Kérdések:Kérdések:

1. Melyik félév hosszabb: a téli vagy a nyári?

2. Lehet-e valaki jogász diplomával, festőművész létére csillagász?

3. Milyen fontos tudományos munka született egy külföldi tudós budapesti „börtönévei” során?

Jégkorszak(ok)!!!

Pleisztocén éghajlatváltozások:

az utóbbi 2,4 millió év

geomorfológiai, geológiai, paleontológiai bizonyítékok

morénáhalmok, gleccservölgyek, lösz, eltemetett talajok

növény-, állatmaradványok

Jégkorszakok és köztes melegebb időszakok váltogatták egymást:

GLACIÁLISOK - INTERGLACIÁLISOK

STADIÁLISOK - INTERSTADIÁLISOK

(Klasszikus: Günz, Mindel, Riss, Würm;

Ma: Oxigén-izotóp fázisok)

Oxigénizotóp-arányok változása

Jégkorszakok kialakulásának éghajlati jellemzése

Alap: sarkvidéki ill. magashegységi jégtakarók terjeszkedése

Éghajlati övek elcsúszása

Közvetlen ok: Napból érkező besugárzás alapján

NEM a hideg tél, hanem a HŰVÖS NYÁR

pozitív hóháztartás

Tehát az a jó, ha az évszakok közti különbség csökken!

(„Köppen-féle küszöbérték”: 450 kánoni egység = 450*43,95 J/cm2/min)

OKok

1. Terresztrikus elméletek (lemeztektonika, vulkanizmus, légkörzés, óceánok áramlási rendszere, stb.)

2. Extraterresztrikus elméletek

a) Föld pályaelemeinek változása (precesszió; apszisvonal elfordulása; excentricitás, tengelyferdeség változásai)

b) egyéb (pl. változó napsugárzás; becsapódás, stb.)

Tengelyferdeség () változása

Értéke: 23°17’ ± 55’

Periódusa: 40 000 év

Ha nő Nap maximális deklinációja nő

(térítők a sarkok felé mozdulnak el) nyár melegebb, tél hidegebb

Ha csökken Nap maximális deklinációja csökken

(térítők az Egyenlítő felé mozdulnak el) nyár hűvösebb, tél enyhébb

csökkenése kedvez az eljegesedésnek

Megj.: É-i és D-i féltekén ugyanúgy hat!

Perihélium hosszának () változása

DEF: Perihélium hossza (): ez egy szög!!!!

tavaszpont irány és a nagytengely (perihélium-irány) szöge

meghatározza: precesszió (tavaszpont hátrálása) + apszisvonal elfordulása

periódus: 21 800 év

Tavaszpont ()Őszpont ()

Téli félév

Ez határozza meg a téli és a nyári félév hosszát,

és hogy mikor vagyunk napközelben.

(Jelenleg: 102°; 7,5nap)

P

A

P

Téli félév

Tavaszpont ()

Őszpont ()

A

Perihélium hosszának 4 helyzete

Ha =0°, 180° : tél hossza = nyár hossza; téli besugárzás = nyári besugárzás

Ha =90°:

É-i félteke: hosszú nyár, de kis besugárzás (afélium)

rövid tél, de nagy besugárzás (perihélium)

D-i félteke: fordítva

Ha =270°: fordítva

évszakok különbsége csökken → jégkorszak

A

Téli félév

Tavaszpont ()

Őszpont ()

P

É-i és D-i félteke eltérő!

sin = ±1 kedvez a jégkorszaknak

ATavaszpont

()Őszpont

()

P

Téli félév

P

Téli félév

Tavaszpont ()

Őszpont ()

A

Excentricitás (e)

Napközel, naptávol arányát meghatározza

besugárzott energia mennyiség

előző tényezőt erősítheti vagy gyengítheti!

e · sin kifejezés alapján értékelhető az összetett hatás

periódusok nem teljesen szabályosak és az amplitúdók sem egyformák!

e nagy e kicsi

Tengelyferdeség

Precessziós index

Excentricitás

Pályaelemek együttes hatása

± e · sin

Milankovič – Bacsák elmélet

csillagászati okokkal magyarázni a jégkorszakok kialakulását

(első ötletgazda: Joseph Adhémar francia matematikus, 1842)

Milankovič (1924) – Bačák (1940)

- 650 000 évre visszamenőleg a pályaelemek alapján

- különböző földrajzi szélességekre korrigált besugárzás értékek

Mikor és hol csökken a Köppen-féle küszöbérték alá?

- 9 egybeesés és e · sin között

- a nyári napsugárzás mennyisége akár 20 százalékkal is változhat az északi sarok közelében.

Bacsák Gy.: (1870-1970, jogász, festőművész, csillagász, geológus, asztalos, ács, halász, Fonyód régésze)

pontosította a számításokat

klímakilengések tartamát is megadta

4 klímatípus: glaciális,

szubarktikus (forgástengely egyenesebb),

szubtrópusi (forgástengely ferdébb),

antiglaciális

A „puding próbája”: csillagászati elmélet, földrajzi tények

1) A tényleges eljegesedési időszakok hosszabbak mint a csillagászati számítások alapján

Ok: az eljegesedés megindulása köthető a módosult pályaelemekhez, utána a kialakuló jégtakaró „konzerválja” a hideget

2) Hogy lehet, hogy a két félteke (sarkvidékek+magashegységek) egyszerre jegesedett el?

Válasz:

A) az egyidejűség csak látszólagos, kis eltérések (~10 000 év) lehettek É és D között, ami belefér e · sin gyors periódusába – EZ NEM IGAZ!

B) az évszakok jellegének az északi félgömbön bekövetkező változásai valamiképpen átterjednek a déli féltekére is („óceáni szállítószalag”)

A „puding próbája”: csillagászati elmélet, földrajzi tények

3) Hogyan lehet, hogy a perm végétől a pleisztocénig a Földnek nem volt jégsapkája? (Sőt a földtörténet csupán 1 ezrelékében volt…)

A) Lemeztektonikai magyarázat: kontinensek eltérő elhelyezkedése módosítja a Földfelszín energiamérlegét, pl. ha a térítők mentén sok az óceán, akkor melegebb az éghajlat, vagy, ha a sarkvidékeken nincs kontinens, akkor a jégtakaró nehezen tud kialakulni. A csillagászati ciklusok csak „kedvező” körülmények közepette tudnak érvényesülni.

B) Kisebb a kozmikus sugárzás (galaxis kis spirálkarjában vagyunk)

Összevetve az oxigénizotópos görbékkel, úgy tűnik igen, meghatározó a kb- 100 000 éves hosszú ciklus, erre rakódnak a rövidebb idejű (23 000 év, 41 000év) ciklusok.

Vannak, akik cáfolják és pl. a Földpálya ferdeségével magyarázzák a ciklusokat.

De a pontos lefutás, átmenetek csak a földi szférák együttes figyelembevételével magyarázhatók.

4) Mi az igazság? (Azaz a Milankovič-Bacsák elmélet helyesen magyarázza-e a jégkorszakok kialakulását?)