Hétfő, 1979. "decemfier fi.

i*APP GYÖRGY: KARÁCSON!

Jövőkutatás a jelenért A tudományos jövőkutatás

századunk elején kezdő-dött. 1901-ben jelent meg

a sci-fi irök e lőfutáraként is-mer t H. G. Wells m u n k á j a : A tudományos és technikai hala-das várha tó hatása az emberek életére és gondolkodására. Tech-nikai, természet tudományi táv-latok számításokon alapuló elő-rejelzésével több más tudós mel-lett foglalkozott, Ciolkovszkij és Mecsnyikov is.

A jövőkutatás fejlődése és el-ter jedése a hatvanas években különösen meggyorsult . ' Mintegy tíz évvel ezelőtt Japánban , a kyotói nemzetközi konferencián hét napon á t m á r háromszáz jö-vőkutató tárgyalt az emberiség holnapjáról és holnaputánjárói .

A célokat ismerni kell ahhoz, hogy ei t u d j u k képzelni a lehet-seges jövőt — a jövőkutatás is ilyen „visszaszámlálás": a jövő-beli fe j lemények ismerete sok esetben igen fontos gyakorlati feladatot jelent. A jövőképalko-tás tárgyát egy-egy társadalom, illetve az emberiség jövőjével kapcsolatos kérdések a lkot ják. Ennek megfelelően a vizsgált problémák erősen komplex jel-legűek. s a prognosztika mai fejlettségi fokán a fő probléma éppen az, hogyan lehet a jövő-kuta tás á l ta l kapot t információ-ka t haszhosítani ma, miként tu -dunk a jövőbeni előrejelzésekből „visszaszámlálni".

A jövőkutatás hazai k ibonta-kozása a ha tvanas évekre esett, s ez három tényezővel függött össze. Mindenekelőtt a tudomány nemzetközi fejlődési tendenciái-

Lehet elfogultsággal Illetni

engem, ha Szeged Móra-városáról vagy az oda-

valósiakról, az ot t születettekről írok. Ma is odatartozónak érzem magam és büszke vagyok ar ra , hogy a velem egykorúak közül annyian bizonyították hozzátar-tozásukat a munlzasosztályhoz. Bizonyságul — a múl t rendszer-rel í zemben ál ló és harcoló — öregeket, sót holtakat tudnék itt leisorolni, ak ik előt tem já r tak a leglajárdás, nyílt csatornás, nagy esőben fél méteres vizeket meg-lógó utcakban. Az akkori 8—10 eves gyerekek viszont mára fel-nőttek és tul az öt X-en, lassan kiallnak a sorból, á tadva helyü-ket a f iataloknak.

Közülük való Oskó Lajosné, a Kabelművek szegedi gyára pá r t -vezetőségének t i tkára is. Látszat-ra törékeny asszony, a valóság-ban viszont annyi energiával megáldott, hogy sok fiatal iri-gyelhetné érte. Hol is kezdte pe-dig? Olyan messzi, hogy addig vissza sem tud látni a ma i n e m -zedék, sőt az előtte való is csak fanyalogva. Nekem nemzedéktár-sam Oskóné, akinek a felszaba-dulás után a kábelgyár a máso-dik munkahelye. Kislányként ke-rül t az akkor még magán tu l a j -donban levő Konzervgyárba gyü-mölcsválogatónak. Nem volt a k -kor pardon: akinek lassan já r t a keze, vagy sokat j á rká l t ki a munkateremből , azt végképp ha-zaküldték. Szinte a szeme lá t tá-ra választottak a helyébe más t a gyárkapu előtt ácsorgó m u n k a -nélküliekből. Oskónénak. aki a k -kor még Fazekas Ibolya volt, nagyon kellett a pénz, hiszen a háború elvit te otthonról a ke-nyérkereső férf iakat , ap já t és bátyját .

A gyár államosításával fordult az ő sorsa i6, amelynek tudatos alakítója volt a t tól kezdve, hogy 1945-ben a kommunis ták sorába allt.

Az űt szabaddá vált a tanulás-hoz Oskóné számára is. A gyü-mölcsválogatást felváltotta (a bér-elszámolás. ma jd a kepesített könyvelói ismeretek megszerze-se. 1853-tól partalapszervezeti titkár, s az el lenforradalom ala t t szinte napokon belül megőszült, pedig fiatalasszony volt, anya és feleség, aki mindvégig helytállt. A legnagyobb zűrzavarban is be-já r t a gyárba helyére tenni a dolgokat a fejekben, a szívekben is. Az elsők között szervezte az MSZMP-t

Oskóné tulajdonképpen két

Életút két gyárban V +

gyárat mondha t magáénak. Az egyik felnevelte, a másikat épí -tette. A Kábelmúvek szegedi gyára építésében, formálásában az ő keze m u n k á j a ls benne van, mer t a kezdet kezdetén; amikor odake rü l t a takarí tás , a rend-teremtés, az alapozás volt mind-annyiunk első dolga, éspedig ta r -tósan, amíg a termelés megin-dulhatott . Amikor ot t harminc-egynéhányan megalakí tot ták a pártalapszervezetet , annak egyet-len nőtagja ő volt. Meg is vá-lasztották a vezetőségbe, s attól kezdve ak t ív pár tmunkás . Ké-sőbb alapszervezeti t i tkár , m a j d a pártvezetőség t i tkára m i n d m á -ig. S nemcsak a gyárat építette, hanem a partot is. Amikor kezd-tek, harmincegynéhányan voltak csak. Ma negy alapszervezetben 180-an vannak, s a feltételek megértek arra, hogy ebben a nagyüzemünkben is pártbizottsá-got hozzanak létre.

A pá r tmunkában Oskóné er re -a legbüszkébb, pedig sosem volt függet lení te t t A gyárban az é r -tékesítési osztály vezetője. A po-

litika és a gazdálkodás összefüg-gése ta lán innen a legkézzelfog-hatóbb. Az értékesítési osztályé a forgalmazás, kezdve a kész-á ru- rak tá r tó l a szállításig. A gyár lüktető szivére, pulzusára innen lehet a legkönnyebben rá t ap in -tani, s ez önmagában is jó érzés.

Bizonyára gondolt m á r Oskóné a pihenésre, hiszen 35 évi m u n -liát tud fe lmutatni törzsgárda-tagságával, s közel ugyanannyit a pár tmunkában . Ügy dolgozik ina is — tagja a városi pár tb i -zottságnak —, min tha évtized választaná e l a megérdemel t pi -henéstől. Az idén kap ta meg a nemzedéki törzsgárda vasjelvény fokoza tá t AssZónylánya ugyan-i t t dolgozik tíz esztendeje, az igazgatási osztály csoportvezető-je. Any ja é rdeme u tán egyből ö t év előnyt í r tak a javára, te-há t aranyjelvényes törzsgárdatag.

Hogy mi a legnehezebb a pá r t -m u n k á b a n ? Oskóné nem tet t k i -vételt kicsi és nagy m u n k a kö-zött. Két egyforma mozgalmas vagy csöndes nap ja t a l án nem volt még, m e r t mindegyikben van ilyen is, olyan is. Azt ta r t ja , hogy naponta meg kell fr issülnie annak, alti lépést aka r ta r tan i a felgyorsult életritmussal. Ünne-pek is ju tot tak persze neki. Ezek voltak az elismerések, amelye-ke t m u n k á j á é r t kapott . Birtoko-sa a Felszabadulási Jubi leumi Emlékéremnek. Ki tünte t ték a Munka Érdemrend ezüst és a rany fokozatával, az MSZBT arany-koszorús jelvényével. Annak ide-jén ugyanis, 1967-ben elsőként ebben a gyárban alakul t meg az MSZBT tagcsoport.

Ügy véli, ezek az elismerések azoknak is szólnak, akikkel vál l -vetve dolgozott. Meggyőződése, hogy ebben a gyárban is mindig lehetett számítani a kommunis-tákra nagy döntések előtt, és után, azok végrehaj tásában. Szemelyes példamutatásukkal pe-dig meggyőzték a partonkívülie-ket a nemes célok elérese érde-kében. Bizonyság e r re : a Kábel-művek szegedi gyárának ez évi várha tó termelési é r téke 1 mi l -liárd 940 millió for int és dolgo-zik már a kisteleki gyáregység is, amelynek szerepe ott — a nagyüzemi munkásság megterem-tésén túl — a nagyközség mie-lőbbi várossá fejlesztése.

L-ÖDI FERENC

jávai — a jövőkutatás nemzet-közi méretekben is ekkor kapott nagyobb lendüle te t Kiemelkedő szerepet kap tak a nagy távlatok, az ezredfordulóig t e r jedő idő-szak, m á j d egyre inkább a XXI. század kuta tása .

Ugyancsak a jövőkutatás hazai kibontakozását ösztönözte a hosz-szútávú tervezés szerepének nö-vekedése is. Bár a szocialista gazdaságokban korábban is volt hosszűtávú tervezés, a módsze-rek fejlődése, a prognózis e l j á -rásainak f inomodása ú j lehetősé-get te remtet t ezen a téren is. A gazdaságirányítás 1968-as re-fo rmja is ebbe az irányba h a t o t t Ekkor jöttek létre az első jövő-kutatással foglalkozó csoportok az egyetemeken — elsőként a Marx Károly Közgazdaságtudo-mányi Egyetemen — és a ku ta -tóintézetekben. Az itt folyó k u -tatások kezdetben főként a jövő-ku ta tás elméleti és módszer tani kérdéseinek tisztázására i rányul-tak, de hamarosan kapcsolódtak a Magyar Tudományos Akadé-mia olyan kuta tás i főirányaihoz, min t amilyen például a tudomá-nyos-technikai forradalom ha tá -sa Magyarországon.

Az elméleti kutatások össze-kapcsolták a hazai jövőkép, az ezredforduló körül i Magyarország fejlettségi sz int jének és s t ruk tú -r á j ának körvonalazásávaL Az Országos Tervhivatal i rányí tásá-val 1978-ban kezdték el kidolgoz-ni az ezredfordulóra érvényes prognózisokat. Ebben négy fő témakör t vizsgálnak. Elsőként azt, hogyan változnak a népgaz-daság külső környezeti feltélelei a második csoportba a nép gaz. daság egészére vonatkozó a lap-prognózisok, a társadalmi-gazda-sági fejlődés főbb tényezői t a r -toznak. Foglalkoznak a t anu lmá-nyok készítése során a kiemelt ágazatok fejlesztésével, i l letve az ezredforduló körüli fejlettségi szint jének körvona lazásáva l va -lamint te rüle t - és környezeti prognózisokkal. Természetesen az, hogy az előrejelzés milyen időtar tamra vonatkozzon, függ a vizsgált folyamat je l legétől A divatcikkekre például néhány hónapos előrejelzések is elegen-dőek, a tartós fogyasztási cik-kek mintegy 5 éves, az ásvány-és ércbányászat 20—30 éves elő-relátást kíván.

Fontos á l lomás volt a hazai jövőkutatásban az 1972-ben meg-rendezett első jövőkutatási kon-ferencia, amely — az elmélet i és gyakorlat i t isztázás mel le t t — „seregszemle" is volt : a tanács-kozáson mintegy ötszáz hazai kutató, tudós és érdeklődő vet t r é sz t

A második jövőkutató konfe-rencián — 1978-ban — hatvan előadás hangzott el, s az a tény, hogy van ha tvan olyan téma, amelyből lehet tudományos szin-tű előadást készíteni, az ú j tu-dományág létjogosultságának el-ismerését is jelentette.

Sokan megkérdőjelezték a jö-vő ku ta tásának fontosságát, de legalábbis időszerűségét „Van elég problémánk ma is. miér t éppen most érdekel jen bennün-ket a jövő?" így foglalhatnánk össze ezeket a nézeteket. Koráb-ban, az űrhajózással kapcsolat-ban is felvetődtek Ilyen aggá-lyok, de azu tán bebizonyosodott, hogy a vi lágűr felé való kite-kintés az emberiségnek nem a f -féle költséges szórakozása, hob-b i ja : az ű rku ta tásnak — amely egyre több, m á r m a is használ-ható e redményt hozot t . — célja a Föld. S ugyanígy e lmondhat -juk, hogy a jövőkutatás célja a jelen.

Gazdaságunknak ezekben az esztendőkben sok nehézséggel kell szembenéznie. A külső gaz-dasági feltételek szigorodasa is kedvezőtlenül ér intet t bennünket , s ez a tendencia a közeli jövő-ben nem fog kedvezőre fordul-ni. S i t t is felvetődik a kérdés: ebben a helyzetben miér t a jö-vőt ku ta t juk , miér t nem a ma problémáira keressük a választ? Az eddigiekből talán m á r kitű-nik: nincs el lentmondás a kettő között, sőt kölcsönösen feltétele-zik egymást.

FÖLD S. PÉTER

A torna-cipős orvos Dr. Kiss Is tván körzeti o r -

vos hozzánőtt Zsombóhoz. Fa-lu jáva l lélegzik, osztozik örö-mében, bánatában. Nemcsak min t Gilgames követője, ha -nem rftint közösségi ember is. Szerinte sokat segített, hogy faluról men t fa lura . A kisteleki gyógyszerész család gyermeke tősgyökeres zsom-bóinak va l l ja magát . Mások azt mondják , nem volt nehéz dolga, m e r t akara ta és e m -bersége segítet te a beilleszke-dést. Legkisebb családja — Andrea — m á r a fa luban nőtt föl. Tizennegyedik éve élnek Zsombón.

Megismerte az embereke t — azok őt — és most ot t t a r -tanak, hogy m á r rövid az idő a vizsgálatokra. Sokan j á r n a k hozzá, néha csak azért, hogy jól kibeszéljék a ba juka i . Mondta is: i lyenkor a legbol-dogabb, ha gyógyszer nélkül is gyógyíthat. Igyekszik lebe-szélni a falubelieket a gyógy-szerekről — m e r t pa t ikában volt gyerek, ősszel és télen elvesz a délutánból a délelőtt-höz, m e r t j á rvány idején na -ponta 60—80 beteget vizsgál. Nemcsak kötelességből '— e m -berségből is teszi. Zsombón évente 10—12 ezer beteg fo r -dul meg a rendelőben — any-nyi min t m á s hasonló köz . ségben. Néha valóban csak receptíró a körzeti orvos. I

A gyógyítás hivatás. Mégis, i ha valaki többet vállal belőle, min t a s a j á t körzete, a lelke ha j t j a . Dr. Kiss Is tván önkén-tes tag ja a sürgősségi beteg-ellátó munkacsapatnak . Meg-könnyít i kl inikai kollegái munká j á t .

Tula jdonképpen más t nem csinál, m i n t ami a kötelessé, ge. Az elméleti tudás t a t a -pasztalat tal ötvözi. Sokat ol-vas, jó kapcsolatokat t a r t m á -sokkal, és hívásra azonnal induL Baleseteknél, i n fa rk tu -soknál, mérgezéseknél a gyors beavatkozás életet m e n t h e t Szerényen mond ta : több m e g -gondolatlan ember t s ikerül t megóvni az életveszélytől s ez a segítők, az asszisztensek, az egészségügyi dolgozók é r -deme. Neki nem kell kapkod-nia — minden kéznél van. Azt m á r nem is t a r t j a eml í -tésre érdemesnek, hogy több-ször elkísérte a mentőautó t a szomszéd megyébe. Az ot tani ismeret len kollegának csak egy bólintásra futot ta az ide-jéből — annyi ra sürgős volt az élet. I lyenkor megköny-nyebbülten autózik vi6sza a fa lu jába .

Mint közember (népfront. Vöröskereszt elnökségi, i f j ú -ságvédelmi albizottsági tag) sok időt szakít a sportra . Or-szágos hírnevet szerzett Zsom-boriak az NB L e s tol laslabda-szakosztály, amely a „doktor úrék m á n i á j a k é n t " indult . Most m á r harmincná l többen versenyeznek. A Kiss család-ban Lajos és Csaba if júsági válogatott, Andrea országos ba jnok (párosban Gyuris Edit-tel), az apa és az anya edző. Rengeteget utaznak, sokfelé versenyeznek. Az összes sza-badidő rámegy.

Nem sa jná l j a a sport ra „ál-dozott" időt, mer t ami t szíve-sen csinál, az nem lehet ha -szontalan. Ilyen irányba sze-re tné terelni a gyermekek é r -deklődését is. A szíve legmé-lyén azér t ott a vágj' , hogy jó lenne, ha az övéi közül lega-lább a legkisebb követné az apjá t , és orvosnak tanulna.

Az orvos Zsombón nemcsak edzéshez veszi föl a melegí-tőt és a tornacipőt, hanem a tarsadalmi munkához is. Már többször látták, hogy izzadtra lapátolta magá t az iskofa kör -nyékén. Azt i s mondják , sze-ret dolgozni, ezért megkapta a Munka Érdemrend bronz fokozatat. Így igaz.

MAJOROS TIBOR