Upload
others
View
3
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
2019. 09. 10.
1
Jelzőmolekulák, receptorok és jelátvitelSZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ
Tanulási támpontok 6. és 7.
Dr. Kékesi Gabriella
2019
6. Receptorok, szignáltranszdukció - jelátviteli mechanizmusok
• Ismertesse a mediátorok (jelátvivő anyagok) típusait: parakrin és autokrin jelzőmolekulák, hormonok, neurotranszmitterek, neurohormonok, citokinek.
• Ismertesse a receptor, ligand, agonista, antagonista (kompetitív, nem kompetitív) fogalmakat. Receptorok osztályozása: 1. elhelyezkedésük alapján (membrán- és citoszolreceptorok, magreceptorok, intracelluláris membránreceptorok (IP3, ryanodin), 2. működésük alapján (ionotrop és metabotrop receptorok, receptorenzimek, illetve enzimhez kapcsolt receptorok).
• Ionotrop receptorok: szelektív és nem szelektív receptorok, kation- és anioncsatornák. Említsen egy- egy példát.
• G-protein-kapcsolt metabotrop receptorok: heterotrimer G-fehérjék szerkezete, típusai (Gs/Gi/Gq), működésük. Definiálja a másodlagos hírvivő fogalmát, ismertesse a legfontosabbakat (cAMP, cGMP, kalcium, IP3/DAG, arachidonsav). Vázolja fel a szignalizációs útvonalat, a szignáltranszdukció elemeit és jelentőségüket a sejtben egy-egy példán keresztül.
• Receptorenzimek, illetve enzimhez kapcsolt receptorok szerkezetének és működésének bemutatása egy-egy példán keresztül (tirozin-kináz receptorok).
• Írja le a membránhoz kötött receptorok következő folyamatait: aktiváció, inaktiváció, internalizáció, upreguláció, downreguláció, szenzitizáció és deszenzitizáció.
• Intracelluláris receptorokhoz kapcsolódó jelátvitel: citoszoláris és magreceptorok működésének bemutatása egy-egy példán keresztül (pl. szteroid és pajzsmirigy hormon receptorok).
2019. 09. 10.
2
7. Neurotranszmisszió
• Jellemezze az elektromos szinapszisokat, illetve az azokban található réskapcsolatok (gap junction) felépítését és működését. Hasonlítsa össze az ingerületátvitelt elektromos és kémiai szinapszis esetében (információtovábbítás iránya, sebessége, módja).
• Írja le a kémiai neurotranszmisszió időben egymást követő folyamatait (a praeszinaptikus membrán depolarizációjától a posztszinaptikus membránon keletkező gradált válasz (PSP) kialakulásáig).
• Írja le a klasszikus neurotranszmitterek jellemzőit.
• Csoportosítsa a neurotranszmittereket kémiai felépítésük alapján: 1. acetilkolin, 2. aminosavak (glutamát, glicin, GABA), 3. biogén aminok (dopamin, noradrenalin, adrenalin, hisztamin, szerotonin), 4. gázok (NO, CO), 5. lipidek (endocannabinoidok), 6. peptidek (endorfinok, enkefalinok, dinorfinok, P-anyag, CGRP, VIP), 7. purinok. NO szintézise, hatásmechanizmusa és jelentősége.
• Ismertesse a felszabadult neurotranszmitterek sorsát: receptorkötés, enzimatikusbomlás, diffúzió, reuptake.
•
• Normálértékek: szinaptikus késés kémiai szinapszisban: 1-1,5 ms.
Sejtek működésének összehangolása
• Sejtek összehangolt működése– Réskapcsolatok (gap junction) segítségével
– Extracelluláris jelzőmolekulák közvetítésével• Helyi vagy távoli eredetűek
• Sejtszintű válasz (pl. elektromos változás, enzimaktivitás-módosulás, sejtproliferáció, transzkripciós változások…)
• Jelátvitel – szignáltranszdukció folyamata
Kommunikáció gap junction-on keresztül Kommunikáció kémiai hirvivő molekulákkal
2019. 09. 10.
3
Extracelluláris jelzőmolekulák
• Rögzített információs molekulák– Szomszédos sejtek sejtfelszíni molekulái; strukturált EC matrix
makromolekulái…
• Mobilis információs molekulák – MEDIÁTOROK– Kémiai kommunikáció – funkcionális felosztás
• Parakrin és autokrin jelzőmolekulák (növekedési faktorok, citokinek, arachidonsavszármazékok, hisztamin, bradikinin…)
• Hormonok
• Neurotranszmitterek és neurohormonok (pl. CRH, TRH…)
Neurotranszmisszió - Szinapszis
• Morfológiai és funkcionális kapcsolat (Sherrington)
• Sejt közötti kapcsolódási helyek, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed át (kémiai vagy elektromos jel)
– Idesejt – effektor sejt (izom, mirigy)
– Idegsejt – idegsejt
• Típusai
– Elektromos, kémiai– Axodendritikus, axoszomatikus, axoaxonális
2019. 09. 10.
4
Elektromos szinapszis
• Gap junction réskapcsolat (~2 nm)
• Connexonok – 6 connexinalegység – 4 TM molekula
• Nincs szinaptikus késés– közvetlen ionáramlás
• Mindkét irányba vezet
• Funkció: összerendezett gyors válasz
Kémiai szinapszis
2. Szívfrekvencia csökken 5. Szívfrekvencia csökken
3. Perfúziós oldatból
mintavétel
1. n. vaguselektromos
ingerlése
4. Perfúziós oldat
injektálása a RECIPIENSbéka szívbe
DONORbéka szív
• Otto Loewi (1936 Nobel-díj)
• Szinaptikus késés: 1-1,5 ms
• Szinaptikus rés : 20-40 nm
• Serkentő / gátló
Elektromos szinapszis Kémiai szinapszis
2019. 09. 10.
5
Interneuronális szinapszisok
• ~ 2 000 szinapszis / neuron– Konvergencia, divergencia elv
• CNS: 1011 neuron
• 2 x 1014 szinapszis
• Axo-dendritikus szinapszis
• Axo-szomatikus szinapszis
• Axa-axonális szinapszis
Transzmitter-felszabadulás mechanizmusa
Preszinaptikussejt
Posztszinaptikussejt
Szinaptikusrés
AkciósPotenciál (AP) AP eléri az axonvégződést
ff. kálcium-csatornák kinyílnak
Kálcium beáramlás
1. AP eléri az axon-végződést2. Feszültségfüggő kalcium-
csatornák nyílnak3. Kalcium beáramlás4. Kalcium-jel a vezikulumoknak5. A vezikulumok a membránhoz
közelednek6. A dokkolt vezikulumok
exocitózissal kiürítik a neurotranszmittert
7. A neurotranszmitter diffúzióval eljut a szinaptikus résen keresztül a receptorokhoz
2019. 09. 10.
6
Dokkoló (SNARE) fehérjék: syntaxin, SNAP-25; synaptobrevin, syntagmin.
Dokkoló és kalcium-szenzor fehérjék
Szianaptikusrés
Axonterminálcitoplazmája
Neurotranszmitter felvétele a vezikulumba
Aktív zónáhozközeledés
Dokkolás az axonterminálmembránján
Kalcium-aktivált exocitózis
Clathrin-mediáltvezikulum
endocitózis
H+-Neurotranszmitterantiporter
Transzmitter felszabadulás
• Kvantumok
• Dale-elv: a neuron minden axon-végződésből ugyanaz az egy transzmitter szabadul fel
• „Co-existance”: kémiailag különböző transzmitterekegyüttes előfordulása a neuronban
– Ach + VIP; NA + NPY; SP + CGRP
• „Co-transmission”: kémiailag különböző transzmitterek együttes felszabadulása
• Ingerlési frekvencia-függő felszabadulás
– Alacsony frekvenciájú ingerlés esetén a kis molekulájú transzmitterek, míg nagy frekvenciájú ingerlés esetén a peptidek IS felszabadulnak
2019. 09. 10.
7
Boyd and Martin 1956. Transzmitterfelszabadulás kvantalis elmélete
Felszabadult transzmitterek sorsa
1. Receptorkötés
2. Enzimatikus lebontás a szinaptikus résben
3. Diffúzió kapillárisokba, nyirokerekbe, extraszinaptikusreceptorokhoz
4. Visszavétel a preszinaptikus axon-végződésbe; felvétel a glia sejtekbe (transzporterek révén)
Gáz transzmitterek
neuropeptidek
Kismolekulájú neuro-
transzmitterek
1.
2.3.
4.
2019. 09. 10.
8
1. Transzmitter szintézis befolyásolásaPl. α-metil-p-tirozin gátolja a tirozin-hidroxiláz enzimet, így gátolva a katekolaminok szintézisét
2. Axonális transzport befolyásolásaPl. a kolhicin a mikrotubulusok károsításával akadályozza az axonális transzportot
3. Akciós potenciál terjedésének befolyásolásaPl. a gömbhalból kivonható tetrodotoxin (TTX) blokkolja a feszültségfüggő nátrium-csatornákat
4. Transzmitterek vezikuláris felvételének befolyásolásaPl. reszerpin gátolja a transzmitter (NA) felvételt a vezikulumokba – RR csökkentő
5. Transzmitter felszabadulás befolyásolásaPl. ff. Kalcium-csatorna blokkolók (verapamil) gátolják; amfetamin fokozza a noradrenalin felszabadulást; fekete özvegy pók mérge kiüríti az Ach raktárakat; botulinumtoxin csökkenti az Ach felszabadulást; tetanusz toxin –GABA és Glycin felsz. gátlása
5. Transzmitter felszabadulás befolyásolása preszinaptikus receptorokon keresztül
Pl. a koffein és az adenozin ugyanazon receptorért versenyeznek, így csökkenti az adenozin gátló hatását
6. Transzmitter preszinaptikus visszavételének befolyásolása
Pl. a kokain és az amfetamin gátolja a transzmitterekvisszavételét, ezzel fokozva a szinaptikus aktivitást; antidepresszánsok (SSRI)
Transzmitter-felszabadulás és hatás preszinaptikus módosításának lehetőségei
1. Transzmitterek inaktivációjánakbefolyásolása
Pl. fizosztigmin – AChE gátló
2. Posztszinaptikus receptorok számának a befolyásolása
Pl. az alkohol emeli a GABA receptorok számát
3. Posztszinaptikusreceptorok gátlása
Pl. antipszichotikumok; kurare
4. Posztszinaptikusreceptorok aktiválása
Pl. nikotin; LSD
5. Másodlagos hírvivők befolyásolása
Pl. lítium (cAMP ); PDE gátlók (Viagra)
Transzmitterhatás posztszinaptikusmódosításának lehetőségei
2019. 09. 10.
9
Neuromuszkuláris junkció (NMJ) I.:a motoros ideg és a beidegzett vázizom közötti ingerületátvitel helye
1. Akciós potenciál (AP) az αmotoneuron axonján
2. ff. kalcium-csatornák nyílás3. ACh tartalmú vezikulumok
exocitózisa4. nACh receptorok aktiválása a
posztszinaptikus vázizomroston5. Na+-ion beáramlás, K+-ion
kiáramlás –véglemezpotenciál(EPP)
6. ff. Na+-csatornák nyílása7. Na+-ionok beáramlása – AP
keletkezése8. Az izomsejt membránján
végigterjedő AP9. ACh enzimatikus lebontása (AChE)
Neuromuszkuláris junkció II.
Preszinaptikus toxinokPl. botulinum toxin
AChE gátlókPl.: fizosztigmin, neosztigmin; harci gázok
Depolarizáló izomrelaxánsokPl.:szukcinil-kolin
Nem-depolarizálóizomrelaxánsokPl.:d-tubokurarin, gallamin
Kompetitív nACh
antagonisták
2019. 09. 10.
10
Retrográd transzmitterekpl. endokannabinoidok, NO
A posztszinaptikus sejtből felszabaduló lipidoldékony anyagok a preszinaptikusvégződéshez diffundálva befolyásolják annak transzmitterleadását
Pl.: 2-AG (arachidonoil-glicerol) csökkenti a glutamát preszinaptikus felszabadulását
Transzmitter-felszabadulás preszinaptikusszabályozása
• Szelektíven befolyásol egyetlen befutó pályát
A/ preszinaptikus facilitációB/ preszinaptikus gátlás
2019. 09. 10.
11
Posztszinaptikus elektromos jelenségek
• Helyi, elektrotónusos, posztszinaptikus potenciál változások
• EPSP (Excitátoros posztszinaptikus potenciál); IPSP (inhibítoros posztszinaptikuspotenciál)
(Llinás 1982.)
1. P
resz
inap
tiku
sse
jt
Akc
iós
po
ten
ciál
ján
ak
fels
zálló
szá
ra
2. Kalciumbeáramlása
3. EPSP
4. Akciós potenciál a posztszinaptikussejten
Ingerküszöb
Szummáció azaxondombon
Axondomb
Szinaptikus integrációposztszinaptikus potenciálok összegződése
Időbeli szummáció
Térbeli szummáció
2019. 09. 10.
12
Neurotranszmitterek kémiai csoportosítása
• Klasszikus, kismolekulájú neurotranszmitterek
– Acetil-kolin
– Biogén aminok
• Katekolaminok: dopamin, adrenalin, noradrenalin
• Szerotonin
• Hisztamin
– Aminosav-származékék
• Ingerlő: glutamát, aszpartát
• Gátló: GABA (γ-aminovajsav); glicin
• Purin nukleotidok
– ATP, adenozin
• Gázok
– NO, CO, H2S
• Peptidek – neuropeptidek (TRH, vazopresszin, oxytocin, VIP, opioidok, CGRP, SP), hormonok, citokinek, növekedési faktorok
• Egyéb neurotranszmitterek
– Lipidek: prosztaglandinok, leukotriének, anandamid
– Szteroidok (hormonok): kortizol, aldoszteron, nemi homonok…
Kolin-acetiltranszferáz (ChAT)
Acetil-kolin-észteráz (AChE)
Acetil-koenzim A kolin
Acetil-kolin
kolinacetát
Acetil-kolin szintézise és metabolizmusa
2019. 09. 10.
13
Katekolaminok szintézise és metabolizmusa
MAO: monoamin-oxidázCOMT: katekol-O-metiltranszferáz
Noradrenalin
Adrenalin
Normetadrenalin
Metadrenalin
Dihidroxi-mandulasav
Mandulasav
DOPAMIN
NORADRENALIN
ADRENALIN
2019. 09. 10.
14
Szteroidok szintézise
• Helye: sima felszínű endoplazmásretikulum (SER); mitokondrium
• Lipofilek → egyszerű diffúzió
• Nem tárolódnak vezikulumokban → szükségletnek megfelelő szintézis és felszabadulás
Koleszterin
Progeszteron
Ösztron
Ösztradiol
Ösztriol
Dehidroepiandtroszteron
Androsztendion
Tesztoszteron
Dihidrotesztoszteron
Kortikoszteron
Kortizol Aldoszteron
Nitrogén-monoxid szintázHem-oxigenáz
Hem L-arginin
Guanilát-cikláz
ProeinkinázG
Foszfodiészteráz
Fehérjék
Gáz mediátorok: NO, CO, H2S
• EDRF = NO
• Neurotranszmitter is
• Nem raktározódnak vezikulumokban
• Nem exocitózissal szabadulnak fel (egyszerű diffúzió)
• Nem kvantumokban szabadulnak fel
• Néhány másodperces féléletidő
• NOS: nitrogén-monoxid-szintáz(konstitutív - kalcium-függő, indukálható)
• Szolubilis guanilát-cikláz enzim ~ IC receptor
• Sejtek aktiválódása Reaktív oxigénszármazékok
– Jelátviteli folyamatok fokozása
– Szövetkárosító hatás
• L-cisztein H2S
• Vazodilatáció, gyulladáscsökkentő, sejtek túlélése…
2019. 09. 10.
15
Peptidek szintézise
• 1. A prepropeptid a szintézist követően a durva felszínű endoplazmás (DER) retikulumba kerül
• 2. Proteolitikus enzimek lehasítanak néhány aminosavat, kialakul a propeptid
• 3. A sima felszínű endoplazmás retikulumban (SER) becsomagolódnak a transzport vezikulumokba
• 4. A vezikulumok elszállítódnak a Golgi-apparátusba
• 5. A Golgi-apparátusban átcsomagolódnak a szekréciós vezikulumokba. Itt történik meg a pro-szekvenciák lehasítása – kialakul a fehérjék végleges aminosav szekvenciája (peptid)
• 6. A peptidek exocitózissal felszabadulnak
Membrán foszfolipidek
Foszfolipáz A2
Ciklooxigenáz út Lipoxigenáz út
ProsztaglandinokProsztaciklinekThromboxánok
Leukotriének
ARACHIDONSAV
Lipidek - eikozanoidok
• Membrán foszfolipidek – PLA2 – arachidonsav
• Ciklooxigenáz út
• Lipoxigenáz út
• Prosztaglandinok, leukotriének – gyulladás
• Prosztaciklin, thromboxánok – véralvadás
2019. 09. 10.
16
Kémiai mediátorok szállítása (transzportja)
• Egyszerű diffúzió (autokrin, paracrin anyagok, neurotranszmitterek) vagy vér útján(hormonok, neurohormonok)
• Hidrofil mediátorok a vérben oldottan vagy szállító fehérjékhez kötve (katekolaminok)
• Hidrofób mediátorok (szteroidok és pajzsmirigy hormonok) szállító fehérjékhez kötve .
• Vérben levő mediátorok:
– metabolizmus: máj
– kiválasztás: vese
• Szállító fehérjékhez kötött mediátorok félélet-ideje hosszabb
Hidrofil mediátor Hidrofób mediátor
Receptorok
• Receptor: speciális felismerő fehérjék, melyek a hírvivő molekulákkal (ligand) kapcsolódva közvetítik azok hatását (ligandspecificitás).
• Nagy affinitás, reverzibilis kötés
• Szerkezeti változás (konformáció változás, dimerizálódás)
• Ligand: a receptorhoz specifikusan kötődő, biológiai hatással rendelkező, bármilyen eredetű molekula
• Agonista: aktiválja a receptort és megindítja a jelátviteli folyamatokat
• Antagonista: a receptoron megkötve gátolja az agonista hatását
– Kompetitív vs nem-kompetitív
• A legtöbb ligand több receptortípussal is rendelkezik.
• Receptor lehet pre- és posztszinaptikus elhelyezkedésű
• Deszenzitizáció (foszforiláció), internalizáció
2019. 09. 10.
17
Receptorok csoportosítása
• Elhelyezkedés alapján:
– Membrán receptorok
– Intracelluláris receptorok
• Citoplazmatikus és nukleáris receptorok
• Működésüket tekintve:
– Metabotróp (G-fehérjéhez kapcsolt; A)
– Enzimhez-kapcsolt, vagy enzimaktivitással rendelkező (B)
– Ionotróp receptorok (C)
Ionotróp receptorok I.
• Tetramer vagy pentamer szerkezet
• A receptor maga egy ioncsatorna
• Ligand kötése (1.) – konformáció változás – ioncsatorna nyílik (2.) –ionpermeábilitás megváltozik (3.)
• Serkentő / Gátló
• pl.:
– GABA A, GABA C– Glicin receptor
– nACh receptor
– NMDA, non-NMDA (AMPA, Kainát) receptor
– Px (ATP) receptor
– 5HT3 receptor
Ligand-aktivált ioncsatornák
2019. 09. 10.
18
NMDA receptor-komplex sematikus ábrázolása
Glutamát kötőhely
Glicin kötőhely
Poliamin kötőhelyZn2+ kötőhely
Extracelluláristér
Intracelluláristér
Ionotróp nikotinos Acetil-kolin (Ach) receptor szerkezete
ACh kötőhely (2!)
Metabotróp muszkarinosAcetil-kolin (Ach) receptor
PLCβ ↑[Ca2+]IC ↑
AC ↓ff. Ca++-csatorna ↓
PKC ↑[Ca2+]IC ↑
Ionotróp nikotinos Acetil-kolin (Ach) receptor
2019. 09. 10.
19
Metabotróp receptorok I.
• 7 TM szerkezet
• G-fehérjéhez kapcsolt
– Gi/Gs/Gq
– Trimer szerkezet: α, β és γ alegység
– GDP (nyugalomban)/GTP (aktiválást követően) kötés
– GTP-áz aktivitás – GTP hasítás - inaktiválás
• Közvetlen ioncsatorna aktiválás/gátlás vagy másodlagos hírvivők felszabadítása
Inaktív receptor aktivált receptor
G fehérjék hatásai
1. Lassú, intracelluláris ligand-függő ioncsatornák közvetlen aktiválása vagy gátlása. (lassabb, de hosszabb hatás, mint az ionotróp receptorok esetén).
2. Másodlagos hírvivők szintézisének serkentése vagy gátlása – fehérje foszforilációsejtszintű válasz
2019. 09. 10.
20
Metabotróp receptorok II.másodlagos hírvivők
• cAMP (ciklikus adenozin-monofoszfát); cGMP (ciklikus guanozin-monofoszfát)
• IP3 (inozitol-trifoszfát), DAG (diacilglicerol)
• Kalcium
• Arachidonsav
Másodlagos hírvivők erősítő/sokszorozó funkció
1. Egy molekula számos fehérjét képes aktiválni
2. A hírvivő alacsony koncentrációja mellett is biztosítja a sejt szenzitivitását
3. Kaszkád folyamat, melyben az egymást követő lépések mind erősebb választ eredményeznek
2019. 09. 10.
21
Metabotróp receptorok III/1.jelátviteli folyamatok
• Gs(stimulatory)/Gi(inhibitory)
– Adenilát-cikláz enzim (AC) – cAMP – proteinkináz A enzim (PKA) –fehérje foszforiláció• Pl.: α2 (↓) és β1-3 adrenerg receptorok (↑); M2,4 acetilkolin receptor (↓);
– Guanilát-cikláz enzim (GC) – cGMP – proteinkináz G enzim (PKG)• Pl.: (atrialis natriuretikus peptid (ANP) receptor; NO
Metabotróp receptorok III/2.jelátviteli folyamatok
• Gq
– Foszfolipáz C enzim (PLC) – foszfatidilinozitol 4,5-biszfoszfát (PIP2) – inozitol-trifoszfát (IP3) + diacilglicerol (DAG)
• IP3 – IC kalcium felszabadulás – Ca-indukált sejtválasz
• DAG – proteinkináz C enzim (PKC) – fehérje foszforiláció
• α1 adrenerg receptor;
• M1, 3, 5 acetilkolin receptor
2019. 09. 10.
22
Metabotróp receptorok III/3.jelátviteli folyamatok
• Gq
– Foszfolipáz A enzim (PLA) – arachidonsav (AA) – prosztanoidok: prosztaglandinok, leukotriének
– Pl.: egyes hisztamin és bradikinin receptorok
M1, M3, M5
Metabotróp receptorok IV.példák
• Muszkarinos acetilkolin receptorok (M1-5)
• Adrenerg receptorok (α1-2, β1-3)
• Szerotonin receptorok (5HT1-2, 4-7)
• Hisztamin receptorok
• GABA-B receptor
• Dopamin receptorok
• Metabotróp glutamát receptorok
• Adenozin receptorok
• Peptid receptorok
• Py receptorok (ATP)
2019. 09. 10.
23
GsGiGq
Simaizomkontrakció,
glikogenolízis
NA felszabadulás
gátlása
Simaizom kontrakció
Simaizom relaxáció,
glikogenolízis, szívizom
kontrakció
Intracelluláris receptorok
• Citoplazma és nukleáris receptorok
• Szteroidok és pajzsmirigy hormonok
• Ligand-kötő domén: ligandspecificitás; DNS-kötő domén: hatásspecificitás
• Génátírás szabályozása – fehérjeszintézis változása
• Lassú, hosszú-távú hatás
2019. 09. 10.
24
Enzim- vagy enzimhez kapcsolt receptorok
• 1 TM szerkezet
• Extracelluláris ligand-kötőhely
• Intracelluláris enzim aktivitás, vagy enzimhez kapcsolódás (pl. tyrozin-kinázok)
• Pl.: növekedési faktorok, citokinek, inzulin…