Kalandozás az orosz medve birodalmában

Egy kis történelem:

A mai Oroszország területén időszámítást követő néhányszáz évben normann eredetű

népek, a varégok éltek. Keleti irányból folyamatos volt a szlávok bevándorlása, a varégok

teljesen beleolvadtak a szláv törzsekbe, melyek egy városállamot (Rusz-t) alapítottak

Novgorodban. Később másik város is (Kijev) kiemelkedett, ide tették át az irányítási

központot, majd létrehozták a szlávok a Kijevi Ruszt. Ezeket a fejedelemségeket Moszkva

kivételével megsemmisítették a tatárok. A Moszkvai Nagyfejedelemség rövidesen annyira

megerősödött, hogy harcba szállt a tatárokkal, és újra egyesíteni tudta a Rusz területeket.

Rettegett Iván uralkodása alatt gyors ütemben nőtt a birodalom, 1550-re meghódította

Kijevi fejedelemséget, a Volga-mentét, majd megindult a terjeszkedés az Uralon túlra.

Eljutottak egészen a Csendes-óceán partjáig, ahol a Bering-szoroson keresztül eljutottak

Alaszkába és a mai Kalifornia területéig is. Meghódítottak számos szigetet, többek közt a

Csendes-óceán közepén fekvő Hawaii-t.

Nagy Péter cár, a tengerek urává kívánt válni, fontossá vált a Balti-tenger partján egy

kikötőváros kialakítása, ezért létrehozták Szentpétervár városát. Az 1700-as évektől

megindult a nyugati irányba való terjeszkedés. Elfoglalták Lengyelország egy részét és

Ukrajnát és Nagy Katalin cárnő idején megindultak a Balkán és a Fekete-tenger felé.

A folyamatos terjeszkedés és háborúk hatalmas összegeket emésztettek fel. A nép

nyomorgott és éhezett. A 19. századra a fejlődés megtorpant, folyamatossá vált a

vezetéssel szembeni elégedetlenség. Az I. Világháború végén a cári Oroszországban a

bolsevikok jutottak hatalomra, és később más országokkal megalakították a Szovjetuniót.

A II. Világháborúban az oroszok hatalmas emberi veszteség árán legyőzték a fasiszta

Németországot.

A háborút követően erőltetett iparosításba és fegyverkezési versenybe kezd az USA-val,

megkezdődik a hidegháborús időszak. Nem bírták a versenyt az USA-val szemben,

felbomlott a Szovjetunió.

Napjainkra Oroszországban jelentős átalakulás és fejlődés bontakozott ki, az ország

ismét jelentő nagyhatalmi tényezővé vált.

Vízi országúton Szentpétervárról Moszkvába

Oroszország általános megközelítési módja szinte kizárólagosan a repülőút. Most is így

történt, de egy látványos és kalandos folyami hajózással elegyítve.

A hajóút Szentpétervárról indult, először ismerkedjünk meg ezzel a gyönyörű várossal!

Szentpétervár:

A Néva mocsaras deltájában, Amszterdam mintájára épült várost a helyiek Pityernek

becézik. A Nagy Péter által megálmodott és megvalósított gyönyörű metropolisz bővelkedik

látványosságban.

Korábbi látogatásaimról készítettem egy összeállítást, mely bemutatja a várost.

http://pvincze.blogspot.hu/2011/02/leningrad-szentpetervar.html

https://www.youtube.com/watch?v=vSawa-nMPTs

Szentpétervár sokat szépült és fejlődött az elmúlt évtizedek alatt, a legfontosabb

látnivalókat részletesen bemutatom.

Séta a városban:

Szentpétervár a világ egyik legszebb városa, a keleti és a nyugati kultúra művészi összefonódását érzékelhetjük, miközben csodáljuk a gyönyörű és különleges barokk palotákat. Szinte a város egésze, egyetlen egy építészeti remekműnek számít. Kisebb nagyobb csatornák, melyek egy része hajózható, széles utak és szobrokkal díszített hatalmas parkok nyújtanak felejthetetlen látványt. A kora-nyári fehér éjszakák természeti jelensége is vonzza a látogatókat.

Szentpétervár jelképeinek egyike az a rengeteg felnyitható híd. A város méltán része a világörökségnek. Az uralkodók páratlan értékű művészeti gyűjteményeket is felhalmoztak, de szinte minden épület, minden csatorna rejteget valami érdekességet. Leglátványosabb hajóval felfedezni a várost. Számos helyen indulnak városnéző sétahajók, szálljunk be mi is! A csatornák útvesztője után a víziút a Néva folyóra vezet.

Nézzünk meg egy videót a hajókázásról: https://www.youtube.com/watch?v=4ytYSmbbN0Q Sétáljunk le a Néva partra, a híres bronzlovas szobor mellett láthatjuk az Admiralitás épületét.

A forgalom óriási, de az autósok meglepően udvariasak. Ha van pénzünk, mehetünk hintóval is.

Megpihenhetünk egy hangulatos szökőkút mellett, és rácsodálkozhatunk egy hirdetésre is, mely Csehov Három nővér című művének előadására invitál, melyet Eszenyi Enikő rendez.

Érdemes ellátogatnia a Szmolnij székesegyházba is, mely nevét a szmola, vagyis kátrány szóból nyerte, mivel itt volt egykor az Admiralitás-hajógyár kátrányraktára. Rastrelli 1748-ban kezdte el a kolostor székesegyházának építését, de csak 1835-ben fejeződött be.

Ha elég elszánt vagy ülj be egy kávéra a Café Idiot –ba! Ez egy kávézó, melyet Dosztojevszkij híres regényéről (A félkegyelmű) neveztek el. De lehet strandolni a Néva partján is.

Még néhány kép a városról:

Egy francia szerző így írt a városról: "Szentpétervár pompázatosságával és rendkívüli

kiterjedésével nem más, mint egy büszke emlékmű, amelyet az oroszok emeltek jövendő

hatalmasságuknak.” (Marquis de Custine 1790-1857)

Szentpétervár főbb látnivalói:

Az Ermitázs:

Mivel is kezdhetnénk mással egy szentpétervári sétát, mint az Ermitázs és a történelmi

nevezetességű Palota tér látogatásával.

Az Ermitázs több épületből áll: a Téli Palota, és a szomszédos cári épületek: a Kis

Ermitázs, a Régi és az Új Ermitázs, továbbá az Ermitázs Színház alkotják. Ez volt az orosz

cárok első számú rezidenciája. A Palota térhez vezető Milliomosok utcájában egykor a cári

családhoz közeli arisztokrácia élt.

A félköríves vezérkari épület, és a Téli Palota által közrefogott tér közepén a Napóleont

legyőző I. Sándor 47 méter magas oszlopa emelkedik. A korabeli cári ukáz szerint, ennél

magasabb épület nem lehet a városban. Egyetlen, 600 tonnás gránittömbből faragták ki,

amivel a világ legnagyobb, egy darabból álló emlékművének számít.

A téren, ahol egykor a vöröskatonák rohamoztak, most különféle előadásokat, rock-

koncerteket rendeznek, látogatásunk idején itt volt a nemzetközi maratoni verseny

befutója.

Az épületek káprázatos, aranydíszítésű márvány lépcsőin turisták százai tülekednek.

A termekben több különálló gyűjtemény tekinthető meg. A reneszánsz festők közül

Leonardo da Vinci, Michelangelo és Tiziano, a későbbi korszakokból Nicolas Poussin, Renoir,

Degas, Monet, Matisse, Gauguin, Van Gogh, valamint Picasso képei láthatók. Nyugodtan

állíthatjuk, hogy nincs olyan jelentős alkotó, akinek a képeire ne lehetne rábukkanni a

szövevényes barokk folyosókban és termekben bolyongva.

Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=zN18Rv_qUzE

A Vérző Megváltó templom:

A lenyűgöző szépségű építmény egy emléktemplom, melyet II. Sándor cár életét kioltó

merénylet helyén emeltek. A látvány kívül-belül fantasztikus. A mozaikokkal burkolt falak

ezernyi tükörként verik vissza a fényt, az egész belső tér aranyban ragyog.

Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=sFnMe-O-nc4

Az Izsák Székesegyház:

Az Izsák székesegyház építését I. Sándor cár rendelte el és egy szinte ismeretlen francia

építészre, Auguste Montferrand-ra bízta. A mocsaras talaj miatt, több mint 20 ezer

cölöp tartja az épületet hordozó gránitoszlopokat.

A 100 m-nél magasabb Szent Izsák székesegyház Oroszország leghatalmasabb temploma.

A római Szent Péter-dóm és a londoni Szent Pál-katedrális után ez a világ harmadik

legnagyobb kupolája. A nevét onnan kapta, hogy Nagy Péter születésnapja dalmáciai Szent

Izsák napjára esett.

Az épület belsejét rengeteg arany és féldrágakő díszíti. Csak aranyból mintegy 400

kilogrammnyit használtak fel. Több száz szobor is ékesíti a templomot. A kupola csúcsán a

Szentlelket jelképező galamb látható. A gyönyörű épület elkészülése után a város

főtemploma lett.

Korábban a hatalmas kupolából leeresztett inga segítségével látni lehetett a föld forgását,

de sajnos ezt megszüntették.

Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=fzmyRLs3sd0

A Péter-Pál erőd:

A Néva torkolatának egyik kis szigetén álló Péter- Pál-erőd, a város legrégebbi épülete.

Az erődöt a 18. század első évtizedében Nagy Péter cár építtette a születőben lévő város

védelmére. Az erőd a hadműveletekben soha nem játszott különösebb szerepet, a későbbi

évszázadok során börtönnek használták.

A várfalakon belül található a Péter- Pál-székesegyház, melynek aranyszínű tűtornya, a

város egyik jelképe. A torony csúcsán egy 3 méteres angyal tartja a keresztet.

A barokk berendezésű templom számos orosz cár temetkezési helyéül szolgált. Itt

nyugszik többek között Nagy Péter, és itt helyezték örök nyugalomra családjával együtt az

utolsó cárt, II. Miklóst is.

Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=TnM5lZztuQQ

A cárok nyár palotái

Ha kigyönyörködtük magunkat a városban, akkor látogassunk el a cárok pihenőhelyeire,

Puskinba és Peterhofba!

Petrodvorec - Peterhof

A két név azonos helyet takar, a szlávos Petrodvorec (Péter kastélya) németes változata

Peterhof. Szentpétervár felépítése után Nagy Péter cár, francia mintára, gyönyörű, nyári

palotákat emeltetett a város körül. Peterhof erdős terület volt, a cár 1714-ben rendelte el

a palota építését, melyet 1723-ban már fel is avattak.

Érdekesség, hogy a pompázatos palota helyett, Nagy Péter szívesebben lakott a parkban

lévő pavilonokban. A barokk stílusú, 16 m magas természetes teraszra emelt palotát

Francesco Rastrelli tervezte és építette. Az épület homlokzata a tenger felé néz, 270

méter hosszan fehér oszlopok és ablaknyílások tagolják. Ez a fantasztikusan szép épület a

Nagy vízlépcső fölött emelkedik, amely természetes eséssel lenyúlik a tengerig.

A lépcsőzetesen kialakított földterület felső szintjéről, a Finn-öböl és a Balti-tenger

látható, és a távolban felsejlik Szentpétervár is.

A Bolsoj Kaszkad (Nagy Vízlépcső) a legelegánsabb létesítmény, lépcsőfokokon zúdul le a

víz. a vízesés két oldalán ókori istenek és istennők aranyozott szobrai láthatóak. A

vízlépcső Peterhof szimbóluma. Ilyen vízlépcsőnek még a legelszántabb környezetvédők is

örülnének.

A palota kertjében, 64 szökőkút található, percenként 34 m3 víz lövell fel a kutakból a

több mint 20 hektáros parkban. A vízrendszer különlegessége, hogy teljes egészében a

gravitáció működteti.

Minden szökőkút más-más trükkel működik. Az egyik vízfátylán átlépve teljesen szárazon

sétálhatunk középen, míg a másik mellett gyanútlanul elhaladva hideg zuhany fogad.

Nagyon sok ötletes és látványos megoldást láthatunk. Van ahol egy gombából, vagy

tulipánokból folyik a víz. Másutt oroszlánfejű vízköpő lövelli magasra a vízsugarat, majd

delfinek és nimfák permetezik szét a vizet.

Sajnos olyan szökőkutat nem találtam, amely vodkát repít a magasba.

A Sámson kút:

A svédek elleni hadjárat jelképe az egyik legnagyobb medence, amelynek közepén, egy

sziklán állva Sámson küzd az oroszlánnal. Az 1709-ben vívott csata Szent Sámson napján

dőlt el, amikor az orosz cár Poltavá ban legyőzte a "svéd oroszlánt".

Gyönyörködjünk egy kicsit a parkban és a szökőkutakban:

A park tenger felőli oldalán van a Monplaisir palota, ahol Nagy Péter kávé helyett konyakot

szeretett tölteni a vendégei csészéjébe. Az emeleten állt az ebédlő, az asztal egyik felét

le lehetett ereszteni a földszintre, ahol a személyzet újból megteríthette. A cár

házirendje szerint tilos volt csizmában lefeküdni.

Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=_wS8klfyb4k

Carszkoje Szelo – Puskin

Carszkoje Szelo a cárok nyaralója, Nagy Péter cártól a Romanov dinasztiáig az orosz

uralkodói családok kedvelt nyári rezidenciája volt, ahol szinte minden építészeti stílus

felfedezhető.

A Szentpétervártól 25 kilométerre fekvő terület neve feltehetően Szarszkaja Miza volt,

ami a finn Saarismoisio („magaslati udvarház”) szóból származtatnak a kutatók.

A palota köré települt falut eleinte Szarszkoje Szelo-nak hívták, amikor elkészült a palota,

megkapta a Carszkoje Szelo, azaz „cári falu” nevet.

A település házait nagyrészt gazdag szentpétervári családok építtették Erzsébet és Nagy Katalin cárnők uralkodása alatt, ebben a városban volt először villanyvilágítás. 1937-ben a költő születésének 100. évfordulója alkalmából Puskin lett a település neve.

Rastrelli, olasz építőmester tervei alapján készült palotához egy díszkapun keresztül lehet bejutni, mely előtt rezesbanda köszönti a látogatókat.

A kapun stilizált E betû {oroszul “Ekaterina”} hirdeti a palota tulajdonosát.

Az orosz barokk gyöngyszemének is emlegetett háromemeletes palota szépsége elbűvölő.

A belső kialakítás művészi gazdagsága és pompája a cári időket idézi. Nagyterme a maga 50 m-es hosszúságával és 18 m-es szélességével Európa legnagyobb és legelegánsabb báltermei közé tartozik. Még belegondolni is fantasztikus, hogy milyen lehetett itt élni.

A palota legnevezetesebb helyisége, melyet a világ nyolcadik csodájaként is emlegetnek, a Borostyán szoba.

A II. világháború alatt úgy próbálták elrejteni a nácik elől, hogy letapétázták az egész szobát, de sajnos a németek felfedezték a kincset, és Hitler utasítására az egész Borostyán szobát, annak minden tartozékával együtt Königsbergbe szállították.

A háború zavaros ideje alatt minden eltűnt, néhány darabot egy náci orvosnál találtak meg.

A nemzetközileg is támogatott rekonstrukciós munka eredményeként, 2003-ra ismét eredeti formájában látható a Borostyán szoba.

Nézzünk meg egy videót a palotáról és a parkról:

https://www.youtube.com/watch?v=9zPA7AoLu2Y

A palotát gyönyörű part övezi szökőkutakkal, tavacskákkal, madárcsicsergéssel, mókusokkal és hangulatos pavilonokkal.

2015 jún. – júl. Made by peter