Junior kutatók tudományos diákköri munkái - gtk.ke.hu · Kutatási témám szempontjából meghatározó Covey (1989, 2014) „Kiemelkedően eredményes emberek hét szokása”

Junior kutatók tudományos diákköri

munkái

a Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Karon

a 2017/2018-as tanévben

A konferenciák megrendezését és a kiadvány elkészítését a Kaposvári Egyetem

támogatta.

A kiadvány az NTP-HHTDK-18-0057 számú projekt támogatásával készült.

KAPOSVÁR

2018

Szerkesztette:

Bareith Tibor PhD hallgató, a GTK TDT hallgatói képviselője

Dr. Gál Veronika egyetemi adjunktus, a GTK TDT titkára

Dr. Szente Viktória egyetemi docens, a GTK TDT elnöke

A tanulmányok tartalmáért a szerzők felelősek.

ISBN 978-615-5599-58-3 (pdf)

KIADJA A KAPOSVÁRI EGYETEM

FELELŐS KIADÓ:

Prof. Dr. Szávai Ferenc, rektor

TARTALOMJEGYZÉK

Bereczki Csaba Nándor: Személyes eredményességet meghatározó tényezők a fiatal

generáció körében ...................................................................................................................... 1

Borsos Viktor: Fiatalok elhelyezkedési nehézségei az agráriumban ...................................... 17

Csizmadia Adrián: Települések jövedelmi és iskolázottsági helyzetének vizsgálata a Dél-

dunántúli régióban .................................................................................................................... 35

Fülöp Evelin: A Kaposvári Egyetem hallgatóinak munkaerőpiaci esélyei............................. 55

Gáspár Pintér Zsófia: Tőgyhigiéniai menedzsment vizsgálata tejtermelő tehenészetekb Hulladékszállítás ráfordításainak mérséklése járat- és EEG optimalizálássalen...................... 70

Gelencsér Martin: Munkahelyi generációs konfliktusok ....................................................... 81

Király Martin és Varga Zsófia: Online marketing lehetőségek kis és középvállalkozások

számára ................................................................................................................................... 100

Király Martin: Könyvelői tevékenység támogatása Excelben VBA-val ............................. 120

Valkó Roland: Egy megújult SPAR szupermarket vásárlókra gyakorolt hatásának

vizsgálata ................................................................................................................................ 132

Mehman Karimov: The Impact of Foreign Direct Investment (FDI) on the Turkish

economy ................................................................................................................................. 150

Pisal Poch: Organic Vegetable Farming: Achieving Sustainable Rural Livelihood

for Small Scale Farmers in Cambodia.......................................................................... 172

Siarhei Bartalevich: Applied econometric analysis of the influence of renewable energy

consumption on the economic growth in EU countries ......................................................... 192

1

BERECZKI CSABA NÁNDOR

Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök

BSc, 7. félév

Kaposvári Egyetem

Gazdaságtudományi kar

Konzulens:

Dr. Szabó-Szentgróti Gábor

egyetemi docens, KE GTK

Személyes eredményességet meghatározó tényezők a fiatal generáció körében

Napjainkban egyre több mindenkit foglalkoztat, hogy melyek azok a tényezők, amelyek

meghatározzák az emberek hatékonyságát, eredményességét. Miként tudunk a

leghatékonyabbak lenni, hogyan tudjuk ezt tudatosan befolyásolni és elérni.

Dolgozatommal célom volt, hogy az egyes tényező feltárásával megtudjam, melyek azok a

tényezők, amelyek a leginkább befolyásolják az eredményességet. A személyes

eredményességet nem egy dolog határozza meg, hanem több tényező együttesen.

Kutatásomban három főbb témakört vizsgáltam, és az azon belüli tényezőket: a proaktivitást, a

tudatos jövőalkotást és a tudatos önszervezést.

A kérdőívet felhasználva elemeztem a háttérváltozókat, majd megvizsgáltam azokat a

tényezőket, amelyek a személyes eredményességet befolyásolhatják, arra hatással lehetnek

egyéni szinten. Megvizsgáltam az egyes tényezőket nemek, munkaerőpiaci státusz, életkorok

szerint és tanulmányi teljesítmények alapján, majd megpróbáltam feltárni az összefüggéseket

az egyes tényezők között.

Kutatásomban a szakirodalom felhasználásával feltártam az egyes tényezőket, amelyek a

személyes eredményességhez vezethetnek, a személyes eredményességet befolyásolhatják.

2

The factors that determine personal success among the young generation

Nowadays, more and more people are concerned about how effective and effective they are.

How can we know how to be most effective, how to consciously influence and achieve this?

With my dissertation, I wanted to find out what factors are most affecting effectiveness.

Personal performance is not one thing, but several factors together. In my research, we

examined three main topics and the factors: proactivity, conscious future creation and conscious

self-organization.

Using the questionnaire, I have analyzed the variable, and then I have examined the factors that

may affect personal performance and may have an impact on the individual level. I examined

the individual factors based on gender, labor market status, age and academic performance, and

then I tried to find out the relationships between the different factors.

In my research, using the literature I present the factors that could affect personal performance.

3

Bevezetés

Napjainkban az embereket leggyakrabban foglalkoztató téma, hogy miért eredményesebbek

egyes emberek társaiknál. Bizonyos mértékben mindenkit érint ez a téma, mivel emberek

többsége szeretne eredményes lenni az életében.

A 2016/2017. tanév második szemeszterében külföldi tanulmányi úton vettem részt, öt hónapot

tölthettem Belgiumban. Lehetőségem volt rengeteg új embert megismerni, ezalatt az idő alatt

bejártam több európai ország fővárosát. Sok olyan hatás ért, amely alapjaiban változtatta meg

világnézetemet. Ekkor kezdett el az foglalkoztatni, hogy miként lehet motiválni az egyes

személyiségtípusokat. Miként lehet elérni, hogy az emberek a lehető leghatékonyabban

dolgozzanak együtt és élvezzék a közös munkát. Nagyon sokan vettünk részt a programban,

különböző kultúrákat és országokat képviseltünk, a tanórákon pedig csoportokban dolgoztunk.

A kulturális sokszínűség miatt pedig nagyon jól megfigyelhető voltak az egyes népek közötti

eltérések, sokszor pedig ezek miatt kialakult viták.

Számos dolgot tanultam, különböző embereket és nézőpontokat ismertem meg. Ezek a

tapasztalatok elgondolkodtattak és úgy döntöttem mélyebb kutatásba kezdek a témakörrel

kapcsolatban.

Egyetemi tanulmányaim során több olyan oktatót is megismertem, akik formálták az eddigi

világnézetemet. Továbbá szakirodalmi tájékozódásom során is számos, nemzetközi

viszonylatban is meghatározó kutatók munkáit tanulmányoztam, amelyek közül az egyik

legmeghatározóbb, Stephen Covey munkássága volt. Később már nem csak az foglalkoztatott,

hogy miként lehetne az emberekből kihozni a magasabb teljesítményt, hanem az is, hogy miért

van az, hogy egyes emberek sokkal eredményesebbek másoknál. Talán a személyiség típusa

az, ami meghatározza, kiből lesz a sikeres ember? Melyek azok a tulajdonságok, amelyek

kiemelik őt a többiek közül?

Kutatásom célja, hogy a téma szakirodalmi áttekintésének felhasználásával feltárjam azokat a

tényezőket, amelyek az eredményesség meghatározó tényezői a fiatal generáció körében.

A téma szakirodalmi áttekintése

Dolgozatom első részében definiálom, mit értünk fiatal generáció alatt, mi különbözteti meg őt

az idősebb generációtól, majd sorra veszem azokat a tényezőket, amelyek hatással lehetnek a

személyes eredményességre. Végül a fejezet zárásaként kitérek azokra az elvárásokra, melyeket

a munkaerőpiacon fogalmaznak meg a fiatal generációval szemben.

Fiatal generáció munkahelyi viselkedése, munkaerőpiaci elvárásai

A fiatal generáció fogalmának értelmezése

Magyar értelmező kéziszótár alapján a generáció az „Egy korban élő és kb. azonos korú

emberek összessége”. A fogalom mégis összetettebb, számos szociológus, filozófus és

történész is foglalkozott már a meghatározásával. Jelen fejezetben részletesebb leírást adok a

főbb generációkról, különös tekintettel az Y és a Z generációról, melyek kutatásom

4

célcsoportját képezik. Nem célom azonban a részletekbe menő összehasonlítása a

generációknak, azoknak csak pár jellemző tulajdonságát emelem ki.

Tari (2010) értekezése szerint nehéz pontos sávot alkotni az Y generációról, mert eltérőek a

nemzedékek kategorizálási adatai. Általában az 1976-95 között születetteket sorolják az Y

generációba, mások viszont az 1982 után születetteket. Számos forrás összehasonlítása után

végül McCrindle és Wolfinger (2011, In: Szarka, 2011) kutatásban megállapított sávot

választottam a generációk besorolásához, melyek a következők:

Építők (veterán) generáció: 1925 és 1945 között születettek: Ma már inkább

kivonulóban vannak a munkaerőpiacról. Őket a bürokrácia és a hierarchia elfogadásával

jellemezhetjük leginkább.

Baby-boomerek: 1946 és 1964 között születettek: Nyugodtabb társadalmi, gazdasági

körülményekben kezdtek el belépni a munkaerőpiacra. Meg volt határozva a munkaidő

vége, személyesen ismerték a vezetőséget, nem csak videó konferencián találkoztak

főnökükkel. Két fontos jellemzőjük az anyagiasság és a lojalitás.

X generáció: 1965 és 1979 között születettek: Mikor az X generáció megjelent a

munkaerőpiacon a korlátlan munkaidővel és a multikkal találkoztak. Megjelent náluk a

sikerorientáltság, ennek köszönhetően pedig kialakult a generációjukban a munkahelyi

szorongás.

Y generáció: 1980 és 1994 között születettek: Elengedhetetlennek tartják a tanulást,

fejlődést és a függetlenséget. A munka és a magánélet egyensúlyát keresik, inkább a

családias légkör, a jó, fiatalos csapatot részesítik előnyben, a társas kapcsolatokat

preferálják a munkahelyen. Ha pedig a munkahely nem teljesít az elvárásaiknak

megfelelően, nagy magabiztossággal váltanak, és úgy gondolják, gond nélkül eladják

magukat a telített munkaerőpiacon is (Bokor, 2007, Szarka 2011).

A teljesítményorientáció és a rugalmasság jellemzi az Y generációt a munkaerőpiacon.

Ők "tech geeks" -nek számítanak, akik igazán nyitottak az újításokra. (Szabó-Szentgróti

et al., 2016)

Z generáció: 1995 és 2009 között születettek: A Z-generációnak is fontos a

csapatmunka, a munka és a magánélet közötti egyensúly. Beleszülettek a digitális

világba, számukra már természetes közeg a számítógép, internet s általában a legújabb

digitális vívmányok. Vitatható ugyan, de a szemléletesség kedvéért megemlítem, hogy

digitális bennszülötteknek is nevezik őket. Az új nemzedék számára nagyon fontos,

hogy úgy érezzék, munkájukkal a világot is jobbá tehetik (Bessenyei, 2016, Szabó-

Kalmár, 2011)

Fontos azonban megemlíteni, hogy az említett besorolás a születési dátumokat veszi alapul, de

a generációk nem követik egymást szorosan, hanem határaik egybemosódnak. Éppen ezért

könnyen előfordulhat, hogy valaki egyszerre több generációhoz is besorolható, amennyiben épp

a generáció váltás határán született (Sindelyes, 2009). Ez ma is komoly gondokat okoz a

kutatoknak a generációk behatárolásánál.

5

Személyes hatékonyság, - eredményesség

A személyes hatékonyság és eredményesség témakörében számtalan szakirodalom érhető el. A

témakör kapcsán számomra az egyik legmeghatározóbb mű Brian Tracy kapcsolódik, aki a

Személyes hatékonyság című könyvében foglalta össze a téma legfontosabb téziseit. Tracy

(2007) 21 pontban foglalja össze, hogy miként lehet az időnkkel a lehető legjobban

gazdálkodni, így elérve, hogy a leghatékonyabbak legyünk. A hatékonyságot pedig úgy is

jellemezhetjük, hogy miként érhető el a legkisebb ráfordítással a lehető legjobb eredmény.

Tracy (2007) a személyes hatékonyság növelésére alkotott 21 pontjában, azon hatékonyság

növelő tényezőket írja le, melyek mind a mindennapi, mind a munkahelyi feladatok

hatékonyabb megoldásában segíthetnek. A pontjaiban kiemelt figyelmet fordít a feladatok

kategorizálására, rendszerezésére és fontossági sorrendbe való állítására. Ez azért is fontos mert

így nem csak az azonos nemű feladatok gyors egymás utáni elvégezésében segít, hanem

ezeknek a fontossági sorendben való elvégzésével nagyban növelhető a hatékonyság a határidős

tevékenységek időben történő befejezéséhez. Ezek mellett fontos helyet tölt be az erőfeszítés

csoportosítása is. Elsősorban a határidős, és magas prioritásnak örvendő feladatok elvégzésére

kell összpontosítani a figyelmünket. Majd az előre felállított fontossági és azonos kategóriákba

eső feladatok elvégzése következik. Amire még felhívja a pontjaiban a figyelmet, az a

komplexebb faladatok részelemekre való bontása és munkafolyamat több, nagyobb

időegységre való tagolása. A komplexebb feladatokat, részegységről részegységre kell

megoldani, és mindenképpen törekedni arra, hogy egyszerre csak egy részfolyamatba fogjunk

bele és oda összpontosítsuk a figyelmünket, ez nagy mértékben fokozni tudja a teljesítményt.

A tevékenység nagyobb részegységekre való tagolás a szükséges pihenőidő hatékonyabb

felhasználásában nyújt segítőkezet (Tracy, 2007; Berke 2010). Az egyéni tudatosság szorosan

kapcsolódik a személyes hatékonyság témakörhöz. Tudatosan kell meghozni döntéseinket, mi

alakítjuk az életünket. Ha az egyén tudatos akkor pontosan látja, hogy ki ő, mi a szerepe,

felismeri saját és mások értékét. Következésképpen az egyén átlátja a körülötte történő

dolgokat, számottevően könnyebben reagál a környezet történéseire, könnyebben hozza meg a

jó döntéseket. Cselekedeteit az érzékelés és a megértés határozza meg. A fiatal generációnál

pedig a környezettudatos életmódban is megfigyelhető ez a tudatosság, hisznek abban, hogy

amit tesznek jobbá teszi a világot (Kőműves et al. 2016; Szabó-Szentgróti et al. 2016)

Kutatási témám szempontjából meghatározó Covey (1989, 2014) „Kiemelkedően eredményes

emberek hét szokása” című könyve. A szerző szerint a szokások nagy erővel alakítják életünket,

amelyek az eredményességet biztosítják. Covey úgy fogalmaz, hogy nem a másik emberek

reakciója okoz problémát életünkben, hanem a mi arra adott viselkedésünk. Soha nem a reakciót

kell egy cselekvésben lereagálni, hanem meg kell vizsgálni, hogy mi milyen kontextust

teremtettünk, amiben ez a reakció létrejöhetett. A szerző kiemeli, hogy rá kell ébrednünk a saját

felelősségünkre. Az 1. kép mutatja be az eredményesség hét szokását.

Az emberi viselkedés jellemzői

A pszichológusok számos megfigyelést és vizsgálatot is végeztek annak tisztázására, mi az, ami

az emberi viselkedést befolyásolja. Mennyire függ ez a személyiségtől, a helyzettől vagy más

6

meghatározó körülménytől. A viselkedést definiálhatjuk tehát egyfajta reagálási módra a külső

körülményekre, mely a személyiségünktől függ. [2]

Az önismeret definiálásához Keményné (2007) ad egy tökéletes alapot, ő úgy definiálja az

önismeretet, mint ami az egyén „áttekintése saját személyisége összetevőiről, határairól és

lehetőségeiről, betekintése saját viselkedésének a rúgóiba, hátterébe, motívumrendszerébe,

képessége arra, hogy helyesen megítélje saját szerepét, hatását az emberi kapcsolatokban”

(Keményné, 2007. 15. p.).

Az önismeret három szinten valósulhat meg, melyek közül az első szint az adottságokról és a

képességről való tudás szintje. Ezen a szinten van jelen a saját tudásunktól, érdeklődési

körünktől, feszültség, kritika és kudarc tűrőképességünkről alkotott képünk. A második szint

már egy mélyebb szint. Itt vannak azok az élmények, életesemények, gyerekkori történések,

életünk fontosabb eseményei melyek hatással vannak jelenlegi törekvéseinkre, érzéseinkre,

viselkedésünkre, szándékainkra. Ez a szint egyben a viselkedés és a szándékok összhangjára is

vonatkozik, arra, hogy a cselekedeteink valóban a mélyebb vágyainknak és céljainknak

megfelelően történnek-e. A harmadik szint az önismeret társas szintjét jelöli. Miként tudunk a

társadalmi szerepbe beilleszkedni, megfelelni a velünk szemben támasztott társadalmi

konvencióknak. Ezen a szinten valósul meg, hogy milyennek látnak minket mások és ez

mennyire egyezik meg a saját magunkról kialakított képpel (Keményné, 2007; Dénes – Berke,

2015).

Az emberek jellemzőivel és a közöttük lévő különbségekkel foglalkozik a

személyiségpszichológia. Minden embernek vannak sajátos jellemvonásai. Motivációinkban is

eltérők vagyunk, vannak, akik karriert, vannak, akik családi életet tartják fontosnak. [2]

Anyag és módszer

A dolgozat megírásához a szekunder információk mellett, a saját kutatásom által nyert primer

információkat is felhasználtam. A kutatás módjának meghatározása során a kérdőíves elemzés

volt a legalkalmasabb eszköz. A kérdőívem a fiatal generációt célozta meg, akikhez a

legkönnyebben az internetet felhasználva tudtam eljuttatni a kérdőívemet, így mindenki otthon,

könnyen, időhöz nem kötve tudta kitölteni a kérdőívet. Ez a kitöltési módszer nekem is

egyszerűbb volt, a közösségi média felhasználásával ma már számtalan emberhez el tudtam

juttatni a kérdőívemet, meglehetően rövid idő alatt.

A kérdőív elkészítésekor meghatároztam a kutatás alapját jelentő populációt, hogy kinek szól a

kérdőív, esetemben a fiatal generációt kellett meghatároznom. Az alapsokaságok nálam az

egyetemi hallgatótársaim és az ismerőseim jelentették, gondolok itt a közösségi portálokon

jegyzett ismerőseimre. Segítségükkel más egyetemekre és emberekhez is eljuthatott a kérdőív.

Módszertanilag a visszatevés nélküli véletlenszerű mintavételt, valamint a hólabda technikát

alkalmaztam.

A kérdőívre 110 érvényes és értékelhető válasz érkezett. A kitöltők többsége 16-26 éves

korosztályból került ki. A kérdőívem célcsoportja a fiatal generáció volt, őket pedig az

interneten kitölthető kérdőívvel volt a legkönnyebb megkérdezni.

7

A kérdőív Covey (1989, 2014) „Kiemelkedően eredményes emberek hét szokása” egyéni és

szervezetfejlesztő módszertanára épült. Az egyéni és szervezeti eredményességet meghatározó

hét szokásból, három szokásra fókuszáltam kutatásom során. Továbbá a kidolgozott kérdőív

tartalmazott Marston (1920) módszertanán alapuló DISC viselkedési stíluselemző kérdéssort

is, azonban annak elemzését jelen dolgozat nem tartalmazza.

A kérdőív szerkesztése során inkább csak a zárt kérdésekre szorítkoztam, jobban preferáltam a

feleletválasztós, skálázós kérdéseket. Próbáltam odafigyelni a kérdések kialakításánál, hogy

mindenki megtalálja a magának megfelelő választ, ha pedig ez nem sikerült lehetőséget adtam

a kitöltők számára, hogy saját gondolatukkal válaszoljanak a kérdésre.

Eredmények és értékelésük

Háttérváltozók elemzése

A fejezet célja, hogy bemutassa a felmérésben résztvevő személyek főbb demográfiai

jellemzőiket. E kérdéscsoport esetében a következő tényezőket vizsgáltam: életkor, nem,

lakóhely, szülők iskolai végzettsége, jövedelmi helyzet megítélése.

A kérdőívet 110 fő töltötte ki, a kitöltők között54,5%-a nő és 45,5%-a férfi szerepelt. A kitöltők

átlag életkora 22 év, mind a női, mind a férfi oldalról. A válaszadók munkaerőpiaci státuszát az

1. táblázat mutatja be.

1. táblázat: A válaszadók munkaerőpiaci státuszának megoszlása

Megnevezés Megoszlás

(%)

Alkalmazott 30,0

GYES-en, GYED-en van 0,9

Munkanélküli 3,6

Nappali tagozaton tanuló diák 61,8

Nappali tagozatos hallgató, illetve alkalmazott is 0,9

Önfoglalkoztató, önálló vállalkozó 0,9

Vállalkozó (alkalmazott(ak)at foglalkoztat) 1,8

Forrás: saját adatgyűjtés

A táblázat adatai alapján látható, hogy jellemzően (61,8%) nappali tagozaton tanulmányokat

folytató hallgatók és alkalmazottak (30%). A válaszadók között kisebb arányban találhatóak a

munkanélküliek (3,6%) és vállalkozók. A tanulmányokat folytató válaszadók 19%-a

középiskolai tanuló, 76%-a alapképzésben résztvevő hallgató és 5%-a mesterszakos diák

töltötte ki.

Megvizsgáltam továbbá a kérdőívet kitöltők lakóhely szerinti megoszlását, amelyet a 2. táblázat

mutat be.

8

2. táblázat: A válaszadók lakóhelyének megoszlása

Lakóhely Megoszlás (%)

Főváros 20,9

Község 24,6

Megyeszékhely 12,7

Város 41,8

Forrás: Saját adatgyűjtés

A táblázat adatai alapján belátható, hogy jellemzően (41,8%) városban élnek. A fővárosban

(20,9%) és községben (24,6%) élők aránya nagyjából ugyan annyit tesz ki. Az adatok alapján

kijelenthető, hogy a válaszadók nagy részénének a lakóhelye nem megyeszékhely.

Tanulmányi eredményeket tekintve a kitöltők négy válaszlehetőség közül választhattak: Jeles,

jó, közepes és elégséges. A legnagyobb arányban a jó (45%) választási lehetőség szerepelt, ezt

követte a közepes (34%) tanulmányi eredmény majd a jeles (14%) és az elégséges (8%).

Nyelvtudás tekintetéből a megkérdezettek közül három ember állította, hogy nem rendelkezik

nyelvtudással, ez az összes megkérdezetthez viszonyítva elenyésző, mindössze 2,7%. 13,6%

állította, hogy legalább alapfokú nyelvtudással rendelkezik, míg a közép és felsőfokú

nyelvtudással rendelkezők száma megegyezett (41,8%).

A válaszadók szüleinek iskolai végzettségét a 3. táblázat hivatott bemutatni:

3. táblázat: Válaszadók szüleinek iskolai végzettsége

Iskola típusa Anya Apa

Általános iskola 3,6% 4,5%

Gimnázium 23,6% 9,1%

Szakiskola 22,7% 29,1%

Szakközépiskola 14,5% 26,4%

Főiskola/Egyetem 35,6% 30,9%


A táblázat alapján kijelenthető, hogy a szülők iskolai végzettsége mind az apai, mind az

anyainál a Főiskolai/Egyetemi végzettség a legmagasabb (35,6% és 30,9%). A

megkérdezetteknél az általános iskolai végzettség volt a legritkább a szülök körében (3,6% és

5,4%).

Személyes eredményesség tényezői

Proaktivitás tényezőinek elemzése

A személyes eredményességet több tényező együttesen határozza meg, de az egyének

fejlesztésében fel lehet állítani egy rangsort. E rangsor kialakítását kutatási programunkban

Covey (1989) módszertana alapján határoztuk meg. Ennek alapján a személyes

eredményességet meghatározó első szokás a proaktivitás. A proaktivitás azt jelenti, hogy

emberi lényként felelősek vagyunk saját életünkért, viselkedésünk pedig elhatározásunktól

függ nem pedig a környezetünktől. A vizsgálat alapjául szolgáló kérdőívben a proaktivitás

9

mértékének a megállapítására nyolc tényezőt definiáltunk Covey (1989) megközelítése alapján,

amelyet a 1. ábra mutat be.

1. ábra: A proaktivitást meghatározó tényezők

Forrás:saját adatgyűjtés

Az eredmények alapján látható, hogy a vizsgált célcsoport esetében a felelősségvállalás

a legerősebb tényező (4,0), míg a külső körülményektől független viselkedés a leggyengébb

tulajdonság (3,3). A felelősségvállalás esetében nemek szerint vizsgálva, azt állapítottam meg,

hogy a női válaszadók átlageredménye 3,98 még a férfiaké 4,04. Az eredmények alapján az

valószínűsíthető, hogy a férfiak inkább vállalják (1,5%-kal) a felelősséget, mint női társaik.

Munkaerőpiaci státusz szerint vizsgálva azt tapasztaltam, hogy az alkalmazottak

felelősségvállalása (átlag 4,21) 5,25%-kal magasabb az összesített átlagnál. E tényező esetében

a tanulói/hallgatói jogviszonnyal rendelkezők (átlag 3,87) alacsonyabb érték számszerűsíthető

(összesített átlag 96%-a), amely véleményem szerint a munkahelyi tapasztalat hiányára

vezethető vissza. A vállalkozók átlageredménye 4,66 ami az összesített átlagnál 16,5%-al

magasabb. Még a munkanélküliek átlageredmény 4,2, ami 5% magasabb az összesített átlagnál.

Tehát a kérdőív alapján kijelenthető, hogy a vállalkozók, a munkanélküliek és az alkalmazottak

jóval magasabb arányban vállalják tetteik után a következményeket.

Az adott tényezőt tanulmányi teljesítményekre lebontva is megvizsgáltam, amely

alapján megállapítható, hogy az elégséges tanulmányi eredménnyel rendelkezők

átlageredménye 4,5, míg a közepes tanulmányi eredménnyel rendelkezők (3,77) és a jó

eredménnyel rendelkezők 3,87-es és a jeles tanulók 3,81-es átlageredménnyel rendelkeznek. Ez

alapján kijelenthető, hogy az elégséges tanulmányi eredménnyel rendelkező tanulók jóval

nagyobb arányban vállalják a tetteik után a felelősséget, mint eredményesebb társaik.

A válaszadók a külső körülményektől független viselkedést tekintik leggyengébb

tulajdonságuknak. Nemek szerint vizsgálva azt tapasztaltam, hogy a férfi válaszadók

átlageredménye 3,46, még a női válaszadóké mindössze 3,18 lett. Ez alapján kijelenthető, hogy

3,3

3,6

3,6

3,7

3,7

3,8

3,8

4,0

1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 4,5 5,0

A külső körülményektől függetlenül megtudom őrizni apozitív hozzáállásomat.

Átvállalom a kezdeményezést a feladatok elvégzéseérdekében

Ha a múltban negatív impulzus ért én akkor is jóindulatúvagyok és udvariasan bánok az emberekkel

Képes vagyok nehéz vagy érzelmileg megterhelőkörülmények között is önuralmat gyakorolni.

Inkább azokkal a dolgokkal foglalkozom, melyekrehatással lehetek, nem pedig azokra, amelyekre nem…

Inkább a problémák megoldását választom, nem pedig azelkerülésüket

Tetteimet és érzelmeimet én irányítom.

A tetteimért felelősséget vállalók, azokra mentséget nemkeresek

10

a férfiak jóval, nagyobb valószínűséggel, 8,8%-kal biztosabban tartják meg a pozitív

hozzáállásukat a körülményektől függetlenül.

A „Tetteimet és érzelmeimet én irányítom” kérdésre is az előző kérdést megerősítő

eredmény jött ki. Az összesített átlag itt 3,8, a női válaszadók átlaga 3,66, míg a férfiaké 4. Ezek

alapján kijelenthető, hogy a férfiakra inkább jellemző, hogy képesek tetteiket és érzelmeiket

irányítani. Korosztályokra lebontva a következőképpen alakulnak az átlagok: 16-20 éves

korosztály eredménye 3,65, 21-25 éves korosztály eredménye 3,79, a 26-30 éves korosztály

átlageredménye 4,18 és a 30+ korosztály eredménye 4. Tehát a kérdőív alapján kijelenthető,

hogy a tetteink és az érzelmeink irányítását az életkor nagymértékben befolyásolja. Ezt a

fiatalabb korosztálynál a még nem teljesen kialakult érzelmi intelligencia és az élettapasztalat

hiánya indokolhatja.

A tudatos jövőalkotás meghatározó tényezők elemzése

A személyes eredményességet meghatározó második szokás a tudatos jövőalkotás.

Tudatos jövőalkotás alatt azt értjük, hogy bármibe is kezdünk, első lépésként tisztázzuk, mi is

legyen a kívánt végeredmény. Ez azt is jelenti, hogy megfogalmazzuk a saját életünk célját, így

kijelölve egy utat, melyen haladva egyre közelebb kerülünk ehhez a célhoz. A vizsgálat alapjául

szolgáló kérdőívben a tudatos jövőalkotás mértékének a megállapítására nyolc tényezőt

definiáltunk Covey (1989) megközelítése alapján, amelyet a 3. ábra mutat be.

2. ábra: Tudatos jövőalkotást meghatározó tényezők


Az eredményekből egyértelművé válik, hogy a vizsgált célcsoportra a legjellemzőbb

(4,43), hogy ismerik magukat, tisztában vannak azzal, ami a számukra fontos, míg a legkevésbé

jellemző (3,47), hogy tevékenységeiket a napirend pontos ismeretében teszik. A nemek szerint

vizsgálva megállapítottam, hogy a női válaszadók átlageredménye 4,5, míg a férfiaké csak 4,34.

3,47

3,83

3,84

3,97

4,05

4,09

4,23

4,43

1,00 1,50 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 5,00

Tevékenységeimet a napirend pontos ismeretébenteszek

Tisztán látom, hogy mi az amit az életben el szeretnékérni

Egy projektem kezdetekor világossá teszem az elérnikívánt eredményeket

Tisztában vagyok vele, mit szeretnék elérni amunkámban

A fontos beszélgetések előtt tisztázom magamban akívánt kimenetet

Döntéseimet logikusan, értékrend mentén hozommeg.

Amikor megkérek valakit egy feladat elvégzésérevilágossá teszem, mik az elvárásaim.

Ismerem magam, tudom mi az, ami számomra fontos.

11

Ezek alapján valószínűsíthető, hogy a nőkre inkább jellemző (3,6%-kal) a tudatosság, a

tervezési kompetencia erőssége.

Munkaerőpiaci státusz szerint elemezve azt tapasztaltam, hogy a legmagasabb átlaggal

(átlag 5) a vállalkozók rendelkeznek. Őket követik az alkalmazottak átlag (4,58), ami 3,38-kal

magasabb, mint az összesített átlag. A tanulói/hallgatói jogviszonnyal rendelkezők körében az

összesített átlagnál alacsonyabb (átlag 4,33) érték volt megfigyelhető, ami az összesített átlag

97,7%-a, de ennél is alacsonyabb jellemezte a munkanélkülieket (átlag 4,25). Ez alapján

kijelenthető, hogy a vállalkozókra és a munkanélküliekre jellemzőbb, hogy tisztában vannak

azzal, mi is fontos a számukra, jobban ismerik magukat.

A tanulmányi teljesítményekre lebontva megállapítható volt, hogy a jeles tanulmányi

eredménnyel rendelkezőknek 5,8%-kal magasabb az átlageredménye, mint az összesített

átlagnak. A jó tanulmányi eredménnyel rendelkezők átlaga 4,39, a közepes tanulmányi

eredménnyel rendelkezők 4,32, míg az elégséges tanulmányi eredménnyel rendelkezők az

összesített átlaggal megegyező értékkel, azaz 4,43-as átlaggal rendelkeznek. Tehát a tanulók

tanulmányi átlaga alapján kijelenthető, hogy a leginkább a jeles tanulókra jellemző a tudatos

tervezés.

A megkérdezettekre a legkevésbé jellemző volt, hogy tevékenységüket a napirend

pontos ismeretében végzik, amely az életkori sajátosságnak is betudható. Nemek szerint

vizsgálva ez a következőképpen alakult: A nőknél 3,6 volt az átlag, míg a férfiaknál az átlag

csak 3,32. Ezek alapján kijelenthető, hogy a nőkre inkább jellemző, hogy tevékenységüket a

napirend ismeretében végzik.

A „Tisztán látom, hogy mi az, amit az életben el szeretnék érni” kérdést megvizsgálva

a fiatalok körében azt tapasztaltam, hogy a 16-20 éves korosztály átlaga 3,88, a 21-26 éves

korosztály átlaga 3,81, a 26 év feletti korosztály átlaga pedig 3,71. Ezek alapján megállapítható,

hogy a fiatalabbakra jellemzően (1,3%-kal magasabb az összesített átlagnál) tisztábban látják,

hogy mi is az, amit el akarnak érni, tisztábba látják a céljukat.

A munkaerőpiaci státusz szerint vizsgálva a kérdést megállapítottam, hogy tanulók

átlaga (3,76) az összesített átlag alatt található (míg a fiatal korosztály (3,88) az átlag felett van).

A alkalmazottak (4) és a vállalkozók (4,3) jelentősen nagyobb, mint a munkanélküliek átlaga,

amely csak 3,25. A kérdőív alapján tehát megállapíthatjuk, hogy a munkanélküliek nem látják

tisztán, hogy mit is akarnak eléri az életben.

A megkérdezettek között a nők 3,71, a férfiak pedig 3,96-os átlagot értek el. Ezek

alapján kijelenthető, hogy a férfiak inkább látják az életben elérni kívánt céljaikat, mint női

társaik.

A következő kérdésben a „Tisztában vagyok vele, mit szeretnék elérni a munkámban”

megvizsgáltam, hogy vajon egyeznek-e a férfi és a női átlagok, vagy olyan eltérést mutatnak,

mint az előző kérdésben. Egyeznek-e az életben elérni kívánt célok a munkában elérni kívánt

célokkal?

A tudatos önszervezést meghatározó tényezők elemzése

Az eredményes önirányítás nélkülözhetetlen eleme, hogy képesek vagyunk életünket

úgy szervezni, hogy időnk javát a legfontosabb dolgainkra fordítjuk. Előre tervezzünk, hogy

képesek legyünk feladataink megfelelő és hatékony ellátására. A vizsgálat alapjául szolgáló

12

kérdőívben a tudatos jövőalkotás mértékének a megállapítására nyolc tényezőt definiáltunk

Covey (1989) megközelítése alapján, amelyet a 4. ábra mutat be.

3. ábra: A tudatos önszervezést meghatározó tényezők


A táblázat eredményei alapján megállapítható, hogy a vizsgált célcsoport esetében a

mások idejének tiszteletben tartása a legerősebb tényező (4,06), míg a fókuszált munkavégzés

a leggyengébb tulajdonság. A nemek szerint vizsgálva azt tapasztaltam, hogy a női válaszadók

átlageredménye 4,03, a férfiaké 4,1. Ezek alapján a férfiak kevésbé (1,7%-kal) rabolják mások

idejét.

Munkaerőpiaci státusz szerint megvizsgáltam, hogy az alkalmazottak (átlag 4,15) 2,2%-

kal jobban figyelembe veszik mások idejének fontosságát az összesített átlagnál. E tényező

esetében a tanulói/hallgatói jogviszonnyal rendelkezők (átlag 4,04) csak kis mértékben marad

el az összesített átlagtól, míg a munkanélküliekre (átlag 3,75) inkább jellemző, hogy rabolják

mások idejét jelentéktelen dolgokkal. Még a vállalkozók átlageredménye 4,33, ami az

összesített átlagnál 6,65%-kal magasabb.

A kérdőív és a kapott átlageredmények között kijelenthető, hogy nincs nagy eltérés a

nemek válaszai között és a vállalkozók azok, akik a leginkább megbecsülik és tiszteletben

tartják mások idejét, amit a több tapasztalat az életben idézhet elő.

A válaszadók a leggyengébb tulajdonságuknak tartják, hogy fókuszálva végzik

munkájukat és nem hagyják, hogy mások sürgős problémái vagy megszakítások kísérjék őket

a nap folyamán. A nemek szerint vizsgálva megállapítottam, hogy a nők esetében 2,78, míg a

2,91

2,94

3,09

3,25

3,35

3,47

3,59

4,06

1,00 1,50 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50

A célkitűzéseimre fókuszálva végzem a munkámat, ésnem hagyom, hogy mások sürgős problémái vagy

megszakítások kisérjenek a napom folyamán.

Soha nem feledkezem bele azinternetes/számítógépes elfoglaltságaimba, hogy ez

hátráltassa a munkahelyi vagy magánéleti…

Inkább a több bonyodalommal járó feladatokatválasztom a kevesebb munkával járó pillanatnyi

fellélegzést.

Minden héten időt szorítok arra, hogy megtervezzemés megszervezzem a munkámat.

Nemet tudok mondani mások kéréseire, amikor ezszükséges.

Előre tervezek, hogy ne szakadjon a nyakamba hirtelenminden kötelezettségem.

Időt szorítok arra, hogy a munkán kívüli életemetmegszervezzem és megtervezzem

Tiszteletben tartom másoknak az idejét, azt nemrabolom jelenléktelen dolgokkal.

13

férfiak esetében 3,06 az átlageredmény. Ez alapján kijelenthető, hogy a férfiak jóval nagyobb

valószínűséggel (10,7%-kal) végzik céltudatosabban munkájukat.

Az alkalmazottak és a munkanélkülieket is megvizsgálva ugyan akkora

átlageredményre jutottam (átlag 3), ami 3%-kal magasabb, mint az összesített átlag. A tanulók

körében is eltérés mutatkozik, átlageredményük (2,85) 97,9%-a az összesített átlagnak, míg a

legmagasabb átlaggal a vállalkozók rendelkeznek (átlag 3,67). Megállapítható, hogy a fiatalok

sokkal inkább kizökkenthetők a fókuszált munkavégzés alól, mint az alkalmazottak,

munkanélküliek vagy a vállalkozók.

Következtetések és javaslatok

A személyes eredményességet több tényező együttesen határozza meg, melyek közül hármat, a

proaktivitás, a tudatos jövőalkotást és a tudatos önszervezést meghatározó tényezőket

vizsgáltam, amelyek megfeleltethetőek Covey (1989) által megfogalmazott első három

szokással. A proaktivitást meghatározó tényezők elemzése után megállapítottam, hogy a

vizsgált célcsoport legerősebb tényezője a felelősségvállalás, míg a leggyengébb tulajdonsága

a külső körülményektől való független viselkedés. Az alkalmazottak, munkanélküliek és a

vállalkozók a kutatás szerint magasabb arányban vállalják a tetteik után a felelősséget, mint a

tanuló/hallgató jogiszonnyal rendelkezők.

Továbbá a nemek között is eltérő eredmények születtek. A férfiak nagyobb valószínűséggel

tartják meg pozitív hozzáállásukat és tartják meg az önuralmukat nehéz vagy érzelmileg

megterhelő helyzetben, a nőkhöz képest. Még a nők jóval gyakrabban kezdeményezik a

feladatok elvégzését.

A tettek és az érzelmek irányítása nagyban függött a korosztály átlag életkorától. Az

idősebbekre inkább jellemző, hogy tetteiket és érzelmeiket ők irányítják.

A tudatos jövőalkotás meghatározó tényezők elemzésénél egyértelművé vált, hogy a

válaszadók többsége ismeri magát, tisztában van azzal, ami számára fontos, viszont

tevékenyégét nem a napirend pontos ismeretében teszi. A munkanélküliek körében a

bizonytalanság, a nem egyértelmű jövőkép rajzolódott ki, ami bizonyára összefüggésben lehet

élethelyzetükkel.

A megkérdezettek a tudatos önszervezést meghatározó tényezői közül a mások idejének

tiszteletben tartását értékelték magasabbra, míg a célkitűzésekre fókuszálást jellemzően

alacsonyabb minden kitöltőnél

A felmérés alapján azonosítható, hogy a munkatapasztalattal rendelkező személyek

(alkalmazottak, vállalkozók) tudatosabban szervezik életüket, az eredményesség alakításának

aktív szereplői.

Irodalomjegyzék

1. Berecz D. – Molnár Zs. – Papp G. (2010): A motivációs levélen innen és túl ( A 80-as

ge-neráció; 74-82.o.) http://www.kontramuhely.hu/wp-content/uploads/2011/01/80as-

generacio-esszekotet.pdf 2017.11.06

2. Berke Szilárd: Az életkerék és a TLS életstílusmodell szerepe a személyes

hatékonyságban. In: Lifelong Learning Magyarország Alapítvány (szerk.) Tanulás,

14

tudás, gazdasági sikerek avagy a tudásmenedzsment szerepe a gazdaság

eredményességében: tudományos konferencia kiadványa : Budapest: Lifelong Learning

Magyarország Alapítvány, 2010. pp. 357-359. (ISBN:9789630691093)

3. Bessenyei Lajos (2016): A generációváltás forradalma. Opus et Educatio, 3. évf. 4.

szám, 371-378.o.

4. Bodnár Éva, Kovács Zoltán, Sass Judit (2011): Munka- és szervezetpszichológia.

Tananyag. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest, p.228.

5. Bokor Attila (2007): Létezik-e itthon Y generáció? Vezetéstudomány, 38. évf., 2. szám,

2-21. o.

6. Bokor Attila et al. (2009): Emberi erőforrás menedzsment. 1.2.2. fejezet: Értékrend és

a generációk, Aula, Budapest, 33-34.o.

7. Budavári-Takács I. (2011): Karriertervezés. Szent István Egyetem, Gödöllő.

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-

0019_Karriertervezes/ch01.html (letöltve: 2017.11.04)

8. Csaposs, Noémi (2012): Létezik-e a magyar Y-generáció? HVG Karrier Plusz

kiadvány, 2012, 132-135.o.

9. Erzsébet Gyopár Dénes, Szilárd Berke: The role of the emotional intelligence in

managerial success. In: Csata A, Fejér-Király G, György O, Kassay J, Nagy B, Tánczos

L-J (szerk.) Global Challenges, Local Answers: Challenges in the Carpathian Basin.

513 p. Konferencia helye, ideje: Csíkszereda, Románia, 2014.05.16-2014.05.17. Cluj-

Napoca: Risoprint, 2015. pp. 392-398. (ISBN:978-973-53-1565-8)

10. Gábor Szabó-Szentgróti, Csaba Borbély, Arnold Csonka, Zsolt Köműves, Eszter Szabó-

Szentgróti: Career path in the business service sector. In: Andrea Csata, Bíborka Eszter

Bíró, Gergely Fejér-Király , Ottilia György, János Kassay, Benedek Nagy, Levente-

József Tánczos (szerk.) Challenges in the Carpathian Basin. Integration and

modernization opportunities on the edges of Europe: 13th Annual International

Conference on Economics and Business. 1102 p. Kolozsvár: Editura Risoprint, 2016.

pp. 1-13. (ISBN:978-973-53-1855-0)

11. Gonda Nóra (2013): A különböző generációk motivációs eszközeinek vizsgálata.

OTDK Dolgozat. p. 60.

12. Juhász J, Szőke I. O.Nagy G.,Kovalovszki M. (szerk.) (1972), Magyar értelmező

kéziszótár, Akadémiai Kiadó Bp.

13. Keményné Pálffy Katalin (2007): Bevezetés a pszichológiába. Nemzeti

Tankönyvkiadó, Budapest. ISBN: 9789631944518

14. McCrindle, Marc – Wolfinger, Emily (2010): Az XYZ Ábécéje. A nemzedékek

meghatározása. In: Korunk, 3. évf., 11. szám, november, 13-18. o.,

http://korunk.org/letoltlapok/Z_RKorunk2010november.pdf

15. McCrindle, Mark – Wolfinger, Emily (2011): Word up - a lexicon and

guidetocommunicationinthe 21st century. Halstead Press, Ultimo N.S.W., In: Szarka,

Dóra (2011): Z generáció – a jövő munkavállalói.

16. Nagybányai Nagy Olivér – Pongor Orsolya – Hadarics Márton (2015): DISC – A

mindennapi kommunikáció és viselkedés titka. Psidium Online Tesztek Kft., Budapest.

17. Pál E. – Törőcsik E. (2013): Tudománykommunikáció a Z generációnak. Pécsi

Tudományegyetem. ISBN 978-963-642-991-1

http://www.isbnsearch.org/isbn/9789630691093


15

18. Schüller Attila (2011): Az y generáció és az információbiztonság. Hadmérnök. VI.

Évfolyam 2. szám -2011.június. p. 339-347

19. Sindelyes, Dóra (2009): Milyen generációk tagjai vagyunk? Hirekhirek.network.hu,

http://hirekhirek.network.hu/blog/hirek_hirek_hirek_klub_hirei/milyen-generaciok-

tagjai-vagyunk

20. Stephen R. Covey (1989, 2014). A kiemelkedően eredményes emberek hét szokása.

Bagolyvár Könyvkiadó Kft, Budapest. ISBN 978-615-5030-43-7

21. Szabó Gábor, Kalmár Sándor: How are graduate career starters seeking a job?

REGIONAL AND BUSINESS STUDIES 1:(2) pp. 31-38. (2009)

22. Szarka, Dóra (2011): Z generáció – a jövő munkavállalói. HR Portál.hu,

http://www.hrportal.hu/hr/z-generacio-a-jovo-munkavallaloi-20111102.html

23. Tari Annamária (2010): Y generáció – Klinikai pszichológiai jelenségek és

társadalomlélektani összefüggések az információs korban. Jaffa, Budapest

24. Tracy, Brian (2007): Személyes hatékonyság. Bagolyvár Könyvkiadó Kft, Budapest.

ISBN 9789639730335

25. Zombainé Tarnótzky Krisztina (2015): Generációk összehasonlítása, különös tekintettel

a Z generáció és tanáraik között fellelhető különbségekre

http://dolgozattar.repozitorium.bgf.hu/2395/1/Zombaine_Szakdolgozat.pdf2017.11.06

26. Zsolt Kőműves, Szilárd Berke, Gabriella Póra: Survey on female managers. In: Csata

Andrea (szerk.) Challenges in the Carpathian Basin: Integration and modernization

opportunities on the edge of Europe (13th Annual International Conference on

Economics and Business). Cluj-Napoca: Editura Risoprint, 2016. pp. 252-266.

(ISBN:978-973-53-1901-4)

Hivatkozott internetes oldalak

[1]https://www.hrportal.hu/hr/hogyan-motivalhatoak-a-kulonbozo-generaciok-tagjai-

20100804.html 2017.11.06

[2]http://moodle.appi.bme.hu/pluginfile.php/16952/mod_resource/content/1/pszichologiai_vis

elkedes_alapjai.pdf 2017.11.06

[3] https://discprofile.com/what-is-disc/overview/

[4] Kránitz Éva: Karrierterv. http://vezetofejlesztes.hu/karrierterv/ 2017.11.04

Egyéb felhasznált irodalmak

http://www.hrportal.hu/hr/z-generacio-a-jovo-munkavallaloi-20111102.html 2017.11.06

http://hvg.hu/gazdasag/20171018_Vagyak_es_arnyak 2017.11.06

https://www.hrportal.hu/hr/ilyen-a-z-generacio-idealis-munkahelye-20160831.html

2017.11.06

16

https://www.hrportal.hu/hr/reszletesen-a-sokat-emlegetett-soft-skill-ek-vilagarol-(i)-

20061025.html 2017.11.06

https://www.hrportal.hu/hr/reszletesen-a-sokat-emlegetett-soft-skill-ek-vilagarol-(ii)-

20061030.html 2017.11.06

17

BORSOS VIKTOR

Vidékfejlesztési agrármérnök

BSc, 7. félév

Kaposvári Egyetem

Gazdaságtudományi kar

Konzulens:

Dr. Kőműves Zsolt

egyetemi adjunktus, KE GTK

Fiatalok elhelyezkedési nehézségei az agráriumban

Dolgozatom célja, hogy megvizsgáljam mind hallgatói, mind vállalkozói részről az

elhelyezkedés adta lehetőségeket és nehézségeket.. Ehhez mérten mindkét oldalt megvizsgálva

kettős kutatást végezve, egy komplex kutatási eredményt mutatok be. Úgy gondolom, hogy a

dolgozatomban bemutatott eredmények kivétel nélkül fontos segítség lehet minden

pályakezdőnek és ezen felül minden olyan egyetemnek, amely rendelkezik agrár oktatással

kapcsolatos szakiránnyal és képzési formával.

Young adults who’s struggling in the position of agriculture

The purpose of my dissertation is to examine the job opportunities in the field of agriculture

as a students and as a contractor as well. According to that I examined both sides and I will

show the complex results about that subject. In my view, the results of my dissertation will

help to the entrants and the universities as well who linked to the agriculture.

18

1. BEVEZETÉS

Az elmúlt pár év egyik új társadalmi gondja a felsőoktatásban végzett és itt megszerzett

képesítéssel rendelkező friss pályakezdők munkahelykeresésének és vállalásának egyre

viszontagságosabbá válása. Meg szeretném vizsgálni, hogy az egyes területen milyen

nehézségek és pozitívumok szólnak egy friss diplomás elhelyezkedése mellett. Megérteni a

szakmai tapasztalat hiányáról szóló elutasító levelek miértjét. Kiaknázni azoknak a helyeknek

a lehetőségét ahol egy-egy frissen végzett diplomás könnyebben képes érvényesülni és

elhelyezkedni egy munkahelyen. Kíváncsi vagyok arra, hogy azokban a szektorokban, ahol

könnyebb az elhelyezkedés, mennyire nagy a kereslet az adott munkaerő utánpótlásra, és az

elhelyezkedés után a karrierépítésre mekkora lehetőségek állnak rendelkezésre. Érdekel, hogy

helyi viszonylatban hol, mikor és melyik cég mutat hajlandóságot és keresletet az itt helyben

végzett szakemberek befogadására, és a befogadás után az adott egyén mennyi időt töltött el

ezen a helyen. Teljes bizonyossággal ki merem jelenteni, hogy egy jó eredményekkel végzett

diák is képes akár hetekig vagy akár hónapokig elveszetten keresgélni az állásajánlatok zűrös

és sokszor átláthatatlan tengerén, míg egy átlagos eredménnyel végzett diák pillanatokon belül

képes elhelyezkedni. Miért? Jókor volt jó helyen vagy csak egyszerűen tisztában volt a

lehetőségeivel, a korlátaival, és ennek megfelelően képes volt állást választani. Mi az oka a

diplomás munkanélküliségnek, ami ma már egy elfogadott és jelenlévő helyzet?

2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS

2.1 A felsőoktatásban nappali tagozatos és a végzett hallgatók számának alakulása az

elmúlt 10 évben

Hazánk Európai Unióhoz történő csatlakozásával és a munkaerő szabad áramlásának

elősegítésével elkezdődött a munkaerőpiac újabb átrendeződése, melynek eredményeként

megnövekedett a kereslet és a kínálat közötti egyensúlytalanság. Számítani kellett a diplomával

rendelkező, idegen nyelveket beszélő munkavállalók emigrációjával, valamint azzal is, hogy a

külföldi és haza cégek is a magas képzettségű külföldi szakembereket csábítják

Magyarországra, ha a felsőoktatás nem tudja kiszolgálni a piaci igényeket. (Tóth, 2007)

Azoknak a fiataloknak, akik kilépnek a közoktatás rendszeréből, két lehetőségük van: vagy

folytatják a tanulmányaikat, vagy munkát vállalnak. 2000/2001-ben megtörtént a szervezeti

integráció, aminek következtében csökkent az önálló intézmények száma, ezzel párhuzamosan

sokszínűbbé vált az intézmények profilja. A lehetőségek kibővülése a felsőoktatásban

továbbtanulók számának arányát is megnövelte. Ekkor a felsőoktatásban tanulók száma

folyamatosan, csökkenő ütemben növekedett. (Statisztikai Tükör, 2008)

2006-tól elkezdődött az ún. bolognai rendszer, amely egy „egységesen egymásra épülő

felsőfokú végzettségi szinteket biztosító többciklusú képzés.” Ebben az új rendszerben a

munkaerőpiacra 3, 5, és 8 év elteltével juthatnak el a végzettek, alap-, mester- illetve doktori

diplomával. (Statisztikai Tükör, 2009)

19

A 2007/2008-as évtől a felsőoktatásban nappali képzésen tanulók abszolút számának

növekedése megállt. A nappali képzésre beiratkozott hallgatók száma 243 ezer fő volt.

(Statisztikai tükör, 2009)

2010/2011-ben a korábbi éveknél 2 ezer fővel kevesebben, 241 ezren tanulnak nappali

tagozaton. A diplomát szerzettek száma minden korábbi időszakot meghaladott (Statisztikai

Tükör, 2011). Ahogy a 1. ábrán is látható, a nappali tagozatra járó fiatalok száma évről-évre

csökkenő tendenciát mutat 2011 után, a diplomát szerzettek aránya viszont növekszik, egészen

2016-ig.

1. ábra: A felsőoktatásban nappali tagozatos hallgatók és az oklevelet szerzettek

számának alakulása 2007-2016 (ezer fő)

Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

2016-ban a felsőfokú oklevelet szerzettek száma közel 40 ezer fő volt, ez az előző évinél 1,4

ezer fővel kevesebb. Nyelvvizsga hiánya miatt 6700 hallgató nem vehette át a diplomáját, a

sikeres záróvizsga ellenére sem. Ez a létszám nagyjából megegyezik az előző évivel.

(Statisztikai Tükör, 2017)

Magyarországon jelenleg összesen 65 államilag elismert felsőoktatási intézmény található.

Ebből 22 állami egyetem, 7 nem állami egyetem, 5 állami alkalmazott tudományok egyeteme,

2 nem állami alkalmazott tudományok egyeteme, 1 állami főiskola, 28 nem állami főiskola.

(www.oktatas.hu)

0

50

100

150

200

250

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

243 243 243 241 242234

224 217 210 206

29 2936 38 35 36 37 39 41 40

nappali tagozatos hallgatók oklevelet szerzettek

20

2.2 Friss diplomával a munkaerőpiacon

A diplomások elhelyezkedésének kérdése újszerű dolog az utóbbi időben. Azért is kapott

ekkora figyelmet, mert aránylag rövid idő alatt, ugrásszerűen megnőtt a felsőfokú képzésben

felvett és végzett hallgatók száma. (Berde et al. 2006) Ez az új helyzet a diplomásokat is

váratlanul érintette. (Györgyi, 2004)

A felsőoktatás expanziójának következménye, hogy növekszik a diplomás munkaerő létszáma,

viszont ezzel a munkaerőpiacra jutásuk esélye csökken. Jellemző, hogy a jól képzett

szakemberek nem a képzettségüknek megfelelő állásban kénytelenek munkát vállalni, ami

magával vonzza annak lehetőségét, hogy kiszorítják a munkaerőpiacról az alacsonyabb

képesítésű munkavállalókat. (Tóth-Bakos, 2009)

A korlátozott számú diplomás álláshelyek miatt a képzett munkaerő olyan megoldásokra is

kényszerülhet, hogy az igényeit nem elégíti ki megfelelően, viszont megadják annak

lehetőségét, hogy a munkaerőpiacon maradjanak, ilyenek például a fizetési igények

csökkentése vagy a munkavállalás a lakhelytől távol. (Györgyi, 2004)

Felső-Farkas (2007) szerint a versenyzés és a folyamatos megújulás képességének legfontosabb

forrása a képzés. A gazdaság versenyképessége ennek színvonalán, eredményességén és

hatékonyságán alapul.

Az elhelyezkedési lehetőségeket nagyban befolyásolja a munkaadók által elvárt

munkatapasztalat léte, ami egy pályakezdőnél hiányzik, így ez a feltétel nehezen teljesíthető.

Az alapfeltételek között gyakran szerepel az idegen nyelv, valamint az alapfokú számítógépes

ismeretek is. (Bakos-Tóth, 2009)

A jelek arra utalnak, hogy az elhelyezkedés egyre nehezebb. Egyes vélemények szerint nagyobb

esélyt jelentenek a személyes kapcsolatok is, de a legnagyobb esélyekkel azon indulnak, akik

rendelkeznek a munkaadó által elvárt további tudással, képességekkel, esetleg oklevelüket egy

jó hírnevű intézményben szerezték meg. (Berde et al., 2006)

A képzésből a munkaállásba történő átmenet is növekszik. (Galasi-Timár-Varga, 2001)

A helyzet kialakulását több tényező is befolyásolta. Egyik ok, hogy a felsőoktatási

intézményekből rengeteg diplomás kerül ki. Másik ok pedig, hogy a felsőoktatásba jelentkező

diákok többsége nincs tisztában a munkaerőpiac által kínált lehetőségekkel, konkrétan azzal,

hogy a választásnál milyen feltételeket vegyenek figyelembe a saját érdeklődési körükön kívül.

A munkaerőpiac által megfogalmazott igények úgymond hektikusan változnak, aki ott helyt

akar állni, annak rugalmasnak kell lennie, és a lehetőségekhez igazítania vágyait, terveit.

(Lénárt-Winkler-Horváth, 2007)

2015-ben a cégek a diplomás pályakezdőket tekintve létszámnövelést prognosztizáltak.

Felvételüknek és elbocsátásuknak egyaránt pozitív a súlyozott egyenlegmutatója. Ez azt jelenti,

hogy a diplomával rendelkező pályakezdők munkába állása a jövőben növekedhet. (Hajdu,

2015)

21

A diplomások munkaerő-piaci helyzetének prognosztizálásában nincs egységes irányzat, mivel

ezen a területen még nem végeztek megfelelő kutatásokat. A következtetések levonhatóak a

foglalkoztatási- és béradatokból, viszont azokat a tényezőket nem láthatjuk, amik a

pályaválasztás során befolyásolják az egyén döntéseit. A tanulás és a munkaerőpiac közötti

átmenet több éves részleteiről is kevés az információ, valamint a frissdiplomások munkaerő-

piaci tapasztalatainak szociológiai felmérésére is szükség lenne. (Györgyi, 2004)

2.3. Az agráriumban végzett pályakezdők helyzete általában

A vidék és a vidékfejlesztés fogalma

Magyarországon az agráriumnak meghatározó szerepe volt, a vidéken élők számára biztos

munkalehetőséget jelentett. A rendszerváltás után csökkent a mezőgazdaság szerepe a

nemzetgazdaságban, viszont még ma is fontos, hogy a vidéken élők megfelelően hasznosítsák

a mezőgazdasági területeket saját maguk és az ország számára is.

Az agrár-oktatás elemzése előtt fontos, hogy meghatározzuk a vidék fogalmát, mely nem

egyszerű feladat, egységes definíciót nem is találunk rá.

Az Európai Unió népsűrűség és foglalkozás szerint határozza meg a vidéket. Vidéknek nevez

minden 100 fő/km2 alatti területet. Foglalkozás szempontjából pedig azok a területek

számítanak vidéknek, ahol a népesség foglalkozását az erdészet, halászat vagy vadászat

biztosítja. (Glatz, 2008)

A vidékről és annak összetettségéről véleményem szerint a legpontosabban Sarudi (2003, p.

2016) ír: „A vidék egy rendkívül összetett gazdasági és társadalmi fogalom, mely magában

foglalja a mezőgazdasági tevékenységekkel foglalkozó gazdaságokat és gazdálkodókat, a

kisüzemeket és vállalkozásokat, valamint a kis és közepes méretű ipari vállalatokat,

szolgáltatásokat egyaránt. Otthont ad a természeti kincseknek, kulturális hagyományoknak, és

egyre növekvő szerepe van a szabadidő eltöltésében. Más megközelítésben vidékinek

tekinthető az a terület, ahol a tanyák, a falvak és a kisebb városok szociális, kulturális és

gazdasági szempontokból egységes egészet alkotnak a környezeti tájjal, és ahol a népesség

megélhetése jellegzetesen a mezőgazdasághoz és a természeti környezethez kötődik.”

A vidékfejlesztés első számú célja a vidék népességének megőrzése, azok életminőségének

javítása, és foglalkoztatásuk biztosítása. Mindezen feltételek teljesülése úgy történhet, hogy

fennmaradjanak és tovább fejlődjön a vidékre jellemző kulturális és természeti örökség, a

vidéki táj kultúrállapota. (Buday-Sántha, 2001)

Kerek és Marselek (2009) szerint a vidékfejlesztés egy összetett tevékenység, melynek célja,

hogy a vidék tartósan képes legyen ellátni a társadalomban betöltött funkcióit. Ide értendők a

tanyák, falvak és kisvárosok fejlesztése, ezen belül a vidéki térségekben zajló gazdasági

tevékenységek, a foglalkoztatási és jövedelmi viszonyok fellendítése, a helyi infrastruktúrát, a

környezeti értékel védelmét és a vidéken élő közösségek fejlődését is.

22

A megfogalmazások kiemelik a helyi adottságok fontosságát és azok fenntarthatóságát.

Véleményem szerint a vidékfejlesztést nem lehet elképzelni a megfelelően képzett munkaerő

nélkül.

Az élelmiszer-termelés a mezőgazdaság legfontosabb célja, melynek a vidék az elsődleges

színtere. A gazdaságok a vidéki élet részesei, felelősséggel tartoznak annak fejlődéséért és

fenntarthatóságáért. (videkfejlesztes.net)

Az agrár-szakoktatás hazai helyzete

Hazánkban az agrár-szakoktatás jelentős hagyományokkal rendelkezik. Az agrár-

felsőoktatásban tanuló hallgatók létszáma főként az 1960-as években nőtt meg. Az akkoriban

alakult mezőgazdasági szövetkezetek megfelelő munkahelyet jelentettek az agrárvégzettséget

birtokló fiatalok számára. Már a rendszerváltás előtt is nagy jelentősége volt a gyakorlati

ismereteknek. Az agrár-felsőoktatás vonzereje a rendszerváltás és a mezőgazdaság eltartó

képességének csökkenése után kezdett hanyatlani. (Herneczky, 2011)

Az agrárképzés népszerűsége 2010-ben a 10. helyen volt, 2014-ben pedig már a 7. helyre jutott

el. Az agrár-felsőoktatásban a tanulók többsége növénytermesztést, állattenyésztést és

kertészetet tanul. A hagyományos hal- és erdőgazdálkodási szakokon kívül megjelentek más,

speciális képzettséget adó szakok is, mint például a gazdasági agrármérnök, vidékfejlesztési

agrármérnök, vadgazdamérnök, stb. Ezeknek a szakoknak az elnevezése a munkaerőpiacon

hátrányként jelenik meg, ugyanis egy kutatás szerint vannak olyan vállalatok, akik nem ismerik

ezeket az új szakokat, és hogy milyen szakmai tudás rejlik mögöttük. (Dajnoki-Kun, 2016)

A Világgazdaság 2015-ös cikke szerint az agrárium egyre kevésbé vonzó a fiatalok számára. A

diákok érdeklődése közép- és felsőfokon is csökkent. A középiskolai szakképzések közül

visszaszorult a mezőgazdaság, mivel csökkent az ilyen oktatásban részt vevők száma, tíz év

alatt közel 8,6 százalékkal. Magas a pályaelhagyók száma is, különösen a nők tekintetében. 100

mezőgazdasági végzettséggel rendelkező nő közül 82 nem a szakmájában helyezkedett el, a

férfiak tekintetében ez az arány már kevesebb, 62. A felsőoktatást tekintve aggasztóbb képet

kapunk. Az agrárképzések egyre népszerűtlenebbek, az agrár képzésen részt vevő hallgatók

száma 39 százalékkal csökkent. (www.vg.hu)

A hazai agrárszakképző rendszerben több mint 22 ezer diák tanul, akiket közel 3 ezer

pedagógus oktat, 48 agrár szakiskola 63 feladat ellátási helyén. (www.agrarszektor.hu)

3. CÉLKITŰZÉS

A célom az, hogy segíthessek embereknek olyan módon, hogy nekik ez ne kerüljön idejükbe, rossz

és fáradságos tapasztalatokba, hanem ezeket kikerülve egy kész támpontot nyújtva, felvértezve az

információk előnyeivel úgy tudjanak nekivágni a jövőjüknek, hogy később sikeresek legyenek

abban, amit választottak. Ne kelljen külföldre menekülni, vagy a szülők segítségére támaszkodni

hónapokig, esetleg évekig, vagy egy kényszermegoldásban egy más szakmát tanulni, amiben

dolgozva nem lelik örömüket és egyik munkahelyről a másikra vándorolnak. Nem beszélve arról a

tudásról, ami a birtokukban van, és nem tudják kenyérre váltani. Valamilyen formában

maximalizálni az egyének tudásának a kihasználását.

23

4. ANYAG ÉS MÓDSZER

A téma alaposabb feltérképezéséhez primer és szekunder kutatási eljárásokat használtam. Ezek

mellett felhasználtam saját ismereteimet és információimat is mivel jómagam is mezőgazdász

családból származom, ebből fakadóan van rálátásom a témára.

A szekunder források közül az elektronikus és nyomtatott információk álltak rendelkezésemre.

Alapvetően a saját kutatásomra támaszkodtam, amiből egy sajátságos felmérést végeztem és

elemeztem.

Primer kutatásom keretein belül mélyinterjút készítettem helyi és megyei mezőgazdasági

vállalkozókkal, ezzel is szélesítve az ismereteimet a téma megismeréséhez. Az interjúkra 2017.

május és augusztus közötti időszakban került sor. A vállalkozók közül 7 főt kerestem fel a

kérdőívemmel. Egy részükkel személyesen is jó viszonyt ápolok, így a tevékenységükről és

eredményeikről bővebb információval rendelkeztem. Az interjún elhangzottakat írásban

rögzítettem, a körülbelül háromnegyed órás interjúk strukturált formában zajlottak le. A

hallgatói kérdőíveket 107 ember töltötte ki 2017 májusa és júliusa között. A kérdőívben nem

csak zárt kérdéseket fogalmaztam meg, hanem nyílt kérdéseket is ahol a válaszadók saját

elképzeléseiket rögzíthették. A zárt kérdéseknél a válaszadók a megadott válaszlehetőségek

közül jelölhették meg a rájuk vonatkozót. Az elektronikus adatbázisokat az internetes weblapok

és a KSH adatbázisa jelentették. A kutatásom eredményeit összevontan mutatom be a

dolgozatban.

Az adatok feldolgozását a Microsoft Office Excel és az SPSS for Windows programokkal

végeztem.

5. EREDMÉNYEK BEMUTATÁSA

Hallgatói megkérdezés eredményei

A helyi tanulók körében végzett felmérésem során 107 fő töltötte ki a kérdőívet. A megkérdezettek

összetételére jellemző a nemek pontosan azonos részvétele (50% nő, 50% férfi). A 18-22 évesek

kimagasló aránya (45%) mellett természetesen a többi korcsoportból is jelen voltak, 35 százalékban

a 23-27 évesek, alacsonyabb számban pedig az 28-32 és a 33-46 év feletti korcsoport volt, 11 és 6

százalékban. Emellett a 47 év vagy a feletti korosztályból is szerepelt 4 %.

A kérdőívben adott válaszok igazolják, hogy a megkérdezettek több mint kétharmada

felsőoktatásban végzett: 48 százalékuk alapképzésre járt, 30 százalék pedig mesterdiplomával

rendelkezik. A szakközépiskolát/gimnáziumot (16%) és szakiskolát (7%) végzettek aránya

mindössze 23 %. Ebből következtetni lehet arra, hogy a mesterképzésre járó hallgatók száma az

alapképzésre járok számával összevetve majdnem a felével csökkent.

Megvizsgáltam a szakma versenyképességet, ami szintén hasonló eredményeket hozott. A

válaszadók zöme általánosságban 25-29 és 35 százalékos arányban meg van elégedve a szakma

versenyképességével. Említésre méltó hogy a 35% arány a középmezőnyben foglalt helyet így arra

következtetek, hogy nem kirívóan magas a szakma versenyképessége, mivel ha ez a szám

szerepelne az első helyen, akkor sem mondhatnám erős versenyképességű szegmensnek. Így bátran

kijelenthető hogy egy átlagos versenyképességgel rendelkező szektor.

24

Az indulófizetésekkel kapcsolatosan meglepő eredményre jutottam. Várakozásaim ellenére nem

kaptam egyhangú választ, ezt a 2. ábrán is szemléltetem.

2. ábra: Az elvárt indulófizetések megoszlása (%)

Forrás: Saját adatgyűjtés (N=107)

A sokrétű válaszokból az a konzekvencia levonható, hogy sajnos nincsenek tisztában a fiatalok,

milyen magasságban van jelen most az induló fizetés. Úgy gondolom, ez ismételtem egy hibás

fogaskerék a rendszerben, mivel ez által képesek a saját tudásukhoz mérten egyesek

alulértékelni magukat és munkásságuk értékét. Ennek orvoslása meglehetősen egyszerű módón

megvalósítható, egy általános tájékoztatás formájában.

Górcső alá vettem a távolságot, mint befolyásoló tényezőt elhelyezkedés szempontjából (3.

ábra), hiszen a munkahelyválasztásnál számít a vállalat és a lakóhely közötti távolság is, ennek

megfelelően igyekeztem minél pontosabb adatokkal kideríteni mi is az a távolság, amit hajlandó

megtenni egy munkavállaló munkába járás szempontjából. A 3. ábrán látható válaszokból

tisztán kiderült, hogy a többség (34%) szerint ez 30-40 kilométeres körzetig is kitolódhat.

Vannak, akik számára (21%) még 50-60 kilométer is belefér abba a vonzáskörzetbe, ameddig

hajlandó napi szinten ingázni egy biztos álláslehetőségért.

26%

21%

19%

17%

11%

5%2%

220.000-240.000 Ft

250.000 Ft vagy magasabb

160.000-180.000 Ft

190.000-210.000 Ft

130.000-150.000 Ft

100.000-120.000 Ft

0-100.000 Ft

25

3. ábra: Az álláskeresők által megtenni hajlandó távolság megoszlása (%)

Forrás: Saját adatgyűjtés (n=107)

A továbbiakban áttérek a karrierépítésre. Az első munkahely mindannyiunk életében

meghatározó. A munka világában szerzett első tapasztalatok későbbi életünkre is hatással

vannak. Ekkor találkozunk az első jelentős kihívásokkal, és szerezzük meg az első „éles”

sikerélményeket. Az első munkahelyünkön azt is megtapasztaljuk, hogy a munka világa

egészen másképp működik, mint a képzésé, az oktatásé. De vajon a megkérdezettek, hogyan

terveznek a karrierépítés szempontjából. Mit gondolnak, hány évnek kell eltelnie annak, hogy

valaki olyan pozíciót tölthessen be, ami számukra (4.ábra).

4. ábra: A válaszadók szerint a vezető pozícióhoz szükséges idő megoszlása (%)


A válaszok alapján elmondhatjuk, hogy a karrierépítés a válaszadók véleménye alapján (35%)

5-7 éven belül vezető beosztásba kerülhet a munkavállaló, de hasonló hányaddal vélekednek

megkérdezettek arról, hogy ehhez elegendő lenne 3-5 év. Ezt a kérdést több oldalról is

vizsgáltam. Igyekeztem figyelembe venni, hogy ehhez viszonyítva ki, hogyan képzeli el magát,

mik a határaik, és meddig képesek felmászni a ranglétrán. Sajnos a többség (47%) csak

8%

19%

34%

21%

7%

11%

0-10 km

10-20 km

30-40 km

50-60 km

70-80 km

90 km vagy távolabb

0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

1-3 év 3-5 év 5-7 év 7-10 év 10 év vagy

több

8%

27%

35%

17%

13%

26

középvezetőként tudná magát elképzelni és a kitöltők csupán kis hányada (23%) véli azt, hogy

képes a felsővezetői beosztást betölteni. Alsóvezetőként szintén közel ugyanennyien (21%)

látják magukat a jövőben, viszont pozitív folyamat, hogy a beosztott pozícióra csak nagyon

kevesen (8%) vágyakoznak. Összevetve a válaszokat - a szakirodalmakban is fellelhető

adatokkal (Kőmüves Zs, 2017, Zs Kőműves, L. Lengyel, D Benedek 2017, Szabó G, Piros M

2007, Szabó G, Piros M, Walter V 2008) - az előző kérdés eredményével, kimondhatjuk, hogy

hazai viszonylatban 5-7 év szükséges egy középvezetői szint eléréséhez bruttó 220-240.000

ezres fizetéssel, ami a legfinomabban sem fogalmazva mondható egy álompályának, még akkor

sem, ha a kezdeti nehézségeket kiküszöböljük a mostani rendszerben lévő hibákkal együttvéve.

A 5. ábra bemutatja, hogy a karrierépítés szempontjából a válaszadók egyharmada (35%)

szerint, ebben a szegmensben 5-7 éven belül vezető beosztásba kerülhet a munkavállaló, de

hasonló hányaddal vélekednek a válaszadók arról, hogy ehhez elegendő lenne 3-5 év.

5 ábra: A válaszadók szerint a vezető pozícióhoz szükséges idő megoszlása (%)


Itt több oldalról is vizsgáltam a kérdést, mivel igyekeztem figyelembe venni, hogy ehhez

viszonyítva ki, hogyan képzeli el magát, melyek a határaik, és meddig képesek felmászni a

ranglétrán. Sajnos a többség (47%) csak középvezetőként tudná magát elképzelni és a kitöltők

csupán kis hányada (23%) véli azt, hogy képes a felsővezetői beosztást betölteni.

Alsóvezetőként szintén közel ugyanennyien (21%) látják magukat a jövőben, viszont

pozitívum, hogy a beosztott pozícióra csak nagyon kevesen (8%) vágyakoznak.

Kereszttábla segítségével megvizsgáltam, hogy milyen pozícióban képzelik el magukat a

megkérdezettek végzettség szerint. A 1. táblázatban látható, hogy az elképzelt beosztások

egyenesen arányosak az elvégzett iskolai szinttel. Tehát az egyetemi alapképzést elvégzettek

több mint egyharmada alsó és középvezetői szinten képzelné el magát, míg a mesterképzésben

ez közép és felsővezetői szintre emelkedik. A szakiskolát és gimnáziumot végzettek zöme

beosztott és alsóvezetőként képzelné el a jövőjét, így megvizsgálva az előbb felállított

0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

1-3 év 3-5 év 5-7 év 7-10 év 10 év vagy

több

8%

27%

35%

17%

13%

27

tendenciát kijelenthetjük, hogy az elvégzett iskola szintjével egyenesen arányosan nő az

elképzelt beosztási magasság is.

1. táblázat: A elvárt beosztás végzettség szerinti megoszlása (%)

Milyen képzési formára járt

Milyen beosztásban képzelné el magát ebben az ágazatban

Beosztott Alsóvezető Középvezető Felsővezető

Szakiskola 2% 2% 1% 2%

Szakközépiskola/ Gimnázium 1% 4% 9% 2%

Egyetem – alapképzés 2% 12% 21% 12%

Egyetem - mesterképzés 4% 4% 15% 7%


Összevetve a válaszokat az eredményekkel, kimondhatjuk, hogy hazai viszonylatban 5-7 év

szükséges egy középvezetői szint eléréséhez bruttó 220-240.000 Ft-os fizetéssel, ami a

legfinomabban sem fogalmazva mondható egy álompályának, még akkor sem, ha a kezdeti

nehézségeket kiküszöböljük, a mostani rendszerben lévő hibákkal együttvéve.

Vállalkozói interjúk eredményei

A vállalkozókkal készített interjúk során olyan kérdések is elhangzottak, amelyek a hallgatói

kérdőívben is felvételre kerültek. A vállalkozók válaszait és meglátásait összesítettem, és

összevetettem a hallgatókéval.

Első körben arra a kérdésre kerestem a választ, hogy milyen végzettséget tart fontosnak egy

agrárszakember a munkaerő kiválasztáskor. A vélemények alapján legalább egy szakirányú

szakközépiskolai végzettséget tartanak minimum elvárásnak. A főiskolai végzettséget csupán

egy vállalkozó nevezte meg a felmérés során. Véleményem szerint ez azzal magyarázható, hogy

a gazdák inkább betanítják a leendő munkavállalóikat, mint a magasabb végzettségből adódóan

nagyobb bérköltséget fizessenek. Szakközépiskolában már rendelkeznek a kellő elméleti

ismerettel a hallgatók, így könnyebb azt párosítani a gyakorlattal.

A soron lévő következő kérdésemmel arra a kérdésre kerestem a választ, hogy milyen

ismereteket tartanak fontosnak egy agrárdiplomával elhelyezkedő friss munkaerőnél az

agráriumban. A reakciókból azt a következtetést vontam le, hogy elsősorban az agrártéren való

alaptudást részesítik előnyben. Ezen belül pontosan a növény és állattenyésztési ismeretek

számítanak. Megemlítendő még a fizikai munkatapasztalat, amit akár egyenértékűnek

tekinthetünk a gyakorlati oktatással is.

Bővebb információt akartam kapni arról is, hogy elhelyezkedés szempontjából szükség van-e

egy fiatal agrárszakembernél gyakorlati ismeretekre, vagy sem. Szinte mindenki igent válaszolt

erre a kérdésre. Említésre méltó még a gazdák észrevétele, miszerint a gyakorlatoknak a

28

tapasztalatszerzést és információbővítést kellene szolgálniuk, és nem már ismert dolgok

újragyakorlását. A beszélgetések során azt is megtudtam, hogy a duális képzési formát jobban

szorgalmaznák, mint a mostani bolognai rendszert.

Felmértem, hogy milyen emberi tulajdonságokat tartanak fontosnak a kiválasztás

szempontjából a munkáltatók. Nyitott kérdésként fogalmaztam meg és ebből fakadóan mélyebb

és körültekintőbb eredményeket kaptam. Elsősorban az alapvető munkáltatói értékek kerültek

előtérbe, mint a tisztesség, a határozottság, és az önállóság. Ezt követően a rugalmasság, a

korrektség és a lojalitás szerzett prioritást a véleményezésben. A válaszadók elmondása szerint

munkaerő sem igazán akad, és aki megfelelne az elvárásoknak az vagy hiányában van a

szükséges szaktudásnak, netán nem birtokol az alábbi tulajdonságokból semmit, vagy nagyon

keveset. A megfelelő alkalmazottak elhelyezkedtek más-más gazdálkodóknál, vagy nem ebben

a piaci szegmensben dolgoznak már.

Megvizsgáltam, hogy e vállalkozók szerint mi az ideális bruttó bér egy friss

pályakezdőnél. E kérdés tekintetében arra az eredményre jutottam, hogy túlnyomó részt a 200-

240 ezer ft körüli bért tartanák elfogadhatónak. Nettó összegben ez megközelítőleg 160 ezer

forintnak felel meg. Ugyanez az összeg hallgatói oldalon hasonló arányokkal találkozik, , de

ugyanilyen százalékban jelen van a 250 ezer vagy magasabb bruttó bér megcélzása is, ami már

jóval magasabb összeg, mint a nettó 160 ezer. Fontos megemlíteni, hogy vállalkozói részről ez

a felső határ volt és hallgatói részről pedig az alsó. Tehát világosan kiderül, hogy hallgatói

részről magasabbak az elvárások, mint vállalkozói részről. Nyilvánvalóan azt is leszűrhetjük e

kérdésből, hogy közös nevező nélkül nem fog működni hosszútávon a bérezés, így vagy

hajlandó emelni a foglalkoztató, vagy a foglalkoztatott munkahelyet vált.

Kíváncsi voltam arra, hogy az egyetemen megszerzett tudás elegendő-e, vagy sem? A

feleletek többsége negatív volt. Ennek okát keresve döntően egyhangú válaszokat kaptam: a

fiatalok nagyon kevés szakmai tudással hagyják el az egyetemet, vagy egyáltalán nincs is nekik.

A lexikális tudás még-még néhol elegendő, de ami a gyakorlati jártasságot illeti, az nagyon

csekély. Megtudakoltam, hogy a gyakorlati vagy az elméleti tudást részesítik-e előnyben. A

kapott válaszok szerint egyértelműen a gyakorlati tudás előnyösebb. Ebből fakadóan egy friss

pályakezdő beállítása és elindítása nagyon sok energiát köt le a vállalkozó részéről, hogy

megfelelően és teljes mértékben elvégezhesse a rábízott feladatot. E gondolatokra épült a

következő kérdésem is, miszerint ha az egyetemen megszerzett tudás elegendő, akkor

rendelkezik-e elég gyakorlattal egy friss diplomás. Kivétel nélkül negatív válaszokba futottam.

Számos esetben ezek a válaszok tapasztalatra épültek. Összesítve láthatjuk, hogy a pályakezdők

és a vállalkozók számára a gyakorlatok hiánya folytonos akadályt jelent.

A munkaerő kínálatról érdeklődve 50-50 százalékos részben tapasztaltam, hogy van, aki

kevesli, és van, aki sokkalja a munkakereső friss diplomások számát. A probléma a szegmensek

közötti érdektelenség, míg másik részről a túlképzettség. Az elmondottak alapján igyekeztem

megtudni, hogy a 20-30 éves korcsoportban milyen nehézségű megfelelő alkalmazottat találni.

Megtudtam, hogy szakképzett, dolgozni akaró fiatal munkaerőt találni meglehetősen nehéz, és

inkább a 40-50 éves korcsoportból sikerül eleget tenni a kérdésben forgó szakemberkeresésnek.

29

Ezt azzal magyarázom, hogy a fiatal korosztály számára nem vonzó alternatíva az alacsony

kereset, a kétkezi munka valamint a jelentős időráfordítás ami a munka ellátásával kapcsolatos.

A következő kérdés egy feleletválasztós kérdés volt a vállalkozók számára, melyet a 6.

ábra is szemléltet. Kérdésem az volt, hogy a megszerzett képességek közül melyikeket tartják

fontosnak. Az eredmény meglehetősen érdekesre sikerült, mivel számomra nem várt

eredmények születettek. A legtöbben a megfelelő kommunikációt tekintik elsődlegesen

lényegesnek, ezt követően a vezetői ismereteket és a szakmai tudást.

6. ábra: A vállalkozók által fontosnak tartott képességek (%)


Az ok, amiért a kommunikáció szerepelt az elsődleges helyen, számomra meglepő volt, mégis

rendhagyó válaszként kezelem. Kivétel nélkül azt a visszajelzést kaptam, hogy a sikeres

kommunikáció nélkül képtelenség az eredményes munka, és ez által lehet csak a megszerzett

szaktudást kihasználni, vagy az adott feladatokat ellátni. Számos elrettentő példát sorakoztattak

fel előttem, mikor a meg nem értettség problémákat szült és eredménytelen munkavégzést.

A foglalkoztatók zöme a 10-20 kilométeres távolságot nevezték meg ideális munkahely-otthon

távolságként, számításba jöhet esetleg még a 30 kilométeres távolság is, amin belül hajlandó

foglalkoztatni munkavállalóját. Ebből a vonzáskörzetből kell kiválasztani és alkalmazni a

feltételeknek megfelelő munkaerőt, ami az adott feltételek és elvárások mellett nehéz feladat.

A hallgatói oldallal összevetve a gazdák már kevésbé rugalmasak. Az elbeszélések alapján több

esetben is próbálkoztak a távoli szakmabeliek alkalmazásával mégis problémás volt mindig és

csak ideig-óráig volt megoldás. Gondot okozott az elhelyezés és a teljes heti munkavégzés is.

Következésképp feltettem a kérdést miszerint az elméleti tudás, amit a fiatalok elsajátítanak az

egyetemen eredményesen alkalmazható-e vagy sem. Sajnos itt is csak negatív válaszokat

hallottam, mivel úgy tapasztalták az elmúlt években, hogy a megszerzett elméleti tudás inkább

sokrétű mintsem elmélyült. Ez azokban az esetekben okoz gondot, amikor egy problémát

0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

40%

45%

8%

0%

17%

33%

42%

0%

30

mélységében kell megoldani. Gondolok itt a komolyabb ok-okozati összefüggések feltárására.

Emellett problémát okoz bizonyos esetekben, hogy az elmélyült tudás hiányában az egyénnek

nincs, átfogó ismerete a szakma egy bizonyos részéről, ez által nem tud megfelelni az

elvárásoknak, és/vagy nagyon nehezen, netalán sehogy sem lehet alkalmazni.

Soron következő kérdésemben arra kerestem választ, hogy a vállalkozók milyen

ismeretanyagok hiányát vélték felfedezni a fiatal pályakezdőknél. A válaszadók egyöntetűen

kifejezték, hogy a gyakorlati tapasztalat hiánya számottevően jelentős. Elmondásuk alapján ez

elméletorientált oktatásban gyökeredzik és véleményezésük szerint ezt a kiválasztás után csak

hosszas és fáradalmas folyamattal lehet korrigálni, így is veszítve a versenyképességéből egy-

egy fiatal pályakezdő esetében. Nyilvánvaló, hogy kiválasztáskor ezen oknál fogva egy

gyengébb képességű, ámbár egy gyakorlottabb és több tapasztalattal bíró egyént előnyben

részesítenek. Az interjúk során lehetőségként felmerült a duális képzés. Sok esetben arra

jutottunk, hogy egy járható út lenne, mivel több szempontból pozitív hozadékkal lehetne

számolni. A hallgatók bizonyos téren sokkal életszerűbb és hasznosabb tapasztalatokat

szereznének, mint előadásokon. Mezőgazdász szempontból szakmai segítséget kaphatnának és

a későbbiekben akár visszahívhatnák munkavégzésre, ezzel is kikerülve egy későbbi nagy

feladatot: a munkahely és munkaerő keresést.

Végezetül az a kérdés foglalkoztatott, hogy amikor egy vállalkozó döntést hoz egy-egy

önéletrajzról/pályázatról, melyek azok a tulajdonságok amelyeket preferálnak, és úgymond

mérvadóak lehetnek. Ezt a kérdést zárt kérdésként tettem fel és csak megadott lehetőségek

közül lehetett korlátozottan választani. Az eredményeket a válaszok megoszlása szerinti

csökkenő sorrendben az 2. táblázatban szedtem össze. Három jellemző kapott minden

vállalkozótól pozitív visszajelzést. Ezek a tanulékonyság, a problémamegoldás, és a

kommunikáció.

2. táblázat: Az elhelyezkedés szempontjából legfontosabb tulajdonságok a vállalkozók

véleménye szerint

Válaszlehetőségek A válaszok megoszlása (%)

Tanulékonyság 24%

Problémamegoldás 19%

Kommunikáció 19%

Nyelvtudás 10%

Terhelhetőség 10%

Döntéshozatal 5%

Konfliktuskezelés 5%

Empátia 5%

Tapasztalat 5%

Kreativitás 0%


31

Ezt a táblázatot összevettem a hallgatói oldalon elvégzett kutatással is, amiben szintén ezeket

a tulajdonságokat tartották fontosnak a hallgatók. A felmért eredmények közül a

kommunikáció végzett mindkét oldalon hasonló prioritással.

A hallottak alapján a jó problémamegoldás képességének a pillanatnyi helyzetek helyes

megoldásában van kimagasló szerepe. A kiváló kommunikációnak, ahogy erről már korábban

beszéltem az eredményes munka és a szakmai tudás átadásánál van döntő funkciója. A

tanulékonyság pedig ezeket kiegészítve azt a célt szolgálja, hogy az egyén ne rekedjen meg egy

adott szinten. A felhalmozott tudását képes legyen, és akarja is bővíteni, ez által is értékesebb

és hasznosabb munkaerőként képviseltetni magát. A nyelvtudást azért nem tartják annyira

fontosnak, mert ebben a szegmensben a több nyelvvizsgával rendelkező egyénnek nincs

nagyobb előnye, mint annak, akinek csak egy van. Az elmélyült szakmai tudás e téren sokkal

többet jelent, mint egy másik nyelv folyékony tudása.

6. KÖVETKEZTETÉSEK JAVASLATOK

A kutatásom eredményeként az alábbi fejezetben a felmerült problémákra, következtetésekre

szeretnék rámutatni, saját javaslataimmal és észrevételeimmel együtt.

A válaszadók szerint az agrárdiplomával viszonylag rövid idő alatt el lehet

helyezkedni. A válaszadók 1/3 szerint ez az időtartam kb. (30%) 2-4 hónap szükséges

és közel ugyanennyi szerint (27%) 1-2 hónap is elegendő.

Az álláskeresési csatornák közül az internet és az ismerősök ajánlása van előtérbe

helyezve.

A válaszadók többsége egy jó állás kedvéért kb. (34%) 30-40 kilométeres távolságot

hajlandó maximálisan megtenni. Vannak, akik számára (21%) még 50-60 kilométer

is belefér abba a vonzáskörzetbe, ameddig hajlandó napi szinten ingázni egy biztos

jól fizető álláslehetőségért.

Problémaként merült fel mind hallgatói mind munkáltatói szemszögből a

gyakorlatorientált oktatás hiánya.

Bruttó bérezésben hozzávetőlegesen 200-240.000 forintos fizetést várhat a

pályakezdő, ami nettó bérben 120-160.000 forintnak felel meg.

A megkérdezettek 82 százaléka az agrárágazatban szeretne elhelyezkedni. A 18

százalékba tartozó válaszadók boldogulásukat az alábbi területeken képzelik el:

kereskedelem (16%), egészségügy (11%), egyéni vállalkozás (11%), külföld (11%),

építőipar, erdészet, nehézipar, nemzetvédelem, pedagógia, ruhaipar, tűzoltóság (5-

5%).

A válaszadók nagy része elégedett a Kaposvári Egyetemen megszerzett tudással.

Aggályosnak tartják azonban a gyakorlati órák alacsony óraszámán túl, a

vállalatvezetési ismeretek és a marketingismeretek alacsony óraszámát.

A sikeres elhelyezkedéshez szükséges készségek közül a nyelvtudást (15%), a

kommunikációt (14%), illetve a terhelhetőséget (13%) hangsúlyozták a válaszadók.

A vállalkozók egy szakirányú szakközépiskolai végzettséget tartanak minimum

elvárásnak az elhelyezkedés szempontjából. A munkaerő kiválasztásában a növény

és állattenyésztési ismeretekben való jártasság előnyt jelent.

32

A foglalkoztatók zöme a 10-20 kilométeres távolságot gondolják ideális munkahely-

otthon távolságként, számításba jöhet esetleg még a 30 kilométeres távolság is, amin

belül hajlandóak foglalkoztatni munkavállalójukat

A munkavállalói készségek közül prioritásként gondolják az interjúalanyok a

megfelelő kommunikációt, a vezetői ismereteket és a szakmai tudást.

Valamennyi interjúalany a gyakorlati tapasztalat hiányára panaszkodott.

Javaslatok:

Meglátásom szerint az oktatásban a szakmai tantárgyak elmélyítésére nagyobb

hangsúlyt kell fektetni, akár egyéb tantárgyak rovására.

Az egyetem és a gazdák közti folyamatos kapcsolattartás szükséges

A felmérésben kiderült, hogy gazdálkodói részről viszonylag csekély távolságról

hajlandó alkalmazni munkaerőt. Erre megoldás lehetne egy sajátságos rendszer

kidolgozása. Véleményem szerint első körben az adott egyetemnek a saját

vonzáskörzetében regisztrálnia kellene a gazdálkodókat és e mellett felmérni az adott

szükségleteiket munkaerőhiányban. Az adott adatbázissal gazdálkodva a hallgatókat

időszakosan gyakorlat idejére ki lehetne helyezni egy-egy gazdálkodóhoz szakmai

gyakorlatszerzésre. Tipikusan azt a módot látom ebben a lehetőségben, ahol

mindegyik fél csakis pozitív tapasztalatokat tudhat magának. Következésképp a

végzett hallgatókat ugyanebben a metódusban lehetne kihelyezni így megint

sikerülne egy nagy akadályt leküzdeni mind munkáltatói és munkavállalói részről.

Itt pontosan a felmérésben tapasztalt 2-4 hónap leküzdése teljesen megvalósulhatna

és összességében egy teljesen rugalmas, más szemléletű gyakorlatorientált oktatási

forma behozásával, a megszerzett elméleti tudás hozzávetőlegesen rövid időtartam

alatt sikeresen be lehetne építeni a gyakorlati formába.

Sokan nincsenek tisztában miből áll pontosan az agrárium. Erre megoldás lehet a

média mint kommunikációs csatorna.

Duális képzés elmélyítése, több vállalkozó bevonása a gyakorlat hiányát enyhítheti.

7. IRODALOMJEGYZÉK

1. Bakos-Tóth Eszter Ilona (2009): A diplomás munkaerő helyzetének elemzése, Doktori

értekezés, Szent István Egyetem, Gödöllő; p. 45.

2. Berde Éva et al. (2006): Diplomával a munkaerőpiacon, Felsőoktatási Kutatóintézet,

Budapest; p. 12, 24.

3. Buday-Sántha Attila (2001): Agrárpolitika - Vidékpoltika, A magyar agrárgazdaság és az

Európai Unió, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs; p. 372.

4. Dajnoki Krisztina – Kun András István (2016): Frissdiplomások foglalkoztatásának

jellemzői az agrárgazdaságban, Gazdálkodás, LX. évfolyam, 4. szám; p. 292.

5. Felső-Farkas Mónika (2007): A sikeres munkaerő-piaci szereplés döntő előfeltétele a

hatékony belső képzés, Munkaügyi Szemle, 51. évfolyam, 7-8. szám; p. 57-58.

33

6. Galasi Péter, Timár János, Varga Júlia (2001): Pályakezdő diplomások a

munkaerőpiacon, in: Oktatás és munkaerőpiaci érvényesülés, szerk: Semjén András,

MTA Közgazdaságtudományi Kutatóközpont, Budapest; p. 75.

7. Glatz Ferenc (2008): Új vidékpolitika, MTA Társadalomkutató Központ, Budapest; p.

57.

8. Györgyi Zoltán (2004): Frissdiplomások a munkaerőpiacon, Szakirodalmi áttekintés,

Professzorok Háza Felsőoktatási Kutatóintézet, Budapest; p. 2, 10, 18.

9. Hajdu Miklós (2015): Adatok a felsőoktatásról és a diplomások foglalkoztatásáról,

Tények & összefüggések, GVI, Budapest; p. 14.

10. Herneczky Andrea (2011): Az agrár-felsőoktatás helyzete – Jellemző tendenciák és

kihívások, Doktori (PhD) értekezés, Szent István Egyetem, Gödöllő; p. 26.

11. Kerek Zoltán – Marselek Sándor (2009): A vidékfejlesztés gyakorlata, lehetőségek,

intézkedések, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest; p. 17.

12. Kőműves Zsolt: Jó vezetőket keresünk, avagy a vezetés lényegi kérdései, Kaposvár:

Somogyi Műszaki és Természettudományi Szakemberek Közhasznú Egyesülete

(SOMTESZ), 2017. 123 p. (ISBN:978-963-12-7220-8)

13. Lénárt Zsófia – Winkler Mónika – Horváth Eszter (2007): Az álláskeresés nehézségei a

diplomások körében, in: Mi lesz velünk a diploma után? Diákkötet, szerk: Kabai et al.,

Zsigmond Király Főiskola; p. 78.

14. Németi László (2003): A magyar agrárgazdaság az ezredfordulón, Szaktudás Kiadó Ház,

Budapest; p. 38.

15. Popp József (2014): Hatékonyság és foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban,

Gazdálkodás, 58. évfolyam, 2. szám; p. 181.

16. Sarudi Csaba (2003): Térség- és vidékfejlesztés - A magyar térgazdaság és az európai

integráció, AGROINFORM Kiadó, Budapest; p. 216.

17. Statisztikai Tükör 2008. április 8, II. évfolyam, 41. szám, Oktatási adatok 2007/2008,

KSH; p. 2. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/oktat/okt0708.pdf letöltés ideje:

2017.09.17.

18. Statisztikai Tükör, 2009. április 8, III. évfolyam, 48. szám, Oktatási adatok 2008/2009,

KSH; p. 2. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/oktat/okt0809.pdf letöltés ideje:

2017.09.17.

19. Statisztikai Tükör, 2011. március 11, V. évfolyam, 21. szám, Oktatási adatok 2010/2011,

KSH; p. 3. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/oktat/oktatas1011.pdf letöltés

ideje: 2017.09.17.

20. Statisztikai Tükör, 2017. május 11. Oktatási adatok 2016/2017, KSH; p. 4,

https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/oktat/oktatas1617.pdf letöltés ideje:

2017.09.16.

21. Szabó G, Piros M, Walter V: Új követelmények a pályakezdő agrárdiplomásokkal

szemben. In: Dienesné Kovács Erzsébet, Pakurár Miklós (szerk.) Hagyományok és új

kihívások a menedzsmentben: Konferencia helye, ideje: Debrecen, Magyarország,

2008.10.02-2008.10.03. Debrecen: Debreceni Egyetem Agrár- és

Gazdálkodástudományok Centruma, 2008. pp. 491-498. (ISBN:978 963 9822 08 5)

22. Szabó G, Piros M: Az agrár felsőfokú végzettségekkel szemben kialakult munkáltatói

preferenciák a Dél-dunántúli Régióban. In: Ferencz Árpád (szerk.) Erdei Ferenc IV.


http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/oktat/okt0708.pdf

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/oktat/okt0809.pdf

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/oktat/oktatas1011.pdf

https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/oktat/oktatas1617.pdf

34

Tudományos Konferencia [Erdei Ferenc IVth Scientific Conference]: Kecskeméti

Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar, 2007. pp. 1043-1046. 1-2. (ISBN:978 963 7294 63 1)

23. Szentirmay Z: A mezőgazdasági munka értéke, kihívásai és védelme, FM, Gödöllő, 2017.

június 13

24. Tóth István János (2007): Diplomás pályakezdők és egyetemi, főiskolai karok vállalati

szemszögből – 2007, GVI, Budapest; p. 36.

25. Zsolt Kőműves, Lilla Lengyel, Dániel Benedek: Examination of equal opportunities for

women in the Labour market In: Szendrő Katalin, Horváthné Kovács Bernadett, Barna

Róbert (szerk.) Proceedings of the 6th International Conference of Economic Sciences.

Konferencia helye, ideje: Kaposvár, Magyarország, 2017.05.04-2017.05.05. Kaposvár:

Kaposvár University, 2017. pp. 595-604. (ISBN:978-615-5599-42-2)

Internetes források

1.www.agrarszektor.hu: Nagyon keresik a szakképzett agrármunkaerőt,

https://www.agrarszektor.hu/elemiszerpiac/nagyon_keresik_a_szakkepzett_agrarmunkaerot.7

775.htm,

2. oktatas.hu: Államilag elismert felsőoktatási intézmények,

www.oktatas.hu/felsooktatas/felsooktatasi_intezmenyek/allamilag_elismert_felsookt_int

3.www.videkfejlesztes.net: Mezőgazdaság és a vidékfejlesztés kapcsolata,

http://videkfejlesztes.net/oktatas/videkfejlesztesi-e-learning/155-a-mezogazdasag-es-a-

videkfejlesztes-kapcsolata?showall=1

https://webmail.ke.hu/owa/redir.aspx?C=hplxUZNdwklblhKJbzTEvFapclToD37D3K0x4jQVSeRv5ENh2tHVCA..&URL=http%3a%2f%2fwww.isbnsearch.org%2fisbn%2f9789637294631


http://www.agrarszektor.hu/

https://www.agrarszektor.hu/elemiszerpiac/nagyon_keresik_a_szakkepzett_agrarmunkaerot.7775.htm

https://www.agrarszektor.hu/elemiszerpiac/nagyon_keresik_a_szakkepzett_agrarmunkaerot.7775.htm

https://www.oktatas.hu/felsooktatas/felsooktatasi_intezmenyek/allamilag_elismert_felsookt_int

http://videkfejlesztes.net/oktatas/videkfejlesztesi-e-learning/155-a-mezogazdasag-es-a-videkfejlesztes-kapcsolata?showall=1

http://videkfejlesztes.net/oktatas/videkfejlesztesi-e-learning/155-a-mezogazdasag-es-a-videkfejlesztes-kapcsolata?showall=1

35

CSIZMADIA ADRIÁN

Pénzügy és számvitel

BSc, 7. félév

Kaposvári Egyetem

Gazdaságtudományi Kar

Témavezető:

Dr. Nagy Mónika Zita


Települések jövedelmi és iskolázottsági helyzetének vizsgálata a Dél-dunántúli régióban

Dolgozatomban célul tűztem ki a Dél-Dunántúlon fekvő 654 település jövedelmi és

iskolázottsági viszonyainak elemzését a 2014-es évre vonatkozóan, méghozzá az alábbi két

kutatási kérdést megfogalmazva: a jövedelmi viszonyok és az iskolázottsági adatok

összefüggnek-e egymással, illetve a két mutató esetében megfigyelhető-e területi

meghatározottság?

A településeket az alapján csoportosítottam, hogy melyik jövedelemsávba esik az úgynevezett

mediánsávjuk illetve felső kvartilis sávjuk. Azaz melyik az a jövedelemsáv, amelyikbe felfelé

kumulálva először beletartozik a településen élő adófizetők legalább 50%-a illetve 75%-a. A

jövedelmi viszonyokról az adatokat a TEIR adatbázisából szereztem. A települési adatok

részletes elemzése után képet kaptam róla, hogy az alkalmazott módszer alapján mely

települések tartoznak a régió legszegényebb és leggazdagabb települései közé.

A kutatásom másik iránya a Dél-dunántúli régióban élő lakosok iskolai végzettségének

vizsgálata volt. A szintén TEIR-ből származó adatok alapján az alacsony iskolai végzettségűek

arányát határoztam meg az egyes településeken, és a kapott adatokat összevetettem a

települések jövedelmi viszonyaival. ANOVA módszerrel igazoltam az összefüggést a

jövedelem (Me, ill. Q3 jövedelmsáv – kategóriaváltozó) és az iskolázottság (alacsony iskolai

végzettségűek aránya – kvantitatív változó) között (p<5%).

Végül a GeoDa program segítségével a vizsgált változók térbeli függőségének feltárása és a

kapott eredmények térképen való megjelenítése történt. Az adatok vizuális megjelenítése sokat

segített az eredmények és összefüggések még hatékonyabb bemutatásában, a régió belső

jövedelmi és iskolázottsági viszonyainak meghatározásában. Így azonosítani tudtam azokat a

településcsoportokat, ahol a szomszédsági viszonyoknak, ezáltal a földrajzi fekvésnek

meghatározó szerepe van az adott települések jövedelmi és iskolázottsági helyzetére. A területi

autokorreláció kimutatására alkalmas Moran I statisztika igazolta, hogy a jövedelmi és

iskolázottsági helyzet értékeit a területi elhelyezkedés meghatározza (p<5%) A vizsgálati

eredményem szerint a medián jövedelemsáv, a felső kvartilis jövedelemsáv és az alacsony

iskolai végzettségűek arányának esetében is a dél-dunántúli települések értéke kismértékben

pozitívan korrelál a területi elhelyezkedéssel, tehát kapcsolatot áll fenn a vizsgált mutatók és a

területi meghatározottság között. Főként a megyeszékhelyek és agglomerációjuk, valamint a

Balaton-part településeinek esetében mutatható ki a települések értékeinek csoportosulása.

36

Examination of Settlements' Income and Educational Situation in the South

Transdanubian Region

The aim of my study is to analyse the income and educational status of the 654 settlements in

the South Transdanubian region of the year 2014, with the following two research questions:

are the income relations and the educational data related to one another and is there a territorial

determination concerning these two indicators?

I put the settlements into groups based on in which income bracket does their so called median

bracket and upper quartile bracket fall into. That is, which is that income bracket in which if

we cumulate upwards it will include at least 50% or 75% of the taxpayers living in the

settlements. Data on income relationships were obtained from the TEIR database. After a

detailed analysis of the settlement data, I got an idea of which settlements are located among

the poorest and richest settlements of the region, based on the applied method.

The other aim of my research was to examine the educational situation of inhabitants living in

the South Transdanubian region. Based also on the data from TEIR, I determined the ratio of

people with low educational level at the settlements and compared the received data with the

income of the settlements. With the help of the ANOVA method I proved the correlation (p

<5%) between income (Me and Q3 income bracket - category variable) and education (ratio of

people with low educational level - quantitative variable).

Finally, with the help of the GeoDa program, I have presented the results of the examined

variables’ spatial dependence on the map. The visual presentation of the data helped a lot in

showing the results and relationships even more efficiently and it also helped in determining

the internal income and educational conditions of the region. Therefore, I could identify those

groups of settlements where the neighbourhood relationships and thus geographical positions

have had a decisive role in the income and educational situation of the given settlements. The

Moran I statistic for territorial autocorrelation confirmed that the values of the income and

educational situation are determined by the location of settlements (p <5%). According to my

results, in the case of the median income line, the upper quartile income bracket and the low

educational level have a slightly positive correlation with their territorial location, in the South

Transdanubian settlements, so there is a link between the examined indicators and their

territorial determinations. The cluster of the settlements’ values can be shown especially at

county seats and their agglomeration, furthermore at the settlements around Lake Balaton.

37

1. BEVEZETÉS

Az elmúlt évtizedekben a jövedelemegyenlőtlenségek iránti érdeklődés megnőtt a közgazdasági

szakirodalomban, azt a kérdést vizsgálva, hogy gazdasági növekedés során növekednek vagy

csökkennek a jövedelemegyenlőtlenségek a világban, illetve annak egyes régióiban, valamint

az országokon belüli területi differenciák is kutatások tárgyát képezik (Németh - Kiss, 2007).

Magyarországon már az 1988-ban NUTS 2-es régiók szintjén elvégzett kutatások is jelentős

különbségeket mutattak ki az egy főre jutó jövedelemben, ezek a különbségek a

rendszerváltozás után tovább nőttek. Kialakult a piacgazdaságra való áttérés nyertesei köréből

a fejlettebb régiók csoportja: Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl. A

többi régió, így az általam vizsgált Dél-Dunántúli térség jövedelmi helyzetében visszaesés volt

megfigyelhető az ezredfordulóig. A jövedelmi különbségekben azóta enyhe kiegyenlítődés

tapasztalható, viszont a három említett térség vezető szerepe továbbra is igazolható, azaz

Magyarország rendszerváltozás utáni jövedelmi mintázata konzerválódott térszerkezeti

sajátosságokat hordoz (Pénzes, 2012, p. 689). Települési szinten még élesebb különbségek

jellemzik hazánk jövedelmi térszerkezetét. Kutatások igazolták, hogy az „egy lakosra jutó

adóköteles jövedelem nagysága a legjellemzőbben a települések lakosságszámával mutat

kapcsolatot” (Pénzes, 2012, p. 690).

A területi jövedelemegyenlőtlenségek vizsgálata a jövedelmi folyamatok kutatásának egyik

fontos összetevője. A tapasztalatok szerint a területi jövedelemegyenlőtlenségi tendenciák

mögött két fontos területi folyamat áll: a nagyvárosok közelében lezajló szuburbanizáció és az

elsősorban határmenti kistérségekben lezajló periferizálódás. Előbbi a jövedelmi

differenciálódásra és nivellálódásra is magyarázatot ad, utóbbi pedig a differenciálódásban

játszik jelentős szerepet (Pénzes, 2012).

A jövedelemeloszlás jelentőségét Kovács Ilona hazai jövedelemeloszlást és jövedelmi

egyenlőtlenségeket vizsgáló tanulmányában az alábbiak szerint látja: „A jövedelemeloszlás

minden gazdaságban a makrogazdaságtan egyik legfontosabb területe: jelentős hatást

gyakorol mind a fogyasztói keresletre, mind a beruházásokra, s nem utolsósorban az állam

tevékenységének számos területére” (Kovács, 2010, p. 5).

A jövedelmi és iskolázottsági helyzet vizsgálatával, majd pedig a kapott eredmények

összevetésével dolgozatom célja a dél-dunántúli régióban az iskolai végzettség és a

jövedelemegyenlőtlenségek között kimutatható kapcsolat vizsgálata. Többek között arra a

kérdésre keresem a választ a települési szinten statisztikai módszerekkel lefolytatott vizsgálat

segítségével, hogy az iskolai végzettség mennyiben magyarázza a jövedelmi különbségeket,

mennyire mutatható ki és milyen mértékű összefüggés áll fenn a két tényező között. A

szakirodalom erre a kérdésre (ahogy a dolgozatom további részében látni fogjuk) egyöntetűen

azzal a válasszal szolgál, hogy az iskolai végzettség a fennálló jövedelmi különbségek (egyik)

legnagyobb magyarázó tényezője.

38


2.1. A Dél-dunántúli régió társadalmi és gazdasági helyzete

A magyarországi régiók fejlődése hosszú ideje kutatott téma. Közgazdaságtanban a régió

fogalmának és a regionális jelzőnek a használata többféle értelemben terjedt el: egyrészt

világgazdaságtani keretek között földrajzilag összekapcsolódó államcsoportok, regionális

integrációk megnevezésére használják, másrészt az egy országon belüli (szubnacionális)

területi egységeket is régiónak nevezzük. Ebben az értelemben a régió egy országon belül lévő,

több szomszédos települést magába foglaló, összefüggő térség. A térségi szintrendszerek közül

a leginkább használt az Európai Unió öt szintű, ún. NUTS (Nomenclature des Unites

Territoriales Statistiques) szintrendszere. NUTS 1-es szinten Magyarország három országrészre

oszlik (Közép-Magyarország, Dunántúl valamint Alföld és Észak). A NUTS 2 hét tervezési-

statisztikai régióból áll (Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Dél-

Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld) a NUTS 3-as szint (a

legalacsonyabb) pedig a megyéknek és Budapestnek felel meg. A NUTS-rendszerben egy

régiót általában hasonló természeti körülmények, valamint társadalmi-kulturális jellemzők

határoznak meg. A régiók határait statisztikai és közigazgatási szempontok miatt pontosan meg

kell adni. Háromféle határtípust különböztetünk meg: természeti határokat, történelmi határokat

és közigazigazgatási határokat (Lengyel, 2003).

A rendszerváltozást követő gazdasági visszaesést az eltérő adottságokkal és gazdasági

fejlettséggel rendelkező régiók különbözőképpen élték meg. A Dél-Dunántúl azon régiók

között volt, amelyek a legrosszabb helyzetbe kerültek az új gazdasági rendszer bevezetése során

(Bruder, et al., 2011). Az akkor kialakult fejlettségi különbségek, noha változtak is, alapvetően

máig megmaradtak. A különböző kutatások a Dél-Dunántúlt hagyományosan az ország

fejletlenebb régiói között szerepeltetik..

A dél-dunántúli régiót három megye alkotja: Somogy, Tolna és Baranya. Területe 14 169 km2,

ahol a kutatásban felhasznált adatok évének első napján, 2014. január 1-jén 917 492-en éltek.

A régióban 615 község és 41 város található. Ezek közül a dolgozatban 654 település adatai

kerültek elemzésre. A lakosságszám az országos tendenciának megfelelően folyamatosan, évről

évre több ezer fővel csökken. A korösszetétel is hasonlóan kedvezőtlen tendenciát mutat, a

régió népessége folyamatosan elöregszik, csökken a gyermekkorúak és nő az időskorúak aránya

(KSH 2012-2017).

A Dél-Dunántúlon a vizsgálati adatok évében, azaz 2014-ben megtermelt bruttó hazai termék

összege piaci beszerzési áron számítva 1999,1 milliárd forintot tett ki, ez az országos GDP

(32400,1 milliárd forint) 6,17 %-át jelentette. Az egy lakosra jutó GDP 2014-ben 2,189 millió

forint volt, ez az országos átlag 66,7%-át jelentette, így a népességarányos GDP-rangsorban a

Dél-Dunántúl a hét tervezési-statisztikai régió között az 5. helyen szerepelt, az észak-alföldi és

az észak-magyarországi régiót előzte meg. (KSH 2014-2015) A bruttó átlagkereset ezen

időszakban 198 228 forint volt, az országos 234 417 forintnál kevesebb.

A lakosság jelentős része aprófalvakban (500 fő alatti lélekszámú faluban) él. A Dél-

Dunántúlon 2014-ben a vizsgált 654 település közül 365 volt aprófalu, tehát a települések több

39

mint fele tartozott ebbe a kategóriába. A régióban sok a zsáktelepülés (ezek közül a legtöbb

Baranyában található), amelyek jelentős közlekedési problémákat okoznak. Ezek az adottságok

gazdasági hátrányt jelentenek a régió számára (Arany, 2005).

2.2. A területi egyenlőtlenségek vizsgálatának indokoltsága

Az ezredfordulót megelőzően az ország területi egyenlőtlenségeit elsősorban a jövedelmi és

foglalkoztatási különbségekre koncentrálva vizsgálták. A közgazdászok kutatásaiban is egyre

többször jelent meg „a tér, a fekvés, az elérhetőség, a valamely régióhoz való tartozás, mint

társadalmi-gazdasági egyenlőtlenséget magyarázó tényező” (Németh, 2002, pp. 3-4). Aztán

egyes kutatók már az iskolázottság területi különbségeit is egyre inkább bevonták ezekbe a

vizsgálatokba, és arra keresték a választ, hogy a jövedelmi és foglalkoztatási differenciák

létrejöttében mekkora szerepe volt az iskolázottságban meglévő regionális és települési

tagoltságnak.

Nemes Nagy József alapvető módszertani könyvében az alábbiak szerint vélekedik a területi

elemzések jelentőségéről: „A térbeliségre koncentráló közelítésben általában egy-egy

meghatározott társadalmi szférát (ágazatot) vagy jelenséget elemzünk, azért, hogy bemutassuk,

igazoljuk, hogy annak megjelenésében, működésében milyen módon és formában van jelen a

területi tagoltság, a térbeli konfiguráció, a térszerkezet” (Nemes Nagy, 2005, p. 11). A területi

vizsgálatok leggyakoribb kérdései a vizsgált egységek különbözőségére, a területi

differenciáltságra, az egyenlőtlenségek mértékére és jellegére, a változás irányaira

vonatkoznak. A fekvésről, mint a térbeli egyenlőtlenségek egyik legfontosabb faktoráról beszél

a szerző, ezért indokoltnak tartja, hogy az összetett elemzési módszerekben a földrajzi fekvés

önálló változóként is megjelenjen (Nemes Nagy, 2005).

Németh Nándor a regionális különbségek kialakulását a következőképpen látja: „Míg az

egypártrendszer időszakában a területi egyenlőtlenségek elsősorban az életkörülményekben –

például a lakossági infrastruktúra színvonalában, a közszolgáltatások elérhetőségében –

nyilvánultak meg, addig a kilencvenes évek differenciáit már egyértelműen piacgazdasági

tényezők okozzák. Mára már az életkörülmények területi differenciáit célzó vizsgálatok

eszközrendszere átalakult; a piacgazdaság kiépülése következtében a regionális különbségek

alapvetően a jövedelmek és a foglalkoztatás terén mérhetőek.” (Németh, 2002, p. 1).

2.3. Jövedelemegyenlőtlenségek

Általános vélekedés a szakirodalomban, hogy összefüggés mutatható ki a személyi jövedelmek

nagysága valamint az adott terület gazdasági-társadalmi fejlettsége, munkaerőpiaci lehetőségei

és a foglalkoztatás szintje között.

A jövedelmi egyenlőtlenségek erőteljes növekedése a volt szocialista országokban a

rendszerváltozás után figyelhető meg. Magyarországon a jövedelmi különbségek növekedése

már a 80-as években megkezdődött, de a rendszerváltozás első éveiben lett erőteljes ez a

folyamat. 1995 és 2005 között az egyenlőtlenségek változása kisebb mértékű volt, ezután

csökkentek a jövedelmi különbségek egészen 2007-ig, majd 2012-ig újra a jövedelmi

egyenlőtlenségek növekedése volt megfigyelhető (Medgyesi - Tóth, 2012). A gazdasági válság

40

és a háztartások növekvő eladósodottsága játszott ebben szerepet. Ezekkel az eredményekkel

Magyarország az Európai Unión belül a közepes mértékű jövedelmi egyenlőtlenséget mutató

országok közé tartozik. (Medgyesi - Tóth, 2012).

A területi jövedelemegyenlőtlenségeket vizsgálja Pénzes János (2010) disszertációja az észak-

alföldi régió periférikus térségeiben. A jövedelemegyenlőtlenségek kialakulásával

kapcsolatban a szerző áttekinti a centrum-periféria dichotómiát a hazai és a külföldi

szakirodalom alapján, vázolja a regionális fejlődés és a területi egyenlőtlenségek kapcsolatát.

Természetesen nála is megjelenik a jövedelemegyenlőtlenségek és az iskolai végzettség

kapcsolata. A következő eredményre jutott: „A személyi jövedelemadózáson alapuló mutatók a

2001-es népszámláláson felmért foglalkoztatási mutatókkal, továbbá a szintén foglalkoztatási

helyzetre rámutató munkanélküliségi adatokkal korrelálnak. Azonban a népszámlálási

adatokból származó iskolázottsági viszonyok - főként legalább érettségivel rendelkezők aránya

– is erős kapcsolatban áll a jövedelemmel” (Pénzes, 2010, pp. 43-44).

A Dél-Dunántúl települési szintű jövedelemegyenlőtlenségével kapcsolatban is találunk fontos

információkat a tanulmányban. „A Dél-dunántúli régióban a pozitív irányú extrémértékeket a

megyeszékhelyek, valamint a Balaton-mente és különösen Paks és környékének kiugró értékei

okozzák, ehhez képest az elaprózott településszerkezet és a periférikus települések kiterjedt köre

olyannyira polarizálják a jövedelmi eloszlást, hogy a súlyozás és a logaritmizálás ellenére is

kiemelkedő értékek jellemzik a régiót.” (Pénzes, 2010, p. 58).

2.4. Az iskolai végzettség vizsgálata Magyarországon és a Dél-Dunántúlon

Ha a magyar népesség iskolázottságát történetileg visszatekintve és országos szinten nézzük,

akkor azt látjuk, hogy a 20. század során az iskolázottság szintje hatalmas fejlődésen ment

keresztül: míg 1910-ben a 7 évesnél idősebb népesség 18%-a nem járt iskolába, és az

analfabéták aránya még 1930-ban is 9%-a volt, addig az iskolába nem járok aránya a 21. század

elejére 1% alá csökkent. A 15 évesnél idősebb korosztály iskolai végzettsége is folyamatosan

javult a múlt században, a rendszerváltozást követően is jelentős előrehaladás figyelhető meg.

(Becsei, 2006).

A 2001. évi és a 2011. évi népszámlálás iskolázottságra vonatkozó adatait hasonlítja össze

kistérségi szinten térképes megjelenítéssel Forray R. Katalin és Híves Tamás (2013)

tanulmánya. A lakosságot iskolázottsági csoportokra osztva (iskolázatlan népesség,

befejezetlen általános iskolával rendelkezők, érettségizettek, diplomások), számol be a

vizsgálat arról, hogy hogyan alakult 10 év alatt az egyes csoportok száma és lakosságon belüli

aránya. Összegzésképpen a szerzők arra jutottak, hogy a magasabb iskolai végzettség esetében

továbbra is megfigyelhető a korábbi tendencia, azaz tovább nőtt a két népszámlálás között a

magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők száma, ugyanakkor rögzültek a kedvezőtlen

helyzetű térségek, amelyeket a lakosság gyenge iskolázottsága jellemez. A Dél-Dunántúllal

kapcsolatban azt állapítják meg a szerzők, hogy az iskolázottságban számos területen előrelépés

történt, ugyanakkor a régió sok kistérségében kevés a diplomás az országos átlaghoz képest.

(Forray R. - Híves, 2013).

Híves Tamás (2015) doktori disszertációja a területi oktatáskutatás aprólékos bemutatását adja.

Többek között részletesen tárgyalja a magyar népesség iskolázottságának térszerkezetét, az

41

ebben megfigyelhető területi különbségeket, leszakadó és a további hátrányos térségekben az

iskolázottság-képzettség viszonyait, kiegyenlítésének lehetőségeit, a hátrányos helyzetű

tanulók területi megoszlását, amelyet a földrajzi és társadalmi szerkezet alapvetően befolyásol.

A tanulmány országos szinten, a népszámlálási adatokra támaszkodva vizsgálja az iskolázottság

térszerkezetét, valamint az oktatás környezetét, térképekkel és erre épülő elemzésekkel

kiegészítve. (Híves, 2015).

2.5. A térszerkezet kapcsolata a jövedelemegyenlőtlenséggel és az iskolázottsággal

A gazdasági-társadalmi állapotok jellemzésére leginkább az egy főre jutó hazai termék (GDP)

összegét használják. Azonban egyre több kutató hívja rá fel a figyelmet, hogy a GDP nem

feltétlen jó mérőszáma az általános gazdasági-társadalmi állapotnak sem makroszinten, sem

pedig regionális szinten. A mutatóval kapcsolatosan megfogalmazott kritikák egyike, hogy nem

veszi figyelembe a jólét egyéb fontos szempontjait, mint például az oktatást, az egészségügyet,

a régión belüli jövedelemegyenlőtlenségeket, a környezet minőségét (Fertő - Varga, 2014, p.

876).

Ezért újabban a jövedelemegyenlőtlenségi, térszerkezeti és a népesség iskolázottságával

kapcsolatos vizsgálatok gyakorta összekapcsolódnak egymással. Ennek magyarázata, hogy az

összefüggések különböző térségi szinteken lényegesen eltérhetnek, így a regionális

egyenlőtlenségek, a fekvési viszonyok és az iskolázottság összefüggései régiónkénti

vizsgálatokat igényelnek. Nemes Nagy József (2003) munkájában arra hívja fel a figyelmet,

hogy „Magyarországon a területi jövedelemegyenlőtlenségek legfontosabb szegmense a

Budapest-vidék dualizmus. Ez a teljes jövedelemegyenlőtlenségnek mintegy kétharmadát teszi

ki. Erre rakodnak aztán a régiók, a megyek, a kistértségek és a települések közötti további

jövedelemdifferenciák” (Nemes Nagy, 2003, p. 134). A megfigyelhető regionális különbségek

a kilencvenes évek elejére-közepére kialakultak és egy rögzült térszerkezetet hoztak létre. A

polarizációs folyamatok hatásra megfigyelhető a főváros és a vidék közti fejlettségi különbség,

az ország Nyugat-Kelet tagoltsága, valamint ha szűkebb környezetet vizsgálunk, akkor a

városok és falvak közti eltérő fejlettségi szintek is jól láthatóak. (Nemes Nagy, 2003).

Németh Nándor (2002). települési, városi és kistérségi szinten mutatta ki a jövedelmek és a

foglalkoztatás területi differenciáltságához vezető okokat többváltozós regressziós modell

segítségével. Arra az eredményre jutott, hogy az iskolázottság és a települési-területi tagoltság

minhárom szinten nagyban magyarázza a jövedelmi és foglalkoztatásbeli különbségeket, de a

városok és kistérségek esetében nagyon fontosnak bizonyult a képzettség szerepe (Németh,

2002, p. 13).

42

3. KUTATÁSI MÓDSZERTAN

A Dél-Dunántúl területén elhelyezkedő 654 településre vonatkozó adatokat az Országos

Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (továbbiakban TEIR)

adatbázisából gyűjtöttem. A dolgozatomban felhasznált TEIR-adatok a Nemzeti Adó- és

Vámhivataltól származó jövedelemkategória adatok, valamint a Központi Statisztikai Hivatal

által 2011-ben végzett népszámlálásból származó adatok. Az adatbázis a 2014-es évre

vonatkozóan települési szintre lebontva az adófizetőket 15 sávba/kategóriába sorolja az éves

jövedelmük alapján.

Először minden egyes település esetében meghatároztam a medián jövedelemsávot. (A dolgozat

ezen rövidített változata csak a medián jövedelemsávokra vonatkozó eredményeket

tartalmazza. A felső kvartilis jövedelemsávokra vonatkozó eredmények a dolgozat teljes

változatában találhatók meg.) A medián jövedelemsáv a TEIR által meghatározott, növekvő

sorrendbe állított jövedelemsávok közül azt jelenti, amelybe felfelé kumulálva először

beletartozik a településen élők legalább fele.

A jövedelemsávokat kategóriaváltozóknak tekintve vizsgáltam egytényezős varianciaanalízis

segítségével az iskolázottsági indexet (alacsony iskolai végzettségűek aránya). A módszer

segítségével kimutattam a minőségi változó (jövedelemsáv/kategória) hatását a mennyiségi

változóra (iskolázottsági index).

A térképes megjelenítéshez a Chicagoi Egyetem Térinformatikai Központja által kiadott

GeoDa nevű programot használtam. A GeoDa egy ingyenes és nyílt forráskódú szoftver, amely

a térbeli adatelemzésre kiválóan alkalmas térbeli minták feltárása és modellezése révén.1A

területi autokorreláció és a globális Moran indikátor segítségével azt vizsgáltam, hogy a medián

és felső kvartilis jövedelemsávokat, valamint az iskolázottság települési értékét hogyan

határozza meg a területi elhelyezkedés. Kutatásom tárgyát képezte az is, hogy kimutatható-e

klaszteresedés a települések iskolázottsági, illetve jövedelmi adatai alapján (Local Moran I).

Kutatásom másik részéhez, a dél-dunántúli lakosság iskolai végzettségének vizsgálatához,

szintén a TEIR-ből jutottam adatokhoz. Az adatbázis 4 kategóriába sorolja iskolai végzettség

alapján az egyes települések lakónépességét, tehát megtudjuk belőle, hogy egy adott településen

pontosan hány fő tartozik az adott iskolázottsági kategóriába. A TEIR által felállított

iskolázottsági kategóriák:

Az általános iskola első hét évfolyamát elvégzők száma

Az általános iskola nyolcadik évfolyamát elvégzők száma

Érettségizettek száma

Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel rendelkezők száma

1 A program letölthető: http://geodacenter.github.io/download.html

43

4. A DÉL-DUNÁNTÚL TELEPÜLÉSEINEK JÖVEDELMI ÉS

ISKOLÁZOTTSÁGI VIZSGÁLATA

4.1. A jövedelmi helyzet vizsgálata

A vizsgálatba bevont 654 település jövedelmi helyzetének elemzéséhez első lépésben

meghatároztam a 100 fő adófizetőre jutó adott jövedelemsávban adózók számát minden egyes

településen minden egyes jövedelmi kategóriában. Ennek képlete:

100 𝑓ő 𝑎𝑑ó𝑓𝑖𝑧𝑒𝑡ő𝑟𝑒 𝑗𝑢𝑡ó 𝑎𝑑𝑜𝑡𝑡 𝑗ö𝑣𝑒𝑑𝑒𝑙𝑒𝑚𝑠á𝑣𝑏𝑎𝑛 𝑎𝑑ó𝑧ó𝑘 𝑠𝑧á𝑚𝑎 =

Ö𝑠𝑠𝑧𝑒𝑠 𝑎𝑑ó𝑓𝑖𝑧𝑒𝑡ő 𝑑𝑎𝑟𝑎𝑏𝑠𝑧á𝑚𝑎 𝑎𝑧 𝑎𝑑𝑜𝑡𝑡 𝑗ö𝑣𝑒𝑑𝑒𝑙𝑒𝑚𝑠á𝑣𝑏𝑎𝑛

Ö𝑠𝑠𝑧𝑒𝑠 𝑎𝑑ó𝑓𝑖𝑧𝑒𝑡ő 𝑑𝑎𝑟𝑎𝑏𝑠𝑧á𝑚𝑎∗ 100

A következő lépésben az előbbiekben kiszámolt, az egyes kategóriákban szereplő 100 fő

adófizetőre jutó adott jövedelemsávban adózók számát felfelé kumuláltam, tehát a kisebb

kategóriákhoz tartozó elemszámokat halmozottan összeadtam a nagyobb kategóriák

elemszámával, így megkapva a kumulált gyakoriságot .

Ezután annak vizsgálata következett, hogy az egyes települések esetében melyik sáv

(osztályköz) jelenti az adott település medián jövedelemsávját. Azaz meghatároztam, hogy

melyik az a jövedelemsáv az egyes települések esetében, amelyben a 100 fő adófizetőre jutó

adózók számának kumulált gyakorisága először eléri az 50-et. Tehát a medián jövedelemsáv,

megmutatja, hogy az adott településen élő adófizetők legalább fele maximum mennyit keres.

Majd ugyanilyen módszerrel meghatároztam minden egyes település esetében a felső kvartilis

jövedelemsávot, amely ez esetben azt jelenti, hogy melyik az a jövedelemsáv az egyes

települések esetében, amelynek kumulált értéke először tartalmazza az ott élők legalább 75%-

át, azaz ahol a 100 fő adófizetőre jutó adott jövedelemsávban adózók száma először eléri az 75

főt. Vagyis a felső kvartilis jövedelemsáv megmutatja, hogy az adott településen élő adófizetők

legalább háromnegyede maximum mennyit keres. (A felső kvartilis jövedelemsávokra

vonatkozó eredményeket csak a dolgozat teljes változata tartalmazza.)

A kapott eredmények alapján a településeket aszerint kategorizálhatjuk, hogy a 15

jövedelemsáv közül egy adott településnek melyik sáv jelenti a mediánsávját. A 654 település

mindegyikének mediánsávja az 1. és a 8. jövedelemsáv közötti sávok valamelyike. Minél

magasabb jövedelemsávba esik egy település mediánsávja, annál magasabb a településen élők

jövedelme, hiszen ez azt jelenti, hogy az ott élők legalább 50%-a rendelkezik az adott

jövedelemsávokhoz tartozó jövedelemmel.

Meghatároztam, hogy az egyes mediánsávokhoz hány darab település tartozik. A dél-dunántúli

települések medián jövedelemsávok szerint az alábbi eloszlást mutatják:

44

1. táblázat: A települések eloszlása a medián jövedelemsáv szerint, darab

Medián jövedelemsáv Települések

1. 0 – 300 000 Ft 7

2. 300 001 – 600 000Ft 40

3. 600 001 – 800 000 Ft 80

4. 800 001 – 1 000 000 Ft 152

5. 1 000 001 – 1 200 000 Ft 88

6. 1 200 001 – 1 500 000 Ft 267

7. 1 500 001 – 1 800 000 Ft 19

8. 1 800 001 – 2 000 000 Ft 1

Forrás: Saját számítás TEIR-adatok alapján

Tolna megye nem képviselteti magát a kiemelkedően szegény települések között, a 7

településből 5 Somogy megyében, 2 pedig Baranya megyében fekszik. Természetesen nem

csak ezen települések tartoznak a szegény települések közé, hiszen a KSH adatai szerint

Magyarországon a havi bruttó átlagkereset 2014-ben 234 417 forint volt. Ez 2 834 417 forintos

éves átlagjövedelmet jelent. A Dél-Dunántúlon nem volt olyan település 2014-ben, amelynek

medián jövedelemsávja ebbe vagy e feletti a kategóriába esett volna, tehát nem volt olyan falu

vagy város, ahol az emberek legalább fele a havi átlagjövedelmet megkereste volna.

Azok a települések, melyeknek medián jövedelemsávja a 2. sávot jelenti, még mindig a

mélyszegénység kategóriájába tartoznak, hiszen ez azt jelenti, hogy az ott élők legalább fele

300 001 és 600 000 forint közötti éves jövedelemmel rendelkezett 2014-ben. A szegény

települések ezen kategóriájában is felülreprezentáltan jelenik meg Somogy és Baranya: A 40

település közül 19 Baranyához, 19 Somogyhoz tartozik, és csupán 2 település található közülük

Tolna megye területén.

Ha a Dél-Dunántúl leggazdagabb településeit keressük, tehát azokat a településeket nézzük,

amelyek medián jövedelemsávja a 7. vagy 8. sávba esik, akkor szintén érdekes dolgokat

figyelhetünk meg. A 19 település közül 10 Baranya megyében, 5 Somogy megyében és 4 Tolna

megyében található. A fentiek szerint a leggazdagabb dél-dunántúli települések közé tartozik a

3 megyeszékhelyből kettő: Pécs és Szekszárd. Kaposvár tőlük elmaradva azon települések közé

tartozik, ahol a 6. jövedelemsáv jelenti a mediánsávot.

Annak ellenére, hogy a Tolna megyei települések nem tartoznak a szélsőséges jövedelmi

kategóriákba, a Dél-Dunántúl leggazdagabb települése ebben a megyében található: Paks az

egyetlen olyan település a 654 között, amelynek mediánsávja a 8. jövedelemsávba esik.

45

4.2. Az alacsony iskolai végzettség vizsgálata

Dolgozatom további kutatási témája, hogy a Dél-Dunántúlon a lakónépesség iskolai

végzettsége mennyiben befolyásolja a jövedelmi helyzetet. Mivel ez egy önálló kutatás témáját

is könnyen kitöltő téma, és szétfeszítené ezen dolgozat kereteit, ezért én az iskolai végzettség

jövedelmeket befolyásoló hatását leszűkített módon elemzem. Méghozzá csak azt vizsgálom,

hogy az alacsony iskolai végzettség és a jövedelmi szint között kimutatható-e összefüggés.

A TEIR adatbázisából rendelkezésre álló információk alapján határoztam meg az alacsony

iskolai végzettségűek fogalmát: azokat értem alatta, akik csak 7 vagy 8 befejezett általános

iskolai osztállyal rendelkeznek. Alacsony iskolai végzettségűnek számít nyilván az is, akinek

ennél kevesebb elvégzett osztálya van, illetve az is, aki a középiskolai osztályok közül elvégzett

valamennyit, de tanulmányait félbehagyta.

𝐴𝑙𝑎𝑐𝑠𝑜𝑛𝑦 𝑖𝑠𝑘𝑜𝑙𝑎𝑖 𝑣é𝑔𝑧𝑒𝑡𝑡𝑠é𝑔ű𝑒𝑘 𝑎𝑟á𝑛𝑦𝑎 =

𝑎𝑧 á𝑙𝑡. 𝑖𝑠𝑘. 𝑒𝑙𝑠ő 7 é𝑣𝑓𝑜𝑙𝑦𝑎𝑚á𝑡 𝑒𝑙𝑣é𝑔𝑧ő𝑘 𝑠𝑧á𝑚𝑎 + 𝑎𝑧 á𝑙𝑡. 𝑖𝑠𝑘. 8. é𝑣𝑓𝑜𝑙𝑦𝑎𝑚á𝑡 𝑒𝑙𝑣é𝑔𝑧ő𝑘 𝑠𝑧á𝑚𝑎

𝑎 𝑇𝐸𝐼𝑅 𝑎𝑑𝑎𝑡𝑏á𝑧𝑖𝑠á𝑏𝑎𝑛 𝑠𝑧𝑒𝑟𝑒𝑝𝑙ő 𝑖𝑠𝑘𝑜𝑙𝑎𝑖 𝑣é𝑔𝑧𝑒𝑡𝑡𝑠é𝑔𝑔𝑒𝑙 𝑟𝑒𝑛𝑑𝑒𝑙𝑘𝑒𝑧ő𝑘 ö𝑠𝑠𝑧𝑙é𝑡𝑠𝑧á𝑚𝑎

A kapott eredményeket vizsgálva az látjuk, hogy az alacsony iskolai végzettségűek aránya

34,58 és 98,55 százalék között mozog. Az iskolai végzettség szempontjából kedvezőbb

helyzetben lévő települések között szerepel a 3 megyeszékhely. Továbbá a Balatonhoz vagy

Pécshez közel fekvő települések esetében is alacsony azon lakosok aránya, akik alacsony

iskolai végzettséggel rendelkeznek. A kiemelkedően nagyarányú alacsony iskolai végzettségű

lakossal rendelkező települések Alsószentmárton kivételével mind aprófalunak számítanak,

lélekszámuk 2011-ben 86 és 394 fő között változott. Alsószentmárton lakossága 1182 fő volt

ebben az évben.

4.3. A jövedelmi helyzet és az alacsony iskolai végzettség kapcsolata

Ahhoz, hogy biztosan összefüggést tudjak kimutatni az iskolai végzettség és a jövedelmi

helyzet között, az egytényezős varianciaanalízis módszerét használtam. A vizsgálat tárgya,

hogy az egyes medián jövedelemsávokhoz tartozó települések alacsony iskolai végzettségű

lakosai arányának átlagai szignifikánsan eltérnek-e egymástól. (A 7. és a 8. medián

jövedelemsávhoz tartozó iskolázottsági adatokat összevontam, mert a 8. medián

jövedelemsávban csupán egyetlen település szerepel.)

A nullhipotézis (H0) ebben az esetben úgy szól, hogy az alacsony iskolai végzettségűek

arányának átlaga megegyezik mindegyik mediánsávban. Az ellenhipotézis (H1) pedig azt

állítja, hogy szignifikáns eltérés van az egyes mediánsávhoz tartozó alacsony iskolai végzettség

arányszámainak átlagában. A szignifikancia-szintet 5%-on rögzítettem. Az Excel segítségével

lefuttatott egytényezős varianciaanalízis eredményé szerint mivel a p-érték kisebb mint 5%

(azaz 0,05), és F értéke nagyobb F kritikus értékénél, ezért van igazolható szignifikáns

különbség az egyes medián jövedelemsávokba tartozó települések között az alacsony iskolai

végzettségűek arányának tekintetében.

46

2. táblázat: Az egytényezős varianciaanalízis által megállapított medián jövedelemsávok

közötti szignifikáns eltérések

1.

medián-

sáv

2.

medián-

sáv

3.

medián-

sáv

4.

medián-

sáv

5.

medián-

sáv

6.

medián-

sáv

7. és 8.

medián-

sáv

Elemszám (n) 7 40 80 152 88 267 20

Átlag

0.68

(bcd) 0.83 (e) 0.83 (e) 0.79 (ce) 0.70 (d) 0.62 (b) 0.52 (a)

Szórásnégy-

zet (s2) 0.021 0.014 0.006 0.006 0.012 0.011 0.014

Forrás: Saját számítás TEIR-adatok alapján

Azt, hogy pontosan melyik medián jövedelemsávok iskolázottsági adatai között van

szignifikáns eltérés a 2. táblázat átlag sora mutatja meg. Az átlagok mellett zárójelben szereplő

eltérő betűjelek jelölik a szignifikáns különbséget. Ha két átlagérték mellett akár egyetlen

betűjel is egyezik, akkor nincs szignifikáns eltérés a két mediánsáv iskolázottsági adatai között,

ha egyáltalán nincs egyező betűjel, akkor van szignifikáns különbség.

4.4. A térbeli függőség feltárása - az eredmények megjelenítése térképen

A tematikus térképek alkalmasak a tagoltság vizuális bemutatására, a földrajzi tér és az adott

jelenség közötti összefüggést mutatva, a területi egyenlőtlenségi mutatók pedig a tagoltság

nagyságát és változását számszerűsítik (Fábián, 2012).

A területi elemzések egyik legfontosabb kutatási iránya, hogy a vizsgált jelenség területi

eloszlásában felfedezhető-e valamilyen szabályszerűség, vagy az adatok területi eloszlása

véletlenszerűnek mondható. A területi autokorreláció mérőszámaival kimutatható, hogy a

térségek mennyire alkotnak egymástól elkülönülő csoportokat, vagyis a területi különbségek

mennyiben rajzolnak ki térbeli mintázatot (Nemes Nagy, 2007) (Tóth, 2014).

A vizsgált adatok és a térbeliség közötti területi autokorrelációnak három alapesete létezik

(Horváthné Kovács, et al., megjelenés alatt):

pozitív autokorreláció: a hasonló értékek csoportokat alkotnak,

negatív autokorreláció: az egymástól eltérő adatok csoportosulnak,

az autokorreláció értéke közel 0: nincs földrajzi mintázat, véletlenszerű elrendezésben

jelennek meg a vizsgált értékek.

„Az autokorreláció mérőszáma egyféle »regressziós« mutatószám, ahol a magyarázó változó

a vizsgálat területi egységeinek eredetei változója, míg az eredményváltozó (ún. »lagged«,

magyarul késleltetett változó) a környező területi egységek eredeti változójából számított

átlagérték. A módszertan alapja a súlymátrix létrehozása, azaz a szomszédság definiálása”

(Horváthné Kovács, et al., megjelenés alatt, p. 7). Tehát a területi autokorreláció számításának

első lépése és előfeltétele a szomszédsági kapcsolatok megállapítása és a szomszédsági mátrix

összeállítása (Tóth, 2014). A szomszédság meghatározásához a sakkban ismert

lépéskombinációk jelentenek választási lehetőséget:

47

A „bástya” szomszédság (rook contiguity): azok a területegységek számítanak

szomszédnak, amelyeknek van közös élük.

A „futó” szomszédság (bishop contiguity): azok a területegységek számítanak

szomszédnak, amelyeknek van közös pontjuk.

A „királynő” vagy „vezér” szomszédság (queen contiguity): a területegységgel

bármiféleképpen érintkező más területegység szomszédnak számít.

Ezeken kívül a szomszédság meghatározása történhet a legközelebbi tetszőleges k

számú szomszéd megadásával, továbbá történhet tetszőleges távolságmérték (pl. km)

alapján is.

A GeoDa program segítségével a változókat tudjuk megjeleníteni térképes ábrán (1. ábra)., a

Az adott megjelenítési mód (Unique values) 8 különböző kategóriát eredményezett a medián

jövedelemsávok esetén, hiszen a 654 település mindegyikének mediánsávja az első 8

jövedelemsáv valamelyikébe esett. Az eltérő medián jövedelemsávokat eltérő színnel jelöli a

térkép.

1. ábra: A dél-dunántúli települések területi eloszlása medián jövedelemsáv szerint

Forrás: Saját szerkesztés a GeoDa programmal a TEIR-adatok alapján

Az ábrán jól látható, hogy a települések többségénél a 6. jövedelemsáv jelenti a mediánsávot.

A legszegényebb települések (1. mediánjövedelemsáv – fehér; 2. jövedelemsáv – szürke)

szétszórtan találhatók a régió területén. Még 3. medián jövedelemsáv (sötétzöld) esetén sem

figyelhetünk meg területi összefüggéseket, csoportosulásokat. A 4. medián jövedelemsávhoz

(rózsaszín) tartozó települések viszont már egymáshoz közel helyezkednek el, egy részük

egybefüggő területet fed le a régió különböző részein, másik részük elszórtan ugyan, de

egymáshoz közel helyezkedik el a dél-baranyai területen. Hasonló megjelenési mintázattal

rendelkeznek azok a települések, melyek esetében az 5 jövedelemsáv tartalmazza a medián

értéket (kék). A 6. medián jövedelemsáv (narancssárga) települései többnyire összefüggő,

48

nagyobb csoportokat alkotnak a térképen. Kiemelendő Kaposvár és vonzáskörzete, valamint

Tolna megye nagyobb településeinek, például Bonyhádnak és Bátaszéknek a közvetlen

környezete, ahol a szomszédos települések elég nagy csoportja tartozik ugyanazon kategóriába.

Pécs és Szekszárd a környező településekkel együtt a 7. medián jövedelemsávba (piros) esik.

Keszü, Nagykozár és Kozármisleny valószínűleg Pécshez való közelségének, míg Tolna

Szekszárdhoz közeli fekvésének köszönheti azt, hogy ebbe, a Dél-Dunántúlon kiemelkedő

jövedelmi sávba esik a medián értékük. A sárga színnel jelölt Paks pedig, ahogy már a dolgozat

előző fejezetében említésre került, kiemelkedik jövedelmi viszonyait tekintve a régió

települései közül. A mellette fekvő Dunaszentgyörgy is előnyeit élvezi jövedelmi szempontból

(is) a Pakshoz közeli fekvésének, ugyanis csak eggyel alacsonyabb kategóriába tartozik, mint

az atomerőműnek otthont adó város.

Az is megfigyelhető, hogy a régió keleti területén (Tolna és Baranya egyes részei) többségben

vannak a kedvezőbb jövedelmi kategóriába tartozó települések.

Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező lakosok arányának térképes ábrázolása esetében

nem az egyéni értékeket ábrázoló Unique Values Map menüpontot választottam, hiszen itt

nagyon sok különböző érték rendelődik az egyes településekhez. Itt a Map/Quantile Map

menüpont segítségével a nyolcadolás mellett döntöttem, ami azt jelenti, hogy a program az

egyes településeken élő alacsony iskolai végzettségűek arányszámát vizsgálva létrehoz 8

kategóriát oly módon, hogy mindegyik kategóriába megközelítően ugyanannyi település

tartozik (2. ábra).

2. ábra: Az alacsony iskolai végzettségűek területi eloszlása a Dél-Dunántúlon

Forrás: Saját szerkesztés a GeoDa programmal a TEIR-adatok alapján

Jól kivehető, hogy a legkevesebb alacsony iskolai végzettségű lakossal rendelkező települések

(sárga) négy csoportba oszthatók: 1.) Balaton-parti települések; 2.) Kaposvár és vonzáskörzete;

3.) Pécs és vonzáskörzete; 4.) Szekszárd és vonzáskörzete. Ezeken kívül még elszórtan

49

találhatók ebbe a kategóriába tartozó települések szerte a régió területén. A többi kategória nem

alkot egybefüggő mintázatot, egyedül a legrosszabb mutatóval rendelkező szürke és fehér

színnel jelölt dél-somogyi és dél-baranyai települések esetében láthatunk egybefüggőbb területi

eloszlást.

A Local Moran I számítást a GeoDa Space/Univariate Local Moran I menüpontján keresztül

tudjuk elvégezni a változó megadása után (medián jövedelemsáv vagy alacsony iskolai

végzettségűek aránya). A program ezután a megadott változóra elvégzi a próbafüggvény

számításait. A szoftver permutációs tesztet alkalmaz 5%-os szignifikancia szinten a

szignifikáns térelemek lehatárolásához, a permutációk száma 999.

A teszt egyik kimenete a LISA klaszter térkép (3. és 4. ábra), amelyen az egyes települések

egyrészt önmaguk értékei, másrészt a szomszédjaikhoz való hasonlóság szerinti csoportokban

kerülnek megjelenítésre.

3. ábra: LISA klaszter térkép a medián

jövedelemsávokról

Forrás: Saját szerkesztés a GeoDa

programmal a TEIR-adatok alapján

4. ábra: LISA klaszter térkép az alacsony

iskolai végzettségűek arányáról

Forrás: Saját szerkesztés a GeoDa

programmal a TEIR-adatok alapján

50

A településeket 5 csoportba sorolja a program:

1.) A települések első csoportjának a megadott szinten nem szignifikáns az eredményük, tehát

itt nem beszélhetünk területi autokorreláltságról. Ide tartozik a 654 vizsgált település nagy

része mind a jövedelmi helyzet, mind pedig az alacsony iskolai végzettség esetében.

2.) Magas – magas (piros): magas értékkel rendelkező területegységek, amelyek esetén a

szomszédság is magas értékkel rendelkezik (pozitív autokorreláció).

Jól látható, hogy a medián jövedelemsáv esetében ez a csoport szinte kizárólag a kedvező

jövedelmi helyzetben lévő megyeszékhelyekre és vonzáskörzetükre, valamint Paksra és

környezetére korlátozódik. Tolna megye keleti felén összefüggő csoportban helyezkednek

el az egymással pozitívan autokorreláló magas jövedelmű települések. Az alacsony iskolai

végzettségűek arányának esetében (ahol a magas-magas arány kedvezőtlen helyzetet

jelent) pedig főként ormánsági aprófalvak tartoznak ebbe a csoportba.

3.) Magas – alacsony (rózsaszín): magas értékkel rendelkező területegységek, melyek esetén

a szomszédság alacsony értékkel rendelkezik (negatív autokorreláció).

A települések csekély része (a medián jövedelemsáv vizsgálata esetén 3,4%-a, az alacsony

iskolai végzettségűek arányának vizsgálata esetén 2,8%-a) tartozik ebbe a csoportba. Ezek

a települések a jövedelemsávokat vizsgálva a környezetüktől pozitív irányba, az alacsony

iskolai végzettségűek arányát vizsgálva negatív irányba térnek el kiugró módon. (Hiszen

az alacsony iskolai végzettségűek arányának esetében a magas érték a kedvezőtlen, azaz a

negatív irány. Így a negatív jelző itt most nem matematikai kifejezésként, hanem a

kedvezőtlen irány szinonimájaként értelmezendő.) Ilyen település például Somogyvár,

amely a 6. medián jövedelemsávba tartozik, de szomszédai többsége a 2. (Kisberény,

Somogyvámos), 3. (Pamuk) vagy 4. mediánsávhoz (Hács, Gamás, Polány) sorolható.

4.) Alacsony – alacsony (sötétkék): alacsony értékkel rendelkező területegységek, ahol a

szomszédság is alacsony értékkel rendelkezik (pozitív autokorreláció).

A medián jövedelemsáv szerinti vizsgálatban a dél-somogyi és dél-baranyai aprófalvak

tartoznak a települések azon csoportjába, ahol az alacsony jövedelmi szintet meghatározza

a „szomszédok” alacsony jövedelmi szintje. A másik mutató, az alacsonyiskolai

végzettségűek arányának esetében egyértelműen kiemelkednek a megyeszékhelyek és

agglomerációjuk, valamint a Balaton teljes déli partszakasza ide tartozik. Utóbbi mutató

esetében az alacsony érték jelenti a kedvező helyzetet, hiszen ezeken a településeken él

kevés alacsony iskolai végzettségű lakos.

5.) Alacsony – magas (világoskék): alacsony értékkel rendelkező területegységek, melyek

esetén a szomszédság magas értékkel rendelkezik (negatív autokorreláció).

Mindkét vizsgált mutató esetében a települések 2,6%-a tartozik a negatívan autokorreláló

települések ezen csoportjába Ezek a települések a jövedelemsávokat vizsgálva a

környezetüktől negatív irányba, az alacsony iskolai végzettségűek arányát vizsgálva

pozitív irányba térnek el kiugró módon. (Hiszen az alacsony iskolai végzettségűek

arányának esetében az alacsony érték a kedvező, azaz a pozitív irány. Így a pozitív jelző itt

most nem matematikai kifejezésként, hanem a kedvező irány szinonimájaként

értelmezendő.) Ilyen településnek számít például a Tolna megyei Kurd, ahol 66,2% az

alacsony iskolai végzettségűek aránya, viszont szomszédainak mindegyike (Gyulaj:87,7%,

51

Csibrák: 79,5%, Mucsi: 86,6%, Mekényes: 76,1%, Nagyhajmás: 84,2%, Döbrököz:

73,5%) ennél magasabb mutatóval rendelkezik.

Összegzésképpen megállapítható, hogy a megyeszékhelyek és vonzáskörzetük esetében a két

klaszter térkép „fordítottan” szinte teljesen megfeleltethető egymásnak: ahol a medián

jövedelemsávokat ábrázoló klaszter térkép magas-magas értékeket jelenít meg, az alacsony

iskolai végzettségűek arányát ábrázoló klaszter térkép alacsony-alacsony értékeket mutat.

Röviden: a jövedelem tekintetében az egymással pozitívan autokorreláló magas jövedelmű

megyeszékhelyek és agglomerációjuk a kevés alacsony iskolai végzettségűek arányszámának

tekintetében szintén pozitívan autokorrelál egymással.

Ami meglepő viszont, hogy annak ellenére, hogy a Balaton-parti települések a klaszter térképen

az alacsony iskolai végzettség esetében egymással pozitív módon korrelálnak (kevés az

alacsony iskolai végzettségű lakos), a jövedelem tekintetében nem tapasztalható köztük a

magas-magas típusú pozitív korreláció, mint ahogy a megyeszékhelyek esetében láttuk. Tehát

a vizsgálati eredmények alapján a Balaton-parton az alacsony iskolai végzettségűek csekély

száma nem eredményez egyúttal kedvező jövedelmi helyzetet.

5. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK

A jövedelmi helyzet és az iskolai végzettség területi vizsgálatának segítségével a Dél-Dunántúl

belső, és további kutatások esetén más régiókkal összevetett fejlettségi szintjének

meghatározásához lehet hozzájárulni. A földrajzi fekvés összefüggése a jövedelmi

viszonyokkal már évtizedek óta kutatások tárgyát képezi. A kutatásom eredményei alapján

igazolható, hogy az összefüggés a két tényező között létezik, a jövedelem mint indikátor több

tényezőtől is függ: az iskolai végzettség és a területi elhelyezkedés mindenképpen ezek közé

tartozik.

Magam részéről dolgozatom legérdekesebb fejezetének a vizsgált mutatók térbeli

függőségének feltárását és a kapott eredmények térképes megjelenítését tartom. Ennek

köszönhetően vált igazán láthatóvá ugyanis, hogy mind a jövedelmi mind pedig az iskolai

végzettség szempontjából meghatározó szerepe van a megyeszékhelyekhez való közeli

fekvésnek, azaz a Dél-Dunántúli régióban is fennáll a szakirodalom által széles körben

alátámasztott centrum-periféria dichotómia. Viszont az is megfigyelhető a kapott eredmények

alapján, hogy a települések nagyobb része nem csoportosul sem negatív sem pozitív

klaszterekbe, sok közülük kiugró értéket mutat. Tehát a területi elhelyezkedés nem szolgál

kizárólagos magyarázattal a települések jövedelmi helyzetére vonatkozóan.

A területi mintázatok elemzésére még sokfajta lehetőséget kínál a GeoDa szoftver, én ezek

közül a dolgozat kereteinek megfelelően, csak az egyéni értékek és a kvantilis szerinti

ábrázolási módot és a Local Moran I statisztikát használtam. Ezekkel a módszerekkel ugyanis

hozzájutottam azokhoz az eredményekhez, amelyet a kutatás céljaként kijelöltem. De a szoftver

által kínált egyéb lehetőségek a területi adatok másfajta elemzését is lehetővé teszik.

52

6. IRODALOMJEGYZÉK

1. Becsei, J., 2006. A magyarországi népesség iskolázottságának területi viszonyai. In: A.

Kiss, G. Mezősi, Z. Sümeghy, szerk. Táj, környezet és társadalom. Ünnepi tanulmányok

Keveiné Bárány Ilona professzor asszony tiszteletére. Szeged, SZTE Éghajlattani és

Tájföldrajzi Tanszék, SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, pp. 99-

107. ISBN 963 482 782 9

2. Bruder, E., Kulcsár, L., Obádovics, Cs., 2011. A gazdasági és szociális helyzet területi

egyenlőtlenségei a vidéki Magyarországon - hasonlóságok és eltérések. In: F. Bódi, G.

Fábián, szerk. Helyi szociális ellátórendszer Magyarországon. Debrecen, Debreceni

Egyetemi Kiadó, pp. 143-157. ISBN 978 963 318 179 9

3. Éltető, Ö., Havasi, É., 2009. A hazai jövedelemegyenlőtlenség főbb jellemzői az elmúlt

fél évszázad jövedelmi felvételei alapján. Statisztikai Szemle, 87. évfolyam, 1. szám, pp.

5-40. ISSN 0039-0690

4. Fábián, Z., 2012. A térparaméterek értelmezése és szerepük a területi kutatásokban.

Területi Statisztika, 15. (52.) évfolyam, 2. szám, pp. 177-186. ISSN 0018-7828

5. Fertő, I., Varga, Á., 2014. A jóllét területi különbségei Magyarországon - Egy lehetséges

térfejlettségi index alkalmazása. Statisztikai Szemle, 92. évfolyam, 10. szám, pp. 874-891.

ISSN 0039-0690

6. Forray R., K., Híves, T., 2013. Az iskolázottság térszerkezete. Educatio, 22. évfolyam, 4.

szám, pp. 493-504. ISSN 1216–3384

7. Forray R., K., Kozma, T., 1999. Az oktatáspolitika regionális hatásai. Magyar Pedagógia,

99. évfolyam, 2. szám, pp. 123-139. ISSN 0025-0260

8. Horváthné Kovács, B., Barna, R., Titov, A., Nagy, M. Z., megjelenés alatt. A humán tőke

indexe a dél-dunántúli régióban. Közép-Európai Közlemények. ISSN 1789-6339

9. Horváthné Kovács, B., Nagy, M. Z., 2012. Statisztikai fogalmak. Kaposvár, Kaposvári

Egyetem.

10. Horváth, T., 2010. Diplomások területi elhelyezkedése Magyarországon. In: O. Garai, és

mtsai. szerk. Diplomás pályakövetés IV. Friss Diplomás 2010. Budapest, Educatio

Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., pp. 131-154. ISBN 978 963 9795 46 4

11. Kovács, I., 2010. A hazai jövedelemeloszlás és jövedelemegyenlőtlenség mérése és

elemzése személyi jövedelembevallási adatok alapján. Műhelytanulmányok MT-DP.

2010/9. Budapest, MTA Közgazdaságtudományi Intézet. ISBN 978 963 9796 96 6

12. Lengyel, I., 2003. Verseny és területi fejlődés. Térségek versenyképessége

Magyarországon. Szeged, JATEPress. ISBN 963 482 698 9

13. Medgyesi, M., Tóth, I. G., 2012. A jövedelmi egyenlőtlenségek hosszú távú meghatározói

Magyarországon. In: T. Kolosi, I. G. Tóth, szerk. Társadalmi Riport 2012. Budapest,

TÁRKI, pp. 19-40. ISSN 1216-6561

14. Nemes Nagy, J., 2003. A fekvés és az iskolázottság hatása a területi egyenlőtlenségekre

Magyarországon. In: K. Fazekas, szerk. Budapest, MTA Közgazdaságtudományi

Kutatóközpont, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, pp. 133-143. ISSN 1586-460X

15. Nemes Nagy, J., 2005. Regionális elemzési módszerek. Regionális Tudományi

Tanulmányok 11.. Budapest, ELTE Regionális Földrajzi Tanszék - MTA-ELTE

Regionális Földrajzi Kutatócsoport. ISSN 1585-1419

16. Nemes Nagy, J., 2007. Kvantitatív társadalmi térelemzési eszközök a mai regionális

tudományban. Tér és Társadalom, 21. évfolyam, 1. szám, pp. 1-19. ISSN 2062-9923

17. Nemes Nagy, J., Jakobi, Á., Németh, N., 2001. A jövedelemegyenlőtlenségek térségi és

településszerkezeti összetevői. Statisztikai Szemle, 79. évfolyam, 10-11. szám, pp. 862-

885. ISSN 0039-0690

53

18. Németh, N., Kiss, J. P., 2007. Megyéink és kistérségeink belső jövedelmi tagoltsága.

Területi Statisztika, 10. (47.) évfolyam, 1. szám, pp. 20-45. ISSN 0018-7828

19. Pénzes, J., 2007. A területi jövedelemegyenlőtlenségek alakulása az észak-alföldi

régióban. Területi Statisztika, 10. (47.) évfolyam, 4. szám, pp. 358-379. ISSN 0018-7828

20. Pénzes, J., 2012. A területi jövedelemegyenlőtlenségek tendenciái és meghatározó

tényezői Magyrország fejlett és elmaradott régióiban. In: D. Nyári, szerk. Kockázat -

konfliktus - kihívás. A VI. Magyar Földrajzi Konferencia, a MERIEXWA nyitókonferencia

és a Geográfus Doktoranduszok Országos Konferenciájának Tanulmánykötete. Szeged,

Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, pp. 686-

699. ISBN 978-963-306-175-6

21. Tóth, B. I., 2013. Időszerű áttekintés: területi fejlettségi vizsgálatok Magyarországon az

ezredforduló után. E-conom, II. évfolyam, 1. szám, pp. 76-89. ISSN 2063-644X

22. Tóth, G., 2003. Területi autokorrelációs vizsgálat a Local Moran I módszerével. Tér és

Társadalom, 17. évfolyam, 4. szám, pp. 39-49. ISSN 2062-9923

23. Tóth, G., 2014. Térinformatika a gyakorlatban közgazdászoknak. Miskolc, Miskolci

Egyetem. ISBN 978 963 358 059 2

Online források:

1. Arany, O. V., 2005. Dél-dunántúli régió szociális és gyermekvédelmi

helyzetelemzésének összefogalója. Kapocs, 3. évfolyam, 3. szám

http://epa.oszk.hu/02900/02943/00018/pdf/EPA02943_kapocs_2005_3_03.pdf (letöltés

ideje: 2017. március 22.)

2. Híves, T., 2015. Területi oktatáskutatás - Vizsgálatok az iskolázás területi folyamatairól.

Doktori (Phd) értekezés. Pécs, Pécsi Tudományegyetem, "Oktatás és Társadalom"

Neveléstudományi Doktori Iskola.

http://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/pea/14683/hives-tamas-phd-

2016.pdf?sequence=1&isAllowed=y (letöltés ideje: 2017. április 5.)

3. KSH: A 15–64 éves népesség gazdasági aktivitása

https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qlf031.html (letöltés ideje: 2017.

07. 15.)

4. KSH: A lakónépesség korcsoport szerint, január 1. (2001–)

http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd004b.html (letöltés ideje: 2017.

07. 15.)

5. KSH: Bruttó hazai termék (GDP) (2000–)

http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpt012b.html (letöltés ideje: 2017.

07. 15.)

6. KSH: Egy főre jutó bruttó hazai termék (2000–)

http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpt014b.html (letöltés ideje: 2017.

07. 15.)

7. KSH: Eltartottsági ráta, öregedési index, január 1. (2001–)

http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wnt002.html (letöltés ideje: 2017.

07. 15.)

8. KSH: Népsűrűség, települések száma, január 1. (2001–)

http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd005.html (letöltés ideje: 2017.

07. 15.)

9. KSH: Születéskor várható átlagos élettartam, átlagéletkor (2001–)

http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd008.html (letöltés ideje: 2017.

07. 15.)

10. KSH: Teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete

http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qli049b.html (letöltés ideje: 2017.

07. 15.)

http://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/pea/14683/hives-tamas-phd-2016.pdf?sequence=1&isAllowed=y

http://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/pea/14683/hives-tamas-phd-2016.pdf?sequence=1&isAllowed=y

https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qlf031.html

http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd004b.html

http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpt012b.html

http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpt014b.html

http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wnt002.html

http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd005.html

http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd008.html

http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qli049b.html

54

11. Németh, N., 2002. A fekvés és a szellemi tőke szerepe Magyaroroszág regionális

tagoltságában, Győr, Fiatal Regionalisták III. Országos Konferenciája.

http://rs1.szif.hu/~pmark/publikacio/Net/nemeth.doc (letöltés ideje: 2017. március 5.)

12. Pénzes, J., 2010. Az Észak-alföldi régió periférikus térségeinek tagoló tényezői a

rendszerváltozás után, különös tekintettel a területi jövedelemegyenlőtlenségekre.

Debrecen, Debreceni Egyetem, TErmészettudományi Doktori Tanács, Földtudományok

Doktori Iskola.

https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/93686/disszertacio_penzesj_vedett.

pdf?sequence=7 (letöltés ideje: 2017. április 5.)

https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/93686/disszertacio_penzesj_vedett.pdf?sequence=7

https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/93686/disszertacio_penzesj_vedett.pdf?sequence=7

55

FÜLÖP EVELIN

Vidékfejlesztési agrármérnök

BSc, 2. félév

Kaposvári Egyetem

Gazdaságdományi Kar

Témavezető:

Dr. Kőmüves Zsolt

egyetemi adjunktus

A Kaposvári Egyetem hallgatóinak munkaerőpiaci esélyei

TDK dolgozatomban azt kísérlem meg feltárni, hogy mely tényezők hatnak a pályakezdő

szakképzettek elhelyezkedési és továbbtanulási esélyeire, valamint szakmájuk munka vagy

továbbtanulás során történő felhasználására. Kérdőíves adatfelvételem az idén végző egyetemi

hallgatók munkaerő-piaci esélyeit latolgatja különös tekintettel az elvárásokra. A téma

aktualitását számomra az adja, hogy én magam is frissdiplomásként megjelenek a jövőben a

munkaerő-piacon, továbbá a családomban is van olyan személy, aki ebben a tanévben fog

diplomázni, unokanővérem személyében.

Labor market opportunities for Kaposvár University’s fresh graduates

In my thesis, I attempt to reveal which factors have an effect on fresh graduates labor market

opportunites and further educational chances, as well as the utilizitaion of their profession

during work or in further education. My questionnaire survey weighs the labor market chances

of this year’s graduating stundents, with special regard to expectations. The actuality of this

theme to me, that in future I will be a fresh graduate on labor market, additionnally my cousin

will graduate in this semester.

56

1.Bevezető

A felsőoktatás bővülése általános vélekedések szerint a diploma értékének csökkenését vonja

maga után; mindez abból az egyszerű következtetésből fakad, hogy minél több ember

rendelkezik egy bizonyos végzettséggel, annál kevésbé számít az előnynek, kiváltságnak a

társadalomban. A kutatások mindazonáltal nem erősítik meg egyértelműen a diplomák

értékének eróziójáról elterjedt képet: a diplomás fiatalok elhelyezkedési esélyei jobbak, mint a

diplomával nem rendelkezőké (Szilágyi É, 2005), várható keresetük is magasabb (Galasi P,

2004). Igaz ellenben, hogy előnyeik fokozatosan csökkennek; körükben is nő a

munkanélküliség aránya, hosszabbra nyúlik az álláskeresési periódus, és gyakori, hogy

diplomát alapvetően nem igénylő „ügyviteli-irodai” munkakörökben alkalmazzák őket. A

felsőfokú végzettségűek relatív kereseti előnyének csökkenése mindazonáltal inkább csak a

fiatal, pályakezdő csoportokat érinti. A felmérések azt mutatják, hogy a 28 éves vagy idősebb

diplomások bérelőnye az érettségizettekéhez képest tovább emelkedett (Kertesi G– Köllő J,

2005). De vajon az elmélet és a gyakorlat mennyiben egyezik meg?

Jelen tudományos diákköri dolgozatomban azt kísérlem meg feltárni, hogy mely tényezők

hatnak a pályakezdő szakképzettek elhelyezkedési és továbbtanulási esélyeire, valamint

szakmájuk munka vagy továbbtanulás során történő felhasználására. Kérdőíves adatfelvételem

az idén végző egyetemi hallgatók munkaerő-piaci esélyeit latolgatja különös tekintettel az

elvárásokra. A téma aktualitását számomra az adja, hogy én magam is frissdiplomásként

megjelenek a munkaerő-piacon, továbbá a családomban is van olyan személy, aki ebben a

tanévben fog diplomázni, unokanővérem személyében.

2. Szakirodalmi áttekintés 2.1 A munkaparadigma változásai

Akármelyik kultúrában élünk, egyetérthetünk abban, hogy a munka, a keresőtevékenység, a

felnőtt szerep alapja (Kőmüves Zs, 2017). A korosztályom tagjai egyre több időt töltenek el az

oktatásban, később lesznek a munkaerő-piac szereplői, később alapítanak családot; ezáltal

később válnak teljesen önállóvá. A 20-29 évesek jelentős többsége nem tud, vagy nem akar

elszakadni családjától. A statisztika jól mutatja, hogy a fiatalok ifjú kora az utóbbi időben

nagyon kitolódott. Hiszen vannak olyan személyek, akik több év alatt végzik el az egyetemeket,

több szakot tanulnak, nehezen állnak saját lábukra és nem képesek a saját függetlenségüket

kialakítani. Szüleik pedig az ügyben, hogy gyermekük ne szenvedjen hiányt semmiben,

mindent megtesznek a kényelmük érdekében. A KSH (2016) felmérése szerint a „19-29 éves

városi fiatalok kevesebb, mint fele költözött el szüleitől, saját lakással csak 19 százalékuk

rendelkezik. Ez az arány két évtizeddel ezelőtt még megdöbbentő lett volna, de most ez a

százalék átlagosnak mondható.

Ez azt a következményt vonja maga után, hogy a fiatalok és a szüleik közötti függés hosszabb

ideig áll fenn. Hiszen sok esetben a tovább tanuló fiatal már nem a családi házban él szüleivel,

hanem kollégiumban vagy adott esetben, albérletben, mégis a szülők anyagilag támogatják az

önálló egzisztencia teremtésén fáradozó fiatalt, aki nehezen tud egyszerre megfelelni a szülők,

illetve a munkaerő-piac elvárásainak (Berke Sz-Kőmüves Zs 2016). Az önállóvá válás feltétele,

a munkával szerzett jövedelem egyre későbbi életszakaszra teremtődik meg. Az átmenet alapja

az eltartott státusból az aktív, jövedelemtermelő, anyagilag független státusba, a munka

világába való bekapcsolódással jön létre. A munka világa azonban folyamatosan átalakulóban

57

van. A belépéskor más és más elvárások fogalmazódnak meg az odaigyekvőkkel szemben

(Szabó G-Kalmár S (2009). Fontos tehát ismernünk, mit nevezhetünk munkának napjainkban?

Hogyan alakult át az utóbbi időben a munka világa?

A szülők (tehát a középgeneráció) elképzelései a munkáról alapvetően mások, mint az „örökös

generáció” elképzelései. Ők úgy gondolják, illetve ezt is közvetítik az ifjúság felé, hogy a

munka csakis a bérmunkával, a teljes foglalkoztatással lehet egyenlő.

De nemcsak a szülők, hanem a társadalom is eltérő mintákat közvetít. Univerzális jövőképet

mutat a fiatalabb generáció számára, akik erre a jövőképre nem univerzálisan, hanem

differenciáltan válaszolnak, sok esetben az atipikus munkavállalással.

A rendszerváltást követően a társadalmi szerkezet átalakult. A privatizáció következtében a

nagyvállalatok, amelyek „felszívták” az alacsonyan kvalifikált munkaerőt, csődbe mentek.

Átalakult a munkamorál is, hiszen a rendszerváltás előtt elvileg teljes foglalkoztatás volt, ez

megváltozott. Emberek tömege került a korábban ismeretlen munkanélküliségbe. A korábbi

kötődések a munkához alapvetően átalakultak, mint ahogyan átalakult a munka célja, értéke is

a rendszerváltást követően. Egyre több azoknak a száma, akik munkanélküli státuszba kerülnek,

s nincs valódi kapcsolatuk a munkával.

2.2 Foglalkoztatás jelenlegi helyzete

A foglalkoztatás dinamikus növekedése élénk gazdasági növekedést tükröz, így a GDP

növekedése a negyedik negyedévben újra gyorsulhat. A foglalkoztatás és a reálbérek

kiemelkedő növekedése pedig a fogyasztás és a lakossági beruházások további gyorsulását

támogatja. A foglalkoztatás ütemének növekedését a közeljövőben ugyanakkor fékezheti az

egyre több ágazatban jelentkező szakember hiány, ami azonban segítheti a köztisztviselői

állomány tervezett csökkentését, így a munkaerő-piac szerkezete kedvező irányba mozdulhat -

közölte.

1. ábra: A foglalkoztatottak aránya 2012-2016

Forrás: KSH, 2016

A foglalkoztatottak aránya 2016-ra elérte a 67,4 %-ot (1. ábra). 2016-ra a foglalkoztatottak

létszáma elérte a 4 400 000 főt, ebből a 15-24 év közöttiek létszáma 310.000 fő (KSH 2016).

56,10%60,02% 62,50% 64,70%

67,40%

0,00%

10,00%

20,00%

30,00%

40,00%

50,00%

60,00%

70,00%

80,00%

2012 2013 2014 2015 2016

58

2.3. A munkanélküliség helyzete a fiatalok körében

A munkanélküliség helyzetét vizsgálva fontos kérdés annak megítélése, hogy vajon a munkával

nem rendelkezők hány százalékát adják a 20-24 év közötti fiatalok, hiszen nagy valószínűséggel

ők azok, akik frissen kikerülnek a felsőoktatási intézmények padjaiból. A kérdés

megválaszolása szempontjából releváns adatokat a 2. számú ábrán kívánom bemutatni.

2. ábra: A munkanélküliség helyzete a teljes lakosságra, illetve a 15-24 évesekre vetítve

Forrás: MTI,2016, KSH, Népszava

A fenti ábrán leolvashatjuk, hogy a 2016. júliusra a munkanélküliségi ráta a teljes lakosság

körében 5 százalékra csökkent le. Ezt az 5 százalékból 2016-ban 12,8 százalék a 15-24 évesek

közül került ki. A legmagasabb 2012-ben volt, ekkor a ráta meghaladta a 11 százalékot, amely

után egy nagymértékű csökkenést tapasztalhatunk. Ennek oka valószínűleg a

közmunkaprogram meghirdetése volt, hiszen ennek köszönhetően sokkal több ember léphetett

be a munkaerőpiacra. Ha viszont ugyanezt az évet a fiatalok körében nézzük, akkor egy igen

magas, közel 30 százalékos munkanélküliségi rátát tapasztalhatunk, tehát a munkanélküliek 30

százalékát a 15-24 év közöttiek töltötték ki 2012-ben.

2.4 Frissdiplomások munkaerő-piaci helyzete

A munkanélküliek egy részét teszik ki azok a frissdiplomások, akik még nem tudtak

elhelyezkedni a munkaerő-piacon. Erre utaló eredményeket láthatunk az 3. ábrán.

3. ábra: A diplomás foglalkoztatottak száma, 2006-2015

Forrás: KSH, 2016

18,1 19,626,5 26,5 26,1 28,3 26,6

20,417,3

12,8

7,4 7,8

10 11,2 11 11 10,2

7,76,8

5

0

10

20

30

40

50

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016július

15-24 évesek Teljes lakosság

0

200

400

600

800

1000

1200

2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

Eze

r fő

59

A grafikon eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy a frissdiplomások száma évről-évre

emelkedő tendenciát mutat. A rendelkezésre álló szakirodalom szerint ennek több oka is lehet.

Egyrészt a negatív demográfiai változásokat, másrészt az a tényt, hogy az iskolarendszer egyre

több fiatalt tart hosszabb ideig az intézményes keretek között, ezzel is késleltetve a fiatalok

munkaerő-piacon való megjelenését. Ezen kívül szólni kell arról is, hogy a fiatal munkaerő-

kínálatban sajátos ciklikusság figyelhető meg, vagyis az a jelenség, hogy a pályakezdők döntő

többsége a tanév vége után jelenik meg a munkaerő-piacon. Végül a magas munkanélküliség

okaként a munkaerő-piac folyamatos szűkülését is hangsúlyoznunk kell. (Bagó, 1997, Szabó-

Szentgróti et al., 2016) Magyarországon 2014-ben közel 120 000 frissdiplomás helyezkedett el

a munkaerő-piacon.

2.5 Felsőoktatás helyzete

Magyarországon a felsőoktatás helyzete változási folyamatok közepén van. Az utóbbi években

rengetegen választották a külföldön történő tanulási lehetőségeket, egyetemeket, főiskolákat.

Megállapíthatjuk azt is, hogy a felsőoktatás napjainkban egyre inkább nemzetköziesedik, egyre

több és több tanuló dönt úgy, hogy tanulmányait egy külföldi országban végzi. A nemzetközi,

a Magyarországot leginkább érintő európai cserediák és ösztöndíjprogramok egy egységesebb

regionális kohézió felé irányulnak, ahol a regionális különbségek egyre kisebbek lesznek, a

felsőoktatás minősége pedig javul (Pusztai –Hatos, 2012). A külföldi intézményekben eltöltött

hosszabb vagy rövidebb idő meghatározó lehet, a diák rengeteg élménnyel, valamint

tapasztalattal gazdagodhat céljai elérése érdekében. A fő kérdés tehát az, hogy kiben rejlik

ehhez elég motiváció ahhoz, hogy egy idegen országban, jelen esetben Magyarországon

tanuljon, és még specifikusabban, mik ezek a motivációk.

2015-től a minimális ponthatár 280 pontra emelkedett. Ez egyre kevesebb diáknak ad esélyt a

jelentkezésre, de véleményem szerint a minőségi oktatás felé vezető út egyik kiemelten fontos

lépése ez lehet.

4. ábra: Az egyetemi hallgatók számának alakulása

Forrás: KSH, 2016

A fenti ábra azt mutatja meg, hogy 1990 és 2016 között hogyan alakult a felsőoktatásban részt

vevő hallgatók száma. 1990 és 2016 között az egyetemekre, főiskolákra történő jelentkezések

száma töretlenül emelkedett, majd ezt követően a tandíj bevezetésének és a jelentkezési

0

50 000

100 000

150 000

200 000

250 000

300 000

350 000

400 000

450 000

Hal

lgat

ók

szám

a

60

jogszabályban meghatározott minimum pontszámok következtében csökkenés figyelhető meg.

A következő ábrán a felvételizők és a felvettek számának alakulását mutatom be.

5. ábra: A felsőoktatásba jelentkezettek és felvettek aránya

Forrás: KSH, 2016

1990-től 2006-ig növekedés volt érzékelhető, míg a 2006-as évet követően hanyatlás

következik be a felsőoktatásban, amelyet a válság tovább mélyített. Érdekes azonban

megemlítenünk, ha viszont a százalékos adatokat figyeljük, akkor megállapítható, hogy ekkor

vették fel a legtöbb jelentkezőt, közel 80%-uk kezdhette meg az új tanévet felsőoktatási

intézményben. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy a jogszabályban meghatározott felvételi

pontszámot 240 pontban határozta meg a magyar kormány.

3. Célkitűzések Tudományos diákköri dolgozatomban a frissdiplomások (1-2 éven belül végzett) munkaerő-

piaci esélyeit vizsgálom. Kutatásom során célul tűztem ki, hogy egy általam összeállított

kérdőív segítségével feltárjam a végzett hallgatók elhelyezkedését befolyásoló közvetett és

közvetlen tényezőket. Munkám során kapott eredmények hasznos támpontot nyújthatnak az

alábbi területeken:

A gyakornoki hálózattal rendelkező munkáltatók számára

Munkaügyi központok számára

A stratégiai tervezés számára

Az egyetemek/főiskolák számára

4. Anyag és módszer A dolgozatomban megfogalmazott célkitűzések elérése érdekében primer és szekunder

információs forrásokat használtam fel. A frissdiplomások véleményének feltérképezéséhez

kérdőíves kutatást alkalmaztam. A felmérés anonim volt, ami biztosította a végzett hallgatók

névtelenségét, ezzel lehetőséget teremtettem az egyéni vélemények megismerésére. A

kutatásban 173 fő vett részt, akiket a dolgozat elkészítésének céljáról tájékoztattam. A

kérdőíves kutatás nem volt reprezentatív, de ok-okozati összefüggések megfogalmazására

lehetőséget biztosított.

0

20 000

40 000

60 000

80 000

100 000

120 000

1990199219941996199820002002200420062008201020122014

fő

61

Mintavételi mód:

Mintavételi egység: 1-2 éven belül végzett hallgatók.

Mintavétel helye: Kaposvári Egyetem.

Adatforrás: primer adatok.

Kutatási módszer: megkérdezéses vizsgálat.

Kutatási eszköz: kérdőív.

Kapcsolat-felvételi mód: online adatfelvétel.

A kutatás szélesebb körben való megkezdése előtt szükségesnek tartottam egy pilot-felmérés

elvégzését annak érdekében, hogy tesztelni lehessen a kérdőív esetleges hiányait. A kvantitatív

kutatás lebonyolítására 2018. február és április között került sor, önkitöltős kérdőívek

segítségével. A kérdőív kitöltésére online formában került sor. Az alkalmazott kérdőív két fő

részre tagolható. Az első rész a háttérváltozók felvételét követően, a munkakeresés

szempontjait vizsgálta, a második rész a jövőbeni lehetőségeket taglalta.

A mintavételezett adatok statisztikai elemzésére kimutatás diagram programot használtam fel,

amely program a statisztikai elemzések széles tárházát nyújtja a felhasználónak. A feldolgozó

program kiválasztását az indokolta, hogy lehetőséget teremtett a kapott adatsorok gyors

áttekintésére, az adatok korrekt pontos megjelenítésére. Az ábráknak, táblázatoknak az

elkészítéséhez a Microsoft Program csomagot használtam fel.

Szekunder információk összegyűjtéséhez szakirodalmi cikkeket, publikációkat,

tanulmányokat, és internetes forrásokat használtam fel.

5. Eredmények A kérdőívem eredményeinek kiértékelését háttérváltozók bemutatásával kezdem. A 6. számú

ábrán a megkérdezettek neme szerinti megoszlást láthatjuk

6. ábra: A nemek szerinti megoszlás


Az ábra tanulsága alapján a megkérdezettek nemek szerinti megoszlása a nők irányába

eltolódást mutat (2/3-a nő, míg 1/3-a férfi). Fontosnak tartom azonban megjegyezni, hogy a

kutatás összeállítása során a nemek arányát 50-50%-ban határoztam meg, azonban a

126

47

Nők

Féfriak

62

visszaérkezett kérdőívek tanulsága szerint a kutatásra felkért férfiak nagy többsége a kérdőívet

nem töltötte ki, illetve a válaszadást megtagadta.

A következő háttérváltozó, amellyel dolgoztam, a megkérdezettek életkor szerinti

csoportosítását mutatja (7. számú ábra).

7. ábra: Életkor szerinti megoszlás


Az életkori megoszlás alapján a legtöbb válasz a 18-25 évesek közül került ki. A válaszadók

kisebb hányadát a 30 éven felüliek, míg a 26-30 év közöttiek elenyésző részt tettek ki a

megkérdezettek között. Az adatok feldolgozása során a harmadik háttérváltozó, amellyel

dolgoztam, a válaszadó képzésének formája volt (8. számú ábra).

8. ábra: a képzettség szerinti megoszlás


Az ábrát értékelve megállapíthatjuk, hogy a válaszadásra felkért interjúalanyok döntő többsége

(111 fő) alapképzésben vett részt, míg felsőoktatási szakképzésben 41 fő (FOSZK), illetve 21

mesterszakos hallgató volt.

A háttérváltozók értékelését követően eredményeim bemutatása során áttérek a szakmai

kérdésekre adott válaszokra. Vizsgálatom tárgyát képezték a munkahelykeresés szempontjai,

123

21

29

18-25 év közöttiek


30 év felettiek

41

111

21Felsőoktatásiszakképzés

Alapképzés

Mesterképzés

63

illetve az azt befolyásoló tényezők feltárása. Erre utaló eredményeket a 9. számú ábrán mutatok

be.

9. ábra: Fizetés és juttatás


(Magyarázat: 1-abszolút nem fontos, 5-nagyon fontos)

A munkahelykeresés szempontjai között első helyen jelenik meg a fizetés, illetve a juttatások.

Véleményem szerint ez az életkori sajátosságokkal magyarázható, hiszen a válaszadók döntő

többségben 18-25 év közöttiek voltak, akik a családalapítás, illetve az első ingatlan megszerzése

előtt állnak. Az eredményekre magyarázatul szolgálhat még a Maslow-féle piramis is, amely

az ember szükségleteinek hierarchikus egymásra épülését mutatja. E piramis második helyén

található a biztonság (fizetés) szükséglete, amely jól reprezentálja az emberek fizetéshez való

viszonyát. Ehhez a kérdéshez szorosan kapcsolódott az álláskereső bérigénye, azaz mekkora az

a bruttó fizetésigény, amennyiért a válaszadó hajlandó lenne azonnal munkát vállalni. Az erre

vonatkozó adatokat a 10. ábrán mutatom be a három képzési formára vetítve.

10. ábra: Mekkora az a (bruttó) bér, amiért hajlandó lenne munkába állni? (képzés

formája szerint)


0

10

20

30

40

50

60

70

1 2 3 4 5

Vál

asza

dó

k sz

áma



30 év felettiek

05

101520253035

Vál

asza

dó

k sz

áma

Felsőoktatásiszakképzés

Alapképzés

Mesterképzés

64

A kapott eredményt a kimutatásdiagram segítségével összevetettem a válaszadók képzési

formájával. Ennek során megállapítható, hogy az alapképzésben és a felsőoktatási

szakképzésben részt vevő hallgatók alacsonyabb bérigény mellett már hajlandóak munkát

vállalni, erre utal, hogy a válaszadók nagy része 1-4-es kategóriáig jelölt. A mesterképzésben

részt vevők- talán képzésük értékének magasabb voltát feltételezve- nagyobb elhelyezkedési

jövedelmet határoztak meg. Volt olyan válaszadó közöttük, aki 1.000.000 forintos kezdő

bérigénnyel lenne elégedett. Összességében elmondhatjuk, hogy a válaszadók reális

önértékeléssel bírnak fizetési igényüket szakmai és munkatapasztalatuknak megfelelően

határozták meg.

Az elhelyezkedésben fontos befolyásoló tényezőként jelenik meg a frissdiplomások életében a

munkahelyek által kínált karrierlehetőségek (Zs Kőműves, L Lengyel, D Benedek, 2017). A

kérdésekre adott válaszokat a 11. számú ábrán láthatjuk.

11. ábra: Karrierlehetőség iránti igény


(Magyarázat: 1- abszolút nem fontos, 5-nagyon fontos)

Az ábrát értékelve megállapítható, hogy mindkét nem számára kiemelten fontos az adott

munkahely által felvázolt karrierlehetőség, karriercél. Véleményem szerint a férfiak

válaszaiban megjelenő domináns ambíciók nem meglepőek, a nők határozott karriercéljai

azonban előremutató és pozitív gondolkodásra ösztönöz.

E megállapításomat arra a kutatásra alapozom, amelyet a 2000-es évek elején egy amerikai

kutatócsoport végzett, amikor is feltérképezték, hogy a tőzsdén lévő cégek vezetőinek hány

százaléka nő. A kutatás eredményei elszomorítóak voltak, hiszen az eredmények alapján

mindössze 1%-ot tett ki a női vezetők aránya. Az eredményekkel összefüggésben férfi

munkavállalókat kértek fel ezen eredmények magyarázatára. Az urak nők önbizalmát a fölbe

taposva az alábbi válaszokat adták: nincsenek karriercéljaik, nem lehet őket kellőképpen

motiválni, és a gyermekáldás miatt hosszútávon a munkáltató nem számíthat rájuk. A

kutatásomban adott válaszok a férfiak véleményét egyértelműen megcáfolják, hiszen a női

válaszadók hasonló mértékben tartják fontosnak a munkáltató által kínált karrierlehetőségeket,

célokat. A nők határozott elképzeléseit és céljait az is jól reprezentálja, hogy a statisztikai

kimutatások szerint (KSH, 2016) évről-évre több nő vesz részt a felsőoktatási képzésekben,

mint férfi. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy a diploma (a papír megszerzése) inkább segíti

őket a munkaerő-piaci érvényesülésben, szemben a fiúkkal, akikre a „státusztörekvés”

jellemző, akik feltehetőleg a hagyományos kenyérkereső szereppel azonosulva minél hamarabb

0

10

20

30

40

50

60

70

1 2 3 4 5

Vál

asza

dó

k sz

áma

Nők

Férfiak

65

szeretnének jövedelemhez jutni, és emiatt sokan nem tanulnak tovább a felsőoktatásban (Fényes

H, 2011).

A kutatás következő fázisában a jövőbeni lehetőségeket igyekeztem feltárni azzal

összefüggésben, hogy a tanult szakmájával lát-e esélyt az elhelyezkedésre. E kérdést a

kimutatás program által kínált összefüggés-vizsgálat segítségével megnéztem a nemekre,

illetve a képzés formájára vonatkozóan is. Az eredményeket a 12. számú ábrán mutatom be.

12. ábra: Mekkora esélyt lát abban, hogy a tanult szakmával tud elhelyezkedni?



Megállapíthatjuk, hogy legkevésbé bizakodók a mesterképzésben részt vevő hallgatók, hiszen

a 21 válaszadóból mindössze 8-an gondolják azt, hogy a megszerzett diploma a munkaerő-

piacon versenyképes. Optimista jövőképpel leginkább az alapképzésben részt vevő hallgatók

rendelkeznek.

Az elhelyezkedés során fontos szempont lehet olyan munkáltatók megkeresése, ahol a hallgató

korábban gyakorlati idejét töltötte. A Kaposvári Egyetem e tekintetben a hallgatók számára

azzal a pozitív hozadékkal bír, hogy duális képzést biztosít. Így a következő ábrán

feltérképeztem, vajon a frissdiplomások hogyan vélekednek arról, hogy a gyakorlati helyük

esetleg alkalmazná-e őket a jövőben. (13. számú ábra)

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

1 2 3 4 5

Vál

asza

dó

k sz

áma

Felsőoktatási szakképzés

Alapképzés

Mesterképzés

66

13. ábra: Mekkora esélyt lát abban, hogy a gyakorlati helyén munkát ajánlanak Önnek?



Látható az ábra eredményei alapján, hogy a frissdiplomások csekély mértékben bíznak abban,

hogy a gyakorlati helyük a későbbiekben munkáltatójukká válik. Véleményem szerint ez azzal

magyarázható, hogy a duális képzés eredményi, következményei még csekély mértékben

láthatók csak, hiszen e képzési forma nem rég jelent meg a felsőoktatásban, mint lehetőség.

Fontosnak azt is feltérképezni, hogy vajon hány frissen végzett hallgató tervezi boldogulását a

határon túl. Ennek eredményeit a 14. ábrán kívánom bemutatni.

14. ábra: Tervezi-e, hogy külföldön vállal munkát?


Látható, hogy a válaszadóknak csak elenyésző része tervez külföldi munkavállalást. Az életkori

kategóriák alapján a 18-25 éves korcsoportú frissen végzett diplomások tervezik a külföldi

munkavállalást.

Fontosnak véltem azoknak az információknak a felvételét is, hogy vajon a frissdiplomások

hogyan vélekednek a munkaerő-piac által megkövetelt készségekről. Így a következő részben

0

5

10

15

20

25

30

1 2 3 4 5

Vál

asza

dó

k sz

áma

Felsőoktatási szakképzés

Alapképzés

Mesterképzés

0

20

40

60

80

100

120

18-25év közöttiek 26-30 év közöttiek 30 év felettiek

Vál

asza

dó

k sz

áma

Igen

Nem

67

át tértem azoknak a tényezőknek a vizsgálatára, amelyek a válaszadók véleménye szerint fontos

és szükséges a munkaerő-piacon való boldoguláshoz. A válaszadók első helyen említették a

használható nyelvtudást. Így a következő lépésben feltérképeztem válaszadóim idegen nyelv

ismeretét (15. grafikon).

15. ábra: Rendelkezik-e Ön használható nyelvtudással?


Látható, hogy a válaszadók rendelkeznek a 21. század munkaerő-piacának egyik legfontosabb

kihívásával, miszerint a jelentkezőnek rendelkeznie kell szakmailag megalapozott,

gyakorlatban is használható nyelvtudással.

6. Következtetések, javaslatok

Munkám során az alábbi következtetésekre jutottam:

Somogy megyében az országos tendenciákhoz hasonlóan tetten érhető a

munkanélküliség.

A vállalkozók egyre nehezebben tudják a hiányszakmákhoz kötődő munkakörök

betöltését.

A Kaposvári Egyetem alapképzésben részt vevő hallgatói pozitív jövőképet látnak, míg

a felsőoktatási szakképzésben részt vevők pesszimista jövőképet.

Nincs tapasztalata a hallgatóknak a gyakorlati órák hiánya miatt

Az alábbi javaslatokat kívánom megfogalmazni:

A duális képzés jó alapot adhat a hiányszakmát feltöltéséhez.

Karrierirodák újra indítása.

Frissdiplomások nyomon követése.

Gyakorlatorientált oktatásra való törekvés.

0

20

40

60

80

100

120

Nők Férfiak

Vál

asza

dó

k sz

áma

Igen

Nem

68

7. Befejezés Régóta nagy kérdés hazánkban a frissdiplomások helyzete a munkaerő-piacon. TDK

dolgozatomban ezt a problémát elemeztem, és térképeztem fel a Kaposvári Egyetemre vetítve.

A szakirodalmakat tekintve arra lehet következtetni, hogy a frissdiplomásoknak nehéz dolguk

van az elhelyezkedésnél. Sokan nem a tanult szakmájukkal kezdik el pályájukat, hanem egy

teljesen más, akár nem túl jövedelmező szakmával.

Kutatásomban azt szerettem volna felmérni, hogy a Kaposvári Egyetem hallgatói mit várnak,

mire készülnek, illetve, hogy mekkora esélyt látnak az elhelyezkedésben. A 173 válaszból

teljesen látszik, hogy mindenkinek inkább fontos az, hogy legyen egy jól jövedelmező, stabil

állásuk, mint például az, hogy mekkora annak a cégnek a hírneve, ahol ők dolgoznak.

Sok egyetemen lehet azt tapasztalni, hogy nem elég gyakorlatorientált az oktatás. Véleményem

szerint erre kéne helyezni a hangsúlyt a jövőben, hisz akkor tanulja meg a hallgató, hogy mit

kell csinálnia, ha benne is van a munkában, ehhez pedig a duális képzés jó alapot adhat.

8. Felhasznált szakirodalom 1. Berke Sz-Kőmüves Zs: Satisfaction, motivation and personality types by sales leaders

in SME sector: a pilot study, In: Andrea Csata, Bíborka Eszter Bíró, Gergely Fejér-

Király , Ottilia György, János Kassay, Benedek Nagy, Levente-József Tánczos (szerk.)

Challenges in the Carpathian Basin. Integration and modernization opportunities on the

edges of Europe: 13th Annual International Conference on Economics and Business.

1102 p. Konferencia helye, ideje: Csíkszereda, Románia, 2016.10.20-2016.10.22.

Kolozsvár: Editura Risoprint, 2016. pp. 1-16.

2. Gabor Szabo-Szentgroti, Arnold Csonka, Eszter Szabo-Szentgroti (2016): Work vision

among Y generation. In: Marijan Cingula, Rebeka Danijela Vlahov, Damir Dobrinic

(szerk.) Economic and Social Development: Book of Proceedings: 15 th International

Scientific Conference on Economic and Social Development – Human Resources

Development. Varazdin Development and Entrepreneurship Agency; University North,

pp. 294-299.

3. Galasi Péter (2004): Túlképzés, alulképzés és bérhozam a magyar munkaerőpiacon —

1994—2002. Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek, 2004/4.

4. http://gvi.hu/files/researches/402/gvi_kutatasi_fuzetek_2015_2_150330_.pdf

5. http://hvg.hu/itthon/201647__szakiranyu_tovabbkepzes__nepszerutlenedes__diploma

_utan__rovid_kurzus

6. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-

0019_foglalkoztataspolitika/ch05s02.html

7. https://prezi.com/x9k5xeadktx0/felsooktatas-helyzete-magyarorszagon/

8. Kertesi Gábor — Köllő János (2005): Felsőoktatási expanzió, „diplomás

munkanélküliség” és a diplomák piaci értéke. Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek,

2005/3

9. Kőmüves Zs: Jó vezetőket keressünk avagy a vezetés lényegi kérdései, Somtesz Kiadó,

2017

10. Zsolt Kőműves, Lilla Lengyel, Dániel Benedek Examination of equal opportunities for

women in the Labour market In: Szendrő Katalin, Horváthné Kovács Bernadett, Barna

http://hvg.hu/itthon/201647__szakiranyu_tovabbkepzes__nepszerutlenedes__diploma_utan__rovid_kurzus

http://hvg.hu/itthon/201647__szakiranyu_tovabbkepzes__nepszerutlenedes__diploma_utan__rovid_kurzus

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0019_foglalkoztataspolitika/ch05s02.html

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0019_foglalkoztataspolitika/ch05s02.html

69

Róbert (szerk.) Proceedings of the 6th International Conference of Economic Sciences.

Konferencia helye, ideje: Kaposvár, Magyarország, 2017.05.04-2017.05.05. Kaposvár:

Kaposvár University, 2017. pp. 595-604.

11. Pusztai G. – Hatos Adrian (2012): Higher Education for Regional Social Cohesion.

Theoretical considerations. HERJ, Budapest

12. Shavit, Yossi - Arum, richard - gamoran, Adam: Expansion, Differentiation and

Stratification in Higher Education: A Comparative Study of 15 Countries. 2010. 03.01.

13. Suppan G: Éves átlagban 5 százalék körülire csökkenhet a munkanélküliség, In: HR

portal, 2016.11.19

14. Szabó Gábor, Kalmár Sándor: How are graduate career starters seeking a job?

REGIONAL AND BUSINESS STUDIES 1:(2) pp. 31-38. (2009)

15. Szabóné Mojzes Angelika -A felsőoktatás helyzete a számok tükrében, Training and

practice, VOLUME 8. issUE 3-4/2010, 167-175p

16. Szilágyi Éva Lilla: A fiatalok munkaerő-piaci helyzete, 2005. Budapest, Központi

Statisztikai Hivatal.

17. Tóth I: Munkanélküliség a fiatal pályakezdők körében, A Magyar Szociológiai Társaság

éves konferenciája és közgyűlése, Időpont: 2009. november 13-14. Helyszín: Debreceni

Egyetem

18. Ürmössy G: Éves átlagban 5 százalék körülire csökkenhet a munkanélküliség, In: HR

portal, 2016.11.19

19. Statisztikai Tükör: Oktatási adatok 2015/2016, Központi statisztikai hivatal, 2016.

Április 28.

20. Fényes H: A felsőoktatásban tanuló férfiak és nők tényleges

mobilitása,státuszinkonzisztencia a nők oktatásbeli és munkaerő-piaci helyzete között,

Felsőoktatási műhely, 79-96 p

21. http://eduline.hu/erettsegi_felveteli/2015/2/4/Felveteli_kisokos_hogyan_valasszatok_e

gyete_B5UT5P

70

GÁSPÁR-PINTÉR ZSÓFIA


BSc, 4. félév

Kaposvári Egyetem


Témavezető:

Dr. Tóth Katalin


Hulladékszállítás ráfordításainak mérséklése járat- és EEG optimalizálással

A napjaink egyik legégetőbb problémája a hulladékok okozta környezetterhelés csökkentése,

valamint lakókörzeteink környezetminőségének javítása. Dolgozatomban a hulladékszállítási

tevékenység mindennapi működését meghatározó járatstruktúra kialakítási lehetőségeit

vizsgáltam, valamint a járatok szerkezetének és az emberi erőforrás gazdálkodás között

fellelhető kapcsolatot.

A környezetvédelem, azon belül a hulladékbegyűjtés és szállítás szakági törvényi előírásainak

áttekintése után a közszolgáltatásra jellemző sajátosságokat mutatom be. A kutatás során egy

Dél-dunántúli régióban elhelyezkedő társaság közszolgáltatásra vonatkozó járatszerkezetét

tekintettem át. A járattervezés befolyásoló tényezői mellett bemutatásra kerül a járattervezés

főbb lépéseinek menete is.

Kutatásom alátámasztja, hogy az elsődlegesen gazdasági szempontokat figyelembe vevő

járatmódosítás és az emberi erőforrás gazdálkodás között összefüggés figyelhető meg, az

emberi erőforrás bevonásával történő tervezés a szolgáltatás eredményesebb működését segíti

elő.

Reducing expenditure of waste transportation through route optimisation

and adequate human resource management

One of the most pressing problems today is reducing the environmental impact caused by

wastes management services and improving the environmental quality of residential areas. In

my dissertation, I thoroughly examined the possibilities of designing a specific route structure

that determines the day-to-day operation of waste collection services and the relationship

between the structure of routes and the management of human resources.

After reviewing the legislation background including environmental laws especially with

regards to waste collection services and transport, I shall present the specific features of these

services. During the research, I looked at the service structure of a company located in a South-

Transdanubian region. In addition to the influencing factors for the provision of gaming design,

the course of the major steps of establishing my plan will also be presented.

My research supports the relationship between changing routes and planning with the

involvement of human resources in order to help making the services more efficient taking into

account primarily economic and human resource management aspects.

71

1. BEVEZETÉS

Konrad Lorenz szavait idézve: „Ez idő szerint az emberiség kilátásai a jövőre nézvést rendkívül

borúsak. Felettébb valószínű, hogy nukleáris fegyvereit önmaga ellen fordítva gyors, de a

legkevésbé sem fájdalommentes öngyilkosságot követ majd el. S még ha ez nem történnék is

meg, lassú halál fenyegeti, mert megmérgezi, mellesleg pedig megsemmisíti a környezetet,

amelyben és amelyből él. Még ha idejekorán megálljt parancsolna is vak és hihetetlenül ostoba

ténykedésének, ki van téve annak a veszélynek, hogy fokozatosan elsorvadnak mindazon

tulajdonságai, amelyek emberi voltát alkotják. Számos gondolkodó felismerte ezt, és jó néhány

könyv tartalmazza azt a felismerést, hogy a környezetpusztítás és a kultúra "hanyatlása" kéz a

kézben járnak...”

Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezetvédelem, hiszen az előző generációk

életmódjának környezetkárosító hatásaival a jelen emberének már együtt kell élnie, az okozott

károsodásokat mérsékelnie szükséges. A környezettudatos gondolkodásmód erősödésével

egyre fontosabb a hulladék keletkezésének megelőzése, a keletkezett hulladék mennyiségének

csökkentése, az újrahasznosítás, felhasználás lehetőségeinek kiszélesítése, mely a

közszolgáltatással foglalkozó társaságok tevékenységére nagy hatással bír. A törvényi

szabályozás átalakulásával a jelenlegi hulladékgazdálkodási rendszerről alkotott képünk

jelentős változásokon megy keresztül, a közszolgáltatók pedig arra törekednek, hogy

megpróbáljanak megfelelni a megváltozott elvárásoknak.

Dolgozatom célja, hogy a hulladékbegyűjtési tevékenység javításával egy Dél-dunántúli

régióban elhelyezkedő közszolgáltató esetében a szolgáltatás színvonalának megőrzése mellett

költséghatékonyságot sikerüljön elérnem.

2. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS BEMUTATÁSA

2.1. A környezetvédelem szabályozása

Az Európai Gazdasági Közösség nemzetközi szerződésének római aláírásakor (1957.03.25)

ugyan még nem szerepelt, mint elérendő cél, ma már az Európai Unió kiemelten kezeli a

környezetvédelem kérdéskörét.

Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozást megelőzően már törvénybe foglalta a

környezet védelmének általános szabályait (1995. évi LIII. törvény), amelyben

megfogalmazásra került:

- az ember és a környezet harmonikus kapcsolatának kialakítása,

- a környezet egészének, elemeinek ill. folyamatainak védelme,

- a fenntartható fejlődés biztosítása.

Az EU környezetpolitika célkitűzéseivel összhangban a hatályos 4. Nemzeti Környezetvédelmi

Program2 (2015 és 2020 közötti időszak) határozza meg a hazai környezetvédelmi stratégiát. A

környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítésének eszközeként előtérbe került a

fenntarthatóságra való nevelés, valamint a társadalmi felelősség és hajlandóság növelése,

különös hangsúllyal már a gyermekkori tudatformálásra. A társadalmi szemléletformálást

elősegítő médiakampányok lefolytatása, valamint az ingatlanhasználók különböző csatornákon

történő tájékoztatása lassan alapvető követelményként fogalmazódnak meg a

2 27/2015. (vi. 17.) ogy határozat a 2015−2020 közötti időszakra szóló nemzeti környezetvédelmi programról,

letöltés dátuma: 2018. 04. 10., forrás: https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a15h0027.ogy

72

hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintettek felé3. Az ismeretátadáson kívül orientálni

szükséges a fogyasztókat a tudatos döntések meghozatalára és felhívni a figyelmüket a nem

megfelelően mérlegelt döntések hosszútávú kockázataira.

2.2. A hulladékgazdálkodás szabályozása és területei

A hulladék elhelyezésének problémája a települések kialakulásával párhuzamosan jelent meg.

Az egyéni hulladékkezelési megoldásokat a csoportos életforma megjelenésével felváltotta a

közös érdekként, egységes keretben szervezett tevékenység, melynek főleg a települések

tisztaságának fenntartása és a járványok, betegségek kialakulásának, illetve elterjedésének

megakadályozása volt a célja4. A szociális fertőzés meggátolásán kívül ma már inkább

esztétikai vonatkozásban okoz gondot a hulladék elhelyezése. A rendezetlen városkép

csökkenti a turisztikai versenyképességet, így a hulladékkal szennyezett környezet a

veszélyforrásokon kívül magas bevételkiesést is jelenthet.

A térségek hulladékgazdálkodási rendszerei az ökológiai és szociokulturális szempontokra

tekintettel különböző technológiai megoldásokkal kerültek kialakításra, így eltérések

mutatkoznak a térbeli és társadalmi tulajdonságoknak megfelelően, melyeket a gazdasági

szabályozások tovább mélyítettek.5

A hulladékgazdálkodás összefoglalja a szállítást, azaz a hulladék begyűjtését és annak

kezelését, a tevékenységhez tartozó létesítmények és berendezések üzemeltetését, valamint az

utógondozást.6

2.3. A hulladékszállítás

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátása Magyarországon a közszolgáltató feladata,

amely minősített nonprofit vállalkozásként tevékenykedik.

A közszolgáltató a 2012.évi CLXXXV. törvény alapján (továbbiakban: Ht.) 42. § (1) bekezdés

a pontja alapján a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében végzi egyebek mellett „az

ingatlanhasználók által a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben

gyűjtött települési hulladékot az ingatlanhasználóktól összegyűjti és elszállítja (ideértve a

háztartásban képződő zöldhulladék, vegyes hulladék, valamint az elkülönítetten gyűjtött

hulladék összegyűjtését és elszállítását is”, tehát a hulladékszállítást. Ez más

megfogalmazásban „az összegyűjtött hulladék mozgatása a hulladékkeletkezési helyek között

a célnak megfelelően kialakított járművekkel, helyhez kötött eszközökkel ill. zárt rendszerben

áramló közeggel.”7 Dolgozatomban az együtemű (átrakás nélküli) hulladékszállítási

rendszerrel, azon belül az elhordásos hulladékgyűjtés konténeres változatával kívánok

foglalkozni.

A Ht. 41. § (2) bekezdése értelmében a közszolgáltató a tevékenységét a 2003/2017. (XII. 22.)

Kormány határozatával Magyarország Kormánya által jóváhagyott az Országos

3 NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (2017): Országos Hulladékgazdálkodási

Közszolgáltatási Terv, Letöltés dátuma: 2018. 04. 24., forrás:https://nhkv.hu/wp-

content/uploads/2016/04/Orsz%C3%A1gos-Hullad%C3%A9kgazd%C3%A1lkod%C3%A1si-

K%C3%B6zszolg%C3%A1ltat%C3%A1si-Terv-2017.pdf?dl=1 4 Baranyi Rita, Dollmayer Petra, Fodor Mátyás, Kiss Gabriella, Ottó Krisztina, Pál Csilla, Szabó Gergely (2004):

Közösségi részvétel a hulladékgazdálkodási döntéshozatalban, B.V.B. Nyomda és Kiadó Kft., Eger 49 o. 5 Baranyi Rita, Dollmayer Petra, Fodor Mátyás, Kiss Gabriella, Ottó Krisztina, Pál Csilla, Szabó Gergely (2004):

Közösségi részvétel a hulladékgazdálkodási döntéshozatalban, B.V.B. Nyomda és Kiadó Kft., Eger 142 o. 6 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról 2.§ 26 pont 7 Dr. Árvai József (1991): Hulladékgazdálkodási kézikönyv, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 215 o.

73

Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervben (továbbiakban OHKT) előírtaknak

megfelelően köteles ellátni.

Az OHKT a közszolgáltatók részére bizonyos fokú döntési szabadságot hagy meg, de rögzíti a

minimálisan ellátandó közszolgáltatási feladatokat, illetve a közszolgáltatás ellátásának

optimális területi lehatárolását is.

A kommunális hulladék gyűjtésének minimális gyakoriságának meghatározásánál alapvetően

több rendelet együttes értelmezése az irányadó. A 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet (a települési

szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről) 5. § (2)

pontja alapján nagyvárosias és kisvárosias lakóterületen hetente legalább kétszer, egyéb

lakóterületen hetente legalább egyszer kötelező a hulladékszállítás elvégzése.

Annak megállapítására, hogy a beépítésre szánt területek általános jellegük szerint milyen

lakóterületi besorolást kaphatnak és milyen ismérvek szerint vannak az egyes kategóriák

megkülönböztetve az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 11.-14. § ad tájékoztatást.

A 314/2012. (XI. 8.) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési

stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos

jogintézményekről szóló kormányrendelet 9. § alapján az Önkormányzatoknak el kell

készítenie a Településszerkezeti Tervüket, melyben meg kell határoznia az egyes

településrészek terület felhasználását (lakóterület, vegyes terület, gazdasági terület,

üdülőterület, különleges terület). Ezen dokumentum szolgál továbbá olyan információkkal,

mint pl. az övezeti előírások, így a szabályozás felhasználásával körültekintő eljárás biztosított.

A fentieket kiegészítve a 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet 5. § (2) pontja kiköti, hogy szükség

szerint a lakóterületi besorolástól függetlenül nagyobb gyakorisággal kell elszállítani a

hulladékot, ha az indokolt.


A feltüntetett adatok egy Dél-dunántúli közszolgáltató tevékenységéből erednek, a valóságnak

megfelelnek, az ügyvezető hozzájárulásával kerültek felhasználásra. Az elemzésekhez

felhasznált információk az elmúlt három év időintervallumából származnak, vagyis a 2015-ös,

2016-os, 2017-es év szolgált háttérként.

A szakágra vonatkozó jogszabályi háttér, valamint a releváns szakirodalom nyújtott segítséget

a dolgozat elkészítésében. A hulladékbegyűjtési tevékenység tervezése során több előírás

figyelembevételével szükséges eljárni. Alkalmazni kell a tevékenységre (OHKT, HT, helyi

önkormányzati rendeletek) a munkagépek üzemeltetésére (47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet -

Emelőgép Biztonsági Szabályzat, a gyártó által kiadott Üzemeltetési utasítás), a

foglalkoztatásra vonatkozó (1993. évi XCIII. törvény - Munkavédelmi törvény, 2012. évi I.

törvény - a munka törvénykönyvéről) a vezetésre vonatkozó (AETR) előírásokat.

A kötelezettségnek való megfelelés nehézségeit tovább mélyíti, hogy a jelenleg hatályos

önkormányzati rendeletek a közszolgáltatás területén nem mutatnak egységes képet, és nem

követték a szakágban bekövetkezett változásokat, módosításokat. Ezen rendeletek a törvény

által nem szabályozott kérdésköröket a helyi szokásoknak megfelelően jogosultak szabályozni,

felhatalmazás alapján. Az OHKT 2.2.3 pontja részletezi azokat a lehetséges intézkedéseket,

melyekben önálló hatáskörben meghatározhatják a helyi szintű, a szolgáltatás tartalmára

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99300093.TV

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV

74

vonatkozó részletszabályokat, mint pl. a szüneteltetés lehetősége vagy az igénybe vehető

esetleges kedvezmények.

A vizsgálati időszakban összegyűjtött tapasztalatok és gyakorlati megfigyelések nagyban

hozzájárultak ahhoz, hogy a dolgozat eredményei és következtetései létrejöhessenek.

A dolgozat eredményeit különböző leíró statisztikák (pl. átlag, szórás, megoszlás), illetve

viszonyszámok (megoszlási,-lánc,-bázis,-koordinációs) alkalmazásával nyertem. A vizuális

szemléltetés elősegítésére térinformatikai rendszereket használtam fel, a hulladék

mennyiségének várható előre jelzésére konfidenciabecslést alkalmaztam. A járatok

teljesítményének eszközeként naturáliamátrixot készítettem.

4. EREDMÉNYEK

4.1. Szállítási rendszer, járatstruktúra bemutatása

A szállítási tevékenység szabályozására járatterv áll rendelkezésre, melyben nevesített

gyűjtőjáratok szerepelnek. A járatok kialakításánál a legfőbb szempont az ügyféligények

kielégítése után a gazdaságosság, mely több szállítási igény egyidejű kiszolgálását teszi

szükségességé. A járatokat teljesítő tömörítős hulladékszállító gépjárművek a társaság

telephelyéről indulnak el az első szolgáltatási helyig, majd folyamatosan a soron következőre

érkeznek. Az utolsó kijelölt szolgáltatási hely ürítése után a célgépek a járatútvonalat a

telephelyen fejezik be a begyűjtött hulladék leürítése után. A járatok kialakításakor átlagosan

1000 db szolgáltatási hely lett járatonként tervezve, de a fogyasztói magatartástól függően

tetszőleges n számú lehet, sőt egy szolgáltatási címnél több ürítendő edény is előfordulhat.

Fontos szempont, hogy bár a gépjárművek terhelhetőségére a tengelyterhelés tonnában van

megadva, de a hulladékszállítás során a térfogatra vonatkozó adatok a relevánsok. Ennek oka,

hogy a hulladék nem egy homogén termék, tehát különböző anyagformák kerülnek tömörítésre,

így az anyagkeménység és az anyagok érintkezése nagyban befolyásolja a minőséget.

A járattervben minden járat egyedi azonosítóval (járatkód) van ellátva, mely utal a járatútvonal

jellemzőire, pl. a szedési nap, a hulladékfrakció vagy a területi elhelyezkedés.

4.2. Járatterv és a munkaerő kapcsolata

A tevékenység jellegéből adódóan a járatrendszer megfelelő kialakításához hatékony emberi

erőforrás gazdálkodás szükséges. A társaság szállítási részlegének optimális munkavállalói

létszáma a járatterv függvénye.

A munkaerő tervezés során a járat három fős személyzetével kalkulálva (a technológia

veszélyes jellege és a járatdinamika fenntartása miatt egy fő gépjárművezető és két fő rakodó)

a járatszámokat, illetve az időszakos munkák emberszükségletét figyelembe véve előre

jelezhető, hogy mekkora nagyságú és összetételű munkavállalói létszámmal lehet

biztonságosan a szolgáltatás ellátását fenntartani.

Az érintett vállalat esetében a munkavállalók három hónapos munkaidőkeretben vannak

foglalkoztatva. A munkaidőkeret alkalmazásának előnyei az alábbiakban kerül összefoglalásra:

- mérsékelni lehet a szállítási tevékenységből eredő kötelezettségek hatását pl.

egybefüggő vezetési idő, a különböző taográffal kapcsolatos előírások figyelembe vétele stb.;

- csökkenthető a hulladékkal kapcsolatos időszaki eltérések (télen kevesebb, nyáron

magasabb hulladéktermelődés) járatmódosító hatásának bértömeget emelő befolyása;

75

- kiegyensúlyozható a munkaerő-kapacitás rövidtávon történő megterhelése pl. 6 és 9 órás

járatok cseréje.

A munkaidőkeret és a járatterv összehangolása a vezénylési tervben valósul meg.

Munkavállalói oldalról nem releváns információ, hogy a vállalkozásnak adott napon milyen

kötelezettséget kell teljesíteni, a Munka Törvénykönyvének 97. § (5) bekezdése pedig csak azt

determinálja, hogy „legalább hét nappal korábban, és legalább egy hétre írásban kell közölni”

a munkaidő-beosztást, ám ezen információval a munkavállaló csak a munkakezdés kezdő és

befejező időpontját ismeri meg. Az, hogy a konkrét munkavégzés mire irányul, a vezénylési

tervben kerül meghatározásra, melyben a járatkódokhoz a gépjárművek (forgalmi rendszám

jelöléssel) és már a személyzet (nevekkel) is hozzárendelésre kerül.

A vezénylési terv optimális szerkezetének kialakítása gazdasági megközelítést és jó

szervezőképességet igényel, mert az emberi erőforrás helytelen beosztása nagyban

hozzájárulhat a ráfordítások megnövekedéséhez, így a költségek emelkedéséhez is. Az egyedi

ismérvek (pl. a gépjárművezetőknél a szaktudás, vezetési stílus; rakodóknál a fizikai

állóképesség) figyelembevétele, és a járat személyzetének egymás közötti harmonikus

kapcsolata a munkavégzésre nagy hatással van. A helytelen, vagy nem megfelelő minőségben

elvégzett munka olyan többletráfordítást eredményez, mint pl. panaszkivizsgálás számának

ugrásszerű emelkedése, hídmérleg meghosszabbított nyitva tartása, műszaki osztály üzemszerű

karbantartáson felüli zavarelhárítása. Ezekkel a többlet feladatokkal a jól megtervezett

vezénylési terv esetén nem kell számolni.

Fontos szót ejteni azokról a tényezőkről is, amelyek hátrányosan befolyásolják vagy

megnehezítik az optimális szerkezet kialakítását. Az első nehézség már a munkaerő felvételénél

jelentkezik, mert a szokásos toborzási módszerek általában nem járnak sikerrel. Bár

gyerekkorban a kisfiúknál még megjelenik a „kukásautó sofőr”, mint elképzelt

álomfoglalkozás, a későbbi életkorokban a tanulatlanság szinonimájaként, pejoratív értelemben

terjed a köztudatban. A gépjárművezetőknek a hulladékszállító gépjármű műszaki

paramétereiből adódóan speciális és különösen magas költséggel elvégezhető képzettséggel

kell rendelkezniük, – pl. „C” kategóriás jogosítvány, vezetői kártya, GKI kártya, speciális OKJ

végzettség – mellyel igen kevesen rendelkeznek. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy azok a

gépjárművezetők, akik a szükséges elvárásoknak megfelelnek, jóval magasabb bérért tudnak

elhelyezkedni a munkaerő piacon pl. kamionsofőrként. A rakodói munkakört – a nehéz fizikai

munka, a viszontagságos időjárási körülményeknek való állandó kitétel, a folyamatos

balesetveszély és veszélyhelyzet, amit a forgalomban jelentkező közlekedő járművek okoznak,

valamint az állandó érzékszervet érő kellemetlen hatások – nem teszik népszerűvé az állást

keresők szemében.

A második nagy nehézség, hogy a munkavállalók attitűdje a munkavégzéséhez kapcsolódóan –

sok esetben – felelőtlen és figyelmetlen. Főleg a rakodói munkakört betöltő munkavállalók

között előforduló probléma, hogy egy hétvége vagy egy nehezebb járat után nem jelennek meg

munkavégzésre vagy munkára képes állapotban, így a azt nem tudják felvenni és erről nem

tájékoztatják időben a közvetlen felettesük. A helyzet felismerése a reggeli munkakezdéskor a

létszámellenőrzés során kerül megállapításra, amikor már a járatok a vezénylési tervben

meghatározottak szerint csoportba rendeződtek. Megoldásként lehetőség van tartalék

munkaerőt igénybe venni (ha sikerült a kapacitás terhére ilyen célra munkaerőt elkülöníteni)

vagy járatosztással szétosztani az aznapra előírt kötelezettségeket, de mindkét esetben

többletráfordítás keletkezik a vállalatnál. A tartalékember alkalmazása, mint preventív

intézkedés egy jól működő szokásos üzemmenet esetén felesleges, a járatosztás pedig

megnöveli a túlórák számát (azonos szolgáltatási terület bejárását és begyűjtését kevesebb

76

emberrel, de több idő igénybevételével kell megoldani). Harmadik opcióként rendelkezésre áll

a járatszemélyzet csökkentett módban történő kiküldése, de ez a munkavédelmi szempontokat

figyelembe véve csak egyedi esetekben megengedett.

4.3. Ráfordítás csökkentés vizsgálata

4.3.1. Járattervezés

Üzemgazdasági megközelítésben hozamnak nevezzük a meghatározott idő (általában 1 év) alatt

előállított termékek és szolgáltatások (output) mennyiségét, természetes (naturális)

mértékegységben kifejezve, ráfordításnak pedig azon természetes mértékegységben kifejezett

inputok (erőforrások) mennyiségét melyeket a vállalat tevékenysége során (adott időszak –

általában 1 év - alatt) a termelés érdekében felhasznált.8

A hulladékszállítási tevékenység esetén hozamnak tekinthető a begyűjtött hulladék tömege,

ráfordításnak pedig a megtett km, a begyűjtésre fordított munkaóra, valamint a gázolaj

fogyasztás liter nagysága.

A tervezés során kitűzött célokat az alábbi pontok foglalják össze:

- Az optimális szerkezet kialakítása, hiányosságok feltárása.

- A szükséges módosítások elvégzése a szolgáltatási színvonal csökkenése nélkül.

- Magasabb hozam (begyűjtött tömeg) elérése kevesebb ráfordítással (futott km,

elfogyasztott üzemanyag, ráfordított munkaóra).

- Magasabb egy óra alatt begyűjtött hulladéktömeg.

A kiinduláshoz a vállalat integrált irányítási rendszerének adatvagyonát (a teljes szerződéses

állományt) használtam fel. A közszolgáltató minden ingatlanhasználóval szerződést köt. A

szolgáltatásra vonatkozó alapvető ismérveket a szerződéses állományból szűrhető adatok

nyújtják pl. hány darab aktív szerződésben foglalt kötelezettséget kell teljesíteni, hány darab

edényzet tartozik a közszolgáltatásba, milyen területet szükséges nyomon követni (végpontok),

meghatározásra kerültek-e egyedi igények stb..

A rendelkezésre álló naturáliák összegyűjtését a gépjárművezetők által kötelezően vezetett

fuvarokmányok biztosították. A kötelező jelleggel vezetett menetlevél szigorú számadási

nyomtatványnak minősül, a szállítási tevékenység meghatározó dokumentuma. A jármű

vezetője köteles eseményszerűen vezetni, így a napi szállítási adatokról hiteles információ áll

rendelkezésre. Az okmányról napi bontásban rögzítésre kerülnek a járatra, kezelőszemélyzetre,

hulladékra, illetve a gépjárműre vonatkozó ismérvek. A menetlevél feldolgozása a vállalat

szállítási tevékenységének költségelszámolási alapja is, így ezen információk a feldolgozást

követően a vállalat több területének munkavégzésére hatással vannak.

A kiadott módosítások visszaellenőrzésnél nagy segítséget jelentettek a hulladékszállító

járművekbe telepített járműkövető rendszerek háttér információi. A térképen történő vizuális

megjelenítésen és a menetlevélen rögzített információk kiegészültek a járművezetőkre

vonatkozó jellemzők és szokások feltérképezésével (megállási pontok, vezetési sajátosságok

stb.), melyek a későbbiekben különösen hasznosnak minősültek.

8 Nábrádi András, Pupos Tibor, Takácsné György Katalin Üzemtan I. Letöltés dátuma: 2018. 04. 19., forrás:

http://agrecorural.sze.hu/images/oktatasi-anyagok/29-uzemtan-I.pdf

77

A géppark cseréjével megváltoztak a szállítási kapacitás műszaki paraméterei: a rendelkezésre

álló 20 db tömörítős hulladékgyűjtő és szállító jármű teherbírása egységesen kb. 12 000 kg volt.

A járattervek térképre történő átültetései a tesztelési fázisban manuálisan kerültek

megrajzolásra, majd a végleges verziók a Google térképalkalmazásán keresztül kerültek

rögzítésre.

A járattervezés során az alábbi lépések kerültek elvégzésre:

1. lépés: Meghatározni a járatokat jellemző naturáliákat, a járattervezéshez szükséges adatok

összegyűjtésével.

A fent már említett tömegre, munkaidőre, futott km-re, gázolajfogyasztásra vonatkozó adatok

összegyűjtése napi és járatonként történő csoportosításban. Fontos, hogy ezen

szemléletmódváltás miatt már nem történt ad hoc, napon belüli járatváltoztatás. A vállalatnál

reguláris tevékenység volt a begyűjtő körök befejezésének határán a fennmaradó szolgáltatási

igény újraelosztása, az allokáció megszüntetésével azonban összehasonlítható egységek

kerültek kialakításra.

2. lépés: Meghatározni az adatok gyűjtésére szolgáló vizsgálati időtartamot.

Az ürítési gyakoriságok időbeli eltérése miatt egységnyi idő alatt nem azonos mennyiségű

információ állt rendelkezésre a területi besorolástól függően .

3. lépés: Meghatározni a jellemző adathalmazra vonatkozó elvárásokat, valamint a járatra

vetített fajlagos átlaghozamot.

A járatokhoz kapcsolt ismérvek rendszerezésével megállapításra kerültek az átlagtól való

eltérések, így irányítottan az egyensúlyvesztésre koncentráltan lehetet a módosításokat

elvégezni.

1. ábra: Régiós járatok szórása lakosságszám alapján, ezer fő

Forrás: Közszolgáltató. adatai alapján, saját szerkesztés

4.3.2. Járatmódosítás

A szállítási tevékenységek módosítása során elérendő cél, hogy a hulladék begyűjtése és

szállítása minimális útvonal megtételével tudjon megtörténni. A gázolaj egységárának

növekedése is okozhatja ugyan a szállítási díj emelkedését, de a gyakorlati tapasztalat alapján

az optimálisan kialakított járatútvonaltól történő eltérés, azaz a megtett km nagysága felelős a

növekedésért pl.: ha egy településen felújítási munkálatok zajlanak, vagy többszöri forduló

megtétele szükséges stb.

Figyelembe szükséges azonban venni a folyamatosan változó szerződéses állomány

változásának, az ingatlanhasználók fogyasztási szokásainak, a ruralitás, a településszerkezeti

78

sajátosságok, a különböző edényméretek eltérő ürítési időszükségletének, a domborzati

viszonyok stb. befolyásoló hatását is.

Régiós járatok esetén számolni szükséges, hogy az egymás közelében elhelyezkedő települések

megközelítéshez mennyi a minimális utazási időszükséglet, valamint – a kihelyezett edények

számából és a vonatkozó naturáliákból becsülve – mekkora mértékű hulladékkeletkezés

várható. Különösen fontos, hogy egy fordulóban a teljes hulladékmennyiség elszállításra

kerüljön, hiszen a leürítés és a járatba történő visszaállásnak nagyon magas időszükséglete van

a vállalatnál, minimum 30 perc.

A hulladék mennyiségének előre jelzésére konfidenciabecsléssel vizsgáltam (2017. év 1-8 hét

alapján) a várható értékeket. A valóság később az előrejelzést megcáfolta, de az intervallum

felső határát alapul véve kiindulási alapot jelentett.

2. ábra: Konfidenciabecslés a begyűjtött tömeg előre jelzésére

Forrás: Közszolgáltató adatai alapján, saját szerkesztés

A rendelkezésre álló gépjárművekkel, a kiindulási és visszaérkezési pontokkal, az előírt

utcalista alapján megtervezésre kerültek a szedési útvonalak. A kialakításakor

figyelembevételre kerültek a napszakra vonatkozó jellemzők pl. az iskolák körül 07:00 óra felé

a begyűjtési tevékenység, vagy a tömegközlekedésben résztvevő autóbuszok utáni közlekedés

nem előnyös. A szállítási útvonal csökkentésére körzetek kialakítását láttam célravezetőnek.

Az egyesével kialakított járatok után a járatok közötti összehangolás történik, mely során az

esetleges tervezési hibák még kijavításra kerülnek. Ezen tervezési fázisban kerülnek bevonásra

a gépjárművezetők. Az egyeztetések során elérendő cél a gyakorlati tapasztalatok alapján

szükségessé váló módosítások feltárása és elvégzése.

Az elkészült járattervek egy minimum 6 hetes tesztelési időszakban kerül ellenőrzése, ami után

utóellenőrzéssel kerül igazolásra a járatmódosítás eredményei. Abban az esetben, ha igazolt,

pozitív változás következik be, a módosítások megtartásra és véglegesítésre kerülnek,

amennyiben nem, további intézkedések szükségesek.

A 3. ábrán szemléltetem, hogy a városon átmenő forgalommal a módosítás előtt hosszabb

útvonalat kellett bejárnia a gépjárműveknek, mely mind az idő, mind a km egységekben

magasabb egységet követelt A gépjárműkövető rendszerből kiemelt képek több gépjármű

együttes tevékenységét mutatja, ahol az egyes járatútvonalak különböző színekkel kerültek

elkülönítésre.

79

Módosítás előtt Módosítás után

3. ábra: Járatmódosítás térképen való szemléltetése


5. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

Feltételezhető lenne, hogy a járatoptimalizálást célzó törekvések – amennyiben az a

munkavállaló bevonásával történik – egyfajta posztmateriális értékként pozitív befolyással bír

az alkalmazottakra, a járatokhoz kapcsolódó feladatok átszervezése azonban komoly

ellenállásba ütközik a munkavállalók részéről. Az okok közt említhető a munkavállalók közötti

szoros együttműködési hajlam és igény, valamint a változástól való félelem. A stabilitás

érdekében hagyományos autonóm munkacsoportok alakultak ki, ahol a csoportközi rotáció

(csoportkeveredés) ritka.

Az optimális járatszerkezet kialakítására vonatkozó javaslatok és a járatzavar elhárítására

vonatkozó különböző megoldások eredményességének feltétele tehát, hogy a dolgozói

szemléletmód széleskörben alkalmazkodni tudjon a változásokhoz. A befogadói oldal pozitív

hozzáállásával a járatnormák felállítása során nem jön létre mesterséges és szándékolt

különbözet.

A járatszemélyzet bevonásával történő járatoptimalizálás elősegíti a feladatokkal történő

azonosulás megvalósulását, valamint segíti a helyszíni viszonyok figyelembevételével történő

tervek elkészítését, így kiemelten fontos, hogy a célcsoport értelmezni tudja a feléje támasztott

elvárásokat, azokkal azonosulni tudjon és relevánsnak tartsa a munkavégzése során. Ennek

megvalósulásához az alkalmazottak felé egyszerűen, szemléltessen, érthetőn kell az elvégzendő

feladatokat közvetíteni. A munkavállalók teljesítményértékelésének egyik lehetséges

megoldása az alábbi módszer is lehet. Az adott járateredmények színskála segítségével vannak

jelölve, tehát minél világosabb az adott járat, annál jobb a teljesítménye. Az alsó szám a

behozott tömeg és a begyűjtés időszükségletének a különbsége, vagyis az egy egység alatt

összegyűjtött hulladék mennyisége (naturáliamátrix), a felső pedig az adott napi rangsor a

vizsgált járatok között. Használatával a munkavállalók összehasonlíthatják teljesítményüket

magukhoz és egymáshoz képest is.

80

4. ábra: Járatmódosítás hatásának szemléltetése


Összefoglalóan véleményem szerint csak akkor lehetnek sikeresek a járatok javítását célzó

erőfeszítések, amennyiben az szervesen bekapcsolódik a dolgozói gondolkodásmódba, illetve

vezetői szinten a szervezeti döntéshozatalba.

6. IRODALOMJEGYZÉK

(1) 1995. évi LIII. törvény

(2) 2012. évi I. törvény, a Munka Törvénykönyve

(3) 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról

(4) 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet Országos Településrendezési és Építési

Követelményekről

(5) 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos

közegészségügyi követelményekről

(6) 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált

településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes

településrendezési sajátos jogintézményekről

(7) 27/2015. (VI. 17.) OGY határozat a 2015−2020 közötti időszakra szóló Nemzeti

Környezetvédelmi Programról, Letöltés dátuma: 2018. 04. 10., forrás:

https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a15h0027.OGY

(8) NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (2017): Országos

Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv, Letöltés dátuma: 2018. 04. 24.,

forrás:https://nhkv.hu/wp-content/uploads/2016/04/Orsz%C3%A1gos-

Hullad%C3%A9kgazd%C3%A1lkod%C3%A1si-K%C3%B6zszolg%C3%A1ltat%C3%A1si-

Terv-2017.pdf?dl=1

(9) Dr. Árvai József (1991): Hulladékgazdálkodási kézikönyv, Műszaki Könyvkiadó, Budapest,

215 o.

(10) Baranyi Rita, Dollmayer Petra, Fodor Mátyás, Kiss Gabriella, Ottó Krisztina, Pál Csilla,

Szabó Gergely (2004): Közösségi részvétel a hulladékgazdálkodási döntéshozatalban, B.V.B.

Nyomda és Kiadó Kft., Eger, 142 o.

(11) Nábrádi András, Pupos Tibor, Takácsné György Katalin Üzemtan I. Letöltés dátuma:

2018. 04. 19., forrás: http://agrecorural.sze.hu/images/oktatasi-anyagok/29-uzemtan-I.pdf

Járat/Kelt Dátum 1. Dátum 2. Dátum 3. Dátum 4.

1. járat 1

41 4

29 3

38

2

38

2. járat 3

26 4

21 2

28

1

28

3. járat 4

22 1

33 2

26

3

22

https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a15h0027.OGY

81

GELENCSÉR MARTIN


BA

Kaposvári Egyetem


Témavezető:

Dr. Szabó- Szentgróti Gábor


Munkahelyi generációs konfliktusok

A TDK dolgozat célja, hogy feltárja a munkahelyi konfliktusok forrásait, megvizsgálja a

generációs ellentétek gyakoriságát és azok kiváltó okait, illetve felmérje a vezetők

szerepvállalását a konfliktuskezelésében. Célom volt továbbá, hogy az eredmények alapján

javaslatokat fogalmazzak meg a munkahelyi konfliktusok redukálására és a vezetői

konfliktuskezelésre vonatkozóan. Kutatásom során a dolgozók véleményének és

tapasztalatainak felmérése érdekében egy anonim kérdőívet állítottam össze. A válaszokat

különböző statisztikai módszerekkel és számítógépes program segítségével elemeztem. Az

eredmények alapján megállapítható, a generációk közötti különbségek nem jelennek meg olyan

mértékben konfliktusok formájában, mint ahogy azt a szakirodalom taglalja, a válaszadók

többsége nem tapasztal generációs ellentétet a munkahelyén és szívesen dolgozik együtt más

korosztályú munkatársakkal.

Generational workplace conflicts

The goal of this Scientific Students' Associations paper is to reveal the sources of workplace

conflicts, to examine the frequency of disagreements, and their cause, and to measure the

engagement of leaders in settling them. Furthermore, my goal is to propose ideas on reducing

workplace differences, and on leader's conflict management, based on the results of my

research. To get these results I made an anonymous survey, to get the opinions and experiences

of workers. These results were then analyzed with different statistic methods and computer

programs. Based on the result, we can say that generational differences are not as significant as

scientific literature says, as most of the responders have not experienced any generational

differences in their workplace, and they are mostly keen to work with people of different age

groups.

82

1. BEVEZETÉS

Mindannyian sajátos értékekkel, adottságokkal és egyéniséggel rendelkezünk, máshogy

viselkedünk az adott helyzetekben és különböző szempontok alapján hozzuk meg döntéseinket.

Ez a differencia nem csak egyéni, hanem generációs szinten is megfigyelhető. Ahogy az

egyének, úgy az egyes generációk is jelentősen különböznek egymástól, ami a családi és társas

kapcsolatainkon túl a munkahelyen is érezteti hatását. Különbözik a korosztályok értékrendje

és munkamorálja, más elvárásaik vannak a munkával szemben és másfajta eszközökkel

motiválhatók.

Kutatásom arra irányul, hogy bemutassam a generációk sajátosságait, illetve azokat a

tényezőket, melyek hatást gyakoroltak szocializálódásukra és ezáltal hozzájárultak eltérő

munkaerő- piaci tulajdonságaik kialakulásához. A választott téma aktualitása abban rejlik, hogy

jelenleg négy egymástól különböző generáció van jelen a munkaerő-piacon, melyek életét

eltérő gazdasági, társadalmi, politikai és technológiai viszonyok alakították, azonban a

munkahelyek heterogén korösszetétele szükségessé teszi együttműködésüket. Ha az egyes

korosztályok nem képesek egymással hatékony kooperációra, az nagy eséllyel eredményezhet

generációs konfliktust a szervezeten belül. Véleményem szerint ez a helyzet a vezetőket is

kihívás elé állítja, hiszen, ha nem fordítanak kellő figyelmet erre a kérdésre, akkor az rombolja

a munkahelyi közösséget és hosszabb távon a produktivitás csökkenését idézheti elő. Viszont,

ha felismerik az egyes generációk erősségeit, a különbségeket megfelelően menedzselik, és

kihasználják az ebből származó előnyöket, akkor ez hozzájárulhat a hatékonyság növeléséhez.

Ezért a vezetők számára elengedhetetlen, hogy tisztában legyenek a generációk

sajátosságaival és ismerjék a megfelelő konfliktuskezelési módszereket. A hatékony

együttműködés és a konfliktusok elkerülése csak úgy valósulhat meg, ha a korosztályok ismerik

egymás értékeit és képesek elfogadni azokat. Fontos továbbá a megoldás központú és

személyeskedést elkerülő konfliktuskezelés, amelyhez az érintett felek és a vezetők

közreműködése egyaránt szükséges.

83

2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS

2.1 A generáció fogalmi meghatározása

Ha a generáció meghatározásánál a fogalom biológia értelmezését vesszük alapul, akkor

elmondható, hogy „a generációkba a megközelítőleg azonos életkorú egyedeket soroljuk.”

(Hale, W. G. – Margham, J. P. – Saunders, V. A, 1997)

Hagyományos értelemben a generációt „a szülők és utódaik születése közötti átlagos

időintervallumként” definiálhatjuk, amely megközelítőleg 20-25 éves ciklust jelent. A

gyermekvállalási idő kitolódása miatt a napjainkban biológiai értelmezés minden eddiginél

hosszabb időszakot jelentene, ezért ez a megközelítés mára már irrelevánssá vált. Helytállóbb,

ha a fogalmat szociológiai szempontból közelítjük meg, miszerint a generáció azonos korban

született személyek csoportja, akiket ugyanaz az időszak és annak sajátos eseményei határoztak

meg. Marc Mccrindle és Emily Wolfinger (2010) idézi William Strauss és Neil Howe szavait,

miszerint: „A generáció olyan személyek csoportja, akik azon a történelmi időn és téren

osztoznak, mely kollektív személyiséget biztosít nekik.”

Véleményem szerint Marc Mccrindle és Emily Wolfinger foglalta össze a legkomplexebb

és legátfogóbb módon a generáció definícióját, ezért ez a megközelítés képezi kutatómunkám

alapját: „a generációt olyan személyek csoportjaként határozzuk meg, akik ugyanabban a

korszakban születtek, ugyanazon időszak formálta őket, és ugyanazon társadalmi markerek

voltak hatással rájuk – más szóval a generáció egy azonos életkor és életszakasz, létfeltételek

és technológia, események és tapasztalatok által összekapcsolt csoport.”

Természetesen mindez nem ad okot sztereotipizálásra. Hiszen a tény, hogy egy adott

generációra ugyanazon társadalmi, gazdasági, politikai vagy technológiai tényezők voltak

hatással nem eredményezi azt, hogy a generáció minden tagja homogén személyiséggel, azonos

tulajdonságokkal vagy attitűddel rendelkezik. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a környezeti

tényezők hatást gyakorolnak az egyének és a generációk szocializálódására, ami szélsőséges

esetben generációs szakadék kialakulásához is vezethet, melynek áthidalása nem egyszerű

feladat.

2.2 Generációk jellemzése

2.2.1 Az építők generációja (1925-1945)

Az építő, vagy más néven veterán generáció tagjainak életkora napjainkban meghaladta

a 70 évet, ebből következik, hogy ez a nemzedék átlépte a nyugdíjkorhatárt és már nem aktív

résztvevője a munkaerőpiacnak. A generáció jellemzője az elkötelezettség, nem ritka, hogy

nyugdíjba vonulásuk előtt csupán egy vagy két munkahelyen dolgoztak. (Zubány, 2008) Fontos

számukra a hiteles, céltudatos és karizmatikus vezető személye. (Kissné, 2014) Az építő

generációra ható tényezők közül (Lukovszki, 2015) is kiemeli, hogy ez a nemzedék háborúban

és folyamatosan változó politikai rendszerek között szocializálódott, így lételemükké vált az

alkalmazkodás.

84

2.2.2 A boomer generáció (1946-1964)

A II. világháború után ugrásszerűen megnőtt a születések száma, ezért az ebben az

időszakban született generációt „Baby Boom” nemzedéknek nevezzük. Kevésbé fontos

számukra a tekintélyelvűség és egyre inkább előtérbe helyezik az egyenjogúságot. Szabadabb

felfogásukat azonban tükrözi, hogy rövidebb távra terveznek a párkapcsolatok és a

munkahelyek terén is. Szeretnek csapatban dolgozni, rugalmasak és nyitottak a fiatal

kollégákkal való együttműködésre. megjelenik bennük az a félelem, hogy az újabb generációk

megfoszthatják őket a munkahelyeiktől. (Zubány, 2008) Félnek attól, hogy az újabb

korosztályok olyan készségekkel rendelkeznek, amikkel ők nem, ezért elődeiknél nyitottabbak

a tanulásra. (Kissné, 2014) A generáció életét és gondolkodását nagymértékben meghatározta

a rendszerváltás (Besenyei, 2016) (Tari, 2010) Az állami gondoskodás megszűntével a

generáció egy része elvesztette a lába alól a talajt, míg másik részük megpróbált alkalmazkodni

az új feltételekhez. Nyilvánvalóvá vált számukra, hogy az állami gondoskodás megszűnésével,

már sem munka, sem státusz, sem elismerés nem járt alanyi jogon, megszűntek a „nyugdíjas

állások”. (Tari, 2010)

2.2.3 Az X generáció (1965-1979)

Ez a korosztály már bizonytalanság és korlátozott lehetőségek között nőtt fel, hiszen ’80-

as évek kemény gazdasági fordulatai miatt nem ismeretlen számukra a válás, az államadósság

és az elbocsátás fogalma. (Lukovszki, 2015)Tanulva szüleik túlzott maximalizmusából már

nem a munka az elsődleges az életükben, így a munka és a magánélet egyensúlyának

megtalálására törekszenek. (Zubány, 2008) Kevésbé jellemző rájuk az elköteleződés és

gyakrabban váltanak munkahelyet elődeiknél. Ez a korosztály érzékelhette, hogy munkahelyén

nincs odaragasztva a székéhez. Tisztában vannak azzal, hogy az adott pozíció megszerzésénél

egy másik jelentkező komoly riválissá válhat, ezért felismerték, hogy az állásinterjúkon

kizárólag hiteles, meggyőző kommunikációval győzhetnek. (Zubány, 2008)

2.2.4 Az Y generáció (1980-1994)

Az Y generáció tagjait „Internet generációként” is emlegetik, mivel a számítógép és az

internet életük alapvető részévé vált. (Besenyei, 2016) (Zubány, 2008). Szocializálódásukat a

technológiai tényezőkön túl a politikai környezetváltozás is befolyásolta, mivel az Y nemzedék

tagjai Magyarországon még a szocializmusban születtek, de a rendszerváltást követően már a

fejlődő demokráciában nőttek fel. Az Y generáció tagjai „nyitottak az újdonságokra,

befogadóak, gyorsan sajátítják el a technológiai újdonságokat. Agilisak, célratörők, korlátlan

munkakedv, horribilis fizetési elvárás jellemző rájuk.” (Kissné, 2014) Munkahelyválasztás

során a pénz és a karrier központi szerepet kap náluk. Munkahelyükhöz kevésbé kötődnek,

állásukra egy olyan tényezőként tekintenek, amit bármikor meg lehet változtatni, és ha

valamivel nem elégedettek ezt különösebb érzelmi kötődés nélkül meg is teszik. (Tari, 2010)

85

2.2.5 A Z generáció (1995-2009)

Digitális világban szocializálódtak, alapvető számukra a korlátlan hozzáférés a

világhálóhoz, és hozzászoktak ahhoz is, hogy állandó kapcsolatban állnak egymással. Profin

kezelik az elektronikus eszközöket, sok időt töltenek különböző közösségi oldalakon és naponta

akár több száz emberrel is kommunikálnak. (Kissné, 2014) Tisztában vannak vele, mennyit kell

keresniük ahhoz, hogy anyagilag függetlenné váljanak. Ugyanakkor a pénz nem minden, fontos

számukra hogy kikkel és milyen körülmények között kell együtt dolgozniuk. Vezetői

ambíciókkal rendelkeznek, beosztottként is felmerül bennük az igény arra, hogy

visszajelezhessenek feletteseiknek és elvárják munkájuk folyamatos elismerését. (Molnár,

2016) A legfiatalabb generációra túlzott magabiztosság, laza munkafegyelem és - a kevés

tapasztalat ellenére- túlságosan magas fizetési elvárás jellemző. (Soós, 2008)

2.3 Konfliktus

2.3.1 A konfliktus definiálása

A konfliktusok részét képezik a mindennapi életünknek. A szakirodalom is széles körben

tárgyalja e szó jelentését: a konfliktus a szociológia, a pszichológia, a pedagógia, a

menedzsment, a művészetek és jog területén is ismert fogalom. Szótári értelmezésben a

konfliktus két dolog összeütközését jelenti, ha azonban nem elégszünk meg ezzel a

meghatározással, azt mondhatjuk, hogy „a konfliktus egyet nem értés, ellentét, vita vagy

feszültség emberek vagy azok csoportjai között.” (Nádházy, 2006) Svelta Erzsébet különböző

nézetek, érdekek, vagy értékek összeütközéseként definiálja a konfliktust, amely életünk

szükségszerű és elkerülhetetlen része. (Svelta, 2014) Berényi és Juhász is hasonlóképpen

foglalja össze a szó jelentését: „Konfliktusnak nevezzük az egymásnak ellentmondó

mozgatóerők, meggyőződések és érdekek feszültséggel teli ütközését.” (Berényi- Juhász, 2012)

Bakacsi Gyula szerint akkor jön létre konfliktus, ha „két vagy több érintett fél közül valamelyik

azt érzékeli, hogy mások negatívan viszonyulnak valamihez, ami számára fontos.” ,,Ez a fontos

dolog lehet bármi: erőforrás, előmeneteli lehetőség, döntési alternatíva, státus, vagy akár saját

értékünk, hiedelmünk, meggyőződésünk.” (Bakacsi, 2004)

Kovács (2011) összefoglalta a konfliktus meghatározásainak közös jellemzőit, miszerint:

„Egymástól különböző, de egymással kapcsolatban lévő felek összeütközésbe kerülnek

valamely- mindegyikük számára fontos- eszmei vagy anyagi érték birtoklása, felhasználása

vagy tulajdonlása végett és az összeütközés során a felek a másik számára nemkívánatos módon

viselkednek. Az összeütközés kimenetele lehet kedvező vagy kedvezőtlen az érintettek, szereplők

számára.”

2.3.2 A konfliktus megítélése

A klasszikus vezetéselméleti irányzat képviselői (F. W. Taylor, Henry Fayol) a

konfliktusra zavaró, káros jelenségként tekintettek, amely rombolja a közösséget és ártalmas a

szervezetre nézve. A vezetésfelfogás átalakulásával azonban megváltozott ez a vélemény. A

Human Relations irányzat meghatározó alakjai (Elton Mayo, McGregor, Maslow) már a

csoportok együttműködésének természetes velejárójaként tekintettek a konfliktusra, amit el kell

86

fogadni és meg kell tanulni kezelni. Szerintük minden nézeteltérés vezetési hiányosságokra

vezethető vissza, amelyből azonban a szervezetnek haszna is származhat, hiszen felhívja a

figyelmet a problémás területekre. Napjainkban a konfliktusról alkotott vélemények pozitív

irányba váltottak. Az legújabb irányzatok képviselői szerint a konfliktusok nem csak

szükségszerűek, de hasznosak is lehetnek. Támogatják felszínre kerülésüket, mivel azok olyan

változásokat idézhetnek elő, amelyek elősegítik a vállalatok környezethez való

alkalmazkodását, növelik a szervezeti tagok elégedettségét, továbbá biztosítják a szervezet

rugalmasságát, problémamegoldó és válaszképességét. (Kovács, 2011; Bakacsi, 2004)

2.3.3 A konfliktust kiváltó okok

Kovács (2011) Wagner János alapján az alábbi 5 csoportba osztja fel a konfliktusok kiváltó

okait:

1. Egy szervezeten belül kialakult konfliktusok egyik meghatározó részét képezik a

kapcsolati konfliktusok. Ennek kiváltó okai lehetnek a túl erős érzelmek, a téves megítélések,

sztereotípiák és kommunikációs zavarok, melyek akadályozzák a munkavállalók

együttműködését, és meggátolják a sikeres és eredményes munkavégzést.

2. Mindannyian különböző szempontok alapján ítéljük meg mások véleményét és

viselkedését, máshogy viszonyulunk a kitűzött célokhoz, eltér az életfelfogásuk, vallási és

politikai meggyőződésük. Ez természetes jelenség - hiszen minden ember más és más

értékekkel rendelkezik-, azonban értékkonfliktusok kialakulásához vezethet, amivel egy

szervezeten belül számolni kell.

3. A konfliktusok jelentős része vezethető vissza információs eredetű okokra. Egy

munkahelyen a munkavégzés nélkülözhetetlen feltétele, hogy a munkatársak mind

mennyiségben, mind minőségben hozzájussanak a feladatuk ellátásához szükséges

információhoz. Ha ez információhiány, téves információk, félreértések vagy egyéb feltételek

miatt nem teljesül, akkor könnyen konfliktus alakulhat ki a szervezetben.

4. A szervezeteken belül számos esetben fordul elő strukturális konfliktus, ami adódhat

a források és hatalmi viszonyok egyenlőtlenségéből, időhiányból, vagy olyan környezeti

tényezőkből, melyek gátolják a munkatársak közötti kooperációt.

5. Végül fontos megemlíteni az érdekkonfliktusokat, melyek az eltérő célok és

szembenálló érdekek ütközésén alapszik.

Összefoglalva tehát a konfliktusoknak számos oka ismert, előfordulhat az is, hogy ezek

keverednek egymással, így átfedés nélkül nehéz őket besorolni a fent említett csoportokba. Az

alábbi csoportosítás csupán érzékelteti, hogy milyen fő okai és típusai vannak a

konfliktusoknak.

2.4 Szervezeten belüli konfliktusok

A szervezetek emberek és csoportok együttműködését jelenti meghatározott célok elérése

érdekében. Egy szervezetben eltérő képességekkel és személyes tulajdonságokkal, valamint

87

különböző értékrenddel és motivációval rendelkező emberek együttműködése valósul meg.

Ehhez hozzájönnek még a különféle szervezeti szerepek, a hierarchiában és

munkamegosztásban elfoglalt eltérő pozíciók, amik nagy eséllyel eredményezhetnek

konfliktust. Szervezeti konfliktusnak nevezzük a szervezeten belüli személyek, csoportok vagy

részlegek közötti ellentétet, amely személyközi konfliktusoktól leginkább az alá-fölérendeltségi

viszonyokban tér el. (Kovács, 2011)

2.4.1 A szervezeti konfliktusokat kiváltó okok

Kovács (2011) szerint a szervezeti konfliktus egyik elsődleges forrása a változás, amely

különbözőképpen érintheti az eltérő pozícióikat betöltő személyeket. Egyesek számára előnyt,

míg mások számára hátrányt jelenthet, ezért a változás a szervezetek szempontjából komoly

konfliktusforrás. Konstans konfliktus-tényező lehet a szervezetekben a hatalom birtoklása is,

ami végső soron hatalmi harcot eredményezhet. Egy munkahely egyik legfontosabb erőforrása

az információ, aminek birtoklása a munkavégzés egyik elengedhetetlen feltétele. Amennyiben

a munkatársak részére nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű és minőségű információ,

az gátolhatja őket munkájukban, és konfliktust eredményezhet a kollégák között. A jutalmazás

kérdése is nézeteltérést válthat ki. A jutalmazás célja a munkatársak motiválása, azonban a

jutalmazásból kimaradtak ezt frusztrációként élhetik meg. Az is megállapítható továbbá, hogy

a túl gyakori jutalmazás növeli az igényszintet, ami mindig meghaladja a jutalomszint

növekedését. A szervezeti konfliktusok jelentős része származik a munkamegosztásból. Ennek

forrása lehet a szervezeti egységek nem egyforma terheltsége. Hiszen, ha az egyik szervezeti

egység túlterhelt és azt a dolgozók azt látják, hogy velük ellentétben kollégáiknak lényegesen

kevesebb feladatuk van, az nagy valószínűséggel eredményezhet feszültséget közöttük. A

fejlesztés kényszere is konfliktusforrás lehet. Az egyes szervezeti egységek versenyben vannak

egymással a fejlesztési forrásokért, esetleges stagnálás és visszafejlődés esetén kiéleződhetnek

közöttük a konfliktusok.


3.1 Szekunder kutatás

Kutatómunkámat a témával kapcsolatos szakirodalom tanulmányozásával kezdtem,

mivel úgy gondoltam, hogy az eredményes vizsgálat érdekében elengedhetetlen megismerni a

téma szakértőinek publikációit. Ezért munkám során számos könyvet, folyóirat cikket és

interneten elérhető tanulmányt használtam fel, hogy az alapfogalmaktól kezdve részletesen

megismerjem kutatási témám szakirodalmát.

3.2 Primer kutatás

Primer kutatásom során kérdőíves felmérést végeztem, melyet a szekunder forrásokból

szerzett ismereteim alapján készítettem el. A kérdőív összeállításánál, a kérdések

megfogalmazásakor, az volt a célom, hogy azokat valamennyi válaszadó értelmezni tudja az

ország bármely pontján, munkavégzési területtől, beosztástól és munkakörtől függetlenül,

ezáltal ne korlátozzam a potenciálisan beérkező válaszok számát. Felmérésem azonban nem

tekinthető reprezentatívnak. Kérdőívemet online felületen tettem közzé 2017.08.01-jén,

amelyre 2017.09.12-ig 120 db válasz érkezett. Összesen 32 kérdést tettem fel, melyek többsége

88

zárt, feleletválasztós kérdés volt. Az adatgyűjtés hitelességét növelve több esetben a kitöltők

rendelkezésére állt „egyéb” válaszadási lehetőség is, a választási alternatívák pontosítása és

saját véleményük kifejtése érdekében.

A kérdéseket öt témakör köré csoportosítottam, első közülük a munkával kapcsolatos

általános kérdések voltak. Arra kerestem választ, hogy a kitöltők jelenleg vállalnak-e munkát,

milyen területen, iskolai végzettségüknek megfelelő munkát végeznek-e, valamint hány főt

foglalkoztat a szervezet, ahol dolgoznak. Érdekelt továbbá, hogy mennyire befolyásolja

munkájukat a kollégáik teljesítménye, szoktak-e csoportban dolgozni, és ha igen, mekkora az

átlagos csoportlétszám.

A következő kérdéskör témája a konfliktus volt. Az első kérdésben felsoroltam számos

konfliktus tényezőt és arra voltam kíváncsi, hogy a válaszadók szerint ezek milyen

gyakorisággal eredményeznek munkahelyi nézeteltérést. Többek között az is érdekelt még,

hogy a kitöltők hogyan viszonyulnak a konfliktushoz, tapasztaltak-e már miatta

teljesítménycsökkenést, valamint gondolkodtak-e már a következtében munkahelyváltáson.

A generációk közötti konfliktus témakör alkotja kérdőívem harmadik szakaszát. Ezen

belül az első három kérdés a válaszadók munkatársainak életkorát és koreloszlását térképezte

fel a felettesek körét is beleértve. Ezt követően felmértem, hogy a válaszadók szerint melyek

azok a tényezők, amelyek sok esetben konfliktust váltanak ki a generációk között, és mennyire

gyakoriak ezek az ellentétek a munkahelyükön. Emellett foglalkoztatott az a kérdés is, hogy a

válaszadók szívesen dolgoznak-e más korosztályú munkatársakkal és megítélésük szerint a

generációk képesek-e hatékony együttműködésre.

Felmérésem következő szakasza a konfliktuskezelésre vonatkozott. Ebben a témakörben

arra kerestem választ, hogy a vezetők mennyire vállalnak szerepet a konfliktusok rendezésénél,

a válaszadókra melyik konfliktuskezelési stílus jellemző, valamint mely tényezőket tartják

fontosnak a konfliktus feloldásánál.

Végül kérdőívem utolsó szakaszában a megkérdezettek háttér információit mértem fel. A

kérdések a kitöltők nemére, születési idejére, legmagasabb iskolai végzettségére, lakóhelyére,

jövedelmi helyzetére, munkakörére és munkahelyen betöltött pozíciójára irányultak.

3.3 Elemzési módszerek

Az adatok értékelése során első sorban leíró statisztikai eszközt alkalmaztam, a kapott

adatokat grafikusan ábrázoltam, majd elemeztem. A háttérváltozók és az egyes válaszok közötti

összefüggések kimutatása érdekében kereszttábla elemzést folytattam. A változók közötti

összefüggések statisztikai szignifikanciájának mérésére a Pearson-féle Khi négyzet (χ2) próbát

végeztem, ezen kívül a kereszttáblás elemzés során megvizsgáltam a Cramér-féle V együtthatót

is.

89

4. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

4.1 Háttérváltozók elemzése

A fejezet célja, hogy bemutassa a válaszadók általános jellemzőit (életkor, iskolai

végzettség, lakhely, jövedelmi helyzet, munkahelyen betöltött pozíció).

A kérdőíves felmérésemre a Baby Boom, az X, az Y és a Z generáció köréből érkezett

válasz. Kérdőívem kizárólag online felületen került megosztásra, ezért számítottam rá, hogy a

Veterán generációhoz csak korlátozott számban fog eljutni, mivel a legidősebb generációnak

csak csekély hányada használja rendszeresen a számítógépet és az internetet. Ebből kifolyólag

nem meglepő számomra, hogy tőlük nem kaptam visszajelzést a kérdéseimre.

A legtöbb válasz az Y generációs válaszadóktól érkezett, amely az összes visszajelzés 41

százalékát jelentette. A válaszadási arány várható volt, mivel az Y generáció napi

rendszerességgel használja az online felületeket és jelentős részük aktív munkavállaló, így

technológia ismeretük és munkatapasztalatuk egyaránt lehetővé tette számukra a felmérésem

magas arányú kitöltését.

A visszajelzések második legnagyobb hányadát (31%) az X generáció adta megelőzve

ezzel a Z generációt, amelytől az összes válasz 17 százaléka származott. Véleményem szerint

ez annak tudható be, hogy nagy valószínűséggel a Z generáció tagjaihoz nagyobb arányban

jutott el a kérdőívem, viszont munkatapasztalat hiányában kevesebben tudtak a témában

releváns válaszokkal szolgálni. Ezzel szemben úgy gondolom, hogy az X generáció jobban

tudott azonosulni a felmérésem témakörével és ez eredményezhette magasabb arányú

válaszadásukat.

A legkevesebb kitöltés a Baby Boom generációtól érkezett. Ez a legidősebb korosztály,

amelytől választ kaptam a kérdőívemre. Viszonylag alacsony, 11 százalékos kitöltési arányuk

véleményem szerint a Veterán generációhoz hasonló okokra vezethető vissza, mivel a Boomer

generáció idősebb tagjaira is kevésbé jellemző a számítógép és az internet használata.

A válaszadók több mint fele (53,3 %) rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Ezen belül a

főiskolát végzett válaszadók aránya 37,5 százalék, további 15 százalék végzett felsőfokú

mesterképzést, valamint egy kitöltő rendelkezik doktori címmel, 0,8 százalékkal növelve ezzel

a felsőfokú képesítéssel rendelkezők arányát. A felmérésben résztvevők 45,8 százalékának

középfokú végzettsége van. Ezen belül a gimnáziumot végzett válaszadók aránya a

legmagasabb (23,3%), őket követik a szakközépiskolát (18,3 %), majd szakiskolát végzettek

(4,2%). Mindössze egy válaszadónak volt a legmagasabb iskolai végzettsége nyolc általános

osztály. Összességben tehát megállapítható, hogy a felmérésben résztvevők többsége közép,

illetve felsőfokú képesítéssel rendelkezik.

A kitöltők csaknem fele megyeszékhelyen, 15 százaléka a fővárosban és további 23

százaléka vidéki városban lakik. Ezzel szemben községekben élő válaszadók aránya mindössze

13 százalék.

A vizsgálatban közreműködők többsége (51,7%) átlagosnak vallja saját jövedelmi

helyzetét. A résztvevők második legnagyobb szegmensébe 27,5 százalékos részaránnyal azok

tartoznak, akiknek a jövedelmi helyzete valamivel meghaladja az átlagos szintet. Ezzel

szemben a válaszadók 18,4 százaléka válaszolta, hogy jövedelmi helyzete átlag alatti, ezen

90

belül is 6,7 százalék azoknak az aránya, akik úgy gondolják, hogy jövedelmi helyzetük

jelentősen az átlagérték alatt van. Mindössze a válaszadók 2,5 százaléka gondolja úgy, hogy

jövedelmi helyzete jelentősen meghaladja az átlagot.

Mindemellett elmondható, hogy a válaszadók döntő többsége szellemi munkakörben

dolgozik és mindössze 20 százaléka végez fizikai munkát, illetve kiemelkedő többségük

(79,2%) beosztottként dolgozik, és a vezető beosztású válaszadók közül a legtöbben

középvezetői pozíciót töltenek be. A résztvevők 5 százaléka csoportvezető és csupán 3,3

százalékuk dolgozik felsővezetői pozícióban.

4.2 Munkával kapcsolatos kérdések

A válaszadók 98,3 százaléka jelenleg dolgozik és mindössze két válaszadó nem vállal

pillanatnyilag munkát. Ez a felmérésem szempontjából nagy jelentőséggel bír, mivel a kitöltők

magas munkavállalási arányából arra lehet következtetni, hogy a kutatásom témája aktuális

számukra, ezért naprakész és releváns információkkal tudnak szolgálni.

Kutatásom során feltételeztem, hogy a munkahely méretének növekedésével egyenes

arányban növekszik a konfliktusok megjelenésének száma. Ez okból fontosnak tartottam

felmérni a megkérdezettek munkahelyének méretét, amit a foglalkoztatottak létszáma alapján

határoztam meg. A kitöltők döntő többsége (63,3%) 250 főnél több munkatársat foglalkoztató

munkahelyen vállal munkát. Egy cég esetében ez nagyvállalati szintnek felel meg. A

válaszadók 19,2 százalékát foglakoztatja közepes méretű szervezet/ középvállalkozás, és 6,7

százaléka dolgozik kisméretű szervezetnél. Ezzel szemben mikrovállalkozásnál a válaszadók

10,8 százaléka végez munkát.

Úgy gondolom, hogy a munkahelyi konfliktusok számottevő része a munkatársak

egymásrautaltságából származik, különösen abban az esetben, ha az egymástól való kölcsönös

függés a munkateljesítményre is hatást gyakorol. Fontosnak tartottam megvizsgálni, hogy a

kutatásban résztvevők munkájának eredményességét milyen mértékben befolyásolja a

kollégáik teljesítménye. A válaszadók a legnagyobb arányban (47,5%) azt a választ adták, hogy

munkájuk kimenetelét jelentősen meghatározza, hogy munkatársaik milyen minőségben látják

el saját feladataikat. A kitöltők 42,5 százaléka válaszolta, hogy munkája eredményességét

részben, de befolyásolja a kollégája teljesítménye, míg csupán 10 százaléka nyilatkozta azt,

hogy munkavégzésük eredményessége független a kollégáik teljesítményétől.

Véleményem szerint a munkahelyen konfliktusforrás lehet, ha a feladatokat több

munkatárs együttműködve, csoportosan végzi el, hiszen az eredményesség így nem csak rajtuk,

hanem kollégáik teljesítményén is múlik. Csoportos munkavégzés esetén a munkatársak

egymásrautaltsága miatt nagyobb eséllyel alakulhat ki nézetkülönbség, amely az előbb tárgyalt

egymásrautaltsággal lehet szoros összefüggésben. Emiatt kutatásom során fontosnak tartottam

felmérni, hogy a válaszadók többnyire önállóan vagy csoportosan végzik-e munkájukat. Az

eredmények alapján a kitöltők többsége (53,3%) munkahelyi feladatait általában egyedül látja

el és 46,7 százaléka dolgozik rendszeresen csoportban.

91

4.3 Konfliktusok kialakulásának okai

Egy munkahelyen a munkavégzés nélkülözhetetlen feltétele, hogy a munkatársak mind

mennyiségben, mind minőségben hozzájussanak a feladatuk ellátásához szükséges

információhoz. Ha ez kommunikációs zavarok miatt nem teljesül, nagy eséllyel alakulhat ki

konfliktus a szervezetben. A válaszadók az információhiány vált ki legnagyobb mértékben

ellentétet, míg a szükségesnél több információ a legritkább esetben okoz konfliktust a

munkahelyen. A további tényezők, mint a félreértések, a nem egyértelmű vagy helytelen

megfogalmazás nem okoznak számottevő mértékben konfliktust a kitöltők véleménye szerint.

A munkahelyi környezetben egymástól eltérő készségekkel, képességekkel, stílussal,

gondolkodásmóddal rendelkező munkatársaknak kell együttműködnie, amely nagy eséllyel

eredményezhet közöttük nézeteltérést. Kutatásomban felmértem, hogy az egyes tényezők,

melyek a kollégák közötti különbségekből adódnak milyen mértékben indukálnak munkahelyi

konfliktust. A válaszadók szerint az eltérő gondolkodásmód eredményez legnagyobb

gyakorisággal konfrontációt a munkatársaik között, ezenkívül számottevő tényező még a

különböző munkamorál és az eltérő személyiség is. Az eredmények alapján megállapítható az

is, hogy a nemi ellentétek meglehetősen ritkán váltanak ki nézeteltérést a munkahelyen.

Számos konfliktus vezethető vissza a vezetés hiányosságaira, ami feszültséget

eredményezhet a kollégák, valamint a beosztottak és a vezetők között. Kutatásomban ezért

célom volt a vezetői hiányosságokból adódó konfliktusforrások feltárása. Az adatok alapján

megállapítható, hogy a legtöbb válaszadó a felsorolt tényezők közül a visszacsatolás és

teljesítményértékelés hiányát, a feladat- és felelősségi körök tisztázatlanságát, valamint az

elismerések egyenlőtlen elosztását nevezte meg, ami a vezetési hiányosságok közül a

leggyakrabban generál konfliktust.

A munkahelyi konfliktusok egy része munkaszervezési okokra is visszavezethető, ami

véleményem szerint az előbb tárgyalt vezetői hiányosságokkal lehet összefüggésben, mivel a

munkaszervezés vezetői funkció. A válaszadók szerint a munkahelyen a kollégák nem

egyforma terheltsége váltja ki a legtöbb konfliktust, amit a túlhajszoltság és a

teljesítménykényszer követ. Rendkívül meglepő volt ugyanakkor számomra, hogy a nem

megfelelő munkakörülmények és a munkamódszerben történő változások ritkán okoznak

konfliktust a válaszadók szerint.

A szervezeti felépítésből, struktúrából származó hiányosságok és problémák olyan

tényezők, amelyek potenciális konfliktusforrások lehetnek a szervezeten belül. Kutatásom

során ezért fontosnak tartottam annak felmérését, hogy a válaszadók szerint ezek a tényezők

milyen mértékben okoznak nézeteltéréseket a munkahelyi környezetben. A felmérésben

résztvevők szerint a kérdőívben meghatározott strukturális tényezők ritkán eredményeznek

munkahelyi konfliktusokat. Megállapítható azonban, hogy a válaszadók szerint a szervezeti

egységek közötti heterogén munkakörülmények eredményeznek legnagyobb mértékben

feszültségeket a szervezeten belül.

Kutatómunkám során fontosnak tartottam annak a felmérését, hogy a konfliktusok

gyakorolnak-e negatív hatást a dolgozók teljesítményére, ezért érdekelt, hogy a válaszadók

92

tapasztaltak-e már teljesítménycsökkenést a munkahelyi konfliktusok miatt, és ha igen, milyen

gyakorisággal fordul ez elő. A válaszadók kimagasló többsége (82,5 százaléka) nyilatkozta azt,

hogy tapasztalt már teljesítménycsökkenést a munkahelyi konfliktusok miatt, és további 4,2

százaléknál ez a jelenség rendszeresen előfordul. Ezzel szemben mindössze a kitöltők 13,3

százaléka válaszolta, hogy a konfliktusok nem gyakorolnak hatást a teljesítményükre. Úgy

gondolom, az adatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a munkahelyi konfliktusok

teljesítményre gyakorolt hatása igen számottevő.

A különböző korosztályok eltérő módon ítélik meg a konfliktusok

teljesítménycsökkenésre gyakorolt hatását, mely különbség szignifikánsan igazolt (P=0,01;

C=0,264). A kereszttábla elemzés alapján megállapítható, hogy az X generációs, vagyis az 1965

és 1979 között született válaszadók 94,6 százalékával előfordult már, hogy a munkahelyi

konfliktus miatt teljesítménycsökkenést tapasztalt önmagán, míg a Baby boom generáció 61,5

százaléka jelölte meg ezt a válaszlehetőséget. A közel 33 százalékos különbségből arra lehet

következtetni, hogy a X generáció gyakrabban tapasztal teljesítménycsökkenést a

nézeteltérések miatt, mint a Baby boom generáció. Ezt az is alátámasztja, hogy a generációk

közül a Baby boom korosztály válaszolta a legnagyobb arányban (38,5%), hogy még soha nem

tapasztalt a konfliktusok miatt teljesítménycsökkenést, ezzel szemben az X generációnak

csupán 5,4 százaléka válaszolta ugyanezt. A felmérést kitöltők mintegy 4,2 százaléka tapasztal

rendszeresen teljesítőképesség visszaesést, amely arány alacsonynak tekinthető, viszont

megállapítható, hogy ez kizárólag az Y generációs kitöltőkre jellemző.

Felmérésemben arra is kerestem a választ, hogy a válaszadók leplezték-e már

problémájukat munkatársi kapcsolatuk vagy munkahelyük megőrzése érdekében. Előzetesen

azt feltételezetem, hogy a válaszadók gyakrabban tartják magukban problémáikat, minthogy

felvállalnák azokat. Feltételezésem helytálló volt, a válaszok alapján elmondható, hogy a

kitöltőknek csupán 15 százaléka teszi szóvá azonnal problémáját. Ezzel ellentétben a

válaszadók többségénél (71,7%) előfordult már, hogy munkatársi kapcsolata vagy állása

megőrzése érdekében elhallgatta problémáit, a megkérdezettek 13,3 százalékával pedig ez

rendszeresen megtörténik. Mindez több szempontból is gondot jelent, mivel a problémák

elrejtése hosszabb távon a konfliktus halmozódását eredményezi. Mint tudjuk, a konfliktusokat

nem lehet örökké elkerülni, a nézeteltérések előbb utóbb felszínre kerülnek, ezért célszerűbb

problémákat minél előbb felvállalni, így azok nagyobb eséllyel oldhatók meg.

Az eredmények értékelése során az is kiderült, hogy szignifikáns összefüggés figyelhető

meg a problémák elrejtése és a válaszadók nemek szerinti megoszlása között (P=0,007;

C=0,288). A férfiak 83,3 százaléka válaszolta, hogy a munkatársi kapcsolata vagy munkahelye

megőrzése érdekében előfordult már vele, hogy nem tette szóvá a problémáját, míg a hölgyek

65,4 százaléka válaszolta ugyanezt. Ezen válaszlehetőség tekintetében tehát csaknem 20

százalékos eltérés figyelhető meg a férfi és női válaszadók között. Meglepő volt számomra

továbbá az is, hogy a hölgyek 20,5 százalékával rendszeresen előfordul, hogy elhallgatják

problémájukat, ezzel szemben a férfiakra ez egyáltalán nem jellemző. Megállapítható tehát,

hogy a konfliktusok felvállalása és a válaszadók nemek szerinti megoszlása között számottevő

kapcsolat van. Az eredmények alapján arra lehet következtetni, hogy a válaszadók közül a

hölgyekre jellemzőbb a konfliktuskerülés, mint a férfiakra.

93

Felmérésem során arra a kérdésre is választ kerestem, hogy milyen kapcsolat figyelhető

meg a munkahelyi nézeteltérések és a munkahelyváltás kötött. Ezért felmértem, hogy a

válaszadók gondolkoztak-e már munkahelyváltáson a munkahelyi konfliktusok miatt. A

beérkezett válaszok megleptek, ugyanis a kitöltők 55 százalékának fejében már megfordult a

munkahelyváltás kérdése, 14,2 százaléka pedig többször is gondolkozott váltáson a

konfliktusok miatt. Az adatok alapján az a következtetés vonható le, hogy a konfliktus és

munkahelyváltás között szoros kapcsolat van, ezért a vezetőknek különös figyelmet kellene

fordítaniuk a konfliktuskezelésre. Látható ugyanis, hogy konfliktusok miatt a válaszadók

jelentős részében felmerült már a munkahelyváltás kérdése, ami végső soron a tapasztalt és

szaktudással rendelkező munkatársak elvesztését eredményezheti.

4.4 Generációs konfliktus

E fejezet a generációs konfliktus meghatározó tényezőinek elemzését mutatja be.

Felmértem a válaszadók közvetlen munkatársainak átlagos életkorát, munkahelyének

koreloszlását, közvetlen feletteseinek életkorát, a generációs konfliktusok gyakoriságát és

kiváltó tényezőit, valamint megvizsgáltam, hogy a válaszadók hogyan viszonyulnak a más

korosztályba tartozó munkatársakkal való együttműködéshez.

A generációs konfliktusokkal kapcsolatosan megvizsgáltam a válaszadók közvetlen

munkatársainak az átlagos életkorát. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a válaszadók

84,2 százaléka középkorú munkatársakkal dolgozik. A felmérésben résztvevők második

legnagyobb csoportját, 13,3 százalékos aránnyal azok a kitöltők alkotják, akik 45 évnél idősebb

kollégákkal dolgoznak együtt, és mindössze három válaszadó nyilatkozta, hogy közvetlen

munkatársainak életkora 18 és 25 év között van. Úgy gondolom, hogy a középkorú munkatársak

kimagasló aránya nem meglepő, hiszen a 25 és 45 év közötti korosztály van jelen a legnagyobb

arányban a munkaerő-piacon.

A generációs konfliktus kérdéskörének vizsgálata során nem elegendő az átlagéletkor

felmérése, hanem fontos szerepet kap a munkahelyi koreloszlás vizsgálata is, hiszen ez tükrözi,

hogy milyen mértékű korkülönbségek figyelhetők meg az adott munkahelyen. Ezért felmértem,

hogy a válaszadók milyennek ítélik meg munkahelyük koreloszlását. Kérdésemre a válaszadók

46,7 százaléka azt a választ adta, hogy munkahelyén normál koreloszlás jellemző és 15

százaléka nyilatkozta, hogy munkahelyén nincsenek jelentős korkülönbségek. Ezzel ellentétben

a kitöltők 38,3 százaléka jelölte be azt a válaszlehetőséget, hogy jelentős korkülönbség

figyelhető meg a munkahelyén. Mivel a konfliktusok számottevő része korkülönbségből

adódik, ezért fontosnak tartottam ennek a kérdéskörnek a felmérését, ugyanis véleményem

szerint gyakrabban élnek át konfliktusokat azok a válaszadók, akiknek a munkahelyén

nagymértékű korkülönbség észlelhető.

Felmérésemben választ kerestem arra a kérdésre is, hogy a válaszadók milyen

rendszerességgel tapasztalnak generációs ellentétet a munkahelyükön. Az eredmény egyrészt

pozitív meglepetés volt számomra, mivel a kitöltők 62,5 százaléka válaszolta azt, hogy

munkahelyén soha nem tapasztalt még generációs konfliktust, másrészt viszont megdöbbentett,

hogy volt olyan válaszadó (4,2%), aki napi rendszerességgel észlelte a szóban forgó jelenséget.

Ezen kívül a megkérdezettek 16,7 százaléka havonta többször, 11,7 százaléka pedig hetente

94

több alkalommal találkozott generációs konfliktussal a munkahelyén. Az adatok elemzése során

egyértelművé vált számomra, hogy a válaszadók többsége ugyan nem tapasztalt generációs

ellentétet, azonban az mégis egy létező jelenség a munkahelyi környezetben, amivel számolni

kell.

Az eredmények vizsgálata során szignifikáns kapcsolatot figyeltem meg a generációs

konfliktusok gyakorisága és a munkatársak korkülönbsége között (P= 0,018; C=0,277). A

felmérésben résztvevők többsége azt a választ adta, hogy munkahelyén nem fordul elő a

generációs konfliktus, közülük azonban a legtöbben (83,3%) olyan munkahelyen dolgoznak,

ahol nincsenek jelentős korkülönbségek, továbbá a válaszadók 75 százalékának a munkahelyén

normál koreloszlás jellemző. Mindössze a megkérdezettek 39,1 százaléka válaszolta, hogy nem

fordul elő generációs konfliktus a munkahelyén annak ellenére sem, hogy a munkatársak között

jelentős korkülönbség figyelhető meg. Megfigyelhető az is, hogy a válaszadók közül azok

válaszolták a legnagyobb arányban, hogy napi, heti vagy havi rendszerességgel tapasztalnak

generációs konfliktust, akiknek jelentős korkülönbség figyelhető meg a munkahelyén. Az

eredmények alapján tehát elmondható, hogy a korkülönbség növekedésével egyenes arányban

nő a munkatársak közötti generációs konfliktusok előfordulása.

Mindemellett a közvetlen munkatársak életkora és a munkahelyi generációs konfliktusok

gyakorisága között is szignifikánsan igazolt összefüggés figyelhető meg (P=0,037; C=0,262).

Megállapítható, hogy a különböző életkorú munkatársakkal dolgozó válaszadók másként ítélik

meg a generációs konfliktusok gyakoriságát a munkahelyükön. A válaszadók - akik 18 és 25

éves kor közötti kollégákkal dolgoznak együtt- 66,7 százalékának válasza szerint nem fordul

elő generációs konfliktus a munkahelyén, viszont a fennmaradó 33,3 százalék heti

rendszerességgel tapasztal generációs ellentétet. Úgy gondolom ez számottevő különbség. A

25 és 45 éves korosztállyal dolgozó válaszadók 64,4 százaléka szintén nem tapasztal konfliktust

munkahelyén, viszont a 45 évnél idősebb kollégákkal dolgozó megkérdezetteknek már csak 50

százalékáról mondható el ugyanez. Az is megállapítható, hogy a kitöltőknek –akik 45 éves

kornál idősebb kollégákkal együttműködve látják el munkahelyi feladataikat- 18,8 százaléka

napi rendszerességgel él át konfrontációt munkahelyén.

Kutatásom alapvető célja, hogy felmérjem, azokat a tényezőket, amelyek nézeteltérést,

konfliktust váltanak ki az egyes korosztályok tagjai között. A válaszadók véleménye szerint az

összes tényező közül az eltérő értékrend és életfelfogás okoz legnagyobb gyakorisággal

generációs konfliktust, amit az eltérő munkamorál, valamint a nem megfelelő kommunikáció

követ. Megállapítható továbbá, hogy kitöltők szerint a más korosztállyal való kivételezés nem

vált ki számottevő gyakorisággal ellentétet a nemzedékek között.

Felmérésemben választ kerestem arra a kérdésre is, hogy a válaszadók hogyan

viszonyulnak más korosztályú munkatársakkal való együttműködéshez. Elmondható, hogy a

válaszadók többsége szívesen dolgozik más korosztályú munkatársakkal, és mindössze 10,9

százaléka nem, vagy egyáltalán nem szeret együttműködni velük. A felmérésben résztvevők

döntő többsége tehát nem zárkózik el a más korosztályokkal való kooperációtól. Mindezt

alátámasztja az is, hogy a válaszadók kimagasló többségének (90%) véleménye szerint

megvalósulhat a generációk közötti hatékony együttműködés.

95


Dolgozatom során célom volt, hogy átfogó képet kapjak a munkahelyi konfliktusok

kiváltó okairól, ezért megvizsgáltam a főbb munkahelyi konfliktusforrásokat. Arra törekedtem,

hogy javaslatokat fogalmazzak meg a munkahelyi konfliktusok csökkentésére, illetve

felmértem azok szervezetre gyakorolt hatását. Választ kerestem arra a kérdésre is, hogy a

generációs konfliktusok milyen gyakorisággal fordulnak elő a munkahelyeken, és

megvizsgáltam ezeknek az ellentéteknek a kiváltó okait. Felmértem továbbá, hogy az egyes

generációk tagjai hogyan viszonyulnak a más korosztályokkal való együttműködéshez.

Fontosnak tartottam annak vizsgálatát is, hogy a munkahelyi vezetők miként vállalnak szerepet

a konfliktusok kezelésében és a beosztottak milyen tulajdonságokat tartanak fontosnak

feletteseik részéről a munkahelyi nézeteltérések feloldása során.

A munkahelyi konfliktusforrások felmérése érdekében megvizsgáltam, hogy a

kommunikációs tényezők és a munkatársak közötti különbségek, valamint a vezetés

hiányosságaiból, a munkaszervezésből és a szervezeti felépítésből származó tényezők milyen

mértékben eredményeznek munkahelyi nézeteltéréseket. Az eredmények alapján arra a

következtetésre jutottam, hogy a munkahelyeken, nagyobb figyelmet kellene fordítani az

információátadásra, mivel a válaszadók szerint az információhiány sok esetben eredményez

munkahelyi nézeteltérést. Fontos megjegyezni, hogy e konfliktust okozó tényező generációs

sajátosságoktól független. Véleményem szerint az információáramlás hatékonyságának

javításával elérhető, hogy az alkalmazottak rendelkezésére álljon a munkavégzéshez szükséges

információ, és így jelentősen csökkenthetők a kollégák közötti feszültségek.

A munkatársak személyes tulajdonságai közül a legtöbb feszültség forrása az eltérő

gondolkodásmód, a különböző munkamorál, valamint az eltérő személyiség és stílus. Arra a

következtetésre jutottam, hogy egy új munkatárs kiválasztásakor figyelembe kellene venni

ezeket a szempontokat is. Mérlegelni kellene, hogy a jelölt személyes tulajdonságai alapján be

tud-e illeszkedni az adott csapatba, ugyanis, ha ez nem történik meg, az ronthatja a kollégák

közötti együttműködést és konfliktusok kialakulásához vezethet.

A vezetési hiányosságok közül a teljesítményértékelés hiánya, a feladatkörök

tisztázatlansága és az elismerések egyenlőtlen elosztása okoz legnagyobb mértékben

konfliktust. Meglátásom szerint ezeknek a hiányosságoknak a kiküszöbölésével a munkahelyi

feszültségek számottevő része csökkenthető. Ehhez a beosztottak munkájának folyamatos

értékelése, a világos és egyértelmű feladat-meghatározás, és az elismerések igazságos elosztása

szükséges a vezetők részéről.

Megállapítható, hogy a munkatársak egyenlőtlen terheltsége, a teljesítménykényszer és a

nem egyforma munkavégzési körülmények nagy eséllyel eredményezhetnek konfliktust a

szervezeten belül. Véleményem szerint a menedzsmentnek törekednie kellene arra, hogy az

alkalmazottakat ne érje megkülönböztetés, ezért homogén munkavégzési feltételeket kellene

biztosítania a dolgozók számára, valamint ki kellene küszöbölnie azokat a munkaszervezésből

származó hiányosságokat, amelyek a munkatársak nem egyforma terheltségét és

túlhajszoltságát eredményezik.

96

A konfliktus tényezőkön túl megvizsgáltam a munkahelyi nézeteltérések dolgozók

teljesítményére gyakorolt hatását is. A válaszadók többsége szerint a konfliktusok negatív

hatást gyakorolnak a teljesítményre. Megállapítható továbbá, hogy a munkahelyi nézeteltérések

és a munkahelyváltás között szoros összefüggés lehet. Véleményem szerint a munkahelyi

vezetésfejlesztési programokba hangsúlyosabban be kell építeni a konfliktuskezelési készségek

fejlesztését, amely hozzájárulhat a vállalat munkaerő-megtartó képességének a fejlesztéséhez

is.

A generációs konfliktusokkal kapcsolatban az a következtetés vonható le, hogy a

válaszadók többsége ugyan nem tapasztal generációs nézeteltérést a munkahelyén, azonban az

mégis egy létező jelenség a munkahelyi környezetben, amivel számolni kell. Megállapítható

továbbá az is, hogy minél nagyobb korkülönbség figyelhető meg egy munkahelyen, annál

gyakoribbak a generációs nézeteltérések. Megítélésem szerint ezért a vegyes korösszetételű

munkahelyeken még nagyobb figyelmet kellene fordítani az új munkatársak beillesztési

programjára, a munkahelyi közösségek fejlesztésére. Kijelenthető továbbá, hogy az eltérő

értékrend és életfelfogás, a különböző munkamorál és a nem megfelelő kommunikáció

eredményez legnagyobb mértékben konfliktust a generációk között, viszont ennek ellenére a

válaszadók többsége nem zárkózik el a más korosztállyal való együttműködéstől.

Kutatásomban már kitértem arra, hogy a munkahelyi konfliktusok kezelésénél fontos

szerep hárul a vezetőkre, viszont elmondható, hogy többségük nem avatkozik bele a

munkahelyi konfliktusok rendezésébe. A dolgozók jelentős része ennek ellenére

igazságszolgáltatást, a felek egyenlő arányú meghallgatását és a tények felismerését várja el a

felettesétől. Úgy gondolom, a vezetők számára elengedhetetlen, hogy tisztában legyenek a

generációk sajátosságaival, felismerjék az egyes generációk erősségit, a különbségeket

megfelelően menedzseljék és kihasználják az ebből származó előnyöket, mivel így a

hatékonyság növekedését érhetik el. A munkahelyi konfliktusok rendezésénél kiemelkedően

fontos a megoldás fókuszú konfliktuskezelés és a személyeskedés elkerülése. A generációk

hatékony együttműködése pedig csak úgy valósulhat meg, ha a korosztályok megismerik és

elfogadják egymást.

97

6. ÖSSZEFOGLALÁS

Kutatásomban, a témával kapcsolatos szakirodalom tanulmányozása során megismertem

a generációk sajátosságait, illetve azokat a gazdasági, társadalmi, politikai és technológiai

tényezőket, melyek hatással voltak a korosztályok eltérő szocializálódására. Megismertem

továbbá a generációk munkaerő piaci tulajdonságait, eltérő értékrendjét és elvárásait, valamint

hatékony motiválásuk eszközeit. Tanulmányoztam a konfliktus fogalmát és megítélését,

kialakulásának és lezajlásának folyamatát, kiváltó okait, valamint a konfliktuskezelési

módszereket egyéni és vezetői szinten.

Kérdőíves felmérésem során megvizsgáltam, hogy a szakirodalomban meghatározott

konfliktus tényezők mennyire jellemzőek a munkahelyeken, illetve a munkahelyi konfliktusok

milyen hatást gyakorolnak a dolgozók teljesítményére. Választ kerestem arra a kérdésre, hogy

a generációs ellentétek milyen gyakorisággal fordulnak elő a munkahelyeken és megvizsgáltam

azok kiváltó okait. Felmértem a válaszadók konfliktuskezelési stílusát, a vezetők

szerepvállalását a konfliktusok rendezésben, illetve megvizsgáltam, hogy a dolgozóknak

milyen elvárásaik vannak feletteseikkel szemben a konfliktuskezelés során. Az eredmények

alapján pedig javaslatokat fogalmaztam meg a munkahelyi ellentétek redukálására és a vezetői

konfliktuskezelésre vonatkozóan.

Az eredmények értékelése során azt tapasztaltam, hogy a generációk közötti különbségek

nem eredményeznek olyan mértékben konfliktust, mint ahogy azt a szakirodalmi áttekintést

követően vártam. A válaszadók többsége nem tapasztal generációs ellentétet a munkahelyén és

szívesen dolgozik együtt más korosztályú munkatársakkal.

Mivel felmérésemet főként ismerőseim között osztottam meg, ezért feltételezem, hogy a

legtöbb visszajelzés kaposvári vagy Somogy megyei válaszadóktól érkezett. Véleményem

szerint érdemes lenne hasonló kutatást végezni fővárosi válaszadók bevonásával is, ez egyrészt

reprezentatívvá tenné felmérésemet, másrészt pedig tanulságos lehet a zömében vidéki és a

fővárosi munkavállalók véleményének összehasonlítása a témával kapcsolatban.

Kutatásom eredményeit elsősorban azoknak ajánlanám - életkortól és beosztástól

függetlenül-, akik tapasztaltak már nézeteltéréseket a munkahelyükön, vagy olyan közegben

dolgoznak, ahol jelentős korkülönbség figyelhető meg. Úgy gondolom, hogy dolgozatom

segíthet rávilágítani a munkahelyi konfliktusok eredetére, valamint hozzájárulhat ahhoz, hogy

a korosztályok megismerjék és elfogadják egymást. Véleményem szerint a vezetők számára is

hasznosak lehetnek az eredmények, mivel azok a dolgozók véleményét és tapasztalatait

tartalmazzák, így ha levonják a megfelelő konklúziót, azzal növelhetik a beosztottjaik

teljesítményét és a szervezeti hatékonyságot.

98

7. FELHASZNÁLT IRODALOM

1. Bakacsi Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés. Aula Kiadó, Budapest. 2004.

2. Berényi András- Juhász Béla Szilárd: Stressz, konfliktus, munkahely, megküzdés.

Debreceni Egyetem Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központ, Debrecen. 2012.

https://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&ved=0ahUK

Ewjs1vLGqtvQAhUFkywKHbo3CbgQFggZMAA&url=http%3A%2F%2Fwww.omm

f.gov.hu%2Fletoltes.php%3Fd_id%3D5573&usg=AFQjCNHgCzNdwB4PoscrTT_Wf

DNYgljUMA&bvm=bv.139782543,d.bGg

Letöltés ideje: 2016.12.01. 12:00

3. Berndt Zuschlag- Wolfgang Thielke: Mindennapjaink konfliktushelyzetei. Medicina

Könyvkiadó Zrt. Budapest. 2009.

4. Besenyei Lajos: A generáció váltás forradalma. Opus et Educatio 2016/ 4. szám

5. Boulding, Kenneth: Conflict and Defense. Harper Torchbooks. New York. 1962.

6. Drimál István: Konfliktusok kezelése a munkahelyi szervezetekben (in.:

Kommunikáció és a konfliktusok kezelése a munkahelyen), Eötvös Kiadó, Budapest.

2007.

7. Ferincz Adrienn- Szabó Zsolt Roland: Z generáció hatása a munkáltató szervezetekre.

Munkaügyi Szemle 2012/2. szám 89-90.old.

8. Gabor Szabo-Szentgroti, Arnold Csonka, Eszter Szabo-Szentgroti: Work vision among

Y generation. In: Marijan Cingula, Rebeka Danijela Vlahov, Damir Dobrinic (szerk.)

Economic and Social Development: Book of Proceedings: 15 th International Scientific

Conference on Economic and Social Development – Human Resources

Development.Varazdin Development and Entrepreneurship Agency; University

North, pp. 294-299.

9. Hale, W. G. – Margham, J. P. – Saunders, V.A. : Biológia Értelmező Szótár, Panem

Kft., Budapest. 1997.

10. Kissné András Klára: Generációk, munkaerőpiac és a motiváció kérdései a 21.

században Hr Magazin Online 2014.

http://www.ohe.hu/hrmagazin/cikkek/generaciok-munkaeropiac-es-a-motivacio-

kerdesei-a-21-szazadban

11. Klein Balázs- Klein Sándor: A szervezet lelke, EDGE 2000 Kiadó, Budapest. 2008.

12. Kovács Géza: Konfliktuskezelés. Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi

Erőforrás Kar, Pécs. 2011.

13. Kőmüves Zsolt: Jó vezetőket keresünk avagy a vezetés lényegi kérdései, Somogyi

Műszaki és Természettudományi Szakemberek Közhasznú Egyesülete. Kaposvár.

2017.

14. Kurai Marianna, Dr. Suhajda Csilla Judit: Együtt vagy egymás mellett a

munkaerőpiacon: Generációs különbségek a munka világában. Studia Mundi –

Economica 2015/ 2. szám

http://studia.mundi.gtk.szie.hu/sites/default/files/upload/studia/2015-vol2-

no3/studia_mundi_vol_2_no_3_kurai_suhajda.pdf

Letöltés ideje: 2016.11.12. 18:31

99

15. Lukovszki Lívia: Generációk és vállalkozók. Marketing&menedzsment 2015/4. szám

55-57. old.

16. Maeck, H.: Kommunikationstraining für Gespräche, Konferenz und Verhandlung.

Köln. 1979.

17. Marc Mccrindle – Emily Wolfinger Az Xyz Ábécéje. A nemzedékek meghatározása

http://korunk.org/letoltlapok/Z_RKorunk2010november.pdf

Letöltés ideje: 2016.11.10. 16:51

18. Mizsur András: A munka fogyasztói. HVG 2016/ 21. szám 59-60.old.

19. Molnár Barbara: Új generációk a munkahelyeken: ezek a fiatalok! HVG 2016 (38. évf.)

/ 7. szám 50. old.

20. Molnár Barbara: Van hová fejlődni: Nyakunkon a Z generáció HVG 2016. 21. szám

62.old.

21. Moore, ChristopherW.: The Mediation Process: Practical Strategies for Resolving

Conflict, Jossey- Bass, 2003.

22. Nádházy Zsolt: A konfliktusokról és feloldásuk lehetséges útjairól. Munkaügyi Szemle,

2016/ 3. szám

23. Németh Zsolt: A konfliktuspedagógia elméleti és gyakorlati háttere a testnevelőtanárok

munkájában, Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi és

Testnevelési Intézet, Pécs. 2015.

24. Smith- Mackie: Szociálpszichológia. Osiris Kiadó. Budapest. 2006.

25. Soós Júliánna Katalin: Generációk találkozása: értékrendek ütközése, vagy hatékony

együttműködés? Munkaügyi Szemle 2008 (52.évf.)/ 1. szám

26. Svelta Erzsébet: Munkaügyi konfliktusok és rendezésük. Nemzeti Közszolgálati

Egyetem, 2014

http://vtki.uni-nke.hu/uploads/media_items/munkaugyi-konfliktusok-es-

rendezesuk.original.pdf

Letöltés ideje: 2016.11.30. 11:09

27. Tari Annamária, Y generáció – Klinikai pszichológiai jelenségek és társadalomlélektani

összefüggések az információs korban, Jaffa Kiadó. Budapest. 2010.

28. Thomas, Kenneth W.- Kilmann, Ralph: Conflict Mode Instrument, CPP Mountain

View, CA, USA, 1977.

29. Wagner János: Konfliktusok a szervezetben (in. Vezetés- és szervezetpszichológia

szerk. Klein Sándor) EDGE Kiadó, Budapest. 2005.

30. Zubány Emese: Éljünk a sokszínűséggel! Munkaügyi Szemle, 2008.(52. évf.) 1. szám

35-37.old.

31. ZSOLT KŐMŰVES, SZILÁRD BERKE, GABRIELLA PÓRA: SURVEY ON

FEMALE MANAGERS. In: Csata Andrea (szerk.) Challenges in the Carpathian Basin:

Integration and modernization opportunities on the edge of Europe (13th Annual

International Conference on Economics and Business). 486 p. Konferencia helye, ideje:

Csíkszereda, Románia, 2016.10.20-2016.10.22. Cluj-Napoca: Editura

Risoprint, 2016. pp. 252-266. (ISBN:978-973-53-1901-4)


100

KIRÁLY MARTIN, VARGA ZSÓFIA

Pénzügy- számvitel, Kereskedelem- marketing

BSc, 5. félév

Kaposvári Egyetem


Témavezetők:

Dr. habil. Szigeti Orsolya, Dr. Gál Veronika Alexandra

egyetemi docens, KE GTK, egyetemi adjunktus Ke GTK

Online marketing lehetőségek kis és középvállalkozások számára

Milyen online marketing lehetőségek adottak a kis és középvállalkozások számára? Miért

hasznosak ezek és hasznosságuk hogyan mérhető? Dolgozatunkban ezekre a kérdésekre

kívánunk választ adni, egy sikeres kaposvári vállalkozás, a Precognox Kft. példáján keresztül.

A vállalkozás alapítója rendelkezésünkre bocsátotta weboldaluk és blogjuk Google

Analitikáját, melynek vizsgálata után feltártuk, hogy miben rejlik az egyes posztok sikere és

miben lehet még fejlődési potenciál.

Online marketing opportunities for small and medium businesses

What are the online marketing opportunities for small and medium sized businesses? Why are

they useful and how can their utility be measured? In our TDK, we would like to answer these

questions through the example of a successful business in Kaposvár, Precognox Kft. The

founder of the company provided us with the Google Analytics of their website and blog, which

we've explored to find out what are the success of each post lies and what potential development

can be.

101

1. BEVEZETÉS

Milyen online marketing eszközök állnak rendelkezésre a kis és középvállalatok

számára? Miért hasznosak ezek és hasznosságuk hogyan mérhető? Dolgozatunkban ezekre a

kérdésekre próbálunk választ adni egy sikeres kaposvári vállalkozás, a Precognox Kft. példáján

keresztül. A vállalkozás rendelkezésünkre bocsájtotta weboldaluk és blogjuk Google

Analitikáját, melynek vizsgálata után feltártuk, hogy miben rejlhet az egyes posztok sikere,

illetve milyen változtatásokat eszközölhetne a cég a további fejlődés érdekében. A marketing a

legkevésbé mérhető tevékenység, mégis mérésének fontossága mind offline mind online

marketing eszközök esetében elengedhetetlen. A modern online eszközök, mutatók és

analitikák páratlan lehetőséget biztosítanak a minél pontosabb adatok meghatározásához. A

téma átfogó áttekintése érdekében vizsgáltuk az online marketing kialakulását, az egyes

eszközöket és azok analitikai hátterét továbbá elemeztük azon mutatók elméleti hátterét,

amelyek a mérések fontos komponensei.

2. SZAKIRODALOM

Vizsgált témánk pontos megismeréséhez és megértéséhez fontos a megfelelő

szakirodalmi áttekintés. A szakirodalom című fejezet bemutatja a reklámozás rövid

fejlődéstörténetét, a közösségi média kialakulását, annak csoportosítási lehetőségeit, kitérve az

egyes csoportok jellemzőire és az adott csoportba tartozó legismertebb képviselőkre, így képet

adva a téma sokszínűségéről és szerteágazóságáról.

2.1. A REKLÁMOZÁS FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE

A reklámozás gyökerei egészen az ókorig nyúlnak vissza, de hogy pontosan honnét

terjedt el az nem megállapítható. Archeológusok hirdetésre utaló jeleket és relikviákat találtak

már az ókori arab, kínai, egyiptomi, görög és római területeken. Egyiptomban az emberek

papiruszból készült plakátokat és szórólapokat használtak az eltűnt rabszolgák keresésére. Az

Ókori Római Birodalomban szintén plakátok és szórólapok segítségével hirdették a

cirkuszokat, gladiátorviadalokat. (Gary L. Lilien, 2017)

A reklámozás fejlődéstörténetében a következő mérföldkő a 15-16. századra tehető. A

nyomtatási eljárások megjelenésével és fejlődésével a reklámozók sokkal szélesebb

hallgatóságot tudtak elérni. A 17. században feltűntek a hirdetők a korai angol újságok lapjain,

majd a reklámozás ezen fajtája elterjedt szerte a világon, ezzel megteremtve a tömegmédiát.

A 18-19. század további fejlődést hozott az újságok számára, megjelentek a levélben

történő vásárlásra ösztönző hirdetések. 1843-ban létrejött az első reklámügynökség

Philadelphiában, majd ezt továbbiak követték. Ezek az ügynökségek kezdetben egyszerű

brókerekként viselkedtek és újságfelületekkel kereskedtek, majd később már kifejezett hirdetés

elhelyezési szolgáltatást nyújtottak a klienseknek. (Ryan, 2016)

A 20. században a reklámozás egy teljesen új kora vette kezdetét először a rádió, mint

új média megjelenésével, majd ezt követően a televízió megjelenése szélesítette tovább a

lehetőségek tárházát. A század végén megjelent az internet, ami egy teljesen új tömeges elérési

102

lehetőséget adott a vállalatok kezébe. Azonban ezzel egy időben az összes eddigi szabály is

felborult. A médiát oly mértékben kezdték el a fogyasztók befolyásolni, mint addig még soha.

Az internet megjelenése előtt egy átlagos fogyasztó elégedett volt az egyirányú tömegmédiás

eszközökkel, döntési lehetősége az újság, a rádióadás vagy a televíziós csatorna

megválasztására korlátozódott. Az internet megjelenését követően az egyének preferencia

rendszerükhöz igazodóan válogathatták már meg a média alkotóelemeit, ezzel megalkotva a

személyre szóló média tartalmakat és hirdetéseket, melyet megoszthatnak barátaikkal és a

világgal. Így született meg mára a digitális reklámozás és a közösségi média kora. (Csirmaz,

2014)

2.2. A KÖZÖSSÉGI MÉDIA

1997-ben Tina Sharkey már használta a közösségi média eredeti angol megfelelőjét a

social media kifejezést, de mai értelmében azt Chris Shipley-nek tulajdonítjuk, aki egy 2004.

júliusában rendezett konferencia felvezetésében használta azt. A közösségi média abban tér el

a hagyományos médiától, hogy tartalmát magánszemélyek és szervezetek közössége és

összessége hozza létre. Míg a hagyományos média előállítási költsége magas, a

magánszemélyek és kisvállalkozók ritkán tudnak hozzáférni, addig közösségi média felületek

ingyenesek vagy olcsók és mindenki által hozzáférhetők. A hagyományos médiában a

megjelenés szabályozott (a gyártási időszükségletek, időtervek és ütemek miatt), ezzel szemben

a közösségi média real-time, azonnali reakciókat és hírközléseket tud alkalmazni. Az itt

létrehozott hír gyorsabban terjedhet, ráadásul a terjedés során újított tartalmak (remake-k)

készülhetnek és a felhasználók véleményei, kiegészítései által bővülhet a tartalom.

A közösségi média gyors térnyerésének és fejlődésének köszönhetően formái nehezen

definiálhatók, a különféle szakirodalmak számos csoportképző elvet és csoportosítást

alkalmaznak. A csoportosítás lehetséges módszereit és az egyes felületek bemutatását az 1.

számú mellékelt tartalmazza. (Balassa, 2015)

2.3 A KÖZÖSSÉGI MARKETING JELENTŐSÉGE

A Bellsearch és a Telekom 2016-ban egy közös kvantitatív kutatása során

megállapították, hogy a kis és középvállalkozások mindössze bevételük 1%-át költik

infokommunikációs célokrara. Habár az alapszintű digitális megoldások, mint az ügymenet

digitalizálása, vagy e-mail elérhetőség már rendkívül elterjedtek, mégis a legtöbb cégnek van

még mit fejlesztenie. Saját honlappal a vállalkozások csak mintegy 40-60%-a rendelkezik, a

közösségi médiás felületeken pedig csak 30%-uk van jelen. Ezt tovább vizsgálva

megállapították, hogy a kisebb vállalkozások 40%-ban, a nagyvállalkozások pedig 60%-ban

rendelkeznek üzleti weblappal. A marketing célok vizsgálatán túl azt is megfigyelték, hogy

olyan vállalkozássegítő szoftvereket is ritkán használnak a vállalkozások, amelyek az alapvető

adminisztrációs vagy számlázási rendszerek működését és hatékonyságát segítenék.

Még ma is csak a vállalkozások fele hisz az internet vállalkozássegítő hatásában, inkább

a személyes ajánlásokban bíznak és ezzel az internet üzleti felhasználásának számos előnyétől

esnek el. De mégis milyen előnyöktől?

103

Az internet üzleti felhasználásának előnyei:

a legtöbb vásárló online tájékozódik ma már vásárlás előtt, így az online jelenlét

versenyelőnnyel jár

az online vásárlók mélyebb elköteleződéssel vannak a vállalkozások iránt, hiszen

a vállalkozások olyan információkat tudnak biztosítani a felhasználók számára, melyek

máshol nem érhetők el

A vállalkozásoknak lehetőségük van a specifikus fogyasztói csoportok szűrésére és

igényeik még magasabb szintű megismerésére és kielégítésére.

Összességében tehát a közösségi marketingnek kiemelkedő szerepe van egy vállalkozás

népszerűsítésében. Ezt a kijelentésünket az 1. számú ábra bizonyítja a legjobban.

1. ábra: A különböző közösségi oldalak felhasználóinak száma Magyarországon

Forrás: A szerzők saját szerkesztése, Joanelli Tamás előadása alapján

Az ábrán látható számadatok mellett még fontosnak találjuk megemlíteni, hogy a

Messenger nevű alkalmazás, mely kezdetben a Facebookon történő beszélgetések

megkönnyítésére jött létre, mára önálló alkalmazásként napi szinten 5 millió magyar

felhasználóval bír. Ezen lehetőség kihasználására megjelentek az alkalmazásban a fizetett

hirdetések. A számadatokra alapozva, megállapíthatjuk, hogy az online és a közösségi médiás

marketing jelentős lehetőségeket rejt magában. Ekkora felhasználói adatbázishoz ezidáig

semmilyen más módon nem tudták a vállalkozások közvetlenül eljuttatni az üzenetüket.

104

3. MÓDSZERTAN

A marketing a legkevésbé mérhető tevékenység, mégis a vállalati marketing tevékenység

mérésének fontossága mind offline mind online marketing eszközök esetében elengedhetetlen.

A módszertan című fejezet az egyes mérési módszereket, azok értékelési metodikáját mutatja

be.

3.1 A MÉRÉSEK STRATÉGIÁJA

A közösségi média folyamatosan fejlődik és napjainkban már nem csak a fiatal

generáció, hanem mindenki számára a hétköznapi élet részévé vált. Az internet felhasználók

74%-a aktív valamilyen közösségi oldalon. A 18-29 év közöttiek 89%-a, a 30-49 év közöttiek

82%-a regisztrált, aktív felhasználója valamelyik platformnak, még a nemeket tekintve a férfiak

72%-a a nők 76%-a használja a közösségi médiát.

A fent említett adatok ahhoz kellenek, hogy az online marketing valós erejét és a

vállalatok számára benne rejlő potenciált megértsük. Az online marketing olyan

költséghatékony marketing eszközöket bocsájt a vállalkozások rendelkezésére, amelyekkel

mérhető forgalomnövekedés érhető el. A mérhetőség azért fontos, hogy pontos visszajelzést

kapjunk arról, hogy megfelelő-e a vállalati stratégia, megtérült-e az adott marketing befektetés

és az adott kampány mennyire volt sikeres. De a mérhetőség mára már nem csak fontos, hanem

elvárt is, így a kreatív szakemberi munka mellett komoly pénzügyi fegyelemre és a költségek

folyamatos elemzésére is szükség van.

A vállalat figyelmét a mérési stratégia kialakításánál kétfelé kell osztani. Egyfelől fontos

a piaci partnereket és versenytársakat folyamatos ellenőrzése, stratégiájuk megfigyelése és a

kellő információgyűjtés után a vállalati stratégiát e szempontokhoz történő igazítása. Másfelől

mélyre ható önmegfigyelésre van szükség, szem előtt tartva a brand és imázsfejlesztési célokat.

A vállalkozás és a versenytársak kapcsolatát a gyakorlatban alkalmazott preferált

megkülönböztetésekkel lehet megfigyelni a legkönnyebben.

3.2 ONLINE MARKETING MÉRÉSI MÓDSZEREI

Egyrészről dolgozatunkban kitértünk már arra, hogy kisebb vállalkozásoknál, akik nem

tehetik meg, hogy külön marketing szakembert alkalmazzanak, milyen kivételes lehetőségnek

bizonyulnak az online platformok és az általuk biztosított analitikai, kiértékelő programok.

Másrészről korábban említettük már azt, hogy a marketing mérése mára elengedhetetlen

feladattá vált és ez az online marketing esetében sincsen másképpen. De mégis hogyan

valósítható ez meg? A közösségi média mérése két nagy csoportra bontható: a saját tevékenység

mérésére, illetve a partnerek, versenytársak mérése. Mindkét csoport esetében belső és külső

analitikai eszközök egyaránt alkalmazhatók.

105

3.3 KÜLSŐ ANALITIKAI ESZKÖZÖK

Google Analytics

A 2006 óta nyilvános és bárki számára elérhető webanalitikai szolgáltatás bármilyen

weboldal látógatóiról részletes információt tud nyújtani. Elemezni tudja a látogatók számát és

földrajzi megoszlását, az oldalon töltött látogatások idejét és azok célját. A felület teljes

mértékben felhasználó-barát, a beállítások és szűrők előre definiáltak, de tetszés szerint

módosíthatók. A jelenleg ingyenesen elérhető webanalitikai szoftverek közül a legjobbnak

tekinthető. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy világ legnépszerűbb 10.000 honlapjának a

60%-a használja ezt.

Az oldal az alábbi jelentés felületeket tartalmazza:

Konverziók

A közösségi tevékenységek értéke a „konverziók” jelentéseiből számszerűsíthető és

mérhető. A jelentés az egyes közösségi hálózatokból eredő ajánlásokból származó konverziók

arányát és pénzbeli értékét mutatja.

Közösségi források

Márka szempontjából elengedtethetetlen felmérni, hogy mely fogyasztói csoportok,

közösségek érdeklődését és hol sikerült felkelteni. Az itt található jelentések megmutatják

többek között azt is, hogy a közösségi platformokról érkező látogatók milyen útvonalon jutottak

el a webhelyre.

Közösségi beépülő modulok

A többi közösségi oldallal együttműködve megmutatja, hogy az adott weboldalon

található bejegyzések közül melyeket osztják meg leggyakrabban és milyen platformokon

teszik azt. A jelentés fontos része, hogy megmutatja a látogatók tartalom iránti elköteleződését.

3.4 A LEGFONTOSABB MÉRÉSI MUTATÓ SZÁMOK

A mérési mutatókat két fő csoportra, első és második generációs mutatókra bonthatjuk.

Az első generációs mutatók körébe soroljuk a rating, affinitás, affinitási index, ROI, CPM/CPT

mutatókat. A második generációs mutatószámoknak tekintjük többek közt a Net Promoter, SIM

score, Net Reputation Score és egyéb megtérülési mutatókat, amelyek további hard és soft

mutatókra bonthatók. A mutatók részletesebb bemutatását a 2. számú melléklet tartalmazza.

106

4. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

A téma vizsgálata során fontosnak tartottuk, hogy egy már régóta működő vállalkozás

példáján keresztül mutassuk be az online marketing lehetőségeit. Ehhez Jóföldi Endre a

Precognox Informatikai Kft. alapítója volt segítségünkre. Hozzáférést biztosított számunkra a

szakmai bloguk illetve a vállalkozás weboldalának (mely nemrégiben egy átalakuláson esett át)

analitikájához, ami alapján az online tevékenységük hatékonyságát tudtuk megvizsgálni. A

kapott eredményeket az eredmények és értékelésük című fejezet hivatott bemutatni.

4.1. A CÉG BEMUTATÁSA

A szoftverfejlesztő cég alapítói, Jóföldi Endre és Kása Károly, 2001 végén kezdtek el

dolgozni az NIH (National Institutes of Health, USA) számára, a ToxSeek toxikológiai és más

keresők, valamint nyelvi eszközök fejlesztésén. Az így megszerzett tapasztalataikat alapul

véve, 2008-ban létrehozták cégjüket, hogy a növekvő számú nemzetközi és magyar ügyfelek

megbízásainak még hatékonyabban eleget tudjanak tenni. Fő tevékenységi körük az intelligens,

nyelvészeti alapokra építő keresési, szövegbányászati (szöveganalitikai) és big data

szoftvermegoldások fejlesztése.

A vállalkozás célja, hogy a Dunántúl legjobb szoftverfejlesztő, technológiai cége legyen

világszínvonalú munkahelyeket létrehozva. Ebből adódóan a fókuszban a folyamatos fejlődés

áll, hogy a legjobb szolgáltatásokat és legújabb módszereket, technológiákat kínálhassák

partnereiknek. A vállalkozásnak jelenleg két irodája működik, a székhelyül szolgáló és nagyobb

fejlesztői iroda Kaposváron, illetve az architektúrákkal foglalkozó iroda Budapesten.

Szoftverfejlesztőik gyakran tartanak belső képzéseket és rendszeresen szerveznek csapatépítő

programokat, ahol a kollegák informális keretek között is élvezhetik egymás társaságát. A

munkatársak szakmai fejlődését továbbá, meetup-ok szervezésével is támogatják.

Online megjelenésüket tekintve a vállalkozás rendelkezik, saját weboldallal ahol a

bemutatják referenciáikat, illetve információt szolgáltatnak az egyes termékeikről. Működik

még ezen kívül egy blog, ami közvetlen a weboldalról, de saját domainen is elérhető, szakmai

jellegű cikkekkel és érdekességekkel szolgál. Ezen felül Facebook, LinkedIn és Instagram

profillal is rendelkezik a vállalkozás, habár ezidáig ezen felületek nem kaptak nagy hangsúlyt.

4.2 A BLOG ANALITIKÁJÁNAK ELEMZÉSE

A Kereső Világ blog 2007 óta érhető el a kereses.blog.hu webcímen. A megjelenő

tartalmak témáját tekintve szakmai blognak nem pedig céges blognak tekinthető, de kellően

ügyelnek arra, hogy az olvasók a blogot a vállalkozáshoz tudják kapcsolni tudatosan vagy tudat

alatt. Vizsgálatunk során a 2016. Január 1-je és 2018. Április 5-e közé eső időszakot elemeztük.

4.2.1 Az oldal látógatóinak áttekintése

Az általunk vizsgált időszaki adatok alapján az oldal összesen 61,073 megtekintéssel

büszkélkedhet, az összes látógatószám 29,934 melynek jelentős részét képzik az új

107

látogatóknak a száma. A látogatók megoszlását tekintve a teljes látógatói létszám 7.7%-a

visszatérő látogató és mintegy 92,3% az új látogatóknak a száma.

Az analitikában, látogatói statisztikák elemzése során fontos szempont a bounce rate,

ami azt hivatott mutatni, hogy milyen arányú a “lepattanó” látogatók száma, azon látogatók

aránya amelyeknél a ki- és belépő oldal azonos, tehát nem tekintettek meg több oldalt a blogon.

Habár ez esetünkben igen magas 78,25%-os eredményt mutat, általánosságban elmondható,

hogy a blogok statisztikáiban a visszafordulási arány magasnak mondható. Mindez abból

adódik, hogy egy blog azon visszatérő látogatói, akik rendszeresen elolvassák a legújabb

bejegyzéseket, viszont minden látogatásuk ez által ki is merül az aktuális bejegyzés oldalának

a megtekintésében, akár 100%-os visszafordulási aránnyal jelennek meg a Google Analytics

statisztikákban.

2. ábra: Látógatói áttekintés

Forrás: Google Analytics

3. ábra: Megtekintések száma és visszafordulási arány havi bontásban


108

Az adatokat hónapokra lebontva is vizsgáltuk. A megtekintések száma egyenletes

tendenciát mutat akárcsak a visszafordulási arány. A vizsgált időszak számadatai alapján 2017.

július hónap bizonyult a leggyengébbnek a megtekintések számát illetően. 2017 áprilisa

ugyanakkor meglehetősen kiugró adat, mintegy 4181 látogatást sikerült elérnie a blognak. Ez

megközelítőleg a duplája az oldal átlagos, 2181 megtekintés számának. A visszafordulási

arányt vizsgálva az adatok hasonló megoszlást mutatnak. A 2017. áprilisi adat itt is kiemelkedő,

a visszafordulási arány 69,42%-kal a legalacsonyabbnak mondható. Ebből adódóan a 2017.

április hónap számadatai kiemelkedő fontosságúak lehetnek. Az egyéb hónapok számadatainak

megoszlása viszonylag azonos tendenciájúnak mondható.

4.ábra: Havi bontású látógatói létszám


Az oldalon eltöltött átlagos idő szintén fontos mutató lehet az blog attraktivitása

szempontjából. Az erre vonatkozó average session duration mutató az összes oldalon eltöltött

idő (másodpercben) és az összes megtekinthető oldal hányadosaként írtható fel. A blogon ez az

adat 1 perc 19 másodpercre tehető és 2017 áprilisában szintén kiugró adatot mutat.

4.2.2 Csúcshavi elemzés

Ahogy az az általános elemzésből kiderült, az egyes mutatók értékelésekor 2017 áprilisa

kiemelkedő számadatokat mutatott. A megtekintések száma ekkor volt a legmagasabb és a

visszafordulási arány tekintetében is a legalacsonyabb értékkel rendelkezdett. Erre alapozva a

hónapot külön is elemeztük az egyes szempontok szerint.

2017 Április és Július összehasonlítása

Mivel az elemzések során e hónapok adatai bizonyultak a legeltérőbbeknek, fontosnak

tartottuk összehasonlítani őket.

109

5. ábra: Április és Július összehasonlítása


A megtekintéseket figyelve a különbség eléggé szignifikáns, mintegy 2649

megtekintéssel marad le a júliusi hónap. Április hónapban az oldalon eltöltött átlagos időtartam

3 perc 50 másodperccel megközelítőleg a duplája a júliusi hónapnak. A visszafordulási arány a

két hónap között mintegy 11,31%-os különbséget mutat.

2017 Április elemzése

Mivel a számadatok április hónapban mutatták a legjobb értékeket, fontosnak tartottuk

az hónapot önmagában is elemezni. Az általános elemzéshez mérten a megtekintések száma

igen magas 4181. A visszafordulási arány a többi hónap átlagadatához képest 9,01%-kal

alacsonyabb. Jelentős eltérés van továbbá az átlagos oldalon töltött idő tekintetében, itt az

értékek majdnem a tripláját mutatják az átlagosnak.

A hónap vizsgálatát követően elemeztük az adatokat napi bontásban, hogy megtaláljuk

pontosan melyik cikk vagy cikkek voltak azok, amelyek témájukkal ilyen magas olvasói számot

tudtak eredményezni. A számadatokból kiderül, hogy a cikk, amely a hónap legmagasabb

látogatottságát eredményezte április 6.-án íródott és 439 fős megtekintést eredményezett. A

visszafordulási arány április 25.-e körül volt a legalacsonyabb. Megfigyelhető ezen felül, hogy

a hónapban több olyan cikk is született, ami magas látógatószámot eredményezett. A blog

felületét vizsgálva megtudtuk, hogy a hónapban összesen 9 poszt született, ezzel ez egyben a

110

legtöbb bejegyzéssel rendelkező hónap. A következtetésekhez ezen adatok kiemelkedően

fontosak lehetnek.

6. ábra: Április elemzése


7. ábra: Április elemzése 2


4.2.3 A blog megtekintései eszközök szerint

Habár a valós jelentősége a weblaptervezés probléma körében mutatkozik meg, az egyes

optimalizációk és felbontások érdekében fontos vizsgálni, hogy a felhasználók milyen arányban

tekintik meg az oldalt asztali számítógépes illetve mobil eszközökről.

Az elemzésből kiderül, hogy a felhasználók 36,49%-a tablet vagy mobil eszközről

olvassa a blogot. Az összes oldalmegtekintés számát vizsgálva ez 22,432 megtekintést jelent.

Az átlagos megtekintési időhöz képest ezen eszközökről a felhasználók általában 7

másodperccel többet töltenek az oldalon, mint az asztali számítógépről olvasó társaik. A

visszafordulási arány is, habár nem jelentős mértékben, mobil eszközök esetében alacsonyabb.

Összességében azonban megállapíthatjuk, hogy a blog olvasói köre, 63,51%-ban számítógépes

felületen olvassa a blogot.

111

8. ábra: Eszköz szerinti kimutatás


4.3 A WEBOLDAL ANALITIKÁJÁNAK ELEMZÉSE

Költséghatékonyság szempontjából a vállalatok véleménye erősen megoszlik a

weboldalak szükségessége iránt. Azonban ha a cég komoly elhatározást tesz egy weboldal

létrehozása kapcsán, számos taktikai és tervezési döntés előzi meg. Egy weboldalnak ugyanis

alapvetően 5 másodperc alatt kell megfognia a látogató figyelmét.

Az oldal elemzésénél az analitikai hátteret szintén a Google Analytics biztosította.

Az általunk vizsgált időintervallum: 2016. Január 1 – 2018. Április 5

4.3.1 Az oldal látógatóinak áttekintése

Az általunk vizsgált időszaki adatok alapján az oldal összesen 77,951 megtekintéssel

büszkélkedhet, az összes látógatószám 42,765 melynek jelentős részét képzik az új

látogatóknak a száma. A látogatók megoszlását tekintve a teljes látógatói létszám 10.9%-a

visszatérő látogató és mintegy 89,1% az új látogatóknak a száma. Megállapíthatjuk tehát, hogy

a bloghoz mérten a weboldal sokkal látogatottabb.

112

A visszafordulási arányt tekintve a számadatok sokkal kedvezőbbek, mint a blog esetében,

64,07%-os értéket mutatnak. Az átlagos oldalon töltött idő tekintetében nincs jelentős eltérés a

két felület között.

9. ábra: Általános áttekintés


10. ábra: Látogatói megoszlás hónapok szerint


Az adatokat hónapokra lebontva is vizsgáltuk. Az oldal a vizsgált időszakban összesen

34668 látógatói számot ért el. A megtekintések száma viszonylag egyenletes tendenciát mutat.

A vizsgált időszak számadatai alapján 2017. július hónap bizonyult a leggyengébbnek a

megtekintések számát illetően. 2016 decembere ugyanakkor meglehetősen kiugró adat,

mintegy 4204 látogatást sikerült elérnie a blognak. Ez megközelítőleg a háromszorosa az oldal

113

átlagos, 1238-as megtekintés számának. A kapott értékekre alapozva a 2016. december hónap

számadatai kiemelkedő fontosságúak lehetnek. Az egyéb hónapok számadatainak megoszlása

viszonylag azonos tendenciájúnak mondható.

Az oldalon eltöltött átlagos idő szintén fontos mutató a weboldal népszerűségének a

meghatározásához. A blogon ez az adat 1 perc 18 másodpercre tehető, ami nem igazán tér el a

blogon mért adatoktól. Megemlítendő azonban, hogy 2018. február azonban kiugró adatnak

mondható, a vizsgált időszakban ekkor volt a legmagasabb az oldalon átlagosan eltöltött idő.

11. ábra: Átlagos oldalon eltöltött idő


4.3.2 Csúcshavi elemzés

Ahogy az az általános elemzésből kiderült, az egyes mutatók értékelésekor 2016.

december hónap kiemelkedő értékeket mutatott. A megtekintések száma ekkor volt a

legmagasabb és a visszafordulási arány tekintetében is a legalacsonyabb értékkel rendelkezdett.

Erre alapozva a hónapot külön is elemeztük az egyes szempontok szerint.

2016. December és 2017. Július összehasonlítása

Mivel az elemzések során e hónapok adatai bizonyultak a legeltérőbbeknek, fontosnak

tartottuk összehasonlítani őket.

A megtekintéseket figyelve a különbség eléggé szignifikáns, mintegy 5372

megtekintéssel marad le a júliusi hónap. December hónapban az oldalon eltöltött átlagos

időtartam 1 perc 22 másodperccel megközelítőleg a duplája a júliusi hónapnak. A

visszafordulási arány a két hónap között mintegy 23,46%-os különbséget mutat

114

12. ábra: December és Július összehasonlítása


2016 December elemzése

2016 December hónap bizonyult az eddigi számadatokra alapozva a legerősebb

hónapnak. A hónapot külön elemezve azonban az átlagos oldalon töltött idő elég alacsony 48

másodperces értéket mutat. A visszafordulási arány is magasnak mondható 75,66%-kal, ami a

weboldal esetében sokkal jelentősebb, mint egy blognál. Honlapunk esetében azonban ezt az

arányt másképpen is értelmezhető, több komponensből tevődik össze. Az analitika ezt az arány

úgynevezett „hit”-ekben számolja. Fontos, hogy a visszafordulás kalkulálásakor a rendszer nem

veszi figyelembe, hogy az adott oldalon mennyi időt tölt a felhasználó: nem generál hit-et, ha

egy oldalt olvasva eltelik X másodperc és szintén nem generál hit-et, ha a felhasználó olvasás

közben görget.

Az hónap vizsgálatakor egy kiugró adat figyelhető meg december 14.-én, ekkor a

látógatószám 1346 volt, ami egymaga megközelíti az egyes hónapok átlagát. A

következtetésekhez ezen adatok kiemelkedően fontosak lehetnek.

13. ábra: December elemzése


115

4.3.3 A weblap megtekintései eszközök szerint

Aktuális webes tervezési irányelvek

A manapság jelenlévő infokommunikációs eszközös eltérő felbontási kivitelezésének

köszönhetően, egy adott webes felület megtervezésekor, hangsúlyt kell fektetnünk az egyes

eszközök közti megjelenítésének a konvertibilitásában. Ezen felbontások összegyűjtését az

Open Signal végzi, akik évről évre frissítik a piacon elérhető infokommunikációs eszközök

felbontási arányait.

Az eltérő kijelző felbontások problémájának kiküszöbölésére alakult ki a „mobile first”

szemléletmód, mely szerint, ha a kisebb képernyő méretből haladunk a nagyobb felé, a

konvertibilitás könnyebben eszközölhető. Ezt kiegészítve van jelen az „atomic desing”

szemléletmódja, amely ugyanezen, elven haladva a navigációs részletek szemléletére irányul a

kisebbtől a nagyobb felé haladva. Azonban minden jól működő weboldal elkészültét megelőzi

egy alapos tervezés és prototípus készítés. Ennek a tesztelésére bevált módszer a „sticky note”

tesztelés amelynél még csak programozás se szükséges ahhoz, hogy teszteljük a felhasználót

elképzeléseinkkel kapcsolatban.

14. ábra: Weblap eszköz szerinti megtekintéseinek aránya


116

Ezen szempontok miatt fontosnak találtuk megvizsgálni, hogy a felhasználók milyen

arányban olvassák a weboldalt asztali számítógépes illetve mobil eszközös felbontásban. A

kapott eredmények alapján kijelenthetjük, hogy a felhasználók jelentős része asztali

számítógépről olvassa a weboldalt. Az átlagosan egy oldalon töltött idő is azon olvasók körében

a magasabb, akik számítógépről nyitják meg az oldalt.

4.4 SOCIAL MEDIA MEGJELENÉSEK

Online jelenlét értékelés

1. táblázat: Online jelenlét értékelése

Facebook Instagram Blog

Posztok

gyakorisága

heti gyakorisággal

heti gyakorisággal havi, többhavi

gyakoriság

Posztok

tematikája

Posztjaik jellemzően

informatikai szakterületről

származó információs

cikkek vagy érdekességek.

Általában más portálok

cikkjeit osztják meg,

kisebb mennyiségben a

saját anyagjaikat. Jellemző

még a HR-es posztok

jelenléte, ahol

alkalmazottakat

toboroznak vagy a céget,

mint munkahelyet

hirdetik.

Szakmai dolgokat itt

nem osztanak meg.

Inkább a cég életét

próbálják bemutatni,

HR és munkahely

hirdetési céllal.

Alapvetően ezt jó

ötlet bár lehetne

jobban megtervezett

és jobban átgondolt

képekkel és

kiírásokkal, esetleg

egy minimális

reklámmal

A blog a szakmai jellegű

cikkek mellett a cég

életéről, annak

mérföldköveiről szól.

Magán a blogfelületen

nincs komment szekció

csak az egyes social

siteos megosztási

lehetőségek. A blog

maga is az oldalon van

így érdemes lenne egy

LinkedIn vagy

Wordpress oldallal kötni.

Kedveltségük <20 <30 nincs adat

Kommentek elenyésző vagy egyáltalán

nincs

nem jellemző nincs rá lehetőség

Forrás: A szerzők saját szerkesztése

117

5. KÖVETKEZTETÉSEK

Az analitikai elemzést követően, a kapott eredményekből következtetéseket vontunk le. Ezek

alapján ajánlásokat próbáltunk megfogalmazni a cég számára. Megvizsgáltuk, hogy milyen

online marketing eszközök állnak rendelkezésre, amit mindezidáig még kihasználatlanok. 5.

Következtetések fejezetünk e javaslatokat és ajánlásokat hivatott összefoglalni.

5.1 JAVASLATOK A BLOGHOZ

Ahogy az a blog analitikájából kiderült, a látogatói szám tendenciája viszonylag egyenletesnek

mondható. Az elemzés célja volt, hogy a kapott adatokat elemezve olyan kiugró értékeket

vizsgáljunk, ami egyfajta képe tud mutatni arról, hogy mégis milyen témájú bejegyzések

eredményezték a legmagasabb látogatottságot.

A blog kiemelkedő látógatói számot produkáló napja 2017. Április 6.-ára detektálható. Ekkor

történt ugyanis a CEU (Central European University) körüli botrány, ami az egyetem létét tette

kérdésessé. Ez alapján azt a következtetést vontuk le, hogy az olyan cikkek, bejegyzések,

amelyeknek a témája valamilyen aktualitást ragad meg, sokkal nagyobb látogatói számot

eredményezhetne. A hónap a posztok alapján is vezető helyen van, így akár a bejegyzések

számának növelése is hatással lehet az olvasótábor figyelmének fenntartására.

15. ábra: A blog legnépszerűbb cikke

Forrás: kereses.blog.hu

5.2 JAVASLATOK A WEBLAPHOZ

Megjelenés

A kezdőlapra érve a látogató nagyon modern közegben találhatja magát. Színekben

harmonikus, a cég profiljához jól illeszkedő a weblap. Mivel a cég termékei szoftverek így képi

ábrázolások, megjelenítésük is nehézkes. A grafikus ezt egy laptopos képpel jelenítette meg. A

kezdőlap felső sávjában látható 3 ikon amely a vállalkozás fő tevékenységét mutatja. A látogató

számára megtévesztő lehet, ugyanis nincs grafikailag elkülönítve, így kattintható felületnek

tűnhet. Fontos lehet továbbá az egyes eszközökre történő optimalizálás is.

118

16. ábra: A weboldal előnézete

Forrás: precognox.hu

Menüpontok

Habár az egyes menüpontok eltérő néven szerepelnek, gyakran hordoznak azonos tartalmakat.

A „termékeink” menüpont alatt szerepelnek a karrier lehetőséggel kapcsolatos információk

illetve a cég életével kapcsolatos bejegyzések is, a Főoldal pedig önmagában felvonultat

valamennyi fontos menüpontot. Érdemes lenne figyelmet fordítani az elkülönítéséről, illetve a

szekcióknak megfelelő rendezéséről.

Tartalom, aktualitások

Ahogy azt a blog kapcsán már említettük az oldalon is érdemes lenne a főoldalon aktualitásokat

megjelentetni. Ez egyrészt a partnereknek egy jelzés arról, hogy a vállalkozás naprakész,

másrészt pedig az oldal népszerűségét növelheti és látógatói tábort alakíthat ki.

5.3 JAVASLATOK A KÖZÖSSÉGI MÉDIA FELÜLETEKHEZ

Instagram

Habár az Instagram szabványos képfeltöltési lehetőségei a négyzet alakú képekhez kedveznek,

azonban nem minden kép néz ki jól ebben a négyzetes felbontásban. Számos mobilalkalmazás

ad lehetőséget arra, hogy képeink arányait változtassuk keretek segítségével. Cégünk

kezdőoldalára lépve így egészen különleges kinézetet alakíthatnak ki a feltöltött képekből.

A Gergorgia Institute of Technology és a Yahoo Labs egy közös felmérése melynek során 1,1

millió képet elemeztek, megállapította, hogy azok a képen, amelynek a középpontjában egy

emberi arc áll mindig nagyobb népszerűségnek örvendenek. Azok a képek, amelyek arcot

ábrázolnak, 38%-kal több like-ot kaptak és 32%-kal magasabb volt a hozzászólások aránya.

Tekintve, hogy a Precognox Instagram profilja elsősorban HR célokra van kialakítva, ez egyben

az erősségük is. Javasoljuk a posztok gyakoriságának növelését illetve a képek minőségének és

beállításának javítását.

119

Facebook

Mint ahogy a vállalkozásvezetésben, úgy itt is elengedhetetlen a tervezés. A tervezés

középpontjában a jövő áll, mit akarunk elérni és hogyan. (Dr. Kőműves, 2017)Ha egy cég saját

üzletágában vezető szerepet szeretne betölteni elengedhetetlen az imázsépítés és ennek

legfontosabb komponense, hogy az oldalon heti egyszer helytálló és fontos iparági megosztást

teszünk, ezzel mutatva, hogy a vállalkozás felkészült és naprakész. Lényeges eleme továbbá az

interakciók növelése amely nem csak az aktivitás növeli, hanem a bejegyzések elérését is ezáltal

egyre több emberhez jut el egy adott bejegyzés.

Mivel a Precognox tevékenysége legfőképpen B2B szektorban valósul meg, egyfajta kereső

funkciót is használhat a közösségi oldalon. Érdemes lehet rákeresni hasonló cégekre, akár

ezáltal elemezni a lehetséges versenytársakat, de akár új üzleti partnerekkel is kapcsolatba lehet

kerülni. Fontos elem lenne az aktivitásuk növelése is, ugyanis a Facebook felhasználók 85%-a

elvárja a napi szintű kommunikációt. Mindehhez kapcsolni lehetne a cég blogbejegyzéseit is,

megosztani annak linkjét így a követők tájékozottak és naprakészek lehetnek. Az új és releváns

információk növelik a látogatottságot így érdemes lenne erre nagyobb hangsúlyt fektetni.

6. IRODALOMJEGYZÉK

Balassa, L. K. M., 2015. A közösségi média mérése. Veszprém: ismeretlen szerző

Csirmaz, A., 2014. Deconstructing Online Marketing. hely nélk.:ismeretlen szerző

Dr. Kőműves, Z., 2017. Jó vezetőt keresünk avagy a vezetés lényegi kérdései. Kaposvár:

SOMTESZ.

Gary L. Lilien, A. R. a. A. D. B., 2017. Principles of Marketing Engineering and Analytics. 3.

kiadás szerk. hely nélk.:DecisionPro.

Ryan, D., 2016. Understanding Digital Marketing: Marketing Strategies for Engaging the

Digital Generation. hely nélk.:Kogan Page Publishers.

120

KIRÁLY MARTIN

Pénzügy- számvitel

BSc, 3. félév

Kaposvári Egyetem


Témavezető:

Dr. Barna Róbert


Könyvelői tevékenység támogatása Excelben VBA-val

Ma a telefonszámla a telefon díjon kívül tartalmazhat más költségeket is, mint például parkolási

díj vagy autópálya díj. Duális képzésben résztvevő hallgatóként találkoztam azzal a

problémával, hogy a telefonszámla könyvelése emiatt mennyire időigényes folyamat és mennyi

időt vesz el a könyvelőktől. Létrehoztam egy programot az Excelben VBA nyelven, amely ezt

hívatott automatizálni, ezzel segítve a könyvelői tevékenységet. TDK dolgozatomban a

telefonszámla könyvelés specifikusságát és a készített programot mutatom be.

Support of accounting activities in Excel using VBA

Nowdays, your phone bill can include other charges, such as parking fees or highway charges.

As a student in dual training, I have encountered the problem of accounting for the telephone

bill because of this time-consuming process and how much time it takes from accountants. I

have created a program in Excel in VBA, which is meant to automate this, helping to do the

bookkeeping activity. In my TDK dissertation I present the bookkeeping specificity of the

telephone bill and I present the program itself.

121

1. BEVEZETÉS

Duális képzésben résztvevő hallgatóként, egy közszolgáltató vállalkozásokat magába

foglaló holding cégnél dolgozom, ahol hamar megtapasztalhattam mindazt gyakorlatban,

amiről korábban csak elméletben hallottam. A 2017-es nyári gyakorlatom alkalmával szakmai

mentorom vetette fel a problémát, hogy miközben mindenhol azt beszélik a könyvelő

feladatköre 30 év múlva teljesen máshogy fog kinézni, mint ma (inkább ellenőrzői feladatokat

fog ellátni majd, mintsem tényleges könyvelést végezni), addig még sokszor a közép és

nagyvállalatoknál is számos terület van, ahol részleges vagy teljes automatizálást lehetne

véghezvinni. Egyik munkanap alkalmával megkért, hogy egy általa létrehozott Excel tábla

segítségével, végezzem el a telefonszámla felbontását telefon-, internet- és egyéb költségekre.

Az okostelefonok segítségével számos szolgáltatást lehet megrendelni, ezért telefonszámlán ma

már nem csak a telefonköltség jelenik meg egyedül, hanem más költségek is, így a számla

részekre történő bontása a könyveléshez elengedhetetlen. Ekkor gondolkodtam el azon, hogy

az ő munkájából kiindulva, azt átalakítva és az egyetemen tanult makró (VBA) programozást

felhasználva oldjam meg a feladatot. Egy olyan programot szerettem volna létrehozni, mely a

szükséges adatok megadása után egy olyan adatállományt ad vissza, melyet közvetlenül a

könyvelésbe lehetne importálni, így automatizálva a folyamatot. Ez a program végül elkészült,

használatba is került és a használat során előjöttek korlátai. Ezek a korlátok abból származtak,

hogy a konkrét feladatok megoldására egy már kész Excel táblázathoz illeszkedően készült el

a program, így a táblázat szerkezetének esetleges megváltoztatása (sor vagy oszlop beszúrás,

törlés, …) után a programozást is módosítani kellene. Ekkor tűztem ki célul, hogy egy olyan

programot szeretnék létrehozni, mely bármely cégnél lehetővé teszi a telefonszámla

könyvelésének automatizálását az Excel táblázatkezelőben. Dolgozatomban ezt a módosított

programot és annak működését szeretném bemutatni.

122

2. SZAKIRODALOM

Az alábbi fejezetben szakirodalom feldolgozásával szeretném feltárni a már felvetett

probléma specifikusságát. Először a költségek lehetséges elszámolási módszereit kívánom

szemléltetni, majd a telefonszámla gyakran előforduló tételeit az azokra vonatkozó általános

forgalmi adó törvényi szabályozásaival együtt.

2.1. A KÖLTSÉGELSZÁMOLÁS LEHETSÉGES MÓDSZEREI

A 2000. évi C. törvény a számvitelről kimondja, hogy a gazdálkodó működéséről,

vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év zárását követően beszámolót köteles

készíteni magyar nyelven. Az éves beszámolónak mérlegből, eredménykimutatásból és

kiegészítő mellékletből kell állnia. Az eredménykimutatás részét képező üzemi (üzleti)

tevékenység eredménye a vállalkozás döntésétől függően kétféleképen állapítható meg:

a) összköltség eljárással

b) forgalmi költség eljárással.

A számviteli törvény szerint a költségek, költségnemek (5. számlaosztály) szerinti

nyilvántartása a kötelező. A 6-7. számlaosztály a gazdálkodó döntésétől függően a vezetői

információk biztosítására használható. Ezen számlaosztályok használata lehetővé teszi a

vállalkozáson belüli egységek elszámoltatását, a költséggazdálkodás és az önköltségszámítás

rendszerének sajátos kialakítását. (econom.hu, 2016) Mindezek függvényében a vállalkozó

költségelszámolási rendjének lehetséges formáit az 1. ábra mutatja be.

123

1. ábra: Költségelszámolási lehetőségek

Forrás: Sztanó & Veress (2013): Vezetői számvitel alapján

Költségelszámolási lehetőségek

Csak az 5. Költségnemek számlaosztályban számolja el az

üzemi (üzleti) tevékenység költségeit

A saját termelésű készletek változásairól évközben folyamatos értékbeni

nyilvántartást nem vezet

A saját termelésű készletek változását évközben

folyamatosan, értékben vezeti

Mind az 5., 6. és 7. számlaosztályban vezeti az üzemi

(üzleti) tevékenység költségeit

Elsődlegesen az 5. számlaosztályban könyveli az

üzemi (üzleti) tevékenység költségeit, másodlagos

költségelszámolást vezet a 6. és 7. számlaosztályban.

Elsődlegesen a 6. és 7. számlaosztályban könyveli a költségeket és másodlagos 5.

számlaosztálybeli költségelszámolást alkalmaz

124

2.2 A TELEFONSZÁMLA LEHETSÉGES TÉTELEI ÉS AZ AZOKRA VONATKOZÓ

ÁFA SZABÁLYOZÁSOK

Napjainkban, okostelefonunk segítségével már számos dolgot el tudunk intézni

egyszerűen. Lehetőség van például fizetni egy hívás kezdeményezésével vagy egy SMS

elküldésével. Így azonban a kézhez kapott telefonszámlán a telefon és internetköltségen kívül

más költségek is szerepelhetnek majd. Ezek közül a két leggyakrabban előforduló tétel a

parkolási díj és az autópályadíj. A továbbiakban ezt az összesen négy tételt fogom az általános

forgalmi adó vonatkozásában megvizsgálni.

A 2007. évi CXVII. törvény az általános forgalmi adóról kimondja az adó mértéke az

adó alapjának 27%-a, ez alól kivételt képeznek a meghatározott mellékletben feltüntetett

termékek és szolgáltatások, mint például az internet szolgáltatás terhelő adó, melynek mértéke

az adó alapjának 18%-a. (Kelemen, 2017) Az adózó akkor vonhatja le az előzetesen felszámított

áfát, ha a beszerzett terméket vagy szolgáltatást adóköteles tevékenységhez vette igénybe.

Azonban 124.§-ban a törvény leírja, hogy a parkolási szolgáltatást és az úthasználati díjat

terhelő előzetesen felszámított adó nem vonható le. (Kovácsné Álmosdy, 2016a) Valamint nem

vonható le a távbeszélő-szolgáltatást (SZJ 64.20.11 és 64.20.12), a mobiltelefon-szolgáltatást

(SZJ 64.20.13) és az internetprotokollt alkalmazó, beszédcélú adatátviteli szolgáltatást (SZJ

64.20.16-ból) terhelő előzetesen felszámított adó összegének 30 százaléka (Kovácsné

Álmosdy, 2016b). Mindezt figyelembe véve, a már fent említett négy költségtípusra

vonatkozóan, az adó mértékét és levonhatóságát az 1. táblázatban foglaltam össze.

1. táblázat

Telefonszámlán felmerülő költségek összehasonlítása az ÁFA függvényében

ÁFA MÉRTÉKE ÁFA LEVONHATÓSÁGA

TELEFON 70% 27% LEVONHATÓ

TELEFON 30% 27% NEM LEVONHATÓ

INTERNET 18% LEVONHATÓ

PARKOLÁS 27% NEM LEVONHATÓ

AUTÓPÁLYADÍJ 27% NEM LEVONHATÓ

3. KUTATÁSI MÓDSZERTAN

A program célja, hogy a már korábban feltárt problémát megoldja, azonban nem

mindegy, hogy hogyan teszi meg azt. A tervezés folyamatában két további elvárás lett

támasztva a programmal szemben. Egyrészt legyen bárki által egyszerűen használható, a

kezelése ne igényeljen különösebb szaktudást. Másrészt olyan erőforrásokra épüljön, melyek

125

szinte kétség kívül minden cégnél megtalálhatóak, így nem okozva többletköltséget azoknak,

sőt inkább ellenkezőleg, költségmegtakarítást idézzen elő.

A Microsoft Excel egy a Microsoft által létrehozott, széles körben elterjedt, számos

lehetőséget kínáló táblázatkezelő program, az Office programcsomag része. (Wikipédia, 2017a)

Az Excel alapfunkcióit széles körben használják, statisztikai, pénzügyi és egyéb gazdasági

feladatok megoldására is. Az Excel nevét az angol excellent, kiváló, kiemelkedő szóból kapta,

ezzel is utalva arra, hogy sokkal több annál, mint amit első látásra mutat magából. Bizonyos

rejtett eszköztárakat, menüszalagokat bekapcsolva számos alapból láthatatlan funkció válik

elérhetővé a számunkra, melyek segítségével az Excelből egy speciális igényeket kielégítő

program varázsolható. (Bártfai, 2010) A makrók a Visual Basic programnyelv nyelvjárásába

tartozó Visual Basic for Applications (röviden VBA) nyelven íródott egyes Microsoft

alkalmazásokon belül futtatható alkalmazások. Magát a VBA nyelvet más programok is

használják, például az AutoCad és a CorelDraw alkalmazások.

A Visual Basic a Microsoft által kifejlesztett harmadik generációs objektumorientált,

eseményvezérelt, strukturált szerkezetű programozási nyelv, a hozzá tartozó integrált fejlesztői

környezettel (IDE). Első kiadása 1991-ben, utolsó, 6.0-ás verziója 1998-ban jelent meg. A

programnyelv és a fejlesztői környezet hivatalos támogatását 2008-ban a Microsoft

megszűntette, ennek ellenére különböző fórumokon a mai napig folyik a rendszerhez nem

hivatalos kiegészítők gyártása. (Wikipédia, 2017b) Az objektumorientált programozási nyelv

lehetővé teszi, hogy a korábbi nyelvekkel ellentétben már ne a műveletek megalkotása álljon a

középpontban a programozás során, hanem az egymással kapcsolatban álló program-egységek

hierarchiájának a megtervezése. Felhasználóként gyakran tapasztalható, hogy egy program

várakozik egészen addig, amíg utasítást nem kap. (Ilyen utasítás lehet akár egy gombra történő

kattintás vagy a kurzorral egy feliratra történő mutatás.) A valójában a program ezalatt

várakozási idő alatt egy meghatározott utasítássort ismétel folyamatosan így ellenőrizve, hogy

beteljesült-e a továbblépéshez szükséges feltétel. A klasszikus algoritmusközpontú

programozásnál ezt a programozónak kell teljes részletességgel előírnia, ezzel szemben a

Visual Basicben ez egy beépített alapszolgáltatás, amely egy alsóbb, rejtett programszinten

megy végbe. Összességében tehát, ugyanazt az eredményt kevesebb munkával érhetjük el hála

az eseményvezéreltségnek. (Wikipédia, dátum nélk.) A VB programnyelv strukturáltsága alatt

értendő, hogy az elvégezendő feladatok, részfeladatokra, a részfeladatok feladategységekre

vannak bontva egészen addig, amíg a feladategységek között már nincs átfedés és azok között

meghatározott logikai kapcsolat figyelhető meg. Ezek a feladategységek valamilyen elemi

struktúra vagy elemi programséma követésével megoldhatók és az egy részfeladat alá tartozó

egységek megoldása a részfeladat megoldásához vezet, majd ha minden a feladathoz tartozó

részfeladat teljesül, akkor megszületik a feladat megoldása. (Wikipédia, 2017c) A

programnyelvhez kapcsolódó integrált fejlesztői környezet az adott nyelven történő

számítógépes programozást jelentősen megkönnyítő, részben automatizáló programot értjük,

mely nagyban hozzájárul a gyors alkalmazásfejlesztéshez. (Wikipédia, 2016)

Ezek ismeretében kijelenthető, hogy az Excel a vele szemben támasztott elvárásoknak

megfelel, sőt további előnyökkel is bír. Számos olyan lehetőséget kínál, melyet egy önálló

126

alkalmazás elkészítésekor nekünk kellett volna létrehoznunk, Excelben viszont eleve a

rendelkezésünkre állt, ezzel időt és energiát megspórolva a számunkra. Ezeket az előnyöket

figyelembe véve esett végül a választás a feladat megoldásához az Excel táblázatkezelőre.

4. EREDMÉNYEK

A program elindításához a telefon.xlsm Excel munkafüzetet kell megnyitni. Első

ránézésre már szembetűnő lehet, hogy nem egy hagyományos munkafüzetről van szó, hiszen a

fájlkiterjesztése nem .xls vagy .xlsx ,hanem .xlsm (makróbarát munkafüzet). Ebből a fájl-

kiterjesztésbeli különbségből fakad, hogy a munkafüzet ikonja is a hagyományostól kicsit

eltérő, egy sárga felkiáltójelet tartalmaz. Az 1.kép ezeket a különbségeket szemlélteti.

1. kép: Az .xlsx és az .xlsm ikonja közötti különbség

Első indítás alkalmával engedélyezni kell a makrók használatát az Excel számára, ha ez

korábban nem történt még meg. Ezt követően a programot elindítva egy üdvözlő ablak

(2. kép) fogadja a felhasználót.

2. kép: Kezdőképernyő

A program felismeri azt, hogy most először került megnyitásra, így végigvezeti a

felhasználót a kezdő tábla összeállításán. A „KEZDÉS” gombra kattintás után a

„Számlaszámok megadása” ablak (3. kép) jelenik meg.

127

3.kép: Számlaszámok megadása

Itt van lehetőség a vállalat által alkalmazott számlaszámok megadására, így biztosítva

azt, hogy a program által létrehozott adatállomány bármelyik vállalatnál a könyvelési

rendszerbe importálható legyen. A „MENTÉS ÉS TOVÁBB” gombra kattintás után a kezdő

tábla létrehozása az utolsó fázishoz érkezik. (4. kép)

4. kép: Személyek hozzáadása

Ebben az ablakban van lehetőség a dolgozók azon adatainak a felvitelére, melyek a

könyvelés szempontjából elengedhetetlenek. Ezt követően a „BEFEJEZÉS” gombra kattintva

a felhasználó előtt már a kész táblázat jelenik, mellyel a későbbiekben dolgozhat majd. A

program következő megnyitásánál már a számviteli teljesítés és az ÁFA keltét fogja kérni, hogy

annak megadását a felhasználó ne felejtse el megadni. Az. 5. kép egy általam készített minta

vállalat esetében mutatja be az elkészült táblát.

128

5. kép: Minta alaptábla

A felhasználónak ezt követően már csak a Parkolás, az Autópályadíj, és az Összesen

oszlopok értékeit kell megadnia. Az internet díjához a korábban megadott havidíj értékét (lásd

4. kép) „írja be”, a telefon díjat pedig automatikusan kiszámolja az Excel. Ha a felhasználó

végzett a kitöltéssel, leellenőrizte a begépelt adatokat és mindent rendben talált, akkor a táblázat

mellett található „FELDOLGOZÁS” gombra történő kattintással adhat utasítást a programnak,

hogy végezze el a szükséges további számításokat és készítse el a könyvelő program számára

az adatállományt. Az Excel ekkor létrehozza a kért állományt és automatikusan elmenti azt a C

meghajtó adott mappájába CSV (Comma Separated Values) fájlformátumban. A legtöbb

könyvelőprogramban lehetőség van ennek a fájltípusnak az importálására, így elvégezve a

könyvelést. A gyakorlati helyemen a Kristály nevű könyvelőprogramot használják. Ezt a

programot az informatikusok alkalmassá tették az általam létrehozott CSV fájl olvasására és

értelmezésére. A 6. kép egy importálandó adatállományra mutat mintát.

129

6. kép: Az importálandó adatállomány

5. JAVASLATOK

Ahogy egyetlen programról, úgy az enyémről sem mondható el az, hogy

százszázalékosan kész lenne, hiszen mindig van mit javítani és csiszolni azon. Ebben a

fejezetben a programom kiaknázatlan területeit szeretném felvázolni, mellyel még

komplexebbé és hasznosabbá válhatna.

A program egyik legnagyobb fejlesztési lehetősége, ha e-számlát vagy digitalizált

számlát tudna kezelni, azokból származó adatokkal tudna számolni. Sajnos az e-számlák még

nincsenek kellő mértékben elterjedve a vállalkozások körében (a lakosságról nem is beszélve),

így ez az újítás valószínűleg korai volna és nem kamatozna megfelelő mértékben a befektetett

munka. A programnak jelenleg csak a telefon- és az internetköltséget, valamint a parkolási- és

autópályadíjat tudja kezelni, azonban ezen kívül más költségek is felmerülhetnek a

telefonszámlában még ha elvétve is. Valamint előfordulhat az is, hogy a vállalkozás

továbbszámlázza a telefonszámla egy részét dolgozójának vagy egy másik vállalkozásnak és

jelenleg a program ezt nem tudja kezelni. A későbbiekben ezeknek a funkcióknak hozzáadása

lehet a programban egy másik fejlesztési irány.

A konkrét példától, a telefonszámla könyvelésétől elszakadva pedig a fejlesztési

lehetőségéket tárháza végtelen. Az Excel és makrói segítségével bármiféle számítást igénylő

számla könyvelésének az automatizálása lehetséges, csak az igényt kell felismerni.

6. ÖSSZEFOGLALÁS

Dolgozatomban egy konkrét könyvelési feladat Excelben történő megoldását mutattam

be a VBA programozás felhasználásával. Mint ahogy az előző fejezetből kiderült a program

még számos potenciált tartogat magában, de jelen állapotában is már használható és hasznos.

SZÁMVITELI

TELJESÍTÉS KELTEÁFA KELTE TARTOZIK

GAZDASÁGI

ESEMÉNYNETTÓ ÁFA BRUTTÓ

2017.09.30 2017.11.13 661 TELEFON 70% 2419 653 3072

2017.09.30 2017.11.13 731 TELEFON 70% 3797 1025 4822

2017.09.30 2017.11.13 732 TELEFON 70% 1315 355 1670

2017.09.30 2017.11.13 734 TELEFON 70% 1341 362 1703

2017.09.30 2017.11.13 661 TELEFON 30% 1317 - 1317

2017.09.30 2017.11.13 731 TELEFON 30% 2067 - 2067

2017.09.30 2017.11.13 732 TELEFON 30% 716 - 716

2017.09.30 2017.11.13 734 TELEFON 30% 730 - 730

2017.09.30 2017.11.13 731 INTERNET 3550 639 4189

2017.09.30 2017.11.13 732 INTERNET 7350 1323 8673

2017.09.30 2017.11.13 734 INTERNET 7400 1332 8732

2017.09.30 2017.11.13 731 PARKOLÁS 599 - 599

2017.09.30 2017.11.13 732 PARKOLÁS 1199 - 1199

130

A korábban kézzel, papír alapon végzett tevékenységet egy sokkal gyorsabb, automatizált

számítógépes tevékenység válthat fel. A program egyszerű, számviteli tudást nem igénylő

használatából adódóan lehetővé teszi a feladatnak a könyvelőről más dolgozóra történő

átcsoportosítását, így könnyítést nyújtva a számára. Segítségével a telefonszámla könyvelése

gyorsabbá és egyszerűbbé vált, ezzel megspórolva időt, energiát a dolgozók számára és

kapacitásokat felszabadítva a vállalkozás számára.

Véleményem szerint a program elkészültével és annak használatával egy újabb lépést

tettünk és teszünk a könyvelés automatizálása felé.

7. IRODALOMJEGYZÉK

2000. évi C. törvény, 2017. net.jogtar.hu. [Online]

Available at: https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0000100.TV

[Hozzáférés dátuma: 13 október 2017].

2007. évi CXXVII. törvény, 2017. net.jogtar.hu. [Online]

Available at: https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700127.TV

[Hozzáférés dátuma: 13 10 2017].

Bártfai, B., 2010. Makróhasználat Excelben. Budapest: BBS-INFO Kiadó.

econom.hu, 2016. econom.hu. [Online]

Available at: http://www.econom.hu/koltseg-elszamolasi-rendszerek-szamvitele-es-

kapcsolata-az-eredmenykimutatassal/

[Hozzáférés dátuma: 13 10 2017].

Kelemen, L., 2017. adózóna.hu. [Online]

Available at: http://adozona.hu/2017_es_valtozasok/Internetszolgaltatasok_afaja_5ZBC63


Kovácsné Álmosdy, J., 2016a. ado.hu. [Online]

Available at: http://ado.hu/rovatok/ado/mit-kezdjunk-a-telefonszamla-egyeb-teteleivel


Kovácsné Álmosdy, J., 2016b. ado.hu. [Online]

Available at: http://ado.hu/rovatok/ado/a-ceges-telefon-koltsegeirol


Sztanó, I. & Veress, A., 2013. Vezetői számvitel. Budapest: Budapesti Gazdasági Főiskola.

Wikipédia, 2016. Wikipédia. [Online]

Available at:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Integr%C3%A1lt_fejleszt%C5%91i_k%C3%B6rnyezet


Wikipédia, 2017a. Wikipédia. [Online]

Available at: https://en.wikipedia.org/wiki/Microsoft_Excel


131

Wikipédia, 2017b. Wikipédia. [Online]

Available at: https://hu.wikipedia.org/wiki/Visual_Basic


Wikipédia, 2017c. Wikipédia. [Online]

Available at: https://hu.wikipedia.org/wiki/Struktur%C3%A1lt_programoz%C3%A1s


Wikipédia, dátum nélk. Wikipédia. [Online]

Available at: https://hu.wikipedia.org/wiki/Objektumorient%C3%A1lt_programoz%C3%A1s


132

VALKÓ ROLAND


Kaposvári Egyetem


Témavezető:

Dr. Olsovszkyné Dr. Némedi Andrea


Egy megújult SPAR szupermarket vásárlókra gyakorolt hatásának vizsgálata

Manapság egy kereskedelmi egység megléte, a vásárlási folyamat tényszerűsége önmagában

nem elegendő a vásárlók viselkedésének megértéséhez, mert a vevők nem csupán eltérő

preferenciákkal rendelkeznek, hanem kritikusak és elvárásaik folyamatosan nőnek. Mindezek

megértésére 2016/17-es évben egy teljeskörűen átalakított kaposvári SPAR szupermarketben

végeztem vizsgálatokat és célul tűztem ki a megújult üzlet vásárlókra gyakorolt hatásának

átfogó megismerését. Kutatásom során az élelmiszer vásárlást meghatározó első pillért a

vásárlói magatartás -és döntéshozatal, a főbb üzletválasztási szempontok képezték. A második

és harmadik pillért az in-store marketing, a bolti marketing aktivitások, valamint a vevői

elégedettség alkották.

Előre meghatározott szempontrendszerű megfigyelésekkel feltérképeztem az üzlet minden

szegletét. Számos vásárlóval kerültem közvetlen kommunikációs kapcsolatba, amik

hozzájárultak az üzlet erősségeinek és gyengeségeinek megvilágításához.

Az első benyomás, a közvetlen tapasztalat általi információk pozitívan hatottak az újra

nyitásnak köszönhetően. Majd, amikor már egyre inkább megismerhetővé vált a kereskedelmi

egység, egyre több nehézség, ugyanakkor pozitív kicsengésű élmény vette kezdetét, mind a

vásárlás, mind a konkrét vizsgálatok lefolytatása által. A megfigyelés alátámasztotta a

kérdőíves megkérdezést, hiszen a 159 vásárló körében a szép, új kinézet mellett, elsősorban a

bolt közelsége és a megszokás uralkodtak legfőbb üzletválasztási tényezőkként. Előbbiek

mögött és eltérő sorrendben helyezkedtek el az árak, a termékek minőségének fontossága.

A kérdőívben felsorolt vásárlásösztönző -és in-store eszközök a vásárlók döntéseit

nagymértékben meghatározzák. Legfőképp a Supershop hűségkártya, az árkedvezmények,

akciók, valamint a SPAR akciós újság bírtak jelentős szereppel. Függetlenül attól, hogy

többnyire önállóan, befolyásolás nélkül tervezik vásárlásaikat, az akcióknak legalább a vásárlók

fele nem tud ellenállni. A modernizált szupermarkettel kapcsolatban, hol elégedettségüket és

hűségüket, hol elégedetlenségüket fejezték ki. Azonban a Homburg-Stock féle dolgozói

elégedettség-lojalitás mátrix vásárlókra való alkalmazásának segítségével megállapítottam,

hogy a válaszadók több, mint 80%-a elégedett az üzlettel és hűségüket a vevők 40%-a igazolta.

Mégis annak érdekében, hogy bizonyos mértékű hűség kialakuljon a fogyasztóban egy termék,

egy üzlet tekintetében, annak előtte elégedetté kell tenni, s az elégedettséget folyamatosan fenn

kell tudni tartani. Egy idő után már alább hagy a várakozás, vágyódás és a vásárlások monoton

körforgása, a megszokás bír kísérő jelleggel, amit a szupermarketnek szükséges

marketingeszközökkel feloldania.

133

Study on the effect that a renewed SPAR supermarket has on its customers

Nowadays, the existence of a business unit and the fact of the purchasing process are not

enough by themselves to understand the consumer behaviour. Customers don’t only have

different preferences, but they are also critical, with higher and higher expectations. To

understand all of these I carried out studies in the fully transformed SPAR supermarket in

Kaposvár in 2016 and 2017. I aimed to completely come to know the effect that this renewed

supermarket has on its customers. During my research the first pillar that determines purchasing

foodstuff is made up by consumer behaviour, consumer decision making process and the main

aspects of choosing a shop. The second and third pillars consist of in-store marketing, retail

marketing activities and customer satisfaction.

I mapped every inch of the shop by observations based on predefined criteria. I was exposed

to direct communication with numerous consumers that helped me further to enlighten the

strong and weak points of the shop.

The first impression and all the information coming from direct experience had positive effect

thanks to the reopening. When the business unit became more and more cognoscible, more and

more difficulties and also positive experiences surfaced due to carrying out both purchasing

process and specific researches as well. The observations supported the result of the surveying

because amongst 159 customers the closeness of the shop and habit primarily dominated as the

main factors when choosing a shop, besides the nice and fresh appearance. After the formerly

mentioned come the prices and the importance of the quality of the products, in different order.

All the promotional and in-store tools listed in the questionnaire largely define the decisions

of the customers. Mainly the Supershop loyalty card, discounts, sales and the SPAR newsletter

had significant roles. Even though customers plan their shopping on their own, without any

influence, half of them can’t resist the sales. Concerning the modernized supermarket,

customers expressed either their satisfaction and loyalty or their dissatisfaction. However, by

applying the Homburg-Stock employee satisfaction-loyalty matrix on the customers I found

that more than 80% of the responders are satisfied with the shop and 40% of the consumers

confirmed their loyalty. Still, in order for the customer to form a certain degree of loyalty

towards a product or a shop, the customer first have to be satisfied and the satisfaction has to

be maintained. Over time the expectation and longing subside giving space to the routine and

the monotonous circulation of customers that need to be resolved by the marketing tools of the

supermarket.

134

1. BEVEZETÉS

A 2016-os év nyári időszakában több hónapra bezárta kapuit vásárlói előtt, majd szeptember 1-

én nyitott ki újra a Kaposvár, Honvéd utca 57. szám alatt található SPAR szupermarket. A

teljeskörűen átalakított, az egészében új üzlet új ingereket vált ki a vásárlókból, így a téma

aktualitását is megalapozottnak láttam választásomban. A megújult SPAR szupermarket

vásárlókra gyakorolt hatása ismeretlen, így a kutatás tükrében, olyan következtetéseket és

javaslatokat fogalmaztam meg, amelyeket konkrét SPAR vásárlói vélemények támasztanak alá,

így azokat a SPAR cégcsoport is hasznosítani tudja, de esetleges későbbi kutatásaim alapját is

képezhetik.

A célkitűzésekre vonatkozóan az első feltevésem, hogy az üzletválasztási szempontok közül a

vásárló számára a legfontosabb a kedvező ár-érték arány (H1). FÖLDI (2008, 2012) alapján az

üzletválasztásra nagy befolyással bír, hogy a kedvező árak mellé jó minőség társuljon.

A második és harmadik hipotézisem szerint, a megújult üzlet legnagyobb előnye a szebb belső

környezet, amit pozitívan értékelnek a fogyasztók (H2), illetve a SPAR által alkalmazott

vásárlásösztönző -és in-store marketing eszközök meghatározzák a vásárlói döntéseket (H3).

Az időben előre haladva FÖLDI (2012) értekezésében olvasható, hogy az ún.

vásárlásösztönzők, akciók egyre nagyobb teret töltenek be a vásárlói döntésekben. Kutatási

eredményeiből kiderült, hogy a vásárlók elégedettségét a megfelelő ár-érték-idő arányt kiváltó

tényezők közé tartozik a külső és belső környezet, a kedvelt akciók megléte, de az esztétikum

is helyet kap.

Utolsó hipotézisem szerint, a vásárlók összességében elégedettek a SPAR szupermarkettel

(H4). Hiszen az elégedettség/elégedetlenség egy emocionális összegző válasz, személyes

értékelés, amely fontos eleme a gazdasági sikernek (BÁTOR, 2007), jelen esetben a SPAR

szupermarketnek is.


A jelenlegi fogyasztás, illetve annak minősége már nem olyan, mint amilyen korábban volt. Ez

KOPÁTSY (1993) megfogalmazásából is kiderül, miszerint a fogyasztói társadalomban

uralkodó igények teljesen megváltoztak, azaz ma nem a múlt áruit, szolgáltatásait kell

hatékonyabban kielégíteni, hanem a rohamos ütemben változó új igényekhez szükséges folyton

igazodni. TÖRŐCSIK (2007) szerint a vásárlás környezete is átalakult, megjelentek a

kereskedelmi márkák, illetve a márkadöntésekkel szemben felértékelődtek az üzletválasztási

döntések. Ma, a megokosodott fogyasztó az, akivel az eladóknak szembe kell nézniük.

Jellemzői közé sorolható az anyagiasság, az ellenszolgáltatásokat igénylő attitűd, azaz nem

elég, hogy vásárol, azért még jutalmat is elvár. Kritizál, amelyhez nagymértékben hozzájárul a

közösségi média, tehát nagyon sok információval rendelkezik, amit ki is használ. (REKETTYE

et.al., 2015a, TÖRŐCSIK, 2014, I1)

135

2.1. Üzletválasztás

Az élelmiszerüzletek kiválasztása, mérlegelése előtt elsődleges szemponttá vált, hogy az adott

egység a vásárlónak élményt nyújtson az AC Nielsen Piackutató Kft. 2016-os közlése szerint.

A magyar válaszadók több, mint egyharmada azt vallja, hogy számára öröm az üzletben

vásárolni az online fogyasztás helyett, tehát szeretnek boltba járni (I2).

HORVÁTH (2010) doktori értekezésében megfogalmazza, hogy az üzletválasztás fontos

alkotója vásárlási döntésünknek, mert ennek egy része az eladás helyén megy végbe. Gyakori

esetnek tartja, hogy a kereskedelmi egység megválasztása megelőzi a márkaválasztást.

Azonban nem hagyható figyelmen kívül a „vásárlási vadászmező” sem, hisz TÖRŐCSIK

(2016) szerint, szem előtt kell tartani azt a tényt is, hogy társadalmunk nagy hányada igen szűk

mozgástérrel rendelkezik a vásárlói döntéseket illetően.

FÖLDI (2012) felhívja a figyelmet az üzletválasztással és főként az azt befolyásoló tényezőkkel

kapcsolatban, hogy az általa érintett szakemberek igen eltérő rangsorokat állítottak fel

fontosságuk alapján. Miután disszertációjában összeveti megállapításaikat, kiderül, hogy a

vásárlók üzletválasztásuk során a legfontosabbnak az üzlet helyét, méretét tartják

összefüggésben a megközelíthetőséggel és annak kényelmével. A sorban a második az imázs

és atmoszféra tényezők, végül az árszínvonal és akciós árak. Továbbá, vizsgálta az élelmiszer-

vásárlást befolyásoló tényezők fontosságának változását 2000-2011 között a fogyasztók

körében, ahol 2011-ben az első három helyet az áru frissessége és minősége, az árszínvonal és

a választék foglalta el. A fogyasztókban - vásárlási tapasztalataik során - egyfajta minőségtudat

alakul ki, amelyet az árakhoz társítanak (KANDIKÓ, 2009).

Törőcsik Mária Fogyasztói magatartás (2011) című művében foglaltak alapján, az

üzletértékeléshez kapcsolódó kritériumokat állított fel. Komplex hatásuk miatt, azokat emelem

ki, amelyek a primer vizsgálataim megoldását elősegítik. A sorban az elsők a megjelenés, a

külső bolti környezet és portál kialakítása, amik már sugallhatják a boltban uralkodó

árszínvonalat (TÖRŐCSIK, 1995). A külső környezetből az üzletbe lépve az eladótér, tárul a

vásárló elé, amit KISS (2005) a termék bemutatására szolgáló területként definiál és a

legfontosabbnak a nagy alapterületet, a nagy választékot tartja az üzletekben történő költés

szempontjából. GYENGE (2008) Mason, Mayer (1984) és Lusch (1982) művei alapján

megállapította, hogy a belső elrendezés nagy hatással van a vásárlók boltban eltöltött idejére,

meghatározza, hogy milyen úton haladjanak, valamint, hogy mennyi termékkel kerüljenek

kapcsolatba, de természetesen nem utolsó szempont, hogy mit és mennyit vásárolnak. A

termékről alkotott fogyasztói véleményt legjobban az áru jelenléte, megjelenítése vezérli. A

fogyasztók szempontjából előnytelen a vizuális zűrzavar, mert a vevő rosszul érzi magát és

elégedetlen lesz. Ezekre megoldásként szolgál a kedvező polcelrendezési terv és az, hogy a

fogyasztó a megszokott helyén találja, amit éppen keres (SZÉKELY et al.,2009).

Természetesen a választást, a boltban uralkodó légkört az adott üzlet személyzetének

magatartása alapjaiban meghatározza. A dolgozókkal szembeni elvárások közé tartozik a külső

megjelenésük, a tiszta formaruha, mely adott esetben a védjegyükké kell, hogy váljon

(TÖRŐCSIK, 1995).

136

2.2 Bolti kommunikáció

A kereskedelmi egység légkörére, illetve a vásárlásra az üzlet marketingkommunikációja

jelentős hatással van. A marketingkommunikáció az ATL (above the line) vonal feletti és a

BTL (below the line) vonal alatti területeket foglalja magában. A BTL területhez tartozó

vásárlásösztönzés értelmezését több irányból is megközelíthetjük. Egyrészt a fogyasztók

érdeklődését kelti fel, illetve célozza, hogy a vétellel valami pluszt kapjon - kiegészítő előnyhöz

jusson - például árakció formájában (főleg, ha a vevő szempontjából meghatározó az ár).

Másrészt a kereskedők, viszonteladók ösztönzését foglalja magában és ez esetben már

eladásösztönzésről, értékesítésösztönzésről beszélünk (JÓZSA, 2003; TOTTH, 2008, PAPP-

VÁRY, 2009; SZÉKELY et al., 2009; FAZEKAS és HARSÁNYI, 2011). A vásárlásösztönzés

tekintetében ár-, nyeremény- és hűség jellegű promóciókat, eszközöket különböztethetünk meg.

Ár jellegű promóciókhoz tartoznak az árengedmények, mely során a vásárló kedvezőbb áron

jut a termékhez. Zárt, vagy burkolt árcsökkentésre jó példa az „egyet fizet kettőt kap” akció,

ahol bizonyos esetekben szükséges a csomagolás átalakítása is (FAZEKAS és HARSÁNYI,

2011). Az akciók a fogyasztók számára több szempontból is meghatározóak, hiszen nemcsak

megtakarítást érhetnek el vele, hanem élményt is nyújtanak, például új termék felfedezésével.

De talán a legérdekesebb a pszichológiai szempont, amikor a vevő azt gondolja, hogy milyen

jó vételre tett szert az akciós termék megvásárlásával (PAPP-VÁRY, 2009). Az akciók egyik

kommunikációs csatornája az akciós újság, mely legtöbbször élelmiszerek esetében jelenik meg

(SZÉKELY et al., 2009).

A következő eszköz a kupon, amely hazánkban egyre jelentősebben terjed. Felhasználásának

több módja lehetséges, szórólapból kivágva vagy internetes felületről letöltve vagy bemutatva

a telefonon keresztül (PAPP-VÁRY, 2009). Ezen kívül léteznek hűségpromóciók, amikkel a

cégek a hosszútávú hatás elérésére törekszenek, azaz a vásárlói hűséget különböző akciókkal

jutalmazzák (FAZEKAS és HARSÁNYI, 2011). A promóció lehet nyerésre alapozott is,

melynek lehetséges megjelenése a sorsolással egybekötött nyereményjáték. (PAPP-VÁRY,

2009). Továbbá a pontgyűjtőfüzetek jelenlétével PAPP-VÁRY (2009) szerint a kereskedők azt

érhetik el, hogy a vásárló újra és újra visszatér a boltba. Példaként említi a SPAR-t és a Drogerie

Markt-ot.

Napjainkban egyre népszerűbbé válnak az értékesítési helyen belüli kommunikációs - az ún.

POS és POP – eszközök használata. A hagyományos kommunikációs eszközöktől

hatékonyabban, személyre szólóbban érik el a célcsoportot. KOPCSAY (2013) meghatározása

differenciálja az előző részben bemutatott vásárlásösztönző eszközöket olyan módon, hogy

azok anyagi előnyök nyújtására koncentráltak. Az eladáshelyi kommunikációs eszközök bár

ugyanazért a célért hivatottak, de a termékelhelyezés, bemutatás, valamint fő céljuk, a

többletkommunikáció érvényesülésében megjelölhető impulzusvásárlás előmozdítása

erőteljesebben kifejezésre kerültek.

Magyarországon még kevésbé elterjedt használatú eszköz a padlómatrica. Ezen ösztönző

eszköz előnye, hogy a földön jobban feltűnik a grafikai megoldás, mint a mennyezetre erősített,

lelógó tábla (DANKÓ, 2008). Hasonló jelentőségű a bolti plakát is, amely a mennyezetről lóg

le és/vagy a gondolák felett helyezkednek el. Jelenlétük, a bennük rejlő tájékoztatások döntő

137

fontosságúak, mert képesek előhívni olyan információkat, amelyek a fogyasztók emlékezetében

élnek (KOTLER és KELLER, 2012). Ezen vizuális kommunikációs eszközöket attrapoknak

nevezzük (KOPCSAY, 2013). Ide tartozik a világítás, a szín, illat, sőt, az esetleges zene is. A

zene szórakoztathatja a vevőket vásárlás közben, jobban tolerálhatják az esetleges várakozást

(AGÁRDI, 2010).

2.3 Vevőelégedettség

A vásárlásoknak van egyfajta „utóéletük” a termék megszerzése vagy az általánosságban vett

fogyasztással kapcsolatos tapasztalások megélése során, amely az elégedettség (pozitív) vagy

az elégedetlenség (negatív) érzése, kimenetele (TÖRŐCSIK, 2007; AGÁRDI, 2010). A

szakirodalom alapján a szerzők általában a termékkel kapcsolatos elégedettséget veszik górcső

alá, de úgy gondolom, hogy megállapításaik egy adott üzlet körülményeire vonatkozóan

ugyanúgy érvényesek lehetnek. BÁTOR (2007) értekezésében kifejti, hogy sem a hazai, sem a

nemzetközi szakirodalomban nincs egységes fogalmi meghatározás. Emellett hangsúlyozza,

hogy az egyén aktuális hangulata is alapvetően meghatározó tényező, továbbá kulcsfontosságú

a vállalat sikerében.

FÖLDI (2012) disszertációjában leírtak alapján megállapítható, hogy az elégedettség tágabb

értelemben a fogyasztói magatartás fogalmának középpontja, szűkebb értelemben az

üzletválasztási szempontok közé sorolva a kiskereskedelmi szolgáltatásokkal kapcsolatos.

KENESEI (2017) elégedettségi vizsgálatában kiemeli az interakciós igazságosságot is, amely

a bánásmódra vonatkozik, arra, hogy a fogyasztóval szemben támasztott eladói magatartás

(kedvesség, udvariasság stb.) megfelelő volt-e. Bár Bohnné szerint, az általában vett elégedett

vevő nem létezik, mert, ami a mai napon megfelelt a vásárlónak, az már nem biztos, hogy a

következő napon is elegendő, megfelelő lesz. Kihangsúlyozza, hogy nem feltétlen az ár, hanem

az ár és a minőség, a vevők igényeinek az összhangja a meghatározó (I3). BOHNNÉ (2005,

2009) elégedettségi szint alapján 3 vevőtípust különböztet meg, aki lehet csalódott, elégedett és

lenyűgözött. Így a csalódott egyén a vállalkozással való találkozást rendkívül kellemetlen

élményként éli meg. Az elégedett ügyfél vásárlásai során prioritást élvez a cég, hatása pozitív

és megnyugtató. A lenyűgözött vásárló az, aki valamilyen formában történő, várakozásait

felülmúló – pozitív – többletkiszolgálást kapott és többnyire ez a vevőtípus válik lojálissá a

vállalat iránt.

RUDOLFNÉ (2015) doktori disszertációjában az elégedettség-lojalitás összefüggéseit a

szolgáltató szektorban – vendéglátásban – vizsgálta. Jones és Sasser-re hivatkozva

meghatározta a 4 releváns egyéni vevői viselkedésmintát, amelyek a lojalista vagy apostol,

elpártoló vagy terrorista, a zsoldos és a túsz. A lojalista, hűséges és nem pártol el a cégtől, ezzel

szemben a terrorista másokat is meggyőz arról, hogy váltsanak. A zsoldos elégedett, bár

alacsony az elkötelezettsége, míg a túsz nem tud váltani.

Ha márka, üzlet szempontjából vizsgáljuk az előbbieket, akkor hasonló lesz a végkimenetel.

SZÉKELY et al. (2009) a megelégedettség-lojalitás mátrixban tipizál. Ebben a keretben

nagyfokú elkötelezettséggel és újravásárlási aránnyal a hűséges, lojális vevők jellemezhetők. A

túszoknál az álhűség dominál. Esetükben az elégedettség alacsony, az újravásárlás mértéke

azért magas, mert belenyugodnak helyzetükbe, elfogadják a jelenlegi bolt kínálatát, amíg nem

138

találnak jobbat. A kedvezménykeresők, csak időnként vásárolnak az adott helyen, ezért

lojalitásuk alacsony, viszont a megvásároltakkal rendkívül elégedettek. Végül az éppen „beeső

vásárló”, aki nem tér vissza az üzletbe, nem tartja lényegesnek választásában, ebből

következően elégedettségük, vásárlási gyakoriságuk is alacsony.

ASWAD (2012) megjegyzi, hogy a Homburg-Stock féle dolgozói elégedettség és lojalitás

mátrix némi változtatással a vásárlókra szintén alkalmazható. Ennek alapján az első csoportba

a „racionális/együttműködő” vevőket sorolja, akik tartós partnerként játszanak szerepet a

szervezet életében. Az „alkalomszerű” vásárlónak magas az elégedettsége, bár hűségük

alacsony az általában egyszeri vételből fakadóan. A „kényszerű” fogyasztóknál a lojalitás

magas, viszont az elégedettség alacsony, míg a problémás vevőkre a lojalitás és elégedettség

alacsony szintje jellemző. Megállapítható, hogy a vállalatnak értéket kell közvetítenie vásárlói

felé, azonban ehhez elengedhetetlen a szervezeti kultúra és képességek folyamatos

megerősítése. HOFMEISTER-TÓTH et al. (2003) szerint – fentieket összefoglalva – azonban

egy biztos, hogy akármilyen is legyen a vásárlás kimenetele, lesznek elégedett és kevésbé

elégedett vásárlók. Vélhetően emlékezni fog legutóbbi vásárlásának elégedettségi szintjére,

amely egy következő, hasonló vétel esetén nagymértékben befolyásolja döntését.

3. KUTATÁS MÓDSZEREI

A téma szekunder forrásainak megismeréséhez többnyire a hazai publikációkat tartottam szem

előtt, valamint az Ipsos Média-, Reklám-, Piac- és Véleménykutató Zrt., a GfK Hungária

Piackutató Intézet, az AC Nielsen Piackutató Kft. közléseit használtam fel.

Primer vizsgálataimban a megfigyelés és a megkérdezés módszereket alkalmaztam.

Strukturált megfigyelést végeztem, melynek nagy előnye, hogy növeli az adatok, eredmények

megbízhatóságát. A mintavétel önkényes, választásom a Kaposvár, Honvéd utca 57. szám alatt

található SPAR szupermarketre esett, amelyről az üzletvezetővel előzetes egyeztetés nem

történt, a még reálisabb információk elérése érdekében. Kizárólagos megfigyelőként voltam

jelen (LEHOTA, 2001). A megfigyelési íven szereplő adatok elemzése szöveges formában

kerültek meghatározásra, amelyek kiegészítő jelleggel bírnak.

A kérdőíves megkérdezésre 2016 telén, december. 2. és december. 15. között került sor. A

minta alapsokaságát azok a fogyasztók képezték, akik az előre meghatározott napokon az adott

szupermarketbe betértek. A mintasokaság meghatározása véletlenszerűen, egyszerű

mintavétellel történt, vagyis minden egyes elemnek ugyanakkora volt az esélye bekerülni a

mintába, tehát a véletlenszerűséget a vásárlók önkéntes kérdőív kitöltése jelentette (KOTLER

és KELLER, 2012; LEHOTA, 2001). A strukturált kérdőív típusát tekintve írásbeli jellegű,

önkitöltő, nyomtatott formátumú (LÁZÁR, 2009) és két A4-es oldal terjedelmű volt és főképp

zárt kérdésekkel (VERES et al., 2006). A válaszadás önkéntes és anonim volt (LEHOTA,

2001). A terepmunka szervezésében előnyt jelentett, hogy a szupermarketben végezhettem el a

felmérést, valamint az üzletben elhelyezett óriás plakáttal hívtam fel a figyelmet. Ez, az írásban

történő empirikus kutatási módszer, „gyűjtődoboz” eljárás segítségével ment végbe

139

(MOLNÁR, 2010), vagyis miután a vásárlók távozásukkor kitöltötték a kérdőíveket, egy erre a

célra kihelyezett, lezárt dobozba dobhatták válaszaikat.

A kérdőívek feldolgozása matematikai-statisztikai program használatával (PSPP) és Excel-lel

valósult meg.

4. EREDMÉNYEK

A kérdőíves megkérdezés eredményei 159 konkrét SPAR-vásárló alapján kerültek

prezentálásra ábrák, táblázatok segítségével, amelyeket a megfigyelés eredményekkel

egészítettem ki.

Először arra kerestem a választ, hogy mi alapján választják az adott SPAR üzletet a vásárlók.

A választ adóknak lehetősége volt több okot is megjelölni az üzletválasztást befolyásoló

tényezőkre vonatkozóan, de nem mindenki élt a többszörös választás lehetőségével. A kapott

eredményeket a 1. ábra segítségével mutatom be.

1.ábra: Az üzletválasztást befolyásoló szempontok megoszlása (n=159)

FÖLDI (2012) doktori értekezésében 19 üzletválasztási kritériumot határozott meg kérdőívében

(n=640), illetve különbséget tett a napi és nagybevásárlás között. Bár, én nem tettem

különbséget „vásárlás és vásárlás” között és csupán 9 szempontot állítottam fel, mégis

vizsgálataink tekintetében elmondható, hogy a termékek minősége elsődleges relevanciát élvez.

Földi Kata szerinti tényezők sorrendiségének első három helyét az áru frissessége és minősége,

az árszínvonal és a választék foglalták el9. Saját kutatásomban, kifejezetten a SPAR

szupermarketre vonatkozóan a 3. helyet foglalja el a termékek minősége 28,3 %-kal, míg az

árak a táblázat közepén helyezkednek el, fontosságuk így közepes mértékűnek tekinthetők.

9 Eltérő sorrend mutatkozott a napi és nagybevásárlás során, de mindegyikre a fentnevezett 3 fő szempont jellemző.

68,6

28,9 28,3

27,0 25,8 20,8 19,5 18,913,2

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

140

Esetemben a közelség, a bolt elhelyezkedése a mérvadó, amit a válaszadók közel 70 %-a

kiemelt szempontnak vélt. A bolt új kinézete a megkérdezettek csupán 19,5%-t befolyásolta a

boltválasztásban. Megfigyeléseim is alátámasztják a SPAR-t körülvevő – beépítettségtől

függetlenül – bizonyos helyszínekről, akár már 80-100 méterről is jól látható a szupermarket

megléte. Különböző közlekedési eszközökkel, de gyalogosan is könnyen elérhető üzletről van

szó. A bejárat előtt megjelenik az aktuális ajánlatokra vonatkozó, általában 1-2 megállítótábla,

amik a termékekkel kapcsolatos akciókra, kedvezményekre utalnak. Továbbá a termékek ára is

változott, a korábbi állapothoz képest felfelé ívelnek, még a SPAR család termékei esetében is.

Az tapasztalható, hogy POS/POP „tömegekkel” lehet találkozni a SPAR szupermarketben.

Főként a bal oldalon meghatározóak, jól fellelhetők, de természetesen terméktől és aktuális

stratégiától is függ. A boltba lépést követően, a megállítótáblákon túl a forgóvilla mellett balra

akciós újságok vannak kihelyezve. Így a vásárlásokat több esetben a szóróanyag kíséri, amit a

vevők menet közben átlapoznak. De a mennyezetről lelógó plakátok, poszterek felhívják a

figyelmet az aktuális ajánlatokra, akciókra, illetve az egész évben jelenlévő, változatos

matricagyűjtő kampányukra. Ezek a kihelyezések mindig azon árucsoportok felett lógnak,

amelyre a hirdetés vonatkozik.

A szignifikancia vizsgálatok alapján elmondható, hogy az életkor, mint háttérváltozó és a

megszokás (p=0,007), a bolt közelsége (p=0,012), a jó kiszolgálás (p=0,038) között

statisztikailag igazolt kapcsolat van. A 70-82 éves korosztály 50%-a, az 50-59 éves korosztály

45%-a, míg a fiatalok (30-39 évesek) több, mint 1/3-a megszokásból, az 50-59 éves korosztály

közel 90%-a a közelség miatt vásárol a szupermarketben, míg az idősebb korosztály (60-82

évesek) a kiszolgálás magas színvonalát is figyelembe veszi. A bolt választási szempontok

közül az új kinézet az iskolai végzettséggel áll szignifikáns kapcsolatban (p=0,021). A

középfokú végzettséggel rendelkezők (érettségi, technikus) több, mint 40%-a részesíti előnyben

a szupermarket kinézetét üzletválasztása során. Továbbá szignifikáns kapcsolat mutatkozott a

nem, mint háttérváltozó és a kellemes légkör között (p=0,006), ahol a férfiak 2 %-a, a nők 18%-

a számára fontos a komfortérzet.

A szakirodalmi tartalmakkal párhuzamosan az üzletválasztási kritériumokat követve,

másrészről szűkebb értelemben a kifejezetten idevágó új külsejű szupermarket előnyeire a

következő kérdésben tértem ki. Az előnyök a 2. ábrában mutatkoznak meg.

141

2.ábra: A SPAR szupermarket előnyei vevői válaszok alapján (n=159)

A SPAR-ban, a vásárlók számára leginkább a szebb környezet jelentkezik előnyként, amelyet

a 159 válaszadóból 104 fő, azaz 65% jelölt meg. Ezt követi a nagyobb áruválaszték 42%-os

válaszadással. Úgy gondolom, hogy ebben az esetben a vásárlást megelőző látvány és a

választékkép kedvező volt. Az első benyomás, a közvetlen tapasztalat általi információk

pozitívan hatottak az újra nyitásnak köszönhetően. Ezen kívül a termékválaszték, rendezettség

megfigyelési kategória keretében elmondható, hogy az üzletben a korábbi 3 hosszú helyett, ma,

körülbelül a felére csökkentett méretű, 6 gondolával kell szembesülnie a vevőnek. Így a vevő

az eladótérben viszonylag hosszabb időn keresztül fog tartózkodni. A megkérdezés

eredményeiből látszik, hogy viszonylag alacsonyabb értékeket képviselnek a hallható heti

ajánlatok, akciók (21%), a bolton belüli könnyebb közlekedés (19%), a termékek egyszerűbb

megtalálása (17%), valamint a kiszolgálás gyorsasága (16%). Ezen kívül megjegyzendő tény,

hogy 8 fő (5%) nem válaszolt a feltett kérdésre. Az első szituáció 2016. december 2-án, 12 óra

42 perckor vette kezdetét, (amiben önszántamból vettem részt, de nem indukáltam) szintén

alátámasztja, hogy mennyire kritikus pont a termékek fellelhetősége. A vevő, 60 év körüli hölgy

és árucikk keresésében kérte a segítségemet. Ezzel egyidejűleg elmondta, hogy nagyon

zsúfoltak a polcok és nehezen áttekinthetők. Az azonos árufajták sokszor nem lelhetők fel

egymás mellett, hanem a rákövetkező sorban vannak. A válaszadók döntő többsége azonban a

szebb környezetet preferálta a leginkább, ahol a szignifikancia vizsgálatok megmutatták, hogy

a nem, mint háttérváltozó és a szebb környezet, mint előny között statisztikailag bizonyított

kapcsolat van. A Pearson Chi-Square értékének szignifikancia szintje (p=0,002) tekintetében a

vizsgált változók egymástól függnek, vagyis 95 % -os biztonsággal közöttük statisztikailag

igazolható kapcsolat áll fenn. Ennek alapján az összes férfi válaszadó (30,82%) 85%-a (37 fő),

míg az összes női válaszadó (69,18%) 56%-a (67 fő) ismerte el pozitívumként a modern

designnal rendelkező szupermarketet. A továbbiakban nem a szignifikanciát vizsgáltam, hanem

azt, hogy milyen további jellemzőkkel bír a 37 férfi és a 67 nő. A nemekre vonatkozó bővebb

információkat a 3. ábra és a 4. ábra szolgáltatja.

16%

17%

19%

21%

42%

65%

Gyorsabb kiszolgálás

Könnyeb rátalálni a termékekre

Könnyebb bolton belüli közlekedés

Heti ajánlatok, akciók hallhatók

Nagyob áruválaszték

Szebb környezet

ELŐNYÖK

142

3. ábra: A szebb környezet háttérváltozók szerinti megoszlása a férfiak körében (n=37)

A férfiakat, életkor szerint, leginkább a 40-49 éveseket (30 %) és a 60-69 éveseket (30 %)

győzte meg azonos számban a szebb környezet. Ezen kívül a legtöbb diplomával rendelkezik,

amely 54 %-ot jelent, illetve jövedelem tekintetében átlagos vagy annál magasabb kategóriát

képviselnek, hiszen a 37 fő 59 %-a jól megél a havonta befolyó összegből, bár keveset tud félre

tenni.

4. ábra: A szebb környezet háttérváltozók szerinti megoszlása a nők körében (n=67)

A nőkre más jellemző életkor alapján, mint a férfiakra, mert a legtöbben a szebb környezetet az

50-59 éves korosztályból választották, ami a 67 fő válaszadóból 27 %-ot tesz ki. De nem

elhanyagolható, hogy további 22 % jelezte pozitív véleményét 18-29 évesek közül. Ez a két

korosztály a szebb környezetet preferáló nők mintegy felét képviselik. Végzettség tekintetében

0

10

20

30

40

50

6018 - 29 éves

30 - 39 éves

40 - 49 éves

50 - 59 éves

60 - 69 éves

70 - 82 éves

8 általános

szakisk./szakképző

érettségi

technikus

diploma

Nagyon jó megélnek

és félre is tudnak…

Jól megélnek, de

keveset tudnak…

Megélnek, de félre

tenni már nem tudnak

%

FÉRFIAK

0

10

20

30

40

50

6018 - 29 éves

30 - 39 éves

40 - 49 éves

50 - 59 éves

60 - 69 éves

70 - 82 éves

8 általános

szakisk./szakképző

érettségi

technikus

diploma

Nagyon jó megélnek

és félre is tudnak…

Jól megélnek, de

keveset tudnak…

Megélnek, de félre

tenni már nem tudnak

Néha arra sem elég,

hogy megéljenek

Napi megélhetési

gondjaik vannak

%

NŐK

143

megosztottság tükröződik, hiszen az érettségivel rendelkezők (40 %), alig maradnak el a

diplomásoktól (37 %) s együttesen a kedvező értékelést adó nők közel 80%-át teszik ki. Havi

jövedelem alapján a férfiakéhoz hasonló válaszok érkeztek a nők esetében is. Elmondható, hogy

inkább a „jól megélnek, de keveset tudnak félre tenni” kategóriába tartoznak, amely 54 %-ot

jelent, illetve 33 %-ot képviselnek azok, akik a jövedelmükből megélnek, de félre tenni már

nem tudnak.

1. táblázat. A vásárlásösztönző -és in-store eszközök vásárlói döntéshozatalban betöltött

szerepük gyakoriságainak megoszlása (n=159)

Sorszám Vásárlásra ösztönző -és in-store

eszközök megnevezése

Döntéseit meghatározzák

Fő %

1. Supershop kártya, hűségakció 112 70

2. Árkedvezmények, akciók 109 69

3. SPAR akciósújság 102 64

4. Pontgyűjtő akció 99 62

5. Árengedményes csomagok (pl. 1-et fizet,

2-őt kap) 86 54

6. Kupon kedvezmények 82 52

7. Sorsolás, játék 52 33

8. Hangosbemondó 45 28

9. Mennyezetről lelógó plakát 41 26

10. Padlómatrica 28 18

A vásárlói döntésekre ható eszközöket bemutató táblázatból látszik, hogy az első 6 helyen

szereplőre a megkérdezettek több, mint fele fontos vásárlást meghatározó tényezőként tekintett.

Rögtön az első a Supershop kártya, hűségakció, amelyet 70% tartott fontosnak.

Feltételezhetően ezen vevők mindegyike rendelkezik hűségkártyával és az ezzel kapcsolatos

lehetőségeket, előnyöket keresik, s ki is használják. Háttérváltozók szerint a nők 44%-a, a

férfiak 26%-a (p=0,004), végzettség tekintetében leginkább a diplomával és érettségivel

rendelkezők (p=0,022), míg a jövedelem szempontjából azok a fogyasztók tartoznak ide, akik

a havi anyagi forrásukból megélnek, de keveset tudnak félretenni (p=0,026). A Supershop

kártyával, hűséget szavatoló eszközzel kapcsolatban az eladó – kb. februártól kezdve – előre

elkéri, megkérdezi, hogy rendelkezünk-e vele. Ha nincs hűségkártyánk, akkor az eladó nem

ajánlja a vásárlónak a lehetőséget. Ettől függetlenül, jól látható helyen a pénztárnál és a távozó

kosaraknál is ki van helyezve az igénylőlap.

Az árkedvezmények, akciók hatása csak 1%-kal marad el az előbbi 70%-os aránytól, amely 109

főt jelent. Nemre való tekintettel (p=0,048) a legnagyobb részben a 40-49 éves korosztályt

befolyásolja (p=0,012). Következésképpen a középkorba lépő nők keresik leggyakrabban a

legtöbbször sárga alapon piros betűs polccetliket. A különböző árkedvezményeket sárga alapon

piros színekkel jelölik, míg az egyéb %-os kedvezményekre a piros keretbe foglalt régi ár alatt

144

vagy keret nélkül sárga alapon fekete színű jelölés történik. 64%-os megoszlású a SPAR akciós

újság határozott szem előtt tartása a vevői döntéseknél. Megfigyeléseim szerint a SPAR

szupermarketbe való belépéskor is a forgóvilla után jobbkéz elvételre kínálkoznak. Nemek

esetében (p=0,000) a férfiak 18%-ára, a nők 46%-ára jellemző.

A rangsorban a 4. helyen a pontgyűjtő akció áll, ami azt jelenti, hogy a 99 válaszadó (62%)

döntésében komoly szerepet játszik az említett in-store eszköz. A szignifikancia vizsgálatok

alapján nem (p=0,042) és kor (p=0,009) mutat összefüggést a vizsgált változóval. A férfiak

több, mint 20, a nők több, mint 40%-ára jellemző a pontgyűjtő akció befolyásoló hatása, míg

életkor tekintetében megmutatkozik, hogy a 30-39 és 70-82 évesek döntéseire nem gyakorol

hatást. Az árengedményes csomagok az 5. legnépszerűbb elem a SPAR szupermarket vásárlói

között. 86 fő 54%-os aránnyal nyilatkozta azt, hogy meghatározzák vevői döntéshozatalukat.

A nemek tekintetében ismét szignifikáns kapcsolat jelent meg (p=0,003). Az 54%-ot döntő

többségében a nők képezik (41%). Megfigyeléseim során a tisztítószerek voltak duplán

csomagolva elsősorban öblítő, mosogatószer, de tejföllel kapcsolatban is tapasztaltam.

A kuponkedvezményekről összességében elmondható, hogy a megkérdezettek több, mint a fele

(52%) tartja szem előtt vásárlásai során. A megfigyelési tapasztalatok szerint a legtöbb esetben,

kuponhoz, a Supershop kártya mellékleteként juthatnak a fogyasztók. A kuponok tartalma

széles skálán mozog pl.: az öblítőtől egészen a kávéig. Nemekre (p=0,014) és életkorra

(p=0,046) vonatkozóan is szignifikáns kapcsolat mutatható ki. Főként a 40-49 éves nőkre

jellemző a vásárlói döntéshozatalban a kuponok meglétének feltétele. Az életkor és a sorsolás,

játék (p=0,020) tekintetében többnyire szintén a középkorúak (40-49 évesek) vesznek részt.

A vásárlói döntéshozatalban a legkevésbé meghatározó elemek közé tartozik sorrendben a

hangosbemondó (28%), a mennyezetről lelógó plakát (26%), illetve a padlómatrica (18%).

A hangosbemondó életkor (p=0,000) és végzettség (p=0,009) alapján, a mennyezetről lelógó

plakát szintén korosztály (p=0,004) és iskolai végzettség (p=0,008) szerint, míg a padlómatrica

az előbbieket követve kor (p=0,000) és végzettség (p=0,000) vonatkozásában szignifikáns. A

18-29 éves szakiskolai végzettségűek vásárlási döntését befolyásolják leginkább.

Végül az elégedettség/hűség vizsgálatokra vonatkozó kérdésemben, arra voltam kíváncsi, hogy

miként fest az irodalmi áttekintésben említett ASWAD-ra (2012) hivatkozott Homburg-Stock

féle elégedettség-lojalitás mátrix vásárlókra való alkalmazása.

145

5. ábra: A SPAR szupermarket vevői elégedettség és lojalitás mátrixa (n=159)

A vásárlói elégedettség és lojalitás mentén vizsgáltam a 159 fő válaszadót, akik 4 állításból,

csak 1-et választhattak. Ez alapján felállítottam a SPAR vevőkre vonatkozó elégedettség és

lojalitás mátrixot (11.ábra). Az első csoportba az általam „ragaszkodók”-nak nevezettek

tartoznak, akik partnerként működnek együtt a kaposvári SPAR szupermarkettel. Nagyfokú

elégedettségük és lojalitásuk 36,48 %-os részarányt képvisel. Előbbinél magasabb, 46,54 %-ot

tesznek ki a viszonylag alkalomszerű vásárlással illethető vásárlók. Ők a „keresgélők”, akiket

a kíváncsiság is hajt, így magas elégedettséget, de alacsony lojalitást mutatnak, hiszen nemcsak

a szupermarket nyújtotta lehetőségekkel szeretnének élni. A következő csoportnál leginkább a

kényszerűség tényéből fakad a vásárlói magatartás. Ezen fogyasztók mindössze 6,29 %-kal

foglalják el helyüket a mátrixban. Csak a SPAR szupermarketben költenek, így hűségük magas,

mégis a „vesztes” kategóriába tartoznak kimagasló elégedetlenségükkel. Ez azzal

magyarázható, hogy helyzetükből nem tudnak szabadulni, belenyugszanak a SPAR nyújtotta

kínálatba. „Elhagyók”-ként említettem azokat a vevőket, akik a záró, negyedik helyet töltik be.

Közel 11 %-ot tesznek ki, amely a 159 fős mintából összesen 17 főt takar. Hűségük és

elégedettségük, így az újravásárlások száma is alacsony, s ennek alapján nem alakult ki bennük

a szupermarkettel szembeni pozitív attitűd. A különböző kategóriákat összevontan - a

ragaszkodókat és keresgélőket figyelembe véve - elemezve elmondható, hogy a vásárlók több,

mint 80 %-a elégedett a Sparral. Hűség szempontjából az alulreprezentáltság jellemzi a

megkérdezett fogyasztókat.

További nem szignifikáns, de fontos jellemzők, hogy akik azért a SPAR-ban vásárolnak, mert

elégedettek vele leginkább a 40-49 éves korosztályt takarja közel 30 %-kal. A „vesztes”

csoportot a 60-69 évesek képezik, vagyis nem képesek üzletváltásra, 50%-nál van jelen a

„röghöz kötöttség”. Ezen kívül az 50-59 éves korosztály minősül a „legkíváncsibbnak”, hiszen

közel 2/3-uk keresgélőnek számít. Míg az „elhagyók” elnevezésű mátrix-negyedben a fiatalok

146

(18-39 évesek) a meghatározóak. Iskolai végzettség tekintetében nem vonható le messzemenő

következtetés, hiszen a legtöbb válaszadó diplomával és érettségivel rendelkezett, így ők

képviselik a legmagasabb arányokat is. A jövedelmi helyzetet figyelembe véve elmondható,

hogy a rosszabb anyagi helyzetben lévő fogyasztók, azért „keresgélők”, mert az alacsonyabb

ár, a vásárlásaik során a „mindig a legolcsóbb termékek” felkeresésének prioritása dominál. A

magasabb bevétellel rendelkezők pedig valószínűsíthetően a minőség vagy a márka miatt járnak

a SPAR szupermarketbe is vásárolni. A havonta befolyt források tekintetében kivételt képeznek

a „ragaszkodók” kategóriába tartozó elégedett és egyben hűséges vásárlók, ahol az átlagos

jövedelmi helyzet dominál. Ők feltételezhetően egy adott minőséget keresnek elfogadható áron.


Ebben a fejezetben a primer kutatásaim eredményei alapján a vizsgált kaposvári SPAR

szupermarketre vonatkozó hipotéziseimet értékeltem. Ezen kívül a szekunder és primer

kutatásaim eredményei alapján a SPAR Magyarország Kft. számára megfogalmaztam

következtetéseimet és javaslataimat.

H1 hipotézisemet, mely arra vonatkozott, hogy a vásárló számára az üzletválasztási szempontok

közül a SPAR szupermarket esetében a legfontosabb tényező a kedvező ár-érték arány, részben

elvetem. Ezen véleményemet a kérdőíves megkérdezés és megfigyelés is alátámasztja:

Az előre meghatározott 9 üzletválasztási szempont közül, fontossági sorrendben a 3. helyen

szerepel a termékek jó minősége és 5. helyen a kedvező ár kifejezés, vagyis csak minden 3.

válaszadó jelezte a jó minőséget és csupán minden 5. megkérdezett számára volt fontos az ár.

Az elsődleges üzletválasztási szempont a bolt közelsége volt a vevői válaszok alapján. Ebből

következően a megokosodott fogyasztó tudatában és döntéshozatalában nem a kedvező ár és

érték a meghatározó.

Azonban tapasztalásaim és az olvasott szakirodalmak szerint nem hagyható figyelmen kívül a

vásárlásösztönző eszközök vásárlókra gyakorolt hatása sem, hiszen van, aki kifejezetten

egyetlen akció miatt tér be az adott kereskedelmi egységbe.

Javaslat: A kedvező ár és a jó minőség erősítése a vásárlói tudatban, ezáltal az üzlettől távolabb

élők számára is kedvező választási alternatíva lehet.

H2 hipotézisemmel azt feltételeztem, hogy a megújult SPAR szupermarket legnagyobb előnye

a szebb belső környezet fogyasztók általi pozitív értékelése. Feltételezésemet teljes mértékben

megerősítettnek gondolom.

Kifejezett, konkrét előnyt a válaszadók 65%-ának jelent. Leginkább a közép-és időskorú,

diplomás férfiak, illetve az 50-59 éves diplomás és a 18-29 éves érettségivel és/vagy diplomával

rendelkező nők preferálták a szebb környezetet.

Megfigyeléseim során nem tapasztaltam az új környezetre vonatkozó negatív értékítéletet.

147

Javaslat1: Azoknál a vásárlóknál, ahol a szebb belső környezet, mint előny nem érvényesül,

esetükben az üzletre vonatkozó egyéb előnyöket kell felszínre hozni és azokat hangsúlyosabbá

tenni a jövőben.

Javaslat2: Esetleges következő üzletátalakításra - modern kinézetre, új design-ra - a vevőket fel

kell készíteni.

H3 hipotézis szerint, a SPAR szupermarket által alkalmazott vásárlásösztönző - és in-store

marketing elemek meghatározzák a vásárlói döntéseket. Feltételezésemet megerősítettnek

érzem. Ezt támasztják alá a megkérdezés és megfigyelés következő eredményei:

A vásárlók nagytöbbsége nemcsak találkozott a SPAR által alkalmazott vásárlásösztönző -és

in-store marketing eszközökkel, hanem azok olyan hatással rendelkeztek, amelyek alapjaiban

meghatározták a vásárlói döntéseket. A következő a vevők több, mint a felénél játszanak

kulcsfontosságú szerepet: Supershop kártya, hűségakció (70%), árkedvezmények, akciók

(69%), SPAR akciósújság (64%), pontgyűjtő akció (62%), árengedményes csomagok (pl. 1-et

fizet, 2-őt kap) (54%), kupon kedvezmények (52%).

Megfigyelés alapján kétséget kizáróan elkerülhetetlen a vásárlásösztönző - és in-store

elemekkel való találkozás.

Javaslat1: A vásárlásösztönző eszközök kialakításának nagyobb fokú in-store elemekkel való

ötvözése.

Javaslat2: A sorsolás, játék, hangosbemondó, mennyezetről lelógó plakát, padlómatrica

jelenlétének erősítése.

H4 hipotézis alapján a vásárlók többsége elégedett a megújult SPAR szupermarkettel.

Feltételezésemet teljes mértékben igazoltnak érzem. Ezt támasztja alá az alábbi eredmény:

A Homburg-Stock féle elégedettség-lojalitás mátrix vásárlókra való alkalmazása megmutatta,

hogy a ragaszkodó (36,48%) és a keresgélő (46,54%) vásárlói csoportok a válaszadók több,

mint 80%-át teszik ki elégedettség szempontjából.

Javaslat1: Célszerű lenne a keresgélőket tovább vizsgálni és esetükben meghatározni a

„keresgélés” mibenlétét.

Javaslat2: Hűségkártyára való figyelemfelhívással, az igénylőlap eladók általi ajánlásával, az

igényléskori segítségnyújtással a keresgélők hűsége növekedhet.

„A „ma vásárlója” minden apró részletre figyel, ami számára fontos, amit a SPAR-nak

hatékonyan kell kielégíteni, mert csak így lesz elégedett a VEVŐ…”

148

6. IRODALOMJEGYZÉK

1) Agárdi I.: Kereskedelmi marketing és menedzsment, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2010, 1-

413.

2) Aswad D.: Az értékinnováció kiterjesztése a belső és külső ügyfélelégedettségen alapuló

lojalitásra. Doktori (Ph.D) értekezés tézisei, Miskolci Egyetem, Miskolc, 2012. 1-37. URL:

http://midra.uni-miskolc.hu/JaDoX_Portlets/documents/document_14564_section_6907.pdf

3) Bátor A.: A vevőelégedettség és a lojalitás kapcsolata a kereskedelmi bankok szférájában a

lakossági piacon. Doktori (Ph.D) értekezés, Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron, 2007, 31-

45.

4) Bohnné Keleti K.: Elégedett az ügyfél? Az ügyfélelégedettség elméleti és gyakorlati alapjai.

PublicPress Kft., Budapest, 2005, 96-104.

5) Bohnné Keleti K.: Ügyfél elégedettség: Kikre is számíthatunk? In (szerk.): Bíró P.: Marketing

nélkül nem megy!, T.bálint Kiadó, Budapest, 2009, 167-178.

6) Dankó L.: Értékesítés ösztönzés. Miskolc Egyesület, Miskolc, 2008, 118.

7) Fazekas I., Harsányi D.: Marketingkommunikáció érthetően. Szókratész Külgazdasági

Akadémia Oktatási és Tanácsadó Kft., Budapest, 2011, 85-204.

8) Földi K.: Üzletválasztást befolyásoló tényezők jelentősége az élelmiszer kiskereskedelmi

horizontális versenyben. Szolnoki Tudományos Közlemények XII., Szolnok, 2008. URL:

http://tudomany.szolnok-mtesz.hu/kulonszamok/2008/cikkek/foldi-katalin.pdf

9) Földi K.: A fogyasztói üzletválasztási döntések az élelmiszerorientált kiskereskedelemben.

Doktori (Ph.D) értekezés, Pécsi Tudományegyetem, Pécs, 2012.

10) Gyenge B.: Fogyasztói üzletválasztás a hagyományos bolti élelmiszer-kiskereskedelemben.

Doktori (Ph.D) értekezés, Szent István Egyetem, Gödöllő, 2008.

11) Hofmeister-Tóth Á. - Simon J. - Sajtos L.: Fogyasztói elégedettség, Alinea Kiadó, Budapest,

2003, 1-27.

12) Horváth J.: A Beszerzési társulások szerepe a Dél-dunántúli régió élelmiszer

kereskedelmében. Doktori (Ph.D) értekezés, Kaposvári Egyetem, Kaposvár, 2010.

13) Józsa L.: Marketing, reklám, piackutatás I. Göttinger Kiadó, 2003

14) Kandikó J.: Árpolitika: Vevő és eladó eredményes kompromisszuma. In (szerk.): Bíró P.:

Marketing nélkül nem megy!, T.bálint Kiadó, Budapest, 2009, 47-51.

15) Kenesei Zs.: A vevői elégedettség mérésének lehetőségei többdimenziós szemléletben.

Statisztikai Szemle, 95. (1.) 29-50. (2017) ISSN: 0039 0690 URL:

http://real.mtak.hu/46088/1/04_Kenesei.pdf

16) Kopátsy S.: A fogyasztói társadalom közgazdaságtana, Privatizációs Kutatóintézet, Budapest,

1993, 1-150.

17) Kopcsay L.: A marketingcsatorna menedzselése. Akadémiai Kiadó, 2013, 1-264.

18) Kotler, P., Keller, K. L.: Marketingmenedzsment. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2012,1-894.

19) Lázár E.: Kutatásmódszertan a gyakorlatban az SPSS program használatával. Scientia Kiadó,

Kolozsvár, 2009, 1-154.

20) Lehota J. (szerk.): Marketingkutatás az agrárgazdaságban. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2001,

27-155.

http://real.mtak.hu/46088/1/04_Kenesei.pdf

149

21) Molnár D.: Empirikus kutatási módszerek a szervezetfejlesztésben. In: Juhász G.(szerk.):

Humán innovációs szemle. 1. (1-2) 61-72. (2010). ISSN: 2062-0292

22) Papp-Váry Á.: JPÉ Marketing – Elmélet és gyakorlat józan paraszti ésszel. Századvég Kiadó,

Budapest, 2009, 1-372.

23) Rekettye G., Törőcsik M., Hetesi E.: Bevezetés a marketingbe. Akadémiai Kiadó, Budapest,

2015a, 91-260.

24) Rudolfné Katona M.: A fogyasztói magatartás és az elégedettség főbb tényezői a

vendéglátásban. Doktori (Ph.D) értekezés, Szent István Egyetem, Gödöllő, 2015.

25) Székely G., Sipos L., Losó V.: FMCG Marketing., Aula Kiadó, Budapest, 2009, 157-163, 646-

651.

26) Totth G.: Marketingkommunikáció. In (szerk.): Veres Z., Szilágyi Z.: A marketing alapjai.,

Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Rt., Budapest, 2008, 197-214.

27) Törőcsik M.: Kereskedelmi marketing, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1995, 1-

259.

28) Törőcsik M.: Vásárlói magatartás, Akadémia Kiadó, Budapest, 2007, 1-303.

29) Törőcsik M.: …már megint más a fogyasztó. In (szerk.): Hetesi E., Révész B.: „Marketing

megújulás” Marketing Oktatók Klubja 20. Konferenciája előadásai. SZTE Gazdaságtudományi

Kar, Szeged, 2014, 382-389. ISBN: 978-963-306-312-5

30) Törőcsik M.: A fogyasztói magatartás új tendenciái. Vezetéstudomány: Marketingtudományi

különszám. XLVII. (20) 19-25. (2016). ISSN 0133-0179 URL: http://unipub.lib.uni-

corvinus.hu/2325/1/VT2016n4p19.pdf

31) Veres Z. – Hoffmann M. – Kozák Á.: Bevezetés a piackutatásba. Akadémiai Kiadó, Budapest,

2006, 1-511.

Internetes források

(I1) Élelmiszer online: A fogyasztó evolúciója: az egészségtudatosságtól a minimalizmusig,

2016. Letöltve: 2017. március 3. URL:

http://elelmiszer.hu/cikk/fmcg_top_2016__trendek_a_nagyvilagbol_az_fmcg_piacon

(I2) AC Nielsen Piackutató Kft.: Boltválasztás: A vásárlás legyen kellemes élmény, 2016.

Letöltve: 2017. június 23. URL: http://www.nielsen.com/hu/hu/insights/news/2016/shopper-

trends-study.html

(I3) youtube.com: Bohnné Keleti Katalin: Elégedett az ügyfél? Nyilatkozat az ATV

Gazdasági Műsorában a könyvről és az ügyfél elégedettség fontosságáról. Feltöltés: 2012.

febr. 18. URL: https://youtu.be/jQ9VDD2fWBk

http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/2325/1/VT2016n4p19.pdf

http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/2325/1/VT2016n4p19.pdf

http://elelmiszer.hu/cikk/fmcg_top_2016__trendek_a_nagyvilagbol_az_fmcg_piacon

http://www.nielsen.com/hu/hu/insights/news/2016/shopper-trends-study.html

http://www.nielsen.com/hu/hu/insights/news/2016/shopper-trends-study.html

https://youtu.be/jQ9VDD2fWBk

150

MEHMAN KARIMOV

Mesterképzésben résztvevő hallgató

Kaposvári Egyetem

Regionális és Környezetgazdaságtan

Témavezető:

Horváthné Dr. Kovács Bernadett

egyetemi docens, KE

The Impact of Foreign Direct Investment (FDI) on the Turkish economy

Purpose of this research is to measure numerically role of FDI and its effect on economic growth

of Turkey with references of Economic Statistics of Turkey. I`m going to investigate and try to

prove positive relationship between FDI and Economic Growth and find in which sector FDI is

focusing more than the others, why FDI chose this sector for focusing and why FDI is interested

in Turkey so much. That will make me to arrive at the point where given results can be tested

to justify truthfulness of the claim that prioritizing FDI inflow to economy will increase

potential of economic growth of Turkey. So, research will quantify the potential of FDI in the

economy of Turkey, after which, using Regression analyzing model we will know which

relationship between these two variables. Beside regression analyzing model, also time-series

data are going using for analyzing in this research. Final results of this research work can be

classified as the important theoretical base for improving economic development of Turkey.

151

Research motive

Before FDI inflow Turkey was poorly industrialized country. The main sector in Turkey

was Agricultural sector. After FDI inflow the economy of Turkey develops so fast, and Turkey

shifted from agricultural country to industrialized country. Also, Turkey has a comparative

advantage for FDI inflow. These facts suggested me that Turkey has a big potential to expand

FDI inflow to stimulate GDP growth. Due to this fact and in general harsh economic situation

of Turkey exactly one step before the European-integration process made me to take on this

research topic to contribute to this country economic development.

Keywords: Turkey, FDI inflow, Economic Growth, EU, Developing Country, Service

sector, Industry sector.

1. INTRODUCTION

“Calling someone who trades actively in the market an investor is like calling someone

who repeatedly engaged in one-night stands a romantic.”

“It's nice to have a lot of money, but you know, you don't want to keep it around forever.

I prefer buying things. Otherwise, it's a little like saving sex for your old age.”

Warren Buffett

It is quite an actual topic nowadays. Foreign Direct Investment (FDI) is a flow of cash

organized by a unit such as a company or an individual, which is aimed at the business located

in another country (Staff, 2003). The essential feature of foreign direct investment is that it is

an investment that establishes an effective control of the decision-making of a foreign business

or at least substantially influences it (Staff, 2003).

The reason that why this topic chosen for this thesis:

The role of foreign direct investment has been on the rise since the second half of the

1980s as countries have become increasingly important in economic development policies.

It is starting out. Due to the new technologies they have brought together, new

management understanding and a number of possibilities, these investments have become

demanded not only by the developing countries but also by the developed countries. The

positive contributions made by foreign investments have made it possible for many countries,

which previously considered foreign investment to be negative, to open their borders and to

pay more attention to attracting more direct foreign investment. Turkey has adopted new

policies and strategies in this regard as it has been witnessing the introduction of foreign direct

investment into the country as well as the widespread view that the problems of the countries

suffering from capital shortages will arise immediately and have a positive effect on other

macroeconomic indicators. That is why this topic is chosen by me for the thesis.

The reason that why Turkey chosen like an example country:

The one of the reasons is that my motherland Azerbaijan has very good relationship with

Turkey. In comparison with Azerbaijan, who has plenty of natural resources, Turkey, which is

not rich enough with its resources, the Turkey’s economy is developing faster than

https://www.goodreads.com/author/show/756.Warren_Buffett

152

Azerbaijan`s. The economy of Turkey shifted from the agrarian sector to the industrial one. It

was very interesting for me why it is like this and that is why I started my research. One of the

heavily industrialized countries in the world. Due to Turkey`s candidancy into European Union,

dates available in most of the statistics sources.Turkey is very profitable and suitable place for

Foreign Direct Investment (FDI). Below mentioned figures will show us the reasons:

Turkey plays the role of the bridge between Europe and Asia. A very advantageous

location surrounded by three Sea ( Black, Marmara, Aegean and Mediterranean Sea).

Due to this geolocation transportation cost of product is very low. And big terrirory of

land.

The majority of the population of Turkey is young people. This is one of the biggest

reason for attracting FDI. Also, population of Turkey is 79 million . It is pretty much

for FDI inflow.

The average wage in Turkey with Turkish Lira (1777,5 TL is approx. 409 EUR) it is

very convenient for FDI. Because in industry sector wages based on average wage and

with comparison EU countries average wage in Turkey less. It is one of the most

important conditions for FDI.

Declaring as a Candidate country for EU in the Helsinki Summit held on December

1999 candidate country status was given to Turkey and in the European Council Summit

held on 17 December 2004 Turkey was declared as a candidate country and accession

negotiations were started in October 2005.

And this paper will show the role of Foreign Direct Investment (FDI) in the economy of

Turkey. The Research questions: After impacting of FDI, is Turkish economy developing or

not? Relation between GDP and FDI? Also, in which sector does FDI concentrate more? And

in which sector FDI is more successful and why?

The purpose of the research is to investigate the impact of Foreign Direct Investment on

the Turkey's economy. The way through which I am going to reach this goal can be construed

in a following way:

➢ Literature review on current topic;

➢ Data collection and analysis;

➢ Final text writing and revision.

2. CONCEPT OF FOREIGN CAPITAL INVESTMENTS

A person in one country has the ability to invest in a capital flow in another country,

these are two kinds of investments; these are a) Direct private foreign capital b) Portfolio

investment. If it is necessary to explain these two capital investments, portfolio investments

are said to buy securities from international capital markets in order to obtain a surplus value

of the savings holders. The other one direct private financing investments, investments made

in one country by an institution, organization or persons to another country to turn into

financing investments.

153

3. CONCEPT OF ECONOMIC GROWTH

Indicators of economic growth show the increase and decrease in the level of an economy

both at the economic and social welfare levels, and these indicators constitute the main debates

on which economists work. The theories developed by economists have given direction to the

economic and social life of countries, and in every period a different theory of economics has

come to life in countries and has not been transformed over time. Now we will briefly refer to

these changing theories of economics over time. Between 1450-1750 the Mercantilist economic

growth model was influential. This model cares about foreign trade and emphasized that foreign

trade, which advocated more exports than imports, should always be positive. 1750-1776

physiocratic economics the growth pattern is influential. The previous economic model has

emerged as a reaction and the state should not intervene. The famous slogan 'Do it yourself,

leave it alone' influences the whole world with your thoughts. The foundation of classical

growth theory is based on Physiocratic opinion. The Industrial Revolution was the main factor

in the emergence of classical conception. The most important representatives of this theory are

Smith, Ricardo and Malthus. A. Smith acknowledges that the economy will enter the stagnation

period in a certain period of time when he will not be able to grow continuously. He has stated

that this short stagnation period is a period of transition, and he has been called optimistic

classical economist. Ricardo and Malthus have stated that this recession is a very negative

process for growth and they are called pessimistic economists. In addition, Malthus has

developed the population theory which is very important for growth. Ricardo has examined

indirectly the problem of growth (Dunning, 1977).

In socialist growth theory, the ownership of many production vehicles involved in

production belongs to the state. Most important the defender is K. Marx. According to this

economist, labor forms the basis of both production and growth.

Another important socialist economist is Grigori Aleksandrovic Feldman. The two-sector

growth theory of this economist was defended and developed by Alex-ander Erlich and Evsey

Domar. From the Harrod-Domar (Post-Keynesian) growth model, the short-term Keynesian

view emerged as a result of the long turn adaptation. There is an important difference between

them, Harrod, the economy can grow steadily and steadily, but according to Keynes, it is

impossible for the economy to grow this way. Serious arrangements are needed to know the

magic. In the Rostow growth model, Rostow has stepped up the economic growth process of

the countries. These are the stages; 1) Traditional community stage 2) Preparation stage 3)

Movement phase 4) Economic maturity phase 5) Mass consumption stage. The Neo-Classical

(Solow) growth model, Solow the effects of saving on labor, population growth, the impact of

technological development on economic growth, and the effects of these three variables on each

other. In addition, some countries have also worked on the underdevelopment of some highly

developed countries (Dunning, 1977).

4. FOREIGN CAPITAL-ECONOMIC GROWTH RELATIONSHIP

Foreign direct investments can be bought either by buying any firm in another country by

providing capital to a newly established company or by increasing the capital of an existing

company they are investments. (S. R. Karluk, 2007) Foreign capital can enter a country in different

ways. First, financial are investments in the capital market that are developing. Another name of

154

these investments is portfolio these are an investment. Portfolio investments include securities,

such as bonds and stocks. Another the goods produced in the country are sold to another country

and this is called export. Finally, foreign investors who want to enter the market in which the

person in that country, institution, an organization it may use its own technology or brand name.

Investor wants to enter the market in a country it gives permission to use its own technology or

brand name, ie the firms carry out a license agreement. Foreign Investments come directly to the

countries in the first place, which is the capital accumulation and production oriented real

investments (ALPAR, 1978).

Direct foreign capital investments, production opportunities are cheap and much,

domestic market demand high, infrastructural facilities and investment incentives made more

favorable number of countries tend to. Direct foreign capital investors, as well as the economic

situation of the countries they will invest in according to the resignation status for the country

of states. As a final criterion, all service investors make investment decisions based on both

the psychological and moral conditions of the countries they will invest in (Alagöz, Erdoğan,

& Topallı, 2008). Another feature of foreign direct capital movements is the transfer of

intangible technology, brand and business text information and the ability to control the

investment made by the investor (Kindleberger, 1969) (Dunning, 2000) (Caves, 1971) (Hymer,

1960).

According to the results obtained from these studies, direct foreign capital investments

have been made in the long term it has been seen that the economic growth of the countries

has been positively affected; but according to the results obtained were positively affected. On

January 24, 1980, Turkey published a decree keeping pace with global development and taking

the first step towards the period of economic liberalization. By decree 32, by removing the

foreign exchange controls in 1989, move While Kararnaman is put into practice, there are

problems in both banking and financial markets in Turkey and economical. it has become a

turning point where there is no stability. After years of 1990s, Turkey has faced heavy capital

movements. These living capital movements it has not been largely in the form of direct capital

investments. More interest and fixed exchange rate (ACAR, 2016) were in the form of capital

movements. Benefit to analyze the relationship between growth and employment in direct

trade for our country has. In analyzing this relationship, it is also possible to use the three steps

of literature review, methodology and empirical findings it consists. The crisis of 1992, the

age of Turkey, the time of Turkey until 2001, capital investments are at a very low level. To

increase the level of foreign direct investment incentive policy was applied. Therefore, it is

aimed to increase the inter-country savings.

Interest rates have also been released on the basis of this policy. In addition, the quota

restrictions on imports have been lifted and the customs tax has been deducted. As a result of

these reforms, significant amounts have been introduced directly into the country, foreign

capital investments have started to enter the country(Aydemir, Arslan, & Uncu, 2012).

Direct foreign capital investments have been privatized, merged and purchased between

2004 and 2007 Turkey is also seen in the form. An example of this can be given; In 2005, a

portion of the foreign capital of $ 2 US dollars, which should be directly elected by my country,

is real estate purchase. In addition, $ 7.8 billion of this amount is comprehensive from the

revenues of private companies such as Turkcell, Türk Telekom, Garanti Bank and Fortis Bank.

When it comes to 2006, the situation is no different. The $ 13.4 billion portion of foreign direct

155

investment belongs to privatization. Another type of diversity is income under company

marriage, 2.9 Bull wheel. It is to be noted that capital investors tend to invest in new

investments, i.e. "Greenfield" investments, or to enter the country in the form of joint

investment or real estate investment.

Since the 1990s, world economies have become increasingly globalized. How does this

result there has been a debate about the possibility that foreign capital investments may have

negative consequences for the unification of investment. These negativities are in the main

frame; 1) factor prices (especially wages) 2) factor productivity 3) knowledge and technology

efficiency 4) host country exports 5) our framework that can form in the form of economic

growth. Positive effects of foreign direct investment The OECD is divided into five main

categories (Jenkins, 2005).

5. LITERATURE REVIEW

It appears that there are a number of studies on the relationship between direct foreign

capital inflows entering a country and macroeconomic indicators (growth, unemployment, etc.)

in the economic literature. Some of these studies in the literature can be summarized as follows:

Alagöz et al., (2008), the relationship between direct foreign investment in Turkey and

economic growth has been examined for the period 1992-2007. There was no causal

relationship between direct foreign capital investments and economic growth in the study. The

regression analysis for the 2002-2007 period was examined in the study. The elasticity

coefficient of the model shows that the effect of foreign direct investment on economic growth

is moderate.

Ekinci (2010) used data from 1980-2010 for the purpose of analyzing the long-term

relationship between foreign direct investment and economic growth and employment in

Turkey. Time series analysis was used in the study, and as a result, there was no relationship

between foreign direct investment and employment, although there was a long-run relationship

between direct foreign investment and economic growth. Moreover, the causality relationship

between direct foreign investments and economic growth seems to be bi-directional.

Şen and Saray (2010) analyzed the effect of direct foreign capital investments on

economic growth in Turkey. Panel data regression analysis was used in the study. As a result

of the analyzes made, direct foreign capital investments coming to Turkey have been achieved

as a result of contributing positively to economic growth.

Yılmaz et al. (2011), the effects of foreign direct investment on economic growth have

been analyzed for the Turkish economy for the 1980-2008 period. In the analysis, two variables

were used as gross domestic product and foreign direct investment. Time series analysis method

was used in the study. As a result, there is a one-way causality relation from foreign direct

investment to economic growth. It is also seen that the variables are cointegrated. Estimation

results show that foreign direct investments have positive effects on economic growth.

Awan et al. (2012) analyzed for selected South Asian countries (Bangladesh, India,

Pakistan and Sri-Lanka) for the period 1973-2010, with respect to foreign direct investments,

exports, imports, domestic investments and economic growth. The relationship between

variables was tested by Granger causality analysis. Findings from the study show that export-

oriented growth and foreign-capital growth hypotheses are valid for selected Asian countries.

156

As a result of different delay lengths, imports caused economic growth, but imports did not

have a causal relationship to economic growth. Moreover, causality analysis does not support

economic growth from commercial openness or vice versa. It is seen that there is a two-way

causality between commercial openness and foreign direct investment.

Gürsoy and Kalyoncu (2012) analyzed the impact of direct foreign investment on

economic growth between 1977 and 2010 in Georgia. Engle-Granger cointegration test and

Granger causality analysis were used in the study. As a result, it is seen that the two variables

are cointegrated, that is, they act together in the long run. It is also seen that direct foreign

investment is the reason for economic growth.

Söylemez and Yılmaz (2012) investigated the relationship between economic growth and

international capital inflows in the financial liberalization period in Turkey. In the study, there

were 82 observations covering 1992: 1-2012: 2 for variables of capital inflows / GDP and GDP

growth rates. The results show that the growth of foreign capital flows in Turkey is the cause

of granger. Finally, an econometric model that can reveal the dynamic interaction of the two

series shows that a significant part of the fluctuations in economic growth in Turkey can be

explained by the shocks experienced in international capital flows.

Sichei and Kinyondo (2012) analyzed the determinants of direct foreign capital inflows

in 45 African countries for the period 1980-2009 by panel data method. As a result,

agglomeration economies, natural resources, real GDP growth, and international investment

agreements have been seen to affect direct foreign capital inflows in Africa.

Arik et al. (2013) examined the factors affecting foreign direct investments from Brazil,

China, India, Russia, Mexico, Indonesia and Turkey from the emerging economies in 1990-

2011 period by panel data analysis. As a result of the analysis, it has been found that the market

size, openness and economic stability of the host countries affect foreign direct investments.

In Carp and Popa (2013), Romania and Bulgaria, the relationship between economic

growth, direct foreign capital and trade was analyzed for the period 1990-2011. As a result,

direct foreign investment by Bulgaria and Romania was found to have an impact on economic

growth. Moreover, exports have not had a strong impact on economic growth.

Çeştepe et al., (2013), the data for the period 1974-2011 used for the direct causal

relationship between foreign direct investment, growth and foreign trade in Turkey. The long-

term causality between the variables was investigated by following the Toda-Yamamoto

method in the study. Findings obtained; "Growth based export", "export dependent FDI" and

"import dependent export" hypothesis. These findings can be interpreted as the fact that the

import-based export structure and FDI inflows do not change this, so the export-based growth

hypothesis cannot be verified in Turkey.

Doğan (2013) examined the relationship between foreign direct investment and economic

growth for Turkey in the study using time series analysis. For this reason, in the analysis,

foreign direct investments and annual data for gross domestic product are used for the period

1979-2011 for Turkey. As a result, there is a long positive positive relationship between

economic growth and foreign direct investment. The Granger causality test shows that there is

a two-way causality relationship between foreign direct investment and economic growth.

Leitao and Rasekhi (2013) analyzed the relationship between economic growth and

foreign capital investments in Portugal. Panel data analysis was used in the study. Convergence

between Portugal and its trading partners has been seen. It is also seen that direct foreign

157

investment and bilateral trade have increased economic growth. Growth is inversely related to

inflation and per capita GDP.

Sghaier and Abida (2013), direct foreign investment, financial development and

economic growth have been analyzed for the period of 1980-2011 for four countries in North

Africa (Tunisia, Morocco, Algeria and Egypt). Panel data analysis method was used in the

study. As a result, a positive relationship was found between direct foreign investment and

economic growth. The development of the domestic financial system has been seen as a

precondition for the positive influence of foreign direct investment on economic growth.

The relationship between Awosusi and Awolusi (2014), foreign capital inflows in

Nigeria, economic growth and trade has been analyzed for the period 1970-2010. The length

between variables Johansen cointegration test was performed for the analysis of the cyclical

relationship. For the analysis of the short-term relationship, Granger causality test and error

correction model analysis were performed. As a result, it has been found that there is a long-

run relationship between the variables in the study. It is also seen that there is a causal

relationship between variables.

Göçer and Peker (2014), effects of foreign direct investment on employment Carrion-i

Silvestre et al. (2009) multi-structural fractured unit root test, Maki (2012) multiple structural

fracture cointegration test and dynamic least squares method for Turkey, China and India ,

analyzed with the data of 1980-2011 period. As a result, the series are not stable at the level

and there is a cointegration relationship between the series. According to long-term analysis, a

10% increase in foreign direct investment has reduced employment by 0.3% in Turkey while it

has increased by 0.3% and 0.2% in China and India respectively.

Younus et al. (2014) analyzed the impact of foreign direct investment in Pakistan on

economic growth for the period 2000-2010. The two-step least squares method is used in the

study. As a result, there is a positive relationship between economic growth and foreign direct

investment. Domestic investment, exports and political stability have been found to be very

important in the selection of foreign direct capital in Pakistan.

Gülmez (2015) analyzed the effects of direct foreign investment from foreign financing

sources of development in Turkey and short and long term effects of foreign portfolio

investments on economic growth, using annual data for the period 1986-2014. Findings from

the ARDL boundary test approach show that foreign direct investment positively affects

economic growth in the long term and that a lagged value of foreign portfolio investment affects

the economic growth in the short term positively. The Toda-Yamamoto causality test results

show that direct foreign economic growth from capital investments, economic growth from

portfolio investments, and one-way causality from portfolio investments to direct foreign

capital investments.

158

6. RESEARCH QUESTIONS AND HYPOTHESES

Hypotheses:

Hypothesis 1. There is a positive correlation between FDI and Economic growth in Turkey.

Hypothesis 2. Prioritization of FDI in economic development policy will lead to stimulation of

economic growth.

Hypothesis3. EU and Turkey relationship stimulates FDI inflow to Turkey economy.

The Research questions:

After impacting of FDI economy of Turkey is developing or not?

Why does FDI start to interest in Turkey so much?

Also, analyze and try to find in which sector FDI concentrates more?

And in which sector FDI is more successful and why it is?

7. RESEARCH AIMS/OBJECTIVES

The main objective of this research is to provide the reader with an in-depth analysis

focusing on the role/impact of the FDI inflow solely on Turkey’s economic growth. According

to the research topic, following objectives are set to meet the research purpose:

Analyzing factors influencing the value of FDI inflows.

Analyzing consequences of FDI inflow.

Analyzing factors influencing the value of a country’s economic growth.

Shaping the relationship between FDI and economic growth.

Studying focusing areas of FDI in Turkey: Sectors;

Studying specifics of FDI`s growth tendency and factors influencing on it.

Shaping correlation between FDI inflow and economic growth.

8. SIGNIFICANCE/SCIENTIFIC CONTRIBUTION

Significance of the current research can be defined with following aspects:

Research will cover Turkey’s potential for FDI

New approach to economic growth policy of Turkey

The research will pioneer its topic

Full coverage of FDI inflow on Turkish economy

Scientifically proved hypothesis about positive correlation between the two variables:

FDI and Economic growth

159

9. RESEARCH METHODS

Many socio-economic theories and practices, because in some ways they are so break

existing suppositions and paradigms, can only be understood in depth by active participation

and immersion. This is a methodological choice that provided me with excellent results in the

past, leading to a master’s thesis that achieved a unanimous highest grade by the department’s

examination board.

Conducting research about the role of FDI inflow in stimulating economic growth in

Turkey requires to bear in mind the process of Turkey-EU integration. European integration

process has an exceptionally deep influence on Turkey’s economic growth and in particular on

all areas of society, therefore a purely economic analysis maybe will not be enough or an

adequate tool to reach the research goal. For that reason, it is possible my thesis to change the

research methods during the process and also use interdisciplinary knowledge which includes

both economic and political aspects of the topic.

This study will be largely interpretive, and therefore vital role will play quantitative

method, generally by manipulating pr-existing statistical data using computational techniques,

however, a qualitative aspect maybe also be necessary, in order to address the research

questions and objectives. Regression analysis model will allow full coverage of the different

research objectives and questions. Research will begin with data collection from different

authorized sources. Secondary data from scientific research/working papers will be used to

build the whole picture of FDI inflow and economic growth relationship. On the base of data

collected, comparative analysis will be made, in order to shed a light for several research

questions. In order to better understand the correlation between FDI inflow and economic

growth, an in-depth reading of the relevant historical economic literature will be required too,

also to comprehend some other aspects of Turkey’s current economic situation

Here we can see detailed steps regarding methods used while conducting research:

Literature review on current topic (review existing materials about FDI-economic

growth, factors effecting economic growth, potential of Turkey to attract FDI)

Data collection and analysis (collecting, sorting, filtering the literature reviewed and

preparing structure for dynamic data analysis)

Analysis and interpretation of preliminary data (systematization of the statistical data,

data cleaning and modeling)

Theoretical resources about FDI and economic growth will be reviewed by using

different research papers mostly collected through Google Scholar

(https://scholar.google.com/) and from Turkish sites which can provide wide range of

theoretical bases for my research topic.

Secondary statistical data for current research will be mainly collected from the following

authorized sources:

TCMB( Turkiye Cumhuriyyeti Merkezi Bankasi) (“TCMB,” n.d.)

http://www.tcmb.gov.tr/wps/wcm/connect/tcmb+en/tcmb+en

Ekonomi Bakanligi (“T.C. Ekonomi Bakanlığı,” n.d.)

https://www.ekonomi.gov.tr/portal/faces/home;

https://www.ekonomi.gov.tr/portal/faces/home;jsessionid=yXsDJaHD7t5JcQsh29sabbHFw0wTAkelFCGjSPzC8y9xUcDWC12l!-1871818537?_afrLoop=6829507122561074&_afrWindowMode=0&_afrWindowId=null&_adf.ctrl-state=1buperxqgm_1

160

Turkish Statistical Institute (“Turkish Statistical Institute(TurkStat),” n.d.)

http://www.turkstat.gov.tr/

Trading Economics (“TRADING ECONOMICS | 20 million INDICATORS FROM 196

COUNTRIES,” n.d.)

https://tradingeconomics.com/turkey/gdp

10. ANALYZING DATA WITH USING GRETL PROGRAM

Relationship of GDP and FDI

This part of the thesis shows us the relationship between GDP and FDI. In this case

regression analysis model will be perfect for analysing relationshi between these variables. Data

that is going to use in analsing part is mentioned below. Our data is time series and we know

that, regression analysing model with time series data will have a autocorrelation problem. That

is why in the first step we will use regression analysis and after the second step will be solving

of autocorrelation problem with using the Cochrane–Orcutt model.

Autocorrelation – to see how close each year is connected with each other.

Correlogram for GDP

Figure 1: Autocorrelation function for GDP

Source: Author’s own calculations based on tradingeconomics.com

https://tradingeconomics.com/turkey/gdp

161

Figure 2: ACF and PACF for GDP


ACF shows lesser lags. First lag is 0.92, which shows a strong correlation between the

first year (1980) and the next year (1981), then this relationship gets weaker, but not

significantly, thus, according to ACF for GDP, a relationship is significant, since all the lags

exceed the blue line. The same results are for FDI, the relationship between years is significant.

Figure 3: Autocorrelation function for FDI


162

Figure 4: ACF and PACF for FDI


Figure 5: Time-series plot for GDP and FDI on a single plot


163

OLS – we can use time-series analysis, if there is no autocorrelation present. First, build an

OLS model (Model – ordinary least squares).

Figure 6: OLS Model using observations of this period 1980 – 2016


The estimation formula is:

GDP = 156819 + 37.57 * FDI

It means, with the increase in FDI by one unit, there is an increase in GDP by 37.57 units,

which shows a positive relationship between GDP and FDI. Durbin-Watson criteria lie between

0 and 2, where 2 is the ideal value. We have 0.65, so we might suspect autocorrelation. Test for

autocorrelation using Durbin-Watson p-value test.

Durbin–Watson statistic = 0.657173

P–value = 3.15e – 12

Null-hypothesis: autocorrelation is not present. We have extremely low p-value, less than

0.05, thus we reject null-hypothesis. In other words, autocorrelation is present and OLS model

we built is not correct and we need to switch to a time-series model (based on our previous OLS

model). Cochrane-Orcutt is suitable for that purpose.

164

Cochrane-Orcutt analyzing

Figure 7: Analyzing the data with using Cochrane–Orcutt model


In this model, the relationship is less significant, but still quite strong. Our final model is:

GDP = 1.75 + 4.9 * FDI

Durbin–Watson statistic = 2.102994

P–value = 0.091037

This model is better than the first model, because autocorrelation was corrected. It

means, with the increase in FDI by one unit, there is an increase in GDP by 4.9 units, which

shows a positive relationship between GDP and FDI. These results prove that FDI and GDP

have positive relationship.

11. IMPACT OF FDI ON ECONOMY OF TURKEY IN 2017 1.Q.

In the first quarter of 2017, Foreign Direct Investment (FDI) inflows to Turkey amounted

to $ 2.803 million. This figure shows an increase of 1.85% when compared to the same period

of last year.(“YASED Uluslararası Doğrudan Yatırım Raporları | Yased - Uluslararası

Yatırımcılar Derneği,” n.d.)

165

Graph 1: FDI inflow 1996-2017

Source: TCMB (Central Bank of Turkey Republic)(“TCMB,” n.d.)

Net direct international capital inflows of $ 1.598 million and $ 1 billion of real estate

purchases of residents abroad have generated $ 2.8 billion of FDI inflows. In other words,

foreign real persons' equity inflows from real estate purchases accounted for 48% of total

inflows. This $ 1 billion entry is paralleled when compared to the same period of our last year.

Table 1: Distribution of Foreign Direct Investment to Turkey

Million $ 2012 2013 2014 2015 2016 2016/1

quarter

2017/ 1

quarter

Capital 10.128 9.322 8.37 11.71 6.279 1.114 1.589

Inflow 10.761 9.89 8.631 12.074 6.888 1.188 1.698

Outflow 633 568 261 364 609 74 109

Other Capital 864 525 137 1.684 2.133 570 153

Real Estate 2.636 3.049 4.321 4.156 3.89 1.068 1.061

Total (FDI) 13.628 12.896 12.828 17.55 12.302 2.752 2.803


The Sectoral Distribution of FDI in Turkey in 2017 1.q.

The services sector, which accounted for 51% ($ 1,172 million) of total gross capital

inflows ($ 2,803 million), was the sector with the highest inflows. The remaining 49% belongs

to the industrial sector ($ 525 million).(“YASED Uluslararası Doğrudan Yatırım Raporları |

Yased - Uluslararası Yatırımcılar Derneği,” n.d.) The sub-sector, which invested the most, is

the Finance, Insurance and Banking sector ($ 990 million), which shows a significant increase

compared to last year. Finance followed mining and manufacturing sectors, respectively.

23,18420,185

22,04719,851

8,585 9,099

16,18213,28412,38412,523

16,819

12,3

2,7 2,8

0

5

10

15

20

25M

illio

n D

olla

r

Year

Million $

166

Table 2: FDI inflow by sectors 2012-2017

Source: Turkish Statistical Institute (“Turkish Statistical Institute(TurkStat),” n.d.)

When the first quarter of 2017 was compared to the year we passed, services to the main

sector increased by 84% to $ 1.172 million. Finance and Insurance activity increased 9-fold

compared to the previous year, with an FDI inflow of $ 990 million to the banking sub-sector.

This followed the Wholesale and Retail Trade, which had a similar investment rate to the

previous year.(“YASED Uluslararası Doğrudan Yatırım Raporları | Yased - Uluslararası


As of the first quarter of 2017, inflows to the main industry sector were $ 525 million,

down 3% from the previous year. When sub-items are examined in entering the sectors; the first

place in the Mining sector was a $ 223 million entry and $ 213 million in investments.

Manufacturing in the first place in the manufacturing sector, paper and paper products increased

18 times to $ 54 million, compared to the previous year.(“YASED Uluslararası Doğrudan

Sectors ( million $) 2012 2013 2014 2015 2016 2016/1.q. 2017/ 1.q.

Capital Inflow 10.761 9.89 8.631 12.074 6.888 1.188 1.898

1. Agriculture 43 47 61 31 26 8 1

2. Industry 5.48 4.757 4.258 5.772 2.669 542 525

Manufacturing 4.519 2.209 2.742 4.225 1.711 300 213

Electricity, Gas 773 1.795 1.131 1.338 740 235 89

Mining 188 717 382 207 216 7 223

Water Supply, Waste

Management

0 36 3 2 2 0 0

3. Services 5.238 5.086 4.312 6.271 4.193 638 1.172

Finance and Insurance 2.084 3.415 1.47 3.516 1.705 89 990

Wholesale and Retail

Trade

221 379 1.136 598 602 61 68

Transportation, Storage 130 364 594 1.524 544 127 14

Real estate activities 174 128 252 171 277 13 7

Construction 1.427 178 232 106 308 48 36

Human health and

social services

activities

546 106 204 58 273 212 10

Information and

communication

134 120 214 150 91 21 1

Accommodation and

Food

16 59 24 11 235 46 5

Other services 53 58 56 22 21 7 16

Capital outflow 633 568 261 364 609 74 109

Other Capital 864 525 137 1.684 2.133 570 153

Real estate 2.636 3.049 4.321 4.156 3.89 1.068 1.061

Total 13.628 12.896 12.828 17.55 12.302 2.752 2.803

167

Yatırım Raporları | Yased - Uluslararası Yatırımcılar Derneği,” n.d.) FDI inflows to the

manufacturing sector of Other Non-Metallic Mineral Products, which ranked second in the

manufacturing sector, increased by 66% to $ 35 million. In the third place, there was a $ 21

million entry into the manufacturing sector of machinery and equipment (not elsewhere

classified), which increased by 16% compared to the previous year.(“YASED Uluslararası

Doğrudan Yatırım Raporları | Yased - Uluslararası Yatırımcılar Derneği,” n.d.)

Graph 2: Distribution of Foreign Direct Investments in Service Sector in 2017 1.q


Graph 3: Distribution of Foreign Direct Investments in Industry Sector in 2017 1.q.


Partners of Turkey in 2017 1.q.

As of the first quarter of 2017, the countries that provided the most FDI inflows to Turkey

were Spain, Azerbaijan and the Netherlands respectively. When we look at FDI inflows in the

first quarter regionally (excluding real estate purchases); While European countries seem to be

the source of 78% of the entries, Asian countries share 18%, America 3% and 1%,

84%

6%3%

1%6%

Finance andInsurance

Wholesale andRetail Trade

Construction

Vocational andscientificactivities

42%

41%

17%

Mining

Manufacturing

Electiricityand Gas

168

respectively.(“YASED Uluslararası Doğrudan Yatırım Raporları | Yased - Uluslararası


Graph 4: Foreign Direct Investment Inflows by Regions in 2017 1.q


Table 3: Foreign Direct Investment Inflows by Countries


Europe78%

Asia18%

America3%

Africa1%

2017

Rank Country FDI inflow

(million $)

Percentage (%)

1 Spain 939 0.49

2 Azerbaijan 193 0.1

3 Netherlands 106 0.06

4 Austria 95 0.05

5 Germany 60 0.04

6 Japan 45 0.04

7 Qatar 30 0.04

8 Switzerland 29 0.03

9 Canada 27 0.02

10 USA 22 0.01

Others 352 0.19

Total FDI Inflow 1.898 100

169

12. CONCLUSION

Analyzing part of paper and the facts that are mentioned in thesis approved that

increasing of FDI inflow into Economy is leading to Economic Growth of Turkey. But it

doesn`t mean that FDI inflow always leads to Economic Growth. The reasons that why

Turkey attracts attention of FDI is:

1. Location advantages: Turkey is located between Europe and Asia. And playing

a gate role for them. Turkey is surrounded with Black, Marmara, Aegean and Mediterranean

Sea. Due to the transportation cost of products is really low for FDI companies. Also, this

convenient location has a very good impact for Tourism sector.

2. Population advantages: Turkey is one of the highly populated countries. Most

of the percentage of population is young people.

3. Salary advantages: average salary is low than Europe Countries (2029.5 TL is

approx. 431 EUR).

4. Declaring as a candidate country for European Union in 2004.

Due to these advantages that I mentioned above, Turkey has very convenient conditions

for FDI inflow. The results of this thesis show that, in recent years, industry and the services

sector has been one of the leading sectors, especially trade and financial services, in foreign

direct investment. The manufacturing industry and the services sector are sectors in which the

foreign capital is most interested in sectoral distribution. In the manufacturing industry, more

foreign investment is made in the food industry, ready-to-wear industry, chemical industry,

iron and steel industry, cement industry, electronics and automotive subcontracting industries,

sub sectors of banking, commerce, communication and tourism attract more foreign capital in

services sector. It is clear that sectors that implement more capital-intensive technology

function decisively in economic growth. At the forefront of these sectors is the industrial

sector as it is known. However, this assessment is basically for developed economies that

have completed the industrialization process. Because of in developing countries, this sector

is quite old, with less productive and less productive production methods. There are many

reasons for this. At the beginning of these reasons, the accumulation of capital in this sector is

very limited. The limited capital accumulation within the industrial sector also affects the

foreign capital that this sector will lead; even preventing this orientation. Because the first

stages of capital accumulation will go to high-cost infrastructure investments. Moreover, since

R & D researches are much lower in these countries, they will not be willing to bear this

expenditure naturally in foreign capital, industrial sector and its manufacturing sub-sector.

Because of such reasons, the foreign capital industry sector is more oriented towards the

services sector in these countries. Within this sector, tourism, trade (marketing) and free zones

have the highest priority among the sub-sectors that foreign capital invests in. As a result,

economic growth in emerging economies is creating a gap between tourism, trade (marketing)

and foreign capital inflows into the free zones. On the other hand, the developments provided

by the repatriation of the foreign capital in these sub-sectors have important functions in

economic growth by creating significant externalities. Agriculture, mining and energy sectors

are among the sectors in Turkey where foreign capital is not much interested. Turkey has very

good conditions to improve these sectors just mentioned before. They just should make a

reform and encourage Foreign Investors to put investment into these sectors. Since foreign

170

investments come with privatization and portfolio investment, employment relations are not

very visible. In the case of reducing unemployment rate: it is also important in the sector

where FDI is developed and produced. If the foreign firm is merged with an existing domestic

company or if the domestic company is fully purchased, it will not be possible to create

additional employment. Besides, the employment to be created will be limited when the FDI

comes to the mining sector to operate natural resources. The government can use the share it

receives from the exports of natural resources as well as the tax revenues from foreign

company profits to create new business areas. In this case, employment of foreign companies

will have a positive contribution indirectly(S. Rıdvan Karluk, 1983). Investments in sectors

that use intense labor, such as services and food, are likely to reduce unemployment. It can be

said that the foreign capital coming to the industrial sector can make a positive contribution to

the employment of the country. However, the technology used here will also determine

whether the employment effect of investment, which is labor or capital intensive, is broad or

limited. The Developed Countries also draw considerable distress on the accumulation of

good capital. Lack of qualifications, population density, inadequate education, brain drain,

low wage levels is some of these troubles. By educating companies with foreign capital, labor

force and managers, it will provide a positive contribution to the closure of the labor force and

manager position in the economy and thus the development of the management technique. In

my opinion acceptance of Turkey like a member country of EU will increase FDI inflow

massively on Turkish Economy.

13. REFERENCES

ACAR, M. (2016). DOĞRUDAN YABANCI SERMAYENİN EKONOMİK BÜYÜMEYE

ETKİSİ: TÜRKİYE ÖRNEĞİ. Kastamonu University Journal of Economics &

Administrative Sciences Faculty, 13. Retrieved from http://search.ebscohost.com/

Alagöz, M., Erdoğan, S., & Topallı, N. (2008). Doğrudan yabancı sermaye yatırımları ve

ekonomik büyüme: Türkiye deneyimi 1992-2007. Gaziantep Üniversitesi Sosyal

Bilimler Dergisi, 7(1), 79–89.

ALPAR, C. (1978). Çok Uluslu Şirketler ve Ekonomik Kalkınma, Ankara İktisadi ve Ticari

İlimler Akademisi Yayını No: 124, 2. Baskı, Ankara.

Aydemir, C., Arslan, İ., & Uncu, F. (2012). Doğrudan Yabancı Yatırımların Dünya’daki ve

Türkiye’deki Gelişimi.

Caves, R. E. (1971). International corporations: The industrial economics of foreign

investment. Economica, 38(149), 1–27.

Dunning, J. H. (1977). Trade, location of economic activity and the MNE: A search for an

eclectic approach. In The international allocation of economic activity (pp. 395–418).

Springer. Retrieved from https://link.springer.com/chapter/10.1007/978-1-349-03196-

2_38

Dunning, J. H. (2000). The eclectic paradigm as an envelope for economic and business

theories of MNE activity. International Business Review, 9(2), 163–190.

Hymer, S. (1960). The international operations of domestic firms: a study of foreign direct

investment. PhD dissertation, MIT.

Jenkins, R. (2005). Globalization, corporate social responsibility and poverty. International

Affairs, 81(3), 525–540.

Karluk, S. R. (2007). Cumhuriyet’in İlanından Günümüze Türkiye Ekonomisi’nde Yapısal

Dönüşüm (gözden geçirilmiş 11. Baskı). Beta Basım Yayım Dağıtım AŞ: İstanbul.

171

Karluk, S. Rıdvan. (1983). Türkiye’de yabancı sermaye yatırımları. İstanbul Ticaret Odası.

Kindleberger, C. P. (1969). The case for fixed exchange rates, 1969. The International

Adjustment Mechanism, Federal Reserve Bank of Boston.

Staff, I. (2003, November 20). Foreign Direct Investment - FDI. Retrieved April 27, 2018,

from https://www.investopedia.com/terms/f/fdi.asp

T.C. Ekonomi Bakanlığı. (n.d.). Retrieved from https://www.ekonomi.gov.tr/

TCMB. (n.d.). Retrieved August 31, 2017, from http://www.tcmb.gov.tr/

TRADING ECONOMICS | 20 million INDICATORS FROM 196 COUNTRIES. (n.d.).

Retrieved October 10, 2017, from https://tradingeconomics.com/

Turkish Statistical Institute(TurkStat). (n.d.). Retrieved November 29, 2017, from

http://www.turkstat.gov.tr/Start.do;jsessionid=rQQ5hp1Bd1yGznQh2KPnn576lcMp0

LJpGlzdCbWMdk9Tv4pchy0y!-529408342

YASED Uluslararası Doğrudan Yatırım Raporları | Yased - Uluslararası Yatırımcılar Derneği.

(n.d.). Retrieved August 31, 2017, from https://www.yased.org.tr/tr/yayinlar-ve-

raporlar/yased-uluslararasi-dogrudan-yatirim-raporlari

172

PISAL POCH


Kaposvári Egyetem


Témavezető:

Dr. Kövér György

egyetemi docens, KE

Organic Vegetable Farming: Achieving Sustainable Rural Livelihood for Small Scale

Farmers in Cambodia

Transforming agricultural process in Cambodia has increased livelihood vulnerability among

small scale farmers in recent years. This paper suggests that organic vegetable farming is a

pragmatic livelihood strategy to reduce small scale farmers’ vulnerability. The study

investigates changes in farmers’ livelihood before and after adopting the organic vegetable

farming. Field survey with 58 organic vegetable farmers was conducted by using semi-

structured questionnaire designed to examine the changes of three livelihood assets - financial,

human and social asset. The results show that farmers’ financial capital greatly improves

compared to the previous time. In particular, farmers’ saving level has increased substantially

due to high profit margin of the organic products and low household expenditures. Moreover,

farmers are found having strong social relation within their communities and outside

communities compared to previous time. Organic farming is reported to increase farmers’ self-

esteem in and outside communities. Lastly, farmers tend to have better farming technical

knowledge and soft skill including communication, critical thinking, and self-confidence. More

importantly, it is found that farmers’ profit has a significant inverse relationship with farm size.

This suggests that a smaller farm has higher profit margin than a larger farm. This empirical

result provides an important piece of information which can draw more attention from policy

makers and development partners to the sector.

173

INTRODUCTION

Agricultural sector in Cambodia has been transforming its structure significantly in the last

decade which increases small scale farmers’ livelihood vulnerability (WorldBank, 2015). The

transformation of agricultural sector is one of the visions of the Royal Government of Cambodia

(RGC) in supporting economic growth, ensuring equity, securing food security, and promoting

development of the rural economy (RSPIII, 2013). To achieve the vision, productivity and

diversification of agriculture productions have becoming the key reforming agenda in all phases

of the rectangular strategy of the RGC. However, public supports to small scale farmers to keep

up with the transformation process remains inadequate. Schultz (1964) explained that small

scale farmers need to access to knowledge and technology in order to improve productivity in

transforming agriculture (Schultz, 1964). However, those accessibilities are far from the reach

of small scale farmers in Cambodia according to World Bank report in 2015. Besides, public

infrastructure and public service remain also insufficient to small scale farmers in Cambodia.

These de-facto conditions result in high vulnerability among small scale farmers in the current

transforming agriculture system. Consequently, small scale farmers are forced to give up on

their farming income stream and migrant to capital or neighboring countries to sell their labor

in tertiary and industry sector instead.

Experts have suggested that small scale farmers must grow high-value crops which have less

market vulnerability (Millar, 2017) and technological demand. Organic vegetable is a high

value-crop due to its market potential. Currently, imported conventional vegetable constitutes

approximately 80% of Cambodian vegetable market which equals to approximately 400 tons

of vegetables per day according to the recent study by the Center for Policy Studies.

Furthermore, pesticide residue was found widespread in the vegetable market in Cambodia

(Graber Neufeul et al. , 2010). These have led to increasing concern over food safety in the

kingdom in recent years. Therefore, it gives strong domestic market opportunity for safe

vegetables. More importantly, organic vegetable farming has relatively low capital demand due

to its zero chemical input demand. Without taking into consideration the opportunity cost of

labor supply, organic vegetable farming has very low production cost for small scale

production. Many literatures also suggests that organic vegetable farming is suitable for small

scale farmers because organic farming requires higher level of care and management during

production cycle and small scale farmers are able to achieve that level better large scale farmers.

In summary, the current transformation of agricultural sector has raised the level of livelihood

vulnerability among small scale farmers. To focus on on-farm income stream, small scale

farmers must focus on high-value crop production as a new production strategy to address their

livelihood problem. This paper aims to prove that organic vegetable farming is a pragmatic

livelihood strategy to reduce vulnerability and sustain the livelihood of small scale farmers in

Cambodia. The study investigates the changes of livelihood of 58 organic vegetables farmers

after starting the organic vegetable farming business.

174

LITERATURE REVIEWS

The Evolution of Sustainable Livelihood’s Concept

The definition of sustainable livelihood is presently defined as “A sustainable livelihood

comprises of the capabilities, capitals (including both materials and social resources), and

activities for a means of living. A livelihood is sustained when it can cope with and recover

from stresses and shocks and maintain or enhance its capabilities and capitals both now and in

the future, while not undermining the natural resource base.” Sustainable livelihood shall

comprise of five livelihood capital – (1) natural capital, (2) economic or financial capital, (3)

human capital, (4) social capital and (5) physical capital. Sconnes (1998) and Ellis (1999)

explain briefly the definition of each capital as below.

- Natural capital – the natural resource stocks (soil, water, air, genetic resources etc.) and

environmental services (hydrological cycle, pollution sinks etc.) from which resource

flows and services useful for livelihoods are derived.

- Economic or financial capital – the capital base (cash, credit/debt, savings, and other

economic capitals including basic infrastructure and production equipment and

technologies) which are essential for the pursuit of any livelihood strategy.

- Human capital – the skills, knowledge, ability to labour and good health and physical

capability important for the successful pursuit of different livelihood strategies.

- Social capital – the social resources (networks, social claims, social relations, affiliation,

associations) upon which people draw when pursuing different livelihood strategies

requiring coordinated actions (put citation here).

- Physical capital – the production equipment and technologies that individual can access

to for their production.

Organic farming: a strategy for developing the livelihood of small-scale farmers

There are extensive literatures claiming that organic farming is a viable strategy to enhancing

the livelihood of rural farmers, particularly small scale farmers.

In Thailand, organic rice farming is more profitable for small scale farmers according to the

study conducted by a senior research fellow at Asian Development Bank Institute (ADBI),

Sununtar Setboonarng and his team in 2006 (Sununtar Setboonarng, et al., 2006). The results

show that small scale farmers, who live in marginal areas, are more profitable and to some

extent more efficient than the conventional farmers or organic farmers who are geographically

located in the North region of Thailand where green revolution had been active. The reason for

that is because those marginal areas are exposed to minimal agrochemical side effects and the

cost of labour is low. Therefore, export firms are more likely to engage with farmers in the

marginal areas because the yield of organic farming is comparatively high and the cost is low.

Besides providing financial capital to small scale farmers, organic farming also provides human

capital in most developing countries according a report published by German NGO Forum

Environment and Development in 2005 (Julia Johnansen, et al., 2005). The report explains that

organic farming generally establishes a precondition for developing the self-help potential of

poor small scale farmers. This can be done through a participatory extension approach such as

175

‘farmer field schools’ or ‘participatory technology development’. The self-help approach keeps

farmers engaged in learning to build up their skills and knowledge so that they have adequate

ability to maintain and enhance their livelihood in a sustainable manner.

A study by International Fund for Agricultural Development (IFAD) in 2003 on the impact of

organic farming on small scale farmers in Latin America and the Caribbean also shows that

organic farming benefits small scale farmers (IFAD, 2003). The results of the study also

consistent to the case of organic production in Thailand described above. Most small scale

farmers have less experience with agrochemical inputs and small scale farmers usually have

enough family members to carry out the organic techniques which are labor-intensive and

require less investment (IFAD, 2003).

A study conducted by Christopher Bacon in 2004 on the impact of fair trade and organic coffee

on small scale farmers’ vulnerability in Northern Nicaragua also found that organic farming

significantly benefits small-scale farmers. The study suggests that fair trade and organic coffee

farming reduces farmers’ livelihood vulnerability (Bacon, 2004). The study explained that the

small-scale farmers were better off only when they joined the cooperative. The cooperative

model allows small-scale farmers to access fair trade and organic markets, credit, technical

assistance, and certification systems. The small-scale farmers formed farmer cooperatives to

access the certified market or sign contracts with importers where they could achieve the large

scale quantity and receive higher prices.

Another insightful scientific research project was conducted by Joachim Von Braun et al.

(1989) on the effects of nontraditional export crops on production, income and nutrition in

Guatemala. The results show small-scale farmers can have a comparative advantage in adopting

labor-intensive farming which focuses on vegetable production for export such as snow peas,

broccoli, cauliflowers, and parsley (Joachim Von Braun, et al., 1989). Firstly, the production of

high quality vegetables is labor-intensive, which is unlikely to be profitable for large-size farms.

Secondly, the necessary farming technology, and on-field supervision requirements for

producing organic vegetables are more suitable for small-scale farms. The studies point out that

for export vegetables production, small-scale farmers who are experienced in traditional

agriculture are more careful with the on-field management and supervision that is required in

order to produce vegetables up to the exporting standard. There are several more research

projects that support the hypothesis that organic agriculture is a viable strategy to improve rural

livelihood particularly increasing income for small marginal poor farmers. These include:

(Rundgren, 2006), (Seufert, 2012), (Crucefix, 1998), (Hillocks, 2002).

RESEARCH METHODOLOGY AND MATERIALS

Methodological Approach of Livelihood study

Measuring rural livelihood dependence is not straightforward (Arild Angelsen et. al , 2011)

because livelihood is a holistic approach to understand the lives of the poor particularly the

marginalized as explained earlier in the literature review section. Fortunately, the key actor of

the livelihood study is more straightforward, the poor and marginalized. That is why livelihood

approach has becoming an actor-oriented perspective in the development sphere (Haan, 2012).

176

Therefore, field survey with semi-structured questionnaire has been chosen as type of research

approach for accessing the impact of organic vegetable farming on rural livelihood. The survey

has been conducted with organic vegetable farmers during January 2017 in Cambodia. In total,

58 organic vegetable farmers were interviews in four different provinces in Cambodia.

Descriptive analysis will be used for descripting common characteristics of organic farmers and

relationship analysis based on regression model will be developed to analysis the relationship

among variables.

Setting of Field Research

Before going to the actual field research, several preparatory tasks had been done including

designing questionnaire, identifying population and sample size, identifying sampling method,

and communicating with focal person in Cambodia.

Designing of Questionnaire

The questionnaire was designed to investigate three capitals of sustainable livelihood - financial

capital, social capital, and human capital. Researcher is enabled to investigate ‘physical and

natural capital’ due to limited resources.

1. Financial Capital: According to DFID, there are two main sources of financial capital. First

source refers as ‘Available Stock’ which are savings and credit. Savings includes cash, bank

deposits or liquid capitals such as livestock and jewelry.

2. Human Capital: refers to skills, knowledge, ability to labour and good health that allows

people to achieve their livelihood objectives (DFID, 1999). At a household level, human capital

also includes household size (DFID, 1999).

3. Social Capital: refers to being part of networks, formalized groups, relationship of trust,

reciprocity, and exchanges among the communities (DFID, 1999). It has been said that social

capital is important because it builds mutual trust and reciprocity that lower the costs of working

together (DFID, 1999).

In addition to these three main section of the questionnaire, some household basis information

is included in the questionnaire as well including Name, Age, Gender, Number of family

member, education background, primary/secondary source of income, etc. The detail of the

questionnaire can be found in the appendix 1.

Sampling Method ‘Stratified Sampling’

Population and geography of organic vegetable farmers are not officially recorded in a way that

allows researchers to conveniently perform probability sampling methods. Instead, organic

vegetable farmers can only be found through trading agent; therefore, a suitable probability

sampling method in this case is ‘stratified sampling’. By definition, stratified sampling is a

sampling technique which researchers divide the population of the study into ‘sub-populations

that are individually more homogeneous than the total population (the different sub-populations

are called ‘strata’) and then we select items from each stratum to constitute a sample’ according

to Kothari (2004). In addition, there are two important rules of stratification according to Turner

(2003). First, it is required that in each stratum at least one sample unit must be selected (Turner,

177

2003). Secondly, the stratum that are created should be as exogenous as possible. Turner (2003)

explains that ‘[h]eterogeneity among strata with homogeneity within strata is thus the primary

feature that should guide the establishment of strata’. In this study, the two rules of stratification

are fulfilled. Three strata were created and a sample unit have been selected for the survey.

Secondly, the strata used in this research was targeted market (local and capital market) and

trading agents (CEDAC and SAC). These strata are different from each other in many ways.

Local market and capital market are obviously different in demand and price level. Demand for

organic product in and price given by capital market are believed to be higher than those in the

local market. Secondly, among those who supply to capital market, their products are channeled

to the market by two different trading agents (CEDAC and SAC) who have different supply

chain model. SAC’s supply chain model is a cooperative model which is referred as ‘indirect

supply chain model’. In this model, farmers channel their products to the market indirectly.

While CEDAC’s cooperative model is to play role as facilitator in which referred as ‘direct

supply chain model’. They collect products from farmers and sell to capital market. These

supply chain models provide a solid distinction between the two trading agents. It is highly

possible to conclude that farmers who participate in different supply chain models have

different level of profit per unit of land. For these reasons, the strata created and used in this

research are exogenous in level of profit margin. In summary, three stratum are identified

namely ‘local market’, ‘capital market via direct supply chain model’ and capital market via

indirect supply chain model’.

Data Collection and Sample size

There are two main types of stratified samplings (Prabhat Pandey & Meenu Mishra Pandey,

2015). First, sample of each stratum is selected in proportionate to the size of stratum while the

second is the disproportionate. The first sampling approach is well known about its

representativeness advantage while the later is less representative but it is more effective for

comparing strata that have different error possibilities (Prabhat Pandey & Meenu Mishra

Pandey, 2015). However, Turner (2003) argues that proportionate sampling does not ensure

proper representation; in particular, when the data of the strata is estimation domains and equal

reliability results are wanted. In this case, disproportionate sampling must be used by selecting

equal-sized samples in each stratum. Therefore, both proportionate and disproportionate

sampling methods among stratum are justifiable design features of a stratified sample and the

decision relies on the objective of the study and convenience of the researcher (Turner, 2003).

In this research, disproportionate sampling was used. An equal sized sample was drawn from

each stratum. The sample size allocated from each stratum was 20 organic vegetable farmers.

The reason of choosing disproportionate sample size is lying on one main situation. The

research was unable to obtain reliable information in regard to population of each stratum prior

field survey. Therefore, 20 organic vegetable farmers were purposely chosen from each strata

for the interview. Below is the detail list of geographical location and number of sample of each

stratum.

178

Source: Author

DATA ENTRY AND ANALYSIS

Microsoft Excel is used for data entry by coding technique. 58 questionnaires were entered into

main excel formatted file for analysis.

Descriptive and relationship analysis are main statistical analysis tools for the study. Mean,

median and mode are main measurements in the descriptive part of the analysis. Moreover, the

study of significant difference among different strata will also be used in the analysis Wilcoxon

and proportion test is used for this purpose.

A regression model is established to study the relationship between profit per unit of land and

other variables including land area, experience of farmers, number of children in the family,

supplying market, etc. In this research, non-linear regression was established to explain the

change of profit pattern of organic vegetable farmers. And land area was found to the main

explanatory variable influenced the pattern of profit. The visual of the two data expressed the

inverse relationship. Therefore, inverse non-linear regression model is built for analysis in the

research. The model is: Y = a/X + b where Y is profit per unit of land and X is land area. Other

variables and dummy variables will also be added into the regression to see find the best fit

model for the regression. R commander is the statistical software used for the analysis.

RESULTS AND DISCUSSION

Impact of Organic Vegetable Farming on Farmers’ Financial Capital

Change of Income Stream and Farm Size

The result shows that before starting organic vegetable farming, rice production is the main

source of income for farmers. Approximately 67.24 percent of the farmers had their primary

source of income from rice production while 22.41 percent financed the family through

conventional vegetable farming. However, there is a significant change in source of primary

income after farmers adopting organic vegetable farming. The figure of the farmers whose

income primarily depending on the rice production declines to 27.59 percent from 67.24

percent. In contrast, farmers whose primary source of income is conventional vegetable farming

increases to 60.34 percent from 22.42 percent.

More importantly, the difference of farm size before and after adopting organic vegetable

farming is significant. Farm size tends to increase by 671 square meter in average according

Province District # of Respondents Stratum

Svay Rieng Svay Chrum 16 Capital market via indirect trading agent

Prey Veng Ba Phnum 16 Local Market

Kampong Chnang Rolea B'ier 22 Capital market via direct trading agents

Kandal S'ang 2

Table 1: Table of stratum geographical location and each stratum sample size

179

the result. In average, the farmers’ land holding for vegetable farming is 560 square meters

before adopting organic practice while the land holding size has increased to 1230 square meters

after adopting organic practice. Since farm size is not normal distribution dataset, paired

Wilcoxon test was performed to test the difference between the two datasets.

The changes in income sources and farm size indicate that organic vegetable farming is a stable

income stream which can generate good income to finance the household. Moreover, the

business is more profitable so that farmers have re-invested by expanding the farm size to

produce more.

Income and Cost Analysis of Organic Vegetable Farmers

The results show that on monthly basis, the organic vegetable farmers earn in average at least

$15.27 per Ar while they spend maximum $2 per Ar for production cost. It is important to

understand that costs of farming are mainly seed, electricity bill and/or gasoline for irrigation

while fertilizers and pesticides are naturally made by using the resources in the area. Labor cost

is assumed to be zero because farmers employ their own labor force. Opportunity cost of farmer

labor is not included in the analysis. However, the income greatly varies between $6.56/Ar to

$37.5/ar. This indicates that the income is strongly influenced by other factor variables.

Factor Variables (Strata) #1: Supplying Market

Two supplying markets had been categorized – local market and capital market. The result

indicates that there is difference in level of income per Ar per month between farmers who

supply to local market and farmers who supply to capital market although the difference is not

considered as statistically significant. The average minimum monthly income per Ar of farmers

supplying to local market is $13 while it is $16.42 for farmers supplying to capital market. The

cost of production per Ar per month is slightly different according to the result. It is $1.92 and

$2.13 for farmers supplying to local market and farmers supplying to capital market

respectively. This leads to similar level in profit. The finding can be used to infer that there is

an increasing demand of organic vegetable at local market and consumers are willing to pay for

higher price.

Before OP After OP P-Value (Paired Wilcoxon)

Mean of Farm

size (m2)

560 1230 2.256e-06***

Source: Author

Significant Codes: 0 ‘***’ 0.001 ‘**’ 0.01 ‘*’ 0.05 ‘.’ 0.1 ‘ ’ 1 With 95 percent confidence interval

Table 2: Difference of farm size for vegetable farming before and after adopting Organic Practice

(OP)

180

Table 4: Differences of Farming Economic by Supply Chain Model using Wilcoxon Test


Source: Author

Source: Author


Factor Variables

Indicators

Local Market

N=17

Capital Market

N=33

P-Value

Income/Ar/Month ($) 11.36 15 0.37

Cost/Ar/Month ($) 1.75 2.5 0.67

Profit/Ar/Month ($) 10.22 12.5 0.43

Factor Variable (Strata) #2: Capital Market via Direct Supply Chain vs. Indirect Supply Chain

The result shows a significant difference of profit between farmers who sell vegetable to capital

market through direct supply chain model and indirect supply chain model. The profit per

month per Ar of the first is approximately $ 19 while the later is about $ 6. The result can be

inferred that the farmers receive higher price from selling their produce through direct supply

chain compared to that of indirect supply chain. The difference can represent the profit margin

that trading agents of indirect supply chain model made in order to sustain their operation.

Without the profit margin paid to middleman, the direct supply chain model achieve higher

level of producer and consumer’s surplus of the market.

Factor Variable #3: Farm Size

The result shows that small farm size has higher profit margin than larger farm. In this study,

the farmers who hold less than or equal to 5 Ar earn significantly more per Ar per month than

the farmers who hold larger farm size. The result indicates that the earlier farmers earn in

average at least $22.29 per Ar per month while the later farmers earn only $9.75 per Ar per

month. There is a statistical significant difference in the median of the two groups. However,

the cost of production of small-scale farmers is significantly higher than large-scale farmers. It

is $1.45 and $2.83 for large-scale farmers and small-scale farmers respectively. This can be

explained by ‘Return To Scale’ principle.

Factor Variables

Indicators

Direct Supply

Chain

N=22

Indirect Supply

Chain

N=11

P-Value

Income/Ar/Month ($) 22.81 6.25 0.006175**

Cost/Ar/Month ($) 2.8 1 0.00464**

Profit/Ar/Month ($) 18.9375 5.625 0.009925**

Table 3: Differences of Farming Economic by Supplying Market using Wilcoxon Test

181

Table 5: Differences of Farming Economic by Farm Size using Wilcoxon Test


Factor Variables

Indicators

Farm Size <= 5 Ar

N=22

Farm Size > 5A

N=28

P-Value

Income/Ar/Month ($) 25 8.33 1.152e-05***

Cost/Ar/Month ($) 3 1.03 0.0003825***

Profit/Ar/Month ($) 21.33 6.04 3.271e-05***

Change in Saving Level

Among 34 respondents who converted from conventional farming (CF) to organic farming

(OF), only 29% reported to have saving during the period of conventional farming. The saving

level has changed significantly after farmers adopting organic vegetable farming. All

respondents reported to have saving every month. High level of saving among organic vegetable

farming can be explained by the increase of income and decrease of household expenditures.

The research found that more than 50 percent of the farmers responded that they decide to

start/convert to grow organic vegetable because it is good for their health and consumers’

health. Thus, the figure can be inferred that majority of the farmers consume their own

vegetables and that leads to the declining of food expenditure overall and health expenditure.

More importantly, it is found that majority of the organic vegetables farmers’ house equipped

with biogas system. Biogas is an important physical asset for organic vegetable farmers because

it produces organic fertilizers used on crops production and bio-energy. Therefore, electricity

cost has declined greatly.

Change in Financial Management Knowledge

Financial management knowledge is measured by saving management and loan history. The

results show that among converted farmers who had saving during conventional farming, 40

percent of them kept the saving for nothing, 10 percent deposited in saving group in the

community, 10 percent spent on house building or innovation, and 40 percent spent on other

including social events and children education. However, after adopting organic vegetable

farming, only 13 percent of converted farmers keeps the saving for nothing. Number of farmers

depositing the saving in saving group has increased to 32 percent and 45 percent of the farmers

spends their saving on farm investment including installing new watering system and

equipment, installing biogas, or expanding farm size.

182

Furthermore, there is an increasing number of farmers taking loan from (in)formal financial

institution. During the conventional farming, only 9 percent of the farmers took loan while the

number increased to 32 percent during organic farming. The purposes of taking loan are found

to be mostly related to farm investment activities. They include installing garden bed, biogas

system, and buying land. In addition, during conventional farming, it is reported that sources of

fund are Micro Finance Institution (MFI) and relatives/friends. Nonetheless, during the organic

farming period, 64 percent and 82 percent of them used to take loan from saving groups and

Micro Finance Institution in the community respectively. There is 45 percent of farmers taking

loan from local NGOs.

The figure clearly indicates that organic vegetable farmers tend to dare the risk of taking loan

and have better access to funding. Using saving or loan for farming investment suggests that

organic vegetable farmers tend to improve their education in how to manage their available

fund to enhance their income and sustain their business.

40%

10%0% 0% 0%

10%15%

35%

6%

50%

21% 24%

0%

20%

40%

60%

Nothing Deposit inSaving Group

Loan toOthers

Invest inFarming

PurchasingCommodities

Building House

Change in Saving Management

CF OF

Source: Author

Graph 1: Change in Saving Management before and after adopting organic farming

0%

50%

100%

150%

200%

MFI Relatives/Friends Saving Group NGOs Loan

CF OF

Source: Author

Graph 2: Sources of Fund before and after adopting organic farming

183

Impact of Organic Vegetable Farming on Farmers’ Social Capitals

The result shows that there is an extensive difference in level of participation in social

institutions among all farmers before and after adopting organic vegetable farming.

According the figure above, level of participation of farmers before adopting organic vegetable

farming into all five social institutions is extremely low. The reason of the low rate of

participation is believed to be the lack of opportunity or interests in becoming member.

Conventional farmers tend to not receive adequate support or intervention from any institutions.

In contrast, organic farmers generally received supports from trading agents and local NGOs.

This significantly leads to the difference in social engagement expressed in the findings above.

The increase of social capital among organic vegetable farmers leads to increasing level of peer

supports, and self-esteem among farmers.

Impact of Organic Vegetable Farming on Farmers’ Human Capitals

Change in hard skills

The result indicates a compelling changes in farmers’ knowledge in term of farming related

techniques, market information, and production planning. During conventional farming,

farmers tend to learn farming technique from parents or neighbors; hence, the knowledge of

farming tend to be limited by their experience. The study found that among all converted

farmers, only 24 percent received farming training from experts during conventional farming.

However, after converting to organic farming, 100 percent of farmers received proper training

from experts in the field. Moreover, follow-up trainings and focal person were reported

available for the farmers. Some farmers have become trainer in the field and are reputable in

organic farming.

In addition, only 18.18 percent of farmers during conventional farming learned about market

price of their produce. Majority of farmers sold their products with the given price by

middleman and/or followed other sellers at the market. Nonetheless, the figure has improved to

100 percent after farmers adopting organic vegetable farming. All farmers in organic farming

learned about the price of their products prior to each transaction with trading agents. This is

one of the features of organic vegetable farming. There is always an agreement between

All

Far

mer

s

0,0%

20,0%

40,0%

60,0%

80,0%

100,0%

Join Saving

Groups

Agricultural

Cooperative

Farming

Workshops

Local Study

Tour

Oversea Study

Tour

Before OF

After OF

Source: Author

Graph 3: Change in Participation Level in Social Institutions before and after OF

184

producers and trading agents and price is the most important information included in the

agreement.

Lastly, organic vegetable farmers have better knowledge about production planning. During

conventional farming, only 12.5 percent of farmers grow vegetable according to market

demands while 87.88 percent of farmers has proper production plan during organic farming.

This can be explained by the agreement between producers group and trading agents.

These figures indicate that organic vegetable farmers tend to have better skills in farming and

market information particularly on market price of the produce. These resources have allowed

organic vegetable farmers to achieve higher efficiency in their business operation

Change in Soft Skills

Soft skills explained in this study refer to communication skill, critical-thinking skill, and self-

confidence. The study has found that 86 percent of all farmers responded that they have better

communication with other people. Change in level of critical thinking is another soft skill

derived from organic vegetable farming. For example, PV02210 stated that ‘my thinking has

improved. I keep telling myself to work hard, if not, you do not have anything.’ Farmers’ way

of thinking also become more business oriented. PV019 explained that organic farming has

helped him to find his life principles which are ‘being innovative and creative, and do business

with the rich’. PV021 described that her thinking of doing business has also improved. She has

more business idea and mostly her idea works and is profitable. This improvement in critical

thinking derived from the opportunity of organic vegetable farmers to travel to new places and

meet new people; hence, they are exposed to new idea and experience of others.

Self-confidence is another important competence among organic vegetable farmers. Self-

confidence is derived from their participation in meeting, seminar, training, and field trip. At

each event, there is facilitator or moderator who ensure friendly atmosphere and full

engagement from participants. These conditions have encourage farmers to share opinion and

ask question to the plenary or other participants. For instance, SV002 explained that ‘before I

am not brave to share my opinion but now I could. Before I could not ride motorbike but now

10 Respondent label marked by their initial geography and order of interview.

Conver

ted F

arm

ers

Source: Author

18,18%100,00%

12,50%87,88%

23,53%100,00%

0,00%

50,00%

100,00%

150,00%

CF OF

Q20: Knowledge of Market Price: refers to the information of how much to sell their

products to next buyers.Q21: Knowledge of production planning: refers to the information of what to produce

Q22: Technical Skill Training: refers farming skill training by technical person

Graph 4: Change in Farming Skills and Market Knowledge of Farmers before and after OF

185

I could ride even for long distance.’ KC037 added that she has become bravery and wherever

she goes, she is not afraid.

Non-linear Regression Model: Efficiency of Small Farm

Efficiency of small farm is referred to the level of return per unit of production factors. Profit

is chosen to be an indicator expressing level of return from production. Hence, this section is

dedicated to investigate the significant variables influenced level of profit of organic vegetable

farmers. As mentioned earlier, profit per Ar per month is a comparable dependent variable used

for this study. The result indicates that there is an inverse relationship between profit and farm

size. Farm size has significant influence over level of profit of farmers. The inverse relationship

suggests that the larger the size of farmer, the lower the level of profit per Ar per month and

vice versa. Therefore, the result has illustrated that small scale farmers achieve higher profit

margin per Ar per month compared to large scale farmers. In order to achieve these results,

several processes had been done. First, potential explanatory variables were identified. Second,

a model regression equation was formed. Third, examining fitness of the model was done by

omitting unnecessary independent variables. Fourth, conclusion was drawn.

Identifying Potential Explanatory Variables

Independent variables that are used in the model are categorized into two groups. Numerical

variables include farm size, number of adults in the family, age of head of farm, number of

years of farmers’ experience. Dummy variables include targeted market and level of farm

management. Targeted market includes local market and capital market. Different market is

expected to offer different price. Particularly, capital market is expected to offer higher price

compared to local market. Furthermore, level of farm management is indicated by whether

farmers considered organic vegetable farming as primary or secondary source of income. If

organic vegetable farming is primary source of income, it is expected that farmers will have

higher level of field management.

186

Regression Model

Datasets of independent numerical variables and dependent variable were scattered plot against

each other in order to visualize the relationship. Below are scatterplots of farm size, age of head

of farms, number of adults in the house and years of experience against profit per Ar per month.

Profit has been scattered plot against all potential explanatory variables; however, only farm

size has a relationship pattern with profit. More importantly, the pattern relationship between

farm size and profit seem to be inverse. For this reason, non-linear regression model was used

in this study to investigate the influencers of the profit. Below is the model used in this study.

𝑝𝑟𝑜𝑓𝑖𝑡 ~𝑝1

𝑎𝑟𝑒𝑎+ 𝑝2 ∗ 𝑎𝑔𝑒 + 𝑝3 ∗ 𝑒𝑥 + 𝑝4 ∗ 𝑎𝑑𝑢𝑙𝑡𝑠 + 𝑝5 ∗ 𝑚𝑎𝑟𝑘𝑒𝑡 + 𝑝6 ∗ 𝑚𝑛𝑔 + 𝑝7

Where profit : Profit per Ar per month ($)

area : Farm size (Ar)

ex : Number of years of farming experience of head of farm

market : Dummy variable represents “Local or Capital market”

adults : Number of adults in the house

age : Age of head of farms

mng : Dummy variable represents “Farm Management =

Primary or Secondary source of income

Identifying Fitted Model

In multi-linear regression analysis, P-value of each variable is an important benchmark to

identify necessary and unnecessary variables. To find the fitted model, all unnecessary variables

shall be omitted from the model. The same process applies to multi-non-linear regression. All

variables those p-value above 5 percent or 0.05 shall be omitted. Omission process shall start

with the variable with the highest p-value downward.

Model #1: profit ~ p1/area + p2 *age + p3 *ex + p4 *market + p5 *mng + p6*adults +

p7.

Graph 5: Scatter plots between profit and farm size

0,00

10,00

20,00

30,00

40,00

0 10 20 30 40 50 60 70

Pro

fit/

Ar/

Mo

nth

Farm Size (Ar)

Source: Author

187

Parameters:

Estimate Std. Error t value Pr(>|t|)

p1 31.32349 5.49443 5.701 9.94e-07 ***

p2 -0.09871 0.10857 -0.909 0.368

p3 0.18973 0.26510 0.716 0.478

p4 1.36615 2.14407 0.637 0.527

p5 1.72878 2.14688 0.805 0.425

p6 -0.04942 0.62684 -0.079 0.938 To be omitted

p7 9.02752 6.09013 1.482 0.146

Signif. codes: 0 '***' 0.001 '**' 0.01 '*' 0.05 '.' 0.1 ' ' 1

Residual standard error: 7.057 on 43 degrees of freedom

The process of omitting unnecessary variables has been performed until the final model #6

below.

Model #6: profit ~ p1/area + p2

Parameters:

Estimate Std. Error t value Pr(>|t|)

p1 31.239 5.123 6.098 1.78e-07 ***

p2 7.271 1.356 5.360 2.34e-06 ***

Signif. codes: 0 '***' 0.001 '**' 0.01 '*' 0.05 '.' 0.1 ' ' 1

Residual standard error: 6.834 on 48 degrees of freedom

According to result, model #6 is the most fitted model for explaining the profit per Ar per month

of organic vegetable farmers. P-values of the two parameters significantly influents the change

of dependent variable. Moreover, in addition to providing the best p-value of parameters, the

model has the lowest residual standard error which makes this fitted model the most fitness

among other as well. Therefore, the model of the analysis in this study is as below:

𝑃𝑟𝑜𝑓𝑖𝑡 =31.23

𝐹𝑎𝑟𝑚𝑆𝑖𝑧𝑒+ 7.27

Where profit : profit per Ar per month ($)

area : Farm size (Ar)

Interpreting the Model

This model clearly indicates that doing organic vegetable farming with small farm size is more

profitable than large farm size. The result can also be used to infer that small farm is more

efficient than large farm in organic farming. This can be explained by the studies in Thailand,

Latin America and Africa as mentioned in the literature review that small scale farmers is most

likely to obtain comparative advantages compared to large scale farmers in organic farming.

Firstly, the farm of small scale farmers tend to be free from agro-chemical. Secondly, small-

scale farmers have very low labor cost because family members usually provide adequate labor

188

force in the production. Lastly, small scale farmers tend to have better care and management in

production. These comparative advantage allows small scale farmers to produce relatively

better yield and achieve efficiency in production.

Besides, there are two more important findings from the modeling results. Firstly, the result

shows that years of farming experience does not influent level of profitability. This simply

means that high experienced farmers and new farmers (less experienced) earn similarly per unit

of land per month. The result contradicted the expectation that high experienced farmers are

supposed to produce higher yield and hence higher profit. This contradiction can be explained

by the vast opportunities for organic vegetable farmers to obtain technical knowledge and

experience from expert and senior farmers through trainings, seminar and field visits. This

finding can be used to motivate new farmers who are interested in the business but is lack of

technical knowledge. Secondly, targeted market is found to be insignificant explanatory

variable to profit. This finding also contradicted to the expectation that farmers who sell

vegetable to capital market earn more than those who sell to local market. The contradiction

can explain that there is increasing demand of organic vegetable in local market and consumers

are willing to pay higher price for the vegetables as well in local market.

CONCLUSION

This paper has proved that organic vegetable farming is the pragmatic livelihood strategy

(alternative) that empirically has improved farmers’ livelihood capitals – financial capital,

social capital and human capital. Firstly, organic vegetable farming is a stable income stream

for the farmers. Production cost of organic vegetables farming for the farmers is relatively low

which leaves large proportion of profit to farmers. These results ultimately have led to increase

saving for the farmers and improve family financial status. Moreover, farmers are found having

better investment capacity and funding support. That makes the business more sustainable.

Secondly, organic vegetable farmers tend to have greater opportunities to engage in social

activities and enlarge their social capital. Majority of farmers are found affiliating with saving

groups and agricultural cooperative unlike before. More importantly, a greater number of

farmers had experienced participating in farming technical trainings, seminar, workshop, and

field visits to other farms. These engagements have allowed farmers to access to funding, new

idea, experience, extensive technical support network in the field and self-esteem. Lastly,

organic vegetable farmers have achieved relatively high human capital in both hard and soft

skill. Most farmers have become expert in organic farming. In addition, the farmers tend to have

better communication with other people, better critical-thinking skill in term of financial

management and family planning, and better self-confidence in expressing idea to other people.

It is obvious that these hard and soft skills derived from the social engagement activities. With

the stable and high prospect career, extensive supporting network, and expertise, organic

vegetable farmers are able to sustain their living from any external shock.

In addition, organic vegetable farming is found most suitable for small scale farmers. The

empirical results found a non-linear inverse relationship between profit and farm size. This

inverse relationship apparently explains that the small scale farms achieve relatively higher

profit compared to large scale farms. This pragmatic result is consistence with the logical

189

explanation behind organic farming by many studies in Asia, Latin America and Africa. This

finding can be used as a vital information for policy maker and other relevant stakeholders to

increase their support to small scale farmers in adopting organic vegetable farming.

DISCUSSION AND RECOMMENDATION

Despites all the positive impact of organic vegetable farming on farmers’ livelihood found by

the study, there are solid challenges of the sector that need to be addressed. Firstly, population

of organic vegetable farmers remains small and old. It has been a concern that in the next 10

years, the population can be shrinking after many farmers become physically unfit for the work.

There is a need for all stakeholders particularly the government to establish policy which will

attract general or young farmers to convert or adopt organic vegetable farming. Secondly, the

sector is currently deregulated which can potential lead to market failure in the future. The

market shall be well regulated in term of quality and price in order to ensure the credibility and

differentiation of the product. National campaign to promote local organic vegetables to public

shall be encouraged. Local market shall be an area of focus of the campaign as well. Thirdly,

organic vegetable is comparatively expensive to average people which limits the market size of

consumers. Pricing policy shall be considered to ensure that larger population of the country

can afford a safe vegetables so that demand of the organic vegetable can be proportionate with

the growing supply in the future. In an effort to achieve low price of organic vegetable, a policy

to link farmers directly to the market is vital in order to increase producers and consumers

surplus. Cooperative initiative is an appropriate mechanism practiced all around the world in

this respect. However, there is a need to ensure the efficiency and fairness in operation of co-

op. In addition, local market or farmers market shall be established in urban area as many as

possible so that the role of retailers can be minimized.

The study has provided solid empirical evidences showing the effectiveness of organic

vegetable farming as strategy to enhance farmers’ livelihood. However, this approach mainly

relies on how stable the market is. Therefore, further efforts shall be focused on how to develop

a strong domestic market of local produce. In this regard, a holistic market strategy must be

explored and initiated by a partnership approach between government agencies, NGOs, private

firm, farmers’ organization, buyers, and consumers. Several important aspects of market

strategy that shall be considered are promotion campaign, local certification mechanism, post-

harvest operation, quality and value-added management, pricing, distribution and organization

of efficient supply chain model (William Edwardson and Pilar Santacolama, 2013).

With proper policy, organic vegetable farming can be a less expensive strategy to rebalance the

economic growth between urban and rural population. It can ultimately reduce poverty, labor

migration, and increase living standard of the large population of small scale farmers in

Cambodia.

190

REFERENCES

Arild Angelsen, et al., 2011. Why Measure Rural Livelihoods and Environmental Dependence?,

London: Earthscan .

Bacon, C., 2004. Confronting the Coffee Crisis: Can Fair Trade, Organic and Specialty Coffees

Reduce Small-Scale Farmer Vulnerability in Northern Nicaragua?, Great Britain : Elsevier.

C.R.Kothari, 2004. Research Methodology: Methods and Techniques. 2nd ed. New Delhi: New Age

International (P) Limited .

CEDAC, n.d. CEDAC. [Online] Available at: http://www.cedac.org.kh/?page=front&menu1=

214&ctype=article&id=214&lg=en[Accessed 24 October 2017].

Chantheang, T., 2016. Technical Support Program Manager [Interview] (25 November 2016).

ClarkeEnergy, 2017. Clarke Energy A Kohler Compay. [Online]

Available at: https://www.clarke-energy.com/biogas/ [Accessed 31 October 2017].

Crucefix, D., 1998. Organic Agriculture and Sustainable Rural Livelihoods in Developing Countries,

s.l.: Natural Resource and Ethical Trade Programme (NRI).

Dary, Sokcheng, Pirom, 2017. Synergies and Trade-offs with Intensification of Rice and Livestock

Production in Cambodia, Phnom Penh: CDRI.

DFID, 1999. Sustainable Livelihoods Guidance Sheets, London: DFID

Elisa Morgera, et al., 2012. Organic Agriculture and the Law, Room: FAO

Ellis, 1999. Rural Livelihood Diversity in Developing Countries: Evidence&Policy Implications,

Estelle Bienabe & Denis Sautier, n.d.. The role of smale scale producers' organization to address

market access, Montpellier: Center for International Cooperation in Agronomy Research

FAO, 2010. National Medium-Term Priority Framework, Phnom Penh: FAO Cambodia.

FAO, 2014. Country Fact Sheet on Food and Agriculture Policy Trends, Phnom Penh: FAO.

FAO, 2016. Food and Agriculture Organization of the United Nation. [Online]

Available at: http://www.fao.org/faostat/en/#data [Accessed 02 April 2018].

FiBL, n.d. Successful Organic Production and Export (SOPE), s.l.: UNEP - UNCTAD.

Frank O., et al., 2000. Economic Performance of Organic Farms in Europe, University of Hohenheim.

Graber Neufeul, et al., 2010. Prevalence and Persistence of Organophosphate and Carbamate

Pesticides in Cambodian Market Vegetables. Asian Journal of Water, Environment and Pollution,

4(7), pp. 89-98.

Haan, L. J. D., 2012. The Livelihood Approach: A Critical Exploration, s.l.: ERDKUNE.

Heltberg, R., 1998. Rural Market Imperfections and the Farm Size-Productivity Relationship:

Evidence from Pakistan. Elsevier Science, 26(10), pp. 1807-1826.

Hillocks, R., 2002. IPM and Organic Agriculture for Smallholders in Africa, Netherlands: Kluwer

Academic Publishers.

IFAD, 2003. The Adoption of Organic Agriculture Among Small Farmers in Latin America and the

Caribbean , s.l.: IFAD.

Ika Darnhofer et. al , n.d. Converting or not converting to organic farming in Austria: Farmer types

and their rational, Vienna: University of Natural Resources and Applied Life Sciences

Joachim Von Braun et al., 1989. Nontradition Export Crops in Guatemala: Effects on Production,

Income, and Nutrition, International Food Policy Research Institute.

Julia Johnansen, et al., 2005. Organic Farming: A Contribution to Sustainable Poverty Alleviation in

Developing Countries, Bonn: German NGO Forum Environment & Development.

Kothari, C., 2004. Research Methodology: Methods and Techniques Second Revised Edition, New

Delhi: New Age International (P) Limited.

Krantz, L., 2001. The Sustainable Livelihood Approach to Poverty Reduction , s.l.: Sida .

Lohr, L., 2002. Benefits of U.S. organic agriculture, s.l.: MPRA.

191

Lotter, D. W., 2003. Organic Agriculture, Kutztown: The Rodale Institute.

Lun Pide & Tong Kimsun , 2012. Rapid Assessment of the Impact of Rising Food Prices on the Poor

and Vulnerable and Policy Responses in Cambodia, Phnom Penh: CDRI.

MAFRD, 2015. Guidelines for Estimating Organic Crop Production Costs, Manitoba: MAFRD.

Millar, P., 2017. The more we produce rice, the poorer and poorer we get, Southeast Asia Globe.

Morse, S, et al., 2013. The Theory Behind the Sustainable Livelihood Approach , Springer.

Mphande, 2016. Infectious Diseases and Rural Livelihood in Developing Countries, Springer .

P. Kristiansen, et al., 2006. Organic Agriculture: A Global Perspective, Collingwood Victoria

Paull, J., 2014. Lord Northbourne, the man who invented organic farming, Journal of Organic System.

Prabhat, P., et al., 2015. Research Methodology: Tools and Techniques, Buzau: Bridge Center.

Robert Chambers & Gordon R. Conway, 1991. Sustainable rural livelihoods: practical concepts for

the 21st century, s.l.: IDS Disussion Paper.

RSPIII, 2013. Rectangular Strategy Phase III, Phnom Penh: Council of Minister.

Rundgren, G., 2006. Organic Agriculture and Food Security, s.l.: IFOAM.

S. Acs et al., 2004. Modelling conventional and organic farming: a literature review, s.l.: NJAS.

Schultz, 1964. Transforming Traditional Agriculture. Connecticut: The Yale University Press.

Scialabba, N. E.-H., 2007. Organic Agriculture and Food Security, s.l.: FAO.

Sconnes, I., 1998. Sustainable Rural Livelihoods: A Framework for Analysis , s.l.: IDS .

Setboonsarng et al., 2015. Organic Agriculture and Post-2015 Development Goals: Building on the

Comparative Advantage of Poor Farmers, Mandaluyong : Asian Development Bank.

Setboonsarng, S., 2006. Organic Agriculture, Poverty Reduction and the Millennium Development

Goals, s.l.: ADBI.

Seufert, V., 2012. Organic Agriculture as an Opportunity for Sustainable Agricultural Development ,

ISID.

Shuman, M. H., 2015. The Local Economy Solution. Vermont: Chelsea Green Publishing.

Sitha, M., 2017. President of SAC's Board of Directors [Interview] (January 2017).

Solesbury, W., 2003. Sustainable Livelihoods: A Case Study of the Evolution of DFID Poliy, London:

Oversea Development Institute .

Sununtar Setboonarng, PingSun Leung, and Junning Cai, 2006. Contract Farming and Poverty

Reduction: the Case of Organic Rice Contract Farming in Thailand, s.l.: ADBI.

Turner, A. G., 2003. Sampling Strategies, New York: United Nation Secretariat.

USDA, n.d. United States Department of Agriculture. [Online] Available at: https://www.

ams.usda.gov/publications/content/introduction-organic-practices [Accessed 07 October 2017].

William Edwardson and Pilar Santacolama, 2013. Organic Supply Chains for Small Farmer Income

Generation in Developing Countries, Rome: FAO: Food and Agriculture Organization of the United

Nations.

WorldBank, 2014. The World Bank Group. [Online]

Available at: http://iresearch.worldbank.org/edattain/ [Accessed 27 October 2017].

WorldBank, 2015. Cambodian Agriculture in Transition: Opportunities and Risks, Washington: The

World Bank.

192

SIARHEI BARTALEVICH


Kaposvári Egyetem


Témavezető:

Horváthné Dr. Kovács Bernadett

egyetemi docens, KE

Dr. Kövér György

egyetemi docens, KE

Applied econometric analysis of the influence of renewable energy consumption on the

economic growth in EU countries

The field of the theme of the thesis is Energy Economics, with a focus on econometric

analysis of economic benefits of using renewable sources of energy, i.e., its contribution to the

GDP of twenty-eight European Union countries. The research tests the following hypotheses:

1) There is a relationship between the GDP of a country and its consumption of

renewables. Gross domestic product (GDP) indicator is the dependent variable, whereas the

independent variables are main GDP indicators (government expenditures, private

consumption, investments, export and import), and the sources of renewable energy (hydro,

wind, solar thermal and solar photovoltaic energy);

2) If such a relationship exists, it is positive and significant (the more renewables

consumed, the greater GDP is);

3) There are similar clusters (groups) of countries based on their GDP and renewable

energy consumption;

4) All four sources of renewables (hydro, wind, solar thermal and solar photovoltaic) are

significant in dividing countries into similar groups. In other words, renewables equally

contribute to the differences between groups of countries;

5) The trend for renewable energy consumption is positive in the future.

To prove/reject these hypotheses, four methods were applied: correlation matrix,

Cohrane-Orcutt autocorrelation-corrected regression, clustering method and simple exponential

smoothing. Software used: R, Python, Gretl, MikTeX and Gephi.

193

1. INTRODUCTION

The field of the theme of the thesis is Energy Economics, with a focus on econometric

analysis of economic benefits of using renewable sources of energy, i.e., its contribution to the

GDP of twenty-eight European Union countries.

The reason for choosing the topic is the ongoing process of depleting non-renewable

energy resources (oil, natural gas, coal, etc.). The volatility of oil market especially makes non-

fossil fuel alternatives worth considering. Another problem is human-induced climate change

and the damage caused by the activity of processing conventional energies, such as inflated

levels of CO2 emissions.

The author of this thesis poses the following set of hypotheses:

1) There is a relationship between the GDP of a country and its consumption of

renewables. Gross domestic product (GDP) indicator is the dependent variable, whereas the

independent variables are main GDP indicators (government expenditures, private

consumption, investments, export and import), and the sources of renewable energy (hydro,

wind, solar thermal and solar photovoltaic energy);

2) If such a relationship exists, it is positive and significant (the more renewables

consumed, the greater GDP is);

3) There are similar clusters (groups) of countries based on their GDP and renewable

energy consumption;

4) All four sources of renewables (hydro, wind, solar thermal and solar photovoltaic) are

significant in dividing countries into similar groups. In other words, renewables equally

contribute to the differences between groups of countries;

5) The trend for renewable energy consumption is positive in the future.

To answer these questions, the following methods were applied: correlation matrix,

Cohrane-Orcutt autocorrelation-corrected regression, clustering method and simple exponential

smoothing. Calculation and visualization is performed in R, Python, Gretl, TexWorks and

Gephi software.

2. LITERATURE REVIEW

The correlation between renewable energy and its economic benefits is a substantial field

of research and many scientific papers could be found which differ from each other by

observation years, implemented models and conclusions.

Katsuya Ito did a research on the linkage between renewable, non-renewable, CO2

emmissions and the economic growth, using panel data of forty-two developed countries from

2002 to 2011. Methodology used in research is the application of the difference GMM

estimator, since traditional panel OLS (fixed or random effects model) incorporates the

endogeneity problem. The GMM estimator (a form of instrumental variable estimation), relaxes

the assumptions of both serial correlation and heteroskedasticity (Ito, 2017, p. 2). The results

showed that non-renewable energy consumption led to a negative impact on economic growth

in case of developing countries, but its consumption still leads to economic growth in the long

194

term. The suggestion is made for developing countries to invest in the development of

renewable energy sector in order to increase energy self-reliance and employ more people.

Government should develop renewable energy systems according to solar the country’s

geographic and climatic conditions and to expand the renewable energy market by introducing

fossil fuel taxes and incentives (subsidies, tax exemption and feed-in tarrifs) (Ito, 2017, p. 5).

Nicholas Apergis and Danuletui Constantin conducted a research on the relationship

between renewable energy and economic growth for eighty countries from 1992 to 2012.

Collected data comprised such variables as GDP, energy consumption, stock of capital and

labor. Methodology used in the research is the application of a dynamic error correction (EC)

model within a panel data framework, then cointegration and panel unit root tests are done.

(Apergis & Danuletui, 2014, pp. 581-583). The authors admit a shortcoming of their research

associated with the omitted variable bias, meaning that some of the factors contributing to the

GDP (non-renewable energy consumption, FDI, foreign trade, financial development levels)

were not included in the model. The results spoke in the favor of renewable energy and its

positive effect on the economic growth in the observed countries. The interdependence between

these two variables suggests that renewables are important for economic growth and likewise

economic growth encourages the use of more renewable energy sources. Authors affirm that

this causality suggests that policy makers should inhibit the development of the renewable

energy sector. The expansion of the renewable energy sector may help the government to meet

its sustainability objectives. Economic growth is required for research and development of

renewable energy technologies and infrastructure. The authors also suggest that the government

also needs to provide incentives for the development and market accessibility of renewable

energy. In addition, partnership between the public and private sectors would facilitate the

entrance of renewable energy projects to the market (Apergis & Danuletui, 2014, p. 586).

Nicholas Apergis and Jaymes Payne conducted a research concerning renewable energy

consumption-growth nexus in Central America for a panel of six Central American countries

from 1980 until 2006. The authors make a review on several energy consumption-growth

hypotheses. First, the growth hypothesis suggests that energy consumption has a positive

consumption on economic growth, however, it could be negated by energy conservation-

oriented policies, which require to moderate energy consumption and therefore such policies

would hinder economic growth. Second, the conservation hypothesis (reduction in greenhouse

gas emissions, efficiency improvement measures, demand management policies, etc.) does not

necessarily have a negative impact on economic growth. In other words, economic growth

causes an increase in energy consumption. However, political faulty decisions may constrain

economic growth, and therefore reduction in demand of goods and services, including energy

consumption. Third, the feedback hypothesis points out the independent relationship between

energy consumption and economic growth, which merely complement each other. Fourth,

neutrality hypothesis emphasizes the little or no impact of energy consumption on the economic

growth, due to a relatively small component of overall output (Apergis & Payne, 2011, p. 343).

Method used in the research is a multivariate regression with the following variables (presented

in natural logarithms): GDP (in US dollars), real gross fixed capital (in constant US dollars),

labor force (in millions) and renewable energy consumption (in millions of kilowatt hours).

Then Pedroni heterogenous panel cointegration test is applied (Apergis & Payne, 2011, p. 345).

The results of the multivariate framework showed that economic growth and real gross fixed

195

capital formation have a positive and statistically significant impact on renewable energy

consumption. Additionally, renewable energy consumption has a positive and statistically

significant influence on economic growth. Thus, there is a bidirectional causality between

renewable energy consumption and economic growth, and are interconnected, to be precise, a

1% increase in renewable energy consumption increases real GDP by 0.244%, and this causality

is present in the short-run and in the long-run (Apergis & Payne, 2011, p. 347).

Tiwari Aviral did a unique research on the dynamics of renewable energy consumption

(hydroelectricity), economic growth and CO2 emissions in India. The author points out a

positive relationship between renewables and economic growth, as described in his literature

review. Methodology used to support this statement is structural vector autoregressive (SVAR)

framework aimed at analyzing the dynamic impacts of different types of random disturbances

on the variables in the model. Variables used are GDP (per capita in US dollars), renewable

energy (hydroelectricity consumption) and CO2 emissions (in million tons) The results showed

that any positive standard deviation or innovation to renewable energy has a very high and

positive impact in the real GDP of India, and it will help achieve sustained, fastest and safest

economic growth (Tiwari, 2011, pp. 1796-1800).

Henrik Lund based his research on the problems and perspectives of converting present

energy systems into a 100% renewable energy system in Denmark, in other words, is it possible

for the country to be self-sufficient in terms of energy demands. Methodology used is the

implementation of EnergyPLAN energy system analysis model, which shows that Danish

energy system can be converted in a 100% renewable energy system when combining 180

TJ/year of biomass with 5000 MW photovoltaics and wind power ranged between 15 and 27

GW (Lund, 2007, p. 918).

James Payne in other research conducted the analysis of casual relationship between

renewable and non-renewable energy consumption and real GDP in the US, based on the annual

data from 1946 until 2006. Renewable energy comprises sources like hydroelectric power,

geothermal, solar, wind and biomass. Methodology used is Toda and Yamamoto test for long-

run causality in a multivariate framework (Payne, 2008, p. 576). The results of the regression

fail to reject the null-hypothesis that renewable energy consumption does not have any effect

on real GDP. In other words, renewable energy (hydroelectric power, geothermal, solar, wind

and biomass) does not contribute to the economic growth in the United States of America

(Payne, 2008, p. 577).

Maamar Sebri and Ousama Ben-Salha did a research on the short- and long-run dynamics

between economic growth, renewable energy consumption, CO2 emissions and trade openness

in the BRICS countries from 1971 until 2010. Methodology used is the Granger causality test

and vector error correction model (VECM). The results shows that there is a bidirectional causal

relationship between economic growth and renewable energy consumption in the short term,

however, does not exist in case of India. The relationship is particularly strong in Brazil,

compared to other BRICS countries (Maamar & Ousama, 2014, pp. 18-22).

Mehdi Ben Jebli, Slim Ben Youssef and Ilhan Ozturk tested environmental Kuznets curve

hypothesis and the role of renewable and non-renewable energy consumption in twenty-five

OECD countries from 1980 until 2010. Renewable energy sources include waste, geothermal,

wind, tide and wave, hydroelectric and, finally, biomass consumption (Jebli, Youssef, &

Ozturk, 2016, p. 826). Methodology used is short-run Granger causality test, long-run fully

196

modified ordinary least squares (FMOLS) and dynamic ordinary least squares (DOLS). Tests

shows that there is a short- and long-run bidirectional causality between renewable energy

consumption and exports, as well as short- and long-run bidirectional causality between

renewable energy consumption and imports. Authors give suggestions that OECD countries to

increase their renewable energy consumption to reduce energy dependency and therefore reach

energy security (Jebli, Youssef, & Ozturk, 2016, p. 831), which would lead to economic growth.

3. MATERIALS AND METHODS

3.1 Data

All the data for the analytical part of the thesis is retrieved from online database source

of Eurostat (ec.europa.eu). It is accessible in the following path: tables by themes – economy

and finance – national accounts – annual national accounts – GDP and main components. The

analyzed time frame is from 2000 until 2016. Sample size is current EU’s composition which

is twenty-eight countries (Austria, Belgium, Bulgaria, Croatia, Cyprus, Czech Republic,

Denmark, Estonia, Finland, France, Germany, Greece, Hungary, Ireland, Italy, Latvia,

Lithuania, Luxembourg, Malta, Netherlands, Poland, Portugal, Romania, Slovakia, Slovenia,

Spain, Sweden and United Kingdom) (Eurostat, 2018). It should be noted that European Union

was formed in 1993 and since them countries were gradually joining it. Even though the

analysis starts in 2000, is still conducted for all twenty-eight countries regardless of where they

were EU members at a particular moment or not.

The data used is time series. It included observations of GDP, it main indicators and

renewable energy consumption over a period from 2000 until 2016. The reason for analyzing

time series data, because past events influence future events and changes in consumption

behavior take place in social sciences. The period was selected mainly because of missing data

for some years. In addition, the information on RES consumption for 2017 has not been

published yet. No alterations were made to the data. Data from multiple .xls files was collected

and combined into a single .CSV file.

The dataset has the following variables:

1) gdp, gross domestic product in current (market) prices (in million Euro). It includes:

- priv_cons, private consumption (or final consumption expenditures of households and

non-profit institutions serving households);

- invest, investments (or gross fixed capital formation);

- gov_exp, government expenditure (or final consumption expenditure by general

government);

- exp, exports of goods and services;

- imp, imports of goods and services consist of transactions in goods and services.

These five indicators are measured in current (market) prices (million Euro).

2) Gross inland consumption of renewable energies it includes:

- hydro, hydropower energy consumption;

- wind, wind power energy consumption;

- solar_th, solar thermal;

197

- solar_pv, solar photovoltaic energy.

These four indicators are measured in tons of oil equivalent.

Each year represents aggregated data for all EU member countries, for example, GDP of

9.6 million for the year of 2000 is the sum of GDPs of all 28 EU members. The same goes for

renewable energy consumption. For example, 30,687 tons of oil equivalent is the sum of gross

inland consumption of 28 EU member countries. This approach is more general, focuses on a

broader research, and has been seen in other scientific works.

3.2 Methodology

Analytical methods used for the empirical part include the following:

- correlation matrix;

- Cochrane-Orcutt autocorrelation-corrected regression;

- hierarchical clustering analysis;

- simple exponential smoothing for forecasting.

Software used for the empirical part:

- R software (for hierarchial cluster analysis and simple exponential smoothing);

- Python (Spyder environment, libraries matplotlib and numpy libraries for 3D

scatterplots);

- Gretl software (for time-series plots, multivariate linear and Cohrane-Orcutt regression);

- MikTeX software (for visualizing correlation matrix and regression results);

- Gephi software (for visualizing network of groups of countries).

198

4. RESULTS AND DISCUSSIONS

4.1 Time-series plots

For the preliminary study of the hypotheses, a series of time-series scatter plots was built.

Each plot three axis: year, GDP (in tens of million) and gross inland consumption of one source

of renewable energy.

Figure 1: 3D scatterplot of GDP and wind energy consumption

Source: Author’s own calculations based on Eurostat.eu

Figure 2: 3D scatterplot of GDP and hydro energy consumption


199

Figure 3: 3D scatterplot of GDP and solar thermal energy consumption


Figure 4: 3D scatterplot of GDP and solar PV energy consumption


Scatterplots show a positive relation between GDP and wind, solar thermal and solar

photovoltaic energy consumption, except for hydro power. Such relationship supports the

author’s hypothesis and allows to move to the next step – correlation matrix.

200

4.2 Correlation matrix

To examine relationship between quantitative variables, a correlation matrix is used to

obtain Pearsons’s correlation coefficients.

Figure 5: Correlogram of GDP and independent variables


Dark blue squares indicate a perfect positive linear relationship, while white squares show

no linear relationship between variables. Investments, among other main GDP indicators,

shows weak linear relationship with other variables. Hydro power, among other sources of

renewable energy, shows no linear relationship with any other variable, as seen previously on

3D scatterplots. There is no negative relationship between any of the variables (marked as red),

meaning that an increase in one variable does not cause a decrease in the other variable.

4.3 Regression analysis

The goal is to reject the null-hypothesis that there is no correlation between dependent

variable (GDP) and independent variables (sources of renewable energy). Thus, the author’s

hypothesis is that renewable energy positively affects GDP. Note, that one-way causality is

tested, and not bi-directional relationship.

This chapter is divided into parts. The first part analyzed all the variables, including main

GDP indicators. The second part only analyses renewable energy consumption, to avoid noise

in results, since it is common sense that main GDP indicators contribute more to GDP then

renewables.

201

First, Cohrane-Orcutt regression is used. The results are shown in the figure below.

Figure 6: Cohrane-Orcutt regression results (all variables)


Test for collinearity shows extremely high values, which indicates a collinearity problem.

To see if the situation is improved, variables are removed one by one, starting with the highest

p-value (solar photovoltaic, wind, hydro and solar thermal energy consumption), which leaves

GDP main indicators and does not help to prove any relationship between GDP and renewable

energy consumption. Since GDP indicators obscure any effect from renewable energy

consumption, a decision to made to leave only renewable energy consumption.

Figure 7: Cohrane-Orcutt regression results (wind variable only)


The final model has an acceptable R-square value (0.95), and Durbin-Watson coefficient

(1.73). The results prove the author’s hypothesis that an increase in renewable energy

202

consumption lead to an increase in GDP of the member countries of the European Union, yet,

it is true only for wind energy consumption. It shows that consumption of each ton of wind

energy (in oil equivalent) leads to an increase in GDP by 149.8 million Euros.

4.4 Hierarchical clustering analysis

Cluster analysis is a procedure of assigning an array of objects into groups (called

clusters), which have similar characteristics. In other words, cluster analysis helps to define

subpopulations, when there is no real grouping information, so it is up to the researcher to

decide which method to be used, how many clusters should be created, etc. If members have

something in common, they could be grouped, so that the distance between them would be

minimal. Cluster analysis is only a preliminary study and requires further research, but it scope

of this thesis, only the first step is performed.

Clustering can be achieved by various algorithms, but for the analysis in this chapter,

hierarchical cluster analysis is applied, using Ward’s clustering method and Euclidean distance

measure. The purpose is to determine similar groups of countries based on their GDP and

renewable energy consumption for year 2016. R software performs calculations automatically,

based on selected algorithms. After comparing several results, it was decided that division into

four clusters was a better option (they are marked by blue lines on the graphs). Boxplots help

visualize the highest/lowest average of a cluster. The results of hierarchical cluster analysis are

shown in the figures below.

Figure 8: Clusters of countries based on GDP and renewable energy consumption


203

Thus, in terms of renewable energy consumption and its effect on GDP, the following

groups of countries could be devised:

- group 1: Austria, Belgium, Czech Republic, Denmark, Finland, Greece, Ireland, Poland,

Portugal, Romania, Sweden;

- group 2: Bulgaria, Croatia, Cyprus, Estonia, Hungary, Latvia, Lithuania, Luxembourg,

Malta, Slovakia, Slovenia;

- group 3: France, Germany, Italy, United Kingdom;

- group 4: Netherlands, Spain.

See network graph below for a better visualization.

4.5 Forecasting renewable energy consumption

The final part of the empirical research is to test the last hypothesis (the trend for

renewable energy consumption is positive). The chapter provides a prediction on what could be

the future of renewable energy consumption in European Union for the next five years (2017-

2021).

To take into consideration both trend and seasonality, Holt-Winters exponential

smoothing is used. It allows to define prediction intervals of 80 and 95%, which show the

probability of renewable energy consumption lying within these intervals. The four figures

below show 80% prediction intervals as a light-blue shaded area, and 95% prediction interval

as dark-blue shaded area.

Figure 9: Forecast for wind energy consumption


204

Figure 10: Forecast for hydro energy consumption


Figure 11: Forecast for solar photovoltaic energy consumption


Figure 12: Forecast for solar thermal energy consumption


205

Simple exponential smoothing shows a range of values within 80 and 95% prediction

intervals and they could be explained as both optimistic and pessimistic predictions for year

2021:

- for solar PV energy: optimistic is 11,757; pessimistic is 6,337 tons of oil equivalent

consumption;

- for hydro energy: optimistic is 34,268; pessimistic is 25,648 tons of oil equivalent;

-for solar thermal energy: optimistic is 5,414; pessimistic is 3,208 tons of oil equivalent;

- for wind energy: optimistic 30,565; pessimistic is 21,522 tons of oil equivalent.

5. CONCLUSIONS AND RECOMMENDATIONS

The study aims at investigating causal relationship between economic growth (GDP) and

consumption of four sources of renewable energy: wind, hydro, solar thermal and solar

photovoltaic of 28 EU member countries in the period from 2000 until 2016. It provides a

literature review on the relevant topics and compares results with the other findings.

The results of Cohrane-Orcutt regression speak in favor of wind energy consumption in

the European Union. It is clear that wind energy could be more widespread and efficient in one

country (Holland, United Kingdom, etc.), and solar energy is more common in Spain or Italy.

However, since the data contains aggregated values, this is a general and approximate

estimation, which shows that wind energy is the most relevant in contributing to GDP in EU-

28 member countries. It partially proves author’s hypotheses one and two: there is a relationship

between the GDP of a country and its consumption of renewables, yet, this relationship exists

only in case of wind energy. This relationship is significant as well (p-value is less than 5%).

However, this relationship exists only if main GDP indicator variables are removed, since they

contribute to GDP much more than renewable energy consumption and therefore create noise,

not allowing to investigate the relationship between renewables and GDP. Thus, the conclusion

is that consumption of one ton of oil equivalent of wind energy leads to an increase in GDP by

149.8 million Euro in the European Union.

In addition, a cluster analysis is done for year 2016, which could be considered quite

unique for the topic. This analysis helped differentiate groups of countries based on their GDP

and renewable energy consumption. It proves the author’s hypotheses three and four fully: all

four sources of energy (wind, hydro, solar photovoltaic and solar thermal) contribute to cluster

differences between countries. Thus, the conclusion is that these four sources of energy are

significant in separating EU-28 membership countries into similar clusters.

Finally, the thesis provides an insight on the future of renewable energy consumption

until 2021. The conclusion is that the more sophisticated the prediction method is used, the

more variability in results it gives, for example, simple exponential smoothing yields both

positive and negative prognosis for the consumption and it depends on the author, which results

should be used in the research, so it proves hypothesis five to be debatable.

206

6. REFERENCES

Katsuya, I. (2017). CO2 emissions, renewable and non-renewable energy consumption, and

economic growth: Evidence from panel data for developing countries. International

Economics, 151, 1-6.

Apergis, N., Danuletui, C. (2014). Renewable energy and economic growth: evidence from the

sign of panel long-run causality. International Journal of Energy Economics and Policy,

4, 578-587.

Apergis, N., Payne, J. (2011). The renewable energy consumption–growth nexus in Central

America. Applied Energy, 88, 343-347.

Tiwari, A. (2011). A Structural VAR Analysis of Renewable Energy Consumption, Real GDP

and CO2 Emissions: Evidence from India. Economics Bulletin, 31, 1793-1806.

Lund, H. (2007). Renewable energy strategies for sustainable development. Energy, 32, 912-

919.

Payne, J. (2009). On the dynamics of energy consumption and output in the US. Applied

Energy, 86, 575-577.

Sebri, M., Ben-Salha, O. (2014). On the causal dynamics between economic growth, renewable

energy consumption, CO2 emissions and trade openness: fresh evidence from BRICS

countries. Renewable and Sustainable Energy Reviews, 39, 14-23.

Jebli, M., Youssef, S., Ozturk, I. (2016). Testing environmental Kuznets curve hypothesis: The

role of renewable and non-renewable energy consumption and trade in OECD countries.

Ecological Indicators, 60, 824-831.

Documents

Junior kutatók tudományos diákköri munkái - gtk.ke.hu · Kutatási témám szempontjából meghatározó Covey (1989, 2014) „Kiemelkedően eredményes emberek hét szokása”