Kísérlet a magyar városkörnyékek Kísérlet a magyar városkörnyékek Európa-konform tipizálására az ESPON-Európa-konform tipizálására az ESPON-

metodika adaptációjávalmetodika adaptációjával

Farkas Jenő Zsolt – Csatári Bálint

MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, Kecskemét

MRTT IV. Vándorgyűlés, Szeged, 2006.

MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

• Előzmények, korábbi vidékföldrajzi kutatások

• A kutatás módszerei

• A magyar vidékies¹ térségek „új” típusai

• Az új típusok főbb jellemzői

• A kutatás folytatási lehetőségei (a neurális hálózatok segítségével)

¹ az angol ill. az európai szakirodalomból átvett „rurális” jelzőt jobban fejezi ki a magyarban a „vidékies” szóhasználat

Vázlat

MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

Európában 1970 – 2000 • A mezőgazdasági termelés támogatott biztonsága • A vidék infrastrukturális felzárkóztatása – az elérhetőség

érdemi javulása • A jólét növekedése „nyomán” a vidéki környezet általános

felértékelődése • Új vidéki funkciók megjelenése – második otthonok, vidék-

turizmus• A szuburbanizációs folyamatok térbeli kiterjedése • A rurális terek lokális közösségfejlesztése (LEADER és +)

Eredmény: sokoldalú, integrált, komplex szemléletű fenntartható vidékfejlesztés!

A vidéki tér jellemző folyamatai 1.

MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

Hazánkban 1970 – 2000 • A nagyüzemi mezőgazdasági termelés támogatott („KGST”)

biztonsága, majd teljes szétesése, átalakulása• A vidék lassú infrastrukturális felzárkózása, az elérhetőség

minimális javulásával• A rendszerváltozás nyomán a város – falu kapcsolatok

„szétesése”• A vidék leértékelődésének tünetei (munkanélküliség,

elöregedés, elvándorlás, perspektíva-vesztés) • Új vidéki funkciók mérsékelt arányú megjelenése • A szuburbanizációs folyamatok tervezetlen és szervezetlen

térbeli kiterjedése

Eredmény: azt sem tudjuk hol fogjunk hozzá a komplex szemléletű fenntartható vidékfejlesztéshez …

A vidékies tér jellemző folyamatai 2.

MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

Vidékies térségek

MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

A népesség területi átrendeződése

Tímár J. nyomán, 1990-2001

MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

A jövedelemviszonyok különbségei

MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

A mezőgazdaság eltérő szerepe

MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

Vidékies térségek és főbb adataik

100 vidékies kistérség (a 168-ból, 59,5%)

1813 település található területükön (57,8%)Területük 57 ezer km² (61,9%)Lakónépességük 3,3 millió (39,7%), továbbá: népességük tartósan fogy és öregszik a mezőgazdaság egyoldalú dominanciája jellemzőa tartós munkanélküliség magas az átlagos iskolai végzettség alacsony

A térbeli kép: markáns külső és belső vidéki perifériák

MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

A kutatás új elemei

• „Community strategic guidelines for rural development (programming period 2007 to 2013) (2006/144/EC)” című határozata, valamint ennek módszertani melléklete

• az Európai Unió ESPON programjának az „Urban-rural relations”„Urban-rural relations” című átfogó kutatási jelentése (European Spatial Planning Observation Network)

MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

Az Európa-konform vidékies kistérségek

A városi befolyás alapján két típusba soroltuk a térségeket:

• erős városi befolyással rendelkező térségek

• gyenge városi befolyással rendelkező térségek

A földhasználat és környezet állapotának jellemzésére három kategóriát alakítottunk ki:

• jelentős környezet-átalakítással rendelkező térség• jellemzően mezőgazdasági földhasználatú térség• jellemzően természet-közeli térség

MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

Földhasználati változások

Felszínborítás változások Magyarországon 1990 és 2000(CORINE alapján)

Osztály

Változássalérintett

területek (ha)Egyenleg

(ha)

Mezőgazdasági területek 149902 -45092

Mesterséges felszínek 11241 8090

Erdők és egyéb természetközeli területek 251127 32206

Vizek 4908 4192

Vizenyős területek 2338 604

Nincs adat 1538 0

Összesen: 421053  

MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

A „beépített környezet” összefüggései

MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

Az „új” térségtípusok

MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

Erős városi bef. – jelentős körny. alakítás• 16 kistérség, kb. 3 800 ezer fő,• a magas népsűrűség (463 fő/km2), • a városi lakosság magas aránya (78%), • a jól képzett munkaerő (átlagos iskolai végzettség

10,23 átlagos osztály), • a mezőgazdaság alacsony (3%) és a tercier szektor

magas foglalkoztatási aránya (64%), • az országos átlagot jelentősen meghaladó egy

adófizetőre jutó jövedelem (788 e Ft),• a munkanélküliek országos átlagnál jóval

alacsonyabb aránya (kb. 3%),• az egyéni és a társas vállalkozások 1000 lakosra jutó

magas értéke.

MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

Gyenge városi bef. – jel. körny. alakítás

• 34 kistérség, kb. 1 900 ezer fő,• magas a népsűrűségük (156 fő/km2),• viszonylag jól képzett humánerőforrással

rendelkeznek,• az országos átlagnál magasabbak a jövedelmek,• munkanélküliség szempontjából az országos

átlagnál kedvezőbb helyzetben vannak,• az 1000 főre jutó vendégéjszakák száma itt a

legmagasabb,• a mesterséges felszínek aránya magas (9,52%).

MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

Mezőgazdasági jellegű térségek

• 72 kistérség, kb. 2 850 ezer lakos,• az alacsony népsűrűség (60 fő/km2),• az alacsony iskolázottság (átlagosan 8,88 osztály),• a mezőgazdasági foglalkoztatottak magas aránya

(13%),• az országos átlagnál jelentősen alacsonyabb éves

jövedelem (598 e Ft),• a társas és az egyéni vállalkozások 1000 lakosra jutó

alacsony száma, ill. ezen belül a mezőgazdasági vállalkozások magas aránya (13%),

• területük 78%-án folyik mezőgazdasági termelés,• az országos átlagot 1,5%-kal meghaladó külterületi

népesség arány (4,8%).

MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

Természetközeli állapotú térségek

• 46 kistérség, kb. 1 570 ezer fő,• az alacsony népsűrűség (63 fő/km2),• az humánerőforrás képezettsége országos átlag

alatti,• a mezőgazdasági foglalkoztatottak magas, de azért a

tipikus mezőgazdasági térségeknél alacsonyabb aránya (8%),

• az országos átlag alatti jövedelmek (630 e Ft),• a társas és egyéni vállalkozások 1000 lakosra jutó

alacsony száma,• az 1000 lakosra jutó vendégéjszakák országos

átlagot meghaladó száma (2238 éj/1000 lakos),• a területük 35%-át erdők borítják, további 9%-án

pedig más természetközeli állapotú felszínborítás található.

MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

Tipológia Kohonen-féle neurális hálózattal

MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

Az eredmények összehasonlítása130 kistérség esetében egyezik (77,38%), 24 esetben részben (14,28%), és 14 esetben aszinkronitást mutat.

MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, 2006.

Köszönöm a figyelmet!