ÉLET TUDOMÁNYÁ r a : 4 0 0 F t

es

Elő

fize

tőkn

ek:

310

Ft

KARIBUKONKURENCIA • FIZIKAI ELME • HAMISSÁGKUTATÁS • KLÍMABARÁT ÚT

Adószámunk:19002457-2-42

L X X I I I . é v f o l y a m 1 6 . s z á m 2 0 1 8 . á p r i l i s 2 0 .

FÁJD

ALMA

K FO

RRÁS

A

482 É l e t É s tu d o m á n y 2018/16

ÉLET ÉS TUDOMÁNY LXXIII. évfolyam 16. szám 2018. április 20. Digitális változatban: dimag.hu

483 Első kézből • VISELKEDÉSES IDEGTUDOMÁNYI

KUTATÁSOK: VADÁSZAT Reichardt Richárd

• VÍZBEFÚLT MŰANYAG Szoucsek Ádám• A KARIBUK VISZONTAGSÁGAI

Hesz Mariann486 I.Sándor szerb király meggyilkolása A TÖRTÉNELEM SZEMÉTDOMBJÁN Hegedüs Péter489 Anton Haneberg balladája EGY KATONA TÖRTÉNETE Csermák Zoltán

492 Interjú Czitrovszky Aladárral FIZIKA, A GONDOLKODÁS EGY

MAGASABB SZINTJE Kondor Boglárka494 Egy gerincevő baktérium története KRÓNIKUS DERÉKFÁJÁS Tóth Petra496 Térképek a múltból

MINT ELSŐ KÍSÉRLET Babinszki Edit498 Merre vezet a városi

energiagazdálkodás klímabarát útja? AKCIÓTERV-BAROMÉTER Gonda-Nagy Melitta500 KÖNYVSAROK501 Pénzügyeink LEGNAGYOBB HIBÁINK Palla Gábor502 Élet és tudomány képekben ÉT-GALÉRIA H.J.

504 LogIQs505 Lélektani lelemények A HAMISSÁG RAGADÓS Mannhardt András506 A tudomány világa • SŰRŰN LAKOTT VOLT

A DÉL-AMERIKAI ESŐERDŐ Szilágyi-Nagy Ildikó • NEM CSAK KEDVESNEK,

DE INTELLIGENSNEK IS KELL LENNI A SIKERHEZ

Sz-N. I. • ÚJDONSÁG AZ EMBERI TESTBEN Sz-N. I. • MÓKUSHÁBORÚ Pongrácz Péter509 REJTVÉNY

Schmidt János510 ÉT-IRÁNYTŰ

Bánsághy Nóra 512 A hátlapon

A SZIKLAI SZIRTIBORZ Bankovics Attila

Címlapon: Képünk illusztráció a Krónikus derékfájás című cikkünkhöz

A Magyar Tudományos Akadémia Természettudomá-nyi Kutatóközpontja (MTA TTK) és a Tudományos Is-meretterjesztő Társulat (TIT) közös ismeretterjesztő cikkpályázatot hirdet doktoranduszi tanulmányaikat határainkon belül, valamint külföldön jelenleg folytató vagy tudományos fokozattal már rendelkező fiatal, 35 évesnél nem idősebb kutatóknak. A pályázat célja, hogy a pályázók saját, az élő és élettelen természettudomá-nyok területén, valamint határterületein végzett kutatá-saikat közérthető módon közkinccsé tegyék.

A pályázatot három kategóriában lehet benyújtani:Élet és Tudomány kategória: a pályázók ebben a ka-

tegóriában a széles nagyközönség számára írott, figye-lemfelkeltő, az Élet és Tudomány stílusában készülő népszerűsítő cikkel pályázhatnak. A cikk terjedelme: 10-12 ezer n (szóközökkel). Ehhez 4-6 színes kép vagy ábra, grafikon is csatolandó.Természet Világa kategória: a pályázók a természet-

tudományok és a műszaki tudományok iránt érdeklődő olvasók számára írott, figyelemfelkeltő, a Természet Vi-lága stílusában készülő ismeretterjesztő közleménnyel pályázhatnak. A cikk terjedelme: 15-17 ezer n (szókö-zökkel). Ehhez 4-6 színes kép vagy ábra, grafikon il-lusztráció is csatolandó.

E két kategória első három helyezettje díjazásban részesülI. díj: 100 000 Ft, II. díj: 75 000 Ft, III. díj: 50 000 Ft.

Valóság kategória: a pályázók a természettudományok elsősorban tudományfilozófiai, tudománytörténeti, to-vábbá humán tudományi módszerekkel feltárható, össze-függéseihez kapcsolódó vagy a természettudományi fel-fedezések társadalomtudományi vetületeit elemző, a Va-lóság stílusában készülő cikkel pályázhatnak. A cikk terje-delme: 35-40 ezer n (szóközökkel). A Valóság kategóriá-ban a zsűri 1 db 50 ezer Ft-os különdíjat ítél oda.

Pályázni csak eredeti, máshol még nem közölt, illetve máshova közlésre be nem küldött cikkel lehet. A pálya-műveket a három lap szerkesztősége, az MTA TTK, va-lamint a TIT által felkért zsűri bírálja el.

Az egyes helyezések megoszthatók. A pályamunkákat egy nyomtatott kéziratos és egy elektronikus (CD) példányban kérjük kizárólag postai úton benyújtani. A képeket, illusztrá-ciókat a CD-n külön-külön kép fájlban kell elmenteni. A szerkesztőségek jogot formálnak arra, hogy a díjazásban nem részesült, de közlésre alkalmas cikkeket – szerkesztés után – ellenszolgáltatás nélkül megjelentessék. A pályázat be-küldői a pályázaton való részvétellel egyben hozzájárulnak cikkük közzétételéhez is a lapok internetes változatában.

Kérjük, hogy a pályázó a cikk végén tüntesse fel nevét, le-vélcímét, e-mailcímét, telefonszámát, tudományos fokoza-tát vagy doktori iskolájának és témavezetőjének nevét!

A pályamunkákat a TIT címére kérjük küldeni: 1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16. A borítékra írják rá: „MTA TTK–TIT cikkpályázat” és a kategória nevét.

A pályázatok feladási határideje: 2018. május 1.A SzerkeSztőSég

Kedves Olvasónk!

ELS

Ő K

ÉZ

BŐ

LA T

UDOM

ÁNY Ú

J ERE

DMÉN

YEI

Él e t É s tu d o m á n y 2018/16 483

Viselkedéses idegtudományi kutatások: vadászat

A vadászat központi fontosságú a ragadozók életében és a visel-kedés neurális hátterét feszegető kutatások a hipotalamusz bi-zonyos részei és egy középagyi terület, a periakveduktális szür-keállomány érintettségére utal-

nak. A periakveduktális szürkeállo-mány a középagyban található agy-csatornát (aqueductus cerebri) körülöle-lő, főleg neuronok sejttestét magában foglaló, tehát szürkeállományi régió. Nemrég két tanulmányt is publikál-tak, amik a hipotalamusz különböző magcsoportjai és a periakveduktális szürkeállomány között lévő ismert anatómiai összeköttetések szerepét vizsgálták a vadászattal kapcsolatban.

Egy kínai kutatócsoport a folt-feszültségzár módszerrel mutatta ki, hogy a periakveduktális szür-keállománnyal kapcsolatban lévő hipotalamikus sejtek több mint 60 szzaléka a GABAerg, vagyis fő-leg a gamma-amino-vajsav nevű neurotranszmittert bocsájtja ki. A méréseket agyszeleteken végzik, egy elektródával ellátott mikropipettával érintik a kiszemelt sejtet mikroszkóp segítségével és a sejt működése során keletkező ionáramokat detektálják, ezek alapján az ingerületátvivő termé-szetére is következtetni lehet. A követ-kező lépés a hipotalamikus GABAerg sejtek aktivitásának és az egér viselke-désének együttes megfigyelése volt. A GABAerg sejtekbe műtéti úton, ví-rusok segítségével juttattak kalcium-érzékeny fluoreszcens festéket, így a

IDE

GT

UD

OM

ÁN

Ysejtek aktivációjával járó kalciumion-szint emelkedés hatására a sejtek vilá-gítani kezdtek, ezt pedig egy optikai szál segítségével mérték.

Az egerek természetes körülmények között is vadásznak rovarokra, így ha a laboratóriumi egeret már fiatal ko-rában erre szoktatják, akkor felnőtt-korukban előszeretettel fogyasztanak például tücsköket. A kutatók kiéhez-tetett állatok ketrecébe helyeztek tücs-köt és azt találták, hogy amikor az egerek üldözőbe vették prédájukat, a periakveduktális szürkeállomány-nyal kapcsolatban lévő hipotalamikus GABAerg idegsejtek aktivitása foko-zódott. Ugyanezen idegsejtek mes-terséges gátlása mellett az éhes egerek nem támadták meg a tücsköt, viszont a sejtek mesterséges aktiválásának ha-tására a jóllakott egerek is üldözőbe vették az ízeltlábút. Ezek után az ege-rek egy mesterséges ingerrel szemben tanúsított viselkedését vizsgálták a kutatók. Egy 2 centiméter átmérőjű korongot közelítettek az állat felé, ami menekülést váltott ki belőle, de amikor ellentétes irányba mozgatták, akkor az egerek nem mozdultak el helyük-ről. Az eddig vizsgált hipotalamikus sejtek mesterséges aktivációjának ha-tására azonban az állatok a korong mozgásának irányától függetlenül megtámadták azt. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy a hipotalamusz és a periakveduktális szürkeállomány kap-csolatának fontos szerepe van a vadá-szat beindításában és kivitelezésében.

Egy koreai kutatócsoport egy má-sik, a periakveduktális szürkeállo-mánnyal szintén kapcsolatban álló hipotalamikus mag viselkedésre gya-korolt hatását vizsgálta. A mag sejtje-inek aktivációját az állatok ketrecébe helyezett egy-egy új tárgy felfedezése

váltotta ki, illetve mesterséges aktivá-lásuk hatására többször érintették meg és nagyobb távolságba mozdították el a tárgyakat. A kutatók úgy vélték, hogy a tárgyak felfedezése közben mutatott viselkedés nagyban hasonlít a vadászat során látható viselkedésre, ezért akkor is megfigyelték a sejtek mesterséges aktivációjának hatását, amikor az állat egy potenciális préda közelében volt. Ebben a kísérletben olyan egereket használtak, amik az-előtt még nem találkoztak tücsökkel, viszont a stimuláció hatására kerget-ték, megragadták és harapdálták is a rovart.

A kutatók felfigyeltek rá, hogy az egerek csak abban az esetben támad-ták meg a tücsköket a stimuláció hatá-sára, ha a tücsök éppen előttük volt. Ez a megfigyelés egy igen meglepő kísér-letre késztette a kutatókat: az egerek fejéhez erősítettek egy tárgyat, ami a fej elé lógott. A fej orientációjának és az objektum elhelyezkedésének folya-matos monitorozásával el tudták érni, hogy egy algoritmus akkor kapcsolja be a fotostimulációt amikor a tárgy éppen az egér orra előtt van és a meg-felelő irányba néz. A stimuláció bekap-csolásakor az egerek az objektum felé, tehát előre kezdtek szaladni. A rend-szer segítségével a kutatók képesek voltak tetszőleges útvonalon navigálni az állatokat.

A kutatások összességében a hi po -talamusz egyes magjai és a pe ria kve-duk tális szürkeállomány által alkotott rendszer vadászatban betöltött alap-vető szerepét mutatták ki. Az állatok viselkedését mindkét kutatócsoport megdöbbentő mértékben volt képes befolyásolni kísérletei során, aminek a lehetséges távolabbi következménye-it talán csak a merészebb sci-fi írók probálták eddig feszegetni.

ReichaRdt RicháRd

A periakveduktális szürkeállomány (kék) és a hipotalamusz (piros) hozzávetőleges

elhelyezkedése az emberi agyban (FORRÁS: THINGLINK.COM)

Stimuláció nélkül az egerek elmenekültek a korong elől (fent),

a stimuláció bekapcsolására azonban megtámadták azt (lent)

(FORRÁS: LI ÉS MTSAI., 2018)

Az egerek irányításához használt rendszer vázlata

(FORRÁS: PARK ÉS MTSAI., 2018)

ELS

Ő K

ÉZ

BŐ

LA T

UDOM

ÁNY Ú

J ERE

DMÉN

YEI

484 Él e t É s tu d o m á n y 2018/16

összetevők közvetett módon a táp-láléklánc magasabb szintjeibe is be-kerülnek.

A másik számottevő környezeti problémát az elhasznált halászhálók jelentik. Az óceán élőlényei – például a teknősök – ugyanis beleakadnak a kisebb-nagyobb hálódarabokba és el-pusztulnak. Így a túlhalászat mellett ez a szellemhalászatnak nevezett je-lenség is komoly károkat okoz.

A kutatócsoport, amely egy holland startup szervezet (The Ocean Cleanup) keretei között működik, az elkövetke-zendő öt évre a szemétsziget felére csökkentését tűzte ki célul. Erre min-den esélyük megvan, hiszen a kutatás-ból kiderült, hogy a képződmény 90 százalékban nagyobb hulladékdara-bokból áll, melyek jóval könnyebben észrevehetők és eltávolíthatók, mint az apró műanyagszemcsék.

Az óceáni műanyag felszámolása a szárazföldi hulladéktermelés mérsék-lése nélkül azonban csak átmeneti megoldás lehet. Ez utóbbi 2015-ben 322 millió tonna műanyaghulladékot jelentett. A tanulmány szerint ebből a folyamatosan növekvő mennyiségből évente mintegy 8 millió tonna kerül az óceánokba, amely öt hatalmas sze-métfoltban oszlik el a bolygón.

A 3D képalkotó technológián ala-puló műszerek segítségével a kutatók a hulladéksziget méretét 1,6 millió négyzetki-lométerre becsülték és egyre nagyobb mértékű növekedé-sére figyelmeztetnek.

Az óceán felszínén lebe-gő probléma mérséklésére számos mérnöki megoldást kidolgoztak már. A legismer-tebb talán épp a szervezet szel-lemi atyjához, Boyan Slat hol-land egyetemistához fűző-dik. Tervei szerint az óceáni áramlatok útjába olyan úszó falakat építenének, ame-lyek a feléjük sodort hulla-dékot felfognák, egy szűrő-rendszer segítségével pedig

Vízbefúltműanyag

Hatalmas, műanyag hulladékok-ból álló szeméthalom hullámzik a Csendes-óceánon, amely sok-kal nagyobb, mint azt sejteni le-hetett. Egy friss tanulmány sze-rint a mára már Franciaország, Németország és Spanyolország együttes területét is meghaladó méretű hulladéktakaró egyre gyorsabban gyarapszik.

A holland székhelyű kutatók 30 hajóból és két repülőgépből álló flottával mérték fel a műanyagfla-konok, halászhálók és műanyag-szemcsék alkotta óriási szemétszige-tet. A nagy csendes-óceáni szemét-sziget névre keresztelt képződmény vizsgálata során megdöbbentő ada-tok birtokába jutottak.

„A vizsgált szemétfolt jelenleg 80 ezer tonna úszó műanyagból áll” – mondta Laurent Lebreton, a Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmány szerzője. Ez körülbelül 500 jumbo jet tömegének felel meg és mintegy tizenhatszorosa a korábban becsült mennyiségnek.

A kutatócsoport legnagyobb meg-döbbenését azonban a Hawaii és Kalifornia közötti óceánfelszínen lebegő hulladék mennyisége vál-totta ki, amely több milliárd mű-anyagdarabot számlál, kettős ve-szélyt jelentve az óceáni élővilágra.

Egyrészt az öt milliméternél ki-sebb műanyagtöredékeket a halak elfogyasztják, ezáltal a benne lévő mérgező anyagok feldúsulnak a szervezetükben. Később ezek az ál-latok a ragadozók – például cápák – zsákmányai lesznek, így a káros

KÖ

RN

YE

ZE

TV

ÉD

ELE

Megy tárolóba vezetnék, ahon-nan aztán később könnyedén elszállíthatnák. A szerkezetet természetesen úgy helyeznék el, hogy ne jelentsen fenyegetést az élővilág számára.

A szakemberek szerint azon-ban az úszó szemétdomb csak a jéghegy csúcsa, hiszen egy-előre fogalmuk sincs a óceáni

aljzaton, illetve a kontinentális talapza-ton lerakódó hulladék mennyiségéről és szennyező hatásáról.Forrás: Phys.org

A karibuk viszontagságai

A kanadai természetvédelmi hi-vatalok évtizedek óta tapasztalják azt az egyre erősödő jelenséget, melyet „látszólagos konkurenci-ának” hívnak: a hatalmas északi erdőkben egyre kevesebb karibut találni, miközben a jávorszar-vasok egyre nagyobb számban jelennek meg. A jávorszarvas-állomány növekedése nem azzal magyarázható, hogy elorozzák

rokonaik, a karibuk elől a táplálé-kot, hanem inkább azzal a ténnyel, hogy könnyebben visszaverik a far-kasok támadásait, melyek ezért a könnyebb zsákmány reményében a karibukat veszik célba.

A University of Alberta professzora, Rober Serrouya és kollégái szerint ez ellen nem a farkasok kilövése a logi-kus lépés. A PeerJ nevű, tudományos művek nyílt hozzáférését biztosító lapban közzétették annak a program-nak a kiértékelését, melyet kezdetben kísérletnek szántak, de immár a ka-nadai természetvédelmi hivatal több, mint egy évtizede a gyakorlatban is működtet. Eszerint a jávorszarva-sokra vonatkozó kilövési kvótát lo-kálisan megemelték, mivel ezek az állatok a fehérfarkúszarvassal és a farkasfalkákkal együtt egyre gyak-rabban fordulnak elő északon, hiszen a fakivágások és a klímaváltozás követ-keztében az erdők megritkultak, és ez megfelelő élőhelyet biztosít számukra.

Ha egy adott kísérleti területen a ki-lövési kvóta növelésével a jávorszarva-sok számát az ökoszisztéma megválto-zását megelőző időnek megfelelő mér-tékűre csökkentik, akkor a farkasok száma is azonnal csökken, jelentették ki a kutatók - ezzel egyidőben pedig a karibuk száma növekszik. Mikor

TE

RM

ÉS

ZE

TV

ÉD

ELE

M

Az így is végeláthatatlan szemétsziget még tovább növekszik (FORRÁS: WORDPRESSPHOTO.COM)

A szellemhalászat egyik legnagyobb elszenvedői a tengeri teknősök (FORRÁS: PBS.ORG)

ELS

Ő K

ÉZ

BŐ

LA T

UDOM

ÁNY Ú

J ERE

DMÉN

YEI

Él e t É s tu d o m á n y 2018/16 485

azokat a területeket, ahol nem tör-tént beavatkozás, összehasonlították a kísérleti helyekkel, akkor kiderült, hogy utóbbiakat két és félszer több farkas hagyta el, és a korábbi 80%-ról 90%-ra nőtt a karibuborjak száma, melyek túlélték az első évüket. A kísér-leti helyen őshonos, és 15 évvel ezelőtt vészesen megfogyatkozott észak-ko-lumbiai karibucsordák észrevehető-en magukhoz tértek a „támogatott” jávorszarvas-kilövések következté-ben, és az állatok száma egy évtizede stabil. Ez a csorda azonban szeren-csés kivételnek számít, ahogyan azt más kanadai régiók esetében látni, ott ugyanis egyre kevesebb karibut találni.

Az indirekt megoldás mindenesetre hasonlóan hatékony, mint a draszti-kusabb megoldás: Alberta államban hét év leforgása alatt 841 farkast öl-tek meg, hogy a területen élő Little-Smoky-karibuk számát stabilan tarthassák.

A karibuk más területen is felhív-ják magukra a figyelmet. Éven-te kétszer egy hatalmas csordává állnak össze, hogy a kanadai szá-razföld és a Victoria-sziget között megtegyék az utat a téli és nyári élőhelyük között. A csorda számos kisebb egységből áll, melyek csatla-koznak az óriásira növő karaván-hoz. Amerikai és skót biológusok és biomatematikusok az új-me-xikói Santa Fe Institute kutató-ja, Andrew Berdahl vezetésével drónok segítségével, légi megfigye-lések alapján kielemezték a karibuk csoportdinamikáját, és megállapí-tották, hogy az egyes állatok szo-ciális reputációjától függ, hogy ki vezeti a csapatot, és ki kit követ a sorban. Ezt a kor, vagy a nem befo-lyásolhatja. A csordán belüli szociális interakciókat a kutatók matematikai modellekkel írták le, eredményeiket pedig a Philosophical Transactions of the Royal Society B nevű szaklapban publikálták.

Eszerint az állatok nem egyszerűen a mellettük haladókhoz igazodnak, hanem egyes fajtársaiktól erősebben hagyják magukat befolyásolni, mint másoktól. Azok a karibuk, amelyek eljutnak a csorda csúcspozíciójába, automatikusan átveszik a vezetéssel járó felelősséget, a többi pedig követi. Csak a borjak nem tagozódnak be a sorba, hanem szorosan az anyjuk mel-lett haladnak, a felnőtt bikák pedig távoltartják magukat a fősodortól.

Amint elérte célját, a nagy csorda fel-bomlik, és az állatok kisebb csapatok-ban szétoszlanak a területen.

Az új megfigyelési mód és a mate-matikai modell talán segíthet abban, hogy a kutatók a szétválás és újra egymásratalálás szezonális folyama-tait jobban megismerjék. Hosszútávú tanulmányozással a tudósok minde-nekelőtt azt szeretnék feltárni, hogy hogyan változik az állatok szociális megítélése életük során, hiszen ettől függ, hogy mely egyedek vezethetik a csordát a nagy vándorlás alkalmával.

Eddigi tanulmányok csak a csorda mozgását vizsgálták. Az egyes állatok megfigyelésével először kerül előtérbe a csoportdinamika szerepe, mely a vo-nulás során a kollektív döntést befolyá-solja. A tudósok szerint az új ismeretek más költöző-vándorló állatfajok tanul-mányozásában is hasznosak lehetnek.

A kanadai Yukon terület és Alasz-ka között évente szintén százezernél is több karibu tesz meg több mint 900 kilométert, hogy eljusson a téli szálláshelyéről a nyárira, majd visz-sza. A karibu borjak az alaszkai Arctic National Wildlife Refuge (Északi-sarkvidéki Nemzeti Vadvi-lág Menedék) területén látják meg a napvilágot. Eric Post, a Pennsylvania State University ökológusa azonban úgy véli, hamarosan vége szakadhat ennek a vonulásnak, amely az egyik leghosszabb, melyre a földön élő szá-razföldi emlősök vállalkoznak. A fe-nyegetés a deszinkronizációban rejlik.

Ezt eddig csak költöző madaraknál figyelték meg: a felmelegedés miatt északon hamarabb köszönt be a ta-vasz a megszokottnál, a növények korábban hozzák új hajtásaikat. Sok rovar lárvája az eddigieknék korábban fejlődik ki, az Afrikából visszatérő madaraknak pedig ez azt jelenti, hogy elmulasztják a számukra,

de főleg fiókáik számára oly fontos táplálék megszerzésének ideális idő-pontját.

Post szerint hasonló sorsra juthatnak a karibuk is. Télen ezek az állatok kény-telenek a hó alól kikotorni a tápanya-gokban szegény zuzmókat, így tavasszal szükségük van a rügyek, fiatal hajtások, friss fű, virágzó gyógynövények nyúj-totta tartalmasabb kosztra. Csak ez a fajta táplálék látja el őket a szükséges energiával, hogy borjaikat tejükkel táp-lálják, vagy ellenségeiktől védelmezzék. A fehérje- és szénhidrátforrások eléré-séhez kell a téli előhelyükről a nyárira húzódni. A vonulás kezdetét a nappalok meghosszabbodása jelenti számukra.

A növények azonban a hőmérséklet változására reagálnak, és indul el ben-nük az új élet. Az Északi sarkvidék átlag-hőmérséklete az utóbbi időszakban 4,5 Celsius fokkal emelkedett, a tavasz kö-

rülbelül 2-4 héttel korábban köszönt be, mint harminc évvel ezelőtt. Így eltolódott az összhang és a karibuk azután érik el ellési helyüket, ami-kor a növényekben a tápanyag kon-centrációja már túl van a csúcspon-ton, és visszahúzódóban van.

Az állatoknak persze korábban is meg kellett birkózniuk azzal a helyzettel, hogy a tavasz bekö-szönte évről évre változik kisssé, ezért előfordult, hogy a csordának tovább kellett vonulnia, és olyan helyet keresnie, ahol késett még a rügyfakadás. Az élettér nagysága

és változatossága lehetővé tette ezt, de ha egyik évben kevesebb borjú is szüle-tett, a következő - mondhatni normá-lis időjárású - évben pótolták a kiesést.

Ma azonban a klímaváltozás meg-fosztja a karibukat ettől a lehetőségtől, mivel a vegetációs periódusok - Post és csapata szerint - kiegyenlítődnek. A rügyfakadás szakasza lerövidül, csak értelmetlen energiaveszteséggel jár, ha az állatok megpróbálnak olyan terü-leteket elérni, ahol korábban időbeli eltolódást tapasztaltak a növények fej-lődési szakaszai között. Nyugat-Grön-landon a kutatók által megfigyelt csor-dában ezért csökken az ellések száma, és nő a borjak halálozási aránya.

Sajnos, a gazdsági érdekcsoportok régóta és egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a mindenkori amerikai kormányra, hogy az támogassa az Arctic National Wildlife Refuge terü-letén az olajfúrásokat. Ez nem csak a karibuknak jelentene végzetes csapást.

hesz MaRianna

486 Él e t É s tu d o m á n y 2018/16

Szerbia a XV. századtól az Oszmán Birodalom rabigáját nyögte. A politikai autonó-mia 1817-es kivívása után két di-nasztia tagjai váltogatták egymást a fejedelmi trónon: az Obrenović-ok és Kara đorđević-ek. 1878-ban az-tán az európai nagyhatalmak hiva-talosan is elismerték Szerbia füg-getlenségét, Obrenović Milán feje-delem pedig néhány évvel később királlyá koronáztatta magát. Az osztrákbarát uralkodó azonban né-hány rosszul sikerült politikai ma-nővernek köszönhetően 1889-ben kénytelen volt lemondani kiskorú fia, I. Sándor javára. A fiatal király nem sokáig tűrte, hogy mások irá-nyítsák. Miután magához ragadta a hatalmat, azonnal kizárta a kor-mányzásból a népszerű, oroszbarát Radikális Pártot, korlátozta a tör-vényhozás hatalmát, és a hadsereg főparancsnokává nevezte ki emig-rációból hazatérő apját. A trónra lé-pésekor még népszerű ifjú ezekkel a lépésekkel maga ellen fordította korábbi támogatóit is. Miután a sajtó élesen kritizálta politikáját és önkényuralmi módszereit, a király korlátozni kezdte az egyesülési- és a sajtószabadságot. Az elégedetlen-ség csúcspontján, 1899 nyarán egy

I . S Á N D O R S Z E R B K I R Á LY M E G G Y I L KO L Á S A

A TÖRTÉNELEM SZEMÉTDOMBJÁN

Ďuro Knežević nevű radikális rá-lőtt a nyitott kocsin utazó exkirály-ra, aki azonban csak könnyebben sérült meg.

A királyt nem csupán politikai, ha-nem magánéleti problémák miatt is támadták. Még trónörökös korában beleszeretett édesanyja egyik udvar-hölgyébe, Draga Mašinba, egy cseh mérnök feleségébe, és viszonyt is kezdett vele. A tizenkét évvel idő-sebb asszony időközben megözve-gyült, és a hírek szerint a szerelmes herceg mellett több szeretőt is tar-tott. Sándor trónra lépése után is ki-tartott mellette, annak ellenére, hogy a nő polgári családból szárma-zott, és egy balul sikerült nőgyógy-ászati műtét következtében végleg meddővé vált. Egy monarchiában azonban a zavartalan trónöröklés rendkívül kritikus kérdés, ezért mi-niszterei igyekeztek eltéríteni a ki-rályt házassági tervétől, de sikertele-nül. A frigy 1900 nyarán megkötte-tett, mire a szerb kormány testületi-leg lemondott. A pletykák szerint Draga megpróbálta elhitetni az ud-varral, hogy mégis teherbe esett, de a turpisság hamar kiderült. Ekkor az a pletyka terjedt el, hogy Sándor a fele-sége egyik öccsét, Nikodija Lunje-vicát akarja megnevezni örö kö sé nek,

amely után a felháborodás a tetőfo-kára hágott, és már csak egyetlen szikra kellett a robbanáshoz.

Mérgezett hús rendel!Különösen az ifjú katonatisztek kö-rében volt mérhetetlen az elkesere-dés. 1901 augusztusában Dragutin Dimitrijević vezérkari százados ve-zetésével – akit bajtársai hatalmas termete miatt az egyiptomi bikais-ten után csak Apisnak neveztek – heten megalapították a „Fekete Kéz” nevű titkos szervezetet azzal a céllal, hogy megdöntsék Sándor ha-talmát. Nem sokkal később csatlako-zott hozzájuk Aleksandar Mašin nyugalmazott ezredes, a királyné egykori sógora, aki szentül hitte, hogy annak idején ez az asszony mér-gezte meg a fivérét, hogy királyné le-hessen. Végül csaknem 120 tisztet vontak be az összeesküvésbe.

Kezdetben csak a gyűlölt király-néval akartak végezni. Úgy tervez-ték, hogy amikor Draga születés-napján, szeptember 11-én a pár ki-kocsikázik, egy látszattámadást in-dítanak ellenük. Majd az ezt követő zűrzavarban – azzal az ürüggyel, hogy biztonságba akarják helyezni – magukkal cipelik a királynét, és belefojtják a Szávába. Más források

A történelem során nem először fordult elő, hogy egy uralkodó arrogáns,

pökhendi viselkedésével szinte összes alattvalóját maga ellen hangolta.

Ha mindehhez hozzáteszünk egy még nálánál is gyűlöltebb, mindenki által

megvetett feleséget, máris kész a recept egy nyugat-balkáni

shakespeare-i királydrámához. Draga Mašin és I. Sándor szerb király

Él e t É s tu d o m á n y 2018/16 487

Miniszterek a halállistánAznap este Sándor és neje egy hang-verseny megtekintése után a Konak kertjében vacsorázott. A király a késő esti órák ellenére magához hívatta Cincar-Marković miniszterelnököt, mert anonim levélben figyelmeztet-ték, hogy az élete veszélyben forog. A kormányfő igyekezett megnyugtatni az uralkodót, és berendelte a királyi palotába hadsegédét, Laza Petrovićot, a palotaőrség parancsnokát, hogy személyesen őrködjék a biztonságán. A király kijelentette, hogy másnap el-fogatja mindazokat, akiket a levél szerzője összeesküvéssel gyanúsít, és statáriális úton agyonlöveti őket. A miniszterelnök helyeselte az elfoga-tást, de rendes bíróság elé akarta állí-tani a gyanúsítottakat. Ezen a nézet-eltérésen heves szóváltás keletkezett közöttük, melynek eredményeként a miniszterelnök azonnali hatállyal be-

adta lemondását, és engedélyt kért a

távozásra.

Miután az uralkodó és felesége nem sokkal éjfél után nyugovóra tért, Naumović üzenetet küldött Apisnak a Korona Étterembe, hogy itt az idő a cselekvésre. Nem sokkal később a Vracsár-hegyről három rakéta röpült az ég felé, mellyel megadták a jelet a többieknek a gyülekezőre a tiszti ka-szinó sarkán. Amíg a csaknem har-minc fős különítmény a palotához vette az irányt, addig Aleksandar Mašin és beosztottjai a miniszterelnök,

Milovan Pavlović hadügyminiszter, Velimir Todorović belügyminiszter és a király sógorának lakásaira sietett. Az álmából ébresztett Cincar-Markovićot saját házának küszöbén lőtték le. Zse-bében megtalálták az összeesküvő-ket leleplező levelet. Pavlovićot, Todorovićot és Lunjevicát letartóztatták, de később a zászlóalj-parancsnokságon mindegyiküket tarkón lőtték.

Az Apis vezette különítmény hajnali kettőkor ért a Konakhoz. Naumović előzőleg ópiumot kevert a palotaőrség italába, így a bejutás nem jelentett problémát. Ekkor azonban az épület hirtelen sötétségbe borult, mert a ki-rályné rendeletére – takarékossági szempontból – éjszakára ki kellett kap-csolni a vil lany világítást. Az összees-küvők így is hamar megtalálták a má-sodik emeleti királyi hálószobát, ame-lyet zárva találtak. A kulcsot Naumović nak kellett volna megsze-reznie, ez azonban nem sikerült neki, ezért végül dinamittal robbantották be az ajtót. A támadók benyomultak,

de a királyi pár ágyát üresen találták. Csupán a fésülködő asztalon heverő nyitott könyv árulkodott arról, hogy nem sokkal ezelőtt még jelen lehettek. Alaposan átkutatták a szobát, de sem-mit nem találtak. Apis ekkor a pisláko-ló gyertyafénynél észrevette, hogy va-laki lefelé szalad a lépcsőn, ezért azt gondolva, hogy talán a király az, utá-na eredt. De csak az egyik testőr volt, aki rálőtt, és súlyosan megsebesítette a parancsnokot.

A rejtett szoba titkaAz összeesküvők egy pillanatra megtorpantak, Apis azonban arra utasította őket, hogy most már fe-jezzék be, amit elkezdtek, különben

szerint egy kálium-cianidba már-tott tőrrel akarták megsebezni. Ezt követően lemondásra szólítják fel Sándort. Amennyiben aláírja az előre elkészített okmányt, akkor szabadon elhagyhatja az országot. Ezt a tervet azonban hamarosan el-ejtették, mert belátták, hogy a ki-rály olyan szerelmes feleségébe, hogy képes lenne trónörökössé ki-nevezni sógorát, Lunjevicát. Ezért úgy döntöttek, hogy a polgárhábo-rút elkerülendő, nekik is meg kell halniuk. Amikor Sándor fülébe ju-tott, hogy meg akarják fosztani trónjától, 1902 novemberében Dimitrije Cincar-Marković tábor-nokot nevezte ki a kormány élére, amelyet az összeesküvők árulásnak tekintettek.

Először 1903 húsvét vasárnapján akarták meggyilkolni Sándort és nejét a Szent Száva katedrálisban, de ezt technikai okokból el kellett halasztaniuk. A következő alka-lommal egy rendőrfelügyelő vette észre, amint a királyi palota, a Konak konyhájában egy lakáj valamilyen port szórt a király ételébe. A szolgát azután arra kényszerítették, hogy ő egyen a húsból, ami után állítólag szörnyű kínok között távo-zott az élők sorából. A követ-kező kitűzött dátumot a belgrádi filharmonikusok megalakulásának 50. évfor-dulójára időzítették, ám ez a terv is meghiúsult.

A tétlenséget megunva, Apis és társai úgy döntöttek, hogy frontális támadást indítanak a palota ellen, ezért a vezér kiadta a parancsot a lázadók mozgósítá-sára. A beavatott vidéki tiszteket levélben szólították föl, hogy jöj je-nek Belgrádba, és a város különbö-ző pontjain, a feltűnést kerülve ötös-hatos csoportokban gyülekez-zenek egy-egy szállodában. A tá-madást június 10. éjszakájára (a Ju-liánusz naptár szerint május 28.) időzítették, amikor egy, az összees-küvésbe beavatott katonatiszt, Mihailo Naumović alezredes, a Ki-rályi Testőrgárda parancsnoka volt éppen őrségben. Az ő feladata volt jelenteni, ha a királyi pár aludni tér, és kinyitni a hálószoba ajtaját az ösz-szeesküvők előtt.

Apis és két társa a „Fekete Kéz” nevű titkos szervezetből

Dragutin Dimit ri je vić

Apis, a merénylet vezetője 1900 körül

488 Él e t É s tu d o m á n y 2018/16

hallani lehetett, ahogyan belülről ki-nyitja valaki a zárat, és a rejtett ajtó-ban megjelent a selyem hálóköntösbe öltözött Sándor és neje. Rémült te-kintetükből látszott, hogy felké-szültek a halálra. A következő pilla-natban Mihailo Ristić százados fel-emelte revolverét, és a királyra cél-zott. Sándor előrelépett egyet, de ebben a pillanatban golyót kapott a szájába, és elvágódott. A királyné sikoltozva vetette férjére magát, hogy testével védelmezze, Ilija Radivo je vić kapitány azonban nem könyörült rajta. Ezután szinte csak úgy záporoztak a revolvergolyók a vonagló áldozatokra.

Petrović közben a pillanatnyi fi-gyelmetlenséget kihasználva, csizma-szárából előhúzott egy revolvert, és Ristić nyakát hátulról átfogva, túszul ejtette. De ezzel csak saját sorsát pe-csételte meg. Miközben át akarta vonszolni egy másik szobába, egy fi-atal katona hirtelen mellé lépett és nyakon lőtte. Ekkor az elszabadult indulatok kegyetlen tettekre sarkall-ták a katonákat. Csaknem negyed-óráig őrjöngve ütlegelték, rugdosták a halott királynét, kardjaikkal pedig szörnyen megcsonkították. Ezután férje holttestével együtt kihajították az ablakon, a lent várakozó katonák pedig diadalittasan cipelték őket egy közeli szemétdombhoz.

mindannyiukra halál vár. Szobáról-szobára kutatták át az épületet, köz-ben tehetetlen dühükben össze-visz-sza lövöldöztek, és bajonettekkel szaggatták fel a falon lógó festmé-nyeket. Ekkor találtak rá Laza Petrović testőrparancsnokra, akit fegyverrel kényszerítettek arra, hogy azonnal vezesse őket a királyi párhoz. A bátor hadsegéd azonban abban bízva, hogy időközben meg-érkezik a segítség, azzal húzta az időt, hogy folyton félre vezette őket. Két órányi meddő bolyongás után az összeesküvők már a palota felgyújtá-sával fenyegetőztek, amikor visszaér-tek a királyi hálószobához. Egyes pletykák szerint a Konakot titkos folyosó kötötte össze az orosz nagykövetséggel, ezért ultimátumot adtak Petrović-nak. Tíz percet kapott arra, hogy megmutassa a folyosót, különben a halál fia. Ő azon-ban rendíthetetlen maradt.

Ekkor egy Velimir Vemić nevű hadnagy észrevett egy apró rést a hálószoba falán a tükör mellett. Amikor köze-lebb lépett és megkocogtatta, a kongó hangból rögtön tud-ta, hogy a tapéta mögött rejtett helyiség található. Már éppen arra készültek, hogy berobbantsák, amikor Petrović közbelépett és ő maga kiáltott be a király-nak, hogy nyisson ajtót ön-ként, mert minden elveszett. Rövid csend után Sándor kikiáltott: „Megbízhatok tisztjeim esküjében?” Aztán

Jótett helyében?Miután kiélték gyilkos ösztöneiket, a lázadók összeszedték sebesültjeiket - köztük Apist -, és egy közeli lakta-nyába siettek, hogy másnap onnan jelentsék be a hatalomváltást. Jól szá-mítottak, ugyanis a hírek hallatán reggel a főváros csendjét örömujjon-gás verte fel, az utcára vonult töme-gek a támadás brutalitásával mit sem törődve éltették a puccsot. Az össze-esküvők azt is bejelentették, hogy a svájci száműzetésben élő, 59 éves Petar Karađorđević-et hívták meg az elárvult trónra.

Sándor és neje holttesteit jobb híján egy billiárdasztalon boncolták fel. A király testében összesen 19 katonai revolverlövedéket számoltak össze, melyekből legalább kettő halálos volt. Az egyik a szívet érte, a másik az altestébe hatolt, és átszakította az ütőeret. Bal szemgolyóját is szétron-csolta egy töltény, a test pedig ször-nyű módon szét volt vagdalva. Fele-ségében még ennél is több, összesen 36 lövedéket találtak, és 40 kardcsa-pás borította testét.

Az összeesküvők arra számítottak, hogy a nagyhatalmak az Osztrák-Magyar Monarchia kivételével tá-mogatni fogják a hatalomváltást, a kegyetlen eljárás miatt azonban még II. Miklós cár is mélységesen elítélte azt. Pedig az új király természetes

szövetségesének számított. I. Péter a nemzetközi felhábo-rodásra válaszul, a gyilkossá-gokban közvetlen szerepet vállaló tiszteket hadbíróság elé állíttatta, és rövid úton nyug-díjaztatta. Vezetőjük, Dragu-tin Dimit ri je vić Apis azonban továbbra is vezető pozícióban maradhatott a hadseregben, és a hivatalosan betiltott „Fekete Kéz” sem függesztette fel a működését. 1914-ben az ő kez-deményezésükre gyilkolták meg a Szarajevóba látogató Ferenc Ferdinánd osztrák trón örököst és nejét, ami ki-robbantotta az első világhábo-rút. A szerb vereség után a po-litika számára kellemetlenné vált Apist letartóztatták, és ha-mis vádakkal halálra ítélték. 1917. június 11-én állították ki-végzőosztag elé.

Hegedüs Péter

A szerb királyi pár

I. Péter közvetlenül a megkoronázása után

Él e t É s tu d o m á n y 2018/16 489

T íz évvel ezelőtt, 2008 őszén egy vastag levél érkezett a Magyar Televízió Sírjaik hol domborulnak? című műsorának szer-kesztőségébe. A postázóból aznap én hoztam fel a küldeményeket s az emlí-tett boríték egy kicsit kinyílt, egy megviselt briftasni (tárca) kandikált ki belőle. Ekkor már hatvanhárom éve fejeződött be a II. világégés, de még – a média útján is – mindig sokan keres-ték eltűnt hozzátartozójukat, így zsák-számra kaptuk a levele-ket. Emberek tízezrei-ben élt a remény, hogy az elveszett családtag örök nyugvóhelyének legalább a helyéről érke-zik egyszer hír. A műsor hamar népszerű lett, s a kezdése óta eltelt első félévében mintegy ezer levelet bontottak fel a szerkesztőségben. Több-ségük a II. világhábo-rúban, illetve hadifo-golytáborban eltűnt ka-tona, munkaszolgálatos és civil hozzátartozó iránt érdeklődött. A le-velek javarészét Magyarországon, a kisebb részét a környező országok magyarlakta vidékein, illetve a világ távoli tájain adták postára. Szeren-csére a műsor az internetre is felke-rült, s ennek köszönhetően a tenge-rentúli érdeklődők is szép számban je-lentkeztek.

PostabontásA postabontás után minden a cso-mag körül forgott, a szerkesztők az asztal körül tolongtak, fokozódott az izgalom. Nem lehetett megin-dultság nélkül forgatni a műsor-nak küldött pakk tartalmát: két el-esett német katona emlékeit rejtet-te a levéltárca. Az egyik okmánya olvashatatlan volt, a többi dokumen-tum viszont egy 29 éves fiatalember-hez, Anton Haneberghez tartozott.

Egymás mellé helyeztük a jó állapot-ban megmaradt relikviákat. A kato-nakönyvhöz kötözték a személyi iga-zolójegyet, durvább nevén a „dögcé-dulát”, ezután a fotók következtek. Az esküvői képen az ifjú férj már ka-tonaruhában feszít, a pár arcán in-kább az elszántság, mint a boldogság

tükröződik. Egy másik fotó kará-csonykor feleségével és gyermekével készült, de az ünnepi mosoly itt is el-marad. A harmadikon kisfiát, The-odort viszi nyakában a kacskaringós erdei úton civil ruhában, majd fele-ségével, Johannával sétál kettesben, és síel a vadregényes tájakon (a neve-ket később tudtuk meg). Anton Haneberg rangidős tizedes, a háború poklából, 1945 februárjában lakhe-lyére, Oberstdorfba kapott szabad-

ságot. Az utolsó boldog családi együttlétről ta-núskodtak a fényképek. Február végére tért visz-sza szolgálati helyére, s a nyugat-magyarországi harcok közepében talál-ta magát.

„Hatévesen éltem át a Nádasd környéki véres csatákat. A katona irattárcáját Nádasdon, a mezőn keresztapám találta meg – informálta akkor a szerkesztőséget Nor dovics Imre, a levél küldője. – Akkor 17 éves volt, s nyáron, júliusban a nagy

szüleim gabonatábláján dolgozott, amikor meglelte. Gyönyörű, magyar, világosbarna bőrtárcát talált, rányomták a magyar címert. A jó minőségének is köszönhette, hogy az iratok épségben maradtak. Keresztapám elfeledkezett róla, mi a hagyatékában bukkantunk rá. Sokat töprengtünk azon: mit is kezdjünk

A N TO N H A N E B E R G B A L L A D Á J A

Egy évtizede különös küldemény tartotta izgalomban a közmédia hadisír-gondozó műsorának munkatársait: egy elesett német katona tárgyi emlékei kerültek elő hatvanhárom év után. A szerkesztők kutatómunkája nyomán egy szerencsét-len sorsú fiatalember, Anton Haneberg élete tárult fel.

EGY KATONA TÖRTÉNETE

Katonakönyv

Esküvői kép

490 Él e t É s tu d o m á n y 2018/16

vele? A német nagykövetségre küldjük el? Valaki aztán azt tanácsolta, juttassuk el a tévéműsornak. Azonnal fel is adtuk egy borítékban azzal a kikötéssel: nyilvános szereplést nem vállalunk. Úgy érezzük, az iratok közkinccsé tételével tartoztunk a német katona emlékének, s öregbítjük hazánk hírnevét.”

Tiszteletet érdemel a keresztapa, aki mindenesetre évtizedeken át megőrizte a papírokat, pedig ilyet rejtegetni kockázattal járt az ötvenes években.

A 86-os útonMikor e cikket írva felelevenítettem az egy évtizede történteket, a sír ál-lapotáról érdeklődtem a nádasdi plé-bánián. Takács László plébános szí-vén viseli a háborúban elesettek em-lékének ápolását, legyen az magyar, német, vagy orosz katona örök nyughelye. Élénken él még benne a tárca története. Elmondta, hogy 1945 húsvétja előtt az akkor 18 éves, azóta elhunyt Holtai László a tragédia szemtanúja volt. Látta, amikor egy német katonai autó négy személlyel Zalalövő felől érkezett a 86-os úton, s tőle érdeklődtek, hogyan juthatná-nak el Körmendre. A gépkocsi veze-tője vélhetőleg Anton Haneberg volt. Az információ nyomán vissza-kanyarodtak, de akkor már szovjet katonákkal találták magukat szem-ben. Ekkor a falu felé menekültek, ahol szintén egy orosz egységgel ke-veredtek tűzharcba. Egy tiszt egy lö-vészárok felé futott, őt ott érte a ha-lálos golyó, a sofőr pedig a mezőn

próbált egérutat nyerni. Ő sem járt szerencsével, hátulról lőtték le, a tüdőlövés végzetes volt számára. A tárcát min-den bizonnyal ekkor dobta el, talán, hogy hozzátartozóit értesítsék. Ez valószínű lehet, mivel vérnyomok nincsenek rajta, s a dögcédulától is talán híradási szándékkal szaba-dult meg. A zavaros időben a tisztet valahol az árokban hantolták el, Anton Hane-berg földi maradványait az akkor hősi halált halt Fejérvári Lajos zászlós mellé temették el a sírkertben.

A rendkívüli külde-mény – a megdöbbenés után – nem hagyta nyu-godni a munkatársakat. A hozzájuk forduló bizal-ma is sugallta a továbblé-pést, hogy felleljék a kato-na még élő családtagjait.

A szerkesztőség németül kiválóan beszélő szerkesz-tő-riportere vette kezébe az ügyet. Azonnal kereste a kapcsolatot a bajorországi kisváros, Oberstdorf ön-kormányzatával. Nem sok-kal később már a család tele-fonszáma is a kezében volt.

„Ifjabb Anton Haneberg vette fel a telefont – emlékezik a megható pillanatra Noll Ka-talin. – Ekkor derült ki, hogy az elesettnek a februári szabadságolás után kilenc hónappal Anton Haneberg csalá

djával karácsonykor

Anton Haneberg kisfiával, Theodorral

Oberstdorf látképe (A SZERZŐ FELVÉTELE)

Él e t É s tu d o m á n y 2018/16 491

újabb gyermeke született. Ifjabb Anton Haneberg hangjában a teljes megdöbbenés és az öröm keveredett, mert az édesapját mindvégig eltűntnek hitte, s tőlünk tudott meg többet a katona további sorsáról.”

OberstdorfA szerkesztőség lelkesedése nyomán nemsokára stáb indult a német kisvá-rosba. A csapat összefogója Noll Kata-lin volt, akivel a nézők – a németor-szági tudósításokban – most is nap mint nap találkozhatnak, s hozzá csatlakozott Kele Andor operatőr, s krónikásként és gépkocsivezetőként jómagam. Itt em-lékeznék meg a nagyszerű filmesről;

kevés ilyen alapos szakemberrel forgat-hattam együtt. Természetfotósként is-meretterjesztő filmek tucatjai fűződ-nek a nevéhez, a második világháború-ról forgatott dokumentumfilmekben is maradandót alkotott. Múlt időben be-szélhetünk róla, mivel 2016-ban, fiata-lon hunyt el.

Az adminisztráció elhúzódása mi-att viszonylag későn indultunk a Magyar Televízió épületétől, így sűrű este értünk Oberstdorfba, a Hane berg család lakhelyére. Más-nap reggel tárult fel igazán a tele-pülés szépsége. A tízezer lakosú ba-jor kisváros 2000–2300 méter ma-gas hegyek ölelésében fekszik, így a síelők és a hegymászók paradicso-ma. Lakói javarészt az idegenforga-lomból élnek. Hangulatos sétálóut-cák, családias környezet, igényes

vendéglátóhelyek várják a vendége-ket. Az idősebb fivér, Theodor Haneberg is egy takaros házban fo-gadott minket. Érthető módon, ele-inte zavartan viselkedett, meglett emberként sem tudta feldolgozni a váratlan szituációt. Később feloldó-dott, s szavai nyomán bontakozott ki a család és édesapja megrázó törté-nete.

E településen élte tehát mindennapi életét Anton Haneberg. A háború előtt keményen dolgozott sofőrként, álmaiban egy taxitársaság képe lebe-gett. Fillért fillérre halmozott, s még a háború kitörése előtt megvett egy hatszemélyes Opelt, a kocsival turis-

tákat szállított a környéken. Jóllehet, ez a képeken nem tükröződik, de életvidám ember volt, szeretett ki-rándulni, a hegyekben síelni, estén-ként barátainak tangóharmoniká-zott. Az idegenforgalomból élt, de a háború szétzúzta álmait. A környe-zetéből ítélve békés családi életre, s nem hősi babérokra vágyott. Az ösz-szekuporgatott autót a hadsereg foglalta le a háború alatt.

1939-ben mint gépkocsivezetőt, az elsők között hívták be katonának, ahol szép lassan emelkedett a ranglét-rán, s rangidős tizedesi címig jutott. Európa különböző harcterein küzdötte végig a világháborút, gyakran enged-ték haza szabadságra. 1941-ben nő-sült, felesége Johanna egy fiúgyer-mekkel ajándékozta meg. Legutoljá-ra, 1945 februárjában járt otthon,

majd visszatért a magyarországi had-színtérre. Ezután veszett nyoma, má-sodik fiát, Antont már nem ismerhet-te meg. Felesége sohasem ment férj-hez, a gyermekeinek áldozta életét és a családban ritkán beszéltek az apáról. Az emlékezés nagyon felizgatta az özvegyet, aki – talán az átélt szenve-désektől – fiatalon hunyt el.

A Theodor Haneberggel készített beszélgetés után a filmhez vágóképe-ket vettünk fel, így bejártuk a vidéket. Felmentünk a várost körülvevő he-gyekbe, ahol Anton Haneberg gyak-ran megfordult, sétáltunk a városban, és vendéglátónk jóvoltából minden házról megtudtunk valami érdekeset. Az együttlét során vezetőnkben egyre jobban előjöttek az édesanyjától egy-kor hallott családi emlékek is.

Sikertelen exhumálásA relikviák átadására a városházán kis ünnepséget szerveztek. Itt talál-koztunk a fiatalabb fiúval, Antonnal. Noll Katalin kis beszédben szólt kül-detésünkről, és a polgármester szin-tén kedvesen reagált jövetelünkre.

„A város nagy vérveszteséget szenvedett a második világháborúban – emlé-kezett vissza a múltra az iratok ün-nepélyes, és emócióktól sem mentes átadásán Toni Huber, Oberstdorf polgármestere. – Az akkori hatezer lakosú város háromszáz fiát veszítette el. Megrendítő, és példaértékű a magyar szerkesztőség gesztusa, hogy több mint hat évtizeddel a háború után egyéni tragédiákkal foglalkozik, és sokat megélt családoknak hozza el a megnyugvást.”

Az átadáskor a jelenlevők megte-kintették a nádasdi temetőben ké-szült filmanyagot, ahol a helyi lako-sok évtizedek óta ápolják egy isme-retlen német katona, vélhetően An-ton Haneberg sírját.

A film bemutatása után német hadi-sírgondozók érkeztek a temetőbe, s exhumálni kívánták a nyughelyet. Földi maradványokat viszont nem ta-láltak, a plébános szerint talán nem a szokásos módon a kereszt előtt, hanem mögötte kellett volna feltárni a sírt.

„Nem is bánom, hogy nem jártak sikerrel – fejezi be a gondolatot Takács László atya. – Kár lett volna megbolygatni egy katona örök nyugalmát. A faluban híven gondozzuk a sírt, a sírokat, s gyakran imádkozunk az elhunytak lelki üdvéért.”

Csermák Zoltán

A Haneberg testvérek a hagyaték átadásánál, Theodor szemüvegben (A SZERZŐ FELVÉTELE)

492 Él e t É s tu d o m á n y 2018/16

meghívásával. A konzorciumi együtt-működés során (Wigner Kutatóintézet, Miskolci Egyetem, Budapesti Műszaki Egyetem) megbeszéltük a munkameg-osztást és a fő tevékenységek lebonyolí-tását. Szerencsére a résztvevő intézmé-nyekkel könnyedén zajlott a munka, így a program befejeztével számos eredmény jött létre.– Visszatekintve milyennek látja a Műszaki Egyetemmel és a Miskolci Egyetemmel a közös munkát?– Évtizedek óta kapcsolatban állunk mindkét intézménnyel, ezért a közös munka kifejezetten jónak mondható. A Miskolci Egyetem számára koráb-ban terveztünk olyan nagypontosságú mérőberendezéseket, amelyekkel szer-számgépeket lehet minősíteni. Ezeket most részben továbbfejlesztettük, rész-ben új berendezéseket építettünk, ame-lyek a lézeres méréstechnikán alapul-nak. A projekten belül foglalkoztunk olyan lézerspektroszkópiával is, mely a lézer-indukált letörési spektroszkópia és a Raman-spektroszkópia ötvözése. Leegyszerűsítve, az egyik lehetőséget ad az anyag összetételének vizsgálatá-ra, a másik pedig lehetővé teszi az anyag

szerkezetének vizsgálatát. Ezt a Műsza-ki Egyetemmel közösen kutattuk. Ott egy spektroszkópiai laboratóriumot fej-lesztettünk tovább. A harmadik kuta-tási témánk a lézeres részecskegyorsí-táshoz kapcsolódott. A kollégák ezen a területen a laboratóriumi kísérletek so-rán plazmadiagnosztikai módszerek-kel vizsgálták a lézerrel gerjesztett plazmák homogenitását. A kutatások-ról több mint 15 tudományos publiká-ció született a három év alatt és 2 új la-boratórium jött létre.– Bemutatná a Miskolci Egyetemen lét-rejött új oktató-kutató laboratóriumot?– Miskolcon az ottani kollégákkal kö-zösen egy optikai mérőlaboratóriumot hoztunk létre, ahol interferométereket fejlesztettünk. Ezek a berendezések nagyon pontos és precíz mérésekre al-kalmasak. A lézerfény és az inter fero-metrikus módszerek segítségével ké-pesek vagyunk a méter milliomodré-szének mérésére, amit számos területen lehet alkalmazni.– Mi az interferometria?– Az interferometria lényege a fény-hullámok amplitúdójának és fázisá-nak mérése a hullámok interferenciája

– A Kiválósági Együttműködési Prog-ram 2014 és 2017 között zajlott le. Milyen eseményeken, konferenciákon vettek részt ezalatt kollégáival?– Az MTA által támogatott program során az egyik célunk az volt, hogy szo-rosabbá tegyük az együttműködéseket más intézményekkel, valamint szeret-tünk volna új és maradandó eszközöket alkotni, melyeket az egyetemi hallga-tók és szakemberek az oktatásban és a kutatásban egyaránt tudnak alkalmaz-ni. A munka során a Budapesti Műsza-ki Egyetem Atomfizika Tanszékével, valamint a Miskolci Egyetem Fizika Tanszékével és Fizika Intézetével áll-tunk kapcsolatban. Emellett a CERN-nel is volt egy nemzetközi együttmű-ködésünk a lézerfénnyel történő ré-szecskegyorsítás terén, mely teljesen új módszernek számít ezen a szakterüle-ten. A folyamathoz elég lenne egy labor méretű kísérlet, melynek fontos része a homogén plazma. Az ilyen plazmát laboratóriumi körülmények között próbáltuk meg létrehozni itt a kutató-központban. Nemzetközi együttmű-ködés lévén több szimpóziumot is szerveztünk itthon, külföldi kollégák

I N T E R J Ú C Z I T R OV S Z K Y A L A D Á R R A L

FIZIKA, A GONDOLKODÁS EGY MAGASABB SZINTJE

(KO

ND

OR

BO

GLÁ

RK

A FE

LVÉ

TELE

)

a h

ét

kuta

tója

Már iskolás korában kiemelkedő eredményeket ért el a matematika és fizika versenyeken. Mindig is érdekelték a természet jelenségei, az őt körülvevő környezet változá-sai és imádott kísérletezni. Egyszerre felvételizett a Zeneművészeti Főiskolára és a fizika szakra, amire még a gimnáziumi fizikatanárnője buzdította. Végül fizikus lett, ma pedig a Wigner Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézetének igazgatója és kutatója. Lapunk e heti számában Czitrovszky Aladárral beszélgettem a fizika

fontosságáról és jövőjéről.

Él e t É s tu d o m á n y 2018/16 493

– A lézereknek széles alkalmazási terü-lete van a lézeres nyomtatóktól a CD-lejátszókon, az árleolvasókon, a külön-böző mérőműszereken keresztül a di-agnosztikai berendezésekig. A lézeres mérések optikai alkatrészekből, detek-torokból, elektronikai egységekből épülnek fel. A detektorok érzékelik a fényhullámok paramétereit, nyomon követik azok változásait. Az elektroni-kai egységek nagy időbeli felbontással képesek követni a fotoelektromos jele-ket. Lézeres optikai műszerekkel mér-hető például a levegőben található aero-szol részecskék mérete és koncentrációja, vagy azok optikai paraméterei. A ka-pott adatokat végül a számítógépek dolgozzák fel, így jutunk a táblázatok-hoz, görbékhez, diagramokhoz, ame-lyeket könnyebb elemezni.– Fizikusként volt valaha példaképe?– Egyetlen példaképem nincs, de na-gyon tisztelem azokat a magyar fiziku-sokat, akik a XIX–XX. században lényegesen nehezebb körülmények kö-zött alkottak, munkálkodtak és világra-szóló eredményeket értek el. Itt gondo-lok Eötvös Lorándra, Jedlik Ányosra, Konkoly-Thege Miklósra, Bay Zoltán-ra, Zsigmondy Richárdra és másokra.– Hogyan látja a fizika mint tudo-mány jövőjét?– A fizika, különösen a kvantumszá-mítógépek rohamos fejlődésnek indul-tak és ezeknek fontos szerepe lesz a kommunikáció és a kriptográfia kor-szerűsödésében. Emellett úgy érzéke-lem, a legnagyobb áttörések az egyes tudományok határterületein jelennek meg. Ilyen a géntechnológia és az op-tika, melynek segítségével egészen részletesen lehet tanulmányozni a gé-nek összetételét és struktúráját. A kvantumkémia és a kvan tumfizika összekapcsolása során optikai módsze-rekkel nyomon követhető a kémiai molekulák átalakulása, de hasonló le-hetőségeket rejt még az orvostudo-mány, a fizika és a biokémia, valamint az információs technológia és a kvan-tumoptika határmezsgyéje. Itt a Wig-ner Kutatóközpontban a kvantumtech-nológiai, géntechnológiai és farmakoló-giai programoktól várhatók a legújabb eredmények. A legnagyobb lehetősége-ink a kvantumtechnológia területén lesznek, ahol egy 3,5 milliárdos Nemzeti Kutatási Programot koordinálunk.

Kondor BoglárKa

Utóbbiban nagy segítségünkre szolgál a Lendület-program, mely pályázati lehetőségeivel támogatja a külföldről visszatérő tehetséges fiatalokat. – Kutatói tevékenységeik során az in-ter fe ro metriával, spektroszkópiával és plazmadiagnosztikával is foglalkoztak. Miként jelennek meg mindennapjaink-ban, a gyakorlatban ezek a technológiák?– Ezeket elsősorban a műszaki területe-ken alkalmazzák, ahol szubmikronos, a milliméter ezredrészénél is ponto-sabb mérésekre van szükség, ilyen például egyes esetekben a geometriai paraméterek, a vibráció, a stabilitás vagy a megmunkálási pontosság meghatározása. Az interferometriai technikák megjelennek a gépiparban, valamint az optikai iparban – például a fényképezők lencséjének megmun-kálása és azok ellenőrzése során fontos szerepet játszanak a felületek minősé-gének ellenőrzésénél. A különböző spektroszkópiai módszereknek igen széles alkalmazási területe van, például a farmakológiában, a biológiában, az anyagtudományban, az élelmiszer-iparban, a vegyiparban és több más területen, ahol az anyag összetételét és struktúráját kell vizsgálnunk. Emellett a Raman-spek tro sz kópia alkalmas arra is, hogy megállapítsuk, termé-szetes vagy szintetikus gyémánt talál-ható-e ékszereinkben. A plazmadi-agnosztikát többek között az anyag különleges állapotának vizs gá la tai során alkalmazzák.– Ön milyen gépeken végez kísérleteket itt, a Wigner Kutatóintézetben?– Főként lézeres berendezésekkel dol-gozom. Ezeknek ma már számos tí-pusa ismert, melyek egyes fajtáit mi fejlesztettük ki. Ilyen például az üreges katódú lézer vagy a hélium-kadmium lézer. Magyarországon az első lézert 1963-ban, itt a Köz ponti Fizikai Kutatóintézetben hozták létre.

Mostanában Prága és Bukarest mellett is lé-tesültek nagy lézer-központok, itthon pe-dig Szegeden épült egy ilyen komple-xum, mely nek létre-hozását a mi intéze-tünk kezdeményezte. – Mi minden mér-hető a lézerek segít-ségével?

során. A fényhullámokat szétosztjuk két irányba az interferométer karjai-ba (mérő- és referenciaágakba), az-tán azokat újra egyesítve vizsgáljuk a hullámok paramétereinek változá-sait, és azokat követve nagy pontos-sággal meghatározzuk a mérőkar el-mozdulásának, sebességének vagy gyorsulásának értékét. Ezekből pe-dig meghatározható például a na-gyon kis amplitúdójú mechanikai rezgések spektruma.– A munkában fiatal kollégák, hallga-tók is részt vettek. Ilyenkor megtapasz-talható a generációk közötti szakadék?– Intézetünk egyik fő feladatának te-kinti az utánpótlás nevelését. Foko-zott figyelmet fordítunk arra, hogy minél több fiatalt bevonjunk a kutatá-sainkba, miközben nemcsak hazai, ha-nem európai szinten is versenyzünk a fizika intézetekkel, melyek érthető okokból (például magasabb fizetés) job-ban vonzzák az ifjú szakembereket. – Hogyan próbálják magukhoz csábíta-ni a fiatal kutatókat?– Folyamatosan fejlesztjük az infra-struktúrát, elsősorban a laboratóriumo-kat és azok műszerezettségét. Ez lehe-tőséget ad a színvonalas kísérletek le-bonyolítására. Úgy tapasztalom, hogy a fiatal és idős kutatók között nincs jelen generációs szakadék. Igyekszünk megteremteni egy közvetlen, kolle-giális, barátságos légkört, ahol a fiata-lok szeretnek dolgozni, valamint biz-tosítjuk az egyes konferenciákra tör-ténő utazásaikat. Emellett kiterjedt kapcsolati hálóval rendelkezünk, amit folyamatosan bővítünk. Az 5. Európai Keretprogramban elnyer-tük a Centre of Excellence címet, így jelenleg mintegy 40 kutatóin-tézettel állunk szoros kapcsolat-ban. Sok fiatal kutatónk számára biztosítjuk a kiutazást és a hazatérést.

Lézerlabor

494 Él e t É s tu d o m á n y 2018/16

EGY GERINCEVŐ BAKTÉRIUM TÖRTÉNETE

KRÓNIKUS DERÉKFÁJÁS

Korszakunk egyik leggyakoribb betegsége a krónikus derékfájás. Nagyon sokféle paraméter közrejátszhat a kialakulásában, mecha-nikus problémák, biokémiai diszfunkciók, érrendszeri problémák, genetikai okok vagy esetleg fertőzés. Sajnos, ez utóbbira szinte

soha nem gondol a mai modern orvos.

Bakteriális fertőzése nemcsak se-bészi beavatkozás következmé-nyeképpen lehet valakinek a gerincben. A spontán kialakuló, lassú és hosszú évekig lappangó bakteriális fer-tőzés esetén a klinikai tünetek mások, mint egy gyorsan terjedő, sebészi úton véletlenül bejuttatott fertőzés esetén. A „tettes” a Propionibacterium acnes vagy más néven pattanás baktérium.

Mint minden élőlény az ember is együtt él sokféle mikroorganizmus-sal, egyebek között a Propionibacterium acnesszel is, mely anaerob baktérium, vagyis nem tudja hasznosítani a levegő oxigénjét és elpusztul. Így csak szabad oxigéntől mentes környezetben tud túl-élni. Például a bőr mélyebb rétegeiben (faggyúmirigy) és a szájüreg nyálka-hártyáján. Egészséges embernél nem okoz bajt a baktérium, viszont, ha a bőr pH-ja felborul vagy a pórusok elzáród-nak -- például a túlzott faggyútermelés miatt, pubertáskorban – akkor gennyes pattanások keletkezhetnek a bőrön, melyek hátterében egyebek között a Propionibacterium acnes áll.

Mivel a száj nyálkahártyáján is van be-lőlük tömegével, elég egy fogínyvérzés egy drasztikusabb fogmosásnál, és a baktérium a véraramba kerülhet. Ha az egyén egészséges, akkor immunrend-szere pár perc alatt elpusztítja a nem oda-való behatolót. Viszont, ha az immun-rendszere legyengült, mert éppen influ-enzás, náthás, vagy egyéb im mun -szupresszált állapotban van, akkor a baktérium nem pusztul el. A véráramba kerülve elsodródhat olyan helyekre, amelyek kedvező körülményeket

kínálnak a fejlődésére és szaporodására. Így kerülhet a baktérium a gerinc porc-korongjaiba is.

A porc az egyetlen olyan szövet, amely nem vaszkularizált, vagyis amit nem sző át aktív érhálózat. Csupán a porc felszíne van ellátva közvetlen erekkel és hajszálerekkel. A tápanyagok és a gá-zok (oxigén, szén-dioxid) csak diffun-dálva jutnak el a porc belsejébe és az energiacsere–termékek onnan vissza a keringésbe. A porc tehát olyan szövet, aminek az anyagcseréje igen lassú és képtelen a regenerálódásra. Ez az oka a birkózók és rugby játékosok „cifra” fü-lének. Ha a Propionibacterium acnes be-fészkeli magát a porckorongba, onnan el nem tűnik, sőt, szaporodik. Nincs sza-bad oxigénje, mert a vér nem jut el hoz-zá, táplálékként pedig adott számára a porckorong. A baktérium elszaporodik,

egyre nagyobb kolóniákat növeszt. Közben anaerob anyagcseréje propán-savat termel. A propánsav meglehető-sen agresszív, erózióra képes sav, mely a porcszövetbe jutva lassan és szisztemati-kusan roncsolja, felemészti a porcko-rongot. A porckorong lassacskán, fáj-dalmak között elvékonyodik és elde-formálódik, valamint sok esetben porc-korongsérv alakulhat ki.

Ha valaki megfertőződik saját pat-tanás baktériumával, az első tüne-tek – gerinc- és derékfájdalom - pár hó-nappal a fertőződés után jelentkeznek. A fájdalom diffúz, nehezen tapintható, mélyen ülő, a lumbágóhoz hasonlítha-tó, de nem olyan erős. Leggyakrabban az orvos nem talál semmi különöset a beteg megvizsgálása során. Néha fesze-sek, esetleg görcsösek a hátizmok, nyo-másra csak kicsit érzékeny a gerinc.

Kép a pattanás baktériumról

Él e t É s tu d o m á n y 2018/16 495

A betegség első jelentkezésekor a bete-gek legnagyobb része csak fájdalom-csillapítót, esetleg gyulladásgátlót kap, és pár napos pihenés vagy fekvés után újra visszatérhet megszokott tevékeny-ségéhez. Ha a panaszok nem múlnak, vagy újra jelentkeznek, pár hét után röntgen, esetleg CT vizsgálatra utalják a pácienst. Ezek a képalkotó eljárások a gerinc csontos részeiről, a csigolyákról adnak információkat, a puhább szöve-tek, mint a porckorong vagy az inak nem jól láthatók, így az orvos sokszor nem is ír fel több vizsgálatot.

A betegség legelső fázisában nem sok minden látható a mágneses rezonancia (MR) képeken sem. Csupán csökkent porckorong-magasság, esetleg enyhén kiboltosuló porckorong vehető észre, mely vagy oldalra vagy a gerinccsator-na felé boltosulhat. Ekkor még nem be-szélhetünk porckorongsérvről.

A betegség előrehaladtával a szöveti roncsolódás megnövekszik. A de r ék fáj-dal mak krízisekként egyre többször je-lentkeznek, végül krónikussá válnak. Ekkor már 2–5 év telhet el a fertőzés után. A fájdalmak tipikusan éjjel és ko-ra hajnalban erősödnek. A beteg nem talál enyhítő testhelyzetet és hánykoló-dik az ágyban. A sajgó fájdalom gyul la-dás gát lókkal enyhíthető, de sajnos nem véglegesen és állandó gyógyszeres ke-zelés válhat szükségessé. Reggelente hosszú percekig tart, míg enyhülnek a kínok. Az enyhe mozgás aztán tűrhe-tővé teheti a fájdalmakat, melyek a nap folyaman ugyan megmaradnak, de nem elviselhetetlenek. A fajdalmak statikus testhelyzetek esetén erősen rosszabbodnak. Az ülés, autóban való utazás, tartósabb álló pozíció rettenetes kínokat okozhatnak.

Vannak emberek, akik éveket él-nek így le, napi szenvedéssel, fáj-dalomcsillapítókkal és gyul la dás gát lók-kal, melyek az évek múltával akár ká-rosíthatják a vesét és a májat is. A rend-szeres gyulladásgátlók fogyasztása mérsékli a baktérium szaporodását és lassíthatja a degenerációs folyamatok fejlődését is. Az egyetlen megfelelő vizsgálat, ami a helyes diagnózist lehető-vé teszi: az MR vizsgálat. Milyen elválto-zások láthatók az MR képeken?

A csigolyák magassága megtartott, de a csigolyák zárólemezein (a porc-koronggal közvetlen érintkezésben lévő felszínein) ödémás elváltozások alakulnak ki. Ez abból ered, hogy a

pattanásbaktérium által kibocsájtott propánsav felmarja a csonthártyát, a benne lévő idegeket irritálja, és a sav a csont felületét is kikezdi. Minta több ezernyi apró mikrorepedés képződne a csigolya felszínén. Ez persze helyi fo-lyadékfelszaporodással jár, innen ered az ödéma.

A T1, T2 és STIR felvételek az MR képtechnológia különféle módozatai-nak, beállításainak felelnek meg. A csi-golyákon leírt degenerációkat Modic-féle degenerációknak hívjuk Michael Modic amerikai radiológus után, aki az 1990-es években írta le és tanulmá-nyozta ezeket az elváltozásokat.

2013-ban egy dán kutatócsoport (Albert HB és társai, Eur Spine J) pub-likációja kimutatta, hogy nemcsak a mechanikai megterhelés és biokémiai problémák okozhatnak ilyen elválto-zásokat, hanem a Propionobacterium is: az esetek feléért a baktérium a ludas. Ez azért fontos, mert a gyulladás gát-ló kon és a sebészi beavatkozáson kívül nincs még ma hivatalosan elfogadott és a baj okát véglegesen megszüntető orvosi eljárás.

A mai szemlélet szerint a MODIC1-es eredetű porckorong sérvet – ha ideg-gyököt nyom – operációval távolítják el. Ha a porckorong annyira degenerá-lódik, hogy már teljesen felemésztődik és gázbuborékok (legfőképpen metán) szaporodnak fel a belsejében, akkor is sebészi eljárással segítenek a betegen. Kiemelik a beteg porckorong marad-ványait és vagy porckorong protézissel (mozgó ízülettel) vagy a két csigolya egymáshoz rögzítésével oldják meg. Ha valóban a pattanás baktérium a fele-lős a betegségért, akkor persze a sebészi beavatkozás csak átmenetileg fog – ha fog – segíteni a betegen. A baktérium megmarad a szervezetben, és tovább

roncsol, esetleg újabb porckorongot tá-mad meg, s más szintekre is átjuthat.

A megoldás kulcsát Albert HA és tár-sai javasolták 2013-ban. Száznapos anti-biotikum kúrával (amoxycillin és klavulán sav) kezelték betegeiket, hogy elpusztítsák a kórokozót. Egy ilyen keze-lés, bár emésztőrendszeri mellékhatáso-kat okozhat, még mindig „kényelme-sebb” a beteg számára, mint egy alta-tással járó sebészi beavatkozás. Nem is beszélve arról, hogy a sebészi eljárás után a felépülés nem garantált, és a be-tegség okozata megmarad. Sőt, a műtét sokkal költségesebb és veszélyesebb is.

Az antibiotikumos kezelést a bakteriális MODIC1 eredetű derékfájásnál már alkalmazzák Dá-niában és Angliában. Franciaország-ban is néhány beteg már sikerrel ré-szesül a gyógyszeres kezelésben. Az igaz, hogy a porckorong ugyan nem fog regenerálódni és a gerinc soha sem lesz olyan, mint új korában, de a kórokozó elpusztítása garantáltan megakadályozza a további leépülést, és a fajdalmak jelentősen csökken-nek a kezelést követő évben. Így a gyógyszerterhelés is alábbhagy, vagy akár teljesen megszűnik – ami már önmagában siker a beteg számára.

Az igaz, hogy a pattanás baktérium okozta MODIC I-es gerincelváltozá-sok nagyon alapos orvosi kivizsgálást és abszolút biztos diagnózist igényel-nek. Mégis érdemes ezt a lehetőséget is megfontolnia az ortopéd- vagy idegsebésznek. Hiszen veszítenivalója nincs a betegnek, sem az orvosnak vagy az egészségügyi hálózatnak. E külföldön bevált és jóváhagyott an-tibiotikumos terápia Magyarorszá-gon is megkönnyebbülést hozhatna sok betegnek.

TóTh PeTra

A betegség MR felvételen: T1-es súlyozott felvételeken alacsony jelintenzitású a kép (sötét) a T2-es súlyozottakon vagy STIR felvételeken pedig magas jelintenzitású (fehérkés)

496 Él e t É s tu d o m á n y 2018/16

Borneó első földtani térképe a sorozat előző részeiben megjelen-tekkel együtt nagy felbontásban megtalálható a www.mfgi.hu/hu/terkepek a multbol címen.

Posewitz Tivadar 1879-ben, katonaorvosként érkezett Holland Kelet-Indiába. Öt évet töltött a Szunda-szigeteken; elsősorban Borneón, a dajákok között élt. Minden szabadidejét geológiai kutatásokkal töltötte. Bár a sziget földtani feltárása még gyerekcipőben járt, az addigi eredmények és saját megfigyelései alapján elkészítette Borneó első földtani térképét, „a mely ugyan a részletekben később még bizonyára változni fog, melynek ábrázolása azonban mint első kísérlet még is igazolható”. A térkép a hozzá kapcsolódó tanulmánnyal a

Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyvének VI. kötetében jelent meg, 1883-ban.

MINT ELSŐ KÍSÉRLETT É R K É P E K A M Ú LT B Ó L

A borneói földtani térkép szerzője 1874-ben szerzett orvosi okle-velet a budapesti egyetemen sebészetből és szülészetből, majd három évig a Freibergi Bányászati Akadémián tanult. Gyermekkorától kezdve egy ismeretlen földrész feltárásáról ál-modott, s 1879-ben ez az álma valóra is vált: ekkor érkezett Délkelet-Ázsia szigetvilágába. A bennszülött lakosság a bizalmába fogadta és engedte, hogy földjük ás-ványkincseit kutassa. A Földtani Intézet Évkönyvé-nek VI. kötetében a Borneó szigetének általános földtani leírását tartalmazó tanulmányán kívül még két dolgozata jelent meg: az egyikben a szigeten található arany-előfordulásokat, a má-sikban a szénlelőhelyeket részletezi.

Földtani leírásait néprajzi megfigyelésekkel is kiegészítette. Az aranyolvasztásról például így ír: „A bennszülöttek az aranyolvasztás mester-ségéhez már emberemlékezet óta értenek. … A fúvómű egy körülbelül 40 cm széles és 15 cm ma-gas faszekrényből áll, melyre egy födő posztó segít-ségével légzárólag illeszthető. A szekrénynek két rövi-debb oldalára egy-egy szelep (c-c) van alkalmazva, me-lyek csak befelé nyílnak. A szekrényen belül megint egy második kisebb szekrény van elhelyezve, és pedig felső részén két légnyílással (d-d), melyek mindkét végén befelé néznek. Az ezeken al-kalmazott szelepek (e-e) kinyílása és becsukódása segélyével a kis szek-rény megtelik levegővel, s ez betódul az f közbe, honnan egy, többnyire bá-dogból készült (g) csövön keresztül a tüzelőbe vezettetik. Ez utóbbi agyag-gal telt négyszögű faszekrény, melynek tetején van a tulajdonképi, két kő

által határolt olvasztóhely. Ezen kövek egyikébe nyúlik a légáramot vezető cső. Az olvasztandó arany tűzálló agyagból készült tégelybe tétetik. A tü-zeléshez faszenet használnak. Említésre méltó a dugattyú szerkezete.

Ez t.i. közönséges, vastag farúdból áll, mely tyúkpelyhek segélyével légzáróan beillesztetik. A szelepek vékony falemezek. Az

aranynak rendszerint kétszer kell megolvasztatnia, míg a szükséges nyúlékonyságot eléri.”

Bár a térképen nincsenek az ismeretlenség homá-lyába burkolódzó fehér foltok, az igazság az, hogy Posewitz valójában csak a sziget egy részének földtani felépítését ismerte, és úgy gondolta: „minthogy az eddigi kutatások nagyjából minden-ütt ugyanazon geológiai viszonyokat tüntették fel, úgy hogy ez utóbbiakat bátran a sziget isme-retlen részeire is átvihetjük”. Ennek köszönhető, hogy a sziget felépítése elég egysíkúnak tűnik: a hegygerinceken a legidősebb korú kristályos pa-

lák és idősebb eruptív kőzetek bukkannak a felszín-re, lejjebb ereszkedve ezeket „harmadkori”, majd

„negyedkori” üledékek, üledékes kőzetek fedik, míg a síkságokat a folyók jelenkori üledékei építik fel.

Ha Posewitz térképét összehasonlítjuk Borneó mai földtani térképével, szinte rá sem ismerünk, a sziget valójában sokkal válto-

zatosabb felépítésű. Mintegy „másfélszáz” évvel ezelőtt azonban a földta-náról, hasznosítható nyersanyagairól viszonylag még csak kevés informá-ció állt a tudós rendelkezésére, amelyet ki is fejtett részletesen: „Északi Borneo, mely az angolok birtokában lévő kis Labuan sziget kivételével független állam (Brunei), geológiai tekintetben teljesen ismeretlen. Serawak államban egy angol az uralkodó s innét bírunk nehány uti jegy-zetet. A sziget keleti része szintén független állam ugyan, de németalföldi patronátus alatt áll. E részben a kőszén, az arany és a gyémánt előfordu-lását ismerjük. Nyugoti Borneoban, e németalföldi tartományban, eddige-lé csak a kőszén- és ércztelepek vizsgáltattak meg szakemberek által s csakis Borneo déli partján, mely szintén a németalföldieké, található egy szakszerűen mívelt kőszénbánya, mely egész Indiában egyedüli, s ugyan-itt van egy kis terület, mely geológiai tekintetben jól áttanulmányoztatott, mi által Borneo földtani viszonyai általában is némileg megvilágíttatnak.”

BaBinszki Edit

Metszet az aranyolvasztó fúvóműről

Posewitz Tivadar

Él e t É s tu d o m á n y 2018/16 497

498 Él e t É s tu d o m á n y 2018/16

MERRE VEZET A VÁROSI ENERGIAGAZDÁLKODÁS KLÍMABARÁT ÚTJA?

AKCIÓTERV-BAROMÉTEREurópára erősen jellemző az urbanizáció, azaz a városiasodás folyamata: az európai lakosság több mint 70 százaléka városokban él. A nagy népességszámnak, a magas beépítettségnek, a koncentrált közlekedésnek és az ipari tevékenységeknek köszönhetően a legnagyobb környezetterhelési volu-men a települések területén figyelhető meg, emiatt az Európai Unió mindennapi politikájában egyre nagyobb figyelmet kap az éghajlatvédelem és a települési energiagazdálkodás fenntarthatóvá tétele.

Ahhoz, hogy a lehető leghatéko-nyabban el tudja érni az Euró-pai Unió a 2030-as Energia Stratégiájában kitűzött célokat, az Eu-rópai Bizottság 2015 októberében létre-hozta a megerősített, új célkitűzésekkel rendelkező Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetségét (Covenant of Mayors, CoM), melynek fő célja egy olyan nemzetközi összefogás megvaló-sítása, amely a városi üvegházhatást okozó gázok csökkentését, a klímavál-tozáshoz való alkalmazkodást és az EU Energiaügyi csomagjában meghatáro-zott célok minél gyorsabb és hatéko-nyabb elérését helyezi a középpontba.

A Polgármesterek Szövetsége három alappillérre épül: a mitigációra, adaptá-cióra és a biztonságos, fenntartható és

elérhető energia biztosítására. Mitigáció alatt a környezetre káros tevékenységek megszüntetését, illetve az üvegházha-tást okozó gázok kibocsátásának csök-kentését értjük. A Szövetséghez csatla-kozók mitigációs célja a városok terüle-tén lévő szén-dioxid-kibocsátás minél gyorsabb és minél nagyobb százalékban – minimum 40 százalékkal – való csök-kentése 2030-ig. A mitigációs célok meg határozásának alap dokumentuma a CO2 Alapkibocsátás Készlet, ami

számszerűsíti a település kar bon láb nyo-mát a területén történő energiafogyasz-tás alapján, továbbá megnevezi a CO2-emisszió fő forrásait és csökkentési lehe-tőségeit.

A második alappillér a klímaváltozás-hoz való minél jobb alkalmazkodást, az-az adaptációt jelenti. Adaptációs straté-gia kidolgozásakor Kockázat- és veszé-lyeztetettség-értékelést (RVA) kell elkészí-tenie a településnek, ami egy olyan elemzés, amely meghatározza az egész település, illetve az egyes települési rend-szerek sérülékenységét, továbbá felméri a település éghajlati adottságait és a jövő-ben várható változásokat, végezetül SWOT-analízis segítségével kiértékeli az alkalmazkodásra irányuló tevékeny-ségek erősségeit és gyengeségeit.

A Szövetség harmadik pillére a biz-tonságos, fenntartható és elérhető energia, mely alatt azt értjük, hogy a városvezetőség – illetve azok a szerep-lők, akik a CoM-hoz való csatlakozás-ban és az energiatervek megvalósításá-ban kiemelkedő szerepet töltenek be – biztosítja a város lakosai számára a fo-lyamatos energiaellátást, emellett pedig az energiahatékonyságra és a minél na-gyobb arányú megújuló energiaforrá-sok használatára törekszik.

A 2015-ös megerősítést megelőzően a Szövetség tagjainak Fenntartható Ener-gia Akciótervet (SEAP) kellett készíteni-ük, amelyek még nem tartalmazták a klímaváltozással kapcsolatos célokat, ám 2015-től a CoM-hoz csatlakozó te-lepülések vállalják, hogy a csatlakozást követő 2 éven belül kidolgoznak egy Fenntartható Energia- és Klímaakciótervet (SECAP), ami tartalmazza a település energiagazdálkodásával, illetve a klímaváltozáshoz való alkalmaz-kodással kapcsolatos intézkedése-ket is. Az akciótervek olyan stratégiai

dokumentumok, amelyek bemutatják, hogy a település milyen kötelezettsége-ket vállal az energiastratégiájukat illető-en, szemléltetik az elérni kívánt célt, to-vábbá tartalmazzák a konkrét projekte-ket, intézkedéseket szervezeti háttér be-mutatásával és költségbecsléssel együtt.

Kutatásom középpontjában annak a kérdésnek a vizsgálata áll, hogy 6 kül-földi és 2 hazai városra elkészült fenn-tartható energiagazdálkodási tervek el-téréseit és sajátosságait mi okozza, illetve

Stavanger (Norvégia) Pécs

Él e t É s tu d o m á n y 2018/16 499

hogyan jelennek meg a tervekben a Pol-gármesterek Szövetségének főbb tartalmi elvárásai. Célom, hogy a telepü-lési Fenntartható Energia Akcióterveken keresztül bemutassam, hogy melyek a fő erősségei, illetve gyengeségei a SEAP-oknak és megkeressem arra a választ, hogy vajon mi lehet az a módszer vagy séma, ami mentén egységes, gyakorlati-as és hatékony energiagazdálkodási stra-tégiát tud kialakítani az önkormányzat. A szubszidiaritás elvéből in-dultam ki, miszerint a nem-zetközi klímavédelmi törek-vések elsősorban regionális szinten kell hogy megvalósul-janak; ha ez sikerült, vagy az ehhez vezető folyamat elin-dult, akkor agglomerációs és országos kapcsolatokat ki-alakítva vég hez lehet vinni az Európai Unió klímavédel-mi programjait.

E lemzésem alapját hat kül földi – Reykjavík, Shfar’Am, Sta van ger, Stock-holm, Rotterdam, Brüsszel – és két ha-zai település – Budapest, Pécs – Akció-terve nyújtja. A települések kiválasztá-sakor azon szempontok lettek mérle-gelve, hogy az elkészült SEAP vagy SECAP tartalmaz-e olyan elemet, ami példaértékű – vagy akár negatív példa – lehet más települések számára.

Az elemzés elvégzéséhez szükséges volt egy olyan módszertan kidolgozása, amely objektív és számszerű értékelést tesz lehetővé az elkészült Akcióterveket illetően. Ehhez kidolgoztam egy érté-kelési modellt, ami a „SEAP Barométer” elnevezést kapta. Ennek segítségével könnyen szemléltethető, hogy melyek azok a területek, amelyekben az adott települési Akcióterv kiemelkedő, illetve mik azok, amelyek javításra szorulnak, ezáltal megállapítható, hogy melyik te-rületen kell fejlesztési lehetőségeket megfogalmazni.

A vizsgált városok közül Pécs és Stavanger Akciótervét emelném ki: mindkét település Akciótervében több olyan terület is van, amely eléri a maxi-mum kapható értéket vagy nagyon közel van hozzá.

Pécs energiagazdálkodási terve több szempontból is példaértékű: a folyamatban lévő, illetve jövőben ter-vezett intézkedések részletesen be vannak mutatva, erőforrásokkal,

technológiai megvalósítási lehetősé-gekkel és finanszírozási forrással együtt. A jövőképek mind jól megha-tározottak, le vannak bontva települési és ágazati szintre is, megfelelnek a cél-kitűzéseknek, továbbá konkrét ener-getikai megtakarítási célértékek is sze-repelnek az Akciótervben. Mindemel-lett a település felismerte a megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségeket – jelen esetben a napkollektorok hasz-nálatát – és ezeket beépítette az épület-energetikai korszerűsítési programjába.

Stavanger esetében a települési ener-giamérleget emelném ki, hiszen itt elér-te a maximális pontot. Ez azt jelenti, hogy részletesen be van mutatva a város korábbi CO2-kibocsátása, így megha-tározta azt az alap CO2-kibocsátási ér-téket, amelyhez képest 2020-ig el kell érni a minimum 20 százalékos csökken-tést. Pozitívum, hogy a városvezetőség

nem 20 százalékra, hanem minimum 30 százalékra tűzte ki a mitigációs érté-ket, tehát várható, hogy túl fogja telje-síteni a Szövetség által kitűzött célt.

Az elvégzett elemzés alapján megál-lapítható, hogy azon települések, ame-lyek jövőképe megfelel a célkitűzések-nek, illetve részletes alapkibocsátási emisszióleltárral rendelkeznek, azok akcióterve gyakorlatiasabb, mint az ezekkel nem rendelkező városoké.

Mindemellett az a konklúzió is levonható, hogy azon tele-pülések, amelyek konkrét klímastratégiát és adaptációs terveket határoztak meg, azoknak több lehetősége nyí-lik a környező településekkel olyan adaptációs rendszer ki-alakítására, amivel hatéko-nyabban tudnak alkalmaz-kodni a klímaváltozás követ-kezményeihez.

A kialakított módszertan a már elkészült akciótervek elemzését teszi lehetővé, illet-

ve a felülvizsgálatok során segítséget nyújthat az erős-gyenge pontok megál-lapítására. Mindemellett egy másik fő célja a „SEAP Barométer” elkészítésé-nek az volt, hogy az ezzel a módszer-tannal elemzett akciótervekből vett po-zitív és negatív példák támpontként szolgálhatnak egy későbbi, a legtöbb szempontot kielégítő, gyakorlatias SECAP elkészítésében, továbbá a nem-zetközi – leginkább skandináv – jó gya-korlatok átvételét is elősegítheti. Mind-emellett folytatásként fő célom az lesz, hogy a „SEAP Barométert” tovább ala-kítva és a skandináv települések ener-giagazdálkodását tanulmányozva egy olyan módszertan készüljön, ami érzé-keli a települések különböző geológiai, gazdasági, társadalmi adottságait és ez-zel az általános elemzés helyett regioná-lis alkalmazhatóságot tesz lehetővé.

Gonda-naGy Melitta

KÖNYVSAROK

500 Él e t É s tu d o m á n y 2018/16

Névfejtés – kertészmódra

A népmese legkisebb királykisasszonya arra kéri édesapját, hogy a vásárból drága ruhák helyett szóló szőlőt, mosolygó al-mát és csengő barackot hozzon neki. A király számára legked-vesebb lányának kívánsága azonban nem teljesülhetett, mivel a nagy sokadalomban még csak hírét sem hallották e furcsa gyümölcsöknek. Nem így Pelczéder Katalin Gyümölcsnevek szótárában! Eszerint a mosolygó alma egy „kis méretű, lapított gömb alakú, sárga alapszínű, édes-fűszeres ízű, téli almafajta”, mely jó szállíthatósága és „kívánatossága” miatt érdemelte ki az állandó, névadó jelzőt, s a jeles pomológus, Bereczki Máté Erdélyben, Marosszéken és Udvarszéken lelte föl. Csengő ba-rack helyett a könyvben én is csak csengő almára, illetve hason-más névalakjára, a csörgő almára akadtam, „melynek magvai a tokjukban csörögnek” – így képes a hangadásra.

Hogy miért éppen a gyümölcsnevek eredetkuta-tása jut eszébe egy nyelvésznek? „A nyelvemlékek-

ben már viszonylag korán, a XII–XIII. század-ban megjelentek a feltehetően gyümölcsfajták megnevezéséül ál-ló szavak vagy szószerkezetek; de

a nevek számának növekedése szo-ros összefüggésben áll a gyümölcsfaj-ták differenciálódásával, a főúri ker-tekben folyó nemesítéssel, a külföldről nagyobb számban behozott új fajták-kal, azaz a középkori gyümölcster-mesztés átalakulásával, ami a XVI–XVII. századra tehető. A gyümölcsfa-jok nevei viszont a magyar nyelv szókin-

csének régebbi rétegeiben is megtalálhatók. Alapnyelvi eredetűként tartják számon az eper és a meggy szavainkat, több gyümölcs neve honfoglalás előtti török jövevényszó, vagy a honfoglalást követően ke-rült a szlávból a magyarba. Ennek megfelelően igen korai nyelvemlé-kekben is találunk gyümölcsneveket (például a Tihanyi alapítóle-vélben), gazdag tárházát jelentik e szócsoportnak” – indokolja témaválasztását Pelczéder Katalin a Magyar gyümölcsne-vek című tanulmánykötetében, amely a szótárral egy-szerre jelent meg, annak háttérmunkáiba, a gyűjtés és elemzés módszertanába avat be.

A szótár – miként alcíme is ígéri – 450 Kárpát-medencei gyümölcs nevének eredetét próbálja megfejteni, vagyis nyelvtörténeti visszatekintés a javából, hiszen benne a pél-dák az Árpád-kortól kezdődően szerepelnek a XIX. szá-zaddal bezárólag. Külön dicséretes, hogy a gyümölcsnevek között a tájnyelv idetartozó névanyaga is megjelenik. Ösz-szesen 27, a térségünkben régóta honos és termesztett gyü-mölcsfaj különböző fajtáinak vagy fajtakörének változatos