Kazinczy Ferenc Magyar Tanítási Nyelvő Alapiskola, Tornalja

England Through a Keyhole Anglia, kulcslyukon keresztül

- tanulmányi segédanyag - szerkesztette: Mgr Dubovsky Norbert

Tartalom – Contents I. Anglia ……………………………………………………………………..1

- Az ’angol’ szó eredete …………………………………….. ………..1 - Anglia földrajzi leírása, Anglia éghajlata ………………...................2 - Anglia fıbb folyói …………….……………………………………..3

II. Anglia történelme …………………………….………………………… .3

- Az ıskortól a római hódításig, a római kori Britannia ...…………....4 - Az angolszász Anglia …………………………………….………….5 - Anglia a középkorban, viking hódítás ……………………………..6 - Anglia a Tudor-korban ……………………………………................7 - A gyarmatosítás kezdetei, vallási konfliktusok és polgárháború ........8 - Az ipari forradalom, a huszadik század ………………………….….9

III. London …………………………………………………………………. 12

- Westminster-palota, Big Ben, parlament …………………………..13 - Westminster-apátság, Buckingham-palota ..………………………...14 - Hyde Park, Szent Pál-katedrális …………………………………….15 - British Museum, a londoni Tower ……………………………….....16 - London Eye, A londoni metró ………………………………………17 - Trafalgar Square, Picadilly Circus ………………………………….18 - The Royal Albert Hall, Globe színház, Madamme Tussauds……….19 - Harrods, Covent Garden …………………………………………….20

IV. Anglia sportjai ………………………………………………………….. 21

- Darts, krikett ………………………………………………………...21 - Rögby ………………………………………………………………..22 - Futball …………………………………………………………….…23

V. Az angol konyha …………………………………………………………..25 VI. Anglia, a hagyományok országa ……………………………………......27

- A brit iskolarendszer ………………………………………………....27 - A teázás hagyománya, az angol karácsony …………………………..29 - Karácsonyi evészetek, az angol karácsonyi gyümölcspuding .............30 - Jamie Oliver, BBC …………………………………………………...31 - Az angol humor ……………………………………………………...32 - Az angol zene mérföldkövei……………………………….................33

- The Beatles …………………. ……………………………...33 - The Rolling Stones ………………………………… ………34 - Sting, Sir Andrew Lloyd Webber… ………….……..............35

VII. Az angol nyelv …………………………………………...……………...37

- Az angol nyelv kialakulása, Az óangol nyelv ……....………………38 - A középangol nyelv …………………………………………………39 - A modern angol nyelv, Szókincs, Amerikai angol vs. brit angol .......40

VIII . Az angol irodalom …………………………………………………42

- Harry Potter …………………………………………………….........42 - Alice Csodaországban …………………………………………….....43 - Narnia ………………………………………………………………..44 - Micimackó ………………………………………………………… ..45 - A győrők ura …………………………………………………………46 - Beowulf ……………………………………………………………....47 - Willian Shakespeare ………………………………………………….48

- Rómeó és Júlia ……………………………………..…49 - Hamlet ………………………………………………..50

- Roald Dahl ……………………………………………………………51

- Karcsi és a csokigyár …………………………………52 IX. Mellléklet

Forrás:

A Wikipédia egy többnyelvő, nyílt tartalmú, a nyílt közösség által fejlesztett webes lexikon.A Wikipédia magában foglalja a különbözı nyelvi változatait is, köztük a magyar Wikipédiát. Az angol változat 2007. szeptember 9-én elérte a 2 milliós szócikkszámot; ez a világ legnagyobb enciklopédikus mőve. A 250 különbözı nyelvő változatban összesen (az angollal együtt) kb. 9,5 millió szócikk olvasható és szerkeszthetı.

www.hu.wikipedia.org

Anglia Anglia (angolul England, kiejtése IPA:

/�Ǻŋglənd/) a Brit-sziget legismertebb területe, az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országa, egyben az Európai Únió és a NATO tagja. Wales és Skócia határolja, melyek szintén az Egyesült Királyság részei. A többi oldalról tenger veszi körül. Nevét egy germán népcsoportról, az angolokról kapta, akik az 5. és 6. században telepedtek le ezen a területen. Legnagyobb városa London, mely egyben az Egyesült Királyság fıvárosa is. Anglia a világ egyik legbefolyásosabb kulturális központja. Innen ered az angol nyelv, az anglikán egyház és az angol jogrendszer, mely számos országban alapul szolgál. Fıvárosa London volt a Brit Birodalom központja, maga az ország pedig az ipari forradalom bölcsıje. Anglia volt az elsı iparosodott ország és a Royal Society, az Egyesült Királyság tudományos akadémiájának otthona, mely a modern kísérletezésen alapuló tudományok megalapítója volt. Szintén ide köthetı az elsı parlamenti demokrácia megalakulása és egyéb, a jogrendszert, közigazgatást érintı újítások is. Az Angol Királyság 1707. május 1-jéig különálló államot alkotott, ekkor azonban politikai unióra lépett a Skót Királysággal, megalakítva Nagy Britanniát (a Walesi Hercegség már ezt megelızıen is Angliához tartozott). A brit szó eredete a kelta pretani volt, mely szigetlakókat jelent.

Az angol szó eredete

Angliát az egyik legnagyobb germán törzs, az angolok után nevezték el (nevük angolul Angle volt és ebbıl alakult ki a mai English szó, amit a mai angolok megnevezésére használnak). İk az 5. és a 6. század környékén telepedtek le a mai Angliában, Mercia, Northumbria, és Kelet-Anglia területén. Úgy tartják, hogy ık az Angeln-félszigetrıl származtak, ami a mai Dánia és Észak-Németország területén

Anglia

(Anglia zászlaja) (Anglia címere)

Királyi mottó: God and my right (Franciául: Dieu et mon droit)

„Isten és a jogom”

Anglia elhelyezkedése Európán belül, a narancssárgával jelölt részen.

Hivatalos nyelv angol de facto

Fıváros London de facto

Legnagyobb városa

London

Terület - Teljes

130 395 km²

Népesség – Teljes (2001) – Népsőrőség

Az Egyesült Királyságban 1. 49,138,831 377/km²

Vallás

Anglikán (államvallás): 31,5 millió Római katolikus: 5 millió Muszlim:1,6 millió Metodista: 1,4 millió Zsidó: 0,4 millió Szikh: 0,18 millió Hindu: 0,14 millió

Államalapítás 9. században, Wessexi Egbert

Pénznem Angol font (GBP)

Idızóna UTC, Nyári:+1 UTC

Himnusz

De facto, mint az Egyesült Királyság része God Save the Queen Nem hivatalosan Rule Britannia Land of Hope and Glory Jerusalem

Nemzeti virág rózsa (vörös, fehér)

Védıszent Szent György

Anglia elhelyezkedése Nagy-Britannián belül:

található. A törzs nevének eredetét tovább vizsgálva minden más bizonytalan, bár a népszerő elmélet szerint nem kell tovább menni az angle (jelentése mértani szög) szónál. Ez utalás a horog formájú Holstein régióra.

Anglia földrajzi leírása

Anglia egy Nyugat-Európában található szigetország, Nagy-Britannia déli és középsı kétharmadát öleli fel. A legnagyobb területi egység az Egyesült Királyságon belül. Területe 130 395 négyzetkilométer. Hozzátartoznak a parttól nem messze található szigetek is, melyek közül a legnagyobb a Wight-sziget, de megemlíthetı még az Orkney-szigetek, Shetland, Hebridák és a Man-sziget is. Északon Skócia, nyugaton Wales, a többi irányból pedig az Északi-tenger, az Atlanti-óceán, az Ír-tenger és a La Manche-csatorna határolja. Franciaországtól ez utóbbi választja el. A köztük levı távolság 34 kilométer a Doveri-szoros legkeskenyebb részén. A Folkestone közelében található Csatorna-alagút közvetlen összeköttetést jelent az európai szárazfölddel. A francia-angol határ az alagút közepén van. Angliában nagyrészt inkább dombok találhatóak. Hegyek inkább az északi területen találhatóak, melybıl kiemelhetı a Pennine-hegység, ami Anglia keleti részét a nyugatitól elválasztja. Legmagasabb pontja a Cross Fell, ami 893 méter magas. A tereptípusok közti választóvonalat általában Tees-Exe vonalként nevezik. Az Angol-alföld három oldalról öleli körül a Pennine-hegységet. Az Északkelet-Angol-alföld a Tees-folyótól északra (Northumberland területe), a Közép-Angol-alföld pedig a Pennine-hegységtıl délre található és az Északnyugat-Angol-alföldben folytatódik. Ez mellett van még egy lapos, alacsonyan fekvı mocsaras terület, a Fens-vidék, aminek nagy részét lecsapolták mezıgazdasági hasznosítás céljából. A legnagyobb természetes kikötı Poole-nál található.

Éghajlata

Anglia a mérsékelt éghajlati övben fekszik. Az éves csapadék mennyisége jelentıs, bár az évszakonkénti hımérséklet változó. A napsütéses órák száma a déli partok mentén a legmagasabb. Itt elérheti az évenkénti 1750 órás átlagot, szemben a hegyvidékes területekkel, ahol ez kevesebb mint 1000 óra. A legtöbb napsütés májusban és júniusban van, a legkevesebb pedig decemberben. A leghosszabb havi (napsütéses) idıtartam 383,9 óra volt Eastbourne területén (East Sussex) 1911. júliusában. A legrövidebb havi idıtartam pedig 0 óra volt Westminster területén (Greater London) 1890. decemberében. Az éves csapadék megoszlása területenként változik. A Lake District a legcsapadékosabb (2000mm/év felett), de ehhez hasonló adatok jellemzik a Pennine-hegységet és a mocsaras vidékeket is. Azonban Kelet-Anglia, a Midlands, Anglia északkeleti és délkeleti részein ez az érték 700mm/év alatt marad. Jellemzıen három napból egy csapadékos (fıleg a tél folyamán), bár elıfordulnak száraz idıszakok is. A legmagasabb napi csapadék mennyisége 279 mm volt Martinstownban (Dorset) 1955. július 18-án. Angliában az uralkodó szélirány a délkeleti, bár a keleti és északkeleti szelek sem ritkák. Viharos erejő szélrıl akkor beszélünk, ha a szél a szokásos 10 méteres mérési magasságban eléri legalább a 17,2 m/s sebességet 10 percet meghaladó idıszakra a nap folyamán. Angliában a legerısebb szelek akkor fordulnak elı amikor az alacsony nyomású légtömegek áthaladnak a Brit-szigeten és környékén. Ez leginkább a téli idıszakban fordul elı. Anglia viharos szél által leginkább érintett partjai Devon és Cornwall környékén találhatóak 15 nap/évvel, míg ez a szárazföld belsı területein kevesebb mint 5 nap/év. Az éves átlaghımérséklet az alacsonyabban fekvı területeken 8,5 °C és 11 °C közé esik. A legmagasabb értékek Cornwall környéki partszakaszokon fordulnak elı. A hımérséklet éves átlaga 0,5 °C-ot esik 100 méterenként a magasság emelkedésével. A Brit-sziget hımérsékletét nagyban befolyásolja a sziget körül található tengerek felszínének

hımérséklete. A partok közelében februárban végén, március elején a legalacsonyabb a hımérséklet, míg a szárazföld belsı részein ez a január és február körüli idıszakra jellemzı. Angliában a legalacsonyabb mért hımérséklet -26,1 °C volt Newportban (Shropshire) 1982. január 10-én. A legmelegebb hónap általában a július. A legmagasabb mért érték 38,5 °C volt Brogdale területén (a kenti Faversham közelében) 2003. augusztus 10-én. Havazás inkább a hegyekben fordul elı. A hóeséses és havas esıs napok száma éves szinten a délkeleti, partmenti részeken 10 nap körül van, míg a Pennine-hegységben ez meghaladhatja az 50 napot.

Fıbb folyói

Az Egyesült Királyság leghosszabb folyója a Severn (354 km hosszú), mely Anglia és Wales területén folyik keresztül. Jelentısek még az Oxford és London területét átszelı Temze, valamint a Trent és Mersey folyók.

Történelem

a Stonehenge kıépítmény

Stonehenge az angliai Salisbury-fennsíkon látható kıépítmény, amelynek korát ötezer évre becsülik.

A bronzkori megalit kultúra terméke, amely Spanyolország atlanti-óceáni partjaitól Dél-Skandináviáig terjedt, a brit-szigeteket is magában foglalva. A 2-7 méter magas, 20-30 tonnás, durván faragott kıoszlopok hajdan négy koncentrikus kört alkottak. A külsı kör nagyjából 100 m átmérıjő. Még máig sem tudják pontosan, hogy milyen célt szolgált. Csak találgatásokkal, feltételezésekkel találkozhatunk. Egyes kutatók szerint kultikus építmény, mások szerint óriási naptár volt, amely pontosan jelezte például a nyári és a téli napforduló idejét, és voltak olyanok, akik szerint a csillagászatban segítette az akkori embereket.

A druidák a kelta vallás papi rendjét alkották az ókorban az Alpoktól északra és a Brit-szigeteken élı kelta társadalmakban, amíg a vallást ki nem szorította a Római Birodalom hite, illetve a kereszténység. A druida szertartások a gallok kultúrájának is részét képezték. A druidák egyszerre voltak papok, döntıbírók, gyógyítók és tudósok.

A druidák több istenben hittek, ugyanakkor az istenek közt tiszteltek bizonyos természeti elemeket is, mint a nap, a hold, a csillagok, tölgyfákat, egyéb növényeket – mint a fagyöngy és a magyal –, ligeteket, hegycsúcsokat, patakokat, tavakat. A tőz több istenség jelképe volt egyszerre és a nappal és a tisztasággal kapcsolták össze.

Az ıskortól a római hóditásig

A Norfolkban és Suffolkban talált kı- és kovaszerszámok alapján valószínősíthetı, hogy a mai Anglia területén körülbelül 700-750 000 évvel ezelıtt már éltek Homo erectusok („felegyenesedett emberek”). İk vadászó-győjtögetı életmódot folytattak. Anglia ekkor még összekapcsolódott az európai kontinenssel. A La Manche csatorna helyén ezidıben egy nagy, nyugati irányú folyó volt, melynek mellékágaiból alakultak ki a Temze és a Szajna folyók. 25 000 évvel ezelıttre tehetı az utolsó jégkorszak bekövetkezte, mely során a Brit-sziget meglehetısen elnéptelenedett. Ez körülbelül 10 000 évvel ezelıtt ért véget. I.e. 6000 körül, a jég olvadásával a tenger szintje megemelkedett és Anglia ezáltal levált az Európai kontinensrıl. A Brit-szigetet is benépesítı Homo sapiens (az elsı modern értelemben vett emberi faj) feltehetıen 30-40 000 évvel ezelıtt érkezett Észak-Európába és szintén vadászó-győjtögetı életmódot folytatott. A földmővelés, mely jelentısen megváltoztatta az emberiség életét, i.e. 5000 és 4500 között érte el a mai Anglia területét. Emellett elterjedt az állattenyésztés és a háziasított kutya tartása is. Megjelennek a közösségi temetkezési szokások is, mely során különbözı, fontosnak tartott tárgyat is eltemettek a halottal. A sírnak a Naphoz való elhelyezkedése rituális szerepet töltött be. I.e. 3000-tıl megjelennek a Stonehenge jellegő kıépítmények. I.e. 2500-ban beköszönt a bronzkor, melyben megjelenik az Európa más részein már ismert ón és a vörösréz is. Ettıl az idıszaktól megélénkülnek a kereskedelmi kapcsolatok Európa többi részével. Angliát több bevándorlási hullám is elérte. Az utolsó bevándorlók egyike, az i.e. 1700 körül, a mai Hollandiából és a Rajna-vidékrıl érkezett Serleg Népe (angolul Beaker Folk) volt. İk békésen összeolvadtak az ıslakosokkal. A harcias kelták i.e. 800 körül és az azt követı idıszakban érkeztek a mai Franciaország és Németország területérıl, több hullámban. İk idıvel átvették a hatalmat. A vaskorszakban a kelta papok, a druidák irányításuk alatt tartották a kelta törzseket, a britonokat, a goideleket, a geeleket, a pikteket és a belgákat. I.e. 900 és 600 között megjelennek terepviszonyokat védelmi célra kihasználó domb erıdítmények (angolul hill forts). A déli részeken ezek jelentıségüket vesztették i.e. 100 körül, de a többi területen fontos szerepet töltöttek be a római hódításig.

Hadrianus falának maradványai

A római kori Britannia

Az i.e. 2. század végétıl a Római Köztársaság befolyása elérte a Földközi-tenger nyugati és Franciaország déli részét. Ez a kapcsolatok kiterjesztéséhez vezetett Britannia és Róma között. Kezdetben ez csak a kereskedelemre vonatkozott. I.e.50 után Gallia meghódítása után a római befolyás egyre erısödött. Britannia meghódítása elıtt a rómaiak már diplomáciai kapcsolatban álltak számos törzzsel. Ebben az idıszakban a déli területeken új településforma jelent meg, az oppida. Több ezek közül nemcsak politikai, gazdasági és vallási központként mőködött, hanem pénzérmék elıállításával is foglalkozott. I.e. 55-ben Julius Caesar római hadvezér légióival büntetıhadjáratot vezetett Britannia ellen. Ennek az volt az oka, hogy a brit kelták segítették a gall keltákat Róma ellenében. Julius Caesar Kentnél szállt partra és több

törzzsel is megütközött. Bár a hadjárat sikeres volt, de átütı sikert mégsem sikerült elérnie. i.e. 54-ben visszatért és legyızte Cunobelin kelta királyt, majd hadisarc fizetésére kötelezte. Bár Britanniát nem sikerült elfoglalnia, de ez mégis politikai sikert jelentett Caesar számára.

Az északi határ a Hadrianus-fal kiépítésével alakult ki. A meg nem hódított területeken fennmaradt a kelta uralom. A római uralom fejlıdést hozott Britannia számára. Új utak és városok épültek. Az elsı fıváros Colchester volt, azonban stratégiai fekvése miatt, az addig jelentéktelen Londinium (a mai London) települést tették meg fıvárossá. A kereszténység a 3. és a 4. században kezdett elterjedni. I.u. 367-ben a kelta pikt és kaledón törzsek északról megtámadták a romanizált területeket. Emellett zavart okoztak a szász kalózok is a 3. század elején. A Római Birodalom ereje olyannyira meggyengült, hogy a római hadsereg 409 és 410 körül kivonult Anglia területérıl, mivel a csapatokra máshol volt szüksége. Bizonyos fokú római adminisztráció még fennmaradt ezután is Britanniában, de az 450 körül már biztosan megszőnt a Római Birodalom részének lenni.

Egy Sutton Hooban talált angolszász sisak

A hét angol királyság i.u. 802 körül

Az angolszász Anglia

Az angolszász Anglia történelme a középkor korai szakaszától a normann hódítás közötti idıszakot öleli fel. A Római Birodalom bukásától és az ezt követı Angolszász Királyság megalakulásától 1066-ig tartott. Az 5. és 6. századi angolszász Angliáról fennmaradt töredékes tudásanyagot egy Gildas nevő 6. századi brit írónak köszönhetjük. Erre az idıszakra tehetı a legendás Artúr király uralkodásának ideje is, bár azt nem sikerült tisztázni, hogy ı valóban létezı személy volt-e. Az Angolszász Krónikát az angol nép történetérıl a 9. századtól kezdték írni, mely szentek életérıl szól, azonban költeményeket, régészeti leletekkel kapcsolatos leírásokat és helyiségneveket is tartalmaz. A 7. és 10. század közötti idıszak fı témája a kereszténység elterjedése és Anglia politikai egyesítése volt. A feltételezések szerint a kereszténységet három irányból terjesztették el Angliában. Róma délen, Skócia és Írország északon, illetve nyugaton fejtette ki a hatását. 500 környékén Anglia területén hét kisebb,

önálló királyság létezett, az úgynevezett Heptarchia : Northumbria, Mercia, Kelet-Anglia, Essex, Kent, Sussex, és Wessex. Az angolszász királyságok gyakran léptek háborús koalícióra.

Viking hódítás

A lindisfarne-i apátságot ért 793-as támadással kezdetét vette a viking fosztogatások korszaka. A rablások, fosztogatások után a vikingek elkezdtek letelepedni és kereskedni a korábbi lakossággal. Sikeres terjeszkedésük révén a 9. századra uralmuk alá vonták a róluk elnevezett Danelaw nevő területet. Egyik legjelentısebb településük a mai York területén feküdt. A viking behatolás az angol nyelvre is jelentıs befolyással volt, mivel az óangol és a vikingek által beszélt nyelv közeli rokonsága megkönnyítette az egymásra hatást.

Anglia a középkorban

Hódító Vilmos 1066-os gyızelme II.Godwin Harald felett a hastingsi csatában, majd a normann megszállás éles fordulatot hozott a szigetország történelmében. Vilmos elsı intézkedései között (adózási célzattal) összeíratta az ország lakosságát, annak vagyonát, földjeit.

A hastingsi csata ábrázolása a bayeux-i faliszınyegen

Vilmos egyszerre uralkodott a jelentıs hatalomnak számító Normandiában és Angliában. İ és nemesei anglo-normann nyelven kormányozták a két országot. Ez még évszázadokig az arisztokrácia nyelve maradt, kitörölhetetlen hatást gyakorolva az angol nyelv fejlıdésére.

Az angol középkort a gyakori belsı és külsı háborúk, lázadások, a nemesség és a királyi udvar intrikái jellemezték. Az ország önellátó volt gabonából, tejtermékekbıl, marha- és birkahúsból. Fı exportcikke a gyapjú volt, amelyet az északi területeken tartott birkákról nyírtak, és Flandriában dolgoztak fel. A flamand textiliparral fenntartott kapcsolatok legalább annyira befolyásolták a korszak angol külpolitikáját, mint a Franciaországhoz főzıdı dinasztikus érdekek.

A fekete halál 1349-ben érte el az országot, becslések szerint a lakosság egyharmadát pusztítva el. A külpolitika továbbra is a szomszédok (írek, wales-iek, cornwalliak) elleni háborúkra koncentrálódott, valamint a százéves háborúra a franciák és skót szövetségeseik ellen.

VI. Henrik 1422-ben kezdıdött uralkodása alatt a király személyes és elmebeli gyengeségei miatt az ellentétek robbanásig fokozódtak. A feszültségek végül a rózsák háborúja néven

ismert polgárháborúban törtek a felszínre, amelyben a királyi hatalom erısen meggyengült. Ennek helyreállítására az elsı lépéseket IV. Eduárd tette meg, a munka oroszlánrésze azonban VII. Henrikre maradt.

Anglia a Tudor-korban

A rózsák háborúja 1485-ben, a bosworth-i csatamezın ért véget, ahol a korábban viszonylag ismeretlen, a Lancester-házzal rokonságban álló Tudor Henrik (a késıbbi VII. Henrik) legyızte York III. Richárdot, aki a csatában elesett. Bár visszatekintve elmondható, hogy ez a gyızelem végleg bebiztosította az utódlást a Lancester-párt számára, Henrik nem lehetett ebben biztos, hisz uralkodása során a York-ház még két alkalommal tett kísérletet a trón visszaszerzésére. Egy jelentısebb (cornwalli) lázadástól eltekintve uralkodását béke jellemezte.

VIII. Henrik – Hans Holbein festménye

Az anglikán egyház az angol egyházhoz, illetve a világszerte elterjedt anglikán közösséghez tartozó keresztények egyháza. VIII. Henrik 1534-ben szakított a római pápával a Supremacy Act nevő törvénnyel, amelyben magát az angliai egyház egyetlen és legfıbb fejévé nyilvánította. Ebben a törvényben kimondta, hogy az egyház feje házasodhat, törvénybe iktatta a nemzeti nyelvő liturgiát, de nem törölte el az alapvetı szentségeket, oltárt. Ez volt az egyik legmérsékeltebb egyházi reformja a kornak. A Brit Nemzetközösség területén széles körben elterjedt anglikanizmus a 16. századi reformáció sajátos képzıdménye, a lutheranizmusnál jobban ragaszkodik a hagyományokhoz, megırzi a szentségek intézményét és az egyházi hierarchiát, kivéve a római pápa primátusát. Ennek alapján az anglikán egyház inkább hasonlít egyféle pápa nélküli katolicizmusra, mint egy valóban protestáns felekezetre.

Az anglikanizmus fı irányvonalát képezı úgynevezett High Church (felsı egyház) hívei többnyire sértınek érzik, ha protestánsnak nevezik ıket. A 19. századtól kezdve, a katolikus egyházhoz való közeledés jegyében, használatos az anglo-katolicizmus kifejezés is. Mindig az adott angol király áll az élén. I. Erzsébetnek 1558-as hatalomra jutása után sikerült valamelyest helyreállítani az országot VIII. Henrik óta megosztó vallási kérdéseket.. Erzsébet

sikerei jórészt a protestánsok és katolikusok közötti ügyes egyensúlyozásnak voltak köszönhetık, bár uralkodása vége felé, a Spanyolország elleni háború alatt a katolikusokkal szemben keményebb politikát folytatott. Például azokat a katolikusokat, akik nem látogatták az általa irányított protestáns anglikán államegyház istentiszteleteit elıször csupán pénzbírságra (20 font/hét), késıbb viszont a "visszaesıket" börtön, sıt halálbüntetésre is ítélhették.

Erzsébet királynı a Spanyol Armada legyızése alkalmából festett portrén

Erzsébet kormányzása viszonylagos stabilitást teremtett az országban, és sikerrel növelte a királyi hatalmat a régi nemesség rovására. Az angol történelem egyik legdicsıbb haditette is az ı uralkodása alatt történt: 1588-ban Sir Francis Drake vezetésével az angol flotta legyızte a Spanyol Armadát. Az ezt követı háború azonban súlyos terhet jelentett Anglia számára, és csak Erzsébet halála után ért véget. Uralkodása során a kormányzat szerepe megerısödött, és komoly lépések történtek az egész országban egységes jogrend és közigazgatás megteremtése felé.

A gyarmatosítás kezdetei

1607-ben a Virginia Társaság megalapította az elsı észak-amerikai angol gyarmatot, Jamestownt. Ezzel vette kezdetét az angol gyarmatosítás. Az elkövetkezı idıszakban sokan települtek át Angliából Észak-Amerikába vallási vagy gazdasági okokból. A déli gyarmatok földbirtokosai rövidesen Afrikából importált rabszolgákat kezdtek használni a dohány- és gyapotültetvények megmővelésére. A gyarmatosításban részt vevı kereskedık az angliai régi földbirtokos réteghez hasonló vagyonokat szereztek, ami megalapozta a középosztály felemelkedését, visszavonhatatlanul megváltoztatva a társadalmi erıviszonyokat.

Vallási konfliktusok és polgárháború

I. Erzsébet közvetlen trónörökös nélkül halt meg 1603-ban. Legközelebbi protestáns férfi hozzátartozója VI. Jakab, skót király volt, így ı követte a trónon I. Jakab néven. Az angol polgárháború 1642-ben tört ki, elsısorban a Jakab fia, I. Károly és a parlament közötti sorozatos összeütközések következtében. A parlamentiek 1645-ös gyızelme Nasby-nél lényegében megsemmisítette a királypárti hadsereget. Károly Newarknál megadta magát a skót hadseregnek. A skótok 1647-ben átadták a Parlamentnek. Károly megszökött, és újrakezdte a harcot, de rövid idı múlva ismét a Parlament kezére jutott, majd perét követıen lefejezték. 1649-ben kikiáltották a köztársaságot, amelyet 1653-tól „Lord Protectorként” Oliver Cromwell irányított. İt, jóval kevésbé nagyformátumú volt fia, Richard követte, aki rövid idı múlva lemondani kényszerült, és 1660-ban helyreállították a királyságot, és II. Károly végre elfoglalhatta apja trónját.

1665-ben Londont pestisjárvány sújtotta, egy évvel késıbb pedig tőzvész pusztított a városban, amelynek 15 000 épület esett áldozatul, csodával határos módon azonban „mindössze” 6 emberéletet követelt.

1707-ben az Acts of Union (Egyesülési Törvény) kimondta Anglia (és Wales) és Skócia egyesülését Nagy-Britannia Egyesült Királysága néven (röviden Nagy-Britannia Királysága). Bár mindkét ország parlamentje jóváhagyta a törvényt, a skótok csak erıteljes angol gazdasági nyomás hatására voltak kénytelenek elfogadni azt.

Az amerikai függetlenségi háború egy fegyveres konfliktus volt a patrióta tizenhárom gyarmat és a brit lojalisták között. Az amerikai függetlenségi nyilatkozat kikiáltotta azt a független államot, amelyet Amerikai Egyesült Államoknak hívnak. A brit csapatok fıleg utánpótlás és szervezettség hiányában hátrányba kerültek, ami hosszú távon a háború elvesztését eredményezte. A háború 1783-as végével megszületett az Amerikai Egyesült Államok.

Az ipari forradalom

A 18. század végén és a 19. század elején (a világon elsıként Nagy-Britanniában) lezajló ipari forradalom nagyarányú átrendezıdést hozott, átalakítva a korábbi mezıgazdasági alapú társadalmat. A korábban a mezıgazdaságban foglalkoztatott népesség tömegesen áramlott a városokba, ahol számos új munkahely jött létre, kezdetben fıként a modern gızgépekkel felszerelt textilipari üzemekben, amelyek a méretgazdaságosság, a megnövelt termelékenység és az olcsó munkaerı révén rövid idı alatt tönkretették a falusi, családi házi üzemeket.

1848 forradalmi hulláma elkerülte Angliát. Viktória királynı uralkodását a hatalmas társadalmi különbségek ellenére is széles konszenzus jellemezte.

A huszadik század

1921-ben az angol-ír szerzıdéssel létrejött az Ír Szabadállam (a mai Ír Köztársaság), így a "maradék" ország neve "Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága" lett.

A második világháborúban Anglia viselte a német bombázás terheinek túlnyomó részét, városaiban és infrastruktúrájában egyaránt rendkívül súlyos károk keletkeztek. Sir Winston Churchill elsı miniszterelnöki beszédében hangzottak el a híres szavak: „Nem ígérhetek mást csak vért, erıfeszítést, verítéket és könnyeket.”

A II. világháború egyik legfontosabb hadmővelete, a normandiai partraszállás volt. A hadmőveletet Amerika egyik legjelentısebb katonai vezetıje irányította: Dwight "Ike" Eisenhower. Az inváziót több hónapnyi tervezımunka elızte meg, a nagyhatalmakat egy táborba kellett győjteni, Németország ellen. Az acélakaratú Eisenhowernak ebben a lehetetlen helyzetben kellett összefogásra bírni a világ leghatalmasabb szövetséges vezéreit a történelem egyik leghírhedtebb csatájában Normandiában. Az 1944 júniusában lezajlott folyamatoknak köszönhetıen Franciaország és a Benelux-államok felszabadultak. Minden bizonnyal ez volt a történelem eddigi legnagyobb hadmővelete.

Sir Winston Churchill szavaival élve: „Ha az El-Alameinnél vívott csata volt a kezdet vége, akkor minden bizonnyal a D-Day, a partraszállás napja volt a vég kezdete.”

Egy partraszálló jármő Normandia partjainál A normandiai partraszállás

Sir Winston Leonard Spencer Churchill

Az ország hamar kiheverte a háborús veszteségeket, és, miközben a Brit Birodalom világgazdasági súlya gyorsan hanyatlott, Anglia megırizte vezetı szerepét a Brit-szigetek országai között. 1999-ben létrejött az önálló skót és walesi parlament, Angliában azonban nem alakult hasonló testület, jelezve, hogy az intézkedések egyik célja az angol hegemónia mérséklése volt.

Anglia jelenleg az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országa. Az Egyesült Királyság államformája parlamentáris monarchia, az az államforma, amelyben az uralkodó a parlamentnek alárendelten mőködik, államfıként, elsısorban protokolláris szereppel. II. Erzsébet brit II. Erzsébet ('Elizabeth Alexandra Mary Windsor', szül. 1926. április 21., London) brit uralkodó (1952. február 6 – jelenleg is), a Windsor-ház tagja.

A yorki herceg és hercegné elsı gyermeke. Édesapja a késıbbi VI. György brit király (1895–1952), édesanyja Lady Elizabeth Bowes-Lyon (a késıbbi Erzsébet anyakirályné)(1901–2002). Fiatalabb testvére: Margit (1930–2002).

Sir Winston Leonard Spencer Churchill (Woodstock (Oxfordshire), 1874. november 30. – London, 1965. január 24.) brit politikus, miniszterelnök 1940–1945 és 1951–1955 között. Kiemelkedı képességő államférfi, szónok és stratéga, a brit hadsereg tisztje. Élete egyedülálló számú és mélységő kutatás tárgya a brit és világtörténelemben betöltött szerepe miatt. Rendkívül termékeny író, történelmi tárgyú írásainak elismeréseként az irodalmi Nobel-díj birtokosa (1953).A második világháború kitörése után Churchillt ismét kinevezték az Admiralitás Elsı Lordjává. Neville Chamberlain lemondását követıen, 1940 májusában az Egyesült Királyság miniszterelnöke lett, és ı vezette a tengelyhatalmak legyızésére irányuló brit erıfeszítéseket. Beszédei óriási mozgósító erıt jelentettek a szövetséges erık és a brit lakosság számára egyaránt. „Never in the field of human conflict was so much owed by so many to so few.” - „ Soha még az emberi konfliktusok

történetében nem köszönhettek ilyen sokan ilyen sokat ilyen keveseknek”. Sir Winston Churchill

Férje Fülöp edinburgh-i herceg (1921–). 1947. november 20-án tartották esküvıjüket, házasságukból négy gyermekük született: Károly walesi herceg (1948–), Anna brit királyi hercegnı (1950–), András yorki herceg (1960–), Edward herceg, Wessex grófja (1964–). Címei: "Isten kegyelmébıl a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság valamint Antigua és Barbuda, Ausztrália, a Bahama-szigetek, Barbados, Belize, Kanada, Grenada, Jamaika, Új-Zéland, Pápua Új-Guinea, Saint Kitts és Nevis, Saint Lucia, Saint Vincent, a Salamon-szigetek és Tuvalu valamint a hozzájuk tartozó tengeren túli területek és függıségeik királynıje, a Nemzetközösség feje, a hit védelmezıje." Az anglikán egyház feje, a skót presbiteriánus egyház védelmezıje.A fegyveres erık parancsnoka. Számtalan civil szervezet, alapítvány, jótékonysági egyesület tiszteletbeli elnöke.

Diana walesi hercegné (született Diana Frances Spencer[1]; 1961. július 1. – 1997. augusztus 31.) Károly herceg elsı felesége. Két fia, Vilmos és Henrik hercegek a második és a harmadik helyet foglalják el az Egyesült Királyság és 15 más nemzetközösségi királyság trónöröklési sorában

.

Károly herceggel való házasságával egycsapásra híresség lett. Az életét csaknem állandóan a média érdeklıdése követte, amit a királyi státusának vonzereje inspirált. Több évig elmélkedtek a házassági problémáikon, majd Károly herceg és Diana elváltak. Ez az esemény elvileg a közfigyelem elvesztéséhez vezethetett volna, de ehelyett az emberek szimpatizáltak Dianával jótékonysági rendezvényei és szociális ügyei miatt. Halálos autóbalesete után gyászos idıszak kezdıdött az Egyesült Királyságban, világszerte. A korabeli reakciók Diana életével és hagyatékával kapcsolatban vegyes, de ez a bővkör a hercegnıvel mostanáig is tart.

London London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fıvárosa, világváros, a korábbi Brit Birodalom fıvárosaként a világ egyik politikai, pénzügyi és kulturális központja. Nagy-London népessége 7 172 091, de az agglomerációval együtt ennél több millióval magasabb. Népességében rengeteg különbözı nemzet, kultúra és vallás képviselteti magát, így Európa és a világ egyik legkozmopolitább és az Európai Unió legnépesebb városa.

London elhelyezkedése Európán belül

London kikötıváros a Temze partján. A folyó nagy hatással volt a város fejlıdésére. Londont a Temze északi partján alapították és több száz éven át egyetlen híd, a London Bridge vezetett át a folyón.

A rómaiak elıtti korból kevés lelet maradt fenn. Londont a rómaiak alapították, mint Britannia provincia fıvárosát, miután Kr. u. 43-ban Claudius császár a mai Anglia legnagyobb részét meghódította. Londinium-nak nevezték el. A név nem latin, hanem kelta eredető, feltehetıen a kelta Londinos személynévbıl ered. Egy másik elmélet szerint a név egy a kelta kor elıtti (ıseurópai) Plowonida szóból származik, ami körülbelül annyit jelent, hogy „település a széles folyó partján”.

Westminster egykor önálló város volt, a középkor óta az angol királyi udvar székhelye. Végül a két város egybeépült, így jött létre a mai London alapja, bár ekkor még nem volt fıváros (a hampshire-beli Winchester volt az a 12. századig.) London növekedésnek indult, és a következı pár évszázadban magába olvasztotta a környezı kisvárosokat és falvakat. A 16. századtól a 20. század elejéig a Brit Birodalom fıvárosa volt.

Ma Nagy-London a belvárosból és 32 kerületbıl (borough; köztük Westminster városa) áll. A legjelentısebb központ Westminster, itt található a West End, London legfontosabb kulturális, szórakoztatóipari és bevásárlónegyede, itt található a pénzügyi intézmények kivételével a legtöbb, a városban található cég székhelye és az Egyesült Királyság kormányzati épületei. A londoni City a világ bankjainak központja és Európa fı üzleti központja. Itt található Európa 500 legnagyobb cége közül több, mint 100-nak a székhelye. A londoni tızsde nagyobb forgalmat bonyolít, mint New York-é és Tokióé együtt. A City hétköznapokon rendkívül forgalmas, de hétvégeken meglehetısen csendes, mert lakónegyedek nemigen találhatóak itt.

London nagyszámú látogatót és turistát vonz. A turistalátványosságok nagyrészt a város középsı részén vannak (Central London), a Cityben, a West Enden, Westminsterben (Westminster-apátság, Buckingham-palota, Kensington és Chelsea kerület (Tudományos

Múzeum, Victoria és Albert Múzeum) és a Hyde Park. Fontos turistalátványosságnak számítanak még a Szent Pál Katedrális, a Nemzeti Galéria, a Globe Színház, a Tate Galéria, a London Bridge, a Tower híd és a Tower, a London Eye, a British Museum Bloomsburyben és sok más múzeum, látványosság.

Westminster-palota, Big Ben, Parlament

A Westminster-palota a londoni parlament alsó- és felsıházának épülete. 1200 terembıl áll, ezzel a világ egyik legnagyobb parlamentje. A jelenleg látható épület egy tőzvész után, 1834-1864-ig épült, de legrégebbi része, a Westminster Hall 1097-es. A parlament óratornya, a híres Big Ben London egyik legnépszerőbb látványosságának számít. A Parlament a Westminster- apátsággal együtt az UNESCO Világörökség részét képezi.

Big Ben

A Westminster-palota egyik csodálatos látványossága a Big Ben. Kétféle mítosz is létezik azzal kapcsolatban, hogy a 96.3 méter magas és 13.8 tonna súlyú toronyóra mirıl kapta a „Big Ben” nevet. Az egyik azt állítja, hogy a torony, az akkori idık nehézsúlyú box bajnokáról kapta a nevét, akit Ben Caunt-nak hívtak. A másik és egyben valószínőbb változat szerint egy köpcös walesi úrról, Sir Benjamin Hall-ról nevezték el, aki a torony építésénél Legfıbb Építési Ellenırként munkálkodott 1855 és 1858 között, és akinek a nevét bele is vésték az egyik harangba.

a parlament épülete és a Big Ben

A jellegzetes alakú toronyóra ütéseit a rádió is közvetíti. Az ütések jellegzetes melódiája, a Westminster-ütés világszerte elterjedt, más harangoknál, sıt, szobaóráknál is alkalmazzák.

Angliában a törvényhozó hatalmat a kétkamarás parlament gyakorolja, mely a Képviselıházból (House of Commons) és a Lordok Házából (House of Lords) áll. A Képviselıház 659 tagját az állampolgárok ötévente közvetlenül választják. A Lordok Háza tagjai 500 fırend (életre szóló mandátummal), 92 fırend (öröklıdı mandátummal) és 26 egyházi személy. A Lordok Háza nem akadályozhatja meg egy törvény életbe léptetését, ha azt az alsóház megszavazta, és befolyása korlátozott adózási és költségvetési kérdésekben is.

Westminster-apátság

A Westminster-apátság London építészetileg és történelmileg egyik legjelentısebb mőemléke, az angol gótikus építészet remekmőve. A székesegyház hagyományosan az angol királyok koronázási és temetkezési helye, funkciója alapján egy gyülekezet nélküli templom. Helyén eredetileg egy 750 körül alapított bencés apátság preromán stílusú kolostortemploma állt. A templomot már akkor West Minsternek nevezték arról a városrészrıl, ahol áll. A Westminster-apátságot Hitvalló Edward, az utolsó angolszász király építtette 1045 és 1065 között. Hódító Vilmos kora óta Anglia illetve az Egyesült Királyság valamennyi királyát itt koronázták meg, kivéve V. és VIII. Edwardot, akik nem lettek megkoronázva. A szertartást a hagyomány szerint a canterbury-i érsek celebrálja. II. György haláláig (1760) ez volt a királyok temetkezési helye is. Egy ideje nemcsak uralkodókat, hanem fınemeseket, katonákat, mővészeket és tudósokat is temetnek ide. A fıbejárat a nyugati oldalon található. A középsı hajóban van az ismeretlen katona sírja. Az elsı világháborúban elesett katona a belgiumi csatatérrıl hozott földben nyugszik „királyok között, mert Istent és a hazát jól szolgálta”: hirdeti a fekete márványba vésett felirat.

Buckingham-palota

Anglia és London egyik legnagyobb "turista attrakciója" a királyi család és annak mai és korábbi rezidenciái. A Buckingham-palota 1803 óta az angol királyi család otthona és ma is a királynı hivatalos "munkahelye". Tartózkodását a királyi család oroszlános-egyszarvú zászlója is jelzi. Szépségben a Buckingham-palota nem veszi fel a versenyt más európai királyi palotákkal. A palota elıtti ırségváltás azonban mindig nagy tömegeket vonz. A Királyn ı Galériája is itt található a palotában. Ide a belépıjegy sem olyan drága, mint a palotába. Akit érdekelnek a mővészetek, annak érdemes ellátogatni ide, hiszen a Királynı birtokolja a világ egyik legnagyobb, és legértékesebb szépmővészeti győjteményét.

A kiállított tárgyak régi királyi győjtemények darabjai, festmények, bútortok, szınyegek... Megtekinthetık itt többek között Canaletto, Rembrandt, Rubens, vagy éppen Viktória királynı munkái.

A királyi hintókat, kocsikat viszont a Royal Mews-ben egész évben meg lehet csodálni és hamarosan a Buckigham-palota kertje is megnyílik a látogatók elıtt. A Royal Mews-ban látható az a hintó is, amelyet 1762 óta használnak az uralkodók koronázásakor.

Hyde Park

350 hektáros területével a Hyde Park London központjának egyik legnagyobb parkja, és egyik királyi parkja. A park tüntetések hagyományos színhelye, valamint szomorú módon híres egy 1982-as terrortámadásról, amikor ír terroristák 8 ember és 7 ló halálát okozták. Koncertek színhelye is a Hyde Park, olyan együttesek léptek itt fel mint a Rolling Stones, Pink Floyd, Eric Clapton, Bon Jovi, RHCP, vagy a Queen. A Hyde Park egyik leghíresebb része a Speakers' Corner, tehát a beszélık sarka. Itt bárki, bármirıl beszélhet a közönségnek, és annyi ideig, ameddig akarja, ill. ameddig a rendırség nem ítéli úgy meg, hogy monológjával megsérti az angol törvényeket.

Szent Pál-katedrális

A Szent Pálról elnevezett katedrális már idıszámításunk kezdete után 604 óta magaslik London városa fölé, emlékeztetve ezt a nagyszerő ipari központot a lelki üdvösség fontosságáról.

A jelenlegi katedrálist (a negyedik alkalommal újjáépített) Sir Christopher Wren tervezte, és 1675- tıl 1710-ig épült. Az elızı az 1666-os nagy londoni tőzvészben pusztult el. Az épület tervezıi és mővészeti kivitelezése tükrözi az akkori királyi család óhaját azzal kapcsolatban, hogy London elsırangú temploma éppoly gyönyörő és pompázó legyen, mint az ı privát rezidenciájuk A katedrális dómja a második legmagasabb a világon a római Szent. Péter-katedrális után, amely 365 láb (110 méter) magas. Mint a fıváros katedrálisa, a St Paul a nemzet lelki központja lett. Itt mentek végbe az ország legfontosabb eseményei, legnagyobb ünnepségei, gyászszertartásai és megemlékezései. Az elsı szertartást 1697-ben tartották.Azóta a katedrális olyan fontos eseményeknek adott helyet, mint például Lord Nelson-nak, Wellington hercegének és Sir Winston Churchill-nek a temetése, Victoria Királynı és V. György király jubileumi ünnepsége.

The British Museum

A londoni British Museum egyike a világ legnagyobb, az emberi történelemmel és kultúrával foglalkozó múzeumainak.

Győjteményei – melyek több mint 13 millió tárgyból állnak – a kezdetektıl a jelenkorig mutatják be az emberi kultúra történetét. A British Museum-ot 1753-ban alapították, nagyrészt Sir Hans Sloane fizikus és tudós győjteményére támaszkodva. A múzeum elıször 1759. január 15-én nyitotta meg kapuit a közönségnek a bloomsburyi Montague House-ban, a mai múzeumépület helyén. Mint minden más állami múzeumban és mővészeti galériában Nagy-Britanniában, a belépés díjtalan. (Jóllehet, egyes idıszakos kiállításoknak van belépıdíja.)

A londoni Tower

A londoni Tower több erıdített részbıl álló középkori épületegyüttes a Temze partján, amely az idık során erıdítmény, fegyverraktár, királyi palota és fırendő foglyoknak szánt börtön, valamint levéltár és csillagvizsgáló is volt. I. Jakabig minden király és királynı itt lakott. Még utána is az volt a szokás, hogy az uralkodó a Towerben töltötte a koronázása elıtti éjszakát és innen vitték díszkísérettel a Westminsterbe. Jelenleg a Towerben ırzik a brit koronaékszereket, valamint egy gazdag fegyvergyőjteményt.

a Tower épülete, mögötte a Tower Bridge a Tower

A Towerrıl nevezték el az 1894-ben épült szomszédos hidat (Tower Bridge), amely azonban történelmileg és funkciójában egyaránt független tıle.

London Eye

A British Airways London Eye, másnéven Millenniumi Kerék , 1999-ben készült el, s a nagyközönség számára 2000 márciusában nyitották meg. 2006 májusáig ez volt a világ legmagasabb forgókereke. Ekkor adták át Nancsangban a Nancsang Csillagát. A London Eye 135 méter magas, s a Jubilee Gardens nyugati, a Temze keleti partján, Lamberthben fekszik, a Westminster és a Hungerford híd között.Az óriáskerékben 32 zárt, légkondicionált kapszula van, amelyek a kerék külsı széléhez vannak rögzítve. Sebessége 0,26 m/s, kb. 0,9 km/h, így egy kört 30 perc alatt tesz meg. A kerék általában nem áll meg azért, hogy utast vegyen fel: a körforgás olyan lassú, hogy az emberek kényelmesen tudnak be- és kiszállni. Néha azért megáll, hogy a fogyatékkal élık és az idısek is be tudjanak szállni, illetve el tudják hagyni a kereket. A londoni metró A londoni metró (angolul London Underground) az angliai Nagy-Londont, 13 vonallal kiszolgáló, teljesen elektromosított metrórendszer. Ez a világ legidısebb metrója, és az egyik legnagyobb a vonalak összhosszúsága szerint. 1863. január 10-én nyitották meg Metropolitan

Railway néven, akkor még csak két vonallal (ezek nagy része ma a Hammersmith & City Line részét képezi).

A hálózat 55%-a a földfelszín felett halad, annak ellenére, hogy angol nevének jelentése „londoni földalatti”. A helyi lakosok a metrót the Underground, vagy bizalmasabb stílusban the Tube néven emlegetik az alagutak henger alakú formája miatt.

Trafalgar Square - Trafalgar tér

London legnagyobb tere évszázadok óta mozgalmas találkozó hely a városban. Közepén az 52 méter magas Nelson-emlékmő Nelson admirálisnak állít emléket, aki 1805-ben Trafalgarnál legyızte Napóleon seregeit. A téren található a Nemzeti Galéria, valamint a St Martin in the Fields barokk templom is, amelyek tovább emelik a tér szépségét.

Piccadilly Circus

A Piccadilly Circus London egyik legforgalmasabb közlekedési pontja 1819-ben épült, sokan mondják róla, hogy ez a hely, "ahol a világ találkozik".

Leginkább videókijelzıirıl és hirdetéseirıl ismert, de itt található London legnagyobb metrómegállója, valamint a tér közepén a szerelem istenének Erósznak szobrával díszített kút áll. A Piccadillyn mindenki megfordul, aki Londonban jár, éjjel-nappal nyüzsög a turistáktól.

Royal Albert Hall

A Royal Albert Hall 1871-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség elıtt, azóta több mint 150,000 koncertnek, elıadásnak adott otthont. Koncertekrıl, részletes információkért látogass el a hivatalos honlapra.

Shakespeare Globe színház

Itt tekinthetjük meg Shakespeare eredeti kézzel írt dokumentumait, valamit egyéb színházzal kapcsolatos tárgyait. Elıadások pontos idıponja a színház honlapján megtalálható. Shakespeare eredeti színháza 1599-ben épült, ezt annak alapján építették fel, az összes paraméter megegyezik az eredetivel. Itt tekinthetjük meg Shakespeare eredeti kézzel írt dokumentumait, valamit egyéb színházzal kapcsolatos tárgyait. Elıadások pontos idıpontja a színház honlapján megtalálható.

Madame Tussauds

1884-tıl található jelenlegi helyén a világhírő viaszbábumúzeum, de máshol korábban is mőködött. A múzeumban hihetetlen nagy számú, igen élethő viaszfigura található: színészek, politikusok, énekesek, sportolók, mővészek, és más híres emberek a világ minden tájáról. A panoptikumra évente 2,6 millió ember kíváncsi, látogatottsága megelızi a St. Paul-katedrálisét.

Madame Tussaud 1761. december 7-én látta meg a napvilágot Marie Grossholtz néven Bernben. İsei hóhérok voltak, tehát a kis Marie sem ijedt meg a hullák látványától. Elvégre a vér nem válik vízzé. Tanítója Philip Wilheim Curtis német szobrászmester volt, akitıl hamar megtanulta a viaszszobor készítésének csínját-bínját. Mielıtt híressé vált volna, parókakészítésbıl kereste a kenyerét. A vendéghajhoz a tincseket kivégzettek fejérıl vágta le, mint ahogy leendı modelljeinek fejét is a guillotine alól szedte össze.

Harrods

A Harrods mindenekelıtt a világ egyik legnevesebb és London zászlóvivı luxusáruháza. Azonban az elsı zöldségesstand megnyitása óta eltelt 173 év alatt a Harrods Group mára saját bankkal, ingatlancéggel, kaszinóval, légitársasággal rendelkezı nagyvállalattá vált.

Covent Garden

London egyik kellemes bevásárlónegyede, rengeteg kávézóval, számos színházzal és egyéb szórakozó helyekkel.

Anglia sportjai

A darts angol eredető játék és sport, melynek során apró nyilakkal dobnak egy kör alakú céltábla különbözı pontértékő szektoraira. Általában pubokban és kocsmákban játsszák a világ minden részén, de a legnagyobb versenyek és szervezetek az Egyesült Királyságban, az Amerikai Egyesült Államokban, Hollandiában és a skandináv országokban mőködnek.

A dartsban két szakágat különböztetnek meg a tábla és a nyilak anyagától függıen. Steel dartsnak nevezik azt a játékot, amikor fémhegyő (steel=acél) nyíllal szizál (vagy ritkábban egyéb anyagú) táblára dobnak, soft dartsnak pedig azt, amikor a játékosok automata gépekre játszanak mőanyag hegyő nyilakkal. A legenda szerint néhány száz évvel ezelıtt egy átfázott angol íjász elhatározta, hogy kellemesebb módot választ a gyakorlásra a téli hónapokban. Letette íját, levágott a nyílvesszıjébıl és elvonult a közeli pub kellemes melegébe és kényelmébe, ahol ügyességét úgy gyakorolta, hogy a lerövidített nyílvesszıket a falra akasztott farönkszeletbe dobta. Mellé állt egy másik íjász, aki megpróbált az elızınél jobb eredményt elérni és ezzel megszületett a vetélkedés, a játék, a sport.

A krikett a Brit Nemzetközösség országaiban népszerő csapatjáték. Nevezetes összetett szabályairól és a fair-play kiemelt szerepérıl. Az 1200-as évektıl formálódtak a Brit-szigeteken kislabdás játékok, úgymint a rounders, cats and dogs, cricket, stollball. A krikett játék neve a pásztorok kampós botjától származhat, amit akkoriban „cricce”-nek (ejtsd krikii) neveztek, ám a „chirchyard”, azaz templomkert is szóba jöhet.

A korai ütık inkább bunkók és botok voltak, ám a célszerőség miatt a 18. századra alakultak át egy súlyos, kiegyenesített hokiütıvé, mellyel az alulról dobott labdát nagy svunggal lehet megütni. A jelenleg szabványos ütıt 1853-óta használják. A labda eleinte kı volt, aminek veszélyessége miatt hamar más megoldásokat kerestek. Napjainkban elterjedten vörös, két félbıl főzött bırrel bevont, parafagolyót használnak. A kapu jelenleg három pálca, felül két kis botocskával, ami ha leesik, akkor az ütısnek távoznia kell. Eredetileg két tartópálcát használtak, de játszották néggyel is. A kapu mérete is változott az idıvel: a 17. században 2 méter széles volt. A krikettlabda kerülete 22,4-22,9 cm, a tömege 156–163 gramm között van, a színe az éjszakába nyúló meccsek miatt fehér, zöld varrással. Létezik nıi, fedett pályás, és vakok számára kidolgozott szabályzat is. A dobócsapat (fielders) 11 tagja kb. 26 nevezett helyet foglalhat el – ez a taktikától függ. Az általában négyévente (a Nemzetközi Krikett Tanács által) megrendezett világbajnokságon legutóbb, 2003-ban 14 ország indult. Ezt Ausztrália nyerte, a 2 millió dolláros díjjal együtt. A következı bajnokságot 2007-ben rendezik meg, Guayanában, ahol egy 200 millió dollárost stadiont építenek a rendezvényre.

1823-ban az angliai Rugby városában egy futball mérkızés alatt William Webb Ellis felkapta a labdát és berohant a kapuba, ott letette a labdát, majd felkiáltott: Gól!!!. Akkoriban a szabályok még teljesen kialakulatlanok voltak, de a labda kézzel való fogása akkoriban is tiltott volt. Ennek ellenére a többieknek tetszett az új játék és ettıl kezdve ez lett a „Rugby football”, azaz a Rugby városának szabályrendszere szerint játszott futball. 1843-ban Megalakult a Guy’s Hospital Rugby-Football Club. 1846-ban aztán kiadták a Rugby-Football szabálykönyvét. 1848-ban Eton, Harrow, Winchester, Rugby és Shrewsbury diákja különválasztják a rugby football és a football szabályait.

A rögbinek több fajtája van. Magyarországon az „úniós” azaz a 15 fıs változat terjedt el, melytıl az amerikai foci 19. század második felében vált le. További változatai a 12, a 10 és a 7 fıs rögbi. A XX. század elején elindult a ligarögbi változat is, amelyben 13 fı játszik. Az úniós rögbi egyértelmően az angolszász oktatási kultúra alappillérének tekinthetı, az angol oktatási intézmények, az angol nevelés filozófiájának tipikus kivetülése. A játék célja, hogy mind a két csapat tizenöt, tíz vagy hét játékosa, betartva a tisztességes játékot a játékszabályoknak és sportszellemnek megfelelıen, megpróbál a labda vivésével, passzolásával, rúgásával és lehelyezésével annyi pontot szerezni, amennyit tud. A rögbit kétszer 15 fı játssza, a játékidı 2×40 perc. A pálya mérete 100×50 méter, és ehhez adódik hozzá a célterület.

A labda rúgásával kapcsolatos játékokat a törénelem során számos országban játszották. A FIFA szerint "nagyon kezdetleges volt a játéknak az a szakasza, amit Kínában gyakoroltak az i. e. 2. és az i. e. 3. évezredben (a játék neve cuju volt)". Az ókori Róma játéka, a harpastum talán a labdarúgás távoli elıdje lehet. A labdarúgás számos variációját játszották a középkori Európában, habár a szabályok nagy mértékben eltérıek voltak mindkét idıszakban és helyszínen. A modern szabályok alapjait a 19. század közepén fektették le, amikor megpróbálták egységesíteni a széles körő változatokat egy angliai középiskolában.

Ezek a folyamatos próbálkozások hozzájárultak a The Football Association (The FA vagy Angol Labdarúgó-szövetség) 1863-as létrehozásához, amelynek az elsı győlése 1863. október 26. reggelén volt a Freemason's Tavern-en a Great Queen Streeten, Londonban.[4]

A Fédération Internationale de Football Association (FIFA), a labdarúgás nemzetközi vezetı szervezete 1904-ben alakult Párizsban, és kijelentették azt, hogy ragaszkodni fognak az egyesületi labdarúgás szabályaihoz, a Laws of the Game-hez. A FIFA 2001-es felmérése szerint több mint 200 országból körülbelül 240 millió ember rendszeresen futballozik. Az egyszerő szabályok és minimális felszerelésigény kétségkívül elısegíti a terjedését és a népszerőségének növekedését. Gyakran állítják róla, hogy ez a világ legnépszerőbb sportja.

Az FA Premier League az angol labdarúgó bajnokságok legfelsıbb osztályának elnevezése. Ez a világ legnézettebb sportbajnoksága, és ez hozza az összes bajnokság közül a legtöbb hasznot.

A Premiershipet 1992-ben hozták létre az addigi legfelsı osztályú The Football League-bıl. Jelenleg húsz csapat a tagja. Az eddigi 14 szezon alatt mindössze négy csapat nyerte meg a sorozatot: az Arsenal (háromszor), a Blackburn Rovers F.C. (egyszer), a Chelsea (kétszer) és a Manchester United (kilencszer). A jelenlegi bajnok a Manchester United, bajnoki címük már a szezon vége elıtt 2 mérkızéssel biztos volt.

A Manchester United Football Club Anglia egyik leghíresebb és egyik legsikeresebb futballklubja. Tizenhatszoros angol bajnok (FA Premier League, régebben Football League

First Division), tizenegyszeres angol kupagyıztes (FA Cup), kétszer nyerte meg a Liga Kupát (League Cup), kétszer az Európa Kupát (UEFA Champions League, Bajnokok Ligája) és kétszer az UEFA Kupát (UEFA Cup Winners Cup). A legutóbbi tizenöt szezonban a Manchester United volt az átlagban legtöbb nézıt vonzó csapat, a 2005/2006-os szezonban mérkızéseik átlagos nézıszáma 68765 volt. A klub Newton Heath (L&YR) F.C. néven alakult 1878-ban, a Lancashire-Yorkshire vasút Newton Heath-i depójának csapataként. 1902-ben, amikor a klub a csıd szélén állt, J.H. Davies vásárolta meg és átkeresztelte a Manchester United névre.

A csapat 1956-ban és 1957-ben is megnyerte a bajnokságot. A sikersorozatot a müncheni légikatasztrófa törte meg, amelyben a csapat elvesztette nyolc játékosát. Sokan gondolták, hogy ez a klub végét jelenti, de a következı években újjáépítették a csapatot. A klub az 1990-es évektıl, Alex Ferguson irányításával, 11 év alatt nyolcszor nyert bajnokságot, legutoljára 2006/2007-ben. 1999-ben a Manchester United volt az elsı csapat, amely ugyanabban a szezonban megnyerte az UEFA Bajnokok Ligáját, az angol bajnokságot és az angol kupát.

David Robert Joseph Beckham, (1975. május 2. – ) angol profi labdarúgó, reklámarc, a Beckham Fragrances társalapítója és társtulajdonosa. A Los Angeles Galaxy játékosa, Pelé FIFA 100-ának, és 2004-ben a Time magazin Time 100-ának tagja, a világ elitjének tartott reklámarcáért. David Beckham a legismertebb angol játékos, kis túlzással a legismertebb és legelismertebb európai sztárfutballista és médiasztár.

Az angol konyha Az angol konyháról megoszlanak a vélemények, vannak, akik szerint az ételkészítési módokban szegényes. Elsõsorban a franciák tesznek csípõs megjegyzéseket e témában. Francia eredető az a mondás, miszerint "Angliában vannak a világ legjobb élelmiszerei......amíg nem kerülnek a konyhába...." Az eredeti angol konyha készítésmódjai valóban egyszerőek. Alapjában véve szeretik a kiadós, testes, jó minıségő húsokat, jó íző halakat, laktató lepényeket, pudingokat, mégsem élnek fenntartás nélkül az asztal örömeivel. Hódító Vilmos és a normann nagyurak a következõ elvhez tartották magukat: "Felkelés ötkor, ebéd kilenckor, vacsora ötkor, ágyba kilenckor. Az említett két étkezés közül, csak az ebédet fogyasztották asztalnál, vacsorára csak sebtében ettek néhány falatot. Anthony Wood írta Cromwell koráról: a puritánok házában "hideg hús, fagyos társalgás, jeges fogadtatás "volt osztályrésze a vendégnek.Angliának azonban van egy másik arca is. A legendás hírő Artur király bıtorkú, nagyétkő népérõl is olvashatunk, valamint az élete élvezõ reneszánsz uralkodó, VIII. Henrik fényes lakomáiról. Angliának köszönhetjük több gasztronómiai érdekességet, de legalább is angol közvetítéssel jutott el néhány dolog Európába: így pl. a szendvicsek készítése, vagy a XVII. századi Angliában terjedt el teaivás, a pudingok, a pie-ok, amirõl egy híres gasztronómus is elismeréssel szólt. "Áldott legyen a neve, aki feltalálta" - és ezután ismerteti a Christmas pie-t az angolok kedvelt karácsonyi csemegéjét.

A sok keleti főszer a XII. századtól angol hajókon jut el Európába.Londonban már 1652-ben mőködött kávéház, míg a kontinensen az 1690-es években, a Bécs elleni sikertelen török ostrom után nyílt az elsõ. A leírás szerint azt a kávét használták fel, amit a menekülı törökök Bécs alatt hagytak. Az angoloknál kialakult egy sajátos étkezési ritmus, ami eltér a kontinentális szokásoktól. Fogalommá vált az angol reggeli, ami gyümölcslével kezdõdik, majd zabkása következik. A zabkását tejjel vagy tejszínnel fogyasztják, van aki cukorral.

Fontosak a különbözõ pirítósok, / toast / a többféle kenyér, péksütemény, esetleg cukrászsütemény. Világszerte kedvelt reggeli ételeik a sült sonka tojással -ham and eggs- és a húsos sült szalonna tojással- bacon and eggs -, de fogyasztanak sült halat, rántottát és egyéb kiadós ételeket. Az angol reggeli tartozéka a vaj, jam, méz. Legkedveltebb a narancsjam, az eper- és sárgabarack jamok. A leggyakoribb. reggeli ital a tea, ritkábban a kávé. A teát tejjel vagy tejszínnel, gyakran cukor nélkül

fogyasztják. Van, aki a szó szoros értelmében teával kezdi a napot és mindjárt ébredés után elfogyaszt egy csészével. Ez az ún. early morning tea, a kora reggeli tea. A teát forrázzák és igen erõsre készítik. Az ebéd – lunch - rendszerint munkahelyen, iskolában stb. az ebédszünetben elfogyasztott gyors étkezés. Ez az étkezés általában szendvics vagy hidegsült, sonka, sajt, saláta. A meleg ebéd is egyszerő, egy csésze leves vagy ivólé egy sült valamilyen salátával, esetleg desszert. Délután 4-5 óra körül egy csésze teát vagy kávét fogyasztanak, hozzá kekszet, kétszersültet, süteményt, szendvicset. A vacsora – dinner - régebben az angol családoknál szertartás volt, a megfelelı hagyományokkal, és ünnepélyes keretek között bonyolódott. Ilyenkor átöltöztek, komplett, gondosan összeállított étrendet fogyasztottak. Az átlag angol családoknál már nem divat, de vacsorára kiadósan étkeznek. Szállodában az angol vendég vacsorához ma is átöltözik, alkalomtól függıen sötét ruhát vagy szmokingot, a nık estélyi ruhát vesznek. Vacsora elıtt aperitifet fogyasztanak, majd kiadós komplett vacsorát. A késı esti vagy színházi vacsora -souppé- egy lefekvés elıtti könnyő étkezés, egy csésze tea, vagy tejes ital, kétszersült. Az angolok, de a skótok és az írek is konzervatívak, bár az utóbbi évtizedekben az angol konyhára is hatott más nemzetek konyhája, elsısorban a francia konyha. Leveseiket elsısorban különbözõ húsokból, fõleg ürü-, bárány-, marha- vagy csirkehúsból készítik. Jellegzetes levesük a "beef tea", ami szó szerint marhahús teát jelent. Lényegében jó minıségû marhahúst, fõleg bélszínt kockára vágnak, felöntik zsírtalan húslevessel, főszerezik, majd kb. 3 órát gızölve forralják. Említhetjük még az irlandi ürügulyást -Iris stew- vagy az angol csirkelevest -Cooki leeki-, de készítenek zöldség- és gyümölcsleveseket is, pl. spenót-, uborka-, kelkáposztalevest, gesztenyelevest, meggylevest stb. Az angol konyhán nagy számban szerepelnek hal és rákételek. Fogyasztanak birkát, szárnyasokat, vadakat, de a húsok közül ki kell emelni a marhahúst. A jó minıségő marhahús a jólét alapja, az angol életforma fontos kelléke és szimbóluma. Angliában nem, vagy csak ritkán beszélnek étkezésrõl, ételekrõl. Egy ebéd vagy vacsora meghívás után megköszönik a kellemes társaságot a háziasszonynak, a jól megválasztott bort a házigazdának, de a jó konyhát, az ételeket dicsérni szokatlan lenne. Egyetlen fogás, amirõl illik beszélni, ez a marhasült. Sertésbõl az angolok csak a sonkát és a sovány angolszalonnát fogyasztják szívesen. Az írek kedvelik a sertéshúst és a sertészsírt is felhasználják fõzéshez. Az angol konyha az olajat, a vajat, vagy a kisütött faggyút használja e célra. A jó minıségő marhahúst és vadakat, vagy az ürüt egészben sütik, ügyelve arra, hogy a hús belseje rózsaszín vagy ízléstıl függıen véres maradjon, az így megsütött hús porhanyós és lédús lesz. Innen ered, hogy a félig sült húsokat a világ minden konyháján "angolos húsnak" nevezik, mert a sütési módot más konyhák is átvették. Az egybesült húsokat gyakran a vendég elıtt szeletelik. Régi angol szokás volt, hogy az asztalnál a családfı szeletelte a húsokat, vagy darabolta a szárnyast és tett mindenkinek a tányérjára. Ebbõl alakult ki az elegáns angol felszolgálási mód is, amikor a felszolgáló a feltálalt ételeket a vendég tányérjára szervírozza. A húsokat sütik szeletben is, frissen elkészítve, de van még egy kedvelt elkészítési mód, a párolás is.

Az angolok marhasült alatt tulajdonképpen egy elısütött, és barnamártásban megpárolt ételt értenek. Más módon, mint a magyar konyha, de erısen főszereznek, a volt gyarmataikról sokféle főszert szereztek be. Az egyik legkedveltebb az indiai eredető curry por, amit mártások, húsok, köretek főszerezésére használnak, pl. curry csirke, curry rizs, curry mártás. Fontosak a főszerkeverékek és az angolos húsokhoz adott főszeres mártások, így a Worchester, a ketchup, az angol mustár, a Cumberland-mártás és a különféle gyárilag elkészített gyümölcsmártások. Ételeik ízesítésére használnak ecetes, erõsen főszerezett zöldségféléket is. A húsételekhez rendszerint többféle zöldségköretet adnak, ezeket sós vízben fızik meg és tálaláskor vajat tesznek a tetejére. Ez az ún. angolos fızelék készítési mód. A zöldségek mellé még tálalnak fıtt vagy sült burgonyát és a marhasült elválaszthatatlan tartozéka - a barnamártás mellett - a yorkshire puding. Ez egy tojással elkevert lisztpép, amit sütıben vagy forró zsiradékban sütnek ki. A pie szót lehet lepénynek, pitének, fordítani. Készítik zöldségekkel, gombával, hallal, húsvagdalékokkal, ilyenkor elıételként vagy fıételként fogyasztják, de készítik almás, cseresznyés és egyéb gyümölcsös változatban desszerként is.

Az apple pie, az almáslepény nélkül egy idıben az angol ünnepi ebéd elképzelhetetlen volt. A másik kedvelt desszertjük a puding. Sokféle változata ismert, készítik citrommal, szilvával, egyéb gyümölcsökkel, lekvárral, de a pie-hoz hasonlóan készülhet zöldséggel köretnek, elıételnek, vagy hússal, ilyenkor lehet akár fıétel is. Külön szertartás a karácsonyi puding, a Christmas puding készítése. Vidékenként, sıt családonként ıriznek hagyományos recepteket. Van olyan, amit az ünnep elıtt 4-6 héttel már elkezdenek készíteni. A készítéshez a marhafaggyút, lehetıleg az ökörvese faggyúját veszik, aminek a megfelelı kiérlelése már eleve hosszú idıt vesz igénybe.

A desszertek között meg kell még említeni a gyümölcstortát, a gyümölcslepényt és a aprósüteményeket, teasüteményt. Jelentıs a gyümölcs valamint a tej és tejtermékek fogyasztása is. Az angol vendég korrekt, fegyelmezett kiszolgálást igényel. Minden étkezésnél szívesen fogyaszt vajas pirítóst, és jónéven veszi, ha az asztalon áll egy kancsó jeges víz.

Anglia, a hagyományok országa A brit iskolarendszer azon a filozófián alapul, hogy a diákoknak sokoldalúaknak kell lenniük. A lexikális tudás megszerzésén túl a diákokat sportolásra, szabadidıs tevékenységekre és tehetség fejlesztésre ösztönzik. A legtöbb iskola tantárgyak, klubok és sportolási lehetıségek széles skáláját kínálja. Az olyan tárgyak mint a matematika, angol, tudományok és idegen nyelv gyakran kötelezıek, de lehetıség van választható tárgyakat is felvenni, mint például a dráma, zene, mővészet és társadalomtudomány (történelem, földrajz és vallás). A brit iskola 12 évbıl áll. Az angol (walesi és északír) oktatási rendszer alapvetı intézménye az iskolai tanulmányok lezárását jelentı, 16 éves korban kötelezıen teljesítendı ún. GCSE alapvizsga. (General Certificate of Secondary Education)

A diákok egy része (mintegy harmada, évfolyamonként kb. 300 ezer tanuló) folytatja tanulmányait az egyetemre felkészítı, az ún "A"-level vizsgával záródó felsı középiskolai szakasszal, amelyben nagy óraszámban készül választott szakjának (szakjainak) elsajátítására. Az "A"-level vizsga egyben az egyetemi felvételi, színvonala némileg meghaladja a hazai szaktárgyi érettségi követelményeket. Az állami iskola mellett nagy számban vannak alapítványi, magán ill. egyházi finanszírozású iskolák is. Az utolsó két évben (általában 16-18 éves korban) a brit diákok a "sixth form" iskolába járnak. Az iskolaév 3 terminusból áll, mely szeptemberben, januárban és áprilisban kezdıdik. Egy iskolába általában 1000 diák jár.

A tanárok nagyon barátságosak, de a diákoknak mindig Sir, Miss, Mr./Mrs./Miss megszólítással kell illetniük ıket. A formaságok ellenére a tanárok kreativitásra buzdítják diákjaikat. Néhány iskola még mindig használja az egyenruhát, bár a legtöbb Sixth Form fıiskola/iskola már nem.

Egy nap egy brit középiskolában: általában regisztrációval kezdıdik a tanáriban 8.30 és 9.00 között. A diákok meghallgatják a bejelentéseket, hogy megtudják, van-e valami speciális dolog az iskolában aznap vagy a héten. Minden tanóra 60 perces és a diákok a tantárgyakat más termekben hallgatják. Szünetekben általában snacket esznek és beszélgetnek a

barátokkal. Ebédszünetben vagy az otthonról hozott ebédet fogyasztják el vagy ehetnek a menzán. Gyakori, hogy az órarendben "Free Period" található. Ezeket az órákat a diákok tanulásra, házi feladatok megírására, kutatásra vagy vizsgára való felkészülésre használják.

A teázás hagyománya Angliában

Londonban 1658-ban napvilágot látott egy hirdetést a tea kávéházi árusításáról. Ebben leírták azt is, hogyan kell a teát elkészíteni, mégpedig "régi kínai módon", a leveleket csészékben leforrázni. A konzervatív Anglia meglepetésszerő gyorsasággal tért át a kávéfogyasztásról a teára. Amikor a tea megjelent, Londonban már több mint kétezer kávéház mőködött, és a 18. századra szinte mindegyik átalakult teaházzá.

Ma is világhírő teakeverékük az Earl Grey tea eredetéhez legenda főzıdik. Receptjét a hagyomány szerint Grey gróf, az akkori miniszterelnök kapta az 1830-as években egy kínai mandarintól. A teázás szokása gyorsan beépült az angol mindennapi életbe. Az erıs teát kedvelték, ízesítették cukorral, rummal, vajjal, tejjel, borssal és egyéb főszerekkel.

A tea folyamatosan és egyre nagyobb mennyiségben érkezett Londonba. Anglia már a 19. században a világ legnagyobb teaivó országa volt. London a tea világkereskedelmi központjává vált. Az európai államok egyre inkább itt szerezték be azokat az árucikkeket, amelyekre Kínából szükségük volt. Az angolok ismertették meg a teát Amerikával 1704-ben. A kereskedelem fellendítésére amerikai tartományaikban a behozatali vámokat megszüntették. Egyedül a teát nem részesítették ilyen kedvezményben, hogy azt kizárólag tılük vásárolják. A magas teavámok elleni tiltakozásul 1773. december 16-án, amikor Bostonba megérkezett a teaszállítmány, szürkületkor indiánnak öltözött helyi lakosok megtámadták a hajót. Az egész rakományt, mintegy 342 láda teát, a tengerbe dobták. Ez a "bostoni teadélutánnak" nevezett esemény indította el a függetlenségi háborút, mely az Amerikai Egyesült Államok megalakulásával végzıdött.

Elsıként orvosok ismertették a teát esszékben, orvosi szaklapokban, vagy önálló könyvekben. Megállapították, hogy az élet meghosszabbítására, az egészség megóvására nincs jobb, mint ez. A tea kitöltése mindig a háziasszony dolga. Általában teázóasztalra kikészíti a teáscsészéket, tejet, cukrot, citromot és süteményeket, amit a teához kínálnak..

Angol karácsony

A készülıdés már októberben elkezdıdik, karácsonyi díszbe öltöztetik az utcákat, decemberben megjelennek a télapók, bár Angliában nem ünneplik a Mikulást. A karácsonyi lapokat december elején elküldik egymásnak az emberek, és a kapott üdvözlıkártyákat

kiteszik a szobafalra. A gyerekek piros, hosszú szárú harisnyáikat december 24-én kikészítik, mert karácsony éjjelén Santa Claus, vagy Father Christmas a kéményen át a kandallóba ereszkedik, és megtölti ajándékokkal. Az angolszász karácsony nem ismeri a szenteste fogalmát, ott december 25-én kezdıdik az ünnep, az angolok e napon délelıtt mennek templomba, s ezután bontják ki az ajándékokat, melyek - sokszor már jóval korábban - a feldíszített fa alatt győlnek. Az elıbbiekbıl adódóan az éjféli mise is hiányzik náluk. Az ajándékozás után ünnepi ebéd következik.

Karácsonyi evészetek

Köztudomású, hogy az angol karácsonynak elmaradhatatlan fogása a pulyka, majd utána a karácsonyi puding (ezt ık két d-vel írják). Kevésbé ismeretes, hogy a pulyka csak a XVII. század során vonult be az angol étlapokra: régebben a sült liba volt a megszokott karácsonyi eledel, többnyire gesztenyével töltve. A karácsonyi pudingról a hagyomány azt tartja, hogy „ahányszor valaki a karácsonyi pudingból eszik, annyi boldog napja lesz majd az elkövetkezı esztendıben.” Így hát mindenki kétszeresen is igyekszik kivenni a részét a pudingból. Ennek egyébként sok változata van: vidékenként, sıt családonként ıriznek hagyományos pudingrecepteket.

A karácsonyi puding legkorábbi elıdjét egy középkori receptben látják, amiben mindenféle húsok voltak a gyümölcsökön kívül és nem édesítették. A 17. században azonban kikerültek a húsok a karácsonyi pudingból a cukor javára, és ettıl kezdve kezdik brandyvel meglocsolva tálalni. Ekkor még nem volt tradíció a karácsonyi puding, azzá csak a 19. század viktoriánus idıszakában vált. Ebben az idıben már nagyon hasonló volt kinézetre és ízre, mint napjainkban. Azonban az elkészítési idı 8 óra volt, amennyit sok mai, modernebb recept már nem igényel. Számos érdekes babona is kötıdik ehhez az édességhez. Például sok család pénzérmét tesz bele, és aki megtalálja szeletében az érmét, annak szerencsés, boldog éve lesz. Vannak, akik gombot is tesznek bele: aki ezt kapja, az szerencsétlen lesz, vagy soha nem megy férjhez, ha nı az illetı. Ennyit a történetérıl, most nézzük miféle édesség is ez:

Alapvetı hozzávalói különféle szárított gyümölcsök, cukrozott gyümölcsök, olajos magvak, főszerek (fahéj, szegfőszeg, gyömbér) de tesznek bele friss gyümölcsöket is. Az régebbi receptek marha- vagy birkafaggyút írnak zsiradéknak, de az újabb receptekben ezt margarinnal vagy vajjal helyettesítik.

Angol karácsonyi gyümölcspuding

Hozzávalók: 150 g ribizli, 150 g mazsola, 150 g cukrozott narancs- és citromhéj vegyesen, 100 g mandula durvára aprítva, 100 g koktélcseresznye, 100 g margarin (vagy birkafaggyú), 100 g liszt, 150 g zsemlemorzsa, 100 g cukor, 1 db citrom, 3 g ırölt fahéj, 2 g ırölt szegfőszeg, 5 g só, 150 g narancs, 2 ½ dl tej, 6 cl konyak, 3 tojás

Elkészítés: Elıször a mazsolát forrázzuk le, kihőtjük. A kandírozott gyümölcshéjat felaprítjuk. A lisztet, a zsemlemorzsát, a cukrot, a reszelt citromhéjat, a citrom darabolt belsejét és minden darabolt kimagozott gyümölcsöt egy keverıtálba teszünk. A tejet meglangyosítjuk a konyakkal és a felvert tojásokkal, majd az egész pudingalapanyagot jól összedolgozzuk, kivajazott, nagymérető pudingformába öntjük, a forma kétharmadáig. 2-3 órára hőtıszekrénybe tesszük, ez idı alatt összeérnek csodálatos, nem mindennapi ízei. Egy mély tepsibe forró vizet öntünk, beleállítjuk a pudingformát és 140-160 fokra elımelegített sütıben tőpróbáig (1-1,5 óra) gızöljük. Hagyjuk kihőlni. (Forrás: Bartha Miklós: Mindennapi gyümölcsink ételben és italban) James (Jamie) Trevor Oliver (1975. május 27. – ) népszerő brit szakács. Egy kis essexi faluban, Claveringben nıtt fel. Szüleiknek egy The Cricketters nevő pubjuk volt. Az elsı sorozat, amit csinált, a BBC Pucér szakács címő mősora volt. A cím az általa elkészített ételek egyszerőségére utal, s semmi köze sincs a meztelenséghez.

A mősor sikere miatt a Pucér szakács visszatérése és a Boldog napok a pucér szakáccsal mősorokat is leforgatták. Munkáját éttermében a Jamie konyhája és a Visszatérés Jamie konyhájába címen mutatta be. Következı sorozata az Oliver's Twist volt. . Mősorait több mint 40 országban sugározták.

A British Broadcasting Corporation (röviden: BBC) egy állami tulajdonú, kvázi független brit közszolgálati mősorszolgáltató, egyben a világ legnagyobb mősorszolgáltatója.

Csak az Egyesült Királyságban 24 000 alkalmazottat foglalkoztat, költségvetése eléri a 4 milliárd fontot (kb. 1500 milliárd forint). Mőködési költségeit elsısorban a brit állampolgárok által fizetett televízió üzembentartási díj fedezi. 1922-ben alakult meg British Broadcasting Company Ltd néven, majd 1927-ben került állami tulajdonba. A kísérleti televízióadások 1932-ben kezdıdtek meg, majd 1936-tól megindultak a rendszeres adások. A II. világháború

alatt 1946-ig az adás szünetelt. 1964-ben indult a BBC 2 adása, és 1967-ben kezdıdött meg a színes mősorsugárzás. A BBC ismeretterjesztı és szórakoztató televízió- és rádiómősorokat készít, emellett különbözı információs szolgáltatásokat is nyújt az Interneten keresztül. A cég célkitőzése: „informálni, oktatni és szórakoztatni”.

Az angol vagy brit humor híres érthetetlenségérıl a nem angol anyanyelvőek számára. Az érthetetlenség a referenciák (célzások, hátterek, kontextus) ismeretének hiányából fakad. Kedveli a szójátékokat és a helyzetkomikumot. Magyarországon is számos képviselıje ismert.

Benny Hill (eredeti nevén Alfred Hawthorn Hill; Southampton, 1924. január 21. – Teddington, 1992. április 20.) angol komikus színész, humorista és énekes. Benny Hill a második világháborút követıen tejesemberként, eladóként, színpadi asszisztensként és amatır színészként dolgozott.

A televízióban 1949-ben debütált. Az ötvenes években kedvelt rádiós mősorvezetı volt, majd 1955-ben megkapta elsı saját televíziós show-ját a BBC-nél. 1969-ben átment a Thames Television csatornához, ahol húsz éven keresztül készítette The Benny Hill Show címő humoros sorozatát, amelyet világszerte több mint száz országban vetítettek, így Magyarországon is. Magyar szinkronhangja Gálvölgyi János volt.

Rowan Sebastian Atkinson (Newcastle upon Tyne, Egyesült Királyság, 1955. január 6. – ) BAFTA-díjas brit humorista,komikus, színész, rendezı, producer, eredeti szakmája szerint villamosmérnök.

Atkinson Oxfordban tanult és eredetileg villamosmérnök akart lenni. Pályafutását 1979-ben a BBC-nél kezdte a Not the Nine O'Clock News címő komikus mősorban. Elsı komoly sikereit 1983-ban aratta a Fekete Vipera (Blackadder) címő sorozatban, amelyben fıszerepet kapott. Nemzetközi sikereit 1989-tıl kezdve alapozta meg leghíresebb szerepével, az örökké kíváncsi, esetlen Mr. Bean-nel, akit 1995-ig játszott az azonos címő televíziós sorozatban, amelybıl 1997-ben mozifilm, 2002-tıl kezdve pedig rajzfilm is készült

Monty Python-csoportot (közkelető nevén The Pythons) 1969-ben alapította öt brit író-színész: (Graham Chapman, John Cleese, Eric Idle, Terry Jones, Michael Palin) és egy amerikai animátor, (Terry Gilliam). Mősoruk, a 45 részes, egyenként félórás Monty Python Repülı Cirkusza (Monty Python's Flying Circus) elıször 1969. október 5-én került adásba.

A 45 részt négy szériában készítették el (három 13 részes és egy hatrészes), de az utolsó szériában a mősor címe Monty Pythonra rövidült. Ám a Python-jelenség ennél sokkal több volt: turnék, négy film, több album, egy musical, számos könyv és számítógépes játék kötıdik hozzájuk. Ezen kívül a csoport tagjai önállóan is elismert mővészekké váltak.

Az angol zene mérföldkövei

A Beatles volt a rockzene legnagyobb hatású és legsikeresebb zenekara, akik 2004 végéig világszerte több mint 1,3 milliárd lemezt adtak el – többet, mint bárki más. A mővészetek bármely ágát is nézzük, kevesen voltak, akik népszerőségükhöz, kritikai elismertségükhöz és széleskörő kulturális hatásukhoz mérhetıek.

A Beatles tagjai John Lennon (ritmusgitár), Paul McCartney (basszusgitár), George Harrison (szólógitár) és Ringo Starr (dob) voltak; mindannyian az angliai Liverpoolban születtek. A zenekar elsıdleges dalszerzıi Lennon és McCartney voltak. Karrierjük során kiadott lemezeik többségének a producere George Martin volt. Menedzserük 1967-ben bekövetkezett haláláig Brian Epstein volt.A Beatles több eladási rekordot is felállított és több mint ötven Top 40-es kislemezük jelent meg. Az elsı brit zenekar volt, mely folyamatos népszerőségre tett szert az USA-ban, nem kevesebb, mint 27 1. helyezett dalt jegyezve csak Nagy-Britanniában és az USA-ban; ennek köszönhetıen a Beatles a 20. század legsikeresebb zenekara lett. Az EMI 1985-ös becslései szerint addigra már több mint egymilliárd lemezt adtak el világszerte. "Yesterday" címő daluk a modern kori zenetörténet legtöbbször feldolgozott dala (több mint 3000 változata létezik).

1963-as feltőnésük igazi szenzációt jelentett az Egyesült Királyságban, fiatal, sikoltozó és ájuldozó lányok tömegei követték ıket; a brit sajtó a jelenségre a "Beatlemánia" nevet akasztotta. Ez 1964 elejére átterjedt Észak-Amerikára és az együttes hamarosan világszerte népszerő lett. Öt év alatt korai sikereik kétségtelenül egyszerő zenéjét (mint a "She Loves You" és az "I Want to Hold Your Hand") mővészi, igényes dalokká fejlesztették (mint a Revolver, a Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band és az Abbey Road albumok számai). İk írták a dalaikat, feszegették a stúdiók felvételi lehetıségeinek határait, minden lemezük új, addig példa nélküli minıséget ért el – mindezekkel hosszútávú befolyást gyakoroltak a popzenére. Filmeket készítettek, a sajtó minden lépésüket követte és mintegy szimbolikus vezetıi lettek az 1960-as évek ellenkultúrájának, nyilvánosan kutatva a keleti miszticizmust, a tudatmódosító szereket és a forradalmi politikát. Az együttes 1970-ben oszlott fel.

A The Rolling Stones brit rockzenekar, mely az 1960-as évek elején részt vett a Brit Invázióban. Az 1960-as évek brit blueshullámának vezetı zenekara volt. 1969-es amerikai turnéjuk idején „A világ legjobb rock and roll-zenekara” néven hivatkoztak rájuk.

A Rolling Stones ma, 2006-ban a világ egyik legrégebben mőködı rockzenekara, még ma is készítenek felvételeket és turnéznak. Gyakran a Stones turnéja az adott év (anyagilag) legsikeresebb koncertkörútja, új albumaik pedig rendre az amerikai lista elsı öt helyezettje között vannak. A zenekar több mint negyvenéves pályafutása során Mick Jagger, Keith Richards és Charlie Watts mindvégig a Stones tagja volt. Ron Wood 1974-tıl van velük.

Sting (Gordon Matthew Sumner) 1951. október 2-án született az angliai Newcastle-ben (Newcastle-upon-Tyne, Northumberland); elıadómővész, színész, a Police együttes egyik alapító tagja. Szülei római katolikusként nevelték, énekelt a helyi katolikus kórusban is. Miközben munkanélküli segélyen volt, segített apja tejüzemében. Késıbb volt buszon jegyellenır, fizikai munkás építkezéseken, és kisegítı az adóhivatalnál.

1971-ben beiratkozott a Northern Counties Teacher Training College tanárképzı fıiskolára, ahol angol és ének-zene szakon diplomázott 1974-ben. Elıször a Police zenekarral, majd szóló-zenészként vált híressé, valamint debütált a New York-i Broadway-n is. Sting számos hangszeren játszik: láthattunk már a kezében gitárt, basszusgitárt, bıgıt, mandolint, szaxofont, pánsípot, legutóbb lantot, de jól zongorázik, és harmonikázik is, amellett, hogy kitőnı énekes.

Sir Andrew Lloyd Webber, Baron Lloyd-Webber of Sydmonton, Lloyd-Webber báró (született 1948. március 22.) a zenés színház nagysikerő angol zeneszerzıje. A késı 20. század egyik legnépszerőbb színházi (musical) zeneszerzıje, több sikerdarabjával, melyek egy évtizednél tovább futottak mind a Broadway-en, mind a West End-en.

Pályafutása alatt 16 musicalt, több filmzenét, és egy Latin Requiem Mass-t szerzett. Rengeteg díjjal tüntették ki, beleértve hét Tony-díjat, három Grammy-díjat, egy Oscar-t, egy Nemzetközi Emmy-díjat, hat Laurence Olivier-díjat, és egy Golden Globe-díjat. Számos dala, különösen a „Hogy szeressem én, mondd” („I Don't Know How to Love Him”) a Jézus Krisztus szupersztárból (Jesus Christ Superstar), a „Miért kell, hogy sírj, Argentína” („Don't Cry for Me, Argentina”) az Evitából (Evita), az „Éjfél” („Memory”) a Macskákból (Cats), és „Az éj zenéje” („The Music of the Night”) Az Operaház Fantomjából (The Phantom of the Opera) széles körben ismertté váltak és slágerek voltak az anyamusicaljükon kívül is.

COULD WE START AGAIN, PLEASE? from Jesus Christ Superstar

MARY MAGDALENE / CHORUS

I've been living to see you. Dying to see you, but it shouldn't be like this.

This was unexpected, What do I do now?

Could we start again please? I've been very hopeful, so far.

Now for the first time, I think we're going wrong. Hurry up and tell me, This is just a dream.

Oh could we start again please?

PETER / CHORUS

I think you've made your point now. You've even gone a bit too far to get the message home.

Before it gets too frightening, We ought to call a vote,

So could we start again please?

Az angol nyelv

Az angol nyelv az indoeurópai nyelvcsalád egy nyelve, ezen belül a germán nyelvek közé tartozik, ám fejlıdése során (a francia nyelven keresztül) jelentıs újlatin hatások is érték.

Az indoeurópai nyelvcsalád közel 150 nyelvbıl áll, melyet kb. 3 milliárd ember beszél a világon. Nevezik indogermán nyelveknek is ıket. Tagjairól elmondhatjuk, hogy valamilyen formában az egész világon megtalálhatóak. Ha csak az Európából kiinduló gyarmatosítók saját nyelveit tekintjük alapnak, akkor is elmondhatjuk, hogy manapság ezek a nyelvek az adott, egykori gyarmatokon vagy hivatalossá váltak, vagy pedig valamilyen összekötı szerepet töltenek be a helyi beszélt nyelvek között (pl. Afrika – francia és angol; India, Pakisztán – angol; Dél-Amerika – spanyol; stb.)

Az indoeurópai nyelvek kutatásának úttörıje Sir Williams Jones volt, aki fellelte a hasonlóságokat a latin, a görög, a szanszkrit és a perzsa nyelvek között.

A germán nyelvek az indoeurópai nyelvek közé tartoznak. Közös ısük a proto-germán nyelv volt, melyet i.e. 1000 körül beszéltek a vaskori Észak-Európában. A legelterjedtebb germán nyelv az angol 400 majd német 100 millió beszélıvel. Széles körben beszélik még a Hollandot (22 millió) és afrikai változatát az afrikaans-t (16 millió). Az északi germán nyelvek Norvég, Dán, Svéd, és Izlandi együttesen 20 millió beszélıvel rendelkeznek

A germán nyelvek Európában ██ Holland (alfrank, nyugati germán) ██ Alnémet (nyugati germán) ██ Középnémet (felnémet, nyugati germán) ██ Felsı német (felnémet, nyugati germán) ██ Szigeti anglofríz (nyugati germán) ██ Kontinentális anglofríz (nyugati germán) ██ Keleti északgermán ██ Nyugati északgermán ██ Az északi és nyugati germán nyelvek elterjedésének választóvonala.

Az angol nyelv kialakulása

Az angol nyelv Nagy-Britanniában alakult ki. A sziget ıslakosait, a keltákat az 5–7. század során betelepülı germán törzsek (angolok, szászok, jütök) kiszorították a sziget középsı részérıl, a mai Anglia területérıl, amely róluk kapta a nevét. A kelták a sziget peremi részeire (Skócia, Wales), illetve az Ír-szigetre szorultak vissza, késıbb azonban ezek a területek is angol uralom alá kerültek, emiatt a kelta nyelvek mára csaknem kihaltak a szigeteken.

Az angol nyelv kialakulása három szakaszra osztható. Eszerint megkülönböztethetı óangol (kb. 450–1100), középangol (kb. 1100–1500) és modern angol (kb. 1500-napjainkig) nyelv. Utóbbin belül beszélnek még korai modern angol nyelvrıl (kb. 1500–1650).

Az óangol (angolszász) nyelv A középkor hajnalán a szigetre betelepülı germán törzsek lényegében mind ugyanazt az (angolszásznak nevezett) nyelvet beszélték. E nyelvben az elsı jelentıs változást a vikingek 7–10. századi betörése és megtelepedése váltotta ki, aminek révén a mai Anglia jelentıs része dán uralom alá került. Az akkori dán nyelv az akkori angoltól szinte csak a szavak végzıdéseiben tért el. Ezért kezdték az angolok elhagyni a szavak végén levı ragokat, mivel így a dánok is megértették, amit mondtak. Eredetileg ugyanis az angol a legtöbb más nyelvhez hasonlóan ragozó nyelv volt.

A Beowulf kéziratának elsı lapja

Az angolszász volt az egyik elsı köznyelv, amit leírtak. Néhány az óangol irodalom legfontosabb fennmaradt munkái közül: a Beowulf, egy epikus költemény; az Angolszász Krónika, a korai angol történelem kútfıje; és a Caedmon Hymn, egy keresztény vallásos vers. Fennmaradt továbbá számos prózai mő, prédikációk és szentek életérıl szóló elbeszélések, bibliafordítások, a korai egyházatyák latinból fordított munkái, jogi dokumentumok, például törvények és végrendeletek, valamint nyelvtani, orvosi és földrajzi témájú gyakorlati mővek. Mégis a költészetben vélik felfedezni az angolszász irodalom velejét. Majdnem minden angolszász szerzı névtelen, néhány kivétellel, mint Bede és Caedmon.

A rúnaírás kifejezés azokra az egymással szoros kapcsolatban álló ábécékre vonatkozik, amelyeket korábban a germán nyelvek írására használtak, Skandinávia és a Brit-szigetek keresztény hitre térítése elıtt, illetve egy rövid ideig a térítés után is, a már említett területeken. A skandináv változatokat futhark (vagy fuþark, az ábécék hat elsı betőjébıl: F, U, Þ, A, R, K), az angolszász változatot pedig futhorc néven is ismerik.

A Futhorc egy kibıvített ábécé, amely 29, késıbbi korokban pedig akár 33 írásjegybıl állt. Feltehetıen az V. századtól használták. A Fuþorc eredetére különféle elméletek is születtek. Egy elmélet szerint Fríziában fejlıdött ki, ahonnét átkerült Angliába. Más vélemények szerint a futhorcot a skandinávok juttatták el Angliába, ahol módosult, majd továbbkerült Fríziába. Mindkét elmélet tartalmaz vitatható pontokat, vet fel kérdéseket, amelyekre csak a megfelelı, egyelıre hiányzó régészeti leletek segítsgével lehet majd érdemi választ adni.

A középangol nyelv

1066-ban Anglia – Hódító Vilmos inváziója révén – normann uralom alá került. A normannok Skandináviából származtak, de a mai Franciaország északi részén, Normandiában hozták létre államukat. Itteni letelepedésük után átvették a francia nyelvet, amit Angliában is megtartottak, így a nemesség nyelve körülbelül 300 éven keresztül a francia volt, ami mély nyomokat hagyott az angol nyelven. A közemberek azonban továbbra is angolul beszéltek. Ez az oka például annak, hogy a húsokat nyersen máshogy hívják az angolban, mint sütve: az állatokat az angolul beszélı angolok nevelték, és természetesen saját nyelvükön nevezték meg azokat. A normann urak asztalára azonban már sütve kerültek, akkor már francia névvel.

Az 1348-as nagy pestisjárvány a lakosság harmadát elpusztította, fıleg a városokban, ahol a (vezetı réteghez tartozó) franciák éltek. Így hamarosan nem maradt elég francia, hogy az állami hivatalokat betöltse, ezért kénytelenek voltak angolul beszélı embereket felvenni. Az 1500-as évek közepére a francia nyelvet már egyáltalán nem használták Angliában. Hatása azonban tartósan és nagy mértékben átalakította az eredeti angol nyelvet, amelybe rengeteg latin eredető szó épült be. Így alakult ki az helyzet, hogy a mai angolban kevesebb az óangol, mint a latin eredető szó.

A modern angol nyelv

A modern angol az 1500-as évek közepe óta használt angol nyelv, amely természetesen azóta is folyamatosan változik. Például 100-200 évvel ezelıtt még volt külön magázó forma az angolban, ma már ezt nem használják.

Szókincs

Az angol nyelv szókincsének két legfontosabb forrása az ógermán (ahonnan maga az angol nyelv ered), valamint a latin (túlnyomórészt a francián keresztül). Számos fogalmat germán és latin eredető szóval egyaránt ki lehet fejezni:

Germán szógyök Germán eredető angol szó Latin eredető angol szó Latin szógyök

Gmc *bugjanan buy purchase pro- + (vulgar L.)

captiare WGmc *kalbam calf veal vitellus, vitulus

Gmc *kilþam child infant īnfāns Gmc *furistaz first primary prīmus Gmc *giftiz gift present prae- + essere

Gmc *χelpan help assist assistere < ad +

sistere

E szópárokban általában a germán eredető szó a hétköznapibb, „közönségesebb” hangzású, a latin eredető pedig elıkelıbb, fennköltebb, hivataloskodóbb. E két fı rétegen túl számos más nyelvbıl is (pl. ógörög) vett át szavakat, így jött létre mai, igen jelentékeny szókincse.

A statisztikák szerint 446 millió anyanyelvi beszélıje van napjainkban. A Föld lakosságához képest az anyanyelvi beszélık száma százalékosan csökken, viszont a világ elsı számú másodikként használt nyelve az angol. Kb. 650 millióan beszélik jól elsı vagy második nyelvként és 2-3 milliárd közé teszik azok számát akik néhány szót értenek a nyelvbıl.

Az Európai Unió egyik hivatalos és munkanyelve. Az angolul tanulók közül csak több mint minden 100-adik tud az alapszintnél (néhány száz szó) jobban, viszont ezt a nyelvet tanulják a világon a legtöbben. Egyben a legelterjedtebb számítógépes nyelv is.

Amerikai vs. brit angol

Az angol nyelvnek két fı változata él: a brit (British English) és az amerikai (American English); természetesen ezek további dialektusokra tagolódnak, amelyek jelentısen eltérhetnek a sztenderd változatoktól. A két változat között számottevı különbség a kiejtésben és a szókincs egy részében, valamint egyes szavak írásában mutatkozik.

Az angol mint hivatalos nyelv elsı szintő (sötét kék) és második szintő (világos kék) elterjedtsége

A brit angol nyíltabb hangzású, több hehezettel kell beszélni, valamint az r hang gyakran egyáltalán nem realizálódik, ezzel szemben az amerikai kissé zártabb ejtéső, az r betőt gyakran ejtik, bár raccsolva, továbbá sokszor az [a:] hang helyett [æ:]-t ejtenek. Ezek az eltérések - ugyanakkor - egyáltalán nem akadályozzák a kölcsönös megértést.

Példák: far (GB) ['fa:] (US) ['far]

fast (GB) ['fa:st] (US) ['fæst]

centre (GB) ['sentə:](US) center ['sentər]

Az angolul tanulók számára alkalmanként jelenthet kellemetlenséget, hogy a két változat beszélıi néha „lenézik” egymást, továbbá hogy Európában (pl. nyelvvizsgán) gyakran nem fogadják el az amerikai angolt, vagy azt kifogásolják az oktatók, hogy a két fı változatot a tanuló keveri. Érdekes, viszont, hogy az írek ez utóbbit használják, az angoloktól való elkülönülésük egyik jeleként, s egyre többen tanulják, használják ısi gaél nyelvüket.

A legismertebb angol értelmezı szótárak

Az angol irodalom Az angol irodalom roppant gazdagságára való tekintettel a következı fejezetben csak a napjainkban és korosztályotokhoz mért legismertebb ill. legidevágóbb mővekbıl sorolunk fel egy párat. Kedvcsinálásképpen. Harry Potter egy meseregénysorozat címe, melynek szerzıje Joanne Kathleen Rowling brit írónı. A Harry Potter-sorozat a Győrők Ura rekordját megdöntve a világ legsikeresebb egyszerzıs könyve (bestsellere). Több mint 300 millió példánnyal csak a Biblia áll fölötte, ami viszont több különbözı szerzı munkája. Általában azt szokták dicséretéül felhozni, hogy rá tudja venni a gyerekeket (és sok felnıttet is) az olvasásra. Irodalmi értékeirıl megoszlanak a vélemények. A Harry Potter hozta létre az eddigi legnagyobb fanfiction-mozgalmat is.

Az elsı kötet 1997-es megjelenését követıen a sorozat óriási népszerőségre tett szert, kivívta a kritikusok dicséretét és pénzügyi szempontból is kiemelkedıen sikeres volt. A sorozatot megfilmesítették, videójátékok készültek belıle és számtalan Potter témájú ajándéktárgyat forgalmaztak. A 2007. áprilisi állapot szerint a sorozat elsı hat kötete több mint 400 millió példányban kelt el és több mint 64 nyelvre fordították le. A hetedik és egyben utolsó kötet 2007. július 21-én jelent meg. Az Amerikai Egyesült Államokban a kiadók 12 milliós rekordpéldányszámot jeleztek. A sorozat sikere a világ eddigi legjobban keresı regényírójává tette Rowlingot.

A sorozat köteteit 60-nál több nyelvre fordították le, az elsı kötetet latinra és ógörögre is, s az utóbbi a fordító szerint az elmúlt több mint 1500 év leghosszabb, ógörögre fordított szövege. A Harry Potter 5. kötete lett az elsı angol nyelvő bestseller az angolszász kultúrával hagyományosan szembehelyezkedı Franciaországban. „ Nem kevés kurázsi kell hozzá, hogy szembeszálljunk az ellenségeinkkel, de ahhoz sem kell kevesebb, hogy a sarkunkra álljunk a barátainkkal szemben.”

J.K. Rowling, Harry Potter és a bölcsek köve

Az Alice Csodaországban Lewis Carroll (1832 – 1898) nonszensz (mese-)regénye.

Igen vacak memória az, amelyik csak hátrafelé mőködik.

Lewis Carroll

Alice Liddell, a mesebeli Alice ihletıje 7 évesen Charles Lutwidge Dodgson , írói álnevén Lewis Carroll

Alice eleven esző, bőbájos kisiskolás lányka, aki álmában az óráját aggodalmasan nézegetı, piros szemő Nyuszi nyomába ered s egy mély kúton át Csodaországba jut, ahol különféle varázsszerek hatására hol pöttömke lesz, hol óriás; furcsa beszélgetéseket folytat különféle érdekes személyekkel, Egérkével, Struccal, Griffmadárral és Ál-Teknıssel, meglátogatja otthonában doktor Nyuszi Alajost, megismerkedik az örökké vigyorgó Fakutyával, Április Bolondjával és nem kevésbé bolond kalapossal; krokettezik a játékkártyaudvara felett zsarnokoskodó, mindenkit folyton lefejezéssel fenyegetı Szív Királynıvel - s közben rengeteg mulatságos csacsiságot lát, hall és mond: a verses és prózai nonsense-ötleteknek se szeri se száma.

Az Alice-könyvek példátlan sikerét és sajátos varázsát a gyermeki fantáziához és látásmódhoz igazodó, mégis intellektuális jellegő humor, egyfajta torzító logika merész és következetes alkalmazása, az álkomoly hang, a precíz részletezés stílus-bravúrja adja. (Legeza Ilona)

A mő a világ szinte minden nyelvén számtalan kiadást ért meg.A mő eredeti címe: Alice’s Adventures In Wonderland , Fordította: Kosztolányi Dezsı.

"Úgy értem" mondta Alice, "mit kezdhet egy ember az öregedéssel?" "EGY talán semmit" mondta Humpty Dumpty, "de KETTİ talán igen…”

Az esküdtek buzgón írtak valamit a palatáblájukra. "Mit irkálnak ezek? Hiszen még el se kezdıdött a tárgyalás." "A nevüket, mert félnek, hogy elfelejtik a tárgyalás végéig."

Charles Lutwidge Dodgson , írói álnevén Lewis Carroll . Angol író és költı, matematikus, anglikán pap és fényképész. Matematikusként csaknem 30 évig tanított Oxfordban. Két könyvet írt logikai játékokról. Legismertebb írásai a gyermekirodalom klasszikusai: Alice Csodaországban (1865), Alice Tükörországban (1872), valamint olyan versek, mint a Snarkvadászat (1876) és a Gruffacsór.

Narnia egy kitalált világ fantázianeve, melyet C. S. Lewis alkotott. E világ az író hét részes gyermekeknek íródott fantasy-regénysorozata, a Narnia Krónikái helyszíne.

Szobor C. S. Lewisról, amint bepillant a ruhásszekrénybe C. S. Lewis

Clive Staples Lewis (1898. november 29., Belfast, Írország – 1963. november 22., Oxford, Anglia) huszadik századi író, irodalomtörténész, gondolkodó, teológiai mővek írója; akinek irodalmi munkásságában barátjához, J.R.R. Tolkien-hez hasonlóan nagyot alkotott, ıt nevezzük a modern kori gyermek-fantasy megalkotójának.

Narniában az állatok tudnak beszélni, mitikus szörnyek vesznek körül és a varázslat mindennapos. A sorozat végigvezet Narnia történetén születésétıl a végéig, és különösen azoknak az embereknek, általában gyerekeknek a történetein, akik átlépnek a „mi világunkból” oda.

A Narnia krónikái 7 kötetes regényciklusa elsı részében (The Magician's Nephew; A varázsló unokaöccse) a Teremtést írja le, ahol Aslan, az oroszlán – János Apokalipszisében Júda oroszlánja –, hangjával megteremti a Fényt, az embert, az állatokat és a növényeket. Az errıl szóló szerzıi utószó a magyar kiadásokból kimaradt. Lewis kései és tragikus szerelmének történetét dolgozta fel Richard Attenborough 1993-as Árnyékország c. filmje, melyben Lewist Anthony Hopkins alakította. Micimackó egy mesebeli medve, akit A. A. Milne angol író alkotott meg. A magyarul csak Micimackóként (angolul Winnie-the-Pooh) ismert regény két önálló mővet takar: a Micimackót (1926. október 14.) és a Micimackó kuckóját (1928), melyeket Karinthy Frigyes fordított és dolgozott át magyarra (1936).

Micimackó Milne fiának, Christopher Robin Milne-nek egy kitömött medvéjérıl kapta a nevét. Ezt a játékmackót pedig Christopher egy igazi, Winnipeg nevő medvérıl nevezte el, akit Kanadából hoztak Nagy-Britanniába, és akit Milne gyakran látott fiával az állatkertben. Egy Christopher Robin nevő szereplı a Micimackó-történetekben is felbukkant, magyar nevén Róbert Gidaként ismerjük. A medve egyébként a Királyi Winnipeg Gyalogezred (innen a név), az elsı világháborúban részt vevı egyik kanadai zászlóalj kabalaállataként került Nagy-Britanniába.

Hétfın, mikor a hıség rekkenı,

eszembe ötlik egy bökkenı: hogy kicsoda a micsoda,

s hogy mikor és hova az akkor és oda.

Karinthy Frigyes fordítása

Milne két további könyvet is írt gyerekversekkel: Amikor még kicsik voltunk és Hatévesek lettünk, amelyek közt számos vers akad Micimackóról.

Mind a négy kötetet E. H. Shepard illusztrálta. A történetek színhelye az angliai Kelet-Sussex megyében lévı Ashdown-erdın alapul.

Győrők Ura J. R. R. Tolkien híres, három kötetben megjelent regénye, melybıl azonos címő filmtrilógia is készült. A kötetek címei: A Győrő Szövetsége, A két torony és A király visszatér. A történet a szerzı A babó (másképp A hobbit) címő korábbi munkájának folytatása. A mő 1937 és 1949 között készült, 1954-es megjelenése óta világszerte több mint 100 millió példányban kelt el. A regény a fantasy irodalmi mőfaj egyik elindítója.

Egy győrő mind felett J. R. R. Tolkien

Az 1–11. fejezetet (a verseket is) Réz Ádám fordította magyarra, s ı alkotta meg a mő magyar terminológiáját is. (A Győrők Urában és háttérmitológiájában mintegy 5000 tulajdonnév szerepel.[1]) A könyv további részét Göncz Árpád fordította, a versfordítások Tandori Dezsı munkái.

• Úgy hatott rám, mint a háború 1914-es kitörése, mikor felfedeztem, hogy a «legendák» függenek attól a nyelvtıl amelyhez tartoznak; de egy élı nyelv ugyanúgy függ a legendáitól, melyeket tradicionálisan közvetít. [...]

(J. R. R. Tolkien bizonyos Mr. Thompsonnak írott levelébıl, 1956)

Az volt Tolkien vágya, hogy megírja Anglia mitológiáját, különösen az I. világháború során szerzett szörnyő tapasztalatai után, amikor látta, hogy mennyi minden eltőnt az általa szeretett értékekbıl, és felfigyelt a világban található mérhetetlen gonoszságra.

Ahhoz, hogy megértsük írásait, tisztában kell lennünk azzal, hogy Tolkien tudós volta hogyan befolyásolta írói munkásságát. Oxfordi nyelvészprofesszorként jól ismerte az észak-európai középkori irodalmat, többek között a finn Kalevalát, a nagy hatású Beowulfot és egyéb ó- és középangol szövegeket. Mitológiáját mindezek komolyan befolyásolták. Ezért, és olyan emberként, aki hétévesen megalkotta az elsı mesterséges nyelvét, nem elégedhetett meg egy mővel, ami nem gyökerezett mélyen az ısi hagyományokban. Ennek szükségessége gyakran volt téma az Inklings győlésein (ez a baráti társaság oxfordi professzorokból állt, akik hetente találkoztak, hogy izlandi mítoszokat, vagy saját, kiadatlan mőveiket vitassák meg egymással). Tolkien és a csoport egyik tagja, C. S. Lewis egyetértettek abban, hogy ha ezek az angol regék nem léteznek, akkor meg kell ıket írni. Tolkien munkáját legtöbben ennek fényében vizsgálják.

J. R. R. Tolkien egyszer úgy jellemezte A Győrők Urát, mint „alapvetıen vallásos és katolikus mő”. Nagyon sok teológiai téma jelenik meg az elbeszélésben: a jó és a rossz harca, a gyenge harca az önpusztító gonosz felett, kegyelem gyakorlása, halál és halhatatlanság, feltámadás, megváltás, bőnbánat, önfeláldozás, szabad akarat, alázat, igazság, barátság, hatalom és gyógyítás. Az irgalom és szánalom magasztos erényei, melyeket Bilbó és Frodó Gollammal szemben mutatnak, gyızelmet hoznak; a Miatyánk szavai: „És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg minket a gonosztól” jártak Tolkien fejében, amikor Frodó és az Egy Győrő hatalmának harcáról írt.

A Beowulf angolszász epikus költemény, az óangol nyelv legrégebbi teljes terjedelmében fennmaradt mőve (3200 sor). A fıhıs, Beowulf (az eredeti szövegben Bēowulf és Bīowulf alakban is szerepel) köré feltehetıleg a 7. század közepén formálódott epikus hagyomány a mai Svédország délnyugati részén élt gaut törzs körében. A gaut epika eredetileg feltehetıleg a délre lakó dán, valamint az északabbi svéd törzsek elleni háborúkról szólt, ennek bizonyos nyomai a Beowulfban is felfedezhetıek. Az eposz tartalma mindazonáltal nem ez, hanem hatalmas, természetfeletti szörnyetegekkel vívott csaták elbeszélése. Valószínő, hogy a mai Angliába vándorló angolok és szászok már egy kész, kerek Beowulf-mondakört vittek magukkal, erre utal a mőben leírt több korai angol helynév, illetve a mő egyik részletében leírt hajóstemetkezési szertartás régészeti lelete a suffolki Sutton Hooban. Az egész eposzt, megközelítıleg ma ismert tartalmával a 8. században, már a brit szigeteken szerkesztették

egybe. A mő ránk maradt kézirata a 10. század végérıl származik, kései nyugati szász dialektusban íródott, amely korábbi angol nyelvi sajátságokat is megırzött.

A Beowulf – Legendák lovagja (Beowulf) egy 2007-es amerikai fantasyfilm Robert Zemeckis rendezésében. A Beowulf címő angolszász epikus költemény filmadaptációja speciális eljárással készült, melynek keretében a szereplıket digitálisan „elvarázsolják” több technológiát, köztük a motion capture egy továbbfejlesztett verzióját használva. A címszerepben Ray Winstone komputerizált mása látható, a további szerepekben pedig Anthony Hopkins, John Malkovich, Robin Wright Penn, Crispin Glover és Angelina Jolie jelenik meg.

William Shakespeare (1564. április 23.– 1616. április 23.); angol drámaíró, költı, színész. Az angol nyelvő drámaírás egyik legnagyobb alakja. Mőveit az élı nyelvek majd' mindegyikére lefordították, és színmőveit folyamatosan játsszák a világ színpadain. Shakespeare azon kevés drámaírók közé tartozik, akik mind a komédia, mind a tragédia mőfajában számos maradandó mővet alkottak. Shakespeare mővei 1588 és 1616 között születtek, bár az egyes mővek keletkezésének ideje, és így azok sorrendje is bizonytalan.

Az angliai Stratford-upon-Avonban született, egy jómódú kereskedı, John Shakespeare és egy kisbirtokos leánya, Mary Arden gyermekeként. A város egyik prominens családjának gyermekeként Shakespeare minden bizonnyal a helyi iskola tanulója volt, ahol a kor szokásainak megfelelıen erıteljes hangsúllyal szerepelt a latin nyelv és irodalom oktatása. Shakespeare iskoláztatásának idejérıl, sem annak tartalmáról nincsenek hiteles adataink. Az azonban valószínősíthetı, hogy Shakespeare iskolai tanulmányai nem haladták meg a kötelezı alapfokú szintet. Shakespeare 1582. november 28-án feleségül vette a nála nyolc évvel idısebb Anne Hathawayt. 1583. május 26-án Stratfordban megkeresztelték elsıszülött lányát, Susannát, 1585 februárjában pedig az ikreket, fiát, Hamnetet és Judithot. 1598-ban Shakespeare neve vezetı színészként szerepel Ben Jonson darabjainak színlapján. Ezt követıen kezdetben színészként, majd íróként dolgozott Londonban, illetve résztulajdonosa lett a donátorairól elıször a Lordkancellár Társulata (The Lord Chamberlain's Men), majd – az I. Erzsébet halálát követıen trónra lépı I. Jakab adományának köszönhetıen 1603-tól – a Királyi Társulat (The King's Men) nevet viselı színészegyesülésnek. Shakespeare 1611 körül visszavonult. Halála után Shakespeare-t a Stratford-upon-Avon-beli Holy Trinity templomban temették el. A sírja mellett álló mellszobra alkotás közben ábrázolja a költıt. Minden évben, Shakespeare születésének ünnepén a megemlékezés alkalmával új lúdtollat helyeznek a szobor kezébe.

A Rómeó és Júlia William Shakespeare, angol drámaíró egyik legismertebb tragédiája, mely két ellenséges veronai család gyermekei között szövıdött végzetes szerelem történetérıl szól. A tragédia Arthur Brooke versének, a The Tragical History of Romeus and Julietnek színpadi átirata. Shakespeare hően követte a verset, de ugyanakkor részletekkel gazdagította is azt.

Az 1599-ben kiadott Rómeó és Júlia címlapja És a nagy sikerő filmfeldolgozás 1996-ból, Leonardo DiCaprio és Claire Danes a képen

„Két nagy család élt a szép Veronába, Ez lesz a szín, utunk ide vezet. Vak győlölettel harcoltak hiába S polgárvér fertezett polgárkezet Vad ágyékukból két baljós szerelmes Rossz csillagok világán fakadott És a szülık, hogy gyermekük is elvesz,

Elföldelik az ısi haragot. Szörnyő szerelmüket, mely bírhatatlan, Szülık tusáját, mely sosem apad, Csak amikor már sarjuk föld alatt van: Ezt mondja el a két órás darab. Nézı, türelmes füllel jöjj, segédkezz És ami csonka itten, az egész lesz.

– az Elıhang, Kosztolányi Dezsı fordításában

A Hamlet William Shakespeare tragédiáinak egyike, és egyedüli bosszúdrámája. Shakespeare munkásságának legismertebb darabja és az angol irodalom leggyakrabban idézett mőve. Nevezték már Shakespeare legnagyobb mővének, és szerepelt a világ legjobb könyveinek listáján is. Shakespeare legnépszerőbb drámája, már csak a kiadott példányokat tekintve; például 1879 óta a Royal Shakespeare Company listájának élén van. Az angol változatban 4042 sor és 29 551 szó szerepel. Ez Shakespeare leghosszabb drámája. A Hamlet Shakespeare idejében is nagy népszerőségnek örvendett, és ezt mind a mai napig így maradt. A Hamlet a legismertebb és leggyakarabban játszott Shakespeare-tragédia.

A Hamlet története egy dán legendán alapul, amit Saxo Grammaticus jegyzett fel mővében a Dánok Krónikája (Gesta Danorumban). Ezt a legendát fordította franciára François de Belleforest a Histoires Tragiques (1570) címő mővében. Shakespeare cselekményének nagy részét az İs-Hamletbıl (Ur-Hamlet) kölcsönöze. A Shakespeare-féle dráma 1599 és 1600 között íródott, és számos kiadást ért meg a következı évtizedekben. Ezért is nehéz elıadni, értelmezni a mővet, hiszen minden kiadás eltér a másiktól; a cselekmény változik, akár jelenetek is kimaradnak.

Kenneth Branagh a 1996-os adaptációjában (lásd a fenti képen) a rendezés mellett egy fıszerepet is elvállalt. Zeffirelli filmmel szemben ez mindenben megegyezett az eredeti mővel egyetlen szót sem hagytak ki, így a film közel négy órásra sikerült. Branagh a filmet a viktoriánus korba helyezte és a Blenheim kastély (Blenheim Palace) lett Helsingır vára. A filmet kiegészítették olyan elemekkel is (visszatekintésekkel), ami az eredetiben nem szerepelt, például Hamlet és Ophelia szexuális kapcsolatával vagy Hamlet Yorickhoz való

„Lenni vagy nem lenni: az itt a kérdés. Akkor nemesb-e a lélek, ha tőri Balsorsa minden nyőgét s nyilait; Vagy ha kiszáll tenger fájdalma ellen, S fegyvert ragadva véget vet neki? Meghalni - elszunnyadni - semmi több; S egy álom által elvégezni mind A szív keservét, a test eredendı, Természetes rázkódtatásait: Oly cél, minıt óhajthat a kegyes. Meghalni - elszunnyadni - és alunni! Talán álmodni: ez a bökkenı; Mert hogy mi álmok jınek a halálban, Ha majd leráztuk mind e földi bajt, Ez visszadöbbent.”

ragazkodásával. Hírességekben is bıvelkedett a film: Hamlet szerepét maga Branagh, Opheliat Kate Winslet, Marcellust Jack Lemmon, a színészkirályt Charlton Heston, Rajnaldot Gérard Depardieu Osrickot pedig Robin Williams játszotta.

A drámából 14 opera készült, ezek közül a két legismertebbet a Ambroise Thomas és a Szokolay Sándor komplonálta. Szimfonikus költeményt írt Hamletrıl Liszt Ferenc, Nyitányfantáziát Csajkovszkij és színpadi zenét Berlioz, Honegger, Prokofjev és Sosztakovics.

Roald Dahl szülei Norvégiából költöztek át Walesbe, a Roald nevet a híres norvég sarkkutató, Amundsen iránti tiszteletbıl adták fiuknak. Az író életét övezı tragédiák már gyermekkorában elkezdıdtek.

Édesapját és nıvérét korán elvesztette, édesanyja - férje végakaratának megfelelıen - Angliában maradt, hogy gyermekét az angol iskolák szabályai szerint nevelje fel. A második világháború kitörésekor beállt a királyi légierıbe, ám 1940 szeptemberében Líbia felett gépe találatot kapott és lezuhant. 1945-ben hazatért Angliába, és anyjához közel, Amersham-ben telepedett le. Ettıl az idıtıl kezdve ideje jó részét írással töltötte, novellái amerikai folyóiratok, így a Harper's, a The New Yorker hasábjain is megjelentek, és különbözı antológiák is szívesen közölték ıket. Gyermekei születése után az író az ifjú közönség felé fordult, és az esti meghitten elsuttogott mesékbıl elkészültek olyan remekmővek, mint például a James és az óriásbarack, a Karcsi és a csokigyár, a Danny, a szupersrác, a Matilda, vagy a Boszorkányok. Dahl felnıttmeséihez hasonlóan abszurd és humoros, csavaros fordulatokban bıvelkedı történetek ezek, amelyekben a gyermek szemszögébıl látjuk a finoman szólva is tökéletlen felnıttvilágot. Többségükbıl nagy sikerő film is készült, legutóbb a Tim Burton rendezte Charlie és a csokigyár feldolgozását láthattuk a mozikban.

A Karcsi és a csokoládégyár Roald Dahl humoros ifjúsági regénye. A folytatása a Karcsi és a Nagy Üveglift. Karcsi egy nagyon szegény családban él apjával, anyjával, nagyszüleivel. A nagyapa régen Willy Wonka csokoládéit árusította. Wonka urat még senki sem látta. Azt sem, hogy csokit hoznának valakik ki a gyárból. Egy nap Wonka úr kihirdeti, hogy elrejtett öt aranyemblámát a csokik csomagolásánál, és aki megtalálja, az bemehet a gyárba. Az egyik Charlie lesz. Még négy gyerek, egy nagyon falánk, egy tévéfüggı, egy rágógumisbajnok és egy dúsgazdag ember elkényeztetett lánya nyer bebocsátást a gyárba.

Melléklet - Appendix

The Venerable Bede ( 673 - 735 ) A nagytisztelető Bede (673-735)

Hamlet

Kizökkent az idı; - ó, kárhozat! Hogy én születtem helyre tolni azt. (Hamlet, I.5.) The time is out of joint; O cursed spite, That ever I was born to set it right! (Hamlet, I.5.)

Apja, az idısebb Hamlet rejtélyes körülmények között hal meg, az államtanács pedig a király öccsét, Claudiust nevezi meg a trón tulajdonosának, az elhunyt király özvegye, Gertrud pedig hozzámegy sógorához, az új királyhoz. Az egyetemi tanulmányokról hazatért Hamletnek holt atyja szelleme elárulja, hogy öccse volt a gyilkosa és a bosszú mővét fiára bízza. Hamlet ırültséget színlelt és elutasította magától a kedves Ophelia szerelmét is, mert joggal gyanította, hogy ellene való kémkedésre használják a lányt. Egy vándor színtársulattal az udvar elıtt elıadatott egy királygyilkosságról szóló darabot; nagybátyja reagálása meggyızte arról, hogy a szellem igazat mondott.

Hamlet monológja:

To be, or not to be: that is the question: Whether 'tis nobler in the mind to suffer The slings and arrows of outrageous fortune, Or to take arms against a sea of troubles, And by opposing end them? To die: to sleep; No more; and by a sleep to say we end The heart-ache and the thousand natural shocks That flesh is heir to, 'tis a consummation Devoutly to be wish'd. To die, to sleep; To sleep: perchance to dream: ay, there's the rub; For in that sleep of death what dreams may come When we have shuffled off this mortal coil, Must give us pause.

Hamlet azonban mégis halogatta a bosszút: anyja lelkiismeretét próbálta felrázni, majd félreértés folytán az ármánykodó Polonius fıkamarást -aki egy paraván mögül hallgatta a beszélgetést- ledöfte. A király ekkor Angliába küldte unokaöccsét követként, és az angol királynak küldött Hamlettel egy tikos levelet is, hogy a levél átadóját ölesse meg. Hamlet kivédte a cselt (Rosencrantz) és visszatért Dániába. Claudius ekkor párbajra biztatta fel ellene Laertest, aki apja, Polonius és húga, Ophélia halála miatt amúgy is bosszút esküdött Hamlet ellen. Laertes mérgezett tırrel vívott s a király még méregkupát is készített elı. A mérget a királyné itta meg, a mérgezett kard pedig Hamleten kívül Laertest is végzetesen megsebezte. Hamlet azonban még utolsó erejével ledöfte a királyt.

Hamlet a leggazdagabban jellemzett és legtöbbet vitatott shakespeare-i hısök egyike. Egyrészt reneszánsz ember (lehetne, ha...), másrészt tudós és mővész (a wittenbegi egyetemre jár, és hogy „ért a szinpadhoz”), harmadrész pedig katona. Van benne erı és indulat de

Lenni vagy nem lenni: az itt a kérdés. Akkor nemesb-e a lélek, ha tőri Balsorsa minden nyőgét s nyilait; Vagy ha kiszáll tenger fájdalma ellen, S fegyvert ragadva véget vet neki? Meghalni - elszunnyadni - semmi több; S egy álom által elvégezni mind A szív keservét, a test eredendı, Természetes rázkódtatásait: Oly cél, minıt óhajthat a kegyes. Meghalni - elszunnyadni - és alunni! Talán álmodni: ez a bökkenı; Mert hogy mi álmok jınek a halálban, Ha majd leráztuk mind e földi bajt, Ez visszadöbbent.

mérlegelı intellektusa erısebb, túl sok mindent ért és lát, hogysem könnyen vállalná a nagy horderejő tettet.

Hamlet félig mondai félig történelmi alak. A már említett Saxo Grammatikus Dán Krónikájában olvashatunk Amleth, jütlandi királyfi történetérıl, aki megölte apja gyilkosát Fengint.

A drámából 14 opera készült, ezek közül a két legismertebbet a Ambroise Thomas és a Szokolay Sándor komplonálta. Szimfonikus költeményt írt Hamletrıl Liszt Ferenc, Nyitányfantáziát Csajkovszkij és színpadi zenét Berlioz, Honegger, Prokofjev és Sosztakovics.

William Shakespeare, Romeo és Júlia

Ó, Romeo, mért vagy te Romeo? Tagadd meg atyád és dobd el neved!

S ha nem teszed: csak esküdj kedvesemmé - S majd én nem leszek Capulet tovább!

O Romeo, Romeo! wherefore art thou Romeo? Deny thy father, and refuse thy name;

Or, if thou wilt not, be but sworn my love, And I'll no longer be a Capulet.

Rómeó és Júlia, II.felvonás 2.szin

A történet Veronában, egy olasz kisvárosban játszódik, ahol két család „uralkodik”, a Montague-k és a Capuletek, akik, már maguk sem tudják ennek valódi okát, de ellenségek. Állandó harcaik folymatosan megzavarják a város békéjét, ezért a herceg egy új törvényt hoz, melyben kijelenti, hogyha valaki embert öl, akkor ıt is megölik. Bált rendeznek a Capulet- házban. Erre a bálra azonban elmegy az ifjú Rómeó is barátaival együtt. Rómeónak nagy szerelmi bánata volt, ugyanis szerelme, Róza, nem akarta ıt. Rómeónak rossz elıérzete támad. A bálon a két fiatal egymásba szeret. Rómeó a bál után kihallgatja Júlia szerelmi vallomását, s esküt tesznek: örökké szeretni fogják egymást. Rómeó házasságot kívánt, de a lány félt, hogy reggelre már nem szereti ıt Rómeó. Megbeszélték, hogy elküldi reggel Julia a dajkáját, s ha még mindig szerelmes belé, üzenje meg, hol és mikor lesz az esküvı. A szerelmes fiú Lırinc baráthoz megy, s meggyızi, hogy adja össze ıket, hiszen ez kibékítheti a két családot. Másnap összeházasodnak. Hazaúton Rómeó találkozik Tybalttal, aki sértegeti ıt, de Romeo nem akar újdonsült rokonával harcolni. Mercutio azt hiszi, barátja gyáva, s maga száll szembe a vérengzı Tybalttal. Mercutio halálos sebet kap. Rómeó felbıszülten ront neki Tybaltnak barátja meggyilkolásáért, s halálba csalja szerelme unokatestvérét (Tybalt győlölte Rómeót, jobban, mint bármelyik Montague-t, mert a bálon látta ıt és Júliát, s attól félt, elveszi tıle a lányt, aki a szerelme...). Ekkorra már megjelenik Escallus herceg is, csakúgy mint a két család. A Capuletek szerint Rómeónak halálbüntetés jár, a Montague-k véleménye szerint pedig nem, mivel Tybalt ölt elıször. A herceg számőzi ıt Mantovába, s kijelenti, ha visszatér a városba, bárki szabadon végezhet vele. A dajka rohan Júliához, s retteg, hogy a szerelmes lány belehal... Elmondja neki, s hozzá hívja Rómeót, hogy együtt töltsék az utolsó éjszakát... Reggel a dajka ébreszti ıket, hogy vigyázzanak, jön Júlia anyja. A lány az erkélyrıl nézi távolodó szerelmét. Mikor elbúcsúztak, azt mondta neki, halált lát az arcában, érezték, talán ez az utolsó találkozásuk. Júliával közlik a szülei, hozzáadják Páris grófhoz, aki még a bál

elıtt kérte lányuk kezét. A szerelmes lány teljesen kétségbe esik, s a dajkát kéri, segítsen rajta valahogy. İ is elpártol tıle, azt mondja, nem szerethet egy gyilkost, menjen hozzá a szép Párishoz. Júlia úgy tesz, mintha beletörıdne, s elmegy Lırinc baráthoz. Találkozik Párissal, aki megcsókolja ıt, s a barát kérésére távozik. Júlia kitört, s zokogott. Arra kérte Lırincet, segítsen rajta valahogy, vagy inkább meghal. Lırinc barát mérget kevert neki, melynek hatására 48 órán át holtan fekszik majd, s azt hiszik, valóban meghalt, beviszik a családi kriptába. İ értesíti Romeot, s mikor felébred, már mellette lesz szerelme. Hazatérte után a lány bocsánatot kér szüleitıl, s megkéri dajkáját, hogy az esküvıje elıtti utolsó éjszakán hagyja ıt magára. A dadus engedelmeskedik. Júlia megissza a mérget, bár fél, mi lesz, ha a barát nem jól keverte ki, s tényleg meghal. A kriptabeli ébredés gondolata is elborzasztja, de erıt vesz magán, kihörpinti a fiolát, s elalszik. Reggel a dajka rémülten szalad a családért, mert nem tudja felébreszteni a menyasszonyt, meghalt. Júliát a családi kriptába viszik. Lırinc barát elküldte a levelet Rómeónak, melyben megírta neki a titkos tervet, de mire küldönc odaér, a fiú már sehol sincs. Ugyanis megtudta, szerelme halott, s elindult hozzá, hogy meghaljon vele együtt. Mikor belép a kriptába az éj leple alatt, Párist találja felesége mellett. Végez vele. Elbúcsúzik szerelmesétıl, majd megissza a mérget, amit idefelé vásárolt egy patikárustól. Nem sokkal késıbb felébred Júlia. Megjelenik Lırinc is, s látja, Rómeó holtan fekszik a padlón. Ki akarja vinni Júliát, mondván, a terv nem sikerült, jönnek az ırök, fussunk, én félek. Júlia meglátja szerelmét, s nem hagyja magát... nem megy. Megtalálja a fiolát, próbál inni belıle, de már üres, egy csepp sem maradt. Hallja az ıröket, s szerelme tırével zokogva szíven szúrja magát... A két család rémülten veszi tudomásul reggel gyermekeik halálát. Kibékülnek. A Montague-k arany Júlia-szobrot akarnak állítani, a Capuletek pedig arany Rómeót...

William Shakespeare, Romeo és Júlia, Fordította: Kosztolányi Dezsı

ELSİ FELVONÁS, 5. SZÍN

ROMEO Szentségtelen kézzel fogom ez áldott, Szentséges oltárt, ezt a lágy kacsót, De ajkam - e két piruló zarándok - Jóváteszi s bőnöm föloldja csók.

JÚLIA Zarándok, a kezed mivégre bántod?

Hisz jámbor áhítat volt az egész. A szent kezét is illeti zarándok

És csókolódzik akkor kézbe kéz.

ROMEO Szentnek s zarándoknak hát nincs-e ajka?

JÚLIA Van, ámde csak imádkoznak vele.

ROMEO Ó, szent, kezed ajkad kövesse, rajta, Halld meg imám, ne lökj pokolba le.

JÚLIA A szent csak áll, bár hallja az imát.

ROMEO Állj s a jutalmat én veszem im át. Ajkadtól ajkam így lesz bőntelen.

Megcsókolja

JÚLIA De ezzel az én ajkam bőnösebb lesz.

ROMEO Bőnös? Te unszolsz bőnre szüntelen.

Add vissza bőnöm.

Megint megcsókolja

JÚLIA Jaj, de értesz ehhez.

MÁSODIK FELVONÁS, 2. SZÍN

ROMEO Csak a sebetlen gúnyol így sebet.

De csitt, mi fény nyilall az ablakon? Ez itt Kelet és Júlia a Napja! -

Kelj, szép Nap, és az irigy holdat öld meg, Mely már beteg és bútól sápadoz,

Mivel te, a szolgálólánya szebb vagy. Ne légy cselédje hát, irigykedik rád. Az ı avítt-zöld, Vesta-szőz-ruháját[6] Viselje a bolond, de nem te; vesd le.

Ez itt a hölgyem! Itt az én szerelmem! Ó, bár tudná, hogy az! -

Beszél, de nem hallom szavát: sebaj. Szeme beszél, majd felelek neki.

Jaj, vakmerı én: nem hozzám beszél: Az ég két legtündöklıbb csillagának

Tán dolga volt s megkérték, hogy szemével Csillogjon addig, míg ık visszatérnek.

És hogyha fönn ragyogna a szeme - A csillag elsápadna fényes arcán,

Mint mécs a napban, és szeme az égen Úgy égne, hogy minden madárka dallal

Köszöntené, azt vélve, itt a hajnal. Ni, most lehajtja arcát a kezére! Ó, bár lehetnék kesztyő a kezén,

Hogy az arcához érjek!

JÚLIA Jaj nekem.

ROMEO Szól: -

Szólj újra, fényes angyal, mert az éjben Fejem fölött nekem oly glóriás vagy, Akár a mennyek szárnyas hírnöke, A visszatorpanó, döbbent halandók

Fehéren-égre-ámuló szemének, Míg nézik ıt, hogy száll a lusta felhın,

A lég hullámain és elvitorláz.

JÚLIA Ó, Romeo, mért vagy te Romeo?

Tagadd meg az atyád, neved hajítsd el, S ha nem teszed meg, esküdj édesemmé

És nem leszek Capulet én se többé.

ROMEO Hallgassak-e vagy szóljak-e neki?

JÚLIA Csak a neved ellenségem, csak az: - Te önmagad vagy és nem Montague.

Mi az a Montague? se kéz, se láb, Se kar, se arc, se más efféle része

Az embereknek. Ó, hát légy te más név! Mi is a név? Mit rózsának hivunk mi,

Bárhogy nevezzük, éppoly illatos. Így hogyha nem hívnának Romeónak,

E cím híján se volna csorba híred. Romeo, lökd a porba a neved,

S ezért a névért, mely nem a valód, Fogd életem.

ROMEO Hadd fogjalak szavadnál.

Hívj édesednek s újra megkeresztelsz. Így nem leszek már Romeo soha.

Híres angolok híres mondásai:

Sir Winston Churchill

"Fanatikus az, akit lehetetlen meggyızni, de témát sem hajlandó váltani. A

fanatic is one who can't change his mind and won't change the subject "

Kedvelem a disznókat. A kutyák felnéznek ránk. A macskák lenéznek minket. A disznók azok, akik egyenlınek tekintik az embert saját magukkal. I like pigs. Dogs look up to us. Cats look down on us. Pigs treat us as equals.

Amikor a sasok hallgatnak, a papagájok kezdenek fecsegni. When the eagles are silent, the parrots begin to jabber.

Lady Diana:

Kezeld a családod úgy, mint barátaidat, és a barátaid úgy, mint családodat. Treat your family like friends and your friends like family.

Sting

Shape Of My Heart

He deals the cards as a meditation And those he plays never suspect He doesn't play for the money he wins He doesn't play for respect He deals the cards to find the answer The sacred geometry of chance The hidden loaw of a probable outcome The numbers lead a dance

I know that the spades are swords of a soldier I know that the clubs are weapons of war I know that diamonds mean money for this art But that's not the shape of my heart

He may play the jack of diamonds He may lay the queen of spades He may conceal a king in his hand While the memory of it fades

I know that the spades are swords of a soldier I know that the clubs are weapons of war I know that diamonds mean money for this art But that's not the shape of my heart

And if I told you that I loved you You'd maybe think there's something wrong I'm not a man of too many faces The mask I wear is one Those who speak know nothing And find out to their cost Like those who curse their luck in too many places And those who fear are lost

I know that the spades are swords of a soldier I know that the clubs are weapons of war I know that diamonds mean money for this art But that's not the shape of my heart

A szívem alakja

Úgy kártyázik, hogy közben meditál S akikkel játszik nem is gyanítják Nem a pénzért teszi Nem is azért, hogy tiszteljék Azért kártyázik, hogy megtalálja a választ A szerencse szent logikáját A valószínûség titkolt törvényét A számok táncot járnak

Tudom, hogy a pikk egy katona kardja Tudom, hogy a treff háború fegyverei Tudom, hogy a káró pénzt jelent De a kõr nem a szívem alakja

Kihívhatja a káró bubit Ráteheti a pikk dámát Elrejtheti kezében a királyt Míg az emléke el nem halványul

Tudom, hogy a pikk egy katona kardja Tudom, hogy a treff háború fegyverei Tudom, hogy a káró pénzt jelent De a kõr nem a szívem alakja

S ha azt mondom, hogy szeretlek Talán úgy gondolod, valami nincs rendjén Nem vagyok olyan ember, kinek túl sok arca van Az álarc amit hordok csakis egy Azok kik beszélnek, nem tudnak semmit S erre csak saját kárukra jönnek rá Úgy mint azok, kik sokat káromolják a szerencséjüket És azok akik félnek, mind veszítenek

Tudom, hogy a pikk egy katona kardja Tudom, hogy a treff háború fegyverei Tudom, hogy a káró pénzt jelent De a kõr nem a szívem alakja

The Rolling Stones:

I intend to get a lot more older and a lot more wrinkled. So sharpen your pen. Sokkal öregebb és sokkal ráncosabb szándékozok még lenni. Tehát, élesítsétek a tollatokat! /Mick Jagger/

The Beatles

John Lennon:

Will the people in the cheaper seats clap your hands?And the rest of you, if you'll just rattle your jewelry. Az olcsóbb helyeken ülık tapsoljanak! A drágább helyeken ülık csörgessék az ékszereiket!

Az élet az, ami megtörténik veled, miközben azzal vagy elfoglalva, hogy egyéb terveket szövögetsz. Life is what happens while you are busy making other plans.

A dream you dream alone is only a dream. A dream you dream together is reality. Egy olyan álom, amit egyedül álmodsz, csak egy álom. Az olyan álom, amit együtt álmodtok, a valóság.”

Jamie Oliver:

What I've enjoyed most, though, is meeting people who have a real interest in food and sharing ideas with them. Good food is a global thing and I find that there is always something new and amazing to learn - I love it! Amit a legjobban élvezek, hogy olyan emberekkel találkozom, akiket tényleg érdekel a kaja, és megosztom az ötleteimet velük. A jó étel egy globális dolog, és úgy tapasztalom, hogy mindig van valami új és bámulatos megtanulni való – imádom ezt!”

Benny Hill:

That's what show business is, sincere insincerity. Ez az, ami a show business: ıszinte kétszínőség.

Rowan Atkinson:

Your head is as empty as a hermit's address book. -- (from Blackadder) Az ön feje olyan üres, mint egy remete cimjegyzéke. (a Fekete viperából)

Andrew LLoyd Webber : Jézus Krisztus Szupersztár

SUPERSTAR

Every time I look at you I don't understand Why you let the things you did get so out of hand. You'd have managed better if you'd had it planned.

Why'd you choose such a backward time in such a strange land? If you'd come today you could have reached a whole nation.

Israel in 4 BC had no mass communication. Don't you get me wrong.

I only want to know.

Mindig, mikor rád pillantok, nem értem, miért engedted, hogy a dolgok, amiket tettél, így kicsússzanak a kezedbıl,

Ha elıre megtervezted volna, jobban sikerült volna. Szóval, miért pont egy ilyen elmaradott kort,

ilyen furcsa vidéket választottál?

Ha ma érkeztél volna, az egész nemzetet elérhetted volna, Izraelben i.e. 4-ben nem volt tömegkommunikáció.

Ne érts félre! Én csak tudni akarom!

J.K. Rowling:

Furcsa, hogy vonattal kell a varászlóiskolába menni. Defektes az összes repülıszınyeg? Funny way to get wizards' to school, the train. Magic carpets all got punctures, have they?"

Lewis Carrol: Alice Csodaországban - Alice in Wonderland

I. fejezet

Lenn, a Nyuszi barlangjában - részlet

„Alice már elunta, hogy tétlenül üldögéljen nénje mellett az árokparton. Egyszer-egyszer bepislantott abba a könyvbe, amelyet a nénje olvasott, de nem voltak benne se képek, se versek.

Mit ér egy könyv - gondolta Alice - képek meg versek nélkül?

Hát csak ült-üldögélt, s azon törte a fejét, már amennyire tıle telt - mert a rekkenı hıségtıl egészen elálmosodott és megbutult -, hogy jobb volna fölkelni pitypangot szedni és füzért fonni belıle, amikor hirtelenül elsurrant mellette a piros szemő fehér Nyuszi.

Ebben semmi különös nem volt. Azon se csodálkozott Alice valami nagyon, hogy a Nyuszi ezt mondogatta magában:

- Jaj, istenem, még elkésem!

Alice késıbb, amikor visszagondolt erre, ráeszmélt, hogy ezen csodálkoznia kellett volna, de most bizony egy csöppet se csodálkozott. Ám amikor a Nyuszi kihúzott egy órát a mellényzsebébıl, és megnézte rajta, hogy hány óra, s aztán elrohant, Alice tüstént talpra ugrott. Eszébe villant, hogy ı eddig még sohase látott olyan nyuszit, akinek mellényzsebe lett volna, se pedig olyant, aki órát húzott volna ki a mellényzsebébıl, hát kíváncsiságában utána iramodott a réten. Szerencsére még éppen láthatta, amint a Nyuszi besurrant egy jókora lyukba a sövény alatt.

A következı pillanatban Alice utána ugrott, meg se gondolva, hogy is kerül majd vissza onnan. „

CHAPTER I

DOWN THE RABBIT-HOLE

ALICE was beginning to get very tired of sitting by her sister on the bank and of having nothing to do: once or twice she had peeped into the book her sister was reading, but it had no pictures or conversations in it, "and what is the use of a book," thought Alice, "without pictures or conversations?'

So she was considering, in her own mind (as well as she could, for the hot day made her feel very sleepy and stupid), whether the pleasure of making a daisy-chain would be worth the trouble of getting up and picking the daisies, when suddenly a White Rabbit with pink eyes ran close by her.

There was nothing so very remarkable in that; nor did Alice think it so very much out of the way to hear the Rabbit say to itself "Oh dear! Oh dear! I shall be too late!" (when she thought it over afterwards it occurred to her that she ought to have wondered at this, but at the time it all seemed quite natural); but, when the Rabbit actually took a watch out of its waistcoat-pocket, and looked at it, and then hurried on, Alice started to her feet, for it flashed across her mind that she had never before seen a rabbit with either a waistcoat-pocket, or a watch to take out of it, and burning with curiosity, she ran across the field after it, and was just in time to see it pop down a large rabbit-hole under the hedge.

In another moment down went Alice after it, never once considering how in the world she was to get out again. …”

Alice szobra a New York-i Central Parkban