Húsvét és PünkösdBõvebben a 3-4. oldalon!

AranyköpésekTanáraink mondtákRészletek a 15. oldalon!

radnótisokkA Radnóti Miklós Gimnázium hivatalos diáklapja.

2006. május

Ára: 40 FtKiadja: Radnóti DÖK

Így írunk miÉBREN IS ÁLMODUNK

KITASZÍTOTTAK BAL-LADÁJA

Irodalmi rovatunkata 16-17. oldalon találod!

SZÓRAKOZÁSMozizunkJÉGKORSZAK 2.Ajánló a 18. oldalon

F Õ S Z E RK E S Z T Õ V Á LT Á SElköszönõ-beköszönõ

Részletek a 2. oldalon!

BESZÉLGETÉS HOFFMANN NÓRÁVALRészletek a 8-9. oldalon!

Ballagókkal négyszemköztBESZÉLGETÉS 12. ÉVFOLYAMOSOKKALBõvebben a 11-12. oldalon!

B E S Z É L G E T T ÜNK . . .

Vízirendõr az oktatómCikk a 11. oldalon

Diákparlament 2006MERJ TUDNI MERJ, KEZDEMÉNYEZNI!

Részletek a 14. oldalon!

KultúraCikk a 19. oldalon!

IRODALOM

FÕSZERKESZTÕVÁLTÁSradnótisokk 2006. május

2. oldal

Miközben sóhajtózva ülve a Tisza-parton aztfigyeltem, amint a furcsábbnál furcsább dolgokúsznak le a víz felszínén, visszanosztalgiáztam azelõzõ tavaszra. Borzasztó régnek tûnt az a nap-sütés, ami akkor volt, a hangulat, ami rajtamuralkodott akkoriban, meg az egész olyan volt,mintha egy kedves családi filmet néznék azagyamban, melyben több a nosztalgia, mint avalós emlék. Egy, a vízben elúszó bicikli éspenészes papucs között rájöttem, hogy ideje vál-tani és változtatni. És ebbe beletartozott aRadnótisokk is. Borzasztóan sok színes emlék fûzhozzá, még akkorról is, amikor csak szerkesztõvoltam, majd abból az idõbõl, amikor fõszer-kesztõvé váltam. Ezeket a tapasztalatokat nemcseréltem volna el sokért, de mégis úgy éreztem,hogy itt az ideje, hogy átadjam a stafétabototmásnak. Egyszóval, ez a döntés érlelõdött megszépen lassan ott a napsütésben azon a tavaszinapon, miközben a vízben egy béka élet-halálharcot vívott a betonlépcsõvel. Röviden: mostfõszerkesztõváltás van. Illetve fõszerkesztõnõ-váltás, és nem egyedül van, hanem másodma-gával. Amint látjátok ez a szám már az õ mûvük,remélem legalább annyi jó dolgot fedeztek felbenne, mint eddig (vagy inkább többet, ha lehet)és folytassátok tovább az olvasgatását az újság-nak. Egyszóval nekem már nincs más dolgom,minthogy sok szerencsét kívánjak és belesüpped-jek ebbe a tébolyító tavaszi nyugalomba. Utolsószó jogán még említsük meg, hogy nagyörömünkre a Radnótisokk kitüntetõ emléklapotkapott a pécsi médiatanszék által kiírt Marshall-toll pályázaton.

Reméljük még sok ilyen lesz, addig is, nektek,jó olvasgatást!

NÉ M E T H EM E S E

EX F Õ S Z E R K E S Z T Õ

Fogalmam sincs melyik nap lehetett, habár eznem számít, szokásomhoz híven azt sem tudtamhol áll a fejem, suhantam a folyosón, és akkorelkapott engem az a bizonyos illetõ, aki…. Egyhét múlva én is elkaptam valaki mást. Azelõzményekrõl annyit, hogy a bizonyos illetõ általegy kis változás jött létre, mivel lemondott koráb-bi posztjáról. Tudom, ez így most elég homályos,úgyhogy világosítok. A bizonyos illetõ NémethEmese (exfõszerkesztõ), akit elkapott, az énvagyok, Balázs Brigitta (fõszerkesztõ), és akit éncsíptem el, Mezei Adrienn (társfõszerkesztõ).

Terveink szerint az állandó rovatok maradnak(mint például az Aranyköpések ?), de szeretnénkmajd az újdonság varázsát is becsempészni.Továbbra is várjuk a Ti ötleteiteket arról, hogymit szeretnétek olvasni, de akár alkalmiújságírókká is válhattok egy-egy cikk erejéig, haszeretnétek megosztani velünk valamilyen gon-dolatotokat!

Reméljük, hogy továbbra is a RadnótiSokkolvasói maradtok, és természetesen nagyonköszönjük Németh Emesének az eddigimunkáját!

BALÁZS BRIGITTA, MEZEI ADRIENN

FÕSZERKESZTÕ

Elköszönõ beköszönõ

HÚSVÉTradnótisokk 2006. május

3. oldal

Idén is volt Húsvét. Persze ez önmagában nemmeglepõ, hiszen érdeklõdés hiányában még egysem maradt el a hosszú évek alatt. Idén is lesz,ami személy szerint számomra azt jelenti, hogyideje búvóhelyet keresni a nem túl sok, bár annállelkesebb locsoló elõl. Ennek pedig egyetlen ésmindent magyarázó oka: a kölnivíz túlzotthasználata. Mint valami biológiai fegyver, az akis üvegcse: gyilkos és hatásos. De próbálja csakki valaki; egy napig illatozzon egy szobábanücsörögve körülbelül óránként más-más illattalbepermetezve... Egy életre elmegy az emberkedve a kölnitõl. Hát kérdem én: merre a régi,jól bevált, hagyományos és garantáltan szag-mentes eljárás? Ó, hová lett, hová lett a víz és avödör? Mert, bár lehet, hogy ezzel a véleménnyelegyedül vagyok, de inkább átöltözök egy napötször, mint hogy egy óráig illatozzak a hibridrózsák, ibolyák, liliomok vagy árvácskák helyett...

De ez csak a húsvéti ünnepek másodlagosvelejárója. Mert húsvét és pünkösd hagyományasokkal régebbre nyúlik vissza, mint a kölnivízfeltalálása. Mindkét ünnepnek õsi, és több ezerévre visszanyúló hagyománya van. S hogyvalójában honnan is ered, azzal érdemes rész-letesen is foglalkozni.

HÚSVÉTHúsvét eredete a zsidó kultúráig és

történelmig, pontosabban Mózesig nyúlik vissza,még pontosabban II. Ramszesz ideéig: kb. Kr.e.1270-ig. Mielõtt a zsidó nép Egyiptombólkivonulhatott volna, a fáraó dacát az Isten tízcsapása törte meg. Ennek az utolsó éslegszörnyûbb „felvonása” a minden egyiptomielsõszülött csecsemõ halála volt. A Biblia szerintIzrael fiai csak úgy menekülhettek meg, hamegkenik ajtaikat az áldozati bárány vérével.Pészah, vagyis elkerülés – innen a Tóra egyiklegnagyobb ünnepének a neve. A kivonulástiszteletére nemzedékrõl nemzedékre megünne-pelik a kovásztalan kenyér ünnepét. Olyan gyor-san vonultak ki a zsidók Egyiptomból, hogy akovász meg sem kelt. Vállukra vették, és a napszárította meg. Õseik bárányt áldoztak, éselbeszélték a kivonulás csodálatos történetét.

Aztán sok-sok emberöltõvel késõbb húsvét elõttegy nappal a zsidó nép keresztre feszítette az

Isten fiát. A NázáretiJézust szintén azünnep elõestéjén -Niszán hónap 14-én- feszítették keresztrea Golgotán. Akeresztények márigen korán pár-huzamot vontak apáskavacsora és Jé-zus váltságmûve kö-zött. A bárány hibát-lan, zsenge voltaKrisztus bûntelen-ségére utal. És ahogya bárány csontját sem törhették meg, Jézusétsem törték meg a kereszten. A keresztény világlegnagyobb ünnepe a húsvét, hiszen nem csakaz áldozatot ünnepli, hanem a bûn legyõzését ésa gyõzelmet a halál felett.

Eleinte a keresztények eltérõ idõkben ünne-pelték a húsvétot. Ezért az elsõ egyetemes zsinat325-ben Niceában kimondta (majd késõbb1582-ben egy egyházi gyûlésen megerõsítették),hogy a húsvét ünnepe a tavaszi napéjegyen-lõséget követõ holdtölte utáni vasárnap, tehátmárcius 22. és április 25. között van. A nagyböjt(40 nap) hamvazószerdával kezdõdik. A nagyhétszokásai bibliai hagyományokra épülnek: Jézusszenvedésének útját követik a Jeruzsálembe valóbevonulásától kezdve (virágvasárnap) egészen aGolgotáig. Nagycsütörtökön emlékezünk az utol-só vacsorára, nagypénteken – ahogy a pas-siójátékok évszázadokig õrizték – a Golgotáravezetõ útra és Jézus halálára. Húsvétvasárnappedig a feltámadás misztériumát ünnepli a világ.

A harmadik „forrása” a húsvétnak, melyleginkább a népszokások és hagyományokvoltára ad magyarázatot: az ókori, többistenhívõnépek szokásos tavasz-ünnepe. A húsvétotmegelõzõ farsangi idõszak mulatságai a téllegyõzését, a tavasz megérkezését ünneplik.Európa-szerte elterjedt szokás a telet jelképezõszalmabábu elpusztítása, elégetése vagy vízbefojtása. Nálunk egyes vidékeken a bábu nevekisze, kice, s virágvasárnapi szokásainkat tesziszínesebbé. A mulatságok és a böjti idõszaktalálkozásának jellegzetes népi játéka Koncvajda és Cibere vajda, a farsang és a böjt tréfás

Húsvétról és pünkösdrõl

PÜNKÖSDradnótisokk 2006. május

4. oldal

háborúsága volt. A húshagyókeddi (farsang utol-só napja) játék szereplõi szalmabábok, s alegyõzött Ciberét végigvitték a falun, elégették,vízbe vetették, vagy keresztüldobták a templomkerítésén, hogy elûzzék a betegséget, azéhséget.

A böjt alatt régen fõleg kenyeret, száraznövényi étkeket ettek. A hosszú böjti idõszakotkisebb ünnepek tagolják. A magyar néphagy-ományban a közbeesõ vasárnapoknak nevükvolt: a másodiké gulyásvasárnap, az ötödikéfeketevasárnap, a hatodiké virágvasárnap.

Ez az utolsó vasárnap már a húsvéti ünnep-sorozat része. A magyar népszokások ezen anapon a zöldág-hordás, más néven villõzés: atermékenységet segítõ eljárás. Az ággalmegütögették a fiatal lányokat, menyecskéket. Abarkaszentelés a keresztény és a „pogány”szokások ötvözetét mutatja. A virágvasárnapotmegelõzõ szombaton a gyerekek barkát szed-nek. A barkát virágvasárnap a templombanmegszentelik. A szentelt barkának bajelhárítószerepe van. A moldvai csángók fûzfa sípot fúj-nak, habajgatnak, ezzel „keltik fel” a tavaszt... Alocsolkodás a víz szimbóluma köré épül: a víztisztító ereje a kereszténységnél a kereszteléshezkapcsolódik. A mondai magyarázat szerint Jézussírját õrzõ katonák vízzel öntötték le a feltá-madást felfedezõ, ujjongó asszonyokat, ígyakarták elhallgattatni õket. A locsolás ma iselterjedt szokás, kissé szelídebb formában,hiszen gyakran csak kölnivízzel locsolnak a fiúk,férfiak. A húsvéti népszokások sorát egy fehér-vasárnapi szokás zárja. A lányok komatálatkészítenek, s azt elküldik egymásnak...

PÜNKÖSDAz „50 nap” is a zsidó vallásból ered. Õk ünne-

pelték ugyanis a Pészach utáni ötvenedik naponSabouthkor (hetek ünnepe) az aratás, az elsõ

gyümölcsök, majd késõbb a Tízparancsolatadományozásának ünnepét. A húsvét utániötvenedik napon, vasárnap ünnepli a keresztényvilág a Szentlélek eljövetelét és egyben az egy-ház megalapítását, azaz pünkösd napját. Apünkösd elnevezés a görög pentekosztész, azazötvenedik szóból származik, és minden évbenmájus 10-e és június 13-a közé esik. Pünkösdöta keresztény egyház születésnapjának is tartják.

Ha a húsvéti népszokások a telet búcsúztatják,akkor egyértelmûen kijelenthetõ, hogy apünkösd nem más, mint a nyári munkák elõttiutolsó megpihenés; a csendes köszönés a múlótavasznak. Talán a legismertebb hozzá kötõdõhagyomány a pünkösdkirály és királynéválasztása. Pünkösdkirálynénak a legszebb lánytválasztották, míg a legényvirtus ékesbizonyítékaként lovas, ügyességi és tûzugróverseny eredményeként a legderekabb legénylett a Pünkösdkirály. És persze ott volt még apünkösdölés, törökbasázás, rabjárás, stb...

A legnagyobb pünkösdi események közé tar-tozik a Csíksomlyói búcsú. A búcsújárás 1567pünkösdjén kezdõdött, amikor István gyergyóúj-falui pap hálaadó körmenetet vezetett ide, azért,mert akkor, május 15-én a székelyek a HargitaTolvajos hágójában legyõzték János Zsigmondfejedelem seregét, aki a székelyeket jobbágysor-ba taszította, és a templomnál lévõ felirat szerinthitük elhagyására akarta õket kényszeríteni.István pap volt a tolvajosi gyõzelem egyikleglelkesebb szervezõje. 2005-ben mintegy 500ezer résztvevõje volt az ünnepnek.

A pünkösdi hagyományok és népszokások mamár igen kevés faluban élnek és sajnos egyreinkább feledésbe merül a hagyománya. Pedigvalaha igen elõkelõ helyet foglalt el a kalendári-umokban...

Kész a világ, Feszült, ünnepi várás

Tereng felette. Halotti csend. Csak néha néha

Sóhajt az Isten lelke. Kimérve minden pálya

Megtöltve minden lélek-lámpa, Ahol csak úr a lét... De jaj, sötét van,

Mélységes iszonyú sötét!

A zordon tömeg-árnyék Némán zokogva kering utjain,

S csak egyet tud és egyet érez......Most váratlanul vágyón megvonaglik

és felzúg Istenéhez: Betelt az idõ!

Sugarat, fényt, szint adj nekünk,Mert epedünk!

Fényesség nélkül oly sivár az élet!

Nagy Alkotónk, oh mondd kiszent igédet

Legyen világosság!... És ismételik mindig erõsebbenA felviharzott étheren keresztülÉs felharsan az egek harsonájas a végtelennek zsolozsmája zendül

Zsibongva, zsongva...És nagy szavát az Úr - kimondja!

DSIDA JENÕ: PÜNKÖSDI VÁRAKOZÁS

BALLAGÓKKAL NÉGYSZEMKÖZTradnótisokk 2006. május

5. oldal

RÖVID INTERJÚ DOSZKOCS

TAMÁSSAL (12.M):Már nagyon

várom a ballagást,ugyanis utána azérettségin jó lenneminél hamarabbtúlesni. Attól füg-getlenül nagyonfog hiányozni aRadnóti, sok jóbarátom jár ide, éssajnos egy részüketitt kell hagynom,de ez az utolsó évmár nagyon hajtós volt. Itt kijön az embereken,hogy mennyit tanultak az elmúlt pár évben, mertaki nem vitte túlzásba, és jó egyetemre szeretnemenni, annak nagyon össze kell szednie magát.

Én a Mûegyetemre jelentkeztem, villam-osmérnök szakra, ennek megfelelõen párhónapja az én napjaimat is nagyrészt a tanulásteszi ki, idén sajnos a tavaszi szünetem nem telttúl eseménydúsan emiatt.

Ha újra dönthetnék, hogy melyik középiskolá-ba jelentkezzek, valószínû, újra a Radnótitválasztanám, igaz vannak dologok, pl. a 'híres''radnótis közösség, amiken javítani lehetne, deezektõl függetlenül tanulás szempontjából min-denképpen nagyon jól felkészít a továbbiakra.Szerintem egy radnótis 5-ért sokkal jobban megkell dologzni, mint esetleg más szegedi iskolák-ban (pár kivétellel, persze). Ennek vannakelõnyei, hátrányai, mindenki döntse el sajátbelátása szerint...

ÉS EGY KICSIT HOSSZABB, GERA

GÁBORRAL (12.T):-Várod-e a ballagást?-Igen is, meg nem is. Igen, mert jön a nyár,

vége a sulinak, viszont két nap múlva érettségi,ez már nem villanyoz fel annyira!

-Hiányozni fog-e a suli?- Valamilyen szinten furcsa lesz, hogy nem kell

minden nap korán kelnem, éjszakákat tanul-

nom. A sok tanulás miatt biztos nem, de ahaverokat itt hagyni, nem lesz egyszerû...

-Hogyan készülsz az érettségire?- A következõ 2 hetet végig fogom éjszakázni,

de utolsó héten már nincs tanulás, mivelszerenád lesz, amit már nagyon-nagyon várok!Ebben a 2 hétben csak az írásbelire fogokkészülni, mivel a szóbelire lesz egy egészhónapom!

-A továbbtanulást hogy tervezed?- Szeretnék Szegeden maradni, a GTK-ra je-

lentkeztem, remélem, sikerül a felvételim. Ter-mészetesen a szegedi GTK-n kívül más szakot isbejelöltem, de nem igazán vágyom Pestre!Azonban ha nem sikerül, akkor valahol úgy ismegtalálom a helyem. Majd a haverok adnakvalami munkát!!!

-Visszajönnél-e a suliba újra, ha tehetnéd?- Mindenféleképpen valamilyen erõs sulit

választanék, ha mégegyszer nyolcadikos lennék,amelyik közül az egyik a Radnóti lenne...

-Sokat változott-e szerinted a suli a 4 itt töltöttéved alatt?

- Sorry, az 5 évemalatt... Igen, merõbenmás lett! A felújítástmár én is érzékeltem,de az igazgatóváltástmár csak ti fogjátok!!!

- Mi a véleményed aszegedi iskolákról, sze-rinted a Radnóti hogyszerepel?

- A Radnóti mindig isSzeged legrangosabbés legerõsebb iskolájavolt a Ságvárival együtt.Radnótis diákként ter-mészetesen örülök,hogy most ez az iskolaaz erõsebb, remélem eza jövõben sem fog vál-tozni. A sokak által han-goztatott Radnóti-Ság-vári ellentétbõl pedigszerintem semmi nem

Ballagókkal négyszemközt

BALLAGÓKKAL NÉGYSZEMKÖZTradnótisokk 2006. május

6. oldal

igaz, a két iskola vezetõsége és diákjai is jó kap-csolatot ápolnak!

- Mivel te sok ideje koptatod a Radnóti padjait,gondolom ismered a Diákönkormányzatot!Tudnál-e mondani valamit a hasznosságáról,esetleg tettek-e olyasmit a suliban, ami neked isszíved vágya volt?

- Mivel én buliszeretõ ember vagyok, ezért sok-szor próbáltam több bulit kisajtolni a DÖK-bõl,azonban ezek a törekvéseim meghiúsultak. Ajövõre nézve csak azt kívánom, hogy neredukálják le a bulik számát a szokásos egyre(gólyaavató), hisz ha már a tanulásban és asportban is jeleskedünk, megtehetjük ezt évesszinten jó pár buli szervezésével is, hiszen a tanu-lóknak valahol ki kell engedniük a fáradt gõzt!Az országban van olyan gimis ismerõsöm, akielmondta, hogy náluk bizony a sulinak sajátklubja is van (egész pontosan egy klubban tar-tanak 2 hetente bulikat), és ezt õk is meg tudtákvalósítani! És a bölcsiben lévõ clubhelyiség befe-jezése után szerintem ezzel is megérnéfoglalkozni.

- Mi a véleményed a sportéletrõl?- A suliban a sportotéletet megfelelõnek tar-

tom, hiszen a Radnóti alapvetõen nem sportisko-la, de aki szeretne szabadidejében kikapcsolód-ni, az találhat a sportok között alkatához illõt. Énszemély szerint a kosarazást és a focit részesítemelõnyben, de ezzekkel is csak óvatosan bánok,hiszen a tavalyi iskolai év végén volt egykomolyabb sérülésem: majdnem teljesen elsza-kadt a bokaszalagom.

- Hogyan kerültél kapcsolatba a zenével?- Természetesen az általános iskolában, a

valamikori sulis bulik kapcsán. Az egyik bulit amár akkor is kopaszon virító Bigiboy barátomcsinálta, tudod lemezjátszók, keverõ, bakelitmeg minden, és megtetszett. Nemsokáramegírattam életem elsõ cd-jét, és onnantól nemvolt megállás.

- Mióta csinálsz bulikat?- Tesómék osztálybulija volt az elsõ bulim, hát

igen, én is kicsiben kezdtem. Majd felkerültemgimibe, és koleszos lettem, innentõl vannak"komolyabb" bulik. Az i-re a pontot a gólyaavatótette fel, csak sajnos pont egy másik bulival si-

került egyszerre megszervezni.- Tervezed-e DJ-skedést folytatni?- Hobbi szinten mindenképpen folytatni

akarom, de ha egyszer jókor leszek jó helyen,akkor akár fõállásban is pakolni fogom alemezeket!

MÉLY KIFEJTÉS CSABA PÉTERREL

(12.M):-Várod-e a ballagást?-Hát nem táplálok különösebb érzelmeket a

ballagás idõpontjának közeledte iránt.-Hiányozni fog-e a suli?-Elmenni innen rossz lesz, az biztos, mégiscsak

6 éve van ez az osztály, ezek a tanárok, megminden, rossz lesz elhagyni. De hogy utánahiányozni fog-e, ezt most nem igazán tudom.Néha biztos. Akkor majd visszajövök, devalószínûleg akkor más dolgok fogják lekötni agondolataimat.

-Hogyan készülsz az érettségire?-Tanulással.-A továbbtanulást hogy

tervezed?-Budapest, Mûszaki

Egyetem, informatikusmérnök szak. Így ter-vezem, aztán majdmeglátjuk sikerül-e. Hanem, akkor is vannakbiztonsági tartalékok,bár a ponthatárok eléghasonlóak.

-Visszajönnél-e a sulibaújra, ha tehetnéd?

-Nana, még nemmentem el. De egyelõrekíváncsi vagyok, ésszívesen megyek el egymásik városba, aszüleim feülgyelete alólkiszabadulva, szóval hamaradhatnék még egyévet, nem maradnék. Avisszajövést meg ugye

BALLAGÓKKAL NÉGYSZEMKÖZTradnótisokk 2006. május

7. oldal

nem tudom, mert még itt vagyok.-Sokat változtt-e szerinted a suli a 6 itt töltött

éved alatt?-Sokat. Igazgatóváltáskor jöttünk, most újra

visszaállt a régi rend, lett tornacsarnokunk, lettekkameráink, lett kilépõ, ami nélkül nem lehetkimenni, lett új menza. Teljesen másképp néz ki,mint amikor idejöttünk. Belsõre talán annyit nemváltozott, ugyanúgy van házirend, amit be kelltartani, nem vettem észre hogy sokat változottvolna, de lehet, hogy csak azért, mert azok nemilyen látványos változások, és lassan történnek.Tehát, igen, 6 év alatt változott a suli.

- Mi a véleményed a szegedi iskolákról, szerin-ted a Radnóti hogy szerepel?

-Hát, jól. Kiemelkedõen. Nemcsak a városban,hanem az országban is, ez egyértelmû.

Aztán... lett szappan a WC-ben, meg WC-papíritt-ott. Volt Radnóti menza-buli, aminek mostnagyon örülnénk, mert szeretnénk mi is, csaknem volt nagy sikere, úgyhogy nem lehet.Sajnos. Igazából, szerintem nagy beleszólása aDÖK-nek nincs a legtöbb dologba. De én nemtudom, lehet hogy nem így van.

SZABÓ TAMÁS (12.M) VÉLEMÉNYE:-Hiányozni fog-e a suli?-Igen, nagyon. Hat év hosszú idõ, összeszok-

tunk az osztállyal, és a tanárok közül is nagyonmegszerettem jó néhányat. Arról nem isbeszélve, hogy máshol kell majdleszállnom a villamosról...

Persze, a ballagás nem jelentvégleges búcsút, biztosan sokszorfogtok még látni az iskolában, denem mondhatom el többé ma-gamról, hogy radnótis vagyok,csak hogy voltam. Ez nem olyanjó dolog.

-Hogyan készülsz az érettsé-gire?

-Szerencsére a hat év alatt nemhanyagoltam el a tanulást, ígymost nem kell agyonhajtanommagam az ismétlés során. Sokatsegít az is, hogy különbözõversenyeredmények és nyelvvizs-gák miatt mentességet élvezek

néhány tárgyból. Ja, és persze nagyon várom,már ettõl függetlenül az utolsó hetet, a szerená-dot, a ballagást... Igyekszem radnótis életemutolsó cseppjeit is kiélvezni!

-Hogyan tervezed a továbbtanulást?-Az SZTE matematika-alapképzésére jelent-

keztem, és ide a versenyeredményeim miatt biz-tosan föl is fognak venni. Mivel a mesterszakokatmég nem akkreditálták, sajnos csak feltételesmódban beszélhetek, de minden bizonnyal leszmatematikusképzés Szegeden, ebben szeretnékrészt venni. Végzett matematikusként van elhe-lyezkedési lehetõség a munkaerõpiacon is, deigazából az elmélyült munka és az oktatáscsábító ereje miatt nem zárom ki azt sem, hogyaz egyetemen maradjak kutató matema-tikusként.

-Visszajönnél-e, ha tehetnéd?-Biztosan, és mindenkinek csak azt tudom

mondani, hogy örülhet, hogy ebbe az iskolábajárhat. Úgy hiszem, természettudományosképzésben színvonalasabbat nem kaphattamvolna sehol, és a tanáraim emberileg is példátmutattak. Ezt a hat évet sokkal jobban nemtudtam volna eltölteni, mint azzal, hogy radnótisdiák voltam. Arról nem is beszélve, hogy ha úgykezdeném elölrõl, hogy elõre tudom, hogymilyen jó lesz, akkor még jobb lenne.

Sokat változott-e a suli, amíg itt voltam? Hátpersze! Én még a felújítás elõtt kerültem ide, azutána való nyáron rá se ismertem az iskolára. A

tanári kar persze nagyrészt változatlanmaradt, és szerintem ez jó is volt,hiszen szinte minden tanáromat nagy-on szerettem. És nyilván ezzel kapcso-latban az iskola szellemisége se válto-zott sokat, amíg itt voltam. Perszetudom, hogy sokan azt mondják,hogy ez nem jó, de õszintén szólvanálam a minõség (amire a Radnóti,úgy látom, mindig is törekedett)összekapcsolódik valamifélefegyelmezettséggel. És egyáltalánnem baj, ha ezt a nevelõtestület (mintahogy a nevében is szerepel) igyekszikbelenevelni a diákokba.

BARTHA ÉVA LILI 9.M

INTERJÚ MIKE JÁNOS TANÁR ÚRRALradnótisokk 2006. május

8. oldal

Születési idõ: 1961. június 25.Születési hely: SzeghalomCsaládi állapot: nõsKedvenc étel: töltött káposztaKedvenc könyv: Örkény István: Egy percesekKedvenc évszak: nyárKedvenc zene: Illés együttes, Cseh Tamás nótái

E havi számban iskolánk egyik kiváló matek-és fizikatanárával készítettünk interjút. Nohakissé szûkszavú volt, és több alkalommalelszalasztottuk egymást, végül mégis sikerültegy találkozót megbeszélnünk, és sortkerítenünk a beszélgetésre. Lássuk az ered-ményét!

Elõször szeretném, ha mesélne nekünk a gyer-mekkoráról: hol nevelkedett, hol végezte el azáltalános és középiskolai tanulmányait?

Szeghalmon születtem, és a Békés megyei,Vésztõn nevelkedtem. Az én koromban mégcsak nagyközség volt, mára várossá nõtte kimagát. Az édesapám vasutas volt, az édes-anyám pedig tanárnõ. Ketten vagyunk test-vérek: az öcsém, Gábor most Budapesten dol-gozik villamossági mérnökként. Tehát Vésztõnjártam általános iskolába és középiskolába is. Avésztõi Szabó Pál Gimnáziumban évfolya-monként két párhuzamos osztály volt. Az utolsóév, a negyedik, ahogy tetszik, igen kalandosankezdõdött és végzõdött. A kormány úgy döntött,hogy a diákokat kötelezi arra, hogy nagyvárosigimnáziumokban tanuljanak, így bezáratta a kisfalusi középiskolákat. Mi pedig ott maradtunktanárok nélkül. Egy közeli általános iskolábólátjártak tanítani, így sikeresen befejezhettük anegyediket is.

Megosztaná velünk egy diákcsínyét?

Természetesen, de alapjában véve jó fiú, jótanuló voltam, nem az a puskázós fajta.Atletizáltam, és mindenem volt a foci. A gim-

náziumban ac s a p a t t a lgyakran jártunkmeccsekre szom-batonként. Akkormég a hét hatnapján volttanítás. Azokraaz órákra,melyeken nagys z á m o n k é r é s ttartottak, nemmentünk be,egyszerûen az

edzõnkre fogtuk, hogy õ nem engedett el. Ígymialatt az osztálytársaink feleltek, mi vígan ját-szottunk az udvaron.

Egy alkalommal a pénteki mûszaki órát,melyrõl mi rendszeresen ellógtunk, szakfelü-gyelõ látogatta meg igazgatónõ kíséretében.Azonnal feltûnt, hogy a tizenkét fõs csoportbólöten hiányoznak. Mikor ezt számon kértéktõlünk, ismét a testnevelõ tanárra hivatkoztunk.Az igazgatónõ felhívta telefonon az edzõnket,aki, habár fogalma sem volt róla, hogy ellóg-tunk, elnézést kért, hogy nem értesítette az igaz-gatónõt a szombati meccsrõl, amire a fiúk, azazmi lelkiismeretesen készültünk. Természetesenutána jól ledorongolt minket.

Mikor döntötte el, hogy tanár szeretne lenni?

Harmadikos gimnazistaként rájöttem, hogy atanítással szeretnék foglalkozni. Jó tanulóvoltam, de a matematika nem tartozott azerõsségeim közé. Szó sincs róla, hogy rossz let-tem volna belõle, egyszerûen a történelem és afizika érdekelt jobban. Mivel Békés megyeSzeged vonzáskörzetébe tartozott, idejártamegyetemre. Gondolkoztam a bölcsészkaron, deoda nagyon nehéz volt bekerülni, így választot-tam a természettudományokat.

Milyen területek állnak legközelebb a szívéhez?

Beszélgetés Mike János Tanár Úrral

INTERJÚ MIKE JÁNOS TANÁR ÚRRALradnótisokk 2006. május

9. oldal

Habár nem vált belõlem történelemtanár, azókor és a XX. század érdekelt leginkább atörténelmen belül. A fizika terén a mechanikát,a matematika terén pedig az analízist és ageometriát szeretem a legjobban. Az egyetlen,ami távol áll tõlem, az a koordináta-geometria.

Mióta dolgozik a Radnótiban? Elõtte tanítottmáshol?

Itt kezdtem tanári pályámat 1985-ben. Éppenötödéves voltam az egyetemen és az akkoriigazgató, Bánfalvi József meghívotthelyettesíteni, hogy tartsak néhány órát.Egyikre-másikra beült, majd egyszermegkérdezte, nem szeretnék-e csatlakozni atanári karhoz. Én meg örömmel igent mond-tam.

Mit üzen a humán beállítottságúaknak, miértfontos számukra a matematika?

Nem mondom, hogy nagyon fontos lenne, deélmény vele foglakozni. Ez az egyetlen olyantudomány, amelyben hamar sikert lehet elérni,a többibõl sokat kell tanulni, hogy valami örömlegyen belõle. Logikus gondolkodásra nemcsaka fizikában és a matematikában van szükség,hanem az idegen nyelvek tanulásakor is. A jogipályára készülõk számára is elengedhetetlen atiszta logika, hogy következetesen érveljenekmajd a tárgyalásokon.

Kit tekint példaképének?

Felnéztem régi osztályfõnökömre, Éles Pálra,akitõl türelmet és emberséget tanultam.Szeretnék hasonlítani egyetemi tanáromra,Szalay Istvánra, a kiváló elõadóra, valamint atémavezetõnkre, Tandori Károly professzor úrra,aki borzasztóan okos ember volt.

Mit jelent Ön számára a kikapcsolódás?

A szabadidõmet legtöbbször olvasással, biliár-dozással, számítógépes játékokkal töltöm (ked-venceim közé tartozik a Honfoglaló). Már csakritkán nyílik alkalmam a focizásra, de mecs-

csekre a fiaimmal szívesen eljárunk. RégenBékéscsabaszurkoló voltam, tavaly vagy tavaly-elõtt jártam az Üllõi úton egy Fradi-MTK mecc-sen.

Rendszeresen kitöltöm a heti lottószelvényt.Ha megnyerném a fõnyereményt, a pénzt szé-tosztanám a családtagjaim között, és vennékegy családi házat.

Köszönjük az interjút, matekra fel!

DÉRI DOROTTYA

A DIÁKOK VÉLEMÉNYE

Két évig tanított engem. Nyugodtanmondhatom az egész (már megszûnt)csoport nevében, hogy emberséges tanár,érthetõen és tréfásan magyaráz. Lassanegy éve, hogy nem tanít engem, de mégmindig köszön a folyosón. Sajnálom,hogy már nem õ a matektanárom!

Engem nem tanít, csak látásbólismerem. Ismerõseimtõl csak pozitívathallok róla. Szívesen beülnék egy órájára!

Egy évvel ezelõtt sokat kellett gondol-kodnom rajta, hogy felvegyem-e emeltsz-inten a matekot. Eleinte voltak két-ségeim. A döntésben az is segített, hogytudtam, Mike János lesz a tanárom.Látszik rajta, hogy élvezi a tanítást, így miis kedvet kapunk az egyenletekhez, függ-vényekhez stb. Most, hogy visszaemlék-szem, azt hiszem, soha nem unatkoztammég az óráin. De a cigizésrõl lemondhat-na, mert nagyon csúnyán köhög.

MÁMOROS GONDOLATOK INNEN-ONNANradnótisokk 2006. május

10. oldal

A lámpa halványan égõ fényénél nézegetem a legú-jabb Cosmo-t. Mellettem szüleim valami emberfelettihangon hortyogva alszanak, az aznapi síeles fáradal-mai után. Szinte örömöm lelem abban, ahogy a gon-dosan esztétikusra, színesre szerkesztett oldalakatelpörgetem az orrom elõtt, és egyre inkább azt érzem,hogy elönt a tudásvágy. Éjjeli ébrenlétem során fel-szabaduló fölös idõmet arra áldozom, hogy megtud-jam ennek a cosmo-nõi-mibenlétnek a titkát, melyminden oldalról egy szebb jövõ ígéretét hozza nekem.

Rossz szokásomhoz híven elõször átlapozom az újsá-got, gondosan ügyelve arra, hogy csak a fõcímeketolvassam el, így eljutva a végére. Majd újrakezdve azolvasást, szimplán átugrom a számomra érdektelencikkeket, de amúgy mindent áttanulmányozok. Elsõránézésre az olvasók leveleinél akadok le, ami joggalviselhetné a ciki sztorik nevet, de hát az olvasók írták.Nem tudom elképzelni, hogy van ilyen ember, akivelezek megtörténnek, és ráadásul be is küldi az újságba.Valahogy nem valóságszagúak. Olyan érzésem támad,mintha valaki levágódott volna a számítógép elé, ésspontán felöklendezte volna a legrosszabb rémálmaiközött szereplõ nagy beégéseket. Hadd emeljek kiegyet, amit egy állítólagos Tamás küldött be. Egyszomszéd lánnyal a hetek óta tartó flörtölésre akartákfeltenni a koronát egy közeli erdõben, amikor õketmegzavarva valaki, a srác háta mögül mérgesen alány nevét kezdte el ordítozni. Erre a srác hátra semnézett, csak dolga végezetlenül elmenekült, otthagyvacsapot, papot. Na már most ki az a férfi, aki eztszívesen és önszántából közli nyilvánosan, ráadásulegy ultranõi magazinban? Nem hiszem el, hogy nemotthon próbálkozik azon, hogy elfelejtse, vagy lega-lábbis a tudatalattijának a legmélyebb bugyraiba süly-lyessze ezt az emléket, mely a férfiúi büszkeségénekegy nagy kardvágása.

Összességében mégis továbblapozok, anélkül, hogyfelháborodás ébredne bennem, hisz ha valami tartal-masabb lapra vágytam volna, akkor nem ezt vettemvolna meg. Mondhatni, hogy sok pillanatban üdítõ alap felszínessége. Egyszerûen akaratlanul is beleviszegy olyan világba, ahol fontos a szépség, a párkapcso-lat helyre tehetõ az isteni pasival, és ez mind-mindcsak azon múlik, hogy te mennyire akarod (no meg,hogy milyen push-up melltartóid vannak). A legmé-lyebb probléma, ami felmerül az az, hogy ha kikezdveled a fõnököd a munkahelyen, akkor mit tegyél,hova fordulhatsz, és hogy hogy viselkedik ilyen esetbenegy nagyvilági, talpraesett nõ. A mélyebb szociális ésérzelmi problémákról is esik szó, de ezek a cikkek kivé-tel nélkül egyfajta elkülönülõ stílusban íródnak. Ne ért-setek félre, nem hiányzik belõlük az együttérzés, asegíteni akarás és a részvállalás, de valahogy olyanidegenül lebeg ez a dolog ebben az érdekes cosmo-

életérzésben, mintha ilyen igazából az újság olvasójá-val nem történhetne meg.

Közben gyönyörûbbnél gyönyörûbb lányok, nõk(tinik?) mosolyognak vissza rám, és ezzelpárhuzamosan bennem is felmerül a gondolat, hogy jólenne elmenni fodrászhoz, és lehet, hogy nem kellettvolna megvenni ezt az újságot. Mégis folytatom azolvasást, hisz mégiscsak hajt a kíváncsiság, hogymondjuk, hogy teríthetem le álmaim pasiját egyetlenpillantással, vagy hogy a testalkatomhoz melyik well-ness-kúra illene a legjobban. A tudatom legmélyéntudom, hogy ez mennyire komikus, mégis meg-nézegetem az ötszázezer forintos ruhát, elképzelem,hogy milyen lenne rajtam, végigolvasgatom a legjobbházi hajpakolásokról szóló recepteket, és találok egy-pár érdekfeszítõ cikket is.

Mégis elemi erõvel taszít vissza a valóság talajára,amikor egy tisztítókúrára összeállított étrendet olvasokvégig, ami csupa finom, egészséges, diétás biokaja.Ott, valahogy papíron, baromira egyszerûnek tûnik, deahogy belegondolok…. Egy beteg óvodásnak nemlenne elég. Reggelire egy joghurt, délig csak gyü-mölcslé, délben hal, zöldség, délután egy kis salátamegint, vacsira sajt és kefír. A gyomrom fájdalmasanösszezsugorodik, végiggondolva, én ma mit ettem: kol-bászos kenyér reggelire, ebéd húsleves, sültkrumpli,virsli, délután egy kis sósmogyit nasiztam, vacsiramegint leves és olasz kaja. Értem én, hogy két végletetsoroltam fel, de akkor is valahogy, ahogy áttekintek aszüleim ágyára, ahonnan még mindig valamifélehorkolásra kevéssé hasonlító hang erõlteti meg a dob-hártyámat, azt kell, hogy gondoljam: a Cosmo nemlétezik. Eszembe jutnak a felnõttek, akik este fáradtanesnek haza, szinte szó szerint; a busz, amire mindennap felszállok, ahol még mindig fejkendõvel utaznak anénik a piacra, új kalapdivat ide vagy oda. Vagy a sajátkorosztályom a suliban, ahol inkább több turis cuccoslányt látok, hál istennek, mint ahányat tûsarkúban.Egyszerûen ennek a cosmo-életnek nincs élettere mégnálunk. Máshol talán van, nem tudom, de itt mégnincs. Egyszer biztos lesz. Az, hogy mikor, a gazdaság-és társadalomkutatók viszonylagos pontossággal biz-tos meg tudják mondani, de most még nem.

Nem tudom, akkor milyen világ lesz, vagy hogymilyen fiatalok fogják a helyünket az iskolapadbankoptatni, de ezzel a tudattal, felelõsségérzet nélkültudom a Cosmo olvasását befejezni.

Utolsónak elolvasom a horoszkópom. Újfent rám-talál a szerelem ebben a hónapban, és újfent feliz-zíthatom életemet egy idegennel. Miért is ne? Talánebben a hónapban tényleg bejön.

Cosmo-girl vagy nem cosmo-girl

VÍZI RENDÕR AZ OKTATÓMradnótisokk 2006. május

11. oldal

Egy szép tavaszi nap volt. A nap végre kisütött,a madarak csiripeltek, olyan igazi márciusi idõvolt.

Már reggel is volt valami a levegõben, a nap-sugarak lágyan simogatták arcomat, és sokkal,de sokkal jobb kedvvel indultam iskolába.Délután, persze még nagyobb kedvvel jöttem el;egy szép tavaszi séta a Tisza-parton, csak úgyminden cél nélkül.

Amikor hazaérkeztem, egy üzenet várt amobilomon: lenne-e idõm vezetni? Naná! (Mertazt be kell vallanom, hogy egy ideje forgatom afejemben a gondolatot, hogy megtanulokvezetni, és az elsõ lépéseket már megtettem ezirányba.) A kérdés természetesen az oktatómtólszármazott. Rendben. Megyek, sõt! Alig vártama késõ délutáni idõpontot, 6 órát. Hamarabbnem ér rá. Nekem így is jó volt. Telvereményekkel indultam, hogy majd elbûvölökmindenkit a tanpályán, meg hogy mit nekem arutinvizsga, egybõl forgalomban kellenevezetnem. (Azt azonban meg kell jegyeznem:ezelõtt még csak 2 órát vettem.) Tehát pontbanott voltam a tanpályán. Az oktató már várt rám,és én elkezdtem róni a köröket. Persze, mon-danom sem kell, egyfolytában ügyetlenkedtem,mi több, szerintem kifejezetten kiidegeltemszerencsétlen oktatót. Az oktatóm egyébkéntrendõr. Vízi rendõr. Tudom, tudom, Szegedennem léteznek vízi rendõrök - gondoljátok most.De igen, vannak. Sõt, ha belegondoltok, szükségis van rájuk, hiszen itt a Tisza, ami mostanábankomoly veszéllyel fenyeget. Szóval, ha nem is akaliforniai tengerparton futkos bikinis csajokmegmentésén fáradozva, attól még vízi rendõr.

Már az elsõ óra végén tartottam. Szóval, éncsak váltottam, irányjeleztem, körbenézegettem,és ami a legfontosabb: vezettem, amikormegszólalt az adóvevõje. Fogalmam sincs, mi aneve annak a nagy fekete akárminek, amivelkommunikálnak a rendõrök, én adóvevõneknevezném. Valaki beleszólalt. Az ember önkénte-lenül is felfigyel az ilyenekre, meg én tulaj-donképpen nem is hallgatóztam, csak hát ha ottvan az orrom elõtt, nem tudtam nem odafigyel-ni. A hang – ami valószínûleg egy rendõrtõl szár-mazott – értesítette az oktatómat, hogy egyember a Tiszába ugrott. Egy gyalogos jelentettebe, aki éppen a Belvárosi hídon sétált. Kocsi

leáll, oktató kiugrik a telefonjával együtt, ésmáris lázasan telefonál. Eközben megállapítommagamban, hogy ez is csak én lehetek, már avezetésóráim sem telhetnek el nyugalomban ésbékében. Kinn meg csak telefonál az oktató,kiderül, hogy sem a vízi rendõröknek, sem a vízimentõknek nincsen mentõcsónakjuk, csak atûzoltóknak van, de az sem mentõ-, hanemgumicsónak. Ráadásul sötétedik, ami nagybannehezíti a dolgot. Nem könnyû egy rendõr élete.Elnézést kér az oktató, de vége az órának.Sürgõsen oda kell mennie a helyszínre, szólít ahivatás. Én természetesen egybõl az utasülésrekerültem, és a város szélén lévõ pályáról szinte 1-2 perc alatt a belvárosban voltunk. Elismerésreméltó teljesítmény. A járókelõk bizonyára elcso-dálkoztak, amikor a Korányi fasoron megjelentegy kocsi a Tisza partján kicsit szélesebb járdán.Ezek voltunk mi. Pontosabban én csak passzívrésztvevõje voltam az eseményeknek. Az oktatómáris rohan kollégái felé, akik megpróbáljákkivenni, hol lehet az a szerencsétlen öngyilkos-jelölt. Én eközben mérlegelem magamban alehetõségeket, hogy mit is csinálhatnék: ottha-gyom bezáratlanul a kocsit, vagy megdöntöm arekordot a mobilomon lévõ játékban. Az utóbbitválasztottam. A következõ fél óra számomraeseménytelenül telt el, egyébként nem sikerült újcsúcsot felállítanom a játékban, de legalábbmegírtam néhány sms-t elhanyagolt barátaim-nak. Néhányan már gyülekeztek tõlem párméterre, így ebbõl arra következtettem, valamitörtént. Öt percen belül megjelent az oktató, ésbeszámolt az elmúlt fél órájáról. Az emberke, akibeleugrott a folyóba, mégis úgy döntött(szerencsére), hogy élni akar, és kiúszott a partraegy sekélyebb szakaszon, közben mentõhajó isérkezett. Így minden jó, ha a vége jó.

Az oktató persze megnyugtatott, hogy vele semmindennap történik ilyesmi, és ne aggódjak,legközelebb már minden teljes nyugalombanzajlik.

Remélem is…(Ja, és egy jó tanács: csak semmi pánik,

vigyetek magatokkal könyvet, felkészülve az ilyenesetekre is!)

Vízi rendõr az oktatóm!

INTERJÚ HOFFMANN NÓRÁVALradnótisokk 2006. május

12. oldal

Hogy kerültél kapcsolatba a korcsolyával, hányévesen kezdted el?

6 éves voltam, amikor a szüleim elvitték anõvéremet korizni. Amíg õ edzett, én rosszalkod-tam. Nemsokára odajött az edzõ, és rávett, hogypróbáljam ki inkább én is a korit a rosszalkodáshelyett.

Min szeretnél erõsíteni a korcsolyázásodban?A táncos elemeket, részeket szeretném tovább

javítani.A kori mellett más sportot is ûzöl?Igazából azokat végzem, amelyek a jégtánchoz

szükségesek. Így parkett-táncolok és balettozom,a kondi miatt atletizálok is.

Van példaképed? Az én példaképeim a Grischuk- Platov páros.Mit szólnál, ha a csodás kosztümöket betil-

tanák a versenyeken, és a korisok csak egyszerûsportruhákat viselhetnének?

Jó ötletnek tartom, mármint jó lenne például akötelezõ programnál és a versenyedzéseken is. Akûr közben persze maradnának.

Mit gondolsz arról, hogy lehetne a korcsolyátnépszerûbbé tenni a rajongók körében?

Szerintem a média ebben sokat segíthetne,többet foglalkozhatnának a korival. Itt volt abudapesti EB, és szinte alig reklámozták, pedigbiztosan lenne rá érdeklõdés. Az EB után nálunkis megszaporodott a jelentkezõk száma.

Hogyan tudnál kori nélkül élni?Nem tudnék. Biztos, hogy ha abbahagyom is,

nézni fogom a közvetítéseket, és néha csúszkál-ni fogok.

És sport nélkül?Mármint versenysport nélkül? Igen tudnék és

fogok is tudni, ha már családanya leszek! A legsikeresebb magyar jégtáncosok vagytok a

Regõczy-Sallay jégtáncpár óta. Milyen érzés ez?

Nehezedik emiatt nyomás rátok?Igazából nem szoktunk erre gondolni, hiszen

õk már rég versenyeztek, és a követelmény ismás volt akkor, mint most. Akkoriban népsz-erûbb volt ez a sportág, mint mostanában, így jólenne újra visszahozni a népszerûségét.

Azt mondtátok, az új szabályrendszer szerint túlsok az emelési követelmény. Mit gondoltokezekrõl a változtatásokról? Ez szerintetekfejlõdésnek tekinthetõ?

Eléggé megemelték a követelményszintet.Sokkal több feltételt kell teljesíteni, mint eddigegy-egy emelésnél. Így ahhoz, hogy a versenyzõkmegkapják a kívánt pontokat, olyan emeléseketis kell csinálni, ahol a lány nem mindig vanesztétikus pózban. Ez nem igazán elõnyös.

Néhányan azt kritizálják, hogy túl magas vagyAttilához. Neked errõl mi a véleményed? Zavar-e, hogy ezt mondogatják? Befolyásolja ez aközös munkátokat?

Nem vagyok magasabb. Kicsi köztünk a ma-gasságbeli különbség, ezért a programokkivitelezésénél figyelünk erre is.

Mi a véleményed a párodról mint korisról?Szerintem jó, technikás koris.Szerinted mi a legjobb tulajdonsága a part-

nerednek és mi a legrosszabb?A legjobb az, hogy megnyugtat.

Legrosszabb?… Talán, ha túl vagyunk hajtvafizikailag, olyankor kissé „le van lassulva”.

Miért jó vagy rossz vele együtt korcsolyázni?Nem tudom, vele korizom a kezdetek óta.

Mással nem is tudnék.Másoknak is csinálsz koreográfiákat. Szeretnél

majd koreográfus is lenni? Igazából az egész jó fantázia és logika kérdése.

Olyan programot készítünk amilyenre a korisnakszüksége van.

A koreografálásba beletartozik az is, hogy

Interjú Hoffmann Nórával

A KORCSOLYÁZÁSRÓLradnótisokk 2006. május

13. oldal

ruhákat tervezel? Szerinted melyik a legszebbruhád és melyik a kedvenced? A ruhához találodki a programot és zenét vagy fordítva?

Éppenséggel beletartozhat a ruhatervezés is,így minden esetre olcsóbb, mintha külön ter-veztetnénk. Egyik kedvencem, a múlt szezonbanoriginalban viselt ruhám, fehér, tele strasszokkal,az alján meg tollakkal díszítve. A sorrend: elsõ azene, erre készítjük a koreográfiát, és végül jön aruha megtervezése.

Mi az, amit még sosem kérdeztek meg tõledinterjúban, de szívesen beszélnél róla?

Fontosnak tartom megemlíteni a lelki terhelést,fõleg a lányoknál. Ebben a sportban szerintemigazán fontos a kitartás és a jó családi háttér.Sokan úgy gondolják, ha valaki sportoló, az biz-tos buta is. Ez fõleg a koriban nem igaz, nagyonsokan több iskolában is tanulunk a versenyzésmellett.

Köszönöm az interjút!

A nemzetközi szövetséget 1892-ben alapítottmûkorcsolyázók 1908-ban szerepeltek elõször azolimpián - a nyári játékokon. Így amikor az elsõtéli olimpiát rendezték, 1924-ben, Chamonix-ban, már a programban volt. Négy számbanavatnak bajnokot: nõi és férfi egyéni, páros ésjégtánc.

A nõi és férfi egyéniben, valamint a párosbankét-két részbõl áll a verseny. Elõbb a rövidprog-ramot kell bemutatni, ebben nyolc elemnekkötelezõen kell szerepelnie. Aztán következik aszabadprogram, ebben önállóan választottzenére, egyénileg kialakított ugrássorral lépnekfel a versenyzõk. Azt is pontlevonással büntetik,ha túl kevés, de azt is, ha túl sok ugrás szerepelegy gyakorlatban.

A versenytánchoz némileg hasonlatosjégtáncban csak párosok szerepelnek, itt alépéseken és a zenével való összhangon van ahangsúly. Elõbb a kötelezõ táncot, amelynekfajtáját sorsolással döntik el (lehet ez tangó, ke-ringõ és még sok más tánc), majd az egyénilegalkotott táncot, végül a szabadon választott tán-cot mutatják be a párosok. A kötelezõben min-den páros ugyanarra a zenére mutatja be gya-korlatát. A egyénileg alkotott táncban a párokmaguk választhatják meg, hogy milyen zenére,milyen figurákat adnak elõ, betartva a JégtáncBizottság elõírásait (pl. : különbözõ ritmusokatkell összeválogatni). A lényeg, hogy a tánc alatt

az egész jégpálya felületét meg kell kerülni. Aszabadtáncról annyit kell tudni, hogy egy olyan 4perces programról van szó, amelyben már min-den megengedett, természetesen az eséstkivéve. S hogy mit pontoznak ilyenkor a bírók? Atánctudástól elkezdve minden általánosképességet, még azt is, hogy a kiválasztott zeneés a táncolók által közvetíteni kívánt gondolatösszhangban van-e.

A pontozás menete: a kilenc pontozóbírót ti-zenkettõ közül választják ki, sorsolással. A külön-bözõ gyakorlatokat külön pontozzák, a bemuta-tott ugrások erõsségét, valamint a kivitelezéstveszik számba. A legalacsonyabb és a legma-gasabb pontszámot kiveszik a számításból.

A páros mûkorcsolya versenyek két részbõl áll-nak: a rövid program, mely tartalmazza akötelezõ gyakorlatokat is, és szabadon választottgyakorlatok.

A páros egy férfibõl és egy nõbõl áll. Nem kellugyanazokat a mozdulatelemeket végezniük,vagy végig együtt maradniuk, de fontos, hogy amozgásuk egységes összehangolt legyen.

A rövid program nyolc kötelezõ elem és azösszekötõ lépések bemutatásából áll. Azelõírástól eltérõ vagy azon felül bemutatott ele-mekért pontlevonás jár.

Axel: az ugrást a norvég Axel Paulsenrõl, elsõbemutatójáról nevezték el. A versenyzõ elõre-kifeléívben futó lábáról ugrik fel, a másfélfordulatos forgásután a másik lábára hátrafelé-kifelé irányban érkezikvissza a jégre. A dupla változata abban különbözik azelõzõtõl, hogy a versenyzõ a levegõben két és fél for-dulatot tesz.

Salchow: az ugrást a svéd világbajnokról neveztékel, õ mutatta be elõször. A versenyzõ hátra-befelé futóívbõl ugrik fel, és a levegõben egy fordulat megtételeután a másik lábára ugyancsak hátra, de kifelé ívbenérkezik a jégre. Dupla és tripla változata van, amelyeta levegõben két, illetve három fordulattal hajtanakvégre.

Rittberger: a többszörös német bajnokrólnevezték el, aki elõször mutatta be. Hátra-kifelé ívbõlugrik fel a versenyzõ, és egyfordulatos forgás utánugyanarra a lábra, ugyancsak hátra-kifelé ívbenérkezik vissza a jégre. Dupla és tripla változata van.

Lutz: elõször a német Lutz mutatta be ezt az ugrás-fajtát. A hátra-kifelé ívben futó versenyzõ lengõ lábá-nak jégre való leszúrásával ugrik fel, és egy fordulatután, (amely dupla Lutz ugrásnál két fordulatot jelent)a leszúrást végzõ lábára hátra-kifelé ívben érkezik visz-sza a jégre.

DIÁKPARLAMENTradnótisokk 2006. május

14. oldal

Április 25-én, kedden Gál Béla igazgató úr ésaz osztályok képviselõinek jelenlétében tartottameg a Diákönkormányzat a 2005/2006-ostanév Diákparlamentjét. A mintegy két és félórás jó hangulatú beszélgetés keretében szá-mos iskolánkat érintõ témáról esett szó.Kérdésünkre megtudhattuk, hogy az udvarifocipálya tervezése napirenden van, egy mobilvédõhálóval ellátott megoldás látszik a legcél-szerûbbnek. Amíg ez nem valósulhat meg, akosárlabda pálya felfestése sem célszerû.Remélhetõleg a tornacsarnokban hamarosanvédõháló óvja majd a falakat, így akár házifocibajnokság is szervezhetõ lesz benne,felkészülve akár a jövõ tanév elejére tervezettkétnapos SÁRA-kupára. Felvetõdött, hogy aszalagavató helyszíne jövõre legyen azEgyetemi Könyvtár új épülete (TIK), de mivel emegoldás a belépõjegyek árának drasztikusemelésével járna, egyelõre marad a régihelyszín, de a buli elõzetes igény szerint akárkicsivel tovább is tartható. Számos észrevételhangzott el az osztályok közötti tanulmányi

verseny szervezését, nehézségét illetõen. Ajavaslatokat figyelembe véve biztosak lehetünkbenne, hogy immár a mi tapasztalatainkkal,ötleteinkkel kiegészülve jövõre is folytatódikmajd e nemes versengés. Sokak panaszkodtaktanáraik „bizonyos szokásait” illetõen.Igazgató úr véleménye szerint, ha panaszunkjogos, meg lehet találni a módját annak, hogyazt bátran elmondjuk az illetõ tanárnak,feltéve, ha biztosak vagyunk benne, mi amagunk módján mindent tõlünk telhetõtmegtettünk a konfliktus elkerülése érdekében.A humánosztályok aggodalmát eloszlatvamegtudtuk, felmenõ rendszerben lehetõvéválik majd, hogy a humánosok az eddigi rend-szerrel szemben tényleg magasabb óraszám-ban tanulhassák a magyart és a történelmet.

Mindenkit megnyugtathatunk, újra szólni foga rádió, pontosabban szólal meg a csengõ,hamarosan végre tükör kerül a mosdókba, ésmár lépéseket tettek az iskolát takarító cégfelé, a sokak által kritizált WC-papír mennyiségemelését illetõen. Mivel iskolánk dologi kiadá-sokra fordítható pénzösszege a tavalyinakcsupán töredéke, megkérünk mindenkit, hogynem csupán emiatt, valamennyiünkérdekében vigyázzon a berendezési tárgyakra!!

Sajnos, sem pénz sem hely nincsöltözõszekrények kialakítására. Ami azonbannem csak a piszkos anyagiakon múlik, ésigazán tartalmas programot kínáló ötletnektûnik, azzal igazgató úr szerint is azeddigieknél sokkal bátrabban élhetnénk !!

RMG-DÖK

MERJ TUDNI! MERJ KEZDEMÉNYEZNI!

Diákparlament 2006

ARANYKÖPÉSEKradnótisokk 2006. május

15. oldal

VAJDÁNÉ SÁSDI MERCÉDESZ

-Ha valakinek küldsz egy sms-t…

-Kölcsey a jobbágyfelsz-abadítást már nem

nagyon érte meg…

A Halálvágy címûvers elemzéseközben a beszél-getõ lányokhoz:

- Nórika, keresd aHalálvágyat…

Puskin életrajzánálv a l a k i :-Õ is tüdõbajban halt

m e g ?-Nem, neki felesége volt…

Heine életrajzánál:-Már látszik rajta, hogy

nem romantikus. Õ továbbélt.

MIKE CSABA

-Illik tudja használni…

-Felhasználja kell neki…

-És a méh keresgél a virágban, mertnem akar hinni az összetett szemének…

-Roland, vagy befogja a száját, vagy elmegysétálni. Elmegy gyufáért Sopronba…

-Dolgozgatunk, õk meg fizetgetik…

HANCSÁK KÁROLY

Kísérletezés közben:-Ebben meg nem oldódik. Mindjárt agyhú-gykövet kapok...

-Az alkohol öl, butít és a savakkal észtertképez…

-Kalmopyrin: a legjobb fogamzásgátló. Alányoknak erõsen a térdük közé kell szorítani…

CSÁNYI SÁNDOR

Alkoholoknál:-Fogyasztás csak mértékkel és tartózkodással.

Mérték a vödör, tartózkodás az asztal alatt…

DR. MEZÕ TAMÁS

Miután leejtett egy zsinórt:-Anyád… (az osztály röhög) Nem azt akartammondani, amire csúnya módon gondoltatok,hanem azt, hogy anyád ne sirasson hiába…

-Szõrme=macskanyúzat…

TANÁRAINK MONDTÁK

Aranyköpések

IRODALOMradnótisokk 2006. május

16. oldal

2006. április 11-én a Magyar Költészet Napjánrendhagyó óra volt a tornateremben. Ezúttaltanáraink választották ki kedvenc verseiket,dalaikat, és mondták el nekünk. Néhányanigazán jó versmondóknak bizonyultak, de kitettmindenki magáért! Hallhattuk Bán Sándor,Csanaky Attila, Csányi Sándor, Harcsár Zoltán,Plugor Magor, Szélinger Balázs, Tóth Béla ésVincze István tanár urakat, illetve Békési Eszter,Csótó Nagy Mária, Fuksz Éva, Harangozó Judit,Milosné Domokos Ilona és Vajdáné SásdiMercédesz tanárnõt. Voltak, akik vicces, kedvesverseket választottak, sikert is arattak verseikkel;mások komolyabban nekifeszültek a vállalt fela-datnak (néhányan meg is tanulták a szöveget!),és elgondolkodtattak. Éppen így volt jól, nem letta költészet napja buli-fellépés, de patakzó köny-nyáradat sem. Ha valamit mégis fel lehetne rónia mûsornak, akkor legfennebb azt, több tanár atavalyi és a mostani rendezvényen sem szerepelt,jó lenne õket is hallani. Az viszont nagyon jó,hogy a földön ülhettünk, így nem dõlt ki senki afojtó, komoly légkörben. Ahogy a beha-rangozóban is állt, valóban a könyv és a jóversek napja volt ez az óra, itt a Radnótiban, aKöltészet Ünnepén!

RMG-DÖK

Mit is ünnepelünk a költészet napján? JózsefAttila, egyik legnagyobb költõnk születésnapját(1905. április 11.)!

Ebbõl az alkalomból egy József Attila-alkotás-sal, és két diákverssel szeretnénk kedveskedninektek

József AttilaÁPRILIS 11

A tarló kalászait hányvaS a verebek közé belesvénNagy szél kapott föl egyszer engemHirtelen, április estén.

Gyerekeit kereste arraS engem talált ott épp az útban.

Bömbölt, örült s én mosolyogvaRengeteg mellén elaludtam.

Vitt falvakon, földeken keresztül,Meghempergetett jó sárosra,Cibálva és kacagva vitt egyPesti, csatakos külvárosba.

Az uccán vidám jasszok lógtakS még vidámabban verekedtek,Kiabáltak, kiabáltunk ésA jasszok végül berekedtek.

Mondom, valami nagy ünnep volt,A hívek templomokba mentekÉs reszketve, szomorú kézzelÁldották õket meg a szentek.

S hogy a harangok búgtak, fölnõttA szívekben nagy, esti béke.A gyilkos végzett emberévelS úgy menekült, kalaplevéve.

Reménységnek és tulipánnakKicsi kis deszka-alkotmánybaEzerkilencszázötben ígyenIktattak be az alkotmányba.

A kártyás munkásnak fiúként,S a szép, ifjú mosóasszonynak,Ligetnek, sárnak, vágynak, célnak,Fejkendõbe kötözött gondnak.

A szegényasszony rég halott már,De fiát a szél el nem hagyja,Együtt nyögünk az erdõn éjjelS együtt alszunk el virradatra.

(1925)

A MAGYAR KÖLTÉSZET NAPJA

Április 11.

IRODALOMradnótisokk 2006. május

17. oldal

ÉBEREN IS ÁLMODUNK

Nyitva van a szemünkÉs várjuk a holnapot,Szebb napokat remélünk,Pedig a mai is jó legott.

Minden percünk csoda,Ha a gondok árnya ûz is,A Hold, a csillagok s a Nap,És a mindent elsöprõ tûz is.

Fekszünk kint a rétenS megjelenik elõttünk egy élet,A gyerekkori álmok elõjönnekS felnõttkori látomásokat szõnek.

Van ember, aki csak álmodik,A másik éberen figyel,Egyiknek a fa bólint,A másiknak ez csak a szél lehet.

Különbözõek vagyunk.Sokan új világot hozunk,És sokan a régiben lakunk,Míg az újról álmodunk.

Ha nyitva van a szemünk,Semmit sem látunk,Ha le van csukva szemünk,Egy új világba vágyunk.

Miért nem jó ez a világ nekünk?Miért várunk egy újat?Miközben a régiekbe megyünk,Miért soroljuk a rosszat?

Csukjuk le a szemünket, Képzeljünk el egy világot.Most ébredjünk fel,És hagyjuk, hogy az álom valósággá váljon.

SZERI KRISZTINA

KITASZÍTOTTAK BALLADÁJA

Kitaszítottként álnok-világon, -mint egykor Villon, a nagy költõ mester-, A menedékemet már nem látom. Szerencsétlen vagyok, és bolond ember Ezzé tett engem sokezres tömeg Kiábrándultan vágyaim ködébõl Egy betongõzös utcán ébredek. Rövid az élet, s könnyen feledhetõ..

A várost elhagyva erdõhöz érek,Fák lombos árnyéka vetül a rétre.Az élettõl semmit nem remélek,Ökörnyál borít kendõt a messzeségre. Itt semmit nem takargatnak falak,

És nem fakult meg álmom köd-képétõl

A láthatáron ringóalkonyat.

Rövid az élet, s könnyenfeledhetõ.

Holtak zenéje halkanhívogat, Elõttem nincs más kiút,

csak koldulás, Én leszek holnap majd azáldozat,

Mert hajnalban márelér a pusztulás.

A kék ég már csakkékes árnyalat,

Reményem semmi más, sugár-villanás,Elõttem ingatag lépkedõ árnyalak.Rövid az élet, s könnyen feledhetõ.

AJÁNLÁSPlugor tanár úr, kérem, lássa meg:E kis mû rövid, könnyen feledhetõ.Elolvasását talán nem bánta meg,S a naplóba jó jegy is bevéshetõ.

F.É.

MOZIradnótisokk 2006. május

18. oldal

EGY GÉSA EMLÉKIRATAIA filmrõl hallottam jót és rosszat egyaránt.

Egyes kritikák a földbedöngölik, mások az égigemelik. De a célját elérte: foglalkoznak a film-mel, senkinek nem marad közömbös. Én megfo-gadtam, laikusként állok hozzá, nem ítélkezemmás emberek tapasztalatai, a plakát, vagy bármiegyéb miatt, hiszen akkor még a könyvet semolvastam. Tehát beültem a moziba és vártam, mifog történni. A hatás nem maradt el. A képekcsodaszépek, a helyek egzotikusak, látványnaksemmiképp sem utolsó. De egy kicsit atörténetrõl: 1929-ben kezdõdik a film, amikor isa kis Csijót és nõvérét, Szatszut apjuk eladja. Akét lány a kicsiny faluból gazdag és korruptkörnyezetbe kerül. Azonban útjaik rögtön a filmelején különválnak, és innentõl csak Csijoéletének lehetünk szemtanúi. A kislány egygésákat nevelõ házba kerül, de folytonos bal-lépései miatt cselédi sorsra van ítélve. A filmvégigvezet egy élettörténeten, ahol a kitartás, azakaraterõ és a szerencse hozzájárulásával csodakövetkezik be egy japán lány életében. Csijotalán élete végéig egy közömbös szolgálólánymaradt volna, ha a természet nem áldja megolyan különös, vízkék szemekkel. Csijót felka-rolják és hivatásos gésaként a Sayuri nevetkapja. Egyre népszerûbbé válik, karrierje lát-szólag révbe ér, amikor a világháború belea-vatkozik mindennapjaiba. Természetesen holly-woodi módra szerelmi szálak is kialakulnak atörténet során, amely a fõhõs számára hivatásamiatt elérhetetlennek tûnik. Azonban a sors egykisebb iróniával, de csak a fõhõs mellé szegõdik.

Bár hatalmas vitát váltott ki a szereposztás,ugyanis a fõbb szerepekben a japán gésákatelismert kínai színésznõk alakítják, biztos vagyokbenne, hogy egy hozzá nem értõ nézõnek eznem tûnik fel. Számomra a film azért is voltkülönös, mert egy olyan kultúrába nyerhettembetekintést, amely tõlem idegen. Azt hiszem, aszínészek hûen adják vissza ennek a kornak amilyenségét, annak ellenére, hogy a díszlet és azeszközök néha szembeötlõen nem voltakkorhûek.

Mindenkinek ajánlom a filmet, ugyanis kul-turális betekintésnek mindenképp hasznos, deérzelmi mondanivalónak sem kevés!

SÜ C I

JÉGKORSZAK 2: AZ OLVADÁS

ICE AGE 2: THE MELTDOWN

Amerikai, computer-animációs, folytatásos,szinkronizált.

Rendezte: Carlos Saldanha

A mínuszok hõsei visszatérnek! A mammut, akardfogú tigris és a lajhár egyenesen lubickollegutóbbi hõstettük sikerében: és ez már csakazért is könnyen megy, mert a jég olvadni kezd,így a világ egyetlen hatalmas élményfürdõvé vál-tozik körülöttük; csúszdák, gejzírek és szökõku-tak között buliznak nap mint nap. Néha mégisarcukra fagy a mosoly. Manfréd ugyanis nagyonmagányos - már egyenesen úgy érzi, minthakihaltak volna körülötte a nõstények. És míg õbúnak ereszti az ormányát, Sid rájön, hogy csakegy egyre vékonyodó jéggát választja el õket azáradástól - ha az átszakad, boldog völgyüketelárasztja a víz. Az árral pedig együtt úsznakmajd azok a csúszómászók, akiknek túl éles fogaarra fáj, hogy átvegyék az uralmat a nagy közösmedence fölött.

Õszintén szólva arra számítottam, mint mindenfolytatásnál, hogy ez a rész is unalmasabb leszaz elsõnél. De kellemesen csalódtam. Sokkalizgalmasabbra, poénosabbra sikerült, mint azelsõ rész, nem beszélve kedvenc kismókusunkról, aki minden áron meg akarjaszerezni egyetlen szem makkját, és ebben arészben jóval több szerephez jut.

Azt ajánlom mindenkinek, hogy feltétlenül néz-zétek meg. Ezt nem lehet kihagyni!!!

A. ZITA

Moziajánló

TAVASZI KULTÚRAradnótisokk 2006. május

19. oldal

,,Süt a nap, nehogy szomorú légy'' , halljuk amagyar slágerben. És milyen igaz. Míg ezen ahosszú-hosszú télen csak a csokit tömtem ma-gamba, hogy egy kis boldogsághormont elõka-parjak a szervezetem legmélyérõl, addig a márrégen várt napsütés kalóriák nélkül termeli ezré-vel ugyanezt.

És eljött annak is az ideje, hogy kicsit kimoz-duljunk, friss levegõt szívjunk és szétnézzünk,hogy milyen újdonságokkal szolgál nekünk avirágzó Szeged. A színház szerelmeseit rengetegprogram várja most is. Megtekinthetjük példálula Juronics Tamás által rendezett Szentivánéjiálom címû táncjátékot, de több színvonalasmûsorra vehettek kedvezményes jegyeketiskolánk által is. Akik inkább a mozit kedvelik,azok sem fognak unatkozni. Itt van pl.: a 3Oscart nyert Egy gésa emlékiratai címû film,azonban akit megviselt az oktatás az könnyenkikapcsolhat a nagy sikert aratott Jégkorszak 2.részével. Számtalan, hazájában nagy sikert ara-tott francia filmet nézhettek meg a Belvárosimoziban a Francia Filmnapok keretein belül. Azországos szintû rendezvény egyik kihelyezettállomása Szeged, így mi is ízelítõt kaphatunk egymásfajta mozikultúra legnagyobb szereplõinekjátékából. A filmkínálat széleskörû. Találunkszerelmes-, akció és elgondolkodtató darabokatis. A Marokkó címû alkotás egy 17 éves lány,Rita szemével nézi a világot és dolgozza fel azadott korhoz illõ problémákat, többek között:barátság, szerelem, alkohol és felnõttéválás.AzAnthony Zimmer címet viselõ film egy bûnügyiés szerelmes film keveréke a franciák kiválómûvésznõjének, Sophie Marceaunak fõszere-plésével. A francia színészvilág legnagyobbjaimind fellelhetõk a filmrengetegben, pl:Catherine Deneuve, Gérard Depardieu, JulietteBinoche és még sorolhatnám...

De a napfény városa kiállításokban semszûkölködik: a Vár múzeum A tenger kincseicímen csigakiállítást rendezett, míg a MóraFerenc Múzeum régészeti és ter-mészettudományi kiállításain kívül számos pro-grammal várja az érdeklõdõket.

Ha nem csak a szemetek, de a fületek is vala-mi szépre vágyik, akkor nyújtunk egy kis ízelítõt alegfrissebb megjelenésû albumokból: AMorcheeba énekesnõjének megjelent szólódebütalbuma. Az elismert énekesnõ hangjánakés stílusának változatossága az egész cd-nvégigkísér. Az olasz dallamokat kedvelõkszámára is kedvez a könnyûzenei paletta: meg-jelent Jovanotti új albuma, amely a rockos, azelektromos és a lírai hangzásvilágot vegyíti legú-jabb, Buon Sangue 2005 címû korongján. Anyári koncertprogramjukat szervezõk figyelmébeajánlom, a júniusi, Népstadionban tartandóDepeche Mode és az elõzenekarként fellépõPlacebo koncertjeit, amelyre a jegyeket ajánlatosmielõbb beszerezni.

Ha csak egy kis nyugodt fotoszintetizálásravágyunk a Tisza-part napsütötte részein, akkor ismagunkkal vihetünk egy kis olvasnivalót. Az Egygésa emlékiratai könyv-változata izgalmas élet-rajzi regény mindazok számára, akiknek felkel-tette kíváncsiságát a film, vagy csak egyszerûenszeretnének olvasni valamit, ami egyszerrekikapcsolódás, szórakozás, érdekesség éskultúrális ismereteket is tartalmaz.

Akik azonban aktívabb kikapcsolódásra vágy-nak, azok kocoghatnak a város zöld területein,vagy sétálhatnak a Kárász utcán illetve Szegedegész területén, ugyanis a tavaszi város látványagarantáltan elfeledteti velünk a hosszú, hideg ésborongós hónapokat. Talán a virágok illata,talán az a különös és felemelõ tavaszi érzés azami annyira feldob, mosolyt csal az arcunkra,csillogást a szemünkbe, megsokszorozza aszerelmespárokat és elõhúzza ruhatárunkból amerészebb ruhadarbokat. Talán. Nem tudom.De õszintén szólva hidegen hagy az ok- okozatiösszefüggés. Inkább élvezem a tavasz mindenpillanatát. Tegyétek ezt Ti is!

SÜCI

Tavaszi kultúra