Kérdések a kisfilmhez

Készítette: Császár Judit1

1. TételBaleset történt a munkahelyén. A baleset kivizsgálása során vegye figyelembe a munkahely tárgyi feltételeinek megfelelőségét munka-, tűz- és környezetvédelmi szempontok szerint! Állapítsa meg, hogy sérülés bekövetkezésekor az elsősegélynyújtás eszközei, feltételei rendelkezésre álltak-e! Készítsen intézkedési tervet, hogy az eszköz feltétel rendszer, rendelkezésre álljanak!

Készítette: Császár Judit

2

Kérdések a kisfilmhez Milyen kézi szállítóeszközöket láttál

a kisfilmen? Hogyan kell az egyes

szállítóeszközöket helyesen használni?


3

A biztonságos munkavégzés személyi és tárgyi feltételei: Személyi feltételek:

Megfelelő életkor, képzettség, munkára alkalmasság jogszerűen végzi munkáját, egészségi alkalmasság, időszakos orvosi felülvizsgálat, időszakos biztonságtechnikai tűz- és

környezetvédelmi oktatás megléte.


4

Tárgyi feltételek:

A munkahely, az építmény a munkavégzés jellegének megfelelő, engedélyezett, tűz és környezetvédelmi szempontok szerint is.

A kijáratok és menekülési útvonalak szabadok, menekülési kiürítési tűzriadó tervek léteznek. Kézi és telepített gépek megfelelő

biztonságosak, időszakos felülvizsgálatuk meg van. A kézi szerszámok tárolása biztonságos.


5

Munkahelyek környezetvédelmi feltételei: Kommunális hulladék biztonságos tárolása,

elszállítása és ennek dokumentálása. Környezet szennyező anyagok, veszélyes

anyagok, keletkezésének minimálisra szorítása, hulladék biztonságos tárolása, elszállítása és ennek dokumentálása.

Környezetre veszélyes: pl. légszennyezés (CO2), talaj szennyezés( olaj), vízszennyezés (vegyszerek), élővilág pusztítása, épített környezet .


6

Munkahelyek legfontosabb tűzvédelmi követelményei: Tűzvédelmi szabályzat készítése. Ebben tűzriadó terv készítése.

A terv tartalmazza a tűzjelzések és épületek kiürítésének módját, a riasztás rendjét.

Az elvégzendő teendőket, megnevezi a veszélyforrásokat, és a felelős

személyeket. a helyszín rajzot, vízvételi helyet, tűzoltó

anyagok, és főkapcsolók helyeit.


7

Munkabalesetek, balesetek kivizsgálásának eljárási szabályai: Bejelentési kötelezettség, együttműködési

kötelezettség. Nyilvántartási kötelezettség. Kivizsgálási kötelezettség, és

dokumentálási kötelezettség. Egészség biztosítók értesítése

http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=301


8

Az elsősegélynyújtás személyi, tárgyi, szervezési feltételei az adott munkahelyen


9

Az elsősegélynyújtás olyan első, azonnali beavatkozás, amelyben a sérültet részesítjük hirtelen egészségkárosodás, rosszullét esetén az orvos vagy a mentők megérkezéséig.

Az elsősegélynyújtás célja, hogy a beteget életben tartsa, stabilizálja állapotát, enyhítse fájdalmát, szenvedését, szorongását.


10

Az elsősegélynyújtás személyi feltételei:

legyen képzett, gyors határozott, naprakész ismeretek Ne kapkodjon, reális helyzetfelismerése

legyen, ne kockáztasson, csak a legszükségesebb

beavatkozásokat végezze.


11

Tárgyi és szervezési feltételek: Legyenek biztosítottak a mentéshez

szükséges eszközök, mentőláda, újraélesztő eszközök, szállító eszközök, mentési útvonal, elsősegély helység,

Mentést irányító személy


12

Veszélyes hulladékok gyűjtése, tárolása, szállíttatása, ellenőrzése

A veszélyes hulladékok gyűjtése a nem veszélyes hulladékoktól elkülönítetten történik, jogszabályban előírtaknak megfelelően kialakított gyűjtőhelyeken és gyűjtőedényekben.

Minden telephelyen kialakításra kerültek gyűjtőhelyek, ahol a munkatársak elhelyezhetik a munkájuk során keletkező veszélyes hulladékokat.


13

Jogszabályi előírások alapján évente legalább egy alkalommal, vagy mennyiségtől függően többször is elszállítatásra kerülnek a hulladékok.

Az elszállítást szállításra és a kezelésre vonatkozó, engedéllyel rendelkező cégek végzik. Szerződéskötés után, ezek a cégek gondoskodnak a hulladék ártalmatlanításáról, újrahasznosításáról, és megfelelő elhelyezéséről.

Folyamatosan ellenőrizésre kerül a gyűjtőedények és a gyűjtőhelyek állapota.


14

Nem veszélyes hulladékok gyűjtése, tárolása A nem veszélyes hulladékok gyűjtése a veszélyes

hulladékoktól elkülönítetten történik. Elkészítettük egyedi hulladékgazdálkodási

tervünket, melyet a hatóság jóváhagyott. Folyamatosan ellenőrizzük a gyűjtőedények,

gyűjtőhelyek állapotát. Folyamatosan kerülnek elszállításra a nem

veszélyes hulladékok. Az elszállítást a szállításra és a kezelésre vonatkozó, a

környezetvédelmi hatóság által kiadott, engedéllyel rendelkező, cégekkel végeztetjük, melyekkel szerződést kötöttünk.


2. tétel


16

A raktározás és tárolás legfontosabb szabályai A raktárban csak a megnevezésének

megfelelő anyagok tárolhatók A raktárban csak a kioktatott

személyzet tartózkodhat A polcok nagy teherbírásúak és

rögzítettek legyenek Legyen megfelelő a világítás és a

közlekedési útvonalak


17

A raktározás és tárolás legfontosabb tűzvédelmi előírásai A raktárnak a bennük tárolt anyagoktól

függően megfelelő tűzvédelmi besorolásúnak kell lennie: A : Fokozottan tűz és

robbanásveszélyes B: Tűz és robbanásveszélyes C: Tűzveszélyes D: Mérsékelten tűzveszélyes E: Nem tűzveszélyes


18

A villamos berendezések főkapcsolóit, tűz, füst és hőérzékelőket szabadon kell hagyni

A munkakörnyezetet a biztonságos munkakörnyezetnek megfelelően alakítjuk ki.

A veszélyes anyagok tárolására vonatkozó előírásokat be kell tartani


19

Hulladékok fogalma Olyan feleslegessé vált,a

keletkezés helyén fel nem használható, különböző mennyiségű és minőségű anyag melynek kezeléséről gondoskodni kell.


20

Hulladékok csoportosítása Települési vagy kommunális hulladék Ipari,mezőgazdasági hulladék Veszélyes, nem veszélyes hulladék. Lehet szilárd,cseppfolyós,iszap és gáz

halmazállapotú.


21

Raktározással kapcsolatos legfontosabb teendők A raktárban csak a kioktatott személyzet

tartózkodhat A raktárban csak a raktár elnevezésének

megfelelő anyagok tárolhatók A tárolt anyagokat elkülönítetten tároljuk Gondoskodni kell a megfelelő világításról Gondoskodni kell a tűzvédelmi feladatok

ellátásáról: poroltók,tűz,füst,hőérzékelők, közlekedési utak szabadon hagyása


22

A raktári tevékenység tilalmai Tilos a raktárban:

Élelmiszeres dobozokban,flakonokban vegyszert tárolni

Vegyszereket magyar nyelvű felirat nélkül tárolni

Közlekedni csak a kijelölt területen szabad A raktárban a kiszolgáló személyzeten

kívül senki sem tartózkodhat


3. tétel


24

A munkahelyek kialakítása A munkahelyek kialakításánál figyelembe kell venni,

hogy a berendezések biztonságosak legyenek és az egészséget ne veszélyeztessék. A munkahelyek kialakításánál a következőket kell figyelembe venni. -a helységek méretének kialakítása - a munkahely klímája, szellőztetés, fűtés - a munkahely megvilágítása - a munkahelyen alkalmazott biztonsági jelzések - zajvédelem, por - vegyi anyag , sugárzás - rezgésvédelem - a nem dohányzók védelme


25

Tűzvédelmi szabályzat A munkahelyeken tűzvédelmi

szabályzatot kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:- a létesítmény és a helységek

tűzveszélyességi osztályba sorolását - a tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi

előírásokat - a tűzvédelmi feladatokat ellátó

személyek feladatait


26

Tűzvédelmi szabályzat A tűzvédelmi szabályzat mellékleteként

tűzriadó tervet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:

- a tűzjelzés módját - riasztás rendjét - létesítmény elhagyásának módját - a tűz esetén szükséges tennivalókat - a fő veszélyforrásokat - a létesítmény helyszínrajzát


27

A munkahely kialakításánál fokozott figyelmet kell szentelni a környezetszennyezésre is:

a keletkező hulladékok tárolása,

elszállítása, és megsemmisítése levegőszennyezés- vízszennyezés-

talajszennyezés


28

Anyagmozgatás Az anyagmozgatás szabályait kézi vagy gépi

anyagmozgatásnál is maradéktalanul be kell tartani.

A megfelelő és kiadott védőfelszereléseket használni kell.

Gépi anyag mozgatást csak képzett és megbízott személy végezhet.

Kerülni kell a hirtelen mozdulatokat. Az anyagmozgatás az egyik legveszélyesebb

munkafolyamat.


29

Kérdések a kisfilmhez Milyen anyagmozgatási módszereket

láthattunk? Milyen foglalkozási megbetegedések

alakulhatnak ki a helytelen emeléstől? Ki nem végezhet anyagmozgatást? Hogyan kell a terhet szabályosan felemelni? Mit tudsz a csoportos anyagmozgatásról? Hogyan kell a terhet letenni szabályosan? Milyen kézi anyagmozgató eszközöket láttál? Milyen gépi anyagmozgató eszközöket láttál?


30

Elsősegélynyújtásnak nevezzük azt a gyors egészségügyi segítséget, melyet a helyszínen lévő személy nyújthat egy sebesültnek vagy betegnek, amíg az orvos megérkezik.

Az elsősegélynyújtás célja, hogy a beteget életben tartsa, stabilizálja állapotát, enyhítse fájdalmát, szenvedését, szorongását


31

Minden munkahelyen ki kell dolgozni az elsősegélynyújtás szervezeti felépítését,

a dolgozóknak balesetvédelmi oktatáson kell részt venni, meghatározott időközönként üzemorvosi vizsgálaton részt venni,

ha a munka jellege megköveteli, elsősegély tanfolyamon részt venni


4. tételVillamos berendezésen végez munkát az Ön munkacsoportja. Hívja fel munkatársai figyelmét a legfontosabb munka- és tűzvédelmi követelményekre!Áramütés esetén hogyan nyújtana elsősegélyt?Munkatársaival beszélgetve, felmerül az áramütés problémája. Hogyan magyarázza el kollegáinak, mi ez a jelenség?


33

A munkahelyek kialakításánál a következőket kell figyelembe venni.

- a helységek méretének kialakítása - a munkahely klímája, szellőztetés, fűtés - a munkahely megvilágítása - a munkahelyen alkalmazott biztonsági jelzések - zajvédelem, por - vegyi anyag , sugárzás - rezgésvédelem - a nem dohányzók védelme - mozgáskorlátozottak vagy egyéb testi fogyatékosok

közlekedési feltételei.


34

A villamos berendezésen végzett munka személyi feltételei:

villanyszerelési munkát kizárólag egészségileg alkalmas, a munka elvégzéséhez szükséges ismeretekkel rendelkező a munkával kapcsolatos veszélyekre és munkavédelmi szabályokra kioktatott,elsősegélynyújtásra kioktatott személynek szabad végezni.


35

A villamos berendezésen végzett munka tárgyi feltételei:

Tároló helyeknél az anyagok fizikai, kémiai, biológiai

tulajdonságainak figyelembevétele a közműhálózat karbantartása, villamos szerelvények

biztonsági követelményei (érintésvédelemi, robbanásbiztonsági)

munkavégzésnek megfelelő természetes és mesterséges világítás, munkavállalótól függő levegő biztosítása

a padlózat csúszásmenetes, egyenletes, botlásmentes legyen,

zajhatások, por, sugárzások légnyomás nem léphetik túl az e.ü. határértéket, még rövididőre sem munkahely céljára olyan építmény lehet, amely megfelelő szerkezetű és szilárdságú


36

Kisfeszültségű hálózatokban végzett munkákkal kapcsolatos biztonsági szabályok

A hálózatban munkát végezni csak feszültségmentesítés, megfelelő szakképzettség és a szükséges biztonsági előírások betartása mellett szabad.

Villamos fogyasztó hálózati csatlakozó vezetékét nem szabad megtoldani (de az erre a célra készült hosszabbító vagy elosztó alkalmazásával meghosszabbítható).

Kisfeszültségű villamos hálózat légvezetékén akkor sem szabad egyedül munkát végezni, ha a hálózat feszültség mentesítve van.

A készülék tápegységében lévő nagy kapacitású kondenzátorok a berendezés kikapcsolása után is hosszú ideig feltöltött állapotban lehetnek, és így (ha a készülékben javítást végzünk, és ezért burkolatát eltávolítjuk) áramütést okozhatnak. Ezért e kondenzátorokat a munka megkezdése előtt célszerű egy ellenálláson keresztül kisütni.


37

Szervezési feltételek:

egyéni védőeszköz juttatás,

munkaruházat orvosi vizsgálatok rendje, ittasság

vizsgálat ellenőrzésének rendje veszélyes gépek, technológiák körének

és az eljárások rendjének meghatározása


38

Villamos berendezések használatával kapcsolatos tűzvédelmi szabályok:

nemzeti szabványok szerint kell létesíteni, használni és felülvizsgálni központilag és szakaszosan is leválaszthatóan kell kialakítani, lakóépületben

megengedett a főkapcsoló nélküli kialakítás, ha egy helyen csoportosítottan mindenáramkör külön leválasztó kapcsolóval lekapcsolható

a berendezés és az éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen

a csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és biztosítékok rendeltetését, továbbá ezen kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni

a villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezésük esetén a villamos hálózatról le kell választani

azoknál az épületeknél, technológiai folyamatoknál, berendezéseknél, ahol a sztatikus feltöltődés tüzet vagy robbanást okozhat, a megfelelő védelemről nemzeti szabvány szerint kell gondoskodni


39

Elsősegélynyújtás áramütés esetén

Elsősegélynyújtás áramütés esetén AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS KÖTELESSÉG! Ha

valaki balesetet szenved, a cél az, hogy a beteg minél előbb szakszerű (orvosi vagy kórházi) ellátásban részesüljön.

A teendők elvi sorrendje Kiszabadítás az áramkörből. Elsősegélynyújtás. Az orvos vagy a mentők értesítése. A tűzoltóság és a rendőrség értesítése (ha szükséges). A munkahelyi vezetők értesítése. A sorrend az adott szituációtól függően változhat! (pl.: Ha az áramütést

szenvedett egyént meg sem lehet közelíteni, akkor először a tűzoltókat kell értesíteni!)


40

Kiszabadítás az áramkörből Általában az áramütött személy izomgörcs

miatt nem tud kiszabadulni az áramkörből, ezért a lehető leggyorsabban ki kell onnan szabadítani, de úgy, hogy a segélynyújtó saját testi épségét ne veszélyeztesse!

A legegyszerűbb mód, ha lekapcsoljuk az áramkör főkapcsolóját, ha ezt nem tudjuk megtenni, akkor valamilyen szigetelő anyaggal kell elhúzni, vagy eltolni az áramkörből (pl.: száraz fa, többrétegű ruha, műanyag anyagok, papír).


41

Menteni csak 1000 V alatti áramkörből szabad, nagyfeszültségű áramkörből még szakképzetteknek is életveszélyes .

Jó, ha mentés megkezdése előtt a segélynyújtó segítséget kér vagy valamilyen módon felhívja magára a figyelmet!


42

1. Az áramütöttnek semmilyen panasza nincs, sőt elutasítja a segítségnyújtást. Ekkor is

segítenünk kell, mert néhány perc múlva kamrai fibrilláció léphet fel, ami a halálához vezethet. Ne engedjük dolgozni, se mozogni, fektessük vagy ültessük le és gondoskodjunk a minél előbbi szakszerű ellátásról. Ételt, italt és gyógyszert NE adjunk a betegnek!


43

2. Eszméletét vesztette, de lélegzik. Ruháját lazítsuk meg, száját tegyük

szabaddá, ha az arca sápadt, akkor a lábát, ha vörös az arca, akkor a fejét emeljük meg. Az eszméletre térítéshez az arcát vagy a mellkasát kézzel vagy vizes ruhával dörzsöljük, paskoljuk, szagoltassunk vele szúrós szagú anyagot! Amíg magához nem tér itatni tilos! Minél előbb kerüljön orvoshoz.


44

3. Légzése nincs, de pulzusa van

Száját tegyük szabaddá, és azonnal kezdjük meg a mesterséges lélegeztetést, melynek több módszere is van!

A beteg fejét hátrahajtom, majd kanalazó mozdulattal eltávolítom a szájából az idegen testet ha van.

A beteg felé hajolok! (érzem,látom, hallom) Megkezdem a mellkasi kompressziót. Lépései:

2 befúvás az orrba 30 mellkasi kompresszió Újabb légzésvizsgálat Addig folytatom amíg a beteg magához nem tér, ki nem

érnek a mentők vagy ha a beteg meghal!


45

4. Nincs vérkeringés, szíve megállt. Ez a klinikai halál állapota. A klinikai halálállapota nem tarthat tovább néhány percnél,

különben az agy maradandó károsodást szenved. Az újraélesztés szívmasszázsból és mesterséges

lélegeztetésből áll. 8 szívmasszázs után2 lélegeztetést kell végezni úgy, mintha percenként 18 légzés és 72 szívverés lenne.

A szívmasszázskor a hanyatt fekvő balesetes mellé kell térdelni. Egyik kezünket helyezzük a szegycsont alsó harmadára úgy, hogy tenyerünk a mellkas bal oldalán legyen, ujjaink pedig a fej irányába mutassanak, és tegyük a másik kezünket erre keresztbe. Erőteljesen és periodikusan a szívritmus ütemében nyomkodjuk a mellkast, de ügyeljünk arra, hogy a szegycsont- vagy bordatörést ne okozzunk.


46

A villamos áram hatasa az emberi szervezetre

Az emberi test maga is vezető ezért ha a test különböző pontjai között potenciálkülönbség lep fel, a testen áram indul meg.

Az emberi testen áthaladó áram élettani hatásai: Az izmok összerándulása. Áramütés eseten az idegeket es izmokat nagyon erős inger

érheti, melynek hatásara utóbbiak összerándulhatnak, el is szakadhatnak.

A legveszélyesebb, ha az áram a szíven vagy a tüdőn halad keresztül, mert e létfontosságúszervek izmainak összerándulása a szerv görcsét, bénulását okozhatja.

Az izomsejtek egy csoportja az áram bekapcsolásakor, más csoportja kikapcsoláskor ingerlődik, ezért az izmokra gyakorolt hatás tekintetében a váltakozó áram (amely minden fél periódusában kivált ilyen ingerületeket) hatása veszélyesebb.


47

Villamos áram hőhatása

A test ellenállásán áthaladó áram hőt termel. A keletkező hő az érrendszerre a

legveszélyesebb, mert az erek fala „törékennyé” válik, utólag vérzések keletkezhetnek.

A 45 °C feletti felmelegedés – a fehérjék (vissza nem fordítható) kicsapódása miatt – halálos kimenetelő lehet.


48

Villamosság biztonságtechnikája

A helyiségek jellege határozza meg az alkalmazható villamos berendezések, vezetékek, kapcsolók, világítótestek beépíthetőségét, használatát.

Gondoskodni kell az elektromos készülékek vészleállítási lehetőségéről, a gépek esetleges üzemzavara esetén. Kapcsolókat úgy kell elhelyezni, hogy mindig hozzáférhetők legyenek, s be- és kikapcsoló felirattal kell ellátni.

Magyarországon a háztartásokba általában egyfázisú váltakozó áram van bevezetve. (A hálózati feszültség 230V, a frekvencia 50 Hz.) A beérkező két vezeték közül az egyik az üzemi földelés (ezt a transzformátorháznál és esetleg a légvezeték vagy földkábel más pontjain is leföldelik), a másik a fázis.


49

Villamosság biztonságtechnikája

A fázis megérintése áramütést okoz, ha egyidejűleg testünk valamely része a földdel érintkezik.

A fázissal akkor is érintkezésbe kerülhetünk, ha valamely villamos berendezés meghibásodása folytán az megjelenik a készülék dobozán, általában valamely, a kezelő által megérinthető pontján (testzárlat).

Az érintésvédelem feladata az esetleges testzárlat által okozott életveszély megelőzése.

Az érintésvédelemnek vannak passzív (az elkerítés, védőelválasztás, elszigetelés, burkolás) és aktív (hatását úgy fejti ki, hogy a megengedettnél nagyobb érintési feszültséget okozó testzárlatos berendezést az előírt időn belül a hálózatról lekapcsolja) megoldásai.


50

Tűzvédelem vs. villamosság Világító berendezéseket úgy kell elhelyezni,

használni, hogy tűzveszélyt ne jelentsenek. A-B tűzveszélyességi osztály – robbanást nem okozó,

és C-E tűzveszélyességi osztály – gyújtási veszélyt nem jelentő világítás használható. Szabványban rögzített paraméterek szerint lehet alkalmazni.

Villamos berendezéseket az elektromos hálózatról központilag leválaszthatónak kell kiépíteni.

Tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgálni az A, B tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményeket 3 évente, C tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményeket 6 évente, D, E tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményeket 9 évente.


51

Feladat1. Milyen hatása lehet az áramnak az

emberi szervezetre?2. Milyen biztonsági szabályokat kell

betartanunk munkavégzés közben kis feszültségű hálózatban?

3. Mi az érintésvédelem feladata?4. Mi a teendő áramütés esetén?5. Milyen frekvenciájú zajokat ismersz

és milyen betegségeket okozhatnak?


5. TételMunkacsoportja új villamos kéziszerszámokat kap munkavégzésre. Milyen követelményeknek kell megfelelni a szerszámoknak munka- és érintésvédelmi szempontból? Munkatársainak a kéziszerszám által kibocsátott zaj és rezgés környezetkárosító és élettani hatásait magyarázza el.Milyen típusú tűzoltó készüléket választana a szerelési munkahelyre?Ha megsérül a kéziszerszám vezetékének szigetelése, és munkatársa áramütés következtében megsérül, hogyan nyújt elsősegélyt?


53

Villamos kéziszerszámok munkavédelmi alkalmazásának és érintésvédelmi megfelelőségének feltételei:

Érintésvédelem: - a testzárok következtében felléphető

érintési és/vagy lépésfeszültségek által okozott élettani veszélyek megelőzésére való műszaki intézkedések összessége

- cél villamos berendezések aktív részével való közvetlen érintkezés megakadályozása


54

Megfelelőségének feltételei:

érintésvédelmi osztályok: 0. érintésvédelmi osztály: I. érintésvédelmi osztály: telepített gépek II. érintésvédelmi osztály: hordozható

gépek+készülékek III. érintésvédelmi osztály: - a villamos kéziszerszámokat szigetelni kell - megfelelő védőeszközök használata - szerszámok szakszerű, jogszerű használata


55


56

Munkahelyek zaj és rezgés elleni védelme Zaj- és rezgésforrások A gépek, berendezések zajkibocsátása

mechanikai eredetű (csapágyazások, kopott alkatrészek) munka során áthat a dolgozóra (rezgés: kézre és lábra elsősorban)

Élettani hatása: pszichés terhelés beszédérthetőség romlása halláskárosodás vegetatív idegrendszer változása


57

Környezetkárosító hatása:

- motorizáció, háztartások gépesítése hat a környezetre

- állatok hallása sokkal kifinomultabb nagyobb mértékben reagálnak a zajokra viselkedés megváltozik

- megoldások: zajforrás és a települések között védőfal


58

Az elsősegélynyújtó feladata áramütés esetén: - ha egyedül van segélynyújtás

közben hívjon segítséget - kiszabadítás az áramkörből

vigyázz, ne kerülj áramkörbe! - elsősegély, újraélesztés - segítséghívás (orvos, mentő) - egyéb szervek értesítése

(tűzoltók)


59

Áramütött kiszabadítása kisfeszültség esetén - kikapcsolással: berendezés kikapcsolásafőkapcsoló lekapcsolása,

biztosíték kicsavarása a vezeték elvágása szakember nélkül veszélyes! - kikapcsolás nélkül: áramütött kiszabadításane érintsük meg! szigetelt eszközzel (pl.:fanyelű lapát) száraz fapadlón állva, ruhával becsavart kézzel,

áramütött ruhájánál fogva (másik kezünkkel ne érintsünk semmit!)

padló nem szigeteltlábunk alá többszörösen összehajtott ruha (vizes padlón nem szabad)


60

Áramütött kiszabadítása nagyfeszültség esetén:

Az áramütötthöz közeledni veszélyes! A kikapcsolást csak helyi villamosművek szakembere végezheti, aki ismeri a helyi viszonyokat.

Ha leszakadt a vezeték, lelóg, vagy veszélyes közelségbe kerül, a vezetékhez ne közeledjünk és állítsunk figyelmeztető őrt, amíg a villamosművek szakemberei megérkeznek.


61

Elsősegélynyújtás áramütés okozta sérülések esetén: az áramütés izmok görcsös

összehúzódása, idegközpontok sérülése (bénulása), gyakran szívmegállás azonnal el kell kezdeni az újraélesztést


62

Elsősegélynyújtás áramütés esetén

Elsősegélynyújtás áramütés esetén AZ

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS KÖTELESSÉG! Ha valaki balesetet szenved, a cél az, hogy a beteg minél előbb szakszerű (orvosi vagy kórházi) ellátásban részesüljön.

A teendők elvi sorrendje

Kiszabadítás az áramkörből. Elsősegélynyújtás. Az orvos vagy a mentők értesítése. A tűzoltóság és a rendőrség értesítése (ha szükséges). A munkahelyi vezetők értesítése.


63

Menteni csak 1000 V alatti áramkörből szabad, nagyfeszültségű áramkörből még szakképzetteknek is

életveszélyes!

1. Az áramütöttnek semmilyen panasza nincs, sőt elutasítja a segítségnyújtást. Ekkor is segítenünk kell, mert néhány perc múlva kamrai fibrilláció léphet fel, ami a halálához vezethet. Ne engedjük dolgozni, se mozogni, fektessük vagy ültessük le és gondoskodjunk a minél előbbi szakszerű ellátásról. Ételt, italt és gyógyszert NE adjunk a betegnek!

2. Eszméletét vesztette, de lélegzik. Ruháját lazítsuk meg,

száját tegyük szabaddá, ha az arca sápadt, akkor a lábát, ha vörös az arca, akkor a fejét emeljük meg. Az eszméletre térítéshez az arcát vagy a mellkasát kézzel vagy vizes ruhával dörzsöljük, paskoljuk, szagoltassunk vele szúrós szagú anyagot! Amíg magához nem tér itatni tilos! Minél előbb kerüljön orvoshoz.


64

3. Légzése nincs, de pulzusa van. Száját tegyük szabaddá, és azonnal kezdjük meg a mesterséges lélegeztetést, melynek több módszere is van!

Az egyik ilyen módszer szerint a balesetest bal oldalára fektetjük úgy, hogy arca félig a föld felé kerüljön. Bal lábát kinyújtjuk és testét a felhúzott jobb lábával megtámasztjuk. Ekkor nyelve automatikusan előre csúszik, és a légutak szabaddá válnak. Lábaink a balesetes mellett térdeplő helyzetben legyenek, és a szabadon maradt jobbkarját magasra felhúzzuk (belégzés), majd erősen a mellkasához nyomjuk (kilégzés).Percenként 17-18 légzés szükséges. A lélegeztetést addig kell folytatni, míg meg nem indul a légzés vagy be nem áll a halál.


65

4. Nincs vérkeringés, szíve megállt. Ez a klinikai halál állapota. A klinikai halálállapota nem tarthat tovább néhány percnél, különben az agy maradandó károsodást szenved.

Az újraélesztés szívmasszázsból és mesterséges lélegeztetésből áll. 8 szívmasszázs után2 lélegeztetést kell végezni úgy, mintha percenként 18 légzés és 72 szívverés lenne.


66

Tűzoltó készülékek típusai, kiválasztásuk:


Tűzoltó készülékek Olyan eszközök amelyekből az

üzemeltetés megkezdésekor oltóanyag juttatható az égő anyagra, tűzre.

A tűzoltó készülékek alapszíne általában tűzvörös,a hajtóanyagot tartalmazó palack színe a gáztöltet jelzőszínével megegyező.

67


A tűzoltás módjai Az éghető anyag

eltávolításán alapuló mód

Az oxigén elvonásán alapuló mód

Az éghető anyag hőmérsékletének csökkentésén alapuló módszer

68


Oltóanyagok Víz – vízzel reakcióba lépő anyagoknál és

elektromos tűznél nem használjuk Oltógázok (halogéngázok, CO2) – nagy

feszültségű elektromos berendezéseket, nagy mennyiséggel kiáramló gázokat (metán,acetilén PB) lehet vele oltani

Oltóhabok – égő folyadék oltására Oltóporok – elektromos berendezések,

kapcsolók, kábelek, égő gázok oltására

69


6. Tétel Új megmunkáló gép érkezik az Ön munkahelyére. Megkérik Önt, hogy a gép, üzembe helyezésével kapcsolatos teendőkben segítsen a munkahelyi

vezetőjének! Milyen biztonsági szín- és alakjelek figyelmeztetnek egyéni védőeszközök kötelező

használatára? A gép beüzemelése során munkatársa kisebb külső sérülést szenved, hogyan nyújt elsősegélyt?

Biztonságtechnikai szempontból mi a teendő a géphez felhasznált kenőolajos flakonokkal? Menekülési utakra

milyen előírások vonatkoznak?


71

Veszélyes gépek Veszélyes az a létesítmény,

munkaeszköz, anyag/készítmény, munkafolyamat, technológia(beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is),amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve.


72

A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat.

Az üzemeltető munkáltató a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz ,technológia üzemeltetését írásban elrendeli


Biztonsági szín és alakjelek :

A munkahelyen elhelyezett biztonsági szín és alakjelek a balesetek lehetőségére, a veszélyekre figyelmeztetnek.

73


A biztonsági jelzéseket a következők szerint csoportosíthatjuk:

- Állandó jelzések: tiltó, figyelmeztető, rendelkező, elsősegély vagy menekülési, tűzvédelmi tájékoztató jelek.

- Időszakos jelzések: világító jel, hangjel, kézjel

74


A biztonsági jel és jelzést adó táblák következőek lehetnek: - a tiltó jel alakja kör, fekete piktogram

fehér alapon, vörös szegéllyel - figyelmeztető jel: alakja háromszög,

fekete piktogram sárga alapon fekete szegéllyel

- elsősegély vagy menekülési jel: kör alakú fehér jel kék alapon

- tűzvédelmi tájékoztató jel: alakja téglalap vagy négyzet, fehér piktogram vörös alapon.

75


76Tiltó jelek

Alakja kör, fekete piktogram fehér alapon, szélén és a harántsávban (balról jobbra 45°os szögben a vízszinteshez) vörös. A vörös szín a jel felületének 35%-át teszi ki.


77Figyelmeztető jelek Alakja háromszög, fekete piktogram sárga alapon, fekete szegéllyel. A sárga szín a jel felületének legalább 50%-át teszi ki.


78

Tájékoztató, elsősegély, vagy menekülési jelekAlakja téglalap vagy négyzet, fehér piktogram zöld alapon. A zöld szín a jel felületének legalább 50%-át teszi ki.


tűzvédelmi tájékoztató jel Négyzet alakú

piros alapon fehér piktogram

79


80

Veszélyes anyagok jelzése


81

Elsősegélynyújtás mechanikai sérülés esetén: Elsősegélynyújtásnak nevezzük azt

a gyors egészségügyi segítséget, melyet a helyszínen lévő személy nyújthat egy sebesültnek vagy betegnek, amíg az orvos megérkezik.


82

Vérző sérülések- vérzések fajtái Hajszáleres vérzés- vérszivárgás Vénás vérzés – sötétpiros Artériás ( ütőeres) vérzés – világos

spriccelő vérzés Orr vérzés


83

Felületes, hajszáleres vérzés ellátása: -sebfertőtlenítővel a seb környékét

megtisztítani -steril gézlappal a sebet lefedni -steril kötszerrel sebet bekötni, kötést

rögzíten


84

Vénás (visszeres) vérzés A vénás vér színe a csökkent oxigéntartalom miatt

sötétpiros A vérzés nem lüktető (a vénákon belül a nyomás

kisebb) A vénás vérzés csillapítása:

A sérültet a hátára fektetem, vérző végtagját a magasba emelem

A sebre tiszta textildarabot helyezzünk és gyakoroljunk rá egyenletes nyomást

A végtagot nem szabad elkötni, elszorítani Hívjunk mentőt


85

Vénás nyomókötés:

- a beteget lehetőleg fektessük - a vérző testrészt helyezzük magasra (a szív

vonalánál magasabbra, pl. a sérült kart emeljük a sérült feje fölé)

- a sebet sterilen kitamponáljuk - alkalmazzunk nyomókötést: a steril fedésre

helyezzünk nagyobb gézpólyát, és azt egy másik gézpólyával szorosan rögzítsük a vérző felszínre

Fontos: Vénás vérzés során ne alkalmazzunk szorító kötést!


86

Artériás vérzés A vér oxigéntartalma nagy ezért a színe

élénkpiros A vér az érben lévő nagy nyomás miatt

spriccelve távozik a szívműködéssel azonos ritmusban – kivérzést, sokkot, halált okozhat

Fontos a vérzés mihamarabbi csillapítása


87

Artériás nyomókötés: - a beteget lehetőleg fektessük - a vérző testrészt

helyezzük magasra- az artériás nyomáspontnál* az artériát a csonthoz szorítjuk - a sebet sterilen kitamponáljuk

- alkalmazzunk nyomókötést- a gézpólyára szükség esetén gyakran újabb és újabb gézpólyát kell felhelyezni. Ezeket érdemes az előző gézpólyára merőlegesen rögzíteni.

Fontos: Szorító kötés csak abban az esetben javasolt, ha megfelelő segítséget azonnal nem tudunk biztosítani. Ha a kötés átvérzett, ne vegyük le, hanem újabb pólyákkal kössük át!: Artériás nyomáspontok és leszorításuk technikája az emberi testen. Megjegyzés: A nyomókötés felhelyezése során, ha a kötöző pólyát tengelye körül megcsavarjuk, ak-kor erősebb nyomóhatást tudunk kifejteni.


88

Artériás nyomópontok


89

Orrvérzés Többnyire kisebb sérülések

következménye Magas vérnyomás esetében, vagy sérült

érfalú személyeknél is gyakran előfordul Ellátása:

Leülni és kissé előrehajolni Nyitott szájjal lélegezni és a beteg fogja be

közben az orrát kb. 10 percig Véralvadás után pár óráig ne fújja ki a beteg

az orrát Ha 20 perc után sem áll el a vérzés hívjunk

orvosi segítséget


7. TételMunkahelyének munkavédelmi

vezetője bevonja Önt a munkavédelmi kockázatfelmérésbe. A kockázatfelmérés

során elemezzék a tűzvédelmi és környezetvédelmi jelölések (biztonsági szín- és alakjelek) megfelelőséget is!

Tájékoztassa munkatársait a feladatról!Hajszáleres vérzés esetén hogyan nyújt

elsősegélyt munkatársának?


91

Kockázatelemzés, kockázat értékelés

A kockázatelemzés lényege a munkavégzés körülményeinek és a munkakörnyezet kialakításának elemző áttekintése.

A kockázatértékelés annak a kockázatnak az értékelési folyamata, amely a munkavállalók munkahelyi, egészségvédelmi és biztonságvédelmi körülményei és a munkahelyi veszélyek előfordulása között fennáll.

A munkáltatók alapvető feladata, hogy a veszélyek megelőzése érdekében: felderítsék az egyes munkahelyeken jelentkező

veszélyforrásokat biztosítsák az ellenük való védekezés módját mindezt ismertessék az érintett munkavállalókkal


Biztonsági szín és alakjelek :

A munkahelyen elhelyezett biztonsági szín és alakjelek a balesetek lehetőségére, a veszélyekre figyelmeztetnek.

92


A biztonsági jelzéseket a következők szerint csoportosíthatjuk: - Állandó jelzések: tiltó, figyelmeztető,

rendelkező, elsősegély vagy menekülési, tűzvédelmi tájékoztató jelek.

- Időszakos jelzések: világító jel, hangjel, kézjel

93


A biztonsági jel és jelzést adó táblák következőek lehetnek: - a tiltó jel alakja kör, fekete piktogram

fehér alapon, vörös szegéllyel - figyelmeztető jel: alakja háromszög,

fekete piktogram sárga alapon fekete szegéllyel

- elsősegély vagy menekülési jel: kör alakú fehér jel kék alapon

- tűzvédelmi tájékoztató jel: alakja téglalap vagy négyzet, fehér piktogram vörös alapon.

94


95Tiltó jelek

Alakja kör, fekete piktogram fehér alapon, szélén és a harántsávban (balról jobbra 45°os szögben a vízszinteshez) vörös. A vörös szín a jel felületének 35%-át teszi ki.


96Figyelmeztető jelek Alakja háromszög, fekete piktogram sárga alapon, fekete szegéllyel. A sárga szín a jel felületének legalább 50%-át teszi ki.


97

Tájékoztató, elsősegély, vagy menekülési jelekAlakja téglalap vagy négyzet, fehér piktogram zöld alapon. A zöld szín a jel felületének legalább 50%-át teszi ki.


tűzvédelmi tájékoztató jel Négyzet alakú

piros alapon fehér piktogram

98


99


100

A biztonsági jelzések megválasztásánál minden esetben a tényleges felismerési távolságból kell az alkalmazandó jel méretét megválasztani.

Amennyiben a felismerési távolság 25 méternél nagyobb, úgy a megfelelő piktogramot tartalmazó előjelző és iránymutató biztonsági jelet kell alkalmazni a felismerési távolságon belül.


101

Veszélyes anyagok jelzése


Hulladékkezelés A hulladék fogalma: Olyan

feleslegessé vált, a keletkezés helyén fel nem használható különböző mennyiségű, és minőségű anyag melynek kezeléséről gondoskodni kell.

102


Hulladék fajtái:

települési vagy kommunális hulladék, ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási, veszélyes és nem veszélyes hulladék.

103


104


105

A munkavédelmi kockázatfelméréssel és értékeléssel kapcsolatos legfontosabb feladatok:

A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat


106

Kockázatértékelés Az esetek zömében műszeres vizsgálatot igényel (zajmérés,

légszennyezettség mérése stb.), mivel a megfelelő védelmet nyújtó egyéni védőeszközök csak a mért értékek ismeretében határozhatók meg. A mindezek alapján meghatározott védőeszköz típus közül kell kiválasztani a legalkalmasabbakat

A kockázatfelmérés és értékelés tulajdonképpen nem más, mint gondos áttekintése annak, hogy az adott munkahelyen mi károsíthatja, veszélyeztetheti a dolgozókat és milyen intézkedések szükségesek a kockázatok lehetőleg minimálisra csökkentésére

A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint, de legalább 5 évig megőrizni.

A kockázatértékelés mellékleteként a veszélyek megszűntetése, illetve mérséklése érdekében ütemtervet készítünk a feladat, határidő és annak felelőse konkrét megnevezésével


107

Hulladékok és veszélyes hulladékok gyűjtőhelyeinek, edényeinek jelölése:

A gyűjtőhelyhez vezető és az ott kialakítandó közlekedési útvonalakat szilárd burkolattal kell ellátni

A tárolóedényeket a veszélyes hulladékok kémiai hatásának ellenálló, teherbíró és folyadékzáró anyagból kell készíteni

A gyűjtőhelyet illetéktelenek behatolását megakadályozó módon körül kell keríteni

A vízelvezetési rendszer létesítésével meg kell akadályozni a külső csapadékvizek bejutását

A gyűjtőhelyet úgy kell kialakítani, hogy a tárolás során esetleg megsérülő csomagolóeszközből kikerülő veszélyes hulladék ne okozzon környezetszennyezést


108

Hulladékok és veszélyes hulladékok gyűjtőhelyeinek, edényeinek jelölése: Az edényeket a bennük található hulladékok

alapján felirattal és figyelmeztető jelzéssel kell ellátni és megfelelő színűre festeni, veszélyes hulladékot zárt helyiségben tárolni

A gyűjtőhely részletes működtetési és ellenőrzési szabályait az üzemeltetőnek az ún. „Üzemeltetési szabályzat” –ban kell rögzíteni

A gyűjtőhely működtetéséről üzemnaplót kell vezetni (hulladék típus, mennyiség, beszállítók stb.)


109

Hajszáleres vérzés Hajszáleres vérzésnél a vér lassan

szivárog, a fedőkötés steril gézlap rögzítését jelenti.


110

Felületes, hajszáleres vérzés ellátása: Testrész szív fölé helyezése sebfertőtlenítővel a seb környékét

megtisztítani steril gézlappal a sebet lefedni steril kötszerrel sebet bekötni, kötést

rögzítem


8. TételMunkavégzésnél korábban nem alkalmazott, maró hatású és tűzveszélyes készítménnyel kezdenek

munkatevékenységet munkatársaival. Az Ön feladata a munka-, tűz- és környezetvédelmi oktatás

megtartása a készítmény biztonsági adatlapja alapján, fogalmazza meg a piktogramok jelentését!

Működjön közre az egyéni védőeszközök juttatás szabályzatának módosításában!

Munkatársait részesítse oktatásban a gázmérgezéssel kapcsolatban, hívja fel a

figyelműket az elsősegélynyújtás szabályaira az alkalmazható eljárásokra


112

Veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos alapvető ismeretek:

A munkahelyi biztonságérdekében a gyártó ill. importáló veszélyes anyagot csak magyar nyelvű biztonsági adatlappal hozhat forgalomba.

A forgalmazó a biztonsági adatlap átvevőjéről nyilvántartást vezet.

A veszélyes anyagok helyes kezelésének legfontosabb szabályait a nemzeti alaptantervnek tartalmaznia kell.

Veszélyes anyaggal történő kutatás csak akkor lehetséges ha megtörtént a bejelentés és a törzskönyvezés.


113

Tűzveszélyes készítményekkel végzett munka alapvető szabályai :

Az ’A’-’C’ tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokat csak olyan műszaki berendezésekkel lehet mozgatni melyek megfelelő használatakor tűzveszély nem következhet be.

Az ’A’ ill. ’B’ tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokat szállító járművön ill. A ’C’ tűz. vesz. osztályba tartozó anyagot szállító jármű rakterében tilos a dohányzás.

A járművek rakományát a tűztől ill. a túlhevüléstől óvni kell. Az éghető folyadékot szállító jármű mindkét oldalán és a hátulján fel kell tüntetni a TŰZVESZÉLYES feliratot.


114

Veszélyes anyag fogalma Az emberek, az állatok életére,

egészségére, természeti környezetére és az anyagi javakra az előállítás, csomagolás, rakodás, szállítás/fuvarozás, raktározás, felhasználás, stb. során ártalmas, hatást gyakorló anyagokat veszélyes anyagoknak tekintjük.


115

Veszélyes hulladékok kezelése: Minden tevékenységet mely során veszélyes

hulladék keletkezhet úgy kell megtervezni hogy a keletkező hulladék mennyisége a lehető legkisebb legyen.

Kezelésének ellenőrzése biztosítva legyen és feleljenek meg a jogszabályoknak.

A veszélyes anyag tulajdonosának kötelessége a hulladék biztonságos gyűjtéséről gondoskodni és megakadályozni hogy a vesz.hull. a talajba, vízbe ill. a levegőbe kerüljön.


116

Veszélyes hulladékok kezelése:

A különböző vesz. hull.-okat egymástól elkülönítve kell gyűjteni speciális gyűjtőhelyen ill. hulladék gyűjtő udvarban.

A vesz. hull. tulajdonosa köteles anyagmérleget készíteni ami tartalmazza a felhasznált ill. a keletkezett anyagok mennyiségét és összetételét.


117

Milyen veszélyes anyagokat ismerhetünk? Veszélyesnek minősül az az anyag, illetve

az a keverék, amely az osztályozás során az alábbi veszélyességi csoportok bármelyikébe besorolható:

robbanó anyagok és keverékek oxidáló anyagok és keverékek fokozottan tűzveszélyes anyagok és keverékek tűzveszélyes anyagok és keverékek kismértékben tűzveszélyes anyagok és keverékek Nagyon mérgező keverékek sb.


118

Biztonsági adatlapok


119

Biztonsági adatlap tartalma, legfontosabb elemei Biztonsági adatlap: a veszélyes anyag

ill. készítmény azonosítására, veszélyességére, kezelésére, tárolására, szállítására, hulladékkezelésére, valamint egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeire vonatkozó dokumentum.


120

A biztonsági adatlap tartalmi elemei

1. AZ ANYAG/ KEVERÉK ÉS A TÁRSASÁG/- VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA 2. A VESZÉLY AZONOSÍTÁSA 3. ÖSSZETÉTEL/AZ ALKOTÓRÉSZEKRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓ 4. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI INTÉZKEDÉSEK 5. TŰZVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK 6. INTÉZKEDÉSEK BALESET ESETÉN 7. KEZELÉS ÉS TÁROLÁS 8. AZ EXPOZÍCIÓ ELLENŐRZÉSE/EGYÉNI VÉDELEM 9. FIZIKAI ÉS KÉMIAI TULAJDONSÁGOK 10. STABILITÁS ÉS REAKCIÓKÉPESSÉG 11. TOXIKOLÓGIAI INFORMÁCIÓK 12. ÖKOLÓGIAI INFORMÁCIÓK 13. ÁRTALMATLANÍTÁSI SZEMPONTOK 14. SZÁLLÍTÁSI INFORMÁCIÓK 15. SZABÁLYOZÁSI INFORMÁCIÓK 16. EGYÉB INFORMÁCIÓK


121

R- és S-mondatok A veszélyes anyagokat, a veszélyes keverékeket és

azon keverékeket, amelyek legalább egy veszélyes anyagot tartalmaznak, a 2000. évi XXV.törvény és a végrehajtására kiadott külön jogszabály szerint kell osztályozni, csomagolni és feliratozni (címkézni).

R mondat és R szám: a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek kockázataira utaló mondat, illetőleg e mondat sorszáma

S mondat és S szám: a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes keverékek biztonságos használatára utaló mondat, illetve e mondat sorszáma.


122

A veszélyes anyagok veszélyeire/kockázataira utaló R-mondatok: R 1 – Száraz állapotban robbanásveszélyes

R 2 – Ütés, súrlódás, tűz vagy más gyújtóforrás robbanást okozhatR 3 – Ütés, súrlódás, tűz vagy egyéb gyújtóforrás rendkívül mértékben növeli a robbanásveszélytR 4 – Nagyon érzékeny, robbanásveszélyes fémvegyületeket képezR 5 – Hő hatására robbanhatR 6 – Levegővel érintkezve vagy anélkül is robbanásveszélyesR 7 – Tűzet okozhatR 8 – Éghető anyaggal érintkezve tüzet okozhatR 9 – Éghető anyaggal érintkezve robbanásveszélyes


123

A veszélyes anyagok biztonságos használatára utaló S-mondatok: S 1 – Elzárva tartandó

S 1/2 – Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen tartandóS 2 – Gyermekek kezébe nem kerülhetS 3 – Hűvös helyen tartandóS 3/7 – Az edényzet jól lezárva, hűvös helyen tartandóS 3/14 – Hűvös helyen, ...-tól/-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyártó határozza meg]S 3/9/14 – Hűvös, jól szellőztethető helyen, ...-tól/-től távol tartandó [az összeférhetetlen anyag(oka)t a gyártó határozza meg]S 3/9/49 – Hűvös, jól szellőztethető helyen, csak az eredeti edényben tárolható


124

Egyéni védőeszközök csoportosítása

EVE kategóriái védelmi szintjük alapján 3 kategóriába sorolandók:

Az 1. kategóriába kizárólag azok a védőeszközök tartoznak, amelyeknél a munkavállalóról feltételezhető hogy tudja mikor kell használni: a) felületi sérülést okozó mechanikai veszélyek (pl.

kertészkesztyű, ujjvédő); b) gyengén agresszív hatású tisztító-, illetőleg

karbantartószerek (pl. hígított tisztítószer-oldatok); c) az 50 °C-t nem meghaladó felületi hőmérsékletű

tárgyak kezelése; d) veszélyes ütéssel együtt nem járó tárgyak kezelése

(pl. kesztyű, kötény); e) nem szélsőséges vagy kivételes időjárási

körülmények (pl. fejvédelem, időjárás elleni ruházat)


125

3. kategória Ide tartoznak a komplex tervezésű védőeszközök, amelyek a

halálos kimenetelű balesetek, a súlyos, visszafordíthatatlan egészségkárosodást okozó hatások ellen védenek és amelynél a gyártó vélelmezheti, hogy a felhasználó a közvetlen hatásokat nem tudja kellő időben felismerni.

a) a szűrőtípusú légzésvédő eszközök, amelyek a szilárd anyagok, illetve folyékony aeroszolok, vagy ingerlő, veszélyes, mérgező, illetve radiotoxikus hatású gázok ellen védenek;

b) a légkörtől teljes mértékben elszigetelő légzésvédő eszközök, beleértve a búvárkészülékeket is;

c) kémiai hatások, illetőleg ionizáló sugárzások ellen korlátozott idejű védelmet biztosítanak;

d) hő hatásának kitett környezetben, ahol a környezeti levegő értéke eléri, meghaladja a 100 °C-ot,

e) a hideg környezeti hatás ellen védőeszközök, ha a környezeti hőmérséklet -50 °C alatt van,

f) a magasból történő leesés, zuhanás ellen védenek;


126

2.Kategória

Ide tartoznak azok a védőeszközök, amelyek nem tartoznak az 1. illetve a 3. kategóriába.


127

Mérgező anyagok átfejtésének védőeszközei Gázálarc Friss levegős készülék Vegyvédelmi ruha Vegyvédelmi kesztyű Gumicsizma Védőszemüveg


128

Egyéni védőeszköz juttatás szabályozása:

Egyéni védőeszköz amit a munkavállaló azért visel hogy az esetlegesen előforduló balesetek kockázatát a lehető legkisebbre csökkentse.

A munkáltató feladata ezen eszközök rendeltetésszerű alkalmazásának ellenőrzése.

A védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja és gondoskodik azok tisztításáról ill. ha kell cseréjéről


129

Egyéni védőeszköz juttatás szabályozása: A munkáltató köteles munkahelyenként

és munkakörönként írásban meghatározni azokat a munkafolyamatokat, technológiákat, amelyek a védőeszköz használatát indokolják.

A védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja, elhasználódás esetén cseréli azt.

A védőeszköz személyes használatra szolgál, nincs kihordási ideje.


130

Az egyéni védőeszközökkel és használatukkal kapcsolatos követelmények a következők:

a ruhának 100%-os gyapjúból vagy lángmentesített gyapjúból kell készülnie,

a hosszú ujjú ingnek, begombolható mandzsettával és a nyakat védő gallérral kell rendelkeznie ( az ing zseb nélküli legyen, vagy gombbal zárható zsebtakaró legyen rajta )


131

a nadrág szárának gombolás nélkül kell fednie a bakancsok szárát ( a gombolható nadrág-mandzsetta megfoghatja a szikrákat ),

a bakancsnak magas szárúnak kell lennie, hogy megakadályozza, a szikrák bekerülését a cipőbe, talpának bordázata olyan, legyen, hogy a szikrák ne szoruljanak meg a bordák között,


132


A ruházatot mindig tisztán, olajtól és zsírtól mentesen kell tartani. Ezzel elkerülhető, hogy a ruházat tüzet fogjon vagy csússzon.

A hegesztés során lángmentesített határoló ernyők alkalmazásával óvható a környezet.


133

Elsősegélynyújtás gázmérgezés esetén

A mérgező gázok a tüdőt támadják meg. Enyhe mérgezés esetén pár óra múltán jelentkeznek a tünetek : nehezebb légzés, köhögés lép fel. Később fejfájás émelygés, sápadtság

esetleg hányás is lehet. Középsúlyos mérgezés esetén már pár

perc múlva jelentkeznek a tünetek. A sérültet azonnal szabad levegőre kell vinnünk!


134

EsettanulmányA Foltolda Kft egyik üzemébe új munkavállaló érkezett. A cég helyi képviselője a munkavédelmi oktatást követően elküldte a munkavállalót, hogy a cég munkaruha boltjában vásárolja meg magának a védőruházatot, mert csak abban kezdheti el a munkát. A munkavállaló kérte, hogy mutassák meg neki az egyéni védőeszköz juttatási szabályzatot, hogy milyen védőruhákat vegyen, de erre azt a választ kapta, hogy elég a munkaruhát és a munkabakancsot átvennie. A munkavállaló másnap munkába állt az általa megvásárolt egyéni védőfelszerelésekkel, de napközben egy veszélyes anyag raktárba küldték vegyszerekért. A munkavállaló megtagadta a munka elvégzését mert nem volt számára megfelelő védőöltözete,ezért a munkáltató azonnali hatállyal elbocsátotta.A munkavállaló munkaügyi pert fontolgat. Mit tanácsolnál neki belevágjon-e a perbe? Ha igen sorold fel mihez lett volna joga a munkavállalónak és milyen kötelességei lettek volna a munkáltatónak az esettel kapcsolatban.


135

Elsősegélynyújtás gázmérgezés esetén Az elsősegélynyújtó köteles azonnal a

sérült nyugalmát biztosítani. A szennyezett légtérből a beteget azonnal

ki kell hozni. Háton fekve magasra emelt felsőtesttel

kell szállítani. A sérültet kérjük meg hogy ne beszéljen

mert az ronthat az állapotán. A beteget tartsuk melegen


9. TételMunkavégzés közben, a villamos berendezés, amelyen Önök dolgoznak kigyulladt. Milyen

intézkedések szükségesek tűz oltásához? Mi a teendő, ha munkatársa áramütéses balesetet

szenvedett, eszméletlen, hogyan részesíti elsősegélyben?

A megsérült, leégett villamos berendezéssel mi a teendő?


137

Üzemeltetés biztonságtechnikája Villamos berendezések üzemeltetése,

karbantartása, javítása esetén az üzemi szabályzat (MSZ 1585) részletes előírásait szigorúan be kell tartani.

A munkahelyen dolgozókat csak szakképzettségüknek megfelelő munkakörben szabad csak foglalkoztatni


138

Tűz jelzésének módjai Hangjelzés – sziréna, szaggatott

csengetés Élőszóval – hangosbemondó Tűzjelző berendezéssel


139

Villamos tűz oltása A feszültség alatt lévő villamos berendezések

tüzeinek oltása általában komoly körültekintést igénylő, bonyolultnak tűnő feladat.

A villamos berendezések feszültség alatti állapotát ugyanis többnyire nem jelzi semmi.

A feszültség alatt lévő berendezések oltása tehát fokozott baleseti veszéllyel jár, ezért általánosságban elmondható, hogy a villamos berendezések tüzeinek oltása legtöbbször csak az adott berendezés feszültségmentesítését követően kezdődik el.


140

Kisfeszültségű berendezés oltása (1000V alatti) A berendezést le kell választani a

villamos hálózatról, és el kell végezni a feszültségmentesítést.

A tűz oltását csak ez után lehet megkezdeni.

A feszültség alatt lévő berendezés tüze a jogszabály szerint száraz, biztonságos helyről kötött sugár alkalmazása esetén 10 m, porlasztott sugár esetében (a sugárcső "köd" állásában) 5 m szabadon belátható távolságról oltható.


141

Nagyfeszültségű berendezés oltása (1000V feletti) Nagyfeszültségű berendezés esetében a

leválasztást, valamint a feszültség-mentesítést csak helyi körülményeket ismerő szakszemélyzet (elektrikus) végezheti el.

A berendezés feszültségmentes állapotáról a kezelő személyzet írásban nyilatkozatot tesz az oltásvezetőnek, aki csak ezek után engedélyezi az égő villamos berendezés oltását.


142

Nagyfeszültségű elektromos tűz oltása Halaszthatatlan esetben a feszültség alatti

berendezés tüze száraz, biztonságos helyről a szabályzat szerint kötött vízsugárral 400 kV feszültségig 14 m, porlasztott (szórt) vízsugárral - legfeljebb 120 kV névleges feszültségig - kizárólag a sugárcső "köd" állásában, 8 m szabadon belátható távolságból oltható.

Ködös, zivataros időben, valamint, ha a sűrű füst miatt a látástávolság a megengedett oltási távolságnál kisebb, a berendezés tüzét vízzel vagy habbal tilos oltani!


143

Villamos tűz oltása Tűz esetén követendő magatartás:

Tűz észlelése esetén - a testi épség veszélyeztetése nélkül- kezdjék meg a tűz oltását.

Az oltás megkezdésével egyidejűleg az áramtalanítást és a közmű főcsap elzárását végre kell hajtani.

Biztosítani kell, hogy a kivonuló tűzoltó egység a tűzeset helyszínéhez jusson, ennek érdekében lehetőség szerint 1 fő a kiérkező egységeket az épület előtt fogadja.

A tűz oltását mindig az égő anyag tulajdonságainak és a tűz méretének figyelembe vételével, a rendelkezésre álló, erre alkalmas eszközök, anyagok gyors számbavételével célszerű elkezdeni.


144

Villamos berendezésen végzett munka személyi, tárgyi feltételei:

Személyi feltételei: a munkavállaló egészségileg

alkalmas a munka elvégzéséhez

szakmai ismeretekkel rendelkezik

jogszerű foglalkoztatottság munkavédelmi ismeretek megbízás az adott

munkavégzésre elsősegély nyújtására

felkészített

Tárgyi feltételei: védőeszköz, megfelelő

munkaruházat a munkahelyiség

megfelelő kialakítása: jelző és riasztó

berendezések biztosítása

mozgástér biztosítása szabadtéren időjárás

elleni védelem


145

Villamos berendezésen végzett munka szervezési feltételei egyéni védőeszköz juttatása orvosi vizsgálatok rendje ittasság vizsgálat ellenőrzésének rendje veszélyes gépek, technológiák körének

és az eljárások rendjének meghatározása


146

Munkavégzés szabályai villamos berendezéseken

központilag és szakaszosan is leválaszthatóan kell kialakítani

térvilágításhoz külön leválasztó főkapcsolót kell létesíteni

a berendezést úgy kell elhelyezni, hogy az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen

a kapcsolók és biztosítékok ki –és bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni

gépet, berendezést munkavégzés befejezésekor ki kell kapcsolni, hálózatról le kell választani


147

Munkavégzés szabályai villamos berendezéseken időszakos felülvizsgálatot kell tartani:

A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtérenlegalább 3évenként

C tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtérenlegalább 6 évenként

D és E tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben szabadtéren legalább 9 évenként

villám elleni védelem A és B tűzveszélyességi osztálynál

épületeknél, ahol tűzet vagy robbanást okozó anyag van gondoskodni kell a megfelelő védelemről


148

Elsősegélynyújtás eszméletlen, áramütést szenvedett sérültnek

Eszméletét vesztette, de lélegzik. Ruháját lazítsuk meg, száját tegyük szabaddá, ha az arca sápadt, akkor a lábát, ha vörös az arca, akkor a fejét emeljük meg. Az eszméletre térítéshez az arcát vagy a mellkasát kézzel vagy vizes ruhával dörzsöljük, paskoljuk, szagoltassunk vele szúrós szagú anyagot! Amíg magához nem tér itatni tilos! Minél előbb kerüljön orvoshoz.

Légzése nincs, de pulzusa van. Száját tegyük szabaddá, és azonnal kezdjük meg a mesterséges lélegeztetést, melynek több módszere is van!


10. TételMunkáltatója telephelyén munkatársaival új

gázkazánt üzemelnek be. Ön kapta azt a feladatot, hogy tartson munka-, tűz- és

környezetvédelmi oktatást munkatársainak. Az oktatás során – az üzemeltetés személyi

feltételein kívül – ismertesse az égés fogalmát, feltételeit és veszélyeit! Munkatársa égéses

sérülést szenvedett, hogyan nyújt elsősegélyt?


150

Munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi jogszabályok A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről

és tűzoltóságról szóló módosított 1996. évi XXXI. Törvény rendelkezik

A munkavédelemről az 1993. évi XCIII. Törvény Munka törvénykönyve 2012 évi módosítása a

munkavégzésre vonatkozó jogszabályokat tartalmazza.

Az 1995. évi LIII. Törvény A környezet védelmének általános szabályairól rendelkezik


151

A levegőszennyezés formái és hatásai:

Légszennyező forrás minden olyan berendezés, jármű vagy anyag amely légszennyezés okoz.

A légszennyező források fő típusai: -pontszerű forrás ( Pl: gyárkémény ) - felületi forrás ( pl: vasút, közút )

A levegő szennyeződést elsősorban az égési folyamatok okozzák: - gépjárművek, háztartások: szén-dioxid mennyiségének erőteljes

növekedése a globális felmelegedés , az úgynevezett üvegházhatás okozója.

- Jelentős levegőszennyező az iparban használt freon, amely hatással van az ózonréteg károsodására- a gépjárművek kipufogó gázai: szén-dioxid, kén-dioxid, nitrogén-oxidok hatására alakul ki az un. Savas eső- ha a kedvezőtlen időjárás miatt tul nagy a levegő szennyezőanyag tartalma, akkor beszélünk szmogról


152

Tüzelő- és fűtőberendezések üzemeltetésének fontosabb tűzvédelmi szabályai:

Az építményekben csak olyan tüzelő- és fűtési rendszer létesíthető, amely tüzet vagy robbanást nem okoz.

Az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben nyíltlánggal, izzással üzemelő berendezés nem helyezhető el.

A tüzelő és fűtőberendezés felügyeletét csak a berendezés működését ismerő személyre szabad bízni.

Az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, éghető folyadékot úgy kell elhelyezni, hogy a központi fűtés vezetéke és a veszélyes anyag között min. 1 méter távolság legyen .

A munkahely elhagyása előtt meg kell győződni a fűtőberendezés veszélytelenségéről.


153

Az üzemeltetés személyi feltételei8/1978. (XI. 29.) NIM rendeletA Kazánbiztonsági Szabályzat

A képzett kezelők mellett, vagy üzemen kívüli állapotban betanított dolgozók is megbízhatók egyes tevékenységekkel, de ezek feladataikat csak irányítás és ellenőrzés mellett láthatják el.

A kezelőszemélyzet szakképzettségét igazoló bizonyítványt, illetve a betanított dolgozókra vonatkozó igazolásokat, vagy hiteles másolatukat a kazán közelében kell tartani és ellenőrzés során a hatóságnak fel kell mutatni.


154

Az üzemeltetés személyi feltételei

Az üzemeltető tartozik annyi szakképzettséggel rendelkező, illetve betanított dolgozót beállítani, amennyi a kazán vagy kazánok biztonságos üzemviteléhez, továbbá biztonságos üzemen kívül helyezéséhez szükséges.

Olyan dolgozó láthat el kazánkezelői feladatokat aki megtartja a szabályzatban, egyéb előírásokban, utasításokban foglaltakat és a közismert szakmai követelményeket. Köteles a rábízott kazán tekintetében minden előírt és szükséges munkát elvégezni és a biztonságos üzemről gondoskodni.

A kezelő csak a megbízott felelős vezetőtől kaphat utasítást. Ha az utasítás legjobb tudomása szerint veszélyt idézhet elő, vagy káros lehet, tartozik az utasítást adó figyelmét erre felhívni és észrevételét naplózni. Meg kell követelni az ilyen utasítás naplózását is.


155

Az üzemeltetés személyi feltételei

Ha a kezelő üzem közben rendellenességet észlel, amelyet a szokásos eszközökkel rövid időn belül megszüntetni nem tud, a naplózás mellett tartozik felettesének azonnal jelentést tenni; ha erre idő nincsen, öntevékenyen kell megtennie a szükséges intézkedést, illetve leállítani a kazán üzemét.

A kezelőnek kötelessége, hogy megkövetelje a kazánnak, segédberendezéseinek, tartozékainak üzemképes, biztonságos állapotban való tartását, a szükséges karbantartás, javítás elvégzését, megakadályozza illetéktelenek belépését és tartózkodását a kazánházban.


156

Az égés fogalma, feltételei és veszélyei Az égés fogalma: Olyan kémiai

folyamat melynek során az éghető anyag egyesül a levegő oxigénjével.

Feltételei: Éghető anyag Gyulladási hőmérséklet Oxigén És mindhárom egy térben és időben való

együttes jelenléte


157

Elsősegélynyújtás égéses sérülés esetén

Égési sérülések fajtái: I. fokú -Enyhébb

fokú égési sérülések

II. fokú -Másodfokú égés

III és IV. fokú égés -Súlyos égési sérülések


158

I. Fokú égés A hőhatás rövid ideig tart, és csak némi

pírtokoz a bőr felszínén. Tartsuk a sérülést szenvedett testrészt 15-

20 percig hideg folyóvíz alá!Ha ez nem lehetséges, tegyünk hideg vízzel átitatott törülközőt a felületre és néhány percenként cseréljük a borogatást.


159

Másodfokú égésről akkor beszélünk, ha a bőr a mélyebb rétegek

sérülése miatt felhólyagosodik. A hideg víz ebben az esetben is segít, lehűti a felületet megakadályozza a még mélyebben fekvő rétegek további károsodását.

Ha a sérülés kiterjedése eléri az 5 cm2–t, akkor a már lehűlt bőrt steril kötszerrel fedjük be, hogy az elfertőződést megelőzzük, és azonnal forduljunk orvoshoz!

Ha nincs kéznél steril kötszer, akkor bármilyen tiszta, száraz, nedvszívó textília megteszi.

Tilos a hólyagokat kilyukasztani, vajat vagy zsírt kenni az égett felületre, és természetesen ragtapaszt se használjunk!


160

III.-IV fokú égés Mélyre hatoló, III-IV. fokú égés esetén feltétlenül

orvoshoz kell fordulni, de létkérdés az azonnali segítségnyújtás.

Először is állítsuk meg a további égést vízzel, vagy tegyünk törülközőt, illetve ha az nincs kéznél, akkor bármilyen nem műszálas vagy műanyag szövetet az égett testrészre.

A szoros tárgyakat (óra, gyűrű) távolítsuk el, még mielőtt a sérült testrész bedagadna.

Minden forrót (ruha, műanyag, forró tárgyak) távolítsunk el a bőrről. Folyassunk hosszú ideig hideg vizet a sérült felületre, és hívjunk mentőt


11. TételMunkatársaival folyó víz közelében kezd munkát végezni.

Környezetvédelmi oktatás keretében ismertesse kollegáival a víz fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságait! Munkavédelmi oktatás során hívja fel a figyelmet a munkavégzés speciális előírásaira!A munkavégzéshez szükséges gázpalackokat szállító járművel szállítják a helyszínre, fogalmazza, meg a legfontosabb tűzvédelmi szabályokat, amelyeket be kell betartani!Munkatársainak mutassa be a mesterséges lélegeztetés módját!


162

A munkavégzés munkavédelmi szabályai, munkavégzés víz felett

Ha a munkahely, vagy a közlekedési út víz vagy más olyan anyag fölött vagy mellett oly módon helyezkedik el, hogy a belefulladás lehetősége fennáll: A leesés elleni védelem méretezett és megfelelően rögzített

lefedéssel, vagy 1 méter magas, háromsoros 0,3 m-nél nem nagyobb osztásközű, lábdeszkával, középdeszkával, valamint korláttal, illetve ezekkel egyenértékű védelmet nyújtó megoldással biztosítható.

Védőháló, illetve védőrács alkalmazása esetén annak lyukmérete nem haladhatja meg a 10x10 cm-et. Amennyiben így nem lehet a leesés elleni védelmet kielégítően biztosítani, akkor a munkavállaló a munkát csak munkaöv, biztonsági hevederzet, illetve zuhanás gátlóhasználatával végezheti.


163

A munkavégzés munkavédelmi szabályai, munkavégzés víz felett Ilyen esetben előzetesen ki kell alakítani vagy

jelölni azokat a teherhordó szerkezeteket, ahová a munkavállaló a védőeszközt megfelelő biztonsággal rögzíteni tudja.

Azoknál a munkáknál, amelyeknél vízbe vagy egyéb folyadékba esés veszélye fennáll, a munkavállalót automatikusan felfújódó mentőmellénnyel is el kell látni. Éjszaka megfelelő és elégséges mesterséges megvilágítást kell biztosítani.


164

A vizek fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságai

A víz a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O (dihidrogén-monoxid).

Olvadáspontja: 0 °C, forráspontja: 100 °C. A „víz” megnevezés általában a szoba hőmérsékleten folyékony állapotra vonatkozik, szilárd halmazállapotban jégnek, légnemű halmazállapotban gőznek nevezik. Dipólus molekula.

A víz színtelen, szagtalan, íztelen folyadék. A víz sűrűsége 4°C-on maximális, 20 °C-on 998,2 kg/m3. Biológiai jelentősége óriási, a földi élet elképzelhetetlen nélküle, a sejt-

és testnedvek legnagyobb részét víz alkotja. A víz- rendkívül fontos szerepet betöltő kémiai anyag, a Föld vízburkát

alkotja, kitölti a világ óceánjait és tengereit, az ásványok és kőzetek alkotórésze, a növényi és állati szervezetek pótolhatatlan része.

Nélkülözhetetlen az iparban, a mezőgazdaságban, a háztartásokban, a laboratóriumokban stb.


165

Gázpalackot szállító járművek üzembe állításának és használatának szabályai

A gyártónak ill. a forgalmazónak kell gondoskodnia a gépjármű megfelelő műszaki kiviteléről, az üzemeltetőnek pedig az állapotáról, hogy a rendeltetés szerű használat során tűz és robbanás ne keletkezhessen. A tűzvédelmi szabályok megtartásáért az üzemben tartó és a jármű vezető a felelős.

Járművön jogszabályban előírt tipusú, méretű és számú tűzoltó készüléket kell elhelyezni, hogy könnyen hozzáférhető legyen.

A palackot (az üres palackot is) csak lezárt szeleppel és szelepvédővel (védősapka, védőkengyel stb.) szabad tárolni és szállítani. Ezen túlmenően felcsavart záró anyával kell t árolni és szállítani azokat a menetes csatlakozású palackokat, amelyek töltete mérgező, maró, tűz- és robbanásveszélyes. Védőháló, illetve védőrács alkalmazása esetén annak lyuk mérete nem haladhatja meg a 10x10 cm-et.


166

Gázpalackot szállító járművek üzembe állításának és használatának szabályai Palackot szállító járművet közterületen felügyelet

nélkül hagyni nem szabad A gázpalackokat szállító járművön dohányozni és

nyílt lángot használni tilos. A jármű tűz- és robbanásveszélyes rakományát a

veszélyes mértékű felmelegedéstől, tüzet vagy robbanást előidéző veszélyektől védeni kell. A gépkocsi mindkét oldalán és a végén jól láthatóan el kell helyezni a TŰZ-ÉS ROBBANÁSVESZÉLY felíratot


167

Veszélyes hulladékok kezelése A keletkező hulladékokat kezelni kell,

kiemelten figyelmet kell fordítani a különleges kezelést igénylő veszélyes hulladékokra.

A hulladékkezelés folyamatának lépései: a hulladékok összegyűjtése, előkezelése,

átmeneti tárolása, elszállítása, feldolgozása és végleges elhelyezése.

Elsődleges feladat a veszélyes hulladékok elkülönítése és szelektív gyűjtésének megszervezése.

A veszélyes hulladék ártalmatlanításának korszerű módja az égetés


168

"Szájból-orrba" lélegeztetés Ez az életmentő módszer olyan személy számára

nyújthat segítséget, akinek leállt a légzése. Mit tehet Ön mint elsősegélynyújtó? 1. Fektesse a sérültet a hátára valamely kemény

felületen. 2. Nyakát emelje meg és fejét döntse hátra, hogy a

légutak átjárhatók legyenek. (1. ábra 3. Nyissa ki a száját és távolítson el minden tárgyat a

kezével, ami elzárhatja a légutakat (pl. a műfogsort is). 4. Győződjön meg róla, hogy az orrjáratok átjárhatóak, a

levegő útját nem akadályozza idegen tárgy, erős vérzés vagy a sérülés következtében kialakult elzáródás.


169

5. Egyik kezével a beteg állát támassza meg, másik kezével pedig a beteg fejét úgy, hogy annak szája zárt állapotba kerüljön.

(2. ábra) 6. Vegyen mély lélegzetet és illessze száját a sérült orrára. 7. Erősen fújja a levegőt a sérült orrába egymás után

négyszer, miközben figyelje, hogy emelkedik-e a mellkasa. 8. Folytassa az erőteljes befújásokat öt

másodpercenként(percenként 12-szer). Ne álljon le, amíg a sérült saját maga nem kezd el lélegezni vagy az orvosi segítség meg nem érkezik (fiatal gyermek esetében fújja gyengéden három másodpercenként, tehát percenként 20-szor)


12. TételMunkatársaival szennyvíztelepen kezdenek

munkát. Fogalmazza meg a csoport tagjainak a szennyvízzel kapcsolatos tudnivalókat, előírásokat, szabályokat! A munkahelyi kockázatfelmérés során milyen veszélyforrásokat kell figyelembe venni? Ellenőrizze és állapítsa meg, hogy a munkahelyen a tűzoltó készülékek típusai, telepítése, elhelyezése megfelelő-e! Milyen elsősegély nyújtandó a visszeres vérzés esetén?


171

A munkavégzés munkavédelmi követelményei és szabályai

Az egészségre nem veszélyes és a biztonságos munkavégzés követelményeit minden esetben a munkáltatónak kell biztosítania.

E kötelezettségének csak akkor tud maradéktalanul eleget tenni, ha a munkahelyek kialakítása és üzemeltetése során a munkahelyekre előírt minimális munkavédelmi követelményeket is betartja.

E tekintetben is érvényes a munkavédelmi törvény alapelve, miszerint a munka védelmi követelményeket a munkáltató teljesíti és a teljesítés módját a munkáltató maga határozza meg.

Ennek megfelelően a munkáltató rendelkezhet egyedi utasításban és rendelkezhet szabályzatban, vagyis a sok egyedi utasítás helyett a munkavédelem követelmény rendszerét, eljárási szabályait egyetlen utasításban, a munkavédelmi gyakorlatban kialakult formában, úgynevezett “munkavédelmi szabályzatban” foglalhatja egységbe.


172

Kockázatfelmérés A munkáltatók alapvető feladata, hogy a

veszélyek megelőzése érdekében: - felderítsék az egyes munkahelyeken jelentkező

veszélyforrásokat - biztosítsák az ellenük való védekezés módját - mindezt ismertessék az érintett munkavállalókkal

A kockázatelemzés lényege a munkavégzés körülményeinek és a munkakörnyezet kialakításának elemző áttekintése

A kockázatértékelés annak a kockázatnak az értékelési folyamata, amely a munkavállalók munkahelyi, egészségvédelmi és biztonságvédelmi körülményei és a munkahelyi veszélyek előfordulása között fennáll.


173

Veszélyforrás lehet

1.fizikai, 2.Kémiai: veszélyes anyag, 3.biológiai:

-mikroorganizmus és anyagcsere terméke;

-makroorganizmus (növény, állat), 4.fiziológiai

idegrendszeri és pszichésigénybevétel.


174

A szennyvízkibocsátás szabályai: A különböző célra használt és elvezetésre

kerülő vizeket, szennyvizeknek nevezzük. A szennyvizekre jellemző szennyezettség

minősége és mennyisége a szennyvíz keletkezésének körülményeitől, származásától függ.

A szennyvíz származása alapján a következő csoportokat tudjuk megkülönböztetni:

I. Települési (kommunális) szennyvizek, II. Ipari szennyvizek, III. Mezőgazdasági szennyvizek. Tilos a szennyvizet tisztítás és kezelés nélkül

a természetbe engedni!


175

Tűzoltó készülékkel elhelyezésének szabályai, piktogramok

A létesítményekben a (kivétel a lakás céljára szolgáló építményekben és a hozzájuk tartozó szabad területeken) legalább 1-1 db, az ott keletkező tűz oltására alkalmas - a vonatkozó jogszabályokban és nemzeti szabványokban foglalt követelményeket kielégítő – tűzoltó készüléket kell elhelyezni.

A tűzoltó technikai eszközt, felszerelést jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani, a rendeltetésétől eltérő célra használni csak külön jogszabályban meghatározottak szerint szabad.


176

Tűzoltó készülékkel elhelyezésének szabályai, piktogramok

A tűzoltó berendezést, készüléket, eszközt, felszerelést és anyagot jogszabály, illetve nemzeti szabvány előírásai szerint, azok hiányában félévenként kell ellenőrizni.

Ha a tűzoltó készülék, felszerelés előírt időszakos ellenőrzését nem hajtották végre, akkor az nem tekinthető üzemképesnek.

Piktogram (képjel): jelzőtáblán vagy világítótáblán alkalmazott sematikus ábra.


177

Elsősegélynyújtás visszeres vérzés esetén

A visszeres (vénás) vérzés esetén sötétvörös színű, nagy mennyiségű vér távozik.

Nagy az elvérzés veszélye, vagy ha nagy véna sérül, könnyen bekövetkezhet légembólia is.

(Levegő jut az érrendszerbe és elzárhat fontos ereket)

Ellátása vénás nyomókötéssel.

Az elsősegélynyújtás lépései: - a beteget lehetőleg fektessük - a vérző testrészt helyezzük magasra (a szív vonalánál

magasabbra, pl. a sérült kart emeljük a sérült feje fölé) - a sebet sterilen kitamponáljuk - alkalmazzunk nyomókötést: a steril fedésre helyezzünk nagyobb

gézpólyát, és azt egy másik gézpólyával szorosan rögzítsük a vérző felszínre Fontos: Vénás vérzés során ne alkalmazzunk szorító kötést!


178

A tűz jelzése

Élőszóval, személyes közléssel 112 vagy105 tel. Hangjelzéssel - sziréna, csengő Tűzjelző berendezéssel kézi indítással,

vagy automatikusan számítógépről


179

A tűz bejelentésekor közölni kell MI ÉG? HOL ÉG? EMBERÉLET VAN E VESZÉLYBEN? A BEJELENTŐ NEVE ÉS CÍME


13. Munkahelyén a gépek biztonságtechnikai szempontok szerinti működés ellenőrzésével, felülvizsgálatával bízták meg Önt. Milyen szempontok figyelembevételével végezné el a felülvizsgálatot? Munkahelyén milyen tűz- és környezetvédelmi szempontokat kell vizsgálni, ellenőrizni?Munkatársa ütőeres vérzéssel járó sérülést szenvedett. Ön hogyan részesíti elsősegélyben?


181

A veszélyes hulladékok kezelése Minden tevékenységet, amelynek végzése

során veszélyes hulladék keletkezik, úgy kell megtervezni és végezni, hogy a veszélyes hulladék: mennyisége, illetve veszélyessége a lehető

legkisebb legyen, hasznosítását minél nagyobb mértékben segítse

elő, keletkezésének, kezelésének ellenőrzése és

mennyiségének meghatározása biztosítva legyen, kezelése a munka-egészségügyi és munkavédelmi

szabályok maradéktalan betartásával történjen.


182

A veszélyes hulladékok kezelése A veszélyes hulladék birtokosa köteles:

tevékenysége végzése során megakadályozni a környezetszennyezést, környezetkárosítást,

biztosítani a veszélyes hulladék biztonságos gyűjtését,

az elérhető legjobb technikát alkalmazni. A veszélyes hulladék termelője köteles:

anyagmérleget készíteni, a tároló és kezelő létesítményei és berendezései

üzemeltetéséről üzemnaplót vezetni, nyilvántartási és adatszolgáltatási

kötelezettségeinek eleget tenni.


183

Zajkibocsátás Zajnak tekintünk minden olyan hangot,

amely nem kívánatos fiziológiai (élettani) vagy pszichológiai hatással van az egyes emberekre vagy embercsoportokra.

Zajos üzemekben 87dB a megengedhető felső határ, 80dB felett kötelező az egyéni védőeszközök biztosítása, de 85dB felett kötelező a használatuk, ez alatt csak ajánlott.


184

A munkahelyek alapvető tűzvédelmi követelményei

Az építmény, építményrészt a vegyes rendeltetésű épületet csak a használatbavételi engedélyben megállapított rendeltetésnek megfelelően szabad használni.

A termelést, a használatot, a tárolást, a forgalomba hozatalt, illetőleg az egyéb tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabadtéren, veszélyességi övezetben, helyiségben, tűzszakaszban, építményben szabad folytatni.

A veszélyességi övezetben, helyiségben, építményben és szabadtérben csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyagot és eszközt szabad tartani.

Az épületben raktározott tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a vonatkozó jogszabályban megengedett tűzterhelési értéket.


185

A munkahelyek alapvető tűzvédelmi követelményei

A veszélyességi övezetből, helységből, szabadtérből, a gépről, a berendezésről, az eszközről, készülékről, a tevékenység során keletkezett éghető anyagot, hulladékot folyamatoson, de legalább műszakonként, illetőleg a tevékenység befejezése után el kell távolítani.

A munkahelyeken a tevékenység közben és annak befejezése után ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok megtartását, és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni.

A helység - szükség szerint az építmény, létesítmény – bejáratánál és a helységben jól láthatóhelyen a tűz- vagy robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltórendelkezéseket tartalmazó biztonsági jelet kell elhelyezni.


186

Az ellenőrző felülvizsgálat követelményei, eljárásrendje, megbízott személy

Az ellenőrző felülvizsgálat Mvt. 21. §(2) hatálya alá nem tartozó (veszélyesnek nem minősülő) munkaeszköznek a szerelését követő, illetve az üzemeltetést, valamint az új munkahelyen történő felállítást megelőző az egészségét veszélyeztető és biztonságos körülmények meglétét ellenőrző vizsgálata.

Az ellenőrző felülvizsgálat elvégzésének szabályai: -A vizsgálat elvégzésének módját (az üzemeltetés körülményei, a

szabályok használati üzemeltetés és karbantartási dokumentáció alapján) a munkáltató írásban határozza meg.

-A vizsgálat megállapításait, a megtett intézkedéseket jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

-A felülvizsgálati időszak nem haladhatja meg az öt évet. -A vizsgálatot a munkáltató által e feladat ellátásával megbízott

személy végzi.


187

A gépek, berendezések, szerszámok használati és kezelési utasításai

Munkaeszközt, gépet, szerszámot, üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és rendelkezik az adott munkaeszközre, mint termékre, külön jogszabályban meghatározott gyártói megfelelőségi nyilatkozattal, illetve a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentummal (pl. tanúsítvány).

Minden berendezésnek, gépnek, szerszámnak, kötelezően kell, hogy legyen magyar nyelvű használati és kezelési utasítása, mely alapján üzembe, illetve használatba lehet venni


188


189

Elsősegélynyújtás ütőeres (artériás) vérzés esetén - nyomókötés

- a beteget lehetőleg fektessük - a vérző testrészt helyezzük magasra - az artériás nyomáspontnál* az artériát a csonthoz szorítjuk - a sebet sterilen kitamponáljuk - alkalmazzunk nyomókötést - a gézpólyára szükség esetén gyakran újabb és újabb gézpólyát kell

felhelyezni. Ezeket érdemes az előző gézpólyára merőlegesen rögzíteni. Fontos: Szorító kötés csak abban az esetben javasolt, ha megfelelő

segítséget azonnal nem tudunk biztosítani. Ha a kötés átvérzett, ne vegyük le, hanem újabb pólyákkal kössük át!

Artériás nyomáspontok és leszorításuk technikája az emberi testen. Megjegyzés: A nyomókötés felhelyezése során, ha a kötöző pólyát tengelye körül megcsavarjuk, akkor erősebb nyomóhatást tudunk kifejteni.


14. TételMunkahelyének egyik csarnokában szerelési munkákat kezdenek egy külső vállalkozás munkatársai. Önt megbízták, hogy működjön közre a munkavégzés munka-, tűz- és környezetvédelmi feladatainak meghatározásában a külső munkavállalók részére, és határozza meg a szabályokat, feltételeket! Győződjön meg a külső munkáltató elsősegélynyújtásra kiképzett dolgozóinak felkészültségéről különösképpen a sérültvizsgálatra és az ellátási sorrendre!


191

Külső munkavállalók munkavégzésének szabályai A munkavégzés személyi feltételei: - jogszerű foglalkoztatás, - egészségi alkalmasság, - megfelelő szakmai ismeretek, - munkavédelmi ismeretek, - megbízás az adott munkavégzésére.


192

Több munkáltató munkavállalói egy helyen történő munkavégzésének alapvető szabályai: Ha valamely munkát egyidejűleg két

vagy több munkavállaló végez, a biztonságos munkavégzés érdekében az egyik munkavállalót meg kell bízni a munka irányításával, és ezt a többiek tudomására kell hozni.


193

Alapvető tűzvédelmi szabályok:

Az építmény, építményrészt a vegyes rendeltetésű épületet csak a használatbavételi engedélyben megállapított rendeltetésnek megfelelően szabad használni.

A termelést, a használatot, a tárolást, a forgalomba hozatalt, illetőleg az egyéb tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabadtéren, veszélyességi övezetben, helyiségben, tűz szakaszban, építményben szabad folytatni.


194

Veszélyes anyagok és készítmények használata, hulladékokkal kapcsolatos szabályok: A munkafolyamatot, a technológiát, a

munkaeszközt úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalót sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse!


195

Veszélyes hulladék: Fogalma: a veszélyességi jellemzők közül

eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék.

A veszélyes hulladékot eredményező tevékenységéről a termelőnek anyagmérleget kell készítenie, s a környezetvédelmi hatóságoknak adatokat közölni.

Veszélyes hulladék kezelése csak környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.


196

Mindentevékenységet, amelynek végzése során veszélyes hulladék keletkezik, úgy kell megtervezni és végezni, hogy a veszélyes hulladék –mennyisége, illetve veszélyessége a lehető legkisebb legyen,

hasznosítását minél nagyobb mértékben segítse elő, keletkezésének, kezelésének ellenőrzése és mennyiségének meghatározása biztosítva legyen, kezelése a munka-egészségügyi és munkavédelmi szabályok maradéktalan betartásával történjen.


197

Teendők a baleset helyszínén A sérült vizsgálata, sorrend

felállítása: -Helyszín biztosítása -Tájékozódás -Sérültek szükség szerinti ellátása -Mentők értesítése


198

A sérült vizsgálata ha eszméleténél van

KI KELL KÉRDEZNI, FEL MÉRNI ÁLLAPOTÁT,

SÉRÜLÉSEIT ELLÁTNI, SEGÍTSÉGET HÍVNI.

Ha eszméletlen fektessük a hátára tekintsünk a száj,- garatüregbe amennyiben lég utat elzáró, vagy légzést nehezítő anyagot látunk, távolítsuk el!

Légzés és keringés vizsgálata. Légzés és keringés megindítása vagy mesterséges fenntartása. A sérültek ellátásának sorrendjét úgy állítom fel, hogy mindig a legsúlyosabb sérültet látom el előbb.


15. TételA munkahelyi vezetőjétől teljes körű oktatás megtartására kap megbízást. Az oktatás során fogalmazza meg a munka-, tűz- és környezetvédelem legfontosabb jogszabályait, a törvények alapelveit, valamint a belső szabályozás szükségességét!Az oktatás keretében térjen ki az elsősegélynyújtás feltételeinek szabályozására!


200

A tűzjelzés módjai Élőszóval Hangjelzéssel Tűzjelző berendezéssel


201

Hatályos környezetvédelmi, tűzvédelmi és munkavédelmi szabályok

I. 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről

E törvény célja, hogy az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefügg megbetegedéseket.


202

II. 1996. évi XXXI. törvényA tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról

Az Országgyűlés az Alkotmányból és a nemzetközi szerződésekből ered feladatok teljesítése érdekében, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztet tüzek megelőzése, a tűzeseteknél, a műszaki mentéseknél való segítségnyújtás, és a tűz elleni védekezésben résztvevők jogainak, kötelezettségeinek, valamint a védekezés szervezeti, irányítási rendjének, személyi, tárgyi és anyagi feltételeinek szabályozására alkotta a törvényt.


203

III. 1995. évi LIII. törvényA környezet védelmének általános szabályairól

Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a természeti örökség és a környezeti értékek a nemzeti vagyon részei, amelyeknek megőrzése és védelme, minőségének javítása alapfeltétel az élővilág, az ember egészsége, életminősége szempontjából;

e nélkül nem tartható fenn az emberi tevékenység és a természet közötti harmónia, elmulasztása veszélyezteti a jelen generációk egészségét, a jövő generációk létét és számos faj fennmaradását


204

A gépek, berendezések, szerszámok használati és kezelési utasításai


205A munkaterületet és munkakörnyezetet a biztonságos munkavégzésnek megfelelő kialakításának feltételei

A munkahelyek kialakításánál figyelembe kell venni, hogy a berendezések biztonságosak legyenek és az egészséget ne veszélyeztessék.

A munkahelyek kialakításánál a következőket kell figyelembe venni. - a helységek méretének kialakítása - a munkahely klímája, szellőztetés, fűtés - a munkahely megvilágítása - a munkahelyen alkalmazott biztonsági jelzések - zajvédelem, por - vegyi anyag , sugárzás - rezgésvédelem - a nem dohányzók védelme - mozgáskorlátozottak vagy egyéb testi fogyatékosok

közlekedési feltételei.


206

Az elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeinek belső szabályozása Elsősegélynyújtásnak nevezzük azt a

gyors egészségügyi segítséget, melyet a helyszínen lévő személy nyújthat egy sebesültnek vagy betegnek, amíg az orvos megérkezik. Az elsősegélynyújtás célja, hogy a beteget életben tartsa, stabilizálja állapotát, enyhítse fájdalmát,szenvedését, szorongását.


207

Az elsősegélynyújtás személyi és tárgyi feltételei

Tehát az elsősegélynyújtás személyi feltétele, hogy a dolgozó tisztában legyen, hogy egy esetlegesen bekövetkező baleset esetén mi a tennivalója,milyen fontossági sorrendben kell megkezdeni a mentést.

Az elsősegélynyújtás tárgyi feltétele, hogy a munkaadónak minden munka helyszínen, ahol szervezett munkavégzés folyik, biztosítani kell egy elsősegély dobozt, amelyben a munkavégzés alatt bekövetkezhető munkabalesetek ellátására megfelelő kötszerek, illetve az adott munkaterületre jellemző elsősegélynyújtó eszközök állnak rendelkezésre.


208

Minden munkahelyen ki kell dolgozni az elsősegélynyújtás szervezeti felépítését, a dolgozóknak balesetvédelmi oktatáson kell részt venni, meghatározott időközönként üzemorvosi vizsgálaton részt venni, és ha a munka jellege megköveteli, elsősegély tanfolyamon részt venni.


16.Tétel Az Ön munkacsoportja hegesztési munkafolyamatokat kezd egy külső telephelyen. Tartson tájékoztatót, oktatást a munka- és tűzvédelmi feltételekre vonatkozó szabályokról, előírásokról! Milyen dokumentációkat, kell kitölteni a munka megkezdése előtt? Környezetvédelmi oktatás keretében hívja fel a munkatársai figyelmét a hegesztés okozta környezeti hatásokra. Munkaterületre való felvonulás közben munkatársa elesik és a lábán rándulást szenved. Hogyan részesíti elsősegélynyújtásban?


210

Külső telephelyen végzett, alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység

alapvető munka- és tűzvédelmi feltételei, feltételek meghatározása:

Munkahelyen állandó jellegű tűzveszélyes tevékenység külön engedély nélkül csak akkor végezhető, ha a munkahely ilyen céllal létesült. Pl: hegesztő műhely

Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység, pl: hegesztés, csak tűzveszélyes munkavégzési engedély birtokában végezhető, amelyet a munkavégzési engedéllyel együtt adnak ki.


211

A hegesztés tűzveszélyes tevékenység, ezért a munka megkezdése előtt meg kell tekinteni, hogy a hegesztés környezetében nincs e éghető, gyúlékony anyag. Amennyiben van csak akkor lehet a munkát megkezdeni, ha azt eltávolították, vagy biztonságosan letakarták.

A munkahelyen csak a zavartalan tevékenységhez szükséges mennyiségű tűzveszélyes anyag tárolható, amely nem haladhatja meg az egynapos mennyiséget.

A tűzveszélyes munka befejezése után a munkaterületet csak abban az esetben lehet elhagyni, ha meggyőződtünk arról, hogy tevékenységünk miatt nem alakultak, ki rejtett, vagy nyílt tűz gócok


212

Hegesztés okozta környezeti hatások: Fizikai terhelés Pszichikai terhelés Egyoldalú igénybevétel Por- hő- vegyi ártalom Ionizáló és nem ionizáló sugárzás pl:

Ívfény


213


Minden tevékenységet mely során veszélyes hulladék keletkezhet úgy kell megtervezni hogy a keletkező hulladék mennyisége a lehető legkisebb legyen. Kezelésének ellenőrzése biztosítva legyen és feleljenek meg a jogszabályoknak.

A veszélyes anyag tulajdonosának kötelessége a hulladék biztonságos gyűjtéséről gondoskodni és megakadályozni hogy a vesz. hull. a talajba, vízbe ill. a levegőbe kerüljön.


A vesz. hull. tulajdonosa köteles anyagmérleget készíteni ami tartalmazza a felhasznált ill. a keletkezett anyagok mennyiségét és összetételét. Részt vesz a mentésben, elsősegélyt nyújt


214

Veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos alapvető ismeretek:

A munkahelyi biztonság érdekében a gyártó ill. importáló veszélyes anyagot csak magyar nyelvű biztonsági adatlappal hozhat forgalomba.

A forgalmazó a biztonsági adatlap átvevőjéről nyilvántartást vezet.

A veszélyes anyagok helyes kezelésének legfontosabb szabályait a nemzeti alaptantervnek tartalmaznia kell.

Veszélyes anyaggal történő kutatás csak akkor lehetséges ha megtörtént a bejelentés és a törzskönyvezés.


215

Zárt mechanikai sérülések

Rándulás: Az ízületre ható erő az ízületi szalagokat

hirtelen és átmenetileg megnyújtja, melynek során a szalag bevérzése, valamint szalagszakadás is kialakulhat.

Tünetek: az ízület területe megduzzad mozgásai beszűkülnek az ízület fájdalmas mozgatásra a fájdalom fokozódik kékes elszíneződés megjelenése (bevérzés)


17. Tétel

Korábban nem megszokott munkakörnyezetben kezdenek munkafolyamatokat ahol a környezet erősen

szennyezett vegyes hulladékokkal. Az Ön feladata a munka-, tűz- és környezetvédelmi oktatás megtartása,

fogalmazza meg a piktogramok jelentését! Működjön közre az egyéni védőeszköz juttatás szabályzatának

betartásáról! Munkatársait oktassa ki az elsősegélynyújtás szabályaira, különös tekintettel a gázmérgezés esetére!


217

Veszélyes anyag fogalma Az emberek, az állatok életére,

egészségére, természeti környezetére és az anyagi javakra az előállítás, csomagolás, rakodás, szállítás/fuvarozás, raktározás, felhasználás, stb. során ártalmas, hatást gyakorló anyagokat veszélyes anyagoknak tekintjük.


218

Veszélyes hulladékok kezelése: Minden tevékenységet mely során veszélyes

hulladék keletkezhet úgy kell megtervezni hogy a keletkező hulladék mennyisége a lehető legkisebb legyen.

Kezelésének ellenőrzése biztosítva legyen és feleljenek meg a jogszabályoknak.

A veszélyes anyag tulajdonosának kötelessége a hulladék biztonságos gyűjtéséről gondoskodni és megakadályozni hogy a vesz.hull. a talajba, vízbe ill. a levegőbe kerüljön.


219



A vesz. hull. tulajdonosa köteles anyagmérleget készíteni ami tartalmazza a felhasznált ill. a keletkezett anyagok mennyiségét és összetételét.


220

Milyen veszélyes anyagokat ismerhetünk? Veszélyesnek minősül az az anyag, illetve

az a keverék, amely az osztályozás során az alábbi veszélyességi csoportok bármelyikébe besorolható:

robbanó anyagok és keverékek oxidáló anyagok és keverékek fokozottan tűzveszélyes anyagok és keverékek tűzveszélyes anyagok és keverékek kismértékben tűzveszélyes anyagok és keverékek Nagyon mérgező keverékek sb.


221

Egyéni védőeszközök csoportosítása

EVE kategóriái védelmi szintjük alapján 3 kategóriába sorolandók:

Az 1. kategóriába kizárólag azok a védőeszközök tartoznak, amelyeknél a munkavállalóról feltételezhető hogy tudja mikor kell használni: a) felületi sérülést okozó mechanikai veszélyek (pl.

kertészkesztyű, ujjvédő); b) gyengén agresszív hatású tisztító-, illetőleg

karbantartószerek (pl. hígított tisztítószer-oldatok); c) az 50 °C-t nem meghaladó felületi hőmérsékletű

tárgyak kezelése; d) veszélyes ütéssel együtt nem járó tárgyak kezelése

(pl. kesztyű, kötény); e) nem szélsőséges vagy kivételes időjárási

körülmények (pl. fejvédelem, időjárás elleni ruházat)


222

3. kategória Ide tartoznak a komplex tervezésű védőeszközök, amelyek a

halálos kimenetelű balesetek, a súlyos, visszafordíthatatlan egészségkárosodást okozó hatások ellen védenek és amelynél a gyártó vélelmezheti, hogy a felhasználó a közvetlen hatásokat nem tudja kellő időben felismerni.

a) a szűrőtípusú légzésvédő eszközök, amelyek a szilárd anyagok, illetve folyékony aeroszolok, vagy ingerlő, veszélyes, mérgező, illetve radiotoxikus hatású gázok ellen védenek;

b) a légkörtől teljes mértékben elszigetelő légzésvédő eszközök, beleértve a búvárkészülékeket is;

c) kémiai hatások, illetőleg ionizáló sugárzások ellen korlátozott idejű védelmet biztosítanak;

d) hő hatásának kitett környezetben, ahol a környezeti levegő értéke eléri, meghaladja a 100 °C-ot,

e) a hideg környezeti hatás ellen védőeszközök, ha a környezeti hőmérséklet -50 °C alatt van,

f) a magasból történő leesés, zuhanás ellen védenek;


223

2.Kategória

Ide tartoznak azok a védőeszközök, amelyek nem tartoznak az 1. illetve a 3. kategóriába.


224

Mérgező anyagok átfejtésének védőeszközei Gázálarc Friss levegős készülék Vegyvédelmi ruha Vegyvédelmi kesztyű Gumicsizma Védőszemüveg


225

Egyéni védőeszköz juttatás szabályozása: Egyéni védőeszköz amit a munkavállaló azért visel hogy az esetlegesen előforduló balesetek kockázatát a lehető legkisebbre csökkentse.

A munkáltató feladata ezen eszközök rendeltetésszerű alkalmazásának ellenőrzése.

A védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja és gondoskodik azok tisztításáról ill. ha kell cseréjéről

A munkáltató kötelessége egyéni védőeszköz juttatási rendet kialakítani munkavédelmi szakember segítségével, hogy az adott munkahelyeken a kockázatoknak megfelelő védőeszközt bocsássanak a munkavállaló rendelkezésére.


226

Egyéni védőeszköz juttatás szabályozása: A munkáltató köteles munkahelyenként

és munkakörönként írásban meghatározni azokat a munkafolyamatokat, technológiákat, amelyek a védőeszköz használatát indokolják.



227


a ruhának 100%-os gyapjúból vagy lángmentesített gyapjúból kell készülnie,

a hosszú ujjú ingnek, begombolható mandzsettával és a nyakat védő gallérral kell rendelkeznie ( az ing zseb nélküli legyen, vagy gombbal zárható zsebtakaró legyen rajta )

a nadrág szárának gombolás nélkül kell fednie a bakancsok szárát ( a gombolható nadrág-mandzsetta megfoghatja a szikrákat ),

a bakancsnak magas szárúnak kell lennie, hogy megakadályozza, a szikrák bekerülését a cipőbe, talpának bordázata olyan, legyen, hogy a szikrák ne szoruljanak meg a bordák között,


228Az egyéni védőeszközökkel és használatukkal kapcsolatos követelmények a következők: a nadrág és a bakancsszár közé védőbetétet kell elhelyezni, ami

megakadályozza, hogy a szikrák felülről a bakancsba juthassanak, munka közben a zsebben gyufát, öngyújtót tartani tilos, mert

felrobbanhat, a kezeket bőr védőszárral ellátott mandzsettás bőrkesztyűvel kell védeni, a mell és a test védelmére ( állás vagy ülés közben ) bőrkötényt

kell viselni a fejet veszélyeztető égések elkerülésére biztonsági sisakot és alatta

lángálló koponyavédőt kell viselni, a szemeket felhajtható szűrőüvegű hegesztőszemüveggel kell védeni.


229Az egyéni védőeszközökkel és használatukkal kapcsolatos követelmények a következők:

a nadrág és a bakancsszár közé védőbetétet kell elhelyezni, ami megakadályozza, hogy a szikrák felülről a bakancsba juthassanak,

munka közben a zsebben gyufát, öngyújtót tartani tilos, mert felrobbanhat,

a kezeket bőr védőszárral ellátott mandzsettás bőrkesztyűvel kell védeni,

a mell és a test védelmére ( állás vagy ülés közben ) bőrkötényt kell viselni

a fejet veszélyeztető égések elkerülésére biztonsági sisakot és alatta lángálló koponyavédőt kell viselni,

a szemeket felhajtható szűrőüvegű hegesztőszemüveggel kell védeni.


230

Az egyéni védőeszközökkel és használatukkal kapcsolatos követelmények a következők: A ruházatot mindig tisztán, olajtól és zsírtól

mentesen kell tartani. Ezzel elkerülhető, hogy a ruházat tüzet fogjon vagy csússzon. A hegesztés során lángmentesített határolóernyők alkalmazásával óvható a környezet.


231

Kollektív védőeszközök Védőburkolatok: ha a veszélyes térhez nem

kell hozzáférni – rögzített védőburkolat / reteszelő védőburkolat, automatikus, távolságtartó, állítható /


232

Kollektív védőeszközök Biztonsági kikapcsoló készülék


233

Kollektív védőeszközök Kétkezes vezérlőkészülékek

specifikus, körültekintő , kezelő általi indítása a gépi ciklusnak. - a veszélyes gépi mozgások közben a kezelői kezek állandó felügyelet alatt vannak.


234

Kollektív védőeszközök

Védőasztal

Adagoló és továbbító készülékek


235

Biztonsági alakjelek


236

Elsősegélynyújtás gázmérgezés esetén

A mérgező gázok a tüdőt támadják meg. Enyhe mérgezés esetén pár óra múltán jelentkeznek a tünetek : nehezebb légzés, köhögés lép fel. Később fejfájás émelygés, sápadtság

esetleg hányás is lehet. Középsúlyos mérgezés esetén már pár

perc múlva jelentkeznek a tünetek.


237

• Az elsősegélynyújtó köteles azonnal a sérült nyugalmát biztosítani. A szennyezett légtérből a beteget azonnal

ki kell hozni. Háton fekve magasra emelt felsőtesttel

kell szállítani. A sérültet kérjük meg hogy ne beszéljen

mert az ronthat az állapotán. A beteget tartsuk melegen


18. TételAz Ön munkáltatójánál új belső szabályozást készítenek a következő témakörökben: Környezetvédelmi, tűzvédelmi és munkavédelmi szabályok. Felkérik Önt, hogy működjön közre a szabályozásban, saját munkaköre, tevékenysége vonatkozásában. Milyen főbb tárgykörökre hívja fel a szabályt alkotók figyelmét? Az Ön munkáltatójánál folyó tevékenységek milyen környezeti tényezőket veszélyeztethetnek?


239

Munka és tűzvédelmi oktatási kötelezettségek alapvető szabályai:

A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodni kell, arról, hogy a munkavállaló munkába álláskor , munkahely vagy munkakör változáskor, munkaeszköz átalakításakor vagy új eszközüzembe helyezésekor, új technológia bevezetésekor elsajátítsa és a foglalkozás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel.

Oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, aláíratni az erről készített jegyzőkönyvet.

Oktatásban nem részesült dolgozót önállóan nem lehet foglalkoztatni. Mvt.55.§


240

-Munkáltatók munkavédelmi tárgyú belső szabályozási kötelezettsége:

veszélyek elkerülése, a nem elkerülhető veszélyek értékelése, kockázatértékelés

a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése

a veszélyes tényező kiváltásának lehetősége kevésbé veszélyessel vagy nem veszélyes tényezővel

megelőzési stratégia, foglalkozás egészségügyi szolgálat biztosítása


241

Munkáltatók munkavédelmi tárgyú belső szabályozási kötelezettsége: szükséges tájékoztatás és utasítás,

munkakörülmények ellenőrzése megfelelő munkaeszközök biztosítása,

rendellenességek kivizsgálása, intézkedés veszélyhelyzetre

munkabaleset és foglalkozási megbetegedés esetén az előírásoknak megfelelő eljárás

védőeszközök biztosítása


242

A környezet védelmének alapelvei

Az elővigyázatosság, a megelőzés és a helyreállítás

A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a legkisebb mérték környezetterhelést és

igénybevételt idézze elő megelőzze a környezetszennyezést; kizárja a környezetkárosítást.


243

A környezet védelmének alapelvei A környezethasználatot az elővigyázatosság elvének

figyelembevételével, a környezeti elemek kíméletével, takarékos használatával, továbbá a hulladékkeletkezés csökkentésével, a természetes és az elállított anyagok visszaforgatására és újrafelhasználására törekedve kell végezni.

A megelőzés érdekében a környezethasználat során a leghatékonyabb megoldást, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhetőlegjobb technikát kell alkalmazni.


244

Egyéni védőeszköz juttatás szabályozása:

Egyéni védőeszköz amit a munkavállaló azért visel hogy az esetlegesen előforduló balesetek kockázatát a lehető legkisebbre csökkentse.

A munkáltató feladata ezen eszközök rendeltetésszerű alkalmazásának ellenőrzése. A védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja és gondoskodik azok tisztításáról ill. ha kell cseréjéről


245

Egyéni védőeszköz juttatás szabályozása: A munkáltató köteles munkahelyenként és

munkakörönként írásban meghatározni azokat a munkafolyamatokat, technológiákat, amelyek a védőeszköz használatát indokolják.

A védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja, elhasználódás esetén cseréli azt.



246

Építőipari dokumentációk A kivitelezési dokumentáció Az építési napló http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0900191.KOR


247Építőipari dokumentációk

A kivitelezési dokumentáció alapvető követelmények és egyéb előírások kielégítését bizonyító, az építmény megvalósításához - minden munkarészre kiterjedően az építők, szerelők, gyártók számára kellő részletességgel - szükséges információt, utasítást tartalmazza, továbbá meghatározza az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, berendezés helyzetét, méretét, minőségét, mérettűrését.


248

A kivitelezési dokumentáció tartalma - az építési engedélyezési dokumentációból, költségvetési kiírásból és - jogszabályban meghatározott esetekben - jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi tervből áll


249

A kivitelezési dokumentáció munkarészei Építészeti munkarész Tartószerkezeti munkarész Épületgépészeti munkarész Épületvillamossági munkarész Tűzvédelmi munkarész Környezetvédelmi munkarész Építésszervezési munkarész


250

Építőipari dokumentációk Minden építésügyi hatósági engedélyhez vagy

tudomásulvételi eljáráshoz kötött, valamint a Kbt. hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről építési naplót kell vezetni.

Az építési napló az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig vezetett, hatósági és bírósági eljárásban felhasználható dokumentáció, amely időrendben tartalmazza a szerződés tárgya szerinti

építőipari kivitelezési tevékenység, illetve az építési-szerelési munkák adatait, a munka menetére, megfelelőségére és dokumentumaira

(pl. tervrajzi kiegészítések) vonatkozó vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket.


251

Elsősegélynyújtás Elsősegélynyújtásnak nevezzük azt a

gyors egészségügyi segítséget, melyet a helyszínen lévő személy nyújthat egy sebesültnek vagy betegnek, amíg az orvos megérkezik. Az elsősegélynyújtás célja, hogy a beteget életben tartsa, stabilizálja állapotát, enyhítse fájdalmát, szenvedését, szorongását


252

Az elsősegélynyújtás tárgyi feltétele

Elsősegély nyújtó eszközök Újraélesztő eszközök Szállító eszközök

A munkaadónak minden munka helyszínen, ahol szervezett munkavégzés folyik, biztosítani kell egy elsősegély dobozt, amelyben a munkavégzés alatt bekövetkezhető munkabalesetek ellátására megfelelő kötszerek, illetve az adott munkaterületre jellemző elsősegélynyújtó eszközök állnak rendelkezésre


253

Az elsősegélynyújtás tárgyi feltétele Minden munkahelyen ki kell

dolgozni az elsősegélynyújtás szervezeti

felépítését, a dolgozóknak balesetvédelmi oktatáson

kell részt venni, meghatározott időközönként üzemorvosi

vizsgálaton részt venni, és ha a munka jellege megköveteli,

elsősegély tanfolyamon részt venni.


254

A munkabalesetek kivizsgálása


255

A munkabaleset nyilvántartása1. Baleseti jegyzőkönyv készítésével, melyet

legalább 5 évig meg kell őrizni. A baleseti jegyzőkönyv tartalmi elemei:

A munkabaleset sorszáma A sérült személyes adatai A sérült munkaköre A sérülés időpontja, helyszíne A sérült ellátására tett intézkedés A sérült folytatta-e a munkát


256

A munkabaleset nyilvántartása2. A munkabaleseti nyilvántartást a

munkáltató székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartást vezető szervezeténél kell vezetni.


257

A munkabalesetek kivizsgálása során meg kell állapítani: A létesítmények, gépek, berendezések,

szerszámok, biztonsági állapotát, a vonatkozó előírások meglétét és azt, hogy a sérült ill. a baleset okozója ismerte-e ezeket.

A védőeszközök meglétét, a használatunkra vonatkozó előírások ismeretét és betartását

A környezeti tényezők hatását ( világítás, tisztaság stb.)

A balesetet kiváltó okokat Hogyan lehetett volna elkerülni a balesetet


258

A kivizsgálás utáni teendők A munkáltató köteles a kivizsgálás

befejezésekor de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet: A sérültnek, vagy halála esetén a

hozzátartozójának A Nemzeti Munkaügyi Hivatal területileg

illetékes szervének ha a munkabaleset halált vagy 3 napot meghaladó keresőképtelenséget okozott.

Documents

Kérdések a kisfilmhez