Embed Size (px)
Citation preview
1
KO
-DZ
SI-K
I
'RÉ
GI T
ÖR
TÉ
NE
TE
K F
EL
-JE
GY
ZÉ
SE
I'
Fordította és m
agyarázta
KA
ZÁ
R L
AJO
S
Sydney
1982
2
This book has been published in a lim
ited edition of 1000 copiesof w
hich this is No. 67
Kiadja a: M
AG
YA
R T
ÖR
TE
NE
LM
I TÁ
RS
UL
AT
– S
YD
NE
Y-A
US
TR
AL
IA
Published by the: H
UN
GA
RIA
N H
IST
OR
ICA
L S
OC
IET
YB
OX
: 160, P.O
.S
UT
HE
RL
AN
D, N
.S.W
.AUSTRALIA
NA
TIO
NA
L L
IBR
AR
Y O
F A
US
TR
AL
IA C
AR
DN
UM
BE
R A
ND
ISB
N
ISB
N 0 9592790 0 8
3
VO
RW
OR
TR
und vierzig Jahre nach der ersten Übersetzung des K
ojiki insD
eutsche erscheint nun die erste Übersetzung des altesten U
l1dberühm
testen japanischen Geschichtsw
erkes ins Ungarische. H
errD
r. Iwao K
inoshita, der namhafte K
ojiki-Forscher, begann seine
Lebensarbeit
1929 im
Japaninstitut
Berlin,
die ungarische
Übersetzung
des W
erkes w
urde im
S
eminar
für S
prache und
Kultur Japans der U
niversitat Ham
burg durch meinen M
itarbeiter,H
errn Dr. L
ajos Kazár, ausgeführt.
Ich bin
hierüber sehr
beglückt und
hoffe, dass
dasV
erständnis der japanischen Sprache und K
ultur in Ungarn
durch die
Verbreitung
dieser K
ojiki-Übersetzung
gefördertw
ird.Ham
burg, den 6. Septem
ber 1982
Prof. O
scar Benl
(Japanisches Sem
inarder
Universität H
amburg)
4
Elő
szóK
ereken negyven évvel a Kodzsiki első ném
et fordítása utáním
e megjelenik a legrégibb és leghíresebb japán történelm
i munka
első magyar fordítása. D
r. Kinoshita Iw
ao úr, a neves Kodzsiki-
kutató 1929-ben a Berlini Japánintézetben kezdte m
eg életművét, s
a Kodzsiki m
agyar fordítását munkatársam
, dr. Kazár L
ajos úr aH
amburgi E
gyetem Japán N
yelv és Kultúra Intézetében végezte.
Ennek nagyon örvendek és rem
élem, hogy ezen K
odzsiki-fordítás elterjedése M
agyarországon a japán nyelv és kultúra meg-
értését előbbre viszi.
Ham
burg, 1982. szeptember 6-án
Prof. O
scar Benl
(Japanisches Sem
inar
der
Universität H
amburg)
5
Tartalom
jegyzék
VO
RW
OR
T..........................................................................................3
ELŐ
SZ
Ó................................................................................................4
TA
RT
AL
OM
JEG
YZ
ÉK
......................................................................5
ÁB
RA
JEG
YZ
ÉK
................................................................................11
BE
VE
ZE
TÉ
S......................................................................................13
1. A K
OD
ZS
IKI JÓ
SZ
ER
INT
ISM
ER
ET
LE
N H
AZ
ÁN
KB
AN
.......................132. A
Z U
RÁ
LI N
YE
LV
TU
DO
MÁ
NY
ÉS
A JA
PÁ
N N
YE
LV
..........................143. A
KO
DZ
SIK
I MA
GY
AR
RA
FO
RD
ÍTÁ
SÁ
NA
K K
ÖR
ÜL
MÉ
NY
EI.............17
4. A K
OD
ZS
IKI JE
LE
NTŐ
SÉ
GE; K
EL
ET
KE
ZÉ
SÉ
NE
K K
ÖR
ÜL
MÉ
NY
EI;
NÉ
HÁ
NY
JEL
LE
GZ
ET
ES
SÉ
GE.......................................................21
5. A K
OD
ZS
IKI V
ÁZ
LA
TO
S T
ÖR
TÉ
NE
TE
.............................................266) A
TU
LA
JDO
NN
EV
EK
ÁS
CÍM
EK
LE
FO
RD
ÍTÁ
SA
................................277. M
EG
JEG
YZ
ÉS
EK
A JA
PÁ
N É
S A
Z Ó
JAP
ÁN
NY
EL
VRŐ
L......................35
AB
OU
T T
HE
KO
JIKI A
ND
TH
E IM
PO
RT
AN
CE
OF
ITS
HU
NG
AR
IAN
TR
AN
SL
AT
ION
...............................................40
KO
-DZ
SI-K
I.......................................................................................43
EL
SŐ
KÖ
NY
V................................................................................43
ELŐ
BE
SZÉ
D...............................................................................43
1. FE
JEZ
ET
: A P
áratlan Égi Istenek (K
oto-Am
a-Tu-K
ami).......50
2. FE
JEZ
ET
: A H
ét Isteni Generáció
..........................................503. F
EJE
ZE
T: A
Magától M
egszilárdult Sziget (Onogoro-Z
ima)
514. F
EJE
ZE
T: A
szigetek születése................................................525. F
EJE
ZE
T: A
z istenek születése................................................536. F
EJE
ZE
T: Tűz-F
ény-Szellem Isten (P
i-No-K
agu-Tu-T
i-No-
Kam
i)...................................................................................557. F
EJE
ZE
T: A
Holtak B
irodalma (Yom
i)...................................578. F
EJE
ZE
T:A
fenséges fekete hajék (kuro-mi-kadura)...............59
9. FE
JEZ
ET
: Izanagi megtisztulása (m
isogi-parapi)..................6010. F
EJE
ZE
T: Felső és az A
lsó Beöm
lés (Kam
i-Tu-Se: Sim
o-Tu-Se)
.............................................................................................61
6 11. FE
JEZ
ET: Izanagi parancsa három
fenséges gyermekének...62
12. FE
JEZ
ET: P
aya-Susa-No-W
o-No-M
ikoto felmegy a
Magasságos É
gi Mezőre.......................................................65
13. FE
JEZ
ET: A
z istenítélet.........................................................6614. F
EJE
ZE
T: A fenséges gyerm
ekek elosztása...........................6715. F
EJE
ZE
T: A diadalm
ámorban előtörő féktelenség
................6816. F
EJE
ZE
T: Az É
gi Szikla-Barlang (A
me-N
o-Ipa-Ya)..............6917. F
EJE
ZE
T: A varázsos szalm
akötél, (siri-kume).....................71
18. FE
JEZ
ET: A
Nyolc fejű Sárkány (Ya-M
ata-No-W
oroti)........7219. F
EJE
ZE
T: A sokfogú fésű (kosi-tum
a-gusi)...........................7320. F
EJE
ZE
T: A Suga-i palota (Suga-no-m
iya)...........................7421. F
EJE
ZE
T: Az Inaba-i C
supasz nyúl (Inaba-No-A
ka-Padaka[-
naru] Usagi).........................................................................76
22. FE
JEZ
ET: A
Tem
a-Hegy (T
ema-N
o-Yam
a)...........................7823. F
EJE
ZE
T: A kígyógödör (P
emi-no-m
uro).............................81
24. FE
JEZ
ET: A
z isten-kérdezés égi hárfája (ame-no-nori-goto)82
25. FE
JEZ
ET: isteni szavak dala. (kam
i-goto-uta)......................8426. F
EJE
ZE
T: Isteni szavak dala (kami-goto-uta).......................85
27. FE
JEZ
ET: Isteni szavak dala (kam
i-goto-uta).......................8728. F
EJE
ZE
T: Isteni szavak dala (kami-goto-uta).......................88
29. FE
JEZ
ET: T
izenhét emberöltő istenségei...............................89
30. FE
JEZ
ET: A
pró Ifjú Isten (Sukuna-Bikona-N
o-Kam
i)...........9131. F
EJE
ZE
T:[A] Takarás N
agy Istene (Opo-T
osi-No-K
ami).....92
32. FE
JEZ
ET: A
z, Égi F
első Szellemerő F
enségnek (Am
e-No-P
o-P
i-No-M
ikoto) adott parancs................................................9333. F
EJE
ZE
T: Az É
gi Fiatal L
egény (Am
e-No-W
aka-Piko).........94
34. FE
JEZ
ET: A
z Égi K
émlelő N
ő (Am
a-No-Sagu-M
e)...............9535. F
EJE
ZE
T: A G
yász-hely (Mo-Y
ama).....................................97
36. FE
JEZ
ET
: Vitéz V
illám-Szellem
ű Férfi Isten. (T
ake-Mika-D
u ti-N
o-Wo-N
o-Kam
i)..................................................................9837. F
EJE
ZE
T: Vitéz M
inakata Isten (Take-Minakata-N
o-Kam
i).9938. F
EJE
ZE
T: Tagisi-parton épített "égi" lak............................100
39. FE
JEZ
ET: A
z égi istenek fenséges unokája leszáll a földre.10140. F
EJE
ZE
T: Az öt N
emzetségfő (Itu-T
omo-N
o-Wo)................103
41. FE
JEZ
ET: A
Taka-Ti-P
o-Hegyi Szentély (T
aka-Ti-P
o-Yam
a-N
o-Miya).............................................................................104
42. FE
JEZ
ET: A
Sarume-nem
esek (Sarume-N
o-Kim
i)...............10643. F
EJE
ZE
T: Fák V
irága Nyílása Istennő (K
o-No-P
ana-No- Saku-
Ya-B
ime).............................................................................106
44. FE
JEZ
ET: A
tengeri-szerencse s a hegyi-szerencse (umi-sati-
yama-sati)...........................................................................108
7
45. FE
JEZ
ET: A
Tengerár-Szellem
Fenség (Sipo-T
uti-No-K
ami)
...........................................................................................11046. F
EJE
ZE
T: Bőséges É
kszer Istennő (Toyo-Tama-B
ime-N
o-M
ikoto)...............................................................................11147. F
EJE
ZE
T: Penge-V
iselő Isten, (Sapi-Moti-N
o-Kam
i).........11248. F
EJE
ZE
T: A korm
orántollas fedelű szülő-kunyhó (u-no-pa-no-ubu-ya)...............................................................................113
49. FE
JEZ
ET: U
-Gaya-P
uki-Apezu-N
o-Mikoto gyerm
ekei.......115
KO
-DZ
SI-K
I.....................................................................................117
MÁ
SO
DIK
KÖ
NY
V......................................................................117
50. FE
JEZ
ET: Jim
mu tennó (Jim
mu-T
ennō).............................11751. F
EJE
ZE
T: Öt-T
engeráramlás F
enség (Itu-Se-No-M
ikoto).11852. F
EJE
ZE
T: A M
agasságos Kincstár U
ra (Taka-K
ura-Zi)....119
53. FE
JEZ
ET: A
Nyolc-Lábnyi H
olló (Yata-G
arasu)................12054. F
EJE
ZE
T: Az U
daban készített kelepce. (Uda-no-osi)........121
55. FE
JEZ
ET: A
z Osakai nagy barlang-lakás. (O
saka-no-opo-m
uro)..................................................................................12356. F
EJE
ZE
T: A Tom
ii Ifjú Isten (Tomi-B
iko)...........................12357. F
EJE
ZE
T: A vörösre festett nyíl (ni-nuri-no-ya).................125
58. FE
JEZ
ET: A
Taka-Sazi-Mező (Taka-Sazi-N
o)....................12659. F
EJE
ZE
T: A Saw
i-Folyó (Saw
i-Kapa)................................127
60. FE
JEZ
ET: A
Ya-Wii U
ralkodó Fenség: (K
amu-Y
a-Wi-M
imi-
No-M
ikoto).........................................................................12861. F
EJE
ZE
T: Suisei tennó, (Suisei-T
ennō)..............................13062. F
EJE
ZE
T: Annei term
ő (Annei Tennō)................................130
63. FE
JEZ
ET Itoku tennó (Itoku-T
ennō)...................................13164. F
EJE
ZE
T: Kóshó tennó (K
ō-shō-Tennō).............................131
65. FE
JEZ
ET: K
óan tennó (Kōan-T
ennō).................................13266. F
EJE
ZE
T: Kórei tennó (K
ōrei-Tennō)................................133
67. FE
JEZ
ET: K
ógen tennó (Kōgen-T
ennō)..............................13468. F
EJE
ZE
T: V
itéz Utii Segítség (T
akesi-Uti-N
o-Sukune).......13569. F
EJE
ZE
T: Kaika tennó (K
aika-Tennō)...............................136
70. FE
JEZ
ET
: Helybenm
aradó Herceg (P
iko-Imasu-N
o-Miko)137
71. FE
JEZ
ET N
agy-Elágazás-H
erceg (Opo-M
ata-No-M
iko)...138
72. FE
JEZ
ET: Sujin tennó (Sujin-T
ennō)..................................14073. F
EJE
ZE
T: Tatai Nagy Sarj (O
po-Tata-N
eko).....................14174. F
EJE
ZE
T: A fonálgom
olyag három tekerete (m
i-wa).........142
75. FE
JEZ
ET: P
era-Hágó (P
era-Zaka).....................................143
76. FE
JEZ
ET: V
itéz Agyag H
erceg (Take-P
ani-Yasu –N
o-Mikoto)
...........................................................................................144
8 77. FE
JEZ
ET: N
yil-tő-adó és gyűszű-adó (ya-pazu-no-mi-tugi; ta-
na-suwe-no-m
i-tugi)...........................................................14678. F
EJE
ZE
T: Suinin tennó (Suinin-T
ennō)...............................14779. F
EJE
ZE
T: A fenséges gyerm
ekek (mi-ko-ra).......................148
80. FE
JEZ
ET
: Sapoi Hercegkisasszony (Sapo-B
ime)................149
81. FE
JEZ
ET: A
földnélküli ékkő-készítők (tokoro e-nu tama-
tukuri).................................................................................15082. F
EJE
ZE
T: A m
agasban szálló daru (taka yuku tadu)..........15283. F
EJE
ZE
T: Gém
tanya-Tó (Sagisu-No-Ike)............................153
84. FE
JEZ
ET: A
zöldleveles "hegy" (awo-ba-yam
a)..................15485. F
EJE
ZE
T: Pibasui H
ercegnő (Pibasu-P
ime).......................155
86. FE
JEZ
ET: Tadim
a Védője (T
adima-M
ori)...........................15687. F
EJE
ZE
T: Keikó tennó (K
eikō-Tennō).................................157
88. FE
JEZ
ET: Idősebb M
ozsár Herceg (O
po-Usu-N
o-Mikoto).159
89. FE
JEZ
ET: Ifjabb M
ozsár Herceg (W
o-Usu-N
o-Mikoto)......159
90. FE
JEZ
ET
: Yam
atoi vitéz Herceg (Y
amato-T
akeru-No-M
ikoto)............................................................................................160
91. FE
JEZ
ET: A
z Idumoi vitéz (Idum
o-Takeru).........................161
92. FE
JEZ
ET: M
agyalfából való nyolcöles dárda (pipinagi-no-ya-piro-poko)...........................................................................162
93. FE
JEZ
ET: A
z Égés-K
ikötő (Yaki-Du)..................................163
94. FE
JEZ
ET: A
z Asi-G
ara-Dom
b (Asi-G
ara-No-Saka)............164
95. FE
JEZ
ET: P
alotai Hercegnő (M
iyazu-Pim
e).......................16696. F
EJE
ZE
T: Ibuki-Hegy (Ibuki-N
o-Yam
a)..............................16797. F
EJE
ZE
T: A N
obo-Rét (N
obo-No).......................................168
98. FE
JEZ
ET: N
yolc-Öles F
ehér Lile (Y
a-Piro-Siro-T
i-Dori)..169
99. FE
JEZ
ET: Yam
ato-Takeru-No-M
ikoto leszármazottai........171
100. FE
JEZ
ET
: Seimu tennó (Seim
u-Tennō)..............................172
101. FE
JEZ
ET
: Chúai tennó (C
hūai ... Tennō)..........................173
102. FE
JEZ
ET
: A K
asipi-palota jósló-helye (Kasipi-no-m
iya-no-sanipa)................................................................................174
103. FE
JEZ
ET
: Az országos nagy tisztítás (kuni-no-opo-parapi)175
104. FE
JEZ
ET
Silla (Siragi)......................................................176
105. FE
JEZ
ET
: Kago-Sakai H
erceg és az Osi-K
umai H
erceg(K
ago-Saka-No-M
iko; Osi-K
uma-N
o-Miko)......................179
106. FE
JEZ
ET
: Élelem
-Szellem N
agy Isten (Kepi-N
o-Opo-K
ami)
............................................................................................180107. F
EJE
ZE
T: A
szaké-ünneplés (saka-pokapi).......................181108. F
EJE
ZE
T: Ó
jin tennó (Ojin-T
ennō)...................................182109. F
EJE
ZE
T: B
átya és Öcs (ani : oto)....................................184
110. FE
JEZ
ET
: Nyolc F
olyóág Hercegnő (Y
a-Gapa-Y
e-Pim
e).185
9
111. FE
JEZ
ET
: Haja-H
osszú Kisasszony (K
ami-N
apa-Pim
e)..187112. F
EJE
ZE
T: A
Yesinoi nem
esek (Yesino-no-kuzu)...............189
113. FE
JEZ
ET
: Ati-K
isi és Wani...............................................190
114. FE
JEZ
ET
: Nagy H
egy-Őrző H
erceg (Opo-Y
ama-M
ori-No -
Mikoto)...............................................................................193
115. FE
JEZ
ET
: Kaw
ara-Szeg (Kaw
ara-No-Saki).....................194
116. FE
JEZ
ET
: Égi N
ap-Dárda (A
me-N
o-Pi-P
oko).................196117. F
EJE
ZE
T: A
z Idusii Nagy Istenségek (Idusi-N
o-Opo-K
ami)
...........................................................................................197118. F
EJE
ZE
T: Ő
szi-Hegy-H
óharmat F
érfi és Tavaszi-H
egy-Pára
Férfi (A
ki-Yam
a-No-Sitabi-W
otoko; Paru-Y
ama-N
o-Kasum
i -W
otoko)..............................................................................198119. F
EJE
ZE
T: Ifjabb R
ét-Élelem
– Két-E
lágazás Herceg (W
aka-N
u-Ke-P
uta-Mata-N
o-Miko)..............................................200
KO
-DZ
SI-K
I.....................................................................................202
HA
RM
AD
IK K
ÖN
YV
..................................................................202120. F
EJE
ZE
T: N
intoku tennó (Nintoku-T
ennō).......................202121. F
EJE
ZE
T: N
év-örökítő telepítések és füstölő kémények az
országban (mi-na-siro; kuni-uti-no-keburi).......................203
122. FE
JEZ
ET
: Fekete[-hajú] K
isasszony (Kuro-P
ime)...........204
123. FE
JEZ
ET
: Aralia-levél (m
i-tuna-gasipa)..........................206124. F
EJE
ZE
T: A
Tutukii udvarház (T
utuki-no-miya)
..............208125. F
EJE
ZE
T: A
különös rovarok (ayasiki musi)....................210
126. FE
JEZ
ET
: Yata-Nép. (Y
ata-Be).........................................211
127. FE
JEZ
ET
: Anya-M
adár Hercegnő (M
e-Dori-N
o-Miko)...212
128. FE
JEZ
ET
: A K
urapasi-Hegy (K
urapasi-Yam
a)................213129. F
EJE
ZE
T: A
vadlúd tojása (kari-no-komi)........................214
130. FE
JEZ
ET
: Karano
.............................................................216131. F
EJE
ZE
T: R
ichú tennó (Richū-T
ennō)..............................218132. F
EJE
ZE
T: A
Sumi-N
o-Yei K
özépső Herceg. (Sum
i-No-Y
e-No-
Naka-Tu-M
iko)...................................................................218133. F
EJE
ZE
T: A
z Egészséges F
ogú Ifjabb Herceg (M
idu-Pa-
Wake-N
o-Mikoto)...............................................................219
134. FE
JEZ
ET
: A m
iniszteri tisztség (Opo-m
ape-tugimi-no-kuraw
i)...........................................................................................221
135. FE
JEZ
ET
: Hanzei tennó (H
anzei Tennō)..........................222
136. FE
JEZ
ET
: Ingyó tennó (Ingyō-Tennō)..............................223
137. FE
JEZ
ET
: A nem
zetségi leszármazások rendezése (udi kaba-
ne no sadame)....................................................................223
10 138. FE
JEZ
ET
: Ki-N
asii Karui H
erceg (Ki-N
asi-No-K
aru-No-
Miko)...................................................................................225
139. FE
JEZ
ET
: Nagy Jelenlét K
is Jelenlét Segitség (Opo-M
ape-W
o-Mape-N
o-Sukune)........................................................226140. F
EJE
ZE
T: R
uhán Átható H
ercegnő (So-Topori-N
o-Miko)229
141. FE
JEZ
ET
: Ankó tennó (A
nkō-Tennō).................................231
142. FE
JEZ
ET
: Szeme-G
yenge Herceg (M
a-Yow
a-No-M
iko)...232143. F
EJE
ZE
T: N
agy Patusei H
erceg (Opo-P
atuse-No-M
iko)..233144. F
EJE
ZE
T: G
yékényes-Rét (K
aya-No)................................234
145. FE
JEZ
ET
: Yúryaku tennó (Yūryaku-Tennō).......................235
146. FE
JEZ
ET
: Kusaka-B
ei Ifjú Hercegnő (W
aka-Kusaka-B
e-No-
Miko)...................................................................................236
147. FE
JEZ
ET
: A V
örös-Vaddisznó-L
ány. (Aka-W
i-Ko)...........238
148. FE
JEZ
ET
: A Y
esino-Palota (Y
esino-No-M
iya)..................241149. F
EJE
ZE
T: A
Kaduraki-H
egy (Kaduraki-Y
ama).................242
150. FE
JEZ
ET
: Égi elbeszélés dalban (am
a-gatari-uta)...........244
151. FE
JEZ
ET
Égi elbeszélés dalban (am
a-gatari-uta).............246152. F
EJE
ZE
T: W
odoi Kisasszony (W
odo-Pim
e)......................248153. F
EJE
ZE
T: Seinei tennó (Seinei-T
ennō)..............................249154. F
EJE
ZE
T: Idősebb K
ei Herceg és Ifjabb K
ei Herceg (O
ke-No-
Miko; W
oke-No-M
iko)........................................................250155. F
EJE
ZE
T: A
dalverseny (uta-gaki)....................................251156. F
EJE
ZE
T: K
enzó tennó (Kenzō-T
ennō).............................254157. F
EJE
ZE
T: O
kime A
ggnő (Okim
e O-M
ina)........................254
158. FE
JEZ
ET
: Idősebb Kei H
erceg, (Oke-N
o-Miko)................256
159. FE
JEZ
ET
: Ninken tennó (N
inken-Tennō)...........................257
160. FE
JEZ
ET
: Buretsu tennó (B
uretsu-Tennō)........................257
161. FE
JEZ
ET
: Keitai tennó (K
eitai-Tennō)..............................258
162. FE
JEZ
ET
: Ankan tennó (A
nkan-Tennō).............................260
163. FE
JEZ
ET
: Senka tennó (Senka-Tennō)..............................260
164. FE
JEZ
ET
: Kinm
ei tennó (Kinm
ei-Tennō)..........................260
165. FE
JEZ
ET
: Bitatsu tennó (B
itatu-Tennō)............................262
166. FE
JEZ
ET
: Jómei tennó (Jōm
ei-Tennō)..............................263
167. FE
JEZ
ET
: Sushun tennó (Sushun-Tennō)..........................264
168. FE
JEZ
ET
: Suiko tennó (Suiko-Tennō)
...............................264
SZ
Ó- É
S N
ÉV
MA
GY
AR
ÁZ
AT
OK
.................................................265
FO
RR
ÁS
JEG
YZ
ÉK
.........................................................................322
TÁ
RG
YM
UT
AT
Ó............................................................................326
11
FÜ
GG
EL
ÉK
I...................................................................................357
A F
OR
DÍT
ÁS
BA
N B
EM
UT
AT
OT
T D
AL
OK
JAP
ÁN
ER
ED
ET
I SZ
ÖV
EG
EIN
EK
LA
TIN
BE
TŰ
S Á
TÍR
ÁS
A.............................................................357
Áb
rajegyzék
A M
EID
ZS
I CS
ÁS
ZÁ
RR
ÓL
NE
VE
ZE
TT
TO
KIÓ
I SINT
Ó S
ZE
NT
ÉL
Y K
AP
UJA
.....49M
AG
AT
AM
A 'G
ÖR
BE
ÉK
KŐ
'........................................................................66R
ÉG
I JAP
ÁN
DÍS
ZÍT
ET
T F
ÉM
TÜ
KR
ÖK
........................................................71S
ÁS
BÓ
L K
ÉS
ZÜ
LT
JAP
ÁN
FE
JFE
DŐ
(OT
O 1963)
........................................74S
ZIB
ÉR
IAI B
UN
KÓ
S N
YÍL
..........................................................................79R
ÉG
I JAP
ÁN
LÁ
ND
ZS
AH
EG
YE
K É
S S
ÍPO
LÓ
NY
ÍL F
EJE
(MO
NR
OE
1911)......80E
SŐ
ÉS
HÓ
EL
LE
N V
AL
Ó JA
PÁ
N S
ÁS-K
ÖP
EN
Y............................................86
MA
GA
TA
MA
-FÜ
ZÉ
R R
ÉS
ZE
......................................................................86Ő
SI JA
PÁ
N B
UN
KÓ
S M
AR
KO
LA
TÚ
KA
RD
OK
(MO
NR
OE
1911)..................102D
ZS
IMM
U C
SÁ
SZ
ÁR
FÁ
BÓ
L V
AL
Ó S
ZO
BR
A (B
RIN
KL
EY
1914)................105R
ÉG
I JAP
ÁN
TE
GE
ZE
K, H
OR
GO
K É
S H
ÁZ
MO
DE
LL
EK
(KID
DE
R, 1965,N
YO
MÁ
N)......................................................................................109
ŐS
I JAP
ÁN
KA
RD
MA
RK
OL
AT
GR
IFF
ES
VÉ
GE
ÉS
NY
ÍLH
EG
YE
K.................116
ŐS
I ST
ÍLU
SÚ
SIN
TÓ
SZ
EN
TÉ
LY
...............................................................129A
MU
R V
IDÉ
KI Á
LD
OZ
AT
I TÁ
LK
ÁK
(DIÓ
SZ
EG
I 1968)..............................142T
EL
JES
FE
LS
ZE
RE
LÉ
S 5. S
Z.-I PÁ
NC
ÉL
OS
KA
TO
NA
SÍR
OK
BA
N S
EG
YE
BÜ
TT
TA
LÁ
LT
TÁ
RG
YA
K É
S R
ÉG
I LE
ÍRÁ
SO
K A
LA
PJÁ
N H
EL
YR
EÁ
LL
ÍTO
TT
KÉ
PE
(AR
AI H
AK
USE
KI [1657-1725] H
ON
CHŌ
GU
NK
IKŌ
CIM
Ű
KÖ
NY
VE; F
OR
D. Ō
TS
UK
A Y
.; A K
ÉP
SU
EN
AG
A N
YO
MÁ
N K
ÉS
ZÜ
LT).
.....................................................................................................145A
KL
AS
SZ
IKU
S JA
PÁ
N C
ITE
RA
(TA
KA
NO
1935)......................................174J A
PÁ
N E
LŐ
KE
LŐ
CS
AL
ÁD
HÁ
ZÁ
NA
K A
GY
AG
-MO
DE
LL
JE, KB. K
R.U. 5. S
Z......................................................................................................178
RÉ
GI JA
PÁ
N K
UP
A (M
ON
RO
E 1911).......................................................192
RÉ
GI JA
PÁ
N F
ÉM
TÜ
KÖ
R, KB. 1/5 N
AG
YS
ÁG
(MO
NR
OE
1911 )...............201
FE
JKE
NDŐ
S JA
PÁ
N NŐ
K (O
TO
1963)......................................................210R
ÉG
I JAP
ÁN
ÉK
SZ
ER
EK
(MO
NR
OE
1911)................................................217R
ÉG
I JAP
ÁN
LÓ
SZ
ER
SZ
ÁM
DÍS
ZE
I (MO
NR
OE
1911)................................220A
LT
AJI S
ZIK
LA
RA
JZO
K, A
ME
LY
EK
EG
YÚ
TT
AL
AZ
EU
RÓ
PA
I HU
NO
K Ü
ST
JEIT
IS Á
BR
ÁZ
OL
JÁK
(LÁ
SZ
LÓ
1974)....................................................224Ő
SI S
TÍL
US
Ú S
INT
Ó S
ZE
NT
ÉL
Y...............................................................237
J AP
ÁN
MA
I KÖ
ZIG
AZ
GA
TÁ
SI B
EO
SZ
TÁ
SA
...............................................377A
Z U
RÁ
LI N
YE
LV
EK
HO
ZZ
ÁV
ETŐ
LE
GE
S E
LH
EL
YE
ZK
ED
ÉS
E E
UR
ÁZ
SIÁ
BA
N
.....................................................................................................378
13
BE
VE
ZE
TÉ
S
1. A K
od
zsiki jószerin
t ismeretlen
hazán
kban
A m
agyar olvasóközönség nem gyakran találkozik japán iro-
dalmi term
ékekkel, így e munka cím
e is feltehetően szokatlanulhangzik fülének. M
íg a világirodalomban az 1835-ben először
megjelent K
alevalának kiemelkedd hely jutott, és m
agyarul isnagyszerű fordításai vannak, addig a K
odzsiki, amely a japánok
szellemi kincseivel foglalkozók körében legalább olyan értékes-
nek ítéltetik, noha a világon kevésbé ismeretes, nálunk eddig gya-
korlatilag ismeretlen m
aradt.E
nnek oka nemcsak abban keresendő, hogy Japán távol van
tőlünk, és általában a japán nyelv is kívül esett a magyar nyelv-
kutatók vizsgálódási körén, hanem a fordítás nyelvi nehézségei-
ben és a magyarázatok töm
egének szükségességében is. – Igaz, am
essze északon élő finn rokonok életkörülményei sem
azonosaka hazaiakkal, de annyira sem
különböznek tőlük, hogy a Kalevala
megértése m
iatt magyarázatok töm
egét kellene nyújtani. Így aN
agy Kálm
án készítette új fordításban a magyarázat egy négylap-
nyi névmutatóból áll. V
ikár Béla 1959-ben újból kiadott fordítá-
sának Cs. F
aludi Ágota itta hasznos előszava 28 lapnyi, de az
1909-es kiadás "EIőjáróban"-ja csak 16 lapnyi. E
bben Vikár B
élaötven m
eg néhány tájszót, ill. régi nyelvi szót magyaráz m
eg,különben pedig utal "K
alevalai tanulmányok, vonatkozással a
magyar ősvallásra" cím
ű, 1901-ben az Ethnographiában m
egje-lent cikkére. D
e azt is meg kell m
ondani, hogy a Kalevala törté-
netének fonala
könnyen követhető,
a háttérben
rejtező ős-
skandináv, kölcsönzött hitvilági elemeket régen kim
utatták, a mű
nyelvezete az 1830-as évekig, azaz a lejegyzés és nyomtatásban
való közzététel idejéig, nagyjában együtt haladt a finn nyelv fej-lődésével. Így L
önnrot Illés nagyon jó finn tájnyelvi és köznyelvitudása valam
int költői készsége elegendő volt a megértéshez és
megértetéshez.
Ezzel szem
ben a Kodzsiki fonala szakadozott. K
ét nagyobbés több kisebb részből tevődik össze, valószínűleg több hullám
-ban Japánba került népek hagyom
ányaiból. Minthogy a történet
14
leírása Kr. u. 712-ben bevégződött, a K
odzsiki nyelve részben a 8.századé, de m
ég inkább a 7. századé, míg a kereken 110 beiktatott
dal szövegének nyelve évszázadokkal korábbi nyelvállapotot tük-röz.H
a egyéb nehézség nem volna a m
egértés és megértetés útjá-
ban, mint a született japán szám
ára is csak évek kemény tanulása
által értelmezhető ősi szöveg, az egyedül rengeteg m
agyarázatotigényelne, m
iként Motow
ori Norinaganak 1789 és 1822 között
nyomtatott K
o-ji-ki-ten (Kocsiki-szótár') cím
ű, 44 kötetet kitevőm
unkája meg könyvtári polcokat töltő egyéb irodalom
bizonyítja.H
iszen nemcsak a szavak alakja és gyakran jelentéstartalm
a válto-zott m
eg, hogy a kiveszett szavakat ne is említsük, hanem
az élet-körülm
ények és a társadalmi alakulatok is annyira m
ások lettek,hogy pl. szám
os dal tisztán felismerhető, de kereken 1500 évvel
ezelőtt alkalmazott szavának értelm
i és érzelmi töltete csak töre-
dékesen érhető el. Ehhez járul a kortörténet ism
eretének hiányos-sága és az a körülm
ény, hogy a japánnak nem lévén ism
ert roko-na, rokon nyelvek anyagát és rokon népek néprajzát s egyéb se-gédtudom
ányt sem lehetett a japán javára hasznosítani.
Elsősorban ilyen okok állhattak útjában a K
odzsiki régen ese-dékes m
agyar fordításának. További okként szám
íthat az, hogyhazánkban a japán nyelvvel és velejáróival foglalkozó tudom
ány-ág, a japanológia pl. a turkológiával vagy szlavisztikával összeha-sonlítva m
ég pólyában sincs. Pedig a környező kisebb-nagyobb
államokban és a S
zovjetunióban vannak japán tanszékek, Nyugat-
Európa ném
elyik államában több is, és F
innországban a japánlektorátus, am
int mondják, tanszéki rangra em
elkedik.
2. Az u
ráli nyelvtu
do
mán
y és a japán
nyelv
Finnországhoz
visszaérve legyen
szabad m
egjegyeznem,
hogy kereken 100 évvel ezelőtt a híres francia orientalista, Léon
de R
osny, aki
a japánnal
és az
akkor urál-altajinak
nevezettnyelvcsaláddal is foglalkozott, a japánnak éppen a finnel való ala-pos összevetését ajánlotta. D
e nemcsak ő m
utatott ebbe az irány-ba! Julius K
laproth Asia P
olyglotta (1823) című m
unkájában már
a japán urál-altaji hasonlóságait hangoztatta. Philipp F
ranz vonS
iebold (1832),
Anton
Boller
(1857), Josef
Grunzel
(1895),
15
Heinrich W
inkler (1884, 1900, 1909), majd a m
agyar Pröhle
Vilm
os az akkori időknek megfelelően m
ind vizsgálta a feltétele-zett uráli-altáji-japán nyelvi kapcsolatokat.
Különösen neves turkológusunknak, P
rőhlének a munkássá-
gát kell a japán hovatartozását illetően hangsúlyozni. 1916-ban aK
eleti Szemlében "Studien zur V
ergleichung des Japanischen mit
den uralischen und altaischen Sprachen" (Tanulm
ányok a japán-nak az uráli és altáji nyelvekkel való összehasonlításához) cím
enm
egjelent értékes dolgozatában hangtani és alaktani párhuzamok-
kal valamint 90 részletes szóhasonlítással azt a vélem
ényét tá-m
asztotta meg, hogy a japán uráli, és nem
altaji, természetű
nyelv.Dolgozatának cím
e régies és a felületes kutatót megtéveszt-
heti. 1943-ban
megjelent
Grundriss
einer verleichenden
Sintax der
ural-altaischen Sprachen
mit
besondererB
erücksichtigung der japanischen Sprache (Az urál-altaji nyel-
vek m
ondattanának vázlata
különös tekintettel
a japán
nyelvre) cinű könyvében (amelynek legtöbb példánya a há-
ború sodrában elpusztult) ismét hangsúlyozta a japán uráli ter-
mészetet, de m
egvallotta, hogy a mondattan terén
együttkellett kezelnie az uráli és az altáji nyelvet, m
ert nem látott köztük
alapvető különbséget.H
add szóljak Pap F
erenc missziósunk hasonló i rányú m
un-kásságáról is! 1941-ben B
udapesten A m
agyar-japán nyelvro-konság
címen
könyvecskéje jelent m
eg, amelyben többszáz
magyar-japán szópár egyeztetését ajánlotta. K
ár, hogy a ma-
gyart kiragadta az urali nyelvek közül s így módszertani szem
-pontból hibáztatható útra tért. S
ok bizonyosan téves megfejtési
ajánlata között több jó is szerepelhet. Erről a jövő vizsgálatának
kell döntenie.A
Magyar T
udományos A
kadémia 1825-ben történt alapítá-
sakor az egyik nagyon fontos cél, amely az alapítók előtt lebegett,
a magyar nyelv eredetének tisztázása volt. A
Kelet N
épe írója,S
zéchenyi István, de vele együtt a legtöbb magyar is, úgy érezte,
hogy népünk gyökerei Keleten keresendők. Igaz, tudom
ányosan.m
egbizonyult nyelvünk uráli rokonsága, és az "ugor-török hábo-rú"-ban a törökös irány követői vesztettek.
16 De nyelvtudom
ányunk és őstörténet kutatásunk ma is issza
azon "ugor győzelem" levét. U
.i. az óta uráli nyelvészeink, kevéskivételtől eltekintve, félnek a szam
ojéd szállásoknál keletebbrenézni.Igazában m
ég a szamojédokat is csak nagynehezen fogadtak
be a nyelvcsaládba. Az 1975-ben B
udapesten tartott IV. N
emzet-
közi Finn-ugor K
ongresszuson még erélyes szavakat hallottam
aszam
ojédnak a finnugor nyelvekhez való szoros kapcsolása ellen.E
gyetérthetünk Zsirai M
iklóssal ("őstörténeti csodabogarak",A
magyarság őstörténete, L
igeti Lajos szerk., B
udapest, 1943),hogy az urali nyelvészet eredm
ényeit semm
ibe vevő, saját sza-bályok szerint nyelvészkedő em
berek munkája karba veszett erő-
feszítés, sót rossz is lehet, mert félrevezető.
Prőhle V
ilmos uráli-japán nyelvhasonlítását Z
sirai nem ta-
lálta meggyőzőnek, de – am
int írta – "... a világért sem m
inősíte-ném
csodabogárnak." Igen ám, de az a tény, hogy a tekintély
Zsirai a P
rőhle-féle munkát az őstörténeti csodabogarak" m
ellettem
lítette, elég volt ahhoz, hogy Magyarországon dolgozó uráli
nyelvészek ne nyúljanak a japánhoz.A
finnek a múltban éppúgy nem
nyúltak hozzá. Talán biztató
jel ezzel szemben A
ulis J. Joki álláspontja. ő, a kiváló finn altajinyelvésznek, G
.J. Ram
stedtnek egykori tanítványa beszélgetése-ink során lelkesedéssel szült P
rőhle úttörő uráli-japán munkájáról.
Pentti A
alto, a neves finn altaista, szintén Ram
stedt tanítványahatározottan pártfogolja az uráli és altaji nyelveknek E
O, japánnal
való összevetését. És öröm
mel m
ondhatom, hogy az uráli és altaji
nyelvészek mind M
agyarországon, mind F
innországban szívesenhallgatták m
eg Ausztráliában, A
merikában, A
usztriában és Nyu-
gat-Ném
etországban végzett uráli-japán összehasonlító munkám
-ról szóló beszám
olóimat és, am
ennyire csak lehetett, készségesensegítségem
re voltak.A
méltányosság kedvéért azt is m
eg kell mondani, hogy T
ri-anon óta hazánk sohasem
bővelkedett pénzben, és a finnek is csakkb. az utolsó húsz évben tettek szert viszonylagos jóm
ódra.R
eméljük, hogy F
innországban hamarosan lesz japán tan-
szék, és hogy e tekintetben mi sem
maradunk el soka finn testvé-
reinktől és szomszédainktól! A
ltaji nyelvészeink bizonyára örül-
17
nének, ha munkájuk korai japán tanszékkel való együttm
űködés-ben folyhatna.
3. A K
od
zsiki mag
yarra ford
ításának kö
rülm
ényei
Noha m
ar évekkel ezelőtt megfordult elm
émben a K
odzsikim
agyarra átültetésének gondolata, 1980 vége előtt nem érlelődött
meg. A
megélhetésért való küzdelem
és uráli-japán feltételezettpárhuzam
ok kidolgozásával
túlságosan is
megtöm
ött K
utatásim
unkatervem
nem
hagyott elég
időt. 1980
őszén végül
aD
eutsche Forschungs
Gem
einschaft (B
onn –
Bad
Godesberg)
ösztöndíjával a Ham
burgi Egyetem
en végzett kutatásom ideigle-
nes eredményeit könyvbe sűrítve közzétehettem
(címét l. a forrá-
sok jegyzékében) es nemzetközi szim
póziumokra m
ehettem. Így
jutottam K
iotóba is. Az ott rendezett szim
póziumon (International
Sym
posium on the G
enetic Relationships of the Japanese L
an-guage, K
yoto- Sangyo U
niversity 1980) annak összehívójával,M
urayama Shichiro professzorral és m
unkatársaival barátságotkötvén sok m
indenről szó esett köztünk. !gy természetesen a m
a-gyarországi japanológiai kezdetekről is beszélgettünk , no m
eg ar-ról a különös helyzetről, hogy Japánban van ugyan altaji tanszékés kutatás, de uráli nincs.
Murayam
a professzor Münchenben tanult, H
amburgban is
volt, és általában ismeri az európai viszonyokat. M
eg van győ-ződve, hogy csak úgy lehet kideríteni a japán eredetét, ha a japántudósok együttm
űködnek külföldi kartársaikkal, különösen Euró-
pában.N
em sokkal oda érkezésem
előtt kapta ajándékul a Kodzsiki
1976-ban m
egjelent ném
et nyelvű
fordítását, m
égpedig egy
Fukuokaban élő, valam
ikor Berlinben tanult sintó (shintō) tehát s-
= m
agyar s) papnak és nyelvtudósnak, Kinoshita Iw
ao profesz-szornak a tollából. B
arátságos levélváltás eredményeképpen én is
kaptam egy példányt cserébe.
Alig értem
vissza Ham
burgba, máris olvasni kezdtem
a né-m
et fordítást (Donald L
. Philippi 1968.-ban m
egjelent, hatalmas
méretű angol nyelvű fordítását és m
agyarázatait már ism
ertem). A
Kinoshita féle fordítás – igaz, m
agyarázatok nélkül – viszonyla-gos rövidsége által felébresztette bennem
az átültetésre irányulórégi gondolatom
at. Barátom
mal és jóakaróm
mal, O
scar Benl pro-
18
fesszorral, aki a Ham
burgi Egyetem
japán. tanszékének vezetője,és aki K
inoshita professzorral évekkel ezelőtt együttműködött,
megbeszéltem
tervemet, s d cselekvésre buzdított. N
yomban ír-
tam M
urayama barátunknak s m
egkértem, eszközölje ki a neves,
idős szerzőtől munkája általam
tervezett magyarra fordításának
jogát.Megjött a válasz: K
inoshita professzor időközben, sajnos,m
eghalt, de özvegye, Kinoshita M
idori asszony szívesen megen-
gedi, hogy megboldogult férje nagy m
unkáját a Ham
burgi Egye-
temen m
agyarra ültessem át.
Nem
lehet Kinoshita professzor tudom
ányos munkásságát
méltatás
nélkül hagyni.
1923-ban egyedül
ő került
a tokiói
Kokugakuin D
aigakuról (Japán Klasszikus Irodalm
i Egyetem
) azakkor nagy gazdasági válsággal küzdő N
émetországba és hét évig
tanult és kutatott Berlinben.
A K
odzsiki németre fordítását a B
erlini Egyetem
Japán Inté-zetének (Japan Institut der U
niversität Berlin) alapításakor, 1923-
ban ajánlották nemet és japán tudósok és az akkori japán nagykö-
vet, Nagaoka H
arukazu úr. A költségek viselését 1929-ben az
említett Japán Intézet ném
et részről és a Tokióban m
űködő Ja-pán-N
émet K
ultúrintézet (Japanisch-Deutsches K
ulturjnstitut) ja-pán részről vállalta.
A fordítás rendkívül nehéz m
unkájával Dr. K
inoshitat bíztákm
eg, de mert a feladat nagyon nagy volt, m
ás japán szakértők isközrem
űködtek. Először a K
odzsiki számos változtatást és kiadást
megért alapszövegét vizsgálták m
eg. Az addig m
eglevő változa-tok közül. a tervezett fordítás alapjaként egyet sem
fogadtak el,hanem
újat dolgoztak ki. Ezt D
r. Kinoshita 1936-ban tette közzé
(Kokushi-taikei, 7. kötet). 1940-ben nyom
dába került az öt kötetretervezett sorozat első része. A
z 1. kötet az átdolgozott japán alap-szöveget tartalm
azta, amelyben a fejezetekre osztás is új volt és a
kínai jelekkel irt szöveget (a kínai jel legtöbbször csak hangérték-ként jelent m
eg, noha itt-ott igazi jelentése volt használandó) a ja-pán szótagírás szögletes jeleivel (kata-kana) történt át írás kísérte.E
zenkívül, s e ismét jelentős teljesítm
ény volt, a szöveghez pon-tos névm
utatók is kapcsolódtak. Ebben a latin betűkkel (és kínai
jelekkel) készített mutatóban a 8 sz.-i japánban m
ég megvolt
19
nyolctagú. magánhangzórendszer lehető pontossággal jelölték (e
rendszer rövid magyarázata lejjebb következik).
A 2. kötet a japán alapszövegnek latin betűs átírását tartal-
mazta, m
ég a japán nemzeti latin be tűs átírás rendszerében; az
ójapán nyolc magánhangzójának jelölése e m
unkában is a lehetőlegpontosabb. – E
két kötet közös kiadóiként a fent nevezett ber-lini, ill. tokiói kultúrintézetek szerepeltek, és m
indkét kötet 1940-ben jelent m
eg.A
3. kötet nyomdába küldött kézirata az első ném
et nyelvűfordítást, a 4.-é a K
odzsikihez és fordításához fűzött magyarázato-
kat, az 5.-é a Kodzsiki elm
életi hátterét tartalmazta.
1944-ben elkészülte három kötet anyagának szedése, és a
nyomtatás m
egkezdődhetett volna, de a tudomány nagy kárára
egy Tokióra m
ért bombatám
adásban nemcsak a kész nyom
ó-kazetták pusztultak el, hanem
a kéziratok legnagyobb része is(akkor m
ég nem volt egyszerű és viszonylag olcsó fénym
ásolato-kat készíteni, így, am
int a szerző panaszolja, gyakorlatilag nemvolt új nyom
tatás alapjául szolgálókézirat).A
baj Kinoshita professzor ajtajához is csőstül érkezett. A
háború nemcsak Ó
riási anyagi pusztítást okozott Japánban, ha-nem
lelki megingást is. A
sin-hitben addig rendületlenül bízó ja-pánoknak be kellett látniok, hogy nem
győzhetetlenek. A fel-
jegyzett japán történelem szerint 1945-ben esett m
eg először,hogy az ország vereséget szenvedett, m
égpedig teljeset. Minthogy
a lakosság szinte az utolsó napokig meg volt győződve, hogy Ja-
pán szent
földjére ellenség
nem
teheti lábát,
a vereség
–H
iroshima és N
agasaki atombom
bákkal való elpusztítása után –annál m
egrázóbb lett. Ennek következtében sokan elveszítették a
sintóba ('istenek útja') vetett hitüket. A győzők pedig ezt a nem
zetivallást tették leginkább felelőssé az ország polgári, gazdasági éskultúréletének katonai eszközökkel háborús célokra történt átállí-tásáért. N
em csoda, hogy az egyetem
eket be kellett zárni és ígyK
inoshita professzor is elveszítette illását.E
z a
csapás azonban
nem
terítette le
véglegesen, sem
a
Kodzsiki ném
etre fordítására irányuló elhatározását nem bírta el-
venni tőle.
Am
ikor 1959-ben,
tehát 14
évvel a
háború után,
Fukuokaban a K
ashii-no-miya ('K
ashii szentély') vezető papjávánevezték ki, a sintó papok egyszerű életét élve fizetéséből tudo-
20
mányos m
unkája folytatásának költségeit is fedezte. Aztán évek
kemény m
unkája árán, 60-on felüli korban, új német és japán se-
gítőkkel elkészítette a Kodzsiki új ném
et fordítását. De a kiadás-
hoz szükséges pénz még hiányzott. U
.i. saját tőkéje nem volt ele-
gendő, a nagyobb japán kiadóvállalatok meg nem
akartak olyankönyvvel foglalkozni, am
elyet "eladhatatlan"-nak véltek.V
égül is a Fukuokaban m
űködő Kaw
ashima K
obunsha nevűnyom
da tulajdonosa megértette K
inoshita professzor munkájának
jelentőségét és nyereségre valótekintet nélkül elkészítette a 3.kötetet (a költségek nagyobb részét m
ég így is a szerző és néhányöt tám
ogató intézmény viselte). M
egjegyzendő, hogy ebben az1976-ban m
egjelent kötetben a japán szavak latin betűs átírásam
ár a nemzetközileg elfogadott H
epburn-féle rendszerben történt(ezt követem
itt és egyéb munkáim
ban is, de én az ójapánra al-kalm
azom).
1975-ben az akkor 80 éves szerző még a 4. kötetet kitevő
magyarázatok m
egjelentetését is tervezte, de ez a terve halála mi-
att, sajnos, nem valósult m
eg.E
zért is szükséges volt, hogy más fordításokat segítségül ve-
gyek, különösen azok magyarázatait és elm
életi részeit. E téren
nagy hálával tartozom B
asil Hall C
hamberlainnek, D
onald L.
Philippinek és K
arl Florenznek. M
indamellett szám
omra az alap-
vető anyag a Kinoshita-féle ójapán szöveg teljes, új és japán szó-
tagírással kiegészített kínai jeles kiadása volt. A ném
et fordítástáltalános vezérfonalként kezeltem
, de nem hagyatkoztam
egészensem
arra, sem C
hamberlain 1906-ban, sem
Philippi 1968-ban
közzétett angol fordítására, sem F
lorenznek 1903-ban megjelent
Nihongi; Japanische A
nnalen (Japán Krónikái) cím
ű fordítására,am
ely W.G
. Aston és B
.H. C
hamberlain hasonló m
unkái ra tá-m
aszkodva a Kodzsiki egy részét is felöleli.
Nagy
segítségemre
volt V
as m
egye egy
kis falujában
(Balozsam
eggyesen) születésem és nevelkedésem
, az állatokkal,egyszerű szerszám
okkal, a földdel, erdővel, vizekkel, egyszerűem
berekkel és életmódjukkal való közvetlen ism
eretségem, a m
a-gyar tájnyelvek és az irodalm
i nyelv jó ismerete, anyanyelvünk
mélységes szeretete és m
integy 17 évvel ezelőtt megkezdett uráli-
japán nyelvkutatásom. Ö
sztönző és követésre méltó példának te-
kintettem B
arna Ferdinánd, V
ikár Béla és a tragikus sorsú, fiata-
21
lon elhunyt erdélyi magyar testvérünknek, N
agy Kálm
ánnak Ka-
levala-fordításait és az uráli népek költészetének az utóbbi évek-ben M
agyarországon megjelent szem
elvényes, összefogó, szépátültetéseit. – S
ietek megjegyezni, hogy költem
ényt írni, arra valóhajlam
híján, sohasem próbáltam
s a Kodzsikibe ágyazott sok-sok
ősi japán
ének-szöveg verses
formájú
fordítására egyszerűen
kényszerültem. Jó tollú, a m
űfordításban gyakorlott költő ezt am
unkát bizonyára jobban végezte volna, es remélem
, hogy majd
lesz erre alkalmas em
berünk. Addig talán a próza-részben idő-
közben felfedezett hibák is eltűnnek.
4. A K
od
zsiki jelentő
sége; keletkezésén
ek körü
l-m
ényei; n
éhán
y jellegzetesség
e
A K
odzsiki minden, a japán nép m
últjára vonatkozó írásmű
között a legjelentősebb, mert – C
hamberlainnel szólva –
"bármely m
ás könyvnél hűségesebben őrizte meg szá-
munkra
az ősi
Japán hitregéit,
szokásait, életm
ódját,nyelvét
és hagyom
ányos történelm
ét. V
alójában a
Kodzsiki a legkorábbi hiteles, összefüggő irodalm
i ter-m
éke az emberi nem
azon nagy részének, amelyet m
ajdturáninak, m
ajd szkitának, majd altajinak neveztek (ér-
dekes Chr.-nek, a nagyszerű japanológusnak és egyete-
mes tudósnak ezt az egyébként m
ásutt is határozottankim
ondott állítását megfigyelni!), és legalább egy évszá-
zaddal megelőzi India nem
árja eredetű népének legré-gibb
megm
aradt irodalm
i term
ékét. R
övid idővel
aK
odzsiki leírása után a legkiemelkedőbb m
egkülönböz-tetd japán nem
zeti vonásokat eltemette a kínai kultúra
ráterülő tömege ..." (C
hamberlain I-II).
A K
odzsiki lényegében két tömbje a ránk hagyom
ányozottősi japán ism
ereteknek. Az egyikben a m
egszilárdult Yam
ato ud-var elm
ondja, ill. elmondatja és leíratja az uralkodóház és a nem
e-si családok valóságos vagy vélt, ill. állított eredetét valam
int a ja-pán nem
zet kezdeteit. A m
ásikban hitregéket, énekeket (ponto-sabban:
énekek szépen
csiszolt szövegeit),
rövid történeteket
22
(anekdotákat), népies szófejtéseket (népetimológiákat) és család-
fákat (genealógiákat) nyújt.B
izonyíték van arra, hogy a kínai írás Japánban itt-ott már az
5. sz. elején használatban volt. A vezető családok bizonyára nem
-csak szám
adásaikat végeztették írástudókkal, hanem való vagy
állított származásukat is írásba foglaltatták, m
ert ez a jól jövedel-m
ező megbízatások betöltését és adom
ányok elnyerését illetőenelőnyös volt.
Tudjuk továbbá, hogy legkésőbben 552-ben, sőt talán m
ar538-ban, a buddhizm
us is megtalálta útját Japánba. E
záltal azírásbeliség m
ég inkább terjedt. 628-ból egy a Buddhát dicsőítő
költemény fém
be vésett töredékei maradtak ránk. A
600-as évekelején több kiváló képességű japán a Sui (=
Swei), ill. a T
'ang di-nasztia alatt fénykorába ívelő K
ínában tanul. – Feljegyzés tanús-
kodik egy már 620-ban irt történelm
i összeállításról, amely 1) az
ú.n. Uralkodói K
rónikákat (vagy: Uralkodókra V
onatkozó Fel-
jegyzéseket – Tennō-ki vagy m
ásként Sumera-m
ikoto-no-pumi), 2)
a Nem
zetre Vonatkozó F
eljegyzéseket (Kokki vagy K
uni-no-umi, 3
az előkelő családokra és a szabadokra vonatkozó Alapvető F
el-jegyzéseket (H
ongi vagy Moto-no-pum
i) tartalmazta (P
hilippi 5).S
ajnos a Kokki kivételével m
indezen 620-ból származó írás 645-
ben tűz martaléka lett, am
ikor a Buddhizm
us hullámán felem
el-kedett hatalm
as Soga család megdöntésére az ősi valláshoz hűek
államcsínyt vittek véghez. K
ésőbb a Kokki is elveszett, valószí-
nűleg a 672-ben volt Jinshin forradalomban.
Úgy látszik azonban, hogy ham
arosan utánuk hasonló termé-
szetű írások keletkeztek más központokban. T
enmu (=
Tem
mu
császár 681-ben megelégelte a téves vagy célzatosan félrevezető
adatok, ill.
álltások összevisszaságát
és rendtevést
rendelt el.
Irányelvül hivatalos történelem és genealógiák m
egírását kívánta.A
mint az E
lőbeszédben olvasható, egy 28 éves, kiváló emléke-
zetű, Are nevű em
ber (némelyek szerint A
re nő volt) tartózkodottakkor az uralkodó udvarában. A
császár maga oktatta a régi nyelv
ismeretében és a régi hagyom
ányokban, csak mindent úgy kellett
megtanulnia, hogy em
lékezetből hibátlanul el tudja mondani a
végleges formában történő leírás végett. A
zt kell gondolnunk,hogy az uralkodó kívánsága egybeolvasztás, egyöntetűvé tevés is
23
volt. –
Mielőtt
a leírás
megtörtént,
Tenm
u császár
(686-ban)m
eghalt.A
következő két uralkodó, Jitō és Mom
mu idején nem
történtkülönösebb erőfeszítés a terv m
egvalósítására. De 708-ban T
enmu
császár unokahúga, aki egyben menye is volt, az em
lékezetesG
enmei császárnő lépett trónra. 710-ben a japán történelem
benoly nevezetes N
ara lett uralkodói. székhely, és nem m
eglepő,hogy T
enmu császár unokahúga sok egyéb újítás során a leendő
Kodzsikit
is a
sürgősen m
egvalósítandó teendők
közé iktatta.
Evégből m
egbízta Yasum
aro nevű, a leendő Kodzsiki egybeönté-
sére és leírására kétségtelenül alkalmas em
berét, hogy a 25 évvelazelőtt A
re emlékezetébe vésett, ősi nyelvezetű tudást írásban
örökítse meg. A
tévedések és jogtalan származtatások kiküsz-
öbölésén kívül bizonyára lényeges cél volt a helyesbített írás okügyes egybefűzése és kiegészítése valam
int a kínai nyelv be-özönlése által elm
osódással fenyegetett igazi, ősi japán nyelvnekm
integy szent szövegben való megörökítése. A
pró mellékjelek-
ben segítséget is kívántak adni a jövendő olvasónak a nehezebbszakaszok olvasatát és értelm
ezését illetően. Yasum
aro a szövegetfelölelő 3 könyvet 4 hónap leforgása alatt elkészítette és 712 1.hónapjának 28. napján az uralkodónőnek felajánlotta.
A K
odzsiki-kutatók szerint (1. Philippi fejtegetéseit a 9. l.-
pal kezdődően) a központi hatalmat kezébe egyesítő uralkodóház
leszármazását tartalm
azó alapszöveg valószínűleg az 5., de leg-alább a 6. sz.-ból öröklődött, de időről időre kiegészítették. – A
zapróbb jelekkel írt, közbeiktatott nem
esi családfák nem voltak
benne a hivatalos, eredeti szövegben.A
Kodzsiki szövegének zöm
e hitregékből, dalszövegekből,legendákból tevődik össze, és így történelm
i bizonyító ereje ke-vés. D
e irodalmi, nyelvészeti, néprajzi és folklorisztikai értéke
annál nagyobb! Bizonyára szám
os vidék szellemi forrása csurgott
össze ebbe a patakba.A
z ilyen
jellegű szakaszok
leírók, gyakran
ritmikusak
éshangos elm
ondásra (recitálásra) alkalmasak. A
z Are hangos el-
mondásait leró Y
asumaro által odajegyzett, a kiejtést, sót néha a
hangsúlyt is tekintetbe vevő mellékjelek m
ind ezt bizonyítják.A
zt is tudjuk, hogy a japán igriceknek külön "népük" volt(katari-be; kataru 'elm
ond, recitál') s ennek képzett tagjai azuralkodók udvari ünnepségein, sőt bizonyára a gazdag nem
zetsé-
24
gekéin is,
az írásbeliség
elterjedése után
is szerepeltek.
– A
Kodzsiki szövegében nem
egyszer előforduló következetlenségekvalószínűleg abból erednek, hogy az igricek által m
egőrzött szö-vegbe hibák csúsztak.
Érdekes, különösen a m
agyar igriceket nem dicsérő A
nony-m
usunk földszíni
neveket m
agyarázó hajlam
a kapcsán,
aK
odzsikiben található sok népetimológiás helynévm
agyarázat. Sőtném
ely szólásm
ondás vélt
eredetét is
megtaláljuk
benne.--T
ermészetesen idegen eredetű elem
ek is szövődnek az elbeszé-lésbe, s ezeket D
él-Ázsiából, K
ínából és Koreából eredeztetik.
A K
odzsiki legbővebb forrása maga a császári udvar, ill. an-
nak szándéka
es ősi
hagyománya
volt. B
árhonnan került
isY
amatoba a központi korm
ányzatot megterem
tő uralkodó családőse, az uralkodóház célja term
észetesen a hatalom m
egtartásavolt. Így nagyon is célszerű volt az őst az égi istenek valódi le-szárm
azottjaként szerepeltetni, míg a leigázott törzsek vezetőinek
ősei csak földi istenek lehettek. Okos, politikus elm
ét tükröz az atény is, hogy az égi istenek gyerm
ekei nem vetették m
eg a földiistenek szebb gyerm
ekeivel való házasságot. Ilyenformán a m
eg-hódított törzsek vezetői vérrokonságba kerültek az uralkodóház-zal. É
s mert az ilyen házasságokból szárm
azó fiak és lányok már
az égi istenek maradékainak sorába szám
ítottak, lassanként meg-
szűnt az ellentét hódító és hódoló között.A
reálisabb szintre leszállva azt is mondhatjuk, hogy az ösz-
szeolvadás Japán elszigeteltsége miatt olyan alapos volt, hogy e
szigetország lakossága ma egyöntetűbb, m
int a világ legtöbb or-szágáé.
A feltűnően egyöntetű japán népesség további m
agyarázatáralegyen szabad egy kis kitérőt tennem
. A K
odzsiki történetének ko-rában, sőt m
ég a 8. sz.--ban is, nemcsak a többnejűség (poligá-
mia), hanem
ezzel együtt az anyajogúság (matriarchátus) volt a
japán társadalom jellem
zője. A lányok férjhezadása és az utódok
számontartása az anya, ill. az anyai ág hatáskörébe tartozott. M
ígpl. a K
onfucius tanítása szerint berendezkedett Kínában azonos
családi nevet viselők nem léphettek egym
ással házasságra, addigJapánban gyakorlatilag is m
indazok házasságot köthettek, akiknem
ugyanazon anyától születtek. Így féltestvérek is, ha csak ap-juk volt közös. D
e tilos volt a házasság, ha a felek egy anyától
25
születtek, még akkor is, ha az apák különbözők voltak (O
no 53).E
zt szükségesnek tartottam előrebocsátani, m
ert a Kodzsiki kere-
tében nagyon sok, a mai olvasó szem
ében botrányos vérrokoniházasságról van szó.
Míg az "égi ország" em
beri természettel felruházott égi isten-
ségekkel való benépesítése a fantázia szüleménye, a "középső or-
szág"-ba való leszállás és a birtokbavétel nyilván a hatalomra ju-
tott dinasztia eredetének istenítése a hatalom m
indenkorra valóm
egtartása és
az egyszerűbb
kormányzás
végett. A
földreszállástól kezdve a képzeletnek egyre kevesebb szerep jut.Jim
mu császárnak Y
amatoért való északkeleti irányú előnyom
ulá-sa
valamely,
bizonyára az
ázsiai földrészről
behatolt, csoport
uralomra jutását m
utatja, még akkor is, ha kísérő harcosokról ke-
vés említés történik. U
.i. a naiv népi elme nem
sokat törődik avalóság aprólékos részleteivel, hanem
kész minden dicsőséget az
istenített egyes
harcosra halm
ozni. E
zt látjuk
a gyerm
ekhősY
amato T
akeru esetében is, nagyon hasonlóan a vogul és osztjákhősénekek egyedül vagy csaknem
egyedül küzdő hőseihez. Ennek
a párhuzamnak kapcsán érdem
es már m
ost megem
líteni, hogy azobi-ugor hősökhöz hasonlóan am
az is csodás erejű karddal, tűz-kővel m
eg miegyébbel van felszerelve és rendszerint csellel éri el
győzelmét.
A m
ásodik és harmadik részben sűrűn előforduló történelem
-szerű legendák és m
esék líraiságukért és naivságukért értékesek.N
em fontos az, hogy a történész szám
ára használhatatlanok (akritikai m
ódszer jól el tudja választani az ilyet a használható tör-téneti anyagtól), m
ert a néprajzos, a folklorista, a szociológus, azirodalm
ár vagy a nyelvész műhelyében nagyon is becsesek. T
ud-juk például, hogy a K
odzsiki idealizált személyeit utánozta a ko-
rabeli japán társadalom. dk voltak az eszm
ényképek, és szólásaikirányító norm
ákként hatottak a társadalomban.
A K
odzsikiben található kereken 110 éneklésre szerzett dal-szöveg az igazi japán nyelvem
lékek legősibb rétegét képezi. Ben-
nük nyilvánul
meg
a japán
költészet legkorábbi
szakasza.P
hilippivel szólva (15. 1.): "... a verses szakaszok értékét meg
sem m
érhetően növeli az a végtelen gondosság, amellyel e szöve-
geket a kiejtéshez hűen (fonetikusan) jegyezték le. Az énekek kö-
zül számos a vadászatról, halászatról, földm
űvelésről zeng és ala-
26
csony sorú eredetéről árulkodik. Mivel az énekek szövege nem
mindig illik abba az elbeszélésbe, am
elybe ágyazták, azok azénekek szükségszerűen m
ásutt keletkeztek. Továbbá nem
szabadfelednünk az ének varázsos – vallásos szerepét a korai (uralkodó-)udvari szertartásos életform
ában. A K
odzsiki énekeiből azt lát-hatjuk, hogy (szerzőik) belem
erültek a daltechnikai művészi tö-
kéletesség mutatásába, am
i némelykor árnyékot vet az ének 'üze-
neté’-re. A képek gyakran nincsenek kapcsolatban azzal, am
ireutalniuk kellene; a valóságban a term
észeti képek némelykor csak
homályos kapcsolatban vannak az énekek jelentésbeli tartalm
á-val." – A
mi a term
észeti képek ilyetén szerepének mintegy hi-
báztatását illeti,
a m
agyar olvasó
aligha ért
majd
egyetP
hilippivel. U.i. az ősi japán dal, azaz a japán népdal, elején
megjelend term
észeti kép éppúgy szerves része a dalnak, mint a
magyar népdal elejéről szinte elm
aradhatatlant természeti kép. E
kép és a magyar népdal tartalm
a között szintén nincs szoros ösz-szefüggés.
5. A K
od
zsiki vázlatos tö
rténete
Nyolc évvel a K
odzsiki felajánlása után elkészült a Nihongi
vagy Nihonshoki (Japán K
rónikái). Sokat felölel abból, amit a
Kodzsiki tartalm
az, de sok más részletet is nyújt ugyanabból a ko-
rai időszakból, amely részletek a K
odzsikiből hiányoznak, főkéntazonban tovább gom
bolyítja a történet fonalát kereken 700-ig (aK
odzsiki 628-cal, Suiko császárnő halálával lezárul). A két m
ű te-hát kiegészíti egym
ást. Megjegyzendő azonban, hogy a N
ihongistílusa nagyon erősen különbözik a K
odzsikiétől. Míg az utóbbi
prózában irt részei csak az írással és hellyel való takarékoskodáskedvéért rögzítődtek am
olyan nehezkés, félig kínai stílusban (1.az
Előbeszédet),
de az
alaphang m
ég m
indig japán,
addig a
Nihongi, a dal-szövegeket kivéve, teljesen kínai jelekkel, e jelek
kínai értelmével ás kínai stílusban íródott. U
.i. a Naraba áttelepült
udvar divatja a kínai nyelv tanulása és fitogtató használata lett, sszinte csoda, hogy ez a nyelv teljesen el nem
öntötte a japánt. AK
odzsikit egyham
ar ódivatúnak
és érthetetlennek
tekintették,m
ajd gyakorlatilag elfeledték.
27
A középkori Japánban nem
nyomtattak japán nyelvű m
unká-kat, hanem
inkább kínai klasszikus műveket és buddhista vallásos
írásokat. A
K
odzsiki kéziratát
azonban sintó
papok gondosan
őrizték, s róla kézzel irt másolatok készültek. A
leghíresebb má-
solat 1371-72-ben a Shimpuku-ji nevű sintó szentélyben készült
egy K
enyū nevű
pap fáradozása
eredményeként.
Ez
a híres
Shimpuku-ji kézirat (az eredeti írás időközben elveszett). A
mikor
a 17. sz. elején az elfolyt századok sok-sok belső háborúja és aK
ína felé irányuló, Koreában véghezvitt eredm
énytelen hódításokután a T
okugawa család, elragadván a hatalm
at a jelentéktelen-ségbe süllyedt császári háztól, erőskezű katonai korm
ányzatotadott az országnak, és a nyugalom
folytán az olvasás ízlése ter-jedt, a japán nyelvű irodalm
i termékeknek is esélyük lett széle-
sebb olvasóközönség
előtti m
egjelenésre. Így
nyomtatták
aK
odzsikit először 1644-ben (és erről 1798-ban hasonmást (fak-
szimilét) készítettek). 1687-ben új kiadás jelent m
eg, de enneknem
lett
különösebb jelentősége.
Az
1787 és
1822 között
Motow
ori által készített kiadás, amely m
agyarázataival együtt 44kötetre
rúg, az
előzővel szem
ben óriási
jelentőségű. 1819-től
kezdve adta
ki a
Kodzsikit
jól használható
magyarázatokkal
Hirata A
tsutane, de annyira részletesen, hogy az első harmadrészt
sem bírta befejezni. A
z 1887-ben megjelent T
anaka-kiadást isértékesnek tekintik. A
zóta számos m
ás kiadás látott napvilágot, ésa K
odzsiki-irodalom óriásivá duzzadt.
6) A tu
lajdo
nn
evek ás címek lefo
rdítása
Florenz a K
odzsiki első részét is felölelő Nihongi-fordításá-
ban zárójelben adja a tulajdonnevek és címek problém
amentes
fordítását, különben bő lábjegyzetekben magyaráz, ill. vélem
é-nyeket idéz. K
inoshita lendülettel fordítja a neveket és címeket ,
de mivel m
agyarázatai 1944-ben elégtek, újakat pedig nem volt
ideje írni és közzétenni, gyakran kételkedtem azon fordítások he-
lyességében. Cham
berlain Florenzhöz hasonlóan cselekszik e te-
kintetben; lábjegyzetei jo fogalmat adnak az olvasónak az átülte-
tés fáradságos, sokszor áthidalhatatlan nehézségeiről. Egyebek
között így ír e nehézségekről: "...a fordító szükségesnek érzi azolvasó figyelm
ét a tulajdonlevek kezelésére irányítani és be kell
28
vallania, hogy bizonyos mértékben következetlenség terheli. V
a-lójában a tulajdonnevekkel való bánás (a fordításban) m
indig kí-nos. E
gyrészt azért, mert gyakran nehéz eldönteni, m
i tulajdonnévés m
i nem, m
ásrészt azért, mert am
ikor valamely szöveget idegen
nyelvre fordítunk, a tulajdonnevek elveszítik jelentőségüket, nohajelentésük az eredetiben világos és talán lényeges is a történetm
egértését illetően. Em
iatt a fordítónak először el kell döntenie,vajon a kérdéses név egyáltalán tulajdonnév-e vagy csupán vala-m
ely személyiség vagy hely leírása; továbbá arról is döntenie
kell, vajon feláldozza-e valamely szó jelentését, m
ert az a szónévként szerepel, avagy inkább hagyja a nevet lefordítatlanul, am
iáltal elm
ulasztja olyan jelentés megadását, am
ely lényeges lehetazon ösvények m
egmutatásában, am
elyeken az ősi gondolkodásm
ozgott” (XX
IV-X
XV
).P
hilippi, akinek idézett munkája kereken 60 évvel C
hamber-
lainé után jelent meg, az elbeszélőrészben csak néhány kétségte-
len jelentésű tulajdonnevet ad meg fordításban, a többit az ójapán
hangtani alakhoz lehetőleg hű, Hepburn-féle átírásban lefordítat-
lanul használja. Munkája m
agyarázó szótári részében, példás mó-
don, külön tárgyalja a neveket; sok ajánlatot nyújt számos kérdő-
jel kíséretében, de gyakran odaírja, hogy a név mögött rejlő szó
eredete s jelentése nem világos.
Mindegyikük idézett m
unkáját hasznosítottam, de saját m
eg-figyeléseim
et is érvényesítettem. A
földrajzi nevek nagyobb ré-szét nem
fordítottam le, hacsak jelentésükben elég bizonyos nem
voltam.
A
személynevek
esetében m
egkíséreltem
(zárójelbenegyszer, tévedésből itt-ott kétszer) a leginkább m
egközelítő ér-telm
ezést adni. A betűrendes szóm
utatóban minden név és ja-
pán/kínai szó, ill. kifejezés magyarázatos feltüntetésére töreked-
tem. M
eg kell azonban mondanom
, hogy mindez m
essze van akim
erítő magyarázat m
értékétől. A kutatónak bizonyosan nem
elegendő. De a japán dolgokban általában nem
járatos magyar ol-
vasót nem terhelhettem
meg egész kötetre való jegyzettel. M
ás-részt több tekintetben takarékoskodnom
is kellett, hiszen e fordí-tás idején tartalékom
hoz kellett nyúlnom, m
ivel külföldi tehetősintézm
énytől nem rem
élhettem e célra anyagiakat. C
hamberlain-
hez hasonlóan én is megvallom
, hogy következetlenség fedezhetőfel
a tulajdonneveket
illető fordításom
ban. T
öbb lehetőséggel
29
számolva kérdőjelesen variáns m
egfelelőket ajánlottam. É
s mert a
némelykor azonos hangalak m
iatt nem lehet bizonyos japán sza-
vak különböző jelentéstartalmát m
egállapítani, bizonyára téved-tem
is.A
Kodzsiki m
eglepően hosszú személyneveiben m
agával asorrenddel is bizony sok gondom
volt, s nem ragaszkodtam
sab-lonokhoz. A
némelykor többszörösen összetett nevekben bizonyá-
ra gyakran szerepelnek földrajzi nevek vagy mesterséget űző tele-
pítések nevei (amelyek földrajzi névvé váltak), s azt kell feltéte-
lezni, hogy a helység népe a szóban forgó névvel illetett előkelőszem
élynek és családjának javadalmát szolgáltatta. C
sakhogy eztnem
tudjuk meg m
agából a szövegből, így nem hagyatkozhattam
e feltevésre. Következésképpen, különösen az istenek korát tár-
gyaló részben, a lefordítható elemeket lefordítottam
, de később,am
ikor valószínűbbé vált az előkelők leszármazottainak vidéki
jószágokon történő elhelyezése, a helyneveknek vélt elemeket le-
fordítatlanul hagytam.
Bizonytalan voltam
továbbá pl. a gyakran előforduló ira-tu-m
e (? 'azonvérű (herceg)nő’) és a ritkán előforduló ira-tu-ko (?'azonvérű herceg') ira- részének jelentésében. M
ivel a kérdéseskifejezéseket nem
leltem olyan testvéri viszony leírásakor, am
ikornem
azonos szülőkről volt szó, megkockáztattam
a fent zárójel-ben adott értelm
ezést (tu birtokos viszonyt jelző kapcsoló szócs-ka; m
e 'nő'; ko 'gyermek, szárm
azék, férfi'). Az ójapán ira- (csak
összetételekben fordul elő) a Kodzsikiben vérrokonságra utal, no-
ha a szótárak ezt nem hangsúlyozzák. G
ondolatom elindítója az
volt, hogy az ójapán iro2 szó, am
elynek o hangja o2 m
inőségű (l.a m
agyarázatot lejjebb), amely a-va1 váltakozhat, 'vérrokonság'-
ot ('blood relationship, consanguinity') is jelent. – Itt-ott előforduliro
2 mint jelző ilyen egyszerű alakjában, s olyankor m
egkockáz-tattam
a 'szép' szóval fordítását, mert a vér által való egészséges
színezéssel függhet össze (talán köze van a magyar vér ~ vír,
yérmes
szavakhoz?). –
Eredete
szerint bizonyra
különbözőira/iro
2 –tól az iri szó, amely ira- hoz hasonlóan - ugyancsak test-
vérek megkülönböztetésére vagy valam
iként való megjelölésére
szolgált. C
hamberlain
ismeretlennek
véli s
nem
fordítja le.
Kinoshita 'kedves, szeretett' értelm
et tulajdonit neki. Philippi arra
gondol, hogy talán 'örökbe fogadott, adoptált' jelentése volt, mert
30
formai szem
pontból az iru 'illik, bemegy igéből szárm
aztatható.E
zzel szemben a K
odzsiki egy szóval sem em
lít olyan esetekbenörökbe fogadást. E
gész sor saját gyermek m
eglétekor miért is
kellene örökbe fogadni? Ezt a szót tehát kihagyást jelző pontokkal
helyettesi tettem. – A
yori (azaz: yo2ri) m
elléknévről feltételez-tem
, hogy a yo- 'kedvezd, jó' szónak egy elavult, -ri végződésselm
egtoldott változata. Philippi ugyan-a 'vonz, m
agához húz' je-lentésű yoru ige szárm
azékának gondolja, de mind C
hamberlain,
mind K
inoshita a 'jó' jelentést véli alkalmasnak, s m
agam is ezt
tartom helyesnek.
A rendkívül hosszú, "láncos" ójapán nevek kapcsán C
ham-
berlain (XX
V. 1.) bizonyára helyesen jegyzi m
eg, hogy a földraj-zi nevek esetében az olyan név csupán költőies, díszítő szerepű.P
l. Toyo-A
si-Para-N
o-Ti-A
ki-No-N
aga-Ipo-No-M
idu-Po-N
o-Kuni
(? Bőséges
Sás-M
ezős E
zer T
akarulásos H
osszú Ö
tszázT
akarulásos Üde-K
alászos Ország) nyilván a japán haza nagy
szeretettel történő költői leírása. Úgy látszik azonban, hogy abban
az időben a japánságnak legalább az előkelői szívesen adtak ilyenköltői neveket gyerm
ekeiknek is. A fiúk neveiben gyakori pl. a
take 'vitéz, hős', itt-ott az osi~usi (? mi-m
i) 'parancsoló, uralkodó'm
eg efféle dicsőítő szó.E
zen összefüggésben legyen szabad párhuzamot vonnom
avogulok és osztjákok költészetében talált díszítő jelzők halm
ozá-sával és különösen az utóbbiak hősi énekeiben nyom
on követhetőősi szokással, am
ely szerint az egyes harcost illeti a dicsőség. Pl.
az Osztják (C
hanti) Hősénekek 2. kötetében, Szam
esz váránakénekében, hem
zsegnek a díszítő jelzők egymás m
ellett. A főhős
neve "Ez idén született, ez idén ellődött rénszarvasborjú-csődör
fejedelemhős",
másként
"Ez
idén született,
ez idén
ellődöttréntulokja-csődör fejedelem
hős" (258. 1.); vagy "Tavaly ellődött
réntulokja-csődör fejedelemhős, nagyságos fejedelem
hős" (299.1.); vagy "S
zárnyas-bálvány-ködös fejedelemhős bátyó" (302. 1.);
vagy "V
örösfenyő-kérge színű-hajfonatos
fejedelemhős
sógor"(330. 1.); vagy "V
alamerre levő vízhátas páncélos m
ellű kemény
fejedelemhős" (334. 1.); vagy "T
ávoli lakodalmi em
ber rénbikájafejét levágó szablyás bálvány sógorom
" (336. 1.); vagy "Járvány-vész-fejedelm
i-fürtös fejedelemhős atyád" (356. 1.); – a sorozat 3.
kötetében: "S
zárnyas-bálvány-ember-taposó-vas-ízületű-izületes-
31
íj öcsém" (16. 1.); vagy "K
arimája-hattyú-hegyes-süveg-nek ne-
veznek engem"; vagy "Ü
gyes-asszonyanyád-csomózta-in-csom
Ó-
finom-gyom
or fejedelem
hős" (18.
1.); vagy
"Arany-habú-
szentséges-szablyá-nak neveznek engem" (20. 1.); vagy "F
ehér-darú... prém
et(?)-öltött-kis-fejedelemnő, üstökös-Ś
OBəR
-nő án-gyom
van íme" (ibid.)
K. F
. Karjalainen D
ie Religion der Jugra-V
ölker című nagy
munkája 2. kötetében hasonló, "láncos" vogul és osztják névadás-
ról tudósit.
Pl.
(206 kk.):
[der] "K
leine B
erg-Greis
mit
demS
chuppen-Muster-K
leid" (a Pikkely-M
intás Ruhájú K
icsi Hegyi
Szellem
) "S
tab-Lanzenschaft-O
pfer-Greis"
(Rúd-L
ándzsanyél-Á
ldozat Ö
reg); [der]
"Heilige
Fürst
des L
ozwa-W
assers" (a
Lozva-i víz S
zent Fejedelm
e); "Gott (oder G
reis) von der Mitte
der Sozw
a" (a Sozva-K
özépi Isten (vagy Öreg)"
Ám
bár a japánok maguk is, m
eg a nem japán szakért ők is
apróra megvizsgálták a Japán körüli népek szokásait, a japánoké-
val így párhuzamba állítható névadási jellegzetességről m
ég nemhallottam
. Ezt a különlegességet szám
os mással együtt összeha-
sonlító néprajzosaink figyelmébe ajánlom
.A
z eddig végzett tulajdonnév-fordításokat természetesen nem
szabad véglegeseknek tekinteni. Mind csak kísérlet. Idővel jobbak
is lesznek. De bizonyára jobb m
ár most óvatosan kísérletezni,
mint eleve lem
ondani a jövőbeli helyesebb fordítások elérésénekesélyéről.
A tulajdonnevek sorában m
eg kell különböztetni az igazi ja-pán szavakból állókat a kínai eredetűektől. K
ínai szokás szerintm
inden császár elhalálozása után külön nevet kapott, es ezt a szo-kást Japánba is bevitték. C
hamberlaint idézem
(XIX
. 1.): "Az a
gyakorlat, hogy a császároknak haláluk után 'kanonikus nevet(canonical nam
e; j.-ul okuri-na) adnak, a Kr. u.-i 8. sz. m
ásodikfeléből
ered, am
ikor is
Kuw
am-m
u császár
parancsára egy
Mifune-no-M
ahito nevű tudós illő 'kanonikus nev'-et választottm
inden azelőtt élt császárnak, Jimm
utól kezdve Kuw
am-m
u köz-vetlen elődjéig. A
zon időtől fogva hamarosan halála után m
indencsászár 'kanonikus nev'-et kapott, és rendszerint csak e néven is-m
eri őket a történelem."
32 Hadd következzenek itt a törzsszövegben előforduló, kínai
eredetű japán és nem japánosított kínai szavak a m
agyar kiejtéstm
egközelítő átírásukkal
Ankan
Ankan
(rövid á, mint a következők is; nk
mint Jankóban)
Ankō
Ankó
(ō, o kevés ajakkerekítéssel)A
nneiA
nnëjB
itatsuB
itacu(u ajakkerekítés nélkül)
Buretsu
Burecu
(r alig más, m
int 1)C
houD
zsou(kínai szó)
Chūai
Csúaj
Genm
eiG
ënmëj
(= G
emm
ei : Gëm
mëj)
Hanzei
Hanzéj
IngyōIngjó
(ng mint ingben)
ItokuItoku
Jinmu
Dzsinm
u(=
Jimm
u : Dzsim
mu)
Jōmei
Dzsóm
ëjK
aikaK
ajkaK
eikōK
ëjkóK
eitaiK
ëjtajK
enzōK
ënzóK
inmei
Kinm
ëj(=
Kim
mei : K
inmëj)
Kōan
Kóan
Kōgen
Kógën
Kōrei
Kórëj
Kōshō
Kósó
Ninken
Ninkën
Nintoku
Nintoku
Ōjin
Ódzsin
Richū
Ricsú
(r alig más, m
int l)S
eimu
Szëjm
uS
eineiS
zëjnëjS
enkaS
zënkaS
uikoS
zujkoS
uininS
zujninS
uiseiS
zujszëjS
ujinS
zudzsinS
ushunS
zusunT
aoT
ao(helyesebben D
ao; kínai szó)T
enmu
Tenm
u(=
Tem
mu : T
emm
u)T
ien-yihT
ien-ji(kínai szó)
33
Wen-m
ingW
en-ming
(w – m
int az angolban)Y
angJang
(kínai szó)Y
inJin
(kínai szó)Yūryaku
Júrjaku
A cím
eknek s rangoknak a japánból európai nyelvekre valóátültetése
szinte rem
énytelen feladat,
mivel
Japán társadalm
iszerkezete függetlenül fejlődött E
urópa országaiétól. Erős egysze-
rűsítés eredményeként, nélkülözhetetlen m
agyarázatok keretében,az alant következő ideiglenes m
egfeleléseket ajánlom (alkalm
azá-suk során bizonyára tévedtem
is).Sum
era-mikoto 'uralkodó fenség; a sum
era szó eredete kétes,talán kölcsönszó (? szanszkrit); m
ikoto magyarázatát 1. lejjebb.
Kam
i 1) 'védőszellem' (különösen helységé), 2) 'elhalt előd,
aki védőszellemm
é vált', 3) 'vidéki kormányzó szervben m
aga-sabb rangú szem
élyiség', 4) 'istenség, isten'. – Cham
berlainnelszólva kam
i nem jelent sokkal többet, m
int 'fölöttes' (XX
IV. 1.).
Megvan ez a jelentése a 'felső, m
agasan levő' kami szóban is,
amelyet a szótárak külön kezelnek.
A piko és pim
e szavaknak a pi- részéről a japán etimológusok
általában azt mondják, hogy a 'nap' jelentésű pi szolgált eredetéül.
Ennek a vélem
énynek két oka lehetett: 1) a 'nap' jelentés az égiszárm
azás hiedelme folytán bukkant fel m
int lehetőség, 2) a kér-déses szópár pi- részének i-je olyan i 1 m
inőségű volt, mint a 'nap'
jelentésű pi 1 szóé. Cham
berlain (XX
II. 1.) erősen kétségbe vontaezen eredeztetést, de m
a is kísért. Vélem
ényem szerint a 'nap' je-
lentés nem tartozik ide. A
z Ójapán pi 1ko
1 -ko1 része szerintem
ugyanaz, mint ko
1 '(hím- vagy nőnem
ű) gyermek, szárm
azék; fiú,férfi', s ennek a ko
1 szónak változata ki 1 'férfi' (összetételekben, pl.Izana-ko
1 'a meghívó férfi'). A
pime szó -m
e részének jelentése'nő' (önállóan ójapán m
e1; ahogy ko-nak - ki 1 volt a változata, úgy
me
1-nek mi 1 volt a változata (pl. Izana-m
i 1 'a meghívó nő'. A
pi 1
résznek ősi soron köznévnek kellett lennie, – mert ugyanezt látjuk
az ójapán pi-pi-ko 'dédunoka' (mintegy: 'fia-fia-gyereke'), w
o-pi'(hím
nemű) unokatestvér' (w
o 'hím'; ebben az összetételben –pi i-
je kivételesen i 2 jelölésű), me-pi '(nőnem
ű) unokatestvér', oto-pi'(hím
- vagy nőnemű) ifjabb/legifjabb gyerm
ek', pi-yo-ko 'kicsinye(a m
adárnak)' szavakban. Így pi 1ko2 ősi soron 'hím
nemű utód',
34
pi 1me pedig 'nőnem
ű utód' jelentésű lehetett, de a Kodzsikiben
'herceg; fiatal úr; isten', ill. 'hercegnő; kisasszony; istennő' értel-m
ezésük látszik helyesnek.A
biko 'nemes-em
ber' alkalmasint a piko szón alapul, de a- ré-
szére nincs magyarázatom
.M
iko 'előkelő férfin; herceg; isten' vagy 'előkelő nő; herceg-nő; istennő'. A
mi- rész m
egtisztelő, díszítő jelző.M
ikoto miko-val gyakran váltakozik s vele azonos jelentésű.
Eredetéről az a vélem
ény, hogy mi- része ugyanaz, m
int a miko
szó mi-je; koto 'dolog'.
Inaki ’(?) főispán' ugyancsak összetétel eredménye. A
-ki(azaz: - ki 1) részt illetően a japán etim
ológusuk is a piko címszó
alatt tárgyalt ki 1 'férfi' szóra gondolnak; az ina- részt illetően azina 'rizs-palánta' szót ajánlják, de ennek itt nincs esélye. S
zerin-tem
ina- csupán változata az ani 'bátya, idősebb férfi', ane 'néne,idősebb női rokon' szavaknak s jelentése 'idősebb, nagyobb, m
a-gasabb rangú'.
Nusi vagy nusi- vagy szárm
azéka 'úr, mester, parancsoló' je-
lentésű. Feltételezik, hogy (-)nusi m
aga is összetétel eredménye
(? no2 +
usi, ahol a no2 birtokviszonyt jelölő szócska, usi pedig
'parancsoló, uralkodó' jelentésű főnév).K
uzu 'nemes-em
ber' kuni 'országrész, ország' + nusi összeté-
teléből keletkezett, így korábbi jelentése 'országrész-parancsoló'lehetett.
Murazi 'nem
es-ember' szintén összetétel (és torzítás) eredm
é-nye. Ú
gy látszik, hogy mura 'falu; néptöm
eg' és nusi voltak ösz-szetevői, így korábbi jelentése 'falu-parancsoló' lehetett.
Miyatuko 'úr' szintén összetett szó; ko részét illetően 1. piko
szócikkét; tu része birtokviszonyt jelölő kapcsoló szócska; miya
'szentély’ s innen 'uralkodói palota'; ennek mi része m
egtisztelő,díszítő jelző (m
int miko, m
ikoto esetében is), ya pedig 'tető, haj-lék, ház, otthon' jelentésű. T
ehát mi-ya-tu-ko szószerint ezt jelenti:
'szent hajléknak a gyermeke' vagy 'szent hajlékhoz tartozó gyer-
mek/férfi', s ebből: 'szent hajlék körül szolgálatot tevő em
ber' stb.O
mi 'm
ágnás, udvari nemes, nem
es'. Motow
ori szerint az opo'nagy' és m
i (azaz: mi 2) 'test' szavakból vonódott össze.
Obito 'nem
es ember' alkalm
asint opo 'nagy' és pito 'egyed,szem
ély, ember' összevonásából lett.
35
Sukune, Cham
berlain fordításában 'nemes-em
ber' jelentésű.A
Kodzsikinek csak néhány tulajdonnevében fordul elő. K
inoshitaegyszer 'fenséges fiú' (’erlauchter S
ohn'), másszor m
eg 'nemes'
('Edler') jelentést ad neki; P
hilippi 'egyenes ági származéknak
gondolja (sugu 'közvetlen, egyenesen', ne (?) 'sarj, származék',
eredetileg 'gyökér, tó'). Lehet, hogy a 'nem
es-ember' jelentés a
legmegfelelőbb, de feltételezvén, hogy a -ne rész nem
egyéb, mint
szerepét vesztett végződés, amely szám
os más japán főnévben is
megjelenik, a suku- részről azt véltem
, hogy a suku 'segít' ige je-len idejű m
elléknévi igeneve, mivel az ilyenféle névadás K
elet-Á
zsiában ismeretes. E
zért a 'segítség, segítő' értelmezést válasz-
tottam. (685 után a sukune szó öröklődő rangot jelölt.)
Wake 'nem
es-ember' eredete is, jelentéstartalm
a is kérdéses.C
hamberlain
'úr, parancsoló'
('lord') értelem
ben használja.
Kinoshita
'erlauchter S
ohn': 'fenséges
fiú ~
jelentést ad
neki.P
hilippivel egyetértve (628. 1.) a wake szóban m
agam is a 'fiatal'
(waka-, w
aka-si, waki 2) alapjelentést láttam
, és mivel pl. a po-
roszországi, 'fiatal úr' jelentésű junger Herr kifejezésből Junker
'úrfi, földbirtokos' vált, s ez hasonló jelentésfejlődésről tanúsko-dik, a w
ake szót végül is 'nemes '-sel fordítottam
.A
tape '(fő-)ispán' bizonyára összetett szó, de összetevőirenincs m
agyarázatom.
Agata-no-atape talán 'm
egyei ispán' jelentésű.A
gata-nusi gyakorlatilag ugyanazt jelenti.
7. Meg
jegyzések a jap
án és az ó
japán
nyelvrő
lP
hilippire hivatkozva (21 kk.) az ójapán nyelvről, amely a 8.
sz. vége fele a klasszikus japánba megy át, röviden a következőt
mondhatjuk. L
egfeltűnőbb vonása elszigeteltsége s egyben ro-kontalansága. M
inthogy a kínaiból kölcsönzött elemeket, am
elyeka K
odzsiki nyelvén még nem
érezhetők, de a 600-as évektől kezd-ve m
indinkább kimutathatók, valam
int a csekély portugál, hol-land, francia és ném
et (mind a 16. sz. után kölcsönzött) szavakat
és a 19. s a 20. sz.-ban tömegesen átvett angol szavakat a japán
ősi szókincsétől el lehet különíteni, az összehasonlító nyelvésznekjól használható anyag áll rendelkezésére. R
okonaként eddig csaka R
iu-Kiu szigeteken beszélt, gyűjtőnéven O
kinawa-nyelvnek ne-
36
vezett, hatalmas tájszólás bizonyosodott m
eg. Hattori S
hirō japánnyelvész
glottokronológiai (a
nyelv szókincsének
időbeli vélt
mérhetőségére vonatkozó) kutatásai szerint a R
iu-Kiu szigetek
nyelve Kr. u. 500 körül szakadt el a szigetország főbb szigetein
beszélt nyelvtől. A délre vándorolt japánok nyelve aztán erősen
vegyült délről Japán felé vándorlók nyelvi elemeivel.
Egyebütt nem
találtak a japánnak a nyelvtudomány követel-
ményeinek m
egfelelően bizonyítható nyelvrokonságot. A kínai-
nak csak írása hasonlít a japánéhoz, de mind a szerkezet, m
ind azősi szókincs tekintetében nagyon különbözik a japántól. A
koreaiszerkezetében nagyon hasonlít ugyan a japánhoz, de hangtana ésszókincse tekintetében nem
. Az 5. sz.-ig K
orea északi és Man-
dzsúria délkeleti részén létezett Koguryo állam
nyelvének meg-
maradt csekély nyelvem
léke azonban szókincsében és hangzó-rendszerében sok hasonlóságot m
utat az ójapánnal (Lew
in 19-33).A
török, mongol és m
andzsu-tunguz nyelveket több mint
száz esztendeje összevetették a japánnal. Szerkezet szerint a ro-
konság lehetséges, de a hangtan és a szókincs terén sok akadályvan a rokonítás útjában. L
egnagyobbrészt megm
unkálatlan területm
ég a Prőhle által kezdem
ényezett uráli-japán összevetés.K
étségtelenül japán szavakat jegyeztek fel egy kínai követségtagjai K
r. u. 240-ben, amikor a szigetország vendégei voltak. A
Wei-chih és a W
o-jen-chuan történeti művekben találták pl. a kö-
vetkezők átírását: piko (mint fennebb), tom
o 'néptömeg, csoport',
mim
i ’fül', pina-mori ' (?) vidék őre'. – E
gyéb töredékek pl. kardlapjába vágott, kínai írásos form
ában a 460-as évekből származ-
tathatók. Nagyobb terjedelm
ű japán nyelvemlék írott alakban ed-
dig csak a 600-as évekből ismeretes.
A japánnak a K
odzsiki idejétől máig nem
sokat változottszerkezetéről röviden így szólhatunk.a) S
zórendjében első helyen áll az alany vagy valamely tém
a,am
elyre a beszéd nyomatékosan irányul; aztán következhet a
helyet illetően bizonytalan határozó; aztán a tárgy (ha van);végül az állítm
ány (ezt semm
ilyen mondatrész nem
követhe-ti). – S
zófűzéseiben minden m
inősítő rész elől van, s a minő-
sített rész utoljára következik.b) A
képzők, ragok(jelek), partikulák a szó végéhez kapcsolód-nak;
névutók vannak,
de prepozíciók
nincsenek; vannak
37
azonban a szó elejére vetett elemek: (protétikus) m
agánhang-zók, m
ássalhangzók, szótagok, gyökismétlések.
c) Az igéket és az igeszerűen viselkedő m
ellékneveket ragozzák,de ez a ragozás nem
mutatja sem
a cselekvőt, sem a cselek-
vők számát; a ragozásban m
egjelenő alakok ú.n. bázisokat(töveket és bővített töveket) képeznek, am
elyekhez viszonyítóvégződések kapcsolhatók; – a bázisok ném
elyike magában is
állhat; pl. a régi parancsoló mód jeltelen volt, így: tate 'állj',
sake 'tépj, szakíts', kake 'írj'; – ugyanezek az alakok a múlt
idejű cselekvést is kifejezhették, sőt még a feltételes m
ód bá-zisaiul is szolgáltak (pl. tate-ba 'ha állna').
d) Az ú.n. segédigéket az ige vagy a ragozott m
elléknév bázisai-hoz kapcsolják, hogy az (ú.n.) szenvedő, a m
űveltető alakotképezzék, a befejezett cselekvést vagy történést, a jövő, ill.szándékolt cselekvést, a tagadást, vélést stb.-t kifejezzék (pl.tat-a-su 'állni késztet', sak-a-su 'tépni késztet', kak-a-su 'írnikésztet'). – M
agukat a segédigéket is ragozzák, de a cselekvőszem
élyét vagy a cselekvők számát ezáltal sem
lehet kifejez-ni.
e) Megtisztelő szavak m
utatják a személyek egym
ás közti viszo-nyát és a beszélgetésben is jól m
utatkozó szintkülönbségeket(korban, rangban, nem
ben, szülők és gyermekek között stb.).
e) A szem
élyes névmások rendszere nincs jól kifejlődve, és hasz-
nálatuk nem gyakori.
f) Vonatkozó névm
ások nincsenek, s hiányoznak az alárendeltm
ondatok is; határozói igeneves fűzéssel azonban nagyonhosszú sorát lehet képezni az alá- és m
ellérendeléseknek.g) N
incsenek kettős magánhangzók (diftongusok); az ójapánban
csak akkor kerülhetett két magánhangzó egym
ás mellé, ha
szóösszetétel esetén az első tag szükségszerűen ott levő vég-sőm
agánhangzójához valamely m
agánhangzóval kezdődő szóelső m
agánhangzója csatlakozott; a későbbi japánban is vagyígy lehetnek m
agánhangzók egymás m
ellett, vagy magán-
hangzók közötti mássalhangzó kiesése által vagy szótagkiesés
okozta kompenzációs nyúlás vagy divatos nyúlás eredm
énye-ként.
h) Az igazi japán szó szótagalakja nagyon egyszerű: a kevésbé
gyakori V (egyetlen m
agánhangzó) mellett csak O
V (m
ással-
38
hangzó + m
agánhangzó) fordul elő; így minden szótag m
a-gánhangzóval végződik (nyitott szótagok), és m
inden igazijapán szó is.
i) Mássalhangzó-torlódás szó elején nincs; igazi japán szavak bel-sejében lehet m
ássalhangzó-kettőzés (gemináció), de ez is in-
kább csak divatos kiejtésben és hangfestő szavakban.j) Igazi japán szavak nem
kezdődnek r vagy 1 hanggal; szó bel-sejében ez a két hang szabad variációban van egym
ással (aszótárak csak r-t írnak).
k) Ójapán szavak csak (zöngétlen) p, t, k, s m
ássalhangzóval vagym
, n, y (= j), w
mássalhangzóval (vagy m
agánhangzóval)kezdődtek; szókezdő p, t, k, s helyett később b, d, g, z is sze-repelhetett.
1) Szó belsejében az ójapán is m
egtűrte a b, d, g, z (zöngés) más-
salhangzókat; bizonyos helyzetekben ezek zöngétlen társaik-kal váltakozhattak (ezért látni p ~ b, t ~ d, k ~ g, s ~ z váltako-zást a K
odzsiki számos tulajdonnevében is).
m)
Bizonyos
mértékű
magánhangzó-illeszkedést
látni az
ójapánban, de ez csak a szó tövére volt érvényes, nem pedig a
hozzá csatolt részekre.n) A
z ójapán magánhangzók állom
ánya ez: a, u, e1, e
2, o1, o
2. –A
z e, i, o magánhangzó két értékben való képviselete bizo-
nyos, de az értékek szoros meghatározása m
ég nem sikerült.
Sok váltakozás is volt (pl. -e
2 a szó végén gyakran lépett ko-rábbi -a helyébe, így pl. saka ~ sakerv 'szaké, rizsbor', puna~ pune 'teknő, csónak, hajó'). A
z ójapán nyolc magánhang-
zója már a 8. sz. végére elveszítette teljes létszám
át, s kb.m
ásfélszáz évvel később a nyolcasból a ma is ism
ert ötösrendszer vált (a, i, u, e, o).
* * * * *A
fordításban az e, i, o hangok kettős értekét nem tüntettem
fel, de a névjegyzékben igyekeztem a különbségeket jelölni.
Florenz és C
hamberlain idézett m
unkáinak megjelenésekor a
kérdéses m
agánhangzók különbségéről
még
nem
tudtak(H
ashimoto
Shinkichi
idevágó felfedezése
1909-ben történt).
Kinoshita és P
hilippi munkái m
ár jelölik a kérdéses különbséget,de nem
a legszerencsésebb módon. U
.i. amit fent e
2, i 2 o2 jelekkel
39
írtam, azt ők ë, ï, ö jelekkel írják, s ez a m
agyar olvasó szemében
nagyon megtévesztő jelölés lenne. M
ásrészt az általuk jelöletlenülhagyott e, i, o hangok lehetnek olyanok, am
elyekről ismeretes az
ë, ï, ö hangokkal való szembenállás (tehát jelölésem
ben és néhánym
ás kutatóéban e1. i 1, o
1 értékűek) , de lehetnek olyanok is, ame-
lyeknek m
inőségét eddig
nem
lehetett m
egállapítani. Így
aK
odzsiki neveinek
általam
megadott
magánhangzó-
megkülönböztetése is csak körvonalait javítja a kérdéses szavak-
nak.Florenzcel, C
hamberlainnel és K
inoshitaval ellentétben, akika klasszikus, ill. a m
odern írásmódot követve írták a japán szava-
kat, Philippihöz csatlakoztam
, hogy az ójapán alakokat lehetőleghűen m
utassam be a m
agyar olvasónak. Ilyenformán az uráli
nyelvészeknek is alkalmuk lesz a K
odzsiki szavainak egy részétm
egközelítően hű latin betűs átírásban látni.A
mint
korábban em
lítettem,
a nem
zetközileg elfogadott
Hepburn-féle átírást alkalm
aztam. M
ivel ez a rendszer elsősorbanangolul olvasókra volt tekintettel, néhány hangérték m
egmagya-
rázása szükséges.
arövid á hangot jelöl;
uajakkerekítés nélkül képzett rövid u;
eáltalában ë (zárt e) értékű a m
ai japánban;o
kevés ajakkerekítéssel képzett hang;s
az ójapánban c (Hepburn szerint ts) értékű volt, a
maiban sz-nek ejtik;
ptalán m
ég tiszta p volt az ójapánban, de idővel szóelején h szó belsejében: b, w
, esetleg 0 (zéró) lettbelőle;
waz ajkak összezárása nélkül képződik (m
int a régim
agyarban megvolt w
);y
értéke j.
Ham
burg, 1982 májusában.
Kazár L
ajos.
40
Ab
ou
t the K
OJIK
I and
the im
po
rtance o
f itsH
un
garian
translatio
n
What the Iliad and O
dyssey were to the G
reeks of old, what
the famous K
AL
EV
AL
A m
eans to the Finns, at least as m
uch is,or used to be, the pow
er of the KO
JIKI ('record of old m
atters’)on the Japanese soul. If anyone w
ishes to do research on the ori-gin of the Japanese nation – m
ore precisely, on that part of itw
hich has been dominant for approx. 1600 years – m
ust study theK
OJIK
I. Like the accounts of m
ost national origins, it, too, is inpart shrouded in m
ythology; parts of the KO
JIKI had been w
rittendow
n in 620 A.D
., the final version dates from 712. In it, the
creation of the Japanese archipelago equals that of the middle
layer of a three-tiered world; the top tier is inhabited by the heav-
enly gods; the middle one, "our w
orld", serves for the earthlygods and other m
ortals; the bottom layer is the w
orld of the de-parted.
The
grandson of
the S
ungoddess (A
ma-T
erasu-Opo-M
i-K
ami),
together w
ith his
closest supporters,
descends from
heaven to rule over lesser gods and ordinary people (this "de-scent" likely sym
bolizes the conquest of loosely organized tribalform
ations by invading forces superior in armam
ent and stateform
ing, organizing qualities). – The Japanese nobility, though
counting many illustrations im
migrants am
ong its ancestors, hasbeen proud of its relationship w
ith divine forebears. And consid-
ering the surprising cohesion of the Japanese nation as a whole,
the origin story told by the KO
JIKI m
ust be taken as a great uni-fying force still acting.
Around 400 A
.D. the story of the K
OJIK
I goes over intoverifiable history (the reign periods of m
ost of the monarchs prior
to that approximate date are clearly unrealistic and reveal the in-
tention to place the foundation of the centralized state, Yam
ato,far back into the dim
past). – It is the incidentals, embedded in the
genealogies, anecdotes, real and semi-real stories, and – very im
-portantly – the som
e 110 texts of Songs, all in pure Japanese,
which reveal m
ost about Japanese prehistory.
41
The present translator, born and brought up in H
ungary, isconvinced, as w
ere some other researchers earlier, that on the evi-
dence of the KO
JIKI the roots of the Japanese m
ust be sought onthe A
sian mainland. H
e proposes that many facets of ancient
Japanese life can be better explained when brought into relation-
ship with the languages and custom
s of peoples known as speak-
ers of Uralic (F
innish, Hungarian, E
stonian, Vogul, S
amoyed,
etc.) and Altaic (T
urkic, Mongol, M
anchu-Tungus) tongues. T
heA
ltaic ones, being closer to Japan, have been compared to Japa-
nese by Japanese and other scholars, but the Uralic ones have
been practically ignored in Japan.Y
et, as the nearest language relation of Hungarian, nam
elyV
ogul, is found not in the vicinity of Hungary, but along the O
b(w
estern Siberia), so it is quite likely that the cultures of the (from
Japan) distant Uralic peoples becom
e of primary im
portance with
regard to Japanese origins. This proposition is bolstered by com
-parative etym
ological, morphological, and phonological m
aterialcontained in the book Japanese-U
ralic language comparison; lo-
cating Japanese origins with the help of Sam
oyed Finnish H
un-garian, etc.: A
n attempt; – H
amburg: L
ajos Kazar – T
surusakiB
ooks 1980; 311+III 20x29 cm
. pp.; 594 etymological, 30 m
or-phological, com
parisons, phonological evaluation, index, etc.) –T
he H
ungarian translation
with
appropriate com
ments
(1000num
bered copies printed only) will be of value not only to those
able to read Hungarian (in w
hich language the KO
JIKI poem
scom
e out excellently), but also to historical, linguistic, ethnologi-cal, etc. research.
It is hoped that Japanese studies in Hungary, F
inland, etc. asw
ell as Uralic and A
ltaic studies in Japan and in learning institu-tions concerned w
ith Japanese generally will see an upsurge and
have a wholesom
e effect upon research into the clarification ofJapanese origins and som
e still dark areas of early Eurasian his-
tory.Dr. L
ajos KazárA
ustralian National U
niversityC
anberra
43
KO
-DZ
SI-K
I
***
EL
SŐ
KÖ
NY
V
***
ELŐ
BE
SZ
ÉD
(Hódolattal) szólok én, Y
asumaro.
Az ősanyag m
ár sűrűsödni kezdett, de az alkotóerő és a for-m
a még nem
jelent meg. M
ég nem voltak nevek és nem
volt te-vékenység; ki ism
erhette volna hát fel az ősanyagban rejlő formá-
kat?M
égis, éppen amikor az ég és a föld elvált egym
ástól, a "Há-
rom Isten" a világ ősalkotójává vált. A
mikor a női és a férfi prin-
cípium életre kelt, akkor lett a "K
ét (őslény" minden terem
tésnekősatyja és ősanyja.
Ezért m
ent be (Izanagi) a holtak világába és tért vissza azélőkébe; es szem
e mosásakor a N
ap-istennő és a Hold-isten kelet-
kezett; és amikor a tengerben le- és felbukott, fenséges testének
tisztítása közben égi és földi istenségek termettek.
Ám
bár az őseredet mély hom
ályba veszik, mégis a régi ha-
gyományokból ism
erjük azt az időt, amikor a szárazföldek alkot-
tattak és a szigetek születtek Igaz, az őseredet messzi távol van
tőlünk, de a régi bölcsek által megvilágosodik előttünk az a kor,
amelyben az istenek nem
ződtek és az embereket terem
tették.T
udjuk, hogy a tükröt felfüggesztették és az ékszereket ki-köpték; hogy az uralkodók nem
zedékről nemzedékre sorban kö-
vették egymást; hogy egy kardot apróra rágtak, egy kígyót széj-
jelvágtak, és az istenek miriádja pom
pásan felvirágzott.
44 Az istenek a Y
asu-Folyó (C
sendes ?) mentén tanácsot tartot-
tak és az országot megbékítették; a hom
okparton megvitatták a
teendőket és megtisztították az ország földjét.
Akkor
elsőnek P
o-No-N
inigi-No-M
ikoto (?
Felülről
va-ló/B
őség Isten) szállott alá a Taka-T
i-Po (? M
agas …) hegycsúcs-
ra, aztán Kam
u-Yam
ato (Isteni Yam
ato; – a teljesebb név ez:K
amu-Y
amato-Ipare-B
iko-No-M
ikoto Isteni Yam
atoi Iparei IfjúF
enség császár Akidu-Sim
an (Szitakötő-S
ziget – azaz Japán) ha-ladt át.
A m
edvévé változtatott isten kijött a folyóból és (Jimm
u csá-szár) T
aka-Kuraban (M
agasságbeli Kincstár) m
egkapta az égikardot. A
mikor farkuk-nőtt em
berek állták el útját, hatalmas varjú
vezette Yesinoba.
Miután sorba állva táncoltak, (a harcosok) elsöpörték az el-
lent; hallván (az uralkodó) dalát, legyőzték az ellenséget.Á
lmában
figyelmeztetést
nyervén (Sujin
császár) im
ádottm
inden égi és földi istent, s ezért bölcs uralkodóként tisztelték.(N
intoku császár) a házi tűzhelyek füstjét kémlelvén jóakarattal
bánt a néppel, amiért is m
ind a mai napig "szent uralkodó”-nak
nevezik.(Seim
u császár) megállapította a határokat és felvirágoztatta
az országot. Fenséges szálláshelyéről, T
ika-Tu-A
pumiból (K
özeliA
pumi) [korm
ányozva] törvényeket alkotott.(Ingyō császár) helyesbítette a nem
esi címeket és m
egrostáltaa nem
zetségek neveit. Fenséges székhelyéről, T
opo-Tu-A
sukaból(T
ávoli Reggel-H
ely) gondosan rendezte őket.Á
mbár a korm
ányzási mód m
inden uralkodó alatt különbözővolt, az elm
últ időkre emlékezve (m
inden császár) állandóan szi-lárdította a m
ár-már kivesző jó szokásokat és hagyom
ányokat. Ajelent a m
últtal összehasonlítván igazítva újból meg újból a törvé-
nyek és az erkölcs romlása ellen hatottak.
(Tenm
u) császár
fenséges uralkodásához
[érünk], aki
azA
sukabeli Kiyo-M
i-Paraban (K
ies Mező) álló fenséges nagy pa-
lotájából igazgatta az országot. Már m
int a trón várományosa, egy
fenséges császár sarja, uralkodói erényekkel rendelkezett és mint
trónörökös alkalmas időben akart trónra lépni. Á
lmában éneket
hallván annak jelentését sejtéssel így fejtette meg: a trónról való
uralkodás reá vár.
45
Am
ikor éjszaka a folyóhoz ért, tudatára ébredt annak, hogy atrón az ő öröke lesz.
De az ég által rendelt idő akkor m
ég nem érkezett el, ezért a
déli hegyek közé húzódott, a cikádához hasonlóan változtatvakülsejét.
Elérkezvén
az alkalom
, am
ikor m
ind az
emberek
érzése,m
ind az idő az ő javára hajlott, tigris gyorsaságával vonult a ke-leti országrészekbe. H
irtelen elindult az uralkodói sereg, átkelvehegyeken és folyókon; m
ennydörgéshez volt hasonló vonulása, ésúgy haladt, m
int a szélvész.A
fegyverek ragyogása az uralkodó hatalmát hirdette, és a
vitéz harcosok ömlő füstként zúdultak előre. P
irosan lobogtak azászlók a fegyverek fölött, és [szélvész-szórta] zsindelyként hul-lott széjjel a hitszegők serege. K
ét hét sem telt bele, a baj [m
ás-ként: dögleletes bűz] eltakarodott.
Így aztán legelőre bocsátották a marhákat és nyugtatták a
csatalovakat. A hadjárat véget érvén [a császár] visszatért fővá-
rosába.A
zászlókat összegöngyölték, a kardokat hüvelyeikbe taszí-tották, aztán az egész sereg dalolva es táncolva ünnepelte a győ-zelm
et.A
bban az évben, amikor az [évjelző] csillag a m
adár [vagy:tyúk]
szakaszában időzött
[azaz: nyugaton],
a hónap
pedig a
Kisaragi (2. hónap) volt, a K
iyo-Mi-P
araban álló fenséges szék-helyén a császár: trónra lépett.
Erényben [az Ú
t = T
ao követésében] felülmúlta a S
árga csá-szárt, és jósága nagyobb volt C
hou királyénál. 1
Atvevén a [m
ennyei] uralkodási jelvényeket az egész orszá-gon
uralkodott; bejutván
az É
gi U
tódlásba (P
i-Tugi
[Nap-
Utódlás]) a birodalm
at kormányozta.
1 A
Tao (olv. D
áo) a régi Kína legelterjedtebb vallása, am
elynek verses tanokbafoglalt lényegét a T
ao-te king (mai kiejtéssel: D
áo-de dzsing) nevű mű
szerzője, Lao C
e tanította (és utána mások). – A
Sárga császár, más néven
Huang T
i, Kína egyik hitregei uralkodója volt. – A
Chou (olv. D
zsou) kínaidinasztia (K
r.e. 1050 [?] -256) jóságáról híres uralkodója Wen W
ang (~ ki-rály) volt.
46 Összhangban m
aradva a két alapelvvel (Yin 'női term
észet’,Y
ang ‘férfi természet’) az öt elem
et egymással újból helyes rend-
be sorolta. 2
Megalapította az Istenek H
aladása Útját (K
ami-N
agar-No-
Miti). N
emes szokásokat kezdem
ényezett, kiváló törvényeket al-kotott és ezáltal növelte országát.
De nem
csak ezt tette! Minthogy bölcsessége oly m
ély ésnagy volt, m
iként a tenger, alaposan megvizsgálta a m
últat. ésm
ert elméje oly világos és ragyogó volt, m
iként a tükör, beleha-tolt a régi időkbe.
Következésképpen így rendelkezett.
"Hallom
, hogy a Sumera-M
ikoto-No-P
umi (U
ralkodói Króni-
kák) és a Moto-T
u-Koto (N
emzetségi H
agyományok), am
elyek akülönböző nem
zetségek birtokaként öröklődtek, számos helyen
eltérnek a valóságtól és sok hamisítás került beléjük. H
a ezeket ahibákat nem
igazítjuk meg m
ost, akkor bizonyára nem sok évnek
kell eltelnie, mígnem
az egész igazság veszendőbe megy. V
aló-ban itt m
utatkozik meg az ország igazgatás lényege és az uralko-
dók gyakorolta gondoskodás legfontosabb elve. Ezért úgy hatá-
roztam, hogy az U
ralkodói Krónikákból és a N
emzetségi H
agyo-m
ányokból kutatás által kiválogatjuk a valót és kivetvén a valót-lant m
egállapítjuk az igazat; ezt hagyjuk az utókorra."A
bban az időben pedig élt egy udvari szolga, akit családi ne-vén P
iyedanak, utónevén meg A
renak hívtak. Huszonnyolc éves
volt. Vele született okossága oly nagy volt, hogy am
it egyszerlátott, azt [em
lékezetből] el tudta mondani, s am
it egyszer hallott,az kitörölhetetlenül elm
éjében maradt.
Ezért az uralkodó parancsot küldött A
renak, hogy gondosanolvassa el és vésse em
lékezetébe a Sumera-M
ikoto-No-P
i-Tugit
([az] U
ralkodók L
eszármazása)
és a
Saki-Tu-M
iyo-No-P
uru-G
otot (Előbbi K
orok Régi H
agyományai).
De az idő csak m
últ, az uralkodás sora változott, és a tervnem
vált valóra.
2 A
"két alapelv" a kínai filozófia és kozmológia yin (olv. jin) 'női term
észet', ill.yang (olv. jang 'férfi term
észet' nevű "elvei." – Az "öt elem
": víz, tűz, fa,érc, föld – szintén a kínai kozm
ológiára utal.
47
Hódolattal
telve forgatom
elm
émben:
Őfelsége
(Genm
ei)császárnő ragyogásban ül trónján és isteni jósága-folytán gondjátviseli
alattvalóinak; fenséges
lakából korm
ányoz és
uralkodóiereje addig elér, am
eddig lovak lábai hatolni képesek; fenségeslakában él, de kegye addig terjed, am
eddig hajók eljuthatnak.(S
zerencsét hozó jelek tűntek fel.) A nap kettős alakban ra-
gyogott; (füsthöz hasonlóan) apró bodrokban szálltak a felhők,noha nem
füstből származtak; két-két fa [vagy növény] ágai ösz-
szenőttek; két-két kalász egyként termett. —
Sok ilyest jegyeztek
fel a krónikások. (Oly távoli országokból is) hoztak adót, hogy
közeledtét egész sor jelzőtűz tudatta és átadásakor számos tol-
mácsra volt szükség. Így aztán a császári raktárak egyetlen hóna-
pig-sem álltak üresen.
Azt lehet m
ondani, hogy az uralkodónő híre felülmúlta W
en-m
ingét 3, míg erénye nagyobb, m
int Tien-yihé 4(4).
Bántotta [az az állapot], hogy a R
égi Hagyom
ányok (Saki-Tu-
Miyo-N
o-Puru-G
oto) ham
isításokat, elferdítéseket
tartalmaztak.
Az volt a kívánsága, hogy a R
égi Krónikákban (Saki-T
u-Miyo-
No-P
umi) a tévedések és elferdítések m
egigazíttassanak. Ezért a
Wado [nevű] 4. év [K
r.u. 711] 9. hónapjának: 18. napján ezt pa-rancsolta nekem
, leghitványabb alattvalójának:"A
fenséges
Tenm
u császárról
szóló R
égi H
agyomány
(Mikoto-N
ori-No-P
uru-Goto),
amelyet
Piyeda-N
o-Are
emléke-
zetébe vésett, írassék le és adassék át nekem!"
Hódolattal telve engedelm
eskedtem e parancsnak és m
indenta legnagyobb gonddal jegyeztem
fel. A régi időben azonban m
inda szó, m
ind a gondolat [a szó jelentése] egyszerű volt, úgyhogynagyon sokat vesződtem
, mígnem
[a hagyományokat] m
ondatok-ba és szakaszokba bírtam
foglalni.H
a m
indennek a
jelentését [teljesen]
kínai írásjelekkel
(yomival [azaz: ideografikusan]) írtam
volna, akkor a szavak nemillettek volna pontosan a jelentésekhez; ha pedig m
indent koeval,(tehát kínai jelekkel jelképezett japán hangértékekkel [azaz fone-tikusan] írtam
volna, akkor [a történetek] írott alakja túl hosszú 3 W
en-ming K
ína félig legendabeli uralkodója volt.4 T
ien-Yih szintén K
ína félig legendába tartozó uralkodójaként szerepel a törté-nelem
ben.
48
lett volna. Ezért használtam
ugyanazon mondatban ideografikus
és fonetikus írást keverve, némelykor pedig az egész m
ondatotideografikusan jegyeztem
le. Ahol a jelentés nehezen fogható
meg, ott m
agyarázattal világítottam rá, de ahol könnyen érthető,
ott nincs magyarázat.
Továbbá olyan családi nevek esetén, m
int Kasuka. am
elynekírása vagy utónevekben, m
int Tarasi, am
elynek írása,m
indig a hagyományt követtem
, rajtuk mit sem
változ-tattam
.E
z a könyv az ég és a föld eredetével kezdődik és (Suiko csá-szárnő) fenséges uralkodásával végződik, akinek fenséges lakhe-lye a W
oparidaban álló palota volt.A
me-N
o-Mi-N
aka-Nusi-N
o-Kam
itól (Ég K
özepe Ura Isten)
kezdve Piko-N
agisa-Take-U
-Gaya-P
uki-Apezu-N
o-Mikotot (T
en-gerparti
Vitéz
Istenfi K
ormorán
Zsúpfedél-B
efejezetlen-Z
súpfedél[-féle] Fenség) is m
agába foglalja az első könyv.A
második könyv m
indazt tartalmazza, am
i Yam
u-Yam
oto-Ipare-B
iko.(Jimm
u) császártól Pom
uda (Ojin) császár uralkodá-
sával bezárólag történt.A
harmadik könyv pedig O
po-Sazaki (Nintoku) császár ide-
jétől fogva öleli fel az eseményeket azon uralkodás végéig, am
elya W
oparidaban álló fenséges palotából történt [Suiko császárnőé].Ö
sszesen e három könyvet írtam
és most nagy tisztelettel
ezeket nyújtom át.
Mély alázattal szólok én, Y
asumaro alattvaló.
A W
ado. [nevű] 5. év [Kr. u. 712] 1. hónapjának 28. napján. 5
Yasum
aro, a felső, valóságos ötödik udvari, rangból, az ötö-dik hadi rangból.
5 É
rdekes megfigyelni, hogy kereken négy hónap elég volt a K
odzsiki leírására.N
yilván jól előkészítettek anyagát.
49
A M
eidzsi császárról nevezett tokiói sintó szentély k
apu
ja
(Akiyam
a 1955)
50
1. FE
JEZ
ET
: A P
áratlan6 É
gi Istenek (Koto-A
ma-T
u-K
am
i)A
z ég és a föld kezdetekor (Magasságos É
gi Mező) m
egjelenta fenséges T
akama-N
o-Paraban nevű A
me-N
o-Mi-N
aka-Nusi-N
o-K
ami (É
g Közepe U
ra Isten), aztán Taka-M
i-Musubi-N
o-Kam
i(M
agasságbeli F
enséges T
eremtő
Isten), m
ajd pedig
Kam
i-M
usubi-No-K
ami (Isteni T
eremtő E
rejű Istennő). E három
páratlanistenség volt; és testüket nem
lehetett látni.A
ztán, miközben a föld m
ég vízen úszó olajfoltként zsengevolt és m
edúzaként lebegett, egy isten jelent meg valam
iből, ami
nádsarjhoz hasonlított;
fenséges neve
Um
asi-Asi-K
abi-Piko-D
i-N
o-Kam
i (?
Kitűnő
Nádtors-Istenfi-S
zellem-Isten)
volt; aztán
Am
e-No-T
oko-Tati-N
o-Kam
i (Égi Ö
rök Fennállás Istene). E
kétistenség is páratlan volt s testük láthatatlan.
A fenti öt istenséget K
oto-Am
a-Tu-K
ami (P
áratlan Égi Iste-
nek) névvel illetjük.
2. FE
JEZ
ET
: A H
ét Isteni Generáció
Azok
után a
Kuni-N
o-Toko-T
ati-No-K
ami
([a] F
öld Ö
rökF
ennállásának Istene) fenséges nevű istenség keletkezett, majd
Toyo-K
umo-N
o-No-K
ami (B
őséges Felhők M
ezeje Isten). Ez a két
istenség is páratlan volt, és testüket nem lehetett látni.
Őket követve keletkezett az U
-Pidi-N
i-No-K
ami (? B
ugyogóŐ
siszap Istene) fenséges nevű istenség, utána pedig Imo-Su-P
idi-N
i-No-K
ami (? H
omokos Iszap Istennő) 7. E
zt követve [keletke-zett] T
uno-Gupi-N
o-Kam
i (? Szarv [alakú] S
arj Isten), utána fele-sége, Im
o-Iku-Gupi-N
o-Kam
i (? Elő S
arj Istennő). Aztán jelent
meg O
po-To-N
o-Di-N
o-Kam
i (Nagy F
öldi Szellem
Isten), majd
[felesége] Opo-T
o-No-B
e-No-K
ami (N
agy Földi Istennő). U
tánuklett
Om
o-Daru-N
o-Kam
i (A
rca-Teljes
Isten), m
ajd Im
o-Aya-
Kasiko-N
e-No-K
ami (? A
j, Mily C
sodás Eredetű Istennő). E
zek 6 A
később megjelenő páros istenekkel ellentétben voltak ezek páratlanok.
7 Ezek a nevükben az iszap szót viselő istenségek az elsők, am
elyek párban sze-repelnek.
51
után keletkezett Izanagi-No-K
ami (? H
ívó Isten), majd felesége,
Izanami-N
o-Kam
i (? Hívó Istennő).
A
fent nevezett
isteneket K
uni-No-T
oko-Tati-N
o-Kam
itólkezdve Izanam
i-No-K
amiyaval együtt az Istenek K
ora Hét G
ene-rációjának hívják.
3. FE
JEZ
ET
: A M
agától Megszilárdult S
ziget(O
nogoro-Zim
a)A
z Égi Istenek pedig egyhangúlag ezt parancsolták Izagani-
No-M
ikotonak és Izanami-N
o-Mikotonak: "A
lakítsátok és szilár-dítsátok m
eg ezt a vízen lebegő földet!" És átadván nekik az A
me-
No-N
u-Bokot (M
ennyei Ékköves D
árda) rájuk bízták a küldetést.E
z után a két isten az Am
e-No-U
ki-Pasira (É
gi Lebegő H
íd)lépett, m
ajd lefelé döfve a dárdát jól megkeverték a tenger vizét,
hogy csak úgy zubogott. És am
ikor visszavonták a dárdát, a sósvíz annak hegyéről csöpögve m
egszilárdult és szigetté vált. Ez a
Magától M
egszilárdult Sziget.E
rre a szigetre pedig az égből leereszkedtek, rája Am
e-No-M
i-P
asirat (Égi F
enséges Oszlop) állítottak, m
ajd tágas palotát ké-szítettek.
Aztán
[Izanagi-No-M
ikoto] ezt
kérdezte házastársától,
Izanami-N
o-Mikototól: "M
iként van a te tested teremtve?" Ő
pedigígy válaszolt: "A
kárhogy is van teremtve, van rajta egy hely,
amely hiányos". E
rre Izanagi-No-M
ikoto szólott: "Akárhogy is
van az én testem terem
tve, van rajta egy rész, amely túlságos.
Ezért hát testem
túlságosan fejlődött részét szeretném tested hiá-
nyosan fejlődött helyébe illeszteni, hogy ezáltal föld szülessék.H
ajlandó vagy-e erre?" Izanami-N
o-Mikoto így válaszolt: "B
eleegyezem
."Izanagi-N
o-Mikoto pedig így szólt: "A
kkor hát kerüljük meg
az Égi F
enséges Oszlopot és találkozva egyesüljünk m
int háza-sok!"M
iután megegyeztek, [Izanagi-N
o-Mikoto] ezt m
ondta: "Te
jobbról kerülj felém, én m
eg balról indulok feléd!" Megegyezvén
körbe indultak. A találkozáskor Izanam
i-No-M
ikoto szólalt meg
elsőnek: "Lám
csak, lám! M
ilyen szép legény!" Aztán Izanagi-N
o-M
ikoto beszélt: "Lám
csak, lám! M
ilyen szép leány!"
52 Szavaik elhangozván [Izanagi-N
o-Mikoto] így szólt társához:
"Rossz jel az, ha a nő előbb szól a férfinél!"
Ennek ellenére rejtett helyre m
envén nemzeni kezdtek és a
Piru-G
ot (Pióca-G
yermek) szülték. E
zt a gyermeket gyékényből
készített csónakba helyezték és engedték, hogy elsodródjék. Aztán
Apa-Sim
at (Tűnő S
ziget) szülték. De ezt sem
számították fenséges
gyermekeik sorába.
4. FE
JEZ
ET
: A szigetek születése
[A nem
sikerült magzatok születése után] Izanagi-N
o-Mikoto
és Izanami-N
o-Mikoto gondolkozóba esett, m
ondván: "Az eddig
született gyermekeink nem
sikerültek. Ezért jó lesz, ha értesítjük
róla az Égi Isteneket!" Íziben fölszálltak az égbe és az ottani iste-
nek véleményét tudakolták.
Em
iatt az Égi Istenek puto-m
anit ['nagy-jóslás’] végeztek ésígy döntöttek: "[A
gyermekek] azért nem
sikerültek, mert a nő
szólította meg a férfit. M
enjetek ismét le és szóljatok, am
int illik!"E
rre a [szülő istenek] leszállottak és ismét m
egkerülték az Égi
Fenséges O
szlopot. Ez alkalom
mal; Izangi-N
o-Mikoto szólalt m
egelsőnek: "L
ám csak, lám
! Milyen szép leány!" A
ztán Izanami-N
o-M
ikoto szól t: "Lám
csak, lám! M
ilyen szép legény! És m
iután eztm
ondták, egyesültek és az Apadi-N
o-Po-N
o-Sa-Wake-N
o-Sima (?
Teteje [nagyon] A
lacsony Apadi S
ziget) született tőlük. Aztán Iyo-
No-P
uta-Na-N
o-Sima
(? K
ettős N
evű Iyo
Sziget)
született. E
szigetnek egy teste, de négy arca, és mindegyik acának külön neve
van. Így Iyot az E-P
ime (? Jó Istennő név illeti; Sanuki területének
[másik] neve Ipo-Y
ori-Piko (? É
lelem G
yűlés Isten); Apa területét
Opo-G
e-Tu-P
ime
(? N
agy É
lelem-Istennő)
néven is
ismerik;
Tosanak T
ake-Yori-W
ake (? Vitéz G
yűlés Ifjú) neve is van.E
zt követően Oki-N
o-Mitugo-N
o-Sima (N
yílt Tengeri H
ármas
Sziget) született, am
elyet Am
e-No-O
si-Kore-W
ake (? Égi U
ralko-dó... Ifjú) néven is ism
ernek. Aztán született T
ukusi (? Gyönyörű-
ség) szigete. Ennek a szigetnek is egy teste és négy arca van, és
mindeniket m
ás-más név illeti. Így T
ukusi földje Sira-Pi-W
ake, (?F
ehér Nap Ifjú) nevű; T
oyo Kunit (B
őséges Hon) a T
oyo-Pi-W
ake(Bőséges N
ap Ifjú) név is illeti; Pi területét a T
ake-Pi-M
ukapi-T
oyo-Kuzi-P
i-Ne-W
ake (?
Vitéz
Nap-S
zembefordulás
Bőséges
53
...Ifjú) néven is ismerik; K
umaso földjét pedig a T
ake-Pi-W
ake (?V
itéz Nap-Ifjú) név illeti.
Aztán szülték Iki (? M
egpihenés) szigetét, amelynek m
ásikneve A
me-P
itotu-Basira (É
gi Egyes O
szlop). utána szülték Tu-
Simat (K
ikötő Sziget), am
elynek másik neve A
me-N
o-Sade-Yori-
Pim
e ( Égi [?] K
icsi-Kéz Jó Istennő). A
ztán született Sado-No-
Sima (? K
is Kikötő S
ziget), utána született Opo-Y
amato-T
oyo-Aki-
Tu-Sim
a (Bőséges A
ratású Nagy Y
amato S
ziget), amelynek m
ásikneve A
ma-T
u-Mi-Sora-T
oyo-Aki-T
u-Ne-W
ake (? Mennyei F
ensé-ges É
gi Bőséges A
ratású Föld Ifjú).
Mivel ez a nyolc sziget először született, [együtt] a N
yolcN
agy Sziget Honának hívják őket.
Ezek után, [(a) M
agától Megszilárdult Szigetre] visszatértük
idején szülték a Kibi-N
o-Kozim
a (Kibii K
is Sziget) nevű földet,
amelyet m
ásként Take-P
i-Kate-W
ake (? Vitéz N
ap-Oldal Ifjú) né-
ven hívnak.
Aztán
született A
duki-Sima
(Apró-B
ab S
ziget),am
elynek másik neve O
po-No-D
e-Pim
e (Nagy M
ező-[?]Kéz Is-
tennő). Aztán született O
po-Sima (N
agy Sziget), m
ás néven Opo-
Tam
aru-Wake (? N
agy-Kikötő Ifjú). E
z után szülték Pim
e-Zim
at(Istennő S
ziget), amelynek m
ásik neve Am
e-Pitotu-N
e (Égi E
gyes[?] S
zikla). Aztán született T
ika-No-Sim
a (Közeli S
ziget), amelyet
másként A
me-N
o-Osi-W
o (Égi U
ralkodó Férfi) néven ism
ernek.A
ztán született Puta-G
o-No-Sim
a (Iker Sziget), m
ás néven Am
e-P
uta-Ya (É
gi Iker-Hz).
Kibi-N
o-Kozim
a-tól kezdve Am
e-Puta-Y
aval együtt összesenhat sziget van.5. F
EJE
ZE
T: A
z istenek születéseM
iután elég földet szültek, istenek nemzésére tértek át. A
z el-ső általuk szült isten O
po-Koto-O
simo-W
o-No-K
ami (N
agy Szó [?
Tett] U
ralkodó Férfi Isten) volt. U
tána született Ipa-Tuti-B
iko-No-
Kam
i ([a] Sziklák [és a] F
öld Ifjú Istene), majd Ipa-Su-P
ime-N
o-K
ami ([a] S
ziklák [és a] Hom
ok Istennője); utána Opo-T
o-Pi-
Wake-N
o-Kam
i (? Tágas A
jtó Nap-[? S
zellemerő] Ifjú Isten), az-
tán Am
e-No-P
uki-Wo-N
o-Kam
i (Égi [?] T
ető[-védő] Férfi Isten),
aztán Opo-Y
a-Biko-N
o-Kam
i ([a] Lakok N
agy Ifjú Istene). utána[született]
Kaza-M
otu-Wake-N
o-Osi-W
o-No-K
ami
(? S
zeleket
54
Visszatartó Ifjú U
ralkodó Férfi Isten); ő utána lett a tengeri isten-
ség, akinek fenséges neve Opo-W
ata-Tu-M
i-No-K
ami ([a] T
enge-rek [?] S
zellemének N
agy Istene); aztán születtek a folyótorkola-tok istenségei, a fenséges nevű P
aya-Aki-T
u-Piko-N
o-Kam
i (Sebes
Torkolati Ifjú Isten) és felesége, P
aya-Aki-T
u-Pim
e-No-K
ami (S
e-bes T
orkolati Istennő).E
két istenség, Paya-A
ki-Tu-P
iko-No-K
ami és P
aya-Aki-T
u-P
ime-N
o-Kam
i uralkodik [külön-külön] a tengerek és a folyókfölött; ők szülték a fenséges nevű A
wa-N
agi-No-K
amit (? H
ab-F
érfi Isten) és Aw
a-Nam
i-No-K
amit (? H
ab-Nő Isten), aztán T
ura-N
agi-No-K
amit (? S
or-Férfi Isten) és T
ura-Nam
i-No-K
amit (? S
or-Nő
Isten), aztán
Am
e-No-M
i-Kum
ari-No-K
amit
(Égi
Vízosztás
Istene) és Kuni-N
o-Mi-K
umari-N
o-Kam
it (Földi V
ízosztás Istene),aztán
Am
e-No-M
i-Kupiza-M
oti-No-K
amit
(Égi
Dorong-T
artóIsten)
s K
uni-No-K
upiza-Moti-N
o-Kam
it (F
öldi D
orong-Tartó
Isten).Aw
a-Nagi-N
o-Kam
itól kezdve
Am
e-No-K
upiza-Moti-N
o-K
amival együtt összesen nyolc isten van.E
z után szülték [Izanagi és Izanami] a S
zél Istent, akinek fen-séges neve Sina-T
u-Piko-N
o-Kam
i (Szél Ifjú Isten), m
ajd a Fák
Istenét, akinek fenséges neve Kuku-N
o-Ti-N
o-Kam
i (? Fatörzsek
Szellem
ének Istene), aztán a Hegyek Istenét, akinek fenséges neve
Opo-Y
ama-T
u-Mi-N
o-Kam
i (? Nagy H
egyi-Szellem
Isten). Aztán
született [tőlük] a Mezők Istennője, akinek fenséges neve K
aya-N
o-Pim
e-No-K
ami (? G
yékényes-Rét Istennő), m
ás néven No-
Duti-N
o-Kam
i (Rétek [és] F
öldek Istennője).Sina-T
u-Piko-N
o-Kam
itól kezdve No-D
uti-No-K
amival együtt
négy istenség van.A
két isten: Opo-Y
ama-T
u-Mi-N
o-Kam
i és No-D
uti-No-K
ami
uralkodik külön-külön a hegyek és a mezők fölött. Ő
k szültékA
me-N
o-Sa-Duti-N
o-Kam
it (Égi M
ezők Istene), majd K
uni-No-
Sa-Duti-N
o-Kam
it (Földi M
ezők Istene), aztán Am
e-No-Sa-G
iri-N
o-Kam
it (Égi [?] K
ödök Istene), majd K
uni-No-Si-G
iri-No-K
ami
(Földi [?] K
ödök Istene), aztán Am
e-No-K
ura-Do-N
o-Kam
it (Égi
sötét [?] Szádok Istene), m
ajd Kuni-N
o-Kura-D
o-No-K
amit (F
öldiS
ötét [?] Szádok Istene), aztán O
po-To-M
ato-Piko-N
o-Kam
it (?S
zorosok [és] Völgyek N
agy Istene), majd O
po-To-M
ato-Pim
e-N
o-Kam
it (? Szorosok [és] V
ölgyek Istennője).
55
Am
e-No-Sa-D
uti-No-K
amitól kezdve O
po-To-M
ato-Pim
e-No-
Kam
ival együtt összesen nyolc istenség van.E
z után szülték [Izanagi és Izanami] T
ori-No-Ipa-K
usu-Pune-
No-K
amit (M
adaras Kő- [és] K
ámforfa H
ajó Isten), akinek másik
fenséges neve
Am
e-No-T
ori-Pune-N
o-Kam
i (É
gi M
adaras-Hajó
Isten). Aztán szülték O
po-Ge-T
o-Pune-N
o-Kam
it (Nagy É
lelem-
Istennő). Utána, született P
i-No-Y
agi-Paya-W
o-No-K
ami. (? T
üzesÉ
gése-Gyors F
érfi Isten), más néven P
i-No-K
aga-Biko-N
o-Kam
i(? T
űz-Fény-Ifjú Isten), ism
ét más néven P
i-No-K
agu-Tu-T
i-No-
Kam
i (? Tűz-F
ény-Szellem
Isten).E
gyermek szülése által [Izanam
i-No-K
ami] m
egégette nemi
szervét és fekvő beteggé vált.H
ányásából keletkezett Kana-Y
ama-B
iko-No-K
ami (É
rc-Hegy
Ifjú Isten), majd K
ana-Yam
a-Pim
e-No-K
ami (É
rc-Hegy Istennő);
székletéből keletkezett Panu-Y
asu-Biko-N
o-Kam
i (? Agyag- ...Ifjú
Isten), majd P
ani-Yasu-R
ime-N
o-Kam
i (? Agyag- ...Istennő); vi-
zeletéből lett a fenséges nevű Mitu-P
a-No-M
e-No-K
ami (? V
íziN
övényzet Istennője), majd W
aku-Musubi-N
o-Kam
i (Ifjú Terem
-tés Istene). E
zen istenség gyermekének neve T
oyo-Uke-B
ime-N
o-K
ami (B
őséges Élelem
Istennője).V
égül a
Tűz-Isten
szülése m
iatt Izanam
i-No-M
ikoto isteni
halállal elhunyt.A
me-N
o-Tori-P
unetól kezdve
Toyo-U
ke-Bim
e-Noval
együttösszesen nyolc istenség van.
Az isteni Izanagi és Izanam
i által szült szigetek száma együtt
tizennégy, míg az utóbb született isteneké harm
incöt.[E
zek a szigetek és istenek] Izanami-N
o-Mikoto isteni halála
előtt születtek. Csak a M
agától Megszilárdult Sziget nem
született.A
Pióca-G
yermeket és a T
űnő Szigetet [az isteni szülők] nem szá-
mították fenséges gyerm
ekeik sorába.
6. FE
JEZ
ET
: Tűz-F
ény-Szellem
Isten (Pi-N
o-Kagu-T
u-T
i-No-K
ami)
Akkor [azaz Izanam
i halála után] így szólt [Izanagi]: "Ó jaj,
hogy szeretett feleségemet nem
egyébért, mint egy gyerm
ekértkellett odaadnom
!" és amikor [Izanam
i] tetemének feje és lába kö-
rül kúszott, fenséges könnyeiből az az istennő keletkezett, aki a
56
Kagu-Y
ama (T
üzes Hegy) lábánál levő K
o-No-M
otonál (Fák T
ö-ve) lakik, és akinek fenséges neve
Naki-Sapa-M
e-No-K
ami (?
Könnyező L
áp Istennő).A
ztán [Izagi-N
o-Mikoto]
eltemette
Izanami-N
o-Mikotot
aP
iba-Yam
an (Piba-H
egy), Idumo és P
apaki határán.E
z után Izanagi-No-M
ikoto kivonta oldalán viselt, tíz tenyérhosszú
kardját és
levágta vele
gyermekének,
Kagu-T
u-Ti-N
o-K
aminak fejét.E
rre a kard hegyéhez tapadó vérből, amely a környező szik-
lákra hullott, [előbb] a fenséges nevű Ipa-Saku-No-K
ami (S
zikla-R
epesztő Isten)
lett, m
ajd N
e-Saku-No-K
ami
(? F
öld-Repesztő
Isten), majd Ipa-T
utu-Wo-N
o-Kam
i ([a] Sziklák [és a] F
öld Férfi
Istene) (Három
istenség. )M
ost pedig a kardmarkolat kosarára öm
lött véréből, amely
számos sziklára pergett, a fenséges nevű M
ika-Paya-M
i-No-K
ami
(? Villám
-Gyors-[?] E
rejű Isten) támadt, aztán P
i-Paya-P
i-No-
Kam
i (? Fény-G
yors [?] Erejű Isten), aztán T
ake-Mika-D
uti-No-
Wo-N
o-Kam
i (? Vitéz V
illám-S
zellemű F
érfi Isten), akinek másik
nevei Take-P
utu-No-K
ami (? V
itéz Halálos S
uhintású Isten) ésT
oyo-Putu-N
o-Kam
i (? Bőséges H
alálos Suhintások Istene). (H
á-rom
istenség)A
ztán abból a vérből, amely akard m
arkolatán gyűlt meg és
[Izanagi] ujjai közül csepegett, támadt a fenséges nevű K
ura-O
kami-N
o-Kam
i (? Sötét S
zurdokok Istene), utána pedig Kura-
Mitu-P
a-No-K
ami (? S
ötét Vízi N
övényzet Istene).A
fent nevezett istenek, Ipaa-Saku-No-K
amitól kezdve K
ura-M
itu-Pa-N
o-Kam
ival együtt, összesen nyolcan a kard által kelet-keztek.
A m
egölt Kagu-T
u-Ti-N
o-Kam
i fejéből lett istenség a fensé-ges nevű M
a-Saka-Yam
a-Tu-M
i~No-K
ami (? [a] H
egyoldalak [ésa] H
egyek Szellem
e); a melléből keletkezett istenség a fenséges
nevű Odo-Y
ama-Tu-M
i-No-K
ami (? F
iatalabb Hegy-S
zellem); az-
tán hasából támadt egy istenség, am
elynek fenséges neve Oku-
Yam
a-Tu-M
i-No-K
ami (? B
első-Hegy-S
zellem); nem
i szervébőllett a következő istenség, am
elynek fenséges neve Kura-Y
ama-T
u-M
i-No-K
ami (? S
ötét Hegyi S
zellem); aztán bal kezéből tám
adt afenséges nevű Sigi-Y
ama-T
u-Mi-N
o-Kam
i (? Sűrű[-erdős]-Hegy
Szellem
e), majd jobbjából egy m
ásik, amelynek fenséges neve P
a-
57
Yam
a-Tu-M
i-No-K
ami (? S
zélső Hegy S
zelleme); A
ztán bal lábá-ból lett P
ara-Yam
a-Tu-M
i-No-K
ami (? [a] M
ezők [és a] Hegyek
Szellem
e), majd jobb lábából T
o-Yam
a-Tu-M
i-No-K
ami (? K
ülső-H
egy-Szellem
).M
a-Saka-Yam
a-Tu-M
i-No-K
amitól
kezdve T
o-Yam
a-Tu-M
i-N
o-Kam
ival együtt összesen nyolc istenség van.A
zon kard
neve, am
ellyel [Izanagi]
a Tűz-Istent
megölte,
Am
e-No-W
o-Pa-B
ari (É
gi K
icsi-Penge-[?]
Hosszúságú
[kard]),m
ásként Itu-N
o-Wo-B
ari (S
zent K
icsi-Penge-[?]H
osszúságú[kard]).
7. FE
JEZ
ET
: A H
oltak Birodalm
a (Yom
i)A
kkor pedig [Izanagi-No-M
ikoto] ismét látni vágyván házas-
társát, Izanami-N
o-Mikotot, lem
ent utána az alvilágba. Midőn ez a
terem ajtónyílásán át [férje] üdvözlésére előlépett, Izanagi-N
o-M
ikoto így szólt: "Szeretett feleségem
! Azok a földek, am
elyeketszültünk, m
ég nem elegendők. T
érj hát vissza!" Erre Izanam
i-No-
Mikoto: "M
ily nagyon sajnálom, hogy nem
előbb jöttél! Ugyanis
ettem a holtak B
irodalmának tűzhelyéről. D
e mert te, szeretett
férjem-uram
, kedvemért ide fáradtál, vissza kívánok térni. A
z al-világ isteneivel akarok erről tanácskozni. K
érlek, ne nézz meg!"
Így szólván visszament a terem
be. De m
aradása oly soká tar-tott, hogy [Izanagi] nem
bírta [visszatérését] várni. Ezért fogta
baloldali hajfonatában (mim
i-dura 'fül[nél csüggő] fonat') viseltsokfogú
fésűjét, letörte
annak egyik
szélső fogát,
aztán m
integyetlen fényt 8 m
eggyújtotta.A
mikor bem
ent a [terembe] és házastársát látta, azt észlelte,
hogy annak testén sok féreg nyüzsgött és zúgott. Fején O
po-Ika-D
uti (N
agy M
ennydörgés), m
ellén P
o-No-Ika-D
uti (T
üzesM
ennydörgés), hasán Kuro-Ika-D
uti (Sötét M
ennydörgés), nemi
szervén Saku-Ita-Duki (R
epesztő Mennydörgés), bal kezén W
aki-Ika-D
uti (Fiatal M
ennydörgés), jobb kezén Tuti-Ika-D
uti (Föld-
Mennydörgés), bal lábán N
aru-Ika-Duti (D
übörgő Mennydörgés),
jobb lábán Pusi-Ika-D
uti (? Rejlő M
ennydörgés).
8 A
japán néphiedelem szerint baljós dolog egyetlen fényt gyújtani vagy fésűt
földre vetni.
58 Összesen nyolc Ika-D
uti-Gam
i (Mennydörgés-Isten) volt raj-
ta.
Ősi jap
án k
ardok
kb
. 1/7 nagyság (M
onroo, 1911)
59
Am
int Izanagi-No-M
ikoto ezt látta, megrém
ült és menekült.
Erre házastársa, Izanam
i-No-M
ikoto így szólt: "Megszégyenített!"
És nyom
ban üldözésére küldte a Yom
o-Tu-Siko-M
et ([a] Holtak
Birodalm
ának Boszorkái).
8. FE
JEZ
ET
:A fenséges fekete hajék (kuro-m
i-kadura)E
kkor Izanagi-No-M
ikoto leoldotta és a földre vetette a fensé-ges haját összetartó fekete folyondár ékességet. A
z pedig ízibenszőlőbogyót term
ett. Míg a boszorkák a szőlőt tépték és ették, ő
tovább menekült. M
időn ismét nyom
ába értek, kivette jobboldalihajfonatában viselt sokfogú férjét és azt vetette eléjük. A
bból meg
mindjárt bam
busz-szálak nőttek. Miközben a boszorkák ezeket
nyűtték és nyelték, tovább menekült.
De akkor [Izanam
i-No-M
ikoto] a nyolc Mennydörgés-Istennel
és az alvilág egy nagy seregével (1500 harcos) üldöztette. Erre
[Izanagi-No-M
ikoto] kivonta
oldalán viselt,
tíz tenyér
hosszúkardját és m
aga mögött suhogtatva m
enekült. De m
ivel az üldözésnem
szűnt meg, Y
omo-T
u-Pira-Saka ([a] H
oltak Birodalm
a Széles
[lejáró] Lejtője) lábához érvén egy ott álló fáról három
őszibarac-kot vett le és m
egvárván üldözőit, [a barackokkal] megdobálta
őket. Ekkor m
indannyian megfordultak és visszam
enekültek.Izanagi-N
o-Mikoto pedig így beszélt a barackokhoz: "A
hogynekem
segítettetek, úgy segítsetek [majdan] A
si-Para-N
o-Naka-
Tu-K
uni (S
ás-Mezős
Középső
Ország)
halandó em
bereinek(utusiki-aw
o-pito-gusa 'halandó zöld emberfű'), am
ikor balsors ériőket és aggodalom
ban szenvednek!" Aztán az O
po-Kam
u-Du-M
i-N
o-Mikoto (? N
agy Isteni Szellem
Fenség) nevet adta nekik. 9
Utoljára házastársa, Izanam
i-No-K
ami m
aga kezdte üldözni.E
kkor [Izanaki-No-K
ami] egy odavonszolt óriási sziklával, am
e-lyet csak ezer em
ber bírt volna odahúzni (ti-biki-no-ipa 'ezer-húzza-szikla'), elzárta a lejáratot (Y
omo-T
u-Pira-Saka).
A [záró] szikla ellentétes oldalain állva frigyüknek véget ve-
tettek [Izanagi-No-M
ikoto éppen a válás szavait akarta kimonda-
9 A
baracknak mágikus erő tulajdonítását a – K
odzsiki-magyarázók K
ínából ere-dő hiedelem
nek tartják. Kínában ősi időktől fogva ism
ert gyakorlat volt arossz szellem
eknek barack segítségével való elűzése.
60
ni]. E
kkor Izanam
i-No-M
ikoto szólalt
meg:
"Szeretett
férjem-
uram, ha ezt teszed, m
inden nap ezret fojtok meg az általad kor-
mányzott ország népéből." Izanagi-N
o-Mikoto pedig így válaszolt:
"Szeretett
feleségem,
ha azt
teszed, naponta
ezerötszáz szülő-
kunyhót (ubu-ya) építek."E
z a magyarázata annak, hogy naponta ezer em
bernek meg
kell halnia és ezerötszáznak meg kell születnie.
Izanami-N
o-Mikotot
másként
Yom
o-Tu-O
po-Kam
inak ([a]
Holtak B
irodalma N
agy Istennője) is nevezik. Mivel pedig az ül-
dözésben maga is résztvett, T
i-Siko-No-O
po-Kam
i (? út[on] Üldö-
zés Nagy Istennője) névvel is illették.
A H
oltak Birodalm
ának Széles Lezáró L
ejtőjét elzáró sziklátT
i-Gapesi-N
o-Opo-K
aminak
(Út[on]
Visszafordító
Nagy
Isten)hívják,
másként
Sayari-Masu-Y
omi-D
o-No-O
po-Kam
inak ([a]
Holtak B
irodalma B
ejáratának [?] Akadállyal-M
arasztó Nagy Is-
tene).Az úgynevezett Y
omo-T
u-Pira-Sakat m
anapság10 az Idum
oterületén levő Ipuya-Z
aka (? Szikla-L
akás-Lejtő) nevén nevezik.
9. FE
JEZ
ET
: Izanagi megtisztulása (m
isogi-parapi)
Akkor Izanagi-N
o-Mikoto így szólt: "Ó
, mily kellem
etlen,szörnyű és szennyes az az ország, am
elyben voltam! E
zért meg
kell tisztítanom testem
et!" És elérvén az A
paki-Parara (A
paki-M
ező) ,
amely
a T
ukusi [országrész]
Pim
uka vidékén
fekvőT
atibana-beli W
odo helységnél levő
folyótorkolat m
ellett van,
megtisztította és a szennyezéstől m
egszabadította magát.
Eldobott botjából T
uki-Tatu-P
una-Do-N
o-Kam
i (? Mereven
Al1ó Ú
telágazás-Isten) keletkezett. Midőn övét levetette, abból
Miti-N
o-Naga-T
i-Pa-N
o-Kam
i (?
Útja-H
osszú S
zellem-E
rő-Kő-
Isten) támadt. A
ztán, amikor szoknyáját 11 levetette, abból T
oi-P
akasi-No-K
ami (? M
egoldás-Levetés Istene) lett. A
ztán ködmö-
nét hányta magáról, és abból a fenséges nevű W
adirapi-No-U
si-N
o-Kam
i (? Vészes V
eszés Istene) támadt. A
ztán levetett nadrág-
10 A
zaz Kr.u. 712-ben, am
ikor a Kodzsikit leírták.
11 Több nép viselete szerint hordtak a férfiak szoknyát. A
skótok nemzeti viselete
ma is azt kívánja m
eg.
61
jából Ti-M
ata-No-K
ami (Ú
t-Elágazások Istene) lett. E
zt követőensüvegét dobta félre. A
bból meg a fenséges nevű A
ki-Gupi-N
o-Usi-
No-K
ami (N
yitott Szájú [?] U
ralkodó Isten) keletkezett. Később,
amikor bal karjáról lerángatta a karpereceket, [előbb] O
ki-Zakaru-
No-K
ami (? M
esszire Szakadás [? D
agály] Istene), [majd] O
ki-Tu-
Nagisa-B
iko-No-K
ami (? T
ávoli [lapos] Partok [? A
pály] Ifjú Iste-ne), m
ajd Oki-T
u-Kapi-B
era-Nu-K
ami (? V
égső Dagály-H
atár Is-tene) keletkezett. A
ztán jobb karjáról rángatta le karpereceit, ésezekből lett: P
e-Zakaru-N
o-Kam
i (? Parttól E
lszakadás Istene),m
ajd Pe-T
u-Nagisa-B
i-To-N
o-Kam
i (? Közeli P
artok Ifjú Istene),m
ajd Pe-T
u-Kapi-B
era-No-K
ami (? K
özel [-re] Visszatérés P
artiIstene).
A P
una-Do-N
o-Kam
itól Pe-T
u-Kapi-B
era-No-K
amival együtt
számított tizenkét istenség m
ind a testen viselt tárgyakból keletke-zett.
10. FE
JEZ
ET
: Felső és az A
lsó Beöm
lés (Kam
i-Tu-S
e:S
imo-T
u-Se)
Akkor [Izanagi] így szólt: "A
z ár a Felső B
eömlésben túl se-
bes, az Alsó B
eömlésben túl lassú!" végül is a K
özépső Beöm
lésbe(N
aka-Tu-Se) m
ent és benne megm
erült.A
hogy mosta m
agát, a fenséges nevű Ya-So-M
aga-Tu-P
i-No-
Kam
i (Sok B
alszerencsét [okozó] Szellem
erő Isten) keletkezett,m
ajd O
po-Maga-T
u-Pi-N
o-Kam
i (N
agy B
alszerencsét [okozó]
Szellem
erő Isten).E
két istenség azon szennyeződésből támadt, am
ely akkor ta-padt rá, am
ikor abba a tisztátalan országba lement.
A balszerencse-folyom
ányok jóvátétele végett lett [továbbá]K
ami-N
apobi-No-K
ami (Isteni Jóvátétel Isten), m
ajd Opo-N
apobi-N
o-Kam
i (N
agy Jóvátétel
Isten), m
ajd Idu-N
o-Me-N
o-Kam
i (?
Szentség Istennője). (Ö
sszesen három istenség.)
Am
ikor pedig [Izanaki] a folyótorkolat fenekén; mosta m
agát,a fenséges nevű Soko-T
u-Wata-T
u-Mi-N
o-Kam
i (? Fenéki T
engeriS
zellemerő Isten) keletkezett, utána m
eg Soko-Tu-T
u-No-W
o-No-
Mikoto, (? M
ély Kikötői F
érfi Isten). Midőn a víz m
ély helyénekközepén m
osta magát, N
aka-Tu-W
ata-Tu-M
i-No-K
ami (? K
özépiT
engeri Szellem
erő Isten) lett, utána pedig Naka-T
u-Tu-N
o-Wo-
62
No-M
ikoto (? Középm
ély Kikötői F
érfi Isten). Az után m
eg, ami-
kor a víz színén mosta m
agát, Upa-T
u-Wata-T
u-Mi-N
o-Mikoto (1
Felszíni T
engeri Szellem
erő Isten) támadt, m
ajd meg U
pa-Tu-T
u-N
o-Wo-N
o-Mikoto (? S
ekély Kikötői F
érfi Isten) lett.A
három- [nevezett] tengeri istenséget (W
ata-Tu-M
i) tisztelikaz A
dumi-beli M
urazik mint isten-ősöket [oya gam
i]. Az A
dumi-
beli Murazik a tengeri istenségek egyik fenséges sarjának, U
tusi-P
i-Gana-Saku-N
o-Mikotonak
(? V
alóságos [?
emberform
ájú]S
zellemerő É
rc-Zúzó F
enség) utódai.A
[m
ásik] három
istenség:
Soko-Tu-T
u-No-W
o-No-M
ikoto,N
aka-Tu-T
u-No-W
o-No-M
ikoto és Upa-T
u-Tu-N
o-Wo-N
o-Mikoto
a Sumi-N
o-Ye (S
umii Ö
böl) [helység] nagy istenei.K
ésőbb, midőn [Izanagi] bal szem
ét mosta, a fenséges nevű
Am
a-Terasu-O
po-Mi-K
ami (M
enny-Derítő N
agy Istennő) keletke-zett, m
ikor pedig jobb szemét m
osta, Tuku-Y
omi-N
o-Mikoto ([a]
Hold-S
zámolás F
ensége); orra mosása közben tám
adt Take-P
aya-Susa-N
o-Wo-N
o-Mikoto (? S
usai vitéz Gyors F
érfi Isten).A
nevezett tizennégy istenség Ya-So-M
aga-Tu-P
i-No-K
amitól
kezdve (Take-)-P
a-Ya-Susa-N
o-Wo-N
o-Mikotoval együtt [Izanagi]
mosdása által keletkezett.
11. FE
JEZ
ET
: Izanagi parancsa három fenséges
gyermekének
Akkor pedig Izanagi-N
o-Mikoto nagyon örvendezett és így
szólt: "Gyerm
eket gyermek után szültem
, es az utolsó három szü-
lésből lettek a legkiválóbb sarjak!" Aztán leakasztotta nyakában
viselt gyöngyfüzérét, csörgetve meglengette, m
ajd Am
a-Terasu-
Kam
inak nyújtva a következő parancsot adta: "Uralkodj T
aka-A
ma-N
o-Paran (M
agasságos Égi M
ező)!"E
zen nyaklánc
neve M
i-Kura-T
ana-No-K
ami
(Fenséges
Kincstár-P
olc Istene).
63E
gy régi, Kap
atiban feltárt sír m
ellékletei (T
.A.S
.J.IV
. 1897)64 K
ésőbb így szólt Tuku-Y
omi-N
o-Mikotohoz: "U
ralkodj Yoru-
No-O
su-Kuni (É
jszakai Korm
ányzandó Ország) felett!"
Aztán
Take-P
aya-Susa-No-W
o-No-M
ikotonak adott
paran-csot: "U
ralkodj a tengerek mezein!"
Míg [a m
ásikak] a parancs szerint engedelmesen uralkodtak
[országaikon], Paya-Susa-N
o-Wo-N
o-Mikoto nem
uralkodott a rá-bízott országon. sírt, üvöltött, m
ígnem szakálla nyolc tenyérnyire
Régi jap
án ék
szerek (M
onroo, 1911)
65
nőve melléig ért. Ü
völtése oly [borzasztó] volt, hogy a zöldellőhegyek m
eghervadtak, a folyók és a tengerek meg kiszáradtak tő-
le. E
ttől a
rosszindulatú istenségek
zajongása a
cserebogarakzsongásaként m
indenütt hangzott, és mindenütt szám
talan baj ke-letkezett.
Akkor
Izanagi-No-M
ikoto így
szólt P
aya-Susa-No-W
o-No-
Mikotohoz: "M
iért nem uralkodsz a neked osztottam
területeken?M
iért sírsz és üvöltesz?"A
z meg: "M
egholt anyám országába kívánok m
enni, a Ne-N
o-K
ata-Su-Kuniba (? A
lsó Szikla-L
akás Hon). A
zért sírok!"Izanagi-N
o-Opo-M
i-Kam
i erre nagyon dühbe gurult és ígybeszélt: "A
kkor nem élhetsz ebben az országban! Így szólván iste-
ni száműzéssel kiűzte.
Izanagi-No-O
po-Mi-K
ami szentélye az A
pumi-beli T
agabanvan.
12. FE
JEZ
ET
: Paya-S
usa-No-W
o-No-M
ikoto felmegy a
Magasságos É
gi Mezőre
Akkor P
aya-Susa-No-W
o-No-M
ikoto így szólott:"[H
a m
ennem
kell], m
egmondom
A
ma-T
erasu-Opo-M
i-K
aminak s csak aztán m
egyek el."A
mikor az égbe m
ent, a hegyek és a folyók mind rem
egtek észúgtak, a föld m
eg rengett.A
ma-T
erasu-Opo-M
i-Kam
i pedig ezt hallva megrettent és ily
szavakra fakadt: "Testvérem
bizonyára nem jó szándékkal jön fel.
Valószínűen országom
at akarja bitorolni."É
s megoldva haját, füle m
ellett csüggő [két] csimbókba fonta.
Mind a baloldali, m
ind a jobboldali csimbókra, továbbá a haját
összefogó folyondár
ékességre, valam
int bal
és jobb
karjáraY
asakaból való, számtalan görbe-ékkőből (m
aga-tama) készített
fűzért csavart. Hátára ezer nyíllal töm
ött tegezt, oldalára pedig öt-száz nyíllal töm
ött tegezt csatolt. Alsó karára vastag védőt erősí-
tett. 12 És akkor m
egpörgette íja felső végét, lábait combig a ke-
mény földbe dobbantotta, m
ajd [a földet] mint könnyű havat szer-
12 E
z a tárgy (to2m
o az íj idegének csapása ellen védő, az alsókarra csúsztatottbőrvánkos volt.
66
terúgva rémítő dühvel ordított, [harcos férfiként] toporzékolva or-
dított. Így várta fivérét, ezt kérdezve tőle: "Mi végre jöttél?"
Erre P
aya-Susa-No-W
o-No-M
ikoto így válaszolt: "Nincs rossz
szándékom. A
mikor a N
agy Istenség [Izanagi-No-M
ikoto] isteniszóval sírásom
es üvöltésem okát kérdé tőlem
, azt válaszoltam,
hogy megholt anyám
országába kívánok menni. E
rre a Nagy Is-
tenség ezt mondta: „A
kkor nem élhetsz ebben az országban!" É
sisteni szám
űzéssel kiűzött. Erre feljöttem
, hogy ezen országbólvaló távozásom
at veled tudassam. E
gyéb szándékom nincs."
Akkor A
ma-T
erasu-Opo-M
ikami így szólott: "T
ételezzük fel,hogy úgy van! D
e miként tudom
meg, hogy szándékod tiszta-e?'
Paya-Susa-N
o-Wo-N
o-Mikoto pedig ezt válaszolta: "L
egyenköztünk istenítélet! K
iki szüljön gyermekeket!"
Magatam
a 'görbe ék
kő'
13. FE
JEZ
ET
: Az istenítélet
Evégett az A
me-N
o-Yasu-N
o-Kape (É
gi [?] Csendes F
olyó)átellenes partjaira álltak és m
egkezdték az istenítéletet.E
lőször A
ma-T
erasu-Opo-M
i-Kam
i [cselekedett]:
a T
ake-P
aya-Susa-No-W
o-No-M
ikoto oldalán
viselt, tíz
tenyér hosszú
kardot követelte; [megkapván] három
darabra törte; [a darabokat]az A
me-N
o-Mana-W
i (Égi V
arázs-Forrás) vizében m
egmosta, m
i-közben [ékszerei] csörögtek; aztán [a kard darabjait apróra] rágtaés kifújta. A
sűrű permetből ezek az istenségek keletkeztek:
Takiri-B
ime-N
o-Mikoto (V
ízesés Istennő), másik nevén O
ki-T
u-Sima-P
ime-N
o-Mikoto (O
ki-Szigeti Istennő); aztán Itiki-Sim
a-P
ime-N
o-Mikoto (? G
yönyörű Szigeti Istennő), m
ásként Sa-Yori-
Bim
e-No-M
ikoto (?
Gyűlés
Istennő); aztán
Takitu-P
ime-N
o-M
ikoto (Sellők Istennője). (H
árom istenség.)
67
Paya-Susa-N
o-Wo-N
o-Mikoto pedig azt a szám
talan yasakaigörbe-ékkőből
való füzért
kérte, am
elyet A
me-T
reasu-Opo-M
i-K
ami baloldali hajfonatára csavart. [M
egkapván] az Égi V
arázs-F
orrás vizében megforgatta, m
iközben [ékszerei] csörögtek; aztán[az ékkőfüzért apróra] rágta és kifújta. A
sűrű permetből a fensé-
ges nevű Masa-K
atu-A-K
atu-Kati-P
aya-Pi-A
me-N
o-Osi-P
o-Mim
i-N
o-Mikoto (? Igaz G
yőzelmem
Győzve G
yőzés Gyors E
rő Égi
Hatalm
as Rizskalászos [?] U
ralkodó Fenség) keletkezett. E
zt kö-vetően azokat az ékköveket kérte, am
elyek [füzérben Apa-T
erasu-O
po-Mi-K
ami]
jobboldali hajfonatára
voltak csavarva.
Apróra
rágva kifújta őket, és a sűrű permetből A
me-N
o-Po-P
i-No-M
ikoto(? É
gi Felső S
zellemerő F
enség) lett Most m
eg azokat az ékköve-ket
kérte, am
elyek [füzérben
Am
a-Terasu-O
po-Mi-K
ami]
hajátösszefogó folyondár-ékességre voltak csavarva. E
zeket is meg-
rágta és kifújta. A sűrű perm
etből Am
a-Tu-P
ikone-No-M
ikoto (Égi
[?] Istenfi Fenség) tám
adt. Ezt követően azokat az ékköveket kér-
te, amelyek [füzérben A
ma-T
erasu-Opo-M
i-Kam
i] bal karára vol-tak csavarva. A
próra rágta, kifújta őket, és a sűrű permetből Iku-
Tu-P
ikone-No-M
ikoto (Élet-Istenfi F
enség) lett. Aztán az [A
ma-
Terasu-O
po-Mi-K
ami] jobb karára [füzérben] csavart ékköveket
kívánta. Apróra rágva kifújta őket, és a sűrű perm
etből Kum
ano-K
usubi-No-M
ikoto (Kum
anoi Csodatevő Isten) keletkezett. (Ö
sz-szesen öt istenség.)
14. FE
JEZ
ET
: A fenséges gyerm
ekek elosztása.A
ma-T
erasu-Opo-M
i-Kam
i pedig
így szólt
Paya-Susa-N
o-W
o-No-M
ikotohoz: "Ez a m
ost született öt fiúgyermek az én tár-
gyaimból lett, ezért ők term
észetesen az én gyermekeim
. Az előbb
született három leánygyerm
ek a te tárgyadból lett, tehát a te gyer-m
ekeid." így szólván elosztotta a gyermekeket.
Az elsőszülött, T
akiri-Bim
e-No-M
ikoto a Munakata-beli O
ki-T
u-Miyaban (O
ki [-szigeten álló] Szentély lakozik; a következő,
Itiki-Sima-P
ime-N
o-Mikoto
a M
unakata-beli N
aka-Tu-M
iyaban(K
özépső S
zentély) lakozik;
Takitu-P
ime-N
o-Mikoto
pedig a
Munakata-beli P
e-Tu-M
iyaban (Partközeli S
zentély) tisztelik.E
három istenség alkotja azt az istennő-hárm
ast, amelyet a
Munakata-beli nem
esség [különösen] tisztel.
68 Az utóbb született öt istenség [közül]:
Am
e-No-P
o-Pi-N
o-Mikoto fia, T
ake-Pira-T
ori-No-M
ikoto (?N
agy Madár V
itéz Fenség) lett elődje a következőknek: az Idum
o-beli, a M
uzasi-beli, a Kam
i-Tu-U
nakami-beli (F
első-Unakam
i), aSim
o-Tu-U
nakami-beli
(Alsó-U
nakami),
az Izim
u-beli uraknak
(miyatuko), a T
u-Sima-beli [m
egyei] ispánoknak és a Topo-T
u-A
pumi-beli
uraknak; továbbá
Am
a-Tu-P
ikone-Ho-M
ikoto lett
akövetkezők őse: az O
pusi-Kaputi-beli (N
agy Folyóköz) uraknak, a
Nukata-B
e-No-Y
uwe
([a]Nukata-S
zolganép[hez tartozó]
Fürdető
Asszonyok) ispánjának , a K
i-No-K
uni-beli (Erdős H
on) uraknak,a
Yam
atoban fekvő
Tanaka-beli
(Szántó
Közepe)
ispánoknakY
amasiro-beli (H
egymög) , az U
makuda [? U
ma-guta-]beli, a
Miti-N
o-Siriban ([az] Út[nak a fővárostól távolabb eső] V
ége)fekvő
Kipe-beli,
a Supau-beli,
a Y
amatoban
fekvő A
muti-beli
uraknak, a Taketi-beli (M
agas Vásárhely) ispánoknak, a K
amapu-
beli [?
fő]ispánoknak és
a Sakikusa-B
e (S
akikusa-Szolganép)
urainak. 13
15. FE
JEZ
ET
: A diadalm
ámorban előtörő féktelenség
Paya-Susa-N
o-Wo-N
o-Mikoto pedig !gy, szólt A
ma-T
erasu-O
po-Mi-K
amihoz: "M
ivelhogy szándékom tiszta volt, a szültem
gyermekek gyengéd lánykák lettek. H
a ebből vezetjük le az ítéle-tet, kétség nélkül én győztem
!"E
zen szavak után diadalától megm
ámorosodva széjjelhányta
az Am
a-Terasu-O
po-Mi-K
ami által készített rizsföldek töltéseit és
betemette az öntöző árkokat; aztán ürülékével több helyen be-
mocskolta azt a term
et, amelyben A
ma-T
erasu-Opo-M
i-Kam
i, aföldek első term
ését ízlelte.Á
mbár ezt tette, A
ma-T
erasu-Opo-M
i-Kam
i nem szidta m
eg,hanem
így beszélt: "Am
i itt ürüléknek látszik, bizonyára olyasvalam
i, amit fenséges testvérem
ittas állapotban kihányt és többhelyen elkent; fenséges testvérem
a rizsföldek töltéseit is csakazért hányta széjjel és az öntöző árkokat is csak azért tem
ette be,m
ert a földnek ilyetén használatát pazarlónak vélte."
13 A
címeket s rangokat illetően 1. a 33-35. lapokat.
69
Noha
[Am
a-Terasu-O
po-Mi-K
ami]
ily m
entegető [javító
szándékú]szavakat m
ondott, [P
aya-Susa-No-W
o-No-M
ikoto]folytatta rosszalkodását, sőt m
ég inkább féktelenné vált.A
mikor A
ma-T
erasu-Opo-M
i-Kam
i szent szövőházában tar-tózkodott és az isteneknek szánt ruhák szövését felügyelte, [P
aya-Susa-N
o-Wo-N
o-Mikoto] bezúzta a tetőt és a lyukon át egy foltos-
tarka pónilovat dobott be, amelyet előbb fordítva nyúzott m
eg. 14
Midőn az égi szövőnő ezt látta, m
egrémült. E
nnek folytán avetélő a nem
i szervébe fúródott, s így meghalt.
Ennek láttán A
ma-T
erasu-Opo-N
o-Kam
i megijedt és kinyit-
ván az Am
e-No-Ipa-Y
a-Tot (É
gi Szikla-B
arlang Ajtaja) bem
ent ésbezárkózott.
Akkor pedig T
akama-N
o-Para [ =
Taka-A
ma-N
o-Para (M
a-gasságos É
gi Mező)] teljesen sötétségbe borult és A
si-Para-N
o-N
aka-Tu-K
uni (Sás-M
ezős Középső O
rszág) [is] elsötétült.Így aztán örökös éjszaka uralkodott.E
miatt m
indent a számtalan istenség zaja töltött el, m
iként acserebogarak zsongása, és m
indenféle vész támadt.
16. FE
JEZ
ET
: Az É
gi Szikla-B
arlang (Am
e-N
o-Ipa-Ya
)A
kkor pedig az Am
e-No-Y
asu-No-K
apa mentén a Szám
talanIstenség [Y
a-Po-Y
o-odu-No-K
ami] isteni gyűlésre sereglett egybe
és késztette Taka-M
i-Musu-B
i-No-K
ami (M
agasságbeli Fenséges
14 M
iért számított a ló fordított nyúzása égbekiáltó bűnnek? E
rre az ismertetések-
ben nem találtam
kielégítő választ. De a M
agyar Néprajzi T
ársaság Népélet
– Ethnografia (G
yörffy István szerk., XL
VIII, 1937, 451. l.) nevű folyóirat-
ban s egyebütt is olvastam a nyúzás helytelen és helyes irányáról. így pl. az
ürgét nem szabad hátsó lábaitól kezdve nyúzni, m
ert úgy sok ehető rész té-pődik le az irhával; ha elölről kezdődik a nyúzás, nincs ilyen veszteség és azirha is tiszta. T
ovábbá szintén a néprajzból tudjuk, hogy a belső-ázsiai né-pek között súlyos vétek volt akárcsak kevéske ehető részt a csontokonhagyni vagy egyébként elpazarolni. A
ki pl. Dzsingisz kán gyerm
ekségéneksanyarú körülm
ényeit olvasta, tudja, hogy az élelem m
egbecsülése a családm
inden tagjának szent kötelessége volt. A szabály m
egszegőjét halállalbüntették, így D
zsingisz egyik fivérét is. – Feltételezem
, hogy a japán néptöbbségének elei E
urázsiának arról a részéről kerültek a szigetországba,ahol ilyen szabályok voltak érvényben s ahol lóhúst ettek. E
zért lehetett a lófordított nyúzása égbekiáltó bűn a K
odzsikiben megőrzött hagyom
ány sze-rint.
70
Terem
tő Isten) fiát, Om
opi-Kane-N
o-Kam
it (Gondolatokat E
gye-sítő Isten), hogy m
egoldást tanácsoljon.[T
anácsát követve] összeszedték Toko-Y
o (Örök[ké tartó] V
i-lág) hosszan kukorékoló kakasait és [az É
gi Szikla-B
arlang előtti]kukorékoltatták őket. A
ztán az Égi [?] C
sendes Folyó felső folyá-
sáról kemény köveket vittek oda, m
ajd vasat 15 az Am
e-No-K
ana-Y
amaról (É
gi Érc-H
egy). Ezt követően m
egkeresték az Am
a-Tu-
Marat (É
gi Kovács) és m
egbízták Isi-Kori-D
ome-M
o-Mikotot (?
Érc-Ö
ntő Istennő) egy fémtükör készítésével. A
ztán megbízták
Tam
a-No-Y
a-No-M
ikotot (Ékszer- [?] M
űhely Isten) Yasakaból
való számtalan görbe-ékkőből álló nagyon hosszú, fenséges füzér
készítésével. M
ajd felszólították
Am
e-No-K
o-Yane-N
o-Mikotot
(Égi K
icsi-Házi Isten) és P
uto-Tam
a-No-M
ikotot (Szent D
rágakőF
enség), hogy vegyék ki egy az Am
e-No-K
agu-Yam
aról (Égi T
ü-zes H
egy) való szarvasbika lapockacsontját, aztán vigyenek oda azÉ
gi Tüzes H
egyről égi papaka-fát és tartsanak jóslást. Ezek pedig
az Égi T
üzes Hegyen tövestől kitéptek egy szép lom
bú [500 ágú]sakakit. 16
Felső
ágaira szám
talan görbe-ékkőből
való, nagyon
hosszú fenséges füzért akasztottak, [egy] középső ágára a nyolcláb [átm
érőjű] tükröt függesztették, alsó ágaira meg fehér valam
intkék [? sötét] áldozati ruha-anyagot aggattak.
Puto-T
ama-N
o-Mikoto ezt az áldozati tárgyakkal [ékesített]
fát tartotta kezében, Am
e-No-K
o-Yane-N
o-Mikoto az ünnepi szer-
tartás [szavait] énekelte, Am
e-No-T
a-Dikara-W
o-No-K
ami [pedig]
rejtezve állott a kijárat mellett; A
me-N
o-Uzum
e-No-M
ikoto (Égi
Különleges Istennő) az A
me-N
o-Kagu-Y
amaról való korpafű
17 in-dával tekerte be karait, feje köré ékességül A
me-N
o-Ma-Sakiból
(Égi M
asaki [folyondár]) való hajéket csavart, csokorba Am
e-No-
Kagu-Y
amai
bambusz-füvet 18
kötött, m
ajd egy
csöbröt az
Égi
Szikla-B
arlang ajtaja előtt felfordított és azon dobogva táncolt;
15 A
vas akkori neve, kana (később kane) általában 'érc' jelentésű volt; kínaibólvaló kölcsönzésnek vélik; a későbbi nyelvben a vas szó m
egfelelőjeként aszintén kínai eredetű tetsu szót vezették be.
16 A saka-ki 2 (ki 2 'fa) C
hamberlain (61, 21. jegyz.) szerint a C
leyera japonica favolt; ezt, m
int szent fát gyakran ültették s ültetik sintó szentélyek mellé.
17 A korpafű, pi 1-kage botanikai neve L
ycopodium annotinum
er.18 B
izonyára a csokorba kötött bambuszfűnek is varázsos erőt tulajdonítottak.
71
aztán révületbe esve melleit kitakarta s szoknyája korcát nem
iszervéig letolta. 19
Taka-A
ma-N
o-Para
pedig m
egremegett,
amint
[erre] a
Számtalan Istenség egyszerre nevetett.
Régi jap
án d
íszített fémtü
krök
17. FE
JEZ
ET
: A varázsos szalm
akötél, (siri-kume)
Am
a-Terasu-O
po-Mi-K
ami ezen csodálkozott és egy kicsit
nyitva az Égi S
zikla-Barlang ajtaját [belülről] így szólt: "A
zt hit-tem
, hogy elrejtezésem m
iatt Taka-A
ma-N
o-Para sötétségbe bo-
rult és Asi-P
ara-No-N
aka-Tu-K
uni teljesen elsötétült. De m
iértvan az, hogy A
me-N
o-Uzum
e énekel és táncol [örvendezik], aSzám
talan Istenség meg m
ind nevet?"E
rre Am
e-No-U
zume: "A
zért örvendezünk és táncolunk, mert
van közöttünk egy istenség, aki Fenségednél ragyogóbb!"
Miközben így beszélt, A
me-N
o-Ko-Y
ane-No-M
ikoto és Puto-
Tam
a-No-M
ikoto közel
vitte a
tükröt és
Am
a-Terasu-O
po-Mi-
Kam
inak megm
utatta. Ő pedig m
indinkább csodálkozott s az ajtó
19 A
me-N
o-Uzum
e-No-M
ikoto egész szerepe a Koreában és Japánban itt-ott m
a isfeltűnő sám
ánnők gyakorlatát juttatja eszünkbe. A régi Japánban nagyobb
szerepük volt a női, mint a férfi sám
ánoknak. A korai uralkodók közt szá-
mos nő is volt. M
ind a férfi, mind a női uralkodók m
int az ég és a föld kö-zött összekötő kapocsként szolgáló lények sám
ánok voltak. – Az elrejtőzött
napistennő előhívása végett összegyűlt sok-sok isten tanácskozása japánkom
mentátorok szerint (l. P
hilippi 82) a belső-ázsiai népek, nevezetesen am
ongolok, kuriltájaira
emlékeztet,
amelyeket
ezek kán-választás
végetttartottak.
72
mögül egy kicsit előre lépve közeledett [a tükörhöz]. E
kkor a les-ben álló A
me-N
o-Ta-D
ikara-Wo-N
o-Kam
i [annak] fenséges kezétm
egkapva előre húzta [az istennőt]; Puto-T
ama-N
o-Mikoto pedig
ezzel egyidőben
egy varázsos
szalmakötelet
(siri-kume[-napa])
húzott mögéje és ezt m
ondta: "Ennél hátrább nem
mehetsz!"
Midőn
Am
a-Terasu-O
po-Mi-K
ami
előlépett, T
aka-Am
a-No-
Para és A
si-Para-N
o-Naka-T
u-Kuni m
agától világos lett.E
z után a Számtalan Istenség tanácsot tartva P
aya-Susa-No-
Wo-N
o-Mikotot ezer asztalnyi kárpótló ajándék adására ítélte; to-
vábbá levágatta [a vétkes] szakállát, kitépette ujjainak és lábujjai-nak körm
eit és isteni száműzéssel szám
űzte.M
ármost [az elitélt] O
pe-Ge-T
u-Pim
e-No-K
amitól (? N
agyÉ
lelem-Istennő) ennivalót kért. A
z meg orrából, szájából és vég-
beléből különböző ízes ételeket vett ki és abból különféle étkeketkészítve elébe tette.
Paya-Susa-N
o-Wo-N
o-Mikoto m
egfigyelte annak cselekede-teit és azt gondolta, hogy bem
ocskolta a felajánlott étkeket. Ezért
megölte.
A m
egölt istennő tetemében [a következő] dolgok term
ettek:fejében selyem
hernyók, két szemében rizs-szem
ek, két fülébenköles-szem
ek, orrában vörös-bab [vagy: apró-bab], nemi szervé-
ben gabona, végbelében szójabab [vagy: nagyszemű bab].
Kam
i-Musubi-M
i-Oya-N
o-Mikoto
(Terem
tő E
rejű F
enségesS
zülő Istennő ezeket mind összeszedte és m
agként használta.
18. FE
JEZ
ET
: A N
yolc fejű20 S
árkány (Ya-M
ata-No-
Woroti)
Kiűzetvén, [P
aya-SuSa-No-W
o-No-M
ikoto] leereszkedett. azIdum
o-beli Pi-N
o-Kapa (P
i-Folyó) felső szakaszához, egy T
ori-K
ami, (M
adár-[?] Toll[nevű]) helység közelébe. É
ppen akkor evő-pálcikákat sodort m
agával a folyó. Ő ebből azt következtette, hogy
feljebb [a folyó mentén] em
berek élnek.Susa-N
o-Wo-N
o-Mikoto elindult, hogy m
egkeresse őket. Egy
öregembert és egy öregasszonyt talált, közöttük pedig egy leányt;
azok mind sírtak.
20 A
Nyolc-F
ejű Sárkány csupán a képzelet szülem
énye, s aligha valamely el-
nyomó hatalom
jelképe.
73
Ezt kérdezte tőlük: "K
ik vagytok?" Az öregem
ber így vála-szolt: "A
z Opo-Y
ama-T
u-Mi-N
o-Kam
i (Nagy H
egyi-Szellem
Is-ten) [nevű] földi isten fia vagyok. N
evem A
si-Naduti (? L
ábát Si-
mogató [Ö
reg]); feleségem neve T
e-Naduti (? K
ezét Sim
ogató[Ö
reg]); leányunk neve Kusi-(I)N
ada-Pim
e (? Csodás (I)N
ada Is-tennő). .
Erre
[Susa-No-W
o-No-M
ikoto] tovább
érdeklődött: "M
iértsírtok?" [A
z öreg meg] így válaszolt: "E
lőbb nyolc leányom volt.
De a K
osii Nyolc-F
ejű Sárkány. (Kosi-N
o-Ya-M
ata-No-W
oroti)m
inden esztendőben eljön ide és megeszi leányaim
egyikét. Azért
sírok, mert jövetelének ideje ism
ét elérkezett."A
kkor [Susa-N
o-Wo-N
o-Mikoto]_
ezt kérdezte:
"Milyen
akülseje?" A
[másik ] felelt: "S
zemei vörösek, m
int a cseplesz-m
eggy; törzsén nyolc fej és nyolc farok van ~ testén azon kívülm
oha, cédrusfa és japán cédrus21 nő; hossza olyan, hogy nyolc
völgyet és nyolc hegyet átér; ha hasára nézel, azt látod, hogy min-
denütt vér szivárog ki belőle."P
aya-Susa-No-W
o-No-M
ikoto akkor ezt kérdezte az öregem-
bertől: "Hozzám
adod-e leányodat?" Az [öreg] így válaszolt: "N
a-gyon m
egtisztelsz, de nem ism
erem tisztelendő nevedet." E
rream
az: "Am
a-Terasu-O
po-Mi-K
ami testvére vagyok és éppen m
ostszálltam
le az égből."A
kkor Asi-N
aduti és Te-N
aduti ezt mondták: "A
bban az eset-ben nagy tisztelettel felajánljuk [leányunkat] neked."
19. FE
JEZ
ET
: A sokfogú fésű (kosi-tum
a-gusi)
Paya-Susa-N
o-Wo-N
o-Mikoto
sokfogú fésűvé
változtatta a
lányt és [a fésűt] hajfonatába tűzte. Aztán így szólt A
si-Naduti és
Te-N
aduti istenekhez. "Készítsetek nyolcszoros párlatú erős sza-
két 22 készítsetek kerítést [e hely körül] és hagyjatok nyolc ajtó-nyílást a kerítésen; m
inden nyílás mellett legyen keresztben fekvő
palánkokból tákolt padozat és mindegyik padozaton legyen egy
21 Sagi 'japán cédrusfa', C
ryptomeria japonica.
22 A szaké m
a rizsből készített szeszes ital. Lehet, hogy régi időkben, am
ikor ke-vés rizs term
ett Japánban, más anyagból is készítették.
74
szaké-dézsa; töltsétek meg m
indegyiket a nyolcszoros párlatú erősszakéval és várjatok!"
Miután az utasítás szerint m
indent előkészítettek és vártak,valóban m
egjelent a Nyolc-F
ejű Sárkány – ahogy [az öregem
ber]m
egmondta –; m
indjárt beledugta egy-egy fejét egy-egy dézsábaés m
egitta a szakét; az után, mert m
egmám
orosodott, lefeküdt éselaludt.
Ekkor P
aya-Susa-No-W
o-No-M
ikoto kivonta tíz tenyér hosz-szú kardját és darabokra vágta a sárkányt, úgy, hogy a P
i-Folyó
vérrel folyt.
Sásb
ól készü
lt japán
fejfedő (O
to 1963)
Am
ikor a sárkány középső farkát vagdalta szét, kardja pen-géje kicsorbult. E
zt furcsának találva kardja hegyével felhasította[a húst] és ím
e, nagyszerű éles kard (tumagari-no-tati) 23 jelent
meg.K
ivette és mivel az esetet nagyon különösnek vélte, beszá-
molt róla A
ma-T
erasu-Opo-M
i-Kam
inak, neki ajándékozva a kar-dot.E
z a Kusa-N
agi-No-T
ati (Fű-K
aszáló [?]- Békítő] K
ard).
20. FE
JEZ
ET
: A S
uga-i palota (Suga-no-m
iya)
Később P
aya-Susa-No-W
o-No-M
ikoto Idumo földjén helyet
keresett fenséges laka építésére. Sugaba érkezvén így szólt: "Mi-
helyt ide értem, szívem
felüdült!"
23 E
kifejezésnek -no-tati része '-féle kard' jelentésű (no a genitivust jelölő kap-csoló szócska); a tum
agari részben a -gari részről feltételezhető, hogy akaru 'vág, szel' ige szárm
azéka, de ez a feltevés gyenge mindaddig, am
íg atum
a rész ide való jelentése ismeretlen.
75
Azon a helyen m
egépítette palotáját és benne lakozott. Ezért
hívják azt a helyet Suganak. 24
Am
ikor ez a nagy istenség Sugaban palotáját építeni kezdte,azon helyről felhők szálltak fel. ő pedig éneket szerzett. am
ely[nekszövege] így hangzott:
Ahol nyolcrétegű felhők em
elkednek,Idum
oban nyolcszoros kerítést verék.Ifjú nőm
mel hogy lakozzam
,N
yolcszoros kerítést tevék.Ó
, sok-kerítéses hajlék!
Akkor
pedig m
agához hívta
Asi-N
aduti-No-K
amit
és ezt
mondta neki: "L
égy háznagy az én lakomban!" M
ajd új nevetadott
neki: Im
ada-No-M
iya-Nusi-Suga-N
o-Yatu-M
imi-N
o-Kam
i([az] Inadai S
zentély Háznagya – S
ugai Sok-F
ülű Isten). 25
Az után K
usi-(I)Nada-P
imevel a hálókam
rába vonult, és nem-
zeni kezdtek.A
tőlük született isten neve Ya-Sim
a-Zi-N
umi-N
o-Kam
i ([a]N
yolc Sziget[en] [?] U
ralkodó Isten). 26
Ismét
házasodván K
amu-O
po-Iti-Pim
et (?
Nagy-V
ásárhelyIstennő) vette nőül, aki O
po-Yam
a-Tu-M
i-No-K
ami leánya volt.
Ebből a házasságból a [következő] gyerm
ekek születtek: Opo-
Tosi-N
o-Kam
i (? Takarulás N
agy Istene) és Uka-N
o-Mi-T
ama-N
o-K
ami (É
lelem F
enséges Szellem
e[-féle] Isten). (Két istenség.)
Az
idősebb fiú,
Ya-Sim
a-Zi-N
umi-N
o-Kam
i. [házasodván]
Ko-N
o-Pana-T
iru-Pim
et (F
ák V
irága H
ullása-Istennő) vette
24 N
épetimológiasan a suga-si 'élénkítő, frissítő, felüdítő, m
egnyugtató , jelentésűm
elléknév tövéből származtatják Suga helység nevét. E
z a fajta származta-
tás erősen Anonym
usunk helynévmagyarázataira em
lékeztet.25
Inada-No-M
iya-Nusi-Suga-N
o-Yatu-M
imi-N
o-Kam
i érdekes
neve kapcsán
megjegyzendő, hogy a fül az éberség jele volt és a patrónus védelm
énekhatékonysága term
észetesen éberségétől is függött (gondoljunk csak az obi-ugorok istenségeire és néha bizony m
egeső mulasztásaikra ...).
26 A Y
a-Sima-Z
i-Num
i-No-K
ami névben szereplő N
umi részt kérdőjelesen az
'uralkodó' szóval fordítottam. A
régi japán szavakat tárgyaló szótárak nemm
utatják. Mégis nagyon figyelem
re érdemesnek tartom
, mert az obi-ugorok
legfőbb istenének neve Num
i-tōrem (benne a num
i~num rész jelentése 'fel-
ső').
76
feleségül, aki
[szintén] O
po-Yam
a-Tu-M
i-No-K
ami
lánya volt.
Ebből a házasságból szülelett P
upa-No-M
odi-Ku-N
u-Su-Nu-N
o-M
ikoto (? Pupa-beli …
Isten).E
z az istenség Pi-K
apa-Pim
et (? Nap-F
olyó Istennő) vettefeleségül, aki O
kami-N
o-Kam
i (? Szurdokok Istene) lánya volt.
Ebbő1 a házasságból született P
uka-Buti-N
o-Midu-Y
are-Pana-N
o-K
ami (? P
uka-Butibeli V
iz-[?]Rontotta V
irágok Istene).E
z az
istenség A
me-N
o-Tudope-T
i-Ne-N
o-Kam
it (É
gi [?]
Csődülés ... Istennője) vette el, és tőlük született O
midu-N
u-No-
Kam
i (? Om
itunu-beli Isten).E
z az istenség Pute-M
imi-N
o-Kam
it (? Vastag-F
ülű Istennő)vette nőül, aki P
unoduno-No-K
ami (? P
unoduno-beli Isten) lányavolt. E
házasságból született Am
e-No-P
uyu-Kinu-N
o-Kam
i (Égi
[?] Téli-G
únya Istene).E
z az istenség Sasi-Kuni-W
aka-Pim
et (? Sasi-O
rszágrész[-beli] Ifjabb Istennő) vette feleségül, aki Sasi-K
uni-Opo-N
o-Kam
i([a]-
Sasi-O
rszágrész[-beli] N
agy Istenség)
lánya volt.
Házasságukból született O
po-Kuni-N
usi-No-K
ami (? [az] O
rszágN
agy Ura Isten), m
ás néven Opo-N
amudi-N
o-Kam
i (Nagy [?]
Föld-T
artó Isten), más néven A
si-Para-Siko-W
o-No-K
ami, (S
ás-M
ező-Csúf-F
érfi Isten),
más
néven Y
a-Ti-P
oko-No-K
ami
(Nyolcezer A
labárd Istene), ismét m
ás néven Utusi-K
uni-Tam
a-N
o-Kam
i ([a]? Halandó V
ilág Szellem
-Istene). Összesen öt neve
van.
21. FE
JEZ
ET
: Az Inaba-i C
supasz nyúl (Inaba-No-A
ka-P
adaka[-naru] Usagi)
Opo-K
uni-Nusi-N
o-Kam
inak nyolcvan [= sok] fivére volt, de
mindnyájan átengedték országrészüket neki. E
nnek pedig a követ-kező oka volt: m
indegyikük az Inabai-Ya-K
ami-P
imet (? Y
a-Kam
iIstennő) akarta nőül venni.
Am
ikor [a fivérek mind] Inababa indultak, az út-zsákot O
po-N
amudi-N
o-Kam
ira27 tették, őt m
agát meg szolgaként vitték m
a-gukkal. M
időn Keta-N
o-Sakihoz28 értek, egy csupasz nyulat talál-
27 O
po-Nam
udi-No-K
ami öt különböző nevét l. a 20. jegyzet végén.
28 Minthogy a -saki rész 'földnyelv, félsziget, szeglet' jelentésben nagyon sokhelység-névben
szerepel, úgy
véltem,
hogy a
Keta-N
o-Saki kifejezést
77
tak, amint [az út szélén] feküdt. A
nyolcvan istenség így beszélt anyúlhoz: "[H
ogy szőröd kinőjön] a következőt kell tenned – fürödjm
eg a tenger vizében, aztán feküdj egy magas hegy tetejére, ahol a
szél rád fúj."A
nyúl pedig úgy tevén, amint a nyolcvan istenség m
ondtaneki, [m
egfürdött a tengerben és] lefeküdt. De ahogy [bőrén] a
tengervíz száradt, a széltől egész testén megrepedezett a bőre.
Am
ikor fájdalmában "jajgatva" feküdt, [a sorban] utolsóként oda
érkezett Opo-N
amudi-N
o-Kam
i. Meglátva a nyulat ezt kérdezte
tőle: "Miért fekszel itt, és m
iért sírsz?"A
nyúl így válaszolt: "Oki szigetén voltam
és át akartam jönni
erre a földre, de nem találtam
rá módot. A
kkor becsaptam egy ten-
geri krokodilt mondván: 'H
add lássuk, kinek van több rokona –neked vagy nekem
? Hívd ide annyi rokonodat, am
ennyi csak vanés m
ondd nekik, hogy feküdjenek sorba egymás m
ögé a szigettőlK
eta-No-Sakiig; akkor m
ajd átfutok rajtuk, és futás közben meg-
számlálom
őket; úgy megtudjuk, hogy ők vannak-e többen, m
intaz én rokonaim
.' Ilyetén szavaim által becsapódtak. É
s amikor
sorban egymás m
ögött feküdtek, átszaladtam fölöttük és futás
közben megszám
láltam őket. É
ppen amikor földet ezt m
ondtam:
'Becsaptalak benneteket!' A
lig fejeztem be szavaim
at, a sor végénlevő krokodil elkapott és letépte egész m
ezemet. A
mikor em
iattsírtam
s panaszkodtam, az előtted m
ent nyolcvan istenség azt ta-nácsolta, hogy fürödjem
meg sós vízben és feküdjem
oda, ahol aszél rám
fúj. Am
ikor szavaikat megfogadván cselekedtem
, egésztestem
sebessé vált."E
kkor Opo-N
amudi-N
o-Kam
i ilyen tanácsot adott a nyúlnak:"E
redj gyorsan ahhoz a folyótorkolathoz-és mosd m
eg magadat
[folyó]vízzel. A
z 'után
szedj virágot
[pontosabban: buzogány-
K
eta(i) Szeg-nek lehetne értelmezni. T
udjuk, hogy a régi magyar helynév-
adásban a
-szëg m
eg -szëglet
nagyon gyakran
szerepelt, pl.:
Tószeg,
Isaszeg, Dunaszeg, E
gerszeg, Gátszeg, H
átszeg, Kustánszeg stb.; K
arcagrégi K
ardszag alakja (Szűcs Sándor, P
usztai szabadok, Bp.: M
agvető 1957,183) m
eg éppen a -saki irányába mutat; bizonyára a szëg~szig van S
zegha-lom
( Szighalom
) helynevünkben valamint S
zeged nevében és sziget sza-vunkban és a vele képzett szavakban. A
kérdéses japán szó alapjelentése'hegyes, csúcsos', és a m
agyar szëg, szëglet, sziget szavaké meglátásom
sze-rint ugyanaz.
78
pihét] a folyótorkolatban növő gyékényről. Hintsd [a buzogánypi-
hét a földre] és hemperegjél benne. H
a azt teszed, tested biztosanm
egint olyan lesz, mint régen."
[A nyúl]úgy tett, ahogy m
ondták neki, teste pedig olyan lett,m
int amilyen régen volt.
Ez az Inaba-N
o-Siru-Usagi (Inaba-i F
ehér Nyúl); 29 m
anapságU
sagi-Gam
inak (Nyúl-Isten) m
ondják.A
nyúl pedig így beszélt Opo-N
amudi-N
o-Kam
ihoz: "Az a
nyolcvan istenség minden bizonnyal nem
nyeri el Ya-K
ami-P
imet
Noha te cipeled zsákjukat, te nyered el!"
Ya-K
ami-P
ime pedig így felelt a nyolcvan istenségnek: "N
emhallgatok szavaitokra. O
po-Nam
udi-No-K
amihoz m
egyek felesé-gül."22. F
EJE
ZE
T: A
Tem
a-Hegy (T
ema-N
o-Yam
a)
Erre. a nyolcvan istenség dühbe gurult, és m
ert Opo-N
amudi-
No-K
amit m
eg akarták ölni, tanácsot tartottak. Am
ikor a Papaki
[nevű] országrész Tam
i [nevű] hegyének a lábához értek, így
szóltak hozzá: "Ezen a hegyen egy vörös vadkan tartózkodik. L
e-kergetjük a völgybe, te m
eg várj itt és fogd meg. H
a nem vársz és
nem fogod m
eg, biztosan megölünk!" Így szólván, tűzben egy
vadkanhoz hasonlító hatalmas sziklát hevítettek m
eg, aztán legu-rították; (m
iután lehengerítették) ő megfogta, de m
egégve meg-
halt.Fenséges anyja pedig fájdalm
ában sírva felment az égbe és
Kam
i-Musubi-N
o-Mikoto
segítségét kérte.
Ez
mindjárt
leküldteK
isa-Gapi-P
imet
(Piros-K
agyló-Istennő) és
Um
igapi-Pim
et(S
ötét-Kagyló Istennő), hogy [a holtat] életre keltsék. K
isa-Ga-pi-
Pim
e égetvén porrá dörzsölte kagylóhéjait és összegyűjtötte [am
eszes port], Um
ugapi-Pim
e meg vizet vitt oda és [az eleggyel]
29 Inaba-N
i-Siro-Usagi szószerint 'inabai fehér nyúl' jelentésű, de a fejezet cím
é-ben a példabeszéd értelm
ének megfelelően a csupasz szót használtam
. – Ér-
demes m
egjegyezni, hogy az epizód nagyon lazán fűződik a japán őstörté-net fonalához. E
javító szándékú példabeszédet ismerik K
elet- és Délkelet-
Ázsia szám
os országában, és szinte bizonyos, hogy a buddhizmussal került
Japánba. Így a Kodzsikiben viszonylag kései beszúrásnak tekinthető.
79
mint anyatejjel m
egkente [a holtat]. Erre az szép ifjúvá vált és el-
távozott.E
nnek láttán a nyolcvan istenség megint becsapta. M
agas he-gyek köre vitték m
agukkal; ott ledöntöttek egy hatalmas fát, éket
vertek bele, őt meg a nyílásba helyezték; az után kivették az éket,
ami által [testvérüket] m
egölték.A
nyja ismét sírva kereste. M
időn meglelte, a fát széjjelhasí-
totta, [fiát] kivette, majd [ism
ét] életre keltette és így beszélt hoz-zá: "H
a itt maradsz, a nyolcvan istenség végül is biztosan elpusz-
tít!" Akkor gyorsan [vagy: m
ás úton] elküldte a Ki-N
o-Kuni-beli
Opo-Y
a-Biko-N
o-Kam
i fenséges palotájába.D
e [az életre keltettet] a nyolcvan istenség üldözni kezdte éselérte.
Am
ikor nyilaikat
újaikra fektették
és [O
po-Ya-B
iko-Ni-
Kam
itól] kiadását követelték, az egy fa villás helyén átbújtatta sígy m
egszöktette.[A
fenséges
anya] ezt
mondta
Opo-N
amudi-N
o-Kam
inak:"N
e-No-K
ata-Su-Kuniba (? A
lsó Szikla-L
akás Ország) kell m
en-ned, ahol Susa-N
o-Wo-N
o-Mikoto lakik.
Az a nagy istenség bizonyára jó tanácsot ad m
ajd neked.”
Szib
ériai bu
nk
ós nyíl
80
Régi jap
án lán
dzsah
egyek és síp
oló nyíl feje (M
onroe 1911)
81
23. FE
JEZ
ET
: A kígyógödör (P
emi-no-m
uro)M
egfogadva e szavakat [az üldözött] arra a helyre ment, ahol
Susa-No-W
o-No-M
ikoto uralkodott. Am
ikor a fenséges lakhoz ért,Suseri-B
ime (? E
nergikus Istennő), Susa-No-W
o-No-M
ikoto lánya[éppen]
kiment
és m
eglátta. S
zerelemm
el néztek
egymásra
ésegym
áséi lettek. [A lány] bem
envén így szólt apjához: "Egy szép
istenség érkezett hozzánk." Akkor pedig kim
ent az a nagy isten-ség, m
egnézte [a jövevényt]. S így beszélt: "E
z az Asi-P
ara-Siko-W
o-No-K
ami. 30
Aztán
behívta, m
ajd kígyógödörbe
(pemi-no-
muro) küldte aludni. A
kkor azonban Suseri-Bim
e-No-M
ikoto, a fi-atalasszony, férjének kígyózó kendőt adott és ezt m
ondta: "Am
i-kor a kígyók m
eg akarnak marni, űzd el őket azáltal, hogy három
-szor m
egforgatod ezt a kendőt.”A
z meg úgy cselekedett, ahogy tanácsolták neki, és a kígyók
maguktól m
egnyugodtak; ő pedig zavartalanul aludhatott és kárnélkül került ki [hálóhelyéről].
A következő éjszakára Susa-N
o-Wo-N
o-Mikoto százlábúak s
darazsak kam
rájába küldte.
[Suseri-Bim
e] olyan
kendőt adott
[férjének], amely százlábúak és darazsak elűzésére szolgált, és ta-
nította, miként előbb is. [A
z] sérelem nélkül került ki.
[Susa-No-W
o-No-M
ikoto] most m
eg egy sípoló nyilat (nari-kabura) 31 lőtt egy nagy fenyérbe és érte [O
po-Nam
udi-No-K
amit]
küldte. Midőn az bem
ent, Susa-No-W
o-No-M
ikoto körbe minde-
nütt meggyújtotta a fenyért.
30 A
si-Para-Siko-W
o-No-K
amiról (=
Opo-N
amudi-N
o-Kam
i stb.) japán Kodzsiki-
magyarázók azt 'írják (Philippi 94), hogy a régi japán sám
án mintaképét
látni benne: "... úgy látszik, hogy az Opo-K
uni-Nusi köré fonódó hitregék az
Idumoban élő varázslók testületében születtek; ezek vallás ereje által ural-
kodván politikai hatalomm
al rendelkeztek." -- A 23. és 24. fejezetekben lát-
ható próbák többek a leendő sámán próbáinál. Inkább egy erős ellenes sá-
mánnal való viaskodást jelképeznek.
31 A nari-kabura kifejezés szószerinti fordítása kb. 'hangot adó répa' lenne; a 'ré-
pa' jelentésű kabura szó bizonyára azért szerepel e kifejezésben, mert a nyíl
hegyét répa alakú, fából készült "fej" képezte, amelybe lyukakat fúrtak; a
lyukakon átsüvítő levegő okozta a sípoló hangot. Alig szükséges em
líteni,hogy a sípoló nyíl tipikusan Á
zsia északi felén régtől fogva használt va-dászeszköz volt (s itt-ott talán m
a is az), de az ellenség megfélem
lítése vé-gett harcban is használták (pl. a m
ongolok a magyarok ellen).
82 Am
ikor a másik nem
lelt menekülést, egy egér term
ett előtteés így beszélt: "B
elseje üreges-üreges (pora-pora), külseje szűk-szűk (subu-subu)." A
z egér szaval miatt azon a helyén lábát a föld-
re dobbantotta s így [a felszín alá] esett. Míg ott rejtezett, a tűz el-
sepert felette.K
ésőbb előbújt az egér is. Szájában tartotta a sípoló nyilat és
átadta Opo-N
amudi-K
aminak. A
nyíl tollát azonban a kis egereklerágták.
24. FE
JEZ
ET
: Az isten-kérdezés égi hárfája (am
e-no-nori-goto)
Az időtájt szaladt oda a fiatalasszony, Suseri-B
ime sírva és a
temetési kellékeket vive. A
tyja, a nagy istenség, azt vélve, hogy[O
po-Nam
udi-No-K
ami] m
eghalt, kiment a fenyérre. D
e midőn az
a nyilat hozzávitte s neki átadta, [a nagy istenség őt] lakába ve-zette, egy tágas terem
be hívta és megengedte, hogy az [Susa-N
o-W
o-No-M
ikoto] fejéről a tetűket szedje. 32
Am
ikor [Opo-N
amudi-N
o-Kam
i annak] fejét [közelről] meg-
nézte, [azt látta, hogy] százlábúak mászkálnak rajta.
Ekkor a feleség m
uku-fáról való gyümölcsöt és vörös agyagot
adott férjének. Az m
egrágta a gyümölcsöt s [vele] a vörös agya-
got, aztán kiköpdöste [a maszatot]. A
nagy istenség meg azt vélte,
hogy a másik a férgeket harapja el és köpi ki. E
zért szívét hálatöltötte el és elaludt.
Akkor pedig [O
po-Nam
udi-No-K
ami] m
egragadta a nagy is-tenség haját s [különböző fürtjeit] a terem
szarufáihoz kötötte.A
ztán óriási kőtömbbel, am
elynek megm
ozdításához ötszáz ember
is alig lett volna elég, elzárta a ház kijáratát. Majd hátára vette fe-
leségét, Suseri-Bim
et és magához vette [a nagy istenség] 'élet-
kardjá'-t (iku-tati), 'élet-ijá'-t és 'élet-nyilai'-t (iku-yumi-ya) vala-
mint az isten-kérdezés égi hárfáját (am
e-no-nori-goto).A
mint m
enekült, az égi beszélő hárfa egy fához súrlódott sm
egremegett. H
angját a föld messziről visszaverte. A
mikor az al-
vó nagy istenség ezt meghallotta, fölriadt és [m
egkötözött haja ál-
32 E
z a nehézségekkel való sikeres megküzdés által elnyert bizalom
es megbe-
csülés jelének számított.
83
tal] összedöntötte az épületet. Miközben a szarufákhoz kötözött
hajfürtjeit kibogozta, [amaz] m
esszire menekült.
De akkor [Susa-N
o-Wo-N
o-Mikoto] egészen a H
oltak Biro-
dalmának Széles [lejáró] L
ejtőjéig üldözte és a távolba tekintve ígykiáltott O
po-Nam
udi-No-M
ikoto után: "A bírod 'élet-kard'-ot és az
'élet-ij'-at s 'élet-nyilak'-at használva üldözd féltestvéreidet a hegy-szakadékok éléig [ahol leesnek]; ne szűntesd m
eg az üldözést,m
ígnem a folyók sodra elragadja őket; legyél O
po-Kuni-U
si-No-
Kam
i (? [az] Ország N
agy Ura Isten) és U
tusi-Kuni-T
ama-N
o-K
ami ([a] ? H
alandó Világ S
zellem-Istene); és tedd lányom
at,Susuri-B
imet főfeleségeddé; lakozz az U
ka-Hegy (U
ka Yam
a) lá-bánál; alapozd palotád[fő-]oszlopait szilárdan kőkem
ény alapra ésépítsd a tető gerincét egészen T
aka-Am
a-No-P
araig – te, gazfic-kó!"
33Am
ikor pedig [Opo-N
amudi-N
o-Kam
i] a [szerzett] kardot ésíjat használva [féltestvéreit] a hegyszakadékok széléig kergette,üldözése olyan volt, hogy lehullottak és a folyók sodra elragadtaőket)E
zt követően földet kezdett teremteni. 34
Ya-K
ami-P
ime, akivel előbb eljegyezte m
agát, [szintén] asz-szonya volt. Á
mbár palotájába vitte, az – félve a főfeleségtől,
Suseri-Bim
etől – hazájába tért; a szülte gyermeket pedig egy fa
villás elágazásába (ki-no-mata) helyezve otthagyta. E
zért a gyer-m
eket Ki-N
o-Mata-N
o-Kam
inak (Fa-E
lágazás Isten) hívták, más
néven Ni-W
i-No-K
aminak (K
utak Fenséges Istene).
33 Susa-N
o-Wo atyai áldása talán nem
annyira szeretetből fakadt, hanem az övé-
nél erősebb varázserő kényszeréből (Philippi 103).
34 Ezen újabb föld-terem
tés kapcsán Philippi (ibid.) joggal jegyzi m
eg, hogy ko-rábbi m
agyarázók Yam
ato-központú szemleletével szem
ben Opo-N
amudi-
No-K
ami nem
csupán folytatja azt a föld-teremtést, am
elyet Izanagi ésIzanam
i kezdett, hanem Idum
onak Jamatoétól független terem
tés-mítosza
szerint alkot.
Opo-N
amudi-N
o-Kam
i és
Sukana-Biko-N
a-No-K
ami
azidum
oi mitológiához tartozott, s csak felvették őket a yam
atoi mitológia is-
tenségei közé. – Érdekes ezt em
lékezetünkbe idéznünk, ha arra gondolunk,hogy Á
zsia nagy tömbjéről a szigetországba való bevándorlás több hullám
-ban történhetett, s az egyes hullám
ok között még akkor is lényeges különb-
ségek lehettek, ha nyelv szerint nem volt a m
egértésnek nagyobb akadálya.
84
25. FE
JEZ
ET
: isteni szavak dala. (kami-goto-uta)
Ya-T
i-Po
ko-N
o-K
ami d
ala
Egykor Y
a-Ti-P
oko-No-K
ami 35 útra kelt, hogy a K
osiban élőN
unakapa-Pim
enek (Nunakapa Istennő) udvaroljon. E
nnek házá-hoz érvén így énekelt:
Ya-T
i-Poko isten
Ya-Sim
a-országbanN
em lelt illő asszonyt.
De am
ikor azt hallottam,
Hogy a m
esszi Kosi-honban
Egy szépséges leány honol,
Bájos, szép leányka honol,
Akkor ham
ar útra keltem,
Útra keltem
, hogy megnyerjem
.Ö
römm
el siettem oda,
Kardom
szíját meg sem
oldtam,
Köpenyem
et le sem vettem
;A
lány szobája ajtajátZ
örgettem és veregettem
.
Miközben ott állok, várok
S a faajtót veregetem
,Á
llok, várok csak zörgetve,A
zöldellő hegyek közöttP
anaszkodni kezd a bagoly,H
arsog a fácánkakas is,"K
ukorikú" – szól most m
ásik,D
e ez csak a pajta mellől.
Az ördög bújjék beléjük,
A harsogók seregébe!
Verném
őket a halálba ...
35 A
Ya-T
i-Poko-N
o-Kam
i névre nézve l. a 20. fejezet végét.
85
(Haj, ez lesz m
ajd a hagyomány –
Az égi hírm
ondó szava:E
zt adják majd szájról-szájra,
Ez esem
ényt [késő korok].) 36
26. FE
JEZ
ET
: Isteni szavak dala (kami-goto-uta)
Nu
nakap
a-Pim
e dala
Akkor pedig N
unakapa-Pim
e, ajtaját ki nem nyitva [bent] így éne-
kelt:
Ó, Y
a-Ti-P
oko isten!M
int zsenge fű, oly lány csupánV
agyok én; s mint parti m
adár,S
zívem oly bolondul ugrál,
Szabad m
adár módján repdes.
Később m
égis tied leszen,C
sendesedve téged szolgál.E
zért, uram, türelm
es légy,E
l ne epedj vágyakozva!
Mikor m
ár a nap leesettA
zöldellő hegyek megett,
Kinyitom
ajtómat neked
Éjszakának setét m
élyén.A
kkor jöjj te, ragyogó nap!
Karom
, mint a gyolcs, oly fehér';
Öleld m
ellem, ifjú szellem
!F
ehér hóként ifjú testem.
Ölelve összefonódunk!
36 "H
aj, ez lesz majd a hagyom
ány..." nyilván az énekmondók toldása, hiszen
számos hasonló ének végén ism
étlődnek e sorok. Bennük több, eddig m
eg-fejtetlen szó, ill. szóösszetétel van, m
int pl. isitapuya (amely talán felkiál-
tás).
86
Ékszer kezed tartja karom
,L
ábunk nyújtva nyugszunk hosszan!
Szerelm
ednek forró voltátN
e most m
ondd el, ó, nagy uram,
Nyolcezer-A
labárd-Isten!(E
zt adják majd szájról-szájra,
Az esem
ényt [késő korok]. )
Azon [első] éjszakán tehát nem
egyesültek, de a következőnegym
ásé lettek.
Eső és h
ó ellen való jap
án sás-k
öpen
y
Magatam
a-füzér része
87
27. FE
JEZ
ET
: Isteni szavak dala (kami-goto-uta)
A férj d
ala
Ezen istenség [Y
a-Ti-P
oko-No-K
ami =
Opo-N
amudi-N
o-Kam
istb.] főfelesége, Suseri-B
ime-N
o-Mikoto ism
ét nagyon féltékenyvolt.
A
férj a
zaklatás m
iatt nagy
gondba esett
és Idum
obólY
amatoba akart m
enni. Am
ikor öltözködését befejezte és indulásrakészen volt, egyik kezét lova nyerge kápájára s egyik lábát a ken-gyelbe téve így énekelt:
Éjfekete ruhám
véve,G
ondosan felöltözködveM
int nyílt tenger madarai
Mellem
re én letekintek;N
oha "szárnyam" em
elgetem,
Nem
tetszik e ruha nekem!
Levetem
hát tenger-habra,A
part-közel hullámira.
Jégmadár-kék ruhám
véve,G
ondosan felöltözködveM
int nyílt tenger madarai
Mellem
re én letekintek;N
oha "szárnyam" em
elgetem,
Nem
tetszik e ruha nekem!
Levetem
hát tenger-habra,A
part-közel hullámira.
Festő-kérges lébe m
ártott,H
egyen szedett füvel festett,B
uzérvörös ruhám véve,
Gondosan felöltözködve
Mint nyílt tenger m
adaraiM
ellemre én letekintek;
[Újból] "szárnyam
" emelgetem
,S
jól tetszik e ruha nekem!
88
Ó, szeretett feleségem
,Á
mbár m
ondod: nem fogsz sírni,
Ha, m
iként a madársereg,
Harcosim
mal elvonulok,
Ha, m
iként vezetett madarak,
Harcosaim
vélem m
ennek –
Mint hegym
álon susik-fű37
Am
ely egyedül virágzik,K
onyul majd le a te fejed,
Sírsz m
ajd [keservesen] sírva.É
s sírásod olyan lesz majd,
Mint reggeli eső-pára!
Ó, szeretett feleségem
,F
iatal mint zsenge fűszál.
(Ezt adják m
ajd szájról-szájra,E
z eseményt [késő korok].)
28. FE
JEZ
ET
: Isteni szavak dala (kami-goto-uta)
Su
seri-Bim
e dala
Ekkor a fenséges feleség rizsborral teli nagy serleget vett ke-
zébe, majd fenséges férjéhez közeledve és [a serleget] neki nyújt-
va így énekelt:
Ó, N
yolcezer-Alabárd-Isten
Földiek N
agy Ura Isten, 38
Én szeretett férjem
uram!
Mivelhogy te férfiú vagy,
A szigetek m
inden szegén,A
hová csak csónakod ér,A
partoknak minden zugán,
Hová tekinteted elér,
37 A
'japán pampaszfű', susuki botanikai neve M
iscanthus sinensis.38 F
öldiek Nagy U
ra Isten az Opo-K
uni-Nusi-N
o-Kam
i név kissé változtatott for-dítása.
89
Feleséged lehet szám
os,Z
senge mint a fiatal fű.
Merthogy én csak asszony vagyok,
Nincsen férjem
rajtad kívül,N
incsen uram rajtad kivül.
Mintás függöny m
ögött, hogyha,P
uha, lengő függöny mögött,
Jó takaró puha alján,V
ászonlepel zajgó alján,S
imogatod ifjú m
ellem,
Könnyű hóként puha m
ellemS
mint a gyolcs, oly fehér kezem
:É
kszer-karod tartja karom,
Ölelve összefonódunk!
Lábunk nyújtva nyugszunk hosszan!
Idd hát, idd a felséges bort!
Énekeik elhangzása után serlegeik [összeérintése és a belőlük
ivás] által
fogadalmat
tettek egym
ásnak, m
iközben átkarolták
egymás nyakát. A
zóta is békében maradtak m
indmáig.
E [dalokat] isteni szavaknak (kam
i-goto) nevezik.
29. FE
JEZ
ET
: Tizenhét em
beröltő istenségei
Később
Opo-K
uni-Nusi-N
o-Kam
i T
akiri-Bim
e-No-M
ikototvette feleségül, tehát azt az istennőt, aki a M
unakatai Opi-T
u-M
iyaban lakozott. E házasságból született A
di-Siki-Taka-P
ikone-N
o-Kam
i (? ... Magasztos Ifjú Isten), m
ajd húga, Taka-P
ime-N
o-M
ikoto (? Magasztos Istennő), m
ásik nevén Sita-Teru-P
ime-N
o-M
ikoto (? Alant M
egjelenő Istennő).A
di-Siki-Taka-P
ikone-No-K
ami volt az, akit m
a Kam
a-No-
Opo-M
i-Kam
inak (Kam
oi Nagy Istenség) neveznek.
Továbbá O
po-Kuni-N
usi-No-K
ami; K
amu-Y
a-Tate-P
ime-N
o-M
ikotot (? Nyíl-P
ajzs Istennő) vette feleségül, és tőlük születettK
oto-Siro-Nusi-N
o-Kam
i (? Atyját H
elyettesítő Isten).[O
po-Kuni-N
usi-No-K
ami] feleségül vette m
ég To-T
ori-No-
Kam
it (? Madár-F
ogás Istennő), Ya-Sim
a-Mudi-N
o-Kam
i (Nyolc-
90
Sziget-B
irtokló Isten) lányát. Tőlük született N
ori-Naru- N
o-Kam
i([a] T
ori [melletti] Z
ajló Tenger Istene).
Ez az istenség P
ina-Teri-N
ukata-Biti-W
o-Ikotini-No-K
amit (?
Nap-sütés[es] N
ukata ... Istennő) vette feleségül, és tőlük születettK
uni-Osi-T
omi-N
o-Kam
i (? Ország[on] U
ralkodó Gazdag Isten).
Ez az istenség A
si-Na-D
aka-No-K
amit (N
ádja-Magas Istennő)
vette el, akinek másik neve Y
a-Kapa-Y
e-Pim
e (? Nyolc F
olyó-Ág
Istennője) volt.
E
házasságból P
aya-Mika-N
o-Take-Sapayadi-
Num
i-No-K
ami (G
yors [?] Hatalm
as Vitéz ? Sapaya-beli F
elsőIsten).E
z az istenség Am
e-No-M
ika-Nusi-N
o-Kam
i (Égi [?] H
atal-m
as Birtokló Isten) lányát, Saki-T
ama-P
imet (? S
zerencse-Ékszer
Istennő) vette el. Tőlük született M
ika-Nusi-P
iko-Ho-K
ami (? H
a-talm
as Birtokló Ifjú Isten).
Ez
az istenség
Pi-N
arasi-Pim
et (?
Pinarasi
Istennő) vette
feleségül, aki Okam
i-No-K
ami leánya volt. E
házasságból születettT
apiriki-Sumarum
i-No-K
ami [talán: T
apiri-Kisi-M
aumi-N
o-Kam
i](... Isten).
Ez az istenség Iku-T
ama-Saki-T
ama-P
ime-N
o-Kam
it (? Élő-
Szerencse-É
kszer Istennő) vette feleségül, aki Pipiragi-N
o-Sono-P
ana-Madum
i-No-K
ami
(? M
agyalfa …
V
irága-Várása
Isten)lánya volt. E
házasságből lett Miro-N
ami-N
o-Kam
i (... Hullám
okIstene).
Ez az istenség A
wo-N
uma-N
u-Osi-P
imet ([a] K
ék Láp U
ral-kodó Istennője), Siki-Y
ama-N
usi-No-K
ami (S
ikiyama U
ra Isten)leányát vette el. T
őlük született Nuno-O
si-Tom
i-Tori-N
aru-Mi-N
o-K
ami (? M
ezők Nagy G
azdagsága – Tori-[m
ellett] Zajgó T
engerIstene).
Ez az istenség W
aka-Tukusi-M
e-No-K
amit (? T
ukusii Fiata-
labb Istennő) vette feleségül. Gyerm
ekük [neve] Am
e-No-P
i-Bara-
Opo-Sina-D
omi-N
o-Kam
i (Égi[?] N
ap-Mező – N
agy Sinadom
iiIsten).E
z az
istenség T
opo-Tu-M
ati-No-K
amit
(Messze-T
ó-Falu
Istennője), Am
e-No-Sa-G
iri-No-K
ami (É
gi Ködök Istene) lányát
vette feleségül.
Tőlük
született T
opo-Tu-Y
ama-Z
aki-Tarasi-N
o-K
ami (T
ávoli Hegy-S
zeglet [?]-Tökéletes Istene.
91
A
fenti szakaszban
Ya-Sim
a-Zi-N
umi-N
o-Kam
itől kezdve
Topo-T
u-Yama-Z
aki-Tarasi-N
o-Kam
ival együtt [felsorolt istensé-gek] a "tizenhét em
beröltő istenségei" nevet viselik.
30. FE
JEZ
ET
: Apró Ifjú Isten (S
ukuna-Bikona-N
o-K
am
i)A
mikor
Opo-K
uni-Nusi-N
o-Kam
i az
Idumoi
Szent
"Mipo-
Szegen (M
ipo-No-M
i-Saki) tartózkodott, égi [?] kagami-növény
[terméséből készült] csónakocskában a habok hátán egy istenség
közeledett hozzá. Az apró istenség ruhája nagy vadlúd teljesen [?
tollastul] lenyúzott bőréből készült. 39
[Opo-K
uni-Nusi-N
o-Kam
i] kérdezte nevét, [de] az nem vála-
szolt. Mi több, a kísérő istenségek a kérdésre m
ind azt mondták,
hogy nem tudják. A
kkor megszólalt a béka: "K
uye-Biko (M
adár-ijesztő <
'összeeső legény') bizonyára tudja." Am
ikor aztán [Opo-
Kuni-N
usi-No-K
ami] m
agához hívta Kuye-B
ikot és [az érkező ne-vét] tőle kérdezte az így válaszolt: "E
z Kam
i-Musubi-N
o-Kam
i (=K
ami-M
usubi-Mo-O
ya-No-M
ikoto) fenséges fia, Sukuna-Bikona-
No-K
ami.
Később, am
ikor [Opo-K
uni-Nusi-N
o-Kam
i e dolgot] Kam
i-M
usubi-Mi-O
ya-No-M
ikotonak jelentette, az így válaszolt: "Való-
ban az én gyermekem
, az, amelyik ujjaim
közül kiesett. Köss hát
vele 'testvérséget Asi-P
ara-Siko-Wo-N
o-Wo-M
ikoto, és együtt te-rem
tsetek földet és szilárdítsátok meg
Aztán
Opo-N
amudi-N
o-Kam
i (=
O
po-Kuni-N
usi-No-K
ami
stb.) és Sukuna-Bikona-N
o-Kam
i együtt teremtett földet és szilár-
dította meg. 40
Később Sukuna-B
ikona-No-K
ami átm
ent Toko-Y
o-No-K
uniba(Ö
rök Kor H
ona).A
zon úgynevezett Kuye-B
ikot, aki Sukuna-Bikona-N
o-Kam
ikilétét
felfedte m
anapság Y
ama-D
a-No-Sopodonak
([a] H
egyi
39 A
hogy Philippi (115. 1.) helyesen m
egjegyzi, a tollastul lehúzott madárbőr ru-
haként használata az Ázsia északi részén élő népekre utal. Így feltehető,
hogy a Kodzsikiben szereplő valóságos szem
élyek ezekhez hasonló szoká-sok szerint éltek.
40 Ismét föld terem
tése és megszilárdítása: Idum
o hitregéje szerint.
92
Rizsföldek M
adárijesztője) nevezik, lábán járni nem képes, ez az
istenség a világon mindent ism
er.T
ársa távozása után Opo-K
uni-Nusi-N
o-Mikoto panaszkodott
mondván: "M
iként alkossam ezt a földet egym
agam? M
elyik is-tenséggel együtt alkothatnám
ezt a földet?" És ím
e megjelent egy
istenség a tenger felől ragyogóan közeledve. Ez az istenség, így
szólt: "Ha illően tisztelsz [azaz illően teszed szolgálatodat színem
előtt], veled együtt alkotok. Ha nem
, nehéz lesz a földet megalkot-
nod [azaz nem leszel rá lépes]”.
Erre O
po-Kuni-N
usi-No-K
ami így válaszolt: "H
a beleegye-zem
, milyen m
ódon tiszteljelek?” Am
az meg: „T
isztelj Yam
atozöldellő
kerítésének keleti
hegyén!”41
Ő
a M
i-Muro-Y
aman
(Szent-B
arlang-Hegy, később M
iwa-Y
ama) lakó istenség.
31. FE
JEZ
ET
:[A] T
akarás Nagy Istene (O
po-Tosi-N
o-K
am
i)
Opo-T
osi-No-K
ami Ino-P
imet (Inoi Istennő) vette feleségül,
aki Kam
u-Iku-Subi-No-K
ami (? C
sodatevő Isten) leánya volt. Eházasságból
született O
po-Kuni-M
i-Tam
a-No-K
ami
(Ország[?-
védő] Nagy S
zellem Isten), m
ajd Kara-N
o-Kam
i (Koreai Isten),
majd Sopo-R
i-No-K
ami (S
oporii Isten), aztán Sira-Pi-N
o-Kam
i (?F
ehér Nap Isten), aztán P
iziri-No-K
ami (N
ap-Ismerés Isten). (Ö
tistenség.)
[Opo-T
osi-No-K
ami] továbbá K
agayo-Pim
et (Ragyogó Isten-
nő) vette el. Tőlük születtek: O
po-Kaga-Y
ama-T
o-Om
i-No-K
ami
(Nagy F
ényes Hegy-S
zád Fennkölt Istene) és M
i-Tosi-N
o-Kam
i(S
zent Takarulás Istene). (K
ét istenség).T
ovábbá Am
e-Wakaru-M
idu-Pim
et (Égi F
iatal Üdeség Isten-
nő) vette feleségül. E házasságból született O
ki-Tu-P
iko-No-K
ami
([Lakás-] K
özépi Ifjú Isten), majd O
ki-Tu-P
ime-N
o-Kam
i ([Lakás-
] Középi Istennő), m
ásik nevén Opo-B
e-Pim
e-No-K
ami ([a] T
űz-hely N
agy Istennője); ezt a tűzhely-istenséget mindenki tiszteli.
Utána
született O
po-Yam
a-Gupi-N
o-Kam
i (N
agy H
egyi-Oszlop
41 A
zaz annak a hegyláncnak keleti szélén, amely m
int zöldellő kerítés öveziY
amatot, a későbbi Japán szívét. E
kívánságban és teljesülésében Yam
ato ésIdum
o kezdődő megbékélésének jele látható.
93
Isten), m
ásik nevén Y
ama-Suw
e-No-O
po-Nusi-N
o-Kam
i (H
egy-S
üvege Nagy B
irtokló Isten). Ez az istenség a T
ika-Tu-A
pumi
földjén álló Piye-Y
ama (P
iye Hegy, a később H
iei-Yam
a) de aK
adunoi Matu-N
o-Wen (F
enyves Dom
b) is lakozik. Ez az az isten,
aki sípoló nyilat használ. 42 Utána lett N
ipa-Tu-P
i-No-K
ami (K
ertiS
zellemerő [vagy ? T
űz] isten), majd A
supa-No-K
ami (? L
áb-Hely
Isten), majd P
apiki-No-K
ami (? [a] B
ejárat Istene), majd K
aga-Y
ama-T
o-Om
ino-Kam
i (T
üzes H
egység-Szád
Fennkölt
Istene)m
ajd P
a-Yam
a-To-N
o-Kam
i (E
lő-Hegy
Szád
Istene), később
Nipa-T
aka-Tu-P
i-No-K
ami
(? K
erti M
agas[-beli] N
ap-Isiten),aztán O
po-Tuti-N
o-Kam
i (Nagy F
öld Isten), Másik nevén T
uti-No-
Mi-O
ya-No-K
ami ([a] F
öld-szent Szülője-Istennő). (K
ilenc isten-ség'.) 43
Opo-T
osi-No-K
aminak
[fent] felsorolt
fenséges gyerm
ekei.O
po-Kani-M
i-Tam
a-No-K
amitól
kezdve O
po-Tuti-N
o-Kam
iva1együtt tizenhat istenséget tesznek ki.
Pa-Y
ama-T
o-No-K
ami O
po-Ge-T
u-Pim
e-No-K
amit vette fele-
ségül. Tőlük született W
aka-Yam
a-Gupi-N
o-Kam
i (Fiatal H
egy-O
szlop Isten), majd W
aka-Tosi-N
o-Kam
i (Fiatal T
akarulási Isten),aztán
egy húgocska,
Waka-Sa-N
a-Me-N
o-Kam
i (F
iatal [?]
Rizsültetés-Istennő),
majd
Midu-M
aki-No-K
ami
(Víz-S
zórásIsten),
majd
Natu-T
aka-Tu-P
i-No-K
ami
(? N
yara-Tetőző-N
apIsten),
másik
nevén, N
atu-No-M
e-No-K
ami
(? N
yár-Istennő),aztán
Aki-B
ime-N
o-Kam
i (Ő
sz-Istennő), aztán
Kuku-T
osi-No-
Kam
i (? Szár-T
akarulás Isten), majd K
uku-Ki-W
aka-Muro-T
una-N
e-No-K
ami (? S
zár [és] Fa Ifjú K
unyhó Kötél ... Isten).
Pa-Y
amato-N
o-Kam
inak elsorolt
gyermekei
Waka-Y
ama-
Gupi-N
o-Kam
itól K
uku-Ki-W
aka-Muro-T
ura-Ne-N
o-Kam
ivalegyütt nyolc istenséget tesznek ki.
32. FE
JEZ
ET
: Az, É
gi Felső S
zellemerő F
enségnek(A
me-N
o-Po-P
i-No-M
ikoto) adott parancsA
ma-T
erasu-Opo-M
i-Kam
i ily parancsot adott: "A T
oyo-Asi-
Para-N
o-Ti-A
ki-No-N
aga-Ipo-Aki-N
o-Midu-P
o-No-K
uniban (?
42 L
. a 31. jegyzetet.43 V
alójában tíz van a felsorolásban.
94
Bőséges S
ás-Mezős E
zer Takaru1ásos H
osszú Ötszáz T
akarulásosÜ
de-Ka1ászos
Ország)
gyermekem
, M
asa-Katu-A
-Katu-K
ati-P
aya-Pi-A
me-N
o-Osi-P
o-Mim
i-No-M
ikoto uralkodjék!”Így rábízva a feladatot leküldte az égből.A
zt követően Am
e-No-O
si-Po-M
imi-N
o-Mokito (É
gi [?] Nagy
Rizskalászos [?] U
ralkodó Fenség) az A
me-N
o-Uki-P
asin (Égi L
e-begő H
íd) állva így szólt: "Toyo-A
si-Para-N
o-Ti-A
ki-No-N
aga-Ipo-A
ki-No-M
idu-Po-N
o-Kuni
nagy kavarodásban
van!" E
zenszavakat m
ondván azonnal visszatért [az égbe] és jelentést tettA
ma-T
erasu-Opo-M
i-Kam
inak.É
s akkor Taka-M
i-Misubi-N
o-Kam
i és Am
a-Terasu-O
po-Mi-
Kam
i parancsára a Szám
talan Istenség (Ya-P
o-Yorodu-N
o-Kam
i)isteni gyűlésbe sereglett össze az A
me-N
o-Yasu-N
o-Kapa m
enténés O
mopi-K
ane-No-K
amit arra késztette, hogy m
egoldást taná-csoljon. [A
ma-T
erasu-Opom
i-Kam
i] szólott: "Ezt az A
si-Para-N
o-N
ak-Tu-K
amit gyerm
ekemnek m
éltóztattunk adni, hogy uralkod-jék rajta. M
ivel úgy látja, hogy abban az országban sok erőszakosés vad földi istenség [kuni-tu-kam
i] zavarog, [tudni akarjuk, vajon]m
elyik istent küldjük le alávetésükre?"A
kkor pedig Om
opi-Kane-N
o-Kam
i a Szám
talan Istenséggelegyütt tanácskozott, m
ajd így beszélt: "Am
eno-Po-P
i-No-K
amit
kell leküldeni."Ú
gy hát Am
e-No-P
o-Pi-N
o-Kam
it küldték le. De az ham
arosanO
po-Kuni-N
usi-No-K
ami kegyeit kereste és [küldetéséről az ég-
ben] három esztendeig nem
tett jelentést. 44
33. FE
JEZ
ET
: Az É
gi Fiatal Legény (A
me-N
o-Waka-
Piko)
Akkor pedig T
aka-Mi-M
usubi-No-K
ami és A
ma-T
era-SU-
Opo-M
i-Kam
i ismét kérdést intézett az istenek gyűléséhez. „M
int-hogy A
me-N
o-Po-P
i-No-K
ami, akit A
si-Para-N
o-Naka-T
u-Kuniba
leküldtünk, hosszú ideig nem tért jelentéstételre vissza, m
elyik is-tent küldjük m
ost le?”
44 H
a az égiek embere helyett a valószínűleg nem
nagy tömegű hódítókét értjük,
azt kell vélnünk, hogy a fürkészésre előre küldöttek összebarátkoztak Idumo
uralkodóival, benősültek és nem sokat törődtek küldőikkel.
95
Erre
Om
opi-Kane-N
o-Kam
i így
válaszolt: „A
ma-T
u-Kuni-
Tam
a-No-K
ami
(Égi
Ország
[?] S
zellem
Isten) fiát,
Am
e-No-
Waka-P
ikot kell leküldeni.A
kkor átnyújtották ennek az égi szarvas [ölő] íjat [ame-no-
ma-kako-yum
i] és az égi tollas nyilakat [ameno-papa-ya], aztán
leküldték.A
meno-W
aka-Piko leereszkedett a [nevezett] földre és kése-
delem nélkül feleségül vette Sita-P
aru-Pim
et, Opo-K
uni-Nusi-N
o-K
ami lányát. Sőt, m
i több, azon törve fejét, hogyan szerezhetném
eg a földet magának, nyolc évig nem
tért vissza jelentéstételre. 45
Akkor A
ma-T
era-Su-Opo-M
i-Kam
i és Taka-M
i-Munubi-N
o-K
ami
ismét
megkérdezte
az istenek
gyülekezetét „[M
inthogy]A
ma-N
o-Waka-P
iko hosszú ideig nem tért jelentéstételre vissza,
melyik istent küldjük m
ost le, hogy megnézze, m
iért marad el
Am
e-No-W
aka-Piko oly soká,?"
Erre az istenek O
mopi-K
are-No-K
amival együtt így válaszol-
tak: "A N
aki-Me (N
yögő Asszony) [nevű] fácánt kell leküldeni."
Tehát ezt m
ondták neki: "Eredj és így szólj A
me-N
o-Waka-
Pikohoz: „T
éged azért küldtek le Asi-P
ara-No-N
aka-Tu-K
uniba,hogy legyőzd és m
egbékítsd annak vad isteneit. Hogy-hogy nyolc
éven át nem tértél vissza jelentéstételre?"
Akkor N
aki-Me leszállt az égből és az A
me-N
o-Waka-P
ikoajtaja m
elletti sokágú katura-fára ülve pontosan az égi istenek pa-rancsa szerint szólott.
34. FE
JEZ
ET
: Az É
gi Kém
lelő Nő (A
ma-N
o-Sagu-M
e)A
ma-N
o-Sagu-Me hallván ennek a m
adárnak az üzenetét, je-lentést tett A
me-N
o-Waka-P
ikonak így szólva: "Ennek a m
adárnaka szavai nagyon rosszak. L
e kell lőni! "M
ihelyt [A
ma-N
o-Sagu-Me]
így feltüzelte,
Am
e-No-W
aka-P
iko elővette az égi istenek által neki adott, fagyalfából készült íjátm
eg az égi szarvas [ölő] nyilakat 46 és lelőtte a fácánt. 45 A
me-N
o-Waka-P
iko is letelepült az idumoiaknál.
46 A pazi-yum
i kifejezés azt mutatja, hogy a régi japánok a fagyalfát (L
igustrumlucidum
) szívesen használták íjnak. – Az itt használt 'égi szarvas[ölő] nyi-
lak' m
egfelelőjeként szereplő
ame
2-no2-kaku-ya
párhuzamba
állítása az
előtti fejezetben található ame
2-no2-m
a-kako-yumi kifejezéssel azt m
utatja,hogy a kaku 'szarvas' szónak kako változata volt és hogy az itt jelöletlen –o
96 Akkor pedig a nyíl – hegye elől, tolla hátul – átm
envén a fá-cán m
ellén felrepült az égbe és éppen arra a helyre jutott, ahol azA
me-N
o-Yasu-N
o-Kapa
mentén
Am
a-Terasu-O
po-Mi-K
ami
ésT
aka-Ki-N
o-Kam
i (Magas F
a [? Oszlop-] Isten) ült. T
aka-Ki-N
o-K
ami a m
ásik neve Taka-M
i-Musubi-N
o-Kam
inak.M
időn Taka-K
i-No-K
ami a nyilat felvette és m
egnézte, [aztvette észre, hogy] a tollhoz vér tapadt. A
kkor pedig így szólt: „Ez
egyike azon
nyilaknak, am
elyeket A
me-N
o-Waka-P
ikonak ad-
tunk!"És m
inden istennek megm
utatván így beszélt: "Ha A
me-N
o-W
aki-Piko m
egbízásunkhoz híven a rossz istenekre lőtte ezt anyilat, akkor ne találja el, de ha szív álnok, akkor A
me-N
o-Waka-
Piko vesszék el a nyíl által.”
Így szólván megragadta a nyilat, és visszalökte azon lyukon
át, amelyet felfelé röptében ütött. 47
A nyíl pedig A
me-N
o-Waki-P
ikot melle dom
bján találta ami-
kor reggel ágyában nyugodott.E
z a visszatérő nyíl [mondájának] eredete.
A fácán sosem
tért vissza. Ez, az eredete a m
a is használtközm
ondásnak, "Olyan vissza nem
térő követ, mint a fácán.”
Márm
ost Am
e-No-W
aka-Piko [özvegyült] feleségének, Sita-
Teru-P
imenek sírása a szélben újra m
eg újra hangzott, egészen felaz égig. Így A
me-N
o-Waka-P
ino atyja valamint [az égben hagyott]
felesége és gyermekei m
eghallották és leszállván sírtak és panasz-kodtak. A
zon helyen mindjárt gyász-házat építettek. A
folyami
vadludat megtették a tem
etési [étel]áldozat vivőjének, a gémet a
seprű vivőjének, a jégmadarat az ételáldozat [?] felszolgálójának,
a verebet lükő-asszonynak48, a fácánt síróasszonynak.
(valószínűleg o
1) nem lehetett m
essze az –u értékétől; a ma- szócska csupán
erősíti kako-yumi jelentését.
47 A kérdéses nyílról azt hitték a történet elm
ondói, hogy átütött és kilyukasztottvalam
it, ami az eget a földtől elválasztotta. E
nnek kapcsán eszünkbe jut,hogy az obi-ugorok hitregéi szerint a m
ennybolt a sátor vagy egyet hajléktetejéhez hasonló "borítás", az égitestek pedig ebben m
egjelenő lyukak,am
elyeken át ragyogás éri a földet.
48 A 'lükő-asszony' (usu-m
e) szószerint 'mozsaras nő' lenne; nyilván szem
es ter-m
ények zúzását kell vele kapcsolatban értenünk.
97
Így elosztván a [gyászolási] szerepeket, nyolc nap és nyolcéjjel,[énekelve és táncolva tort ültek.
35. FE
JEZ
ET
: A G
yász-hely (Mo-Y
ama)
Akkor érkezett oda A
di-Siki-Take-P
ikone-No-K
ami (... M
a-gasztos Ifjú Isten), hogy az A
me-N
o-Waka-P
ikoért való gyászbanrészt vegyen. A
me-N
o-Waka-P
iko atyja és az égből leszállott fele-sége
ekkor sírtak
mondván:
"Gyerm
ekem
mégsem
halt
meg!"
"Uram
mégsem
halt meg!" É
s ily szavakat mondogatva és sírdo-
gálva kezeit és lábait fogták [azaz: örömkönnyeket hullatva ölel-
gették]. Tévedésük oka az volt, hogy a két istenség egym
áshoznagyon hasonlított, ezért tévedett szem
élyében [az atya és a fele-ség].A
kkor pedig
Adi-Siki-T
aka-Pikone-N
o-Kam
i nagyon
meg-
mérgesedett m
ondván: "Mivelhogy kedves barátom
volt, gyászo-lására eljöttem
. Miért hasonlítatok engem
tisztátalan tetemhez?"
Ezen szavak után kivonta tíz tenyér hosszú, övén viselt kardját,
összevagdalta a gyász-házaat, majd szétrugdosta.
Ez pedig a M
o-Yam
an volt, a Mino-beli A
wim
i-folyó felsőszakaszán.
Azt a kardot, am
elyet [a gyász-ház] összevagdalására hasz-nált,
Opo-P
akarinak (N
agy [?]
Vágó)
nevezik, m
ásik nevén
Kam
u-Do-N
o-Turugnak (Isten-K
öszörülte Kard).
Midőn A
di-Siki-Taka-P
ikone-No-K
ami nagym
érgesen elszállt,húga, T
aka-Pim
e-No-M
ikoto (? Magasztos Istennő) annak fensé-
ges nevét akarván nyilvánítani, így énekelt:
Valam
int a fúrt drágakő,F
elfűzve a gyöngyfüzérre,R
agyog az égi szövőlányIfjú nyaka köré vetve– Ú
gy ragyog két völgyet lépőA
di-Siki-Taka-P
iko. 49
Ez az ének népdal.
49 A
di-Siki-Taka-P
ikone-bó1 a -ne részt elhagytam a dal fordításában, m
ert nél-külözhetőnek láttam
. A -ne végződés u. i. akárhányszor a jelentés m
egvál-toztatása nélkül kapcsolódik a főnevekhez.
98
36. FE
JEZ
ET
: Vitéz V
illám-S
zellemű F
érfi Isten. (Take-
Mika-D
u ti-No-W
o-No-K
ami)
Am
a-Terasu-O
po-Mi-K
ami akkor ezt kérdezte: "M
elyik istentküldjük le m
ost?" Erre O
mopi-K
ane-No-K
ami s a többiek m
ind aztm
ondták: "Az A
me-N
o-Yasu-N
o-Kapa felső szakaszán levő A
me-
No-Ipa-Y
aban (É
gi S
zikla-Lakás)
élő Itu-N
o-Wo-P
a-Bari-N
o-K
amit (? S
zent Kicsi-P
enge-[?] Hosszúságú [kard] Isten). É
s ha aznem
lehet, akkor fia, Take-M
ika-Duti-N
o-Wo-N
o-Kam
i küldendőle.
Minthogy
Am
e-No-W
o-Pa-B
ari-No-K
ami
[=
Itu-No-W
o-Pa-
Bari-N
o-Kam
i] elgátolta az Am
e-No-Y
asu-No-K
apat s így az odavivő utat elzárta, m
ás istenek nem képesek oda jutni. E
zért Am
e-N
o-Kaku-N
o-Kam
it (Égi S
zarvas [? Őz] Isten) kell rendkívüli kö-
vetül érdeklődés végett oda küldeni."Így
Am
e-No-K
aku-No-K
amit
küldték A
me-N
o-Wo-P
a-Bari-
No-K
amihoz érdeklődni, ez pedig így válaszolt: "N
agy megtiszte-
lés számom
ra, hogy szolgálhatok. Mégis inkább fiam
at, Take-
Mika-D
uti-No-K
amit kellene erre az útra küldeni."
Nyom
ban fel
is ajánlotta
[fiát A
ma-T
erasu-Opo-M
i-Kam
iszolgálatára].
És akkor A
me-N
o-Tori-P
une-No-K
amit T
ake-Mika-D
uti-No-
Kam
ihoz társították és leküldték őket. Így a két istenség leeresz-kedett az Idum
o-beli Izasa-No-W
o-Bam
ahoz50 kivonván tíz tenyér
hosszú kardjukat és fordítva a habokba dugván ezeket törökülés-ben ki-ki kardja hegyére telepedett. [Így] intézték kérdésüket O
po-K
uni-Nusihoz, szólván: "A
ma-T
erasu-Opo-M
i-Kam
i és Taka-K
i-N
o-Kam
i küldött minket, hogy tőled [így] érdeklődjünk: az A
si-P
ara-No-N
aka-Tu-K
unit, am
elyen uralkodsz,
fenséges fiam
ram
éltóztattam bízni, hogy ő uralkodjék rajta. M
i a szándékod eztilletően?"
Az pedig így felelt: "N
em tudom
megm
ondani. Fiam
, Ya-P
e-K
oto-Siro-Nusi-N
o-Kam
i (?
Sok E
setben [atyját]
Helyettesítő
Birtokló Isten) fog válaszolni. D
e ő elment, hogy a M
ipo-No-Sakin
(Mipo-S
zeg) madarászva és halászva idejét töltse; m
ég nem tért
vissza."
50 Izasa-N
o-Wo-B
ama fordítása Izasai (K
icsi) Part; a Philippi használta Ójapán
szövegben Izasa helyett Inasat olvastak (Philippi 129).
99
Ekkor A
me-N
o-Tori-P
una-No-K
ami elküldetett, hogy rendelje
oda Ya-P
e-Koto-Siro-N
usi-No-K
amit. E
z [utóbbi] pedig, amikor a
kérdést hozzá
intézték, így
szólt atyjához,
Opo-K
uni-Nusi-N
o-K
amihoz: "H
ódolattal ajánld fel ezt az országot az égi istenekgyerm
ekének!"E
zt követően csónakja [egyik] oldalára lépve fölfordította,m
ajd "égi fordított kézzel" való kézösszeütéssel eleven sövényt te-rem
tve [mint valam
ely szentélyben] elrejtezett. 51
37. FE
JEZ
ET
: Vitéz M
inakata Isten (Take-M
inakata-N
o-Ka
mi)
Ezt követően így szóltak O
po-Kuni-N
usi-No-K
amihoz: "F
iad,K
oto-Siro-Nusi-N
o-Kam
i az imént [m
int hallottuk] szólott. Van-
nak más fiaid is, akiknek [e dologban] szavuk van?"
Arra ez ism
ét szólt: "Még egy fiam
van, Take-M
inakata-No-
Kam
i. Rajta kívül nincs fiam
."M
ég miközben" [az atya] beszélt, hozzájuk közeledett am
aT
ake-Minakata-N
o-Kam
i, ujjai hegyén tartva egy sziklát, amelyet
ezer embernek is elég lett volna vonszolni, és így szólt: "K
i jött am
i országunkba és ki beszél így alattomban [különböző] dolgok-
ról? – Rajta! M
érjük össze erőnket! Kezedet először én kívánom
megfogni!"
Am
ikor T
ake-Mika-D
uti-No-W
o-No-K
ami
engedte, hogy
kezét T
ake-Minokata-N
o-Kam
i m
egfogja, [saját
kezét] m
eredőjéggé m
ajd meg kardpengévé változtatta. E
kkor az [a kihívó] ijed-ve visszahőkölt.
Akkor T
ake-Mika-D
uti-No-W
o-No-K
ami azt kérte, hogy sorra
kerülve ő foghassa meg a m
ásiknak a kezét. Am
ikor megfogta,
mintha fiatal nádhajtást ragadott volna m
eg: összezúzta és félre-dobta. [A
kihívó] azonnal elmenekült.
[Take-M
ika-Duti-N
o-Wo-N
o-Kam
i] üldözte. Midőn a Sinano-
beli Supa-No-U
mi (S
upa-Tó) m
ellett elérte és meg akarta ölni,
51 "É
gi fordított kézzel" való tapsolás bizonyára jelképes cselekedet volt. A sintó
szentélyekben a hívek néhány kézösszeütéssel hivják magukra az istenség
figyelmét, de ilyenkor kezüket norm
álisan tartják.
100
Take-M
inakata-No-K
ami
így kiáltott
fel: "M
egadom
magam
at!K
érlek, ne ölj meg! E
helyen maradok, m
áshova nem m
egyek;nem
szegülök atyám, O
po-Kuni-N
usi-No-K
ami akarata ellen, sem
Ya-P
e-Siro-Nusi-N
o-Kam
i [testvérem] szavai ellen; az A
si-Para-
No-N
aka-Tu-K
unit az égi istenek gyermekének parancsa szerint
átadom!"38. F
EJE
ZE
T: T
agisi-parton épített "égi" lakÍgy
[Take-M
ika-Duti-N
o-Wo-N
o-Kam
i] visszatért
és ezt
mondta O
po-Kuni-N
usi-No-K
aminak: "F
iaid, Koto-Siro-N
usi-No-
Kam
i és Take-M
inakata-No-K
ami kijelentették, hogy nem
szegül-nek az égi istenek gyerm
ekének parancsa ellen. Mi a te szándé-
kod?"Ö pedig így válaszolt: "A
szerint, ahogy fiaim szóltak, én sem
szegülök ellen. Parancsod szerint átadtam
ezt az Asi-P
ara-No-
Naka-T
u-Kunit.– M
égis, ami az én lakhelyem
et illeti, [kívánom,
hogy] építsetek olyan hatalmasat, m
int amilyen az a fenséges lak,
amelyből az égi istenek gyerm
ekének égi [trón] öröklése uralko-dik; alapozzátok a [fő-]oszlopokat szilárdan kőkem
ény alapra ésépítsétek a tető gerincét egészen T
aka-Am
a-No-P
araig; akkor a"nyolcvan" útkanyarban rejtezve várok rá. T
ovábbá, ami gyerm
e-keim
et, a "száznyolcvan" istenséget illeti, ha Ya-P
e-Koto-Siro-
Nusi-N
o-Kam
i [az égi istenek gyermekét] m
int elő- és utóvédtisztelettel szolgálja, akkor nem
lesz [közöttük] engedetlen isten-ség."Ily szavai elhangzása után az Idum
o-beli Tagisi-parton "égi"
lakot 52 építettek neki. Mi-N
a-To-N
o-Kam
i (Folyó-T
orkolat [vagy:K
ikötő] Isten) unokája, Kusi-Y
a-Tam
a-No-K
ami (? C
sodás Sok
Ékszeres Isten) lett a szakács, és m
ielőtt a felséges égi étkeket fel-szolgálta, asztali áldást m
ondva kárókatonává [= korm
orán] válto-zott; a tenger fenekére lebukva cserében agyagot vitt fel, abból"nyolcvan" égi sikér edényt form
ált; majd tengeri m
oszat szárát
52 A
z "égi" lak kifejezésnek megfelelő am
e2-no
2-mi-araka szerkezetben az am
e2-
no2 'égi' szó használata különös, m
ert Idumo lent a földön van. A
z "égi" fo-galom
szerepeltetése alkalmasint annak a jele, hogy a hódító nép, ha lehe-
tett, nem irtással, hanem
részint szigorral, részint engedményekkel lett úrrá
az országban. A jelen esetben egy földi istent felvettek az "égiek" sorába.
101
levágva tűzgerjesztő ágyat alakított, aztán [másik fajta] tengeri
moszat szárából tűzgerjesztő [forgó-]pálcát; m
ajd [ezekkel] tüzetgerjesztett s így beszélt: "E
zen gerjesztettem tüzet oly m
agasra[vagy:
oly soká]
lángoltatom,
hogy T
aka-Am
a-No-P
arrabanK
ami-M
usubi-No-K
ami istenanya hatalm
as új égi lakának meny-
nyezetéről a korom nyolc tenyérnyire lóg le; am
i a föld alját illeti,olyerősen tüzelek, hogy a föld m
élyén levő szikla alapkő kemény-
nyé ég hasított bambusz[ból készült], [az étkek súlyától] hajló
asztalkán égi halétekként nagy szájú, kis uszonyú sügéreket szol-gálok fel, am
elyeket a halászok háncsból való, ezer-öles zsinege-ket kivetve [hal-]csapkolódás közepette húztak ki."
Take-M
ika-Duti-N
o-Kam
i pedig visszaszállott [a mennybe] és
jelentést tett arról, hogy miként hódította és békítette m
eg Asi-
Para-N
o-Naka-T
u-Kunit.
39. FE
JEZ
ET
: Az égi istenek fenséges unokája leszáll
a földre.E
zt követően Am
a-Teraau-O
po-Mi-K
ami és T
aka-Kino-K
ami
parancsot adott a trónörökösnek, Masa-K
atu-A-K
atu-Kati-P
ara-P
i-Am
e-No-O
si-Po-M
imi-N
o-Mikotonak
53 mondván: "[T
ake-Mika-
Duti-N
o-Kam
i] jelenti, hogy Asi-P
ara-No-N
aka-Tu-K
unit teljesenm
egbékítette. Ezért szállj le [oda] és uralkodj rajta, am
int neked[korábban] m
egparancsoltuk!"A
trónörökös, Masa-K
atu-A-K
atu-Kati-P
aya-Pi-A
me-N
o-Osi-
Po-M
imi-N
o-Mikoto pedig így válaszolt: "É
ppen amikor leszállá-
somra készültem
, fiam született. N
eve Am
e-Nigisi-K
uni-Nigisi-
Am
a-Tu-P
i-Taka-P
iko-Po-N
o-Ninigi-N
o-Mikoto (É
gi Bőséges [és]
Földi B
őséges Égi Ifjú Isten Ifjú K
alásza-Bőséges F
enség). Ezt a
gyermeket kell leküldeni."
Az
a gyerm
ek pedig
[a trónörökösnek]
Taka-K
i-No-K
ami
lányával, Yorodu-Pata-T
oyo-Aki-T
u-Si-Pim
e-No-M
ikotoval (Ren-
geteg [?]
Szövőszék
Bőséges
... Istennő)
kötött házasságából
született; [szintén
tőlük] született
Am
e-No-P
o-Akari-N
o-Mikoto
53 E
z a parancs rendkívüli jelentőségű a Kodzsiki elbeszélésében. U
.i. az az isten,aki az égből leereszkedve a yam
atoi uralkodóház megalapítója lett, egyrészt
Am
a-Terasu-O
po-Mi-K
aminak, m
ásrészt Taka-K
i-No-K
aminak, tehát a két
nagyon hatalmas égi istenségnek az unokája volt (P
hilippi 137).
102
(Égi T
űz-Piros F
enség) és Piko-P
o-No-N
inigi-No-M
ikoto (Kalásza
Bőséges Ifjú Isten). (K
ét fiú.)[A
me-T
erasu-Opo-M
i-Kam
i és Taka-K
ino-Kam
i [trónörökösszavai szerint] ezt parancsolta P
iko-Po-N
o-Ninigi-N
o-Mikotonak:
"Toyo-A
si-Para-N
o-Midu-P
o-No-K
unit (?
Bőséges
Sás-M
ezősÜ
de-Kalászos O
rszág) rád bízzuk, hogy uralkodj rajta. Parancsunk
szerint szállj le az égből!"A
mikor P
iko-Po-N
o-Ninigi-N
o-Mikoto éppen indult, hogy az
égből leszálljon, az égi nyolcas útkereszteződésben ott volt [előtte]egy isten, akinek ragyogása felfelé betöltötte T
aka-Am
a-No-P
arat,lefelé pedig az A
si-Para-N
o-Naka-T
u-Kunit. A
kkor Am
a-Terasu-
Opo-M
i-Kam
i és
Taka-K
i-No-K
ami
parancsot adott
Am
e-No-
Uzum
e-No-K
aminak m
ondván: "Ám
bár te csak gyenge nő vagy,m
égis olyan isten, aki ellenséges istenekkel szemben győz. E
zértm
enj egészen oda és kérdezd meg: 'K
i áll így azon az úton, ame-
lyen a mi fenséges gyerm
ekünk az égből le akar szállni?'"M
időn [Am
e-No-U
zume-N
o-Kam
i] e kérdést hozzá intézte,fazon isteni így válaszolt: "S
zolgád földi isten. Nevem
Saruta-B
iko-No-K
ami (S
arutai Ifjú Isten); azért jelentem itt m
eg, mert
megtudtam
, hogy az égi istenek fenséges gyermeke az égből alá
fog szállani; alázattal elébe jöttem, hogy vezetőjeként szolgáljak."
Ősi jap
án b
un
kós m
arkolatú
kard
ok (M
onroe 1911)
103
40. FE
JEZ
ET
: Az öt N
emzetségfő (Itu-T
omo-N
o-Wo)
Ezt
követően [A
ma-T
erasu-Opo-M
i-Kam
i és
Taka-K
i-No-
Mikoto] kísérőknek [P
iko-Po-N
o-Ninigi-N
o-Mikoto] m
ellé adták[a következőket]: A
me-N
o-Ko-Y
ane-No-M
ikotot, Puto-T
ama-N
o-M
ikotot, Am
e-No-U
zume-N
o-Mikotot, Isi-K
ori-Dom
e-No-M
ikototés T
ama-N
o-Ya-N
o-Mikotot – összesen öt nem
zetségfőt és ígyküldték le az égből.
Ezen kívül [A
ma-T
erasu-Opo-M
i-Kam
i] neki adta a számta-
lan, Y
asakai görbe
ékkövet [m
aga-tama],
továbbá azt
a[fém
]tükröt, amellyel őt [A
ma-T
erasu-Opo-M
i-Kam
it] a szikla-barlangból előcsalták, valam
int Kusa-N
agi-No-T
atmit (F
ű-Kaszáló
Kard);
[kiegészítő kíséretül
adta m
elléje] T
oko-Yo-N
o-Om
opi-K
ane-No-K
amit,
Ta-D
ikara-Wo-N
o-Mikotot,
Am
e-No-Ipa-T
o-W
ake-No-K
amit (É
gi Szikla-A
jtó Ifjú Isten) és így szólt hozzá:"T
ekintsd ezt a tükröt éppen úgy, mint ennen fenséges szellem
e-m
et, és tiszteld éppen úgy, miként engem
tisztelsz! Te pedig,
Om
opi-Kane-N
o-Kam
i, vedd magadra a trón szolgálatának [ügyét]
és vezesd a kormányozást!"
54
Ezt a két istenséget 55 a "csengős-karpereces" [saku-kusiro]
Isuzu-No-M
iyaban (Isuzu Szentély) tisztelik.
A következő T
oyu-Uke-N
o-Kam
i ([a] Bőséges E
ledel Isten-nője); ez az az istenség, am
ely a Watari-beli T
o-Tu-M
iyaban (Kül-
ső Szentély [az [isei nagy szentély m
ellett]) lakozik.A
következő
Am
e-No-Ipa-T
o-Wake-N
o-Kam
i (É
gi S
zikla-A
jtó Ifjú
Isten), m
ás néven
Kusi-Ipa-M
ado-No-K
ami
(Csodás
Szikla-A
jtó Isten),
ismét
más
néven T
oyo-Ipa-Mado-N
o-Kam
i 54 A
'kormányzás' (m
aturi-goto) akkor lényegében az uralkodó által elvégzendővallásos szertartásokból és valam
elyes igazságszolgáltatásból állhatott. –N
agyon jelentős volt az uralkodói hatalom m
egtartásában az a hit, hogy azuralkodóház égi eredetű. P
hilippi (139) szerint Matsum
ura japán kutatószám
os koreai forrásra hivatkozva azt írja, hogy az égből leszállás mítosza
nagyon régi eredetű Észak-Á
zsiában (tunguz eredetűnek gyanítja). Mind az
idevágó koreai, mind a japán hitregék közös elem
e az, hogy az istenségek,ill. uralkodók 1) az égből hegycsúcsra ereszkednek le, 2) égi m
egbízásukvan, 3) bizonyos szent uralkodói jelvényeik vannak. –Y
amato esetében
ezek: tükör, görbe ékkő és csodás hatalmú kard.
55 A szöveg e helye nem
világos. A tükröt az Isuzu-N
o-Miyaban, azaz Ise híres
szentélyében őrzik; de melyik a m
ásik istenség? Toko-Y
o-No-O
mopi-K
ane-N
o-Kam
i?
104
(Bőséges S
zikla-Ajtó Isten); ez a fenséges [uralkodói] kapu [m
i-kado] istene.
A következő T
a-Dikara-W
o-No-K
ami (K
eze-Erős F
érfi Isten),aki Sananagataban lakozik.
Az [em
lített] Am
e-No-K
o-Yane-N
o-Mikoto a N
aka-Tom
i ne-m
esek őse; Puto-T
ama-N
o-Mikoto az Im
ube nemesek őse; A
me-
No-U
zume-N
o-Mikoto
a Sarum
e- nem
esek ősanyja;
Isi-Kori-
Dom
e-No-M
ikoto a Kagam
i-Tukuri (T
ükör-Készítő) nem
esek ős-anyja; T
ama-N
o-Ya-N
o-Mikoto a T
ama-N
o-Ya nem
esek őse.
41. FE
JEZ
ET
: A T
aka-Ti-P
o-Hegyi S
zentély (Taka-T
i-P
o-Yam
a-No-M
iya)A
fenséges parancs szerint Am
a-Tu-P
iko-Po-N
o-Ninigi-N
o-M
ikoto (Kalásza B
őséges Égi Ifjú Isten) otthagyta az égi kő-
trónt 56, majd újból m
eg újból utat törve magának [m
aga előtt] ta-szítva széjjelválasztotta a sokszoros égi felhőréteget, m
ajd az Égi
Lebegő H
ídon57 [?] egyik úszó sziget után a m
ásikon állva leszál-lott a T
ukusi [országrész] Pim
uka vidékén levő Taka-T
i-Po-Y
ama
Kuzi-P
uru-Take (C
sodás Viselkedésű H
egytető) csúcsára.A
kkor pedig Am
e-No-O
si-Pi-N
o-Mikoto (É
gi [?] Nagy N
apIsten) és A
ma-T
u-Kum
e-No-M
ikoto (Égi ... Isten) hátukra égi kő-
tegezeket [am
a-no-ipa-yuki] véve,
oldalukra bunkó-m
arkolatoskardot [kubi-tuti-no-tati] kötve, kezükben égi fagyalfa-íjat [am
e-no-pazi-yum
i], hónuk
alatt égi
szarvas[ölő] nyilakat
[ame-no-
maka-ko-ya] tartva [A
ma-T
u-Piko-P
o-No-N
inigi-No-M
ikoto] előttálltak [talán: haladtak ?] és neki szolgáltak.
(Am
e-No-O
si-Pi-N
o-Mikoto az O
po-Tom
o nemesek őse; A
ma-
Tu-K
ume-N
o-Mikoto a K
ume- nem
esek őse.)A
kkor [a trónörökös] így szólt: "Ez a föld K
oreával szemben
fekszik s innét egyenesen lehet eljutni a Kasasa-N
o-Mi-S
akiba(K
asasai Szent S
zeg); ide egyenest vetődnek a reggeli nap sugarai,és itt az esti nap sugarai ragyogók. így ez a föld kiváló hely!" Ígyszólván
fenséges lakának
kezdő oszlopait
szilárdan kőkem
ény
56 A
z ama-no-ipa-kura 'égi kőtrón' kifejezés kapcsán érdekes m
egfigyelni a japánm
itológia 'kőtegez' és 'kőből való eledeltároló' fogalmait is.
57 Az É
gi Lebegő H
íd kifejezés olvastán arra gondolhatnánk, hogy a trón váro-m
ányosa és kísérete inkább hajót használt.
105
alapra állította, a tetőgerincet pedig Taka-A
ma-N
o-Paraig em
elteés ott lakott.D
zsimm
u császár fáb
ól való szobra (B
rink
ley 1914)
106
42. FE
JEZ
ET
: A S
arume-nem
esek (Sarum
e-No-K
imi)
Akkor
[Am
a-Tu-P
iko-Po-N
o-Ninigi-N
o-Mikoto]
így szólt
Am
e-No-U
zume-N
o-Mikotohoz:
"Mivel
te voltál
az, aki
meg-
mondta
Saruta-Biko-N
o-Opo-K
ami
kilétét, aki
mint
vezetőnkszolgált, te kísérd vissza! T
ovábbá, mostantól kezdve viseld annak
az istennek fenséges nevét és szolgálj engem!"
Ez az oka annak, hogy a S
arume- nem
esek Saruta-Biko-N
o-W
o-No-K
ami fenséges nevét viselik, [és ezért] hívják [azon ne-
messég] asszonynépét a Sarum
e-No-K
imi [különben férfiaknak já-
ró] címm
el.M
időn Saruta-B
iko-No-K
ami
Azakaban
lakott, egy
naponhalat s effélét fogni m
ent. [Aközben] keze beleszorult egy pirabu-
kagylóba s ezáltal a tengerbe fulladt. Am
ikor a viz fenekére süly-lyedt, neve Soko-D
oku-Mi-T
ama (F
enék-erő Szellem
) lett; amikor
a tenger színére [cseppforma] buborékok szálltak fel, neve T
ubu-T
atu-Mi-T
ama (B
uborékja-Felszálló S
zellem) lett; am
ikor a bubo-rék[okból
képződött] hab
elpattant, neve
Aw
a-Saku-Mi-T
ama
(Habja-S
zakul Szellem
) lett.[A
me-N
o-Uzum
e-No-M
ikoto] visszatérvén
Saruta-Biko-N
o-K
ami elkíséréséből és összeterelvén a széles uszonyú m
eg a kes-keny uszonyú [halakat] ezt kérdezte: "H
ajlanók vagytok-e alázat-tal szolgálni az égi istenek gyerm
ekét?" Erre a halak m
ind eztm
ondták: "Szolgálunk!" C
sak a tengeri uborka [ko] nem szólt
semm
it. Akkor A
me-N
o-Uzum
e-No-M
ikoto ezt mondta neki: "E
z aszáj [azaz: a tengeri uborkáé] olyan, am
elyik nem válaszol!" É
stőrt ragadva felhasította [annak] száját. E
zért van az, hogy a tenge-ri uborkának hasított szája van.
[Am
e-No-U
zume-N
o-Mikoto ezen cselekedete] m
iatt van az,hogy am
ikor a Sim
a [vidékéről való] zsengéket nemzedékről nem
-zedékre [az udvarnak] felajánlják, azokat a Sarum
e- nemeseknek
engedik át.
43. FE
JEZ
ET
: Fák V
irága Nyílása Istennő (K
o-No-
Pana-N
o- Saku-Y
a-Bim
e)
Később A
ma-T
u-Pi-T
aka-Piko-P
o-No-N
inigi-No-M
ikoto Ka-
sa-No-M
i-Sakiban egy nagyon szép lánnyal találkozott. Megkér-
dezte, kinek a lánya? Az így válaszolt: "O
po-Yam
a-Tu-M
i-No-
107
Kam
i lánya vagyok, nevem pedig K
amu-A
ta-Tu-P
ime (A
tai Isten-nő), m
ásik nevem K
o-No-P
ana-No-Saku-Y
a-Bim
e”.[A
z uralkodó] újból kérdezte: "Vannak-e testvéreid?" A
z eztm
ondta: "Egy néném
van, Ipa-Naga-P
ima (? S
zikla[ként] Megm
a-radó Istennő).
[Az uralkodó] beszélt: "A
sszonyomm
á kívánlak tenni. Aka-
rod-e?" Az pedig: "N
em dönthetek. M
ajd atyám, O
po-Yam
a-Tu-
Mi-N
o-Kam
i dönt."M
időn a lányt Opo-Y
ama-T
u-Mi-N
o-Kam
itól megkérette, [az
apa] nagyon megörvendett és idősebbik lányát, Ipa-N
aga-Pim
at is[a kérőnek] küldte száz asztalnyi ajándékkal együtt. Igen ám
, de anéne nagyon csúnya volt, és látásától [az uralkodó] m
egrémülvén,
visszaküldte. C
sak a
fiatalabb lányt,
Ko-N
o-Pana-N
o-Saku-Ya-
Bim
et tartotta magánál s egy éjszakán át vele hált.
Akkor
pedig O
po-Yam
a-Tu-Mi-N
o-Kam
i m
ert Ipa-N
aga-P
ima visszaküldése m
iatt szégyenbe jutott, ily üzenetet küldött [azuralkodónak]: "H
ogy két lányomat együtt ajánlottam
fel, a követ-kező okon volt: ha Ipa-N
aga-Pim
at [is] asszonyává teszi, akkor azégi istenek fenséges gyerm
ekének [és utódainak] élete rendületlenés örökkétartó
58 legyen, úgy mint a szikláé, akár hó esik, akár szél
fúj; ha csak Ko-N
o-Pana-N
o-Saku-Ya-B
imet teszi asszonyává, ak-
kor az égi istenek fenséges gyermekének [és utódainak] élete úgy
virágozzék, miként a fák virága [ko-no-pana] – m
agamnak ezt es-
küdve ajánlottam fel [lányaim
at]!"E
z a magyarázata annak, hogy a fenséges uralkodók élettar-
tamai m
indmáig rövidek voltak.
Idő múltán K
o-No-P
ana-No-Saku-Y
a-Bim
e [az uralkodó] eléjárult és ezt m
ondta: "Várandós vagyok és szülésem
ideje közeleg.A
zért mondom
ezt, mert nem
lenne illő, ha az égi istenek gyerme-
ke titokban jönne a világra!"E
rre [az uralkodó]: "Micsoda? Saku-Y
a-Bim
e! Egyetlen éj-
szaka voltam nálatok és akkor estél volna teherbe?! A
z nem lehet
az én gyermekem
, hanem bizonyára egy földi istené!"
58 A
'rendületlen' és az 'örökkétartó' fogalmak benne rejlenek Ipa-N
aga-Pim
e ne-vében: ipa 'kő, szikla', naga 'hosszú, nagy'.
108
Akkor [Saku-Y
a-Bim
e] így válaszolt: "Ha a testem
ben hordottgyerm
ek földi istentől van, akkor ne szülessék meg szerencsésen!
Ha pedig az égi istenek gyerm
ekéé, legyen a szülés szerencsés!"A
ztán nyolc öl nagyságú ajtótlan "palotá”-t [ya-piro-dono]épített.
Bem
envén [a
hagyott nyílást
belülről] agyaggal
betapasztotta. Am
ikor a szülés ideje elérkezett, az építményt m
eg-gyújtotta, m
ajd szült. 59
A lángok vad lobogása közben született gyerm
eket Po-D
eri-N
o-Mikotonak (T
űz-Lobogás F
enség) nevezték. (Ő a P
aya-Pito [?
Merész E
mberek] A
ta-nemesek őse.)
Az utána született gyerm
ek neve Po-Suseri-N
o-Mikoto (T
űz-[?] T
ombolás Isten) lett. A
következő Po-W
ori-No-M
ikoto (Tűz-
[?] Lohadás Isten), m
ásként Am
a-Tu-P
i-Taka-P
iko-Po-P
o-De-M
i-N
o-Mikoto (É
gi [?] Napja-M
agas Ifjú Isten – Kalászai-T
eremnek
Fenség). (H
árom istenség.)
44. FE
JEZ
ET
: A tengeri-szerencse s a hegyi-
szerencse (umi-sati-yam
a-sati)P
o-Deri-N
o-Mikoto
mint
Um
i-Sati-Biko
(Tengeri-S
zerencseIfjú Isten) uszonyuk-széles és uszonyuk-keskeny lényeket fogott 60,[m
íg] Po-W
oriNo-M
ikoto mint Y
ama-Sati-B
iko (Hegyi-S
zerencseIfjú Isten) szőrük-durva és szőrük-finom
lényeket fogott [vagy:ejtett el, azaz vadászatból élt].
Egyszer P
o-Wori-N
o-Mikoto így szólt bátyjához, P
o-Deri-N
o-M
ikotóhoz: "Cseréljük m
eg szerencsénket [azaz: szerencse-hozószerszám
unkat] és próbáljuk ki őket. [úgy]!"N
oha kérését háromszor is ism
ételte, [bátyja mindig] elutasí-
totta. Végül m
égiscsak megtörtént a cserébe való beleegyezés.
Am
ikor Po-W
ori-No-M
ikoto a „tengeri szerencsével” halá-szott, egy halat sem
fogott, sőt, a horog is a tengerbe vesződött.
59 M
ás népek szokása szerint a szülés után égették el a szülő-kunyhót. A K
odzsikiezen esem
énye istenítéletnek számított.
60 Azaz halászatból élt. K
annisto (203. 1.) és mások leírásai szerint a vogulok és
osztjákok is "uszonyuk-széles" meg "uszonyuk-keskeny" halakról szoktak
beszélni, no meg "szőrük-durva" és "szőrük-finom
" erdei állatokról. – A 46.
fejezetben is találkozunk a halak ilyenforma jelölésével.
109
Később
bátyja, P
o-Deri-N
o-Mikoto
visszakérte a
horgotm
ondván; "A ‘hegyi-szerencse’ is m
aga-fajta. szerencse [ono-ga-sati-sati], a 'tengeri-szerencse' is m
aga-fajta szerencse. Adja vissza
ki-ki [a másiknak] az eredeti szerencséjét!"
Erre az öcs, P
o-Wori-N
o-Mikoto így felelt: "H
orgoddal hor-gászva, egy hal nem
sok, annyit sem; fogtam
; végül meg a tenger-
be is veszelődött!"
Régi jap
án tegezek
, horgok
és házm
odellek (K
idd
er, 1965, nyom
án)
De a bátya ez után is hevesen követelte [horgát]. E
zért a fia-talabb testvér az oldalán viselt. tíz tenyér hosszú kardot feldara-bolva ötszáz horgot készített és azt ajánlotta jóvátételül. D
e a bá-tya nem
fogadta el. Márm
ost az öcs ezer horgot készített jóvátéte-
110
lül. Am
az azokat sem fogadta el m
ondván: "Saját horgom
at aka-rom
!"
45. FE
JEZ
ET
: A T
engerár-Szellem
Fenség (S
ipo-Tuti-
No-K
am
i)K
ésőbb, amikor az öcs a tengerparton sírt és kesergett, arra
került Sipo-Tuti-N
o-Kam
i és ezt kérdezte: „Sora-Tu-P
i-Taka (É
g-bolti N
apja-Magas Isten;), ugyan m
iért sírsz és keseregsz?" Az
meg így válaszolt: "B
átyám horgot adott nekem
cserébe [=: köl-
csönbe], én meg elveszítettem
. Minthogy visszakérte, sok horgot
ajánlottam neki kárpótlásul, de nem
akarta elfogadni mondván:
'Saját horgom
at akarom!' E
zért sírok és kesergek!"E
rre Sipo-Tuti-N
o-Kam
i: "Fenségednek jó tanácsot adok."
S akkor szorosan font bam
busznádból apró csónakot készítettneki, beleültette és így utasította: A
mikor ezt a csónakot a parttól
ellököm, m
enj csak tovább egy kis ideig! Aztán nagyon alkalm
asáram
lásra akadsz. Ha ezt az utat követed, olyan lakáshoz érsz,
amely m
intha halpikkelyekből épült volna. Az a W
ata-Tu-M
i-No-
Kam
i (Tengeri S
zellemerő Isten) palotája. M
időn annak fenségeskapujához érsz, oldalt a kút m
ellett egy szent babérfát találsz. Ha
felülsz annak a tetejébe, azon Wata-N
o-Kam
i (Tengeri Isten) leá-
nya meglát és m
ajd tanácsot ad."[P
o-Wori-N
o-Mikoto] az utasítás szerint egy darabig haladt,
és minden úgy lett, ahogy a T
engerár-Szellem
Fenség m
egmondta
neki.Felm
ászott [tehát] a babérfára és várt. És akkor a T
engeri Is-ten
leányának, Toyo-T
ama-B
imenek
(Bőséges
Ékszer
Istennő)szolgálói drágakőből való edényeket vittek oda, hogy vizet m
erít-senek; a kút vizén [pedig] árnyékot [=
az ifjú tükörképe] pillan-tottak m
eg. Am
ikor föltekintettek, egy szép ifjú volt ott. Ezt na-
gyon különösnek találták.P
o-Wori-N
o-Mikoto pedig, látván a szolgálókat, vizet kért
tőlük. A szolgálók azonnal vizet m
erítettek, [abból] egy drágakő-korsóba öntöttek és tisztelettel feléje nyújtották. D
e ő nem ivott a
vízből, hanem leoldván nyakából egy drágakövet, szájába vette,
majd a drágakő-korsóba köpte. E
rre a drágakő a korsóhoz tapadt
111
és a szolgálók nem bírtak leverni így a korsót a hozzátapadó drá-
gakővel együtt nyújtották át Toyo-T
ama-B
ime-N
o-Mikotonak.
Az pedig, m
eglátván a drágakövet, ezt kérdezte a szolgálók-tól: "T
alán valaki a kapunál van?" Ők m
eg így válaszoltak: "Vala-
ki a kút melletti babérfán van. N
agyon szép fiatal férfi, előkelőbb,m
int a mi urunk. M
időn vizet kért, és mi neki [vizet] nyújtottunk,
nem itta m
eg, hanem ezt a drágakövet köpte bele. É
s mert a drá-
gakövet a korsó belsejéről nem bírtuk leválasztani, idehoztuk [a
korsót drágakövestől] és íme átadjuk neked."
46. FE
JEZ
ET
: Bőséges É
kszer Istennő (Toyo-T
ama-
Bim
e-No-M
ikoto)A
kkor pedig Toyo-T
ama-B
ime-N
o-Mikoto furcsának találván
a dolgot maga m
ent ki [körülnézni]. Megpillantván [az ifjút],
azonnal szerelembe esett vele. V
ágyódva nézték egymást.
[Később] a lány így szólt atyjához: "G
yönyörű ember van ka-
punknál."A
kkor pedig a Tengeri Isten m
aga ment ki. M
egpillantván [azifjút] így szólt; "E
z az ember Sora-T
u-Pi-T
aka. Am
a-Tu-P
i-Taka [
=
Am
a-Tu-P
iko =
A
ma-T
u-Pi-T
aka-Piko-P
o-No-N
inigi-No-
Mikoto] fenséges fia. É
s tüstént házába vezette, majd nyolc réteg-
ben fókabőr-szőnyeget terített le s arra ültette. [Aztán] száz asztal-
nyi ajándékot vitetett oda, nagyszerű lakomát rendezett és [Sora-
Tu-P
i-Takahoz] feleségül adta lányát, T
oyo-Tam
a-Bim
et.[Sora-T
u-Pi-T
aka] három esztendeig élt abban az országban.
De akkor eszébe jutottak a kezdeti esem
ények és nagyot sóhajtott.A
mikor T
oyo-Tam
a-Bim
e-No-M
ikoto ezt a sóhajt meghallotta, így
"beszélt atyjához: "Három
esztendeig élt itt és sohasem sóhajtott.
De a m
últ éjjel hosszan sóhajtott. Mi oka lehet?"
Akkor az apa, a nagy istenség m
egkérdezte vejét így szólva:"A
hogy lányom m
a reggel elmondta, te sohasem
sóhajtottál azonhárom
esztendőben, amelyet nálunk töltöttél. D
e a múlt éjjel hosz-
szan sóhajtottál. Mi az oka? T
ovábbá mi volt ide jöveteled oka'?"
És akkor [Sora-T
u-Pi-T
aka = P
o-Wori-N
o-Mikoto] részlete-
sen elmondta a nagy istenségnek, m
iként követelte tőle bátyja azta horgot, am
ely elveszett.
112
Erre
a T
engeri Isten
az uszonyuk-széles
és az
uszonyuk-keskeny lényeket m
ind összehívta és megkérdezte tőlük, hogy ta-
lán valamelyikük elvitte-e azt a horgot'? A
rra a halak mind így
válaszoltak:"A
durbincs egy ideje arról panaszkodik, hogy valami m
eg-akadt a torkában és nem
tud enni; bizonyára az vitte el [a hor-got]1"A
mikor pedig [a T
engeri Isten] megnézte a durbincs torkát,
benne volt a horog.
47. FE
JEZ
ET
: Penge-V
iselő Isten, (Sapi-M
oti-No-
Ka
mi)
Nyom
ban kivették, megm
osták és átnyújtották Po-W
ori-No-
Mikotonak, W
ata-Tu-M
i-No-O
po-Kam
i [egyidejűleg] így oktatta:"M
időn ezt a horgot bátyádnak átadod, ezt kell mondanod: 'E
z ahorog gyászos horog, kellem
etlen horog, nyomorúságos horog,
keserűséges horog'. Hátrafelé nyújtott kézzel add át. [továbbá] ha
bátyád magas helyen készít rizsföldet, te alacsony helyen készíts;
ha bátyád alacsony helyen készít rizsföldet, te magas helyen ké-
szíts; ilyenformán, m
ivel a víz, az én hatalmam
ban van, bátyád há-rom
év folytán biztosan szegény lesz. – Ha bátyád am
iatt elkese-redik, dühös lesz és m
egtámad, vedd elő a dagály-drágakövet
[sipo-mitu-tam
a] megfullasztására [azaz: fullasztással rém
ítésére];am
ikor félelmében könyörög [hogy életét kím
éld], vedd elő azapály-drágakövet
[sipo-piru-tama]
és engedd,
hogy éljen!
Ígyzaklasd!”
61
Így beszélvén [a Tengeri Isten] egy dagály-drágakövet és egy
apály-drágakövet nyújtott át [Po-W
ori-No-M
ikotonak]. Összesen
kettőt.Ezt követően összecsődített m
inden krokodilt és ezt kérdeztetőlük: "M
inthogy az Am
a-Tu-P
i-Taka fenséges fia, Sora-T
u-Pi-
Taka a felső országba [upa-tu-kuni] szándékozik utazni, [tudni
akarom,
hogy] m
elyiktek kíséri
odáig, hány
nap folytán,
és[m
elyiktek] hoz hírt [szerencsés megérkezéséről]?"
61 É
rdekes megfigyelni a horoghoz fűzött átkozó szavakat és azt az áldást,
amelyben a soká nem
szerencsés fiatalabb herceg részesül.
113
Erre m
indegyik 'úgy válaszolt, ahogy a napokat [teste] hosz-szúsága szerint szám
ította, majd m
egszólalt közöttük az egy ölhosszúságú krokodil: "E
gy nap folyamán oda kisérem
, aztán visz-szatérek."
Akkor [a T
engeri Isten] így szólt azon egy öl hosszú kroko-dilhoz: "Ú
gy-hát kísérd el! De m
eg ne ijesszed, miközben átkelsz
vele a tengeren!"M
indjárt ráültette [Po-W
ori-No-M
ikotot] azon krokodil nya-kára és útjára indította. [A
krokodil pedig], ahogy ígérte, egy napfolytán oda kísérte. A
mikor visszafelé indulóban volt, [P
o-Wori-
No-M
ikoto] leoldotta oldalán viselt tőrét [pimo-gatana], a krokodil
nyakára erősítette, és úgy indította vissza.E
zt az ölnyi krokodilt hívják Sapi-Moti-N
o-Kam
inak (Penge-
Viselő Isten).
Azt követően [P
o-Wori-N
o-Mikoto] éppen úgy cselekedve,
ahogy a Tengeri Isten oktatta, visszaadta a horgot. A
ttól fogvabátyja egyre szegényebb lett; szíve dühre gerjedt, és [öccse] m
eg-tám
adására ment. A
hányszor rárohant, [öccse annyiszor] elővette adagály-drágakövet és fullasztotta; aztán, am
ikor [a bátya] félelmé-
ben kérlelte, elővette az apálydrágakövet, hogy segítségére legyen,így cselekedve szorongást és szenvedést okozott neki.
Akkor pedig [bátyja] leborulva így könyörgött: "M
ostantólkezdve
fenségednek éjjel-nappal
őrként szolgálok!"
[Azaz:
haéletem
megtarthatom
].E
zért van az, hogy [udvari ünnepségeken] a fulladás különbö-ző m
ozdulatait a mai napig játsszák.
48. FE
JEZ
ET
: A korm
orántollas fedelű szülő-kunyhó(u-no-pa-no-ubu-ya)
Egy idő m
úlva a Tengeri Isten leánya, T
oyo-Tam
a-Bim
e-No-
Mikoto m
aga is felmenvén [P
o-Worí-N
o-Mikoto] elé járult és így
beszélt: "Hosszú ideje várandós vagyok, és szülésem
ideje köze-leg. D
e úgy gondoltam, nem
lenne illő, ha az égi istenek gyermeke
a tengeri mezőkön jönne a világra; ezért jöttem
fel és járultam
114
eléd." Ez után a [tenger] part szélén szülő-kunyhót épített, tetejét
pedig kormorántollakkal 62 fedte.
De m
ég mielőtt a tetőt befejezhette, fájásait nem
bírta ki, ígybem
ent a szülő-kunyhóba.É
ppen mielőtt szült volna, így szólt férjéhez: "A
mikor gyer-
meket szül, m
inden idegen [anya] eredeti hazájának megfelelő
alakját veszi fel s csak az után szül. Ezért én is m
ost eredeti ala-kom
ban akarok szülni. Kérlek, ne nézz m
eg!"[F
érje pedig] csodálkozott e szavakon. A szülés percében m
eglopva rápillantott. [T
oyo-Tam
a-Bim
e-No-M
ikoto akkor] nyolc-öleskrokodillá volt változva és körbe csúszott-m
ászott. Ezt látva [P
o-W
ori-No-M
ikoto] megrém
ült és elmenekült. T
oyo-Tam
a-Bim
e-No-
Mikoto pedig ráébredt, hogy [férje] titokban m
egnézte. Ezért na-
gyon szégyenkezett.O
tthagyva az éppen szült fenséges gyermeket, így szólt: "V
á-gyam
az volt, hogy a tengeri úton gyakran ingázzam [atyám
házaés a tied között]. D
e mert lopva m
egnézted [eredeti] alakomat,
[szégyenben] fájdalom gyötör!" és akkor, elrekesztvén a tenger-
határt 63, visszatért a tengerbe.A
z általa
szült fenséges
gyermeket
Am
a-Tu-P
i-Taka-P
iko-N
agisa-Take-U
-Gaya-P
uki-Apezu-N
o-Mikotonak
(Égi
Napja-
Magas Ifjú Isten T
engerparti vitéz, Korm
orán –[tollas] Tető B
efe-jezetlen T
ető Fenség) nevezték.
Mégis később, noha m
ég haragudott férjére annak leskelődésem
iatt, [Toyo-T
ama-B
ime-N
o-Mikoto] nem
bírva legyőzni szívének[iránta való] vágyát, felküldte húgát, T
ama-Y
ori-Bim
et (? Ékszere-
Jó Istennő)
a gyerm
ek gondozása
végett és
egy [a
férjnek]felajálandó dalt bízott rá, am
elynek szavai a következők voltak:
Szép lehet a piros ékszer,
Még az ín
64 is, melyen ragyog,
De nekem
szebb a fehér gyöngyM
ert te hordtad: a te képed! 65
62 K
ormorán =
kárókatona; Kínában, K
oreában és Japánban régi időktől fogvahalászatra használták.
63 A 'tenger-határ' (u-na-saka) nehezen elképzelhető fogalom
; valamilyen lejára-
tot jelenthetett.64 Ín =
a gyöngyöket összetartó fonal.
115
A fenséges férj pedig ilyen dallal válaszolt:
Hova tenger m
adara száll,V
adkacsa, -lúd, jó szigeten,H
áltam veled, édes nejem
!N
em feledem
, amíg élek,
Nem
múlik el szép em
léked ...
Piko-P
o-Po-D
e-Mi-N
o-Mikoto
[=
Po-W
ori-No-M
ikoto] öt-
száznyolcvan évig lakott; Taka-T
i-Po nevű palotában. F
enségessírja a T
aka-Ti-P
o-Yam
atól nyugatra van.
49. FE
JEZ
ET
: U-G
aya-Puki-A
pezu-No-M
ikoto gyerme-
keiA
ma-T
u-Pi-T
aka-Piko-N
agisa-Take-U
-Gaya-P
uki-Apezu-N
o-M
ikoto nagynénjét, Tam
a-Yori-B
ime-N
o-Mikotot vette feleségül.
A tőlük született gyerm
ekek nevei [ezek]:Itu-Se-N
o-Mikoto
(Öt-T
engeráramlás
Fenség);
Ina-Pi-N
o-M
ikoto (Rizspalánta ...F
enség); Mi-K
e-NU
-No-M
ikoto (? Méltósá-
gos-Eledel-[?] B
irtokló Fenség); W
aka-Mi-K
e-Nu-N
o-Mikoto (If-
jabb [?] Méltóságos-E
ledel-[?] Birtokló F
enség), akinek másik
fenséges neve Toyo-M
i-Ke-N
u-No-M
ikoto (Bőséges E
ledel Bir-
tokló F
enség), ism
ét m
ás néven
Kam
u-Yam
ato-Ipare-Biko-N
o-M
ikoto. 66
Mi-K
e-Nu-N
o-Mikoto a hullám
ok hátán járva átment T
oko-Y
oba (Örök[ké tartó] V
ilág) Ina-Pi-N
o-Mikoto a tengeri m
ezőkrem
ent, minthogy ott volt elhunyt anyjának a hona.
65 A
z itt említett fehér gyöngy bizonyára az, am
ellyel Po-W
ori-No-M
ikoto még
találkozásuk előtt mintegy üzent T
oyo-Tam
a-Bim
e-No-M
ikotonak.66 E
z az isten azonos a később Jinmu vagy Jim
mu néven em
legetett első császár-ral. P
hilippivel egyetértve (159. 1.) nagyon figyelemre m
éltónak mondhat-
juk, hogy a Kodzsikinek ezen és szám
os más helyén nem
az elsőszülöttség(prim
ogenitura) szerint történik a trónöröklés. – Ez a különlegesség m
egintcsak Á
zsia belseje felé mutat.
116
Ősi jap
án k
ardm
arkolat griffes vége és nyílh
egyek
117
KO
-DZ
SI-K
I
* * *
MÁ
SO
DIK
KÖ
NY
V
* * *
50. FE
JEZ
ET
: Jimm
u tennó (Jimm
u-Ten
nō)K
amu-Y
amato-Ipare-B
iko-No-M
ikoto és fenséges bátyja, Itu-Se-N
o-Mikoto – e két fenséges férfisarj – együtt lakott a T
aka-Ti-
Po-H
egyi palotában. [Egyszer az öcs] tanácsot kért [bátyjától]
szólván: "Mely helyen kellene lakni, hogy az [egész] országot
[ame-no-sita] 67 békében korm
ányozhassuk? Úgy vélem
, keletnekkellene m
ennünk."K
ésedelem nélkül elindultak P
imukaból és T
ukusiba mentek.
Am
ikor Toyo-kuniba (B
őséges Hon) értek, két ottani honos,
Usa-T
u-Piko
(Usai
Ifjú Isten)
és U
sa-Tu-P
ime
(Usai
Istennő)egyetlen lábon [azaz: egyes oszlopon] álló felhágós lakot 68 készít-ve bőségesen m
egvendégelte őket.O
nnét a Tukusi-beli W
okada-palotába költöztek át és egy évigm
aradtak benne.A
zon országrészből aztán "fölfelé" [azaz: Japán termékeny
közepe felé]
mentek
és hét
évig az
Aki-beli
Takeri-palotában
időztek.K
ésőbb azon országrészből tovább mentek a K
ibi-beli Taka-
Sima-palotába (M
agas Sziget). O
tt pedig nyolc évig maradtak.
67 A
me-no-shita valószínűen a kínai t'ien-hsia'(am
i) az ég alatt (van)' kifejezésfordítása.
68 Ilyen "kacsalábon álló" raktárakat s némelykor raktárszerű szentélyeket, áldo-
zó-helyeket építettek az obi-ugorok, bizonyára a nagyobb biztonság végett.A
lappok tárgyi emlékei között is láthatók ilyenek. A
z épület kamrájába lét-
ra vezet.
118
Am
ikor később
abból az
országrészből [ism
ét] "fölfelé"
mentek,
a P
aya-Supi-Na-D
oban (G
yors S
zívású T
engerszoros)valakivel találkoztak, aki teknősbéka hátán ülve horgászott és in-tegetve [azaz: ruhája bő ujját lobogtatva] feléjük közeledett. M
a-gukhoz
[azaz: csónakjuk
közelébe] híva
megkérdezték:
"Ki
vagy?" Ő m
eg így válaszolt: "Földi isten vagyok." Ism
ét kérdez-ték: "Ism
ered a tenger útjait [azaz: az áramlásokat]?" V
álasza ezvolt: "Jól ism
erem!" Ism
ét kérdezték: "Követsz-e és szolgálsz-e
minket?" Így válaszolt: "H
ódolattal szolgálok!"A
kkor rudat
[sawo]
nyújtottak feléje
és segítségével
csónakukba húzták, majd a Saw
o-Ne-T
u-Piko ([a] R
úd Ifjú Istene)nevet adták neki. O
lett a Yam
ato-beli urak őse.
51. FE
JEZ
ET
: Öt-T
engeráramlás F
enség (Itu-Se-N
o-M
ikoto)A
mikor
abból az
országrészből [ism
ét] "fölfelé"
haladtak,túljutottak a N
ami-P
aya (Hullám
a-Gyors) átkelőhelyen és a kék-
felhős Sira-Kata (F
ehér Hom
okpart) nevű öbölben kötöttek ki.A
kkor a Tom
i-beli Naga-Sune-B
iko (Hosszú L
ábszárú IfjúIsten) sereget gyűjtött és [őket lesben várva] harcra kelt velük. 69
Ők pedig akkor elővették csónakjukban [talán: csónakjaikban]
levő pajzsaikat és partra szálltak. Ezért kapta az a hely a T
ate-Tu
(Pajzs-Ö
böl) nevet; ma a K
usaka-beli Tade-T
u (Csádé-Ö
böl) a ne-ve. 70A
ztán, miközben T
omi-B
iko (Tom
ii Ifjú Isten [= N
aga-Sune-B
iko]) ellen harcoltak, ennek fájdalmat hozó nyila átütötte Itu-Se-
No-M
ikoto kezét. Ekkor így szólt: "N
em volt helyes részem
ről, akia N
ap-Istennő fenséges sarja vagyok, hogy a nappal szembe for-
dulva harcoltam. E
z volt az oka annak, hogy ilyen hitvány ember
fájdalom[osztó] keze által sebeztettem
meg. E
perctől fogva mö-
géje kerülök, ahonnét a nap mögöttem
lesz, s úgy támadom
és szo-rítom
meg!"
69 H
árom em
ber ellen aligha lett volna szükséges sereget gyűjteni. Az ország
birtokba vételéről van szó, és az jó harcosok serege nélkül nem történhetett
volna meg. D
e a naiv népi emlékezet csak a vezéreket szokta m
egörökíteni.70 A
zon öbölnek pajzsokról való megnevezése valószínűtlen. A
tade 'csádé, víz-parton növő giz-gaz' szó inkább szolgálhatott az elnevezés okául.
119
Ily fogadalmat [tigiri] tevén, dél felől nyom
ult előre. Elérve a
Tinu [nevű] tengeröblöt lem
osta kezéről a vért [ti]. Ezért nevezték
el azt az öblöt Tinu-N
o-Um
inak (? Véres Ö
böl).O
nnét ívben nyomult tovább és a K
i-beli Wo folyó torkolatá-
hoz érve így kiáltott fel: "Ó hogy egy ilyen hitvány em
ber [okozta]sebtől kell m
eghalnom!" így kiáltván hősként halt m
eg.E
zért lett annak a folyótorkolatnak a neve Wo-N
o-Mi-N
a-To
(Férfiúi F
olyótorkolat).[Itu-Se-N
o-Mikoto] fenséges sírja a K
i-beli Kam
a-Yam
an (?K
emence-H
egy) van.
52. FE
JEZ
ET
: A M
agasságos Kincstár U
ra (Taka-K
ura-Z
i)M
időn Kam
u-Yamato-Ipare-B
iko-No-M
ikoto kerülőt téve on-nét tovább m
ent, a Kum
ano [nevű] faluba érkezésekor egy hatal-m
as m
edve term
ett előtte,
de [hirtelen]
megint
eltűnt. A
kkorK
amu-Y
amato-Ipare-B
iko-No-M
ikoto váratlanul elájult. Harcosai
is mind ájultan a földre terültek.E
kkor Taka-Kura-Z
i Kum
anobó1 egy bizonyos kardot magá-
val vive arra a helyre járult, ahol az égi istenek fenséges gyermeke
elterült. És am
int [a kardot] felajánlotta, az égi istenek fenségesgyerm
eke azonnal magához tért és így kiáltott: "Ó
, mily soká
aludtam!" A
mikor pedig a kardot átvette, a K
umanoi hegyvidék
engedetlen istenei mind [m
integy] maguktól levágva a földre te-
rültek. Az [előbb] ájulástól elterült harcosok utolsó szálig m
aguk-hoz térve felkeltek.
Am
ikor aztán az égi istenek gyermeke T
aka-Kura-Z
itól aztkérdezte, hogy m
iként szerezte- azt a kardot, Taka-K
ura-Zi így
felelt: "Ezt álm
odtam: A
ma-T
erasu-Opo-M
i-Kam
i és Taka-K
i-No-
Kam
i magukhoz hívták T
ake-Mika-D
uti-No-K
amit és parancsot
adtak neki mondván: 'A
si-Para-N
o-Naka-T
u-Kuniban fájó felfor-
dulás honol. Úgy látjuk, fenséges gyerm
ekeink bajban vannak.M
inthogy Asi-P
ara-No-N
aka-Tu-K
uni mindenek előtt te, T
ake-M
ika-Duti-N
o-Kam
i, [egyszer már] teljesen m
egbékítetted, menj
le [ismét]!'
120
Erre az így válaszolt: 'Á
mbár m
agam nem
szállok le, mégis,
mivel birtokom
ban van az a kard, amellyel azt a földet m
egbékí-tettem
, leküldöm azt a kardot!'
E
kard neve
Sazi-Putu-N
o-Kam
i (?
...Isten), m
ásik nevén
Mika-P
utu-No-K
ami (? V
illám-S
uhintású Isten), ismét m
ásik ne-vén P
utu-No-M
itama (? S
uhintás Szellem
e). Ez a kard az Iso-N
o-K
ami-szentélyben van.'E
zt a kardot úgy küldöm le, hogy T
aka-Kura-Z
i raktára tete-jébe lyukat vágok [vagy: török] és azon át eresztem
le!'É
s akkor [Taka-M
ika-Duti-N
o-Kam
i álmom
ban így utasított]:'S
zemed reggel szerencsésen [talál valam
it]. Vedd m
agadhoz ésajánld fel az égi istenek gyerm
ekének!' – És am
ikor kora reggel,am
int álmom
ban utasítottak, raktáramban körülnéztem
., valóságo-san kard volt ott. E
zt a kardot nyújtom [azaz: nyújtottam
] át nagytisztelettel neked."
70a
53. FE
JEZ
ET
: A N
yolc-Lábnyi Holló (Y
ata-Garasu)
Akkor
Ki-N
o-Opo-K
ami-N
o-Mikoto
[ =
T
aka-Ki-N
o-Kam
i]ism
ét utasítást adott [Taka-K
ura-Zi által]: "A
z égi istenek fenségesgyerm
eke ennél a pontnál ne menjen be m
élyebben [az országba]!A
z ellenszegülő istenek száma túl nagy. M
ajd leküldöm az égből a
Nyolc-L
ábnyi Hollót, és az
megm
utatja az
utat. R
öpte szerint
folytassa vonulását!"A
mint az utasítást követve a N
yolc-Lábnyi H
olló mögött ha-
ladtak, a Yesino-folyó torkolatához értek. ott egy em
ber vejszével[vagy: varsával] halászott. A
z égi istenek gyermeke m
egkérdezte:"K
i vagy?" Az pedig így válaszolt: "F
öldi isten vagyok. Nevem
Nipe-M
oti-No-M
ikoto (? Zsengéket V
ivő Fenség).
Ő az A
da-beli kormorán-tartók [A
da-no-u-kapi] őse.M
időn onnan továbbmentek, egy kútból farkos em
ber lépettelő, a kútban pedig erős fény volt. [K
amu-Y
amato-Ipare-B
iko-No-
Mikoto] m
egkérdezte: "Ki vagy?" A
z így felelt: "Földi isten va-
gyok. Nevem
Wi-P
ika (Kút-F
ény).Ő
lett a Yesino-beli nem
esek (obito) őse.
70a E
történettel párhuzamba állítható Isten kardjának m
egtalálása és Attilának
való felajánlása.
121
Ezt követően az ottani hegyek közé hatoltak és m
egint farkosem
berrel találkoztak. Ahogy eléjük m
ent, sziklákat taszított félre.M
időn [az égi istenek fia] megkérdezte: "K
i vagy?", az így vála-szolt: "F
öldi isten vagyok. Nevem
Wipa-O
si-Waku-N
o-Ko (S
ziklátT
aszító [és] Vágó F
érfi). Minthogy hallottam
, hogy az égi istenekfenséges gyerm
eke közeleg, elébe jöttem!"
Ö a Y
esino-beli nemesek (kuzu <
kuni-nusi) őse. Onnét m
a-guknak utat taposva átkeltek [a hegyen] és U
daba értek. Innét azU
da-No-U
kati (Uda-beli U
kati) helynév. 71
54. FE
JEZ
ET
: Az U
daban készített kelepce. (Uda-no-
osi)A
bban az időben Udaban [két fivér] élt: Y
e-Ukasi (Idősebb
Ukasi) és O
to-Ukasi (F
iatalabb Ukasi).
Az égi istenek gyerm
eke először a Nyolc-L
ábnyi Hollót küldte
el, hogy kérdezze meg őket m
ondván: "Megérkezett az égi istenek
gyermeke. K
észek vagytok-e neki szolgálni?"É
s akkor Ye-U
kasi, lesben várva a hírnököt, sípoló nyilat lőttrá s így visszaűzte. E
zért azt a helyet, ahol az a sípoló nyíl leesett,K
abura-Zakinak (S
ípoló-Nyí1-S
zeg) hívjákY
e-Ukasi azt híresztelve, hogy lesből indított tám
adással el-pusztítja [az égi istenek gyerm
ekét], sereget akart gyűjteni. De
mert [a sereg-gyűjtés] sikertelen m
aradt, hazugul azt igére, hogyszólni fog.
Nagy term
et épített, közepében kelepcét készített, aztán várt.D
e miközben az várt, O
to-Ukasi [az égi istenek gyerm
eke] eléjárult és m
élyen meghajolva így beszélt: "B
átyám, Y
e-Ukasi az égi
istenek gyerm
ekének hírnökére
rálőtt és
visszakergette; lesből
akarván rajtaütni, sereget próbált gyűjteni, de siker nélkül; ezértterm
et épített és benne kelepcét készített; [most] rá vár, hogy ke-
lepcébe ejtse; azért jöttem tisztelettel ide, hogy ezt elm
ondjam."
Akkor pedig M
iti-No-O
mi-N
o-Mikoto (U
ti Nem
es Fenség), az
Opo-T
omo-
nemesek
őse és
Opo-K
ume-N
o-Mikoto
(? N
agyK
ume-F
enség), az Kum
e ispánok [atape] őse kihívták Ye-U
kasit és
71 E
helynév eredetének magyarázata bizonyára ism
ét népetimológiás. U
katu(am
elyből az ukati szót nyilván származtatják) 'kilyukaszt, ásva áthatol va-
lamin' jelentésű; taposva aligha 'lyukasztottak'.
122
szidták mondván: "A
bba a nagy terembe, am
elyet te, gazember,
azért építettél, hogy vele szolgálj, te menj be elsőnek és m
utasdm
eg a szándékoltad szolgálásod módját!”
És m
egmarkolván kardjaikat, előre szegezvén dárdáikat és
felajzván íjaikat behajtották. Így esett Ye-U
kasi a maga-készítette
kelepcébe és így halt meg. – A
ztán kihúzták és apró darabokravágták. E
zért nevezik azt a helyet Uda-N
o-Ti-P
aranak (Udai V
ér-M
ező).A
bőséges élelmet, am
elyet Oto-U
kasi [az égi istenek gyer-m
ekének felajánlott, a harcosok között osztották szét.K
ésőbb [az égi istenek gyermeke] ilyen éneket énekelt:
Az U
dai palotábanS
zalonka-hurkot tettek ki,A
ztán vártak türelmesen,
Hogy a várt vad belém
enjen ...A
j, de nem az m
ent ám bele,
Merész sólyom
akadt bele!H
a idős ágyasod kérne,H
ogy eledelt adjál neki,A
djál neki csak keveset,M
int a tati-soba húsa;D
e ha új ágyasod kérne,H
ogy eledelt adjál neki,M
int amennyi húsa van az
Iti-sakaki-bogyónak,O
lyan sokat nyújtsál neki!E
h, eh, si ya ko si ya!A
h, ah, si ya ko si ya! 72
Azon O
to-Ukasi az U
da-beli Mopi-T
orik (Korsó-V
ivők) őse.
72 A
két utolsó sor a gúnyos nevetést érzékelteti.
123
55. FE
JEZ
ET
: Az O
sakai nagy barlang-lakás. (Osaka-
no-opo-muro)
Am
ikor [az égi istenek gyermeke] onnét tovább vonulva az
Osakai nagy barlang-lakáshoz ért, nagy zajongás közepette a bar-
langban nyolcvan [azaz: sok] farkos tuti-gumo (? földben rejtező)
harcos várt rá. Ő akkor parancsot adott, hogy a nyolcvan harcos-
nak lakomát rendezzenek.
A nyolcvan harcos m
ellé egy-egy felszolgálót rendelt, s ezek-nek kardot kellett kötniök. T
ovábbá így utasította őket: "Am
ikorénekem
et meghalljátok, m
indet [egyszerre] vágjátok le!"A
zon ének szavai, amellyel a tuti-gum
o[-harcosok] leölésétjelezte [így hangzottak]:
Az O
sakai barlangbanS
ok-sok harcos gyülekezett,D
e Kum
ei vitézeimG
ömbös-fogós kardjaikkal
Kő-csukájú kardjaikkal 73
Csapnak le, hogy pusztuljanak.
Én K
umei vitézeim
!G
ömbös-fogós kardotokkal,
Kő-csukájú kardotokkal,
Most csapni jó, m
ost csapjatok!"
Miután ez az ének elhangzott, [a felszolgálók] kirántották
kardjaikat és valamennyi [ellent] egyszerre levágták.
56. FE
JEZ
ET
: A T
omii Ifjú Isten (T
omi-B
iko)K
ésőbb, am
ikor T
omi-B
ikot [=
N
aga-Sune-Biko]
le akarta
győzni, [az égi istenek gyermeke] ezt énekelte:
A jó K
umei vitézek
Kölesföldje közepében
Árva-bokor hagym
a honol. 74
73 A
nem halra vonatkozó csuka V
as megyében és környékén ism
eretes tájszó.K
ard, tőr stb. markolatára, tök, alm
a, szilva stb. kocsányára mondják.
124
Szárát m
ind a gumójával,
Tövét is, m
eg gumóját is
Elpusztítjuk m
ind egy szálig!
Máskor ezt énekelte:
A jó K
umei vitézek
Kerítése közelében
Szájégető gyöm
bér díszlik.C
sípését nem feledhetem
:E
ltapossuk, kipusztítjuk!
Máskor ezt énekelte:
Mint az 'égi-szeles' Ise
75
Tenger nagy sziklái tövén
A parti-csigák csúsz-m
ásznak,Ú
gy kúszunk majd m
i köréjeS
ütjük, vágjuk: elpusztítjuk!
Megint m
áskor, legyőzvén Ye-Sikit (Idősebb S
ikii [főnök]) ésO
to-Sikit (Ifjabb Sikii [főnök) és átm
enetileg ki volt merülve, így
énekelt:
Pajzsaink egym
áshoz érveN
yomultunk be az erdőbe,
Inasa-Hegy erdejébe.
Fák közéből leselkedtünk,
Küzdöttünk – ej, m
egehültünk!
Ti szigetek m
adarai,T
i kormorántartók népe,
74 A
'hagymá'-nak m
egfelelő kamira szó összetételnek látszik. A
lkalmasint ka
'illat' és mira 'póréhagym
a' az összetevői.75 'É
gi szél' (kamu-kaze, később kam
i-kaze) inkább ismeretes a m
agukat feláldozójapán pilóták tetteiből. E
zek a kétségbeesett kísérletek a haza megm
entésére1274-re, ill. 1281-re utalnak, am
ikor rettenetes viharok két támadó m
ongolhajóhadat sem
misítettek m
eg s Japánt megm
entették.
125
Segítsetek m
inekünk most!
Erre N
igi-Paya-P
i-No-M
ikoto (? Bőséges G
yors Erő F
enség)az égi istenek gyerm
eke elé járult és így beszélt: "Mivel hallottam
,hogy az égi istenek gyerm
eke az égből leszállott, én is leszálltamaz égből, hogy kövessem
." Majd átnyújtotta égi igazoló jeleit
[ama-tu-sirusi] és szolgálta [az égi istenek gyerm
ekét].N
igi-Paya-P
i-No-M
ikoto T
omi-Y
a-Bim
et (T
omii
Istennő,T
omi-B
iko húgát vette feleségül, és tőlük született Um
asi-Madi-
No-M
ikoto (Kitűnő E
lőjel Fenség).
Ö a M
ono-No-B
e (? Katona-N
ép), a Podum
i-beli udvari ne-m
esek és az Unebe-beli udvari nem
esek őse.M
iután [K
amu-Y
amato-Ipare-B
iko-No-M
ikoto] az
ellensze-gülő isteneket így szóval engedelm
essé tette, a dacoló embereket
pedig elkergette s elsöpörte, az Unebi m
elletti Kasipara (T
ölgyes-M
ező) palotában lakott és onnan kormányozta az országot.
57. FE
JEZ
ET
: A vörösre festett nyíl (ni-nuri-no-ya)
Midőn [az égi istenek gyerm
eke] még P
imukaban tartózko-
dott, feleségül
vette A
pira-Pim
et (A
pirai Istennő),
az A
ta-beliW
obasi-nemes húgát. T
őlük lett Tagisi-M
imi-N
o-Mikoto (T
agisii[?] U
ralkodó Fenség) és K
isu-Mim
i-No-M
ikoto (? Kisu U
ralkodóF
enség). (Két istenség.)
Am
ikor ismét szép lányt keresett, hogy főfeleségévé tegye,
Opo-K
ume-N
o-Mikoto (? N
agy Kum
e- Fenség) így beszélt: "V
anitt [Y
amatoban] egy lány, akiről azt m
ondják, hogy egy istengyerm
eke. Hogy egy isten gyerm
ekének mondják, annak oka ez: a
Misim
ai Mizo-K
upi (Vizes-Á
rok-Karó [Isten]) Seya-T
atara-Pim
e(? S
eyai Fújtató Istennő) nevű lánya nagyon szép volt; a M
iwa-
beli Opo-M
ono-Nusi-N
o-Kam
i (Nagy D
olgok [? Fegyverek] U
raIsten) m
eglátta és beleszeretett; amikor egyszer a lány szükségét
végezte, [ez az istenség] vörösre festett nyíllá változva a szükség-végzés[re szolgáló] vizes-árok aljáról a lány nem
i szervébe hatolt;a lány m
egrémült és izgatottan elszaladt; aztán elővette a nyilat és
fekhelye mellé helyezte; az m
eg azonnal szép ifjúvá változott; .akia lányt asszonyává tette; tőlük született P
oto-Tatara-Isusuki-P
ime-
No-M
ikoto (Vaginás F
újtató Izgatott Istennő), másik nevén P
ime-
126
Tataro-Isuke-Y
ori-Pim
e (Fújtató Izgatott [?] Jó Istennő); ((m
ert aP
oto 'vagina' szó kimondását nem
szerették, [az első] nevet későbbm
egváltoztatták)); ezért mondják, hogy egy istenség gyerm
eke."
58. FE
JEZ
ET
: A T
aka-Sazi-M
ező (Taka-S
azi-No)
Egyszer a T
aka-Sazi-Mezőn hét lány sétált. K
öztük volt Isuke-Y
ori-Pim
e is. Opo-K
ume-N
o-Mikoto m
eglátván Isuke-Yori-P
imet,
a következő énekkel szólt az uralkodóhoz [sumera-m
ikoto]:
Yam
ato-országbanT
aka-Sazi-Mezőn
Hét szép leány sétál:
Melyiket vennéd el?
Akkor Isuke-Y
ori-Pim
e a többi lány előtt állt. Az uralkodó
pedig a lányokat kedvtelve nézegetve szívében megérezte, hogy
Isuke-Yori-P
ime állott legelől és a következő énekkel válaszolt:
Alig kelle [néznem
]:A
melyik elől áll,
Azzal leszen nászom
!
Am
ikor aztán
Opo-K
ume-N
o-Mikoto
az uralkodó
fenségesszavait
Isuke-Yori-P
imevel
közölte, ez
Opo-K
ume-N
o-Mikoto
"sarkos"76 szem
ébe nézve álmélkodva így énekelt:
Égen és földön
Igen bátor vitéz – 77
Szem
ed miért "sarkos"?
Erre O
po-Kum
e-No-M
ikoto ilyen énekkel válaszolt:
Szem
eim azért "sarkosak",
Hogy a lányokat m
eglássam,
Megism
erjem azon nyom
ban! 76 T
etoválás által élesebb metszésűvé tett szem
ekről lehet szó.77 A
megfelelő japán sorok értelm
e nem egészen világos.
127
Akkor a lány m
egígérte, hogy alázattal fog szolgálni.Isuke-Y
ori-Pim
e-No-M
ikoto [szüleinek] otthona a Sawi-F
olyó fel-ső szakasza m
ellett volt. Az uralkodó Isuke-Y
ori-Pim
e-No-M
ikotootthonához utazott és egy éjszakát töltött benne.
Azt a folyót azért nevezték Saw
i-Folyónak, m
ert partján sokhegyi-liliom
[yama-yuri-gusa] nőtt; a hegyi-liliom
ról nevezték afolyót Saw
i-Gapanak; a hegyi-liliom
régi neve sawi volt.
Később, am
ikor Isuke-Yori-P
ime az uralkodó palotájába köl-
tözött, az uralkodó ezt énekelte:
Sás-m
ezei szegény lakban,Hűvös gyékény-derékaljon,
Am
ely terítve susugott,O
tt háltunk mi egykor ketten ...
Ebből a házasságból [ezek a] fenséges gyerm
ekek születtek:P
iko-Ya-W
i-No-M
ikoto (? Yaw
ii Fenség), K
amu-Y
a-Wi-M
imi-N
o-M
ikoto (? Yaw
ii Uralkodó F
enség), Kam
u-Nunakapa-M
imi-N
o-M
ikoto (Nunakapai U
ralkodó Fenség).
59. FE
JEZ
ET
: A S
awi-F
olyó (Saw
i-Kap
a).A
z uralkodó [Jimm
u Tennō] halála után [A
pira-Pim
etől valófia] T
agisi-Mim
i-No-M
ikoto feleségül vette Isuke-Yori-P
imet és
három öccse m
egölését tervezte. Mivel pedig fenséges anyjuk,
Isuke-Yori-P
ime nagy aggodalom
ban volt, fiait énekben tudatta.A
zon ének szavai:
Aj, a Saw
i-Folyó felett
Sötét felhők tornyosulnak,
Aj, a nagy U
nebi-Hegyen
Falevelek súgnak-búgnak:
Ham
arosan nagy szél leszen!
Másik éneke ez volt:
Nappal m
ég csak bodorodnak
128
A felhők U
nebi hegyén,D
e est jővén vihar támad,
És zajog fákon a levél...
Am
ikor fiai hallották [az énekeket] és megértették [a figyel-
meztetést], m
egijedtek és késedelem nélkül T
agisi-Mim
i megölé-
sére törtek. – Kam
u-Nunakapa-M
imi-N
o-Mikoto így szólt bátyjá-
hoz, Kam
u-Ya-W
i-Mim
i-No-M
ikotohoz: "Bátya! V
égy magadhoz
fegyvert, menj be és öld m
eg Tagisi-M
imit!" D
e amikor ez fegy-
vert vett magához és [T
agisi-Mim
i] megölésére bem
ent, keze s lá-ba annyira rem
egett, hogy képtelen volt megölni. A
kkor öccse,K
amu-N
unakapa-Mim
i-No-M
ikoto elkérte
és m
agához vette
abátyja-viselte fegyvert; bem
ent és megölte T
agisi-Mim
it.E
zért Take-N
unakana-Mim
i-No-M
ikotonak (Vitéz N
unakapaiU
ralkodó Fenség) is nevezték, hogy nevét dicsőítsék.
60. FE
JEZ
ET
: A Y
a-Wii U
ralkodó Fenség: (K
amu
-Ya-
Wi-M
imi-N
o-Mikoto)
Azt
követően K
amu-Y
a-Wi-M
imi-N
o-Mikoto
öccsének, T
ake-N
unakapa-Mim
i-No-M
ikotonak javára lemondott [a trónöröklés-
ről] így szólva: "Én nem
voltam képes az ellenséget m
egölni. Fen-
séged azonnal meg bírta ölni. E
zért, noha idősebb vagyok, nincsjogom
arra, hogy felső [kami] legyek. E
zért legyen fenséged azuralkodó és korm
ányozza az országot! Én fenségednek segíteni
fogok. Sám
áni emberként fogok szolgálni."
78
Piko-Y
a-Wi-N
o-Mikoto a M
amutai és a T
esimai nem
esek őse.
78 E
zen esetben megint nem
az elsőszülöttség elve érvényesült, hanem in-
kább annak ellenkezője (ultimogenitura; 1. P
hilippi 184-et és a 66. j.-et), m
iként a törökös és a mongol népek között is nem
egyszer a legfi-atalabbik fiú (C
saba!) örökölte az uralkodást. – A 'sám
áni ember' ki-
fejezést a 'papi ember' helyett azért használtam
, mert bizonyos, hogy a
régi japánoknak férfi és női sámánjaik voltak. N
em lehetetlen azon-
ban, hogy a 8. sz. elején Yasum
aro buddhista gondolatvilágot is vetít ajapán őstörténetbe: a japán udvarban (igaz, később) gyakori lett a trón-ról lem
ondó vagy a trónra nem jogosult hercegnek az egyházi rendbe
való belépése.
129
Kam
u-Ya-W
i-Mim
i-No-M
ikoto a [következők] őse: az Opo-
Noi
nemesek,
a T
ipisako-Be
(Kisgyerm
ek-Nép)
nemesek,
aSakapi-B
e (?
Határjárók
Népe)
nemesek,
a P
ii nem
esek, az
Opogitai nem
esek, az Asoi nem
esek, a Tukusi-beli M
iyake (Palota-
Élelem
tár) nemesek, a Sazaki-B
e (Sazaki-N
ép) nemesek, a W
o-P
atuse urak, a Tuke-beli ispánok, az Iyoi urak, a Sinanoi urak, a
Mitinoku-beli Ipakii urak, a P
itati-beli Nakai urak, a N
agasai urak,az Isa-beli P
unakii ispánok, a Wopari-beli N
ipai és a Simadai
mágnások.
Az országot; [tehát] K
amu-N
unakapa-Mim
i-No-M
ikoto kor-m
ányozta.K
amu-Y
amato-Ipare-B
iko-No-Sum
era-Mikoto
137 évig
élt.F
enséges sírja az Unebi-Y
ama északi oldalán van, a K
asi-No-W
o(T
ölgyes-Dom
b) tetején.
Ősi stílu
sú sin
tó szentély.
130 61. FE
JEZ
ET
: Suisei tennó, (S
uisei-Tennō)
Kam
a-Nunakapa-M
imi-N
o-Mikoto
[=
Suisei tennó]
aK
aduraki-beli Taka-W
oka (Magas D
omb) palotában lakott és on-
nan kormányozta az országot.
Ez a császár K
apa-Mata-B
imet (K
apa-Matai K
isasszony) 79
vette feleségül, aki a Siki-beli ispánok [agata-nusi] ősanyja lett. Ő
szülte Siki-beli
Piko-T
ama-D
e-Mi-N
o-Mokotot
(Sikii
Herceg
–É
kszer- [?] Kezű S
zellem F
enség). (Egy fenséges gyerm
ek.)E
z a császár 45 évig élt.F
enséges sírja Tukita-N
o-Wokan (T
ukitai Dom
b) van.
62. FE
JEZ
ET
: Annei term
ő (Annei T
ennō)Siki-T
u-Piko-T
ama-D
e-Mi-N
o-Mikoto
a K
ata-Sipa-No-U
ki-A
na (? Kata-S
ipa-beli Uki-A
na ['? helység]) palotában lakott ésonnan korm
ányozta az országot.E
z a császár Akuto-P
imet (A
kutoi [? Akutai] K
isasszony)vette feleségül, aki egy P
aye nevű ispán [agata-nusi] leánya volt;P
aye ispán viszont Kapa-M
ata-Bim
e testvérbátyja volt.E
házasságból születtek: Toko-N
e-Tu-P
iko-Irone-No-M
ikoto(Ö
rök... Herceg-V
érbeli-Bátya-F
enség), majd O
po-Yam
ato-Piko-
Suki-Tom
o-No-M
ikoto (Nagy Y
amato H
erceg – Suki- [? S
iki-]N
ép Fenség), m
ajd Siki-Tu-P
iko-No-M
ikoto (Sikii H
ercegi Fen-
ség). 80
Ennek a császárnak három
fia volt. Az összesen három
isten-ség közül O
po-Yam
ato-Piko-Suki-T
omo-N
o-Mikoto korm
ányoztaaz országot.
79 A
történetnek e résztől kezdve a házasságok és születések kapcsán az 'isten', ill.'istennő' szavak használatát indokolatlannak láttam
.80 É
rdekes megfigyelni az elsőnek em
lített testvér nevében az iro-ne részt, amely
iro + ane (ane 'idősebb testvér') összevonásából lett; iro-ne ellentéte iro-to
(-to < oto 'ifjabb testvér', hasonlóan a régi m
agyar öcs szavához, amely fiú
vagy lány megnevezése lehetett). M
ivel ezek az összevonások legalább egyesetben a para-kara 'egy hasból való' fogalom
egyenértékét teszik, és mert a
különböző anyától való (mostoha)testvérség japán m
egfelelője mam
a (ez a'köz, elválasztó távolság' fogalom
mal függ össze?), feltehető, hogy a kérdé-
ses összevonások iro része 'vér' vagy 'vérszerinti' jelentésű volt.
131
Továbbá, Siki-T
u-Piko-N
o-Mikotonak két fia volt. A
z egyik81
az Ise-beli Sutii főispánoknak valamint a N
abarii és a Minoi főis-
pánoknak őse.
A
másik
fiú, W
ati-Tum
i-No-M
ikoto (?
Watii
...Herceg) az A
padiban levő Mi-W
i palotában lakott. Ennek a her-
cegnek két lánya volt. A (vérbeli) nénét P
ape-Iro-Nek (P
ape-Néne
[Hercegnő]) hívták, m
ásik nevén Opo-Y
amato-K
uni-Are-P
ime-N
o-M
ikotonak (Nagy Y
amato-O
rszág [?] Tiszta F
enség); (vérbeli) hú-ga neve P
ape-Irodo (Pape Ifjabb [H
ercegnő]) volt.E
z a császár 49 évig élt. Fenséges sírja az U
nebi-Hegy "fará"-
n van.
63. FE
JEZ
ET
Itoku tennó (Itoku-Tennō)
Opo-Y
amato-P
iko-Suki-Tom
o-No-M
ikoto a Karu-beli Sakapi-
Wokan (H
atár-Dom
b) levő palotában lakott és onnan kormányozta
az országot.E
z a császár Puto-M
a-Waka-P
ime-N
o-Mikotot (? V
astag Fia-
tal Hercegnő) vette feleségül, aki a S
ikii ispánok ősanyja, és akitm
ásik nevén Ipi-Pi-M
e-No-M
ikotonak (Étel-N
ap Hercegnő) hív-
tak. Tőlük
született M
imatu-P
iko-Kaw
esi-Ne-N
o-Mikoto
(?M
imatui [? M
i-Ma-T
u 'császári földdel való'] ...Herceg), m
ajdT
agisi-Piko-N
o-Mikoto (T
agisii Herceg). (K
ét fiú.)M
imatu-P
iko-Kaw
esi-Ne-N
o-Mikoto
kormányozta
az orszá-
got.Tagisi-P
iko-No-M
ikoto lett a következők őse: a Tinui nem
e-seké, a T
adima-beli T
akei nemeseké és az A
si-Wii (N
ádas Kút)
nemeseké.E
z a
császár 45
évig élt.
Fenséges
sírja az
Unebi-H
egyM
anago nevű völgye oldalán van.
64. FE
JEZ
ET
: Kóshó tennó (K
ō-shō-Tennō)
Mim
atu-Piko-K
awesi-N
e-No-M
ikoto a
Kaduraki-beli
Waki-
No-K
ami (? O
ldalsó Magas[-hely]) nevű palotában lakott és onnan
kormányozta az országot.
Ez a császár Y
oso-Tapo-B
ime-N
o-Mikotot (Y
oso ... Hercegnő)
vette feleségül, aki Oki-T
u-Yoso ([L
akás-] Középi Y
oso) húga
81 A
z "egyik" fiú nevet nem adja m
eg a Kodzsiki.
132
volt; Oki-T
u-Yoso a W
opari-beli nemesek őse. – E
bből a házas-ságból született: A
me-O
si-Tarasi.-P
iko-No-M
ikoto (Égi. [?] U
ral-kodó [?] T
eljes Herceg) és O
po-Yam
ato-Tarasi-P
iko-Kuni-O
si-B
ito-No-M
ikoto (Nagy Y
amato ? T
eljes Herceg –O
rszág-Vezérlő
Fenség). (K
ét fiú.)A
fiatalabb
testvér, T
arasi-Piko-K
uni-Osi-B
ito-No-M
ikotouralkodott. 82
Az idősebb testvér a következők őse: a K
asugai nemesek [?
mágnások], az O
po-Yakei nem
esek, az Apatai nem
esek, a Wo-N
oinem
esek, a Kaki-N
o-Motoi nem
esek, az Itipiwii nem
esek, az Opo-
Sakai nemesek, az A
nii nemesek, a T
akii nemesek, a P
agurii ne-m
esek, a Titai nem
esek, a Muzai nem
esek, a Tunoi Im
ai nemesek,
az Ise-beli Ipi-Takai nem
esek, az Itisii nemesek és a T
ika-Tu-
Apim
ii nemesek.
Ez a császár 93 évig élt. S
írja. a Waki-N
o-Kam
ii Pakata-N
o-Y
aman (P
akata-Hegy) van.
65. FE
JEZ
ET
: Kóan tennó (K
ōan-Tennō)
Opo-Y
amato-T
arasi-Piko-K
uni-Osi-B
ito-No-M
ikoto a
Kaduraki-beli M
uroi Akidu-Sim
a (Szitakötő-S
ziget) nevű palotá-ban lakott és onnan korm
ányozta az országot.E
z a
császár O
sika-Pim
e-No-M
ikotot (?
Osika
Hercegnő)
vette feleségül, aki unokahúga [pontosan: testvérének lánya] volt.Tőluk született O
po-Kibi-M
oro-Susumi-N
o-Mikoto (K
ibii Nagy...
Fenség), m
ajd Opo-Y
amato-N
eko-Piko-P
uto-Ni-N
o-Mikoto (N
agyY
amato S
arj Herceg – N
agy Ékszer F
enség. Két fiú.)
Az uralkodás O
po-Yam
ato-Piko-P
uto-Ni-N
o-Mikotora szállt.
Ez a császár [azaz: az apa] 123 évig élt. S
írja a Tam
ate-No-
Wokan (T
amate-D
omb) van.
82 M
ég ha az előkelő japán családok gyermekei ham
arosan születésük után hang-zatos, hosszú neveket kaptak is, a ránk m
aradt hosszú nevek egy részét idő-vel hosszúságban is, tartalom
ban is módosíthatták. Pl. ebben az esetben a
fiatalabb testvérről születésekor még bizonyosan nem
lehetett tudni, hogym
egéri-e a trónra jutást, így a "vezérlő fenség" kifejezést inkább csak trónralépése után adhatták neki, m
int születésekor.
133
66. FE
JEZ
ET
: Kórei tennó (K
ōrei-Tennō)
Opo-Y
amato-N
eko-Piko-P
uto-Ni-N
o-Mikoto
a K
urodabanálló Ipodo-palotában lakott és onnan korm
ányozta az országot.E
z a császár Kupasi-P
ime-N
o-Mikotot (? T
örékeny Kisasz-
szony) vette feleségül, aki Opo-M
e (? Nagy-S
zem) leánya volt;
Opo-M
e a Tow
oti-beli ispánok őse volt.E
házasságból született Opo-Y
amato-N
eko-Piko-K
uni-Kuru-
No-M
ikoto (Nagy Y
amato S
arj Herceg – O
rszág-Korm
ányzó Fen-
ség). (Egy fiú.)
Feleségül vette továbbá a K
asugai Titi-P
aya-Ma-W
aka-Pim
et(? S
zellem-G
yors [?] Ifjabb Kisasszony), és tőlük született T
iti-P
aya-Pim
e-No-M
ikoto (?
Szellem
-Gyors
[Herceg-]K
isasszony).(E
gy lány.)F
eleségül vette
továbbá O
po-Yam
ato-Kuni-A
re-Pim
e-No-
Mikotot. H
ázasságukból ezek a gyermekek születtek: Y
amato-T
o-M
omo-So-B
ime-N
o-Mikoto (Y
amatoi [?] S
ok-Ruhás H
ercegnő),m
ajd P
iko-Sasi-Kata-W
ake-No-M
ikoto (?
...Ifjú H
erceg), m
ajdP
iko-Isa-Seri-Biko-N
o-Mikoto (? ...E
rélyes Herceg), m
ásik nevénO
po-Kibi-T
u-Piko-N
o-Mikoto
(Nagy
Kibii
Herceg),
utánaY
amato-T
obi-Para-W
aka-Ya-P
ime-N
o-Mikoto (Y
amatoi R
epü1ő-G
yors-Fiatal [?] N
yíl-Hercegnő). (N
égy gyermek.)
Feleségül
vette továbbá
Are-P
ime-N
o-Mikoto
húgát, P
apeIrodot 83.
E
házasságból született
Piko-Sam
e-Ma-N
o-Mikoto
(?S
amem
ai H
erceg), m
ajd W
ake-Piko-T
ake-Kibi-T
u-Piko-N
o-M
ikoto (Ifjú vitéz Kibii H
erceg). (Két fiú.)
Ennek a császárnak összesen nyolc gyerm
eke volt. (öt fiú éshárom
leány.)A
z uralkodás
Opo-Y
amato-N
eko-Piko-K
uni-Kuru-N
o-M
ikotora szállott.O
po-Kibi-T
u-Piko-N
o-Mikoto W
aka-Biko-T
ake-Kibi-T
u-Piko-
No-M
ikotoval egyetemben a P
arima-beli P
i-Folyó szegleteiben és
[kinyúló] kanyarjaiban áldozati edényeket helyezett el. Parim
abó1elindulva hódoltatták és m
egbékítették a Kibi [nevű] országrészt. 84
83 L
. a 62. fejezet utolsó előtti szakaszát.84 E
zen esetben is azt látjuk, hogy az uralkodó testvérei végzik a papi teendőket,így segítvén a korm
ányzásban. – Az áldozati edények neve ipapi-be volt
(ipapu 'áldozni, ünnepelni'; pe 'edény' Philippi (191) értesülése szerint a régi
134
A [nevezett] O
po-Kibi-Tu-P
iko-No-M
ikoto a Kibii K
amu-T
u-M
iti (Felső Ú
t) nemesek őse.
Waka-P
iko-Take-K
ibi-Tu-P
iko-No-M
ikoto pedig a Kibi Sim
o-T
u-Miti (A
lsó Út) nem
esek és a Kasai nem
esek őse.T
ovábbá Piko-Sam
e-Ma-N
o-Mikoto a P
arima-beli U
zikai ne-m
esek őse.T
ovábbá P
iko-Sasi-Kata-W
ake-No-M
ikoto a
Kosi-beli
Tonam
ii nemesek, a T
oyo-beli Kunisakai-nem
esek, az Ipobarai-nem
esek és a Tum
aga-beli Watarii ispánok őse.
Ez a császár 106 évig élt. F
enséges sírja a Kata-W
oka (Fél-
Dom
b) vidéki Um
a-Sakan (Ló-D
omb) van.
67. FE
JEZ
ET
: Kógen tennó (K
ōgen-Tennō)
Opo-Y
amato-N
eko-Piko-K
uni-Kuru-N
o-Mikoto
a K
aruiSakapi-B
ara Határ-M
ező nevű palotában lakott és onnan kormá-
nyozta az országot.E
z a császár Utu-Siko-M
e-No-M
ikotot (? Utui [?] Ö
nfejű:H
ercegnő) vette feleségül, aki Utu-Siko-W
o-No-M
ikoto (? Utui [?]
Önfejű [?] H
erceg) húga volt; Utu-Siko-W
o-No-M
ikotot valljákősüknek a P
odumi-beli nem
esek. – Ebből a házasságból lettek:
Opo-B
iko-No-M
ikoto (Nagy H
ercegfi), majd Sukuna-B
iko-Take-
Wi-G
okoro-No-M
ikoto (A
pró –
Bátor
Vadkan-S
zívű F
enség),
Japánban a határokat úgy jelölték m
eg, hogy szertartások közepette agyag-edényeket (részben) beleástak a földbe; valószínűleg áldozati italt öntöttekaz
edényekbe később
is, ezáltal
áldozva az
egyes vidékek
védő-istenségeinek; ilyen m
ódon is biztosítani akarták a határok sérthetetlensé-gét. – A
fenti szakaszban szereplő két herceg feladatainak része volt azújonnan m
egszerzett terület népének a vallás békés eszközeivel való meg-
nyerése és békén tartása. –Néprajzi és kultúrtörténeti szem
pontból meg-
jegyzendő, hogy a régi japán uralkodók kormányzása – m
iként más keleti
uralkodóké is – főként az égiek es a földiek közötti közvetítés, tehát a népképviseletében való im
ádás, engesztelés, könyörgés és áldozás volt. Az
uralkodó és udvara mind K
ínában, mind Japánban napkeltekor áldozott;
ezért is lett az 'uralkodói udvar', sőt a 'dinasztia' szó is azonos értelmű a
'hajnal' szóval (kínai chao /olv. dzsáo~ = szino-japán chō 'hajnal; uralkodói
udvar; dinasztia'). Vallástalan uralkodó azokban az országokban elképzel-
hetetlen volt. A régi K
ínaiban a nép jogosnak érezte a korhadtá vált dinasz-tiák m
egdöntését, ha azok elveszítették az égiek kegyét, s ezáltal túl sok bajszakadt az országra.
135
majd W
aka-Yam
ato-Neko-P
iko-Opo-B
ibi-No-M
ikoto (Ifjú Yam
atoS
arj – Nagy [?] M
imii F
enség). (Három
fiú.)F
eleségül vette továbbá Ikaga-Siko-Me-N
o-Mikotot (? Ikai [?]
Önfejű H
ercegnő), Utu-Siko-W
o-No-M
ikoto lányát, és e házasság-ból született P
iko-Putu-O
si-No-M
akoto-No-M
ikoto (? Vastag Ifjú
Uralkodó – Igaz S
zavú Fenség).
Továbbá
feleségül vette
Pani-Y
asu-Bim
et (?
Agyag
...Kisasszony) K
apati-No-A
wo-T
ama (K
apatii Kék D
rágakő) lá-nyát,
és tőlük
született T
ake-Pani-Y
asu-Biko-N
o-Mikoto
(Vitéz
Agyag ... H
erceg). (Egy fiú.)
Ennek a császárnak összesen öt gyerm
eke volt.A
z uralkodás
Waka-Y
amato-N
eko-Piko-O
po-Bibi-N
o-M
ikotora szállt.B
átyjának, O
po-Biko-N
o-Mikotonak
a fia,
Take-N
unakape-W
ake-No-M
ikoto (Vitéz N
unakapai Ifjú Herceg) lett az A
be-belinem
esek őse. – Továbbá P
iko-Ina-Kozi-W
ake-No-M
ikoto (? InaiIfjú ...H
erceg) a Kasipade- (S
zakács) nemesek őse.
Piko-P
utu-Osi-N
o-Makoto-N
o-Mikoto
a K
adurakibó1 szár-
mazó T
aka-Tina-B
imet (T
aka ... Kisasszony) vette el, aki O
po-N
abinak (Nagy [?] K
edves Fiú), a W
opari-beli nemesek ősének
húga volt. – Ebből a házasságból született U
masi-U
ti-No-Sukune
(Utii Jó [?] S
egítség).Ő
lett a Yam
asiro-beli Utii nem
esek őse.F
eleségül vette
továbbá Y
ama-Sita-K
age-Pim
et (H
egyaljaiÁ
rnyék Kisasszony), U
du-Piko (C
sodálatos Fiú) húgát. U
du-Piko
az Eii nem
esek őse volt.E
házasságból született Takesi-U
ti-No-Sukune (V
itéz Utii S
e-gítség).
68. FE
JEZ
ET
: Vitéz U
tii Segítség (T
akesi-Uti-N
o-S
ukune)E
zen T
akesi-Uti-N
o-Sukunenak összesen
kilenc gyerm
ekevolt. (H
ét fiú és két lány.)P
ata-No-Y
asiro-No-Sukune (P
ata[...beli] Yasiroi S
egítség) aP
atai, Parasii, P
amii nem
esek és a Patuse-B
e (Patuse-N
ép[-pelrendelkező]) nem
esek őse lett.
136
A
következő K
ose-No-W
okara-No-Sukune
(Kosei
[?] K
is-S
zár S
egítség) lett
őse a
Kosei
nemeseknek
és a
Sazaki-Be
(Sazaki-N
ép) valamint a K
aru-Be (K
aru-Nép) nem
eseinek.A
következő,
Soga-No-Isikapa-N
o-Sukune (S
ogai Isikapai
Segítség) a Sogai nem
eseknek, a Kapa-B
e (Folyó[-m
elléki] Nép)
nemeseinek, a T
anakai, Takam
ukoi, Woparidai, Sakuraw
ii és aK
isidai nemesek őse lett.
A
következő, P
eguri-No-T
uku-No-Sukune
(Pegurii
Bagoly
Segítség) a P
egurii, Sawarai és az U
ma-M
ikupii nemeseknek vált
ősévé.A
következő, K
i-No-T
unu-No-Sukune
(Ki[-beli]
Tunui
Segitség) a K
ii, Tunui és a Sakam
otoi nemesek őse lett.
A következő K
ume-N
o-Maito-P
ime (K
umei N
agyon Szeretett
Hercegnő)
A következő N
o-No-Iro-P
ime ([a] M
ezők [?] Szép H
erceg-nője).A
következő, Kaduraki-N
o-Nagaye-N
o-Sotu-Biko (K
aduraki[-beli] N
agayei ...Herceg) a T
amadei, Ikupai, Ikuyei és A
ginai ne-m
eseknek lett őse.T
ovábbá W
akugo-No-Sukune
(Ifjú G
yermek
Segitség)
aY
enomai nem
eseknek vált ősévé.E
z a császár 57 évig élt. Sírja a T
urugi-No-Ikeben (K
ard-Tó)
levő dombon [vagy: a dom
bok egyikén] van.
69. FE
JEZ
ET
: Kaika tennó (K
aika-Ten
nō)W
aka-Yam
ato-Neko-P
iko-Opo-B
ibi-No-M
ikoto a Kasuga-beli
Iza-Kapa-palotában lakott és onnan korm
ányozta az országot.E
z a császár Takano-P
imet (T
akanoi Kisasszony), a T
anipa-beli nagy m
egyei birtokosnak [opo-agat-nusi], Yu-G
orinak (Érc-
Öntő) lányát vette feleségül. E
házasságából lett Piko-Y
u-Musu-
Mi-N
o-Mikoto (? É
rc-Öntő H
erceg). (Egy fiú.)
Feleségül vette továbbá m
ostohaanyját, Ikaga-Siko-M
e-No-
Mikotot.
E
házasságból született
Mim
aki-Iri-Biko-Iniw
e-No-
Mikoto (? M
imaki ... H
erceg), majd M
ima-T
u-Pim
e-No-M
ikoto(M
imai H
ercegnő). (Két gyerm
ek.)F
eleségül vette
továbbá O
-Ke-T
u-Pim
e-No-M
ikotot (Idősb
Kei [?] H
ercegkisasszony), Piko-K
uni-O-K
e-Tu-N
o-Mikotonak (?
137
Vidéki Idősb K
ei Herceg), aki a W
ani nemesek őse lett, a húgát. E
házasságából született
Piko-Im
asu-No-M
iko (?
Helybenm
aradóH
erceg). (Egy fiú.)
Feleségül vette továbbá T
aka-Pim
et (? Sólyom
-Hercegnő),
Kaduraki-N
o-Turam
i-No-Sukune
(Kaduraki[-beli]
Tarum
iiS
egitség) lányát.
Tőlük
született T
ake-Toyo-P
adura-Wake-N
o-M
iko (Vitéz B
őséges ... Ifjú Herceg). (E
gy fiú.)E
nnek a császárnak összesen öt gyermeke volt. (N
égy fiú ésegy leány.)
Az uralkodás M
imaki-Iri-B
iko-Iniwe-N
o-Mikotora szállt.
Bátyjának, P
iko-Yu-M
usu-Mi-N
o-Mikotonak gyerm
ekei ezekvoltak: O
po-Tutuki-Tari-N
e-No-M
ikoto (Nagy T
utukii ...Herceg és
Sanuki-Tari-N
e-No-M
ikoto (Sanukii ...H
erceg). (Két fiú.) E
kéthercegnek öt lánya volt.
70. FE
JEZ
ET
: Helybenm
aradó Herceg (P
iko-Imasu-
No-M
iko)P
iko-Imasu-N
o-Miko Y
amasiro-N
o-Enatu-P
imet (Y
amasiro[-
beli] Enatui K
isasszony) vette feleségül, akinek másik neve K
ari-P
ata-Tobe (K
aripatai [?] Varázsnő) volt. E
házasságból születtek:O
po-Mata-N
o-Miko (N
agy-Elágazás-H
erceg), majd W
o-Mata-N
o-M
iko (K
is-Elágazás-H
erceg), m
ajd Sibum
i-No-Sukune-N
o-Miko
(Sibum
ii Segitség H
erceg). (Három
fiú.)F
eleségül vette
továbbá Sapo-N
o-Opo-K
ura-Mi-T
omet
(Sapo[-beli] [?] O
pokurai Varázsnő, K
asuga-No-T
ake-Kuni-K
atu-T
ome (K
asugai [?] Bátor O
rszág-Irányító Varázsló) lányát. 85
E házasságból született Sapo-B
ito-No-M
iko (Sapoi H
erceg),m
ajd Wo-Z
apo-No-M
iko (Kis S
apoi Herceg), aztán Sapo-B
i-Me-
No-M
ikoto (Sapoi H
ercegkisasszony), másik nevén Sapadi-B
ime
((ez a Sapo-B
i-No-M
ikoto Ikume császár főfelesége lett)), m
ajdM
uro-Biko-N
o-Miko (M
uroi Herceg). (N
égy gyermek.)
Feleségül
vette továbbá
Okinaga-N
o-Midu-Y
ori-Pim
et(O
kinagai [?] Vidor Jó H
ercegnő), aki Am
e-No-M
i-Kage-N
o-Kam
i(É
gi-Menedékhely-F
enség) leánya volt; ezt az istenséget [azaz:
85 H
a tobe és tome a két utoljára em
lített császárnő nevében valóban 'varázsnő'jelentésű, akkor azt vélhetjük, hogy ném
ely uralkodó házasság végett ke-restetett varázsnőket.
138
Am
e-No-M
i-Kage-N
o-Kam
it] a
Tika-T
u-Upum
i-beli M
i-Kam
iisám
ánok szolgálják. 86 – Ebből a házasságból született T
anipa-No-
Piko-T
atasu-Miti-N
o-Usi-N
o-Miko (T
anipai Ifjú – [?] Álló Ú
t[on]P
arancsoló H
erceg), m
ajd M
idu-Po-N
o-Ma-W
aka-No-M
iko (?
Friss K
alászos Ifjabb Herceg), m
ajd Kam
u-Opo-N
e-No-M
iko (Is-teni N
agy [?] Sarj H
erceg), másik nevén Y
aturi-No-Iri-E
iko-No-
Miko (Y
aturi- ... Herceg), utána M
idu-Po-N
o-Ipo-Yori-P
ime (?
Friss K
alászos Ötszáz[szor] [?] Jó H
ercegnő), majd M
i-Wi-T
u-P
ime (S
zent-Kuti H
ercegnő). (öt gyermek.)
Feleségül
vette továbbá
anyja húgát,
Ho-K
e-Tu-P
ime-N
o-M
ikotot (Ifjabb Kei [?] H
ercegkisasszony). E házasságából lett
Yam
asiro-No-O
po-Tutuki-N
o-Ma-W
aka-No-M
iko (Y
amasiro[-
beli] Nagy-T
utukii Ifjú Herceg), m
ajd Piko-O
su-No-M
iko (Ural-
kodó Herceg), m
ajd Irine-No-M
iko (? ...Herceg). (H
árom fiú.)
Piko-Im
asu-No-M
ikonak összesen tizenegy gyermeke volt. 87
71. FE
JEZ
ET
Nagy-E
lágazás-Herceg (O
po-Mata-N
o-M
iko)[P
iko-Imasu-N
o-Miko]
bátyjának, O
po-Mata-N
o-Mikonak
agyerm
ekei ezek
voltak: A
ke-Tatu-N
o-Miko
(Hajnal-F
öltetszésH
erceg) és Unakam
i-No-M
iko (Unakam
ii Herceg). (K
ét fiú.)A
ke-Tatu-N
o-Miko az Ise-beli P
omudi-B
e nemeseinek és az
Ise-beli Sanai uraknak az őse. – Továbbá U
nakami-N
o-Miko a
Pim
edai nemesek őse. – T
ovábbá Wo-M
ata-No-M
iko a Tagim
a-beli M
agarii nemesek őse. – T
ovábbá Sibumi-N
o-Sukune-No-M
ikoa Sasai nem
esek őse. – Továbbá Sapo-E
iko-No-M
iko a Kusaka-B
enem
eseinek és a Kapii uraknak az őse. – T
ovábbá Wo-Z
apo-No-
Miko a K
adunoi és a Tika-T
u-Apum
i-beli nemesek őse. – T
ovábbáM
uro-Eiko-N
o-Miko a W
akasa-beli Mim
ii nemesek őse.
Miti-N
o-Usi-N
o-Miko
Tanipa-N
o-Kapakam
i-No-M
asu-No-
Iratumet (T
anipa-beli Kapakam
ii Masui V
ér-Szerinti [?] H
erceg-nő)
vette feleségül.
Tőlük
született P
ibasu-Pim
e-No-M
ikoto(P
ibasui H
ercegnő), m
ajd M
ato-No-P
ime-N
o-Mikoto
(Matonoi
Hercegnő), m
ajd Oto-P
ime-N
o-Mikoto (Ifjabb H
ercegnő), majd
86 L
. a 78. es a 85. jegyzetet.87 A
helyes szám 15. A
szájhagyomány hibázott.
139
Mikado-W
ake-No-M
iko ([a] Fenséges P
alota Ifjú Hercege). (N
égygyerm
ek.)E
z a Mikado-W
ake-No-M
iko lett a Mikapa-beli P
oi nemesek
őse.Miti-N
o-Usi-N
o-Miko öccse M
idu-Po-N
o-Ma-W
aka-No-M
ikoa T
ika-Tu-A
pumi-beli Y
asui ispánok őse lett. – Továbbá K
amu-
Opo-N
e-No-M
iko a Mino országrészben lakó M
otosui uraknak és aN
aga-Pata-B
e nemeseinek vált ősévé.
Aztán Y
amasiro-N
o-Opo-T
utuki-No-M
a-Waka-N
o-Miko fele-
ségül vette vérbeli öccsének, Irine-No-M
ikonak lányát, Tanipa-
No-A
di-Sapa-Bim
et (Tanipai [?] V
adludas-Láp H
ercegnő). E há-
zasságból született
Kanim
e-Ikaduti-No-M
iko (R
ákszem[-dühös]
Mennydörgés H
erceg).E
z a herceg Taka-K
upi-Pim
et (? Magas-O
szlop-Kisasszony),
Tanipa-N
o-Topo-Tu-O
mi (T
anipa-beli [?] Topoi M
ágnás) lányátvette
feleségül. Tőlük
született O
kinaga-Sukune-No-M
iko(O
kinagai Segítség H
erceg).E
z a herceg Kaduraki-N
o-Takanuka-P
imet (K
aduraki[-beli]T
akanukai Kisasszony) vette felségül. T
őlük született Okinaga-
Tarasi-P
ime-N
o-Mikoto
(Okinagai
Tökéletes
Hercegnő,
majd
Sora-Tu-P
ime-N
o-Mikoto
(Égbolti
Hercegnő),
majd
Okinaga-
Piko-N
o-Miko (O
kinagai Herceg). (H
árom gyerm
ek.)E
z a
herceg [azaz:
Okinaga-P
iko-No-M
iko] a
Kibi-beli
Pom
udii és a Parim
a-beli Asoi nem
esek őse lett.A
ztán O
kinaga-Sukune-No-M
ikoto feleségül
vette K
apa-M
ata-No-Ina-Y
ori-Bim
et (K
apa-Matai
[?] R
izspalántája-Jó K
is-asszony). E
házasságból született Opo-T
amu-Saka-N
o-Miko (N
agy[?] T
amu-S
akai Herceg).
Ez lett a T
adimai urak őse.
A fent em
lített Take-T
oyo-Padura-W
ake-No-M
iko a követke-zők
őse: a
Ti-M
orii nem
eseké, az
Osi-N
umi-B
e nem
eseié, a
Minabei nem
eseké, az Inabai Osi-N
umi-B
e nemeseié, a T
anipa-beli T
akanoi nemeseké és a Y
osamii nem
eseké.E
z a császár 63 évig élt. Sírja az Iza-K
apa-No-Saka (Iza-
Kapai D
omb) lejtőjén van.
140
72. FE
JEZ
ET
: Sujin tennó (S
ujin-T
ennō)
Mim
aki-Iri-Biko-Iniw
e-No-M
ikoto a Siki-beli Midugaki (É
lőS
övénykerítés) nevű palotában lakott es onnan kormányozta az or-
szágot.E
z a császár Topo-A
yu-Me-M
a-Kapusi-P
imet (T
opotui Piszt-
ráng-Szem
ű Csodaszép K
isasszony) vette feleségül, aki a Ki or-
szágrész úrnőjének, Ara-K
apa-Tobenek (A
rakapai Varázsnő) a lá-
nya volt). 88 E házasságból született T
oyo-Ki-Iri-P
iko-No-M
ikoto(Bőséges E
rdő ...Herceg) és T
oyo-Suki-Iri-Pim
e-No-M
ikoto (Bő-
séges [?] Sulii ...H
ercegnő). (Két gyerm
ek.)F
eleségül vette
továbbá O
po-Am
a-Pim
et (?
Nagy
Am
a[-családbeli] K
isasszony), aki a Woparii nem
esek ősanyjává vált. Eházasságból született O
po-Iriki-No-M
ikoto (Nagy [?] Irikii H
er-ceg), m
ajd Ya-Saka-N
o-Iri-Biko-N
o-Mikoto (Y
asakai ...Herceg),
majd N
unaki-No-Iri-B
ime-N
o-Mikoto (N
unakii ...Hercegnő), m
ajdT
owoti-N
o-Iri-Bim
e-No-M
ikoto (T
owotii
...Hercegnő).
(Négy
gyermek.)
Feleségül vette továbbá M
imatu-P
ime-N
o-Mikotot, O
po-Biko-
No-M
ikoto leányát. E házasságából született Ikum
e-Iri-Biko-Isati-
No-M
ikoto (Ikumei ...H
erceg) majd Iza-N
o-Ma-W
aka-No-M
ikoto(Izai Ifjú H
erceg) 89 majd K
uni-Kata-P
ime-N
o-Mikoto (? H
azája-S
zilárd Hercegnő), m
ajd Titi-T
uku-Wa-P
ime-N
o-Mikoto (? Im
ádóA
pró Hercegnő), m
ajd Iga-Pim
e-No-M
ikoto (Igai Hercegnő), m
ajdY
amato-P
iko-No-M
ikoto (Yam
ato Herceg). (H
at gyermek.)
Ennek a császárnak összesen tizenkét gyerm
eke volt. (Hét fiú
és öt lány.)A
z uralkodás Ikume-Iri-B
iko-Isati-No-M
ikotora szállt.T
ovábbá Toyo-K
i-Iri-Piko-N
o-Mikoto a K
ami-T
u-Ke-N
o-beliés a Sim
o-Tu-K
e-No-beli 90 nem
esek őse. – Húga, T
oyo-Suki-(Ire)-
88 L
. a 78., 85. és 86. jegyzetet.89 K
inoshita 'hercegnő'-t említ e helyen, C
hamberlain és Philippi 'herceg'-et; a
miko(to) szóból az illető szem
ély neme nem
állapítható meg.
90 A K
ami-T
u-Ke-N
o és Simo-T
u-Ke-N
o helynevek kapcsán Cham
berlain (214)m
egjegyzi, hogy ke2 'szőr, haj' azért veendő 'fű-fa', ill. 'füves-fás' jelentésű-
nek, mert a korai japánok képzeletében a föld színén m
egjelenő növényzetaz állati testen látható szőrözethet hasonlított. V
alahol azt olvastam, hogy az
obi-ugorok regéiben is ilyen fogalom-társítás fordul elő.
141
Pim
e-No-M
ikoto az
Isei nagy-istenség
[Am
a-Terasu-O
po-Mi-
Kam
i] szentélyében szolgált.T
ovábbá Opo-Iriki-N
o-Mikoto a N
otoi nemesek őse.
Továbbá Y
amato-P
iko-NoM
ikoto: – e herceg [temetésének]
idején először állítottak a sír mellé "em
ber-kerítés"-t. 91
73. FE
JEZ
ET
: Tatai N
agy Sarj (O
po-Tata-N
eko)E
nnek a császárnak uralkodása idején sok vészes járvány ke-letkezett és az em
berek [oly mértékben] pusztultak, hogy kivesző-
ben voltak.A
császár aggódott és bánkódott. [Egyszer] éjjel, am
ikor azistenek szentélyében ült, m
egjelent neki Opo-M
ono-Nusi-N
o-Opo-
Kam
i és így szólt: "Ez az én döntésem
: Ha O
po-Tata-N
eko általim
ádtatsz, az isteni bosszú nem gerjed fel [ism
ét], és az országm
egnyugszik."G
yorsfutárokat menesztettek m
inden irányba, hogy egy Opo-
Tata-N
eko nevű embert keressenek m
eg. Am
ikor a Kaputi-beli
Mino faluban m
egtalálták, [a császár] színe elé vitték: A császár
akkor ezt kérdezte tőle:"K
i fia vagy?"A
z meg így válaszolt: "O
po-Mono-N
usi-No-O
po-Kam
i fele-ségül vette Iku-T
ama-Y
gri-Bim
et (Élő S
zellem Jó Istennő), Suw
e-T
u-Mim
i-No-M
ikoto (? Suw
ei Uralkodó F
enség) leányát. A tőlük
született gyermek neve K
usi-Mi-K
ata-No-M
ikoto (Csodás M
ikataiF
enség). E
nnek gyerm
eke Ipi-K
ata-Su-Mi-N
o-Mikoto
(Étel
...Fenség) volt. E
nnek gyermeke T
ake-Mika-D
uti-No-M
ikoto (Vi-
téz Villám
-Szellem
fi Fenség) volt. E
nnek gyermeke vagyok én,
Opo-T
ata-Neko!”
Akkor a császár nagyon m
egörült és így beszélt: "Az ország
megnyugszik és-a nép virágozni fog!"
Aztán O
po-Tata-N
eko-No-M
ikoto pappá [kamu-nusi] vált és a
Mi-M
oro-Yam
an (Mi-M
oro-Hegy) szolgálta O
po-Miw
a-No-O
po-K
amit (N
agy Miw
ai Nagy Istenség). 92
91 A
z "ember-kerítés" (pito-gaki) kifejezés állítólag azt jelentette, hogy az előke-
lők sírjai köré szolgáikat, testük bizonyos magasságáig, elevenen ásták a
földbe.
142
Továbbá
Ikaga-Siko-Wo-N
o-Mikotot
számos
égi sikér-tál
[ame-no-aso-biraka] készítésével bízták m
eg, és szentélyeket je-löltek ki az égi és a földi isteneknek.
Azonkívül vörös pajzsokat élő dárdákat áldoztak Sum
i-Saka-N
o-Kam
inak (Sum
i-Sakai Isten) U
daban, az Opo-Sakai istenség-
nek pedig fekete pajzsokat és dárdákat. 93
Továbbá m
ind a hegyek végei isteneinek, mind a folyók zu-
hogói isteneinek kivétel nélkül áldozatokat ajánlottak fel.E
nnek következtében a vészes járványok teljesen megszűntek,
és az ország megnyugodott.
Am
ur vid
éki áld
ozati tálkák
(Diószegi 1968)
74. FE
JEZ
ET
: A fonálgom
olyag három tekerete (m
i-w
a)H
ogy Opo-T
ata-Nekot istenség gyerm
ekeként ismerték fel,
annak a következő magyarázata van.
92 A
Miw
a-hegyen tisztelt istenség másik neve O
po-Mono-N
usi-No-(O
po)-Kam
ivolt.
93 Fegyverek feláldozására jó párhuzam
ot találunk az obi-ugorok vallásában. Avörös pajzsok kapcsán külön m
eg kell említeni a sintó-szentélyek épületein
és kerítésein látható vörös szint. Az obi-ugorok hitvilágában ezzel is gyak-
ran találkozunk.
143
A fent em
lített Iku-Tam
a-Yori-B
ime gyönyörű volt. A
kkoregy daliás legény [is] élt, akinek a világon nem
volt párja. Egy éj-
félen hirtelen ott termett [a lánynál]. L
átván egymást szerelem
beestek és egyesültek. E
gy kis ideig így élvén a lány állapotos lett. Aszülők az állapotosság m
iatt elképedve lányukat kérdőre fogták:"T
e magadtól lettél állapotos? F
érfi nélkül hogyan lettel terhes?" –A
z meg így válaszolt: "E
gy csodaszép legény, akinek nevét nemism
erem, jön hozzám
éjjelente. Házaséletünk folyam
án természe-
tesen lettem terhes!"
Akkor a szülők – tudni akarván azon férfi kilétét – így oktat-
ták lányukat: "Agyad köré szórj vörös agyagot, tűdbe fűzz egy
gomolyag kenderfonalat és a [fonál végét] tűzd m
ajd ruhája szélé-be!"A
lány úgy tett, ahogy mondták neki. M
időn a következő reg-gel körülnéztek, [azt látták, hogy] a tűbe fűzött kenderfonál akulcslyukon át kifelé m
ent és csak három tekerete [m
i-wa] m
aradthátra. E
záltal mindjárt tudták, hogy [a férfi] a kulcslyukon át tá-
vozott.A
mikor a fonalat követve nyom
ozva haladtak, az a Miw
a-Y
amara (M
iwa-H
egy) vezette őket. Az istenség szentélyénél pedig
nem m
ent tovább így vált ismertté, hogy la születendő m
agzati is-tenség gyerm
eke volt. – Mivel a kenderfonálból három
tekeret ma-
radt vissza, azt a helyet Mi-W
anak nevezték.E
z az Opo-T
ata-Neko-N
o-Mikoto lett a M
iwai és a K
anoi ne-m
esek őse.75. FE
JEZ
ET
: Pera-H
ágó (Pera-Z
aka)S
zintén ezen uralkodás idején küldték Opo-B
iko-No-M
ikotot aK
osii vidékre. Fiát, T
ake-Nunakapa-W
ake-No-M
ikotot a keleti ré-szek 12 tartom
ányába küldték, hogy békítse meg az ottani háborgó
népeket. 94 H
asonlóképpen P
iko-Imasu-N
o-Mikot
a T
anipai vi-dékre küldték, hogy ölje m
eg Kuga-M
imi-N
o-Mi-K
asat (? Kugai
Uralkodó M
éltóságos Süveg).
94 A
keleti országrészek háborgó népei lehettek az ajnók, de más m
eg nem hódí-
tott népek is.
144
Am
ikor Opo-B
iko-No-M
ikoto a Kosii vidékre m
enőben volt,egy rövid-szoknyás lányka állott a Y
ama-Siro-beli P
era-Zakan és
ezt énekelte:
Aj, M
imaki-Iri-B
iko!Ó
, te szegény Iri-Biko!
Nem
tudod te, hogy is tudnád,H
ogy valaki ölne téged!E
lvenné az életedet!
Settenkednek hátsó kapun,
Settenkednek a fő-kapun,
Kém
elődnek elől, hátul:E
z meg nem
is sejti a bajt!H
aj, te szegény Iri-Biko! 95
Ezt hallván O
po-Biko-N
o-Mikoto csodálkozott. A
ztán meg-
fordította lovát és ezt kérdezte a lánykától "A m
ondtad szavak mi-
félék [azaz: mit jelentenek]?" A
lányka pedig így válaszolt: "Nem
mondtam
semm
it, csupán énekeltem."
Aztán hirtelen szem
elől tűnt, és senki sem tudta, hova lett.
76. FE
JEZ
ET
: Vitéz A
gyag Herceg (T
ake-Pani-Y
asu –N
o-Mikoto)
Opo-B
iko-No-M
ikoto visszatért és jelentést tett a császárnak.A
z pedig
így válaszolt:
"Úgy
vélem,
ez annak
a jele,
hogyY
amasiroban
helytartómként
élő féltestvér-bátyám
, T
ake-Pani-
Yasu-N
o-Miko gonosz tervet sző ellenem
. Nagybátyám
, szervezzhadat és vonulj ellene!"
Mindjárt m
elléje adta Piko-K
uni-Buku-N
o-Mikotot (O
rszág-[?] B
ékéltető Herceg), a W
anii nemesek ősét.
Mielőtt [a sereg] útnak indult, a W
ani-Zakan (W
ani-Hágó) ál-
dozati edényeket állítottak fel. Aztán vonultak [Y
amasiroba].
Mire a Y
amasiro-beli W
akara nevű folyóhoz értek, Take-
Pani-Y
asu-No-M
iko hadat gyűjtött és rájuk várva útjukat állta. 95 V
észjósló énekek (waza-uta) egy időben közkeletűek lehettek Japánban. A
Nihongiban több is van.
145
Teljes felszerelés 5. sz.-i páncélos katona sírokban s egyebütt talált tárgyakés régi leírások
alapján
helyreállított k
épe (A
rai Haku
seki [1657-1725]H
onchō G
un
kikō cimű könyve; ford. Ō
tsuk
a Y.; a k
ép S
uen
aga nyom
án k
é-szü
lt).A
folyó átellenes oldalain szemben állva harcra hívták egy-
mást [idom
u 'párharcra hívni']. 96 Ezért nevezték azt a helyet Ido-
minak. (M
a Idumi 'forrás, kút' a neve.)
96 A
páros harc a japánok kedvelt küzdési módja volt. A
mongol inváziók idején
nagyon eredményesen alkalm
azták a partokon, ezzel is akadályozva az el-lenség töm
eges hadrendbe állását.
146
És akkor P
iko-Kuni-B
uku-No-M
ikoto így hívta ki [ellenfelét]„A
túloldal [azaz: annak vezére] lője a szertartásos nyilat [ipapi-ya] elsőnek!"
Ám
bár Take-P
ani-Yasu-N
o-Miko lőtt, nem
talált [el senkit].E
zt követően a Piko-K
uni-Boku-N
o-Mikoto lőtte nyíl azonnal
eltalálta Take-P
ani-Yasu-N
o-Mikot, és az m
eghalt.H
ada, teljesen megveretvén, szétszórtan m
enekült.[O
po-Biko-N
o-Mikoto, P
iko-Kuni-B
uku-No-M
ikoto és embe-
reik] a menekülő ellenséget üldözve a K
usuba nevű átkelőhöz ér-tek;
[a m
enekülők] az
üldözéstől annyira
szorultak, hogy
besz...tak, és ürülékük, [kuso] ruhájukhoz [pakama 'hasított férfi-
szoknya'] ragadt. Ezért adták annak a helynek a K
uso-Bakam
anevet. (M
anapság Kusubanak hívják.)
Am
ikor elvágták a menekülő had útját és levágták őket, [a
hullák] kormoránokhoz [u 'korm
orán'] hasonlóan úsztak a folyó[kapa] színén lefelé. E
zért hívják azt a folyót U-K
apanak (Korm
o-rán-F
olyó).M
ivel pedig a harcosokat levágták és felkoncolták [papuru'szétszórni'], annak a helynek a neve P
apuri-Sono (? Szétszórás
Mezeje) lett.
Így bevégezvén a megbékítést visszatértek [a székhelyre] és
jelentést tettek.
77. FE
JEZ
ET
: Nyil-tő-adó és gyűszű-adó (ya-pazu-no-
mi-tugi; ta-na-suw
e-no-mi-tugi)
Azt követően O
po-Biko-N
o-Mikoto, a korábbi fenséges pa-
rancs szerint, Kosiba vonult.
A keleti tartom
ányokba küldött Take-N
unakapa-Wake és aty-
ja, Opo-B
iko Apiduban találkozott [apu 'összeérni, egym
ásba ér-ni']; ezért nevezik azt a helyet A
pidunak"A
ztán rendbe
igazították azon
tartományok
kormányzását,
amelyekbe küldték őket és [visszatérvén] jelentést tettek.
Ilyenformán az ország békében élt, [az em
berek] gazdagod-tak, gyarapodtak.
147
Abban az időben először vetettek ki adót [m
i-tugi] a férfiakíjára és a nők gyűszűjére. 97
Erről az uralom
ról mondták dicsérőlég: M
imaki császár kora,
aki elsőként uralkodott a [kiterjesztett határú] országon.U
gyancsak az ő uralkodása idején készült a Yosa-M
i nevűvíztároló és a K
aru-beli Saka-Wori víztároló.
Ez a császár 168 évig élt. (A
tigris [?] 5. évének 12. hónapjá-ban halt m
eg.)S
írja a
Yam
a-Ben
(Hegy-M
ellék) átvezető
út m
ellett, a
Magari-N
o-Wokan (M
agarii Dom
b) van.
78. FE
JEZ
ET
: Suinin tennó (S
uinin-T
ennō)
Ikume-Irí-B
iko-Isati-No-M
ikoto a Sikii Tam
a-Gaki (É
kkövesK
erítés) nevű palotában lakott és onnan kormányozta az országot.
Ez a császár Sapadi-P
ime-N
o-Mikotot, Sapo-B
iko-No-M
ikotohúgát
vette feleségül.
Ebből
a házasságból
született P
o-Mutu-
Wake-N
o-Mikoto (? T
űz-Tartó Ifjú H
erceg). (Egy fiú.)
Feleségül vette továbbá T
anipa-No-P
iko-Tatasu-M
iti-No-U
si-N
o-Miko
leányát, P
ibasu-Pim
e-No-M
ikotot Tőlük
születtek:Inisiki-N
o-Iri-Biko-N
o-Mikoto (? Inisikii ...H
erceg), majd
Opo-
Tarasi-P
iko-Osirro-W
ake-No-M
ikoto (N
agy [?]
Teljes
Ifjú...H
erceg), majd O
po-Naka-T
u-Piko-N
o-Mikoto (? Idősb K
özépsőH
erceg), majd Y
amato-P
ime-N
o-Mikoto (Y
amato H
ercegnő), majd
Waka-K
i-No-Iri-B
iko-No-M
iko (Ifjabb Kii ...H
erceg). (Öt gyer-
mek.)F
eleségül vette
továbbá P
ibasu-Pim
e-No-M
ikoto húgát
Nupata-N
o-Iri-Bim
e-No-M
ikotot (N
upatai …
H
ercegnő); tőlük
lettek Nu-T
arasi-Wake-N
o-Mikoto (N
ui Teljes Ifjú H
erceg) és Iga-T
arasi-Piko-N
o-Mikoto (Igai T
eljes Herceg). (K
ét fiú.)F
eleségül vette
továbbá A
zami-N
o-Iri-Bim
e-No-M
ikotot(A
zamii ...H
erceglány), Nupata-N
o-Iri-Bim
e-No-M
ikoto (Nupatai
...Herceglány) húgát. E
házasságból született Ikobaya-Wake-N
o-
97 A
mi-tugi kifejezés m
i része megtiszteld szócska (hiszen a császárnak adandó
dologról van szó); a tugi rész a tugu (<-tuku) ige szárm
azéka. Minthogy az
adó régen kötelező ajándék volt, a tugi rész érdekes a magyarban használa-
tos 'ennek is dug, annak is dug' és a 'meg-dug' kifejezések kapcsán.
148
Mikoto
(Ikobayai Ifjú
Herceg)
és A
zami-T
u-Pim
e-No-M
ikoto(A
zamii H
ercegkisasszony). (Két gyerm
ek.)F
eleségül vette
továbbá O
po-Tutuki-T
ari-Ne-N
o-Miko
(?N
agy Tutukii [?] L
ejtő-Föld H
erceg) leányát, Kagu-Y
a-Pim
e-No-
Mikotot (R
agyogó Herceglány). T
őle született Wonabe-N
o-Miko
(Wonabei H
erceg). (Egy fiú.)
Feleségül
vette továbbá
Yam
asiro-No-O
po-Kuni-N
o-Puti
(Yam
asiro[-beli] O
pokunii [?]
Öreg)
lányát, K
ari-Pata-T
obet(K
aripatai [?] Varázsnő). T
őlük született Oti-W
ake-No-M
iko (?O
tii Ifjú
Herceg),
majd
Ika-Tarasi-P
iko-No-M
iko (T
iszteletet[-parancsoló] T
eljes Herceg, m
ajd Itosi-Wake-N
o-Miko (S
zeretettIfjú H
erceg). (Három
fiú.)F
eleségül vette továbbá Opo-K
uni-No-P
uti [fiatalabb] lányátO
to-Kari-P
ata-Tobet (Ifjabb K
aripatai [?] Varázsnő). E
házasság-ból lett Ipa-T
uku-Wake-N
o-Miko (Ipatukui Ifjú H
erceg) és Ipa-T
uku-Bim
e-No-M
ikoto (Ipatukui Hercegnő), m
ásik nevén Putadi-
No-Iri-B
ime-N
o-Mikoto (? P
utadii...Hercegnő).(K
ét gyermek.) –
Ennek a császárnak összesen tizenhat gyerm
eke volt. (Tizenhárom
fiú és három lány.)
79. FE
JEZ
ET
: A fenséges gyerm
ekek (mi-ko-ra)
A
kormányzás
Opo-T
arasi-Piko-O
siro-Wake-N
o-Mikotora
szállt. (Testm
agassága 10 láb és 2 hüvelyk, alsó lábszára 4 láb és 1hüvelyk volt.) 98
Továbbá
Inisiki-Iri-Biko-N
o-Mikoto
készíttette a
Tinu,
aSayam
a és a Kusakaban levő víztárolókat.
Továbbá a T
otori-beli Kapakam
i nevű palotájában lakott, ezerkardot készíttetett és ezeket az Iso-N
o-Kam
i (Isoi Isten) szentélyé-ben áldozatként ajánlotta fel. 99
Továbbá [m
ég mindig] abban a palotában lakva a K
apakami-
Bet (K
apakami-N
ép [települése]) létesített. Továbbá O
po-Naka-
Tu-P
iko-No-M
ikoto a következők őse lett: a Yam
a-Bei nem
esek, aSakikusai
nemesek,
az Inakii
nemesek,
az A
dai nem
esek, a
98 A
z akkori idők "láb" és "hüvelyk" nevű mértékegységei sokkal kisebbek le-
hettek az általunk ismerteknél. E
z az uralkodó mindenesetre rendkívül nagy
termetű lehetett.
99 V.ö. a 93. jegyzettel.
149
Wopari-beli
Minoi
nemesek,
a K
ibi-beli Ipanasii
nemesek,
aK
oromoi nem
esek, a Takasukai nem
esek, az Asukai nem
esek és aM
urei nemesek.
Továbbá
Yam
ato-Pim
e-No-M
ikoto az
Isei nagy
istenség[A
ma-T
erasu-Opo-M
i-Kam
i] szentélyében szolgált.T
ovábbá Ikobaya-Wake-N
o-Miko a Sapoi A
napo-Be nem
esei-nek őse.
Továbbá
Azam
i-Tu-P
ime-N
o-Mikoto
Inase-Biko-N
o-Miko
(Inasei Herceg) felesége lett.
Továbbá O
ti-Wake-N
o-Miko a W
otukii nemesek és a M
ikapa-beli K
oromoi nem
esek őse lett.T
ovábbá Ika-Tarasi-P
iko-No-M
iko a Kasugai nem
esek, a Ko-
si-beli Ikei nemesek és a K
asuga-Be nem
eseinek őse lett.T
ovábbá Itosi-Wake-N
o-Mikonak, m
ert magtalan m
aradt, ne-ve m
egörökítésére az Ito-Bet létesítették m
int mi-ko-sirot. 100
Továbbá Ipa-T
uku-Wake-N
o-Miko a P
akupii és a Miw
oi ne-m
esek őse lett.T
ovábbá Putadi-N
o-Iri-Bim
e-No-M
ikoto Yam
ato-Takeru-N
o-M
ikoto (Yam
atoi vitéz Herceg) felesége lett.
80. FE
JEZ
ET
: Sapoi H
ercegkisasszony (Sapo-B
ime)
Miután
ez a
császár Sapo-B
imet
főfeleségéül választotta,
Sapo-Bim
e-No-M
ikoto bátyja,
Sapo-Biko-N
o-Miko
ezt kérdezte
húgától: "Kit szeretsz inkább: férjedet vagy bátyádat?"
Az pedig így válaszolt: "B
átyámat inkább szeretem
! "A
kkor Sapo-Biko-N
o-Mikoto titkos tervet szővén, így beszélt:
"Ha engem
valóban jobban szeretsz, akkor te meg én együtt ural-
kodjunk!"A
ztán egy nyolcszor kovácsolt tőrt készített 101, húgának adtaés így szólt: "E
zzel a tőrrel szúrd le a császárt, amikor alszik!"
A császár pedig m
it sem tudva a tervről aludt, m
iközben feje acsászárnő ölén nyugodott. E
kkor a császárnő megkísérelte [férje]
100 A
'gyermek-helyettesítő (telepítés) , (m
i-ko-siro) érdekes japán intézmény.
Philippi (212) szerint a K
odzsikiben ez az első említés róla.
101 A világhírű acélosságú japán kardpengékről tudjuk, hogy kovácsolás közbenanyagukat többször rétegelik és hajtogatják. E
rre utal a "nyolcszor ková-csolt tör" kifejezés is.
150
torkát a tőrrel átdöfni. Noha három
szor is felemelte – m
ivel nembírta szíve fájdalm
át [azaz: férje iránti szeretete miatt] elviselni –
képtelen volt [férje] torkát átszúrni. Sírva fakadt, s könnyei [férje]
arcára hullva peregtek le. A császár felriadt és így szólt a császár-
nőhöz: "Különös álm
om volt: Sapo felől zivatar érkezett és várat-
lanul nedvessé tette arcomat. T
ovábbá egy brokátszínű kis kígyótekeredett torkom
ra. Minek az előjele lehet ez az álom
?"É
s akkor a császárnő – gondolván, hogy nem tagadhatja el –
ezt mondta a császárnak: "B
átyám, Sapo-B
iko-No-M
ikoto ily kér-dést intézett hozzám
: 'Kit szeretsz inkább, – férjedet vagy bátyá-
dat?' Minthogy szem
élyével szemben nem
bírtam erélyes lenni,
így feleltem: 'B
átyámat inkább szeretem
!' Akkor parancsot adott
mondván: 'T
e meg én együtt uralkodjunk az országon! A
császártöld m
eg!' Így beszélvén egy nyolcszor kovácsolt tőrt készített snekem
adta. Át akartam
vele szúrni torkodat. Három
szor is fel-em
eltem, de szívem
hirtelen összeszorult, így nem voltam
képestorkodba szúrni. S
írásomkor fakadt könnyeim
hullottak arcodra sazok tették nedvessé. B
izonyára ez [álmodnak] jelentése."
Akkor pedig a császár így szólt: "C
sakhogy tőrbe nem ejtet-
tetek!"Majd hadat gyűjtött Sapo-B
iko-No-M
ikoto eltörlésére. – Ak-
kor a herceg "rizs-erőd"-öt [inaki] 102 készített és úgy várta a küz-delm
et.Sapo-B
ime-N
o-Mikot pedig, nem
bírván magába fojtani bátyja
iránti érzelmét, a palota hátsó kapuján át m
egszökött és bátyjaerődjébe m
enta
81. FE
JEZ
ET
: A földnélküli ékkő-készítők (tokoro e-nu
tama-tukuri)
Abban az időben a császárnő várandós volt. A
császár pedig,m
ert három évig szerette és [a császárnő akkor] várandós volt, vá-
gyódott érte [vagy: sajnálta]. Ezért seregével csak körülzáratta [az
erődöt] és nem siettette a tám
adást.A
míg így vesztegeltek, a [császárnő m
éhében] hordozott fen-séges gyerm
ek megszületett. A
zt követően [az anya] a gyermeket
102 A
z inaki szó ki része 'erőd' jelentésű, de nagyon kérdéses, vajon az ina rész'rizs'-t jelent-e (ahogy rendszerint értelm
ezik).
151
az erőd [kerítésén] kivül helyezte és ily üzenetet küldött a császár-nak: "H
a úgy véletik, hogy ez a császár fenséges gyermeke, akkor
[a császár] vegye magához és gondoskodjék róla!"
A császár akkor így szólt [azaz: üzent]: "Á
mbár gyűlölve
gyűlölöm bátyádat, nem
bírom felejteni császárnőm
iránti szerel-m
emet."A
zonnal elhatározta, hogy visszaszerzi a császárnőt. Harcosai
közül erős és ügyes férfiakat válogatott össze és így szólt hozzá-juk: "A
mikor a gyerm
eket magatokhoz veszitek, anyját ugyanak-
kor ragadjátok el! Akár haján, akár kezén vagy bárm
ely részénéritek, fogjátok m
eg és húzzátok ki [azaz: az erőd kerítése mö-
gül]!"De a császárnő m
egsejtette szándékát. Ezért fejét kopaszra
nyíratta, majd [a lenyírt] hajjal betakarta. T
ovábbá megrothasztotta
ékkő-füzére inát és [a füzért] úgy csavarta három rétegben karjai-
ra. Továbbá rizsborban m
egrothasztotta ruháját és úgy viselte,m
intha ép volt volna.M
iután ily előkészületeket tett, ölébe vette a gyermeket, m
ajda palánkon kívülre tartotta.
Akkor az erős férfiak, vevén a gyerm
eket, azonnal megra-
gadták anyját is. De am
ikor haját fogták meg, az m
agától levált,am
ikor karját fogták meg, az ékkő-füzér leszakadt róla, am
ikor ru-háját kapták el, az nyom
ban eltépődött. Ezért, noha a gyerm
eket elbírták venni, az anyát nem
kaparinthatták meg. Így a harcosok
visszatértek [táborukba] és ily jelentést tettek: "Haja m
agától le-vált, ruhája könnyedén eltépődött, karaira csavart ékkő-füzéreiazonnal elszakadtak. Így az anyát nem
foghattuk meg, hanem
csaka gyerm
eket hoztuk magunkkal."
A császár pedig bánkódott és dühöngött. G
yűlölte az ékkő-készítőket [akiknek az a füzér kezük m
unkája volt] és földjeiketm
ind elvette. Ezért m
ondja a közmondás: "A
földnélküli ékkő-készítők."
Aztán a császár ezt üzente a császárnőnek: "Á
ltalános szokás,hogy az anya ad nevet gyerm
ekének. Mely néven nevezzük ezt a
gyermeket?"
Az m
eg így válaszolt: "Minthogy lángok között született –
éppen, amikor az erőd m
eggyulladt – illő lenne a Po-M
uti-Wake-
No-M
iko (? Tűz-T
artó Ifjú Herceg) nevet adni neki."
152
A császár m
egint üzent: "Miként neveljük fel?"
Az anya így válaszolt: "F
ogadj melléje szoptatós dajkát és
rendelj melléje idősebb és fiatalabb fürdető nőkből álló szolgané-
pet – úgy kell felnevelni!" – És a gyerm
eket ügy nevelték, ahogyanyja m
ondta.[A
császár] újból üzent a császárnőnek: "Ki oldja m
eg a "vi-dor" kis lágyékkötőt, am
elyet te kötöttél be?"103
Az
pedig ezt
válaszolta: "T
anipa-No-P
iko-Natasu-M
iti-No-
Usi-N
o-Mikonak két lánya, Y
e-Pim
e (Idősb Hercegkisasszony) és
Oto-P
ime (Ifjabb H
ercegkisasszony ) tiszta és nemes vérből valók,
– vedd el őket!"A
kkor végül [a császár] megölte [azaz: harcban m
egölette]Sapo-B
iko-No-M
ikot. A húg követte bátyját a halálba.
82. FE
JEZ
ET
: A m
agasban szálló daru (taka yukutadu)
A
fenséges gyerm
eknek ilyen
módon
jártak kedvében.
AW
opari-beli Apiduban villás cédrusfából "villás" csónakot 104 ké-
szítettek és [az uralkodói székhelyre] szállították. Ezt a csónakot
aztán az Itisii tavon és a Yam
ato-beli Karui tavon Ú
sztatták és akis herceget abban vitték ide-oda, úgy szórakoztatták.
Jóllehet [később] nyolc tenyérnyire nőtt szakálla melle köze-
péig [szószerint: szíve előttig] ért, egy szó nem sok, annyit sem
tudott mondani. C
sak amikor [egyszer] egy m
agasan fölötte repülődaru hangját hallotta, tört ki belőle az első gügyögés.
Akkor [a császár] Y
ama-B
e-beli Opo-T
akat (Nagy Sólyom
)küldte ki a m
adár megfogására. E
z az ember azt a darut K
i ország-részből P
arimaba követte, aztán a Inabai földön keresztül haj-
103 A
kérdés egyszerűbb alakja ez: Ki legyen császárnőm
helyetted? Úgy látszik,
az egyszer császárnővé tett asszonynak a helyébe lépő kiválasztásába is voltbeleszólása. – S
zokás volt az akkori Japánban, hogy az elutazó férfi alsó-nem
űjére, mintegy a hűség biztosítása végett, a feleség vagy a szerető kötőt
erősített, s ezt rendszerint csak maga oldhatta m
eg. Ebben az esetben a sze-
rencsétlen császárnő maga ajánlotta két rokonát, hogy valam
elyikük az óhelyébe lépjen.
104 Azt a csónakot talán-azért értékelték, m
ert anyagául alkalmasan kettéágazó fát
használtak és mivel az elágazás által nem
könnyen veszélyeztette felboru-lás. M
indenképpen különös volt.
153
szolta, majd a T
anipa és a Tadim
a [nevű] vidékekre jutott. Aztán
[üldözés közben] keletnek kanyarodott és a Tika-T
u-Apum
i or-szágrészbe ért. A
ztán átment a M
ino országrészbe, majd áthalad-
ván Woparin Sinano földjén át is üldözte, m
ígnem K
osi földjén el-érte. O
tt a Wanam
ii folyótorokban hálót feszített ki és megfogta a
madarat. – F
elvitte az uralkodói székhelyre és fölajánlotta.E
zért hívják azt a folyótorkolatot Wanam
inak [wana 'csapda',
ami 'háló']. 105
83. FE
JEZ
ET
: Gém
tanya-Tó (S
agisu-No-Ike)
Azt gondolták, hogy a m
adarat ismét m
eglátva [a herceg]m
ajd beszélni kezd. De, ám
bár úgy vélték, nem beszélt.
Em
iatt keserűség szállta meg a császárt. E
laludván, álmában
[egy istenség] így utasította: "Ha szentélyem
et úgy állítod helyre,hogy olyan legyen, m
int a császár palotája, akkor a herceg bizo-nyosan beszélni fog!"
Ezen utasítás hallása után [a császár] puto-m
ani ('nagy-jóslás')által igyekezett kitaláltatni, m
elyik istenség akarata [nyilvánultm
eg az álomban].
[Ahogy a jóslás útján m
egtudták,] azon átok az Idumo-N
o-O
po-Kam
i (Idumoi N
agy Isten) akarata volt.A
mikor fiát [a császár] el akarta küldeni, hogy a nevezetes
istenség szentélyében
imádást
tegyen, jóslást
tartatott, [hogy
megtudja], kit kellene kísérőként vele küldeni. A
jóslásban a sorsA
ke-Tatu-N
o-Mikora esett.
Akkor
[a császár]
azt parancsolta
Ake-T
atu-No-M
ikonak,hogy így m
ondjon istenítéletet: "Ha ennek az istenségnek az im
á-dása által [kívánságunk teljesülésére] valóban jel m
utatkozik, ak-kor ezen Sagi-Su-N
o-Ike partjának fáin tanyázó gémek varázs-
szavamra essenek le!"
Am
int [később] így szólott, a varázslat-érintette gémek a föld-
re estek és kimúltak. M
ajd ismét szólott: "V
arázslatom által kelje-
tek életre!" És akkor ezen varázslat által újból éltek.
Ezt követően egy az A
makasi-N
o-Sakin (? Édes T
ö1gyfa-S
zeg) álló széles levelű [?] medve-tölgyet varázslata által elszárí-
tott, majd újból varázsolva elevenné tette.
105 Ú
jabb példája a népi fantázia helynévmagyarázatainak.
154
Ezért
Ake-T
atu-No-M
iko a
Yam
ato-Pa-Siki-T
omi-T
oyo-A
sakura-No-A
ke-Tatu-N
o-Miko (? Y
amatoi, ... S
ikii, Tom
ii, Bősé-
ges Asakurai H
ajnal-Föltetszés H
erceg) nevet nyerte.A
ztán a két [kiválasztott] hercegnek, Ake-T
atu-No-M
ikonakés U
nakami-N
o-Mikonak [a császár fiával való] útnak indulása
előtt jóslás által ezt tudták meg: "H
a a Narai kapun [azaz: hágón]
mennek át, bénákkal és vakokkal találkoznak; ha az O
po-Sakaikapun m
ennek át, ugyancsak bénákkal és vakokkal találkoznak;csak a K
ii mellék-kapu szerencsés."
Így indultak
el és
minden
helyen, am
elyen m
egpihentek,P
omudi-B
et létesítettek. 106
84. FE
JEZ
ET
: A zöldleveles "hegy" (aw
o-ba-yama)
Elértek Idum
oba. Bevégezvén a nagy istenség [Idum
o-No-
Opo-K
ami] im
ádását [a székhelyre] visszatérőben voltak s eköz-ben a P
i nevű folyó közepén héja-rajtahagyott fából hidat készí-tettek
107, [majd] ideiglenes szállást [építettek és] ajánlottak fel [a
néma hercegnek] és engedték, hogy pihenjen.A
bban az
időben K
ipisa-Tu-Mi
(Kipisai
[?] S
zellem),
azIdum
oi urak őse a folyó lentebbi szakaszán díszítésül zöldleveles"hegy"-et rakott. 108
Midőn étkét akarták [a ném
a hercegnek] nyújtani, az így be-szélt:
"Am
i odalent
a folyóban
zöldleveles hegyhöz
hasonlít,hegynek látszik ugyan, [de a valóságban] nem
hegy; talán annak apapnak a szertartási helye, aki az Idum
o-beli Ipa-Kum
a (Szikla-
Szeglet) [közelében levő] S
oi szentélyben Asi-P
ara-Siko-Wo-N
o-O
po-Kam
inak szolgál?"[Így] érdeklődött.
106 E
zek nyilván fogadalmi létesítések voltak.
107 A "héja-rajtahagyott fa" (kuro-ki 2 'fekete fa') kifejezés kapcsán érdekes m
egfi-gyelni, hogy az osztják (C
hanti) Hősénekek 2. kötetének 90. és 104. l.-in a
következő olvasható: "A nem
rég épült kérges vörösfenyőből ácsolt vá-ros…
" A kéregnek a törzsön hagyása a gyakorlati életben arra való, hogy a
gyors száradás okozta repedezést megakadályozzák. L
ehet, hogy régen akéreg m
eghagyásának kultikus jelentősége volt.108 E
z a "hegy" természetesen csak nagy halom
volt, de kultikus jelentősége le-hetett.
155
Hangját hallva és [szája m
ozgását] látva a kíséretéül és szol-gálatára rendelt hercegek örvendeztek. A
fenséges herceget azA
dimasa-N
o-Naga-P
o-No-M
ivaban (B
ételdiófa [?
Bételpálm
a]N
agy Levele[iből való] S
zentély) lakatták és gyorsfutárokat küld-tek [a császárhoz].
Akkor a herceg egy éjszakán át P
i-Naga-P
imevel (? P
ii Nagy
[?] Hercegnő) hált. A
mikor [reggel] lopva rápillantott, az hatalm
askígyó [alakjában] volt.
Ezt látva [a herceg] m
egrémült és elfutott. P
i-Naga-P
ime pe-
dig megsértődött, m
ajd fényt vetve a tengeri mezőkre csónakon
[haladva] üldözte. A herceg m
eg [kísérőivel együtt] mindinkább
félt és csónakját hegyek hágóin át vonszolva menekült fenséges
lakása felé. 109
Akkor [a korábban az uralkodó székhelyére m
enesztett gyors-futárok] jelentést téve így szóltak: "M
ert imádta [vagy: im
ádtuk] anagy istenséget, a fenséges herceg m
ost beszélni képes. Ezért tér-
tünk mi vissza!"
Akkor a császár örvendezett. U
nakami-N
o-Mikot visszaküldte
azzal a paranccsal, hogy szentélyt építsen.K
ésőbb a császár – a herceg [gyógyulása] miatt – a következő
szolgáló csoportokat [be] létesítette: Totori-B
e (Madár-F
ogók Né-
pe), Tori-K
api-Be (M
adár-Nevelő N
ép), Pom
udi-Be, O
po-Yu-W
e(Idősebb
Fürdető
Nők)
és W
aka-Yu-W
e (F
iatalabb F
ürdetőNők). 110
85. FE
JEZ
ET
: Pibasui H
ercegnő (Pibasu-P
ime)
Az [elhunyt] császárnő szavai szerint [a császár] m
agáhozrendelte M
iti-No-U
si-No-M
iko összesen négy lányát, névszerintP
ibasu-Pim
e-No-M
ikotot, Oto-P
ime-N
o-Mikotot, U
ta-Kori-P
ime-
No-M
ikotot (D
ala-Sikerül
Hercegnő)
és M
ato-No-P
ime-N
o-M
ikotot. – Mégis csak kettőt tartott m
agánál: Pibasu-P
ime-N
o- 109 A
kígyóvá vált lány története annyira lazán függ össze az egésszel, hogy csakérdekes betoldásnak tekinthető. P
hilippi (222) úgy véli, hogy Pi-N
aga-Pim
ea később divatossá vált ú.n. D
ōjōji-mesékben gyakran szereplő kiyo-him
e'kígyó-kisasszony' ősalakja.
110 Az uralkodók, s őket utánozva m
ás nagy vagyonú arisztokraták, az isteneknektett fogadalom
ból vagy valakire való emlékezés m
egörökítése végett létesí-tettek ilyen telepítéseket.
156
Mikotot és O
to-Pim
e-No-M
ikotot, míg a két fiatalabb hercegkis-
asszonyt visszaküldte hazájukba, mert csúnyák voltak.
Akkor pedig M
ato-No-P
ime m
egalázottságában így beszélt:"E
gyazon méhből [para] született nővérek közül csúnya külsőnk
miatt m
inket küldtek haza. Ham
arosan megtudják a környékbeli
falvak! Ó, m
ily szégyenletes dolog ránk nézve!" És am
ikor aY
amasiro-beli
Sagaraba értek,
azáltal próbált
öngyilkos lenni,
hogy egy fa agára akasztotta magát.
Ezért hívták azt a helyet Sagari-K
inek (Lelógás-F
a). Manap-
ság Sagaraka a neve.A
mikor O
to-Kuniba értek, végül úgy halt m
eg, hogy mely
vízbe esett.E
zért nevezték azt a vidéket Oti-K
uninak [oti 'esés']. Manap-
ság Oto-K
uni a neve. 111
86. FE
JEZ
ET
: Tadim
a Védője (T
adima-M
ori)E
gy napon a császár Tadim
a-Morit, a M
iyakei nemesek ősét
Toko-Y
oba112 küldte, hogy az örökké illatozó fa gyüm
ölcséből vi-gyen [a székhelyre] vissza.
Tadim
a-Mori végül is elérkezett abba az országba és szedett
annak a
fának a
gyümölcséből:
nyolc leveles
ágat és
nyolclevéltelen ágat [vitt m
agával]. 113
De időközben m
eghalt a császár.A
kkor Tadim
a-Mori elosztván [a kötegeket] négy leveles és
négy levéltelen ágat a császárnőnek ajánlott fel, [másik] négy le-
veles és négy levéltelen ágat a császár sírja bejáratában helyezettel. É
s magasra em
elve azon fa gyümölcsét jajongott kiáltván:
"Magam
mal hozva T
oko-Yo öröklő illatozó fájának gyüm
ölcsételjöttem
, hogy alázattal szolgáljalak!" Végül is jajongás és sírás
közepette meghalt.
111 A
Sagari-Ki és az O
ti-Kuni helynevek nyilván népetim
ológiás eredetűek.112 A
japán magyarázók szerint (P
hilippi 226) ezen esetben nem 'örökké tartó
hon' vagy 'túlvilág' a Toko-Y
o név helyes értelmezése, hanem
talán 'tündér-ország', valam
ely távoli sziget, amelyről m
esék keringtek egzotikus nö-vényzete m
iatt.113 A
magyarázók bizonytalanok a 'leveles ág' és a 'levéltelen ág' tekintetében.
Talán a narancsfák két fajtáját különböztették így m
eg, amikor érőben levő
gyümölcs volt rajtuk?
157
Azon Ö
rökké illatozó fa gyümölcse a m
ai tati-bana. 114
Ez a császár 153 évig élt. S
írja a Sugapara-beli Mi-T
i-Non
(Mi-T
ati Mező) van.
Pibasu-P
ime-N
o-Mikoto
császárnő [halála]
idején [inkább:
után] létesítette az Isiki-Tukuri[-B
e]t (Kőkoporsó-K
észítő [Nép])
és a Panisi-B
et (? Halottak S
zobrocskáit Készítő N
ép).E
z a császárnő a Saki-beli Teram
a sírban fekszik.
87. FE
JEZ
ET
: Keikó tennó (K
eikō-Tennō)
Opo-T
arasi-Piko-O
siro-Wake
császár [=
K
eikó tennó]
aM
akimuku-beli P
isiro palotában lakott és onnan kormányozta az
országot.E
z a
császár P
arima-N
o-Inabi-No-O
po-Iratumet
(Parim
aiInabii
Idősb A
zonvérű H
ercegnő) vette
feleségül, aki
Waka-
(Piko)-T
ake-Kibi-T
u-Piko (Ifjú V
itéz Kibii H
erceg) leánya volt;W
aka-(Piko)-T
ake-Kibi-T
u-Piko a K
ibii nemesek őse.
Ebből a házasságból születtek: K
usi-Tunu-W
ake-No-M
iko (?K
usi-Tunui Ifjú H
erceg), majd O
po-Usu-N
o-Mikoto (Idősebb M
o-zsár H
erceg), majd W
o-Usu-N
no-Mikoto (Ifjabb M
ozsár Herceg),
másik
nevén Y
ama-T
o-Wogua-N
o-Mikoto
(Yam
atoi Ifjú
Férfi
Herceg),
majd
Yam
ato-Neko-N
o-Miko
(Yam
atoi [?
Föld-]
Sarj
Herceg), m
ajd Kam
u-Kusi-N
o-Miko (Isteni C
sodás Herceg). (öt
fiú).Feleségül
vette továbbá
Ya-Saka-N
o-Iri-Biki-N
o-Mikoto
lá-nyát, Y
a-Saka-No-Iri-B
ime-N
o-Mikotot (Y
asakai... Hercegnő) E
házasságból születtek: Waka-T
arasi-Piko-N
o-Mikoto (Ifjú T
eljesH
erceg), Ipoki-N
o-Iri-Biko-N
o-Mikoto
(Ipokii.. .H
erceg), O
si-W
ake-No-M
ikoto (? Uralkodó Ifjú H
erceg) és Ipoki-No-Iri-B
ime-
No-M
ikoto (Ipokii ... Hercegnő).
Egy m
ásik feleségétől született Toyo-T
o-Wake-N
o-Miko (B
ő-séges [?] A
jtó Ifjú Herceg) és N
u(-na)-Siro-No-Iratum
e (Nu((-
na))-Siroi A
zonvérű Herceglány).
Egy m
ásik feleségétől születtek: Nunaki-N
o-Iratume (N
unakiiA
zonvérű Herceglány), utána K
ogo-Yori-P
ime-N
o-Mikoto (? Illa-
tos Jó Herceglány), utána W
aka-Ki-N
o-Iri-Biko-N
o-Miko (Ifjabb
Kii ... H
erceg), majd K
ibi-No-Y
e-Piko-N
o-Miko (K
ibii Idősb Her-
114 A
tatibana szó fordítása 'mandarin narancs' (C
itrus nobilis).
158
ceg), majd T
aka-Ki-P
ime-N
o-Mikoto (T
akakii Herceglány), m
ajdO
to-Pim
e-No-M
ikoto (Ifjabb Herceglány).
Feleségül
vette továbbá
Pim
uka-No-M
i-Pakasi-B
imet
(Pim
ukai Kard H
ercegnő). E házasságból lett T
oyo-Kuni-W
ake-N
o-Miko (B
őséges Ország Ifjú H
erceg).F
eleségül vette továbbá Inabi-No-O
po-Iratume [=
Parim
a-No-
Inabi-No-O
po-Iratume]
húgát, Inabi-N
o-Waka-Iratum
et (Inabii
Ifjabb Azonvérű H
ercegnő). Tőlük született M
a-Waka-N
o-Miko
(Zsenge
Ifjú H
erceg) és
Pika-P
ito-No-O
po-Ye-N
o-Miko
(? ...
Idősb Herceg). 115
Feleségül vette továbbá K
aguro-Pim
et (Haja-F
ekete Herceg-
nő), aki
Sume-Iro-O
uo-Naka-T
u-Piko-N
o-Miko
(? U
ralkodóA
zonvérű Idősb
Középső
Herceg)
leánya volt;
Sume-Iro-O
po-N
aka-Tu-P
iko-no-Miko
[pedig] Y
amato-T
akeru-No-M
ikoto déd-
unokája volt. 116 E házasságból született O
po-Ye-N
o-Miko (N
agyIdősb H
erceg).E
zen Opo-T
arasi-Piko császár m
inden gyermeke közül hu-
szonegy van
feljegyezve, ötvenkilenc
meg
nincsen. Ö
sszesennyolcvan gyerm
eke volt.K
özülük három
herceg:
Waka-T
arasi-Piko-N
o-Mikoto,
Yam
ato-Takeru-N
o-Mikoto
és Ipoki-N
o-Iri-Biko-N
o-Mikoto
atrónörökös [pi-tugi] cím
et viselte. A többi hetvenhetet a császár a
különböző országrészekben, mint helyi előkelőséget helyezte el.
Az uralkodás W
aka-Tarasi-P
ikora szállt.W
o-Usu-N
o-Mikoto hódoltatta az engedetlen istenségeket és a
lázadó férfiakat mind a keleti, m
ind a nyugati részeken.T
ovábbá Kusi-T
unu-Wake-N
o-Miko a M
amutai nem
esek őselett.T
ovábbá O
po-Usu-N
o-Mikoto
a M
orii, az
Opotai
és a
Simadai nem
esek őse lett.T
ovábbá Kam
u-Kusi-N
o-Miko a K
ii Saka-Be (B
or[készítő]N
ép) és az Udai Saka-B
e nemeseinek őse lett.
Továbbá T
oyo-Kuni-W
ake-No-M
iko a Pim
ukai urak őse lett. 115 A
sorrend következetlen.116 A
mint P
hilippi is megjegyzi (229. 1.), unoka a helyesebb rokoni fok. – H
anem
valamely névcsúsztatás vagy egyéb hiba esett, akkor azzal a furcsa
helyzettel állunk szemben, hogy K
eikó császár saját ükunokáját vette fele-ségül.
159
88. FE
JEZ
ET
: Idősebb Mozsár H
erceg (Opo-U
su-No-
Mikoto)
Egyszer a császár m
eghallván, hogy Opo-N
e-No-M
ikonak (?Idősb S
arj Herceg), a M
inoi urak ősének lányai: Ye-P
ime és O
to-P
ime gyönyörűek, elküldte fiát, O
po-Usu-N
o-Mikotot, hogy [a
császári székhelyre] rendelje őket. De a kiküldött O
po-Usu-N
o-M
ikoto, ahelyett, hogy felvitte volna őket [atyjához], helytelenülm
indkét lányt maga vette el. T
ovábbá két másik lányt keresett és
ezeket hamisan azon Y
e-Pim
e és Oto-P
ime neve alatt ajánlotta fel.
A császár m
egtudta, hogy másik lányok. G
yakorta hosszannézett rájuk, de sosem
egyesülvén velük gyötrelmet okozott nekik.
Opo-U
su-No-M
ikoto a feleségül vette Ye-P
imevel O
si-Kuro-
No-Y
e-Piko-N
o-Mikot (? O
si-Kuroi Idősb H
erceg) nemzette. E
z aM
ino-beli U
nesui nem
esek őse.
Feleségül
vette továbbá
Oto-
Pim
et, és
ebből a
házasságból lett
Osi-K
uro-No-O
to-Piko-N
o-M
iko (? Osi-K
uroi Ifjabb Herceg) Ő
lett a Mogetei nem
esek őse.E
zen uralkodás idején létesült a Ta-B
e (Szántóföld N
ép); azA
duma-beli A
pai kikötőt is akkor építették; továbbá akkor létesí-tették a K
asipade-No-O
po-Tom
o-Bet (S
zakács Nagy T
ömeg N
ép),a Y
amato-N
o-Miyaket (Y
amatoi F
enséges Élelem
[raktár]) vala-m
int a Sakate [nevű] víztárolót, bambuszt ültetve partjára.
89. FE
JEZ
ET
: Ifjabb Mozsár H
erceg (Wo-U
su-No-
Mikoto)
A császár így szólt W
o-Usu-N
o-Mikotohoz: "M
iért van az,hogy bátyád nem
jön a reggeli és esti nagy étkezésekhez? Szem
é-lyesen em
lékeztesd [kötelességére] és tégy neki szemrehányást!"
Miután a császár így beszélt, öt nap eltelt és [O
po-Usu-N
o-M
ikoto] még m
indig nem jelent m
eg.E
zért a császár ezt kérdezte Wo-U
su-No-M
ikototól: "Miért
nem jön bátyád olyan régóta? T
alán még nem
figyelmeztetted?
Akkor a herceg így válaszolt: "M
ár figyelmeztettem
!"A
[császár] ismét kérdezte: "H
ogyan figyelmeztetted?"
Erre az így felelt: "R
eggel, amikor az árnyékszékre m
ent, rávártam
, megragadtam
, összezúztam, tagjait kitéptem
, majd gyé-
kény takaróba csavarva elhajítottam!"
160
Akkor a császár a herceg szilaj, féktelen term
észete miatt
megrém
ült és így szólt: "A nyugati részeken van két kum
aso "dü-höngő"
117. L
ázadó, tiszteletlen
emberek.
Fogd
meg
[azaz: öld
meg] őket!" Így szólva elküldte.
Akkor [W
o-Usu-N
o-Mikoto] szem
öldökéig érő haja feje tete-jén m
eg össze volt kötve. 118
Nagynénjétől, Y
amato-P
ime-N
o-Mikototó1
119 [női] ködmönt
és szoknyát kapott. Ruhája öblébe tőrt rejtve indult útjára.
Midőn a K
umaso-T
akeru (Kum
aso Vitéz[ek]) [nevű testvé-
rek] szállásához ért, azt látta, hogy harcosaik azon szállás körülhárom
sorban barlang-lakásokat készítettek. "Házavatást ünnepe-
lünk!" – így kurjongattak és zsivajogtak, miközben áldom
ásra ké-szültek.
[Wo-U
su-No-M
ikoto] pedig a környéken sétált és az áldomás
napjára várt.A
mikor az elérkezett, összekötött haját lányok hajviseletéhez
hasonlóra fésülte és leeresztette; nagynénje ködmönét és szok-
nyáját magára vette és egészen lányos külsejűvé válva az asszony-
nép közévegyült s máris bent volt [az áldom
ás helyéül szolgáló]barlangban.
Akkor a két K
umaso-T
akeru, bátyó és öcs, ezt a lányt látvaszerelem
mel vágyakozott [érte]; m
aguk közé ültették, és szertele-nül dáridóztak.
90. FE
JEZ
ET
: Yam
atoi vitéz Herceg (Y
amato-T
akeru-N
o-Mikoto)
Am
ikor az
áldomás
tetőpontjára ért,
[Wo-U
su-No-M
ikoto]öbléből elővette tőrét, m
ajd megragadva az [idősebb] kum
aso fő-nök ruhájának nyakszegélyét a tőrt átdöfte [áldozata] m
ellén.A
fiatalabb főnök ezt látva és megrettenve kifelé m
enekült.
117 K
ét fivérről, a kamaso (olv. kum
aszo) nép vezetőiről van szó. A 'dühöngő'-
ként fordított takeru szó Yam
ato-Takeru nevében is szerepel.118 A
zaz még gyerm
eknek számított.
119 Yam
ato-Pim
e-No-M
ikoto az Iseben épített nagyon híres szentély papnője voltés A
ma-T
erasu-Opo-M
ikamit szolgálta.
161
[Wo-U
su-No-M
ikoto] üldözte és a [barlangból kivivő] lépcső-zet alján elérte; hátát [azaz: hátát borító ruháját] m
egragadva a tőrtülepébe szúrta.
Akkor a kum
aso főnök így beszélt: "Ne m
ozdítsd a tőrt! Va-
lamit m
ondani akarok!" – [Wo-U
su-No-M
ikoto ellenét] a földrenyom
va [egy kis időt] engedett neki.A
kkor [a fiatalabb főnök] így szólt: "Ki vagy, uram
?"E
rre [Wo-U
su-No-M
ikoto] ezt felelte: "A P
isiro-palotában la-kó és O
po-Ya-Sim
a-Guni (N
agy Nyolc-S
ziget-Ország) fölött ural-
kodó Opo-T
arasi-Piko-O
siro-Wake császár fenséges fia vagyok s
nevem Y
amato-W
ogua-No-M
iko [Atyám
] hallván, hogy ti, kumaso
főnökök, lázadók és tiszteletlenek vagytok, ide küldött engem,
hogy végezzek veletek!"A
kkor a [fiatalabb] kumaso főnök így beszélt: "V
aló igaz! Anyugati részeken nincs több olyan vitéz és kem
ény legény, mint
mi. D
e Nagy Y
amatoban van valaki, aki felülm
úl minket. E
zértfenséges nevet ajándékozok neked. Illő, hogy m
ostantól fogva,m
int Yam
ato-Takeru-N
o-Mikotot (Y
amatoi V
itéz Herceg) dicsőít-
senek!"A
mikor e szavait bevégezte, [W
o-Usu-N
o-Mikoto] m
int érettdinnyét fölhasította és m
egölte.A
ttól az
időtől fogva
azáltal dicsérték,
hogy a
Yam
ato-T
akeru-No-M
ikoto névvel illették.[A
császári székhelyre] visszatérése közben a hegyek, folyókés tengerszorosok [vagy: tengeröblök] isteneit is [szóval vagy tet-tel] m
ind megbékítette. 120
91. FE
JEZ
ET
: Az Idum
oi vitéz (Idumo-T
akeru)Így
ment
Idumo
országrészbe is.
Szándéka
az volt,
hogyIdum
o-Takerut m
egöli.É
rkezése után tüstént barátságot kötött [azaz: színlelt] vele.A
ztán titokban tölgyfából kardutánzatot készített, oldalára kötötte,m
ajd együtt fürdött [Idumo-T
akeruval] a Pi nevű folyóban.
120 Ú
gy látszik, hogy Yam
ato-Takeru főkent azáltal békítette m
eg a háborgó tör-zseket, hogy vezetőiket részben csellel s tettel, részben m
eg szóval lecsen-desítette. K
üldetésének a Kodzsiki vallásos jelleget tulajdonit.
162
Később Y
amato-T
akeru-No-M
ikoto, elsőnek lépvén ki a fo-lyóból, azt a kardot kötötte fel, am
elyet Idumo-T
akeru oldott éstett le m
agáról. Ezt követően így szólt: "C
seréljünk kardot!"E
rre Idum
o-Takeru
[is] kilépett
a folyóból
és felkötötte
Yam
ato-Takeru-N
o-Mikoto ham
is kardját.A
kkor Yam
ato-Takeru-N
o-Mikoto ilyen ajánlatot tett: "R
ajta,m
érjük össze kardjainkat!"M
időn kardját ki-ki kirántotta volna, Idumo-T
akeru a hamis
kardot nem bírta kivonni. 121
Akkor
pedig Y
amato-T
akeru-No-M
ikoto kivonta
a m
agáét[azaz: am
ely akkor oldalán függött] és levágta Idumo-T
akerut.utána ezt a dalt énekelte:
Felhős Idum
o-országV
itéz urának kardja, aj!F
olyondár van rajta bőven,A
z díszíti a hüvelyét …H
aj, de nincs való pengéje!
Így elsöpörvén [a lázadókat] és rendbe igazítván [az országré-szeket] visszatárt a székhelyre és jelentést tett [atyjának].
92. FE
JEZ
ET
: Magyalfából való nyolcöles dárda
(pipinagi-no-ya-piro-poko)A
bban az időben a császár ismét parancsot adott Y
amato-
Takeru-N
o-Mikotonak m
ondván: "Hódítsd m
eg és békítsd meg a
vad isteneket és a lázadó embereket a keleti részek tizenkét tarto-
mányában!" V
ele küldte a Kibii nem
esek Mi-Suki-T
omo-M
imi-
Take-P
iko (? Misukii N
ép[en] Uralkodó V
itéz Herceg) nevű ősét
és egy nyolcöles magyalfa-dárdát adott át [fiának].
Ez, m
iután a parancsot megkapta, elindult. B
ement az Isei
Nagy Istennő [A
materasu-O
po-Mi-K
ami] szentélyébe és leborulva
imádkozott benne.
Aztán így beszélt nagynénjéhez, Y
amato-P
ime-N
o-Mikotohoz
[aki ott papnőként szolgált]: "Bizonyára azért van ez, m
ert a csá- 121
A
kardutánzatnak m
ég csak
fapengéje sem
volt,
de külseje
folyondár-m
intákkal úgy volt díszítve, mint Y
amato-Takeru igazi kardjáé.
163
szár korai halálomat akarja. H
iszen, miután elküldött, hogy a nyu-
gati részek gonosz embereit m
egöljem, alig tértem
vissza [a szék-helyre], m
ost sereg nélkül újból kiküld, hogy hódítsam m
eg a ke-leti részek tizenkét tartom
ányának gonosz embereit. E
zért úgy vé-lem
, ő bizonyosan azt gondolja, hogy [így] hamar m
eghalok!"A
mikor keseregve és sírva elindult, Y
amato-P
ime-N
o-Mikoto
nekiadta a Kusa-N
gi-No-T
u-Kurugit [=
Kusa-N
agi-No-T
api] (Fű-
Kaszáló K
ard)]; továbbá egy tiszteletreméltó zsákot nyújtott át ne-
ki így szólva: "Ha veszélybe jutsz, oldd m
eg ennek a zsáknak aszáját!"
[A
herceg] aztán
elért W
opari országrészbe
és bem
entM
iyazu-Pim
e (? Palotai H
ercegnő) házába, akit a Woparii urak ős-
anyjukként tisztelnek. Nyom
ban feleségül akarta venni, de meg-
gondolva a dolgot úgy döntött, hogy visszatértekor veszi majd el.
Eljegyezve elm
ent a keleti országrészekbe.M
eghódította és megbékítette a hegyek és folyók valam
ennyivad istenségét és a lázongó em
bereket.
93. FE
JEZ
ET
: Az É
gés-Kikötő (Y
aki-Du)
Am
ikor a Sagamu [=
Sapami] nevű országrészbe érkezett,
azon föld ura hazugul így beszélt hozzá: "Ebben a fenyérben nagy
tó van, és a benne lakozó istenség szerfölött vad!"A
kkor [Yam
ato-Takeru-N
o-Mikoto] a fenyérbe m
ent azon is-tenség látására, [Sagam
u] ura azonközben a fenyért meggyújtotta.
[Yam
ato-Takeru-N
o-Mikoto] ráeszm
élt, hogy becsapták. Ki-
nyitotta a
nagynénje, Y
amato-P
ime-N
o-Mikoto
által neki
adottzsákot, belenézett és tűz-csiholó szerszám
ot [pi-uti] lelt benne.A
kkor [varázserejű] kardjával először lecsapkodta [maga körül] a
[magasra nőtt] füvet [kusa] 122, aztán tűzütő szerszám
ával tüzetgerjesztett, m
ajd ellen-tüzet gyújtva [maga körül és a m
ásikat ígym
egállítva] megm
enekült. Aztán visszatért [oda, ahol a fenyérbe
indulásakor volt].
122 E
z volt az a nevezetes, varázserejű kard, amelyet a sárkány farkában talált
Paya-Susa-N
o-Wo-N
o-Mikoto (1. a 19. f.-et). A
Kusa-N
agi-No-T
ati ('fű-levágás-féle kard') név éppen Y
amato-Takeru csodálatos m
egmenekülésével
függ össze.
164
Mind levágta és elpusztította azon országrész vezető em
bereit,elégetve őket. E
zért nevezik azt a helyet] a mai napig Y
aki-Dunak.
Am
ikor onnét tovább ment és átkelőben volt a P
asiri-Midu
(Siető víz) nevű tengerszoroson, azon átkelőhely istene [olyan
magas] hullám
okat keltett, hogy azok a csónakot hányták-vetették,úgyhogy nem
bírt haladni.A
kkor Yam
ato-Takeru-N
o-Mikoto császárnő-felesége, akinek
neve Oto-T
atibana-Pim
e-No-M
ikoto (Ifjabb Narancs
Hercegnő)
volt 123, így szólt: "Én vetem
magam
a tengerbe a fenséges gyer-m
ek [azaz: férjem] helyett. Illő, hogy a fenséges gyerm
ek befejez-ze küldetését, és visszatérve jelentést tegyen róla!"
Mielőtt
a tengerbe
lépett, nyolc
réteg gyékényszőnyeget,
nyolc réteg bőr-szőnyeget [azaz: szőnyeg helyett szolgáló állat-bőrt] és nyolc réteg selyem
szőnyeget terítettek a hullámok taréjá-
ra, ő pedig azokra ereszkedett le. – Azt követően a háborgó hullá-
mok m
aguktól megnyugodtak, a csónak m
eg haladhatott.A
kkor a császárnő ezt énekelte:
Sagamu-ország kis síkján,
Dom
bkoszorúzta fenyérénA
tűz lángjai közt álltamS
kerestelek, ó, szerelmem
! 124
Hét nap m
úlva a császárnő fésűjét partra vetette a tenger.A
zonnal elvitték, majd fenséges sírt készítettek és abba helyezték.
94. FE
JEZ
ET
: Az A
si-Gara-D
omb (A
si-Gara-N
o-Saka)
[Yam
ato-Takeru-N
o-Mikoto] onnét beljebb hatolt és kivétel
nélkül meghódította a lázadozó em
isiket 125 és megbékítette a he-
gyek és folyók vad isteneit.
123 N
incs tudomásunk arról, hogy Y
amato-T
akeru a császári címet elnyerte s ez-
által Oto-T
atibana-Pim
e-No-M
ikoto valóságban császárnővé lehetett volna.T
alán csak a hőst övező képzeletben lett az. De 1. a 132. jegyzetet.
124 Ez a dal aligha szerves része a történetnek, hiszen a tűz előbbi leírása kapcsánnem
szerepelt sem feleség, sem
más női szem
ély.125 L
ewin idézett m
unkája szerint (29. 1.) az akkori Japán északkeleti részein élő,em
isi (később emishi; sh. =
m. s) néven em
legetett nép egy "primitív urál-
altaji" népnek az ajnók eleivel történt keveredéséből származhatott.
165
Később, am
ikor hazafelé menet az A
si-Gara-Saka lábához ért
és éppen eledelét fogyasztotta, azon domb istene fehér őzzé [vagy:
szarvassá –
sika] változva
odament
és előtte
megállt.
Akkor
[Yam
ato-Takeru-N
o-Mikoto] egy az étkezéséből m
egmaradt póré-
hagyma-darabbal rá várva m
egcsapta. Szem
ét találta el s az meg-
halt.Ezt követően felm
ent a dombra és [azon állva] bánkódott, há-
romszor így sóhajtva: "H
aj, én feleségem! [A
duma-paya]” – E
zértnevezik azt a földet A
dumanak. 126
Aztán abból az országrészből [a hegyeken] átkelve K
apibajutott. A
mikor a Saka-W
ori (Dom
b-[?] Hajlat) nevű palotában
tartózkodott, ezt énekelte:
Hány éjszakát aludhattunk ,
Mióta N
ipi-Barin és
[Jó] Tuban áthaladtunk?
És akkor egy öreg em
ber, aki [éppen] a tűzet ápolta, befeje-zésképpen ezt énekelte:
Megolvastam
a napokat:K
ilenc az éjszakák száma,
De tíz lett a napok szám
a!
[Yam
ato-Takeru-N
o-Mikoto] dicsérte az öreget és A
dumai úr-
rá [kuni-no-miyatuko] nevezte ki.
126 A
z Adum
a országrész nevének magyarázata egészen m
ás. Benne az adu rész
asu ~ asa 'napkeltével összefüggő; napkelte, derengés' és ma 'köz, földte-
rület' szavak az összetevők. Adum
a a régi fővárosoktól, Naratól és K
yototólkeletre fekvő
pontosan m
eg nem
határozott
terület neve
volt. N
yilvánA
duma
mintájára
alkották pl.
a következő
földrajzi neveket:
Parim
a,Y
enoma,
Sayama,
Tadim
a, T
anagima.,
Teram
a, K
ukuma,
Tagim
a,A
saduma, (?) Tem
a, Mi-M
a, Samem
a. érdekes ezekkel párhuzamba állítani
a finnországi Pohjanm
aa-Ma 'P.-föld' (m
aa modern alak, m
a a régi), Savo-M
a, Häm
a-Ma stb. terület-neveket, továbbá É
sztország Insel-Ma, W
est-Ma
stb. neveit, továbbá a Ma terület-nevet a V
icsegda alsó, ill. a Sziszola kö-zépső folyása m
ellett, továbbá a Pecsora-M
a és Izs-Ma terület-neveket a
zürjének földjén 1. Décsy 26, 67, 121-3).
166
95. FE
JEZ
ET
: Palotai H
ercegnő (Miyazu-P
ime)
Abból az országrészből Sinano földjére kelt át. L
egyőzvénSinano-N
o-Saka-No-K
amit
([a] S
inanoi H
ágó Istene)
visszatértW
opariba. Miyazu-P
ime házába tért, akivel korábban eljegyezte
magát.
Később, m
iközben [a herceg] fenséges étkét szolgálta fel,M
iyazu-Pim
e egy nagy boros [azaz: borral telt] serleget nyújtottfeléje. D
e Miyazu-P
ime ruhája szegélyéhez m
enstruációs vér ta-padt. [Y
amato-T
akeru-No-M
ikoto] ezt észrevette és így énekelt:
Tökform
ájú a Kagu-H
egy,A
mennyei tündöklő hegy,
Átrepüli hattyúm
adár,N
yaka hajlott, mint a sarló. 127
Puha, vékony karjaidat,
Hajlékony kis karjaidat
Akartam
én átkarolni ...
Rajtuk kívántam
nyugodniÉ
s teveled egyesülni!
De lám
, ruhádnak szegélyénA
hold vörös arca virít!
Miyazu-P
ime pedig válaszként ezt énekelte:
Fenséges fia a napnak,
A m
agas mennyei napnak!
Békén korm
ányzó nagy uram.
Jönnek és mennek az évek,
Újulnak a hónapok is ...
Haj, be való! C
soda-e hát,H
a külső ruhám szegélyén,
Míg uram
ra várva vártam,
127 A
z utolsó két sor értelmezése nagyon kétséges.
167
Feltűnt a hold vörös arca?
96. FE
JEZ
ET
: Ibuki-Hegy (Ibuki-N
o-Yam
a)
Aztán egyesültek.
Később
[Yam
ato-Takeru-N
o-Mikoto]
fenséges kardját,
aK
usa-Nagi-N
o-Turugit
Miyazu-P
ime
házában hagyva
elment,
hogy az Ibuki-No-Y
ama istenségét m
egölje.A
kkor ezt mondta: "E
nnek a hegynek az istenségét egyszerű-en puszta kézzel Ö
löm m
eg!"M
időn arra a hegyre felmenőben volt, az oldalban ökör nagy-
ságú fehér vaddisznóval találkozott.A
kkor [Yam
ato-Takeru-N
o-Mikoto] kevélyen így szólt: "A
kim
agát eme fehér vaddisznóvá változtatta, csak azon istenség hír-
nöke lehet. Most m
ég nem ölöm
meg, hanem
csak visszafele jö-vet!"E
zt követően felment a hegyre. A
kkor rettenetes jégeső zúdultle, s ez Y
amato-T
akeru-Wo-M
ikoto gondolkodását összekuszálta.A
ki magát fehér vaddisznóvá változtatta, nem
az istenség hír-nöke volt, hanem
az istenség maga; [Y
amato-T
akeru-No-M
ikoto]azért zavarodott össze, m
ert [előbb] fennhéjázva beszélt.L
emenve a hegyről a T
amakurabei forráshoz ért. M
íg ott pi-hent, elm
éje egy kissé megvilágosodott. E
zért nevezik azt a forrástW
i-Same-N
o-Si-Midunak (É
let[re] Ébredés H
űsítő Vize).
Am
ikor onnét tovább vándorolt és a Tagii rétre ért, így szólt:
"Szívem
mindig az ég fele kívánt szárnyalni. L
ábaimon m
ost járniis alig vagyok képes. Járásom
vánszorgós!" – Ezért nevezik azt a
helyet Taginak [tagi-tagi-si '(útja) girbe-gurba, hepe-hupás'].O
nnét egy kicsit tovább haladt. De m
ert nagyon fáradt volt,botot [tuw
e] használva lassan, nagyon lassan lépegetett. – Ezért
nevezik azt a helyet Tuw
e-Taki-Z
akanak (Bot-H
asználó Dom
b).E
lérvén a Wotu-N
o-Sakiban (Wotui S
zeg) álló egyes fenyőfatövéhez, [azt találta, hogy] az a kard, am
elyet korábbi ott evéseidején ottfelejtett, nem
veszett el, hanem m
ég mindig helyén volt.
Em
iatt akkor ezt énekelte:
Egyenest W
opari felé
168
Néző egyes fenyő bátyám
!W
otu-Szegben állasz egyes
Fenyő testvér! H
a te ember
Volnál, kardom
adnám néked,
Ha te em
ber volnál, ruhámA
dnám néked, fenyő bátyám
!
97. FE
JEZ
ET
: A N
obo-Rét (N
obo-N
o)O
nnét tovább menve a M
ipe nevű faluba ért és így beszélt: "Lá-
baim hasonlók a három
szoros görbülethez, és nagyon-nagyon fá-radt vagyok!" – E
zért hívják azt a helyet Mipenek [m
ipe 'három-
szor'].Am
ikor onnét tovább vándorolt és a Nobo-N
ohoz ért, szülő-földjére vágyakozva ezt énekelte:
Yam
ato! Országok feje!
Sorban egym
áshoz simuló
Zöld hegyek koszorújában
Rejtezel, te szívderítő!
Később m
ég ezt énekelte:
Ti, akiknek életük m
arad,[S
zakítsatok] leveleketA
Peguri-H
egynek medve-
Tölgyeiről 128 s hajatokba
Tűzzétek, én gyerm
ekeim!
Ezek szülőföld-vágyó dalok (kuni-[w
o]sinobi-uta).Ism
ét énekelt:
128 A
'medvetölgy' szó tükörfordítása a kum
a-kasi japán szóösszetételnek; Cham
-berlain és P
hilippi 'bear-oak' szót használ, Kinoshita 'w
ilde Eiche-ként for-
dítja. – A m
ásodik sorban vagy közelében a japán tatami-kom
o 'gyékény-szőnyeg' m
egfelelő kifejezését kellett volna elhelyezni. De m
ivel ez csupántöltő kifejezés, am
ely bizonyos helyzetekben szokványosan jelenik meg, itt
pedig értelme szerint nincs tennivalója, K
inoshita példáját követve kihagy-tam
.
169
Ó, m
ily kedves a szívemnek!
Hazám
felől, otthonomból,
Felleg felleg után közelg!
Ez
„fél-ének" (kata-uta). 129 B
etegsége azonközben
nagyonsúlyossá vált. A
kkor ezt énekelte:
Aj, a lánynak ágya m
ellettO
dahagyám jó kardom
at,A
zt a jó kardomat! H
ajaaa!
Énekét bevégezvén elhunyt.
Azonnal gyorsfutárokat küldtek [a császárhoz].
98. FE
JEZ
ET
: Nyolc-Ö
les Fehér Lile (Y
a-Piro-S
iro-Ti-
Dori)
Akkor Y
amatoban élő nejei és gyerm
ekei mind leutaztak [a
halál helyére] és megépítették [azaz: m
egépíttették] fenséges sír-ját.
Hason csúsztak körbe a [sírhellyel] szom
szédos sáros rizsföl-deken, m
iközben sírva így énekeltek:
Sáros földek
130 rizs-szárai,R
izs-szárai között kúszunk,K
örbe, vissza, nem m
ásként, mint
A jam
-gyökér 131 sok indája.
Akkor
[Yam
ato-Takeru-N
o-Mikoto]
nyolc ölnyi
[?] lilévé
változott, felszárnyalt a légbe [ame], m
ajd a tengerpart felé repült.
129 A
zaz olyan, amelynek kb. ugyanolyan terjedelm
ű folytatását más énekli.
130 A 'sáros földek' kifejezéssel fordított naduki-no-ta naduki része nem
egészenvilágos (no a genitivust jelölő szócska, ta 'föld'), de a 'sáros' fogalom
bevo-nása jogosultnak látszik.
131 A 'jam
-gyökér' (tokoro-dura) botanikai neve Dioscorea quinquelobia (C
ham-
berlain 214).
170
Erre nejei és gyerm
ekei, noha lábukat a bambuszsás szára
vágta-tépte, fájdalmukat feledve sírva utána rohantak.
És akkor így énekeltek:
Sás-m
ezőben, hasig sásbanA
lig jutunk mi előre ...
Nem
repülünk ám a légben,
Gyalog m
együnk, bizony gyalog!
Am
ikor a tenger sós vizébe mentek bele [és benne haladtak],
ezt énekelték:
Tenger szélén hasig vízben
Alig jutunk m
i előre ...M
int folyómeder hínárja,
Mint a tengerár hínárja,
Inog-lebeg [a mi testünk].
Később, am
ikor [a madár] a tengeren át m
ás partra szállt le,ezt énekelték:
Aj, a tengerparti lile
A parttól nem
megy ám
el:A
partszegély mentén m
arad!
Ezen négy éneket énekelték [Y
amato-T
akeru-No-M
ikoto] te-m
etésekor. És m
ind a mai napig császári tem
etés idején ezeketénekelik.
[A
madár]
azon országrészből
tovaszállt és
a K
aputi-beliSikiben
ereszkedett le.
Ezért
ott [is]
sírt készítettek
[Yam
ato-T
akeru-No-M
ikotonak] és nyugalomra helyezték. E
zt a sírt Sira-T
ori-No-M
i-Pakanak (F
ehér Madár F
enséges Sírja) nevezik.
A [m
adár] azonban onnét is a magasba, em
elkedett és tova-szállt.M
iközben Yam
ato-Takeru-N
o-Mikoto az országban hódítva
körbejárt, a Kum
ei ispánok őse, akinek neve Nana-T
uka-Pagi (H
étT
enyér[nyi] Lábszár) volt, kiséretéteben étokfogójaként állandóan
szolgálta.
171
99. FE
JEZ
ET
: Yam
ato-Takeru-N
o-Mikoto leszárm
a-zottai
Ez
a Y
amato-T
akeru-No-M
ikoto Ikum
e császár
leányát,P
utadi-No-Iri-B
ime-N
o-Mikotot
vette feleségül.
E
házasságábólszületett T
arasi-Naka-T
u-Piko-N
o-Mikoto (? T
eljes Középső H
er-ceg). (E
gy fiú.)F
eleségül vette továbbá Oto-T
atibana-Pim
e-No-M
ikotot, aki atengerbe ereszkedett. T
őlük született Waka-T
akeru-No-M
iko (Ifjúvitéz H
erceg). (Egy fiú).
Feleségül vette továbbá P
utadi-Pim
et (Putadii H
ercegnő), aT
ika-Tu-A
pumi-beli Y
asui urak ősének, Opo-T
amu-W
akenak (?N
agy Tam
ui Vitéz) lányát. E
házasságból született Ina-Yori-W
ake-N
o-Miko (R
izspalántája Jó Ifjú Herceg). (E
gy fiú).F
eleségül vette továbbá Opo-K
ibi-Take-P
imet (? K
ibii Nagy
Hősnő), T
ake Pikonak (V
itéz Herceg), a K
ibii mágnásnak a húgát.
E házasságból született T
ake-Kapi-K
o-No-M
iko (Vitéz [?] K
api-K
oi Herceg). (E
gy fiú).F
eleségül vette
továbbá Y
amasiro-N
o-Kukum
a-Mori-P
imet
(Yam
asiro [-beli] [?] Kukum
a-Morii K
isasszony). Tőlük született
Asi-K
agami-W
ake-No-M
iko (?
Asi-K
agamii
Ifjú H
erceg). (E
gyfiú.)E
gy m
ásik feleségétől
lett O
kinaga-Ta-W
ake-No-M
iko (?
Okinagai Ifjú. H
erceg).E
nnek a Yam
ato-Takeru-N
o-Mikotonak összesen hat gyereke
volt.Az uralkodás T
arasi-Naka-T
u-Piko-N
o-Mikotora szállt. 132
Továbbá Ina-Y
ori-Wake-N
o-Miko az Inukam
ii és a Takebei.
nemesek őse lett.T
ovábbá Take-K
api-Ko-N
o-Miko a következők ősévé vált: a
Sanuki-beli Ayai nem
esek, az Isei nemesek, a T
owoi nem
esek, aM
asai nemesek és a. M
iyadii nemesek.
132 Y
amato-T
akeruról nem m
ondja a történet, hogy valaha is trónra lépett volna,vagy hogy m
ilyen palotából kormányzott. N
em lehetetlen azonban (P
hilippi253), hogy egy időben m
egoszlott az uralkodás, s az országban afféle her-cegségek voltak, s egy ilyenben Y
amato-Takeru uralkodott.
172
Asi-K
agami-W
ake-No-M
iko lett őse a Kam
akurai nemesek-
nek, a Wotui nem
eseknek, az Ipasiroi nemeseknek és a P
ukitainem
eseknek.T
ovábbá O
kinaga-Ta-Wake-N
o-Miko
gyermeke
volt K
upi-M
ata-Naga-P
iko-No-M
iko (? Kupi-M
atai Nagy H
erceg). – Ennek
a hercegnek
a gyerm
ekei voltak:
Ipi-No-M
a-Kuro-P
ime-N
o-M
ikoto (? Ipi-Noi F
ekete Hercegnő), O
kinaga-Ma-W
aka-Naka-
Tu-P
ime (O
kinagai [?] Ifjabb Középső H
ercegnő) és Oto-P
ime
(Ifjabb Hercegnő). (H
árom leány.)
A fentebb em
lített Waka-T
akeru-No-M
iko Ipi-No-M
a-Kuro-
Pim
et vette
feleségül. Tőlük
született Sum
e-Iro-Opo-N
aka-Tu-
Piko-N
o-Miko (? U
ralkodó Azonvérű Idősb K
özépső Herceg). –
Ez a herceg az A
pumi-beli Siba-N
o-Iriki (? Sibanoi …
Férfi) lá-
nyát, Siba-No-P
imet (? S
ibanoi Kisasszony) vette feleségül. T
őlükszületett
Kaguro-P
ime-N
o-Mikoto
(Haja-F
ekete H
ercegkisasz-szony).
Opo-T
arasi-Piko császár [=
Keikó tennó] K
aguro-Pim
e-No-
Mikotot vette feleségül, és tőlük született O
po-Ye-N
o-Miko. (E
gyfiú.) – E
z a herceg féltestvéri húgát, Sirokane-No-M
ikot (Ezüst
Hercegkisasszony) vette feleségül. E
házasságból született Opo-
Nakata-N
o-Miko (? N
agy Nakatai H
erceg), majd O
po-Naka-T
u-P
ime-N
o-Mikoto (Idősb K
özépső Hercegnő). (K
ét gyermek.)
Ez
az O
po-Naka-T
u-Pim
e-No-M
ikoto volt
Kago-Saka-N
o-M
iko (K
ago-Sakai
Herceg
és O
si-Kum
a-No-M
iko (O
si-Kum
aiH
erceg) anyja.O
po-Tarasi-P
iko császár 137 évig élt. Sírja a Y
ama-N
o-Bei út
mellett van.
100. FE
JEZ
ET
: Seim
u tennó (Seim
u-Ten
nō)W
aka-Tarasi-P
iko császár, [= Seim
u tennó] a Tika-T
u-Apum
i-beliSigai
Taka-Anapo
(Magas
Lyukfő)
palotában lakott
és onnan
kormányozta az országot.
Ez
a császár
Oto-T
akara-No-Iratum
et (Ifjabb
[?] K
incsesA
zonvérű H
ercegnő), a
Podum
ii nem
esek ősének,
Take-O
si-Y
ama-T
ari-Nenek (V
itéz Uralkodó H
egy-Lejtő [H
erceg]) lányátvette feleségül. E
házasságból lett Waka-N
u-Ke-N
o-Miko (Ifjabb
[?] Mező-É
lelem H
erceg). (Egy fiú.)
173
Takesi-U
ti-No-Sukunet opo-m
ati-gimivé [fő udvari em
ber] té-ve segítségével kinevezte a nagyobb és kisebb országrészek urait;továbbá m
egállapította a különböző országrészek határait és kine-vezte m
ind a kisebb, mind a nagyobb kerületek ispánjait [agata-
nusi].Ez a császár 95 évig élt. A
nyúl [ciklus] 2. éve 3. hónapjának15. napján halt m
eg. 133
Sírja a Saki-beli T
atanami m
ellett van.
101. FE
JEZ
ET
: Chúai tennó (C
hūai ... Tennō)
Tarasi-N
aka-Tu-P
iko az Anatoi Toyora (? B
őséges Öböl) pa-
lotában és a Takusi-beli K
asipi nevű palotában élt és onnan kor-m
ányozta az országot.E
z a császár Opo-Y
e-No-M
iko lányát, Opo-N
aka-Tu-P
ime-
No-M
ikotot (Idősb
Középső
Hercegnő)
vette feleségül.
Tőlük
született K
ago-Saka-No-M
iko (?
Kago-S
akai H
erceg) és
Osi-
Kum
a-No-M
iko (? Osi-K
umai H
erceg). (Két fiú.)
Feleségül
vette továbbá
Okinaga-T
arasi-Pim
e-No-M
ikotot.E
ttől a császárnőtől született Pom
uya-Wake-N
o-Mikoto (? Im
ádó-H
áz Ifjabb Herceg), m
ajd Opo-T
omo-W
ake-No-M
ikoto (Nagy V
é-dős
Ifjabb H
erceg), m
ásik nevén
Pom
uda-Wake-N
o-Mikoto
(?Im
ádó-Föld Ifjabb H
erceg): (Két fiú.)
Hogy m
iért nevezték ezt a trónörököst Opo-T
omo-W
ake-No-
Mikotonak, annak oka ez: karán m
ár születésekor olyan kinövésvolt, am
ely [az íj idegének csapását felfogó] bőr-vánkoshoz [tomo]
hasonlított. Ezért adták neki azt a nevet. E
z által tudták, hogy már
akkor ország[ok] felett uralkodott, amikor anyja m
éhében volt.E
zen uralkodási időben létesült az Apadii palota-élelem
tár[m
iyake].
133 A
kínai kalendárium 60 éves ciklusai szerint jelölték a történelem
folyását arégi japánok is. A
Kr.u.-i 115, 235, 295 es 355 valam
elyike lehet az ide illő.P
hilippi (255. 1.) szerint Kr.u. 355 a legvalószínűbb évszám
.
174
102. FE
JEZ
ET
: A K
asipi-palota jósló-helye (Kasipi-no-
miya-no-sanipa)
Abban az időben O
kinaga-Tarasi-P
ime-N
o-Mikoto császárnő
[időnként] révületben volt. 134
[Egy napon] a császár – a T
ukusi-beli Kisipi-palotában lako-
zása idején – a kumasok földjének m
eghódítására készülve citerá-zott, m
íg a fő udvari ember, T
akesi-Uti-N
o-Sukune a jósló-helyentartózkodva az istenek akaratát kereste. 135
A k
lassziku
s japán
citera (Tak
ano 1935)
[Akkor] a révületben levő császárnő így oktatta és utasította
[a császárt]: "Nyugat felé van egy ország; abban az országban
arany s ezüst kezdődik [azaz: majd azt leled]; m
indenféle szem-
134 E
z alkalmasint úgy értendő, hogy m
int sámánnő m
áskor is révületbe esett, az-az az istenek m
egszállottja lett. Am
int a későbbiekből kitűnik, Koreával
(helyesebben azzal a földdel, amelyet későbbi néven K
oreának ismerünk)
viselendő háború közelgett (pontosabban: azt is tervezték), azért volt szük-ség a jövendő m
egtudására.135 A
citera, a jóslóhely, az istenek akaratának keresése mind a sám
ánkodásraem
lékeztetnek. Em
lékezzünk, hogy az istenek akaratának megtudására az
obi-ugorok is sajátos hangszerüket, a citerát szólaltatják meg. V
alóságosanaz által beszélnek isteneikkel.
175
kápráztató csodás kincs bőven [van]; azt az országot neked aján-dékozzuk."
Erre a császár így válaszolt: "H
a az ember [itt] m
agas helyrem
egy fel és nyugatra tekint, nem lát országot [=
földet]. Csak nagy
tenger van [arra]!""A
z istenek hazudtak!" – így szólván félretette a citerát s nemjátszott többé, hanem
hallgatott.D
e akkor az istenek, nagyon megharagudva, ezt m
ondták:"A
mi azt az országot illeti, az egyáltalán nem
arra való, hogy teuralkodjál fölötte! T
érj az egy [irányba vivő] útra [azaz: vesszélel]!"A
kkor a fő udvari ember így beszélt: "M
élységes tiszteletem,
felséges császárom! [K
önyörgök], folytasd a citerázást!"E
rre a [császár] lassan magához húzta a citerát és kelletlenül
[nama-nam
a-ni] játszott rajta.K
evés idő múltán a citera hangját nem
lehetett hallani. És
amikor fáklyákat tartottak fel és arcába világítottak, a császár m
árhalott volt.
103. FE
JEZ
ET
: Az országos nagy tisztítás (kuni-no-
opo-parapi)A
kkor pedig
elszörnyedve és
félelemm
el telve
ravatalozószentélybe helyezték. 136
Az egész országban összegyűjtötték a nagy engesztelő áldozat
tárgyait [opo-nasa]. 137
Felkutatván a bűnös kicsapongásokat: elevenen nyúzást, for-
dított irányban nyúzást 138, a rizsföldek öntözd gátacskáinak lerom-
bolását, a rizsföldek öntözd árkainak betemetését, [szent helyek]
ürülékkel való beszennyezését, vérfertőzést [incestus], szülők és
136 M
ert a hirtelen meghalt császáron volt az istenek haragja, az udvar csak ide-
iglenes ravatalozást rendelt el, s a holttestet sem m
erték császári sírba he-lyezni.
137 Az opo-nusa kifejezés 'nagy áldozati ajándék' jelentésű. A
nusa szó manapság
mesterséges kis fa ágára akasztott lelógó papírszalagot jelöl, de tudjuk,
hogy a régi időkben ruhának való rostokat, sőt kész szövési termékeket is
áldoztak, s ezeket természetes, szent fák ágaira akasztották. E
z a szokás jó-val tovább m
egmaradt K
oreában, mint Japánban.
138 L. a 14. jegyzetet is.
176
gyermekeik közötti kapcsolatokat, lovakkal, m
arhákkal, madarak-
kal, kutyákkal történő perverz kapcsolatokat – országos nagy tisz-títást végeztek.
Azt követően T
akesi-Uti-N
o-Sukune ismét a jósló-helyen tar-
tózkodott és az istenek szavát várta.A
z istenektől eredő oktatás és utasítás [lényege] éppen olyanvolt, m
int azon a napon [amikor a császár m
eghalt]: "Ez az ország
az, amelyen a m
éhedben levő gyermek uralkodni fog!"
139
Akkor T
akesi-Uti-N
o-Sukune így beszélt: "Ó, félelm
etes iste-nek! V
ajon miféle gyerm
ek az, amelye ezen istenség [azaz: az is-
teni természetbe öltözött császárnő] m
éhében van?"A
válasz ez volt: "Férfigyerek!"
Aztán [T
akesi-Uti-N
o-Sukune] tüzetesen így szólt: "Azon is-
ten[ek] nevét [ill. neveit] kibánom tudni, aki[k] az im
ént felvilágo-sított[ak] bennünket."
A válasz így hangzott: "E
z Am
a-Terasu-O
po-Mi-K
ami aka-
rata és a másik három
nagy istené Soko-Tutu-N
o-Woé, N
aka-Tutu-
No-W
oé és Upa-T
utu-No-W
oé (Akkor a [m
ásik] három nagy isten
neve hangzott el.) 140
Ha m
ost valóban szándékodban van azon föld bírása, akkoráldozz az égi és földi isteneknek valam
int a hegyek, folyók és ten-gerek m
inden egyes istenének; tedd a mi lelkeinket [azaz: jelké-
peinket] szent hajóra141, töltsd cédrusfa ham
uját tök[héjak]ba, ké-szíts sok evőpálcikát és lapos tálkát, szórd ezeket a tengerre, hogyott ússzanak, aztán keljél át!"
142
104. FE
JEZ
ET
Silla (S
iragi)A
z utasítást pontosan követve rendezték el a hadat és állítot-ták sorba a hajókat.
139 A
z istenek a császárnőn mint sám
ánnőn keresztül beszélnek a férje halála általuralkodóvá lett császárnőhöz és népéhez beszélnek. T
akesi-Uti-N
o-Sukunem
int sámán-segítő képzelhető ül, el, aki m
ind az elhunyt császár, mind az új
parancsoló szolgálatára állott (v. ö.: Kitagaw
a 20.1.)140 M
indhárom istenség a tengerrel, ill. a tengeren túlra indítandó hadjárattal van
kapcsolatban.141 E
z alkalmasint csak a tengeri istenségekre vonatkozott, az átkelés biztonsága
végett.142 A
cél a későbbi Korea keleti és délkeleti széle volt.
177
Átkelés közben a tengeri m
ezők minden hala – az apraja épp-
úgy, mint az örege – hátán vitte a hajókat a tengeren előre. É
s ak-kor erős hátsó szél tám
adt s a hajók a hullámok hátán haladtak.
Azok
a hullám
ok, am
elyek a
hajókat hordták,
[isteni széltől]
nyomva és em
elkedve Silla [partjaiig], sót egészen az ország bel-sejéig értek el. 143
Akkor azon ország királya m
egijedve és félve így beszélt:"M
ostantól kezdve a fenséges császár akarata szerint mint lová-
sza, 144 fogok szolgálni.M
inden évben sorba állítom hajóim
at [hogy adót vigyenek acsászári udvarba]. H
ajóim feneke nem
száradhat meg, sem
eve-zőik, sem
kormányaik: am
íg ég és föld áll, szakadatlan és alázato-san fogok neked szolgálni!"
Ennek folytán Silla földjét császári m
énes [területének] ren-delték,
Kudara
[=
Paekche]
földje pedig
tengerentúli palota-
élelemtár [w
ata(ri)-no-mi-yake] lett. 145
Akkor [a császárnő hatalm
i jelképeként szolgáló] botját Silla
királyának kapujába szúrva felállította, majd a Sum
i-No-Y
e (Sumii
Öböl) nagy isteneinek háborgó lelkeit 146 azon ország védőszelle-
meivé téve s őket azáltal lecsendesítve a tengeren átkelt és haza-
tért.Még m
ielőtt ez a "kormányzás" [m
aturi-goto] véget ért, [acsászárnő] m
éhében levő fenséges m
agzat világra akart jönni.H
ogy méhét csendesítse, [a császárnő] követ vett fel és ruhája hasi
részébe bagyulálta. – A fenséges gyerm
ek a Tukusiba való átkelés
után jött a világra.E
zért nevezték azt a helyet, ahol a fenséges gyermek született,
Um
inak [umi 'születés']. 147
143 Feltehető, hogy kedvező széllel valam
ely folyón messze felfele jutottak.
144 A lovász (m
a-kapi) eléggé alacsony rangú szolga, ha tehát igaz a történet, ahódoló király nagyon m
egalázta magát.
145 Ezek szerint a K
oreai-félsziget déli része japán függőség lett. Noha ez a törté-
net történelmileg nem
adatolható, az bizonyos, hogy Kr.u. 562-ig volt japán
gyarmatféle a K
oreai-félsziget déli szélén, és ennek neve Mim
ama volt.
146 A 'háborgó lelkek' ara-m
i-tama nevével szem
ben a nyugton levő lelkek' nevem
igi-mi-tam
a volt.147 A
z umi szó valóban 'születés' jelentésű (um
u 'szül'), de egyáltalán nem bizo-
nyos hogy a jövendő császárként kinyilatkoztatott gyermek U
mi helységben
született.
178 Japán
előkelő család h
ázának
agyag-mod
ellje, kb
. Kr.u
. 5. sz.
Az
a kő,
amelyet
[acsászárnő] szoknyájába
bagyulált, a
Tukusi-beli Ito faluban van.
Továbbá am
ikor a Tukisi országrészben levő M
atura (Fenyő-
Öböl) m
egyei Tam
a-Sima (É
kkő-Sziget) nevű faluba értek, étkét a
folyó partján költötte el. Akkor a 4. hónap kezdete volt. A
folyó-ban egy sziklán ült. S
zoknyájából fonalat tépett ki, majd rizssze-
meket használva csaléteknek a folyó pisztrángjaira horgászott. –
Azon folyó neve W
o-Gapa (K
icsi-Folyó); azon szikla neve pedig
Kati-D
o-Pim
e (Győzelem
-Kapu H
ercegnő).Így m
ind a mai napig töretlen hagyom
ány, hogy a 4. hónapeleje körül az asszonyok szoknyáikból fonalat tépnek ki és [főtt]rizs-szem
eket használva csalétekként pisztrángra horgásznak.
179
105. FE
JEZ
ET
: Kago-S
akai Herceg és az O
si-Kum
aiH
erceg (Kago-S
aka-No-M
iko; Osi-K
uma-N
o-Miko)
Am
ikor aztán
Okinaga-T
arasi-Pim
e-No-M
ikoto Y
amatoba
visszatérőben volt, az ottani emberek hűsége-iránti kételyei m
iattgyászhajót készíttetett és fenséges gyerm
ekét azon hajóba helyez-te; aztán azt a hírt szivárogtatta ki, hogy a fenséges gyerm
ek már
meghalt.
Miközben így haladt [Y
amato felé], K
ago-Saka-No-M
iko ésO
si-Kum
a-No-M
iko148 tudom
ást szerezve [jöveteléről] lesbe álltak,hogy m
egöljék. 149
Kim
entek a Toga-N
ora (Togai M
ező), hogy vadászat által is-tenítéletet nyerjenek. K
ago-Saka-No-M
iko egy tölgyfára [kunu-gi]m
ászott fel [a jobb esély kedvéért]. Akkor dühödt vadkan rontott
elő, kitúrta a tölgyfát és megette K
ago-Saka-No-M
ikot. 150
De a fiatalabb fivér, O
si-Kum
a-No-M
iko ettől [az istenítélet-től] sem
ijedt meg: hadat szervezett és lesbe állt. M
ajd a gyász-hajó ellen indult és éppen m
eg akarta támadni a [látszólag] védte-
len hajót, midőn arról fegyveresek szálltak le és [a tám
adókkal]harcra keltek.
Akkor
Osi-K
uma-N
o-Miko
[seregének] főparancsnokává
Isapi-No-Sukunet (? Isapii S
egitség), a Nanipa-K
isi-Be ősét tette.
A
[csecsemő]
trónörökös oldalán
a W
anii nem
esek ősét,
Nanipa-N
eko-Take-P
uru-Kum
a-No-M
ikotot (Nanipai [?] S
arj Vi-
téz Öreg-M
edve Herceg) tették főparancsnokká.
Am
ikor Osi-K
uma-N
o-Miko Y
amasiroig üldöztetve m
egfor-dult és m
egállt, mindkét fél hátrálás nélkül csatázott. – A
kkorT
ake-Puru-K
uma-N
o-Mikoto
félrevezetés végett
ezt híresztelte:
148 A
zaz a kis herceg felnőtt féltestvérei. Am
int Aston nyom
án Philippi (266)
hangsúlyozza, öröklési harcról van szó: ultimogenitura a szeniorátussal
szemben.
149 A szövegből nem
világos, vajon csak a kis herceget, vagy anyját, vagy mind a
kettőt akarták-e megölni.
150 Feltehető, hogy ő, két idősebb herceg a tervezett rajtaütést a vadászat szeren-csés végétől akarta függővé tenni. T
ehát a jó zsákmány az istenítélet szerint
bíztató jel lett volna. De éppen ennek ellenkezője történt. – Persze álm
él-kodhatunk, m
iként túrhatta ki az a vadkan a tölgyfát, és ami m
eg furcsább,m
iként ehette meg a vadászt, noha az jól felfegyverezve, huzam
os ideigfölötte volt. Ilyen a m
itológiai igaz.
180
"Okinaga-T
arasi-Pim
e-No-M
ikoto m
ár m
eghalt. H
arcunknaknincs értelm
e!" Aztán elvágták íjaik idegeit, és színre m
egadtákm
agukat.A
kkor a másik had főparancsnoka [és em
berei] elhivén az ál-hírt levették íjaik idegeit és félretették fegyvereiket.
De ekkor [a császári had em
berei] kontyaikból tartalék idege-ket vettek lő és újból ajazván tám
adtak.A
zok pedig Apu-Sakara (? T
alálkozás-Dom
b) hátráltak. [Ott]
szembe fordulva [üldözőikkel] csatáztak.A
kkor [a császári had emberei] üldözve, tám
adva szétszórtákőket és Sasanam
inál előtörve megsem
misítették.
Akkor O
si-Kum
a-No-M
iko meg Isapi-N
o-Sukune szorongat-tatásukban együtt csónakba szálltak és a tavon
151 haladva ezt éne-kelték
152:Ide, ide, én jó uram!
Ne P
uru-Kum
a fegyvereS
ebezzen minket halálra!
Inkább vöcsök módján
Bukjunk a víz alá
Apum
i tavában!
Aztán a tóba vetve m
agukat együtt vesztek el.
106. FE
JEZ
ET
: Élelem
-Szellem
Nagy Isten (K
epi-No-
Opo-K
ami)
Abban az időben T
akesi-Uti-N
o-Sukune megtisztulás végett 153
magával vitte a [kisded] trónörökös herceget. A
mikor A
pumi és
Wakasa területén átm
entek, Tunugaban, a K
osiba vivő útelején,ideiglenes palotát építettek és [a trónörököst] abban pihentették.
Akkor az abban a helységben lakozó Izasa-W
ake-No-O
po-K
ami-N
o-Mikoto (Izasai Ifjú N
agy Isten Fenség) [T
akesi-Uti-N
o-Sukunenak] álm
ában megjelent és így beszélt: "N
evemet a fensé-
ges gyermek nevével kívánom
felcserélni!"
151 B
iwa-tó (B
iwa-U
mi) a régi A
pumi területén.
152 A szöveg szerint csak a fővezér énekelt.
153 A csatában kiöm
lött vér a csecsemő trónörökösre is szennyeződést jelentett.
181
Akkor [T
akesi-Uti-N
o-Sukune] dicsérte az istenséget és ígyszólt: "A
lázattal vagyok irántad! A parancsnak m
egfelelően intéz-zük [a név] cseréjét!"
Az istenség pedig ism
ét szólott: "Holnap reggel [a trónörökös
herceg] menjen ki a tengerpartra! A
névcseréért kellő ajándékotfogok felajánlani."
Midőn m
ásnap reggel a tengerpartra kimentek, az egész öböl
[széle] törött orrú delfinekkel volt terítve.A
kkor a fenséges gyermek ezt m
ondta az istennek: "Fenséges
eledelnek való halat adtál nekem!"
Ezért [az istenség] nevét dicsérték és [őt] M
i-Ke-T
u-Opo-
Kam
inak (Fenséges É
lelem N
agy Istene) nevezték. Ezt m
ost Kepi-
No-O
po-Kam
inak mondják.
A delfinek orrából kifolyó vér pedig bűzlött. E
zért azt az öb-löt T
i-Uranak (? V
ér-Öböl) nevezték. M
anapság Tunuganak hív-
ják.107. FE
JEZ
ET
: A szaké-ünneplés (saka-pokapi)
Am
ikor azt követően [a székhelyre] visszatértek, [a trónörö-kös
herceg] fenséges
szülője, O
kinaga-Tarasi-P
ime-N
o-Mikoto
"váró-bor"-t [mati-sake] készített, m
ajd felajánlotta [a trónörökös-nek]. E
s akkor a fenséges anya így énekelt:
Ezt a fenséges bort nem
énE
rjesztettem. Ö
rök-Kor-H
on154
Sziklaként álló istene,
Csodálatos A
pró Isten155
Elijesztette – Istenáldás!
Áldás – ünnep – bőség – áldás,
Vissza-vissza-térő áldás,
Túláradó nagy ajándék!
154 T
oko-Yo-N
o-Kum
i.155 Sukuna-M
i-Kam
i nevéből Kiroshita és P
hilippi. a Sukuna részt nem fordítja le.
Cham
berlainnel egyetértve 'apró, kicsi, csekély' jelentést látok a sukunaszóban (C
hamberlain 291). F
elvetem azt a lehetőséget, hogy ez a m
i isme-
retlen eredetűként osztályozott szëgény~szëgin~szigin szavunkkal vethetőössze.
182
Felséges bor, – idd ki m
indet!S
a sa!
Így énekelvén
átnyújtotta a
felséges bort.
Azt
követőenT
akesi-Uti-N
o-Sukune a trónörökös herceg helyetti válaszában ígyénekelt:
Ezt a felséges bort – bárki
Főzte volna – főzték m
ozsár 156
Mellé letett dob szavára;
Így hát főzték dobolással,A
j, sok danával, danával...
Táncoltak-e is m
ellette,H
ogy a lé úgy habzott bele?Ily felséges finom
ital,A
j, mi vidám
tőle a dal!S
a sa!
Ezek
szaké-ünneplő énekek
[saka-pokapi-no-uta]. T
arasi-N
aka-Tu-P
iko császár 52 évig élt. A kutya [ciklus] 9. éve 6. hó-
napjának 11. napján halt meg. 157 – S
írja a Kaputi-beli W
egaiN
agaye (Hosszú F
olyóág) mellett van.
A
császárnő 100
éves korában
hunyt el.
A
Sakiban levő
Tatanam
i nevű sírban helyezték nyugalomra.
108. FE
JEZ
ET
: Ójin tennó (O
jin-Tennō)
Pom
uda-Wake-N
o-Mikoto
[=
Ójin
tennó] K
aru-Siman
(?K
aru-sziget [vagy: Karu F
öldje]) az Akira (V
ilágos) nevű palotá-ban lakott és onnan korm
ányozta az országot.E
z a császár három hercegkisasszonyt vett feleségül, akik
Pom
uda-No-M
a-Waka-N
o-Mikoto
lányai voltak.
Neveik:
Taka-
Kiro-N
o-Iri-Bim
e-No-M
ikoto (Taka-K
ii ... Herceglány), N
aka-Tu-
156 A
mozsár (usu) abban a környezetben arra való volt, hogy az erjesztendő rizst
vagy egyéb szemes term
ényt megzúzzák benne.
157 Philippi és forrásai szerint (271. 1.) ez legvalószínűbben K
r.u. 362-nek felelm
eg.
183
Pim
e-No-M
ikoto (K
özépső H
erceglány), O
to-Pim
e-No-M
ikoto(Ifjabb
Herceglány).
– E
zek anyja,
Pom
uda-No-M
a-Waka-N
o-M
ikoto Ipoki-No-Iri-B
iko-No-M
ikoto gyermeke volt, aki Siri-T
u-K
i-Tom
et (? Hátsó-V
ári Anyó) vette feleségül; ez a W
opari-belinem
esek ősének,
Take-Inada-N
o-Sukunenak (V
itéz Inadai
Segitség) a lánya volt.
A T
aka-Ki-N
o-Iri-Bim
e-No-M
ikoto szülte gyerekek ezek vol-tak:
Nukata-T
o-Opo-N
aka-Tu-P
iko-No-M
ikoto (N
ukutai N
agyK
özépső Herceg), m
ajd Opo-Y
ama-M
ori-No-M
ikoto (Nagy H
egy-Ő
rző Herceg), m
ajd Iza-No-M
a-Waka-N
o-Nikoto (Izai Ifjú H
er-ceg), utána a húgok: O
po-Para-N
o-Iratume (? N
agy-Mezei H
er-cegnő) és T
akame-N
o-Iratume (? T
akamei A
zonvérbeli Herceg-
nő). (Öt gyerm
ek.)N
aka-Tu-P
ime-N
o-Mikoto
gyermekei
ezek voltak:
Ki-N
o-A
reta-No-Iratum
e (Ki[-beli] A
ratai Azonvérbeli H
ercegnő), Opo-
Sazaki-No-M
ikoto (Nagy Ö
körszem. H
erceg) és Netori-N
o-Mikoto
(Netorii H
erceg). (Három
gyermek.)
Oto-P
ime-N
o-Mikoto gyerm
ekei ezek voltak: Abe-N
o-Iratame
(Abei
Azonvérbeli
Hercegnő),
majd
Apadi-N
o-Mi-P
ara-No-
Iratume (A
padi[-beli] Mi-P
arai Azonvérbeli H
ercegnő), majd K
i-N
o-Uno-N
o-Iratume (K
i[-beli] Unoi A
zonvérbeli Hercegnő), m
ajdM
ino-No-Iatum
e (Minoi A
zonvérbeli Hercegnő). (Ö
t gyermek). 158
[Ez a császár] feleségül vette m
ég Miya-N
usi-Ya-G
apa-Ye-
Pim
et (? Palota-M
ester – Nyolc F
olyóág Hercegnő), W
ani-No-
Pipure-N
o-Opom
i (Wanii N
aptár-Ügyelő M
ágnás) leányát. E há-
zasságból születtek
Udi-N
o-Waki-Iratuko
(Udii
Ifjú A
zonvérűH
erceg), majd húgai: Y
ata-No-W
aki-Iratume (Y
atai Ifjú Azonvérű
Hercegnő) és M
e-Dori-N
o-Miko (A
nya-Madár H
ercegnő). (Három
gyermek.)
Feleségül vette továbbá Y
a-Gapa-Y
e-Pim
e [= M
iya-Nusi-Y
a-G
apa-Ye-P
ime]
húgát, W
o-Nabe-N
o-Iratumet
(? K
icsi-Edényes
Azonvérű
Hercegnő).
E
házasságból lett
Udi-N
o-Waki-Iratum
e(U
dii Ifjabb Azonvérű H
ercegnő). (Egy lány.).
Feleségül vette továbbá K
upi-Mata-N
aga-Piko-N
o-Miko lá-
nyát, Okinaga-M
a-Waka-N
aka-Tu-P
imet. T
őlük született Waka-
158 C
sak négynek a neve van megadva.
184
Nu-K
e-Puta-M
ata-No-M
iko (Ifjabb
Rét
Élelem
–
Két-E
lágazásH
erceg) (Egy fiú.)
Feleségül vette továbbá Ito-W
i-Pim
et (Itoi Herceglány), Sim
a-T
ari-Ne (? S
ziget-Lejtős-F
öld) lányát; Sima-T
ari-Ne a Sakura-W
iiT
a-Be
nemeseinek
őse. –
E
házasságból született
Paya-B
usa-W
ake-No-M
ikoto (Vándorsólyom
Ifjú Herceg). (E
gy fiú.)F
eleségül vette továbbá Pim
uka-No-Iduna-N
aga-Pim
et (Pi-
mukai Idum
ii Nagy H
erceg). E házasságából született O
po-Paye-
No-M
iko (Idősb Payei H
erceg), az után Wo-P
aye-No-M
iko IfjabbP
ayei H
erceg), m
ajd P
atabi-No-W
aki-Iratume
(Patabii
IfjúA
zonvérű Hercegkisasszony). (H
árom gyerm
ek.)F
eleségül vette továbbá Kaguro-P
imet. E
házasságból szület-tek: K
apara-Da-N
o-Iratume (? K
apara-Dai A
zonvérű Hercegnő),
majd T
ama-N
o-Iratume (? É
kszeres [? Tam
ai] Azonvérű H
erceg-nő), m
ajd Osaka-N
o-Opo-N
aka-Tu-P
ime (O
sakai Idősb Középső
Hercegnő), m
ajd Toposi-N
o-Iratume (? T
oposii Azonvérű: H
er-cegnő), m
ajd Katadi-N
o-Miko (K
atadii Herceg). (Ö
t gyermek.) 159
Feleségül vette továbbá K
aduraki-No-N
o-No-Irom
et (Kadu-
rakii. Réti [?] S
zép Hercegnő). E
házasságból lett Iza-No-M
a-W
aka-No-M
iko (Izai Egészen Ifjú H
erceg). (Egy fiú).
Ennek a császárnak összesen huszonhat gyerm
eke volt.K
özülük Opo-Sazaki-N
o-Mikotora szállt az uralkodás.
109. FE
JEZ
ET
: Bátya és Ö
cs (ani : oto)E
gyszer a császár ezt a kérdést intézte Opo-Y
ama-M
ori-No-
Mikotohoz és O
po-Sazaki-No-M
ikotohoz: „Melyiket véljük szere-
tetre méltóbbnak: az idősebb vagy a fiatalabb fivért?" ((A
császárezt azért kérdezte, m
ert az volt szíve vágya, hogy Udi-N
o-Waki-
Iratomora hagyja a trónt. ))
Ekkor O
po-Yam
a-Mori-N
o-Mikoto így válaszolt: "A
z idősebbfivér inkább szeretetre m
éltó. "A
ztán, Opo-Sazaki-N
o-Mikoto – ráeszm
élve a császár kérdésem
ögötti szándékra – ezt mondta: "A
z idősebb fiú már férfiúvá lett,
[így] nincs többé erre való aggódás. A kisebb fiú m
ég nem m
eglett
159 É
rdekes megfigyelni, hogy a négy lány neve közül csak három
ban szerepel aziratum
e szó.
185
ember így kedvesebb [azaz: olyan, akit inkább kell gonddal sze-
retni]."E
rre a császár így beszélt: "Sazaki fiam
, szavaid szívem sze-
rint valók!"É
s nyomban m
egosztotta [e fiainak szánt hagyatékát]: Opo-
Yam
a-Mori-N
o-Mikotora
esik a
hegyek, és
tengerek ügyelete.
„Opo-Sazaki-N
o-Mikoto vegye m
agára az ország vezetését, és er-ről
ő adjon
számot
[azaz: legyen
fő tám
asza a
kiskorúuralkodónak]. U
di-No-W
aki-No-Iratukora szálljon a m
ennyei trónöröklés!”
Opo-Sazaki-N
o-Mikoto nem
tagadta meg a császár parancsát.
110. FE
JEZ
ET
: Nyolc F
olyóág Hercegnő (Y
a-Gapa-Y
e-P
ime)
Egyszer, am
ikor a császár Tika-T
u-Apum
iba menve [a hegye-
ken] átkelt, megállt az U
dii fenyéren és a Kadui m
ezőre tekintveezt énekelte:
Füves-fás a K
adu-mező,
Sok-sok teli ház és udvar
Mutatkozik itt is, ott is:
Országunknak büszkesége!
Midőn a K
opata nevű. faluba ért, annak útkereszteződésén nagyonszép lánnyal találkozott. M
egkérdezte: "Ki lánya vagy'?"
Az pedig így felelt: "W
ani-No-P
ipure-No-O
pomi lánya va-
gyok; nevem M
iya-Nusi-Y
a-Gapa-Y
e-Pim
e."E
rre a császár így szólta lányhoz: "Holnap visszajövet betérek
házatokba."Y
a-Gapa-Y
e-Pim
e pedig apróra elmondta [a találkozást és az
üzenetet] apjának.A
kkor az így beszélt: "Az a fenséges C
sászár volt! Ó, m
ilym
érhetetlen megtiszteltetés! G
yermekem
, szolgáld alázattal!"[A
ztán] házát méltóan ékesítette és úgy várt.
Másnap [a császár] betért hozzá.
186
Am
ikor [az apa] nagyszerű lakomát rendezett [vendége tisz-
teletére], a nagy boros-serleget lányával, Ya-G
apa-Ye-P
ime-N
o-M
ikotoval vitette oda, és ajánltatta fel.A
mikor a császár, átvevén a serleget, ezt énekelte:
Ez a rák, ez a rák – honnét
Való ez a rák? A
j, talánT
unugából? Messze-földi
Rák talán? – O
ldalt lépik:H
ova jut? – Itidisima
Meg M
isima az; hova jut!
Nem
másképpen, m
int a vöcsök:L
e is, föl is nagy-lihegve,S
züntelenül csak sietve,Sasanam
i hepe-hupás,L
e is föl is vivő útján …
Ahova én eljutottam
,A
j, a Kopatai úton,
Találkoztam
egy kislánnyal.A
j, a háta! Mint egy kis pajzs!
Fogsora, m
eg: mint a m
akk-sor!
A W
ani-lejtő földje, aj,Itipiw
inél vörös ám;
A felső réteg túl vörös,
Az alsó m
eg, aj, túl sötét...
Mint a középső gesztenyét, 160
[Am
ely tudni illik – legjobb]Ú
gy [választá] a középsőt...
Fej-lehajtó, tűző napon
Nem
szárítá az agyagot –
160 A
szelídgesztenye termés-burkában gyakran három
mag van, s a középső szo-
kott 8. legszebb lenni.
187
Szem
öldökét festé véle,Bőven szem
öldöke ívét.
Az így találtam
szép kislányV
elem lesz-e, ugyan? A
z ígyM
egláttam szép gyerm
ekE
nyém lesz-e, ugyan?
Nem
de ő az, aki szemben
Van velem
? Nem
de ő az, akiE
gyütt van velem, én velem
?
Így egyesültek, és a nászukból született gyermek U
di-No-
Waki-Iratuko volt.
111. FE
JEZ
ET
: Haja-H
osszú Kisasszony (K
ami-N
apa-P
ime)
A
császár m
egtudta, hogy
Pim
uka országrészben
egyM
uragata nevű nemesnek K
ami-N
aga-Pim
e nevű lánya nagyonszép: E
zért [a lányt] szolgálatára magához rendelte.
Midőn az a N
anipai kikötőbe érkezett, Opo-Sazaki-N
o-Mikoto
meglátta és szépségétől szerelem
re gerjedt. Tüstént ezzel a kérés-
sel fordult Takesi-U
ti-No-Sukune udvari főem
berhez: "Ez a K
ami-
Naga-P
ime, akit P
imukaból rendeltek ide...! K
érd a császárt, en-gedje át nekem
!"A
mikor aztán T
akesi-Uti-N
o-Sukume udvari főem
ber [a csá-szár] "beleegyezését kérte, az, K
ami-N
aga-Pim
et mindjárt áten-
gedte fiának.E
z az átengedés a következő módon történt.
Egy napon, am
ikor a császár országos ünnepségen vett részt,azt rendelte, hogy a felséges borral teli serleget K
ami-N
aga-Pim
enyújtsa át a trónörökösnek. É
s akkor [a császár] ezt énekelte:
Aj, gyerm
ekeim! V
adhagymát
Szedni, szagos pórét szedni
Am
ikor kimentem
, utamM
ellett kellemes illatú,
188
Virágzó narancsfát leltem
.
Tetején m
adarak ülnek,A
ttól csupasz s ága halott;A
lsó ágit a nép tépi,A
zért csupasz. De m
int középsőG
esztenye, szép a közepe! 161
A legjobb ágak e részét,
Azt, a pirosló szép leányt,
Vedd m
agadnak, úgy lesz az jó!
Utóbb m
egint énekelt:
A Y
osami-V
iztárolóA
j, megtelik vízzel, vízzel ...
Oszlopverők [kezét s lábát]
Szúrja bizony sulyom
szára,K
úszó növény [bőven]. – Nem
isT
udtam én ezt, biz’ tudatlan
Voltam
! –Hogyis? A
z én szívem?!
Mily bolondos lettem
! – Bánom
...
Így énekelvén kegyesen átengedte[a lányt].A
lány neki átengedtetvén a trónörökös ezt énekelte:
A főúttól m
essze esikK
opada; e kis lánynak,K
opadai lánynak hallámH
írét, jóllehet; – hallottamÉ
n dörgésformán m
essziről,M
ost azonban találkoztunkS
vánkosunknál találkozunk!
Majd ism
ét énekelt;
161 L
. a 160. jegyzetet.
189
A főúttól m
essze esikK
opada; ez a kislányO
da való, bíz oda; ezA
kislány hozzám fordult és,
Aj, azonnal boldogított!
Bíz' elm
émben van szüntelen...
112. FE
JEZ
ET
: A Y
esinoi nemesek (Y
esino-no-kuzu)E
gyszer, am
ikor Y
esino nem
esei 162 O
po-Sazaki-No-M
ikotokardját oldalán látták, ezt énekelték:
Pom
uda égi utódja:O
po-Sazaki örökös,Ilyen kardot visel: töve –M
int szablyáé, hegye fele –M
int téli fának [a gallya], aj,M
int törzsek alján bokrok, aj!
Saya, saya163
Továbbá a Y
esino-beli Kasinopuban
164 vályú [alakú] mozsarat
készítettek és benne bort erjesztettek. Am
ikor azt a nagyszerű bort[a trónörökösnek] felajánlották, szertartásos m
ozdulatok kíséreté-ben és szájukon [?] dobolva ezt énekelték:
Kasinopuban m
ozsarat,V
ályú-mozsarat faragánk;
A m
ozsárban bort erjeszténk,B
izony ízeset készíténk!Ó
, vedd és idd, mi jó atyánk!
162 A
kuzu szóról az a vélemény, hogy a kuni 'országrész, vidék' és az usi 'úr, pa-
rancsoló' összevonásából keletkezett.163 A
suhogó, kard hegyének érzékeltetésére használt hangfestő szó.164 A
Kasinopu szót terület-névként fogom
fel és Kinoshitaval egyetértve ilyen
összetételnek látom: kai 'tölgy' +
no2, genitivusz jele +
pu 'füves, bokros te-rület'; így 'tölgyes rét'.
190
Ez olyan dal, am
ilyent a Yesino-beli nem
esek mind a m
ai na-pig akkor énekelnek, am
ikor földjeik termését azaz: [adójukat]
ajánlják fel.E
zen uralkodás idején létesült az Am
a-Be (H
alászó Nép), a
Yam
a-Be, Y
ama-M
ori-Be (H
egy-Ügyelők N
épe) és az Ise-Be
165.T
ovábbá akkor létesült a Turugi-N
o-Ike nevű víztároló.
113. FE
JEZ
ET
: Ati-K
isi és Wani
Továbbá Sillabó1 való em
berek jöttek át. 166
165 P
hilippi (479) értesülése szerint ez azonos lehetett az Iso-Be nevű telepítéssel,
amelynek férfi népe tengerész volt. A
hely mindenképpen Ise országrészben
terült el.166 Seim
u császár valószínűleg Kr.u. 355-ben halt m
eg. Jóval. az ő halála előtthatalm
as népvándorlás indult meg É
szakkelet-Ázsiában. T
öbb neves japánés m
ás régész és történész szerint e népvándorlás hullámai Japánt is elérték
(Ledyard 1915). A
4. sz. második felében hirtelen m
egjelenik Japán földjéna csataló (K
r.u. 3. sz.-i kínai leírások határozottan azt mondják, hogy a láto-
gatók nem láttak lovat Japánban) nyergestől fékestől, kengyelestől, továbbá
az acélkard, a lovas katona nehéz, bőrből s vasból készült páncélzata, akontinensen, különösen
Koreában és
Belső-Á
zsiában, egykorú sírokban
szintén megtalálható lovas-ruházat, bizonyos lódíszek, ékszerek, koronák és
egyéb, Japánban addig szinte ismeretlen tárgyak. Japán arculatának ezáltal
való hirtelen megváltozása, lovas-harcos, arisztokratikus tartású uralkodó
réteg rárétegeződése egy addig halász-vadász, földmíves, háziiparos népre,
arra a következtetésre vezeti a kutatót, hogy az új réteg nem m
enekültekbőlés jám
bor bevándorlókból tevődött össze (ahogy a hagyományos nézet sze-
rint magyarázzák), hanem
a hunokhoz es avarokhoz hasonló szervezetű esfelszerelésű hódítókból. – Á
mbár időbeli eltolódással, de lényegében e kép-
be illik a Koreával való harc is. A
Japánban lábukat megvető új urak K
ore-ából szerezték be szám
os szükségletük között lovaik egy részét. Am
i a Ko-
reából Japánba át jutott szolganépet illeti, annak nagy része alkalmasint rab-
szolgaként került oda éppen az említett lovas-harcosok fegyvereinek ereje
által. És bizonyára nagyon sokat hajtottak át, hiszen több császári m
auzóle-um
(amelynek építésére is használták őket) kiterjedése (noha nem
magassá-
ga) felülmúlja az egyiptom
i piramisokét. – Japánban m
a is nagy viták foly-nak erről az átrétegeződésről. A
régeszet, a néprajz és a nyelvtudomány ér-
veivel szemben szívós ellenállast tanúsít az a felfogás, am
ely szerint a mai
lakosság elei lényegében ősidők óta ott éltek. A K
odzsiki mindenképpen így
adja elő. De szám
olnunk kell a dinasztikus történetírás érzelemből vagy ér-
dekből fakadó elferdülésével. A korai császárok elképesztően hosszú élet-
korai nem lehetségesek, hiszen ugyanakkor a K
ínában élő uralkodók életko-
191
Takesi-U
ti-No-Sukune-N
o-Mikoto átvevén vezetésüket, beso-
rozta és közmunkára fogta őket gátak és tavak építésében. [Így]
készült a Kudara-N
o-Ike (Kudara-T
ó) [is]. 167
Továbbá K
udara uralkodója, Seuko király Ati-K
isi által egycsődört és egy kancát küldött ajándékba [a japán udvarnak]. – E
zaz A
ti-Kisi lett az A
ti-beli Pum
i-Pitok (írnok[ok]) őse.
Máskor egy ágas kardot 168 és nagy tükröt küldött ajándékul.
Továbbá
a császár
kegyes volt
ezt a
parancsot adni
Kudaranak: "H
a bölcs ember van [abban az országban] küldjétek
ide!"Ezért, a császári parancsot m
egkapván, [Kudara királya] aján-
dékul küldött valakit, akinek neve Wani-K
isi (Wani M
ester) volt.
rai norm
álisak, miként a kb. 400-tól fogva élő japánokéi is. A
korai japánuralkodók életkorait alkalm
asint azért kellett olyan hosszúra nyújtani, hogya császárság ősiségét ily m
ódon bizonyítani lehessen. A korai koreai törté-
nelemben hasonló term
észetű torzítást tálalunk.167 M
egjegyzendő, hogy Sillaból (= S
iragi) érkezett emberekről beszél a történet
és m
égsem
"Siragi-No-Ike"-ról
van szó,
hanem
Paekchenek
megfelelő
Kudara-N
o-Ikeről. Elég bizonyos tehát, hogy K
udara = P
aekche területérőlis sok em
bert soroztak be és kényszerítettek közmunkára.
168 Az itt em
lített "ágas kard"-ról es tükörről Philippi (284-5) így ír: "E
rről akardról és tükörről azt m
ondják, hogy azonosak azon 'hét-ágú kard-dal(nana-saya no
2 tati) és azon tükörrel, amelyeket a N
ihonshoki /= N
ihongi/m
int Paekche Jingú császárnőnek küldött ajándékát em
lít ... Az Iso-no
2-kam
i szentélyben van egy hét-ágú kard, amelyről azt hiszik, hogy azonos
azzal a karddal. 75 cm hosszú, és hegyén kivül hat ága van, m
égpedigm
indkét oldalon három; így 'hét ágú'. F
elirata azt mondja, hogy K
r.u. 365-ben készült P
aekcheben és Japánnak ajándékozták; ez teljesen egybevágazzal, am
it a császár és a császárnő uralkodási szakaszának időrendjéről tu-dunk és látszólag az elbeszélések valódiságát igazolja." – A
kár igaz a kér-déses ajándékozás híre, akár nem
, feltehető, hogy az "ágas-kard"-nak mé-
lyebb értelme van, m
int amit a felszínes szem
lélet sugall. Olyan karddal
gyakorlatilag semm
it sem lehet tenni, és esztétikai szem
szögből is meg-
okolatlan olyat készíteni. Elképzelhető ellenben, hogy félreértés csúszott az
értelmezésbe, s hogy korábban nem
hegyes "ágak"-ról szólt a rege, hanem"habos fodrok"-ról, am
elyek a harcban ontott vérnek a pengéről való bőszóródását jelképeznék. V
.ö. ezzel az Osztják (C
hanti) Hősénekek 2. köte-
tének 142., 144. és 156. lapjain olvasható ezen sorokat: "aranyhabú szent-séges szablyácskám
at ..."; "aranyhabú szentséges szablya hegyével meg-
vagdalom ..."; "ezenközben aranyhabú szentséges kardom
at fölemelem
."
192
Vele együtt ajándékozta a L
un-yü169 10 kötetét és a C
h'ien-tzu-w
en170 1 kötetét, együtt 11 kötetet. – E
z a Wani-K
isi lett a Pum
i-N
o-Obitok (Írás-T
isztviselők) őse.T
ovábbá két kézművest [küldött]: egy T
akuso nevű koreaikovácsot és egy Saiso nevű kínai szövőnőt.
Továbbá a következők jöttek át: a P
ata-beli urak őse, az Aya-
beli ispánok őse, aki a borkészítést értette; neve Nipo volt, m
ásiknevén Susukorinak hívták; és m
ég mások.
Ez a Susukori nagyszerű bort készített és felajánlotta [a trón-
nak]. A császár pedig, felhevülve a neki felajánlott bortól, így da-
lolt:
Susukori jó borátólM
egittasodtam! A
j, ettőlA
gondozó, vidámító,
Jó bortól megittasodtam
!
Am
ikor így énekelve [palotájából] kiment és az O
po-Sakai útközepén botjával egy nagy kőre csapott, a kő "elfutott." onnét vanez a közm
ondás: "Még a kem
ény kő is elmegy a berúgott em
berelől."
Régi jap
án k
up
a (Mon
roe 1911).
169 A
Lun-yü. (olv: L
un-jü) a Kr.e. 551 és 479 között élt nagy kínai filozófusnak
tulajdonított Vitatkozások és B
eszélgetések cimű m
ű, más néven konfuci-
uszi analekta.170 A
Ch'ien-tzu-w
en ('ezer jel[lel irt] klasszikus irodalom') könnyebben olvasható
szellemi term
ék.
193
114. FE
JEZ
ET
: Nagy H
egy-Őrző H
erceg (Opo-Y
ama-
Mori-N
o -Mikoto)
Miután a császár elhunyt, O
po-Sazaki-No-M
ikoto, a császárrendelkezése szerint, U
di-No-W
aki-Iratukonak engedte át az ural-kodást. D
e akkor Opo-Y
ama-M
ori-No-M
ikoto megtagadta a csá-
szár rendelkezésének végrehajtását. Még m
indig a trónt kivántam
agának megszerezni és öccse m
egölését forgatta elméjében.
Titokban fegyvereseket gyűjtött és tám
adásra készült.M
ármost
Opo-Sazaki-N
o-Mikoto
tudomást
szerzett bátyja
hadgyűjtéséről. Azonnal hírvivőt küldött U
di-No-W
aki-Iratukohozés értesítette.
Ez [a hírt] hallva m
egdöbbent. [Aztán] a folyóparton fegyve-
reseket rejtett el, [a part közelében levő] magaslat tetején pedig
selyemből készült függönyökből kerítést [azaz: kulisszaszerű hát-
teret] feszíttetett és sátort [vagy: sátorokat] állíttatott fel. Egyik kí-
sérőjét megtévesztés végett, m
int uralkodót bárki számára látható-
an trónszékre ültette és a látszatot azáltal adta meg, hogy a sok
tisztviselő éppúgy tiszteletteljesen jött és ment, m
int a [valóságos]uralkodó jelenlétében. – T
ovábbá bátyjának [Opo-Y
ama-M
ori-No-
Mikotonak] a folyón való átkelése idejére [azaz: a várt átkelés vé-
gett] csónakot és evező[ke]t rendelt [a túlsó partra] és ezeket feldí-szíttette.
Ezenkívül
kadzura-japonica gyökeret 171
[mozsárban]
megzúzatott, m
ajd [az így nyert] nyálkás lével [name] m
egkente acsónak alján levő fonott lécezetet, hogy azáltal az erre lépő el-csússzék. [T
ovábbá durva] szőttesből való kabátot és nadrágot[azaz: ezeknek m
egfelelő régi japán ruhadarabokat] vett magára,
így közember külsejét m
utatva és az evezőt fogva a csónakbanállt.A
kkor bátyja, miután fegyveres em
bereit elrejtette és öltözékealá páncélt vett fel, a folyó partjára ért. É
ppen a csónakba akartlépni, m
időn azon pompásan díszített helyre [azaz: a túlparti m
a-gaslatra] tekintett; azt hitte, hogy öccse ül a trónszéken. E
közbennem
is sejtette, hogy az az evezőt fogva a csónakban állt.
171 K
adzura-japonica Japánban díszlő kúszónövény.
194
Ekkor [O
po-Yam
a-Mori-N
o-Mikoto] azon evezőshöz kérdést
intézett mondván: "A
zt hallottam, hogy azon a hegyen nagy és
dühös vadkan van. Azt a vadkant el akarom
ejteni. Vajon kezem
bekerül-e az a vadkan?"
Erre az evezőt tartó em
ber így felelt: "Nem
leszel képes [ke-zedbe keríteni]!"
Am
az ismét kérdezte: "H
ogyhogy nem?"
[Az evezős] válaszolt: "M
ég ha annyiszor és annyi helyen va-dásznak is rá, akkor sem
lehet elejteni. Ezért m
ondtam azt, hogy
nem leszel képes [kezedbe keríteni]!"
115. FE
JEZ
ET
: Kaw
ara-Szeg (K
awara-N
o-Saki)
Am
ikor átkelés közben a folyó közepére értek, Udi-N
o-Waki-
Iratuko a csónakot oldalra billentette és bátyját a vízbe borította.A
z hamarosan a felszínre em
elkedett és az árral sodródott.M
iközben így sodródott, ezt énekelte:
A vad sodrású U
diiÁ
tkelőhelyen – evezőtR
agadva – segítségemre
Gyorsan jöjjetek, em
berek!
Akkor a folyó m
ellett elrejtett fegyveresek [azaz: Udi-N
o-W
aki-Iratuko emberei] m
indkét oldalon valamennyien egyszerre
felegyenesedtek, nyílvesszőiket [lövésre kész helyzetbe] fektettékés [senkit sem
engedve megm
entésére] a folyó által elsodortatták.A
Kaw
ara-No-Sakihoz érve elm
erült.A
mikor csáklyákkal [kagi] az elm
erülés helyét kutatták, acsáklyák a ruha alatti páncélzatot érve "kaw
ara"-hangot adtak.E
zért hívják azt az átkelőhelyet Kaw
ara-No-Sakinak. 172
Miután tetem
ét kihúzták, öccse ezt énekelte:
Heves em
bereim [voltak]
A révnél, aj, az U
dii
172 A
zon átkelőhely neve nyilván népetimológiás m
agyarázatú, hiszen a csáklyáknem
érhettek a páncélzat fémdarabocskáihoz, m
ert ruha borította! A saki
szó jelentése 'szeg, szeglet, földnyelv'.
195
Révnél. – K
atalpafa íjuk,K
ecskerágófa íjuk, aj,Á
llítva [lövésre kész], aj!A
gyonlőnék [kétség nélkül],V
érét ontnák [kétség nélkül]! 173
De szívem
ben emlék tám
ad,D
e szívemben em
lék támad ...
Családunkra gondoltam
én,A
lsó s felső hajtásira;Jó atyánkra gondoltam
én,H
úgainkra, kedvesinkre ...N
em lövénk ki nyilainkat,
Mert bizony rájuk gondoltam
:S
zomorúság szállott reám
S ezek jutának eszem
be ...
Visszajövék, vért nem
onték!A
dusa-íj, mayum
a-íj! 174
Opo-Y
ama-M
ori-No-M
ikoto tetem
ét a
Nara-Y
aman
(Nara-
Hegy) tem
ették el.E
z az Opo-Y
ama-M
ori-No-M
ikoto a Pidi-K
atai, a Pekii és a
Pari-P
arai nemesek őse.
Aztán am
ikor a két herceg, Opo-Sazaki-N
o-Mikoto és U
di-N
o-Waki-Iratuko az uralkodás egym
ásnak való [udvarias] átenge-dése-közben volt, egy halász tiszteletteljesen nagy ajándékot [=halban lerovandó adót] vitt [az udvarnak]. A
z idősebb herceg nemfogadta el és azt parancsolta, hogy a fiatalabbnak ajánlja fel. D
e a
173 A
zaz az elrejtett fegyveresek.174 P
hilippi (450, 514) adatai szerint az adusa szó botanikai megfelelője B
etulacarpinifolia. A
későbbi japán azusa szót 'katalpa' vagy 'szivarfa' egyenér-tékkel
fordíthatjuk. –
A
mayum
i nevű
fa botanikai
neve E
vonymus
Sieboldianus. – Több fajta fa tartozik ebbe a csoportba; K
enkyūsha, (szótár)szerint
'spindletree' ('kecskerágó')
is.Az
említett
fafajtákat előszeretettel
használták íjnak. Mayum
i szószerinti jelentése 'igazi íj' (ma-?:- 'igazi', yum
i'íj').
196
fiatalabb sem fogadta el és azt parancsolta, hogy az idősebbnek
ajánlja fel.A
huza-vona közben több nap telt el. És m
ert a kölcsönös át-engedés nem
csak egyszer vagy kétszer történt, a halász az ide-odajárástól m
ár elfáradva sírt. Ezért m
ondja a közmondás: "H
alász, teazért sírsz, m
ert van valamid! "
175
Udi-N
o-Waki-Iratuko
hamarosan
meghalt.
[így] az
országkorm
ányzása Opo-Sazaki-N
o-Mikotora szállott.
116. FE
JEZ
ET
: Égi N
ap-Dárda (A
me
-No-P
i-Poko)
A régm
últ időben Silla királyának volt egy Am
e-No-P
i-Poko
nevű fia. Ez az em
ber átjött [ebbe az országba]. Átjöttének a kö-
vetkező oka volt.Sillaban volt egy tó, am
elyet Agu-N
umanak (A
gu Tó) nevez-
tek. [Egyszer] e tó partján egy köznépi szárm
azású lány déli álmát
aludta, és akkor a nap sugarai szivárványhoz hasonlóan belehatol-tak nem
i szervébe.E
gy köznépi származású férfi is volt [ott], aki a történést
rendkívülinek vélte. [Később] állandóan figyelem
mel kísérte an-
nak a lánynak a viselkedését.A
lány azon déli alvásakor teherbe esvén piros drágakövet[aka tam
a] szült. 176 Ezt követően az a köznépi szárm
azású férfi,aki [a lányt] m
egfigyelte, elkérte tőle azt a drágakövet, majd [va-
lamibe] göngyölve állandóan hasa táján hordta. – M
ivel egy [a he-gyek közötti] völgyben szántóföldet készített volt, egy napon m
e-zei m
unkásai részére eledelt rakott ökrére. Midőn a völgybe ért, a
király fiával, Am
e-No-P
i-Pokoval találkozott.
Ez kérdőre vonta: "M
iért mégy a völgybe eledellel m
egrakottökröddel? B
izonyára le akarod vágni és meg akarod enni! – A
ztánm
egragadta azt az embert és börtönbe akarta vetni.
Az em
ber így válaszolt: "Nem
akartam levágni az ökröt! C
sakm
ezei munkásaim
nak való eledelt hoztam!"
175 A
szegényember legtöbbször azért sír, m
ert szükséget szenved. Az itt szereplő
halász kivételesen azért bánkódott, mert ajándékát nem
fogadták el176 T
ama 'drágakő, ékszer; lélek, szellem
' jelentésű.
197
Ám
bár [ezt mondta],[a király fia] nem
engedte el. Akkor az az
ember leoldotta hasáról azt a drágakövet és a királyfinak ajándé-
kozta. Ez pedig azt a köznépi szárm
azású férfit szabadon engedte.[A
királyfi] a drágakövet magával vitte, és fekhelye m
elléhelyezte. [A
drágakő meg] m
indjárt szép lánnyá változott.[A
királyfi] feleségül vette és főfeleségévé tette. Akkortól
kezdve az a menyecske m
indig ínyenc falatokat készített és szol-gált fel férjének.
De a királyfi kevéllyé vált és becsm
érelte asszonyát. Az asz-
szony azonban így szólott: "Egyáltalán én nem
vagyok az a nő,akit te feleségül érdem
elsz. Visszatérek eleim
honába!" És titok-
ban csónakba ült és szökve átkelt [ebbe az országba].N
anipanál ért partot. Ez az A
karu-Pim
e (Ragyogó K
isasz-szony), aki a N
anipai Pim
e-Goso [nevű] szentélyben lakozik, és
akit Akaru-P
ime-N
o-Kam
inak (Ragyogó K
isasszony Istenség) ne-veznek.
117. FE
JEZ
ET
: Az Idusii N
agy Istenségek (Idusi-No-
Opo-K
ami)
Midőn A
me-N
o-Pi-P
oko asszonya szökésről értesült, mindjárt
üldözésére indult.
Átkelőben
volt [ebbe
az országba].
Éppen
Nanipaba érkezett volna, am
ikor azon átkelőhely istene megaka-
dályozta [a kikötőbe] jutását. – [A királyfi] akkor visszafordult és
Tadim
a földjére ért. Mindjárt abban az országrészben m
aradt ésfeleségül vette T
adima-N
o-Mata-W
o (Tadim
ai Útelágazás F
érfi)leányát; Saki-T
u-Mit (? E
lülső Kikötő Ú
rnője). E házasságból lett
Tadim
a-Moro-Suku
(Tadim
ai [?]
Moroi
Segítség).
– E
nnek a
gyermeke volt T
adima-P
ine (Tadim
ai [?] Öreg). – E
nnek fia voltT
adima-P
inaraki (Tadim
ai [?].Korm
ányzó). Ennek a fiai voltak:
Tadim
a-Mori
(Tadim
a V
édője), T
adima-P
i-Taka
(Tadim
ai [?]
Napja-M
agas) és Kiyo-P
iko (Tiszta H
erceg). (Három
fiú.)K
iyo-Piko
Tagim
a-No-M
e-Pit
(Tagim
ai [?]
Unokahúg) 177
vette feleségül. Tőlük lett Suga-N
o-Moro-W
o (Sugai [?] M
oroiF
érfi), m
ajd Suga-K
ama-Y
ura-Dom
i (S
uga, K
ama
[és] Y
uraA
nyója). 177 M
e-pi 'unokahúg', szószerint 'női utód'; ellentéte wo-pi 'férfi utód'; általában
'unokatestvér' mindkét szó jelentése.
198
Az
említett
Tadim
a-Pi-T
aka Y
ura-Dom
it [=
Suga-K
ama-
Yura-D
omi], unokahúgát vette nőül, és tőlük született K
aduraki-N
o-Takanuka-P
ime-N
o-Mikoto
– Ő
volt
Okinaga-T
arasi-Pim
e-N
o-Mikoto elődje.
Azon A
me-N
o-Pi-P
oko a következő dolgokat hozta magával:
az "ékkő-kincsek"-nek [tama-tu-takara] nevezett két ékkő-füzért
[tama-uta-tura], továbbá egy hullám
-keltő [vagy: hullám-fordító]
kendőt [nami-puru-pire], egy hullám
-csendesítő [-vágó] kendőt[m
ami-kiru-pire], egy szél-keltő kendőt [kaze-puri-pire], egy szél-
csendesítő [-vágó]
kendőt [kaze-kiru-pire],
továbbá egy
nyílt-tengeri
tükröt [oki-tu-kagam
i] és
egy partközeli
tükröt [pe-tu-
kagami], összesen nyolc tárgyat.
Ezek a tárgyak képezik az Idusii nyolc nagy istenséget.
118. FE
JEZ
ET
: Őszi-H
egy-Hóharm
at Férfi és T
avaszi-H
egy-Pára F
érfi (Aki-Y
am
a-No-S
itabi-W
otoko; Paru-
Yam
a-No-K
asumi -W
otoko)E
nnek az istennek [vagy: ezeknek az isteneknek] volt egyIdusi-W
otome-N
o-Kam
i (Idusii Istennő) nevű leánya [vagy: leá-nyuk]. 178 Á
mbár nyolcvan [=
nagyon sok] isten kívánta magának,
egy sem nyerte nőül.
Volt abban az időben két isten; az idősebb fivért A
ki-Yam
a-N
o-Sitabi-Wotokonak,
a fiatalabbat
Paru-Y
ama-N
o-Kasum
i-W
otokonak hívták. 179
A bátya [egyszer] így szólt öccséhez: "N
oha kívánva kéremIdusi-W
otomet, nem
bírom nőül nyerni. T
e meg tudnád-e hódítani
ezt a lányt?""K
önnyen meg fogom
hódítani! " – hangzott a válasz.E
rre a bátya: "Ha ezt a lányt m
eghódítod, levetem felső és al-
só ruháimat, továbbá olyan m
agas edény[ek]ben készítek bort,am
ilyen én vagyok, továbbá ami a hegyekben és a folyókban [enni
178 N
em világos, m
ely szülőkről van szó.179 N
eveik szerint ezen isteni fivérek az ősz, ill. a tavasz megszem
élyesítői. Aki-
Yam
a-No
2-Sitobo-Wotoko 'őszi H
egyek Dér F
érfia' (aki 'ősz ", yama 'hegy,
erdős terület', no2, gen. jele, sita 'alja, alsó', pi 'jég', w
otoko 'férfi'), Paru-
Yam
a-No
2-Kasum
i-Wotoko
'Tavaszi
Hegyek
Pára Férfia'
(para 'tavasz',
kasumi 'pára, köd').
199
való] csak van, azt mind neked szánom
és a fogadás fizetségekéntneked adom
!"A
kkor az öcs pontosan elmondott m
indent anyjának, úgy,ahogy bátyja m
ondta.E
rre az anya lila-akácot szedett, [ennek háncsát] egyetlen éj-szakán m
egszőtte és ködmönt, nadrágot, harisnyát és lábbelit varrt
belőle, továbbá íjat és nyilakat készített. Majd felvetetvén [kiseb-
bik fiával] azon ködmönt, nadrágot s egyebet és kezébe vetetvén
[vele] azon íjat és nyilakat, a lány házához küldte, ahol is mind az
öltözék, mind az íj és nyilak lila-akácként kivirágoztak.
Akkor P
ara-Yam
a-No-K
asumi-W
otoko azon íjat és nyilakat alánynak az illem
helyére aggatta.Idusi-W
otome-N
o-Kam
i meglepődött. É
s amikor a virágokat
[a házba] bevitte, [Paru-Y
ama-N
o-Kasum
i-Wotoko] az ő sarkába
szegődve bem
ent a
házba. É
s akkor
egymáséi
lettek. [A
ztán]gyerm
ekük született.A
kkor pedig
[Paru-Y
ama-N
o-Kasum
i-Wotoko]
így beszélt
bátyjához: "Meghódítottam
Idusi-Wotom
et!"A
bátya azonban, megm
érgedve, hogy öccse [azt a lányt] ma-
gáévá tette, a fogadás fizetségét nem adta m
eg. Am
ikor aztán [azöcs] ezt anyjának m
érgelődve elmondta, a fenséges szülő így vála-
szolt: "Am
íg élünk, cselekedeteinkben valóban az isteneket kellteljességgel utánoznunk. [B
átyád] halandó "zöld emberfű" [utusiki
awo-pito-gusa] utánzója, azért nem
adja meg azon dolgokat!"
Akkor m
egharagudva idősebbik fiára az Idusi-Kapa (Idusi-
Folyó) egyik szigetéről "csom
ós bambusz"-t 180 szedett és abból
"nyolc-szemű" fonással durva kosarat font [talán: nyolc-szegletű
kosarat]. Aztán abból a folyóból köveket szedett, m
ajd azokat ten-gervízbe [vagy: sóba, sipo] avatva [apete] ugyanazon bam
busznaka leveleibe csavarta és ezt az átkot m
ondta: "Am
ilyen ez a bam-
buszlevél, úgy zöldülj meg! A
hogy ez a bambuszlevél elhervad,
úgy – zölddé válván – hervadj el! Ahogy ez a tengervíz dagad és a
pad, úgy ‘dagadj’ és ‘apadj’ [azaz: egészséged úgy ingadozzék],
180 A
'csomós bam
busz '-ként fordított pito-yo2-dake
2 kifejezés jelentése nem vi-
lágos. Szószerint talán 'egy-köz-bam
busz' lenne, minthogy yo
2 a bambusz
szárán levő két csomó közötti darabot is jelenti. M
indenképpen különlegesbam
busznak kellett lennie, hogy az átok hatásos legyen.
200
ahogy ezek a kövek lesüllyednek, úgy legyen a te hanyatlásod és[betegen] fekvésed!"
Így megátkozván [idősebbik fiát], [a kötés jeleként szolgáló
tárgyakat] a tűzhely fölé [azaz: a füstre] helyeztette.E
nnek következtében az idősebbik fivér nyolc éven át aszott,hervadt, betegeskedett és halódott.
Am
ikor azon
idősebbik fivér
keseregve és
sírva fenséges
anyját megkövette, az m
egoldotta [vagy: az átkot visszafordította].A
zt követően [az idősebbik fivér] teste olyan lett, mint előbb
volt. Megnyugodott s m
egkönnyebbült.E
z az eredete az "isteni fogadás fizetsége"[nevű] szólásmon-
dásnak.
119. FE
JEZ
ET
: Ifjabb Rét-É
lelem – K
ét-Elágazás H
er-ceg (W
aka-Nu-K
e-Puta-M
ata-No-M
iko)A
ma
Pom
uda császár
fia, W
aka-Nu-K
e-Puta-M
ata-No-
Mikoto feleségül vette anyja húgát; M
omo-Siki-Irobet (? M
omo-
Sikii
Azonvérű
Hercegnő),
akit m
ásként O
to-Pim
e-Ma-W
aka-P
ime-N
o-Mikotonak (Ifjabb V
alóban Zsenge H
erceglány) hívtak.E
házasságból születtek: Opo-Iratuko (Idősebb A
zonvérű Herceg),
másik
nevén Opo-P
odo-No-M
iko (?
Opo-P
odoi H
erceg), m
ajdO
saka-No-O
po-Naka-T
u-Pim
e-No-M
ikoto (Osakai Idősb K
özépsőH
ercegnő), majd T
awi-N
o-Naka-T
u-Pim
e (Taw
ii Középső H
er-cegnő), m
ajd Ta-M
iya-No-N
aka-Tu-P
ime (? T
a-Miyai K
özépsőH
ercegnő), utána Pudi-P
ara-No-K
oto-Pusi-N
o-Iratume (? P
udi-P
arai ...Hercegnő), utána T
ori-Me-N
o-Miko (T
orii Hercegnő), utá-
na. Sane-No-M
iko (Sanei H
erceg). (Hét gyerm
ek.)O
po-Podo-N
o-Miko a következők őse: a M
ikunii nemeseké, a
Patai
nemeseké,
az O
kinaga-beli Sakai
nemeseké,
a Sakabito
(Borkészítő) nem
eseké, a Yam
adii nemeseké, a T
ukusi-beli Metai
nemeseké és az P
usei nemeseké.
Továbbá
Ne-T
ori-No-M
iko feleségül
vette m
ostohahúgát[m
ama im
a] Mi-P
ara-No-Iratum
et (? Mi-P
arai Azonvérű H
erceg-nő). T
őlük született Naka-T
u-Piko-N
o-Miko (K
özépső Herceg),
majd Iw
a-Sima-N
o-Miko (? Iw
a-Sim
ai Herceg). (K
ét fiú.)
201
Továbbá K
unu-No-M
iko (? Kunui H
erceg) Katasipa-N
o-Miko
(? Katasipai H
erceg) gyermeke [volt]. 181
Pom
uda császár 130 évig élt. A ló [ciklus] 1. éve 9. hónapjá-
nak 9. napján hunyt el. 182 Sírja a K
aputi-beli Wegaban a M
o-Pusi-
No-W
okan (Mo-P
usi-Dom
b) van.
Régi jap
án fém
tük
ör, kb
. 1/5 nagyság (M
onroe 1911 )
181 M
inthogy e sarjról a Kodzsiki m
ásutt nem szól talán véletlen folytán került e
helyre.182 P
hilippi (298) értesülése szerint ez alkalmasint K
r.u. 394-nek felel meg.
202
KO
-DZ
SI-K
I
***
HA
RM
AD
IK K
ÖN
YV
***
120. FE
JEZ
ET
: Nintoku tennó (N
intoku-Tenn
ō)O
po-Sazaki-No-M
ikoto [= N
intoku tennó] a Nanipai T
akatunevű palotában lakott és onnan korm
ányozta az országot.E
z a
császár Ipa-N
o-Pim
e-No-M
ikotot (S
zikla-Hercegnő),
Kadurati-N
o-Sotu-Biko (K
adurakii [?] Vadász-S
zerencse Herceg)
lányát – mint főfeleséget – vette nőül. E
bből a házasságból szü-lettek: O
po-Ye-N
o-Iza-Po-W
ake (Idősebb Iza-Poi H
erceg), majd
Sumi-N
o-Ye-N
o-Naka-T
u-Miko (S
umi-N
o-Yei K
özépső Herceg),
majd T
adipi-No-M
idu-Pa-W
ake-No-M
ikoto (Tadipii E
gészségesF
ogú Ifjabb Herceg), m
ajd Wo-A
saduma-W
akugo-No-Sukune-N
o-M
ikoto (Asadum
ai Apró Ifjú S
egitség). (Négy fiú.)
Feleségül vette továbbá a fentebb em
lített Kam
i-Naga-P
imet,
Usi-M
oronak, a Pim
uka-beli Muragata nem
es urának lányát. Eházasságból lett P
atabi-No-O
po-Iratuko (Patabii Idősb A
zonvérűH
erceg), másik nevén O
po-Kusaka-N
o-Miko (K
usakai Idősb Her-
ceg), majd P
atabi-No-W
aki-Iratume (P
atabii Ifjú Azonvérű H
er-cegnő), m
ásik nevén Naga-M
e-Pim
e-No-M
ikoto (? Nagy-S
zemű
Hercegnő),
ismét
másik
nevén W
aka-Kusaka-B
e-No-M
ikoto(K
usaka-Bei Ifjú H
ercegnő). (Két gyerm
ek.)F
eleségül vette
továbbá m
ostohahúgát, Y
ata-No-W
aki-Iratum
et.F
eleségül vette továbbá [egy másik] m
ostohahúgát, Udi-N
o-W
aki-Iratumet.
Ez a két feleség m
agtalan maradt.
Opo-Sazaki császárnak összesen hat gyerm
eke volt. (Öt fiú
és egy lány.)
203
Az uralkodás Iza-P
o-Wake-N
o-Mikotora szállt.
Utána T
adipi-No-M
idu-Pa-W
ake-No-M
ikoto is uralkodott azországon; utána W
o-Asadum
a-Wakugo-Sukune szintén uralkodott
az országon.
121. FE
JEZ
ET
: Név-örökítő telepítések és füstölő ké-
mények az országban (m
i-na-siro; kuni-uti-no-keburi)U
ralkodási idejében ez a császár név-örökítő telepítéseketlétesített 183:
Ipa-No-P
ime-N
o-Mikoto
császárnő [nevében]
aK
aduraki-Bet,
továbbá M
idu-Pa-W
ake-No-M
ikoto trónörökös
[nevében] a Tadipi-B
et, továbbá Opo-K
usaka-No-M
iko [nevében]az O
po-Kusaka-B
et, továbbá Waka-K
usaka-Be-N
o-Miko [nevé-
ben] a Waka-K
usaka-Bet. 184
Továbbá
a pata-em
bereket [P
ata-bito] 185 besorozták,
ésközm
unkára fogták a Mam
uta-No-T
utumi (M
amutai G
át) és aM
amuta-N
o-Miyaki (M
amutai P
alota-Élelem
tár) építésében.T
ovábbá a Wani-N
o-Iket (Wanii T
ó) és a Yosam
i-No-Iket
(Yosam
ii Tó) építtették,
majd a N
anipa-No-P
ori-Yet
(Nanipai
Csatorna) ásatták és a vizeknek a tengerbe levezetését valam
int aW
obasi-No-Y
e (Wobasii csatorna) és a Sum
i-No-Y
e-No-T
u (Sum
i-N
o-Yei K
ikötő) építését rendelték el.A
bban az időben a császár egy magas hegyre hágván körbe
lenézett az országra és így szólt: "Az O
rszágban nem száll fel füst
[azaz: a családi tűzhelyekből]. Az egész ország szegény. M
os-tantól kezdve három
évig mindenkinek elengedem
az adót és akényszerm
unkát."E
nnek következtében a nagy palota gyarlódott és kopott. No-
ha az eső [a romlott tetőn át] sok helyen becsurgott, [a császár]
183 N
év-örökítő telepítés' (mi-na-siro); ezek jövedelm
e a 645-ben megvalósított
nagy reformig (T
aika) az uralkodó családjának járt.184 W
aka-Kusaka-B
e-No-M
iko nevéről látni, hogy a Waka-K
usaka-Be nevű tele-
pítéstől, ill. annak javadalmától elválaszthatatlan. V
alószínű, hogy az ural-kodók gyerm
ekeik születése után hamarosan m
ár ilyenformán gondoskod-
tak azoknak és maradékaiknak m
egélhetéséről. Egyszersm
ind azt is felté-telezhetjük, hogy a m
eglepően hosszú személynevek egy része olyan hely-
ségek neveivel függ össze, amelyekből az illető előkelők m
egéléséhezszükséges javak szárm
aztak.185 E
zek is Koreából érkezett em
berek voltak (1. a 166. jegyzetet).
204
egyáltalán nem rendelt el javítást. A
becsurgó esőt edényekbenfelfogták, [a palota lakói m
eg] arra az oldalra húzódtak, ahol nemcsurgott be.
Midőn [a császár] később m
egnézte az országot, az tele voltfüsttel. Ú
gy vélte tehát, hogy a nép jólétbe jutott. Ezért [ism
ét] el-rendelte az adószedést és a kényszerm
unkát. Így a nép boldogultés nem
szenvedett a kényszermunkától [talán helyesebben: ke-
vésbé szenvedett]. Ezért dicsérték az ő uralkodói idejét és "szent
uralkodó" korának mondták.
122. FE
JEZ
ET
: Fekete[-hajú] K
isasszony (Kuro-P
ime)
Ipa-No-P
ime-N
o-Mikoto
császárnő186
rendkívül féltékeny
volt. Így a császár mellékfeleségei be sem
mehettek a palotába. É
sha valam
i rendkívüli dolog adódott [a császárnő érkezése szerint],akkor toporzékolt féltékenységében.
Egyszer a császár értesült, hogy a K
ibii Am
a-Be ispánjának
egy Kuro-P
ime nevű szép lánya van. M
agához rendelte a lányt ésegyesült vele. D
e az a császárnő féltékenységétől tartva hazájafelé m
enekült.A
kkor a császár [palotája] magas tornyában tartózkodott és a
Kuro-P
imet vivő csónaknak a tengerre kijutását s haladását sze-
mével kisérve így énekelt:
Kis csónakok sora vonul
A nyílt tengeren. B
abám is,
Kurozaya M
asaduko187
Velük m
egyen, aj! – Csónakja
Biz' közöttük, hazatérőben ...
A császárnő pedig ezt a dalt hallván nagyon bosszankodott és
embereket küldvén O
po-Uraba (N
agy Öböl) 188 [K
uro-Pim
et] acsónakból kiszállíttatta és gyalogos távozásra kényszerítette.
186 P
hilippi (301) megjegyzése szerint é volt az első nem
fejedelmi vérből való
feleség, akinek a császárnői cím jutott.
187 Kurozaya M
asaduko alkalmasint K
uro-Pim
ere alkalmazott név volt.
188 Opo-U
ra (Nagy Ö
böl) Ōsaka nagy kikötő öble volt.
205
Később a császár K
uro-Pim
ere vágyva a császárnőt megté-
vesztette. Azt m
ondta neki, hogy Apadi-Sim
at (Apadi-S
ziget) kí-vánja látni. A
mikor pedig elindulván A
padi-Simara jutott, a tá-
volba [azaz: a lány otthona felé] nézve ezt énekelte:
Elindultam
Nanipaból,
Napsütéses hullám
iból;A
földnyelvet hátrahagytam,
Most tekintek országom
ra:A
pa-Simat látom
ehol,O
nogoro amott vagyon,
Adim
asa még távolabb –
Látszik ez is, látszik az is ...
Azon szigetről tovább m
ent más szigetekre, m
ígnem K
ibi földjéreért. A
kkor Kuro-P
ime az ott levő hegy alján
189 készített nekim
éltó szállást és oda hordta étkét.A
mikor [egyszer] leves főzése végett zöldfőzeléket szedege-
tett arról a helyről, a császár hozzája érve így énekelt:
A hegyalja földjén, aj,
Zöldséget szed a lány, K
ibiS
zép leánya. – Az itt növő
Zöldséget vele szedni, aj,
Milyen öröm
ez szívemnek!
Midőn
[később] a
császár [Y
amatoba]
indult, K
uro-Pim
eilyen m
éltó dalokat ajánlott fel neki:
Vad szél fúj Y
amato felé,
Aj, nyugatról csapkod elé,
Hogy a felhők szakadoznak ...
Legyek m
égoly távol tőled,F
eledhetlek-e valaha?
189 A
leírás egyéb részeiből az derül ki, hogy a lejtő alsó részén elterülő kertekegyikében készített a császárnak szállást.
206
Aztán m
egint énekelt:
Yam
atoba, Yam
atobaV
isszamegyen a férj, a férj!
Titkon jöve hozzám
, búvóÉ
nként titkon … A
z elmenő,
Vajon kinek férje m
ostan?
123. FE
JEZ
ET
: Aralia-levél (m
i-tuna-gasipa)E
z után egyszer a császárnő [palotai] nagy lakomát tervezve
Ki országrészbe m
ent, hogy aralia-levelet 190 szedjen.A
zonközben a császár nőül vette Yata-N
o-Waki-Iratum
et.K
ésőbb, amikor aralia-levéllel jól m
egrakott csónakjában acsászárnő visszatérőben volt, egy a K
ibi-beli Kozim
aból való be-sorozott m
unkás, aki a Mopi-T
ori-No-T
ukasat ([Palotai] V
itellátóS
zolgálat) szolgálta és [akkor] hazájába ment vissza, a N
anipaiN
agy Átkelőhelyen (O
po-watari), a császárnő gondnoknőjének a
fenséges csónak mögött lem
aradt csónakjával találkozott. Akkor
ezt mondta [a gondnoknőnek]: "A
császár csak nemrég nőül vette
Yata-N
o-Waki-Iratum
et és most éjjel-nappal vele szórakozik! A
császárnő talán nem is hallott erről, hogy így m
agát mulatva ké-
nyelmesen utazik?"
Akkor pedig a gondnoknő, hallván ezt a hírt, a fenséges csó-
nakot sietve elérte és a besorozott munkás szavait éppúgy [m
intaz m
ondta] továbbította.E
rre a császárnő felháborodva és megharagudva a fenséges
csónakjába rakott aralia-levelet utolsó szemig a tengerbe szórta.
Ezért hívják azt a helyet M
itu-No-Sakinak (M
itu-Szeg). 191
190
Cham
berlain (340)
a m
i-tuna-gasipa kifejezést
'aralia-leaf'-ként ('A
ralia-levél') fordítja. K
inoshita és Philippi lefordítatlanul hagyja. T
ölgyfalevél-hez hasonló alakja lehetett (kasipa 'tölgyfa'); a m
i-tuna rész kevésbe vilá-gos.
191 Szellemes népies névm
agyarázat.
207
Aztán nem
ment be a palotába, hanem
fenséges csónakját to-vahajtatva [a N
anipai] csatornán fölfele haladt és a folyót követveY
amasiroba távozott.É
s akkor ezt énekelte:
Hegyhát m
egyen hegyhát után ...V
íz ellen haladok fejnek192
.Így a Yam
asiro-Folyón.
Előre, fel, csak előre!
A parton sasibu
193 virul;K
özelebb a vízhez szélesL
evelű tubaki 194 virul.A
j, üde-szép fa, tubaki ...
Mint annak virága: ragyog,
Mint annak levele: fénylik,
Mint tubaki-levél: erős, –
Olyan az én uram
, olyan!
Aztán Y
amasiroból kerülővel a N
ara-Yam
a hágójához ért és[ott] így énekelt:
Hegyhát m
egyen hegyhát után ...F
el a Yam
asiro-Folyón
Székhelyünk felé haladok.
Földje-sötét jó N
aran isT
úlhaladok, kicsi-pajzsos195
Yam
aton is túlhaladok.
Látni vágyom
szülőföldem, 196
192 Fejnek, azaz vízfejnek; vízfej a folyónak vagy pataknak a forrás felőli vagy
gát feletti része.193 N
em tudjuk, m
ilyen fa.194 T
ubaki 'kamélia', am
ely ott termetes fává nő.
195 A 'kicsi pajzsos '-nak m
egfelelő wo-date kifejezés a japán irodalom
banY
amato gyakori díszítő jelzője; alkalm
asint az övező helyek pajzsok sorá-hoz hasonló alakja m
iatt.
208
Szülőhelyem
, Takam
iya,K
aduraki Takam
iya:A
mi otthonunk vidéke!
Miután így énekelt, visszafordult 197 és T
utukiban a Koreából
származó N
urinomi (N
urii nemes) házába tért be.
124. FE
JEZ
ET
: A T
utukii udvarház (Tutuki-no-m
iya)A
mikor a császár m
egtudta, hogy a császárnő Yam
asiron áthaladt [a székhely felé], egy T
ori-Yam
a (Madár-egy) nevezetű
udvari embert m
enesztett eléje és általa [eléneklés végett] ezt adalt küldte
198:
Siess, T
ori-Yam
a, iszkolj 199
Yam
asiroba! Aj, az én
Kedves nejem
et elérd ám!
Vele találkozzál ám
! Siess!
Később K
uti-Ko (S
záj-Fiú) W
anii nemest küldte így énekel-
vén:
A M
i-Moroi fennsíkon
Ott van a N
agy-Vadkan-M
ező ... 200
A nagy vadkan hasában
201, aj,S
zemben van a két m
ájlevél.
Szíveink tán nem
úgy vannak?N
em vágyod, hogy találkozzunk?
196 K
adurakiból származott.
197 Feltehető, hogy a hágóról Kadurakit látta vagy legalább látni vélte.
198 Mind T
ori-Yam
a-nak, mind a később küldött K
uti-Ko-nak a rájuk bízott éne-
ket meg kellett tanulnia, hiszen az átadás ének form
ájában történt.199 A
z iszkol jelentése 'elsiet, kotródik'.200 O
po-Wi-K
o-Ga-P
ara; a dal szerzője szellemesen takarékoskodott a szavak-
kal: minthogy az egyik para szó 'm
ező'-t, a másik 'has'-at jelent
201 Az O
po-Wi-K
o-Ga-P
ara végén levő, 'mező' jelentésű 'para'-ta következő sor
'has' jelentésű megfelelőjeként is használta.
209
Majd újfent énekelt:
Hegyhát hegyhát m
ögött fekszik,Y
amasiro olyan ország ...
A Y
amasiroi lányok
A nagy-retket 202 fakapával,
Aj, fakapával kicsapják ...
Karjuk csillog, m
int a retek,K
arod csillog, bizony fehér ...A
j, ha nem öleltél volna,
Aj, ha nem
fonódtunk volna,M
ondhatnád, hogy "Nem
ismerlek!"
[Éppen] am
ikor a nemes K
uti-Ko ezt a [két] dalt [a császárnő
előtt] el akarta énekelni, vadul megeredt az eső. A
kkor ő nem tá-
gítva az eső miatt, az udvarház elülső bejáratához [am
ely mögött
a császárnőt sejtette] járult és leborult.[A
császárnő] megtagadva [a hírnök fogadását] a ház hátsó
ajtajához ment; am
ikor meg [K
uti-Ko] a hátulsó ajtóhoz járult és
ott borult le; [a császárnő ismét] m
egtagadva [a meghallgatást] az
elülső bejárathoz ment.
Akkor [K
uti-Ko] az udvarban hasán csúszott, m
ajd térdelt. A[m
eggyűlt] viz hasáig ért.M
ivel az az úr vörös derékkötés kék ruhát viselt, a kék [szín]vörösre vált, am
ikor az ár elérte a vörös derékkötőt.A
kkor a nemes K
uti-Ko húga, K
uti-Pim
e (Száj-K
isasszony),aki a császárnőnek [udvarhölgyként] szolgált, így énekelt:
Yam
asiroi Tutuki
Udvarházba hírt hoza ő,
Az én testvérbátyám
– ez ő!É
s szemem
ből 203 csorog a könny ...
202 O
po-ne, szószerint 'nagy gyökár/tő'.203 N
em világos, hogy kinek a szem
ét érti az udvarhölgy: sajátját-e vagy testvér-bátyjáét?
210
Am
ikor a császárnő' [az ének] magyarázatát kívánta, a válasz
ez volt: "Nem
es Kuti-K
o felséged szolgálójának bátyja."
Fejkend
ős japán
nők
(Oto 1963)
125. FE
JEZ
ET
: A különös rovarok (ayasiki m
usi)A
zt követően
nemes
Kuti-K
o és
húga, K
uti-Pim
e m
egN
urinomi hárm
asban tanácsot tartottak és ezt üzenték a császár-nak: "A
császárnő kegyes ide jövetele Nurinom
inak [alakjukat]változtató rovarjai m
iatt [volt]. Egyszer m
ásznak, máskor gubóvá
válnak, aztán meg repülj m
adárrá. Három
alakba változó különösrovarok. 204 [A
császárnő] szándéka az volt, hogy e rovarokat lás-sa. A
zért tért ide be. Nincsen furcsa szíve[-fordulása]."
Miután [a hírnök] ezt az üzenetet elm
ondta, a császár így be-szélt: "H
a ez az eset, magam
is [a dolog] látására megyek, m
ertrendkívülinek tartom
."P
alotájából kiindulva [kíséretével] fölfelé haladt.
204 A
zaz selyemhernyók; e történet szerint akkor a japánok m
ég nem ism
ertékezt az ő országuk gazdasági életében később, különösen a 19. sz. m
ásodikfelében, oly jelentőssé vált rovart.
211
Am
ikor [talán inkább: mielőtt] N
urinomi udvarházába tért, az
a császárnőnek ajándékul adta a maga-tenyésztette, három
alakbaváltozó rovarokat.
Akkor a császár a császárnő lakta udvarház kapujában állva
így énekelt:
A Y
amasiroi lányok
A nagy-retket fakapával,
Aj, fakapával kicsapják …
Mert háborgón beszéltél,
Haj, bizony úgy beszéltél,
[Em
berimm
el] jövék hozzád;S
okan jövénk mint sűrű fák,
Mint a sűrűn fajzó bokrok,
Melyeken át nézek m
ostan.
Ez a hat ének, am
elyet a császár ill. a császárnő énekelt, situ-uta-no-utapi-kapasi (? 'csitult [vagy: csendes] ének, am
ely [ének-ről-énekre] váltatik'). 205
126. FE
JEZ
ET
: Yata-N
ép. (Yata-B
e)A
császár
Yata-N
o-Waki-Iratum
ere vágyva
ezt az
éneketküldte neki:
A Y
atai réten egy szálN
ád. – Tövén hajtás, aj, nincsen ...
Egyedül állva vesz-e el?
Haj, haj, te "szegény nádm
ező!"
Igaz, csak úgy szónak206 m
ondom,
Mondom
: haj, "szegény nádmező",
[De valóban téged értlek]
Szegény, tiszta Y
atai nő! 207
205 T
alán 'halk hangú énekváltás' lenne a helyes kifejezés.206 A
megfelelő japán szó, ko
2to2 jelentése' szó, esem
ény, ügy', de ebben a hely-zetben 'allegória' lehetne a m
egközelítő értelmezés.
212
Yata-N
o-Waki-Iratum
e pedig a következő énekkel válaszolt:
A Y
atai réten állóE
gy-szál nád maga legyen bár,
[Nem
bánja]H
a a császár jónak látja...A
j, még ha m
aga marad is!
[A császár] Y
ata-No-W
aki-Iratume nevét m
egörökítő telepí-tésként [m
i-na-siro] a Yata-B
e létesítését rendelte el.
127. FE
JEZ
ET
: Anya-M
adár Hercegnő (M
e-Dori-N
o-M
iko)M
ásszor a császár Me-D
ori-No-M
iko [nevű] mostohahúgát
kérette meg, saját öccsét, P
aya-Busa-W
ake-No-M
ikotot küldveközvetítőként
[naka-bito]. D
e akkor
Me-D
ori-No-M
iko ezt
mondta P
aya-Busa-W
ake-No-M
ikonak: "A császárnő heves félté-
kenysége miatt m
ég Yata-N
o-Waki-Iratum
et sem tartotta [a csá-
szár] magánál. E
zért nincs szándékomban neki szolgálni. H
erceg-séged felesége akarok lenni! " – É
s akkor egymáséi lettek.
Em
iatt Paya-B
usa-Wake-N
o-Miko nem
tett jelentést [a csá-szárnak].
Akkor a császár m
aga menvén M
e-Dori-N
o-Miko lakához, az
ajtóküszöbön állt meg. M
e-Dori-N
o-Miko éppen a szövőszék előtt
ült és ruhaanyagot szőtt. A császár [akkor] így énekelt:
Me-D
ori hercegnőm! A
most
Szövöd anyag, ugyan, kié
Leszen? K
i ruhája leszen?
Me-D
ori-No-M
iko meg énekelve így felelt:
Aj, m
agasan száll a sólyom ...
Gyors is P
aya-Busa-W
ake ... 208
207 A
császár Yata-N
o-Wa-Iratum
ét gyermektelensége m
iatt sajnálja.208 P
aya-Busa-W
ake nevének Paya része 'gyors' jelentésű.
213
Az ő ruhájának való!
Ebből a császár m
egértette [a lány] érzését és visszatért pa-lotájába.
Később, am
ikor férjeura, Paya-B
usa-Wake-N
o-Miko hozzá
érkezett, Me-D
ori-No-M
iko ezt énekelte:
Égnek röpül a pacsirta,
Aj, m
agasra száll föl az is,D
e a sólyom m
agasb röptű ...
Paya-B
usa-Wake uram
,F
ogd meg m
ár az ökörszemet! 209
A császár erről az énekről értesülvén tüstént hadat gyűjtött és
meg akarta őket [az ellene fordult féltestvéreket] ölni.
128. FE
JEZ
ET
: A K
urapasi-Hegy (K
urapasi-Yam
a)A
kkor Paya-B
usa-Wake-N
o-Miko és M
e-Dori-N
o-Miko el-
menekült.
Felhágtak
a K
urapasi-Yam
ara. A
közben [egyszer]
Paya-B
usa-Wake-N
o-Miko így énekelt:
A K
urapasi-Hegy bizony
Meredek! M
intha [oldala]Á
lló létra volna! – Nem
isB
írom én szikláit m
ászni:F
ogd meg a kezem
, a kezem!
Később m
egint énekelt:
A K
urapasi-Hegy bizony
Meredek! M
intha [oldala]Á
lló létra volna! – Meg ha
Meredek is, nem
törődömA
vval: ha húgomm
al mászok,
209 O
po-Sazaki nevének Sazaki része 'ökörszem'-et jelent: A
dal célzata ölésrevaló felbujtás.
214
Nem
meredek m
ár az, nem ám
!
Onnét tovább m
enekültek. Am
ikor az Uda-beli Soniba értek,
a [császári] had elérte és megölte őket.
A had főparancsnoka, O
po-Tate (? N
agy Pajzs), a Y
ama-B
enem
es ura elvette a Me-D
ori-No-M
iko karára csavart ékkő-füzértés feleségének ajándékozta. K
ésőbb, amikor [palotai] nagy lako-
mát
rendeztek, a
különböző nem
zetségek [udi]
asszonyai [is]
mind m
egjelentek az udvarban. Elm
ent [oda] Opo-T
ate feleségeis, aki saját karára csavarta azt az ékkő-füzért, am
ely az elhunythercegnőé volt.
A császárnő, Ipa-N
o-Pim
e-No-M
ikoto személyesen vette fel
és nyújtotta át a felséges borral telt tölgyfakupákat a nemzetségek
hölgyeinek. És akkor a császárnő m
eglátta és megism
erte azt azékkő-füzért.
[Annak az asszonynak] nem
adott borral teli tölgyfakupát,[hanem
a sorból] tüstént kirántva és félreküldve [vagy: elhurcol-tatva] annak férjét, O
po-Tate nem
est hívatta maga elé és így be-
szélt hozzá: "Azok a fenségek helytelenül viselkedtek, ezért el-
küldettek [azaz: megölettek]. E
z rendjén való. De te, szolga, elra-
boltad az ékkőfüzért, amely úrnőd fenséges karára volt csavarva;
lefejtetted, amíg a bőr [azaz: a test] m
eleg volt, és aztán felesé-gednek adtad."
[Opo-T
atet] halálra ítélték.
129. FE
JEZ
ET
: A vadlúd tojása (kari-no-kom
i)M
áskor, midőn a császár [palotai] nagy lakom
a rendezésérekészülve P
ime-Z
imara m
ent, [azt találta, hogy] azon a szigetenvadlúd tojt. 210
Magához hivatta T
akesi-Uti-N
o-Sukune-No-M
ikotot és ének-ben kérdezte m
eg tőle a vadlúd tojásának mikéntjét. A
z ének ezvolt:
Ékszer-csiszoló U
tiból 211
210 A
vadlúd (~) nyáron Ázsia északi övében és É
szakamerikában költ s csak ké-
ső ősszel vándorol Japánba. Így nagyon szokatlan dolog lehetetett ott vad-lúdtojást találni. E
zért is szerencsének tartottak (Philippi 320).
215
Való kedves m
iniszterünk!T
e valóban soká éltél 212
Ezen a világon …
Hogy a
Vadlúd tojott volna éggel
Teli Y
amatoban
213, a mi
Szeretett honunkban – vajon
Olyat hallottál-e?
Erre T
akesi-Uti-N
o-Sukune énekben énekelt:
Ó, te fenséges fia a
Magasan ragyogó napnak!
Valóban helyes, hogy engem
Kérdezél, valóban jó, hogy
Kérdni m
éltatál. – Valóban
Hosszú éltű em
ber vagyok.A
z éggel teli Yam
atobanH
ogy a vadlúd tojott volna –S
oha előbb nem hallottam
!
Miután így dallott, [a császár] nagyszerű citerát [koto] aján-
dékozott neki.E
zt követően [Takesi-U
ti-No-Sukune] így felelt:
Hogy a vadlúd [nálunk] tojott,
Bizonyára jele annak,
Hogy te, fenséges sarjadék
[Nagyon] soká uralkodol! 214
211 T
akesi-Uti-N
o-Mikoto eredete és neve az ékszerkészítéséről híres U
ti helységnevéhez kapcsolódott.
212 A japán szövegben naga pito (szószerint) 'nagy em
ber' olvasható; naga je-lentése m
eg szorosabban véve 'hosszú'. Így a kifejezés nyilván 'hosszú em-
berélet'-ként fordítandó. A krónika szerint a m
iniszter akkor vagy 290 esz-tendős volt (am
i egyben azt is mutatja, hogy az életkorok m
egadása aK
odzsikiben kb. 400-ig megbízhatatlan).
213 Az "éggel teli Y
amato" kifejezés m
int gyakori díszítő jelző a vogul és osztjákhitregék 'éggel teli vogul föld'-féle kifejezéseit juttatja eszünkbe.
214 A '[nagyon] soká'-nak m
egfelelő tupi-ni vagy tubi-ni jelentése közönségesen'végül'; ebben az értelem
ben véve azt kellene feltételeznünk, hogy a dal
216
Ez poki-uta-no-kata-uta ('fohász-dalféle féldal'). 215
130. FE
JEZ
ET
: Karano
Ezen
országlás idején
az U
ki-Kapa
(Uki-F
olyó) nyugati
partján hatalmas fa állott. A
mikor a reggeli nap sugarai ráestek,
árnyéka Apadi-Sim
aig vetődött; amikor az esti nap érte, akkor
meg T
akayasu-Yam
aig (Takayasu-H
egy) ért [árnyéka].E
zt a fát levágták, és hajóvá formálták. N
agyon gyors hajólett belőle és K
aranonak nevezték. Ezzel a hajóval reggel és este
az Apadi-S
iman m
erített forrásvizet [szállították], hogy la császáriivóvizeként ajánlják fel.
Am
ikor elvásott, [fájával] sót főztek.A
z égetésből maradt [azaz: a m
egüszkösödött, de el nemham
vadt] fából citerát készítettek. Annak hangja hét falunyi tá-
volságra zengett. Ezért m
ondták az énekben:
Sófőzni égették el, aj,
A [híres] K
arano hajót!S
zenessé vált fájából meg
Zengő citerát faragtak.
Húrjai, hogyha pengetik,
Zajjal zúgnak, zengenek,
Mint a Y
ura-Szád216 vizében
Köveken növő növények,
Mint a lengő-forgó hínár
[Súrolva a hajó hasát]. – S
aya, saya!
akkor keletkezett, am
ikor az uralkodó még csak a trón várom
ányosa volt;C
hamberlainnel (354. 1.) egyetértve nem
fogadom el ezt a feltevést, hanem
tupi-ni-ben 'végig; soká' jelentést látok. – A tupi szó esetleg a szelkup sza-
mojéd topï 'fatörzs-alsó vége/tőve' szóval és társaival vethető össze, m
íg -ni az észtben használt -ni term
inativusz-ragra emlékeztet.
215 Az itt szereplő 'fohász-dal' term
észetesen 'jókívánság, gratulálás , értelemben
veendő. Az ójapán poki szó ősi soron 'istenáldás' kérése volt az uralkodó és
a nép javára. A vogul pojk (poik) 'kérés, könyörgés, im
a' (Munkácsi 402)
és talán a magyar fukászkodás jut ennek kapcsán eszünkbe. – E
z is "fél-ének" (l. a 129. j.-et).
216 Ez a Y
ura-No
2-To kifejezés fordítása (to 'ajtó, kapu, tengerszoros, kikötő').
217
Ez situ-uta-no-utapi-kapesi. 217
Ez a császár 83 évig élt. A
nyúl [ciklus] 4. éve 8. hónapjának15. napján hunyt el [? K
r.u. 399].S
írja Mozuban a M
imi-paran (? F
ül-Mező) van.
Régi japán ékszerek (M
onroe 1911)
217 L
. a 205. jegyzetet.
218 131. FE
JEZ
ET
: Richú tennó (R
ichū-Tennō)
[Nintoku tennó] fia, Iza-P
o-Wake-N
o-Mikoto az Ipare-beli
Waka-Sakura (F
iatal Cseresznyefa) nevű palotában lakott és on-
nan kormányozta az országot.
Ez a császár K
uro-Pim
e-No-M
ikotot (Fekete [-hajú] H
erceg-nő) vette feleségül, aki A
sida-No-Sukune (A
sidai Segitség) leánya
volt; Asida-N
o-Sukune Kaduraki-N
o-Sotu-Biko fia volt.
Ebből
a házasságból
születtek: Iti-N
o-Be-N
o-Osi-P
a-No-
Miko (Iti-N
o-Bei Z
súfolt-Fogú H
erceg), majd M
ima-N
o-Miko (?
Mim
ai Herceg), m
ajd húguk, Aw
omi-N
o-Iratume (A
wom
ii Azon-
vérű H
ercegnő), m
ásik nevén
Ipo-Toyo-N
o-Iratume
(Élelm
e-Bőséges A
zonvérű Hercegnő). (H
árom gyerm
ek.)
132. FE
JEZ
ET
: A S
umi-N
o-Yei K
özépső Herceg.
(Sum
i-No-Y
e-No-N
aka-Tu-M
iko)A
mikor fez a császári eleinte N
anipai palotájában lakott éslakom
át rendezve az újtermés ünnepét [opo-nipe 'nagy kóstolás']
ülte, a felséges bortól 'meg-vidám
odott" és [azon helyt] elaludt.A
kkor öccse, Sumi-N
o-Ye-N
o-Naka-T
u-Miko a császár életé-
re törve felgyújtotta a nagy palotát. 218
Akkor A
ti ispán [atape], a Yam
ato-beli Ayai ispánok őse a
császárt észrevétlenül kivitte, majd lóra ültetve Y
amatoba m
ene-kítette.
Midőn a T
adipi-Nora (T
adipi-Rét) értek, a [császár] föléb-
redvén így szólt: "Miféle hely ez?"
Erre
Ati
ispán ezt
felelte: "Sum
i-No-Y
e-No-N
aka-Tu-M
ikofelgyújtotta a nagy palotát, és én Y
amatoba m
enekítettelek!"A
kkor a császár így énekelt:
Aj, ha tudtam
volna, hogy [ma]
A T
adipii Réten alszom
,B
iz' magam
mal hoztam
volnaS
zéltől védő gyékényemet!
218 P
hilippi (324) megjegyzi, hogy a N
ihongi szerint a fivérek Kuro-P
ime m
iattvetélkedtek.
219
Alvásom
ha tudtam volna ...
Am
ikor pedig
a P
anipu-Zakahoz
(Panipu-H
ágó) értek,
aN
anipai palota felé nézett; a tűz még m
indig nagy fényt árasztott;[akkor] a császár ism
ét énekelt:
Aj, a P
anipui-Hágón ...
Ahogy állok s arra nézek,
Ragyogva-rem
egve égőH
ázak egész csoportja [áll]:F
eleségem háza tája!
Midőn aztán O
po-Saka-No-Y
ama (O
po-Saka-H
egy szádjához[kuti] értek, egy nőszem
éllyel találkoztak. Az így beszélt: "S
okfegyveres zárja el ezt a hegyet. K
erülővel a Tagim
ai út felől kellátkelnetek rajta!"
És akkor a császár ezt énekelte:
Aj, az O
po-Saka-H
egynélE
gy leánnyal találkoztam ...
Hogy az utat kérdém
tőle,N
em a rövidet m
utatta,D
e a [távol] Tagim
ait!
Ezt követően felm
entek [a hegyre] és [a császár] az Iso-No-
Kam
i szentélyében lakozott.
133. FE
JEZ
ET
: Az E
gészséges Fogú Ifjabb H
erceg(M
idu-Pa-W
ake-No-M
ikoto)A
kkor [másik] öccse, M
idu-Pa-W
ake-No-M
ikoto elment hoz-
zá és tárgyalásra kért engedélyt. A császár ezt üzente neki: "A
z agyanúm
, herceg,
hogy Sum
i-No-Y
e-No-N
aka-Tu-M
ikoval egy
szándékon vagy." – Így nem beszélt [öccsével].
Az m
eg ezt válaszolta: "Nincs tisztátalan szándékom
, érzé-sem
nem azonos Sum
i-No-Y
e-No-N
aka-Tu-M
ikoéval."
220
Erre [a császár] m
egint üzent: "Ha az a helyzet, akkor m
enjvissza le és öld m
eg Sumi-N
o-Ye-N
o-Naka-T
u-Mikot! A
ztán jeride fel! A
kkor biztosan tárgyalok veled!"A
z tüstént visszatért Nanipaba és m
egcsalta a paya néptörzs-ből való Sobakarit (? H
ajdina-Arató), aki Sum
i-No-Y
e-No-N
aka-T
u-Miko közvetlen környezetében szolgált. Így
beszélt hozzá:
"Ha, szavam
ra hallgatsz, miniszterem
mé teszlek, am
ikor császárleszek, s velem
fogsz uralkodni. Hogyan [döntesz]?'1
Sobakari ezt felelte: "Ahogy parancsolod [úgy cselekszem
]!"
Régi jap
án lószerszám
díszei (M
onroe 1911)
Akkor
[a herceg]
azon paya-em
bernek gazdag
ajándékotadott és ezt m
ondta: "Ez levén a helyzet: öld m
eg uradat ! "A
zt követően Sobakari bújva [megvárta], m
ígnem ura az ár-
nyékszékre ment, és [ott] dárdájával átszúrva m
egölte.E
nnek megtörténte után. [a herceg] P
obakarit magával vive
Yam
atoba ment fel. M
időn az Opo-Saka-N
o-Yam
a szádjához ért.ezt gondolta: "N
oha Sobakari érdekemben nagy szolgálatot vég-
zett [azaz: érdemet szerzett], m
ert valóban megölte önnön urát,
tette becstelen
[mert
hűtlenség eredm
énye]; m
indamellett,
haszolgálatát nem
viszonzom, akkor engem
szószegőnek mondhat;
221
ha pedig neki tett ígéretemet teljesítem
, akkor elméjétől [azaz:
esetleges rossz szándékától] kell tartanom; ezért, ám
bár szolgála-táért m
egjutalmazom
, [halandó] testét [mu-zane] el fogom
pusz-títani."
134. FE
JEZ
ET
: A m
iniszteri tisztség (Opo-m
ape-tugim
i-no-kurawi)
Ezért így szólt Sobakarihoz: "M
a itt megállok. E
lőször isrádruházom
a miniszteri tisztséget. H
olnap [tovább] megyek föl-
felé."Akkor m
egállottak annak a hegynek a szádjában. Ideiglenesuralkodói szállást építettek és ham
arjában díszvacsorát rendeztek.A
herceg azon paya-emberre ráruházta a m
iniszteri tisztséget és a.sok tisztviselőnek
219 megparancsolta, hogy Sobakari előtt alázat-
tal tiszteletüket tegyék.A
paya-ember boldog volt és azt vélte, hogy célját elérte.
És akkor [a herceg] így beszélt hozzá: „M
a ugyanabból aserlegből akarok inni, m
int miniszterem
!” – Am
ikor pedig együttittak, [a herceg] akkora serleget töltött m
eg az általa ajándékozottborral, hogy az [az ivó] arcát elborította. A
ztán a herceg ivott elő-ször, a paya-em
ber meg utána. M
ármost, ahogy a paya-em
berivott, a nagy serleg befedte arcát. [A
herceg pedig] elővette agyékénye alá tett kardot és elszelte vele a paya-em
ber nyakát.A
zt követően másnap fölm
ent [a hegyre].E
zért hívják azt a helyet [ahonnét reggel elindult] Tika-T
u-A
sukanak (Közeli A
suka). 220
Yam
atoba érkezve kihirdette: "Ma itt m
aradok és megtisztí-
tom m
agamat. H
olnap az istenek szentélyéhez járulva imádko-
zom! "
221
Ezért hívják azt a helyet T
opo-Tu-A
sukanak. 219 V
alószínű, hogy a hercegnek egyéb kísérete is volt, de a 'sok tisztviselő' ki-fejezés ebben a helyzetben bizonyára kész udvari form
ula által befolyásolttúlzó használat.
220 A T
ika-Tu-A
suka (Közeli A
suka ['szálláshely']) és Topo-T
u-Asuka (T
ávoliA
suka Szálláshely) helynevek bizonyára régen m
egvoltak azon esemény
előtt. A m
agyarázat népetimológiás: asu 'napkelte, reggel', ka 'hely'.
221 A vérontás szennyétől m
eg kellett tisztulnia. V. ö. ezt Izanaginak a folyóban
tisztulásával.
222
[Megtisztulása után] az Iso-N
o-Kam
i szentélyéhez járult és acsászárhoz ily üzenetet küldött: „A
megbékítés küldetése bevé-
geztetett. Alázattal színed elé kívánok járulni."
Így [a császár] hivatta, bebocsátotta, majd beszélt vele.
Ati ispánt a császár a [palotai] raktárak igazgatójává [kura-
no-tukasa] tette és birtokot ajándékozott neki.T
ovábbá ebben az uralkodási időben kapták [a császártól] aW
aka-Sakura-Be nem
esei a Waka-Sakura-B
e családi nevet.T
ovábbá a Pim
edai nemesek a P
imeda-N
o-Kim
i családi ne-vet kapták.
Az Ipare-B
e is akkor létesült.E
z a császár 64 évig élt. A m
ajom [ciklus] 9. éve 1. hónapjá-
nak 3. napján halt meg. 222 S
írja Mozuban van.
135. FE
JEZ
ET
: Hanzei tennó (H
anzei Tennō)
[Az
elhunyt császár]
öccse, M
idu-Pa-W
ake-No-M
ikotoT
adipiban, a Siba-Kaki (Á
gfa Kerítés) palotában lakott és onnan
kormányozta az országot.
E császár testm
agassága 9 láb 2 1/2 hüvelyk volt; fogai 1 hü-velyk hosszúak es 1/5 hüvelyk szélesek voltak. 223 F
első és alsófogai egyenlő sorokat alkottak hasonlóan a fűzött gyöngyhöz.
Ez
a császár
Kogotonak,
egy W
anii nem
esnek T
uno-No-
Iratume (? T
unoi Azonvérű H
ercegnő) nevű lányát vette felesé-gül. E
házasságból született Kapi-N
o-Iratume (? K
apii Azonvérű
Hercegnő) és T
ubura-No-Iratum
e (? Csöppnyi A
zonvérbeli Her-
cegnő). (Két lány.)
Feleségül vette továbbá ugyanazon nem
es ember O
to-Pim
enevű lányát. E
házasságából született Takara-N
a-Miko (? K
incsesH
ercegnő) és Takabe-N
o-Iratume (? T
akabei Azonvérű H
erceg-nő).Ö
sszesen négy gyermeke volt.
Ez a császár 60 évig élt. A
z ökör [ciklus] 4. évének 7. hó-napjában halt m
eg. 224 Sírja a M
ozui síkon van.
222 P
hilippi (329) értesülése szerint ez 432-ben, a Nihongi adata szerint 405-ben
volt.223 V
. ö. a 98. jegyzettel.224 P
hilippi (330) szerint 437, a Nihongi szerint 410 volt az évszám
.
223
136. FE
JEZ
ET
: Ingyó tennó (Ingyō-Tennō)
[Hanzei tennó] öccse, W
o-Asadum
a-Wakugo-N
o-Sukune-No-
Mikoto a T
opo-Tu-A
suka nevű palotában lakott és onnan kormá-
nyozta az országot.E
z a
császár O
po-Podo-N
o-Miko
húgát, O
saka-No-O
po-N
aka-Tu-P
ime-N
o-Mikotot vette feleségül. T
őlük születtek: Ki-
Nasi-N
o-KaruE
rror! B
ookmark
not
defined.-N
o-Miko
(? K
i-N
asii K
arui H
erceg), m
ajd N
agata-No-O
po-Iratume
(Nagatai
Idősb Azonvérű H
ercegnő), majd Sakapi-N
o-Kuro-P
iko-No-M
iko(S
akapii Fekete H
erceg), majd A
napo-No-M
ikoto (Anapoi H
er-ceg), m
ajd Karu-N
o-Opo-Iratum
e (Karui Idősebb A
zonvérű Her-
cegnő), másik nevén So-T
opori-No-Iratum
e (? Ruhá[n] Á
thatóA
zonvérű Hercegnő) ((a So-T
opori-No-Iratum
e nevet azért adtákneki, m
ert testének ragyogása áthatolt ruháján)), továbbá Yaturi-
No-Siro-P
iko-No-M
iko (Y
aturii F
ehér H
erceg), utána
Opo-
Patuse-N
o-Mikoto (? N
agy Patusei H
erceg), majd T
atibana-No-
Opo-Iratum
e (T
atibanai Idősebb
Azonvérű
Hercegnő),
majd
Sakami-N
o-Iratume
(Sakam
ii A
zonvérű H
ercegnő). (K
ilencgyerm
ek.)E
nnek a császárnak összesen kilenc gyermeke volt. (öt fiú és
négy lány.)A
kilenc gyermek közül A
napo-No-M
ikotora szállt a kor-m
ányzás.U
tána Opo-P
atuse-No-M
ikoto uralkodott.
137. FE
JEZ
ET
: A nem
zetségi leszármazások rende-
zése (udi kaba-ne no sadame
)M
ielőtt [ez] a császár az Égi N
ap-utódlást [Am
a-Tu-P
i-Tugi]
elfogadta, [először] magától hárította m
ondván: "Régtől [való]
betegségem van. N
em vagyok alkalm
as az uralkodásra!" De m
ertm
ind a császárnő, mind az udvari em
berek225 rábeszélték, m
agáravette az uralkodást.
Azon időben S
illa királya 81 hajónyi ajándékot küldött neki.
225 A
feleségek rokonai(Philippi 332 szerint (external relations 'külső rokonok')
egyre nagyobb befolyásra tettek szert és természetesen arra törekedtek,
hogy hercegi vejük trónra kerüljön.
224
Az
ajándékokat [hozó]
főkövetet K
omu
Patim
u-Kam
ukiM
unak hívták. Ennek az em
bernek alapos ismerete volta gyógyí-
tás módjairól és a császárt m
eggyógyította.A
császár nagy gondban volt, mert az országban összevissza-
ság és hamisítás [terjedt] a nem
zetségek és családok neveit vala-m
int az egyedek nemzetségi ill. családi neveit illetően. E
nnekokán az A
ma-K
asii Koto-Y
aso-Maga-T
u-Pi (? S
zó [miatt] S
okB
alszerencse S
zellemerő)
szentély elé
[forróvizes istenítéletre
szolgáló] üstöt [kuka-pe] 226 állíttatott és [istenítélet által] rendezteaz országban levő rengeteg család [tom
o] nemzetségi eredetét,
nevét [és rangját].T
ovábbá a Karo-B
e név-örökítő telepítést rendelte Ki-N
asi-N
o-Karu trónörökös herceg javára, m
ajd az Osaka-B
et [mint név-
örökítő telepítést – mi-nana-siro – ] a császárnő javára, m
ajd aK
apa-Bet T
awi-N
o-Nakatu-P
ime, a császárnő húga javára.
Ez a császár 78 évig élt. A
16 [ciklus] 1. éve hónapjának 15.napján hunyt el [K
r. u. 454,? 453]. Sírja a K
aputi-beli Wegaban
Nagaye (? H
osszú Vízág) m
ellett van.
Altaji szik
larajzok, am
elyek egyú
ttal az európai h
un
ok ü
stjeit is ábrázolják
(László 1974)
226 A
z istenítéletre szolgáló 'forróvizes üst' (ku-ka-pe) rendszerint három lábon
állt.
225
138. FE
JEZ
ET
: Ki-N
asii Karui H
erceg (Ki-N
asi-No-
Karu-N
o-Miko)
[Ezen] császár halála után [régebbi] rendelkezés szerint K
i-N
asi-No-K
aru-No-M
iko következett [volna] a N
ap-Utódlásban.
De
mielőtt
trónra lepett,
elcsábította húgát 227,
Karu-N
o-Opo-
Iratumet és így énekelt:
A lábfárasztó
228 hegyen, aj,R
izsföldet készítnek. Magas
A hegy, azért oda vizet
Visznek; földalatti csőben
Vezetik a vizet. – O
lyanT
itkon kértem229 én is kicsi
Húgom
, titkon síró nejem ...
Ma éjjel gondtalan, biztos
Öleléssel leszel velem
!
Ez sirage-uta ('fara-em
elő ének'). 230
Továbbá ezt énekelte:
Veri a jég a kákát, aj,
A káka levelét: csitt-csatt ...
227 A
megfelelő ójapán szó iro
2mo
2, < iro
2+ im
o2; im
o2. jelentése 'húg'; m
inthogysem
mi kétség nincs az azonos szülőktől való szárm
azás iránt, ~ értelme itt
csak 'vérszerint való' lehet. Ez az adat is erősíti az iro
2 'arcszín, szín, külsőm
egjelenés' szónak a 'vér' fogalomhoz való közét.
228 A japán szövegben a hegyekkel s dom
bokkal kapcsolatban szokványosanhasznált asi-piki 'lábhúzás' kifejezés van, am
i a felfelé-haladás nehézségéreutal.
229 Olyan titkon, m
int amilyen láthatatlanul folyik a víz a földalatti csőben.
230 Philippi (587) értesülése szerint sirage
2-uta. több módon m
agyarázható; siri'far, valam
inek a hátulja' + age
2 'emelés' összevonása lehetne egy m
agya-rázat; a Siragi (=
Silla) szóból eredeztetésnek is van esélye. – Kinoshita a
Lied der Schande 'szem
érmetlen ének' kifejezéssel fordítja s jó oka van er-
re. – Ném
ely magyarázó szerint a dal vége felé em
elkedett a hang, ezért'farem
elő' a rá illő kifejezés.
226
Ha m
i együtt aludtunk, aj,B
ánom is én, ha a nép, ha
A nép elválasztna m
inket,S
ej, elválasztana minket!
Ha gyönyörben aludtunk, aj,
Kedvünkre egym
ásé voltunk,[M
it bánom én, ha nagy a baj],
Ha m
int kaszált káka hullikÖ
ssze-visszaságba minden:
Ha csak egym
ás keblén voltunk!
Ez
[a két
szakasz] pina-buri
no agate-uta
('vidéki, m
a-gas[hanghordozású] dal').
Em
iatt az udvari emberek és m
ind az ország népe Karu trón-
örökösnek hátat fordítottak és Anapo-N
o-Miko oldalára állottak.
Karu
trónörökös félelm
ében O
po-Mape-W
o-Mape-N
o-Sukune (? N
agy Jelenlét – Kis Jelenlét S
egitség) fő udvari ember
házába menekült és [védelm
ére] fegyvereket készített. ((Az általa
készített nyilak hegyei vörösrézből voltak, ezért azon nyilakatkarunak ['könnyű nyilak'] nevezték.))
Anapo-N
o-Miko szintén fegyverkezett. ((A
z ezen hercegekkészítette nyilak éppen olyanok voltak, m
int a maiak [azaz: vas
hegyük volt]; ezeket anapo-yanak nevezték.))
139. FE
JEZ
ET
: Nagy Jelenlét K
is Jelenlét Segitség
(Opo-M
ape-Wo-M
ape-No-S
ukune)A
kkor A
napo-No-M
iko hadat
gyűjtött és
körülvette O
po-M
ape-Wo-M
ape-No-Sukune házát.
Midőn annak érckapujához
231 ért, viharos jégeső zúdult le, éső így énekelt:
Opo-M
ape-Wo-M
ape-No
Sukune érckapujánakG
yűljetek így oltalmába! 232
231 A
lkalmasint fém
mel borított, fából való kapu.
227
A jégeső ham
ar elmegy ...
És akkor karait em
elgetve, térdeit csapkodva, tagjait lóbálva,táncolva és dalolva O
po-Mape-W
o-Mape-N
o-Sukune eljött [házá-ból]. – E
zt énekelte:
A nem
es ember térdéről,
A nadrág-kötő végéről
Leesett egy kis csengő! H
aj!A
nemesség m
ind zajog, aP
arasztság is [mozog] – m
egállj!
Ez m
iya-pito-buri ('udvari emberek stílusában való') [dal].
Így énekelvén közel ment hozzájuk és így beszélt: "Ó
, ural-kodóm
fenséges fia! Ne em
elj fegyvert hercegi testvérbátyád el-len! H
a fegyverrel mégy ellene, az em
berek bizonyára nevetnifognak [harcotokon]. É
n elfogom és kezedbe adom
!"A
kkor [Anapo trónörökös] fegyvereseit szétoszlatva elm
ent.A
zt követően
Opo-M
ape-Wo-M
ape-No-Sukune
foglyul ej-
tette Karu trónörököst, m
ajd kivezette és [Anapo trónörökösnek]
kezébe adta.A
mikor [K
aru trónörökös] fogságba jutott, ezt énekelte:
Ég felé m
agasra repülA
vadlúd. – Karui kislány, 233
Hogyha nagyon sírsz, m
egtudjákA
z emberek! – A
Pasa-H
egyG
alambjai m
ódján halkan,H
alkan, titkon-csendben sírjál! 234
232 A
nnak a kapunak bizonyára széles eresze volt, különben nem bírt volna a
csapatnak oltalmat nyújtani.
233 Karu-N
o-Opo-Iratum
e nevének Karu része hasonló a kari 'vadlúd' szóhoz,
ezért kapocsként használható a bevezető, természeti képet idéző am
a-damu
< am
a-tobu 'ég[be] repülő') kifejezés és a valóságos mondanivaló között.
234 Az ének utolsó sora japánul így hangzik: sita-naki-ni-naku 'csendben sírvasír', am
i a magyar sírva-sír, tudva-tud, látva-lát stb. fordulatokra em
lékeztetengem
.
228
Majd m
egint énekelt:
Ég felé m
agasra repülA
vadlúd. – Karui kislány,
Titkon-csendben jöjj [m
ég egyszer],Ó
, légy enyém s m
enj el titkon!K
arui kislány...
Karu trónörököst az Iyoi m
eleg forrásokhoz [yo] száműzték.
Am
ikor száműzetésébe indult, ezt énekelte:
A m
agasban szálló madár –
Hírnök az is, hírt visz neked;
Ha a daru neszét hallod,
Kérdezd tőle az én nevem
,K
érdezd tőle az én nevem!
Ez [a három
ének] amata-buri. 235 K
ésőbb megint énekelt:
Szám
űzték urukat messze,
Egy szigetre – [no, m
i haszna?]V
isszatér a hajó – megtér
Ő m
aga is! – Gyékényem
et 236
Ne bántsd! – M
it, hogy gyékényemet ...
Feleségem
ne bántsd: megállj!
Ez
pina-buri no
kata-orosi-uta ('vidéki
stílusú, "fele-
ereszkedő" [hangú] dal').
235 A
fenti három ú.n. am
ata-buri, vagy ama-da-buri osztályozású dal. A
-buri <-puri rész jelentése 'm
ód, stílus, divat'; az ama-ta- ~ am
a-da- rész magya-
rázata kétséges; ama-da- elvonás lehetne az am
a-damu kifejezésből (1. a
233. j.-et); ama-ta- talán közelebb van m
ég az eredetibb ama-tabu fordu-
lathoz.236 A
z akkori Japánban kinek-kinek saját ülő, ill. fekvő gyékénye képezte a"szőnyeg"-et. N
agyon ügyeltek, hogy más gyékényét be ne szennyezzék.
229
140. FE
JEZ
ET
: Ruhán Á
tható Hercegnő (S
o-Topori-
No-M
iko)So-T
opori-No-M
iko [= K
aru-No-O
po-Iratume] dalt ajándé-
kozott neki. Az a dal ezt m
ondta:
Apinenek nyári-füves
Partján ne lépj az osztrigák
[Éles] héjára! N
apkeltigV
árjál s csak aztán menj arra! 237
Később, am
ikor vágyával nem bírt többé, [a szám
űzött] utánm
ent és ezt énekelte:
Haj, de sok nap m
últ el, uram,
Mióta elm
entél! – Mint a
Bodzabokor [levele is
Páros], úgy fordulok feléd
És m
egyek most hozzád! – V
árni,V
árni hogy is tudnék többé?!
Az itt [azaz: a j. szövegben] em
lített yamata-du [bodza] a m
aim
iya-tu-ko-gi ('szentély-szolga-fa')'M
időn odaért hozzá, az várva várt rá és ezt énekelte:
A rejtekhelyes [nagy] hegyben, 238
237 A
japán szöveg utolsó sora ez: akasite to2pore. T
o2pore 'm
enj át; haladj túl'nem
okoz nehézséget, de akasite igen. A szó töve aka- 'hajnali, fényes, vi-
lágos; vöröses' (v. ö.: török aq 'fehér', pl. az Ákos névben is; ag +
guš 'só-lyom
; sas; keselyű' együtt adta azon név előzményét; 1. L
igeti Lajos "R
égitörök eredetű neveink", M
agyar Nyelv 75, 1979, 3. 264); aka-ru 'm
egvilá-gosodik; hajnal hasad', aka-su 'az éjjelt átvirrasztani, hajnalig várni'; ezutóbbinak határozói igeneve aka-si-te 'napkeltig várva'. A
z aka-si-te alakúképzésre
párhuzamot
keresve talán
megem
líthetők a
magyarnak
ilyenalakjai: nézvést, bízvást, folyvást, ballagást (=
ballagva), etvést, nyútvást (=nyújtva).
238 A P
atusa nevű terület híres temetkező helye volt a japán uralkodóháznak, és
Philippi (339) a japán A
isora hivatkozva felveti annak a lehetőségét, hogya 'rejtekhely' szó ebben az összefüggésben a 'sír'-t jelenti. A
körülmények
ezt a feltevést jól valószínűsítik.
230
Patuse-H
egy kebelében,A
nagy dombon zászló feszül,
A kis dom
bon zászló feszül ... 239
A nagy dom
bon [alkalmas jó]
"Lak", ím
, nekünk kijelölve: 240
Ó, szeretett élettársam
,M
ily szomorú [ez a helyzet]!
Mint tuki-íj, úgy heverek
Adusa-íjként, aj, állok, 241
De végül is tartlak, látlak –
Ó, szeretett feleségem
!
Később m
egint énekelt:
A rejtekhelyes [bő] folyó
A P
atusa vize felsőS
ellőjében szent oszlopotÜ
ltetek, alsó sellőjébeA
j, igaz oszlopot ültetek242
Szent oszlopunkon szent tükör
Függve, igaz oszlopunkon
239 A
lkalmasint rúdra erősített zászlót kell értenünk; a rúd pedig a földbe lehetett
ásva vagy verve, mint a régi török sírok zászlós kopjái vagy a m
agyar sírokkopjafái.
240 A japán szöveg naka szava, am
elyet "lak"-ként fordítottam, 'valam
inek bel-seje, köze' jelentésű és ebben a szövegkörnyezetben alig jelenthet m
ást,m
int a sírkamrát. – M
eg kell jegyezni, hogy az idevágó japán szövegbenrom
lott helyek vannak, így tévedéssel mindenképpen szám
olni kell.241 P
hilippi (339) megjegyzése szerint a tuku ~ tuki 2 'zelnicefa' anyagából készült
íj szabványosan a fekvéssel, az adusa 'katalpa, szivarfa' anyagából valóm
eg az állással kapcsolódik a japán irodalomban.
242 'Szent oszlop' az i-kupi 1 összetétel fordítása, és 'igaz oszlop' a ma-kupi 1é. É
r-dekes m
egfigyelni, hogy a) az oszlop földbe verésével kapcsolatban az utu'üt, ver' igét használták; b) az ójapán kupi 1 i 1-je az u-hoz közel álló m
agán-hangzó volt; jelentése es hangalakja szerint ez a szó talán összevethető avotják kypy (kb. kapu) szóval, am
elynek jelentése 'fatörzs'.
231
Meg függ igazi ékszer …
243
Aj, igaz ékszerként levő
Szeretett húgom
, tükörkéntT
etsző244 szeretett asszonyom
Vagy te! – H
a mondanák [hogy ott
Vagy], lakodhoz is elm
ennékH
onodért is epednék, haj! 245
Így énekelt, és utána együtt önkezükkel vetettek véget éle-tüknek.
Ez a két ének yom
i-uta (?'olvasó [hangú] ének'). 246
141. FE
JEZ
ET
: Ankó tennó (A
nkō-Tennō)
[Az elhunyt Ingyó tennó] fenséges fia, A
napo-No-M
iko azIso-N
o-Kam
ii Anapo nevű palotában lakott és onnan korm
ányoztaaz országot.
Ez a császár öccsének, O
po-Patuse-N
o-Mikonak érdekében
elküldte Ne-N
o-Om
it (? Nei M
ágnás), a Sakamotoi nem
esek ősétO
po-Kusaka-N
o-Mikohoz [azaz: a császár nagybátyjához] és ezt
üzente: "Az a kívánságom
, hogy húgod Opo-P
atuse-No-M
ikohozm
enjen feleségül. Ezért m
utasd be az udvarnak!"[E
zt hallván] Opo-K
usaka-No-M
iko négyszer mélyen m
eg-hajolt és ezt m
ondta: "Mivel sejtettem
, hogy ilyen fenséges pa-rancs jöhet, [húgom
at] nem engedtem
ki házamból. N
agyon nagym
egtiszteltetésben van részem. A
parancs szerint bemutatom
acsászárnak!" 243 A
'szent oszlop'-ra, 'igaz oszlop'-ra vagy szent fa ágaira függesztett tükör, ill.ékszer vallásos jelkép volt és a jó szellem
ek felidézésére szolgált (Philippi340).
244 Az első sor 'levő' es a harm
adik sor 'tetsző' szavának a japán szövegben nasufelel m
eg; ez ebben a szövegkörnyezetben "(nagyon udvarias beszéd) szo-rosan véve 'levő'-t jelent, de a tükörrel kapcsolatban m
égis inkább 'tetsző'-tírtam
.245 N
em bizonyos, hogy a két utolsó ének a szám
űzött herceg ajkán született.F
eltehető, hogy olyan elégiák, amelyeket a későbbi dalnokok átalakítások-
kal beleépítettek a történetbe (Philippi 340).
246 Cham
berlain (378) ezt így magyarázza: "M
onoton hangon mondták el. őket,
mint am
ikor valaki [hangosan] könyvet olvas vagy mesét m
ond."
232
De azt vélve, hogy tiszteletlen dolog [csupán] választ külde-
ni, tisztelete jeleként húga részéről [jegyajándékul] "préselt-fás"diadém
ot 247 küldött felajánlás végett.N
e-No-O
mi azonban ellopta azt a szertartásos ajándékul szol-
gáló diadémot és m
egrágalmazta O
po-Kasuka-N
o-Mikot m
ond-ván:
"Opo-K
usaka-No-M
iko m
egtagadta a
fenséges parancsot,
mert így beszélt: "M
icsoda?! Az én húgom
legyen egy vele azo-nos rokonsági fokon levőnek [azaz: nagyon közeli vérrokonnak,pitosi
ukara] derékalja
[sita-musiro]?!
És
megragadva
kardjam
arkolatát haragra gerjedt!"A
császár [ezért] nagyon bosszús lett és megölte [inkább:
megölette] O
po-Kasuka-N
o-Mikot, m
ajd elvéve annak a herceg-nek főfeleségét, N
agata-No-O
po-Iratumet, császárnőjévé tette.
142. FE
JEZ
ET
: Szem
e-Gyenge H
erceg (Ma-Y
owa-
No-M
iko)K
ésőbb [valamikor] a császár nyughelyén volt és déli pihe-
nőjét tartotta. És akkor így szólt a császárnőhöz: "N
em aggaszt
valami?" A
z meg ezt felelte:
"Minthogy fenséges uram
jóságos kegye véd, nincs semm
iaggályom
."É
ppen akkor a császárnő előbbi házasságából való fia, a hétéves M
a-Yow
a-No-M
iko azon terem alatt 248 játszott. A
császárnem
tudva a hercegnek a palota alatt való játszásáról így szólt acsászárnőhöz:
"Valam
i állandóan aggaszt. Mégpedig az, hogy fiad, M
a-Y
owa-N
o-Miko felnő és m
egtudja, hogy atyját megöltem
, s akkorbosszút áll rajtam
."A
palota alatt játszó Ma-Y
owa-N
o-Miko m
eghallotta azokat aszavakat.
247 "Préselt-fás" diadém
volt az ajándék; a megfelelő ójapán kifejezés osi-ki 2-no
2
tama-kadura, am
elyben ismerjük a tam
a szót ('ékkő, ékszer; lélek') és akadura szót ('hajék, hajat összefogó ékes kötő' s ezt régen folyondár' m
egefféle szolgáltatta.); osi talán a 'présel, összeszorít' jelentésű osu: ige szár-m
azéka, a ki talán. 'fa' értelmű; legalábbis erre utalnak az írásukra. használt
kínai jelek.248 A
palotát nyilván oszlopokra építették.
233
Aztán titokban [alkalom
ra] várt. Am
ikor a császár [éppen]aludt, felvette annak [fekvőhelye] m
ellett levő nagy kardját és ízi-ben
elszelte vele
[a császár]
nyakát, m
ajd T
ubura-Opom
i (?
Csöppnyi N
emes) házába m
enekült.E
z a császár 56 évig élt. Sírja Sugaparaban a P
usimi-N
o-W
okan (Pusim
i-Dom
b) van.
143. FE
JEZ
ET
: Nagy P
atusei Herceg (O
po-Patuse-
No-M
iko)A
mikor O
po-Patuse-N
o-Miko, aki akkor m
ég csak legénykevolt, erről az esem
ényről értesült, bánkódott, bosszankodott, majd
haragra gerjedt.
Tüstént
elment
bátyjához, K
uro-Piko-N
o-M
ikohoz [= Sakapi-N
o-Kuro-P
iko-No-M
iko] és így beszélt: "Va-
laki megölte a császárt! M
it tegyünk most?"
De K
uro-Piko-N
o-Miko nem
szörnyedt el és szívében rész-vétlen m
aradt.A
kkor O
po-Patuse-N
o-Miko
bátyját szidta
s becsm
éreltem
ondván: "Miként lehetsz ilyen részvétlen? E
lőször is ő császárvolt, azon kivül m
eg vértestvérünk. Hogyan lehet szíved ilyen kö-
zömbös? A
mikor hallod, hogy bátyádat m
egölték, el sem ször-
nyedsz s nyugton maradsz?!" É
s ruhája nyakszegélyét megkapva
[a házból] kirángatta, majd [saját] kardját kivonva levágta. 249
Aztán elm
ent másik bátyjának, Siro-P
iko-No-M
ikonak a há-zához és az előbbihez hasonló m
ódon értesítette. A közönyösség
olyan volt, mint K
uro-Piko-N
o-Miko esetében. E
rre [Siro-Piko-
No-M
ikonak is] ruhája nyakszegélyét ragadta meg, m
ajd [a ház-ból] kivonszolta és W
oparidaig vitte; ott gödröt ásott és álló hely-zetben tem
ette be. Am
ikor hasig be volt földelve, [Siro-Piko-N
o-M
iko] mindkét szem
e kipattant, s maga m
eghalt.A
zt követően Opo-P
atuse-No-M
iko hadat gyűjtött és körül-vette T
ubura-Om
i házát.E
zzel szemben [a m
ásik oldal] szintén hadat gyűjtött véde-lem
re és harcra. A [házból és udvarából] kilőtt nyilak [röpülése]
olyan volt, mint a nád [bugájának] szóródása.
249 K
uro-Piko-N
o-Miko feltehetően azért nem
háborodott fel császári bátyjam
egöletése miatt, m
ert arra számított, hogy ő lesz az új császár.
234
Akkor
Opo-P
atuse-No-M
iko dárdáját
rúdként használva
aházba kém
lelt 250 és [fennhangon] így beszélt: "Talán ebben a ház-
ban van az a kisasszony, akivel eljegyeztem m
agamat?"
Midőn Tubura-N
o-Om
i e szavakat meghallotta, m
aga ment
ki. A viselte fegyvereket m
agáról levette, majd nyolcszor m
élyenm
eghajolva ezt
mondta:
"Kara
Pim
e (K
oreai K
isasszony) lá-
nyom, akinek m
áskor udvarolni kegyeskedtél, szolgálatodra lesz,sőt vele adok öt települést raktárostul. ((A
mi itt m
int 'öt településraktárostul' em
líttetik, az ma a K
aduraki-beli öt falu kertészné-pe.)) – D
e hogy ő maga nem
járul eléd, annak oka ez: nemesekről
és főnemesekről régi idők óta m
ind a mai napig hallottuk, hogy
királyok házában kerestek oltalmat, de királyokról m
ég nem hal-
lottuk, hogy alattvalóik házában kerestek oltalmat; ezért úgy vé-
lem, hogy én m
int alacsony rangú nemes harcban [ellened] nem
győzhetek, még ha utolsó erőm
et odaadom is; m
égis inkább meg-
halok, semm
int magára hagyjam
azt a herceget, aki bennem bízva
szerény házamba jött!" így szólván fegyvereit újból m
agáhozvette és bem
envén tovább harcolt.A
mikor azonban erejük kim
erült és nyilaik is elfogytak, eztm
ondta a [hozzá menekült] hercegnek: "C
supa seb vagyok [vagy:em
bereim és m
agam m
ind megsebesültünk], nyilaink is elfogy-
tak. A harc m
ost már nem
folytatódhat. Mit tegyünk?"
A herceg pedig így felelt: "H
a ez a helyzet, egyebet nem le-
het tenni: ölj meg engem
!" így [Tubura-O
mi] kardjával átszúrta a
herceget, majd elm
etszve önnön nyakát meghalt.
144. FE
JEZ
ET
: Gyékényes-R
ét (Kaya-N
o)V
alamikor
ez után
az A
pumi-beli
Sasakii Y
ama-N
o-Kim
i(H
egyi Nem
esek) őse, Kara-B
ukuro (Koreai E
rszény) ezt mondta
[Opo-P
atuse-No-M
ikonak]: "Az A
pumi-beli K
utawatai K
aya-Non
rengeteg a vad [wi-ka 'vaddisznó és őz (vagy: szarvas)]; [ha]
állanak, lábaik olyan [sűrűn vannak egymás m
ellett] hogy [azegész] feketeüröm
mezejéhez hasonló, felem
elt agancsaik meg
holt fenyőkhöz hasonlítanak!"
250 A
lkalmasint dárdája segítségével felm
ászott a fal valamely nyílásáig.
235
Akkor
[Opo-P
atuse-No-M
iko] Iti-N
o-Be-N
o-Osi-P
a-Mo-
Mikot [m
eghíva] magával vitte és A
pumiba m
ent vele. Midőn arra
a rétre értek, külön-külön ideiglenes szállást építettek.M
ásnap hajnalban, még napkelte előtt, O
si-Pa-N
o-Miko –
rossz szándék nélkül – lovagolt és megállva O
po-Patuse-N
o-Miko
ideiglenes szállása mellett. Így szólt annak [egyik] kísérőjéhez:
"Urad m
ég nem ébredt fel? G
yorsan meg kell neki m
ondani [hogym
ár itt vagyok]! Az éjszaka m
ár elmúlt: a vadászóhelyre kell
menni!"
Aztán lovát serkentve elnyargalt.
Akkor
pedig O
po-Patuse-N
o-Miko
kísérete így
beszélt:"A
mit ez a herceg m
ondott, gyanús! Óvakodj tőle! Jó lenne to-
vábbá, ha páncélodat magadra vennéd!" – A
z tehát [külső] ruhájaalá páncélt vett fel, m
ajd felcsatolta íját és nyilait 251 és lóra szállva[O
si-Pa-N
o-Miko után] nyargalt.
Lovát ham
arosan annak lovával egy vonalba juttatta, majd
[íjat és] nyilat vett elő és Osi-P
a-No-M
ikot lelőtte.A
ztán testét feldarabolta és lóetető vályúba [uma-bune] he-
lyezve halom hagyása nélkül [azaz: a helyet elsim
ítva] elföldelte.A
zt követően Iti-No-B
e-No-M
iko fiai, Oke-N
o-Miko (Idősebb
Kei H
erceg) és Woke-N
o-Miko (Ifjabb K
ei Herceg) (K
ét fiú) errőla törvénytelen tettről értesülvén elm
enekültek.M
időn a Yam
asiro-beli Karipa-W
ibe értek és elemózsiájukat
fogyasztották, egy tetovált arcú ember m
ent oda hozzájuk és el-vette tőlük az ennivalót. A
kkor a két herceg így beszélt: "Nem
sajnáljuk tőled az ennivalót, de [mondd,] ki vagy?" – A
z meg így
válaszolt: "Én Y
amasiroban disznópásztor [w
i-kapi] vagyok."K
ésőbb menekülésükben átkeltek a K
usuba [nevű] folyón ésP
arima földjére értek. [O
tt] bementek egy Sizim
u nevű odavalóem
ber házába és származásukról hallgatva lovak és m
arhák gon-dozóiként szolgáltak.
145. FE
JEZ
ET
: Yúryaku tennó (Y
ūryaku-Tennō)
Opo-P
atuse-No-W
aka-Take-N
o-Mikoto
[=
Opo-P
atuse-No-
Mikoto =
Yúryaku tennó] P
atuseban az Asakura nevű palotában
lakott és onnan kormányozta az országot.
251 A
lkalmasint dárdája segítségével felm
ászott a fal valamely nyílásáig.
236
Ez a császár O
po-Kusaka-N
o-Miko húgát, W
aka-Kusaka-B
e-N
o-Mikot vette el. (G
yermekük nem
lett.)F
eleségül vette továbbá Kara-P
imet, T
ubura Opom
i leányát.E
házasságból született Sira-Ka-N
o-Mikoto (F
ehér Hajú H
erceg)és húga, W
aka-Tarasi-P
ime-N
o-Mikoto (Ifjú T
eljes Hercegnő).
(Két gyerm
ek.)Sira-K
a trónörökös herceg javára a Sira-Ka-B
e név-örökítőtelepítést létesítette.
Továbbá P
atuse-Be és a K
apase telepítéseket [toneri] 252 léte-sítette.
Az ő uralkodási idejében vándoroltak be a kure-em
berek. 253
Ezeket a K
ure-Paran (K
ure-Mező) telepítették le. E
zért nevezikazt a helyet K
ure-Paranak.
146. FE
JEZ
ET
: Kusaka-B
ei Ifjú Hercegnő (W
aka-K
usaka-Be-N
o-Miko)
Valam
ikor régebben,
amikor
a [jövendő]
császárnőK
asukaban lakott, [a császár] a Kusakai T
ada-Go-Y
e (Rövidítő
Hágó) útján K
apatiba ment. A
hegy tetejére feljutva messze te-
kintett az ország belsejébe és [meglátott] egy házat, am
elyet úgyépítettek, hogy a tetőn katu-w
o volt. 254
A császár azt a házat illetően ezt kérdezte: "K
ié az a ház,am
elynek tetejét katu-woval építették?"
252 A
toneri szó olyan, eléggé magas rangú, szolgákat jelölt, akik a legm
agasabbrangú urakhoz voltak beosztva. V
. ö. ezzel az angol knight 'lovag' szót,am
ely eredetileg szintén 'szolga' jelentésű volt, miként a vele genetikailag
rokon ném
et K
necht szó
igazolja. H
asonlóképpen a
japán középkor
daimyōnak nevezett nagyurai. ('báró, m
ágnás') alatt szolgáló szamurájok
sem voltak hosszú ideig egyebek, m
int fegyveres szolgák. Idővel a katona-tiszti osztály, így a nem
esség törzsét. képezték (a császári hatalom 1868-
ban történt visszaállításáig).253 E
zek Délkína W
u nevű tartományából érkezők.
254 A katu-w
o (manapság katsu-o-gi) néven ism
ert tárgyak 1.5-2 m körüli fa-
törzsdarabok, amelyeket jelentős épületek tető-élére haránt egyenlő távol-
ságokra fektettek; ma csak az ősi építő m
ódot megőrző sintó szentélyek fő-
épületein láthatók, de eredetileg gyakorlati célt szolgáltak: súlyukkal meg-
akadályozták, hogy az erős szél a zsúp- vagy nádtetőt megbontsa. A
katu-w
o kifejezés etimológiája ism
eretlen.
237
Ősi stílu
sú sin
tó szentély
A válasz pedig ez volt: "A
z a Siki-No-O
po-Agata-N
usi (Sikii
Főispán) háza."
Erre a császár így szólt: "A
z a semm
irevaló! Olyan házat
épít, mint am
ilyen a császár palotája!" És tüstént em
bereket kül-dött [le] a ház elégetésére.
Akkor a főispán elszörnyedve és félelem
mel telve [leborult
és] így könyörgött: "Szolga vagyok, és m
int szolga nem tudtam
,hogy túlságosan építettem
. Nagy félelem
ben vagyok. Engeszte-
lésként megtisztelő ajándékot ajánlok fel!"
[És akkor] egy fehér kutyára ruhaanyagot erősített, nyakára
csengőt akasztott, saját családjának egy Kosi-P
aki (? Hasa Ö
vez-ve) [nevű] tagja által vezettette, és úgy ajánlotta fel.
Arra [a császár] m
egállította az égetési parancsot.A
zt követően
Waka-K
usaka-Be-N
o-Miko
házához m
ent, a
kutyát neki ajándékozta255 ezt üzente: "E
z valami különleges lény
255 A
z ajándékozás közvetítő által történt, miként az üzenet küldése m
utatja.
238
amelyet m
a útközben kaptam. E
z nászajándékom!"
256 Így szólvánbeküldte az ajándékot.
Ekkor W
aka-Kusaka-B
e-No-M
iko ezt üzente a császárnak:"N
agyon nyugtalanító, hogy te, a Nap-Istennő szárm
azéka a nap-nak hátat fordítva jöttél. E
zért késedelem nélkül felm
egyek [aszékhelyre] és tisztelettel szolgállak!"
Ezért [a császár] visszatért palotájába. A
hogy [visszafelé]m
ent, megállt azon hegy hágója tetején és ezt énekelte:
Kusaka-B
ei hegy ezenF
elen vagyon; túlnan meg áll
Az a "gyékénytakarós" hegy, 257
Peguri-N
o-Yam
a. – E két
Hegy m
ely völgyében mered és
Tenyész a széles levelű
"Medve-tölgy"
258; lábánál díszlikA
z egymásnak szoruló [dús]
Bam
busz; fölötte díszlik aSűrűn növő bam
busz. – Ej, haj ...
Fonódik a bam
busz, de mi
Fonódva, aj, nem
aludtunk!Sűrűn nő a bam
busz, de mi
Együtt bizony nem
aludtunk![D
e] majd alszunk együtt, össze
Fonódva is! --A
j, vágyódvaS
zeretett mátkám
[az édes] ...
Ezt az éneket tüstént elküldte neki [a m
átka előbb érkezett]hírnöke által.
147. FE
JEZ
ET
: A V
örös-Vaddisznó-Lány. (A
ka-Wi-K
o)A
császár máskor ism
ét maga m
ulatására ment ki.
256 'N
ászajándék 1: tuma-do
2pi-no2-m
o2no
2, szószerint 'feleség-kérési dolog'.257 V
.ö. a 128. :jegyzettel, – Ko
2mo
2-tatami vagy tatam
i-ko2m
o2 gyékényből
vagy más sásfeléből készült padlószőnyeg; ez a kifejezés valam
ilyen okbóla P
eguri-hegy állandó jelzőjévé vált.258 L
.-a 128. jegyzetet.
239
Am
ikor a Miw
a-Kapahoz (M
iwa-F
olyó) ért, a folyóparton ottvolt egy nagyon szép lány. É
ppen ruhát mosott.
A császár ezt kérdezte tőle: "K
inek a gyermeke vagy?"
Az m
eg így felelt: "Nevem
Aka-W
i-Ko, és a P
iketa-Behöz
tartozom."
Akkor [a császár] ezt m
ondta neki: "Ne lépj [m
ással] házas-ságra! H
amarosan hivatlak!" —
[Aztán] visszatért palotájába.
És így azon A
ka-Wi-K
o nagy tisztelettel várta a császár pa-rancsát nyolcvan éven át [vagy: sok-sok éven át].
Akkor [azaz: végül] A
ka-Wi-K
o így elmélkedett: "O
ly sokévet éltem
le, miközben a fenséges parancsra vártam
! Testem
el-aszott s m
egfonnyadt. Többé nincs rem
ényem! M
égis, ha nemm
utatom m
eg [a császárnak], hogy milyen hűséges szívvel vár-
tam, nyugtalanságom
[vagy: csalódásom] tűrhetetlen lesz".
Száz fogásos, asztal[ra tett] áldozatot vitetett [a székhelyre]
és úgy járulva a császár elé illő ajándékként felajánlotta.Igen ám
, de a császár régen elfelejtette valamikor adott pa-
rancsát, így ezt kérdezte Aka-W
i-Kotól: "T
e kiféle öregasszonyvagy és m
i végett jöttél ide?"A
ka-Wi-K
o pedig így válaszolt: "Abban m
eg abban az évben,abban m
eg abban a hónapban a fenséges császár parancsot adottnekem
, és én alázattal vártam [hívó] parancsra. N
yolcvan [azaz:sok-sok] év m
últ el a mai napig. A
rcom m
ost már m
eghervadt.R
eményem
sincs többé. Mégis eljöttem
, hogy hűségemet m
egbi-zonyítsam
!"A
kkor a császár megdöbbent és így beszélt: "A
zt a régi dol-got régen elfeledtem
, de te szavamra várva hűségedet m
egőrizted,m
iközben életed java haszontalanul elmúlt. E
z nagyon elszomo-
rító!"Szíve szerint nőül akarta venni, de [annak] előrehaladott ko-
rától megijedve nem
tudott vele házasságra lépni. [Kárpótlásul]
énekelt neki, és az ének ez volt:
A M
imoroi szent tölgyek,
240
Szent tölgyek alján házacska
259
[Áll]. – Ó
, mily tisztelni való
Vagy, K
asi-Parai szűzlány!
Aztán ism
ét énekelt:
Hej, P
iketai fiatal,F
iatal gesztenyefás mező! 260
Életünk ifjú felében
Kellett volna szeretkezni!
Haj, az óta m
egvénültünk! 261
És akkor A
ka-Wi-K
o úgy sírt, hogy könnyei átáztatták ruhájapirosra festett bő ujját [sode]. A
ztán azon fenséges dalokra éne-kelve válaszolt:
Mim
oroban épülő sokK
erítés Aj, m
int drágakő! 262
Csak én m
aradtam felesen ...
Kiben lehet rem
ényed még,
Istenszentélynek őrzője?
Később m
eg ezt énekelte:
A K
usaka-Ye
263 öblében
259 A
japán szöveg yuyusiki-ka kifejezése Cham
berlain (393) értelmezése szerint
'tiszteletre méltó ház ('august dw
elling') s ez megszem
élyesítésként is gon-dolható; a 'K
asi-Parai szűzlány' m
egszólítás e feltevés erősítésére szolgál.260 A
z első két sor a szokásos természetképet adja, de a 'fiatal' szó m
áris bevezetiaz igazi m
ondanivalót.261 M
inthogy a japán szövegben semm
i sem m
utatja, hogy az éneklő nem m
agá-ra is céloz, a 'm
egvénültünk' szó mindkettőjükre értelm
ezhető.262 A
sokféle lehetséges értelmezés közül ez az allegória látszik leginkább elfo-
gadhatónak: a császári parancs mintegy sokszoros drágakő-kerítést (v. ö.:
mi-m
o2ro
2 'szent hely vagy rejtek') rakott a kiválasztott szűz köre, de a csá-szár elfeledkezett az annyira féltett drágakőről, aki m
egszentelt szűzkent aszentély őrzője lett.
263 A ye
1~ ye2 szó jelentése kettős: 1) 'folyótorkolat; öböl', 2) 'folyó'. E
második
jelentésében ye nagyon emlékeztet a Sajó, H
éjó, Hejő, D
isznajó, Meregjó,
241
Virágzó lótusz a vízen,
Lótusz virágzik [bőviben] ...
Élet teljében kik vagytok,
Mint irigyellek titeket,
Ó, élet-term
ő emberek!
Akkor [a császár] az agg nőt bőven m
egajándékozta és haza-küldte.
Ez a négy ének situ-uta ('csendes ének').
148. FE
JEZ
ET
: A Y
esino-Palota (Y
esino-No-M
iya)[E
gyszer] am
ikor a
császár a
Yesino-P
alotához utazott,
aY
esino-Folyó partján gyönyörű lánnyal találkozott. E
zt a lánytnőül vette és visszatért [A
sakurai] palotájába. Később, am
ikorism
ét Yesinoba utazott, azon a helyen, ahol a lánnyal találkozott,
megállást
parancsolt. F
elállíttatta uralkodói
nyugvószékét [m
i-agura], m
ajd azon ülve citerázott, miközben parancsára a lány
[előtte] táncolt. Később m
ivel a lány olyan jól táncolt, dalt szer-zett. A
z a dal ezt mondta:
Az em
elt ülőhelyen ül,A
ki isteni kezévelP
engeti citeráját ...
Ennek hangjára táncoló
Lányka: – bár örökké lenne!
Midőn [utóbb] A
kidu-Nora (S
zitakötő-út) menvén vadászott,
uralkodói nyugvószékére ült. Akkor egy lóbögöly m
egszúrta ka-rát. N
yomban odarepült egy szitakötő, szájába kapta a lóbögölyt
és tovarepült. Akkor [a császár] ezt a dalt szerezte: 264
B
erettyó, (< B
erekjó), Kethjou stb. m
agyar folyónevek második tagjára. A
TE
Sz kikövetkeztetett uráli alakja: *joke egy *-ke elem
mel képzett szó is
lehet. A votják és zürjén. ju 'folyó' szó ősi, képzővel soha m
eg nem toldott
alakként is felfogható, nem szükségszerűen rövidült alakként.
264 Ezt az éneket az idők folyam
án bizonyára átköltötték. Pl. a, 'kegyes uralko-dónk' kifejezés aligha szárm
azott magának az uralkodónak a szájából!
242
A Y
esinoi Wom
uro-H
egyen bőven fekszik őz ésM
ás vad!" – országot kormányzó
Nagy úrnak így m
ondá valaki.K
egyes uralkodónk vadraV
árva nyugvószékén pihent,M
ikor fehér-gyolcs-ingujjúF
enséges karába, aj, egyL
óbögöly szúrt; ama bögöly
Pedig szem
pillantás múlva
Szitakötőnek lett étke!
Hogy ilyen dolgot nevedben
Viselj 265, hívnak S
zitakötő-S
zigetnek, te éggel teli 266
Hon, Y
amato – szülő-honunk!
Így azon időtől fogva azon rétet Akidu-N
onak hívják.
149. FE
JEZ
ET
: A K
aduraki-Hegy (K
aduraki-Yam
a)M
áskor megint a császár felhágott a K
aduraki-Hegy tetejére.
Akkor nagy vadkan term
ett előtte. A császár nyom
ban sípolónyíllal lőtt rá. 267 A
kkor a vadkan [mert a nyíl csak m
egsebezte]nagydühösen, fújva és horkantva nekirontott. A
császár pedig fél-ve am
a fújástól s horkantástól, egy égerfára mászott fel, m
ajd ígyénekelt: 268
265 A
'szitakötő' neve az ójapánban akidu volt (ma szino-japán szóval tonbo)~
Japánnak Akidu-Sim
a (Szitakötő-Sziget) m
egnevezését láttuk az Előbe-
szédben és a 65. fejezetben. Az itt leírt különös esem
ény tanulsága termé-
szetesen az, hogy még a szitakötő is hű segítője az ég fiának; ezáltal is
utalnak Japán lakosságának az uralkodó iránti szolgálatkészségére.266 A
z "éggel teli Yam
ato" kifejezést illetően 1. a 213. jegyzetet.267 L
. a 31. jegyzetet.268 E
z a hízelgő szerzemény nem
származhatott az uralkodótól. P
hilippi (359) aN
ihongi ezzel párhuzamos helyre utalva, azt írja, hogy az uralkodóval va-
dászatra kiment udvaronc ijedt m
eg oly nagyon; gyávaságáért halálra ítél-ték, és kivégzése előtt énekelte e sorokat; a császárnő közbelépése m
entettem
eg életét.
243
A békében korm
ányzó nagyU
runk kedve telésébőlM
egsebzett vadkan fújása,A
j, megrém
ített! Elfutva,
Aj, kopasz dom
bnak fájára,É
gerfa ágára másztam
...
Ismét m
ás esetben, amikor a császár a K
aduraki Yam
aram
ent fel, az udvaroncok mind zöldre [vagy: kékre, aw
o] festettruhát viseltek, am
elyhez [a császártól] mindegyikük vörös [de-
rék]kötőt kapott.U
gyanakkor az átellenes hegyoldalon is [valamiféle] em
be-rek m
entek a hegy lábától a tető felé. Éppen úgy tűntek, m
int acsászár m
enetének sora. Mind a ruhák külseje és alakja, m
ind azem
berek maguk oly hasonlónak m
utatkoztak, hogy nem lehetett
különbséget tenni [a két sor között].A
kkor a császár [az átellenes hegyoldalra] nézett és ezt kér-deztette: "E
bben a Yam
ato országban rajtam kivül nincs császár.
Hát akkor ki az az em
ber, aki [ott] így megy?"
A válasz éppen olyan volt, m
int a császár szavai.E
rre a császár, nagyon megharagudva, nyilat helyezett íjára,
és sok kísérője szintúgy.A
zok az emberek [az átellenes hegyoldalon] ugyancsak m
indíjaikat és nyilaikat készítették.
Erre a császár m
egint üzent: "Mondd m
eg nevedet! Aztán
[hogy megm
ondtad], én is megm
ondom enyém
et. Aztán hányjuk
nyilainkat!"A
kkor [ez a] válasz érkezett: "Minthogy engem
kérdeztekelőször, elsőnek m
ondom m
eg nevemet. É
n az az isten vagyok,aki a rossz dolgot [m
aga goto] is meg a jó dolgot [yo goto] is
egyetlen szóval mondva dönti el: K
aduraki-No-P
ito-Koto-N
usi-N
o-Opo-K
ami (K
adurakii Egy-S
zó[va1] Parancsoló N
agy Isten)!"A
kkor a császár félelemm
el telve így beszélt: "[Szem
ed előtt]rem
egek, nagy uram! N
em tudtam
, hogy [észlelhető] alakban je-lensz m
eg."
244
És m
iután ezt mondta, saját nagy kardját, íját és nyilát letette,
sőt levettette kísérőivel ruháikat, majd a földre borulva [e tárgya-
kat engesztelő áldozatul] felajánlotta.A
kkor az a Pito-K
oto-Nusi-N
o-Opo-K
ami tapsolt és [így] 269
az áldozatot elfogadta.A
mikor pedig a császár hazatérőben volt, az istenség a hegy
tetejétől a Patuse-Y
ama szádjáig elkísérte.
Akkor történt tehát, hogy P
ito-Koto-N
usi-No-O
po-Kam
i [lát-ható alakban] m
egjelent.Ism
ét máskor a császár K
usakaba ment, hogy feleségül vegye
Wodo-P
imet
(? W
odoi K
isasszony), W
ani-No-Satuki-N
o-Om
i(W
anii [?] Satukii N
emes) leányát. Ú
tközben egy lánnyal találko-zott, aki [egy ideig] a m
enetet nézte, de elszaladt és egy domb ol-
dalában elrejtőzött. Akkor a császár éneket szerzett, s az így
hangzott:Dom
b mögé bújt el a kislány,
Dom
b rejti most tőlem
. Ásó
Kéne, bizony ötszáz, vasból
Való ásó! – A
zzal hánynánkS
zét a dombot, aj, a dom
bot ...
Ezért hívják m
ost (azt) a dombot K
ana-Suki-No-W
o-Kanak
(Vas-Á
só-Dom
b). 270
150. FE
JEZ
ET
: Égi elbeszélés dalban (am
a-gatari-uta)M
egint máskor a császár P
atuseban lakomát rendezett és az
[ottani] hatalmas lom
bozatú zelnicefa [tuki] 271 alatt ült. És akkor
egy udvarhölgy, aki az Ise-beli Mipebő1 szárm
azott, magasra
emelve a nagy boros serleget felajánlotta neki. [É
ppen] akkor a
269 A
japánok a sintó szentélyekben tenyerük néhányszori összeütése által hivjákm
agukra az istenek figyelmét s aztán im
ádkoznak; bizonyára azt hitték,hogy az istenek hasonló m
ódon juttatják kifejezésre elégedettségüket.270 A
helynév magyarázata valószínűen népetim
ológiás. – Kana (később kane)
'érc, fém, vas' alkalm
asint a régi kínai kan 'vas' szóval függ össze (v. ö.:goldi tunguz gan 'vas'); suki 1 'ásó; eke'.
271 A zelricefát szent fának tartják az obi-ugorok is, de E
urázsia északi övénekm
ás népei is.
245
hatalmas lom
bú zelnicefáról levél esett le és a serlegben [a bortetején]
úszott. A
z udvarhölgy
pedig m
it sem
tudva
a levél
leestéről és a serlegben úszásáról egyre csak ajánlotta a felségesbort.A
császár megpillantván a serlegben úszó falevelet azt az ud-
varhölgyet a földre vetette, majd kardját [a lány] nyakának sze-
gezte, hogy elvágja, midőn az így beszélt a császárhoz: "N
e öljm
eg! Mondanivalóm
van számodra!" A
ztán ezt énekelte:
Makim
ukuban palotaV
an, aj, Pisiro a neve.
Ráderül a reggeli nap,
Beragyogja az esti nap ...
Mint a bam
busz, gyökerezve,M
int a fa, jól gyökerezve,O
lyan jól van megépítve
Nyolcszáz évre az a szentély! 272
Kiváló fa [az anyaga],
Hasított cédrus kapuja:
Az újterm
és-kóstoló ház ...R
ája óvó tető gyanántB
orul zelnice száz aga;C
súcsa273 az eget fedi el,
Középső ági keletet 274
Takarják, az alsók m
eg, aj,A
vidéket. 275 – A felső ág
Csúcs-levele egy középső
Ágra esett, [csak] érintve;
A középső ágak felső
Levele egy alsó ágra
Esett; az alsó ágak egy
Csúcs-levele a selym
éről 272 A
miya szónak 'szentély' és 'uralkodói palota' jelentése van, hiszen az utóbbi
is az istenek gyermekének és övéinek lakása.
273 Azaz a zelricefa csúcsa, am
ely szinte elfogja az eget az alatta ülő szemétől.
274 Adum
a a híres keleti részek neve volt, amelyekben annyi harc folyt és annyi
szép dal is született. L. a 126. jegyzetet is.
275 Az akkori székhelyről nézve az A
dumaval átellenesen fekvő nyugati részek.
246
[Neves] M
ipe276 leányának
Felem
elt, aj, ékkővel szépS
erlegébe! --Miként úszó
Olaj [tenger habja színén], 277
Esve és csapódva m
indenK
everedik, ez is bizonyF
élő, félelmetes [élm
ény] 278
Fia a m
agasban fénylőN
apnak! Am
it szájról-szájraA
dnak [majdan-élő fiak
S lányok], oly [esem
ény] ám ez! 279
Miután ezt az éneket felajánlotta, "vétke" m
egbocsáttatott.
151. FE
JEZ
ET
Égi elbeszélés dalban (am
a-gatari-uta)U
tána a császárnő [Waka-K
usaka-Be-N
o-Miko] énekelte a
következőt:A Y
amatoi T
aketiS
zékhelyen, eme m
agaskaV
ásáros kormányszékhelyen van
280
Az újterm
és-kóstoló ház.
276 A
Mipe nevű település állandó jelzője ari-kinu volt; kinu 'a selyem
hernyó gu-bójáról
lefejtett finom
szál;
ökörnyál; pókháló
szála.; [m
ásodlagosan]könnyű szövésű anyag, selyem
; ruha'; ill. ma 'hangya' jelentésű, de régen
'darázs, méh' jelentése is volt s talán a selyem
hernyó lepkéjére is vonatko-zott.
277 A japán m
itológia szerint a teremtés kezdetén "a föld m
ég vízen úszó olaj-foltként zsenge volt és m
edúzaként lebegett" (1. az 1. f.-et).278 A
hogy félelemm
el tölti el az embert az a tény, hogy az erős keverés által a
víz színén úszó zsenge foltból szilárd sziget keletkezett, úgy ez az esemény
is félelmetes, m
ert a szent fa levele csodásan esett az ég fiának szánt italba.279 V
.ö. ezt és a következő ama-gatari-uta ('égi elbeszélés dalban') jelölésű éne-
ket a 25., 26. és 27. fejezetekben látott kami-goto-uta ('isteni szavak dala')
.jelölésűekkel. A legtöbb egyéb japán költem
énnyel szemben nem
csak feltűnő hosszúságúak, hanem
refrénjük is gyakorlatilag azonos.280 A
zon uralkodási időszakban Taketi volt a székhely; e helynév eredete: taka'm
agas' + uti 'vásárhely'.
247
Rája óvó tető gyanánt
Borul egy levele-széles
Szent, hatalm
as kamélia.
Levelei szétterülnek,
Virágai fényben ülnek ...
A m
agasban sugárzó napF
enséges fiának nyújtomA
bőséges, felséges bort! 281
Ezt adják m
ajd szájról-szájra,E
z eseményt [késő korok]!
Őt követve a császár énekelt:
Az uralkodói udvar
Előkelő népe fürjet
Mintázva kendőt köte, aj; 282
Mint barázdabillegetők
Járás közben összezárjákF
arkukat és mint a házi
Verebek csoportba gyűlnek;
Aj, m
a talán el is áznak,B
orral telve vidámodnak.
A m
agasban sugárzó napU
dvarának nemes népe ...
281 A
felszólítás a szerencsétlen udvarhölgynek szólt. A császárnő így akarta
megengesztelni és a jóvátételt jelképesen m
egkezdeni.282 A
császár nyilván kedvét lelte udvarnépének rendkívüli ruhákba való öltöz-tetésében. A
'fürjet mintáz' kifejezés azt akarja m
ondani, hogy az öltözet-nek legalább fej- és nyakrészét m
egfelelő kendő segítségével a fürj testé-nek elejéhez tették hasonlóvá (am
ellett "farkuk" jó volt a jelmezeseknek).
Az ójapán ~ 'fejre való fátyol; sál', am
ely a vállra csüngött le, abban azidőben a japán m
ői viseletnek fontos kelléke volt. Ennek kapcsán érdem
esm
egjegyezni, hogy a hagyományos cserem
isz népi viseletben a hímzett
fejkendő neve pil-/pe~-/pul előtaggal kezdődik (az összetétel második tag-
ja, šò ßeťš 'kendő'; úgy látszik, az első tag elhomályosult jelentését a. m
á-sodik szóé m
agyarázza; a cseremisz szó rokonságát 1. a T
ESz-ben a fül
szócikkében).
248
Ezt adják m
ajd szájról-szájra,E
z eseményt [késő korok]!
Ez a három
ének ama-gatari-uta. 283
Azon a lakom
án [a császár] dicsérte a Mipei udvarhölgyet és
bőven megajándékozta.
152. FE
JEZ
ET
: Wodoi K
isasszony (Wodo-P
ime)
Am
ikor azon lakoma napján K
asuga-No-W
odo-Pim
e neki afelséges bort átnyújtotta, a császár ezt énekelte:
Aj, te vízzel perm
etezőN
emesek
284 leánya! Fogd a
Tálat, a csőröset 285 erőst
A kezedbe! F
ogd jól, tartsd jól,A
lulról is, szorosabbanE
gyre – korsótartó kislány!
Ez uki-uta (? 'boros edény[re szerzett] dal'). E
s akkor Wodo-
Pim
e ezt a dalt ajánlotta fel:
Aj, békében korm
ányzó nagyU
runk ajtaja! Reggel is
Meg este is – tárnak avagy
Csuknak
286 – szárfádnak287 dől a m
i
283 A
z udvarhölgy hosszú éneke különösen érdemes figyelm
ünkre. Az ének talán
csak nemi változtatásra szorult, hogy az udvarhölgy m
entésére szolgáljon,de m
ás változatában előbb is meglehetett. U
.i. az akkori ünnepségek fény-pontjai köze tartoztak az énekm
ondások. A szöveg m
agában is nagyonszép és bizonyára gyöngye az ősi japán költészetnek.
284 A japán szöveg m
egfelelő részében a mi-na-so
2-soku2 om
i kifejezés omi része
'nemes' jelentésű; a m
i-na-so2-soku
2 rész (szószerint 'víznek az öntője' vagy'víz-szóró')
állandó jelzővé
vált az
omi
szó előtt;
feltehető, hogy
aK
asugaban élő omik lényeges teendőjét képezte az öntözésre való víz el-
osztása.285 A
rizsbort rendszerint tölgyfából készült edénykében tartották. Az itt em
lítettpo-dari (po 'tető, felső rész; az, am
i felül van'; tari 'hordó, hordócska, dé-zsa') egy új m
agyarázószótár (Ōno 1974) szerint olyan edény lehetett,
amelynek fejet és öntó csőrt faragtak.
249
Urunk [szem
lélődve onnat].H
a csak alsó léce288 volnék
Te szárfádnak! H
a testvéredV
olnék, [aj, be boldog volnék]!
Ez sita-uta ('csendes ének').
Ez a császár 124 évig élt. A
kígyó [ciklus] 6. éve 8. hónapjá-nak 9. napján hunyt el [K
r. u. 489]. Sírja a K
aputi-beli Tadipi
[határában levő] Takaw
asi [nevű] helyen van.
153. FE
JEZ
ET
: Seinei tennó (S
einei-Tennō)
[Yúyaku
tennó] fia,
Sira-Ka-N
o-Opo-Y
amato-N
eko-No-
Mikoto (F
ehér Hajú H
erceg – Nagy Y
amato S
arj) Ipareban aM
ikakuri (Szent R
ejtek) nevű palotában lakott, és onnan kormá-
nyozta az országot.E
nnek a császárnak nem volt felesége és nem
voltak gyerme-
kei. Em
iatt mint név-örökítő telepítést [m
i-na-siro] a Sira-Ka-B
etlétesítették.
Ezen császár halála után nem
volt [trónörökös] herceg az or-szág korm
ányzására.A
mikor a trón betöltésére herceget kerestek, [azt találták,
hogy] Iti-N
o-Be-N
o-Osi-P
a-Wake-N
o-Miko
húga, O
sinumi-N
o-Iratum
e (Osinum
ii Hercegnő), m
ásik nevén Ipi-Toyo-N
o-Miko [=
286 C
hamberlain (408) szerint az idevágó asa-to-ni a császári palota ajtójának,
ill. ajtóinak reggeli nyitása idejére, míg yupu-to-ni az esti zárás idejére vo-
natkozik (asa 'reggel', yupu 'este', to 'ajtó', -ni '-on/-ön, -nál/-nél, -ban/-ben,-kor').
287 A m
egfelelő japán waki-duki 2 (<
.waki-tuki 2) kifejezés sok fejtörést okozott;
waki 'oldal, valam
inek vége/széle'; tuki 2-ről azt vélték a magyarázók, hogy
valamilyen 'fából való kartám
asz '; de az ugyanott szereplő i-yo2ri-tatasu
waki-duki 2
kifejezésben tatasu
feltétlenül 'áll,
álló' jelentésű.,
s m
iveltatasu a w
aki-duki 2 rész jelzője, az egész kifejezés jelentése alig lehet más,
mint: 'az az ajtófélfa (vagy szárfa vagy .oldalfa) , am
elynek dőlve [a csá-szár] áll'; ha a kartám
asz'-féle fordítást használnánk, akkor valamilyen fek-
vő vagy ülő alkalmatosság kartám
aszát kellene elképzelnünk, de az ilyenbútordarabnak 'alsó léce' (1. a 288. j.-et) aligha lehetett (hanem
inkább lá-ba).
288 A m
egfelelő sita-ita kifejezés (sita 'alul, alsó', ita 'deszka') az ajtófélfáhozalul csatlakozott.
250
Ipi-Toyo-N
o-Iratume] a K
aduraki-beli Osinum
iban, a Tunusasi
nevű palotában élt.
154. FE
JEZ
ET
: Idősebb Kei H
erceg és Ifjabb Kei H
er-ceg (O
ke-No-M
iko; Woke-N
o-Miko)
Wo-T
atet (Kis P
ajzs), a Yam
a-Be nem
esét Parim
a kormány-
zójává tették.Idő m
últán azon országrész egy Sizim
u nevű alattvalójánakúj lakását avató ünnepségre érkezett. 289
Később, am
ikor a mulatás nagyon m
agas fokra hágott, sorram
indenki táncolt.K
ét tűz-vigyázó fiú ült a kemence m
ellett. Azokat is táncra
unszolták. És akkor az egyik fiú így szólt: "T
áncolj te előbb, bá-tyám
!" [Ezt követően] a bátya szólott: "T
áncolj te előbb, öcsém!"
És am
ikor ilyen módon engedték át egym
ásnak az elsőséget,az összegyűlt nép nevetett azon a m
ódon ahogy [a fiúk] egymás-
nak az elsőséget ajánlgatták.'V
égül is az idősebbik fiú táncolt. Midőn táncát befejezte, és a
fiatalabbik volt soron, ez így énekelt:
Harcos társam
viseli kardC
sukája290, aj, vörösre van
Pingálva; kötőjére [szép]
Vörös zászló rákötve ... 291
Aj, am
ikor ezt a vörösZ
ászlót emelik, bújik ám
El, aki látja, m
indenik! 292
289 H
asonló házavató ünnepséget láttunk a 89. fejezetben.290 L
. a 73. jegyzetet.291 L
. a 93. jegyzetet. – A vörös vagy piros szín a japánok (különösen a síntó-
követők) hitében ma is szent. S
egítségével gonosz szellemeket lehet távol
tartani, vagy elűzni. A sintó szentélyek épületein és kerítésein m
a is feltűnőez a szín, de m
ert buddhista szentélyeken is előfordul, használatát sokan abuddhizm
us befolyásának tulajdonítják.292 Idővel a császári hadak zászlainak színévé is vált és így a hatalm
at jelképezte.V
.ö.; "A fegyverek ragyogása az uralkodó hatalm
át hirdette, és a vi tézharcosok öm
lő füstként zúdultak előre. Pirosan lobogtak a zászlók a fegy-
verek fölött ..." (Előbeszéd 3.1.).
251
Bújik a dom
b bambuszába ...
Bam
busz tövét csapva el isV
ágják, tetejét meg nyom
va,A
j, lehajtják. 293 [Majd] nyolc-húros
Citera lesz belőle, aj,
Zengő, szóló jó citera! 294
Országot korm
ányza amaz
Iza-Po-W
ake császárnakF
enséges-hercegi fia,Iti-N
o-Be-N
o-Osi-P
a.K
inek szolga [-sorba jutott]M
aradéka, aj, én vagyok!
Ezt hallván W
o-Tate nem
es megijedt és lefordult ülőgyéké-
nyéről. [Aztán] kikergette m
ind azokat az embereket, m
ajd a kétherceget bal, ill. jobb térdére ültette és sírva panaszolta [sorsukat].É
s összegyűjtvén az [ottani] embereket ideiglenes "palotá"-t ké-
szíttetett és [a hercegeket] abban helyezte el. [Az udvarhoz pedig]
gyorsfutárokat küldött.M
időn [a hercegek] nagynénje, Ipi-Toyo-N
o-Miko [a hírt]
hallotta, megörült és udvarába rendelte őket.
155. FE
JEZ
ET
: A dalverseny (uta-gaki) 295
Mielőtt [W
oke-No-M
iko = K
enzó tennó] a kormányzást ke-
zébe vette, Sibi nemes, a P
egurii nemesek őse [m
enyasszony-szerző-dalversenyen] vett részt és kézen fogta azt a kisasszonyt,akit W
oke-No-M
iko akart elvenni. A lány pedig az U
dai nemesek
egyikének lánya volt és Opo-W
onak (Nagy [?] H
al) hívták.
293 A
japán szöveg osi-nabikasi nasu kifejezése mintegy ezt teszi: 'nyom
va haj-ladozva késztet' am
i a ledöntés költői kifejezése.294 A
citera (ko2to
2) az uralkodó kezében az istenekkel való közlekedés legfonto-sabb eszköze volt. E
zért is mehet át az ének következő sora a korm
ányzás-ra. L
. a 135. jegyzetet is.295 A
z uta-gaki kifejezés eredeti jelentése alkalmasint 'dal-hozzáfűzés' vagy 'dal-
folytatás' volt, azaz az először énekelt néhány sort a versenyben résztvevőegyikének, ill. a vetélytársnak kellett folytatnia.
252
Akkor W
oke-No-M
ikoto is belépett a dalversenybe. A Sibi
nemes ezt dalolta:
A nagy palota teteje,
Teteje, annak is, aj, a
Taraja, lekonyul, sej, a
Sarkán, a távoli sarkán!
Miután így dalolt) azt kivánta, hogy [valaki] fejezze be [a
megkezdett dalt].
Akkor W
oke-No-M
iko dalolt:
Bizony az ács ügyetlen volt
Tető sarka azért is lóg! 296
Erre [válaszul] a Sibi nem
es:
A fenség bátorsága, aj,
Kevés
297 Nyolc-soros sövényén
Az ő nem
esének bizonyN
em képes ő hatni által! 298
Erre m
egint a herceg dal-válasza következett:
Midőn a hullám
ok töröttC
súcsát nézem, úgy látom
, egyT
onhal 299 úszik lassan felém;
Uszonyán m
eg, sej, nejem áll!
A Sibi nem
es meg m
ind haragosabbá válva ezt dalolta:
296 A
hercegi vetélytárs válasza találó volt, ezért ő nyerte volna el a lányt, ha el-lenfele nem
küzd tovább.297 A
japán szöveg idevágó kifejezése ez: opo-kimi-no
2 ko2ko
2-ro wo yuram
i, az-az 'szíve irányában a fenség ernyedve'.
298 Ez nem
csak magabiztos, hanem
kihívó beszéd volt.299 A
Sibi név mint köznév (sibi) 'torillal' jelentésű. A
herceg e szójáték befonásaáltal akarta a versenyt a m
aga javára eldönteni.
253
Aj, aj, a fenséges herceg
Sövénye! N
yolcszor legyen bárM
egkötve300, aj, kötve nyolcszor
Körbe m
ehet – levágjuk mi
S elégetjük, [csak úgy lobog]! 301
Akkor pedig a herceg:
Tonhal, legyél m
ég oly erős,[Itt] a tonhal-bökő halász
302
Vagyon, biz' a jó szigonyos!
Ha az m
egharagszik, tonhal,S
zíved, tonhal, keserüli ...T
onhal-bökés, hajjaj ...
Így vetélkedtek a dalversenyen hajnalig, s akkor [mind a ve-
télkedők, mind a nézők s hallgatók] szétszéledtek.
Másnap jókor O
ke-No-M
ikoto és Woke-N
o-Mikoto így fon-
tolgatta a dolgokat: – "Reggel az udvar em
berei mind az [uralko-
dói] palotába mennek és délben Sibi házában gyűlnek össze; de
Sibi most bizonyára alszik, és senki m
ás nincs házában; tervünk[m
egvalósítása] nagyon nehéz lesz, ha most nem
sikerül.”T
üstént csapatot gyűjtöttek, Sibi nemes házát körülvették és
őt megölték.A
zt követően a hercegek egymásnak engedtek át az uralko-
dást. Poke-N
o-Mikoto e szavakkal engedte át: "H
a te, herceg, nemnyilvánítottad volna ki nevünket, am
ikor a Parim
ai Sizimu házá-
ban éltünk, sosem jutottunk volna a korm
ányzás birtokába. Az
teljesen a te tettednek köszönhető. És noha én vagyok az idősebb
300 A
nyolc vagy sok-sok 'kötés' az ágból font kerítés "szem"-eire vonatkozhat,
tehát azt jelentheti, hogy erősre készítették; hatásosabb védelemként több
sor sövényt építettek a paloták köré.301 E
z a fenyegetés a hercegek iránti tiszteletlenség megnyilatkozása volt.
302 Mert a Sibi köznév 'tonhal' jelentésű, a dalban szereplő op-uw
o 'nagy hal' ki-fejezés, a m
agyarázok szerint, a Sibi nemesre vonatkozik, m
íg sibi tukuam
a 'tonhalat szigonnyal. szúró halász' a herceget jelenti. Mindam
ellett aszereplők m
egjelölése nem egészen kétségtelen.
254
fivér, fenséged uralkodjék először!" – [Ilyen módon] határozottan
magától hárította az uralkodást.
Nem
utasíthatván vissza, Poke-N
o-Mikoto uralkodott első-
nek.
156. FE
JEZ
ET
: Kenzó tennó (K
enzō-Tenn
ō)W
oke-No-Ipa-Su-W
ake-No-M
ikoto (Ifjabb Kei S
zikla-Fészek
Herceg [=
Woke-N
o-Miko =
Kenzó tennó], fia Iti-N
o-Be-N
o-Osi-
Pa-W
ake-No-M
ikonak, aki Iza-Po-W
ake-No-M
iko fia volt, a Tika-
Tu-A
suka nevű palotában lakott és onnan kormányozta az orszá-
got.Ez a császár Ipaki-N
o-Miko (Ipaki H
erceg) leányát, Nanipa-
No-M
ikot Nanipai H
ercegnő) vette feleségül. Gyerm
ekük nemlett.
157. FE
JEZ
ET
: Okim
e Aggnő (O
kime O
-Mina)
Midőn ez a császár fenséges-atyjának, Iti-N
o-Be-N
o-Mikonak
tetemét kereste, A
pumi földjéről egy egyszerű aggnő járult eléje
és így beszélt: "Egyedül én tudom
azt a helyet, ahol a fenségesherceg tetem
e el van temetve! F
ogairól lehet [a tetemet] m
egis-m
erni!" ((Fogai vadliliom
[saki-kusa] formájára [egym
ás mellé
zsúfolt] fogak voltak.))A
kkor [a császár] azon hely felásása és a csontok keresésevégett em
bereket küldött ki.M
eglelvén a csontokat a Kaya-N
o keleti [szélén levő] hegyenm
auzóleumot építtetett és abban helyezte el őket.
Kara-B
ukuro303 utódait a sír őrzőivé tette. A
csontokat ké-sőbb Y
amatoba vitték fel. V
isszatérvén Yam
atoba [a császár] ma-
gához hivatta azon aggnőt s megdicsérte azért, hogy azt a helyet
látván nem feledte, hanem
helyesen emlékezetében tartotta. M
eg-tisztelésül az O
kime O
-Mina (? R
ajta-marad-S
zeme A
ggnő) nevetadta neki. K
ésőbb a palotába hívta lakni és nagy szívélyességgelés tisztelettel bánt vele. H
ázat is építtetett neki közvetlenül a pa-lota m
ellett és minden nap m
agához hivatta. Csengőt akasztatott a
[palota] nagy termének ajtajára [azaz: az ajtó m
ellé], és amikor az
303 K
ara-Bukuronak szerepe volt Iti-N
o-Be-N
o-Miko m
egölésében.
255
aggot hívni akarta, mindig kim
ent és megszólaltatta a csengőt.
Később ezt az éneket szerezte:
Sásas m
ezőkön és kicsiV
ölgyeken által halad ő;A
j, távolról csilingel aC
sengő. – Okim
e jó? Ö jő! 304
Egyszer O
kime aggnő így beszélt: "M
ár nagyon megöreged-
tem: – szeretnék szülőföldem
re visszatérni!"A
mikor kérése szerint kegyesen hazabocsátotta; [távozását] a
császár szemm
el kísérve így énekelt:
Ó, O
kime, A
pumii
Anyóka! H
olnaptól fogvaH
egyek takarnak s nem látlak
Többé! [L
átlak-e még egyszer?]
A császár m
egkerestette azt az öreg disznópásztort, aki el-vette tőle [és bátyjától] az eledelt, am
ikor balszerencse érte őketés m
enekültek. Megtalálták, [Y
amatoba] idézték és az A
suka-F
olyó medrében fejét vették. A
ztán minden rokonának térdinát
elvágták. Ezért van az, hogy leszárm
azottaik mindm
áig kénysze-rűen m
aguktól sántítanak, amely napon Y
amatoba m
ennek.M
ivel annak az öregembernek a tartózkodási helyét jól m
eg-lelték
305, azon hely neve Simesu.
304 A
régi japán értelmezések nyom
án Cham
berlain (419) megm
agyarázza, hogyaz .idős nőnek a palotába feljutását segítendő a császár kötelet feszíttetettki. A
hogy a gyenge kéz ebbe kapaszkodott, a palotába érő kötél végénm
eg-megszólalt egy kis csengő. A
"távolról" és a "sásas mezőkön és kicsi
völgyeken által" kifejezések azt érzékeltetik, hogy Okim
e távoli vidéki ott-honából költözött a császári székhelyre.
305 A sim
esu ige 'mutat, rám
utat' jelentésű. Ki tudná m
egmondani, ha csak nem
anépetim
ológia, hogy a Simesu helynév ebből lett-e?
256
158. FE
JEZ
ET
: Idősebb Kei H
erceg, (Oke-N
o-Miko)
A császár keserűséggel volt telve O
po-Patuse [=
Yúryaku ko-
rábbi] császár iránt, aki hercegi atyját megölte, és bosszút akart
állni [Opo-P
atuse] lelkén.A
zt forgatta elméjében, hogy lerom
boltatja azon Opo-P
atusecsászár sírdom
bját.A
mikor
avégből em
bereket küldött
oda, bátyja,
Oke-N
o-M
ikoto így beszélt hozzá: "Ezen fenséges sír lerontására idegen
embereket használni nem
szabad! Csak én m
agam m
ehetek. Afenséges császár kívánsága szerint lerom
bolom, m
ajd visszaté-rek."A
kkor a császár így rendelkezett: "Menj döntésed szerint!"
Ennek m
egfelelően Oke-N
o-Mikoto m
aga ment oda. A
sír ol-dalát kissé kiásta, m
ajd visszatérve jelentést tett, miszerint ásással
már lerom
bolta a sírt.A
császár pedig erősen csodálkozott [bátyja] gyors vissza-térte m
iatt. Megkérdezte tőle, hogyan rom
bolta le a sírt?A
z így válaszolt: "Egy kicsit kiástam
a földet a sir oldalán!"A
császár [akkor] ezt mondta: "M
ert bosszút akarunk állnihercegi atyánk ellenségén, azt a sírt teljesen le kell rom
bolni. Mi-
ért ástál csak keveset?"[B
átyja] ezt felelte: "Cselekvésem
oka ez volt: Valóban igaz-
ságos, hogy bosszút akarunk állni a hercegi atyánkon esett sére-lem
ért; mégis azon O
po-Pause császár, noha atyánknak ellensége,
másrészt a m
i nagybátyánk [is] volt, továbbá országot kormányzó
császár; márm
ost, ha mi csak azt a m
eggondolást tartjuk szemünk
előtt, hogy atyánk ellensége volt, és egy ország-kormányzó fen-
séges császár sírját teljesen leromboljuk, a későbbi nem
zedékekbiztosan gyalázni fognak bennünket; m
indamellett hercegi atyánk
sérelme nem
maradhatott bosszulatlanul; ezért ástam
ki a sir ol-dalát .egy kevéssé; ezen m
egszégyenítés által a jövő nemzedé-
kekkel szemben jelképesen bizonyára eléggé m
agunkra vettük[bosszúnk m
egállását]!"M
iután így szólott, a császár ezt mondta: "E
z is nagy böl-csesség. L
egyen szavaid szerint!"E
z a császár elhunyván Oke-N
o-Mikoto következett az É
giU
tódlásban.
257
Ez a [W
oke-No-M
ikoto] császár 38 évig élt és 8 évig kormá-
nyozta az országot. Sírja K
ata-Wokaban az Ipatuki-N
o-Wokan
(Ipatuki-Dom
b) van.
159. FE
JEZ
ET
: Ninken tennó (N
inken-Tenn
ō)W
oke-No-M
iko [=
K
enzó tennó]
bátyja, O
ke-No-M
iko [=
Ninken tennó] az Iso-N
o-Kam
ii Pirotaka (S
zéles-Magas) nevű
palotában lakott és onnan kormányozta az országot.
Ez a császár O
po-Patuse-N
o-Waka-T
ake [= Y
úryaku tennó]lányát, K
asuga-No-O
po-Iratumet vette feleségül. E
házasságbólszülettek: T
aka-Ki-N
o-Iratume (T
aka-Kii A
zonvérű Hercegnő),
majd T
akara-No-Iratum
e (? Kincses A
zonvérű Hercegnő), m
ajdK
usubi-No-Iratum
e (? Csodás A
zonvérű Hercegnő), m
ajd Ta-
Sira-Ka-N
o-Iratume (F
ehér Hajú A
zonvérű Hercegnő), m
ajd Wo-
Patuse-N
o-Waka-Sazaki-N
o-Mikoto
(Ifjabb P
atusei K
is Ö
kör-szem
Herceg, m
ajd Ma-W
aka-No-M
iko (Legifjabb H
erceg [vagy:H
ercegnő]). 306
Feleségül
vette továbbá
Wani-N
o-Pitum
a-No-O
mi
(Wanii
Naptár-M
ester Nem
es) lányát, Nuka-N
o-Wakugo-N
o-Iratumet (?
Nukai Ifjú-G
yermek – A
zonvérű Kisasszony). E
házasságából lettK
asuga-No-W
oda-No-Iratum
e (K
asugai W
odai A
zonvérű H
er-cegnő).
Ennek a császárnak összesen hét gyerm
eke volt. Közülük
Wo-P
atuse-No-W
aka-Sazaki-No-M
ikoto uralkodott.
160. FE
JEZ
ET
: Buretsu tennó (B
uretsu-Tennō)
Wo-P
atuse-No-W
aka-Sazaki-No-M
ikoto [=
B
uretsu tennó]
Patuseban a N
ami-K
i (Sor[ban álló] F
ák) nevű palotában lakott ésnyolc éven át onnan korm
ányozta az országot.M
ivel ennek a császárnak nem voltak gyerm
ekei, mint m
i-ko-sirot 307 a W
o-Patuse-B
et (Kis-P
atuse-Nép) létesítette.
Sírja K
ata-Wokaban az Ipatuki-N
o-Wokan van.
306 P
hilippi (382) szerint Wo-P
atuse-No-W
aka-Sazaki-No-M
ikoto volt ennek acsászárnak egyetlen fia, M
a-Waka-N
o-Mikot ő lánynak szám
ítja. Kinoshita
(279) és Cham
berlain (422) fiúnak. A m
iko szóból nem is lehet a. nem
eteldönteni.
307 L. a 100. jegyzetet.
258
Am
ikor ez a császár meghalt, nem
volt herceg, aki az Égi
utódlásban követte volna. Ezért P
omuda császár ötödik nem
ze-dékbeli
utódját, W
o-Podo-N
o-Mikotot
(Ifjú [?]
Podoi
Herceg)
hívták T
ika-Tu-A
pumiból
a székhelyre.
Összeházasították
Ta-
Sira-Ka-N
o-Iratumeval és ráruháztak a korm
ányzást.
161. FE
JEZ
ET
: Keitai tennó (K
eitai-Tennō)
Pom
uda [= Ō
jin] császár ötödik nemzedékbeli utódja, W
o-P
odo-No-M
ikoto Iparepan a Tam
apo (? Ékkő-C
súcs) nevű palo-tában lakott és onnan korm
ányozta az országot.E
z a császár Waka-P
imet (Ifjú H
ercegnő), a Miw
oi nemesek
ősanyját vette feleségül 308. Tőlük S
zületett Opo-Iratuko (Idősebb
Azonvérbeli H
erceg) és Idumo-N
o-Iratume (Idum
oi Azonvérbeli
Hercegnő).(K
ét gyermek.)
Feleségül vette továbbá N
eko-No-Iratum
et (Szem
e- [? Szép]
Azonvérbeli H
ercegnő), az Oposi-nem
es húgát; az Oposi-nem
es aW
opari-beli nemesek őse. E
házasságból lett Piro-K
uni-Osi-T
ake-K
ana-Pi-N
o-Mikoto (S
zéles Ország U
ralkodás Vitéz A
rany-Nap
Herceg) és T
ake-Wo-P
iro-Kuni-O
si-Tate-N
o-Mikoto (V
itéz IfjabbS
zéles Ország U
ralkodó Pajzsos H
erceg). (Két fiú.)
Feleségül vette továbbá O
ke [= O
ke-No-M
iko] császár lányát,T
a-Sira-Ka-N
o-Mikotot (ő volt főfelesége)). E
házasságból szü-letett A
me-K
uni-Osi-P
aruki-Piro-N
ipa-No-M
ikoto (Ég-F
öld Ural-
kodás [?] Nyitva S
zéles Kert H
erceg). (Egy fiú.)
Feleségül vette továbbá O
kinaga-Mate-N
o-Miko (O
kinagai ...H
erceg) lányát,
Wo-K
umi-N
o-Iratumet
(Kender-F
onóA
zonvérbeli Hercegnő). E
házasságából lett Sasage-No-Iratum
e(? S
asagei Azonvérbeli H
ercegnő). (Egy lány.)
Feleségül
vette továbbá
Sakata-No-O
po-Mata-N
o-Miko
(Sakatai [?] Idősebb Ú
telágazás Herceg) leányát, K
uro-Pim
et. Eházasságból lettek: K
amu-Z
aki-No-Iratum
e (Kam
u-Zakii A
zon-vérbeli
Hercegnő),
majd
Mam
uta-No-Iratum
e (M
amutai
Azonvérbeli H
ercegnő), majd U
makuda-N
o-Iratume (? U
makudai
Azonvérbeli H
ercegnő). (Három
lány.)
308 É
rdekes, hogy a 160. fejezet végén azt látjuk, hogy a távoli rokon herceget aszékhelyre hívták és T
a-Sirake-No-Iratum
eval összeházasították. A jelen
fejezetben az a házasság mellékesen em
lítődik.
259
Feleségül
vette továbbá
a M
amutai
Wo-M
oti (?
Ifjú T
e-le[hold]) nem
es lányát, Seki-Pim
et (Hegyszoros H
ercegnő). E há-
zasságából született Mam
uta-No-O
po-Iratume (M
amutai Idősebb
Azonvérbeli H
ercegnő), majd Sirasaka-N
o-Iku-Piko-N
o-Iratume
(Sirasakai [?] E
leven Nap-G
yermek A
zonvérbeli Hercegnő), m
ajdW
ono-No-Iratum
e (Wonoi A
zonvérbeli Hercegnő), m
ás nevén
Nagam
e-Pim
e (? Nagy-S
zemű H
ercegnő). (Három
lány.)F
eleségül vette
továbbá a
Miw
oi K
atabu nem
es húgát,
Yam
ato-Pim
et (Yam
ato Hercegnő): házasságból született O
po-Iratune (Idősebb A
zonvérbeli Hercegnő), m
ajd Maroko-N
o-Miko
(? Nagyon S
zép Herceg), m
ajd Mim
i-No-M
iko (Mim
ii Herceg),
majd
Aka-P
ime-N
o-Iratume
(? S
zőke A
zonvérbeli H
ercegnő)(N
égy gyermek.)
Feleségül vette továbbá A
be-No-P
aye-Pim
et (Abei [?] M
aglóH
ercegnő). E
házasságából
lettek: W
akaya-No-Iratum
e (Ifjú
Azonvérbeli H
ercegnő), utána Tubura-N
o-Iratume (? C
söppnyiA
zonvérbeli Hercegnő), utána A
du-No-M
iko (Adui H
erceg). (Há-
rom gyerm
ek. )E
nnek a császárnak összesen tizenkilenc gyermeke volt. (H
étfiú és tizenkét lány.)
Közülük
Am
e-Kuni-O
si-Paruki-P
iro-Nipa-N
o-Mikoto
kor-m
ányozta az országot. 309
Továbbá
Piro-K
uni-Osi-T
ake-Kana-P
i-No-M
ikoto uralko-
dott.Továbbá
Take-W
o-Piro-K
uni-Osi-T
ate-No-M
ikoto uralko-
dott.Továbbá
Sasage-No-M
iko az
Isei szentélyben
papnőkéntszolgált.
Ezen [K
eitai] uralkodás idején Ipawi (S
zikla-Forrás) T
ukusiinem
es ellene szegült a császári parancsnak és gyakran tiszteletlenvolt. E
zért a Mono-N
o-Be főnökét [opo-m
urazi] Arakapit és az
Opo-T
omo nem
esi vezető emberét [m
urazi], Kanam
urat rendelteki Ipaw
i megölésére.
Ez a császár 43 évig élt. 310 A
juh [ciklus] 4. éve 4. hónapjá-nak 9. napján halt m
eg. [Kr. u. 527; a N
ihongi szerint 531-benhunyt el.] – S
írja a Misim
a-beli Aw
iban van.
309 A
z uralkodások sorrendje más volt, m
int az itt megadott egym
ásután.
260 162. FE
JEZ
ET
: Ankan tennó (A
nkan-Tenn
ō)F
ia, P
iro-Kuni-O
si-Take-K
ana-Pi-N
o-Mikoto
a M
agariiK
anapasi-palotában lakott és onnan kormányozta az országot.
Ennek a császárnak nem
voltak gyermekei.
A nyúl [ciklus] 2. éve 30 hónapjának 13. napján halt m
eg[K
r. u. 535].S
írja a Kaputi-beli P
uruti mellett egy T
akaya nevű falubanvan.
163. FE
JEZ
ET
: Senka tennó (S
enka-Tenn
ō)[A
nkan tennó]
öccse, T
ake-Wo-P
iro-Kuni-O
si-Tate-N
o-M
ikoto Pinokum
a közelében az Iporino-palotában lakott és onnankorm
ányozta az országot.E
z a császár Oke [=
Ninken] császár lányát, T
atibana-No-
Naka-T
u-Pim
et vette feleségül. E házasságból született Isi-P
ime-
No-M
ikoto (Kő-H
ercegnő), majd W
o-Isi-Pim
e-No-M
ikoto (IfjabbKő-H
ercegnő), m
ajd K
ura-No-W
aka-Ye-N
o-Miko
(Kurai
[?]W
aka-Yei H
erceg). 311
Feleségül vette továbbá K
aputi-No-W
akugo-Pim
et (Kaputii
Ifjú Gyerm
ek Hercegnő). E
házasságból született Po-N
o-Po-N
o-M
iko (? Kalászok-K
alásza Herceg), m
ajd Wepa-N
o-Miko (W
epaiH
erceg).E
nnek a császárnak összesen öt gyermeke volt. (H
árom fiú és
két leány.)P
o-No-P
o-No-M
iko lett a Sipidai nemesek őse.
Wepa-N
o-Miko lett a W
inai és a Tadipii nem
esek őse.
164. FE
JEZ
ET
: Kinm
ei tennó (Kinm
ei-Tennō)
[Senka tennó] öccse, A
me-K
uni-Osi-P
aruki-Piro-N
ipa csá-szár a Siki-Sim
a nevű nagyszerű palotában lakott és onnan kor-m
ányozta az országot.E
z a császár Pinokum
a [= Senka] császár lányát, Isi-P
ime-
No-M
ikotot vette feleségül. Tőlük születtek: Y
ata-No-M
iko (Yatai
Herceg), m
ajd Nuna-K
ura-Puto-T
ama-Siki-N
o-Mikoto (? N
una-
310 A
Nihongi szerint 82 évig élt (P
hilippi 385).311 E
gyermekek anyja nem
szerepel Ninken császár felsorolt gyerm
ekei között.
261
Kurai
Szent
Ékkő
– S
ikii H
erceg), m
ajd K
asanupi-No-M
iko(K
asanupii Hercegnő). (H
árom gyerm
ek.)F
eleségül vette
továbbá K
asuga-No-P
ituma-N
o-Om
i(K
asugai Naptár-M
ester Nem
es) lányát, Nukako-N
o-Iratumet (?
Hom
lokos K
isasszony). E
házasságból
született K
asuga-No-
Yada-N
o-Iratume
(Kasugai
Yadai
Azonvérű
Hercegnő),
utánaM
aroko-No-M
iko (? Nagyon S
zép Herceg), utána Soga-N
o-Kura-
No-M
iko ( Sogai K
urai Herceg). (H
árom gyerm
ek.)F
eleségül vette továbbá Soga-No-Inam
e-No-Sukune (S
ogai[?] Inam
ei Segitség) m
iniszter [opo-ami] lányát, K
itasi-Pim
et (?K
itasi Hercegnő). E
házasságból születtek: Tatibana-N
o-Toyo-P
i-N
o-Mikoto (T
atibanai Bőséges N
ap Herceg), m
ajd húga, Ipa-K
ume-N
o-Miko (Ipakum
ai Hercegnő), m
ajd Atori-N
o-Miko (H
e-gyi-F
ény H
erceg), m
ajd T
oyo-Mike-K
asigiya-Pim
e-No-M
ikoto(Bőséges-E
ledel-Konyha H
ercegnő), utána Wo-M
aroko-No-M
iko(Ifjabb
[?] N
agyon S
zép H
erceg), utána
Opo-Y
ake-No-M
iko(O
po-Yakei H
erceg), utána Imigako-N
o-Miko (? S
zent Fia H
er-ceg), m
ajd Yam
asiro-No-M
iko (Yam
asiroi Herceg), m
ajd húga,O
po-Tom
o-No-M
iko (? Nagy N
ép Hercegnő), m
ajd Sakurawi-N
o-Y
ami-P
ari-No-M
iko (Sakuraw
ii Íjfeszítő Herceg [? H
ercegnő]),utána M
ano-No-M
iko (Manoi H
erceg), utána Tatibana-M
oto-No-
Wakugo-N
o-Miko (T
atibana-Motoi Ifjú G
yermek H
erceg), utánaN
edo-No-M
iko (... Herceg). (T
izenhárom gyerm
ek.)F
eleségül vette továbbá Kitasi-P
ime-N
o-Mikoto nagynénjét,
Wo-Y
e-Pim
et (Kicsi Idősebb H
ercegnő). E házasságából lettek:
Um
aki-No-M
iko (U
makii
Herceg),
majd
Kaduraki-N
o-Miko
(Kadurakii
Herceg),
majd
Pasipito-N
o-Anapo-B
e-No-M
iko(P
asipitoi Anapo-B
ei Herceg), m
ajd Sakikusa-Be-N
o-Anapo-B
e-N
o-Mito
(Sakikusa-B
ei A
napo-Bei
Hercegnő),
másik
nevénSum
e-Irodo (? Uralkodó [?] A
zonvérű Ifjabb Hercegnő) 312, m
ajdP
atuse-Be-N
o-Waka-Sazaki-N
o-Mikoto (P
atuse-Bei Ifjabb Ö
kör-szem
Herceg). (Ö
t gyermek.)
Ennek a császárnak összesen huszonöt gyerm
eke volt.K
özülük Nuna-K
ura-Puto-T
ama-Siki-N
o-Mikoto uralkodott.
Őt követően T
atibana-No-T
oyo-Pi-N
o-Mikoto uralkodott.
312 P
hilippi (591) és Cham
berlain (426) szerint Sume-Irodo fiú volt.
262
Továbbá T
oyo-Mike-K
asigiya-Pim
e-No-M
ikoto uralkodott. 313
Továbbá P
atuse-Be-N
o-Waka-Sazaki-N
o-Mikoto uralkodott.
[Kinm
ei császárnak] összesen négy gyermeke korm
ányoztaaz országot.
165. FE
JEZ
ET
: Bitatsu tennó (B
itatu-Tennō)
[Kinm
ei tennó] fia, Nuna-K
ura-Puto-T
ama-Siki-N
o-Mikoto a
Wosada-palotában lakott és 14 évig onnan korm
ányozta az orszá-got.E
z a császár mostohanővérét, T
oyo-Mike-K
asigiya-Pim
e-No-
Mikotot vette feleségül: E
házasságból születtek: Sidu-Kapi-N
o-M
iko (? Csendes K
agyló Herceg), m
ásik nevén Kapi-D
ako-No-
Miko (? K
agyló-Polip H
erceg), majd T
akeda-No-M
iko (Takedai
Herceg), m
ásik nevén Wo-K
api-No-M
iko (? Kis K
agyló Herceg),
majd W
oparida-No-M
iko (Woparidai H
erceg), majd K
aduraki-N
o-Miko (K
adurakii Herceg), utána U
-Mori-N
o-Miko (? U
-Morii
Herceg), utána W
opari-No-M
iko (Woparii H
erceg), utána Tam
e-N
o-Miko
(Tam
ei H
erceg), utána
Sakurawi-N
o-Yum
i-Pari-N
o-M
iko (Sakuraw
ii Íj-Feszítő H
ercegnő). (Nyolc gyerm
ek.)F
eleségül vette továbbá az Ise-beli Opokai nem
es lányát, Wo-
Gum
a-Ko-N
o-Iratumet (K
is Medvebocs A
zonvérű Kisasszony). E
házasságból született Puto-P
ime-N
o-Mikoto (? V
askos Hercegnő)
és Takara-N
o-Miko (? K
incses Hercegnő), m
ásik nevén Nukade-
Pim
e-No-M
ikoto ( ...Hercegnő). (K
ét lány.)F
eleségül vette továbbá Okinaga-N
o-Mate-N
o-Miko leányát,
Piro-P
ime-N
o-Mikotot (? S
zéles Hercegnő). E
házasságából lett:O
saka-No-P
iko-Pito (O
sakai Herceg) trónörökös, m
ásik nevénM
aroko-No-M
iko majd Saka-N
obori-No-M
iko (Sakanoborii H
er-ceg), m
ajd Udi-N
o-Miko (U
dii Herceg).
Feleségül
vette továbbá
Kasuga-N
o-Naka-T
u-Wakugo
(Kasugai K
özépső Ifjú Herceg) lányát, O
mina-K
o-No-Iratum
et (?Idősebb L
ány – Azonvérű H
ercegnő).E
házasságból születtek: Nanipa-N
o-Miko (N
anipai Herceg),
majd K
upata-No-M
iko (Kupatai H
erceg), majd K
asuga-No-M
iko(K
asugai Herceg), m
ajd Opo-M
ata-No-M
iko (Nagy Ú
telágazásH
erceg). (Négy fiú.)
313 P
atuse-Be-N
o-Waka-Sazaki után került trónra.
263
Ennek a császárnak összesen tizenhét gyerm
eke volt.K
özülük a trónörökös herceg, Piko-P
ito [= O
saka-No-P
iko-P
ito], m
ostohanénjét, T
amura-N
o-Mikot
(Tam
urai H
ercegnő),m
ásik nevén Nukade-P
ime-N
o-Mikotot, vette feleségül. E
házas-ságból születtek: az a császár, aki a W
akamoto-palotában lakott és
abból kormányozta az országot [azaz: Jōm
ei] 314, majd N
aka-Tu-
Miko
(Középső
Herceg),
majd
Tara-N
o-Miko
(Tarai
Herceg).
(Három
fiú.)F
eleségül vette továbbá Aya-N
o-Miko (A
yai Herceg) húgát,
Opo-M
ata-No-M
ikot (Nagy Ú
telágazási Hercegnő). E
házasságá-ból született T
inu-No-M
iko (Tinui H
erceg) és húga, Kupata-N
o-M
iko (Kupatai H
ercegnő). (Két gyerm
ek.)F
eleségül vette továbbá mostohanénjét, Y
umi-P
ari-No-M
ikot.E
házasságból
született Y
amasiro-N
o-Miko
és K
asanupi-No-
Miko. (K
ét fiú.)Ö
sszesen hét gyermek[e volt].
A sárkány [ciklus] 1. éve 4. hónapjának 6. napján hunyt el
[Kr. u. 584, ? 585]. S
írja a Kapati-beli Sinagaban van.
166. FE
JEZ
ET
: Jómei tennó (Jō
me
i-Tennō)
Öccse, T
atibana-No-Toyo-P
i-No-M
ikoto [= Jóm
ei-tennó] azIke-N
o-Be nevű palotában lakott és három
évig onnan kormá-
nyozta az országot.E
z a
császár Soga-N
o-Iname-N
o-Sukune m
iniszter lányát,
Opo-G
itasi-Pim
et Idősebb [?] Kitasi H
ercegnő) vette feleségül. Eházasságból
születtek: U
pe-No-M
iya-No-U
mauado-N
o-Tyo-T
o-M
imi-N
o-Mikoto (F
első Palota-Istállóajtó – B
őséges [?] Hegyes
Fülű
Herceg) 315,
majd
Kum
e-No-M
iko (K
umei
Herceg),
majd
Wekuri-N
o-Miko
(Wekurii
Herceg),
majd
Mam
uta-No-M
iko(M
amutai H
erceg). (Négy fiú.)
Feleségül vette továbbá Ipi-N
o-Kot (É
lelem-K
isasszony), akia T
agimai K
ura nemesnek a lánya volt. E
házasságból született
314 Jóm
ei császár 585-től 587-ig uralkodott.315 Ő
volt ama híres állam
férfi, Shotoku Taishi, aki Suiko császárnő m
ellett kor-m
ányzóként működött és aki nem
csak a buddhizmust karolta fel nagyon,
hanem 593-tól kezdve a kínai korm
ányrendszernek Japánba való átültetésétis elindította (573-tól 621-ig élt; K
itagawa 343).
264
Tagim
a-No-M
iko (Tagim
ai Herceg) és húga, Suga-Siro-K
o-No-
Iratume (? F
riss Ragyogó G
yermek A
zonvérű Hercegnő).
Ez a császár a juh [ciklus] 44. éve 4. hónapjának 15. napján
halt meg [K
r. u. 587]. Sírja az Ipare-beli W
akinokamiban volt;
[tetemeit] később a Sinagai középső sírba vitték át.
167. FE
JEZ
ET
: Sushun tennó (S
ushun-Tennō)
Öccse,
Patuse-B
e-No-W
aka-Sazaki [=
Sushun]
császárK
urapasiban a Siba-Kaki nevű palotában lakott és onnan korm
á-nyozta az országot négy éven át.
A patkány [ciklus] 9. éve 11. hónapjának 13. napján hunyt el
[Kr. u. 592]. S
írja Kurapasiban a dom
bon van.
168. FE
JEZ
ET
: Suiko tennó (S
uiko-Ten
nō)[Sushun
tennó] fenséges
húga, T
oyo-Miko-K
asigiya-Pim
e-N
o-Mikoto a W
oparidai palotában lakott és 37 évig onnan kormá-
nyozta az országot.A
patkány [ciklus] 5. éve 3. hónapjának 15. napján hunyt el[K
r. u. 628]. Sírja O
po-No (N
agy-Rét) m
ellett a dombon volt;
[tetemeit] később Sinagaban a nagy sírban helyezték el.
265
Szó
- és névm
agyarázato
k[A
z eredeti szó- és névjegyzék a magánhangzók ékezetét jelző
számokkal készült el és a T
árgymutató szerepét is ellátta. Jelenleg
az eredeti jegyzékből csakis azokat tartjuk meg, am
elyeknél a fő-szövegben használt és az ékezetekkel jelzett eltér, ill. am
elyekhezm
agyarázat tartozik, vagy egymással helyettesíthető neveket sorol
fel. A fejezetet követő T
árgymutatóban csakis az ékezet nélküli
nevek, szavak, japán megnevezések szerepelnek. A
Tárgym
utató-ban pedig csakis azokra a helyekre vettünk fel m
utatót, amelyekre
vonatkozón itt értelmező m
agyarázat olvasható. Szerkesztő.]
Abe
2, helység Kadurakiban (N
ara körzete).A
be2-N
o2-Iratum
eA
be2-N
o2-P
aye-Pim
eA
da ~ Ata, helység Iti táján (N
ara körzete).A
dimasa, m
a ismeretlen sziget neve.
Adim
asa-No
2-Naga-P
o-No
2-Miya
Adi-Siki 2-T
aka-Pikone-N
o2-K
ami 2 =
Kam
o-No
2-Opo-K
ami 2
Aduki 2-Sim
a = O
po-No-D
e-Pim
eA
duma, országrész a m
ai Tokió táján.
Adum
i 2, vidék neve.A
du-No
2-Miko
Agina, m
a ismeretlen helység' neve.
Aka-P
ime-N
o2-Iratum
eA
karu-Pim
e (-no2-K
ami 2)
Ake
2-Tatu-N
o-Mikco
=
Yam
ato2-P
a-Siki 2-To
2ni-To
2yo2-A
sakura-N
o2-A
ke2-T
atu-No
1-Miko
Aki, vidék neve.
Aki-G
upi-No
2-Usi-N
o-Kam
iA
kiraA
ki-Yam
a-No
2-Sitabi-Woto
2koA
ma, 'halász; halászokkal kapcsolatos (hely) '
Am
a-Kasi, dom
b neve Yam
ato Taketi körzetében.
ama-no
2-ipa-yukiA
ma-N
o2-Sagu-M
eA
ma-T
erasu-Opo-M
i-Kam
i 2
266
Am
a-Tu-K
ome
2-No
2-Miko
2to2
Am
a-Tu-K
uni-Tam
a-No
2-Kam
i 2
Am
a-Tu-M
i-Sora-To
2yo2-A
ki-Tu-N
e-Wake
2
Am
a-Tu-P
ikone-No
2-Miko
2to2
Am
a-Tu-P
iko-Po-N
o2-N
inigi-No
2-Miko
2to2 =
Piko-po-N
o2-N
inigi-N
o2-M
iko2to
2 =
A
ma-T
u-Pi-T
aka-Piko-P
o-No
2-Ninigi-N
o2-
Miko
2to2=
A
me-N
igisi-Kuni-N
igisi-Am
a-Tu-P
i-Taka-P
iko-P
o-No
2-Ninigi-N
o2-M
iko2to
2
Am
a-Tu-P
i-Taka-P
iko-Nagisa-T
ake-U-G
aya-Puki-A
pe2zu-N
o2-
Miko
2to2
=
Piko-N
agisa-Take-U
-,Gaya-P
uki-Ape
2zu-No
2-M
iko2to
2
Am
a-Tu-P
i-Taka-P
iko-Po-P
o-De-M
i-No
2-Miko
2to2
=
Po-W
ori-N
o2-M
iko2to
2 = Sora-T
u-Pi-T
akaA
ma-T
u-Pi-T
ugi = P
i-Tugi
ame
2
Am
e2-K
uni-Osi-P
aruki-Piro
2-Nipa-N
o2-M
iko2to
2
ame
2-ma-kako-yum
iA
me
2-Nigisi-K
uni-Nigisi-A
ma-T
u-Pi-T
aka-Piko-P
o-No
2-Ninigi-
No
2-Miko
2to2 =
Am
a-Tu-P
iko-Po-N
o2-N
inigi-No
2-Miko
2to2
Am
e2-N
o2-Ipa-To-W
ake2-N
o2-K
ami 2
Am
e2-N
o2-Ipa-Ya
Am
e2-N
o2-Ipa-Y
a-To
Am
e2-N
o2-K
agu-Yama
Am
e2-N
o2-K
aku-No
2-Kam
i 2
Am
e2-N
o2-K
ana-Yama
Am
e2-N
o2-K
o-Yane-N
o2-M
iko2to
2
Am
e2-N
o2-K
upiza-Mo
2ti-No
2-Kam
i 2
Am
e2-N
o2-K
ura-Do-N
o2-K
ami 2
ame
2-no2-m
a-kako-yaA
me
2-No
2-Mana-W
iA
me
2-No
2-Ma-Saki
Am
e2-N
o2-M
i-Kage
2-No
2-Kam
i 2
Am
e2-N
o2-M
ika-Nusi-N
o2-K
ami 2
Am
e2-N
o2-M
i-Kum
ari-No
2-Kam
i 2
Am
e2-N
o2-M
i-Naka-N
usi-No
2-Kam
i 2
Am
e2-N
o2-M
i-pasiraam
e2-no
2-no2ri-go
2to2
Am
e2-N
o2-N
u-Bo
2ko2
267
Am
e2-N
o2-O
si-Ko
2ro2-W
akeA
me
2-No
2-Osi-P
i-No
2-Miko
2to2
Am
e2-N
o2-O
si-Wo
ame
2-no2-papa-ya
ame
2-no2-pazi-yum
iA
me
2-No
2-Pi-B
ara-Opo-Sim
a-Dom
i-No
2-Kam
i 2
Am
e2-N
o2-P
i-Boko
2
Am
e2-N
o2-P
o-Akari-N
o2-M
iko2to
2
Am
e2-N
o2-P
o-Pi-N
o2-M
iko2to
2
Am
e2-N
o2-P
uki-Wo-N
o2-K
ami 2
Am
e2-N
o2-P
uyu-Kino-N
o-Kam
i 2
Am
e2-N
o2-Sade-Yori-P
ime =
Tu-Sim
aA
me
2-No
2-Sa-Duti-N
o2-K
ami 2
Am
e2-N
o2-Sa-G
iri-No
2-Kam
i 2
ame
2-no2-sita
Am
e2-N
o2-T
a-Dikera-W
o-No
2-Kam
i 2 = T
a-Dikara-W
o-No
2-Kam
i 2
Am
e2-N
o2-T
o2ko
2-Tati-No
2-Kam
i 2
Am
e2-N
o2-T
o2ri-P
une-No
2-Kam
i 2
Am
e2-N
o2-T
udope2-T
i-Ne-N
o2-K
ami 2
Am
e2-N
o2-U
ki-Pasi
Am
e2-N
o2-U
zume-N
o2-K
ami 2
=
Am
e2-N
o2-U
zume
=
Am
e2-N
o2-
Uzum
e-No
2-Miko
2to2; U
zu alkalmasint azonos a 'különleges,
érdekes, csodás, új' jelentésű ójapán udu szóval; ',me 'nő'.
Am
e2-N
o2-W
aka-Piko =
Am
a-No
2-Waka-P
ikoA
me
2-No
2-Wo-P
a-Bari =
Itu-No-W
o-Pa-B
ari- (No
2-Kam
i 2)am
e2-no
2-yaso-birakaA
me
2-No
2-Yasu-N
o-Kapa
Am
e2-O
si-Tarasi-P
iko-No
2-Miko
2to2
Am
e2-P
ito2tu-B
asiraA
me
2-Pito
2tu-Ne
Am
e2-P
uta-Ya
Am
e2-W
akaru-Midu-P
ime
Ana, helység H
irosima táján.
Anato, (ana 'nyílást lyuk', to ' ajtónyílás, kapu'); A
nato azonos akésőbbi N
agatoval, amely a Y
amaguchi körzetben fekszik.
Ankan-T
ennōA
nkō-Tennō
Annei-T
ennō
268
Apa, későbbi hangalakja A
wa s azonos az U
raga tengerszorossal,am
ely a Tokiói-öböl bejáratát képezi.
Apadi
Apadi-N
o2-M
i-Para-N
o2-Iratum
eA
padi-No
2-Po-N
o2-Sa-W
ake-No
2-Sima
Apata, vidék a régi. Y
amasiro körzetben K
iotó közelében.A
pidu, több tájon is előforduló helynév.A
pine, ma ism
eretlen helység neve.A
pumi, régi körzet neve H
onshū nyugati részén.A
ra-Kapa-T
obe, Ara-K
apa ('vad folyó') a régi Ki tartom
ányban.A
ra = P
iyeda-No
2-Are
Are-P
ime-N
o2-M
iko2to
2 =
O
po-Yam
ato-Kuni-A
re-Pim
e-No
2-M
iko2to
2
Asakura, (? 'napkelés-lakás'; kura 'raktár; m
egerősített hely').A
sida-No
2-SukuneA
si-Gara-N
o2-Saka
Asi-K
agami-W
ake2-N
o2-M
ikoA
si-Na-D
aka-No
2-Kam
o2
Asi-P
ara-No
2-Naka-N
o2-K
uni := T
o2yo
2-Asi-P
ara-No
2-Naka-T
u-K
uniA
si-Ppara-Siko
2-Wo-N
o2-K
ami 2 =
Asi-P
ara-Siko-Wo =
AsiP
ara-Siko-W
o-No
2-Miko
2to2 =
Asi-P
ara-Siko-Wo-N
o2-O
po-Kam
i 2.=
Opo-K
uni-Nusi =
Opo-K
uni-Nusi-N
o2-K
ami 2 =
Opo-K
uni-N
usi-No
2-Miko
2to2
=
Opo-N
amudi-N
o2-K
ami 2
=
Ya-T
i-P
oko2-N
o2-K
ami 2 =
Utusi-K
uni-Tam
a-No
2-Kam
i 2
Asi-W
i, (? 'nádas kút 1); ma ism
eretlen hely neve.A
so, régi körzet neve a mai A
so-machi táján.
Asuka, több régi helység neve; Y
amato országrész keleti részében
is volt ilyen nevű.A
supa-No-K
ami 2
Ata, régi körzet neve K
yūshū déli részén.atape
2
Ati-K
isi, (kisi 'mester, tanító')
Ato
2ri-No
2-Miko
Aw
a-Nagi-N
o2-K
ami 2, (na =
no genitivusz-rag; gi < ki 'férfi'; v.ö.:
Izana-gi 'hivő férfi')A
wa-N
ami-N
o2-K
ami 2 (na no, m
i 'mő'; v.ö.: Izana-m
i 'hívő nő')A
wi, régi helység neve Ō
saka táján.
269
awo (aw
o [sötét zöld vagy sötét kék])A
wom
i-No
2-Iratume =
Ipi-To
2yo2-N
o2-Iratum
e = Ipi-T
o2yo
2-No-
Miko =
Osi-N
umi-N
o2-Iratum
eA
ya, aya; Aya táj neve a régi Sanuki körzetében; aya 'Japánba
került kínaiak vagy/és koreaiak egy csoportjának neve'.A
ya-Kasiko-N
e-No
2-Kam
i 2 = Im
o-Aya-K
asiko-Ne-N
o2-K
ami 2
Aya-N
o2-M
iko 223A
zaka, régi helység neve Ise környékén.A
zami-N
o-Iri-Bim
e-No-M
iko2to
2
Azam
i-Tu-P
ime-N
o2-M
iko2to
2
be, pl. Pom
udi-Be, ('[telepített] falu népe')
Bitatsu-T
ennōB
uretsu-Tennō
Ch'ien-tzu-w
enC
hūai-Tennō
Genm
ei = G
emm
yōH
anzei-Tennō
Hattori Shirō
Hirata A
tsutaneH
ongi = M
o2to
2-no2-pum
iIdo
2mi
Idumo =
Izumo
Idumo-N
o2-O
po-Kam
i 2
Idu-No
2-Me-N
o2-K
ami 2
Idusi-Woto
2me(-N
o2-K
ami 2)
Iga-Pim
e-No
2-Miko
2to2; Iga régi tartom
ány, részben a mai M
iekörzet területén.
Iga-Tarasi-P
iko-No
2-Miko
2to2
Ikaga-Siko2-M
e-No
2-Miko
2to2
Ikaga-Siko2-W
o-No
2-Miko
2to2 (Ikai [?] Ö
nfejű Herceg)
Ika-Tarasi-P
iko-No
2-Miko
2
Ike2, helység a régi K
osibanIke
2-No
2-Be
Ikobaya-Wake
2-No
2-Miko
2to2
Iku-Gupi-N
o2-K
ami 2 =
Imo-Iku-G
upi-No
2-Kam
i 2 8Ikum
e2 =
Ikume
2-Iri-Biko-Isati-N
o2-M
iko2to
2 = Suinin-T
ennōIku-T
ama-Saki-T
ama-P
ime-N
o2-K
ami 2
Iku-Tam
a-Yo
2ri-Bim
e
270
iku-tati, (iku 'élni, elevennek lenni'; tatu 'kard')Iku-T
u-Pikone-N
o2-M
iko2to
2
iku-yumi-ya (iku-yum
i 1 + iku-ya)
Imigako-N
o2-M
ikoIm
o-Aya-K
asiko-Ne-N
o2-K
ami 2
=
Aya-K
asiko-Ne-N
o2-K
ami 2;
Kinoshita fordításában szám
os Imo- kezdetű női név szerepel,
példának ezt és a következőt iram; a hosszú név elejére tett
Imo 'feleség, kedves; nő' a nem
jelölésére szolgál, hiszenkam
i, miko, m
ikoto nem jelöl nem
et; az ilyen előrevetés alig-ha ősi japán gyakorlat, s erősen em
lékeztet a magyarban ide-
gen hatásra elterjedt előrevetésére a gróf, báró, dr. stb. rang-jelzéseknek.
Imo-Iku-G
upi-No
2-Kam
i 2 = Iku-G
upi-No
2-Kam
i 2 8Im
ube =
Im
u-Be,
(? 'papi
testület'; im
u 'tiltottnak
lenni;m
egtartóztatást gyakorolni')Inaba-N
o2-Siro-U
sagi = U
sagi-Kam
i 2
Inabi-Nd-O
po-Iratume =
Parim
a-No
2-Inabi-No
2-0po-Iratume
Inabi-No
2-Waka-(~ W
aki-)Iratume
Inada-No
2-Miya-N
usi-Suga-No
2-Yatu-M
imi-N
o2-K
ami 2
Inaki, helység a régi Wopariban (?)
Iname-N
o2-Sukune =
Soga-No
2-Iname-N
o2-Sukune
Ina-Pi-N
o2-M
iko2to
2
Inasa-Hegy =
Inasa-Yam
aInase-B
iko-No
2-Miko
Ina-Yori-W
ake-No
2-Miko
Ingyō = Ingyō-T
ennōInisiki-N
o2-Iri-B
iko-No
2-Miko
2toInukam
i, a régi Apum
i körzet egy része.a, régi tájnév; Ipkai talán a m
ai fukushimai körzet területén volt.
Ipaki-No
2-Miko
Ipa-Kum
a, helység a régi Idumoban.
Ipa-Kum
a-No
2-Miko
Ipanasi, körzet a régi Kibi 2 országrészben.
Ipa-No
2-Pim
e-No
2-Miko
2to2
Ipa-Osi-W
aku-No
2-Ko
Ipare, Yam
ato egyik vidéke volt.Ipa-Saku-N
o2-K
ami 2
271
Ipasiro2, helység, am
ely talán a mai W
akayama körzet területén
volt.Ipa-Su-P
ime-N
o2-K
ami
Ipa-Tuki-N
o2-W
oka, domb a régi K
atawoka határában.
Ipa-Tuku-B
ime-N
o2-M
iko2to
2 = P
utadi-No-Iri-B
ime
Ipa-Tuku-W
ake-No
2-Miko
Ipa-Tuti-B
iko-No
2-Kam
i 2
Ipa-Tutu-N
o2-W
o-No
2-Kam
i 2
Ipi-Kata-Su-M
i-No
2-Miko
2to2
Ipi-No
2-Ko
Ipi-No
2-Ma-K
uro-Pim
e-No
2-Miko
2to2
Ipi-Pi-P
ime-N
o2-M
iko2to
2
Ipi-Taka, helység a régi Ise területén.
Ipi-To
2yo2-N
o2-Iratum
e (1.: Aw
omi-N
o2-Iratum
e)Ipi-Y
o2ri-P
ikoIpobara, helység a régi S
uruga körzetben.Ipodo, császári palota a régi Siki 2 körzetben.Ipoki 2-N
o2-Iri-B
iko-No
2-Miko
2to2
Ipoki 2-No-Iri-B
ime-N
o2-M
iko2to
2
Ipuya-Zaka, a hagyom
ány szerint Idumoban volt.
Irine-No
2-Miko
iro2
Isapi-No
2-SukuneIse, régi országrész, am
elynek híres szentélyében Am
a-Terasu-
Opo-M
ikamit
tisztelték s
tisztelik; nagyjából
a m
ai M
iekörzet.
Isiki 2-Tukuri(-B
e)Isi-K
ori-Dom
e-No-M
iko2to
2
Isi-Pim
e-No
2-Miko
2to2
Iso-No
2-Kam
i 2
Isuke2-Y
o2ri-P
ime
=
Pim
e-Tatara-Isuke
2-Yo
2ri-Pim
e =
P
oto-T
atara-Isusuki-Pim
e-No
2-Miko
2to2.
Isuzu-No
2-Miya, az Iseben levő nagy szentély főépületének és a
közelében látható folyónak a neve.Itidisim
a, ma ism
eretlen helység neve.Itiki-Sim
a-Pim
e-No
2-Miko
2to2 =
Sa-Yori-B
ime
Iti-No-B
e-No
2-Miko =
Iti-No
2-Be-N
o2-O
si-Pa-W
ake2-N
o2-M
iko =O
si-Pa-N
o2-M
iko
272
Itipiwi, helység a régi Y
amato W
ani körzetében.Itisi, a) vidék neve a régi Ise határában; b) tó neve Y
amato
országrészben.Ito, falu K
yūshū Fukuoka körzetében.
Ito2-B
eItoku-T
ennōIto
2si-Wae
2-No
2-Miko
lto-Wi-P
ime
ltu-No
2-Wo-P
a-Bari =
Am
e2-N
o2-W
o-Pa-B
ariltu-Se-N
o2-M
iko2to
2
Itu-To
2mo-N
o2-W
oIw
a-Sima-N
o2-M
ikoIyo =
Iyo2, S
hikoku-sziget egy része; régen egész Sh.
Iyo2-N
o2-P
uta-Na-N
o2-Sim
alza-K
apa-No
2-SakaIzanagi (-N
o2-K
ami 2) =
Izanagi-No
2-Opo-M
i-Kam
i 2 = Izanaki
lzanami(-N
o2-K
ami 2)
lza-No
2-Ma-W
aka-No
2-Miko
2(to2)
lza-Po-W
ake2(-N
o2-M
iko2to
2) =
O
po-Ye-N
o2-Iza-P
o-Wake
2(No
2-M
iko2to
2)Izasa, m
a ismeretlen helység neve (?)
Izasa-Wake
2-No
2-Opo-K
ami 2-N
o2-M
iko2to
2 (=
K
epi-No
2-Opo-
Kam
i 2)Izim
u, Honshū középső részén a C
hiba-félszigeten fekvő terület.Jinm
u = Jim
mu =
Jinmu/Jim
mu-T
ennö = K
amu-Y
amato
2-Ipare-B
iko (-N
o2-M
iko2to
2) =
T
o2yo
2-Mi-K
e2-N
u-No
2-Miko
2to2
=W
aka-Mi-K
e2-N
u-No
2-Miko
2to2.
Jitōkabura (1.: nari-kabura)K
aduno, a régi Yam
asiro egy vidéke.K
aduraki 2, Yam
ato egy vidéke.K
aduraki 2-Be
Kaduraki 2-N
o2-M
ikoK
aduraki 2-No
2-Nagaye-N
o-So2u-B
ikoK
aduraki 2-No
2-No-N
o2-Iratum
eK
aduraki 2-No
2-Pitó-K
o2to
2-Nusi-N
o2(-O
po)-Kam
i 2 = P
ito-Ko
2to2-
Nusi-N
o2(-O
po)-Kam
i 2.K
aduraki 2-No
2-So2tu-B
iko
273
Kaduraki 2-N
o2-Taka-N
uka-Pim
eK
aduraki 2-No
2-Tarumi-N
o2-Sukune
Kaduraki 2-Y
ama =
Kaduraki 2-N
o2-Y
ama
kazura [= kadzura] japonica
kagami;
Philippi
(484) szerint
valószínűleg a
gaga-imo
nevűkúszónövénnyel azonos.
Kaga-Y
ama-T
o-Om
i-No
2-Kam
i 2
Kagayo-P
ime
Kago-Saka-N
o2-M
ikoK
ago-Yo
2ri-Pim
e-Na-M
ikotoK
agu-Hegy =
Kagu-Y
ama
Kaguro-P
ime-N
o2-M
iko2to
2
Kagu-T
uti-No
2-Kam
i 2 = P
i 2-No
2-Kagu-T
uti-No
2-Kam
i 2
Kagu-Y
ama =
Am
e2-N
o2-K
agu-Yam
aK
agu-Ya-P
ime-N
o2-M
iko2to
2
Kaika-T
ennōK
aki-No
2-Mo
2to2
Kam
a-Yam
a, a
régi K
i körzet
egy helysége,
amely
sintószentélyéről híres.
kami 2
('istenség, felsőbb
lény, elhalt
vagy m
ég élő,
nagytiszteletben tartott em
ber; 'magasan levő')
kami 2-go
2to2
Kam
i 2-Musubi-M
i-Oya-N
o2-M
iko2to
2 =
K
ami 2-M
usubi-No
2-M
iko2to
2 = K
ami 2-M
usubi-No
2-Kam
i 2
Kam
i 2-Naga-P
ime
Kam
i 2-Nagara-N
o2-M
iti (ez a fogalom felel m
eg a későn képzettsinto =
shintō szónak)K
ami 2-T
u-Ke
2-No,
régi tartom
ány, am
ely nagyjában
a m
aiG
umm
a körzetnek felel meg.
Kam
i 2-Tu-U
nakami, a C
hiba-félszigeten volt körzet.K
amo-N
o2-O
po-Mi-K
ami 2 =
Adi-S
iki-Taka-P
ikone-No
2-Kam
i 2
Kam
u-Ata-T
u-Pim
e = K
o2-N
o2-P
ana-No
2-Saku-Ya-B
ime =
Saku-Y
a-Bim
eK
amu-D
o-No
2-Turugi =
Opo-P
akari (to2 'köszörűkő')
Kam
u-Iku-Subi-No
2-Kam
i 2, (kérdéses fordítású név)K
amu-K
usi-No
2-Miko
Kam
u-Napo-B
i-No
2-Kam
i 2
274
Kam
u-Nunakapa-M
imi-N
o2-M
iko2to
2 =
T
ake-Kam
u-Nunakapa-
Mim
i-No
2-Miko
2to2
kamu-nusi
Kam
u-Opo-N
e-No
2-Miko
Kam
u-Yam
ato-Ipare-Biko(-N
o2-M
iko2to
2) = Jinm
u = Jim
mu
Kam
u-Ya-T
ate-Pim
e-No
2-Miko
2to2
Kam
u-Ya-W
i-Mim
i-No
2-Miko
2to2
Kanam
ura, (kana 'érc, fém, vas'; m
ura 'falu')K
anapasi, Yam
ato Magari nevű helysége közelében.
Kana-Suki-N
o2-W
oka, Kasuga környékén lehetett.
Kana-Y
ama-B
iko-No
2-Kam
i 2
Kana-Y
ama-B
ime-N
o2-K
ami 2
Kanim
e2-Ikaduti-N
o2-M
ikoK
ano, helység Tika-T
u-Apum
i határában.kapa, ('folyó')K
apakami-B
e, Kapakam
i Ōsaka vidékén levő helység.
Kapa-M
ata-Bim
e, (kapa 'folyó', mata 'elágazás')
Kapa-M
ata-No
2-Ina-Yo
2ri-Bim
eK
apara-Da-N
o2-Iratum
eK
apati = K
aputi; régi körzet Ōsaka táján; (kapa 'folyó' +
uti 'köz)K
apati-No
2-Aw
o-Tam
aK
apati-No
2-Wakugo-P
ime =
Kaputi-N
o2-W
akugo-Pim
eK
api, régi
megyeféle,
amelynek
területe a
mai
Yam
anashikörzetnek felel m
eg.K
api-Dako-N
o2-M
iko = Sidu-K
api-No
2-Miko
Kapi-N
o2-Iratum
eK
aputi = K
apatiK
aputi-No
2-Wakugo-P
ime =
Kapati-N
o-Wakugo-P
ime
Kara-B
ukuro, (Kara ~ K
aya a Koreai-félsziget déli részén vala-
mikor kisebb királyság volt; a Japánnal folyó kapcsolatok ré-
vén a kara melléknév általában koreai és kínai em
berre éstárgyra vonatkozhatott a japán nyelvben.)
Karano, (? kara 'csupasz szár' +
no 'mező')
Kara-N
o2-K
ami 2
kari-no2-kom
iK
ari-Pata-T
obe = Y
amasiro-N
o2-E
natu-Pim
eK
aripa-Wi, helység Y
amasiroban.
Karu, régi vidék neve Y
amatoban.
275
Karu-N
o2-O
po-Iratume =
So-Topori-N
o2-Iratum
e = So-T
opori-N
o2-M
ikoK
aru-Sima, m
a is létező helység; (sima a régi nyelvben nem
csak'sziget
'-et, hanem
'síkságból
kiemelkedő
domb'-ot
isjelentett).
karu-ya, (karu 'könnyű', ya 'nyíl'; nyilván szójátékos célzás Karu
trónörökösre)K
asa, helység a régi Kibi területén.
Kasanupi-N
o2-M
iko, (kasa 'süveg', napu 'ölt')K
asasa-No
2-Mi-Saki,
ma
ismeretlen
félsziget, am
ely valahol
Kyūshū területén volt.
Kasi-N
o2-W
oK
asipade-No
2-Opo-To
2mo
2-Be
Kasipi,
a régi
Tukusiban,
azaz K
yūshūban volt
helység; m
ainevén K
ashii, Fukuoka körzetben.
Kasipi-no
2-miya-no
2-sanipaK
asuga, ez a vidék a Kasuga-hegy környéke s nagyjában N
aravidékével esik egybe.
Kasuga-N
o2-M
ikoK
asuga-No
2-Naka-Tu-W
akugoK
asuga-No
2-Opo-Iratum
eK
asuga-No
2-Pitum
a-No
2-Om
iK
asuga-No
2-Take-Kuni-K
atu-Tom
eK
asuga-NoW
oda-No-Iratum
eK
asuga-No-W
odo2-P
ime =
Wodo
2-Pim
eK
asuga-No
2-Yamada-N
o2-Iratum
eK
asuka (kasuka 'vékonyka, szegényes, gyenge')K
atadi-No
2-Miko
kata-kana, "szögletes"
japán szótag-jel
a sim
ább vonal
ahiraganával ellentétben.
Katasipa-N
o2-M
ikoK
ata-Sipa-No
2-Uki-A
nakata-uta, (kata 'fél, fele egy párnak [pl. kéznek, lábnak, szem
nek,fülnek]'; uta 'ének')
katura, (Cercidiphyllum
japonicum)
Kaw
ara-No
2-SakiK
aya-No, A
pumiban volt m
ezőség.K
aya-No-P
ime-N
o2-K
ami
276
Kaza-M
o2tu-W
ake-No
2-Osi-W
o-No
2-Kam
i 2
Keiko-T
ennōK
eitai-Tennō
Ken'yū
Kenzo-T
ennōK
e2pi-N
o2-O
po-Kam
i 2 = M
i-Ke
2-Tu-O
po-Kam
i 2 = Izasa-W
ake2-
No
2-Opo-K
ami 2-N
o-Miko
2to2
Ke
2ta-No-Saki
-ki 1, (ki 1 'férfi')K
i 2, régi tartomány (m
a Wakayam
a körzet).K
ibi, Honshū délnyugati részében fekvő vidék volt.
Kibi-N
a-Kozim
aK
ibi-No
2-Ye-P
iko-No
2-Miko
Ki 2-N
asi-No
2-Karu-N
o2-M
iko = K
aru-No
2-Miko
Kinm
ei-Tennō =
Kim
mei-T
ennōK
i 2-No-A
rata-No
2-Iratume
Ki 2-N
o-Kuni
Ki 2-N
o2-M
ata-No
2-Kam
i 2, (ki 'fa', mata 'elágazás')
Ki 2-N
o-Opo-K
ami (-N
o2-M
ik2oto
2) = T
aka-No
2-Kam
i 2 = Taka-
Mi-M
usubi-No
2-Kam
i 2, … E
liadere hivatkozva Philippi (596)
érdekesen jegyzi meg, hogy a szibériai sám
ánizmusban a
teremtő erőt gyakran az ülő fa vagy a faoszlop jelképezi; a
fenti ősjapán istenség neve és szerepe szibériai kapcsolatokram
utat (s ez aligha kölcsönzés).K
i 2-No
2-Tunu-N
o2-Sukune
Ki 2-N
o2-U
no2-Iratum
eK
ipi, Honshū északi részén m
egyeféle volt.K
ipisa-Tu-M
i, Idumoban több K
ipisa nevű helység volt.K
isaragiK
isida, régi település Nara határában; kisi koreai szó, jelentése:
'mester, tanító'.
Kisu-M
imi-N
o2-M
iko2to
2
ko1, ('gyerm
ek, származék; férfi')
ko, ('tengeri uborka, Holoturia edulis')
Kōan-T
ennōKōgen-T
ennōK
oguryŏ
277
Ko-ji-ki
<
Ko-zi-ki
'régi történetek
feljegyzései (K
inoshitafordításában:
'alteste japanische
Reichsgeschichte';
Cham
berlainében: 'records of ancient matters')
Kokki =
Kuni-no-pum
iK
omu P
atimu-K
amuki 2-M
uK
o2-N
o2-M
o2to
2
Ko
2-No
2-Pana-N
o2-Saku-Y
a-Bim
e = Saku-Y
a-Bim
e = K
amu-A
ta-T
u-Bim
eK
o2pada =
Ko
2pata, falu a régi Yam
asiroban; alkalmasint azonos
a modern K
owataval.
Kōrei-T
ennōK
o2ro
2mo
2, Mikapa körzetnek egy része volt.
Ko
2se, Nara határában fekvő falu volt.
Ko
2se-No
2-Wokara-N
o2-Sukune
Kosi,
csak bizonytalanul
meghatározható
országrész H
onshūközépső és északnyugati részében.
Ko
2si-pakiKōshō-T
ennōko
2to2, ('citera'; 'szó, ügy, dolog')
Ko
2to2-A
ma-T
u-Kam
i 2, (ebben az összefüggésben ko2to
2 jelentése'páratlan, nem
páros')K
o2to
2-Siro2-N
usi-No
2-Kam
i 2 =
Y
a-Pe-K
o2to
2-Siro2-N
usi-No
2-K
ami 2
Ko
2to2-Y
aso-Maga-Tu-P
iK
ozima =
Kibi-N
o-Kozim
akubu-tuti-no
2-tatiK
udara = P
aekcheK
udara-No
2-Ike2,
Kudara
a K
oreai-félsziget nyugati
részénlétezett P
aekche másik neve volt. B
izonyára onnét Japánbaérkezett, sót talán erőszakkal átvitt, nép végezte a K
udara-N
o2-Ike
2 nevű víztároló mesterséges tó kiásásának m
unkáját.K
uga-Mim
i-No
2-Mikasa
kuka-pe2
Kuku-K
i 2-Waka-M
uro-Tuna-N
e-No
2-Kam
i 2
Kuku-N
o2-T
i-No
2-Kam
i 2
Kuku-T
o2si-N
o2-K
ami 2
Kum
ano, (? kuna 'medve', no 'rét, m
ező'); valamikor m
egyefélevolt a m
odern Wakayam
a területén.
278
Kum
ano-Kusubi-N
o2-M
iko2to
2
kumaso
2 (népnév)K
umaso, vidék neve K
yūshū déli részén;K
umaso
2-Takeru
Kum
e2, régi családi név, talán helynévi eredetű volt.
Kum
e2-N
o2-M
aito-Pim
e, (Maito<
ma 'valóban, nagyon' +
ito1~ito-
si 'kedves, szeretett')K
ume
2-No
2-Miko
kuni … Jelentése: 'országrész, tartom
ány, hazai föld'; alkalmasint
a kínaiból kölcsönözték, v.ö.: kínai chün<kün 'közigazgatási
terület' (P
hilippi 505,
hivatkozás K
arlgren és
Wedem
eyerszinológusokra).
Kuni-K
ata-Pim
e-No
2-Miko
2to2
Kuni-N
o2-K
upiza-Mo
2ti-No
2-Kam
i 2
Kuni-N
o2-K
ura-Do-N
o2-K
ami 2
Kuni-N
o2-M
i-Kum
ari-No
2-Kam
i 2
kuni-no2-m
iyatuko, ('vidéki nemes; vidéki úr')
kuni-no2-opo-parapi
Kuni-no
2-pumi =
Kokki
Kuni-N
o2-Sa-D
uti-No
2-Kam
i 2
Kuni-N
o2-Sa-G
i 2ri-No
2-Kam
i 2
Kuni-N
o-Toko-T
ati-No
2-Kam
i 2
Kuni-O
si-To
2mi-N
o2-K
ami 2
Kunisaki, m
egyeféle volt Kyūshūban.
kuni(wo)-sinobi-uta, (kuni 'szülőföld', w
o 'iránt, felé', sinobu ~sino
2pu 'vágyódni', uta 'ének, dal')kuni-tu-kam
i 2, ('földi istenség'; tu a birtokviszonyt jelöli)kunu-gi, (Q
uercus serrata. Kinoshita szerint 'S
eidenraupen-Eiche'
['selyemhernyó-tölgy'], kunu =
? ki 1nu selyemszál', ki 2 'fa')
Kunu-N
o2-M
ikoK
upasi-Pim
e-No
2-Miko
2to2
Kupata-N
o2-M
iko, (? kupa 'eperfa', ta 'föld')K
upi-Mata-N
aga-Piko-N
o2-M
iko, (? kupi 'fatörzs, oszlop', mata
'elágazás', naga 'hosszú, nagy')K
ura, m
int köznév
'raktár, m
egerősített épület'
jelentésű, de
(Philippi 507 szerint) N
ara vidékén ilyen nevű helység islehetett.
279
Kura-M
i tu-Pa-N
o2-K
ami 2, (kura~kuro 'sötét', m
i = m
idu 'viz', tua birtokviszony jelölője, pa 'levél, lom
b; növényzet')kura-no
2-tukasaK
ura-No
2-Waka-Y
e-No
2-Miko
Kura-O
kami-N
o2-K
ami 2,
alkalmasint
azonos O
kami-N
o2-
Kam
i 2val.K
urapasi, N
ara határában
volt helység,
alkalmasint
azonos a
modern K
urahashival.K
urapasi-Hegy =
Kurapasi-Y
ama
Kura-Y
ama-T
u-Mi-N
o2-K
ami 2
kure, D
él-Kina
Wu
tartományából
bevándoroltak neve;
néhaáltalában 'kínai em
ber' jelentésű.K
uroda, Yam
ato Siki 2 körzetének egyik tája volt.kuro-m
i-kadura, (kuro
'sötét, fekete',
mi
megtisztelő
szócska,kadura 'folyondárból való hajékesség')
Kuro-P
iko-No
2-Miko =
Sakapi-No
2-Kuro-P
iko-No
2-Miko
Kuro-P
ime (-N
o2-M
iko2to
2)K
urozaya Masaduko
kusa, ('fű,')K
usaka, a régi Kaputi (m
ai Kaw
achi) országrész egyik nagy tája.K
usaka-Ye, ye 'folyó; öböl')
Kusa-N
agi-No
2-Tati =
Kusa-N
agi-No
2-Turugi
Kusi-(I)N
ada-Pim
e = K
usi-Nada-P
ime
Kusi-Ipa-M
ado-No
2-Kam
2 = A
me
2-No
2-Ipa-To-W
ake2-N
o2-K
ami 2
= T
o2yo
2-Ipa-Mado-N
o2-K
ami 2
Kusi-M
i-Kata-N
o2-M
iko2to
2
Kusi-T
unu-Wake
2-No
2-Miko
2
Kusi-Y
a-Tam
a-No
2-Kam
i 2
kuso ('ürülék')K
usubi-No
2-Iratume
Kutaw
ata, a régi Apum
iban volt, ma ism
eretlen helység.kuti, ('száj, szád')K
uzi-Puru-T
ake2
kuzu, (< kuni +
nusi)L
un-yüm
aga-goto, (maga 'görbült, koto 'szó, ügy, dolog')
Magari, N
ara határában volt helység, alkalmasint a M
agari-Gaw
a('kanyargós', 'folyó') közelében.
280
Magari-N
o2-W
okaM
akimuku, vidék neve N
ara határában, Siki 2 közelében.
mam
a-imo, m
ama a 'köz, közben levő tér vagy idő' jelentésű szó
megkettőzése; im
o1 'húg')
Mam
uta, vidék a régi Kaputi közelében.
Mam
uta-No
2-Iratume
Mam
uta-No
2-Miko
Mam
uta-No
2-Miyake
2
Mam
uta-No
2-Opo-Iratum
eM
amuta-N
o2-T
utumi, (a T
utumi 'gát' rész
tumu-ból lett gyök-
kettőzés által; tumu 'töm
, halmoz')
Manago, völgy N
ara határában.M
a-No
2-Miko
Maro
2ko-No
2-Miko
Masa-K
atu-A-K
atu-Kati-P
aya-Pi-A
me
2-No
2-Osi-P
o-Mim
i-No
2-M
iko2to
2
Ma-Saka-Y
ama-T
u-Mi-N
o2-K
ami 2
mati-zake
2, ('váró-bor' vagy 'várás-bor')M
ato-No
2-Pim
e-No
2-Miko
2to2
Matu-N
o2-W
oM
atura, (< m
atu 'fenyőfa' + ura 'öböl')
maturi-go
2to2, (' áldozás' +
'szólás', együtt 'kormányzás')
Ma-W
aka-No
2-Miko
Ma-Y
owa-N
o2-M
iko, ma~m
e2 'szem
', yowa 'gyenge' [v.ö.: m
agyartájnyelvi gyáva 'gyenge' ])
me, ('nő')
Me-D
o2ri-N
o2-M
ikoM
e2ko-N
o2-Iratum
eM
e2ta, régi helység K
yūshūban, Fukuoka táján.
Midugaki, az így nevezett palota N
ara határában volt (midu 'viz',
ebből: 'eleven, élettel teli', kaki 'kerítés').M
idu-Maki-N
o2-K
ami 2
Midu-P
a-Wake
2-No
2-Miko
2to2
=
Tadipi-No
2-Midu-P
a-Wake
2-N
o2-M
iko2to
2
Midu-P
o-No
2-Ipo-Yo
2ri-Pim
eM
idu-Po-N
o2-M
a-Waka-N
o2-M
ikoM
ifune-no-Mahito
281
mi-kado, (m
i, megtisztelő szócska, kado 'kapu', jelentésátvitellel:
'császári palota; császár'M
ikado-Wake
2-No
2-Miko
Mika-N
usi-Piko-N
o2-K
ami 2
Mika-P
aya-Pi-N
o2-K
ami 2
Mika-P
utu-No
2-Kam
i 2
Mi-K
e2-N
u-No
2-Miko
2to2
Mi-K
e2-T
u-Opo-K
ami 2 =
Ke
2pi-No-O
po-Kam
i 2 = Izasa-W
ake2-
No
2-Opo-K
ami 2-N
o2-M
iko2to
2
miko-ra, m
i megtisztelő szócska, ko
2, gyermek', ra, a többes szám
jele)m
i-ko-siro2,
(mi,
megtisztelő
szócska, ko
2 'gyerm
ek', siro
2
'helyettesítő, ismertető' [? <
siru: 'ismer']);" v. ö.: m
i-na-siro.m
ikoto = m
iko2to
2, (eredetileg: ? 'tiszteletre méltó szó')
Miko
2to2-N
o2ri-N
o2-P
uru-Go
2to2
Mikuni, régi közigazgatási egység E
chizenben.M
i-Kura-T
ana-No
2-Kam
i 2
Mim
aki 2
Mim
aki 2-Iri-Biko-Iniw
e-No
2-Miko
2to2 =
Mim
aki 2 = Sujin-T
ennōM
ima-N
o-Miko;
Philippi
(519) M
atsuoka japán
kutatórahivatkozva azt írja, hogy a M
ina rész alkalmasint így tevődik
össze: m
i, m
egtisztelő szócska
+
ma
'terület, föld',
tehátjelentése:
'császári föld';
a m
a szó
ilyen értelm
ű egyéb
előfordulására 1. a 126. jegyzetet.M
imatu-P
iko-Kaw
esi-Ne-N
o2-M
iko2to
2
Mim
atu-Pim
e-No
2-Miko
2to2
Mim
i-No
2-Miko
Mi-M
o2ro
2, a Miw
a-hegy (Miw
a-Yam
a, Nara határában) m
ásikneve;
a M
o2ro
2 rész
alkalmasint
azonos a
muro
2 'verem
,barlang; barlanglakás' szóval.
Mi-M
o2ro
2-Yam
am
i-na-siro2, (na 'név'); v.ö.: m
i-ko-sira; a 'név-örökítő telepítés''telepítés' része a szövegkörnyezetből adódik.
Mi-N
a-To-N
o2-K
ami 2, (m
i = m
idu 'viz', na a birtokviszonyt jelöli,to 'száj, szád, torkolat, kikötő')
Mino-N
o2-Iratum
eM
i-Para-N
o2-Iratum
em
i-pe1, (m
i 'három', pe
1 'réteg', így: 'háromszor')
282
Mipe, Ise határában volt, m
a Mie.
Mipo-N
o2(-M
i)-SakiM
iro2-N
ami-N
o2-K
ami 2
Mi-Suki 2-T
omo-M
imi-T
ake-Piko
Mi tino
2kuM
iti-No
2-Naga-T
i-Pa-N
o2-K
ami 2,
(miti
'út', no
2 genitivusz-rag,
naga 'hosszú, nagy', ti 'szellemerő', pa <
ipa 'k[, szikla')M
iti-No
2-Om
i-No
2-Miko
2to2
Miti-N
o2-Siri
Miti-N
o2-U
si-No
2-Miko
2 =
T
anipa-No
2-Piko-T
atasu-Miti-N
o2-
Usi-N
o2-M
ikoM
i-To
2si-No
2-Kam
i 2
mi-tugi,
(mi
megtisztelő
szócska, tugu
'ajándékot/adót juttat
(valakinek)', így
mi-tugi
jelentése 'adó';
v.ö.: 'm
egdugbarátainak dug')
mi-tuna-gasipa, (m
i = m
itu 'három', tuna =
? tuno 'szarv', kasi'tölgy', pa 'levél, lom
b')M
itu-No
2-SakiM
itu-Pa-N
o2-M
e-No
2-Kam
i 2
Miw
a, a Nara határában levő M
iwa-hegy és környéke.
Mi-W
i-No
2-Kam
i 2
Mi-W
i-Tu-P
ime
miya =
mi-ya ('szent épület, szentély'; 'uralkodói palota')
Miyadi, helység a régi M
ikapa vidékén, amely a m
odern Aichi
körzet területén volt.M
iyake, számos vidéken előforduló helynév; m
iyake mint köznév
eredetileg császári eledel-tároló hely volt (miya +
ke2 'eledel').
Miya-N
usi-Ya-G
apa-Ye-P
ime =
Ya-G
apa-Ye-P
ime
miya-pi 1to
2-burim
iya-tu-ko-gi 2, (miya 'szentély', tu genitivuszrag, ko 'gyerm
ek', ki'fa', így 'szentély-szolga-fa', am
i a 'bodza' humoros neve)
Miyazu-P
ime
Mizo
2-Kupi
Mom
mu =
Mom
mu-T
ennōM
omo-Siki 2-Iro
2beM
o2no
2-No
2-Be
Mopi-T
o2ri
Mopi-T
o2ri-N
o2-Tukasa
283
Mori, helye m
a ismeretlen.
Mo
2to2-no
2-pumi =
Hongi, (pum
i 'írás' kínai eredetű)M
o2to
2suM
o2to
2-Tu-K
o2to
2
Motow
ori (= M
otoori) Norinaga
Mozu,
híres síkság
Ōsaka
vidékén; hatalm
as császári
sírokláthatók rajta.
Mugetu, P
hilippi (525) szerint esetleg Muge
2 az eredeti alak; arégi M
ino egy részét képezte, nagyjában a mai G
ifu körzetterületén.
muku,
(fafajta, a
későbbi japánban
Aphananthe
aspera a
megfelelője)
Muragata, helység K
yūshūnak a régi Pim
ukaként nevezett részén.M
ure, Japánban számos vidéken előforduló helynév.
Muro, helység Y
amatonak K
aduraki nevű részében.M
uro-Biko-N
o2-M
ikoM
uza, megyeféle volt K
azusaban; a mai C
hiba körzet területénekegy része felel m
eg neki.m
u-zane, (mu 'test', sane vagy tane 'm
ag')M
uzasi (= M
usasi), régi megyeféle T
okió vidékén.N
abari, helység Igaban; a mai M
ie körzet egy részének felel meg.
Nagam
e2-P
ime =
Wono-N
o2-Iratum
eN
aga-Me
2-Pim
e-No
2-Miko
2to2
=
Patabi-N
o2-W
aki 1-Iratume
=W
aka-Kusaka-B
e-No
2-Miko
2to2
Nagasa, m
egyeféle Apa körzetben, m
a Chiba körzet.
Naga-Sune-B
iko = T
o2m
i-Biko
Nagata-N
o2-O
po-Iratume
Nagaye, helység K
aputiban (naga 'hosszú, nagy', ye 'folyó; öböl;folyóág').
Naka, m
egyeféle; területe szerint megfelel a m
ai Ibaraki körzetegy részének (naka 'köz, am
i belül/közbül van)naka-bito, naka 'közbül levő', pi 1to
2 'ember')
Nakato
1mi
Naka-T
u-Piko-N
o2-M
ikoN
aka-Tu-P
ime-N
o2-M
ikoN
aka-Tu-T
u-N6-W
o-No
2-Miko
2to2
Naka-T
u-Wata-T
u-Mi-N
o2-K
ami 2
Naki-M
e, (naku 'sirni, nyögni', me 'nő')
284
Naki-Sapa-M
e-No
2-Kam
i 2
name
2, ('nyálkás lé, sűrű levesféle')N
ami-K
i 2, ez a palota Idumoban, S
iki kerületben volt (nami 'sor',
ki 2 'fa').nam
i-kiru-pireN
ami-P
aya, Ōsaka kikötőjének egy része (nam
i 'hullám', paya
'gyors, sebes').N
ana-Tuka-P
agiN
anipa-Neko-T
ake-Puru-K
uma-N
o2-M
iko2to
2 =
T
ake-Puru-
Kum
a-No
2-Miko
2to2
Nanipa-N
o2-M
ikoN
anipa-No
2-Pori-Y
e, (poru 'ás, váj, farag', ye 'folyó; folyóág;
öböl'):N
ara, Kiotó közelében fekszik; ez volt az a híres főváros (110-
184), amelyről egész korszak kapta nevét (N
ara-jidai 'Nara-
korszak').nari-kabura,
(naru 'hangot
ad, sípol,
zúg', kabura
'répa';hozzáértendő a ya 'nyíl' szó; néha a kabura rész egyedülképviseli a nari-kabura 'sípoló nyíl' kifejezést [1.: K
abura-Z
aki]; 1. a 31. jegyzetet)N
atu-No
2-Me-N
o2-K
ami 2
Natu-T
aka-Tu-P
iko-No
2-Kam
i 2
ne, ('gyökér, ? sarj; ami valam
inek az alját az alapját/tövét képezi,? föld')
Nedo
2-No
2-Miko
2
Ne-N
o2-K
ata-Su-Kuni
Ne-N
o2-O
mi
Ne-Saku-N
o2-K
ami 2
Ne-T
o2ri-N
o2-M
ikoN
e-To
2i-No
2-Miko
2to2
Nigi-paya-P
i-No
2-Miko
2to2
Nihongi =
Nihonshoki
Ninken-T
ennōN
intoku(-Tennō)
ni-nuri-no-ya, (ni 'vörös agyag, amely színezésre alkalm
as', nuri'beken', no genitivusz-rag, ya 'nyil')
Nipa-T
aka-Tu-P
i-No
2-Kam
i 2
Nipa-T
u-Pi-N
o2-K
ami 2
285
Nipe
2-Mo
2i-No
2-Miko
2to2,
(Philippi
532 szerint
nipe 'szertartá-
sosan felajánlott húsétel' jelenésű; talán helyesebb a 'zsengék'm
egjelölés, mert az új term
és kóstoló ünnepén a hússal együttm
ást is ajánlottak fel az ég fiának és övéinek; – mo
2ti < m
o2tu
alapjelentése 'kézben tart')N
ipi-Bari,
e helység
területe a
mai
Ibari körzetével
részbenegybeesik (nipi 'új, friss', pari 'irtásos föld').
Nobo-N
o, Iseben volt neves rét.N
o-Duti-N
o2-K
ami 2
No-N
o2-Iro-P
ime
No
2to2, félsziget neve; m
a Ishikawa körzetben van.
Nukade-P
ime-N
o2-M
iko2to
2 = T
amura-N
o2-M
ikoN
ukako-No
2-Iratume
Nuka-N
o2-W
akugo-No
2-Iratume
Nukata-B
e-No
2-Yuw
eN
ukata-No
2-Opo-N
aka-Tu-P
iko-No
2-Miko
2to2
Nunaki 2-N
o2-Iratum
eN
unaki 2-No
2-Iri-Bim
e-No
2-Miko
2to2
Nuna-K
ura-Puto-Tam
a-Siki-No
2-Miko
2to2
Nuno-O
si 2-To
2mi-T
o2ri-N
aru-Mi-N
o2-K
ami 2
Nupata-N
o2-Iri-B
ime-N
o2-M
iko2to
2, P
hilippi (534)
szerint talán
Tanipa-N
o2-P
iko-Tatasu-M
iti-No
2-Usi-N
o2-M
iko lánya volt.N
urino2m
i, (<N
uri + no
2 + om
i)N
usiro2-N
o2-Iratum
eN
u-Tarasi-W
ake2-N
o2-M
iko2to
2
obito2 (<
omi +
pi 1to2)
Odo-Y
ama-T
u-Mi-N
o2-K
ami 2
Ōjin(-T
ennō)O
kami-N
o2-K
ami 2, v.ö.: K
ura-Okam
i-No
2-Kam
i 2
Oke =
Oke-N
o2-M
iko(to) = N
inken-Tennō
Oke-N
o2-M
iko(to)O
-Ke-T
u-Pim
e-No
2-Miko
2to2
Okim
e2-O
-Mina, (az O
-Mina részben o 'idős " m
ina 'nő, asszony';v.ö.: finn m
iniä~minjä =
magyar m
ëny = vogul m
iny (miń))
Okinaga, A
pumiban fekvő tájék, m
a Shiga körzet területe.O
kinaga-Mate-N
o2-M
ikoO
kinaga-No
2-Midu-Yo
2ri-Pim
eO
kinaga-Piko-N
o2-M
iko
286
Okinaga-Sukune-N
o2-M
ikoO
kinaga-Tarasi-P
ime-N
o2-M
iko2to
2
Okinaga-T
a-Wake
2-No
2-Miko
Oki-N
o2-M
itugo-No-Sim
a, (oki 'a nyílt tenger')O
ki-Tu-K
api 2-Bera-N
o2-K
ami 2
Oki-T
u-Miya
Oki-T
u-Nagisa-B
iko-No
2-Kam
i 2
Oki-T
u-Piko-N
o2-K
ami 2
Oki-T
u-Pim
e-No
2-Kam
i 2 = O
po-Be-P
ime-N
o2-K
ami 2
Oki-T
u-Sima-P
ime-N
o2-M
iko2to
2
Oki-T
u-Yo
2so2
Oki-Z
akaru-No
2-Kam
i 2
Oku-Y
ama-T
u-Mi-N
o2-K
ami 2
Om
idu-Nu-N
o2-K
ami 2
Om
ina-Ko-N
o2-Iratum
eO
mo
2-Daru-N
o2-K
ami 2
Om
o2pi-K
ane-No
2-Kam
i 2 =
To
2ko2-Y
o2-N
o2-O
mo
2pi-Kane-N
o2-
Kam
i 2
ono2-ga-sati-sati, (ono
2 'maga', ga genitivusz-rag, sati '(vadász-
szerencse')O
no2go
2ro2-Z
ima
opo, ('nagy, idősebb')O
po, helység Yam
atoban; ma Ō
Nara körzetében.
opo-agata-nusi, ('nagy megyei/vidéki birtokos')
Opo-B
e2-P
ime-N
o2-K
ami 2 =
Oki-T
u-Pim
e-No
2-Kam
i 2
Opo-B
iko(-No
2-Miko
2to2)
Opo-G
e2-T
u-Pim
e (-N
o2-K
ami 2);
alkalmasint
azonos ezekkel:
To
2yo2-U
ke2-B
ime-N
o2-K
ami 2,
– To
2yu-Uke
2-No
2-Kam
i 2, –
Uke
2-No
2-Mi-T
ama-N
o2-K
ami 2,
– M
i-Ke
2-Tu-O
po-Kam
i 2
(Philippi 541).
Opo-Iriki-N
o2-M
ikotoO
poka, helység Ise vidékén.O
po-Kaga-Y
ama-To-O
mi-N
o2-K
ami 2
Opo-K
amu-D
u-Mi-N
o2-M
iko2to
2
Opo-K
ibi 2-Moro- usum
i-No
2-Miko
2to2
Opo-K
ibi 2-Take-P
ime
Opo-K
ibi-Tu-P
iko-No
2-Miko
2to2
Opo-K
o2to
2-Osi-W
o-No
2-Kam
i 2
287
Opo-K
uni-No
2-Miko
2to2
Opo-K
uni-Mitam
a-No
2-Kam
i 2
Opo-K
uni-No-P
uti = Y
amasiro
2-No
2-Opo-K
uni-No
2-Puti
Opo-K
uni-Nusi (-N
o2-K
ami 2) =
Opo-K
uni-Nusi-N
o2-M
iko2to
2
Opo-K
usaka-No
2-Miko
Opo-M
aga-Tu-P
i-No
2-Kam
i 2
Opo-M
ape-Wo-M
ape-No
2-SukuneO
po-Mata-N
o2-M
ikoopo-m
ati-gimi, ('fő udvari em
ber, miniszter'; opo 'nagy, idősebb';
mati <
mape 'jelenlét' +
tu genitivusz-rag; kimi 'úr, parancso-
ló')O
po-Me
2
Opo-M
iwa-N
o2-O
po-Kam
i 2 = O
po-Mo
2no2-N
usi-No
2-Kam
i 2
Opo-M
o2no
2-Nusi-N
o2-K
ami 2 =
Opo-M
iwa-N
o2-O
po-Kam
i 2
Opo-N
akata-No
2-Miko
2
Opo-N
aka-Tu-P
iko-No
2-Miko
2to2
Opo-N
aka-Tu-P
ime-N
o2-M
iko2to
2
Opo-N
amudi (-N
o2-K
ami 2) =
Opo-K
uni-Nusi (-N
o2-K
ami 2)
Opo-N
apobi-No
2-Kam
i 2
Opo-N
e-No
2-Miko
opo-nipe2, ('nagy felajánlás', azaz az új term
és javából; 1.: Nipe
2-M
ati-No
2-Miko
2to2)
Opo-N
o, ('nagy rét') Opo-N
o-No
2-Woka azon dom
b neve, ame-
lyen Jómei császár sírja van.
Opo-N
o-De-P
ime, lehetséges, hogy a de elem
tu-ból (genitivusz-rag) torzult alak; ha igen, akkor a fordítás inkább ez: N
agyM
ező Istennője.O
po-Pakari =
Kam
u-Do
2-No
2-Turugi
Opo-P
ara-No
2-Iratume
Opo-P
atuse-No
2-Miko(to
2) =
O
po-Patuse-N
o2-W
aka-Take-N
o2-
Miko
2to2 =
Yūryaku-T
ennōO
po-Patuse-N
o2-W
aka-Take-N
o2-M
iko2to
2 (1. a fentit)O
po-Paye-N
o2-M
ikoO
po-Podo
2-No
2-Miko
Opo-Saka, N
ara vidékén levő helység s nem azonos a távolabbi
Ōsakaval.
Opo-Saka-N
o2-Y
ama
Opo-Sazaki (-N
o2-M
iko2to
2-) = N
intoku-Tennō
288
Opota; az a vélem
ény, hogy ez a helység Minoban volt (P
hilippi554).
Opo-T
amaru-W
ake2
Opo-T
amu-Saka-N
o2-M
ikoO
po-Tam
u-Wake
2
Opo-T
arasi-Piko-O
siro2-W
ake2-N
o2-M
iko2to
2( = K
eikō-Tennō)
Opo-T
ata-Neko (-N
o2-M
iko2to
2)O
po-To-M
ato-Piko-N
o2-K
ami 2
Opo-T
o-Mato-P
ime-N
o2-K
ami 2
Opo-T
o2m
o2; valószínű, hogy O
po-To
2mo
2 nemcsak am
a híresfegyverforgató nagycsaládot jelölte, hanem
települése helyétis.
Opo-T
o2m
o2-N
o2-M
ikoO
po-To
2mo
2-Wake
2-No
2-Miko
2to2
Opo-T
o-No-B
e-No-K
ami 2
Opo-T
o-No
2-De
2-No
2-Kam
i 2
Opo-T
o-Pi-W
ake2-N
o2-K
ami 2
Opo-T
o2si-N
o2-K
ami 2, (tosi jelentése közönségesen 'év', de m
ivela régiek nem
kalendáriumot használtak [am
íg nem volt ne-
kik], hanem nagyjából az 'új fű serkenésé'-t vagy a 'takarulás'-
t tartották számon, jogosultnak láttam
a 'takarulás' szó hasz-nálatát; K
inoshita az Ernte 'aratás' szót alkalm
azta, Philippi a
harvest 'aratás, takarulás' szót ajánlja)O
po-Tuti-N
o2-K
ami 2
Opo-T
utuki 2-Tari-N
e-No
2-Miko
2to2
Opo-U
su-No
2-Miko
2to2
Opo-W
atari = N
anipa-No-O
po-Watari
Opo-W
a ta-Tu-M
i-No
2-Kam
i 2
Opo-W
i-Ko-G
a-Para, (opo 'nagy', w
i 'vaddisznó', ga genitivusz-rag, nara 'm
ező, rét' )O
po-Ya-B
iko-No
2-Kam
i 2
Opo-Y
ake2
Opo-Y
ake2-N
o2-M
ikoO
po-Yam
a-Gupi-N
o2-K
ami 2
OP
O-Y
ama-M
ori-No
2-Miko
2to2
Opo-Y
amato-K
uni-Are-P
ime-N
o2-M
iko = A
re-Pim
e-No
2-Miko
2to2
Opo-Y
amato
2-Neko-P
iko-Kuni-K
uru-No
2-Miko
2to2
=
Kōgen-
Tennō
289
Opo-Y
amato
2-Neko-P
iko-Puto-N
i-No
2-Miko
2to2
Opo-Y
amato
2-Piko-Suki 2-T
o2m
o2-N
o2-M
iko2to
2
Opo-Y
amato
2-Tarasi-P
iko-Kuni-O
si-Bito
2-No
2-Miko
2to2
=T
arasi-Piko-K
uni-Osi-B
ito2-N
o2-M
iko2to
2
Opo-Y
amato
2-To
2yo2-A
ki-Tu-Sim
aO
po-Yam
a-Tu-M
i-No
2-Kam
i 2
Opo-Y
e-No
2-Iza-Po-W
ake2 =
Iza-Po-W
ake2-N
o2-M
iko2to
2
Opo-Y
e-No
2-Miko
Osaka-no
2-opo-muro
Osaka-N
o2-O
po-Naka-T
u-Pim
e(-No
2-Miko
2to2)
Osaka-N
o2-P
iko-Pito
2 = P
iko-Pito
2
Osika-P
ime-N
o2-M
iko2to
2
Osi-K
uma-N
o2-M
ikoO
si-Kuro-N
o2-O
to2-P
iko-No
2-Miko
Osi-K
uro-No
2-Ye-P
iko-No
2-Miko 2
Osinum
i, helység Kadurakiban, N
ara táján.O
sinumi-N
o2-Iratum
e = Ipi-T
o2yo
2-No
2-Miko =
Ipi-To
2yo2-N
o2-
Iratume
Osi-P
a-No
2-Miko =
Iti-No
2-Be-N
o2-O
si-Pa-N
o2-M
ikoO
si-Wake
2-No
2-Miko
2to2
oti, (oti 'esés; esve' < otu 'esni, esés')
Oti-K
uniO
ti-Waki-N
o2-M
ikoO
to2-K
ari-Pata-T
obeO
to2-K
uni.O
to2-P
ime
Oto
2-Pim
e-Ma-W
aka-Pim
e-No
2'-Miko
2to2
Oto
2-Pim
e (-No
2-Miko
2to2)
Oto
2-Siki 2
Oto
2-Takara-N
o2-Iratum
eO
to2-T
atibana-Pim
e-No
2-Miko
2to2
Oto
2-Ukasi
oya-gami 2, (oya 'szülő', gam
i 'isten')P
aekche = K
udaraP
aguri, helység Wopariban (m
a Haguri körzet), ill. Y
amasiroban,
Kiotó tájékán.
Pakata-N
o-Yam
a, Nara vidékén levő hegy.
Pakupi, helység A
pumiban (m
a Ishikawa körzet).
290
Pam
i, helység Apum
iban.P
anipu-Zaka, a Yam
atóból Kaputiba vivő út egy hágója.
Panisi-B
e, (pani 'agyag', panisi 'fazekas')P
ani-Yasu-B
iko-No
2-Kam
i 2; Pani-Y
asu esetleg Yam
atoban volthelységet jelöl (Philippi 559).
Pani-Y
asu-Bim
eP
ani-Yasu-B
ime-N
o2-K
ami 2
papaka, (? 'hársfa' vagy 'cseresznyefa' vagy 'nyír')P
apaki, régi megyeféle H
onshū délnyugati részében.P
ape2-Iro
2do2
Pape
2-Iro2ne
Papiki-N
o2-K
ami 2
Papuri-So
2no, (papuru 'szétszórni ')para, ('has, belek, zsigerek, anyam
éh')P
ara-Yam
a-Tu-M
i-No
2-Kam
i 2
Parim
a, régi megyeféle; területe m
egfelel a mai H
yōgo körzeté-nek.
Parim
a-No
2-Inabi-No
2-Opo-Iratum
e = Inabi-N
o2-O
po-Iratume
Pari-P
ara, azon a tájon volt, amelyen m
a Shizuoka körzet elterül.
Paru-Y
ama-N
o2-K
asumi-W
oto2ko
Pasa-H
egy = P
asa-Yam
a, helyét nem ism
erik.P
asi-Pi 1to
2-No
2-Anapo-B
e-No
2-Miko
Pasiri-M
idu, (pasiru 'fut, siet', midu 'víz')
Pata, Japánban szám
os helyen keletkezett ilyen nevű település, sez bizonyára arról tanúskodik, hogy egy időben sok koreaittelepítettek le Japán földjére.
Patabi-N
o2-O
po-IratukoP
atabi-No
2-Wake
2-Iratume
Pata-bi 1to
2
Pata-N
o2-Y
asiro2-N
o2-Sukune
Patuse, Y
amatoban fekvő hegyes vidék a P
atuse-folyó mentén.
Patuse-B
e-No
2-Waka-Sazaki-N
o2-M
iko2to
2
Patuse-H
egy = P
atuse-Yam
apaya, az ilyen nevű törzs K
yūshū déli részén élt.P
aya-Aki-T
u-Piko-N
o2-K
ami 2
Paya-A
ki-Tu-P
ime-N
o2-K
ami 2
Paya-B
usa-Wake
2-No
2-Miko
2to2
Paya-T
o-No
2-Kam
i 2
291
Pa-Y
ama-T
u-Mi-N
o2-K
ami 2
Paya-M
ika-No
2-Take
2-Sapayadi-Num
i-No
2-Kam
i 2
Paya-P
i 1to2, (C
hamberlain és K
inoshita nem fordítja le a P
ayarészt; P
hilippi [563] 'gyors, merész, bátor' jelentést gyanít
benne; a Paya-P
ito névvel jelölt nemesek terjedelm
es csa-ládja K
yūshū déli felében élt)P
ayasi, Japánban nagyon gyakori helynév (jelentése: 'fás, bokroshely, erdőcske'; e szó alapja payu és talán az ezzel rokonpapu, a későbbi japánban haeru 'fejlődik, nő'; payu m
űveltetőalakja payasu, s ebből lett payasi;" v.ö. ezzel a faj, fajta, fajul,fajzik alakok faj- tövét).
Paya-Susa-N
o-Wo-N
o2-M
iko2to
2 = T
ake-Paya-Susa-N
o2-W
o-No
2-M
iko2to
2 = Susa-N
o2-W
o-No
2-Miko
2to2
Peguri, Y
amatonak egyik hegyekben bővelkedő tája; a m
ai Nara
körzet is ehhez tartozik.P
eguri-No
2-Tuku-N
o2-Sukune
Peguri (-N
o2)-Y
ama
Peki, sem
a táj vagy falu helyét, sem a szó jelentését nem
ismerik.
pe2m
i-no-muro
pe1-tu-kagam
i, (pe1 '[közeli] part', tu genitivusz-rag, kagam
i 'tü-kör')
Pe-T
u-Kapi 2-B
era-No
2-Kam
i 2
Pe-T
u-Nagisa-B
iko-No
2-Kam
i 2
Pe-Z
akaru-No
2-Kam
i 2
pi 1, ('nap; szellem')
Pe
2 = P
i-Kapa, folyó Idum
oban; mai neve H
ii-kawa. egy m
ásikP
i-folyó Parim
aban volt, s ennek mai neve talán K
ako-gawa
(Philippi 564).
Pi 2, régi m
egyeféle Kyūshūban; N
agasaki körzetének egy részeesik vele egybe.
Pibasu-P
ime-N
o2-M
iko2to
2
Pidi-K
ata, helység; ma S
hizuoka körzet területe.P
ike2ta, Y
amato-beli helység, N
ara tájékán.P
ike2ta-B
epi 1ko
2
Pi 1ko
1-Imasu-N
o2-M
ikoP
i 1ko1-Ina-K
o2zi-W
ake2-N
o2-M
iko2to
2
Pi 1ko
1-Isa-Seri-Biko-N
o2-M
iko2to
2
292
Pi 1ko
1-Kuni-B
uko-No
2-Miko
2to2
Pi 1ko
1-Kuni-O
-Ke-T
u-No
2-Miko
2to2
Pi 1ko
1-Nagisa-T
ake-U-G
aya-Puki-A
pe2zu-N
o2-M
iko2to
2 =
A
ma-
Tu-P
i-Taka-P
i 1ko1-N
agisa-Take-U
-Gaya-P
uki-Ape
2zu-No
2-M
iko2to
2
Pi 1ko
2-Osu-N
o2-M
ikoP
i 1ko1-P
i 1to1 =
Osaka-N
2-Pi 1ko
1-Pi 1to
1
Pi 1ko
1-Pi 1to
1-No
2-Opo-Y
e-No
2-Miko
Pi 1ko
1-Po-N
o2-N
inigi-No
2-Miko
2to2
=
Am
a-Tu-
Pi 1ko
1-Po-N
o2-
Ninigi-N
o2-M
iko2to
2
Pi 1ko
1-Po-P
o-De-M
i-No
2-Miko
2to2
=
Am
a-Tu-P
i-Taka-
Pi 1ko
1-P
o-Po-D
e-Mi-N
o2-M
iko2to
2 = P
o-Wori-N
o2-M
iko2to
2 = Sora-
Tu-P
i-Taka
Pi 1ko
1-Putu-O
si-No
2-Mako
2to2-N
o2-M
iko2to
2
Pi 1ko
1-Same
2-Ma-N
o2-M
iko2to
2
Pi 1ko
1-Sasi-Kata-W
ake2-N
o2-M
iko2to
2
Pi 1ko
1-Ya-W
i-No
2-Miko
2to2
Pi 1ko
1-Yu-M
usu-Mi-N
o2-M
iko(to2)
Pim
eda-No
2-Kim
iP
ime-G
o2so
2
Pim
e-Tatara-Isuke
2-Yo
2ri-Pim
e =
Isuke
2-Yo
2ri-Pim
e =
P
o2to
2-T
atara-Isusuki-Pim
e-No
2-Miko
2to2
pi 1mo-gatana, (pi 1m
o 'fonál, kötél, szalag', katana 'kés, rövid, tőr')P
imuka, K
yūshū keleti felében volt megyeféle.
Pim
uka-No
2-Idumi-N
o2-N
aga-Pim
eP
imuka-N
o2-M
i-Pakasi-P
ime
pina-buri-no2-age
2-uta, (pina 'vidék', puri 'viselkedés, stílus', no2
genitivusz-rag, agu 'emelkedni', uta 'dal')
pina-buri-no2-kata-oro
2si-uta, (1. a fentit; kata 'fele (egy párnak)',o
2ro2su 'leereszt, ereszt ,)
pió1na-m
oriP
ina-Teri-N
ukata-Biti-W
o-IkO2tini-N
O2-K
ami 2
Pi-N
o2-K
aga-Biko-N
o2-K
ami 2
Pi-N
o2-K
agu-Tu-Ti-N
o2-K
ami 2
Pi-N
o2-K
apaP
ino2kum
a = Senka-T
ennō, annak a palotának neve is, amelyben
ez a császár lakott.P
i-No
2-Yagi-P
aya-Wo-N
o2-K
ami 2
293
Pi-P
aya-Pi-N
o2-K
ami 2
pi-pi-koP
ipiragi 2-No
2-So2no
2-Pana-M
adumi-N
o2-K
ami 2 (pipira-ga
2 'a ma-
gyalfa egy fajtája (?)'; ki 2 'fa')pi 1pi 1ragi 2-no
2-ya-piro-po2ko
pirabu-kagyló = pirabu-gapi, (kapi 1 'kagyló')
Piro
2-Kuni-O
si-Take-K
ana-Pi-N
o2-M
iko2to
2
Piro
2-Pim
e-No
2Miko
2to2
Piro
2-Taka
Piru-G
oP
isiro2, (P
hilippi [570] szerint talán pi 1 'nap' + sor
2 'helyettesítő')pi 1to
2, ('ember, szem
ély, egyed; egy')P
i 1to2-K
o2to
2-Nusi-N
o2( -O
po )-Kam
i 2 = K
aduraki 2-No
2- Pi 1to
2-K
o2to
2-Nusi-N
o2( -O
po)-Kam
i 2
pitosi ukara, ('azonos fokú , nagyon közeli vérrokonság'; pito-si'egyenlő', ukara 'rokon')
Pi-T
ugi = A
ma-T
u-Pi-T
ugipi 2-uti, (pi 2 'tűz', utu 'üt, ver')P
iyeda = P
iyeda-No
2-Are =
Are
Piye-Y
ama =
Piye-N
o2-Y
ama, T
ika-Tu-A
pumiban álló hegy (a
mai S
higa körzet területe foglalja magába; m
ai neve Hiei-
Yam
a).P
iziri-No
2-Kam
i 2
Po, régi m
egyeféle Mikapaban (m
a Aichi körzet).
Po-D
eri-No
2-Miko
2to2, (po =
pi 2 'tűz', (i)deru < idu 'm
egjelenik,terem
; csirázik; előjön')P
odumi, Y
amato-beli helység volt, de pontos helyét nem
ismerik.
poki-uta-no2-kata-uta
pomuda
=
Pom
uda-Wake
2-No
2-Miko
2to2
=
Pom
uda-No
2-Ma-
Waka-N
o2-M
iko; Ojin-T
ennōP
omudi-B
e, Pom
udi ~ Pom
uti megyeféle volt K
ibiben.P
o-Muti-W
ake2-N
o2-M
iko2to
2 = P
o-Mutu-W
ake2-N
o2-M
iko2to
2
Pom
uya-Wake
2-No
2-Miko
2to2
Po-N
o2-Ika-D
utiP
o-No
2-Ninigi-N
o2-M
iko2to
2 = A
ma-T
u-Piko-P
o-No
2 …P
o-No
2-Po-N
o2-M
ikopora-pora, (<
poru 'ás, váj, farag')P
osikapa, helység Yam
atoban, Nara tájékán.
294
Po-Suseri-N
o2-M
iko2to
2
po2to
2
Po
2to2-T
atara-Isusuki-Pim
e-No
2-Miko
2to2 =
Pim
e-Tatara-Isuke
2-Y
o2ri-P
ime =
Isuke2-Y
o2ri-P
ime
Po-W
ori-No
2-Miko
2to2
=
Am
a-Tu-P
i-Taka-P
iko-Po-P
o-De-M
i-N
o2-M
iko2to
2 = Sora-T
u-Pi-T
aka = Y
ama-Sati-B
ikoP
udi-Para-N
o2-K
o2to
2-Pusi-N
o2-Iratum
eP
uka-Buti-N
o2-M
idu-Yare-Pana-N
o2-K
ami 2
Pukita, m
a ismeretlen helység.
Pum
i-Bito
2', (pumi 'írás' [kölcsönszó a kínaiból], pi 1to
2 'ember')
Pum
i-No
2-Obito
2
Puna-D
o-No
2-Kam
i 2 = T
uki-Tatu-P
una-Do-N
o2-K
ami 2
Punaki,
Japánban szám
os helyen
előforduló helynév
(puna >
pune 'hajó, csónak', ki 2 'fa').P
unoduno-No
2-Kam
i 2
Puru-K
uma
=
Take-P
uru-Kum
a =
N
anipa-Neko-T
ake-Puru-
Kum
a-No
2-Miko
2to2
Puruti, helység K
aputiban, Ōsaka vidékén.
Puse, Japánban gyakorta előforduló helynév (m
ai alakja Fuse;
Philippi [574] szerint talán a puse-ya 'pihenő-ház, vendégház'
kifejezéssel függ össze).P
usimi-N
o2-W
oka, Nara közelében van.
Putadi-N
o2-Iri-B
ime-N
o2-M
iko2to
2 =
Ipa-T
uku-Bim
e-No
2-Miko
2-
to2
Puta-G
o-No
2-Sima
Pute-M
imi-N
o2-K
ami 2
Puto-m
ani, (puto1 'testes, kövér, nagy, nagyszerű, szent', m
ani 'va-rázslás, jövendölés'; ez alkalm
asint összefügg a mane-ku 'm
a-gához
rendel, hivat;
okoz' igével;
v.ö.: cserem
isz m
anam'm
ond', mordvin m
uńa-ms 'varázsol, m
egbabonáz', finn mana-
ta 'int, buzdít; elátkoz', lapp mǻnna-t 'sejt, gyanít, kitalál', m
a-gyar m
on-d [régen mun-d, m
an-d alakok is voltak] – A m
a-gyar nyelv történeti etim
ológiai szótara 2, 1970)P
uto-Ma-W
aka-Pim
e-No
2-Miko
2to2
Puto-P
ime-N
o2-M
iko2to
2
Puto-T
ama-N
o2-M
iko2dto
2
Richū-T
ennōSado-N
o2-Sima 11
295
Sagami =
Sagamu, H
onshū középső részében volt megyeféle.
Sagara = Sagaraka, Y
amasiro egyik tája K
iotó környékén; köz-igazgatási egység is volt.
Sagaraka = Sagara
Sagari-Ki 2 (sagaru 'függ, lóg', ki 2 'fa')
Sagisu-No
2-Ike2 (sagi 2 'gém
', su 'fészkelő-hely', ike2 'tó')
Saka, (talán a saka > sake 'bor' szóval függ össze, de a 'dom
b' je-lentésű saka is esélyes)
Saka-Be, (saka >
sake 'bor')sakaki 2, 1. a 16. jegyzetet.Sakam
i-No
2-Iratume
Sakamo
2to2, Idum
iban, Ōsaka vidékén volt helység (saka 'dom
b,lejtő', m
o2to
2 'töve, a1ja' ~Saka-N
o2bori-N
o2-M
iko, (no2boru 'felm
egy')Sakapi-N
o2-K
uro-Piko-N
o2-M
iko = K
uro-Piko-N
o2-M
ikoSakapi-W
okasaka-pokapi, (saka 'bor', poku~pokapu 'ünnepelni, a császárnak
jót kívánni, mintegy im
ádkozni s fohászkodni')saka-pokapi-no
2-uta, (1. a fentit; uta 'dal')Sakata-N
o2-O
po-Mata-N
o2-M
iko, Sakata alkalm
asint helység voltA
pumiban.
Sakate, nagy víztároló Nara tájékán.
Saka-Wori, (saka 'dom
b, lejtő, wori'dom
b')Saki 2, N
ara-környéki tájék, amely császári sírok helyéül is szol-
gált.saki-kusa, (P
hilippi [578] szerint virágja háromágú, am
iért is akésőbbi
japánban m
itsu-mata
'három
ágazás' a
neve[E
dgeworthia papyrifera])
Sakikusa, alkalmasint a S
akikusa-Be helye volt.
Sakikusa-Be-N
o2-A
napo-Be-N
o2-M
iko = Sum
e-Iro2do
2
Saki-Tu-M
iyo-No
2Pum
i 5, (saki 'csúcs, szeglet; ami elől van vagy
időben előbb volt', tu, genitivusz-rag, mi m
egtisztelő szócska,yo 'kor' no
2 genitivusz-rag, pumi 'írás' [kínai eredetű])
Saki-Tu-M
iyo2-N
o2-P
uru-Go
2to2,
(1. a
fentit; puru
'régi, öreg',
ko2to
2 'szó, elbeszélés')saku-kusiro
2, (saku csengő " kusiro2 'karperec'; érdekes m
egfi-gyelni, hogy a m
agyar fű-fa, éjjel-nappal, étel-ital, füle-farka,keze-lába stb. vagy pl. a vogul šåm
-por 'szív és gyomor'
296
mintájára alkotott, kötőszó nélküli szókapcsolás ősi m
ódjánakpontos m
ása bőven adatolható az ójapánból; pl. saku-kusiro,m
e-ko 'asszony s gyerek', yumi-ya 'íj és nyíl', am
e-tuti 'ég ésföld')
Sakurawi, Japánban gyakran előforduló helynév, így Ō
saka ésN
ara környékén is van ilyen (sakura 'cseresznye(fa)', wi 'for-
rás, kút').Sakura-W
i-No
2-Yum
i-Pari-N
o2-M
iko, (Cham
berlain és Kinoshita
szerint fiú volt, Philippi lányt ír)
Sakura-Wi-N
o2 Y
umi-P
ari-No
2-Miko =
Yum
i-Pari-N
o2M
ikoSaku-Y
a-Bim
e = K
o2-N
o2-P
ana-No
2-Saku-Ya-B
ime
Sana=Sananagata, régi kisebb közigazgatási terület Ise határá-
ban.Sananagata =
SanaSane-N
o2-M
iko, (? sane~tane 'mag', így a név tatán 'm
agló' jelen-tésű; S
ane helynév ismeretlen)
Sanuki, megyeféle volt Shikoku területén.
Sanuki-Tari-N
e-No
2-Miko
2to2
Sapadi-Pim
e (-N
o2-M
iko2to
2) =
Sapo-B
ime-N
o2-M
iko2to
2, (a
Sapadi rész alkalmasint *sapo 'rúd, pózna' +
tu mellékneve-
sítő genitivusz rag összeolvadásából lett; a japánban nagyonsok példa van a szóbelseji régi -p- -w
- vé lágyulására, ígyvalószínű, hogy az adatolható saw
o 'rúd, pózna' *sapo-bólfejlődött; tu-nak ti, ill. di-re változására több példa van)
Sapo-Moti-N
o2-K
ami 2, (sapi 1 'penge, kard', m
o2tu 'tart, bír; visel')
Sapo, Yam
ato egy tája, Nara vidékén.
Sapo-Biko-N
o2-M
ikoSapo-B
ime-N
o2-M
iko2to
2 = Sapadi-P
ime (-N
o2-M
iko2to
2)Sapo-N
o2-O
po-Kura-M
i-Tom
eSarum
e, (jelentését illetően nincs döntés)Sarum
e-No
2-Kim
iSaruta-B
iko-No
2-Kam
i 2 = Saruta-B
iko-No
2-Opo-K
amii 2, (S
arutajelentése nem
világos; látszatra 'majom
-föld': saru + ta)
Saruta-Biko-N
o2-O
po-Kam
i 2 = Saruta-B
iko-No
2f-Kam
i 2
Sasa, talán Mie környékén volt helység.
Sasage2-N
o2-Iratum
e = Sasage
2-No
2-Miko
Sasake2, A
pumiban volt helység, de pontos helyét nem
ismerik.
Sasanami, A
pumi egy tája.
297
Sasi-Kuni-O
po-No
2-Kam
i 2
Sasi-Kuni-W
aka-Pim
eSaw
ara, Ōsaka környékén, K
aputiban volt helység.saw
i = yam
a-yuri-gusa, ('hegyi liliom'; yam
a 'hegy', yuri 'liliom',
kusa 'fű, fűféle')Saw
i-Gapa =
Sawi-K
apa, inkább patak, mint folyó lehetett, vala-
hol Yam
atoban.saw
o, ('rúd, pózna'; v.ö.: finn sauva, osztják sow 'bot, pózna'; 1. a
Sapadi-P
ime
névvel kapcsolatban
tett m
egjegyzéseket is;
ugyancsak megem
lítendő a bizonytalan eredetűként számon
tartott zábé = kapu-zábé 'kapufélfa' és a régi hosszúszekér ol-
dalában merevítőként szolgáló zép [am
elyből egész sor vanm
indkét oldalon])saya-saya, (hangutánzó/érzékeltető szó)Sayam
a, helység Kaputiban, Ō
saka táján.Sayari-M
asu-Yo
2mi-D
o-No
2-Opo-K
ami 2,
(sayaru ~
saparu ~
sawaru
'akadályozva lenni'
[v.ö.: zavar]
masu
=
? im
asu'(valahol) lakni, lenni', yo
2mi 'alvilág, to 'ajtó, kapu')
Sa-Yo
2ri-Bim
e-No
2-Miko
2to2=
Itiki-Sima-P
ime-N
o2-M
iko2to
2
Sazaki-Be, (sazaki 'ökörszem
')Sazi-P
utu-No
2-Kam
i 2 =
M
ika-Putu-N
o2-K
ami 2
=
Putu-N
á-M
itama
Seimu-T
ennōSeinei-T
ennōSeki-P
ime, (seki 1 'az ellenség feltartására szorosokban létesített
akadály; ellenőrző hely')Senka-T
ennōSeya-T
atara-Pim
e, Seya valamely helység neve lehetett; N
ara tá-jékán m
a is van Seya helység.
Siba-No
2-Iriki, Siba vagy Siba-No
2 helység nevének látszik, de akutatók nem
akadtak meglétének bizonyítékára.
Siba-No
2-Pim
eSibi, sibiSibum
i-Na-Sukune-N
o2-M
iko, (Sibum
i talán helység volt Mie régi
területén [Philippi 584])
Sidu-Kapi 1-N
o2-M
iko = K
api 1-Dako-N
o2-M
ikoSiga, helység A
pumiban.
Sigi-Yam
a-Tu-M
i-No
2-Kam
i 2
298
Sika, (általában 'rőtvad' jelentésű, így őzre is, szarvasra is vonat-kozik)
Siki 2, Yam
atoban kisebb közigazgatási egység volt; nagyjábanm
egfelel a Nara-környéki Shiki-gunnak.
Siki 2-No
2-Opo-A
gata-Nusi
Siki 2-Sima, úgy vélik, hogy a m
ai Shiki-nak m
egfelelő területenvolt.
Siki 2-Tu-P
iko-No
2-Miko
2to2
Siki 2-Tu-P
iko-Tam
a-De-M
i-No
2-Miko
2to2
Siki-Yam
a-Nusi-N
o2-K
ami 2
Silla = Siragi, (régi koreai királyság)
Sima, kisebb tájegység volt Ise határában.
Simada, Japánban gyakori helynév (talán <
sima 'síkságból feltű-
nően kiemelkedő dom
b' + ta 'föld').
Simo-T
u-Ke
2-No, (1. a 90. jegyzetet)
Sinaga, Kaputi egyik tája, am
ely uralkodói sírjairól híres.Sinano, régi m
egyeféle Honshū középső, hegyekben bővelkedő
részén.Sinano-N
o2-Saka-No
2-Kam
i 2
Sina-Tu-P
iko-No
2-Kam
i 2
sintó = shintō, ('istenek útja'; kínai elem
ekből alkotott kifejezés:shen 'istenség, lélek, szellem
' + tao 'út, helyes út, igazság')
Sipida, helység (ma H
yōgo körzet területe).sipo,
('tengervíz, tengerár,
dagály; só';
v.ö.: savó,
savanyú ~
savanya ~ sovanya ~ svanyu, (?) cseremisz šàpə, m
ordvintšapa-m
o, šapa-mă, finn hapa-n 'savanyú', ezekkel rokon só
szavunk /TE
Sz 3/)
sipo-mitu-tam
a, (mitu 'telve lenni', tam
a 'ékkő'sipo-pi 2ru-tam
a, (1. a fentit; pi 2ru 'szárad, elapad, apad')Sipo-T
uti-No
2-Kam
i 2, (a valószínűbb elválasztás ez: Sipo-Tu-T
i-N
o-Kam
i, ahol sipo 'dagály', tu, genitivusz-rag, ti 'szellem')
sirage-uta, (1. a 230. jegyzetet)Siragi =
Silla 140Sira-K
a = Siraka-N
o2-M
iko2to
2, (sira~ siro1 'fehér', ka~ke
2 'haj,szór, toll')
Siraka-No
2-Miko
2to2
=
Sira-Ka
=
Siraka-No
2-Opo-Y
amato
2-N
eko2-N
o2-M
iko2to
2
299
Sira-Kata, Philippi (586) a N
ihongira támaszkodva azt írja, hogy
ez valamely szoros [? tengerszoros] volt K
asukaban (sira 'fe-hér', kata 'váll')
Sira-Pi-N
o2-K
ami 2
Sira-Pi-W
ake2
Sirasaka-No
2-Iku-Piko-N
o2-Iratum
eSira-T
o2ri-N
o2-M
i-Paka, (sira 'fehér', to
2ri 'madár paka 'sir, sír-
domb')
siri-kume(-napa), (alkalm
asint e szavakból való: siri 'hátsó rész,ülep', kum
u 'egybefűz, egyesít', napa> naw
a 'kötél')Siri-T
u-Ki-T
ome, (siri 'hátsó rész, ülep; m
ög', tu genitivusz-rag,ki 2 'erőd, vár', tom
e 'anyó,); Philippi (588) szerint Siri-T
u-Ki 2
megfelel az O
kayama körzetben levő S
hitsuki területének.Sirokane-N
o2-M
iko, (siro 'fehér', kane 'fém, érc')
Siro-Piko-N
o2-M
iko = Y
aturi-No
2-Siro-Piko-N
o2-M
ikosita-m
usiro2, (sita 'am
i alul van, alsó rész', musiro
2 'gyékény sző-nyeg')
Sita-Teru-P
ime-N
o2-M
iko2to
2
situ-uta, (1. a következőt)si
tu-uta-no2-utapi-kapesi,
(situ>sidu
'csendes, halk',
uta 'dal',
utapi 'énekelve', kapesi 'váltás, helyettesítés')So
2, szentély az Idumo-beli Ipakum
aban.Sobakari, (soba 'hajdina, tatárka, pohánka', karu 'vág, nyes, arat')sode, ('ruha bő ujja')Soga-N
o2-Inam
e2-N
o2-Sukune =
Iname
2-No
2-SukuneSoga-N
o2-Isikapa-N
o2-Sukune
Soga-No
2-Kura-N
o2M
ikoSo
2ko2-D
oku-Mi-T
ama, (so
2ko2 '[test vagy alaktalan anyag] köze-
pe, ill. legmélyebb pontja [v.ö.: szikë, székë, cika, ] doku al-
kalmasint <
tuku 'elér, érint', mi, m
egtisztelő szócska, tama
'ékkő')So
2ko2-T
u-Tu-N
o2-W
o-No
2-Miko
2to2, (1. a fentit; tu 'kikötő, öböl',
tu genitivusz-rag, wo 'férfi')
So2ko
2-Tu-W
ata-Tu-M
i (-No
2f-Kam
i 2) = W
ata-Tu-M
i, (wata 'ten-
ger')Soni, U
da határában levő hegyvidék, Yam
atoban.
300
Sopori-No
2-Kam
i 2, Philippi (590) szerint a N
ihongiban olvashatóegyik történet egy So
2pori nevű hegyre teszi az égi istenekgyerm
ekének földreszállását.Sora-T
u-Pim
e-No
2d-Miko
2to2
Sora-Tu-P
i-Taka =
Am
a-Tu-P
i-Taka-P
o-Po-D
e-Mi-N
o2-M
iko2to
2
= P
o-Wori-N
o2-M
iko2to
2
So2-T
o2pori-N
o2-Iratum
e = So
2-To
2pori-No
2-Miko =
Karu-N
o2-
Opo-Iratum
e, (so2 'ruha, öltözék', to
2poru 'átmegy vagy túl-
megy valam
in'; v.ö. to2po
2 'messze, túl levő, távoli' távo-l,
tov-a).subu-subu, ('szűk'; v.ö.: sovány, siván, suhány m
ordvin tšova,tšovie 'vékony, finom
', finn hupa 'kicsiny, rossz')Suga-K
ama-Yura-D
omi, Idum
o-beli helység; a Shimane körzet-
ben levő mai Suganak felel m
eg.Suga-N
o2-M
o2ro
2-Wo
Sugapara, (para 'rét, mező')
Suga-Sira-Ko-N
o2-Iratum
e, (suga 'friss, üdítő', siroí 1 'fehér, vilá-gos', ko 'gyerm
ek')(Siro2: o
2 ?)sugu, ('közvetlenül').Sui (dinasztia)Suiko =
To
2yo2-M
ike2-K
asigiya-Pim
e-No
2-Miko
2to2"
Suinin-Tennō
Suisei-Tennō
Sujin(-Tennō)
suku, ('segít')Sukuna-B
ikona-No
2-Kam
i 2; Philippi
(591) m
egjegyzi, hogy
Matsum
ura japán kutató véleménye szerint S
ukuna-Bikona-
No-K
ami csak m
ásik megjelenési form
ája s más néven em
lí-tése O
po-Kuni-N
usi-No-K
aminak (akit rendkívüli erejű sá-
mánnak tartanak a m
agyarázók); Matsum
ura számos párhu-
zamot m
utat be, amelyekben a lélek szintén külön lényként
szerepel s időnként elhagyja a testet; – mintha csak a vogulok
és osztjákok hitvilágából vette volna ezt Matsum
ura! – ASukuna rész képzés eredm
énye: suku 'apró, kicsiny, szegé-nyes' +
na végződés, mint a következő m
ellékneveken is:abu-na- 'veszélyes, kita-na- 'piszkos', osa-na- 'fiatal' (v. ö.:szegé-ny, szigin, Scigina, vézna, vadon [T
ES
z 3]); a Bikona
301
részben piko 'ifjú' bizonyos, de na kérdéses; alkalmasint a
Sukuna hatására és mintájára egészítették ki vele a piko szót.
Sukuna-Biko-Take-W
i-Gokoro-N
o2-M
iko2to
2
Sume-Iro
2do2
=
Saki-Kusa-B
e-No
2-Anapo-B
e-No
2-Miko,
(sume
'fenséges, uralkodó', iro2 ,(?) 'vér', oto
2 'ifjabb testvér (fiúvagy
lány)'; P
hilippi [591]
az iro
2do2
szót 'younger
full-brother' ['ifjabb fivér ~ aki nem
féltestvér)'] jelentéssel for-dítja; így az iro
2do2 összetett és összevont szó első része, iro
2
nyilván 'vér' értelmű, m
íg oto2 része az ism
erős 'öcs'; itt tehátaz rio
2 'vér' jelentésének újabb bizonyítékát látjuk)Sum
e-Iro2-O
po-Naka-T
u-Piko-N
o2-M
ikosum
era-miko
2to2, (sum
era 'fenséges, uralkodó' -ra része ráadásosvégződésnek látszik)
Sumera-M
iko2to
2-No
2-Pi-T
ugiSum
era-Miko
2to2-N
o2-P
umi
Sumi-N
o2-Y
e, öböl a régi Nanipa közelében.
Sumi-N
o2-Y
e-No
2-Naka-Tu-P
ikoSum
i-Nd-Y
e-No
2f-Tu
Sumi-Saka-N
o2-K
ami 2
Supa-No
2-Um
i, a régi Sinano egy vidéke (m
a Nagano körzet).
Supau, (bizonyára összetett szó, hiszen egyszerű ójapán szavak-ban két m
agánhangzó nem állhat egym
ás mellett)
Susa-No
2-Wo-N
2-Mio
2to2 =
Paya-Susa-N
o2-W
o-No
2-Miko
2do2 =
Take-P
aya-Susa-No
2-Wo-N
o2-M
iko2to
2
Suseri-Bim
e-No
2-Miko
2to2
Sushun-Tennō
Suti, a régi Iga körzetben volt helység, de pontos helyét nem is-
merik.
Suwe-T
u-Mim
i-No
2-Miko
2to2;
Suwe
alkalmasint
gerencsér-település volt; P
hilippi (593) szerint még nem
nagyon régenSue-m
ura 'gerencsér-falu' volt a neve egy vidéknek Ōsaka
körzetében.T
ada-Goye, (tada 'közvetlen rövid', ko
1yu 'áthág, túlmegy (vala-
min)')
Tade-T
u, (tada 'öböl, kikötő'; a tade szót 'smart-w
eed', 'Was-
serpfeffer' [Persicaria hydropiper; P
olygonium hydropiper],
azaz 'borsos keserűfű' értelemm
el fordítják; - de mert a m
a-
302
gyar tájnyelv e dudvára nagyon hasonló hangzású szót ismer,
ezt a szót, a csádá-t használtam)
Ta-D
ikara-Wo-N
o2-K
ami 2 =
Am
e-No-T
a-Dikara-W
oT
adima, régi m
egyeféle a Japán-tenger mellett, H
yōgo körzet te-rületén.
Tadim
a-Mori, (a m
ori szó alkalmasint nem
magas rangú tisztvi-
selőt jelöl, s talán a moru 'őriz, véd' igéből szárm
azik)T
adima-M
o2ro
2-SukuT
adima-N
o2-M
ato-Wo
Tadim
a-Pinaraki, (A
Pinaraki rész összetétel, de összetevőiből
csak a pina 'vidék' szó világos)T
adima-P
ine, (a Pine rész jelentése 'öreg, m
egvénült; túlérett';alapja pinu 'm
egvénül'; mivel több esetben azt figyeltem
meg,
hogy az ójapán szóeleji p-nek a magyarban v- (<
w-) felel
meg, és m
ivel vén szavunknál vín alakja ma is él, a pinu-nak
vín ~ vén szavunkkal és rokonaival való összevetését szüksé-gesnek vélem
)T
adipi, Kaputi egyik terjedelm
es tájaT
adipi-No
2-Midu-P
a-Wake-N
o2-M
iko2to
2
Taga, helység A
pumiban.
Tagi, síkság a régi M
inoban.T
agima, helység a Y
amato-beli K
adurakibanT
agima-N
o2-M
e-Pi
Tagim
a-No
2-Miko
Tagisi, m
eghatározatlan partszakasz Idumoban.
Tagisi-M
imi-N
o2-M
iko2to
2
Tagisi-P
iko-No
2-Miko
2to2
Taka-A
ma-N
o2-P
ara = T
akama-N
o2-P
araT
akabe-No
2-Iratume, (T
akabe ismeretlen szó)
Taka-K
i 2-No
2-Iratume
Taka-K
i 2-No
2-Iri-Bim
e-No
2-Miko
2to2
Taka-K
i 2-No
2-Kam
i 2 = K
i 2-No
2-Opo-K
ami 2-N
o2-M
iko2to
2 = Taka-
Musubi-N
o2-K
ami 2
Taka-K
i 2-Pim
e-No
2-Miko
2to2
Taka-K
upi-Pim
e, taka 'magas', kup 'oszlop'; érdekes m
egfigyelnie fogalm
akat az istenség nevében)T
aka-Kura-Z
i, (a Zi elem
vitás; valószínű, hogy a nusi 'úr, paran-csoló' szó torzult alakja m
int murazi =
mura-zi esetében is)
303
Takam
a-No
2-Para =
Taka-A
ma-N
o2-P
araT
akame
2-No
2-Iratume
Taka-M
i-Musubi-N
o2-K
ami 2 =
Taka-K
i 2-No
2-Kam
i 2 = K
i 2-No
2-O
po-Kam
i 2(-No
2-Miko
2to2)
Takam
uko (~Takam
uku), Echizenben, Iseben, K
aputiban s egye-bütt gyakran előforduló helynév.
Takano, helység T
anipaban (taka 'magas' vagy 'bam
busz' vagy'sólyom
'; no 'mező').
Taka-P
ime-N
o2-M
iko2to
2
Takara-N
o2-Iratum
eT
akara-No
2-Miko
Takasuka, m
a ismeretlen helység.
Taka-T
i-Po(-Y
ama), (a T
aka rész bizonyára 'magas' jelentésű; T
ialkalm
asint a tu melléknevesítő genitivusz-ragból lett, de ti
jelenthet 'ut'-at
és 'szellem
'-et is;
po 'fő,
csúcs; am
ifelül/legfelül van', yam
a 'hegy, erdős területT
aka-Ti-P
o-Yam
a-No
2-Miya, (1. a fentit)
Takatu, a) Ō
saka környékén levő nagy, mesterséges tó (taka eb-
ben az összetételben alkalmasint 'bam
busz' jelentésű; tu kö-zönségesen 'kikötő, öböl' jelentésű, de feltehető, hogy e víztá-roló készítése idején m
ég 'tó' jelentése is volt [ma um
i vagym
izu]; v. ö.: régi magyar tu, tâ, zürjén to, jeniszej szam
ojédto, szelkup szam
ojéd: tu, tú) – b) a másik T
akatu császári pa-lota és székhely volt, valószínűleg Ō
sakatól délre.T
akawasi, helység Ō
saka határában (taka 'sólyom! w
asi 'sas'; ezaz összetétel is a fű-fa-féle, kötőszó nélküli szókapcsolástpéldázza).
Takaya, helység K
aputiban, Ōsaka határában.
Take, m
a ismeretlen helység T
adima területén.
Takeda-N
o2-M
iko, (? 'bambusz-m
ezei herceg')T
ake-Inada-No
2-Sukune, (take 'vitéz, dühöngő', ina [?] 'rizspa-lánta', ta 'föld, szántó', no
2 genitivusz-rag, sukune 'segítség;m
iniszter')T
ake-Kapi-K
o-No
2-Miko, (take 'vitéz', kapi 'kagyló', ko
2, gyermek,
-fi')T
ake-Mika-D
uti-No
2(-Wo-N
o2)-K
ami 2
Take-M
ika-Duti-N
o2-M
iko2to
2
Take-M
inakata-No
2-Kam
i 2
304
Take-N
unakapa-Mim
i-No
2-Miko
2to2
Take-N
unakapa- Wake
2-No
2-Miko
2to2
Take-O
si-Yam
a-Tari-N
e, (tari ?'lejtő', -ne alkalmasint funkcióját
vesztett végződés)T
ake-Pani-Y
asu-Biko-N
o2-M
iko2to
2 = T
ake-Pani-Y
asu-No
2-Miko
Take-P
aya-Susa-No
2-Wo-N
o2-M
iko2to
2 =
P
aya-Susa-No
2-Wo-
No
2-Miko
2to2 =
Susa-No
2-Wo-N
o2-M
iko2to
2
Take-P
ikoT
ake-Pi-M
ukapi-To
2yo2-K
uzi-Pi-N
e-Wake
2
Take-P
ira-To
2ri-No
2-Miko
2to2
Take-P
i-Wake
2
Take-P
uru-Kum
a-No
2-Miko
2to2 =
Nanipa-N
eko-Take.
Take-P
utu-No
2-Kam
i 2 =
T
o2yo
2-Putu-N
o2-K
am2
=
Take-M
ika-D
uti-No
2-Wo-N
o2-K
ami 2
Takeri, m
a ismeretlen helység.
Takerube;
Philippi
(602)
szerint szám
os tájon
voltak nem
-nem
eseknek T
akebe (=
T
ake-Be)
nevű telepeik,
s ezeket
Keikó császár létesítette Y
amato-T
akeru-No-M
ikoto emléké-
re; Kinoshita szövege T
akerube alakot tüntet fel.T
akesi-Uti-N
o2-Sukune(-N
o2-M
iko2to
2)T
aketi, (1. a 280. jegyzetet)T
ake-To
2yo2-P
adura-Waki-N
o2-M
ikoT
ake-Wo-P
iro2-K
uni-Osi-T
a te-No
2-Miko
2to2
Take-Y
o2ri-W
ake2
Taki 2, valószínűleg T
anipaban volt helység s megfelel a m
ai Taki-
gunak Hyōgo körzetben.
Takiri-B
ime-N
o2-M
iko2to
2
Takitu-P
ime-N
o2-M
iko2to
2
Takuso, (egy koreai kovács neve)
Tam
ade, ma is T
amade nevű helység N
ara tájékán.T
ama-N
o2-Iratum
e.T
ama-N
o2-Y
a-No
2-Miko
2to2
tama-puta-tura, (tam
a 'ékkő', puta '2', tura 'füzér, fonat')T
amate-N
o2-W
oka, Kaputi és N
ara vidékén volt ilyen nevű hely-ség; P
hilippi (604) Tam
ade-t ír.T
ama-Y
i 2ri-Bim
eT
ama-N
o2-M
iko
305
Ta-M
iya-No
2-Naka-T
u-Pim
e, Ta-M
iya Kaputiban volt helység (ta
'föld, szántó', miya 'szentély').
Tam
ura-No
2-Miko =
Nukade-P
ime-N
o2-M
iko2to
2
Tanaka, (ta 'föld', naka 'közép')
ta-na-suwe-no
2-mitugi, (ta~te 'kéz', na~no
2 genitivusz-rag, suwe
'csúcs, vég', mitugi 'adó')
T'ang (dinasztia)
Tanipa, régi tájegység (K
iotó vidékén).T
anipa-No
2-Adi-Sapa-B
ime
Tanipa-N
o2-K
apakami-N
o2-M
asu-No
2-Iratume
Tanipa-N
o2-P
iko-Tatasu-M
iti-No
2-Usi-N
o2-M
iko = M
iti-No
2-Usi-
No
2-Miko
Tanipa-N
o2-T
o2po-T
u-Om
iT
ao, (olv. dao 'út, helyes út, igazság')T
apiriki-Simarum
i-No
2-Kam
i 2 (nehezen elemezhető)
Tara-N
o2-M
ikoT
arasi, (ez a szó származhat a taru 'tele lenni' ige továbbképzésre
alkalmas tara- tövéből, de ugyancsak a 'lehajlik, függ' jelenté-
sű taru-ból)T
arasi-Naka-T
u-Piko-N
o2-M
iko2to
2
Tarasi-P
iko-Kuni-O
si-Bito
2-No
2-Miko
2to2 =
Opo-Y
amato
2-Tara-
si-Piko-K
uni-Osi-B
iko2-N
o2-M
iko2to
2
Ta-Sira-K
a-No
2-Iratume,
(ta-sira-ka szószerint
ez: 'kéz-fehér-
haj/szór', de ilyen jelentés itt aligha helyes; így, Kinoshita
nyomán, a ta szót nyom
ósító elemnek tekintettem
s lefordí-tatlanul
hagytam;
Cham
berlain az
egész nevet
eredetibenhagyta, P
hilippi pedig a csak a későbbi japánból adatolható'korsó' [tashiraka] szóval fordítja.
Tatanam
i, helység
a Y
amato-beli
Suki
megyefélében
(tata '?
pajzs', nami 1 '? sor').
Tate-T
u, helység lehetett a régi Kasukaban, de pontos helyét nem
ismerik; (szószerint 'pajzsöböl' lenne, de 1. a 70. jegyzetet).
Tatibana, (1. a 114. j. -et; T
atibana helye vitás)T
atibana-Mo
2to2-N
o2-W
akugo-No
2-Miko
Tatibana-N
o2-N
aka-Tu-P
ime
Tatibana-N
o2-O
po-Iratume
Tatibana-N
oo2-T
o2yo
2-Pi-N
o2-M
iko2to
2
306
tati-so2ba, P
hilippi (606) szerint pontosan meg nem
határozott,bogyós gyüm
ölcsű fa.T
awi-N
o2-N
aka-Tu-P
ime, (T
awi talán helynév: ta 'föld, szántó', w
i'forrás, kút')
Tem
a-Hegy =
Tem
a-No-Y
ama, a régi P
apaki vidékére helyezhető,s ez a m
ai Tattori tájának felel m
eg.T
enmu =
Tem
mu-T
ennōtennō (az uralkodók szino-japán neveivel együtt; jelentése 'csá-
szár, uralkodó'; v.ö.: kínai t'ien 'ég, menny', huang 'király,
uralkodó')T
ennō-ki = Sum
era-miko
2to2-no
2-pumi, (ki 'krónika, feljegyzés',
pumi 'írás'; kínai eredetű szavak )
Teram
a, helység Nara tájékán (tera 'szentély, tem
plom' [alkalm
a-sint a koreaiból], m
a 'köz, terület, föld').ti, ('vér')ti-biki-no-ipa, (ti '1000', piku 'húz, visz, vezet', piki 'húzás', no
2,genitivusz-rag, ipa 'kő, szikla')
T'ien-yih, (1. a 4. jegyzetet)
Ti-G
apesi-No
2-Opo-K
ami 2
tigiri, (tigiru 'ígér, fogad')T
ika-No
2-Sima
Tika-T
u-Asuka, (tika 'közel levő; am
i közel van', asu 'reggel, nap-kelte', ka 'hely')
Ti-M
ata-No
2-Kam
i 2
Ti-M
ori, (ti 'út', mori 'őrzés, őrző')
Tinu, ez volt Idum
i korábbi neve 8 része volt; ma Ō
saka déli fele,W
akayama körzet.
Tinu-N
o2-M
ikoT
ipisako-Be, (érdekes, hogy ennek a szolgáló csoportnak [talán
apródok vagy effélék voltak] másik neve W
aka-Ko-B
e volt[w
aka ' fiatal', ko2 'gyerm
ek'], be 'egyesülés, telepítés, testület'(P
hilippi 609); a tipi-sa részben tipi a jelentéshordozó, míg sa
elvont főnevek képzésére szolgál; így a megközelítő fordítás
'csöppség' lehetne, tipi-sa-ko pedig 'csöppség-gyermek'-ként
hangozhatna)T
i-Siki-No
2-Opo-K
ami 2 =
Yo
2mo
2-Tu-O
po-Kam
i 2 = Izanam
iT
ita, félsziget Wopariban (a m
ai Aichi körzet területének felel
meg).
307
Titi-P
aya-Pim
e-No
2-Miko
2to2
Titi-T
uku-Wa-P
ime-N
o2-M
iko2to
2, (Philippi
[610] a
Titi-T
ukurészre 'a 'szellem
-imádó' fordítást ajánlja: ti vagy kettőzve ti-ti
'szellem', tuku ? =
ituku 'imád'; ituku<
itu 'szent' + -ku igekép-
ző'; itu-val összevethető a magyar üdv, idv, id- pl. a régi igy-
ház = egyház 'szent ház' szóban; - w
a Honshū délnyugati ré-
szein lakó, apró termetű lakosság általános neve volt)
To
2ga-No, síkság (m
a alkalmasint K
ōbe-shi).T
o2ki-P
akarisi-No
2-Kam
i 2, (to2ku 'tágít, old, leold', pakaru 'elvá-
laszt'; pakarisi helyén Philippi [610] pakasi-t tüntet
fel s
megem
líti, hogy némely kéziratban okasu<
oku 'letesz, hagy'van)
To
2ko2-N
e-Tu-P
iko-Iro2ne-N
o2-M
iko2to
2
To
2ko2-Y
o2(-N
o2-K
uni)T
o2ko
2-Yo
2-No
2-Om
o2pi-K
ane-No
2-Kam
i 2 =
O
mo
2pi-Kane-N
o2-
Kam
i 2
To
2mi, helység Y
amato északi részén (? N
ara tája).T
o2m
i-Biko =
To
2mi-N
o2-N
aga-Sune-Biko =
Naga-Sune-B
ikoT
o2m
i-Ya-B
ime
tomo =
to2m
o2, ('nép, család, összesség')
to2m
o2, ('bőrvánkos', tulajdonképpen 'm
egállító')T
onami, K
osiban volt vidék, ma T
oyama körzet része.
toneri, (1. a 253. jegyzetet)T
o2posi-N
o2-Iratum
e; To
2posi talán helynév, v.ö.: to2po-si 'távoli'.
To
2po-Tu-A
pumi
To
2po-Tu-A
suka, (to2po 'távol'; 1.: T
ika-Tu-A
suka)T
o2-P
o-Tu-A
yu-Me
2-Ma-K
upasi-Pim
e, (? to2po 'távol', tu 'kikötő,
öböl', ayu 'pisztráng', me
2 'szem')
To
2po-Tu-M
ati-Ne-N
o2-K
ami 2, (to
2po 'távol', yu '? tó, öböl', mati
'település, város' [ma város része], ne alkalm
asint funkciójátvesztett végződés [v.ö.: piko=
piko-ne 'ifjú.', ki 2=ki 2-ne 'fa',
kusa=kusa-ne 'fű', ya=
ye-ne 'tető', kaki=kaki-ne kerités']; a
mati szóval talán összevethetők: osztják w
ač 'nagy falu, vá-ros, bekerített hely', jurák szam
ojéd waad 'körülvevő kerítés'
és rokonaik)T
o2po-T
u-Yam
a-Zaki-T
arasi-No
2-Kam
i 2
308
To
2ri-Kapi-B
e, (to2ri 'm
adár', kapu 'tart, nevel, szoktat'; v.ö.: Mint
a juhász-bojtár, amikor kapatja, A
komondor kölyköt végig
simogatja" (A
rany: Toldi)
To
2ri-Me-N
o26-M
iko, (to2ri jelentését nem
lehet megállapítani,
így me-vel való kapcsolása is vitás)
To
2ri-Naru-M
i-No
2-Kam
i 2
To
2ri-No
2-Ipa-Kusu-P
une-No
2-Kam
i 2
To
2ri-Yam
aT
osa, Shikoku egyik régi, m
egyeféle része, ma K
ōchi körzet te-rülete.
To
2to2ri, Idum
oban volt helység, ma Ō
saka tájéka.T
o2to
2ri-Be, (a T
o2to
2ri rész alapja to2ri 'm
adár-' és toru 'megfog';
az összevonás az első összetevőben, úgy látszik, csonku-lást okozott)
To
2-To
2ri-No
2-Kam
i 2, (1. a fentit)T
o2-T
u-Miya, (to
2=to
2po 'ami távol vagy kivül van' tu m
ellékne-vesítő genitivusz-rag)
To
2wo, alkalm
asint helység, de helye ismeretlen.
To
2woti, Y
amato egyik vidéke volt, talán a N
ara körzetben fekvőS
akurai-shivel azonos.T
o2w
oti-No
2-Iri-Bim
e-No
2-Miko
2to2
To-Y
ama-T
u-Mi-N
o2-K
ami 2
To
2yo2-A
si-Para-N
o2-M
idu-Po-N
o2-K
uni 2 =
T
o2yo
2-Asi-P
ara-N
o2-T
i-Aki-N
o2-N
aga-Ipo-Aki-N
o2-M
idu-Po-N
o2-K
uniT
o2yo
2-Ipa-Mado-N
o2-K
ami 2
=
Am
e-No
2-Ipa-To-W
ake2-N
o2-
Kam
i 2 = K
usi-Ipa-Mado-N
o2-K
ami 2
To
2yo2-K
i 2-Iri-Piko-N
o2-M
iko2to
2
To
2yo2-K
uniT
o2yo
2-Kuni-W
ake2-N
o2-M
ikoT
o2yo
2-Mike
2-Kasigiya-P
ime-N
o2-M
iko2to
2 = Suiko-T
ennōT
o2yo
2-Mike
2-Nu-N
o2-M
iko2to
2 = Jinm
u-Tennō
To
2yo2-P
i-Wake
2.T
o2yo
2-Putu-N
o2-K
ami 2 =
Take-M
ika-Duti-N
o2-W
o-No
2-Kam
i 2
To
2yo2ra, (to
2yo2 'bőséges' +
ura 'öböl')T
o2yo
2-Suki 2-Iri-Pim
e-No
2-Miko
2to2, (P
hilippi [616] a Suki 2 rész-ben 'ásó' jelentést sejt)
To
2yo2-T
ama-B
ime(-N
o2-M
iko2to
2)T
o2yo
2-To-W
ake2-N
o2-M
iko
309
To
2yo2-U
ke2-B
ime-N
o2-K
ami 2, (v. ö.: To
2yu-Uke
2-No
2-Kam
i 2)T
o2yu-U
ke2-N
o2-K
ami 2
tutubaki 169, (1. 8. 194. jegyzetet)T
ubura-No
2-Iratume,
(tubu 'egy
csepp/csipet', -ra
funkciójátvesztett végződés; ném
elykor a többes számot is -ra jelöli)
Tubura-N
o2-O
mi =
Tubura O
mi =
Tubura-O
pomi
Tubu-T
atu-Mi-T
ama, (tubu 'csepp; buborék', tatu 'm
egjelenik, fel-em
elkedik, indul, kezdődik')T
uke, Y
amato
egy vidéke volt,
ma
a N
ara körzetében
fekvőT
suge-mura területe.
tuki 2 (= tuku 'zelnicefa')
Tukita-N
o2-W
oka, (a Tukita rész nyilván összetétel s benne ta al-
kalmasint 'föld, szántó', am
int az eredeti szöveg kínai jelem
utatja; a megm
aradó tuki rész jelentése bizonytalan; felte-hető, hogy a 'japán búbos ibisz' (m
ai japán toki)T
uki 2-Tati-P
una-Do-N
o2K
ami 2 =
Puna-D
o-No
2-Kam
i 2
tuku, (= tuki 2 'zelnicefa'; a tuku szó feltehetően összetétel: itu
'szent' + ku~ki 2 'fa'; kopás által a szóeleji i =
eltűnhetett, mint
pl. idu. 'csirázik, kel, terem' >
de-ru; i- lekopás a valószínű,m
ert három
szótagú szavak
a japánban
bizonyíthatóan a
szóeleji magánhangzó veszte által válhatnak kétszótagúvá, pl.
ahiru=hiru 'kacsa')
Tukuba, a régi P
itati egy tája volt, területe ma Ibaraki körzet ré-
sze.T
ukusi = K
yūshūT
uku-Yo
2mi-N
o2-M
iko2to
2, (yu2m
u '[szavakat] énekelve ejt; olvas';a tuku 'hold' szó későbbi alakja tuki 2; m
inthogy legalább egyösszetételben a ki 2 elem
tu- nélkül szerepel [kisara-gi 'a japánholdkalendárium
2. hónapja'], az a gondolatunk támad, hogy
tu eleinte állandó díszítő jelző volt, mígnem
a jelző fontossá-ga elhalványult s a két rész eggyé forradt; tekintve, hogy ahold m
a is nagy tiszteletnek örvend Japánban, a legvalószí-nűbb állandó jelzője a 'szent, tisztelendő' értelm
ű itu lehetett[m
int fentebb, a 'zelnicefa' esetében is]; a szóeleji i- lekopásaugyanúgy történhetett, m
int a 'zelnicefa' jelentésű tuku eseté-ben; – az itu esetleges m
agyar kapcsolatára 1. a 305. lapot; haaz ősjapánban a 'hold' értelm
ű szó valóban ku alakú volt; ak-
310
kor érdemes vele összevetni a kam
asz szamojéd ki-t, a finn
kuu-t [ahol a két u közül nem biztosan esett ki m
ássalhangzó,m
int a puu 'fa' két u-ja közül sem], továbbá a m
agyar hold-at;u.i. a T
ES
z szerint e szavunk 1-je betoldásos, míg d-je kicsi-
nyítő képző; jó lenne szemügyre venni a rekonstruált *kuŋe
alakot: hátha a ŋe rész maga is m
ásodlagostum
agari-no2-tati, (1. a 23. jegyzetet)
Tuno, K
inoshita szómutatója szerint tartom
ány.T
uno-No
2-Iratume
Tunu, régi m
egyeféle; területe a mai Y
amaguchi körzet T
suno-gun részének felel m
eg.T
unuga, régi helység Echizenben és P
hilippi (619) szerint a mai
Fukui körzet T
surugi-shi (?) nevű részének felel meg.
Tunusasi, P
hilippi (619) szerint Tunosasi; e helység területe a
Nara körzetben levő O
shimi-nek felel m
eg.T
ura-Nagi-N
o2-K
ami, (tura 'sor'; nagi a T
ura-Nam
i-No
2-Kam
i.név nam
i szavával szemben bizonyára a 'férfi' jelentésű ki 1
szót tartalmazza [v. ö.: Iza-na-gi :: Iza-na-m
i]; na alkalmasint
a no2 itt-ott előforduló változata)
Tura-N
ami-N
o2-K
ami 2, (1. a fentit)
Turugi-N
o2-Ike
2
Tu-Sim
a = A
me-N
o2-Sade-Y
o2ri-P
ime
tuti-gumo, (tuti 'föld', kum
o 'pók'; gúnynév?)T
uti-Ika-Duti, (tuti 'föld', ika 'tiszteletre m
éltó', tu, melléknevesítő
genitivusz-rag, ti 'szellem')
Tuti-N
o2-M
i-Oya-N
o2K
ami 2
Tutuki 2, helység Y
amasiroban, K
iotó határában.T
utuki 2-no2-m
iyatuw
e, (mivel m
ind a japánban, mind az uráli nyelvek egy részében
szóbelseji p w-vé lágyulhatott, érdem
es megem
líteni a követ-kezőket:
mordvin
tšovo-lo~tšovo-la~tšovo-l, am
elyeknek a
jelentése: 'olyan
rúd, am
elyhez a
lovakat szoktak
kötni'[P
aasonen, Beitrage, K
Sz 15, 18], talán vogul šop-la 'rúd,
oszlop, pózna', -sopé-l [kb. ugyanaz]; az -l/-lo/-ka elem kicsi-
nyítő képző; a többi áll szemben a tuw
e szóval ['bot, do-rong']).
u , ('kormorán, kárókatona')
ubu-ya, (ubu~umu 'szül', ya 'ház, hajlék, tető')
311
Uda, Y
amatotól keletre elterülő hegyvidék (m
a Uda-gun N
arakörzetében).
Uda-no
2-osi, (osi 'esés, csapda' <otu 'esni')
Uda-N
o2-T
i-Para
udi, ('nemzetség, nagycsalád')
Udi, Y
amasiro egy tája (K
iotó vidéke).udi kaba-ne no sadam
e, (kaba-ne 'nemzetségi név', sadam
u 'el-dönt, m
eghatároz')U
di-No
2-Miko
Udi-N
o2-W
aki-IratukoU
di-Nd-W
ake2-Iratum
eU
du-Piko, (úgy látszik, hogy az udu 'különös, új, szokatlan, szép'
szónak uzu változata is volt, pl. Am
e-No-U
zume-N
o-Mikoto
nevében [ha csak nem m
ásolói hibával találkozunk itt]; az ~alak biztosan ősibb; v.ö.: m
ordvin od 'új', finn uute- 'új', ute-le- 'kíváncsinak lenni', lapp ođđâ 'új'; ezek rokonai új sza-vunknak)
Uka-N
o2-M
i-Tam
a-No
2-Kam
i 2, (uka~uke2~ke
2 'eledel'; Kinoshi ta
uga alakjával szemben C
hamberlain és P
hilippi nyomán az
uka alakot használtam az uke
2 és ke2 alakokkal való egysze-
rűbb összehasonlítás végett; a g-vel írt alak másodlagos)
Uki-K
apa, (e helyen is romlott a szöveg, így lehet, hogy m
ás voltaz eredeti kifejezés)
uki-uta, (uki 1 'boros edény, kupa')um
a-bune, (ume '1ó', pune <
puna 'teknő, hajó')U
maki-N
o2-M
iko, Um
aki alkalmasint helynév, de nincs rá m
eg-bízható adat.
Um
akuda, régi megyeféle, am
elynek területe a mai C
hiba körzet-ben van.
Um
akuda-No
2-Iratume
Um
a-Mikupi, helység lehetett (um
a '1ó', mi, m
egtisztelő szócska,kupi 'oszlop, karó').
Um
asi-Asi-K
abi 2f-Piko-D
i-No
2-Kam
i 2
Um
asi-Madi-N
o2-M
iko2to
2, (uma-si 'jó, finom
, tetsző', mati 'jel,
előjel'; a régi jövendölők jósláskor bizonyos jeleket kapartakállatok lapockacsontjába, K
ínában és környékén teknősbékateknőjébe, aztán tűzbe tették a csontokat vagy teknőket, m
ajda repedezéseket értelm
ezték; v.ö.: cseremisz m
už 'jósol, jö-
312
vendöl', mužan 'jóslás, jövendölés', osztják m
ut- 'áldozat al-kalm
ával imádkozni')
Um
asi-Uti-N
o2-Sukune
umi (U
mi), (1. a 147. jegyzetet); P
hilippi(622) szerint Um
i hely-ség m
a is van Fukuoka körzetben.
Um
i-Sati-Biko =
Po-D
eri-No
2-Miko
2to2
U-M
ori-No
2-Miko, (u 'korm
orán', mori 'őrzés' ?)
Um
ugapi-Pim
e, (Kinoshita ezt így fordítja: G
öttliche Tochter der
schwarzen M
uschel' ['fekete kagyló féle isteni lány'], míg a
Kisa-G
api-Pim
e nevet
így: G
öttliche T
ochter der
rotenM
uschel ['piros kagylóféle isteni lány']; az első kagyló tudo-m
ányos neve Arca inflata, a m
ásodik olvasata kétes; Cham
-berlain és P
hilippi umugi alakot ír)
Unakam
i-No
2-Miko, U
nakami helység lehetett, de m
it sem tudnak
róla.U
nebe, (= une-m
e-be, azaz olyan telepítés, amelynek tagjai az
udvarhölgyek: une-me eltartásáért dolgoztak)
Unebi 2, Y
amatoban volt helység (m
a Nara körzete)
Unebi-H
egy = U
nebi-Yam
aU
nesu, Minoban volt helység, de pontos helyét nem
ismerik.
upa-tu-kuni, ('felső ország'; a japán hitvilága három szintű életet
ismer: égit, földit, földalattit)
Upa-T
u-Tu-N
o2-W
o-No
2-Miko
2to2
Upa-T
u-Wata-T
u-Mi-N
o2-M
iko2to
2
Upe-N
o2-M
iya-No
2-Um
ayado-No
2-To
2yo2-T
o-Mim
i-No
2-Miko
2to2
= Shotoku T
aishi, (1. a 314. jegyzetet)U
sa, To
2yo2-K
uni egy helysége; területe ma az Ō
ita körzet Usa-
gun nevű részének felel meg.
Usagi-G
ami =
Inaba-No
2-Siro-Usagi
Usi-M
o2ro
2
uta-gaki, (gaki<kaki alkalm
asint kaku>kakeru 'egym
ásba akad;akaszt' szárm
azéka)U
ta-Ko
2ri-Pim
e-No
2-Miko
2to2,
(go2ri-ko
2ri<koru
'megszilárdul,
megkem
ényül, megfagy')
Uti, Y
amatoban volt helység (N
ara körzet).utusiki-aw
o-pi 1to2-gusa, (utusiki 'valóságos, tapintható' [ezért az
istenekkel ellentétben 'halandó']; awo-pi 1to
2-gusa 'zöld em-
berfű' az istenek állapotán aluli emberiséget jelenti)
313
Utu-Siko
2-Me-N
o2-M
iko2to
2, (utu~uti 'ami belül van')
Utu-Siko
2-Wo-N
o2-M
iko2to
2
Utusi-K
uni-Tam
a-No
2-Kam
i 2
Utusi-P
i-Gana-Saku-N
o2-M
iko2to
2
Uzika, P
hilippi (624) szerint, Usika, P
arimaban volt helység, s te-
rülete a mai H
yōgo körzetének felelhet meg.
Wado, (a kínai kalendárium
mintájára készített japán kalendárium
év-jelölő rendszerének egyik kifejezése; aligha igazi japánszó)
Wadurapi-N
o2-U
si-No
2-Kam
i 2, (usi < usu >
useru 'elvész, eltűnik',usinapu 'elveszít [verlieren]'; v.ö.: votják vez- 'eltűnik, el-hordja m
agát', vogul ūsi 'elpusztul', magyar vesz(ik), régi és
tájnyelvi usint, osint, ussant, ? oson; az ójapán usi-na-pualakban na is, pu is igeképző – különösen a -pu képző érde-m
es figyelm
ünkre, uoio
nemcsak
nagyon gyakori
azójapánban, hanem
a hasonló szerepű urali *p képzővel isszem
beállítható; pl. finn syö-vä 'e-v-ő', syo-pä 'rákbetegség[am
i a testet eszi]', elä-vä 'élő, eleven', vogul min-pä 'm
enő',régi m
agyar járo-v, jeniszej szamojéd kaa-be 'holt [pontosan:
'haló', mint 'haló porában'], továbbá nyalá-b, küszö-b, közé-p,
hasá-b, tere-p, ter-p-esz, tere-p-ély, tere-b-ély, tájnyelvi öle-b[=
nyaláb], silá-p 'szelet' [?] <szel-/szil- ((T
ES
z 3))w
aka(si), waki 2, w
aku- ('ifjú, fiatal')W
aka-Ki 2-N
o2-Iri-B
iko-No
2-Miko
Waka-K
i 2-No
2-Iri-Biko-N
o2-M
iko2to
2
Waka-K
usaka-Be-N
o2-M
iko2to
2 =
P
atabi-No
2-Wakí-Iratum
e =
Naga-M
e-Pim
e-No
2-Miko
2to2
Waka-M
i-Ki 2-N
u-No
2-Miko
2to2
=
To
2yo2-M
i-KE
f-Nu-N
o2-M
iko2-
to2 =
Kam
u-Yam
ato2-Ipare-B
iko-No
2-Miko
2to2=
Jinmu-T
ennōW
aka-Nu-K
e2-N
o2-M
iko, (nu~no 'rét', ke2 'eledel')
Waka-N
u-Ke
2-Puta-M
ata-No
2-Miko
Waka-P
iko-Take-K
ibi 2-Tu-P
iko-No
2-Miko
2to2
Waka-P
ime
Wakara, yam
asiroi régi folyó; ma K
izugawanak hívják (K
iotóhatárában folyik).
Wakasa, régi tartom
ányféle; területe Fukui-gunnak felel m
eg.W
aka-Sakura, e régi palota helye alkalmasint a m
ai Abe, N
arakörzetében.
314
Waka-Sa-N
a-Me-N
o2-K
ami 2, (w
aka 'fiatal', sa valószínűleg nyo-m
ósító szócska s na-hoz tartozik; na = ina 'rizspalánta', m
e'nő')
Waka-T
akeru-No
2-Miko
Waka-T
arasi-Piko-N
o2-M
iko2to
2
Waka-T
arasi-Pim
e-No
2-Miko
2to2
Waka-T
o2si-N
o2-K
ami 2
Waka -T
ukusi-Me-N
o2-K
ami 2
Wakaya-N
o-Iratume, (ya 'ház, otthon', de w
akaya mint összetett
szó alkalmasint 'fiatal' értelm
ű)W
aka-Yam
a-Gupi-N
o2-K
ami 2
Waka-Y
amato
2-Neko-P
iko-Opo-B
ibi-No
2-Miko
2to2
=
Kaika-
Tennō, (a B
ibi rész 'szellemiként való fordítása kérdéses; talán
mim
-ból lett)W
aka-Yu-W
e, (yu 'meleg víz, fürdő', w
e alkalmasint a m
e 'nő' szó-ból torzult)
wake
2
Wake
2-Ika-Duti
Wakikam
i (~W
akigani) =
W
aki-Na-K
ami 2,
Kaduraki
egy tája,
amely a m
ai Nara körzet része.
Wakugo-N
o2-Sukune, (w
aku = w
aka[si] = w
aki 'ifjú')W
aku-Musubi-N
o2-K
ami 2
Wanam
i, Kosiban volt, m
a ismeretlen folyó torkolathelye (m
i-na-to 'torkolat'; m
i 'víz', na~no2 genitivusz-rag, to 'öböl, torkolat,
ajtó')W
ani, Yam
atoban volt tájék, ma N
ara körzetének egy része.W
ani-Kisi, (kisi 'm
ester, tanító', koreai szó)W
ani-No
2-Ike2
Wani-N
o2-P
ipure-No
2-Opom
i, (pi-pure 'napok fordítása [?]'; mert
az időszámítás pontos vezetése és a kalendárium
készítésefelelős m
unka volt akkoriban is, Japánba koreaiak és kínaiakvitték m
agukkal a szükséges ismeretet)
Wani-N
o2-P
ituma-N
o2-O
mi, (a P
ituma rész alkalm
asint így bont-ható fel: pi 1 'nap', tu genitivusz-rag, m
a 'köz')W
ani-No
2-Satuki 2-No
2-Om
i, (a
Satuki részben
sa nyom
ósítószócska ['igaz'], tuki 'hold, hónap', s a kifejezés az 50 hónapravonatkozik)
Watarapi, Ise egy tája (m
a Mie körzet egy része).
315
wata(ri)-no
2-miyake
2, (1. a 140. jegyzetet)W
atari, a régi Tunuga egyik tája.
Wata-T
u-Mi(-N
o2-K
ami 2) =
Wata-T
u-Mi-N
o2-O
po-Kam
i 2.W
ati-Tum
i-No
2-Miko
2to2
Wega, K
aputiban volt helység (Ōsaka tájéka).
Wekuri-N
o2-M
iko, Wekuri helyét nem
ismerik.
Wepa-N
o2-M
iko, Wepa bizonyára helység volt, de fekvését m
eg-határozni nem
sikerült.w
i-ka, ('disznó/vaddisznó' és 'őz/szarvas')w
i-kapi, (v. ö.: Tori-K
api-Be)
Wina, helység a régi S
ettsuban (ma H
yōgo körzet )W
i-Pika, (w
i 'forrás, kút', pika 'fény, ragyogás, fénylő, ragyogó'; apika tő van a pikam
eku és pikaru 'fényleni, ragyogni' igékben;az utóbbiból eredt H
ikari, ama nagyon gyors vonat neve)
Wi-Sam
e2-N
o2-Si-M
idu, (wi a w
i-ru~wo-ri 'él, lakik valahol' ige
gyöke; same <
samu>
sameru '(ájultságból, álom
ból, illúzió-ból) m
agához tér, kijózanodik, felébred'; Wi-Sam
e híres forrásneve; si-m
idu összevonás' eredménye: si <
simi 'nagyon hideg,
fagyos' * midu 'viz')
Wo, régi folyó vagy folyótorkolat K
i tartományban; (W
o jelent-hetne 'férfi'-t vagy 'kicsi'-t).
Wo-A
saduma-W
akugo-No
2-Sukune-No
2-Miko
2to2
Wobasi, a K
yūshū déli felében számon tartott A
ta megyefélében
volt, de pontosan nem tudják.
Wobasi-N
o2-Y
e; Philippi (634) szerint ez a csatorna N
anipa hatá-rában volt és alkalm
asint az Ōsaka tájékán levő O
base csator-nának felel m
eg.W
odo, ma ism
eretlen helység.W
odo2-P
ime =
Kasuga-N
o2-W
odo-Pim
eW
o-Gapa, a kyūshūi T
ama-S
ima határában volt; m
a Tam
asima
folyó Saga körzetében (P
hilippi 632).W
o-Isi-Pim
e-No
2-Miko
2to2
Wo-jen-chuan
Wokada, területén m
a Ashiya-m
achi van Fukuoka körzetében.
Wokam
o2to
2, Nara határában volt; helyét ism
erik, de a régi névm
egszűnt (~ 'domb', ~ 'alja, töve').
Woke-N
o2-Ipa-Su-W
ake2-N
o2-M
iko2to
2 =
W
oke-No
2-Miko
2(to2)=
Kenzō-T
ennō
316
Wo-K
e-Tu-P
ime-N
o2-M
iko2to
2
Wo-K
uma-K
o-No
2-Iratume
Wo-K
umi-N
o2-Iratum
e, (w
o 'kender',
kumu
'egyesit, összefűz,
fon')W
o-Maro
2ko-No
2-Miko, (w
o 'kicsi, ifjú', ma, nyom
ósító szócska['igaz(án)'] ,-ro
2 alkalmasint =
iro2 ['vér-szinezte'], ko
2 'gyer-m
ek, fiú')W
o-Mata-N
o2-M
ikoW
o-Moti, (w
o 'kicsi, ifjú'; moti pontos jelentését szövegrom
lásm
iatt nem lehet jól m
egállapítani; Kinoshita fordítására ha-
gyatkoztam)
Wom
uro-Hegy =
Wom
uro-Yam
a, Yesino hegyvidékén volt, de
pontos helyét nem ism
erik.W
o-Nabe-N
o2-Iratum
e, (wo 'kicsi', nabe 'edény'; a '[?] kicsi edé-
nyes' fordítás szószerinti; lehetséges azonban, hogy Wonabe
helység létezett, s a megnevezés azzal van összefüggésben; 1.
a következő nevet)W
onabe-No
2-Miko, (v.ö. a fenti névvel)
Wo-N
o, helység Apum
iban; ma O
no Shiga körzetben.
Wo-N
o2-M
i-Na-T
oW
ono-No
2-Iratume
Wopari, régi m
egyeféle, ma A
ichi körzet területe.W
oparida, Yam
atoban volt helység, ma N
ara körzet területéheztartozik.
Woparida-N
o2-M
ikoW
opari-No
2-Miko
Wo-P
atuse, nemesi csoport tagjai (talán így hívták lakhelyüket
is?); Philippi (632) szerint eleinte szentélyek körüli szolgála-
tot végeztek.W
o-Patuse-B
e, a Wo-P
atuse urak rendelkeztek vele.W
o-Patuse-N
o2-W
aka-Sazaki-No
2-Miko
2to2
Wo-P
aye-No
2-Miko
Wo-P
odo2-N
o2r-M
iko2do
2 = K
eitai-Tennō
Wosada, Y
amatoban volt helység; P
hilippi (635) értesülése sze-rint
vagy O
ta S
hiki-gunban vagy
Kaijū
Sakurai-shiban
(mindkettő N
ara körzetben).W
otu, helység volt Kuw
ana megyefélében, Ire táján.
317
Wotuki 2, helység a régi A
pumiban; területe a m
ai Shiga körzetébe
esik.W
otu-No
2-SakiW
otu-Szeg = W
otu-No
2-SakiW
o-Usu-N
o2-M
iko2to
2 = Y
amato
2-Takeru-N
o2-M
iko2to
2
Wo-Z
apo-No
2-Miko, (Z
apo<Sapo)
Ya-G
apa-Ye-P
ime =
Miya-N
usi-Gapa-Y
e-Pim
eY
a-Kam
i-Pim
e, (Ya-K
ami jelenthet 'nyolc istenség'-et vagy 'sok
istenség'-et vagy 'nyolc magasabb hely'-et vagy' sok m
aga-sabb hely'-et)
Yaki-D
u, (yaku 'égni', tu 'kikötő, öböl')Y
ama-B
e; Cham
berlain (229) megjegyzése szerint Y
amabe vagy
Yam
anobe Yam
ato egyik tája volt, s a név 'hegyoldal'-t jelent;a 147. és a 148. lapokon valóban helységről van szó; a 190.lapon azonban a Y
ama-B
e létesítéséről értesülünk, amelynek
települési helyét is ugyanazon névvel hívhatták, így a 214. ésa 250. lapokon em
lített Yam
a-Be vita tárgyát képezheti; a
Yam
a-Be telepítés em
berei bizonyára vadászattal, fakiterme-
léssel és erdő-őrzéssel voltak megbízva.
Yam
a-Da-N
o2-So
2podo2 =
Sukuna-Bikona-N
o2-K
ami 2
Yam
adi, (yama 'hegyi, ti 'út, ösvény'; alkalm
asint helynévvel vandolgunk)
Yam
a-No
2-Kim
i 2
Yam
a-Sati-Biko =
Po-W
ori-No
2-Miko
2to2
Yam
asiro2, régi m
egyeféle volt; területe ma K
iotó határában van.Y
amasiro
2-No
2-Enatu-P
ime =
Kari-P
ata-Tobe
Yam
asiro2-N
o2-K
ukuma-M
ori-Pim
e, (mori alkalm
asint moru 'őriz,
véd' származéka; a K
ukuma rész helynévnek látszik, s felte-
hetően így bontható fel: ku 'fa' + ku 'fa' +
ma 'köz tér terület' a
mai ki szónak az ójapánban ki 2, ko
2. ke2 és (összetételekben)
ku alakjai voltak)Y
amasiro
2-No
2-Miko
Yam
asiro2-N
o2-O
po-Kuni-N
o2-P
uti = O
po-Kuni-N
o2-P
utiY
amasiro
2-No
2-Opo-T
utuki-No
2-Ma-W
aka-No
2-Miko, T
utuki vagyO
po-Tutuki alkalm
asint helység volt.Y
ama-Sita-K
age2-P
ime
Yam
a-Suwe-N
o2-O
po-Nusi-N
o2-K
ami 2, (suw
e 'valaminek csúcsa,
vége', így élő fáé vagy kinyúló gerendáé; ennek kapcsán ér-
318
dekes megjegyezni, hogy a m
agyarban ilyen fogalmakra, leg-
alább tájnyelvi téren, a süveg, ill. süvegfa ~ sőgfa használatos[a g elem
képző, mint az ideg, hályog stb. esetében is]; v.ö.:
jurák szamojéd saw
ua 'sapka, fejfedő')Y
a-Mata-N
ow-W
oro2ti
Yam
ato2, (látszatra a yam
a 'hegy, erdős vidék' és a to 'szád, kapu,torkolat' szavakból tevődik össze, de lehetséges, hogy az ígym
agyarázható összetétel csupán népetimológiás alakja vala-
mely korábbi, m
ás alakú és jelentésű, szónak; helye is vitás,u.i. a korai kínai követségek Y
amatai [vagy ehhez hasonló]
feljegyzése az általuk meglátogatott állam
nevéről nem szük-
ségszerűen fedi azt a területet, amelyen Jim
mu császár és
utódai központi szervezetüket alkották)Y
amato
2-No
2-Miyake
2
Yam
ato2-P
a-Siki 2-To
2mi-T
o2yo
2-Asakura-N
o2-A
ke2-T
atu-No
2-M
iko = A
ki-Tatu-N
o2-M
ikoY
amato
2-Piko-N
o2-M
iko2to
2
Yam
ato2-P
ime
Yam
ato2-P
ime-N
o2-M
iko2to
2
Yam
ato2-T
akeru-No
2-Miko
2to2
=
Wo-U
su-No
2-Miko
2to2
=Y
amato
2-Woguna-N
o2-M
iko2to
2
Yam
ato2-T
o2bi-P
aya-Waka-Y
a-Pim
e-No
2-Miko
2to2
Yam
ato2-T
o2-M
o2m
o2-So
2-Bim
e-No
2-Miko
2to2
Yam
ato2-W
oguna-No
2-Miko
2to2
=
Yam
ato2-T
akeru, (a
Woguna
rész így bontható fel: wo 'kicsi, ifjú', gu <
ku~ki 1 'férfi', nafunkcióját vesztett végződés, m
int wo-m
i-na 'fiatal nő, asz-szonyka' esetében is)
yang, (kínai szó)ya-pazu-no
2-mi-tugi, (ya 'nyil', m
i-tugi 'adó' /1. a 97. j.-et/; pazu'bevágás' pl. a nyílvessző tollas végén vagy az íj két végén azideg biztos m
egtartása végett; v.ö.: votják paś 'nyílás, lyuk',pus 'jel, bevágás', zürjén pas 'jel, rovás, bevágás', osztják pes,pl ńoλ-pes 'rovás a nyílvesszőn', vogul pas 'hasadás, szétága-zás' [a vogul és osztják szavak a zürjénből való átvételek le-hetnek])
Ya-P
e-Ko
2to2-Siro
2-Nusi-N
o2-K
ami 2
=
Ko
2to2-Siro
2-Nusi-N
o2-
Kam
i 2, (ya 'nyolc, sok', pe 'réteg, hajlítás; -szor/-szer/-ször')
319
ya-piro2-do
2no2, (ya 'nyolc, sok', piro
2 'öl [mint m
érték]', to2no
2
'előkelő ember háza'; ez utóbb bizonyára kínai eredetű, v.ö.:
tien 'templom
, palota')Y
a-Piro
2-Siro-Ti-D
o2ri, (a ti-do
2ri szó 'lile' jelentésű, de a lilefaj-ták legnagyobbja is csak rigó nagyságú; a K
odzsiki ti-do2rija
képzeletbeli madár volt, de hihetően nagynak képzelték)
Ya-P
o-Yo
2ro2du-N
o2-K
ami 2, (ya 'nyolc, sok', po 'száz', yo
2ro2du
'tízezer'; – hasonlóan az uráli névmásképzés m
ódjához, amely
szerint a
többest az
egyesből m
agánhangzó-változtatássalképzik [R
édei 'Károly, "T
öbbesjelek a PU
-PF
U alapnyelv-
ben", NyK
83,97-105], az ősi japán három szám
párt így ké-pez: pi 1to
2 '1':: puta ' 2', mi(tu) '3' :: m
u(tu) '6', yo(tu) '4':: ya(tu)'8'; az egészen archaikus yo
2ro2du '10.000' vizsgálatakor az a
gondolatunk támadhat, hogy az ősjapánok szám
olásában va-laha legm
agasabbnak, s ezért talán szentnek, vélt yo2 '8' [~ya]
szolgált alapjául; -ro2 olyan szabványos végződésnek látszik,
mint am
ilyent a. wo =
wo-ro
2 'farok' esetében is látni, -du pe-dig
a japán
számokban
általában m
egjelenő -tu
végződészöngés változatnak látszik)
Yasaka, ékszerkészítéséről híres hely volt, de egyéb adat hiányzik
róla.Y
a-Saka-No
2-Iri-Biko-N
o2-M
iko2to
2
Ya-Saka-N
o2-Iri-B
ime-N
o2-M
iko2to
2
Ya-Sim
a, valamely vidék neve lehetett (ya 'nyolc, sok', sim
a 'szi-get; dom
b'); Japánt is jelentette.Y
a-Sima-M
udi-No
2-Kam
i 2, (1.
a fentit;
az istenség
nevétK
inoshita így fordította: Erlauchter G
ott von Yashim
a ['Y.-i
fenséges istent];
Cham
berlain (98)
Deity
Eight
IslandP
ossessor [' a nyolc sziget országát bíró istenség'] módján
fordította; Philippi nem
fordította le, hanem a részeket m
a-gyarázta; így a kulcs-szóként előtűnő m
udi-ról így ír: talánazonos a m
udi/muti/m
o2ti szóval, am
ely Opo-N
amudi-N
o2-
Kam
i 2 nevében is előfordul; – Kinoshita m
agyarázata hiány-zik, de különben is túl gyakran használja az erlaucht jelzőt anevek
fordításában; C
hamberlainnel
és P
hilippivel együtt
feltételezem, hogy m
udi a mo
2ti < m
otu 'alátámaszt, fenntart,
kézben tart, visel, bír, birtokol' ige régi alakja; ennek kapcsánérdem
es megjegyezni, hogy a zürjénben m
yž~- (kb. mudzs-)
320
jelentése 'alátámaszt, fenntart', s a jurák szam
ojédban mader
'támasz, dúc' értelm
ű [FU
V 1977, 56])
Ya-Sim
a-Zi-N
umi-N
o2-K
ami 2 (Z
i alkalmasint nusi 'úr, parancsoló'
torzult alakja)Y
a-So-Maga-Tu-P
i-No
2-Kam
i 2, (ya-so '80', maga 'görbe, görbü-
lés; [ebből] balszerencse', pi 1 'szellem')
Yasu, T
ika-Tu-A
pumi egyik kisebb közigazgatási területe volt.
Yasu-F
olyó = Y
asu-No
2-Kapa =
Am
e2-N
o2-Y
asu-No
2-Kapa
Yasum
aro2 =
Opo-N
o2-Yasum
aro2
Yata, Y
amato egyik része volt, m
ai neve Yada (N
ara körzet).Y
ata-Garasu, (ya 'nyolc, sok', ata 'egy láb vagy ennél hosszabb
mértékegység', karasu 'holló')
Yata-N
o2-M
ikoY
ata-No
2-Wake
2-Iratume
Ya-T
i-poka-No
2-Kam
i 2, (1. a 20. fejezet végén szereplő istenségöt nevét)
Yaturi-N
o2-Iri-B
iko-No
2-Miko, Y
aturi yamatoi helység volt; m
a(?) Y
atsutsuri, Nara körzetében (P
hilippi 641).Y
aturi-No
2-Siro-Piko-N
o2-M
iko = Siro-P
iko-No
2-Miko
Ye-P
ime, (ye 'idősebb [testvér]')
Ye-Siki 2
Yesino =
Yo
2sino, nagyon hegyes. tájék volt Nara határában (ye
si~yo2-si 'jó, kedvező', no 'rét, m
ező').Y
esino-no2-kuzu, (1. a 34. lapot)
Yesino-N
o2-M
iyayin-yang 4, (1. a 2. jegyzetet)yo
2-go2to
2, ('jó dolog' elvont értelemben)
Yo
2mi =
Yo
2mo
2, ('a holtak birodalma, alvilág')
Yo
2mo
2-Tu-N
op2-O
po-Kam
i = T
i-Siki-No
2-Opo-K
ami 2 =
Izanami
(-No
2-Kam
i 2)Y
o2m
o2-T
u-Pira-Saka
Yo
2mo
2-Tu-Siko
2-Me, (siko
2 'kellemetlen, csúf', m
e 'nő)yo
2-riY
o2ro
2du-Pata-T
o2yo
2d-Aki-T
u-Si-Pim
e-No
2-Miko
2to2
Yoru-N
o2-O
su-Kuni
Yo
2sami, helység a régi K
aputiban, valahol Ōsaka tájékán.
Yosam
i-No
2-Ike2
Yo
2sino = Y
esino, (1.: Yesino)
321
Yo
2so2-T
apo-Bim
e-No
2-Miko
2to2
yu, ('meleg víz, m
eleg forrás, fürdővíz')Y
u-Go
2ri, (az 'érc-öntő' fordítás csak megközelítő; yu valahogy a
'hő, hevítés' fogalmát tartalm
azza ['meleg víz' jelentése al-
kalmasint m
ásodlagos]; a fenti név alapján feltételezhető a yuszó 'olvad, olvaszt' jelentése; ko
2ru 'megszilárdul, m
egkemé-
nyedik, megfagy')
Yum
i-Pari-N
o2-M
iko = Sakura-W
i-No
2-Yum
i-Pari-N
o2-M
ikoY
ura-Dom
i = Suga-K
ama-Y
ura-Dom
iY
ura-No
2-To, tengerszoros és helység W
akayamaban; Y
ura nevűhelység m
a is létezik Hyōgo körzetben (P
hilippi 644).Y
ura-Szád = Y
ura-No-T
oYūryaku-T
ennō.
322
FO
RR
ÁS
JEG
YZ
ÉK
Aston, W
illiam G
eorge, ford. Nihongi: C
hronicles of Japan fromthe earliest tim
es to A.D
. 691; 2 kötet, újranyomás; L
ondon:G
eorge Allen &
Unw
in Ltd., 1956.
Boller,
Anton.
"Nachw
eis, dass
das Japanische
zum
ural-altaischen Stam
me gehört," Sitzungsberichte der philos.-hist.
Classe der kais. A
kademie der W
issenschaft, Wien, 33 1857,
393-481.C
hamberlain, B
asil Hall. "V
ocabulary of the most ancient w
ordsof the Japanese language," ~ (=
Transactions of the A
siaticSociety of Japan) X
VI (1889 ?), 225-85.
Cham
berlain, B
asil H
all, ford.
Kojiki,
or R
ecords of
Ancient
Matters. S
upplement to T
AS
J, Vol. X
, 1882; Újranyom
ás:T
okyo: Asiatic S
ociety of Japan, 1906.C
ollinder, Björn. F
enno-Ugric vocabulary (F
UV
): An etym
ologi-cal dictionary of the U
ralic languages. Stockholm
: Alm
qvist&
W
iksell, 1955;
2. jav.
kiad.: H
amburg:
Helm
ut B
uskeV
erlag, 1971.D
écsy, G
yula. E
inführung in
die finnisch-ugrische
Sprachwissenschaft. W
iesbaden: Otto H
arrassowit. 1965. .
Florenz, K
arl, ford. Japanische Mythologie. N
ihongi: Zeitalter
der Götter, nebst E
rganzungen aus anderen Quellenw
erken.S
upplement der "M
itteilungen" der Deutschen G
esellschaftfür N
atur- und Völkerkunde O
stasiens. Tokyo 1901.
Florenz, K
arl, ford. Japanische Annalen A
.D. 592-697. N
ihongivon
Suiko-Tennō
bis Jitō-T
ennō (B
uch X
XII-X
XX
).S
upplementder "M
itteilungen" der Deutschen G
esellschaft fürN
atur- und
Völkerkunde
Ostasiens.
Zw
eite neubearbeitete
Auflage. T
okyo 1903.F
okos, Dávid, közzétevő. O
sztják (Chanti) H
ősénekek; Reguly A
.és P
ápay J. hagyatéka – Zsirai M
. hagyatéka, 3. kötet. Buda-
pest: Akad. K
iadó, 1963.K
arjaIainen, K
.F.
Die
Religion
der Jugra-V
ölker 1-3.
FF
Com
munications
No.s
41,44, 63.
Helsinki-P
orvoo, 1921,
1922, 1927.
323
Kazár, L
ajos. Japanese-Uralic language com
parison; Locating
Japanese origins with the help of Sam
oyed, Finnish, H
un-garian, etc.: A
n attempt. H
amburg: L
ajos Kazár - T
surusakiB
ooks, 1980.K
enkyusha's N
ew
Japanese-English
Dictionary;
gen.ed. S
.K
atsumata. T
okyo: Kenkyusha L
td., 1954.K
inoshita, Iwao. K
oziki: Aelteste Japanische R
eichsgeschichte.Ü
bersetzung und Erlauterung (1. kötet: kínai és japán jeles
teljes szöveg). Tokyo: Japanisch-D
eutsches Kulturinstitut zu
Tokyo und Japaninstitut zu B
erlin, 1940.K
inoshita, Iwao. K
oziki ...(2. kötet: a teljes anyag latin betűs át-írása és m
utató). Tokyo: ua., 1940.
Kinoshita, Iw
ao. Koziki ...(3. kötet: a teljes anyag ném
et fordításaés m
utató). Fukuoka: K
ashiigü Hösaikai, 1976.
Kitagaw
a, Joseph M. R
eligion in Japanese history. New
York and
London: C
olumbia U
niversity Press, 1966.
László, G
yula: A honfoglaló m
agyar nép élete. 2. kiad. Budapest:
Magyar É
let, 1944.L
ászló, Gyula: A
honfoglalókról. 2. kiad. Budapest: T
ankönyvki-adó , 1974.
László, G
yula: The art of the M
igration Period. B
udapest: Corvi-
na Press, 1974,
László,
Gyula:
Vértesszőlőstől
Pusztaszerig:
Élet
aK
árpátmedencében
a m
agyar állam
alapításig. G
ondolat,1974
Ledyard, G
ary. "Galloping along w
ith the Horseriders: L
ookingat the founders of Japan," T
he Journal of Japanese Studies I,2, 1975, 217-54.
Lew
in, B
runo. A
briss der
japanischen G
ramm
atik, auf
derG
rundlage der klassischen Schriftsprache. Wiesbaden: O
ttoH
arrassowitz, 1959 (2. kiad. 1975).
Lew
in, Bruno, A
ya und Hata: B
evölkerungsgruppen Altjapans
kontinentaler Herkunft. W
iesbaden: Otto H
arrassowitz, 1962.
Lew
in, Bruno, "Japanese and the language of K
oguryo, Papers of
the C. I. C
. Far E
astern Language Institute IV
, 19-33, Ann
Arbor, 1973.
Ligeti, L
ajos, szerk. A m
agyarság őstörténete. Budapest: A
Bu-
dapesti Kir. M
agyar Pázm
ány Péter-T
udományegyetem
Böl-
324
csészeti Karának M
agyarságtudományi Intézete és a F
ranklin-T
ársulat Magyar Irodalm
i Intézet és Könyvnyom
da, 1943.[A
] Magyar T
udományos A
kadémia N
yelvtudományi Intézete-
Eötvös L
oránd Tudom
ányegyetem I. S
z.M
agyar Nyelvészeti T
anszéke; főszerk. Benkő L
oránd. A m
agyarnyelv
történeti etim
ológiai szótára
(TE
Sz)
1-3. B
udapest:A
kadémiai K
iadó, 1967-1976.M
unkácsi, Bernát. V
ogul Népköltési G
yűjtemény (négy kötet).
Budapest: M
agyar Tudom
ányos Akadém
ia, 1892-1921.N
agy, Kálm
án, ford. Kalevala. B
udapest: Magyar H
elikon, 1975N
yelvtudományi K
özlemények (N
yK). B
udapest: 1862-.O
modaka, H
isakata et al., szerk. Jidaibetsu kokugo daijiten, 1(jodaihen). T
okyo: Sanseido, 1967.
Ōno,
Susum
u. T
he origin
of the
Japanese language.
Tokyo:
Kokusai B
unka Shinkokai, 1970.
Ōno, S
usumu - S
atake, Akihiro - M
aeda, Kingorō. Iw
anami kogo
jiten. Tokyo: Iw
anami, 1974.
Philippi, D
onald L., ford. K
ojiki, translated with an introduction
and notes. Tokyo: U
niversity of Tokyo P
ress, 1968.P
röhle, Wilhelm
. "Studien zur Vergleichung des Japanischen m
itden uralischen und altaischen Sprachen," K
eleti Szemle 17
(1916/17), 147-83.P
röhle, W
ilhelm.
Grundriss
einer vergleichenden
Syntax der
uralaltaischen Sprachen mit besonderer B
erücksichtigung derjapanischen Sprache.
Budapest:
Királyi
Magyar
Egyetem
iN
yomda, 1943; – új, autográf kiadás: V
ergleichende Syntax
der ural-altaischen
(turanischen) S
prachen [B
ibliothecaN
ostratica 4. kötet] Décsy G
yula bevezetésével; Wiesbaden:
Otto H
arrassowitz, 1978.
Szinnyei,
József. M
agyar tájszótár
(MT
Sz)
1, 2.
Budapest:
Hornyánszky V
iktor, 1893-1901.V
ikár, Béla, ford. K
alevala. Budapest: M
. T. A
., 1909.; 2. kiad.C
s. Faludi Á
gota előszavával; Budapest: E
urópa Könyvkiadó,
1959.Z
sirai, Miklós, közzétevő. O
sztják (Chanti) H
ősénekek; Reguly
A. és P
ápay J. hagyatéka, 2. kötet. Budapest: A
kadémiai K
i-adó, 1951.
325
A szakm
unkákból kölcsönzött képanyag forrásai
Akiyam
a, Aisaburo. Shintō and its architecture. T
okyo: Tokyo
New
s Service L
td., 1955.A
rai, Hakuseki. T
he armour book of H
onchō–Gunkikō; translated
by Mrs. Y
. Ōtsuka; edited by H
. Russell R
obinson. London:
the Holland P
ress Ltd., 1964.
Brinkley, C
aptain F. A
history of the Japanese people. London:
The E
ncyclopaedia Britannica C
o., 1914.D
iószegi, Vilm
os, szerk. Popular beliefs and folklore tradition in
Siberia. Budapest: A
kadémiai K
iadó, 1968.K
idder, J. Edw
ard. Japan before Buddhism
. Revised ed. N
ewY
ork -Washington: F
.A. P
raeger, 1966.L
ászló, Gyula. A
népvándorláskor művészete M
agyarországon.B
udapest: Corvina K
iadó, 1974.M
onroe, Neil G
ordon. Prehistoric Japan. Y
okohama, 1911.
Oto, T
okihiko. Folklore in Japanese life and custom
s; Series onJapanese L
ife and Culture, V
ol. VI. T
okyo: Kokusai B
unkaS
hinkokai (The S
ociety for International Cultural R
elations),1963.
Takano, T
. Theorie der japanischen M
usik. Tokyo: Im
perial Uni-
versity, 1935.T
.A.S
.J. = T
ransactions of the Asiatic S
ociety of Japan. Published
in Tokyo.
326
Tárg
ymu
tató
A
Abe · 135, 183, 259, 313
Abe-N
o-Iratame · 183
Abe-N
o-Paye-P
ime · 259
Abiko · 34
Ada · 120, 148, 265
Ada-no-u-kapi · 120
Adim
asa · 155, 205, 265, 367A
dimasa-N
o-Naga-P
o-No-M
iva ·155
Adi-Siki-T
aka-Piko · 97
Adi-Siki-T
aka-Pikone · 89, 97
Adi-Siki-T
aka-Pikone-N
o-Kam
i ·89, 97
Adi-Siki-T
ake-Pikone-N
o-Kam
i ·97
Aduki-Sim
a · 53A
duma · 159, 165, 245, 265, 374
Adum
a-paya · 165A
dumi · 62
Adum
i-beli Murazi · 62
Adu-N
o-Miko · 259
adusa · 195, 230A
dusa · 195, 230, 367, 372A
gata-no-atape · 35agata-nusi · 130, 173, 286A
gata-nusi · 35A
gina · 136, 265A
gu-Num
a · 196A
ichi · 282, 293, 306, 316ajnók · 143, 164A
ka-Pim
e-No-Iratum
e · 259A
karu-Pim
e · 197A
karu-Pim
e-No-K
ami · 197
Aka-W
i-Ko · 238, 239, 240
Ake-Tatu-N
o-Miko · 138, 153, 154
Aki · 69, 117, 265
Aki-B
ime-N
o-Kam
i · 93
Akidu-N
o · 242A
kidu-Nora · 241
Akidu-Sim
a · 132, 242A
kidu-Siman · 44
Aki-G
upi-No-U
si-No-K
ami · 61
Akira · 182, 265
Akiyam
a · 49, 325A
ki-Yam
a-No-Sitabi-W
otoko · 198A
kuto-Pim
e · 130A
ma-B
e · 190, 204am
a-da-buri · 228am
a-gatari-uta · 244, 246, 248A
ma-K
asi · 224A
makasi-N
o-Saki · 153am
a-no-ipa-kura · 104am
a-no-ipa-yuki · 104A
ma-N
o-Sagu-Me · 95
Am
a-No-W
aka-Piko · 95
amata-buri · 228
Am
a-Teraau-O
po-Mi-K
ami · 101
Am
a-Terasu-K
ami · 62
Am
aterasu-Opo-M
i-Kam
i · 162A
ma-T
erasu-Opom
i-Kam
i · 94A
ma-T
erasu-Opo-M
ikami · 66, 160
Am
a-Terasu-O
po-Mi-K
ami · 40,
62, 65, 66, 67, 68, 69, 71, 72,73, 74, 93, 94, 96, 98, 101, 102,103, 119, 141, 149, 176
Am
a-Tera-Su-O
po-Mi-K
ami · 95
Am
a-Tera-SU
-Opo-M
i-Kam
i · 94A
ma-T
u-Kum
e-No-M
ikoto · 104A
ma-T
u-Kuni-T
ama-N
o-Kam
i · 95A
ma-T
u-Mara · 70
Am
a-Tu-M
i-Sora-Toyo-A
ki-Tu-N
e-W
ake · 53A
ma-T
u-Piko · 104, 106, 111
Am
a-Tu-P
ikone-Ho-M
ikoto · 68A
ma-T
u-Pikone-N
o-Mikoto · 67
Am
a-Tu-P
iko-Po-N
o-Ninigi-N
o-M
ikoto · 104, 106A
ma-T
u-Pi-T
aka · 101, 108, 111,112, 300
327
Am
a-Tu-P
i-Taka-P
iko-Nagisa-
Take-U-G
aya-Puki-A
pezu-No-
Mikoto · 114, 115
Am
a-Tu-P
i-Taka-P
iko-Po-N
o-N
inigi-No-M
ikoto · 106, 111A
ma-T
u-Pi-T
aka-Piko-P
o-Po-D
e-M
i-No-M
ikoto · 108A
ma-T
u-Pi-T
ugi · 223, 293A
me-K
uni-Osi-P
aruki-Piro-N
ipa ·258, 259, 260
Am
e-Kuni-O
si-Paruki-P
iro-Nipa-
No-M
ikoto · 258, 259A
me-N
igisi-Kuni-N
igisi-Am
a-Tu-
Pi-T
aka-Piko-P
o-No-N
inigi-No-
Mikoto · 101
Am
e-No-Ipa-T
o-Wake-N
o-Kam
i ·103
Am
e-No-Ipa-Y
a · 69, 98A
me-N
o-Ipa-Ya-T
o · 69A
me-N
o-Kagu-Y
ama · 70
Am
e-No-K
aku-No-K
ami · 98
Am
e-No-K
ana-Yam
a · 70A
me-N
o-Ko-Y
ane-No-M
ikoto · 70,71, 103, 104
Am
e-No-K
upiza-Moti-N
o-Kam
i ·54
Am
e-No-K
ura-Do-N
o-Kam
i · 54am
e-no-maka-ko-ya · 104
ame-no-m
a-kako-yumi · 95
Am
e-No-M
ana-Wi · 66
Am
e-No-M
a-Saki · 70A
me-N
o-Mi-K
age-No-K
ami · 137
Am
e-No-M
ika-Nusi-N
o-Kam
i · 90A
me-N
o-Mi-K
umari-N
o-Kam
i · 54A
me-N
o-Mi-K
upiza-Moti-N
o-Kam
i· 54
Am
e-No-M
i-Naka-N
usi-No-K
ami ·
48, 50A
me-N
o-Mi-P
asira · 51am
e-no-nori-goto · 82A
me-N
o-Nu-B
oko · 51A
me-N
o-Osi-P
i-No-M
ikoto · 104A
me-N
o-Osi-P
o-Mim
i-No-M
okito ·94
Am
e-No-O
si-Wo · 53
ame-no-pazi-yum
i · 104
Am
e-No-P
i-Bara-O
po-Sina-Dom
i-N
o-Kam
i · 90A
me-N
o-Pi-P
oko · 196, 197, 198A
me-N
o-Po-A
kari-No-M
ikoto · 101A
meno-P
o-Pi-N
o-Kam
i · 94A
me-N
o-Po-P
i-No-K
ami · 94
Am
e-No-P
o-Pi-N
o-Mikoto · 67, 68,
93A
me-N
o-Puki-W
o-No-K
ami · 53
Am
e-No-P
uyu-Kinu-N
o-Kam
i · 76A
me-N
o-Sade-Yori-P
ime · 53
Am
e-No-Sa-D
uti-No-K
ami · 54, 55
Am
e-No-Sa-G
iri-No-K
ami · 54, 90
Am
e-no-shita · 117am
e-no-sita · 117A
me-N
o-Ta-D
ikara-Wo-N
o-Kam
i ·70, 72
Am
e-No-T
oko-Tati-N
o-Kam
i · 50A
me-N
o-Tori-P
una-No-K
ami · 99
Am
e-No-T
ori-Pune · 55
Am
e-No-T
ori-Pune-N
o-Kam
i · 55A
me-N
o-Tudope-T
i-Ne-N
o-Kam
i ·76
Am
e-No-U
ki-Pasin · 94
Am
e-No-U
ki-Pasira · 51
Am
e-No-U
zume · 70, 71, 311
Am
e-No-U
zume-N
o-Kam
i · 102A
me-N
o-Uzum
e-No-M
ikoto · 70,71, 103, 104, 106, 311
Am
eno-Waka-P
iko · 95A
me-N
o-Waka-P
iko · 94, 95, 96,97
Am
e-No-W
aka-Pino · 96
Am
e-No-W
o-Pa-B
ari · 57A
me-N
o-Wo-P
a-Bari-N
o-Kam
i ·98
Am
e-No-Y
asu-No-K
apa · 69, 94,96, 98
Am
e-No-Y
asu-No-K
ape · 66A
me-O
si-Tarasi.-Piko-N
o-Mikoto ·
132A
me-P
itotu-Basira · 53
Am
e-Pitotu-N
e · 53A
me-P
uta-Ya · 53
Am
e-Terasu-O
po-Mi-K
ami · 102
Am
e-Treasu-O
po-Mi-K
ami · 67
328
Am
e-Wakaru-M
idu-Pim
e · 92am
i · 28, 48, 50, 79, 96, 100, 101,117, 153, 179, 198, 215, 225,227, 283, 303, 306, 308, 313
Am
uti · 68A
napo · 149, 223, 226, 227, 231,301
Anapo-B
e · 149, 301A
napo-No-M
iko · 226, 231A
napo-No-M
ikoto · 223anapo-ya · 226A
nato · 173A
ni · 132A
nkan tennó · 260A
nkan-Tennō · 260, 267
Ankó tennó · 231
Ankō-T
ennō · 231, 267A
nnei Tennō · 130
Annei-T
ennō · 267A
pa · 52, 159, 268, 283, 361, 367A
padi · 173A
padi-No-M
i-Para-N
o-Iratume ·
183A
padi-No-P
o-No-Sa-W
ake-No-
Sima · 52
Apadi-Sim
a · 205, 216A
pa-Sima · 52, 205
Apata · 132, 268
Apa-T
erasu-Opo-M
i-Kam
i · 67apete · 199A
phananthe aspera · 283A
pidu · 152, 268A
pine · 229, 268, 371A
pira-Pim
e · 125, 127apu · 146A
pumi · 44, 65, 172, 180, 234,
235, 254, 255, 268, 270, 274,290, 296, 302, 316, 317, 364,376
Apu-Sakara · 180
Ara-K
apa · 140, 268A
ra-Kapa-T
obe · 140, 268A
rakapi · 259ara-m
i-tama · 177
Are-P
ime-N
o-Mikoto · 133
Asakura · 154, 235, 268, 318
asa-to-ni · 249A
shiya-machi · 315
Asida-N
o-Sukune · 218A
sida-No-Sukune K
aduraki-No-
Sotu-Biko · 218
Asi-G
ara-No-Saka · 164
Asi-G
ara-Saka · 165A
si-Kagam
i-Wake-N
o-Miko · 171,
172A
si-Na-D
aka-No-K
ami · 90
Asi-N
aduti · 73, 75A
si-Para-N
o-Naka-T
u-Kuni · 59,
69, 71, 72, 94, 98, 100, 101, 119
'
'Asi-P
ara-No-N
aka-Tu-K
uni · 119
A
Asi-P
ara-No-N
aka-Tu-K
unib · 95A
si-Para-N
o-Nak-T
u-Kam
i · 94A
si-Para-Siko-W
o-No-K
ami · 76,
81A
si-Para-Siko-W
o-No-O
po-Kam
i ·154
Asi-P
ara-Siko-Wo-N
o-Wo-M
ikoto ·91
asi-piki · 225A
si-Wi · 131, 268
Aso · 139, 268
Asuka · 44, 149, 221, 255, 268
Asuka-F
olyó · 255A
ta · 107, 108, 125, 265, 268, 315atape · 35, 121, 218A
tape · 35A
ti · 190, 191, 218, 222A
ti-Kisi · 190, 191, 268
Atori-N
o-Miko · 261
Aw
a-Nagi-N
o-Kam
i · 54A
wa-N
ami-N
o-Kam
i · 54A
wa-Saku-M
i-Tam
a · 106A
wi · 259, 268
329
Aw
imi · 97
awo-ba-yam
a · 154A
wom
i-No-Iratum
e · 218A
wo-N
uma-N
u-Osi-P
ime · 90
Aya · 50, 171, 192, 218, 263, 269,
323, 359, 360, 365, 374A
ya-No-M
iko · 263ayasiki m
usi · 210A
zaka · 106A
zaka, · 269A
zami-N
o-Iri-Bim
e-No-M
ikoto ·147
Azam
i-Tu-P
ime-N
o-Mikoto · 148,
149B
be · 269B
etula carpinifolia · 195B
itatsu tennó · 262B
itatsu-Tennō · 269
Bitatu-T
ennō · 262B
iwa · 180
Biw
a-Um
i · 180B
uretsu tennó · 257B
uretsu-Tennō · 257, 269
C
Cercidiphyllum
japonicum · 275
chao · 134C
hiba · 272, 273, 283, 311C
h'ien-tzu-wen · 192, 269
Chou · 32, 45
Chūai ... T
ennō · 173C
húai tennó · 173C
leyera japonica · 70C
ryptomeria japonica · 73
D
Dáo-de dzsing · 45
Dioscorea quinquelobia · 169
Dōjōji · 155
Dzsim
mu · 32, 105
Dzsingisz kán · 69
E
Echizen · 281, 303
Edgew
orthia papyrifera · 295E
i · 135em
isi · 164E
-Pim
e · 52E
vonymus Sieboldianus · 195
F
Fukui-gun · 313
Fukuoka · 272, 275, 280, 312, 315,
323G
Genm
ei · 23, 32, 47, 269
H
Haguri · 289
Hanzei tennó · 222, 223
Hanzei T
ennō · 222H
anzei-Tennō · 269H
attori · 36H
attori Shirō · 269H
epburn · 20, 28, 39, 357H
iei-Yam
a · 93, 293H
ii-kawa · 291
Hirata A
tsutane · 27, 269H
o-Ke-T
u-Pim
e-No-M
ikoto · 138H
onshū · 268, 272, 276, 277, 290,295, 298, 307
Huang T
i · 45
330
Hyōgo · 290, 298, 302, 304, 313,
315, 321
I
Ibari · 285Ibuki-N
o-Yam
a · 167Idom
i · 145Idum
o · 56, 60, 68, 72, 74, 75, 81,87, 91, 92, 94, 98, 100, 154,161, 162, 269, 299, 300, 302,358, 362
idumoi · 83, 95
Idumoi · 91, 153, 161, 258
Idumo-N
o-Iratume · 258
Idumo-N
o-Opo-K
ami · 153, 154
Idumo-T
akeru · 161, 162Idu-N
o-Me-N
o-Kam
i · 61Idusi-K
apa · 199Idusi-N
o-Opo-K
ami · 197
Idusi-Wotom
e · 199Idusi-W
otome-N
o-Kam
i · 198, 199Iga · 140, 147, 269, 283, 301Iga-P
ime-N
o-Mikoto · 140
Iga-Tarasi-P
iko-No-M
ikoto · 147Ika-D
uti-Gam
i · 58Ikaga-Siko-M
e-No-M
ikoto · 135,136
Ikaga-Siko-Wo-N
o-Mikoto · 142
Ika-Tarasi-P
iko-No-M
iko · 148,149
Ike · 149Iki · 53Ikobaya-W
ake-No-M
iko · 149Ikobaya-W
ake-No-M
ikoto · 148Ikum
e · 137, 140, 147, 171Ikum
e-Iri-Biko-Isati-N
o-Mikoto ·
140Ikum
e-Irí-Biko-Isati-N
o-Mikoto ·
147Ikupa · 136Iku-T
ama-Saki-T
ama-P
ime-N
o-K
ami · 90
Iku-Tam
a-Ygri-B
ime · 141
Iku-Tam
a-Yori-B
ime · 143
iku-tati · 82, 270Iku-T
u-Pikone-N
o-Mikoto · 67
Ikuye · 136iku-yum
i-ya · 82, 270Im
a · 132Im
ada-No-M
iya-Nusi-Suga-N
o-Y
atu-Mim
i-No-K
ami · 75
Imigako-N
o-Miko · 261
Imo-A
ya-Kasiko-N
e-No-K
ami · 50
Imo-Iku-G
upi-No-K
ami · 50
Imo-Su-P
idi-Ni-N
o-Kam
i · 50Im
ube · 104, 270Inaba · 76, 139
'
'inabai · 78
I
Inabai-Ya-K
ami-P
ime · 76
Inaba-Ni-Siro-U
sagi · 78Inaba-N
o-Aka-P
adaka[-naru]U
sagi · 76Inaba-N
o-Siru-Usagi · 78
Inabi-No-O
po-Iratume · 158
Inabi-No-W
aka-Iratume · 158
Inada-No-M
iya-Nusi-Suga-N
o-Y
atu-Mim
i-No-K
ami · 75
inaki · 150Inaki · 34, 148Ina-P
i-No-M
ikoto · 115Inasa · 98Inasa-H
egy · 124, 270Inasa-Y
ama · 270
Inase-Biko-N
o-Miko · 149
Ina-Yori-W
ake-No-M
iko · 171incestus · 175Ingyō · 32, 44, 270Ingyó tennó · 223, 231Ingyō-T
ennō · 223, 270Inisiki-Iri-B
iko-No-M
ikoto · 148
331
Inisiki-No-Iri-B
iko-No-M
ikoto ·147
Ino-Pim
e · 92Inukam
i · 171, 270Ipaa-Saku-N
o-Kam
i · 56Ipaki · 254, 270Ipaki-N
o-Miko · 254
Ipa-Kum
a · 154, 270Ipa-K
ume-N
o-Miko · 261
Ipa-Naga-P
i · 107Ipa-N
aga-Pim
a · 107Ipanasi · 149, 270Ipa-N
o-Pim
e-No-M
ikoto · 202,203, 204, 214
ipapi-be · 133Ipare · 44, 48, 115, 117, 119, 120,
125, 129, 218, 249, 264, 270Ipare-B
e · 222Ipa-Saku-N
o-Kam
i · 56Ipasiro · 172Ipa-Su-P
ime-N
o-Kam
i · 53Ipatuki-N
o-Woka · 257
Ipa-Tuku-B
ime-N
o-Mikoto · 148
Ipa-Tuku-W
ake-No-M
iko · 148,149
Ipa-Tuti-B
iko-No-K
ami · 53
Ipa-Tutu-W
o-No-K
ami · 56
Ipawi · 259
Ipi-Kata-Su-M
i-No-M
ikoto · 141Ipi-N
o-Ko · 263
Ipi-No-M
a-Kuro-P
ime · 172
Ipi-No-M
a-Kuro-P
ime-N
o-Mikoto ·
172Ipi-P
i-Me-N
o-Mikoto · 131
Ipi-Taka · 132
Ipi-Toyo-N
o-Iratume · 250
Ipi-Toyo-N
o-Miko · 249, 251
Ipobara · 134, 271Ipodo · 133, 271Ipoki-N
o-Iri-Biko-N
o-Mikoto · 157,
158, 183Ipoki-N
o-Iri-Bim
e-No-M
ikoto · 157Iporino · 260Ipo-T
oyo-No-Iratum
e · 218Ipo-Y
ori-Piko · 52
Ipuya-Zaka · 60, 271
iratume · 184
Iri-Biko · 144
Irine-No-M
iko · 138, 139Isa · 129Isapi-N
o-Sukune · 179, 180Ise · 103, 124, 131, 132, 138, 149,
160, 162, 190, 244, 259, 262,269, 271, 272, 282, 286, 296,298, 303, 314
Ise-Be · 190
Ishikawa · 285, 289
Isiki-Tukuri · 157
Isi-Kori-D
ome-N
o-Mikoto · 103,
104Isi-P
ime-N
o-Mikoto · 260
isitapuya · 85Iso-B
e · 190Iso-N
o-Kam
i · 120, 148, 219, 222,231
Iso-No-K
amii P
irotaka · 257Isuke-Y
ori-Pim
e · 126, 127Isuke-Y
ori-Pim
e-No-M
ikoto · 127Isuzu-N
o-Miya · 103
Itidisima · 186, 271, 365
Itiki-Sima-P
ime-N
o-Mikoto · 66,
67Iti-N
o-Be-N
o-Miko · 235, 254
Iti-No-B
e-No-O
si-Pa · 218, 235,
249, 251, 254Iti-N
o-Be-N
o-Osi-P
a-Mo-M
iko ·235
Iti-No-B
e-No-O
si-Pa-N
o-Miko ·
218Iti-N
o-Be-N
o-Osi-P
a-Wake-N
o-M
iko · 249Itipiw
i · 132, 186, 272, 365Itisi · 132, 272Ito · 149, 178, 272Ito-B
e · 149Itoku-T
ennō · 131Itosi-W
ake-No-M
iko · 148, 149Ito-W
i-Pim
e · 184Itu-N
o-Wo-B
ari · 57Itu-N
o-Wo-P
a-Bari-N
o-Kam
i · 98Itu-Se-N
o-Mikoto · 115, 117, 118,
119
332
Itu-Tom
o-No-W
o · 103Iw
a-Sima-N
o-Miko · 200
Iyo · 129, 228, 272Iyo-N
o-Puta-N
a-No-Sim
a · 52Izagani-N
o-Mikoto · 51
Iza-Kapa · 136
Iza-Kapa-N
o-Saka · 139Izanagi · 43, 51, 54, 55, 56, 57, 60,
61, 62, 66, 83, 221Izanagi-N
o-Mikoto · 51, 52, 56, 57,
59, 60, 62, 65Izanagi-N
o-Opo-M
i-Kam
i · 65Izanaki · 59, 61, 272Izanaki-N
o-Kam
i · 59Izanam
i · 51, 52, 54, 55, 59, 83,306, 320
Izanami-N
o-Kam
i · 51, 55, 59Izanam
i-No-K
amiya · 51
Izanami-N
o-Miko · 56
Izanami-N
o-Mikot · 57
Izanami-N
o-Mikoto · 51, 52, 55,
57, 59, 60Izangi-N
o-Mikoto · 52
Iza-No-M
a-Waka-N
o-Miko · 184
Iza-No-M
a-Waka-N
o-Mikoto · 140
Iza-No-M
a-Waka-N
o-Nikoto · 183
Iza-Po-W
ake · 203, 218, 251, 254Iza-P
o-Wake-N
o-Mikoto · 203, 218
Izasa · 98, 180, 272Izasai · 98, 180Izasa-N
o-Wo-B
ama · 98
Izasa-Wake-N
o-Opo-K
ami-N
o-M
ikoto · 180Izim
u · 68, 272
J
Jimm
u · 25, 32, 44, 48, 115, 272,274, 318
Jimm
u Tennō · 127
Jimm
u-Tennō · 117Jinm
u · 32, 115, 272, 274, 308Jinm
u-Tennō · 313
Jitō · 23, 272, 322Jóm
ei tennó · 263
Jómei-tennó · 263
Jōmei-T
ennō · 263
K
Kabura-Z
aki · 121K
adu · 185K
aduno · 138K
adunoi Matu-N
o-Wen · 93
Kaduraki · 130, 131, 132, 135,
136, 208, 234, 242, 250, 265,283, 302, 314, 368
Kaduraki Y
ama · 243
Kaduraki-B
e · 203K
aduraki-No-M
iko · 261, 262K
aduraki-No-N
agaye-No-Sotu-
Biko · 136
Kaduraki-N
o-No-N
o-Irome · 184
Kaduraki-N
o-Pito-K
oto-Nusi-N
o-O
po-Kam
i · 243K
aduraki-No-T
akanuka-Pim
e · 139K
aduraki-No-T
akanuka-Pim
e-No-
Mikoto · 198
Kaduraki-N
o-Turam
i-No-Sukune ·
137K
aduraki-Yam
a · 242K
adurati-No-Sotu-B
iko · 202kadzura-japonica · 193K
adzura-japonica · 193kagam
i · 273K
agami-T
ukuri · 104K
aga-Yam
a-To-O
mino-K
ami · 93
Kagayo-P
ime · 92
kagi · 194K
ago-Saka-No-M
iko · 172, 173,179
Kagu-H
egy · 166, 273K
aguro-Pim
e · 158, 184K
aguro-Pim
e-No-M
ikoto · 172K
agu-Tu-T
i-No-K
ami · 56
Kagu-Y
ama · 56, 273
Kagu-Y
a-Pim
e-No-M
ikoto · 148K
aijū · 316K
aika-Tennō · 136, 273, 314
Kaki-N
o-Moto · 132
333
Kako-gaw
a · 291kako-yum
i · 95K
amakurai · 172
Kam
a-No-O
po-Mi-K
ami · 89
Kam
a-Nunakapa-M
imi-N
o-Mikoto
· 130K
amapu · 68
kamaso · 160
Kam
a-Yam
a · 119kam
i · 33, 270K
ami · 33
kami-goto · 84, 85, 87, 88, 89, 246
kami-goto-uta · 84, 85, 87, 88, 246
kami-kaze · 124
Kam
i-Musubi-M
i-Oya-N
o-Mikoto ·
72, 91K
ami-M
usubi-Mo-O
ya-No-M
ikoto· 91
Kam
i-Musubi-N
o-Kam
i · 50, 91,101
Kam
i-Musubi-N
o-Mikoto · 78
Kam
i-Naga-P
ime · 187, 202
Kam
i-Nagar-N
o-Miti · 46
Kam
i-Napa-P
ime · 187
Kam
i-Napobi-N
o-Kam
i · 61kam
ira · 124K
ami-T
u-Ke-N
o · 140K
ami-T
u-Se: Simo-T
u-Se · 61K
amu-A
ta-Tu-P
ime · 107
Kam
u-Do-N
o-Turug · 97
Kam
u-Iku-Subi-No-K
ami · 92
kamu-kaze · 124
Kam
u-Kusi-N
o-Miko · 157, 158
Kam
u-Nunakapa-M
imi-N
o-Mikoto
· 127, 128, 129K
amu-O
po-Iti-Pim
e · 75K
amu-O
po-Ne-N
o-Miko · 138, 139
Kam
u-Tu-M
iti · 134K
amu-Y
amato-Ipare-B
iko-No-
Mikoto · 44, 115, 117, 119, 120,
125K
amu-Y
amato-Ipare-B
iko-No-
Sumera-M
ikoto · 129K
amu-Y
a-Tate-P
ime-N
o-Mikoto ·
89
Kam
u-Ya-W
i-Mim
i-No-M
ikoto ·127, 128, 129
Kam
u-Zaki-N
o-Iratume · 258
kana · 18, 70, 274K
anamura · 259, 274
Kanapasi · 260, 274
Kana-Suki-N
o-Wo-K
a · 244K
ana-Yam
a-Biko-N
o-Kam
i · 55K
ana-Yam
a-Pim
e-No-K
ami · 55
kane · 70, 244, 299K
anime-Ikaduti-N
o-Miko · 139
Kano · 143, 274
kapa · 274K
apa-Be · 136, 224
Kapakam
i · 138, 148K
apakami-B
e · 148, 274K
apa-Mata-B
ime · 130, 274
Kapa-M
ata-No-Ina-Y
ori-Bim
e ·139
Kapara-D
a-No-Iratum
e · 184K
apase · 236K
apati · 63, 135, 236, 263, 274K
apati-No-A
wo-T
ama · 135
Kapi · 138, 274
Kapi-D
ako-No-M
iko · 262K
api-No-Iratum
e · 222K
aputi · 141, 170, 182, 201, 224,249, 260, 274, 279, 280, 283,290, 294, 297, 298, 302, 303,304, 315, 320
Kaputi-N
o-Wakugo-P
ime · 260
Kara · 274
Kara P
ime · 234
Kara-B
ukuro · 234, 254, 274K
arano · 216, 274, 370K
ara-No-K
ami · 92
Kara-P
ime · 236
kari-no-komi · 214
Kari-P
ata-Tobe · 137, 148, 274,
317K
aripa-Wi · 235, 274
Karo-B
e · 224K
aru · 131, 134, 147, 152, 226,227, 228, 274, 275, 300, 371
Karu-B
e · 136
334
Karu-N
o-Opo-Iratum
e · 223, 225,227, 229
Karu-Sim
a · 275K
aru-Siman · 182
karu-ya · 275K
asa · 106, 134, 275K
asa-No-M
i-Saki · 106K
asanupi-No-M
iko · 261, 263K
asinopu · 189K
asi-No-W
o · 129K
asipade · 135K
asipade-No-O
po-Tom
o-Be · 159
Kasi-P
ara · 240K
asipi · 173, 174, 275K
asipi-no-miya-no-sanipa · 174
Kasuga · 132, 136, 149, 274, 275
Kasuga-B
e · 149K
asugai Titi-P
aya-Ma-W
aka-Pim
e· 133
Kasuga-N
o-Miko · 262
Kasuga-N
o-Naka-T
u-Wakugo ·
262K
asuga-No-O
po-Iratume · 257
Kasuga-N
o-Pitum
a-No-O
mi · 261
Kasuga-N
o-Take-K
uni-Katu-T
ome
· 137K
asuga-No-W
oda-No-Iratum
e ·257
Kasuga-N
o-Wodo-P
ime · 248
Kasuga-N
o-Yada-N
o-Iratume · 261
Kasuka · 48, 236, 275, 305
Katabu · 259
Katadi-N
o-Miko · 184
kata-kana · 275K
atasipa-No-M
iko · 201K
ata-Sipa-No-U
ki-Ana · 130
kata-uta · 275K
atawoka · 271
Kata-W
oka · 134, 257K
ati-Do-P
ime · 178
katsu-o-gi · 236katura · 275katu-w
o · 236K
awara-N
o-Saki · 194K
aya · 274K
aya-No · 54, 234, 254, 275
Kaya-N
o-Pim
e-No-K
ami · 54
Kaza-M
otu-Wake-N
o-Osi-W
o-No-
Kam
i · 53kaze-kiru-pire · 198kaze-puri-pire · 198kazura · 273K
azusa · 283K
eikó · 158K
eikó tennó · 157, 172K
eiko-Tennō · 276
Keikō-T
ennō · 157, 288K
eitai · 32, 258, 259K
eitai tennó · 258K
eitai-Tennō · 258, 276, 316
Kenzó tennó · 251, 254, 257
Kenzo-T
ennō · 276K
enzō-Tennō · 254, 315
Kepi-N
o-Opo-K
ami · 180, 181
Keta-N
o-Saki · 76, 77K
i · 68, 79, 83, 93, 96, 98, 99, 101,102, 103, 118, 119, 136, 140,152, 158, 206, 268, 273, 315,361, 369
Kibi · 53, 117, 132, 133, 134, 139,
149, 157, 204, 205, 206, 275,276, 277, 293
Kibi-N
o-Kozim
a · 53, 277K
ibi-No-Y
e-Piko-N
o-Miko · 157
Kim
mei-T
ennō · 276K
i-Nasi-N
o-Karu · 223, 224
Ki-N
asi-No-K
aru-No-M
ik · 225K
i-Nasi-N
o-Karu-N
o-Miko · 223
Kinm
ei · 32, 260, 262K
inmei tennó · 260, 262
Kinm
ei-Tennō · 260, 276K
i-No-A
reta-No-Iratum
e · 183K
i-No-K
uni · 68, 79ki-no-m
ata · 83K
i-No-M
ata-No-K
ami · 83
Ki-N
o-Opo-K
ami-N
o-Mikoto · 120
Ki-N
o-Tunu-N
o-Sukune · 136K
i-No-U
no-No-Iratum
e · 183K
iotó · 268, 284, 289, 295, 305,310, 311, 313, 317
Kipe · 68
Kipisa-T
u-Mi · 154, 276
335
Kisa-G
api-Pim
e · 78K
isa-Ga-pi-P
ime · 78
Kisaragi · 45, 276
Kisida · 136, 276
Kisipi · 174
Kisu-M
imi-N
o-Mikoto · 125
Kitasi-P
ime · 261
Kitasi-P
ime-N
o-Mikoto · 261
Kiyo-M
i-Para · 44, 45
Kiyo-P
iko · 197K
izugawa · 313
Kōan-T
ennō · 132, 276Kōbe-shi · 307
Kōgen-T
ennō · 134, 276, 288K
ogoto · 222K
ogo-Yori-P
ime-N
o-Mikoto · 157
Koguryo · 36, 323
Ko-ji-ki · 277
Kokki · 22, 277, 278
Kom
u Patim
u-Kam
uki Mu · 224
Ko-N
o-Moto · 56
ko-no-pana · 107K
o-No-P
ana-No- Saku-Y
a-Bim
e ·106
Ko-N
o-Pana-N
o-Saku-Ya-B
ime ·
107K
o-No-P
ana-Tiru-P
ime · 75
Kopada · 188, 189, 366
Kopata · 185, 186
Korea · 36, 176
Kōrei-T
ennō · 133, 277K
oromo · 149
Kose · 136
Kose-N
o-Wokara-N
o-Sukune · 136Kōshō-T
ennō · 277Kō-shō-T
ennō · 131K
osi · 73, 84, 134, 143, 146, 149,153, 180, 269, 277, 307, 314,358
Kosi-N
o-Ya-M
ata-No-W
oroti · 73K
osi-Paki · 237
kosi-tuma-gusi · 73
koto · 34, 215, 279K
oto-Am
a-Tu-K
ami · 50
Koto-Siro-N
usi-No-K
ami · 89, 99,
100
Koto-Y
aso-Maga-T
u-Pi · 224
Ko-zi-ki · 277
Kozim
a · 206kubi-tuti-no-tati · 104K
udara · 177, 191, 277, 289K
udara-No-Ike · 191
Kuga-M
imi-N
o-Mi-K
asa · 143kuka-pe · 224ku-ka-pe · 224K
uku-Ki-W
aka-Muro-T
una-Ne-N
o-K
ami · 93
Kuku-K
i-Waka-M
uro-Tura-N
e-No-
Kam
i · 93K
uku-No-T
i-No-K
ami · 54
Kuku-T
osi-No-K
ami · 93
kuma-kasi · 168, 372
Kum
ano · 67, 119, 277kum
aso · 160, 161, 174K
umaso · 278
Kum
aso-Takeru · 160kum
aszo · 160K
ume · 104
Kum
ei · 123, 124, 136, 170, 263K
ume-N
o-Maito-P
ime · 136
Kum
e-No-M
iko · 263kuni · 278kuni-[w
o]sinobi-uta · 168K
uni-Kata-P
ime-N
o-Mikoto · 140
Kuni-N
o-Kupiza-M
oti-No-K
ami ·
54K
uni-No-K
ura-Do-N
o-Kam
i · 54K
uni-No-M
i-Kum
ari-No-K
ami · 54
kuni-no-miyatuko · 165
kuni-no-opo-parapi · 175K
uni-no-pumi · 277
Kuni-N
o-Sa-Duti-N
o-Kam
i · 54K
uni-No-Si-G
iri-No-K
ami · 54
Kuni-N
o-Toko-T
ati-No-K
ami · 50,
51kuni-nusi · 121, 360K
uni-Osi-T
omi-N
o-Kam
i · 90K
unisaka · 134K
unisaki · 278kuni-tu-kam
i · 94, 278kuni-uti-no-keburi · 203kunu-gi · 179, 278
336
Kunu-N
o-Miko · 201
Kupasi-P
ime-N
o-Mikoto · 133
Kupata-N
o-Miko · 262, 263
Kupi-M
ata-Naga-P
iko-No-M
iko ·172, 183
Kura · 278
Kura-M
itu-Pa-N
o-Kam
i · 56K
ura-No-W
aka-Ye-N
o-Miko · 260
Kura-O
kami-N
o-Kam
i · 56K
urapasi · 213, 264, 279, 369K
urapasi-Hegy · 279
Kurapasi-Y
ama · 213, 279
Kura-Y
ama-T
u-Mi-N
o-Kam
i · 56kure · 279K
ure-Para · 236
Kuroda · 133, 279
Kuro-Ika-D
uti · 57kuro-ki · 154kuro-m
i-kadura · 59, 279K
uro-Piko-N
o-Miko · 233
Kuro-P
ime · 172, 204, 205, 218,
258, 271K
uro-Pim
e-No-M
ikoto · 218K
urozaya · 204, 279, 367kusa · 163, 279, 297, 307, 358,
359, 360, 371K
usaka · 118, 148, 240, 279, 287,313, 372, 373
Kusaka-B
e · 138, 203, 238K
usaka-Ye · 279
Kusa-N
agi-No-T
api · 163K
usa-Nagi-N
o-Tati · 74, 163
Kusa-N
agi-No-T
atmi · 103
Kusa-N
agi-No-T
urugi · 167K
usa-Ngi-N
o-Tu-K
urugi · 163K
usi-(I)Nada-P
ime · 73, 75, 279
Kusi-Ipa-M
ado-No-K
ami · 103
Kusi-M
i-Kata-N
o-Mikoto · 141
Kusi-T
unu-Wake-N
o-Miko · 157,
158K
usi-Ya-T
ama-N
o-Kam
i · 100kuso · 146, 279K
uso-Bakam
a · 146K
usuba · 146, 235K
usubi-No-Iratum
e · 257K
utawata · 234, 279
kuti · 279K
uti-Ko · 208, 209, 210
Kuti-P
ime · 209, 210
Kuye-B
iko · 91kuzu · 121, 189, 279K
uzu · 34K
yūshū · 268, 272, 275, 278, 280,283, 290, 291, 292, 309, 315
L
Ligustrum
lucidum · 95
Lycopodium
annotinumer · 70
M
maga-goto · 279
Magari · 138, 260, 274, 279
Magari-N
o-Woka · 147
maga-tam
a · 65, 103M
agatama · 66
ma-kapi · 177
Makim
uku · 157, 245, 280, 373m
ama · 280
mam
a ima · 200
mam
a-imo · 280
mam
i-kiru-pire · 198M
amuta · 158, 203, 258, 259, 263,
280M
amutai W
o-Moti · 259
Mam
uta-No-Iratum
e · 258M
amuta-N
o-Miko · 263
Mam
uta-No-M
iyaki · 203M
amuta-N
o-Opo-Iratum
e · 259M
amuta-N
o-Tutum
i · 203M
anago · 131, 280M
andzsúria · 36M
ano-No-M
iko · 261M
aroko-No-M
iko · 259, 261, 262M
asaduko · 204, 279, 367M
asa-Katu-A
-Katu-K
ati-Para-P
i-A
me-N
o-Osi-P
o-Mim
i-No-
Mikoto · 101
337
Masa-K
atu-A-K
atu-Kati-P
aya-Pi-
Am
e-No-O
si-Po-M
imi-N
o-M
ikoto · 67, 94, 101M
a-Saka-Yam
a-Tu-M
i~No-K
ami ·
56M
a-Saka-Yam
a-Tu-M
i-No-K
ami ·
57m
ati-sake · 181m
ati-zake · 280M
ato-No-P
ime · 138, 155, 156
Mato-N
o-Pim
e-No-M
ikot · 155M
ato-No-P
ime-N
o-Mikoto · 138
Matura · 178, 280
maturi-goto · 103, 177
Ma-W
aka-No-M
iko · 158, 257M
a-Yow
a-No-M
iko · 232m
ayuma · 195
me · 280
Me-D
ori · 183, 212M
e-Dori-N
o-Miko · 183, 212, 213,
214M
eidzsi · 49m
e-pi · 197M
eta · 200M
idugaki · 140, 280M
idu-Maki-N
o-Kam
i · 93M
idu-Pa-W
ake-No-M
ikoto · 203,219, 222
Midu-P
o-No-Ipo-Y
ori-Pim
e · 138M
idu-Po-N
o-Ma-W
aka-No-M
iko ·138, 139
Mie · 269, 271, 282, 283, 296, 297,314
mi-kado · 104, 281
Mikado-W
ake-No-M
iko · 139M
ikakuri · 249M
i-Kam
i · 138M
ika-Nusi-P
iko-Ho-K
ami · 90
Mikapa · 139, 149, 277, 282, 293
Mika-P
aya-Mi-N
o-Kam
i · 56M
ika-Putu-N
o-Kam
i · 120M
i-Ke-N
u-No-M
ikoto · 115M
i-Ke-N
U-N
o-Mikoto · 115
Mi-K
e-Tu-O
po-Kam
i · 181m
iko · 270M
iko · 34
miko-ra · 281
mi-ko-ra · 148
mi-ko-siro · 149, 281
mikoto · 22, 33, 34, 126, 270, 281
Mikoto · 34
Mikoto-N
ori-No-P
uru-Goto · 47
Mikuni · 200, 281
Mi-K
ura-Tana-N
o-Kam
i · 62M
imaki-Iri-B
iko · SeeM
imaki-Iri-B
iko-Iniwe-N
o-Mikoto
· 136, 137, 140M
imam
a · 177M
ima-N
o-Miko · 218, 281
Mim
atu-Piko-K
awesi-N
e-No-
Mikoto · 131
Mim
atu-Pim
e-No-M
ikoto · 140M
ima-T
u-Pim
e-No-M
ikoto · 136M
imi · 138
mim
i-dura · 57M
imi-N
o-Miko · 259
Mim
i-para · 217M
imoro · 239, 240
Mi-M
oro · 208M
i-Moro-Y
ama · 141
Mi-M
uro-Yam
a · 92M
inabe · 139m
i-nana-siro · 224m
i-na-siro · 203, 212, 249, 281M
i-Na-T
o-No-K
ami · 100
Mino · 97, 131, 139, 141, 149, 153,159, 283, 288, 302, 312
Mino-N
o-Iatume · 183
Mi-P
ara-No-Iratum
e · 200m
ipe · 168M
ipe · 168, 246, 248, 282, 374M
ipo-No-M
i-Saki · 91M
ipo-No-Saki · 98
Miro-N
ami-N
o-Kam
i · 90M
isima · 186, 259, 365
Misim
ai Mizo-K
upi · 125m
isogi-parapi · 60M
i-Suki-Tom
o-Mim
i-Take-P
iko ·162
Mi-T
i-No · 157
Mitinoku · 129
Miti-N
o-Naga-T
i-Pa-N
o-Kam
i · 60
338
Miti-N
o-Om
i-No-M
ikoto · 121M
iti-No-U
si-No-M
iko · 138, 139,155
Mi-T
osi-No-K
ami · 92
mi-tugi · 147, 282
mi-tuna-gasipa · 206, 282
Mitu-N
o-Saki · 206M
itu-Pa-N
o-Me-N
o-Kam
i · 55m
i-wa · 142, 143
Miw
a · 92, 125, 142, 143, 281, 282M
i-Wa · 143
Miw
a-Kapa · 239
Miw
a-Yam
a · 92, 143, 281M
i-Wi · 131, 282
Mi-W
i-Tu-P
ime · 138
Miw
o · 149, 258, 259m
iya · 282M
iyadi · 282m
iyake · 173, 282M
iyake · 282M
iya-Nusi-G
apa-Ye-P
ime · 317
Miya-N
usi-Ya-G
apa-Ye-P
ime ·
183, 185m
iya-pito-buri · 227m
iyatuko · 68M
iyatuko · 34m
iya-tu-ko-gi · 229M
iyazu-Pim
e · 163, 166, 167, 282M
omm
u · 23, 282M
omm
u-Tennō · 282
Mom
o-Siki-Irobe · 200M
ono-No-B
e · 125, 259M
opi-Tori · 122
Mopi-T
ori-No-T
ukasa · 206M
o-Pusi-N
o-Woka · 201
Mori · 158, 283
Motosu · 139
Moto-T
u-Koto · 46
Motow
ori · 283M
o-Yam
a · 97M
ozu · 217, 222, 283M
ugetu · 283m
uku · 283M
unakata · 67M
unakatai · 89M
uragata · 187, 202, 283
murazi · 259, 302
Murazi · 34, 62
Mure · 149, 283
Muro · 132, 283
Muro-B
iko-No-M
iko · 137M
uro-Eiko-N
o-Miko · 138
Muza · 132, 283
mu-zane · 221, 283
Muzasi · 68, 283
Muzasi-beli, a K
ami-T
u-Unakam
i ·68N
Nabari · 131, 283
naduki-no-ta naduki · 169naga pito · 215N
agame-P
ime · 259
Naga-M
e-Pim
e-No-M
ikoto · 202N
agano · 301N
aga-Pata-B
e · 139N
agasa · 129, 283N
aga-Sune-Biko · 118, 123, 283,
307N
agata-No-O
po-Iratume · 223,
232N
agaye · 136, 182, 224, 283N
aka · 129, 283naka-bito · 212, 283N
aka-Tom
i · 104N
aka-Tu-M
iko · 263N
aka-Tu-M
iya · 67N
aka-Tu-Piko-N
o-Miko · 200
Naka-T
u-Pim
e-No-M
ikoto · 183N
aka-Tu-Se · 61
Naka-T
utu-No-W
o · 176N
aka-Tu-T
u-No-W
o-No-M
ikoto ·62
Naka-T
u-Wata-T
u-Mi-N
o-Kam
i ·61
Naki-M
e · 95, 283N
aki-Sapa-Me-N
o-Kam
i · 56N
ami-K
i · 257N
ami-P
aya · 118, 284nam
i-puru-pire · 198
339
Nana-T
uka-Pagi · 170, 284
Nanipa · 179, 187, 197, 202, 203,205, 207, 218, 219, 220, 254,262, 284, 288, 294, 301, 315,367
Nanipa-N
eko-Take · 304
Nanipa-N
eko-Take-P
uru-Kum
a-N
o-Mikoto · 179
Nanipa-N
o-Miko · 254, 262
Nanipa-N
o-Pori-Y
e · 203N
ara · 23, 265, 275, 276, 277, 278,279, 280, 281, 282, 284, 286,287, 289, 291, 293, 294, 295,296, 297, 298, 304, 306, 307,308, 309, 310, 311, 312, 313,314, 315, 316, 320, 368
Nara-Y
ama · 195, 207
nari-kabura · 81, 272, 284N
aru-Ika-Duti · 57
Natu-N
o-Me-N
o-Kam
i · 93N
atu-Taka-T
u-Pi-N
o-Kam
i · 93ne · 284N
edo-No-M
iko · 261N
eko-No-Iratum
e · 258N
e-No-K
ata-Su-Kuni · 65, 79
Ne-N
o-Om
i · 231, 232N
e-Saku-No-K
ami · 56
Ne-T
ori-No-M
iko · 200N
etori-No-M
ikoto · 183N
igi-Paya-P
i-No-M
ikoto · 125N
inken · 32, 257, 260, 285N
inken tennó · 257N
inken-Tennō · 257, 284, 285N
intoku · 32, 44, 48, 284, 287N
intoku tennó · 202, 218N
intoku-Tennō · 202, 284, 287
ni-nuri-no-ya · 125, 284N
ipa · 129N
ipa-Taka-T
u-Pi-N
o-Kam
i · 93N
ipa-Tu-P
i-No-K
ami · 93
Nipe-M
oti-No-M
ikoto · 120N
ipi-Bari · 165, 285
Ni-W
i-No-K
ami · 83
Nobo-N
o · 168N
o-Duti-N
o-Kam
i · 54N
o-No-Iro-P
ime · 136
Norinaga · 283
Nori-N
aru- No-K
ami · 90
Noto · 141
Nu(-na)-Siro-N
o-Iratume · 157
Nukade-P
ime-N
o-Mikoto · 263
Nukako-N
o-Iratume · 261
Nuka-N
o-Wakugo-N
o-Iratume ·
257N
ukata-Be-N
o-Yuw
e · 68N
ukata-To-O
po-Naka-T
u-Piko-N
o-M
ikoto · 183N
umi · 75, 90
Num
i-tōrem · 75
Nunakapa-P
ime · 85
Nunaki-N
o-Iratume · 157
Nunaki-N
o-Iri-Bim
e-No-M
ikoto ·140
Nuna-K
ura-Puto-T
ama-Siki-N
o-M
ikoto · 260, 261, 262N
uno-Osi-T
omi-T
ori-Naru-M
i-No-
Kam
i · 90N
upata-No-Iri-B
ime-N
o-Mikoto ·
147N
urinomi · 208, 210, 211
nusa · 175N
usi · 34N
u-Tarasi-W
ake-No-M
ikoto · 147
O
Ō · 286
obito · 120O
bito · 34O
do-Yam
a-Tu-M
i-No-K
ami · 56
Ojin · 48
Ōjin · 32, 258, 285
Ójin tennó · 182
Ojin-T
ennō · 182, 293Ō
jin-Tennō · 285
Okam
i-No-K
ami · 76, 90
Oke · 235, 250, 253, 256, 257, 258,260
Oke-N
o-Miko · 235, 250, 256, 257,
258O
ke-No-M
ikoto · 253, 256
340
O-K
e-Tu-P
ime-N
o-Mikoto · 136
Okim
e · 254, 255O
kime O
-Mina · 254
Okinaga · 137, 139, 171, 172, 173,174, 179, 180, 181, 183, 198,200, 285
Okinaga-M
ate-No-M
iko · 258O
kinaga-Ma-W
aka-Naka-T
u-Pim
e· 172, 183
Okinaga-N
o-Mate-N
o-Miko · 262
Okinaga-N
o-Midu-Y
ori-Pim
e · 137O
kinaga-Piko-N
o-Miko · 139
Okinaga-Sukune-N
o-Miko · 139
Okinaga-Sukune-N
o-Mikoto · 139
Okinaga-T
arasi-Pim
e-No-M
ikoto ·139, 173, 174, 179, 180, 181,198
Okinaga-T
a-Wake-N
o-Miko · 171,
172O
kinawa · 35
oki-tu-kagami · 198
Oki-T
u-Kapi-B
era-Nu-K
ami · 61
Oki-T
u-Miya · 67
Oki-T
u-Nagisa-B
iko-No-K
ami · 61
Oki-T
u-Piko-N
o-Kam
i · 92O
ki-Tu-P
ime-N
o-Kam
i · 92O
ki-Tu-Sim
a-Pim
e-No-M
ikoto · 66O
ki-Tu-Y
oso · 131O
ki-Zakaru-N
o-Kam
i · 61O
ku-Yam
a-Tu-M
i-No-K
ami · 56
Om
i · 34O
midu-N
u-No-K
ami · 76
Om
ina-Ko-N
o-Iratume · 262
Om
itunu · 76O
mo-D
aru-No-K
ami · 50
Om
opi-Kane-N
o-Kam
i · 70, 94, 95,98, 103
Om
opi-Kare-N
o-Kam
i · 95O
no · 316ono-ga-sati-sati · 109O
nogoro · 51, 205O
nogoro-Zim
a · 51O
pe-Ge-T
u-Pim
e-No-K
ami · 72
Opi-T
u-Miya · 89
opo-agat-nusi · 136O
po-Am
a-Pim
e · 140
opo-ami · 261
Opo-B
e-Pim
e-No-K
ami · 92
Opo-B
iko Apidu · 146
Opo-B
iko-No-M
ikoto · 134, 135,140, 143, 144, 146
Opo-G
e-To-P
une-No-K
ami · 55
Opo-G
e-Tu-P
ime · 52
Opo-G
e-Tu-P
ime-N
o-Kam
i · 93O
pogita · 129O
po-Gitasi-P
ime · 263
Opo-Ika-D
uti · 57O
po-Iratuko · 200, 258O
po-Iratune · 259O
po-Iriki-No-M
ikoto · 140, 141O
poka · 262O
po-Kaga-Y
ama-T
o-Om
i-No-
Kam
i · 92O
po-Kam
u-Du-M
i-No-M
ikoto · 59O
po-Kani-M
i-Tam
a-No-K
ami · 93
Opo-K
asuka-No-M
iko · 232O
po-Kibi-M
oro-Susumi-N
o-Mikoto
· 132O
po-Kibi-T
ake-Pim
e · 171O
po-Kibi-T
u-Piko-N
o-Mikoto ·
133, 134O
po-Koto-O
simo-W
o-No-K
ami ·
53O
po-Kum
e-No-M
ikoto · 121, 125,126
Opo-K
uni-Mi-T
ama-N
o-Kam
i · 92O
po-Kuni-N
o-Puti · 148, 287
Opo-K
uni-Nusi · 76, 81, 89, 92, 95,
99O
po-Kuni-N
usih · 98O
po-Kuni-N
usi-No-K
ami · 76, 88,
89, 91, 92, 94, 95, 99, 100, 300O
po-Kuni-U
si-No-K
ami · 83
Opo-K
usaka-Be · 203
Opo-K
usaka-No-M
iko · 202, 203,231, 232, 236
Opo-M
aga-Tu-P
i-No-K
ami · 61
Opo-m
ape-tugimi-no-kuraw
i · 221O
po-Mape-W
o-Mape-N
o-Sukune ·226, 227
Opo-M
ata-No-M
iko · 137, 138,262, 263
341
opo-mati-gim
i · 173, 287O
po-Me · 133
Opo-M
iwa-N
o-Opo-K
ami · 141
Opo-M
ono-Nusi-N
o-(Opo)-K
ami ·
142O
po-Mono-N
usi-No-K
ami · 125
Opo-M
ono-Nusi-N
o-Opo-K
ami ·
141opo-m
urazi · 259O
po-Nabi · 135
Opo-N
akata-No-M
iko · 172O
po-Naka-T
u-Piko-N
o-Mikoto ·
147, 148O
po-Naka-T
u-Pim
e-No-M
ikoto ·172, 173
Opo-N
amudi-K
ami · 82
Opo-N
amudi-N
o-Kam
i · 76, 77, 78,79, 81, 82, 83, 87, 91
Opo-N
amudi-N
o-Mikoto · 83
Opo-N
apobi-No-K
ami · 61
Opo-ne · 209
Opo-N
e-No-M
iko · 159opo-nipe · 218, 287O
po-No · 53, 69, 76, 264, 287
Opo-N
o-De-P
ime · 53, 287
Opo-N
oi · 129O
po-Pakari · 97, 287
Opo-P
ara-No-Iratum
e · 183O
po-Patuse · 223, 231, 233, 234,
235, 256O
po-Patuse-N
o-Miko · 231, 233,
234, 235O
po-Patuse-N
o-Mikoto · 223, 235
Opo-P
atuse-No-W
aka-Take · 257
Opo-P
atuse-No-W
aka-Take-N
o-M
ikoto · 235O
po-Pause · 256
Opo-P
aye-No-M
iko · 184O
po-Podo-N
o-Miko · 200, 223
Opo-Saka · 132, 142, 154, 192,219
Opo-Saka-N
o-Yam
a · 219, 220O
po-Sazaki · 48, 189, 202, 213O
po-Sazaki-No-M
ikoto · 183, 184,185, 187, 189, 193, 195, 196
Opo-Sim
a · 53
Opota · 158, 288
Opo-T
aka · 152O
po-Tam
aru-Wake · 53
Opo-T
amu-Saka-N
o-Miko · 139
Opo-T
amu-W
ake · 171O
po-Tarasi-P
iko · 147, 148, 157,158, 172
Opo-T
arasi-Piko-O
siro-Wake ·
148, 157, 161O
po-Tarasi-P
iko-Osiro-W
ake-No-
Mikoto · 148
Opo-T
arasi-Piko-O
sirro-Wake-N
o-M
ikoto · 147O
po-Tata-N
eko · 141, 142, 288O
po-Tata-N
eko-No-M
ikoto · 141,143
Opo-T
ate · 214O
po-To-M
ato-Piko-N
o-Kam
i · 54O
po-To-M
ato-Pim
e-No-K
ami · 54,
55O
po-Tom
o · 104, 121, 259O
po-Tom
o-No-M
iko · 261O
po-Tom
o-Wake-N
o-Mikoto · 173
Opo-T
o-No-B
e-No-K
ami · 50
Opo-T
o-No-D
i-No-K
ami · 50
Opo-T
o-Pi-W
ake-No-K
ami · 53
Opo-T
osi-No-K
ami · 75, 92, 93
Opo-T
uti-No-K
ami · 93
Opo-T
utuki-Tari-N
e-No-M
iko ·148
Opo-T
utuki-Tari-N
e-No-M
ikoto ·137
Opo-U
ra · 204O
po-Usu-N
o-Mikoto · 157, 158,
159O
po-watari · 206
Opo-W
atari · 288O
po-Wata-T
u-Mi-N
o-Kam
i · 54O
po-Wi-K
o-Ga-P
ara · 208, 288O
po-Wo · 251
Opo-Y
a-Biko-N
i-Kam
i · 79O
po-Ya-B
iko-No-K
ami · 53, 79
Opo-Y
ake · 132O
po-Yake-N
o-Miko · 261
Opo-Y
ama-G
upi-No-K
ami · 92
Opo-Y
ama-M
ori-No -M
ikoto · 193
342
Opo-Y
ama-M
ori-No-M
ikoto · 183,184, 185, 193, 194, 195
Opo-Y
amato-K
uni-Are-P
ime-N
o-M
ikoto · 131, 133O
po-Yam
ato-Neko-P
iko-Kuni-
Kuru-N
o-Mikoto · 133, 134
Opo-Y
amato-N
eko-Piko-P
uto-Ni-
No-M
ikoto · 132, 133O
po-Yam
ato-Piko-P
uto-Ni-N
o-M
ikoto · 132O
po-Yam
ato-Piko-Suki-T
omo-N
o-M
ikoto · 130, 131O
po-Yam
ato-Tarasi-P
iko-Kuni-
Osi-B
ito-No-M
ikoto · 132O
po-Yam
ato-Toyo-A
ki-Tu-Sim
a ·53
Opo-Y
ama-T
u-Mi-N
o-Kam
i · 54,73, 75, 76, 107
Opo-Y
a-Sima-G
uni · 161O
po-Ye-N
o-Iza-Po-W
ake · 202O
po-Ye-N
o-Miko · 158, 172, 173
Opo-Y
u-We · 155
Opusi-K
aputi · 68Ō
saka · 204, 268, 274, 283, 284,294, 295, 296, 297, 301, 303,306, 308, 315, 320
Osaka-B
e · 224O
saka-No-O
po-Naka-T
u-Pim
e ·184
Osaka-N
o-Opo-N
aka-Tu-P
ime-N
o-M
ikoto · 200, 223O
saka-No-P
iko-Pito · 262, 263
Osika-P
ime-N
o-Mikoto · 132
Osi-K
uma-N
o-Miko · 172, 173,
179, 180O
si-Kuro-N
o-Oto-P
iko-No-M
iko ·159
Osi-K
uro-No-Y
e-Piko-N
o-Miko ·
159osi-nabikasi nasu · 251, 375O
sinumi · 250, 289
Osi-N
umi-B
e · 139O
sinumi-N
o-Iratume · 249
Osi-P
a-No-M
iko · 235O
si-Wake-N
o-Mikoto · 157
Ota · 316
oti · 289O
ti-Kuni · 156, 289
Oti-W
ake-No-M
iko · 148, 149O
to-Kari-P
ata-Tobe · 148
Oto-K
uni · 156O
to-Pim
e · 138, 152, 159, 172, 222O
to-Pim
e-Ma-W
aka-Pim
e-No-
Mikoto · 200
Oto-P
ime-N
o-Mikoto · 138, 155,
156, 158, 183O
to-Siki · 124O
to-Takara-N
o-Iratume · 172
Oto-T
atibana-Pim
e-No-M
ikoto ·164, 171
Oto-U
kasi · 121, 122oya gam
i · 62
P
Paekche · 177, 191, 277, 289
Paguri · 132
pakama · 146
Pakata-N
o-Yam
a · 132, 289P
akupi · 149, 289P
ami · 135, 290
Panipu-Z
aka · 219, 290P
anisi-Be · 157, 290
Pani-Y
asu-Bim
e · 135P
ani-Yasu-R
ime-N
o-Kam
i · 55P
anu-Yasu-B
iko-No-K
ami · 55
papaka · 70, 290P
apaki · 56, 78, 290, 306P
ape Irodo · 133P
ape-Irodo · 131P
ape-Iro-Ne · 131
Papuri-Sono · 146
papuru · 146, 290P
ara-No-K
oto-Pusi-N
o-Iratume ·
200P
arasi · 135P
ara-Yam
a-No-K
asumi-W
otoko ·199
Para-Y
ama-T
u-Mi-N
o-Kam
i · 57P
arima · 133, 134, 139, 165, 235,
250, 253, 270, 290, 291, 313
343
Parim
a-No-Inabi-N
o-Opo-Iratum
e· 157, 158
Pari-P
ara · 195P
aru-Yam
a-No-K
asumi -W
otoko ·198
Paru-Y
ama-N
o-Kasum
i-Wotoko ·
198, 199P
asa-Hegy · 227, 290
Pasa-Y
ama · 290
Pasipito-N
o-Anapo-B
e-No-M
iko ·261
Pasiri-M
idu · 164, 290pata · 203, 365, 369, 375P
ata · 135, 137, 139, 148, 192,200, 290, 372
Patabi-N
o-Opo-Iratuko · 202
Patabi-N
o-Waki-Iratum
e · 184,202
Pata-bito · 203
Pata-N
o-Yasiro-N
o-Sukune · 135P
atusa · 229, 230P
atuse · 235, 257, 290P
atuse-Be · 135, 236, 290
Patuse-B
e-No-W
aka-Sazaki · 261,262, 264
Patuse-B
e-No-W
aka-Sazaki-No-
Mikoto · 261, 262
Patuse-H
egy · 230, 290P
atuse-Yam
a · 244, 290paya · 220, 221, 284, 290, 362,
364, 367, 373P
aya-Aki-Tu-P
iko-No-K
ami · 54
Paya-A
ki-Tu-P
ime-N
o-Kam
i · 54P
aya-Busa-W
ake · 184, 212, 213P
aya-Busa-W
ake-No-M
iko · 212,213
Paya-B
usa-Wake-N
o-Mikoto · 184,
212P
a-Yam
ato-No-K
ami · 93
Pa-Y
ama-T
o-No-K
ami · 93
Pa-Y
ama-T
u-Mi-N
o-Kam
i · 57P
aya-Pito · 108, 291
Payasi · 291
Paya-Supi-N
a-Do · 118
Paya-Susa-N
o-Wo-N
o-Mikoto · 64,
65, 66, 67, 68, 69, 72, 73, 74,163
Paya-SuSa-N
o-Wo-N
o-Mikoto · 72
Paye · 130, 265
pazi-yumi · 95, 267
Peguri · 136, 251, 291
Peguri-H
egy · 168P
eguri-No-T
uku-No-Sukune · 136
Peguri-N
o-Yam
a · 238P
eki · 195, 291pem
i-no-muro · 81
Pem
i-no-muro · 81
Pera-Z
aka · 143, 144pe-tu-kagam
i · 198P
e-Tu-K
api-Bera-N
o-Kam
i · 61P
e-Tu-N
agisa-Bi-T
o-No-K
ami · 61
Pe-Z
akaru-No-K
ami · 61
Pi · 129, 154, 161
Pibasu-P
ime · 138, 147, 155
Pibasu-P
ime-N
o-Mikoto · 138,
147, 155, 156, 157P
iba-Yam
a · 56P
idi-Kata · 195, 291
Pi-F
olyó · 72, 74, 133P
i-Kapa · 291
Pi-K
apa-Pim
e · 76P
ika-Pito-N
o-Opo-Y
e-No-M
iko ·158
Piketa · 240
Piketa-B
e · 239piko · 33P
iko-Imasu-N
o-Miko · 137, 138,
143P
iko-Ina-Kozi-W
ake-No-M
ikoto ·135
Piko-Isa-Seri-B
iko-No-M
ikoto ·133
Piko-K
uni-Boku-N
o-Mikoto · 146
Piko-K
uni-Boku-N
o-Mikoto lőtte
nyíl azonnal eltalálta Take-P
ani-Yasu-N
o-Miko · 146
Piko-K
uni-Buku-N
o-Mikoto · 144,
146P
iko-Kuni-O
-Ke-T
u-No-M
ikoto ·136
344
Piko-N
agisa-Take-U
-Gaya-P
uki-A
pezu-No-M
ikoto · 48P
iko-Osu-N
o-Miko · 138
Piko-P
ito · 263P
iko-Po-N
o-Ninigi-N
o-Mikoto ·
102, 103P
iko-Po-P
o-De-M
i-No-M
ikoto ·115
Piko-P
utu-Osi-N
o-Makoto-N
o-M
ikoto · 135P
iko-Same-M
a-No-M
ikoto · 133,134
Piko-Sasi-K
ata-Wake-N
o-Mikoto ·
133, 134P
iko-Tam
a-De-M
i-No-M
okoto ·130
Piko-Y
a-Wi-N
o-Mikoto · 127, 128
Piko-Y
u-Musu-M
i-No-M
ikoto ·136, 137
pime · 33
Pim
eda · 138, 222P
imeda-N
o-Kim
i · 222P
ime-G
oso · 197P
ime-N
o-Mikoto · 127, 174, 180,
181, 262P
ime-T
ataro-Isuke-Yori-P
ime ·
126P
ime-Zim
a · 53, 214P
imuka · 60, 104, 117, 125, 158,
184, 187, 202, 292P
imuka-N
o-Iduna-Naga-P
ime ·
184P
imuka-N
o-Mi-P
akasi-Bim
e · 158pina-buri no agate-uta · 226pina-buri no kata-orosi-uta · 228P
i-Naga-P
ime · 155
Pi-N
arasi-Pim
e · 90P
ina-Teri-N
ukata-Biti-W
o-Ikotini-N
o-Kam
i · 90P
i-No-K
aga-Biko-N
o-Kam
i · 55P
i-No-K
agu-Tu-T
i-No-K
ami · 55
Pi-N
o-Kapa · 72
Pinokum
a · 260P
i-No-Y
agi-Paya-W
o-No-K
ami ·
55P
i-Paya-P
i-No-K
ami · 56
pipinagi-no-ya-piro-poko · 162P
ipiragi-No-Sono-P
ana-Madum
i-N
o-Kam
i · 90P
iro-Kuni-O
si-Take-K
ana-Pi-N
o-M
ikoto · 258, 259, 260P
iro-Pim
e-No-M
ikoto · 262P
iru-Go · 52
Pisiro · 157, 161, 245
Pitati · 129, 309
pito-gaki · 141P
ito-Koto-N
usi-No-O
po-Kam
i ·244
pi-tugi · 158P
i-Tugi · 45, 266, 293, 301
pi-uti · 163P
iyeda · 46P
iyeda-No-A
re · 47P
iye-Yam
a · 93, 293P
iziri-No-K
ami · 92
Po · 139
po-dari · 248P
o-Deri-N
o-Mikoto · 108, 109
Po-D
eri-No-M
ikotó · 108P
odumi · 125, 134, 172, 293
Poke-N
o-Mikoto · 253, 254
poki-uta-no-kata-uta · 216pom
uda · 293P
omuda · 48, 189, 200, 201, 258,
366P
omuda-N
o-Ma-W
aka-No-M
ikoto· 182, 183
Pom
uda-Wake-N
o-Mikoto · 173,
182P
omudi · 139
Pom
udi-Be · 138, 155, 293
Po-M
uti-Wake-N
o-Miko · 151
Po-M
utu-Wake-N
o-Mikoto · 147
Pom
uya-Wake-N
o-Mikoto · 173
Po-N
o-Ika-Duti · 57
Po-N
o-Ninigi-N
o-Mikoto · 44, 102,
106P
o-No-P
o-No-M
iko · 260pora-pora · 82, 293P
osikapa · 293P
o-Suseri-No-M
ikoto · 108P
oto · 125
345
Poto-T
atara-Isusuki-Pim
e-No-
Mikoto · 125
Po-W
ori-No-M
ikoto · 108, 109,110, 111, 112, 113, 114, 115
Po-W
orí-No-M
ikoto · 113P
o-WoriN
o-Mikoto m
int Yam
a-Sati-B
iko · 108prim
ogenitura · 115P
uka-Buti-N
o-Midu-Y
are-Pana-
No-K
ami · 76
Pukita · 172, 294
Pum
i-Bito · 294
Pum
i-No-O
bi · 192P
umi-P
ito · 191P
una-Do-N
o-Kam
i · 61P
unaki · 129, 294P
unoduno-No-K
ami · 76
Pupa-N
o-Modi-K
u-Nu-Su-N
u-No-
Mikoto · 76
Puru-K
uma · 179, 180, 294
Puruti · 260, 294
Puse · 200, 294
Pusi-Ika-D
uti · 57P
usimi-N
o-Woka · 233
Putadi-N
o-Iri-Bim
e-No-M
ikoto ·148, 149, 171
Putadi-P
ime · 171
Puta-G
o-No-Sim
a · 53P
ute-Mim
i-No-K
ami · 76
puto-mani · 52, 153
Puto-m
ani · 294P
uto-Ma-W
aka-Pim
e-No-M
ikoto ·131
Puto-P
ime-N
o-Mikoto · 262
Puto-T
ama-N
o-Mikoto · 70, 71, 72,
103, 104P
utu-No-M
itama · 120
Q
Quercus serrata · 278
R
Richú tennó · 218
Richū-T
ennō · 218, 294R
iu-Kiu · 35
S
Sado-No-Sim
a · 53Sagam
i · 295Sagam
u · 163, 164, 295, 363Sagara · 156, 295Sagaraka · 156, 295Sagari-K
i · 156Sagi · 73Sagisu-N
o-Ike · 153Sagi-Su-N
o-Ike · 153Saiso · 192Saka · 56, 57, 200, 288, 295, 375Saka-B
e · 158, 295Sakabito · 200sakaki · 70Sakam
i-No-Iratum
e · 223Sakam
oto · 136, 231Saka-N
obori-No-M
iko · 262-Saka-N
o-Iri-Bim
e-No-M
ikoto ·157
Sakapi-Bara · 134
Sakapi-Be · 129
Sakapi-No-K
uro-Piko-N
o-Miko ·
223, 233Sakapi-W
oka · 131, 295saka-pokapi · 181, 182, 295Sakata-N
o-Opo-M
ata-No-M
iko ·258
Sakate · 159, 295Saka-W
ori · 147, 165, 295Saki · 46, 47, 90, 157, 173, 182,
269, 275, 301saki-kusa · 254, 295Sakikusa · 148, 295Sakikusa-B
e · 68, 295Sakikusa-B
e-No-A
napo-Be-N
o-M
ito · 261
346
Saki-Tam
a-Pim
e · 269Saki-T
u-Mi · 197
Saki-Tu-M
iyo-No-P
umi · 47
Saki-Tu-M
iyo-No-P
uru-Goto · 46,
47saku-kusiro · 103, 295, 296S
akurai-shi · 316Sakuraw
i · 136, 296Sakura-W
i · 184Sakuraw
i-No-Y
ami-P
ari-No-M
iko ·261
Sakurawi-N
o-Yum
i-Pari-N
o-Miko ·
262Saku-Y
a-Bim
e · 107, 108, 277, 296sám
án · 81, 176sám
ánok · 71, 138Sana · 138, 296Sananagata · 296Sane-N
o-Miko · 200
Sanuki · 52, 137, 171, 269, 296Sanuki-T
ari-Ne-N
o-Mikoto · 137
Sapadi-Bim
e · 137Sapadi-P
ime · 296, 297
Sapadi-Pim
e-No-M
ikoto · 147Sapam
i · 163Sapaya · 90Sapi-M
oti-No-K
ami · 112, 113
Sapo · 137, 138, 147, 149, 150,317
Sapo-Biko-N
o-Miko · 149, 152
Sapo-Biko-N
o-Mikoto · 147, 149,
150Sapo-B
ime · 149
Sapo-Bim
e-No-M
iko · 150Sapo-B
ime-N
o-Mikoto · 149
Sapo-Bi-M
e-No-M
ikoto · 137Sapo-B
ito-No-M
iko · 137Sapo-E
iko-No-M
iko · 138Sapo-N
o-Opo-K
ura-Mi-T
ome · 137
Sarume · 104, 106, 296
Sarume-N
o-Kim
i · 106Saruta-B
iko-No-K
ami · 102, 106
Saruta-Biko-N
o-Opo-K
ami · 106
Saruta-Biko-N
o-Wo-N
o-Kam
i ·106
Sasage-No-Iratum
e · 258
Sasage-No-M
iko · 259Sasaki · 234Sasanam
i · 180, 186, 296, 365sasibu · 207Sasi-K
uni-Opo-N
o-Kam
i · 76Sasi-K
uni-Waka-P
ime · 76, 297
Sawara · 136, 297
sawi · 297
Sawi · 127, 362
Sawi-G
apa · 127, 297Saw
i-Kapa · 127, 297
sawo · 118, 296, 297
Sawo-N
e-Tu-P
iko · 118Saya, saya · 189, 216Sayam
a · 148, 165, 297Sayari-M
asu-Yom
i-Do-N
o-Opo-
Kam
i · 60saya-saya · 297Sa-Y
ori-Bim
e · 271Sa-Y
ori-Bim
e-No-M
ikoto · 66Sazaki-B
e · 129, 136, 297Sazi-P
utu-No-K
ami · 120
Seimu · 32, 44, 172, 190
Seim
u tennó · 172Seim
u-Tennō · 172, 297
Seinei tennó · 249
Seinei-Tennō · 249, 297
Seki-Pim
e · 259Senka · 32, 260S
enka tennó · 260Senka-T
ennō · 260, 292, 297Seuko · 191Seya-T
atara-Pim
e · 125, 297S
higa · 285, 293, 316, 317S
hiki · 298Shiki-gun · 298, 316S
hikoku · 272, 296, 308Shim
ane · 300Shim
puku-ji · 27shintō · 17, 273, 298S
hizuoka · 290, 291Shotoku T
aishi · 263, 312si ya ko si ya · 122, 361Siba-K
aki · 222, 264Siba-N
o-Iriki · 172Siba-N
o-Pim
e · 172
347
Sibi · 251, 252, 253, 297, 376S
ibumi · 137, 138, 297
Sibumi-N
o-Sukune-No-M
iko · 137,138
Sidu-Kapi-N
o-Miko · 262
Siga · 172, 297Sigi-Y
ama-T
u-Mi-N
o-Kam
i · 56sika · 165Sika · 298Siki · 89, 90, 97, 130, 131, 140,
170, 284Sikii T
ama-G
aki · 147Siki-N
o-Opo-A
gata-Nu · 237
Siki-Sima · 260
Siki-Tu-P
iko-No-M
ikoto · 131Siki-T
u-Piko-T
ama-D
e-Mi-N
o-M
ikoto · 130Siki-Y
ama-N
usi-No-K
ami · 90
Silla · 176, 177, 190, 191, 196,223, 225, 298
Sima · 52, 106, 286, 294, 298, 310,
360, 362, 367, 371Sim
ada · 129, 158, 298Sim
a-Tari-N
e · 184Sim
esu · 255Sim
o-Tu-K
e-No · 140
Simo-T
u-Miti · 134
Simo-T
u-Unakam
i · 68Sinaga · 263, 264, 298Sinano · 99, 129, 153, 166, 298,
301Sinano-N
o-Saka-No-K
ami · 166
Sina-Tu-P
iko-No-K
ami · 54
sintó · 17, 19, 27, 49, 70, 99, 129,142, 236, 237, 244, 250, 273,298
Sipida · 298sipo · 112, 199, 298sipo-m
itu-tama · 112, 298
Sipo-Tuti-N
o-Kam
i · 110sirage-uta · 225, 298Siragi · 176, 191, 225, 298Siragi-N
o-Ike · 191Sira-K
a · 236, 298Sira-K
a-Be · 236, 249
Sira-Ka-N
o-Mikoto · 236
Sira-Ka-N
o-Opo-Y
amato-N
eko-N
o-Mikoto · 249
Sira-Kata · 118, 299
Sira-Pi-N
o-Kam
i · 92Sirasaka-N
o-Iku-Piko-N
o-Iratume
· 259Sira-T
ori-No-M
i-Paka · 170
siri-kume · 71, 72, 299
Siri-Tu-K
i-Tom
e · 183, 299Sirokane-N
o-Miko · 172
Siro-Piko-N
o-Miko · 233
sita-naki-ni-naku · 227Sita-P
aru-Pim
e · 95Sita-T
eru-Pim
e · 96Sita-T
eru-Pim
e-No-M
ikoto · 89sita-uta · 249situ-uta · 211, 241, 299situ-uta-no-utapi-kapesi · 217Sizim
u · 235, 250, 253Sobakari · 220, 221, 299sode · 240, 299Soga · 22, 136, 270Soga-N
o-Iname-N
o-Sukune · 261,263
Soga-No-Isikapa-N
o-Sukune · 136Soga-N
o-Kura-N
o-Miko · 261
Soko-Doku-M
i-Tam
a · 106Soko-T
utu-No-W
o · 176Soko-T
u-Tu-N
o-Wo-N
o-Mikoto, ·
61, 62Soko-T
u-Wata-T
u-Mi-N
o-Kam
i ·61
Soni · 214, 299Sopo-R
i-No-K
ami · 92
Sora-Tu-P
ime-N
o-Mikoto · 139
Sora-Tu-P
i-Taka · 110, 111, 112,
292, 294, 300So-T
opori-No-Iratum
e · 223So-T
opori-No-M
iko · 229subu-subu · 82, 300Suga · 74, 75, 270, 300, 362Suga-K
ama-Y
ura-Dom
i · 197, 198,300, 321
Suga-no-miya · 74
Suga-No-M
oro-Wo · 197
Sugapara · 157, 300
348
suga-si · 75Suga-Siro-K
o-No- Iratum
e · 264sugu · 35, 300Sui · 22, 300Suiko · 26, 32, 48, 263, 264, 300,
308, 322Suiko-Tennō · 264Suinin-T
ennō · 147, 269, 300Suisei tennó · 130Suisei-T
ennō · 130, 300Sujin · 32, 44, 140, 281Sujin-T
ennō · 140, 300Sukana-B
iko-Na-N
o-Kam
i · 83suku · 35, 300, 365Sukuna-B
ikona-No-K
ami · 91, 300
Sukuna-Biko-T
ake-Wi-G
okoro-No-
Mikoto · 134
Sukuna-Mi-K
ami · 181
sukune · 35, 303, 371Sukune · 35Sum
e-Irodo · 261Sum
e-Iro-Opo-N
aka-Tu-P
iko-no-M
iko · 158Sum
e-Iro-Opo-N
aka-Tu-P
iko-No-
Miko · 172
Sume-Iro-O
uo-Naka-T
u-Piko-N
o-M
iko · 158Sum
era-mikoto · 33
Sumera-M
ikoto-No-P
i-Tugi · 46
Sumera-M
ikoto-No-P
umi · 46
Sumi-N
o-Ye · 62, 177
Sumi-N
o-Ye-N
o-Naka-T
u-Miko ·
202, 218, 219, 220Sum
i-No-Y
e-No-T
u · 203Sum
i-Saka-No-K
ami · 142
Supa-No-U
mi · 99
Supau · 68, 301S
uruga · 271Susa-N
o-Wo · 62, 64, 65, 66, 67,
68, 69, 72, 73, 74, 79, 81, 82, 83Susa-N
o-Wo-N
o-Mikoto · 72, 73,
79, 81, 82, 83Suseri-B
ime · 81, 82, 83, 87, 88
Suseri-Bim
e-No-M
ikoto · 81, 87Sushun · 32, 264Sushun tennó · 264
Sushun-Tennō · 264, 301
susik · 88Susukori · 192Suti · 131, 301Suw
e-Tu-M
imi-N
o-Mikoto · 141
T
Ta-B
e · 159, 184T
ada-Goye · 301
Tada-G
o-Ye · 236
tade · 118, 301T
ade-Tu · 118, 301
Ta-D
ikara-Wo-N
o-Kam
i · 104T
a-Dikara-W
o-No-M
ikoto · 103T
adima · 131, 139, 153, 165, 197,
302, 303T
adima-M
ori · 156, 197, 302T
adima-N
o-Mata-W
o · 197T
adima-P
inaraki · 197, 302T
adima-P
ine · 197, 302T
adima-P
i-Taka · 197
Tadim
a-Pi-T
aka Yura-D
omi · 198
Tadipi · 202, 203, 218, 222, 249,
260, 302, 370T
adipi-Be · 203
Tadipi-N
o · 218T
adipi-No-M
idu-Pa-W
ake-No-
Mikoto · 202, 203
Taga · 65, 302
Tagi · 167, 302
Tagim
a · 138, 165, 219, 302, 370T
agimai K
ura · 263T
agima-N
o-Me-P
i · 197T
agima-N
o-Miko · 264
Tagisi · 100, 302
Tagisi-M
imi · 125, 127, 128
Tagisi-M
imi-N
o-Mikoto · 125, 127
Tagisi-P
iko-No-M
ikoto · 131tagi-tagi-si · 167T
aika · 203T
aka · 44, 50, 106, 119, 284, 360,361, 362, 363, 369, 370, 374,375
taka yuku tadu · 152
349
Taka-A
ma-N
o-Para · 62, 69, 71,
72, 83, 100, 102, 105T
aka-Am
a-No-P
arra · 101T
aka-Anapo · 172
Takabe-N
o-Iratume · 222
Taka-K
i-No-Iratum
e · 257T
aka-Ki-N
o-Iri-Bim
e-No-M
ikoto ·183
Taka-K
ino-Kam
i · 101, 102T
aka-Ki-N
o-Kam
i · 96, 98, 101,102, 119, 120
Taka-K
i-No-M
ikoto · 103T
aka-Ki-P
ime-N
o-Mikoto · 158
Taka-K
iro-No-Iri-B
ime-N
o-Mikoto
· 182T
aka-Kupi-P
ime · 139, 302
Taka-K
ura · 44T
aka-Kura-Z
i · 119, 120, 302T
akama-N
o-Para · 50
Takam
e-No-Iratum
e · 183T
aka-Mika-D
uti-No-K
ami · 120
Taka-M
i-Misubi-N
o-Kam
i · 94T
aka-Mi-M
unubi-No-K
ami · 95
Taka-M
i-Musubi-N
o-Kam
i · 50,94, 96
Taka-M
i-Musu-B
i-No-K
ami · 69
Takamiya · 208, 368
Takamuko · 136, 303
Takam
uku · 303T
akano · 139, 303T
akano-Pim
e · 136T
aka-Pim
e · 137Taka-P
ime-N
o-Mikoto · 89, 97
Takara-N
a-Miko · 222
Takara-N
o-Iratume · 257
Takara-N
o-Miko · 262
Taka-Sazi-M
ező · 126T
aka-Sazi-No · 126
Taka-Sim
a · 117Takasuka · 149, 303T
aka-Tina-B
ime · 135
Taka-T
i-Po · 44, 115, 117, 303
Taka-T
i-Po-Y
ama · 115
Taka-T
i-Po-Y
ama K
uzi-Puru-T
ake· 104
Taka-T
i-Po-Y
ama-N
o-Miya · 104
Takatu · 202, 303
Takaw
asi · 249, 303Taka-W
oka · 130Takaya · 260, 303Takayasu-Y
ama · 216
Take · 131, 303
Take Piko · 171
Takebe · 171Takeda-N
o-Miko · 262
Take-Inada-N
o-Sukune · 183T
ake-Kapi-K
o-No-M
iko · 171T
ake-Mika-D
u ti-No-W
o-No-K
ami
· 98T
ake-Mika-D
uti-No-K
ami · 98,
101, 119T
ake-Mika-D
uti-No-M
ikoto · 141T
ake-Mika-D
uti-No-W
o-No-K
ami ·
56, 98, 99, 100T
ake-Minakata-N
o-Kam
i · 99, 100T
ake-Minokata-N
o-Kam
i · 99T
ake-Nunakana-M
imi-N
o-Mikoto ·
128T
ake-Nunakapa-M
imi-N
o-Mikoto ·
128T
ake-Nunakapa-W
ake · 143, 146T
ake-Nunakapa-W
ake-No-M
ikoto ·143
Take-N
unakape-Wake-N
o-Mikoto ·
135T
ake-Osi-Y
ama-T
ari-Ne · 172, 304
Take-P
ani-Yasu –N
o-Mikoto · 144
Take-P
ani-Yasu-B
iko-No-M
ikoto ·135
Take-P
ani-Yasu-N
o-Miko · 144,
146T
ake-Paya-Susa-N
o-Wo-N
o-M
ikoto · 62, 64, 66T
ake-Pa-Y
a-Susa-No-W
o-No-
Mikoto · 62
Take-P
i-Kate-W
ake · 53T
ake-Pira-T
ori-No-M
ikoto · 68Take-P
i-Wake · 53
Take-Puru-K
uma · 294
Take-P
uru-Kum
a-No-M
ikoto · 179Take-P
utu-No-K
ami · 56
Takeri · 117, 304
350
takeru · 160, 362Takerube · 304-T
akeru-No-M
ikoto · 161T
akesi-Uti-N
o-Mikoto · 215
Takesi-U
ti-No-Sukum
e · 187T
akesi-Uti-N
o-Sukune · 135, 173,174, 176, 180, 181, 182, 187,191, 215
Takesi-Uti-N
o-Sukune-No-M
ikoto ·214
Taketi · 68, 246, 265, 304T
ake-Toyo-P
adura-Wake-N
o-Miko
· 137, 139T
ake-Wo-P
iro-Kuni-O
si-Tate-N
o-M
ikoto · 258, 259, 260T
aki · 132Takiri-B
ime-N
o-Mikoto · 66, 67,
89T
akitu-Pim
e-No-M
ikoto · 66, 67T
akuso · 304T
amade · 136, 304
Tam
akura · 167T
ama-N
o-Ya · 70, 103, 104
Tam
a-No-Y
a-No-M
ikoto · 70, 103,104
Tam
apo · 258tam
a-puta-tura · 304T
ama-Sim
a · 178, 315T
amate-N
o-Woka · 132
tama-tu-takara · 198
tama-uta-tura · 198
Tam
a-Yori-B
ime · 114
Tam
a-Yori-B
ime-N
o-Mikoto · 115
Tam
e-No-M
iko · 262T
ami · 78
Ta-M
iya-No-N
aka-Tu-P
ime · 200
Tam
ura-No-M
iko · 263T
anaka · 136, 305ta-na-suw
e-no-mi-tugi · 146
T'ang · 305
Tanipa · 136, 138, 139, 143, 153,
303, 304, 305T
anipa-No-A
di-Sapa-Bim
e · 139T
anipa-No-K
apakami-N
o-Masu-
No-Iratum
e · 138
Tanipa-N
o-Piko-N
atasu-Miti-N
o-U
si-No-M
iko · 152T
anipa-No-P
iko-Tatasu-M
iti-No-
Usi-N
o-Miko · 138, 147
Tanipa-N
o-Topo-T
u-Om
i · 139T
ao · 32, 45, 305T
ao-te king · 45T
apiri-Kisi-M
aumi-N
o-Kam
i · 90T
apiriki-Sumarum
i-No-K
ami · 90
Tara-N
o-Miko · 263
Tarasi · 48, 305
Tarasi-N
aka-Tu-P
iko · 171, 173,182
Tarasi-N
aka-Tu-P
iko-No-M
ikoto ·171
Tarasi-P
iko-Kuni-O
si-Bito-N
o-M
ikoto · 132tari · 248, 304, 358, 359, 375ta-sira-ka · 305T
a-Sira-Ka-N
o-Iratume · 257, 258
Ta-Sira-K
a-No-M
ikoto · 258T
a-Sirake-No-Iratum
e · 258T
atanami · 173, 182, 305
Tate-T
u · 118, 305tati-bana · 157T
atibana · 60, 305T
atibana-Moto-N
o-Wakugo-N
o-M
iko · 261T
atibana-No-N
aka-Tu-P
ime · 260
Tatibana-N
o-Opo-Iratum
e · 223T
atibana-No-T
oyo-Pi-N
o-Mikoto ·
261, 263tati-soba · 122T
attori · 306T
awi · 200, 224, 306
Taw
i-No-N
akatu-Pim
e · 224T
awi-N
o-Naka-T
u-Pim
e · 200T
ema-H
egy · 78, 306T
ema-N
o-Yam
a · 78, 306T
emm
u-Tennō · 306
Te-N
aduti · 73T
engeri Isten · 110, 111, 112, 113T
enmu · 22, 23, 32, 44, 47, 306
tennō · 306T
ennō-ki · 22, 306T
erama · 157, 165, 306
351
tetsu · 70ti · 306ti-biki-no-ipa · 59, 306t'ien-hsia · 117T
ien-Yih · 47
Tien-yihe · 47
Ti-G
apesi-No-O
po-Kam
i · 60tigiri · 119, 306T
ika-No-Sim
a · 53T
ika-Tu-A
pimi · 132
Tika-T
u-Apum
· 138T
ika-Tu-A
pumi · 44, 93, 139, 153,
171, 172, 258, 293, 320T
ika-Tu-A
suka · 221, 254, 306, 307T
ika-Tu-U
pumi · 138
Ti-M
ata-No-K
ami · 61
Ti-M
ori · 139T
inu · 119, 148, 306T
inu-No-M
iko · 263T
inu-No-U
mi · 119
Tipisako-B
e · 129, 306T
i-Siko-No-O
po-Kam
i · 60T
ita · 132T
iti-Paya-P
ime-N
o-Mikoto · 133
Titi-T
uku-Wa-P
ime-N
o-Mikoto ·
140T
i-Ura · 181
tobe · 137T
oga-Nora · 179
Toi-P
akasi-No-K
ami · 60
Tokió · 265, 283
Toko-N
e-Tu-P
iko-Irone-No-M
ikoto· 130
tokoro e-nu tama-tukuri · 150
tokoro-dura · 169Toko-Y
o · 70, 115, 156T
oko-Yo-N
o-Kum
i · 181T
oko-Yo-N
o-Kuni · 91
Toko-Y
o-No-O
mopi-K
ane-No-
Kam
i · 103tom
e · 137, 299T
omi · 90, 118
Tom
i-Biko · 118, 123, 125
Tom
i-Ya-B
ime · 125
tomo · 36, 173, 224, 307
Tonam
i · 134, 307
toneri · 236, 307T
opo-Ayu-M
e-Ma-K
apusi-Pim
e ·140
Toposi-N
o-Iratume · 184
Topo-T
u-Apum
i · 68T
opo-Tu-A
suka · 44, 221, 223T
opo-Tu-M
ati-No-K
ami · 90
Topo-T
u-Yam
a-Zaki-T
arasi-No-
Kam
i · 90, 91T
ori-Kam
i · 72T
ori-Kapi-B
e · 155, 315T
ori-Me-N
o-Miko · 200
Tori-N
o-Ipa-Kusu-P
une-No-K
ami ·
55T
ori-Yam
a · 208T
osa · 52, 308T
otori · 148T
otori-Be · 155
To-T
ori-No-K
ami · 89
To-T
u-Miya · 103
Tow
o · 171T
owoti · 133
Tow
oti-No-Iri-B
ime-N
o-Mikoto ·
140T
oyama · 307
To-Y
ama-T
u-Mi-N
o-Kam
i · 57T
oyo · 50, 52, 55, 56, 93, 94, 102,103, 110, 111, 113, 114, 115,117, 134
Toyo-A
si-Para-N
o-Ti-A
ki-No-
Naga-Ipo-A
ki-No-M
idu-Po-N
o-K
uni · 93, 94T
oyo-Asi-P
ara-No-T
i-Aki-N
o-N
aga-Ipo-No-M
idu-Po-N
o-Kuni
· 30T
oyo-Ipa-Mado-N
o-Kam
i · 103T
oyo-Ki-Iri-P
iko-No-M
ikoto · 140T
oyo-Kum
o-No-N
o-Kam
i · 50T
oyo-kuni · 117T
oyo-Kuni-W
ake-No-M
iko · 158Toyo-M
ike-Kasigiya-P
ime-N
o-M
ikoto · 261, 262T
oyo-Mi-K
e-Nu-N
o-Mikoto · 115
Toyo-M
iko-Kasigiya-P
ime-N
o-M
ikoto · 264T
oyo-Putu-N
o-Kam
i · 56
352
Toyora · 173
Toyo-Suki-(Ire)-P
ime-N
o-Mikoto ·
141T
oyo-Suki-Iri-Pim
e-No-M
ikoto ·140
Toyo-T
ama-B
ime · 110, 111
Toyo-T
ama-B
ime-N
o-Mikoto · 111,
113, 114, 115T
oyo-To-W
ake-No-M
iko · 157Toyo-U
ke-Bim
e-No-K
ami · 55
Toyu-Uke-N
o-Kam
i · 103T
uba · 165tubaki · 207, 309, 368, 374T
ubaki · 207T
ubura Opom
i · 236T
ubura-No-Iratum
e · 222, 259T
ubura-No-O
mi · 234
Tubura-O
mi · 233, 234
Tubura-O
pomi · 233, 309
Tubu-T
atu-Mi-T
ama · 106, 309
Tuke · 129, 309
tuki · 230, 244, 309, 314, 359, 373T
ukita-No-W
oka · 130T
uki-Tatu-P
una-Do-N
o-Kam
i · 60T
ukuba · 309T
ukusi · 52, 60, 90, 104, 117, 129,174, 178, 200, 259, 309
Tuku-Yom
i-No-M
ikoto · 62, 64T
umaga · 134
tumagari-no-tati · 74
Tuno · 132, 310
Tuno-G
upi-No-K
ami · 50
Tuno-N
o-Iratume · 222
Tunosasi · 310
Tunu · 136, 310
Tunuga · 180, 181, 186
Tunusasi · 250, 310
Tura-N
agi-No-K
ami · 54
Tura-N
ami-N
o-Kam
i · 54T
urugi-No-Ike · 136, 190
Tu-Sim
a · 53, 66, 68tuti-gum
o · 123, 310T
uti-Ika-Duti · 57, 310
Tuti-N
o-Mi-O
ya-No-K
ami · 93
Tutuki · 137, 138, 139, 148, 208,
209
Tutuki-no-miya · 208
Tutum
i · 280tuw
e · 167, 310T
uwe-T
aki-Zaka · 167
U
u · 310ubu-ya · 60, 310U
da · 121, 122, 142, 158, 214, 299,311, 360
Uda-no-osi · 121
Uda-N
o-Ti-P
ara · 122U
da-No-U
kati · 121udi · 214, 311U
di · 185, 194udi kaba-ne no sadam
e · 223, 311U
di-No-M
iko · 262U
di-No-W
aki-Iratomo · 184
Udi-N
o-Waki-Iratuko · 183, 187,
193, 194, 195, 196U
di-No-W
aki-Iratume · 183, 202
Udi-N
o-Waki-N
o-Iratuko · 185U
du-Piko · 135, 311
ugapara · 233U
ka Yam
a · 83U
ka-Hegy · 83
U-K
apa · 146ukati · 121U
katu · 121U
ki-Kapa · 216, 311
uki-uta · 248, 311ultim
ogenitura · 128, 179um
a-bune · 235, 311U
maki-N
o-Miko · 261
Um
akuda-No-Iratum
e · 258U
ma-M
ikupi · 136, 311U
ma-Saka · 134
Um
asi-Asi-K
abi-Piko-D
i-No-K
ami
· 50U
masi-M
adi-No-M
ikoto · 125U
masi-U
ti-No-Sukune · 135
umi · 108, 177, 303, 312, 361, 364
Um
i · 177U
migapi-P
ime · 78
353
Um
i-Sati-Biko · 108, 312
umi-sati-yam
a-sati · 108U
-Mori-N
o-Miko · 262
Um
ugapi-Pim
e · 78, 312U
nakami-N
o-Miko · 138, 154, 155
u-na-saka · 114U
nebe · 125, 312U
nebi · 125, 127, 128, 131U
nebi-Hegy · 312
Unebi-Y
ama · 129, 312
Unesu · 159, 312
u-no-pa-no-ubu-ya · 113upa-tu-kuni · 112, 312U
pa-Tutu-N
o-Wo · 176
Upa-T
u-Tu-N
o-Wo-N
o-Mikoto · 62
Upa-T
u-Wata-T
u-Mi-N
o-Mikoto ·
62U
pe-No-M
iya-No-U
mauado-N
o-T
yo-To-M
imi-N
o-Mikoto · 263
U-P
idi-Ni-N
o-Kam
i · 50U
sagi-Gam
i · 78, 312U
sa-Tu-P
iko · 117U
sa-Tu-P
ime · 117
Usika · 313
Usi-M
oro · 202uta-gaki · 251, 312U
ta-Kori-P
ime-N
o-Mikoto · 155
Uti · 135, 214, 312
utusiki awo-pito-gusa · 199
Utu-Siko-M
e-No-M
ikoto · 134U
tu-Siko-Wo-N
o-Mikoto · 134, 135
Utusi-K
uni-Tam
a-No-K
ami · 76,
83U
tusi-Pi-G
ana-Saku-No-M
ikoto ·62
Uzika · 134, 313
W
Wadirapi-N
o-Usi-N
o-Kam
i · 60W
ado · 47, 48, 313W
aka-(Piko)-Take-K
ibi-Tu-Piko ·
157W
aka-Biko-T
ake-Kibi-T
u-Piko-N
o-M
ikoto · 133
Waka-K
i-No-Iri-B
iko-No-M
iko ·147, 157
Waka-K
usaka-Be · 203
Waka-K
usaka-Be-N
o-Miko · 203,
236, 237, 238, 246W
aka-Kusaka-B
e-No-M
ikoto · 202W
aka-Mi-K
e-Nu-N
o-Mikoto · 115
Wakam
oto · 263W
aka-Nu-K
e-No-M
iko · 172W
aka-Nu-K
e-Puta-M
ata-No-M
iko· 184, 200
Waka-N
u-Ke-P
uta-Mata-N
o-M
ikoto · 200W
aka-Piko-T
ake-Kibi-T
u-Piko-N
o-M
ikoto · 134W
aka-Pim
e · 258W
akara · 144, 313W
akasa · 138, 180, 313W
aka-Sakura · 218, 313W
aka-Sakura-Be · 222
Waka-Sa-N
a-Me-N
o-Kam
i · 93W
aka-Takeru-N
o-Miko · 171, 172
Waka-T
arasi-Piko · 157, 158, 172
Waka-T
arasi-Piko-N
o-Mikoto ·
157, 158W
aka-Tarasi-P
ime-N
o-Mikoto ·
236W
aka-Tosi-N
o-Kam
i · 93W
aka-Tukusi-M
e-No-K
ami · 90
Wakayam
a · 271, 276, 277, 306W
aka-Yam
a-Gupi-N
o-Kam
i · 93W
aka-Yam
ato-Neko-P
iko-Opo-
Bibi-N
o-Mikoto · 135, 136
Wakaya-N
o-Iratume · 259, 314
Waka-Y
u-We · 155, 314
Wake · 35
Wake-P
iko-Take-Kibi-Tu-P
iko-No-
Mikoto · 133
Wakinokam
i · 264W
aki-No-K
ami · 131, 132
Wakugo-N
o-Sukune · 136W
aku-Musubi-N
o-Kam
i · 55w
ana · 153, 361W
anami · 153, 314
Wani · 137, 144, 179, 186, 190,208, 222, 272, 314, 365
354
Wani-K
isi · 191, 314W
ani-No-Ike · 203
Wani-N
o-Pipure-N
o-Opom
i · 183,185
Wani-N
o-Pitum
a-No-O
mi · 257
Wani-N
o-Satuki-No-O
mi · 244
Wani-Z
aka · 144w
ata(ri)-no-mi-yake · 177
Wata-N
o-Kam
i · 110W
atarapi · 314W
atari · 103, 134, 315, 367W
ata-Tu-M
i · 54, 61, 62, 315W
ata-Tu-M
i-No-K
ami · 110
Wata-T
u-Mi-N
o-Opo-K
ami · 112
Wati-T
umi-N
o-Mikoto · 131
Wega · 182, 201, 224, 315
Wekuri-N
o-Miko · 263
Wen-m
ing · 33, 47W
en-minge · 47
Wepa · 260, 315
Wepa-N
o-Miko · 260
wi-ka · 234, 315
wi-kapi · 235, 315
Wina · 260, 315
Wipa-O
si-Waku-N
o-Ko · 121
Wi-P
ika · 120, 315W
i-Same-N
o-Si-Midu · 167
Wo · 315
Wo-A
saduma-W
akugo-No-Sukune-
No-M
ikoto · 202, 223W
o-Asadum
a-Wakugo-Sukune ·
203W
obasi · 125, 315W
obasi-No-Y
e · 203w
o-date · 207W
odo · 60, 248, 315W
odo-Pim
e · 244, 248W
o-Gapa · 178, 315
Wo-G
uma-K
o-No-Iratum
e · 262W
o-Isi-Pim
e-No-M
ikoto · 260W
okada · 117, 315W
o-Kapi-N
o-Miko · 262
Woke-N
o-Ipa-Su-Wake-N
o-Mikoto
· 254W
oke-No-M
iko · 235, 250, 251,252, 254, 257
Woke-N
o-Mikoto · 252, 253, 257
Wo-K
umi-N
o-Iratume · 258
Wo-M
aroko-No-M
iko · 261W
o-Mata-N
o-Miko · 137, 138
Wo-M
oti · 316W
omuro · 242, 373
Wom
uro-Hegy · 316
Wom
uro-Yam
a · 316W
o-Nabe-N
o-Iratume · 183
Wonabe-N
o-Miko · 148
Wo-N
o · 132, 316W
o-No-M
i-Na-T
o · 119W
ono-No-Iratum
e · 259W
opari · 129, 132, 135, 140, 149,152, 153, 163, 166, 167, 183,258, 289, 306, 316, 363
Woparida · 48, 136, 264, 316
Woparida-N
o-Miko · 262
Wopari-N
o-Miko · 262
Wo-P
atuse · 129, 316W
o-Patuse-B
e · 257, 316W
o-Patuse-N
o-Waka-Sazaki-N
o-M
ikoto · 257W
o-Paye-N
o-Miko · 184
wo-pi · 33, 197
Wo-P
odo-No-M
ikoto · 258W
o-Podo-N
o-Mikoto Iparepa · 258
Wosada · 262, 316
Wo-T
ate · 250, 251W
otu · 168, 172, 316W
otuki · 317W
o-Usu-N
no-Mikoto · 157
Wo-U
su-No-M
ikoto · 158, 159,160, 161
Wo-Y
e-Pim
e · 261W
o-Zapo-N
o-Miko · 137, 138
Wu · 279
Y
Ya-G
apa-Ye-P
ime · 183, 185, 282,
317Y
a-Gapa-Y
e-Pim
e-No-M
ikoto ·186
Ya-K
ami-P
ime · 78, 83, 317
355
Yaki-D
u · 163, 164, 317Y
ama-B
e · 152, 190, 214, 250, 317Y
ama-B
ei · 148Y
ama-B
en · 147Y
ama-D
a-No-Sopodo · 91
Yam
adi · 200Y
amaguchi · 267, 310
Yam
a-Mori-B
e · 190Y
ama-N
o-Be · 172
Yam
a-No-K
imi · 234
Yam
a-Sati-Biko · 294, 317
Yam
asiro · 68, 135, 144, 156, 207,208, 209, 211, 235, 268, 272,274, 289, 295, 311, 368
Yam
a-Siro · 144Y
amasiro-N
o-Enatu-P
ime · 137
Yam
asiro-No-K
ukuma-M
ori-Pim
e ·171
Yam
asiro-No-M
iko · 261, 263Y
amasiro-N
o-Opo-K
uni-No-P
uti ·148
Yam
asiro-No-O
po-Tutuki-N
o-Ma-
Waka-N
o-Miko · 138, 139
Yam
a-Sita-Kage-P
ime · 135
Yam
a-Suwe-N
o-Opo-N
usi-No-
Kam
i · 93yam
ata-du · 229Y
a-Mata-N
o-Woroti · 72
Yam
ato · 21, 40, 44, 68, 83, 87, 92,103, 118, 125, 126, 152, 161,168, 169, 179, 205, 207, 215,218, 221, 242, 243, 246, 254,255, 259, 265, 268, 270, 272,274, 279, 283, 286, 290, 291,293, 296, 302, 305, 307, 308,309, 314, 316, 317, 320, 363,368
yamatoi · 83, 101, 320
Yam
ato-Neko-N
o-Miko · 157
Yam
ato-No-M
iyaket · 159Y
amato-P
a-Siki-Tom
i-Toyo-
Asakura-N
o-Ake-T
atu-No-M
iko· 154
Yam
ato-Piko-N
oMikoto · 141
Yam
ato-Piko-N
o-Mikoto · 140
Yam
ato-Pim
e-No-M
ikoto · 147,149, 160, 162, 163
Yam
ato-Takeru · 25, 149, 158, 160,161, 162, 163, 164, 171
Yam
ato-Takeru-N
o-Mikoto · 149,
158, 160, 161, 162, 163, 164,165, 166, 167, 169, 170, 171,304
Yam
ato-Takeru-W
o-Mikoto · 167
Yam
ato-Tobi-P
ara-Waka-Y
a-P
ime-N
o-Mikoto · 133
Yam
ato-To-M
omo-So-B
ime-N
o-M
ikoto · 133Y
amato-W
ogua-No-M
iko · 161Y
ama-T
o-Wogua-N
o-Mikoto · 157
yama-yuri-gusa · 127, 297
Yam
u-Yam
oto-Ipare-Biko · 48
yang · 46, 318, 320Y
ang · 33, 46ya-pazu-no-m
i-tugi · 146Y
a-Pe-K
oto-Siro-Nusi-N
o-Kam
i ·98, 99, 100
Ya-P
e-Siro-Nusi-N
o-Kam
i · 100ya-piro-dono · 108Y
a-Piro-Siro-T
i-Dori · 169
Ya-P
o-Yo-odu-N
o-Kam
i · 69Y
asaka · 70, 319yasakai · 67Y
asakai · 103, 140, 157Y
a-Saka-No-Iri-B
iki-No-M
ikoto ·157
Ya-Saka-N
o-Iri-Biko-N
o-Mikoto ·
140Y
a-Sima · 84, 319
Ya-Sim
a-Mudi-N
o-Kam
i · 89Y
a-Sima-Z
i-Num
i-No-K
ami · 75,
91Y
a-So-Maga-T
u-Pi-N
o-Kam
i · 61,62
Yasu · 139, 171
Yasu-F
olyó · 44, 320Y
asumaro · 23, 43, 48, 128, 357
Yata · 211, 212, 320
Yata-B
e · 211, 212Y
ata-Garasu · 120, 320
Yata-N
o-Miko · 260
356
Yata-N
o-Wa-Iratum
e · 212Y
ata-No-W
aki-Iratume · 183, 202,
206, 211, 212Y
a-Ti-Poko · 76, 84, 85, 87
Ya-T
i-Poko-N
o-Kam
i · 76, 84, 87Y
atsutsuri · 320Y
aturi-No-Iri-E
iko-No-M
iko · 138Y
aturi-No-Siro-P
iko-No-M
iko ·223
Yenom
a · 136Y
e-Pim
e · 90, 152, 159, 320Y
e-Siki · 124Y
esino · 44, 120, 121, 189, 190,241, 242, 316, 320
Yesino-F
olyó · 241Y
esino-no-kuzu · 189Y
esino-No-M
iya · 241Y
e-Ukasi · 121, 122
yin · 46, 320Y
in · 33, 46Y
omi · 57
yomi-uta · 231
Yom
o-Tu-O
po-Kam
i · 60Y
omo-T
u-Pira-Saka · 59, 60
Yom
o-Tu-Siko-M
e · 59Y
orodu-Pata-T
oyo-Aki-T
u-Si-P
ime-N
o-Mikoto · 101
Yoru-N
o-Osu-K
uni · 64Y
osami · 139
Yosa-M
i · 147Y
osami-N
o-Ike · 203Y
oso-Tapo-B
ime-N
o-Mikoto · 131
yu · 321Y
u-Gori · 136
Yum
i-Pari-N
o-Miko · 263
yupu-to-ni · 249Y
ura · 197, 198, 216, 370Y
ura-Dom
i · 321Y
ura-No-To · 321
Yúryaku · 235, 256, 257
Yúryaku tennó · 235, 257
Yūryaku-T
ennō · 235, 287, 321Y
úyaku tennó · 249yuyusiki-ka · 240
357
FÜ
GG
EL
ÉK
I
A fo
rdításb
an b
emu
tatott d
alok jap
án ered
eti szö-
vegein
ek latin b
etűs átírása
Hasznosnak és szükségesnek tartom
a dal-szövegek japáneredetijének latin betűs átírásban való szem
léltetését is. Ezáltal a
magyar olvasó sokkal jobb képet alkothat m
agának a Kr.u. 712
előtt keletkezett japán költészetről. Másrészt azt rem
élem, hogy
magyar em
bereknek kedvük támad annyira m
egismerni a japán
nyelvet, hogy ezeket a szövegeket, sőt a Kodzsiki egészét, jobban
fordítsák le, mint ahogy én, gyakorlatlan verselő és a japánnak
sem m
estere, sok vesződés árán átültettem őket.
Noha Y
asumaro a dalok szövegeit is kínai jelekkel rögzítette
– ui.
akkor m
ég nem
voltak
egyszer szótagíró
katakana és
hiragana jelek – azon kínai írásjeleket pusztán hangértékük ked-véért alkalm
azta. A dal-szövegekben legfeljebb olyan néhány kí-
nai eredetű szó van, amelyeknek nem
-japán voltát akkori japánoksem
érezték. Ez m
ég értékesebbé teszi a szövegek szóanyagát.A
z átírást Cham
berlain a klasszikus japánét megközelítő ki-
ejtés szerint alkalmazta, m
íg Kinoshita és P
hilippi az ójapánétm
egközelítő kiejtés bemutatására törekedett. A
két utóbbi közülm
égis Philippiét részesítem
előnyben, mert az a nem
zetközi gya-korlatban
elfogadott H
epburn átírási
rendszert követi,
míg
Kinoshita a p jelölése tekintetében eltérő japán rendszert. A
pon-tosság végett azonban egyiket a m
ásikkal állandóan összehason-lítom
és esetleges szövegbeli eltérés esetén Kinoshitát követem
.A
dalok sorrendje Kinoshita szövegének fejezeteit követi. A
közönséges sorszám után zárójelben a m
egfelelő fejezet száma
következik; ha valamely fejezetben egynél több dal van, a m
eg-különböztetés betűknek a fejezet szám
ához való hozzáadásávaltörténik. – A
mint a próza részben sem
jelöltem a szöveg hagyo-
mányos szakaszokba szám
ozását, hiszen a fejezetek rövidek s jóláttekinthetők s a jegyzetek szám
ozását világosan kívántam vezet-
ni, úgy a dalok szövegeiben sem teszem
. A kutató úgyis m
ásola-tokkal dolgozik a gyors és pontos összehasonlítás végett.
358
1 (20)
Ya-kum
o tatuIdum
o ya-pe-gakiT
uma-gó
2mi ni
Ya-pe-gaki tukuru
Sono ya-pe-gaki w
o!
2 (25)
Ya-ti-poko
2 no2
Kam
i 2 no2 m
iko2to
2 paY
a-sima kuni
Tum
a magi-kanete
To
2po- to2posi.
Kosi no
2 kuni niS
akasi me w
oA
ri to2 kikasi te
Kupasi m
e wo
Ari to kiko
2siteS
a-yobapi niA
ri-tatasiY
obafi niA
ri-kayopase.T
ati ga wo m
o2
Imada to
2kazuteO
supi wo m
o2
Imada to
2kane.W
oto2m
e no2
Nasu ya ita-do w
oO
so2burapi
Wa ga tatasereba
Piko
2durapiW
a. ga. tataserebaA
wo-yam
a niN
uye pa nakinu.S
a-no-tu-to2ri
Kigisi pa to
2yo2m
uN
ipa-tu-to2ri
Kake pa naku.
Uretaku m
o2
Naku naru tari ka
Ko
2no2 to
2ri mo
2
Uti-yam
e2 ko
2se ne!Isitapu yaA
ma-pase-dukapi
Ko
2to2 no
2
Katari-go
2to2 m
oK
o2 w
o ba!
3 (26)
Ya-ti-poko
2 noK
ami 2 no
2 miko
2to2
Nuye-kusa no
2
Me ni si areba
Wa. ga ko
2ko2ro
2
Ura-su no
2 to2ri. zo
Ima ko
2-so2 pa
Wa-do
2ri ni arame
2
Noti pa
Na-do
2ri ni aramu w
oIno
2ti paN
a sise-tamapi so
2.Isitapu yaA
ma-pase-dukapi
Ko
2to2 no
2
Katari-go
2to2 m
o2
Ko
2 wo ba!
(Az utolsó öt sor nyíl-
ván énekmondók betoldása,
ezért a
megfelelő
helyenpontok jelzik a fordítása ki-
359
maradását [l. a 36. jegyze-
tet])
Aw
o-yama ni
Pi ga kakuraba
Nuba-tam
a no2
Yo pa idenam
uA
sa-pi no2
Wem
i Sukaye kite
Taku-do-no no
2
Siroki tadam
ukiA
wa-yuki no
2
Wakayaru m
une wo
So
2-datakiT
ataki managari
Ma-tam
a-deT
ama-de sasi-m
akiM
omo-naga ni
I pa nasamu w
oA
ya niN
o kopi 2 kiko2si.
Ya-ti-poko
2 no2!
Kam
i 2 no2 m
iko2to
2
Ko
2to2 no
2
Ka tari-go
2to2 m
o2
Ko
2 wa ba!
4 (27)
Naba-tam
a no2
Kuroki m
i-kesi wo
Ma-tubusa ni
To
2ri-yo2so
2piO
ki-tu-to2ri
Muna-m
iru to2ki
Patatagi m
o2
Ko
2re pa pusapazuP
e-tu nami
So
2-ni nugi-ute.S
o2-ni do
2ri no2
Am
oki mi-kesi w
oM
a-tabusa niT
o2ri-yo
2sopiO
ki-tu to2ri
Muna-m
iru to2ki
Patatagi m
o2
Ko
2 mo
2 pusapazuP
e-tu nami
So
2-ni nugi uteY
amagata ni
Magisi
Atane tuki
So
2me-ki 2 ga siru ni
Sim
e2-ko
2ro2m
o2 w
oM
a-tubusa niT
o2ri-yo
2sopiO
ki-tu-to2ri
Muna-m
iru to2ki
Patatagi m
o2
Ko
2 si yo2ro
2-si!Itokoya no
2
Imo no
2 miko
2to2!
Mura-to
2ri no2
Wa ga m
ure inabaP
ike2 to
2ri no2
Wa ga pike
2- inabaN
akazi to2 pa
Na pa ipu to
2 mo
2
Yam
ato2 no
2
Pito
2-mo
2to2- susuki
Una kabusi
Na ga nakasam
akuA
sa-ame
2 noS
agi 2ri ni tatamu zo
2.W
aka-kusa no2
360
Tum
a no miko
2to2
Ko
2to2 no
2
Katari-go
2to2 m
o2
Ko
2 wo ba!
5 (28)
Ya-ti-poko no
2
Kam
i 2 no2 m
iko2to
2 yaA
ga Opo-kuni-nusi
Na ko
2so2 pa
Wo ni im
asebaU
ti-mi 2ru
Sim
a no2 saki-zaki
Kaki-m
i 2ruIso no
2 saki otizuW
aka-kusa no2
Tum
a mo
2taserame
2.A
pa mo
2 yo2
Me ni si areba
Na w
okiteW
o pa nasiN
a wokite
Tum
a pa nasi!A
ya-kaki no2
Pupaya ga sita ni
Musi-busum
aN
ikoya ga sitaniT
aku-busuma
Sayagu. ga sita ni
Aw
a-yuki no2
Wakayaru m
une wo
Taku-duno no
2
Siroki tadam
ukiS
o2-datagi
Tataki m
anagariM
a-tama-de
Tam
a-de sasi-maki
Mom
o-naga niI w
o si naseT
o2yo
2-mi-ki
Tatem
aturase!
6 (35)
Am
e naru yaO
to2-tana-bata no
2
Unagaseru
Tam
a no2 m
isumaru
Misum
aru niA
na-dama pa ya.
Mi-tani
Puta-w
atarasuA
di-siki 2
Taka-pikone no
2 kami 2
zo2ya!
7 (48a)
Aka-dam
a paW
o sape2 pikaredo
2
Sira-tam
a noK
imi ga yo
2so2pi si
Taputoku arikeri!
8 (48b)
Oki-tu-to
2-riK
amo doku sim
a niW
a ga wi-ne si
Imo pa w
asureziY
o2 no
2 ko2to
2-go2to
2 ni!
9 (54)
Uda no
2
361
Taka-ki 2. ni
Sigi-w
ana paru.W
a ga matu ya S
igi pasayarazu.
IsukupasiK
udira sayaru.K
onami ga
Na ko
2pasabaT
ati so2ba no
2
Mi 2 no
2 nakeku wo
Ko
2ki 2si pi 2we ne.
Upanari ga
Na ko
2pasabaIti-saka ki 2.M
i 2 no2 opokeku w
oK
o2ki 2da pi 2w
e neE
e [ko2w
e piku] si ya ko siya!
Ko
2 pa ino2gi 2 pu zo
2.A
a [ko2w
e piku] si ya ko siya!
Ko
2 pa aza-warapu nari.
10 (55)
Osaka no
2
Opo-m
uro-ya niP
ito2- sapa ni
Ki-iri w
ori.P
ito2 sapa ni
Iri wori to
2 mo
2
Mitu-m
itusiK
ume
2 no2 ko ga
Kubu-tutu i
Isi-tutu i mo
2tiU
tite si yamam
u.M
itu-mitusi
Kum
e2 no
2 ko-ra gaK
ubu-tutu iIsi-tutu i m
o2ti
Ima utaba yo
2rasi!
11 (56a)
Mitu-m
itusiK
ume
2 no2 ko-ra ga
Apa-pu ni pa
Kam
ira pito2-m
o2to
2
So
2 ne ga mo
2to2
So
2 ne me
2 tunagi teU
tite si yamam
u!
12 (56b)
Mitu-m
itusiK
ume
2 no2 ko-ra ga
Kaki-m
o2to
2 niU
wesi pazikam
iK
uti pibikuW
are pa wasurezi
Utite si yam
amu!
13 (56c)
Kam
u-kaze no2
Ise2 no
2 umi no
2
Opi 2si ni
Papi m
o2to
2poro2pu
Sitadam
i no2
I-papi mo
2to2pori
Uti te si yam
amu!
14 (56d),
Tata nam
e2te
Inasa no2 yam
a no2
362
Ko
2 no2 m
a yo mo
2
I-yuki mam
orapiT
atakape2ba
Ware pa ya w
enu.S
ima-tu-to
2riU
-kapi ga to2m
o2
Ima suke
2 ni ko2 ne!
15 (58a)
Y am
ato1 no
2
Taka-sazi-no w
oN
ana yukuW
oto2m
e-do2m
o2
Tare w
o si makam
u?
16 (58b)
Kat-gat m
o2
Iya saki-dateruY
e wo si m
akamu!
17 (58c)
Am
e2-tutu
Tido
2ri masi to
2to2
Nado
2 sakeru to-me
2!
18 (58d)
Woto
2me ni
Tada ni apam
u to2
Wa ga sakeru to-m
e2!
19 (58e)
Asi-para no
2
Sikesiki w
o-ya ni
Suga-tatam
iIya saya sikiteW
a ga putari nesi!
20 (59a)
Saw
i-gapa yoK
umo tati w
atariU
nebi 2 yama
Ko
2 no2 pa sayaginu.
Kaze pukam
u to2 su!
21 (59b)
Unebi 2 yam
aP
iru pa kumo to
2wi
Yupu sareba
Kaze pukam
u to2 zo
2
Ko
2 no2 pa sayageru!
22 (75)
Ko paya
Mim
aki 2-iri-biko payaM
imaki 2-iri-biko paya
Ono
2 ga wo w
oN
usumi sisem
u to2
Siri-tu-to yo
I-yuki tagapi.M
ape-tu-to yoI-yuki tagapakuU
kagapi sirami to
2
Mim
aki 2-iri-biko paya;
23 (91)
Ya tüm
e2- sasu
Idumo-takeru ga
363
Pakeru tati
Tudura sapa m
akiS
a-mi 2 nasi ni apare!
24 (93)
Sane sasi
Sagam
u no2 w
o-no niM
oyuru pi 2 no2
Po-naka ni tatite
Topisi kim
i pa mo
2!
25 (94a)
Nipi-bari ,
Tukuba w
o sugi 2teIku-yo ka neturu?
26 (94b)
Kaga nabe
2teY
o ni pa ko2ko
2no2-yo
Pi ni pa to
2wo-ka
27 (95a)
Pisa-kata no
2
Am
e2-no
2 Kagu-yam
aT
o-kama ni
Sa-w
ataru kupiP
ipa-boso2
Makam
u to2- pa
Are pa suredo
2
Sa-nem
u to2 pa
Are pa om
o2pe
2do2
Na ga keseru
Osupi no
2- suso niT
uki 2 tatinikeri!
28 (95b)
Taka-pikaru
Pi no
2 miko
Yasum
isisiW
a ga opo-kimi
Ara-tam
a no2
To
2si ga ki-purebaA
ra-tama no
2
Tuki 2 pa ki-pe
2-yukuU
be2 na ube
2 naU
be2 na!
Kim
i mati-gatani
Wa ga keseru
Osupi no suso ni
Tuki 2 tatanam
u yo2!
29 (96)
Wopari ni
Tada ni m
ukaperuW
otu no2 saki naru
PitÓ
"tu matu
Ase w
o.P
ito2tu m
atuP
ito2 ni ariseba
Tati pake
2masi w
oK
inu kisemasi w
o.P
ito2tu m
atuA
se wo!
30 (97a)
Yam
ato paK
uni no2 m
aporo2ba
Tatanaduku
Aw
o-kaki-yama
Ko
2mo
2reru
364
Yam
ato2-si urupasi.
31 (97b)
Ino2ti no
2
Matakem
u pito2 pa
Tatam
i-ko2m
o2
Peguri no
2 yama no
2
Kum
a-kasi ga pa wo
Uzu ni sase
So
2no2-ko!
32 (97c)
Pasikeyasi
Wagipe no
2 kata yoK
uno-wi tati ku m
o2!
33 (97d)
Wotom
e no2
To
2ko2-no
2-be niW
a ga okisiT
urugi no2 tati
So
2no2 tati paya!
34 (98a)
Naduki no
2
Ta no
2 ina-gara niIna-gara niP
api-mo
2to2poro
2puT
o2ko
2ro-dura!
35 (98b)
Asa-zino-para
Ko
2si nadumu
Sora pa yukazu
Asi yo yuka na!
36 (98c)
Um
i ga yuke2ba
Ko
2si nadumu
Opo-kapara no
Uw
e-gusaU
mi-gapa
Isayopu!
37 (98d)
Pam
a-tu-tido2ri
Pam
a yo pa yukazuIso-dutapu!
38 (105)
Iza agi!P
uru-kuma ga
Itade opazu paN
ipo-do2ri no
2
Apum
i no2 um
i niK
aduki sena wa!
39 (107a)
Kono m
i-ki paW
a ga mi-ki narazu.
Kusi no
2 kami 2
To
2ko2-yo
2 ni masu
Ipa tatasuS
ukuna mi-kam
i 2 no2
Kam
u-pogiP
ogi-kuruposiT
o2yo
2-pogi
365
Pogi m
o2to
2posiM
aturi ko2si
Mi-ki zo
2
Asazu w
oseS
a sa!
40 (107b)
Ko
2no2 m
i-ki wo
Kam
ikemu pito
2 paS
o2no
2 tudumi
Usu ni tatete
Utapitutu
Kam
ikere ka mo
2
Mapitutu
Kam
ikere ka mo
2
Ko
2no2 m
i-ki no2
Mi-ki no
2
Aya ni uta-danosi
Sa sa!
41 (110a)
Tiba no
2
Kaduno w
o mireba
Mom
o-ti-daruY
a-nipa mo
2 miyu
Kuni no
2 po mo
2 miyu!
42 (110b)
Ko
2no2 kani ya
Iduko no2 kani!
Mom
o-dutapuT
unuga no2 kani!
Yo
2ko2 sarapu
Iduku ni i taru?Itidisim
a
Misim
a ni tokiM
ipo-do2ri no
2
Kaduki iki-duki
Sina-dayupu
Sasanam
i-di wo
z. Suku suku to
2
Wa ga im
aseba yaK
o2-pata no
2 miti ni
Apasisi w
oto2m
eU
siro2de pa
Woda te-ro
2 ka mo
2.P
anami pa
Sipi pisi na su
Itipiwi no
2
Wani-sa no
2 niS
a no2 ni w
oP
atu-ni paP
ad a akarakr 2mi
Sipa-ni pa
Ni-guroki yuw
eM
i tu-guri no2
So
2no2 naka-tu-ni w
oK
abu-tukuM
a-pi ni pa atezu.M
ayo-gakiK
o2 ni kaki tare
Apasisi w
omina.
Ka m
o2 ga to
2
Wa ga m
isi ko-ra.K
aku mo
2 ga to2
A ga m
isi ko niU
tatake2da ni
Mukapi w
oru ka mo
2.1-sopi w
oru ka mo
2!
43 (111a)
Iza-ko-do2m
o2
366
No-biru tum
i niP
iru tumi ni
Wa ga yuku m
i ti niK
a-gupasiP
ana-tatibana paP
o-tu-ye paT
o2ori w
i karasi.S
idu-ye paP
ito2 to
2ri karasi.M
i tu-guri no2
Naka-tu-ye no
2
Potum
oriA
kara-woto
2me w
oIza sasabaY
o2rasi na!
44 (111b)
Midu tam
aruY
o2sam
i no2 ike
2 no2
Wi-gupi uti ga
Sasikeru sirani.
Nunapa guri
Pape
2keku siraniW
a ga ko2ko
2ro2 si zo
2
Iya woko
2 ni siteIm
a zo2 kuyasiki!
45 (111c)
MI ti no
2 síriK
opada woto
2me w
oK
ami 2 no
2 go2to
2
Kiko
2yesikado2m
o2
Api fiam
ra maku!
46 (111d)
Miti no
2 siriK
opada woto
2me pa
Arasopazu
Nesiku w
o si zo2 m
o2
Urupasim
i omo
2pu!
47 (112a)
Pom
uda no2
Pi no
2 miko
Opo-sazaki
Opo-sazaki
Pakaseru tati
Mo
2to2 turugi
Suw
e puyuP
uyu-ki 2 no2
Sukara ga sita-ki 2 no
2
Saya saya!
48 (112b)
Kasi no
2 pu niY
o2kusu w
o tukuriY
o2kusu ni
Kam
isi opo-mi-ki
Um
ara niK
iko2si m
o2ti w
oseM
aro2 ga ti!
49 (113)
Susuko
2ri gaK
amisi m
i-ki niW
are wepinikeri
Ko
2to2na-gusi
We-gusi ni
Ware w
epinikeri.
367
50 (115a)
Ti-paya-buru
Udi no
2 watari
Saw
o-tori niP
ayakemu pito
2 siW
a ga moko ni ko
2mu!
51 (115b)
Ti-paya-pito
2
Udi no
2 watari ni
Watari-ze ni tateru
Adusa-yum
i ma-yum
iI-kiram
u to2
Ko
2ko2ro
2 pa mo
2pe2do
2
I-toramu to
2
Ko
2ko2ro
2 pa mo
2pe2do
2
Mo
2to2-pe pa
Kim
i wo om
o2pide
Suw
e-pe paIm
o wo om
o2pide
IranakekuS
o2ko
2 ni omo
2pideK
anasikekuK
o2ko
2 ni omo
2pideI-kirazu zo
2 kuruA
dusa-yumi m
a-yumi!
52 (122a)
Oki-pe ni pa
Wo- bune turaraku
Kurozaya no
2
Masaduko w
agimo
Kuni pe kudarasu!
53 (122b)
Osi-teruya
Nanipa no
2 saki yoIde-tatiteW
a ga kuni mireba
Apa-sim
aO
no2go
2ro2 sim
aA
dimasa no
2
Sim
a mo
2- miyu
Sake
2-tu-sima m
iyu!
54 (122c)
Yam
agata niM
akeru awo-na m
o2
Kibi 2-pito
2 to2
To
2mo
2 ni si tume
2baT
ano siku mo
2 aru ka!
55 (122d)
Yam
ato2pe ni
Nisi puki age
2teK
umo-banare
Sop
2ki wori to
2 mo
2
Ware w
asureme
2 ya!
56 (122e)
Yam
ato2 pe ni
Yuki pa ta ga tum
a?K
o2m
o2ridu no
2
Sita yo pape
2tutuY
uku pa ta ga tuma?
368
57 (123a)
Tuginepu ya
Yam
asiro2-gapa w
oK
apa-no2bori
Wa ga no
2borebaK
apa no2 pe ni
Opi 2-dateru
Sasibu w
oS
asibu no ki 2.S
i ga sita niO
pi 2-dateruP
a-biro2
Yutu m
a-tubakiS
i ga pana no2
Teri im
asiS
i ga pa no2
Piro
2ri imasu pa
Opo-kim
i-ro ka mo
2!
58 (123b)
Tuginepu ya
Yam
asiro-gapa wo
Miya-no
2boriW
a ga no2boreba
Aw
o-ni yo2si
Nara w
o sugi 2.W
o-dateY
amato w
o sugi 2.W
a ga mi ga pasi kuni pa
Kaduraki T
akamiya
Wagipe no
2 atari!
59 (124a)
Yam
asiro2-ni
Isike To
2ri-yama
IsikeIsikeA
ga pasu-duma ni
Isiki apamu ka m
o2!
60 (124b)
Mi-m
o2ro
2 no2
So
2no2 taka-ki 2 naru
Opo-w
i-ko ga paraO
po-wi-ko ga
Para ni aru
Kim
o mukapu
Ko
2ko2ro
2 wo da ni ka
Api om
o2pazu aram
u!
61 (124c)
Tuginepu
Yam
asiro2-m
e no2
Ko
2-kupa mo
2tiU
tisi apa-ne.N
e-ziro no2
Siro-tadam
ukiM
akazukeba ko2so
2
Sirazu ta m
a ipame!
62 (124d)
Yam
asiro2 no
2
Tutuki 2 no
2 miya ni
Mo
2no2 m
awosu
A ga se no
2 kimi pa
Nam
ita-gumasi m
o2!
63 (125)
Tuginepi'i
369
Yam
asiro2-m
e no2
Ko
2-kupa mo
2tiU
tisi opo-neS
awa saw
a niN
a ga ipese ko2so
2
Uti-w
atasuY
agapaye nasuK
i iri maw
i kure!
64 (126a)
Yata no
2
Pito
2-mo
2to2 suge
2 paK
o mo
2tazuT
ati ka arenamu.
Atara suga-para.
Ko
2to2 w
o ko2so
2
Suge
2-para to2-ipam
e2
Atara sugasi m
e!
65 (126b)
Yata no
2
Pito
2-mo
2to2 suge
2 paP
ito2ri w
ori to2 m
o2
Opo-kim
i siY
o2si to
2 kiko2saba
Pito
2ri wori to
2 mo
2!
66 (127a)
Me-do
2ri no2
Wa ga opo-kim
i no2
Oro
2su pataT
a ga tane-ro2 ka m
o2?
67 (127b)
Taka yuku ya
Paya-busa-w
ake2 no
2
Mi-osupi-gane!
68 (127c)
Pibari pa
Am
e ni kake2ru.
Taka yuku ya
Paya-busa-w
akeS
azaki to2rasane!
69 (128a)
Pasi-tate no
2
Kurapasi yam
a wo
Sagasim
i to2
Ipa kaki kaneteW
a ga te taxasu mo
2!
70 (128b)
Pasi-tate no
Kurapas i yam
a paS
agasikedo2
Imo to
2 no2boreba
Sagasiku m
o2 arazu!
71 (129a)
Tam
a kiparuU
ti no2 aso
2
Na ko
2so2 pa
Yo
2 no2 naga-pito
2.S
ora mitu
Yam
ato2 no
2 kuni ni
370
Kari kom
u to2 kiku ya?
72 (129c)
Taka pikaru
Pi no
2 miko
Ube
2-si ko2so
2
Topi tam
ape2
Mako
2so2 ni
Topi tam
ape2.
Are ko
2so2 pa
Yo
2 no2 naga-pito
2.S
ora mi tu
Yam
ato2 no
2 kuni niK
ari komu to
2
Imada kikazu!
73 (129c)
Na ga m
iko yaT
upi ni siramu to
2
Kari pa kom
urasi!
74 (130)K
arano wo
Sipo ni yaki.
Si ga am
ariK
o2to
2 ni tukuri.K
aki piku yaY
ura no2 to no
2
To-naka no
2 ikuri niP
ure tatuN
adu no2 ki no
2
Saya saya!
75 (132a)
Tadipi-no ni
Nem
u to2 siriseba
Tatu-go
2mo
2 mo
2
Mo
2ti te ko2m
asi mo
2no2.
Nem
u to2 siriseba!
76 (132b)
Panipu-zaka
Wa ga tati m
irebaK
agiropi 2 no2
Moyuru ipe-m
uraT
uma ga ipe no
2 atari!
77 (132c)
Opo-saka ni
Apu ya w
oto2m
e wo
Miti tope
2baT
ada ni pa no2razu
Tagim
a-ti wo no
2ru!
78 (138a)
Asipiki 2 no
2
Yam
a-da wo tukuri
Yam
adakami
Sita-bi 2 w
o wasise.
Sita-do
2pi niW
a ga to2pu im
o wo
Sita-naki ni
Wa ga naku tum
a wo
Ko
2zo2 ko
2so2 pa
Yasuku pada pure!
79 (138b)
Sasa-ba ni
Utu-ya arare no
2
371
Tasi-dasi ni
Wi-netem
u no2ti pa
Pito
2 pa kayu to2 m
o2.
Urupasi to
2
Sane si saneteba
Kari-ko
2mo
2 no2
Midareba m
idareS
anesi saneteba!
80 (139a)
Ope-m
apeW
o-mape-sukune ga
Kana-to kage
2
Kaku yo
2ri ko2ne
Am
e tati yame
2mu!
81 (139b)
Miya-pito
2 no2
Ayupi no
2 ko-suzuO
tiniki to2
Miya-pito
2 to2yo
2mu.
Sato-bito
2 mo
2 yume
2!
82 (139c)
Am
a-damu
Karu no
2 woto
2me
Ita nakabaP
ito2 sirinube
2si.P
asa no2 yam
a no2
Pa to no
2
Sita-naki ni naku!
83 (39d)
Am
a-damu
Karu w
oto2m
eS
itata ni mo
2
Yo
2ri nete to2pore
Karu w
oto2m
e-do2m
o2!
84 (l39e)
Am
a to2bu
To
2ri mo
2 tukapi zo2
Tadu ga ne no
2
Kiko
2yemu to
2ki paW
a ge na topasane!
85 (139f)
Opo kim
i wo
Sim
a ni paburabaP
una amari
I-gaperi ko2m
u zo2.
Wa ga tatam
i yume!
Ko
2to2 w
o ko2so
2
Tatam
i to2d- ipam
e2.
Wa ga tum
a pa yume!
86 (140a)
Natu-kusa no
2
Apine no
2 pama no
2
Kaki-gapi ni
Asi pum
asu naA
kasite to2pore!
87 (140b)
Kim
i gayukiK
e2-nagaku narinu
Yam
a-tadu no2
Mukape
2 wo yukam
u
372
Matu ni pa m
atazi!
88 (140c)
Ko
2mo
2riku no2
Patuse no yam
a noO
po-wo ni pa
Pata pari-date.
Saw
o-wo ni pa
Pata pari-date.
Opo-w
o yo2si
Naka sadam
eruO
mo
2pi duma apare.
Tuku-yum
i no2
Ko
2yaru ko2yaru m
o2
Adusa-yum
iT
ateri tateri mo
2
No
2ti mo
2 to2ri m
iruO
mo
2pi-duma apare!
89 (140d)
Ko
2mo
2riku no2
Patuse no
2 kapa no2
Kam
i-tu-se niI-kupi w
o uti.S
imo-tu-se ni
Ma-kup.í w
o uti.I-kupi ni paK
agami w
o kake2
Ma-kupi ni pa
Ma-tam
a wo kake
2
Ma-tam
a nasuA
ga mo
2pu ima
Kagam
i nasuA
ga mo
2pu tuma
Ari to
2
Ipaba ko2so
2 yo2
Ipe ni m2 yukam
e2
Kuni w
o mo
2 sinobame
2!
90 (146)
Kusaka-be no
2
Ko
2ti no2 yam
a to2
Tatam
i-ko2m
o2
Peguri no
2 yama no
2
Ko
2ti-go2ti no
2
Yam
a no2 kapi ni
Tati-zakayuru
Pa-biro
2 kuma-kasi.
Mo
2to2 ni pa
I-kumi-dake
2 opi 2.S
uwe-pe ni pa
Tasim
i-dake2 opi 2
I-kumi-dake
2
I-kumi pa ne zu.
Tasim
i-dake2
Tasi ni pa w
i-nezu.N
o2ti m
o2 kum
i nemu
So
2no2 om
o2pi-dum
a apare!
91 (147a)
Mim
o2ro
2 no2
1tu-kasi ga mo
2to2
Kasi ga m
o2to
2
Yuyusiki ka m
o2
Kasi-para w
oto2m
e!
92 (147b)
Pike
2ta no2
Waka-kurusu-bara
Wakakupe
2 niW
i-nete masi m
o2no
2
373
O-inikeru ka m
o2!
93 (147c)
Mim
o2-ro
2 niT
uku ya tama-gaki
Tuki am
asiT
a ni ka mo
2 yo2ram
uK
ami 2 no
2 miya-pito
2!
94 (147 d)
Kusaka-ye no
2
Iri-ye no2 patisu
Pana-batisu
Mi no sakari-bito
2
To
2mo
2siki-ro2 ka m
o2!
95 (148a) .
Agura-w
i no2
Kam
i 2 no2 m
i-te mo
2tiP
iku ko2to
2 niM
api suru wom
inaT
o2ko
2 yo2 ni m
o ka mo
2!
96 (148b)
Mi-yesino no
2
Wom
uro ga take2 ni
Sisi pusu to
2
Tare zo
2
Opo-m
ape ni maw
osu.Y
asumisisi
Wa ga opo-kim
i no2
Sisi m
a tu to2
Agura ni im
asiS
iro-tape2 no
Sode ki-sonapu
Ta kom
ura niA
mu kaki tuki.
So
2no2 am
u wo
Akidu paya-kupi.
Kaku no
2 go2to
2
Na ni opam
u to2
Sora m
i tuY
amato
2 no2 kuni w
oA
kidu-sima to
2pu!
97 (149a)
Yasum
isisiW
a g'a opo-kimi no
2
Asobasisi
Sisi no
2
Yam
i-sisi noU
taki kasikomi
Wa ga nige
2 no2borisi
Ari-w
o no2
Pari no
2 ki 2 no2 yeda!
98 (149b)
Wo
2to2m
e no2
I-kakuru woka no
Kana-suki m
o2
Ipoti mo
2 ga mo
2.S
uki banaru mo
2no2!
99 (150)
Makim
uku no2
Pisiro
2 na miya pa
Asa-pi no
2
Pi-deru m
iya.Y
upu-pi no2
374
Pi-gake
2ru miya.
Take
2 no2 ne no
2
Ne-daru m
iya.K
o2 no
2 ne no2
Ne-bapu m
iya.Y
apo-ni yo2si
I-kiduki no2 m
iya.M
aki 2 sakuP
i no2 m
i-kado2
Nipi-nape
2-ya niO
pi 2-dateruM
omo-daru
Tuki 2 ga ye pa
Po-tu-ye pa
Am
e2 w
o operi.N
aka-tu-ye paA
duma w
o operi.S
idu-ye paP
ina wo operi.
Po-tu-ye no
2
Ye no
2 ura-ba paN
aka-tu-ye niO
ti purabape2.
Naka-tu-ye ni
Ye nd ura-ba pa S
imo-tu ye ni
Oti purabape
2.S
idu-ye no2
Ye no
2 ura-ba paA
ri-kinu no2
Mipe no
2 ko gaS
asagaseruM
idu-tama-uki ni
Ukisi abura
Oti nadusapi.
Mina, ko
2woro
2
Ko
2woro
2 ni.K
o2 si m
o2
Aya ni kasikosi
Taka pikaru
Pi no
2 miko
Koto
2 no2
Katari-goto
2 mo
2
Ko
2 wo ba!
100 (151a)
Yam
ato2 no
2
Ko
2no2 taketi ni
Ko-dakaru
Iti no2 tukasa.
'Nipi nape
2 ya niO
pi-da teruP
a-biro2
Yutu m
a-tubaki.S
o2 ga pa no
Pirori im
asi.S
o2no
2 pana no2
Teri im
asuT
aka-pikaruP
i-no2 m
iko niT
o2yo
2-miki
Tatem
aturase.K
o2to
2 no2
Katari-go
2to2 m
o2
Ko
2 wo ba!
101 (151b)
Mom
o-siki 2 no2
Opo-m
iya-pito2 pa,
Udura-to
2riP
ire to2ri kake
2teM
ana-basiraW
o yuki-ape2
Nipa-suzum
e2
375
Uzusum
ari wite
Kepu m
o2 ka m
o2
Saka-m
iduku-rasi.T
aka-pikaruP
i no2 m
iya-pito2.
Ko
2to2 no
2
Katari-go
2to2 m
o2
Ko
2 wo ba!
102 (152a)
Mina-so
2so2ku
Om
i no2 w
oto2m
eP
o-dari to2rasu m
o2
Po-dari tari
Kataku torase
Sita-gataku
Ya-gataku torase
Po-dari torasu ko!
103 (152b)
Yasum
isisiW
a ga opo-kimi no
2
Asa-to ni pa
I-yo2ri datasi
Yupu-to ni pa
I-yo2ri datasu
Wakiduki 2 ga sita no
2
Ita ni mo
2 gaA
se wo!
104 (154)
Mo
2no2no
2pu no2
Wa ga seko no
2
To
2ri-pakeruT
ati no2 tagam
i
Ni kaki-tuke
2.S
o2no
2 wo pa
Aka-pata tati
Aka-pata tatete
Mireba i-kakuru
Yam
a no2 m
i-wo no
2 Take
2.w
oM
o2to
2 kaki-kariS
uwe osi-nabikasi nasu
Yatu-w
o no2 koto
2 wo
Siraburu go
2to2
Am
e2 no
2 si taS
iro2si-m
esi-tamapisi
Izapo-wake
2 no2
Sum
era-miko
2to2 no
2
Miko, Itino
2be-o2
Osi-pa-no
2-miko no
2
Yatuko m
i-suwe!
105 (155a)
Opo-m
J.ya no2
Woto
2-tu patadeS
umi katabukeri!
106 (155b)
Opo-takum
J.W
odinami ko
2so2
Sum
i katabukere!
107 (155c)
Opo-kim
i no2
Ko
2ko2ro
2 wo yuram
i.O
mi no
2 ko no2
Ya-pe no
2 siba-kakiIri-tatazu ari!
376
108 (155d)
Sipo-se no
2
Naw
ori wo m
irebaA
sobi kuruS
ibi ga patade niT
uma tateri m
iyu!
109 (155e)
Opo-kim
i no2
Miko no
2 siba-kaki.Y
a-pu-zimari
Sim
ari mo
2to2-posi
Kirem
u siba-kakiY
ake2m
u siba-kaki!
110 (155f)
Qpuw
o yo2si
Sibi tuku am
a yo2
Si ga areba
Ura koposikem
uS
ibi tuku sibi'
111 (157a)
Asadi para
Wo-dani w
o sugi 2teM
omo-dutapu
Ntite yuraku m
o2
Okim
e2 kurasi m
o2
112 (157b)
Okim
e2 m
o2 ya
Apum
i no2 okim
e2
Asu yori pa
Miyam
a-gakuriteM
iyezu ka mo
2 aramu!
377
Japán
mai k
özigazgatási beosztása
378
Az u
ráli nyelvek
hozzávetőleges elh
elyezked
ése Eu
rázsiában
![M -Mac 439 1696. 432, 55 k1.8’ 0.0. 1617. 51 s. k1.8’ [1 670 ...vm-webserver.ub.tu-clausthal.de/CALVOER/KATALOG/M.pdfPraemissa est Praefatio Jojhannis] Al-berti Eabricii. Hamburgi:](https://img.pdfslide.tips/doc/110x75/60d8589b03c9582c4522e01a/m-mac-439-1696-432-55-k18a-00-1617-51-s-k18a-1-670-vm-praemissa.jpg)
