Upload
ianthe
View
80
Download
1
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Kéntartalmú szerves vegyületek , Nitrogéntartalmú szerves vegyületek. Dr. Bak Judit. Kéntartalmú szerves vegyületek csoportosítása Kémiai tulajdonságaik és reakcióik. Tiovegyületek. T iovegyületek - a szénvázban, vagy a funkciós csoportban - az oxigént kén helyettesíti. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
1
Kéntartalmú szerves vegyületek,
Nitrogéntartalmú szerves vegyületek
Dr. Bak Judit
2
Kéntartalmú szerves vegyületek
csoportosításaKémiai tulajdonságaik
és reakcióik
3
Tiovegyületek - a szénvázban, vagy a funkciós csoportban - az oxigént kén helyettesíti.
A tiovegyületek a velük analóg szerkezetű oxigén vegyületekkel hasonló tulajdonságokat mutatnak, bár a kénnek az atomrádiusza sokkal nagyobb, mint az oxigéné.
R-OH R-SH Ar-OH Ar-SH
alkohol tioalkohol fenol tiofenol
R-O-R’ R-S-R’
éter tioéter
Tiovegyületek
4
Tioalkoholok - tiolok
– IUPAC nomenklatura: válaszd ki a leghosszabb szénláncot és nevüket a szubsztituciós nomenklatura szerint –tiol utótaggal (vagy merkapto- előtaggal) képezzük.
Példa:
CH3-CH2-SH HS-CH2-CH2-CH2-CH2-SH
etántiol 1,4-butánditiol
CH3CH2CH2SH CH3CHCH2CH2SHCH3
HSCH2CH2OH
2-merkaptoetanol
propántiol 3-metil-1-butántiol
5
Tiolok az alkoholoknál több nagyságrenddel erősebb savak. Tioalkoholok, a kénhidrogénhez hasonlóan savas karakterű vegyületek.
Aciditás: H2O < H2S
R-OH < R-SH
Bázicitás: R-O- > R-S-
Nukleofilitás: R-O- < R-S-
Tiolok kémiai tulajdonságai
A tiolok nagyobb aciditása abban nyilvánul meg, hogy tömény alkáli-hidroxidokkal sóképzés közben reagálnak.
6
Reakciók: 1. Tioéterek előállítása SN2
1. R-Br + R’-SH R-S-R’
Alkil-halogenid tioalkohol tioéter
2. Tiolok enyhe oxidációja:
2 R-SH + I2 R-S-S-R + 2 HI
tioalkohol diszulfid
Tiolok reakciói
. ClClNa2S
S2Na
+Cl
-SN2
Thiolane(Tetrahydrothiophene)
1,4-Dichlorobutane
++
1,4-diklór-bután tiofán
7
3. Tiolok erélyes oxidációja
Tiovegyületek reakciói
karbonsav tioalkohol tioészter
25oC 25oC
Methyl phenyl sulfide
Methyl phenyl sulfoxide
Methyl phenyl sulfone
S-CH3S-CH3H2 O2 NaIO4
OS-CH3
O
O
tioéter szulfoxid szulfon
4. A tioalkoholok és tiofenolok karbonsavakkal
tioésztert képeznek.
O O
R-C-OH + SH-R’ R-C-S-R’ + H2O
8
Tiovegyületek reakciói
Aldehidek + tioalkohol = tiofélacetál
5. A tioalkoholok aldehidekkel tiofélacetálokat képeznek.
O OH
R-C-H + SH-R’ R-CH-S-R’
9
Biokémiai jelentőségű S-tartalmú
szénvegyületek
10
Aminosavak oldallánca: Metionin tioéter- kötést a cisztein tioalkoholos csoportot tartalmaz
metionin cisztein
(Met) (Cys)
11
Cisztin képződés
cisztin
cisztein cisztein
oxidáció
12
Koenzim A (HS-CoA)
N
N N
N
OC CH2 CH2 NH
C C
O
C
H
OH
CH3
CH3
CH2 O P O P O
O O
O O
CH2
H
O
P
O
O O
OH
HH
H
NH2
O
CH2 CH2SH NH
Koenzim A (HS-CoA)
Adenin
Ribóz-3-foszfát
PirofoszfátPantoténsavCiszteamin
13
Liponsav
S
S
OH
C
CH2
CH2
CH2
CH2
CH
CH2
CH2
O
NH
S
S
C
CH2
CH2
CH2
CH2
CH
CH2
CH2
O
Lys
SH
SH
CH2
CH
CH2
CH2
Liponsav
6,8 - ditio - oktánsav
Polipeptid
ox.ox. red.red.
14
Nitrogéntartalmú szerves vegyületek
csoportosítása
15
Nitrogéntartalmú szerves vegyületek
csoportosítása:Aminok
16
Ammónia
3oAmine
Az aminok ammónia származékok - az ammónia 1, 2, 3, hidrogénjét szerves (alkil, vagy aril-) csoporttal helyettesítve primer, szekunder és tercier aminokat kapunk.
N
HH
H N
RR
R
..
107O
..
107O
Amin
17
H2NEt HNEt2 NEt3
H2NMe HNMe2 NMe3
where Et = CH2CH3
ethylamine diethylamine triethylamineprimary secondary tertiary
where Me = CH3
methylamine dimethylamine trimethylamineprimary secondary tertiary
AminokAminok
primer aminprimer amin szekunder amin szekunder amintercier amintercier amin
ahol
ahol
primer amin szekunder aminprimer amin szekunder amin tercier amin tercier amin
18
IUPAC nevezéktan
1. Válaszd ki a leghosszabb szénláncot és nevüket a szubsztitúciós nomenklatura szerint –amin utótaggal képezzük.
2. A nitrogénen található szubsztituensek az N- prefix jelölést kapják.
NH2CH2CH2CHCH2CH3
Br
CH3CH2CHCH2CH2CH3
N(CH3)2
3-bróm-1-pentil-amin N,N-dimetil-3-hexil-amin
(CH3CH2)2NCH3
dietil-metil-amin
NHCH3
ciklopentil-metil-aminciklopentil-metil-amin
19
Kvaterner ammóniumsó
R’
R-N-R” Cl-
R’”
+
20
AromAromás aminokás aminok
NH2
anilin
NCH3
CH3
N,N-dimetil-anilin
NH2
H3C
4-metil-anilinp-toluidin
21
Amino-csoport, mint szubsztituens
• Ha a molekulában van magasabb prioritású funkciós csoport akkor, szubsztituensként jelöljük a vegyület nevében és amino-csoportnak nevezzük.
NH2CH2CH2CH2COOH
NHCH3
OH
4-amino-butánsav
2-metil-amino-fenol
22
Forráspont
• N-H kötés kevésbé poláros, mint az O-H.• Gyengébb a hidrogén-híd kötés a molekulák között.• A víznél alacsonyabb forráspontúak.• A tercier aminok nem alkotnak hidrogén kötést.
Oldhatóság
• A kisebb aminok (<6 C) oldódnak vízben.• Minden amin hidrogén kötésre képes mind a vizzel, mind
az alkoholokkal.• Az aminok szaga a rothadó haléra emlékeztet.
23
Aminok, mint optikai izomerek - Enantiomerek
N
CH2CH3H3C
+N
CH3H3CH2C
enantiomers
+
A nitrogén a kiralitás centrum
Enantiomerek
24
Aminok kémiai tulajdonságai: bázikus jellegűek
• A nemkötő elektronpárt tartalmazó nukleofil nitrogénatom mind protonokat, mind alkil csoportokat megköthetnek
• Vizes oldatuk bázikus karakterű.• Az alkil-aminok gyakran erősebb bázisok, mint az
ammónia. • Bázikus jelleg: szekunder > tercier =primer
alkilaminok > ammónia > arilaminok > heterociklusos N-tartalmú vegyületek
25
NH2
H Cl
N
H
H
H Cl
Base + Acid = Ammonium Saltamin HCl (sav) kvaterner alkilammónium só
Az aminok proton akceptor tulajdonságúak – bázisok.
Aminok kémiai tulajdonságai: bázikus jellegűek
26
Aminok kémiai reakciói: alkilezés
• Előállításuk: Az aminok alkilezhetők ilyenkor magasabbrendű aminok keletkeznek.
CH3CH2CHCH2CH2CH3
N(CH3)3
CH3CH2CHCH2CH2CH3
NH23 CH3I
NaHCO3
+ _I
Primer amin + alkilhalogenid = szekunder amin
szekunder amin + alkilhalogenid = tercier amin
27
Aminok kémiai reakciói: acilezés
• Az aminok acilhaloidokkal (savhaloidokkal) acilezhetők. Az aminok acilhaloidokkal (savhaloidokkal) acilezhetők.
• Arilamin + savklorid Arilamin + savklorid
NH2
CH3 C
O
Cl
NH
C
O
CH3
N
HCl eltávozik
28
Aminok kémiai reakciója: reakció karbonil- csoporttal C=O
• Ammónia és a primer aminok karbonil-csoporttal addicionálva imint (Schiff bázist) képeznek.
CR R'
O+
H+
H+
Y NH2 CR R'
HO N H
Y
CR R'
N
Y
Y = H vagy alkil keletkezik iminY = OH keletkezik oximY = NHR keletkezik hidrazon
Schiff bázis
29
Aminok kémiai reakciója: szulfonamid képzés
• Primer és szekunder aminok szulfonil-kloriddal reagálva szulfonamidot képeznek
R NH2 S
O
O
R' Cl S
O
O
R' NH R
H
+Cl
_base S
O
O
R' NH R
Számos antibakteriális kemoterápiás szer származtatható a benzolszulfonsavból,ezeket összefoglaló néven szulfonamidoknak nevezzük.
NH2
S OO
NH2
30
Aminok oxidációja
• Aminok könnyen oxidálódnak akár levegőn is vagy oxidálószerekkel pl.: H2O2
=>
• Szekunder aminok hidroxilaminná oxidálódnak (-NOH).
Tercier aminok amin-oxiddá (-N+-O-) oxidálódnak.
31
Biokémiai jelentőségű amino csoportot
tartalmazó szénvegyületek
32
Aminosavak szerkeze:• aminocsoport (a prolin kivételével)• karboxilcsoport• R- oldalláncban különböznek egymástól
(→eltérő a méretük, töltésük, fizikokémiai tulajdonságaik)
Biológiai jelentőségű amino csoporttal rendelkező vegyületek: - aminosavak
Aminocsoport
R-oldallánc
Karboxil-csoport
α C-atom
33
R
apolároshidrofob
(-) (-)(+) (+)
(+)
bázikus
savas
töltés-nélkülipoláros
Az aminosavak csoportosítása
34
Néhány aminosav térszerkezete
Alanin izoleucin fenilalanin szerin glutamin
aszpartát
lizin
35
TRANSZAMINÁLÁSTRANSZAMINÁLÁS
Aminosav NHAminosav NH22-csoportja -csoportja - ketosav ( - ketosav (-ketoglutársav,-ketoglutársav,
oxálecetsav, piroszőlősav) oxálecetsav, piroszőlősav) - szénatomjára kerül.- szénatomjára kerül.
-KETOSAV2+AMINOSAV1 -KETOSAV1 + AMINOSAV2
36
• Koenzimjük a B6-vitamin
(piridoxál-
foszfát)
Transzaminázok működéseTranszaminázok működése
37
A. Szerotonin or 5-hidroxitriptamin (5-HT)
B. Norepinefrin or noradrenalin
C. Dopamin
5-HT
NE
DA
Biogén aminok
38
Nitrogéntartalmú szerves vegyületek csoportosítása:
- Hidrazin- Nitril vegyület, - Nitrozóvegyület- nitrovegyületek
39
Nitril vegyületek • Nitrilek, a H-CN származékai, • A nitrilekre jellemző reakció: SN nukleofil szubsztitúció• Szerves vegyületekben -CN gyököt nitril csoportnak
nevezzük.
N N
N N
Nuc+Cl- Nuc-
-
Aril-nitril
N N
N N
CN+Cl- CuCN
-+ KCN
40
Nitrozovegyületek
• Nitrozo vegyületek, melyekben nitrozo csoport -N=O található.
R-N=O R-O-N=O
Nitrozóalkán salétromsav észter
Hidrazin származékok
• Hidrazin származékokban a hidrazin egy vagy több hidrogén atomját szerves (alkil, aril) csoportok helyettesítik.
H2N-NH2 R-NH-NH2
hidrazin
41
Nitrovegyületek
• -NO2 csoportot tartalmazó szerves vegyületek. • A -NO2 csoport reakciója: redukálódnak -NH2 csoporttá
katalizátor, vagy Zn és HCl jelenlétében.• Gyakran használják anilin szintézisére ezt a reakciót.
CH3
NO2
Zn, HCl
CH3CH2OH
CH3
NH2
42
Egy gyűrű egy nitrogén heteroatom
Emlékeztető!
=>
N
H
N
H
N
HN N CH3
AziridinPirrol
PirrolidinPiridin
2-metil-piridin
43
Nitrogéntartalmú szerves vegyületek
csoportosítása:savamidok
44
NC R
R'
O
NC R
R'
O
Savamidok
1. A savamidok amfoter karakterű vegyületek, melyek igen jó hidrogénkötés képzők.
2. Ennek oka, hogy a nagy elektronsűrűségű oxigén jó akceptor, míg a N-H kötésben levő proton jó donor. Ez a sajátosság igen fontos a fehérjék szekunder szerkezetének kialakításában, ahol a peptid kötések között H-hídak alakulnak ki.
H H
45
Savamid kötés – peptid kötés
46
Savamid sík
A peptidek tautomer rezonanciája (geometriai izoméria)
47
Polipeptidek- szekunder struktúrát
biztosító H-hídak
48
OC
CH3 NH2
OC
H NH2 NH2
O
OC
NH2 NH2
RCNH2
HCOOH
acetamide benzamide
urea
AMINO ACIDS
formamide
Fontosabb savamidok
49
Foszfortartalmúszerves vegyületek:
Foszforsav származékok
50
Savanhidridek- glicerinsav-1,3-biszfoszfátSavanhidridek- glicerinsav-1,3-biszfoszfát
C
CH2
OH
O P
O
O
O
H
CH
O
OH P O
O
O
C
CH2
OH
O P
O
O
O
H
C O P O
O
O
O
NADH H+
Glicerinaldehid-3-foszfát
+ NAD+ + +
1,3-biszfoszfoglicerát
+
Jelentős mértékben exergonikus redox reakció (Go = - 43 kJ/mol)Energiája vegyes savanhidrid (makroerg) kötés kialakítására használódik fel.
A glikolízis első energiakonzerváló reakciója
GGoo = 6,3 kJ/mól = 6,3 kJ/mól
51
Foszforsav származékok
52
DNS szerkezete
53
DNS és komponensei
DNS
deoxiribonuklein sav
4 bázis
A =
T =
C =
G =
Adenin
Timin
Citozin
Guanin
Nucleozid
bázis + cukor (deoxiribóz)
Pirimidin (C4N2H4) Purin (C5N4H4)
Nucleotid
bázis + cukor+ foszfát csoport
4’
5 ’
3 ’ 2 ’
1 ’
O
sug a r
P OO -
O -
P O 4--
HHH H
HO H
C H2O
O H
54
A nukleotidok kötődése
5’
3 ’
3’
3 ’
3 ’
3’
5’
3 ’
3’
What next?
3’ 3 ’
3 ’
3’
2nm
Hidrogén kötés
N-H------N
N-H------O
Adenin
Guanin
Timin
Citozin
A nukleotidok kapcsolódása:
Az első nukleotid 3’-OH vége kötődik a következő nukleotid 5’-foszfát csoportjához.
55
Bázis párosodás
5’
3 ’
3’
3 ’
3 ’
3’
5’
3 ’
3’
3 ’
3 ’
3’
G
C
T
A
T
A
G
C
T
A
Bázis párosodás(Watson-Crick):
A/T (2 hidrogén kötés)
G/C (3 hidrogén kötés)A purin bázis a pirimidin bázissal alkotja a DNS kettős spirált.
DNS bázisok szerveződése:
A + G = T + C (Chargaff szabály)
56
ribonuklein sav
4 bázis
A =
U =
C =
G =
Adenin
Uracil
Citozin
Guanin
Pirimidin (C4N2H4) Purine (C5N4H4)
Nukleozid Nukleotid
bázis
HHH H
O HO H
C H2O
O H
+ cukor (ribóz)
4’
5 ’
3 ’ 2 ’
1 ’
bázis + cukor + foszfát
O
sug a r
P OO -
O -
P O 4--
RNA
RNS szerkezete
Timin (DNS) Uracil (RNS)
57
Köszönöm a figyelmet!
Gondolom kutyául elfáradtak…