JELENTÉS sszes jelentés/2003... · PDF file2.3.1. A gyógyító-megelőző ellátások teljesítményarányos finanszírozása 38 2.3.2. A teljesítményarányos finanszírozás

JELENTÉS

az állami és egyházi tulajdonban lévőkórházak, egyetemi klinikák gazdálkodá-sának ellenőrzéséről

0301 2003. január

Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatánés az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatók.

2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság2.1. Teljesítmény Ellenőrzési FőcsoportIktatószám: V-10-132/2002-2003.Témaszám: 598Vizsgálat-azonosító szám: V0034

Az ellenőrzést felügyelte:Bihary Zsigmondfőigazgató

Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős:Kemény Emilfőcsoportfőnök

Az ellenőrzést vezette:Söveges Erika Katalinosztályvezető főtanácsos

Az ellenőrzést végezték:Zachár Péternészámvevő tanácsos

Farkas Ildikószámvevő gyakornok

Kriston-Vizi Jánosszámvevő

Federics Adriennszámvevő gyakornok

Laskai Edeszámvevő

Nyikon Zsigmondnészámvevő

Benkéné dr. LavnerKláraszámvevő tanácsos

Puchy Mártaszámvevő tanácsos

Koronczai Sándornészámvevő tanácsos

Kálmánné Juhász Ilonaszakértő

Dr. Ardai Györgyszakértő

Bobál Istvánszakértő

A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések:

− Jelentés a felnőtt háziorvosi ellátásra fordított pénzeszközök felhasználásánakvizsgálatáról (v-1017-53/19994-95.)

− Jelentés a fogászati ellátásra fordított pénzeszközök felhasználásának és a fo-gászati ellátás helyzetének vizsgálatáról (V-1013/3/1996.)

− Jelentés a helyi önkormányzatok által fenntartott járóbeteg szakellátás helyze-tének és a ráfordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról (V-1013-121/1997-98.)

− Jelentés az önkormányzati egészségügyi intézmények gép-műszer ellátottsá-gának, valamint egyes diagnosztikai részlegek teljesítményének vizsgálatáról(V-1016-78-1998-99.)

− Jelentések a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetése végrehajtá-sának ellenőrzéséről (1997-98. évi)

− Jelentés az önkormányzati tulajdonban lévő kórházak pénzügyi helyzeténekgazdálkodásának vizsgálatáról (V-1019-115/1999.)

1

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS 15

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 19

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 27

1. A vizsgált egészségügyi intézmények gazdálkodását meghatározótényezők 27

1.1. Az intézmények helye az egészségügyi ellátórendszerben 27

1.1.1. Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumgyógyító-megelőző ellátást végző országos intézetei 28

1.1.2. Az Oktatási Minisztérium által felügyelt egyetemi klinikák 28

1.1.3. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által felügyelt vasút-egészségügyi intézmények 29

1.1.4. A Belügyminisztérium egészségügyi szolgáltatást nyújtóintézetei 30

1.1.5. Az egyházi tulajdonban lévő kórházak 30

1.2. Az egészségügyi intézmények gazdálkodásának szabályozása 30

1.3. A kórházi vezetői információs rendszerek 32

1.4. A kórházak minőségügyi rendszerei 34

2. Az intézmények gazdálkodása 35

2.1. Az intézmények pénzügyi helyzete 35

2.2. Az intézmények bevételei 37

2.3. A gyógyító-megelőző ellátások bevételeit meghatározó tényezők 38

2.3.1. A gyógyító-megelőző ellátások teljesítményarányosfinanszírozása 38

2.3.2. A teljesítményarányos finanszírozás szabályainak változása 40

2.3.3. A gyógyító megelőző ellátások bevételeinek alakulása 42

2.3.4. A betegforgalom és a finanszírozott teljesítmények alakulása 45

2.4. Az intézmények kiadásai 49

2.4.1. Humánerőforrás gazdálkodás 50

2.4.1.1. A létszámellátottság alakulása 50

2.4.1.2. Az egészségügyi dolgozók bérezése 53

2.4.1.3. A kórházak munkaerőforgalma, munkaerő-megtartásilehetőségek 55

2.4.2. A kórházak gyógyszergazdálkodása 56

2.4.2.1. A gyógyszerkiadások alakulása 56

2.4.2.2. A gyógyszerfelhasználás szabályozása 58

2

2.4.2.3. A gyógyszerek beszerzése 60

2.4.3. Az intézmények műszergazdálkodása 61

2.4.3.1. Az orvosi berendezések állapota 61

2.4.3.2. Az orvosi berendezések üzemeltetése és szervizelése 65

3. A kórházak beteg-elégedettségi vizsgálatai 66

3

MELLÉKLETEK

TÁBLÁZATOK

1. számú táblázat: Adatszolgáltatásra felkért állami és egyházi egészségügyiintézmények

2. számú táblázat: Mátrix az intézmények kijelöléséhez

3. számú táblázat: Adatszolgáltató intézmények pénzforgalmi bevételei

4. számú táblázat: Gyógyító, megelőző ellátások támogatására OEP által kiutalt összegek

5. számú táblázat: Az adatszolgáltató intézmények szerződött ágyszámai

6. számú táblázat: Elbocsátott betegek száma

6/a. számú táblázat: Finanszírozott esetszám

7. számú táblázat: Az adatszolgáltató intézményekből elbocsátott betegek száma

7/a. számú táblázat: Adatszolgáltató intézmények finanszírozott esetszámai

8. számú táblázat: Az adatszolgáltató intézmények szerződött és működő ágyszámai

9. számú táblázat: Egy ágyra jutó elbocsátott esetek száma az adatszolgáltatókkörében

10. számú táblázat: Aktív ágykihasználtság változás (intézménycsoportonként)

11. számú táblázat: Az aktív ágykihasználtság alakulása (intézményenként)

12. számú táblázat: Átlagos ápolási idő (aktív)

13. számú táblázat: Krónikus ágykihasználtság változás (intézménycsopor-tonként)

14. számú táblázat: A krónikus ágykihasználtság alakulása (intézményenként)

15. számú táblázat: HBCS súlyszám összege (intézménycsoportonként)

16. számú táblázat: Az adatszolgáltató intézmények teljesített HBCS súlyszámai

17. számú táblázat: Átlagos esetsúlyossági index (intézménycsoportonként)

17/a. számú táblázat: Átlagos esetsúlyossági index (intézményenként)

4

18. számú táblázat: Adatszolgáltató intézmények pénzforgalmi kiadásai

19. számú táblázat: Adatszolgáltató intézmények személyi és dologi kiadásai

20. számú táblázat: Intézmények átlagos statisztikai állományi létszáma

21. számú táblázat: Egy orvosra jutó szakdolgozói létszámok az elemzett kórhá-zakban

22. számú táblázat: Havi átlagjövedelmek alakulása intézménycsoportonként

23. számú táblázat: A munkaerőforgalom alakulása intézménycsoportonként

24. számú táblázat: Egy ágyra jutó orvosi gépek értéke

25. számú táblázat: Orvosi gépek, berendezések elhasználódottsága

DIAGRAMOK

1. számú diagram: Egy finanszírozott esetre jutó OEP bevétel (e Ft/ágy)

2. számú diagram: Egy krónikus napra jutó OEP bevétel (e Ft/ágy)

3. számú diagram: Adatszolgáltató intézmények ágyszámainak aránya azországos ágyszámból 2001-ben

4. számú diagram: Adatszolgáltató intézmények ágyszámainak megoszlása(2001. év)

5. számú diagram: Fekvőbeteg ellátás egy ágyra jutó OEP bevétele

6. számú diagram: Fekvőbeteg ellátás egy ágyra jutó kiadása

7. számú diagram: Gyógyszer-vegyszer aránya a dologi kiadásokban

8. számú diagram: Egy finanszírozott esetre jutó gyógyszer-vegyszer kiadás (e Ft/eset)

9. számú diagram: Vásárolt gyári előállítású gyógyszer arányának változása

10. számú diagram: Gyógyszerbeszerzési egységárak

11. számú diagram: Egy ágyra jutó orvosi berendezések nettó értéke és egy ágy-ra jutó 0-ra leírt eszközök értéke (2001.)

12. számú diagram: Orvosi berendezések használhatósága (%-ban)

5

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

Áht. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényÁNTSZ Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi SzolgálatÁSZ Állami SzámvevőszékBalatonfüredi Szívkórház Állami Szívkórház, Balatonfüred

Bethesda GyermekórházMagyarországi Református Egyház Bethesda Gyermek-kórháza

BM BelügyminisztériumBM Kórház Belügyminisztérium Központi Kórház és IntézményeiBNO Betegségek Nemzetközi OsztályozásaCMI Case-mix indexDOTE Debreceni Orvostudományi EgyetemDE OETC Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi CentrumE. Alap Egészségbiztosítási AlapESZCSMEU

Egészségügyi, Szociális és Családügyi MinisztériumEurópai Unió

EüM Egészségügyi MinisztériumEütv. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényFtv. A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényGKMGOKI

Gazdasági és Közlekedési MinisztériumGottsegen György Országos Kardiológiai Intézet

GYÓGYINFOK Gyógyító Ellátás Információs KözpontjaHBCS Homogén Betegség CsoportHévízi Kórház Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs In-

tézetHIETE Haynal Imre Egészségtudományi EgyetemIrgalmasrendi Kórház Budai Irgalmasrendi Kórház Kht.Központi MÁV kórház MÁV Kórház és Központi Rendelőintézet, BudapestKjt. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.tv.KSH Központi Statisztikai HivatalMÁGY Mátrai Állami GyógyintézetMÁK Magyar ÁllamkincstárNM Népjóléti MinisztériumOBSI Országos Baleseti és Sürgősségi IntézetOENO Orvosi Eljárások Nemzetközi OsztályozásaOEP Országos Egészségbiztosítási PénztárOGY OrszággyűlésOGYK Országos Gyógyintézeti KözpontOHII Országos Haematológiai és Immunológiai IntézetOITI Országos Idegsebészeti Tudományos IntézetOKTPI Országos Korányi TBC és Pulmonológiai IntézetOM Oktatási Minisztérium

6

OOI Országos Onkológiai IntézetOORI Országos Orvosi Rehabilitációs IntézetOPNI Országos Pszichiátriai és Neurológiai IntézetORFI Országos Reumatológiai és Fizioterápiás IntézetORKIOSAP

Országos Orvos- és Kórháztechnikai IntézetOrszágos Statisztikai Adatgyűjtési Program

OSEI Országos Sportegészségügyi IntézetParádfürdői Kórház Parádfürdői Állami KórházPOTE Pécsi Orvostudományi EgyetemPE OETC Pécsi Egyetem Orvos- és Egészségtudományi CentrumSoproni Kórház Állami Szanatórium, SopronSESOTE

Semmelweis EgyetemSemmelweis Orvostudományi Egyetem

SE ÁOK Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi KarSE ETK Semmelweis Egyetem Egészségtudományi KarSvábhegyi Gyermekkórház Svábhegyi Állami GyermekgyógyintézetSZAOTE Szentgyörgyi Albert Orvostudományi Egyetem, SzegedSZCSM Szociális és Családügyi MinisztériumSzent Ferenc Kórház Budapesti Szent Ferenc KórházSzeretetkórház Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének Szeretet-

kórházaSZMSZ Szervezeti Működési SzabályzatSzolnoki MÁV kórház MÁV Kórház és Rendelőintézet, SzolnokSZTE ÁOK Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi

KarWHO World Health Organisation

7

ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR

After loading beavatkozás Szövetközi, testüregi sugárterápia.

Aktív fekvőbeteg-ellátás: A fekvőbeteg-ellátó intézményben történő gyógyító, meg-előző, rehabilitáló tevékenység, amelyben az ápolási időelőre tervezhető, többnyire rövid időtartamú. Az ellátás-ban az orvos-szakmai tevékenység a meghatározó, azellátás célja az egészségi állapot mielőbbi helyreállítása.A besorolásban nem játszik szerepet, hogy az ellátás akutvagy krónikus betegség miatt következik be.

Akkreditálás: Államilag létrehozott köztestület által végzett eljárás an-nak igazolására, hogy a szervezet kompetens specifikusfeladatainak ellátására. Az akkreditálás non profit tevé-kenység, melyet a szakma elismert képviselői végeznek aszakma által kidolgozott standardok alapján.

Aktív kórházi ágy: Az aktív minősítésű osztályon, illetve osztályokon lévőágy.

Alapdíj: A teljesítmény elvű finanszírozás bevezetésekor intézmé-nyenként megállapított díj (Ft összeg), mely 1,0 HBCSpont teljesítéséért járt az adott intézménynek, s amely az1992-es év betegforgalma, s annak bizonyos ismérveialapján került megállapításra.

Alapellátás: A jelenlegi magyar egészségügyben a háziorvosi, a házigyermekorvosi, a fogászati, a védőnői, valamint az iskola-egészségügyi ellátások összefoglaló megnevezése.

Aneszteziológia: Érzéstelenítés, érzéstelenítő szerek alkalmazása, altatás.

Antibiotikum: Gyógyszer, mely gátolja a baktériumok szaporodását,illetve elpusztítja azokat.

Ágyforgó: Egy kórházi ágyon havonta (évente) átlagosan ellátottfinanszírozási esetszám.

Beavatkozás: Azon megelőző, diagnosztikus, terápiás rehabilitációsvagy más célú fizikai, kémiai, biológiai, vagy pszichikaieljárás, amely a beteg szervezetében változást idéz, vagyidézhet elő, továbbá a holttesten végzett vizsgálatokkal,valamint szövetek, szervek eltávolításával összefüggő eljá-rás, finanszírozási szempontból olyan elvégzett szolgálta-tás, amely megfelelő kódok alapján elszámolási tétel ajáróbeteg szakellátásban.

8

BNO besorolás (BetegségekNemzetközi Osztályozása):

A betegségek osztályokba sorolására használt kódrend-szer. Ezek, az orvosi diagnózisok szerinti besorolások ala-pozzák meg az egyes esetek homogén betegségcsoportok(HBCS) szerinti finanszírozását.

Bruttó érték: Az eszköz beszerzési, előállítási költsége a számviteli elő-írásokban részletezett valamennyi ráfordítást figyelembevéve.

Case-mix index (CMI, átlagosesetsúlyossági index):

Eset összetételi index, a HBCS súlyszámok súlyozott (éves)átlaga. Közelítő egyszerűsítéssel: egy aktív fekvőbeteg eset-re átlagosan jutó súlyszám. Átlagos szakmai igényességűellátások esetén értéke 1,0. Az ennél magasabb szám aztjelenti, hogy az intézmény az átlagosnál magasabb szín-vonalú, vagy nagyobb bonyolultságú eseteket kezel.

CT vizsgálat: Computer Tomograph vizsgálat, azaz kiválasztott szeletsíkja mentén több irányból mért röntgensugár gyengíté-sével a jellemző értékekből számítógép segítségével nyertképalkotás.

Diagnosztikai vizsgálat: A betegségek felismerését, megállapítását, az egészségiállapot megismerését célzó vizsgálat.

Diagnózis: Kórismeret.

Egészségügyi szolgáltató: A tulajdoni formától és a fenntartótól függetlenül min-den, egészségügyi szolgáltatás nyújtására az egészségügyihatóság által kiadott működési engedély alapján jogosultjogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet és mindenolyan természetes személy, aki a szolgáltatást saját nevé-ben nyújtja.

Extrafinanszírozás: Előre nem tervezhető, rendkívüli, illetve egyedi fekvőbetegellátási eset egyedi döntés alapján történő finanszírozásarészletes költségkimutatás alapján.

Fekvőbeteg: Minden kórházban egészségügyi szolgáltatásban részesí-tett beteg, aki az adott intézményben az érvényes intézke-déseknek megfelelően meghatározott időnél (24 óránál)hosszabb ideig folyamatosan tartózkodott, függetlenülattól, hogy ezalatt hány osztályon ápolták. A határidőnbelül önkényesen eltávozott betegek jogi szempontbólfekvőbetegnek tekintendők, finanszírozási és statisztikaiszempontból azonban ambuláns (járóbeteg) esetenkéntkerülnek elszámolásra, és nem kell kitölteni a fekvőbetegesetekre előírt “Adatlap a kórházi ápolási esetről” címűnyomtatványt. Meghatározott esetben (pl.: halálozás,

9

újszülött) a jogszabály az előírt ápolási időhatártól füg-getlenül felvett pácienseket fekvőbetegnek minősíti.

Fekvőbeteg-szakellátás: A betegnek a lakóhelye közelében, fekvőbeteg-gyógyintézeti keretek között végzett egészségügyi ellátása.Ennek igénybevétele a külön jogszabályban foglaltak sze-rint a beteg folyamatos ellátását végző orvos, a kezelőor-vos vagy az arra feljogosított más személy beutalása, va-lamint a beteg jelentkezése alapján történik. (Finanszíro-zási szempontból 2000. április 1-től a 6-24 órás sürgősségiellátások, a 24 órán belül más intézetbe áthelyezett új-szülöttek és a 0 alsó határnapú HBCs szerinti ellátások iside tartoznak.) A finanszírozás módja szerint lehet aktívés krónikus fekvőbetegellátás.

Felső határnap: NM rendeletben meghatározott határnap, mely felettihosszú ellátási esetekre térítés a krónikus ellátásnakmegfelelő mértékben, ápolási nap arányosan jár.

Finanszírozási eset: Egy finanszírozási esetnek kell tekinteni azt az egy vagytöbb fekvőbeteg-osztályos esetből álló eseménysort, amelyaz ellátás azonos oka és az elszámolás azonos módja mi-att egy elszámolási tételként jelenik meg. Aktívról króni-kus osztályra (illetve viszont) áthelyezett beteg ellátásátkülön-külön finanszírozási esetekként számolják el.

Funkcionális privatizáció: Az egészségügyi tevékenység folytatásához szükséges esz-közök – általában minimális vagy igen méltányos mérté-kű – bérlési rendszerén alapuló, vállalkozási jellegű (piacielemeket tartalmazó) egészségügyi ellátás.

Gép-műszer kataszter: Az egészségügyi intézményekben alkalmazott kórház ésorvostechnikai termékek (műszer, gép, eszköz, berendezés,gyógyászati segédeszköz) nyilvántartása.

GYÓGYINFOK: Az Egészségügyi Minisztérium háttérintézménye, mely afekvőbeteg ellátás kórházak által jelentett teljesítményei-nek ellenőrzését, összesítését, kódkarbantartási munkála-tokat, továbbá információ gyűjtő tevékenységet végez afinanszírozás megalapozása érdekében. (Az intézményszékhelye Szekszárd.)

HACCP (Veszélyelemzés Kriti-kus Szabályozási Pontok):

Az élelmiszerek előállításával, fogyasztásra való elkészíté-sével, felszolgálásával kapcsolatos tudományos és gya-korlati ismeretekre épülő módszeres megközelítés, amely aveszélyek megelőzésén alapuló hatékony élelmiszer-biztonsági rendszer létrehozását és működtetését segíti elő.

10

Haemodinamikai beavatko-zás:

A szív- és érrendszer véráramlási rendellenességeinek di-agnosztizálására, gyógyítására alkalmazott orvosi eljárás.

Használhatósági fok: A tárgyi eszközök nettó értékének aránya a bruttó érték%-ában.

Homogén betegségcsoportok(HBCS):

A fekvőbeteg-ellátás finanszírozásában használt betegosz-tályozási rendszer. Közel azonos gyógyítási költségigényűbetegségek orvosi szempontból is elfogadható csoportjai.

Hotelfunkciók: A fekvőbeteg ellátást kiszolgáló háttértevékenységek, mintpl.: élelmezés, mosoda, takarítás, energiaellátás, karban-tartás, telefonszolgálat, stb.

Igény (eü. ellátás): A biztosítottak részéről az egészségügyi ellátó rendszerrelszemben támasztott elvárás. Az igény tágabb fogalom,mint az egészségügyi ellátási szükséglet. Másrészt nemminden ellátási szükséglet jelenik meg igényként (pl.: haa beteg nincs tudatában betegségének). A szükségleteketmeghaladó igények esetén a kötelező biztosítások ill. anemzeti egészségügyi rendszerek költségmegosztással, sőta támogatás elutasításával valósítják meg a véges köz-pénzek hatékony és igazságos felhasználását.

Izotóp diagnosztika: Radioaktív izotópok felhasználásával végzett vizsgálat.

Járóbeteg szakellátás: A beteg folyamatos ellátását, gondozását végző orvos be-utalása vagy a beteg jelentkezése alapján, szakorvos általvégzett egyszeri, illetve alkalomszerű egészségügyi ellátás,továbbá fekvőbeteg-ellátást nem igénylő krónikus beteg-ség esetén a folyamatos szakorvosi gondozás. Az általá-nos járóbeteg-szakellátást a beteg egészségi állapotánakveszélyeztetése nélkül, rendszeres tömegközlekedés igény-bevételével megközelíthetően (a továbbiakban: lakóhe-lyének közelében) kell biztosítani.

Járóbeteg-szakellátás kapaci-tása:

A járóbeteg-szakellátást nyújtó helyeken (rendelésen) le-kötött heti szakrendelési óraszám (heti szakorvosi és nemszakorvosi órák száma).

Kardiológia: A szív működésével és betegségeivel foglalkozó orvostan.

Kassza: Az egészségbiztosítás költségvetésében a gyógyító-megelőző ellátások finanszírozására szolgáló előirányzatikeret, mely egy-egy szolgáltatás fajtához kapcsolódik. (pl.:járóbeteg szakellátás, aktív fekvőbeteg ellátás, stb.

11

Kasszarendszer (zárt): A kasszák egymás között nem átjárhatók, azaz automati-kusan az így elkülönített pénzeszközök semmiféle mate-matikai modell szerint áramlást nem végeznek.

Képalkotó berendezések: Olyan diagnosztikai berendezések, melyek valamilyen –alkalmazott- elvre épülő képi formátumban jelenítik mega vizsgált testtájat, szervet, mely kép alapján az orvostudo-mány jelenlegi szintjén, megfelelő diagnózis állítható fel,illetve más eljárások alapján feltételezett diagnózis he-lyessége támasztható alá, vagy zárható ki.

Képi diagnosztika: A betegség felismerését, megállapítását szolgáló azon te-vékenység, mely képalkotó eljáráson alapul. (CT, MRI,stb.)

Konszolidációs hitel: Az OEP által –több évre szóló megállapodás alapján-nyújtott hitel, a pénzhiány miatt ellehetetlenült kórházakműködőképességének fenntartása céljából.

Kontrolling: A management igényei alapján, ugyanakkor annak ki-elégítésére szolgáló, üzemgazdasági szemléletű tervezési,ellenőrzési, információ ellátási, koordináló vezetési rend-szer.

Kórházi ellátási eset: Egy betegnek a kórházba történt felvételétől az elbocsátá-sáig terjedő folyamatos kezelése. A folyamatos kezelésadaptációs szabadság miatt 3 napot meghaladó megsza-kítása a kórházi kezelés befejezését jelenti, ismételt kezelé-se ugyanezen betegnek a kórházi ápolási esetek szem-pontjából új esetnek minősül.

Krónikus ápolási napok szá-ma:

Finanszírozási kategória, a krónikus ellátás díjelszámolá-sának alapja. Krónikus minősítésű osztályon történt be-tegellátás napjainak összege. Az OEP az egyes krónikusfekvőbeteg ellátási esetek adott havi ápolási napjai alap-ján napidíjas térítést fizet a kórháznak.

Krónikus fekvőbeteg-ellátás: Az a fekvőbeteg ellátó intézetben végzett tevékenység,amelynek időtartama, befejezése általában nem tervezhe-tő, hosszabb időszakot ölel fel. Az ellátásban az ápolás ameghatározó, és az ellátás deklarált célja az egészségiállapot stabilizálása, fenntartása, illetve helyreállítása.

Labordiagnosztika: Laboratóriumi módszerekkel végzett elemző, analizálótevékenység.

Lézerterápia: Lézersugár kibocsátó berendezés alkalmazásával végzett

12

eljárás, amely a fénysugár nagy intenzitású energiájáraés biológiai hatására építve a mikrosebészetben és arosszindulatú daganatok kezelésében terjedt el elsősorban.

Likviditás menedzselés: Az intézmény folyamatos fizetőképességének fenntartásátbiztosító irányító, szervező tevékenység.

Megfelelőség-tanúsítás: Megfelelőség-tanúsítás az egészségügyi szolgáltató minő-ségügyi rendszerének, valamint ezáltal a szolgáltató általnyújtott ellátások minőségének felülvizsgálata és elisme-rése. Az egészségügyi szolgáltatók a megfelelőség-tanúsítást az általuk önkéntesen teljesített, az ellátásszínvonalát emelő és szakmai tartalmát bővítő szolgálta-tás minősége megfelelőségének elismerése érdekében kez-deményezhetik.

Minimumfeltételek: Azon követelmények összessége, amelyek az egészségügyiszolgáltatás teljesítése során a betegek, az ellátást nyújtószemélyzet és a környezet biztonsága szempontjából elen-gedhetetlenek. (A részletes követelményeket a 21/1998.(VI.8.) NM rendelet tartalmazza.)

Minőségügyi rendszer: Az egészségügyi szolgáltatások minőségét és minőségfej-lesztését az egészségügyi szolgáltató minőségbiztosítási,minőségfejlesztési és ellenőrzési rendszere (a továbbiak-ban: belső minőségügyi rendszer), valamint a szakmaifelügyeletet gyakorló szervezet minőségbiztosítási, minő-ségfejlesztési és ellenőrzési rendszere, továbbá a megfele-lőség-tanúsítás (a továbbiakban: külső minőségi rendszer)biztosítja.

MRI vizsgálat: Magnetorezonanciás képalkotás, azaz mágneses tér általelőidézett, együttmozgáson alapuló képalkotó eljárás.

Nettó érték: Eszköz bruttó értékének (beszerzési, előállítási költség) ésértékcsökkenésének különbözete.

Normál ápolási eset: A beteget az alsó-felső határnap közötti időtartambanápolták. Az alsó és felső határnap közötti ápolásra a kór-ház megkapja a teljes díjat. Ez a normatív díj biztosít fe-dezetet a normatív ápolási idővel, az átlagnak megfelelődiagnosztikai, terápiás és ápolási szolgáltatásokkal vég-zett ellátásokra.

Onkológia: Az orvostudománynak a daganatokkal foglalkozó ága.

Osztályos ellátási eset: A beteg osztályos felvételétől az osztályról történő elbocsá

13

tásáig terjedő időtartamban végzett folyamatos kezelése.Egy kórházi ellátási eset egy vagy több osztályos ellátásiesetből tevődhet össze.

Progresszív betegellátás: Fokozatos (értsd: az egészségügyi ellátás különböző –egy-másra épülő- szintjein) a beteg legeredményesebb kezelé-sét biztosító intézményben történő ellátás.

Protokoll: Meghatározott kezelés vagy beavatkozás elvégzéséhezszükséges események és tevékenységek rendszerezett lis-tája, amely az egészségügyi ellátás megkívánt vagy mi-nimális standardjának való megfelelést szolgálja.

Rabatt: Engedmény, melyet a szállító a vevő részére ad, legtöbb-ször kedvezőbb fizetési megoldásokban, vagy nagyobbárumennyiségben (pl. gyógyszerek) testesül meg.

Radiológia: A sugárzás gyógyítási és diagnosztikai célokra történőfelhasználásának tudománya. (Egészségügyi intézmé-nyeknél e szakterületet ellátó osztály megnevezése.)

Rehabilitációs osztály: Olyan –a krónikus fekvőbeteg ellátáson belüli- osztály,melyben történő ápolás célja az elvesztett fizikai képessé-gek minél szélesebb körű visszaállítása.

Standardizált teljesítmény: A súlyszám és esetszám szorzatának összege vagy azegyes finanszírozási esetek súlyszámának összege.

Sugárterápia: Radioaktív besugárzás alkalmazása a gyógyításban.

Súlyozott (felszorzott) króni-kus ápolási nap:

Súlyozási szorzószámmal megszorzott krónikus ápolásinapok száma. A szorzószám értéke alacsonyabb, ha csakegyszerű ápolás és nagyobb, ha (speciális) rehabilitációtörtént. A súlyozott krónikus napra országos napidíjattérít az OEP.

Súlyszám érték: Aktív fekvőbeteg finanszírozási fogalom. A különbözőHBCS-k, vagyis egy adott HBCS eset költségigényességétfejezi ki egy országos átlag eset költségéhez viszonyítva.Az egyes HBCS esetek súlyszámai összegezhetők (súlyszámösszeg). Megszorozva az aktuális, országosan egységessúlyszám díjjal adódik a OEP díjazás összege. (Az egyes,lezajlott HBCS esetek valós, intézményi költségei ettől,természetszerűen, különböző mértékben eltérnek.)

Szakambulancia: A kórház által működtetett járóbeteg ellátás, ahol a kór-házi osztály szervezetében működő speciális járóbeteg-szakellátást végző szolgáltató egység működik, és megha

14

tározott rendelési időben az osztálytól elkülönül.

Szakmai protokoll: Szakmai irányelv.

Szakorvosi rendelőintézetiszakrendelés:

Ahol legalább belgyógyászati, sebészeti, szülészeti-nőgyógyászati szakorvosi egészségügyi szolgáltatás (ren-delés) és a rendelési idő alatt szakorvos által vezetett radi-ológiai, klinikai laboratórium és elektrokardiográfiai(EKG) egészségügyi szolgáltatás (rendelés) működik.

Szolgáltatás auditálás: Az egészségügyi szolgáltatás –szakmai ellenőrzésén ala-puló- kiértékelése, mely lehet belső vagy külső audit.

Szükséglet (egészségügyi ellá-tási):

A gyógyító-megelőző ellátások azon köre, melyek az adottegyén számára egészség-nyereséggel járnak. Optimálisesetben az ellátási szükséglet és a biztosítási alapcsomagegybeesik.

Szűrés: Bizonyos betegségek, lehetőleg kezdeti stádiumban törté-nő felismerését lehetővé tevő vizsgálati eljárás.

TAJ szám: Társadalombiztosítási azonosító jel (szám), mely az ál-lampolgár ingyenes egészségügyi ellátása igénybevétel-ének alapfeltétele.

Traumatológia: A sebészetnek a sérülésekkel foglalkozó ága.

UH: A hallható hangnál nagyobb frekvenciájú, mechanikusrezgéseket érzékelni képes és azt kiértékelhető képi jelléalakító diagnosztikus tevékenység.

Ügyeleti ellátás: Az egészségügyi szolgáltatók napi munkarend szerintimunkaidő befejezésének időpontjától a következő napimunkarend szerinti munkaidő kezdetéig a beteg vizsgála-ta, egészségi állapotának észlelése, alkalomszerű és azon-nali sürgősségi beavatkozások elvégzése, illetőleg fekvőbe-teg-gyógyintézetbe történő sürgősségi beutalása, valaminta külön jogszabályokban meghatározott eljárásokbanvaló részvétel.

Valid adatállomány: Hiteles, minőség ellenőrzött.

WHO pontérték: World Health Organisation. Az Egészségügyi Világszerve-zet irányelvei alapján kidolgozott pontrendszer a szakor-vosi járóbeteg ellátás teljesítményeinek mérésére.

BEVEZETÉS

15

JELENTÉS

az állami és egyházi tulajdonban lévő kórházak, egyetemi klinikák gazdálkodásának

ellenőrzéséről

BEVEZETÉS

Az egészségügyi ellátó rendszer az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban E.Alap) legnagyobb felhasználója, a költségvetési újraelosztás meghatározó ele-me. Nagyságát jelzi a gyógyító-megelőző ellátásokra 2001-ben kiutalt 410 MrdFt, amely az E. Alap teljesített kiadásainak 45 %-a. Az egészségügyi kiadások2000-ben a GDP 4,2 %-át, az államháztartás kiadásainak 8,9 %-át tették ki.

Az Állami Számvevőszék az elmúlt években több vizsgálatot végzett az egész-ségügy területén, amelyek kiterjedtek a háziorvosi és a fogászati ellátás pénz-eszközeinek felhasználására, a járóbeteg szakellátás helyzetére, az önkormány-zati tulajdonú egészségügyi intézmények gép-műszer ellátottságára, pénzügyihelyzetük és gazdálkodásuk értékelésére.

Az eddig részletesen még nem ellenőrzött állami és egyházi tulajdonban lévőkórházak, egyetemi klinikák pénzügyi-gazdasági értékelésével a fekvőbeteg el-látás hazai intézményi rendszerének gazdálkodásáról rajzolt kép vált teljeseb-bé.

Az OEP a vizsgálat lezárásának időpontjában 182 fekvőbetegellátó intézménytfinanszírozott (ebből 115 önkormányzati, 32 állami, 15 egyházi és 20 egyébtulajdonban lévő).

1999-ben 39 önkormányzati kórháznál került sor helyszíni ellenőrzésre. Jelenvizsgálatunk további 28 kórházra (az állami kórházak 75 %-ára és az egyháziegészségügyi intézmények 27 %-ára) terjedt ki.

Az OEP az egészségügyi szolgáltatók részére a gyógyító-megelőző kasszákból1999-ben 338,9 Mrd Ft-ot, 2000-ben 376,1 Mrd Ft-ot, 2001-ben 410 Mrd Ft-otutalt ki. Az E. Alap kasszáiból a vizsgált állami és egyházi intézmények átlago-san 19 %-ban részesültek (1999-ben 64 Mrd Ft, 2000-ben 71 Mrd Ft és 2001-ben80 Mrd Ft összegben), 2001-ben az országos ágyszám 17 %-át - az aktív ágyak18 %-át, a krónikus ágyak 16 %-át - tartották fenn OEP támogatásból.

Az állami és egyházi tulajdonban lévő kórházak ellátórendszerben betöltöttszerepe, súlya és felépítése lényegesen eltér egymástól. A fekvőbeteg ellátásbanpéldául funkciójukban alapvetően különböznek a magas progresszivitási szin

BEVEZETÉS

16

tet képviselő országos intézetek vagy egyetemi klinikák az egyházi ápolási ott-honoktól. A legnagyobb és a legkisebb betegellátási kapacitással, betegforgal-mi értékekkel rendelkezők is az állami és egyházi kórházak köréből kerülnek ki.

Az egészségügyi, szociális és családügyi tárca által felügyelt 30 országos inté-zetből 16 végez fekvőbeteg ellátást a szakmai-irányítási és a szervezési-módszertani tevékenysége mellett.

Az oktatási tárca által felügyelt 4 egyetem egészségügyi centrumának, illetveorvostudományi karának klinikáin folyik oktatási, gyógyító-megelőző és kuta-tási tevékenység. Ezen szervezetek az országos intézetekhez hasonlóan, egy-egyadott orvosi szakterületen kiemelkedő helyet töltenek be a hazai progresszív be-tegellátásban (pl. szívsebészeti klinika, transzplantációs klinika).

A Belügyminisztérium kórháza és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium ál-tal felügyelt 4 állami fekvőbetegellátó intézmény többsége sokszakmás, jellem-zően saját ágazati betegellátásra szakosodott. A szabad orvosválasztássalazonban az ágazat-specifikus jelleg már nem kizárólagos.

Az Igazságügyi Minisztérium felügyeleti jogkörébe tartozó 2 kórházat az OEPnem a gyógyító teljesítménye alapján finanszírozza, hanem bázisfinanszíro-zásban részesíti.

A Honvédelmi Minisztérium által felügyelt 5 honvéd-egészségügyi intézmény- a polgári lakosság gyógyító-megelőző ellátásán túlmenően - speciális honvéd-egészségügyi feladatokat is ellát. A honvédkórházak tevékenységi körébe tarto-zik - a rezidensképzés és a csapatorvosok képzése mellett - a NATO követelmé-nyeknek megfelelő orvosi szakállomány szakalegységének kiállítása is.

Az egyházi intézmények többségére a krónikus ellátás jellemző. Vannak azon-ban olyan egyházi kórházak, amelyek tevékenységében, klinikai struktúrájá-ban a „nem egyháziaktól” eltérő, külön sajátosság nem mutatható ki. A társa-dalombiztosítás 15 egyházi kórházat finanszíroz (2002. decemberi állapot sze-rint).

Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy:

− az egészségügyi teljesítmény-finanszírozási rendszerben bekövetkezett válto-zások miként befolyásolták az intézmények gazdálkodását, a felügyeletiszervek milyen szerepet töltöttek be a kórházaik gazdálkodásában,

− az állami és az egyházi kórházak törekedtek-e a rendelkezésükre álló sze-mélyi és anyagi erőforrások minél gazdaságosabb felhasználására, és egyi-dejűleg a betegellátás körülményeinek javítására.

Az állami és az egyházi kórházak, egyetemi klinikák heterogén csoportot al-kotnak. Eltérő szakmaprofiljukból adódóan problémáik egy része az adott orvo-si szakterületet jellemzi. Emiatt az ellenőrzés három olyan gazdálkodási terület-re összpontosított, amelyek valamennyi intézménytípusban stratégiai fontos-ságúak. Ezek:

BEVEZETÉS

17

− a humánerőforrás menedzsment, mivel a személyi kiadások a legnagyobbtételt képezik a kórházak költségvetésében, a legtöbb nehézség, és feszültségezt a területet jellemzi;

− a gyógyszergazdálkodás, mivel a gyógyszerkiadások az egészségügyi intéz-mények dologi kiadásai között az első helyen szerepelnek;

− a gazdálkodás az orvosi gépekkel és berendezésekkel, mivel az meghatározóaz intézmények tevékenysége, a betegek ellátása szempontjából.

Az állami és egyházi kórházak vizsgálata során a teljesítményellenőrzés mód-szereire támaszkodtunk. Elemzéseinkhez - a vizsgálat programjának megfele-lően - tanúsítványokat, adatlapokat, és kérdőíveket is feldolgoztunk.

24 állami és 4 aktív ellátást is végző egyházi kórházat kértünk fel adatszolgál-tatásra (1. számú táblázat).

Az igazságügyi tárca által felügyelt állami kórházak elkülönülő ellátási felada-taik és bázisfinanszírozásuk miatt, a honvéd kórházak pedig a vizsgált idő-szakban zajló honvéd-egészségügyi átalakulások miatt nem kerültek a teljesít-mény szerinti vizsgálatba. Nem vontuk be a monitorozott körbe a MÁV reha-bilitációs intézeteit, továbbá azokat a vizsgálat tervezése idején egyházi tulaj-donban lévő egészségügyi intézményeket sem, amelyek a hatályos rendeletekértelmében nem minősülnek „kórháznak”, jellemzően néhány tíz ágyas gyó-gyító kapacitással kizárólag krónikus, illetve ápolási tevékenységre szerződtekaz OEP-vel.

Helyszíni ellenőrzést 10 intézményben végeztünk, amelyeket 10 prioritásiszempont alapján választottuk ki (2. számú táblázat).

A kiválasztott körben felügyeleti szervenként valamennyi intézménytípust rep-rezentálni kívántuk, ezért egyetemeket, országos intézeteket, egyéb állami kór-házakat és egyházi kórházat is kijelöltünk.

A prioritási szempontok között az első helyen álló OEP bevételt az egy ágyra ju-tó OEP bevétel nagysága, majd az aktív ágyak száma követi. A vizsgált körbe alikviditási nehézségekkel küzdő intézmények mellé olyanokat is kijelöltünk,amelyek gazdálkodási egyensúlya az elmúlt években folyamatosan fennállt.

A reprezentativitást orvosi szakmai profilokra is kiterjesztettük: szakkórház –ezen belül aktív ellátást nyújtó és rehabilitációs szakkórház – és „többszakmás”kórház egyaránt megtalálható a helyszínen ellenőrzött intézmények között.

A fenti szempontok alapján 3 egyetem orvostudományi karát (illetve egészség-tudományi centrumát), 4 országos intézetet, 2 „egyéb állami” és 1 egyházi kór-házat választottunk ki részletes helyszíni ellenőrzésre. (A többi kórházat bekérttanúsítványok, kérdőívek és mutatók alapján értékeltük.)

Az ellenőrzés jogalapja az Állami Számvevőszékről szóló - többször módosított -1989. évi XXXVIII. törvény 2. § (5) bekezdése volt. Az egyházi fenntartású in-tézményeknél az 1997. évi CXXIV. tv. 11. §-a, illetve az 1992. évi XXXVIII. tv.121. § (1) bekezdése szerint a költségvetési támogatások felhasználását ellenő

BEVEZETÉS

18

rizheti az Állami Számvevőszék. Az egyházi vezetők hozzájárulása alapján azellenőrzés az egyházi tulajdonban lévő intézmények gazdálkodására is kiter-jedt.

Az ellenőrzés az 1999, 2000, 2001. évek gazdálkodási tevékenységére irányult,de a helyszíni ellenőrzés befejezéséig (2002. szeptember) figyelemmel kísérte apénzügyi-gazdasági folyamatokat.

A végleges jelentést megküldtük az ellenőrzött egészségügyi intézmények veze-tőinek, majd az intézményeket felügyelő tárcák minisztereinek észrevételezéscéljából. Az észrevételezés lehetőségével Dr. Lamperth Mónika belügyminiszterasszony élt, aki a jelentésben foglaltakkal egyetértett. Az egyházi kórházak ese-tében a fenntartó egyházak és rendek a jelentés tervezetben foglaltakat tudo-másul vették. A fenntartók észrevételező leveleit az 1/a, 1/b, 1/c, 1/d és 1/eszámú mellékletek tartalmazzák.

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

19

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK,JAVASLATOK

Az egészségügy több mint egy évtizede folyó átalakítási folyamatábancélkitűzésként a lakosság egészségügyi szükségleteihez szerkezetében és területielhelyezkedésében is igazodó, a forrásokat hatékonyan hasznosító és gazdasá-gosan működő ellátórendszer megvalósítása állt.

Az átalakítására irányuló törekvések között megjelent az alulfinanszírozottsá-got kompenzáló szándék, a költség/hatékonyság arányának javítása ágyszámcsökkentéssel, intézményi átszervezésekkel, finanszírozási korlátozásokkal, va-lamint az ellátórendszer tulajdonviszonyainak a módosításával.

A szabályozás hiányosságai és ellentmondásai megjelennek az ellátórendszerstruktúrájában éppúgy, mint a gazdálkodás területén: a közalkalmazotti tör-vény megnehezítette a kórházak vezetői számára a megfelelő humánerőforrásgazdálkodást; a tőkeköltségek, illetve a szolgáltatások működtetési költségeinekfedezetét az E. Alap előirányzata nem tartalmazza; nincs olyan szerződéseskapcsolatrendszer, amelyben világosan meghatározhatók az ellátók feladataiés a nyújtott szolgáltatások minősége.

Az egészségügyi ellátás társadalombiztosítási finanszírozási reformjának leg-nagyobb hatású eleme a teljesítményarányos finanszírozásra való áttérésvolt. A rendszer jellemzőinek egységessége mellett, az intézményi díjazásban aszabályok folyamatosan változtak.

A finanszírozási rendszer nem fogadta be a jogszabályi kötelezettségből adódótöbbletterheket. Nem vette figyelembe az egészségügyi intézmények működésétterhelő, átlagot meghaladó árindex-változásokat, nem oldotta meg a bérpoliti-kai intézkedések intézményenkénti beépítését a finanszírozásba.

A homogén betegség csoportok súlyszámai alulértékelik a magas közvetlenköltségekkel, több munkával járó eseteket az egyszerűbbekkel szemben. Így el-lenérdekeltséget teremtenek a magas közvetlen költséggel járó, szakmailagigényesebb esetek vállalásában.

A kórházak kötelező pénzforgalmi alapú beszámolási rendszere nem teszi lehe-tővé az üzemgazdasági jellegű döntések megalapozását, számos olyan infor-mációt állítva elő, amelyek a gazdálkodásban nem hasznosulnak. Ez nem teszilehetővé a gyógyítás tényleges ráfordításainak, illetve a finanszírozás alapjáulszolgáló súlyszámok reális forint értékének a meghatározását.

A gyógyítás költségeire vonatkozóan nem állnak rendelkezésre pontos infor-mációk. A költségek nyilvántartása, folyamatos követése párhuzamos elszá-molási rendszer (kontrolling) működtetését igényli. Ennek személyi feltételei,finanszírozási forrásai az intézmények többségében nem állnak rendelkezésre.


20

A szakmák közötti költségarányok mértékének meghatározása mellett gondotjelent a progresszív ellátás magasabb szintjein történő betegellátás többletkölt-ségeinek elismerése. A normatív alapon nyugvó teljesítményarányos finanszí-rozás a források elégtelensége és a költségmegfigyelések reprezentativitása mi-att nem a szolgáltatások tényleges költségén alapul.

A bevételeket meghatározó teljesítmények mérését és rendszeres elemzé-sét komplex mutatók teszik lehetővé: teljesített súlyszámok, az átlagos esetsú-lyosság indexe (case-mix), a súlyszámokra, illetve finanszírozott esetekre jutóbevételek összege, a kapacitások kihasználtsága, standardizált naphányados,ágyforgó, stb. Ezeknek a mutatóknak a figyelése nélkül ma már nem irányítha-tó hatékonyan egy kórház.

A költségvetési intézményként működő kórházakat olyan piaci hatások érik,amelyek nem egyeztethetők össze a hagyományos költségvetési gazdálkodásszabályaival. A gazdálkodási cél nem elsősorban az előre megtervezett elői-rányzatok betartása, hanem a pénzügyi egyensúly folyamatos megőrzése.

A források elosztása, a progresszív ellátás egyes szintjei közötti jövedelemát-csoportosítás nem kiszámítható, azt egymással ellentétes folyamatok jellemzik.Nem rendezettek a személyi és tárgyi feltételek szempontjából igényesebb ellá-tások finanszírozási problémái.

A monitorozott kórházak és klinikák – miközben méretüket, gyógyítófunkcióikat, illetve fenntartóikat tekintve heterogén csoportot alkotnak - gaz-dálkodásában, működésében azonos jellemvonások tapasztalhatók.Valamennyi intézmény lényegében „humanitárius feladatokat ellátó üzem”,ahol a beteg áll a teljesítmények középpontjában. Irányításukban, működteté-sükben és gazdálkodásukban egyaránt érvényesülnek az üzemgazdasági elvekés a betegek érdekei.

A vizsgált kórházakban megjelent a vezetői információs rendszerek bővítésé-nek, a kontrolling egység kialakításának igénye. Az intézmények így próbáltaküzemgazdasági szemléletet meghonosítani a mindennapos betegellátási ésgazdálkodási folyamatokban.

A minőségügyi rendszerek kiépítése szemléletváltozást hozott az intézetekben.A minőségbiztosítás módszerei a működtetés, a szervezés és irányítás hatékony-ságának javítását célozták. A standardizált tevékenységek részben hozzájárul-tak az egészségügyi szolgáltatások költségeinek kiszámíthatóbbá tételéhez, anagyfokú dokumentáltság pedig megteremtette a szorosabb ellenőrzés lehető-ségét.

A vizsgált időszakot a kórházi gazdálkodás szempontjából meghatározó sza-bályok többszöri változtatása jellemezte, amely a kiszámítható és átlátható fi-nanszírozási környezet ellen hatott. A módosításokkal, revíziókkal egyidejűlegnem minden esetben kerültek többletforrások a rendszerbe, ezért egyes intéz-mények pénzügyi helyzete átrendeződött, a gazdálkodás egyensúlya felborult.A súlyszám rendszer verzióváltása és az alapdíjak növelése nem minden eset-ben mozgott szinkronban. Változatlan alapdíj mellett előfordult a súlyszámokcsökkentése is.


21

Az intézmények – változatlan kapacitással – több beteget, rövidebb idő alattláttak el a vizsgált három évben. Javult az ágykihasználtság, az átlagos ápolá-si idő és az egyéb betegforgalmi mutatók is.

A bér- és létszámgazdálkodást szűk korlátok közé szorítják az alacsony dinami-kájú bevételi források. Az alacsony bérekre minimálisan előírt emelések, pótlé-kok, egyszeri juttatások kitermelése az egészségügyi intézmények gazdálkodá-sának legkritikusabb területe. Mindez ellentmondásban van az ennek ellenéreis magas színvonalú szakmai ismereteket követelő betegellátási tevékenységgel.

A gyógyszergazdálkodásban elsősorban a beszerzésekben működnek költség-csökkentési technikák. A felhasználás területén hiányzik az orvosok, a gyógy-szerészek és a gazdasági szakemberek kellő együttműködése. A szállítási keret-szerződésekben nem mindig érvényesülnek kellően az intézeti érdekek. Árfi-gyelési technikák nem alakultak ki.

Az orvosi gépekkel-műszerekkel kényszerű hiánygazdálkodás folyik a szűkös fi-nanszírozási források következtében. Elégtelen a tulajdonosok szerepvállalásaaz elavult orvosi berendezések cseréjében és pótlásában. A progresszív betegel-látási szint a jelenleginél jóval nagyobb és korszerűbb műszerezettséget kíván.Ezen a területen a technikai fejlődés által gerjesztett gyors erkölcsi avulás min-dennapos kihívások elé állítja a kórházi gazdálkodást. Az elavult gép-műszerállomány működtetése többletköltségekkel jár.

A mindennapos gazdálkodási döntésekben – intézménytípustól függetlenül -előtérbe került a betegek elégedettségi színvonalának mérése, az elhelyezéskomfortjának javítása. A betegek elégedettségét kérdőívek segítségével mérikfel, amelyek kiértékelésében intézményenként eltéréseket tapasztaltunk: egye-sekben - változó gyakorisággal - csupán szöveges értékelések készülnek, má-sokban rendszeresen statisztikai módszereket használtak az elemzésre.

A kórházi gazdálkodás azonos jellemzőin kívül az állami és egyházi egészség-ügyi intézményekben, az egyetemi klinikákon a szakmaprofilból, a pénzügyihelyzetből, a fenntartók eltérő szerepvállalásából adódó sajátosságokat tapasz-taltunk.

Az egyetemi klinikák és a fenntartó Oktatási Minisztérium operatív szakmaiegyüttműködését kedvezően befolyásolná, ha a tárcánál az egészségügyi gaz-dálkodás speciális jellemzőit ismerő szakember foglalkozna a klinikák ügyeivelés rendszeres felügyeleti ellenőrzésével. Megoldásra vár az alapító okiratok, aszervezeti és működési szabályzatok, a belső szabályzatok pontosítása. Likvidi-tási gondjaik megoldásában, orvosi berendezéseik pótlásában nem élvezik afenntartó kellő támogatását. Gyógyító célú eszközeik beszerzéséhez – pénzügyilehetőségei függvényében - az egészségügyi tárca járul hozzá. Az oktatási tárcaáltal felügyelt egyetemi klinikák betegellátási tevékenységét a hatályos rendele-tek értelmében az egészségügyi miniszter koordinálja. A klinikák felügyeletévelés szakmai koordinációjával kapcsolatos rendelkezések pontosítása szükséges,a fennálló bizonytalanságok kizárása céljából.

Bevételeikre a növekvő betegforgalom és a - számukra javuló - finanszírozásiparaméterek kedvező hatást gyakoroltak, azonban mindez kevésnek bizonyult


22

egy alapvető fordulathoz a likviditási gondokkal küzdő klinikák gazdálkodásá-ban. Bevételeik és ráfordításaik nyilvántartásában az oktatási és a gyógyítócélok elkülönítése még nem megoldott, ami akadályozza a tisztánlátást a„veszteséges” tevékenységeket (oktatás, gyógyítás, kutatás) illetően. A több évepénzügyi nehézségekkel küzdő klinikák helyzete a 2000. évi egyetemi integrá-ció után nem javult. (A SE eladósodását a volt HIETE klinikáinak integrációelőtti tartozásállománya tovább növelte.)

Az egészségügyi tárca fekvőbetegeket ellátó intézményeinek szoros,operatív kapcsolata van a fenntartóval. A felügyelő tárca folyamatosan elemzia pénzügyi gondokkal küzdő kórházainak helyzetét és likviditást javító támo-gatást is nyújtott. Ennek hatása az országos intézetek csökkenő adósságállo-mányában is megnyilvánult. A vizsgált intézménycsoportok közül ebben akörben a legelavultabb az orvosi géppark, amely ellentmondásban van az in-tézmények ellátórendszerben betöltött vezető szerepével, a legmagasabb prog-resszivitású gyógyító ellátási szinttel. Egyes intézetekben felmerült az alapítóokiratok és a szervezeti és működési szabályzatok aktualizálásának igénye.

A MÁV kórházak betegforgalmát nem garantálja kötelező ellátási terület,ennek ellenére szakmai munkájukkal összességükben egyre több beteget von-zanak, a vizsgált időszakban egyre több beteget láttak el. A finanszírozási felté-telek változása miatt mindez mégsem bizonyult elegendőnek a pénzügyi hely-zetük tartós kiegyensúlyozottságához. Az elmúlt években jelentkező pénzügyigondjaik esetén a felügyeleti szerv szakszerű felméréssel alapozta meg támoga-tását, és segítséget nyújtott. A kórházak a szállítói tartozásaik alakulását ha-vonta jelentik a felügyeleti szervnek, azonban a szakmai és a likviditási helyze-tük fenntartó általi naprakész ismerete ennél részletesebb adatszolgáltatástigényel. A fenntartó egészségüggyel kapcsolatos feladatainak áttekintését,összehangolását megkönnyítené, ha a kórházakkal kapcsolatos ügyintézés atárca egy szervezeti egységénél összpontosulna. Kiemelten támogatta a gazda-sági és közlekedési tárca a MÁV kórházak műszerbeszerzéseit, azonban a tá-mogatások nem minden esetben követték a kórház menedzsmentje által a fej-lesztésekre, az orvosi berendezések beszerzésére kidolgozott prioritási sorrendet.

A Belügyminisztérium kórházának gazdálkodási helyzetét folyamatosanfigyelemmel kíséri a fenntartó és szükség esetén pénzügyi támogatást is nyújt.Az elavult műszerpark cseréjét a kórház azonban saját erőből nem tudja meg-valósítani, ez fokozottabb tulajdonosi közreműködést kíván. A betegforgalomnövekedése – a MÁV kórházakhoz hasonlóan - itt is területi ellátás nélkül kö-vetkezett be, ezért a betegek „vonzása” a megbízható szakmai színvonalra utal.Ez a kapacitások átlagosnál jobb kihasználtságát eredményezte. A vizsgált há-rom évben öt alkalommal változott a kórház gazdasági igazgatójának szemé-lye, amely nehezítette a gazdálkodás egyensúlyának megtartását.

Az egyházi tulajdonban lévő kórházakat csökkenő betegforgalom jelle-mezte, amelynek jövőbeni gazdálkodási kockázata a bevételek fokozódó csök-kenése. Az egyházak és a kórházaik közötti operatív kapcsolattartás az egés-zségügyi gazdálkodás sajátosságainak ismeretét kívánná meg tulajdonosi ol-dalról is, megfelelő képzettségű szakember foglalkoztatásával. A kórházak lik-viditási helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése szükségessé teszi a rend-szeres és szakszerű felügyeleti ellenőrzéseket, továbbá a havi adatszolgáltatást


23

és beszámolást a tulajdonos részére. A fejlesztésekben, az orvosi eszközök pótlá-sában sajátos problémaként jelentkezik - a kisebb tőkeerőből adódóan - a tu-lajdonos korlátozott támogatási képessége.

A vizsgált kórházak törekvései az anyagi erőforrásaik gazdaságos kihasználásaérdekében nem egy irányban hatottak. Az adósságállománnyal küzdő kórhá-zak kényszerű takarékossággal próbáltak alkalmazkodni. A takarékosság ezek-ben az esetekben főleg adminisztratív intézkedésekben merült ki, és kevésséirányult valamilyen minőségi szinthez kötött felhasználási norma elérésére. Akedvezőbb anyagi helyzetben lévő kórházaknak nincs motivációja a fajlagosráfordításaik további ésszerűsítésére.

A gyógyító-megelőző intézmények vonatkozásában a fenntartókkal szembentámasztott követelmények nincsenek kidolgozva, ezért szerepvállalásuk mérté-ke és annak hatékonysága eltér egymástól.

A gyógyító eljárások követelményrendszere, szakmai protokolljai – néhányajánlástól eltekintve – ma is hiányoznak. Nélkülük a hatékony gazdálkodásitevékenység pontos céljai nem tűzhetők ki.

A humán erőforrás szükséglet normáit tartalmazó szabályozás érvényesítésehalasztódik, az egyes tárgyi feltételekre kiterjedő követelményekhez hasonlóan.Az optimális gyógyszergazdálkodás követelményrendszere nincs meghatároz-va. Az orvosi gépekkel, műszerekkel való hatékony gazdálkodásra kevés amegfogalmazott normatíva.

Ebben a környezetben a kórházak törekvése a rendelkezésre álló erőforrásokminél gazdaságosabb felhasználására sokszor az intézmény vezetésének elha-tározásától függ. A kórházak gazdálkodásával szemben támasztott alapvetőkövetelmény a tartósan kiegyensúlyozott pénzügyi helyzet biztosítása, amelyetágazat-specifikus normák hiányában a menedzsment különböző módszerekkelés eszközökkel igyekszik elérni.

A menedzsment-függő módszerek közé sorolható a kontrolling rendszer kiépíté-se, a teljesítményalapú ösztönző rendszerek kialakítása, a keretgazdálkodás al-kalmazása, gyógyító tevékenységek és háttérszolgáltatások üzemeltetésének aprivatizálása, gyógyszerkeretek és alaplisták alkalmazása, stb. A külföldi szak-irodalom mellett gyakran használják fel mintaként a likviditási zavarokon mártúljutott társintézmények konkrét tapasztalatait is. A kiadások racionalizálásá-ra irányuló technikák egy része szakmai fórumokon jut el az egészségügyi in-tézmények vezetőihez. Közvetítésükben kiemelt szerepet játszik az EgészségügyiGazdasági Vezetők Egyesülete és a Kórházszövetség.

Az alkalmazott gazdálkodási módszerek eredményességét a kórházak általá-ban nem értékelik, így nem minden esetben mutatható ki ezek célszerűsége éshatékonysága. Önmagukban az intézmények saját hatáskörű intézkedései alegjobb szándék mellett sem hozhatják meg a tőlük elvárt eredményeket, hanem párosulnak az ágazatirányítás és a fenntartók hathatós közreműködésé-vel.


24

Az önkormányzati tulajdonban lévő kórházak legutóbbi vizsgálata óta elteltidőszakban a gyógyító intézmények működési feltételeiben, gazdasági és finan-szírozási környezetében lényegi változások nem következtek be, így az önkor-mányzati kórházakkal kapcsolatos megállapítások egy része ebben az intéz-ményi körben is érvényesül.

A vizsgált egészségügyi intézmények vezetői felé javaslatainkat megtettük,azokat az érintettek elfogadták. A helyszíni ellenőrzéseket követően többek kö-zött javasoltuk:

• rövid-, közép- és hosszú távú tervekkel alapozzák meg az intézmények gaz-dálkodási és fejlesztési koncepcióját, aktualizálják a belső szabályzataikat;

• tegyenek lépéseket a vezetői információs rendszereik egységesítése és to-vábbfejlesztése érdekében;

• folytassák a minőségbiztosítási rendszer és a kórházi kontrolling kiépítését ésaz intézmény működésébe való integrálását;

• az intézményi kapacitásaik jobb kihasználásával, eredményesebb piackuta-tással törekedjenek a saját bevételeik növelésére;

• vizsgálják meg az intézmény létszámhelyzetének és betegellátási feladatai-nak összhangját;

• mérjék fel a teljesítményhez kötött érdekeltségi rendszerek és egyéb munka-erő megtartó intézkedések kidolgozásának lehetőségét, a hatékonyabb hu-mánerőforrás gazdálkodás biztosítása érdekében;

• szabályozzák gyógyszergazdálkodásukat, monitorozzák rendszeresen agyógyszerkiadásaikat, értékeljék eredményességi szempontból a kiadásokmérséklésére hozott racionalizálási intézkedéseiket;

• vizsgálják felül a gyógyszerbeszerzések keretszerződéseit, továbbá a közbe-szerzések alkalmazásának lehetőségeit a hatékonyabb gyógyszergazdálko-dás érdekében;

• dokumentálják a Gyógyszerterápiás Bizottságok és a Műszerügyi Bizottságokműködését;

• értékeljék az orvosi berendezéseik kapacitásának és teljesítményének össz-hangját, alakítsanak ki egyedi költségfigyelési rendszereket a nagyértékű or-vosi berendezéseikre;

• mérjék fel a „0”-ra leírt eszközeik használatából adódó többletköltségeket,elemezzék rendszeresen a szervízelési, a karbantartási és üzemeltetési költsé-geiket a gép-műszergazdálkodás hatékonyságának javítása érdekében.

• a betegek várakozási idejének csökkentése érdekében vezessék be az előjegy-zés rendszerét.


25

A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk:

a Kormánynak

1. Pontosítsa a gyógyító-megelőző ellátást végző egyetemi klinikák felügyeletével ésszakmai koordinációjával kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket, a jelenleg fennállóbizonytalanságok kizárása céljából.

2. Kérje fel az egészségügyi, szociális és családügyi minisztert, valamint az oktatási mi-nisztert az Ftv. 116/A. §. szerinti megállapodás aláírására.

3. Intézkedjen a Semmelweis Egyetem volt Szabolcs utcai klinikáival kapcsolatos adós-ságállomány rendezésének felgyorsításáról.

az egészségügyi intézmények felügyeletét ellátó minisztériumok és atulajdonos egyházak, illetve rendek vezetői részére

Kísérjék figyelemmel és rendszeresen számoltassák be az egészségügyi intézményekvezetőit a számukra megfogalmazott javaslataink hasznosításáról.

az egészségügyi, szociális és családügyi miniszternek

1. Tegyen lépéseket az egészségügyi finanszírozási rendszer változtatásainak kiszámít-hatósága, tervezhetősége érdekében, és törekedjen arra, hogy a finanszírozás alapjátképező paraméterek revíziójára csak a költségvetés tervezésének időszakában kerül-hessen sor.

2. Teremtse meg annak lehetőségét, hogy az egészségügyi finanszírozási rendszer vál-tozásai a gyógyító-megelőző ellátások valós költségadatain alapuljanak.

3. Kezdeményezze a teljesítményarányos finanszírozás sajátosságait figyelembevevő,pénzügyi-nyilvántartásokkal és gazdálkodási módszerekkel szemben támasztott ága-zati követelmények kidolgozását.

4. Vizsgáltassa felül a tárca által fenntartott egészségügyi intézmények alapító okiratait,szervezeti és működési szabályzatait, és aktualizáltassa azokat.

5. Vizsgáltassa meg a tárca által fenntartott kórházak orvosi gépeinek állományát, apótlások és a fejlesztések lehetőségeit, a fenntartói kötelezettségek teljesítése érde-kében készüljön stratégiai terv az elavult géppark cseréjére.

az oktatási miniszternek

1. Pontosítsa az egyetemek alapító okiratában a gyógyító-megelőző ellátásokkal kap-csolatos rendelkezéseket.

2. Tegyen lépéseket a klinikákat működtető, pénzügyi nehézségekkel küzdő egyetemekgazdálkodási egyensúlyának visszaállítása érdekében.


26

3. Gondoskodjon az egészségügyi gazdálkodás sajátosságait ismerő szakemberek al-kalmazásáról, ezáltal lehetővé téve a hatékonyabb felügyeleti ellenőrzéseket.

4. Tegyen lépéseket a klinikák gyógyító megelőző, oktatási és kutatási feladatai bevé-teleinek és kiadásainak elkülönített kimutatása érdekében.

5. Kezdeményezze az egyetemi klinikákkal kapcsolatos kötelezettségekről szóló megál-lapodás aláírását az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel, az Ftv. 116/A§-a értelmében.

6. Dolgoztasson ki közép- és hosszú távú stratégiát a klinikák fejlesztéseinek, orvosi be-rendezései pótlásának támogatására, és határozza meg ezek pénzügyi ütemezését.

7. Kezdeményezze - az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel együttmű-ködve - a Semmelweis Egyetem volt Szabolcs utcai klinikáival kapcsolatos adósságá-nak rendezését.

a gazdasági és közlekedési miniszternek

1. Teremtse meg a kórházak és a felügyelet operatív kapcsolattartásának lehetőségét,az egészségügyet ismerő szakemberek alkalmazásával.

2. Határozza meg azon információk körét, amelyeket a pénzügyi adatszolgáltatás mel-lett rendszeresen bekér a gyógyító-megelőző ellátást nyújtó intézményeitől.

3. Tegyen lépéseket az intézményi forrásjuttatás terén kialakítandó fejlesztéspolitika ér-dekében, legalább középtávú fejlesztési tervek kidolgozásával.

a belügyminiszternek

1. Fogalmazza meg igényként, hogy a felügyelt egészségügyi intézménye készítsentöbb évre szóló humánpolitikai stratégiát, annak érdekében, hogy a gazdasági terü-let vezetése hosszabb időszakra állandósuljon, az intézmény gazdálkodásának stabili-tása érdekében.

2. Dolgoztasson ki stratégiát a kórház elavult orvosi berendezéseinek cseréjére, és hatá-rozza meg annak pénzügyi ütemezését.

a Magyarországi Református Egyháznak, a Magyarországi Zsidó Hit-községek Szövetségének, az Assisi Szent Ferenc Leányai KongregációjaSzerzetesrendnek, továbbá a Betegápoló Irgalmasrendnek

1. Elemezzék havonta a kórházaik likviditási helyzetét, továbbá gondoskodjanak arról,hogy az egészségügyi intézményeikben rendszeresen kerüljön sor szakszerű fel-ügyeleti ellenőrzésekre.

2. Vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy az elavult kórházi gépek és műszerek pótlá-sát milyen tervszerű ütemezettséggel képesek biztosítani.

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK

27


1. A VIZSGÁLT EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK GAZDÁLKODÁSÁT

MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK

1.1. Az intézmények helye az egészségügyi ellátórendszerben

Az alapvetően járó- és fekvőbeteg ellátásra tagolható rendszer magyarországigyakorlatában a kórházi fekvőbeteg ellátás pénzügyi-gazdasági súlyameghatározó. A gyógyító-megelőző ellátások összes költségvetési előirányza-tának 60 %-a a fekvőbeteg szakellátásé. Ebben szerepet játszik a messze jelen-tősége alatti megelőzési, szűrési tevékenység továbbá, hogy az ambuláns for-mában nyújtható kórházi tevékenységek elterjedése alacsony.

Az OEP-vel 2002-ben szerződött 182 fekvőbeteg intézményből álló ellátórend-szer túlnyomó többségét az önkormányzati tulajdonú városi, fővárosi és me-gyei kórházak alkotják. Elsősorban a helyi, területi ellátás többszakmás kórháziellátását nyújtják. A vizsgált országos intézetek és egyetemi klinikák országos,és regionális ellátási feladataik mellett közvetlen területi ellátást is végeznek.

Az ellenőrzésbe bevont 24 állami intézmény felügyeleti irányítása többtárcához tartozik: az Egészségügyi Minisztérium, (egyidejűleg ágazatirányí-tó és felügyeleti szerv is), az Oktatási Minisztérium, Gazdasági és KözlekedésiMinisztérium és a Belügyminisztérium egyaránt érintett. A monitorozott 4egyházi kórház fenntartója a Magyarországi Református Egyház, a Magyar-országi Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Betegápoló Irgalmasrend és az AssisiSzent Ferenc Leányainak Kongregációja Szerzetesrend.

Az állami kórházak közül az Egészségügyi Minisztérium felügyelete alá tartozóországos intézetek és az Oktatási Minisztérium által felügyelt egyetemiklinikák a progresszív betegellátás felső szintjét reprezentálják egy-egy szakterületen. Az ellátott betegek lakóhelye szerint mindezek az intézmé-nyek általában a teljes országra kiterjedő illetékességgel (is) működnek.

A többi tárca által felügyelt kórházak többnyire sokszakmásak, jellemző-en eredetileg saját ágazati betegellátásra szakosodtak (BM, MÁV kórhá-zak). A szabad orvosválasztással az ágazat specifikus jelleg már nem kizáróla-gos.

Az egyházi kórházak tevékenységében, klinikai struktúrájában kü-lön sajátosság nem mutatható ki.

A vizsgált intézményi körből az országos intézetekben és az egyházikórházakban a többieknél számottevőbb a krónikus gyógyító kapa-citás. Az állami kórházak jelentősebb krónikus kapacitását reprezentálják aszanatóriumi jellegű intézmények (pl. a Soproni Kórház, a Parádfürdői Kórház


28

és a MÁGY). Az egyetemi klinikák az aktív ágyakból részesednek nagyobb há-nyadban.

1.1.1. Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium gyógyí-tó-megelőző ellátást végző országos intézetei

Az egészségügyi ágazat szakmapolitikai döntéseinek előkészítésében az orszá-gos intézetekre közreműködői szerep hárul. Az Eütv. 150. § (3) bekezdés alapjána miniszter ágazati irányító tevékenységét az Egészségügyi TudományosTanács (ETT), a szakmai kollégiumok, és az országos intézetek segítik.

Felügyeletüket az egészségügyi miniszter látja el. Feladataikat alapító okiratoktartalmazzák, amelyeket a Népjóléti Minisztérium 1997-ben megújított és egy-ségesített. A népegészségügyi szempontból kiemelkedő fontosságú országos in-tézetek köréből 16-ban látnak el fekvőbetegeket.

A gyógyító-megelőző tevékenységet folytató országos intézetek a prog-resszív betegellátás “csúcsintézményeiként” működnek. Adott orvosiszakterületen a legmagasabb szintű ellátásokat nyújtják, országos hatókörükvan.

Az OITI-ben az országban végzett agyműtétek közül a speciális műtétek 40,3 %-át, a koponya-gerinc műtétek 37,9 %-át végezték 2000-ben. Az “átlagos esetsú-lyosság” (a case-mix index 3,28 volt), az idegsebészeti szakterületre átlagosanjellemző 1,91-el szemben. Az elbocsátott betegek 40 %-a nem budapesti lakosvolt.

Az országos intézetek az orvosi-szakmai irányítás mellett szervezési-módszertani tevékenységet is végeznek: módszertani leveleket adnak ki azegészségügyi tárca jóváhagyásával; ellenőrzik a munkát a gyógyító intézmé-nyekben (az ÁNTSZ-szel együttműködve); meghatározzák az orvosi szakmaiinformációs rendszerek tartalmi és formai követelményeit; elemzik a begyűjtöttadatokat; közreműködnek a kutatásokban, az egészségügyi szakképzésben és atovábbképzésekben egyaránt. Részt vesznek a szakmai kollégiumok döntései-nek előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében.

1.1.2. Az Oktatási Minisztérium által felügyelt egyetemi klinikák

Magyarországon jelenleg négy egyetem klinikáin (két egyetem orvostu-dományi karain, illetve két egyetem egészségügyi centrumában) vé-geznek gyógyító-megelőző ellátásokat.

Az oktatási tárca által felügyelt egyetemi klinikák gyógyító tevékenységét azFtv.116 § (3) bekezdése értelmében az egészségügyi miniszter koordinálja. Atörvény szerint a betegellátó tevékenységhez szükséges költségvetési forrást azOM fejezet költségvetése tartalmazza. A gyakorlatban ez a kettős irányítás nemteszi lehetővé egyértelmű felelősségi viszonyok meghatározását a klinikák mű-ködtetését illetően (pl. a gyógyítással kapcsolatos fejlesztések, műszerbeszerzé-sek, stb.).


29

Az egyetemi klinikák – az országos intézetekhez hasonlóan – szintén egy adottorvosi szakterületen képviselik a progresszív betegellátás legmaga-sabb szintjét (pl. szívsebészeti klinika, transzplantációs klinika, urológiai kli-nika, szülészeti klinika, stb.)

A klinikák gyógyító-megelőző ellátásainak díjazása az elszámolt teljesítmény-adatok alapján, az oktatási tevékenység finanszírozása pedig a hallgatói létszámés rendeletben meghatározott támogatási normatívák figyelembevételével törté-nik.

Az orvostudományi egyetemek 2000. január 1-jét megelőzően önálló költségve-tési szervként működtek, önálló jogi személyiséggel rendelkeztek. Az egyetemiklinikák részben önállóak voltak, önálló gazdálkodási jogkörük nem volt.

Az Országgyűlés a felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról, továbbá afelsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló 1999. évi LII.törvényben döntött az orvostudományi egyetemek egyetemi központokba tör-ténő integrációjáról, 2000. január 1-jei hatállyal.

A DOTE a Debreceni Egyetembe, a POTE a Pécsi Tudományegyetembe integráló-dott, a HIETE jogutódja az ETK és az EFK a Semmelweis Egyetem keretén belül, aSZAOTE jogutód intézménye pedig a Szegedi Tudományegyetem lett. Az ETK kétév után kivált a Semmelweis Egyetemből, és 2002. január 1-jén megalakult azOrszágos Gyógyintézeti Központ (OGYK) az ETK és az OHII bázisán.

Az integrációt követően 1 évig a jogelőd egyetemek részjogkörű költségvetésiszervként (orvostudományi karként vagy egészségügyi centrumként) működtektovább a jogutód intézményben, önálló alszámlával rendelkeztek. 2001-től ki-zárólag a Centrumok számára maradt meg ez a lehetőség.

Az Ftv. 116. §-ának felhatalmazása alapján két egyetemen jött létre egészség-ügyi centrum: Debrecenben és Pécsett. A Szegedi Egyetemen és a SemmelweisEgyetemen jelenleg általános orvostudományi karok keretében működnek aklinikák.

1.1.3. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által felügyelt vasút-egészségügyi intézmények

A MÁV kórházak a magyar egészségügyi ellátórendszer részeként, az arra jel-lemző jogszabályi, gazdálkodási és finanszírozási környezetben működnek.

A társadalombiztosítás által finanszírozott vasút-egészségügyi intézetek első-sorban a vasutas biztosítottakat látják el (az ágazat-specifikus jelleg azonbannem kizárólagos, ezekbe az intézményekbe bármelyik biztosított beutalható).

A gazdasági és közlekedési tárca felügyeleti jogkörébe három aktív fekvőbetegellátást nyújtó intézet tartozik: a Budai MÁV Kórház, a MÁV Kórház és Közpon-ti Rendelőintézet Budapest, valamint a MÁV Kórház és Rendelőintézet Szolnok.

A vizsgált időszakban a monitorozott MÁV egészségügyi intézményeinek körébena legjelentősebb változás 2001. január 1-jén következett be: a MÁV KözpontiRendelőintézet a MÁV Kórházba integrálódott.


30

1.1.4. A Belügyminisztérium egészségügyi szolgáltatást nyújtó intéze-tei

A belügyi szervek személyi állományának egészségügyi ellátását a BM Közpon-ti Kórház és Intézményei, valamint a belügyi szervek egészségügyi szolgálatai(központi egészségügyi szervei és területi alapellátó egységei) együttesen végzik.A szakmai irányítás és felügyelet a BM Személyügyi Főosztály Egészségügyi Ko-ordinációs Osztályának a feladata.

A Belügyminisztérium egészségügyi szolgálatáról és a belügyminisztériumiszerveknél folyó egészségügyi tevékenységről szóló 9/2001. (BK 4.) BM utasításszerint a belügyi szervek személyi állományának egészségügyi ellátását - köz-ponti szakmai irányítás és felügyelet mellett - a Belügyminisztérium egészség-ügyi szolgálatának működtetésével kell biztosítani.

A Belügyminisztérium egészségügyi intézményeiben a belügyi dolgozók mellettolyan „állományon kívüli” biztosítottak ellátására is mód van, akiket a kezelő-orvosuk ide utal.

1.1.5. Az egyházi tulajdonban lévő kórházak

Az egyházak egészségügyi intézményeikkel szembeni tulajdonosi köte-lezettségeire az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény, valamint azegészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról szóló 2001. évi CVII. törvény ren-delkezései az irányadók.

Az OEP a gyógyító-megelőző ellátást nyújtó egyházi egészségügyi intézménye-ket - az állami kórházakkal azonos módon - az elszámolt teljesítményeik sze-rint, szerződés alapján finanszírozza. Az OEP-nek a vizsgálat lezárásakor 15egyházi egészségügyi intézménnyel volt finanszírozási szerződése, ebből a mo-nitorozott 4 kórházban aktív fekvőbeteg szakellátást is végeztek. (További 10intézmény kizárólag krónikus ellátást, ápolást, illetve drog-rehabilitációs tevé-kenységet, egy 2002. júliusától egyházi fenntartású kórház pedig aktív ellátástis nyújt.)

A vizsgált egyházi tulajdonban lévő kórházak az állami kórházakkal azonosfontosságú szerepet töltenek be a hazai ellátó rendszerben. Területi ellátási kö-telezettség vállalásával működnek és bármely hozzájuk utalt beteget ellátják.

1.2. Az egészségügyi intézmények gazdálkodásának szabályo-zása

Az állami tulajdonban levő egészségügyi intézmények gazdálkodási tevékeny-ségét az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint az ál-lamháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm.rendelet sza-bályozza, dolgozóikra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.törvény vonatkozik.

Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszíro-zásának részletes szabályait a 43/1999. (III. 3.) Korm.rendelet határozza meg.A finanszírozás alapja az ÁNTSZ által 113/1996. (VII. 23.) Korm.rendelet


31

alapján kiadott érvényes működési engedély és az OEP-vel kötött finanszírozásiszerződés.

Az egészségügyi intézmények OEP bevételei – eltérően a többi költségvetésiszervtől – teljesítményfüggők, időben és szezonálisan ingadoznak, kiadásaik vi-szont nem feltétlenül követik a bevételeik változásait.

Az egyházi kórházak könyvvezetési és beszámolási kötelezettségeit – az államikórházaktól eltérően - a 218/2000. (XII. 11.) Korm.rendelet fogalmazza meg.

Az Eütv. 155. §. (1) bekezdés az egészségügyi intézmények fenntartóinak ha-táskörébe utalja az alapítói jogok, a létesítés, az átszervezés, illetve a megszün-tetés gyakorlását. A (2) bekezdés értelmében a fenntartó - külön törvénybenfoglaltaknak megfelelően - köteles biztosítani az általa fenntartott egészségügyiintézményben az egészségügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges szakmai fel-tételeket, valamint az egészségügyi intézmény működőképességét és fejlesztését.

A költségvetési szervek alapításáról az Áht. és az államháztartás működésirendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm.rendelet rendelkezik. A hivatkozottjogszabályok az alapító feladataként határozzák meg az alapító okirat elkészí-tését.

Az alapító okiratnak tartalmaznia kell a költségvetési szerv alaptevékenységét,illetékességi, működési körét, feladatvégzési és ellátási kötelezettségét, gazdál-kodási jogkörét, felügyeleti szervét, a kiegészítő tevékenységeket, az ellátandóvállalkozási tevékenységet és annak mértékét.

Egyes vizsgált egészségügyi intézmények alapító okirata pontatlanul fogalmaz-za meg a gyógyító-megelőző tevékenységeket. Nem rendelkezik mindegyik kór-ház a felügyeleti szerv által jóváhagyott alapító okirattal, illetve szervezeti ésműködési szabályzattal.

A SE alapító okiratából hiányoznak a gyógyító-megelőző szakellátások. Az okiratcsak alapellátási tevékenységet nevesít. Nem tartalmazza továbbá a kiegészítő ésvállalkozási tevékenységek pontos meghatározását, illetve nem rögzíti azt sem,hogy az egészségügyi ellátás finanszírozását az OEP-vel kötött finanszírozási szer-ződés biztosítja.

A MÁGY alapító okirata az 1994. évi kibocsátást követően nem módosult, annakellenére, hogy az alap- és vállalkozási tevékenység körében jelentős mértékű fe-ladatváltozást hajtottak végre (pl. gyerekosztály – csontsebészeti ellátás – bölcső-dei ellátás megszűnése, krónikus kapacitás bővítése).

AZ OOI a felügyeleti szerv által jóváhagyott SZMSZ-szel a vizsgálat idején nemrendelkezett. Az 1997. október 3-tól érvényben lévő SZMSZ módosítási tervezetét2002. áprilisában küldték meg a felügyeletnek jóváhagyás céljából. A gazdasági-műszaki ellátás 1997-ben készült külön SZMSZ-szel rendelkezik, amelynek korsze-rűsítése időszerű.

A DE OETC SZMSZ-ét az OM az Ftv. 74/A. §-ában biztosított törvényességi fel-ügyeleti jogkörében eljárva felülvizsgálta. Az államháztartás működési rendjérőlszóló 217/1998. (XII. 30.) Korm.rendelet 10. § (3) bekezdésében előírtak alapjánazonban az SZMSZ nem került jóváhagyásra.


32

1.3. A kórházi vezetői információs rendszerek

A kórházi vezetői információs rendszerek működtetésének célja, hogy a me-nedzsment rövid idő alatt megfelelő információkkal rendelkezzen az eredmé-nyes gazdálkodáshoz szükséges döntések meghozatalához, annak érdekében,hogy soron kívül beavatkozhasson az ellátási és üzemeltetési folyamatokba. Azelemzett intézmények 68 %-a működtet vezetői információs rendszert, 28 %1999-et megelőző időponttól.

A SE 2001. július 1-től bevezetett vezetői információs rendszerének célcsoportja azegyetem felső vezetése, a kari szintű vezetés, a központi gazdálkodók, illetve a de-centralizáltan gazdálkodó egységek vezetői. A egyetemen lépéseket tettek a kont-rolling rendszer kialakítása érdekében. 2002-ben 400 M Ft-tal támogatta az OMaz egyetem gazdasági informatikai rendszerének fejlesztését és korszerűsítését,abban bízva, hogy ez hozzájárulhat az egyetem likviditási gondjainak enyhíté-séhez.

A Központi MÁV kórház vezetői információs rendszerének kiépítése, a tárgyi ésszemélyi feltételeknek a kialakítása a helyszíni vizsgálat időszakában még fo-lyamatban volt, de már heti és havi rendszerességgel készültek olyan teljesít-mény- és költségszámítások, pénzügyi-gazdasági tervek, beszámolók, amelyek avezetői döntésekhez alapokat szolgáltatnak.

A vezetői információs rendszerek keretében elemzett adatok jellegét,volumenét és az elemzések gyakoriságát illetően intézményenként elté-rések vannak. Más információs, adatszolgáltatási igény merül fel egy többklinikából álló orvostudományi egyetemen, egészségügyi centrumban, mintegy önálló költségvetési szervként működő kórházban.

Az intézmények – a finanszírozás sajátosságaiból adódóan – rendszeresenelemezték a bevételek szempontjából meghatározó teljesítményada-tokat (betegforgalmi mutatók, ágykihasználás, esetszám, ápolási idő, case-mix index, súlyszám, pontszám, alapdíj, stb.). A gazdálkodási-üzemeltetésifolyamatokat azonban nem értékelték hasonló rendszerességgel ésrészletezettséggel (a pénzügyi gondok nélkül működő intézményekben az üze-meltetési folyamatok vizsgálata lényegében a likviditási helyzet folyamatoselemzését jelenti).

A hatékony vezetői döntéshozatal és kórházi gazdálkodás alapköve-telménye a ráfordítások pontos ismerete az ellátott betegek szintjén.A kórházak által alkalmazott pénzforgalmi szemléletű könyvvitel azonban abetegellátás ténylegesen felmerülő költségeinek esetenkénti követését nem teszilehetővé.

A gazdálkodási folyamatok esetszintű követését, naprakész ismere-tét és ellenőrzését a kórházak kontrolling rendszer bevezetésévelpróbálják megvalósítani. A kontrolling alkalmazása többlet-nyilvántartásokat és párhuzamos adatfeldolgozásokat igényel. Kialakítása for


33

rásigényes, megfelelő fedezet, szakemberek és informatikai háttér hiányábanaz intézmények nem tudják létrehozni és hatékonyan működtetni. 1

A kontrolling rendszer kialakítására a SE a vizsgálat idején ajánlatokkal rendel-kezett. Bevezetését azért halasztják ma is, mert jelentős személyi és anyagi ráfor-dításokat igényelne.

A Központi MÁV kórház a már kialakított belső adatszolgáltatási folyamatokraalapozva szeretné bevezetni a kórházi kontrolling rendszert.

Egy jól működő kórházi vezetői információs rendszer pontos, klinikai ésgazdálkodási adatok nyilvántartására alkalmas, egységes informatikairendszert kíván. Ágazati szinten meghatározott standardok, iránymutatásokhiányában a kórházak sokféle – egymással nem kompatibilis - informatikainyilvántartási rendszert használnak. Az egymástól függetlenül működő, kü-lönböző adatokat szolgáltató rendszerek között kapcsolat nem hozható létre.

A helyszínen ellenőrzött 10 kórházban 8 féle betegfelvételi, 7 féle gyógyszer-gazdálkodási, 5 féle bérgazdálkodási, 6 féle gazdálkodási és főkönyvi, 6 féle élel-mezési alrendszer fordult elő.

Pénzügyi lehetőségeik függvényében – döntően saját forrásból - az intézetekfolyamatosan fejlesztették informatikai rendszereiket, azonban a teljes te-vékenységüket átfogó, integrált számítógépes rendszereket nem ala-kítottak ki. 2

A vizsgált intézmények köréből a legfejlettebb informatikai háttérrel rendelkezőOOI középtávú tervei között szerepel a tételes HBCS fedezet számítá-sok és a betegszámlák készítése. Ennek alapvető feltétele a klinikai rendszert ki-szolgáló programok és a gazdasági számítógépes programok integrálódása, an-nak érdekében, hogy megvalósuljon az intézet teljes tevékenységét átfogó, azösszes költség betegszintű nyilvántartását lehetővé tevő integrált számítógépesinformációs rendszer.

A GOKI-ban a betegszámla készítés megvalósítását rövidtávon tervezik.

A DE OETC-ban két egymástól elkülönített informatikai rendszer működik. Agazdálkodással kapcsolatos döntéshozatalt a pénzügyi-gazdálkodási információsrendszerből naprakészen lekérdezhető adatok segítik. A teljes körű információsrendszer kiépítését a centrumon belül a közeljövőben tervezik.

A vezetői információs rendszer kialakításához az OOI, az OKTPI, és a SZAOTEVilágbanki támogatásban részesült.

A Világbanki forrásból indított Kórházvezetést Támogató Információs rendszerfejlesztési program a hazai intézmények 14 %-át, az országos ágyszám 18 %-átfogta át. Állami, önkormányzati egészségügyi intézmények és régiónkénti kór-házcsoportok is támogatásra kerültek. A program keretében a kórházak adatke

1 Az önkormányzati kórházakban is hiányzik a forrás a kívánatos informatikai rendszerekre(ÁSZ V-1019-115/1999. sz. jelentés).

2 Integrált, jól működő informatikai rendszerek a számottevő saját erőfeszítések ellenére hiá-nyoznak az önkormányzati kórházakból is (ÁSZ V-1019-115/19999. sz. jelentés).


34

zelését erősítették, szervereket telepítettek, hálózat kiépítéssel együtt. Az OKTPI91,4 M Ft-ot, az OOI 60,3 M Ft-ot kapott. A SZAOTE a 6 intézményből álló Csong-rád Megyei Kórházcsoport tagjaként részesült támogatásban.

A teljesítményfinanszírozás 10 évvel ezelőtti bevezetése óta többszörösére nőtt akórházakkal szemben támasztott adatszolgáltatási igény. A finanszírozó és akülönböző központi szervek felé teljesített - sokszor párhuzamos - adatszolgálta-tásokra (bérezéssel, létszámhelyzettel, tartozás állománnyal kapcsolatosan,stb.) azért van szükség, mert a kórházak tevékenységével, gazdálkodásávalkapcsolatos adatokat tartalmazó ágazati szintű adatbázis még nem került ki-alakításra.

1.4. A kórházak minőségügyi rendszerei

A betegellátási és kórház-üzemeltetési folyamatok szabályozásában egyre na-gyobb szerepet kapnak a minőségügyi rendszerek. Bevezetésük célja a különbö-ző szinteken jelenlévő szakmai előírások és gazdasági-pénzügyi feltételek egy-séges szempontok szerinti működtetése. Megteremtik a feltételeket az intézmé-nyi folyamatok mérhető, ellenőrizhető és számon kérhető rendszerbe helyezé-séhez.

A kórházak tanúsított minőségügyi rendszerei általában ISO alapúak, de mel-lettük megjelentek az egészségügy-specifikusabb, ún. Kórházi Ellátási Standar-dok (JCI). Azok az intézmények, akik tanúsítással még nem rendelkeznek, abelső minőségügyi rendszereik fejlesztésére törekedtek.

A vizsgált körből négy országos intézet és egy MÁV kórház rendelkezik tanúsí-tott minőségügyi rendszerrel: a tanúsítás 2 intézménynél 1999-ben, egynél2000-ben, és 2-nél 2001-ben történt.

A DE OETC 1995-ben elkötelezte magát a minőségügyi rendszer kialakítása mel-lett, amelyet előreláthatólag 2003-ban fognak befejezni. A rendszerépítéssel kap-csolatos operatív munkát és a belső audit lebonyolításának irányítását a Minő-ségügyi Iroda végzi.

A SE ÁOK-on minőségügyi rendszer egy klinikán működik, és további két klini-kán kezdték el a felkészülést a tanúsítás megszerzéséhez. Az egyetem pénzügyihelyzete miatt egységes minőségügyi rendszer bevezetését ÁOK szintjén a vezetésnem látja szükségesnek. Az egyes klinikák által bevezetett minőségügyi rendsze-rek kari szinten nincsenek összehangolva, különbözőségük kizárja az ÁOK szint-jén egységes minőségügyi rendszer jövőbeni kiépítését.

A minőségügyi rendszerek tanúsításával, bevezetésével és működtetésével kap-csolatos többletköltségeket eddig 13 intézmény vállalta: külső cégeknek felké-szülésre és a tanúsításra összesen 128 M Ft-ot fizettek, saját adminisztrációsköltségként pedig 32 M Ft-ot tartottak nyilván. A kifizetések sehol nem érték elaz összkiadá-sok 1 %-át. Saját forrásai mellett két intézmény részesült pályázatitámogatásban. Annak ellenére, hogy minőségügyi rendszer biztosítását azEütv. írja elő, a finanszírozás nem ismeri el sem a rendszer működteté-séből, sem a tanúsításából adódó többletköltségeket.


35

A kérdőíves felmérésünk szerint a tanúsított rendszerrel rendelkező intézmé-nyekben a belső folyamatok áttekinthetőbbek és szervezettebbek lettek, ezáltala szolgáltatások minőségbiztosítása hozzájárult az irányítási és szervezési fo-lyamatok, valamint a vezetői információs rendszer hatékonyságának növelé-séhez.

2. AZ INTÉZMÉNYEK GAZDÁLKODÁSA

2.1. Az intézmények pénzügyi helyzete

A vizsgált intézmények eltérő gyakorisággal szolgáltatnak adatokat apénzügyi helyzetükről a fenntartóik számára. Az állami kórházak ésegyetemek havonta számoltak be felügyeleti szerveiknek a határidőn túli szállí-tói tartozásaikról, likviditási helyzetükről, az államháztartás működési rendjé-ről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm.rendeletnek megfelelően. Az egyházi kórhá-zak beszámolási kötelezettségének gyakoriságát a tulajdonos egyház határozzameg.

A Bethesda Gyermekkórház a szállítói tartozások alakulásáról negyedéves rend-szerességgel tájékoztatja a tulajdonos egyházat.

A bevétel-kiadás egyensúlyának megtartását elősegítő likviditásitervet a monitorozott kórházak 65 %-a készített rendszeresen. Jellem-zően rövidtávra terveznek, ami a gazdasági környezet hatásainak, a nehezentervezhető bevételeknek tudható be.

A gazdálkodási egyensúly folyamatos fenntartása érdekében az intézetek 68 %-ában működik keretgazdálkodás, a betegellátó osztályok, illetve részlegekszintjén. A gazdálkodói keretek túllépését a kórházak rendszerint szóban- igazgatótanácsi üléseken, főorvosi értekezleteken, konzíliumokon, stb. - érté-kelik.

A kötelező bérpótlékok, a 13. havi illetmények a teljesítmény-finanszírozássaljutnak a kórházakhoz. A központi bérintézkedések összegei a teljesítménydí-jakba (alapdíjakba) épültek be. Emiatt ellentmondásba került a teljesítmény-arányos forrás a fix bérkötelezettségekkel. A teljesítmények rendszeres súlyszámváltoztatásai szintén bérfedezet hiányhoz vezetnek.

Jogszabályokban előírt többletfeladatok és kötelezettségek (az élelmezés HACCPminősítései, veszélyes-hulladék kezelése, betegjogi képviselő intézményénekműködtetése, az egészségügyi intézmények ÁFA kötelezettségei, stb.) költségfe-dezete hiányzik.

Az ellenőrzött intézmények közül egyesek folyamatosan biztosítanitudták a pénzügyi egyensúlyukat, másoknak likviditási nehézségei adód-tak, 3 intézménybe kincstári biztos kirendelésére is sor került.

A DE költségvetésében kétharmados súlyt képviselő Egészségtudományi Centrumelsősorban „elkülönült” (független) gazdálkodásának köszönhette pénzügyi sta-bilitását. Az orvostudományi centrumok, egyetemi klinikák köréből az egyetlenolyan intézmény, amely valamennyi vizsgált évben pénzügyileg stabil volt.


36

(2001-ben a 13. havi bért OEP előleg igénybevétele nélkül tudták kifizetni, a lik-viditás megőrzése mellett fejlesztésekre is lehetőségük volt).

Az OOI kedvező pénzügyi helyzetéhez nagymértékben hozzájárult az onkológiaiHBCS-k, a kúraszerű ellátások kiemelt finanszírozása. A kiegyensúlyozott gazdál-kodást segítette a kontrolling tevékenység és a vezetői információs rendszer kiépí-tése is, valamint a szakmai protokollok kidolgozása.

A vizsgált három év alatt a kórházak negyedében fordult elő, hogy a30-90 napon túli szállítói tartozásaik összege meghaladta a kiadásielőirányzatuk 5 %-át. Azokban az intézetekben, ahol a gazdálkodás egyen-súlya felborult, a likviditás visszaállítását célzó leggyakoribb (saját hatáskörű,illetve felügyeleti) intézkedés volt a kórház tevékenységének szakértő cég általiátvilágítása. A gazdálkodási egyensúly visszaállítása érdekében hozott belső in-tézkedéseik mellett a kórházak egy része segítséget kapott a felügyeleti szervtől.

1999-2001 között a Központi MÁV kórház lejárt szállítói tartozásai 144 M Ft-rólés 308 M Ft-ra emelkedtek. A kórházat a felügyeletet ellátó közlekedési tárca kül-ső szakértő céggel átvilágíttatta. Ezt követően a felügyelet által jóváhagyottkomplex intézkedési tervet dolgoztak ki, amelyet új menedzsment irányításávalhajtottak végre.

A Bethesda Gyermekkórház az 1999. év végére 39 M Ft tartozást halmozott fel.Emiatt a tulajdonos egyház pénzügyi tanácsadó céggel átvilágíttatta a kórházgazdálkodását. A tartozások kialakulásának okaiként a finanszírozási rendszerváltozásainak gyermekgyógyászati szakmára gyakorolt negatív hatását, és kór-házban végzett progresszív ellátások díjazásának megoldatlanságát jelölték meg.A református egyház a vizsgált három évben összességében 207 M Ft-tal járulthozzá a likviditási gondok enyhítéséhez.

14 intézmény tevékenységét már átvilágította pénzügyi-tanácsadócég (a kérdőíves felmérésünk szerint). 8 kórház jelenleg is foglalkoztatkülső céget a gazdálkodási folyamataik átvilágítása céljából.

Az átvilágítást végző tanácsadó cégek a gazdálkodási egyensúly felborulását afinanszírozási rendszer változásaival, a 13. havi illetmények finanszírozásánakmegoldatlanságával, a kötelező pénzforgalmi alapú beszámolási rendszerrel, ajogszabályok által előírt egyes kötelezettségek teljesítéséhez hiányzó fedezettel (pl.veszélyes hulladékok kezelése, kötelező mérések, a betegjogi képviselő intézmé-nyének működtetése, stb.), az amortizáció fedezetének megoldatlanságával, kül-ső és belső protokollok-, illetve belső szabályozások hiányával, stb. indokolták.

A helyszínen ellenőrzött intézmények köréből a GOKI-ban és a SE-n 2-2 alka-lommal tevékenykedett kincstári biztos. A SZTE ÁOK-on 2001-ben kincstári biz-tosi szakértők vizsgálták a felhalmozódott tartozások okait.

Jelentéseikben a biztosok az eladósodás okaiként belső és külső tényezőket egya-ránt kiemeltek: kihasználatlan kapacitásokat, a szervezettség hiányát, vezetésiproblémákat, kötelezettségvállalási jogkörök szabályozatlanságát, finanszírozási,elszámolási problémákat, stb.

A GOKI-ban először 1997. november – 1998. április között, majd 2000. december– 2001. január között volt kincstári biztos. A 2000. év végén fennálló 535 M Ftadósságot a biztos működése idején 22 %-kal csökkentették. Az eladósodáshoz akardiológiai ellátás finanszírozási problémái, gyermekkardiológiai HBCS-k mó


37

dosításának hiánya, a szívsebészeti eszközök elszámolási problémái, a szervezett-ség, és protokollok hiánya vezetett. Napjainkra az intézmény pénzügyi helyzetestabilizálódott.

A SOTE-n először 1999. márciusában működött kincstári biztos. A felhalmozódottszállítói tartozás ekkor meghaladta az 1,2 Mrd Ft-ot, ebből a 60 napon túli állo-mány a 265 M Ft-ot, amely az éves kiadási előirányzat 6 %-a. 2001. januárban, akincstári biztos másodszori kirendelésénél is meghaladta az 50 M Ft-ot a 60 na-pon túli tartozás.

Az SOTE adósságállományának kialakulását tervezési hibák, a kötelezettségvál-lalások és ellenjegyzésének hiánya, hibás létszám- és bérgazdálkodás, kieső OEPbevételek, adminisztrációs hibák, az extrafinanszírozás elmaradása, a klinikákdecentralizált jogkörei okozták. Az SE tartozásai a HIETE korábban felhalmozó-dott adósságával az integráció után tovább növekedtek. Az EüM 2001. decem-berben átutalt 200 M Ft-ot a HIETE klinikáival összefüggő adósság rendezése cél-jából. A felügyeletet ellátó OM az egyetemet a pénzügyi nehézségek felszámolá-sa, az adósság rendezése céljából nem támogatta.

2002. január 1-től az SE-ből kivált az ETK, de adósságállománya a SE-nél maradt,így az egyetem jelenleg is kritikus pénzügyi helyzetben van. A SE konszolidáció-jával kapcsolatos feladatokról szóló 2371/2001. (XII. 18.) Korm.határozat zára-déka szerint az ETK felhalmozott adósságát 2001. december 31-ig rendezni kellettvolna, azonban a helyszíni vizsgálat lezárásáig érdemi előrelépés ez ügyben nemtörtént. A tárgyban az OM több alkalommal készített előterjesztést a kormány ré-szére, de intézkedés ez ideig nem történt.

2.2. Az intézmények bevételei

A vizsgált intézményi kör összes bevétele az 1999. évi 100 Mrd Ft-ról2001-ben 131 Mrd Ft-ra emelkedett. A bevételek 31 %-kal haladták meg az1999. évi teljesítést (3. számú táblázat).

Az egészségügyi intézmények bevételeinek meghatározó eleme azOEP által finanszírozási szerződés alapján folyósított bevétel, amely abetegforgalom függvénye. Nagyságrendjét tekintve a teljesítményarányos bevé-teleket a felügyeleti támogatás követi. A fenntartók működési és kutatási fela-datokra, beruházásokra és felújításokra nyújtanak vissza nem térítendő vagyvisszatérítendő támogatásokat. Az egészségügyi intézmények egyéb bevételielemei a pályázatokon nyert összegek, alapítványi támogatások, saját műkö-dési bevételek stb.

Az ellenőrzött intézményi kör összes bevételének 64 %-a az egyetemeknél, 26 %-aaz országos intézeteknél, 5 %-a a MÁV intézményeinél, 3 %-a BM kórházban,2 %-a az egyházi kórházakban realizálódott. Az összbevételek 61 %-át tette ki agyógyító megelőző ellátások finanszírozására az OEP által utalt összeg, amely25 %-kal emelkedett (4. számú táblázat). E bevételekben a fekvőbeteg szakellátásátlagosan 73 %-ot képviselt.

A vizsgált időszakban 19 %-ról 16 %-ra csökkent az intézmények felügyeletiszervtől származó bevételének aránya, amelynek összege 1999-ben 19 Mrd Ft,2000-ben 21 Mrd Ft, 2001-ben 21 Mrd Ft volt. A felügyeleti támogatás 99 %-avissza nem térítendő támogatás volt, és 70 %-ban működési célokat szolgált.Ebben kiemelt cél a kutatások támogatása.


38

A 16 országos intézet kutatási célú pénzeszközei 54 M Ft-ról 130 M Ft-ra növeked-tek a három év alatt. Az összeg fele az onkológiai kutatást szolgálta. Az egyetemikutatási források 1,4 Mrd Ft-ról 2,1 Mrd Ft-ra emelkedtek (150 %). Az egyházikórházak minimális összeggel, a MÁV és a BM intézmények nem rendelkeztekkutatási forrással 2001-ben.

1999-ben két, az egészségügyi tárca által felügyelt intézet kapott visszatérítendőfelügyeleti támogatást: a Hévízi kórház 50 M Ft-ot, a GOKI 20 M Ft-ot. (a GOKI50 M Ft-os támogatásából 20 M Ft volt a visszatérítendő)

A vizsgált 28 intézményben a tulajdonosi fejlesztési célú támogatás évenkéntiösszege lényegesen nem emelkedett: 1999-ben 6,2 Mrd Ft, 2000-ben 5,2 Mrd Ft,2001-ben 6,6 Mrd Ft volt. Az elavult orvosi géppark cseréje, a kórházi infrast-ruktúra állagának és a betegellátás körülményeinek javítása nagyobb tulajdo-nosi szerepvállalást kíván.

Az intézményi saját bevételek növelésében a kórház menedzsmentjé-nek van meghatározó szerepe. A kisegítő szolgáltatásoknál jelentkező sza-bad kapacitásaikat az intézmények igyekeztek kihasználni, térítés ellenébennyújtott szolgáltatásként bérbe adni (műszaki szolgálat, élelmezés, mosoda). Aszabad helyiségek és parkolóhelyek értékesítése, más egészségügyi intézmé-nyeknek szolgáltatásként végzett sterilezés, mosatás, élelmezés, veszélyes hul-ladék gyűjtés, stb. egyaránt a bevételek növelését célozta.

11 adatszolgáltató kórházban az intézmény területén működő vállalkozások akórház szabad kapacitását vették igénybe az anyagbeszerzési, a mosatási, a ta-karítási feladataik ellátására.

Egyes intézmények – szakmai hátterükből adódóan - gyógyító tevékeny-séget végeznek térítés ellenében, mások háttérszolgáltatásokat nyújtanak.

Az OOI bevételeinek 2,5 %-át képező saját bevételek legjelentősebb tétele a társ-intézményeknek nyújtott szolgáltatásokból származik. 20 kórházzal van az in-tézménynek kétoldalú szerződése. A szerződött kórházak a betegeik elvégzettvizsgálataira, a kúraszerű ellátásokra – a GYÓGYINFOK adatközlése alapján - azOEP által folyósított finanszírozási összeg 47 %-át fizetik az OOI részére.

2.3. A gyógyító-megelőző ellátások bevételeit meghatározó té-nyezők

2.3.1. A gyógyító-megelőző ellátások teljesítményarányos finanszíro-zása

A kórházak gyógyító szakellátásainak finanszírozása teljesítményarányosantörténik: a szektorsemlegesség elvének megfelelően az E. Alapból - minden, tár-sadalombiztosítási ellátásra jogosult beteg gyógyítása után - egységes szem-pontok szerinti díjazásban részesülnek.

Az aktív fekvőbeteg ellátásban a homogén betegség csoportokba soroltminden egyes kórházi eset - a relatív költségigényessége szerinti - súlyszá-mot kap.


39

A súlyszámrendszer kialakításának elve az, hogy egy adott évben előfordultösszes betegségből számított egy átlagos – ezért természetesen fiktív - eset súlyszá-ma 1,00. A HBCS súlyszámok verzióváltása ennek az értéknek a „beállítására”szolgál. Az adott időszakra hivatalosan közzétett egy súlyszámra jutó alapdíj és asúlyszámösszeg szorzata adja az aktív ellátás díjazásának összegét.

A közel egy évtizede alkalmazott HBCS rendszer előnyeként fogalmazható meg,hogy a megelőző időszak bázisfinanszírozásával ellentétben lehetővé tette azegyes orvosi szakterületek differenciált díjazását. Hátránya, hogy a teljesítmé-nyek fokozására ösztönzi a kórházakat és az intézményekben nem épült rámegfelelő költségnyilvántartási rendszer.

Műtétek során a szervezetbe ültetett, különösen drága eszközöket,implantátumokat az OEP természetben biztosítja, illetve egységes díja-kon téríti a kórházak számára. A különösen költségigényes eljárásokra (pl.transzplantációk) egyedileg köt szerződést a biztosító.

A legmagasabb szintű orvosi ellátást nyújtó intézetek az egészségügyiellátások finanszírozásáról szóló 43/1999. (III. 3.) Korm.rendeletben meghatá-rozott szempontok szerint progresszív ellátási díjban is részesülnek.

Országos szinten 42 intézmény – az összes kórház 26 %-a - részesül progresszívellátási díjban. Az egészségügyi miniszter és az OEP főigazgatójának közös köz-leménye tételesen sorolja fel a díjra jogosult egészségügyi szolgáltatók körét. Amindenkori aktív fekvőbeteg ellátási kassza módosított előirányzatának 2,5 %-akerül felosztásra a jogosult intézmények között.

Az egyetemi klinikák és egyes országos intézetek tevékenységét aprogresszív ellátás felső szintjeként deklarálja az egészségügyi közszol-gáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzésének formáirólszóló 2001. évi CVII. törvény.

A 43/1999. (III. 3.) Korm.rendelet 2000. április 1-től hatályos módosítása szerintkülön díjazásra (progresszív ellátási díjra) jogosít, ha a case-mix index legalábböt szakmában az országos átlagot 10 %-kal meghaladja. A díjra való jogosultságmeghatározásakor a szaktárca és az OEP számításai figyelembe vették az átlagoscase-mix indextől való eltérést, a területi kötelezettségen kívül felvett betegszá-mot, stb. (Ezzel azonban még továbbra sem határozza meg pontosan a rendelet,hogy mit is dotál a díj. A magasabb case-mix indexet eredményező súlyszámok –az ún. „csillagos HBCS-k” révén már ettől függetlenül is nagyobb díjazást jelen-tenek.)

A progresszív ellátás szintjére további, pénzügyi-gazdasági meghatározások ahatályos szabályozásban nincsenek (csupán a gyógyítás egyes tárgyi feltételeire -egyes diagnosztikai, terápiás munkahelyek műszerezettségére - létezik központielőírás).3 Közvetett követelményként, de inkább jogosultságként értékelhető a„csillagos” (bizonyos magasabb súlyszámú, így költség, illetve felszerelés igénye-sebb, magasabb szakmai felkészültséget igénylő) HBCS-k ellátására, illetve azokelszámolhatóságára jogosult intézményi kör tárcaszintű kijelölése.

3 Nem öleli fel az összes orvosszakmát a tárgyi minimumfeltételek önkormányzati kórházakraérvényes szabályozása sem (V-1019-115/1999. sz. jelentés)


40

A 43/1999. (III. 3) Korm.rendelet 45. §-a alapján az átlagos költségeket kü-lönösen meghaladó beavatkozásokat az OEP ún. extrafinanszírozáskeretében téríti meg az egészségügyi szolgáltatók számára.

A progresszív ellátási díj és az extrafinanszírozás egyaránt az átla-gosnál magasabb költségigényű egészségügyi ellátások finanszíro-zására szolgál. A progresszív ellátási díj csoportos szemléletével szembenazonban az extrafinanszírozás olyan, egyedi esetek költségtérítését szolgálja,amelyek előre nem láthatóan, különösen nagy ráfordítást igényelnek, és ame-lyeket a HBCS-rendszer ehhez képest csak aránytalanul alacsonyabb összeggelismer el.

A krónikus fekvőbeteg szakellátásban nem súlyszámok, hanem a beteg-forgalmi jelentés alapján finanszírozható napok száma a bevétel alapja. Itt azellátás szakmai jellege – tartós ápolás, rehabilitáció stb. - szerinti szorzószámokés a krónikus ápolási napok napidíjai szerint számítják ki a finanszírozásösszegét.

A járóbeteg szakellátás teljesítményének finanszírozása - az egyes orvosibeavatkozások és vizsgálatok OENO (Orvosi Eljárások Nemzetközi Osztályozá-sa) nomenklatúrája alapján - WHO pontszámok szerint történik.

2.3.2. A teljesítményarányos finanszírozás szabályainak változása

A tíz éve bevezetett teljesítményfinanszírozási rendszert folyamatos belső mó-dosítások jellemezték: a rendre változó fix- és teljesítménydíjak mellett megje-lentek a havonta, majd időszakonként változó alapdíjak a fekvő- és a járóbetegszakellátásban, a pontszámokat és súlyszámokat folyamatosan felülvizsgálták,a CT vizsgálatok kezdetben fix összegű díjazását, majd a teljesítmények függ-vényében havonta változó díjazás követte, stb. Az időszakonként változó (előremeghirdetett) alapdíjak ugyan javítottak a finanszírozás stabilitásán, azonbanaz évközben történt verzióváltások a kiszámíthatósága ellen hatottak.

A vizsgált időszakban a teljesítmény-elszámolási szabályok gyakori módosí-tásai miatt fokozódott a kórházak finanszírozásának kiszámíthatat-lansága. A változtatások (elsősorban a súlyszámok ”verzióváltásai”) egyes or-vosi szakterületeken előre nem látható „teljesítmény-ingadozásokat” eredmé-nyeztek. A szakterületek közötti arányok átrendeződtek, amely a kórházak be-vételi pozíciójának változását vonta maga után. Mindez nem szolgálta azegészségügyi intézmények stabil gazdálkodási környezetének kialakítását.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló1998. évi XCI. törvény záró rendelkezéseiben megszüntette az aktív, a krónikusfekvőbeteg ellátás, valamint a járóbeteg szakrendelések és a szakambulanciákteljesítménydíja mellett folyósított fix díjazást (a fix díj deklaráltan az adottkapacitások rendelkezésre állását volt hivatott elismerni). Így 1999 februárjátóltisztán teljesítmény alapján jár díjazás.

1999-ben, 2000-ben és 2001-ben egyaránt sor került az aktív fekvőbetegellátás teljesítményét meghatározó HBCS súlyszámok verzióváltásaira (az


41

ún. „normálásokra”), amelyet az átlagos eset-összetételi mutató értékének(CMI, case-mix index) előző évhez mért növekedése indokolt.

A verzió váltások egyrészt a HBCS költségarányok aktualizálását, másrészt acase-mix index 1-hez való közelítését célozták. A korrekciók országos szintenvisszaszorították az aktív fekvőbeteg kassza kiadásait, és egyidejűleg módosítot-ták a HBCS rendszer összetételét, struktúráját, valamint az egyes betegségcsopor-tok súlyszám értékeit.

Az első HBCS korrekció 1999. májusában történt, a HBCS 4.0 verziójá-nak bevezetésével. A korábbi, 3.2 verzió átdolgozására azért volt szükség, mertaz országos szinten mért case-mix 1999. áprilisban 1,18-ra emelkedett. A ver-zióváltást követően a CMI - a májusi teljesítményeknél – 1,02-re esett vissza. A4.0 verzióval egyidejűleg az aktív fekvőbeteg ellátás addig érvényes alapdíját68 500,-Ft-ról 75 500,-Ft-ra emelték.

A verzióváltás következtében 1999-ben az aktív fekvőbeteg ellátás esetszámbankifejezett országos teljesítménye 1998-hoz viszonyítva 101,1 %-ra emelkedett,súlyszámban kifejezve viszont 99,3 %-ra csökkent.

A HBCS 4.0 verziója és a módosított alapdíj finanszírozásra gyakorolt hatásakórházanként – az eltérő szakmaprofilok miatt, a progresszív betegellátásban be-töltött helyük és az ellátott esetek különbözősége miatt eltérő. A 4.0 HBCS 10 %feletti növekedést eredményezett az egyetemek, és 5 % körüli növekedést a me-gyei, a fővárosi és a városi kórházak teljesítményében (az előző év azonos idő-szakához mérten).

2000-ben - a 4.1 verzió júliusi bevezetésével - ismét sor került a súlyszá-mok változtatására. Az aktív fekvőbeteg ellátás finanszírozása továbbra isaz 1999. évben meghirdetett 75 500,-Ft-os alapdíjjal történt.

A 4.1 HBCS hatálybalépésével az 1999. év első félévéhez viszonyítva az esetszá-mok 3,7 %-os növekedése ellenére a teljesített súlyszámok összege 99,8 %-ra esettvissza.

2001. április 1-től a HBCS 4.3 verziója lépett hatályba, melynek követ-keztében a case-mix a 2000. évi 1,07-ről 1,0-re esett vissza. Az aktív fekvőbetegellátás alapdíja háromszor változott: a kifizetések januártól-júniusig 81 000,-Ft-tal, júliustól-szeptemberig 90 000,-Ft-tal, utána 95 000,-Ft-os alapdíjjal történ-tek (86 700,-Ft éves átlagértéknek felel meg). Az alapdíjak többszöri emelése azév közbeni bérpolitikai intézkedések miatt történt.

A 4.3 verzió alapján teljesített súlyszám összeg 96,6 %-a volt a 2000. év azonosidőszakában mért értéknek, miközben az esetszám 3,2 %-kal növekedett.

Annak ellenére, hogy a HBCS verzióváltásokat a GYÓGYINFOK kórházi költ-ségadat gyűjtései, valamint az egészségügyi tárca által szervezett és működte-tett Kódkarbantartó Bizottság munkája előzte meg, soron kívüli („kézi vezérlé-sű”) beavatkozásokra is szükség volt.

A 4.3 verzió hátrányosan érintette a gyermekgyógyászati szakmát, mert aHBCS-k elszámolt növekménye 25 %-kal maradt el a tervezettől. Emiatt ezensúlyszámok ismételt módosítására került sor 2001. április 1-ig visszamenőleges


42

hatállyal. A traumatológiai szakma jelzései alapján a traumatológiai HBCS-kemelése is szükségessé vált 2001. szeptemberétől.

Ezen korrekciók révén a gyermekgyógyászattal, traumatológiával rendelkező in-tézmények ugyan több bevételhez jutottak, azonban a zárt finanszírozási rend-szerbe ilyen címen nem került pótlólagos forrás, tehát az emelések terhét azösszes többi kórháznak kellett viselnie.

Az országos kassza betartása céljából sorra kerülő verzióváltások következtébena súlyszámrendszer belső szakmai arányai is módosultak. Orvosi-szakmaiszempontok - új orvosi technikák, új eljárások, új beavatkozások - miatt indo-kolt a súlyszámrendszer időszakos felülvizsgálata, azonban a szakmai arányokpénzügyi technikai okokból történő változtatása (a verzióváltásokat követővisszamenőleges beavatkozások) arra utalnak, hogy a finanszírozás alapjátképező HBCS-k nincsenek összhangban az egyes beavatkozások valós költsé-geivel.

A verzió-váltásokat reprezentatív költségfelmérések támasztják alá.Az intézményektől begyűjtött adatok egy része becsléseken alapul, mivel pénz-ügyi nyilvántartási rendszerük nem a súlyszámok költségszerkezete szerint épülfel, így a tényleges költségek esetszintű, pontos kimutatása nem megoldott. Asoron kívüli visszamenőleges beavatkozások is emiatt váltak szükségessé.

HBCS szintű ráfordítás-elemzések általánosan nem készülnek (erre nincs is kö-telező jogszabályi előírás). Egyes intézményekben már ki tudják ugyan gyűjtenibizonyos HBCS-k költségadatait (pl. extrafinanszírozás igénylésénél), azonbanezek a kimutatások esetlegesek, a HBCS szintű költség nyilvántartási rendszertnem helyettesítik.

Az intézmények szakmai profiljának figyelembevételével öt HBCS súlyszámrakértük meg a „GYÓGYINFOK struktúra” szerinti tényleges költségeket. Az igényeltadatokat két intézmény nem tudta elkészíteni, mivel nyilvántartásaik hiteles ki-mutatás készítését a finanszírozás szerinti struktúrában nem teszik lehetővé.

A krónikus fekvőbeteg ellátás finanszírozásában – a napidíjak emelke-désén kívül – egyéb lényeges változások nem történtek.

A járóbeteg szakellátásban 2000. július 1-től a havonta változó (ún. „lebe-gő”) pont-forintérték szabálya meghirdetett fix értékre változott. A beavatkozá-sok tevékenységi kód listáját 1999-ben és 2000-ben két-két ízben, 2001-ben há-rom alkalommal módosította egészségügyi miniszteri rendelet.

A nagy értékű képalkotó diagnosztikai eljárások finanszírozásábana legjelentősebb változás, hogy a CT és MRI készülékekre bevezették az ún.„korcsoportos” szorzókat, amely lehetővé teszi a kiutalt OEP támogatás diffe-renciálását a berendezések életkora szerint.

2.3.3. A gyógyító megelőző ellátások bevételeinek alakulása

Az egyes kórházcsoportok OEP bevételeinek változását a szervezetiátalakulások döntően befolyásolták (az ORFI 2000. évi szétválása és az


43

Irgalmasrendi Kórház megalakulása, a MÁV Kórház és a Rendelőintézet 2000.évi összevonása).

A gyógyító megelőző ellátás teljesítménydíjainak összbevételben képviselt arányaintézményenként jelentős mértékben eltért egymástól: 1999-ben az OORI-ban84%, az OITI-ban 81 %, 2001-ben a GOKI-ban 83 %, az OOI-ban 75 % volt azOEP bevétel aránya.

Az egyetemek orvostudományi karain, egészségtudományi centrumaiban az OEPbevételek részaránya 55 % és 58 % között változott a vizsgált időszakban. Az ak-tív fekvőbeteg ellátás bevétele meghatározó, átlagosan 78 %-os részesedésiaránnyal. Ezt követi 14 %-kal a járóbeteg szakellátás bevétele, 7 % az eset és esz-közfinanszírozásból származó bevétel, közel 1 % a krónikus ellátás bevétele.

A finanszírozási paraméterek (HBCS, alapdíj, stb.) tervezés időszakában valóismeretének hiánya a gyógyító megelőző ellátások előirányzatainak reális ter-vezését nem teszi lehetővé.

Az OOI OEP bevétele 2001-ben 926 M Ft-tal (37 %) haladta meg az éves eredetielőirányzatot. A súlyszámok alapján finanszírozott kúraszerű ellátások az 1999.évi 960 esetről 19741 esetre emelkedtek. A súlyszámértékek, az alapdíj változásaígy folyamatosan növekvő bevételt hozott.

A rehabilitációs profilú intézeteket kiegyensúlyozottabb, átlagosan 105-106 %-osteljesítések jellemezték. Mindez annak következménye, hogy a krónikus fekvőbe-teg ellátás finanszírozásában – az ápolási napra jutó rögzített alapdíjak emelésénkívül – lényeges változások nem történtek.

A vizsgált kórházakban - a teljesítményarányos bevételek szempontjábólmeghatározó - aktív fekvőbeteg ellátás bevételei eltérő mértékben nö-vekedtek. A natúr súlyszámban elért teljesítmény, továbbá az azután járótámogatás összege több objektív tényező együttes hatásától függött: betegfor-galom, az érvényes HBCS verzió és az alapdíj év közbeni módosításai.

A vizsgált 28 intézmény átlagát tekintve az egy aktív fekvőbeteg esetre jutóOEP bevétel 14,5 %-kal emelkedett a három év alatt. Annak ellenére, hogy anövekedés mértéke 2,7 %-kal haladta meg a 11,8 %-os országos átlagot, nemérte el a hivatalosan közzétett infláció mértékét.

Az egészségügyi tárca által felügyelt országos intézetek és a BM kórház fajlagosbevételi növekménye a 11,8 %-os országos átlagérték alatt maradt: az egy esetrejutó OEP bevétel átlagos emelkedése az országos intézetek csoportjában 8,5 %, aBM kórházban 4,2 % volt. Az egyetemi klinikákon 18,7 %, a MÁV kórházakban14,0 %, az egyházi kórházak csoportjában pedig 13,6 %-os volt a növekedés.

Annak ellenére, hogy az egy aktív fekvőbetegre jutó OEP bevételek az országosintézetek csoportjában átlagosan 8,5%-kal növekedtek a vizsgált időszakban,2001-ben az 1999. évi fajlagos OEP bevételénél is kevesebbet realizált néhány„egyszakmás” intézet: az OOI (-13 %-kal), az OSEI (-5 %-kal), az OBSI (0,7 %-kal), az OPNI (1,2 %-kal), a Hévízi Kórház (17 %-kal) és a Szeretetkórház (-15 %).(1. számú diagram)

A HBCS verzióváltásoknak orvosi szakterületenként eltérő hatásavolt, amely az egyprofilú országos intézetekben fokozottabban érződött. Az


44

intézmények által készített kimutatások szerint az új verziók egyes szakmák-ban bevételkieséseket, másokban bevétel növekedéseket eredmé-nyeztek.

A tüdőgyógyászati ellátásra szakosodott, egyprofilú aktív ellátást nyújtó MÁGY-ot a HBCS 4.3 verziójának bevezetése kedvezőtlenül érintette. Az intézetre jellem-ző betegségcsoportok HBCS súlyszámai a verzióváltás eredményeként 20-22 %-kal csökkentek, egy finanszírozott esetre 8,6 e Ft bevételkiesést mutattak ki.

A GOKI 2001. év első negyedévében teljesített súlyszáma 46,3 %-kal haladta mega 2000. év azonos időszakát. A teljesített súlyszámok növekedését a 4.1 HBCSverzió bevezetése, a haemodinamikai és a szívsebészeti esetszámok növekedése,az adatszolgáltatás fokozottabb ellenőrzése tette lehetővé.

A kardiológiai ellátást végző Balatonfüredi Szívkórház kimutatása szerint a szív-elégtelenség HBCS súlyszáma és az alapdíj változásának együttes hatása 43,3 %-os növekedést eredményezett, amely az esetek 6,9 %-át képezi az intézmény aktívellátásában.

A HBCS 4.3 verziója oly mértékben lecsökkentette a gyermekgyógyászati súly-számokat, hogy a Bethesda Gyermekkórházban jelentős bevételkiesés következettbe. A gyermekgyógyászati szakma nyomására a tárca a súlyszámok felülvizsgá-latát követően visszamenőleges korrekciót hajtott végre 2001-ben.

Az elemzett intézmények közül 17 részesült progresszív ellátási díj-ban, 13 extrafinanszírozásban: OEP bevételeikben átlagosan 4,6 % volt aprogresszív ellátás díjazás, 0,2 % az extrafinanszírozás. A progresszív ellátásrakapott támogatás 15,1 %-kal növekedett a vizsgált három évben.

2001-ben országos szinten 34 intézmény kapott összesen 216,4 M Ft extrafinan-szírozást. A vizsgált körből az OBSI 20,5 M Ft-ot, a Bethesda Gyermekkórház20,7M Ft-ot, az OHII 27,3 M Ft-ot.

Az OEP-hez benyújtott extrafinanszírozási igény elhúzódó teljesítése a BethesdaGyermekkórházban átmeneti pénzügyi nehézségeket okozott: 2001. februári elfo-gadott igénye pénzügyileg több mint 9 hónap után, decemberben rendeződött.

A krónikus fekvőbeteg ellátásban - tartós ápolást és a rehabilitációs tevé-kenységet is beleértve – folyamatosan emelkedett az egy ápolási naprajutó OEP bevételek összege (2. számú diagram). A vizsgált intézménycso-portok átlagában a három év alatt 17 % nominális érték növekedés következettbe.

A krónikus díj növekedése nemcsak az országosan egységes napidíjak fo-lyamatos emelkedését, hanem a különféle költségigényű (szorzószámú)tevékenységek arányának változását is tükrözi. Ezek az arányváltozá-sok állnak az OKTPI 23,8 %-os, a Hévízi Kórház 28,8 %-os, a Parádfürdői Kór-ház 24,7 %-os, a SE 29,4 %-os és a Budai MÁV Kórház, valamint a Szeretetkór-ház 26,6 %-os fajlagos bevétel növekedése mögött.

A járóbeteg szakellátás bevételeire a jogszabályok változásán túlmenő-en az ellátott betegek számának változása is hatással volt.


45

A vizsgált intézetek közül 1999. és 2001. között az OOI bevételei növekedtek alegjobban 29 %-kal. A bevételek ilyen mértékű növekedésének oka a kúraszerűellátások esetszám növekedése volt.

A kórházak teljesítményből származó bevételeinek nagysága a betegforgalomfüggvénye. Ennek tulajdonítható, hogy a bevételek növelésére irányulótörekvések között kiemelt helye van a gyógyító-megelőző teljesítmé-nyek minél pontosabb nyilvántartásának, a beavatkozások megfelelő kódo-lásának.

A GYÓGYINFOK-tól havonta visszaérkező teljesítménylistákat minden hónap-ban egyeztetik az intézmények informatikai irodái. Ezzel a munkával a kórhá-zak igyekeznek elkerülni a „bevételveszteségeiket”.

A SE ÁOK klinikáin, mivel az OEP bevételek meghatározók, elsődlegesen a telje-sítmények növelése a cél, mind az aktív fekvőbeteg ellátásban, mind a járóbetegszakellátásban. A bevételi források összetétele, megoszlása nem változott. Azegyes bevételi források tevékenységenkénti elszámolása azonban nem mindentekintetben felel meg a szabályozásoknak. (2000. évben az OEP támogatás 13,2%-a, míg 2001. évben 45 %-a nem OEP finanszírozás tárgyát képező feladatonkerült elszámolásra.) A krónikus fekvőbeteg ellátást külön finanszírozza az OEP,de bevétele és kiadása külön szakfeladaton nem jelenik meg az elszámolások-ban, miközben szerződés szerinti ágyszáma 1999-ben és 2000-ben 140, 2001-ben125 volt. A bevételek növelése (továbbá a kiadások megtakarítása érdekében is)minden betegellátó egységben kódrevíziós, gyógyszerterápiás, infekció kontroll,diagnosztikai és esetfinanszírozást elemző bizottságot állítottak fel. Külön hang-súlyt fektettek a betegforgalom és a betegellátással kapcsolatos adminisztrációpontosságának növelésére.

Az „ágykihasználtság-függő” rehabilitációs intézményekben a teljesítmény-arányos bevételek további növelésére a magas ágykihasználtsági muta-tókkal rendelkezőknek nem sok lehetősége van. Ott, ahol a rehabilitá-ciós ellátásban még kihasználatlan kapacitás-tartalék van, az aktív ellátásnormatív napon túli betegeinek átvételével törekednek a betegfor-galom növelésére.

2.3.4. A betegforgalom és a finanszírozott teljesítmények alakulása

A vizsgált kórházakat - adott finanszírozási körülmények között - növekvő be-tegforgalom jellemezte. Javuló ágykihasználtsági mutatók mellett nö-vekedett az ellátott esetek száma.

A gyógyító megelőző ellátások körében a fekvőbetegek ellátásának meghatáro-zó szerepe van. A fekvőbeteg ellátás kapacitása az ágyszámok függvénye.

A monitorozott 28 állami és egyházi kórház a hazai fekvőbeteg ellátási kapaci-tás 17 %-át reprezentálja (3. számú diagram). Ebben a körben 1999 és 2000között, a gyógyító ellátások kapacitását érintő strukturális változások nem tör-téntek. Egyes intézmények összevonása és szétválasztása azonban a gyógyítókapacitásokban átrendeződéseket eredményezett.


46

A HIETE 2000. január 1-től integrálódott a SE-be. Kapacitás-átrendeződéssel jártaz ORFI szétválását követően az Irgalmasrendi Kórház létrejötte, illetve a Köz-ponti MÁV kórház és a Központi Rendelőintézet újbóli egyesítése.

A monitorozott kör OEP-pel szerződött ágyainak száma és struktúrája a háromév alatt lényegesen nem változott: 1999-ben 16 758, 2000-ben 16 666, 2001-ben pedig 16 327 szerződött ágyból az aktív ágyak aránya 79 % volt (5. számútáblázat).

A összes szerződött ágyból az egyetemek ágyszáma a vizsgált időszakban 45,2% és 47,7 % közötti arányt képviselt (4. számú diagram), az aktív ágyakból54,5 % - 57,3 %-ot, a krónikus ágyakból 9,2 % és 10,3 % közöttit. Az egyetemekösszes ágyszámán belül az aktív ágyak aránya 95 %.

A 28 intézményből 9 kizárólag aktív ágyakon lát el betegeket, 8-ban pedig akrónikus fekvőbeteg ellátó kapacitás meghaladja az aktív ellátásét. Egy intéz-mény (a Parádfürdői Kórház) kizárólag krónikus ágyakon gyógyít.

A hazai kórházak 2001-ben összesen 2 546 867 fekvőbeteget bocsátottak el. Or-szágos szinten az ellátott esetek száma 5 %-kal (2000-ben 3 %-kal, 2001-ben 2%-kal) emelkedett 1999-2001 között. Az állami és egyházi kórházak körébenszintén növekedést tapasztaltunk: 2000-ben és 2001-ben az esetszámok növe-kedése 2-2 %-kal haladta meg az országos átlag értékét (6. számú táblázat). Ezazt jelenti, hogy fekvőbeteg kapacitásaikat egyre intenzívebben használják ki.

Az adatszolgáltató intézmények ellátórendszerben betöltött szerepéneknövekedésére utal, hogy évről évre nagyobb betegforgalmat bonyolítot-tak le. 1999-ben az országos szinten ellátott fekvőbetegek 20,2 %-át, míg 2001-ben már 22,6 %-át ezek a kórházak és klinikák látták el.

Részletesen vizsgálva megállapítható, hogy az egyes intézménycsoportok közöttszóródások tapasztalhatók: míg az egyetemi klinikákat 6 %, majd 5 %-os beteg-forgalmi növekedés jellemezte, addig az országos intézetek betegforgalma 2000-ben és 2001-ben 1-1 %-kal csökkent az előző évhez viszonyítva. A MÁV és a BMkórházakban az elbocsátott esetszám a három év átlagában nem változott (7.számú táblázat).

A vizsgált időszakban mind a működtetett, mind az OEP-vel szerződött ágyakmennyisége minimálisan - 2,1 %-kal, illetve 2,6 %-kal - csökkent (8. számútáblázat).

Az ágyszám minimális csökkenése abból adódott, hogy a kórházak a tartósan kinem használt kapacitásaikra inkább nem is kötöttek szerződést a finanszírozó-val. Az OEP nem ragaszkodott a kihasználatlan ágyak lekötéséhez, elfogadta azt.

Egy „működő” ágyról évente, átlagban egyre több beteget bocsátot-tak el, mindez hatékonyabb ápolási kapacitás kihasználást is jelent. Ajavulás mindegyik intézménycsoportban töretlen, de eltérő dinamikájú. A leg-nagyobb arányú növekedés az egyetemi klinikákon tapasztalható. A vizsgálthárom év alatt, évi átlag 35,5 elbocsátott betegről 44,3 esetre (25 %-kal) nőtt amutatószám értéke egy ágyra vetítve. A legkisebb, 0,6 %-os a változás a BMkórházban (9. számú táblázat).


47

Az átlagos növekvő tendencián belül azonban – a betegforgalomból adódóan -csökkenő kihasználtságok is tapasztalhatók. Az országos intézmények közöttnégy kórházban (ORFI, Svábhegyi Gyermekkórház, a Hévízi Kórház, OHII) for-dult elő az egy ágyra jutó elbocsátott esetek számának csökkenése. Közülük a leg-számottevőbb (-15 %) az OHII-nél fordult elő: 20-ról az időszak végére 17-recsökkent. A Szent Ferenc Kórház mutatója a vizsgált időszakban szintén folyama-tosan csökkent.

Az aktív ágyak kihasználtsága a három vizsgált évben jellemzően javult,az átlagos ápolási idő pedig folyamatosan csökkent. Az ágykihasználás vál-tozását három tényező befolyásolta: egyrészt a betegforgalom említett folyama-tos növekedése, másrészt az ágyak számának, valamint az átlagos ápolási idő-nek a csökkenése.

A növekvő betegforgalommal az országos tendenciának megfelelően, összessé-gében javult a kórházcsoportok ágykihasználtsága. A javulás az aktívellátásban az egyetemeknél 3,2 %, az egyházi, a BM és a MÁV kórházakban1,4 % (10. és 11. számú táblázat).

Eközben egy aktív eset átlagos ápolási ideje is csökkent. Tehát a ki-használtság nem a hosszadalmasabb ápolások következtében javult, hanemellenkezőleg: egyre rövidebb – de orvosi szakmai szempontból nem indokolat-lan - kórházi tartózkodás után távoztatták a betegeket (12. számú táblázat).

A finanszírozási rendszer – helyesen - nem ösztönzi a kórházakat a betegek mi-előbbi elbocsátására, mivel díjazás nem jár arra az esetre, ha a felső ápolási ha-tárnapon belül visszakerül az intézménybe a beteg, és ismét ápolásra szorul.

2001-ben az országos átlagot 2,2 %-kal meghaladó az egyetemi klinikákonszámított ágykihasználtság. 1999. és 2001. között is folyamatosan javult és azátlag feletti értékeken alakult a mutatójuk. Pl. a pécsi klinikák 88,69 %-oságykihasználtsági mutatója 8,4 %-kal meghaladta az országos átlagot.

Az országos intézetek ágykihasználtsága 1999-ben és 2000-ben 6 %-kal, illetve5 %-kal, 2001-ben 1,5 %-kal haladta meg a hazai átlagot. A rövidülő ápolásiigény mellett enyhén csökkenő betegforgalom eredményezte a kihasználtságkismértékű (1 %-os) csökkenését.

A Bethesda Gyermekkórház ágykihasználtsága a gyermekkórházak országos át-lagához mérten is alacsony volt: 2001-ben 60 % az átlagos 69 %-hoz képest. Azalacsony kihasználtsági mutató az ellátandó lakosság csökkenésének tulajdonít-ható.

A legalacsonyabb értékekkel rendelkezők között van a Szent Ferenc Kórház 67 %-kal és az OITI is 66 %-kal.

A krónikus fekvőbeteg ellátásban - mivel ebben az ápolási tevékenység ameghatározó - az ágykihasználtság közvetlenebbül utal a kapacitások kihasz-náltságára. Az egyes intézménycsoportokban növekvő az ágyak kihasz-náltsága. Csupán az országos intézetek csoportjában következett be 2001-ben4,5 %-os csökkenés. (13. és 14. számú táblázat).


48

A legtöbb krónikus ágyon (603) gyógyító OPNI realizálta az adatszolgáltatók kö-zül a legmagasabb értékeket: 1999-ben 99 %-ban, 2000-ben 104 %-ban, 2001-ben 92 %-ban használta ki a kapacitását. (A 100 % feletti érték a speciális nap-pali szanatórium teljesítményéből adódott).

Az egyetemi krónikus részlegek kihasználtsága jóval az országos átlagértékekalatt maradt. Bár az elmaradás mértéke egyre csökkenő (1999-ben 37 %, 2000-ben 28 %, illetve 2001-ben 11 %), kívánatos legalább az országos átlag elérése.

A SE összesen 140 ágyas krónikus részlegeinek kihasználtsága a legalacsonyabb.Az érték 1999-ben 53 %-os, 2000-ben 51 %, 2001-ben 62 % volt. Az 1999-ben és2000-ben ennél is alacsonyabb értékű kihasználtsági mutatóval rendelkező PEOETC 2001-ben már nem is szerződött krónikus ellátásra az OEP-vel.

A súlyszám teljesítmények a növekvő betegforgalmat nem követték. A HBCSverzióváltások az országos intézeteket, a MÁV és a BM kórházakat,és az egyházi kórházakat egyaránt kedvezőtlenül érintették, mivel in-tézménycsoportonként csökkent a teljesített súlyszámok összege. Az egyetemiklinikák viszont a verzióváltásokat követően magasabb súlyszám-teljesítményeket realizáltak.

Az aktív fekvőbeteg ellátásban teljesített súlyszámok összege az or-szágos intézetekben, a MÁV és a BM kórházakban 2001-re az 1999. éviösszeg alá csökkent. Az országos átlagban mért –3 %-hoz képest az országos in-tézeteknél átlagosan 8 %, a közlekedési tárca kórházainál 10 %, a BM kórháználpedig 14 % volt az éves csökkenés (15. számú táblázat).

Az országos intézetek eltérő szakmaprofiljai miatt az egyes intézetek súlyszá-mai között nagy eltérések tapasztalhatók.

Több „egyszakmás” országos intézetet érintett kedvezőtlenül a súlyszám korrek-ció. Az OKTPI és a hasonló profilú Svábhegyi Gyermekkórház 2001-es súlyszámaiegyaránt 15 %-kal kisebbek voltak az 1999. évieknél. A Hévízi Kórház 1999-ről2001-re 23 %-os súlyszámcsökkenést ért el (16. számú táblázat).

A helyszíni vizsgálatban résztvevő országos intézetek közül a GOKI 129 %, azOOI 114 % és a MÁGY 111 %-os teljesítményt ért el 2001-ben 1999-hez viszonyít-va.

Az egyetemek súlyszám teljesítménye átlagosan 110 %-ra nőtt a vizs-gált 3 évben.

Ezen belül 2 intézményt jellemezték a legmagasabb értékek: a HIETE – az egye-temi integráció után SE ETK – 117 %, a PE OETC 115 % súlyszám összeget ért el2001-ben 1999-hez viszonyítva. A betegforgalom növekedésén túlmenően a telje-sített súlyszámok emelkedését a HBCS verziók változásai is kedvezően befolyásol-ták.

Az Irgalmasrendi Kórház kivételével az egyházi kórházak az 1999. évi tel-jesített súlyszámaikhoz viszonyítva 9 %-kal kevesebbet teljesítettek2001-ben. A változás az évenkénti, - ezen belül különösen a 2001. évi - súly-szám revíziók következménye. (Az Irgalmasrendi Kórház 2000. második felétőlműködik, emiatt csak 2001-re van teljes éves betegforgalmi adata).


49

A főleg belgyógyászati profilú egyházi kórházak közül a Szent Ferenc Kórház 17%-kal, a Szeretetkórház 28 %-kal kevesebb súlyszámot ért el ugyanebben az idő-szakban. A HBCS verziók változtatásán túl ebben a csökkenő betegforgalom sze-repet játszott.

Az aktív ellátások homogén betegségcsoportonkénti relatív költség-igényességi mutatói (case-mix indexei) a gyógyítás progresszivitásánakmegfelelően, meghaladták az országos – ideális esetben, éves viszonylat-ban 1,00 – átlag értéket.

A legmagasabb értékeket – specializáltságuknak megfelelően - az országos in-tézetek érték el. 1999-ben 1,48, majd 1,49, 2001-ben ismét 1,48. Az értékek in-gadozása szembetűnőbb az egyetemi intézménycsoportban, itt a 2001. évi case-mix index 96 %-a az előző évinek (17. számú táblázat).

Az SE klinikák case-mix index értékei (1999-ben 1,20, 2000-ben 1,27 és 2001-ben1,22) rendre kisebbek az orvosi egyetemek 1,38-1,40-es átlagánál. Az alacso-nyabb értékek arra utalnak, hogy több, kevésbé költségigényes – nem feltétlenülprogresszív ellátást igénylő – esetet láttak el.

A MÁV, a BM és az egyházi kórházak 2001-ben csak az előző évi case mix index90,5 %-át érték el a GYÓGYINFOK adatai szerint.

2.4. Az intézmények kiadásai

Az elemzett intézményi kör összes kiadása 29 %-kal - az 1999. évi 97,4 Mrd Ft-ról 2001-ben 126,4 Mrd Ft-ra – emelkedett (18. számú táblázat).

A kiadások belső szerkezetében lényeges változások nem történtek:1999 és 2001 között a személyi juttatások aránya 47 %-ról 46 %-ra csökkent. Adologi kiadások aránya lényegében nem változott (43 %). A személyi és dologikiadások növekedési ütemében intézményenként eltérések figyelhetők meg (19.számú táblázat).

A személyi kiadások arányának legalacsonyabb értékei elsősorban a legköltsége-sebb beavatkozásokat végző országos intézeteket jellemezték: az OHII 25,3 %, aGOKI 30,4 %, az OOI 38,8 %, az OITI 37,7 %. A DE OETC-ben a személyi kiadá-sok aránya átlagosan 38,8 %-os volt. A többi állami kórházban és az egyházikórházakban a személyi juttatások és járulékainak aránya meghaladta az 50 %-ot. A dologi kiadások aránya az OHII-ben volt a legmagasabb (66 %).

A kórházak folyamatosan értékelik a teljesítményarányos bevételeiket, és a be-vételek változását (HBCS-k, illetve esetek szintjén is). A költségeket azonbannem mindegyik intézmény elemzi ugyanilyen részletezettséggel. Ennek alapve-tő oka, hogy a kórházak pénzügyi nyilvántartási rendszere betegszintű költsé-gek nyilvántartására nem alkalmas. Ilyen mélységű nyilvántartási rendszer ki-alakítása többletforrásokat igényel, amellyel az intézmények jelenleg nem ren-delkeznek.

Az elemzett intézmények közül 5-ben végeztek eseti jelleggel HBCS-költségfigyeléseket. A reprezentatív kigyűjtések azonban az intézeti szintű - azösszes ellátott betegre vonatkozó - nyilvántartásokat nem helyettesítik.


50

A GOKI-ban ebben az évben indult el egy esetszintű ráfordítás gyűjtési program,amely „betegszámla” mélységig teszi lehetővé a költségek figyelését.

A kórházak az orvosi-szakmai és a gazdasági tevékenységeik kiadásait jellem-zően szervezeti egységenként (klinikánként, osztályonként, részlegenként) gyűj-tik. A betegszintű költségnyilvántartást valamennyien fontosnak tartották,azonban meglévő nyilvántartási rendszereik ezt nem teszik lehetővé.

A SZTE ÁOK-on központosított keretgazdálkodás, a bevételekkel összhangban lé-vő költségelszámoltatás nincs, kontrolling rendszer nem működik.

A személyi és anyagi erőforrások hatékony és gazdaságos felhasználása meg-követelné, hogy a menedzsment a kórházakban felmerülő kiadásokat az ellá-tott betegek szintjére (a teljesített súlyszámokra, a krónikus napidíjakra, a telje-sített pontokra) lebontva is ismerje.

A kontrolling rendszer megteremti a lehetőséget a költségek betegszintű követé-sére, azonban kialakítása forrásigényes, működtetése jelentős személyi ésanyagi többletterhet ró a kórházakra.

A működő kontrolling rendszerek főként a bevételek részletes elemzését tesziklehetővé, a bevételek és a teljesítmények növelésére ösztönöznek. Költségkont-roll általában nem része a rendszereknek. Mindaddig, amíg a bevételek elem-zéséhez nem társul a kiadások ugyanolyan részletezettségű és rendszerességűvizsgálata, a gazdaságos működtetés feltételei teljes mértékben nem alakítha-tók ki.

2.4.1. Humánerőforrás gazdálkodás

Pénzügyi-gazdálkodási szempontból a humánerőforrás-gazdálkodás jelentősé-gére utal, hogy az állami és egyházi kórházak költségvetésében a személyi jut-tatások és járulékaik közel 50 %-os arányt képviselnek. Szintén e terület súlyátjelzi, hogy a bérkiáramlás korlátozásának jellemző eszköze a létszámleépítés, alétszámok befagyasztása.

2.4.1.1. A létszámellátottság alakulása

A vizsgált intézményekben az ország fekvőbeteg ellátásban foglal-koztatott orvosainak 37 %-a, a szakdolgozók 27 %-a dolgozik. Annakellenére, hogy az egyes intézménycsoportokban az alkalmazottak összlétszá-mát az összevonások és szétválások megváltoztatták, a belső létszámarányok ahárom év alatt gyakorlatilag nem változtak. Az orvosok összlétszámbanképviselt aránya a vizsgált időszakban átlagosan 13,4 %, a szakdol-gozóké 41,5 % volt. (A teljes munkaidőben foglalkoztatottak, főfoglalkozá-súak létszámát a 20. számú táblázat mutatja.)

A legköltségesebb műtéti beavatkozásokat végző országos intézetekben (OBSI,OOI, GOKI) a foglalkoztatott orvosok aránya az összlétszámból átlagosan 14 %.Az egyetemek 20 %-ot meghaladó arányait a rezidensek száma is befolyásolta.Az egy ágyra jutó alkalmazottak száma a vizsgált három év alatt átlagosan 1,69dolgozó/ágy-ról 1,75 fő/ágyra emelkedett. (Csökkenés két intézménycsoportban


51

volt: az országos intézetekben 1,36-ról 1,29 fő/ágy-ra és a BM kórházban 2,4-ről1,9 fő/ágyra.)

A rehabilitációs és krónikus fekvőbeteg ellátó intézményekben az egy orvosrajutó szakdolgozók száma több mint kétszeresen haladta meg az orvosigényesklinikai szakmákra szakosodott intézmények átlagát: egy rehabilitációs profilúkórházban 9-10, egy aktív fekvőbeteg ellátást végző intézményben 2-3 szakdol-gozó jut egy orvosra (21. számú táblázat).

Az éves költségvetési törvényekben meghatározott mértékű (1999-ben 3 %-os,2000-ben 3 %-os, 2001-ben 2 %-os) létszámleépítéseket jellemző módon az üresállásokból valósították meg. A kötelező létszámleépítéseket nem mindegyikvizsgált intézet hajtotta végre. Egyes intézményekben létszám növekedésre ke-rült sor.

A legjelentősebb mértékű létszámcsökkenés a rehabilitációs profilú intézeteketjellemezte: az OKTPI-ben és az OPNI-ban 12 %, az OORI-ban 9 %.

A SZTE ÁOK-on elmaradt a kötelező leépítések végrehajtása, amely közel 200 főelbocsátását jelentette volna. A felügyelet jóváhagyásával nem történt létszámle-építés a BM kórházban sem. Az egyházi kórházakra – mivel dolgozóik nem köz-alkalmazottak – a leépítési kötelezettség nem vonatkozott.

A SE nyilvántartásaiból nem állapítható meg hitelesen a leépítések végrehajtá-sának mértéke. 1999. évtől az egyetem létszámadatai a rezidensek számát is tar-talmazzák (az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben résztvevők szá-mára szervezett központi gyakornoki rendszerről szóló 125/1999. (VIII. 6).Korm.rendelet szerint). A rezidensek számáról 3 féle kimutatás készült: más adatvan a kincstári biztos 2001. szeptemberi zárójelentésében, más a 2001. évi be-számolóban és megint más a vizsgálat idején készült adatszolgáltatásban.

1999-2001. között az országos intézetek csoportjának átlagosan 13 %-os mértékűlétszámcsökkenése, és az egyházi kórházakban foglalkoztatottak számánakmegduplázódása az ORFI szétválásának, illetve az Irgalmasrendi Kórház meg-alakulásának tulajdonítható. A két intézet együttes létszámhelyzetét vizsgálvamegállapítható, hogy csupán átrendeződés történt, bővülésre nem került sor.

Két intézményben volt további jelentősebb mértékű létszámnövekedés: ajáróbeteg szakrendelés és a kórház összevonása miatt a Központi MÁV kórház-ban, valamint az SE-n, a HIETE integrálása miatt.

A költségvetési tervezések alkalmával „diktált”, kötelező létszámle-építések figyelmen kívül hagyták az intézmények reális munkaerőszükségleteit és a betegforgalmi adatait.

OOI levélben kérte a fenntartót, hogy az elmúlt öt év alatt megkétszereződött be-tegforgalmára tekintettel 975 főre bővíthesse a létszámát. (A 975 fős optimálislétszámot az intézet 1999-ben alakította ki, amikor a szervezett állások számátsaját hatáskörben 1076-ról az ellátott feladatokhoz igazította.) Az intézményadatai szerint 2001-ben átlagosan 14,8 perc jut egy ellátott esetre. Egy ambulánssebészeti esetre 6,9 perc, egy bőrgyógyászatira 5,4 perc jut.


52

A minimum feltételekről szóló 21/1998. (VI. 3.) NM rendeletben az egyes szak-területekre előírt létszám-minimumoknak ellentmond a létszámcsökkentési kö-telezettség.

A Balatonfüredi Szívkórházban a minimum feltételek eléréséhez 163 fő hiányzik.A kötelező létszámleépítéseket eddig minden évben végrehajtották.

Egyes szakterületek létszám szükségletei még nem kerültek kidolgo-zásra (pl. onkológia, szívsebészet, stb.), emiatt az előírt minimumokhoz képestjelentkező létszámhiány nem számszerűsíthető mindegyik intézményben.

A kórházak humánerőforrás gazdálkodásának alapvető sajátossá-ga, hogy együtt van jelen a létszámhiány és a létszám leépítésénekkényszere, amely ellentmondásos helyzetet teremt.

A DE OETC-n jelenleg 450 álláshely hiányzik a minimumfeltételek teljesüléséhez,elsősorban a szakdolgozói körből. Az ápolás személyi minimum feltételeinek valómegfelelést a krónikus nővérhiány akadályozza.

Szakdolgozókból és nővérekből ma is kritikus a hiány (elsősorban aműtősnői, műtőssegéd, aneszteziológiai, stb. munkakörökben). A gazdasági,pénzügyi, műszaki területen a diplomás állások betöltésénél a verseny szféraelszívó hatásával is számolni kell.

2001. július 1-től a megváltozott munkajogi szabályok lehetővé teszik a „mun-kaerő „kölcsönzését”. A szakmai alapfeladatokat ellátó egészségügyi dolgozóka hatályos rendeletek értelmében nem tartozhatnak ebbe a körbe, ezért amunkaerő kölcsönzésének lehetősége nem csökkentette a kórházak humán-erőforrás gazdálkodásának nehézségeit a létszámhiánnyal küzdő területeken.

A hiányzó egészségügyi szakemberek pótlásának elterjedt módja, hogy a bete-geket a kórház területén működő vállalkozás látja el.

A kitöltött kérdőívek alapján 10 intézményben a szakember hiány indokolta bi-zonyos szakorvosi feladatok vállalkozó általi ellátását. Továbbra isanaeszteziológusokból és radiológusokból van a legnagyobb hiány.

A létszám leépítésére vonatkozó kötelező előírások egyes gyógyító ésüzemeltetési feladatok vállalkozásba adását is elősegítették. A vállal-kozásba adást a kényszerű létszámleépítés, a közalkalmazotti foglalkoztatásterheitől való szabadulás mellett a pénzforrások és a fejlesztési tőke hiánya ismotiválta.4

A kérdőíves felmérésünk szerint 14 elemzett kórházban vállalkozás lát el bizo-nyos gyógyító feladatokat, ebből 9 intézményben a funkcionális privatizációt afejlesztési források hiányával is indokolták.

Háttérszolgáltatásokat a vizsgált körből 21 intézményben privatizáltak (75 %). Alegtöbben a takarítási (19), illetve a mosodai szolgáltatásokat vásárolják (17). 11

4 Az önkormányzati kórházakat is motiválta egyes tevékenységek vállalkozásba adásában aközalkalmazotti foglalkoztatás terheitől való szabadulás (V-1019-115/1999. sz. jelentés)


53

kórházban az őrző-védő feladatokat külső szolgáltató biztosítja. Az élelmezést, azinformatikai és az energiaellátási feladatok ellátását a vizsgált kör 30 %-a bizto-sítja külső cég bevonásával.

A GOKI-ban vállalkozás által működtetett ún. „textilbank” biztosítja a munka-ruha és a kórházi textília ellátást. Bevezetése a létszámleépítésen túlmenően el-kerülhetővé tette a textíliák lecseréléséhez szükséges közel 50 M Ft-os beruházást.

Az OOI-ban a megnövekedett betegforgalom miatt van igény a CT és MRI beren-dezések üzemeltetésére délutáni és hétvégi műszakban. Speciális ismeretekkelrendelkező külső szakemberek hiánya miatt a saját dolgozóikkal kötöttek vállal-kozói szerződést a feladat ellátására. Az intézet a teljes energiaellátás üzemelteté-sét adta vállalkozásba, így mentesült a kazánház rekonstrukciójától és leépítettea kazánház dolgozóinak álláshelyeit is.

A DE OETC-ben a vizsgált időszakban a haemodinamikai labor, a takarítás és azügyeletek ellátását adták vállalkozásba. A haemodinamikai labor vállalkozásbaadása 12 fő szakképzett munkaerő létszámcsökkenését eredményezte. A takarításvállalkozásba adása a három év alatt 259 fő, a rendészeti tevékenység vállalko-zás általi ellátása 2001-ben 34 fő leépítését tette lehetővé. Az ügyelet vállalkozásáltali ellátása 2000. év februártól van jelen. Mindhárom évben – más szakterüle-teken - a létszámleépítéssel közel azonos létszámbővítés is volt, ezért a vállalko-zásba adás miatti létszámcsökkenés a centrum létszámadataiban nem mutatha-tó ki.

A vizsgált körben az egy orvosra jutó teljesített ügyeletek száma át-lagosan 30 ügyelet/év volt, a jogszabály által éves szinten maximálisanmegengedett 72 ügyelet/év-hez viszonyítva. A mutató alacsony értékének egyikoka, hogy kedvezőbb az orvos-ellátottság az országos intézetekben és az egye-temi klinikákon. Ez azonban az ágazat egészére nem általánosítható. (Egyesvárosi kórházakban például komoly nehézségekbe ütközik az ügyelet ellátása).Másik ok, hogy az ügyeletek során történő effektív munkavégzés a hatályosrendeletek értelmében túlmunkának minősül, amely éves szinten nem halad-hatja meg a 300 órát. (Adott intézmény kollektív szerződésében 400 óra ismeghatározható.)

Egy 16 órás ún. „minősített ügyeletből” 8 óra túlmunkának számít. Emiatt a jog-szabály által megengedett 72 alkalom minősített ügyeletnél már nem egyeztethe-tő össze a túlóra szabályokkal (mivel ez 576 óra túlmunkavégzésnek) felel meg.

A hazai szabályozástól eltérően az EU tagállamokban az orvosi ügyelet és a kór-házban eltöltött készenlét teljes időtartama túlórának minősül. Emiatt az ügyele-ti ellátás hazai szabályozásának módosítása szükséges.

Az egy orvosra jutó ügyeletek számát a feladat vállalkozásba adása is befolyá-solta. (9 intézményben vállalkozásokat is bevontak az ügyelet ellátásába.)

2.4.1.2. Az egészségügyi dolgozók bérezése

A bérezés változatlanul az egészségügyi ágazat kritikus pontja. Akórházak költségvetésében a bér és járulékainak aránya viszonylag magas,ennek ellenére a bérszínvonal alacsony. Az egészségügyi intézmények béreimég a költségvetési szférában sem versenyképesek.


54

2001-ben a teljes munkaidőben foglalkoztatott szellemi foglalkozásúak átlagke-resete 165 102,-Ft/hó volt a közigazgatásban, 105 651,-Ft/hó az oktatásban és88 426,-Ft/hó az egészségügyben.

A vizsgált években a kötelezően végrehajtandó béremelések mértéke 1999-ben13 %, 2000-ben 8,25 %, 2001-ben 8,75 % volt. A bérfejlesztések fedezete a be-tegforgalom függvényében, a teljesítménydíjakon keresztül jutott el a kórhá-zakhoz, miközben a törvény kötelezően előírta számukra ennek kifizetését.

Az 1999. évi költségvetés tervezésénél figyelembe vett 10 %-os dologi és 13 %-osbérnövekmény fedezetéhez mindegyik intézményben legalább 12 %-os OEP bevé-tel növekedésre lett volna szükség. 11 intézmény nem érte el a 12 %-os növeke-dést, ami azt jelenti, hogy a kötelező bérfejlesztés fedezetét csak a dologi kiadá-saik terhére tudták kigazdálkodni. 6,2 % volt a növekmény az OTRI-ban, 4,2 %az OSEI-ben, 3,5 % a Bethesda Gyermekkórházban.

A 2000. évi 8,25 %-os, a 2001. évi 8,75 %-os bérfejlesztések fedezete sem realizá-lódott több intézmény OEP bevételében. A GOKI OEP bevétele 5 %-kal maradt elaz 1999. évi összegtől. Az OHII 2000. évi OEP bevétele az 1999. évi 96 %-ára telje-sült. 2001-ben a Balatonfüredi Szívkórház is kevesebb OEP bevételt realizált azelőző évhez képest. Az OKTPI 2001. évi OEP bevétele sem nyújtott fedezetet abérfejlesztés végrehajtásához.

2001-től már valamennyi egészségügyi szolgáltató – az egyházi kórházak is -igényelhettek OEP előleget a 13. havi bér kifizetéséhez.

A vizsgált kórházak közül 3 intézmény nem élt a lehetőséggel: a Bethesda Gyer-mekkórház, a DE OETC és az OOI. A szükséges fedezetet kigazdálkodták.

1999-2001. között a vizsgált körben az egy főre jutó átlagos jövedelem át-lagosan 33 %-kal emelkedett (22. számú táblázat).

Az intézmények közötti szóródást mutatja, hogy a legalacsonyabb és a legma-gasabb növekmények közötti eltérés 1-41 % között változott. A nagy szóródásokaz eltérő struktúrákból, a korábbi bérhelyzet különbözőségéből adódtak. Az el-térésekhez hozzájárult, hogy a kilépők helyére csak magasabb bérért tudtakmegfelelő szakképzettségű új dolgozót találni.

Az ügyvitelben dolgozók átlagkeresete a BM kórházban 74 %-kal növekedett(65 000,-Ft-ról 113 000,-Ft-ra). A növekedést az indokolta, hogy a kilépők helyérecsak jóval magasabb bérért találtak megfelelő szakképzettségű dolgozót. Az ügy-vitelt ellátók Kjt-től eltérő besorolása sem mindig teszi lehetővé, hogy megfelelőképzettségű, gyakorlatú munkatársakkal tudják betölteni a pénzügyi-számvitelimunkaköröket.

Az EüM felmérése alapján országos átlagban az orvosok bruttó átlagkeresete1999-2001. között 24 %-kal, a szakdolgozók átlagkeresete 30 %-kal emelkedett(az ügyvitelben dolgozókról nem áll rendelkezésre adat).

Annak ellenére, hogy a vizsgált intézményekben az orvosok és szakdolgozókjövedelmének átlagos növekedési üteme meghaladta a felmérés szerinti ágazatiátlagot, a vizsgált körben továbbra is alacsonyak az átlagjövedelmek.


55

A BM kórházban az orvosok átlagjövedelme 3 év alatt bruttó 48 000,-Ft-tal emel-kedett (40 %). Az egyetemek szakdolgozóinak 48 %-os jövedelem növekedésemindössze bruttó 27 000,-Ft-ot jelentett ugyanebben az időszakban.

A 2001. január 1-től bevezetett 40 000,-Ft-os, majd a 2002-ben az 50 000,-Ft-osminimálbér az ágazatban jelentős számú közalkalmazott jövedelmének növe-kedését eredményezte. A minimálbér emelésének negatív következménye voltaz illetménytábla „összetolódása” (csökkent a felsőfokú végzettségűek és a fel-sőfokú végzettséggel nem rendelkező, a szakképzett és szakképzetlen egészség-ügyi dolgozók illetménye közötti különbség).

Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete által készített felmérés szerint az50 000,-Ft-os minimálbér bevezetése az országos intézetekben a foglalkoztatottak38 %-át, a BM intézményeiben 49 %-át, a MÁV intézményeiben 60 %-át érintet-te.

A bérgazdálkodás feszültségeit nem enyhítették az elmúlt évekbenbevezetett szakmai szorzók, a megemelt munkahelyi pótlékok, és egy-szeri bérkiegészítések sem. A munkahelyi pótlékok összege a garantált illetmé-nyekhez képest jelentős mértékű volt, azonban a gazdasági-műszaki ellátásbandolgozók ezekből nem részesültek. Mindez tovább csökkentette annak az esé-lyét, hogy a munkáltatók az ügyvitel és informatika terén dolgozó felsőfokúvégzettségűek számára „munkaerő megtartó” illetményeket fizessenek.

Az ágazat bérhelyzetét kedvezően befolyásolta, hogy - a Kjt. 2002.szeptember 1-től hatályos módosításának eredményeként - jelentős mérték-ben megnövekedtek az egészségügyben dolgozó közalkalmazottakilletmény minimumai. Az A1-es kategóriában garantált illetmény havi50 000,-Ft, az F1 kategóriában (felsőfokú végzettségűek) garantált illetménypedig 100 000,-Ft lett. A dolgozók bérhelyzetének javítása érdekében hozott in-tézkedés átlagosan 50 %-os mértékű illetményemelést biztosított és lehetővé tet-te a szakképzettség szerinti differenciálást. (Az intézkedés egyéb hatásai az ága-zat bérhelyzetére még nem értékelhetők.)

2.4.1.3. A kórházak munkaerőforgalma, munkaerő-megtartási lehetőségek

Az egészségügyi ágazatban évek óta folyamatosan meglévő feszültségek, alétszámmozgásokban is visszatükröződnek. Az állami és egyházi kórhá-zak alkalmazottainak fluktuációja intézményenként nagy szóródást mutatott avizsgált években (23. számú táblázat).

A vizsgált időszakban a legalacsonyabb fluktuációs értékek az orvo-si munkaköröket jellemezték (átlagosan 15 %). A szakdolgozói körbenaz orvosokét meghaladó mértékű (30-40 %-os) volt a fluktuáció. A ki-lépő szakképzett dolgozók helyére a legtöbb esetben szakképzetleneket tudtakfelvenni. Az ügyviteli dolgozók magas munkaerőmozgása a versenyszféra el-szívó hatására utal.

Ha az egyes kórházak összevonását és szétválasztását figyelmen kívül hagyjuk,az országos intézetek orvosainak munkaerőforgalma 15-16 %-os mértékű volt. AMÁV kórházak csoport átlaga 14,6-15,3 %, a BM kórházé 7-18 %, az egyházikórházaké 12-16 % volt.


56

Az orvosok fluktuációja az egyetemeken volt a legmagasabb, meghaladta a26 %-ot. Az egyetemeken az orvosok fluktuácója az integrációval és a foglalkoz-tatott rezidensek munkaerőforgalmával függ össze.

A SE ÁOK-on a szakképzett szakdolgozók mintegy 27 %–a kicserélődött. A kilépettszakképzett szakdolgozókat csak szakképzetlenekkel sikerült pótolni.

A magas fluktuáció az alacsony bérezésen túlmenően az egyéb „munkaerő-megtartó” lehetőségek hiányát is jelzi. A munkaerő megtartás gyakorlatilag atovábbtanulási és továbbképzési lehetőségben, tudományos konferenciákonvaló részvétel biztosításában merül ki (a legtöbb intézmény azonban erre iskorlátozott lehetőségekkel rendelkezik). Az egyéb juttatások (önkéntes egész-ségügyi pénztári tagdíj, kórházi óvodák és bölcsődék fenntartása, stb.) arányaminimális.

Az OOI-nak kedvező pénzügyi helyzetéből adódóan lehetősége van valamennyimunkakörben a Kjt. besorolásnál magasabb bérbeállás biztosítására, továbbá adolgozók képzésének, továbbtanulásának támogatására is.

Egyes kórházakban teljesítményfüggő érdekeltségi rendszereket dol-goztak ki, melyek célja a bevételek növelése, a szakmai mutatók és a kódolásimunka javítása, a költségek csökkentése, továbbá a jól dolgozók munkájánakjobb elismerése. Az így kialakított ösztönző rendszerek a dolgozók premizálásátteszik lehetővé, a kórházak teherviselő képességének figyelembevétele mellett.

A teljesítményen alapuló érdekeltségi rendszereket alkalmazó kórházak feltétel-ként az aktív osztályokon bizonyos súlyszám összegek elérését kötötték ki. A kró-nikus osztályokon a havi átlagos ápolási naptól, illetve az intézmény átlagosgyógyító-megelőző teljesítményétől tették függővé a teljesítmények mérését.

A helyszínen ellenőrzött intézmények közül a MÁGY és a Központi MÁV kórházalakított ki érdekeltségi rendszert. A teljesítmény-ösztönző rendszereket eredmé-nyességi szempontból nem értékelték.

A SE-n a 2000. I. félévében bevezetett ideiglenes érdekeltségi rendszert - a pénz-ügyi–gazdasági problémák miatt - ugyanabban az évben megszüntették.

A kórházak létszám- és bérgazdálkodásában az új kórháztörvény különbözőalkalmazási formák bevezetését teszi lehetővé (alvállalkozói szerződések, sza-badfoglalkozású orvosok), mindez hozzájárulhat a jövőben egy rugalmasabblétszám- és illetmény struktúra kialakításához az egészségügyi intézmények-ben.

2.4.2. A kórházak gyógyszergazdálkodása

2.4.2.1. A gyógyszerkiadások alakulása

Az intézmények költségvetésében a gyógyszer- és vegyszerbeszerzésikiadások – a személyi juttatásokat és a járulékokat követő – második legje-lentősebb tételt képezik a dologi kiadásokban (7. számú diagram).

Az adatszolgáltató állami és egyházi intézmények gyógyszer-vegyszer kiadása11,6 Mrd Ft-ról 14 Mrd Ft-ra emelkedett a vizsgált 3 év alatt (21 %).


57

1999. és 2000. között az egyetemek gyógyszerkiadásai átlagosan 21 %-kal, az or-szágos intézeteké 14 %-kal, a MÁV és a BM kórházak gyógyszerkiadásai átlago-san 17 %, illetve 11 %-kal növekedtek. 2000. és 2001. között már csökkenések istapasztalhatók: átlagosan 3 %-kal az egyetemek és 6 %-kal a MÁV kórházak ese-tében.

Az egy finanszírozott esetre jutó átlagos gyógyszer-vegyszer kiadásaz elemzett intézményi körben 20 %-kal emelkedett (20 000,-Ft/esetről24 000,-Ft/esetre). A legmagasabb csoportátlagok a progresszív betegellátás fel-ső szintjét képviselő egyetemi klinikákat (24 000,-Ft/eset) és az országos intéze-teket jellemezték (22 000,-Ft/eset). A MÁV és a BM kórházaiban egy finanszíro-zott esetre 8 000,-Ft, az egyházi kórházakban 9 000,-Ft jutott (8. számú diag-ram).

2001-ben az OHII-ban volt a legmagasabb az egy finanszírozott esetre jutógyógyszer-vegyszer kiadás (405 000,-Ft/eset). Sorrendben utána következett aGOKI (54 000,-Ft/eset), majd az OITI (48 000,-Ft/eset). A magas költségek az inté-zetekben végzett költségigényes beavatkozásoknak tulajdoníthatók (az OHII-bancsontvelő transzplantációkat, a GOKI-ban szívsebészeti beavatkozásokat végez-nek, az OITI-ban a felvett betegek több mint 90 %-án idegsebészeti műtéteket vé-geznek).

1999-2001. között a gyógyszer-vegyszer beszerzési kiadások dologi kia-dásokhoz viszonyított aránya a vizsgált körben lényegesen nem válto-zott (1 % alatt maradt az évenkénti változások mértéke).

Az országos intézetek a dologi kiadásaikból átlagosan 24 %-ot, az egyetemek29 %-ot, a BM kórház 22 %-ot, egyházi kórházak 27 %-ot fordítottak gyógyszerekbeszerzésére. A MÁV kórházaknál 4,7 %-os csökkenést tapasztaltunk a 3 év alatt(23,1 %-ról 18,4 %-ra).

A vizsgált években a vásárolt gyári előállítású gyógyszerek aránya agyógyszer- vegyszer kiadásokban intézményenként nagy eltéréseketmutatott: 41 %-86 % között szórt.

A legmagasabb arányok mindhárom évben a rehabilitációs profilú országos in-tézeteket jellemezték (61-81 %). A legalacsonyabb volt a SE klinikákon ahol a vá-sárolt gyári előállítású gyógyszerek aránya a gyógyszer-vegyszer kiadások 25 %-29 %-a között változott (9. számú diagram).

A vizsgált intézmények gyógyszernyilvántartási rendszerei az egy beteg keze-lésével kapcsolatos gyógyszerköltségek esetszintű követésétteljeskörűen nem teszik lehetővé. Azokra a betegekre, akikre extrafinan-szírozási igényt nyújtanak be az OEP-hez manuálisan gyűjtik ki a gyógyszer-felhasználást. A drágább készítmények felhasználásáról - antibiotikumok, vér-készítmények, citosztatikumok, stb. – egyes kórházak szintén manuális nyil-vántartásokat vezetnek.

Az egy betegre jutó gyógyszerelési költségek követését és ellenőrzését az OOI-ban2001-ben bevezetett „unit dose” (egyszeri adag) rendszer teszi lehetővé. A beteg-névre szóló, TAJ szám szerinti gyógyszerkiszerelés jelenleg hat betegosztályonműködik. Az egyénre szabott gyógyszerelési rendszer bevezetésének közel 1 MrdFt-os beruházási igénye volt, 2 fő plusz létszámot igényelt. A módszerrel elérhetőgyógyszerkiadás megtakarítás még nem számszerűsíthető.


58

Egységes ágazati irányelvek hiányában a kórházak az analitikus nyilvántar-tásokban gyógyszerként tartják nyilván a vásárolt gyári előállítású gyógyszere-ket, a saját előállítású gyógyszereket, a vegyszereket, a diagnosztikumokat, avérkészítményeket, az oxigént, a röntgenfilmeket, a kötszereket, esetenkéntmég az emberi testbe épített implantátumokat, protéziseket stb. is. Egyes kór-házakban a gyógyszerkiadási adataik között szerepeltetik az intézmény általfenntartott közforgalmú gyógyszertár kiadásait is.

Az intézeti szintű gyógyszer felhasználás követését a kórházi anali-tikus nyilvántartások nem minden esetben teszik lehetővé. Több in-tézményben is előfordult, hogy az ingyen kapott ajándék gyógyszereket értéknélkül vették nyilvántartásba.

Az intézetek a gyógyszerköltségeiket folyamatosan figyelik, azonbanennek a betegforgalommal való kapcsolatát rendszeresen nem érté-kelik. A gyógyszerkiadásaik növekedése elsősorban a folyamatos áremelések-ből, a készletválaszték bővüléséből adódott.

2.4.2.2. A gyógyszerfelhasználás szabályozása

25 intézményben alaplisták, terápiás protokollok és standardok szerint hasz-nálták fel a gyógyszer-készítményeket (a kitöltött kérdőívek szerint). Ezek al-kalmazását valamennyien a gyógyszer gazdálkodás fontos eszközének tartot-ták.

Kötelező előírások hiányában az intézet menedzsmentje dönti el, hogy a fentiszabályozási eszközöket mely gyógyszercsoportokra, illetve terápiákra alkal-mazzák. Egyes kórházakban a gyógyszerek teljes körére, másokban csak bizo-nyos gyógyszercsoportokra vezettek be alaplistákat, standardokat (pl. antibio-tikumokra, diagnosztikumokra, citosztatikumokra, stb.).

A SE ÁOK-on a gyógyszerekkel való egységes gazdálkodás – a logisztikai területkivételével - egyetemi, vagy kari szinten jelenleg nem koordinált. Egyes kliniká-kon egyedileg, a klinika vezetőjének döntésétől függően alkalmaztak – nem fel-tétlenül írásos – protokollokat, standardokat, vagy gyógyszer alaplistát. A klini-kák által kidolgozott értékelési szempontokat egyetemi szinten nem koordinálták.

A DE OETC gyógyszer-gazdálkodási folyamatát minőségirányítási folyamatleírásszabályozza. A gyógyszerellátás centrum szintű összehangolását, értékelését aGyógyszerterápiás és Antibiotikum Bizottság végzi. A Bizottság szakmai állás-foglalása alapján a főgyógyszerész állítja össze a hivatalos gyógyszerjegyzéket(Hospital Formulary). A jegyzék (alaplista) három csoportba sorolja a gyógyszer-készítményeket: védjegyzett néven tartalmazza a folyamatosan készleten lévőgyógyszereket, hatóanyag szerinti csoportban a legkedvezőbb feltételek mellettbeszerezhető készítményeket. A nagy értékű, ritkán használt gyógyszerek a sür-gősségi csoportban szerepelnek.

A gyógyszerkeret gazdálkodással kapcsolatban eltérő gyakorlatalakult ki. Egyes intézményekben osztályos keretek kidolgozásával próbáltáka felhasználást adminisztratív módon szabályozni, a gyógyszerkiadásokatvisszaszorítani.


59

A Központi MÁV kórházban 2001. második félévében újraszabályozták az osztá-lyos gyógyszer-felhasználási kereteket. A kereteken belül 90 % erejéig az osztá-lyok vételezhetnek, a további 10 % igénybevételéhez írásbeli kérelem alapján azorvosigazgató jóváhagyása szükséges.

A GOKI főigazgatója 2000. decemberében az egy betegre jutó napi gyógyszerkia-dás 1 000 Ft-ot meghaladó költségeinek engedélyezését osztályvezetői jogkörbeutalta.

A SE ÁOK-on klinikai gyógyszerkereteket központilag nem határoznak meg. Azegyes klinikák gyógyszer felhasználását folyamatosan képes követni a nyilván-tartási rendszer, azonban felhasználást értékelő „küszöbszámok” nincsenek kli-nikákra lebontva. A költségvetés egyetemi szintű „összes gyógyszer-előirányzatot”tartalmaz, amely egy esetlegesen alakuló tényösszeggel áll szemben. Az indoko-latlan „túlfogyasztásokat” egyetemi szinten nem értékelik, emiatt központi intéz-kedéseket nem hoznak. A klinikák vezetői saját intézményeikben kísérik figye-lemmel a gyógyszer költségeiket.

Az osztályos gyógyszerkeretek túllépését az intézményekben a beteg-érdekek feltétlen prioritásával indokolják. Másokban a túllépéseketegyáltalán nem értékelték, nem is szankcionálták.

Az intézeti gyógyszerellátásról szóló 34/2000. (XI. 22.) EüM. rendelet szerint abennfekvés teljes idején a betegek részére valamennyi gyógyszert a kórházaknakkell biztosítaniuk. A legszigorúbb gyógyszergazdálkodás mellett is keret-túllépéshez vezethet azonban, ha az aktív osztályra bekerülő betegmás (krónikus) betegségeire többféle gyógyszert is szed egyidejűleg.

Az országos intézetek közül 15-ben működik gyógyszerigény felülbírálati rend-szer a kérdőíves felmérésünk szerint. A felülbírálat 7 intézményben az intézet-vezető hatáskörébe, 8 intézményben a gyógyszerterápiás bizottság hatáskörébetartozik.

A vizsgált kórházak közül a legtöbb szigorító intézkedést a gyógyszerek beszer-zésében és felhasználásában a likviditási nehézségekkel küzdő intézmények ve-zették be.

A Központi MÁV kórházban kiemelten kezelték a gyógyszergazdálkodást. 2001.második félévétől egyre több adminisztratív intézkedést hoztak a gyógyszerek be-szerzésére és felhasználására: áttekinthető számítógépes rendszert vezettek be,felülvizsgálták a gyógyszer alaplistát, megjelölték a helyettesítő készítményeket.2002-ben a hatóanyag tartalom alapján a teljes gyógyszerbeszerzésre közbeszer-zési eljárást hirdettek. A Gyógyszerterápiás Bizottság és az Antibiotikum Bizottságjavaslatot dolgozott ki a racionális antibiotikum felhasználás gyakorlatára. Agyógyszerkiadások alakulásában a változás pontosan nyomon követhető. (2001-ben 8,1 %-kal csökkent a gyógyszerkiadás az előző évhez képest.)

A költséghatékonyabb gyógyszergazdálkodás megvalósítása érdeké-ben készleteiket folyamatosan figyelemmel kísérték. A gyógyszerelésiszokások, kezelési terápiák változásai miatt megmaradt készítményeiket lejáratelőtt más intézeteknek ajánlották fel, vagy megpróbálták értékesíteni. Emiattgyógyszerselejtezések csak minimális mértékben történtek (az éves felhasználá-sokhoz viszonyítva 1 % alatt maradtak).


60

A MÁGY-ban 2001-től a gyógyszertár készletét 2 heti mennyiségre csökkentették,az osztályok havonkénti “önleltár” készítésére kötelezettek, melyek gyógyszertárinyilvántartással való egyeztetését elvégezték. Gyógyszerselejtezést évente egy al-kalommal végeztek, a selejtezésre kerülő gyógyszerek aránya az éves gyógyszer-forgalomhoz viszonyítva 0,6 %.

A Központi MÁV kórházban 2001. második felétől az osztályos gyógyszerkészle-tek nagyságát 10 napra elegendő mennyiségben, az intézeti gyógyszertár készlet-szintjét pedig 2 heti felhasználásban határozták meg (a korábban jellemző két-havival szemben).

A Bethesda Gyermekkórházban csak a legfontosabb gyógyszerekből (antibioti-kumokból, immunglobulinokból, infúziókból) készleteznek. A vizsgált időszak-ban elfekvő készlet infúziókból és fertőtlenítőkből keletkezett, terápiaváltozás mi-att. A megmaradt készletet más kórház részére értékesítették, illetve a lejáratigesetleges jövőbeni felhasználás céljából megőrzik.

Az osztályos készletezési gyakorlattal szemben az intézmények aközponti gyógyszertári készletezést preferálták. A legdrágább készít-ményekből csak kis mennyiségeket (1-2 hétre elegendőt) tároltak.

A kérdőíves felmérésünk szerint 11 országos intézet és mindegyik egyetem rend-szeresen él a 24 órán belüli gyógyszerszállítás lehetőségével. Az ingyenesen ka-pott gyógyszereket az országos intézetben nyilvántartják. A gyógyszergazdálko-dást számítógépes háttér segíti.

A gyógyszergazdálkodás területén hozott racionalizálási intézkedéseket ered-ményességi szempontból általában szóban, értekezletek során elemezték.

2.4.2.3. A gyógyszerek beszerzése

A gyógyszerek beszerzése - terápiás és gazdálkodási jelentősége mi-att - kiemelt fontossággal bír. Az intézmények egy része a gyógyszerekközbeszerzésével törekedett a legkedvezőbb árak és szállítási feltételek kialakí-tásra.

A kérdőívek szerint az országos intézetek közül 6-ban közbeszerzési eljárással biz-tosították a gyógyszereket, 6 intézményben részben, 4-ben egyáltalán nem al-kalmaznak közbeszerzési eljárást. Két egyetem teljeskörűen, kettő pedig gyógysze-reinek egy részét közbeszerzéssel biztosítja. A BM kórház 2001. évtől, a központiMÁV kórház 2002-től él a közbeszerzés lehetőségével. Az OOI a közbeszerzési tör-vény hatályba lépése előtt 1995-ben kötött határozatlan idejű keretszerződést 9termékcsoportra egy gyógyszerszállítóval. A szerződés feltételeit még nem módo-sították.

A gyártók és forgalmazók által felkínált akciók, rabattok, kedvezőfizetési feltételek döntően befolyásolják a gyógyszerek beszerzését akórházakban. Tudatosan felépített, piackutatással egybekötött gyógyszerbe-szerzések azonban nem jellemzők. A természetben kapott rabattok gyógyszer-kiadásokra gyakorolt „megtakarítási” hatása egyértelműen nem volt kimutat-ható. A tendereztetés hátrányos következménye, hogy a forgalmazók év közbe-ni akcióit a kórházak nem tudják igénybe venni (a szerződéses kötelezettségeikmiatt).


61

A monitorozott 28 intézmény 10 (ugyanolyan hatóanyag-tartalmú, ugyanolyankiszerelésű) gyógyszerkészítményének beszerzési egységárait egymással összeha-sonlítva 30 %-ot is meghaladó eltéréseket is tapasztaltunk. (A gyógyszer tenderekszerződéseiben levő egységárakat, illetve az ÁFA nélküli beszerzési egységárakathasonlítottuk össze, rabattok és egyéb természetbeni kedvezmények figyelembe-vétele nélkül.)

Az intézmények beküldött adatai alapján a legnagyobb beszerzési egységár elté-réseket egyes antibiotikumoknál, gyomorsav csökkentő készítményeknél, illetveaz agyi keringés javítására szolgáló gyógyszernél tapasztaltunk. 7 intézmény 2500,-Ft-os (vagy az alatti) egységáron szerezte be azt az antibiotikumot, amit 14másik kórház közel 3 900,-Ft-ért. Az agyi keringés kezelésére használt készítménybeszerzési egységára 500,-Ft és 700,-Ft között, a gyomorsav kezelésének gyógysze-rei 4 000,-Ft és 8 000,-Ft, illetve 7 000,-Ft és 9 000,-Ft között szórtak. A legalacso-nyabb beszerzési egységárak tenderárak voltak (10/a és10/b diagram).

A nagy árkülönbségek abból is adódtak, hogy az intézmények egymás gyógy-szerbeszerzési árait nem ismerik, mivel nincs olyan központi információs adatbá-zis, amely elősegítené a beszerzéseiket megelőző piackutatási tevékenységet.

A gyógyszergazdálkodásban napjaink alapvető problémája, hogy a„felhasználó” orvosi szakmai oldal és a gazdálkodói oldal közöttnem biztosított a kellő összhang. A gyógyszerkiadások csökkentésére, akiadások növekedési ütemének visszafogására irányuló gazdálkodási intézke-dések az esetek többségében adminisztratív korlátozásokban merültek ki (ke-retgazdálkodás, kedvezőbb beszerzési árak és rabattok elérése, megállapodás agyógyszerszállítókkal 60 napnál hosszabb fizetési határidőkben, készletek csök-kentése, raktározás központosítása). A költség-hatékony gyógyszergazdálkodás,az eredményes racionalizálási törekvések a gazdasági és az orvosi–szakmai ol-dal szorosabb együttműködését feltételezi.5

2.4.3. Az intézmények műszergazdálkodása

2.4.3.1. Az orvosi berendezések állapota

A vizsgálatba bevont intézmények adatai az ingatlanok és az orvosiberendezések nagyfokú elhasználódásáról tanúskodnak. Az elavultgéppark működtetése a gazdálkodást nehezíti, a magas és nehezen tervezhetőpótlási, javítási ráfordítások az intézményi költségvetés bizonytalanságát fo-kozzák.

A amortizáció fedezetét 10 éve nem sikerült a díjazási rendszerbe építeni, mi-közben az orvosi technológia robbanásszerűen fejlődött. A teljesítményarányosfinanszírozási rendszerben a fejlesztésekhez és a felújításokhoz szüksé-ges pénzügyi fedezet biztosítása a fenntartók feladata. Megfelelő for-rások hiányában azonban az intézményi szükségletek töredékét képesek kielé-gíteni.

5 Hiányzik a szakmai és a pénzügyi oldal összhangja az önkormányzati kórházakban is (V-1019-115/1999. sz. jelentés)


62

A beruházási forrásokban a felújítási, a cserepótlási és a fejlesztési (bővítési)célok nem különülnek el. Ebből adódóan a szinten tartás vagy fejlesztés alter-natívájában a források felhasználása nem tervszerű és nem következetes.

2000-től már megengedik a jogszabályok a műszerbeszerzéseket az OEP bevé-telből, az ehhez szükséges forrás viszont az intézmények költségvetésében nembiztosított. Csak szabályozás szintjén rendeződött a kérdés, mivel többletforrása gyógyító-megelőző ellátások költségvetésébe ezen a címen nem került. Emiattaz OEP bevételből megvalósított beruházások, pótlások a működés-től vonnak el forrásokat.

Az intézmények teljes tárgyi eszköz állományából bruttó értéken számítva azorvosi berendezések aránya 2001-ben átlagosan 33 % volt. Az országos intéze-teket 50 %-nál (egyeseket 90 %-nál) magasabb, az egyetemek orvostudományikarait és az egészségtudományi centrumokat 74 %-os átlagérték jellemezte.

Az eltérő szakmaprofilból adódóan a műszerezettségben nagy eltérések mutat-koztak: 2001-ben az orvosi berendezések egy ágyra jutó nettó értéke az országosintézeteknél 572 000,-Ft/ágy, az egyetemeken 1 372 000,-Ft/ágy, a MÁV kórhá-zakban 681 000,-Ft/ágy, a BM kórházban 270 000,-Ft/ágy, az egyházi kórházak-ban átlagosan 241 000,-Ft/ágy (24. számú táblázat).

A teljes intézményi körből kiemelkedett az OOI 3 296 000,-Ft/ágy, a GOKI2 447 000,-Ft/ágy, a PE OETC 2 190 000,-Ft/ágy, illetve az OITI 1 792 000,-Ft/ágy(11. számú diagram). A rangsorban betöltött első helye ellenére az OOI-ban asugárterápiás géppark cseréje 1,8 Mrd Ft beruházást igényel. Az OITI-ben az egyágyra jutó, nullára leírt eszközök értéke 50 %-kal meghaladja az egy ágyra jutónettó értéket. A GOKI átlagértékét javítja a nemrég átadott gyermek-kardiológiaiközpont, azonban a felnőtt ellátásban a műtő, az intenzív osztály, ahaemodinamika és a sebészeti osztály műszerei teljesen elavultak.

Valamennyi intézménytípusra általánosan igaz, hogy sok az elhasznált, fizi-kailag és erkölcsileg teljesen elavult, mielőbbi cserére szoruló orvosi eszköz. Ahazai betegellátás csúcsát képviselő országos intézetekben és azegyetemi klinikákon az országos átlagnál rosszabb a gép-műszerállomány. Az eszközök lecserélését lehetővé tevő források hiányábana gép-műszer állomány évről évre öregszik.

Az ORKI nyilvántartása szerint a gyógyító-megelőző ellátást végző hazai in-tézmények orvosi eszközeinek átlagéletkora 9 év. Az orvosi gépek átlagos élet-kora az országos intézetekben a legmagasabb: 12,3 év. Őket követik a megyeikórházak 9,4 évvel, a városi kórházak 8,8 évvel. Az egyetemek 0,5 évvel ma-radnak el az országos átlagtól.

A MÁGY-ban a rétegfelvételi munkahelyen használt berendezés 1969-es beszerzé-sű, a félautomata előhívó 1972-es, a hűthető laborcentrifuga l970-es. A GOKIfelnőtt szívsebészeti ellátásában üzemelő haemodinamikai berendezés életkorameghaladja a 19 évet, és csak átvilágítási üzemmódban használható. A KözpontiMÁV Kórház radiológiai berendezéseinek életkora 11 év, a kardiológiai őrző mo-nitor-rendszeré 18 év.

Az egyes intézménytípusok orvosi gép-műszer állományának nettó értéke meg-közelítőleg azonos a 0-ra leírt eszközök értékével, vagy az alatt marad. 1999 és


63

2001 között a nettó érték és a nullára leírt állomány azonos mértékben (44 %-kal) növekedett.

A 16 országos intézet orvosi gép és berendezés állományának nettó értéke 2001-ben összesen 3,2 Mrd Ft, a 0-ra leírt eszközök értéke 3,3 Mrd Ft, az egyetemeké 9,8Mrd Ft, illetve 9,2 Mrd Ft, a MÁV kórházaké 0,94 Mrd Ft és 0,92 Mrd Ft, a BMkórházban 0,2 Mrd és 0,5 Mrd Ft. Az egyházi kórházakat szintén hasonló átlagér-tékek jellemzik. 10 országos intézetben, 2 egyetemen, egy egyházi kórházban, aKözponti MÁV és a BM kórházban a 0-ra leírt orvosi berendezések értéke meg-haladja a nyilvántartott nettó értéket.

Az intézmények orvosi gépeinek, berendezéseinek elhasználódott-sága (értékcsökkenés és bruttó érték hányadosa) mindhárom vizsgált évbenmeghaladta a 60 %-ot. A legrosszabb átlagértékek - 67 %, illetve 66 % - azországos intézeteket és az egyetemeket jellemezték (25. számú táblázat).

A „műtétes szakmákat” képviselő országos intézeteknél az elhasználódás 70 %feletti (74 % az OITI-ben, 73 % az OBSI-ban).

16 országos intézetből 2001-ben csak kettőnél haladta meg az orvosi gé-pek, berendezések használhatósági foka (nettó-bruttó érték hányados) az50 %-ot. 7 intézetben az orvosi berendezések használhatósága 15-29 % közöttisávban található.6 Két egyetemen 26 %, illetve 29 %, a másik kettőn 40 % és43 % volt az orvosi gépek használhatósága. A MÁV kórházak és az egyházikórházak átlaga 35-35 %, a BM kórházé 22 % (12. számú diagram).

Az elemzett intézmények műszerbeszerzéseiket felügyeleti támogatásból, azegészségügyi tárca által biztosított forrásokból, pályázati pénzekből, kutatásikeretekből, alapítványokból, saját bevételekből, adományokból, illetve az OEPfinanszírozási összegekből biztosították. A vizsgált három év alatt összesen17 Mrd Ft fejlesztési célú felügyeleti támogatásban részesültek(72,5 Mrd Ft értékcsökkenést tartottak nyilván az orvosi berendezéseikre).

Az orvosi műszerek beszerzésében – a pótlások fedezetének tervezhetetlen-sége és képződésének hiánya miatt – nincs hosszú távú stratégiai tervezés, rö-vid távú szempontok érvényesülnek. A beszerzésekben a fenntartók pénz-ügyi lehetőségei meghatározók.

A Bethesda Gyermekkórház fejlesztési célra 57 M Ft tulajdonosi támogatásban ré-szesült a vizsgált időszakban. Az egyház nemzetközi kapcsolatainak köszönhető-en a kórház adományként is kapott orvosi berendezéseket és felszereléseket.

Az intézmények műszerbeszerzéseinek fedezetét biztosító pótlási alapa kórházakban nem képződik, mivel a finanszírozási rendszerből hiányzik azamortizáció.7 A felügyeleti és a központi források elégtelensége miatt az esz-közbeszerzések jelentős hányadát a saját bevételek és az OEP működési támo

6 Az önkormányzati kórházakban szintén alacsony a műszerek használhatósági foka (V-1019-115/1999. sz. jelentés).

7 Az amortizáció forrásának hiánya az önkormányzati kórházakat is kedvezőtlen helyzetbe hoz-za (V-1016-78/1998-99. és a V-1019-115/1999. sz. jelentések).


64

gatás terhére valósították meg. Mindezek hozzájárultak egyes intézményekgazdálkodási nehézségeihez, eladósodottságához.8

Az egyetemi klinikák esetében a felügyeletet ellátó oktatási tárca el-sősorban az oktatási célú eszközbeszerzéseket támogatja. Az orvosiműszer beszerzésekhez az egészségügyi tárca pénzügyi lehetőségei függvényé-ben járul hozzá.

A SE klinikáinak orvosi műszer beruházásaihoz az OM gyakorlatilag nem járulthozzá. Az egészségügyi tárca a fejezeti kezelésű előirányzataiból évente csökkenőösszegeket: 1999-ben 441 M Ft-ot, 2000-ben 306 M Ft-ot, 2001-ben pedig 210 MFt-ot biztosított, amely az orvosi tárgyi eszközök beszerzésére fordított pénzeszkö-zök 32,9 %-át, 23,1 %-át, illetve 12,1 %-át tette ki. Működési célt szolgáló OEPbevételeikből a klinikák a vizsgált három évben összesen 1,27 Mrd Ft gép-műszerberuházást finanszíroztak. Alapítványi forrásokból, adományokból és egyéb át-vett pénzeszközökből, a deviza tandíjas és egyéb saját bevételeikből, orvosképzésitámogatásból is vásároltak műszereket a klinikák. A beruházásra fordított összegaz egyetem adósságának növeléséhez járult hozzá. Mindezekkel együtt is a rep-rodukciós hányad évi 12-14 %, ami – különösen a progresszív ellátás felső szintjé-től elvártakat tekintve – alacsony.

A SZTE ÁOK nem részesült felügyeleti támogatásban egészségügyi gép-műszerbeszerzés céljából. Kutatási célú és saját bevételi források terhére vásároltak orvo-si eszközöket.

A Központi MÁV Kórház részére 2000-ben a felügyeleti szerv 460 M Ft beruházásicélú támogatást nyújtott. A pénzmaradvánnyal és az eredeti előirányzattalegyütt 590 M Ft-ot fordíthattak beruházási kiadásokra. A felhalmozási kiadáso-kon belül 102 M Ft értékben vásároltak gépeket, berendezéseket.

A korlátozott fejlesztési források miatt az elavult műszerek cseréjére egyre el-terjedtebb az orvosi berendezések bérlése, lízingelése vagy a készülékek ingye-nes telepítése a forgalmazók által (ez utóbbi esetben a kórház szerződésben kö-telezi magát arra, hogy az ingyen kapott berendezés üzemeltetéséhez a vegy-szereket és reagenseket meghatározott ideig az adott forgalmazótól vásárolja).Ezekkel a módszerekkel a működtetésre fordítható pénzeszközökből egészítik kia fejlesztési forrásokat. A szükséges fejlesztési források hiánya elősegíti a gyó-gyító ellátások funkcionális privatizációját is.

Műszerbizottság 20 intézményben működik a kérdőíves felmérésünk sze-rint. A bizottságok fő feladata, hogy az éves költségvetés és a pályázati lehető-ségek függvényében javaslatot tegyen a beszerzendő eszközök köréről, rangso-rolja a szakmai igényeket. Az üzemeltetési költségek csökkentése céljából a ha-sonló funkciójú eszközök beszerzését 14 kórház tipizálta. A helyszíni ellenőrzé-seink során a tipizálásból adódó érdemi megtakarítás nem volt kimutatható.

A műszerbeszerzési döntésekben prioritásként jelent meg a szakmaiminimumfeltételek teljesítése, mivel ennek hiányában az intézmény nem

8 Az önkormányzati kórházak saját pénzügyi egyensúlyuk veszélyeztetése mellett sem jutottakmegfelelő mennyiségben a gyógyításhoz szükséges orvosi gépekhez, műszerekhez (V-1019-115/1999. sz. jelentés).


65

kaphatja meg a végleges működési engedélyét. A minimumfeltételekről szólókormányrendelet nem tartalmaz előírásokat az összes orvosi-szakmai területre,ezért nem mindegyik intézmény mérhette fel a feltételek biztosításához szüksé-ges műszerigényét.

A Központi MÁV kórház 2001-ben felmérte a minimumfeltételek biztosításáhozszükséges műszerigényt. A felmérés nem csak a rendelet által előírt eszközökettartalmazza 73,5 M Ft értékben, hanem a készülékek alkalmazhatósági korha-tárára vonatkozó jogszabályi követelményeket is, melyek számított összértéke693 M Ft.

A szívsebészet gép-műszerállományra vonatkozó felmérés a GOKI-ban 115 M Ft-ot mutatott ki tájékoztató jelleggel csupán, mert a minimum feltételek még nemkerültek kidolgozásra.

A SE klinikáin a helyszíni vizsgálat időpontjában folyamatban lévő intézményifelmérés miatt még nem ismert, hogy működés tárgyi minimum feltételeihezmekkora további beruházási összeg szükséges.

2.4.3.2. Az orvosi berendezések üzemeltetése és szervizelése

A vizsgált intézmények nagy értékű berendezéseire (nagy értékű képal-kotó diagnosztikai eszközök, besugárzó készülékek, stb.) maximális kapaci-tás kihasználtság jellemző, a betegeket előjegyzés alapján látják el.

Az országban üzemelő 63 CT-ből 11 db, a 20 MRI-ből pedig 4 működik az orszá-gos intézetekben és az egyetemi klinikákon. A BM kórház és a Központi MÁVKórház szintén rendelkezik CT berendezéssel. A berendezések két műszakbanlátják el a betegeket, egyesek az ügyeleti ellátásban is részt vesznek. Az OEP-pelszerződött óraszámot minden intézményben teljesítik, a gyártó által garantáltoptimális „szelet-számot” – a betegforgalomból adódóan túllépik.

Az OOI besugárzó készülékeire jellemző adat, hogy a gyorsítókon az optimálisnapi 110-130 mezőszámmal szemben 160-200 volt a teljesített besugárzott mezőkszáma. A telekobalt készüléknél a napi optimális 80 mezőszám helyett 99-112volt a tényleges mezőszám. Az afterloading műtéti beavatkozásoknál évi 252munkanapot véve alapul, 2001-ben az optimális napi 5 beavatkozás helyett 5,4volt a beavatkozások száma. Mindez a napi munkaidő elhúzódását eredményeziés a kezelések minőségének romlásához vezet.

A főbb berendezések működésének és teljesítményének fontosabbadatait egységesen nem rögzítik és nem értékelik. A kapacitás kihasználá-sával kapcsolatos adatok az üzembe helyezéshez csatolt gépkönyvekben talál-hatók, a tényleges használatra jellemző információkat külön nem tartják nyil-ván. 9

Az orvosi technológiákra jellemző rohamos fejlődés következménye, hogy aberendezések karbantartását szakszervizek tudják csak elvégezni.

9 Az önkormányzati kórházak többsége még a nagy értékű gépek, műszerek vonatkozásábansem alkalmazott egyedi költségfigyelést (V-1016-78/1998-99. sz. jelentés).


66

Ők rendelkeznek a javításhoz szükséges szakembergárdával, komplett műszakidokumentációval és alkatrész bázissal.

Egyre inkább visszaszorulnak a sajáterős javítások, melynek követ-kezménye, hogy a kórházak kiszolgáltatottá válnak a márkaszervizek árképzé-sével szemben. A külső cégek az infláció függvényében évente felülvizsgálják akarbantartási szerződéseket.

Az átalánydíjas karbantartási szerződések összegéből az orvosi műszerekre kö-tött szerződések aránya a legjelentősebb. Általában csak azokra a műszerekrekötnek karbantartási szerződést, amelyek javítása saját műszerészekkel nemoldható meg. A szerződéseket takarékossági szempontok szerint rend-szeresen felülvizsgálták, egy részüket megtakarítási indokkal fel is bon-tották.

A MÁGY a gazdálkodásának racionalizálását szolgáló intézkedési terve keretében3 karbantartási szerződést bontott fel. A röntgen berendezések átalánydíjas kar-bantartási szerződésének felmondását a magas szerződési díj motiválta.

A Balatonfüredi Szívkórházban szintén csökkentek a külső cégeknek kifizetettszervízdíjak. Elsősorban saját műszerészekkel igyekeznek a javításokat elvégezni.

A kérdőíves felmérésünk szerint az intézetek 85 %-a nem használt számítógé-pes nyilvántartást az orvosi berendezéseik üzemeltetéséhez szükséges anyagok-ról, pótalkatrészekről, a berendezéseik meghibásodásáról, az alkatrészek cseré-jéről. A számítástechnikai lehetőségekkel egyesek azért nem élnek, mert nemrendelkeztek anyagi forrásokkal a szükséges rendszer kiépítéséhez, másoknálmég nem merült fel annak igénye, hogy mindezt naprakészen kövessék. 10

A nagyértékű képalkotó diagnosztikai berendezések üzemeltetési és szervizelésiköltségeit az intézmények tételesen ki tudták mutatni.

A CT és MRI költségadatokat – a csőcserék számát, a fizetett szervízdíjakat, a javí-tások anyagköltségeit, a kontrasztanyag és a filmfelhasználást - naturálisan ésértékben egyaránt elkülönítetten tartották nyilván.

Az elavult műszerparkjuk használatából adódó többletköltségeiketaz intézetek nem számszerűsítik. Az elavult gépek üzemeltetése – bár méglehetővé teszi a betegek ellátását – a minőség romlásához vezet.

3. A KÓRHÁZAK BETEG-ELÉGEDETTSÉGI VIZSGÁLATAI

Az egészségügyi intézmények irányításában és gazdálkodásában egyre na-gyobb jelentőséget tulajdonítanak a betegelégedettség felmérésének, valaminta betegellátási körülmények javításának. Előtérbe került a dolgozói elégedett-ség felmérésének igénye is.

10 Az önkormányzati kórházak egy része személyi, technikai és módszerbeli okok miatt nemhasználja ki a számítástechnika biztosította lehetőségeket (V-1016-78/1998-99. sz. jelentés).


67

A kórházak egymástól eltérő szerkezetű és adattartalmú - összességébennem összehasonlítható - beteg-elégedettségi kérdőíveket dolgoztakki (kivételt képeztek egyes, az élelmezéssel és a tisztasággal kapcsolatos kérdé-sek). A kérdőíveket eltérő módszerekkel értékelték: csak szöveges indoklások ésstatisztikai táblázatokkal is alátámasztott részletes elemzések egyaránt készül-tek. Az értékeléseket torzíthatja - pozitív irányba térítheti el -, hogy rendszerinta kórházi bennfekvés idején készültek a felmérések (amikor a betegek általá-ban nem panaszkodnak a körülményeikre).

A vizsgált időszakban az adatszolgáltatók 75 %-a váltakozó gyako-risággal - havonta, félévente, évente – végzett beteg-elégedettségi vizsgá-latokat: 71 % értékelte az élelmezéssel, 68 % a környezeti higiéniával, 64 %az elhelyezés komfortjával való elégedettséget. A kérdőívek egy része már kitérta betegek várakozási idejére, az ápolási munka színvonalára, a beteg-tájékoz-tatásra és a dolgozók empátiájára is.

Az OOI-ban 2001-ben készült felmérés során 561 beteg-elégedettségi kérdőívetdolgoztak fel, ebből 364 db a fekvőbeteg osztályról és 197 db járó beteg rendelő-ből érkezett. A felmérések kiértékelése szerint a betegek 60 %-a elégedett volt azétkezéssel, 78 %-a tisztának tartotta a rendelő mellékhelyiségeit. Elsődlegesproblémaként a járóbeteg szakellátásban a hosszú várakozási idő merült fel:2001-ben a szakrendelésen megkérdezett 197 beteg 58 %-a több mint 2-3 órát vá-rakozott (a felmérést követően a várakozási idő csökkentésére soron kívüli fő-igazgatói intézkedés történt).

A MÁGY-ban az élelmezés mennyiségét és minőségét a válaszadók 7,8 %-a ítéltekiválónak, 31,3 % jónak, 45,3 %-a közepesnek és 15,6 % rossznak. A kórtermekés a mellékhelyiségek tisztaságát a válaszadók 85,8 %-a megfelelőnek találta.

A DE OETC 10 klinikáján részletes kérdőívek készültek. Az orvosi és ápolói mun-kára és az elhelyezésre egyaránt kiterjedtek a betegek elégedettségével kapcsola-tos kérdések. Centrum szintjén a betegek 63 %-a elégedett a mellékhelyiségektisztaságával, 60 % az élelmezés mennyiségével. A vizsgált intézmények közül alegrészletesebb, legtöbb területre irányuló beteg-elégedettségi kérdőíveket ez azintézmény készítette.

Az intézmények vizsgálták a betegek elhelyezési körülményeit és akórtermek komfortját, a pénzügyi lehetőségeik függvényében egyesekkomfortnövelő beruházásokat végeztek.

Az OOI betegeinek 94 %-a elégedett volt a kórtermi elhelyezésével. A vizsgált há-rom év alatt összesen 7,5 M Ft-ot költöttek komfortnövelő beruházásokra.

Az EU tagállamok átlagához való közelítés a csatlakozásunkat követően új ki-hívások elé állítja a hazai kórházak menedzsmentjét és fenntartóit. A kihívás abetegek elhelyezésének komfortját, a kórházak infrastrukturális helyzetét érintielsősorban.

Budapest, 2003. január

Dr. Kovács Árpádelnök

MELLÉKLETEK

TÁBLÁZATOK

1. sz. melléklet

1 Országos Sportegészségügyi Intézet 2 Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet 3 Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet 4 Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet 5 Országos Onkológiai Intézet 6 Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet7 Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet 8 Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézet 9 Mátrai Állami Gyógyintézet

10 Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet11 Állami Szívkórház Balatonfüred 12 Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház, Hévíz 13 Állami Szanatórium, Sopron 14 Országos Haematológiai és Immunológiai Intézet *15 Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet 16 Parádfürdői Állami Kórház

17 Semmelweis Egyetem ÁOK és ETK18 Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum19 Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar20 Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Centrum

21 MÁV Kórház és Rendelőintézet, Szolnok22 MÁV Kórház és Központi Rendelőintézet, Budapest23 Budai MÁV Kórház

24 BM Központi Kórház és Intézményei

25 Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza, Budapest 26 Magyarországi Zsidó Hitközségek Szeretetkórháza, Budapest27 Budapesti Szent Ferenc Kórház28 Budai Irgalmasrendi Kórház **

II. Az Oktatási Minisztérium által felügyelt egyetemek orvostudományi karai ésegészségügyi centrumai

Adatszolgáltatásra felkért állami és egyháziegészségügyi intézmények

* Az Országos Haematológiai Intézet 2002. január 1-től az Országos Gyógyintézeti Központbaintegrálódott.

I. Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fekvőbeteg ellátástvégző országos intézetei

** A Budai Irgalmasrendi Kórház 2000 július 1-től működik

V. Aktív fekvőbeteg ellátást nyújtó egyházi intézmények

IV. A Belügyminisztérium által felügyelt intézmények

III. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által felügyelt intézmények

2. sz. melléklet

Sors

z.

Szempont megnevezése Szempont jelentése Szempont jelöléseSemmelweis

Egyetem ÁOK

Debreceni Egyetem Orvos- és

Egészség-tudományi Centrum

Szegedi Tudomány-

egyetem SZAOTE Centrum

Országos Onkológiai

Intézet

Országos Kardiológiai

Intézet

Mátrai Állami Gyógyintézet

Állami Szív-kórház

Balatonfüred

MÁV Kórház és Központi

Rendelőintézet, Budapest

BM Központi Kórház és

Intézményei

Bethesda Gyer- mekkórház,

Budapest

1OEP bevételét tekintve az állami és egyházi kórházak köréből

Az első, második stb. helyen áll

bevétel 1, bevétel 2, stb. bevétel 1 bevétel 2 bevétel 4 bevétel 5 bevétel 8 bevétel 23 bevétel 17 bevétel 6 bevétel 10 bevétel 21

2Egy ágyra jutó OEP bevétele szempontjából az állami és egyházi kórházak közül


ágy/bevétel 1, ágy/bevétel 2, stb.

ágy/bevétel 10 ágy/bevétel 6 ágy/bevétel 4 ágy/bevétel 2 ágy/bevétel 4 ágy/bevétel 24 ágy/bevétel 21 ágy/bevétel 11 ágy/bevétel 15 ágy/bevétel 14

3Az aktív ágyak számát tekintve az állami és egyházi kórházak közül


A1, A2, stb. A1 A2 A4 A9 A12 nincs A28 A5 A6 A13

4 Kizárólag aktív ágya van aktív - - - aktív aktív - - - - aktív

5 Rehabilitációs szakkórház

A krónikus ágyainak száma az intézet

ágyszámából 90 % fölötti

krónikus - - - - - krónikus krónikus - - -

6Kincstári biztos kirendelésére sor került az intézményben

KB KB KB

7

A lejárt szállítói tartozásainak aránya az eredeti kiadási előirányzat %-ában

Egyáltalán nem volt lejárt tartozása az

elmúlt 3 évben, illetve 1 % alatti

LIKV LIKV LIKV LIKV LIKV

8

A lejárt szállítói tartozásainak aránya az eredeti kiadási előirányzat %-ában

Megközelíti, vagy meghaladja az

5 %-otTART TART - - - TART TART - TART TART -

Egyetem E E E E - - - - - - -

Országos Intézet O - - - O O O O - - -

Egyéb állami kórház Á - - - - - - - Á Á -

Egyházi kórház Eh - - - - - - - - - Eh

1999. január 1-jén M M M M M M M M M M M

2000. január 1-jén M M M M M M M M M M



Az 1999-2001. év adatai alapján, Honvédelmi Minisztérium és Igazságügyi Minisztérium intézményei figyelembe vétele nélkül rangsoroltunk.

10

Intézmény típusa

Az intézmény működött

MÁTRIXaz intézmények kijelöléséhez

9

3. sz. melléklet

adatok: eFt-ban

Országos Sportegészségügyi Intézet 978 725 1 321 865 1 328 631 135% 101% 136%Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet* 2 617 875 2 340 909 1 613 223 89% 69% 62%Országos Baleseti és Sűrgősségi Intézet 2 426 854 2 504 888 2 658 764 103% 106% 110%Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet 1 614 429 1 838 134 2 341 470 114% 127% 145%Országos Onkológiai Intézet 4 215 222 4 759 353 5 398 412 113% 113% 128%Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet 2 273 698 2 469 179 2 689 410 109% 109% 118%Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet 929 366 1 061 763 3 257 584 114% 307% 351%Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézet 631 946 717 424 699 542 114% 98% 111%Mátrai Állami Gyógyintézet 694 026 742 268 818 913 107% 110% 118%Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet 2 475 908 2 743 476 2 773 300 111% 101% 112%Állami Szívkórház, Balatonfüred 895 117 1 103 792 967 641 123% 88% 108%Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház 1 435 259 1 750 436 1 820 345 122% 104% 127%Állami Szanatórium, Sopron 737 983 813 104 865 139 110% 106% 117%Országos Haematológiai és Immunológiai Intézet (Gyógyintézeti Központ) 1 687 998 1 565 887 2 262 283 93% 144% 134%Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet 3 919 466 3 270 332 3 620 272 83% 111% 92%Parádfürdői Állami Kórház 165 990 225 602 262 887 136% 117% 158%

Országos Intézetek összesen 27 699 862 29 228 412 33 377 816 106% 114% 120%

Semmelweis Egyetem ** 26 488 948 31 460 498 36 681 713 119% 117% 138%Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum 16 784 273 19 175 813 20 395 970 114% 106% 122%Szegedi Tudományegyetem SZAOTE Centrum 9 582 318 11 786 116 12 039 334 123% 102% 126%Pécsi Tudományegyetem 10 914 948 13 093 875 14 988 241 120% 114% 137%

Egyetemek összesen 63 770 487 75 516 302 84 105 258 118% 111% 132%

MÁV Kórház és Rendelőintézet, Szolnok 938 246 1 126 468 1 075 553 120% 95% 115%MÁV Kórház és Központi Rendelőintézet, Budapest *** 2 839 176 4 109 098 4 125 790 145% 100% 145%Budai MÁV Kórház 946 448 1 003 801 1 124 697 106% 112% 119%

MÁV összesen 4 723 870 6 239 367 6 326 040 132% 101% 134%

BM Központi Kórház és Intézményei 2 777 187 3 148 171 3 435 669 113% 109% 124%

BM összesen 2 777 187 3 148 171 3 435 669 113% 109% 124%

Bethesda Gyermekkórház 721 542 852 048 917 792 118% 108% 127%Szeretetkórház 412 795 450 200 535 284 109% 119% 130%Budapesti Szent Ferenc Kórház 174 252 193 951 213 846 111% 110% 123%Budai Irgalmasrendi Kórház Kht.**** 0 840 072 2 308 298 0% 275% 0%

Egyházi intézmények összesen 1 308 589 2 336 271 3 975 220 179% 170% 304%

MINDÖSSZESEN 100 279 995 116 468 523 131 220 003 116% 113% 131%

*Az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet 2000. II. félévétől szétvált. (Az 1999. és 2001. közötti csökkenés ezzel függ össze.) **Az összehasonlíthatóság érdekében 1999-ben a SOTE adatait a HIETE adataival korrigáltuk, a 2000. évi integráció után a Testnevelési és Sporttudományi Kart nem vettük figyelembe *** A Központi MÁV Kórházban 2000-ben integrálódott a szakrendelői intézet, a növekedés ennek tulajdonítható. **** A Kórház 2000. július 1-től működik, ezért 2000-ben féléves adatokat szolgáltatott. A 2001/2000-es arány magas értéke ebből adódik.

A táblázat az intézmények vezetői által hitelesített adatszolgáltatás alapján készült.

Adatszolgáltató intézmények pénzforgalmi bevételei

Intézmény neve 1999 2000 2001 2000/1999 2001/2000 2001/1999

4. sz. melléklet

adatok: eFt-ban

Országos Sportegészségügyi Intézet 528 922 595 370 616 711 113% 104% 117%Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet 2 354 446 1 890 781 1 154 375 80% 61% 49%Országos Baleseti és Sűrgősségi Intézet 1 836 435 1 905 086 2 027 313 104% 106% 110%Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet 1 309 190 1 528 482 1 773 975 117% 116% 136%Országos Onkológiai Intézet 3 133 132 3 297 392 4 037 295 105% 122% 129%Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet 1 732 500 1 849 386 1 830 830 107% 99% 106%Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet 784 280 839 986 906 865 107% 108% 116%Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézet 586 694 629 782 626 957 107% 100% 107%Mátrai Állami Gyógyintézet 545 887 573 958 632 363 105% 110% 116%Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet 2 022 493 2 308 969 2 374 330 114% 103% 117%Állami Szívkórház, Balatonfüred 715 099 867 503 806 531 121% 93% 113%Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház 411 462 475 486 489 093 116% 103% 119%Állami Szanatórium, Sopron 580 725 648 451 685 426 112% 106% 118%Országos Haematológiai és Immunológiai Intézet (Gyógyintézeti Központ) 1 260 017 1 210 038 1 607 974 96% 133% 128%Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet 2 386 562 2 265 099 3 013 653 95% 133% 126%Parádfürdői Állami Kórház 110 563 149 565 180 447 135% 121% 163%


Semmelweis Egyetem ÁOK * 11 493 014 12 834 120 14 316 656 112% 112% 125%Semmelweis Egyetem ETK ** 2 760 742 2 933 524 3 539 158 106% 121% 128%Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum 9 987 264 11 236 426 12 595 195 113% 112% 126%Szegedi Tudományegyetem SZAOTE Centrum 5 990 158 6 689 194 7 587 899 112% 113% 127%Pécsi Tudományegyetem 6 557 897 7 897 970 9 029 349 120% 114% 138%


MÁV Kórház és Rendelőintézet, Szolnok 928 167 1 028 433 974 999 111% 95% 105%MÁV Kórház és Központi Rendelőintézet, Budapest 2 470 126 3 252 147 3 497 533 132% 108% 142%Budai MÁV Kórház 874 587 914 021 999 326 105% 109% 114%

MÁV összesen 4 272 880 5 194 601 5 471 858 122% 105% 128%


BM összesen 1 711 647 1 838 301 1 848 046 107% 101% 108%

Bethesda Gyermekkórház 537 499 617 960 665 043 115% 108% 124%Szeretetkórház 312 173 377 684 399 584 121% 106% 128%Budapesti Szent Ferenc Kórház 170 138 185 965 196 594 109% 106% 116%Budai Irgalmasrendi Kórház Kht. *** 0 611 922 1 718 149 0% 281% 0%


MINDÖSSZESEN 64 091 819 71 453 001 80 131 669 111% 112% 125%

(OEP adatai szerint) * 1999-ben SOTE ** 1999-ben HIETE*** a Kórház 2000. július 1-től működik, ezért 2000-ben féléves adatokat szolgáltatott. A 2001/2000-es arány magas értéke ebből adódik.

2000/1999 2001/2000 2001/1999

Gyógyító, megelőző ellátások támogatására OEP által kiutalt összegek

Intézmény neve 1999. 2000. 2001.

5. sz. melléklet

adatok: eFt-ban

Aktív Krónikus Összesen Aktív Krónikus Összesen Aktív Krónikus Összesen

Országos Sportegészségügyi Intézet 110 40 150 110 40 150 110 40 150Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet 780 168 948 286 100 386 286 100 386Országos Baleseti és Sűrgősségi Intézet 363 0 363 363 0 363 366 0 366Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet 156 0 156 156 0 156 156 0 156Országos Onkológiai Intézet 348 0 348 348 0 348 348 0 348Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet 605 74 679 605 74 679 605 74 679Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet 55 285 340 55 285 340 55 285 340Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézet 300 0 300 300 0 300 300 0 300Mátrai Állami Gyógyintézet 160 180 340 160 180 340 160 180 340Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet 345 603 948 345 603 948 345 603 948Állami Szívkórház, Balatonfüred 36 393 429 36 393 429 36 393 429Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház 54 185 239 54 185 239 54 185 239Állami Szanatórium, Sopron 10 418 428 10 418 428 10 418 428Országos Haematológiai és Immunológiai Intézet (Gyógyintézeti Központ) 82 0 82 82 0 82 82 0 82Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet 247 0 247 247 0 247 275 0 275Parádfürdői Állami Kórház 0 100 100 100 100 100 100

Országos Intézetek összesen 3 651 2 446 6 097 3 157 2 378 5 535 3 188 2 378 5 566

Semmelweis Egyetem ÁOK * 2 809 140 2 949 2 809 140 2 949 2 644 125 2 769Semmelweis Egyetem ETK ** 572 0 572 572 0 572 527 0 527Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum 1 853 88 1 941 1 847 94 1 941 1 855 89 1 944Szegedi Tudományegyetem SZAOTE Centrum 1 177 86 1 263 1 177 86 1 263 1 115 92 1 207Pécsi Tudományegyetem 1 226 40 1 266 1 251 15 1 266 1 212 0 1 212

Egyetemek összesen 7 637 354 7 991 7 656 335 7 991 7 353 306 7 659

MÁV Kórház és Rendelőintézet, Szolnok 310 0 310 310 0 310 290 0 290MÁV Kórház és Központi Rendelőintézet, Budapest 629 150 779 629 150 779 611 150 761Budai MÁV Kórház 282 52 334 282 52 334 272 52 324

MÁV összesen 1 221 202 1 423 1 221 202 1 423 1 173 202 1 375

BM Központi Kórház és Intézményei 470 155 625 470 155 625 450 155 605

BM összesen 470 155 625 470 155 625 450 155 605

Bethesda Gyermekkórház 197 0 197 197 0 197 171 0 171Szeretetkórház 40 280 320 40 280 320 40 280 320Budapesti Szent Ferenc Kórház 105 0 105 105 0 105 85 20 105Budai Irgalmasrendi Kórház Kht. *** 0 0 0 420 50 470 478 48 526

Egyházi intézmények összesen 342 280 622 762 330 1 092 774 348 1 122

MINDÖSSZESEN 13 321 3 437 16 758 13 266 3 400 16 666 12 938 3 389 16 327

* 1999-ben SOTE ** 1999-ben HIETE*** a Kórház 2000. július 1-től működik.

Az adatszolgáltató intézmények szerződött ágyszámai

Intézmény neve1999 2000 2001

6. sz. melléklet

(fő)

Intézmény neve 1999. 2000. 2001. 2000/1999 2001/2000 2001/1999

Egyetemek 280 291 298 089 312 450 106% 105% 111%Országos Intézetek 124 108 121 972 120 050 98% 98% 97%Szakkórházak 39 244 36 637 39 870 93% 109% 102%Gyermekkórházak 57 240 58 208 57 341 102% 99% 100%Megyei Intézetek 740 716 761 075 780 082 103% 102% 105%Fővárosi Intézetek 298 117 307 363 310 302 103% 101% 104%MÁV, HM, BM, Egyéb Intézetek 122 808 129 217 133 329 105% 103% 109%Városi Intézetek 755 672 781 143 793 443 103% 102% 105%

Országos összesen 2 418 196 2 493 704 2 546 867 103% 102% 105%

GYÓGYINFOK adatai szerint.

Elbocsátott betegek száma

6/a. sz. melléklet

(eset)

Intézmény neve 1999. 2000. 2001. 2000/1999 2001/2000 2001/1999



Finanszírozott esetszám

7. sz. melléklet

(fő)

Intézmény neve 1999. 2000. 2001. 2000/1999 2001/2000 2001/1999

Országos Sportegészségügyi Intézet 5 594 5 905 6 063 106% 103% 108%Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet 23 025 15 981 8 767 69% 55% 38%Országos Baleseti és Sűrgősségi Intézet 10 299 10 450 11 319 101% 108% 110%Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet 2 958 2 845 2 932 96% 103% 99%Országos Onkológiai Intézet 19 774 24 076 28 104 122% 117% 142%Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet 14 135 14 297 14 230 101% 100% 101%Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet 4 064 4 007 4 293 99% 107% 106%Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézet 6 771 6 551 6 733 97% 103% 99%Mátrai Állami Gyógyintézet 5 989 6 359 6 502 106% 102% 109%Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet 12 630 12 771 13 090 101% 102% 104%Állami Szívkórház, Balatonfüred 8 068 8 681 8 420 108% 97% 104%Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház 4 444 4 368 4 332 98% 99% 97%Állami Szanatórium, Sopron 7 143 7 489 7 446 105% 99% 104%Országos Haematológiai és Immunológiai Intézet (Gyógyintézeti Központ) 1 642 1 380 1 365 84% 99% 83%Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet 5 919 6 287 6 900 106% 110% 117%Parádfürdői Állami Kórház 1 374 1 560 1 702 114% 109% 124%Semmelweis Egyetem ÁOK * 96 618 99 879 103 042 103% 103% 107%Semmelweis Egyetem ETK ** 19 571 21 403 21 365 109% 100% 109%Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum 68 059 72 455 80 345 106% 111% 118%Szegedi Tudományegyetem SZAOTE Centrum 44 778 47 703 50 547 107% 106% 113%Pécsi Tudományegyetem 51 263 56 647 57 148 111% 101% 111%MÁV Kórház és Rendelőintézet, Szolnok 11 567 11 682 10 200 101% 87% 88%MÁV Kórház és Központi Rendelőintézet, Budapest 27 376 27 903 28 080 102% 101% 103%Budai MÁV Kórház 7 751 8 103 8 310 105% 103% 107%BM Központi Kórház és Intézményei 17 923 18 554 17 993 104% 97% 100%Bethesda Gyermekkórház 7 781 7 731 7 313 99% 95% 94%Szeretetkórház 2 066 1 678 2 044 81% 122% 99%Budapesti Szent Ferenc Kórház 2 143 2 075 2 016 97% 97% 94%Budai Irgalmasrendi Kórház Kht. *** 0 6 238 14 131 0% 227% 0%

Mindösszesen 490 725 515 058 534 732 105% 104% 109%

GYÓGYINFOK adatai szerint. * 1999-ben SOTE ** 1999-ben HIETE*** a Kórház 2000. július 1-től működik, ezért 2000-ben féléves adatokat szolgáltatott. A 2001/2000-es arány magas értéke ebből adódik.

Az adatszolgáltató intézményekből elbocsátott betegek száma

7/a. sz. melléklet

(esetszám)

Intézmény neve 1999. 2000. 2001. 2000/1999 2001/2000 2001/1999

Országos Sportegészségügyi Intézet 4 620 4 896 5 010 106% 102% 108%Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet 20 439 13 893 7 145 68% 51% 35%Országos Baleseti és Sűrgősségi Intézet 10 299 10 450 11 319 101% 108% 110%Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet 2 958 2 845 2 932 96% 103% 99%Országos Onkológiai Intézet 19 774 24 076 28 104 122% 117% 142%Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet 13 785 14 010 13 954 102% 100% 101%Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet 943 931 978 99% 105% 104%Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézet 6 771 6 551 6 733 97% 103% 99%Mátrai Állami Gyógyintézet 3 270 3 620 3 747 111% 104% 115%Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet 7 326 7 425 7 784 101% 105% 106%Állami Szívkórház, Balatonfüred 1 164 1 256 1 189 108% 95% 102%Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház 1 417 1 334 1 317 94% 99% 93%Állami Szanatórium, Sopron 156 237 294 152% 124% 188%Országos Haematológiai és Immunológiai Intézet (Gyógyintézeti Központ) 1 642 1 380 1 365 84% 99% 83%Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet 5 919 6 287 6 900 106% 110% 117%Parádfürdői Állami Kórház 0 0 0 0% 0% 0%Semmelweis Egyetem ÁOK * 95 679 98 666 101 468 103% 103% 106%Semmelweis Egyetem ETK ** 19 571 21 403 21 366 109% 100% 109%Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum 67 213 71 236 79 027 106% 111% 118%Szegedi Tudományegyetem SZAOTE Centrum 44 247 46 671 49 169 105% 105% 111%Pécsi Tudományegyetem 51 045 56 374 57 134 110% 101% 112%MÁV Kórház és Rendelőintézet, Szolnok 11 567 11 682 10 200 101% 87% 88%MÁV Kórház és Központi Rendelőintézet, Budapest 25 091 26 176 26 662 104% 102% 106%Budai MÁV Kórház 6 882 7 103 7 235 103% 102% 105%BM Központi Kórház és Intézményei 15 386 16 041 15 560 104% 97% 101%Bethesda Gyermekkórház 7 781 7 731 7 314 99% 95% 94%Szeretetkórház 934 669 842 72% 126% 90%Budapesti Szent Ferenc Kórház 2 143 2 075 1 887 97% 91% 88%Budai Irgalmasrendi Kórház Kht. *** 0 5 838 13 257 0% 227% 0%

Mindösszesen 448 022 470 856 489 892 105% 104% 109%

Hosszú ápolási esetek nélkül (GYÓGYINFOK adatai szerint). * 1999-ben SOTE ** 1999-ben HIETE*** a Kórház 2000. július 1-től működik, ezért 2000-ben féléves adatokat szolgáltatott. A 2001/2000-es arány magas értéke ebből adódik.

Adatszolgáltató intézmények finanszírozott esetszámai

8. sz. melléklet

(ágyszám)

Szerződött Működő Eltérés Szerződött Működő Eltérés Szerződött Működő Eltérés

Országos Sportegészségügyi Intézet 150 150 0 150 150 0 150 150 0Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet 948 948 0 386 667 -281 386 390 -4Országos Baleseti és Sűrgősségi Intézet 363 348 15 363 348 15 366 339 27Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet 156 136 20 156 136 20 156 136 20Országos Onkológiai Intézet 348 348 0 348 348 0 348 348 0Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet 679 679 0 679 679 0 679 679 0Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet 340 322 18 340 327 13 340 340 0Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézet 300 300 0 300 300 0 300 300 0Mátrai Állami Gyógyintézet 340 340 0 340 340 0 340 340 0Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet 948 948 0 948 948 0 948 948 0Állami Szívkórház, Balatonfüred 429 429 0 429 429 0 429 429 0Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház 239 348 -109 239 348 -109 239 349 -110Állami Szanatórium, Sopron 428 428 0 428 428 0 428 428 0Országos Haematológiai és Immunológiai Intézet (Gyógyintézeti Központ) 82 82 0 82 82 0 82 82 0Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet 247 247 0 247 247 0 275 275 0Parádfürdői Állami Kórház 100 90 10 100 100 0 100 100 0

Országos Intézetek összesen 6 097 6 143 -46 5 535 5 877 -342 5 566 5 633 -67

Semmelweis Egyetem ÁOK * 2 949 2 890 59 2 949 2 842 107 2 769 2 687 82Semmelweis Egyetem ETK ** 572 572 0 572 572 0 527 527 0Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum 1 941 1 941 0 1 941 1 941 0 1 944 1 944 0Szegedi Tudományegyetem SZAOTE Centrum 1 263 1 263 0 1 263 1 263 0 1 207 1 263 -56Pécsi Tudományegyetem 1 266 1 231 35 1 266 1 255 11 1 212 1 220 -8

Egyetemek összesen 7 991 7 897 94 7 991 7 873 118 7 659 7 641 18

MÁV Kórház és Rendelőintézet, Szolnok 310 310 0 310 310 0 290 290 0MÁV Kórház és Központi Rendelőintézet, Budapest 779 903 -124 779 897 -118 761 858 -97Budai MÁV Kórház 334 334 0 334 334 0 324 324 0

MÁV összesen 1 423 1 547 -124 1 423 1 541 -118 1 375 1 472 -97

BM Központi Kórház és Intézményei 625 604 21 625 622 3 605 601 4

BM összesen 625 604 21 625 622 3 605 601 4

Bethesda Gyermekkórház 197 190 7 197 190 7 171 171 0Szeretetkórház 320 320 0 320 320 0 320 320 0Budapesti Szent Ferenc Kórház 105 105 0 105 105 0 105 105 0Budai Irgalmasrendi Kórház Kht. *** 0 0 0 470 526 -56 526 526 0

Egyházi intézmények összesen 622 615 7 1 092 1 141 -49 1 122 1 122 0

MINDÖSSZESEN 16 758 16 806 -48 16 666 17 054 -388 16 327 16 469 -142

* 1999-ben SOTE ** 1999-ben HIETE*** a Kórház 2000. július 1-től működik.


Az adatszolgáltató intézmények szerződött és működő ágyszámai

Intézmény neve1999 2000 2001

9. sz. melléklet

(elbocsátott eset/ágy)

Intézmény neve 1999 2000 2001 2000/1999 2001/2000 2001/1999

Országos Sportegészségügyi Intézet 37 39 40 105% 103% 108%Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet 24 24 22 100% 92% 92%Országos Baleseti és Sűrgősségi Intézet 30 30 33 100% 110% 110%Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet 22 21 22 95% 105% 100%Országos Onkológiai Intézet 57 69 81 121% 117% 142%Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet 21 21 21 100% 100% 100%Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet 13 12 13 92% 108% 100%Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézet 23 22 22 96% 100% 96%Mátrai Állami Gyógyintézet 18 19 19 106% 100% 106%Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet 13 13 14 100% 108% 108%Állami Szívkórház, Balatonfüred 19 20 20 105% 100% 105%Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház 13 13 12 100% 92% 92%Állami Szanatórium, Sopron 17 17 17 100% 100% 100%Országos Haematológiai és Immunológiai Intézet (Gyógyintézeti Központ) 20 17 17 85% 100% 85%Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet 24 25 25 104% 100% 104%Parádfürdői Állami Kórház 15 16 17 107% 106% 113%Semmelweis Egyetem Budapest 33 35 38 106% 109% 115%Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum 35 37 41 106% 111% 117%Szegedi Tudományegyetem SZAOTE Centrum 35 38 42 109% 111% 120%Pécsi Tudományegyetem 42 45 47 107% 104% 112%MÁV Kórház és Rendelőintézet, Szolnok 37 38 35 103% 92% 95%MÁV Kórház és Központi Rendelőintézet, Budapest 30 31 33 103% 106% 110%Budai MÁV Kórház 23 24 24 104% 100% 104%BM Központi Kórház és Intézményei 30 30 30 100% 100% 100%Bethesda Gyermekkórház 41 41 43 100% 105% 105%Szeretetkórház 6 5 6 83% 120% 100%Budapesti Szent Ferenc Kórház 20 20 19 100% 95% 95%Budai Irgalmasrendi Kórház Kht. * 0 23 27 0% 117% 0%

* a Kórház 2000. július 1-től működik.

Egy működő ágyra jutó elbocsátott esetek száma az adatszolgáltatók körében

10. sz. melléklet

(%)

Intézmény neve 1999. 2000. 2001. 2000-1999 2001-2000 2001-1999

Egyetemek 79,38 80,03 82,53 0,65 2,50 3,15Országos Intézetek 83,04 81,82 81,85 -1,22 0,03 -1,19Szakkórházak 83,43 78,48 82,68 -4,95 4,20 -0,75Gyermekkórházak 65,92 64,90 68,86 -1,02 3,96 2,94Megyei Intézetek 77,69 77,35 80,98 -0,34 3,63 3,29Fővárosi Intézetek 76,25 78,20 83,47 1,95 5,27 7,22MÁV, HM, BM, Egyéb Intézetek 75,34 74,62 76,72 -0,72 2,10 1,38Városi Intézetek 74,91 74,60 78,66 -0,31 4,06 3,75

Országos összesen 76,89 76,74 80,30 -0,15 3,56 3,41

Aktív ágykihasználtság változás


11. sz. melléklet

(%)

Intézmény neve 1999. 2000. 2001. 2000-1999 2001-2000 2001-1999

Országos Sportegészségügyi Intézet 75,78 70,07 73,17 -5,71 3,10 -2,61Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet 89,01 89,66 94,46 0,65 4,80 5,45Országos Baleseti és Sűrgősségi Intézet 71,05 71,94 70,88 0,89 -1,06 -0,17Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet 65,93 65,43 54,97 -0,50 -10,46 -10,96Országos Onkológiai Intézet 84,04 86,04 82,76 2,00 -3,28 -1,28Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet 81,08 76,93 76,02 -4,15 -0,91 -5,06Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet 83,22 85,90 90,28 2,68 4,38 7,06Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézet 81,37 73,20 64,78 -8,17 -8,42 -16,59Mátrai Állami Gyógyintézet 70,82 74,75 70,84 3,93 -3,91 0,02Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet 89,02 80,88 82,56 -8,14 1,68 -6,46Állami Szívkórház, Balatonfüred 69,61 81,53 71,83 11,92 -9,70 2,22Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház 89,84 89,21 90,06 -0,63 0,85 0,22Állami Szanatórium, Sopron 40,55 61,91 74,49 21,36 12,58 33,94Országos Haematológiai és Immunológiai Intézet (Gyógyintézeti Központ) 81,11 72,19 67,22 -8,92 -4,97 -13,89Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet 72,13 75,25 71,95 3,12 -3,30 -0,18Parádfürdői Állami Kórház 0,00 0,00 0,00 - - -Semmelweis Egyetem Budapest 80,11 76,81 80,79 -3,30 3,98 0,68Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar 82,26 79,74 80,05 -2,52 0,31 -2,21Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum 74,70 76,27 75,22 1,57 -1,05 0,52Szegedi Tudományegyetem SZAOTE Centrum 81,29 81,40 85,35 0,11 3,95 4,06Pécsi Tudományegyetem 81,77 85,07 88,29 3,30 3,22 6,52MÁV Kórház és Rendelőintézet, Szolnok 77,15 76,34 74,70 -0,81 -1,64 -2,45MÁV Kórház és Központi Rendelőintézet, Budapest 82,20 83,49 86,53 1,29 3,04 4,33Budai MÁV Kórház 81,00 81,45 83,15 0,45 1,70 2,15BM Központi Kórház és Intézményei 82,50 83,89 81,27 1,39 -2,62 -1,23Bethesda Gyermekkórház 57,43 54,36 60,10 -3,07 5,74 2,67Szeretetkórház 103,12 98,50 100,66 -4,62 2,16 -2,46Budapesti Szent Ferenc Kórház 66,81 65,17 64,34 -1,64 -0,83 -2,47Budai Irgalmasrendi Kórház Kht. 0,00 84,58 81,70 - -2,88 81,70

Kúraszerű ellátások nélkül. GYÓGYINFOK adatai szerint.Ahol nincsenek értékek, ott az intézmény nem tartott fenn aktív ágyakat.

Az aktív ágykihasználtság alakulása

12. sz. melléklet

(napok)

Intézmény neve 1999. 2000. 2001. 2000/1999 2001/2000 2001/1999

Egyetemek 7,77 7,45 7,12 96% 96% 92%Országos Intézetek 10,61 9,76 9,10 92% 93% 86%Szakkórházak 12,50 12,29 11,55 98% 94% 92%Gyermekkórházak 6,17 5,93 5,93 96% 100% 96%Megyei Intézetek 8,14 7,77 7,53 95% 97% 93%Fővárosi Intézetek 8,02 7,83 7,52 98% 96% 94%MÁV, HM, BM, Egyéb Intézetek 8,50 8,50 8,42 100% 99% 99%Városi Intézetek 7,96 7,67 7,49 96% 98% 94%

Országos összesen 8,17 7,84 7,59 96% 97% 93%


Átlagos ápolási idő (aktív)

13. sz. melléklet

(%)

Intézmény neve 1999. 2000. 2001. 2000-1999 2001-2000 2001-1999

Egyetemek 50,17 59,07 74,40 8,90 15,33 24,23Országos Intézetek 95,52 98,95 94,52 3,43 -4,43 -1,00Szakkórházak 98,14 88,73 93,34 -9,41 4,61 -4,80Gyermekkórházak 53,87 62,97 72,86 9,10 9,89 18,99Megyei Intézetek 84,36 83,58 81,75 -0,78 -1,83 -2,61Fővárosi Intézetek 89,60 90,94 90,01 1,34 -0,93 0,41MÁV, HM, BM, Egyéb Intézetek 91,06 91,19 91,76 0,13 0,57 0,70Városi Intézetek 85,02 86,60 84,92 1,58 -1,68 -0,10

Országos összesen 87,01 87,60 86,75 0,59 -0,85 -0,26

Krónikus ágykihasználtság változás


14. sz. melléklet

(%)

Intézmény neve 1999. 2000. 2001. 2000-1999 2001-2000 2001-1999

Országos Sportegészségügyi Intézet 92,49 93,76 94,22 1,27 0,46 1,73Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet 97,26 93,39 98,35 -3,87 4,96 1,09Országos Baleseti és Sűrgősségi Intézet 0,00 0,00 0,00 - - -Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet 0,00 0,00 0,00 - - -Országos Onkológiai Intézet 0,00 0,00 0,00 - - -Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet 90,48 86,23 83,19 -4,25 -3,04 -7,29Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet 91,70 90,90 91,65 -0,80 0,75 -0,05Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézet 0,00 0,00 0,00 - - -Mátrai Állami Gyógyintézet 87,40 85,78 90,32 -1,62 4,54 2,92Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet 99,62 104,48 95,13 4,86 -9,35 -4,49Állami Szívkórház, Balatonfüred 93,36 101,20 97,01 7,84 -4,19 3,65Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház 92,64 93,45 90,88 0,81 -2,57 -1,76Állami Szanatórium, Sopron 84,74 85,92 86,05 1,18 0,13 1,31Országos Haematológiai és Immunológiai Intézet (Gyógyintézeti Központ) 0,00 0,00 0,00 - - -Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet 0,00 0,00 0,00 - - -Parádfürdői Állami Kórház 82,90 91,51 96,20 8,61 4,69 13,30Semmelweis Egyetem Budapest 52,58 51,27 61,56 -1,31 10,29 8,98Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar 0,00 0,00 0,00 - - -Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum 50,28 53,85 76,83 3,57 22,98 26,55Szegedi Tudományegyetem SZAOTE Centrum 55,31 85,10 88,74 29,79 3,64 33,43Pécsi Tudományegyetem 34,13 46,02 0,00 11,89 -46,02 -34,13MÁV Kórház és Rendelőintézet, Szolnok 0,00 0,00 0,00 - - -MÁV Kórház és Központi Rendelőintézet, Budapest 78,07 83,81 87,18 5,74 3,37 9,11Budai MÁV Kórház 79,27 85,15 78,08 5,88 -7,07 -1,19BM Központi Kórház és Intézményei 80,45 82,14 82,56 1,69 0,42 2,11Bethesda Gyermekkórház 0,00 0,00 0,00 - - -Szeretetkórház 93,49 95,78 95,92 2,29 0,14 2,43Budapesti Szent Ferenc Kórház 0,00 0,00 24,18 - - -Budai Irgalmasrendi Kórház Kht. 0,00 90,95 97,03 90,95 6,08 97,03

GYÓGYINFOK adatai szerint.Ahol nincsenek értékek, ott az intézmény nem tartott fenn krónikus ágyakat.

A krónikus ágykihasználtság alakulása

15. sz. melléklet

Intézmény neve 1999. 2000. 2001. 2000/1999 2001/2000 2001/1999



Hosszú ápolásokra számított súlyszámok nélkül. GYÓGYINFOK adatai szerint.

HBCS súlyszám összege

16. sz. melléklet

Intézmény neve 1999. 2000. 2001. 2000/1999 2001/2000 2001/1999

Országos Sportegészségügyi Intézet 3 869 4 002 3 916 103% 98% 101%Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet 24 034 15 020 6 136 62% 41% 26%Országos Baleseti és Sűrgősségi Intézet 14 635 14 099 14 971 96% 106% 102%Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet 9 646 9 405 9 047 98% 96% 94%Országos Onkológiai Intézet 27 578 32 374 31 556 117% 97% 114%Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet 18 544 18 195 15 704 98% 86% 85%Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet 2 133 2 318 2 058 109% 89% 96%Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézet 6 356 5 741 5 385 90% 94% 85%Mátrai Állami Gyógyintézet 3 466 3 785 3 831 109% 101% 111%Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet 7 949 7 781 7 490 98% 96% 94%Állami Szívkórház, Balatonfüred 1 159 1 293 1 009 112% 78% 87%Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház 1 358 1 239 1 048 91% 85% 77%Állami Szanatórium, Sopron 157 232 275 148% 119% 176%Országos Haematológiai és Immunológiai Intézet (Gyógyintézeti Központ) 5 763 4 445 6 695 77% 151% 116%Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet 18 258 19 064 23 574 104% 124% 129%Parádfürdői Állami Kórház * 0 0 0 0% 0% 0%Semmelweis Egyetem ÁOK ** 110 558 118 916 116 061 108% 98% 105%Semmelweis Egyetem ETK *** 26 902 29 033 31 545 108% 109% 117%Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum 97 912 105 411 105 245 108% 100% 107%Szegedi Tudományegyetem SZAOTE Centrum 56 831 61 292 63 803 108% 104% 112%Pécsi Tudományegyetem 67 020 77 622 76 944 116% 99% 115%MÁV Kórház és Rendelőintézet, Szolnok 10 646 10 561 7 677 99% 73% 72%MÁV Kórház és Központi Rendelőintézet, Budapest 26 972 28 517 25 852 106% 91% 96%Budai MÁV Kórház 9 430 9 462 8 948 100% 95% 95%BM Központi Kórház és Intézményei 14 928 15 131 12 774 101% 84% 86%Bethesda Gyermekkórház 5 377 5 257 5 204 98% 99% 97%Szeretetkórház 888 605 643 68% 106% 72%Budapesti Szent Ferenc Kórház 2 137 2 160 1 765 101% 82% 83%Budai Irgalmasrendi Kórház Kht. **** 0 7 465 15 580 0% 209% 0%

Mindösszesen 574 506 610 425 604 736 106% 99% 105%

Hosszú ápolási esetek nélkül (GYÓGYINFOK adatai szerint). * A Parádfürdői Kórháznak mivel nincs aktív ágya, nincs súlyszámteljesítménye. ** 1999-ben SOTE *** 1999-ben HIETE**** a Kórház 2000. július 1-től működik, ezért 2000-ben féléves adatokat szolgáltatott. A 2001/2000-es arány magas értéke ebből adódik.

Az adatszolgáltató intézmények teljesített HBCS súlyszámai

17. sz. melléklet

Intézmény neve 1999. 2000. 2001. 2000/1999 2001/2000 2001/1999

Egyetemek 1,33611 1,40145 1,34524 105% 96% 101%Országos Intézetek 1,48097 1,49089 1,48080 101% 99% 100%Szakkórházak 1,07037 1,09294 1,01892 102% 93% 95%Gyermekkórházak 0,82020 0,80194 0,78955 98% 98% 96%Megyei Intézetek 1,07777 1,09923 0,98916 102% 90% 92%Fővárosi Intézetek 0,99717 1,02766 0,94643 103% 92% 95%MÁV, HM, BM, Egyéb Intézetek 1,07574 1,07900 0,97670 100% 91% 91%Városi Intézetek 0,95601 0,95911 0,87914 100% 92% 92%

Országos összesen 1,07537 1,09514 1,01268 102% 92% 94%

Átlagos esetsúlyossági index (case-mix index)


71/A. sz. melléklet

Intézmény neve 1999. 2000. 2001. 2000/1999 2001/2000 2001/1999

Országos Sportegészségügyi Intézet 0,84379 0,83287 0,81284 99% 98% 96%Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet 1,18452 1,09586 0,86974 93% 79% 73%Országos Baleseti és Sűrgősségi Intézet 1,46919 1,43824 1,39450 98% 97% 95%Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet 3,33990 3,56690 3,35157 107% 94% 100%Országos Onkológiai Intézet 1,47543 1,47558 1,30192 100% 88% 88%Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet 1,36116 1,33333 1,16962 98% 88% 86%Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet 2,31616 2,57447 2,22552 111% 86% 96%Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézet 1,03027 1,00901 0,94336 98% 93% 92%Mátrai Állami Gyógyintézet 1,06633 1,05596 1,03425 99% 98% 97%Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet 1,11221 1,08162 1,01086 97% 93% 91%Állami Szívkórház, Balatonfüred 1,02035 1,07819 0,91169 106% 85% 89%Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház 0,95828 0,92902 0,79808 97% 86% 83%Állami Szanatórium, Sopron 1,02233 0,99132 0,97459 97% 98% 95%Országos Haematológiai és Immunológiai Intézet (Gyógyintézeti K 3,50010 3,32606 4,88084 95% 147% 139%Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet 3,07575 3,14218 3,47528 102% 111% 113%Parádfürdői Állami Kórház * 0,00000 0,00000 0,00000 - - -Semmelweis Egyetem ÁOK ** 1,20226 1,27549 1,22086 106% 96% 102%Semmelweis Egyetem ETK *** 1,40319 1,40581 1,55127 100% 110% 111%Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum 1,48275 1,53796 1,38291 104% 90% 93%Szegedi Tudományegyetem SZAOTE Centrum 1,33752 1,37819 1,35652 103% 98% 101%Pécsi Tudományegyetem 1,36293 1,46464 1,42362 107% 97% 104%MÁV Kórház és Rendelőintézet, Szolnok 0,95325 0,95219 0,79437 100% 83% 83%MÁV Kórház és Központi Rendelőintézet, Budapest 1,10932 1,14375 1,02036 103% 89% 92%Budai MÁV Kórház 1,37071 1,33901 1,25375 98% 94% 91%BM Központi Kórház és Intézményei 0,99079 0,96718 0,84298 98% 87% 85%Bethesda Gyermekkórház 0,79616 0,81977 0,86853 103% 106% 109%Szeretetkórház 0,96343 0,91505 0,76896 95% 84% 80%Budapesti Szent Ferenc Kórház 1,01494 1,10813 1,00297 109% 91% 99%Budai Irgalmasrendi Kórház Kht. **** 0,00000 1,29874 1,19801 - 92% -

A GYÓGYINFOK adatai szerint. * A Parádfürdői kórháznak aktív ágyak hiányában nincs HBCS szerinti teljesítménye, ezért nincsenek adatai. ** 1999-ben SOTE *** 1999-ben HIETE **** a Kórház 2000. július 1-től működik.

Átlagos esetsúlyossági index (case-mix index)

18. sz. melléklet

(adatok: eFt-ban)

1999 2000 2001 2000/1999 2001/2000 2001/1999

Országos Sportegészségügyi Intézet 950 491 1 322 408 1 326 339 139% 100% 140%Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet* 2 540 375 2 051 582 1 309 256 81% 64% 52%Országos Baleseti és Sűrgősségi Intézet 2 392 572 2 460 485 2 719 518 103% 111% 114%Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet 1 571 742 1 882 603 2 349 233 120% 125% 149%Országos Onkológiai Intézet 4 206 813 4 698 865 5 307 080 112% 113% 126%Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet 2 245 131 2 579 141 2 740 180 115% 106% 122%Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet 954 838 1 321 926 3 252 822 138% 246% 341%Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézet 623 765 710 402 718 979 114% 101% 115%Mátrai Állami Gyógyintézet 687 432 714 518 794 480 104% 111% 116%Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet 2 565 645 2 855 752 2 931 266 111% 103% 114%Állami Szívkórház, Balatonfüred 941 123 1 074 658 957 822 114% 89% 102%Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház 1 535 250 1 613 925 1 598 428 105% 99% 104%Állami Szanatórium, Sopron 738 422 818 198 873 542 111% 107% 118%Országos Haematológiai és Immunológiai Intézet (Gyógyintézeti Központ) 1 681 841 1 572 740 2 041 648 94% 130% 121%Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet 3 995 998 3 200 110 3 528 090 80% 110% 88%Parádfürdői Állami Kórház 168 166 220 418 252 803 131% 115% 150%


Semmelweis Egyetem ** 26 052 409 30 186 490 34 515 796 116% 114% 132%Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum 15 559 021 18 070 630 18 821 325 116% 104% 121%Szegedi Tudományegyetem SZAOTE Centrum 9 100 327 11 004 792 11 632 930 121% 106% 128%Pécsi Tudományegyetem 10 866 784 12 637 936 15 010 326 116% 119% 138%


MÁV Kórház és Rendelőintézet, Szolnok 935 730 1 115 114 1 081 708 119% 97% 116%MÁV Kórház és Központi Rendelőintézet, Budapest *** 2 662 852 4 226 860 4 126 365 159% 98% 155%Budai MÁV Kórház 890 841 1 043 445 1 120 203 117% 107% 126%

MÁV összesen 4 489 423 6 385 419 6 328 276 142% 99% 141%


BM összesen 2 710 455 3 132 345 3 414 774 116% 109% 126%

Bethesda Gyermekkórház 708 320 843 753 927 976 119% 110% 131%Szeretetkórház 414 934 470 548 504 720 113% 107% 122%Budapesti Szent Ferenc Kórház 173 016 214 432 249 890 124% 117% 144%Budai Irgalmasrendi Kórház Kht. **** 0 1 055 923 2 354 220 0% 223% 0%


MINDÖSSZESEN 97 874 293 113 099 999 126 461 719 116% 112% 129%

* Az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet 2000. II. félévétől szétvált. Az 1999. és 2001. közötti csökkenő kiadások ennek tulajdoníthatók. ** Az összehasonlíthatóság érdekében 1999-ben a SOTE adatait a HIETE adataival korrigáltuk, a 2000. évi integráció után a Testnevelési és Sporttudományi Kart nem vettük figyelembe (5082508 *** A Központi MÁV Kórházban 2000-ben integrálódott a rendelőintézet. A 2000/1999. és 2001/1999. arányok magas értéke ezzel függ össze. **** A Kórház 2000. július 1-től működik, ezért 2000-ben féléves adatokat szolgáltatott. A 2001/2000-es arány magas értéke ebből adódik.


Adatszolgáltató intézmények pénzforgalmi kiadásai

Intézmény neveKiadások összesen

19. sz. melléklet

adatok: eFt-ban

1999 2000 2001 2000/1999 2001/2000 2001/1999 1999 2000 2001 2000/1999 2001/2000 2001/1999

Országos Sportegészségügyi Intézet 435 380 509 672 543 238 117% 107% 125% 323 988 400 543 397 682 124% 99% 123%Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet * 928 163 796 014 486 710 86% 61% 52% 1 170 359 817 609 578 264 70% 71% 49%Országos Baleseti és Sűrgősségi Intézet 745 645 837 354 818 217 112% 98% 110% 980 502 1 043 298 1 405 072 106% 135% 143%Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet 481 310 586 620 639 071 122% 109% 133% 768 945 921 180 1 103 752 120% 120% 144%Országos Onkológiai Intézet 1 179 308 1 280 533 1 506 116 109% 118% 128% 2 051 088 2 328 157 2 804 044 114% 120% 137%Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet 737 667 878 962 805 162 119% 92% 109% 982 977 1 013 323 1 108 918 103% 109% 113%Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet 348 622 391 536 418 078 112% 107% 120% 373 529 433 010 455 099 116% 105% 122%Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézet 272 757 331 193 327 133 121% 99% 120% 218 789 225 783 227 897 103% 101% 104%Mátrai Állami Gyógyintézet 221 426 259 230 262 005 117% 101% 118% 315 252 317 347 367 487 101% 116% 117%Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet 919 137 1 032 616 1 101 052 112% 107% 120% 1 212 734 1 238 902 1 268 984 102% 102% 105%Állami Szívkórház, Balatonfüred 280 098 326 280 345 373 116% 106% 123% 500 696 508 572 432 356 102% 85% 86%Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház 383 552 444 745 502 838 116% 113% 131% 506 369 666 790 736 468 132% 110% 145%Állami Szanatórium, Sopron 265 147 315 641 320 468 119% 102% 121% 315 237 333 457 365 157 106% 110% 116%Országos Haematológiai és Immunológiai Intézet (Gyógyintézeti Központ) 313 130 334 377 377 369 107% 113% 121% 1 131 339 1 039 185 1 330 201 92% 128% 118%Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet 662 851 713 891 770 371 108% 108% 116% 1 702 876 1 468 182 2 245 007 86% 153% 132%Parádfürdői Állami Kórház 56 170 69 979 82 487 125% 118% 147% 62 478 85 733 106 293 137% 124% 170%

Országos Intézetek összesen 8 230 363 9 108 643 9 305 688 111% 102% 113% 12 617 158 12 841 071 14 932 681 102% 116% 118%

Semmelweis Egyetem ** 8 279 134 10 178 794 11 898 077 123% 117% 144% 11 799 424 12 592 139 13 666 186 107% 109% 116%Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum 4 165 582 5 224 377 5 478 826 125% 105% 132% 7 059 200 7 689 887 8 880 098 109% 115% 126%Szegedi Tudományegyetem SZAOTE Centrum 3 110 188 3 519 305 3 884 066 113% 110% 125% 4 097 020 5 120 858 5 451 741 125% 106% 133%Pécsi Tudományegyetem 3 315 351 3 868 992 4 585 506 117% 119% 138% 4 798 392 5 866 093 6 800 026 122% 116% 142%

Egyetemek összesen 18 870 255 22 791 468 25 846 475 121% 113% 137% 27 754 036 31 268 977 34 798 051 113% 111% 125%

MÁV Kórház és Rendelőintézet, Szolnok 387 568 427 012 456 507 110% 107% 118% 378 529 447 156 457 967 118% 102% 121%MÁV Kórház és Központi Rendelőintézet, Budapest *** 961 949 1 364 993 1 406 534 142% 103% 146% 1 223 310 1 696 525 2 027 822 139% 120% 166%Budai MÁV Kórház 353 718 401 932 468 735 114% 117% 133% 344 643 355 123 391 878 103% 110% 114%

MÁV összesen 1 703 235 2 193 937 2 331 776 129% 106% 137% 1 946 482 2 498 804 2 877 667 128% 115% 148%

BM Központi Kórház és Intézményei 1 034 208 1 113 847 1 253 071 108% 112% 121% 1 095 503 1 182 870 1 244 565 108% 105% 114%

BM összesen 1 034 208 1 113 847 1 253 071 108% 112% 121% 1 095 503 1 182 870 1 244 565 108% 105% 114%

Bethesda Gyermekkórház 276 859 329 083 351 202 119% 107% 127% 248 978 297 383 324 038 119% 109% 130%Szeretetkórház 152 574 190 147 202 572 125% 107% 133% 151 183 197 764 208 965 131% 106% 138%Budapesti Szent Ferenc Kórház 74 149 94 422 98 708 127% 105% 133% 67 132 80 958 111 566 121% 138% 166%Budai Irgalmasrendi Kórház Kht. **** 0 424 375 845 065 0% 199% 0% 0 421 279 1 144 722 0% 272% 0%

Egyházi intézmények összesen 503 582 1 038 027 1 497 547 206% 144% 297% 467 293 997 384 1 789 291 213% 179% 383%

MINDÖSSZESEN 30 341 643 36 245 922 40 234 557 119% 111% 133% 43 880 472 48 789 106 55 642 255 111% 114% 127%

* Az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet 2000. II. félévétől szétvált. Az 1999. és 2001. közötti csökkenő kiadások ennek tulajdoníthatók. ** Az összehasonlíthatóság érdekében 1999-ben a SOTE adatait a HIETE adataival korrigáltuk, a 2000. évi integráció után a Testnevelési és Sporttudományi Kart nem vettük figyelembe (5082508 *** A Központi MÁV Kórházban 2000-ben integrálódott a rendelőintézet. A 2000/1999. és 2001/1999. arányok magas értéke ezzel függ össze. **** A Kórház 2000. július 1-től működik, ezért 2000-ben féléves adatokat szolgáltatott. A 2001/2000-es arány magas értéke ebből adódik.


Adatszolgáltató intézmények személyi és dologi kiadásai

Intézmény neveSzemélyi juttatások összesen Dologi kiadások összesen

20. sz. melléklet

(fő)

Országos Sportegészségügyi Intézet 397 388 401 98% 103% 101%Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet * 1 125 720 364 64% 51% 32%Országos Baleseti és Sűrgősségi Intézet 723 758 689 105% 91% 95%Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet 385 395 388 103% 98% 101%Országos Onkológiai Intézet 851 834 840 98% 101% 99%Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet 799 745 714 93% 96% 89%Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet 370 343 339 93% 99% 92%Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézet 342 330 303 96% 92% 89%Mátrai Állami Gyógyintézet 295 289 282 98% 98% 96%Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet 961 883 855 92% 97% 89%Állami Szívkórház, Balatonfüred 360 347 346 96% 100% 96%Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház 429 433 443 101% 102% 103%Állami Szanatórium, Sopron 352 336 327 95% 97% 93%Országos Haematológiai és Immunológiai Intézet (Gyógyintézeti Központ) 309 300 297 97% 99% 96%Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet 522 529 515 101% 97% 99%Parádfürdői Állami Kórház 86 90 88 105% 98% 102%

Országos Intézetek összesen 8 306 7 720 7 191 93% 93% 87%

Semmelweis Egyetem ** 7 742 7 923 8 210 102% 104% 106%Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum 3 787 3 509 3 059 93% 87% 81%Szegedi Tudományegyetem SZAOTE Centrum 3 225 3 208 2 974 99% 93% 92%Pécsi Tudományegyetem 2 221 2 273 2 340 102% 103% 105%

Egyetemek összesen 16 975 16 913 16 583 100% 98% 98%

MÁV Kórház és Rendelőintézet, Szolnok 444 456 427 103% 94% 96%MÁV Kórház és Központi Rendelőintézet, Budapest *** 1 104 1 333 1 334 121% 100% 121%Budai MÁV Kórház 389 397 387 102% 97% 99%

MÁV összesen 1 937 2 186 2 148 113% 98% 111%

BM Központi Kórház és Intézményei 1 138 1 214 1 187 107% 98% 104%

BM összesen 1 138 1 214 1 187 107% 98% 104%

Bethesda Gyermekkórház 325 310 312 95% 101% 96%Szeretetkórház 152 155 153 102% 99% 101%Budapesti Szent Ferenc Kórház 119 92 88 77% 96% 74%Budai Irgalmasrendi Kórház Kht. **** 761 754 0% 99% 0%

Egyházi intézmények összesen 596 1 318 1 307 99%

MINDÖSSZESEN 28 952 29 351 28 416 101% 97% 98%

* Az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet 2000. II. félévétől szétvált. Az 1999. és 2001. közötti csökkenés ennek tulajdonítható. ** Az összehasonlíthatóság érdekében 1999-ben a SOTE adatait a HIETE adataival korrigáltuk, a 2000. évi integráció után a Testnevelési és Sporttudományi Kart nem vettük figyelembe (5082508 *** A Központi MÁV Kórházban 2000-ben integrálódott a rendelőintézet. A 2000/1999. és 2001/1999. arányok magas értéke ezzel függ össze. **** A Kórház 2000. július 1-től működik.


Intézmények átlagos statisztikai állományi létszáma

Intézmény neve 1999. 2000. 2001. 2000/1999 2001/2000 2001/1999

21. sz. melléklet

(szakdolgozó/orvos)

Országos Sportegészségügyi Intézet 2,40 2,60 2,50 108% 96% 104%Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet 3,30 4,40 4,20 133% 95% 127%Országos Baleseti és Sűrgősségi Intézet 3,27 4,04 4,15 124% 103% 127%Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet 3,30 3,30 3,10 100% 94% 94%Országos Onkológiai Intézet 3,00 3,00 3,00 100% 100% 100%Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet 3,70 3,60 3,60 97% 100% 97%Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet 5,15 4,56 5,09 89% 112% 99%Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézet 3,80 3,80 3,90 100% 103% 103%Mátrai Állami Gyógyintézet 8,77 9,58 9,17 109% 96% 105%Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet 3,50 3,50 3,60 100% 103% 103%Állami Szívkórház, Balatonfüred 4,80 4,90 5,00 102% 102% 104%Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház 8,59 9,25 10,00 108% 108% 116%Állami Szanatórium, Sopron 5,12 4,86 4,74 95% 98% 93%Országos Haematológiai és Immunológiai Intézet (Gyógyintézeti Központ) 3,10 3,40 3,20 110% 94% 103%Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet 4,00 4,00 4,00 100% 100% 100%Parádfürdői Állami Kórház 3,60 3,90 4,60 108% 118% 128%Semmelweis Egyetem ÁOK 2,60 2,10 1,80 81% 86% 69%Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum 1,90 1,70 1,80 89% 106% 95%Szegedi Tudományegyetem SZAOTE Centrum 3,48 2,55 1,90 74% 74% 56%Pécsi Tudományegyetem 3,78 3,35 3,28 89% 98% 87%MÁV Kórház és Rendelőintézet, Szolnok 3,80 4,20 4,10 111% 98% 108%MÁV Kórház és Központi Rendelőintézet, Budapest 3,68 3,13 3,38 85% 108% 92%Budai MÁV Kórház 3,69 3,52 3,68 95% 105% 100%BM Központi Kórház és Intézményei 3,30 3,10 3,20 94% 103% 97%Bethesda Gyermekkórház 3,24 3,23 3,70 100% 115% 114%Szeretetkórház 8,50 9,40 9,30 111% 99% 109%Budapesti Szent Ferenc Kórház 4,28 4,60 5,62 107% 122% 131%Budai Irgalmasrendi Kórház Kht. * 0,00 2,70 3,00 0% 111% 0%



Egy orvosra jutó szakdolgozói létszámok az elemzett kórházakban

Intézmény neve 1999 2000 2001 2000/1999 2001/2000 2001/1999

22. sz. melléklet

(Ft/fő/hó)

Országos Intézetek 128 823 150 233 168 107 117% 112% 130%Egyetemek 104 880 111 486 140 451 106% 126% 134%MÁV 112 351 124 071 140 287 110% 113% 125%BM 119 470 131 670 167 041 110% 127% 140%Egyházi Intézmények 109 055 106 200 136 017 97% 128% 125%

(Ft/fő/hó)


(Ft/fő/hó)



Havi átlagjövedelmek alakulása intézménycsoportonként

Orvosok átlagjövedelme

Megnevezés 1999 2000 2001 2000-1999 2001-2000 2001-1999

Szakdolgozók átlagjövedelme

Megnevezés 1999 2000 2001 2000-1999 2001-2000 2001-1999

Ügyviteli alkalmazottak átlagjövedelme

Megnevezés 1999 2000 2001 2000/1999 2001/2000 2001/1999

23. sz. melléklet

(%-ban)

Országos Intézetek összesen 15,6 27,7 15,7 12,06 -12,06 0,01*Egyetemek összesen 43,4 26,9 34,3 -16,47 7,40 -9,07MÁV összesen 14,6 9,3 15,3 -5,30 5,92 0,62BM összesen 7,0 11,9 18,0 4,90 6,10 11,00Egyházi intézmények összesen 16,1 33,7 12,1 17,60 -21,62 -4,02

Országos Intézetek összesen 39,1 47,1 37,9 7,93 -9,18 -1,25*Egyetemek összesen 42,2 36,0 38,8 -6,20 2,74 -3,47MÁV összesen 23,9 34,0 28,9 10,16 -5,12 5,04BM összesen 23,8 24,9 22,8 1,10 -2,10 -1,00Egyházi intézmények összesen 30,6 59,4 41,4 28,74 -17,98 10,76

Országos Intézetek összesen 36,5 34,9 40,9 -1,55 5,99 4,45*Egyetemek összesen 60,7 58,8 64,9 -1,96 6,14 4,19MÁV összesen 31,1 33,0 21,1 1,90 -11,89 -9,99BM összesen 32,5 31,5 56,6 -1,00 25,10 24,10Egyházi intézmények összesen 14,6 44,7 14,5 30,06 -30,21 -0,15

*Megjegyzés:Az egyetemek integrációja alapvetően befolyásolta az egyetemek intézménycsoportjának munkaerő forgalmát


Ügyviteli dolgozók fluktuációja

Megnevezés 1999 2000 2001 2000-1999 2001-2000 2001-1999

Szakdolgozók fluktuációja

Megnevezés 1999 2000 2001 2000-1999 2001-2000 2001-1999

(%-ban)

A munkaerőforgalom alakulása intézménycsoportonként

Orvosok fluktuációja

Megnevezés 1999 2000 2001 2000-1999 2001-2000 2001-1999

24. sz.melléklet

adatok: eFt/ágyEgy ágyra jutó orvosi gép

nettó értékeEgy ágyra jutó "0"-ra leírt

orvosi gép

2001. év 2001. év

Országos Intézetek 572,17 584,32

Egyetemek 1 371,36 1 286,47

MÁV Kórházak 681,03 669,91

BM 269,63 818,24

Egyházi Kórházak 219,74 75,31


Intézmény neve

Egy ágyra jutó orvosi gépek értéke

25. sz.melléklet

1999. 2000. 2001. 1999 2000 2001 1999 2000 2001 1999 2000 2001 1999 2000 2001

Országos Sportegészségügyi Intézet 309 209 355 252 351 376 197 156 198 790 217 068 112 053 156 462 134 308 64% 56% 62% 36% 44% 38%Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet 307 755 61 541 75 455 241 802 47 007 52 466 65 953 14 534 22 989 79% 76% 70% 21% 24% 30%Országos Baleseti és Sűrgősségi Intézet 731 751 846 134 920 204 547 811 613 475 704 494 183 940 232 658 215 710 75% 73% 77% 25% 27% 23%Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet 915 612 913 738 1 021 503 701 987 772 055 741 912 213 625 141 683 279 590 77% 84% 73% 23% 16% 27%Országos Onkológiai Intézet 2 231 608 2 858 154 3 083 353 1 380 224 1 670 531 1 936 327 851 384 1 187 623 1 147 026 62% 58% 63% 38% 42% 37%Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet 473 395 506 811 538 267 339 008 369 775 398 101 134 387 137 036 140 166 72% 73% 74% 28% 27% 26%Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet 203 408 251 708 300 206 122 539 145 647 174 494 80 869 106 061 125 709 60% 58% 58% 40% 42% 42%Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézet 85 410 62 193 65 613 67 160 51 845 55 654 18 250 10 348 9 959 79% 83% 85% 21% 17% 15%Mátrai Állami Gyógyintézet 118 779 121 766 139 747 84 913 90 551 99 117 33 866 31 215 40 630 71% 74% 71% 29% 26% 29%Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet 655 557 690 115 710 917 489 025 546 492 598 195 166 532 143 623 112 722 75% 79% 84% 25% 21% 16%Állami Szívkórház, Balatonfüred 131 777 154 578 167 646 64 783 65 767 78 747 66 994 88 811 88 899 49% 43% 47% 51% 57% 53%Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kh. 83 911 122 461 157 145 69 539 81 148 88 470 14 372 41 313 68 675 83% 66% 56% 17% 34% 44%Állami Szanatórium, Sopron 178 392 196 418 209 702 118 976 136 508 152 833 59 416 59 910 56 869 67% 69% 73% 33% 31% 27%Országos Haematológiai és Immunológiai Intézet (OGyK) 51 421 51 593 57 283 39 266 43 291 38 718 12 155 8 302 18 565 76% 84% 68% 24% 16% 32%Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet 1 348 156 1 721 973 1 875 387 919 647 1 015 267 1 202 439 428 509 706 706 672 948 68% 59% 64% 32% 41% 36%Parádfürdői Állami Kórház 41 773 58 924 76 190 18 890 18 499 25 702 22 883 40 425 50 488 45% 31% 34% 55% 69% 66%

Országos Intézetek összesen 7 867 914 8 973 359 9 749 994 5 402 726 5 866 648 6 564 737 2 465 188 3 106 710 3 185 253 69% 65% 67% 31% 35% 33%

Semmelweis Egyetem ÁOK 7 826 688 8 577 286 11 661 201 5 052 375 5 923 955 8 297 867 2 774 313 2 653 331 3 363 334 65% 69% 71% 35% 31% 29%Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum 5 102 388 6 150 919 6 963 421 3 894 200 3 545 089 4 169 947 1 208 188 2 605 830 2 793 474 76% 58% 60% 24% 42% 40%Szegedi Tudományegyetem SZAOTE Centrum 3 654 988 3 967 627 4 277 699 2 697 984 2 795 793 3 151 120 957 004 1 171 834 1 126 579 74% 70% 74% 26% 30% 26%Pécsi Tudományegyetem 3 992 016 5 584 185 5 876 601 2 180 261 2 825 619 3 360 269 1 811 755 2 758 566 2 516 332 55% 51% 57% 45% 49% 43%

Egyetemek összesen 20 576 080 24 280 017 28 778 922 13 824 820 15 090 456 18 979 203 6 751 260 9 189 561 9 799 719 67% 62% 66% 33% 38% 34%

MÁV Kórház és Rendelőintézet, Szolnok 262 502 284 920 347 244 126 160 166 529 196 772 136 342 118 391 150 472 48% 58% 57% 52% 42% 43%MÁV Kórház és Központi Rendelőintézet, Budapest 262 502 1 876 743 1 932 604 871 203 1 228 151 1 376 648 230 566 648 592 555 956 332% 65% 71% 88% 35% 29%Budai MÁV Kórház 182 186 302 560 381 984 94 587 140 063 151 990 87 599 162 497 229 994 52% 46% 40% 48% 54% 60%

MÁV összesen 707 190 2 464 223 2 661 832 1 091 950 1 534 743 1 725 410 454 507 929 480 936 422 154% 62% 65% 64% 38% 35%

BM Központi Kórház és Intézményei 594 787 701 492 753 062 527 801 564 943 589 933 66 986 136 549 163 129 89% 81% 78% 11% 19% 22%

BM összesen 594 787 701 492 753 062 527 801 564 943 589 933 66 986 136 549 163 129 89% 81% 78% 11% 19% 22%

Bethesda Gyermekkórház 154 576 158 378 193 467 80 254 109 263 139 172 74 322 49 115 54 295 52% 69% 72% 48% 31% 28%Szeretetkórház 125 285 131 351 132 074 39 478 54 505 71 149 85 807 76 846 60 925 32% 41% 54% 68% 59% 46%Budapesti Szent Ferenc Kórház 74 125 86 213 88 297 37 266 48 672 60 133 36 859 37 541 28 164 50% 56% 68% 50% 44% 32%Budai Irgalmasrendi Kórház Kht. * 0 124 891 138 139 0 11 347 34 980 0 113 544 103 159 0% 9% 25% 0% 91% 75%

Egyházi intézmények összesen 353 986 500 833 551 977 156 998 223 787 305 434 196 988 277 046 246 543 44% 45% 55% 56% 55% 45%

MINDÖSSZESEN 30 099 957 36 919 924 42 495 787 21 004 295 23 280 577 28 164 717 9 934 929 13 639 347 14 331 070 70% 63% 66% 33% 37% 34%



Orvosi gépek, berendezések elhasználódottsága

Intézmény neveBruttó érték (eFt) ÉCS összesen (eFt) Nettó érték (eFt) ÉCS/Bruttó Nettó/Bruttó

DIAGRAMOK

Documents

JELENTÉS sszes jelentés/2003... · PDF file2.3.1. A gyógyító-megelőző ellátások teljesítményarányos finanszírozása 38 2.3.2. A teljesítményarányos finanszírozás