úr javaslata szerint -, ezzel az első napirendi pontot lezárjuk, és most azt szeretném kérni, hogy tartsunk 5 perc szünetet.

(Rövid szünet)

ELNÖK: Tisztelt Albizottság! Javaslom, hogy folytassuk az albizottság ülését. Alelnök úrral egyeztetve, a másodiknak és a harmadiknak jelzett témákat, tehát az ingatlanhasznosítást, értékesítést, valamint magát a fejlesztési koncepciót szeretnénk összevonni, és azt szeretném kérni minden jelenlévőtől, hogy a véleményét, a hozzászólását ezzel a folytatással fogalmazza meg. Tehát gyakorlatilag az ingatlanhasznosításról, ami egyébként természetesen a fő érdeklődési pont, és a fejlesztési koncepcióval kapcsolatos kérdéseket és javaslatokat kérem megfogalmazni.

Kérdezem először a bizottság tagjait. Alelnök úr!

HORVÁTH LÁSZLÓ (Fidesz): A fejlesztési koncepciónál három fázist....

ELNÖK: Most már ezt a hozzászólása?

HORVÁTH LÁSZLÓ (Fidesz): A fejlesztési koncepcióról egy tájékoztatást szeretnék adni.

ELNÖK: Még egyszer szeretnék kérni mindenkit a bemutatkozásra, azért hogy a jegyzőkönyvvezető hölgy pontosan tudja vezetni a jegyzőkönyvet. Nem szeretném, ha valaki diktatórikus szigornak venné az ülés vezetését, de mivel a szokásostól eltérően olyan helyen vagyunk, ahol nagyon nehéz a szó szerinti jegyzőkönyvet vezetni, ezért kérek mindenkit erre.

Dr. Balázs Csaba úrnak adom meg a szót.

DR. BALÁZS CSABA (Sportfolió Kht.): A fejlesztési koncepció kidolgozásánál abból kell kiindulni, hogy milyen állapotban vannak a Sportlétesítmények Rt. létesítményei, másrészt, hogy milyen funkciónak kíván megfelelni, harmadrészt hogy erre megfelelő források rendelkezésre állnak-e. Ettől a létesítménytől eltérően - amibe most ülünk - az rt. létesítményei - nagyon kevés kivétellel - nem ütötték meg a kívánt mértéket, a szolgáltatások biztosítására nem, vagy csak mérsékelten voltak alkalmasak. Az rt. kötelezettségei meghaladták a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat, ebből egyértelműen következik az, hogy fejlesztésre csak az eszközök értékesítéséből lehet forrásokat biztosítani. Ezért az rt. az értékesítés előkészítésére azt megelőzően kialakította a fejlesztési koncepcióját, mely szerint mely csónakházakat kívánja értékesíteni. Természetesen már korábban is tárgyalt különböző megkötöttségekkel, valamint arról, hogy a befolyt összeget hogyan kívánja felhasználni. Alapvetően mi úgy gondoltuk, hogy az értékesítésből befolyó bevétel és kapacitás-kihasználás - a szerződésben foglalt biztosítékon túl - az rt. feladata. Az értékesítést követően az önkormányzat a részletes rendezési terv elkészítésének bizonyos fázisában építési tilalmat vezetett be - a részletes rendezési terv elfogadásáig - a területen, és megkezdődtek az egyeztetések. Ez volt az egyik olyan elem, amelyik ezt az alapkoncepciót megváltoztatta.

A másik olyan elem, ami ezt a koncepciót megváltoztatta, az a másfél évvel ezelőtti kormányhatározat, amely kormányhatározat az Ifjúsági és Sportminisztériumhoz rendelte az állami tulajdonú ingatlanokat. Ezek után kezdtük meg a fejlesztési koncepció átdolgozását és

23

egyeztetését az önkormányzattal, mint a területen a hatósági funkciókat gyakorló szervezettel. Az önkormányzat azt az elvárását fejezte ki, hogy ő egyetért azzal, hogy a Római-part fejlesztésre kerüljön. Az volt az elvárása, hogy egy egységes fejlesztési koncepció mentén - legalább is ezt a területet, amelyet a Sportlétesítmények Rt. tulajdonolt - ezt a területet is az értékesítés során az egységes fejlesztési koncepció mentén tárgyaljuk végig. Erre az egyeztetésre eddig két alkalommal került sor, ahol a részletes rendezési tervnek a szabályozási kereteit ismertük meg, illetve azokat az elemeit, amelyek relevánsak abból a szempontból, hogy ezeket a fejlesztéseket meg tudjuk valósítani.

Mivel a részletes rendezési terv olyan előírásokat tartalmaz, amely preferálja az ilyen közfunkciókat, mint amilyen például a csónaktárolás a beépíthetőség szempontjából, ezért úgy tűnik, hogy az a részletes rendezési terv, amelyet az önkormányzat el fog fogadni, valamint ami jelenleg munkaanyagként létezik, az teret ad a fejlesztéseknek. Ennek az alapjai egyrészt a különböző funkciók megtartása, a telekosztás és az összefüggő nagy zöldfelületek megtartása. Ehhez rendeli a különböző preferenciákat. Mondom ezt, mint nem az építész szakmában jártas ember, így előfordulhat részemről tévedés. Az alapvető cél, hogy ezt egy üdülő, pihenő és sportolásra alkalmas területként őrizze meg, ez a Sportlétesítmények Rt. céljaival megegyezik.

Tájékoztatásként még annyit tudok elmondani, hogy ezeken az egyeztetéseken a vevő képviselője is megjelent, és ő is egyetértés fejezte ki abban, hogy ezt az egységes fejlesztési koncepciót megbeszéljük. Én úgy emlékszem, hogy ő nem kívánja megszüntetni a csónakházakat, hanem fejleszteni kívánják, illetve a kapacitásokat nem kívánja megszüntetni. Ehhez járul még hozzá az általam említett, és jelenleg befejezés alatt álló Sportlétesítmények Rt. fejlesztési koncepciója, amely szerint a fejlesztés a Béke, Csillag üdülőtelepekre koncentrálódik, kiegészítve a megszerzett külügyminisztériumi telekkel és a Középület Rt. által korábban bérelt, de a bérleti szerződést ...... (nem érthető.)

E szerint a fejlesztési koncepció szerint egyrészt egy új csónakházat kívánunk építeni, amelynek keretében körülbelül 350 csónak és 60 motorcsónak elhelyezésére szolgáló kapacitást kívánunk kiépíteni. Ennek a csónakháznak az emeleti részén kívánunk vendégszobákat, szálláshelyeket létesíteni, ezen túl jelenleg az rt. irodáinak otthont adó irodaépületet, és a különböző bérlők által birtokolt irodaépületet is; szeretnénk megvalósítani olcsó kereskedelmi szálláshelyet, ahol a sportág szerelmesei, illetve a Római-parton üdülni vágyók megfelelő elhelyezést nyerhetnek. Ezen kívül - a fentieken kívül - szó van még a megszerzett Vasas telepnek az ilyen irányú, tehát az olcsó szálláshelyre irányuló fejlesztéséről is.

A fejlesztések eredményeképpen mindenekelőtt úgy gondolom, hogy nem fog megszűnni a csónaktárolóhely kapacitás, a kereskedelmi szálláshely-kapacitás - legalább is a mennyiségét illetően -, hanem több kereskedelmi szálláshely lesz és nagyobb. Az összehangolt fejlesztések eredményeképpen több csónak elhelyezésére lesz lehetőség azon a partszakaszon is, ami eladás alá került. Erre biztosítékot csak azokra a részekre tudok mondani, amelyek természetszerűleg az rt. fejlesztése alá esnek.

Tájékoztatásul szeretnék még annyit elmondani, hogy folynak egyeztetések az ISM részéről további területek bevonására is, amely más állami szervek kezelésében vannak. Ezek a Római-part felső részén találhatók - viszonylag nagy területű telkek -, ott szintén ezeket az olcsóbb szálláshelyeket szeretnénk létesíteni. Ez ügyben egyébként tárgyaltunk a bérlők képviselőivel is, éppen a Vadkacsa csónakház képviselőivel tárgyaltunk a múlt hét során, akik elégedetten vették tudomásul, és azt kérték, hogy addig se kelljen esetleg elmenni erről a területről, amíg az új szálláshelyek kialakulnak, próbáljunk gondoskodni az ő elhelyezésükről is. Jelenleg folyik annak a megvizsgálása, hogy hol tudjuk őket átmenetileg elhelyezni, tehát hogy a hűtőszekrényeket, egyéb nehezebben mozgatható berendezéseket ne kelljen elvinni a területről,

24

hanem ideiglenes elhelyezést kapjanak, és ezek után amikor majd az új kapacitásokat aktiválni tudjuk, akkor el tudják tőlünk foglalni.

Az időzítésről még annyit mondanék. Annak, hogy a fejlesztéseket hogyan tudjuk megvalósítani, milyen ütemezésben, részben feltétele a részletes rendezési terv elfogadása, amely e hónap végén, a jövő hónap elején várható az önkormányzat tájékoztatása szerint. A részletes rendezési terv elfogadása után tudunk újból - az akkor már lezárt fejlesztési elképzelések birtokában - mind a sportolók, tehát a csónakbérlők, mind pedig a kabinbérlők elhelyezéséről gondoskodni, illetve ilyen irányban a mi részünkről tájékoztatást adni.

Még egy viszonylag lényeges módosulás volt abban a koncepcióban, amit mi elgondoltunk az elején. Mi egy vegyes fejlesztést akartunk végrehajtani, a nagyobb fizetőképes kereslettel rendelkező motorosokat is ki kívántuk szolgálni. A jelenlegi egyeztetések egyrészt a terület elhelyezkedéséből és használatából kifolyólag arra felé mutatnak, hogy jobb, ha a Sportlétesítmények Rt. a kézihajtányosokat szolgálja ki és az olcsóbb, tehát a közép és az alacsony kategóriájú szálláshely elhelyezés iránti igényeket elégíti ki, mivel innen fölfelé közlekednek általában a csónakosok, tehát a túraútvonalak innen fölfelé indulnak. A következő módosítás az volt, hogy a motorcsónakosokat kevésbé, illetve egyáltalán nem preferálja az rt. a fejlesztéseknél, tehát megmarad a régi kézihajtányos fejlesztési támogatás fajtája.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kér szót? Kántor Iván!

KÁNTOR IVÁN (Vadkacsa Csónakház): Nagyon röviden szeretném igénybe venni a figyelmüket. Most is hallottuk, de ugyanezt írta le május 2-i levelében az R-Projekt 2001. tulajdonosa, hogy egyetlen új csónakházat kívánnak létesíteni. Magyarán a most eladott három csónakház mindenképpen elveszti az eredeti funkcióját. Ezekből hogy mi lesz, azt nem tudom. Annyit tudok - de nyilvánvalóan nem tudom bizonyítani -, hogy az egyik tulajdonos úr a Hotel Wien tulajdonosa, nagy valószínűséggel ez az irány az, ami meghatározza majd a mi ingatlanaink sorsát. Tehát ez az egy csónakház a szamárbőr zsugorodásánál is rosszabb állapot, mert ez tarthatatlan.

Másrészt. Lehet, hogy még erre sem kapunk választ, hogy mi lesz április 1-el. Valahova berakják egy pincébe a holmijukat, de honnan lehet kijárni április 1-től több száz embernek a csónakjaival. Hol lesz öltöző helyiség, zuhanyozás, mosdási lehetőség, ez is hozzátartozik - akármilyen pórias is - a kézihajtánynak emlegetett evezéshez. Köszönöm szépen a figyelmüket.

ELNÖK: Én is köszönöm.

DR. BALÁZS CSABA (Sportfolió Kht.): Hadd reagáljak az elhangzottakra. Ne egy csónakház lesz.

KÁNTOR IVÁN (Vadkacsa Csónakház): Itt van a levele, szívesen odaadom.

ELNÖK: Balázs úr engedje meg, hogy vezessem az ülést. Jó?Liszkay Krisztina főépítész asszonynak adom meg a szót.

LISZKAY KRISZTINA főépítész (III. kerület): Köszönöm a szót, elnök úr. Talán a félreértések elkerülése végett és a beadványt benyújtók kezében lévő levelek, amelyek korábbi dátumuzásúak - és ma úgy tűnik, hogy hivatkozási alap, sokáig valóban ez így is történt -, egy

25

kicsit visszamennék a történetben és nemcsak arról szeretnék beszélni, hogy az önkormányzat a későbbiekben milyen szabályokat kíván meghatározni a területre, hanem hogyan kaptunk információt erről a tulajdonosváltásról, és milyen lépéseket tett meg a Római-part érdekében az önkormányzat.

Tulajdonképpen valamikor tavasszal volt egy előzetes egyeztetés, akkor, amikor az R-Projekt 2000. - ha jól mondom a nevüket - felkeresett, hogy ezen a három külön önálló területen, ami összességében egy 5 hektáros területet jelent, milyen szabályok vonatkoznak az egyes telkekre. Ekkor tájékoztattam őket az érvényben lévő részletes rendezési terv tartalmáról, amiben van egy olyan passzus is, hogy a telkeken meglévő csónakházak védett funkciójúak általánosságban. Nagyon csodálkoztak, és kérdezték, hogy ez mit jelent. Mondtam, hogy ez azt jelenti, hogy a csónakházakat nem lehet más funkcióra átalakítani. Ettől még nagyobb lett a csodálkozásuk, hiszen állításuk szerint a szerződésükben kötelezettséget vállaltak arra, hogy a megszüntetett csónakházi funkciókat egy másik telken - ha jól tudom, bár ez akkor még nem volt teljesen egyértelmű, de utólag úgy tűnik - a Sportlétesítmények telkén kell nekik megépíteni. Most én azokat az információkat mondom, amit a vevő elénk tálalt, aki ismeri ezt a területet, tudja, hogy ez valós vagy nem. De nem is ez a lényeges.

Itt tulajdonképpen felmerült az a problémakör, hogy bár a rendezési terv azt mondta ki, hogy általánosságban véve funkcionálisan a csónakház, de egy építményt addig lehet védeni, amíg van, mármint funkcionálisan. Ha nincs, akkor már nincs mit védeni, és utána már nincs mit visszaépíteni, mert nincs megfelelő jogalapja.

Mindezek miatt, és a kérdésekből is adódó, valamint a Római-partot az utóbbi évben kicsit megtámadó lakáspiaci szituáció miatt, úgy döntött az önkormányzat szakmai javaslatra, hogy addig, amíg az egész kerület egészére készülő Óbuda-Békásmegyer Városrendezési és Építési Szabályzatát nem fogadja el, illetve nem hagyja jóvá, addig változtatási tilalmat rendel el erre a területre. Ez a változtatási tilalom abból áll, hogy addig sem bontási - és ez nagyon fontos szerintünk -, sem építési tevékenységet, az életveszély elhárításon kívül nem lehet a területen végezni.

Tettük ezt azért, mert az érvényes rendezési tervben nem láttuk teljes garanciáját a jogszabályi megfogalmazásokban annak, hogy itt a területen a Római-part hagyományos élete a továbbiakban is biztosított marad. Tudniillik az a rendezési terv négy vagy öt évvel ezelőtt készült egy korább jogszabályi megfogalmazással, és nem tartalmazott erre vonatkozóan megfelelő vagy elegendő garanciát.

Ugyanakkor tettük ezt azért is, mert úgy gondoljuk, hogy a Római-part sokkal értékesebb terület annál - habár hullámtérnek számít -, mint hogy egy nagyon alacsony típusú beépítés jöjjön létre. Tehát úgy véltük, hogy sokkal nagyobb érték a zöld felület nagysága, ami mellett - ha itt kinézünk az ablakon - egy Lídó nagyságú építmények sora is elképzelhető.

Azt kell mondjam, nagyon örülök annak, hogy a képviselő testület ebben a kérdésben egyként döntött ellenszavazat nélkül, mert érzi azt a felelősséget, hogy a Római-part jövője öt hektár beépítésével, funkcióval nagyon szorosan összefügg, különösen ezen az alsó szakaszon, ami a legfrekventáltabb területe az egész partszakasznak, hiszen itt a legszélesebb tulajdonképpen a parti sáv, vagy az úgynevezett közterületi sáv is.

Az elejétől fogva - pontosabban ez még nem is annyira egyeztetés, mint informálódás volt - kértem a fejlesztőket, hogy mindenképpen tegyenek le egy koncepciót arra vonatkozóan, miért nem három nem pontosan egymás melletti telek tulajdonosai lettek, melyik területen milyen vendégkört, vagy milyen szolgáltatási kategóriát kívánnak elhelyezni. Hiszen nem biztos, hogy célszerű a jachtos, dzsipes, luxus kategóriájú vendégkört keverni a csónakot csiszoló és egy sokkal inkább a vízi túrázásnak kicsit a nomád részét kedvelő vendégkörrel. Én most

26

szándékosan mondom azt, hogy vendégkörrel, mert ez egy színesebb skálát ad vissza. Ezen nem jutottunk túl. Tehát gyakorlatilag semmiféle egységes települési koncepció nem készült, miközben az újságból értesültünk róla, hogy az ISM, illetve a Sportlétesítmények Vállalatnál létezik egy koncepció, bár ezt még nem láttuk. Most már úgy tűnik, hogy kezd megfogalmazódni.

Most itt nyilván, hogy koncepció és koncepció között szakmai különbség van. Az egyik koncepció lehet egy olyan megfogalmazás, hogy ezt a területet meg akarom tartani ilyen és ilyen célra. Ennek megfelelően megnézem, hogy vagyongazdálkodási szempontból milyen tőkét tudok ennek a rendelkezésére bocsátani. A másik konkrétabb, mert az az ingatlanfejlesztésnek a grafikus ábrázolását is igénylő fejlesztési koncepciója. Én ezt csak azért hangsúlyozom, mert itt vita volt arról, hogy volt koncepció vagy nem. Nyilván van egy elképzelés. Más a konkrétum és más az elgondolás. A konkrétum, ami már egy telek beépíthetőségében, funkcionális elrendezésében, park, telek viszonylatában, a parkolás megoldásában, tehát mindenegyes kérdésben reagálni tud a terület egészére.

Úgy vélem, hogy elengedhetetlen az - tekintettel arra, hogy öt hektár nagyon nagy terület itt a Rómain, és meghatározza azon a partszakaszon, ami gyakorlatilag a Csatornázási Művek és mondjuk a Kalászi út közötti sávban található -, hogy egy egységes koncepció készüljön, amely koncepciónak részese és a koncepció megvalósításának részese az új tulajdonos, a Sportlétesítmény Vállalat, illetve még a területen lévő egyéb tulajdonosok. Nem könnyű egy ilyen konkrét koncepciót összehozni, de nagyon fontos különösen a vízi sport és a part használat, a part frontvonala miatt.

Amikor megtudtuk az új fejlesztőktől, arra van kötelezettségük, hogy egy nagy központi csónakházat kell létrehozniuk, miután magam is kajakoztam ifjabb koromban, és a tanácsnok úrral is egyeztettünk, úgy tűnt, hogy annak a ténylegesen, ha jól számolom 7 vagy 8 csónakháznak a teljes megszüntetése, és ennek a csónaktárolási kapacitásnak egy telekre vagy egy építményre való koncentrálása problémákat jelenthet az egész vízi élet szempontjából. Ez nem ugyanolyan, mint egy bevásárló központ, és a sok kis üzlet együttese adott helyre koncentrálható, az is egy más koncentrált forgalmi terhelést okoz. Itt adott egy partszakasz, ami eddig X darab, és ezzel most nem is akarnék foglalkozni, nem ez a lényeg, hanem az, hogy mi a terület potenciája e tekintetben. Tehát távlatban ez a partszakasz mennyi csónakot tud fogadni koncentráltan, illetőleg szétszórtan. Ha koncentráltan, akkor szabad-e azt engedni, hiszen azért ennek különböző napszakai vannak - reggeli indulás, esti érkezés, körülbelül azonos órákra téve ezeket az időpontokat -, nem lehet elvárni, hogy várni kelljen huzamosan a kiszállásra, behajózásra és a többi.

Emiatt az új szabályzat sokkal körültekintőbb, és építési övezeti előírássá teszi. Tehát nem egy külön leírássá, hanem magának az építési övezetnek, mint üdülőövezetnek az előírásává teszi, hogy amennyiben egy telken meglévő csónakház van az egyrészt megtartandó, vagy amennyiben a korszerűsítése azt is igényli, hogy esetleg bontás jöjjön létre, akkor kötelezően két éven belül visszaépítendő. Annyi engedményt adunk ebben a kérdésben, hogy az alapterületének legalább a 75 százalékát vissza kell építeni, ettől lehet nagyobbat építeni, de nyilván hogy egy újszerű gépi technikával a kapacitás kisebb, racionálisabb alapterületen is elférhet. És egy másik előírás, hogy a kapacitásnak legalább 80 százalékát az adott csónakházban biztosítani kell.

Azért tartom ezt nagyon fontosnak, hogy itt elhangozzon, mert gyakorlatilag az eladás körüli garanciákat kénytelen az önkormányzat a saját szabályiban létrehozni. Nem tudom, hogy egyáltalán egy eladási szerződés meddig tudja tovább vinni a garanciákat, hiszen egy eladó elad, egy vevő megvásárol, van közöttük egy szerződés. De egy vevő tovább eladhatja, amely szerződésben már nem biztos, hogy benne van egy ilyen garancia. Tehát egyedül az építési

27

szabályzat az, ami tulajdonsemlegesen tudja ezt garantálni. Természetesen az önkormányzat nem abból indul ki, hogy csak csónakház és ez az egyedüli szempont, mert egy terület egészét tekintve csak akkor tud tovább élni, ha engedi is fejleszteni.

Meg kell mondjam, hogy ez az utólagos előírásunk, ami nagyon meghökkentette - ilyen típusú kötelezésnél - a vevőket, elég nagy terhet is jelent egy telektulajdonos számára. Most függetlenítsünk itt el az eladás, nem eladás kérdésétől, mert az önkormányzat számára nem az a lényeg, hogy ki a tulajdonos, hanem az, hogy ami itt van, a Római-parti hagyomány tovább éltethető és fejleszthetően legyen tovább éltethető.

Tehát annak érdekében, hogy akár ezeken a területeken, akár más, fentebb szakaszon lévő telkeken a csónakházi funkció önmagában meg tudjon maradni, inkább kedvezményeket próbálunk teremteni. Hogy egy fejlesztés realizálható legyen, a fejlesztések funkcióköreit meghatározzuk, és olyan fejlesztési kedvezményeket próbálunk tenni, ami a befektetőnek és a térségnek is jó. Olyanra gondolok például, hogy az a teher, ami a beépítési százalékból helyenként 1500-2000 négyzetmétert vesz el, mint csónakház, miközben esetleg maga a beépíthető alapterület 3000 négyzetméter - tehát egy elég nagy területet fölfal a lehetőségből -, de amennyiben a közhasználat céljára átad a tulajdonos területrészt - ami azt jelenti, hogy például a csónakházak előtti manipulációs tereket ne lehessen lekeríteni, az a partszakasz sétányhoz kapcsolódjon - az ő tulajdonában marad, de végül is az egész közönség tudja használni. Vagy ha átjárást ad a nagy telken, hasonlóan úgynevezett színterületi kedvezményt tud kapni.

Tehát az általános építésnél, ahol nem adnak ilyen gesztust, hogy kötelezően visszaépítenek egy csónakházat, ott ilyen nincs. Tehát egy bónusz rendszert próbálunk kidolgozni a terület egésze érdekében. Lehet ez egy olyan megoldás is, hogy mondjuk a Nánási úti szakaszon ad át közhasználat céljára területrészt, ahol közparkokat lehet létesíteni. Ilyetén formán nem a partra merőleges közterületek lesznek terhelve, hanem egyáltalán az a forgalom, ami idejön, ami nem konkrétan a telekhez tartozik hozzá, hanem ha valaki lejön ide egy halat enni, barátokkal találkozni, az is megfelelő elhelyezést kapjon.

Még mindig vannak ezen túl aggályaink. Elsősorban az első vázlatok, amiről talán sikeresen le lehetett beszélni a társaságot. Bár maga a rendelet tiltja a lakófunkció létesítését, nagyon nehéz meghúzni azt a határt, ami egy üdülőegység a maga fürdőszobájával, nappali, háló helyiségével egy lakás hasonló berendezése között húzódik, és ugyanakkor a lakcím bejelentkezés sem ad megfelelő garanciát arra, hogy valaki ezt ne lakásként használja. Ezt csak azért említem, mert nagyon oda kell szerintem figyelnünk arra, hogy a fejlesztések esetében milyen nagyságrendű a ténylegesen közösségi sportolási, vendéglátási - itt étterem dolgokat értek alatta -, kifejezetten kereskedelmi szállás-férőhelyű, tehát amiből látszik alaprajzilag is az engedélyezésnél, hogy igen ennek van társalgója, portája, és a többi, és a többi. Nehogy úgynevezett apartman-házba bújtatott garzonlakások jöjjenek itt létre. Tudniillik ezt látjuk, hogy van egy ilyen tendencia. Itt nem jelent meg ez konkrétan, de van egy ilyen tendencia, és ezt azért nagyon fontos hangsúlyoznom, mert egy ilyen letelepedés a Római-part halálát jelentheti. Tudniillik, ha itt lakni fognak vagy lakni akarnak, akkor már hangos lesz az esti zene, zavarja a csiszológép, amivel a csónakot igazgatják, büdös a hal olajsütő szaga, és a többi, és a többi.

A másik, ami elsőrendű - és köszönöm, hogy szinte a legfontosabbat súgja nekem az alpolgármester úr -, hogy ez egy hullámtér. Van is egy alapvető gondunk a hullámtér, és az azon elhelyezhető létesítmények körében. Az anyag most van a végleges törvényességi egyeztetésen. Tudniillik a hullámtéren elvileg csak közösségi létesítmények hozhatók létre. Tehát megkérdőjeleződik - bár itt a Rómainál ez egy nagyon furcsa kérdés -, hogy egy üdülőterületen miért ne lehetne üdülőlétesítményt elhelyezni. Egy kicsit a huszonkettes csapdájává válik a történet, de megkérdőjeleződik akár az üdülő apartman típusú önálló létesítmények elhelyezése

28

is. Itt ez a kérdés nagyon fontos - ezért tiltakozunk mindenféle lakófunkció megtelepedése ellen - és nem vállalhatjuk fel, sem a tulajdonosok, sem a fejlesztők, az önkormányzat végképp nem, hogy egy árvíz esetén - bár azokat a garanciákat beépítjük, hogy az első használati szint az árvíz-szint fölé kerüljön - bármi az itt lakókat érintően történjék.

Sajnos ezeknek a jogi garanciája olyan, ha valaki vesz egy üdülőhelyiséget vagy egy üdülő önálló rendeltetési egységet, és abban egész életében vagy évben lakik, vagy csak három hónapot egy évben, ennek sem az ellenőrzésére, sem másféle dolgára nincs mód. Mi csak abban bízhatunk e tekintetben, hogy talán az emberek odafigyelnek akkor, amikor bármiféle építményt vagy rendeltetési egységet vásárolnak.

Amit még szeretnék elmondani, hogy azok a garanciák, amiket a szabályzat beépít itt a terület funkcionális megtarthatósága érdekében, hiszen elég nehéz sok minden funkciót letelepíteni akkor, amikor a legértékesebb part menti teleksávot csónakházak foglalják el. Tehát én úgy gondolom, hogy azért egy kicsit determinálja is a telek bármiféle más típusú felhasználását. De nem biztos, hogy ezek a garanciák azokra a kérdésekre megoldást adnak, ami felmerült, hogy mi lesz a bérlőkkel, sőt biztos, hogy építésügyileg ez nem kezelhető.

Tehát én azt tenném fel önök felé kérdésként, hogy mi a garanciája annak, hogy mondjuk az olcsóbb szállásférőhelyek ezen a telken, amiről szó volt, elhelyezhetőek. Felmerült bennem az is, hogy pontosan a sport és a vízi túrizmus továbbéltetése érdekében esetleg az eladott területeken felújítandó vagy újraépülő csónakházakban nem kellene egyfajta bérletet biztosítania a Sportlétesítmény Vállalatnak, vagy csónakférőhelyeket eleve megvenni, hogy ne magát terhelje egy nagy csónakház megépítésével, hanem az itteni építményeket valamilyen módon használja. Ezt végig kell gondolni - én sem gondoltam végig -, csak még erre is van egy lehetőség, mint a sportot támogató tárca egyik cége, hogy egy ilyen típusú könnyebbséget is adjon a mostani bérlők, illetve a vízi életre nevelendő ifjúság számára. A csónakbérlőkről beszélek.

Az továbbra is kérdéses, amit múltkor azon a skiccen egy pillanatra nézegettünk - és majd bele fogunk nyilván komolyabban menni -, hogy most itt azon a helyen tényleg elfér-e, nagyságrendileg szabad-e éppen azt csónakházra. Vagy éppen azt kell mondani, ha már úgyis itt maradnak a csónakházak, amiről szó volt, hogy helyette máshol lesz pótolva, akkor használjuk ki azokat, és itt viszont egy sokkal kellemesebb környezetű, épp az itt nyaralni szándékozó vízi túrázókat ellátó bázist kiépíteni akár egy kisebb méretű csónakházzal. Ez az egyik olyan pont, ami miatt elképzelhetetlennek tartom azt, hogy itt telkenként készüljön csak koncepció, ez egy partszakasz és ilyen értelemben mindenképpen együtt kezelendő, és úgy vélem, hogy az önök válláról is több terhet tudna levenni. Itt csak az a kérdés, hogy valóban ugyanazzal a tulajdonossal kell-e a későbbiekben megállapodni, vagy esetleg tovább adódik ez a telek más fejlesztő számára, erre viszont semmiféle más garanciánk nincs.

Amit szeretnék kihangsúlyozni, hogy itt közös a felelősségünk. Én úgy gondolom, hogy az önkormányzat maximálisan túlteljesítette ezt a felelősségét. Talán utalnék arra, amit Rátkai úr mondott, hogy az önkormányzatnak sose volt koncepciója, most kezd alakulni. Azt hiszem az, hogy a Római-part hagyományait meg akarja őrizni, az, hogy fellépett az ellen, hogy egy hatalmas, monstre gát az egész part halálát okozza - vagy legalább is a vízi sport élet halálát okozza - ezt már a '90-es évek elején látta az önkormányzat és megtette a szükséges lépéseket, éppen ezért készítette ezt az egész rendezési tervet. Az egy másik dolog, hogy anyagi eszköze nincs a koncepcióban foglaltak megvalósítására.

A felelősségünk tehát egyrészt a Római hagyományaiban, itt a sportélet megtartásában - és nem győzöm hangsúlyozni -, fejlesztésében van. Ugyanakkor azt tudni kell, hogy ez nem egy kerületi mánia, ez a főváros kis aranypartja kell legyen. Nem elsősorban, de ez - azt hiszem - már legkevésbé az önkormányzatot terheli, a mai bérlőkkel kapcsolatban nyilván felmerül egy

29

erkölcsi felelősség is. Ezt is az egyéb koncepcionális fejlesztési és építési szakkérdéseken kívül valamilyen módon kezelni kellene. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Én is köszönöm. Még mielőtt továbbmennénk, azt gondolom, hogy tényleg egy nagyon-nagyon értékes önkormányzati véleményt hallottunk. Próbáljunk az idővel is takarékoskodni. Kérdezném, hogy kinek van még véleménye, ki kér még szót a mostani programhoz. (Többen jelentkeznek.)

Először engedjék meg, hogy megadjam Csizmár képviselő úrnak a szót és utána Juhász Ágnes asszonynak.

CSIZMÁR GÁBOR (MSZP): Praktikusan azt szeretném javasolni, hogy az ellenőrzési albizottság az állásfoglalása kialakításához kérjen be két dokumentumot. Egyrészt a Sportfolió Kht.-nak ezt a bizonyos sokat emlegetett, de senki által még nem látott, munka alatt lévő koncepcióját. Mert most itt kiderült, hogy az önkormányzat sem látta, azért mertem így jellemezni. (Közbeszólás: Liszkay Krisztina főépítész: már láttuk.) Tehát ez nyilván akkor forgalomképes, van, létezik, vagy ha munka alatt van, akkor lesz egy fázisa a munkának, amikor azt lehet mondani, hogy ez már az, amiről szó van.

És ahogy hallottuk, hogy itt új rendezési terve készül az önkormányzatnak, az is valamilyen időpontra véglegesedik, hiszen képviselőtestület elé megy. Nyilván, ha ezt megismerhetjük, fontos lenne.

Ha ez a kettő rendelkezésünkre áll, akkor nyilván alaposabban tudunk viszonyulni a problémához. Egyébként addig - úgy gondolom - kellene legalább is kívánalom vagy ajánlás formájában valamifajta elvárást megfogalmazni. Én két ilyet tudok, nyilván több is megfogalmazható. De a végleges álláspont kialakításáig bizonyára azt lehetne kérni azoktól, akiknek ebben felelősségük van, hogy egyfelől átmenetileg se csökkenjen a Római-parton a csónaktároló és szálláshely-kapacitás, másodsorban olyan üzemeltetési körülmények legyenek, hogy a korábbi üzemeltetési költségeket lényegesen ne haladják meg. Ez azt jelentené az én felfogásomban, hogy megállítanánk a romlás vagy a megszűnés folyamatát, vagy azt a helyzetet, hogy szép lassan fel lehessen morzsolni. Mert tudjuk jól, hogy vannak erre speciális technológiák, hogyan lehet felmorzsolni azoknak az idegeit, akik érintettek.

Azt gondolom, hogy ehhez ez a két elvárás megfogalmazható. Ennél több valószínűleg a két dokumentum ismeretében - legalább is számomra - nem nagyon, de ez a kettő mindenképpen. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Juhász Ágnes asszony!

JUHÁSZ ÁGNES (Magyar Természetbarát Szövetség Vízi Túra Bizottsága): Köszönöm szépen. Ez volt az első megnyugtató beszámoló, koncepció, amit eddig hallottunk. Külön meg kell köszönnöm Horváth Pál barátomnak, hogy valóban maximálisan védte a vízi túrázók érdekeit az önkormányzatba.

Tulajdonképpen néhány kérdés fogalmazódik meg bennem. A képviselő úr felvetésével egyetértek. Azonban van néhány dolog, amire szeretnék rákérdezni. Valójában ez a fejlesztési koncepció körülbelül mikorra körvonalazódik, van-e elképzelés a megvalósítására, mert nyilván ennek az anyagi bázisait meg kell valahonnan teremteni, hány éves futamidővel számol.

Ehhez kapcsolódik a másik kérdés, hogy milyen elképzelés van, és kitől, milyen támogatást, segítséget remélhetnek, miközben itt állunk egy eladott telekkel. Egy kicsit ellentmondásosnak érzem, hogy a Sportlétesítmények Rt. az egyik oldalon telkeket ad el, a másik

30

oldalon szerez, de ez egy másik kérdés. Lesz egy jó pár éves tranziens időszak, amíg ez szép lassan összejön, ezalatt mi történik? Kérhetjük-e a Sportminisztérium támogatását ebben. Van-e olyan elvárás, hogy a társadalmi szférában a civil szervezetekkel segítsünk a lebonyolításban. Ez nagyon fontos kérdés, mert ha ezt nem tesszük meg, akkor nem lesz miért végig vinni egy fejlesztést.

Továbbra is az a kérdésem, hogy az a bontási és építési tilalom elegendő garanciát jelenthet-e nekünk arra, hogy április 1-én kinyitnak a csónakházak adott esetben, mert a jelenlegi helyzetben a vevőkről a csónakbérlők kezében egyedül ez a levél van. Tehát tudnak-e nekünk segíteni abban, hogy valami bárbeszéd jöjjön létre, vagy csak kapunk egy levelet, ami a kiköltözést fogja elrendelni. Értékekről van szó, amit ott el kell helyezni, és azt hiszem, hogy nagyon korrekt és szép vállalás a Sportlétesítményeknek, hogy ezeket az értékeket el tudja helyezni, át tudja menteni, de talán van más megoldás is. Nem tudom, hogy tudnak-e ebben segíteni.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt megadnám a szót Balázs Csaba úrnak, azt megállapíthatjuk, hogy nagyon hiányzik a P-Projekt képviselője eme beszélgetésről, amivel természetesen nem tudunk mit kezdeni. Inkább arról van szó, hogy az albizottság meghívása ellenére nem eljönni, azt mi egy kicsit barátságtalan gesztusnak értékeljük.

Előre bocsátom, hogy a mai albizottsági munkánk lezárása után, egyeztetve az alelnök úrral is, a holnapi bizottsági ülésre természetesen egy tájékoztatást tudunk adni az itt elhangzottakról. Ugyanakkor természetesen nekünk jelentéstételi kötelezettségünk is van a főbizottság felé, amit meg fogunk tenni, és azokat a dokumentumokat, amiről Csizmár képviselő úr is szólt, azt gondolom, hogy azt a jelentésünk megtétele előtt szeretnénk megkapni.

Megadom a szót Balázs úrnak.

DR. BALÁZS CSABA (Sportfolió Kht.): Köszönöm szépen elnök úr. Egy dolgot nagyon fontosnak tartok hangsúlyozni. Megfogalmazódnak különböző elvárások, különböző részletek mind a Sportlétesítmények Rt., mind a Sportminisztérium részéről a kht. irányába. Azt szeretném hangsúlyozni, hogy addig, amíg át nem vettük ezt a társaságot, addig semmilyen közcélú funkcióban érdemleges fejlesztés nem történt. Megépült ez a létesítmény, amelyik nem tekinthető sem csónakháznak, sem egyébnek, megépültek körülötte egyéb - részben sportcélú -, de inkább a magasabb fizetőképes kereslettel rendelkezők kiszolgálására irányuló létesítmények, megépült egy négycsillagos szálloda, csónakházi férőhely nem épült, ilyen szándék nem is volt, hogy épüljön. Ahogy az rt. gazdálkodása le volt állítva, erre nem is lett volna forrás. Ilyen fejlesztési elképzelésekkel egyedül a Sportfolió Kht. jelentkezett az elmúlt időszakban, aki ezeket a fejlesztési elképzeléseket szeretné megvalósítani. A sportminisztériumnak ez feladata, hogy ilyen fejlesztéseket támogasson, illetve ilyen fejlesztéseket a portfoliójába tartozó intézményektől, szervezetektől bekérjen.

A másik az, hogy a Sportlétesítmények Rt. a minisztérium vagy a Sportfolió Kht. egyszer elad, másszor szerez. Az ezt megelőző időszakban területszerzésre nem került sor, csak eladásra, több mint 20 alkalommal, szerzésre egyetlen egyszer sem. Szerzésre most került sor egy kormányhatározat alapján, amely a fejlesztési területet fogja biztosítani. Azért, hogy a Sportlétesítmények Rt. meg tudjon felelni ezeknek az elvárásoknak, ami a Római-part rendbetételét szolgálják, a Sportlétesítmények Rt. nem fogja másra fordítani ezeket a forrásokat. Most már vannak forrásai, most már tudja ezeket mozgósítani ezeknek a feladatoknak az érdekében.

31

Ezeket az egyeztetéseket folyamatosan, a tevékenység fenntartása érdekében folytatjuk az önkormányzattal. Mi is jelezzük az önkormányzatnak, ha például a tevékenység ellátásában problémák merülnek fel, például ha a közterület akadályozza a csónakházakból a partra való lejutást, mert valamilyen pavilont építenek a csónakház elé. Az önkormányzat erre a jelzésre kifejezte azt a szándékát, hogy fogja szabályozni a parton a közterület-használatot, magyarán azt, hogy hogyan tudjunk a csónakházakból lejutni a partra.

Úgy gondolom, hogy ezek megfelelő bizonyítékát adják annak, hogy nem státusz-fejlesztést akarunk végrehajtani, hanem a közép- és kiskeresetűek részére használható és az egészséges életmódot, a sportot szeretők számára használható létesítményeket építeni és üzemeltetni.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tanácsnok úr!

HORVÁTH PÁL (Római-parti tanácsnok): Horváth Pál Római-parti tanácsnok vagyok. Mint gyakorló vízi túrázó és az oktatással foglalkozó immáron szakember mondhatom azt, hogy sok problémát látok ennek a fejlesztési koncepciónak a lehetséges megvalósítási verziói között. Azt meg kell állapítanunk - főleg a jegyzőkönyvnek mondom -, hogy koncepció nem volt, hanem keletkezik. Tehát ebben a pillanatban is új információról, új területekről, új területi egységekről tudunk, amely a bizottság elé olyan módon kerül, hogy egy, a szerződéskötési állapot előtti állapotból egy új szerződési állapotba való átmenetnél nem tudja garantálni azt - nincs kimondva, ki lesz ezért a felelős -, hogy a sport érdekei hol nem fognak sérülni. Magyarán, ha arra gondolunk, hogy az eladás kapcsán vannak körülmények, amelyek az eladást nehezítették, ezek a sportérdekek, egészen egyszerűen erről beszéljünk.

Tehát egy ingatlant eladni azért nehéz, mert mindenféle akadékoskodó, ostoba koncepcióval előálló emberek, akik a saját sportolásukat akarják biztosítani, olyan feltételeket támasztanak, amelyek nehezen teljesíthetők egy ingatlan eladásának kapcsán, erről van szó. Ingatlant valóban nehéz eladni terhelt feltételekkel. Ha pedig megtörténik ez az eladás, akkor két egymástól gyakorlatilag szerződésileg is teljesen független egység elkezdi ezt a feladatot egymáshoz passzolgatni, mint a pingponglabdát, hogy ki fogja ezt a dolgot valóban felvállalni. Mert, ha a kht. azt mondja, hogy mi felvállaljuk a sportolással, a rekreációval, egészségneveléssel, ifjúság-neveléssel, akkor már ezt lehetne építeni piramisszerűen fölfelé. Nemcsak erről az egészen egyszerű dologról szól ez a történet. Akkor ezt a kht. felvállalja. Remek dolog, adja írásban.

Majd amikor a vevő megveszi az ingatlant, akkor a vevő el fogja dönteni, hogy ott mit fog csinálni, a kht.-val valamilyen szinten el fog számolni. Mi történik? A kht. ki fog tudni hátrálni ebből a képletből, a vevő nem fogja felvállalni, hiszen ő már kiszállt az üzletből, esetleg már harmadik tulajdonosról beszélünk. Egészen egyszerűen, én mint a Római-partért felelős személy, Római-parti tanácsnok, aki az önkormányzattól azt a feladatot kaptam, hogy a Római-part struktúráját megőrizzük, a Római-parti életet meghatározva megtartsuk, a Római-partot fejlesszük, kifejezetten aggályosnak tartom ezt az eladást.

Azt, hogy ezt hogyan lehetett volna másképpen csinálni, ahhoz nekünk tudomásul kell venni azt, hogy fordítva ülünk a lovon. Megyünk történelmileg visszafele. Hiszen most már tudjuk azt, hogy kell koncepció ahhoz, hogy legyen sportélet, azt is tudjuk, hogy visszamenőlegesen nekünk igen is lett volna dolgunk azzal, hogy ezt az eladást olyan formában bonyolítsuk le, hogy ez valóban tartalmazza azokat a garanciákat, amelyek a sportéletet biztosítják. Majd építsünk jacht-kikötőt, határozzuk meg utólag a helyét az evezős-oktatásban, a vízi túrázók vízre szállásával, és majd meg fogjuk azt mondani, hogy remek munkát végeztünk,

32

mert megint nyertünk hat olimpiai aranyérmet az evezősök révén. De ha a Római-partot visszaszorítjuk adás-vételi szerződésekkel ez csak egyetlen egy esetben lehetséges, ha az alapkoncepciót, tehát a Római-partot ténylegesen megőrizzük, ez a felelősségünk.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Világosi Gábor képviselő úr!

DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ): Az önkormányzatot képviselőknek az előadása után azt hiszem, hogy tisztul a kép. Az én véleményem az, hogy egy gyorsan létrejött cég, illetve cégek, gyorsan lebonyolított pályázatok, gyorsan lebonyolított adás-vételek történtek. Egy állítást, amit erősen cáfoltak az előttem szólok, hogy ez az adás-vételi szerződés, illetve szerződések optimálisak lettek volna. Nem lehetett optimális, mert a főépítész asszony ahogy mondta, meglepődtek a vevők néhány kikötésen.

Gyakorlatilag arról van szó, hogy a vevők nem tudták istenigazában, hogy mit vesznek, nem tudták ezeket a feltételeket. Ezt Horváth úr mondta el, hogy természetesen nagyon nyűgös a vevő helyzete egy ilyen konkrét szituációban, hiszen rengeteg feltételnek kell eleget tenni. És pontosan itt jön be a képbe az ár, hogy teljesen irrelevánssá válik a dolog, hiszen lehet az nagyon olcsó és lehet nagyon drága, ha az eredeti funkciók nem maradnak fent. Hangsúlyozom, az lett volna a lényeg.

Utána az önkormányzat megpróbál feltételeket szabni, és megpróbál építési tilalmat és egyebeket elrendelni, hogy megtartsa a Római-part eredeti funkcióját és az úgynevezett használatot, illetve életmódot. Ez örvendetes dolog. Csak ilyenkor, ha a vevő oldaláról nézem a dolgot, akkor azt mondom, hogy milyen alapon támasztanak nekem feltételeket, ráadásul utólag. Hiszen ez kiderült, hogy minimum bizony félreérthető volt az, hogy most akkor nekik egy csónakházat kell építeni, lebonthatják vagy nem bonthatják le. Tehát ezt a vevők most már nóvumként élik meg. És akkor a vevő szempontjából, illetve az önkormányzatra vetítve a dolgot, akár zsaroló helyzetbe is kerülhet, mert ha "nem adsz építési engedélyt, akkor én meg nem fejlesztek", ha nagyon leegyszerűsítem a dolgokat. Mindenesetre egy nagyon egészségtelen kapcsolat alakulhat ki itt a vevő-bérlő-önkormányzat hármasban, amin azt hiszem egyedül a vevő nyerhet, mert azt mindannyian tudjuk, hogy az ingatlanba való befektetés nem egy rossz üzlet, és akár egy év múlva, ha ő nem csinál itt semmit, akkor is nagyon búsás haszonnal tud ebből kiszállni. Azért nincs itt értelme 10 és 20 millió forintokon lovagolni, hogy most az ár megfelelő volt vagy nem. Nem volt megfelelő, de neki megfelelő, még akkor is, ha adott esetben jóval többet adott volna érte.

A kiindulási pont volt rossz - meggyőződésem -, akkor amikor az rt. egy olyan helyzetbe került, hogy ő gyakorlatilag rá volt kényszerítve arra, hogy tőkéhez jusson olyan módon, hogy ingatlanokat kellett neki hasznosítani. Utána már kényszerpályán volt a kht.-tól elkezdve mindenki. Mert nyilvánvalóan én azt megértem, hogy akkor lehet egy bizonyos fejlesztést felvállalni, ha van tőke, de bizony a tulajdonosnál ott volt a probléma, hogy egy olyan részvénytársaság jött létre, melyiknek nem volt meg a megfelelő anyagi bázisa ahhoz, hogy ezeket végrehajtsa. Ezek után kiszolgáltatott helyzetbe van az önkormányzat és a vevő pedig - hangsúlyozom -, úgy tűnik, hogy nem tudta istenigazában, hogy mit vesz meg, ő pedig duzzogva bár, de majd nyereséggel tovább adja az ingatlant.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Két percre a főépítész asszony kér szót!

LISZKAY KRISZTINA főépítész (III. kerület): Csak annyit, hogy az önkormányzat úgy lett egy kicsit aposztrofálva, hogy szegény vevő most itt kapja a nagyon kemény előírásokat.

33

Egyrészt az önkormányzatnak van egy rendezési terve, joga van felülvizsgálni és az előírásait megváltoztatni. Tehát nem abból kell kiindulnia, hogy valaki mikor szerzett tulajdont. Ez az egyik.

A másik, hogy 2003-ig minden régebbi típusú rendezési tervet felül kell vizsgálni, tehát a Római-partot is. Aki az ingatlanpiacon működik és vásárol vagy elad, az ezeket a típusú szabályzók változási kényszerét kell hogy ismerje. Az, hogy most ez szerencsésen egybeesett a kerület egészére vonatkozó övezeti szabályozással - azért mondom, most ez szerencsés -, hogy megtudtuk van ilyen típusú probléma, és hogy bármikor veszélybe kerülhetnek a csónakházak, ha erre nem adunk még egy keményebb vagy pontosítottabb előírást. De ezt össze kell hangolni a fejlesztés nem megakadályozásával, hanem elősegítésével párhuzamosan. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök úr!

HORVÁTH LÁSZLÓ (Fidesz): Én úgy gondolom, hogy az is nézőpont kérdése, hogy most hamar történt-e meg valami, a másik nézőpontból a hamar megtörtént dolog késői történésnek is felfogható.

Szerintem az a gond, hogy későn történt meg a koncepció kialakítása, későn történt meg egy elmaradt ingatlanfejlesztés és modernizáció pótlása erőforrások híján, vagy mérsékelt erőforrásokkal történt meg, szerintem későn. Az a nagyobbik baj szerintem, hogy akár az rt.-t nézem, az rt.-nek 2000-ig - ha jól tudom - nem volt vagyon vagy ingatlanfejlesztési koncepciója. Az ingatlanpiac területén - főleg a fővárosban - jó néhány éve folynak tendenciák, nyilvánvaló, hogy ez minden kerületet előbb utóbb elér. Szerintem az egyfelől mindenképpen jó - úgy az rt., kht., és az önkormányzat szintjén lehet azt mondani -, hogy koncepció születik vagy formálódik, folyamatban van, hála a jó istennek, hogy itt tartunk.

Ha a főépítész asszony szavait jól értettem, akkor itt a csónakházak megtartása az már több mint vágyálom, mert komoly garanciák vannak ebben a pillanatban.

Szeretném felhívni a figyelmet, hogy egy sereg ilyen példa van. A Római-part is egy olyan rendszer, amely rendszert - legalább is - funkciójában lehet tartani. Számos ilyen rendszerünk van. Ilyen rendszer például a nemzeti parkok rendszere, amelyek úgy tudnak létezni, hogy a funkciójukat meg tudták tartani. Azt látni, hogy ezek a rendszerek nem zárhatók le. Olyan nyomás van ezeken a rendszereken, és nyilvánvaló a fejlesztésnek is abba az irányba kell menni, hogy ha valami nyomásnak nem tud ellenállni, akkor az élére kell állnom, és akkor nekem kell a rendszerben a mozgást, a rendszer működését úgy szabályozni, hogy az értékeit megőrizzem. Aki ezt nem teszi meg, az összeomlik a rendszer alatt.

Példa erre a már említett nemzeti parkok rendszere. Irányítottan megőrzi az értékeit, közben kiszolgálja a megjelenő igényeket, ráadásul bevétele is lesz, a másik amelyik azt mondja, hogy nem nyitom meg a rendszert és nem én irányítom a rendszer működését, az nem tudja fenntartani.

Én úgy gondolom, az jó dolog, hogy van koncepció itt is, ott is, amott is, vannak olyan elemek, amelyek egyébként fékeket jelentenek, garanciát teremtenek a funkció megtartására. Azt nem tartom rossz dolognak, hogy forrásokat akar az rt. előteremteni ahhoz, hogy fejleszteni tudjon.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tóth András vezérigazgató úrnak adom meg a szót egy rövid reagálásra.

34

TÓTH ANDRÁS (Sportlétesítmények Rt.): A csónakházi kapacitást fenn kell tartani. Három ingatlanban van 7 darab csónakház. Ezek között van olyan csónakház, ami védettség alá esik és van olyan, amelyik életveszélyes állapotban van Az a csónaktároló kapacitás, amelyik megszűnik, mert életveszélyes, azt kell a vevőnek mindenféleképpen pótolni, tehát nem egy csónakházról beszélünk, hanem a hétből kettőről, és azt a kapacitást a vevőnek pótolnia kell. (Közbeszólás: Liszkay Krisztina főépítész: Nem a saját telkén.) Vagy a saját telken vagy megegyezés alapján a részvénytársaság területén, de a vevő költségére. Ez az ügy szempontjából másodlagos. Soha nem azt mondtam azt, hogy az összes csónakház megszűnik és helyette egy épül. Erre kötöttük ki az 50 millió forintot, ami szintén nem egy fiktív szám, hanem körülbelül a csónaktároló kapacitás újra-előállítási költségét becsültük meg, és ezért van ez a 50 milliós szám a szerződésben.

Egy dologról nem beszéltünk, de lényegesnek tartom. Beszéltünk csónakházi kapacitás fenntartásról, fejlesztésről. Ugyanakkor van egyfajta kimutatás, hogy évente körülbelül 10 százalékkal csökken a kapacitás kihasználtsága. Ma úgy tűnik, hogy a Római-parton a csónakházi kapacitás 60 százaléka van kihasználva. A 60 százalék 10 százaléka körülbelül olyan hajó, ami egész évben ki sem lett víve, ezért érthető módon a hajótulajdonosok értékesíteni sem tudják. Fáj a szívük érte, de inkább fizetik a bérleti díjat azért, hogy a hajójuk megmaradjon. Tehát a tényleges csónaktároló kapacitás, és a most meglevő csónaktároló kapacitás között nagyon nagy a differencia. Én ezt nem akarom minősíteni, ez egy negatív tendencia, de tény. Ez évről évre így van, és meg lehet nézni, hogy évről évre mennyire csökken a hajók száma a Római-parton. Ennek több oka van.

A harmadik, hogy az rt. gazdálkodó szervezet, ennek következtében van egy fejlesztő és egy értékesítő kényszere. Erre az értékesítő kényszerre azért volt rákényszerítve, mert az összes telepünkön lévő felépítmények állapota olyan szintű, hogy részben életveszélyes, részben használhatatlan, tudniillik 20 éve semmiféle fajta fejlesztés nem történt, csak rombolás. Úgy gondolom nem feltétlenül azt kellene bántani, aki egyszer valamit megpróbál a ügyben tenni. Megpróbáltunk koncepciót kialakítani, a megfelelő forrást megteremteni, és megpróbáltuk a megfelelő partnereket megtalálni. Az oktatást tartom nagyon fontosnak, ezért szeretné az rt. az oktatás terén azt a fajta kapacitást összehangolni - az iskolákkal történő oktatás vonatkozásában szerződéskötésekkel - amit Rátkai úr végzett.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Még mielőtt a főépítész asszonynak megadnám a szót, egyetlen dologra szeretnék reagálni, nem hiszem, hogy itt valaki bárkit is bántott volna, nem éreztem ezt az eltelt három óra alatt. Vezérigazgató úr azt mondja, hogy nem azt kellene bántani, aki valamit csinál, nem gondolom ez így van.

TÓTH ANDRÁS (Sportlétesítmények Rt.) Inkább úgy mondanám, hogy valószínűleg jogos félreértés volt a bérlők részéről, ebben valószínűleg mi is hibásak vagyunk, hogy nem adtunk megfelelő tájékoztatást.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Főépítész asszony öné a szó!

LISZKAY KRISZTINA főépítész (III. kerület): Egy kérdésem volna. Ahhoz, hogy mi az építési szabályzatban garanciát is lássunk arra - ha egy csónakház a rossz állaga miatt lebontásra kerül -, hogy az valóban visszaépüljön, az építési terveink alapján úgynevezett visszaépítési vagy beépítési kötelezettséget rendelünk el a, ami alól tulajdonképpen nem lehet kibújni. De mindig lehet bessz-helyzet vagy mindig lehet bessz-helyzetté alakítani egy szituációt és mondjuk nem

35

épül vissza a csónakház. Ebben az esetben az építési törvény úgy fogalmaz, hogy a beépítési kötelezettséggel terhelt telket a lejárata után, tehát a kötelezettség lejárata után, az önkormányzat kisajátíthatja, vagy a tulajdonos kérésére ki kell sajátítani.

Kérdésem. Nem szeretnénk egy ilyen helyzetbe kerülni, de ha létrejön egy ilyen helyzet, mert itt végül is elég nagy számú építményről, épületről van szó, akkor a tárca vagy a Sportlétesítmények Rt. - vagy nem tudom még kit nevesítsek most - be tud-e szállni abba, és tud-e egy háttér-garanciát nekünk biztosítani, hogy az előírást nyugodt lélekkel megtegyük. Mert két év elteltével vagy ott van a csónakház, agy egyszerűen vissza tudjuk szerezni a területet, és akkor egy másik kondícióval felépíteni vagy visszaépíteni a csónakházat.

DR. BALÁZS CSABA (Sportfolió Kht.): Én úgy gondolom, hogy szerződéses alapon bármilyen garancia és vissza-garancia kérhető. Ha az önkormányzat kér garanciákat a tulajdonostól a területre, akkor az elvárható, hogy nyújtson garanciákat. Például az igénybevételi garanciák vonatkozásában azt, hogy a tevékenységet megfelelően el tudja látni. Tehát viszonosság alapján - úgy gondolom -, hogy bármilyen garancia nyújtható, és ezen dolgozunk, hogy ezeket a garanciákat kölcsönösen nyújtsuk egymásnak.

Én úgy gondolom, hogy a minisztériumnak ezen körben korlátozott hatósági funkciói vannak, tehát hatósági úton ezeknek a garanciáknak nem lehet megfelelni. Szerződéses alapon, polgárjogi szerződés alapján, mivel mind az önkormányzat, mind a Sportlétesítmények Rt., a Sportfolió Kht. jogalany, lehet garanciákat nyújtani.

LISZKAY KRISZTINA főépítész (III. kerület): Nem biztos, hogy pontosan értem.

ELNÖK: Engedjék meg, hogy végül is azt mondjam, hogy ez egy nagyon fontos kérdés, de azt gondolom, hogy ez már nem az albizottság kompetenciája.

Tisztelt Bizottság! Én biztos vagyok benne, hogy ezen beszélgetés tovább fog folytatódni. Az a jószolgálati dolog, amit a magyar Országgyűlés ifjúsági és sportbizottsága felvállalt május 23-án, és ami miatt - ennek eredményeként - ma erre a beszélgetésre sor került, azt gondolom, hogy azokat, akik ebben a dologban tudnak tenni valamit, közelebb hozta egymáshoz.

A zárás előtt szeretnék feltenni egy kérdést, amit végül is Juhász Ágnes asszony fogalmazott meg, és amire leginkább az illetékesnek kellene válaszolni, a vevőnek -, de még egyszer kiemelem - a vevő nincs itt. Így felkérem az önkormányzatot, illetve a Sportfolió Kht.-t, az önök véleménye szerint - szeretném, ha tényleg röviden tudnának rá válaszolni -, mi lesz október 15.-e után a mostani helyzetben, illetve mi lesz április elseje után. (Közbeszólás: Koncz Ferenc (Fidesz): másodika.) Képviselő úr nagyon szellemesen azt mondta, hogy másodika. Ez biztos, hogy nagyon fontos dolog. Tudnak-e erre önök válaszolni. Még egyszer mondom - azzal együtt, hogy én is tisztában vagyok vele, hogy erre leginkább a Projekteseknek kellene válaszolni, de ők most itt nincsenek jelen.

Balázs úr!

DR. BALÁZS CSABA (Sportfolió Kht.): Én úgy gondolom, hogy ezekre a kérdésekre választ a keretszerződés elfogadása után lehet kapni. (Közbeszólás: Csizmár Gábor (MSZP): szeptember 18-a.) Szándékozunk is megadni.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Az önkormányzat részéről tud erre valaki valamit mondani?Főépítész asszony!

36

LISZKAY KRISZTINA főépítész (III. kerület): Talán annyit, hogy pillanatnyilag él a változtatási tilalom. Tárgyalásban vagyunk ezzel a fejlesztő csoporttal, tudniillik ők arra várnak, hogy melyek lesznek a végleges előírások, és annak megfelelően alakítják a koncepciójukat.

A KVSZ-t, tehát a Kerületi Városrendezési Szabályzatot ha megalkotjuk, akkor tulajdonképpen a változtatási tilalmat is fel kell oldjuk. Én remélem, hogy ezek a tárgyalások olyan értelemben eredményre vezetnek, hogy nem olyan koncepció születik, amitől félünk - most túl azon, hogy a csónakház garanciák megvannak -, és nem kell olyan további jogi eszközöket használnunk vagy alkalmaznunk, mint például a változtatási tilalom. De amennyiben úgy látjuk, hogy nem teljesen a part érdekében történik az egyéb fejlesztési szándék, akkor úgy gondolom - és erre tulajdonképpen apropót tud adni, hogy egy közös koncepció kidolgozásra kerüljön -, azt kell valószínűleg kimondjuk, hogy a Pók utcától mondjuk a Kalász útig terjedő sávra egy új szabályozási tervet is kell készíteni, és akkor addig fenntartanánk a változtatási tilalmat. De ez a következő hetekben fog kiderülni. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Egy mondatra a vezérigazgató úrnak, és utána Juhász Ágnes asszonynak adnám meg a szót, majd lezárom az ülést.

TÓTH ANDRÁS (Sportlétesítmények Rt.): A csónakházak szerződése nem októberben jár le, hanem december 31-én, ez egy lényeges kérdés. Ha bármi történik a csónaktároló kapacitásnál - ha véletlenül csúsznának ezek az időpontok, ahogy a főépítész asszony is említette -, azt az rt. százszázalékos biztonsággal meg tudja oldani, hiszen a kihasználtság 60 százalékos a parton, így ez igazából nem fog problémát okozni.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Juhász Ágnes asszony!

JUHÁSZ ÁGNES (Magyar Természetbarát Szövetség Vízi Túra Bizottsága): Két mondatot szeretnék hozzáfűzni. Az egyik, ami nagyon fontos lenne és kéréssel fordulok az itt ülőkhöz, elsősorban talán a Kht. volna erre alkalmas. Nem tudnánk-e - a számunkra nagyon rövid idő alatt - valamilyen módon asztalhoz ülni a vevővel, szembekerülni az új tulajdonossal. Tehát valamiféle olyan szembekerülésre gondolok, amikor a bérlő jó néhány képviselője jelen van, akivel ezt az október 15-i neuralgikus dátumot tisztázni lehet.

A második, ami kapcsolódik a csónaktároló kapacitáshoz, hogy alapjában véve a csónaktároló kihasználtsága és a Római-part elnéptelenedésének ez az egész huzavona az egyik fő oka. A felmorzsolódás is folyamata - ahogy ezt a képviselő úr megfogalmazta -, hiszen nagyon sokan, akik eltávoztak, tavaly már nem jöttek vissza, mert senki nem szeretne megint egy olyan helyzetbe kerülni, mint tavaly. Elnézést a kifejezésért, de valahol a hajóval a hátukon, mint a mérgezett egerek rohangáltak az emberek, hogy hova lett a holmijuk. Azt hiszem, hogy eléggé a 24. órában vagyunk. Tudnak-e ebben esetleg akár a kht., akár az rt. valamiféle közvetítői szerepet vállalni, hátha egy beszélgetés során valamit be lehet indítani.

ELNÖK: Köszönöm szépen.

DR. BALÁZS CSABA (Sportfolió Kht.): Én úgy gondolom, hogy a kht.-nak és a Sportlétesítmények Rt.-nek is saját eszközei vannak arra, hogy közvetítői tevékenységet folytasson. Mi nem vagyunk hatóság, ellentétben az önkormányzattal. Egyébként minden megkeresésre, ami eddig a bérlők - akár a csónakbérlők, akár a telekbérlők - részéről érkezett, mi

37

reagáltunk és a saját eszközrendszerünknek megfelelően, azoknak a keretén belül segíteni próbálunk.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Egy fél-mondatot hadd tegyek hozzá. Juhász Ágnes!

JUHÁSZ ÁGNES (Magyar Természetbarát Szövetség Vízi Túra Bizottsága): Jelen pillanatban azért bátorkodtam közvetítést kérni, mert a bérlő már nem önökkel áll szemben, hanem azzal az X úrral, akinek az utolérhetősége gyakorlatilag nincs meg, nem sikerült májustól mostanáig a bérlőknek vele szót érteni vagy legalább információkat kapni.

DR. BALÁZS CSABA (Sportfolió Kht.): Jószolgálati alapon megpróbálom.

JUHÁSZ ÁGNES (Magyar Természetbarát Szövetség Vízi Túra Bizottsága): Nagyon szépen köszönöm, ha ezt meg tudja tenni.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tóth András úrnak szeretnék válaszolni. Azt gondolom, hogy valahol a Projekteseket el lehetett volna érni.

Kérdezem a tisztelt albizottságot, hogy egyetért-e azzal, hogy holnap a főbizottságnak tájékoztatást adjunk a mai napon elhangzottakról, és a későbbiek folyamán írjuk meg a jelentésünket, amely jelentésnek a megírásához egyrészt szeretném bekérni azokat a dokumentumokat, amelyek elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy egy korrekt jelentéssel tudjunk a bizottság felé élni.

Szeretnék javaslatot tenni a dokumentumokra is, és ha természetesen nem teljes körűen mondom el, akkor kérlek benneteket, hogy egészítsetek ki.

Szükségünk lenne arra a bizonyos koncepcióra, amire többször hivatkozott a Sportfolió vezetője, de egyelőre a bizottsági tagoknak nem áll rendelkezésére. Valamint - amennyiben az üzleti érdekeket nem sért - a pályázati kiírásra, a szerződés megkötésére, mert ezzel pontosan tudnánk, hogy milyen szerződést kötöttek.

Van-e még valami? Gyürk úr!

GYÜRK ANDRÁS (Fidesz): Hasznosnak tartanám, ha a mostani koncepció mellett a '95. és a 2000. között létezett koncepciót is - a vagyongazdálkodásra, fejlesztésre vonatkozóan - megkapnánk. Arról ellentétes információk vannak, hogy létezett vagy nem. Kifejezetten a '99-2000-es időszakra vonatkozó információkat is, amelyek a közalapítványok és az ISM közötti huzavonára vonatkoznak, hogy egészében tudjuk látni a történetet.

ELNÖK: Csizmár Gábor képviselő úr!

CSIZMÁR GÁBOR (MSZP): Amennyiben az önkormányzat rendelkezésre tudja bocsátani a rendezési tervet részletesen is.

ELNÖK: Az önkormányzat képviselője!

LISZKAY KRISZTINA főépítész (III. kerület): Az érvényes részletes rendezési tervet vagy az új szabályzatot.

38

CSIZMÁR GÁBOR (MSZP): Az új szabályzatot.

LISZKAY KRISZTINA főépítész (III. kerület): Tehát az utóbbira gondol, a Kerületi Városrendezési Szabályzatra, csak a jegyzőkönyv számára akartam pontosítani.

ELNÖK: Alelnök úr!

HORVÁTH LÁSZLÓ (Fidesz): Én azt is szeretném kérni, hogy az albizottság kapjon tájékoztatást a 95. és a 2000. évi vagyongazdálkodásról. Elhangzott, hogy hány ingatlan került értékesítésre, bérbeadásra, tehát a vagyongazdálkodást körét érintően.

ELNÖK: Ez a mostani napirendünktől független napirend.

HORVÁTH LÁSZLÓ (Fidesz): Azzal együtt, amit a Gyürk képviselő úr javasolt.

ELNÖK: Birkás képviselő úr!

BIRKÁS TIVADAR (Fidesz): Ugyanezt szerettem volna már csak azért is, mivel a tájékoztatás legelején elhangzott, ha nem lettek volna úgymond befagyott követelések, akkor lehet, hogy esetleg nem is lett volna szükség különböző, vagy nem ennyi ingatlannak az értékesítésére ahhoz, hogy a koncepció megvalósulhasson. Tehát lényegében ezt szerettem volna támogatni, hogy egy ilyen gazdálkodásról beszámolót vagy tájékoztatót kaphasson a bizottság.

ELNÖK: Végül is nem feltétlenül a Római-parthoz kapcsolódóan, de ebből a mostani tárgyalási anyagból kiindulva.

Horváth úr!

HORVÁTH PÁL (Római-parti tanácsnok): Bármilyen döntést hozunk, bárkik hozzák meg ezt a döntést, a rosszul megfogalmazott fogalmak és döntések visszaszállnak a harmadik kerületre, ez alól a harmadik kerület nem tud kibújni. Magyarán megmondva, ha rosszul döntünk, akkor az ki fog derülni utólag, de az önkormányzat felelőssége majd megállapítható lesz.

Azt szeretnénk, hogy mindenki az erkölcsi tisztaság jegyében próbálja a dolgokat - nem a számok mögé elbújni - kezelni, és azt a felelősséget, hogy erről a döntésről évek múlva, tíz-húsz év múlva nyugodt szívvel tudjuk azt mondani, hogy ez egy jó döntés volt. Az erkölcsi tisztaságot külön szeretném kiemelni.

ELNÖK: Csizmár úr!

CSIZMÁR GÁBOR (MSZP): Technikailag azt javasolnám, hogy körülbelül egy hónap múlva - a bűvös október 15-e előtt néhány nappal - az ellenőrzési albizottság üljön össze a beadványtevőkkel, és ismét hívja meg ennek a bizonyos R-Projekt 2001-nek a vezetőjét, hátha akkor nem lesz olyan elfoglaltságú, hogy lássuk mi lesz a zárás után és a nyitáskor, és természetesen akkor az rt. képviselőit is, hiszen itt elhangzott a záró mondatok között egy jószolgálati vállalás. Akkor nézzük meg, hogy a probléma megoldása érdekében mi történt, mert a hosszú távot elég jól látjuk, most - ha jól hallottam újabb igényként - visszafelé is elindulunk a

39

történelemben, de a konkrét probléma megoldásába ma három és fél óra alatt a világon semmit nem tettünk. Ezért gondolom, hogy az ellenőrzési albizottságnak célszerű lenne a konkrét beadvány, a konkrét probléma megoldása érdekében egy ilyen napirenddel október elején összeülni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen.

HORVÁTH LÁSZLÓ (Fidesz): Én optimistább vagyok a mai bizottsági ülés eredménye tekintetében.

ELNÖK: Végül is ebben a kérdésben én is azt gondolom, annak ellenére, hogy az általunk várt legfőbb részt vevő nem jött el, ennek ellenére ennek a mai bizottsági ülésnek megvan az az eredménye - azt gondolom -, hogy a beadványtevők is tisztában láthatnak, illetve gyakorlatilag az albizottság kohéziós munkájának az eredményeképpen itt azok az emberek, akik ebben a dologban a legtöbbet tudnak tenni, azok egy asztalhoz ültek. Azt gondolom, hogy ez mindenféleképpen előremutató.

Azt megszívlelendőnek tartom, és javaslom az albizottság felé, hogy tájékoztassuk arról is a főbizottságot, hogy október 15-e előtt ebben a kérdésben egy újabb albizottsági ülést szeretnénk létrehozni, és akkor pontosan látni és megnyugtatóan lezárni azt a dolgot, hogy tényleg mi lesz itt október 15-e után.

Emellett, ha megengedi a tisztelt albizottság, én azt gondolom, hogy azzal az egy mondattal zárnék, amikor is nem titkoltan a főépítész asszony szavait idézném, ami végül is úgy hangzott el, hogy a Római-parti hagyomány fejleszthetően tovább éltethető. Ha ebben a dologban október 15-e után is így tudunk gondolkodni, azt gondolom, hogy az albizottság megtette az albizottságra kirótt feladatokat és segítettünk ennek a kérdésnek a megnyugtató rendezésében.

Köszönöm szépen mindenkinek a részvételt.

Érsek Zsolt elnök

40

TARTALOMJEGYZÉK

A határozatképesség megállapítása.................................................................................................

A napirend elfogadása....................................................................................................................

Juhász Ágnes, Magyar Természetbarát Szövetség Vízi Túra Bizottság.......................................

Kántor Iván, Vadkacsa Csónakház .............................................................................................

Horváth László (Fidesz)..............................................................................................................

Kérdések, hozzászólások.............................................................................................................

Dr. Balázs Csaba, Sportfolió Kht................................................................................................

Szabó István, Fővárosi Önkormányzat........................................................................................

Nyíri Csaba alpolgármester, IIII. kerületi Önkormányzat............................................................

Rátkai János, Római Fürdő Vízi sport Egyesület........................................................................

Horváth László (Fidesz)..............................................................................................................

Dr. Világosi Gábor (SZDSZ)......................................................................................................

Dr. Balázs Csaba (Sportfolió Kht.).............................................................................................

Liszkay Krisztina főépítész (III. kerület).....................................................................................

Csizmár Gábor (MSZP)..............................................................................................................

Birkás Tivadar (Fidesz)..............................................................................................................

Gyürk András (Fidesz)................................................................................................................

Csizmár Gábor (MSZP)..............................................................................................................

Dr. Balázs Csaba ügyvezető igazgató, Sportfolió Kht.....................................................................

Liszkay Krisztina főépítész, III. kerület..........................................................................................

Horváth Pál , Római-parti tanácsnok...........................................................................................

Dr. Világosi Gábor (SZDSZ)......................................................................................................

Tóth András, Sportlétesítmények Rt...........................................................................................

Liszkay Krisztina főépítész, III. kerület......................................................................................

Az ülés

bezárása.............................................................................................................................39

41