1

Kitöltési útmutató

a 0901-es számú bevallási nyomtatványhoz Jogszabályi háttér

- Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)

- A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.

törvény (a továbbiakban: Flt.)

- A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény

- A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. Törvény (a továbbiakban: Nkat.)

- A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi

LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szh. tv.)

- A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (a

továbbiakban: Atv.)

- 16/1998. (V. 20.) PM rendelet a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság és a

Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság központi költségvetéssel történő

elszámolásának részletes szabályairól

- A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény

- A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (Média tv.), illetve a készülék

üzemben tartási díj beszedésének részletes szabályairól szóló 122/1997. (VII. 17.) Korm.

rendelet

- A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban:

Tao tv.)

- A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.)

- A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény

- A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény

- 2008. évi LXVII. törvény a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről

- A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása

- A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. Törvény (a továbbiakban: Szja.)

Általános tudnivalók Figyelem! Megszűnik a 09A16-os számú, a kulturális járulék 2009. évi elszámolásáról

szóló nyomtatvány, amelynek adattartalma beépül a 0901-es számú bevallásba, továbbá

ezen a nyomtatványon kell az energiaellátóknak jövedelemadójukat kiegészíteni.

2009. február elsejétől a 0901-es nyomtatványon kell a cégautóadót bevallani.

A bevallást az adózónak nem kell benyújtania1, ha a tárgyhónapban, tárgynegyedévben,

illetve az adóévben adófizetési kötelezettsége nem volt, illetve, ha az adót (adóelőleget)

megfizette, vagy később fizetheti meg. Ez esetben a 09NY elnevezésű bizonylaton kell

erről nyilatkozniuk. Az éves adózóknak – amennyiben az egyes adónemekre nézve

negyedéves előlegfizetésre kötelezettek – és nem keletkezett a tárgynegyedévben

kötelezettségük, akkor szintén a 09NY bevallást kell benyújtaniuk.

A többféle tevékenységet egy vagy több telephelyen folytató adózónak is egy bevallást kell

benyújtania.

Társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozat Felhívjuk a figyelmét, hogy a társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozatot a 0901-es

bevallás 01-es lap (A) blokkjában kell teljesíteni.

1 Az Art . 1. számú mellékletének I./A/3. pontjában meghatározottak szerint

2

Határidők

A havi és évközi adóbevallás benyújtására kötelezett adózónak2 2009. január 1-jétől 2009.

december 31-ig keletkezett egyéb adókötelezettségeit az államháztartással szemben, havonta,

negyedévente ezen a nyomtatványon

a tárgyhónapot követő hó 20-ig,

illetve

a negyedévet követő hó 20-ig

kell bevallania az illetékes elsőfokú adóhatósághoz.

A havi adóbevallás benyújtására kötelezett adózónak a negyedéves gyakoriságú

adókötelezettségéről a negyedév utolsó hónapjára vonatkozó bevallásában kell elszámolnia.

A szakképzési hozzájárulás I. félévi előleg bevallási és befizetési kötelezettségnek az adóév

hetedik hónapjának 20. napjáig kell eleget tenni.

A rehabilitációs hozzájárulás előlegét az I–III. negyedév utolsó hónapját követő hónap 20.

napjáig kell bevallani és megfizetni.3

A havi, illetve évközi adóbevallás tételére nem kötelezett adózónak4 (ideértve az egyéni

vállalkozókat, családi gazdálkodókat és azokat a magánszemélyeket is, akiknek az

államháztartás felé adókötelezettségük van, de a tevékenységüket nem egyéni vállalkozóként

és/vagy őstermelőként folytatják) az éves adóbevallást az államháztartással szemben 2009.

évben fennálló és az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó kötelezettségeiről ezen a

nyomtatványon kell teljesítenie egy példányban, az illetékes elsőfokú adóhatósághoz

általános esetben

2010. február 25-ig.

Bevallás benyújtásának módja

Az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallás benyújtására kötelezett adózó e

kötelezettségének keletkezése időpontjától az állami adóhatósághoz teljesítendő valamennyi

bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton teljesíti. A bevallás kitöltő

programja és a hozzá tartozó útmutató letölthető a NAV Internetes honlapjáról

(http://www.nav.gov.hu Letöltések Nyomtatványkitöltő programok Egyszerű/Összetett

keresés).

Azon adózók, akik nem elektronikusan, hanem papíralapon nyújtják be bevallásukat, de a

kitöltéshez/kinyomtatáshoz az Internetről letölthető kitöltő-ellenőrző programot kívánják

használni, szintén itt találják meg a kitöltéshez szükséges programokat és dokumentumokat.

Aláírás, ellenjegyzés

A papíralapon benyújtott adóbevallást – fő szabály szerint – az adózónak kell aláírnia.

Az adóbevallást, illetőleg az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot adótanácsadó,

adószakértő, okleveles adószakértő ellenjegyezheti5. Az ellenjegyzett hibás adóbevallás,

illetőleg adóbevallással egyenértékű nyilatkozat esetén a mulasztási bírságot az adóhatóság az

adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő terhére állapítja meg.

Amennyiben a papíralapon benyújtott bevallás ellenjegyzésére sor kerül, úgy azt a bevallás

főlapján kell megtenni. Szerepeltetni kell továbbá az adótanácsadó, adószakértő, okleveles

adószakértő nevét, adóazonosító számát, illetve a bizonyítvány/igazolvány számát.

2 Az Art . 1. számú mellékletének I./A/3. pontjában meghatározottak szerint. 3 Az Art 2. számú mellékletének I./Határidők/7. pontja alapján. 4 Az Art. 1. számú mellékletének I./B./2. a) pontjában foglaltak, illetve ugyanezen melléklet I./A./3. pontja alapján. 5 Az Art. 31. § (14) bekezdése alapján.

3

Lehetőség van arra is, hogy a bevallást az adózó helyett a képviselője, meghatalmazottja6 írja

alá.

Amennyiben a magánszemély adózó az adóhatóság előtt nem kíván, vagy nem tud

személyesen eljárni, úgy a képviseletében eljárhat és a bevallást helyette aláírhatja a törvényes

képviselője, valamint meghatalmazottként: képviseleti jogát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda,

európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvvizsgáló,

könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági

társaság alkalmazottja, tagja, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt

eseti meghatalmazás, vagy megbízás alapján más nagykorú személy.

Abban az esetben, ha a meghatalmazó egyéni vállalkozó, akkor meghatalmazás alapján a

nagykorú alkalmazottja is aláírhatja a bevallást.

Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet esetében a bevallást

aláírhatja a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy vagy

munkaviszonyban álló jogtanácsos, valamint meghatalmazottként: a képviseleti jogosultságát

igazoló nagykorú tag, alkalmazott, megbízás alapján eljáró jogtanácsos, továbbá ügyvéd,

ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó,

könyvvizsgáló, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra

jogosult gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja.

Amennyiben a bevallást az adóhatósághoz7 bejelentett, a vonatkozó bevallás aláírására

jogosult állandó meghatalmazott írja alá, úgy ezt a tényt a bevallás megfelelő kódkockájában

„X”-szel kell jelölni. Az állandó meghatalmazottak személyi köre megegyezik az eseti

meghatalmazottak személyi körével.

Amennyiben az adózó nem kötelezett adóbevallását elektronikus úton benyújtani, és a

bevallást meghatalmazott írja alá, – az adóhatósághoz bejelentett és a vonatkozó bevallás

aláírására jogosult állandó meghatalmazott kivételével – a meghatalmazást csatolni kell az

adóbevalláshoz, és ezt a főlap (F) blokkjában, a kódkockában „X”-szel kell jelölni. Ilyen

esetekben a meghatalmazás csatolása nélkül az adóbevallás érvénytelen!

A meghatalmazásnak tartalmaznia kell a kiállítás időpontját, valamint a meghatalmazott és a

meghatalmazó mindazon adatait, amelyekből a meghatalmazó és a meghatalmazott személye

egyértelműen megállapítható.

Az

a külföldi vállalkozás8, amely belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben

gazdasági célú letelepedésre nem köteles, belföldi adókötelezettségeinek teljesítésére

pénzügyi képviselőt bízhat meg. A pénzügyi képviselő megbízása esetén az adóbevallás

aláírására csak a pénzügyi képviselő jogosult. Amennyiben a bevallást az adóhatósághoz

bejelentett pénzügyi képviselő írja alá, úgy ezt a tényt a főlap (F) blokkjában a megfelelő

kódkockában „X”-szel kérjük jelölni.

Javítás, adózói javítás, önellenőrzés

Javítás

Az adóhatóság az adóbevallás helyességét megvizsgálja,

9 és amennyiben az adóbevallás

10 az

adózó közreműködése nélkül nem javítható ki – megfelelő határidő kitűzésével – az adózót

javításra (hiánypótlásra) szólítja fel. A bevallását elektronikusan benyújtó adózónak

6 Az Art. 7. § (1)–(2) bekezdései szerint 7 Az Art. 7. § (5) bekezdése szerint. 8Az Art. 9. § (1) bekezdése alapján.

9 Az Art. 34. § (1) bekezdése szerint.

10 Az Art. 34. § (6) bekezdésben szabályozott esetben.

4

lehetősége van arra, hogy a hibák kijavítását követően a bevallást újból benyújtsa. Ebben az

esetben a főlap (B) blokkjába be kell írnia az eredeti (javítani kívánt) bevallás 10 jegyű

vonalkódját, mely a javításra való felhívást tartalmazó levélben található meg.

A bevallást nem elektronikus úton benyújtó adózók a „Hibásnak minősített bevallás

vonalkódja” rovatban nem szerepeltethetnek adatot.

Adózói javítás

A NAV által elfogadott bevallás után, ugyanarra az időszakra csak adózói javításként

nyújtható be ismételten a bevallás. Adózói javításról akkor van szó, amikor az adózó utóbb

észlelte, hogy az adóhatóság által elfogadott bevallás bármely adat tekintetében téves, vagy

valamely adat az elfogadott bevallásból kimaradt, azaz a bevallás nem teljes körű, vagy a

vonatkozó bevallás időszaka helytelen volt. A bevallás könyvelését érintő adat pótlása

azonban nem oldható meg adózói javításként.

Abban az esetben, ha a bevallás benyújtása adózói javítás (helyesbítés) miatt történik, akkor a

főlap (C) blokkjában, a „Bevallás jellege” menüből kell a „H” betűt kiválasztani.

Ez esetben a módosított, „új” adatokkal valamennyi – az érintett bevalláson szerepeltetett –

adatot ki kell tölteni! Azokat az adatokat, amelyeket az adózói javítás (helyesbítés) nem érint,

az eredeti bevallásban feltüntetett módon meg kell ismételni.

Fontos! Amennyiben az értékadatok adózó általi javítása az adózó kötelezettségének

változását eredményezi, úgy a bevallás tekintetében önellenőrzést kell végezni.

Önellenőrzés

Ha a bevallás önellenőrzésnek minősül, a főlapon a „Bevallás jellege” menüből kell az

önellenőrzésnek megfelelő „O” betűt kiválasztani. Önellenőrzésnek minősül11

, ha az adózó az

adót, adóalapot módosítja.

Önellenőrzéssel csak azt az adót (adóalapot), lehet módosítani, amely módosításnak az

együttes összege az 1 000 forintot meghaladja.12

Egy önellenőrzéssel csak egy bevallási időszakra vonatkozó adatok módosíthatók.

Figyelem! Önellenőrzés esetén, a „Bevallás jellege” menüből a megfelelő betű jelölése

mellett, a módosított, „új” adatokkal valamennyi – az önellenőrzéssel érintett bevalláson

szerepeltetett – adatot ki kell tölteni!

A bevallást csak az elévülési időn belül lehet önellenőrizni.13

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az adóhatósági ellenőrzés megkezdését követően a vizsgálat

alá vont adó és támogatás a vizsgált időszak tekintetében önellenőrzéssel nem módosítható.14

Az önellenőrzés esedékességét a főlapon, az erre a célra szolgáló kódkockába kell bejegyezni.

Ugyanazon időszakra vonatkozó ismételt önellenőrzés esetén a bevallási főlapon a (C)

blokkban a „Bevallás jellege” menüből kell az ismételt önellenőrzésnek megfelelő „I” betűt

kiválasztani.

Amennyiben az önellenőrzéssel történő módosítással az adózónak pénzügyileg rendezendő

adókötelezettsége keletkezik, akkor az adót és az esetlegesen felszámított önellenőrzési

pótlékot az önellenőrzési bevallás esedékességi időpontjáig lehet – késedelmi pótlék

felszámítása nélkül – megfizetni. Kötelezettség csökkenése esetén az adó visszaigénylésének

lehetősége ugyanezen esedékesség időpontjától nyílik meg. 15

11Az Art. 49. § (1) bekezdése alapján. 12Art. 50. § (3) bekezdése szerint 13 Az Art. 164. §- ában foglaltaknak megfelelően. 14Az önellenőrzést az Art. 49-51. §-aiban foglaltak szerint kell végrehajtani. 15 Art. 168-169. §-ai

5

Amennyiben az adózó a korábbi önellenőrzése során hibásan számította ki és vallotta be az

önellenőrzési pótlék összegét, akkor annak módosítását is ezen a bevalláson teheti meg.

A feltárás időpontja az adózó könyveibe történő bejegyzés, azaz az önellenőrzési

nyilvántartásba vétel dátuma. Az önellenőrzési bevallást az esedékesség időpontjáig kell az

illetékes elsőfokú állami adóhatósághoz benyújtani.

Az egyes adókötelezettségek önellenőrzésére a 0901-04 lap szolgál.

Az önellenőrzést az önellenőrizni kívánt időszakban hatályos jogszabályok

figyelembevételével végezze el.

A korábban benyújtott 0901 számú bevallás adatok, valamint az önellenőrzésként benyújtott

0901 számú bevallás adatait figyelembe véve kell a 0901-04-es önellenőrzési lapon az

„Adókötelezettség változása” megnevezésű b) oszlopba a megfelelő adónemhez tartozóan az

adókülönbözet adatokat feltüntetni. Negatív adókötelezettség változás esetén az önellenőrzési

pótlék alap és önellenőrzési pótlék összege oszlopok adatmezőit üresen kell hagyni.

Az önellenőrzési pótlék számítása

Az adózó javára mutatkozó módosítás esetén önellenőrzési pótlékot sem felszámítani, sem

megfizetni nem kell. 16

Az adózó terhére mutatkozó módosítás esetén az önellenőrzési pótlék alapja a 0901-04-es

lapok c) oszlopa, „Az önellenőrzési pótlék alapja” megnevezésű adatmezőben feltüntetett

összeg.

Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, ugyanazon bevallásnak ismételt

önellenőrzése esetén 75%-ának megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására

előírt határidő leteltét követő első naptól a helyesbítés nyilvántartásba történő feljegyzésének

a napjáig.

Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó

adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, a

fizetendő pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az

5000 forintot, magánszemély esetében az 1000 forintot meg nem haladó összeget nem kell

bevallani és megfizetni.

A százalékos mértéket 3 tizedes jegy pontossággal kell meghatározni és a harmadik tizedes

jegy után következő számokat el kell hagyni. Az önellenőrzési pótlékot az eredeti bevallás

benyújtására előírt határidőt követő első naptól a tévedés adózó által történő feltárásáig

(nyilvántartásba történő feljegyzés) terjedő időszakra kell kiszámítani.

Az önellenőrzési pótlékot a jegybanki alapkamat változásaihoz igazodva kell kiszámítani,

azaz az önellenőrzéssel érintett időszakot ennek alapján időintervallumokra kell bontani.

A megállapított önellenőrzési pótlék annak bevallásával egyidejűleg esedékes.

Az adónként17

külön-külön kiszámított önellenőrzési pótlék összegét kell az önellenőrzési

lapon ezer forintra kerekítve (az adónem szerint) „Az önellenőrzési pótlék összege”

megnevezésű adatmezőbe beírni.

16 Art. 51. § (2) bekezdés 17

Az Art. 168. § (2)–(3) bekezdéseiben foglaltak szerint.

6

Amennyiben az önellenőrzéssel történő módosítással az adózónak pénzügyileg rendezendő

adókötelezettsége keletkezik, akkor az adót és az esetlegesen felszámított önellenőrzési

pótlékot az önellenőrzési bevallás esedékességi időpontjáig lehet – késedelmi pótlék

felszámítása nélkül – megfizetni. Kötelezettség csökkenése esetén az adó visszaigénylésének

lehetősége ugyanezen esedékesség időpontjától nyílik meg.

(Adózó a ’17 számú nyomtatvány 01 lapján kezdeményezheti a folyószámláján mutatkozó,

valós túlfizetésének átvezetését és/vagy kiutalását.)

Önellenőrzési pótlék módosítása, önellenőrzése esetén a 0901-es bevallás főlap C

blokkjában a „Bevallás jellege” menüből az ismételt önellenőrzésnek megfelelő betűt kell

jelölni, tehát a bevallás ilyenkor ismételt önellenőrzésnek minősül. A 0901-04-es lapon csak

„Az önellenőrzési pótlék összege” megnevezésű d) oszlopba, „Az önellenőrzési pótlék

összege (215)” megnevezésű 13. sorba kerülhet adat. Ebbe a mezőbe a korábban benyújtott

önellenőrzési melléklet(ek)en bevallott és az újabb önellenőrzéssel feltárt, módosított

önellenőrzési pótlék különbözetét kell előjelhelyesen bejegyezni. Az önellenőrzési pótlék

önellenőrzése esetén a b) és c) oszlopokba egyáltalán nem kerülhet adat, a d) oszlopban pedig

csak a 13. sorban szerepeltethető adat.

Önellenőrzési pótlék csak önállóan, külön önellenőrzés benyújtásával módosítható.

Az önellenőrzési pótlék önellenőrzése esetén is valamennyi – az önellenőrzéssel érintett

bevalláson szerepeltetett – adatot ki kell tölteni, mely alól kivétel az önellenőrzési lap, ahol

csakis a pótlék önellenőrzésére szolgáló mező tölthető ki.

Az önellenőrzés dátuma nem lehet korábbi a bevallás benyújtásának esedékességénél.

Visszaigénylés, kerekítés

Ezt a nyomtatványt kell használni a késedelmesen, vagyis a bevallás benyújtásának

esedékességét követően, az elévülési időn belül benyújtott bevallások esetében is.

A visszajáró összeget az adózó a bevallás benyújtására előírt határidőtől jogosult

visszaigényelni a ’17 számú nyomtatvány benyújtásával. A visszaigényelt különbözetet az

adóhatóság az adózó belföldi pénzforgalmi bankszámlájára utalja vissza, vagy – kérelemre –

átvezeti más adónemre.

A bevallásba az adatokat az előnyomott „ezer” forint szöveg figyelembevételével 1 000

forintra kerekítve kell bejegyezni, a kerekítés általános szabályai szerint (499 forintig lefelé,

500 forinttól felfelé kell kerekíteni). Pl.: 186 722 forint esetén a beírandó szám 187.

A kerekítésből származó különbözetet az adózónak az adóéven belül, a következő adó-

megállapítási időszak ugyanazon adó vagy költségvetési támogatás összegénél a kerekítést

megelőzően korrekciós tételként kell figyelembe vennie. (Példa: ha májustól az

adókötelezettség havi 1 300 forint, a kerekítéssel májusban 1 ezer forint, júniusban 2 ezer

forint, júliusban 1 ezer forint, augusztusban 1 ezer forint az adókötelezettség.)

Hónap Összeg

Halmozott

kötelezettség

Havi

kötelezettség

Összes bevallott

kötelezettség

Május 1 300 1 300 1 ezer 1 ezer

Június 1 300 2 600 2 ezer 3 ezer

Július 1 300 3 900 1 ezer 4 ezer

Augusztus 1 300 5 200 1 ezer 5 ezer

7

Ha a megállapított adó összege18

az 1 000 forintot nem éri el, akkor az adózó az év elejétől

vagy az előző megállapítási időszaktól számított halmozott összeget annak a megállapítási

időszaknak a kötelezettségeként tünteti fel, amelyben az 1 000 forintot elérte.

Azoknál a soroknál, ahol a különbözet lehet pozitív vagy negatív szám, a vonatkozó sor

kitöltésekor a negatív (–) előjelet mindig ki kell írni. A pozitív összeg esetén az előjelet nem

kell külön jelölni.

Az adóbevallás különös szabályai

Az általános szabálytól eltérően19

valamennyi havi, negyedéves és éves adóbevallás

benyújtására kötelezett adózónak ezen a nyomtatványon kell adóbevallást tennie, ha

a) A felszámolás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást – a felszámolás

megkezdését megelőző nappal lezárt időszakra – a felszámolás kezdő időpontját

követő 45 napon belül; a felszámolási záró adóbevallást a záró mérleg elkészítésének

napját követő napon kötelesek az adóhatóságnak benyújtani és egyidejűleg az adót is

meg kell fizetni, 20

b) végelszámolás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást – a

végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül; a záró adóbevallást a

végelszámolást lezáró beszámolónak a cégbírósághoz történő előterjesztésével

egyidejűleg kötelesek benyújtani,

c) átalakul, az átalakulás napjával, 30 napon belül,

d) felszámolási eljárás, vagy végelszámolás nélkül szűnik meg, vagy az adóköteles

tevékenységét megszünteti, a megszűnés napjával,

e) az egyéni vállalkozói igazolványt, vagy a tevékenység folytatásához szükséges

engedélyt jogerősen visszavonták, vagy a vállalkozói igazolványát (engedélyét)

visszaadta,

f) ügyvédi, szabadalmi ügyvivői tevékenységét, illetőleg a közjegyző közjegyzői

szolgálatát szünetelteti,

g) az adóévben a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII.

törvény hatálya alól kikerülő hitelintézet a hitelintézeti járadékot kikerülést követő 90.

napig.

A bevallásra kötelezettek közül a d), e) és f) pont esetében az adózóknak a nem éves

elszámolású kötelezettségeikről a soron kívüli adóbevallást a bevallással még le nem

fedett időszakról, valamint az egyéni vállalkozóknak, a végelszámolási, felszámolási

eljárás nélkül megszűnő adózóknak az éves elszámolási kötelezettségükről 30 napon belül

kell benyújtani. Az e) pontban e határidőt a tevékenység folytatásához szükséges

engedélyt visszavonó vagy a foglalkozás gyakorlásának eltiltásáról szóló határozatnak a

jogerőre emelkedésétől kell számítani.

A felszámolás kezdő időpontja a 2006. július 1-jétől indult eljárásokra vonatkozóan a

felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja, az ezt megelőzően indult

eljárások tekintetében pedig a felszámolást elrendelő bírósági végzés jogerőre emelkedésének

napja. Ettől az időponttól számított 45 napon belül – a felszámolás megkezdését megelőző

nappal – kell a gazdálkodó szervezetnek az adóbevallást benyújtania.

18 Az Art. 1. számú melléklet I./A./1. pontja alapján 19 Az Art. 33. § (3)-(6) bekezdésében foglaltak alapján. 20 A Cstv. 31.§ (1) bekezdés a) pontja és 52.§ (1)-ben foglaltak alapján.

8

A végelszámolási eljárás kezdő időpontja a jogutód nélküli megszűnésről rendelkező

határozatban megállapított időpont.

Ha a felszámolási és végelszámolási eljárás az év közben fejeződik be, szintén ezt a bevallást

kell beadni.

Az előtársaságokra vonatkozó általános tudnivalók

Figyelem! A számviteli törvény változása miatt21

az előtársasági időszakról nem minden

esetben kell beszámolót készíteni, ezért előfordulhat, hogy a cégbejegyzési kérelem

elbírálásakor a társaság nem kötelezett soron kívül adóbevallást benyújtani.

A soron kívüli bevallást22

kell benyújtani az adózónak valamennyi adójáról a bevallással még

le nem fedett időszakról – többek között akkor –, ha az Szt. VII. fejezete sajátos beszámoló

készítési kötelezettséget ír elő. A jogelőd nélkül alapított vállalkozó23

az előtársasági

időszakról beszámolót köteles készíteni.

Az előtársasági időszakról24

, mint önálló üzleti évről nem kell külön beszámolót készíteni, ha

ezen időszak alatt a vállalkozó vállalkozási tevékenységét nem kezdte meg, és a bejegyzésre

az üzleti év naptári évnek megfelelő, illetve a választott mérlegforduló napjáig25

sor került. Ez

esetben az első üzleti év a létesítő okirat ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának

napjától a bejegyzett társaság üzleti évének mérlegforduló napjáig tart.

A fentiek alapján, ha az előtársaság a tevékenységét az előtársasági időszakban nem kezdte

meg, és a bejegyzésére a mérlegforduló napja előtt sor kerül, nem kell erről az időszakról

soron kívül beszámolót készítenie, mely magával vonja, hogy a társaságnak nem kell külön

bevallást benyújtania az előtársasági időszakra vonatkozóan – a társaság az előtársasági

időszakáról az általános szabályok szerint számol el. Ebben az esetben a főlap D blokkjában a

megfelelő kódkockában jelölje „X”- szel, hogy a bevallásában az előtársasági időszakáról is

elszámol.

Amennyiben az előtársasági időszakban a tevékenységét megkezdte, vagy ha a bejegyzésre a

mérlegforduló napot követően került sor, a társaságnak soron kívül kell bevallást

benyújtania.26

A soron kívüli adóbevallási kötelezettségek tekintetében elválnak egymástól a nem éves

(havi, negyedéves, évközi), illetve az éves elszámolású adókra vonatkozó bevallási

kötelezettségek.

Azokról az adókról27

, amelyeknél az adó-megállapítási időszak egy hónap, egy negyedév, a

bevallással még le nem fedett időszakról a soron kívüli adóbevallási kötelezettséget kiváltó

eseményt követő 30 napon belül kell a bevallást benyújtani.

A 0901 számú bevallást kell benyújtania az előtársaságnak a nem éves elszámolású adókról

abban az esetben, ha a cégbejegyzés iránti kérelmét 2009-ben jogerősen elbírálták.

Az előtársaságnak ezt az adóbevallást kell benyújtania a nem éves elszámolású adókról 2009.

évet érintően abban az esetben is, ha a cégbírósághoz a cégbejegyzés iránti kérelmét 2009.

évben nyújtotta be, és azt 2009. december 31-éig jogerősen még nem bírálták el.

21A Szt. 135. § (6) bekezdése. 22 Az Art. 33. § (3) bekezdése szerint. 23 A Szt. 135. § (1) bekezdése szerint. 24 A Szt. 135. § új, (6) bekezdése szerint. 25 A Szt. 11. § (2) bekezdése szerint. 26Az Art. 33. § (3) bekezdése alapján. 27Az Art. 33. § (5) bekezdése alapján.

9

Az éves elszámolású adókról, ha soron kívüli adóbevallást kell benyújtania28

, a bevallást a

számviteli törvény szerinti beszámoló készítésére előírt 90 napon belül kell benyújtani. A

soron kívüli bevallás benyújtása a 0829EUD, illetőleg a 0929EUD nyomtatványon történhet

attól függően, hogy az előtársasági időszak mikor kezdődött meg. Ha az előtársasági időszak a

2008. évben kezdődött, akkor a 0829EUD, ha pedig az előtársasági időszak a 2009. évben

kezdődött, akkor a 0929EUD bevallást kell benyújtani.

Abban az esetben, ha a bejegyzési kérelem benyújtását követően az előtársaságnak a

bejegyzéséig szakképzési hozzájárulás, illetve rehabilitációs hozzájárulás tekintetében

bevallási kötelezettsége van, amennyiben az előtársasági időszak 2008-ban kezdődött, akkor

az előtársasági időszak kezdetétől 2008. december 31-ig a 0801-es, ha áthúzódik az

előtársasági időszak, akkor a 2009. évre eső előtársasági időszakról a 0901-es nyomtatványt

kell benyújtani. Abban az esetben, ha előtársasági időszak 2009-ben kezdődött, akkor a 0901-

es bevallást kell benyújtani.

A cégjegyzés évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaságot és annak előtársaságát

innovációs járulék-kötelezettség nem terheli.

Egyes kiegészítő bevallási kötelezettségek

Az I–III. negyedéves rehabilitációs hozzájárulás előlegeket, illetve a szakképzési hozzájárulás

részletezését, valamint ezen adónemek éves elszámolását a 2009. évről a 0901 számú

nyomtatványon kell teljesíteni.

A 0901 számú nyomtatvány fő- és 3-as lapja a kulturális járulék befizetési kötelezettség

elszámolására szolgál. A kulturális járulék fizetésére kötelezetteknek ezért a 0901-es bevallást

a bevallási gyakoriságtól függetlenül be kell nyújtani 2010. február 25-éig.

Az innovációs járulékelőleg bevallást a kötelezettség keletkezése évében az I. és II.

negyedévre vonatkozóan a 0901 számú, az ezt követő 12 hónapos időszakra vonatkozóan a

0949 számú nyomtatványon kell beadni.

A bevallás garnitúra a következő bevallási lapokból áll:

0901 főlap

0901-01 bevallás az egyes kötelezettségekről a havi, évközi (negyedéves), éves bevallás

benyújtására kötelezett adózók részére,

0901-02 részletező lap a szakképzési hozzájárulás elszámolásához,

0901-03 részletező lap a kulturális járulék 2009. évi elszámolásához,

0901-04 önellenőrzési melléklet,

0901-05 nyilatkozat arról, hogy az önellenőrzés indoka alaptörvény-ellenes vagy az

Európai Unió kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály.

0901-06 Cégautóadó bevallása magánszemélyek és nem magánszemélyek részére.

Részletes tájékoztató

A 0901 számú bevallás főlapjának kitöltési útmutatója

28Az Art. 33. § (4) bekezdése alapján.

10

Azonosítás (B) blokk

Itt kell feltüntetni a bevallás benyújtására kötelezett adatait. Átalakulás, önellenőrzés esetén

szükséges lehet a jogelőd adószáma, ezért kérjük annak feltüntetését.

Az adóhatóság által hibásnak minősített bevallás vonalkódja rovatot csak azok az adózók

tölthetik ki, akik a 0901-es bevallásukat korábban elektronikus úton nyújtották be, ahhoz az

adóhatóság hibalistával kiértesítést küldött vissza, és az adózó e hibás bevallását kívánja

javító bevallással korrigálni. Ebben az esetben ki kell tölteni az adóhatóság által hibásnak

minősített bevallás vonalkódját, melyet a kiértesítés tartalmaz. Ha a bevallás elektronikus

benyújtása első esetben történik, vagy az adózó önmaga fedezi fel hibáját, és azt kívánja

korrigálni, akkor az adóhatóság által hibásnak minősített bevallás vonalkódját üresen kell

hagyni. Nem tölthető ki a rovat abban az esetben sem, ha az adózó nem elektronikusan

nyújtotta be bevallását, hanem az Internetről letölthető kitöltő-ellenőrző program segítségével

kitöltve papíralapon kinyomtatva, illetve ha papíralapú bizonylaton tett eleget bevallási

kötelezettségének.

A levelezési cím rovatot csak a magánszemély adózók tölthetik ki. Ha a levelezési cím

meghatározása a postafiók megjelölésével történik, akkor a közterület jellege rovatba „PF”-et

kell írni, a postafiók számát a házszám rovatban kell feltüntetni.

A főlapon ügyintézőként annak a személynek a nevét kérjük feltüntetni, aki a bevallást

összeállította, és aki a bevallás esetleges javításába bevonható. (Ha a bevallást külső cég, vagy

erre jogosult egyéb személy készítette, és a bevallás javításába bevonható, ügyintézőként az ő

adatait kérjük közölni.)

(C) blokk

A 0901 bevallás az Art. önellenőrzési és elévülési szabályainak figyelembevételével

önmagán helyesbíthető és önellenőrizhető. Ezt a szándékot a bevallás jellege elnevezésű

kódkockában jelölni kell. A kódkockát üresen kell hagyni, ha alapbevallásként, ,,H’’

betűt kell jelölni, ha adózói javításként (helyesbítésként), ,,O’’ betűt, ha

önellenőrzésként, ,,I’’ betűt, ha ismételt önellenőrzésként nyújtja be bevallását.

Ha még nem nyújtott be az adott bevallási időszakra a bevallási időszakban felmerült

kötelezettségeiről 0901 számú bevallást, akkor a bevallás jellege kódkockát hagyja üresen.

Önellenőrzés esetén a bevallás jellege kódkockába ,,O’’ betűt, ismételt önellenőrzés esetén

(előzőleg már nyújtott be önellenőrzésként megjelölt 0901 sz. nyomtatványt) ,,I’’ betűt

jelöljön.

Ha a bevallás jellege kódkockában önellenőrzést, ,,O’’ betűt jelölt vagy ismételt

önellenőrzést, ,,I’’ betűt jelölt, a ( C ) blokkban az önellenőrzés esedékessége dátum kitöltése

kötelező.

A felszámolás alatt álló szervezet önellenőrzési bevallása esetén a „Bevallás fajtája”

kódkockában jelölni kell, hogy az önellenőrzés a felszámolási eljárást megelőző időszakban

benyújtott bevallásra vonatkozik (jelölése 1), vagy a felszámolási eljárás időszakát érintő

bevalláshoz kapcsolódik (jelölése 2), vagy a felszámolási eljárás befejezése utáni záró

bevalláshoz kapcsolódik (jelölése 3).

11

Egy nyomtatvány egy funkciót tölthet be, vagy csak önellenőrzést vagy csak eredeti

(alap)bevallást vagy csak adózói javítást (helyesbítést), vagy csak pótlást, vagy csak ismételt

önellenőrzést lehet teljesíteni.

A bevallás gyakorisága kódkockában tudja jelölni az adózó, hogy havi; negyedéves; éves

vagy nem rendszeres (tört) időszaki bevallás benyújtására kötelezett. A nem rendszeres

időszaki bevallás alatt az egy napos bevallási időszak megjelölését értjük, amely a kulturális

járulék bevallásánál, aktiváláskor fordulhat elő.

A bevallás típusa kódkockába azt kérjük jelölni, hogy az adóbevallást az adózó felszámolás,

végelszámolás, átalakulás, egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése, egyéni ügyvéd és a

szabadalmi ügyvivő tevékenysége, közjegyző közjegyzői szolgálata szüneteltetése, vagy

egyéb megszűnés miatt nyújtja be.

A kódkockába: felszámolás esetén "F",

végelszámolás esetén "V",

átalakulás esetén "A",

szüneteltetés esetén "S",

egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése esetén "E",

egyéb megszűnés esetén "M"

betűjelet kérünk feltüntetni.

Felszámolási eljárás esetén a bevallás fajtája kódkockába kérjük beírni, hogy az adózó az

eljárás megkezdésére vonatkozó bevallást nyújtja be, ez esetben a kódkockába írjon „1”-et, ha

az eljárás időtartama alatti bevallását nyújtja be a kódkockába "2"-t kell írnia. Az eljárás

befejezésekor a kódkockába írjon "3"-t.

Ha a felszámolási eljárás bevallási időszakon belül kezdődik, akkor két adóbevallást kell az

adózónak beadnia, a bevallási időszak kezdő napjától a felszámolás kezdő időpontját

megelőző napig (1-es kóddal) majd a felszámolás kezdő időpontjától a bevallási időszak

végéig (2-es kóddal).

Előfordulhat az éves adózók esetében, hogy az adóévben megkezdett eljárás az adóévben

befejeződik, ebben az esetben "2"-es jelöléssel bevallás nem nyújtható be.

Végelszámolás esetén is az előzőekben ismertetett jelöléseket kell alkalmazni.

A végelszámolás alatt álló adózók esetében a tevékenységüket lezáró adóbevallás és a

végelszámolás befejezését követő záró bevallás közötti időszakban az éves elszámolású

adókról bevallást csak akkor kell benyújtani, ha az időszak hosszabb, mint 12 hónap (2-es

kód).

Ha a naptári évtől eltérő üzleti évet választott, akkor a külön kódkockába "X"-et kell írni.

Amennyiben a naptári évtől eltérő üzleti évet választott, a mérlegforduló napját

mindenképpen tüntesse fel az erre szolgáló kódkockákban!

(D) blokk

Az adózóknak, amennyiben az egyes adónemekre nézve negyedéves előlegfizetésre-, vagy a

kulturális járulék fizetésére-, vagy a cégautó adó fizetésére kötelezettek, úgy azt a (D) blokk

megfelelő kódkockáiban X-szel jelezzék.

12

Az "A bevallást rehabilitációs hozzájárulás és/vagy a szakképzési hozzájárulás és/vagy a

társasági adóelőleg-kiegészítés és/vagy az energiaellátók jövedelemadó kiegészítés és/vagy a

hitelintézeti járadék kötelezettség 2008. évi- és/vagy a televízió-készülék üzembentartási díj

és/vagy a kulturális járulék elszámolása végett nyújtom be" mezőt, a bevallás benyújtásának

gyakoriságától függetlenül az adózóknak az adóévről szóló éves elszámoló bevallásukban

kell kitölteniük, amely éves elszámoló bevallást 2010. február 25-ig, illetve a hitelintézeti

járadék kötelezettség esetében 2009. május 31-ig kell majd benyújtaniuk. Ebben az esetben a

bevallás típusa és fajtája üres, vagy F2, V2.

Soron kívüli bevallás esetén is ki kell tölteni az elszámoló kódkocká(ka)t. Ilyenkor a bevallás

típusa és fajtája "F1, V1, F3, V3, A, M, E, S" lehet, a bevallási időszak az adóév-, vagy a

tevékenység megkezdésének első napjától a soron kívüli eseményt kiváltó napot megelőző

napig tart.

Abban az esetben, ha az előtársasági időszakról soron kívüli bevallást köteles benyújtani,

töltse ki a „Kizárólag az előtársasági időszakra beadott bevallás” kódkockát. Ha az előtársaság

az adóbevallást a cégbírósági bejegyzése vagy bejegyzésének elutasítása miatt a tárgyév első

napjától (tárgyéven belüli tevékenység kezdés esetén a tárgyévi kezdés napjától) a bejegyzés

vagy elutasítás napjáig bezárólag terjedő időszakra nyújtja be, az időszak végét követő 30

napon belül, a kódkockába „1”-est írjon.

A „Kizárólag az előtársasági időszakra beadott bevallás” kódkockába „2”-est kell beírni, ha a

tárgyév utolsó napjáig a cégbíróság az előtársaságot nem jegyezte be.

A kódkockába írni nem szabad, ha a bevallást nem előtársaságként adja be, illetve ha soron

kívüli bevallás benyújtására nem kötelezett.29

Az utóbbi esetben az előtársasági időszakról

az általános szabályok szerint benyújtott bevallásában számol el, melyhez a „Jelölje „X”- szel,

hogy a bevallásában az előtársasági időszakáról is elszámol” megnevezésű kódkockát töltse

ki.

Az (E) blokk

A bevallás főlapjának (E) blokkjában a kulturális járulék elszámolása 2009. évi elszámolására

szolgál. Az a) és b) mezőkbe írni nem lehet. A 0901-03-as lap kitöltésekor a program

automatikusan kitölti.

Az (F) blokk

A bevallás főlapjának (F) blokkját az „Aláírás, ellenjegyzés” cím alatt részletezett

szabályoknak megfelelően töltse ki.

A 0901-01-es lap kitöltése

(A) blokk: Társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozat

Amennyiben a 2009. adóévben vállalkozási tevékenységből (az önkéntes kölcsönös

biztosítópénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységéből) származó bevételt nem ért el,

vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számolt el, akkor – a

társasági adóbevallás helyett – az alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet,

köztestület, egyház, lakásszövetkezet, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár,

közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény,

az európai területi együttműködési csoportosulás nyilatkozatot tesz.30

29

A Szt. 135. § (6) bekezdése folytán 30 Art. 31. § (5) bekezdés

13

A társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozat az adóévet követő év február 25-éig

nyújtható be, a nyilatkozat tényét a kódkockában „X”-szel kell jelölni!

A bevallásba az adatokat az előnyomott „ezer” forint szöveg figyelembevételével, ezer

forintra kerekítve kell bejegyezni.

A havi bevallás benyújtására kötelezettek a 0901-01 lap tekintetében a vonatkozó hónapnak

megfelelő oszlopban tüntetnek fel adatot.

A negyedéves bevallás benyújtására kötelezettek havi bontásban tesznek eleget bevallási

kötelezettségüknek, majd az adott negyedévbe eső hónapok oszlopainak adatait az „n”

oszlopban összesítik.

A kulturális járulék, a rehabilitációs hozzájárulás, innovációs járulék, cégautóadó és a

szakképzési hozzájárulás adónemekben keletkezett kötelezettséget a negyedév (szakképzési

hozzájárulás esetén félév) utolsó hónapjának kötelezettségeként kell feltüntetni.

Az „n” rovatba a költségvetési kapcsolat adott havi, negyedéves, éves összegét kell beírni (az

internetes program ezt automatikusan megteszi), amelynek tartalmaznia kell az „a”–„m”

oszlopokban lévő összegeket. Amennyiben a költségvetési kapcsolat rovataiban szereplő

összegek egyenlege nulla vagy mínusz előjelű (–), úgy az „n” rovatba is nullát vagy mínusz

előjelű összeget (–) kell beírni.

Költségvetési kapcsolatok

01. sor: Rehabilitációs hozzájárulás

Számlaszám: 10032000-06056281 NAV Rehabilitációs hozzájárulás beszedési számla

Ebben a sorban31

a rehabilitációs hozzájárulás előlegének összegét kell beállítani a negyedév

utolsó hónapjának sorába (március, június, szeptember). Az adózónak a IV. negyedévre sem

előlegfizetési, sem bevallási kötelezettsége sincs, azt az éves elszámolás során kell figyelembe

venni.

Az előlegek halmozott összege és a tényleges éves kötelezettség különbözetét a havi,

negyedéves és éves bevallók ezen a bevalláson teljesítik.

Az éves elszámolás teljesítése során a 0901 sz. bevallás 01. sorában az I–III. negyedévre

vonatkozó előlegek halmozott összege és a tényleges éves kötelezettség különbözetét kell az

„m” oszlopba beírni. Az adózóknak ez esetben a bevallás benyújtásának gyakoriságától

függetlenül kell kitölteniük a bevallás főlapjának „D” blokkjában az "A bevallást

rehabilitációs hozzájárulás elszámolása végett nyújtom be" mezőt. Az elszámoló bevallást

2010. február 25-ig kell benyújtaniuk. Ebben az esetben a bevallás fajtája és típusa üres, vagy

F2, V2.

Soron kívüli bevallás esetén is ki kell tölteni az elszámoló kódkockát. Ilyenkor a bevallás

típusa és fajtája "F1,V1,F3, V3, A, M, E, S" lehet.

Az eltérő üzleti év szerint adózó kötelezett a különbözet bevallásának az „m” oszlop

kitöltésével tesz eleget.

Rehabilitációs hozzájárulásra az a munkaadó köteles, akinél a tárgyévi átlagos statisztikai

állományi létszám a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott

munkaképességű személyek száma nem éri el a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszám

5 százalékát.

31

Az Flt. 41/A. § és 42/A. §-ai

14

A hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám és a

rehabilitációs hozzájárulás éves mértékének szorzata.

A rehabilitációs hozzájárulás 2009. évi mértéke 177.600 Ft/fő.

Abban az esetben, ha a soron kívüli bevallási kötelezettségének tesz eleget, a bevallási

időszakon belül a sor bármely oszlopa kitölthető. Soron kívüli bevallás benyújtása esetén a

bevallással le nem fedett időtartamra a soron kívüli bevallás benyújtását kiváltó esemény

hónapjának kötelezettségeként kell a rehabilitációs hozzájárulás kötelezettséget feltüntetni.

02. sor: Játékadó

Számlaszám: 10032000-01076992 NAV Játékadó bevételi számla

Ebben a sorban32

a játékadót kell szerepeltetni, amely kötelezettséget a tárgyhónapot követő

hó 20. napjáig kell bevallani és megfizetni. Ez a sor nem tartalmazhatja a pénznyerő

automaták utáni havi bevallású játékadó-kötelezettséget, illetve a játékautomata

nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó féléves bevallású játékadót, azt a 0978 számú

nyomtatványon kell bevallani.

03. sor: Kulturális járulék

Számlaszám: 10032000-06056047 NAV Nemzeti kulturális járulék beszedési számla

Ebben a sorban33

a kulturális járulékkötelezettség összegét kell szerepeltetni.

A kulturális járulékot – általános szabály szerint34

– az adózóra vonatkozó bevallási

gyakoriságnak megfelelően kell bevallani és megfizetni. Havi bevallók a tárgyhónapot követő

hó 20. napjáig, a negyedéves bevallók a tárgynegyedévet követő 20. napjáig, (az összeget a

tárgynegyedév utolsó hónapjának oszlopában kell feltüntetni), az éves bevallók a tárgyévet

követő év február 25-ig (az összeget az „m” oszlopban kell szerepeltetni) vallják be és fizetik

meg a kötelezettségüket.

Eltérő szabály: Az építtető az őt terhelő kulturális járulékot utólag, az építmény üzembe helyezésekor, illetve

rendeltetésszerű használatba vételekor (aktiválásakor) egy összegben vallja be és fizeti meg. E

kötelezettség bevallása minden esetben soron kívüli bevallást jelent. A főlapon bevallási

időszakként az aktiválás napját kell feltüntetni és a „Bevallás gyakorisága” legördülő

kódkockából az „Egyedi” funkciót kell kiválasztani. Ezen kívül a főlap „D” blokkjában

jelölje be, hogy a bevallást a kulturális járulék tekintetében aktiválás/kivitelezés miatt

nyújtotta be.

Ha az építési szerződésben a megvalósítás és az elszámolás (számlázás) időben elválik

egymástól, a kivitelező a számla kibocsátását követő hó 20. napjáig köteles a kulturális

járulékot bevallani és megfizetni.

A kivitelező abban az esetben, ha negyedéves bevallás benyújtására kötelezett, a számla

kibocsátását követő hó 20. napjáig bevallandó kulturális járulékot is – amennyiben a

kötelezettség bevallása nem a tárgynegyedév utolsó hónapjára esik – ebben a bevallásban

vallja be. Szintén e bevallást kell beadnia e kötelezettsége tekintetében is az éves bevallóknak.

32A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény szerint. 33A Nkat. alapján. 34 Az Art. 1. sz. mellékletében meghatározottak szerint.

15

Ez esetben e kötelezettséget egy soron kívül benyújtott havi bevallás keretében tünteti fel, a

bevallási időszak a számla kibocsátásának a hónapja. Ekkor a főlap „D” blokkjában jelölje

be, hogy a bevallást a kulturális járulék tekintetében aktiválás/kivitelezés miatt nyújtotta be.

Amennyiben e kötelezettsége a negyedév utolsó hónapjára esik, a negyedéves bevallók

esetében nincs külön bevallás benyújtására szükség a negyedév utolsó hónapjának

kötelezettségeként kell a kulturális járulékot a bevallásban feltüntetni.

Soron kívüli bevallás benyújtása esetén a bevallással le nem fedett időtartamra a soron kívüli

bevallás benyújtását kiváltó esemény hónapjának kötelezettségeként kell a kulturális járulék

kötelezettséget feltüntetni.

Ebben a sorban tünteti fel az előtársaság az előtársasági időszak utolsó hónapjára a kulturális

járulék-fizetési kötelezettségét is.

Ebben a sorban negatív előjellel kizárólag az építtető, illetve a kivitelező szerepeltethet

visszaigényelhető összeget.35

04. sor: Szakképzési hozzájárulás

Számlaszám: 10032000-06056061 NAV Szakképzési hozzájárulás beszedési számla

Ebben a sorban36

a szakképzési hozzájárulás előleget, illetve az előleg és az éves nettó

kötelezettség különbözetének összegét kell szerepeltetni.

Az I. félévi előleg bevallási és befizetési kötelezettségnek az adóév hetedik hónapjának 20.

napjáig kell eleget tenni és a 6. hónap rovatában kell feltüntetni. Az előleg és az éves

kötelezettség különbözetét az „m” oszlopban kell szerepeltetni.

Az eltérő üzleti éves adózó a mérlegforduló napjától számított 6. hónap rovatában tüntesse fel

az előleg összegét.

Abban az esetben, ha az adózó soron kívüli bevallási kötelezettségének tesz eleget, a bevallási

időszakon belül a sor bármely oszlopa kitölthető. A soron kívüli bevallással le nem fedett

időtartamra a soron kívüli bevallás benyújtását kiváltó esemény hónapjának

kötelezettségeként kell a szakképzési hozzájárulás kötelezettséget feltüntetni.

Amennyiben ebben a sorban éves elszámolás miatt tüntetett fel adatot, a főlap „D” blokkjában

jelölje X-szel, hogy a bevallást a szakképzési hozzájárulás elszámolása miatt nyújtja be,

illetve töltse ki a részletező táblázatot is (0901–02 lap). Az elszámoló bevallást 2010. február

25-ig kell benyújtaniuk.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a szakképzési hozzájárulás 2009. évi bevallását módosító (nem

társasági adóalany), valamint az előleg és éves nettó kötelezettség különbözetet elszámoló

eltérő üzleti éves, vagy eltérő üzleti évre váltó adózók a 0912-es Bevalláson tesznek eleget

elszámolási kötelezettségüknek.

05. sor: Innovációs járulék

Számlaszám: 10032000-06056322 NAV Innovációs Járulék beszedési számla

Ebben a sorban37

az innovációs járulékelőleg/járulék összegét kell feltüntetni.

A járulék-kötelezett a jelen bevallást köteles benyújtani

a) az innovációs járulékelőleg összegéről a kötelezettség keletkezése évének első két

negyedévére vonatkozóan; vagy

b) az innovációs járulék összegéről (megszűnés, átalakulás esetén).

35A Nkat. 5/B. § (5)-(6) bekezdésében foglaltak miatt. 36Az Szh. törvény alapján. 37Az Atv. alapján

16

a) Innovációs járulékelőleg bevallása

Az innovációs járulékelőleg-kötelezettség vonatkozásában a 0901-es bevallás csak a

kötelezettség keletkezése évének I-II. negyedéve tekintetében nyújtható be. Az ezt követő 12

hónapos időszakra vonatkozó előleg-kötelezettséget a 0949-es számú bevallásban kell

szerepeltetni .38

Az előlegfizetési időszakok – minden esetben – háromhavonkénti időtartamot jelentenek. A

naptári év szerint működő társaságok 2009. március hónapra, valamint 2009. június hónapra

vonatkozóan teljesítik bevallásukat.

Az adóév első két negyedévére a járulékelőleg megállapítása a járulék várható éves nettó

összegéből kiindulva történik. A járulék várható éves bruttó összege a helyi adókról szóló

törvény szerint39

megállapított 2009. évi, illetve üzleti évi várható adóalap, mint vetítési

alapnak a 0,3 %-a. A járulék várható éves (2009. évi, illetve üzleti évi) nettó összegének

meghatározásánál a járulék várható éves bruttó összegéből40

a (2009. évi várható)

kötelezettségcsökkentő tételek figyelembe vehetők. A járulékelőleg a várható éves nettó

járulék összegének egynegyed része.

A naptári évvel egyező üzleti év szerint működő társaságok esetében 2009. április 20-ig,

valamint 2009. július 20-ig, míg az eltérő üzleti évet választóknak a 2009. évben kezdődő

üzleti év első, valamint második negyedévét követő 20. napig kell a bevallást teljesíteni.

b) Innovációs járulék bevallása

Amennyiben az adózó a 2009. évben megszűnik, illetve átalakul, úgy a megszűnés, illetve az

átalakulás napjáig megállapított innovációs járulékról teljesít bevallást, figyelembe véve az

adóévre ezt megelőzően bevallott innovációs járulékelőlegek összegét.

Abban az esetben, ha a soron kívüli bevallási kötelezettségének tesz eleget, a bevallási

időszakon belül a sor bármely oszlopa kitölthető. Ez esetben a bevallással le nem fedett

időtartamra a soron kívüli bevallás benyújtását kiváltó esemény hónapjának

kötelezettségeként kell az innovációs járulék összegét feltüntetni.

A járulék összeg pozitív és negatív érték is lehet attól függően, hogy az adózónak fizetési

kötelezettsége (előjel nélkül), vagy negatív előjellel feltüntetett visszaigénylési jogosultsága

keletkezik. A bevallott összeget a bevallás beadására előírt határidőre kell befizetni, illetve

ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

Amennyiben az e sorban szereplő adat negatív, kérjük a mínusz előjel kiírását.

06. sor: Eximbank Rt. egyéb befizetési kötelezettsége Ebben a sorban az Eximbank Rt.-nek

41 a befizetési kötelezettséget kell szerepeltetni.

A kötelezettséget a tárgynegyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként kell feltüntetni.

07. sor: Piacfejlesztési támogatás visszafizetése Ebben a sorban

42 kell a fel nem használt támogatás visszafizetési kötelezettségét, illetve a

jogosulatlanul igényelt támogatás visszafizetési kötelezettségét szerepeltetni.

08 és 13. sorok: Tv-készülék üzemben tartási díj

38 Az Atv. 5. § (7) bekezdése alapján. 39 1990. évi C. törvény 39. § (1) bekezdése. 40 Az Atv. 4. § (3) bekezdése szerint. 41A 16/1998. (V. 20) PM rendelet 4. §- ának (5) bekezdése szerint. 42 A közraktározási részvénytársaságoknak, valamint a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény szerinti rendeletek alapján

meghatározottaknak.

17

A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 80.§-nak

értelmében az üzemben tartási díjnak a 2009. évre megállapított összege havi 967 forint

televízió-készülékenként. A Kormány az üzemben tartási díj 2009. évben esedékes összegét a

vendéglátóipari (szállodaipari) egységben, más kereskedelmi egységben és a nyilvános

területen üzemeltetett televíziókészülék után nem vállalta át. A díjfizetésre kötelezettek az

üzemeltetett televízió-készülék után az üzembentartási díj háromszorosát fizetik, azonban

2009-ben ennek 40%-át a Kormány átvállalja.43

A kötelezetteknek így havonta 1741 Ft-ot kell

fizetniük.

A készülék üzemben tartási díj beszedésének részletes szabályairól szóló Korm. rendelet44

értelmében a televízió-készülék üzemben tartási díjat havonként, utólagosan, a tárgyhót

követő hó 20-ig kell megfizetni, azonban évente egyszer – az adóévről szóló elszámolásban –

kell havi bontásban bevallani. A főlap „D” blokkban jelölje X-szel, hogy a bevallást a

televízió-készülék üzembentartási díj éves elszámolása miatt nyújtja be.

A díjfizetési kötelezettség a televízió-készülék üzemeltetésének megkezdését követő hónap

első napján kezdődik és az üzemeltetés megszűnése hónapjának utolsó napjáig áll fenn.45

Az üzemben tartási díj törtidőszakra történő megosztása nem lehetséges.

Például: az adózó 2009. augusztus 18-án felszámolás alá kerül. Az adózó az első bevallását

F1 (bevallás típusa-fajtája) jelzéssel nyújtja be a bevallási időszak kezdő napjától a

felszámolás kezdő időpontját megelőző napig, ebben a bevallásában kell a teljes augusztus

hónapra az üzemben tartási díj teljes összegét bevallania. Az adózó a második bevallását F2

jelzéssel a felszámolás kezdő időpontjától a bevallási időszak végéig adja be, azonban

augusztus hónapra vonatkozóan további bevallási kötelezettség már nem terheli, így ezen

bevallásában az üzembentartási díjfizetési kötelezettségét csak szeptember hónaptól kell

szerepeltetnie.

Az üzemben tartási díj beszedésével kapcsolatban a média törvényben nem szabályozott

kérdésekben az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.

08. sor: Televízió-készülék üzemben tartási díj összege

Számlaszám: 10032000-06056418 NAV TV-készülék üzemben tartási díj beszedési számla

Ebben a sorban a televízió-készülék üzemben tartási díj 2009. évben esedékes összegét kell

feltüntetni havi bontásban, az „a” – „l” oszlopokban, ezer forintra kerekítve. Az „n”

oszlopban a havi kötelezettségek összesített adatát kell közölni.

Figyelem! Csak annál a hónapnál kell üzemben tartási díjat feltüntetnie, amelyben

üzembentartási díjfizetési kötelezettsége keletkezett.

13. sor: Az üzemeltetett televízió-készülék száma

Ebben a sorban az üzemeltetett televízió-készülék darabszámát kell feltüntetni havi

bontásban, az „a” – „l” oszlopokban.

09. sor: Hitelintézeti járadék-kötelezettség

43 A Média tv. 80. § (3) bekezdése értelmében. 44 122/1997. Korm. rendelet (VII. 17) 45 A Média tv. 82. § (1) bekezdése.

18

Az adóévben a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény

hatálya alól kikerülő hitelintézetnek a hitelintézeti járadék kötelezettségét jelen bevalláson,

soron kívül, éves bevallás benyújtására kötelezettként kell benyújtania. Az adózó a főlap „C”

blokkjában a mérlegforduló napjától a törvény hatálya alóli kikerülés46

napjáig tölti ki a

„bevallási időszak”-ot. A 0901-01 09. sor „költségvetési kapcsolat” rovatban található az „A

törvény hatálya alóli kikerülés időpontja”, amelyet csak a társasági adó alanyai tölthetnek ki.

Ettől a dátumtól számított 90 napon belül kell a kötelezettséget teljesíteni és a 09. sor

megfelelő hónap rovatában bevallani.

Amennyiben az adózó a társasági adónak nem alanya, úgy a 09. sorban az „A törvény hatálya

alóli kikerülés időpontja” részt nem töltheti ki A 09. sor „e” rovatában – azaz 2009. május 31-

ig – kell a hitelintézeti járadékot bevallania és megfizetnie. Ilyen esetben a bevallást

2008.01.01–2008.12.31-ig tartó időszakot bezáróan, éves bevallásra kötelezettként kell

benyújtania.

14. sor: Társasági adóelőleg-kiegészítés

A Tao tv. hatálya alá tartozó, kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak és a

külföldi vállalkozónak – amennyiben az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított

árbevétele az 50 millió forintot meghaladta – a társasági adóelőleget az adóévi várható, éves

fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig ki kell egészítenie. 47

A várható fizetendő adó összege – azon adózók esetén, amelyek az Európai Uniótól és/vagy a

költségvetésből támogatást kapnak – e támogatások miatt elszámolt adóévi bevételből az

adóév utolsó hónapjának 15. napjáig meg nem kapott összeg figyelembe vétele nélkül

számított adóalap alapján megállapított adó összegével azonos. Az adózónak48

a társasági

adóelőleg-kiegészítés összegéről a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallást kell tennie.

A szabályozás alapulvételével jelen bevallást kell benyújtania – a társasági adóelőleg-

kiegészítés összegéről – annak az adózónak, akinek üzleti éve megegyezik a naptári évvel,

illetve a naptári évtől eltérő üzleti év szerint működő adózónak társasági adóelőleg-

kiegészítésről, abban az esetben, ha üzleti éve 2009. évben kezdődött, függetlenül attól, hogy

annak az utolsó hónapjának 20. napja 2009. december 31-ét követő napra esik.

A 0901-01-es lap 14. sorának kitöltése esetén a bevallási időszak kezdő napjaként a 2009.

évi üzleti év első napját, a bevallási időszak utolsó napjaként az üzleti év utolsó napját, a

mérlegforduló napot kell szerepeltetni, függetlenül attól, hogy az éves fizetendő adó

összegére történő kiegészítés, valamint arról a bevallás benyújtásának határideje az üzleti év

utolsó hónapjának 20. napja. Amennyiben a társasági adóelőleg-kiegészítés bevallási

határideje megegyezik más, jelen bevallásban szereplő, nem éves kötelezettség(ek)

bevallási határidejével, ezeket a bevallási időszak különbözősége miatt nem lehet egy

0901-es bevallásban bevallani. Ebben az esetben a társasági adóelőleg-kiegészítés bevallása

végett külön kell a 0901-es bevallást benyújtani.

(Például a naptári évvel megegyező üzleti éves adózónak a társasági adóelőleg-kiegészítést

2009. december 20-ig kell bevallania. E mellett előfordulhat, hogy a 0901-es bevalláson

szereplő egyéb kötelezettségét – havi bevalló esetén – november hónapra szintén 2009.

46A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény.

47 A Tao tv. 26. §-ának (10) bekezdése.

Az Art. 2. számú mellékletének I./3./A/b. pontja szerint.

Az Art. 6. számú mellékletének 2./b pontja alapján.

48 Az Art. 1. számú melléklete I./B/2./c. pontjának rendelkezése szerint.

19

december 20-ig kell bevallania. A bevallási időszak a társasági adóelőleg-kiegészítés esetén

2009. 01. 01.– 2009. 12. 31., míg az adott havi kötelezettség esetén 2009. 11. 01.– 2009. 11.

30. A két időszak eltérése miatt a példa szerinti esetben az adózó két 0901-es bevallást nyújt

be, amelyek egyikében csak a társasági adóelőleg-kiegészítéshez kapcsolódó rovatokat tölti

ki, a másikban pedig az egyéb, november havi kötelezettségeit vallja be.)

Amennyiben ebben a sorban adatot tüntet fel, és a naptári évtől eltérő üzleti év szerint

működő adózónak minősül, akkor a mérlegforduló napját az erre szolgáló kódkockában

tüntesse fel!

A társasági adóelőleg-kiegészítés összegét ezer forintra kerekítve 0901-01-es lap 14. sor a)

oszlopába írja be!

A társasági adóelőleg-kiegészítésre kötelezett adózónak a jelen adóbevallást akkor is be kell

nyújtania, ha nem keletkezett adóelőleg kiegészítési kötelezettsége (az adóévi várható adó

teljes összegét az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig megfizette). Ekkor kérjük, hogy az a)

oszlopba nullát írjon.

A bevallás jelölése ezen adónem kitöltésekor nem lehet F2.

Figyelem! A 0901-01 14. sorának kitöltésekor ne mulassza el a (D) blokk az „A bevallást a

társasági adóelőleg-kiegészítés éves elszámolása végett nyújtom be" mezőt is X-szel jelölni.

15. sor: Energiaellátók jövedelemadójának kiegészítése

A jövedelemadó alanya az energiaellátó, kivéve, ha adóbevallást a cégbejegyzési eljárás

befejezése miatt ad be. A külföldi vállalkozó kizárólag a belföldi telephelye útján végzett

tevékenysége alapján állapítja meg a jövedelemadó-kötelezettséget.

A jövedelemadó alapja az adóévi beszámolóban kimutatott adózás előtti eredménynek a

távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény 6.§ (2)

bekezdésben felsorolt tételekkel növelt, a (3) bekezdésben felsorolt tételekkel csökkentett és a

(6) bekezdés szerint módosított, továbbá ha nemzetközi szerződés így rendelkezik, a külföldi

telephely útján végzett tevékenység révén keletkezett, a telephelynek betudható, külföldön

adóztatható, e törvény szerinti jövedelemadó-alapnak megfelelő tartalmú jövedelmet nem

tartalmazó pozitív összeg.

A jövedelemadót a társasági adóval azonosan kell elszámolni. A jövedelemadó mértéke a

pozitív adóalap 8 százaléka.49

Az adóalany az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallja és megfizeti a várható

jövedelemadó 90 százalékát. Ez a kötelezettség nem vonatkozik arra az adóalanyra,

amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta

meg az 50 millió forintot.50

Amennyiben a jövedelemadó-kiegészítés bevallási határideje megegyezik más, jelen

bevallásban szereplő, nem éves kötelezettség(ek) bevallási határidejével, ezeket a bevallási

időszak különbözősége miatt nem lehet egy 0901-es bevallásban bevallani. Ebben az esetben

a jövedelemadó-kiegészítés bevallása végett külön kell a 0901-es bevallást benyújtani, ahol a

bevallási időszak 2009. 01. 01.– 2009. 12. 31.

49 A 2008. évi LXVII. törvény 7. §-a alapján.

50 A 2008. évi LXVII. törvény 8. § (2) bekezdése alapján.

20

A jövedelemadó kiegészítés összegét ezer forintra kerekítve 0901-01-es lap 15. sor a)

oszlopába írja be!

Figyelem! A 0901-01 15. sorának kitöltésekor ne mulassza el a (D) blokk az „A bevallást az

energiaellátók jövedelemadó-kiegészítés éves elszámolása végett nyújtom be" mezőt is X-szel

jelölni.

A naptári évtől eltérő adóévet alkalmazó adóalany a jövedelemadó kötelezettségét az adóéve

első napján hatályos szabályok szerint teljesíti.

A 0901-02-es lap kitöltése (adatközlés)

01–07., valamint a 08-14. sorok:

A 0901-02-es lapot csak éves elszámolás esetén kell kitölteni, az előleg bevallásakor nem!

Az állami adóhatósággal elszámoló51

, gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra

kötelezett hozzájárulási alapjáról és mértékéről52

, valamint a levonásokról (figyelembe véve

az Szh. tv. 5. § (2) bekezdésének 2009. július 1-től hatályos változásait is) 53

– a bevallási

időszakot követően – az állami adóhatóság külön megállapodás alapján adatot szolgáltat az

állami szakképzési és felnőttképzési intézetnek, amelyhez a részletező tábla kitöltése

szükséges.

A szakképzési hozzájárulás alapja54

az Szt. hatálya alá nem tartozó, hozzájárulás fizetésére

kötelezett egyéni vállalkozó esetében a társadalombiztosítási járulék.

A részletező táblázatok az adóévre vonatkozó szakképzési hozzájárulás levezetésére

szolgálnak, figyelembe véve az Szh. tv. 5. § (2) bekezdésének 2009. július 1-jétől hatályos

rendelkezéseit.

Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany a szakképzési hozzájárulási

kötelezettségét a 0943-as számú bevallásban teljesíti.

01. sor: Szakképzési hozzájárulás alapja 2009. 06. 30-ig

A szakképzési hozzájárulás alapja: a hozzájárulásra kötelezettet 2009. 06. 30-ig terhelő

társadalombiztosítási járulék alapja.

02. sor: Szakképzési hozzájárulás mértéke (a 2009. 06. 30-ig számított bruttó

kötelezettség)

Ebbe a sorba a kötelezettet 2009. 06. 30-ig terhelő társadalombiztosítási járulék alapjának

1,5%-nak megfelelő csökkentő tételek figyelembe vétele nélkül megállapított összeget kell

beírni.

03. sor: Felhasználható kötelezettségcsökkentés (bruttó kötelezettség 70%-a)

Az a kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségét nem gyakorlati képzés szervezésével

teljesíti, köteles bruttó kötelezettségét – az alábbiak figyelembevételével – az állami

adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulás számlára befizetni.

51 A Szh. tv. 6. § (7) bekezdése alapján.

52A Szh. tv. 3. § szerint.

53 A Szh. tv. 5. § (2) bekezdés szerint. 54 A Szh. tv. 3. § (2) bekezdése szerint.

21

A hozzájárulásra kötelezett 2009. 06. 30-ig a bruttó kötelezettségét annak legfeljebb 70

százalékos mértékéig csökkentheti. Ezt a sort kötelezően ki kell tölteni!

04. sor: Felhasznált kötelezettségcsökkentő tételek (a 05. és 06. sorok adata összesen)

Ezekbe a sorokba kell beírni a 05. és 06. sorok összesített adatát.

A hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét annak legfeljebb 70 százalékos mértékéig

csökkentheti a szakképző iskola, valamint a felsőoktatási intézmény számára nyújtott

fejlesztési támogatás összegével, valamint a saját munkavállaló számára a felnőttképzési

szerződés55

, illetőleg a Munka Törvénykönyve szerinti tanulmányi szerződés alapján

megszervezett képzés költségeivel.

05. sor: Saját dolgozó képzésére fordított összeg

A saját munkavállalói számára a felnőttképzési szerződés, illetőleg a tanulmányi szerződés

alapján megszervezett képzés külön jogszabályban meghatározott költségeivel, a mikro- és

kisvállalkozások esetében a bruttó kötelezettség 60%-a, egyéb hozzájárulásra kötelezettek

esetében a bruttó kötelezettség 33 százaléka mértékéig csökkenthető a bruttó kötelezettség.

06. sor: Tárgyévben átutalt fejlesztési támogatások összege

A szakképző iskola és központi képzőhely, valamint felsőoktatási intézmény számára nyújtott

fejlesztési támogatás azonban csak a hozzájárulásra kötelezettnél 2009. 06. 30-ig képződött

bruttó kötelezettség 70 százalékának megfelelő mértékig vehető figyelembe

kötelezettségcsökkentő tételként. A felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési

támogatás 2009. 06. 30-ig a bruttó kötelezettség legfeljebb 35 százaléka lehet.

Amennyiben a 05. és a 06. sor (04. sor összesen adata) nem éri el a 2009. 06. 30-ig számított

szakképzési hozzájárulási kötelezettség 70 százalékát (03. sor adata), akkor ennek a

különbözetével (03. sor és 04. sor különbsége) növelt 30 százalékot kell befizetni az állami

adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulási számlára. A 30 százalék a bruttó

kötelezettségnek az elszámolható kötelezettségcsökkentésen (bruttó kötelezettsége 70

százaléka) felüli része.

07. sor: Nettó kötelezettség (a 2009. 06. 30-ig számított 02. sor összegéből a 2009. 06. 30-

ig számított 04. sor összege)

Ebbe a sorba a bruttó kötelezettség (02. sor) összegének és a kötelezettségcsökkentő tételek

összegének (04. sor) különbözetét kell beírni.

A tényleges nettó kötelezettség összege nem lehet kevesebb, mint a bruttó kötelezettség 30

százaléka.

Ha a kötelezettségcsökkentő tételek nem érik el a szakképzési hozzájárulás kötelezettség 70

százalékát, akkor ennek különbözetével növelt 30 százalékot kell befizetni.

Amennyiben az adóév során 2009. 06. 30-ig nem keletkezik szakképzési hozzájárulás fizetési

kötelezettsége, ezekbe a sorokba 0-t írjon be.

08. sor: Szakképzési hozzájárulás alapja 2009. 07. 01-től

A szakképzési hozzájárulás alapja: a hozzájárulásra kötelezettet 2009. 07. 01-től terhelő

társadalombiztosítási járulék alapja.

55

A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (Fktv.) 20. §-ában foglaltak szerint.

22

09. sor: Szakképzési hozzájárulás mértéke (a 2009. 07. 01-től számított bruttó

kötelezettség)

Ebbe a sorba a kötelezettet 2009. 07. 01-től terhelő társadalombiztosítási járulék alapjának

1,5%-nak megfelelő csökkentő tételek figyelembe vétele nélkül megállapított összeget kell

beírni.

10. sor: Felhasználható kötelezettségcsökkentés (bruttó kötelezettség 60%-a)

Az a kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségét nem gyakorlati képzés szervezésével

teljesíti, köteles bruttó kötelezettségét – az alábbiak figyelembevételével – az állami

adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulás számlára befizetni.

A hozzájárulásra kötelezett 2009. 07. 01-ig a bruttó kötelezettségét annak legfeljebb 60

százalékos mértékéig csökkentheti. Ezt a sort kötelezően ki kell tölteni!

11. sor: Felhasznált kötelezettségcsökkentő tételek (a 05. és 06. sorok adata összesen)

Ezekbe a sorokba kell beírni a 05. és 06. sorok összesített adatát.

A hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét annak legfeljebb 60 százalékos mértékéig

csökkentheti a szakképző iskola, valamint a felsőoktatási intézmény számára nyújtott

fejlesztési támogatás összegével, valamint a saját munkavállaló számára a felnőttképzési

szerződés56

, illetőleg a Munka Törvénykönyve szerinti tanulmányi szerződés alapján

megszervezett képzés költségeivel.

A felsőoktatási intézmény számára 2009. 07. 01-től nyújtott fejlesztési támogatás a bruttó

kötelezettség legfeljebb 30 százaléka lehet

12. sor: Saját dolgozó képzésére fordított összeg

A saját munkavállalói számára a felnőttképzési szerződés, illetőleg a tanulmányi szerződés

alapján megszervezett képzés külön jogszabályban meghatározott költségeivel, a mikro- és

kisvállalkozások esetében a bruttó kötelezettség 60%-a, egyéb hozzájárulásra kötelezettek

esetében a bruttó kötelezettség 33 százaléka mértékéig csökkenthető a bruttó kötelezettség.

13. sor: Tárgyévben átutalt fejlesztési támogatások összege

A szakképző iskola és központi képzőhely, valamint felsőoktatási intézmény számára nyújtott

fejlesztési támogatás azonban csak a hozzájárulásra kötelezettnél 2009. 07. 01-től képződött

bruttó kötelezettség 60 százalékának megfelelő mértékig vehető figyelembe

kötelezettségcsökkentő tételként. A felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési

támogatás 2009. 07. 01-től a bruttó kötelezettség legfeljebb 30 százaléka lehet.

Amennyiben a 12. és a 13. sor (11. sor összesen adata) nem éri el a 2009. 07. 01-től számított

szakképzési hozzájárulási kötelezettség 60 százalékát (10. sor adata), akkor ennek a

különbözetével (09. sor és 11. sor különbsége) növelt 40 százalékot kell befizetni az állami

adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulási számlára. A 40 százalék a bruttó

kötelezettségnek az elszámolható kötelezettségcsökkentésen (bruttó kötelezettsége 60

százaléka) felüli része.

14. sor: Nettó kötelezettség (a 2009. 07. 01-től számított 09. sor összegéből a 2009. 07. 01-

től számított 11. sor összege)

Ebbe a sorba a bruttó kötelezettség (09. sor) összegének és a kötelezettségcsökkentő tételek

összegének (11. sor) különbözetét kell beírni.

56

A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (Fktv.) 20. §-ában foglaltak szerint.

23

A tényleges nettó kötelezettség összege nem lehet kevesebb, mint a bruttó kötelezettség 40

százaléka.

Ha a kötelezettségcsökkentő tételek nem érik el a szakképzési hozzájárulás kötelezettség 60

százalékát, akkor ennek különbözetével növelt 40 százalékot kell befizetni.

Amennyiben az adóév során 2009. 07. 01-től nem keletkezik szakképzési hozzájárulás fizetési

kötelezettsége, ezekbe a sorokba 0-t írjon be.

A 0901-03-as lap kitöltése (részletező lap a kulturális járulék 2009. évi elszámolásáról)

A 03-as lap az éves szintű kulturális járulék befizetési kötelezettség elszámolására szolgál.

A 03-as lapot a Nkat. 5.§-a szerint meghatározott termékek, és szolgáltatások utáni befizetési

kötelezettséggel érintett adózóknak kell kitölteniük és benyújtaniuk 2010. február 25-ig.

A nyomtatványon a járulék alapját és a járulékfizetési kötelezettséget a 2000. január 1-jétől

hatályos Kereskedelmi Vámtarifa alapján képezett (8 számjegyű) Kombinált Nómenklatúra

alapján a termékeknél KN-csoport, a szolgáltatások felsorolásánál SZJ-szám, az épület, egyéb

építmény kivitelezésénél ÉJ-szám szerinti bontásban sorolja fel a Nemzeti Kulturális Alapról

szóló törvény. A bevallás pontos és könnyebb kitölthetősége érdekében „bevallási

kódszámmal” láttuk el a termékeket, termékcsoportokat, szolgáltatásokat, építményeket (ld.

kitöltési útmutató mellékletében).

E bevallási kódszámok alapján kell a részletező lapo(ko)n a termékeket, szolgáltatásokat,

építményeket felvezetni.

Az építtető57

, (beruházó, megrendelő) köteles a kivitelezőt – az építési szerződésben vagy

külön nyilatkozatban –, írásban tájékoztatni arról, hogy a megvalósítandó építmény

kulturális járulékköteles, vagy nem.

A kivitelező járulékfizetési kötelezettsége ezzel egyidejűleg keletkezik, illetőleg szűnik meg.

Az írásbeli tájékoztatás elmulasztása esetén a járulékfizetési kötelezettség az építtetőt terheli.

Megszűnik a járulékfizetési kötelezettség, ha az építmény a rendeltetése alapján – az építési

(szerelési, kivitelezési) szerződés megkötését követően az építési engedély módosításával

bekövetkezett változás folytán – már nem tartozik a melléklet szerinti körbe.

Nem kell kulturális járulékot fizetni a 2009-es adóévre:

– a jogszabály alapján működő művészeti zsűrik által minősített képző-, ipar-, és

fotóművészeti alkotások,

– a szerző által értékesített, szerzői jogi védelem alatt álló eredeti alkotás és szolgáltatás (SZJ

92.31.2-ből),

Ideértve a bizományosi értékesítést is (SZJ 74.87.17.3.),

– az előadóművészeti tevékenység (SZJ 92.31.21.) után,

– azon termékek esetében, melyek után a járulék fizetésére kötelezett személy58

mentes az

általános forgalmiadó-fizetési kötelezettség alól, továbbá

– azon szolgáltatások után sem, melyek az áfa-törvény alkalmazásában külföldön

teljesítettnek minősülnek, valamint

57 A Nkat. 5/B. § (1)–(2) bekezdés szerint. 58 Az 1992. évi LXXIV.törvény (áfa-törvény ) 29-29/A. §-ai szerint.

24

– az építmények kivitelezése esetén, ha az építmény létrehozásának bekerülési költsége

a 120 millió forintot nem éri el.59

A főlap (C) blokkban a bevallási időszak kezdő dátumaként az év első napját kell feltüntetnie

annak az adózónak, aki/amely a gazdasági tevékenységét egész évben, az év elejétől folytatta.

Ha az adózó a tevékenységét az adóéven belül kezdte meg, akkor a bevallási időszak „-tól”

dátumaként a tevékenység kezdetének napját kell megjelölni. Amennyiben a tevékenység év

közben megszűnt a bevallási időszak záró időpontja a megszűnés dátuma.

Ha a 0901-03-as lapon feltüntetett 35 sor nem elegendő a járulékköteles termékek,

szolgáltatások és épületek felsorolásához, akkor további részletező lapot kell igénybe venni. A

bevallási részletező lapok (főlap (C) blokk) kódkockájába a kitöltött lapok számát a program

automatikusan beírja. Amennyiben a részletező lapon rendelkezésre álló sorok elegendőek a

felsoroláshoz, a kódkockába „1”-esnek kell megjelennie.

Abban az esetben, ha a 03-as lap benyújtása adózói javítás (helyesbítés) miatt történik,

akkor a főlap C) blokkjában a Bevallás jellege kódkockában H-betűt kell beírni.

0901-03 számú részletező lap kitöltése

A 0901-03 számú részletező lap (A) blokk 1-től 35. sorig ad lehetőséget az adózónak, hogy a

2009. évben kulturális járulék alá eső termékekről, szolgáltatásokról és épületekről tételes

bevallást készítsen.

A lap(ok) „a” oszlopába a kulturális járulékfizetés alá eső termék(ek)nek illetve

szolgáltatás(ok)nak – a bevallás melléklete szerinti KN-csoportjához, SZJ- illetve ÉJ-

számához rendelt – bevallási kódszámát kell feltüntetni.

A „b” oszlopban a bevallási kódszámmal azonosított; „KN”-csoporthoz, az „SZJ”- illetve

„ÉJ”-számhoz kapcsolódó termékek, szolgáltatások és épületek pontos megnevezését kell az

adózónak feltüntetnie.

A bevallásban a járulék alapját és összegét – a kerekítés általános szabályai szerint (499

forintig lefelé, 500 forinttól felfelé) – ezer forintra kerekítve kell beírni, figyelembe véve az

előnyomott „ezer” forint megjelölést. Pl. 186 722 forint esetén a beírandó összeg 187.

A „c” oszlopba kell írni a fizetendő járulék alapját, amelyet a Nkat. 5-5/A. §, illetve

kivitelezőnél a 10/2001. (IV. 24.) NKÖM-PM együttes rendelet szerint kell megállapítani.

A járulékalap megállapítása során a hirdetési tevékenységből (SZJ 74.4.) származó árbevételt

csökkenti a számlával igazolt, – kulturális járulékköteles – ugyanilyen SZJ-szám alá tartozó

igénybe vett szolgáltatás kifizetett ellenértéke.

A „d” oszlopba a számított járulék összegét kell feltüntetni a Nkat.-ben előírt számítási mód

figyelembevételével.60

A 36. sor az 1-35. sorban szereplő összegek összesítésére szolgál.

A 0901-es bevallás főlap E blokk 01. sorának a) oszlopa a részletező lap(ok)on felsorolt

termékekre és szolgáltatásokra, épületekre vonatkozó járulékalap összegek halmozott

59 A Nkat. 5/A. § (2) bekezdés szerint. 60 A Nkat.5.§ (1) bekezdése, illetve melléklete alapján.

25

összegét, a b) oszlop a járulékalapnak megfelelően kiszámított járulékösszegek halmozott

összegét tartalmazza.

Az elszámolásban összesített járuléknak (0901 főlap (E) blokk 01. sor „b” rovat adatának)

meg kell egyeznie a 0901-es bevalláson bevallott éves (halmozott) kulturális járulék

összegével, kivéve, ha az adózó év közben önellenőrzéssel módosítja a bevallásban szereplő

adatokat.

0901-04-es lap kitöltése (önellenőrzési melléklet)

A 0901-01-es lapon feltüntetett adókötelezettségek önellenőrizhetők az adó-megállapításhoz

való jog elévülési idején belül. Az önellenőrzést a kitöltési útmutató elején leírtaknak

megfelelően végezze el.

0901-05-ös lap kitöltése (nyilatkozat)

Ezt a lapot kell kitöltenie61

, ha az önellenőrzésének oka, hogy az adókötelezettséget

megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes, vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába

ütközik.

A lapot csak a 0901-es bevallás részeként, azzal együtt (egyidejűleg) lehet benyújtani!

Amennyiben az adózó a lapot önállóan nyújtotta be, azt az adóhatóság nem tudja figyelembe

venni.

A lap fejlécében az adózó azonosításához szükséges adatokat kell kitölteni. Ugyancsak itt

jelölje a 0901–05-ös lap sorszámát, mely minden esetben kitöltendő (kezdő sorszám: 01).

Az (A) blokkban lévő 1. sorban kell jelölnie X-szel, ha önellenőrzésének oka, hogy az

adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes, vagy az Európai Unió

kötelező jogi aktusába ütközik.

A (B) blokkban lévő 2. sorban kell megadnia az adónem kódot, a 3. sorban pedig az adónem

nevét, melyben végrehajtott önellenőrzésének indoka alaptörvény-ellenes vagy Európai Unió

kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály. Amennyiben több ilyen adónem van, úgy több

0901–05-ös lapot kell benyújtania, és a lap fejlécében a lap megfelelő sorszámát jelölnie kell!

A (C) blokkban lévő 4–24. sorokban az adózónak részleteznie kell, hogy

a) melyik az – az adókötelezettséget megállapító – jogszabály, mellyel kapcsolatban

önellenőrzését benyújtotta, továbbá

b) milyen okból alaptörvény-ellenes, illetve az Európai Unió mely kötelező jogi aktusába

ütközik és milyen okból, valamint

c) ismeretei szerint az Alkotmánybíróság, a Kúria, vagy az Európai Unió Bírósága a

kérdésben hozott-e már döntést, ha igen, közölje a döntés számát.

E blokk szabadon gépelhető részt tartalmaz, melyben az adózónak részletesen ki kell fejtenie

az előzőekben leírtakat.

61 Az Art. 124/B. § figyelembevételével.

26

A 0901-06-os lap kitöltési útmutatója

Általános tudnivalók

Cégautó adó

Az adó tárgya:

Az a gépjármű, amely az Szja. fogalmi meghatározása szerint személygépkocsinak62

minősül

és

– nem magánszemély tulajdonában áll, továbbá

– az a személygépkocsi, amely után az Szt. szerint költséget, ráfordítást

számoltak el, illetve

– az Szja. törvény szerint tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési

leírást számoltak el.63

Az adó tárgyául nem szolgál a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsi.

Az adó alanya:

– A személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa;

– Ha a személygépkocsinak több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok (mint

tulajdonostársak) a tulajdoni hányadaik arányában minősülnek adóalanynak,

azaz a fizetendő cégautóadót a tulajdoni hányadukkal arányosan viselik. Ha a

közös tulajdonban levő személygépkocsinak magánszemély és nem

magánszemély egyaránt (Országos Járműnyilvántartás szerinti) tulajdonosa,

akkor a személygépkocsi után kell adót fizetni (ez a személygépkocsi

adótárgy), azzal, hogy a fizetendő adó a tulajdonosok tulajdoni hányada

arányában megoszlik a tulajdonostársak között. Fennáll az adókötelezettség

akkor is, ha két magánszemély közös (Országos Járműnyilvántartás szerinti)

tulajdonában levő személygépkocsi után csak az egyik magánszemély

tulajdonos számol el költséget. A cégautóadót a tulajdonostársak ilyenkor is a

tulajdoni hányaduknak megfelelően viselik.

– Pénzügyi lízingbe adott, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi

esetén az adó alanya a lízingbe vevő. Ha a hatósági nyilvántartásban szereplő

személygépkocsi után a költséget nem a magánszemély tulajdonos, illetve nem

a pénzügyi lízingbe vevő magánszemély számolja el, és a személygépkocsit

ténylegesen használó a tájékoztatási kötelezettségét nem teljesíti, akkor az

egyébként a tulajdonost, illetve pénzügyi lízingbe vevőt terhelő cégautóadót a

használó köteles megfizetni, azaz ő válik az adó alanyává;

– A hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi esetén az a

személy vagy szervezet, aki, vagy amely a (például külföldön üzembe

helyezett) személygépkocsi után költséget (a Sztv. szerint költséget ráfordítást,

62

1995. évi CXVII. törvény 3. § 45. pont 63

1991. évi LXXXII. törvény 17/A. §

27

illetve az szja-törvény szerint tételes költségelszámolással költséget,

értékcsökkenést) számol el.64

Az átalányadózó egyéni vállalkozó és az evás egyéni vállalkozó, a fizetővendéglátó

tevékenységre tételes átalányadózást alkalmazó magánszemély személygépkocsijára nem

vonatkozik cégautóadó-fizetési kötelezettség esetükben ugyanis nem valósul meg a tételes

költségelszámolás.

A nem magánszemély eva alany

– a tulajdonában lévő, általa pénzügyi lízingbe vett személygépkocsi után, illetve

– a magyar járművekről vezetett hatósági nyilvántartásban nem szereplő (külföldi

rendszámú) személygépkocsi után, ha az adózó a Sztv. hatálya alá tartozik,

cégautóadó fizetésére kötelezett, azaz alanya a cégautóadónak.

Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése:

A cégautóadót az adóévet képező naptári évben azokra a hónapokra kell megfizetni,

amelyekben az adókötelezettség fennállt.

– A nem magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe vett,

hatósági nyilvántartásban szereplő (tehát magyar rendszámú) személygépkocsi

esetében az adókötelezettség a tulajdonszerzés, illetve a pénzügyi lízingbe

vétel hónapját követő hónap első napján keletkezik, és annak a hónapnak az

utolsó napjáig tart, amelyben a személygépkocsit a tulajdonos elidegeníti

(eladja, elajándékozza), illetve a lízingbe adónak visszaadja. A 2009. február

1-je előtt megszerzett, lízingbe vett személygépkocsi esetén az

adókötelezettség keletkezése 2009. február 1-je.

– Ha a hatósági nyilvántartásban szereplő (magyar rendszámú) személygépkocsi

magánszemély tulajdonában áll, vagy azt magánszemély vette pénzügyi

lízingbe, akkor az adókötelezettség annak a hónapnak az első napján

keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után a tulajdonos,

illetve a lízingbe vevő költséget számolt el. Az adókötelezettség annak a

hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a magánszemély utoljára

számol el költséget.

– Ha a magánszemély tulajdonos, lízingbe vevő a személygépkocsit ellenérték

fejében nem magánszemélynek engedi át, akkor az adókötelezettség a

személygépkocsi használatra való átengedését követő hónap első napján

keletkezik.

– Ha a személygépkocsi használatának átengedése – a bárki számára –

ingyenesen vagy másik magánszemély részére ellenérték fejében történik, és a

költséget a személygépkocsi után nem a magánszemély tulajdonos, illetve

pénzügyi lízingbe vevő számolja el, akkor az adókötelezettség annak a

hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a

költségelszámolás ténylegesen megtörtént.

64

1991. évi LXXXII. törvény 17/B. §

28

– A hatósági nyilvántartásban nem szereplő (külföldi rendszámú)

személygépkocsi után az adókötelezettség annak a hónapnak az 1. napján

keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után költséget

számoltak el.

– Az adókötelezettség megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben

a hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsit a nem magánszemély

tulajdonos elidegeníti, illetve amelyben a nem magánszemély pénzügyi

lízingbe vevő a személygépkocsit a lízingbe adónak visszaadja. A

magánszemély tulajdonos, pénzügyi lízingbe vevő, illetve a hatósági

nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi után költséget elszámoló

adóalany adókötelezettsége annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg,

amelyben a személygépkocsi után költséget a jövőben elszámolni már nem

kívánó magánszemély tulajdonos, lízingbe vevő utoljára számolt el költséget,

illetve a személygépkocsi használója arról nyilatkozik, hogy a

személygépkocsi után költséget már nem kíván elszámolni. Megszűnik az

adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a

személygépkocsit jogellenesen elidegenítették vagy amelyben a

személygépkocsi megsemmisült.

– Ha a személygépkocsi után magánszemély számol el költséget a költség

elszámolásának napja az a nap, amely napon a költségről szóló bizonylatot

kiállították vagy amely napot az útnyilvántartásba a gépjármű használatával

összefüggésben bejegyeztek, értékcsökkenési leírás elszámolása esetén - ha az

átalányban történik - a személygépkocsi használatba-vételének napja,

egyébként az értékcsökkenési leírás megkezdésétől a teljes leírásig terjedő

időszak minden hónapjának első napja. Az Szja tv. 11. számú melléklete III.

pontjának 11. pontja szerinti átalányköltség elszámolása esetén a költség

elszámolásának napja a hónap első napja.65

Mentes az adó alól az a személygépkocsi:

– amelyet egyház, egyházi karitatív szervezet kizárólag alapfeladata(i)

ellátásához üzemeltet;

– amelyet személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó személy,

vagy szervezet kizárólag továbbértékésítési céllal szerzett be;

– amely kizárólag halott szállításra szolgál;

– amelyet az idevonatkozó jogszabály alapján megkülönböztető jelzést adó

készülékkel szereltek fel;

– amelyet a betegségmegelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal az

egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány,

közalapítvány egyesület, köztestület üzemeltet;

– amelyet kizárólag egészségbiztosítási szerv által háziorvosi, házi

gyermekorvosi tevékenység ellátása érdekében üzemeltetnek.

65

1991. évi LXXXII. törvény 17/C. §

29

Nem adóköteles az a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi, amelynek

használatával összefüggésben a használó - költségei ellentételezésére - kizárólag az Szja tv. 7.

§-a (1) bekezdésének r) pontja és 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti költségtérítést

kap, továbbá az olyan, magánszemélynek pénzügyi lízingbe adott személygépkocsi, amely

után költséget nem számoltak el.66

Az adó mértéke havonta

a) 1600 cm3

hengerűrtartalmat vagy 1200 cm3

kamratérfogatot meg nem haladó

hajtómotorral ellátott személygépkocsi esetén 7.000 Ft,

b) az a) pont alá nem tartozó személygépkocsi esetén 15.000 Ft.67

A kétszeres adóztatás kizárása

A negyedévre fizetendő adóból levonható a személygépkocsi után az adóalany terhére

megállapított, a negyedév azon hónapjaira jutó gépjárműadó, amelyben a személygépkocsi

utáni cégautóadó- és gépjárműadókötelezettség egyaránt fennállt, feltéve, hogy az adóalany a

gépjárműadó-fizetési kötelezettségének határidőben eleget tett.68

Az adó megállapítása, bevallása, megfizetése, az eljáró hatóság

Az adót az adó alanya önadózással állapítja meg.

Az adózó adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettségét negyedévenként, a

negyedévet követő hónap 20. napjáig teljesíti. A bevallást az állami adóhatósághoz kell

benyújtani.

Az adóból származó bevétel a központi költségvetés bevétele.69

Az adót a naptári évben azokra a hónapokra kell megfizetni, amelyekben az adókötelezettség

fennállt.

2009. január hónapra még az Szja. törvény 70.§-ában foglaltak szerint kell az

adókötelezettséget megállapítani és a 103-as adónemben, a 0908, illetve a 0953-as

bevallásban bevallani.

Részletes tudnivalók

(A) blokk kitöltése

66

1991. évi LXXXII. törvény 17/A (2). § 67 1991. évi LXXXII. törvény 17/E. § 68 1991. évi LXXXII. törvény 17/F. § 69 1991. évi LXXXII. törvény 17/G. §

30

Az itt elhelyezett kódkockában kell feltüntetni azt, hogy a bevallást magánszemélyként vagy

nem magánszemélyként kívánja adózó benyújtani.

Továbbá az ebben a blokkban kialakított kódkocka szolgál annak a naptári negyedévnek a

jelölésére, amelyre adózó az adókötelezettségét teljesíti.

(B) blokk kitöltése

01. sor Ebben a sorban kell feltüntetni az adózó által a havi adótételeknek megfelelően

kiszámított cégautóadót. Az a), b), c) oszlopokban havi bontásban szerepel a

kötelezettség a d) oszlopban a negyedév összes kötelezettségét kell feltüntetni.

02. sor Ebben a sorban a kétszeres adóztatás kizárása érdekében levonható (határidőben

megfizetett) gépjármű adó összegét kell feltüntetni azon hónapokra tekintettel,

amelyben a személygépkocsi utáni cégautóadó- és gépjárműadókötelezettség egyaránt

fenn áll.

03. sor Ennek a sornak az a), b), c) oszlopaiban kell bevallani a 03. és 04. sor

különbözeteként kiszámított havi adófizetési kötelezettségeket.

04. sor Ennek a sornak a d) oszlopában kell bevallani a 03. sor d) oszlopában szereplő

összeget EZER FORINRA kerekítve és EZER FORINTBAN kifejezve.

(C) blokk kitöltése

05. -06.-07. sorokban tájékoztató adatként kell szerepeltetni azoknak a

személygépkocsiknak a számát, amelyekre tekintettel adózónak cégautóadó

kötelezettsége keletkezett.

Külön oszlopban kell feltüntetni a 7000 és/vagy a 15000 Ft-os adótétel alá eső

személygépkocsikat, kiemelve belőlük a hatósági nyilvántartásba nem szereplő

cégautók számát. A sorok e) oszlopában jelölni kell azon személygépkocsik számát,

amelyek esetében a tulajdoni hányad alapján megosztás történt.

NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL

31

M E L L É K L E T

A kulturális járulék fizetésére kötelezett termékek és szolgáltatások köre a 2000. január 1-jén

hatályos Kereskedelmi Vámtarifa alapját képező (8 számjegyű) Kombinált Nómenklatúra

(KN), valamint a Szolgáltatások Jegyzéke (SZJ) és az Építményjegyzék (ÉJ) szerint.

I. TERMÉKEK

Bevallási

kódszám

KN-csoport Termékkör Járulék-

kulcs

(%)

Járulékfizetésre

kötelezett

Faanyagú dísztárgyak

101 4414 00 ** Festmény, fénykép, tükör és

hasonló tárgyak fakerete

1 gyártó (importáló)

102 4420 ** ** Intarziás és berakott famunka,

ékszeres vagy evőeszközös

ládikó vagy doboz és hasonló

cikkek fából; kis szobor és más

díszmű áru fából

1 gyártó (importáló)

103 4421 90 ** Egyéb faáruból:

képzőművészeti állvány fából

1 gyártó (importáló)

Kiadási, nyomtatott és egyéb sokszorosított termékek

104 ex4901 Könyvből, brosúrából,

röpiratból és hasonló

nyomtatványból: pornó- és

erőszaktartalmú mű

25 kiadó (importáló)

105 ex4902 Újságból, folyóiratból és

időszakos kiadványból:

pornó- és erőszaktartalmú mű

(illusztrálva és

reklámtartalommal is)

25 kiadó (importáló)

106 ex4903 Képeskönyvből, rajzoló- és

kifestőkönyvből:

pornó- és erőszaktartalmú mű

25 kiadó (importáló)

107 ex4909

ex4908

ex4910

ex4911

Postai levelezőlapból,

üdvözlőlapból, képből és más

nyomtatott termékből: pornó-

és erőszaktartalmú mű

25 kiadó (importáló)

108 ex8524 Video- és hangfelvételt

tartalmazó lemezből, szalagból

és más anyagból amelyen

hangot vagy más jelet

rögzítettek: pornó- és

erőszaktartalmú mű

25 kiadó (importáló)

32

109 ex8524 Adatfeldolgozási információt

tartalmazó (számítógépes stb.)

mágnesszalagból és lemezből,

CD-ből: pornó- és

erőszaktartalmú mű

25 kiadó (importáló)

110 4901 91 ** Szótár, enciklopédia és ilyen

sorozatok folytatásai (lexikon),

az irányadó jogszabályok

alapján tankönyvvé

vagy segédkönyvvé

nyilvánított művek nélkül

1 kiadó (importáló)

111 4901 99 ** Könyv, brosúra, röpirat és

hasonló nyomtatvány

(szótár és enciklopédia nélkül),

a hivatalos

tankönyvjegyzékben

megjelent tankönyvek nélkül

1 kiadó (importáló)

112 4902 ** ** Újság, folyóirat és időszakos

kiadvány, illusztrálva és

reklámtartalommal is, a

jogalkotási törvényben

nevesített hivatalos lapok

nélkül

1 kiadó (importáló)

113 4903 00 ** Gyermek- és ifjúsági

képeskönyv, rajzoló- és

kifestőkönyv

1 kiadó (importáló)

114 4905 ** ** Földgömb, csillagászati

glóbusz, térkép

1 kiadó (importáló)

115 4908 ** ** Levonókép (levonó matrica) 3 kiadó (importáló)

116 4909 00 ** Nyomtatott vagy illusztrált

postai képes levelezőlap,

nyomtatott lapok személyes

üdvözlettel vagy

bejelentéssel, illusztrálva,

díszítve és borítékkal is

3 kiadó (importáló)

117 4910 00 ** Nyomtatott naptár, naptárblokk 3 kiadó (importáló)

118 4911 10 ** Kereskedelmi reklámanyag,

katalógus és hasonló

1 kiadó (importáló)

119 8524 10 ** Hanglemez 2 kiadó (importáló)

120 8524 31 ** CD-ROM és más lézerrel

olvasható lemez

adatfeldolgozási (pl.

számítógépes) információval

1 gyártó (importáló)

121 8524 32 ** Hangfelvételek CD-n 2 kiadó (importáló)

122 8524 39 ** Kép- vagy mozgóképfelvételek

CD-n, DVD-n lézerrel

olvasható lemez más (nem

adatfeldolgozási vagy hang-)

jelekkel

3 kiadó (importáló)

123 8524 40 ** Mágnesszalag adatfeldolgozási 1 gyártó (importáló)

33

(pl. számítógépes)

információval

124 8524 5* ** Mágnesszalag hangfelvétellel

(műsoros hangszalag)

2 kiadó (importáló)

125 8524 5* ** Mágnesszalag képfelvétellel

(műsoros videoszalag)

3 kiadó (importáló)

126 8524 91 ** Mágneses és egyéb

adathordozó lemez, más

jelhordozó automatikus

adatfeldolgozási (pl.

számítógépes, stb.)

információkkal

1 gyártó (importáló)

127 8524 99 ** Hangfelvételek

mágneslemezen és más

hordozón (nem CD-n)

2 kiadó (importáló)

128 8524 99 ** Kép- vagy mozgókép-

felvételek mágneslemezen

és más hordozón (nem CD-n)

3 kiadó (importáló)

Vegyi termékek (fotokémiai anyagok)

129 37** ** ** Fotokémiai anyagok (film,

fotópapír, fotólemez,

fotóvegyszer), kivéve a

röntgenfilmet és a

röntgenpapírt

1 gyártó (importáló)

Műanyag dísztárgyak

130 3926 40 ** Műanyagból készült szobor és

más belső díszítésre

szolgáló tárgy

3 gyártó (importáló)

Üveg és kerámia dísztárgyak

131 6913 ** ** Szobrocska és más dísztárgy

kerámiából

3 gyártó (importáló)

132 7013 ** ** Asztali, konyhai, tisztálkodási,

irodai, lakásdíszítési vagy

hasonló célra szolgáló üvegáru

(nem díszített ivópohár és

üvegedény kivételével)

3 gyártó (importáló)

Fém dísztárgyak

133 8306 2* ** Kis szobor és más dísztárgy

fémből (nem nemesfémből)

3 gyártó (importáló)

134 8440 10 ** Könyvkötő gép, beleértve a

könyvfűző gépet is

1 gyártó (importáló)

135 8442 ** ** Betűöntő vagy betűszedő, 1 gyártó (importáló)

34

nyomódúc, nyomólap,

nyomóhenger vagy más

nyomólemez előállítására

szolgáló gép, készülék és

felszerelés

136 8443 ** ** Nyomdaipari gép (ofszet-,

magas- és mélynyomó,

flexográfiai, tintasugaras stb.

nyomógép) nyomdaipari

segédgép, az automatikus

adatfeldolgozó gép printere

(nyomtatója) nélkül

1 gyártó (importáló)

Írógép, másológép

137 8469 ** ** Egyéb írógép (szöveg-

szerkesztők és az automatikus

adatfeldolgozó gép printere,

valamint a Braille írógép

nélkül)

1 gyártó (importáló)

138 9009 ** ** Optikai rendszerű vagy kontakt

fénymásoló és hőmásoló

készülék

1 gyártó (importáló)

Híradástechnikai termékek

139 ex8518 ** ** Mikrofon és tartószerkezete,

hangszóró, dobozba szerelve

is; fejhallgató, fülhallgató és

kombinált mikrofon/hang-

szóró egység; hangfrek-

venciás elektromos erősítő;

elektromos hang-erősítő

egység, a polgári repülés

készülékei kivételével

1 gyártó (importáló)

140 8519 ** ** Lemezjátszó, erősítő nélkül

is, kazettalejátszó és más

hangvisszaadó készülék,

hangfelvevő szerkezet nélkül

1 gyártó (importáló)

141 ex8520 ** ** Magnetofon és más

hangfelvevő készülék,

lejátszó szerkezettel és

anélkül is, a polgári repülés

készülékei kivételével

1 gyártó (importáló)

142 ex8521 ** ** Videofelvevő és -lejátszó

készülék, videotunerrel

egybeépítve is, a polgári

repülés készülékei

kivételével

1 gyártó (importáló)

143 ex8522 ** ** Kizárólag vagy elsősorban 1 gyártó (importáló)

35

kép- és hangrögzítő és

lejátszó berendezések alkat-

részei a polgári repüléshez

felhasznált, valamint az ipari

továbbfelhasználású

alkatrészek kivételével

144 ex8525 ** ** Rádiótelefon, rádiótávíró,

rádió- és tévéműsor adó

készülék (vevőkészülékkel

vagy anélkül), hangfelvevő

vagy lejátszó készülékkel

egybeépítve is, kivéve a

katonai és egyéb közszol-

gálati közcélú távközlési,

tűzoltó, mentő stb.) polgári

repülési adóberendezést

1 gyártó (importáló)

145 ex8525 30 ** Televíziós kamera (felvevő)

állóképes videokamera és

más videokamera felvevők,

kivéve a közterületi

forgalomellenőrzés

speciálisan csatlakoztatott

(pl. helyhez kötött) kameráit

1 gyártó (importáló)

146 8527 1* ** Külső áramforrás nélkül

működő rádióműsor-

vevőkészülék hangfelvevő

vagy -lejátszó készülékkel

vagy órával közös házban is,

ideértve a rádiótelefon vagy

rádiótávíró vételére egyaránt

alkalmas készüléket is

1 gyártó (importáló)

147 8527 2* ** Csak külső áramforrásból

működő, gépjárművekben

használatos rádióműsor-

vevőkészülék beleértve

a rádiótelefon vagy rádió-

távíró vételére egyaránt

alkalmas készüléket is

1 gyártó (importáló)

148 8527 3* ** Más rádióműsor-

vevőkészülék beleértve a

rádiótelefon vagy rádiótávíró

vételére egyaránt alkalmas

készüléket is

1 gyártó (importáló)

149 ex8527 9* ** Rádiótelefon és rádiótávíró-

vevőkészüléke (mobiltelefon

is) a polgári repülés

készülékei kivételével

1 gyártó (importáló)

150 ex8528 ** ** Televíziós adás vételére

alkalmas készülék,

rádióműsor vevőkészüléket,

0.5 gyártó (importáló)

36

hang- és képfelvevő vagy

lejátszó készüléket magában

foglaló is, videomonitor

videovetítő-készülék, kivéve

az egészségügyi, művelődési,

kulturális oktatási intézmé-

nyek és a tömegközlekedés

zártláncú hálózatának

speciálisan csatlakoztatott

készülékeit

151 ex8529 10 ** Antennák és antennareflektor

összes típusa, valamint az

ezek használatához alkalmas

alkatrészek, a polgári repülés

és a közcélú távközlési

szolgáltatás készülékei

kivételével

1 gyártó (importáló)

152 ex8529 90 ** Kép- és hangrögzítő és -

lejátszó berendezések, rádió,

televízió, rádiótelefon alkat-

részei (antenna nélkül), a

polgári repüléshez felhasz-

nált, valamint az ipari

továbbfelhasználású

alkatrészek kivételével

1 gyártó (importáló)

Fényképészeti eszközök

153 ex9002 ** **

ex9006 ** **

9007 ** **

ex9008 ** **

ex9010 ** **

Fényképészeti eszközök és

tartozékaik, kivéve az orvosi,

a kriminológiai, a földmérési

és hasonló

hivatásfényképezés, valamint

a mikrofelvételek

készítésének és

leolvasásának eszközeit,

a félvezetőgyártás

fényképészeti berendezéseit

1 gyártó (importáló)

Ékszer, hangszer, játék, szórakoztató tárgy, díszítő termék, műalkotás, gyűjtemény, régiség

154 6702 ** ** Művirág, levél- és gyümölcs-

utánzat és ezek részei;

ezekből készült áru

3 gyártó (importáló)

155 7101** **

7102 ** **

7103 ** **

7104 ** **

Természetes vagy tenyésztett

gyöngy, gyémánt és más

drágakő, féldrágakő,

szintetikussal vagy

rekonstruálttal együtt,

megmunkálva vagy

3 gyártó (importáló)

37

osztályozva is, de foglalat

vagy szerelés nélkül

156 7117 ** ** Ékszerutánzat 3 gyártó (importáló)

157 7118 ** ** Érme 3 gyártó (importáló)

158 ex92** ** ** Zenei eszközök

(hangszerek), alkatrészek és

tartozékok nélkül

1 gyártó (importáló)

159 9503 90 10 Játékfegyver 10 gyártó (importáló)

160 9504 10 ** Tévéhez kapcsolható

videojáték

1 gyártó (importáló)

161 9504 20 **

9504 30 **

Szórakozóhelyi felszerelés

asztali vagy társasjáték,

pénzérmével vagy koronggal

működő más játék,

beleértve a tivoli játékot, a

biliárdot, a különféle típusú

játékkaszinó-asztalt (a

tekepálya-felszerelés

kivételével)

10 gyártó (importáló)

162 ex9504 ** ** Pornó- és erőszaktartalmú

videojáték

25 gyártó (importáló)

163 ex9504 ** ** Pornó- és erőszaktartalmú

kártya

25 gyártó (importáló)

164 9504 40 ** Kártya 3 gyártó (importáló)

165 9505 ** ** Ünnepi, farsangi és különféle

más szórakozató tárgy,

beleértve a bűvésztárgyat és

a beugratós tréfakelléket is

3 gyártó (importáló)

166 ex9701 ** ** Kizárólag kézzel készített

másolat műalkotás

(festmény, rajz, pasztellkép,

kollázs, dekoratív tábla,

metszet, nyomat, szobrász-

művészeti alkotás alapján)

1 gyártó (importáló)

167 9704 ** ** Bélyeg, nem forgalomra

szánt vagy forgalmon kívüli,

bélyegzéssel ellátott boríték,

hasonló filatéliai cikk

1 kiadó (importáló)

168 9705 ** ** Állattani, növénytani,

ásványtani, anatómiai,

történelmi értékű,

archeológiai, paleontológiai,

etnográfiai, numizmatikai

gyűjtemény vagy

gyűjteménydarab

1 forgalmazó

(importáló)

169 9706 ** ** Száz évnél idősebb régiség 1 forgalmazó

(importáló)

38

II. SZOLGÁLTATÁSOK

Bevallási

kódszám

SZJ-szám

kódszám

Szolgáltatás megnevezés Járulék-

kulcs (%)

Járulékfizetésre

kötelezett

201 52.48.37 Műalkotás-kiskereskedelem 1 szolgáltató

202 52.50.11 Régiség-kiskereskedelem 1 szolgáltató

203 72.40 -ből Távbeszélő útján teljesített

pornótartalmú emeltdíjas

szolgáltatás

25 szolgáltató

204 71.40.12 Videokazetták, DVD

kölcsönzése

3 szolgáltató

205 71.40.12-ből Pornó- és erőszaktartalmú

videokazetták,

DVD kölcsönzése

25 szolgáltató

206 71.40.11-ből Hangkazetták, hanglemezek

CD-k,CD-ROM-ok

kölcsönzése

3 szolgáltató

207 74.40 Hirdetés 1 szolgáltató

208 74.81 Fényképészet 1 szolgáltató

209 74.87.13 Divattervezés, formatervezés,

szaktanácsadás

1 szolgáltató

210 74.87.17.1 Személyek, művek közvetítése 1 szolgáltató

211 92.11.3-ból Pornó- és erőszaktartalmú

film-, video-, DVD-gyártás

25 gyártó

212 92.12.1 Film-, video-, DVD-lemez

terjesztése

2 szolgáltató

213 92.12.1-ből Pornó- és erőszaktartalmú

film-, video-, DVD-lemez

terjesztése

25 szolgáltató

214 92.13.1 Film-, videovetítés, DVD-

lejátszás

2 szolgáltató1

215 92.13.1-ből Pornó- és erőszaktartalmú

film-, videovetítés,

DVD-lejátszás

25 szolgáltató

216

92.20.1

Országos és regionális rádió-,

televízióműsor-szolgáltatás

(kivéve a közszolgálati rádió-

és televízióműsor-szolgáltatás,

továbbá a közműsor-

szolgáltatás)

2 szolgáltató

217 92.20.1-ből Regionális rádió-,

televízióműsor-szolgáltatás

1 szolgáltató

218 92.32.1 Művészeti kiegészítő

szolgáltatás

2 szolgáltató

219 92.33.1 Vidámparki szórakoztatás 2 szolgáltató

220 92.34.1 Máshova nem sorolható egyéb

szórakoztatás

(kivéve a bábszínházi előadás)

2 szolgáltató

39

1 Általános szállodai (vendégszobai) videovetítés esetén vendégnaponként 100 Ft, minden

más esetben 200 Ft

naponta.

Tételesen nyilvántartott szállodai (vendégszobai) videofilmműsor-szolgáltatás esetén

igénybevételenként 140 Ft.

(Ebben az esetben a „C” oszlopban nem szerepel összeg.)

III. ÉPÜLET, EGYÉB ÉPÍTMÉNY

Bevallási

kódszám

ÉJ-szám Termékkör Járulék-

kulcs

(%)

Járulékfizetésre

kötelezett

301 1211 Szállodaépületek 0.2 kivitelező

302 1220 Hivatali épületek 0.2 kivitelező

303 1230 Nagy- és kiskereskedelmi épületek 0.2 kivitelező

304 1241 Közlekedési és hírközlési

épületek, állomások, terminálok és

kapcsolódó épületek

0.2 kivitelező

305 1242 Garázsépületek 0.2 kivitelező

306 1251 Ipari épületek 0.2 kivitelező

307 1252 Tárolók, silók és raktárak 0.2 kivitelező

308 2213 Távolsági távközlő hálózatok és

műtárgyaik

0.2 kivitelező

309 2224 Helyi (települési) távközlő- és

elektromos hálózatok

0.2 kivitelező