Jó Hír - IV. évfolyam, 3. szám

IV. évfolyam, 3. szám2007. március 28., szerda

Ára: 174 Ft

“Mindaz, aki megtartja és tanítja a parancsokat, igen nagy lesz a mennyek országában.” (Mt 5,17-19)

“Mindaz, aki megtartja és tanítja a parancsokat, igen nagy lesz a mennyek országában.” (Mt 5,17-19)

3Jó Hír A Pécsi Egyházmegye lapja 2007. március 28.

Kvanduk Frigyes:“Áldott a király,aki az Úr nevében jön!”

Visszatekintő

Kajtár Edvárd:Gondolatok Szent Józsefről,az igazról

Garadnay BalázsAz élet kezdete

Gesztesy AndrásMenj, de többé ne vétkezzél

Bognár AttilaO Crux ave, spes unica

Mayer Mihály“Él az Úr akinek színe előtt állok”

Merényi PéterHazafiság

Dr. Schmidt PálNép vagy tömeg

Közlemények

Címlapfotó:Horváth GáborA Havihegyi-szikla keresztje

TARTALOM:

3

4-11

12

12-13

13

14-15

15-16

17-18

18-19

19

Alapító: A pécsi megyéspüspökFelelős szerkesztő: Fazekas Orsolya

Szerkesztőbizottság:Garadnay Balázs, Gesztesy András,

Bognár Attila, Kajtárné Tiborcz Mária Kajtár Edvárd, Kvanduk Frigyes,

Takács GáborSzerkesztőség:

7621 Pécs, Szent István tér 23.E-mail: [email protected]

Fotó: Fazekas Orsolya, Horváth GáborLayout: Komáromi CsabaFelelős kiadó: Fény Kft.

Pécs, Janus Pannonius u. 11.Nyomda: Paskum Nyomda, Szekszárd

„ Áldott a király, aki az Úrnevében jön!” Lk. 19,38

Kvanduk Frigyes

Lukács evangéliumában fontosszerepet kap Jeruzsálem városa.

Az evangélium a jeruzsálemi temp-lomban kezdődik és ott is fejeződikbe. Jeruzsálem városa Lukács számá-ra az a hely, ahol az üdvösség legfon-tosabb eseményei történnek: itt zárulle Jézus útja a halállal és megdicső-üléssel, és itt kezdődik el az egyházideje.A Lukács evangéliumának közép-pontjában álló nagy „utazást” Jézusjeruzsálemi bevonulása zárja le. Eztaz eseményt Jézus olyan szertartásszerint szervezte meg, amely az Izra-eli királyok és különösen Salamontrónra emelését utánozza. Jézus kéttanítványt küld el a szemben lévőfaluba. A tanítványok olyan ismertszemélyhez mennek, akivel Jézus fel-tehetően már beszélt tervéről. A mál-hás állaton, amit megkapnak mégnem ülhetett senki, azaz nem alkal-mazhatták profán munkára, szentcélra rendeltetett. Jézus úgy döntött,hogy ünnepélyes kinyilatkoztatásttesz személyéről. Az Úr-király jönmost el, hogy meglátogassa lakóhe-lyét, városát és népét. A bevonulásnem egyszerűen szamárháton valóbelépés a városba, hanem királyi lá-togatás.Az Ószövetségben Zakariás úgy mu-tatja be a Messiást, mint a béke kirá-lyát, aki nem lovon, a hadvezérekszokásos közlekedési eszközén, ha-nem szamárháton, a szegények álla-tán érkezik Jeruzsálembe. Azontúl,hogy a tanítványok megszerzik és azÚrhoz vezetik a málhás állatot, ráte-rítik felsőruhájukat és felültetik ráJézust. Lukács itt egy ember legdrá-gább ruhadarabját említi, és ezen ke-resztül mutatja be viszonyulásukatJézushoz. Amijük csak van, azt minda király rendelkezésére bocsátják.A menet nekivág az Olajfák hegyelankáinak és halad előre Jeruzsálemfelé. Közben a tömeg is csatlakozik

hozzájuk, és az emberek az Útra terí-tik felsőruhájukat. A tömeg általhasznált kifejezések az Ószövetség-ből származnak: „Áldott, aki az Úrnevében jön!” Zsolt. 118,26 és „Íme ki-rályod érkezik hozzád” Zak. 9,9. Az, „akiaz Úr nevében jön” mindig különlegesküldöttje az Úrnak. Az „Ő nevében jön-ni” annyit jelent, mint az Ő méltósá-gába és hatalmába érkezetten érkezni.A tömeg, a messiás-királyt köszöntiJézusban, vagyis azt, aki a Minden-ható erejébe és hatalmába öltözöttenérkezik. A sokaság köszönti a Krisz-tus Királyt, akit elsősorban nem földihatalomnak, hanem csodatevőnek ésisteni kinyilatkoztatásnak tekinti. A messiás-király nem háborút vezetellenségeivel szemben, hanem a békekorszakát iktatja be az égben: „Békes-ség a mennyben és dicsőség a magasság-ban.” A béke forrása Isten. Az embe-rek csak akkor részesülhetnek ebbena békében, ha elfogadják azt, „aki azÚr nevében jön”. A messiási országnem más, mint Isten Országának be-iktatása a földön: a béke és az isteniélet országa érkezik, hogy átjárja azembereket, és új irányt szabjon sor-suknak. Lukácsa azonban nem aknázza kiazt, ami az Ószövetségi királyságbibliai motívumában megjelenik.Meg van a maga nagyon súlyos el-képzelése arról, hogy hogyan királyJézus: halála révén életadó. Lukácsszámára Jézus királyi uralma a va-kok, bénák, nyomorékok és szegé-nyek érdekében végzett szolgálat, deazt is megmutatja, hogy a béke ellen-ségei - a betegség, a démonok és ahalál - felett való. Jézus, a király mo-tívumát Lukács evangéliumánakutolsó fejezeteiben bontja ki. JézusIsten ígéreteit beteljesítve valóban azeljövendő, de nemcsak csodatettei ál-tal, hanem az által, hogy megtanítjamit jelent Isten igazi imádata, s az ál-tal, hogy a keresztről is uralkodik ésmegment minket.

2007. március 28. A Pécsi Egyházmegye lapja Jó Hír

4 VISSZATEKINTŐ

A XX. századi egyháztörténetkutatásának módszertani problémáiAXX. századi egyháztörténet kutatásának módszertani problémái címmel tartottak tudományos emlékülést

február 22-én, Hetényi Varga Károly halálának ötödik évfordulója alkalmából. A konferenciát az Állambizton-sági Szolgálatok Történeti Levéltára, a Lénárd Ödön Közhasznú Alapítvány és a Pécsi Egyháztörténeti Intézetszervezte.

A konferencia középpontjában az egyháztörténet-írás modernproblematikája, művelésének módszertana állt. Az előadók arrakeresték a választ, hogy milyen forrásokból és milyen szempont-ból lehet vizsgálni a magyar társadalom vallásos megnyilvánulá-sait közösségi és magánszíntereken. A konferencia célul tűzte ki,hogy új megoldási lehetőségeket mutasson a legújabb kori ma-gyar társadalom vallásosságát vizsgáló kutatóknak, és felhívja afigyelmet a kérdés összetett voltára.A bencések közelmúltjának kutatása című bevezető előadásábanVárszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát, a Lénárd ÖdönAlapítvány elnöke hangsúlyozta: „Minden hagyományos egyház-és szerzetestörténeti módszer alkalmas a szerzetesközösség életé-

nek (szerzetesteológia), intézménytörténetének (kolostor, iskola, gazdaság) bemutatására, és ezeket alkalmaznunkis kell ebben a korszakban is. Elengedhetetlen azonban a hagyományos források mellett a kommunista diktatúraintézményeinek, az állambiztonsági szervek ideológiájának és működési módszereinek, az Állami Egyházügyi Hivatalpárthatározatoktól függő irányainak és irányváltásainak alapos megismerése. Fontos ezek ismerete annakérdekében, hogy megragadható és bemutatható legyen a hatalom eljárásmódja, adminisztratív és lélektani eszkö-zei, amellyel ideológiája érdekében, testületi (párt)határozatai mentén befolyásolták, akadályozták, lehetővé, vagylehetetlenné tették, manipulálták az intézményeken belüli folyamatokat.” A rendelkezésre álló egyházi és állami forrásokat egyszerre, párhuzamosan és ezeket egybevetve kell megismerniea kutatónak. A megértéshez egészen a gyökerekig kell ásni, hiszen a mélyben „két teljesség igényével fellépő, dehomlokegyenest szembenálló hatalom áll” - hangsúlyozta Várszegi AsztrikA tudományos emlékülésen felszólalt a fasiszta és a kommunista diktatúra álta üldözött papok és szerzetesek élet-történetét kutató és feldolgozó Hetényi Varga Károly özvegye, Hetényiné Varga Borbála is. Férje életét és küzdel-mes, áldozatos munkáját ismertetve kitért a kutatómunka az anyaggyűjtés részleteire, nehézségeire, és a személyestalálkozások során átélt élményekre is. Gazdag dokumentumgyűjteményét Hetényi Varga Károly még életében felajánlotta a Lénárd Ödön által Kismaro-son alapított Ciszterci Nővérek Monostora Egyháztörténeti Intézetnek. „Az elmúlt 10 esztendő mindinkább versenyfutás volt az idővel” - idézett férje 1991-ben írott jegyzeteiből az özvegy.„Néha kissé elszomorító, hogy időnk, erőnk és egyéb lehetőségeink hiányában nemcsak az adatgyűjtést, de már abegyűjtött anyag feldolgozását sem tudjuk befejezni. Hisz ehhez évtizedekre lenne szükség. Csak remélni tudjuk,hogy jön még utánunk, aki folytatja és befejezi a megkezdett munkát. Aranylapokkal fogja gazdagítani a küzdőegyház történetírását." A pécsi konferencia előadásai ezt a feltáró munkát, a küzdő egyház történetírását kívántákgazdagítani.

Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát az egyháztörténetikonferencia után megtekintette Pécs világörökségi helyszí-

neit is. Képünk a Péter-Pál sírkamrában készült.


VISSZATEKINTŐ

Lektor és akolitusavatást tartottak a Püspöki Szemi-náriumban Pécsett. Akolitussá Csigi Pétert és Máger

Róbertet, lektorrá Cseh Pétert és Menyhárt Jánost avattaMayer Mihály megyéspüspök.

Kinevezések az egyházmegyébenMayer Mihály megyéspüspök az alábbi kinevezésekethirdette ki februárban:

Tiszteletbeli esperesi kinevezést kapott:-Horváth Sándor-Mecséri István-Lankó József-Zab András-Gyurosovics Mihály

Címzetes apát kinevezést kapott:-Herendi János-Molnár Ottó-Dr. Keresztes Pál

Címzetes prépost lett:-Erb József-Márton István

Kanonoki kinevezést kapott:-Csősz István-Dr. Kvanduk Frigyes-Takács Gábor

Hetven éves születésnapját ünnepelte Márton István atya,Nagykónyi plébánosa. A jubileum alkalmából hálaadó

szentmisére hívta püspök urat, híveit, paptársait.MÁRTON ISTVÁN Döbröközön született, 1937. február 27-én.Pappá szentelése 1962. június 24-én volt. Szolgálati helyei: 1962. Szászvár sl., 1963. Egerág sl., 1967.Komló-Belváros sl., 1969. Pincehely sl., 1969. Tolnanémedi pl.,1970. Dalmand pl., 1976. Nagykónyi pl., 1994. tb. esp., 2002.dombóvári kerület esperese, 2007. c. prépost.

Képünk a kanonoki beiktatáson készült.


6 VISSZATEKINTŐ

Közös célért, közösségbenLelkiségi mozgalmak találkoztak februárban a pécsi bazilikában. A jeles napon Báthory László atya tartott előadást

a Szent Ágoston plébánián működő Mária Légióról, majd utána Orosz Árpád és neje mutatta be fiatalok közremű-ködésével az Antiochia közösséget.

A Szent Ágoston templom plébánosa elmondta, hogy a Mária Légió a Katolikus Egyház - világiakból álló - apos-toli mozgalma, mely több mint nyolcvan éve terjedt el az egész világon. E mozgalom tagjai személyes elkötelezettségetéreznek arra, hogy a hitet a Mária-tisztelet terjesztése vagy felébresztése által gyarapítsák, vagy újra felkeltsék. A Légióalapgondolata: egységben Máriával az Úr Jézushoz és az Istenanyától függve munkálkodni.

A mozgalom tagjainak hivatása, hogy Mária lelkületével és szerető gondoskodásával végezzék az apostoli munkát.A légiós tag apostoli munkája arra irányul, hogy az emberek a Szűzanya iránti szeretet által jobban megismerjék ésmegszeressék a Fiút, az Úr Jézust, aki az Út, az Igazság és az Élet. A Szűzanya személyesen is részt vesz a megváltástervében és mi légiósok az Ő lelkületével és szerető gondoskodásával szeretnénk eljutni -szolgálatunkkal -mindenemberhez, hisz minden ember Krisztus képmása.

Az Antiochia közösség bemutatkozó előadásán első-ként megismerhettük a kezdeteket, a létrejöttét, majd be-vezettek minket a jelen világba, a közösség hétköznapiéletébe is.- A lelkiséget, az első ismert keresztény közösségek he-lyéről nevezték el. Egy hétvégi élményre alapozott lelkiprogram, egy plébániára alapuló lelki szolgálat. Lehető-séget ad, hogy megbeszéljék, megértsék, mit jelent makatolikusnak lenni. Célja, hogy segítse fiataljainkat, hogynövekedjenek Krisztusnak és az egyháznak szeretetében,egy olyan közösségben mely befogadja őket és ahol eh-hez megfelelő támogató környezetet találnak.

Hogyan kezdődött? 1960-ban fejlesztették ki azantiochia programot jezsuita atyák az Amerikai EgyesültÁllamokban Indiána államokban. Az eredeti programot

egyetemistáknak szánták, de 1973 óta kiterjesztették középiskolás korra és plébániai alapokra helyezték. Ebben a for-mában vitte be Ausztráliába a Pirola család és indította útjára világszerte. Magyarországra 1994-ben érkezett. Tavalyősszel, mi pécsiek 8 fiatallal vettünk részt a kaposvári antiochiás közösség hétvégi programján.

Az Antiochia Közösségnek négy kulcsfontosságú jellemzője van: 1. plébániára alapozott, 2. lelkiség, 3. fiatalok szol-gálnak fiataloknak, 4. házaspárok segítségével működik.

Mit jelent, hogy plébániára alapozott? A plébánia az egyházi struktúra alapegysége, egyben a katolikus azonos-ságtudat legfőbb megismerési helye. Nehéz megérezni a Katolikus Egyházhoz tartozást, ha nincs személyes tapasztala-tunk a helyi egyházközséghez tartozásról. Az Antiochia programjait nem papok vagy más egyházi személyek végzik,itt a világiak megélhetik küldetésüket. Az amúgy is túlterhelt papjaink programokon való részvételének nagyon örü-lünk, de nem elengedhetetlen a jelenlétük. A papok és szerzetesek ezeken az alkalmakon tartalmas kapcsolatot alakít-hatnak ki a fiatalokkal.

Az Antiochia lelkiség: Lelkiség alatt azt értjük, amilyen módon éljük meg Istennel való kapcsolatunkat. Ez megje-lenik mindazokban a helyzetekben, amikbe a mindennapjaink során kerülünk, munkahelyen, iskolában, otthon, pihe-nés közben. Az Antiochia a lelki fejlődésre irányul. A személyes kapcsolat oldaláról közelít a hithez. Minden találkozó-nak a hitben való növekedés a célja. Ennek az a módja, hogy valaki megosztja a saját lelki útját a többiekkel. Az Antiochia lelkiség legfontosabb jellemzői a Krisztus központú, katolikus, közösségi és evangelizáló.

A Krisztus központú életstílus négy fontos területre támaszkodik: 1. imádságra, 2. a Szentírás tanulmányozására,3. a közösségre és 4. az aktivitásra. Az Antiochia közösségi program. Egymás iránti nyilvánvaló szeretetünk által kellmásokat Krisztushoz vonzanunk. Ha sugározzuk Isten szeretetét és egymás iránti elkötelezettségünket a mai világban- amikor a társadalom olyan nagy hangsúlyt fektet a függetlenségre -, mi megélhetjük az egymáshoz tartozás bizton-ságát és örömét.

Az Antiochia legfontosabb jellemzője, hogy evangelizál. Egy közösség akkor a legélőbb, amikor nagyhétvégére ké-szül. Minden a meghívottak érdekében történik, de a közösség nagyon sokat épül, amíg felkészül a feladatokra.Fiatalok legjobban a fiatalokra hallgatnak. A fiatalok mondják el Jézus Krisztussal való kapcsolatuk személyes történe-


VISSZATEKINTŐ

tét, bizonyságtétel formájában. A fiatalok vezetik a hétvégéket, a beszélgetéseket, szolgálják egymást. Pozitív és követ-hető példát mutatva segítik társaikat, hogy tisztábban lássák helyzetüket. A legtöbb fiatal azért jön el hétvégére, merta barátja hívta, és nem azért mert jónak tartja a közösséget. Azáltal ismerik meg Jézust személyesen, hogy az őkethívott személynek személyes kapcsolata van Jézussal. A fiatalok hozzá segítenek minket ahhoz, hogy kiszélesítsük azegyházról alkotott képünket.

A hétvége nem más, mint bevezetés a lelkiségbe. Valaki, aki még nem hallott az Antiochiáról, részt vesz egy hétvé-gén, s itt megismerkedik a mozgalommal. (Ugyanakkor szükséges hozzátenni, hogy egy hétvégén való részvétel még nem je-lent elköteleződést a közösségben.)

Formája: egy hétvége, nevéből eredően, péntek estétől vasárnap estéig tart. Ebbe a közel 50 órába minden belefér:előadások, kiscsoportos beszélgetések, közös játékok, imák, szentmise. A hétvége élménye egészen különleges, ésvalóban élmény.

A rengeteg lelki élményen, bevezető előadáson, beszélgetésen kívül mód van egymás megismerésére is. A közösjátékok, éneklések, egyéb meglepetések stb. mind-mind azt a célt szolgálja, hogy együtt legyünk, minél jobban megis-merjük és megszeressük egymást.A legszebb dolog talán egy hétvégében, hogy csodálatos íve van. Minden új és minden régi tag megtapasztalja sajátútját Isten keresésétől addig a pontig, amíg azt nem mondja: „Igen, Uram, én Hozzád tartozom.”

A hétvége folytatása mindig a pénteki imatalálkozó, ahol közösen beszélgetünk minket érintő dolgokról, közösenénekelünk, imádkozunk. Lélekben már készülünk a következő hétvégére...

Fazekas Orsolya

Azidei évben Kisdorog adott otthont a már hagyományos egyházmegyei zarándoklatnak. Sok száz hívő jöttel, hogy hálát adjon a megérkezésért, a zarándoklatok öröméért, az ott kapott kegyelmekért.

A találkozó szentmisével kezdődött, melynek főcelebránsa Mayer Mihály megyéspüspök volt, de ott voltak azegyházmegye több településének papjai is, valamint Giovanni Braschi atya, a Mugnano del Cardinale-i SzentFiloména Szentély igazgatója. A találkozó különlegessége, hogy e napon áldotta meg Giovanni atya azt a SzentFiloménáról készült domborművet, melyet hálából ajánlott fel család. A hálaadó szentmise után Püspök úr a következőket mondta a találkozón szerzett élményekről.- Nagy dolognak tartom, hogy Kisdorog került sorra az egyházmegyei zarándoktalálkozó otthont adójaként. A zarán-doklatok nagyon fontos közösségformáló erővel bírnak. Idegenek, ismeretlenek utaznak egy buszon, több napon átegyütt imádkoznak, beszélgetnek, közös élményekben gazdagodnak. Fontos, hogy megéljék a zarándokegységet, azösszefogást. A közösséggé válás megszilárdításához, a barátságok tartóssátételéhez nagy mértékben hozzájárul egy ilyen találkozó, mely lehetőségetteremt a találkozásra, a kapott élmények felidézésére, valamint a hálaadásra.Számomra különösen is kedves a mai nap abban a tekintetben, hogy egy ked-ves, mai napig őrzött élmény kötődik Szent Filoménához. Mivel szülőfalum-ból Győrbe kerültem szemináriumba, a nagy távolság miatt nem voltak láto-gatóim, nem találkozhattam az otthoniakkal, és egy nővér volt az, aki többízben is meglátogatott, beszélgetett velem. Amikor ő meghalt, örököltem tőleegy Szent Filoména képet, mely teológus korom óta elkísér, és minden szol-gálati helyemen az ágyam felett lóg. Ez a mai napig ott van. Az iránta valótiszteletnek a jeleként és ajándékaként élem meg a mai napot. Hálás vagyokezért a napért, hogy ilyen sokan eljöttek, fontosnak tartották a hálaadást, a ta-lálkozást. Utoljára ebben a templomban, gyermekkoromban volt ennyi embera szentmisén. Nagy öröm tölt el ma, hogy ismét tele van a kisdorogi templo-munk.-Püspök úr egy külön ajándékot is kapott Giovanni atyától. Amikor az atyaátadta, láttam, hogy Püspök úr nagyon meglepődött, hiszen különös egybe-esést tükröz az ajándék.-Egy érmet kaptam, melynek egyik oldala Szent Filoménát, a másik pedigSzent Mihályt, az angyali seregek vezérét ábrázolja. Mindezt kaptam a SzentLőrinc templomban, melynek búcsúnapja egybeesik Filoména ünnepével. Ez

Zarándoktalálkozó Szent Filoménával


8 VISSZATEKINTŐ

is rávilágít és megerősít, hogy kell és fontos a szentek tisztelete, hiszen segítséget nyújt, hogy a sok küzdelemben neelbukjon, hanem megerősödjön az ember.Arról, hogy miért is került a templomba Szent Filoména kép a kisdorogi templomba, Eckert Józsefnét, a Pécsi Egy-házmegye Rendezvényszervező és Programirodájának vezetőjét, a találkozó szervezőjét kérdeztem.- Négy évvel ezelőtt a Szent Filoména kegyhelyen voltunk Olaszországban. Velünk volt egy kislány, aki azzal a kérés-sel állt elénk, hogy anyukájának vegyünk menyasszonyi ruhát. Nem értettük a kérését és kérdeztük, miért? A válaszaz volt, hogy kistestvért szeretne. Úgy gondoltam hogy ruha helyett veszek neki egy csodálatos Szent Filoména képet.Az oltárra tettem és megkértem az ötven ott lévő hívőt, hogy ajánljuk fel a szentmisét a születendő gyermekért. Egyév múlva ugyanazon a napon megszületett a gyermek.- A kislány hogyan élte meg ezt a csodát?- Döbbenetesen. Hitt benne és minden este elővette a képet, hogy imádkozzon Szent Filoménához. Kislány, de mégistitokként tudta kezelni az ügyet és várt.

- Hogyan jött az ötlet a domborműre?- Amikor elkezdtük az imádságot, azt is hozzá vettük fogadalomként, hogy acsalád kápolnájába, mely a 14 segítő szent tiszteletére lett beszentelve, teszünkegy Szent Filoména képet. Ez valósult meg a mai nappal, amikor Giovanni atyamegáldotta Petrás Mária művésznő alkotását.- Minden nap, amióta hallottam Szent Filoménról, valami újdonság, meglepetéstörtént - mondja Petrás Mária moldvai művésznő. Én még keresem Filoménát,mert nem hiszem ez az első és utolsó munkám, amit róla készítettem. Nagyonmegfogott valami. Nehéz elmondani, hogy mi az, amit bennem felébresztett.Keresem azt, ami jobban kifejezi az ő világát, azt a szentséget, melyet hordozott. - A dombormű képe hogyan fogalmazódott meg?Ahhoz a korhoz akartam visszatérni, amikor ő élt és azt gondolom, hogy nemkell erről megfeledkezni. Az ő egyszerűségét, szépségét, szelídségét akartam ki-fejezni.- Milyen érzései voltak, milyen gondolatai támadtak, amikor előrehozták atemplomba a művet?

- Vannak dolgok, amiket nem tudunk kimondani, csak megélni. Nekem ez csodálatos, felemelő érzés volt ma. Eszem-be juttatta ez sok ember, a hatalmas szeretet, amit megtapsztaltam, hogy „talán mégsem veszünk el”.- Ön nem csak képzőművész, hanem művészi erő rejtőzik hangjában is, és megajándékozta a zarándoktalálkozórésztvevőit egy csodálatos énekkel is. Mit hallottunk? - Egy reggeli imádságot énekeltem, amit évszázadokon keresztül nem énekelhettünk a moldvai templomban és maitt énekelhettem. Ez számomra rendkívüli öröm és felemelő érzés.Mint fentebb olvashattuk, Giovanni Braschi atya, a Mugnano del Cardinale-i Szent Filoména Szentély igazgatója

áldotta meg az új domborművet. Prédikációjában néhány mondatban ismer-tette Szent Filoména életét, egyéniségét. Elmondta, hogy Szent Filoména szűzés mártír volt, aki a Krisztus utáni III. évszázadban élt. 1802. május 25-én találtákmeg csontjait és a vérét, Rómában és 1805-ben szállították Mugnánóba. SzentFiloména az ifjúság védőszentje. 13 évesen halt vértanúhalált rendkívüli kínzá-sok után. A legnagyobb és legszentebb tanúbizonyságát adta a Krisztus és akrisztusi egyház mellett való hűséges helytállásnak.Arra a kérdésre, hogy az atya életében milyen szerepet játszik Szent Filoména, akövetkezőt mondta: Nem is tudom ezt elmagyarázni, mert ez egy olyan erő,ami nálam hatalmasabb. Egy kedves teremtés, aki állandó mosolyt csal az

emberek arcára, akiből sugárzik a szeretet.- Hallottuk, hogy működik a világban egy Szent Filoména család is. Kik lehetnek e nagycsalád tagjai?- A Szent Filoména család központja Mugnano del Cardinale-ban van. A családban Krisztus leghűségesebb katonájatalálható. Minden nemzetek van egy saját képviselője, aki összefogja a családot. Ezt a vezetőt mindig a Mugnano delCardinale-i Szent Filoména Szentély igazgatója nevezi ki. A család ereje, összetartozása az egyszerűségben és azigazságban rejlik.Ez egy olyan csodálatos keresztény család, melynek Szent Fioloména vezetése alatt kell megélnie akrisztusi szeretet és szeretetszolgálatot.Kisdorog község nem csak helyet biztosított a zarándoktalálkozó megszervezéséhez, de vendégül is látta a részt-vevőket, így lehetőséget biztosított az élmények felidézésére, illetve a következő időszakok zarándoklatainak ter-vezéséhez.

Fazekas Orsolya


VISSZATEKINTŐ

„ Újuljatok meg lélekben,érzületben, gondolkodásmódban”

II János Pál Novo Millenio Ineute levele alapján

Hegyháti Tibor görcsönyi plébános atya és munkatársai voltak a simontornyai plébánia vendégei februárban.Látogatásuk célja a Karizmatikus Megújulási Mozgalom bemutatása volt. Bodor Kornél helybéli plébános atya

szeretné, ha hívei több lelkiségi mozgalmat megismerve, mélyebb és személyesebb kapcsolatba kerülnének az Úrral.A találkozóra Tolnanámedi, Pincehely, Kisszékely, Simontornya településekről mintegy 30-an jöttek el.Az imanap Istendicsőítéssel kezdődött, melyhez a zenei szolgálatot Serbán Andrea vezette, aki Decsről érkezett hoz-zánk. A dicsőítést követően Bánosi Márta Siklosbodonyból és Ignác Tibor Görcsönyből tanúságot tettek megtérésük-ről. Őszinte, mély lélekfeltárásnak voltunk tanúi.Márta így vallott önmagáról: makacs természet voltam. 19 évig éltem Jézus nélkül. Azt gondoltam, mindent én irányí-tok az életemben, természetesen jól. Amikor 15 éves ápolási munkám után leszázalékoltak, azt hittem, itt a világvége.E válságos időmben találkoztam Tibor atyával, aki sokat segített rajtam. Taná-csára elvégeztem a Fülöp kurzust. Ezen a lelkigyakorlaton letepert a Szentlé-lek! Megújultam hitben, lélekben. Boldogan élek és elfogadok mindent, amitaz Úr ad nekem.Tibor megtérése következő képen alakult. A kíváncsiság hajtott. Mit csinálnaka Tibor atyáék? Tulajdonképpen én egy rendes katolikus vagyok. A nagyünne-peken eljárok a templomba, no meg búcsúkor. Gyermekkoromban jártam hit-tanra, így ismerem a Katekizmust. Lehet ennél több? Igen! Részt vettem Gör-csönyben egy imanapon, amely gyökeresen megváltoztatta az életemet. Ezekután elvégeztem én is a Fülöp kurzust. Itt nagyon elmélyült a hitem. Mindenembertől tanultam valamit. Az Úr Jézus fokozatosan építi a hitemet és az öröküdvösség lett az életem végcélja. Természetesen ezek után nehézségeket is kaptam, hogy az Úr megpróbálja hitemet.Így tanultam meg, hogy a nehézségekért is hálát tudjak adni az imáimban. Az Úr Jézus minden problémát jóra tudfordítani. Tibor atya a közös ének után mutatta be a Karizmatikus Megújulás mozgalmának keletkezését.„1967-ben a pittsburghi Duquense egyetem hallgatói az ősegyház életét és a pünkösdi események hatását tanulmá-nyozták. Annak érdekében, hogy minél jobban megértsék a keresztény tapasztalat távlatait, a Szentlelket illetően. Azegyetem hallgatói párbeszédet alakítottak ki más felekezetekkel, beleértve a pentekosztális (pünkösdi) csoportokat is.Egy hétvégi lelkigyakorlat alkalmával ezek a katolikus egyetemi hallgatók azért imádkoztak, hogy ők is megtapasz-talhassák a megújult Pünkösd lelkületét. Így ír erről a napról Duquense egyetem egy hallgatója: a szombat esti ünnep-ségen, amelyet egy résztvevő tiszteletére rendeztek, elmentem a kápolnába. Mihelyt az Oltáriszentségben jelenlevőJézushoz léptem, letérdeltem és testem remegni kezdett dicsősége előtt. Valóban megijedtem, de tudtam, hogy ott kellmaradnom, és imádkoznom kell. A következő pillanatban szívem mélyén imádkoztam el az atyának a felajánlásértszóló imát a következő szavakkal: „Atyám, életemet átadom Neked és elfogadom, bármit is kérsz Tőlem. Ha ez aszenvedést jelenti, elfogadom. Kérlek, taníts meg, miként kell fiadat, Jézust követni, taníts meg úgy szeretni, ahogy Őszeret.” Ezek után a Tabernákulum előtt borultam arccal a padlóra. Kitöltött az Isten személyes szeretetének tudata.Az elkövetkező órában az Úr hirtelen minden hallgatót a kápolnába hívott és Jézus előtt térdeltünk. Egyesek életük-ben először tárták szét kezüket az ima alkalmával, másokat az öröm töltötte el. Némelyek örömükben nevettek,mások viszont sírtak. Míg mások Istent akarták dicsőíteni, de nem találtak megfelelő szavakat. Az atya tovább foly-tatta: a Veni Creator Spiritus - Szentlélek Isten, szállj reánk imát, imádkozták - ugyanazt a himnuszt, amelyet XIII. Leópápa énekelt 1901. január elsején, kérve a Szentlélek kiáradását az egész egyházra.”Miután Tibor atya a mozgalom keletkezését bemutatta, ennek egyháztörténelmi megvilágítása következett, miszerinta II. vatikáni zsinat megnyitásakor XXIII. János pápa imádságra hívta az egyházat, kérve a Szentlélek kiáradását. Azsinat 1962-től 1965-ig tartott. Eleget téve XXIII. János pápa kívánságának, hogy nyissák ki az ablakokat, és így frisslevegő jöhessen be az egyházba. Olyan jelentős esemény történt néhány év múlva, amely örökre megváltoztatja azegyház és több millió katolikus életét. Az esemény azt a látszatot kelti, hogy XXIII. János pápa által áhított megújuláseredményeként történt. Részletes és pontos bemutatás után Tibor atyáék kézrátétellel imádkoztak felettünk. Mindenrésztvevőt erősen megérintett és megnyitotta szívünket ez az imaforma. Mély meghatottságban voltunk, így hango-lódtunk rá a Legszentebb Áldozatra. A homíliában Kovács Frerenc bikali atya, arra buzdított bennünket, mindig


10 VISSZATEKINTŐ

reméljünk az Úrban, akkor is, ha minden reménytelennek látszik. A szentmise után senkinek nem volt kedve hazain-dulni, mert boldogok voltunk a Tábor hegyen. A nap összegzéseként XVI. Benedek exegézisét szeretném idézni, amitJézus színeváltozásához adott: (Vatikán 2006. 03. 14-én) „Amikor abban a kegyelemben részesülünk, hogy mélyenmegtapasztaljuk Istent, akkor ahhoz hasonló élményben van részünk, mint a tanítványoknak Jézus színeváltozásakor.„Egy pillanatra előre megízlelhetünk valamit abból, amit a Mennyország boldogsága jelent.” Számunkra ez volt azimádság és a szentmise. „Általában rövid élményekről van szó”, nekünk bő 2 óra volt az istenélményünk, amelyetIsten néha megenged, különösen kemény megpróbáltatások előtt. Senkinek sem adatott meg azonban, hogy a Táborhegyén éljen, amíg ezen a földön van. „Lejövetelünk” után missziós feladatot kaptunk: hirdetnünk kell az Evangéliu-mot, akár alkalmas, akár nem.

Kajtárné Tiborcz Mária

Együttműködés, világörökség, iskolákPécsett, a Városházán tárgyaltak a város és az egyházmegye vezető képviselői március elején. A tanácskozás célja a

két fél közötti együttműködés megerősítése, valamint a közös ügyek megtárgyalása volt. Első napirendi pontkéntszerepelt a Digital History - Elektronikus történelmi és kulturális tartalomfejlesztés című pályázat ismertetése. Duczon Árpád, azegyházmegye pályázati referense elmondta, hogy a pályázat benyújtására 2006. január 31-én került sor, és a sikereselbírálást követően az elmúlt év novemberében indult el a projekt megvalósítása. A pályázati tevékenység végreha-jtásának helye a Pécsi és a Djakovói Egyházmegye. A cél, a projekt által érintett területek közös szakrális-, kulturális-,valamint történelmi hagyatékának megismertetése, bemutatása. Ez, az elsősorban turisztikai célokat szolgáló projekt,három kiadvány elkészítésével valósul meg /könyv, DVD, VHS/. A tanácskozáson szó esett a világörökségi helyszínek hasznosításáról is. A felterjesztésben megfogalmazódott, hogyvilágos és korrekt helyzet alakult ki azáltal, hogy megegyezett a két fél a sírkamrák és a Dómmúzeum ügyében, misz-erint a Cella Septichorát, a Korsós és Péter- Pál Sírkamrát a Pécs/Sopianae Örökség Kht., míg a Dómmúzeumot a PécsiEgyházmegye üzemelteti. Felvázolták annak szükségességét, hogy a megfelelő színvonalú üzemeltetéshez, egységesszemléletet és formai megjelenést kell létrehozni. Ennek első lépése, hogy a két fél közösen tervezzen arculatot a kom-munikáció és a marketing munka tekintetében. Ebbe a témakörbe tartoznak az információs táblák, a belépőjegyek, areklámanyagok. Szóba került a jelenleg megoldatlan parkolási gond, valamint a kiszolgáló egységek hiánya, mely része a világöröksé-

XVI. Országos Karizmatikus TalálkozóFebruár 24-én az egyházmegyéből több busszal keltek útra a testvérek, hogy résztvegyenek a Megújulás országos

találkozóján. A pécsiek mellett mágocsi, szászvári, bikali, dombóvári és pincehelyi karizmatikusok és érdeklődőkutaztak fel Budapestre. A Fradi kézilabdacsarnoka zsúfolásig megtelt a 3000 résztvevővel. A bevezető üdvözlések alatt40 égő gyertyával vonultak be a közösségvezetők, a megújulás 40. évfordulójának tiszteletére. A dicsőítés, tanításokmellett az országos tanács tagjai közbenjáró imádságot végeztek testi-lelki gyógyulásokért a hozzájuk fordulóknak. A szentségimádás alatt próféciákat hallottunk, amik az Úr üzenetei számunkra, s a visszajelzésekből kiderült, hogysokakat megérintett, nekik szólt. Felemelő érzés volt látni, amikor az olajjal való megkenéskor sorban jöttek ki atestvérek, köztük papok is, hogy a Szentlélek erősítse meg őket végtelen szeretetével. A délutáni szentmisét Erdő Péterbiboros úr celebrálta, több püspökkel és kb. 25 pappal együtt. A szentmise végén a 3000 hívő együtt énekelte el aBoldogasszony anyánk c. éneket, utána a Himnuszt és a Szózatot.A nap végén mindenki azzal a jóleső érzéssel utazhatott haza, hogy megtapasztalta Isten nagy családjának közösségét,a testvéri szeretetet és összetartozást. Szlovák testvérek is eljöttek a találkozóra, s az alábbi próféciát kapták:

“Ne félj, kedves magyar népem!Begyógyítom a Gonosz által okozott sebeidet.

Összetöröm a rabság jármát, amely még rajtad van.Előtted járok, benned lakozom, veled vagyok, és megvédelek téged.

Betöltelek téged, és megáldalak téged.”Amen


VISSZATEKINTŐ

gi projektnek, ám a megvalósítása még nem történt meg. Erre is több javaslat született, melyeket a tárgyalásonmegvitattak. A záró napirendi pont a 2007. őszén esedékes közoktatási intézmények átszervezése volt. Tasnádi Péterpolgármester és Póla József a Művelődési Oktatási és Sport Főosztály vezetője is megerősítette, hogy szeptembertőlkomoly átszervezések lesznek, melyek gördülékeny lebonyolításához szükséges az egyházi fenntartásúintézményekkel való együttműködés is. Az elhangzott hozzászólások és Mayer Mihály megyéspüspök szavai is azt bizonyították, hogy a közös célokat szol-gáló területen az egyház és az önkormányzat kapcsolata jó és működőképes. A megkezdett tárgyalásokat egy hónap múlva folytatják a felek.

„72 óra” Pécsett isE lőző lapszámunkban tájékoztatást közöltünk, a „72 ÓRA KOMPROMISSZUM NÉLKÜL” elnevezésű. egy a fiata-

lokat megmozgató, három napon át tartó szociális akcióról, mely március 16. és 18. között zajlott az egész országterületén. A projekt alapötlete, hogy a résztvevők három napon át a szolidaritás, a segítés színterén éljenek és ezáltalkülönböző szociális célok eléréséért dolgozzanak. E három nap alatt az országban több, mint 1200 fiatal dolgozott 10-20 fős csoportokban, 100 önálló projektet megvalósítva és ezzel 90 000 munkaórát szánva az önkétességre.A hazánkban első alaklommal megrendezésre kerülő programnak a Pécsi egyházmegye is aktív részese volt, ahol 75fiatal mutatta meg segítőkészségét, munkabírását, az emberekhez való nyitottságát, önzetlen szeretetét.

A felvállalt és elvégzett munkák a következők voltak:• Kővágószőlősön, a ministránstábor udvarának rendbetételét végezte egy hét fős cserkész csapat, kiegészülve Ham-zau Relu atya bérmálkozásra készülő fiataljaival. Farkas Csanád vezetésével péntek délutántól, vasárnap délelőttig többtonna, még használható téglát válogattak ki egy épület romjai alól. • A Kertvárosi Színjátszók, közösségi házuk udvarát lomtalanították és sziklakertet építettek ez alatt a hétvége alatt.Vasárnap délelőtt pedig „kedvcsináló” szabadtéri próbát tartottak a Malomvölgyi tónál. Csoportvezetőjük SchveibertRóbert volt.• A Caritas Ifjúsági Színjátszó csoport, Komáromi Csaba vezetésével péntek délelőtt először az Alkotmány utcai, majdpedig a Xavér utcai Idősek otthonát látogatta meg. Zenés műsorukkal köszöntötték a lakókat, péntek délután és szom-baton pedig a Székesegyházi plébánia hittanosaival és a Don Bosco napközi néhány tagjával kiegészülve, kertészkedés-sel segítettek ugyanezeken a helyeken. Végül szombat este a patacsi művelődési házban mutatták be műsorukat azott összegyűlt időseknek. • Gilvánfára ruhaadományok érkeztek, ezeket kellett szétválogatnia az oda érkező csapatnak, hogy másnap ki tudjákosztani a családoknak. Rosner Zsolt atya péntek esti hittanjából, Varga Dorina csapata vállalkozott erre, amit a helyiekbogrács-gulyással és hatalmas adag punyával (cigánykenyérrel) háláltak meg nekik. • A Református Gimnázium diákjai is csatlakoztak az akcióhoz. Mácsodi Ferenc irányításával húsz gimnazista dolgozottkülönböző helyszíneken. Kitakarították a kollégiumuk mögötti patakmedret és segítettek rendbetenni a mattyi plébá-niaudvart.• A Pius templom fiataljait Káplár Mátyás fogta össze. Ők Lőrincz Sándor atya könyv-gyűjteményét leltározták fel, azértékesebb darabokat pedig a Pécsi Hittudományi Főiskola könyvtárának adományozták. Szombaton a Havihegyi ká-polna környezetét tisztította meg a hulladéktól ugyanez a csapat.

A záróünnepségen a csapattársak megosztották egymással tapasztalataikat, értékelték az elvégzett munkát ésjóízű fáradság mellett egy Taizei imaóra keretén belül adtak hálát a 72 órás segítségnyújtás lehetőségéért.

Bujbáczi Brigitta


12 LELKISÉG

Gondolatok Szent Józsefről,az igazról

Az élet kezdete

Kajtár Edvárd

Szent József főünnepe: március19. Szűz Mária, Szent József

felesége mindenkor Szűz, Józsefmégis beteljesült férfi vele, mellette.Feleségével a lehető legmélyebbmeghittséget éli meg, ami férfi és nőközött lehetséges, mert kellet ő isahhoz, az ő hite, elfogadása, tisztele-te, távolságtartása, alázata hogy azAtya Igéje, Máriában, az ő feleségé-ben, „nem a vérből, sem a test ösztöné-ből, sem a férfi akaratából, hanem Isten-ből” testté, hússá, emberré legyen (Jn 1, 13-14). Az ő feleségében és nemegy másik férfitől, vagyis mindez aző házasságában. E gyermeknek ő adnevet, e fiú az ő nemzettségének vo-nalát viszi tovább, e gyermek őt aty-jának éli meg, az ő munkájával leszmunkássá, az ő evilági mindenénekegyetlen örököse - Jézust Mária szülia világra, de József vezeti Jézust abetlehemi rejtettségből bele a világ-ba, és annak dolgaiba. Józsefről ne-vezett Jézus. József „igaz” (Mt 1, 19),

vagyis gerinces, egyenes, tisztelő(„nem akarja feleségét hírbe hozni” anem tőle való várandósság miatt - Mt 1,19-20), és mindenben Isten törvényeszerint él - Isten sínai szövetségénekigaza. Isten felfoghatatlan de mégiselfogadható akaratában szereti Mári-át, valósan és teljesen: Mária lehetönmaga József szeretetében és szerel-mében, nem kellett Isten helyére lép-tetnie Józsefet. József nem akar Mári-ától Isten-nélküli élményt. Józsefmiatt sincs semmi Máriában, ami Is-ten nélküli. Tudta azt Máriáról, amitember nem tudhat soha egy másikemberről: a Szentlelket látta feltörni,felfakadni felesége testi létében.Ilyen titkot sohasem tudunk egymás-ról. Milyen keveset tudunk a házas-ság titkáról! József „Isten lehetősége”Mária és a gyermek számára, ő „Istengyengéden beburkoló tiszta, evilági sze-retete” Mária és Jézus számára. Istentitka az Anyában és a gyermekbennem volt védtelen e világban. Józsefvalóban „hit-ves”, társ a hit valósá-gában. József hite igaz hit: nem pusz-

tán vallásos érzés, nem pusztán „Is-ten-tudat”; hinni: vágyba, szándék-ba, testi hétköznapokba, vagyis a szív-be zárni azt az Istent, aki „nagyobb aszívünknél” (1 Jn 3, 20). Talán sokmindent nem értett, de értés nélkül isvállalta, hogy elindul Isten „egészenmás útján”. Teljes férfi, teljes apa, tel-jes férj, teljes ember lett ő. Az volt, ésegyre inkább azzá lett. Nagyböjtiszent. Vannak teológusok, akik aztmondják: a Szentháromság az emberteremtésekor szinte „összehúzódik”,hogy önmaga végtelen titkában he-lyet adjon a képére és hasonlatossá-gára teremtett szabad embernek. Jó-zsef is összehúzódik Mária és Jézusmellett, és Máriáért és Jézusért.

A Gyermek és Anyja számára ő is aszemélyes kibontakozásuk forrása.Ami emberként az ő Istenben valókibomlásukhoz adható volt: ő meg-adta. Mindent adott. ÖsszehúzódniSzent József módján - ez a nagyböjtlelkülete.

Garadnay Balázs

Már sok szülőtől hallottam, hogygyermekei nagy érdeklődéssel

kutatják a megszületésük előtti idő-szakot. Az ismeretlen iránti tiszteletmutatkozik meg ebben az érdeklő-désben, ahogyan a megfoghatatlan,mégis valóságos múltat kutatják, azt,ami az ő életük kiindulópontja. Újraés újra elmondatják szüleikkel az elsőtalálkozás történetét, és minden alka-lommal újraélik a szerelem szövődé-sét, azt, amiben távlatában megfo-gant az ő életük.

Ilyen kielégíthetetlen kíváncsiság-

gal próbálunk meg beletekinteni azisteni titokba, amikor Urunk születé-sének hírül vételét ünnepeljük, ésszemléljük az angyal Máriához érke-zését.

Mária zavarba jött, amikor meg-hallotta az angyal szavait. Érthető,mivel ilyen ünnepélyes szavakkalmég senki se szólt hozzá. Mégsemvolt ismeretlen ez a stílus számára,hiszen az Atyától eddig se hallottmást, csak ezt a fölemelő szeretetet. Smost a Mindenható rábízta követéreaz isteni üzenet továbbítását, az iste-ni Szó közlését - a Lélek pedig elhe-lyezte Mária méhében ennek az iste-

ni Igének megtestesülését. Értelmünkkevés ahhoz, hogy felfogja az Isten ésaz ember egyesülésének misztériu-mát. És a kinyilatkoztató Isten semtartja fontosnak, hogy feltárja ennekmódját. De tudtunkra adja okát éscélját: oka az Isten öröktől fogva irán-tunk érzett szeretete, célja pedig a miüdvösségünk. Megvalósulásának for-mája: ennek a szeretetnek elfogadása.

Isten helyet kért önmagának azemberben. Jézus magzati élete meg-szentelte az élet kialakulását, az anyaés gyermeke kapcsolatát, és a mi ér-zéki testünket. Isten és ember örökreegységbe fonódott. A kísértő gonosz-


LELKISÉG

Menj, de többé ne vétkezzél

lélek azt hazudja, hogy bűneink jóvá-tehetetlenül eltávolítottak minketTőle, de a megváltás ma elkezdődöttelső pillanata épp az ellenkezőjét tár-ja elénk: testünkké és vérünkké lettaz Isten, hogy mi elszakíthatatlanulaz Övéi legyünk. Kilenc hónapig„készül” számunkra az isteni aján-dék, és karácsonykor válik láthatóváaz Isten és az ember egysége.

Isten úgy jött el hozzánk, hogyköztünk maradt, és bennünk akarélni. Mária kegyelmet talált az Isten-nél, olyan életet élt, amit méltónaktalált az Isten, alkalmasnak, hogy aVégtelen töltse be Önmagával. Ezt seelgondolni, se megvalósítani nem ké-pes az ember, de Istennek semmi sem

lehetetlen. Isten ilyen magasztos aján-dékban részesíti azokat, akik szeretikŐt.

Meg kell tanulnunk Máriától azigen-mondás művészetét: olyan hite-lesen kell kimondanunk, hogy az túl-mutasson a vágyódásainkon, a pró-bálkozásainkon, és igent is jelentse-nek. Az a fiú és leány, akit rabul ejtetta test vágyódása, nem biztos, hogy azÉletre mond igent, lehet, hogy csakönmagára vagy egymásra. Annak,aki 2000 éve és ma Jézusra akar igentmondani, annak le kell mondaniaönmagáról és önmegvalósító elkép-zeléseiről, hogy „hely” legyen meg-üresedett lelkében a Végtelennek - s

akkor hallani fogja: kegyelmet talál-tál Istennél!

Ha kíváncsiak vagyunk az életkeletkezésére, a titkot csak attól kér-dezhetjük meg, aki azt megalkotta. Haszentség számunkra az élet, akkor aSzentséggel való közösségünk felfedielőttünk az Életben részesedés és azéletadás rejtelmét. Pontosabban, mintahogy a szülő képes szavakba öntenigyermeke számára a biztonságot je-lentő család felépülését. Mert az Istennem szavakat fog mondani, és nemérzéseket közvetít csupán, hanemmegnyitja szívét, és amikor felcsillanrá a szemünk, akkor elhelyezi aztbennünk, hogy élet legyen bennünk,és bőségben legyen.

Gesztesy András

A János evangéliumában találhatóa házasságtörő asszonyról szóló

jól ismert elbeszélésnek különös sor-sa lehetett. Nagy valószínűséggel ere-detileg nem tartozott bele az evangé-liumba. Az elbeszélés előadásmódjaés nyelve más mint a negyedik evan-géliumé. A legrégibb görög kódexeknem tartalmazzák ezt a részletet, in-kább az első három evangélium vala-melyikébe illik bele, legjobban Luká-cséba. Ennek magyarázata talán azlehet, hogy egyes buzgó őskeresz-tény prédikátorok, nem szívelték eztaz elbeszélést. Jézus túl könnyedénés könnyelműen bánik a házasság-törő nővel és súlyos bűnével, ami azelső hívő közösségek amúgy is zava-ros erkölcsi visszáságai közepetterossz vért szülhettek. Mások pedigfontosnak ítélték e Jézus-í gyöngy-szemet és megmentették, betoldvaJános evangéliumába, mindnyájunkörömére és gazdagodására.

Csapda Jézusnak. Ha olyan irgal-mas, mint ahogy tanította az irgalmas-ságot, szembekerül a mózesi törvény-nyel. Ha a mózesi törvény szerintítél, akkor nem igazán irgalmas. Eb-

ből nehéz ép becsülettel, tanítói te-kintéllyel kikerülni. Próbára tették,hogy aztán vádolhassák.

Először is mindenki a maga lelki-ismeretét vizsgálgassa, ne a másokét! Ne mások bűnével foglalkozzunk,bűnből van mindenkinek éppen elég,a kelleténél jóval több, egynek semszabadna lennie, szenved is tőle min-denki cefetül, remélhetőleg torkig isvagyunk vele. Mindenki elsősorbanmagát alakítgassa, mindenki elsősor-ban magáért felelős.

Bűnbánatot mindenki maga tartson, de tartson is!

Az elkövetett bűn. A vádaskodók eloldalognak. Előbb amár higgadtabb, nagyobb önismeret-tel bíró idősek, aztán talán ennek ha-tására is, a fiatalabbak. Ha még nemkövettek volna el ilyen bűnt /nem volthozzá merszük, alkalmuk, hatalmuk,pénzük/elkövettek vagy elkövethet-tek volna másokat. Ajánlatosabb szé-pen csendben maradni és elkotródni.Ítélkezni szabadna…

Annak aki bűn nélkül van. Az vet-heti rá a másikra az első követ. Az

pedig csak egy van, Jézus maga, aki avádaskodók eloldalgása után egye-dül maradt az asszonnyal. Ő azon-ban nem lesújtani akar, hanem meg-menteni. „Én sem ítéllek el”. Minketsem elítélni akar, hanem nagy megér-téssel és nagy szánalommal lehajolnihozzánk, felemelni bennünket magá-hoz.

Menj, de többé ne vétkezzél!

Csak így, egyszerűen, csendesen, ma-gától értetődően, egyértelműen.Mert a bűn mindenkinek rossz. Leg-rosszabb annak aki elköveti, merteltaszítja magát a végtelenül szeretőIstentől. A bűn ront a világ állapotánés békéjén, mérgezi a testet-lelket,rombolja az emberi kapcsolatokat.Tehát többé ne vétkezzél! Se ezt, semást, se most, se később, soha sem-mit, Isten kegyelmével lehetséges.Nagyon erősen, sokszor szívbőlmegfogadni, imádkozni érte és akkoregyre inkább sikerül. Sikerülnie le-het, tehát sikerülnie kell, tehát sike-rülni fog!


14 KATOLIKUS SZEMMEL

Bognár Attila

Szeretem a Nagypénteket. A le-meztelenített élet. Megmutat-

ja, ki is az ember. Valamikor a nyuga-ti egyház nagy atyja, Szent Ambrusegyik beszédében mondta: “Az Istenemberré lett, hogy az ember istenivé le-gyen.” Nem hinném, hogy Ambrusidejében könnyebben “valósította megaz ember önmagát”, mint napjainkban.“Ecce homo” - mutat az IstenemberJézusra a római helytartó, Pontius Pi-látus. Emberségem teljességét szem-lélem a názáreti tanítóban. Borzasszakállán a szent város, Jeruzsálempora és piszka, melyet kesernyés ve-rejtéke kevert mocsokká, miközbenaz utca köveiről vérét a kutyák nyal-ták fel.Via crucis. Az emberiség útja. Nemsiet. Van idő. Míg az emberiség törté-nelme sokszor sietős és kapkodó, Őidőnként megáll. Mert vannak Vero-nikák és Cirenei Simonok, vannakPéterek, Jánosok és Máriák, akik te-szik dolgukat, minden nagyobb fenn-költség és ünnepélyesség nélkül, ka-merák, a sminkelők hada nélkül, mi-közben a Júdásokat szerepre tanítják,mikor mit szabad mondani, kinekmit kell felelni, mert a Mester igenokos, nehogy átlásson az áruló szán-dékán. Közben az ember embernekfarkasa lesz. A pénz csörgetésére meg-csillan a hazugok szeme, a kapzsi ésfélrevezetett pedig reményeit és vá-gyait beteljesülni látja. A legszenteb-bet, a lelket néhány darab semmiség-re cserélik. Így lehet csak az embervágásra szánt portéka, statisztikaiadat, egy szám, akiről csak alkotójatudja, hogy Minden és Egyetlen. Időnk nagy részét arra fecséreljük,hogy magyarázkodunk, igazoljukcselekedeteinket, szavainkat, minthaettől valami megváltozna. A farkasokpedig hízelgő és már-már nyájas be-széddel a magmaradt szent mara-dékból el-elcsennek egyet-egyet. Be-vallom, nem igazán tudok hinni afarkas lelkületű programokban, mégkevésbé propagandának, bármilyen

köntösbe burkolják is. De amióta vi-lág a világ, a bárány az bárány marad,a farkas pedig farkas, noha ebben aszerepcseréktől és identitástudat-za-varoktól megtévesztett világunkbanmár az állatok sem a régiek. Szegényjó Aesopus a fejét vakarná, vajon ho-gyan és miként történhetett e bábelizűrzavar a kutyaól nagyságú boly-gónkon, mely már szűkösebb, mintNoé atyánk bárkája. A Bárány pedig az idén is leöletett.“Egyedül a Bárány az...” - írja Pilinszky,egyedül neki van fenntartva az Üveg-hegy és az Üvegtenger. Senki más,csak Isten kedves Báránykája kocog-hat végig e “szem nem látta, emberi észfel nem fogta” látomásban, odafutvamennyei Atyácska ölébe. A történet,mely rólunk és nekünk szól, erről aBárányról beszél, akit értünk és a mimegtartatásunkért megkínoztak, meg-gyötörtek és megöltek, de Isten ki-mentette és felmagasztalta. Ecce Agnus Dei - mutatja fel a pap azélő Kenyeret a hívőknek. Íme az IstenBáránya, aki elveszi a világ bűneit.Odafut hozzánk, megszeretgethet-jük, megölelhetjük, miközben játsszukezt a komoly életszerűséget, Istenkertjében a Bárány Krisztussal gyere-kek lehetünk. A Kenyér, de csak Istenkenyere közösséget teremt. Amíg mitársadalmunk legkülönfélébb részle-teit is darabokra szabdaljuk, hogyutána rendezői elvek sokféleségévelrakjuk kényünk kedves szerint újra,addig az Isten Asztala körül otthonralelünk. Ahol áhítattal megszegik azÚr Kenyerét, ahol szeretet és jóságlelkületét maguk köré engedik, jelen-való lesz az Örökkévaló.Via crucis. A szenvedés útja. Egy-egyállomás, népek és nemzetek sorsa, azéhező gyerekek vágyakozó tekintete,a lerombolt város falait sirató aggas-tyán halál utáni vágya, az anyaméh-ből kikapart magzat szelídsége. EgyAfganisztánból hazatért orosz kato-nával beszélgetett egy írónő. A kato-na vallott. Ezeket mondta: “Amikor agolyó eltalálja az embert, érzed - ezt nemlehet elfelejteni, nem lehet semmi mással

összetéveszteni - a jellegzetes nedves ütést.A fiú, aki melletted állt, arccal a porbabukik. A hátára fordítod: a szájában mégott a cigaretta, melyet az imént adtál ne-ki... Még parázslik.. Két hét múlva abból,aki azelőtt voltál, semmi sem marad, csaka neved... Az ember ott, nemcsak elkép-zeli, hanem már tudja, hogyan bűzleneka hőségben a kifordult zsigerek, milyennehezen oszlik el az emberi ürülék és vérszaga.. A megolvadt fém piszkosszürketócsájában hogyan vigyorognak a meg-égett koponyák. Láttam, hogy az ember-ből egy pillanat alatt semmi sem marad:mintha nem is létezett volna.. Egyesek azaknáktól repültek a levegőbe.. Az ember-ből gyakran félvödörnyi hús marad...” Via hominis - az ember útja. Madáchszavaival ez az Ember tragédiája, delehetne Dante Isteni színjátékát idéz-ni. Az örökösen ismétlődő fájdalmakútja, honnan nincs menekvés. A jó kisrómai közmondás, nem is annyirakenyér, hanem inkább cirkusz kell anépnek, hogy a csürhe nevessen. Haüres gyomorral is, belső nihiltől meg-ittasodva is, megjátszani a látszatot,hogy ő mindenféleképpen csak szem-lélője a műnek, mások a szereplők.Észrevétlenül már-már a saját életétis mások játsszák. Nagypénteken eszembe jut egy a dél-szláv háborúból származó kép. Vala-melyik nyugati újság címlapján hi-valkodott, reklám álruhában tetsze-legve. Nekem akkor is és most isgyászjelentés. Katonák teteme, legfe-lül egy magam korabeli fiatalember,modern Adidas szerelésben, égremeredő üveges tekintettel, megfagyottmozdulattal. Lehet, hogy apja utánfutott, meg akarta menteni. Anyjátelkergették. Kedvese odahaza nyü-szítő fájdalmak lázában vonaglik.Bárhol történhetett volna. Közhely,tudom, de velem - veled is megtör-ténhet.Néhány éve a Kortárs Művészeti Mú-zeumban Jézus életét bemutató kiál-lítás kapcsán egyesek nemtetszésü-ket fejezték ki. Úgy éreztem, még mi-előtt véleményt mondanék róla, meg-nézem. A kiállítás anyaga korszerűen

O Crux ave, spes unica


KATOLIKUS SZEMMEL

megfogalmazott evangéliumi üze-net, ami nem azt a célt tűzte ki célul,hogy elaltassa a lelket. Sokkalta in-kább gondolkodtatott. Talán egyesekvéleménye alapján az evangéliumok-ból hagyjuk ki a Passiót? Nem lennejobb? Egy kicsit szalonképesebb, el-adhatóbb lenne a keresztény tanítás.Egy nyugodt tanító, akár egy Budd-ha-szobor, körülötte a tanítványok,nem holmi izgága Jézus. Miként az apéldabeszédbéli asz-szonyka, akiegyszer a helyi lelkipásztornak arrapanaszkodott, hogy iszonyatos érzé-sek kerítik hatalmába, ha templombalép. Azt javasolta: távolítsák el a sokszenvedést megmintázó képeket, delegfőképp a feszületeket. Talán úgy,miként a jó zsidók a leprásokat.Egészségügyi és társadalmi előírá-sokra hivatkozva távolítsunk el min-dent, ami lelki idillünket megbonta-ná. Ha lesz elég pénzünk és hatal-munk hozzá meg is tehetjük, csakidő kérdése. De lesznek újabb ésújabb Teréz anyák, akik csókjaikkalés könnyeikkel gyógyítják e világsebeit. És “Teréz anyunak” nem kellmegmondani, hogy mit tegyen. Uram,

Isten, altatót kér a nép! Te pedig kar-dot adsz kezébe, lobogót, harcra ésküzdelemre hívsz. A szenvedés útjanem tűr megalkuvást. Vasadi Péterkortárs írónk egyik művében olvas-tam: “A nagy szenvedők nem attól bír-ják, hogy megrándítják a vállukat az új smég újabb bajokra. Vagy hagyják elkér-gesedni a szívüket. Attól bírják, hogyszeretetük nagyobb, mindig újra na-gyobb, mint a bajok együttvéve.” Csakhalkan, egy parányi megjegyzéskéntmerem csak hozzátenni, megsúgva:mindig akkora vagy, amekkora prob-lémák foglalkoztatnak. Az idén is, miként amióta világ a vi-lág, a Bárány, Isten Egyetlene és Min-dene a Tamásoknak, a magdalai Má-riáknak, a Saulusoknak odasúgja: Nefélj, a béke a tied! Az igazság a tiéd, alátszat, aminek úgy örülnek, az övék!Hisz ami takargatva van, az a mezí-telen, s mi mezítelen, az az igaz. A történetet pedig a Pilátusok továbbszövögetik, kellő körültekintéssel ahelyzethez és a körülményekhez al-kalmazva, miközben még a templomkárpitját is magukra öltik. Az IstenFia mindenektől elhagyatva a fán

függ, mezítelenül. Magára hagytuk,ahogyan a zöld gyümölcsöt szokás,érlelő időt várva, majd jó magként el-vetettük üres sírboltba fektetve. A többi már a hit dolga, hisz onnantámad fel a harmadik napon. Gloria mundi. A világ dicsősége mu-landó. Isten dicsősége örök. Néhányévvel ezelőtt a következő versetvetettem papírra: „új nyelveken be-szélnek / új szavakat gyártanak/ újvilágukhoz/ idegen lettem hazám-ban/ de nem adom kéjelgésükhöz/ágyékkötőnek/ a vérrel áztatott Lo-bogót / nem adom a Jelet sem/ hisztudom királyukat/ már nagyon ko-ronáznák” Azon ügyeskednek, hogyellopják Krisztus Testét. Fondorlatosterveiket időnként leleplezik, időn-ként ők maguk csúfos csapdáikbalépnek. De, a keresztények, szerte avilágon a VI. században élt Venanti-us Fortunatus szavaival hirdetik: ” Rajtad tündöklik, drága fa, Királyi vér-nek bíbora. Ő, választott jeles faág, Kiszent testét karoltad át! Világ bűnénekzálogát Te hordoztad, te boldog ág. Az el-lenség gonosz fejét Megváltónk rajtadzúzta szét.”

Lelkitükör I.Beszélgetés a szentgyónásról és a tíz parancsolatról Mayer Mihály megyéspüspök úrral

Mivel te meghallgatod az imát,hozzád viszi bűne terhét minden ember.Terheljenek bár gonosz tetteink,eltörlöd azokat irgalmasan.( 64. zsoltár )

Ajól végzett szentgyónáshoz ala-posan fel kell készülni. Ebben

segítenek a lelkitükrök. De milyen-nek kell lennie egy jó lelkitükörnek?A lelkitükröket valakik valamikoráltalában statikus módon gyermekekrészére megszerkesztették, akik nemképesek dinamikusan szemlélni adolgokat. Az ilyen lelkitükörbe pon-tosan beleírták, hogy mi milyen bűn:ez halálos, az meg bocsánatos. Aztviszont senki sem firtatta, hogy miértkövette el valaki, elvétve akadt csak

olyan lelkitükör, ahol a bűnök gyöke-rei is szerepeltek. Pedig ez a fontos: abűnök okait kell fölismerni, mertcsak így tudunk küzdeni ellene. Eztsaját magának kell mindenkinekmeglátni, felismerni. Az ember nemmásolat, mindenki egyedi példány,mindenkinek saját magának kellmeglátnia, hol vannak a bűnei gyö-kerei. Az emberek viszont a lelkiélet-nek különböző fokain állnak, sokannem képesek dinamikusan látni éle-tüket. A cél viszont éppen ez: a stati-kus szemléletből eljutni a dinamikuslátásmódig, ami azonban nem tesziszubjektívvé az erkölcsöt.

A jó szentgyónás az alapos készület-tel és a bánat fölindításával kezdődik.

Nemcsak be kell szaladni gyónni, az-tán mondani egy-két bűnt. Aki hanya-gul készül, tulajdonképpen nem he-lyezi magát az Úristen elé, nem az Őútján akar járni, hanem valamifélegyors megnyugvást szeretne. Az Úr-isten viszont csak azt a bűnt bocsátjameg, amit megbántam. Kétféle bánatvan: tökéletes és kevésbé tökéletesbánat. A jó gyónáshoz elég a kevésbétökéletes bánat is. Ez azt jelenti, hogyaz elítéléstől való félelemből bánoma bűneimet. A tökéletes bánatombanaz Isten irántam való szeretete bána-tom gyökere. A bűn elkövetésével há-tat fordítok az Úristennek. A szent-gyónás végén a bánatimában kimon-dom, hogy nem a saját erőmre számí-tok, hanem Isten segítségével törek-


16 KATOLIKUS SZEMMEL

szem a jóra. A szentségi a gyónáseltörli, megsemmisíti a bűnt, nempedig eltakarja.- A szentgyónás elején elhangzik,hogy mikor volt valaki utoljára gyón-ni. Miért fontos ez?A gyóntatónak segítséget ad ez ahhoz,hogy valaki rendszeres lelki életet él,vagy sem.Más a helyzet akkor, ha valaki kétéve gyónt utoljára, és más, ha aztmondja, hogy húsvétkor sem gyón-tam, vagy csak karácsonykor. Ez mártámpontot ad a gyóntatónak, hogyrövid idejű bűnökről van-e szó, vagyhosszabb időszak bűneit vallja megaz illető. Anyaszentegyházunk egyikparancsolata, hogy legalább a húsvétiidőben végezze el az ember a szent-gyónását. Fontos tudnunk, hogy azÚristen a szentgyónásban, mint emlí-tettem, eltörli a bűnöket, mintha nemis lettek volna az életemben. Tehátcsak az utolsó gyónás óta elkövetettbűnök nincsenek még eltörölve. A lelkitükrök a 10 parancsolatraépülnek, amelyből az első három azIstennel való helyes kapcsolathoz adútmutatást.

A sinai szövetségkötés alapokmányaa 10 parancsolat volt. A népnek etörvény kihirdetéséhez fel kellettkészülnie: a Sinai-hegyet körülkeríte-ni, mindent megmosni. Tehát közösfelkészülés előzte meg. Dörgés és vil-lámlás kíséretében Isten kihirdette etörvényt, és megkérdezte, hogy meg-tartják- e? A nép ráfelelte: igen, meg-tartjuk.

Mózes 2 kőtáblát kapott, amelyeketlehozott a hegytetőről. Igaz, ez a kéttábla az aranyborjú imádása miattkettétört, de újakat készített, és eze-ket később a szent sátorban őrizték.A kőtáblák felirata nem feleződik,hanem két részre oszlik. Az első táb-lán 3 parancs foglal helyet, míg a má-sodikon 7 parancs. Nem a szöveghosszúsága miatt van ez, hanem afelelősségnek Istenre és az emberrevaló vonatkozása miatt. Az első 3 parancs Isten iránti felelős-ségünket tartalmazza, míg a máso-dik táblára a felebarát iránti viszo-nyulás kerül: a szülők, a másik nem

tagjai, anyagi értékeink, kimondottszavunk, a családok egysége és vá-gyaink korlátai.

Ratzinger bíboros könyvét olvasva,az Isten személyiségéről elmélkedve,értettem meg miért oly logikus, hogyaz első táblán 3 parancs van. Az elsőparancs Istenről, mint teremtő Atyá-ról szól, hogy az Istennel, mint sze-méllyel legyen kapcsolatunk, személyivonatkozásunk. A személy, persona, -per-sono, - áthallatszani a másikhoz,átszólni, kapcsolatot felvenni. Isten iskapcsolatot vett fel, mert megszólí-tott minket. Megszólíthatóak va-gyunk, Isten szólított meg minket, mipedig válaszolhatunk e megszólítás-ra.

A második: Isten neve, Isten Igéje, aFiú. Az Ige testté lett Jézus Krisztus-ban. Van-e a második isteni személlyelkapcsolatunk? „Aki megvall engem azemberek előtt, azt én is megvallommennyei Atyám előtt.”

A harmadik: a megszentelés. A Szentlélek műve. Átalakít, termé-kennyé tesz. Áraszd ki Lelkedet, ésmegújítod a föld színét! A vasárnapeucharisztikus megünneplése az egy-házi közösségben a megszentelésműve.

Ott látjuk már a sinai szövetségkötés-kor burkoltan, szimbolikusan a Szent-háromság egy Istent. Amint az előké-pek csak a beteljesedésben válnak vi-lágossá, úgy e három parancs is ígyviláglik be a maga teljességében, ésválik a 10 parancsolat első kőtáblájá-nak tartalma felelősséggé a Szenthá-romság Isten iránt.

A lelkitükrök itt megfogalmaznakolyan kérdéseket, hogy kételkedtem-e hitigazságban? Olvastam-e hitelle-nes könyvet? Kíváncsiságból is elol-vashat ilyesmit az ember, vagy ép-pen azért, mert vitatkozni szeretnevele.

El kell dönteni, hogy szándékosantettem-e, vagy sem. Jól esett-e ne-kem, hogy elmarasztalják a dogmá-kat, a papságot, az egyházat, és ezért

hallgattam meg, olvastam el, vagy el-mondtam a magam véleményét, felmertem-e vállalni az ellenkező véle-ményt, ugyanis a szólásszabadságrám is vonatkozik, nemcsak az elma-rasztalókra. Tanulatlan embereketkönnyű manipulálni félrevezető, fél-igazságokat tartalmazó írásokkal,akik aztán arra hivatkoznak, hogymindez le volt írva. Képzettebb em-bernek nagyobb a felelőssége: elfo-gadja-e a hitellenes nézeteket, vagymeg tudja, meri cáfolni. Ide tartozikaz is, hogy egy beszélgetésben el me-ri-e mondani a saját véleményét,ugyanis a szólásszabadság a keresz-tényekre is vonatkozik, nem csak aliberálisokra.

- Mai világunkban hogyan kell he-lyesen értelmezni, hitünk megval-lását?A keresztény embert elsősorban alelkületéről lehet felismerni. Nemfüggetleníteni akarja magát az Isten-től, hanem az élet apró dolgaiban ismer Istenre ráhagyatkozni. Amikorhitünk megvallásáról beszélünk, so-kan nagy, hősi tettekre gondolnak,ami a vértanúknak jutott osztályré-szül. Megvan a mindennapoknak isvértanúsága, és ezekben hosszú évti-zedeken át nehezebb helytállni, minthősnek lenni egy pillanatig. Hol azIsten? - hangzik el gyakran a kérdés.Csak egy kérdést nem szoktak fel-tenni, pedig ez a lényeges: hol azember? Az ember, aki függetlenítettemagát az Istentől, nem akarja tudo-másul venni honnét jött, és hová tart.Mi a célja e világban? A keresztényember napi tanúságtételével erre akérdésre válaszol. Mi emberek sze-retünk statisztikákat készíteni, kimu-tatásokból logikusan érvelni, hosszútávú terveket készíteni. Elrendezzükéletünket. A hívő ember Istenre ha-gyatkozik bizonytalanságaiban, sö-tétségeiben is. Az emberi megfonto-lások mellett,- melyek a nagypéntekisötétséget magyarázgatják - a húsvétifényt láttatja meg reménysugárkéntembertársaival. Néha elég egy szó,egy mosoly, odafordulni a másikhoz,Krisztus szeretetét kell továbbsugá-rozni az emberek felé.


KORUNK KÉRDÉSEI

HazafiságMerényi Péter

„Bús düledékeiden Husztnak romváramegállék…” kezdődik Kölcsey verse,mellyel a kortársait a múltba meren-gésből kívánta felrázni, s egy életké-pes hazafiság felé terelni értelmüket.Keresztény magyarként mi sem áll-hatunk meg, előre kell haladnunk. A nemzeti ünnep jó alkalom az ehhezszükséges elgondolkodásra. Tartsunkmindenek előtt önvizsgálatot épp-úgy, mint szentmise elején. Bánjukmeg a rosszat. Ismerjük el, ha eltér-tünk az igazságtól, hogy aztán azt beis fogadhassuk. Ha ugyanis nem en-gesztelődünk ki az Úrral, önmagunk-kal és egymással, tévútra lépünk. Eznemcsak egyénekre, hanem az egyé-nekből álló nemzetre is igaz.Szögezzük le mindjárt az elején,hogy Isten nem teremtett véletlenülsemmit és senkit. Minden egyes em-bernek és velük minden egyes nem-zetnek szerepe, sajátossága van. Érté-kesek vagyunk és mások is azok. Ésha ők vétettek ellenünk, valószínű,hogy mi sem voltunk vétlenek.

1. „Cum Deo pro Patria et Libertate”állt a Rákóczi-féle szabadságharczászlain. Az egyik barátom mondtaegyszer, hogyha ott a „Cum Deo”, ak-kor bármi állhat mögötte. Ha nincsott a „Cum Deo”, akkor mindegy miáll a zászlón, az nem a mi ügyünk.Vajon mi, magyar hazafiak nemtesszük-e zárójelbe vagy hagyjuk el a„Cum Deo”-t? Tanuljunk a történe-lemből! Az újpogány Hitler, még haaz övcsatokon meg is hagyta a „Gottmit uns” feliratot, a kereszténységet agyengék vallásának tartotta, s ahogytudta, háttérbe szorította, üldözte.Az egy Isten híján a nácik mindenfé-le zavaros elméletekben hittek: az el-veszett Atlantiszról, és az onnanszármazó istenszerű árjákról. Egyikrögeszméjük volt, hogy Jézus tulaj-donképpen árja volt, s nincs is köze azsidókhoz. Ugye ismerős a „Jézus a pártus herceg”?Tanult emberek nálunk is zavaro-

sabbnál zavarosabb teóriákat adnakelő időutazó sámánokról és a Kárpát-medencébe űrhajóval leszálló első em-berekről, akiknek természetesen amagyarok az egyenes ági leszárma-zóik ... Bizony ez is egyfajta Über-mensch-elmélet. Sokan odáig jutottak,hogy kárhoztatják Szent Istvánt a ke-reszténység fölvételéért, mint min-den baj okáért.Ugyanazok a tünetek. Nyilván a be-tegség forrása is ugyanaz. Ne enged-jük magunkat becsapni. Legyünkrésen! Ha szívünkben a nemzet meg-előzi a Teremtőt, akkor az bizonynem más, mint gőg és bálványimá-dás, mellyel elszakadunk az Élettől.A csapások, melyek bennünket értek,nem a kereszténység miatti állítóla-gos elgyöngülés miatt voltak, hanema bűneink (haszonlesés, széthúzás, ki-csapongás stb.) következményei.Istennek a megmaradásunkat kö-szönhetjük. Népünk üdvét és boldo-gulását ezért az Úrhoz való hűségbenkeressük, mert Ő a történelem ura!

2. Egy alkalommal, amikor zselicimezőkön átvágva arról beszélget-tünk, hogy mely népek szeretnekminket, egyik barátom egyszer csakközbeszólt: „És mi? Mi kiket szere-tünk?” S ha végig gondolunk néhánybeszélgetést, azt találjuk, hogy az egyszem lengyeleken s talán horvátokonkívül mindenkit utálunk, mindenkitleszólunk. A franciákat ezért, a né-meteket azért, az olaszokat amazért.A rokonságra hivatkozó finnekremeg azt mondjuk: „Mit képzelnek ezeka halszagú finnek?!” Még ha nem isrokonaink (ezt döntsék el tudósok), mi-csoda szeretetlen pökhendiség. (Egyéb-ként nézzük meg, ők hol tartanak!) Csakgyűjtjük-gyűjtjük a sérelmeket. Vajonmelyik baráti társaságban látnak szí-vesen egy olyan embert, aki mindigsértődött, aki nem lehet semmibenhibás? A nemzetek társaságában semlehet ez másképp. Tény, hogy azok a pszichiátriai bete-

gek, akik képtelenek a megbocsátás-ra, lassan vagy egyáltalán nem gyó-

gyulnak fel. Ezért fontos, hogy ma-gunkévá tegyük a magyar és szlovákpüspöki karnak a kiengesztelődésrehívó „megbocsátunk és bocsánatot ké-rünk” felszólítását. Ismerjük föl, hogyKrisztus vére mindenek fölötti, min-dent megelőző és mélyebb testvérikapcsolatot létesít köztünk és a többikeresztény közt! Ez erősebben kap-csol össze, mint a nyelv vagy a kul-túra.

Vizsgáljuk meg a tetteink és a szava-ink közötti kapcsolatot! Hányszorhangoztatjuk, hogy ha kell, mi vé-rünkkel öntöznénk a Haza földjétvagy képesek volnánk odébb tolni ahegyeket. Amikor pedig csak egydélutánt vagy estét kéne föláldozni,mindjárt kisebb a harci kedv, mind-járt nem érünk rá, meg egyébként ismi már voltunk, miért megint mi?Sok a jelszó, sok a skandálás, a jólvégzett munka pedig kevés. Le-gyünk óvatosak, nehogy megszégye-nüljünk, mint Péter apostol a hajnalikakasszókor! Igyekezzünk a köteles-ségünket minél jobban és egyre hal-kabban végezni (az Úr az alázatos szí-vűeket szereti), bízva abban, hogy akia kicsiben hűséges, arra majd sokatbíznak.

Merre is induljunk hát? Természete-sen arra, amerre Szent István mutatjaaz utat, hisz a sokféle vérből más-képp nem leszünk egy nemzet. Kö-vessük a szent és nagy elődöket.Nézzük a jó példát és tanuljunk belő-le! Nézzük Hunyadi Jánost, aki hal-dokolván Kapisztrán Szt. Jánosnak(ünnepe okt. 23.) azt mondta, nincskülönösebb bűne, mert keresztényférfiként havonta meggyónt, hogyvétkeit ne hordozza túl soká. Lássuka Nándorfehérvárnál győztes keresz-teseket, akik a rózsafüzérben lega-lább annyira bíztak, mint a kardban.A közelgő ünnep kapcsán tekintsünkSzéchenyi Istvánra, aki tudta, hogynem ő a legnagyobb magyar. Ki von-ná kétségbe tetterejét és hazaszerete-tét? Neki Isten volt az első és a nem-


18 KORUNK KÉRDÉSEI

Nép vagy tömeg?

zet ebből következett. Ő, amikorWesselényi báróval (akivel egyébkéntEszterházy Mihállyal együtt erényszö-vetséget kötött) utazott, naponta félórát imádkozott térden állva, meg-szakítva ilyenkor az utazást. Keressük tehát a jó példát, mert van,csak épp nem a felszínen. Ne gyön-

gítsen bennünket kishitűség (fiai va-gyunk az Atyának), de a hiú gőg se va-kítson. Tanulni akarjunk a múltból, snem a rég elveszett csatákat az asztalmellett ülve megnyerni. Az igazsá-got keressük, akkor is, ha elsőre kel-lemetlen, mert az igazság tesz sza-baddá (vö. Jn 8, 32).

Térdeljünk le, használjuk a leghaté-konyabb fegyvert! Fogjuk meg a Szűz-anya kezét, mert Ő elvezet Fiához, akiaz Út, az Igazság, és az Élet. Mondjukaz Ő segedelmével II. János Pál után„Totus tuus…” és a Haza fényre derül.

Ademokrácia tartópillére a nép,alkotmányunk szerint a mi tár-

sadalmi berendezkedésünknek is azalapja! De hát, mi az a nép? Nos, anép nem egyszerűen emberek összes-sége - ahogy azt sokan gondolják -,több ennél. Közösség! Közösség, mely-nek öntudata, akarata, összetartónyelve, kultúrája s hazája van. Sokember együtt még nem nép, ha elbu-títják, tenyérből etetik őket, egybefo-nó érzéseiket kiölik, egyesítő kötelé-keiket széttépik, akkor összességükcsak tömeg, sokaság.

A nép magasztos ünnepnek tekin-ti október 23-át, március 15-ét, a tömeglegfeljebb beül ilyenkor a kocsmábasörözni. A nép keblére öleli erdélyinemzettársait, a tömeg nem osztja megvelük kenyerét. A nép segíti az üldö-zöttet (zsidót, osztályidegent), a tömegelárulja, hóhérkézre juttatja a szom-szédot, a barátot, akár a közvetlenrokont is. A népnek gyökere, táplálómúltja és embert szolgáló, életet vé-dő jövőképe van. A tömeg „heil-t” ki-áltott Hitlernek, és éljenezte Kádártmár fél évvel fényes forradalmunk le-verése után, 1957. május 1-jén. A nép-nek véleménye van, például a Pécsfeletti Tubesre tervezett katonai ra-darról - akár ilyen, akár olyan állás-pontja, de van -, a tömeg minden irántközömbös, csak a gyomrát akarja meg-tölteni.

De sok embernek kellene elma-gyarázni, hogy nem csak kenyér éscirkusz van a világon; hogy nem csakGyőzikét, Mónikát, Való világ műso-rokat, továbbá más területeken érde-meket szerzett kiválóságok botlado-zó tánc vagy korcsolyázó lépéseit

szabadna figyelemmel kísérniük a ké-pernyőn! Felejtsék már el a marxistaszemináriumokon, Szabad Nép fél-órákon, pártállami lakossági fórumo-kon beléjük vert együgyű ismerete-ket! A világ sokkal több és gazda-gabb, s minden szépségét, értékétmeg is kell őriznünk fiainknak-lá-nyainknak. Bár csak fogná fel végremindenki, hogy a demokrácia jog éskötelesség, egyben olyan társada-lomszerkezet, melyben félelem nél-kül beleszólhatunk az életünket meg-határozó döntésekbe!

Csak hát Kádár atomizált ország-lakosaival az a gond, hogy az éhség-érzet eltereli agyukból a vért. Üresgyomorral pedig nem a messzi jövő-be néznek, nem édeni kincsekre vágy-nak. Értékeik nem lévén, s miutánévek óta nem is látnak népnek járótiszteletet, csak koncot, összességükmarad eztán is csak tömeg. Ha majdkonc helyett munkát kapnak, otthontés biztonságot, becsesebb szellemitáplálékot, akkor válnak előbb-utóbbnéppé. De nem, a kormánytól eddigcsak visszájára fordult üres ígéretek-re futotta.

És a sok ember folyamatosan az-zal szembesül, hogy trónra emelt ve-zetője - mialatt végighaknizza a médiaorgánumait -, rövid pórázon tartjaországát. Mellőz minden érdemi pár-beszédet, s okos - demokráciában el-várható - közéleti vitát, és behelyette-síti azt a kommunikációs gagyogás.Noha a miniszterelnök többszörösenpálcát tör Kádár rendszere felett, slegfőbb politikai ellenfelét kiáltja kikádáristának, a kádári kort csak sza-vakban tagadja meg („tarthatatlan volt,

le kellett cserélni”), valójában benne élaz a gondolataiban, hisz büszkéntáplálja szocialista szavazóiban aKádár-rendszerről őrzött emlékeiket,e szavakkal: „A gazdagoktól elvettünk,a rászorulóknak adtunk.” És ezek a sza-vazók leplezetlenül kádárista pater-nalizmust várnak az MSZP-től, melyennek meg is szeretne felelni. Ezértmondja Gyurcsány Ferenc a kénysze-rű megszorítások indoklásaként afelduzzadt államadósságról és a hite-lekről a tömegnek, hogy azok ott van-nak a megemelt nyugdíjakban és bé-rekben, és különben is, „emberek, nemkellett volna annyit fogyasztani”. Bár-mennyire is igényli azonban most azország szegénységben élő egyharma-da az atyáskodást, az egyre kilátásta-lanabb helyzetben a vezér által is han-goztatott „munka, otthon, biztonság”jelszó helyett csak ideológiai katy-vaszt kap, ahogy annak idején példá-ul a hazafiság témájában is. Emlékez-hetünk, hogyan kampányolt Gyur-csány a külföldi magyarok ellen azállampolgárságuk megadása tárgyá-ban kiírt népszavazás előtt - az igen-pártiakat nevezve hazafiatlannak -,miközben a hazafiság mércéjévé ka-tonáink iraki küldetését tette. Akkorfélt az esetleg nálunk helyet kérő né-hány ezer külföldi magyartól, mostviszont milliónyi ázsiai munkavállalóidetelepítésének lehetőségéről elmél-kedik. Csoda, ha összezavarja sokalattvalójának a fejét?

Lehet rajta gondolkodni: ravaszkommunikátor vagy ügyeskedő szí-nész áll itt előttünk, aki pénz- és ha-taloméhes barátaival együtt rég el-dobta a szocializmus zászlaját, s most


KÖZLEMÉNYEK

gátlástalanul dúskál a vadkapitaliz-mus csak keveseknek örömet hozólehetőségeiben. Látszólag elveti Ká-dár rendszerét, valójában azonbantovább élteti annak hatalmi arrogan-ciáját. Az elégedetleneket rendbon-tóknak, a türelmüket vesztett indula-toskodókat csőcseléknek nevezi, apolitikája ellen tüntetőket fölényesenlekezeli („majd megunják, hazamen-nek”), s attól sem riad vissza, hogyrendőrterrorral tartsa féken ellenfe-leit. Aztán mindezt legalizálja hűsé-ges, lefizetett, független köntösbebújtatott vizsgálóbizottsági okosko-dókkal. Mindehhez újra meg újra el-lenségképeket gyárt: rasszistákat, fa-sisztákat, neonácikat, Árpád-sávosnyilas-utódokat, antiszemitákat ésfajgyűlölőket, parlamenti képviselő-ket likvidálni készülő terroristákat.Öntudata az egekbe ér. Melldönget-ve mondja, „az én politikámra, rám vanszüksége az országnak”. Ezúttal sincsalternatíva, ahogy régen sem volt. Őmondja meg - egyeztetés nélkül -,hogy mi jó nekünk, s azzal jogunk

van demokratikusan egyetérteni. Hanem tesszük, úgy is jó, nélkülünk ismegcsinálja, amit akar: most éppenmindent átfogó reformnak nevezetthatártalan pénzbehajtást tőlünk, ahajdani padláslesöprések mintájára,hogy gabonaszemnyi tartalékunk semaradjon. Így lesz lassan a formálistöbbpártrendszerből informális egyed-uralom, ahol rokonok, barátok és aklientúra tartja kézben az elhülyítetttömeget. És így torkollunk afféleneokádárizmusba. Most ugyan nemlódenkabátos, micisapkás, osztály-harcban megőszült mozgalmárok,hanem jólöltözött, fiatal, a nemrégkimúlt Kommunista Ifjúsági Szövet-ség íróasztalaitól dobbantott urakdirigálnak. Ezzel párhuzamosan zaj-lik - mily különös - a múlt kozmeti-kázása. Könyvek (pl. „Igazságos KádárJános” - Csaplár Vilmos), média soro-zatok (pl. „Amíg Kádár élt, minden jobbvolt” - Klub rádió) színezik ki a Nyu-gat felől nézve „vidám barakk” vilá-gát, s szelídítik emberarcú kommu-nistává, a nép jótevőjévé a valójában

véreskezű diktátor Kádár Jánost. A tömeg félrevezethető, a nép

nem. Fel kell ismernünk, hogy ját-szanak velünk, a mi életünkkel! Na-ponta szólít vizsgára az élet: meg kelltanulnunk képviselni és érvényesí-teni az érdekeinket. A magyar közép-korú férfiak halálozási rátája a '30-asévek szintjén áll, 43 százalékuk neméri meg a nyugdíjkorhatárt. Szakem-berek előrejelzése szerint nálunk azegy főre jutó reálbér 2008-ra a 30évvel ezelőttivel lesz azonos, a jelen-legi parlamenti ciklus végére az or-szág népessége a lélektani határ, 10millió alá csökken, s a Nyugat civili-zációs mutatóit tekintve az egyik leg-rosszabb helyzetű uniós tagállamleszünk. Kritikus időszakban élünk.Figyeljünk oda a mindnyájunkat érin-tő dolgokra, ébredjünk fel! Polgárrákellene válni, polgárrá, aki érdeklő-dik, gondolkodik, véleményt formál,dönt, s nem marad közömbös, haszólni, szavazni, küzdeni kell.

Dr. Schmidt Pál

Székesegyháziprogram

Nagyböjti lelkigyakorlatunkatidén főtisztelendő Bíró László kaloc-sa-kecskeméti segédpüspök úr tartja “A hívő ember stabilitása” címmelmárcius 30-31 és április 1-én.

Mind a három nap 18 órakorszentmisét mutat be a Bazilikában.Ezen kívül előadásait pénteken19.30-kor, szombaton 10.00 és 16.30-kor, vasárnap 16.30-kor tartja.

Szombat este a lelkigyakorlattémájávalkapcsolatos kérdésekreválaszol.

Hívunk és várunk mindenkitközös lelki felkészülésünkre.

- Hitoktatók továbbképzése lesz2007. március 24.-én 10-15 óráigPécsett, az Alapítványi Székház-ban (Janus Pannonius u. 11.)Téma: Egyházmegyénk története

- Az egyházmegyei hittanverseny2007. április 14-én de. 10 órakorkezdődik a Szent Mór Iskolaköz-pontban. Délután lehetőség lesza csoportok számára a Székesegy-ház, a Dóm Múzeum és a világ-örökségi helyszínek megtekintéséreidegenvezetéssel.

- A Pécsi Egyházmegye hitoktatói-nak nyári lelkigyakorlata Lengyel-ben lesz 2007. augusztus 22-24-ig.Jelentkezni lehet április 27-ig3000.-Ft előleg befizetésévela Hitoktatási Irodában(Pécs, Szent István tér 18.).A teljes költség kb. 6000.-Ft.Mindkét rendezvényrőlbővebb információ kérhetőTihanyi Józsefnétől telefonon:72/513-027 vagy 20/4815861, ill.emailen: [email protected]

A Generali-Providencia Zrt. Regionális Felzárkóztatási Programja

KISTÉRSÉGI SZERVEZŐ-KÉPVISELŐT

keres.

Az új munkatárs feladatai lesznek:• biztosítások értékesítése és értékesíttetése,• mellékállású értékesítési hálózat szervezése, oktatása, mentorálása.

Azok jelentkezését várjuk, akik rendelkeznek:• felsőfokú végzettséggel• értékesítési gyakorlattal pénzügyi szolgáltatások területén,• felhasználói szintű számítástechnikai ismeretekkel,• saját használatú gépjárművel, valamint• következetességgel és céltudatossággal

Amit ajánlunk:• a sikeres működéshez szükséges anyagi és támogatói háttér,• lehetőség a kreatív és önálló munkavégzésre• a sikeres pályázó részévé válhat egy dinamikusan fejlődő csapatnak.

A jelentkezéseket a [email protected] címre várjuk!

Documents

Jó Hír - IV. évfolyam, 3. szám