Upload
others
View
0
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
K I V O N A T
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testülete
2014. december 16-ai ülésének a jegyzőkönyvéből
K Ö Z M E G H A L L G A T Á S
Geiger Ferenc: Felkéri a Jegyző Asszonyt, hogy tartson névsorolvasást.
dr. Laza Margit: Névsorolvasást tart.
Geiger Ferenc: Köszönti a megjelenteket. Elmondja, hogy a közmeghallgatáson
elhangzó kérdésekre, kérésekre igyekszik helyben kielégítő, pontos választ adni
a Polgármesteri Hivatal jelen lévő kollégáinak közreműködésével, melyet utólag
írásban is el fog juttatni a felszólalókhoz. Akik kérdésére nem tudnak helyben
megfelelő információt biztosítani, szintén írásban kapnak választ kérdéseikre.
Elmondja, hogy a közmeghallgatásról hangfelvétel készül. A hozzászólási
kártyák alapján a kérdést megfogalmazókat a mikrofonhoz fogja kérni, hogy a
felolvasott kérdésük, illetőleg az elhangzott válaszok kapcsán további
kérdéseket, észrevételeket tudjanak tenni. Elsőként Kovács Józsefné Templom
utcai lakost kéri a mikrofonhoz fáradni. Kérdése az Ócsai út 187998/3 hrsz-ú
belterületi ingatlan ügyére irányul.
Kovács Józsefné (1238 Budapest, Templom u.) Szeretné megtudni, hogy mit
lehet csinálni az említett belterületi ingatlannal. 2007. évben kaptak már
tájékoztatást az Önkormányzattól, hogy semmiféle építkezést nem lehet ott
megvalósítani, illetőleg nem lehet használatba venni, csak egy kis „bódét” lehet
rátenni.
Geiger Ferenc: Kérdezi, hogy ez az ingatlan magántulajdonban van-e, és
természetben az M0 autóút után található-e.
Kovács Józsefné: Elmondja, hogy az ingatlan magántulajdonban van, és
megerősíti az elhelyezkedését.
Geiger Ferenc: Elmondja, hogy az érintett területre vonatkozóan nincs
hatályban érvényes rendezési terv. Ez azt jelenti, hogy nem is adható ki építési
engedély a területre, ami – ugyan belterületi, de - mezőgazdasági célú
besorolású.
Kovács Józsefné: Elmondja, hogy nem mezőgazdasági területre fizettek adót,
igaz, kaptak kedvezményt is rá, de a nyugdíjukból ez is megterhelő.
Geiger Ferenc: Munkahelyi övezethez tartozik…
2
Kovács Józsefné: „Meg erdősáv.”
Geiger Ferenc: „Így van.” Ahhoz, hogy itt bármit csináljanak, tudomása szerint
rendezési tervet kell készítteni, a magántulajdonosoknak saját maguknak kell ezt
elkészítteni, melyet maguknak kell finanszírozni. Azon a területen gyakorlatilag
nincs önkormányzati tulajdonú ingatlan, így az Önkormányzat nem készíttet ide
rendezési tervet. Tudomása szerint ott sok magántulajdonos van, köztük olyan
tulajdonosok, akik ott 4-5 hektáros ingatlannal rendelkeznek. Egy családról
személy szerint is tudomása van, akinek 4,2 hektáros ingatlana van az érintett
területen.
Kovács Józsefné: Elmondja, hogy maga is az említett családhoz tartozik.
Geiger Ferenc: Elmondja, hogy ebben az ügyben egyetlen megoldási lehetőség
van: a magántulajdonosoknak – emlékezete szerint ez hét tulajdoni hányadra lett
osztva - össze kell fogni, és közösen elkészíttetni a rendezési tervet.
Kovács Józsefné: Ezt megérti. Azonban arra kér magyarázatot, hogy lehetséges,
hogy a földművelőknek sorra épülnek ott házaik, nyáron látták, hogy már
kőépület is van a területen. Az építkezésekhez az ő tulajdoni hányadukat is
igénybe veszik, parkolóhelyként.
Geiger Ferenc: Elmondja, hogyha a földterületükre illegálisan rámennek, azt be
kell jelenteni.
Kovács Józsefné: Nem egy kocsi parkolt ott.
Geiger Ferenc: Javasolja, hogy amennyiben a magántulajdonukat, annak
használatát megsérti valaki, akkor birtokháborítás miatt tegyenek bejelentést az
Önkormányzatnál, illetőleg a Kormányhivatalnál a szabálysértési hatóságnál
tehetnek bejeletést.
Kovács Józsefné: Elmondja, hogy már volt az Önkormányzatnál, ahol
elmondták neki, hogy tudnak az engedély nélküli építkezésről, de nem tudják
kitenni őket. Ő sem szeretné, hogy „kirakják” az érintetteket, de így sem eladni
nem tudják a saját ingatlanukat, sem másként hasznosítani.
Geiger Ferenc: Megismétli: ha engedély nélkül építkeztek a területükön vagy
mellette, azt be kell jelenteni, és az engedély nélküli építkezéseket az Építési
Hatósághoz – jelen esetben az I. kerülethez – továbbítja a Hivatal. Nem a
kerületi Önkormányzat hatáskörébe tartozik az engedély nélküli építkezés.
Következő témaként a soroksári busz van feltűntetve, kéri, fejtse ki a kérdését.
3
Kovács Józsefné: Észrevételezi, hogy a beállított „lapos” buszok valójában nem
azok: az első ajtónál valóban van egy kis „lapos” hely, de ha valaki felszáll egy
kiskocsival, vagy egy babakocsival, akkor már nincs. A busz második ajtajától a
hátsó rész pedig már szinte „emeletes busz”. Oda csomaggal nem lehet feljutni.
Véleménye szerint a járat rosszabb lett, mint volt, főleg csütörtöki napokon,
vásárlási napokon, mikor többen mennek a piacra, illetve amikor az Auchan
kedvezményt ad. Hétköznaponként is rossz a helyzet, amikor az iskolások
közlekednek, alig lehet felférni a buszra. Megítélése szerint sokkal kisebbek a
buszok.
Geiger Ferenc: Elmondja, hogy azt tudni kell, hogy ez egy ingyenes buszjárat.
Az Önkormányzat közel ötvenmillió forintot fizet azért, hogy a járat ingyenes
legyen. Amikor a BKK-val ill. a BKV-val megállapodtak, a BKV gyakorlatilag
meg akarta szűntetni az ingyenességet, azt szerették volna, hogy bérlettel vagy
menetjeggyel lehessen igénybe venni a járatot. Ez ellen az Önkormányzat
tiltakozott, és vállalta, hogy kifizeti a lakosság helyett ezt az összeget. Az
Önkormányzat ezért fizet negyvenvalahány-millió forintot, és az Auchan is
ugyanennyit.
Kovács Józsefné: „Jó, ezt köszönjük szépen, csak hát...”
Geiger Ferenc: Elmondja, hogy a megkötött megállapodás szerint a három
buszból kettő alacsony padlós buszjárat, az alacsony padlós buszokkal nincs
semmi gond. Amikor nem alacsony padlós busz van, akkor merülhet fel ilyen
probléma. Ígéretet tesz arra, hogy kezdeményezni fogja az Önkormányzat, hogy
cseréljék le az összes buszt alacsony padlósra.
Kovács Józsefmé: Elmondja, hogy a busz az első és a második ajtónál alacsony
padlós. Ott „betömörülnek” az emberek a kiskocsikkal és babakocsikkal, mert
utána már van három lépcső, oda fel kell mászni.
Geiger Ferenc: Ezek ilyen buszok, sajnos ezzel nem tudnak mit kezdeni, mert a
BKK-nak ezek az alacsony padlós buszai.
Kovács Jánosné: Tudomása szerint vannak másfajta alacsony padlós buszai is a
BKK-nak.
Geiger Ferenc: Megpróbálják kezdeményezni, erre tud igéretet tenni.
Kéri a következő hozzászólót, Gyöngyösi Csabát a mikrofonhoz fáradni. Vasúti
átjáró, lámpák, vízelvezetés témát jelzett.
Gyöngyösi Csaba (1238 Budapest, Wekerle u.): Elmondja, hogy „sok”
kérdése, felvetése lesz. Először is gratulál mindenkinek, aki bejutott az
önkormányzati választáson. Kis szemrehányásként észrevételezi mindenki felé:
4
„kicsit kevesebben vagyunk a közmeghallgatáson, mint ahány képviselő-
jelöltünk indult volna Soroksáron. Valószínű ennyire érdekli az embereket…”
Geiger Ferenc: Elmondja, hogy az érdektelenség nem csak a
közmeghallgatáson megjelentek számán látszik. A mai délután nagyon
felháborodott mind Ő, mind kollégái is. Délután 15.00 órától a Táncsics
Művelődési Házban csomagosztás volt, melyre 700 meghívót küldtek ki, azaz
700 csomagot lehetett volna ezen a napon átvenni. Az ünnepség 15.00 órakor
kezdődött, 15.10 órakor kb. 50 fő volt jelen. 15.15 órakor elkezdték az
ünnepséget, ekkor kb. 80 fő volt jelen. Az Önkormányzat műsorral készült,
csomagot osztottak volna a meghívottaknak, ennek ellenére mindössze ennyien
jöttek el. Az érdektelenség akkor is megjelent, amikor segíteni akarnak.
Elmondja, hogy 20 év alatt még soha nem tett ilyet: felment a színpadra, és
hangot adott a felháborodásának, természetesen nem azokkal szemben, akik
megjelentek, hiszen Ők kivételt jelentenek. A színpadon ült a Galambos János
Zeneiskola fiatal gyerekekből álló zenekara, akik nagyon elkeseredtek, amikor
azt mondta Nekik, hogy nem csinálnak műsort.
Mélységesen felháborította, hogy a 700 meghívott közül még 150-200 fő sem
jött el az ünnepségre. A közmeghallgatásra befelé jövet látta, hogy még
ötösével-hatosával álltak sorba a csomagokért, ennyire nem érdekelte az
emberek egy részét az sem, amikor segíteni szerettek volna Nekik. Elnézést kér
a „kis kitérőért”.
Gyöngyösi Csaba: Véleménye szerint az iskolákra kellene költeni, vagy oda
kellene adni az iskolás gyerekeknek…
Először is köszönetet mond azért, hogy az újságban már nagy cikkben jelenik
meg a közmeghallgatásról szóló hirdetmény, így már nem kerülheti el a
figyelmet.
A Wekerle utcában 12 tonnás behajtási korlátra módosult a korábbi 3,5 tonnás
korlátozás, ami érthetetlen számára. Nem tudja, hogy ez egy 3,5 méter
szélességű utcában hogyan engedhető meg.
Geiger Ferenc: „Mi sem.” Amint azt Gyöngyösi úr is tudja – hiszen évek óta
beszélnek hasonló témákról – a közlekedési korlátozások nem a helyi
Önkormányzat hatáskörébe tartoznak. Elmondja, hogy a 12 tonnás tábla
kihelyezését nem az Önkormányzat kezdeményezte, valószínűsíti, hogy a
szennyvíziszap elszállítás és a hasonló jellegű közmű szolgáltató cégek autói
miatt tették oda. Egyetért Gyöngyösi Úrral, és kezdeményezni fogja az
Önkormányzat, hogy állítsák vissza a 3,5 tonnás korlátozást.
Gyöngyösi Csaba: Tudomása szerint ketten vannak jelen a Fővárosi
Közgyűlésben, kéri, hogy ott is képviselőjék ezt az ügyet. Ő a nyáron festette ki
a konyháját, és már repednek a falak. Elmondja, hogy az összes csatonafedél
meg van süllyedve, ugyanis hiába kezdeményezték – és tudomása szerint volt is
arra megállapodás – hogy a szennyvízszállítók elkerüljék az utcájukat, ez sajnos
5
semmit nem ért, mivel most kitették ezeket az új táblákat. Tönkremennek az
utak, és tönkremennek a házaik.
Geiger Ferenc: Kezdeményezni fogják, mindenképpen a korlátozás
visszaállítását.
Gyöngyösi Csaba: Köztudottá vált, hogy az IKEA-val is aláírásra került a
szerződés, innen kezdve, ha az IKEA-ba bármiféle szállítás lesz, az az utcájukon
keresztül fog zajlani, hiszen 12 tonnás korlátozás van. Aki Soroksár –
Dunaharaszti irányában halad, itt fog közlekedni, mivel nincs megoldva elkerülő
út Dunaharaszti felé. Már jelezte az „Itthon Otthon Vagyunk” című honlapon,
hogy ha megépül az IKEA, és mindez így marad, valószínű, hogy keresztbe
fognak állni az autókkal, valamit tenni fognak, hogy ne tudjanak közlekedni.
Geiger Ferenc: Igazat kell adjon Gyöngyösi Úrnak. Nem csak Gyöngyösi Úr
keresi meg ezzel a problémával kapcsolatban. Délután „Nyugdíjas Karácsony”
rendezvényre került sor, és a Könyves utcában lakó házaspár kereste meg
ugyanazzal a problémával, hogy ismét járnak a 8-10-12 tonnás fehér
„szippantós” autók, annak ellenére, hogy kötelező kijelölt útvonalon kellene
járniuk.
Gyöngyösi Csaba: Elmondja, hogy kaptak is egy megállapodást, melyet a
Csatornázási Művek vezérigazgatója írt alá, ami „ennyit ér”.
Visszatér a soroksári busz témájához. Ahogy most hallották, jelenleg majdnem
ugyanannyiba kerül az üzemeltetése, mint régen. Hallotta, hogy egy jogszabály
miatt kellett átadni a BKK-nak. Tudomása szerint a BKK járatsűrítést vállalt,
elmondja, hogy a Csillag utcában 7.00 és 8.00 óra között egy busz áll meg, 7 óra
28 perckor. A gyerekek vagy erre szállnak fel, vagy semmire.
Geiger Ferenc: Tehát azoknál a gyerekeknél, akik a Török Flóris vagy a Fekete
István Iskolába mennek, ilyen gond van.
Gyöngyösi Csaba: „Meg lefelé a Grasiba is…”
Geiger Ferenc: Ezzel kapcsolatban annyit tud, hogy az eredeti
megállapodásban az szerepelt, hogy a 7.00 és 8.00 óra közötti járatokat egy
plusz járattal besűrítik, illetőleg a 14.00 és 15.00 óra közötti járatokat szintén
besűrítik.
Gyöngyösi Csaba: Való igaz, hogy 7.00 és 8.00 óra között kettő buszjárat jön
az Auchantól, 7 óra 10 perckor és 7 óra 50 perckor. A 7.50-es busz olyan, mitha
nem is lenne, azt akár ki is hagyhatnák.
Geiger Ferenc: „Világos”. A következő téma a „lámpák”.
6
Gyöngyösi Csaba: Később térne a lámpákra. A „kis csatornahíd” felújítása
véget ért, a táblák egy részét elbontották.
Geiger Ferenc: Elmondja, hogy a Templom utcai híd felújítása nem ért véget,
„téli szünet” van, december 13-ától február vége - március elején folytatják majd
a munkát.
Gyöngyösi Csaba: Örömmel vette észre, hogy nem volt „dugó”, de több helyen
kint vannak még a táblák, hogy le van zárva.
Geiger Ferenc: Elmondja, hogy ez a mai Képviselő-testületi ülésen is téma
volt, kezdeményezni fogják a táblák levételét, de addig is – bár nem az
Önkormányzat kompetenciája - ponyvával le fogja takartatni a táblákat, hogy ne
legyen megtévesztő. Örömmel konstatálja, hogy ma már nem volt dugó a
Grassalkovich Iskolánál sem, a Haraszti felől érkezők is könnyebben be tudtak
jönni a szervízútra, illetve a Templom utcába a „felső” felől jövők is könnyen be
tudtak fordulni. A Facebook-on is elterjedt ennek a híre.
Gyöngyösi Csaba: A Grassalkovich Iskola előtti kis játszó parknál lévő összes
lámpabúra üvege össze van törve, „ügyes gyerekeknek” vagy vandáloknak
„köszönhetően”. Kérdése, hogy ezt nem lehet-e olyan módon kiváltani – pl.
plexi üveggel – amit egy kővel nem tudnak összetörni.
Geiger Ferenc: Szénási Úr utána fog nézni, mit lehet tenni. Maga nem
tapasztalta még, hogy nem világítanának a lámpák, mert általában világosban jár
az Iskola felé.
Gyöngyösi Csaba: Azt Ő sem tudja megmondani, hogy világítanak-e a lámpák,
de a búrák mind be vannak törve.
Geiger Ferenc: Elmondja, hogy Kollégája most jelzi: a megoldás érdekében ki
kellene cserélni az összes lámpatestet, ez a jövő évi költségvetés függvénye.
Gyöngyösi Csaba: Az Erzsébet utca végéban található egy elég széles, földút
jellegű „lejáró”.
Geiger Ferenc: Ez az ún. „Seres-domb”.
Gyöngyösi Csaba: Kérdezi, hogy ezt nem lehetne-e valahogyan annyira
leaszfaltozni, hogy pl. a Molnárszigeti rendezvényekre a környéken lakó idős
emberek itt tudjanak lejutni egy lankás úton, nem pedig „azon a 120 lépcsőn”.
Geiger Ferenc: Készült egy terv, és egy látványterv is. Az a szög olyan magas,
hogy nem lehet egy sima, egyszerű lejáratot csinálni. Valószínűleg egy kis
„szlalon” lejáratot kell csinálni. A gondot az okozza, hogy a Seres-dombon
7
nagyon sokan szánkóznak telente, ez egy régi szánkódomb volt az Ő
gyerekkorában. A másik probléma, hogy a kerékpárutat EU pályázat keretén
belül építették meg, és azt nem lehet megtenni, hogy egy ilyen meredek lejtőn
ráviszik a kerékpárútra, mert az balesetveszélyes. Ezt jogszabály írja elő. (Az
Építési és Beruházási Osztály vezetője megerősíti az elhangzottakat.) Az
illetékes Kolléganő készíttetett egy látványtervet, ami gyakorlatilag egy
„szlalon” megoldással vinné le az utat. Ezzel az a további probléma, hogy két
oldalról támfalat is kellene építtetni, mert folyamatosan omlik.
Még egyszer megemlíti, hogy ha megvalósul ez a lejáró, akkor a szánkózó domb
lehetősége szűnik meg. Másféle műszaki megoldás kidolgozásán dolgoznak, a
tervekben szerepel, reméli, hogy a következő évi költségvetésbe ezt be tudják
tervezni.
Gyöngyösi Csaba: A vasúti átjáróval kapcsolatban: már megbékéltek azzal,
hogy „ígéretek vanna, tettek sosincsenek…”
Geiger Ferenc: „Nem mi igérünk…”
Gyöngyösi Csaba: „Nem, nem.” Már többször kérte, hogy kellene oda
valamiféle „zebrás” átjáró is, amire azt a választ kapta, hogy a Főváros –
tekintve, hogy nem történt még ott „valami” – úgy ítélte meg, hogy nem
szükséges. Másfél-két hete ott ütöttek el egy bácsit, aki majdnem meghalt a
helyszínen. Szerencsére felépült, de nem tudja, mire kell még várni. Talán arra,
hogy az Ő fiát üsse el az autó, vagy egy másik gyereket? Véleménye szerint
önkormányzati szinten is kellene ezzel valamit kezdeni. Egy olyan
csomópontban, ahol három irányba megy el a forgalom, és három irányból
jöhetnek a gyalogosok, életveszély, hogy nincs „semmi”.
Geiger Ferenc: Kéri az Építési és Beruházási Osztály vezetőjét, hogy ezt a
feladatot jegyezze fel, mindenképpen kezdeményezni fogják, hogy a Könyves
utcában – mind a két irányba – gyalogátkelőhelyet létesítsenek.
Gyöngyösi Csaba: Véleménye szerint már az is sokat segítene, ha az egyik
oldalon – a Csillag utca felőlin - biztonsággal lehetne átkelni, gyalogátkelőn.
Következő kérdése, hogy nem lehet-e megoldani a Sportcsarnok kerékpárral
való biztonságos megközelítését. Tudja, hogy a kerékpárút megépítését
tervezték, ami – gondolja, hogy a megszorítások miatt – még nem valósult meg.
Tekintve, hogy a Szentlőrinci úton „életveszélyes” kerékpárral közlekedni, nem
lehetne-e a beljebb eső „mező” jellegű részen egy „ösvényt” vágni, vagy akár
már a kerékpárút nyomvonalát előkészíteni egy „feltúrt” résszel, amin
ideiglenesen biztonságosabban lehetne közlekedni?
Geiger Ferenc: Az Építési és Beruházási Osztály vezetőjének jelzésére
elmondja, hogy a kerékpárút tervei készen vannak. Európai Uniós pályázaton
8
mindenképpen megpróbálnak pályázni, az önrész is megvan, ha pályázatot
tudnak nyerni, elméletileg nincs akadálya a kerékpárút megépítésének.
Gyöngyösi Csaba: A Wekerle utca vége vízelvezetésével kapcsolatban
elmondja, hogy tudja, irreálisan nagy esőzések voltak, de az utca végén
összegyűlő víz mennyisége akkor is elfogadhatatlan.
Geiger Ferenc: Tudomása szerint a Wekerle utca végén van egy átvezető
csatorna (Bodó János megerősíti), a Szentlőrinci út felé.
Gyöngyösi Csaba: Ő az utca másik végére gondol, a Zománc utcai sarokra.
Geiger Ferenc: Ott árkok vannak, amelyekkel az a probléma, hogy sajnos egy
jó pár el van dugulva. Onnan elméletileg le kellene, hogy vezetődjön a víz…
Gyöngyösi Csaba: Ott van csatorna is. Tudja, hogy nem szabályos a megoldás,
de azt szokták csinálni, hogy megemelik a csatornafedeleket, mikor nagy esőzés
van, hogy a víz el tudjon folyni.
Geiger Ferenc: Felhívja a figyelmet rá, hogy ezt nem szabad megtenni, a
Csatornázási Művek ugyanis nem engedélyezte az ún,. vegyes csatorna
kiépítését, ami a kommunális és a csapadékvizet is magába fogadná. Külön
csapadékcsatornát kell kiépíteni, ami a Rézöntő utcában megvan, de az kicsi,
nem „viszi el”.
Gyöngyösi Csaba: Azért nem érti, miért nem vegyes csatorna épült, mert három
hónapig volt felbontva az út, véleménye szerint nagyobb átmérőjű csatornát is
létesíthettek volna.
Geiger Ferenc: Elmondja, hogy a Csatornázási Művek azért nem engedélyezte
olyan csatorna kiépítését, amely a csapadékvizet is elvezeti, mert a Dél-Pesti
Szennyvíztisztító kapacitása nem bírnál el ezt a mennyiséget. Ezért kellene
külön csapadékcsatornát építeni. Ott, a Wekerle utcában – az erdő felőli oldalon
– végig nagy árkok vannak. Ezek az árkok a Szentlőrinci út felé lejtenek, a
kapubejárók alatt pedig átvezető cső van elhelyezve. Sajnos van olyan átvezető
cső, ami el van dugulva, és olyan is, amit „eldugítanak”. „Önök tisztítják”, de
sajnos jó páran nem tisztítják. Probléma akkor van, ha nem tud elfolyni a víz.
Bodó János: „Az működik is egyébként. Az úgynevezett Erzsébet utca
meghosszabbított vonalán van a régi Temető fel egy átvezetés. Annak az
ároknak a mélyítése valószínűleg segíti egy kicsit a problémát, de az átereszeket
át kellene építeni.”
9
Geiger Ferenc: Tehát a lakóházaknál nagyobb átereszeket kellene csinálni, ezt
meg fogják valósítani, mert jelenleg ez az egyetlen megoldás, amivel meg lehet
előzni, hogy nagyobb esőzés idején ott megálljon a víz.
Gyöngyösi Csaba: A templom mellett, a Szikes utca sarka felőli részen az autók
– amelyekkel reggel viszik a gyerekeket iskolába - kitapossák a feltöltött murvás
részt, kinyomják a szegélyköveket. Kérdezi, hogy azt fel lehetne-e tölteni, mert
már viszonylag mély terület, szinte már „árkok” keletkeztek.
Geiger Ferenc: Kéri az útfelügyelő kollégát, hogy vizsgálják meg ezt a
problémát.
Gyöngyösi Csaba: Utolsó kérdése, hogy soroksári lakosként „bármilyen kártya
nélkül” hogyan tudna bejutni a futballmeccsekre.
Geiger Ferenc: „Sehogy”. Kártyát viszont bármikor kaphat.
Gyöngyösi Csaba: Tudja, hogy kaphat kártyát, de azt el kell juttatnia valahová,
és…
Geiger Ferenc: Kéri Gellei József Kollégáját, adjon tájékoztatást a
lehetőségekről.
Gellei József: Nem kell sehová külön elmenni, a pályánál helyben regisztrálják,
és soha többet nem kell regisztrálnia.
Geiger Ferenc: Javasolja, hogy cseréljenek telefonszámot, és beszéljék meg a
regisztrációval kapcsolatos tennivalókat.
Kéri, hogy fáradjon a mikrofonhoz Tóth Erika.
Tóth Erika (1239 Budapest, Fodrász u.): Elmondja, hogy nem csak saját
kérdéseit fogja feltenni, tolmácsolni fogja néhány ismerőse problémáját is, akik
ma nem tudtak eljönni a közmeghallgatásra.
Elsőként közlekedési problémát jelez: kérdezi, hogy a Millennium telepen a
gyalogátkelőhelynél nem lehetne-e az átkelést megkönnyítő nyomógombos,
lámpás megoldással kiegészíteni. Sajnos nem biztos, hogy az autók átengedik a
gyalogosokat.
Geiger Ferenc: Sajnos nem tudták elérni a Fővárosnál ezt a megoldást. Éveken
keresztül dolgoztak azért, hogy legalább egy balra kanyarodó sáv kiépüljön ott,
ami végül is a kerület saját forrásávból, a Főváros hozzájárulásával valósulhatott
meg. A felvetett kérés fővárosi hatáskörbe tartozik, mivel tömegközlekedési
útvonalat érint. A KÖZGÉP előtti balra kanyarodó sávot sikerült megvalósítani,
úgy, hogy az Önkormányzat finanszírozta, közel 20 millió forintos
10
beruházásban. Elmondja, hogy kezdeményezni fogják a Fővárosnál, de nem
bízik benne, hogy megvalósítják.
Tóth Erika: Ez egy forgalmas kereszteződés: ott a busz végállomása, HÉV
állomás, nagyon sok gyereknek és nyugdíjasnak probléma az átkelés. Ugyanez a
probléma az ÉGV előtt, a Sodronyos Iskola felé és az óvoda felé is nagyon sok
gyerek jár. Több baleset is volt már ott. Ezen a területen sem lehetne megoldani
a gyalogos átkelést?
Geiger Ferenc: Nem, sajnos ott nem engedélyezték. Az ÉGV előtt többféle
elképzelésük volt a közlekedés javítására: gondolkoztak azon, hogy megnyissák
a Zsellér dűlőt vagy maradjon minden a Hunyadi utcánál, építsenek ki egy nagy
körforgalmat oda, ahová a Zsellér dűlőt és a Hunyadi utcát is be lehetett volna
kötni, de végül a Főváros az ott megvalósított elképzelés mellett döntött és azt
valósította meg az idei évben. Ezt a megoldást engedélyezték, melynek
keretében lejjebb vitték a buszmegállót és a gyalogátkelőhelyet a Textilgyár
felé, és nem engedélyezték oda az elképzelések szerinti lámpás csomópont
létesítését.
Tóth Erika: Értelmezése szerint tehát a Főváros mindent leszavaz.
Geiger Ferenc: A közlekedési szakemberek véleménye szerint – amellyel Ő
nem tud vitába szállni - nagyon közel van egymáshoz a két utca kereszteződése,
ezért nem akarnak oda lámpás kereszteződést kiépíteni.
Tóth Erika: A Tündérkerttel kapcsolatban elterjedt a rémhír, hogy fizetős lesz.
Kérdezi, hogy ez igaz-e.
Geiger Ferenc: „Ez a szokásos pletyka.” A Képviselő-testület a mai napon
döntött arról, hogy soroksári intézmény fogja működtetni a Tündérkertet.
Többféle variációban lehetne működtetni, pl. hogy bérbe adás útján, de a
Testület egyhangúlag döntött arról, hogy egy intézmény – valószínűleg a
Táncsics Művelődési Ház – fogja kezelni, működtetni a létesítményt, és
ingyenesen fogják biztosítani a használatot tömegsport, rekreációs és hasonló
célokra. Elmondja, hogy a projekt még nincs befejezve. További tervek
készülnek még az egyéb hasznosítás módjairól, amelyekről a Képviselő-
testületnek kell majd döntenie. Jelenleg a tervek között szerepel a színpad
lebontása és mási színpad építése, a kerítés teljes átépítése. Köztudott, hogy
valamikor ez egy nagyon jó úttörőtábor volt. Az is ismert, hogy most is nagyon
sok – nyaranta 100-120 gyermek – jár táborba, melyek jelenleg valamelyik
iskolában vannak megszervezve. Saját véleménye szerint, ha egy gyermek
iskolába jár 10 hónapon keresztül, nem szívesen tölti az iskola területén a nyári
szünidőt is. Igaz, hogy a tábor időszaka alatt sok és színes programot szerveznek
az iskola területén kívülre is a gyerekeknek - idén nyárom majdnem 10 millió
forintba került a nyári táboroztatás – busszal vitték a gyerekeket a programokra.
11
Annak ellenére, hogy a gyerekek nagyon jól érezték magukat, gondolkodnak
azon, hogy a Molnárszigeten – a komp felé eső részen – olyan közösségi
épületet hozzanak létre, ahol megoldható lenne a gyerekek nyári táboroztatása.
Még egyszer hangsúlyozza, hogy kizárólag ingyenesen, és közösségi célokra
szeretnék a területet használni, hasznosítani a soroksári lakosok részére.
Tóth Erika: Emlékezete szerint a tervben volt egy felnőtt játszótér is. Kérdezi,
hogy mikorra várható a munkálatok befejezése.
Geiger Ferenc: Igen, a felnőtt játszótér is szerepelt a tervek között. A befejezés
pénz kérdése, véleménye szerint 2-3 éven belülre várható a befejezés.
Orbán Gyöngyi: Szeretné kiegészíteni a Polgármester Úr által elmondottakat.
Annak alátámasztására, hogy légből kapott a feltételezés, mely szerint fizetős
lenne a Tündérkert, elmondja, hogy a kerület a Főváros felé nyújtott be
pályázatot, és a megvalósításhoz a Főváros adott 108 millió forintot, ehhez tette
hozzá az Önkormányzat a saját önrészét. Ezt az összeget kizárólag közösségi tér
kialakítására nyerték meg, ebből következően az Önkormányzat nem is dönthet
úgy, hogy fizetőssé tegye az igénybevételét. A projekt megvalósításának célja
az volt, hogy minél több ember szórakozhasson, sportolhasson ezen a területen.
Ez a pletyka valahonnan elindult a „faluban”, de szeretne mindenkit
megnyugtatni, hogy az Önkormányzat részéről nem volt ilyen alapgondolat sem,
ha lett volna, akkor sem lehetett volna megvalósítani. Egyértelműsíti, hogy
ingyenes lesz a használat. Arra a kérdésre visszatérve, hogy mikorra várható a
megvalósítás befejezése, elmondja, hogy lesz egy második pályázati lehetősége
az Önkormányzatnak, tekintettel arra, hogy több kerület visszaadta az általa
elnyert összeget – mivel úgy gondolták, hogy a rendelkezésre álló idő alatt nem
tudják megvalósítani a közbeszerzéseket, ill. elékészíteni a terveiket. Az
Önkormányzat ismét pályázott 80 millió forint összegre, reményei szerint – ha
nem is a teljes pályázott összeget, de legalább annak egy részét – ismét elnyerhet
a kerület. A tervek szerint ebből az összegből egy Ifjúsági Kalandparkot
szeretnének megvalósítani, és – ha az Önkormányzat a költségvetésbe beépíti - a
Polgármester Úr által említett kerítés-cserét meg tudják valósítani. Ezt követően
lépésről-lépésre lehet haladni, a későbbiekben esetleg egy gyermek játszóteret
létesíteni, a megvalósítás érdekében folyamatosan figyelik a pályázati
lehetőségeket. Véleménye szerint Soroksárnak egy olyan szép területéről van
szó, melyet nem szabad elhanyagolni.
Tóth Erika: A következő kérdése az ún. ifjúsági közösségi munkához kötődik,
melynek keretében a 9-11. osztályos gyerekeknek kell kötelezően 50 órát
teljesíteni. Amíg ezt nem teljesítik, addig – ha jól tudja, 2016. évtől - nem
mehetnek érettségizni a gyerekek. Egy olyan szülő részéről vetődött fel az ötlet,
akinek érintett a lánya, hogy nem lehetne-e partner az Önkormányzat az itteni
intézményekkel abban, hogy esetleg itt, a kerületen belül végezhessék el a
gyerekek ezt a feladatot.
12
Geiger Ferenc: Elmondja, hogy erről már tárgyaltak Jegyző Asszonnyal, de
ezidáig nem jeleztek ilyen igényt feléjük. Kéri, hogy jelezzék, akik szívesen
teljesítenék a kerületben ezt a kötelezettséget, mert valóban sok középiskolás
gyermek él a kerületben. A Soroksári Hírlapban közzé fogják tenni. Az
Önkorányzatnak is nagy segítség lenne, ha lenne jelentkező, többféle feladatot –
közösségépítő célú és egyéb feladatokat – tudnának a gyerekekre bízni.
Tóth Erika: Nagyon örül a válasznak, terjeszteni fogja a lehetőség hírét.
Geiger Ferenc: Igény esetén felveszik majd a kapcsolatot az intézményekkel az
esetleges szerződéskötés érdekében.
Tóth Erika: A következő probléma, amiről beszélni szeretne, a Dugattyúgyűrű
gyár területe. Egy ismerőse vetette fel, kérdése, hogy mi lesz a sorsa a
területnek, mivel már állítólag elszaporodtak a patkányok a környéken.
Geiger Ferenc: A terület jogi sorsáról Jegyző Asszony fog bővebb tájékoztatást
adni. Elmondja, hogy amikor a Dugattyúgyűrű gyárat privatizálták, egy úr vette
meg, aki – köztudottan – semmit nem csinált vele, az épületetbe betörők jártak,
„csövesek” lakták. Ez az úr az ingatlant eladta egy izraeli befektető cégnek,
amely cég rendezési tervet készíttetett, bemutatta elképzeléseit, megállapodást
kötött az Önkormányzattal. Terveik szerint mintegy ezer lakásos lakóparkot
építettek volna oda, továbbá – az Önkormányzattal kötött megállapodás szerint,
a várhatóan a kerületbe költöző fiatal, gyermekes családokra való tekintettel –
egy óvodát is építettek volna a területre, az Önkormányzat pedig vállalta a
bölcsődei férőhelyek bővítését. A vállalkozó Budapest területén több lakóparkot
is épített, pl. a XIII. kerületben, a Kárpát utca és környékén. A cég csődbe ment,
felszámolás alatt áll. A megkötött szerződés alapján az Önkormányzatnak közel
300 milliós jelzálogjoga van bejegyezve, ennek jogi részleteiről Jegyző Asszony
tud felvilágosítást adni. Jelenleg olyan „patthelyzet” áll fenn, melyben a cég
felszámolás alatt áll. Az Önkormányzat több bejelentést, feljelentést tett, például
a Környezetvédelmi Felügyelőség, a Fővárosi Önkormányzat és több más szerv
felé az illegális szemétlerakás miatt, és közegészségügyi problémák megelőzése
érdekében. A jogi háttérről Jegyző Asszony ad tájékoztatást.
dr. Laza Margit: Elmondja, hogy a GB Európa Mátyásföld Ingatlanfejlesztő
Kft. felszámolás alatt áll. Az Önkormányzat bejelentette hitelezői igényét,
melynek összege több mint 200 millió Ft, de sajnos ezzel a hitelezői igénnyel
nem az Önkormányzat az első a rangsorban. Sokkal nagyobb, többszáz milliós,
közel milliárdos hitelezők is állnak sorban, tehát sajnos sok reményt nem lát
arra, hogy bármilyen ráhatásuk lenne az ingatlanra. Valószínűsíti, hogy az
ingatlan valamelyik hitelező tulajdonába kerül majd. Jelenleg rendezés alatt álló
jogi helyzet áll fenn.
13
Tóth Erika: Ez azt jelenti, hogy a közegészségügyi veszélyhelyzetet sem lehet
elhárítani?
dr. Laza Margit: A közegészségügyi veszélyhelyzet elhárítására a
Kormányhivatal szakigazgatási szervének, mint hatóságnak - van hatásköre,
azonban a cég képviselőit nem lehet megtalálni, fellelni, ezért nem tudnak senkit
kötelezni.
Geiger Ferenc: „Ez a nagy probléma.” Igyekeznek közösen intézkedni az
ÁNTSZ-szel, és a felszámoló biztost „rábírni” arra, hogy tegyen valamit az
ügyben. Sajnos problémát okoz, hogy a felszámoló biztosnak nincs pénze, csak
akkor lesz, ha valamit eladnak. Egyelőre sajnos még nem tartunk ott.
Tóth Erika: Kérdezi, hogy ez azt jelenti, hogy ha elszállíttatnák, az jelen
pillanatban az Önkormányzat költségét terhelné, illetve hogy be sem lehet lépni
a területre, annak ellenére, hogy patkányok vannak ott.
Geiger Ferenc: Az Önkormányzat el sem szállíttathatja, mivel ez egy
magánterület. Csak abban az esetben, ha az Önkormányzat jelzése az ÁNTSZ
illetve a Kormányhivatal részéről egy olyan hatósági folyamatot von magával,
amikor karhatalommal mennek ki és karhatalommal hajtják végre. Ennek a
költségét akkor vagy a Környezetvédelmi Felügyelőségnek, vagy az ÁNTSZ-
nek kell állnia. A helyzet „katasztrófális”, az Önkormányzat mindenképpen
lépni fog az ügyben.
Tóth Erika: Az ott élő lakosok számára véleménye szerint ez napi szintű
problémát jelent. A következő felvetése véleménye szerint szintén fővárosi
hatáskörbe tartozik. A Millennium telepen és az ALDI, LIDL környékén nagyon
hiányzik a gyalogjárda, nem tudnak gyalogosan közlekedni.
Geiger Ferenc: A Haraszti úton a járda a Főváros hatáskörébe tartozik.
Gondoltak arra, és – ha lesz lehetőség, a következő évben tervezik
megvalósítani - hogy Millennium telep és Orbánhegy között, a belső,
mezőgazdasági úton - ha mást nem - mart aszfaltból létesítenek a
gyalogosforgalom részére egy 1-1,5 méteres járdát. Köztudott, hogy komoly
probléma volt, hogy sokan, amikor megépült a LIDL meg az ALDI, azt az utat
használták elkerülő útként, mert a Haraszti úton dugó volt, bementek oda. Ezt
sikerült már megoldani betonelemek kihelyezésével, azonban még most is
adódik olyan probléma, hogy a Haraszti belső szervízúton jönnek végig a
Haraszti lakópark mellett, és a szándékosan ott hagyott „buckás rész” ellenére
száguldoznak a Millennium telep szervízútján egészen a KÖZGÉP-es átjáróig.
Amint említette, megpróbálnak megoldást találni.
Tóth Erika: A választ tolmácsolni fogja a kérdező felé. Szomszédja kérésére
veti fel a következőt, mely szerinte szintén nem az Önkormányzat hatásköre: a
14
Hősök terén jegy- és bérletautomata került kihelyezésre, és megszűnt a
bérletpénztár. Ha valaki számlát szeretne kérni a bérlet vásárlásáról, annak
Erzsébetre vagy a Közvágóhídra kell bemennie.
Geiger Ferenc: Tudomása szerint havonta egy vagy két alkalommal nyitva tarta
a bérletpénztár. (A Polgármesteri Hivatal dolgozói jelzik, hogy ez már
megszűnt.) Kezdeményezni fogják a BKK-nál, hogy legalább havi egy-két
alkalommal, hónap elején tartson nyitva a bérletpénztár.
Kollégái jelzésére elmondja, hogy az automatából is lehet ÁFÁ-s számlát
nyomtatni, akár bérlet vásárlásakor is.
Tóth Erika: Köszöni a választ, maga sem vásárol az automatából, de
továbbítani fogja az információt.
A következő kérdése a Hősök terén lévő nyilvános WC-vel kapcsolatos, többen
érdeklődnek ezzel kapcsolatban.
Geiger Ferenc: Ez sajnos nagyon nehéz kérdés. A Hősök terén van egy
nyilvános WC – ami nem az Önkormányzat tulajdona -, a BUCCI Nr. 1.
illetőleg a virágbolt mögött. Az ottani tulajdonosokkal kötött egy szerződést az
Önkormányzat, ami alapján havi 100.000.- Ft-ért üzemeltették a WC-t. Akinek
az Önkormányzat ezt az összeget fizette, visszamondta a szerződést, mert olyan
állapotok alakultak ki a nyilvános WC-ben. „Csövesek, hajléktalanok, hadd ne
mondjam, milyen emberek elkérték a kulcsot, bementek.” Egy évben legalább
négyszer, ötször kellett bidét, WC csészét cserélni, a csapokat ellopták,
odapiszkítottak a csapba. Az üzemeltető mindezek miatt bejeletette, hogy nem
hajlandó tovább üzemeltetni a nyilvános WC-t. Az Önkormányzat gondolkodott
azon, hogy valamilyen módon átveszi az üzemeltetést, esetleg béreli a helyiséget
és pl. közfoglalkoztatott dolgozókkal üzemelteti a WC-t. Korábban nem volt
Közterület Felügyelete az Önkormányzatnak, így nagy nehézségeket okozott
volna a rend fenntartása. Amióta az Önkormányzat létrehozta a Közterület
Felügyeletet, láthatóan javult a Hősök terének rendje, csökkent a Hősök terén
„tanyázó” hajléjktalanok száma, akik korábban itt gyülekeztek, itt „végezték a
dolgukat” az iskola melletti közterületen. Megvizsgálják a nyilvános WC
üzemeltetésének lehetőségeit.
Tüskés Józsefné: Elmondja, hogy a Városfejlesztési és Környezetvédelmi
Bizottság úgy adta meg a közterület-használati engedélyt az érintettnek, hogy a
nyilvános WC-t üzemeltetnie kell, remélhetőleg üzemeltetni fogják, legalább a
nyitvatartási idejükben.
Tóth Erika: Köszöni szépen a válaszokat.
Geiger Ferenc: Kéri, hogy Szabó András Viktor fáradjon a mikrofonhoz.
15
Közben tájékoztatja a hozzászólási szándékát szóban jelző urat, hogy a
Polgármesteri Hivatal jelen lévő kolléganőjétől kaphat hozzászólási kártyát,
amire felírhatja a kérdését.
Szabó András Viktor (1238 Bp., Dobó u.): Ismert, közel másfél éve aktuális
témát szeretne felvetni, a Szigetdűlő középső útjának elején lévő illegális
autóbontó ügye. Ha lenne kedve viccelni, azt kérdezné, mikor lesz a bontó
bontása. Kérdése, hogy van-e valami fejlemény az ügyben.
Geiger Ferenc: Legutolsó információi szerint az Önkormányzat bejelentést tett
a Rendőrség, a Környezetvédelmi Felügyelőség, a Fővárosi Önkormányzat és a
NAV felé is. Bejelentést tettek továbbá az első fokú építéshatósághoz engedély
nélküli építkezés miatt. Kéri az Építési és Beruházási Osztály jelen lévő
osztályvezetőjét, hogy adjon részletes tájékoztatást az intézkedésekről.
Kisné Stark Viola: Első kerületi Építésfelügyelet jár el az ügyben, Ők tudnak
napra kész információt adni. Tudomása szerint elrendelték a bontást és a
végrehajtást is.
Geiger Ferenc: Tehát elrendelték az épület bontását, a maga részéről biztos
benne, hogy nem fogják elbontani, tehát végrehajtást kell majd kezdeményezni.
Ha meg kell előlegezni a végrehajtás költségét, azt a kerület vállalja, sajnos az
Önkormányzatnak csak olyan lehetőségei vannak, hogy a különböző
hatóságokhoz fordulhat. Azt meg tudják tenni, hogy a Közterület Felügyelet – a
Rendőrséggel karöltve - folyamatos ellenőrzést fog tartani a területen, de egyéb
– hatósági – jogosítványa nincs az Önkormányzatnak. Egyetért azzal, hogy akik
ott laknak, ez a helyzet „katasztrófális” számukra. Talán télen egy picivel jobb a
helyzet, mert zártabban élnek az emberek, de el tudja képzelni, hogy a nyári
időszak tényleg „katasztrófális” lehet.
Szabó András Viktor: Ehhez kapcsolódó téma, hogy kiépítették a közvilágítást
az érintett területen a kerékpárút mellett, de az utolsó oszlop arra a területre
került volna, ahol ez a lekerített rész található. Emiatt azt lefektették oda mellé,
tehát egy oszlop hiányzik, eggyel kevesebb van ott, tehát pont az a rész nem lesz
ott bevilágítva.
Geiger Ferenc: Így van, mert kijjebb van a kerítésük, a közterületre „kilóg”,
azért nem tudták felállítani azt az oszlopot, mert azt a kerítésen belülre kellett
volna betenni, amit a kivitelező nem tudott megoldani. A közvilágítás a kerület
és a Főváros közös beruházásában épült meg, összesen 27 millió Ft-ba került.
Szabó András Viktor: Ha jól látta, földkábeles megoldással készült el a
hálózat, és pont az az oszlop lenne az első, onnan kapná az egész az áramot.
16
Geiger Ferenc: Így van. Utána fognak nézni, hogy hogy áll ott a közvilágítás.
Alpolgármester Asszony foglalkozott ezzel részletesebben. Maga úgy emlékszik
rá, hogy ez az egy oszlop a kerítésen belülre került volna, ezért nem tették a
helyére.
Szabó András Viktor: Szintén a témához kapcsolódik: láttak ott – az út másik
oldalán - fa oszlopokat is. Kérdezi, hogy azok talán a kamerarendszerhez
tartoznak-e, annak tartóoszlopai lennének-e.
Geiger Ferenc: A kamerarendszer kiépítése a jövő évben fog megvalósulni.
Tudomása szerint az Önkormányzat fa oszlopokat nem tett oda. Nincs róla
tudomása, hogy mi készül ott, talán a telefonrendszer fejlesztése, de nem tud
róla. Utána fognak nézni.
Szabó András Viktor: Azért is kérdezte a kamerarendszert, mert „kezdenek ott
alakulni a dolgok”, kb. egy hete egy „úriember” arra bíztatta a feleségét, hogy az
Ő feleségét rángassa be a telekre és ott jól megrugdossák. Ilyen szempontból
hasznos lenne ott egy kamera. Ehhez kapcsolódó történet, hogy a választások
óta eltűntek a környékről a rendőr járőrök, akik ott rendszeresen sétáltak eddig
párosával. Elmondja, hogy a járőrök 90%-a nem „ücsörgött” a betontömbökön,
hanem tényleg járőrözött. Azóta ők eltűntek, kérdezi, hogy lehet-e számítani
arra, hogy esetleg újra megjelennek.
Geiger Ferenc: A Rendőrség nevében nem tehet ígéretet. Azt bizonyára tudják,
hogy a kerületnek önálló Rendőrkapitánysága lesz, az Önkormányzat vállalta,
hogy az épületet megépíti erre a célra. Akkor várhatóan egy nagyobb létszámú
Rendőrség lesz. Ma reggel beszélt a Rendőrkapitány Asszonnyal, aki elmondta,
hogy jelenleg létszámproblémával kűzdenek, nem csak itt, hanem máshol is.
Arra tud ígéretet tenni, hogy az önálló Közterület Felügyelet minden nap fog ott
járőrözni, gyalog is, és autóval is végig fognak ott menni.
Szabó András Viktor: Utolsó kérdése tulajdonképpen a szomszédja kérdése,
ezért át is adja a szót neki.
Nevét nem közlő hozzászóló: Elmondja, hogy a környékükön állatokat is
tartanak, és sajnos megjelentek a patkányok is. Volt már patkányírtás is,
melynek során patkány fészkeket elimináltak. Irtják ugyan a patkányokat, de
sajnos olyan sok van belőlük, hogy a garázsába is bejárnak, és mindent
megesznek. Két lehetőség áll előtte: vagy kihívja a Bábolnásokat, akik az
udvarukon helyeznek el patkányirtókat, ebben az esetben emiatt nem tudja
kiengedni az udvarra a gyermekeit, vagy azért nem tudja kiengedni a gyerekeit,
mert patkányok rohangálnak az udvarukon és a garázsban.
Geiger Ferenc: Ilyen esetben az Önkormányzat annyit tud tenni, hogy bejelenti
az ÁNTSZ felé, amit korábban meg is tett – éppen az ÁNTSZ volt az egyik
17
Hatóság, akit kértek, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket. Ebben az esetben
az ÁNTSZ bejelenti a Bábolnának, és a Bábolna valóban az ingatlanon – ha nem
is házon belül – hivatalosan fog kihelyezni patkányfogókat és patkányírtó szert.
Ismét be fogják jelenteni.
Egresi Antal: Elmondja, hogy magánházon kívül nem helyeznek el
patkánymérget. Máskor is volt hasonló jellegű probléma, az Önkormányzat
bejelentette a Járási Hivatal felé. A Járási Hivatal intézkedett, és csak és
kizárólag magánházak mellé, ingatlanon belül helyeznek el patkánymérget.
Geiger Ferenc: Szénási István kollégáját kérdezi, hogy amennyiben mint
Önkormányzat jelentik be, abban az esetben sem helyeznek el közterületre
patkányírtót?
Szénási István: Megerősíti, hogy közterületen kizárlag csak csatornába
helyeznek ki irtószert.
Geiger Ferenc: Akkor sajnos ez problémát okoz, mert a gyerekeket valóban
nem lehet kiengedni. Azt megteszik, hogy bejelentik, és kérik, hogy menjenek ki
egy újabb ellenőrzésre, és kötelezzék az állattartás megszűntetésére, ha ilyen
körülmények vannak.
Nevét nem közlő hozzászóló: A körülmények okozzák az igazi problémát.
Maga nem olyan régen – kb. 8-10 éve - lakik ott, de tarthatatlannak érzi, hogy a
Dobó utcában fényes nappal patkányok rohangálnak.
Geiger Ferenc: Elmondja, hogy régebben vizipatkányok voltak a Duna mellett,
de az egészen más volt, azok nem jöttek fel ilyen magasságba. Ígéretet tesz,
hogy bejelenti az Önkormányzat az ÁNTSZ felé.
Kéri, hogy Maár Imre fáradjon a mikrofonhoz.
Maár Imre (1239 Budapest, Ecetfa u.): Elmondja, hogy egészségügyi
problémák miatt nem tud a mikrofonhoz menni.
Geiger Ferenc: Felolvassa a hozzászólási kártyáról a megjelölt témákat: Prangl
és buszmegálló.
Maár Imre: (Táskájából a földre szór valamit, miközben elmondja, hogy fel
fogja szedni azt.) Elmondja, hogy a Prangl területéről falevél hullik át az
ingatlanára.
Geiger Ferenc: Elmondja, hogy általában, ha a szomszéd ingatlanán fa áll, és
fúj a szél, akkor átfújja a feleveleket a másik telkére. Ezzel az Önkormányzat
nem tud mit kezdeni.
18
Maár Imre: Véleménye szerint arrébb kellene ültetni a fákat, vagy metsszék
meg a fát.
Geiger Ferenc: A jogszabály korábban azt írta elő, hogy a mezsgyétől 60 cm-en
belül nem lehetett fát ültetni. Jelenleg már nincs ilyen jogszabály. Annyit tud
segíteni, hogy levélben felkérik a tulajdonost a fák megmetszésére.
Maár Imre: A másik problémája – melyet fényképekkel támaszt alá – hogy a
szomszéd ingatlanon 10 db teherautó parkol a kerítése mellett. Korábban –
amikor még ÉGV volt – a kerítéstől 5 méterre volt épület, és ott az úton állt egy
pár darab autó. Most egy 3000 köbcentis autót 1/2 - 3/4 órán át melegítik, és
ilyenből 10 db van – minden nap. Ez mennyi olajat fogyaszt egy hónapban? És
ez mind rájuk megy, mert arra fújja a szél. Ehhez kapcsolódik a zaj, a
kerékszerelés és még sorolhatná. Egy kis jóindulattal ezeket a teherautókat a
telek másik végéba parkoltathatnák – ezt már kérték is a tulajdonostól.
Geiger Ferenc: Az a baj, hogy ez egy ipari terület, és Maár Úr ingatlana az ipari
területtel szomszédos. Segítségképpen levelet fog írnai a Prangl új
ügyvezetőjének, melyben kérni fogja, hogy próbálják meg a kocsik parkoltatását
máshol megoldani, és ne ott kezdjék el hajnalban melegíteni azokat.
Maár Imre: Ezt megköszöni, és kellemes ünnepeket kíván. A másik problémája
a buszmegállóval kapcsolatos, ami véleménye szerint jelenleg nem jó helyen
van.
Geiger Ferenc: Elmondja, hogy mindkét buszmegállót áthelyezték.
Maár Imre: Elmondja, hogy ha kimennének oda, láthatnák, „szégyenszemre”
40 db „zöld vasat” raktak oda le, holott az elmúlt 74 év alatt oda a járdára
egyetlen autó sem állt fel. 40 db vasat raktak oda!
Geiger Ferenc: „Ez a design. A díszítés.”
Maár Imre: Ott van egy veszélyes is: valaki az egyiket megdöntötte, ami
jelenleg veszélyesen áll ki a földből, véleménye szerint „abba, ha valaki
belemegy, ott hal meg”.
Geiger Ferenc: Valószínűsíti, hogy annak valaki nekiment autóval, és
megdöntötte azt.
Maár Imre: Még egy problémája van: kéri, hogy a Prangl-nál a havat ne sóval
szórják fel, hanem lapátolják el azt, mert ha sóval felszórják, ugyanúgy jeges
marad, sőt, még veszélyesebb, mintha a havat hagynák ott.
19
Jegyző Asszonynak mutat a korábbi időszakban – amikor ÉGV volt még ott -
készített fotókat.
Geiger Ferenc: Meg fogják vizsgálni, mit lehet tenni Maár Úr problémájával
kapcsolatban. Kéri, hogy Maár Úr foglaljon helyet, tegye vissza a helyére a
mikrofont.
Kéri Kemény József Urat, hogy fáradjon a mikrofonhoz.
Kemény József (1237 Budapest, Könyves u.): A közrend érdekében kérdezi,
hogy nem lehet-e újra bevezetni a valamikori utca- és tömbmegbízott
intézményét. Régen az utca- és tömbmegbízott nyilvántartásában szerepelt, hogy
kik és hányan laknak az adott utcában. Ha valakinek problémája volt ezzel
kapcsolatban, nem kellett a Rendőrségnek esténként „házalni jobbra-balra”, és
érdeklődni, hogy ki hol lakik. Ő jelenleg a Könyves utcában lakik. A régi lakók
sajnos lassan „kihalnak”, és olyan emberek költöznek az utcába, akik miatt „az
ember félti a lakását, fél a betörésektől”, mivel ez az utolsó utca. Ebből
kifolyólag ha az ember megáll, és nézi, hogy ki akar bemenni, akkor még fel van
háborodva, hogy miért leskelődik. Véleménye szerint az utca- és tömbmegbízott
újbóli bevezetéséval sok probléma megoldódna, a Rendőrségnek is egyszerűbb
lenne megtalálni azt, akit keres.
Az utcájukban néhány helyen olyan alacsonyan vannak faágak, hogy az ember
beveri a fejét, ha elmegy alatta. Ha ezt szóvá teszik, elzavarják azzal, hogy mi
köze hozzá. Ha volna egy „hivatalos szerv”, „hatósági közeg”, aki
figyelmeztetné, az hatákonyabb lenne, pl. régen ha kint volt az utcán sóder,
homok, azt is hasonló módon figyelmeztették.
Másik példát említ: nemrég költözött oda az egyik szomszéd, akinek a kutyája
levizelte valakinek a falát. A másik kihívta a Rendőrséget, kimentek,
helyszíneltek, a harmadik házban keresték, ki is az a tulajdonos. Ezzel
kapcsolatban milyen vélemény alakul ki az új lakóról, aki „most jött ide, és már
feljelentést tesz…”. Sok kellemetlenséget lehetne megelőzni a tömbmegbízott
révén.
Az utcájuk végében van a temető, ott állnak meg kocsikkal, és figyelik, ki megy
el az otthonából. Kifigyelik, és utána betörnek.
Végül: „a fiatalember” szólt a kanyarral kapcsolatos problémáról. Az ő
rokonával történt a baleset. Meglátása szerint az a probléma, hogy kis ívben kell
fordulni, szerinte a nagyobb kanyarból kéne „lekanyarintani”, ha ott levennének
kb. 3 métert a dombból, javulna a helyzet.
Geiger Ferenc: „Megnézzük.” A közbiztonságggal kapcsolatban egyetért
Kemény Úrral – már többször is beszélgettek erről a témáról – maga is
visszaállítaná az „utcabizalmi” rendszert. Ez azonban nem az Önkormányzat
20
hatáskörébe tartozik, ez véleménye szerint törvényi szabályozást érintő kérdés.
Maga is úgy gondolja, hogy sok kellemetlenséget meg lehetne előzni vele.
Kemény József: Ez még köztisztasági kérdést is érint: valamikor létezett a
„Tiszta udvar, rendes ház” kiírás, sajnos ma ezt nem lehetne megcsinálni. Ha
figyelmeztetnek valakit, hogy a fű benő a redőny közé, az a válasz: „Mi köze
hozzá?”.
Geiger Ferenc: Kéri Lukács Bélát, fáradjon a mikrofonhoz. Felolvassa a
hozzászólás témáját: Csatornázás – Káposztásföld.
Lukács Géza (1239 Budapest, Káposztásföld u.): A Káposztásföld utca páros
oldalán emésztők vannak. Több millió forintért építtették meg az emésztőket,
átemelőket. Irdatlan mennyiségű víz folyik át a Csendes utcából, és ott áll az
utcában. Patak van, fényképeket tud mutatni róla. Amikor a hidat lezárták, a
forgalom ott ment át, murvás, aszfaltos réteget csináltak az útra, ami teljesen
szétment, nagy gödrök keletkeztek.
Geiger Ferenc: Az az út, amit most egy pár hónapja csináltattak mart aszfaltból,
tönkrement?
Lukács Géza: Igen, fél méteres gödrök vannak.
Bodó János: Elmondja, hogy a mai napon kátyúztak a területen.
Geiger Ferenc: Elmondja, hogy ott az Önkormányzatnak a vízelvezetést
csapadékcsatorna építésével kellene megoldani, amit a Gyáli-patakba kellene
bevezetni. Ilyen jellegű megoldásban gondolkodnak.
Lukács Géza: Elmondja, hogy Ő 2009-ben kezdte az építkezést, akkor azt az
információt kapta az Önkormányzattól, hogy 2012-ben ott csatorna lesz.
Geiger Ferenc: Akkor még úgy volt, hogy a kerület építi a csatornát, csak ez
átkerült a Fővároshoz.
Lukács Géza: A páros oldalon emésztők vannak. Ott vannak – illegálisan, lehet
mondani – szennyvíztisztítók, meg minden. Ugyanakkor azt a tisztított vizet
kivezetik … Ő maga több millióért épített emésztőt, átemelőt, és nem tudja
használni, mert felülről folyik be a víz. 15 m3-es az emésztője, több, mint 1 m3-
es az átemelő. 150.000.- Ft-ba került a szivattyú, teljes védelemmel, ami leégett,
mert tele ment vízzel. Fentről, azokból az öreg házakból hozzá folyik át a víz,
mert úgy vannak kiépítve ott a csatornák. Tudnak valamit mondani a
csatornáról?
21
Geiger Ferenc: „Megnézzük.” Az Építési és Beruházási Osztály vezetőjétől kér
tájékoztatást.
Kisné Stark Viola: A csatorna kiépítése a II. ütemben szerepel. Az
Önkormányzat most megcsinálja a terveztetését, az engedélyeztetését a
csapadékcsatornának, az útnak, illetőleg a szennyvízcsatornának, és azzal
tudunk fordulni a Fővároshoz.
Geiger Ferenc: A Főváros építi ezt. Véleménye szerint erre 2-3 év kell. A
szennyvízcsatornát a Főváros EU pályázat keretében építi, a kerület nem építhet
szennyvízcsatornát. A csapadékvíz elvezetésen gondolkodhat a kerület, hogy ott
ne legyen ilyen jellegű probléma, de a „rendes” csatorna a Főváros hatáskörébe
tartozik.
Lukács Géza: Egy megoldás létezik: átvágják az utat, és lefolyik a másik
telekre. A szippantós autók beállnak, és az utca közepén szívják a vizet.
Geiger Ferenc: Jól érti: ott vannak olyan üres telkek, melyekre át lehet vezetni
a vizet?
Lukács Géza: Ez egy láp volt. A házak cölöpökön állnak, az Ő háza 26 cölöpön
áll. Ezért mondja, hogy csak azt tudják tenni, hogy átvágják az utat, és levezetik
a vizet az üres telkekre, ami megy a patak felé. De ez nem megoldás.
Geiger Ferenc: Átmeneti megoldásnak gondolja az említetteket, esetleg a mart
aszfalt alatt egy csővel át lehetne vezetni a vizet.
Lukács Géza: Az utca végében – ahol egy nagy tó volt – drénezték az utcát.
Átdrénezték a szomszéd telekre, és a patak felé, ott eltűnt a víz. Feltöltötték, de a
közepén – ahol az ingatlana áll - ott áll a víz.
Geiger Ferenc: Igen, mert az egy picit lejjebb van, mindkét oldal magasabban
van.
Lukács Géza: Az ingatlana alatt 1,5 méter tőzeg van, 11 méter szürke agyag. Ő
maga bányamérnök, tudja, mi az.
Geiger Ferenc: Kéri, hogy Sodor Zoltán Úr fáradjon a mikrofonhoz.
Hozzászólásának témája a HÉV.
Sodor Zoltán (1239 Budapest, Haraszti út): Elmondja, hogy a HÉV
megállóban lakik. A HÉV-ek úgy járnak, hogy a lábazat már kidől. Kérdezi,
hogy kihez fordulhat. Önkormányzathoz, vagy BKV-hoz?
22
Geiger Ferenc: Javasolja, hogy az Önkormányzathoz címezve írjon levelet,
amit továbbítanak az illetékeshez. Elmondja, hogy három külön szervezet a
HÉV, a BKV és a BKK. Sodor Úr levelét a HÉV és a BKV felé is továbbitják
majd. A HÉV sínek teljes felújítására lenne szükség, a teljes szakaszon. Nem
csak Sodor Úr problémája ez, nővére családja a Vecsés utca sarkán lakik, a
poharak rezegnek a szekrényben, amikor elmegy a HÉV. Ugyanilyen
problémájuk van a Soroksár-felsőnél lakóknak is, a falak repedeznek.
Még egyszer javasolja, hogy az Önkormányzat felé adja be kérelmét Sodor Úr,
amit továbbítani fognak.
Sodor Zoltán: Másik problémája, hogy a Tájkép utcában olyan kamionok
járnak, amik nem férnek el az utcában. El kellene terelni onnan azokat.
Geiger Ferenc: A probléma ismert előtte is. Ha a kamionok Haraszti felől
jönnek az 51-es út felől, nincs rácsatlakozási lehetőség az M0-ra. Az M0 autóút
megépítésekor nem építettek az 51-es úthoz fel- és lehajtót. Ha valaki most
kamionnal jön Haraszti felől, és rá akar térni az M0 autóútra, vagy bemegy a
Tájkép utcán, vagy bemegy a LIDL-nél, és a Hunyadi utcán megy végig és úgy
megy ki, vagy feljön ide, a felüljáró lábánál keresztbe fordul, és úgy megy fel a
felüljáróra, vagy a Hősök terénél fordul meg. A javasolt útvonal, amit be kellene
tartaniuk, az lenne, hogy végigjönnek a Haraszti úton, elmennek a Pepsi Cola
gyárig, és ott fordulnának meg, és mennének vissza, hogy felhajtsanak az M0
autóútra. Sajnos ezt nem tartják be.
Sodor Zoltán: Kérdezi, hogy nem lenne-e megoldás, ha egyirányúsítanák az
utcát.
Geiger Ferenc: Attól tart, hogy a táblákat sem tartanák be.
Tóth Erika: Még egy kérése van: a Templom utcában este a zebráknál nem
lehet látni a gyalogosokat, mert nagyon sötét van. Kéri, hogy az izzókat
cserélják le nagyobb fényt adóra.
Geiger Ferenc: Fővárosi hatáskörbe tartozik, mivel az út tömegközlekedési
útvonal, de megnézik, mit lehet tenni az ügyben.
További kérdés és hozzászólás hiányában kéri Jegyző Asszonyt, tartson
névsorolvasást.
dr. Laza Margit: Névsorolvasást tart.
Geiger Ferenc: Megköszöni a megjelenteknek a részvételt, mindenkinek Békés,
Boldog Karácsonyt, és egy Szép, Boldog Új Esztendőt kíván.
23
K.m.f.
Geiger Ferenc s.k. dr. Laza Margit s.k.
polgármester jegyző
A kiadmány hiteléül: