139 2014. május

Az árnyék jelentés- és szimbólumrendszere

igen gazdag, sokrétű és szerteágazó. A hoz-

záfűződő hiedelmek, jelentéstartalmak egy-

idősek az emberiséggel, így a művészeteknek

is a kezdetektől részévé vált, több alkotásnak

képezve tárgyát vagy eszközét. A benne rejlő

titokzatosság és játékosság kimeríthetetlenné

teszi, így mind a mai napig számos művésze-

ti terület számára jelent inspirációs forrást.

Vizsgálatunk szempontjából elsősorban a

vetett árnyék játszik fontos szerepet, hiszen

ez az, amely önálló entitásként is felfogha-

tó, „tulajdonosától” akár teljesen független

életet is élhet, a hozzá tartozó tárgyról, sze-

mélyről új információkat adhat, bizonyos

részleteket kiemelve, míg másokat elrejtve,

vagy akár teljesen meghazudtolva.

1. Az árnyék mint fizikai jelenség

Tudományos megközelítésben az árnyék egy

jól követhető fizikai jelenség, keletkezésének

szigorú optikai szabályai vannak. Elválaszt-

hatatlan a fénytől, hiszen léte a fény hiányá-

nak eredménye. Az árnyék három dimenziós

kiterjedésű, vagyis egy olyan térrész, amely-

be nem jut el a fényforrás által kibocsátott

fénysugár. Amennyiben a fényforrás pontsze-

rűnek tekinthető, a megvilágított test túlolda-

lán jól meghatározott, egyenletes árnyékkúp

keletkezik, amelyet egy felülettel metszve,

KISS MELINDA:

Az INSpIrAtív árNyéK

140 2014. május

megkapjuk a vetett árnyékot.1 Ha a fényforrás

nem pontszerű (például a tárgyhoz közelebb

álló, kiterjedtebb világítófelületű lámpa) akkor

az árnyék körvonala nem lesz éles, hiszen ez

esetben a világítótest minden pontja egy külön

vetületet generál, amelyek egymásra tevődve

eredményezik a végleges árnyékot. (1. kép)

A vetett árnyék méretét és rajzolatát a fényfor-

rás, az árnyékvető test és a leképező felület

egymáshoz viszonyított térbeli elhelyezkedé-

se határozza meg. Ha a felület sík, és merő-

leges az árnyékkúp tengelyére, akkor a vetett

árnyék geometriailag hasonló lesz a tárgy

sziluettjéhez, hiszen frontális vetületeként

működik. Más esetekben az árnyék a legvál-

tozatosabb módon torzulhat. Láthatjuk tehát,

hogy mind tudományos értelemben, mind

pedig a mindennapi életben az árnyék nem

létezik önmagában, fény nélkül, mint ahogy

a fény sem létezik árnyék nélkül, hiszen ter-

1 A vetett árnyék pontos megszerkesztésének szabályait az ábrázoló geometria tárgyalja. Ez a terület nem képezi jelen írás tárgyát.

mészetüknél fogva egymást definiálják. Mi-

kor tehát az egyikről beszélünk, óhatatlanul

a másikra is utalunk.

Az árnyék fogalma tudományos szempontból

nem csak a mindennapokban megszokott

jelenséget fedheti. Az általános értelemben

vett árnyékot a látható fény okozza, amely

380–750 nm hullámhosszú elektromágneses

sugárzásként határozható meg. Ezen kívül

létezik más hullámhosszú sugárzás is, ilyen

például a röntgensugár, amelynek hullám-

hossza 10–0,01 nm közé esik. Bár ez sza-

bad szemmel nem látható, egyfajta árnyékot

mégiscsak generál, hiszen a röntgenfelvétel

nem más, mint a röntgensugárnak az útjába

helyezett testeken történő különböző mértékű

áthatolásának leképezése.

2. Az árnyék a mindennapi életben

A vetett árnyék fontos helyet foglal el az embe-

riség történetében. A köré szerveződő mítoszok

és hiedelmek mellett, a hasznosságát is korán

141 2014. május

felismerték, gondoljunk csak a napórára,

amely az első megbízható nappali időmérő

eszköz volt. A Bibliában is találunk rá uta-

lást, amikor a napóra jelzi, hogy Isten hatal-

mának kinyilatkoztatásaként még az idő is

visszafordult.2 (2. kép)

Tudományos alappal bíró, és a hétköznapi

emberre igen közvetlen módon ható jelenség

a nap- és holdfogyatkozás, amelyeket a Hold-

nak és a Földnek egymásra vetett árnyékai

idéznek elő. Látványossága és hatása miatt a

napfogyatkozás érinti érzékenyebben a Föld

népességét, és igen drámai eseményként ér-

zékeljük. Ez különösen azokban az időkben

volt így, amikor tudományos magyarázata

még nem volt ismert, ezért mítoszok és félel-

mek fűződtek hozzá, kialakulását világszerte

rossz előjelnek tekintették. Mivel a Hold akár

teljesen elfedheti a Napot, így a látvány azt a

benyomást keltheti, mintha az égitest meg-

szűnt volna létezni, ezért sok helyen a halállal

és az elmúlással hozták kapcsolatba. Az ókori

2 „És könyörgött Ésaiás próféta az Úrhoz, és visszatéríté az árnyékot Akház napóráján, azokon a grádicsokon, a melyeken már aláment volt, tíz grádicscsal.” (2Kir 20.11, Károli Gáspár fordítása)

Kínában például úgy tartották, hogy ilyenkor

felborul a világ rendje, hiszen a jang elve (férfi,

fény) felett átmenetileg a jin (nő, árnyék) ural-

kodik.3 A Biblia leírásából arra következtethe-

tünk, hogy Krisztus keresztrefeszítésekor is

minden valószínűség szerint napfogyatkozás

lehetett, amely tovább fokozta az esemény

súlyát és drámaiságát.4 (3. kép)

3. Az árnyék a Bibliában

A Bibliában az árnyék különböző jelentés-

formákkal tűnik fel. Jelentheti a mulandósá-

got, az ideiglenességet, az állandó változást

(1Krón 29,15; Zsolt 102,12; 144,4), az üres, tar-

talmatlan életet (Préd 6,12), az erőtlenséget,

tehetetlenséget (Zsolt 109,23). A halál árnyéka

utal a halál közelségére, veszedelemre (1Krón

29,15; Jób 8,9; 14,2; Zsolt 23,4), pusztulással

fenyegető elnyomásra (Ézs 9,2). Ugyanakkor

pozitív értelemben a beárnyékolás, az árnyék-

kal való beborítás Isten mindenható erejének

jelenlétét (Lk 1,35), Isten oltalmát is jelzi (Zsolt

3 Chevalier, Jean – Gheerbrant, alain: Dictionar de simboluri. Bucureşti, Artemis, 1994, 3. kötet, 404.4 „Hat órától kezdve pedig sötétség lőn mind az egész föl-dön, kilencz óráig.” (Mt 27, 45, Károli Gáspár fordítása)

142 2014. május

91,1). Isten árnyéka szilárd, biztos menedék

(Ézs 32,2): „mint a magas hegyen ültetett

cédrus, amelynek árnyékában mindenféle

szárnyas madár bátran lakozhat” (Ez 17,23).

Szent Péter az árnyékával is képes gyógyíta-

ni, ily módon az személyiségének, erejének

hordozójává, továbbítójává válik.5

4. Az árnyék Jung személyiség-

elméletében

Az árnyék Jung személyiségelméletében is

megjelenik, mint a személyi tudattalan egyik

összetevője, a személyiség alsóbbrendű ré-

sze.6 Jellemvonásai ellentétesek a persona

tulajdonságaival, amely a tudatos részeként,

a világ felé mutatott oldalunkat jelenti. Az ár-

nyék tehát, a közösség által elfogadhatatlan-

nak tartott, elfojtott dolgokat tartalmazza, és

leggyakrabban az álmokban jut kifejezésre,

ilyenkor kerülnek felszínre titkos félelmeink és

vágyaink. A persona és az árnyék ellentétben

5 „Úgyannyira, hogy az utczákra hozák ki a betegeket, és letevék ágyakon és nyoszolyákon, hogy az arra menő Péternek csak árnyéka is érje valamelyiket közülök” (Apcs 5,15, Károli Gáspár fordítása)6 JunG, Carl Gustav: Bevezetés a tudattalan pszicho-lógiájába. 44. Online elérhetősége: http://mek.oszk.hu/02000/02007/index.phtml Utolsó ellenőrzés dátuma: 2014. március 11. 44.

áll egymással, egy introvertált személy árnyé-

ka tehát extrovertált és fordítva. Minél jobban

elfojtja valaki az árnyékot, az annál erősebb

és erőszakosabb lesz. Az árnyék nem jelent

feltétlenül negatív tartalmat, azoknak a sze-

mélyeknek, akiknek a personájuk gonosz, mint

például a bűnözőké, az árnyékuk ennek ellen-

téteként jó – ezt nevezi Jung fehér árnyéknak.

5. Az árnyék hiánya

A leggazdagabb jelentésrendszer az árnyék-

hoz mint az emberi test fizikai tartozékához

fűződik. Több kultúrában is az élőlények és

tárgyak második természetének, személyi-

ségének tartják. Egyes afrikai népek meg-

győződése szerint az árnyék a test második

énje, ezért ugyanúgy kell tisztelni, mit azt a

személyt akihez tartozik, ezért például rálépni

sem szabad. A kanadai indiánok úgy vélik, a

halál pillanatában nem csak a lélek, de az ár-

nyék is elhagyja a testet. Ha a lélek visszatér,

az árnyékkal egyesülve újból testet ölthet.7Az

árnyék a földi léthez való kapcsolódást jel-

zi, tehát akinek nincs árnyéka, az nem lehet

7 Chevalier, Jean – Gheerbrant, alain: i. m. 3. kötet, 405.

143 2014. május

közönséges földi halandó. Egy ősi kínai hit

szerint az árnyék hiánya nem egyértelműen

negatív és három oka lehet. Az első a test tö-

kéletes áttetszősége, amely a teljes megtisz-

tulás, vagy a földi lét megszűnésének a jele. A

második a halhatatlanság, a harmadik pedig

a test abszolút központi pozíciója, vagyis ha a

nappal azonos tengelyen helyezkedik el. Ez

az állapot az uralkodók kiváltsága. Európában

viszont az árnyék hiánya inkább rendellenes-

séget jelez. Mivel az árnyék elsősorban a test

vetülete, de átvitt értelemben a léleké is lehet,

hiánya is e két irányban bírhat jelentőséggel.

Egyfelől utalhat arra, hogy az ilyen személynek

nincs igazi teste, tehát már nem valós, nem

élő, hanem szellem vagy kísértet. Másfelől vi-

szont jelentheti azt, hogy teste ugyan van, de a

lelke hiányzik. Így tehát az az ember, aki eladta

lelkét az ördögnek, az árnyékát is elveszíti, hi-

szen személyisége megszűnt létezni.8

6. Az árnyék az irodalomban

Az irodalomban Dante Isteni színjátéka az

egyik legelső mű, amely az árnyéknak, mint

jelenségnek, illetve hiányának különleges je-

8 Uo. 406.

lentőséget tulajdonít. A szerző a pokolban a

holtakkal árnyak formájában találkozik, akik-

nek maguknak már nincs vetett árnyékuk.9 Kí-

sérője, Vergilius is hasonló helyzetben van.10

Az élő ember árnyéka tehát a test jelenlété-

nek bizonyítéka, a halálban viszont már az

elhunyt képviselőjévé válik.

Az élő embernek árnyék nélküli, rendellenes

állapotát dolgozza fel a francia származá-

sú német író, Adelbert von Chamisso Peter

Schlemihl különös története (1813) című no-

vellájában. A főhős, Peter Schlemihl eladja

árnyékát egy furcsa, szürke embernek egy

kifogyhatatlan, arannyal teli erszényért. Az

üzlet eleinte nagyon előnyösnek tűnik, de Pe-

ternek hamarosan rá kell jönnie, hogy árnyé-

ka hiányában az emberek nem tekintik ma-

guk közé valónak. Az árnyéka határozta meg

identitását, így azáltal hogy elveszítette, egyik

pillanatról a másikra senkivé vált. Hogy ismét

valaki lehessen, megpróbálja visszaszerezni,

9 „Megijedtem, hogy egyedül maradtam, / s vissza is néztem, mert riadva láttam, / hogy nincs több árny a földön, csak alattam.” (Dante: Purgatórium. III. 19–21., babits Mihály fordítása)10 „Este van most Nápolyban. Ott vetettek / tagjaim egy-kor árnyat; ott nyugosznak, / (mert Brindisiben halván, ott temettek): / azért ha áthat rajtam a magas nap / sugára, ne csodáld, mint nem csodálod, / hogy az egek árnyékot nem okoznak.” (Uo., 25–30, babits Mihály fordítása)

144 2014. május

de a szürke emberről kiderül, hogy nem más,

mint maga az ördög, és az árnyékért cserébe

ezúttal a fiú lelkét kéri. Végső elkeseredésé-

ben Peter a kifogyhatatlan csoda-erszényt a

szakadékba dobja, hogy legalább az ördög-

től megszabaduljon.11 (4. kép.)

Hans Christian Andersen Az árnyék (1847)

című novellájában az árnyék önálló szemé-

lyiségként jelenik meg. Egy nagy tudású, de

a földi valóságtól elszakadt író árnyéka elé-

gedetlen helyzetével, mert úgy érzi, gazdája

haszontalan dolgokról elmélkedik – jóság,

szépség, igazság – és a realitást méltatlanul

elhanyagolja. Ezért önállóan próbál boldo-

gulni és gazdája álmodozó természetét ki-

használva egy afrikai utazás alkalmával meg-

szökik tőle, majd évek múlva, csalások és

zsarolások eredményeként, jómódúan, jól

öltözötten, magát húsvér embernek kiadva

tér vissza. Az igazi sikerhez azonban hiteles-

ségre és lélekre van szüksége, ezzel viszont

saját árnyék hiányában nem rendelkezik. A

11 Peter Schlemihl történetét GeorGes sChwizGebel svájci animációs filmrendező is feldolgozta Az árnyék nélküli ember (2004) című filmjében.

tudós író jóhiszeműségét kihasználva addig

mesterkedik, míg felcserélődnek az eredeti

szerepek, vagyis az ember kényszerül az ár-

nyék státuszába, az árnyék pedig gazdag,

művelt ember szerepében tetszeleg. Egy her-

cegnő szerelmét is elnyeri, akit ráadásul azzal

győz meg belső értékeiről és intelligenciájá-

ról, hogy „árnyéka”, vagyis tulajdonképpen a

tudós ember műveltségét fitogtatja, aminél ő

nyilván még sokkal többet tudhat. Mire a gya-

nútlan tudós átlátja a helyzetet, és tenni pró-

bálna ellene, már késő, a befolyásos pozícióba

került árnyék egyszerűen kivégezteti. (5. kép.)

7. A barlanghasonlat

A filozófiában a legismertebb árnyékhoz kap-

csolódó mű Platón népszerű barlanghasonla-

ta, amely az Állam című dialógusának hete-

dik könyvében található. A hasonlat a lélek-

nek és a szellemnek az ideák világához való

viszonyát, és ahhoz való felemelkedését írja

le. A megkötözött emberek által a falon látott

árnyképek jelentik azt, amit a közönséges ha-

landók az ideák világából, vagyis a valóság-

145 2014. május

ból felfognak. A cél Platón szerint az, hogy a

filozófusok segítségével minden ember lát-

hasson a fényben és az igazi, teljes értékű

világot érzékelhesse, ne csak annak árnyé-

kát. Az árnyék tehát a valóságtól elszakadt,

alacsonyabbrendű állapotot jelzi. A fény és

napsütés ellenpólusaként csak egy gyenge

másolat, sokkal kevesebbet közöl az eredeti,

valódi értékről, mint amennyit az tulajdonkép-

pen tartalmaz. Ez a negatív konnotáció a nyu-

gati kultúrában a mai napig jellemzi az árnyék

fogalmát. (6. kép)

8. Az árnyék a vizuális művészetekben

Az árnyék tehát az éltető fény ellentéteként,

szimbolisztikájában túlnyomórészt negatív

jelleggel bír. Ugyanakkor, mint vizuális meg-

jelenés és kifejezőeszköz, rengeteg játékos-

ságot és izgalmas lehetőséget rejt magában,

titokzatossága, korlátozott információtartal-

ma ez esetben erényévé válik. Az, hogy nem

árul el mindent „tulajdonosáról”, szabad teret

ad a néző fantáziájának, ugyanakkor pedig,

éppen mert nem tartalmaz fölösleges részle-

teket, koncentráltabb, lényegretörőbb, ezáltal

kifejezőbb lehet. Egy árnykép szabadon to-

vábbgondolható, kiegészíthető, ezért vonzó

és figyelemfelkeltő.

8.1. Az árnyjáték

Az árnyjáték misztikus hangulatával, visz-

szafogott és mégis kifejező látványával igen

népszerű napjainkban is. Eredete az ősi Kí-

nába nyúlik vissza, ahol a legenda szerint12 a

császár éppen legkedvesebb ágyasát gyá-

szolta, ezért alattvalói azzal próbálták enyhí-

teni fájdalmát, hogy majombőrből kivágták az

elhunyt nő sziluettjét, majd olajlámpa fényénél

mozgatva életre keltették. Az árnyjáték gyorsan

elterjedt más távolkeleti országokban is, hagyo-

mánnyá vált és nagy népszerűségnek örvend a

mai napig. Kifejezetten erre a technikára specia-

lizálódott társulatok alakultak és napjainkban is

külön színházi műfajként él. (7. kép)

Az előadás során a bábok árnyéka egy ere-

detileg selyemből, de ma már gyakran mű-

anyagból készült árnyékernyőre vetül, amely-

nek másik oldalán helyezkedik el a közönség.

A fényforrás a bábot mozgató játékos feje

12 http://www.nationmaster.com/encyclopedia/Shadow-play Utolsó ellenőrzés dátuma: 2014. 02. 13

146 2014. május

és a kissé előredöntött ernyő között helyez-

kedik el. Kínai sajátosság, hogy a bábokat

előadás közben majdhogynem rászorítják

az árnyékernyőre, hogy a közeli fényforrás

okozta árnyékelmosódást kivédhessék, és

a bábok sziluettje minél élesebb legyen. Az

árnyszínház Európába a 18. század közepén

jutott el, elsőként Franciaországba, „ombres

chinoises” (kínai árnyak) néven, ahol előbb

a királyi udvar, majd a 19. század folyamán a

montmarte-i mulatóhelyek közönségének is

kedvenc szórakozásává vált.13

8.2. Az árnyanimáció

Az árnyjátékból fejlődött ki később, az 1920-as

években az árnyanimáció vagy sziluettanimáció

műfaja, melynek megteremtője Lotte Reiniger,

német animációs filmrendező volt. Filmjeinek14

13 székely GyörGy: Bábuk, árnyak. Budapest, Népművelési

Propaganda Iroda, 1972. 41.14 Lotte Reiniger számos filmet készített az árnyanimáció

témáit kizárólag a mesékből merítette, a né-

met rendezőnő nem is próbált reflektálni a

huszadik század zűrzavaros eseményeire,

radikális változásaira. Fekete kartonból kivá-

gott figuráinak testrészeit kis kapcsokkal fog-

ta össze, majd egy üveglapra helyezve alul-

ról világította meg őket, ily módon kizárólag

a körvonalaik határozzák meg a szereplőket.

Mivel a figurák minden karakterjegyét szilu-

ettjük hordozza, ezért az minden esetben –

a mese műfajához illeszkedően is – díszes,

csipkeszerű és egyénre szabott, hogy a sze-

replők egymástól jól megkülönböztethetők

legyenek. (8. kép) A kamera a trükkasztal

fölött helyezkedett el, és felülről vette a fi-

gurák fázisonként beállított mozdulatait.

technikájával, mint például a Papageno (1935), A csizmás kandúr (Der gestiefelte Kater, 1955), A vitéz szabócska (Das tapfere Schneiderlein, 1954), Jancsi és Juliska (Hänsel und Gretel, 1955), vagy az első fentmaradt egész estés animá-ciós filmként számontartott Achmed herceg utazása (Die Abenteuer des Prinzen Achmed, 1926)

147 2014. május

Reiniger és segítői különböző effekteket al-

kalmaztak, amelyekhez áttetsző anyagokat,

például vásznat, papírt és színezett üvegla-

pokat használtak, valamint szappanhabot és

homokot a kissé misztikus, mesei hangulat

megteremtéséhez. A térhatás és a könnyebb

animálás érdekében több, egymás fölé he-

lyezett üveglapon mozgatták a figurákat,

valamint a háttér és az előtér elemeit. Lotte

Reiniger hihetetlen érzékkel készítette árnyfi-

guráit, és virtuóz módon animálta őket. Film-

jeinek látványa a mesei jelleg mellett magán

hordozza a német expresszionizmus jegye-

it, amely irányzat az ő pályakezdésekor

meghatározó volt a film műfajában. Ilyen

stílusjegy például maga az árnyék, mint je-

lenség, illetve a háttérként használt miszti-

kus tájak és a hegyes, izgága, expresszív

formák.

8.3. A festészet eredete

A képi ábrázolás eredete a vetett árnyékhoz

kötődik. Plinius Historia Naturalis (i. sz. 79)

című művében írja le a festészet születésének

mítoszát, mely szerint az első képi ábrázo-

lás úgy született, hogy egy fiatal korinthoszi

lány háborúba induló kedvesének falra vetett

árnyékát rajzolta körbe, azzal a céllal, hogy

az ifjú, távolléte alatt is, valamilyen formában

vele maradhasson.15 Az árnyék tehát a szere-

tett személyt hivatott pótolni. Ez a mítosz az

idők folyamán számos művészt megihletett,

akik megfestették a nagy fontossággal bíró

pillanatot. (9. kép).

Az esemény modern parafrázisa pedig a

Komar és Melamid alkotópáros festménye,

akik a festészet születésének mintájára ironi-

kusan a szocialista realizmus keletkezését is

bemutatták. (10. és 11. kép.)

8.4. Az ábrázolt árnyék

Az árnyék helyes megszerkesztését soká-

ig nem tekintették megoldandó feladatnak

a rajzban, festészetben, hiszen kezdetben

a valósághű ábrázolás sem volt cél. A pers-

pektíva felfedezésével és tanulmányozásával

vált szükségszerűvé az árnyékok helyes áb-

rázolása. Az egyik legelső, a festészet tech-

nikai fogásait tárgyaló írás, Cennino Cennini

15 stoiChita, viCtor ieroniM: Scurta istorie a umbre. Bucureşti, Humanitas, 2000. 9.

148 2014. május

Il libro dell’arte (1437) című műve, amelyben

a szerző a testek helyes árnyékolását taglal-

ja, viszont különös módon a vetett árnyékról

egyetlen szó sem esik benne. Ennek oka lehet

az, hogy még nem tudatosult kellőképpen a

vetett árnyék fontossága a valósághű áb-

rázolásban, de elképzelhető, hogy másról

van szó: Cennini a természethű festészetről

mint a festett alakok, árnyak inkarnációjá-

ról, életre keltéséről beszél. Ily módón kér-

déses tehát, hogy ezek az árnyak rendel-

kezhetnek-e saját vetett árnyékkal.16

Később a témával már behatóan foglalkoztak a

művészek, mind elméleti, mind pedig gyakor-

lati téren. Különösen értékesek Leonardo da

Vinci és Albrecht Dürer, az árnyék keletke-

zésével és tulajdonságaival, például körvo-

nalának élességével kapcsolatos rajztanul-

mányai. (12. kép)

Érdekességnek számítanak azok a művek,

amelyekben az árnyéknak a megjelenített

téma szempontjából is jelentősége van, ilyen

például Masaccio képe, amelyen a már előző-

ekben említett bibliai jelenetet, a Szent Péter

16 Uo. 53.

árnyékával történő gyógyítást örökíti meg. Itt

az árnyéknak kettős szerepe van, egyrészt

köréje csoportosul a cselekmény, másrészt

pedig az apostolok alakjának valódiságát hi-

vatott alátámasztani. (13. kép.)

További szintre lépnek azok a művek, ame-

lyek az árnyékot önmagában ábrázolják,

vagyis az azt okozó test nem jelenik meg

a képen. Nagyszerű példa erre William

Rimmer Menekülés és üldözés (1872) című

képe, amely egy díszes termen átfutó me-

nekülő alakot jelenít meg. (14. kép.)

Jobbfelől üldözőinek csak vetett árnyékát

látjuk félig, balfelől pedig az üldözött árnyé-

ka sem látszik teljes egészében. Mivel a kép

semmilyen információt nem szolgáltat a sze-

replőkről, főleg az üldözőkről és egyáltalán

az egész helyzetről, az a kérdés is felmerül-

het bennünk, hogy a jobboldali árnyék vajon

nem lehetne-e a baloldalinak a kiegészítése,

ami azt jelentené, hogy a képen látható em-

ber saját magát üldözi. Ez a felvetés nem csak

filozofikus elmélkedésekhez szolgáltathat ki-

indulópontot, de fizikai ellentmondás lévén,

Escher abszurd ábrázolásaihoz hasonló han-

149 2014. május

gulatot és feszültséget is kölcsönöz a képnek

Az árnyék expresszív ábrázolásának egyik

legnagyobb mestere Giorgio de Chirico, a

metafizikus festészet jeles művelője. 1910 és

1919 között készült műveinek meghatározó

eleme az árnyék, amely egyes képein szokat-

lanul nagy felületeket borít be. Épületek, osz-

lopsorok, emberek árnyékai jelennek meg bi-

zonyos esetekben akár úgy is, hogy a hozzá-

juk tartozó test nem látható. Ezáltal a művész

titokzatos hangulatot, fenyegető feszültséget

teremt, amely bevallottan célja. Meggyőződé-

se, hogy több titok van egy napsütésben sétá-

ló ember árnyékában, mint a múlt, jelen és jövő

vallásaiban együttvéve.17 Képei gyakran ellent-

mondanak a perspektíva jól ismert szabályai-

nak, így is erősítve a titokzatosságot. (15. kép)

8.5. A filmben

Az árnyék túlhangsúlyozása tehát kiváló ki-

fejezőeszköz lehet. A film műfaja is kiaknázza

17 Uo. 149. oldal

ezt a lehetőséget, a fekete-fehér filmek látvány-

világának a témától függetlenül is meghatározó

eleme az árnyék, amely a színek hiányában

kiemelkedő hangsúlyt és szerepet kap. Kivá-

lóan alkalmazza ezt a vizuális megoldást film-

jeiben Orson Welles, sajátos feszültséget és

drámaiságot teremtve. (16. kép)

Robert Wiene Dr. Caligari című filmjéből szár-

mazó képkockán a hatalmasra nőtt árnyék

mindezeken túl a szereplő belső világának,

valódi énjének kivetítéseként is él. Megmutat-

ja, hogy mi játszódik le a doktorban, és átfor-

málja a szereplőről alkotott véleményünket,

felfedve, hogy tulajdonképpen egy közveszé-

lyes őrülttel van dolgunk. (17. kép)

Egy másik, szintén korai alkotás, Friedrich

Murnau Nosferatu című filmje, amelynek hí-

ressé vált képsorain ugyancsak egy hatal-

mas, félelmetes árnyékot láthatunk. Felmerül

a kérdés, hogy vajon a vámpír árnyékát, vagy

magát a vámpírt látjuk-e. A vetület torz alakjából

arra következtetnénk, hogy ez egy vetett árnyék,

150 2014. május

de a vámpírok nem közönséges földi halandók,

így árnyékuk sem lehet, tehát amit látunk, az va-

lószínűleg a vámpír maga. (18. kép)

8.6. A fotográfiában

A fotográfia úgy is felfogható, mint a múló

árnyékok örökre történő rögzítése. William

Henry Fox Talbot, a sokszorosíthatóságot biz-

tosító pozitív-negatív eljárás feltalálója, eleinte

habozott is, hogy találmányát fotográfiának

(fényfestészetnek) vagy szkiagráfiának (ár-

nyékfestészetnek) nevezze18, hiszen kép és

inverzének játéka új jelentéstartalommal ru-

házza fel a fény-árnyék viszonyt.

Valószínűleg mindannyian készítettünk már

olyan fényképet amelyen szándékosan vagy

véletlenül, saját árnyékunk is megjelent. Az

ilyen jellegű képek ugyanazt a már említett

izgalmas helyzetet teremtik meg, amikor in-

formációt kapunk egy, a képen meg nem je-

lenő személyről. Ilyen képet készített Claude

Monet, aki vízi tájakat megjelenítő festmény-

18 http://www.luminous-lint.com/s01/photographer/William_Henry_Fox__Talbot/A/ Utolsó ellenőrzés dátu-ma:2014. 02. 15

sorozatához fotózott, és az egyik fénykép al-

ján tisztán látható a tó tükrére vetülő kalapos

sziluettje. A kép azért is érdekes, mert Monet

nagyon kevés önarcképet festett, ez a fotó

viszont annak is tekinthető, hiszen a művész

személyes jelenlétének lenyomatát tartalmaz-

za. Másfelől pedig bizonyítottan a festő „tekin-

tetének” is felfogható, amint éppen kiválaszt-

ja a megfestendő tájat. Ennek a gesztusnak

azért is lehet fokozott jelentősége, mert Mo-

net egyike volt azon festőknek, akik felismer-

ték a látás fontosságát a kéz virtuozitásán túl.

Hasonló helyzetben készült Alfred Stieglitz fo-

tója is azzal a különbséggel, hogy itt maga az

„önarckép” alkotja a kép fő témáját. (19. kép.)

Különlegesnek számít Kertész André 1927-

ben készült árnyék önarcképe is, ugyanis pro-

filt látunk, ami nem a megszokott önarckép

beállítás, az árnykép esetében azonban

nyilvánvalóan felismerhetőbb és szemé-

lyesebb megfogalmazást eredményez. Az

önarcképnek árnyék segítségével történő

megjelenítése egy elvontabb, rafináltabb

eredményt hoz, ahol az esztétikai erénye-

151 2014. május

ken túl, a képen szereplő személy elkerül-

heti a túlságosan direkt közlést és a maga-

mutogató attitűdöt. (20. kép)

A fotózás másik területe, ahol az árnyéknak

nagyon fontos szerepe van, a tárgyfotózás.

A szobrász Brâncuşi például úgy tartotta,

hogy csak ő maga tudja helyesen lefotózni

munkáit, ugyanis azok értelmezésében nagy

szerepet tulajdonított mind az önárnyéknak,

mind a vetett árnyéknak.19 Ezért inkább ki-

tanulta a fotózás és előhívás technikáját, de

nem engedte hogy mások készítsék el a ké-

peket, még akkor sem, ha általa is elismert

és nagyrabecsült művészekről volt szó. Tény,

hogy az így készült fotók a szobrok doku-

mentálása mellett egy új alkotás értékével

bírnak, hiszen szó szerint és átvitt értelemben

is sajátos megvilágításba helyezik a tárgyat.

A világ kezdete című művéről készült fotón a

tojásalakú márvány mintegy megduplázódik

a posztamens felületében történő tükröződé-

se és vetett árnyéka által. Ilyen formán néző-

ként valóságosan is elindulni látjuk azt a fo-

lyamatot, amelynek során a sejtelmes kezdeti

19 stoiChita, viCtor ieroniM: i. m. 197.

állapotból kifejlődhetett a világ. (21. kép)

Duchamp, a ready-made atyja is tevékeny-

kedett az árnyék-fotózás területén. Felismer-

hető, hétköznapi használati tárgyak vetett

árnyékából komponált képeket, majd ezeket

festménybe átültetve gondolta tovább. Az ár-

nyék-önarckép témája is megihlette, amelyet

ő is profilból, de rajzban készített el, és amely

aláírás-szerűen, illetve a művész egyéniségé-

nek lenyomataként a róla kiadott könyv borí-

tóján szerepelt. (22. kép. )

A 20. század második felének művészetében

Az árnyék a 20. századi alkotók műveiben

is fontos helyet foglal el, ilyen például Chris-

tian Boltanski vagy Andy Warhol. Alapvető

különbség kettejük ilyen vonatkozású mun-

kássága között az, hogy míg az előbbi az

árnyékok esetlegességét és ezáltal egyedisé-

gét veszi kiindulási pontnak, addig az ameri-

kai művésznél a tőle jól ismert sorozatgyártó

megközelítéssel találkozunk.

Boltanski az árnyékot a fotogáfiával rokonítja,

hiszen mindkettő fénnyel való írás, rajzolás.

Egy párizsi kiállításának anyagát, hatalmas

méretű fotókat más nagyvárosokba is el sze-

152 2014. május

retett volna juttatni, de a nagy és sérülékeny

rámák szállítása rendkívül körülményes és ne-

hézkés lett volna. Elhatározta, hogy a továb-

biakban olyan tárgyakkal szeretne dolgozni,

amelyek annyira könnyűek és aprók, hogy

akár a zsebében is elférnek.20 Így választot-

ta témaként az árnyékot és első ilyen jellegű

installációját 1984-ben mutatta be Rotter-

damban, amelyet aztán több sorozat követett.

Az egyik legérzékenyebb a Gyertyák című,

amelyben az apró papírsziluetteket gyertyá-

val világította meg, így a táncoló láng az ár-

nyékokat is mozgásra bírta. Egyik változatát

a párizsi Salpêtrière templomban állította ki,

ezáltal az alkotás a keresztény szimbolika tük-

rében új értelmezést kapott. (23. és 24. kép)

Andy Warhol Árnyékok című műve 66 darab,

nagy méretű, azonos grafikájú szitanyomat-

ból áll, amelyek csupán alapszínűkben és

felületkezelésükben különböznek. A mintá-

zat felnagyított fotórészlet, amely valós ár-

nyékokat ábrázoló képből származik. Warhol

20 boltanski, Christian – GuMpert, lynn – JaCob, Mary Jane: Lessons of Darkness. Museum of Contemporary Art, Chicago, 1988. 67.

árnyék-önarcképet is készített egy hatalmas

szitanyomat formájában, amelyen a megnyúlt

árnyék mellett részben a művész arca is lát-

ható. Az arc és árnyéka közötti viszony a Dr.

Caligari-snittre emlékeztet, ugyanis az ábrá-

zolt személynek több lehetséges oldalát, sze-

mélyiségét mutatja meg. (25. kép)

Kumi Yamashita21 kortárs japán alkotóművész

műveinek jelentős része szintén az árnyék

témája körül forog. Hétköznapi tárgyak, vagy

egyszerű anyagokból erre a célra készült for-

mák vetett árnyékaival ábrázol, esetében a

tárgy kisebb jelentőséggel bír, mint az árnyék.

Az árnyékok meglepő formákat öltenek, a mű-

vész technikája kifinomult, már-már hihetetlen

eredményeket ér el általa. Műveiben lenyűgö-

ző, hogy a fény és árnyék fizikai lehetőségeit

maximálisan, rendkívül rafináltan, okosan és

frappánsan használja ki. (26. kép)

Kiss Melinda Budapesti Kommunikációs és

Üzleti Főiskola Animáció szakjának oktatója.

21 http://kumiyamashita.com Utolsó ellenőrzés dátuma: 2014. március 11.

153 2014. május

Jelen publikáció a „VIADUKT – Vizuális anya-

nyelvünk, a digitális technológiák és az új

média hatásai a kreatív iparágakra és a tár-

sadalomra” című, TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-

2012-0050 azonosítószámú pályázat kereté-

ben végzett kutatás eredménye. A támoga-

tás forrása az Új Széchenyi Terv Tudomány-

Innováció alprogramja.

Források jegyzéke

1. Nyomtatott és digitális szakirodalom

Keresztyén Bibliai Lexikon. Budapest, Kálvin

Kiadó, 1993.

boltanski, Christian – GuMpert, lynn – JaCob,

Mary Jane: Lessons of Darkness. Museum of

Contemporary Art, Chicago, 1988.

benDazzi, Giannalberto: Cartoons: One

Hundred Years of Cinema Animation. Bloo-

mington and Indianapolis, Indiana University

Press, 1994.

Chevalier, Jean – Gheerbrant, alain: Dictionar

de simboluri. Bucureşti, Artemis, 1994.

haaG, herbert: Bibliai lexikon. Budapest,

Szent István Társulat, 1989.

holzhey, MaGDalena: De Chirico, Köln,

Taschen, 2005.

JunG, Carl Gustav: Bevezetés a tudattalan

pszichológiájába. Online hivatkozás: http://

mek.oszk.hu/02000/02007/index.phtml Utol-

só ellenőrzés dátuma: 2014. március 11.

stoiChita, viCtor ieroniM: Scurta istorie a umbre.

Bucureşti, Humanitas, 2000.

székely GyörGy: Bábuk, árnyak,.Budapest,

Népművelési Propaganda Iroda, 1972.

walter, inGo F.: Art of the 20th Century. Köln,

Taschen, 2005.

2. Egyéb források:

http://kumiyamashita.com Utolsó ellenőrzés

dátuma: 2014. március 11.

http://www.luminous-lint.com/s01/

photographer/William_Henry_Fox__Talbot/A/

Utolsó ellenőrzés dátuma: 2014. 02. 15

http://www.nationmaster.com/encyclopedia/

Shadow-play Utolsó ellenőrzés dátuma:

2014. 02. 13

Dante: Purgatórium. Fordította: babits Mihály.

154 2014. május

1. KÉPAz árnyék kontúrjának alakulása pontszerű

és nem pontszerű fényforrás esetén

2. KÉPFali és modern, vízszintes napóra

3. KÉPNapfogyatkozás

155 2014. május

4. KÉPGeorG Cruikshank és aDolF sChröDter illusztrációi (1824, 1836) Peter Schlemihl történetéhez

5. KÉPGünther Grass illusztrációja anDersen Az árnyék című novellájához

156 2014. május

6. KÉPPlatón barlanghasonlata – Jan saenreDaM (1565–1607) metszete

7. KÉPHagyományos kínai és kortárs árnyjáték

157 2014. május

8. KÉPKépkockák lotte reiniGer (1899–1981) filmjeiből

9. KÉPMurillo: A festészet eredete. 1660–1665, olaj. vasari, GiorGio: A festészet eredete. 1573, freskó, Vasari ház, Firenze.

158 2014. május

10. KÉPDaeGe, eDuarD: A festészet eredete.

1832, olaj.

11. KÉPkoMar és MelaMiD: A szocialista realizmus eredete.

1982–83, olaj.

12. KÉPleonarDo és Dürer árnyéktanulmányai (1492, 1525)

159 2014. május

13. KÉPMasaCCio: Szent Péter az árnyékával gyógyít.

1426–27, freskó, Firenze.

14. KÉPriMMer, williaM: Menekülés és üldözés.

1872, olaj

160 2014. május

15. KÉPDe ChiriCo, GiorGio: Egy utca misztériuma és melankóliája. 1914, olaj. De ChiriCo, GiorGo: Ariadne. 1913, olaj.

16. KÉPKépkocka orson welles Az aranypolgár című filmjéből (1941).

161 2014. május

17. KÉPKépkocka robert wiene Dr. Caligari című filmjéből (1920)

162 2014. május

18. KÉPKépkocka FrieDriCh Murnau Nosferatu című filmjéből (1922)

163 2014. május

19. KÉPMonet, ClauDe: Tavirózsák. 1920, fotó. stieGlitz, alFreD: Árnyékok a tavon. 1916, fotó.

20. KÉPkertész, anDré: Önarckép. 1927, fotó.

164 2014. május

21. KÉPbrânCuşi, Constantin: A világ eredete. 1920, márvány. (A művész fotója.)

165 2014. május

22. KÉPDuChaMp, MarCel: Ready-made árnyékok. 1918, fotó. DuChaMp, MarCel: Önarckép.

Könyvborító robert lebel Sur Marcel Duchamp című könyvéhez, 1959.

23. KÉPboltanski, Christian: Árnyékok. 1984, installáció. Rotterdam.

boltanski, Christian:: Gyertyák. 1986, Salpêtrière templom, Párizs.

166 2014. május

24. KÉPboltanski, Christian: Gyertya. 1987, Párizs.

25. KÉPwarhol, anDy: Árnyék. 1981, szita. warhol, anDy: Árnyékok. 1978, installáció, szita.

167 2014. május

26. KÉPkuMi yaMashita installációi, 1995–2010.