Kellemes ünnepeKet KívánunK minden Kedves olvasónKnaK! · A tartalomból: 2007/12 Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium folyóirata XVII. évfolyam 12. szám

A ta

rtal

ombó

l:2007/12

Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium folyóirata XVII.évfolyam12.szám

www.otm.gov.hu/belugy/belsajt.nsf/onkorm

A kiadásért felel:Dr.BujdosóSándorönkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár

Szerkeszti:aszerkesztőbizottság

Kiadja:DunaPalotaKulturálisKht.Készült a kiadó DTP stúdiójában

Tel.: 469-2971, ÖTM 10-611, 10-560

Fax: 469-2969, ÖTM 10-568

E-mail: [email protected]

JogszabályváltozásokJogszabályfigyelő 2Jogszabály-ismertető 10

Településfejlesztés, -üzemeltetésGPS segíti a fővárosi tűzoltóautók tájékozódását 12Új Térségi Integrált Szakképző Központot adtak át Békéscsabán 12A TÉRPORT szakmai portálról indítható alkalmazások 13

Turizmus és sportInterjú az új turisztikai szakállamtitkárral 19A 2008 évi nemzeti turisztikai marketingterv 21Magyarország a Német Utazási Szövetség Közgyűlésén 22Újabb kiemelt projektek az ÚMFT-ben 22Minőség a turizmusban: magyar alapokon 22Pluszszolgáltatások az üdülési csekkért 23Országbrandek: ár-értékben jók vagyunk 23Magyarország a Schengen-övezetben 23Évadzáró turisztikai szakmai fórum 24Elkészült a „Hét Vezér” ifjúsági turistaszálló Gelsén 24Megújult a dombóvári bokszterem 25Válogatás az ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárságának adventi

hírleveléből – statisztikai adatok és hírek a turizmus világából 26Válogatás az ÖTM Sport Szakállamtitkárság novemberi

és decemberi hírleveleiből 34

Pályázati lehetőségekAz Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatai 41Hazai pályázati lehetőségek 45Közösségi kezdeményezések 47

Jelentések, tájékoztatókAz Országos Főépítészi Kollégium állásfoglalásai 48A kritikus infrastruktúra védelem kérdése a Német Szövetségi

Köztársaságban: az Alapvédelmi Koncepció 5070 éves a Magyar Légoltalom 54

Aktuális hírekHazai hírek 56Regionális hírek – a regionális koordinátorok jelentik 60Nemzetközi hírek 63

Eseménynaptár, képzésekEsemények, képzések – beszámolók 68

ElérhetőségekÖnkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium 70Önkormányzati forródrót 70Közszolgálati forródrót 70Doppinginformációs vonal 70Felhívás 70Állami főépítészek 71

Figyelmébe ajánljuk!A Duna Palota különleges éttermi kedvezménye 72

Kellemes ünnepeKet KívánunK minden Kedves olvasónKnaK!

ÖTM Önkormányzati Tájékoztató

Jogszabályváltozások2

Jogszabályfigyelő

Hazai jogszabályváltozások

A termőföldről

Ajogszabályszámaéscíme:2007.éviCXXIV.törvényatermőföldrőlszóló1994.éviLV.törvénymódosításáról

Amódosítottjogszabály:1994. évi LV. törvény a termőföldről.Amódosításlényege:A módosítás érinti az ingatlanügyi hatóságnak az illetékességi területéhez tartozó termőföldekről, va-

lamint a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földek használatáról készült nyilvántartását, amelynek alapja a közhiteles ingatlan-nyilvántartás. Rendelkezik a földhasználati eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról, úgymint az első fokon kérelemre indult eljárásért fizetendő összegről.

Hatálybalépés:2007. december 30.MagyarKözlönybenvalómegjelenés:MK 153. szám (2007. november 14.)

A termőföld védelméről

Ajogszabályszámaéscíme:2007.éviCXXIX.törvényatermőföldvédelméről

Ajogszabálylényege:Tekintve, hogy új törvényről van szó, tartalmazza a jogszabály hatályát, és fogalommeghatározást is magában foglal. A törvény rendelkezik továbbá többek között a termőföld művelési ága megváltoztatásának bejelenési köte-lezettségéről, melyet az ingatlanügyi hatóság felé kell teljesíteni; ennek lemulasztása esetén a földhasználó földvédelmi bírság-gal sújtható.

Hatálybalépés:2008. január 2.MagyarKözlönybenvalómegjelenés:MK 156. szám (2007. november 17.)

Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról

Ajogszabályszámaéscíme:2007.éviCXXI.törvényazegyesszociálistárgyútörvényekmódosításáról

Amódosítottjogszabály:a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.), a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény és a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (továbbiakban: Cst.).

Ajogszabálylényege:Az Sztv. módosításának leginkább hangsúlyos területe a szociális szolgáltatások fejlesztése. A pénz-beli és természetbeni ellátások terén a módosítás pontosító jellegű rendelkezéseket tartalmaz. A Gyvt. módosításával az illeté-kességi szabályok az Sztv.-vel összhangban kerülnek meghatározásra. A Cst. módosítása elsősorban az eljárás egységesítését, gyorsítását szolgálja.

Hatálybalépés:2008. január 1. MagyarKözlönybenvalómegjelenés:MK 149. szám (2007. november 7.)

A kisajátításról

Ajogszabályszámaéscíme:2007.éviCXXIII.törvényakisajátításról

Ajogszabálylényege:A 35/2005.(IX. 29.) AB határozatban foglaltaknak megfelelően a törvényhozó törvényi garanciákat teremtett arra, hogy a tulajdon közhatalmi eszközökkel történő elvonására teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett és csak akkor kerülhessen sor, ha a közérdekű cél más módon, mint kisajátítással nem valósítható meg. Ingatlant kisajátítani a törvényben meghatározott közérdekű célokra, a jogszabály szerinti feltételek fennállása esetén lehetséges. A törvény hatály-balépésével egyidejűleg hatályát veszti a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet.

Hatálybalépés:2008. január 1-jén, kivéve a 42. § (2) bekezdésének m) pontját, amely a törvény kihirdetését követő napon lép hatályba.

MagyarKözlönybenvalómegjelenés:MK 152. szám (2007. november 13.)

XVII. évfolyam 12. szám • 2007. december

XVII. évfolyam 12. szám • 2007. decemberÖTM Önkormányzati Tájékoztató

Jogszabályváltozások �

Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programról

Ajogszabályszámaéscíme:�00/2007.(XI.9.)Korm.rendeleta2008.évrevonatkozóOrszágosStatisztikaiAdatgyűjtésiProgrammódosítottésújadatgyűjtéseiről

Ajogszabályszámaéscíme:A 2008. évre vonatkozó Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program módosított és új adatgyűj-téseiről szóló 300/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet.

Ajogszabálylényege:A jogszabály tartalmazza az önkormányzatokat érintő módosított adatgyűjtéseket és adatátvétele-ket 2008-ban, valamint a 2007. évre szóló Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programról szóló 229/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet 1. mellékletének módosítását. Megszűnik a 2005. évre szóló Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programról szóló 303/2004. (XI. 14.) Korm. rendelettel elrendelt és a mellékletében foglalt 1674/04 Statisztikai jelentés az önkormányzatok és a nonprofit szer-vezetek kapcsolatáról című adatgyűjtés.

Hatálybalépés:2008. január 1. MagyarKözlönybenvalómegjelenés:MK 151. szám (2007. november 9.)

A magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról

Ajogszabályszámaéscíme:�0�/2007.(XI.14.)Korm.rendeletamagyarországihivatalosföldrajzinevekmegállapításárólésnyilvántartásáról

A jogszabály lényege: A rendelet hatálya kiterjed egyes hivatalos földrajzi nevek megállapítására, véleményezésére és a földrajzi nevek nyilvántartására. A rendelet meghatározza a földrajzi neveket, illetve azok típusait, a Földrajzinév-bizottság szervezetét, működését, feladatait. A rendelet szabályozza továbbá a névmegállapítás, névváltoztatás és véleményezés köve-telményeit, valamint a hivatalos földrajzi nevek nyilvántartását.

Hatálybalépés:2008. január 1.MagyarKözlönybenvalómegjelenés:MK 153. szám (2007. november 14.)

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről

Ajogszabályszámaéscíme:�07/2007.(XI.14.)Korm.rendeletazönkormányzatiésterületfejlesztésiminiszterfeladat-éshatáskörérőlszóló168/2006.(VII.28.)Korm.rendeletmódosításáról

Amódosítottjogszabály:a 168/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet az önkormányzati és területfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről.

Amódosításlényege:A miniszter a fejlesztéspolitikáért való felelőssége körében, kormányhatározatban foglalt kivételek-kel, összehangolja a minisztériumok és a központi közigazgatási szervek országos szintű fejlesztéssel, fejlesztési tervezéssel és programozással kapcsolatos tevékenységét.

Hatálybalépés:2007. november 14.MagyarKözlönybenvalómegjelenés:MK 153. szám (2007. november 14.)

A kedvezményezett térségek besorolásáról

Ajogszabályszámaéscíme:�11/2007.(XI.17.)Korm.rendeletakedvezményezetttérségekbesorolásáról

Ajogszabálylényege:A rendelet többek között magában foglalja a kedvezményezett kistérségek besorolását – a hátrá-nyos és ezen belül a leghátrányosabb helyzetű, valamint annak részeként a komplex programokkal segítendő, legalacsonyabb komplex mutatóval rendelkező leghátrányosabb helyzetű kistérségeket, az átmenetileg kedvezményezett kistérségek listáját. Lehetőséget biztosít a regionális fejlesztési tanácsnak, hogy abban a régióban, ahol e rendelet 2. mellékletében meghatározott hátrányos helyzetű kistérségek együttes lakónépessége nem éri el a régió lakónépességének 30 százalékát, ebből a szempont-ból hátrányos helyzetű kistérség(ek)et jelölhetnek ki.




Az iskolatej-program szabályozásáról

Ajogszabályszámaéscíme:1�1/2007.(XI.8.)FVMrendeleta2007.éviiskolatej-programszabályozásárólszóló85/2006.(XII.20.)FVMrendeletmódosításáról

Amódosítottjogszabály:a 85/2006. (XII. 20.) FVM rendelet a 2007. évi iskolatej-program szabályozásáról. Amódosításlényege:A 2007. évi iskolatej-program szabályozásáról szóló 85/2006. (XII. 20.) FVM rendelet 4. §-a (2), 7. §-a (2),

8. §-a (2), és 8. § (4) bekezdései módosulnak. A jogszabály a támogatási és jóváhagyási kérelmek benyújtójáról tartalmaz többek között rendelkezéseket, valamint módosítja az 1. és 3. mellékletet.


Aszálykárt szenvedett mezőgazdasági termelők kedvezményes hitelhez jutási lehetőségéről

Ajogszabályszámaéscíme:1�5/2007.(XI.14.)FVMrendeleta2007.évbenaszálykártszenvedettmezőgazdaságitermelőkkedvezményeshitelhezjutásilehetőségéről

Ajogszabálylényege:A rendelet alapján kedvezményes hitelfelvételre jogosult az a mezőgazdasági termelő, aki a káreny-hítési törvény 4. §-a alapján a kárenyhítési juttatásra való jogosultságot megszerezte. A kedvezményes hitelt a mezőgazdasági termelő a termelés anyag- és eszközszükségletének fedezetére és egyéb kötelezettségeinek megfizetésére használhatja. A ren-delet szabályozza továbbá azon mezőgazdasági termelők körét, akik (amelyek) nem jogosultak a támogatás igénybevételére. A hitelkérelmeket 2007. december 31-éig folyamatosan lehet benyújtani a kedvezményes hitelfinanszírozásában részt vevő pénzügyi intézményekhez.


A baromfiágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások feltételeiről

Ajogszabályszámaéscíme:1�9/2007.(XI.28.)FVMrendeletabaromfiágazatbanigénybevehetőállatjólétitámogatásokfeltételeiről

Ajogszabálylényege:A baromfitenyésztés során az előírásokon túlmutató állatjóléti kötelezettségvállalás ellentételezésé-re – a rendeletben meghatározott feltételek teljesítése esetén – támogatás vehető igénybe. A támogatásra való jogosultságot megalapozó jogcímek: a takarmány nemkívánatos anyagtartalma mentességének biztosítása, a mechanikai sérülések megelő-zéséhez szükséges feltételek biztosítása, a kíméletes állatmozgatás és -szállítás biztosítása, az állati fehérjementes takarmány felhasználása vagy a takarmányozáshoz ivóvíz minőségű víz biztosítása. A rendelet szabályozza továbbá a támogatás igénybe-vételének részletes feltételeit.


A sertéságazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások feltételeiről

Ajogszabályszámaéscíme:140/2007.(XI.28.)FVMrendeletasertéságazatbanigénybevehetőállatjólétitámogatásokfeltételeiről

Ajogszabálylényege:A sertéstenyésztés során az előírásokon túlmutató kötelezettségvállalás ellentételezésére – a ren-deletben meghatározott feltételek teljesítése esetén – támogatás vehető igénybe. A támogatásra való jogosultságot meg-alapozó jogcímek: az előírtnál legalább 10 százalékkal nagyobb férőhely, a tartási rendszerben természetes feltétel, legalább 9 órán át természetes vagy legalább 11 órán át mesterséges fény, a verekedések, kimarások megelőzéséhez szükséges felté-telek, a takarmányozáshoz ivóvíz minőségű víz, az almozás vagy a megfelelő mikroklíma biztosítása. A rendelet szabályozza továbbá a támogatás igénybevételének részletes feltételeit.


A katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól

Ajogszabályszámaéscíme:40/2007.(XI.28.)HMrendeletakatonaiszolgálativiszonyméltatlanságcíméntörténőmegszüntetésénekeljárásiszabályairól

Ajogszabálylényege:A rendelet hatálya a Magyar Honvédség hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos állományú katonáira terjed ki. A rendelet szabályozza – többek között – a méltatlansági eljárás elrendelésére, a vizsgáló kijelölésére, illetve a méltatlansági bizottságra, annak eljárására, döntésére vonatkozó szabályokat.



Jogszabályváltozások 5

A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról

Ajogszabályszámaéscíme:92/2007.(XI.28.)KvVMrendeletahulladéklerakással,valamintahulladéklerakóvalkapcsolatosegyesszabályokrólésfeltételekrőlszóló20/2006.(IV.5.)KvVMrendeletmódosításáról

Amódosított jogszabály:20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről.

Amódosításlényege:A rendelet hatályon kívül helyezi a jelenleg hatályos rendelet 1–12. §-ait, többek között az értelmező rendelkezéseket, a hulladéklerakó tervezése, létesítése, a hulladéklerakás általános szabályait, a hatósági hatáskörökről, a hul-ladéklerakó engedélyezéséről szóló részeket.

Hatálybalépés:2007. december 14. MagyarKözlönybenvalómegjelenés:MK 162. szám (2007. november 28.)

Az esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatásokról

Ajogszabályszámaéscíme:�4/2007.(XI.6.)OKMrendeletazesélyegyenlőséget,felzárkóztatástsegítőtámogatásokigénylésének,folyósításánakéselszámolásánakrendjérőlszóló12/2007.(III.14.)OKMrendeletmódosításáról

Amódosítottjogszabály:a 12/2007. (III. 14.) OKM rendelet az esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások igény-lésének, folyósításának és elszámolásának rendjéről.

Amódosításlényege:Az esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások igénylésének, folyósításának és elszámo-lásának rendjéről szóló 12/2007. (III. 14.) OKM rendelet a 7/A. §-sal egészül ki, mely többek között rendelkezik pályázaton való részvétel további feltételéről, a támogatás összegének tanulókénti legmagasabb összegéről.


Az érettségi vizsga részletes követelményeiről

Ajogszabályszámaéscíme:�8/2007.(XI.1�.)OKMrendeletazérettségivizsgarészleteskövetelményeirőlszóló40/2002.(V.24.)OMrendeletmódosításáról

Amódosítottjogszabály:a 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről.Amódosításlényege:A rendeletben meghatározott tantárgyak tekintetében módosulnak a vizsgakövetelmények, a válto-

zás érinti például az angol nyelvet, a biológiát, a fizikát, a kémiát, a magyar nyelv- és irodalmat.Hatálybalépés:2008. január 1.MagyarKözlönybenvalómegjelenés:MK 152. szám (2007. november 13.)

A Riasztási és Segítségnyújtási Tervről

Ajogszabályszámaéscíme:�5/2007.(XI.29.)ÖTMrendeletaRiasztásiésSegítségnyújtásiTervről,ahivatásosönkormányzatiésazönkéntestűzoltóságokműködésiterületéről,valamintatűzoltóságokvonulásaivalkapcsolatos

költségekmegtérítésérőlszóló57/2005.(XI.�0.)BMrendeletmódosításárólAmódosítottjogszabály:a Riasztási és Segítségnyújtási Tervről, a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságok

működési területéről, valamint a tűzoltóságok vonulásaival kapcsolatos költségek megtérítéséről szóló 57/2005. (XI. 30.) BM rendelet.

Amódosításlényege:Az egyéb módosításokon felül – lényegét tekintve – a módosítás a BM rendelet négy mellékletét érin-ti: a készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságok, az önkéntes tűzoltóságok, valamint légi jármű balesete esetén az RKI működési területe; a Riasztási és Segítségnyújtási Tervadatlap formai követelményei; a hivatásos önkor-mányzati tűzoltóságoknak az ország egész területére térítésmentesen igénybe vehető technikai eszközei; a Regionális Műszaki Mentő Bázisok működési területe.




Közösségi jogszabályváltozások

A belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelv2006. decemberében az Európai Parlament, illetve a Tanács együttdöntési eljárás keretében elfogadta a belső piaci szol-

gáltatásokról szóló 2006/12�/EK irányelvet. A jogszabály 2006. december 28-án lépett hatályba, és annak rendelkezéseit a tagállamoknak 2009.december28-ig kellátültetniükhazaijogszabályaikba.

A terület kiemelkedő jelentőségét az adja, hogy az Európai Unióban a szolgáltatások a gazdasági növekedés motorját képe-zik, és a tagállamok többségében a GDP és a foglalkoztatás 50-60 százalékát teszik ki.

A szolgáltatási irányelv megteremti annak lehetőségét, hogy az EK-Szerződésben lefektetett négy alapszabadság közül a szolgáltatásnyújtás szabad áramlása a gyakorlatban minél szélesebb körben megvalósulhasson. Az EK-Szerződés 49. cikke értelmében nem lehet korlátozni a szolgáltatásnyújtás szabadságát a tagállamok azon állampolgárai tekintetében, akik a szol-gáltatás igénybe vevőjének országától eltérő államban telepedtek le. Az irányelv fő célja, hogy ennek a rendelkezésnek érvényt szerezzen, s megszüntesse, vagy legalábbis jelentősen csökkentse a jogi és adminisztratív korlátozásokat a szolgáltatások piacán.

A belső piacon jelenleg számos akadály gátolja a szolgáltatókat, különösen a kis- és középvállalkozásokat abban, hogy műkö-désüket országuk határain túlra is kiterjeszthessék, és a belső piac nyújtotta előnyöket teljes mértékben kihasználhassák. Ilyen akadályok merülhetnek fel akkor, amikor az egyik tagállamból jövő szolgáltatók le akarnak telepedni egy másik tagállamban (azaz ott állandó jelenlétet kívánnak teremteni), vagy amikor a szolgáltatók saját, eredeti tagállamukból kívánnak szolgáltatást nyújtani egy másik tagállamba, például ideiglenesen a másik tagállamba költözve. A jogi és adminisztratív akadályok gyengítik az EU szolgáltatóinak világpiaci versenyképességét és a versenyképes szolgáltatási piac kialakulását, amely nélkülözhetetlen a gazdasági növekedés ösztönzéséhez és a munkahelyteremtéshez.

Az irányelv az akadályok felszámolását csak a versenyre nyitott területeken írja elő. Az irányelv nem foglalkozik az általános gazdasági érdekű szolgáltatások liberalizációjával, a szolgáltatást nyújtó közjogi jogalanyok privatizációjával; a szolgáltatási monopóliumok eltörlésével, sem az olyan, tagállamok által nyújtott támogatásokkal, amelyek közösségi versenyszabályok ha-tálya alá tartoznak.

A fogyasztók számára szélesebb körű választási lehetőséget, valamint jobb és olcsóbb szolgáltatásokat biztosít majd egy olyan szabad piac, amely a tagállamokat arra készteti, hogy megszüntessék a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás korlátozá-sait, ugyanakkor növeljék az átláthatóságot, és bővítsék a fogyasztók számára nyújtott tájékoztatást.

Mely szolgáltatásokra vonatkozik az irányelv?Az irányelv a fogyasztóknak és a vállalatoknak nyújtott különbözőszolgáltatásokszéleskörérevonatkozik. Az irányelv

hatálya alá tartozó szolgáltatások folyamatosan változó tevékenységek tág körét ölelik fel, beleértve az üzletijellegűszolgál-tatásokat, például: a vállalatvezetési tanácsadást, a tanúsítást és a bevizsgálást; a létesítmények működtetését, beleértve az irodafenntartást; a reklámtevékenységet; a személyi állomány kiválasztásával kapcsolatos szolgáltatásokat; valamint a keres-kedelmi ügynökök szolgáltatásait. Az irányelv hatálya alá tartozó szolgáltatások magukban foglalják az olyan, vállalatoknakésfogyasztóknakisnyújtottszolgáltatásokat, mint a jogi vagy pénzügyi tanácsadás; az ingatlannal kapcsolatos szolgáltatások, például az ingatlanügynökségek; az építőipari szolgáltatások, beleértve az építészek által nyújtott szolgáltatásokat is; a forgal-mazói szolgáltatások; a kereskedelmi vásárok szervezése; az autókölcsönzés; az utazási irodák. Az irányelv továbbá afogyasztóiszolgáltatásokatis szabályozza, például a turizmus területén, beleértve az idegenvezetőket is; a szabadidős szolgáltatásokat, a sportcentrumokat és a vidámparkokat; valamint – amennyiben nem zárták ki ezeket az irányelv alkalmazási köréből – a ház-tartási támogató szolgáltatásokat, például az időseket segítő szolgáltatásokat.

Mely szolgáltatásokra nem vonatkozik az irányelv?Az irányelv nemvonatkozikolyan szolgáltatásokra, mint a közigazgatás vagy a közoktatás, amelyek nemgazdaságijelle-

gűek, vagyis amelyeket az állam közérdekből nyújt, gazdasági megfontolásoktól mentesen. Ezen kívül nemterjedazalábbiszolgáltatásokra:

pénzügyi szolgáltatások, úgymint banki, hitelezési, biztosítási és viszontbiztosítási, foglalkozási vagy magánnyugdíj-, ér-tékpapír-, befektetési alapokkal kapcsolatos, fizetési és befektetési tanácsadás jellegű szolgáltatások; elektronikus hírközlési szolgáltatások és hírközlő hálózatok, valamint a kapcsolódó létesítmények és szolgáltatások; a közlekedés terén nyújtott szolgáltatások(pl. városi közlekedés, taxik, betegszállító járművek, kikötői szolgáltatások);a munkaerő-kölcsönzők szolgáltatásai; egészségügyi szolgáltatások (beleértve gyógyszertárakat is); audiovizuális szolgáltatások, beleértve a mozgófényképészeti szolgáltatásokat, valamint a rádiós műsorszórást is; szerencsejátékok, amelyek pénzértékkel rendelkező tétekkel járnak, beleértve a sorsolásos játékokat, a játékkaszinókban folytatott szerencsejátékot és a fogadási ügyleteket;a közhatalom gyakorlásához kapcsolódó szolgáltatások; egyes szociális szolgáltatások (a szociális lakhatás, gyermekgondozás, a családtámogatás és a tartósan vagy ideiglenesen rászoruló személyek támogatása terén nyújtott szociális szolgáltatások, amelyeket az állam, vagy az állam által megbízott szolgáltató, vagy az állam által ilyenként elismert jótékonysági intézmény nyújt);

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32006L0123:HU:HTML



magán biztonsági szolgáltatások; a közjegyzők és bírósági végrehajtók által nyújtott szolgáltatások;adózás.

Az előbbieken túlmenően az irányelv rendelkezési nem érintik a munkajogot, a büntetőjogi szabályokat, az alapvető jogok gyakorlását, a kulturális és nyelvi sokféleséget, valamint a médiapluralizmus védelme érdekében hozandó intézkedéseket; illet-ve az adózás területére sem alkalmazandóak a rendelkezései.

Melyekazirányelvvárhatóelőnyei?A szolgáltatási irányelv a szolgáltatási piac tekintetében a jogbiztonságot, az átláthatóságot, a vállalkozások számára egy-

értelmű helyzet megteremtését tűzte ki célul. Olyan általános jogi keretethoz létre, amely előnyös a szolgáltatások széles köre számára, miközben figyelembe veszi a tevékenységek és a szakmák valamennyi típusának sajátosságait, szabályozási rendszerét.

Eljárásokegyszerűsítése Az irányelv a túlzottan nehézkes engedélyezési rendszerek, eljárások és alaki követelmények felszámolása érdekében szá-

mos rendelkezést tartalmaz.1 Az egyik alapvető nehézség a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatási tevékenység gyakorlása terén – különösen a kis- és középvállalkozások számára – a közigazgatási eljárások összetettsége, hosszas idő-tartama és az eljárásokkal kapcsolatos jogbizonytalanság. Az ügyintézés egyszerűsítése az olyan késedelmek, költségek és visszatartó hatások kiküszöbölését szolgálja, amelyek például a szükségtelen vagy túlzottan összetett és megterhelő, illetve az egymást átfedő eljárásokból, a dokumentumok benyújtásával kapcsolatos túlzott adminisztratív akadályokból, az illetékes hatóságok diszkrecionális jogköreinek alkalmazásából, a válaszadás meghatározatlan vagy túlzottan hosz-szú határidejéből, a megadott engedélyek érvényességének korlátozott időtartamából, valamint az aránytalan díjakból és büntetésekből erednek. Az ilyen gyakorlatok különösen erős visszatartó erővel hatnak az olyan szolgáltatókra, akik vagy amelyek a tevékenységüket más tagállamokra is ki kívánják terjeszteni; továbbá összehangolt korszerűsítést tesznek szükségessé a huszonhét tagállamból álló, kibővített belső piacon.

Az eljárások egyszerűsítésének része, hogy amennyiben a tagállamok a szolgáltatótól vagy a szolgáltatás igénybe vevő-jétől igazolást, tanúsítványt vagy bármely egyéb olyan iratot kérnek, amely valamely követelménynek való megfelelést bizonyít, minden olyan, más tagállamból származó iratot el kell fogadniuk, amely ezzel egyenértékű célt szolgál, vagy amelyből egyértelműen kiderül a szóban forgó követelménynek való megfelelés. A tagállamok főszabályként nem köve-telhetik meg, hogy valamely, más tagállamból származó irat esetében az eredeti példányt, vagy annak hiteles másolatát, vagy hiteles fordítását kelljen benyújtani.

Az előbbiekre tekintettel valamennyi tagállamnak át kell világítania jogrendszerét, hogy felmérjék: mely már létező jog-szabályok, illetve önkormányzati rendeletek lehetnek ellentétesek az irányelv rendelkezéseivel, és a konkrét esetek elem-zése és értelmezése révén összhangba kell hozni azokat az irányelv rendelkezéseivel, valamint dönteni kell az ellentmon-dások felszámolásáról. Egyablakosügyintézésipontok

Az ügyintézés további egyszerűsítését szolgálja, hogy az irányelv rendelkezései értelmében létre kell hozni olyan kapcso-lattartó pontokat, amelyeknél a szolgáltató minden olyan eljárást lebonyolíthat és minden olyan alaki követelménynek eleget tehet, amelyek szükségesek ahhoz, hogy szolgáltatási tevékenysége nyújtását megkezdhesse, illetve azt gyakorol-hassa (egyablakos ügyintézési pontok).

Az irányelv rendelkezései értelmében az egyablakos ügyintézési pontok egyik feladata, hogy a szolgáltatók ott minden olyan eljárást és alaki követelményt teljesíthessenek, amelyek a szolgáltatási tevékenység nyújtására való jogosultsággal és a szolgáltatási tevékenység gyakorlásával kapcsolatosak (pl. engedélyek beszerzése, hatósági nyilvántartásba vétel stb.). Az egyablakos ügyintézési pontoknak ezen túlmenően feladata a tájékoztatás is, vagyis az irányelvben előírt infor-mációknak a szolgáltatók részére történő hozzáférhetővé tétele. Aletelepedésszabadsága

A belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelv megkönnyíti a más tagállamban letelepedő szolgáltatásnyújtók engedélye-zési eljárásait azáltal, hogy a tagállamoknak át kell azokat világítaniuk, és ahol indokolt, meg kell szüntetniük az eljárást. A fennmaradó engedélyezési rendszereket átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá kell tenni oly módon, hogy azok kizárólag előre ismert, objektív kritériumok alapján működjenek.

A tagállamoknak meg kell szüntetniük számos, a szolgáltatók letelepedését akadályozó korlátozást (pl. az elsődleges vagy másodlagos telephely megválasztásának szabadságára vonatkozó korlátozások, vagy gazdasági vizsgálatok eseti alkalmazása, amelyek az engedély megadását gazdasági szükséglet vagy piaci igény fennállásának igazolásához, vagy a tevékenység gazdasági hatásainak felméréséhez kötik). A korlátozásoknak egy másik csoportját pedig (pl. mennyiségi vagy területi korlátozások, tulajdonlásra vonatkozó korlátozások, alkalmazottak minimális száma stb.) értékelniük kell

1 A jelenleg Magyarországon érvényes valamennyi (nem kizárólag a szolgáltatási irányelv hatálya alá eső tevékenységek tekinteté-ben), hatósági engedélyhez kötött gazdasági tevékenységek katalógusa megtalálható a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hon-lapján: www profitalhatsz mkik hu/index php?p=adattar_hatosagi

http://www.profitalhatsz.mkik.hu/index.php?p=adattar_hatosagi



a tagállamoknak, és csak abban az esetben tarthatók fenn, amennyiben megfelelnek a diszkriminációmentesség, a szük-ségesség és az arányosság követelményeinek.Ahatárokonátnyúlószolgáltatásoknyújtásánakszabadsága

A határon átnyúló szolgáltatást letelepedés nélkül nyújtó vállalkozások esetében az irányelv megerősíti a szolgáltatás nyújtásának szabadságát (pl. a tagállamok nem írhatják elő, hogy egy átmeneti jelleggel szolgáltatást nyújtani akaró, más tagállamban letelepedett vállalkozás a területükön telephellyel rendelkezzen, vagy engedélyt szerezzen be az illetékes hatóságoktól, beleértve a nyilvántartásba vételi kötelezettséget is). Rögzíti az irányelv továbbá, hogy tagállami korláto-zásokat, követelményeket csak a közrend, a közbiztonság, a közegészségügy, a környezetvédelem és a foglalkoztatási feltételek vonatkozásában lehet fenntartani. A tagállami követelményeknek azonban meg kell felelniük a diszkrimináció-mentesség, az arányosság és a szükségesség elveinek.

Egyes szolgáltatásokra azonban nem vonatkoznak a határokon átnyúló szolgáltatásokra vonatkozó szabályok (pl. ügyvé-di szolgáltatások, postai, gáz-, villamosenergia-szolgáltatások, könyvvizsgálói szolgáltatások).Hatóságokközöttiegyüttműködés

A belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv jogi kötelezettségként írja elő a tagállamok számára az igazga-tási együttműködés keretében egy, az Európai Bizottság által kialakítandó elektronikus információs rendszer használatát. Az együttműködés eszköze egy internetes alapú szoftver (munkanevén: IMI, Internal Market Information System) lesz. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az illetékes hatóságaik más tagállamok illetékes hatóságai számára kölcsönösen segítséget nyújtsanak a lehető legrövidebb időn belül, elektronikus úton. Ezt segíti majd az IMI-rendszer. Az IMI beve-zetése kísérleti jelleggel a szakképesítések kölcsönös elismeréséről szóló EK irányelv négy szakmája tekintetében 2008 elejétől indul.

***

Az Európai Bizottság 2007. július végén közzétette aszolgáltatásiirányelvvégrehajtásárólszólókézikönyvet, amely egy-előre csak angol nyelven érhető el, de folyamatban van a fordítása valamennyi hivatalos nyelvre.

Készítette: dr. Peresztegi-Nagy Imola, Külügyminisztérium, EU Gazdaságpolitikai Főosztály

A vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásokról szóló közösségi rendeletA tömegközlekedési ágazatban a versenyt több éve bevezető tagállamok tapasztalata azt mutatja, hogy a szolgáltatók kö-

zötti szabályozott verseny bevezetése hasznos: innovatívabbb és költséghatékonyabb szolgáltatások nyújtását teszi lehetővé anélkül, hogy a közszolgáltatókat akadályozná sajátos feladataik végrehajtásában. Ez hívta életre a vasúti és közúti személy-szállítási közszolgáltatásokról szóló rendeletet, amely 2007. december 3-án jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és 2009. december 3-án lép majd hatályba. (E rendelet hatályon kívül helyezi a vasúti, közúti és belvízi közlekedési közszolgáltatás fogalmában benne rejlő kötelezettségekről szóló 1191/69/EGK, valamint a vasúti, közúti és belvízi közlekedéshez nyújtott tá-mogatásokról szóló 1107/70/EGK rendeleteket.)

A rendelet alapján a fenti közszolgáltatások biztosítása kétféleképpen lehetséges:I. Egyrészt az illetékeshatóság – így adott esetben az önkormányzat is – a kiválasztott közszolgáltatóval kötött közszolgál-

tatási szerződésalapján láthatja el e feladatát, melyben a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének fejében aszol-gáltatónakkizárólagosjogotés/vagybármilyenjellegűellentételezéstbiztosít. A közszolgáltatási szerződésnek ezen felül tartalmaznia kell még az érintett földrajzi területet és a szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó költségek megosztá-sára vonatkozó szabályokat, továbbá a menetjegyek eladásából származó bevételek megosztását az illetékes hatóság és a közszolgáltató között.

A szolgáltatások minőségének védelme és a versenytorzulás elkerülése indokolja, hogy közszolgáltatásiszerződé-seketkizárólaghatározottidőtartamralehessenkötni.Ezautóbuszosszolgáltatásokesetén10év,vasútivagyegyébkötöttpályásszemélyszállításiszolgáltatásokesetén15év,amelyidőtartamoklegfeljebb50százalékkalmeghosszabbíthatókegyes,arendeletbenmeghatározottesetekben.A rendelet megengedi alvállalkozó igénybevételét is; ilyen esetben a közszolgáltatási szerződésnek azt is pontosan meg kell határoznia, hogy az alvállalkozó milyen mértékben vonható be, azzal a megszorítással, hogy a szolgáltató ilyenkor is köteles a személyszállítási közszolgáltatás nagy részét maga nyújtani.

II. Másrészt bármelyhelyihatóság vagy annak hiányában bármely nemzeti hatóság dönthetúgy,hogyazáltalaigazga-totttérségbenmaga gondoskodikaszemélyszállításiközszolgáltatásokrólvagyazokatversenytárgyalás lefolytatása nélkül belső szolgáltatóra bízza. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a közszolgáltatási szerződést az illetékes helyi ható-ság közvetlenül ítéli oda olyan elkülönült jogi egységnek, mely felett saját (fő)osztályaihoz hasonló ellenőrzést gyakorol. Annak megállapításához, hogy az illetékes helyi hatóság valóban gyakorol-e ellenőrzést az adott egység felett, olyan

http://ec.europa.eu/internal_market/services/docs/services-dir/guides/handbook_en.pdf



tényezőket kell figyelembe venni, mint az igazgatási, irányítási vagy felügyeleti testületekben való képviselet mértéke, az alapszabályok erre vonatkozó előírásai, a tulajdon stb. Nemkövetelményazonban,hogyazilletékeshatóság100százalékostulajdonnalrendelkezzen. További feltétel, hogy a belső szolgáltató személyszállítási közszolgáltatási tevé-kenységét a helyi illetékes hatóság területén végezze, és ne vegyen részt az illetékes helyi hatóság területén kívül szerve-zett, személyszállítási közszolgáltatás nyújtására irányuló versenytárgyalási eljárásokban. A rendeletben meghatározott esetekben azonban nem kizáró ok, vagyis a belső szolgáltató mégis részt vehet tisztességes versenytárgyalási eljárásokon a közvetlenül odaítélt közszolgáltatási szerződésének lejártát megelőző 2 évben. A rendelet ez esetben is megengedi alvállalkozó bevonását (ugyanazzal a megszorítással, mint az I. pontban).

Az illetékes hatóságnak minden olyan esetben, amikor a belső szolgáltatótól eltérő harmadik személy szolgáltatását veszi igénybe, a közszolgáltatási szerződést – minden szolgáltató számára nyitva álló – versenytárgyalási eljárás alapján kell odaítél-nie. Közvetlenülodaítélhetők,ezáltalkivételtképeznekakövetkezőesetek:

az olyan közszolgáltatási szerződések, melyek becsültátlagosévesértéke1millióeurónálkevesebb,vagyamelyekévente�00ezerkilométernélkevesebbszemélyszállításiközszolgáltatásnyújtásáravonatkoznak (ezen küszöbérté-kek tovább emelhetők a legfeljebb 23 járművet üzemeltető kis- és középvállalkozások vonatkozásában);a szolgáltatásnyújtás megszakadása vagy ilyen helyzet közvetlen kockázata esetén az illetékes hatóság szükséghelyzeti intézkedésthozhat, mely intézkedés ellen a közszolgáltatónak joga van fellebbezni. A közszolgálati szerződés ilyen for-mában való odaítélése vagy meghosszabbítása két évnél hosszabb időre azonban nem szólhat;avasútiszállítástérintőközszolgáltatásiszerződéseket(kivéveazegyébkötöttpályásszállítást,pl.metrótvagyvilla-most)közvetlenülítélikoda,defőszabályszerintezekidőtartamasemhaladhatjamega10évet.

A közszolgáltatási kötelezettségek teljesítése során felmerült költségekfedezéséreazilletékeshatóságáltalnyújtottel-lentételezéstolymódonkellkiszámítani,hogyelkerüljékatúlkompenzációt. Az ellentételezés összeegyeztethető a közös piaccal, és mentes az előzetes bejelentési kötelezettség alól. További pozitívum, hogy a tagállamok a Szerződés tiltott állami támogatásokra vonatkozó 73., 86., 87. és 88. cikkének sérelme nélkül a közlekedési ágazat számára továbbra is nyújthatnak olyan támogatásokat, amelyek megfelelnek a közlekedés összehangolására irányuló igényeknek, vagy amelyek a közszolgálta-tás fogalmából következő egyes kötelezettségek – az e rendelet hatálya alá tartozó kötelezettségek kivételével – alóli mente-sítés megtérítését szolgálják.

Figyelemmel arra, hogy az illetékes hatóságoknak és a közszolgáltatóknak időre van szükségük ahhoz, hogy igazodni tudja-nak e rendeletben foglaltakhoz, a rendelet az átmeneti időszakra is gondoskodik a szabályozásról.

Készítette: dr. Feke Anikó Sarolta, ÖTM, Közigazgatási Hivatali, Jegyzői és Hatósági Főosztály



Jogszabály-ismertető

A regionális közigazgatási hivatalok ellenőrzési jogosítványai az államigazgatási feladatellátásbanA közigazgatási hivatalokról szóló 297/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 2. §-ának (6) bekezdése értelmében aterületiállamigazgatásiszervekésazállamigazgatásifeladatotellátómásszervekállamigazgatási jogkö-rükbeneljárvaahivatalkoordinációsésellenőrzésijogkörébetartoznak. Azellenőrzésijogkörazonbanafentnevezettegyesszervekesetébennemazonos, más és más ellenőrzési és intézkedési jogosítványok illetik meg a közigazgatási hivata-lokat a területi államigazgatási szervek, az államigazgatási feladatot ellátó más szervek, a helyi önkormányzati szervek esetén. A közigazgatási hivatalok ellenőrzési feladatait alapvetően a Korm. rendelet 22. §-a adja meg, ugyanakkor az ellenőrzési jogkör tartalmára, az intézkedési lehetőségek vonatkozásában a Korm. rendelet 27–28. §-ai, valamint a 15. § is alkalmazandó.

I. A területi államigazgatási szervek ellenőrzéseAterületiállamigazgatásiszervektekintetébenazellenőrzésiterületeketalapvetőenaKorm.rendelet22.§-aadjameg.

A 22. §. a)ésab)pontjaiazonbannemkonkrétellenőrzésiterületeket,hanemaközösellenőrzésekkoordinációjára,azellenőrzésimódokravonatkozóanadnakiránymutatást(a hivatal gondoskodika területi államigazgatási szervek ellenőrzési terveinek összehangolásáról, egyeztetett végrehajtásáról, közös elemzéséről, illetve a gazdaságos, egymást kiegészítő ellenőr-zési módok kialakításáról). Ezzel szemben azellenőrzési feladatokat a c)–g)pontokállapítjákmegahivatalokrészére:

c) a közigazgatási szervek vezetőinek a köztisztviselőkkel, közalkalmazottakkal kapcsolatos munkáltatói intézkedései törvé-nyességének az ellenőrzése,

d) a területi államigazgatási szervek tevékenységében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény végrehajtásának és ezen szervek hatósági tevékenysége jogszerűségének ellenőrzése,

e) az ügyiratkezelésről, valamint a közigazgatási szervek által kezelt adatok nyilvántartásáról és védelméről, a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályok végrehajtásának az ellenőrzése,

f ) a területi államigazgatási szervek által alkalmazott informatikai programok jogtisztaságának ellenőrzése,g) a területi közigazgatási szervek infokommunikációs rendszereinek üzemeltetési, üzemmenet-folytonossági szabályainak,

az ezeknek való megfelelésnek, illetve a személyi és szakmai feltételeknek való megfelelés ellenőrzése.

Azellenőrzéskapcsánmegtehető intézkedéseketa22.§(2)és(�)bekezdése,valaminta28.§(1)bekezdésehatározzameg. Ennek alapján a közigazgatási hivatal a területi államigazgatási szervek vezetőitől határidő tűzésével adatokat, felvilá-gosítást kérhet, és jogosult a szerv irataiba betekinteni. Az ellenőrzések tapasztalatairól a közigazgatási hivatal tájékoztatja a felügyeleti jogkört gyakorló szervet, illetve az ágazati minisztert, és szükség esetén – különösen jogszabálysértés esetén – kezdeményezi intézkedését, és gyakorolja a 28. § (1) bekezdésében meghatározott jogokat, amely alapvetően a felügyeleti szervi jogállással kapcsolatos intézkedéseket jelenti.

A kormánynak alárendelt területi államigazgatási szervek esetén a hivatalok – mint a kormány területi államigazgatási szervei – ellenőrzési jogosítványai a kormány irányítói jogköréből fakadnak, így a jogsértés észlelése esetén a szankciórendszer is eh-hez kapcsolódik.

II. A helyi önkormányzati szervek ellenőrzéseAhelyiönkormányzatiszervekeseténazállamigazgatáshierarchikusrendszerénkívüliszervekellenőrzésérőlvanszó,

azellenőrzésalapjaazonban,hogyezenszervekislátnakelállamigazgatásifeladatokat(pl.polgármester,jegyző).AKorm.rendelet22.§-aalapjánahivatalazönkormányzatoknál is jogosultellenőriznia köztisztviselőkkel, közalkal-

mazottakkal kapcsolatos munkáltatói intézkedései törvényességét, valamint az ügyiratkezelésről, a közigazgatási szervek által kezelt adatok nyilvántartásáról és védelméről, a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályok végrehajtását.

Az önkormányzati szervek esetén az államigazgatási hatósági jogkör gyakorlásának ellenőrzéséről a Korm. rendelet önálló §-ban rendelkezik (27. §). Ez alapján mind a hivatal, mind a szakigazgatási szerve vezetője apolgármesterihivatalnál,körjegy-zőségnél,megyeiközgyűléshivatalánál,fővárosifőpolgármesterihivatalnál ésahatóságiigazgatásitársulásnáljogosultfelügyeleti szervként ellenőrzést tartani. (Figyelemmel kell lenni ugyanis arra, hogy egyes államigazgatási hatáskörök vo-natkozásában a másodfokon eljáró szerv a szakigazgatási szerv, így nemcsak a hivatal, de a szakigazgatási szerv is végezhet felügyeleti szervi ellenőrzést).



Amennyibenaközigazgatásihivatal,szakigazgatásiszervakárazönkormányzatiszervek,akáraterületiállamigazga-tásiszervekellenőrzésesoránfeltártvagymásmódontudomásárajutottjogszabálysértésttapasztal,aKorm.rendelet28.§-ának(1)bekezdésealapjánakövetkezőintézkedésekettehetimeg:

a) felügyeleti eljárást kezdeményez, vagy felügyeleti eljárás keretében megteszi a szükséges intézkedéseket (felügyeletieljárásalattértveaKet.115.§-aalattieljárást);

b) felhívja az ügyben ellenőrzésre jogosult más szerv figyelmét a tapasztalt jogszabálysértésre;c) megkeresi intézkedés végett a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervet;d) intézkedést kezdeményez a munkáltatói jogkör gyakorlójánál a köztisztviselő, közalkalmazott javára történő jogszabály-

sértés esetén;e) fegyelmi, szabálysértési, büntetőeljárást kezdeményez.

Fontos kiemelni, hogy bár az ellenőrzés-felügyelet-irányítás fogalmakat és tartalmukat a központi államigazgatási szervek-ről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény adja meg, amely alapján a felügyeleti jogkörbe a célszerűségi, hatékonysági ellenőrzés is beletartozik, a Korm. rendelet hivatkozott passzusai esetén a Ket.szerintifelügyeletiszervijogállásról van szó, tehát jogszerűségi ellenőrzésről.

III. A hivatal jogosítványai jogsértés észlelése esetén általános jelleggel AKorm.rendelet15.§-aegy,afokozatosságelvénalapulóújeljárásrendetésjogosítványtvezetettbe,amelynekalkal-

mazásasoránazalábbiakrakellfigyelemmellenni.A 15. § alapján a közigazgatási hivatal kérelemre vagy hivatalból a kormánynak alárendelt, a működési területén lévő

bármely területi államigazgatási szervtől, államigazgatási jogkörben eljáró rendvédelmi szervtől, a polgármestertől ésajegyzőtől az általukellátottállamigazgatásifeladatokatérintően,valamintállamigazgatásifeladatotellátómásszemély-tőlbármelydöntéstbekérhet,aszervintézkedésérőltájékoztatástkérhet,illetveaziratokbabetekinthet. Hasonlóan a hiva-tal koordinációs jogköréhez, aterületiállamigazgatásiszervekértelmezésébenezalkalommalsemazönállójogalanyiság,önállóhatásköramérvadó,hanemazállamigazgatásifeladatellátás.Sőt,azadottelőíráshatályaahelyiszervekre(pol-gármester, jegyző)ésállamigazgatásifeladatotellátóbármelyszemélyrekiterjed,tehátazállamigazgatásifeladatellátásvonatkozásábanteljeskörű.

Bár az (1) bekezdés a szervi hatály tekintetében a lehető legszélesebb kitétellel élt,azintézkedésijogosítványokazesetle-gestörvénysértéseseténmárelkülönülnek az egyes szervek tekintetében a következők szerint:

1. A (2) bekezdés érelmében a közigazgatási hivatal a fentiekben [a 15. § (1) bekezdésében] meghatározott szerv felügyeleti szervénél – törvénysértés észlelése esetén – felügyeletieljárástkezdeményez;

2. ennekeredménytelenségeeseténafeladatkörébenérintettminisztereljárásátkezdeményezi. 3. Az előbbi [(2)] bekezdésben foglalt intézkedések eredménytelensége esetén a közigazgatási hivatal azérintettdöntést

hozószervfelügyeletiszerveésafeladatkörébenérintettminiszteregyidejűtájékoztatásamellettkezdeményeziazönkormányzatokértfelelősminiszternéla(4)bekezdésbenfoglaltintézkedésmegtételét.A(4)bekezdésértelmébenpedig,haatörvénysértésmáskéntnemorvosolható,azönkormányzatokértfelelősminiszterésaMiniszterelnökiHivataltvezetőminiszteregyüttesenteszjavaslatotakormánynakazAlkotmány�5.§-ának(4)bekezdésealapjánakormánynak alárendelt területi szervektörvénybeütközőhatározatánakvagyintézkedésénekmegsemmisítésére,illetvemegváltoztatására. [Az Alkotmány 35. §-ának (4) bekezdése értelmében ugyanis a kormány – jogszabály kivételé-vel – az alárendelt szervek által hozott minden olyan határozatot vagy intézkedést megsemmisít, illetőleg megváltoztat, amely törvénybe ütközik.)

Készítette: dr. Zöld-nagy Viktória, ÖTM, Közigazgatási Hivatali, Jegyzői és Hatósági Főosztály


Településfejlesztés, -üzemeltetés12

GPS segíti a fővárosi tűzoltóautók tájékozódását

Dr.UjhelyiIstván,azÖnkormányzatiésTerületfejlesztésiMinisztériumállamtitkáraegyfelajánlásbólszármazó,AltinatípusúGPS(műholdashelymeghatározórendszer)készüléketadottátaFővárosiTűzoltó-parancsnokság

szóvivőjének.Az adományozás apropóját az adta, hogy 2007. november 17-én éjszaka Molnár Péter szolgálati gépkocsiját mentési mun-

kálatok közben ellopták és kifosztották. Később az autó előkerült, a felszerelését azonban nem találták meg.A GPS (Global Positioning System) speciális szoftverrel működik. Navigációs rendszere a legfrissebb Magyarország-térképe-

ket tartalmazza, így képes arra, hogy a sürgősségi járművek a lehető leghamarabb a mentési munkálatok helyszínére érkezze-nek. Az adományozó cég 10 GPS készüléket ajánlott fel az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak. A forgalmazó azt is vállalta, hogy rendszeresen frissíti a navigációs eszköz adatbázisát. A maradék 9 GPS vidéki tűzoltó egységekhez kerül majd.

Új Térségi Integrált Szakképző Központot adtak át Békéscsabán

Dr.UjhelyiIstván,azÖnkormányzatiésTerületfejlesztésiMinisztériumállamtitkáraésVantaraGyula,BékéscsabapolgármestereadtaátabékésimegyeszékhelyenaKözép-békésiTérségiIntegráltSzakképzőKözpont(TISZK)

KözpontiIntézményét,amelytöbbmint1,2milliárdforintosberuházáseredményekéntvalósultmeg.A TISZK központok feladata, hogy irányításukkal olyan regionális hálózatban működő szakképzési rendszer alakuljon ki,

amely – átalakítva a decentralizált, elaprózott intézményhálózatot – képes rugalmasan követni a munkaerő-piaci igényeket, felkészíteni a fiatalokat az egész életen át tartó tanulásra és a munkaerőpiacon való eredményes részvételre.

Dr. Ujhelyi István elmondta, hogy az első nemzeti fejlesztési terv keretében összességében 16 hasonló intézmény épült, illetve épül fel az országban, megközelítőleg 17 milliárd forintos uniós és hazai költségvetési forrásból. A következő tervezési ciklusban további 22 térségi integrált szakképző központ építése, fejlesztése kezdődhet meg, s annak támogatása hasonló lesz, mint az első fejlesztési terv idején.

Vantara Gyula, Békéscsaba polgármestere azt hangsúlyozta ünnepi beszédében, hogy a város vezetésének legfontosabb a munkahelyteremtés és a korszerű ismeretekkel rendelkező szakemberek képzése, ezért támogatta a város saját forrás bizto-sításával is a központ megépítését.

A békéscsabai TISZK számára egy új, négyszintes, 2300 négyzetméteres központi épület alakítottak ki, továbbá összesen 2090 négyzetméter alapterületű tanműhelyt újítottak fel. A központi képzőhelyen a fiatalok – szintén támogatásból vásárolt – korszerű berendezéseken, például CNC esztergákon sajátíthatják el a legújabb gépészeti ismereteket, de hasonlóan modern berendezések segítik a kereskedelmi, az elektronikai, a vendéglátási és az informatika szakmacsoportokban tanuló fiatalok képzését is.


Településfejlesztés, -üzemeltetés 1�

A TÉRPORT szakmai portálról indítható alkalmazások

AVÁTIMagyarRegionálisFejlesztésiésUrbanisztikaiKözhasznúTársaság(továbbiakban:VÁTIKht.)általüzemeltetettTÉRPORTszakmaiportálról(www terport hu)beszámolócikksorozatbefejezőrészébenaportálrólindítható,nyilvánosan

elérhetőalkalmazásokatmutatjukbe.Ahogy az Önkormányzati Tájékoztató 2007/9-es számában közölt cikkből megtudhattuk, 2007 februárjában megjelent

a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről (TeIR) és a kötelező adatközlés szabályairól szóló 31/2007. (II. 28.) kormányrendelet, mely mindenki számára lehetővé tette és leegyszerűsítette a rendszer használatát, továbbá jelentősen bővítette az átadandó adatok körét. A változásokat követően a TÉRPORT-on keresztül az eddigieknél lényegesen több TeIR-es szolgáltatás érhető el regisztráció nélkül is.

Az alkalmazások menürendszere a TÉRPORT jobb oldali blokkjában található. Innen indíthatók a TeIR fent említett, regiszt-ráció nélkül elérhető moduljai, a szakrendszer általános leírásai és a VÁTI Kht. által üzemeltetett, a TÉRPORT témaköreihez kap-csolódó egyéb alkalmazások. Az itt található adatokat és szolgáltatásokat szabadon, korlátlan ideig érhetjük el. A TeIR teljes szakrendszeréhez szükséges regisztrációs felületre is innen juthatunk. A regisztráció folyamatát a 2007/9-es számban megje-lent cikkből ismerhetik meg részletesen.

A TÉRPORT fontosabb moduljai

TeIR metaadat-lekérdező célprogramA program segítségével lekérdezhetjük, hogy mely adatszolgáltatóktól milyen adatbázisok találhatók a TeIR rendszerben,

illetve az egyes adatbázisok mely évekre milyen adatcsoportokat, adatelemeket tartalmaznak. A TeIR adatbázisában tárolt ada-tok nyilvántartását végző metaadat-kezelő alkalmazásokról részletesen a 2007/7–8-as számban megjelent cikkben olvashat-nak.

Területfejlesztési glosszáriumMind a szakmai anyagokban való eligazodás, mind a pályázatok terén komoly segítséget jelent a területfejlesztéssel foglal-

kozó szakemberek számára a kétnyelvű (magyar–angol) fogalomtár. A glosszárium a területfejlesztés szakterületen használatos kifejezések listáját és a fogalmak pontos definícióját tartalmazza. A szójegyzékben kereshetünk a „fogalom” vagy a „leírás” mező kitöltésével, de választhatunk a teljes listából is, mely ábécé sorrendben tartalmazza a fogalomtárban található összes szakkife-jezést. Amennyiben szórészletre kívánunk keresni, a kifejezés után egy % karaktert kell beütnünk.

EUROSTAT adatlekérdezőAz adatlekérdező lehetőséget biztosít az EuroStat adatbázis adatainak böngészésére és letöltésére. A kiválasztott adatokat

egy lépésben, mennyiségi korlátozás nélkül tölthetjük le a kívánt NUTS területi szintek (0 = ország, 1 = országrész, 2 = régió, 3 = megye) vonatkozásában, ezáltal egybegyűjthetjük azokat az információkat, amelyek a különböző területi szintek átfogó vagy speciális szempontú megismerését segítik.

Az alkalmazás három fő részre tagolódik (1. kép):1. adattallózó: itt fastruktúrába szervezve találhatóak az EuroStat adatbázis témakörei és adatai. Ennek segítségével bön-

gészhető az adatbázis, és gyűjthetjük össze azokat az adatelnevezéseket, amelyekhez tartozó értékeket szeretnénk meg-jeleníteni;

2. előfordulási statisztika: országonként szolgáltat információt az éppen kiválasztott adat feltöltöttségéről az egyes terü-leti szinteken. Fontos tudni, hogy az adatbázis nem tartalmaz minden adatot az összes ország összes területi szintjén. A nemzeti adatgyűjtéseknek megfelelően előfordul, hogy egy adat nincs meg az összes tagállamra, vagy országonként más-más területi bontásban áll rendelkezésre;

http://www.terport.hu



1.kép.AzEUROSTATadatlekérdezőrészei

3. adatgyűjtő: ebben a részben gyűlnek azok az adatleírások, amelyeket a későbbi letöltés végett veszünk fel az adattallózó segítségével. A kívánt adatok felvételét és a lekérdezendő NUTS területi szintek megadását követően a kezelőfelület alján található „Letölt” nyomógomb segítségével indíthatjuk el a lekérdezést. A letöltés eredménye egy új ablakban jelenik meg MS Excel formátumban, amely alkalmas táblázatkezelő és adatbázis-kezelő programokba való importálásra. A letöl-tött adatformátum elmentve felhasználható egyedi elemzések, jelentések, kimutatások készítéséhez.

Regionális, megyei, kistérségi és települési helyzetképek (REMEK)A REMEK modul segítségével bármely hazai régióról, megyéről, kistérségről vagy településről a területi elhelyezkedést, tár-

sadalmi és gazdasági viszonyokat bemutató alapinformációkon felül elsősorban a gazdaság fejlettségével összefüggő adatok tölthetőek le, html lapon vagy pdf formátumban (2. kép).

A felületen jól elkülöníthetőek a területi egységek szerinti leválogatások, és egy áttekintő térkép is segítséget nyújt. A terü-leti egységek legördülő menüből történő változtatásával az áttekintő térkép megjelenése is változik annak érdekében, hogy már az elemzés előtt elhelyezhessük térben az aktuális területi egységet. A gyors keresésben segítséget nyújthat az a lehetőség, hogy egy betű leütésével a legördülő menüben automatikusan a választott betűvel kezdődő kistérségekhez jutunk. Lehetőség van a kistérségre vonatkozó mutatók körének szűkítésére vagy akár minden mutató html oldalon való megjelenítésére. Ezt a funkciót is egy legördülő menü segíti. A kiválasztott kistérség és mutató felhasználásával a „Kistérségi riport” gomb segítsé-gével kérhetjük le az adatokat. A generált html oldalon az egyes mutatókat grafikusan is ábrázoló diagramokat és/vagy kartog-ramokat találunk.


Településfejlesztés, -üzemeltetés 15

2.kép.AREMEKkezdőoldala

A „Települési riport” az elemezni kívánt településről letölthető pdf formátumú kiadvány. Amennyiben kiválasztottuk a tele-pülést, a „Települési riport (PDF)” gomb segítségével kérhetjük le a különböző szempontok szerint összeállított riportot.

Kistérségi információs modulA kistérségi információs modul a hazai kistérségek alapinformációit bemutató, könnyen kezelhető, egyszerű alkalmazás.

A kiválasztott kistérségről alapinformációként egy áttekintő térképet, egy részletes, jelmagyarázattal ellátott térképet és egy – a kistérség településeit magában foglaló – táblázatot kapunk (3. kép). A táblázat az egyes települések területét és népességét írja le. Az adott kistérség fejlesztési szervezeteiről is kérhetünk információt, ekkor a szervezetek felsorolása, azok pontos címe, telefonos és e-mail elérhetősége jelenik meg. Egy-egy kistérségről fejlesztési dokumentumok is lekérdezhetők, amellyel a do-kumentum címe és az adatgyűjtés ideje tudható meg.



�.kép.Akistérségiinformációsmodul–alapinformációkegykistérségről

Intézmények illetékességi területeA modul segítségével lekérdezhető egy-egy intézményi központ illetékességi területe, illetve, hogy egy adott településen

lakó személy vagy telephellyel rendelkező szervezet mely településen tudja a különböző vonatkozású ügyeit intézni. Táblázatos formában megtalálhatjuk az intézmények illetékességi területéhez tartozó települések listáját; a térképen az adott intézményi központhoz tartozó illetékességi terület látható.

Egyedi alkalmazások a TÉRPORT-on

Országos Településrendezési TervkataszterAz Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal megbízásából 2004-ben készült el a településrendezési tervellátottság nyilván-

tartását célzó adatbázis. A szolgáltatás révén tájékoztatást kaphatunk a jelenleg érvényben levő OTÉK előírásainak megfelelő, illetve a rendelet hatálybalépését megelőzően készített településrendezési eszközök (helyi építési szabályzat, szabályozási terv, településfejlesztési koncepció stb.) meglétéről az adott településen. A nyilvántartás folyamatosan kiegészül a fenti település-rendezési eszközöket jóváhagyó önkormányzati határozatok/rendeletek teljes szövegével és a tervdokumentáció rajzi mellék-leteivel (elektronikus másolatok).

A háromféle lekérdezés történhet megyei és országos szinten: 1. tervellátottság lekérdezés: megtudhatjuk, hogy egy kijelölt tervfajta az ország vagy egy megye településein milyen

arányban áll rendelkezésre. A településrendezési eszközök meglétéről listát kapunk, és készíthetünk térképes, kör- és oszlopdiagramos formában elemzést is;

2. tervösszesítő lista: felsorolja a kijelölt megye településeit, és táblázatos formában bemutatja, hogy az egyes települése-ken a rendszerben nyilvántartott tervtípusok rendelkezésre állnak-e;


Településfejlesztés, -üzemeltetés 17

3. tételes tervlista: a lista településenként felsorolja, hogy az adott településen mely településrendezési tervdokumentu-mokat hagyott jóvá az önkormányzat, a dokumentum a vizsgált tervtípusokból melyeket tartalmazza, és a dokumentum maga a Dokumentációs Központ nyilvántartásában megtalálható-e (4. kép).

4.kép.AzOrszágosTelepülésrendezésiTervkataszter–tételestervlista

Mindhárom lekérdezés eredménylistájában aláhúzás (link) jelöli azokat a terveket, amiknek teljes dokumentációja a VÁTI Dokumentációs Központban megtekinthető, illetve részben vagy egészben a link segítségével elektronikusan azonnal megje-leníthető. További segítségünkre lehet, hogy a településnevekről link mutat a települési önkormányzat hivatalos honlapjára.

Könyvtár–Tervtár közös katalógusa Erre a menüpontra kattintva a VÁTI Dokumentációs Központ adatbázisában (Területrendezési Tervtár, Építési Műszaki Terv-

tár és Szakkönyvtár állományában) kereshetünk az OLIB7 alapú egységes dokumentumkezelő rendszerrel.A VÁTI Dokumentációs Központ a terület- és településrendezési tervek, valamint a költségvetésből származó pénzeszközök

segítségével készült építési és műszaki tervdokumentációk beszerzését, őrzését, feltárását és szolgáltatását végzi. A szakkönyv-tár gyűjtőköre: építészet, építésügy, műemlékvédelem, urbanisztika, településfejlesztés, területfejlesztés, vidékfejlesztés, euró-pai uniós ismeretek, regionális tudományok, geográfia, közgazdaság, közigazgatás.

A keresés megkezdése előtt ki kell választanunk, hogy a Könyvtár–Tervtár közös katalógusában vagy kizárólag a tervtári katalógusban kívánunk-e keresni. A keresést a Könyvtár–Tervtár közös katalógusában indíthatjuk például a cím vagy alcím néhány karakterének, a szerző nevének, illetve a név kezdőbetűinek beírásával. A pontos találat érdekében a keresőkérdés végére egy % karaktert kell beillesztenünk. A katalógus segítségével településnév és/vagy tervfajtára kereséssel lehívhatjuk a településektől eddig beérkezett és már feldolgozott tervek leglényegesebb adatait.

Bonyolultabb, összetettebb kérdések lekeresésére is van lehetőség. Az alkalmazással kapcsolatos kérdéseikre a Dokumen-tációs Központ munkatársai szívesen adnak felvilágosítást. A VÁTI Dokumentációs Központ elérhetőségéről és szolgáltatásairól bővebb információt a TÉRPORT-on a bal oldali blokkban a „SZAKIRODALOM” menüben, illetve a VÁTI Kht. honlapján találunk.

Felelős műszaki vezetők és építési műszaki ellenőrök országos névjegyzékeAz Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal megbízásából készült ez az adatbázis, mely az építési műszaki ellenőrök és fele-

lős műszaki vezetők adatairól szolgáltat információkat. A TÉRPORT-ról elérhető adatbázis a 2006. december 31-én érvényes névjegyzéki állapotot tartalmazza. A névjegyzékben szereplő kategóriák (a szakterületet pontosan meghatározó egy- vagy kétbetűs jelölések) az 51/2000 FVM–GM–KöViM rendelet szerinti jelölések.



Az építésügyi műszaki vezetők és felelős műszaki ellenőrök országos névjegyzékének vezetését a 2007. év elejétől a Magyar Mérnöki Kamara, illetve a Magyar Építész Kamara területi szervezetei vették át. A jelenleg érvényes építési műszaki ellenőri név-jegyzéki jeleket a 151/2007 (VI.26.) kormányrendelettel módosított 244/2006 (XII.5.) kormányrendelet 2. melléklete tartalmazza.

Lekérdezés a külterületi nyomvonalas létesítmények adatbázisábólAz alkalmazás segítségével külterületi nyomvonalas létesítményekhez (pl. távközlési kábelhálózat, úthálózat, elektromos

távvezeték, ivóvízvezeték stb.) kiadott nyilatkozatokra vonatkozó információkat tudunk lekérdezni. Kereshetünk a beadott nyi-latkozatkérelem tárgya, a kiadott nyilatkozat dátuma, a nyilatkozatkérő vagy a létesítmény beruházója szerint, leszűkíthetjük a keresést szakágakra (pl. hírközlés, energia, út, vasút) vagy a létesítmény által érintett településekre is. A lekérdezés eredmé-nyeként egy listát kapunk, melyből megtudhatjuk többek között a nyilatkozat számát és kiadásának dátumát, a nyilatkozatkérő és a beruházó nevét, a nyomvonal összes hosszát és a megvalósult nyomvonalak számát.

További információ kéréseAmennyiben még részletesebb tájékoztatásra van szükségünk az alkalmazások használatát illetően, a TeIR üzemeltetési

szabályzatát és egyes moduljainak kezelési útmutatóit a TÉRPORT jobb oldali blokkjának menüiből tölthetjük le. A TeIR szak-rendszerrel kapcsolatban a (06 1) 224-3151-es telefonszámon és a helpdesk@vati hu e-mail címen, a TÉRPORT szakmai portállal kapcsolatban a terport-szerkesztoseg@vati hu e-mail címen kérhetnek bővebb felvilágosítást.

Ezzel a TeIR szakrendszert és annak nyilvános felületét, a TÉRPORT szakmai portált áttekintő jelleggel bemutató cikksorozat végére értünk. Bízunk benne, hogy cikkek felkeltették a figyelmet, és elegendő segítséget nyújtottak ahhoz, hogy a TeIR és a TÉRPORT felületéről elérhető szolgáltatásokat a települési önkormányzatok munkatársai megtekintsék és gyakorlottan hasz-nálják.

Selmeci Bojána informatikai munkatárs, VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság

Információszolgáltatási Iroda, bselmeci@vati hu,

1016 Budapest, Gellérthegy u. 30–32.

mailto:[email protected]



Turizmus és sport 19

Interjú az új turisztikai szakállamtitkárral

KovácsMiklós(54éves),azÖTMújturisztikaiszakállamtitkáraközgazdászdoktor.Aturizmusállamiirányításában2005júliusátólveszrészt,előbbaMagyarTurisztikaiHivatalelnökhelyettese,majdazÖTMTurisztikaiFőosztályának

főosztályvezetője,2007júliusátólmegbízottturisztikaiszakállamtitkárvolt.Korábban(2002-től)aMagyarTurizmusZrt.BalatoniRegionálisProjektIrodájátvezette.2000ótaaVeszprémiEgyetemTurizmusTanszékénekadjunktusa.1998-baneredményesturisztikaitevékenységénekelismerésekéntProTurismodíjatkapott.Kétlányavan.Teniszezikésfallabdázik.Vitorláznais,halenneelégideje.

Tizenhat pályázó közül Ön nyerte el a turizmusért felelős szakállamtitkári pozíciót azon a pályázaton, amit a nagyköveti kinevezést kapott elődjének a helyére írtak ki. Ön szerint mi vitte sikerre pályázatát?

Arra törekedtem, hogy minél konkrétabb legyek. Egyik kiindulópontomul a Turisztikai Világszervezet közreműködésével, a Világgazdasági Fórum által az európai uniós országokra kidolgozott turizmus versenyképességi index Magyarországra vo-natkozó értékelését választottam. Programomban turizmusunk versenyképességének javítását tűztem ki célul, hogy hazánk három év alatt legalább öt helyezéssel javítsa jelenlegi 40. pozícióját. Elképzelhető, hogy a miniszter döntésében szerepet játszott a turizmusban eltöltött több évtized alatt felhalmozott tapasztalatom, s egyúttal a szakmával való élő kapcsolatom is. Ezek mind segítségemre lehetnek a vállalkozói szférával való szorosabb együttműködés elérésében.

Mit tekint a legfontosabb teendőjének?

Kiemelt feladatomnak tekintem, hogy véglegesítsük a turizmustörvényt, a Balaton és Budapest turizmusát fellendítsük, to-vábbá, hogy a turisztikai szakma és az állam között szorosabb együttműködés valósuljon meg.

Miért fontos a turizmustörvény?

Szándékunk, hogy a turizmustörvény a terület ágazatközi szerepét ismerje el. Ez az államigazgatási egyeztető mechanizmu-sok során lenne fontos. A törvényben katalogizálnánk az állam turizmussal kapcsolatos feladatait. A törvényben szabályozni kellene a turisztikai régiók, megyék és helyi önkormányzatok turizmussal kapcsolatos feladatait is. Érdemes ezzel kapcsolatban megjegyezni, hogy Nyugat-Európa számos országában azért nincs turizmustörvény, mert ez a terület a régiók kompetenciájá-ba tartozik. Benne lenne a törvényben, hogy a nemzeti turizmusmarketing támogatása az állam feladata. A turizmusirányítás szervezeti rendszerét is meg kell határozni. Azt is jó lenne persze a törvénybe iktatni, hogy az idegenforgalmi adót (IFA) és


Turizmus és sport20

a kapcsolódó állami támogatást lehetőség szerint idegenforgalmi célra költsék az önkormányzatok. Nem szabad elfelejteni, hogy a helyi önkormányzatok jelentős része és néhány megye is komoly anyagi áldozatot vállal a Tourinform-hálózat üzemel-tetésével, ami egy évben 1,6 milliárd forintba kerül országos szinten. Akkor lenne igazán jó, ha az IFA-ból befolyó összeg egy részének elköltéséről regionális szinten döntenének. Szükség lenne a törvényben nevesíteni egy regionális idegenforgalmi alapot is, amelyet fejlesztésre és marketingre is használhatnának a régiók. A turisztikai desztinációs menedzsment szerveze-tek létrehozása is szerepel a törvénytervezetben. A törvény a turizmusért mindenkor felelős miniszter ágazattal kapcsolatos feladatait is szabályozná. Nem egyszerűek az egyeztetések, a szakállamtitkárság részéről megvan a kompromisszumkészség, de abban egyetértek a szakmai szervezetekkel, hogy túlzott áldozatokba nem érdemes belemenni, mivel egy üres, súlytalan törvény meghozatalára nincs szükség. Nagyobb hatáskört kellene kapniuk a regionális turisztikai bizottságoknak, egyetértési jogot kellene kapniuk a regionális fejlesztési tanácsokban. Fontos, hogy a jövőben a turizmus élénkítése céljából megsok-szorozzuk az állami forrásokat a magántőke bevonásával, a vállalkozókat be kell vonni a különféle promóciós akciókba, mint a Winter Invasion kampány vagy a légi marketing alap.

Programja megvalósítása érdekében mit tesz másképp a jövőben?

Leginkább a turisztikai marketing területén tervezek változtatásokat. A Magyar Turizmus Zrt. vezetésével egyetértésben sze-retném, hogy a stratégiai gondolkodás érdekében ne csak éves tervre támaszkodhasson a szakma, hanem készüljön középtávú, 3 évet felölelő marketingterv is. Ez eddig a költségvetés kiszámíthatatlansága miatt nem volt kivitelezhető. Bár ez a tényező továbbra sem garantált, úgy gondolom, szakmai oldalról ennek nincs akadálya.

A régiók és a térségek megerősödése, valamint a TDM szervezetek felállítása szintén át kell, hogy formálják majd a turizmus-irányítást. Ezek mellett elengedhetetlen a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia véghezvitele, azzal együtt, hogy időről időre a felülvizsgálatára is sort kell kerítenünk.

Kinevezésének bejelentésekor elhangzott: a szakminiszter innovatív ötleteket vár öntől. Ezek alatt mit kell érteni?

Elsősorban új eszközöket az eredményesebb marketing érdekében, továbbá a Magyar Turizmus Zrt. e célra rendelkezésre álló keretének minél hatékonyabb felhasználását. Ilyen innovatív újítás az is, hogy a kilátásba helyezett többletforrás feltéte-lekhez kötött, de ide sorolható az ország több pontján is formálódó légi marketing alap, egyéb, hatékony marketingakciók, de a turisztikai desztinációs menedzsment szervezetek felállítása is. A lényeg összességében az, hogy a marketingben is egyfajta piaci szemlélet honosodjon meg.

Az MT Zrt. számára új kihívás az új Magyarország márka kialakítása is. A főbb küldő piacokon elvégzett kutatásokra épü-lő országbrand elsősorban a turizmus érdekeit szolgálja majd, de más ágazatok is építhetnek rá, így például a külgazdaság. A kreatív anyag elkészítésére meghívásos pályázatot írtak ki, a munka megkezdődött.

Milyen pluszteendőket rónak a szakállamtitkárságra a nagy számban megjelenő uniós pályázatok?

Szeretnénk áttekinteni a hazai pályázati rendszer egészét, annak érdekében, hogy az ÖTM és a régiók között összehangol-tabban, átláthatóbban folyjék a munka. Éppen ennek támogatására hoztuk létre a szakállamtitkárságon belül a Mányai Roland főosztályvezető koordinálásával megvalósuló „egyablakos rendszert” a nagyberuházások segítésére.

Fontosnak tartjuk továbbá, hogy a ROP-os pályázatok esetében a szakma legyen ott a döntéseknél, mondjon szakmai véle-ményt.

Az Önkormányzati Tájékoztató olvasóit leginkább az érdekli, hogy miként gondolkodik az új szakállamtitkár az önkor-mányzatokkal való együttműködésről.

Az önkormányzatokat stratégiai partnernek tekintjük, a velük való együttműködés nélkül nem képzelhető el színvonalas tu-rizmus. Az együttműködés intézményesített keretek között a regionális idegenforgalmi bizottságok munkájában érhető legin-kább tetten. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a hazai turisztikai intézményrendszerben szemléletváltásra van szükség. Nemzetközi példák alapján egyértelmű, hogy a jövő útja a kooperációt szem előtt tartó desztinációs menedzsment rendszer hazai adaptációja. Ezt a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia célkitűzései alapján szükséges véghezvinni, amely egy-két helyen változást kíván a jelenlegi jogszabályi keretfeltételekben is. A legnagyobb kihívásnak a regionális szint és az alulról jövő kezde-ményezésként létrejövő helyi desztinációs menedzsment szervezetek zökkenőmentes összeillesztésében tartom.

Budapest, 2007. december 4.

Összeállította: Kovács Balázs, Önkormányzati Tájékoztató szerkesztőbizottsági tag



A 2008. évi nemzeti turisztikai marketingterv

AMagyarTurizmusZrt.Igazgatóságának2007.november20-iülésénazIgazgatóságelfogadtaatársaság2008.évimarketingtervét,amelybemáraszakmaiszervezetek,turisztikaivállalkozók,önkormányzatok,regionális

idegenforgalmibizottságokésfejlesztésitanácsokészrevételeitisbeépítették.A Magyar Turizmus Zrt. 2008-ban a 2007. évi költségvetésénél nagyobb, várhatóan 5 milliárd forintot meghaladó összegből

gazdálkodhat. A Zrt. marketingtervének megvalósítására a tervek szerint 3400 millió forint állami támogatás és előrelátható-lag 500 millió forint céltámogatás áll majd rendelkezésre. Ezen kívül 500 millió forint saját bevételt tervez a társaság, amelyet szintén marketingtevékenységre kíván fordítani. Így összesen 4400 millió forint használható majd fel. (Külpiacai marketingte-vékenységre 2995 millió, belföldi marketingtevékenységre pedig 1405 millió forint jut.) A bevételek növelésén túl a Magyar Turizmus Zrt. marketingköltségeinek csökkentése szponzorok, turisztikai szolgáltatók bevonásával olyan eszköz, amely egyen-értékű forrásbővítés a bevételek szerzésével.

CélkitűzésekA nemzeti turisztikai marketingszervezet legfőbb célja továbbra is a vendégszám, a vendégéjszaka-szám és a turizmusból szár-mazó bevételek növelése. A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia elveinek megfelelően további fontos cél az életminőség javí-tásához való hozzájárulás.

Beutazó turizmusA pozitív turisztikai országkép erősítése;piaci pozícióink erősítése versenytársainkhoz képest;új piaci szegmensek megnyerése;a Balaton újrapozícionálása és szolgáltatásainak eredményes értékesítése;új menetrend szerinti légi járatok beindításának elősegítése;a nemzetközi vonzerejű nagyrendezvényekben rejlő lehetőségek kiaknázása; a külföldi vendégek számának növelése, legalább 10,2 millió vendégéjszaka realizálása a kereskedelmi szálláshelyeken.

Belföldi turizmusA belföldi utazások presztízsének további növelése;az üdülési csekkek turisztikai célú beváltásának ösztönzése;a vidéki szálláshelyeken a hét közbeni forgalom bővítése;a belföldi vendégek számának növelése, legalább 10 millió vendégéjszaka realizálása a kereskedelmi szálláshelyeken.

További információ: www itthon hu

http://www.itthon.hu



Magyarország a Német Utazási Szövetség Közgyűlésén

2007.november14–18.közöttatörökországiBelekbentartotta57.évesközgyűlésétaNémetUtazásiSzövetség(DRV).Arendezvényenanémetturisztikaiszakmamintegy700jelentősképviselőjehallgatottmegérdekeselőadásokat,és

vettrésztkülönbözővitafórumokonaturisztikaiszakmajövőjét,aktuálisproblémáitérintőkérdésekben.A rendezvény zárónapján dr. Ujhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára köszöntötte

a résztvevőket, és hivatalosan megerősítette a Magyar Kormány és a turisztikai szakma meghívását a 2008-as budapesti kong-resszusra.

A 2008. november 12–16. között megrendezendő közgyűlésre mintegy 1000 német utazási szakember érkezik majd ha-zánkba, a legjelentősebb német utazási irodák és túraszervezők képviseletében. Látogatásuk nagyban hozzájárulhat a Német-országban végzett intenzív marketingtevékenység hatékonyabbá tételéhez. A konferencia programjai mellett ugyanis számos vidéki és budapesti programon vesznek majd részt a német döntéshozó szakemberek annak érdekében, hogy alaposan meg-ismerkedjenek Magyarország aktuális turisztikai kínálatával. Németország a magyar idegenforgalom szempontjából a legjelen-tősebb küldő piac, a külföldi vendégéjszakák több mint 1/3-át adják a német vendégek.

Újabb kiemelt projektek az ÚMFT-ben

November28-ánújabb71kiemeltprojektrőldöntöttakormány,ennyivelbővülajúliusbanelfogadott258kiemeltfejlesztés.

Az összesen közel 135 milliárd forint európai uniós támogatásból többek között fel- és újjáépülnek a gyógyturizmust szolgáló termálfürdők, megújulnak a királyi városok műemlékei, újabb utakat adnak át. A támogatott projektek között a turizmus fejlesztését szolgálja például a büki gyógyfürdő fejlesztése, a székesfehérvári Nemzeti Emlékhely és Királyi Sétány építése, a máriapócsi bazilika rekonstrukciója vagy a nyíregyházi állatkert fejlesztése.

A kormány ezúttal 100 projektet értékelt, ebből 16 fejlesztést továbbgondolásra javasolt, és 13 esetben úgy döntött, hogy a fejlesztés pályázati úton valósítható meg, illetve nincs összhangban az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) céljaival. A kiemelt projektek olyan nagyberuházások, amelyek országos és/vagy régiós jelentőségüknél fogva nem fértek bele egy pá-lyázati kiírásba sem, ezért speciális eljárásrend alapján dönt a kormány az elfogadásukról. (Eddig 156 pályázati kiírás jelent meg, a leköthető források összege közel 1200 milliárd forint.) A kormány a független szakmai zsűri javaslata, valamint a Fejlesz-téspolitikai Irányító Testület véleménye alapján további 47 fejlesztést bírál el január folyamán. További információ a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján (www nfu hu) található.

Minőség a turizmusban: magyar alapokon

AzEurópaiUniószállodai,éttermiéskávéházinemzetiszövetségeittömörítőHOTRECakkreditálta,ésSvájcutánmásodikkéntpilotprojektnekminősítetteaEuropeanHospitalityQuality(EHQ)minőségbiztosításirendszer

követelményeiszerintaMagyarTurizmusMinőségiDíjat.Az akkreditációról szóló igazolást Kent Nystörm, a HOTREC elnökhelyettese adta át Wolff Péternek, az Országos Idegenforgal-

mi Bizottság elnökének november 22-én, a Magyar Szállodaszövetség Budapesten rendezett éves közgyűlésén. Az akkreditáció öt évig érvényes, az EHQ logójának védjegyként való bejegyzése jelenleg folyamatban van az EU tagországaiban, illetve Svájc-ban, Norvégiában, Macedóniában, Lichtensteinben és Monacóban. Azok a szállodák, amelyek megfelelnek a Magyar Turizmus Minőségi Díj követelményeinek, használhatják az EHQ logóját is.


Turizmus és sport 2�

Pluszszolgáltatások az üdülési csekkért

AMagyarNemzetiÜdülésiAlapítvány2008.január1-jétőlmeghirdetiazÜdülésiCsekkPluszakciótazüdülésicsekk-elfogadóhelyekkörében.

Az akció célja, hogy a szolgáltatók mind több kedvezményt, előnyt, ajándékot (legyen az egy welcome drink vagy fürdőbe-lépő) biztosítsanak az üdülési csekkel rendelkező vendégeik számára. Karácsony Mihály, a MNÜA elnöke szerint megéri ilyen előnyöket felkínálni a vendégeknek, mivel az üdülési csekket felhasználók amúgy is átlagosan 18 százalékkal többet költenek a szolgáltatóknál, mint az egyéb módon fizetők. Az akció előzetes meghirdetésekor 710 elfogadóhely jelezte csatlakozását, ezen elfogadóhelyek neve mellett a 2008. évi Üdülési Csekk Kalauzban már szerepel az Üdülési Csekk Plusz embléma. A jövő évi reklámokban külön felhívják majd a figyelmet a pluszszolgáltatást nyújtó elfogadóhelyekre.

Országbrandek: ár-értékben jók vagyunk

Alondoniturisztikaikiállítás,aWTMalkalmábólhoztanyilvánosságralegújabbCountryBrandindexétaFutureBrandésaWeberShandwick.

A 2600 utazó megkérdezésével összeállított lista alapvetően „márkájuk” erőssége szerint rangsorolja az egyes országokat, de több egyéb kritérium szerint is készültek listák. A legerősebb branddel idén Ausztrália, az USA, az Egyesült Királyság, Fran-ciaország, Olaszország, Kanada, Spanyolország, Új-Zéland, Görögország és Japán rendelkezik. Az ár-értek arány szempontjából azonban hazánk a tavalyi 10. helyről a 2.-ra ugrott előre, Thaiföld mögé és Csehország elé. Ami a fejlődő országokat illeti, Hor-vátország, Kína és az Egyesült Arab Emirátusok lehetnek az elkövetkező 5 év leggyorsabban fejlődő desztinációi. A teljes lista elérhető a www countrybrandindex com weboldalon.

Magyarország a Schengen-övezetben

2007.december21.után24országraterjedmajdkiabelsőhatároknélküli„Schengen-övezet”területe.AzEU-tagokközülöten–Bulgária,RomániaésaszigetországNagy-Britannia,ÍrországésCiprus–maradnakki,mígrésze

arendszernekazEU-banamúgynemtagIzlandésNorvégia.Svájcvárhatóanegyévmúlvacsatlakozik.2007. december 21. után Magyarország szárazföldi és vízi határai három különböző kategóriába tartoznak majd: Ukrajna,

Szerbia és Horvátország felé a magyar határ egyúttal az Európai Unió külső határát is jelenti, s mint ilyen, teljes egészében a „Schengen-szabvány” szerint kell a személyek ki- és beléptetését elvégezni, az ukrajnai és a szerbiai belépőknek egységes Schengen-vízummal kell rendelkezniük. Szlovákia, Ausztria és Szlovénia felé elviekben megszűnik a személyi forgalom ellen-őrzése – kivételek lehetnek, míg Románia felé úgynevezett könnyített EU-határellenőrzés működik. Eszerint az utóbbi határvo-nalra érkező személyek közül a romániai állampolgárok – mint egyúttal uniós polgárok – gyorsított eljárás mellett (de továbbra is útlevél vagy személyi igazolvány felmutatásával) jöhetnek át Magyarországra, akárcsak a többi EU-tagállam polgárai. A Ro-mániából beutazó harmadik országbeli (tehát EU-n kívüli) állampolgárokat azonban teljes körű „Schengen-vizsgálatnak” kell alávetni.



Évadzáró turisztikai szakmai fórum

Balatonfüredentartottaaturizmusszakmaazideiévadzárófórumát.Arendezvénytdr.UjhelyiIstván,azÖnkormányzatiésTerületfejlesztésiMinisztériumállamtitkáranyitottameg.

Dr. Ujhelyi István köszöntő szavaiban elmondta: január végére eldől, hogy lesz-e a turisztikai lobbiban elég erő elérni az áfa-csökkentést az érdekelt vállalkozások számára, de különösen a kereskedelmi szálláshelyekre vonatkozóan. A turizmusnak jó néhány jogszabály-változtatására van szüksége ahhoz, hogy a versenyképességét megőrizhesse, és ne csak fejleszthessen, hanem működtetni is tudjon nyereséggel. Ujhelyi István kiemelte, hogy a kormány a nyáron már több projekt 19 milliárd fo-rintos támogatásáról döntött, a november 28-i kormányülésen pedig további 14 projekt 25 milliárd forintos megvalósítását határozták el. A kiemelt kormányzati támogatású projektek közt szerepelnek például a balatonfüredi és a veszprémi turisztikai fejlesztések is, s ezek a városok fideszes vezetésűek. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy miképpen tudjuk majd felhasználni az uniós fejlesztési lehetőségeket.

Bóka István, Balatonfüred polgármestere a fórumon elmondta: városa az első nemzeti fejlesztési terv (NFT) pályázatán 500 millió forintos kormányzati támogatást nyert, ami 20 milliárdos magántőkét „mozgatott meg”, a második NFT révén pedig 1,8 milliárd forintos fejlesztéssel újíthatják meg a reformkori városrészt.

Ezt követően a parlament sport és turisztikai bizottságának tagjai válaszoltak a fórumon a szakmai szervezetektől előzetesen begyűjtött kérdésekre.

Elkészült a „Hét Vezér” ifjúsági turistaszálló Gelsén

Gelsénátadtákazújonnanépült„HétVezér”ifjúságituristaszállót.Atanuszodaéstermálfürdőátadásáraaközeljövőbenkerülsor.

Gelse Község Önkormányzata 9 millió 305 ezer forint pályázati támogatással (GYISIM: 3,6 millió és TRFC/Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács: 5,7 millió) és önkormányzati önerővel mintegy 30 millió forint értékű turistaszállót épített. Az épí-tési beruházás a közelmúltban fejeződött be, és a képviselő-testület ünnepélyes keretek között adta át az intézményt. Az ifjú-sági turistaszállót dr. Ujhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára avatta fel. Az ünnepségen beszédet mondott Rácz József polgármester és Baracskai József, a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács delegáltja, a Zala megyei közgyűlés tagja. A beruházás megvalósításával négy munkahelyet teremtett az önkormányzat.

Emellett elkészült a gelsei tanuszoda és termálfürdő, amely jelenleg terheléses próbaüzemben működik, átadása a közeljö-vőben várható. A termálfürdőben 20-21 ember kaphat munkát. A két projekt megvalósításával a település és a térség számára kiemelt turisztikai és idegenforgalmi fejlesztés valósult meg, ahol különös jelentőséggel bír a munkahelyteremtés.



Megújult a dombóvári bokszterem

Önkormányzat,civilszféraésvállalkozóiösszefogáseredményekéntteljeskörűenmegújultadombóváribokszterem

Dr. Ujhelyi István az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára avatta fel a megújult dombóvári ökölvívó edzőtermet. Dombóvár Város Önkormányzata támogatásának, a sok társadalmi munkának és vállalkozói felajánlásoknak kö-szönhetően 2007 novemberére befejeződött a terem korszerűsítése és téliesítése. Az ökölvívók egy modernizált, jól felszerelt edzőteremben sportolhatnak, készülhetnek a versenyekre.

Dombóvár Város Önkormányzata feladatának tartja a testnevelés, a tömegsport, az utánpótlás és az oktatás-nevelés, illetve négy kiemelt sportág (úszás, kosárlabda, labdarúgás, atlétika) mellett egy ötödik sportág, az ökölvívás támogatását. Dombóvár nagy hangsúlyt fektet a városi önkormányzat tulajdonában lévő sportlétesítmények fenntartására, állagmegóvására, valamint pályázati források segítségével fejleszti létesítményeit.

Dombóváron az ökölvívás több évtizedes múltra tekint vissza. Innen indult Mándi (Mandl) Imre neves ökölvívónk pályája is. Az 1980-as évek közepén hívták életre a pályafutását a településen kezdő sportoló tiszteletére azt az emlékversenyt, amit több esztendőnyi szünetet követően 2007. március 17-én élesztett újjá a helyi Forgi Boksz Klub. A városban két ökölvívó sport-egyesület is működik: a két éve alakult Forgi Boksz Club Ökölvívó Közhasznú Egyesület és a hét éve megalakult Dombóvári Bokszbarátok Klubja, amely jelenleg 22 egyesületi tagot számlál.

A most átadott bokszterem a volt Dőry Konzervgyár épületében található. Városi önkormányzati támogatással 2005-ben mintegy 7 millió forintból alakították ki az edzőterem vizes blokkját, majd 2006-ban különböző szerkezeti munkálatok zajlottak megközelítőleg 2,5 millió forintból. 2007-ben a város vállalta a bokszterem gáz- és fűtésszerelési munkálatainak az elvégezteté-sét 3,2 millió forint összegben. A dombóvári Bokszbarátok Klubja a klub által használt bokszteremre eső beruházási összeg felét öt év alatt egyenlő részletekben, évi két alkalommal az önkormányzatnak fizeti meg.



Válogatás az ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárságának adventi hírleveléből – statisztikai adatok és hírek a turizmus világából

Válogatás a hónap turizmust érintő híreibőlNovember22–�0.közöttkerültsorazENSZTurisztikaiVilágszervezet (UNWTO) Közgyűlésének 17. ülésszakára és a szervezet Végrehajtó Tanácsának ülésére a kolumbiai Cartagena de Indiasban. A magyar delegációt dr.KovácsMiklós turisztikai szakál-lamtitkár vezette. A közgyűlést megelőző Végrehajtó Tanács ülését – melynek alelnökségét Magyarország tölti be – Somogyi Zoltán nagykövet elnökölte és vezette le. A közgyűlés Magyarországot, Kovács Miklós szakállamtitkár képviseletével újabb egy évre a Végrehajtó Tanács alelnökévé választotta; Somogyi Zoltán nagykövetet a Világszervezet Európai Regionális Bizottságá-nak javaslata alapján a közgyűlés megválasztotta az UNWTO Etikai Bizottságának európai tagjává a 2007–2011-es időszakra; valamint PapZoltánt, a turisztikai szakállamtitkárság szakmai főtanácsadóját az Európai Regionális Bizottság képviseletében a Promóciós és Versenyképességi Bizottság tagjává.

Aközgyűlésminiszteriszekciójában Kovács Miklós hozzászólásában tájékoztatást adott a magyar turizmus fejlődéséről, a turizmusfejlesztési stratégia fő céljairól és a turisztikai fejlesztések fő irányairól. Hangsúlyozta a desztináció menedzsment rendszer fejlesztésében a tagállamok közti tapasztalatcsere fontosságát. Felhívta a figyelmet arra, hogy a világszervezet tevé-kenysége hatékonyságának növelését jól szolgálja az új munkaprogramban tervezett hatékonysági indikátorok alkalmazása. Kétoldalú tárgyalások során orosz partnerével megállapodott Magyarország díszvendégként való részvételéről a moszkvai Intourmarket kiállításon és SPA konferencián, szerb partnerével pedig elhatározták a kétoldalú turisztikai kapcsolatok bővítése érdekében turisztikai munkacsoport felállítását 2008 első felében.

* * *

Párizsban tartotta 80. ülését az OECDTurisztikaiBizottsága, amelyen Magyarországot MányaiRolandfőosztályvezető és Ko-vácsÉva tanácsos képviselte az ÖTM Turisztikai Főosztályáról. Az ülésen kiemelt figyelmet kapott az éghajlatváltozás turiz-musra gyakorolt hatása, a turisztikai promóció mérése, a kultúra és a turizmus, illetve az utazás és a biztonság kapcsolata. A turisztikai promóció mérésével kapcsolatban kiderült: a vizsgált OECD-országok mintegy kétharmadánál tapasztalható rend-szeres vagy eseti vizsgálat, mások egyáltalán nem foglalkoznak vele. Svájc egy új, komplex mérési módszert dolgozott ki, míg az Egyesült Államok képviselője egy konkrét akció végigkövetésének a pontos menetét mutatta be.

Mindkét esetben az előadók arra hívták fel a figyelmet, hogy nagyon sok hasznos információt lehet ezen folyamatok ered-ményeként megismerni, és jelezték, hogy míg az egyesakciókmérésétérdemes, sőt fontos figyelemmel kísérni, egy komplex hatásmechanizmus kialakítása az országos szintű promóciós rendszer tekintetében rendkívül nehéz, és bizonytalanságot is tartalmaz a gyorsan változó piaci környezetben, ezért a mérések eredményeit ennek szellemében kell értékelni. Mindemellett rendkívül fontos, hogy a promóció költségvetésének tervezésében jelenjen meg a mérés célját szolgáló forrás is, hiszen gyakor-lati hasznot hozhat a turisztikai promóció további tervezésében és eredményeiben.

Akultúraésaturizmus kapcsolatát illetően az OECD Turisztikai Bizottsága a jövő félévben egy esettanulmányt tár a tag-országok elé, amelyben ismerteti néhány ország kulturális értékei turisztikai hasznosításának tapasztalatait. Mányai Roland főosztályvezető jelezte a résztvevőknek, hogy Magyarországon kiemelt jelentősége van a kulturális értékek turisztikai hasznosí-tásának – több jó és kevésbé jó példáról számolhatunk be. Az anyag készítésének folyamatában a turisztikai szakállamtitkárság is részt vesz, így magyar esetről is olvashatunk majd.

Adatok, tények, érdekességek a turizmus világábólA turizmus visszaesésével számol az Egyesült Nemzetek Turisztikai Szervezete, ha tovább nő a nyersolaj ára. De ha a helyzet nem változik, a nemzetközi utaztatás akár 4–5 százalékkal is bővülhet jövőre. A jelentés a 2007. január–augusztus közt regiszt-rált utasforgalomra alapoz, ekkor 610 millió turista utazott világszerte, 5,6 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. A bővülő turisztikai forgalom egyre nagyobb igényt generált a légi közlekedésben, a túlkeresletet az olaj drágulása követte. Ha drágul az utazás, az elsősorban a szabadidős turizmusban lesz érezhető.

* * *



A Magyar Turizmus Zrt. Igazgatóságának 2007. november 20-i ülésén az Igazgatóság elfogadta a társaság 2008. évi marke-tingtervét, amelybe már a szakmai szervezetek, turisztikai vállalkozók, önkormányzatok, regionális idegenforgalmi bizottságok és fejlesztési tanácsok észrevételeit is beépítették.

A Magyar Turizmus Zrt. 2008-ban a 2007. évi költségvetésénél nagyobb, várhatóan 5 milliárd forintot meghaladó összegből gazdálkodhat. A zrt. marketingtervének megvalósítására a tervek szerint 3400 millió forint állami támogatás és előrelátható-lag 500 millió forint céltámogatás áll majd rendelkezésre. Ezen kívül 500 millió forint saját bevételt tervez a társaság, amelyet szintén marketingtevékenységre kíván fordítani. Így összesen 4400 millió forint használható majd fel. (Külpiacai marketingte-vékenységre 2995 millió, belföldi marketingtevékenységre pedig 1405 millió forint jut.) A bevételek növelésén túl a Magyar Turizmus Zrt. marketingköltségeinek csökkentése szponzorok, turisztikai szolgáltatók bevonásával olyan eszköz, amely egyen-értékű forrásbővítés a bevételek szerzésével.

* * *

A repülőjegyet árusító honlapok majdnem felénél szabálytalanságokat, félrevezető reklámokat és tisztességtelen eljárásokat állapított meg az a vizsgálat, amelyet az Európai Bizottság végzett el a témában. A vizsgálatot Ausztria, Belgium, Bulgária, Cip-rus, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Olaszország, Litvánia, Málta, Portugália, Spanyolország, Svédor-szág és a nem EU-tag Norvégia bevonásával folytatták, kiterjedt Európa vezető légitársaságaira, a diszkont légitársaságokra és egyéb olyan honlapokra, amelyek repülőjegyet árusítanak. Összesen több mint 400 honlapot vizsgáltak. Legnagyobb arányban belga, finn, norvég és észt honlapokon találtak szabálytalanságokat. Az ellenőrzés után a hatóságok kapcsolatba léptek a vál-lalatokkal, és felkérték őket, hogy javítsák ki honlapjukat, illetve tisztázzák álláspontjukat. A vállatoknak négy hónap áll rendel-kezésükre a reagálásra. A részt vevő nemzeti hatóságok közös módszert alkalmaztak, és előre meghatározott keresőszavakat használtak – mint repülőjegy, olcsó repülőút, utazás, last minute, törzsutaspontok – azért, hogy felkutassák és megvizsgálják az adott országok fogyasztóit megcélzó, repülőjegyeket árusító honlapokat. (MTI)

* * *

Igen jelentős bevételt hoz a jövő évi labdarúgó-Európa-bajnokság a rendezőinek, Ausztriának és Svájcnak, még akkor is, ha az eseményről hiányozni fog Anglia 40 ezer szurkolója. A 2008. június 7–29. közötti, 16 csapatos kontinensbajnokság 1,4 milliárd euróval (2,1 milliárd USD) erősíti majd Európa gazdaságát – derül ki a MasterCard vasárnap nyilvánosságra hozott tanulmányá-ból. Az Euro 2008 a növekvő számú jegyeladásokban, az idegenforgalomban, a kereskedelemben, kiemeltem az élelmiszer- és italellátás területén, a szponzori bevételekben, hirdetésekben, valamint a telekommunikációs szolgáltatásokban egyaránt érez-teti majd jótékony hatását – olvasható a jelentésben. (International Herald Tribune – The Associated Press)

Fontosabb statisztikai adatokA KSH vendégforgalmi adatokat 2007. szeptember végéig tartalmazó friss jelentése szerint idén az első tíz hónapban a magyar-országi kereskedelmi szálláshelyek összesen 6 millió 428 ezer vendéget fogadtak, akik több mint 17,6millióvendégéjszakát töltöttek Magyarországon, ami minden idők legjobb összforgalmi eredménye. A kereskedelmi szálláshelyek közül minden tíz elkönyvelt éjszaka közül hetet a szállodákban regisztráltak, ahol a vendégforgalom a tavalyi adatokhoz képest enyhén növe-kedett. A magasabb kategóriájú házak forgalmát továbbra is az átlagosnáldinamikusabb gyarapodás jellemzi. A vendégek száma az előző év azonos időszakához képest a leglendületesebben ismét a wellness-szállodákban bővült, ahol a forgalomnö-vekedés meghaladta a 16 százalékot. A turistaszállók és az üdülőházak kivételével valamennyi szálláskategóriában gyarapodott a forgalom. (Lásd még a Mellékletben az 1. ábrát és az 1. táblázatot).

* * *

Októberhónapban valamennyi kiemelt vendégforgalmi mutató növekedést mutatott. Az ősz második hónapjában az előző évinél közel 6 százalékkal több külföldi vendég 4 százalékkal több éjszakát töltött a magyar szálláshelyeken. Ez esetben figye-lembe kell venni a tavalyi alacsony bázist. A belföldi vendégforgalom – a hosszú hétvége – jótékony hatásának köszönhetően ugyancsak kedvezően alakult, majd’ 4 százalékkal több vendég közel 2 százalékkal több éjszakát töltött a hazai szálláshelyeken. (Lásd még a Mellékletben az 1a táblázatot).

* * *

Abelföldivendégforgalmat a 2007. január–októberi időszak alatt – a tavalyi adatokhoz hasonlóan – növekedés jellemezte: a vendégek száma és a vendégéjszakák száma egyaránt 2 százalék körüli mértékben emelkedett. Anominálisadatoktekin-tetébenrekordszületett: a belföldi éjszakák száma először lépte át a 8,5 milliós határt az év első 10 hónapjában, s rögtön



több mint 163 ezerrel meg is haladta azt. A magyar turisták által eltöltött vendégéjszakák száma országosan 331 ezer híján beérte a külföldi forgalom teljesítményét, míg a hazai vendégek száma több mint 562 ezerrel felülmúlta a határon túlról érke-ző vendégek számát. A belföldi turizmus kiemelkedőteljesítményének köszönhetően az összesített vendégéjszakák száma a vizsgált időszakban most először kúszott 17,5 millió fölé. Az idei esztendő szeptemberének végéig közel 3,4 millió belföldi vendég összesen 8 millió 663 ezer vendégéjszakát töltött el az ország kereskedelmi szálláshelyein. Ez esetben minden tíz belföl-di vendégéjszakából hatot szállodákban regisztráltak. A belföldi vendégéjszakák száma az öt- és négycsillagos házak esetében 34, illetve 20 százalékkal, az apartmanszállodák esetében pedig 35 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában elkönyvelt értéket. A wellness-szállodákban a vendégéjszakák száma 16 százalékos mértékben nőtt. (Lásd még a Mellékletben az 1b táblázatot.)

* * *

A kereskedelmi szálláshelyeken akülföldivendégforgalmat elemezve elmondható, hogy idén január és október közötti idő-szakban közel 2,9 millió külföldi vendég 8 millió 994 ezer vendégéjszakát töltött el. Az erős augusztusnak és a közepesen erős szeptemberi hónapnak köszönhetően a kilenc hónap egészére vetítve pozitív előjelű (+1,4) a külföldi vendégek számának változása a tavalyi adatokhoz képest. A külföldiek aránya a vendégek számát tekintve közel 46 százalékot, a vendégéjszakák számát alapul véve pedig 51 százalékot tett ki. A tendencia alapján az arányok tekintetében a belföldi vendégforgalom foko-zatosan átveszi a meghatározó szerepet. A külföldiek minden tíz vendégéjszakából kilencet szállodákban töltöttek; a szállodák közül a legtöbb vendéget a négy- és a háromcsillagos házak fogadták. Aszállodákban a külföldi vendégéjszakák száma az elmúlt évihez hasonlóan némileg csökkent; ezen belül csak az alacsony kategóriájú egy- és két csillagos egységekben regiszt-ráltak komolyabb, 25 százalékot meghaladó visszaesést. Awellness-szállodákban a külföldi vendégéjszakák száma azonban 6 százalékot meghaladóan bővült. Összességében a házak forgalma stagnált, amely tény arra enged következtetni, hogy a Bu-dapest Winter Invasion (BWI) kampány nélkül e szállodai szegmens komolyabb csökkenést kényszerült volna elszenvedni.

* * *

Azösszesítettvendégéjszakák száma januártól áprilisig bővült (januárban 3,2, februárban 7,0, márciusban 7,8, áprilisban 3,3%-kal), májusban, júniusban és júliusban 1,7, 5,6, illetve 1,9 százalékkal csökkent, augusztusban 2,2 százalékkal növekedett, majd szeptemberben ismét csökkent, októberben pedig ismét gyarapodott (3%). Abelföldivendégéjszakák száma az első öt hó-napban növekedett, júniusban 5,1 százalékkal csökkent (amiben szerepet játszhat a pünkösdi hétvége időpontjának változása), júliusban az előző évi szintnek megfelelően alakult, augusztusban kissé növekedett, szeptemberben viszont 7,2 százalékkal visszaesett 2006 szeptemberéhez viszonyítva. Októberben pedig az említett kedvező okok miatt 1,5 százalékkal növekedett. Akülföldivendégforgalom februárban, augusztusban, és szeptemberben és októberben mutatott bővülést.

* * *

Akülföldivendégéjszakákszáma alapján elmondható, hogy a TOP10küldő ország közé minimum 293 ezer vendégéjszaká-val (Lengyelország, Románia) lehetett az idei év első tíz hónapjában „bekerülni.” A lista első három helyén az előző hónaphoz képest nem történt változás. Németország esetében 230 ezer, míg Ausztria vonatkozásában 15 ezer vendégéjszaka „hiányzott” a tavalyi forgalom megismétléséhez. 2007 január–októberében abszolútértékben Románia, Spanyolország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Ukrajna, Belgium, Franciaország és Finnország mutatta a legjelentősebb (10 ezer feletti) növekedést a vendégéjszakák számában. Abszolút értékben a legnagyobb csökkenést a német és a brit piac esetében regisztrálták. Az Egyesült Királyságból érkezett vendégek által eltöltött 519 ezer éjszaka nem bizonyult elégnek a dobogós hely eléréséhez. A következő hónapokban e relációban az újdiszkontjárat várhatóan jelentős forgalomnövekedést eredményez. Az igen dina-mikusan bővülő román (+46%) reláció Lengyelországgal holtversenyben végzett a tizedik helyen. A folyamatosan csökkenő német vendégéjszakák ellenére a németek részaránya a TOP 10 kategóriában még mindig igen jelentős: 39 százalékra tehető. (Lásd még a Mellékletben a 2. táblázatot és a 2. ábrát.)

* * *

Az idei vendégforgalmat a rendelkezésre álló adatok alapján regionálismegoszlásban vizsgálva elmondható: az összes ven-dégéjszakák alapján a régiók többségében nőtt a vendégforgalom. Dinamikus – 10 százalék feletti – növekedése miatt érdemel külön figyelmet a Tisza-tó (+10,2%). A belföldi vendégéjszakák vonatkozásában Nyugat- és Dél-Dunántúl, valamint Észak-Ma-gyarország kivételével mindenütt nőtt vagy stagnált a forgalom, míg a külföldi turisták által eltöltött éjszakák számában, az em-lített Tiszta-tó, Dél-Alföld, Nyugat-Dunántúl és Észak-Alföld kivételével minden más turisztikai régióból csökkenést jelentettek. A hazai turisták körében idén is aBalatonvoltalegnépszerűbb belföldi cél: a belföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma (2,3 millió) az elmúlt évtizedben mért legmagasabb érték. (Lásd még a Mellékletben a 3. táblázatot és a 3. ábrát.)



2007 első tíz hónapjában azátlagostartózkodásiidő 2,8 éjszaka volt: a külföldi vendégek 3,0 éjszakát, a belföldi vendégek 2,6 éjszakát töltöttek a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken. A KSH által feldolgozott kimutatások alapján az idei esztendő októberének végéig a szállodák 51,1 százalékos kapacitáskihasználtsággal működtek. Szokás szerint a legmagasabb kihasz-náltságot most is a gyógyszállodákban (65%), az öt- (70%) és a négycsillagos házakban (58%) mérték. 2007. január–október között a kereskedelmi szálláshelyek szállásdíj-bevételei 120,8 milliárd forintot tettek ki, ami 4 százalékos nominális növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A növekedés dinamikája a tavalyival megegyezik, s ez tendenciát sejtet. A szál-lásdíj-bevételek kétharmada a külföldi vendégektől származott, ezek növekedési üteme (+0,4%) a belföldihez (+12%) képest jelentősen elmarad. A belföldi forgalom a szállásdíjak esetében 7 százalékos reálnövekedést generált. A szállásdíj-bevételek mellett a kereskedelmi szálláshelyek 49 milliárd forint vendéglátásból és 39 milliárd forint egyéb szolgáltatásból származó be-vételt realizáltak. A kereskedelmi szálláshelyeken így 2007 októberének végéig összesen 209,2milliárd forint bevétel keletke-zett, ami alig 4 százalékkal több, mint az előző évben, miközben az ágazat fogyasztói árindexe 6 százalékos volt. A kereskedelmi szálláshelyeken belül alegtöbbbevétel – a szállásdíj-bevételek 90 százaléka – a szállodákban keletkezett. Az összes szállodai bevétel több mint felét a budapesti egységekben könyvelték el.

* * *

A 2007. október 31-én regisztrált kereskedelmi szálláshelyek száma 3640, a működő egységeké 2113 volt. A kereskedelmi szál-láshelyek 75 009 szobával és 186 652 férőhellyel várták a vendégeket. A férőhelyek 54,4 százaléka a szállodákban, ezen belül a legtöbb férőhely (46 ezer) a háromcsillagos házakban található. A férőhelyek további jelentős hányadát (34, illetve 30 ezer férőhelyet) a négycsillagos házak és a panziók adták. 2007. január–szeptemberben a magyar lakosság 20,6 milliárd forint érték-ben váltott be üdülési csekket. Ezen belül a kereskedelmi szálláshelyek 13,8 milliárd forint értékben, a magánszálláshelyek 1,9 milliárd forint értékben fogadtak el üdülési csekket. (Lásd még a Mellékletben a 4. ábrát.)

AzÖTMTurisztikaiSzakállamtitkárságánakhírleveleiazinternetenisolvashatók!www otm gov hu és www mth gov hu

Melléklet – kimutatás az ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárságának októberi hírleveléhez, 2007 első 10 hónap

5 635

9 257

14 892

5 724

9 937

15 661

6 008

9 939

15 947

6 017

9 410

15 427

6 548

9 175

15 723

6 972

9 679

16 651

6 903

10 102

17 004

7 211

9 554

16 766

7 652

9 174

16 826

7 148

9 318

16 467

7 640

9 628

17 268

8 1218 904

17 025

8 663

8 994

17 657

0

2 000

4 000

6 000

8 000

10 000

12 000

14 000

16 000

18 000

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Belföldi vendégéjszakák száma, ezer Külföldi vendégéjszakák száma, ezer Összesen

1.ábra.Avendégforgalomalakulásaazelső10hónapbanakereskedelmiszálláshelyeken,1995–2007

Forrás: KSH


Turizmus és sport�0

1atáblázat.Avendégforgalomfőbbmutatóinakalakulásaakereskedelmiszálláshelyeken,2007október

2007.októberhónap Eltérés2006=100%

Vendégekszámaakereskedelmiszálláshelyeken(ezerfő) 617,5 +4,5

Külföldivendégekszámaakereskedelmiszálláshelyeken(ezerfő) 299,8 +5,5

Belföldivendégekszámaakereskedelmiszálláshelyeken(ezerfő) �17,7 +�,5

Kereskedelmivendégéjszakákszáma(ezeréjszaka) 15�1,6 +2,9

Nemzetközikereskedelmivendégéjszakákszáma(ezeréjszaka) 841,6 +4,1

Belföldikereskedelmivendégéjszakákszáma(ezeréjszaka) 690,0 +1,5

Kereskedelmiszálláshelyekszállásdíj-bevételei(millióFt,bruttó) 1�250,9 +�,4

Nemzetköziforgalombólszármazószállásdíj-bevételek(millióFt) 9140,� +2,1

Belföldiforgalombólszármazószállásdíj-bevételek(millióFt) 4110,6 +6,4

Forrás: KSH

1btáblázat.Avendégforgalomfőbbmutatóinakalakulásaakereskedelmiszálláshelyeken,2007.január–október

2007.I–X.hónap Eltérés2006=100%

Vendégekszámaakereskedelmiszálláshelyeken(ezerfő) 6428,9 +1,9

Külföldivendégekszámaakereskedelmiszálláshelyeken(ezerfő) 2 996,5 +1,8

Belföldivendégekszámaakereskedelmiszálláshelyeken(ezerfő) 3 432,4 +1,9

Kereskedelmivendégéjszakákszáma(ezeréjszaka) 17657,2 +0,4

Nemzetközikereskedelmivendégéjszakákszáma(ezeréjszaka) 8 994,1 –1,0

Belföldikereskedelmivendégéjszakákszáma(ezeréjszaka) 8 663,1 +2,0

Kereskedelmiszálláshelyekszállásdíj-bevételei(millióFt,bruttó) 120779,8 +4,2

Nemzetköziforgalombólszármazószállásdíj-bevételek(millióFt) 78 458,6 +0,4

Belföldiforgalombólszármazószállásdíj-bevételek(millióFt) 42 321,2 +12,1(!)

Forrás: KSH


Turizmus és sport �1

2.táblázat.Anemzetköziforgalomküldő-országokszerintialakulásaakereskedelmiszálláshelyeken

Ország Vendégéjszakákszáma(ezeréj)

Eltérés(%)2006.jan.–október=100%

Németország 2414 –9

Ausztria 59� –3

Észak-európaiországok(Dánia,Finnország,Norvégia,Svédország) 570 –2

EgyesültKirályság 519 –20

EgyesültÁllamok 478 –3

Olaszország 418 –6

Spanyolország �54 +1�

Hollandia �2� –0,3

Franciaország �00 +6

Lengyelország;Románia 29� +1�

EU 6765 –2

Összesen 17657 0,4

Forrás: KSH

Spanyolország6%

Olaszország7%

Egyesült Államok

7%Egyesült Királyság

8%

Észak-európai országok

9%

Ausztria9%

Hollandia5%

Lengyelország5%

Franciaország5%

Németország39%

2.ábra.ATOP10küldőországvendégforgalmánakalakulásaakereskedelmiszálláshelyeken,2007.január–október

Forrás: KSH



�.táblázat.Akereskedelmiszálláshelyekvendégforgalma,2007.január–október

Turisztikai régiókBelföldi

vendégéjszakák(ezer)

Eltérés(%)2006.I–X.=

100%

Külföldivendégéjszakák

(ezer)

Eltérés(%)2006.I–X.

=100%

Összesvendég-éjszaka(ezer)

Eltérés(%)2006.I–X.

=100%

Balaton 2�05,� +6,� 1889,7 –3,8 4195,1 +1,5

Budapest-KDV 1150,1 +1,1 4752,9 –0,7 590�,1 –0,4

Észak-Alföld 110�,8 +1,0 550,8 +3,5 1654,6 +1,8

Észak-Magyarország 1068,2 –1,6 19�,0 –3,8 1261,2 –2,0

Nyugat-Dunántúl 995,9 –1,0 82�,2 +3,3 1818,2 +0,9

Dél-Alföld 764,� +0,8 2�7,2 +4,0 1001,6 +1,5

Dél-Dunántúl 57�,9 –3,6 200,9 –9,3 774,8 –5,1

Közép-Dunántúl 5�4,7 +6,9 278,� –4,7 81�,0 +2,6

Tisza-tó 167,5 +9,2 68,0 +1�,0 2�5,5 +10,2

Forrás: KSH, belföldi vendégéjszakák alapján rangsorolva

Észak-Magyarország

7%

Nyugat-Dunántúl10%

Dél-Alföld6%

Dél-Dunántúl4%

Közép-Dunántúl5%

Tisza-tó1%

Észak-Alföld9%

Budapest-KDV34%

Balaton24%

�.ábra.Akereskedelmiszálláshelyekösszvendégforgalmánakaránya,2007.január–október

Forrás: KSH


Turizmus és sport ��

0 5 10 15 20 25

1

magánszálláshelyen beváltott csekkkereskedelmi szálláshelyen beváltott csekk összes beváltott üdülési csekk

4.ábra.Azüdülésicsekk-forgalomazévelsőkilenchónapjában(MrdFt)

Forrás: MNÜA



Válogatás az ÖTM Sport Szakállamtitkárság novemberi és decemberi hírleveleiből

Sikeres ötpárti egyeztetés a Sporttörvény módosításáról

ÖtpártiegyeztetéstkezdeményezettElbertGábor,azÖTMsportszakállamtitkáraakészülősporttörvény-módosításügyében.

A módosításnak számos oka van, hangsúlyozta Elbert Gábor. Egyrészt a korábban ötpárti konszenzussal elfogadott Sport XXI Nemzeti Sportstratégia már önmagában megköveteli a dokumentummal harmonizáló jogi környezetet, de a változtatást a nemzetközi szabályozás módosulása, a hazai viszonyok változása, valamint a jogalkalmazás tapasztalatai is indokolják.

A felsorolt követelmények természetesen már önmagukban is meghatározzák a módosítás irányát és legfőbb pontjait. Az egyeztetés során a képviselők valamennyien egyetértettek a tervezet lényegével, és kifejezték reményüket arra vonatkozóan, hogy a módosított sporttörvényt, a Nemzeti Sportstratégiához hasonlóan, ugyancsak ötpárti konszenzussal fogadja majd el a parlament.

Elbert Gábor sport szakállamtitkár a WADA világkonferenciáján vett részt

MadridbautazottElbertGábor,azÖnkormányzatiésTerületfejlesztésiMinisztériumsportszakállamtitkára,hogyrésztvegyenaNemzetiDoppingellenesÜgynökség(WADA)III.világkonferenciáján.

A WADA 1999-ben alakult meg Lausanne-ban, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) kezdeményezésére. Célja, hogy egy egységes szabálykönyv (Kódex) és eljárási standardok kidolgozásával harmonizálja és szabványossá tegye a doppingellenes politikát, az ellenőrző rendszert, a jogszabályokat, a nevelő és informatikai bázist, valamint a szankciókat.

A szervezetet fele-fele részben a nemzetközi olimpiai mozgalom, valamint a kormányok befizetéseiből finanszírozzák. Euró-pa a kormányok által fizetendő összeg közel 50 százalékát köteles biztosítani, ezen belül az országonkénti összeget országkvóta szerint állapítják meg.



A WADA Kódex (Nemzetközi Doppingellenes Szabályzat) érvényes a világ minden igazolt sportolójára, sportszövetségére, a nagy sportesemények szervezőire és az egyes országok nemzeti doppingellenes szervezeteire.

A szervezet III. világkonferenciáját november 15–17-én tartották a spanyol fővárosban. A legfőbb napirendi pont a WADA által 2003-ban elfogadott Doppingellenes Szabályzat felülvizsgálata és a módosított új szabályzat elfogadása volt.

A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) madridi világkonferenciáján a résztvevők elfogadták a módosított eljárá-si kódexet, mely egyes elemeiben szigorításokat, másokban enyhítéseket tartalmaz a jelenleg érvényes szabályozáshoz képest. A legfontosabb változtatások közé tartozik, hogy „súlyosbító körülmények” felmerülése esetén az eddig szokásos kettő helyett négyéves eltiltást lehet majd kiszabni. Ilyennek számít például, ha valaki többféle tiltott szert használ vagy birtokol, továbbá ha az illető egy szervezett elosztórendszernek a része, vagy ha olyan doppingszert (leginkább szteroidot) alkalmaz, melynek hatá-sa több mint két évig érvényesül valamilyen formában. A pozitív tesztet produkáló sportoló versenyzési jogát már az A minta elemzésének ismeretében fel lehet függeszteni. Az új kódex ugyanakkor tartalmaz ösztönzést az esetek felderítésére. Akár 75 százalékkal is csökkenthetik annak az érintettnek az eltiltását, aki hajlandó közreműködni mások leleplezésében. Ugyancsak mérséklésre számíthat – akár 50 százalékosra – az a sportoló, aki még a vizsgálat elvégzése előtt elismeri, hogy doppingolt. Az új kódex 2009. január 1-jétől lép életbe.

A WADA alapító tanácsa új elnököt is választott John Fahey, korábbi ausztrál pénzügyminiszter személyében.

Újabb patrónusok és patronáltak

Rövididőnbelül,immármásodikalkalommalosztottakdiplomátaSportSzakállamtitkárságHoldutcaiszékházában.Asajtótájékoztatóvalegybekötöttünnepségenújabbállomásáhozérkezettamáreddigisnagysikertarató,

úgynevezettPatrónusprogram.A kezdeményezés révén az állam támogatást nyújt az egyesületek részére, egyrészt a már szaktekintélynek számító tapasz-

talt, eredményes edzők anyagi megbecsüléséhez, másrészt pedig az utánpótlás-nevelés területén dolgozó ifjú szakemberek főállású alkalmazásához.

Az elsődleges cél – ahogy azt Elbert Gábor sport szakállamtitkár is megfogalmazta köszöntőjében – az edzői státuszok meg-teremtése mellett az edzői életpálya vonzóvá tétele.

Az utánpótlás-nevelésben részt vevő szakemberek anyagi megbecsülésének növelése és a korszerű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező, nemzetközi szinten is eredményes versenyzők felnevelésére képes fiatal edzői kör kialakítása össz-hangban van a Nemzeti Sportstratégia útmutatásaival.

A program révén a patrónus havi bruttó 90 ezer forint, az ifjú patronált pedig havi bruttó 200 ezer forint támogatáshoz jut. A fedezetet a szakállamtitkárság biztosítja. Az állami támogatás teljes összege évi 80 millió forint, és összesen 21 sportág 23 edzőpárosa élhet a lehetőséggel.

Az ünnepségen, a sportági szakszövetségek előzetes javaslatai alapján, újabb 6 sportág 7 edzőpárosa, azaz 14 szakember vehette át a Patrónus programban való részvételt igazoló „diplomát”.



Vége a számháborúnak

Végeaszámháborúnakapekingiolimpiaifelkészülésállamitámogatásáról–rövidenígyösszegezhetőkazOrszággyűlésSport-ésturisztikaibizottságánakaTataiEdzőtáborbanmegtartott,kihelyezettülésénelhangzottak.

A bizottság kormánypárti és ellenzéki képviselői is egyetértettek abban: most már semmilyen anyagi akadálya nem lehet annak, hogy a magyar sportolók zavartalanul felkészülhessenek a jövő évi nyári ötkarikás játékokra. Elbert Gábor sport szak-államtitkár beszámolt a bizottság tagjainak a pekingi olimpiai és paralimpiai játékokra való felkészülés zökkenőmentes állami támogatásáról, valamint a doppingellenes tevékenység állami koordinációjának biztosításáról. Az állami sportvezető a testület előtt felolvasta azt a levelet, amelyet dr. Kamuti Jenőtől, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkárától kapott. Ebben többek között az alábbiakat írta a főtitkár: „Ezúton is kifejezzük köszönetünket azért, hogy az előzetesen egyeztetett nagyságrendű forrás, támogatás rendelkezésre áll, és elkülönítetten megjelent a költségvetésben.”

A Pénzügyminisztérium képviselője korábban arról tájékoztatta a bizottságot, hogy a kormány a tervezett összegen felül 1,5 milliárd forint plusztámogatást nyújtott, illetve nyújt a pekingi felkészülésre a 2007-es költségvetés általános tartalékának terhére. Ennek egyik része az ütemezés szerint még az idén, a másik része jövőre áll majd rendelkezésre.

A doppingellenes harc kapcsán a közelmúltban a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) madridi kongresszusán járt Elbert Gábor megjegyezte: Magyarországnak a doppingellenőrzés terén százszázalékosan be kell tartania a nemzetközi szabályokat, és ezen a területen az érzelmeknek nincs helyük. Ez különösen azért fontos, mert az athéni magyar doppingesetek óta az ország a nemzetközi érdeklődés középpontjában áll.

A szakállamtitkár beszámolt még a képviselőknek a kísérleti jellegű komplex kistérségi táboroztatási program tapasztalatai-ról, a szenior program modelljéről, valamint a Patrónus program beindításáról és kezdeti tapasztalatairól. A beindított progra-mok pozitív visszhangra találtak a bizottság tagjai körében, és szóba került, hogy egy patrónusnak hamarosan több patronáltja is lehessen, így kisebb edzői műhelyek alakulhatnak ki.

Dr Sági Györgyné Rejtő Ildikó kapja a Nemzet Sportolója címet

AMagyarKöztársaságKormányaelfogadtaBajnaiGordon,sportotfelügyelőönkormányzatiésterületfejlesztésiminiszterelőterjesztését,ígyasportszakmaajánlásávalösszhangbandr.SágiGyörgynéRejtőIldikókapjaaNemzet

Sportolójacímet.A Sporttörvény értelmében, a Nemzet Sportolója cím havi nettó 500 ezer forintos életjáradékkal jár együtt, s azon 60 évnél

idősebb, kimagasló eredményt elért sportolónak adományozható, aki aktív sportpályafutását követően is kimagasló szerepet töltött be a honi sportéletben.

A Nemzet Sportolója címet a kétszeres olimpiai bajnok tőrvívónő ünnepélyes keretek között veheti majd át, a közeljövő-ben.

A döntés előkészítő folyamatába - a törvényi előírásoknak megfelelően - az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkársága, bevonta a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Paralimpiai Bizottság, a Nemzeti Sportszövetség,



a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége, a Sportegyesületek Országos Szövetsége, valamint a Magyar Sportújságírók Orszá-gos Szövetsége 1-1 képviselőjét.

Ezt követően Elbert Gábor, az ÖTM sport szakállamtitkára egyeztetést folytatott a Nemzet Sportolóival is. Ezen megbeszé-lésen a többség dr. Sági Györgyné Rejtő Ildikó vívót javasolta a Nemzet Sportolója címre, és ezzel a szakállamtitkár is egyetér-tett.

Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium vezetője ezen javaslatot elfogadva terjesztette be a Kormány elé a Nemzet Sportolója cím jelöltjét, dr. Sági Györgyné Rejtő Ildikót.

Akadálymentesítés a Tatai Edzőtáborban

ÜnnepihangulatköltözöttaTataiEdzőtáborfalaiközékeddendélelőtt.Befejeződöttannakanagyszabásúberuházásnakamásodikszakasza,amelyalétesítményakadálymentesítésétvalósítjameg.

A piros-fehér-zöld szalagot Elbert Gábor sport szakállamtitkár, Török Ottó, a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Igazgatóság fő-igazgatója és Orbán István, a Közép-magyarországi Általános Olimpiai Központ vezetője vágta át.

Az immár lifttel megközelíthető, speciálisan kialakított szobákról elégedetten nyilatkozott Szekeres Pál háromszoros paralimpiai bajnok, kerekes székes vívó.

A beruházás összesen 40 millió forintból valósult meg. Elbert Gábor az ünnepségen egy-egy mobil rámpát adott át 20 megye sportszövetségének, valamint speciális, sportolásra alkalmas kerekes székeket ajándékozott a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségének és a Magyar Paralimpiai Bizottságnak. A két szervezet nevében dr. Nébald Rudolf, illetve Gömöri Zsolt elnökök mondtak köszönetet, Orbán István létesítményvezető pedig beszámolt a beruházás folytatásának menetéről.



Sikerrel zárult a sportszakmai konferenciasorozat

Budapesten,aMagyarSportHázábanértvégetazÖnkormányzatiésTerületfejlesztésiMinisztériumSportSzakállamtitkársága,valamintaMagyarDiáksportSzövetségáltalatestnevelőtanárokésazutánpótlás-nevelő

edzőkrészéremeghirdetettéslebonyolítottkonferenciasorozat.

November 8-án Kaposvár, majd sorrendben Miskolc, Székesfehérvár, Békéscsaba, végül december 5-én Budapest adott ott-hont az eseménynek.

A helyszíneken neves szakemberek tartottak előadást a sport társadalomfejlesztő szerepéről, az úgynevezett szolgáltató sportigazgatásról, a diáksport aktualitásairól, a sportiskolákról, valamint az OLLÉ Programról.

Az előadások után bemutatók, szakmódszertani előadások zajlottak, melyek az iskolai testnevelést és a szabadidőt színesítő sportmozgásokat mutattak be. Ekkor mód nyílott a személyes konzultációkra, a speciális, regionális problémákkal, elképzelé-sekkel kapcsolatos eszmecserékre, tanácsadásokra is.

Konferencia a sport és a gazdaság kapcsolatáról

AzÖnkormányzatiésTerületfejlesztésiMinisztériumSportSzakállamtitkársága,valamintaMagyarSporttudományiTársaságáltalmegvalósulósportszakmaikonferenciasorozatfolytatásakéntnovember29-én„SportésGazdaság”

címmelhangzottakelelőadásokaMagyarSportHázában.



A témakör fontosságát igen aktuálissá tette az a körülmény, hogy a rendszerváltás óta sportéletünk anyagi feltételei nem javultak kielégítő mértékben. A gondok enyhítésének egyik fontos – és külföldön már bevált módja – a sport és a gazdaság kapcsolatának fejlesztése, erősítése a kölcsönös érdekek alapján. A konferencián jeles előadók, valamint az üzleti szféra ismert képviselői feltárták a kapcsolatok és érdekviszonyok lehetséges módozatait, fejlesztésük irányait.

Előadássorozat a sportdiplomáciáról

Sportdiplomáciaiértekezletettartottnovember20-ánaMagyarSportHázábanazÖnkormányzatiésTerületfejlesztésiMinisztériumSportSzakállamtitkársága.A nyílt előadássorozatra a honi sportélet nemzetközi kapcsolattartással foglalkozó szakemberei kaptak meghívást. A ta-

nácskozásra azokat a fiatal egyetemi vagy főiskolai hallgatókat is várták, akik életpályájául a sportdiplomácia területét vá-lasztották.

A programot Elbert Gábor sport szakállamtitkár nyitotta meg, majd Györfi János főosztályvezető a Nemzeti Sportstratégi-áról, Szűcs Balázs (Magyar Turizmus Zrt.) a sportturizmusról, Némethné Móra Anikó (a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség) a „je-lenlét” fontosságáról, Faragó Judit (Nemzetközi Asztalitenisz Szövetség) a sikerhez vezető útról, Gallov Rezső (az OTSH korábbi elnöke) pedig a sportdiplomácia általános szerepéről, jelentőségéről tartott előadást.

A program zárásaként mód nyílt személyes, kötetlen eszmecserére is az előadókkal.



Kistérségi Open a Fogyatékosok Nemzetközi Világnapja alkalmából Bács-Kiskun megyében

AzENSZdecember�-átaFogyatékosokNemzetköziVilágnapjáványilvánította1992-ben,hogyfelhívjaafigyelmetabetegség,baleset,katasztrófakövetkeztébenfogyatékossáválókra.

A világnap kapcsán Kistérségi Open elnevezéssel sportrendezvény-sorozat indult Bács-Kiskun megyében. Az első sportese-ményt november 17-én rendezték Dunavecsén, ahol rapid teremlabdarúgó-tornára került sor. November 26-án Tiszakécskén úszóversenyt, november 30-án Kiskőrösön asztalitenisz-viadalt rendeztek. December 1-jén Kunszentmiklóson családi Mikulás Sportnapot tartottak, míg egy nappal később Kecskeméten Vízi Mikulás néven jótékonysági úszódélutánra került sor. A rendez-vénysorozat keretében december 6-án újra Dunavecsén, 8-án Kiskőrösön, 10-én Kiskunhalason, 11-én pedig Izsákon tartottak sportnapot.


Pályázati lehetőségek 41

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatai

DDOP-2007-1.1.1 Az üzleti infrastruktúra (ipari parkok, inkubátorházak, barnamezős telephelyek) fejlesztése

Kiíró:Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Forrás:www nfu hu

Apályázókköre:helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, valamint ezen szervezetek által létrehozott társulások, egyesü-letek, köztestületek, közhasznú szervezetek stb.

Atámogatáscélja(többekközött):A támogatás alapvető célja a vállalkozások versenyképességének javítása, az ipar szerkezeti átalakulásának segítése a vállalatközi együttműködés javításával, a letelepült nagyvállalatoknak a magyar gazdaságba történő erőteljesebb integrációjával. Ennek eszközeként a régió ipari parkjaiban komplex, minőségi szolgáltatásokat lehetővé tevő telephe-lyek kialakítása, infrastruktúra-fejlesztések a befektetések technikai és szakmai feltételeinek jelentős javítása céljából, illetve az ipari növekedés fenntartása érdekében.

Atámogatásmértéke:a támogatás legkisebb összege 10 millió forint, legnagyobb összege 600 millió forint.

Beadásihatáridő: 2008. január 18.

Pályázaticsomag:www nfu hu/content/57

Apályázatrólérdeklődnilehet: NemzetiFejlesztésiÜgynökség1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Tel.: (06 1) 237-4400; e-mail: nfu@meh hu Dél-DunántúliRegionálisFejlesztésiÜgynökségKht.7621 Pécs , Tímár u. 23. Tel.: (06 72) 513-760; e-mail: ddrft@ddrft hu




Pályázati lehetőségek42

DAOP-2007-2.1.A/2F. Dél-Alföld Spa, egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése


Forrás:www nfu hu

Apályázókköre:állami szervezetek, nonprofit szervezetek, egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok.

Atámogatáscélja(többekközött):A támogatás fő célját a régió legfőbb vonzerejét jelentő termál- és gyógyvízkészletre alapo-zott gyógy-és egészségturisztikai fejlesztések jelentik. A gyógy- és termálfürdők szolgáltatásainak bővítése a nemzetközi versenyké-pesség megőrzése érdekében szükséges.

Atámogatásmértéke:a támogatás legmagasabb összege 2 milliárd forint.

Beadásihatáridő: 2008. február 8.


Apályázatrólérdeklődnilehet:NemzetiFejlesztésiÜgynökség1133 Budapest , Pozsonyi út 56. Tel.: (06 1) 237-4400; e-mail: nfu@meh hu Dél-AlföldiRegionálisFejlesztésiÜgynökségKht.6720 Szeged , Oroszlán u. 2. Tel.: (06 62) 558-620; e-mail: titkarsag@del-alfold hu

ÉAOP-2007-3.1.4/B. Közösségi közlekedés infrastrukturális fejlesztése


Forrás:www nfu hu

Apályázókköre:helyi önkormányzatok, helyi önkormányzatok társulásai és többcélú kistérségi társulásai, közhasznú és nonprofit szervezetek stb.

Atámogatáscélja(többekközött):A korszerű és színvonalas közösségi közlekedés biztosításához szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése.

Atámogatásmértéke: a támogatás legmagasabb összege 400 millió forint.

Beadásihatáridő: 2008. március 10.

Pályázaticsomag: www nfu hu/content/57

Apályázatrólérdeklődnilehet:NemzetiFejlesztésiÜgynökség1133 Budapest , Pozsonyi út 56. Tel.: (06 1) 237-44-00; e-mail: nfu@meh hu Észak-AlföldiRegionálisFejlesztésiÜgynökségKht. 4028 Debrecen , Simonyi út 14. Tel.: (06 52) 524-774; e-mail: eszakalfold@t-online hu






Pályázati lehetőségek 4�

ÉAOP-2007-5.1.2/C. Települések korszerűtlen hulladéklerakóinak rekultivációja


Forrás:www nfu hu

Apályázókköre:helyi önkormányzatok, helyi önkormányzatok társulásai.

Atámogatáscélja(többekközött):Alapvető cél a régió településein bezárt vagy felhagyott települési szilárdhulladék-lerakók, állati hulladéktemetők (pl. dögtér, dögkút, állati hulladékkezelő üzemi lerakója) és földmedrű folyékony hulladék fogadóhelyek rekultivációjával a környezetszennyezés csökkentése.

Atámogatásmértéke:a támogatás legmagasabb összege 500 millió forint.



Apályázatrólérdeklődnilehet:NemzetiFejlesztésiÜgynökség 1133 Budapest , Pozsonyi út 56. Tel.: (06 1) 237-4400; e-mail: nfu@meh hu Észak-AlföldiRegionálisFejlesztésiÜgynökségKht.4028 Debrecen , Simonyi út 14. Tel.: (06 52) 524-774; e-mail: eszakalfold@t-online hu

KEOP-1.3.0. Ivóvízminőség-javítás


Forrás:www nfu hu

Apályázókköre:helyi önkormányzatok, helyi önkormányzatok társulásai.

Atámogatáscélja(többekközött):A lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása a 98/83/EK irányelv és a hatályos 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletben rögzített határértékek, illetve az OKI (Országos Környezet-egészségügyi Intézet) Vízhigiénés osztályának szakvéleménye alapján, egyedi, illetve térségi ivóvízminőség-javító projektek keretében, a kormányrendelet szerinti ivóvízminőség-javító programnak megfelelő ütemezéssel.

Atámogatásmértéke:a rendelkezésre álló keretösszeg 56,3 milliárd forint.

Beadásihatáridő: 2008. december 1.


Apályázatrólérdeklődnilehet:NemzetiFejlesztésiÜgynökség 1133 Budapest , Pozsonyi út 56. Tel.: (06 1) 237-4400; e-mail: nfu@meh hu KörnyezetvédelmiésVízügyiMinisztérium–FejlesztésiIgazgatóság 1012 Budapest, Mészáros u. 58/a Tel.: (06 1) 224-9114, (06 1) 224-9135; e-mail: kiop@mail kvvm hu







NYDOP-2007-2.2.1/2F A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása és természeti értékeken alapuló aktív turisztikai programok fejlesztése


Forrás:www nfu hu

Apályázókköre:költségvetési szervek és intézményeik, önkormányzatok, nonprofit szervezetek, gazdasági társaságok.

Atámogatáscélja(többekközött):A régióban meghatározó a gyógy- és termálvízkészletre épülő gyógyturisztikai és rekreációs célú szolgáltatások kínálata, az örökségvédelmi értékek sokasága, valamint a változatos természet, táji környezet. Ezen értékekre épülő turisztikai célú szolgáltatások, vonzerők fejlesztése szükséges ahhoz, hogy a régió növelje a turizmusából származó bevéte-leit, a vendégéjszakák számát, illetve javítsa a turisztikai piacon való versenyhelyzetét.

Atámogatásmértéke:a rendelkezésre álló keretösszeg 3,38 milliárd forint.



Apályázatrólérdeklődnilehet:NemzetiFejlesztésiÜgynökség 1133 Budapest , Pozsonyi út 56. Tel.: (06 1) 237-4400; e-mail: nfu@meh hu Nyugat-DunántúliRegionálisFejlesztésiÜgynökségKht. 9400 Sopron , Új u. 12. Tel.: (06 99) 512-910

ÉMOP-2007-2.1.1. Turisztikai attrakciók fejlesztése


Forrás:www nfu hu

Apályázókköre:központi költségvetési szervek és intézményeik, önkormányzatok, önkormányzati társulások, nonprofit szerveze-tek, egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok.

Atámogatáscélja(többekközött):A régióba érkező turisták számának és átlagos tartózkodási idejének jelentős növelése nem-zetközi szinten is versenyképes turisztikai termékek, attrakciók fejlesztésével, létrehozásával. Kapcsolódó szolgáltatások, rendez-vények, programok biztosítása, építve a régió sajátos kulturális örökségeire és természeti értékeire, hagyományaira. A turizmusból származó jövedelmek növelése.

Atámogatásmértéke:a támogatás legnagyobb összege 500 millió forint.



Apályázatrólérdeklődnilehet:NemzetiFejlesztésiÜgynökség 1133 Budapest , Pozsonyi út 56. Tel.: (06 1) 237-4400; e-mail: nfu@meh hu Észak-MagyarországiRegionálisFejlesztésiÜgynökségKht. 3529 Miskolc, Csabai kapu 37. Tel.: (06 46) 563-300





KDOP-2007-2.1.1/D. A balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése


Forrás:www nfu hu

Apályázókköre:költségvetési szervek és intézményeik, önkormányzatok, önkormányzati társulások, nonprofit szervezetek, egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok.

Atámogatáscélja(többekközött):A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet számára az általános távlati cél, hogy a Balaton Európa egyik legvonzóbb lakó-, munka- és üdülőhelyévé váljon, ami igényességet és új minőséget követel meg a fejlesztések tervezésében, menedzsmentjében és a kialakítandó szolgáltatások színvonalában.

Atámogatásmértéke:a támogatás legnagyobb összege 800 millió forint.



Apályázatrólérdeklődnilehet:NemzetiFejlesztésiÜgynökség 1133 Budapest , Pozsonyi út 56. Tel.: (06 1) 237-4400; e-mail: nfu@meh hu Közép-DunántúliRegionálisFejlesztésiÜgynökségKht. 8800 Székesfehérvár, Rákóczi u. 25. Tel.: (06 22) 513-370

Hazai pályázati lehetőségek

Déri Miksa program – Konzorciumépítő pályázat az EU 7. kutatási keretprogramban való részvétel elősegítésére (DÉRI_EU_KONZ_07)

Kiíró:Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda

Forrás:www pafi hu

Apályázókköre:belföldi székhelyű vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel ren-delkező jogi személyiségű gazdasági társaság, nonprofit szervezet és költségvetési szerv.

Atámogatáscélja(többekközött):A magyar résztvevők minél erőteljesebb bekapcsolódásának elősegítése az Európai Unió 7. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjába, a magyar pályázók ösztönzése keretprogram-projektek koordinációjának vállalására, annak elősegítése, hogy a magyar pályázók projektpartnerként minél nagyobb részesedést érjenek el a keretprogram-projektek költségvetéséből. Ennek érdekében keretprogram-projektek előkészítéséhez, illetve sikeres keretprogram-pályázatok esetén az Európai Bizottsággal való szerződéskötéshez szükséges felkészülés céljára vehető igénybe a támogatás. A pályázati célokkal összhangban kiemelt támogatást kapnak a keretprogram-projektek koordinálását vállaló jogalanyok.




Atámogatásmértéke: a pályázat célkitűzéseinek elérése érdekében a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap terhére a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal a 2007–2010 közötti időszakra 500 millió forintot biztosít, amiből a 2007. évre rendelkezésre álló forrás 80 millió forint.

Beadásihatáridő: 2010. december 31.

Pályázaticsomag:www pafi hu/_pafi/palyazat nsf/77fe61b3986a5fe4c12572e9007843c9/55f08cb98a7ec08fc12573670045ce42?OpenDocument

Apályázatrólérdeklődnilehet:Kutatás-fejlesztésiPályázatiésKutatáshasznosításiIrodaTel.: (06 1) 484-2800 vagy (06 1) 484-2922

Önkormányzati/településszolgáltatói térinformatikai alaprendszer az e-közigazgatás megvalósításához

Kiíró:Datakart Geodézia Kft.

Forrás:www pafi hu

Apályázókköre:települési vagy megyei önkormányzatok, önálló jogi személyiséggel bíró önkormányzati, együttműködési társu-lások, önkormányzatok tulajdonában lévő szervezetek (pl. településüzemeltetésben részt vevő szolgáltatók).

Atámogatáscélja(többekközött):A térképalapú településirányítás alapjainak megteremtése az e-közigazgatás megvalósítása érdekében az önkormányzatok, településszolgáltatók alap térinformatikai rendszerének kiépítésével.

Atámogatásmértéke: a pályázat keretében szoftverek és szolgáltatások elnyerhetők. A támogatás (szoftverek és szolgáltatások) értéke bruttó 1,96 millió forint.

Beadásihatáridő: 2008. március 2.

Pályázaticsomag: www pafi hu/_pafi/palyazat nsf/77fe61b3986a5fe4c12572e9007843c9/c381231065f9fe1fc1257346003535e1?OpenDocument

Apályázatrólérdeklődnilehet: a pályázattal kapcsolatban információt nyújt Simonyi Gábor, tel.: (06 1) 457-0451, (06 30) 445-7895 (munkanapokon 9–16 óra között); e-mail: sg@datakart hu

Az egészséges közösségekért

Az Egészséges Településekért Alapítvány pályázatot ír ki 5000 lelkesnél kisebb községek önkormányzatai, illetve civil szervezetei számára egészségtervek megvalósítására. Az alapítvány az egymással összefogó, közös programokat is szervező települések közös-ségi klubjait, rendezvényeit, tevékenységeit kívánja segíteni vissza nem térítendő támogatással, a 30 százalékos önrészt önkéntes munkával kell biztosítaniuk a jelentkezőknek. A pályázat szövege a www egeszsegterv hu honlapról tölthető le.

http://www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/

http://www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/

http://www.egeszsegterv.hu



Közösségi kezdeményezések

NEFE pályázati lehetőség helyi önkormányzatok, alapítványok és más nem állami szereplők részére

A Külügyminisztérium hatáskörébe tartozó, külkapcsolatainkat bővítő nemzetközi fejlesztési együttműködés (Magyarország támo-gatása az ODA – Official Development Assistance –kategóriába tartozó országoknak) az Európai Unió kereteiben nézve 2007–2013 között új pénzügyi csatornákon keresztül finanszírozza a fejlesztési együttműködést. Ennek egyik formája az ún. tematikus progra-mok, amelyek mintegy kiegészítik a földrajzi típusú (regionális és országstratégiákra épülő) fejlesztéseket.

Az egyik tematikus program a donor és recipiens országok NGO-it (non-governmental organization – nem állami szervezetek), illetve a fejlesztési programokat végrehajtó „nem állami szereplőket és helyi kormányzatokat” támogatja azzal a céllal, hogy minél több fejlesztési célú civil kapcsolat jöjjön létre a támogatást befogadó ország és a donor – például Magyarország önkormányzatai – között. A korábbi NGO kategória tehát 2007-től kiszélesedik, és a magyar helyi önkormányzatok is részt vehetnek a nemzetközi fejlesztési együttműködési célú európai uniós programokban, illetve az erre kiírt pályázatokon. 2007 végén, illetve 2008 elején kerülnek kiírásra a pályázatok az Európai Unió DG Europeaid honlapján.

Ezúton szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a nemzetközi fejlesztési együttműködésben a helyi önkormányzatok is részt vehetnek. Amennyiben van partnerük valamelyik fejlődő országban, és van közös fejlesztési elképzelésük, kaphatnak rá uniós finan-szírozást. Ugyanakkor a helyi önkormányzatok mellett alapítványok és más nem állami szereplők is bekapcsolódhatnak a programba.

A 2008 őszén megrendezésre kerülő, immár harmadik Európai Fejlesztési Napok egyik témája a „helyi önkormányzatok szerepe a fejlesztésben” lesz.


48

Az Országos Főépítészi Kollégium állásfoglalásai

Az Országos Főépítészi Kollégium 1/2007 számú állásfoglalása az önkormányzati főépítész szakmérnöki képzésről

AzOrszágosFőépítésziKollégiumazÖTMTerületfejlesztésiésÉpítésügyiSzakállamtitkárságtólkapottfelkérésreazön-kormányzatifőépítészfeladatairólszólókormányrendeletkoncepcionáliselőkészítésévelkapcsolatbanazalábbiállásfog-lalásthozza:

A Kollégium figyelemmel „A főépítészek képzésével, továbbképzésével kapcsolatos feladatokról” szóló 3/2001. számú állásfoglalására,a felsőoktatási intézmények részére készített, a MÉSZ, a MÉK és a MUT oktatási bizottságaival egyeztetett „A főépítészi tevékenységről szóló ismeretek oktatása” című segédanyaggal kapcsolatos ajánlására,a „Főépítésznek lenni hivatás” című ajánlására,„A főépítész szakmérnöki képzés indításával kapcsolatban” című, 2/2005. számú állásfoglalására

fontosnak tartja, hogy az önkormányzati főépítészi munkakör betöltésének feltételei között hosszú távon elérendő célként sze-reljen a főépítész szakmérnöki végzettség. Ennek részletes feltételeit, fokozatos bevezetését a készülő „önkormányzati főépíté-szi tevékenység ellátásának részletes szakmai szabályairól és feltételeiről” szóló kormányrendeletben szükséges meghatározni, figyelemmel a nagy gyakorlattal rendelkező, évtizedek óta jól működő főépítészekre.

Budapest, 2007. január 30.

Virányi István

Marcali város főépítésze, a Kollégium elnöke

Az állásfoglalást készítette és a Kollégium 2007. január 30-ai ülésén elhangzottak alapján kiegészítette:

Zábránszkyné Pap Klára,

a Kollégium titkára Mellékletek: a Kollégium 3/2001. és 2/2005. állásfoglalásai


Jelentések, tájékoztatók 49

Az Országos Főépítészi Kollégium 2/2005 számú állásfoglalása a főépítész szakmérnöki képzés indításával kapcsolatban

Az Országos Főépítészi Kollégium figyelemmel „A főépítészek képzésével, továbbképzésével kapcsolatos feladatokról” szóló 3/2001. számú állásfoglalására,a felsőoktatási intézmények részére készített, a MÉSZ, a MÉK és a MUT oktatási bizottságaival egyeztetett „A főépítészi tevékenységről szóló ismeretek oktatása” című segédanyaggal/tematikával kapcsolatos ajánlására,a „Főépítésznek lenni hivatás” című ajánlására

köszönettel fogadja és támogatja a BME Urbanisztikai Intézetének – különösen Pálfy Sándor DLA tanszékvezető úrnak – a kez-deményezését a főépítész szakmérnöki képzés létesítésére és indítására.

A Kollégiumjóváhagyja a képzés anyagát,felajánlja közreműködését az akkreditálás folyamatához

szakmai segítségét a képzés terén,aktív együttműködését a főépítészi irodák akkreditálásában.

Budapest, 2005. október 25.

Virányi István


Az állásfoglalást a Kollégium 2005. október 25-ei ülésén elhangzottak alapján készítette:

Philipp Frigyes sk. Vác város főépítésze, a Kollégium tagja,

az Oktatási Munkacsoport vezetője

Az Országos Főépítészi Kollégium 3/2001 számú állásfoglalása a főépítészek képzésével, továbbképzésével kapcsolatos feladatokról

Az Országos Főépítészi Kollégium kiemelt feladatának tekinti a főépítészek képzését, továbbképzését. Az Oktatási Munkacso-port által 2000. évben összeállított „Főépítésznek lenni hivatás” c. ajánlásában foglaltak jó alapot szolgáltattak-szolgáltatnak az elvégzendő feladatokhoz. A további munka érdekében konkrét feladattervet kell kidolgozni az alábbiakban megfogalmazottak figyelembevételével:

1. biztosítani szükséges a képzés, továbbképzés előfeltételeként (egyébiránt is nélkülözhetetlen) a szakmát érintő „szemé-lyességet”. Ki kell alakítani a különféle szintek közötti (Országos Főépítészi Kollégium, Főépítészi Titkárság, Területi Főépí-tészi Irodák, önkormányzati főépítészek) hatékony együttműködés rendszerét;

2. szorosabb együttműködés alakítandó ki a Magyar Építész Kamara Oktatási Bizottságával;3. a képzés-továbbképzés terén az alábbi bontásban kell a feladattervet elkészíteni:

3.1. „indulás-menetelés”: a pályakezdő és a gyakorló főépítészek munkájának segítése („túlélési csomag”, pártfogó főépí-tész intézményrendszer) érdekében végzendő tevékenység a kialakított együttműködési rendszeren keresztül;

3.2. „alapképzés”: a szakmai egyetemekkel (BMGE, SZIE, PTE, SZITE), a szakmai szabadiskolákkal (Mesteriskola, Vándoris-kola), az „érintett” egyetemmel (BKÁÉ) együttműködési megállapodás keretében biztosítandó a jó értelemben vett „megfertőzés” folyamata;


Jelentések, tájékoztatók50

3.3. „kiegészítő képzés”: meg kell szervezni a felsőfokú szakképzést – hasonlóan a szakmérnöki képzéshez –, biztosítva ezzel szakmánk elfogadottságának esélyét, összehangoltan a kamarai, illetve más szakmai szervezetek képzési for-máival;

3.4. „szabad továbbképzés”: széles körben kell lehetőséget teremteni és támogatni minden olyan kezdeményezést, mely segíti, hogy hivatásunk gyakorlása minél magasabb szintű legyen. Ügyelni kell ugyanakkor arra, hogy a szabad to-vábbképzést ne egy mindent-mindenhol képzés jellemezze;

3.5. „tapasztalatszerzés”: koordinálni szükséges a tapasztalatszerzés-tapasztalatcserét, melyek „külső” és „belső” találko-zások hasznos színterei (hazai és nemzetközi konferenciák, tanácskozások stb.). E tekintetben kiemelten kezelendő az EU-csatlakozásból fakadó nemzetközi főépítészi tenderek megismerése.

3.6. „megszólalás”: keresni kell a minél több helyen történő „megszólalás” lehetőségét, mely inkább kifelé irányuló tevé-kenység, de nem hanyagolható el annak befelé irányuló hatása sem.

Budapest, 2001. május 29.Virányi István sk.


Az állásfoglalást a Kollégium ülésein elhangzottak figyelembevételével összeállította:

Philipp Frigyes sk. Vác város főépítésze,

a Kollégium tagja

A kritikus infrastruktúra védelem kérdése a Német Szövetségi Köztársaságban: az Alapvédelmi Koncepció

BevezetőNapjainkra az élethez nélkülözhetetlen infrastruktúrák egyre fontosabb szerepet töltenek be társadalmunkban. Valóban, a kü-lönböző ellátórendszerektől és alrendszerektől való függőségünk egyre nagyobb méreteket ölt, ezek esetleges – akár rövid ide-ig tartó kiesése is – beláthatatlan – főleg gazdasági, társadalmi, környezeti – következményekkel járhat. Ezért a szakirodalom-ban az ún. kritikus infrastruktúrák (főként az energia, a távközlés és információtechnológia, a pénzügy, a közlekedés, a vízellátás stb.) és az általuk nyújtott szolgáltatások védelme egyre fontosabb terület egy adott ország, régió vagy államközi szerveződés működése és a nemzetbiztonság szempontjából.

A modern társadalmak sebezhetőségére már több korábbi esemény felhívta a figyelmet. Nem kell azonnal a 2001. szeptem-ber 11-i New York-i és washingtoni, a 2004. március 11-i madridi vagy a 2005. július 7-i londoni – később terrortámadásokká minősített – esetekre gondolni. Elég, ha a visszaemlékezünk a közelmúlt korábbi eseményeire: a sokak által fejlettnek tartott Egyesült Államokban és számos nyugat-európai országban bekövetkezett áramkimaradásokra, katasztrófahelyzetekre (árvíz, hurrikán, erdőtűz), vagy a háborús cselekmények közvetlen és közvetett hatásaira.

Többek között mindezek miatt szükséges, hogy az életünkhöz nélkülözhetetlen, kritikus infrastruktúrák védelmét globá-lis szempontból vizsgáljuk, hiszen az egymással összekapcsolt és ezáltal egymástól függő, interdependens rendszerek sebez-hetősége a korábbi időszakhoz képest jelentősen megnőtt. Nem szabad elfelejteni, hogy a kritikus infrastruktúra védelem a rendszerjellegéből adódóan állami és nemzetközi (Európai Unió, NATO, ENSZ) szempontból egy közös cél érdekében kell, hogy megvalósuljon. Ennek során figyelembe kell venni azt is, hogy a tevékenységbe bevont különböző szereplők (régiók, ál-lamok, kormányok, multinacionális vállalatok és egyéb állami szereplők) más és más szempontok és érdekek alapján valósítják meg a különböző törekvéseket és ezek végrehajtását.

A kritikus infrastruktúra védelem koncepciója az elmúlt évtizedekben került előtérbe. A hidegháború megszűnésével, a ha-gyományosnak tartott katonai fenyegetések mellett megjelenő új biztonsági kihívások, a technológiai fejlődés kapcsán a 2000.



év dátumváltásának informatikai problémája (Y2K) és a kiberterrorizmus valós lehetősége, majd a 2001. szeptember 11-ét kö-vető terrorcselekmények indították el a téma iránti – mind szélesebb körű – érdeklődést. Ennek során több-kevesebb sikerrel – mind a NATO, mind az EU-tagállamokban (sőt az ENSZ keretei között is), így hazánkban is – igyekeznek a kritikus infrastruktúra védelemmel kapcsolatos intézményrendszer megfelelő kialakítására.

Jelen cikkemben a Német Szövetségi Köztársaság kritikus infrastruktúra védelemmel kapcsolatos folyamatait kívánom bemutatni, különös tekintettel az elkészített Alapvédelmi Koncepcióra vonatkozóan, mely véleményem szerint számunkra is hasznosítható lehet a további munka során. A cikk megírásához nagy segítséget nyújtott, hogy 2007 nyarán lehetőségem volt látogatást tenni a Német Szövetségi Belügyminisztérium Belbiztonsági Igazgatóságán, ahol a témával foglalkozó helyi szakemberek is megosztották velem tapasztalataikat, különösen az állam és a vállalatok közötti együttműködésre, valamint a tulajdonosi és üzemeltetői biztonsági tervekre vonatkozóan.

A kritikus infrastruktúra védelem kialakulása a Német Szövetségi KöztársaságbanA Német Szövetségi Köztársaságban szinte a berlini fal leomlását követően felismerték a téma fontosságát, és elkezdtek foglalkozni a kritikus infrastruktúrák sebezhetőségének problémájával. A Német Szövetségi Belügyminisztérium (BMI – Bundesministerium des Innern) égisze alatt már 1990-ben létrehozták a Szövetségi Információtechnológiai Biztonsági Hiva-talt (BSI – Bundesamt für Sicherheit in der Informationstechnik), amely 2001 augusztusában – a New York-i események előtt közvetlenül – vált önálló intézménnyé. A szeptember 11-e utáni helyzetben ez a szervezet értékelte az eseményeket, és újra áttekintette az addig alkalmazott definíciókat és eljárásokat.

Ennek hatására a Német Infrastruktúra Védelmi Csoport (AKSIS) kezdeményezte a CYTEX 2001 elnevezésű gyakorlat le-bonyolítását, melynek célja egy esetleges informatikai támadás kritikus infrastruktúrákra és lakosságra gyakorolt hatásainak elemzése volt. A gyakorlatban mind az állami és szövetségi szervek, mind a magánszektor és a kritikus infrastruktúráktól függő szolgáltatók érdekelt képviselői és tulajdonosai vettek részt. A levezetési terv szerint egy 24 órás, terrorista célú informatikai támadás hatásait kellett elhárítani és működésben tartani, esetleg helyreállítani a vezetési-irányítási-kommunikációs rendsze-rek nagy részét. A gyakorlat fontos tapasztalatokat és megállapításokat eredményezett; különösen a veszélyhelyzeti irányítás területén jelentkeztek hiányosságok.

Az elmúlt időszakban az európai folyamatok hatására Németországban is elfogadottá vált, hogy a nemzeti/szövetségi prog-ramnak is a mindenfajta veszéllyel szembeni védelemre (all-hazard), különös tekintettel a terrorizmusból adódó veszélyekre kell felkészülnie. Fontos további tényező, hogy az államnak, valamint a vállalatoknak és szolgáltatóknak közös érdekük a haté-kony párbeszéd és az együttműködés kialakítása és erősítése.

Az Alapvédelmi KoncepcióA Német Szövetségi Köztársaság kormányzati szervei a kritikus infrastruktúra védelem szövetségi feltérképezése érdekében meg-alkották az Alapvédelmi Koncepciót. Ennek kialakítása során a Német Szövetségi Belügyminisztérium (BMI – Bundesministerium des Innern), a Szövetségi Lakosságvédelmi és Katasztrófasegély Hivatal (BBK – Bundesamt für Bevölkerungsschutz und Katastrophenhilfe), valamint a Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA – Bundeskriminalamt) a többi társtárca és társhivatal mellett jelentős mértékben vont be a civil szektor területéről gazdasági és biztonsági szakembereket. A munkában főként a német vas-úttársaság, a repülésügyi és légiforgalmi társaság, valamint a Deutz, az IBM és a Vattenfall vállalatok munkatársai vettek részt. Az elkészült dokumentum alapvető ajánlásokat és elvárásokat fogalmaz meg a Németországban működő – kritikus infrastruktúra védelem szempontjából érintett – vállalatok belső és külső biztonságára vonatkozóan.

A kialakított koncepció célja a kritikus infrastruktúrák sérülékenységének és érzékenységének csökkentése természeti ka-tasztrófák, terrorcselekmények és bűncselekmények hatásai ellen. Ennek érdekében számos védelmi intézkedést fogalmaznak meg az épületek kialakításával, a szervezet felépítésével, valamint a személyzet és a munkamódszerek kiválasztásával kap-csolatban. A dokumentum alapját a különböző jogszabályi előírások és normák alkotják, melyek kiegészülnek ajánlásokkal és elvekkel, különösen a kockázati tervezésre vonatkozóan.

A fenyegetések értékelésére, a kockázatkezelési rendszerekre és a kockázatok csökkentését szorgalmazó eljárásokra vo-natkozó stratégiai koncepciók a vállalatok vezetői és üzemeltetői részére készülnek azért, hogy az adott helyzetben a vállalat felelőssége megállapítható legyen. A stratégiai koncepciók végrehajtásáért a vállalat biztonságáért felelős személyek felelnek. Mindezekre való tekintettel az állam és az üzemeltetők közötti együttműködésnek kiemelt jelentősége van, hiszen alapvetően az üzemeltetők rendelkeznek a saját infrastruktúrákra vonatkozó szakmai – így a biztonságra vonatkozó – ismeretekkel is. Ezek figyelembevételével az államnak és az üzemeltetőknek is egyet kell érteniük a közösen kialakított védekezési szintekről. Ennek során egy többlépcsős elemző-tervező folyamat eredményeként minden tulajdonos és üzemeltető kialakítja a saját védelmi eljárásait, az üzemeltetői biztonsági terveket. Meghatározzák a kockázati kategóriákat (katasztrófa, baleset, terrorizmus, bűnö-zés), a védekezési szinteket, kialakítják a fenyegetettségi forgatókönyveket, melyek során a sebezhető pontokat is meghatá-rozzák.



Az Alapvédelmi Koncepció a következő természeti kockázatokkal számol: rendkívüli időjárás, földrengés, tűz, földcsuszam-lások és járványok. Az ember által okozott kockázatok: tűz, veszélyes anyagok, robbanás, baleset következményei. A terroriz-mus és a bűncselekmények általi kockázatok: szabotázs, rossz szándékú manipuláció, baleset okozása, rongálás, tűzokozás, robbantás, bombázás, repülőgép terrorista célú használata, ABC fegyverek használata, kombinált eszközök használata.

Felmérik továbbá, hogy az előbb felsorolt kockázatok mely létesítményekben jelentenek fenyegetést, így például egyes ese-tekben javasolható a folyamatok automatizálása a személyzet kiváltása érdekében. A felmérés során szolgáltatott információk tükrében kialakulnak azok a védekezési eljárások és lehetséges együttműködési megállapodások, amelyek a kialakult helyzet eredményes kezelésében meghatározóak lehetnek.

A tervek lehetőleg pontos kialakítása érdekében elkészítettek egy kérdéskatalógust is. Ennek révén elemezhetők a lehetsé-ges veszélyhelyzetek a földrajzi elhelyezkedés, a létesítmények nagysága, kiesés során esetlegesen keletkező közvetett károk, a kölcsönös függőség és a jelentkező másodlagos hatások függvényében. Az üzemeltetői biztonsági terv, tekintettel arra, hogy célja a kritikus infrastruktúra, az emberi élet, valamint a létesítmények fizikai védelme, nem tér ki a közvetett környezeti kö-vetkezményekre, az ipari kémkedés kérdéseire, a telephelyen kívüli eseményekre (pl. veszélyes anyag szállításával összefüggő események) és a számítógépes rendszerek elleni támadásokra.

A felmérés során kialakított elemzéseket a védelmi célok megfogalmazása követi. Ezzel összefüggésben kerül sor a belső és külső védelmi terv kialakítására, különös tekintettel a telephelyek fizikai védelmére, a beléptetésre, az őrzés-védelemre és a különösen veszélyes területekre. A védelmi célok kialakítása során második szempont a személyzet kiválasztása, hiszen olyan megbízható alkalmazottak foglalkoztatása a cél, akik érzékennyé tehetők a létesítmény biztonságának növelése érdekében. A védelmi célok megfogalmazása során utolsó elem a munkaszervezés kérdése, amelynek keretében különböző szervezeti ajánlásokat (ellenőrzés, toborzás, kiképzés, riasztási tervek) határoznak meg.

A kockázatkezelést érintően a dokumentum kitér a veszélyhelyzeti tervekre, a veszélyhelyzeti és válságkommunikációra, a Veszélyhelyzeti Intézkedési Tervre, valamint a Folyamatos Szolgáltatás Biztosításának Tervére, amelyek segítségével fenntart-ható az adott létesítmény folyamatos működése.

Az Alapvédelmi Koncepcióval kapcsolatosan megjegyzem, hogy a német szakértők elmondása szerint az elmúlt időszakban jó együttműködés alakult ki az állami szereplők és a civil szektor között.

ÖsszegzésAz elmúlt időszakban megjelent új típusú biztonsági kockázatok, különösen a terrorizmus által generált fenyegetések előtérbe kerülése megerősítette a felismerést, hogy a kritikus infrastruktúra védelem napjaink egyik legfontosabb biztonsági kérdé-sévé vált. A kritikus infrastruktúra védelem szabályozása minden érintett államban – így a Német Szövetségi Köztársaságban is – a nemzetközi szervezet elvárásaival összhangban, kormányzati koordinációval valósul meg. Ennek során sikerült részben megoldani, hogy valamennyi kritikus infrastruktúrát üzemeltető állami vagy magánszervezet elkezdte saját tevékenységének részletes elemzését az esetleges kockázatok csökkentése érdekében. A veszélyek értékelésének folyamata során – a kialakított kérdőív segítségével – feltérképezik az esetlegesen előforduló kockázatokat, beleértve a terrorizmusból fakadó kockázatokat is, és meghatározzák a külső és belső veszélyeket, ezek forrását, valószínűségét és a lehetséges ellentevékenységeket.

Hazánkban a kritikus infrastruktúra védelem szempontjából érintett üzemeltetők és állami szereplők a felkészülés, megelő-zés és védekezés szempontjából jól teljesítenek. A nemzetközi elvárások és saját nemzeti programunk tekintetében jó pozíci-óban vagyunk, azonban ez még csak egy hosszú folyamat első lépése. További feladat, hogy az érintettek – az állami szereplők és az üzemeltetők – közötti párbeszéd hatékonyságát növeljük.

1.táblázat.AzEurópaiUnióbanjelenlegműködőgyorsriasztásúrendszerek

COMágazatigyorsriasztásúrendszer Ágazat

Directorate General of European Community Humanitarian Aid Office (DG ECHO) Humanitárius segély

Monitoring and Information Centre of Civil Protection (MIC) Katasztrófa-segítségnyújtás

Early Warning System on Communicable diseases (EWRS) Járványügy

Rapid Alert System for Food and Feed (RASFF) Élelmiszerbiztonság

Animal Disease Notification System(ADNS) Állategészségügy

Phytosanitary network – organisms harmful to plants (EUROPHYT) Növényegészségügy

Rapid Alert System for Non-food Products (RAPEX) Termékbiztonság

Rapid Alert System in case of biological and chemical threats (BICHAT) Biológiai és vegyi fenyegetések

European community urgent radiological information exchange (ECURIE) Radiológiai incidensek

Customs Information System (CIS) Vámügyi információk


Jelentések, tájékoztatók 5�

2.táblázat.AzEPCIP(KritikusInfrastruktúraVédelemEurópaiProgramja)általmeghatározottágazatoklistája

Ágazat Alágazat

I Energia 1 Olaj- és gáztermelés, finomítás, feldolgozás, tárolás és vezetékes elosztás2 Villamosenergia-termelés és továbbítás

II Nukleáris ipar 3 Nukleáris anyagok előállítása és tárolása/feldolgozása

III Információs és kommunikációs technológiák 4 Információs rendszerek és hálózatok védelme5 Eszköz-, automatikai és ellenőrzési rendszerek (SCADA stb )6 Internet7 Vezetékes távközlési szolgáltatások8 Mobil távközlési szolgáltatások9 Rádiós távközlés és navigáció

10 Műholdas távközlés11 Műsorszórás

IV Víz 12 Ivóvíz-szolgáltatás13 Vízminőség-ellenőrzés14 A vízmennyiség figyelemmel kísérése és ellenőrzése

V Élelmiszer 15 Élelmiszer-ellátás és élelmiszer-biztonság

VI Egészségügy 16 Orvosi és kórházi ellátás17 Gyógyszerek, szérumok és oltóanyagok18 Biológiai laboratóriumok és biológiai hatóanyagok

VII Pénzügy 19 Fizetési, valamint értékpapírklíring- és elszámolási infrastruktúrák és rendszerek

20 Szabályozott piacok

VIII Közlekedés 21 Közúti közlekedés22 Vasúti közlekedés23 Légi közlekedés24 Belvízi közlekedés25 Óceáni és rövid távú tengeri hajózás

IX Vegyipar 26 Vegyi anyagok előállítása és tárolása/feldolgozása27 Veszélyes (vegyi) anyagok vezetékes elvezetése

X Világűr 28 Világűr

XI Kutatóberendezések 29 Kutatóberendezések

Készítette: Tóthi Gábor, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem



70 éves a Magyar Légoltalom

AMagyarPolgáriVédelmiSzövetség(MPVSZ)ezévdecember5-énünneplijogelődje,aLégoltalmiLigamegalakulásának70évfordulóját.

Hazánkban 1935-ben fogadták el a hatósági légoltalom kiépítésére vonatkozó jogszabályokat, ezzel létrehozva a modern polgári védelem jogelődjét, a Magyar Légoltalmat. A repülőgépek nagy kötelékekben történő háborús alkalmazása szükséges-sé tette, hogy az ellenük való védekezés módszere és rendszere, a légvédelem és a légoltalom kialakuljon.

Az állami légoltalommal párhuzamosan, társadalmiönszerveződéskéntalakultmeg 19�7.december5-énaLégoltalmiLigaBudapesten,aVigadóban.Elnökének József Ágost főherceg tábornagyot választották meg, aki ekkor már betöltötte a Ma-gyar Tudományos Akadémia elnöki posztját is. A Légoltalmi Liga kizárólag társadalmi szervezet volt, amely az ország közigazga-tási tagozódásának megfelelően épült ki. Fő feladatának a lakosság légoltalmi felkészítését és a hatósági feladatok társadalmi támogatását tekintette, de felelt az óvóhelyek, vezetési pontok létesítéséért, egyéni védőeszközök, egészségügyi, műszaki, tűzoltó felszerelések beszerzéséért, a légoltalmi szolgálat tagjainak kiképzéséért, a lakosság felkészítéséért és riasztásáért is.

A légoltalom a honvédelmi miniszter irányítása alatt állt, 1936–1937-től kezdve sorozatosan jelentek meg a légoltalom ösz-szes területét átfogó szabályzatok, segédletek, szakkönyvek és propagandakiadványok. A lakosság védelmére hivatott légol-talmi szervezetek 1938-ra, ha felszereltségben és az óvóhelyépítés színvonalában még nem is, de a többi területen már jelentős mértékben ledolgozták többéves hátrányukat. Igyekeztek felzárkózni az élvonalat jelentő német, angol, szovjet légoltalomhoz, a kisantant államok színvonalát elérték, sőt egyes területeken le is hagyták azokat.

Hazánk hadba lépése Németország oldalán gyökeresen megváltoztatta a helyzetet, így néhány jelentős légoltalmi intézke-dés bevezetése vált szükségessé. Elrendelték az elsötétítést, meggyorsították az óvóhelyépítést és megszigorították a légoltal-mi kiképzést, valamint fokozták a katonai „különleges légoltalmi zászlóaljak” védelmi készültségének színvonalát. A bombatá-madások megindulása után a légoltalom gyorsan és hatékonyan szervezte meg a mentést, kárfelszámolást, a sérültek ellátását és a helyreállítást. A szervezet sajnos 1944. október 15-ével, a nyilas hatalomátvétellel gyakorlatilag széthullott. Az addig jól összefogott, hatékonyan működő magyar légoltalom központi irányítás nélkül maradt, csupán a helyi légoltalmi vezetőségek tudtak beavatkozni egyes helyeken.

A háború után napirendre került a légoltalom új elve, a területi védelem. A védekezés gerincét képező Magyar Honvédség, majd 1949-től a Magyar Néphadsereg fejlesztéséhez a jogi lehetőséget az 1947 februárjában, Párizsban aláírt békeszerződés teremtette meg. A magyar légoltalom újjászervezése 1949. október 18-án belügyminiszteri irányítással kezdődött. A kormány védelmi kérdéseket tárgyaló testülete, az Üzemgazdasági Tanács határozatban fogalmazta meg a légoltalom célját: „Az állam-polgárok felkészítése az emberi élet, a nemzeti vagyon oltalmazására, valamint a légitámadások és egyéb ellenséges támadó fegyverek által okozott károk csökkentésére és felszámolására.” A légoltalom szerveit e határozat alapján 1950–1951-ben szer-vezték.

Az 1962-es őszi kubai konfliktus a magyar hadseregfejlesztést is felgyorsította, a kormány honvédelmi bizottsága 1962. no-vember 1-jétől átrendelte a belügyi tárcától a honvédelmi miniszterhez az egész szervezetet, mivel szükségessé vált a nukleáris fegyverek elleni védelem összes kérdését egy kézbe helyezni.

A bekövetkezett változásokat 1964-ben formailag rögzítette az Elnöki Tanács 1. számú törvényerejű rendelete, amely előírta, hogy a következőkben a LÉGOLTALOM helyett az új tevékenység célját és jellegét teljesen kifejező POLGÁRI VÉDELEM nevet és fogalmat kell használni.

A hangsúly fokozatosan – különösen Csernobil után – a természeti és civilizációs katasztrófák elleni védekezésre helyező-dött át, a rendszerváltásig mindez állami feladatként fogalmazódott meg. A szervezet feladatköre kibővült a lakosság és anyagi javak természeti és civilizációs katasztrófák elleni védelmével, mely feladatokat az idő során bekövetkezett árvizek, ipari balese-tek során eredményesen végre is hajtott, 1964-től immár polgári védelem megnevezéssel.

1977. december 12-én Genfben a Magyar Népköztársaság kormánya aláírta az 1949. évi genfi egyezmények kiegészítésére alkotott két Jegyzőkönyvet, és vállalta, hogy beépíti azokat a magyar jogrendbe. A szerződést 1989-ben hazánk Országgyűlése ratifikálta, mely szellemében a polgári védelem fogalma alatt értendő minden olyan humanitárius feladat, amelynek az a célja, hogy védelmet nyújtson a polgári lakosságnak az ellenségeskedés, a háborús cselekmények, illetőleg a katasztrófák ellen és segítse azok közvetlen hatásainak leküzdésében, illetve a túlélés feltételeinek biztosításában.

Az elemi csapások, természeti és ipari katasztrófák elleni küzdelem az 1980-as évek közepétől a honvédelmi feladatok mel-lett mind nagyobb hangsúlyt kapott a polgári védelemben, így 1990-ben a polgári védelem irányítása a honvédelmi miniszter-től a belügyminiszter alárendeltségébe került. 1991. március elsején az első Nemzetközi Polgári Védelmi Nap megünneplésével egyidejűleg megalakult a Magyar Polgári Védelmi Szövetség (MPVSZ), amely jogelődjének tekinti a Légoltalmi Ligát.

A szövetség kiemelten közhasznú társadalmi tevékenységet végezve közreműködik az állampolgárok polgári védelmi, ka-tasztrófavédelmi, környezetvédelmi és a jelentősebb humanitárius feladatokra való felkészítésében, önvédelmük szervezésé-ben.

Az MPVSZ kiemelt feladata hazánk történelmi hagyományainak ápolása, különösen a világháborús polgári áldozatok emlé-keinek felkutatása, összegyűjtése, melynek eredményeképp az elmúlt években a fővárosban és az ország több vidéki települé-



sén emlékművet, kopjafát, emléktáblát állítottak a második világháború bombatámadásaiban életét vesztett polgári lakosság emlékére. Az évfordulók alkalmából ezeken a helyszíneken minden évben megemlékezések, koszorúzások, illetve azokhoz kapcsolódó tudományos konferenciák kerültek megszervezésére.

Jelenleg a fővárosi, 17 megyei, több mint 20 városi, kistérségi, ifjúsági és speciális szervezet alkotja a szövetséget, soraikban mintegy 5000 tag és több ezer önkéntes működik közre a lakosság védelme érdekében.

Kiemelkedő jelentőségű volt a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény, amelyben egyértelműen deklarálva lett, hogy az MPVSZ tevékenységének alapját a fegyveres összeütközés, a katasztrófa, valamint más veszélyhelyzet életet és a lét-fenntartáshoz szükséges anyagi javakat fenyegető hatásai elleni védekezés, a lakosság oltalmazása érdekében a védekezésre való felkészítés képezik.

Az 1999. évi LXXIV. számú ún. katasztrófavédelmi törvény az ezredforduló színvonalára emelte az élet- és vagyonbiztonsá-got, a természetes és épített környezetet veszélyeztető természeti és civilizációs katasztrófák megelőzését, illetve a károsító hatásaik elleni védekezést.

A polgári védelem a katasztrófavédelem egységes rendszerének integráns részévé vált, feladatrendszerének megújítási erő-feszítései 2002-ben kezdődtek. Az eltelt időszakban megfogalmazódtak a korszerűsítés tézisei és a polgári védelmi feladatok továbbfejlesztésének feladatterve, amely szerint a korszerűsítés főbb csomópontjai a polgári védelmi kötelezettségen alapuló polgári védelmi szervezetek működésének felülvizsgálata, a nukleáris és radiológiai veszélyhelyzetek kezelése, a civil mentő-szervezetek bevonása a katasztrófák kezelésébe és végül, de nem utolsósorban a polgári védelmi felkészítés. A tervben fog-laltak alapján számos területen történt előrelépés mind a jogszabályi módosítások, mind a polgári védelmi szakmai munka minőségének javítása tekintetében.

Napjainkban a szövetség legfontosabb feladata a veszélyhelyzetek kezelésében, a lakosság életének és biztonságának meg-őrzésében, folyamatos fenntartásában, a lakosság felkészítésében való részvétel; ebben a munkában a hivatásos katasztrófavé-delmi szervek egyik legfontosabb szövetségese és stratégiai partnere.

A civil szervezetek tevékenysége átfogja az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szinte valamennyi részterüle-tét, így fontos szerepet játszik a megalakulásának 70. évfordulóját ünneplő Magyar Polgári Védelmi Szövetség a katasztrófák megelőzésében, a polgári védelmi feladatok támogatásában.

A megalakulásának 70. évfordulóját ünneplő Magyar Polgári Védelmi Szövetség részére Bajnai Gordon miniszter úr Csapat-zászlót adományozott a következő szavak kíséretében:

„Kiemelten fontos dolog ez, büszkén kell viselni e jelképet, hirdetni a jelentőségét, rajta keresztül érezni az odafigyelést, a megbe-csülést. Jusson eszébe minden szövetségi tagnak – ünnepeljen és emlékezzen akár itt velünk, akár az ország több pontján megrende-zett ünnepségeken e jeles évfordulóra –, hogy a munkája nem hiábavaló, sőt nemes, fontos és elhivatottságot kíván. Nyújtson továb-bi erőt, motivációt mindenki számára ez a zászló, s legyen követendő példa mindannyiunk számára az a tenni akarás és lelkesedés, amely elődeinket jellemezte. A Polgári Védelmet felügyelő miniszterként őszinte tisztelettel fejezem ki köszönetemet eddig végzett áldozatos és felelősségteljes munkájukért, valamint kívánok a jövőhöz ezen évforduló alkalmából további sikeres és eredményes tevékenységet, jó erőt, egészséget.”

A jókívánságokhoz csatlakozott dr. Tatár Attila tűzoltó altábornagy úr is, aki az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatójaként az OKF és a Magyar Polgári Védelmi Szövetség évek óta fennálló jó kapcsolatát és konstruktív együttműkö-dését méltatta.

Az évfordulóra rendezett országos ünnepségek keretébenaKormányzatiKoordinációsBizottságdecember5-éntudo-mányos konferenciát szervezett, az MPVSZ december 6-án tartotta ünnepi megemlékezését, amelyre a minisztériumok, a megyei védelmi bizottságok, a Kormányzati Koordinációs Bizottság, az országos főhatóságok, a rendvédelmi szervek, a civil karitatív együttműködők, illetve az érintett oktatási intézmények vezetői, valamint a szervezet korábbi munkatársai kaptak meghívást.


Aktuális hírek56

Hazai hírek

Kezd jobban ízleni a borreform a magyaroknak

Magyarországszámárakedvezőelmozdulásérzékelhetőaborpiacireformrólszólóvitatöbblényegeskérdésébenis–közölteújságírókkalazagrárminiszteritanácskétnaposülésétkövetőenGráfJózsef,földművelésiés

vidékfejlesztésiminiszter.Több,hazánkszámáralényegeskérdésbeniskedvezőelmozdulásrólszámoltbekeddenaborpiacreformjárólfolyóvitábanasajtónakazagrártárcavezetője,akia200�-asagrárreformkiigazításáravonatkozóbizottságielképzelésekrőliskifejtettevéleményét.

A magyar szempontból az egyik legfigyelemreméltóbb fejlemény, hogy Gráf József szerint lényegében eldőlt, hogy a jövő-ben sem lesz tiltott gyakorlat a bor alkoholtartalmának növelése cukor hozzáadása révén. Az agrártárca vezetője szerint most már csak a borhoz hozzáadható cukor mértékéről vitáznak; Budapest egyébként a jelenlegi két százalékos szint fenntartását szorgalmazza. Az Európai Bizottság a miniszter szerint arra is hajlik, hogy időszakosan továbbra is engedélyezze a borászati melléktermékek (törköly és seprő) lepárlását, amit Magyarországon 500 hektoliter bortermés felett kötelezően alkalmaznak, és amely az agrártárca szerint jelentős szerepet játszik a borhamisítás visszaszorításában. Gráf arról is igyekezett meggyőzni Mariann Fischer Boel uniós agrárbiztost és a portugál elnökséget, hogy Magyarországon nem igazán aktuális az egyébként ön-kéntes szőlőültetvény kivágási program, mivel hazánk nem állít elő borfelesleget. A miniszter elmondta, hogy a tőkék kivágása helyett inkább a fajtaváltást és a szerkezetváltást kellene támogatni, majd hozzátette, hogy „ezen a téren is haladunk”.

Budapest továbbra sem tud megbékélni azzal a javaslattal, amelynek értelmében a tagállamoknak juttatandó nemzeti bo-rítékok összege 50 százalékban a tagállamok múltbéli támogatási szintjétől függjön, ami megítélése szerint kifejezetten hát-rányos az új tagállamok számára. A magyar miniszter ezért az így okozott veszteséggel arányos pénzügyi kompenzációra tart igényt, aminek összegét több mint 2 millió euróra becsülte. A magyar küldöttség emellett azt is felvetette, hogy a Tokaji borok brüsszeli lajstromozása során a határokon átnyúló borvidékek esetében annak az országnak a termékleírása legyen a mérték-adó, amely a termőterület nagyobb részét foglalja el – a Tokaji esetében ez pedig Magyarország.

Gráf József a 2003-as agrárreform egészségügyi felülvizsgálatával kapcsolatban fontosnak mondta, hogy a közös agrárpoliti-ka csak azt követően változzon radikálisan jelenlegi állapotához képest, ha kiegyenlítődnek a közvetlen jövedelemtámogatások a régi és az új tagállamok között. Ellenkező esetben dupla versenyhátrány érheti az új tagországok termelőit – figyelmeztetett a miniszter. Az agrártárca vezetője azt is sürgette, hogy a 2003-as agrárreform kiigazításáról folyó vita a drasztikusan megválto-zott agrárpiaci helyzetet, jelesül a meredeken megugró keresetet is magában foglalja, és erre a kérdésre is keressen megoldást, különben „a világ élelmiszer-ellátását az EU helyett mások fogják biztosítani”. Gráf elismerte, hogy hazánkat a nagy üzemmé-retből kifolyólag eléggé hátrányosan érintené a Bizottságnak az a terve, amely behatárolná a nagygazdaságoknak kifizethe-tő támogatások mértékét. Konkrét számszerű javaslatok hiányában azonban az agrártárca vezetője ennél nem kívánt tovább menni, noha az újságírók nógatására végül úgy vélte, hogy az elképzelésnek a tagállamok egy viszonylag népes csoportjának az ellenállása miatt nincs sok esélye az elfogadásra. Az agrárminiszterek kedden úgy döntöttek, hogy egy évre felfüggesztik a gabonafélékre kivetett importvámokat, megnyitva az utat becslések szerint mintegy 15 millió tonna gabona behozatala előtt, amitől az FVM vezetője azt várja, hogy könnyíteni fog az állattenyésztők helyzetén. Az EU–27-ek a Bizottság javaslatára azt is megszavazták, hogy a magántárolási támogatás után export-visszatérítéssel siessenek a nehéz helyzetbe jutott sertéságazat segítségére.

Forrás: BruxInfo, 2007. november 27.


Aktuális hírek 57

Pénzek a dunai hajózásra és vasúti projektekre a TEN-ből

Ahatárátlépőszakaszokéskörnyezetbarátközlekedésimódok–mintavasútvagyabelvízihajózás–élveznekelsőbbségetazokbanajavaslatokban,amelyeketaTEN-Tprojektek2007és201�közöttifinanszírozásáraterjesztett

előszerdánazEurópaiBizottság.Brüsszel szerdán terjesztette elő javaslatait a kiemelt transzeurópai közlekedési hálózatokhoz (TEN-T) tartozó beruházások

2007 és 2013 közötti finanszírozásáról. A Bizottság a projektek kiválasztása során előnyben részesítette a határkeresztező sza-kaszokat és az olyan fenntartható közlekedési módokat, mint amilyen a közlekedés és a belvízi hajózás. A kiválasztott projektek között van a dunai hajózás megkönnyítését szolgáló tanulmányok elkészítése is Magyarországon, erre 4 millió eurót szán az Európai Bizottság. Hazánk különböző vasúti projektek kapcsán is érdekelt. Ilyen a Lyont az ukrán határral összekötő vasútvo-nal Budapest és Miskolc, illetve Nyíregyháza közötti szakasza, de a Tata és Biatorbágy közötti vasúti pálya is. A Brüsszel által meghirdetett négy pályázati felhívásra 221 projektjavaslat érkezett, amelyek által igényelt támogatás mértéke (11,5 milliárd euró) messze meghaladta a közösségi költségvetésből rendelkezésre álló 5,1 milliárd eurós keretet – mutat rá a szerdán kiadott bizottsági közlemény. „A javasolt döntések a közlekedés és a TEN-politikák előtt álló nagy kihívásokra adott válasznak tekint-hetők. A javaslatok hozzáadott értéket jelentenek az EU számára, és javítani fogják az európai közlekedés fenntarthatóságát” – húzta alá Jacques Barrot bizottsági alelnök, közlekedési politikáért felelős biztos.

A projektek kiválasztásával a Bizottság egyértelmű nyomatékot akar adni annak a deklarált céljának, hogy a rendelkezésre álló támogatást lehetőség szerint a határkeresztező szakaszokra koncentrálják. Ennek jeleként az összköltségek 56 százalékát az ilyen beruházásokra, illetve az ezeket előkészítő tanulmányokra fordítják majd. A 30 kiemelt TEN-T projekt megvalósítására 2007 és 2013 között fordítandó források 74,2 százaléka vasúti beruházásokra, 11 és fél százaléka pedig a belvízi hajózás fejlesz-tésére megy majd.

Jelentős finanszírozást kaphat a Lisszabont Madriddal összekötő nagy sebességű vasútvonal kiépítése (Évora–Mérida), a „Rail Baltica” projekt, a Szlovénia és Olaszország közötti Trieszt–Divača összeköttetést előkészítő tanulmány (a Fehrman-szo-rosban kiépítendő vasúti és közúti összeköttetés, az Alpokat a Brenner-hágónál és a Mont Cenis hágónál átszelő vasúti vonal-szakasz, a Szajna–Schelde belvízi hajóút és a Duna fejlesztése. A Bizottság emellett az európai vasúti forgalomirányítási rend-szer (ERTMS), az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) és a légiforgalmi szolgáltatás (ATM) köréből is választott projekteket.

Forrás: Bruxinfo, 2007. november 22.

Javuló kommunikáció

ÚjkorszakotkezdettazEurópaiUnióakohézióspolitikakommunikációjában2007-től,amelyaközösségipénzekhatékonyésátláthatófelhasználásárahelyeziahangsúlyt–közölteDanutaHübner,azEurópaiBizottságregionális

politikáértfelelőstagja.Annakatanácskozásnakamegnyitójánbeszélt,amelya27tagállam,HorvátországésBosznia-Hercegovina,valamintazilletékesközösségiintézményekmintegy500képviselőjénekrészvételévelzajlikBrüsszelben.

A kohéziós politika regionális dimenziója közvetlenül érinti az EU polgárait, ez nagy öröm, ugyanakkor nagy felelősség is – hangsúlyozta Danuta Hübner. Reményei szerint az új kommunikáció hatását tekintve egyfelől elősegítheti a 2007 és 2013 kö-zötti időszakra összesen rendelkezésre álló 350 milliárd eurós kohéziós keret eredményes felhasználását, másfelől biztosíthatja a nagyobb átláthatóságot e pénzek kezelésében. A nemzeti és regionális intézmények, továbbá a média szakembereit azért hívták meg Brüsszelbe, hogy véleményt cseréljenek arról, miként tájékoztathatják a leghatékonyabban a közvéleményt a kö-zösségi kohéziós politika lehetőségeiről és eredményeiről egyaránt. A biztos kiemelte, hogy az EU-pénzek legfőbb célcsoportjai a régiók: a kommunikáció segítségével el kell érni, hogy érvényesüljön a szubszidiaritás elve, a fejlesztésekről regionális szinten döntsenek és egyidejűleg az európai törekvések érvényesüljenek.

El kell mondani a sikertörténeteinket az emberek érdekében is – biztatta a tanácskozás résztvevőit Danuta Hübner. Em-lékeztetett arra, hogy a lisszaboni stratégia útja szintén a régiókon keresztül vezet: a megvalósuló fejlesztések a növekedést, a munkahelyteremtést, az életminőség kedvező változását, a versenyképesség és az innováció erősítését szolgálják.

A kohéziós politika szociális dimenziójáról Vladimír Spidla, az Európai Bizottság szociális ügyekért felelős tagja beszélt. Ki-emelte, hogy a munkanélküliség elleni, a jobb foglalkoztatásért folyó küzdelemben lehetőségek sorát ajánlja az Európai Szoci-ális Alap (ESZA). Annak megismertetésére, hogy milyen közvetlen megoldásokat kínál az uniós polgárok munkaerő-piaci prob-lémáira az ESZA, új kommunikációs stratégiát dolgoztak ki, amelyet a tagállamokkal partnerségben kívánnak megvalósítani – mondta Spidla.


Aktuális hírek58

A legjobb gyakorlat Magyarországé Magyarország számára elismerés, hogy az Európai Bizottság ezen a tanácskozáson a legjobb nemzeti gyakorlatként népsze-

rűsíti otthoni tevékenységünket – mondta Lantos Gabriella, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kommunikációs főigazgatója. Szólt arról, hogy a regionális biztos által hangsúlyozott közös felelősségvállalás vezérli a magyar stratégiát is, ugyanakkor az

uniós kommunikációs kihívások nálunk szintén érzékelhetők. A magyar szakember a leginkább arra kíváncsi ezen a tanácskozáson, hogy a többi tagállam miként tudja elérni – akár pályá-

zóként, akár közös felelősségvállalás keretében – az emberek közvetlen bekapcsolását a fejlesztéspolitikába.

Forrás: Világgazdaság, 2007. november 27.

Nyilvánossá tennék az agrártámogatásokat

Azuniósbevezetésihatáridőnélegyévvelkorábban,márjövőjanuártólnyilvánosanelérhetőleszazösszesmezőgazdaságikifizetésdokumentációja,azintézkedésazuniósdotációcsökkentésétjelezheti.

Magyarországon eddig kizárólag a pályázaton elnyert támogatásokról informálódhatott a közvélemény, jövő év elejétől azonban már az alanyi jogon kifizetett támogatások körülményei is kideríthetők lesznek. Magyarország ezzel csatlakozik ahhoz a tizenhárom uniós tagállamhoz, ahol teljes mértékben átlátható a támogatások rendszere, megelőzve ezzel az EU-ban kijelölt 2009-es határidőt.

Az agrártámogatások átláthatóvá tétele 2006 tavaszán indult meg az Európai Unió szintjén. Előbb az Európai Bizottság, majd az Európai Parlament foglalkozott a kérdéssel, végül az agrárminiszterek támogatták a kifizetések nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos javaslatot. A magyar EP-képviselők között azonban nem volt teljes az egyetértés az intézkedés kapcsán. Glattfelder Béla, a Fidesz néppárti képviselője kijelentette: az intézkedés a támogatások csökkentésének nyitánya, hiszen az emberek szá-mára nagy összegeknek tűnnek majd a támogatások, s ez megalapozhatja Brüsszel szándékát a kifizetések 10-45 százalékos csökkentéséhez. Tabajdi Csaba szocialista politikus viszont úgy vélte, az intézkedést már régen meg kellett volni hozni, és ettől függetlenül nyilvánvaló, hogy nincs elég forrás a jelenlegi agrártámogatási rendszer fenntartására 2009-et követően.

A Magyar Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) állítása szerint készen áll arra, hogy a jövő évtől az új szabályozásnak megfelelően gyűjtse, kezelje és hozza nyilvánosságra az adatokat. Az információ mennyisége Margittai Miklós elnök szerint nem okoz gon-dot az MVH-nak, a kapacitásokat fejlesztették, a honlap majdani keresőrendszerével vélhetően névre és címre lehet majd szűr-ni a hozzávetőleg kétszázezer gazda adatait. A Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége (Magosz) szerint a nyilvánosságnak köszönhetően „most végre megtudhatják, kik viszik el a támogatások nagy részét”; a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkára azonban úgy véli, fontos lenne, hogy ne csak a támogatások mértékét lehessen megtud-ni, hanem azt is, hogy a támogatott hány munkavállalónak nyújt ezáltal megélhetést.

Forrás: HVG, 2007. november 21.


Aktuális hírek 59

Magyar vigaszdíj a kukoricaperben

RészlegesenmegsemmisítettecsütörtökönazElsőfokúBíróságazEurópaiBizottságnakakukoricáravonatkozóintervencióskritériumokszigorításárairányulórendeletét.BrüsszeltMagyarországpereltebeaBíróságon.

AzElsőfokúBíróságcsütörtökönrészlegesenmegsemmisítetteazEurópaiBizottságnakazta2006.októberirendeletét,amelymegszigorítottaakukoricáravonatkozóintervencióskritériumokat.AluxembourgitestületezzelMagyarországnakadottigazat,amelytavalynovemberbenjogorvoslatértfordultaBizottságdöntéseellen.

Az Elsőfokú Bíróság ítélete kimondja, hogy a Bizottság megsértette a mezőgazdasági termelők jogos bizalmát, amikor nem tájékoztatta őket megfelelő időben a kukorica fajsúlyára vonatkozó új kritérium tervezett bevezetéséről. Brüsszel ugyanis mindössze 12 nappal a rendelet alkalmazhatóságának kezdete előtt vezette be a kukorica fajsúlyára vonatkozó új minőségi követelményt, vagyis olyan időpontban, amikor a termelők már elvetették a kukoricát, és a termés fajsúlyát már nem tudták befolyásolni – hangzik az Elsőfokú Bíróság indoklása. A taláros testület azt is kifogásolta, hogy a rendelet nem mondta ki világo-san és kifejezetten, hogy a fajsúlykövetelmény bevezetése mennyiben irányul a kukoricára vonatkozó minőségi követelmények szigorítására is. „Így a rendelet nem hivatkozik arra, hogy a fajsúly a kukorica egyik minőségi kritériumát képezi, és nem fejti ki, hogy ez a tényező mennyiben tekinthető relevánsnak a kukorica minőségének értékelésekor” – állapítja meg közleményében a Bíróság, amely azt is aláhúzza, hogy a Bizottság semmilyen bizonyítékkal nem támasztotta alá azt az érvét, hogy a fajsúly befolyásolja a kukorica tápértékét. A rendelet ezért a testület szerint nyilvánvaló mérlegelési hibában szenved, ezért, no meg a fenti okok miatt a rendeletnek a fajsúlykövetelményekre vonatkozó rendelkezéseit meg kell semmisíteni.

Az ítélettől függetlenül az uniós agrárminiszterek idén júniusban megállapodtak a kukorica intervenciós rendszerének há-rom év alatti kifuttatásáról. A megállapodás értelmében a 2007/2008-as piaci évben maximum másfél millió tonna, a következő esztendőben pedig legfeljebb 700 ezer tonna kukoricát lehet majd intervenciós felvásárlásra felajánlani. A 2009. július 1-jétől induló piaci évben pedig nullára csökken az intervencióra felajánlható kukorica mennyisége, azzal a kitétellel, hogy súlyos piaci zavarok esetén az Európai Bizottság ad hoc módon a jövőben is kezdeményezhet intervenciós felvásárlásokat. Mariann Fischer Boel agrárbiztos júniusban üdvözölte a megállapodást, ami ugyanakkor nem volt azonos Brüsszel eredeti javaslatával, amely azonnal és teljesen meg akart szabadulni az intervenciótól, érvelése szerint azért, mert a korábban világpiacra exportáló régiók az utóbbi években terményük nagy részét közvetlenül intervencióra ajánlották fel.

Forrás: Brüsszel, 2007. november 19.


Aktuális hírek60

Regionális hírek – a regionális koordinátorok jelentik

Közép-Magyarország

Eszközbeszerzés a nagymarosi Művészeti Iskolában

AKözép-magyarországirégiórakiírt„Közoktatási intézmények beruházásainak támogatása” pályázaton a 14 nyertes pályázat között szerepel a nagymarosiKittenbergerKálmánÁltalánosésMűvészetiIskolais.Azönkormányzatezzel

apályázattalazeszközparkfelújításátésbővítésétcéloztameg.Azelnyerttámogatásösszege:2829481�forint.Az alapfokú zenei, képzőművészeti és táncoktatást biztosító iskolában a pályázat segítségével színvonalasabb oktatás való-

sulhat meg, és ezáltal a tanulók versenyképes tudást szerezhetnek az intézményben. A támogatás egy részét az iskola pedagó-giai programjában előírt tananyag feldolgozásához szükséges szemléltetőeszközökre, információhordozókra és elektronikus eszközökre fordítják, ezzel emelve többek között a német nemzetiségi nyelvoktatás színvonalát. Az iskolába járó 366 tanuló 15–20 százaléka roma származású, a felzárkóztatást igénylő tanulók számára további fejlesztő eszközöket vásárol az intézmény. A támogatás segítségével a művészeti képzéshez szükséges hangszerekre, eszközökre és fellépő ruhák pótlására is jut pénz-forrás. Lehetőség nyílik továbbá a szabadtéri labdajátékok fejlesztésére is, ami a diákönkormányzat kifejezett kérése volt. Az eszközpark felújítása révén az iskola jobb minőségű és hatékonyabb oktatást tud biztosítani a tanulók testi, lelki és szellemi fejlődése érdekében.

Készítette: Sándor Andrea önkormányzati és térségi koordinátor,

Váci kistérség

Díjazták a városi uszoda és sportcsarnok tervezőcsapatát

PilisvörösváronaMűcsarnokbanmegrendezetteseményenadtákátazideiMédiaÉpítészetiDíjat.

A zsűri és a közönség szavazatai alapján négy tervezőcsapat kapott elismerést. A zsűri a 4ARCh építészcsoport városi uszoda és sportcsarnok látványtervét hozta ki győztesnek. A település határába tervezett beruházás annak ellenére nyerte el az elisme-rést, hogy az mind a laikusok, mind a szakmai zsűri véleményét megosztotta.

A zsűri véleményét idén két elismert építész szakíró – Wesselényi-Garay Andor és Martinkó József – kritikái egészítették ki.

Készítette: Dr. Karlik Zsuzsanna önkormányzati és térségi koordinátor,

Pilisvörösvári kistérség


Aktuális hírek 61

Egynapos sebészet Veresegyházon

2007.májusközepénazOrszágosEgészségbiztosításiPénztárpályázatothirdetettazegynapossebészetiellátásokfinanszírozására.A pályázat célja az volt, hogy korszerű, egynapos ellátási forma váljon általánossá az érintett beavatkozások körében a több-

napos, hagyományos kórházi formához képest. Ez a betegeknek és az intézményeknek is kedvező, hiszen hamarabb teszi le-hetővé a hazatérést, és így a kezelés költségeit is alacsonyabb szinten tartja. A 103 pályázóból a 46 nyertes pályázó között volt a Veresegyház Misszió Egészségügyi Központ Kht is.

Az egynapos sebészetet biztosító fejlesztést 2007. december 5-én Kárpáti Zsuzsanna az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet főigazgatója adta át a kistérség lakosainak.

Készítette: Dr. Gundy György önkormányzati és térségi koordinátor,

Veresegyházi kistérség

Korszerű hulladékgazdálkodási beruházást avatott az önkormányzati és területfejlesztési miniszter

BajnaiGordonönkormányzatiésterületfejlesztésiminiszteravattafelacegléditérség48településétérintőhulladékgazdálkodásirendszert.

A hatmilliárd forintos, európai uniós támogatással megvalósuló projekt magában foglal egy korszerű lerakót, szelektív gyűj-tőt illetve egy újrahasznosító üzemet.

Magyarország vállalta, hogy a környezetvédelem területén is felzárkózik az Európai Unióhoz, és ebben a folyamatban ez a beruházás jelentős előrelépést hozott – hangsúlyozta az átadáson a miniszter.

Készítette: Nagy Tamás önkormányzati és térségi koordinátor,

Ceglédi kistérség

Szakmai együttműködés a kistérség fejlődéséért

MunkaközösségethoztaklétreaDunakeszikistérségbenakistérségiszintűtervezéselősegítésére.

A Dunakeszi kistérség munkaszervezete, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Országos Fejlesztési és Prog-ramirodájának önkormányzati és térségi koordinátora, az Új Magyarország Fejlesztési Terv térségi tanácsadója és a Helyi Vi-dékfejlesztési Iroda vezetője a kistérségi szintű tervezés folyamatos összehangolására 2007 novemberében munkaközösséget hozott létre, melynek keretében erősíteni kívánják a kistérségi társulás döntéseinek szakmai hátterét.

Készítette: Bihari Balázs önkormányzati és térségi koordinátor,

Dunakeszi kistérség


Aktuális hírek62

Kiemelt projektekkel a Közép-magyarországi régió fejlődéséért

Akormány2007.őszénújabb71kiemeltprojektektámogatásáróldöntött.Akiemeltprojektminttámogatásikategóriamegalkotásánakelsődlegesindokaazvolt,hogyaMagyarországésbenneaKözép-magyarországirégió

(KMR)hosszútávúfejlesztésikoncepciójáhozszorosanilleszkedő,azegy-éskétfordulóspályázatirendszerbenehezenilleszthetőprojektekisminélnagyobbszámbantámogatástnyerhessenek.

Miképpen választják ki a támogatásra érdemes fejlesztési elképzeléseket?Először a régiók, valamint a tárcák kiválasztják a hozzájuk beérkező projektjavaslatok közül az általuk szakmailag támogatható projekteket. Ezt követően a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) ellenőrzi a beérkezett projektjavaslatok kiemelt státuszának indokoltságát, majd a javaslatokat két-két független szakértővel értékelteti (előértékelés), továbbá állásfoglalást kér – a kez-deményezőn kívül is – minden érintett tárcától/régiótól. A szakértői vélemények és az állásfoglalások alapján a projektjavaslat támogathatóságáról fejlesztési területenként felállított zsűri fogalmaz meg javaslatot a kormány számára. Végül évente kétszer a kormány dönt a fejlesztési elképzelések elfogadásáról.

Ízelítő a támogatott kiemelt projektekbőlA novemberi kormánydöntés a KMR számos fejlesztési céljának megvalósításához járul hozzá. Támogatást nyertek a turisztika, a közlekedés és az egészségügy területéhez kapcsolódó beruházások.

A Gödöllői Királyi Kastély komplex újjáépítésével nemzeti hagyományaink európai integrációját valósítjuk meg, így megis-mertetve az egész világgal Magyarország történelmi múltját. Magyarország kulturális életének pezsgését Európa-szerte hirdet-ni kell, ehhez nyújtanak segítséget az olyan hazai terek, mint amilyent ez a beruházás alakít ki.

A budapesti Margit híd és a hozzá kapcsolódó közlekedési rendszerek fejlesztésével az immár 60 éve felújítatlan híd újul meg. Ezzel Budapest egyik legrégebbi ékköve ismét a város díszére válik. A beruházás a biztonságos közlekedés elengedhetet-len feltétele.

Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése keretében a Szent Imre Kórház és az Uzsoki Utcai Kórház – mint regionális egész-ségügyi központok – rekonstrukciói második ütemének támogatása nemzeti ügy, hiszen a világban elfoglalt pozíciónk is együtt romlik vagy javul egészségünk állapotával. Hisszük, hogy az egészségünkre való odafigyelés nem csupán az állam feladata, hanem elsősorban saját felelősségünk.

A novemberben támogatott kiemelt projektekről és az elkövetkezendő évek fejlesztési programjairól részletesen tájékozód-hat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www nfu hu honlapján.

Készítette: dr. Orbán Péter régiókoordinátor, Közép-magyarországi régió

http://www.nfu.hu


Aktuális hírek 6�

Nemzetközi hírek

Európai mikrohitel-alapot hozna létre a Bizottság

Akkv-k,valamintatársadalmilagkirekesztettvagyetnikaikisebbségekheztartozó,ámvállalkoznivágyószemélyekfinanszírozásátsegítenéelőaBizottság.Akisebbösszegűhitelekrőlszólóújelképzeléseitahételejénterjesztetteelő

atestület.A Bizottság arra számít, hogy a mikrohitelek révén az európai befektetéseket 6,1 milliárd euróval növelhetik majd – nem

meglepő tehát, ha az EU végrehajtó testülete a jövőben nagyobb figyelmet kíván fordítani a kisebb összegű, jellemzően 7700 euró körüli összegre rúgó hitelek odaítélésének. (A mikrohitel az EU-ban a 25 ezer euró alatti összegű hiteleket jelenti, azonban az átlag az EU–15-ben 10 ezer, az EU–12-ben pedig 3800 euró.) A mikrohitelek igazából tavaly kerültek a figyelem középpontjá-ba, amikor a legrászorultabbaknak banki hitelt nyújtó bangladesi közgazdász, Muhammad Junusz nyerte el a Nobel-békedíjat. Az Európai Bizottság most azt tervezi, hogy egyebek között olyan mikrohitel-alapot hoz létre, amely „a mikrofinanszírozási intézetek hitelezési tevékenységének finanszírozását” segítené. Ez az alap – amely egyes hírek szerint 10–15 millió euró fölött gazdálkodna, és amely az Európai Beruházási Bank hozzájárulásaira is számíthatna – egy olyan európai szintű eszköz része len-ne, amelynek munkatársai tanácsokkal látnák el a tagállamokat a nem banki mikrofinanszírozási intézetek fejlesztésében. Az új eszköz tevékenységi körébe egyebek között a piacelemzés, az irányvonalak meghatározása, illetve a megfelelő mikrohitelezési műveletekhez elengedhetetlen képzések tartoznának. Az eszköz az Európai Befektetési Alap irányítása alatt állna, amely a Bi-zottság partnere a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének megkönnyítése érdekében 2005-ben létrejött JEREMIE program révén.

A Bizottság emellett azt szeretné, ha a tagállamok a nemzeti intézményi, jogi és kereskedelmi kereteiket úgy módosítanák, hogy azzal a mikrohitel fejlesztése számára kedvezőbb környezetet teremtsenek. Ezek közé tartozna a lisszaboni stratégiához kapcsolódó nemzeti reformprogramok módosítása és „elérhető célok kitűzése ezen a területen”.

A mostani bizottsági elképzelés lényege egyébként az, hogy azok a tíz alkalmazottnál kevesebb főt foglalkoztató kisvál-lalkozások (ilyen az európai vállalkozások 91 százaléka), illetve társadalmilag valamilyen módon kirekesztett, de vállalkozni kívánó személyek is könnyebben hozzáférjenek a kisebb összegű hitelekhez, akik a hagyományos bankoknál eddig nem jártak túl nagy szerencsével. A kezdeményezés tehát egyértelműen a „nem bankképes” piaci szegmensre fókuszál. „A mikrohitel az új vállalkozások fejlesztésének vagy a munkanélküliek önfoglalkoztatás vagy mikrovállalkozás indítása útján való gazdasági reintegrációjának igen hatékony eszköze” – hangoztatta a kezdeményezés bemutatásakor Danuta Hübner regionális politikáért felelős biztos.

Az Európai Bizottság egyébként azzal számol, hogy mikrohitelt főként a szolgáltató ágazatban vállalkozásokat, magánsze-mélyeket vagy háztartásokat kiszolgáló kisvállalkozást indítók vennének fel. Közéjük tartozhatnak a számítógépes guruktól kezdve az ablaktisztítókon keresztül a kertészek, ápolók és háziállat-gondozók is. Hogy van igény az ilyesfajta hitelekre, azt jól mutatja az is, hogy az Eurostat becslései szerint az EU-ban a mikrohitel iránti potenciális kereslet meghaladhatja a 700 ezer új hitelkérelmet.


Energiatechnológiai terv a Bizottságtól

Sürgősszemléletváltozásravanszükség,hogyazEUnemaradjonleazalacsonyszénkibocsátásúenergiatechnológiákravalóáttéréssoránaglobálisversenyben–figyelmeztetaBizottságnovember22-énközzétett

stratégiaienergiatechnológiaiterve.Gazdaságilag fenntartható áron sem az Európai Unió, sem a világ más országai nem tudják teljesíteni az éghajlatváltozás

megfékezésével kapcsolatos vállalásaikat a meglévő technológiákkal. Az energiaügyi kutatás és az újítások éppen ezért létfon-tosságúak ahhoz, hogy az Európai Unió a célkitűzéseinek megfelelően 2050-re 60–80 százalékkal csökkenteni tudja az üveg-házhatást okozó gázok kibocsátását. Ha viszont ezekkel a technológiákkal kapcsolatban nem történik érdemi változás az EU


Aktuális hírek64

szemléletében, fennáll annak a komoly veszélye, hogy nem sikerül teljesíteni a célkitűzéseket, illetve a szükséges technológiá-kat az EU határain kívülről kell beszerezni – állapítja meg a Bizottság.

Az energiaipari innováció folyamatában szerkezeti gyengeségek tapasztalhatók. Az is gond, hogy a piac önmagától nem keresi az ilyen technológiákat, amelyek rövid távú, kézzelfogható üzleti előnyöket sem igen tartogatnak. Az EU tagállamaiban ráadásul a nyolcvanas évektől kezdve általában egyre kevesebbet áldoztak a költségvetésből energetikai kutatásokra. Nyilván-valóvá vált, hogy a jelenleg érvényben lévő eszközökkel vagy együttműködési modellekkel az unió energiapolitikája már nem képes szembenézni az előtte tornyosuló technológiai kihívások legtöbbjével, paradigmaváltásra van szükség.

Európa rendkívüli lehetőségeket rejt a nem szénalapú energiatechnológiák, így például a tengeri szélerőművek, a napener-gia-technológia vagy a második generációs biomassza-felhasználás új fejlesztéseinek területén – véli a Bizottság. Az energia-ipari kutatás azonban az Európai Unión belül nemritkán alulfinanszírozott, elaprózott és nem megfelelően koordinált. Ha az unió élni kíván a körvonalazódó lehetőségekkel, jobban meg kell szerveznie és hatékonyabbá kell tennie minden lépését, amely új technológiák kidolgozását, azok költségeinek csökkentését vagy piaci bevezetését szolgálja.

Brüsszel olyan új szemléletet kíván meghonosítani, amely nagyobb hangsúlyt fektet a közös tervezői munkára, illetve az eu-rópai kutatási és fejlesztési térségben, valamint a belső piacban rejlő lehetőségek teljesebb kiaknázására. A terv kötelezettség-vállalást fogalmaz meg egy sor új ipari kezdeményezés kidolgozásával kapcsolatban – ezek olyan technológiák kifejlesztését célozzák, amelyek közösségi szinten valósíthatók meg igazán jól. A terv az ipari kutatás és innováció erősítését szorgalmazza az európai, nemzeti és iparági tevékenységek összehangolásával. Emellett javaslatot tesz az Európai Energetikai Kutatási Szö-vetség létrehozására, amely szorosabb együttműködést biztosítana az energetikai kutatóintézetek között, valamint javítaná az európai szintű tervezést és előrejelzést az energia-infrastruktúra és az energetikai rendszerek terén.

A nagy gond az, hogy a megújuló forrásokból előállított áram ma még drága. A szárazföldi szélerőművek egy megawattóra áramot 35–170 euró közötti áron tudnak előállítani, a tengeri szélerőművek 50–170 euró közötti áron. A nagy vízi erőművek 25–95 euró közötti áron termelnek, a kicsik (a tíz megawattnál kisebb teljesítményűek) 40–80 euróért. A legdrágább a napener-gia, itt 55–260 euró az ár.


Megosztotta a talajvédelem kérdése az Európai Parlamentet

RugalmasságotbiztosítatagállamoknakaParlamentáltalmegszavazotttalajvédelmiirányelv-tervezet.Aképviselőkacélokmeghatározásántúlatagállamokfeladatáulszabnák,hogynyilvántartástkészítsenekaszennyezetttalajokról

ésmeghatározzákahelyreállításistratégiákat.Apolitikaicsoportokmegosztottakakérdésben.Nagyobb rugalmasságot adnának a tagállamoknak a talajvédelemben a parlamenti képviselők, akik a talajvédelem kerete-

iről szóló és a tematikus stratégiáról szavaztak. Az irányelv megszüntetné a létező szabályozás töredezettségét, mivel számos jogszabály tartalmaz talajvédelmi előírásokat. Az együttdöntési eljárásban, első olvasatban tárgyalt, illetve a saját kezdemé-nyezésű jelentésekre november 13-án és 14-én mondott igent az Európai Parlament (EP) Strasbourgban. A Cristina Gutiérrez-Cortines német néppárti képviselő által gondozott keretirányelv-tervezet meghatározza a célokat – például talajazonosítási rendszer létrehozását, a földre vonatkozó ügyletek esetén a vevő részére megadandó információkat, helyreállítási stratégiák kidolgozását –, de a tagállamokra bízza, hogy miként érik el a kitűzött célokat. Az EP a hangsúlyt a szubszidiaritás elvére he-lyezte, nagyobb rugalmasságot biztosít a tagállamoknak, amelyek saját módszereik alapján határozhatják meg a tennivalókat, valamint az intézkedéseket akár regionális vagy helyi hatóságokra is bízhatják.

A jelentés különbséget tesz az emberi eredetű szennyezés és a „geogén szennyezettség” között – amikor a szennyezést olyan geológiai források okozzák, mint az altalaj vagy vulkáni tevékenység –, valamint az ipari és a mezőgazdasági tevékenysé-gek által kiváltott szennyezés között is; ez utóbbit csak annyiban lehet korlátozni, hogy az ne vezessen a talajfunkciók, az egész-ség és a környezet veszélyeztetéséhez. A savasodás az elsivatagodás mellett szintén nagy problémát jelent, a keretirányelv ez ellen is fellépést sürget.

A képviselők több fogalmat meghatároztak, bevezették az „értékes talajok” koncepciót, amely alatt olyan talajokat kell ér-teni, amelyek különleges értéket képviselnek; ezzel elismernek sajátos ökoszisztémákat, közösségeket és kultúrákat. A tagálla-moknak nyilvántartást kell vezetniük a szennyezett területekről, és ezt nyilvánosságra kell hozniuk. Az is tagállami feladat, hogy a földre vonatkozó ügyletek esetén a potenciális vevő tájékoztatást kapjon.

Az Európai Parlament a bizottsági javaslatnál nagyobb figyelmet fordítana a legújabb tudományos eredmények és legjobb gyakorlatok információcseréjére, valamint a határokon átnyúló talajkárosodás elleni védekezés érdekében a tagállamok közötti együttműködésre is. Az irányelv nemzeti joganyagba való átültetését követő öt éven belül a tagállamoknak azonosítaniuk kell a kiemelt területeket – amelyek például az erózió, a szerves anyagok csökkenése, a szikesedés, az elsivatagosodás és a savaso-


Aktuális hírek 65

dás miatt külön védelmet igényelnek –, hét éven belül pedig helyreállítási stratégiát kell kidolgozniuk az általuk megfelelőnek tartott igazgatási szinten.

A talajvédelem tematikus stratégiáról szóló jelentést szintén elfogadta az Európai Parlament. Vittorio Prodi liberális olasz képviselő jelentése szintén hangsúlyozza, hogy az unióban található mintegy háromszáz különböző talaj, valamint a regioná-lisan eltérő problémák miatt a tagállamoknak rugalmasságot kell biztosítani. A képviselők felszólították a Bizottságot, hogy „mielőbb dolgozzon ki egy, a biohulladékok helyes kezeléséről szóló irányelvet, mivel a komposzt és a biogáz előállításából származó maradékanyagok nagymértékben segíthetik a talaj szervesanyag-tartalmának megőrzését”. Mivel a talajfelhasználás megváltozása a szén-dioxid-megkötés növekedéséhez vagy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának fokozódásához ve-zethet, a képviselők szerint „fontolóra kell venni a szénveszteségre vonatkozó intézkedéseket, beleértve egy közös minimumil-letéket, amelyet nemzeti szinten kell beszedni, és a bevételeket az illeték alapjául szolgáló szennyezési probléma megoldására kell felhasználni”.

Az Európai Parlament ösztönzi a talajminőséget megőrző, fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokat és ezek tagállamok közötti megosztását. Mivel 14 tagállamban sivatagosodás tapasztalható, a többi országban pedig erózió vagy a talaj sótartalmá-nak túlzott emelkedése észlelhető, a képviselők úgy vélik, hogy a keretirányelv nagymértékben javítani fogja az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezmény végrehajtását is.


Európai roma stratégia kidolgozását sürgeti az Európai Parlament

AszemélyekszabadmozgásaazEUpolgárainakalapvetőéselidegeníthetetlenjoga–szögezileegyebekközöttazazeurópaiparlamentiállásfoglalás,amelynekelfogadásátaromaszármazásúrománállampolgárokolaszországi

helyzeteváltottaki.A romák társadalmi beilleszkedését szolgáló stratégia kidolgozását szorgalmazza az Európai Parlament (EP) abban a csütör-

tökön elfogadott állásfoglalásában, amelynek megszövegezését a közelmúltbeli római gyilkosság, és az azt követő vita indu-kálta. Néhány héttel ezelőtt ugyanis Róma külvárosában egy olasz nőt kiraboltak, megerőszakoltak, és úgy megvertek, hogy belehalt sérüléseibe. Az elkövetéssel egy fiatal romániai roma származású bevándorlót vádolnak. A gyilkosság után a romákat több atrocitás is érte Olaszországban. Néhány nappal később pedig Róma olyan jogszabályt fogadott el, ami lehetővé teszi azon uniós polgárok gyorsított eljárású kitoloncolását, akik veszélyt jelentenek a közbiztonságra nézve. A gyilkosság és annak következményei vitát gerjesztettek egész Európában. Az Európai Parlament mindezek apropóján csütörtökön állásfoglalást fogadott el „Az unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelv alkalmazásáról” címmel. A szöveget a néppárti képviselők nem támogatták, mert azt Franco Frattini bel- és igazságügyi biztos elleni személyes támadásként értékelték. A néppártiak által kifogásolt, ám végül 290 igen, 220 nem, 21 tartózkodó vokssal megszavazott passzus ugyanis kimondja, hogy Frattininek a római események kapcsán az olasz sajtónak tett nyilatkozatai ellentétesek a személyek szabad mozgásáról szóló irányelv szellemével és betűjével, és az EP felkéri a bizottsági alelnököt, hogy „az irányelv szellemiségét tartsa teljes mértékben tiszteletben”.

A képviselők egy részénél az vágta ki a biztosítékot, hogy az olasz származású biztos egy korábbi nyilatkozatában a roma bevándorlók sátorvárosainak lebontását szorgalmazta. „Hogy mit kell tenni, nagyon egyszerű. Menj be egy nomád táborba Rómában, és kérdezd meg tőlük: »Meg tudják mondani, hogy hol élnek?« Amennyiben nem tudják, akkor fogd meg őket, és küldd haza őket Romániába. Az európai irányelv így működik” – hangoztatta a később nagy port kavart nyilatkozatában Franco Frattini.

Az állásfoglalásA végül 306 igen, 186 nem, 37 tartózkodó szavazattal elfogadott állásfoglalás kiemeli, hogy „a személyek szabad mozgása az unió polgárainak a szerződések és az alapjogi charta által elismert egyik alapvető és elidegeníthetetlen joga és az európai polgárság egyik alappillére”. A szöveg részletesen felsorolja azokat az eseteket és módokat, amikor és ahogy egy tagállam kiuta-síthatja egy másik uniós ország polgárát (közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okok, indokolatlan teher a fogadó tag-államra, személyes helyzet értékelése, érthető írásbeli értesítés, fellebbezési lehetőség, legalább egy hónapos határidő stb.).

A képviselők szerint „a romákkal szemben ma is tapasztalható diszkrimináció és visszaélés az Európai Unió területén”, hozzá-téve, hogy e kisebbség integrációja és társadalomba való beilleszkedése, továbbá védelme sajnos továbbra is teljesítetlen cél-kitűzés. Az EP a szervezett bűnözés elleni fellépésre szólít fel, ugyanakkor „elutasítja a kollektív felelősség elvét, és határozottan megerősíti, hogy küzdeni kell a rasszizmus és az idegengyűlölet, valamint a nemzetiségen és az etnikai származáson alapuló


Aktuális hírek66

diszkrimináció és megbélyegzés valamennyi formája ellen, amint azt az Európai Unió alapjogi chartája is kimondja”. Az Euró-pai Parlament felkéri a Bizottságot, hogy „haladéktalanul dolgozzon ki globális stratégiát a romák társadalmi beilleszkedésére, felhasználva a beilleszkedési alapot és a strukturális alapokat a nemzeti, regionális és helyi hatóságok által a romák társadalmi beilleszkedésének biztosítása érdekében kifejtett erőfeszítések támogatására”. A képviselők emellett javasolják a romák társa-dalmi beilleszkedését segítő szervezetek hálózatának létrehozását is.


Hatékonyabb jogorvoslat a közbeszerzéseknél

November15-iülésénaTanácsformálisaniselfogadtaaközbeszerzésekveszteseiszámáraigénybevehetőjogorvoslatrólszólóirányelvekmódosítását,amelytőlaközbeszerzésekolcsóbbáválásátreméliazEU.

Az EU-ban a közbeszerzések összértéke évente eléri a GDP 18 százalékát, nagyon fontos tehát, hogy hatékony verseny ér-vényesüljön egy-egy kiírásnál. Ezt célozza az a közösségi előírás is, amelynek értelmében nem szabad különbséget tenni egy-egy tagállam cégei között a tendereken. Ám a határokon átnyúló verseny tényleges megvalósulását számos jogi és gyakorlati probléma akadályozza: ilyen például a hatékony jogorvoslati lehetőségek hiánya sok esetben.

A 89/665/EGK és a 92/13/EGK direktíva módosítására tett 2006-os javaslatával a Bizottság ezt a hiányt akarta megszüntetni. Ha ugyanis a közbeszerzések vesztesei világos és hatékony eljárásban bízhatnak, amely kellő elégtételt biztosít számukra egy-egy tisztességtelen döntés után, akkor nagyobb eséllyel lehet arra számítani, hogy valóban a legjobb és legolcsóbb ajánlatot tevő cégek győznek és az adófizetők a lehető legjobb tartalmat kapják pénzükért.

A Tanács és az Európai Parlament együttdöntési eljárása keretében hivatalosan most elfogadott irányelv-módosítás legfőbb eleme a türelmi idő bevezetése. Ennek értelmében a győztes kiválasztása után nem lehet azonnal folytatni a közbeszerzési tenderben foglaltak végrehajtását. Ebben a periódusban – tehát még a szerződéskötés előtt – a vesztes cégek fellebbezéssel élhetnek az illetékes hatóságoknál és akár új eljárás kiírását is elérhetik, ha szerintük a döntési folyamat nem volt tisztességes és méltányos. Ilyen türelmi idő már ma is létezik egyes tagállamokban. Minimálisan kötelező hosszáról sokáig vita volt, végül 10 napban állapodtak meg.


2008-as büdzsé: megvan a pénz a Galileóra

ElfogadtákmásodikolvasatbanatagállamokpéntekenazEU2008-asköltségvetésénektervezetét,ésazEurópaiParlamenttelisdűlőrejutottakamégnyitottkérdésekről,ígyaGalileoműholdasnavigációsrendszer

finanszírozásáról.Hosszas tárgyalások után pénteken késő este megszületett a politikai megállapodás a miniszteri Tanács és az Európai Par-

lament delegációja között a 2008-as költségvetés tervezetéről. A büdzsére második olvasatban még mindkét intézménynek rá kell ütnie a pecsétet.

A megállapodás a kifizetési előirányzatok szintjét 120,34 milliárd euróban szabta meg, ami a közösségi nemzeti össztermék (GNI) 0,956 százaléka. A büdzsé első olvasatában az Európai Parlament 124,19 milliárd eurót (a GNI 0,99%-át) szavazott meg kifizetési előirányzatként, míg a tanácsi első olvasat 0,95 százalékos szintet állapított meg. Az Európai Bizottság költségvetési tervezetében a GNI 0,97 százalékán javasolta a kifizetések szintjének rögzítését.

Az EU két fő költségvetési szerve között a Galileo műholdas navigációs rendszer finanszírozása volt a legvitatottabb pont, miután az Európai Parlament a projekt 2013-ig történő finanszírozásának megoldásától tette függővé a jövő évi költségvetés jóváhagyását. A tagállamokat pedig rendkívül megosztotta az a bizottsági javaslat, amely túlnyomórészt az idei agrárköltség-vetésben a gabonaárak rendkívül kedvező alakulása miatt fel nem használt pénzek átcsoportosításával kívánta előteremteni a Galileo finanszírozásához jövőre szükséges 2,4 milliárd, illetve az Európai Technológiai Intézet (ETI) működési költségeihez szükséges 309 millió eurós összeget. Mivel a forrás csak a 2007 és 2013 közötti pénzügyi perspektíva módosításával teremthető elő, a Tanács számára ez csak egyedi jelleggel volt elfogadható. A Galileo és az ETI finanszírozásához a jövő évi költségvetésből szükséges 2,7 milliárd eurót végül a következő módon különítették el:


Aktuális hírek 67

600 millió eurót csoportosítanak át az 1a „Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért” költségvetési alfejezetből (400 millió euró érkezik a 7. kutatási keretprogram közlekedési kutatásra elkülönített keretéből, további 200 millió eurót pedig különböző kiadásokból lecsípnek, így az Euratom vagy a kihelyezett ügynökségek költségeiből);500 millió euró tartalék felhasználása;1,6 milliárd euró összegben a pénzügyi perspektíva módosítása a 2007-ben fel nem használt források egy részének átcso-portosításával.

Az EP, a Tanács és a Bizottság külön nyilatkozatban erősítette meg, hogy a pénzügyi perspektíva módosítása és az előző évi maradék összeg átcsoportosítása kivételes intézkedés, amely nem teremt precedenst a pénzügyi perspektíva jövőbeni módo-sítását illetően. Az intézmények azt is megerősítették, hogy „bármilyen agrár maradványpénz felhasználása nem tekinthető precedensnek a jövőre nézve”. Egy, az ülés után kiadott magyar sajtóközlemény szerint „a kompromisszumos csomag – érin-tetlenül hagyva a középtávú költségvetési terv főösszegét és prioritásait – az előzetes magyar pozícióval összhangban került kialakításra, és minden tekintetben megfelel Magyarország érdekeinek”. Mint ismeretes, a magyar kormány ellenezte, hogy az agrárfejezetből csoportosítsanak át forrásokat a Galileóra, és az első költségvetési fejezet 1a. alfejezetén belüli prioritások átrendezését szorgalmazta.

Ugyancsak a nyitott kérdések közé tartozott a kül- és biztonságpolitika jövő évi finanszírozása, miután az Európai Parlament az e fejezeten belüli kiadások taktikai csökkentésével akarta engedményekre rábírni a tagállamokat a Galileo finanszírozásá-nak ügyében. A Tanács és az EP végül pénzügyi kötelezettségvállalási előirányzat formájában 285,25 millió euróban rögzítette a közös kül- és biztonságpolitikai kiadások összegét 2008-ra, és megállapodott arról, hogy az úgynevezett rugalmassági eszközt 70 millió euró erejéig is mozgósítani fogják e célra. A közös külpolitikai kiadások keretében kiemelt prioritásnak számít, és ezért több pénzt kap majd Koszovó és a Palesztin Hatóság.



Eseménynaptár, képzések68

Események, képzések – beszámolók

XXXIX Jegyző és Közigazgatás konferencia

Dr.BujdosóSándorönkormányzatiéslakásügyiszakállamtitkár2007.december6-ánaTörökbálintonmegtartott„XXXIX.JegyzőésKözigazgatás”konferenciántartottelőadásta„Jegyzőihatáskörökátalakítása”címmel.

A szakállamtitkár előadásában tájékoztatta a konferencián résztvevőket arról, hogy az önkormányzatok 2067 jegyzője (678 körjegyzője) által kezelt közigazgatási hatósági ügyek a jegyzők által ellátott mintegy 2500 feladat- és hatáskör 70 százalékát teszik ki. A települések között rendkívül nagy a különbség a személyi és tárgyi feltételek tekintetében, ami kihat a hatósági ügyintézés színvonalára is.

Mivel az igazgatástechnikai a megoldások (körjegyzőségek, körzetközponti jegyzői hatáskörök) a továbblépéshez nem elég-ségesek, a kormányprogram kimondta annak szándékát, hogy a jegyzői feladatok egy részét kistérségi szinten központosítsák, és jöjjenek létre a magas színvonalú szolgáltatást nyújtó kistérségi közigazgatási szolgáltató központok. A jegyzői feladat- és hatáskörök áttekintését követően az előkészítő munkák irányát az Államreform Bizottság Önkormányzati Albizottsága (ÁrB.) jelölte ki.

Az ÁrB. – radikális megoldásként – az önkormányzattól független, tisztán államigazgatási feladatot ellátó és csak állami finanszírozásból működő kistérségi közigazgatási hivatalok létrehozását tűzte ki távlati célként. A kistérségi közigazgatási hiva-talok felállítása teljesen új infrastruktúra kialakítását igényli. Ez a megoldás ezért – a költségvetési korlátokra tekintettel – csak hosszabb távon realizálható, és nem érinti a jegyző valamennyi hatáskörét.

A másik megoldás szerint maradna a jegyzői államigazgatási feladatellátás rendszere, de differenciáltabb módon, az egyes jegyzői hatáskörök kistérségi szintre emelése mellett. A szakmai felmérések szerint a jegyzők 1780 államigazgatási feladat- és hatásköre közül 1050 hatáskört lehetett kistérségi szintre telepíteni (lényegében a kistérségi közigazgatási hivatalok létreho-zásával is ugyanennyi hatáskör érintett). A kistérségi szintre emelhető jegyzői hatáskörök meghatározása során a következő rendező elvek vehetők figyelembe: az ügy intézése speciális szakértelmet igényel; a döntés, illetőleg a végrehajtás, valamint az ellenőrzés jog- és szakszerűségének biztosítása magasabb szakmai felkészültséget kíván meg, illetve ha a településeken jelent-kező alacsony ügyszám indokolja a hatáskör telepítését.

A települési szinten megtartandó jegyzői hatáskörök meghatározásában a rendező elvek a következők: a hatáskör ellátása az ügyfélközelség miatt indokolt; az ügyek egyszerűbb megítélésűek vagy nagyszámúak, s az intézkedés hatékonysága és gyor-sasága, illetőleg a helyismeret indokolja a települési szintű kezelést.

Az egyes jegyzői hatáskörök kistérségi szintre emelése – a jogszabály-módosítás szükségessége, illetőleg a költségvetési kihatások miatt – két ütemben valósulhat meg. Az első ütemben – 2009. január 1-jei hatálybalépéssel – azokat a hatásköröket célszerű kistérségi szintre emelni, amelyek nagy szakértelmet igényelnek, azonban a hatáskör gyakorlása során viszonylag ke-vés ügy keletkezik, és a hatáskör telepítése nem igényel törvénymódosítást. Egy később meghatározott időpontban kerülne sor a többi jegyzői hatáskör kistérségi szintre emelésére, ugyanis ezek a hatáskörök törvénymódosítást és a fogadó székhelyte-lepülések részéről nagyobb felkészülési időt igényelnek.

Az ügyfélközpontúság elvének érvényesítése érdekében ugyanakkor fel kell gyorsítani a kistérségi közigazgatási szolgáltató központok létrehozását is.

A kistérségi szolgáltató központok kialakítása is több szakaszban valósulhat meg. Az első ütem a szakmai előkészítésé: en-nek keretében alakíthatók ki az ügymenetmodellek, az igazgatásszervezési rendszerek, s kerülhet sor a központokban indítha-tó és intézhető ügyek szakmai előkésztésére.

További ütemben következhet a fizikai megvalósulás előkészítése, a pilotprojektek indítása, majd végül a kistérségi szolgál-tató központok kiépítésére vonatkozó pályázat kiírása 2009-ben.

A jegyzői hatáskörök kistérségi szintre emelése minden alternatíva esetén – mind a forrásoldal megteremtése, mind pedig a szabályozás kérdésében – körültekintő előkészítést igényel, mivel a szükséges költségvetési források nem vonhatók el auto-matikusan az érintett önkormányzatoktól. Ugyanakkor a hatáskör-telepítés feltételezi, sőt a jegyzői hatáskör központosítása szükségessé is teszi az államigazgatásért felelős kormány ráhatásának megerősítését is.


Eseménynaptár, képzések 69

A közigazgatási hivatalok vezetőinek értekezlete

Adr.KállaiErnőnemzetiésetnikaikisebbségijogokországgyűlésibiztosaáltalkezdeményezett,2007.december4-iértekezletenaközigazgatásihivatalokvezetőiakisebbségitörvénybőladódókülönfélejogértelmezések

problémáiróltárgyaltak.A kisebbségi ombudsman egyfajta „forródrótos” együttműködési megállapodás létrehozását kezdeményezte hivatala és az

önkormányzati tárca, valamint a közigazgatási hivatalok között.A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa azért kezdeményezte a közigazgatási hivatalok vezetői számára

az értekezlet összehívását, mert a kisebbségi törvényből adódó különféle jogelemzések sok esetben jogsértésekhez vezetnek, ezért az önkormányzatok felügyeletét ellátó közigazgatási hivatalok közös állásfoglalására van szükség.

Kállai Ernő szerint a vonatkozó törvény nem rendelkezik egyértelműen például arról, hogy intézmények megszüntetése esetén milyen jogai és kötelezettségei vannak az önkormányzatok felügyeletét ellátó szervnek. Példaként említette, hogy a kisebbségi törvény nem rendelkezik a szószólói jogkörről, pedig azzal korábban élni lehetett, ha egy településen nem alakult kisebbségi önkormányzat. A 2005-ben módosított jogszabály ezt a jogkört az önkormányzatok elnökeire ruházza, de erről egyértelműen nem rendelkezik. Mindössze utaló szabályok vannak a területi önkormányzatokra vonatkozóan is – fűzte hozzá az ombudsman.

Az értekezleten részt vett Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter, aki a zárt ajtók mögött tartott előadá-sát követően adott sajtónyilatkozatában úgy fogalmazott: a kisebbségek ügye főként a közigazgatási hivatalokban jelenik meg, ezért támogatja a kisebbségi ombudsman kezdeményezését a „forródrótos” együttműködési megállapodás létrehozására.

Bajnai Gordon szerint az effajta együttműködés jó példája volt a csörögi roma gyerekek ügyének kezelése, amikor is az is-kolakezdés előtt álló, intézmény nélkül maradt tanulók helyzetét úgy próbálták megoldani, hogy „kikapcsolták a bürokratikus rendszert”. A miniszter azt mondta: Magyarországon a kisebbségek kérdése, főként a romáké, olyan ügy, ami az ország fenntart-ható fejlődését meghatározza, és bár javulást csak 10-15 év múlva érezhetünk, a lépéseket most kell megtenni. Megjegyezte, hogy az uniós támogatásokból megvalósuló projektekhez már kisebbségvédelmi, esélyegyenlőségi terveket kell készíteni, és amennyiben erre nem kerül sor, illetve nem teljesül, a támogatási összegeket vissza kell fizetniük a nyertes pályázóknak.

Kállai Ernő az MTI-nek elmondta, hogy az értekezleten a tényleges tapasztalatokról számolnak be a közigazgatási hivatalok, közös állásfoglalást alakítanak ki a vitatott kérdésekben, és ha szükséges, egy eljárási rendet vagy akár törvénymódosítási ja-vaslatot is kidolgoznak.

Kállai Ernő szerint kevés az olyan jogvégzett ember, aki a kisebbségi jogban is járatos. Ezért az ombudsmani hivatal a köz-igazgatási hivatalok segítségével egy anyagi, szakmai és erkölcsi támogatást nyújtó rendszer kiépítését tervezi. A nemzeti és et-nikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa főként olyan fiatalokat támogatna, akik végzős joghallgatóként kisebbségi ügyek-ben vagy a közigazgatási hivatalokban szeretnének dolgozni. Közlése szerint a hivatalok vezetői támogatásukról biztosították a kezdeményezését, csakúgy, mint Bajnai Gordon önkormányzati miniszter. Így véleménye szerint akár a szeptemberi tanévtől kezdve biztosíthatnák a támogatást és a lehetőséget.

Kállai Ernő az MTI-nek elmondta azt is, hogy saját ösztöndíjrendszer létrehozását is tervezi, amely szintén jogászhallgatók-nak nyújtana támogatást; ennek részleteiről egyelőre nem kívánt többet elárulni.

Forrás: MTI


Elérhetőségek70

Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium

Miniszteri titkárság

Miniszteri Titkárság 441-1717

Sajtó és Kommunikációs Főosztály 441-1717

Kabinet

Miniszteri Kabinet 441-1306

Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály 441-1278

Államtitkárság

Államtitkár Titkársága 441-1733

Parlamenti Titkárság 441-1716

Közjogi és koordinációs szakállamtitkár

Szakállamtitkár Titkársága 441-1844

Jogi Főosztály 441-1333

Választási Főosztály 456-1600

Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály 441-1123

Ellenőrzési Titkárság 441-1441

Országos Katasztrófavédelemi Főigazgatóság 469-4101

Védelmi Titkárság 441-1294

Nemzetközi Titkárság 441-1466

Önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár


Önkormányzati Főosztály 441-1102

Közigazgatási Hivatali Jegyzői és Hatósági Főosztály 441-1140

Önkormányzati Gazdasági Főosztály 441-1344

Lakásügyi Titkárság 441-7745

Területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár


Területfejlesztési Főosztály 441-7719

Területrendezési és Településügyi Főosztály 441-7740

Építésügyi és Építészeti Főosztály 441-7770

Országos Fejlesztési és Programiroda 441-7230

Sport szakállamtitkár


Sport Főosztály 301-9250

Sportlétesítmény-fejlesztési Titkárság 301-9214

Turisztikai szakállamtitkár


Turisztikai Főosztály 225-6503

Önkormányzati forródrót

Az Önkormányzati Főosztály a helyi önkormányzatokról szóló törvény és a kapcsolódó jogszabályok alkalmazásának, értelme-zésének elősegítéséhez „Önkormányzati forródrótot” működtet, amelynek telefonszáma:

(061)441-1478

Felhívás

Az információs technológia terjedésével és költségta-karékossági szempontból indokoltnak tartjuk, hogy az Önkormányzati Tájékoztatót a lehetőség szerint minden esetben elektronikus formában juttassuk el az olvasók és érdeklődők részére. Erre való tekintettel kérjük a kedves Olvasókat, hogy az onkormanyzati_tajekoztato@otm gov hu e-mail címre szíveskedje-nek jelezni, amennyiben igényt tartanak az Önkormány-zati Tájékoztató elektronikus változatára. Kérem, hogy a hivatal e-mail címében bekövetkezett változást szintén ezen a címen szíveskedjenek jelezni.

Közszolgálati forródrót

A MeH Közszolgálati Főosztálya a köztisztviselők jogállásáról szó-ló törvény alkalmazásának elősegítéséhez „Közszolgálati forró-drótot” működtet, amelynek telefonszáma:

(061)441-2177(üzenetrögzítős)

Doppinginformációs vonal

A Sportkórház doppingellenőrző laboratóriumában dolgozók doppingkérdésekben a következő számon adnak felvilágosítást az érdeklődőknek:

(061)488-6124(munkanapokon, 8–16 óra között hívható)


Elérhetőségek 71

Állami főépítészekKeresztesSándor

államifőépítész,főosztályvezető

Illetékességi területe: a Nyugat-dunántúli régió (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék, Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg és Nagykanizsa m. j. városok), kivéve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Zala m-i települései.

Nyugat-dunántúliRegionálisKözigazgatásiHivatalÁllamiFőépítésziIroda9022 Győr, Vörösmarty u. 10./fax/üzenet: (06 96) 328-787, (06 96) 517-004E-mail: foepitesz@tfi-gyor hu

LantayAttilaállamifőépítész,főosztályvezető

Illetékességi területe: a Közép-dunántúli régió (Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyék, Székesfehérvár, Dunaújváros, Tatabánya és Veszprém m. j. városok), kivéve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Veszprém megyei települései.

Közép-dunántúliRegionálisKözigazgatásiHivatalÁllamiFőépítésziIroda 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9.Iroda: Petőfi út 5. II. emelet : (06 22) 512-250-től 259 -ig, (06 30) 248-9455Fax: (06 22) 512-250E-mail: allami foepitesz@fejer b-m hu

VirányiIstvánállamifőépítész,főosztályvezető

Illetékességi területe: a Dél-dunántúli régió (Baranya, Somogy és Tolna megyék, Pécs, Kaposvár, Szekszárd m. j. városok) és a Bala-ton Kiemelt Üdülőkörzet teljes területe1.

Dél-dunántúliRegionálisKözigazgatásiHivatalÁllamiFőépítésziIroda7400 Kaposvár, Csokonai u. 3. : (06 82) 502-650, (06 82) 502-659 Mobil: (06 20) 940-9239Fax: (06 82) 502-639 E-mail: foepitesz@ddrkh hu

KeszthelyiAlirodaNémethLászló8360 Keszthely, Lovassy u. 7/b.: 8361 Keszthely, Pf. 132.:(06 83) 511-445Fax: (06 83) 314-820E-mail: tfi balaton@t-online hu

1 A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet terülte a 2000. évi CXII. tv. 1. sz. melléklete szerinti 164 település

BernáthMihályállamifőépítész,főosztályvezető

Illetékességi területe: az Észak-magyarországi régió (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyék, Miskolc, Eger, Salgótarján m. j. városok)

Észak-magyarországiRegionálisKözigazgatásiHivatalÁllamiFőépítésziIroda3300 Eger, Kossuth u. 9.: (06 1) 516-224, (06 1) 311-640Fax: (06 1) 516-225E-mail: allamifoepitesz@heves b-m hu

Dr.HajnócziPéterállamifőépítész,főosztályvezető

Illetékességi területe: a Közép-magyarországi régió (Budapest főváros, Érd m. j. város és Pest megye).

Közép-magyarországiRegionálisKözigazgatásiHivatalÁllamiFőépítésziIroda1052 Budapest, Városház utca 7. II. 295. 1364 Budapest, Pf. 270. : (06 1) 485–6800 kp.Fax: (06 1) 266-2502Dr. Hajnóczi Péter (06 30) 941-6730; hajnoczi@pest b-m huKaddebó Krisztina (06 1) 485-6914; kabdebok@pest b-m huKiss Ágnes (06 1) 485-6945; kissa@pest b-m huKovács Bea (06 1) 485-6800/6287 m.; kovacsb@pest b-m huKovács Zsófia (06 1) 485-6800/6289 m.; kovacs zsofia@pest b-m huKövesi György (06 1) 485-6800/6220 m.; kovesigy@pest b-m huTóth József (06 1) 485-6916; toth jozsef@pest b-m hu

AratóAndrásIstvánállamifőépítész,főosztályvezető

Illetékességi területe. az Észak-alföldi Régió (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék, Debrecen, Szolnok, Nyíregyháza m. j. városok).

Észak-alföldiRegionálisKözigazgatásiHivatalÁllamiFőépítésziIrodaIroda: 4024 Debrecen, Vármegyeháza u. 1/b. 4002 Debrecen, Pf. 83., 4024 Debrecen, Piac u. 54.: (52) 533-477, (52) 348-007/fax/üzenet: (52) 348-481E-mail: allami foepitesz@hajdu b-m hu

CsohányKláraállamifőépítész,főosztályvezető

Illetékességi területe: a Dél-alföldi régió (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyék, Kecskemét, Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Szeged m. j. városok)

Dél-alföldiRegionálisKözigazgatásiHivatalÁllamiFőépítésziIroda6720 Szeged, Arany János u. 7. 6701 Szeged, Pf. 429./fax/üzenet: (06 62) 555-350, (06 62) 555-351E-mail: tfiszeged@invitel hu








Figyelmébe ajánljuk!72

A DUNA PALOTA KÜLÖNLEGES ÉTTERMI KEDVEZMÉNYE

Tisztelt Polgármester Asszony/Úr!A Szent Korona, a főváros műemlékeinek, nevezetességeinek megtekintésére szervezett város- és színházlátoga-tások, iskolai kirándulások, budapesti kulturális programokon való részvétel alkalmából a Duna Palota és Kiadó étterme szeretettel várja Önöket ebédre, illetve vacsorára.

KínálatunkbólEgytálételek: 800 forint

(előzetes megbeszélés alapján)Kétfogásos menü: 1500 forint

(Leves csészében, frissensült körettel) Különmenü elkészítését is vállaljuk.

Éttermünk nyitva tartásaHétfőtől szombatig: 12.00–23.00 óráig

(vasárnapi nyitva tartás: az étterem vezetőjével való előzetes megbeszélés szerint)

Előzetes bejelentkezésÉrkezés előtt 5 nappal Telek Péter étteremvezetőnél.Telefon: (06 20) 934–6352; (06 1) 235–5524Címünk: Budapest V., Zrínyi u. 5.

Megközelíthetőa Parlamenttől 5 perc séta, vagy a 2-es villamossal 1 megálló az Akadémiáig, illetve a Szent István-bazilikától 5 percnyi séta a Lánchíd irányába.

Az alábbi minta szerinti megrendelését előzetes egyeztetés után a következő faxszámra kérjük elküldeni: (06 1) 235–5507

mEGRENDELŐ

A .............................................................................................................................................................................................................. (cím)

megrendel Önöktől ................... db egyfogásos és .............. db kétfogásos menüt 2007........................-én ............. órára.

Fizetés: készpénzben.

......................................................................... (dátum) .........................................................................

aláírás

Telefon:

Fax:

P. H.

E-mail címünk: info@dunapalota hu


Documents

Kellemes ünnepeKet KívánunK minden Kedves olvasónKnaK! · A tartalomból: 2007/12 Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium folyóirata XVII. évfolyam 12. szám