1.

Kállay István kallay@sze.hu

febr. 19.

címzett: viccmester15; nemeth__daniel; kbalika9; pety92; ormandi-vida; lenartancsy; cseplo.reka.an.; ancs0626; viki.b.89; a.schatz; v.lilla91; evelin92; saját magam; dp92; rigo.berni; Kállay; Barna; szalaygy; Gönczölné; Németh

 

Subject: ELSŐ ELŐADÁSHOZ - MOLNÁR Imre Szeged :Az Ăłkori jog, mint a modern eurĂłpai magánjogrendszerek alapja | videotorium.hu

 

http://videotorium.hu/hu/recordings/details/3165,Az_okori_jog_mint_a_modern_europai_maganjogrendszerek_alapja

2.

Kállay István kallay@sze.hu febr. 19.

címzett: viccmester15; nemeth__daniel; kbalika9; pety92; ormandi-vida; lenartancsy; cseplo.reka.an.; ancs0626; viki.b.89; a.schatz; v.lilla91; evelin92; saját magam; dp92; rigo.berni; Kállay; Barna; Gönczölné; Németh; horvath.jozsef.; ma.laji

 

Könyvismertetés

 

Kenji Urata:

Reflections on Global Constitutionalism

Perspectives based on the Constitution of Japan*

 

A japán alkotmányjoggal foglalkozó írások gyér számban hozzáférhetőek kishazánkban. Ennek szerteágazó okaira nem kívánok jelen helyzetben magyarázatokat hozni, meghaladná e rövid recenzió kereteit. Mindazonáltal választ adna arra a kérdésre is, hogy miért van értelme Magyarországon japán alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozni.

Kenji Urata professzor emeritus, a Waseda Egyetemen szerzett jogi diplomát immár több mint fél évszázada, fő kutatási területe az alkotmányjog. Fontosabb vendégprofesszori állomásai: London (1978-1980), Lund, Svédország (2002-2003). Kenji Urata nemzetközi konferencián először 1982-ben vett részt előadói minőségben és azóta a japán alkotmány szellemének, a pacifista doktrína képviselőjeként tekint magára. A kötet tíz, 1982 és 2003 között elhangzott előadás szerkesztett változatát tartalmazza, időrendi sorrendben, a legfrissebbtől kezdődően. Ünnepi gyűjtemény: a neves Waseda Egyetem Összehasonlító Jogi Intézete Kenji Urata 50 éves oktatói munkája elismeréséül jelentette meg ezeket sorozatában.

Hazánkban a japán jog- és alkotmányfejlődés vizsgálata, oktatása egy-egy tanszék, egy-egy oktató munkája nyomán valósulhat meg, rendkívül kis körben és teljesen kívül esik az általános jogászi képzés követelményein. Ugyanakkor a könyvben szereplő tanulmányok az általános jogi, főként nemzetközi jogi ismeretekre épülnek és lebilincselők. A bátran képviselt pacifizmus hatja át a cikkek egészét: akár Okinava státuszát, akár a japán alkotmány békeklauzuláját, akár a humanitárius intervenciók gyakorlatát elemzi a szerző.

Lebilincselők. Ezt nem azért hangsúlyozom, mert jelen sorok íróját valóban érdeklik a japán alkotmányjog egyes kérdései, hanem mert a japán alkotmányból kiindulva, de globális összefüggésiben ábrázolja a szerző a feltett problémákat. Természetesen nem árt némi előismeret a japán alkotmányjog tárgyköréből, de a szerző – mivel nemzetközi konferenciákra szánt írásokról van szó – a legtöbb esetben röviden ismerteti a megértés szempontjából releváns történeti-politikai környezetet.

A kiindulást azért nem árt itt is – kulcsszavakban – megismételni. Japán a meidzsi-korszakban (1868-1912) végrehajtott modernizáció eredményeként megőrizte függetlenségét, létrehozta az elsősorban kontinentális jogi, francia-német mintákon alapuló jogrendszerét, amely megfelelt a nagyhatalmak elvárásainak. A gyors gazdasági–ipari fellendülés időszakát a hadi sikerek, majd a gyarmatosítás követte. A császárközpontú, militarista ideológia a ’30-as évektől a Japán Birodalmat az 1944-et követően elkerülhetetlen világháborús vereségbe sodorta. A kudarcot látva a katonai vezetők nagyszámban követtek el öngyilkosságot felelősségre vonásuk előtt. Hiroshimát és Nagaszakit ért atombomba-támadás után néhány nappal maga Hirohito császár jelentette be 1945. augusztus 15-én délben Japán feltétel nélküli kapitulációját. A szövetséges erők megszállása egy közvetlen amerikai befolyást jelentett, Japán először vált megszállt területté. A reformok kiindulópontja az amerikai mintájú alkotmány elfogadása volt. 1946 novemberében elfogadták és 1947 májusában hatályba lépett az – eddig nem módosított (!) – japán alkotmány. A béke alkotmányaként is nevezett alaptörvény 9. cikkében mind a mai napig tiltja a fegyveres erők bárminemű alkalmazását és rögzíti, hogy a japán nép mindörökké lemond a háború jogáról.

A kötet címadó tanulmánya a szerző legújabb kutatásának témájára utal: létezhet-e globális alkotmányos rendszer, amelynek pillérei a demokrácia és a béke? A kilencvenes években indult amerikai kutatást új évezredünk eddigi legnagyobb kihívásának tekinti. A globális alkotmányos rendszer célja, hogy azonnali választ tudjon adni az alkotmány-, azaz demokráciaellenes szélsőséges berendezkedésekre, diktatúrákra. Kényszer alkalmazása helyett, az általánosan elfogadott alapelvek szerepét kívánja növelni. A kutatás közvetlen hátterét a hidegháború megszűnése jelentette; „katartikus” pillanatban fogant, egyfajta univerzális ideál szerepet kölcsönözve ezáltal a jognak.

A kötet második tanulmánya a pacifista japán alkotmány szemszögéből a humanitárius intervenció kritikáját fogalmazza meg. Az alapkérdés, egyrészt hogy a humanitárius

segítségnyújtás (humanitarian committment) erőszakmentes és a humanitárius beavatkozás (humanitarian intervention) nagyrészt fegyveres jellege mennyiben egyeztethető össze a japán alkotmánnyal, másrészt – immár általános jelleggel – a humanitárius beavatkozáshoz milyen jogalap szükségeltetik, mely körülmények között lehet jogszerű a fegyveres beavatkozás. Kiindulásként leszögezi, hogy a humanitárius beavatkozást csak nagyon körülhatárolt esetekben lehet jogszerűen elrendelni és nem ért egyet azzal az ENSZ és NATO gyakorlattal, hogy a hosszú távú béke értelmében rendelnek el humanitárius intervenciót, mert az a gyakorlatban háborús aktust jelent, ami a békének teljesen az ellentéte. Hangsúlyozza, hogy a nem-fegyveres segítségnyújtás alkalmazását kellene gyakorlattá tenni.[1] Példaként és mintaként említi a japán alkotmány 9. cikkét.

Ugyanakkor egyértelműen bírálja a japán kormányzat alkotmányértelmezést is. Egyik legélesebb példája ennek Japánnak az Öböl-háború idején a térségbe küldött aknaszedő egysége és a mintegy 9 milliárd dollár összegű hozzájárulás.[2] 1991 után számos eljárást indítottak magánszemélyek a kormány ellen az alkotmányellenesnek tűnő kormányzati döntések felülvizsgálatára. Az eljárások több esetben öt évnél tovább tartottak, számos szakértői vélemény ellenére, egy esetben sem állapított meg a Legfelsőbb Bíróság alkotmányellenességet és elutasított minden kártérítésre való igényt, amelyet a békéhez való alkotmányos alapjog megsértése címen követeltek a felperesek az államtól.[3]

A humanitárius intervencióra visszatérve, a szerző úgy értékeli, hogy az állami szuverenitás tiszteletben tarása és a humanitárius intervenció alkalmazásának egyensúlya megbillent, ez utóbbi irányába. A mind az ENSZ-Alapokmány, mind a NATO-t létrehozó szerződés szellemével ellentétes a humanitárius intervenció minél gyakoribb alkalmazása. Ennek fő példájaként Szerbia bombázását említi. Elismeri a szerző, hogy egyes kutatók a humanitárius intervenciót valóban szokásnak és gyakorlatnak tekintik.[4] Azonban – véli a szerző – jelenleg nem beszélhetünk sem általános, sem állandó államok közötti, jóhiszem és szükségesség által vezérelt gyakorlatról. A Brit Alsóház egyik különbizottságának tanulmánya is arra a végkövetkezetésre jutott, hogy a humanitárius intervenció nemzetközi jogi alapjai ködösek, és ez a Szerbia elleni NATO bombázások jogszerűségét megkérdőjelezi.[5]

Az új alkotmányos rendszerben a nemzetközi jogot új értékekkel kell megtölteni, mint igazságos világrend, és az igazság nevében végrehajtott fegyveres beavatkozásokat előbb-utóbb a jog is igazságosnak fogja tekinteni, azaz lehetővé teszi. A Szerbia elleni bombázásokat ezek alapján tekintik egyes nyugati tudósok jogszerűtlennek, ám igazságosnak. Kenji professzor értékelése ezen állásponttal gyökeresen ellentétes: a NATO-bombázást jogszerűtlennek, szükségtelennek és eredménytelennek tekinti, amely az ENSZ-alapokmány szellemét is sértette.

A kötet másik központi témája Okinava státuszának megítélése, vagy ahogy az első kérdés hangzik: mi az Okinava probléma? Okinava, Japán délnyugati részén, közel 1000 km hosszan terül el, és több száz szigetből ál, egy különleges jogállású terület. 1868-ig Ryukyu néven önálló, kis terület volt, rövid ideig Kína hűbérese, majd egy japán tartomány része, de 1879-ben prefektúra, megye lett, amely Japánhoz tartozott. Már ekkor felmérték ennek geopolitikai jelentőségét: Japán délnyugati kapujaként védelmet nyújthat a nyugati támadások ellen. A II. világháború alatt aztán betöltötte ezt az „áldozati” szerepet: 1945. tavaszán a csendes-óceáni hadszíntér az egyik legvéresebb csatája zajlott itt.[6] A kapitulációt követően Hirohito császár felajánlotta levélben a területet katonai célokra a megszálló szövetséges erőknek.[7] E „nagylelkű” levélnek bizonyára nagy szerepe lehetett abban, hogy a tokiói perekben a császár

nem került a háborús bűnösök sorába. 1945 után Okinava amerikai közigazgatás alá került, a kínai kommunizmus megszilárdulása, majd a koreai-háború kitörése után jelentősége tovább nőtt: kulcsszerepét jelzi, hogy többtízezer fős amerikai haderőt vezényeltek a szigetre.

1972. május 15-én Okinava visszakerült japán joghatóság alá, ám az amerikai katonai jelenlét nem szűnt meg. Az okinavaiak jelentős része mindvégig ellenezte az amerikai megszállást, az idegen kormányzatot. A helyzet 1972 után sem javult jelentősen, sőt 1995. szeptembere után újra kiújultak az ellentétek japánok és amerikaiak között. Egyik este három, szolgálatot teljesítő amerikai katona elrabolt egy 12 éves japán lányt, majd megkötözték, szemét és száját betapasztották és végül ketten megerőszakolták. Bill Clinton amerikai elnök az incidenst követően 20%-kal csökkentette az amerikai haderő létszámát, ám ez sem nyugtatta meg teljesen a kedélyeket.

E rövid ismertető bepillantást tervezett engedni a mű üzenetébe: az új alkotmányos rend alapjai a béke, a demokrácia és a pacifizmus. A szerző határozottan bírálja az ezzel ellentétesnek vélt japán vagy nyugati kormányzati lépéseket.

Bátran ajánlom felsőbb éves joghallgatóknak, nemzetközi jogi kérdések iránt fogékony jogászoknak, Japánnal foglalkozó szakembereknek.

 A kötet jelenleg Magyarországon kizárólag Kállay István professzor magánkönyvtárában érhető el. Köszönet érte, hogy ideiglenesen rendelkezésemre bocsátotta.

 

 

 

 

 

 

 

 

* The Institute of Comparative Law, Waseda University, Japan. 2005. p.  274. ISBN 4-903107-02-7

 

[1] p. 54.

[2] p. 144.

[3] P. 146.

[4] P. 53.

[5] P. 59. http://www.publicationsparliament.uk/pa/cm19990/cmselect/cmfatt/28/2803.html

 

[6] Összesen közel 190 ezer főre tehető a japán áldozatok száma. p. 83.

[7] p. 73.

3.

Kállay István kallay@sze.hu febr. 19.

címzett: viccmester15; nemeth__daniel; kbalika9; pety92; ormandi-vida; lenartancsy; cseplo.reka.an.; ancs0626; viki.b.89; a.schatz; v.lilla91; evelin92; saját magam; dp92; rigo.berni; Kállay; Barna; Gönczölné; Németh; szalaygy

TÁJÉKOZTATÁSÚL

(MÁSOLAT)

Tisztelt Hallgatóim!

 

1.      A holnapi órámon a kiadott BADÓ-LOSS tankönyv alapján (Betekintés a jogrendszerek világába) PRESENTATIOkat várok.

2.      Kérem, az ANGOLSZÁSZ JOG kapcsán az „ANGLOFON” mellékletet ELŐRE nézzék meg, dolgozzák fel. (természetesen, az angolszász jog kapcsán FELISMÉTLENDŐ a korábban kiadott és hivatkozott, általam küldött internetes anyag is!)

3.      A Német Polgári Törvénykönyv régi magyar fordítása weblapomon elérhető  www.sze.hu/~kallay  . Kérem, hogy az internet GOOGLE lehetőséget a lehető határig kiaknázva, TÁJÉKOZÓDJANAK a BGB, azaz BÜRGERLICHES GESETZBUCH –ról. Részemről: az 59. kiadást használom, /BECK-TEXTE im dtv  -überarbeitete Auflage, Stand: 1. Februar 2007/. Az órámon az EGYES SZERZŐDÉSEK gyakorlati elemzésére kerül sor.

Üdvözlettel

Kállay István

 

 

http://www.anglofon.hu/english/

4.

BEVEZETÉS A JOGRENDSZEREK VILÁGÁBA : CNC ANGOLULBeérkező levelek xBev a világ jogrendszereibe x

Kállay István kallay@sze.hu febr. 19.

címzett: viccmester15; nemeth__daniel; kbalika9; pety92; ormandi-vida; lenartancsy; cseplo.reka.an.; ancs0626; viki.b.89; a.schatz; v.lilla91; evelin92; saját magam; dp92; rigo.berni; Kállay; Barna; Gönczölné; Németh; szalaygy

   Üzenet lefordításaKikapcsolás a következő nyelvhez: angol

 

Subject: CNC ANGOLUL

 

http://209.85.135.132/search?q=cache:a3zBHoormagJ:www.napoleon-series.org/research/government/c_code.html+code+napoleon+civile&cd=4&hl=hu&ct=clnk&gl=hu

5.

BEVEZETÉS A JOGRENDSZEREK VILÁGÁBA Code NapolĂCon: West's Encyclopedia of American Law (Full Article) from Answers.comBeérkező levelek xBev a világ jogrendszereibe x

Kállay István kallay@sze.hu febr. 19.

címzett: viccmester15; nemeth__daniel; kbalika9; pety92; ormandi-vida; lenartancsy; cseplo.reka.an.; ancs0626; viki.b.89; a.schatz; v.lilla91; evelin92; saját magam; dp92; rigo.berni; Kállay; Barna; Gönczölné; Németh; szalaygy

   Üzenet lefordításaKikapcsolás a következő nyelvhez: angol

 

Subject: Code NapolĂCon: West's Encyclopedia of American Law (Full Article) from Answers.comImportance: High

 

CNC TÖRTÉNETE, TERVEZETEI, EREDETI FRANCIA SZÖVEG, ANGOL SZÖVEG

http://209.85.135.132/search?q=cache:Ldlb0ackQ5EJ:www.answers.com/topic/code-civil-popularly-code-napoleon-or-napoleonic-code+napoleon+civil+code+1804&cd=6&hl=hu&ct=clnk&gl=hu

6.

BEVEZETÉS A JOGRENDSZEREK VILÁGÁBA -- MIÉRT NEM HAL ÉHEN A FRANCIA ÜGYVÉD?Beérkező levelek xBev a világ jogrendszereibe x

Kállay István kallay@sze.hu febr. 19.

címzett: viccmester15; nemeth__daniel; kbalika9; pety92; ormandi-vida; lenartancsy; cseplo.reka.an.; ancs0626; viki.b.89; a.schatz; v.lilla91; evelin92; saját magam; dp92; rigo.berni; Kállay; Barna; Gönczölné; Németh; szalaygy

 

TÁJÉKOZTATÁSÚL(Másolat)

 A FRANCIA POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVHÖZ

 

Tisztelt Tanitványaim!

Kedves Kollegina/Kollega Úr!

 

 

           A keddi napon, előadásom tárgya a FRANCIA JOG KODIFIKÁCIÓJA. ( Az un. "Öt Kódex".) Természetesen, döntő szerepet kap a Francia Polgári Törvénykönyv, hiszen ez a törvénymű kétszáz éve hatályos. Legutóbb a Bonni Egyetemen tartották a Német Jogtörténész Napokat, amelynek tárgya ez, a példátlanúl fontos alkotás volt. Dr. Mathias SCHMOECKEL professzor külön tanulmánykötetben foglalta össze a legújabb kutatások eredményeit. Okkal, hiszen a Code Napoleon Római jogi elemeit már Chr. D. ERHARD is kigyüjtötte  Dessauban, illetve Lipcsében 1808-ban megjelent hatalmas, 624 lapos munkájában! (E mű, amelynek tartalmával azonos jogösszehasonlító feladatot végeznek a 3. csoport hallgatói, - ma már beszerezhetetlen, legutóbb 1800 Euró volt csak a kikiáltási ára a könyvnek!)Igaz, hogy belga közvetítéssel, de ez a tvkönyv az alapja a román PTKnak, sőt, a japán Polgári Törvénykönyvnek is, amelynek szövegét korábbi tanítványaim fordították magyarra! Nem hagyyja figyelmen kívűl Földi professzor sem akadémiai doktori disszertációjában, de legutóbb is az Osaka Universty Law Review-ben nagy tanulmány jelent meg a japán Tadaki MATSUKAWA professzor tollából is,  Actualité du droit francais címmel.

            Itt az alkalom, hogy a 3. csoport történeti-jogösszehasonlító munkájáról számot adjon, hiszen feladatuk a Római jog intézményeinek összevetése volt a francia kódex megoldásaival! Ezért választottam előadásom címéül a "kacifántos" mondatot; hiszen a CNC a Római jogot követi az ügyvédi honorárium kérésében is, alkalmazva a régi elvet, mi szerint szabad ember szellemi munkájáért nem szabad pénzt kérni!  És mégis! Ennek ellenére nem hal éhen a francia ügyvéd! Mi a megoldás? PONO CASUM - QUID IURIS?!

             Szeretném, ha mindazok, akik hónapok óta a Francia Magánjogot tanulmányozzák, - összehasonlítva azt a Római jog szabályaival, végre szót kapnának, és megfigyeléseikről 5-5 percben az Évfolyam nyilvánossága előtt beszámolnának! Ez nem nehéz feladat, hiszen a jogászi hivatás része a "fellépés", a meggyőző, szóbeli érvelés is, - nagyobb nyilvánosság előtt! Gyakoroljuk tehát! Remélem, a 4. csoport - akik az Orsztrák Polgári Törvénykönyvet tanulják - igen izgalmas észrevéleteleket tudnak majd tenni, - mennyiben tér el a francia megoldás a "némettől", - holott mindkettő a Római jog "emlőin nevelkedett!"

             Nem halaszthatom ezt az örömteli alkalmat, hogy meghallgassuk egymást, mert közeleg a szemeszter vége, sőt, a kiadott terjedelmes segédanyagot (amit a Kari Könyvtárba tettem le) - e hó végén bevonom! Remélem tehát, hogy mindenki időben elkészűl az óránkénti(gyakorlatonkénti) 20 megfigyelésével, hiszen idő kell az anyagnak az un. "plágium-programon" való átfuttatásához is, mielőtt a teljesítméní értékeléséhez jutunk! Örülök,hogy ezt a számítógépes eszközt is megismerik, mert késöbbi, gyakorló jogászi munkájuk során sem nélkülözhetik! Hozzá kell tennem, hogy ami a kriminalisztikai szövegnyelvészetet illeti, a magyar szakértők elismertek!

             Kérek tehát minden érdekeltet, azaz a 3. és 4. csoport (a 4. csoport a kontrollcsoport, a "német" megoldásokkal) tagjait különösen, hogy szükséges eszközeiket (számitógép, Római jogi tanköv, jegyzetek) feltétlenűl hozzák magukkal! A CNC és az OPTK a Könyvtárban, ill. www.sze./~kallay honlapomon - mint tudják- elérhető!

Szeretettel köszönti

Kállay István

 

 

PS. katalogust is fogok tartani!

_____________ NOD32 2931 (20080307) Információ _____________

Az üzenetet a NOD32 antivirus system megvizsgálta.http://www.nod32.hu

7.

BEVEZETÉS A JOGRENDSZEREK VILÁGÁBA :Bécsi egyetemBeérkező levelek xBev a világ jogrendszereibe x

Kállay István kallay@sze.hu febr. 19.

címzett: viccmester15; nemeth__daniel; kbalika9; pety92; ormandi-vida; lenartancsy; cseplo.reka.an.; ancs0626; viki.b.89; a.schatz; v.lilla91; evelin92; saját magam; dp92; rigo.berni; ma.laji; horvath.jozsef.; Kállay; Barna; Gönczölné; Németh; szalaygy

MÁR A SZOMSZÉDBAN IS DÖBBENETESEN MÁS A KÉPZÉS MÓDJA.

FELADAT: MINDENKI VÁLASZT EGY EU- EGYETEMET, ÉS MEGNÉZI, HOGY OTT MIT, MILYEN FELTÉTELEKKEL TANULNA. (így: tárgyak, vizsgák, tankönyvek, ösztöndij, tandíj, kollégium). ENNEK EREDMÉNYÉRŐL KÉREK A MELLÉKLETHEZ HASONLÓ RIPORTOT.

Subject: BEVEZETÉS A JOGRENDSZEREK VILÁGÁBA :Bécsi egyetem

 

Subject: Bécsi egyetem

 

Tisztelt Tanár Úr!

 

Mellékletben küldöm a Bécsi egyetemen Található jogi képzésről gyűjtött anyagomat.

 

 

                                           Tisztelettel: Kovács Balázs

Jogi képzés a bécsi egyetemen.doc34 KB   Megtekintés   Letöltés  

8.

A VILÁG NAGY JOGRENDSZEREI A civilizáciĂłk összecsapáBeérkező levelek xBev a világ jogrendszereibe x

Kállay István kallay@sze.hu febr. 27.

címzett: viccmester15; nemeth__daniel; kbalika9; pety92; ormandi-vida; lenartancsy; cseplo.reka.an.; ancs0626; viki.b.89; a.schatz; v.lilla91; evelin92; saját magam; dp92; rigo.berni; Gönczölné; Németh

   Üzenet lefordításaKikapcsolás a következő nyelvhez: angol

 

Subject: A VILÁG NAGY JOGRENDSZEREI A civilizáciĂłk összecsapá

 

http://hu.wikipedia.org/wiki/A_civiliz%C3%A1ci%C3%B3k_%C3%B6sszecsap%C3%A1sa_%C3%A9s_a_vil%C3%A1grend_%C3%A1talakul%C3%A1sa

9.

VILÁG NAGY JOGRENDSZEREI : OSZTRÁK POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVBeérkező levelek xBev a világ jogrendszereibe x

Kállay István kallay@sze.hu febr. 27.

címzett: viccmester15; nemeth__daniel; kbalika9; pety92; ormandi-vida; lenartancsy; cseplo.reka.an.; ancs0626; viki.b.89; a.schatz; v.lilla91; evelin92; saját magam; dp92; rigo.berni; aanette; Gönczölné; Németh; Barna; Kállay

   Üzenet lefordításaKikapcsolás a következő nyelvhez: angol

http://www.sze.hu/~kallay/2007.html

10.

VILÁG NAGY JOGRENDSZEREI : NÉMET POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV (BGB) Dr. Kállay István WeboldalaBeérkező levelek xBev a világ jogrendszereibe x

Kállay István kallay@sze.hu febr. 27.

címzett: viccmester15; nemeth__daniel; kbalika9; pety92; ormandi-vida; lenartancsy; cseplo.reka.an.; ancs0626; viki.b.89; a.schatz; v.lilla91; evelin92; saját magam; dp92; rigo.berni; aanette; Gönczölné; Németh; Barna; Kállay

   Üzenet lefordításaKikapcsolás a következő nyelvhez: angol

http://www.sze.hu/~kallay/20092.html

11.

VILÁG NAGY JOGRENDSZEREI : CODE NAPOLEON -- RÓMAI JOG --Dr. Kállay István WeboldalaBeérkező levelek xBev a világ jogrendszereibe x

Kállay István kallay@sze.hu febr. 28.

címzett: hermankitti; kadiszabina; fortune79; Urszin; antal; fanny.piri; Zsófia; gloria510; tanika7; vica_1; thunders; Gönczölné; Németh; szalaygy; Barna; viccmester15; Kállay; nemeth__daniel; kbalika9; pety92; ormandi-vida; lenartancsy; cseplo.reka.an.; ancs0626; viki.b.89

   Üzenet lefordításaKikapcsolás a következő nyelvhez: angol

http://www.sze.hu/~kallay/2008.html

12.

JOGTÖRTÉNET A PEREK TÜKRÉBENBeérkező levelek xBev a világ jogrendszereibe x

Kállay István kallay@sze.hu márc. 4.

címzett: milassin; szalaygy; viccmester15; nemeth__daniel; kbalika9; pety92; ormandi-vida; lenartancsy; cseplo.reka.an.; ancs0626; viki.b.89; a.schatz; v.lilla91; evelin92; saját magam; dp92; rigo.berni; aanette; bondarildiko; érszegi; Figula; Horváth; hunrefchurchny.; herodotos; heraldikakiado.

11:20-tól az S/2 GYAKORLÓBAN

SZÍVESEN LÁTOM NEMZETKÖZI IGAZGATÁSI (NIG) HALLGATÓIMAT IS!

Kállay

From: Kállay István [mailto:kallay@sze.hu] Sent: Sunday, March 04, 2012 3:45 PMTo: 'Pődör Lea'; 'fanny.piri @citromail.hu '; 'Zsófia Szita'; 'Török Petra'; 'tamaskobl @hotmail.hu '; 'koko.balazs @freemail.hu '; 'ilonka.foldhazi @t-email.hu '; 'zsofi.wieger @gmail.com '; 'anita.nagy92@hotmail.com'; 'kvcs.klaudia @hotmail.com '; 'Sarlós Georgina'; 'ungerniki12@freemail.hu'; 'fannus.7@gmail.com'; 'nemethszabina05@hotmail.com'; 'Dominika Beke'; 'hanczpatrik @gmail.com '; 'markos_antal@yahoo.com'; 'vica _1@freemail.hu '; 'anni8e@gmail.com'; 'Gönczölné Németh Bea'; 'Németh Norbert'; 'Kállay Béni'; 'dr. Barna Attila'Cc: 'hermankitti @hotmail.com '; 'kadiszabina @freemail.hu '; 'Pődör Lea'; 'antal orsi'; 'fanny.piri @citromail.hu '; 'Zsófia Szita'; 'gloria510@freemail.hu'; 'tanika7@freemail.hu'; 'Urszin Orsolya '; 'vica _1@freemail.hu '; 'thunders @freemail.hu '; 'Magyarok Világszövetsége elnök'Subject: JOGTÖRTÉNET A PEREK TÜKRÉBEN

 

Kedves Kollegák!

Azt hiszem, most már „rengeteg” anyagot adtam ki. Ezért itt „megállok”, nehogy az EX OMNIBUS ALIQUID EX TOTO NIHIL hibába essünk.

A CODE NAPOLEON MÁR BE VAN SZKENNELVE: EZT KÉRJÉK TŐLEM LEMÁSOLÁSRA!!! NAGYON FONTOS! AMI MEG AZ ELEMZÉSEKET ILLETI: IGEN, RÓMAI JOGI TANKÖNYVVEL A KÉZBEN (ezt mindenki hozza az

órámra!) valamint a CODE NAPOLEONNAL a kézben , miközben az asztalukon fekszik A KARI KÖNYVTÁRBA LETETT ELEMZÉSI ANYAG, úgy dolgozzanak, hogy VÉGÜL MINDEN EGYES CODE NAPOLEON §-HOZ TARTOZZON ELEMZÉS! Hogy az órákon ugyanakkor nem kell semmilyen sorrendet betartani, - az természetes!

Hasonló fontosságú a megindított számítógépes „PLÁGIUM VIZSGÁLAT” is! Feltétlen ismerjék meg az OCR programot! (mint bizonyára hallották, most a volt pü. minisztert gyanusították meg – azt nem tudom, hogy alappal-e).

Köszönettel

Kállay István 

From: Kállay István [mailto:kallay@sze.hu] Sent: Sunday, March 04, 2012 3:31 PMTo: 'Pődör Lea'; 'jelenczki.istvan @gmail.com '; 'Kállay Béni'Cc: 'Gönczölné Németh Bea'Subject: JOGTÖRTÉNET A PEREK TÜKRÉBENImportance: High

 

Kedves Kollegina!

 

1.       Köszönöm levelét: - javasolnám, hogy Maga feltétlen kérdezzen majd. (bármit, ami érdekli, foglalkoztatja)

2.       Terveim szerint ZÉTÉNYI ügyvéd úr 11:20-kor kezdődő órámon a két, JOGTÖRTÉNETI szempontból FONTOS PERNYERTESSÉGÉRŐL beszél majd: az egyik a KRISTÓF ÜGY (Ságvári ügy) a másik a KÉPÍRÓ ÜGY (délvidéki ügy- csendőr ügy).

3.       JAVASLOM, hogy DÉLUTÁN pl. 14 vagy 15 h. kezdettel legalább egy órányi időtartamra KÖZVETLEN „GYAKORLÓ JOGÁSZ (ügyvéd) – JOGHALLGATÓ” TALÁLKOZÓ jöjjön létre. Ezen magam NEM vennék részt, éppen azért, hogy a HALLGATÓKAT NE FESZÉLYEZZEM A KÉRDÉSEK FELTEVÉSÉNÉL! Kérdezzenek BÁRMIT: lehetőleg SZAKMAIT, de nyugodtan  a JOGÁSZI PÁLYÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ gyakorlati kérdéseket is tegyenek fel. Kérésem  -mint mindig – csak az, hogy NE „POLITIZÁLJANAK” mert azt értelmetlenek és haszontalannak tartom.

4.       Szeretném Magát megkérni (különösen a DÉLUTÁNI PROGRAMRA) „vitavezetői” vagy „háziasszonyi” feladatra: ez nem jelent különösebb „moderátori” tevékenységet, mert ha gondban volna valamilyen kérdésben, akkor nyugodtan kérdezze meg magát Zétényi Úrat, mit tegyen, hisz’ neki óriási gyakorlata van. Ennek megbeszélésére kérem, hogy ha tud, délelőtt keressen fel a tanszéki szobámban. Gondolom, a délutáni PARTYra mindenkit ÉN (!) meghínék egy kávéra vagy teára ( a büfében a költségeket majd rendezem).

Köszönettel

Kállay István

 

 

From: Pődör Lea [mailto:fortune79@freemail.hu] Sent: Sunday, March 04, 2012 3:13 PMTo: Kállay IstvánSubject:

 

Tisztelt Tanár Úr!

 

Igyekeztem szólni az évfolyamtársaimnak, hogy jöjjenek el dr. Zétényi Zsolt ügyvéd úr előadására, s legyünk minél többen (természetesen azokon kívül, akiknek egyébként is lenne órája hétfőn 11:20-tól). Azt is hozzátettem, hogy jó lenne, ha mindenki készülne kérdésekkel, de sajnos nem tudom, hogy a szavaim meghallgatásra találtak-e, ugyanis sajnos kevés a visszajelzés.Jómagam elolvastam a Ságvári-dosszié című könyvet, illetve néhány tanulmányt is az ügyvéd úr Több fényt! című kötetéből. A könyveket már továbbadtam másnak is!Érdeklődni szeretnék a házi feladatról; tudom, hogy a Code Civil Napoléon-t kell összevetni a római jogi tankönyvünkkel, de nem tudom, hogy ezt paragrafusonként haladva kell-e megtenni, vagy a sorrend nem számít, és lehet nyugodtan tetszésre szemezgetni a kódexből?

Tisztelettel: Pődör Lea (SZE-ÁJK I. évf.)

13.

BEVEZETÉS A JOGRENDSZEREK ...Jogi Fórum Hírlevél - XI./X. - 2012.03.06.

Kállay István <kallay@sze.hu>  2012. március 7. 5:03 

Címzett: viccmester15@citromail.hu, nemeth__daniel@freemail.hu, kbalika9@freemail.hu, pety92@citromail.hu, ormandi-vida@freemail.hu, lenartancsy@freemail.hu, cseplo.reka.anna@hotmail.com, ancs0626@gmail.com, viki.b.89@gmail.com, a.schatz@gmail.com, v.lilla91@freemail.hu, evelin92@vipmail.hu, rakat.tulipan@gmail.com, dp92@citromail.hu, rigo.berni@gmail.com, aanette@freemail.hu

 

TARTALOM

Hírlevél2012. március 6., XI. évf. X. szám

Feliratkozás / leiratkozás itt →

OptiJUS – az Elektronikus Jogi adatbázisok Új Nemzedéke, mely arra törekszik, hogy a piacon lévő szolgáltatások pozitívumait összegezze a negatívumok kizárása mellett.

→ I. A MAGYAR KÖZLÖNY 2012. ÉVI 23-25. SZÁM → II. ÜGYVÉDEK RÉSZÉRE KÜLDÖTT MEGKERESÉSEK → III. A HÉT LEGAKTÍVABB FÓRUMAI → IV. ÁLLÁSAJÁNLATOK → V. RENDEZVÉNYEK → VI. A HÉT HÍREI

Jogi Fórum 2012. március-áprilisi rendezvényei

Jogi Fórum Jogerő Állásbörze 2012

helyszín: ELTE ÁJK A épület aulaidőpont: 2012. március 27-28, kedd-szerda, 11-18 órawww.jogaszallasborze.hu

Gyorsabb és hatékonyabb csőd- és felszámolási eljárások

A Parlament 2011. december 23-án elfogadta az új Csődtörvényt. A törvény a jogalkalmazási tapasztalatokon alapulva kívánja elérni a csőd- és felszámolási eljárások gyorsítását, valamint a gyors cégalapítás biztosítása melletti fokozott hitelezővédelmet.

Vajon sikerül-e elérni a kitűzött célt, egyszerűsödnek-e az újonnan induló csőd- és felszámolási eljárások?

Budapest, 2012. március 13., kedd

 Reklámjog és Facebook

A Jogi Fórum legújabb konferenciája alkalmával egy napjainkban egyre aktuálisabbá váló jogterületet vizsgálunk. A reklámok joga, valamint a Facebook világának sajátosságai újabb és újabb kérdéseket vetnek fel mind a jogalkotó, mind a jogalkalmazó számára.

Rendezvényünkön gyakorlati szakemberek próbálnak utat mutatni a bonyolult szabályozások útvesztőiben, továbbá igyekeznek megoldást nyújtani az esetleges, hézagosan szabályozott problémák megoldásában is.

Budapest, 2012.03.14., szerda

Közbeszerzések joga 2012

2012. január 1-jén lépett hatályba az új közbeszerzési törvény, melyet a Parlament 2011. július 11-én hagyott jóvá. Vajon elegendő volt-e a felkészülésre biztosított idő?

Októberi rendezvényünkön részletesen vázoltuk a szabályozás rendszerét és a főbb változásokat. Előadóink március végén tartandó konferenciánkon a bekövetkezett változásokra vonatkozó gyakorlati tapasztalataikat osztják meg résztvevőinkkel.

Budapest, 2012. március 20., kedd

Szoftverjogi aktualitások 2012

A Jogi Fórum 2012. márciusában egy napjainkban nagyon aktuális, ugyanakkor számos kérdést is felvető területtel, a szoftverjog világával foglalkozik.

Konferenciánkon szakértők ismertetik a szoftverjog legfontosabb problémáit, a vonatkozó szabályozást. Résztvevőink megismerhetik a témában legfrissebb jogeseteket, gyakorlatot.

Budapest, 2012. március 27., kedd

Domain 2012

A domain szabályozás folyamatosan változó, megújuló világa nem könnyíti meg a jogalkalmazók dolgát. A vonatkozó jogszabályok és a legfrissebb gyakorlat ismertetése céljából 2012. máciusában e jogterület kerül Jogi Fórum terítékére.

Budapest, 2012. március 28., szerda

Megújult a Ctv. és a Gt.

A márciusban hatályba lépett társasági jogi szabályokról

2011. december 30-án került kihirdetésre a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.), a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVII. számú törvény.

Budapest, 2012. április 11.

Fogyasztóvédelem és reklám

Rendezvényünk során - híven a Jogi Fórumtól megszokott gyakorlatias megközelítéshez - jogeseteken keresztül kerül bemutatásra fenti jogterület néhány kiemelten kényes problémaköre, a GVH és az ÖRT kapcsolódó gyakorlata, legfrissebb egyeztetései.

Budapest, 2012. április 17.

Jogi angol alapok

Rohanó világunkban a gyakorló jogászok folyamatos időhiányban szenvednek, így sok egyéb mellett nem jut idő a napjainkban már nélkülözhetetlennek számító angol jogi szaknyelv alapjainak elsajátítására.

A Jogi Fórum "Jogi angol alapok" elnevezésű sorozatának célja egy a való életben hasznosítható, gyakorlati tudás átadása résztvevői számára.

Budapest, 2012. május 3.

I. A Magyar Közlöny 2012. évi 23-25. szám ↑

MAGYAR KÖZLÖNY2012. évi 23. szám2012. február 28.

9/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet Az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozható járóbeteg-szakellátási tevékenységek meghatározásáról, az igénybevétel során alkalmazandó elszámolhatósági feltételekről és szabályokról, valamint a teljesítmények elszámolásáról

10/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet A gyógyító-megelőző ellátás jogcímén az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozható homogén betegségcsoportok kódolási és besorolási szabályairól

11/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet Az Egészségbiztosítási Alapból a 959A-L, valamint 9511-9515 homogén betegségcsoportok szerint finanszírozott daganatellenes terápiákról

MAGYAR KÖZLÖNY2012. évi 24. szám

2012. február 29.

2012. évi VII. törvény A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításáról

2012. évi VIII. törvény Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosításáról

21/2012. (II. 29.) Korm. rendelet Egyes gyermekvédelmi és családtámogatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról

22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról

23/2012. (II. 29.) Korm. rendelet A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal feladatkörét érintő kormányrendeletek és a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról

24/2012. (II. 29.) Korm. rendelet A fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet módosításáról

25/2012. (II. 29.) Korm. rendelet A 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló kormányrendelet módosításáról

10/2012. (II. 29.) KIM rendelet A cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet módosításáról

11/2012. (II. 29.) KIM rendelet A civil szervezetek bírósági eljárásokban alkalmazandó űrlapjairól

17/2012. (II. 29.) VM rendelet Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a genetikai erőforrások megőrzése intézkedés keretében a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták megőrzéséhez nyújtandó támogatások igénybevételének részletes feltételeiről

8/2012. (II. 29.) OGY határozat Egyházkénti elismerés elutasításáról

9/2012. (II. 29.) OGY határozat Az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló 23/2010. (V. 14.) OGY határozat módosításáról

10/2012. (II. 29.) OGY határozat Az Innovációs és fejlesztési eseti bizottság tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló 81/2011. (X. 28.) OGY határozat módosításáról

1045/2012. (II. 29.) Korm. határozat Magyarországnak a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája 2. cikk szerinti kötelezettségvállalásai végrehajtására vonatkozóötödik időszaki jelentéséről

1046/2012. (II. 29.) Korm. határozat A honvédelmi kiadások és a hosszú távú tervezés feltételeinek megteremtését szolgáló költségvetési források biztosításáról

1047/2012. (II. 29.) Korm. határozat

A Budapesti Kamaraszínház Közhasznú Nonprofit Kft. és a Játékszín Terézkörúti Színház Nonprofit Kft. 2011/2012-es évad befejezéséig történő működéséhez szükséges forrás biztosításáról

1048/2012. (II. 29.) Korm. határozat A Nemzetközi Kibertér Konferencia (Budapest, 2012) megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatokról

26/2012. (II. 29.) ME határozat A Magyarország Kormánya és a Koreai Köztársaság Kormánya között az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjáról (Working Holiday Program) szóló Megállapodás létrehozására adott felhatalmazásról

27/2012. (II. 29.) ME határozat A Pakisztáni Iszlám Köztársasággal kötendő, diplomata útlevéllel rendelkező állampolgárok vízummentességére vonatkozó kétoldalú megállapodás létrehozására adott felhatalmazásról

28/2012. (II. 29.) ME határozat Helyettes államtitkár felmentéséről

29/2012. (II. 29.) ME határozat Helyettes államtitkár kinevezéséről

MAGYAR KÖZLÖNY2012. évi 25. szám2012. március 1.

2/2012. (III. 1.) BM rendelet A települési önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások létszámcsökkentési döntéseivel kapcsolatos egyszeri költségvetési támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről

3/2012. (III. 1.) BM rendelet A megyei önkormányzati tartalékról, és az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 2012. évi támogatásáról

4/2012. (III. 1.) BM rendelet Az önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztésekhez kapcsolódó támogatások igénybevételének részletes szabályairól

5/2012. (III. 1.) BM rendelet Az önkormányzati felzárkóztatási támogatás igénybevételének részletes feltételeiről

6/2012. (III. 1.) BM rendelet Az önkormányzatok és társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítése 2012. évi támogatásának rendjéről

12/2012. (III. 1.) KIM rendelet A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet módosításáról

13/2012. (III. 1.) KIM rendelet A felszámolási eljárásban közzétételre kerülő bírósági végzések kivonatának tartalmi elemeiről

14/2012. (III. 1.) KIM rendelet A Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendeletének 40. cikkében előírt értesítés formai és tartalmi kellékeiről szóló 38/2009. (VIII. 31.) IRM rendelet módosításáról

15/2012. (III. 1.) KIM rendelet A csődeljárás iránti kérelem benyújtására vonatkozó formanyomtatványokról szóló 33/2009. (VIII. 26.) IRM rendelet

módosításáról

5/2012. (III. 1.) NGM rendelet Az elemi költségvetésről

6/2012. (III. 1.) NGM rendelet A törzskönyvi nyilvántartásról

7/2012. (III. 1.) AB határozat Az Országos Választási Bizottság 176/2011. (X. 12.) OVB határozata megsemmisítéséről

8/2012. (III. 1.) AB határozat Az Országos Választási Bizottság 169/2011. (IX. 26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálatáról

30/2012. (III. 1.) ME határozat A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság tagjainak megbízásáról és elnökének kinevezéséről

II. Ügyvédek részére küldött megkeresések ↑

A Jogi Fórum látogatói által beküldött megkeresések ügyvédek részére:

→ Ügyvezető felelőssége2012. 03. 06.

→ Helyszíni szemle2012. 03. 04.

→ Svájci frank alapú hitelt nem tudom fizetni2012. 03. 02.

→ Kozokirathamisitas2012. 03. 02.

→ Kettős állampolgárság2012. 03. 01.

További megbízások olvasása →

A megbízások olvasásához regisztrált ügyvédnek kell lennie.

Regisztráció a Jogi Fórum Ügyvédi Szaknévsorába →

III. A hét legaktívabb fórumai ↑

→ munkajog, foglalkoztatás → Rokkantsági nyugdíj kontra rehabilitációs járadék

→ autók, motorok → Külföldi rendszám- magyar vezető

→ joghallgatók → szakvizsga - "C" rész (alk, közig, TB, EU...)

→ segítségkérés → TIGÁZ kötbér → munkajog, foglalkoztatás → Korhatár

előtti ellátás 2012 - től

→ öröklés és családjog → öröklés → munkajog, foglalkoztatás → 40 év

munkaviszony után nyugdíj → öröklés és családjog → Gyerektartás és

láthatás → munkajog, foglalkoztatás → GYED,GYES,

táppénz → Végrehajtási jog → Végrehajtási jogi

fórum

IV. Állásajánlatok ↑

→ adminisztratív, Budapest → ügyvédjelölt/alkalmazott ügyvéd, Budapest

Pintér Ákos Ügyvédi Iroda → ügyvédjelölt, Budapest

BALÁZS & HOLLÓ Ügyvédi Iroda → ügyvéd, Budapest

Legalis Global → ügyvédjelölt, Budapest

Szentirmai Ügyvédi Iroda → gyakornok, Budapest, 1024 Margit krt. 43-

45. III/5Tamási & Társai Ügyvédi Iroda

Dr. Mód Kristóf Ügyvédi Iroda → ügyvédjelölt, Budapest

Komáromi és Körmendi Ügyvédi Iroda → adminisztratív, Budapest

Illés és Sipos Ügyvédi Iroda → ügyvédjelölt, Budapest

Nagy és Pál Ügyvédi Iroda → ügyvédjelölt, Budapest

Néder Ügyvédi Iroda

további állásajánlatok → állásajánlat feladása → álláskereső hirdetés feladása →

V. Rendezvények ↑

→ Házassági jogi körkép - Élettárs vs. házastárs, valamint a bontóperek pszichológiai és vagyonjogi vonatkozásairól2012. március 8.

→ Gyorsabb és hatékonyabb csőd- és felszámolási eljárások - Az új szabályok szakértők tolmácsolásában2012. március 13.

→ Reklámjog és Facebook - Minden az internetes reklámok és a Facebook világáról2012. március 14.

→ Közbeszerzések joga 2012 - Az új közbeszerzési törvény és legfontosabb végrehajtási rendeletei2012. március 20.

→ Szoftverjogi aktualitások 2012 - Kihívások a szoftverfejlesztés és - felhasználás területén2012. március 27.

→ Domain 2012 - A domain szabályozás gyakorlata ügyvédeknek, jogászoknak2012. március 28.

→ Megújul a Ctv. és a Gt. - A márciusban hatályba lépő társasági jogi szabályokról2012. április 11.

→ Fogyasztóvédelem és reklámok - Körkép a fogyasztóvédelem világáról az Önszabályozó Reklámtestület és a GVH szakértőinek tolmácsolásában2012. április 17.

rendezvény bejelentése → további rendezvények →

VI. A hét hírei ↑

A véleménynyilvánítás szabadságának korlátai2012. február 29.

A véleménynyilvánítás szabadsága nem abszolút. Határai történetileg is változtak, és az egyes jogrendszerek is különbözőképpen jelölik ki a korlátait. Cikkünk e korlátokat hivatott elemezni.   →

A külföldi rendszámú járművek használatáról2012. március 1.

A külföldi rendszámmal ellátott jármű belföldi üzemeltetésére, használatára vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmasak arra, hogy sértsék a tulajdonhoz, a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogot, valamint közvetlenül veszélyeztessék a tisztességes eljárás jogát – állapította meg az ombudsman és törvénymódosításra kérte fel a kormányt.   →

KIM: a titoktartás ügyvédi kötelezettség úgy is, hogy nem szerepel az esküszövegben2012. március 1.

Mivel az ügyvédekről szóló törvény részletesen rendelkezik a titoktartási kötelezettségről, az esküszöveg pedig rögzíti a jogszabályok megtartásának kötelességét, ezért a titoktartás úgy is az ügyvédi kötelezettségek része, hogy az esküszöveg egy az egyben nem utal rá - írta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének küldött válaszlevelében, amelyről szerdán tájékoztatták az MTI-t is.   →

Megtartotta a Magyar Jog- és Államtudományi Társaság az I. rendes Közgyűlését2012. március 1.

2012. február 17-én került sor Budapesten a Magyar Jog- és Államtudományi Társaság I. rendes Közgyűlésére.   →

Hajlandó módosítani a kormány az oktatási reformon2012. március 1.

Apróbb módosításokra hajlandó a magyar kormány a köznevelési és a felsőoktatási törvényen – mondta az oktatási államtitkár Brüsszelben, miután találkozott az Európai Bizottság oktatásért felelős tagjával.   →

Közbeszerzések joga 20122012. március 1.

2012. január 1-jén lépett hatályba az új közbeszerzési törvény, melyet a Parlament 2011. július 11-én hagyott jóvá. Vajon elegendő volt-e a felkészülésre biztosított idő? Jogi Fórum konferencia az új közbeszerzési törvényről és a legfontosabb végrehajtási rendeletekről.   →

Az ügyészség eljárást indított Biszku Béla ellen2012. március 1.

A Fővárosi Főügyészség a Jobbik feljelentése nyomán eljárást indított Biszku Béla egykori belügyminiszter ellen az 1956-os forradalmat követő megtorlásokban vállalt szerepe miatt - értesült az MTI Hírcentrum.   →

Sürgősségi eljárás keretében vizsgálja az európai emberi jogi bíróság a volt ukrán belügyminiszter panaszát2012. március 1.

Sürgősségi eljárás keretében vizsgálja az Európai Emberi Jogi Bíróság Jurij Lucenko volt ukrán belügyminiszter panaszát, amely szerint fogva tartása helyén, a lukjanovszki állami börtönben nem részesül kellő orvosi ellátásban - közölte csütörtökön Kijevben Lucenko pártja, a Népi Önvédelem.   →

Veszélyes vizeken – gyengülhet a közpénzek átláthatósága2012. március 1.

Az új Polgári Törvénykönyv tervezetében nem szerepelnek azok a rendelkezések, amelyek biztosítják, hogy a közpénzek felhasználásával kapcsolatos adatokat ne lehessen eltitkolni üzleti titokra hivatkozással. A TASZ, a Transparency International Magyarország és a K-Monitor Egyesület közös álláspontot küldött a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak.   →

Az EU-s támogatások új rendszere, törvénymódosító javaslat az energiaadó csökkentésére2012. március 2.

Március végére elkészül a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) energetikai akcióterve, amelyben 163 milliárd forint uniós támogatás áll rendelkezésre, az ipari energia nagyfogyasztók törvénymódosító javaslatot készítettek az energiaadó kedvezményekre.   →

Megalakult a GVH Antitröszt és Fúziós Irodája2012. március 2.

A Gazdasági Versenyhivatal a gyorsabb és hatékonyabb munka érdekében jelentős tapasztalattal rendelkező vizsgálóira építve kialakította a Fúziós és az Antitröszt Irodát. Az új irodák március 1-jétől kezdik meg munkájukat.   →

Megalakult az új Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság2012. március 2.

Megtartotta alakuló ülését az új Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) csütörtökön a fővárosban; a MAB új elnöke Balázs Ervin akadémikus lett.   →

Konfliktuskerülő módon mentené meg a pénzeket a kormány2012. március 2.

A magyar miniszterelnök biztos abban, hogy egyetlen fillért sem bukik el Magyarország a kohéziós alap egy részének Bizottság által javasolt befagyasztása miatt, és a következő hat hónapban nyugvópontra jut az ügy. →

Szeptemberre halasztotta az EU a schengeni bővítést2012. március 2.

Szeptemberben dönthetnek az uniós tagállamok belügyminiszterei Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról   →

Megerősítették az euróövezeti országok, hogy a Aláírták a költségvetési fegyelemre vonatkozó új

hónap végéig döntenek a pénzügyi mentőmechanizmus plafonjáról2012. március 2.

Megerősítették az euróövezetet alkotó országok állam- és kormányfői csütörtökön, hogy még ebben a hónapban döntenek arról, mekkora kerettel rendelkezzen az övezet állandó pénzügyi stabilitási mechanizmusa (ESM).   →

EU-szerződést2012. március 2.

Aláírták pénteken 25 európai uniós tagállam, köztük Magyarország vezetői az EU új szerződését, amely elsősorban a költségvetési fegyelem nagyobb mértékű garantálására vonatkozik.   →

Esély a felsőoktatásban való részvételre - A hallgatói hitelrendszerről2012. március 2.

A Kormány az 1/2012. (I. 20.) Korm. rendeletben fektette le a hallgatói hitelrendszer új szabályait. A hosszú távon is biztonságos és költséghatékony megvalósítás érdekében a Kormány a hallgatói hitelrendszert a megfelelő állami intézmények és állami tulajdonú szervezetek bevonásával, valamint a Diákhitel szervezetek közötti szoros együttműködés elősegítésével kívánja létrehozni és működtetni.   →

Meghosszabbították a PTE volt főigazgatójának letartóztatását2012. március 2.

Meghosszabbította április 26-ig a Pécsi Tudományegyetem (PTE) vesztegetéssel gyanúsított volt gazdasági főigazgatójának előzetes letartóztatását a Pécsi Városi Bíróság pénteken.   →

Lejárt a kilakoltatási moratórium csütörtökön2012. március 2.

Lejárt csütörtökön a téli kilakoltatási moratórium; a bírósági végrehajtásról szóló törvény értelmében ez az időszak minden év december 1-jén kezdődik és a következő év március 1-jéig tart, ebben az időszakban, néhány kivételtől eltekintve, nem kerülhet sor lakóingatlan kiürítésére.   →

Vérengző beszámolók miatt büntette meg a TV2-t a médiahatóság2012. március 5.

A médiatanács 7,5 millió forintos bírságot szabott ki a TV2-re "vérengző beszámolók" és az emberi méltóság megsértése miatt. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az MTI-nek pénteken megküldött közleményében a kereskedelemi televízió egyik jogsértését súlyosnak nevezte.   →

A gazdasági növekedés érdekében gyorsabb reformokra sürgetik vezetőik az EU-tagországokat2012. március 5.

Az európai uniós tagországok állam- és kormányfői szerint a gazdasági növekedés javítása érdekében a tagállamoknak gyorsabb tempóban kell haladniuk az évtized végéig szóló versenyképességi és munkahely-teremtési program (EU 2020) közösen kitűzött céljainak teljesítésével, és fokozniuk kell erőfeszítéseiket a szükségesnek látott reformok végrehajtására is.

Átírta az Ab honlapján az alaptörvényt az Anonymous hackercsoport2012. március 5.

Átírták az alaptörvénynek az Alkotmánybíróság (Ab) honlapján elérhető szövegét a magukat az Anonymous csoporthoz tartozónak nevező hackerek - írta vasárnap az Index. Az Ab sajtófőnöke délután azt közölte az MTI-vel, hogy a szervert ideiglenesen leállították, így a honlapot jelenleg nem lehet elérni.   →

A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény2012. március 5.

A fenntartható fejlődés bizottsága általános vitára javasolta a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényt.   →

Ombudsmani vizsgálat indult az ügyvédségnél2012. március 5.

Ombudsmani vizsgálat indult az ügyvédségnél - jelentette be Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa Budapesten hétfőn.   →

Kemény üzenet Moszkvába és Pekingbe2012. március 5.

Állam- és kormányfői szinten is felszólította Szíriát az Európai Unió az erőszakos cselekmények beszüntetésére. Az Európai Tanács eközben kemény üzenetet küldött Kínának és Oroszországnak, amelyek egyelőre nem járulnak hozzá az ENSZ-ben az egységes nemzetközi fellépéshez. A tagállami vezetők utasítása szerint márciusban újabb korlátozásokat kell hozni Fehéroroszországgal szemben.  

Egyeztetés vagy erőlködés? 2012. március 5.

A szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXIII. törvény változást eredményezett többek között a szerzői jogban is.   →

Meghosszabbította a bíróság a tiltott abortusszal gyanúsított orvos előzetes letartóztatását2012. március 5.

Újabb két hónappal meghosszabbította a Veszprémi Városi Bíróság annak a várpalotai orvosnak az előzetes letartóztatását, aki ellen a rendőrség magzatelhajtás bűntettének megalapozott gyanúja miatt nyomoz - tájékoztatta a Veszprémi Törvényszék szóvivője hétfőn az MTI-t.   →

Újra előzetesbe került Tasnádi Péter2012. március 5.

Újra előzetes letartóztatásba került Tasnádi Péter vállalkozó, mert megszegte a lakhelyelhagyási tilalom szabályait.   →

Szerdán dönt az Európai Bizottság a magyar válaszokról 2012. március 6.

Szerdai ülésén dönt az Európai Bizottság arról, folytassa-e a Magyarország ellen indított európai uniós kötelezettségszegési eljárások valamelyikét vagy sem - jelentette be Viviane Reding igazságügyi biztos hétfőn Brüsszelben.   →

A pénzügyi stabilitás és az európai összetartás fontosságát hangsúlyozta Barroso2012. március 6.

A pénzügyi stabilitás és az összefogás fontosságát hangsúlyozta José Manuel Barroso hétfőn egy bécsi sajtótájékoztatón.   →

Az Ab részletes tájékoztatást adott a hatóságoknak a honlapját ért támadásról2012. március 6.

Az Alkotmánybíróság (Ab) az internetes honlapját ért hétvégi támadásról részletes tájékoztatást adott és a továbbiakban is együttműködik - a hivatalból eljáró - illetékes nyomozó hatóságokkal - közölte Sereg András, az Ab szóvivője hétfőn az MTI megkeresésére.   →

Szlovákia nem sértett uniós jogot Sólyom László belépésének megtagadásával2012. március 6.

A luxembourgi székhelyű Európai Bíróság kijelölt főtanácsnoka szerint a Szlovák Köztársaság nem sértette meg az uniós jogot.   →

Egyszerűsödnek a fegyvertartás szabályai2012. március 6.

A parlament hétfői döntése értelmében egyszerűsödnek a fegyvertartás szabályai, a módosítás számos könnyítést hoz a vadászoknak és sportlövőknek.   →

Több száz milliós áfacsalási per kezdődött Győrben2012. március 6.

Mintegy 300 millió forintnyi általános forgalmi adó elcsalásával vádolnak egy szlovákiai magyar testvérpárt, perük kedden kezdődött meg a Győri Törvényszéken.   →

ROVATOK

→ Adatvédelemi rovat→ Állásbörze→ Archívum→ Balogh Zsolt blogja→ Felsőoktatási jogi rovat→ Fórum→ Hírek→ Interjúk→ Ip-it blog→ Jogi folyóirat adatbázis

→ Médiajogi rovat→ Munkajogi cikkek→ Munkajogi kérdések - válaszok→ Munkáltatói blog → Publikációk→ Rendezvények→ Sportjogi rovat→ Szakkönyvek→ 1 százalék→ Témakörök→ Törvénytár→ Ügyvédek részére küldött megkeresések

→ Jogi Fórum konferenciák→ Jogi szakképzések→ Jogi szaknyelvi blog → Kereső→ Közérdekű adatok→ Linkgyűjtemény

→ Ügyvéd szaknévsor→ Versenyjogi rovat→ Impresszum→ Médiaajánlat

 

FacebookTwitter

RSS CSATORNÁK

→ Újdonságok, friss tartalom (hírek és fórum nélkül)→ Adatvédelmi cikkek→ Állásajánlatok→ Felsőoktatási jog→ Fórum→ Hírek→ Jogi szaknyelvi blog bejegyzései→ Médiajogi cikkek→ Munkajogi cikkek

→ Munkajogi tanácsok→ Munkáltatói blog bejegyzései→ Publikációk→ Rendezvények→ IP & IT: védjegy - domain - internet jogi blog→ Versenyjog rovat cikkei→ Versenyjog rovat blog bejegyzései→ Munkáltató blog bejegyzései

A Jogi Fórum Hírlevelet a Jogászoknak Kft. terjeszti.www.jogiforum.hu

Feliratkozás és leiratkozás: http://www.jogiforum.hu/hirlevel/. Az esetleges technikai hibákat kérjük az info@jogiforum.hu címen jelezze. Erre az emailre nem tud válaszolni! Jelen hírlevél a http://www.jogiforum.hu/ff címen közzétett felhasználási feltételek hatálya alá esik.

© Jogászoknak Kft.e-mail: info@jogiforum.hu

tel.: (72) 534 410fax.: (1) 700 2549

 

14.

JOGTÖRTÉNET A PEREK TÜKRÉBEN: TÓTH ILONA KIVÉGZÉSEBeérkező levelek xBev a világ jogrendszereibe x

Kállay István kallay@sze.hu márc. 10.

címzett: jelenczki.istv.; Kállay; Gönczölné; Németh; Barna; fanny.piri; Zsófia; Török;

tamaskobl; koko.balazs; ilonka.foldhazi; zsofi.wieger; anita.nagy92; kvcs.klaudia; Sarlós; ungerniki12; fannus.7; nemethszabina05; Dominika; hanczpatrik; Rácz; markos_antal; vica_1; anni8e; viccmester15

Tisztelt Hallgatóim!

A következő büntetőügyek, amelyeket tárgyalunk, az 1956-os népfelkelést követő megtorlásokkal függenek össze. Itt tárgyalnunk kell a

1.     TÓTH Ilona szigorló orvos kivégzésével kapcsolatos ügyet, ez ugyanis számos, a bosszuállásnak teret engedő jogi megoldást mutat. Így példáúl a jogi szempontból össze nem tartozó eljárások egy büntetőügybe történő EGYESÍTÉSE (büntető eljárási trükk) az elkövetők büntetési tételének MEGEMELÉSE irányában hatott. Az ügyről Karunk oktatója, JOBBÁGYI Gábor professzor is írt könyvet. Kérem, alaposan tanulmányozzák a hivatkozott hely http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B3th_Ilona_(1956-os_el%C3%ADt%C3%A9lt)  lábjegyzeteiben szereplő hivatkozásokat is!

2.     Örömmel tájékoztatom Önöket, hogy a TÓTH ILONÁról készített dokumentumfilm rendezője JELENCZKI István úr ( kérem, az interneten nézzék meg a vele kapcsolatos adatokat valamint weblapját!) ELFOGADTA MEGHÍVÁSOMAT, - és így remélem, hogy hétfőn, a 11:20kor (helye: S/2 )kezdődő órámon lehetőség adódik e mű bemutatására. Ezt DÉLUTÁN, (az órámon kialakított időponttól, úgy. mint a múlt héten az Ügyvéd Úr esetében is történt) RÉSZLETESEN tovább lehet szakmailag tárgyalni. A kezdés időpontja: minden bizonnyal 15 h. , helye: az 1. sz. Előadóterem. A dokumentumfilmben megszólal Dr. KAHLER Frigyes jogtörténész docens, büntető tanácselnök, számos ilyen tárgyú szakkönyv szerzője (kérem, az interneten a vele kapcsolatos adatokat megkeresni) – akiben a miskolci Jogi Kar Római jogi tanszékének megalapításakor munkatársamat tisztelhettem. Felhívom figyelmüket az ügynek a kiváló büntetőjogász, KAHLER Frigyes általi, a filmben elhangzó pontos és szakszerű jogászi értékelésére! Mély szomorúsággal tölt el, hogy megtaláltam Tóth Ilona kivégzési jegyzőkönyvén a köztiszteletben álló néhai KRATOCHWILL Ferenc büntető eljárásjogász docensnek, a Miskolci Jogi Kar első dékánjának aláírását. Az íratokból az tűnik ki, hogy kezdő jogászként a kivégzésen jelen volt, a jkvet ő vezette.

3.     Kérem T. Hallgatóimat, hogy SZAKMAI (nem politikai) kérdéseikkel készüljenek az órámra fel. Tudomásom szerint a Művész Úr egy újabb, olyan jogtörténeti tárgyú filmet tervez, amelyben – amennyiben kedvük tartja – SZAKMAI ( magyar jogtörténeti) tárgyú KUTATÁSAIKKAL közre is működhetnek! Szeretném, ha a rendező úr elképzelését Önök előtt kifejtené, - mert esélye van annak, hogy a részére, az e film kapcsán folytatandó kutatásokat, azok eredményeit a JOGTÖRTÉNET A PEREK TÜKRÉBEN kollégium keretében „kiválóan megfelelt” minősítéssel elfogadhatom.

4.     Kérem, készüljenek fel a MANSFELD Péter ügyből (ld. internet) – itt a szempont a FIATALKORÚAK esetében alkalmazható HALÁLBÜNTETÉS kiszabásának jogi háttere a vizsgálandó. Kérdésem: KI terjesztette elő a tervezetet, és mit tartalmaz ez a jogszabály?

5.     Önöknek tisztán kell látniuk az un. NAGY Imre ügyben is: felhívom a figyelmet arra, hogy a megmaradt íratanyag titkosítását feloldották, és így mintegy SZÁZ ÓRÁNYI PERANYAG ( tárgyalási jegyzőkönyvek írásban és szóban) az Országos Levéltár gondozásában egy CDn hozzáférhető, amelynek bemutatására az óráim során sor kerül.

Aktiv közreműködésüket kéri

Kállay István

15.

VILÁG NAGY JOGRENDSZEREI: A MANIPULÁCIÓBeérkező levelek xBev a világ jogrendszereibe x

Kállay István kallay@sze.hu márc. 11.

címzett: viccmester15; nemeth__daniel; kbalika9; pety92; ormandi-vida; lenartancsy; jelenczki.istv.; Kállay; ancs0626; viki.b.89; a.schatz; v.lilla91; evelin92; saját magam; dp92; rigo.berni; aanette; Gönczölné; Németh; hermankitti; kadiszabina; Pődör; antal; fanny.piri; Zsófia

 

Az „Európai Birodalom” Visszavág.Linkje:http://www.youtube.com/watch?v=bv1q_lj9-Rc&feature=related 

 

YouTube - Videoklipek az e-mail üzenetből

16.

JOGTÖRTÉNET A PEREK TÜKRÉBEN: INKVIZICIÓBeérkező levelek xBev a világ jogrendszereibe x

Kállay István kallay@sze.hu márc. 11.

címzett: fanny.piri; Zsófia; Török; tamaskobl; koko.balazs; ilonka.foldhazi; anita.nagy92; kvcs.klaudia; Sarlós; ungerniki12; fannus.7; nemethszabina05; Dominika; Hancz; markos_antal; vica_1; Enikő; viccmester15; nemeth__daniel; Gönczölné; Németh; kbalika9; pety92; ormandi-vida; lenartancsy

Ajánlom figyelmükbe ezt a szerintem elfogult, még délszláv kérdésekben is  igen pontatlan filmet, -- az alapkérdés miatt.

 

1.      Tegyen különbséget az INKVIZICIÓ és az INKVIZITORIUS ELJÁRÁS között!

2.      Az interneten elérhető a Codex Iuris Canonici.  Kérem, ellenőrizze a „hivatkozott” Kánonokat! Mi a „kánoni jog”? Mi a „Pseudo Isidori Gyüjtemény”?

3.      Kérem, nézzen utána az állítások helyességének  ERDŐ Péter EGYHÁZJOG (Szt. István Társulat, Budapest) c. tankönyvében.

4.      Ki volt a filmben említett  Ante PAVELIC?

5.      A Lateráni Egyezmény szövege hol érhető el?

 

http://www.youtube.com/watch?v=ZxF_G6wTxuc&feature=related

17.

JOGTÖRTÉNET A PEREK TÜKRÉBEN :BIO-ETIKA ÉS JOG. SZERVKIVÉTEL MAGYARORSZÁGONBeérkező levelek xBev a világ jogrendszereibe x

Kállay István kallay@sze.hu márc. 12.

címzett: fanny.piri; Zsófia; Török; tamaskobl; koko.balazs; ilonka.foldhazi; zsofi.wieger; anita.nagy92; kvcs.klaudia; Sarlós; ungerniki12; fannus.7; nemethszabina05; Dominika; Hancz; markos_antal; vica_1; Enikő; Barna; Gönczölné; Németh; Kállay; viccmester15; nemeth__daniel; kbalika9

TÖRTÉNETI JOGÖSSZEASONLÍTÁSI FELADAT:

 1. RÓMAI JOG: Emberi test része nem minősül jogilag "dolog"nak, és ezértnem lehet jogügylet tárgyaEZEK UTÁN:

 2.KÉREM, NÉZZE MEG prof. Dr. NIZSALOVSZKY Endre: A SZERV- ÉSSZÖVETÁTÜLTETÉS JOGÁRÓL írott nemzetközi hírű művét!(Magyar jogász hasonló, "jogágat alapító" munkája GÁL Gyula: VILÁGŰRJOG c.munkája).

Küldeményem újság "háttere" : MN 2012.március 10. MAGAZIN melléklet 23.oldala.

 3.Kérem megnézni az Európai Bíróság gyakorlatából a- BRÜSTLE esetet, az USA bírói gyakorlatából a-MYRIAD esetet!

Kállay

Az üzenet készen áll arra, hogy elküldje a következő fájllal vagyhivatkozással:

BIO-ETIKA ÉS JOG. SZERVKIVÉTEL MAGYARORSZÁGON

Megjegyzés: A számítógépes vírusoktól való védelem érdekében alevelezőprogramok megakadályozhatják bizonyos típusú fájlok csatolt fájlkénttörténő küldését és fogadását. Az e-mailek biztonsági beállításai közöttmegtalálhatja, a csatolt fájlok kezelésének módját.

BIO-ETIKA ÉS JOG. SZERVKIVÉTEL MAGYARORSZÁGON.jpg411 KB   Megtekintés   Letöltés  

18.

VILÁG NAGY JOGRENDSZEREI : ADÁSVÉTEL -jusztinger_ertekezes_muhely.pdf (application/pdf objektum)Beérkező levelek xBev a világ jogrendszereibe x

Kállay István kallay@sze.hu márc. 12.

címzett: viccmester15; nemeth__daniel; kbalika9; pety92; ormandi-vida; lenartancsy; cseplo.reka.an.; ancs0626; viki.b.89; a.schatz; v.lilla91; evelin92; saját magam; dp92; rigo.berni; aanette; hermankitti; kadiszabina; Pődör; antal; fanny.piri; Zsófia; gloria510; tanika7; Urszin

http://doktori-iskola.law.pte.hu/files/tiny_mce/File/Vedes/jusztinger/jusztinger_ertekezes_muhely.pdf

19.

Küldés: FOTO 2012.03.13. 098Beérkező levelek xBev a világ jogrendszereibe x

Kállay István kallay@sze.hu márc. 13.

címzett: jelenczki.istv.; Barna; Gönczölné; Németh; viccmester15; nemeth__daniel; kbalika9; pety92; ormandi-vida; lenartancsy; cseplo.reka.an.; ancs0626; viki.b.89; a.schatz; v.lilla91; evelin92; saját magam; dp92; rigo.berni; aanette

Az üzenet készen áll arra, hogy elküldje a következő fájllal vagyhivatkozással:

FOTO 2012.03.13. 098

Megjegyzés: A számítógépes vírusoktól való védelem érdekében alevelezőprogramok megakadályozhatják bizonyos típusú fájlok csatolt fájlkénttörténő küldését és fogadását. Az e-mailek biztonsági beállításai közöttmegtalálhatja, a csatolt fájlok kezelésének módját.

20.

 Címke eltávolítása      Továbbiak 29 / 50 

Dr. Kállay István WeboldalaBeérkező levelek xBev a világ jogrendszereibe x

Kállay István kallay@sze.hu márc. 13.

címzett: hermankitti; kadiszabina; Pődör; antal; fanny.piri; Zsófia; gloria510; tanika7; vica_1; Olivér; Barna; Gönczölné; Németh; Kállay; viccmester15; nemeth__daniel; kbalika9; pety92; ormandi-vida; lenartancsy; cseplo.reka.an.; ancs0626; viki.b.89; a.schatz; v.lilla91

   

Üzenet lefordításaKikapcsolás a következő nyelvhez: angol

http://www.sze.hu/~kallay/5.html

21.

VILÁG NAGY JOGRENDSZEREI --- CivilizáciĂł (Niall Ferguson)Beérkező levelek xBev a világ jogrendszereibe x

Kállay István kallay@sze.hu márc. 18.

címzett: viccmester15; Németh; kbalika9; pety92; ormandi-vida; lenartancsy; cseplo.reka.an.; ancs0626; viki.b.89; a.schatz; v.lilla91; evelin92; saját magam; dp92; rigo.berni; aanette; Kállay

AJÁNLOTT KÖNYV:

http://www.libri.hu/konyv/civilizacio.html

KÖVETKEZŐ ÓRÁM FELÉPÍTÉSE:

1.      A KÖZPONTI KÉRDÉS:

AZ

ADÁSVÉTEL

INTÉZMÉNYÉNEK NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSA,

-az adásvétel intézménye és jogi megoldásai  különböző jogrendszerekben, így:

- a Római jogban, - a francia jogban, - a német jogban, - az osztrák jogban, - a magyar jogban, - az iszlámban, - az angolszász jogban, - a japán jogban.

PEDAGOGIAI CÉL: annak bemutatása, bizonyítása, hogy a hazai, hasonló kurzusok kivétel nélkül felületes, fellengzős, formális összehasonlításokat adnak, amelyeknek a gyakorlatban semmi haszna sincs, különösen azok számára, akik nemzetközi jellegű gyakorlatban kívánnak elhelyezkedni. Kérem tehát, hogy a demonstráció sikeres megvalósíthatása érdekében  az ADÁSVÉTEL tárgyköréből az órámra mindenki

előzetesen, a tőle telhető legteljesebb alapossággal készüljön fel, minde átala elérhető szakirodalom felhasználásával!

2.      PRORGRAM KIJELÖLÉSE:

-          a Német Polgári Törvénykönyv (BGB)  (magyar fordítása elérhető a weblapomon! www.sze.hu/~kallay  , ezen belül a Letöltések között keresendő!) TÉTELES FELDOLGOZÁSA és ÖSSZEVETÉSE (jogösszehasonlítási gyakorlat).

-          angolszász jog, pontosabban: the Historical Introduction to Anglo-American Law in a Nutshell by F.G. KEMPIN jr. West Publishers, és VISEGRÁDY Antal alapján.

-          az iszlám joga  is tételesen feldolgozandó anyag IVÁNYI Tamás és JANY János szakkönyvei alapján.

-          segédeszköz: BADÓ – LOSS : Betekintés a jogrendszerek világába  vagy RENE DAVID: A jelenkor nagy jogrendszerei.

E három tananyag a kurzus gerince, ez a vizsgaanyag.

22.

VILÁG NAGY JOGRENDSZEREI Iványi Tamás: Vallás Ă©s állam az iszlámban « repĂĽlĹ‘ szĹ‘nyeg – the flying carpet – السجادة الطائرةBeérkező levelek xBev a világ jogrendszereibe x

Kállay István kallay@sze.hu márc. 18.

címzett: viccmester15; Németh; kbalika9; pety92; ormandi-vida; lenartancsy; cseplo.reka.an.; ancs0626; viki.b.89; a.schatz; v.lilla91; evelin92; saját magam; dp92; rigo.berni; aanette; Kállay

   Üzenet lefordításaKikapcsolás a következő nyelvhez: angol

http://repuloszonyeg.wordpress.com/2009/01/13/ivanyi-tamas-vallas-es-allam-az-iszlamban/

23.

VILÁG NAGY JOGRENDSZEREI ---: A klasszikus iszlám jog (Jany János)Beérkező levelek xBev a világ jogrendszereibe x

Kállay István kallay@sze.hu márc. 18.

címzett: viccmester15; Németh; kbalika9; pety92; ormandi-vida; lenartancsy; cseplo.reka.an.; ancs0626; viki.b.89; a.schatz; v.lilla91; evelin92; saját magam; dp92; rigo.berni; aanette; Kállay

   Üzenet lefordításaKikapcsolás a következő nyelvhez: angol

http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:wZMU7MOhz78J:www.libri.hu/konyv/a-klasszikus-iszlam-jog.html+jany+j%C3%A1nos&cd=8&hl=en&ct=clnk&client=firefox-a

24.

VILÁG NAGY JOGRENDSZEREI --ElmĂCleti dilemmák a modern iráni alkotmánybanBeérkező levelek xBev a világ jogrendszereibe x

Kállay István kallay@sze.hu márc. 18.

címzett: viccmester15; Németh; kbalika9; pety92; ormandi-vida; lenartancsy; cseplo.reka.an.; ancs0626; viki.b.89; a.schatz; v.lilla91; evelin92; saját magam; dp92; rigo.berni; aanette; Kállay

   Üzenet lefordításaKikapcsolás a következő nyelvhez: angol

http://www.merretartiran.hu/doc/Elm%C3%A9leti%20dilemm%C3%A1k%20a%20modern%20ir%C3%A1ni%20alkotm%C3%A1nyban/index.html

25.

VILÁG NAGY JOGRENDSZEREI LII | Legal Information Institute at Cornell Law SchoolBeérkező levelek xBev a világ jogrendszereibe x

Kállay István kallay@sze.hu márc. 19.

címzett: viccmester15; Németh; kbalika9; pety92; ormandi-vida; lenartancsy; cseplo.reka.an.; ancs0626; viki.b.89; a.schatz; v.lilla91; evelin92; saját magam; dp92; rigo.berni; aanette; Kállay

   Üzenet lefordításaKikapcsolás a következő nyelvhez: angol

http://www.law.cornell.edu/index.html

26.

VILÁG NAGY JOGRENDSZEREI -Edward CokeBeérkező levelek xBev a világ jogrendszereibe x

Kállay István kallay@sze.hu márc. 19.

címzett: viccmester15; Németh; kbalika9; pety92; ormandi-vida; lenartancsy; cseplo.reka.an.; ancs0626; viki.b.89; a.schatz; v.lilla91; evelin92; saját magam; dp92; rigo.berni; aanette;

Kállay

   Üzenet lefordításaKikapcsolás a következő nyelvhez: angol

 

 

http://en.wikipedia.org/wiki/Edward_Coke

27.

VILÁG NAGY JOGRENDSZEREI--Bracton's Note Book: A Collection of ... - Google BooksBeérkező levelek xBev a világ jogrendszereibe x

Kállay István kallay@sze.hu márc. 19.

címzett: viccmester15; Németh; kbalika9; pety92; ormandi-vida; lenartancsy; cseplo.reka.an.; ancs0626; viki.b.89; a.schatz; v.lilla91; evelin92; saját magam; dp92; rigo.berni; aanette; Kállay

   Üzenet lefordításaKikapcsolás a következő nyelvhez: angol

 

 

http://books.google.com/books?id=CTw0WNs9x4MC&pg=PA82&lpg=PA82&dq=bracton+1256&source=bl&ots=pVHH_xx-Wp&sig=-k-uItW6PCSJVwaUNFCw08P5Gnc&hl=en&ei=dwZYTZ20KojMtAb2soilCw&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=1&ved=0CBIQ6AEwAA#v=onepage&q=bracton%201256&f=false

28.

VILÁG NAGY JOGRENDSZEREI---Old Bailey - Wikipedia, the free encyclopediaBeérkező levelek xBev a világ jogrendszereibe x

Kállay István kallay@sze.hu márc. 19.

címzett: viccmester15; Németh; kbalika9; pety92; ormandi-vida; lenartancsy; cseplo.reka.an.; ancs0626; viki.b.89; a.schatz; v.lilla91; evelin92; saját magam; dp92; rigo.berni; aanette; Kállay

   Üzenet lefordításaKikapcsolás a következő nyelvhez: angol

 

 

http://en.wikipedia.org/wiki/Old_Bailey

29.

VILÁG NAGY JOGRENDSZEREI --English law -Beérkező levelek xBev a világ jogrendszereibe x

Kállay István kallay@sze.hu márc. 19.

címzett: viccmester15; Németh; kbalika9; pety92; ormandi-vida; lenartancsy; cseplo.reka.an.; ancs0626; viki.b.89; a.schatz; v.lilla91; evelin92; saját magam; dp92; rigo.berni; aanette; Kállay

   Üzenet lefordításaKikapcsolás a következő nyelvhez: angol

 

http://en.wikipedia.org/wiki/English_law

30.

VILÁG NAGY JOGRENDSZEREI ---Tractatus of Glanvill - Wikipedia, the free encyclopediaBeérkező levelek xBev a világ jogrendszereibe x

Kállay István kallay@sze.hu márc. 19.

címzett: viccmester15; Németh; kbalika9; pety92; ormandi-vida; lenartancsy; cseplo.reka.an.; ancs0626; viki.b.89; a.schatz; v.lilla91; evelin92; saját magam; dp92; rigo.berni; aanette; Kállay

   Üzenet lefordításaKikapcsolás a következő nyelvhez: angol

 

http://en.wikipedia.org/wiki/Tractatus_of_Glanvill

31.

VILÁG NAGY JOGRENDSZEREI---Ranulf de Glanvill - Wikipedia, the free encyclopediaBeérkező levelek xBev a világ jogrendszereibe x

Kállay István kallay@sze.hu márc. 19.

címzett: viccmester15; Németh; kbalika9; pety92; ormandi-vida; lenartancsy; cseplo.reka.an.; ancs0626; viki.b.89; a.schatz; v.lilla91; evelin92; saját magam; dp92; rigo.berni; aanette; Kállay

   

Üzenet lefordításaKikapcsolás a következő nyelvhez: angol

 

http://en.wikipedia.org/wiki/Ranulf_de_Glanvill

32.

VILÁG NAGY JOGRENDSZEREI - RÓMAI JOG TOVÁBBÉLÉSE ---Peter Stein, Éva Földi - A rĂłmai jog EurĂłpa törtĂ©netĂ©ben - MĂşzeum AntikváriumBeérkező levelek xBev a világ jogrendszereibe x

Kállay István kallay@sze.hu márc. 19.

címzett: viccmester15; Németh; kbalika9; pety92; ormandi-vida; lenartancsy; cseplo.reka.an.; ancs0626; viki.b.89; a.schatz; v.lilla91; evelin92; saját magam; dp92; rigo.berni; aanette; Kállay; hermankitti; kadiszabina; Pődör; antal; fanny.piri; Zsófia; gloria510; tanika7

   Üzenet lefordításaKikapcsolás a következő nyelvhez: angol

 

http://www.muzeumantikvarium.hu/item/a-romai-jog-europa-torteneteben?set_lang=en

33.

VILÁG NAGY JOGRENDSZEREI---Squire Law Library - University of Cambridge

Beérkező levelek xBev a világ jogrendszereibe x

Kállay István kallay@sze.hu márc. 19.

címzett: viccmester15; Németh; kbalika9; pety92; ormandi-vida; lenartancsy; cseplo.reka.an.; ancs0626; viki.b.89; a.schatz; v.lilla91; evelin92; saját magam; dp92; rigo.berni; aanette; Kállay

   Üzenet lefordításaKikapcsolás a következő nyelvhez: angol

 

 

http://www.squire.law.cam.ac.uk/eminent_scholars/professor_peter_stein_bibliography.php

34.

-VILÁG NAGY JOGRENDSZEREI-- The American Journal of Legal History, Vol. 3, No. 3 (Jul., 1959), pp. 288-292Beérkező levelek xBev a világ jogrendszereibe x

Kállay István kallay@sze.hu márc. 19.

címzett: viccmester15; Németh; kbalika9; pety92; ormandi-vida; lenartancsy; cseplo.reka.an.; ancs0626; viki.b.89; a.schatz; v.lilla91; evelin92; saját magam; dp92; rigo.berni; aanette; Kállay

   Üzenet lefordításaKikapcsolás a következő nyelvhez: angol

 

http://www.jstor.org/pss/844004

35.

VILÁG NAGY JOGRENDSZEREI ---A K R Kiralfy - The English Legal System - AbeBooksBeérkező levelek xBev a világ jogrendszereibe x

Kállay István kallay@sze.hu márc. 19.

címzett: viccmester15; Németh; kbalika9; pety92; ormandi-vida; lenartancsy; cseplo.reka.an.; ancs0626; viki.b.89; a.schatz; v.lilla91; evelin92; saját magam; dp92; rigo.berni; aanette; Kállay

   Üzenet lefordításaKikapcsolás a következő nyelvhez: angol

 

http://www.abebooks.co.uk/search/sortby/3/an/A+K+R+Kiralfy+/tn/+The+English+Legal+System+

36.

VILÁG NAGY JOGRENDSZEREI-Online Library of Liberty - Commentaries on the Laws of England in Four Books, vol. 1Beérkező levelek xBev a világ jogrendszereibe x

Kállay István kallay@sze.hu márc. 19.

címzett: viccmester15; Németh; kbalika9; pety92; ormandi-vida; lenartancsy; cseplo.reka.an.; ancs0626; viki.b.89; a.schatz; v.lilla91; evelin92; saját magam; dp92; rigo.berni; aanette; Kállay

   Üzenet lefordításaKikapcsolás a következő nyelvhez: angol

 

 

http://oll.libertyfund.org/index.php?option=com_staticxt&staticfile=show.php%3Ftitle=2140&Itemid=27

37.

CSALÓ EGYETEMISTÁKBeérkező levelek xBev a világ jogrendszereibe x

Kállay István kallay@sze.hu márc. 19.

címzett: fanny.piri; Zsófia; Török; tamaskobl; koko.balazs; ilonka.foldhazi; zsofi.wieger; anita.nagy92; kvcs.klaudia; Sarlós; ungerniki12; fannus.7; nemethszabina05; Dominika; Hancz; markos_antal; vica_1; Enikő; szalaygy; viccmester15; Németh; kbalika9; pety92; ormandi-vida; lenartancsy

Tisztelt Hallgatóim!

             Kérem, olvassák el JOBBÁGYI professzor cikkét. Jobbágyi tanár úr itt is oktat, Győrött. Hajdan a tanítványom volt. http://www.magyarhirlap.hu/velemeny/csalo_egyetemistak.html

            Azt kívánom az anyaghoz hozzá fűzni, hogy Önök a TÁRSADALMI MUNKAMEGOSZTÁSBAN azért vannak a tényleges munkavégzés alól átmenetileg felmentve, hogy minden erejükkel a tanulmányaikkal foglalkozhassanak. Érdektelen tehát számomra az a megközelítés, hogy a „joghallgatók” óraterhe a legalacsonyabb, - hiszen ez így nem felel meg a valóságnak. A joghallgató egy normális rendszerben reggeltől-estig a könyvtárban ül, és olvassa a MÉRHETETLEN mennyiségű szakirodalmat, hogy majdan legalább türhető felkészültségű szakember lehessen.

            „INTERAKTIV MÓDSZEREMBEN” tehát küldeményeim nem az unalom szüleményei, hanem a KÖTELEZŐ TANANYAG RÉSZEI, tehát azok feldolgozását elvárom, sőt, levelezésem sem maradhat „egyoldalú” (Mikes Kelemen szindróma: levél az „Édes Nénémhez”). Küldeményeimre reflexiókat várok: ki mivel kíván foglalkozni azon feladatok közül, amelyekre a figyelmét felhívtam?! (ha nem, akkor is miért nem?!)

Jó munkát kíván tanáruk

Kállay István

38.

VILÁG NAGY JOGRENDSZEREI letölthető "ADÁSVÉTEL" anyagBeérkező levelek xBev a világ jogrendszereibe x

Kállay István kallay@sze.hu márc. 19.

címzett: viccmester15; Németh; kbalika9; pety92; ormandi-vida; lenartancsy; cseplo.reka.an.; ancs0626; a.schatz; v.lilla91; evelin92; saját magam; dp92; igneczi.andrea; aanette; hermankitti; kadiszabina; Pődör; antal; fanny.piri; Zsófia; gloria510; tanika7; Urszin; vica_1

 

Barna Attila.doc156 KB   Megtekintés   Letöltés  

39.

RÓMAI JOG TOVÁBBÉLÉSE French Civil CodeBeérkező levelek xBev a világ jogrendszereibe x

Kállay István kallay@sze.hu márc. 19.

címzett: hermankitti; kadiszabina; Pődör; antal; fanny.piri; Zsófia; gloria510; tanika7; Urszin; vica_1; Olivér; viccmester15; Németh; kbalika9; pety92; ormandi-vida; lenartancsy; cseplo.reka.an.; ancs0626; viki.b.89; a.schatz; v.lilla91; evelin92; saját magam; dp92

   Üzenet lefordításaKikapcsolás a következő nyelvhez: angol

 

SZÖVEG ANGOLUL

 

http://209.85.135.132/search?q=cache:tCndXPPM0NAJ:www.smixx.de/ra/Links_F-R/French_Civil_Code/french_civil_code.html+napoleon+civil+code+1804&cd=10&hl=hu&ct=clnk&gl=hu

40.

VILÁG NAGY JOGRENDSZEREI Code NapolĂCon: West's Encyclopedia of American Law (Full Article) from Answers.comBeérkező levelek xBev a világ jogrendszereibe x

Kállay István kallay@sze.hu márc. 19.

címzett: viccmester15; Németh; kbalika9; pety92; ormandi-vida; lenartancsy; cseplo.reka.an.; ancs0626; viki.b.89; a.schatz; v.lilla91; evelin92; saját magam; dp92; rigo.berni; aanette; hermankitti; kadiszabina; Pődör; antal; fanny.piri; Zsófia; gloria510; tanika7; Urszin

 

CNC TÖRTÉNETE, TERVEZETEI, EREDETI FRANCIA SZÖVEG, ANGOL SZÖVEG

http://209.85.135.132/search?q=cache:Ldlb0ackQ5EJ:www.answers.com/topic/code-civil-popularly-code-napoleon-or-napoleonic-code+napoleon+civil+code+1804&cd=6&hl=hu&ct=clnk&gl=hu

41.

VILÁG NAGY JOGRENDSZEREI : BGB gesamt.pdf (application/pdf objektum)Beérkező levelek xBev a világ jogrendszereibe x

Kállay István kallay@sze.hu márc. 19.

címzett: viccmester15; Németh; kbalika9; pety92; ormandi-vida; lenartancsy; cseplo.reka.an.;

ancs0626; viki.b.89; a.schatz; v.lilla91; evelin92; saját magam; dp92; rigo.berni; aanette; hermankitti; kadiszabina; Pődör; antal; fanny.piri; Zsófia; gloria510; tanika7; Urszin

   Üzenet lefordításaKikapcsolás a következő nyelvhez: német

http://www.gesetze-im-internet.de/bundesrecht/bgb/gesamt.pdf

42.

Vivi Kocsis <rakat.tulipan@gmail.com>

VILÁG NAGY JOGRENDSZEREI Japán Polgári Törvénykönyv teljes

Kállay István <kallay@sze.hu>  2012. március 20. 15:27 

Címzett: viccmester15@citromail.hu, Németh Dániel <nemeth__daniel@freemail.hu>, kbalika9@freemail.hu, pety92@citromail.hu, cseplo.reka.anna@hotmail.com, ancs0626@gmail.com, viki.b.89@gmail.com, a.schatz@gmail.com, v.lilla91@freemail.hu, evelin92@vipmail.hu, rakat.tulipan@gmail.com, dp92@citromail.hu, aanette@freemail.hu

Másolatot kap: Németh Norbert <nnemeth@sze.hu>

 

 

 

 

Széchenyi István Egyetem

Jog- és Gazdaságtudományi Kar

Jogtörténeti Tanszék

Japán- és Távol-Keleti Jogok Szemináriuma

 

 

 

 

 

 

GLAVANITS Judit – KÁLLAY Isvtán

(szerk.)

 

 

 

 

Japán Polgári Törvénykönyv 

Japanese Civil Code

Japanisches Bürgerliches Gesetzbuch

Nippon no Minpoo

 

 

 

 

 

Összeállították és fordították (a felsorolás példálózó jellegű, a teljesség igénye nélkül):

Benkő Judit, Bíró Barna, Ganczer Mónika, Kelemen Gábor, Schulmann Katalin, Schützenhoffer Dániel, Stoller Katalin, Szabó Beáta, Tasi Katalin, Tauber Krisztina, Tóth Nikoletta, Varga Lóránt

 

 

Kézirat gyanánt, kizárólag a Történeti Jogösszehasonlító Szemináriumi foglalkozások céljára készült nyersfogalmazvány és vitaanyag. A szöveg a szemináriumi munka segédeszköze, azzal a céllal készült, hogy a Római jogi megoldásokat keressék a hallgatók a Francia Polgári Törvénykönyvben, majd annak átvételeiben, így a japán, román stb… magánjogi kodifikációkban. Az összehasonlítás módszerét a szemináriumvezető adja meg, ő jelöli ki a kötelező forrás- és irodalomanyagot, különös tekintettel a Hitotsubashi Egyetemen (Tokyo) folytatott kutatásokra. A hallgatók tájékoztatásául: a vizsgálatok kiterjednek a Porosz Landrechtre, és az Osztrák Általános Polgári Törvénykönyvre, valamint a BGB-re is. A szerkesztők minden alaki és tartalmi észrevételt jelen honlapon köszönettel fogadnak.

 

 

2005/2006-os tanév II. félév

 

Győr, 2006.

 

 

 

 

 1-2. § 

Ez a törvénykönyv az emberi méltóságból és a nemek alapvető egyenlőségéből indul ki.

 

Polgári Törvénykönyv

I. Könyv: Általános Rész

1.§

1. A személyi jogok alkalmazkodnak a közjóléthez.2. A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése a hűség és bizalom elvei alapján történik.3. A joggal való visszaélés tilos.

2.§ A külföldiek a törvényekben, rendeletekben, valamint az államközi szerződésekben meghatározott tilalmak kivételével személyhez fűződő jogokban részesülnek.

 

Második rész: Ügyletképesség

3.§  Nagykorú az, aki a huszadik életévét betöltötte.

 

4.§.

1. Kiskorú jogügyletének érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése szükséges, kivéve, ha a jogügylet csupán jogokat keletkeztet vagy kötelezettségektől mentesít.

2. Bármilyen jognyilatkozat, ami az (1) bekezdés tartalmával ellentétes, megtámadható.

 

 

I. Fejezet: Személyek

Első rész:  A személyi jogok élvezete

 

1-3. §

A személyi jogok élvezete a születéssel kezdődik.

 

5. §

A kiskorú egyrészt törvényi képviselő hozzájárulásával később meghatározott célból elidegenítheti dolgát saját hasznára, másrészt a törvényes képviselő hozzájárulásával meghatározott cél nélkül is elidegenítheti bizonyos dolgait.

 

6. §

1. A fiatalkorú, akinek engedélyezett egy, vagy többfajta üzlet folytatása, üzletkötéseire vonatkozóan ugyanolyan jogképességgel bír, mint a nagykorúak.

2. A fenti szakasz azon eseteiben, amikor a tények azt mutatják, hogy a fiatalkorú még nem alkalmas az üzletvitelre, törvényes képviselője egyetértésben a vonatkozó jogszabályokkal visszavonhatja vagy korlátozhatja az engedélyt.

 

7.§ A nem épelméjűség szokásszerű állapotában levő embereket a Családi Bíróság cselekvőképtelennek nyilváníthatja a hitvestárs, a negyedízigleni rokonok, egy gondnok, gyám, vagy annak helyettese kérelmére.

 

Második Rész: Jogi személyek

 Jogi személyek létrejötte

(Jogi személyek létezésének alapja)

 

8.§ 

A cselekvőképtelen személy gondnoksága

A cselekvőképtelennek ítéltetett személyt gondnokság alá kell helyezni.

 

9.§

Az ítélet hatása a cselekvőképtelen személyre

Egy személy cselekvőképtelenségét kimondó határozat megtámadható.

 

10.§ 

Ha a cselekvőképtelenség oka megszűnik, a család a bíróságnak bármely ember szóvátételére a 7.§. szerint el kell törölnie döntését. 

 

11.§

A gyenge elméjű vagy tékozló mintegy cselekvőképtelennek ítélhető és gondnokság alá helyezhető.

 

12.§

A mintegy cselekvőképtelennek ítélt személynek az alábbi aktusok megítéléséhez szükséges elnyernie gondnoka belegyezését:

1.       Tőke átvételéhez, vagy felhasználásához,

2.       Hitel felvételéhez, vagy óvadék letételéhez,

3.       Olyan aktusok tételéhez, melynek célja tulajdonszerzés, vagy jogok elvesztése, különös jelentőséggel ingatlanokra, vagy ingó dolgokra,

4.       Részt venni törvényes eljárásokban,

5.       Ajándékozni, megállapodni, vagy egyeségre jutni választott bíróságok tárgyában,

6.       Elfogadni vagy lemondani örökségről,

7.       Megtagadni ajándékot, vagy hagyatékot, vagy elfogadni ajándékot, vagy hagyatékot, vagy elfogadni ajándékot, vagy hagyatékot, hacsak nem terheli azt valamilyen jog,

8.       Elvállalni építést, újjáépítést, bővítő építést, vagy felújítást,

9.       Bérbe adni, vagy bérelni tulajdont, hosszabb időre, mint azt a 602.§ részletezi.

A család bírósága a körülményekhez képest rendelkezhet úgy, hogy a mintegy 

cselekvőképtelen személynek meg kell kapnia gondnoka beleegyezését azon aktusok esetében, amelyeket az előző szakasz nem említ. 

                A megelőző két szakasz áthágásával létrejött ügyletek megtámadhatók.

13.§

A szükségel változtatásokkal a 7.§ és a 10.§ rendelkezéseit kell alkalmazni a quazi cselekvőképtelenségre vonatkozóan.

 

14-18. §

Törölve.

 

30. §

1. Ha hét évig ismeretlen, hogy egy távol tartózkodó személy életben van-e vagy meghalt, a Családi Bíróság bármely érdekelt személy kérelmére bírósági nyilatkozatban megállapíthatja az eltűnés tényét.

 2. Ugyanez vonatkozik azokra a személyekre, akik háború színhelyén, elsüllyesztett vízi jármű   fedélzetén   tartózkodtak,   vagy   bármely   olyan   veszélynek   voltak   kitéve,   amely   halált okozhat, és a háború vége, a vízi jármű elsüllyedése vagy a veszély megszűnte után egy évig nem hallattak magukról.

 

31. §

Azt a személyt, akiről bírósági nyilatkozat a 30. § (1) bekezdésének megfelelően megállapította az eltűnés tényét, úgy kell tekinteni, mint aki azon időszak lejártának pillanatában halt meg, amit a 30.  § (1) bekezdése határozott meg; és azt a személyt,  akiről  bírósági  nyilatkozat a 30. §  (2) bekezdésének megfelelően megállapította az eltűnés tényét, úgy kell tekinteni, mint aki a veszély megszűnésének pillanatában halt meg.

 

 

32.§ 

Ha nem ismert, hogy az együtt meghalt személyek közül ki halt meg előbb, azt kell vélelmezni, hogy egy időben haltak meg. 

 

32/2.§

1. Ha bizonyított, hogy egy személy, akit bírói határozatban eltűntnek nyilvánítottak, még él vagy az előző paragrafusbelitől eltérő időpontban halt meg, a családi bíróság köteles, az érdekelt személy vagy bárki kérvényére, az eltűnést kimondó bírói határozatot érvényteleníteni, azonban a bírói határozat után tett jóhiszemű cselekmények érvényességét tilos megtámadni.

2. Egy személy, aki eltűnést kimondó bírói határozat alapján tulajdont szerez, annak érvénytelenítésével elveszti jogait, de a vagyont csak a gazdagodás erejéig kell visszatérítenie.

 

33.§ 

Jogi személyek csak ezen, vagy más jogszabályi előírás alapján jöhetnek létre. 

 

34.§

1.Jogi személyből alapítványt vagy egyesületet munkakapcsolati-, vallási-, tudományos-, művészeti-, vagy bármilyen másféle közérdekű célból, illetve ezen okokból hozható létre, akik ehhez jogosultságukat az illetékes hatóságoktól szerezhetik meg. 

2. Ha nem hivatalosan működő egyesületről vagy alapítványról van szó, akkor nem használhatják az egyesületek ill. alapítványok ezt a megnevezést az esetlegesen bekövetkezendő tévedések értelmében.

 

35. §

1. Egyesíteni lehet azokat a társaságokat, amelyek rendelkeznek a haszonszerzéshez szükséges eszközökkel, összhangban a kereskedelmi társaságokra vonatkozó szabályokkal.

                2. Az előző szakaszban meghatározott társaságokra a megfelelő változtatásokkal alkalmazandóak a kereskedelmi társaságokra vonatkozó szabályok.

 

36.§ 

                1. Államok, állami közigazgatási egységek és a kereskedelmi társaságok kivételével nem kötelező az idegen jogi személyek elismerése. Ezen rendelkezés alól kivételt képeznek azok a jogi személyek, amelyeket törvény vagy nemzetközi szerződés ismer el

                2. Az (1) bekezdés szerint elismert külföldi jogi személyek ugyanazokat a jogokat élvezik, mint az ugyanazon kategóriába tartozó, japánban alapított jogi személyek. Ez azonban nem vonatkozik azokra a jogokra, amelyeket külföldiek nem élvezhetnek, ill. azokra, amelyekre vonatkozóan jogszabály vagy nemzetközi szerződést korlátozó rendelkezést tartalmaz.

 

37.§

A bejegyzett társaság alapítóinak alapszabályzatot  kell készíteniük, mely a következő pontokat kell, hogy tartalmazza:

1.       A társaság célját

2.       A társaság cégnevét

3.       A társaság székhelyét

4.       A  pénzügyekre vonatkozó rendelkezéseket

5.       Az igazgatóság kinevezésére és elmozdítására vonatkozó rendelkezéseket

6.       A tagság megszerzésére és elvesztésére vonatkozó rendelkezéseket

 

38.§

                 1. A bejegyzett társaság alapszabályzata –az alapszabályzat eltérő rendelkezésének hiányában- csak a tagok háromnegyedének egyetértésével módosítható.

                 2.  Az alapszabályzat módosítása csak az illetékes hatóságok jóváhagyásával érvényes.

 

39.§ 

Bejegyzett alapítvány alapítójára - alapító okiratra vonatkozóan - a 37.§ 1-5 bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

 

40.§ 

Ha a bejegyzett alapítvány alapítója anélkül hal meg, hogy az alapítvány nevét vagy szervezetét, vagy az igazgatóság kinevezésének és elmozdításának módját meghatározta volna, a bíróság az alapítvány bármely tagjának, vagy az ügyészség megkeresésére a 37.§ 1-5 bekezdését kell alkalmazni.

 

41.§        

1. Az élők közötti alapító okiratnál az ajándékozásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a szükséges változtatásokkal.

                2. Ha az alapító okira végintézkedésben áll fenn, akkor arra a végrendeleti hagyatékra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a szükséges változtatásokkal.

 

42.§        

1. Élők közötti alapító ügyletnél a vagyonalapítás, mint a jogi személy vagyona, az alapításhoz szükséges engedély megadásának időpontjától érvényes.

                2. Ha az alapító ügylet végintézkedésben áll a vagyonalapítás, mint a jogi személy vagyona, a végintézkedés hatályossá válásának időpontjától érvényes.

 

43.§ 

A jogi személynek jogai és kötelezettségei vannak, amelyek törvényekből és szabályrendeletekből következnek, és amelyek magukba foglalnak rendelet vagy alapító ügylet által meghatározott célokat.

 

44.§ 

Mindazokét a harmadik személyt ért károkért, amelyek nem tartoznak a jogi személy tevékenységi körébe, azon tagok és igazgatók, akik támogatták a határozatot, illetve azok az igazgatók és más képviselők, akik a végrehajtást foganatosították együttesen vagy külön-külön felelősségre vonhatók.

 

45.§

 

1.A jogi személy bejegyzését követő regisztrációt  az alapítás időpontjától számított; - székhelyen lévő iroda esetében -  2 héten belül, -  a kihelyezett irodák esetében -  3 héten belül kell eszközölni.

2. A jogi személyek bejegyzése nem történhet más személyek ellen, kivéve, ha már regisztrálták a székhelyén.

3. Ha a bejegyzést követően a jogi személy egy új irodát hoz létre, 3 héten belül regisztráltatni kell a székhelyén.

 

46. §

     1.A bejegyzéshez szükséges adatok a következők:

1.       A célja;

2.       A neve;

3.       Az irodák;

4.       A bejegyzés engedélyezésének dátuma;

5.       A kitűzött időtartam, ha van;

6.       A vagyon teljes értékét;

7.       A hozzájárulások megszerzésének módját, ha van;

8.       Az összes igazgató teljes nevét és állandó tartózkodási helyét.

 

2. Abban  az esetben, ha valamilyen változás következik be az előző paragrafusban említett adatokban, a regisztrációt a főiroda székhelyén 2 héten belül, a többi irodánál 3 héten belül eszközölni kell, úgy, hogy a változtatás ne történhessen egy harmadik személy ellen, megelőzve annak regisztrációját.

3. Abban az esetben, ha valamilyen ideiglenes rendelkezést hoznak, arról hogy felfüggesztik az igazgató kötelezettségének teljesítését, vagy, hogy kineveznek egy személyt, hogy helyettesítse az 

igazgatót, lássa el a feladatait, vagy megváltoztatják, vagy törlik a kötelezettségek teljesítését , a regisztrációt a főiroda, vagy egy más iroda székhelyén kell lebonyolítani. Ebben az esetben, a szükséges változtatásokkal, az előbbi paragrafus rendelkezései az irányadók.

47. §

 

Ha van olyan adat, amely a 45/1 –es paragrafus rendelkezései alapján van regisztrálva, és mindegyiket az előző paragrafus követeli, a regisztrációs időt a szóban forgó engedély időpontjától kell számítani.

 

48. §

1.       Abban az esetben, ha a jogi személy megszünteti legfőbb irodáját 2 héten belül, a felszámolást az előbb említett iroda székhelyén, és a 46/1 -es paragrafus által említett adatokat az új iroda székhelyén kell regisztrálni, és amikor felszámolják a többi irodát, a felszámolást regisztrálni kell, az előbb említett iroda székhelyén 3 héten belül, és a 46/1 –es paragrafusban említett adatokat az új iroda székhelyén kell 4 héten belül regisztrálni.

2.       Abban az esetben, amikor egy irodát az egyik helyről, ugyanahhoz az igazságszolgáltatási körzetbe tartozó másik helyre helyeznek át, csak a felszámolást kell regisztrálni.

49 . §

1.       A 45/3 –as paragrafus és a 46, 48. paragrafus rendelkezéseit kell alkalmazni, amikor egy külföldi jogi személy egy irodát létesít Japánban, azonban tiszteletben tartja a szabályokat, melyeket az idegen ország szab számára, a regisztrációs időt így az értesítés idejétől kell számítani.

2.       Amikor egy külföldi jogi személy első alkalommal nyit irodát Japánban, más személyek megtagadhatják a jogi személy megalapításának jogát, a regisztrációig, amit az iroda székhelyénél kell eszközölni.

 

50.§

Egy jogi személy állandó tartózkodási helye a fő irodája székhelyén van.

 

51.§

1. Egy jogi személy köteles a megalapításkor és minden év első három hónapjában leltárt készíteni, és ezt az irodájában megtartani, feltéve, ha az üzleti időszakot rögzítették, leltárt megalapításkor és az üzleti időszak végén is készíteni kell.

2. Jogképes egyesületek kötelesek listát vezetni a tagjaikról, és kötelesek módosítani, ha változás áll be a tagságba.

 

52.§

Egy jogi személynek rendelkeznie kell egy igazgatósággal, ami egy vagy több személyből áll. Több igazgatósági tag esetén, a jogi személy ügyeiről az igazgatók szótöbbsége dönt, amíg az alapszabályzat vagy az alapító okirat másképpen nem rendelkezik.

 

53.§

Az igazgatók kötelesek képviselni a jogi személyt minden ügyében, de tilos ellentmondaniuk az alapszabályzat rendelkezéseinek vagy az alapító okirat tartalmának. A jogképes egyesületek kötelesek teljesíteni a tagok közgyűlésének határozatait.

 

54.§

Az igazgatók képviseleti hatáskörét jóhiszemű harmadik személy nem korlátozhatja. 

 

 

55.§

Az   igazgatók  képviseleti  hatalmukat  csak  olyan meghatározott esetekben  ruházhatják  át  más személyekre,   ha   az   átruházás   nem   ütközik   az   alapszabályzatba,   az   alapító   okiratba   vagy közgyűlési határozatba.

 

56.§

Azokban az esetekben, amikor az igazgatói pozíció megüresedik, és fennáll a veszélye, hogy kár származik   a   késlekedésből,   a   Bíróság   köteles   ideiglenes   igazgatót   kijelölni   bármely   érdekelt személy vagy az ügyész kérelmére.

 

57.§

Az igazgatóknak nincsen képviseleti hatalma azon kérdések tekintetében, amikor a jogi személy és az ő saját érdeke ütközik egymással. Ilyen esetekben rendkívüli képviselőt kell kijelölni az 56.§ rendelkezésének megfelelően.

 

58.§

A jogi személy az alapszabályzat, az alapító okirat vagy közgyűlési határozat szerint egy vagy több felügyelővel rendelkezik.

 

59.§

A felügyelő kötelességei a következők:

1.  a jogi személy pénzügyi helyzetének az ellenőrzése;

2.    az igazgatóság üzletvitelének a felügyelete;

3.   jelenteni   a   közgyűlésnek   vagy   az   illetékes   hatóságnak,   ha   valamilyen szabálytalanságot észlel pénzügyi vagy adminisztrációs kérdésekben;

3.        közgyűlés   összehívása,   ha   szükséges   a   jelentés   megtétele   a   (3)   bekezdés rendelkezésének megfelelően.

 

60.§

A bejegyzett társaság igazgatóságának évente legalább egyszer közgyűlést kell összehívnia.

 

61.§ 

1. Egy bejegyzett társaság igazgatósága rendkívüli közgyűlést hívhat össze, ha azt szükségesnek tartja.

2. A bejegyzett társaság igazgatósága rendkívüli közgyűlést köteles összehívni, ha az összes tag legalább egyötöde azt indítványozza a gyűlés tárgyának a megjelölésével, azonban ezt az indítványozáshoz szükséges tagszámot csökkentheti, avagy növelheti az alapszabály ide vonatkozó rendelkezése.

 

62.§ 

A közgyűlést tárgyának megjelölésével, azt öt nappal megelőzően kell az alapszabály rendelkezéseivel összhangban összehívni.

 

63.§ 

A bejegyzett társaság ügyleteit a közgyűlés határozataival összhangban kell intézni, kivéve, ha azokat az alapszabály az igazgatóságra vagy más szervezetekre ruházza át.

 

64.§ 

A közgyűlésen csak a 62.§ alapján korábban közölt tárgyakban hozható határozat, amennyiben az alapszabály másként nem rendelkezik.

 

65.§

1.       Minden tagnak egyenlőm szavazati joga van.

2.       Azok a tagok, akik a közgyűlésen nem vesznek részt, a szavazatukat írásban leadhatják, vagy képviselő által szavazhatnak.

3.       Az előző két bekezdéstől az alapszabály eltérően rendelkezhet.

 

66.§

Ha a határozat a társaság és valamely tagjának kapcsolatára vonatkozik, az érintett tagok nem szavazhatnak.

 

67.§

1.       A jogi személy ügyvitelét az illetékes hatóság felügyeli.

2.       A felügyelet körében az illetékes hatóság szükséges rendelkezéseket bocsát ki.

3.       A jogi személy ügyvitelét és vagyoni helyzetét mindenkor az illetékes hatóság vizsgálja hivatalból.

 

68.§

                A jogi személyt az alábbi okok miatt kell megszüntetni:

1.       Az alapító okiratban vagy az alapszabályban meghatározott megszűnési ok bekövetkezése.

2.       A jogi személy céljának elérte vagy végrehajthatatlansága,

3.       Csőd,

4.       Az ok jóváírásának visszavonása

A jogképes egyesület az előző bekezdésben felsorolt eseteken kívül az alábbi okok miatt kell megszüntetni:

1.       A közgyűlés határozata

2.       A tagok száma egy alá csökken.

69.§

A jogképes egyesület felbontásáról az összes tag legalább ¾-ének beleegyezésével lehet határozatot hozni, hacsak az alapszabály másképp nem rendelkezik.

 

70.§

1. Ha egy jogi személy kötelmeinek teljesítésére képtelen, a bíróság az igazgatónak, vagy egy, a kötelemben érintett tagnak a kérésére, vagy saját hatáskörében is csődeljárást kezdeményezhet.

2.  Az előző szakasz értelmében az igazgató haladéktalanul benyújthatja kérelmét a csődeljárásra.

 

71.§

Abban az esetben, ha egy jogi személy olyan kötelezettségeket vállal, amely nem tartozik hatáskörébe, vagy szabálysértő azon engedélyek tekintetében, melyek a bejegyzést indokolták, vagy a felügyelet tervezése nem az ügyvéd, hanem egy illetékes bíróság hatáskörébe tartozik, vagy olyan jogi tényt eszközöl, amely a közérdeket sérti, és az illetékes hatóság megsemmisíti ezt a határozatot, ha másképp nem orvosolható.

Ugyanez fordulhat elő, ha kötelezettségeit nem teljesítette 3 vagy több egymást követő évben, menthető ok nélkül.

 

72.§

1. Jogi személy azon követelése mely a feloszlatásból származik, visszaszáll a megjelölt személyekre.

2. Ha nincs olyan személy, akihez a követelés az alapító okirat vagy az alapszabály értelmében jogosan visszaháramlana, vagy ha az eljárás, mellyel felsorolták ezen  személyeket, nem részletező jellegű, az illetékes hatóságok hozzájárulásával az igazgatónak lehetősége van rendelkezni ezen követelésekről csakúgy, mint a jogi személynek, bejegyzett társaság esetén pedig közgyűlés összehívása szükséges.

3. Bármely követelés, amely nem rendelkezik megfelelően a feltételekről az előző két szakasszal kapcsolatosan, a követelés szálljon vissza az Államkincstárra.

 

73.§

Egy már feloszlásban levő, csődeljárás alatt álló jogi személynek mindaddig folytatnia kell működését, amíg a csődeljárás be nem fejeződik.

 

74.§

Ha egy jogi személyt feloszlatnak, az igazgató lesz  a felszámoló, kivéve ha csődeljárásról van szó, viszont ez nem történhet meg, ha az alapszabály vagy az alapító okirat ennek ellenkezően rendelkezik, illetve ha más személyt bíztak meg ezzel a feladattal a közgyűlésen.

 

75. §

Ha nincs olyan személy, aki a felszámoló szerepét betöltené, az előző paragrafus rendelkezéseinek megfelelően, vagy ha feltételezhető, hogy kár keletkezik a felszámoló hiánya miatt, a bíróság kijelölhet felszámolókat, bármely érdekelt személy vagy egy ügyész kérelmére, vagy jelölhet saját hatáskörében.

 

76.§

Ha alapos oka van, a bíróság elmozdíthatja a felszámolót, bármely érdekelt személy vagy egy ügyész kérelmére, vagy saját hatásköréből kifolyólag.

 

77. §

1.Kivéve a csőd és az engedély visszavonásának esetét, a felszámolóknak regisztrálniuk kell a teljes nevüket, állandó lakhelyüket, a megszűnés okát és idejét, a központi iroda székhelyén a megszűnést követő 2 héten belül, és a többi iroda székhelyén a hivatalba lépést követő 3 héten belül, és ugyanott ezt jelentenie kell az illetékes hatóságoknak.

2. Az előző paragrafus rendelkezései a szükséges változtatásokkal vonatkoznak azokra a felszámolókra, akik a csődkor vagy az egyesülési engedély visszavonásakor kerültek hivatalukba.

3. Azok a felszámolók, akik a felszámolás alatt kerülnek hivatalukba, be kell jegyezniük a teljes nevüket, állandó lakhelyüket, a főiroda székhelyén 2, a többi iroda székhelyén a hivatalba lépést követő 3 héten belül, és jelentenie kell az illetékes hatóságoknak.

 

78. §

A felszámoló feladatai a következők:

 

1. A függőben lévő ügyletek felgöngyölítése2. A követelések megállapítása, és a kötelmek megszüntetése.3. A többletvagyon elosztása

 

A felszámolóknak minden szükséges eszköz rendelkezésére áll, hogy az előző paragrafusban foglaltaknak eleget tegyenek.

 

79. §

1.A felszámolóknak a hivataluk átvételi napját követő 2 hónapon belül nyilvános közleményt kell kiadniuk a hitelezőknek legalább háromszor, figyelmeztetve őket követeléseik megnevezésére meghatározott időn belül, amely nem lehet 2 hónapnál kevesebb.

2.Egy kiegészítő nyilatkozatot kell mellékelni az előbbi paragrafusban említetthez, annak közlésére, hogy azok a követelések, melyeket hitelezőik nem jeleznek a meghatározott időszakban, kimaradnak a felszámolásból; mindazonáltal a felszámolók nem hagyhatják figyelmen kívül az általuk ismert követeléseket.

3. A felszámolóknak külön jogvesztő erejű felszólító nyilatkozatot kell eljuttatni minden általuk ismert hitelezőnek, hogy jelezze követeléseit.

 

80.§

Azok a hitelezők, akik az igényeiket az előző paragrafusban meghatározott határidő után nyújtották be, csak olyan tulajdont igényelhetnek, amelyet még nem adtak át olyan személyeknek, akikre a tulajdon visszaszáll, miután a jogi személy kötelmeit hiánytalanul teljesítette.

 

81. §

1.Ha a felszámolás során nyilvánvalóvá válik, hogy a jogi személy vagyona nem elegendő kötelmeinek teljesítésére, a felszámoló azonnal csődeljárásért köteles folyamodni, és erről nyilvános felszólítást kell tennie.

2.A felszámoló feladatát teljesítette, ha átadta az ügyeket, a csődeljárást lebonyolító ügyintézőnek.

3.Ha az említett ügyben már bizonyos kötelezettségeket teljesítettek a hitelezők felé, vagy a tulajdon visszaszállt az eredeti tulajdonosához, a csődeljárásban eljáró ügyintéző visszakövetelheti azt. 

 

82. §

Egy jogi személy feloszlatása vagy felszámolása, a bíróság hatáskörébe tartozik.

                A bíróság saját hatáskörében mindennemű vizsgálatot elrendelhet, amely az előző paragrafusban említett hatáskörhöz szükséges.

 

83.§

A felszámolás befejeztével a felszámoló köteles beszámolót tenni az illetékes hatóságoknak.

 

 

83/2.§

Az illetékes hatóságok átruházhatják a hatáskörüket, melyeket az e fejezetben taglaltak alapján szerzett, részben vagy egészben, a közigazgatási hivataloknak, a vonatkozó kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően.

 

84.§

500.000 yen kártérítést kell fizetnie a jogi személy igazgatójának, felügyelőjének vagy 

felszámolójának a következő esetekben:

 

1. Ha elhanyagolta bármely jelentési kötelezettségét, az ebben a szakaszban jelöltek közül.2. Ha nem teljesítették az 51-es paragrafus rendelkezéseit, vagy ha valótlant állítottak a leltárban, 

vagy a tagok listájában.3. Ha megakadályozták az illetékes hatóságok vagy a közigazgatási hatóságok vizsgálatát, melyek 

ezzel a hatáskörrel rendelkeztek; vagy akadályozzák a bíróságot, a 67-es és 82-es paragrafusokat illetően.

3/2. Ha megsértették az illetékes vagy a közigazgatási hatóságok rendeletét, akikre                 az ellenőrzési jogkört bízták.

4. Ha valótlant állítottak, vagy elhallgattak tényeket a hatóságok, vagy a közgyűlés elől.5. Ha megszegték a 70-es vagy a 81-es paragrafus rendelkezéseit, és elhanyagolták a csődeljárási 

kérelem benyújtását.6. Ha elhanyagoltak jogvesztő hatályú felszólítást tenni, melyeket a 79-es és a 81-es paragrafusok 

előírnak, vagy azt hamis adatokkal tették.

 

 

84/2.§

Az a személy, aki megsérti a 34/2-es paragrafus rendelkezéseit, köteles kártérítési összeget fizetni, amely nem haladja meg a 100.000 yent.

 

Harmadik Rész: Dolgok

 

85.§ 

Ezen törvénykönyv értelmében, dolognak minősül minden testi tárgy.

 

86.§        

1. A föld ahhoz alkotórészként erősített dolgok, ingatlanok.

                2. Minden egyéb dolog, ingó.

                3. A jogosultnak járó kötelezettségeket, ingónak kell tekinteni.

 

87.§        

1. Ha egy dolog tulajdonosa lefoglal egy, az ő tulajdonában lévő másik dolgot azzal a céllal, hogy tartósan elősegítse az első dolog használatát, a lefoglalt dolog egy járulék.

                2. A járulék követi a fődolog jogi sorsát.

 

88.§        

1. Egy dolog rendeltetésszerű használatának megfelelő használatából származó termékek természetes gyümölcsök.

                2. A pénz és azon dolgok, amelyek egy dolog ésszerű használatából származnak, polgári gyümölcsök

 

89.§        

1. A természetes gyümölcs azé a személyé, akinek joga van azt szétválás idején a fődologtól elszakítani.

3.       A polgári gyümölcs azon napok számával arányosan fog növekedni, ameddig az élvezetre való jog folyamatosan fennáll.

 

Negyedik rész: Jogügyletek

 

Első Rész: Általános tanok

Közjó vagy jó erkölcs

90.§ 

Azon jogügylet, amelynek tartalma ellentétes a közjóval vagy a jó erkölccsel, semmis és 

érvénytelen.

 

Első Könyv Általános Rész

 

91.§ 

 

Ha a felek egy jogügyletben olyan szándékról rendelkeztek, amelyek különböznek bármilyen közjóra nem vonatkozó szabálytól vagy rendelkezéstől, akkor a felek rendelkezése az irányadó.

 

 

 

92.§ 

 

Azon esetekben, ahol létezik egy olyan szokás, amely eltér bármilyen a közjóra nem vonatkozó jogszabályi rendelkezéstől, vagy szabályrendelettől- vélelmezni kell, hogy a rendelkező felek a szokás alapján jártak el, azaz a szokás az irányadó.

 

Ötödik rész: Szándéknyilatkozatok

 

93.§

 

 Az a szándéknyilatkozat nem érvényteleníthető, ahol a nyilatkozattevő tudta, hogy a nyilatkozat nem egyezik valódi szándékaival, azonban az a szándéknyilatkozat semmis és érvénytelen, ahol a másik fél ismerte vagy ismernie kellett volna  a nyilatkozattevő valódi szándékát.

 

 

94.§

 

1. A másik féllel összejátszva kötött szerződés érvénytelen és semmis.

                2. Az előző cikkelyben említett semmiség nem érinti a jóhiszemű harmadik személy

             jogait.

 

95.§

                Az akaratnyilatkozat érvénytelen és semmis, ha olyan hibában szenved, amely a szerződés bármely elengedhetetlen elemére vonatkozik. Azonban ha a nyilatkozat tevő részéről állt fenn súlyos gondatlanság, akkor a nyilatkozat tevő nem hivatkozhat a hibára.

 

96.§

                1. A szándékos megtévesztés vagy kényszer hatására kötött  szándéknyilatkozat megtámadható.

                2. Ha a megtévesztés vagy fenyegetés harmadik személy részéről történt, a szerződés csak akkor támadható meg, ha erről a másik fél tudott.

                3. Csalás alapján bekövetkezett szerződésérvénytelenítés jóhiszemű harmadik személyt nem károsíthat meg.

 

97.§

1.       A távollevők által kötött szerződés a tudomásszerzéssel hatályosul.

2.       A szerződés érvényességét nem befolyásolja, ha a nyilatkozattevő az értesítés elküldését követően elveszti cselekvőképességét vagy meghal.

 

97/2. §

                1. Abban az esetben, ha a szándéknyilatkozatot tevő a másik felet nem ismeri, vagy annak hol létéről nem tud, a nyilatkozat közfelhívás útján is megtehető.

                2. Az előző bekezdésben meghatározott közfelhívást, a polgári eljárásjogi törvénykönyv megfelelő rendelkezésivel összhangban ki kell függeszteni a bíróság hirdetőtáblájára, és a kifüggesztés tényét legalább egyszer közölni kell a hivatalos lapban és az újságokban. Ha a bíróság jónak látja, elrendelheti, hogy a

közfelhívást az újságokban való megjelentetés helyett a falu vagy város hivatalának vagy bármely más intézményének hirdetőtáblájára függesszék ki.

                3. A közfelhívás által tett szerződési nyilatkozatot úgy kell tekinteni, hogy az a kihirdetést követő két héten belül a másik fél tudomására jutott. Az értesítés nem tekinthető érvényesnek, ha a másik fél személyének vagy hollétének nem ismerése körülményeivel kapcsolatban a nyilatkozattevő részéről gondatlanság áll fenn.

                4. A közfelhívással kapcsolatos eljárások a sommás bíróságok hatáskörébe tartoznak. Amennyiben a másik fél nem ismert, a nyilatkozattevő lakhelye szerint illetékes bíróság, ha pedig a másik fél holléte nem ismert, a másik fél utolsó állandó lakhelye szerint illetékes bíróság jár el az ügyben.

                5. A bíróság a nyilatkozattevőtől követelheti a közzétételi díjak előre történő megfizetését.

 

98.§

                Ha a nyilatkozat kézhezvételének időpontjában a szándéknyilatkozat címzettje fiatalkorú vagy a bíróság által cselekvőképtelenné nyilvánított személy, a nyilatkozat nem érvényesíthető vele szemben. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a törvényes képviselő a nyilatkozatról már korábban tudomást szerzett.

 

99. §

1.       A képviselő által tett szándéknyilatkozat, akinek birtokában megbízás van, és igazolja azt a tényt, hogy a megbízó nevében jár el, a megbízóra nézve kötelező.

2.       Az előző szakaszban foglaltak a megfelelő változtatásokkal alkalmazandók azokra a nyilatkozatokra, amelyeket a harmadik fél szándéknyilatkozattal kérhet a képviselőtől.

 

100. §

 

Az azon képviselő által tett szándéknyilatkozatot, aki nem mellékeli, hogy megbízója nevében jár el, úgy kell tekinteni, mintha a saját nevében járt volna el; azonban a megfelelő paragrafus első bekezdését kell alkalmazni a megfelelő változtatásokkal akkor, ha a másik félnek tudomása volt, vagy tudomásának kellett volna lennie arról, hogy a nyilatkozatot a megbízó nevében tették.

 

101. §

1.        Ha   a   szándéknyilatkozat   érvényességének   megtámadásának   oka   a   szándék hibája,   illetve   annak   kikényszerítése,   vagy   valamilyen   körülmény   ismerete,   vagy hanyag nem tudása, az ok létét, vagy nemlétét a képviselőnek tudatni kell.

2.         Ha egy képviselőt  egy speciális   jogügylet véghezvitelével  bíztak meg, és az a megbízó  utasításai   szerint   járt  el,   akkor  a  megbízó  nem hivatkozhat  arra,  hogy  a képviselő nem ismert valamilyen olyan körülményt,  amiről neki tudomása volt,  és semmilyen   olyan   körülmény   nem   ismeretére   nem   lehet   hivatkozni,   amiről   a megbízónak nem volt ismerete.

 

102. §

Teljes cselekvőképességgel nem rendelkező személy is vállalhat képviseletet.

 

103. 

Azon   képviselő,   akinek  hatásköre   nincs  meghatározva,   csak   a   következő   esetekben   jogosult eljárni:

1.       Védelem

2.        A   jogot   gyakorolni,   vagy   javítani,   egy   ügyben   eljárni   addig,   amíg   az   ügy természete nem változik meg közbenjárása által.

104.§

A  megbízott   nem   jelölheti   ki   saját   alképviselőjét,   kivéve,   ha  megkapta   az   ehhez   szükséges igazgatói hozzájárulást, illetve ha ez az adott helyzetben elkerülhetetlen.

 

105.§

1. A 104.paragrafus bekövetkezésének esetében, azaz ha a megbízott alképviselőt nevez ki,  a felügyelet és a kinevezés tárgyában az alképviselőért a megbízó előtt a megbízott lesz a felelős.

2. Ha a megbízott egy, a megbízó által kijelölt képviselőt nevez ki, akkor a megbízott nem tartozik felelőséggel , hacsak nem volt tudomása a kijelölt képviselő megbízhatatlanságáról és alkalmatlanságáról, és ezek ellenére elmulasztotta a megbízót erről értesíteni, vagy a kijelölést 

visszavonni.

 

106.§

A   törvényes   képviselő   saját   felelősségére   alképviselőt   nevezhet   ki,   azonban   a   105.§-ban szabályozott felelősség csak akkor terheli, ha valamilyen előre nem látható esemény merül fel.

 

107.§

1. Az alképviselő a megbízót képviseli saját hatáskörén belül.

2.   Az   alképviselőnek   a   képviselővel   azonos   jogai   vannak   a  megbízóval   és   harmadik személlyel szemben.

 

108.§

Egy és ugyanazon jogügyletben senki nem vállalhatja valaki más, vagy mindkét fél képviseletét,ez azonban nem áll fenn a szerződés teljesítésének esetében. 

 

109.§ 

Egy személy, aki egy harmadik személynek jelezte, hogy átruházta egy másik személynek egyfajta képviselői   felhatalmazását,   felelősséget   kell   vállalnia   a   felhatalmazás   keretében   azokért   a cselekedetekért, amelyeket a másik személy a harmadik személy irányába tett.

 

110.§

Ha a képviselő a hatáskörén túl cselekedett és a harmadik személy alapos okkal feltételezte, hogy erre hatásköre volt, az előző szakaszt kell alkalmazni a megfelelő változtatásokkal.

 

111.§

A következő okok miatt kell a képviselői felhatalmazást hibának tekinteni:

1.       A képviselt halála

2.       A képviselő, vagy a törvényes képviselő halála, a hozzá nem értés ítélete, vagy a képviselő csődje.

A képviselői felhatalmazás megbízással jön létre, így a megbízás megszűnésével is hibásnak kell tekinteni.

 

112.§ 

A  képviselői   felhatalmazás  hibáját  nem  lehet  megállapítani  a   jóhiszemű harmadik  személlyel szemben,   hacsak   a   harmadik   személy   nem   volt   tudatában   a   gondatlanságból   származó tényeknek.

 

113.§

                 Egy   szerződés,   amit   valaki   a   képviselőjeként   képviselői   felhatalmazás  nélkül megköt, csak akkor lesz hatályos, ha a képviselt utólag elfogadja.

 

114. § 

A 113. §.-ban említett esetben a képviselő jogvesztő erejű felszólítást adhat a megbízónak, hogy egy általa meghatározott gondolkodási időn belül egyértelmű választ adjon, hogy megerősíti-e a szerződést, vagy sem. Ha a megbízó a meghatározott időn belül nem ad egyértelmű választ, akkor úgy kell tekinteni, hogy visszautasította a megerősítést.

 

115. §

Az a szerződés, ami olyan személy által köttetet, akinek nincs képviseleti joga, megtámadható a másik fél által, ha a megbízó még nem erősítette meg, Ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a másik   fél   a   szerződéskötés   időpontjában,   tudatában   van   annak,   hogy   a   képviselőnek   nincs megbízása.

 

116. §

Ellentétes szándéknyilatkozat hiányában, a megerősítésnek a szerződés létrejöttének időpontjáig visszahatóan érvényesnek kell lennie, de ezáltal a harmadik személy jogait nem befolyásolhatja.

 

117. §

1.   Ha   egy   személy,   aki  mint   egy  másik   személy   képviselője   köt   szerződést,   sem   a meghatalmazást, sem a megbízó fél utólagos jóváhagyását nem tudja bizonyítani, felelős a másik fél irányában annak későbbi választása szerint a szolgáltatásért, vagy az okozott kárért.

2. Az előző bekezdés rendelkezése nem alkalmazható, ha a másik fél tudatában volt, vagy saját hanyagsága miatt nincs tudatában annak, hogy az a személy nem rendelkezett képviselői jogosultsággal továbbá, ha a szerződést képviselőként aláíró személynek nincs képessége adott típusú szerződés megkötésére.

 

118. §

Az  előző  öt   paragrafus   rendelkezései  megfelelő  változtatásokkal  alkalmazandók  az  egyoldalú cselekményekre, de csak azokban az esetekben, ha az a személy, akinek a nyilatkozatot címezték, a nyilatkozat  idejében beleegyezett,  hogy a nyilatkozatot tevő megbízás nélkül   járjon el,  vagy nem tesz semmit ennek megakadályozására,  ugyanezt  kell  alkalmazni,  olyan egyoldalú ügylet esetében, ahol a jognyilatkozatot tevő tudatosan olyan embernek címzi a jognyilatkozatot, akinek nincs képviseleti joga.

Negyedik cím

Semmisség és megtámadhatóság

 

 

119.§

Egy érvénytelen jognyilatkozat elfogadással nem lesz hatályos; azonban abban az esetben, ha a fél a semmisség ismeretében fogadta el, úgy kell tekinteni, mintha új jognyilatkozatot alkotott 

volna.

 

120. §

Egy megtámadható jognyilatkozat csak cselekvőképtelen személy,  vagy olyan személy,  akinek akaratnyilatkozata akarati hibában szenved, vagy ugyanezen személy képviselője illetve jogutódja által támadható meg.

 

121. §

Azt   a   jognyilatkozatot,   melyet   megtámadtak,   úgy   kell   tekinteni,   mintha   kezdettől   fogva érvénytelen   lett  volna;  azonban  a   cselekvőképtelen   személy   köteles   az  ebből   származó  kárt megtéríteni, de csak a gazdagodás erejéig.

 

122. §

Ha egy megtámadható jognyilatkozatot a 120. § rendelkezésében említett személy fogad el, úgy kell  tekinteni,  mintha az kezdettől fogva érvényes lett volna, azonban harmadik személy jogai ezáltal nem sérülhetnek.

 

123. § 

1.   Megtámadható   jognyilatkozatnál,   ha   a   másik   fél   meghatározott   személy,   a megtámadás vagy az elfogadás az ő szándéknyilatkozatától függ.

2. Ha az elfogadás, vagy a visszautasítás nem róható fel a másik félnek, hacsak nem hozzá intézték, ugyanakkor ez nem alkalmazható abban az esetben, ha a másik fél ennek tudatában volt.

 

124.§.

1. Az elfogadás akkor lép hatályba, ha a megtámadás alapjául szolgáló ok elmúltát követi. 

2. A jogképtelennek ítélt személy, miután elnyerte jogképességét, csak akkor fogadhatja 

el a tettet/jogügyletet, ha tudomása van róla.

3.  Nem  lehet  az előző két  bekezdést  alkalmazni   jogi  képviselő által  végzett elfogadás esetén. 

 

125.§.

Az elfogadás hatályosnak számít, ha a következő körülmények valamelyike bekövetkezik, miután a megtámadható  jogügylet a 124.§.-nak megfelelően elfogadást nyert és nem emeltek ellene kifogást. 

1.       Egészben vagy részbeni teljesítés

2.       Teljesítés követelése

3.       Nováció

4.       Biztosíték adása

5.       A megtámadható jogügyletből származó jogok átruházása

6.       Végrehajtás

 

126.§. 

Amennyiben a megtámadási joggal nem élnek öt éven belül, az elévül. Ugyanez alkalmazandó a szerződéskötéstől számított 20 éves időtartamra. 

 

5. cím 

A feltétel és időtűzés

127. §

1. Ha a jogügylet hatályának beálltát egy jövőbeli eseménytől tették függővé, a jogügylet hatálya e feltétel bekövetkeztével áll be. 

2.Ha a szerződés hatályának megszűnését tették egy jövőbeni eseménytől tették függővé, 

a feltétel bekövetkeztével a szerződés hatálya megszűnik.

3.       Ha a felek abban egyeztek meg, hogy a feltételhez kötött következményeknek visszamenőleges hatálya van, akkor ez a megegyezés mértékadó. 

 

 

128.§. 

Amíg   a   feltétel   bekövetkezése   függőben   van,   egyik   fél   sem   tehet   semmit,   ami   a   feltétel bekövetkeztére illetve meghiúsulása esetére a másik fél jogait csorbítja vagy meghiusítja. 

 

129.§

Amíg a feltétel bekövetkezése függőben van, a felek jogai és kötelezettségei az általános szabályoknak megfelelően örökíthetők, átruházhatók, védhetők és rendelkezni lehet róluk.

 

130.§

 Ha a fél, akinek a feltétel bekövetkezéséből hátránya származna, szándékosan akadályozza a feltétel bekövetkeztét, a másik fél a feltételt úgy tekintheti, mintha az már bekövetkezett volna.

 

131.§

1. Amennyiben a jogügylet létrejöttekor a feltétel már bekövetkezett, a felfüggesztő feltételt tartalmazó jogügyletet úgy kell tekinteni, hogy a feltételt nem tartalmazza, a bontó feltételt tartalmazó jogügylet pedig érvénytelen és semmis.

                2. Ha már a jogügylet létrehozásakor bizonyos volt, hogy a feltétel nem következik be, a felfüggesztő feltételt tartalmazó jogügylet érvénytelen és semmis, a bontó feltételt tartalmazó jogügyletet úgy kell tekinteni, hogy a feltételt nem tartalmazza.

                3. Mindaddig, míg a felek az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben a feltétel bekövetkezésének vagy be nem következésének nincsenek tudatában a 128. és a 129.§ rendelkezéseit kell alkalmazni rájuk.

 

132.§

 

A jogellenes feltételt tartalmazó jogügylet érvénytelen és semmis. Ugyanezt a rendelkezést kell tartalmaznia olyan feltételre, melynek tárgya jogellenes nyilatkozattól való tartózkodás.

 

133. §

1.       A lehetetlen felfüggesztő feltételt tartalmazó jogügylet érvénytelen és semmis.

2.       A lehetetlen bontó feltételt tartalmazó jogügyletet úgy kell tekinteni, hogy a feltételt nem tartalmazza.

 

134. §

Egy felfüggesztő feltételt tartalmazó jogügylet érvénytelen és semmis, ha a feltétel bekövetkezte csak a jogosult akaratától függ.

 

135. §

Ha egy jogügylet hatálya adott időponthoz van kötve,  a  jogügylet következményei  addig nem állnak be, amíg ez az idő el nem érkezik.

 

136. §

 Az idő számításakor a kötelezett igényeit figyelembe kell venni. Az idő kedvezményéről le lehet mondani, de a másik fél érdekeit nem befolyásolhatja.

 

137. § 

A kötelezett nem érvényesítheti az idő kedvezményét a következő esetekben:

1. Ha a kötelezett ellen csődeljárás kezdeményeztek;

2. Ha a kötelezett megsemmisítette, vagy csökkentette az állományt;

3. Ha a kötelezett elmulasztotta szolgáltatni az értékpapírt, amire kötelezett volt.

 

 

 

 

V fejezet

Időszámítás

 

138. §. Az időtartam számítását ezen fejezet rendelkezései alapján kell végezni, hacsak bírósági határozat vagy jogügylet másképp nem rendelkezik.

 

 

 

139. §. Ha az időtartamot órában adták meg, a megadás időpillanatától kell számítani.

 

140.   §.  Ha   az   időtartamot   napban,   hétben,   hónapban   vagy   évben  határozták  meg,   abba   a kezdőnap nem számít bele, kivéve, ha az időtartam éjfélkor kezdődik. 

 

141. §. Az előző szakasznak megfelelően meghatározott időtartam a számításnak megfelelő nap végeztével fejeződik be. 

 

142. §. Ha a lejárat napja nemzeti ünnepre, vasárnapra vagy más olyan ünnepnapra esik, amikor nem szokás munkát végezni, a lejárat napja az ezt követő nap lesz. 

 

143. §.    1. Ha a lejárat napját hetek, hónapok vagy évek alapján határozták meg, a számítást a naptár alapján kell végezni. 

2. Ha az  időtartam nem a hét, hónap vagy év elején kezdődik, akkor annak a hétnek, hónapnak   vagy   évnek   az   utolsó   napján   fejeződik   be,   amelyen   a   számítás   szerint elkezdődött;  de ha hónapok vagy évek alapján meghatározott időtartam esetén nincs olyan nap a naptárban, amely az előző fordulatnak megfelel, az időtartam a hónap utolsó napján ér véget. 

 

 

VI. Fejezet

Elévülés

Első cím

Általános rendelkezések

144. §. Az elévülés hatálya visszaható arra az időpontra, amelyen elkezdődött.

 

145. §. Ha a fél nem jelent be elévülési kifogást, a Bíróság nem alapozhatja ítéletét erre a tényre. 

 

146. §. Az elévülésből származó előnyről nem lehet lemondani. 

 

147. §. Az elévülés megszakad: 

                    1. Teljesítés követelése esetén,

            2. Lefoglalás, feltételes foglalás vagy feltételes engedményezés esetén,

            3. Tartozáselismerés esetén.

             

148.§. Az elévülés megszakadása csak a felek és jogutódaik egymással szembeni cselekményei esetén joghatályos. 

 

149. §. Ha a teljesítésre vonatkozó felszólítás bírósági úton történik de a keresetet elutasítják vagy visszavonják, ez nem szakítja meg az elévülést.

 

150. §. A fizetési felszólítás akkor nem szakítja meg az elévülést, ha a jogosult saját hibájából nem érvényesítette igényét a részére feltételes végrehajtás tárgyában nyitva álló törvényi határidőn belül.

 

151. §. Az egyezségre idézés nem szakítja meg az elévülést, ha a másik fél nem jelenik meg, vagy nem kötnek egyezséget, kivéve, ha jogi cselekményt végeznek egy hónapon belül. Ugyanezt kell alkalmazni abban az esetben is, ha a felek önként jelentek meg egyezségkötés céljából, de az nem jött létre. 

 

152. §. A csődeljárásban való részvétel nem szakítja meg az elévülést, ha a hitelező visszavonja követelését, vagy azt elutasítják.

 

153. §. A tartozás követelése értesítéssel nem szakítja meg az elévülést, kivéve, ha 6 hónapon belül   jogi   cselekményt,   egyezségre   idézést   vagy   arra   szándékos   megjelenést,   csődeljárást, tartozáselismerő nyilatkozatot, feltételes elismerést vagy feltételes foglalást hajtanak végre vagy foganatosítanak. 

 

154. §.  Nem szakítja meg az elbirtoklást a lefoglalás, az ideiglenes lefoglalás vagy más ideiglenes intézkedés,   ha   a   kérelmező   visszavonja   kérelmét,   vagy   a   kérelem  nem   felel  meg   valamely törvényi előírásnak. 

 

155. §. Ha a lefoglalást, ideiglenes lefoglalást vagy más ideiglenes intézkedést nem érvényesítik az elbirtokló helyzetben lévő személlyel szemben, nem szakítja meg az elbirtoklást csak akkor, ha a személyt erről értesítették.

 

156. §. Ahhoz, hogy az elbirtoklás megszakadásáról tudomást szerezzen, nem szükséges, hogy a másik fél cselekvőképességgel rendelkezzen. 

 

157. §. 1. Az elbirtoklás folytatódik, ha a megszakítás oka megszűnt. 

            2. Ha az elbirtoklás azért szakadt meg, merta a jogosult követelte a teljesítést bírói úton, az elbirtoklás az ezt kimondó jogerős bírósági ítélet után folytatódik.

 

158. §. Ha a kiskorú vagy cselekvőképtelenné nyilvánított személy az elbirtoklás kezdő időpontját megelőző   6   hónapban  nem   rendelkezett   jogi   képviselővel,   az   elbirtoklási   idő   legkorábban   a nagykorúságának elérése vagy a jogi képviselő hivatalba lépését követő 6 hónap után telik le. 

 

159. §. A cselekvőképtelen személy szüleivel és vagyonát kezelő gyámjával szembeni elbirtoklása nem  fejeződhet  be  a  cselekvőképesség  elérésétől,   illetve  a  helyettes   jogi  képviselő  hivatalba lépésétől számított 6 hónapon belül. 

 

159-2.  §.  A  házastársnak  a  másik  házastárssal   szembeni   jogaira   tekintettel  a  elbirtoklás  nem fejeződhet be a házasság felbontásától számított 6 hónapon belül. 

 

160. §:  Ingatlan öröklése során az elbirtoklás nem fejeződhet be az örökös meghatározásától, vagy a vagyonkezelő kijelölésétől számított 6 hónapon belül. 

 

161. §. Az elbirtoklás idejének meghatározásakor az időtartamba nem számít bele a természeti csapás vagy más elkerülhetetlen esemény, ebben az esetben az elbirtoklás nem fejeződhet be az 

ok megszűnésétől számított 6 hónapon belül.  

 

Második cím

Elbirtoklás

 

162.§.   Aki   nyíltan   és   háborítatlanul   birtokolta  más   tulajdonát   20   éven   át   tulajdonszerzési szándékkal, megszerzi a dolog tulajdonát.

(2) Aki 10 éven át nyíltan és háborítatlanul tulajdonszerzési szándékkal birtokolt egy ingatlant, megszerzi azt, ha jóhiszemű volt, és az elbirtoklás megkezdésekor nem állt fenn hanyagság. 

 

163.§.   Aki   nyíltan   és   háborítatlanul   tulajdonjogot   gyakorol   más   dolga   felett   a   tulajdon megszerzésének  szándékával,  megszerzi  azt  a  dolgot  10   ill.  20  év  elteltével  az  előző szakasz rendelkezéseinek megfelelően. 

 

164.§.   A   162.§-nak  megfelelő   elbirtoklás   megszakad,   ha   a   birtokos   tudatosan   megszakítja birtoklását, vagy harmadik személy megfosztja őt birtokától. 

 

165.  §.  Az  előző szakasz   rendelkezéseit  kell  alkalmazni  a  megfelelő  változtatásokkal  a  163.§. rendelkezéseire is. 

 

Harmadik Cím 

Az elbirtoklás megszűnése

 

 

166. §. 

1. Az elbirtoklás megszűnése akkor kezdődik, amikor a jogosult joggyakorlása lehetővé 

válik.

2.   Az   előző   pont   rendelkezéseit   nem   kell   alkalmazni   arra   az   esetre,   ha   jóhiszemű harmadik személy a jog tárgyát képező dolgot birtokolja, de ez a személy bármikor felhívható a dolog átadására, amely cselekmény megszakítja az elbirtoklást. 

 

167. §. 

1. Az igény elévül, ha 10 évig nem érvényesítették.

2. A dologi jogok, kivéve a igényt és a tulajdonjogot, 20 év nemgyakorlással évülnek el. 

 

168. §. 1. Pénzfizetésre vonatkozó igény, ha azt részletekben kell teljesíteni, elévül, ha az első részletre   vonatkozó   fizetési   határidőtől   számított   20   év   eltelt,   vagy   ha   az   utolsó   fizetési felszólítástól számított 10 év eltelt.

               2.   A   kölcsön   jogosultja,   ha   azt   részletekben   kellett   volna   fizetni,   bármikor   írásbeli tartozáselismerő nyilatkozatot kérhet az adóstól, amellyel igazolja az elévülés megszakadását. 

 

169. §. Ha pénzt vagy más dolgot 1 éven, vagy rövidebb időn belül kellene visszaadni, az erre vonatkozó igény a nemgyakorlástól számított 5 éven túl elévül. 

 

170. §. A következő igények 3 év alatt évülnek el:

                    1. Orvosok, gyógyszerészek, bábák szakmai tevékenységével kapcsolatos igények;

               2. Mérnökök, ácsmesterek, szállítmányozók munkájával kapcsolatos igények. 

 

177. § Ingatlan dolog feletti dologi jog megszerzése, elvesztése, vagy abban bekövetkezett változások nem hatályosak harmadik személlyel szemben addig, amíg a változást nyilvántartásba nem vették a tulajdon nyilvántartásba vételéről szóló törvény általános rendelkezéseinek megfelelően.

 

178. § Ingó dolog feletti dologi jog átruházása harmadik személy részére átadással jön létre.

 

179. § (1) Ha a tulajdonjogot és az egyéb dologi jogokat egy és ugyanazon dolog felett valaki megszerzi, az egyéb dologi jogok egyesülnek a tulajdonjoggal, kivéve, ha a dolog illetve a dologi jog egy harmadik személy jogának tárgyát képezi.

(2) Ha a dologi jogot, mely nem tulajdonjog és egyéb dologi jogokat egy és ugyanazon személy megszerzi, a jogok egyesülnek, ebben az esetben az előző szakasz második része érvényes.

(3) Az előző két szakasz rendelkezései nem vonatkoznak a birtokjogra.

 

II. FEJEZET – A BIRTOKLÁS JOGA

 

1.rész- A birtoklás jogának megszerzése

 

180. § A birtoklás jogának megszerzése a dolog birtokbavételével, és a birtokba vevő személy birtoklási szándékával történik.

 

181. § A birtoklás jogát képviselő útján is meg lehet szerezni.

 

182. § (1) A birtoklás jogának átruházása a dolog átadásával jön  létre.

(2) Ha az engedményezettnél, vagy képviselőjénél van a dolog, a birtoklás jogának átruházása a felek puszta akaratnyilvánításával jön létre.

 

 

Második könyv

Dologi jog

 

 

Első fejezet

Általános rendelkezések

 

177.§ Ingatlan dolog feletti dologi jog megszerzése, elvesztése, vagy abban bekövetkezett változások nem hatályosak harmadik személlyel szemben addig, amíg a változást nyilvántartásba nem vették a tulajdon nyilvántartásba vételéről szóló törvény általános rendelkezéseinek megfelelően.

 

178.§ Ingó dolog feletti dologi jog átruházása harmadik személy részére átadással jön létre.

 

179.§ 

(1) Ha a tulajdonjogot és az egyéb dologi jogokat egy és ugyanazon dolog felett valaki megszerzi, az egyéb dologi  jogok egyesülnek a tulajdonjoggal,  kivéve, ha a dolog illetve a dologi  jog egy harmadik személy jogának tárgyát képezi.

(2) Ha a dologi jogot, mely nem tulajdonjog és egyéb dologi jogokat egy és ugyanazon személy megszerzi, a jogok egyesülnek, ebben az esetben az előző szakasz második része érvényes.

(3) Az előző két szakasz rendelkezései nem vonatkoznak a birtokjogra.

 

II. fejezet- A birtoklás joga    

 

1.rész- A birtoklás jogának megszerzése

 

180.§ A birtoklás  jogának megszerzése a dolog birtokbavételével,  és a birtokba vevő személy birtoklási szándékával történik

181.§ A birtoklás jogát képviselő útján is meg lehet szerezni.

182.§ 

(1) A birtoklás jogának átruházása a dolog átadásával jön  létre.

(2) Ha az engedményezettnél, vagy képviselőjénél van a dolog, a birtoklás jogának átruházása a felek puszta akaratnyilvánításával jön létre.

183. § Miután a képviselő kinyilvánította akaratát arra, hogy a birtokában levő dolog a megbízója birtokában legyen, a megbízó ezzel megszerzi a birtoklás jogát.

 

184. § Ha a dolgot képviselő birtokolja, és megbízója arra utasítja, hogy a dolgot adja egy harmadik személynek, akkor a harmadik személy beleegyezéssel szerzi meg a birtoklás jogát.

 

185. § Ha a jogcím természete megtilt minden tulajdonlási szándékot a birtokos részéről, a birtok természete nem változhat meg, hacsak a birtokos kinyilvánítja tulajdonlási szándékát annak a személynek, akitől a birtoklás jogát szerezte, vagy ha a dolgon új jogcím alatt új birtokot szerez, tulajdonlási szándékkal.

 

186. § (1) Vélelmezett a birtokos tulajdonlási akarata, jóhiszeműsége, a birtok háborítatlansága és nyilvánossága.

 

(2) Ha két különböző időben bizonyított a birtoklás ténye, a közbeeső időben történő birtoklás vélelmezett.

 

187. § (1) A birtokosnak megnevezett örökös választhat, hogy saját birtokait önállóan, vagy az örökhagyó birtokaival együtt érvényesíti.

(2) Abban az esetben, ha az örökös együtt érvényesíti birtokait az örökhagyó birtokaival, az örökös örökli az örökhagyó birtokainak minden terhét.

 

 

2. rész- A birtoklás jogának hatásai (- birtokvédelem)

 

188. § A birtokos birtokban tartott dolog feletti jogának törvényessége vélelmezett.

 

189. § (1) A jóhiszemű birtokos megszerzi a birtokában lévő dolog gyümölcseit                    (2) Ha a jóhiszemű birtokos elveszti a jogalapról szóló pert, a per kezdetétől fogva rosszhiszemű birtokosnak kell

tekinteni.

 

190. § (1)  A rosszhiszemű birtokos kötele visszaadni a gyümölcsöket,  és megtéríteni  az általa elfogyasztott,  az  ő  hibájából  elpusztult   vagy  kárt   szenvedett,  és  a  hanyagsága  miatt be nem szedett gyümölcsök  értékét.                                                                                                               (2)  Az előző  bekezdésben   rendelkezései   érvényesek   a   birtokot   erőszakkal   vagy  titokban  megszerző birtokosra is.

 

191. § Abban az esetben, ha a birtokolt dolog elveszik vagy károsodást szenved olyan okból, amiért a birtokos felelős, a rosszhiszemű birtokos köteles megtéríteni  kár egészét a helyreállításra jogosult személynek; a jóhiszemű birtokos a kárnak azt a részét köteles megtéríteni, amelyből neki haszna származott; az a birtokos, akinek nem áll szándékában birtokolni a dolgot, szintén a kár egészéért felel, még ha jóhiszemű is.

 

192. § Ha egy személy háborítatlanul, nyilvánosan, jóhiszeműen és kellő gondosság tanúsítása mellett megkezdte egy ingó dolog birtoklását, közvetlenül megszerzi az általa kívánt jogokat a dolog felett.

 

193. § Ha a 192. §-ban leírt esetben a birtokolt dolog lopott vagy elveszett, a sértett fél azt követően, hogy dolgát ellopták vagy elvesztette, két évig visszaszerezheti azt a birtokostól.

 

194. §  Ha elveszett vagy ellopott dolog birtokosa a dolgot jóhiszeműen vette árverésen, vagy nyilvános vásáron, vagy a dolog fajtájából való dolgokat áruló kereskedőtől, a sértett fél nem szerezheti vissza a dolgát, kivéve, ha visszafizeti a birtokosnak a vételárat.

 

195. § Az a személy, akinek birtokában van egy olyan állat, amely nem háziállat, de egy másik személy előzőleg birtokolta, közvetlenül megszerzi azokat a jogokat az állat felett, amelyeket gyakorolni kíván, feltéve, ha a birtoklás megkezdésekor jóhiszeműen járt el, és az előző birtokos az állat szökésétől számított 1 hónapon belül nem követeli vissza az állatot.

 

196 . § (1) Ha a birtokos visszaadja a birtokolt dolgot, jogosult követelni azt az összeget, amelyet a dolog megőrzésén és a szükséges kiadásokon túl a dologra költött a dolgot visszakövetelő személytől; viszont ha a birtokos megszerezte a dolog gyümölcseit, a szükséges költségeket ő viseli.

(2) A birtokolt dolog fejlesztésének költségeit és egyéb hasznos beruházásokat is visszakövetelhet a birtokos, feltéve, ha az értékbeli növekedés mértéke fennmaradt. A visszafizetés összege vagy a ráfordított összeg vagy a dolog értékbeli növekedésének pénzbeli összege közötti választás joga a dolog visszakövetelőjét illeti meg. A rosszhiszemű birtokos ellen a bíróság a dolgot visszakövetelő személy

kérésére ésszerű határidőt szabhat meg.

 

197. § A birtokos a 198-202. § szerint indíthat birtokpert. Ugyanez vonatkozik arra a személyre, aki valaki más nevében birtokolja a dolgot.

 

198. § Ha a birtokost zavarják a birtoklásban, birtok megtartásáért folytatott perrel követelheti a zavarás megszüntetését és az esetleges károk megtérítését.

 

199. § Ha a birtokos fél attól, hogy birtokában megzavarják, a birtok megőrzéséért indított perrel követelheti a zavarás megelőzését és a birtok biztosítását a lehetséges károk ellen.

 

200. §     (1) Ha a birtokost kivetették birtokából a birtok visszaszerzéséért folytatott perrel követelheti a dolog visszaadását és a károk megtérítését.

(2) Birtok visszaszerzéséért folyó per nem indítható kivető részörökös ellen, kivéve, ha a részörökös rosszhiszemű volt.

 

   201.§ (1) A birtok megtartása érdekében folytatott pert a zavarás alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül lehet megindítani; abban az esetben, ha a birtokolt dolog a javítási munkálatok során megsérül, a munkálatok megkezdése után egy évvel, illetve a munkálatok befejezése után per már nem indítható.

   (2) A birtok megőrzéséért folytatott per a zavarás vagy veszély időtartama alatt indítható meg; Az  előző  bekezdés  második   fordulatát   kell   alkalmazni,   abban  az  esetben,  ha  a   jövőbeni   kár bekövetkezte a birtokolt dolgon végzett javítási munkálatok következtében valószínűsíthető.

    (3)  A   birtok   visszaszerzésére   irányuló  per   a   birtokból   való   kiesést   követő   egy   éven  belül indítható meg.

 

   202.§ (1) A birtokperek és a tulajdonjogi perek alkalmazása nem zárja ki egymást.

   (2) A birtokperekben a tulajdonosi jogcímtől függetlenül kell dönteni.

    

 

                               3. cím – A birtokjog elvesztése

 

   203.§ A birtokos elveszti birtokjogát, ha a birtoklással felhagy, illetve a birtokolt dolgot elveszti; e rendelkezés nem alkalmazható abban az esetben, ha a birtokos a birtok visszaszerzéséért pert indít.

 

   204.§ (1) Ha a birtokos a birtokjogot képviselőn keresztül gyakorolja, elveszti birtokjogát:

1.       ha birtoklási szándékával felhagy, és lemond a birtokról a képviselő javára,

2.       ha ezt követően a képviselő a birtokosnak nyilatkozatot tesz a birtok elfogadásáról a maga, vagy egy harmadik személy javára,

3.       ha a képviselő elveszti a dolgot.

(2) A birtokjog a képviseleti megbízás megszűnésével nem szűnik meg.

 

                               4. cím – Quasi-birtok

205.§  E   fejezet   rendelkezéseit  kell  alkalmazni  azokban az  esetekben,  ha egy  személy  saját akaratából tulajdonosi jogokat gyakorol.

 

 

III. Fejezet

1. cím – A tulajdonjog terjedelme

 

206. §.  A tulajdonos – a törvény által meghatározott keretek között – szabadon használhatja a tulajdonát, szedheti hasznait, és átruházhatja azt. 

 

207. §. A törvény és előírások keretein belül, a földön fennálló tulajdonjog, a felszín fölé és alá is kiterjed.

 

208. §. Hk

 

209. §. Ha szükséges, a telekhatárhoz közel levő fal vagy épület építésekor vagy felújításakor, a telek tulajdonosa követelheti a szomszédos telek használatát,  de a szomszéd lakóházába nem léphet be a szomszéd beleegyezése nélkül.

 

210. §. Ha egy telket mások telkei vesznek körül, és a tulajdonosnak nincs kijárása a közútra, a tulajdonos átjárhat a többiek telkén, hogy kijusson a közútra.

(2) Ugyanez érvényes abban az esetben, ha a telekről csak tavon, mocsáron, folyón, csatornán vagy   tengeren   keresztül   lehet   kijutni,   valamint   ha   meredek   lejtő   következtében   jelentős szintkülönbség van a telek és a közút között.

 

211.   §.   A   fenti   szakaszban   említett   esetekben   az   átjárás   helyét   és   módját   a   szerint   kell megválasztani,  hogy a  lehető  legkevesebb kárt  okozzon a környező telkeken,  és kielégítse az átjárás jogával rendelkező személy igényeit.

(2) Az átjárás jogával rendelkező személy, ha szükséges szolgalmat alapíthat a szolgáló telken.

 

 

 

 

218. §.  A telek tulajdonosa nem építhet olyan tetőt,  vagy bármely más szerkezetet,  amely az esővizet közvetlenül a szomszéd telekre irányítaná.

 

219. § (1) A vizesárok, csatorna vagy más kis folyó tulajdonosa nem változtathatja meg a medret vagy a szélességet, ha a túlsó parton lévő föld más személy tulajdona.

(2)  Ha a   folyópart  mindkét  oldalán   lévő  föld  a  kis   folyó tulajdonosáé,  ő  megváltoztathatja  a medret vagy a szélességet,  biztosítva azt,  hogy a vizet az alsó végen visszavezeti természetes medrébe.

(3) Ha van az előző bekezdésektől eltérő rendelkezés, akkor azt kell alkalmazni.

 

220. § Abból a célból, hogy a víz alatt lévő földet lecsapolja,  a háztartásból a fölösleges vizet kiöntse,   vagy   mezőgazdasági   vagy   ipari   célból,   a   föld   nagyobb   részét   birtokló   tulajdonos elvezetheti a vizet a lejjebb fekvő földre, amíg az el nem ér egy közutat, hajózási útvonalat vagy vízelvezető  csatornát,  de  a  helyet  és   a  módszert  úgy   kell  megválasztania,  hogy  az   a   lehető legkevesebb kárt okozza a lejjebb fekvő földben.

 

221.   §   (1)  A   földdarab   tulajdonosa  avégett,  hogy  a   vizet   földjéről   elvezessék,  minden  olyan módszert köteles felhasználni, amit a lejjebb vagy feljebb fekvő föld tulajdonosa kér. 

(2)   Abban   az   esetben,   ha   a  munkát,   amit   az   előző   bekezdés   említ,   más   személynek   kell elvégeznie,   ő   köteles   az   ilyen  munka   tervezésének   és   elvégzésének   költségeit   viselni   olyan arányban, amit a munka folytán azzal nyer.

 

222. § (1) Ha a kis folyó tulajdonosának gát tervezésében szüksége van segítségre, kérheti a túlsó parton lévő föld tulajdonosának együttműködését; de kártalanítást kell fizetnie minden kárért, amit ezzel okoz.

(2) Ha a kis folyó egy része a túlsó parton lévő föld tulajdonosához tartozik, ő is köteles a kárt viselni; ő a költségeket, az előző szakasz rendelkezéseivel összhangban viseli.

 

223.   §  A   földdarab   tulajdonosa,   a   saját   és   a   közvetlenül  mellette   lévő   föld   tulajdonosának kapcsolódó költségeinek viselésével együtt, felállíthat egy jelzést a föld határán.

 

 

230. §. 1. Az előző szakasz rendelkezései nem alkalmazandók azokra a falakra, amelyek a határvonalon helyezkednek el, és az épület részét képezik. 

            2. Ugyanezt kell alkalmazni azokra a falakra, amelyek az épületeket választják el úgy, hogy a két építmény nem egyforma magasságú, kivéve ha az tűzfal. 

 

231.§       (1)  Bármelyik szomszéd megmagasíthatja  a közös tulajdonban lévő falat,  de ha a fal ehhez nem elég erős, saját költségén köteles újraépíteni vagy megerősíteni.

(2)   A  megmagasított   fal   új   része,  megfelelően   a   fenti   szakasz   rendelkezéseinek,   egyedül   a munkálatokat végrehajtó szomszéd tulajdona.

 

232. §     Ha a fenti szakaszban említett esetben a szomszéd kárt szenved, kártérítést követelhet.

 

233.  §      (1)  Ha bambusz-  vagy  faágak  átnyúlnak  a   telekhatár  felett a  szomszédos   telekre,  a bambusz vagy fa tulajdonosa kötelezhető az ágak levágására.

(2) Ha bambusz- vagy fagyökerek átnyúlnak a telekhatáron, levághatóak.

 

234. §     (1) Épület emelésekor legalább 50 centiméter távolságot kell tartani a telekhatártól.

(2)  Ha  egy   személy  megkísérli   egy  épület  emelését   a   fenti  szakasz   rendelkezése  ellenére,   a szomszéd   telek   tulajdonosa  követelheti  az  építkezés   félbehagyását   vagy  módosítását,   kivéve abban az esetben, ha az építkezés megkezdése óta egy év eltelt vagy az építkezés befejeződött; ekkor csak kártérítés követelhető.

 

235. §      (1) Az a személy, aki a telekhatártól legalább egy méter távolságra olyan ablakot vagy verandát épít, mely a szomszédos telekre néz, köteles az ablakra vagy verandára zsalut rakni.

(2) Az előző szakaszban említett távolság a szomszédos telekhez legközelebb levő ablaktól vagy verandától induló, a telekhatárra merőleges szakasz hosszúsága.

 

236. §. Ha van olyan szokásjogi szabály, amely ellentétes értelmű a következő két szakasz rendelkezéseivel, a szokásjogi szabályt kell alkalmazni. 

 

237.§ A 256.§ rendelkezései nem alkalmazhatóak a 229.§-ban említett közös tulajdonra. 

 

238. § Ha az előző szakaszban említett munkát a határvonal  közvetlen szomszédságában kell elvégezni, meg kell tenni a szükséges óvintézkedéseket a föld vagy homok leomlásának, vagy a víz vagy más szennyezett folyadék átszivárgásának megelőzése érdekében.

 

 II. rész – A tulajdonjog megszerzése

 

239. § (1) Az uratlan ingó dolog fölött tulajdonjogot szerez az, aki azt olyan szándékkal tartja magánál, hogy ő a tulajdonosa.

(2) Az uratlan ingatlan az államkincstár tulajdonát képezi.

 

240.   §  A   talált   dolog   a   találó   tulajdonába   tartozik,   ha   –   összhangban  a   külön   jogszabályok rendelkezéseivel   –   annak   tulajdonosa   a   közfelhívás   eltelte   utáni   hat   hónapon   belül   sem jelentkezik. 

 

241.   §   A   talált   kincs   a   találó   tulajdonába   tartozik,   ha   –   összhangban   a   külön   jogszabályok rendelkezéseivel   –   annak   tulajdonosa   a   közfelhívás   eltelte   utáni   hat   hónapon   belül   sem jelentkezik; azonban ha a kincset más tulajdonát képező dologban találták, a tulajdonjog a találót és a tulajdonost egyenlő arányban illeti meg.

 

242.   §   Az   ingatlan   tulajdonosa   bármely,   az   ingatlanhoz   tartozékként   kapcsolódó   dolog tulajdonjogát megszerzi, de ez nem lehet kihatással más olyan személy jogaira, aki e dolgoknak 

bármilyen jogcímen birtokosa.

 

243. § Ha két vagy több, különböző tulajdonosokhoz tartozó ingó dolog úgy összekapcsolódik, hogy   károsodás  nélkül   többé  már  nem  választhatók   szét,   az   összetett  dolog   tulajdonjoga   a fődolog tulajdonosáé lesz. Ugyanez irányadó arra az esetre is, ha a szétválasztás túlzottan nagy kiadásokkal járna.

 

244. § Ha két vagy több ingó dolog úgy összekapcsolódott, hogy nem lehet megkülönböztetni egymástól  a   fő-  és  a  mellékdolgot,  az   ilyen  dolgok   tulajdonosainak  az  összetett dolog  közös tulajdonába tartozik olyan arányban, amekkora a dolgok értéke az összekapcsolódásukkor volt.

 

245. § Az előző két szakasz rendelkezéseit kell alkalmazni a megfelelő változtatásokkal, ha két vagy több dolog különböző tulajdonosokhoz tartozik, és úgy összekeveredtek, hogy többé már nem különböztethetők meg egymástól.

 

246. § (1) Ha valaki más személy tulajdonába tartozó ingó dolgon valamilyen munkát végez, az anyag tulajdonosa megszerzi a munka folytán keletkezett dolog tulajdonjogát, azonban ha a dodlog értéke – tekintettel arra, hogy az a kivitelezés módjából ered - meghaladja az anyag értékét, a munkát elvégző személy szerzi meg az ilyen dolog tulajdonjogát.

(2) Ha az a személy, aki a munkát végezte, készítette az anyag egy részét, megszerzi a dolog tulajdonjogát, de csak akkor, ha az anyag értéke - tekintettel arra, hogy az a kivitelezés módjából ered - úgy összefügg(??) a dolog értékével, hogy az meghaladja az anyag azon részének értékét, amelyet valaki más készített.

247. § (1) Ha a 241 – 246. §-nak megfelelően elveszik egy dolog feletti tulajdonjog, akkor az a dolog feletti egyéb jogok is elvesznek.

2. Ha egy fent említett dolog tulajdonosa az egyesült, vegyült, vagy feldolgozás révén létrejött dolog egyedüli   tulajdonosa  lesz,  az előző szakaszban említett összes többi   jog   az egyesült,  a vegyült, vagy a feldolgozás révén létrejött dolgokra vonatkozik; és ha tulajdonostárs lesz, ezek a jogok az ő tulajdoni hányadának arányába illetik meg.

 

248. §Ha egy személy a  241 – 247. §-ok alkalmazása miatt szenved kárt, kártérítést követelhet a 703. és a 704. § rendelkezéseinek megfelelően.

 

3. rész – Közös tulajdon

249. § Mindegyik tulajdonostárs tulajdoni  hányadában jogosult  használni  a közös tulajdonban lévő dolgot.

 

250. § Tulajdonostársak részeit egyenlőnek kell tekinteni.

 

251. § Egyik tulajdonostárs sem végezhet átalakítást a dolgon a többi tulajdonos beleegyezése nélkül.

 

252.   §  A   251.   §-ban   említett  esetet   kivéve,  minden  ügyben,   ami   a   közös   tulajdonban   lévő dologgal   való   rendelkezéssel   kapcsolatos,   a   tulajdonostársak   többsége   dönt,   bár  mindegyik tulajdonostrs jogosult intézkedni a dolog megőrzése, megóvása érdekében.

 

253. § 1. Mindegyik tulajdonostárs köteles fizetni a használatból eredő költségeket, és viselni az egyéb költségeket tulajdni hányadának arányában.

2.   Ha   egy   tulajdonostárs   egy   éven   át   nem   képes   teljesíteni   a   fenti   bekezdésben   említett kötelességeit,   a   többi   tulajdonostárs   megfelelő   kártérítés   ellenében   megszerezheti   a tulajdonjogát.

 

254. § Minden olyan, a közös dologgal kapcsolatos követelés, amelyet az egyik tulajdonostár állít fel a másik tulajdonostárrsal szemben, számon kérhető az utóbbi tulajdonostárs olyan örökösén , aki a jogát megszerezte.

 

255. § Ha az egyik tulajdonostárs lemond a tulajdonjogáról, vagy örökös nélkül hal meg, a többi tulajdonostárs megszerzi a tulajdoni hányadát.

 

256.§ (1) Az összes tulajdonostárs követelheti a közös tulajdonban lévő dolog felosztását, de a tulajdonostársak megegyezhetnek abban, hogy nem osztják fel a dolgot legfeljebb 5 évig.

(2)A megegyezés megújítható, de ideje nem haladhatja meg a megújítástól számított 5 évet.

 

258.§   (1)Ha a   tulajdonostársak  nem tudnak  megegyezni,  bírósághoz   fordulhatnak  a   felosztás ügyében. 

(2)Az   előző   bekezdésben   említett   esetben,   ha   a   dolog   felosztása   lehetetlen,   vagy   ha valószínűsíthető, hogy a dolog értéke a felosztás következtében jelentősen csökkenne, a bíróság elrendelheti a dolog hivatalos árverésen történő eladását.

 

259.§ (1)Ha valamelyik tulajdonostárs követeléssel lép fel egy másik tulajdonostárssal szemben a közös tulajdonnal kapcsolatban, az előbbi felosztás útján követelheti a teljesítést, abból a részből, ami a kötelezettet gazdagítja.

(2)Ha a követelés kielégítése érdekében szükséges eladni a kötelezett részét, a követelő kérheti az eladást. 

 

260.§   (1)Bárki,   aki   jogot   gyakorol   a   közös   tulajdonban   levő   dolog   felett,   valamint   a tulajdonostársak hitelezői a saját költségükön beavatkozhatnak az eljárásba. (felosztásba)

(2)Ha   annak   ellenére,   hogy   beavatkozási   követelés   történt   a   fenti   szakasz   rendelkezésének megfelelően, a felosztás megtörtént anélkül, hogy a beavatkozásra vártak volna, a felosztást nem lehet végrehajtani a beavatkozást követelő személy ellenére. 

 

261.§ Minden   tulajdonostárs   tulajdoni   hányada   arányában   szavatol   azért   a   részért,   amit   a felosztás után a többi tulajdonostárs szerzett meg. 

 

262.§ (1)A felosztás után minden résztvevő megőrzi az általa megszerzett dologgal kapcsolatos dokumentumokat. 

(2)A több, vagy az összes tulajdonostárs között felosztott dologgal kapcsolatos iratokat az őrzi, aki a dolog legnagyobb részét szerzi meg. 

(3)Ha a fenti szakaszban említett esetben senki sem szerez nagyobb részt a  dologból,  mint a többiek,   a   felek   közös   megállapodással   döntik   el,   hogy   ki   őrizze   a   dokumentumokat;   ha megegyezés   nem   születik,   a   bíróság   nevez   ki   egy   személyt   a   dokumentumok   őrzésére.   A dokumentumok   őrzője   bármely   tulajdonostárs   kérésére   lehetővé   teszi   a   dokumentumok használatát. 

263.§ Az olyan commonage(iriaiken) esetében, amely természete hasonló a közös tulajdonéhoz, e rész(cím) rendelkezései érvényesek a helyi szokásoknak megfelelően. 

264.§ Törvény vagy rendelet  eltérő rendelkezései  hiányában e rész  rendelkezései  érvényesek azokra  az  esetekre,  mikor  egy  dologi   jogon,   amely  nem  tulajdonjog,   két   vagy   több   személy osztozik. 

 

IV.FEJEZET– FELÜLÉPÍTMÉNYI JOG

265.§ A felülépítményes jogosult használni más személy földjét a célból,  hogy azon bambusz- vagy faépítményei legyenek 

266.§ Abban   az   esetben,   ha   a   felülépítményes   köteles   rendszeresen   bért   fizetni   a   föld tulajdonosának, a 274., 275., 276.§ rendelkezései érvényesek. A bért illetőleg a haszonbérletre vonatkozó rendelkezések is érvényesek. 

 

 

 

267.§  A   209-238.   szakaszok   rendelkezései   érvényesek   a   felülépítményesek   közti,   valamint   a felülépítményes és a földtulajdonos közti jogviszonyra, de a 229. szakaszban említett vélelem csak a felülépítmény elkészülte utáni munkálatokat illetően érvényes a felülépítményesekre.

 

268.§

(1)  Ha a   felülépítményi   jog   időtartamát  a  felek  a   jog  keletkezésekor  nem határozták  meg,  a felülépítményes   bármikor   lemondhat   a   jogáról,   feltéve,   ha   a   helyi   szokás   másként   nem rendelkezik, de ha bért kell fizetnie, vagy egy évvel korábban be kell jelentenie a felmondást, vagy még egy évi bért ki kell fizetnie.

(2)  Ha a  felülépítményes  nem a fenti szakasz   rendelkezései  szerint  mond  le  a  felülépítményi jogról,  az érintett fél kérelmére a bíróság állapítja meg a felülépítményi   jog időtartamát nem kevesebb,  mint   20   és   nem   több,  mint   50   évben.   A   bíróság   figyelembe   veszi   a   fa-,   illetve bambuszépítmények   természetét   és   állapotát,   valamint   a   felülépítményi   jog   keletkezéskori körülményeket.

 

269.§

(1) A felülépítményi jog lejártakor a felülépítményes lebonthatja épületeit, elviheti a bambuszt vagy   a   fát,   hogy   a   földet   eredeti   állapotában   adhassa   vissza   tulajdonosának,   de   ha   a   föld tulajdonosa   értesíti,   hogy   szándékozik  megvásárolni   azokat   az   akkor   hatályos   piaci   áron,   a felülépítményes nem utasíthatja vissza megfelelő indoklás nélkül.

(2) Ha létezik a fenti szakasz rendelkezéseivel ellentétes szokás, a szokás érvényes a törvénnyel szemben.

 

269/A.§

(1) Föld alatti és levegőben levő terület is lehet felülépítményi jog tárgya, kijelölve a terület feletti vagy alatti teret. Ebben az esetben a terület használata a felülépítmény alapításakor korlátozható a felülépítményi jog gyakorlására.

(2)  Abban   az   esetben   is   lehet   felülépítményi   jogot   szerezni   egy   terület   felett,   ha  harmadik személy használati jogot vagy haszonélvezeti jogot gyakorol a föld felett, feltéve, ha megegyezés születik az összes fent említett jogokat, vagy olyan jogokat gyakorló személyek között, amelyek a fent  említett  jogokat eredményezik.  Ebben az  esetben a használati vagy haszonélvezeti  jogot gyakorló személy nem akadályozhatja az említett felülépítmény használatát.

 

V. fejezet - Az örökhaszonbérlet

 

270.§ Az örökhaszonbérlő jogosult más személy földjét megművelni vagy állattartományt tartani rajta, bér fizetése ellenében.

 

271.§   Az   örökhaszonbérlő   nem   hajthat   végre   olyan   változtatásokat   a   földön,   amelyek   azt maradandóan károsítják

 

272.§   Az   örökhaszonbérlő   átengedheti   a   föld   használatát   vagy   bérbeadhatja   azt   másik személynek arra az   időtartamra,  amíg ő jogosult  a   földet  művelni  vagy állatállományt tartani rajta. Ez a rendelkezés nem alkalmazható akkor, ha az alapító szerződés tiltja.

 

273.§ A bérbeadásról szóló rendelkezések érvényesek az örökhaszonbérlő kötelezettségeire is, ezenkívül   alkalmazni   kell   ennek  a   fejezetnek  a   rendelkezéseit,   valamint   az  alapító   szerződés rendelkezéseit is.

 

274.§ Az örökhaszonbérlő nem követelheti a bér elengedését vagy csökkenését még akkor sem, ha vis maior következtében kárt szenvedett.

 

275.§ Ha vis maior következtében az örökhaszonbérlő nem szerzett hasznot három vagy több egymást követő héten át, vagy kevesebb haszonra tett szert, mint amennyi a bér öt vagy több egymást követő éven át volt, felmondhatja az örökhaszonbérletet.

 

276. § Ha az örökhaszonbérlő megtagadja a bér fizetését két vagy annál több egymást követő évben, vagy ha csődöt jelent a bérbeadó követelheti az örökhaszonbérlet felmondását.

 

277. § Ha létezik a fenti 271-276 § rendelkezéseitől eltérő szokás, e szokást kell alkalmazni   a 

törvénnyel szemben.

278. (1) § Az örökhaszonbérlet időtartama legalább húsz év, de legfeljebb ötven év. Ha ötven évnél továbbra szól az alapító szerződés, le kell szállítani ötven évre.

 

(2)  Az   örökhaszonbérlet   ideje  meghosszabbítható,   de  ennek   időtartama   legfeljebb  ötven   év lehet.(3) Ha az alapító szerződésben nincs meghatározva az örökhaszonbérlet időtartama, akkor az harminc évre szól, ha a helyi szokás másképp nem rendelkezik.

 

 

279. § A 269. § rendelkezései érvényesek az örökhaszonbérletre is.

 

 

VI. FEJEZET – SZOLGALMAK

 

280. § A szolgalomra jogosult személynek joga van használni a másik személy telkét a saját telkének kényelme és haszna érdekében, az alapító szerződésben megállapított célnak megfelelően, de nem sértheti meg a III. fejezet 1. részének a közrenddel kapcsolatos rendelkezéseit.

 

 

281. § (1) A szolgalom, mint tartozék, átszáll az uralkodó telek tulajdonjogával együtt, és alárendelt más jognak, ami az uralkodó telek felett áll, kivéve, ha az alapító szerződés másképp rendelkezik.

(2) A szolgalmat nem lehet átruházni, sem más jognak alárendelni, kivéve az uralkodó telek felett álló jogoknak.

 

282. § (1) A telek tulajdonostársa nem szüntetheti meg a saját részéről a szolgalmat, akár az uralkodó, akár a szolgáló telekből részesül.

(2) Ha egy telket felosztanak, és egy része átruházásra kerül, a szolgalom nem szűnik meg, akár uralkodó, akár szolgáló telekről van szó, kivéve, ha a szolgalom természeténél fogva csak a másik telekrész tekintetében marad fenn.

 

283. § Elbirtoklással csak akkor lehetséges a szolgalom megszerzése, ha az elbirtoklás folytonos és nyilvánvaló.

 

 

284. § (1) Ha az egyik tulajdonostárs elbirtoklással megszerez egy szolgalmat, a többi társtulajdonos is megszerzi azt.

(2) Az elbirtoklás megszakadása nem érvényes a többi tulajdonostársra nézve, csak akkor, ha az részükről is megszakad.

(3) Ha kettő, és vagy több tulajdonostárs gyakorolja az elbirtoklás az összes tulajdonostárs érdekében zajlik, még akkor is, ha az egyikük elbirtoklást felfüggesztő ok merül fel.

 

285. § (1) Ha a vizet szolgáltató telken a víz mennyisége nem elégíti ki az uralkodó és a szolgáló telek igényeit, mindkét telken először a háztartás igényeinek kielégítésére kell felhasználni a vizet a telkek igényeinek megfelelően, és az ezen felüli mennyiséget lehet más célokra felhasználni, kivéve, ha az alapító szerződés másképp rendelkezik.

(2) Ha egy telek két vagy több másik teleknek szolgáltat vizet a későbbi jogosult nem avatkozhat be a korábbi jogosult vízfelhasználásba.

 

286. § Ha a szolgáló telek tulajdonosa az alapító szerződéssel vagy más szerződéssel vállalta, hogy a szolgalom gyakorlása érdekében saját költségén építményt létesít vagy javításokat végez, e kötelezettsége átszáll a szolgáló telek tulajdonjogának örökösére.

 

287. § A szolgáló telek tulajdonosa bármikor mentesülhet a 286.§-ban említett kötelezettsége alól, ha a szolgalomra jogosult személyre átruházza a szolgalom gyakorlásához szükséges telekrész tulajdonjogát.

 

288. § (1) A szolgáló telek tulajdonosa használhatja az uralkodó telket szolgáló, a szolgáló telken létesített építményeket, amíg ezzel nem akadályozza annak működését.

(2) A fenti bekezdésben említett esetben az építmény létesítésének és fenntartásának költségeit a szolgáló telek tulajdonosa viseli annak arányában, hogy mennyi hasznot szerzett az építmény használatából.

 

289. § Ha a szolgáló telek birtokosa úgy birtokolt, hogy megvalósította az elbirtoklással való tulajdonszerzéshez szükséges feltételeket, a szolgalom megszűnik.

 

290. § A 289. §-ban említett, megszűnéshez vezető elbirtoklás megszakad, ha a szolgalomra jogosult személy gyakorolja a jogát.

 

291. § A 167. § 2. bekezdésében említett, megszűnéshez vezető elbirtoklást a nem folyamatos szolgalom esetében attól az időtől kell számítani, amikor a szolgalomra jogosult utoljára gyakorolta jogát; a folyamatos szolgalom esetében pedig attól az időtől, amikor a szolgalom gyakorlását akadályozó tény bekövetkezett.

 

292. § Ha az uralkodó telek két vagy több személy tulajdonában áll, az elbirtoklás egyik tulajdonostárs érdekében történő megszakadása vagy felfüggesztése a többi tulajdonostárs érdekében azokra is vonatkozik.

 

293. § Ha a szolgalomra jogosult személy a szolgalom egy részét nem gyakorolja, csak az a rész szűnik meg.

 

294. § Az olyan földközösség (iriaiken), amely nem rendelkezik a közös tulajdon természetével, a fenti rendelkezéseket kell alkalmazni a szükséges változtatásokkal, hacsak helyi szokás nem érvényesül.

 

VII. FEJEZET – A VISSZATARTÁSI JOG

 

295. § (1) Ha egy dolog birtokosa jogot érvényesít a tulajdonossal szemben, a tulajdonos mindaddig visszatarthatja a dolgot, amíg a követelés nem esedékes.

(2) A fenti bekezdés rendelkezései nem érvényesek, ha a birtokló rosszhiszemű.

 

296. §     A visszatartási joggal bíró személy tulajdonjogát a dolog egésze felett gyakorolhatja a követelés teljesítéséig

 

297. § (1) A visszatartási joggal bíró személy beszedheti a visszatartott dolog gyümölcseit, és követelése kielégítésére felhasználhatja azokat, megelőzve a többi hitelezőt.

(2) Az előző bekezdésben említett gyümölcsöket először a kamatok törlesztésére kell felhasználni, a fennmaradó gyümölcsöket  pedig a főkövetelés kielégítésére.

 

298. § (1) A visszatartási joggal bíró személynek a jó gazda gondosságával kell vigyáznia a visszatartott

dologra.

(2)A visszatartási joggal bíró személy az adós beleegyezése nélkül nem használhatja, nem adhatja bérbe, és nem adhatja letétbe a visszatartott dolgot, kivéve, ha ez a dolog megóvásához szükséges.

(3) Ha a visszatartási joggal bíró személy megszegi a fenti két bekezdés rendelkezéseit, az adós követelheti a visszatartási jog megszüntetését.

 

299. § (1) Ha a visszatartási joggal bíró személy viselte a visszatartott dologgal kapcsolatban felmerült szükséges költségeket, követelheti a költségei megtérítését.

(2) Ha a visszatartási joggal bíró személy viselte a visszatartott dologgal kapcsolatos hasznos költségeket, és a dolog értéke maradandóan növekedett, követelheti a költségei megtérítését, vagy azt az összeget, amellyel a dolog értéke növekedett; de a bíróság a tulajdonos kérésére méltányos határidőt szabhat ki a költségek megtérítésére.

 

300. § A visszatartási jog gyakorlása nem akadályozza meg a követelés elévülését.

 

 

301. § Az adós követelheti a visszatartási jog megszüntetését megfelelő biztosíték szerzése céljából.

 

302. § A birtok elvesztése a visszatartási jog megszűnését eredményezi; ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a dolgot bérbe vagy kézizálogba adták a 298.§ 2. bekezdésének megfelelően.

 

 

 

Hetedik fejezet

Elsőbbségi jogok

 

Első cím

Általános rendelkezések

303. § Az elsőbbségi jog folytán az elsőbbségi jog jogosultja igényét a többi hitelezőt megelőzően 

érvényesítheti.

 

304. §             (1) Elsőbbségi jog alapítható az adós jövőben megszerzendő vagyontárgyain is, amelyeket adásvétel, engedményezés, veszteség vagy egyéb jogcímen megszerez, valamint a megszerzett jog tárgyát képező dolgon, de az elsőbbségi joggal rendelkezőnek az eladás vagy megszerzés időpontja előtt erről értesítenie kell az adóst. 

(2) Ugyanezt kell alkalmazni akkor, ha az adós dologi jogot létesít az elsőbbségi joggal terhelt dolgon. 

 

305. §.  A 296. § rendelkezéseit kell alkalmazni az elsőbbségi jogokra a megfelelő változtatásokkal. 

 

 

Második cím

Az elsőbbségi jogok fajai

306.  § A  jogosult  az  adós egész vagyona felett elsőbbségi   joggal  bír,  ha követelése az  alábbi okokból keletkezik:

1.       közös érdek költségei

2.       alkalmazottak bére

3.       temetési költségek

4.       mindennapos szükségletek

 

307.§ (1) A közös érdek költségeiből keletkező elsőbbségi jog a hitelező közös érdekéből eredően az adós vagyona megőrzésének, felszámolásának vagy felosztásának költségeire vonatkozik.

                (2) Minden, az előző szakaszban említett olyan költség tekintetében, amely nem az összes hitelező érdekét szolgálja, az elsőbbségi jog csak azokkal a hitelezőkkel szemben érvényes, akiknek az érdeke már

érvényesült.

 

308.§ Az alkalmazottak béréből keletkező elsőbbségi jog a hitelező alkalmazottjait megillető, az utolsó hat hónapért járó bérekre vonatkozik.

 

309.§ (1) A temetési költségekből keletkező elsőbbségi jog az adós társadalmi helyzetének megfelelő módon rendezett temetés költségeire vonatkozik.

                (2) Az előző bekezdésben említett elsőbbségi jog az adós azon rokona társadalmi helyzetének megfelelően rendezett temetésére is vonatkozik, akit az adós támogatni volt köteles.

 

310.§ A mindennapos szükségletekből keletkező elsőbbségi jog az adós, a vele egy háztartásban élő rokonai, valamint azok a rokonai, akiket támogatni köteles, az elmúlt hat hónap étel-, ital-, tűzifa-, faszén-, tüzelőolaj szükségleteire vonatkozik.

 

311.§ Az a jogosult az adós meghatározott ingó dolga elsőbbségi joggal bír, ha követelése az alábbi okokból keletkezik:

1.       ingatlan bérlete,

2.       fogadóban való elszállásolás

3.       utasok vagy csomagok szállítása

4.       közalkalmazottak gondatlansága feladatuk teljesítése közben

5.       ingók megőrzése

6.       ingók eladása

7.       magok, cserjék, trágya felhasználása

8.       mezőgazdasági vagy ipari munka

 

312.§ Az ingatlan bérletéből keletkező elsőbbségi jog a bérlő ingóira vonatkozik a bér és a bérlő egyéb, a bérlettel kapcsolatos kötelezettségeinek tekintetében.

 

313.§ (1)A telek bérbeadójának elsőbbségi joga a bérletbe adott telken elhelyezett ingókra, a telek épületeiben levő ingókra, a telek használatát szolgáló ingókra és a telek azon gyümölcseire vonatkozik, amelyek a bérlő birtokában vannak.

(2) Épület bérbeadójának az elsőbbségi joga az épületben található, a bérlő által elhelyezett ingókra vonatkozik.

 

314.§ Bérlet vagy albérlet átruházásának esetében a bérbeadó elsőbbségi joga az engedményes vagy albérlő ingóira is vonatkozik. E rendelkezést kell alkalmazni arra a pénzre is, amire az átruházó vagy az albérbeadó jogosult.

 

315.§ Ha a bérlő egész vagyona felszámolásra kerül, a bérbeadó elsőbbségi joga csak a múlt, a folyó és a következő bérlési időszak bére és egyéb kötelezettségek, valamint a múlt és a folyó bérlési időszak kárainak megtérítése tekintetében érvényes.

 

316.   §.   Ha   a   bérbeadó   kauciót   kapott,   elsőbbségi   joga   követelésének   csak   arra   a   részére érvényes, amit nem tud kielégíteni a kaucióból.

 

317. §. A fogadóban való elszállásolásra vonatkozó elsőbbségi jog fennáll a fogadóban hagyott csomagokra,   ez   vonatkozik   a   szállás   költségeire,   az   utas   élelmére,   italára,   kisérőire, szarvasmarháira és lovaira.

 

318.  §.  A   szállításra  vonatkozó  elsőbbségi   jog  a   szállítónál   lévő  javakra  vonatkozik  a  viteldíj, fuvardíj, és egyéb esetleges költségek tekintetében.

 

319. §.  A 192. §.- 195. §.  rendelkezései  alkalmazandók a szükséges változtatásokkal  a 312.§.-318.§.-ban említett elsőbbségi jogokra.

 

320. §. A közalkalmazott biztosítása feletti elsőbbségi jog arra a követelésre vonatkozik, amely a közalkalmazott tevékenysége folytatása során tanúsított gondatlanságból keletkezik.

 

321. §. Az ingó dolog megőrzésének elsőbbségi joga az ingó dolog költségeire vonatkozik.

(2) A fenti szakaszban említett elsőbbségi jog vonatkozik azokra a költségekre is, amik az ingó 

dolog felett fennálló jogok megőrzésével, megerősítésével vagy érvényesítésével kapcsolatosak.

 

322. §. Az ingó dolog eladásának elsőbbségi joga az ingó dologra vonatkozik, az ár és a kamatok tekintetében.

 

323.   §.   A   magok,   cserjék   és   trágya   felhasználásának   elsőbbségi   joga   annak   a   földnek   a gyümölcseire vonatkozik,  amin a magokat,  cserjéket és trágyát hasznosították, és egy évvel  a felhasználás után keletkeztek, a magok, a cserjék és trágya ára és annak kamatai tekintetében.

(2)   A   fenti   szakaszban   említett   elsőbbségi   jog   érvényes   a   selyemhernyó-petéből   és   az eperfalevelekből   szerzett  haszonra   is   a   selyemhernyó-pete  és   az   azoknak   táplálékul   szolgáló eperfalevelek tekintetében.

 

324. §. A mezőgazdasági vagy ipari munkának elsőbbségi joga az említett munka során létrejött javakra és gyümölcsökre vonatkozik, a mezőgazdasági munka esetében az elmúlt egy év bére, az ipari munka esetében az elmúlt három hónap bére tekintetében.

 

2. fejezet /3. Ingatlanok feletti elsőbbségi jogok

325. §. Annak a személynek, akinek az alábbi okokból keletkezik követelése, elsőbbségi joggal bír az adós bizonyos ingatlana felett:

(1)     Ingatlan megőrzése

(2)     Ingatlanon folytatott munkálatok

(3)     Ingatlan eladása

 

326. §                  (1) Az ingatlan megőrzéséből keletkező elsőbbségi jog az ingatlan felett érvényes, a megőrzés költségeinek tekintetében.

(2)  A  321.  §   (2)  bekezdésének   rendelkezéseit   kell  megfelelően  alkalmazni   a   szükséges változtatásokkal az előző szakaszokban említett esetekben.

327. §                  (1) Az ingatlanon folytatott munkálatokból keletkező elsőbbségi jog az ingatlanra vonatkozik   a   kézművesek,   technikai   szakemberek   és   vállalkozók   munkájának   költségei tekintetében.

(2) Az előző szakaszban említett elsőbbségi jog csak akkor érvényes, ha az ingatlan értéke   a   munkálatok   következtében   tartósan   növekedett   és   az   elsőbbségi   jog   csak   az értéknövekedésre vonatkozik.

328. §                  Az ingatlan eladásából keletkező elsőbbségi jog az ingatlanra vonatkozik, az ár és annak kamatai tekintetében.

 

Harmadik cím 

Elsőbbségi jogok rangsorolása

 

329. §                   (1) Ha több általános elsőbbségi jog létezik együtt egy dolog felett, elsőbbségi sorrendjük a 306. §-ban említett lesz.

(2) Ha általános és különös elsőbbségi jogok léteznek egyszerre egy dolog felett, a különös elsőbbségi jognak van elsőbbsége; de a közös érdek költségeire vonatkozó elsőbbségi jog lesz az első, mivel az az összes hitelező érdekét szolgálja.

 

330. §                   (1) Ha több különös elsőbbségi jog létezik együtt egy és ugyanazon ingó dolog felett, elsőbbségi sorrendjük a következő:

1. ingatlan bérbeadásából, fogadóban való elszállásolásból és szállításból keletkező elsőbbségi jogok;

2.   ingó   dolog  megőrzéséből   keletkező   elsőbbségi   jog;   de   ha   kettő   vagy   több megőrző van, a későbbi megőrző megelőzi az előzőeket;

3.   ingó   dolog   eladásából,  magok,   cserjék   és   trágya   felhasználásából,   valamint mezőgazdasági vagy ipari munkából keletkező elsőbbségi jogok.

(2)   Ha   az   első   csoportban   lévő   elsőbbségi   joggal   bíró   személy   tudott  más,   a második,   harmadik   csoportban   lévő   elsőbbségi   joggal   bíró   személyek   létezéséről,   nem gyakorolhatja  velük  szemben elsőbbségi   jogát;  ugyanez  érvényes  arra  a  személyre,  aki  olyan 

személy érdekében őrzött meg egy dolgot, aki az első csoportba tartozó elsőbbségi joggal bír.

(3)  A  gyümölcsök   tekintetében  a  mezőgazdasági  munkából  elsőbbséget  szerzők elsőként,   a   magok,   cserjék   és   trágya   ellátói   másodikként,   a   föld   bérbeadói   harmadikként gyakorolhatják elsőbbségi jogukat.

 

331.  §                   (1)  Ha  egy  és  ugyanazon   ingatlan   felett   több különös  elsőbbségi   jog   létezik egyszerre, elsőbbségi sorrendjük a 325. §-ban említett lesz.

(2)   Ha   egy   és   ugyanazon   ingatlan   egymást   követő   eladása   történt   az   eladók elsőbbségi jogainak sorrendje az eladás időpontja szerint alakul.

 

332. §                   Ha két vagy több személy bír ugyanazon dolog felett olyan elsőbbségi  joggal, amelyek egy csoportba tartoznak, saját követeléseik arányában kapnak kielégítést.

 

Negyedik cím 

Az elsőbbségi jogok hatálya

 

333.  §                   Miután az adós kiszállította a vevőnek az elsőbbségi   jog alatt álló dolgot,  az elsőbbségi jogot nem lehet gyakorolni.

 

334. §                   Ha elsőbbségi   jog és kézi  zálogjog egyszerre áll  fenn egy ingó dolog felett, a zálogjogosult   ugyanazzal   a   joggal   bír,   mint   a   330.   §-ban   említett   első   csoportba   tartozó elsőbbségi joggal rendelkező személy.

 

335.   §                   (1)   Az   általános   elsőbbségi   joggal   bíró   személy   nem   kaphat   kielégítést ingatlanokból, csak akkor, ha előtte igénybe vett nem ingatlan dolgokat és még nem nyert teljes kielégítést.

(2)  Az   ingatlanokból   történő kielégítés   során először  azokat  kell   igénybe venni, 

amelyek nem állnak különös biztosítás alatt.

(3)  Ha egy általános elsőbbségi   joggal  bíró  személy nem a  fenti két  szakasznak megfelelően részesedik a felosztásból, akkor nem gyakorolhatja elsőbbségi jogát oly mértékben, mint  amennyire  gyakorolhatta volna  a felosztáskor  azzal  a  harmadik  személlyel  szemben,  aki jogát bejelentette.

(4)     A fenti három szakasz nem alkalmazható abban az esetben, ha a felosztás olyan ingatlan árából történt, aminek értékesítését nem előzte meg más, nem ingatlan dolog a vagyonból vagy ha az ingatlan különös biztosítás alatt állt, és a vagyonban még voltak nem különösen biztosított ingatlanok. 

 

336. § Az általános elsőbbségi jog egy ingó felett érvényesíthető a biztosítékkel nem rendelkező hitelezővel szemben akkor is, ha az nincs bejegyezve, de nem érvényesíthető olyan harmadik személlyel szemben, akinek bejegyzett elsőbbségi joga van.

 

337. § Ha egy ingatlanon azért jegyeznek be elsőbbségi jogot, hogy védettnek nyilvánítsák, a védettség állapota a bejegyzés megtörténtével kezdődik.

 

338. §     (1) Az elsőbbségi jog, amelynek tárgyát egy ingatlanon végzett munka értéke képezi, kezdeti időpontja a bejegyzést megelőzően az az időpont, amikor a munka meghatározott részét elvégezték, de ha a munka értéke meghaladja az elsőbbségi joggal meghatározott értéket, erre a többletre az elsőbbségi jog nem terjed ki.

                  (2) Az elvégzett munkával keletkező többletérték megállapítása annak a szakembernek a joga, akit a bíróság az osztalék kiszámításakor kirendel. 

339. § Az előző szakaszoknak megfelelően bejegyzett elsőbbségi jogok jelzáloggal szemben érvényesíthetőek. 

340.§ Az ingatlan eladásából keletkező elsőbbségi jog fennmarad, ha az adásvételi szerződéssel egyidőben bejegyzik, hogy még nincs kifizetve vagy az összeg vagy a kamatai.

341.§ A jelzálogra vonatkozó rendelkezések megfelelő változtatásokkal érvényesek az elsőbbségi jogokra, ezen cím rendelkezéseinek alkalmazása mellett. 

 

IX.FEJEZET - KÉZIZÁLOG

342.§ A zálogbirtokos jogosult birtokolni azt a dolgot, amit az adósról, vagy harmadik személytől kapott követelése biztosítása érdekében, és jogosult kielégíteni a követelését a dologból a többi hitelezőt megelőzve. 

343.§ Forgalomképtelen dolog nem lehet kézizálog tárgya. 

344.§ A kézizálog akkor lesz érvényes, ha a zálogtárgy a hitelező birtokába kerül. 

 

345.§ A zálogadós nem birtokolhat a zálogbirtokos nevében.

346.§ Ha az alapító szerződés másképp nem rendelkezik, a kézizálog biztosítja a főkövetelést, a kamatokat,   a   büntetést,   a   zálog   kikényszerítésének   költségeit,   a   zálogtárgy   megőrzésének költségeit, a követelés nem-teljesítéséből fakadó károkat, és a zálogtárgy rejtett hibáiból fakadó károkat. 

347.§ A zálogbirtokos visszatarthatja a zálogtárgyat amíg a 346.§-ban említet követeléseit ki nem elégítik,  de  ezt  a   jogát  nem érvényesítheti  azokkal  a  hitelezőkkel  szemben,  akik  elsőbbséget élveznek vele szemben. 

348.§ A zálogbirtokos saját felelősségére zálogba adhatja a zálogtárgyat arra az időre, amíg az ő birtoklási joga is tart; ebben az esetben ő felel azokért a károkért, amit olyan vis maior okozott, ami nem következett volna be, ha nem adja kézizálogba a zálogtárgyat. 

349.§ A zálogadós sem az alapító szerződés,  sem más, a követelés  határideje előtt keletkező szerződés útján nem egyezhet bele, hogy a zálogbirtokos tulajdonjogot szerezzen a zálogtárgy felett, vagy azt elidegenítse kielégítése érdekében., más módon, mint ahogy azt a törvény előírja. 

350.§ A 296.-300.§-ok és a 304.§ rendelkezései érvényesek a kézizálogra is. 

351.§   Az   a   személy,   aki   kézizálogba   adta   tulajdonát,   hogy   harmadik   személy   követelését biztosítsa,   kielégíti   a   követelést   vagy   elveszti   a   dolog   feletti   tulajdonjogot   a   kézizálog kikényszerítése következtében, kártérítésre jogosult az adóssal szemben, a kezességre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően. 

 

2. rész- Ingók feletti kézizálog

 

352.§ Az ingó dolog zálogbirtokosa nem létesíthet kézizálogot harmadik személlyel szemben, csak akkor, ha folyamatosan birtokolja a zálogtárgyat.

353.§  Ha   a   zálogbirtokost   kivetették   a   zálogtárgy   birtokából,   csak   a   birtok   visszaszerzésére irányuló keresettel szerezheti vissza azt.

354.§ Ha az ingó dolog zálogbirtokosának követelése nem nyer kielégítést, és ha jogcíme van rá, bírósághoz   fordulhat,   hogy   a   zálogtárgyat   tulajdonába   utalják   követelésének   kielégítése érdekében, annak értékének megfelelő mértékben, amelyet szakértő fog felbecsülni. Ebben az esetben a zálogbirtokos előre értesít az adóst.

355.§  Ha   több  kézizálogot   létesítettek  egy   ingó  dolog   felett,  hogy   két   vagy   több  követelést biztosítsanak, a kielégítési sorrend a létesítés időpontjainak megfelelően alakul.

 

3. rész – Ingatlanok feletti kézizálog

 

356.§  A   zálogbirtokos  használhatja   a   zálogtárgyat,   és   szedheti   gyümölcseit,   rendeltetésszerű használatának megfelelően.

357.§   Az   ingatlan   zálogbirtokosa   viseli   a   rendelkezés   költségeit   és   az   egyéb   kiadásokat   az ingatlannal kapcsolatban.

358.§ Ingatlan zálogbirtokosa nem követelhet kamatot a követeléséhez.

359.§ A 356.,357.,358. szakaszok rendelkezései nem érvényesek, ha az alapító szerződés másként rendelkezik.

360.§ 

(1) Az ingatlan feletti kézizálog időtartama nem haladhatja meg a 10 évet. Ha ingatlan felett több mint 10 évre alapítottak kézizálogot, az 10 évre csökken.

(2)  Az   ingatlan   feletti kézizálog  megújítható,   időtartama  nem haladhatja  meg  a  megújítástól számított 10 évet.

361.§  A   következő   fejezet   rendelkezései   érvényesek   az   ingatlan   feletti  kézizálogra,   ennek   a résznek a rendelkezéseivel összhangban.

 

4. rész – Jogok feletti kézizálog

 

362.§

(1) A tulajdonjog lehet kézizálog tárgya

(2)   E   rész   rendelkezései   mellett   érvényesek   az   előző   három   rész   rendelkezései   is   a   fenti szakaszban említett kézizálogokra.

363.§ Ha egy jog képezi a kézizálog tárgyát, ezt bizonyító okirattal kell  igazolni, és a kézizálog akkor jön létre, ha a zálogbirtokos megkapja a bizonyító okiratot.

364.§

(1)   Alanyi   jog   feletti   kézizálogot   nem   lehet   létrehozni   az   adóssal   vagy   harmadik   személlyel szemben , anélkül, hogy őt értesítenék a kézizálog létrehozásáról, és ő beleegyezését adná a 467. szakasz rendelkezéseinek megfelelően.

(2) A fenti szakasz rendelkezései nem érvényesek a részvényekre.

365.§ A nem látraszóló adósságlevél feletti kézizálog nem létesíthető vállalattal vagy harmadik személlyel   szemben,   csak  akkor,  ha  a  kézizálog   létestését  bevezették  a  vállalat  könyvébe az adósságlevél átadásáról szóló rendelkezéseknek megfelelően.

366.§ Ha végzésre fizetett követelés a kézizálog tárgya, a kézizálog nem létesíthető harmadik személlyel szemben, csak akkor, ha a létesítést jóváhagyták az okiratban.

367.§ 

(1) A zálogbirtokos egyenesen kielégítheti követelését a kézizálog során.

(2)  Ha   a   követelés   tárgya  pénz,   a   zálogbirtokos   csak   saját   követelése   arányában   részesül   a pénzből.

(3) Ha a fent említett követelés előbb megszűnik, mint a zálogbirtokos követelése, a zálogbirtokos követelheti, hogy az adós a fizetendő összeget hivatalos letétbe helyezze. Ebben az esetben a kézizálog a letétbe tett pénzre szól.

(4) Ha a kézizálog tárgya nem pénz, a zálogbirtokos a visszaszerzett dolog felett bír zálogjoggal.

368.§ hk.

 

383. §                  Ha a jelzáloggal terhelt ingatlan vásárlója tehermentesíteni akarja az ingatlant a jelzálog   alól,   akkor   az   alábbi   dokumentumokat   kell   mindegyik   bejegyzett   hitelezőnek kiszolgáltatnia:

1. az ingatlan megszerzésének idejét és jogcímét, az átruházó és a vásárló nevét illetve állandó lakhelyét, a jelzálog alatt álló ingatlan tulajdonságait illetve fekvését és a vételárat, illetve a vásárlót terhelő egyéb költségeket bizonyító iratot;

2. a jelzáloggal terhelt ingatlanra vonatkozó nyilvántartás egy másolatát, amelyen azonban nem kell feltüntetni a már megszűnt jogokat;

3.   az   azt   bizonyító   iratot,   hogy   azokban   az   esetekben,   ahol   a   jogosult   –   egy hónapon belül és a következő szakasz rendelkezéseire tekintettel – nem igényelte a hivatalos árverés keretében magasabb áron történő értékesítést, a vásárló kifizeti, illetve letétbe helyezi – az   egyes   követelése   sorrendjére  figyelemmel   –   az   1.   pontban   foglalt   árát   vagy   annak   a   rá tekintettel meghatározott részét.

 

384. §                  (1) Ha a jogosult a 383. §-ban foglalt kézbesítéstől számított egy hónapon belül nem igényli a jelzálog tárgyának hivatalos árverésen történő magasabb áron való értékesítését, akkor úgy kell tekinteni, hogy elfogadja a vásárló által tett ajánlatot.

(2)   A   hivatalos   árverésen   történő  magasabb   áron   való   értékesítést   a   vevővel 

szemben kell igényelni ezen kísérő okmánnyal együtt abban az esetben, ha a jelzáloggal terhelt ingatlant a vevő ajánlatában foglalt árhoz képest csak 10%-ot meg nem haladó növekménnyel lehet értékesíteni, akkor a jogosult maga köteles azt megvásárolni 10%-kal magasabb vételáron.

 

385. §                   Ha a  jogosult  a hivatalos árverésen történő magasabb áron való értékesítést igényli, akkor köteles a 384. §-ban foglalt időn belül erről a kötelezettet és a jelzáloggal terhelt ingatlan átruházóját értesíteni.

 

386. §                  A hivatalos árverésen történő magasabb áron való értékesítést igénylő jogosult követelése visszavonásához köteles beszerezni az összes többi bejegyzett jogosult hozzájárulását.

 

387.   §                   Ha   a   jelzálog   jogosultjának   –   a   382.   §-ban   időn   belül   –   követelését   nem elégítették ki vagy nem kapott a tehermentesítésről értesítést követelheti a jelzáloggal terhelt ingatlan hivatalos árverésen történő értékesítését.

 

388. §     Amennyiben az ingatlan és a rajta álló építmény egy személyhez tartozik, s akár az ingatlant, akár az építményt jelzáloggal terhelték, a zálogosítót úgy kell tekinteni, mint aki a hatósági árverés vevője javára felülépítményi jogot biztosított; ezekben az esetekben viszont az érintett fél kérelmére a bíróság határozza meg ezen jog terjedelmét. 

 

390. § A jelzáloggal terhelt ingatlan vevője a hivatalos árverésen licitálhat.

 

391. § Ha a jelzáloggal terhelt ingatlan vásárlója valamely szükséges vagy hasznos költséget vitat, a bevételből – a többieket megelőzve – visszatérítést igényelhet a 196. § rendelkezéseinek megfelelően.

 

392. § (1) Ha a jogosult – egy követelés biztosítására – két vagy több ingatlan felett rendelkezik jelzáloggal, bevételeiket egyidejűleg használhatja követelése kielégítésére, a terhet a követelésre tekintettel az egyes ingatlanok értékének arányában kell elosztani.

(2) Ha a bevétel csak az egyik ingatlanra vonatkozik, a jogosult teljes igényét kielégítheti ebből; ebben az esetben a következő ranghelyen álló jelzálog jogosult a megelőző jelzálog jogosult jogutódjaként érvényesítheti jogát azon összeg erejéig, melyet az utóbbi kapott volna – a megelőző bekezdés rendelkezéseinek megfelelően – a többi ingatlanból.

 

393. § Azon személy, aki a 392. § rendelkezéseinek megfelelően jogutódként gyakorolja a jelzálogjogot, kifogást emelhet ezen jelzálogjog bejegyzése ellen.

 

394. § (1) A jelzálog jogosultja csak azon összeg erejéig kereshet kielégítést más ingatlanból, mely meghaladja a jelzáloggal terhelt ingatlanból származó bevételt.

(2) Nem kell alkalmazni a fenti bekezdés rendelkezéseit, ha a más ingatlanokból származó bevételeket a jelzáloggal terhelt ingatlanból származó bevételeket megelőzően osztják fel; de ebben az esetben az összes többi jogosult – annak érdekében, hogy a jelzálog jogosult a fenti bekezdés rendelkezéseinek megfelelően kielégítést kereshessen – követelheti ezen felosztott összeg hivatalos letétbe helyezését.

 

395. § A 602. §-ban foglalt időszakot meg nem haladó bérlet érvényesíthető a jelzálog jogosultjával szemben akkor is, ha azt a jelzálog bejegyzését követően jegyezték be; de ha ezen bérlet a jelzálog jogosultjának jogára nézve hátrányos, akkor a bíróság – a jelzálog jogosult kérelmére – megszüntetheti azt.

 

3. rész -  A jelzálog megszűnése

 

396. § A jelzálog nem szűnik meg elévüléssel a kötelezett és a jelzálogosító tekintetében mindaddig, amíg a követelés, melyet biztosít meg nem szűnik.

 

397. § Ha a kötelezettől és a jelzálogosítótól különböző harmadik személy úgy lép a jelzáloggal terhelt ingatlan birtokába, hogy teljesíti az elbirtoklás szükséges feltételeit, a jelzálog megszűnik.

 

398. § Ha azon személy, aki jelzálogosította a felülépítményi vagy a haszonbérleti jogot, lemond jogáról, ezen lemondás nem érvényesíthető a jelzálog jogosulttal szemben.

 

 

 

 

III. könyv       Igények

 

 

1.     fejezet – Általános rendelkezések

 

1.       cím – Az igény tárgya

 

399.§ Az igény tárgya lehet pénzben ki nem fejezhető dolog is.

 

400.§ Ha az igény tárgy egy meghatározott dolog átadása, a dolog átadásáig a kötelezettnek a jó gazda gondosságával kell az adott dolgot megőriznie.

 

401.§ (1) Amennyiben az igény tárgyát csak összegszerűen határozták meg, és a minőség kérdését sem bírósági eljárás, sem a felek akarata nem tudja rendezni, a kötelezett közepes minőségű dologgal köteles teljesíteni.

                (2)Az előző bekezdésben foglalt esetekben, ha a kötelezett megtett egy meghatározott dolog átadásához szükséges minden cselekményt, vagy a jogosult egyetértésével kijelölte az átadandó dolgot, akkor attól az időtől kezdve e meghatározott dolog képezi az igény tárgyát.

 

402.§ (1) Ha az igény tárgya pénztartozás, akkor a kötelezett bármely, általa választott pénznemben teljesíthet; e rendelkezés nem alkalmazható abban az esetben, ha az igény tárgya meghatározott pénznem átadása.

                (2) Ha az igény tárgyául szolgáló meghatározott pénznem az igény esedékességének idején már nem törvényes fizetőeszköz, akkor a kötelezettnek valamely más pénznemben kell teljesítenie.

                (3) Az előző két bekezdés rendelkezésit alkalmazni azokban az esetekben, amelyekben az igény tárgya külföldi fizetőeszköz átadása.

 

403.§ Ha az igény összegét külföldi fizetőeszközben határozták meg, a kötelezett a teljesítés helye szerinti árfolyamon átszámítva japán pénzemben is teljesíthet.

 

404.§ Az igény kamatozásáról rendelkező külön megállapodás hiányában az évi kamatláb 5 százalék.

 

405.§ Amennyiben a kötelezett, a jogosult fizetési meghagyása ellenére, egy évi vagy ezt meghaladó kamatok teljesítését elmulasztja, a jogosult ezen kamattal a tőkét növelheti.

 

406.§ Ha az igény két- vagy többféle szolgáltatással is teljesíthető, a választás joga a kötelezettet illeti meg.

 

407.§ (1) A 406.§-ban meghatározott választási jogot a másik fél felszólítására gyakorolni kell.

                (2) Az előző bekezdésben meghatározott felszólítás a másik fél beleegyezése nélkül nem vonható vissza.

 

408.§ Amennyiben az igény esedékes, és a választás jogával rendelkező fél ésszerű határidőn belül nem tesz eleget a választásra irányuló felszólításnak, a választás joga a másik felet illeti meg.

 

409.§ (1) Ha a választás joga egy harmadik személyt illet meg, mind a jogosult, mind a kötelezett felszólíthatja őt e jog gyakorlására.

 

410. §. (1) Ha a teljesítés tárgyát képező szolgáltatások valamelyike kezdettől fogva lehetetlen vagy utólagosan lehetetlenné válik, akkor az igény a fennmaradó szolgáltatások tekintetében él tovább.

(2) az előző bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók, ha bármely szolgáltatás annak a félnek a hibájából válik lehetetlenné, amely fél nem rendelkezik a választás jogával.

 

411. §. A választás visszahatólag érvényes az igény keletkezésének idejétől, de ezáltal harmadik személy joga nem sérülhet.

 

2. fejezet

Az igény hatálya

 

 

412. §. (1) Ha a kötelem teljesítésének időpontja pontosan meghatározásra került, akkor ezen idő beálltát követően a kötelezett lesz felelős a késedelemért.

(2) Ha a kötelem teljesítésének az időpontja bizonytalanul lett meghatározva, akkor a kötelezett attól   az   időtől   kezdve   lesz   felelős   a   késedelemért,   mikor   tudomására   jutott   a   teljesítés esedékessége.

(3) Ha a kötelem teljesítésének az időpontja nem került meghatározásra, akkor a kötelezett a teljesítésre való felhívás időpontjától lesz felelős a késedelemért.

 

413. §. Ha a jogosult nem fogadja el vagy nem tudja elfogadni a kötelem teljesítését, akkor ezen jogosult lesz- a teljesítés felajánlásának időpontjától- felelős a késedelemért.

 

414.   §.   (1)  Ha   a   jogosult   nem   teljesíti   önként   a   kötelemben   vállaltakat,   akkor   a   jogosult   a bíróságtól kérheti a teljesítés kikényszerítését, ez nem alkalmazható azokban az esetekben, ahol a kötelem természete ezt kizárja.

(2) Ha a kötelem tárgya egy cselekmény, a jogosult kérheti a bíróságtól, hogy harmadik személy teljesítse azt a kötelezett költségére, de tekintettel arra, hogy a kötelem tárgyát bírósági aktus határozza meg, a bíróság döntését a kötelezett szándéknyilatkozatával helyettesítheti.

(3) Ha a kötelem tárgya egy magatartástól való tartózkodás, a jogosult követelheti a kötelezett által   végrehajtott cselekmények  eredményeinek  eltávolítását  az  utóbbi  költségére  és  ésszerű óvintézkedések megtételét ennek jövőbeli megismétlődésének elkerülésére.

(4) Az előző három bekezdésben foglalt rendelkezések nem zárják ki a kártérítés iránti követelést.

 

415.  §.  Ha a kötelezett nem a kötelem tartalmának és céljának megfelelően teljesít,  akkor  a jogosult kártérítést igényelhet. Ugyanezt kell alkalmazni azokban az esetekben is, ahol a teljesítés 

a kötelezett felelősségéből eredően lehetetlenül.

 

416.  §.   (1)  A  kártérítés   iránti  igény  azon szokásos  károk  megtérítésére  szolgál  a  kötelezettel szemben, melyek a kötelem nem teljesítéséből erednek.

(2) A jogosult olyan, egyéb körülmények között felmerülő károk megtérítését is igényelheti, mely körülményeket a felek előre láttak vagy láthattak.

 

417. §. Külön megállapodás hiányában a kártérítést pénzben kell teljesíteni.

 

418. §. Ha a kötelem nem teljesítése a jogosultnak is felróható, akkor a bíróságnak figyelembe kell ezt vennie a felelősség mértékének és a kártérítés összegének a megállapításánál.

 

419. §. Pénzkötelem nem teljesítése esetén a kártérítés összegét a hivatalos kamatláb határozza meg,   de   azokban   az   esetekben,   ahol   a  megállapodásban   szereplő   kamatláb  meghaladja   a hivatalos kamatlábat, az előzőt kell alkalmazni.

(2) Tekintettel az előző szakaszban említett kártérítési összegre, a jogosult nem köteles bebizonyítani a tényleges kártérítést, és a kötelezett sem hivatkozhat vis majorra, védekezésként.

 

420. § (1) A felek előzetesen meghatározhatják a kötelem nem-teljesítésének  esetére szóló kártérítés összegét: ebben az esetben a bíróság nem csökkentheti vagy növelheti ezen összeget.

(2) A kártérítés összegének előzetes meghatározása nem zárja ki a jogosult azon jogát, hogy követelje a teljesítést vagy felbontsa a kötelmet.

(3) A bírságot úgy kell tekinteni, mint előzetes megállapodást a kártérítés összegéről.

 

421. § A 420. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azokban az esetekben is, ahol a felek előzetesen megegyeztek, hogy természetbeni kártérítésre kerül sor.

 

422. § Ha a jogosult kártérítés útján megkapta az igénye tárgyául szolgáló dolog vagy jog teljes értékét, akkor a kötelezett ipso jure a jogosult helyzetébe kerül ezen dolog, vagy jog  tekintetében.

 

423. § (1) A jogosult – igényének megóvása céljából – élhet a kötelezett jogaival: kivéve azokat, melyek szigorúan a kötelezett személyéhez fűződnek.

(2) Amíg a követelés nem a hatályosul a jogosult nem élhet az előző bekezdésben foglalt jogokkal, kivéve a bírói alanyváltozás esetét: de ezt nem kell alkalmazni az állapot fenntartásához szükséges cselekményekre.

 

424. § (1) A jogosult kérheti a bíróságtól a kötelezett bármely olyan jogi cselekményének az érvénytelenítését, mellyel tudatosan károsította a jogosultat: de ez nem alkalmazandó azokban az esetekben, ahol az ezen cselekményből hasznot szerző személynek vagy a későbbi vásárlónak  -a cselekmény vagy a vásárlás idején- nem volt tudomása arról, hogy ezzel megkárosítja a jogosultat.

(2) Az előző bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatóak azon jogi cselekményekre, melyeknek nem tulajdonjog a tárgyuk.

 

425. § Az érvénytelenítést a 424. § rendelkezéseinek megfelelően, az összes jogosult érdekét figyelembe véve kell alkalmazni.

 

426. § A 424. §-ban foglal érvénytelenítési jog elévüléssel megszűnik, ha a jogosult nem él vele az érvénytelenítési ok tudomásulvételét követő két éven belül; ugyanezt kell alkalmazni ha a cselekményt követően 20 év eltelt.

 

2.       fejezet „Többalanyú féllel szembeni igények”

1.       rész - Általános rendelkezések

427.§. kötelem tekintetében több jogosult vagy kötelezett van, akkor – külön megállapodás hiányában- a jogok és vélelmezett kötelezettségek egyenlő mértékben oszlanak meg.

2.rész - Oszthatatlan kötelmek

 

428.§ Ha az igény tárgya természetéből fakadóan vagy a felek megállapodása alapján oszthatatlan, és több jogosult van, akkor bármely jogosult követelheti a teljesítést az összes jogosult nevében, és a kötelezett bármely jogosultnak teljesíthet az összes kötelezett nevében.

 

429.§ (1) Még ha újítás  vagy lemondás következik is be az oszthatatlan jogosultak egyike és a kötelezettek között, a többi jogosult akkor is követelheti a teljes kötelem teljesítését; de meg kell téríteniük azt, ami akkor lett volna esedékes, ha a jogosult nem veszti el jogát.

 

(2) A fentiektől eltérő esetekben, az oszthatatlan jogosult cselekedete vagy bármely vele szemben beálló tény nem lesz hatállyal a többi jogosultra.

 

430.§ Ha több személy létesít oszthatatlan kötelmet, akkor a 429.§ rendelkezéseit valamint az egyetemleges kötelmekre vonatkozó rendelkezéseket – kivéve a 434.§ rendelkezéseit a 440.§-sal bezárólag – kell alkalmazni a szükséges változtatásokkal.

 

431.§ Ha egy oszthatatlan kötelmet osztható kötelembe fordítottak át, akkor minden jogosult csak az őt megillető részben követelheti a teljesítést, s minden kötelezett csak az őt terhelő rész tekintetében felelős a teljesítésért.

 

3. rész  – Egyetemleges kötelem

 

432. § Ha több személy létesít egyetemleges kötelmet, akkor a jogosult követelheti a teljesítést részben vagy egészben, az egyik vagy az összes kötelezettel szemben, egyidejűleg vagy egymás után.

 

433. § Az egyetemlegesen felelős kötelezettek egyikével szembeni semmisséget vagy érvénytelenséget eredményező jogügylet nem befolyásolja a kötelem érvényességét a többiek tekintetében.

 

434. § Az egyetemlegesen felelős kötelezettek egyikével szembeni teljesítési felszólítás az összes kötelezettre is érvényes.

 

435. § Ha az egyetemlegesen felelős kötelezettek egyike és a jogosult között novatio megy végbe, akkor az igény az összes kötelezett javára megszűnik.

 

436. § (1) Ha – amennyiben az egyetemlegesen felelős kötelezettek egyikének ellenigénye van a jogosulttal szemben – a jogosult beszámítást kezdeményez, akkor az igény az összes kötelezett javára megszűnik.

(2) Ameddig az ellenigénnyel rendelkező kötelezett nem kezdeményezi a beszámítást, addig a többi kötelezett csak az ő kötelmi részének erejéig hivatkozhat rá.

 

437. § Az egyetemlegesen felelős kötelezettek egyikének a felmentése a többi kötelezett javára csak az ő

kötelmi részének erejéig érvényes.

 

438. § Ha az egyetemlegesen felelős kötelezettek egyike és a jogosult egyesül, akkor úgy kell tekinteni, mintha e kötelezett teljesítette volna a kötelem őt terhelő részét.

 

439. § Ha az egyetemlegesen felelős kötelezettek egyikének joga elévül, akkor a többi kötelezett is mentesül a kötelem alól az e kötelezettet terhelő rész erejéig.

 

440. § A 434.-439. §-ban foglalt esetek kivételével, minden olyan ügylet ,mely érinti valamelyik egyetemlegesen felelős kötelezettet, nincs hatállyal a többi kötelezettre.

 

441. § Ha az egyetemlegesen felelős kötelezettek mindegyike vagy közülük több személy ellen csődeljárás indul, akkor a jogosult mindegyik csődeljárásban érvényesítheti igényének teljes összegét.

 

 

4. rész – A jelzálog maximuma

 

442. § (1) Ha az  egyetemlegesen felelős kötelezettek egyike közös haszonra teljesíti a kötelmet, vagy saját költségén másként tehermentesíti azt, akkor visszatérítésre jogosult a többi kötelezettől azok kötelmi hányada alapján.

(2) A visszatérítés magába foglalja a törvényes kamatot – a teljesítés vagy a tehermentesítés végrehajtásának napjától számítva – valamint a halaszthatatlan költségeket és veszteségeket.

 

443. § (1) Ha az egyetemlegesen felelős kötelezettek egyike – nem értesítve a társkötelezetteket a jogosult teljesítési felszólításáról – teljesítette a kötelmet vagy saját költségén elérte a közös tehermentesítést, akkor azon társkötelezettek, akik az őket megillető kifogást emelhettek volna a jogosulttal szemben, érvényesíthetik azokat kötelmi részük erejéig a teljesítő kötelezettel szemben; de azokban az esetekben, ahol beszámítást érvényesítenek kifogásként, ott a kötelezett hibásan szólítja fel annak a követelésnek a teljesítésére a jogosultat, amely a beszámítással megszűnt volna.

(2) Ha annak következtében, hogy az egyetemlegesen felelős kötelezettek egyike elmulasztotta értesíteni a társkötelezetteket a teljesítésről vagy a saját költségén elért tehermentesítésről, bármely másik társkötelezett jóhiszeműen teljesít vagy más módon tehermentesítést ér el, akkor ezen utóbbi kötelezett a teljesítését vagy más tehermentesítést eredményező cselekményét érvénytelenítheti.

 

444. § Ha az egyetemlegesen felelős társkötelezettek egyike nem rendelkezik elegendő anyagi eszközzel a visszatérítés megfizetésére, akkor a visszatérítést igénylő kötelezettet és a többi fizetőképes társkötelezettet terheli kötelmi részük arányában a fizetésképtelen kötelezett tartozása; de azokban az esetekben, ahol a visszaigénylő fél hibásan teljesít, nem szólíthatja fel a többi kötelezettet részesedésük viselésére.

 

445. § Ha – amennyiben a társkötelezettek egyike felmentést nyert az egyetemleges felelősség alól – vannak olyan társkötelezettek, akik nem rendelkeznek elegendő anyagi eszközzel a teljesítéshez, akkor a jogosultnak kell viselnie a felmentést kapott felet terhelő hányadot annak a résznek a tekintetében, melyet a fizetésképtelen személyek nem tudtak teljesíteni.

 

 

4. rész – „Kezességi kötelem”

 

446. § A kezes felelős teljesíteni a kötelmet azokban az esetekben, ha a főkötelezett nem teljesít.

 

447. § (1) A kezességi kötelemnek magába kell foglalnia a főösszeg kamatait, a büntetést, a kártérítést és minden, a kötelemmel járó költséget.

(2) A kezes csak saját kezességi kötelmének tekintetében kötheti ki a büntetés vagy a kártérítés összegét.

 

448. § Ha a kezes kötelezettsége meghaladja a főkötelezettét akár tárgyában akár feltételeiben, akkor azt a főkötelezett kötelezettségének a mértékére kell csökkenteni.

 

449 .§ Ha a kezesnek – aki olyan kötelmet biztosított, mely megtámadható valamelyik fél cselekvőképtelensége okán – tudomása volt a kezesség vállalásakor a megtámadhatóság tényéről, akkor úgy kell tekinteni, hogy azonos tartalmú önálló kötelmet létesített a főkötelezett nem-teljesítése vagy kötelem érvénytelensége esetére.

 

450. § (1) Ha a kötelezettnek kezest kell állítania, akkor a kezesnek az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:

teljes cselekvőképesség

elegendő anyagi eszköz a teljesítéshez

(2) Ha időközben a kezes megszűnik teljesíteni az előző bekezdés b) pontjában foglalt feltételt, akkor a jogosult követelheti a kezes cseréjét olyan személyre, aki teljesíti ezen feltételt.

(3) Az előző két bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatóak azokban az esetekben, ahol a jogosult jelölte

ki a kezest.

 

451. § Ha a kötelezett nem képes a 450. §-ban foglalt feltételeket teljesítő kezest állítani, akkor más biztosítékot is adhat.

 

452. § Ha a jogosult a kötelem teljesítésére szólította fel a kezest, akkor a kezes kérheti, hogy a jogosult először a főkötelezettet szólítsa teljesítésre; ezt azonban nem kell alkalmazni azokban az esetekben, amikor a főkötelezett csődbe ment, vagy tartózkodási helye ismeretlen.

 

453. § Miután a 452. § rendelkezéseinek megfelelően a jogosult teljesítésre szólította fel a főkötelezettet, a jogosultnak a végrehajtást meg kell indítania a főkötelezett vagyona ellen, ha a kezes bizonyította, hogy a főkötelezett rendelkezik megfelelő anyagi eszközökkel a teljesítéshez, és a behajtás lehetséges.

 

454. § Ha a kezes egyetemleges kötelmet létesített a főkötelezettel szemben, akkor nem rendelkezik a 252.-253. §-ban foglalt jogokkal.

 

455. § Ha - figyelmen kívül hagyva a 452.-453. § rendelkezéseit a kezes felszólításáról – a jogosult elmulasztotta az értesítést vagy a végrehajtás megindítását és utólag nem képes a főkötelezettől a teljes teljesítést behajtani, akkor a kezes mentesül a felelősség alól azon teljesítés erejéig, melyet megszerezhetett volna a jogosult az értesítés megtételével vagy a végrehajtás megindításával.

 

456. § Ha több kezes van egy kötelmen belül, akkor az 527. § rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha külön jogügyletekkel létesítették a felelősségüket.

 

457. § (1) A teljesítési felszólítás vagy bármely más, a főkötelezettel szembeni cselekmény mely félbeszakítja az elévülést, egyben kezessel szemben is hatályos.

(2) A kezes maga is felhasználhatja a főkötelezett bármely – jogosulttal szembeni – igényét  beszámítással élve a jogosulttal szemben.

 

458. § A 434-440. § rendelkezéseit kell alkalmazni azokban az esetekben, ahol a főkötelezett egyetemleges kötelmet létesít a kezessel.

 

459. § (1) Ha – azon kezes esetén, aki a főkötelezett kérésére lett kezes – saját hibáján kívül vele szemben bíróság elrendelte a teljesítést, vagy a főkötelezett javára teljesítette a kötelmet, vagy saját költségén olyan

más cselekményt végzett, mely a kötelem megszűnését eredményezte, akkor e kezesnek kártalanítási joga van a főkötelezettel szemben.

(2) A 442. § 2. bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell a szükséges változtatásokkal alkalmazni az előző bekezdésben tárgyalt esetekben.

 

460. § Azon kezes, aki a főkötelezett kérésére vált azzá, kártalanítási jogát előzetesen is gyakorolhatja a főkötelezettel szemben az alábbi esetekben:

Ha a főkötelezett ellen csődeljárás indult, és a jogosult nem támaszt igényt a csődeljárás során

 Ha a kötelem esedékes; de a jogosult nem biztosított időt a főkötelezettnek azon következtetés után, hogy a kezességi szerződés érvényesíthető a kezessel szemben.

 Ha 10 év eltelt a kezességi szerződés megkötését követően, azokban az esetekben, ahol a teljesítés ideje bizonytalan, és maximális időtartama meghatározhatatlan.

 

461. §                  (1) Ha a főkötelezett kártalanítja a kezest az előző két szakasz rendelkezéseinek megfelelően,  akkor  –  amíg a  jogosult  nem kapta meg az egész  szolgáltatást  –  a  főkötelezett biztosíték letételére vagy a kötelem tehermentesítésére szólíthatja fel a kezest.

(2)  A  fenti esetben a  főkötelezett mentesítheti magát  a kártalanítási   felelősség alól  hivatalos letéteményesnél elhelyezett letéttel, biztosíték letételével vagy a kezes teljesítésével.

462. §                   (1) Az a személy, aki a főkötelezett kérésére lett kezes, teljesítette a kötelmet vagy   más   módon   saját   költségén   tehermentesítette   a   főkötelezettet,   akkor   a   főkötelezett kártalanítási   felelősséggel   tartozik   a   kezesnek   a   tehermentesítés   időpontjában   beállta gazdagodása erejéig.

(2) Az a személy, aki a főkötelezett akarata ellenére lett kezes csupán a főkötelezett tényleges gazdagodása   mértékéig   jogosult   kártalanításra;   de   ha   a   főkötelezett   azt   állítja,   hogy   a kártalanítási   felszólítás  előtt alapos   jogcíme volt  beszámításra  a  jogosulttal  szemben,  akkor  a kezes   felszólíthatja   a   jogosultat   annak   a   kötelemnek   a   teljesítésére,   amely   e   beszámítással megszűnt volna.

463.   §                   (1)   Kezes   esetén   a   443.   §   rendelkezéseit   kell   alkalmazni   a   szükséges változtatásokkal.

(2)   A   főkötelezettel   szemben   szintén   a   443.   §   rendelkezéseit   kell   alkalmazni   a   szükséges változtatásokkal  ha a  főkötelezett kérésére kezessé váló személy  jóhiszeműen teljesített vagy költségeket vállalt a tehermentesítés céljából.

464.   §                   Az   a   személy,   aki   egyetemlegesen   felelős   a   kötelezettek   egyikének   vagy 

oszthatatlan kötelem egyik kötelezettjének a kezese csak az őket megillető hányadok arányában jogosult kártalanításra a többi kötelezettel szemben.

465.  §                   (1)  Ha  –  amennyiben   több  kezes   van  –  a   kezesek  egyike  a   teljes   kötelmet tehermentesítette vagy saját   részén felül   teljesített az  eredeti kötelem oszthatatlansága vagy külön   megállapodás   okán   akkor   a   442-444   §§   rendelkezéseit   kell   alkalmazni   a   szükséges változtatásokkal.

(2) Ha – az előző bekezdésben foglalt eseteken kívül – a nem egyetemlegesen felelős kezesek egyike a teljes kötelmet kifizette vagy saját részén felül teljesített, akkor a 462. § rendelkezéseit kell alkalmazni a szükséges változtatásokkal.

 

4. fejezet Igényátruházás

 

466. §                  (1) Az igény mindig átruházható, amíg a természete ezt lehetővé teszi.

(2)   Az   előző   bekezdés   rendelkezése   nem   alkalmazható   azokban   az   esetekben,   ahol   a   felek ellentétes  akaratnyilatkozatot   tettek és  ezen akaratnyilatkozat  nem érvényesíthető  jóhiszemű harmadik személlyel szemben.

467. §                   (1) Alanyhoz kötődő igény átruházása nem érvényesíthető a kötelezette vagy bármely harmadik személlyel szemben mindaddig, amíg az engedményező nem értesíti erről a kötelezette vagy a kötelezett nem járul hozzá.

(2) Az előző bekezdésben foglalt értesítést vagy hozzájárulást harmadik személlyel szemben csak a   kötelezett   érvényesítheti   mindaddig,   amíg   nem   foglalják   azt   közjegyzői   okiratba (kakuteihizuke).

468. §                  (1) Ha a kötelezett a 467. §-ban foglalt hozzájárulását fenntartás nélkül adta meg, akkor   nem   érvényesítheti   Az   engedményessel   szemben   azokat   a   kifogásokat,   melyeket felhozhatott  volna  az  engedményezővel   szemben;  de  ha  a  kötelezett  már  bármit  fizetett  az engedményezőnek vagy új kötelmet vállalt tehermentesítés útján, akkor behajthatja azt vagy úgy kezelheti, mintha nem lépett volna új kötelembe.

(2) Ha az engedményező csupán értesíti a kötelezette az engedményezésről, akkor a kötelezett érvényesíthet bármely olyan kifogást az engedményessel szemben, mely az értesítés átvételét megelőzően keletkezett.

 

 

469.§   Rendeletre   fizetendő   kötelem   átruházása   nem   érvényesíthető   a   kötelezettel   vagy bármelyik harmadik személlyel szemben mindaddig, amíg a kötelmet megtestesítő okirat át nem kerül az engedményeshez az engedményező jóváhagyásával ellátva.

 

470.§   Rendeletre   fizetendő   kötelem   kötelezettjének   joga   van   –   de   semmilyen   körülmények között nem kötelezhető rá – ellenőrizni a kötelmet keletkeztető okirat birtokosának a személyét és   az   aláírás   vagy   a   pecsét   valódiságát,  de  ha   a   kötelezett   cselekménye   rosszhiszemű   vagy súlyosan gondatlan volt, akkor az általa teljesített fizetés semmmis és érvénytelen.

 

471.§ Az 470.§ rendelkezéseit kell a szükséges változtatásokkal alkalmazni azokban az esetekben, ahol   az   okirat   megnevezi   a   jogosultat,   de   azzal   a   további   nyilatkozattal,hogy   az   okirat birtokosának kell a fizetést teljesíteni.

 

472.§ Rendeletre fizetendő kötelem kötelezettje nem érvényesíthet semmilyen olyan kifogást a jóhiszemű engedményessel szemben, melyet z eredeti jogosulttal szemben támaszhatott volna, kivéve a kötelmet keletkeztető okiratban foglaltakat és magának az okiratnak a természetéből következő követeléseket. 

 

473.§   Az   472.§   rendelkezéseit   kell   a   szükséges   változtatásokkal   alkalmazni   a   bemutatónak fizetendő kötelem esetében.

 

 

5. FEJEZET - AZ IGÉNY MEGSZŰNÉSE

1. rész -  teljesítés

 

 

474.         §   (1)A  kötelmet  harmadik   személy   is   teljesítheti,  ha  a   kötelem természete lehetővé teszi, vagy a felek ellentétes szándéknyilatkozatot nem tettek.

(2)A   kötelemben   nem   érdekelt   harmadik   személy   nem   teljesítheti   a   kötelmet   a   kötelezett akaratával szemben.

 

475. § Ha   a teljesítő személy valaki más tárgyát adta át, akkor nem szerezheti vissza azt amig érvényesen nem teljesít újra.

 

476.§ Ha egy dolgot a tulajdonosa – aki a dolog feletti rendelkezésre képtelen – teljesítésképpen átadott majd érvénytelenítette ezen teljesítést, nem szerezheti vissza a dolgot mindaddig, amíg érvényesen nem teljesít újra.

 

477.§ Ha a 475 – 476.§ foglalt esetekben a jogosult jóhiszeműen elfogyasztotta a teljesítés útján kapott dolgot vagy rendelkezett felette, akkor a teljesítés hatályos, de ez nem zárja ki, hogy a jogosult   visszatérítést   igényeljen   a   teljesítő   személlyel   szemben,   ha   őt   harmadik   személy kártérítésre szólítja fel.

 

478. § Az igény kvázi birtokosának való teljesítés csak akkor hatályos, ha jóhiszeműen történt.

 

479.  §  A  478.   §   -ben   foglat  esetet   kivéve,   a   teljesítés  elfogadására   jogosulatlan   személynek történő teljesítés csak a jogosult ebből következő gazdagodásának a mértékéig hatályos.

 

480.§ A jogosultságot keletkeztető okmány birtokosát úgy kell tekintei, mint akinek joga van a teljesítés   elfogadására,   de   ezt   nem   kell   alkalmazni   azokban   az   esetekben,   ahol   a   teljesítő személynek   tudomása   vol   arról,   vagy   gondatlanságából   kifolyólag   nem   tudta,   hogy   a részvénytulajdonosnak nem volt ilyen felhatalmazása.

 

481.§.              (1) Ha a bírósági döntés ellenére az adós kifizeti tartozását a hitelezőnek, a jogosult 

követelheti, hogy az adós által okozott kár mértékéig további fizetést teljesítsen.

(2) Az előző szakasz rendelkezései nem zárják ki azt, hogy az így teljesítő adós éljen visszafizetést követelő jogával. 

 

482.§.  A kötelezett akkor is jól teljesít, ha a jogosult egyetértésével az eredetileg kikötöttől másként teljesít.

 

483.§. Ha a kötelezettség meghatározott dolog átadása, akkor a kötelezett köteles a dolgot a megfelelő állapotban szolgáltatni.

 

484.§. A teljesítés helye- eltérő megállapodás hiányában – az a hely, ahol a dolog a szerződés megkötésekor volt. Az egyéb kötelezettségeket a jogosult állandó tartózkodási helyén kell végrehajtani.

 

485.§. A teljesítéssel járó költségeket – eltérő megállapodás hiányában – a kötelezettnek kell viselnie, abban az esetben azonban, ha a jogosult azzal, hogy állandó tartózkodási helyét megváltoztatja, vagy más cselekményével a költségek növekedését idézi elő, a többlet tekintetében a jogosultat terheli a költségek viselése.

 

486.§. A teljesítő személy követelheti elismervény adását a teljesítést elfogadótól.

 

487. §. Ha létezik a szerződést bizonyító okirat, annak visszaadását követelheti az a személy, aki a kötelezettségének teljes egészében eleget tett.

 

488. §. 1. Ha a kötelezett ugyanannak a jogosultnak több ugyanolyan tárgyú kötelezettséggel tartozik, és  a felajánlott teljesítése nem elég ahhoz, hogy mindegyiket kielégítse, a ténylegesen teljesítő személy, teljesítéskor határozza meg, hogy mely kötelezettségét kell teljesítettnek tekinteni.

2. Ha a ténylegesen teljesítő személy ezt nem határozza meg, akkor az elfogadó határozza meg az említett módon, azzal az eltéréssel, hogy a teljesítő személy azonnal tiltakozhat.

3. Az előző két bekezdésben említett esetekben a másik fél szándéknyilatkozata szerint kell végrehajtani a teljesítés felhasználását.

 

489. §. Ha a felek nem állapodnak meg a teljesítés felhasználásában, akkor a következő módon történik:

1. A már lejárt követeléseket előnyben kell részesíteni azokkal szemben, amik még nem követelhetők;

2. Ha minden követelés lejárt, vagy egyik sem, akkor a jogosult számára legelőnyösebb teljesítését kell előnyben részesíteni;

3. Ha egyformán előnyösek a jogosult számára, akkor azt kell előnybe részesíteni, ami először járt le, vagy fog lejárni;

4. Ha az előző két pontban említettek alapján nem lehet különbséget tenni a követelések között, akkor az összeg erejéig mindegyikre arányosan kell fordítani.

 

490.§. A 488.-489.§§ rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azokban az esetekben, amikor kettő vagy több teljesítési cselekmény egy követelés kielégítésére kell fordítani, és ezen cselekmények nem elegendők a teljes követelés kielégítésére.

 

 

491.§

(1) Ha- egy vagy több kötelemre való tekintettel- a kötelezettet költségek és kamatok fizetése is terheli a főösszegen felül, és a felajánlott teljesítés nem elégséges a teljes kötelem kielégítésére, akkor a kielégítési sorrend a következő: költségek, kamatok, főösszeg

(2) A 489. szakasz rendelkezéseit kell a megfelelő változtatásokkal alkalmazni a fenti bekezdésben foglalt esetben.

 

492.§   A   teljesítés   felajánlása   a   felajánlás   időpontjától   mentesíti   a   kötelezettet   minden,   a nemteljesítésből eredő felelősség alól

 

493.§ A teljesítés felajánlása csak ténylegesen és szigorúan a kötelem jellegének megfelelően történhet, de abban az esetben, ha a jogosult már előzetesen elutasította a teljesítés elfogadását, vagy   a   teljesítéshez   szükséges   a   jogosult   valamely   cselekménye   is,   akkor   elegendő   csupán értesíteni a jogosultat a teljesítés feltételeinek a fennállásáról.

 

494.§  Ha   a   jogosult   elutasítja   a   teljesítés   elfogadását   vagy   képtelen   elfogadni   azt,   akkor   a kötelezett szabadulhat a kötelemből,  ha a kötelem tárgyát hatósági  letétbe helyezi  a  jogosult javára. Ugyanezt kell alkalmazni azokban az esetekben, ahol a kötelezett önhibáján kívül nem tud megbizonyosodni a jogosult személyéről.

 

495.§

(1) A hatósági letétbe helyezést a hatósági letéteményessel a kötelem teljesítésének a helyén kell végrehajtani.

(2) A hatósági letétről rendelkező külön törvény vagy rendelet hiányában a bíróságnak- a teljesítő személy  kérelmére-  hatósági   letéteményest  kell  kijelölnie,  és  vagyonkezelőt  kell  kineveznie  a letétbe helyezett dolog kezelésére.

(3)   A   letétbe   helyezőnek   késedelem   nélkül   értesítenie   kell   a   jogosultat   a   hatósági   letétbe helyezésről.

 

496.§

(1) Mindaddig, amíg a jogosult nem járul hozzá a hatósági letétbe helyezéshez vagy a bíróság által elrendelt   hatósági   letét   nem   válik   jogerőssé,   addig   a   letevő   a   letétbe   helyezett   dolgot visszaszerezheti, ebben az esetben a hatósági letétbe helyezést semmisnek kell tekinteni.

(2) Az előző bekezdés rendelkezései  nem alkalmazhatóak azokban az esetekben, ahol zálogot vagy kézizálogot szüntettek meg hatósági letétbe helyezéssel.

 

497.§   Ha   a   teljesítés   tárgya   alkalmatlan   hatósági   letétbe   helyezésre,   vagy   fennáll   annak   a veszélye,  hogy  megsemmisül  vagy  megsérül,  akkor  a  kötelezett bírósági  engedéllyel  hatósági árverésen  értékesítheti  azt  és  a  bevételt  hatósági   letétbe  helyezheti.  Ezt  a   rendelkezést  kell alkalmazni abban az esetben is, ha a tárgy megőrzésének a költsége aránytalanul magas lenne.

 

498.§ Ha a jogosult ellenteljesítéssel tartozik a kötelezett teljesítésével szemben, akkor a jogosult nem veheti át a hatósági letétbe helyezett dolgot, amíg ő nem teljesít.

 

499.§ 

(1) Ha valaki a kötelezett nevében teljesít egy kötelmet, akkor a jogosult helyzetébe kerülhet, amennyiben a kötelezett a teljesítéssel egyidejűleg ehhez hozzájárul.

(2)   A   467.   szakasz   rendelkezéseit   kell   a   megfelelő   változtatásokkal   alkalmazni   az   előző bekezdésben foglalt esetben.

 

500.§ A személy- akinek törvényes érdeke fűződik a teljesítéshez- ipso iure a jogosult helyzetébe kerül a teljesítéssel.

 

501.§

(1) Az a személy- aki az előző két szakasz rendelkezéseinek megfelelően- a jogosult helyzetébe került,   gyakorolhat   minden-   a   jogosultat   megillető-   jogot   az   igény   érvényesítése   vagy   a biztosítékok  megóvása  érdekében addig  a mértékig,  ameddig  önmagának  visszatérítené  saját jogcímén, mindazonáltal az alábbi rendelkezések figyelembevételével:

(2) Az elsőbbségi jog, a kézizálog vagy jelzálog címzettjeként szolgáló ingatlan vevőjével szemben helyettesítésre nem jogosult a kezes, kivéve ha a bíróságnál helyettesítés tárgyában emelt óvás előnyben részesítette az elsőbbségi jog, kézizálog vagy jelzálog bejegyzésével kapcsolatban.

(3) Egy harmadik személy – a vevő a kezes ellen a jogosultat nem helyettesítheti.

(4) A vevő egyike helyettesítheti a jogosultat a többi vevővel szemben, de csak az általuk vásárolt egyes ingatlanok értékeinek megfelelő mértékben illetően.

(5)   Az   előző   bekezdés   rendelkezéseit   kell   alkalmazni   a  megfelelő   változtatásokkal   a  másik személlyel   szembeni   kötelezettség   biztosítékaként   szolgáló   saját   tulajdonnal   rendelkező személyek között.

(6)   A   kezes   és   a   másik   személlyel   szembeni   kötelezettség   biztosítékaként   szolgáló   saját tulajdonnal   rendelkező   személy   között   nem   szerepelhet   a   jogosultat   helyettesítő,   kivéve   a 

kielégítési   sorrendet;   azonban,  ha   számos   személy   rendelkezik   a  másik   személlyel   szembeni kötelezettség   biztosítékaként   szolgáló   saját   tulajdonnal,   ebben   az   esetben   a   helyettesítés szerepelhet,  de  csak  az  egyensúlyt  figyelembe véve,  és   csak  azután,  miután a kezesség  által létrejött osztalékokat leszámították, és ez arányban áll az egyes tulajdonok értékével.

Ha   a   fent   említett   esetben   a   tulajdon   ingatlan,   a   bekezdés   rendelkezéseit   a   megfelelő változtatásokkal kell alkalmazni.

 

 

502.§ (1)Aki a követelés egy részét teljesítve a követelő helyére lépett, teljesítése mértékében gyakorolja a követelő jogait a társaságban / közösségben /.

(2)A követelés nem teljesítése miatti visszalépés joga a fenti bekezdés esetében a követelőt illeti meg. Ebben az esetben a teljesítés értékét és a kamatokat a harmadik személy részére ki kell fizetni.

503.§   (1)Ha   a   követelő   követelését   a   helyére   lépő   harmadik   személy   teljes   mértékben kielégítette, akkor a helyére lépő harmadik részére át kell adnia szerződést és a birtokában lévő zálogtárgyakat. 

(2)Ha a harmadik csak részben teljesít, a követelőnek azt fel kell tüntetnie a szerződésben, és a harmadiknak megőrzésre át kell engednie a követelő birtokában lévő zálogtárgyat. 

504.§ Aki az 500. § rendelkezései értelmében jogosult a követelő helyére lépni, úgy mentesül a kötelem  alól,   ha   a   követelő   szándékosan,   vagy   gondatlanul   elvesztette,   vagy   kárt   okozott  a zálogtárgyban,   mintha   az   elveszetést,   vagy   károkozást   elszenvedte   volna,   és   kártérítést követelhet. 

505.§   (1)Amennyiben   két   személy   kölcsönösen   egymás   követelője,   és   követelésük   tárgya egynemű,   akkor   a   beszámítás   által   a   beszámítás   értékében   /   összegében   /   mindkét   fél mentesülhet tartozásától amennyiben a követelések természete nem összeegyeztethetetlen. 

(2)Amennyiben a felek eltérő szándékról nyilatkoznak,  abban az estben nem alkalmazható az előző   bekezdés;   jóhiszemű   harmadikkal   szemben   azonban   ezt   a   nyilatkozatot   nem   lehet alkalmazni.

 

506.§   (1)A   beszámítás   a   felek   nyilatkozatával   jön   létre.   Az   akaratnyilvánítás   nem   köthető feltételhez, vagy időtűzéshez. 

(2)Az   előző  bekezdés   következtében   a   kölcsönös   követelések   attól   a   pillanattól   tekintendők megszűntnek / semmisnek / kielégítettnek, amelyik pillanatban a beszámításra alkalmassá váltak.

507.   §   A   beszámítás   nem   válik   lehetetlenné   attól,   hogy   a   kétoldalú   követelések   teljesítése különböző.  A beszámítandó rész tulajdonosának kártérítést  kell  biztosítania  a másik félnek az ebből származó károk erejéig. 

508. § 

Az elévült követelést csak akkor lehet beszámítani, ha az elévülés előtt beszámításra alkalmas volt.

 

 

509.§ Ha a kötelem törvényellenes jogügyletből származik, a kötelezett nem tarthat igényt beszámításra a jogosulttal szemben.

 

510.§ Ha az igény csatolása tiltott, a kötelezett ne tarthat igényt beszámításra a jogosulttal szemben.

 

511.§ A kötelezett tiltó végzés esetén nem számíthatja be a hitelezővel szemben utólag felmerülő igényeit.

 

 

512.§ Beszámítás esetén a 488. paragrafus rendelkezéseit a 491. paragrafussal bezárólag kell megfelelően alkalmazni.

 

2.rész – Novatio

 

 

513.§ (1) Ha a felek olyan szerződést kötöttek, mely a közöttük fennálló kötelem lényeges elemeit módosította, a kötelem a novatio útján megszűnik.

                (2) A szerződés rendelkezéseinek elhagyását, kiegészítését vagy megváltoztatását úgy kell tekinteni, mint a kötelem lényeges elemeinek módosítását. E rendelkezést kell alkalmazni, ha a teljesítés zálogául váltót bocsátottak ki.

 

514.§ A kötelezett személyének – novatio keretében történő –változása a jogosult és az új kötelezett közötti szerződése útján mehet végbe; ez azonban nem lehet ellentétes az eredeti kötelezett akaratával.  

 

515.§ A jogosult személyének – novatio keretében történő – változása harmadik személlyel szemben mindaddig nem érvényes, amíg ennek tényét közjegyző által hitelesített okiratban nem rögzítették.

 

516.§A jogosult személyének novatio keretében történő változása esetén a 468. szakasz (1) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

 

517.§ Ha a novatio keretében létrejött kötelem nem lépett hatályba, illetve törvényellenesség vagy bármely más olyan körülmény miatt, amelyről a feleknek nem volt tudomásuk, érvénytelenítették, az eredeti kötelem nem szűnik meg.

 

518.§ A felek a novatio keretében az eredeti kötelmet biztosító zálogot vagy kézizálogot az eredeti biztosíték mértékéig átruházhatják. Ha a biztosíték harmadik személynél van letéve, annak átruházáshoz a harmadik személy beleegyezése is szükséges.

 

                4. rész – Követelésről való lemondás

 

519.§ Ha a jogosult a követelésről való lemondás szándékáról a kötelezettnek nyilatkozik, a kötelem megszűnik.

 

 5. rész – Egyesülés

 

520.§ Ha az igény és a kötelezettség ugyanazon személyhez kerül, az igény megszűnik. E rendelkezés nem alkalmazható, ha ezen jog harmadik személy jogának tárgya.

 

4. CÍM – SZERZŐDÉSEK

 

1.FEJEZET – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

1.      rész – Szerződéskötés

 

521. § (1) Az ajánlat –melynek elfogadására határidőt tűztek ki – nem visszavonható.

(2) Ha a felajánló nem kap a kitűzött határidőn belül értesítést az elfogadásról, akkor az ajánlat megszűnik.

 

522. § (1) Ha –amennyiben az elfogadásról szóló értesítés az 521. § foglalt határidő lejárta után érkezett – az ajánlattevőnek tudnia kellett, hogy olyan időben küldték el azt, ahol rendes körülmények között a határidőn belül beérkezett volna, akkor az ajánlattevőnek haladék nélkül értesítenie kell a késedelmes érkezésről azt a személyt, akinek a felajánlást tette, hacsak a késedelemről szóló értesítést nem küldte már el az elfogadási értesítés megérkezése  előtt.

(2) Ha a felajánló elmulasztotta az előző bekezdésben foglalt értesítés elküldését, akkor az elfogadásról szóló értesítést úgy kell tekinteni, mintha nem késett volna el.

 

523. § A felajánló új ajánlatként kezelheti a késedelmes elfogadó nyilatkozatot.

 

524. § Távollévők közötti ajánlat – az elfogadásra vonatkozó időkorlátozás nélkül- nem vonható vissza azon ésszerűen szükséges időtartam letelte előtt, ami az elfogadásról szóló értesítésnek a felajánlóhoz való megérkezéséhez szükséges.

 

525. § A 97. § (2) bekezdésének rendelkezései nem alkalmazhatóak azokban az esetekben, ahol a felajánló ezzel ellentétes szándéknyilatkozatot tett, vagy a másik félnek tudomása volt a felajánló haláláról vagy cselekvőképtelenségéről.

 

526. § (1) Távollévők közötti szerződés az elfogadásról szóló értesítés elküldésével jön létre

(2) Azokban az esetekben ahol nincs szükség az elfogadásról szóló értesítésre a felajánló

szándéknyilatkozata vagy az üzleti gyakorlat alapján, a szerződés akkor jön létre, ha bármilyen olyan cselekmény végbemegy mely elfogadható szándéknyilatkozatnak tekinthető.

 

527. § (1) Azokban az esetekben ahol az ajánlatot visszavonó értesítés az elfogadásról szóló értesítés elküldése után érkezett meg, ha az elfogadónak tudnia kellett, hogy olyan időben küldték el azt, ahol rendes körülmények között az elfogadásról szóló értesítés elküldése előtt beérkezett volna, akkor az elfogadónak haladék nélkül értesítenie kell a késedelmes érkezésről az ajánlattevőt.

(2) Ha az elfogadó elmulasztotta az előző bekezdésben foglalt értesítés elküldését, akkor a szerződést semmisnek kell tekinteni.

 

528. § Ha az elfogadó a felajánlás tárgyát a lényeges rendelkezésen vagy bármely más módosítással fogadta el, akkor úgy kell tekinteni, hogy elutasította az eredeti ajánlatot és ő maga tett egy újat.

 

529. § Az a személy aki hirdetést tesz közzé arról, hogy meghatározott jutalmat ad annak a személynek, aki elvégez egy meghatározott cselekményt, köteles átadni a jutalmat annak a személynek, aki végrehajtotta  a cselekményt.

 

530. §. Az 529. 0. –ban említett esetben a hirdető, addig amíg senki nem teljesítette teljesen a hirdetésben  meghirdetett   cselekményt,   visszavonhatja   a   hirdetést   azon   a  módon,   ahogyan megtette azt.  Ez nem alkalmazható abban az esetben,  ha a hirdetésben jelezve van,  hogy az ajánlást nem vonják vissza.

(2)   Ha   a   visszavonást   nem   lehet   az   előző   bekezdésben   foglalt  módon  megtenni,   akkor   az végrehajtható bármely más módon is, de az ilyen visszavonás csak azzal a személlyel szemben lesz hatályos, aki tudomást szerzett róla.

(3) Ha a hirdető meghatározott egy időpontot ameddig a kijelölt  cselekményt el  kell  végezni, akkor vélelemként lemondott a visszavonás jogáról.

 

531.  §.  Ha több olyan személy van,  aki  elvégezte a hirdetésben meghatározott cselekményt, akkor csak az a személy jogosult jutalomra, aki először teljesítette.

(29 Azokban az esetekben, ahol két vagy több személy egyidejűleg teljesítette a cselekményt, mindegyikük egyenlő részben jogosult a jutalomra? Ha azonban a jutalom természeténél fogva nem osztható fel könnyen vagy a hirdetésben kikötötték, hogy csak egy személy kaphatja meg, sorsolás dönt róla.

(3) Az előző két bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatóak, ha a hirdetésben bármilyen ezzel 

ellentétes feltételt szabtak

 

532. §. Ha azon több személy közül, aki teljesítette a hirdetésben meghatározott cselekményt, csak a legmagasabb pontszámot elért személy kaphatja meg a jutalmat, akkor a hirdetés csak abban az esetben hatályos, ha meghatározta a verseny időtartamát.

(2)  az  előző bekezdésben  foglalt  esetben annak a  kérdésnek  az  eldöntése,  hogy ki  érte  el  a legmagasabb pontszámot,  a  hirdetésben megjelölt  személyt   illeti.  Ha a hirdetésben nem volt döntnök megjelölve, akkor a döntés magát a hirdetőt illeti.

(3) Egyik résztvevő sem jelenthet be ellenvetést az előző bekezdésben foglalt döntés ellen.

(4) Ha két vagy több személy a döntés értelmében, azonos érdemben teljesítette a cselekményt, akkor az 531. §. rendelkezéseit kell alkalmazni a szükséges változtatásokkal.

 

2. alfejezet. A szerződés joghatása

533.§.   Kétoldalú   szerződés   esetén   a   felek   egyike  megtagadhatja   saját   kötelezettségének   a teljesítését   addig,   amíg   a  másik   fél   nem   ajánlja   fel   kötelezettségének   teljesítését.   Ez   nem alkalmazható, ha a fél teljesítése még nem esedékes.

 

534. §. Ha a kétoldalú szerződés tárgya egy meghatározott dolog feletti tulajdonjog létrehozása, vagy  átruházása  és   a  dolog  megsemmisül  vagy  megsérül  a  kötelezett   felelősségén  kívül  álló bármely ok miatt akkor ezen megsemmisülés vagy a sérülés a jogosultat terheli.

(2) Az előző bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a nem meghatározott tárgyú szerződésekre is   attól   az   időtől   kezdve,   hogy   tárgyukat   a   401.   §.   (2)   bekezdésében   foglaltak   szerint meghatározták.

 

535. §. Az 534. §. Rendelkezései nem alkalmazhatók azokban az esetekben, ahol a felfüggesztő rendelkezést tartalmazó kétoldalú szerződés tárgya a felfüggesztés ideje alatt semmisült meg.

(2) Ha a tárgy a kötelezett felelősségén kívül álló bármely ok miatt sérült meg, akkor ezen kár a jogosultat terheli.

(3)  Ha  a   tárgy   a   kötelezettnek   felróható  bármely  ok  miatt  sérült  meg,   akkor  a   jogosult   ,   a feltételek teljesülése esetén, választása szerint követelheti a szerződés teljesítését vagy annak 

felmondását? Ez nem zárja ki a kár megtérítése iránti követelést.

 

536. §. Az 534. §.-535. §. –ban foglalt esetek kivételével, ha a kötelem teljesítése lehetetlenné válik  mindkét   fél   felelősségén   kívül   álló   bármely   ok  miatt,   akkor   a   kötelezett  nem   jogosult ellenteljesítésre.

(2) Ha a teljesítés a jogosultnak felróható bármely ok miatt válik lehetetlenné, akkor a kötelezett nem veszti el   jogát az ellenteljesítés  követelésére,  de ha bármilyen haszonnal   járt  számára a kötelezettségtől való szabadulás, akkor ezen hasznot köteles visszatéríteni a jogosultnak. 

 

537.§.  Ha   két   szerződő   fél   abban  egyezik  meg,   hogy   közösen  egy  harmadik   személy   javára tesznek   jogi   cselekményt,   harmadik   személy   ezen   cselekményt   közvetlenül   a   kötelezettől követelheti. 

(2) Az előző bekezdésben említett esetben a harmadik személy joga attól az időponttól hatályos, amikor a szerződő feleknek kifejezte szándékát jogának érvényesítéséről.

 

538.§ Attól az  időtől kezdve, hogy az előző szakasz rendelkezéseinek megfelelően a harmadik személy joga fennáll, a felek ezt nem módosíthatják vagy hatálytalaníthatják.

 

539.§  Az   537.   szakaszban  említett   eseti   védelmet   a   kötelezett   azzal   a   harmadik   személlyel szemben érvényesítheti, akinek előnye származik a szerződésből.

 

540.§

(1) Ha a szerződő felek egyikének, a szerződés vagy törvényi rendelkezés alapján jogában áll a szerződés   felbontása,   akkor   a   felbontást   a   másik   félhez   intézett   szándéknyilatkozattal   kell végrehajtani.

(2) Az előző bekezdésben foglalt szándéknyilatkozatot nem lehet visszavonni.

 

541.§ Ha a felek egyike nem teljesíti kötelmét, akkor a másik fél ésszerű határidő kijelölésével 

követelheti   a   teljesítést,   s   ha   a   teljesítés   nem   valósul  meg   a  megadott   időn   belül,   akkor felbonthatja a szerződést.

 

542.§ Ha a szerződés természetéből, vagy a felek szándéknyilatkozatából eredően a szerződés tárgyául   szolgáló   célt   nem   lehet  megvalósítani,   kivéve   ha   azt   kitűzött   határidőre   vagy   egy meghatározott   időtartamon   belül   nem   teljesítik   azt,   akkor   amennyiben   a   felek   egyike   nem teljesített saját részéről időre, a másik fél azonnal felbonthatja a szerződést az 541. szakaszban foglalt felszólítás nélkül.

 

543.§ Ha a szerződés egészben vagy részben lehetetlenné válik a kötelezettnek felróható bármely ok miatt, akkor a jogosult felbonthatja a szerződést.

 

544.§ 

(1)   Ha   az   egyik   szerződő   felet   több   személy   alkotja,   akkor   a   szerződés   felbontása   csak mindegyikük által vagy mindegyikükkel szemben lesz hatályos.

(2)  Az  előző  bekezdésben  foglalt  esetben,  ha  a   felbontási   jog  bármelyik   személlyel   szemben elévült, akkor az elévül az összes többivel szemben is.

 

545.§

(1) Ha a szerződő felek egyike élt felbontási jogával, akkor a másik fél köteles az előbbit eredeti helyzetébe visszaállítani, de ezáltal harmadik személyek joga nem sérülhet.

(2)   Kamatokkal   terhelt   az   első   átvételtől   számítva  minden   olyan   összeg,   amelyet   az   előző bekezdés alapján vissza kell fizetni.

(3) A felbontási jog gyakorlása nem zárja ki a kártérítési igény érvényesítését.

 

546.§   Az   533.   szakasz   rendelkezéseit   kell   a   megfelelő   változtatásokkal   alkalmazni   az   545. szakaszban foglalt esetben.

 

547.§  Ha  nincs  határidő   rögzítve  a   felbontási   jog  gyakorlására,  akkor  a  másik   fél   felszólítást küldhet a felbontási joggal felruházott személynek, hogy ésszerű határidőn belül adjon világos választ arra a kérdésre, hogy felbontja-e a szerződést vagy nem. Ha ezen határidőn belül nem érkezik felbontási értesítés, akkor a felbontási jog elveszett.

 

548.§

(1) Ha a felbontási joggal rendelkező személy saját cselekményéből vagy hanyagságából eredően a   szerződés   tárgyául   szolgáló   dolog   jelentősen   károsodott   vagy   képtelenné   vált   annak visszaadására   vagy   feldolgozás   vagy   újjáépítés   során   egy  másik   dologgá   alakult   át,   akkor   a felbontási jog megszűnik.

(2)  Ha a   szerződés   tárgyául   szolgáló  dolog  megsemmisült  vagy  megsérült  a   felbontási   joggal rendelkező  személy  cselekményén  vagy  gondatlansásán  kívül  álló  bármely  ok  következtében, akkor a felbontási jog nem szűnik meg.

 

II. FEJEZET – AJÁNDÉKOZÁS

 

549.   §   Az   ajándékozási   szerződés   hatályba   lép,   amikor   az   egyik   fél   kijelenti   ajándékozási szándékát, azaz vagyontárgyának ingyenes átruházását a másik félre, és a másik fél elfogadja azt.

 

550. § A nem írásbeli ajándékozási szerződéstől bármelyik fél elállhat, ez nem alkalmazható a szerződés azon részeire, melyek teljesítése befejeződött. 

 

551. § Az ajándékozó nem felel  az ajándék tárgyának fogyatékosságaiért,  hibáiért,  kivéve,  ha tisztában   volt   a   fogyatékosságokkal,   hibákkal,   azonban   elmulasztotta   a   megajándékozott tájékoztatását azokról.

 

552. § Az időszakonként teljesített ajándékozási szerződés hatályát akár az ajándékozó, akár a 

megajándékozott halála megszünteti.

 

553. § A kötelezettség tárgyú ajándékozásra a kétoldalú szerződés rendelkezéseit kell alkalmazni az e fejezetben lévő változtatásokkal.

 

554.   §   Az   ajándékozó   halálával   hatályba   lépő   ajándékozási   szerződésre   a   végrendeleti ajándékozásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

 

III. FEJEZET – ADÁSVÉTEL

 

I. rész – Általános rendelkezések

 

555. § Az adásvétel hatályba lép, amikor az eladó átruházza a vagyontárgyat a vevőre és a vevő megfizeti a vételárat az eladónak. 

 

556. § (1) Az eladásra illetve a vételre vonatkozó egyoldalú ígéret attól az időtől lép hatályba, amikor  az  a  személy,  akinek  az   ígéretet  tették,  kijelenti az  adásvétel  befejezésére  vonatkozó szándékát.

(2) Ha az előző bekezdésben lévő szándéknyilatkozat megtételére időtartam nincs meghatározva, az   egyoldalú   ígéretet   tett   fél   felszólíthatja   a   másik   felet,   hogy   adjon   határozott   választ elfogadható,  meghatározott időn belül,  akár befejezi  az adásvételt,  akár nem. Ha a másik fél elmulasztja a választ ezen időn belül, az egyoldalú ígéret hatályát veszti.

 

557. § (1) Ha a vevő kifizette a foglalót az eladónak, a vevő elállhat a szerződéstől, amennyiben lemond a foglalóról, az eladó pedig ha megtéríti a foglaló összegének kétszeresét, addig, amíg a felek bármelyike el nem kezdte a szerződés teljesítését. 

(2) Az előző bekezdés esetében az 545. § (3) bekezdésének rendelkezései nem alkalmazhatók.

 

558. § Az adásvétel során felmerülő költséget mindkét fél egyenlő részben köteles viselni.

 

559. § E rész rendelkezéseit kell  alkalmazni a szükséges változtatásokkal az adásvételen kívüli értékre vonatkozó szerződésekre, kivéve, ha ezen szerződések természete azt nem engedi meg.

 

II. rész – Az adásvétel hatálya

 

560. § Ha harmadik személynek az adásvétel tárgyára joga van, az eladó köteles azt megszerezni és átruházni a vevőre

 

561. § Ha az 560. § esetében az eladó nem tudja megszerezni és átruházni a jogot a vevőre, a vevő elállhat a szerződéstől, de ha a szerződés megkötésekor a vevő tudott arról, hogy a jog az eladót nem illeti meg, kártérítést nem követelhet.

 

562. § (1) Ha az eladó a szerződés megkötésekor nem tudott arról, hogy az eladott jog nem illeti meg, és azt nem tudja megszerezni illetve átruházni, elállhat a szerződéstől, és köteles megfizetni a szerződés teljesítésének képtelenségéből eredő károkat.

(2) Ha az előző bekezdés esetében a vevő is tudott arról, hogy a jog, amelyet megvett, nem illeti meg az eladót, az eladó pusztán azzal elállhat a szerződéstől, hogy értesíti a vevőt, hogy nem tudja átruházni a jogot, amelyet eladott.

 

 

577.   §   Ha   a  megvásárolt   ingatlanon   előnyben   részesítendő   jog,   zálog   vagy   jelzálogjog   van nyilvántartásba véve, mindaddig, amíg az ingatlanon fennálló zálogot meg nem váltják, a vevő megtagadhatja   a   vételár   megfizetését.   Az   eladó   követelheti,   hogy   a   vevő   a   zálogjogot haladéktalanul váltsa meg.

 

578. § Az 576. és 577. §-ban meghatározott esetekben az eladó követelheti a vevőtől a vételár letétbe helyezését.

 

579.   §   Az   ingatlan   eladója   az   adásvételi   szerződéssel   egyidejűleg   megkötött   speciális visszavásárlási   egyezségnek   megfelelően,   a   vételár   visszafizetésével   és   a   szerződéssel összefüggésben   felmerült   költségek   megtérítésével   elállhat   a   szerződéstől;   a   felek   eltérő megegyezése hiányában, az ingatlan gyümölcseit és a vételár kamatát a felek között meg kell osztani.

 

580. § (1) A visszavásárlás tíz évnél hosszabb időtartamra nem köthető ki. Ha a felek hosszabb időtartamban állapodtak meg, azt tíz évre kell lecsökkenteni.

(2) A visszavásárlásra megállapított időtartamot utólag megváltoztatni nem lehet.

(3) A felek megállapodása hiányában a visszavásárlásra legfeljebb öt éven belül kerülhet sor.

 

581.   §   (1)  Az  adásvételi   szerződés  hatályosulásával   egyidejűleg  nyilvántartásba  vett  speciális visszavásárlási egyezség harmadik személyekkel szemben is hatályos.

(2) A bérlő nyilvántartásba vett jogai megelőzik az eladó jogait, kivéve, ha a bérlő jogai egy éven belül megszűnnek. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bérletet az eladó a jogfenntartás szándékával létesítette.

 

582. § Abban az esetben, ha az eladó hitelezője meg kívánja szerezni az eladó tulajdonát,  az eladó kiolthatja a visszavásárlási jogot megfizetve az eladó tartozását, mellyel a vételárat azon egyensúlyértékig emeli, ami megfelel annak az összegnek.

 

583. § (1) Az eladó akkor szerezheti vissza az eladott dolog tulajdonjogát, ha felajánlja a vételárat és a szerződéssel kapcsolatban a visszavásárlásig felmerült költségek megtérítését.

(2) A vevő által, illetve az által, akire a dolgot utóbb átruházták a megvásárolt ingatlanra fordított költségeket   az   eladó   köteles  megtéríteni   a   196.   §   rendelkezéseinek   megfelelően.   Hasznos 

költségek esetén az eladó kérelmére a bíróság ésszerű időt szabhat a megtérítésre.

 

584. § Ha az  ingatlan társtulajdonosainak egyike a tulajdoni hányadát speciális  visszavásárlási egyezséggel adta el és utóbb a közös tulajdon megosztására vagy hivatalos árverésre kerül sor, az eladó visszavásárolhatja az ingatlant tekintettel a vételi árnak azon hányadára, amelyet a vevő kapott   vagy   kapni   fog.  Nem   lehet   hivatkozni   az   eladóval   szemben   az   olyan   közös   tulajdon megosztásra, illetve árverésre, amelyről az eladót nem értesítették. 

 

585. § (1) Ha az 584. §-ban meghatározott esetben a vevő lesz a sikeres ajánlattevő, az eladó az árverési   ár   és   az   583.   §-ban  meghatározott   költségek  megfizetésével   visszavásárolhatja   az ingatlant. Ebben az esetben az eladó az ingatlan egészének tulajdonjogát megszerzi.

(2)  Ha a  vevő a   többi   tulajdonostársak  által  követelt  megosztás  következtében  lett a sikeres ajánlattevő,   az   eladó   nem   eszközölhet   visszavásárlást   kizárólag   a   saját   tulajdoni   hányadára vonatkozóan.

 

IV. FEJEZET – CSERE

 

586. § (1) A csereszerződés akkor jön létre, ha a felek megállapodnak, pénz tulajdonjogát kivéve, bármely tulajdonjog bárki másra történő átruházásában.

(2) Ha bármelyik fél más tulajdonjog átruházása mellett pénz tulajdonjogának átruházásban is megállapodik,   e   pénzre   tekintettel   e   törvény   vételárra   vonatkozó   rendelkezéseit  megfelelő módosításokkal kell alkalmazni.

 

V. FEJEZET – HASZONKÖLCSÖN

 

587. § Haszonkölcsön szerződés akkor jön létre, ha a felek egyike azzal a feltétellel kap pénzt vagy egyéb dolgot a másik féltől, hogy utóbb ugyanolyan típusú, minőségű és mennyiségű dolgot vagy pénzt fog visszaadni.

 

588. §   Ha a felek haszonkölcsön szerződéstől  eltérő formában egyeznek meg pénz vagy más dolog   átadásában,   akkor   a   felek   olyan   előzetes  megállapodása   alapján,  miszerint   a   dolgot haszonkölcsön tárgyaként kezelik, az ügyletet haszonkölcsönnek kell tekinteni.

 

589. § Haszonkölcsön szerződés kötésének ígérete megszűnik, ha a felek egyike utóbb bejelenti, hogy fizetésképtelenné vált.

 

590. § (1) Ha visszterhes haszonkölcsön szerződés esetében a haszonkölcsön tárgyában utóbb hiba jelentkezik a haszonkölcsönbe adó köteles azt hibátlan dologra kicserélni; ez nem zárja ki a kártérítési igényt.

(2)   Ingyenes haszonkölcsönszerződés  esetén a kölcsönvevő köteles megtéríteni  a  hibás dolog értékét;   ha   azonban   a   kölcsönadó   tudatában   volt   a   hibának,   de   elmulasztotta   arról   a kölcsönvevőt értesíteni, az előző rendelkezést megfelelő módosításokkal kell alkalmazni.

 

Harmadik könyv – Kötelmi jog

Második fejezet – Szerződések

 

 

Hetedik cím 

Bérlet

 

Első alcím

Általános rendelkezések

 

 

601. § Bérlet akkor jön létre, ha az egyik fél átengedi a dolgot használatra a másik félnek, aki ezért bért fizet. 

 

Második alcím

A bérlet hatálya

 

607.  §  Ha  -   amennyiben  a  bérbeadó   fenntartó   cselekményt  kíván  elvégezni   a  bérlő  akarata ellenére - ebből eredően a bérlő képtelenné válik arra, hogy megvalósítsa a bérlettel elérni kívánt célt,   akkor   a   bérlő   felbonthatja   a   szerződést.

608.   §   (1)  Ha   a   bérlő   a   bérbe   adott  dologra   vonatkozó  bármely   olyan   szükséges   költséget kifizetett, mely a bérbeadót terheli,  akkor a bérlő ennek azonnali  visszatérítését  igényelheti a bérbeadótól.(2)   Ha   a   bérlő   bármilyen   hasznos   költséget   kifizetett,   akkor   a   bérbeadónak   a   196.   §   (2) bekezdésében   foglalt   rendelkezésnek   megfelelően   vissza   kell   térítenie   ezt   a   bérlet megszűnésekor;   de   a   bíróság   a   bérbeadó   kérelmére   ésszerű   határidőt   állapíthat   meg.

609. § Az a személy, aki földet bérelt nyereség elérésének céljával, és vis major következtében a bérleti díjnál kevesebb nyereséget ért el,   igényelheti a bérleti díj csökkentését ezen nyereség összegére;   de   ezt   nem   kell   alkalmazni   építési   terület   bérlete   esetén.

610, § Ha az előző szakaszban foglalt esetben a bérlő vis major következtében a bérleti díjnál kevesebb   nyereséget   ért   el,   akkor   felbonthatja   a   szerződést.

611.  § (1)  Ha a  bérelt  dolog a bérlő hibáján  kívül  álló okból   részben megsemmisült,  a  bérlő igényelheti   a   bérleti   díj   csökkentését   a   megsemmisült   rész   arányában.(2) Ha az előző bekezdésben foglalt esetben a fennmaradó rész önmagában nem elégséges, hogy a   bérlő   elérje   a   bérlettel   megvalósítani   kívánt   célt,   a   bérlő   felbonthatja   a   szerződést.

612.   §   (1)  A   bérlő   a   bérbeadó   beleegyezése   nélkül   nem   ruházhatja   át   jogait   vagy   adhatja albérletbe   a   bérelt   dolgot.(2)  Ha  a  bérlő  az  előző  bekezdés  nélkül   rendelkezéseivel   ellentétesen  engedélyezi  harmadik személynek a bérelt dolog használatát vagy gyümölcsöztetését, akkor a bérbeadó felbonthatja a szerződést.

613. § (1) Ha a bérlő a bérelt dolgot törvényesen albérletbe adta, akkor úgy kell tekinteni, hogy az albérlő közvetlenül  a bérbeadóval   létesített kötelmet;  ebben az esetben előzetesen fizetendő bérleti   díj   nem   érvényesíthető   a   bérlővel   szemben.

(2) Az előző bekezdés rendelkezései nem akadályozhatják jogainak gyakorlásában a bérbeadót a bérlővel   szemben.

614. § Ingóság, épület vagy építési  terület esetén a bérleti díjat a hónap a végén kell  fizetni, miden más földterület esetében pedig az év végén; minden olyan dolog esetén, melynek létezik begyűjtési   időszaka,   ezen   időszak   lezárást   követően   kell   késedelem   nélkül   fizetni.

615. § Ha a bérelt  dolog  javítása szükségessé válik vagy harmadik személy a dologra  igényét bejelenti, a bérlő erről köteles a bérbeadót haladéktalanul értesíteni; ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni,   ha   az   adott   tényről   a   bérbeadónak   már   tudomása   van.

616. § Az 594. § (1) bekezdésének, az 597. § (1) bekezdésének és az 598. § rendelkezéseit kell bérlet esetén a megfelelő változtatásokkal alkalmazni.

 

 

Harmadik alcím 

A bérlet megszűnése

617.  §   (1)  Ha  a   felek  nem határozzák  meg a  bérlet   időtartamát,  akkor  bármely   fél  bármely időpontban  értesítheti  a  másik   felet   felmondásáról;  ebben  az  esetben  a  bérlet   az  értesítést követően   az   alábbi   idő   eltelte   után   szűnik   meg:a)   föld   esetén   egy   év;b)   épület   esetén   3   hónap;c)   terembérlet   vagy   ingóság   esetén   egy   nap.(2) Olyan földbérlet esetén, melynek van betakarítási időszaka, ezen időszak letelte után, de még a következő megművelést megelőzően kell a felmondási értesítést elküldeni.

 

618.§ Ha a felek egyike vagy mindegyike fenntartotta a szerződés felmondásának jogát – azokban az esetekben, ahol a felek meghatározták a bérlet időtartamát – az előző szakasz rendelkezéseit kell alkalmazni a szükséges változtatásokkal.

 

619.§ (1) Abban az esetben, ha a bérlő – a bérleti  idő letelte után – folytatja a bérelt dolog használatát  vagy  gyümölcsöztetését  és a  bérbe adó nem emel  ezzel   szemben kifogást  annak ellenére, hogy tudomása van ezen tényről, akkor úgy kell tekinteni, hogy egy új bérletet nyújtott az előző bérlettel megegyező feltételekkel; de bármelyik fél értesítheti a másik felet a szerződés 

felbontásáról a 617. szakasz rendelkezéseinek megfelelően.

(2) Ha bármelyik fél biztosítékot tett le az előző bérlettel kapcsolatban, akkor ezen biztosítéknak meg kell szűnnie a bérleti idő leteltével, kivéve óvadék letétele esetén. 

 

620.§ Ha a bérlet felbontásra került, akkor ezen felbontás csak a jövőre nézve lesz hatályos; de a kártérítés iránti igényekre ez nincs hatással azokban az estetekben, ahol valamely fél vétkes.

 

621.§ Ha a bérlő csőd alá került, akkor akár a bérbe adó akár a csődgondnok – a 617. szakasz rendelkezéseinek megfelelően –értesítheti a másik felet a bérlet felmondásáról  még abban az esetben is, ha a bérleti idő meghatározásra került; ebben az esetben egyik fél sem igényelhet a másiktól kártérítést a szerződés felmondásából eredő károkért.

 

622.§ Bérlet esetén a 600. szakasz rendelkezéseit kell alkalmazni a szükséges változtatásokkal.

 

 

 

Nyolcadik cím 

Vállalkozási szerződés

 

623.§ A vállalkozási szerződés akkor lép hatályba, ha a felek egyike vállalja valamely szolgáltatás teljesítését a másik fél felé és a másik fél beleegyezik, hogy ezért díjazást fog fizetni.

 

624.§ (1) A munkavállaló nem igényelheti a díjazás kifizetését mindaddig, amíg nem teljesítette a vállalt szolgáltatást.

(2) Az időszaki díjazás kifizetését az egyes időszakok letelte után lehet igényelni.

 

625.§ (1) A munkaadó nem ruházhatja át jogait harmadik személyre a munkavállaló beleegyezése nélkül.

(2)   A  munkavállaló   nem   bízhat  meg   harmadik   személyt   –   önmaga   helyett   –   a   szolgáltatás elvégzésére a munkaadó beleegyezése nélkül.

(3) Ha a munkavállaló harmadik személyt bíz meg – önmaga helyett – a szolgáltatás elvégzésre, az előző bekezdés rendelkezéseivel ellentétesen, akkor a munkaadó felbonthatja a szerződést.

 

626.§  (1)  Ha a szolgáltatás   időtartama meghaladja  az  5  évet  vagy az  a  felek egyikének vagy harmadik személynek élete alatt fog tartani, akkor bármelyik fél felbonthatja a szerződést 5 év elteltével; de kereskedelmi vagy ipari szakképzési szerződés esetén ezen időtartam 10 év.

(2) Az a személy, aki fel kívánja bontani a szerződést – az előző bekezdés rendelkezéseinek megfelelően – 3 hónappal korábban köteles erről értesítést küldeni.

 

627.§ (1) Ha a felek a szolgáltatás időtartamát nem határozták meg, bármely fél bármely időpontban értesítheti a másik felet a szerződés felbontásáról, ebben az esetben a szerződés az értesítés kézhezvételétől számított két hét után veszti hatályát.

                (2) Ha a díjazás időszakosan fizetendőként került meghatározásra, a felbontási értesítést a következő időszakra vonatkozó hatállyal lehet megtenni; azonban az értesítést még az aktuális időszak első felében kell végrehajtani.

                (3) Abban az esetben, ha a díjazást hat hónapnál nem rövidebb időszakban határozták meg, az előző bekezdésben foglalt értesítést három hónappal előre kell megtenni.

 

628.§ Ha a felek a szolgáltatás időtartamát meghatározták, a szerződést halaszthatatlan ok esetén bármely fél azonnali hatállyal felbonthatja; azonban ha az ok valamely fél hibájából ered, a hibás fél a másik félnek kártérítési kötelezettséggel tartozik.

 

629.§ (1) Ha a munkavállaló a szolgáltatás teljesítését a szolgáltatási időszak eltelte után folytatja, és a munkaadó ezzel szemben, annak ellenére, hogy ezen tényről tudomása van, nem emel kifogást, úgy kell tekinteni, hogy a felek az előző szerződéssel megegyező feltételekkel egy új szolgáltatási szerződést kötöttek; azonban bármely fél a másik felet a szerződés felbontásáról a 627. paragrafus rendelkezéseinek megfelelően értesítheti.

                (2) Ha bármely fél a szolgáltatási szerződéssel kapcsolatban biztosítékot adott, a biztosíték a szolgáltatási időszak leteltével megszűnik. E rendelkezés nem alkalmazható a meghatározott magatartás biztosítékául adott pénz esetében.

 

630.§ Szolgáltatási szerződés esetén a 620.paragrafus rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

 

631.§ Ha a munkaadó csőd alá került, a szerződést– tekintet nélkül a szolgáltatás esetlegesen meghatározott időtartamára - akár a munkavállaló akár a csődgondnok a 627. paragrafus rendelkezéseinek megfelelően felbonthatja; Ebben az esetben a szolgáltatás felbontása okán egyik fél sem igényelhet kártérítést.

 

Kilencedik cím

Munkaszerződés

 

632.§ A munkaszerződés akkor lép hatályba, ha a felek egyike egy meghatározott munka elvégzését vállalja, és a másik fél beleegyezik, hogy ezen munka eredményét díjazásban fizeti meg.

 

633.§ A díjazást a munka tárgyának átadásával egyidejűleg kell kifizetni; ha a munka tárgyát nem szükséges átadni, a 624. paragrafus rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

 

634.§ (1) Ha a munka tárgya bármely hibában szenved, a munka megrendelője ésszerű határidő kijelölésével igényelheti a vállalkozótól a hiba kijavítását; e rendelkezés nem alkalmazható, ha a hiba nem lényeges illetve a javítás aránytalanul nagy költséggel járna.

                (2) A munka megrendelője a hiba kijavítása helyett, vagy azon felül kártérítést igényelhet, ebben az esetben az 533. paragrafus rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

 

635.§ Ha a szerződés célja a munka tárgyának hibájából eredően meghiúsult, a munka megrendelője a szerződést felbonthatja; e rendelkezés nem alkalmazható épület vagy bármely más építmény esetén.

               

636.§ A 634. és a 635. paragrafus rendelkezéseit nem lehet alkalmazni, ha a munka tárgyának hibája a munka megrendelője által szállított anyagok fajtájából vagy a megrendelő utasításaiból eredően keletkezett. E rendelkezést nem lehet alkalmazni abban az esetben, ha a vállalkozónak az anyagok alkalmatlanságáról vagy az utasítás helytelenségéről tudomása volt, de ezt a megrendelővel elmulasztotta közölni.

 

637.§. 1. A 634.-636.§§-ban említett hiánypótlás iránti igény, kárigény vagy a szerződés érvénytelenítése iránti igény a szerződés tárgyának átadásától számított egy éven belül érvényesíthető.

2. Ha a szerződés tárgya nem egy meghatározott dolog átadása,  akkor az előző bekezdésben 

említett   időt   attól   az   időponttól   kell   számítani,   amikor   a   szerződés   tárgyát   képező  munkát befejezték.

 

638.§. 1. A vállalkozó, aki a földön egy szerkezetet épít,   az átadástól számítva öt év jótállással tartozik   a   szerkezetben,  vagy  annak  alapjaiban  bekövetkező  hiányosságokért.   Kőből,   földből, téglából vagy fából készült szerkezetek esetén a jótállási idő tíz év.

2.   Az   előző   bekezdésben   említett   hiányosságok   miatt   a   szerkezet   megsemmisül   vagy megrongálódik,   a  munkát  megrendelő   személy   gyakorolja   a   634.   §.-ban   említett   jogokat   a megsemmisüléstől vagy megrongálódásból számított egy évig.

 

639.§.   A   637.§.-ban,   és   a   638.§.   első   pontjában   említett   időszaknál,   hosszabban   is megállapodhatnak a felek, de csak az általános előírt időszak határain belül.

 

640.§.  Még akkor   is,  ha a  vállalkozó kiköti,  hogy  őt  nem tartozik  a  634.-635.§§-ban említett jótállással, nem mentesül a felelősség alól olyan tények tekintetében, amikről tudott és ennek ellenére nem adott figyelmeztetést.

 

641.§. Addig, amíg a vállalkozó a munkát nem fejezte be, a megrendelő a szerződést bármikor felmondhatja a veszteség megtérítésével.

 

642.§. 1. Ha a munkát megrendelő személy csődbe megy, akkor a szerződést mind a vállalkozó, mind a felszámolást végző személy felmondhatja. Ebben az esetben a vállalkozó közbeléphet a vagyon   felosztásába,   hogy   az   általa   már   elvégzett   munkát,   és   egyéb   térítetlen   költségét megtérítsék.

2. Az előző bekezdésben említett esetben egyik fél sem igényelheti a másik féltől a szerződés visszavonása óta felmerült károk megtérítését.

 

 

 

 

 

 

Tizedik cím

Megbízás

 

643. § Megbízás akkor jön létre, ha egy személy egy másik érdekében jogi cselekményt végez, és a másik személy ebbe beleegyezett.

 

644.   §  A  megbízott  köteles   az  ügyet   kellő   gondossággal   a  megbízó  érdekeinek  megfelelően ellátni, a megbízó felügyelete mellett.

 

650. § (1) Ha a rábízott ügy vitele során a megbízottnak bármilyen szükségesnek ítélt költsége merült fel, akkor igényelheti a megbízótól ezen költségek megtérítését – a költség kifizetésének napjától   számított   kamatokkal   terhelve.(2) Ha a rábízott ügy vitele során a megbízott bármilyen szükségesnek ítélt kötelmet létesített, akkor a megbízót annak - a megadott helyetti - teljesítésére szólíthatja fel vagy ha a kötelem nem esedékes,   akkor   a   megfelelő   letételére.(3) Ha a megbízottat - hibáján kívül - a rábízott ügy vitele során kár éri, akkor ezért kártérítést igényelhet   a   megbízótól.

651.   §   (1)   A   megbízást   bármelyik   fél   bármikor   felbonthatja.(2) Ha az egyik fél a másik fél számára kedvezőtlen időpontban bontja fel a szerződést, kártérítést kell fizetnie bármely ezáltal okozott kárért; ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a szerződés felbontását   halaszthatatlan   ok   idézi   elő.

652. § A 620. § rendelkezéseit kell alkalmazni a megfelelő változtatásokkal megbízás esetén is.

653. § A megbízás megszűnik a megbízó halálával vagy csőd alá kerülésével; ezt a rendelkezést kell   alkalmazni   akkor   is,   ha   a   megbízottat   cselekvőképtelenné   nyilvánítják.

654.   §   Bármely   azonnali   intézkedést   igénylő   körülmény   felmerülése   esetén   a  megbízottnak, 

jogutódjának  vagy   törvényes  képviselőjének  meg kell   tennie  minden szükséges   intézkedést  a rábízott ügy vitele kapcsán mindaddig,  amíg a megbízó,  a megbízó jogutódja vagy a megbízó törvényes   képviselője   nincs   abban   a   helyzetben,   hogy   átvehesse   az   ügy   vitelét.

655.   §   Semmilyen   -  a  megbízás  megszűnését  eredményező   -  okot  nem  lehet   a  másik   féllel szemben érvényesíteni addig - a megbízott részéről sem -, amíg nem értesítették róla vagy nem jutott   tudomására.

656.  § Ezen  fejezet   rendelkezéseit  kell  alkalmazni  a  megfelelő változtatásokkal  a   jogügyleten kívüli ügyekre vonatkozó megbízások esetén is.

 

Tizenegyedik cím 

A letét

657.   §  A   letét   akkor   lép  hatályba,  ha   a   felek  egyike  egy  meghatározott  dolgot   kap  azzal   a megállapodással,   hogy   azt   a   másik   fél   javára   őrizetében   tartja.

658. § (1) A letéteményes - a letétbe helyező beleegyezése nélkül- nem használhatja a letétbe helyezett   dolgot   és   engedheti   át   3.   személy   birtokába.(2)   A   105.   §   és   a   107.§   (2)   bekezdésének   rendelkezéseit   kell   alkalmazni   a   megfelelő változtatásokkal   abban   az   esetben   is,   amikor   a   letéteményes   átengedi   harmadik   személy birtokába   a   letétbe   helyezett   dolgot.

659. § Az ingyenes letéteményesnek olyan gondossággal kell a letétbe helyezett dolgot őriznie, melyet   saját   tulajdonának   tekintetében   tanúsítana.

660. § Ha harmadik személy - aki joggal bír a letétbe helyezett dolog felett - kereset indított a letéteményes   ellen   vagy   lefoglalta   a   dolgot,   akkor   erről   a   letéteményesnek   haladéktalanul értesítenie   kell   a   letétbe   helyezőt.

661. § A letétbe helyezőnek kártalanítania kell a letéteményest minden olyan kár bekövetkezése esetén, mely a  letétbe helyezett dolog természetéből  vagy hibájából ered;  ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a letétbe helyezőnek - saját hibáján kívül - nem volt tudomása a dolog ezen   természetéről   vagy   hibájáról,   illetve   ha   a   letéteményesnek   tudomása   volt   róla.

662.   §  A   letétbe  helyező   a   dolgot   bármikor   visszakövetelheti,   akkor   is,   ha   előzőleg   a   felek meghatározott   időpontban   állapodnak   meg.

663. § (1) Ha a felek a letétbe helyezett dolog visszatérítésének idejét nem határozzák meg, akkor 

a   letéteményes   bármikor   visszatérítheti   a   dolgot.(2) Ha a visszatérítés idejét meghatározták, akkor a letéteményes - halaszthatatlan ok hiányában -   nem   térítheti   vissza   a   dolgot   ezen   idő   előtt.  

664.   §   A   letétbe   helyezett   dolgot   azon   a   helyen   kell   visszatéríteni,   ahol   azt   őrzik;   ha   a letéteményes  a  dolgot   valamely  ésszerű  ok  alapján  más  helyre   szállította,   akkor   a   dolgot   a jelenlegi   helyén   is   visszatérítheti.

665. § A 646-649. § és a 650. § (1)-(2) bekezdések rendelkezéseit kell alkalmazni a megfelelő változtatásokkal.

666.   §   Ha   a   letéteményesnek   a   szerződés   lehetővé   teszi   a   letétbe   helyezett   dolog gyümölcsöztetését,  akkor   a  kölcsönre vonatkozó rendelkezéseket  kell  alkalmazni  a  megfelelő változtatásokkal,  de ha a szerződésben nem határozták meg a dolog visszatérítésének idejét, akkor a letétbe helyező bármikor igényelheti azt.

 

 

Tizenkettedik cím

 A   társaság

667.  §   (1)  A   társasági   szerződés  akkor   lé  ép  hatályba,  ha  a   tagok  mindegyike   -   az  egyenlő tulajdonrész   megfizetésével   -   hozzájárul   a   közös   terv   folytatásához.(2)   A   hozzájárulás   tárgya   lehet   szolgáltatás   is.

668. § A tagok hozzájárulásai és a társaság egyéb vagyona az összes üzlettárs közös tulajdonában van.

669.   §   Amennyiben  pénzben   kell   teljesíteni,   és   valamelyik   tag   elmulasztja   hozzájárulásának teljesítését,  akkor a kamatokon felül  meg kell  térítenie minden, a mulasztásból eredő kárt  is.

670. § (1) A társaságot érintő ügyek vitelében a tagok többségének a döntésével kell határozni.(2) Ha a társaságot érintő ügyek vitelét a társasági szerződés több személyre bízta, akkor ezen személyek   többségi   döntése   szükséges.(3)   A   társaságot   érintő   szokásos   ügyek   vitelében   -   az   előző   két   bekezdés   rendelkezéseivel ellentétben -  bármelyik  tag vagy az  igazgató egyedül   is  dönthet;  ezt  a  rendelkezést nem kell alkalmazni,   ha   a   tagok   vagy   igazgatók   bármelyike   kifogást   emel   az   ügy   befejezése   előtt.

671. § A 644-650. §-ok rendelkezéseit kell a megfelelő változtatásokkal alkalmazni azon tagok tekintetében,   akik   a   társaság   ügyeit   viszik.

672. § (1) Ha a társasági szerződésben egy vagy több tagot az ügyek vitelével bíznak meg, akkor ezen üzlettársak - ésszerű ok hiányában - nem mondhatnak le tisztségükről vagy nem foszthatók meg   tőle.(2) A tag - ésszerű okból történő - tisztségétől való megfosztását a többi tag egyhangú döntésével kell   kimondani.

673. § Minden tag, még ha nincs is joga a társaság ügyeinek vitelére, ellenőrizheti a társaság ügyeit   és   a   társaság   vagyonának   állapotát.

674. § (1)  A nyereségek és a veszteségek megosztásáról  rendelkező megállapodás hiányában, ezek   megosztásakor   a   tagok   üzletrészeinek   az   értékét   kell   alapul   venni.(2)   Ha   a  megosztás   arányát   vagy   csak   a   nyereségek   vagy   csak   a   veszteségek   tekintetében határozzák  meg,  akkor  ezt  az  arányt  kell  vélelmezni  mind a nyereségek,  mind a veszteségek tekintetében.

675. § Az a társasággal szembeni kedvezményezett, akinek - igénye felmerülésekor - nem volt tudomása  a  nyereségek  és  veszteségek  tagok  közötti felosztásának  arányáról,  minden  taggal szemben   egyenlő   arányban   élhet   jogával.

676. § (1) Ha valamely tag átruházta a társaság vagyonának őt megillető részét, ezen átruházás nem érvényesíthető a társaság irányában vagy olyan harmadik személlyel szemben, aki ügyletet kötött   a   társasággal.(2) A felszámolást megelőzően egyik tag sem igényelheti a társaság vagyonának megosztását.

677. § A társasággal szembeni kötelezett nem számíthatja be a taggal szembeni fennálló igényét a   társasággal   szembeni   kötelmébe.

678.   §   (1)   Ha   a   társasági   szerződésben   nem   határozták   meg   a   társaság   működésének időtartamát, vagy ha úgy határozták meg, hogy az a tagok élete végéig folytatódik, akkor bármely tag bármikor kiléphet; de halaszthatatlan ok hiányában nem léphet ki olyan időpontban, amely a társaság   számára   kedvezőtlen.(2) Ha meghatározásra is került a társaság működésének időtartama, halaszthatatlan ok esetén bármelyik   fél   kiléphet.

679. § Megszűnik a tagsági viszony - az előző szakaszban foglalt  eseteken kívül -  a következő bármely   okok   esetén:a)   halál;b)   csőd;c)   cselekvőképesség   megszűnésének   kimondása;d)   kizárás.

680.  §  Tagot  csak  ésszerű  ok  esetén és  a   többi   tag egyhangú döntésével   lehet  kizárni;  ez  a 

rendelkezés nem érvényesíthető a kizárt taggal szemben mindaddig, amíg nem értesítették róla.

681.   §   (1)   A   kilépett   tag   és   a   többi   tag   közötti   elszámolást   a   társaság   vagyonának   a   tag pozíciójának   megszűnése   idején   fennálló   állapotának   megfelelően   kell   elvégezni.(2)   A   megszűnt   üzlettárs   részét   pénzben   kell   kifizetni,   tekintet   nélkül   hozzájárulásának   a természetére.(3) Az azon ügyekre vonatkozó elszámolásokat, melyek még nem értek véget a tag pozíciójának megszűnésekor,   az   ügyek   befejezését   követően   kell   elvégezni.

682. § A társaságot fel kell oszlatni, ha tevékenységének célját megvalósította vagy a tevékenység megvalósítása   lehetetlenült.

683.   §   Halaszthatatlan   ok   esetén   a   tag   követelheti   a   társaság   felosztását.

684. § A 620. § rendelkezéseit kell a megfelelő változtatásokkal alkalmazni társasági szerződés esetén   is.

685.   §   (1)  A   társaság   feloszlatásakor   a   felszámolást   a   tagoknak   együttesen   vagy   az   általuk kinevezett   személynek   kell   vezetnie.(2)   A   felszámoló   kinevezéséről   az   összes   tag   többségi   döntésével   kell   határozni.

686. § Azokban az esetekben, amikor két vagy több felszámoló van, a 670. § rendelkezéseit kell alkalmazni   a   megfelelő   változtatásokkal.

687.  §  Azokban  az  esetekben,   ahol   a   felszámoló   személyét   -  a   társasági   szerződésbe   foglalt rendelkezések   szerint   -   a   tagok   közül   nevezik   ki,   a   672.   §   rendelkezéseit   kell   alkalmazni   a megfelelő   változtatásokkal.

688.  §   (1)  A   felszámoló   jogaira  és  kötelezettségeire  vonatkozóan  a  78.  §   rendelkezéseit  kell alkalmazni   a   megfelelő   változtatásokkal.(2) A többletvagyont fel kell osztani a tagok között azok üzletrészének értéke arányában.

 

 

Tizenharmadik cím

Az   életjáradék

689. § Az életjáradéki szerződés akkor lép hatályba, ha a felek egyike hozzájárul, hogy pénzt vagy más dolgot ad át időszakonként a másik félnek vagy harmadik személynek, a maga, a másik fél vagy   a   harmadik   személy   haláláig.

690. § Az életjáradékot napok alapján kell kiszámítani.

 

 

691.§ (1) Ha – azokban az esetekben, ahol az életjáradék kötelezettje megkapta az alapösszeget – a   kötelezett   bármely   időszaki   fizetést   elmulaszthatja   vagy   nem   teljesíti   bármely   más kötelezettségét, akkor a másik fél igényelheti az alapösszeg visszatérítését; de vissza kell téríteni a kötelezettnek a tőke kamatainak a már átvett időszaki fizetésekkel csökkentett összegét.

(2) Az előző bekezdés rendelkezései nem zárják ki a kártérítési igényeket.

 

692.§  Az előző szakaszban  foglalt  esetekben az  533.  szakasz   rendelkezéseit  kell  alkalmazni  a szükséges változtatásokkal.

 

693.§ (1) Ha az életjáradék kötelezettjének felróható bármilyen okból eredően halál következik be,  akkor a bíróság – a  jogosult  vagy annak  jogutódja  előterjesztésére – ésszerű  időtartamra megítélheti a kötelem folytatását.

(2) Az előző bekezdés rendelkezései nem zárják ki a 691. szakaszban foglalt jogok gyakorlását.

 

694.§ Végrendeleti juttatás keretében adott életjáradék esetében ezen fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni a szükséges változtatásokkal.

 

Tizennegyedik cím

Egyezség

 

 

695.§ Az egyezség akkor lép hatályba, ha a felek hozzájárulnak, hogy vitájukat kölcsönös engedménnyel zárják le.

 

696.§  Ha  –  azokban az  esetekben,  ahol  egyezség  keretében  elismerték,  hogy  a   felek  egyike birtokolja a vita tárgyául szolgáló jogot vagy azt, hogy a másik fél nem birtokolja ezen jogot – utólag megállapításra került,  hogy az előbbi nem birtokolja a  jogot vagy az, hogy a másik fél birtokolja azt, akkor a jogot úgy kell ezáltal tekinteni, hogy pusztán a megegyezéssel átruházásra került az előbbi félre vagy a jogvitával együtt megszűnt.

 

Harmadik fejezet

Megbízás nélküli ügyvitel

 

 

697.§  (1)  Annak a személynek,  aki  más személy ügyeinek  vitelében ezen személy érdekében beavatkozik   anélkül,   hogy   köteles   lenne   erre,   úgy   kell   az   ügyvitelt   végeznie,   hogy   annak   a személynek,   akinek   a   javára   beavatkozott   –   az   ügyek   természetének   megfelelően   –   a legelőnyösebb legyen.

(2)   Ha   az   ügyvivőnek   tudomása   van   annak   a   személynek   a   szándékáról,   akinek   a   javára beavatkozott   vagy   olyan   helyzetben   van,   hogy   következtethet   rá,   akkor   ezen   szándéknak megfelelően kell az ügyvitelt folytatnia.

 

698.§ Ha az ügyvivő más ügyébe azzal a céllal avatkozott be, hogy megóvja annak személyét, jó hírnevét  vagy tulajdonát  valamely közelgő veszéllyel  szemben,  akkor az ügyvivő nem tartozik kártérítéssel az ezáltal okozott károkért, kivéve, ha rosszhiszeműen vagy súlyos gondatlansággal cselekedett.

 

699.§ Az ügyvivőnek haladéktalanul értesítenie kell a másik személyt az ügyének vitelébe való beavatkozásáról; de ezt nem kell alkalmazni azokban az esetekben, ahol a másik már tudomást szerzet ezen tényről.

 

700.§ Az ügyvivőnek folytatnia kell az ügyvitelt mindaddig, amíg az, akinek a javára beavatkozott, annak   jogutódja   vagy   törvényes   képviselője   nem   kerül   olyan   helyzetbe,   hogy   az   ügyeket 

kezelhesse, kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az ügyvitel folytatása annak akarata ellenére történne, akinek javára beavatkozott, vagy ha ez hátrányos annak érdekére nézve.

 

701.§  A  megbízás  nélküli  ügyvitel  esetén a  645-647.  szakasz   rendelkezéseit  kell  alkalmazni  a szükséges változtatásokkal.

 

702.§ (1) Ha az ügyvivő bármilyen hasznos beruházást végzett saját költségén azon fél számára, akinek a javára beavatkozott, akkor ezen személytől igényelheti ennek visszatérítését.

(2) Ha az ügyvivő egy – azon személy számára, akinek a javára beavatkozott – hasznos kötelmet vállalt,   akkor   a   650.   szakasz   (2)   bekezdésének   rendelkezéseit   kell   alkalmazni   a   szükséges változtatásokkal.

(3) Ha az ügyvivő azon személy szándékával – akinek a javára beavatkozott – ellentétesen kezeli az ügyeket,  akkor az előző két bekezdés rendelkezéseit  csak annak mértékéig kell  alkalmazni, amíg a másik gazdagodott.

 

701.§  A  megbízás  nélküli  ügyvitel  esetén a  645-647.  szakasz   rendelkezéseit  kell  alkalmazni  a szükséges változtatásokkal.

 

702.§ (1) Ha az ügyvivő bármilyen hasznos beruházást végzett saját költségén azon fél számára, akinek a javára beavatkozott, akkor ezen személytől igényelheti ennek visszatérítését.

(2) Ha az ügyvivő egy – azon személy számára, akinek a javára beavatkozott – hasznos kötelmet vállalt,   akkor   a   650.   szakasz   (2)   bekezdésének   rendelkezéseit   kell   alkalmazni   a   szükséges változtatásokkal.

(3) Ha az ügyvivő azon személy szándékával – akinek a javára beavatkozott – ellentétesen kezeli az ügyeket,  akkor az előző két bekezdés rendelkezéseit  csak annak mértékéig kell  alkalmazni, amíg a másik gazdagodott.

 

Negyedik fejezet

Jogalap nélküli gazdagodás

 

703.§   Aki   jogalap   nélkül  más   tulajdonából   vagy   szolgáltatásából   nyereséget   szerez   és   ezzel másnak veszteséget okoz, az köteles ezen nyereséget visszatéríteni a még meglévő rész erejéig.

 

704.§ A rosszhiszeműen gazdagodott személynek vissza kell térítenie a szerzett nyereséget annak kamataival, s ha bármilyen kár felmerült, akkor azt is köteles megtéríteni.

 

705.§ Ha azon személynek – aki teljesített azzal a céllal, hogy tehermentesítsen egy kötelmet – a teljesítéskor tudomása volt arról, hogy ezen kötelem nem létezik, nem igényelheti ezen teljesítés tárgyának visszatérítését.

 

706.§ Ha valaki egy kötelem tehermentesítése érdekében teljesített úgy, hogy a teljesítés még nem volt esedékes, nem kérheti a dolog visszatérítését,  de ha a kötelezett hibásan teljesített, akkor a jogosultnak vissza kell térítenie az ebből származó hasznot.

 

707.§   (1)   Ha   –   azokban   az   esetekben,   ahol   a   kötelezettől   különböző   személy   teljesítette   a kötelmet   hibásan   –   a   jogosult   a   jóhiszeműen   megsemmisítette   a   dokumentumokat   vagy lemondott bármely biztosítékról vagy elévülés útján elvesztette igényét, akkor a teljesítő személy nem igényelhet visszatérítést.

(2)  Az  előző   szakasz   rendelkezései  nem zárják   ki   a   teljesítő   személy   visszatérítési   jogának  a kötelezettel szembeni érvényesítését.

 

708.§  Az  a   személy,  aki  bármely   törvényellenes  okból  eredően teljesített,  nem  igényelheti  a teljesítés  tárgyának  visszatérítését,  kivéve,  ha  a  törvényellenes  ok  csak  a  gazdagodó személy esetében áll fenn.

Ötödik fejezet

Törvényellenes cselekmény

709.§  Az   a   személy,   aki   szándékosan  vagy   gondatlanul  megsérti  más   jogát,   az   ebből   eredő károkért kártérítéssel tartozik.

 

710.§  Az a  személy,  aki  a  709.  szakasz   rendelkezéseinek  megfelelően  kártérítésre  kötelezett, köteles a nem vagyoni károkért is kártérítést fizetni tekintet nélkül arra, hogy a sérelem a másik személyét, szabadságát, jó hírnevét vagy tulajdonjogát érintette-e.

 

711.§   Az   a   személy,   aki   más   halálát   okozta,   kártérítésért   felelős   az   elhunyt   szüleivel, házastársával és gyermekeivel szemben még abban az esetben is, ha tulajdonjoguk nem sérült.

 

712.§ Ha – abban az  esetben amennyiben kiskorú okozott kárt  másnak – belátási  képessége hiányzik vagy fogyatékos, nem tartozik kártérítési felelősséggel ezen cselekményért.

 

713.§   Az   a   személy   –   aki   nem   épelméjű   állapotban   –   kárt   okozott  másnak,   nem   tartozik kártérítési felelősséggel; de ezt nem kell alkalmazni, ha ő maga idézte elő – szándékosan vagy saját gondatlanságából eredően – épelméjűsége időleges hiányát.

 

714.§ (1) Az a személy, akinek törvényi felelőssége fogyatékos személy felügyeletének ellátása – abban az esetben,  ha a fogyatékos személy a 712-713. szakasz rendelkezéseinek megfelelően nem tehető felelőssé – köteles minden kárt megtéríteni, melyet a fogyatékos személy okozott harmadik   személynek;   de   ezt   nem   kell   alkalmazni,   ha   a   felügyeletet   ellátó   személy   kellő gondossággal járt el.

(2) Az a személy is – aki azon személy helyett lát el a fogyatékos személy feletti felügyeletet, akinek ez kötelessége lenne – az előző bekezdésben foglalt felelősséggel tartozik.

 

715.§ (1) Az a személy – aki mást alkalmaz egy vállalkozás végrehajtására – köteles kártalanítani azon harmadik személyt, akinek a munkavállaló a vállalkozás végrehajtása során kárt okozott; de ezt   nem   kell   alkalmazni,   ha   a   munkáltató   kellő   gondossággal   járt   el   a   munkavállaló kiválasztásakor   és   a   végrehajtás   ellenőrzésekor   vagy   ha   a   kár   kellő   gondosság   mellett   is 

bekövetkezett volna.

(2)   Annak   a   személynek   is   az   előző   bekezdésben   foglalt   felelősséget   kell   tanúsítania,   aki   a munkáltató helyett gyakorol ellenőrzést a végrehajtás felett.

(3)  Az  előző  két  bekezdés   rendelkezései  nem zárják   ki,   hogy  a  munkáltató   vagy  a   felügyelő visszatértést igényeljen a munkavállalóval szemben.

 

716.§  A  megbízást  adó személy  nem köteles  kártalanítani  azon harmadik   személyt,  akinek  a vállalkozó a munka végrehajtása során kárt okozott; de ezt nem kell alkalmazni, ha a megbízást adó személy hibás megbízást vagy utasításokat adott.

 

717.§ (1) Ha egy építmény bármely építési vagy fenntartási hibájából eredően egy másik személy kárt   szenvedett,  akkor  az  építmény  birtokosa  kártérítésért   felelős  a   sértett  fél   felé;  de  ha  a birtokos  a  károk  megelőzése  érdekében  úgy   járt  el,   ahogy  az  az  adott helyzetben  általában elvárható, akkor a kártérítés a tulajdonost terheli.

(2)   Az   előző   bekezdés   rendelkezéseit   kell   alkalmazni   a   szükséges   változásokkal,   azokban   az esetekben, ahol bambuszok vagy fák telepítése illetve fenntartása szenved valamely hibában.

(3) Ha – az előző két bekezdésben foglalt  esetekben – bármely harmadik személyt felelősség terheli a károkozásért, akkor akár a birtokos, akár a tulajdonos érvényesítheti vele szemben a visszatérítési jogot.

 

718.§ (1)  Az állat  birtokosának meg kell   térítenie  minden olyan kárt,  melyet  az  állat  másnak okozott; de ezt nem kell alkalmazni,  ha az állatot a fajának és természetének megfelelő kellő gondossággal tartották.

(2)   Az   a   személy   is   –   aki   a   birtokosa   helyett   gyakorol   őrizetet   az   állat   felett   –   az   előző bekezdésben foglalt felelőséggel tartozik.

 

719.§ (1) Ha két vagy több személy – törvényellenes cselekmény által – együttesen okozott kárt másnak, akkor egyetemlegesen felelnek ezen kár megtérítéséért;  ugyanezt kell  alkalmazni,  ha nem lehet megállapítani, hogy az együttes résztvevők közül ki okozta a kárt.

(2) A felbujtók és a tettestársak együttes résztvevőknek tekintendők.

 

720.§ (1) Az a személy – aki saját vagy harmadik személy jogának törvényellenes cselekmény útján más általi megsértése elleni védekezés céljából – elkerülhetetlen káros cselekményt hajt végre, nem tartozik kártérítési felelősséggel; de ez nem zárja ki, hogy a károsult fél kártérítési igénnyel lépjen fel azzal a személlyel szemben, aki a törvényellenes cselekményt elkövette.

(2)   Az   előző   bekezdés   rendelkezéseit   kell   alkalmazni   a   szükséges   változásokkal   azokban   az esetekben,  ahol  más  tulajdonában  lévő dolog azért  sérül  meg,  hogy elhárítsanak egy – ezen dologból eredő – közelgő veszélyt.

 

721.§ A méhmagzatot kártérítési igényének figyelembevételekor úgy kell tekinteni, mintha már megszületett volna.

 

722.§  (1)  A 417.  szakasz   rendelkezéseit  kell  alkalmazni  a  szükséges  változásokkal  azon károk megtérítésekor, melyek törvényellenes cselekményből származnak.

(2)   Ha   a   sértett   fél   is   vétkes,   akkor   a   bíróság   beszámíthatja   ezt   a   kár   összegének   a megállapításakor.

 

723.§ Ha egy személy más jó hírnevét sértette meg, akkor a bíróság – a sértett indítványára – végzésben kötelezheti az előzőt a sértett tekintélyének a visszaállításához szükséges intézkedések megtételére, kártérítés helyett vagy azzal együtt.

 

724.§ A kártérítés iránti igény – mely valamely törvényellenes cselekményből  ered – elévülés útján megszűnik, ha nem élnek vele három éven belül azt követően, hogy a sértett fél vagy annak törvényes   képviselője   tudomást   szerzett   a   kárról   és   a   károkozó   személyéről;   ugyanezt   kell alkalmazni, ha 20 év telt el a törvényellenes cselekmény elkövetése óta.

 

 

IV. KÖNYV – rokonok

 

I. fejezet: általános rendelkezések

 

725.§ Az alábbi felsorolt személyek rokonok:

(1) Vér szerinti rokonok a rokonság hatodik fokáig.

(2) Házastársak.

(3) Rokonok a sógorság harmadik fokáig.

 

726.§ (1) A rokonság fokát a rokonok közti nemzedékek számának kiszámításával állapítjuk meg.

(2) Ennek megfelelően oldalági rokonok rokonsági fokát egyikük illetve férjüknek vagy feleségüknek a közös ősig felmenő nemzedékek száma határozza meg és azután az ilyen őstől való leszármazás.

 

727.§ Egyrészről az örökbefogadott gyermek, másrészről az örökbefogadó szülő és annak vérszerinti rokonai közt az örökbefogadás napjától kezdve ugyanolyan rokonság keletkezik, mint a vérszerinti rokonok közt fennálló.

 

728.§ (1) A házassági rokonság megszűnik a válással.

(2) Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, amikor a férj vagy a feleség halála után a túlélő házastárs kijelenti a házassági rokonság megszűnésére irányuló szándékát.

 

729.§ Egyrészről az örökbefogadott gyermek, annak házastársa, egyenes ági leszármazottai és azok házastársai, másrészről az örökbefogadó szülő és az ő vérszerinti rokonai közti rokonság megszűnik az örökbefogadó kapcsolat felbontásával.

 

730.§  Egyenes  ági   vérszerinti   rokonok  és   az  együtt élő   rokonok  kölcsönösen  együttműködni kötelesek.

 

 

 

 

751. §. (1) Akár a férj, akár a feleség hal meg, az özvegy jogosult annak a névnek a használatára, amelyet a házasságkötés előtt viselt. 

(2)  A 769. §.  Rendelkezéseit  kell  alkalmazni  a szükséges változtatásokkal  a következő szakasz esetére, illetve a 728. §. (2) esetére. 

 

 

 

771. cikkely

A   házasság   bírósági   felbontása   esetén   a   766-769   cikkek   rendelkezéseit   kell   megfelelően alkalmazni.

 

III. Fejezet – szülők és gyermekek

1. bekezdés – vérszerinti gyermek

 

772. §.

(1)     Vélelem alapján a feleségnek a házasság időtartama alatt fogant gyermeke a férj gyermeke.

(2)     A gyermeket, aki a házasság megkötésétől számított 200 vagy ennél több nappal, illetve a házasság felbontását vagy érvénytelenné nyilvánítását követő 300 napon belül születik, úgy kell tekinteni, mint aki a házasság ideje alatt fogant.

 

773. §. Ha a nő, a 773. cikkely (1) bekezdésével ellentétben újraházasodott, majd gyermeket szült és az apa személyét  a  772. cikkely  rendelkezései  alapján nem lehet megállapítani,  az apaság 

kérdésében a bíróság dönt.

 

774. §.  A férj a gyermek törvényességének vélelmét a 772. cikkelyben meghatározott bármely esetben megtámadhatja.

 

775. §.   A férj a 774. cikkelyben meghatározott el nem ismerés jogát a gyermek vagy a szülői hatalmat gyakorló anya ellen benyújtott kereset útján gyakorolhatja. Ha nincsen szülői hatalmat gyakorló anya, helyette a Családi Bíróság egy speciális képviselőt jelöl ki.

 

776. §. A férj elveszti az el nem ismerés jogát, ha a gyermeket születése után törvényesnek ismeri el.

 

777. §. A férj az el nem ismerés iránti keresetet a gyermek születéséről történő tudomásszerzésétől számított 1 éven belül nyújthatja be.

 

778. §. Ha a férjet a bíróság cselekvőképtelenné nyilvánította, a 777. cikkelyben meghatározott határidőt akkortól kell számítani, amikor a férj a cselekvőképtelenné nyilvánító ítélet visszavonását követően a gyermek születéséről tudomást szerzett.

 

779. §.

A nem törvényes gyermeket az apja vagy az anyja törvényesnek ismerheti el.

 

780. §.

Az anyának vagy az apának a gyermek elismeréséhez akkor sem kell kérnie törvényes képviselőjének beleegyezését, ha az anya vagy az apa cselekvőképtelen.

 

781. §.

A gyermek elismerése végrendeletben is megtörténhet.

 

782. §.

Nagykorú gyermek, annak beleegyezése nélkül nem ismerhető el.

 

783. §

(1) Az apa a még meg nem született magzatot gyermekeként ismerheti el, ebben az esetben az anya hozzájárulása is szükséges.

(2)     Az apa és az anya a halott gyermeket csak akkor ismerheti el, ha a halott gyermek egyenes ági leszármazottja még életben van; ha a leszármazott nagykorú, az elismeréshez a leszármazott hozzájárulása is szükséges.

 

784. §. Az elismerés a szülés időpontjától visszaható hatállyal érvényes; a visszaható hatály harmadik személy által szerzett jogot sérthet.

 

785. §. Ha az apa vagy az anya a gyermeket elismerte, ez elismerő nyilatkozatot nem vonhatja vissza.

 

786. §. A gyermek vagy bármely más érdekelt személy az elismeréssel szemben tényeket hozhat fel.

 

787. §. A gyermek vagy bármely egyenes ági leszármazottja, illetve ezek jogi képviselője az elismerés céljából keresetet nyújthat be. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az apa vagy az anya halálától számított 3 év már eltelt.

 

788. §. Ha az apa a gyermeket elismerte a 766. cikkely rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

 

789. §. Az apa által elismert gyermek szülei házassága tényénél fogva megszerzi a törvényes gyermek státuszát.

(1)     Az apa és az anya által a házasság alatt elismert gyermek az elismerés időpontjától kezdve megszerzi a törvényesség státuszát.

(2)     Az előző két bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a gyermek meghalt.

 

790. §. A törvényes gyermek szülei vezetéknevét veszi fel. Ha a szülők a gyermek születése előtt elváltak, a

gyermek a szülőknek a válás pillanatában meglévő vezetéknevét kapja.

(1)     A törvénytelen gyermek anyja vezetéknevét viseli.

 

791. §. (1) Ha a gyermek vezetékneve az apa vagy az anya nevétől különbözik, a gyermek a Családi Bíróság engedélyével, a családnyilvántartás jogszabályainak megfelelően tett bejelentés útján az apa vagy az anya nevét felveheti.

(2)     Ha a gyermek neve az apáétól vagy az anyáétól azért különbözik, mert valamelyikük a vezetéknevét megváltoztatta, a gyermek az apa vagy az anya nevét a szülei házassága ideje alatt – az előző bekezdésben meghatározott engedély nélkül – a család nyilvántartás jogszabályainak megfelelően tett bejelentés útján veheti fel.

(3)     Ha a gyermek 15. életévét még nem töltötte be, a gyermek jogi képviselője annak érdekeit figyelembe véve cselekszik az előző paragrafus értelmében.

(4)     Az a kiskorú gyermek, akinek a nevét az előző három bekezdésben meghatározottak szerint megváltoztatták, korábbi nevét nagykorúsága elérésétől számított 1 éven belül a családnyilvántartási jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően visszaveheti.

 

2. bekezdés – az örökbefogadás

 

792. §. Bármely nagykorú személy örökbefogadhat valaki mást.

 

793. §. Felmenőt vagy idősebb személyt nem lehet örökbefogadni.

 

794. §. A gyámnak gyámoltja örökbefogadásához a Családi Bíróság hozzájárulását kell kérnie. Ugyanígy kell eljárni, ha a gyám megbízatása már lejárt, de az elszámolás még nem fejeződött be.

 

795. §. Aki házasságban él, kiskorú gyermeket csak házastársával együttesen fogadhat örökbe. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha házastársa törvényes gyermekét fogadja örökbe, vagy ha a másik házastárs akaratát képtelen kifejezni.

 

796. §. Az örökbefogadási rokonság fennállásához szükséges, hogy az a személy, akinek házastársa van, annak hozzájárulását megszerezze. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a személy az örökbefogadás iránti igényét a házastársával együttesen fejezte ki, vagy a házastársa akaratát nem képes kifejezni.

 

797. §. Ha az örökbefogadandó gyermek 15. életévét még nem töltötte be, nevében a hozzájárulást törvényes képviselője adja meg.

(1)       Az előző bekezdésnek megfelelően, ha a gyermeknek vannak szülei, akik gondját viselik és felügyelik, törvényes képviselőjének az örökbefogadáshoz a szülők hozzájárulását is kell kérnie.

 

798. §. Kiskorú gyermek örökbefogadásához a Családi Bíróság engedélye szükséges. E rendelkezés nem alkalmazható, ha az örökbefogadó saját vagy házastársa egyenesági leszármazottját fogadja örökbe.

 

799. §. Az örökbefogadás esetén a 738. és a 739. cikkelyek rendelkezései megfelelően alkalmazandók.

 

800. §.  Az örökbefogadás bejelentése nem fogadható el, ha az a 792-799. cikkely rendelkezéseivel vagy más jogszabályokkal ellentétes.

 

801.§.

Ha külföldön élő japán állampolgár más külföldön élő japán állampolgárt akar örökbefogadni, az örökbefogadásra irányuló bejelentést a japán nagykövet, követ vagy konzul előtt kell tenni. Ebben az esetben a 739. és a 800. cikkely rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

 

802. §. Az örökbefogadás a következő esetekben semmis:

(1)     A felek közös akaratának hiánya miatt az örökbefogadás szándéka nem áll fenn, illetve valamely fél személyét vagy más tényt illetően tévedés áll fenn.

(2)     A felek az örökbefogadást nem jelentették be; ha a bejelentés csak a 739. cikkely (2) bekezdésének nem felel meg, az örökbefogadás nem támadható meg.

 

803. §. Az örökbefogadás a 804-808. cikkelyek szerint érvényteleníthető.

 

804. §. Olyan örökbefogadás esetén, mely a 792. cikkely rendelkezéseivel ellentétben jött létre, az örökbefogadó szülő vagy törvényes képviselője kérelmet nyújthat be a bírósághoz az örökbefogadás érvénytelenítése céljából.

Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az örökbefogadó nagykorúsága elérésétől számított 6 hónap

eltelt vagy az örökbefogadó a nagykorúsága elérését követően az örökbefogadást jóváhagyta.

 

805. §. Olyan örökbefogadás esetén, amely a 793. cikkely rendelkezéseivel ellentétben jött létre, az érdekelt felek vagy bármely rokon kérelmet nyújthat be a bírósághoz az örökbefogadás érvénytelenítése céljából.

 

806. §.

(1)     Olyan örökbefogadás esetén, amely a 794. cikkely rendelkezéseivel ellentétben jött létre, az örökbefogadott gyermek vagy az eredeti családjából való bármely rokona kérelmet nyújthat be a bírósághoz az örökbefogadás érvénytelenítése céljából.

E rendelkezés nem alkalmazható, ha az örökbefogadott gyermek az örökbefogadást megerősítette, illetve az elszámolás befejezésétől számított 6 hónap eltelt.

(2)     A jóváhagyás nem érvényes, amíg az örökbefogadott gyermek nagykorúságát el nem érte, illetve cselekvőképességét vissza nem nyerte.

(3)     Ha a elszámolást befejezték mielőtt az örökbefogadott gyermek nagykorúságát elérte vagy cselekvőképességét visszaszerezte, az (1) bekezdésben meghatározott időtartamot onnantól kell számítani, hogy a gyermek nagykorúságát elérte, vagy cselekvőképességét visszaszerezte.

 

806/2. §.

(1)      Ha az örökbefogadás a 796. cikkely rendelkezéseivel ellentétben jött létre, az a személy, aki hozzájárulását az örökbefogadáshoz nem adta meg, kérelmet nyújthat be a bírósághoz az örökbefogadás érvénytelenítése céljából.

E rendelkezés nem alkalmazható, ha az előző fordulatban meghatározott személy az örökbefogadásról történő tudomásszerzését követően az örökbefogadást jóváhagyta vagy az örökbefogadástól számított 6 hónap eltelt.

(2)      Az a személy, aki a 796. cikkely alapján beleegyezését megtévesztés vagy kényszer hatása alatt adta meg, kérelmet nyújthat be a bírósághoz az örökbefogadás érvénytelenítése céljából.

E rendelkezés nem alkalmazható, ha az előző fordulatban meghatározott személy miután a megtévesztést felismerte, vagy az erőszak hatása alól kikerült az örökbefogadást jóváhagyta, illetve az örökbefogadástól számított 6 hónap már eltelt.

 

806/3. §.

(1)     Ha az örökbefogadás a 797. cikkely (2) bekezdésének rendelkezéseivel ellentétben jött létre, az a személy, aki az örökbefogadáshoz a beleegyezését nem adta meg, kérelmet nyújthat be a bírósághoz az örökbefogadás érvénytelenítése céljából.

E rendelkezés nem alkalmazható, ha az előző fordulatban meghatározott személy az

örökbefogadást jóváhagyta, vagy az örökbefogadástól számított 6 hónap eltelt, illetve az örökbefogadott gyermek 15. életéve betöltését követően az örökbefogadást jóváhagyta.

(2)     Az előző cikkely rendelkezései megfelelően alkalmazandók, ha a személy beleegyezését a 797. cikkely (2) bekezdésében foglaltak szerint megtévesztés vagy erőszak hatása alatt adta.

 

807. §.

Ha az örökbefogadás a 798. cikkely rendelkezéseivel ellentétben jött létre, az örökbefogadott gyermek vagy az eredeti családjából való bármely rokona, továbbá az a személy, aki a gyermek helyett az örökbefogadáshoz hozzájárult kérelmet nyújthat be a bírósághoz az örökbefogadás érvénytelenítése céljából.

E rendelkezés nem alkalmazható, ha a gyermek nagykorúsága elérésétől számított 6 hónap eltelt, illetve a gyermek az örökbefogadást jóváhagyta.

 

808.§.

(1)     Az örökbefogadás esetén a 747. és a 748. cikkely rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A 747. cikkely (2) bekezdésében megállapított időtartam ebben az esetben 6 hónap.

(2)     Az örökbefogadás érvénytelenítésénél 769. és a 816. cikkelyek rendelkezései megfelelően alkalmazandók.

 

3. cím  – Az örökbefogadás következményei

 

809. §.

Az örökbefogadott gyermek az örökbefogadó szülők törvényes gyermekének státuszát az örökbefogadás napjától megszerzi.

 

810. §.

Az örökbefogadott gyermek az örökbefogadással az örökbefogadó szülők vezetéknevét felveszi. E rendelkezés mindaddig nem alkalmazható, amíg a személy, aki a nevét megváltoztatta, a házasság ideje alatti vezetéknevét fel nem veszi.

 

 

851.§      A gyám felügyelőjének feladatai a következők:

(1)           Ellenőrzi a gyám által vezetett ügyeket.

(2)           Abban az esetben, ha megüresedik a gyám tisztsége, kérelmezi a családügyi bíróságtól új gyám kijelölését.

(3)           Sürgető körülmények felmerülésekor a szükséges mértékben intézkedik.

(4)           Abban az esetben, ha a gyám vagy az általa képviselt személy érdekek ütközik a gyámolt érdekével, képviseli a gyámoltat.

 

852.§      A 644. és 844-846. §. Rendelkezései megfelelően alkalmazandók a gyám felügyelőjének esetében is.

 

853.§       A gyám késedelem nélkül köteles megkezdeni a gyámoltja vagyonának felmérését és egy hónapon belül – ezt az időtartamot a családügyi bíróság kiterjesztheti – be kell fejezni ezt, és leltárt kell készítenie róla.

(2)            Abban az esetben, ha van a gyámnak felülvizsgálója, az ő jelenlétében kell a vagyont áttekinteni és a leltárt elkészíteni.

 

854.§      Amíg nem fejeződik be a leltárkészítés, a gyámnak csak sürgős szükséghelyzetben van joga intézkedni. Azonban ezzel harmadik személynek kárt nem okozhat.

 

855.§       Abban   az   esetben,   ha   a   gyám  valamilyen   igénnyel   bír   a   gyámolttal   szemben   vagy kötelezettsége van a gyámolt felé és van a gyámnak felügyelője, akkor beszámolót kell készítenie a felülvizsgáló számára, mielőtt megkezdené a vagyon áttekintését.

(2)            Az   a   gyám,   aki   tudatában   van   annak,   hogy   követelése   van   a   gyámolttal   szemben, elmulasztja a beszámoló megtételét, elveszti ezt az igényét.

 

856.§      A 853-855. §. Rendelkezései megfelelően alkalmazandók azokban az esetben, amikor a gyámolt az egyetemes jogutódlás címén vagyont szerez, miután a gyám elfoglalta tisztségét.

 

857.§      Kiskorú gyámjának a 820.-823. §. Rendelkezéseit figyelembe véve ugyanolyan jogai és kötelezettségei vannak, mint a szülői hatalmat gyakorlónak. Azonban a gyámnak, amennyiben van a gyámnak felügyelője, annak hozzájárulását kell kérnie, akkor, ha meg akarja változtatni a nevelés  módját,  vagy  a   szülői  hatalmat  gyakorló   szülő  által   kijelölt   tartózkodási  helyet,   vagy javítóintézetbe akarja adni a gyermeket, vagy hogy engedélyezze üzlet kötését, vagy visszavonja, vagy korlátozza az ilyen engedélyt.

 

858.§   Cselekvőképtelenné   nyilvánított   személy   gyámjának   gondoskodnia   kell   annak gyógykezeléséről és gondozásáról, amennyire vagyoni helyzete lehetővé teszi

(2)           Ahhoz, hogy a cselekvőképtelenné nyilvánított személyt elmegyógyintézetbe vagy ehhez hasonló más intézménybe elhelyezzék, a családügyi bíróság engedélyét kell kérni.

 

859.§       A   gyám  kezeli   gyámoltja   vagyonát   és   képviseli   olyan   jogügyletekben,   amely   annak vagyonát érinti.

(2)            A   824.   §   rendelkezései  megfelelően   alkalmazandók   az   előző   bekezdésben   említett esetben. 

 

860.§      A 826. § rendelkezései megfelelően alkalmazandók a gyám esetében is, kivéve azonban azokat az eseteket, amikor van a gyámnak felügyelője.

 

861.§       Tisztsége elfogadásakor a gyámnak meg kell becsülnie a gyámolt éves megélhetésére, nevelésére, orvosi kezelésére és gondozására fordítandó kiadások összegét.

 

862.§       A családi bíróság lehetővé teheti a gyám ésszerű jutalmazását a gyámolt vagyonából, figyelembe véve a gyám és a gyámolt pénzügyi helyzetét és más egyéb körülményeket.

 

863.§      A gyám felügyelője vagy a családi bíróság bármikor kérheti, hogy a gyám beszámoljon gyámoltjának ügyeiről vagy előterjessze a  leltárt vagy kivizsgáltassa az ilyen ügyleteket vagy a 

gyámolt vagyonának állapotát.

(2)            A családügyi bíróság a gyám felügyelője vagy a gyámolt valamely hozzátartozója vagy más   érdekelt   személy   kérésére   vagy   saját   elhatározásából   elrendelheti   a   fent   említett intézkedéseket vagy más, a gyámolt vagyonának kezelését érintő ügyek elvégzését.

 

864.§      Ha van a gyámnak felülvizsgálója, akkor a gyámnak ki kell kérnie annak hozzájárulását, ha  üzletet  köt  vagy  a  12.§   (1)  bekezdésében  említett bármely  cselekményt  végez  a  gyámolt helyett vagy ha beleegyezését kell adnia a kiskorú általi képviselethez. Ez nem vonatkozik a tőke átvételére.

 

865.§      A gyám bármely olyan cselekménye vagy hozzájárulása, amely ellentétben áll az előző paragrafus rendelkezéseivel elkerülhető a gyámolt vagy a gyám részéről, ebben az esetben a 19.§ megfelelően alkalmazandó.

(2)            Az   előző   bekezdés   rendelkezései   nem   zárják   ki   a   121.§   -   126.§   rendelkezéseinek alkalmazását.

 

866.§       Ha   a   gyám   átruházással  megszerzi   a   gyámolt   vagyonát   vagy   a   gyámolt   harmadik személlyel   szemben   fennálló   jogosultságát,   a   gyámolt  megtagadhatja   beleegyezését.   Ha   így cselekszik, akkor a 19.§ rendelkezései megfelelően alkalmazandók.

(2)            Az   előző   bekezdés   rendelkezései   nem   zárják   ki   a   121.§   -   126.§   rendelkezéseinek alkalmazását.

 

867.§      A gyám gyakorolja a szülői hatalmat a kiskorú felett.

(2)            A   853-857.§   és   861-866.§   rendelkezései   megfelelően   alkalmazandók   az   előző bekezdésben említett esetben.

 

868.§       Abban az  esetben,  ha  a  szülői  hatalmat  gyakorló   személy  nem bír  a  vagyonkezelés jogával, a gyám csak a vagyon vonatkozásában gyakorolhatja jogosultságait.

 

869.§      A 644.§ és 830.§ rendelkezései megfelelően alkalmazandók a gyámság esetében is.

 

870.§      Ha a gyám kötelezettségei megszűnnek, a gyám vagy örököse két hónapon belül köteles benyújtani   az   elszámolást   a   vagyonkezelésről.   Ezt   az   időtartamot   a   családügyi   bíróság meghosszabbíthatja.

 

871.§      Ha van a gyámnak felülvizsgálója a vagyonkezeléssel való elszámolást az ő jelenlétében kell elvégezni.

 

872.§      Ha a kiskorú és a gyám vagy annak örököse szerződést kötöttek, és a kiskorú nagykorúvá válásáig nem történik meg az elszámolás, az eltekinthet a szerződéstől. Ugyanez alkalmazandó bármilyen az ilyen személy által a gyám vagy az örökös irányába tett egyoldalú jogügyletekre.

(2)   A   19.§   és   a   121-126.§   rendelkezései  megfelelően   alkalmazandók   az   előző   bekezdésben említett esetekben.

 

873.§       A   gyám  által   a   gyámoltnak   vagy   a   gyámolt   által   a   gyámnak   adott,   visszatérítendő kamatozik a vagyonkezelés elszámolását követően.

(2)           Ha a gyám a gyámolt pénzét saját érdekében használta fel, az ilyen pénz a ráfordítást követően kezd el kamatozni, és ha ebből a gyámoltnak bármely kára származna, a gyám köteles azt megtéríteni.

 

874.§      A 654.§ és 655.§ rendelkezései megfelelően alkalmazandók a gyámság esetében is.

 

875.§       A   832.§   rendelkezései  megfelelően   alkalmazandók   azokra   az   igényekre,   amelyek   a gyámolt és a gyám vagy a gyám felülvizsgálója közti, gyámsági viszony alapján keletkezik. 

(2)           Ha a 872.§ alapján a jogügylet meglététől eltekintenek, az előző bekezdésben említett 

időtartamot az elévülés idejétől kell számítani. 

 

876.§      A 875.§ (1) bekezdésének rendelkezései megfelelően alkalmazandók a gondnokság és a korlátozottan cselekvőképes személyek esetén.

 

VI. fejezet

 

Eltartás

 

877.§       Az   egyenes   ági   vér   szerinti   rokonok   és   testvérek   egymással   kölcsönös   eltartási kötelezettségben állnak.

(2)            Az  előző bekezdésben említetteken  kívül,  ha  különleges  körülmények  állnak   fenn,  a családügyi bíróság előírhat eltartási kötelezettséget harmadfokú rokonok között is.

(3)            Ha   az   előző   bekezdések   rendelkezései   alapján   hozott   döntést   követően   a körülményekben bármilyen változás áll be, a családügyi bíróság visszavonhatja döntését.

 

878.§       Abban  az  esetben,  ha  2   vagy   több   személy  áll   eltartási   kötelezettség  alatt  és  nem egyeztek meg vagy nem várható megegyezés az érdekelt felek között az eltartás sorrendjéről, a családügyi  bíróság határozza  meg azt.  Abban az  esetben,  ha két  vagy  több személy   jogosult eltartásra   és   az   eltartásra   kötelezett   személy   anyagi   helyzete   nem   elégséges   ahhoz,   hogy mindegyiket eltartsa, az eltartás sorrendjének megállapítása a fentiek szerint történik.

 

879.§      Ha az érdekelt felek közt nem jött létre megállapodás vagy nem várható, a családügyi bíróság úgy határozza meg az  eltartás  mértékét,  hogy figyelembe veszi  az  eltartásra  jogosult szükségleteit, az eltartásra kötelezett pénzügyi helyzetét és más egyéb körülményeket.

 

880.§      Miután megszületett az egyezség vagy a döntés annak a sorrendnek a megállapításáról, hogy ki áll eltartási kötelezettség alatt vagy ki jogosult eltartásra, vagy az eltartás mértékét és 

módját   illetően,   de   a   körülményekben   valami   változás   áll   be,   a   családügyi   bíróság megváltoztathatja az egyezséget vagy visszavonhatja a döntést. 

 

881.§ Az eltartásra szorulás joga nem lehet rendelkezés tárgya.

 

V. könyv

 

I. fejezet

Általános rendelkezések

 

882.§      Az öröklés megnyílik a halál időpontjában.

 

883.§      Az öröklés megnyílásának helye az örökös állandó tartózkodási helye.

 

884.§      Törvény rendelkezése folytán megszűnik az örökség megszerzésének joga akkor, ha az öröklési   jog  megsértéséről   való   tudomásszerzést   követő   öt   éven   belül   az   örökös   vagy   jogi képviselője öröklési jogával nem él. Ugyanezt kell alkalmazni akkor, ha az öröklés megnyílásától húsz év telik el.

 

885.§       A   hagyatékból   kell   fedezni   a   hagyatéki   költségeket,   kivéve,   ha   azok   az   örökhagyó hibájából keletkeztek

(2)           Az a törvényes örökös, aki örökrészét a hagyományokkal csökkentett értékben szerezte meg, nem kötelezhető az előző bekezdés rendelkezései szerinti módon.

 

886.§      A méhmagzatot öröklés vonatkozásában megszületettnek kell tekinteni.

(2)            Az   előző   bekezdés   rendelkezései   nem   alkalmazandók   abban   az   esetben,   ha   a 

méhmagzat halva születik.

 

887.§      Az örökhagyó gyermekei is örökölhetnek.

(2)            Ha az  örökhagyó gyermeke meghal  az öröklés megnyílta előtt vagy elveszti  jogát  az öröklésre, a 891.§ rendelkezései vagy a kizárás alkalmazandó, így az ő gyermekei válnak örökössé a képviseleti öröklés folytán. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó azokra, akik nem egyenes ági leszármazói az örökhagyónak. 

(3)            Az előző bekezdés rendelkezései  megfelelően alkalmazandók abban az esetben, ha a képviseleti örökös meghal az örökség megnyílta előtt vagy ha elveszti jogát a képviseleti öröklésre a 891.§ rendelkezései vagy a kizárás esetén.

 

888.§      TÖRÖLVE

 

889.§      Abban az esetben, ha nincs olyan személy, aki a 887.§ rendelkezései szerint örökössé válna, az alább említett személyek örökölnek a következő sorrendben.

1. egyenes ági rokonok: a rokonsági foknak megfelelően a közelebb álló.

2. testvérek

(2)            A   887.§   rendelkezéseit   kell   megfelelően   alkalmazni   az   előző   bekezdés   második pontjában említett esetben.

 

890.§      Az örökhagyó házastársa minden esetben örökössé válik. Ha a 887-889.§ rendelkezései szerint van örökös, a házastárs ugyanolyan mértékben válik örökössé, mint az említett örökös.

891.§ A következő személyek nem lehetnek örökösök:

(1)      aki   ellen   az   örökhagyó,   a   vele  egy   sorban   vagy  őt  megelőzően  öröklő   személy sérelmére elkövetett szándékos emberölés vagy annak kísérlete miatt büntetést szabtak 

ki; 

(2)     aki az örökhagyó meggyilkolásának ismeretében elmulaszt feljelentést tenni, kivéve ha nem volt abban a helyzetben, hogy a jogosat és a jogtalant megkülönböztesse, vagy az elkövető az ilyen személy házastársa vagy vér szerinti rokona; 

(3)     aki az örökhagyót megtévesztéssel vagy fenyegetéssel akadályozta elkészítésében, visszavonásában,   megváltoztatásában   annak   a   végrendeletnek,   amely   az   öröklésre vonatkozik.

(4)      aki   erőszakkal   vagy   fenyegetéssel   arra   kényszeríti   az   örökhagyót,   hogy végrendelkezzen vagy visszavonja, megváltoztassa végrendeletét

(5)      aki   meghamisította,   megváltoztatta,   megsemmisítette   vagy   visszatartotta   az örökhagyó végrendeletét.

 

892.§ Feltéve,  hogy  a  vélelmezett örökös,  aki   kötelesrészre   jogosult,  kegyetlenül  bánik,  vagy durván megsérti azt a személyt, akinek az örökébe lépne, vagy ha a vélelmezett örökös bármely más helytelen viselkedésben bűnössé válik,  az örökhagyó kérheti a Családi Bíróságot az  ilyen vélelmezett örökös kitagadására.

 

893.§  Ha az örökhagyó kijelentette, hogy a vélelmezett örököst kitagadja, akkor a végrendelet végrehajtója a végrendelet hatályba lépése után haladéktalanul értesti a Családi Bíróságot. Ebben az esetben a kitagadás visszaható hatállyal bír az örökhagyó halálának időpontjától.

 

894.§ (1)Az örökhagyónak lehetősége van arra, hogy kérje a Családügyi Bíróságtól a vélelmezett örökös kitagadásának visszavonását.

(2)   A   megelőző   cikkely   intézkedései   a   megfelelő   változtatásokkal   irányadók   a   kitagadás visszavonására.

 

895.§  Ha   hagyaték   azután   nyílt   meg,   hogy   a   kitagadási   kérelem   vagy   annak   visszavonása megtörtént, vagy mielőtt a döntés jogerőre emelkedett, a bíróság a hozzátartozó, egyéb érdekelt, vagy az ügyész indítványára elrendelheti a szükséges intézkedéseket a hagyaték kezelésére. Ez arra az esetre  is  vonatkozik,  ha a végrendeleti kitagadásról  van szó. Ha a bíróság kijelölt  egy 

hagyatéki gondnokot, akkor a 27-29 §-ok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

 

 

III. fejezet – Az öröklés hatásai

1. szakasz – Általános rendelkezések

896. § Az öröklés megnyílásától kezdve az örökös örökli mindazokat a jogokat és kötelességeket, melyek az örökhagyóhoz tartoztak, kivéve azokat, melyek közvetlenül az örökhagyó személyét érintik.

 

 

897.§  Az előző cikk figyelmen kívül hagyásával a családfák, rituális tárgyak, sírhelyek tulajdona arra száll, aki a szokás szerint az ősök emlékének ápolása felett az irányítást átveheti. Ha ilyen személyt maga az örökhagyó jelöli ki, őt illeti a tulajdonjog. Ha az előbbi bekezdés szerint említett szokás nem ismert, úgy a családjogi bíróság állapítja meg a jogosult személyt.

 

898. § Abban   az   esetben,   ha   kettő   vagy   több   örökös   van,   az   öröklött   tulajdonon   közös tulajdonlási jog alakul ki.

 

899. § Mindegyik örököstárs az örökségen belül  arányosan osztozik az örökhagyó jogaiban és kötelességeiben.

 

900. §.

 Ha két vagy több örökös van ugyanabban a fokban, akkor az örökségben lévő osztályrészüket a következő rendelkezések határozzák meg:

(1) Ahol gyermekek és a hitves az örökösök, ott az osztályrészben való öröklés úgy alakul, hogy a 

gyermekek és a házastárs az örökségből fele-fele arányban részesednek.

(2) Ahol a hitves és az egyenes ági felmenők az örökösök, ott az örökségből kétharmad részt kap a hitves, és egyharmad részt kapnak az egyenes ági felmenők.

(3)   Ahol   a   hitves,   a   fiútestvérek   és   a   lánytestvérek   az   örökösök,   ott   a   hitves   az   örökség háromnegyedét kapja, míg a fiútestvérek és a lánytestvérek osztályrésze az örökség egynegyede.

(4) Ahol kettő vagy több gyermek van, vagy egyenes ági felmenők, illetve fiú vagy lány testvérek vannak  csak,  ott a   saját  osztályrészük  az  örökségen belül  egyenlő.  Azonban,  ha  az  örökösök között nem törvényes gyermek van, akkor az ő osztályrésze csak fele a törvényes gyermeknek. Ha olyan fiútestvérek vagy lánytestvérek jogosultak osztályrészre az örökségen belül,  akinek vagy csak apja vagy csak az anyja közös, akkor ők csak a felét kapják annak az osztályrésznek, mely azokat a fiútestvéreket vagy lánytestvéreket illetné, mint akiknek mindkét szülője közös.

 

901.§ (1)  Az  ági   leszármazó  osztályrésze  az   örökségen  belül   -   ha  a  887.   szakasz  2.   vagy  3. bekezdése   szerint   örökös   –   ugyanannyi   lesz,   mintha   ági   felmenőitől   kapta   volna   meg   a részesedését. Azonban, abban az esetben, ha 2 vagy több ági leszármazó van, az ő részük az örökségben ugyannyi lesz, mintha egyenként kapák volna meg ági felmenőiktől a részesedésüket. A részesedést az előző cikkely rendelkezései szerint határozzák meg.

(2) Az előző paragrafus rendelkezéseit a „megváltoztathatók megváltoztatásával” kell alkalmazni, abban  az  esetben,  ha  a  fiútestvérek  és   lánytestvérek  gyermeke  az  örökös  a  889.   cikkely  2. szakaszának rendelkezései szerint.

 

902.§  Az   örökhagyó   személy   -mindazonáltal   figyelmen   kívül   hagyva   az   előző   két   cikkely rendelkezéseit - a végrendeleten keresztül meghatározhatja a társörökösük osztályrészét, vagy megbízhat egy harmadik személyt a társörökösök osztályrészének megállapításával; azonban sem az   örökhagyó   sem   a   harmadik   személy   nem   sértheti   meg   a   kötelesrészre   vonatkozó rendelkezéseket.

2.   Feltéve,   hogy   az   örökhagyó   személy   meghatározta   vagy   gondoskodott   az   osztályrész meghatározásról  egy vagy több örökös számára,  a  többi  örököstárs  osztályrésze az előző két cikkely alapján lesz megállapítva. 

 

903.§ (1)Abban az esetben, ha bármely társörökös végrendeleti ajándékot kapott vagy ajándékot fogadott el házasság vagy örökbefogadás címén attól, akitől örökölt, és ez nála van, vagy mint a megélhetésének   eszközeként   szolgáló   dolgot,   amely   örökhagyótól   származott,   az   örökség 

megnyílásától kezdve az ilyen ajándék a tulajdonos örököst illesse, és az ajándék értéke kerüljön levonásra az osztályrészből,  amelyet eredetileg megkaphatott volna. Az ekképpen megmaradt összeg -attól függően, hogy végrendelet volt e vagy sem- az előző három cikkely rendelkezései szerint kiszámítva fogja kialakítani az örökségen belül az osztályrészt.

(2) Ha az ajándék értéke - attól függően, hogy végrendeleti volt e - egyenlő vagy több mint az osztályrész értéke, az ajándékozott nem fogadhatja el az osztályrészt.

(3) Ha az örökhagyó személy kijelentette, hogy valamilyen szándék okán el kíván térni az előző két paragrafus rendelkezéseitől, az ilyen akaratnyilvánítás érvényes, amennyiben nem sérti meg azokat a rendelkezéseket, melyek a kötelesrészre vonatkoznak.

 

904.§ -1 Az   előző   cikkelyben   említett   ajándék   értéke   a   kezelésétől   függ,   ezért   azt   az értékállapotot kell érvényesnek tekinteni, mint amelyik az örökség megnyíltakor fennállt, még akkor is ha időközben az ajándék értékét veszette vagy nagyobb vagy alacsonyabb értékű lett az ajándékozott cselekedete által.

904. § -2  Feltéve, ha a örököstársak egyike hozzájárult az örökhagyó vagyonának kezeléséhez vagy   a   vagyon   növeléséhez,   szolgáltatást   vagy   pénzügyi   segítséget   nyújtott   az   örökhagyó számára, ápolta és ellátta az örökhagyót, akkor az örökhagyó által birtokolt vagyonból az örökség megnyílásakor   le   kell   vonni  minden   egyes   társörökös   fent   említett  típusú   hozzájárulását   az örökhagyó vagyonához. A hozzájárulást a társörökösök közti megállapodás határozza meg, így megállapítva a vagyont, melyet örökölnek Az egyes örökösök osztályrészét úgy alakítják ki, hogy a 900-902. §rendelkezéseinek megfelelően és a hozzájárulás összege alapján számítják ki.

2. Hogyha a megállapodás az előző paragrafus alapján nem jön létre vagy nem lehetséges létre hozni,   akkor   a   Családi   Bíróság   a   hozzájárulást   biztosító   személy   kérelmére  meghatározza   a hozzájárulás   összegét,   figyelembe   véve   az   elszámolás   idejét,   módját   és   a   hozzájárulás terjedelmét, az öröklött vagyon összegét és minden egyéb körülményt.

3.   A   hozzájárulás   összege   nem   haladhatja   meg   az   örökség   megnyílásakor   az   örökhagyó vagyonának értékét a végrendeleti ajándék értékével csökkentve.

4. A 2. bekezdésben megjelölt kérelem ott használható, ahol a 907.§ (2) rendelkezéseinek van helye, vagy ha a 910. § megfelelően nyújtja be a jogosult a kérelmet.

 

905. § Abban az esetben, ha az egyik örököstárs átengedi az örökrészét egy harmadik személy részére,   mielőtt   az   örökséget   felosztanák,   egy   másik   örököstárs   vagy   a   örököstársak   az örökrészüket úgy szerezhetik meg,  ha megtérítik a részesedés értéket és a kiadásokat.

2. Az előző bekezdés említett jog egy hónapon belül gyakorolható.

 

3-as szakasz A hagyaték felosztása

 

906.§ A hagyatékot a dolgok és a jogok faja és természete, az örökösök életkora, foglalkozása, elmeállapota, életkörülménye és más körülmények figyelembe vételével kell megállapítani.

 

907.§ Ha az örökhagyó a hagyaték felosztását nem tiltotta meg a 908. § alapján, az örököstársak bármikor  megállapodhatnak   a   hagyaték   felosztása   tárgyában.  Ha   ilyen  megállapodásra   nem került sor vagy lehetetlen, bármely örököstárs a bírósághoz fordulhat a felosztás érdekében. Ha az   előző   cikk   szerinti  bármely   különleges   ok   fennáll,   a   bíróság  megtilthatja   a   hagyaték   egy részének vagy egészének felosztását meghatározott időtartamra.

 

908. § Az   örökhagyó   meghatározhatja   vagy   elrendelheti   a   harmadik   személy   számára   a vagyonmegosztás módját vagy a vagyonmegosztás tiltását az öröklés megnyílásától számítva az öt évet meg nem haladó időszakra.

 

909. § A vagyonmegosztásnak  visszaható  hatálya   lesz  attól  az   időponttól,  amikor  az  örökség megnyílik, de ezáltal a harmadik személyek semmilyen jogát nem érheti sérelem.

 

910.§  Ha   az,   aki   a   hagyaték  megnyílta   után   szerez   tudomást   z   öröklésről,   és   a   hagyaték felosztását  kéri,  de a többi  örökös  a felosztást  megtette vagy egyéb rendelkezést  tett,  akkor kizárólag örökrésze pénzbeli ellenértékének követelésére jogosult.

 

911. § Mindegyik   társörökös   arányosan   osztozik   az   örökségen   belül   ugyanazon   jótállási kötelezettség viselésében, amely mint eladót terhel a többi társörökössel szemben

 

 

912.§  Olyan   követelésekért,   amelyeket   az   örököstársak   támasztanak,   minden   örökös   az örökrésze  erejéig   felel,   hogy  a   követelések   kötelezettje  a   felosztás   időpontjában  fizetőképes legyen. Ugyanígy ha még nem esedékes vagy felfüggesztő feltétel van.

 

 

913.§ Ha a helytállásra kötelezett örökös nem tudja megtéríteni  a tartozást,  akkor a tartozás jogosultja   köteles   viselni   ennek   az   értékét,   illetve   a   fizetőképes  más   örökösök   örökrészük arányában. De ha a tartozás jogosultjának felróható teljesítés elmaradása, akkor nem követelheti a többi örököstől a teljesítést.

 

914. § Az   előző   három   cikkely   rendelkezései   nem   alkalmazhatók   abban   az   esetben,   ha   az örökhagyó személy különböző szándékot nyilvánít ki a végrendeletébe.

 

 

915.§  Az   örökös   az   öröklés   megnyíltáról   való   tudomásszerzést   követő   3   hónapon   belül korlátozással vagy anélkül elismerheti az örökséget vagy lemondhat róla. A határidőt a bíróság az érintettek  vagy   az   ügyész   kérésére  meghosszabbíthatja.   Az   örökös   elfogadás/lemondás   előtt megvizsgálhatja a hagyatékot.

 

 

916.§ Ha az örökös meghalt mielőtt az örökséget elfogadta vagy elutasította volna, megnyílik a 925.§   (1)   bekezdése   szerinti   határidő   attól   az   időponttól   kezdve,   amikor   az   ő   örököse   az öröklésről tudomást szerez.

 

917.§  Ha   az   örökös   cselekvőképtelen,   a   915.§   (1)   bekezdésében   említett   határidő   attól   az időponttól kezdődik, amikor a törvényes képviselő a hagyaték megnyílásáról tudomást szerez.

 

918.§  Az elfogadás/lemondásig az örökös ugyanolyan gondossággal kell eljárjon a hagyatékkal kapcsolatban,   mint   saját   vagyonával,   kivéve,   ha   elfogadási   vagy   lemondási   jogát   korábban érvényesítette. A Családi Bíróság az érintettek vagy az ügyész kérelmére bármikor elrendelheti a hagyaték   eredeti   állapotban   való   fenntartásának   érdekében   szükséges   intézkedéseket.   Ha   a bíróság megnevezett egy hagyatéki gondnokot, akkor a 27-29 § rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

 

919.§ (1) Az elfogadás/lemondás még a 915 § szerinti határidőn belül sem vonható vissza.

(2)  Az előző bekezdés rendelkezései  nem zárják ki, hogy az örökös az 1. és 4. könyv előírásai szerint   elfogadja/elutasítsa   az   örökséget.   Ez   a   jog   azonban  6   hónapon  belül   elévül   attól   az időponttól  kezdve,  amikor  érvényesíteni   lehetett  volna,  vagy  ha  az  elfogadástól/lemondástól számítva 10 év eltelt.

(3)  Ha az előző bekezdés alapján valaki korlátozott lemondást/elfogadást akar visszavonni, ezt jeleznie kell a bíróságnak.

 

 

2. paragrafus – Elfogadás

1. alparagrafus– Korlátlan elfogadás

(A korlátlan elfogadás hatása)

920. § A korlátlan elfogadás hatására az örökös korlátlanul érvényesíti az örökhagyó jogait és kötelességeit. 

 

 

921.§ A következő esetekben számít az örökség az örökös által korlátozás nélkül elfogadottnak:

- ha az  örökös a teljes  hagyaték  illetve annak részei   felett rendelkezik,  kivéve ha a hagyaték megtartása érdekében tett intézkedésekről, vagy olyan bérleti szerződésről van szó, mely a 602 § szerinti határidőt nem lépi túl

- ha az örökös nem fogadja el vagy utasítja el az örökséget a 915 § szerint határidőn belül

- ha az örökös miután korlátozottan elfogadta/elutasította z örökséget, az egész hagyatékot vagy egy részét, felhasználta vagy rosszhiszeműen kihagyta a hagyatéki jegyzékből.

Ez azonban nem vonatkozik arra az esetre, ha az, aki a lemondás folytán örököl,  elfogadja az örökséget.

 

 

922.§  Az   örökös   elfogadhatja   az   örökséget   azzal   a   fenntartással,   hogy   az   örökhagyó kötelezettségeiért és végrendeleti juttatásaiért csak örökrésze erejéig felel.

 

 

 

(Oszthatatlanság)

923. § Ha két vagy több örökös van, akkor a korlátozott elfogadás csak úgy lehet érvényes, ha közösen cselekszik mindegyik örököstársak.

 

 

(Eljárás)

924. § Ha az örökös azt szeretné, hogy a korlátozott elfogadás során leltár készüljön, akkor azt a 915. cikkely 1. paragrafusában említett időszak alatt kell elkészíteni, és be kell mutatni a Családi Bíróságnak azzal a nyilatkozattal együtt, amely a korlátozott elfogadást tartalmazza.

 

 

(Az örökölt különvagyon az örökös vagyonában)

925.§  Ha   az   örökös   a   korlátozott  elfogadás  mellett  dönt,   akkor   bármely   jog   és   kötelesség, amelyet az örökhagyó felöl az örököst terheli, nem válik megtámadhatóvá.-???

 

 

926.§ Aki korlátozottan fogadja el az örökséget, a hagyatékkal olyan gondossággal kell eljárjon, mint saját vagyonával. Az előző bekezdés eseteiben a 645, 646, 650 (1) és (2) a 918. (2)-(3) §-okat   a szükséges változtatásokkal alkalmazni kell.

 

 

927.§ Aki korlátozottan fogadja el a hagyatékot, az ettől számított 5 napon belül nyilvánosan fel kell  hívnia a hitelezőket és hagyományosokat,  hogy meghatározott határidőn,  de legfeljebb 2 hónapon   belül   jelentsék   be   az   igényeiket.   Az   előző   bekezdés   eseteiben   a   79§   (2)   (3) rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

 

 

(A hagyaték visszautasítása a határidő lejárta előtt)

928. § Aki   korlátozottan   fogadta   el   a   hagyatékot,  megtagadhatja   a   teljesítést   az   örökhagyó hitelezőinek és a hagyományosoknak az előző cikkely 1. bekezdésében említett határidő lejártáig.

 

 

929.§ A 927 § szerinti határidő lejártát követően a korlátozottan elfogadó örökös köteles azon hitelezők követeléseit, akik határidőn belül benyújtották igényüket, illetve akik az örökös számára ismertek, követeléseik arányában kielégíteni a hitelezői rangsorban feljebb állók jogainak sérelme nélkül.

 

971.§      Még akkor is, ha a titkos okirat figyelembe véve a 970.§ előírásait hibás, érvényesnek kell tekinteni a saját kézzel írt okiratot, ha eleget tesz a 968.§-ban kikötött alakiságnak.

972.§      Abban az esetben, ha a titkos okiratot tevő néma az örökhagyó a 970.§ (1) bekezdés 3. pontjában   foglaltakat   helyettesítve,   köteles   a   jegyző   és   tanúk   jelenlétében   saját   kezűleg   a lepecsételt borítékon tanúsítani, hogy az saját végrendelete, valamint köteles aláírni és állandó 

tartózkodási helyét ráírni.

(2)           A jegyző a nyilatkozat megírása helyett köteles a lepecsételt borítékon igazolni, hogy a végrendelkező eleget tett az előző bekezdésben foglaltaknak.

973.§       Ahhoz,   hogy   egy   gondnokság   alatt   álló   személy   tiszta   pillanatában   végrendeletet tehessen, legalább két orvosnak jelen kell lennie

(2)           Az orvosok a végrendelet meghozatalakor egy pótlólagos bejegyzéssel tanúsítják, hogy a végrendelkező nem volt zavart elmeállapotban a végrendelet meghozatalakor, ezt aláírásukkal és pecsétjükkel ellátják, kivéve titkos okirat esetében, ahol a lepecsételt borítékot kell bejegyzéssel, aláírással és pecséttel ellátni.

974.§      Az alábbi személyek sem tanúk, sem olyan személyek nem lehetnek, akiknek jelen kell lennie végrendelkezéskor:

1.     Kiskorú

2.     Cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy

3.     Vélelmezett örökös, hagyományos, azok házastársaik és egyenes ági vérrokonaik

4.     Jegyző házastársa és a negyedik rokonsági fokig annak rokonai, írnokai, alkalmazottai.

 

 

 

 

 

980.§.  A  977.  és  978.   szakaszok  esetében az  örökhagyó,  a  végrendelet   leírója,  a   jelenléthez szükséges személyekés tanúk mindannyian kézjegyükkel és pecsétjükkel látják el a végrendeletet.

 

981.§. A 977-979. szakaszok esetében, ha valamely személy nem tudja kézjegyét vagy pecsétjét elhelyezni   a   dokumentumon,   valamely   más   jelen   lévő   személy   vagy   tanú   egy   kiegészítő bejegyzést köteles tenni erről.

 

982.§. A 968. §. (2) rendelkezései valamint a 976-982. §-ok rendelkezéseit kell alkalmazni a 976-981.§. szakaszokban foglalt esetekre. 

 

983.§. Az a végrendelet, amelyet a 976-982. §-oknak megfelelően készítettek el, hatályát veszti, ha az  örökhagyó 6 hónapon túl  életben marad úgy,  hogy ez   idő alatt tehetne hagyományos formájú végrendeletet. 

 

984.   §.  Ha  egy   japán  állampolgár   olyan  külföldi   területen   kíván  közjegyző  előtti vagy  titkos végrendeletet írni, ahol konzulátus működik, a közjegyzői feladatok ellátására a konzul köteles. 

 

985. § (1) A végrendelet a végrendelkező halálának napján hatályosul.

(2)  Abban az  esetben,  ha  a  végrendelet   felfüggesztő   feltételhez  kötött,   a   feltétel  beállása  a végrendelkező halála után lehetséges, és a feltétel beállásával hatályosul a végrendelet.

 

986.   §   (1)   Végrendeleti   adományozott   a   végrendeleti   juttatásról   bármikor   lemondhat   a végrendelkező halálát követően.

(2) A végrendeleti juttatás felmondása visszamenőlegesen hatályosul a végrendelkező halálától számítva.

 

988. § Abban az esetben, ha az adományozott anélkül hal meg, hogy elfogadná, vagy lemondana a   végrendeleti   juttatásról,   az   adományozott   örököse   akár   elfogadhatja,   akár   le   is  mondhat öröklési   jogáról,   a   saját   öröklési   szempontjából   nézve,   kivéve,   ha   az   örökhagyó   másként rendelkezett, mert akkor az a rendelkezést kell alkalmazni.

 

989. § (1) A végrendeleti juttatás elfogadását vagy az arról való lemondást nem lehet visszavonni.

(2) A 919. § (2) bekezdés rendelkezéseit mutatis mutandis kell alkalmazni a végrendeleti juttatás elfogadására vagy visszautasítására.

1001. § (1) Ha a végrendeleti juttatás tárgya követelés és a követelést oly módon teljesítették, 

hogy az így megszerzett dolgok az örökségben maradtak, vélelmezni kell, hogy ezek a dolgok a végrendeleti juttatás tárgyai.

(2)   Pénzkövetelés   esetén   vélelmezni   kell,   hogy   a   követelés   tárgyát   képező   pénzösszeg   a végrendeleti  juttatás tárgya,   tekintet  nélkül  arra,  hogy az  örökségben meg van-e a  követelés tárgyának megfelelő pénzösszeg.

 

1002. § (1) A díjköteles végrendeleti juttatásban részesült személy kötelezettségének mértéke a végrendeleti juttatás értékéig terjedhet.

(2) Ha a végrendeleti juttatásban részesített személy a juttatásról lemond, az a személy lesz a végrendeleti juttatás kedvezményezettje, aki a juttatás célját kapta volna.

 

1003. § Ha a díjtól függő végrendeleti juttatás tárgyának értéke az öröklés korlátozott elfogadása, vagy a kötelesrész megszerzése iránti kereset miatt lecsökken, az adományozott kötelezettsége azzal arányosan csökken.

 

1004. § (1) A végrendelet őrzője, ha az öröklés megnyílásáról tudomást szerez, haladéktalanul köteles a végrendeletet a Családi Bíróság előtt bemutatni, és annak megerősítését kérni. Ha a végrendeletnek nincs őrzője,  a rendelkezéseket a végrendeletet   feltáró örökösre megfelelően alkalmazni kell.

(2) Az előző rendelkezések nem alkalmazandóak a közjegyzői végrendeletre.

(3) Pecséttel lezárt végrendeletet csak a Családi Bíróságon, az örökösök és képviselőik előtt lehet felnyitni.

 

1005. § Az, aki az előző cikkely rendelkezésének megfelelően nem mutatja be a végrendeletet, illetve a Családi Bíróság megerősítése nélkül a végrendeletet hatályosítja, vagy a bíróságon kívül azt kinyitja, 50 000 yenig terjedő bírsággal sújtható.

 

1006.  § (1)  Az örökhagyó végrendeletében egy vagy több végrendeleti végrehajtót  kijelölhet, illetve e célból egy harmadik személyt megbízhat.

(2) A végrendeleti végrehajtók kijelölésével megbízott személy haladéktalanul köteles megbízását teljesíteni és erről az örökösöket értesíteni.

(3)  Ha  a   végrendeleti  végrehajtó   kijelölésével  megbízott   személy  megbízását  elutasítja,  erről haladéktalanul köteles az örökösöket értesíteni.

 

1007. § Ha a végrendeleti végrehajtó a tisztséget elvállalja, köteles azonnal feladatát megkezdeni.

 

1009. § A cselekvőképtelen vagy csődeljárás alatt álló személy nem lehet végrehajtó.

 

1010.   §   Ha   nincs   végrehajtó,   vagy   nem  marad   kinevezhető   végrehajtó,   a   Családi   Bíróság kinevezhet egyet az érdekelt személyek köréből.

 

1011. § (1) A végrehajtó késedelem nélkül előkészít egy leltárt és átruházza azt az örökösökre.

(2)  Ha  bármilyen  kérelem előáll   az  örökösök   részéről,   egy   végrehajtó  előkészít  egy   leltárt   a jelenlétükben, avagy egy közjegyzővel előkészítteti azt.

 

1012.  §   (1)  A  végrehajtónak  a   joga  és  egyben  kötelezettsége  az  örökölt  vagyon  kezelése  és bármilyen, a végrendelet hatályosulásával kapcsolatos cselekmény megtétele.

(2)  A  644-647.  §§  és   a  650.   §   rendelkezéseit   kell   a  megfelelő   változtatásokkal   alkalmazni   a végrehajtónál is.

 

1013.  §  Azokban  az  esetekben,  ahol  van  egy   végrehajtó,   az  örökösök  nem rendelkezhetnek bármilyen  módon  az  örökség   felett,  és  nem eszközölhetnek  olyan   cselekményeket,   amelyek akadályoznák a végrendelet hatályosulását.

 

1014. § Abban az esetben, ha a végrendelet valamilyen speciális tulajdonsággal bír, csak az előző 

három szakasz rendelkezéseit kell figyelembe venni.

 

1015. § A végrehajtót kell az örökösök képviselőinek tekinteni.

 

1016. § (1) Az elháríthatatlan okok kivételével a végrehajtó nem kérhet fel harmadik személyt a képviselet ellátására; ha az örökhagyó a végrendeletben ettől eltérő rendelkezést tesz, azt kell figyelembe venni.

(2) Az előző szakasz rendelkezéseinek megfelelően, ha a végrehajtó harmadik személyt kér fel a képviseletre, azt kell vélelmezni, hogy a felelősséget átruházta a 105. §-ban leírtak szerint.

 

1017. § (1) Abban az esetben, ha két vagy több végrehajtó van, a feladatok meghatározása az örökösök   többségének   kötelessége,   de   ha   az   örökhagyó   a   végrendeletben   ettől   eltérően rendelkezett, ezt a rendelkezést kell figyelembe venni.

(2) Az előző bekezdés rendelkezése ellenére mindegyik végrehajtónak joga van a megőrzéshez.

 

 

 

 

 

 

43.

VILÁG NAGY JOGRENDSZEREI Maros_KittiBeérkező levelek xBev a világ jogrendszereibe x

Kállay István kallay@sze.hu márc. 26.

címzett: Barna; milassin; Kállay; Kállay; Gönczölné; kbalika9; pety92; cseplo.reka.an.; viccmester15; Németh; viki.b.89; a.schatz; v.lilla91; evelin92; saját magam; dp92; aanette

 

Kedves Tanítványaim!

 

             A mai,  14:40 h. kezdődő ELŐADÁSOM  (képviselőik kérésére) -– mert egy, az Önök  jövőjét  befolyásoló választási lehetőségről informáló tájékoztatóval ütközik -  ELMARAD.

             A jövő héten, az azonos időben és helyen ( S-4) tartandó órám tárgya a TÁVOL-KELETI JOGOK lesz. Ebben közreműködőként felkértem volt tanítványomat, Dr. GLAVANITS Judit tanársegédet, ő ugyanis annak idején  Japán Jogi Szemináriumom demonstrátora volt, sőt, a Japán Polgári Törvénykönyv első magyar fordításának elkészítésében kiemelkedő szerepet vitt.

           Kérem, hogy a jövő órára az alábbi tananyag alapján készüljenek fel:

http://doktori-iskola.law.pte.hu/files/tiny_mce/File/Archiv2/Maros_Kitti_Dolgozat.pdf

 

Üdvözlettel

KÁLLAY István

(a tárgy előadója)

44.

VILÁG NAGY JOGRENDSZEREI Magyar népi jogéletkutatás - SZE évfolyamdolgozatBeérkező levelek xBev a világ jogrendszereibe x

Kállay István kallay@sze.hu márc. 27.

címzett: hermankitti; Kádi; Pődör; antal; fanny.piri; Zsófia; gloria510; tanika7; Urszin; vica_1; Olivér; Barna; Kállay; Gönczölné; Németh; Kállay; viccmester15; Németh; kbalika9;

pety92; cseplo.reka.an.; viki.b.89; a.schatz; v.lilla91; evelin92

 

Magyar népi jogéletkutatás - SZE évfolyamdolgozat.doc184 KB   Megtekintés   Letöltés  

45.

VILÁG NAGY JOGRENDSZEREIBeérkező levelek xBev a világ jogrendszereibe x

Kállay István kallay@sze.hu ápr. 2.

címzett: viccmester15; Németh; kbalika9; pety92; cseplo.reka.an.; viki.b.89; a.schatz; v.lilla91; evelin92; saját magam; dp92; aanette; glavanitsjudit; Kállay; milassin; Barna; Gönczölné

Olvasni való a mai órámhoz (dr. GLAVANITS Judit előadása):

G:\KOESTLER JAPAN.pdf

MAI TÖRTÉNET:- egy kollegina óra után megkérdi: most,  az írásbeli vizsga anyagának (OPTKösszehasonlítása a Római jogi megoldással,-- oly módon, hogy a weblapomonlevő OPTK § számai szerint, tehát növekvő sorrendben kell sorba rakni aszintén a weblapomon megtalálható összehasonlításokat, és az így sorbarakott anyagot elküldeni a kallay@sze.hu címemre) körvonalazása után, --- felmerül a kérdés, MI LESZ A SZÓBELI VIZSGA ANYAGA,hiszen AZT IS IDŐBEN KÖZÖLNIE KELL A TANÁRNAK!Igen, nem is várható el egy hallgatótól, hogy valami ÓRIÁSI mennyiségűTANanyagot VIZSGÁRA bemagoljon KÉT HÉT ALATT! (ami a vizsgája előtt max.rendelkezésére áll).

A kérdés - kérés jogos!Valóban nem várom el az ÓRIÁSI anyag ( = a világ nagyjogrendszerei) BEMAGOLÁSÁT, - különösen két hét alatt!

Azt viszont (talán joggal) ELVÁROM, hogy egy SZAKtárgyat, amely RÉSZE aVÁLASZTOTT életpályának, az EGÉSZ FÉLÉV SORÁN FOLYAMATOSAN,"csillapíthatatlan érdeklődés mellett" tanulmányozza a hallgató. Tehát: azEDIGG is már KIADOTT szakirodalmat FOLYAMATOSAN OLVASSA (ugye) a jelölt (úrvagy hölgy) --- és ennek alapján MINDERRŐL (tehát: mindenről!) nagyonélvezetesen és szinvonalasan el tudunk majd BESZÉLGETNI ( ugyanis a"kollokvium" szó szerint "beszélgetést" jelent)!

Sajnálom, de azt a tévhitemet, pontosabban, MEGGYŐZŐDÉSEMET, - hogyEGYETEMEN oktatok, és nem valami huszadrangú "oskolában" -- már NEM LEHETmegdönteni!

Ennyit - előzetes válaszként (vagy válasz helyett).Talán:FIGYELMEZTETÉSKÉNT.

Köszönöm a türelmet és figyelmet.

46.

az OSZTRÁK POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV és a RÓMAI JOG ÖSSZEVETÉSEBeérkező levelek xBev a világ jogrendszereibe x

Kállay István kallay@sze.hu ápr. 17.

címzett: Barna; szalaygy; milassin; viccmester15; Németh; kbalika9; pety92; cseplo.reka.an.; viki.b.89; a.schatz91; v.lilla91; evelin92; saját magam; dp92; aanette; Hencsei; érszegi; Daróczi; dimenyattila; Tamas; delig; Horváth; horvath.jozsef.; horvatha; kallay

RÓMAI JOGI ELEMEK AZ OSZTRÁK POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVBEN

(AZ OPTK RÓMAI JOGI FORRÁSAI)

OPTK § sorszáma------------- FÖLDI-HAMZA margószám

I.közlemény

 

 

A RÓMAI JOG TOVÁBBÉLÉSE  KOLLÉGIUM

 

A VILÁG NAGY JOGRENDSZEREI KOLLÉGIUM

 

 

A KÁLLAY TÖRTÉNETI-JOGÖSSZEHASONLÍTÓ  SZEMINÁRIUM ANYAGA

GYŐR,2012

OPTK%20%F6sszehasonl%EDt%E1s%20m%E1solata.pdf330 KB   Megtekintés   Letöltés  

47.

VILÁG NAGY JOGRENDSZEREI Kollégium Jogi angol alapokBeérkező levelek xBev a világ jogrendszereibe x

Kállay István kallay@sze.hu ápr. 18.

címzett: viccmester15; Németh; kbalika9; pety92; cseplo.reka.an.; viki.b.89; a.schatz91; v.lilla91; evelin92; saját magam; dp92; aanette; milassin; Barna; Gönczölné; Kállay; Kállay

Kérem T. Hallgatóimat, hogy ÍRÁSBELI MUNKÁIKAT printeljék ki, és a teljes félévi teljesítményük írott anyagát egy un. „füles dossziéban” ( a címoldalon saját nevüket, Neptun kódjukat és @-mail elérhetőségüket is feltüntetve) az órámon adják át nekem.

Köszönettel

Kállay

PS. felhívom figyelmüket az angol jogi nyelvről tartandó előadásra 

http://konferencia.jogiforum.hu/jogi_angol_szerzodesekjoga?utm_source=jfhl&utm_medium=email&utm_campaign=201216

48.

VILÁG NAGY JOGRENDSZEREI :EURES - The European Job Mobility PortalBeérkező levelek xBev a világ jogrendszereibe x

Kállay István kallay@sze.hu ápr. 18.

címzett: viccmester15; Németh; Barna; Gönczölné; Németh; szalaygy; Kállay; Kállay; kbalika9; pety92; cseplo.reka.an.; viki.b.89; a.schatz91; v.lilla91; evelin92; saját magam; dp92; aanette; fanny.piri; Zsófia; tamaskobl; koko.balazs; ilonka.foldhazi; anita.nagy92; kvcs.klaudia

Tisztelt Hallgatóim!

              Ajánlom figyelmükbe az alábbi portált. Tapasztalataikat –megfigyeléseiket – megjegyzéseiket kérem,  irásban @-mail címemre, szóban pedig az órámon referálják.

              MEGJEGYZÉS: annak még most sincs akadálya, hogy valaki „virtuálisan egyetemet válasszon” Európában, - mint azt az első előadásaim egyikén kértem. A feladat ugye, az, hogy a „jelölt” tájékozódjon a tandíjról, ösztöndíjakról, az önfenntartás költségeiről, tejhát a szociális feltételekről. A munka, persze, ebben nem merül ki: meg kell nézni azt is, hogy a választott egyetem választott szakán az elsőéves hallgató milyen tárgyakat tanul, milyen mélységig, milyen tankönyvekből, miként kell ismereteiről számot adnia (vizsgák módszertana).Nem mellőzendő az a szempont sem, hogy az oktatóknak általában feladata az, hogy (kezdő) tanítványa szakmai színvonalának megfelelő részmunkaidőben végezhető /szakmunkát/ szerezzen.

Üdvözlettel

a tárgy előadója.

 

http://ec.europa.eu/eures/