Kitöltési útmutató a 1071. számú bevalláshoz · Kitöltési útmutató a 1071. számú bevalláshoz E bevallást kell benyújtani a tevékenységét 2010. évben megszüntető,

Kitöltési útmutató

a 1071. számú bevalláshoz

E bevallást kell benyújtani a tevékenységét 2010. évben megszüntető, az átalakuló

adózónak a társasági adóról, a különadóról, a hitelintézeti járadék

kötelezettségről, a csekély összegű (de minimis) támogatásokról, a szakképzési

hozzájárulás különbözetéről valamint az energiaellátók jövedelemadójáról.

Jogszabályi háttér

A csődeljárásról, és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény

(továbbiakban: Csődtörvény)

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény

(továbbiakban: Tao. tv.)

Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006.

évi LIX. törvény (továbbiakban:Kjtv.)

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Számv. tv.)

2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés

fejlesztésének támogatásáról (továbbiakban: Szh. tv.)

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.)

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló

2006. évi V. törvény (továbbiakban: Ctv.)

Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi XXXIX. törvény

(továbbiakban: Mód. tv.)

A bizottság 800/2008/EK rendelete a Szerződés 87. és 88. cikke

alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal

összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (a továbbiakban:800/2008/EK

általános csoportmentességi rendelet)

A bizottság 1998/2006/EK rendelete a Szerződés 87. és 88. cikkének a de

minimis támogatásokra való alkalmazásáról(továbbiakban:1998/2006/EK

rendelet)

A bizottság 70/2001/EK rendelete a Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és

középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő

alkalmazásáról (a továbbiakban:70/2001/EK csoportmentességi rendelet)

A mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó kis- és

középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatás alkalmazásáról szóló

1857/2006/EK rendelet (a továbbiakban: 1857/2006/EK mezőgazdasági

csoportmentességi rendelet)

Az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami

támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről

2

szóló 85/2004. (IV. 19.) Kormány rendelet (a továbbiakban: 85/2004. (IV.

19.) Korm. rendelet).

A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII.

Törvény (továbbiakban:Thtv.)

Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI.

törvény (továbbiakban:2008.évi LXXXI. tv.)

Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról

szóló 2009. évi XXXV. törvény (továbbiakban:Mód. tv. II.)

A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról

szóló 2009. évi LXXVII. törvény (továbbiakban: Mód.tv. III.)

Az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel

és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló

2009. évi CXVI.törvény

Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve

módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény (továbbiakban: Püt. tv.)

A sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi

LXXXIII. törvény (továbbiakban:Sportm.tv.)

A bevallásra kötelezettek

Soron kívül1 jelen bevallást kell benyújtani az adózónak, ha

a) felszámolását rendelték el, a felszámolás kezdő időpontját megelőző

nappal, 30 napon belül,

b) végelszámolás kezdetekor a végelszámolás kezdő napját megelőző nappal,

a végelszámolás kezdő napját követő 30 napon belül;

c) végelszámolás befejezésekor a végelszámolást lezáró beszámoló letétbe

helyezésére és közzétételére előírt határidőben, a közzétételre való

megküldéssel egyidejűleg, illetve a cégbejegyzésre nem kötelezett, de a

végelszámolás szabályai szerint megszűnő adózók a végelszámolást lezáró

beszámoló elkészítésének (elfogadásának) napját követő napon;

d) felszámolási eljárás, vagy végelszámolás nélkül szűnik meg, vagy a

társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint a jogutód nélküli

megszűnés szabályainak hatálya alá kerül, a soron kívüli bevallást kiváltó

eseményt követő 30 napon belül;

e) átalakul, a megszűnés napjával, 90 napon belül.

Az előtársaságnak, ha a kérelmét a bejegyzést megelőzően visszavonta, vagy

ha a cégbíróság a bejegyzés iránti kérelmet jogerősen elutasította, nem ezen,

hanem az erre rendszeresített külön nyomtatványon kell az adóbevallását

benyújtania. (Például, ha a 2010-ben benyújtott cégbejegyzési kérelem – 2010-

ben, vagy 2011-ben – elutasításra kerül, a 1029EUD számú nyomtatványon kell a

bevallást teljesíteni.)

1 Art.33. § (3)-(6) és (8) bekezdés

3

A munkáltatói és kifizetői minőségben keletkezett személyi jövedelemadó és

járulék-kötelezettség bevallására a 1008-as bevallás szolgál.

Általános tudnivalók:

Az Art.2-ban meghatározott bevallás benyújtására kötelezett adózó e

kötelezettségének keletkezése időpontjától az állami adóhatósághoz teljesítendő

valamennyi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton

teljesíti.

A bevallás borítólapból és bevallási lapokból áll.

A bevallás részei:

1071 Borítólap,

1071-NY Nyilatkozatok,

A társasági adó összegének bevallása (1071-01-01),

Kiegészítő adatok (1071-01-02),

A társas vállalkozások különadó összege, hitelintézeti járadék

kötelezettségének bevallása, a jövedelem- (nyereség-) minimum

megállapítása, a szakképzési hozzájárulás különbözetének, valamint az

energiaellátók jövedelemadójának bevallása (1071-01-03),

A társasági adókülönbözet valamint a külföldi szervezettől levont társasági

adó bevallása (1071-01-04),

A társasági adó megállapítása az adóalap megosztását alkalmazó adózók

részére (1071-01-05),

Adatok a csekélyösszegű (de minimis), valamint az általános, illetve

mezőgazdasági csoportmentességi támogatásokról (1071-02),

Önellenőrzési melléklet (1071-03-01),

Nyilatkozat ( 1071-03-02),

Az Art. 91/A. § szerinti bevallás kiegészítő nyilatkozat (1071-04).

A borítólap (B) blokkjának kitöltése

A megfelelő rovatban kérjük, jelölje székhelye/ fióktelepe címét.

Ügyintézőként a borítólapon annak a személynek a nevét kérjük szerepeltetni, aki

a bevallást összeállította, és aki annak esetleges javításába bevonható. Ha a

bevallást külső cég, vagy erre jogosult egyéb személy készítette és a bevallás

javításába bevonható, az ő adatait kérjük szerepeltetni. A bevallást ebben az

esetben is az adózónak (meghatalmazottjának) kell aláírnia, e nélkül a bevallás

érvénytelen.

A bevallás javítása

2 Art. 31. § (2) bekezdés

4

Azoknak az adózóknak, amelyek bevallásukat elektronikus formában teljesítik, a

B) blokkban kell jelölést alkalmazniuk az elektronikusan benyújtott bevallás

javítása esetén az adóhatóság által hibásnak minősített bevallás vonalkódjának

feltüntetésével. A vonalkódot az adóhatóságtól kapott, a hibás bevallásról (1071)

szóló kiértesítő levél tartalmazza.

Javító bevallás beküldésekor ügyelni kell arra, hogy a bevallás jellege, típusa,

fajtája kódkockákban (borítólap C) blokk) ugyanazokat a megjelöléseket kell

alkalmazni, mint az eredetileg benyújtott, javítandó bevallásban.

A nem elektronikus bevallást benyújtók ebben a rovatban nem szerepeltethetnek

adatot.

Az adóügyek elektronikus intézésének szabályairól szóló 34/2007. (XII. 29.) PM

rendelet 17/A §. (2) bekezdés c ) pontja értelmében az adózó jogosult a papír

alapon benyújtott bevallása esetén annak a NAV Ügyintéző Contact Center

útján történő javítására telefonon is, amennyiben az nem igényel személyes

jelenlétet és rendelkezik a rendszer használatához szükséges ügyfél-azonosító

számmal. A NAV Ügyintéző Contact Centere a 40/20-21-22-es telefonszámon

munkanapokon 8:30-tól 16 óráig, valamint péntekenként 8:30-tól 13:30-ig

hívható.

Amennyiben nem rendelkezik ügyfél-azonosító számmal, úgy azt a 10UK30-as

kérelem benyújtásával igényelheti meg.

Ha a bevallásban az adózó jogelődjének adatait módosítja, pótolja, vagy

adókedvezményt jogutódként vesz igénybe, kérjük tüntesse fel a (B) blokkban a

jogelőd adószámát.

A borítólap (C) blokkjának kitöltése

A bevallási időszak kezdő időpontja a naptári év szerint működő adózók

esetében 2010.01.01., illetve a 2010. adóév első napja. Végelszámolás esetén -ha

az adózó az eljárást befejező bevallást nyújtja be (a bevallás típusa/fajtája V3) és

a végelszámolása 2003.01.01. után kezdődött - a bevallási időszak kezdő

időpontja a végelszámolás lezárása miatti utolsó (2009-ben vagy 2010-ben

kezdődő) adóév első napja.

A Számv.3 tv.-ben foglaltak szerint – ha a tulajdonos(ok) úgy dönt(enek) – az

üzleti év a naptári évtől eltérhet.

A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónál a bevallási időszak kezdő

időpontja ugyancsak a 2009-ben vagy 2010-ben kezdődő adóév első napja.

A Számv. tv. 135. § - 2008. január 1-jétől hatályos (6) bekezdése alapján nem kell

az előtársasági időszakról, mint önálló üzleti évről külön beszámolót készíteni, ha

3 Számv. tv. 11. § (2) bekezdés

5

ezen időszak alatt a vállalkozó vállalkozási tevékenységét nem kezdte

meg, és a bejegyzésre az üzleti év naptári évnek megfelelő, illetve a 11. § (2)

bekezdése szerint választott mérlegfordulónapjáig sor került. Ez esetben az első

üzleti év a létesítő okirat ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának

napjától a bejegyzett társaság üzleti évének mérlegfordulónapjáig tart. Tehát, ha

adózó az előtársasági időszakában a tevékenységét nem kezdte meg és a

bejegyzést követő első üzleti éve végelszámolási, vagy felszámolási eljárás

megkezdésével, vagy átalakulással fejeződik be, akkor a D) blokk erre kialakított

kockájában jelölheti adózó, hogy a bevallási időszaka előtársasági időszakot is

tartalmaz és ez esetben a bevallási időszak kezdő időpontja a létesítő okirat

ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának a napja.

Ebben az esetben a bevallás típusa „V”, „F”, vagy „A”, a bevallás fajtája

kódkockában pedig (V vagy F típusú bevallás esetén) ,,1’’-et kérünk jelölni.

A borítólap C blokkjában a megfelelő kódkockában kérjük ,,1’’-es számmal

jelölni, hogy mely részletező lap(ok) kerülnek benyújtásra.

A borítólapot és a 01-01. és 01-02 lapot minden esetben ki kell tölteni és

benyújtani.

A bevallás önmagán önellenőrizhető, pótolható. Amennyiben a nyomtatvány

önellenőrzésként, ismételt önellenőrzésként kerül benyújtásra, akkor a 03-01.

lapon kell levezetni az adóalap, illetve az adó kötelezettség változását.

Amennyiben alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába

ütköző jogszabály az önellenőrzés indoka, akkor a 03-02. lapot is be kell

nyújtani. Önellenőrzés esetén – tekintettel arra, hogy ez esetben teljes

adattartalommal ki kell tölteni a nyomtatványt – minden lapot, amely adatot

tartalmaz, a kódkockában történő jelölés mellett be kell nyújtani.

Amennyiben az adóalap4, vagy az adózás előtti

5 eredmény közül a magasabb

összeg nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimumot6, akkor az adóalany

választása szerint dönthet, hogy az adókötelezettségét a jövedelem-(nyereség-

)minimum alapján állapítja meg, vagy az adóalapját7 veszi figyelembe. Utóbbi

esetben a Tao. tv. 6. § (5) bekezdés a) pontja alapján a társas vállalkozásoknak ki

kell tölteniük a 04. lapon a bevallást kiegészítő nyilatkozatot8.

A bevallás jellegének meghatározása

A 1071. bevallás az Art. önellenőrzési és elévülési szabályainak

figyelembevételével önmagán helyesbíthető, önellenőrizhető és pótolható. Ezt

a szándékot a bevallás jellege elnevezésű kódkocka kitöltésével jelölni kell.

A kódkockát üresen kell hagyni, ha a bevallást alapbevallásként (pótlásként)

4 Tao. tv. 6. § (1) bekezdés




8 Art. 91/A. § (1) bekezdés

6

nyújtja be. A kódkockába ,,H’’ betűt kell jelölni, ha adózói javításként

(helyesbítésként), ,,O’’ betűt, ha önellenőrzésként, ,,I’’ betűt, ha ismételt

önellenőrzésként nyújtja be bevallását.

Alapbevallás:

Ha még nem nyújtott be az Art.-ban meghatározott soron kívüli esemény9

miatt azonos bevallási időszakra a bevallási időszakban felmerült

kötelezettségeiről 1071. sz. bevallást, akkor a bevallás jellege alapbevallás, a

kódkockát kérjük üresen hagyni. Ha az alapbevallást az esedékesség után,

késve –mintegy azt pótolva- nyújtja be, a bevallás jellege kódkockát akkor is

üresen kell hagyni.

Adózói javítás (helyesbítés)10

:

Amennyiben a NAV által elfogadott, feldolgozott bevallás után, az adatok

tekintetében ugyanarra az időszakra adózói javításként (helyesbítésként) nyújtja

be ismételten a bevallást, akkor az adózói javítás során (helyesbítéskor) lehetőség

van az adóbevallás adóalapot és adót nem érintő adatainak helyesbítésére (pl.:

1071-01-02 lap adatai). Adózói javításról (helyesbítésről) akkor van szó, amikor

az adózó utóbb észlelte, hogy az adóhatóság által elfogadott bevallás

tájékoztató adata (pl.:1071-01-02 lap adatai) téves, vagy valamely tájékoztató adat

az elfogadott bevallásból kimaradt, azaz a bevallás nem teljeskörű. Ebben az

esetben a 1071-03-01 és 1071-03-02 lapokat nem kell kitölteni és a borítólapon a

bevallás jellege kódkockában ,,H’’ betű jelölést kell alkalmazni.

Ha az adózói javítás(helyesbítés) eredményeként az adóalap és az adó is változik,

az önellenőrzést kell jelölni a borítólapon.

Adózói javítás (helyesbítés) esetén a módosított, „új” adatokkal valamennyi – a

helyesbítéssel érintett bevalláson szerepeltetett – adatot ki kell tölteni! Azokat az

adatokat, amelyeket a helyesbítés nem érint, az eredeti bevallásban feltüntetett

módon meg kell ismételni.

Önellenőrzés:

Önellenőrzés esetén a bevallás jellege kódkockába ,,O’’ betűt, ismételt

önellenőrzés esetén (ha előzőleg már nyújtott be önellenőrzésként megjelölt

1071. sz. nyomtatványt) ,,I’’ betűt jelöljön.

Az önellenőrzést az Art. 49-51. §-aiban rögzített rendelkezések szerint kell

elvégezni. Az adózó a bevallását önellenőrzéssel csak az adóbevallásra előírt

határidőt követően helyesbítheti. Az adóhatósági ellenőrzés megkezdésétől a

vizsgálat alá vont adó – a vizsgált időszak tekintetében – önellenőrzéssel nem

helyesbíthető.

9 Art.33.§ (6) bekezdés

10 Art.34.§ (7) bekezdés

7

A bevallást csak az elévülési időn belül lehet önellenőrizni. A bevallás elévülési

időn belül történő helyesbítésére – önellenőrzésére – az Art. 164. § (1)

bekezdésében foglaltak irányadók. Az adó megállapításához való jog annak a

naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az

adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés

hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás

igényléséhez való jog – ha törvény másként nem rendelkezik – annak a naptári

évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak

igényléséhez való jog megnyílt. Az önellenőrzés bevallása az elévülést

megszakítja abban az esetben, ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik11

.

Önellenőrzés, ismételt önellenőrzés esetén a módosított, „új” adatokkal

valamennyi – az önellenőrzéssel érintett bevalláson szerepeltetett – adatot ki kell

tölteni! Azokat az adatokat, amelyeket az önellenőrzés nem érint, az eredeti

bevallásban feltüntetett módon meg kell ismételni.

Az önellenőrzési pótlék kiszámítása

Az adózó javára mutatkozó önellenőrzés esetén önellenőrzési pótlékot sem

felszámítani, sem megfizetni nem kell12

.

Az adózó terhére mutatkozó helyesbítés esetén az önellenőrzési pótlék alapja a

1071-03-01 lap „c” rovatában feltüntetett összeg, azaz a bevallott és az

önellenőrzéssel feltárt helyesbített adó összegének különbözete.

Az önellenőrzési pótlékot a jegybanki alapkamat változásaihoz igazodva kell

kiszámítani, azaz az önellenőrzéssel érintett időszakot ennek alapján

időintervallumokra kell bontani.

Egy nyomtatvány egy funkciót tölthet be, kitöltésével vagy csak önellenőrzést

vagy csak eredeti (alap)bevallást vagy csak adózói javítást (helyesbítést), vagy

csak ismételt önellenőrzést lehet teljesíteni.

A bevallás típusa kódkockában az alábbiak szerint kérjük jelölni, hogy az

adóbevallást az adózó felszámolás, végelszámolás, átalakulás, vagy egyéb

megszűnés miatt nyújtja be:

„F” felszámolás

„V” végelszámolás

„A” átalakulás

„M” egyéb megszűnés

11

Art. 164. § (2) bekezdés 12

Art. 51. § (2) bekezdés

8

A borítólapon a bevallás fajtája kódkockába, ha –az adózó az eljárás

megkezdésére vonatkozó adóbevallást nyújtja be, úgy írjon „1”-t,– az eljárást

befejező adóbevallást nyújtja be (például a végelszámolás lezárul), úgy írjon „3”-

t. Ha a bevallás típusa átalakulás (,,A’’) vagy egyéb megszűnés (,,M’’). a bevallás

fajtája kódkocka nem lehet kitöltött.

A borítólap (D) blokkjának kitöltése:

Végelszámolás befejezése esetén (a bevallás típusa/fajtája V3) kérjük írja be

azt az időpontot, amelyet a végelszámoló a végelszámolás befejezésének (a

végelszámolást lezáró beszámoló záródátumának) meghatározott. Más

adózó ezt a dátumot ne töltse ki.

Ha a bevallás előtársasági időszakot is tartalmaz, kérjük a megfelelő

kódkockában jelölje.

A Számv. tv. hatályos rendelkezései13

alapján nem kell az előtársasági időszakról,

mint önálló üzleti évről külön beszámolót készíteni, ha ezen időszak alatt a

vállalkozó vállalkozási tevékenységét nem kezdte meg, és a bejegyzésre az üzleti

év naptári évnek megfelelő, illetve a 11. § (2) bekezdése szerint választott

mérlegfordulónapjáig sor került. Ez esetben az első üzleti év a létesítő okirat

ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a bejegyzett társaság

üzleti évének mérlegfordulónapjáig tart. Tehát, ha adózó az előtársasági

időszakában a tevékenységét nem kezdte meg és a bejegyzést követő első üzleti

éve végelszámolási, vagy felszámolási eljárás megkezdésével, vagy átalakulással

fejeződik be, akkor a D) blokk erre kialakított kockájában jelölheti adózó, hogy a

bevallási időszaka előtársasági időszakot is tartalmaz és ez esetben a bevallási

időszak kezdő időpontja a létesítő okirat ellenjegyzésének, illetve közokiratba

foglalásának a napja.

Átalakulás esetén, ha az kedvezményezett átalakulásnak14

minősül, akkor a

borítólapon a megfelelő kódkockába kérjük jelölje

-1-gyel, a Tao. tv. szerint,

- 2-vel, a Kjtv. szerint,

-3-mal, ha a Tao. tv., illetve Kjtv.szerint egyaránt,

-4-gyel, ha a Tao. tv., a Kjtv.szerint valamint a Thtv. szerint egyaránt él a

vonatkozó szabályokkal.

Amennyiben kedvezményezett eszközátruházás15

valósul meg, akkor a

borítólapon a megfelelő kódkockába kérjük az alábbiak szerint jelölje.

Ha a kedvezményezett eszközátruházás esetén az átruházó társaság – választása

szerint – él az adózás előtti eredménye csökkentésével, e választását a borítólapon

erre szolgáló kódkockában jelölje.

13

Számv. tv. 135.§ (6) bekezdés 14

Tao. tv. 4. § 23/a. pontja 15

Tao. tv. 4. § 23/b. pontja

9

- 1-gyel, a Tao. tv. szerint,

-2-vel, a Kjtv. szerint,

-3-mal, ha a Tao tv, illetve Kjtv. szerint egyaránt,

-4-gyel, ha a Tao. tv., a Kjtv.szerint valamint a Thtv. szerint egyaránt él a

vonatkozó szabályokkal.

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő közös nyilvántartás

készítésének választását kérjük „X-szel” jelölni a vonatkozó kódkockában. Más

esetben kérjük hagyja üresen a kódkockát.

A társasági adó sávos kulcs alapján történő meghatározásának alkalmazását a

borítólap megfelelő kódkockájában jelölje „X”-szel. Más esetben kérjük, hagyja

üresen a kódkockát. Amennyiben az adózó bejelölte a sávos adókulcs

alkalmazását és megfelel a törvényben meghatározott feltételeknek 2010.01.01. és

2010. 06. 30. közötti időszakra a pozitív adóalap 50 millió Ft-ot meg nem haladó

része után 10%, az e fölötti adóalapra 19% adót számolhat el.16

A 2010.07.01 és

2010.12.31 közötti időszakra a sávos jelöléstől független az adókötelezettség

megállapítása.

A borítólap D) blokkjában, az erre kialakított kockában az alábbi jelölések szerint

nyilatkoznia kell a jövedelem-(nyereség-) minimum alkalmazásáról17

:

Ha az adózó adózás előtti eredménye18

vagy a Tao. tv. 6.§ (1) bekezdés szerinti

adóalapja közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-) minimumot,

akkor választása szerint

a) adóbevallásában az adózás rendjéről szóló törvény 91/A. §-ának (1) bekezdése

szerinti nyilatkozatot tesz, vagy

b) a (6)-(10) bekezdésben foglaltak alkalmazásával - nemzetközi szerződés

rendelkezéseit figyelembe véve - a külföldi telephely útján végzett tevékenység

révén keletkezett, telephelynek betudható jövedelem-(nyereség-) minimum

nélküli jövedelem-(nyereség-) minimumot tekinti adóalapnak.

A borítólap D) blokkjában, az erre kialakított kockában jelölje:

- „1” -gyel, ha nem kell alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-) minimum

megállapítását;

- „2” –vel, ha a Tao. tv. 6. § (2) bekezdés szerinti adózás előtti eredménye

vagy a Tao. tv. 6. § (1) bekezdés szerinti adóalapja közül a magasabb érték

eléri a Tao. tv. 6. § (7) bekezdése szerinti jövedelem-(nyereség-)

minimumot;

- „3” –mal, ha a Tao. tv. 6. § (2) bekezdés szerinti adózás előtti eredménye


nem éri el a Tao. tv. 6. § (7) bekezdése szerinti jövedelem- (nyereség-)

minimumot, és úgy dönt, hogy nem tesz az Art. 91/A.§ (1) bekezdés

16

Tao .tv. 29/K.§ 17

Tao.tv. 6.§ (7) bekezdés 18

Tao. tv. 6.§ (2) bekezdés

10

szerinti nyilatkozatot, és a jövedelem- (nyereség-)

minimum alapján határozza meg fizetendő adóját;

- „4” –gyel, ha a Tao. tv. 6. § (2) bekezdés szerinti adózás előtti eredménye



minimumot, és úgy dönt, hogy az Art. 91/A. § (1) bekezdése szerinti

nyilatkozatot tesz, és nem a jövedelem- (nyereség-) minimum alapján

határozza meg fizetendő adóját.

A borítólap (E) blokkjának kitöltése

Lehetőség van arra is, hogy a bevallást az adózó helyett meghatározott

képviselője, meghatalmazottja19

írja alá.

Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet esetében

a bevallást aláírhatja a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal

rendelkező személy, valamint meghatalmazottként: a képviseleti jogosultságát

igazoló nagykorú alkalmazott, jogtanácsos, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda,

európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó,

könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult

gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja.

Amennyiben a bevallást a meghatalmazott20

írja alá, ─ a vonatkozó bevallás

aláírására jogosult állandó meghatalmazott kivételével – a meghatalmazást

csatolni kell az adóbevalláshoz, és ezt a bevalláson a kódkockában „X”-szel kell

jelölni. Ilyen esetekben a meghatalmazás csatolása nélkül az adóbevallás

érvénytelen.

Amennyiben a bevallást 21

, az adóhatósághoz bejelentett és a vonatkozó bevallás

aláírására jogosult állandó meghatalmazott írja alá, úgy ezt a tényt a bevallás

megfelelő kódkockájában „X”-szel kell jelölni. Az állandó meghatalmazottak

személyi köre megegyezik az eseti meghatalmazottak személyi körével.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az adóhatósághoz be nem jelentett, vagy az

adóhatósághoz bejelentett, de a jelen bevallás aláírására nem jogosult állandó

meghatalmazott által aláírt adóbevallás – meghatalmazás csatolása nélkül –

érvénytelen, csak az adóhatósághoz erre a célra rendszeresített nyomtatványon

bejelentett, a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott

esetén lehet a meghatalmazás bevalláshoz történő csatolásától eltekinteni.

A meghatalmazásnak tartalmaznia kell a kiállítás időpontját, valamint a

meghatalmazott és a meghatalmazó mindazon adatait, amelyekből a

meghatalmazó és a meghatalmazott személye egyértelműen megállapítható illetve

a meghatalmazó és meghatalmazott aláírását is.

19

Art. 7. § (1)-(2) bekezdés 20


Art. 7. § (3), (5) bekezdés

11

Az adóbevallást, illetőleg az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot az

adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő ellenjegyezheti22

. Az

ellenjegyzett hibás adóbevallás, illetőleg adóbevallással egyenértékű nyilatkozat

esetén a mulasztási bírságot az adóhatóság az adótanácsadó, adószakértő,

okleveles adószakértő terhére állapítja meg.

Amennyiben a bevallás ellenjegyzésére kerül sor, úgy azt a bevalláson kell

megtenni. Szerepeltetni kell továbbá az adótanácsadó, okleveles adószakértő

nevét, adóazonosító számát, a bizonyítvány/igazolvány számát.

Az a külföldi vállalkozás23

, amely belföldi gazdasági tevékenységével

összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem köteles, belföldi

adókötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képviselőt bízhat meg. A pénzügyi

képviselő megbízása esetén az adóbevallás aláírására csak a pénzügyi képviselő

jogosult. A pénzügyi képviselő a képviselt külföldi vállalkozás adóbevallási

kötelezettségét elektronikus úton teljesíti.

Amennyiben a bevallást az adóhatósághoz bejelentett pénzügyi képviselő írja alá,

úgy ezt a tényt a bevallás borítólapjának megfelelő kódkockában „X”-szel kérjük

jelölni.

A bevallásba az adatokat – az előnyomott „ezer” forint szöveg

figyelembevételével – ezer Ft-ra kerekítve kell bejegyezni a kerekítés általános

szabályainak (499 Ft-ig lefelé, 500 Ft-tól felfelé) alkalmazásával.

Az Art.24

speciális rendelkezései nem érintik az adózó általános szabályok szerinti

bevallási kötelezettségét. Abban az esetben például, ha az adózó felszámolását,

végelszámolását rendelték el, a felszámolási, végelszámolási eljárás alatt az

általános szabályok szerint kell az adókötelezettségekről az adóbevallást

benyújtani.

A borítólapot valamennyi adózónak ki kell töltenie.

A kitöltési útmutató további részei az egyes adóbevallási lapoknál találhatók.

Amennyiben a bevallás kitöltéséig a hivatkozott jogszabályok módosításra

kerülnek, úgy ezekre is figyelemmel kell lenni.

Felhívjuk figyelmét, hogy a bevalláshoz szükséges nyomtatvány a NAV

honlapjáról (www.nav.gov.hu) letölthető.

22



Art. 33. § (3) bekezdés

http://www.nav.gov.hu/

12

NYILATKOZATOK

(1071-NY)

A 1071-NY jelű lapot valamennyi adózónak be kell nyújtania.

A) blokk 01 sorában jelölni kell a nyomtatványt benyújtó adózó könyvvezetését, a

blokk kitöltése kötelező. A kódkockába egyszeres könyvvitel esetén 1-et, kettős

könyvvitel esetén 2-t kell írni.

A B) blokkban jelölni kell, hogy a társasági adóalap meghatározásánál milyen

különleges szabályok vonatkoznak az adózóra. A blokk kitöltése nem kötelező, de

ha az adózó megfelel valamelyik sorban meghatározottaknak, kérjük jelölje a B)

blokk 02-06 sorában. A 02.-06. sorokhoz tartozó kódkockákban a jelölés X vagy

üres lehet.

A C) blokk a külföldi vállalkozóra illetve arra vonatkozik, hogy a bevallást

benyújtó adózó kifizetőként társasági adót vont le külföldi szervezettől25

. A blokk

kitöltése nem kötelező, de ha az adózó megfelel valamelyik sorban

meghatározottaknak, kérjük, hogy jelölje. A C) blokk 07-08 soraihoz tartozó

kódkockákban a jelölés X vagy üres lehet.

Figyelem! A D) blokkot csak azok az adózók töltsék ki, akik a blokkban

megjelölt időszakban könyvviteli zárlat alapján teljesítették bevallási

kötelezettségüket és arról nyilatkoznak, hogy a könyvviteli zárlattal lezárt

időszakokat tekintve társasági adókülönbözetük nem keletkezett.

Ilyen adózó lehet:

az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár és

az egy éven túl végelszámolás alatt álló adózó, ha 2006. július 1-je előtt

került végelszámolás alá.

A Tao. tv. 5. §-ának (4) bekezdése alapján, ha az adózó az adóévre vonatkozó

beszámoló készítésére az adóévről készítendő bevallás határidejéig nem

kötelezett, a fizetendő adót az adóév utolsó napjára készített könyvviteli zárlat

alapján állapítja meg.

Ha az adózó valamely adóévre vonatkozóan könyvviteli zárlat alapján

állapította meg adózás előtti eredményét, de később kötelezetté válik az

adóévre vonatkozó beszámoló elkészítésére, akkor az egyes adóévekre utólag

külön-külön elkészített beszámolója részét képező eredménykimutatás alapján

ismét el kell készítenie adóbevallását, és a két adóbevallás alapján

megállapított adókülönbözetéről kell jelen bevallásban számot adnia. Ha

nem keletkezett társasági adókülönbözete, ezt a D) blokk kitöltésével

jelölheti.

Kérjük, hogy ez esetben a D) blokkban adja meg azt a bevallási időszakot,

amely alatt könyvviteli zárlat szerint számolt el. A bevallási időszak kezdete

25

2009.évi LXXVII.tv. 10. sz. melléklet 4.pont

13

1996.01.01 és 2006.június 30. közé eső dátum lehet, záró dátuma pedig

azonos a jelen bevallás borítólapján feltüntetett záródátummal.

A D) blokk kitöltése egyenértékű a nulla értékadatú bevallást kiváltó

elektronikus űrlap (Nyilatkozat) kitöltésével. 2010. évtől a könyvviteli zárlat

alapján elszámoló adózó a nulla értékű társasági adókülönbözetről nem

nyújthat be külön nyomtatványon Nyilatkozatot.

Ha a D) blokkot kitöltötte kérjük, ne írjon 0 adatokat a 1071-01-04 lap K)

blokkjába.

A 1071-NY nyilatkozat pontos kitöltése annak érdekében szükséges, hogy a

nyomtatvány további adatai értelmezhetőek, ellenőrizhetőek,

feldolgozhatóak legyenek.

A társasági adó összegének bevallása az egyszeres és a kettős könyvvitelt

vezető valamint külföldi vállalkozó megszűnő adózók részére

(1071-01-01-es lap)

Ezt a bevallási lapot kell benyújtania annak a Tao. tv. 2. § (2)-(4) bekezdése

hatálya alá tartozó adózónak – figyelemmel az általános tudnivalóknál leírtakra –,

amely 2010. év közben vagy 2010. december 31-én tevékenységét megszüntette.

Figyelem! A bevallás adatait ezer Ft-ban kell megadni, a kerekítés általános

szabályait figyelembe véve.

A) A társasági adó levezetése

01. sor: Ennek a sornak a c) rovatában az adózás előtti26

eredményt kérjük

feltüntetni. Ennek megfelelően ide kerül az egyszeres könyvvitelt

vezetők és a kettős könyvvitelt vezetők esetén a beszámoló részét képező

eredmény-levezetésben, eredmény-kimutatásban, e címen szerepeltetett

összeg.

Az MRP szervezet az Számv. tv., valamint az egyes egyéb szervezetek

beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

rendelkező jogszabály alapján kimutatott tárgyévi eredményét állítsa be

ebbe a sorba.

Iskolaszövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetén ebbe a sorba

állítsa be a beszámolóban megállapított adózás előtti eredményét a

nyilvántartásban szereplő adómentesen képződött eredménytartalék

összegével növelten. (Ebben az esetben a 02. sorban nem szerepelhet

adat.)

26

Tao. tv. 6. § (2) bekezdés

14

Amennyiben az itt szereplő összeg negatív, a „-” előjelet kérjük az

összeg rovatba beírni.

02. sor: Iskolaszövetkezet átalakulás miatti megszűnése esetén ennek a sornak

a c) rovatában kell feltüntetni27

az iskolaszövetkezetnek az adóévi

eredményből és az eredmény kiegészítésére adómentesen képződött –

külön nyilvántartott – eredménytartalékból a tagok részére jóváhagyott

osztalék, valamint a jegyzett tőke leszállítása, a tagi jogviszony

megszűnése következtében az adóévben keletkezett kötelezettségek

együttes összegét. A megállapított osztalék hiányában kérjük a „0”-t

beírni.

(Adat vagy a 01., vagy a 02. sorban szerepelhet.)

03. sor: Ennek a sornak a c) rovatába az adózás előtti eredményt csökkentő

tételek28

együttes összegét kell – az előjel feltüntetése nélkül – beírni.

04. sor: Ennek a sornak a c) rovatába az adózás előtti eredményt növelő tételek29

együttes összege kerül.

05. sor: Ennek a sornak a c) rovatába a külföldön fizetett, fizetendő adó30

adóévi

ráfordítások között elszámolt összegét kérjük beírni.

Amennyiben e sorban negatív összeg kerül feltüntetésre – például azért,

mert a tárgyévben végrehajtott (külföldi) önellenőrzés a korábbi

év(ek)ben fizetett adó visszaigénylését eredményezte, s annak összege

nagyobb, mint az adóév fizetett, fizetendő adója –, úgy a c) rovatban

kérjük a „–” előjel kiírását.

06. sor: Ennek a sornak a c) rovatában a külföldről származó jövedelemnek a

05. sorba beállított, külföldön megfizetett adó összegével növelt adatát

kell szerepeltetni. Itt adat csak akkor szerepelhet, ha a kettős adóztatás

elkerüléséről szóló egyezmény szerint a külföldről származó

jövedelemmel az adóalapot csökkenteni kell31

.

A külföldről származó jövedelmet a Tao. tv. 28. § (4) bekezdés

rendelkezései szerint kell megállapítani. Ennek során a külföldről

származó jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni az e bevétel

megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető költségeket, ráfordításokat,

adózás előtti eredményt módosító tételeket. A külföldről származó

árbevétel és bevétel összegének az összes árbevétel és bevétel együttes

összegéhez viszonyított arányában kell megosztani a külföldről származó

27

Tao. tv. 10. § (1) bekezdés 28

Tao. tv. 7. §, 9. §, 10. §, 12. §, 13. §, 13/A. §, 14. §, 16. §, 18. §, 29. §, 29/B. §, 29/C. §, 2008. évi

LXXXI.tv.276§, 2009.évi XXXV.tv.19.§, 2009. évi LXXVII. tv.31.-36.§, 29

Tao. tv. 8. §, 9. §, 10. §, 12. §, 13. §, 13/A. §, 14. §, 16. §, 18. §, 28. §, 29. §, 29/B. §, 29/C. §,2009.évi

XXXV.tv.19.§, 2009. évi LXXVII.tv.32.-36.§ 30

Tao. tv. 28. § (1) bekezdés, 2009.évi LXXVII.tv. 43.§ 31

Tao. tv. 28. § (2) bekezdés, 2009.évi LXXVII.tv.43.§

15

jövedelem megszerzéséhez közvetlenül hozzá nem rendelhető – de

nem a kizárólag belföldről származó jövedelemhez felmerült -

költségeket, ráfordításokat, adózás előtti eredményt növelő és csökkentő

tételeket.

Ha a külföldön végzett tevékenység jövedelme veszteség, akkor kérjük a

„-„előjelet az összeg rovatba beírni.

07. sor: Ennek a sornak a c) rovatába a [(±01. vagy +02.) –03. +04. ±05.-(±06.)]

sorok előjelhelyes tényleges egyenlegeként képzett társasági adóalap

összege kerül, amennyiben:

- az adózás előtti eredmény, illetve az adóalap közül a magasabb

érték eléri vagy meghaladja a Tao. tv. 6. § (7) bekezdés

szerinti jövedelem-(nyereség-)minimumot vagy nem köteles a

jövedelem-(nyereség-)minimum megállapítására. Ezekben az

esetekben az a) oszlopot nem kell kitölteni és a borítólap „D”

blokkjában lévő kódkockában 1-es vagy 2-es kerül

megjelölésre; vagy

- az adózás előtti eredmény vagy az adóalapja közül a nagyobb

érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimumot, és az

adózó azt választja, hogy a Tao. tv. 6. § (5) bekezdés a) pontja

szerint kitölti a 1071-04 jelű bevallás kiegészítő nyilatkozatot.

Ebben az esetben az a) rovatba a jövedelem(nyereség)-

minimum értéke kerül, és a borítólap ,,D’’ blokkjában

elhelyezett kódkockába 4-est kell írni.

Ennek a sornak a c) rovatába a Tao. tv. 6. § (7) bekezdése szerinti

jövedelem-(nyereség-)minimum kerül, ha az adózás előtti eredménye

vagy az adóalapja közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-

(nyereség-)minimumot, és azt választja, hogy a Tao. tv. 6. § (5)

bekezdés b) pontja szerint a jövedelem-(nyereség-)minimum alapján

állapítja meg az adóalapját. Ekkor az a) rovatba az adóalap kerül és a

borítólap ,,D’’ blokkjában elhelyezett kódkockába 3-ast kell

megjelölni.

Ennek a sornak az a) rovatát kizárólag akkor kell kitölteni, ha az adózás

előtti eredmény, illetve az adóalap nem éri el a jövedelem-(nyereség-)

minimumot.

Tehát az a) rovatba:

- a [(±01. vagy +02.) –03. +04. ±05.-(±06.)] sorok előjelhelyes

tényleges egyenlegeként képzett társasági adóalap összege

kerül, ha a c) rovatba a jövedelem- (nyereség-) minimum

összegét írta,

- a jövedelem- (nyereség-) minimum összegét kell beírni, ha a c)

rovatba a [(±01. vagy +02.) –03. +04. ±05.-(±06.)] sorok

előjelhelyes egyenlegeként képzett társasági adóalap összegét

írta.

Figyelem! Nem kell a jövedelem- (nyereség-) minimum alapján

megállapítani az adóalapot

16

- az alapítványnak,

- a közalapítványnak,

- a társadalmi szervezetnek,

- a köztestületnek,

- az egyháznak,

- az előbb felsorolt szervezetek alapszabályában, illetve alapító

okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeknek

- a lakásszövetkezetnek,

- az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak,

- a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak,

- a vízitársulatnak,

- az MRP-nek,

- a felsőoktatási intézménynek, ideértve az általa létrehozott intézményt

is

- a diákotthonnak,

- a szociális szövetkezetnek,

- az iskolaszövetkezetnek,

- a jogelőd nélkül alakult adózónak az előtársasági adóévében és az azt

követő adóévben, illetve az első adóévében, amennyiben az előtársasági

időszakról külön beszámoló készítésére nem kötelezett,

- ha az adózót az adóévben, vagy a megelőző adóévben a Tao. tv. 6. §

(6) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően valamint ugyanezen

szakasz (10) bekezdése szerinti elemi kár sújtotta.

A felsorolás szerinti adózóknak, illetve a jelölt esetekben tehát nem kell

kitölteni az a) rovatot; adatot (az előző sorok alapulvételével) csak a c)

rovatban kell szerepeltetni! A borítólap D) blokkjának jövedelem-

(nyereség-) minimumra vonatkozó blokkjában pedig 1-est kell jelölniük.

A 07.sorban kell kimutatnia adóalapját32

a külföldi vállalkozónak.

Külföldi vállalkozó a külföldi személy, illetve az üzletvezetése helye

alapján külföldi illetőségű, ha belföldi telephelyen végez vállalkozási

tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem

tekinthető belföldi illetőségű adózónak (a továbbiakban: külföldi

vállalkozó)33

.

Amennyiben Tao. tv. 14. § (1)-(2) bekezdései szerinti adóalapja, vagy az

adózás előtti eredmény közül a nagyobbik érték eléri a jövedelem-

(nyereség-)minimumot, akkor a borítólap D) blokkjába „2”-es jelölés

kerül. Ekkor -a jövedelem-(nyereség-)minimum figyelembe vétele nélkül

- csak a c) rovatot kell kitölteni.

Amennyiben Tao. tv. 14. § (1)-(2) bekezdései szerinti adóalapja, vagy az

adózás előtti eredmény közül a magasabb érték nem éri el a jövedelem-

32

Tao. tv. 14. § (1)-(2) bekezdés 33

Tao. tv. 2. § (4) bekezdés, 2009.évi LXXVII.tv. 27.§

17

(nyereség-)minimumot, akkor a Tao. tv. 6. § (5) bekezdést alkalmazni

kell és a külföldi vállalkozó választása szerint vagy a jövedelem-

(nyereség-) minimum összegét tekinti adóalapnak [ekkor a borítólap D)

blokkjába „3”-as jelölés kerül], vagy az Art. 91/A. §-ának (1) bekezdése

szerinti nyilatkozatot tesz és kitölti a 1071-04 számú adatlapot [ekkor a

borítólap D) blokkjába „4”-est jelöl]. Bármelyik esetben az a) és c)

rovatot is kérjük kitölteni.

Egyezmény megléte esetén, ha a Tao. tv.14. § (2) bekezdése szerinti

adóalap, vagy az adózás előtti eredmény közül a nagyobb összeg eléri a

jövedelem-(nyereség-)minimumot, akkor a borítólap D) blokkjában „2”-

est kell jelölni. Ekkor csak a c) rovatot kell kitölteni és a jövedelem-

(nyereség-) minimumot nem kell figyelembe venni.

Ha a Tao. tv. 14. § (2) bekezdése szerinti adóalap, vagy az adózás előtti

eredmény közül a nagyobb összeg nem éri el a jövedelem-(nyereség-

)minimumot – és a Tao. tv. 6. § (5) bekezdésében foglaltakat alkalmazni

kell -, akkor a külföldi vállalkozó választása szerint, vagy a jövedelem-

(nyereség-)minimum összegét tekinti adóalapnak és a borítólap D)

blokkjában „3”-ast jelöl, vagy az Art. 91/A. §-ának (1) bekezdése szerinti

nyilatkozatot tesz és kitölti a 1071-04 számú adatlapot. Ekkor a

borítólapon „4”-est jelöl. Bármelyik esetben az a) és c) rovatot is ki kell

tölteni.

Amennyiben a 07.sorban szereplő összeg(ek) bármelyike negatív, a „-”

előjelet kérjük a rovatba beírni.

08. sor: Ebben a sorban az egyház és az országos érdekképviseleti szervezet,

valamint a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú besorolással

rendelkező alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület,

felsőoktatási intézmény, európai területi együttműködési csoportosulás

adóalapját kell feltüntetni.

a) A kedvezményezett vállalkozási tevékenység mértéke34

a közhasznú

szervezet esetében az összes bevétele 10 százaléka, de legfeljebb 20

millió forint, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében az összes

bevételének a 15 százaléka.

Amennyiben az adózó vállalkozási bevétele az előzőek szerinti

kedvezményezett mértéket nem lépte túl, ebben a sorban „0”

adóalapot kell szerepeltetnie.

Ha az előzőekben említett szervezet adóévi vállalkozási

tevékenységének bevétele meghaladta a kedvezményezett vállalkozási

tevékenység mértékét, akkor a 07. sor c) rovatában szereplő

adóalapnak a következők szerint meghatározott részét állítsa be ebbe

a sorba.

A 07. sor c) rovata szerinti adóalapot meg kell szorozni a

kedvezményezett mértéket meghaladóan elért vállalkozási bevétel és

34


18

az összes vállalkozási bevétel hányadosával (amelyet két

tizedesjegy pontossággal kell számolni).

b) Az egyháznak és az országos érdekképviseleti szervezetnek (amely

nem lehet közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolású)

ugyancsak az előzőek szerint kell meghatároznia a mentes, illetve

kedvezményezett adóalapját, amelynek során a közhasznú szervezetre

vonatkozó kedvezményezett vállalkozási tevékenység mértékét kell

irányadónak tekinteni.

Az egyház jogi személyiséggel felruházott szervezeti egysége –

választása szerint – az egyházakkal azonosan, vagy -ha vállalkozási

tevékenységének meghatározásakor élt az egyházak hitéleti és közcélú

tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvényben biztosított

választási lehetőséggel- a Tao tv. 9. § (1)-(5) bekezdésben foglaltak

szerint állapítja meg az adóalapot.

Amennyiben az itt szereplő összeg negatív, a „-„ előjelet kérjük az

összeg rovatba beírni.

09. sor: Ebbe a sorba a 07. sor c) rovatában, vagy a 08. sorban szereplő pozitív

adóalap után kell a Tao. tv. 19. § vagy a 29/K. § szerinti adó összegét

beírni. Azoknak a naptári évtől eltérő üzleti évet (beleértve a

végelszámolásukat lezáró adózókat is) választó adózóknak, amelyeknek

az adóéve 2009. évben kezdődött és 2010-ben végződik, 16 százalékos,

illetve 10/16 százalékos mértékkel számított társasági adó összegét kell

ebbe a rovatba beírni.

Ha a 08. sorban – az erre jogosult szervezet – „0”-t tüntetett fel, akkor e

sorba is „0”-t kell írni, függetlenül a 07. sor szerinti adóalap összegétől.

A közhasznú, kiemelkedően közhasznú jogállással nem rendelkező (be

nem sorolt) szervezetnek akkor is fel kell tüntetnie a 07. sor alapján

számított társasági adó összegét, ha teljes adómentességre35

jogosult.

Figyelem! Ha az adózó bevallási időszaka 2010. június 30.-ig

befejeződött, a társasági adót az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú

törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC.

törvény hatályba lépése előtti szabályok szerint kell megállapítani. Ha a

bevallási időszak kezdete 2010. július 1-je vagy azt követő dátum a

társasági adót az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények

megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény által

módosított szabályok szerint kell megállapítani. Ha az adózó bevallási

időszaka 2010. július 1-je előtt kezdődött és 2010. július 1-jét követően

zárult a Püt. tv. 14. §-a szerinti adóalap megosztást kell alkalmazni az

eltérő üzleti évet választó és a végelszámolás alatt álló adózók

kivételével, amelyhez a 1071-01-05 lap kitöltése nyújt segítséget. A

2010. évi adókötelezettsége megállapításakor a Tao tv. 29/K. § (9)

35

Tao. tv. 20. § (1) bekezdés a) pont

19

bekezdése alapján a naptári évtől eltérő üzleti évet választó,

valamint a végelszámolás alatt álló adózó nem veheti figyelembe a 2010.

évi Püt. tv. 14. §-ának előírásait. A naptári évtől eltérő üzleti évet

választó vagy végelszámolás alatt álló adózó aszerint számol el

adókötelezettségével, hogy a bevallási időszak kezdőnapján milyen

szabályozás volt hatályos.

A naptári évtől eltérő üzleti évet választó, a végelszámolásukat befejező

adózókat, a bevallási időszakukat 2010. év július 1-je előtt befejező,

vagy a bevallási időszakukat 2010. június 30 után kezdő adózókat,

azoknak az adózóknak akik nem rendelkeznek pozitív adóalappal nem

kell a bevallás 1071-01-05 lapját kitölteni.

Ha az adózó bevallási időszaka 2010. július 1-jét megelőzően kezdődött

és befejezése 2010.július 1-jét követő dátum, a társasági adótörvény

2010. augusztus 16-tól hatályos módosítása szerint a Tao. tv. 29/K. §

alapján a 2010. évi adókötelezettség megállapításakor a pozitív adóalapot

meg kell osztani 2010. január 1. és 2010. június 30., valamint a 2010.

július 1. és 2010. december 31. közötti időszakra az adóév naptári napjai

alapján arányosítva. 2010. január 1. és június 30 közötti időszakra a

pozitív adóalap 19 %-a az adó mértéke, 2010. július 1. és december 31

közötti időszakra a pozitív adóalap 250 millió forintot meg nem haladó

része után 10 %, az e feletti összegre 19 % az adó mértéke. Ha az adózó

a 2010.01.01 és 2010. június 30. közötti időszakra is alkalmazni szeretné

a 10%-os adókulcsot 50 millió forintig, a törvényben meghatározott

feltételeknek kell megfelelnie, amit a borítólapon a sávos adókulcs

alkalmazásával jelölhet. Az adó kiszámításához azok az adózók, akiknek

a bevallási időszaka 2010. január 1. és 2010. június 30. között kezdődött

és 2010. július 1. és 2010. december 31. között fejeződött be, töltsék ki a

1071-01-05 számú táblát. A 1071-01-05 lap 35. sorának adata egyezik

meg a 1071-01-01 lap 09. sor c) rovatával. Azoknak az adózóknak,

akiknél a bevallási időszak még 2010. június 30. előtt befejeződött vagy

bevallási időszakuk 2010. július 1. után kezdődött, nem rendelkeznek

pozitív adóalappal, naptári évtől eltérő üzleti évet választanak vagy

végelszámolás alatt állnak a 1071-01-05 lapot nem kell kitölteniük.

10. sor: Ebbe a sorba kell feltüntetni meghatározott szervezetnek36

az

adómentesség összegét.

11. sor: Ez a sor az igénybe vehető társasági adókedvezmények összegét

tartalmazza, pozitív értékként (előjel nélkül). Az összes igénybe vehető

adókedvezményből a visszatartható kedvezmény összegét a következők

szerint kell megállapítani.

a) A társasági adó 100 százalékáig veheti igénybe az adókedvezményt a

Tao. tv. 21. § (7), (10) és (11) bekezdései szerinti beruházási és egyéb

címen, valamint a 29. § (5) bekezdésének d) pontja alapján, a külföldi

36


20

részvételű gazdasági társasági jogosultsága és

befektetési adókedvezménye alapján az adóévben 100 százalékos

kedvezményre jogosult adózó, valamint az az adózó, amely a Tao. tv.

29. § (5) bekezdésének b) pontja szerinti kárpótlási jegyhez,

utalványhoz kapcsolódóan jogosult a kedvezményre37

, továbbá a Tao.

tv. 2003. december 31-én hatályos 22/B. § alapján adókedvezményre

jogosult adózó.

b) A Tao. tv. 23. § (1) bekezdése szerint igénybe vett

adókedvezménnyel csökkentett társasági adó legfeljebb 80

százalékáig érvényesíthető a 22/B. § szerinti fejlesztési

adókedvezmény38

.

c) Az előző a) és b) pontban meghatározott adókedvezménnyel

csökkentett társasági adó legfeljebb 70 százalékáig érvényesíthető

összességében a Tao. tv.-ben meghatározott minden más

adókedvezmény39

. Itt érvényesíthetők a Tao. tv. 22. §-a alapján a

sporthoz kapcsolódó adókedvezmények is. Figyelem! A Tao tv. 22.§

(4) bekezdésében meghatározott, sporttal kapcsolatos kedvezménnyel

az Európai Bizottság jóváhagyó határozata meghozatalának napját

követő 15. naptól élhet az adózó, az ettől a naptól nyújtott

támogatások tekintetében.

12. sor: A belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adó

megállapításakor az adóalapot úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a

külföldön adóztatható jövedelmet, ha nemzetközi szerződés így

rendelkezik40

.

Az előzőekben nem említett esetben a belföldi illetőségű adózó és a

külföldi vállalkozó a társasági adóból adóvisszatartás formájában

levonhatja a külföldön fizetett (fizetendő), a társasági adónak megfelelő

adót, melyet jövedelemként kell meghatározni. Az egyes jövedelmek

alapján levont adó nem haladhatja meg a külföldön fizetett (fizetendő),

illetve a nemzetközi szerződés alapján külföldön érvényesíthető adó

közül a kisebb összeget, nemzetközi szerződés hiányában – a

jövedelemre külföldön megfizetett (fizetendő) adó ráfordításként

elszámolt összegének 90 százalékát, de minden esetben legfeljebb az

adott jövedelemre az átlagos adókulcs szerint kiszámított adót. Az

átlagos adókulcs az adókedvezményekkel csökkentett társasági adó,

osztva az adóalappal; e hányadot két tizedesre kerekítve kell

meghatározni41

.

37





Tao. tv. 28. § (3)-(5)

21

13. sor: Ebbe a sorba a fizetendő társasági adó42

összegét kell beállítani

(09.-10.-11.-12. sor). Ez az összeg „-„ előjelű nem lehet!

14.-15. sor: Ezekben a sorokban csak az építkezés miatt létrehozott fióktelep,

valamint a be nem jegyzett telephellyé váló építkezés 2008., 2009. évi

adókötelezettsége szerepeltethető. Ide adat akkor kerül, ha az építkezés

időtartama meghaladja a nemzetközi szerződésekben meghatározott

időtartamot, illetve annak hiányában a három hónapot és az építkezés

miatti fiókteleppé válás a 2010. évben következett be és a tevékenység a

megszűnésig fióktelepként folytatódott.

Ez esetben az adózónak a megelőző adóév(ek)re utólag a bevallással

érintett időszakban (a 2008, 2009. évben) hatályos előírások szerint kell

az adót megállapítani, bevallani és megfizetni43

.

16. sor: E sor c) rovatában kell feltüntetni a Tao. tv. 22/A. § (5) bekezdésében

foglaltak szerinti kamatkedvezmény visszafizetendő összegét. E sor

fehéren hagyott b) rovatában a késedelmi pótlék összegét kell

szerepeltetni.

A késedelmi pótlékot az adókedvezmény igénybevétele és a visszafizetés

közötti időtartamra kell számítani.

17-18. sorok: E sorok c) rovatában kell feltüntetni a , 2006., illetve 2007., 2008.

és 2009. években képzett fejlesztési tartaléknak44

, illetve egy részének a

2010. évben nem beruházási célra feloldott, illetve a beruházásra fel nem

használt része után – a Tao. tv. 19. § (1) bekezdésének a lekötés

adóévében hatályos rendelkezései szerint előírt mértékkel – megállapított

társasági adó összegét.

A b) rovatban kell feltüntetni a feloldott, illetve a beruházásra fel nem

használt rész után megállapított késedelmi pótlékot, mely összeget a

kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása

esedékességének napját követő naptól a nem beruházási célra történő

feloldás, illetve a végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző

nappal lezáruló adóév (amennyiben végelszámolás, felszámolás nélkül

történik a jogutód nélküli megszűnés, az utolsó adóév) utolsó napjáig

kell felszámítani. A feloldott rész után az adót késedelmi pótlékkal

növelten a feloldást, illetve az említett adóév utolsó napját követő 30

napon belül kell megfizetni. Az a) rovatban kell feltüntetni a képzett

fejlesztési tartaléknak a nem beruházási célra történő felhasználásának az

időpontját. Egyszeri felhasználás esetén csak a 17. sorban

szerepeltetendők adatok.

42

Tao. tv. 24. § 43


Tao. tv. 7. § (1) bekezdés f) pont

22

19. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az önkormányzattal kötött

bérleti szerződés 60 hónapon, a jelen bevallás tárgyidőszakán belül – az

adózó érdekkörében felmerült okból – történő megszűnés miatt, az

adóévet megelőző adóév(ek)ben az adózás előtti eredmény

csökkentéseként elszámolt összeg után, az eredmény csökkentésének

évében hatályos rendelkezés szerint előírt mértékkel számított adót és

késedelmi pótlékot. Az adó és késedelmi pótlék együttes összegét meg

kell szorozni a szerződésből nem teljesült időtartam egész hónapjainak

száma és a 60 hónap két tizedes jegyre kerekített hányadosával. Az így

kapott összeget a szerződés megszűnését követő 30 napon belül kell

megfizetni.

A késedelmi pótlékot a kedvezmény érvényesítését tartalmazó

adóbevallás benyújtása esedékességét követő naptól a bérleti szerződés

megszűnésének napjáig kell felszámítani45

. Az a) oszlopban a bérleti

szerződés megszűntetésének az időpontját kell közölni.

20.-21. sor: Tao. tv. 19. § (5) bekezdésének rendelkezései szerint a (4) bekezdés

alkalmazása esetén az adózó az adóalap 50 millió forintot meg nem

haladó részének - ha az adóalap nem éri el az 50 millió forintot, akkor az

adóalap - 9 százalékának megfelelő összeget az adóév utolsó napján - az

eredménytartalékból történő átvezetéssel - lekötött tartalékként köteles

kimutatni, és azt a lekötése adóévét követő négy adóévben

a) megvalósított beruházás - ide nem értve a (6) bekezdésben felsorolt

beruházást - bekerülési értékének megfelelően, és/vagy

b) a 7. § (3) bekezdésében foglaltak szerint korábban munkanélküli

személy, illetve a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű

munkavállaló vagy a 22/B. § (11) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak

megfelelő pályakezdő foglalkoztatására tekintettel elszámolt személyi

jellegű kifizetésre, feltéve, hogy az említettek foglalkoztatása 2007.

december 31-ét követően kezdődött, és/vagy

c) a pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerződés alapján (ideértve a

pénzügyi lízinget is) fennálló kötelezettség csökkentésére oldhatja fel,

kivéve, ha a feloldást - ideértve azt is, ha a feloldás nem a (4) bekezdés

szerinti elszámolásnak megfelelően történt - követő 30 napon belül

megfizeti a feloldott résszel azonos összegű adót. Az adózó megfizeti

továbbá a lekötött tartaléknak a lekötés adóévét követő negyedik adóév

utolsó napjáig fel nem használt részével azonos összegű adót, a lekötés

adóévét követő negyedik adóévet követő adóév első hónapja utolsó

napjáig, illetve a jogutód nélküli megszűnése napjáig fel nem használt

részével azonos összegű adót, a jogutód nélküli megszűnése napját követő

30 napon belül. Az adót késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni. A

45

Tao. tv. 7. §

23

késedelmi pótlékot a 10 százalékos adókulcs érvényesítését

tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól

a feloldás napjáig, illetve a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig

kell felszámítani és az adóval együtt a megfizetés esedékességét követő

első társaságiadó-bevallásban kell bevallani.

A sor „c” rovatában a visszafizetendő adót a „b” rovatban a késedelmi pótlékot az

„a” rovatba a felhasználás/ rendelkezésre állás időpontját kérjük feltüntetni.

Kiegészítő adatok

(1071-01-02-es lap)

B) Kiegészítő adatok

Figyelem! Ezt a táblarészt MRP szervezet ne töltse ki!

Az alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, egyház,

lakásszövetkezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a közhasznú,

kiemelkedően közhasznú felsőoktatási intézmény az összes tevékenységével

kapcsolatos bevételt (alaptevékenység + vállalkozási tevékenység bevételét) a 22.

és 24. sor a) oszlopának fehéren hagyott mezőiben tüntesse fel! Más adózó ide

nem írhat adatot! A felsorolt szervezetek a vállalkozási tevékenységgel

kapcsolatos adatokat – az általános előírásokat figyelembe véve – a c) oszlopban

szerepeltetik.

A kiegészítő adatok egyes sorait a számvitelről szóló 2000. évi C. tv.

(továbbiakban:Sztv.) vagy a felhatalmazás alapján kiadott kormányrendeletek

szerinti, a megszűnéshez előírt beszámolók alapján kell kitölteni.

22. sor: E sor c) rovatába az értékesítés adóévi nettó árbevételének összegét

kell beírni46

.

23. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a 22. sorban levő összegből az export

értékesítés nettó árbevételét47

.

24. sor: E sorban a kettős könyvvitelt vezető adózónak az egyéb bevételek

összegét kell szerepeltetnie. Az egyéb bevételek az értékesítés nettó

árbevételének részét nem képező olyan bevételek, amelyek a rendszeres

tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem minősülnek sem a

pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek48

.

46

Sztv. 72. §-75. § 47

Sztv. 74. § (2)-(3) bekezdés 48

Sztv. 77. §

24

E sorba az egyszeres könyvvitelt vezető adózó esetében az

Sztv. 77. §-a szerinti egyéb, a Sztv. 84. §-a szerinti pénzügyi és az Sztv.

86. §-ának (3) bekezdése és a (4) bekezdésének b) pontja, valamint az

Sztv. 109. §-a szerinti rendkívüli bevételek együttes összege kerül. Itt az

összes adóköteles egyéb bevételt kell szerepeltetni tekintet nélkül arra,

hogy pénzmozgással vagy anélkül keletkezett.

25. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni – csak a kettős könyvvitelt vezető

adózónak – a saját előállítású eszközök naptári évben aktivált (az

eszközök között állományba vett) értékének és a saját termelésű

készletek állományváltozásának együttes összegét49

.

Negatív adat esetén a „-„ előjelet az összeg rovatba kell beírni.

26. sor: A kettős könyvvitelt vezető adózónak ebben a sorban kell kimutatni a

felhasznált anyagok beszerzési értékét, az igénybe vett (teljesített)

szolgáltatások értékét, az eladott áruk beszerzési értékét és az egyéb és

közvetített szolgáltatások együttes – előzetesen felszámított általános

forgalmi adót nem tartalmazó – összegét50

.

Az egyszeres könyvvitelt vezető adózónak e sorba az adóévi anyag, és

árubeszerzés költségként könyvelt összegét kell beállítani. Ide tartoznak

mindazok a végleges pénzkifizetések, amelyek a társasági

adókötelezettség megállapításánál figyelembe vehető kiadásokat

jelentenek.

A további 27.-35. sorokat csak a kettős könyvvitelt vezetőknek kell kitölteniük.

27. sor: Ebben a sorban kell kimutatni a 26. sorban szereplő összegből az

anyagköltség összegét51

.

28. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a 26. sorban feltüntetett összegből az

igénybe vett szolgáltatások költségeként, azok számlázott, fizetett,

szerződésben meghatározott – a le nem vonható általános forgalmi adót

is magában foglaló – ellenértékét52

.

29. sor: Ebben a sorban kell kimutatni a 26. sorban szereplő összegből az eladott

áruk beszerzési értékét53

.

30. sor: Ebben a sorban kell kimutatni a 26. sorban szereplő összegből az egyéb

és közvetített szolgáltatások értékét54

.

49

Sztv. 76. § 50

Sztv. 78. § (7) bekezdés 51



Sztv. 78. § (5) bekezdés

25

31. sor: E sor tartalmazza a személyi jellegű ráfordítások összesen adatát.

A részletezést (32.-34. sorokat) csak a kettős könyvvitelt vezetőknek

kell kitölteniük.

32. sor: Ebben a sorban kell kimutatni a 31. sorban szereplő összegből a

bérköltségként elszámolt összeget55

.

33. sor: Ebben a sorban kell kimutatni a 31. sorban szereplő összegből a személyi

jellegű egyéb kifizetés címen elszámolt, a magánszemélyek részére nem

bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett összegeket, valamint

a kifizetőt terhelő személyi jövedelemadót is56

.

34. sor: Ebben a sorban kell kimutatni a 31. sorban szereplő összegből a

bérjárulék címen elszámolt összeget57

.

35. sor: A kettős könyvvitelt vezető adózónak ebben a sorban kell kimutatni az

Sztv. szerint az adóévben költségként elszámolt értékcsökkenési leírás

összegét. Itt kell szerepeltetni az immateriális javak és a tárgyi eszközök

terv szerinti, illetve terven felüli – költségként elszámolt –

értékcsökkenési leírásának összegét, valamint – döntés szerint – a 100

000 forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű

jogoknak, szellemi termékeknek, tárgyi eszközöknek a

használatbavételkor egy összegben, értékcsökkenési leírásként elszámolt

összegét. (Egyszeres könyvvitelt vezető adózó itt nem tüntethet fel

adatot).

36. sor: Ebben a sorban kell kimutatni a kettős könyvvitelt vezető adózónak a

rendszeres tevékenység (üzletmenet) során felmerült az előző jogcímek

egyikébe sem tartozó ráfordításokat58

.

Az egyszeres könyvvitelt vezető adózónak a pénzforgalmi nyilvántartás

alapján kimutatott egyéb költségeket és ráfordításokat kell ide beírnia.

Ennek a sornak kell tartalmaznia a pénzügyi műveletek ráfordítását és a

rendkívüli ráfordításokat is.

Az egyszeres könyvvitelt vezető adózó nem töltheti ki a 37.- 44. sorokat.

37. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a (22+24±25-26-31-35-36) sorok c)

rovatok összevonásával képzett üzemi (üzleti) tevékenység

eredményének összegét.

54

Sztv. 78. § (4), (6) bekezdés 55




Sztv. 81. §

26

Amennyiben az adat negatív, úgy kérjük az összeg rovatban a „-” előjel

feltüntetését.

38. sor: E sor c) rovatában a pénzügyi műveletek bevételeként kell szerepeltetni a

kapott (járó) osztalék és részesedés, a kapott kamatok és kamatjellegű

bevételek, valamint a pénzügyi műveletek bevételeinek egyéb összegét.

39. sor: Itt kell kimutatni a 38. sorban szereplő adatból a beszámoló készítéséig

ismertté vált kapott (járó) osztalék és részesedés összegét59

.

40. sor: Ebben a sorban a pénzügyi műveletek ráfordításaként kell kimutatni a

fizetett kamatok és kamatjellegű kifizetések összegét, a pénzügyi

befektetések leírását, valamint a pénzügyi műveletek egyéb

ráfordításait60

.


feltüntetését.

41. sor: Ebben a sorban kell kimutatni a 38. és 40. sorok c) rovatának

különbségeként képzett pénzügyi műveletek eredményének összegét.


feltüntetését.

42 sor: E sor c) rovatában kell kimutatni az üzleti évben rendkívüli bevételként

kimutatott tételeket61

.

43. sor: Ebben a sorban kell kimutatni az üzleti évben rendkívüli ráfordításként

kimutatott tételeket62

.

44. sor: Ebben a sorban kell kimutatni a 42. és 43. sorok c) rovatának

különbségeként megállapított rendkívüli eredmény összegét.

Negatív érték esetén a „-” előjelet az összeg rovatban fel kell tüntetni.

C) Építkezés telephellyé válásának időpontja

45. sor: Ebbe a sorba a telephellyé válás időpontját kell beírni. Visszamenőleges

adókötelezettség (építkezés) esetén, a borítólapon az adókötelezettség

59


Sztv. 85. § 61

Sztv. 86. § (3)-(5) bekezdés 62

Sztv. 86. § (6)-(7) bekezdés

27

kezdetének időpontjához 2010. január 1-jét megelőző dátumot

kell beírni.

A társas vállalkozások különadó összege, a hitelintézeti járadék kötelezettség

bevallása, a jövedelem-(nyereség-) minimum meghatározása,a szakképzési

hozzájárulás különbözetének, valamint az energiaellátók jövedelemadójának

bevallása az egyszeres és a kettős könyvvitelt vezető, és külföldi vállalkozó

megszűnő adózók részére

(1071-01-03-as lap)

D) Társas vállalkozások különadó összegének bevallása

Figyelem! Tekintettel arra, hogy a 2009. évi LXXVII. törvény 189.§-a a

társas vállalkozások különadó kötelezettségét hatályon kívül helyezte, ezt a

blokkot kizárólag azok a naptári évtől eltérő üzleti évet (beleértve a

végelszámolásukat lezáró adózókat is) alkalmazó adózók töltsék ki,

akiknek/amelyeknek az adóéve 2009. évben kezdődött, bevallási időszakuk

kezdő dátuma 2009. évi.

2006. szeptember 1-jétől az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és

járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) szerinti különadó

fizetési kötelezettség terheli a 7. § 3. pont szerinti társas vállalkozásokat. A

naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó (ideértve a naptári év szerint működő,

de 12 hónapnál rövidebb adóévet alkalmazó adózókat is) társas vállalkozások a

különadó kötelezettséget az adóévük első napján hatályos szabályok szerint

teljesítik63

.

A külföldi vállalkozó a különadó kötelezettségét kizárólag a belföldi telephelye

útján végzett tevékenysége alapján állapítja meg64

.

46. sor: E sor a) rovatában szerepeltetendő az adóévi beszámolóban kimutatott

adózás előtti eredmény, mely – ha nemzetközi szerződés így rendelkezik –

nem tartalmazza a külföldi telephely útján végzett tevékenység révén

keletkezett, a telephelynek betudható, külföldön adóztatható, a Kjtv. szerinti

különadó-alapnak megfelelő tartalmú jövedelmet65

.

Amennyiben az itt szereplő adat negatív, kérjük az a) rovatban a „–„ előjel

kiírását.

47. sor: Ebben a sorban az adózás előtti eredményt csökkentő tételek együttes

összegét kérjük – az előjel feltüntetése nélkül – pozitív értékként beírni66

.

48. sor: Ebben a sorban az adózás előtti eredményt növelő tételek együttes


.

63

Kjtv. 5. § (3) bekezdés 64



Kjtv. 3. § (3), (12) bekezdés 67

Kjtv. 3. § (2), (12) bekezdés

28

49. sor: E sor a) rovatában a [±46- 47+48] sorok előjelhelyes

egyenlegeként képzett különadó alap összege kerül.

Amennyiben az itt szereplő adat negatív, kérjük az a) rovatban a „–„ előjel

kiírását.

Különadó-fizetési kötelezettség csak pozitív adóalap után áll fenn.

50. sor: Ebbe a sorba kérjük beírni az előző, 49. sor szerinti pozitív adóalap

utáni 4 százalékos mértékű adó összegét.

Amennyiben az 49. sor adata nulla, vagy negatív érték, úgy ebben a sorban

nem szerepeltetendő adat.

51. sor: E sor a) rovatában kérjük szerepeltetni a külföldön fizetett (fizetendő)

adó68

– amennyiben nemzetközi szerződés az adó beszámításáról rendelkezik

– összegét. A különadóból adókedvezmény nem érvényesíthető, de a kettős

adóztatást elkerülésére vonatkozó egyezmények szerinti adómentesség, vagy

beszámítás lehetősége fennáll. E beszámításra a megállapított különadó

összegéig van mód.

Amennyiben az 49. sor adata nulla, vagy negatív szám, úgy ebben a sorban

nem szerepeltetendő adat.

52. sor: Ebben a sorban kérjük feltüntetni 50. sor, valamint 51. sor

különbözeteként keletkezett különadó-fizetési kötelezettség összegét.

E) A különadó összege

53. sor: Itt kérjük feltüntetni a fizetendő különadó (52. sor adata), valamint a

megfizetett különadó előleg összegének különbözetét. A megállapított

különbözetet – a Kjtv. 6. § (4) bekezdése szerint – az Art.-ban a társasági

adóra előírt határidőben kell bevallani és megfizetni, illetve ettől az

időponttól lehet visszaigényelni.

Visszaigénylés esetén kérjük az a) rovatban a „–„ előjel kiírását.

A túlfizetés visszaigényléséhez az adott évben erre szolgáló „átvezetési és

kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez” elnevezésű „17-

es” számú nyomtatványt is ki kell tölteni, illetve be kell nyújtani.

A különadóval kapcsolatos pénzforgalmat a következő számlaszámon kell

bonyolítani:

10032000-01076112

NAV Társas vállalkozások különadója bevételi számla

F) A hitelintézeti járadék összegének bevallása

68

Kjtv. 6. § (1), (5), (6) bekezdés

29

A Kjtv. 4. § alapján járadékfizetési kötelezettség terheli a 7. § 4. pont

szerinti hitelintézeteket.

54. sor: Ebbe a sorba kell beállítani azon összeget69

, amely a hitelintézetnél az

adóévben az állami kamattámogatással, kamatkiegyenlítéssel közvetlenül

vagy közvetetten érintett hitelállománya alapján az adóévben kamat és

kamatjellegű bevételként elszámolt - külön jogszabály előírása szerint - a

fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kimutatott, a Magyar

Állammal szembeni kamatkülönbözet fizetési kötelezettséggel csökkenetett

összeg. A jelzálog-hitelintézetnél bevételként elszámolt állami

kamattámogatás után a járadékot a finanszírozásban részesülő hitelintézet

köteles megfizetni, ha a jelzálog-hitelintézet annak összegéről a hitelintézetet

írásban tájékoztatja70

. A járadékalap megállapításához a hitelintézet

elkülönített nyilvántartást vezet71

.

55. sor: Ebbe a sorba kérjük beírni az előző, 54. sor szerinti pozitív járadékalap

utáni 5 százalékos mértékű járadék összegét. Amennyiben az 54. sor adata

nulla, úgy ebben a sorban nem szerepeltetendő adat.

G) A járadék és az üzleti évre megfizetett járadékelőleg különbözete

56. sor: Itt kérjük feltüntetni a járadékfizetési kötelezettség (55. sor adata),

valamint a megfizetett járadékelőleg összegének különbözetét. A

megállapított különbözetet72

– az Art.-ban a társasági adóra előírt

határidőben – az adóévben a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról

szóló törvény hatálya alól kikerülő hitelintézet esetében a kikerülést követő

90. napig – kell megállapítani, bevallani és megfizetni, illetve ettől az

időponttól lehet visszaigényelni.

Visszaigénylés esetén kérjük az a) rovatban a „–„ előjel kiírását.

A túlfizetés visszaigényléséhez az adott évben erre szolgáló „átvezetési és

kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez” elnevezésű „17-

es” számú nyomtatványt is ki kell tölteni, illetve be kell nyújtani.

A járadékkal kapcsolatos pénzforgalmat a következő számlaszámon kell

bonyolítani:

10032000-01076136

NAV Hitelintézeti járadék bevételi számla

H) A jövedelem- (nyereség-) minimum megállapítása

69




Kjtv. 6. § (4) bekezdés

30

Amennyiben a Tao. tv. 6. § (1) bekezdése szerinti adóalap, vagy a Tao.

tv. 6. § (2) bekezdése szerinti adózás előtti eredmény közül a magasabb összeg


minimumot, akkor az adóalany választása szerint dönthet, hogy az

adókötelezettségét a jövedelem- (nyereség-) minimum alapján állapítja meg, vagy

a Tao. tv. 6. § (1) bekezdése szerinti adóalapját veszi figyelembe. Utóbbi esetben

a Tao. tv. 6. § (5) bekezdés a) pontja alapján a társas vállalkozásoknak ki kell

tölteniük az Art. 91/A. § (1) bekezdés szerinti 1071-04 jelű, bevallást kiegészítő

nyilatkozatot.

Ha az adózónak külföldön van telephelye, és a telephelye szerinti állam és a

Magyar Köztársaság között hatályos egyezmény van a kettős adóztatás

elkerülésére, akkor a jövedelem- (nyereség-) minimum nem tartalmazza a külföldi

telephely korrigált bevétele alapján számított jövedelem- (nyereség-) minimumot.

57. sor: Itt kell feltüntetni a bevételt73

.

58. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni a bevételt csökkentő74

tételeket összesen.

59. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a bevételt növelő75

tételeket összesen.

60. sor: Itt kell szerepeltetni a jövedelem-(nyereség-)76

minimum összegét, amely

a korrigált bevétel 2%-a.

I) A szakképzési hozzájárulás különbözetének bevallása

61. sor: Ebben a sorban kell beállítani a megállapított éves szakképzési

hozzájárulás különbözetének az összegét.

J) Az energiaellátók jövedelemadójának bevallása

Az energiaellátó77

– ide nem értve azon adózót, amely adóbevallását a

cégbejegyzési eljárás befejezése miatt adja be – jövedelemadó fizetési, bevallási

kötelezettségét az adóév utolsó napját követően az Art. rendelkezései szerint

teljesíti78

. A külföldi vállalkozó jövedelemadó kötelezettségét kizárólag a belföldi

telephelye útján végzett tevékenysége alapján állapítja meg.

Jövedelemadó mértéke a pozitív adóalap 8 százaléka, melyet adóvisszatartás

formájában csökkent a nemzetközi szerződés külföldön fizetett (fizetendő) adó

beszámítására vonatkozó rendelkezése.

Az energiaellátót az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kiegészítési

kötelezettség terheli, melyet a fenti időpontig kell bevallani és megfizetni a

várható jövedelemadó 90 százalékának összegéig. Ez a kötelezettség nem

vonatkozik arra az adóalanyra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves

szinten számított árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot.

73

Tao. tv. 4. § 29 pont 74




Thtv. 10. § 1. pont 78

Thtv. 8. § (3) bekezdés

31

A naptári évtől eltérő üzleti (adó-) évet alkalmazó adóalany a jövedelemadó

kötelezettségét az adóéve első napján hatályos szabályok szerint teljesíti.

62. sor: E sor a) rovatában szerepeltetendő az adóévi beszámolóban kimutatott

adózás előtti eredmény79

.

Amennyiben az itt szereplő adat negatív, kérjük az a) rovatban a „–” előjel

kiírását

63. sor: Ebbe a sorba az adózás előtti eredményt csökkentő tételek együttes

összegét kérjük – az előjel feltüntetése nélkül – pozitív értékként beírni. Itt

kérjük szerepeltetni a külföldi telephely útján végzett tevékenység réven

keletkezett, a telephelynek betudható, külföldön adóztatható, a

jövedelemadó-alapnak megfelelő tartalmú jövedelem összegét is80

.

64. sor: Ebbe a sorban az adózás előtti eredményt növelő tételek együttes


.

65. sor: E sorba - általános esetben - a [±62-63.+64.] sorok előjelhelyes

egyenlegeként képzett jövedelemadó alap összege kerül. A több engedéllyel

rendelkező, illetve engedélyes tevékenységen kívüli tevékenységet végző

adóalanynál az adóalap a Thtv. 6.§ (1)-(9) bekezdése alapján meghatározott

összegnek az arányos része, amely összeget az a) rovatban kérjük

szerepeltetni. Az arányt a jövedelemadó-köteles tevékenységek

beszámolóban kimutatott vagy a könyvviteli zárlat alapján megállapított

árbevételének az adóalany összes árbevételének százalékában (két

tizedesjegyre) számítva kell meghatározni.

Amennyiben az itt szereplő adat negatív, kérjük az a) rovatban a „–” előjel

kiírását.

A jövedelemadó-fizetési kötelezettség csak pozitív adóalap után áll fenn.

66. sor: Ebbe a sorba kérjük beírni az előző, 65. sor szerinti pozitív adóalap utáni

8 százalékos mértékű adó összegét. Amennyiben a 65. sor adata nulla, vagy

negatív érték, úgy ebben a sorban nem szerepeltetendő adat.

67. sor: E sorban kérjük szerepeltetni a külföldön fizetett (fizetendő) adó82

–

amennyiben nemzetközi szerződés az adó beszámításáról rendelkezik –

összegét.

A jövedelemadóból adókedvezmény nem érvényesíthető, de a kettős

adóztatást elkerülésére vonatkozó egyezmények szerinti adómentesség, vagy

beszámítás lehetősége fennáll. E beszámításra a megállapított jövedelemadó

összegéig van mód. Amennyiben a 65. sor adata nulla, vagy negatív érték

úgy ebben a sorban nem szerepeltetendő adat.

68. sor: Ebben a sorban kérjük feltüntetni a 66. sor, valamint 67. sor

különbözeteként keletkezett jövedelemadó-fizetési kötelezettség összegét.

69. sor: Itt kérjük feltüntetni a fizetendő jövedelemadó (68. sor adata), valamint

az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig a várható jövedelemadóra tekintettel

kiegészített összegének különbözetét.

79

Thtv. 6. § (1) bekezdés 80

Thtv. 6. § 81

Thtv. 6. § 82

Thtv. 9. § (3) bekezdés

32

Visszaigénylés esetén kérjük az a) rovatban a „–” előjel kiírását.

Az adózónak túlfizetése visszaigényléséhez az adott üzleti évben erre

szolgáló, „átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó

túlfizetéshez” elnevezésű „17-es” számú nyomtatványt is ki kell tölteni. A

visszaigénylési jogosultság összegét akkor is be kell írni, ha az adózó úgy

dönt, hogy nem él, vagy nem élhet a visszaigénylés lehetőségével.

A társasági adókülönbözet valamint a külföldi szervezettől levont társasági

adó bevallása

(1071-01-04)

K) blokk A társasági adókülönbözet bevallása a társasági adókötelezettségét

könyvviteli zárlattal megállapító adózó részére

A 1071-04 lap K) blokkját csak az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár illetve

azok a 2006. július elseje előtt kezdődött végelszámolásukat lezáró adózók

töltsék ki, akik a végelszámolásuk ideje alatt társasági adókötelezettségüket

könyvviteli zárlat alapján állapították meg.

A Tao. tv. 5. §-ának (4) bekezdése alapján, ha az adózó az adóévre vonatkozó

beszámoló készítésére az adóévről készítendő bevallás határidejéig nem

kötelezett, a fizetendő adót az adóév utolsó napjára készített könyvviteli zárlat

alapján állapítja meg.

Ha az adózó valamely adóévre vonatkozóan könyvviteli zárlat alapján

állapította meg adózás előtti eredményét, de később (végelszámolása

lezárásakor) kötelezetté válik az adóévre vonatkozó beszámoló elkészítésére,

akkor az egyes adóévekre utólag külön-külön elkészített beszámolója részét

képező eredménykimutatás alapján ismét el kell készítenie adóbevallását, és a

két adóbevallás alapján megállapított adókülönbözetét kell a jelen bevallás

1071-01-04 lapjának K) blokkjában bevallania.

Ha a könyvviteli zárlat alapján bevallott és a tényleges társasági

adókötelezettség között különbözet nem keletkezett arról a 1071-Ny lapon

nyilatkozhat az adózó a bevallási időszak megjelölésével. (Ez esetben a 1071-

01-04 lap K) blokkját 0-val kitölteni nem kell.)

A lap L) blokkjában meg kell határozni azt az időszakot, amikor az adózó

társasági adóját könyvviteli zárlat alapján állapította meg.

A bevallási időszak kezdő dátumaként 1996. 01. 01. és 2006. június 30.

időszak közötti időpontot lehet megadni.

Figyelem! A 2006. július 1-je után kezdődő végelszámolásokat a Ctv.

szabályozza. Ezen végelszámolások esetén a számviteli feladatokat a 72/2006.

33

(IV. 3.) Korm. rendelet határozza meg, melynek 5. § (1) bekezdése szerint a

beszámolót a számviteli törvény által meghatározott üzleti évenként el kell

készíteni. Mivel az adókötelezettség megállapítása az éves beszámoló alapján

történik – könyvviteli zárlat, illetve adókülönbözet megállapítása esetükben nem

értelmezhető, a 1071-01-04 lap K) blokkját ne töltsék ki.

Az egyes évekre vonatkozó társasági adókülönbözet összegét a lap K)

blokkjában lévő tábla b) oszlopának megfelelő sorába kell beírni. Az adóalap

különbözetét az a) oszlopba kell beírni. Negatív különbözet esetén a mínusz

előjelet kérjük az összeg előtt feltüntetni.

Az összesen (15.) sorban a 01-14. sorok előjelhelyesen összevont összegét kell

szerepeltetni. Az évek adóéveket jelentenek, amelyekre a különbözeteket meg kell

állapítani, így tehát az adóév töredék év is lehet.

A bevallás nem a pénzügyi teljesítést, hanem az adott adóévre vonatkozó

jogszabályok alapján megállapított kötelezettségek különbözetét tartalmazza. A

különbözet összegét az adózónak a bevallás beadásával egyidejűleg kell

befizetnie, vagy ettől az időponttól igényelheti vissza.

M) Bevallás a külföldi szervezettől levont társasági adóról

Az Art. 4. számú mellékletének 1.-4. pontjaiban83

foglaltak szerint a külföldi

személy (külföldi illetőségű magánszemély, külföldi szervezet) adóköteles

bevétele után a kifizető a kifizetett összegből az adót megállapítja, levonja és a

kifizetést követő hó 12-éig megfizeti. A levont társasági adót a kifizető a

társasági adóbevallásában vallja be.

Külföldi szervezetnek minősül, a belföldi jogszabály alapján létrejött jogi

személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés,

egyéb szervezet, külföldi vállalkozó kamatot, jogdíjat, szolgáltatási díjat fizet

(juttat) számára, feltéve, hogy a külföldi személy, illetve külföldi illetőségű

székhelye, illetősége szerinti állam és a Magyar Köztársaság között nincs hatályos

egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén.

17-28. sorok: A levont társasági adó havi bontásban.

29. sor: A külföldi szervezettől levont társasági adó összesen. A 17.-28. sorok a)

és b) oszlop adatai összesen.

Kitöltési útmutató

A társasági adó megállapítása az adóalap megosztását alkalmazó adózók

részére laphoz

( 1071-01-05)

A lapot a naptári évtől eltérő üzleti év szerint működő, a végelszámolás alatt álló

valamint a negatív vagy nulla adóalappal rendelkező adózóknak nem kell

kitölteniük.

83

2009. évi LXXVII. törvény 10. sz. melléklet

34

Továbbá a 1071-01-05 lapot csak abban az esetben kérjük kitölteni, ha az

adózó bevallási időszakának kezdete 2001.01.01 és 2010.06.30 közötti időpont, a

bevallási időszakának vége pedig 2010. 07. 01. és 2010.12.31. közötti időpont és

az adózó pozitív adóalappal rendelkezik.

A 2010. évi társasági adó megállapítása a pozitív adóalap megosztásaként.

30. sor: Ebbe a sorba a 2010. adóévre megállapított adóalapot kell feltüntetni,

akár a Tao. tv. 6.§ (1) bekezdés szerint határozza meg az adóalapot, akár a

Tao. tv. 6.§ (7) bekezdés szerinti jövedelem nyereség minimumot tekinti

adóalapjának.(A sorban szereplő összeg azonos a 1071-01-01 lap 07. vagy

08. sorában szereplő összeggel.)

31. sor: A 2010. adóév egészére megállapított adóalapból az adóév első

napjától június 30-áig számított naptári napoknak a működése adóévi

naptári napjaihoz viszonyított (két tizedesjegyre kerekített) arányával

meghatározott részt kell ebben a sorban feltüntetni. Az a) rovatban lévő

kódkockába kérjük a naptári napok arányát feltüntetni.

32. sor: A 31. sorban meghatározott adóalap szerint számított adó, ami a sávos

kulcs bejelölése esetén 50 millió forintig 10%, 50 millió forint feletti rész

19%-a. Ha a sávos kulcsot nem jelöli be az adózó az adóalap 19%-a.

33. sor: A 2010. július 1-jétől az adóév végéig megállapított arányos adóalap,

amely a 30. sor és 31. sor különbsége.

34. sor: Ebbe a sorba kell feltüntetni a 33. sorban megállapított (2010. július

1-jétől az adóév végéig tartó időszak) adóalapjára vonatkozó társasági adót,

amely 250 millió forintig 10%, az efeletti összegre 19%.

35. sor: A 2010. adóévi adókötelezettség (32. és 34. sor) összege, egyezően a

1071-01-01 lap 09. sorával.

Példa a pozitív adóalap megosztás szerinti megállapítására:

Feltételezzük, hogy adózó 2010. 09. 15-én szűnik meg (16-án kezdi a

végelszámolási eljárást).

30.sor: A 2010. adóév egészére megállapított adóalap

1600 e Ft

31.sor a) rovat:(181 nap/258 nap) 0,70

31. sor b) rovat:1120 e Ft

32. sor :213 e Ft

33.sor: (1600-1120) 480 eFt

34.sor: 48 eFt

35.sor: (213+48) 261 e Ft

35

Adatok a csekély összegű (de minimis) valamint az általános,

illetve mezőgazdasági csoportmentességi támogatásokról

(1071-02-es lap)

Itt kérjük feltüntetni az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések

alkalmazásában a csekély összegű, de minimis84

támogatásnak minősülő

kedvezményeket, továbbá itt kérjük jelölni az adott támogatás

igénybevételének Tao. tv. szerinti jogcímét általános csoportmentességi85

illetve a mezőgazdasági csoportmentességi,86

csoportmentességi87

támogatások vonatkozásában.

1) Csekély összegű (de minimis) támogatás

Ilyen támogatásnak minősülnek a 1998/2006/EK rendelet szerinti egy

vállalkozásnak juttatott adórendszer keretében és az adórendszeren kívüli

(közvetlen) támogatások, amelyek együttes összege bármely 3 egymást követő

a vállalkozó által alkalmazott pénzügyi év (adóév) időszakában nem haladhatja

meg a 200 ezer eurót, illetve a közúti szállítás terén működő vállalkozás (ide nem

értve azt a vállalkozót, aki saját magának szállítja a terméket, illetve vevőjének a

saját áruját) részére odaítélt támogatás összege a 100 ezer eurót. Abban az

esetben, ha a vállalkozás egyéb tevékenységei mellett akár csak részben is végez

szállítási szolgáltatási tevékenységet kizárólag a 100 ezer eurós értékhatárig

részesülhet de minimis támogatásban. A 1998/2006/EK rendelet csak az ún.

transzparens támogatások esetén alkalmazható, azaz csak abban az esetben, ha

előre meghatározható a támogatás pontos összege (pl.: ilyen az adó, illetve

adóalap kedvezmény).

A pénzügyi válság kapcsán nyújtandó átmeneti támogatások88

igénybevétele

esetén figyelemmel kell lenni azon előírásra mely szerint a 2008. január 1-je

és 2010. december 31. között odaítélt csekély összegű támogatás

támogatástartalma és az átmeneti támogatás együttes összege nem

haladhatja meg az 500 ezer eurónak megfelelő forintösszeget. Ez azonban azt

is jelenti, hogy a de minimis támogatások vonatkozásában is figyelemmel kell

lenni a 200 000 ezer eurós küszöbön kívül ezen új, halmozott értékre is.

Hiába felel meg az adózó a 200 000 ezer eurós értéknek, ha az átmeneti

támogatással és a csekély összegű támogatással együtt már átlépné az 500 000

ezer eurónak megfelelő forintösszeget.

84

1998/2006/EK de minimis rendelet 85

800/2008/EK rendelet 86



85/2004. (IV. 19) Korm. rendelet 23/A §

36

Az 1998/2006/EK rendeletet valamennyi ágazat vállalkozásai

részére odaítélt de minimis támogatásra alkalmazni kell figyelemmel az 1.

cikk 1. pont a)-h) alpontjai szerinti kivételekre.

Egy közvetlen, vagy adórendszerben nyújtott támogatás csak abban az

esetben minősül de minimis támogatásnak, ha azt jogszabály, pályázati

program, támogatási szerződés, határozat stb. kifejezetten de minimisként

nevesíti.

Amennyiben egy de minimis támogatás érvényesítésével 3 adóévben együtt

túllépné a vállalkozás a megengedett összeghatárt ez esetben ez a támogatás

részben sem érvényesíthető.

A közvetlen támogatás támogatástartalmát a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet,

illetve a támogatás alapjául szolgáló jogszabály alapján kell meghatározni.

Az adórendszer keretében érvényesített támogatások támogatástartalmának

megállapítására vonatkozó tudnivalókat az egyes soroknál részletesen

ismertetjük.

Figyelem, ha egy vállalkozás de minimis támogatást kíván igénybe venni egy

olyan beruházáshoz, amelyhez egyébként más állami támogatásban is

részesült, ekkor az állami és a de minimis támogatás összege nem haladhatja

meg az adott régióra meghatározott intenzitást (nem kumulálható).

Magyarország esetében 2007. január 1-jétől a következő támogatás intenzitások

érvényesek: Észak-Magyarország, Észak-alföld, Dél-alföld és Dél-Dunántúl

esetében 50 %; Közép-Dunántúl esetében 40 %; Nyugat-Dunántúl és Pest megye

esetében 30 %; Budapest esetében 2007. január 1-jétől 25 %, 2011. január 1-jétől

10 %.

A fenti besorolás kisvállalkozások beruházásai esetében – kivéve a szállítási

ágazatot és nagyberuházást – 20 % százalékponttal, középvállalkozások esetében

10 százalékponttal növekszik89

Példa: Egy kisvállalkozás 2010. évben egy 15 millió Ft értékű gép beruházást

valósít meg, és ehhez kapott 10 millió Ft – nem de minimis – támogatást, amely

25,34 ezer euró. A Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti adóalap

csökkentés – amelyre szintén jogosult lenne a támogatási program alapján –

támogatástartalma 2,4 millió Ft (9,47 ezer euró). Az adott régióban a beruházás

támogatási intenzitása 50 százalék, amely kisvállalkozásnál 20 százalékponttal

növelhető, azaz a lehetséges támogatás 70 százalék, amely 15*0,7=10,5 millió Ft.

A vállalkozás dönthet, hogy csak az adóalap-kedvezményt, vagy csak a közvetlen

támogatást veszi igénybe, mivel a két jogcímen igénybevett támogatás együtt

89

85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. §

37

nagyobb támogatástartalmat jelentene, mint 70 százalék [(2,4+10)=12,4,

12,4/15,0=82,7%].

Minden egyes új, de minimis támogatásra való jogosultságnál vizsgálni kell az

érintett pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi évben igénybe vett,

igénybe veendő de minimis támogatások együttes összegét.

A számításnál figyelembe veendő adatok:

Jelen adóbevallásban érvényesíteni kívánt de minimis támogatásnak

minősülő kedvezmények szempontjából – a 3 egymást követő adóévre

figyelemmel – a korábbi;

- adórendszeren belüli támogatások közül a 2010-ben benyújtott (jelen

bevallás tárgyidőszakát megelőző 1071 vagy 0929 vagy 0928) 2009-ben

benyújtott adóbevallásban (0828 vagy 0829 vagy 0971), és a 2008-ban

benyújtott adóbevallásban (0728 vagy 0729 vagy 0871) érvényesített de

minimis támogatások összegét, valamint

- az adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatások közül a 2008-ban, a

2009-ben, és a 2010-ben a jelen adóbevallás benyújtásáig odaítélt

támogatások összegét

kell összeszámítani figyelemmel a 100 ezer/200 ezer eurós összeg korlátra.

Jelen bevallásban szerepeltetendő támogatások

A fentiekben ismertetettek szerint megállapított támogatások közül jelen bevallás

e tábla részében időrendi sorrendben a bevallás benyújtásának napjával bezárólag

kérjük feltüntetni az alábbiakat:

- valamennyi tárgyidőszaki (2010 adóévi) adórendszerbeli kedvezményt,

- a jelen bevallást megelőző bevallás (amelyen társasági adóról adott számot,

ez lehetett például 0928 vagy 0929 vagy 0971 vagy 1071 számú bevallás)

benyújtását követő naptól kezdődően a jelen 1071-es számú bevallás

benyújtása napjáig igénybe vett adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatás

időpontját (az év, hónap, nap megjelölésével) és összegét.

A forintban megállapított támogatástartalom euróra történő átváltása:

közvetlen támogatás esetén: a forintérték az adott támogatás megítélése

adóévében érvényes referencia rátával számított jelenértéken meghatározott

összeg, amelyet a támogatási döntés napját megelőző hónap utolsó napján

érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett devizaárfolyamon kell euróra

átszámítani,

adórendszeren belüli támogatások esetén: az euróra történő átszámítás alapja

az adóbevallással érintett üzleti év utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti

Bank által jegyzett devizaárfolyam.

38

2) Csoportmentességi támogatások90

A kis- és középvállalkozások által igénybe vehető kedvezmények a 70/2001/EK

csoportmentességi, illetve a 800/2008/EK általános csoportmentességi rendeletek

alapján érvényesíthetők, figyelemmel a kivételekre. Az adórendszer keretében (a

bevallás benyújtásának napjával) igénybevehető kedvezmények tekintetében az

általános csoportmentességi rendelet tekintendő irányadó szabályozásnak. A

közvetlen támogatások igénybevétele esetén a támogatás odaítélésének napja

dönti el, hogy a 800/2008/EK általános csoportmentességi rendelet, vagy a

70/2001/EK csoportmentességi rendelet szabályai alkalmazandók.

2/a ) A 70/2001/EK rendelet szerinti csoportmentességi támogatás

Nem érvényesíthető e rendelet szerinti támogatás

- a halászati akvakultúra területén,

- a mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez kapcsolódó tevékenységre,

- az exporttal kapcsolatos tevékenységhez,

- az importáruk helyett hazai áruk felhasználásának ösztönzéséhez,

- a széniparban.

A támogatás intenzitás

- kisvállalkozásoknál 15 százalék,

- középvállalkozásoknál 7,5 százalék.

Amennyiben a beruházás regionális támogatásra jogosító területen történik, akkor

a támogatás – kivéve, ha a beruházás az EK Szerződés I. mellékletében

meghatározott mezőgazdasági termékek feldolgozását vagy forgalmazását

szolgálja – a 85/2004 (IV.19) Korm. rendelet 30 §-ában jóváhagyott támogatási

térképen meghatározott felső határ 15 százalékponttal növelt értéke (ide nem értve

a Közép-Magyarországi régiót, ahol legfeljebb 30 százalék az érték).

Mezőgazdasági termék feldolgozása, forgalmazása esetén Közép-Magyarországi

régió 40 százalék, többi régiónál 50 százalék.

A regionális támogatási térkép szerinti magasabb mérték alkalmazásának további

feltétele, hogy az adózó a beruházást öt évig üzemelteti és a beruházást 25

százalékban saját forrásból valósítja meg.

Elszámolható költségnek minősülnek:

- ingatlanok (telek, épület),

- gépek, berendezések, felszerelések,

- szállítási ágazatban a vasúti járművek.

A támogatás megszerzésének időpontjára, az átszámításra illetve a támogatás

tartalom megállapítására vonatkozó előírások megegyeznek a de minimis

támogatás 1) pont alatt ismertetett szabályaival.

90

800/2008/EK általános csoportmentességi rendelet, 70/2001/EK csoportmenteségi rendelet

39

2/b) A 800/2008/EK rendelet szerinti általános csoportmentességi támogatás

A Tao. tv. 4.§ 23/d pontja értelmében az általános csoportmentességi rendelet

alkalmazása vonatkozásában az 1.-13. cikk rendelkezései az irányadók.

A támogatás mértéke a 85/2004 (IV.19.) Korm. Rendelet 30.§-ának vonatkozó

szabálya szerint alakul.

A támogatás megszerzésének időpontjára, az átszámításra illetve a

támogatás tartalom megállapítására vonatkozó előírások megegyeznek a de

minimis támogatás 1) pont alatt ismertetett szabályaival.

3) Mezőgazdasági csoportmentességi rendelet91

A mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó kis- és

középvállalkozások számára nyílik lehetőség e támogatás igénybevételére

beruházásaikhoz, figyelemmel az 1. cikk (2) bekezdés szerinti kivételekre. Az

adórendszer keretében és az adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatások együttes összege, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 40 százalékot és

bármely 3 egymást követő pénzügyi év (adóév) időszakában nem haladhatja meg

a 400 ezer eurót.

A beruházásnak, melyhez a támogatás igénybe vehető az alábbi célt kell

szolgálnia:

- a termelési költségek csökkentése,

- előállítás javulása, vagy átcsoportosítása,

- a minőség javítása,

-a természeti környezet megóvása és minőségének javítása vagy a higiéniai

körülmények vagy az állatjólét színvonalának javítása.

Elszámolható költségnek minősülnek többek között a következők:

- ingatlanok építése, megszerzése vagy fejlesztése,

- gépek és berendezések – ideértve a számítógépes szoftvereket is – vásárlása

vagy lízingelése az adott eszköz piaci értékének erejéig,

- olyan, nem építkezési célra szánt föld vásárlására, amely a beruházás

elszámolható költségének legfeljebb 10 százalékába kerül.

A támogatás megszerzésének időpontjára, az átszámításra illetve a támogatás

tartalom megállapítására vonatkozó előírások megegyeznek a de minimis

támogatás 1) pont alatt ismertetett szabályaival.

Nem tekinthető többek között elszámolható költségnek, nem támogatható

91

1857/2006/EK rendelet

40

- a nehéz helyzetben lévő mezőgazdasági üzem

- közös piacszervezések létrehozásáról szóló tanácsi rendeletekben

megállapított tiltások vagy korlátozások megszegését jelentő célokhoz még

akkor sem, ha ilyen tiltások és korlátozások csak a közösségi

támogatásokra vonatkoznak,

- víztelítő- vagy öntöző berendezések megvásárlása, kivéve, ha a beruházást

a korábbi vízfelhasználást korábbi szint legalább 25 százalékával csökkenti,

- a termelési jogok és állatok vásárlása,

- egyszerű pótló (szinten tartást szolgáló) beruházás.

A) A támogatás igénybevételének jogcíme a Tao. tv. alapján

A Tao. tv. vonatkozó jogszabályhelyei alapján az adózónak lehetősége nyílik az

alábbiakban felsorolt támogatások esetén választania, hogy az adott kedvezményt

de minimis támogatásként, vagy általános csoportmentességi kedvezményként

kívánja érvényesíteni:

- a 10 százalékos adómértékkel adózott adóalap 9 százaléka92

,

- a kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye93

,

- adóalap-kedvezmény a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek,

települések valamelyikében üzembe helyezett beruházások értékcsökkentési

leírása94

,

- kis- és középvállalkozások adókedvezménye95

Abban az esetben, ha az adózó mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával

foglalkozó kis- és középvállalkozás, a Tao. tv. alapján kizárólag a mezőgazdasági

csoportmentességi rendelet alapján vehet igénybe támogatást. Esetében választási

lehetőség nincs.

I. sor: Itt kérjük a vonatkozó kódkockában – e) és/vagy g) és/vagy i) és/vagy k) –

„1”-gyel jelölni, ha az adózó a kedvezményt mezőgazdasági

csoportmentességi támogatásként veszi igénybe.

Figyelem, ha ebben a sorban adat szerepel, akkor az II. sor adatot nem

tartalmazhat.

II. sor: E sor megfelelő oszlopában – e) és/vagy g) és/vagy i) és/vagy k) – kell

feltüntetni a de minimis támogatásként történő igénybevétel esetén, „2”-

vel jelölni, illetve általános csoportmentességi támogatásként való

igénybevétel során „3”-mal jelölni a támogatás figyelembevételének

módját. A c) oszlop e sorában kizárólag „3”-mal jelölhető általános

csoportmentességi támogatásként igénybe vehető kedvezmény

tüntethető fel.

92


Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pont 94

Tao. tv. 1. sz. melléklet 14. pont 95

Tao. tv. 22/A. §

41

Az I., II. sorok egyidejű kitöltésére nincs lehetőség.

B) Adatok a csekély összegű (de minimis) támogatásokról

Ebben a táblában a csekély összegű (de minimis) támogatások összegét kérjük

(euro/ezer Ft-ban) szerepeltetni.

a) oszlop:

Az igénybevétel napjaként [a) oszlop] a Tao. tv. szerinti kedvezményeknél az

adóbevallás benyújtásának a napját, míg a közvetlen, adórendszeren kívüli

támogatások esetében a támogatásról szóló döntést tartalmazó okirat keltét (a

támogatás megítélését) kell figyelembe venni.

b) és c) oszlopok:

A közvetlen, adórendszeren kívüli támogatások – a jelen bevallást megelőző

társasági adóról számot adó bevallás (ez lehetett például 0928 vagy 0929 vagy

0971 vagy 1071 számú bevallás) benyújtását követő naptól kezdődően a jelen

1071 számú bevallás benyújtása napjáig igénybe vett – összegét egyenként,

külön-külön sorokban a c) oszlopban – az előnyomott – ezer forintban, és az

euróban meghatározott összegét a b) oszlopban kérjük szerepeltetni.

d) és e) oszlopok:

A Tao. tv. szerinti csökkentő tételek – kivéve a Tao. tv. 1. számú melléklete 14.

pontja alapján érvényesített kedvezmény – együttes összegének

támogatástartalma, ha az adózó üzleti éve a 2010-es adóév első felére esik, illetve

a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó esetén üzleti évének első napja

2010. július 1-jét megelőző napra esik, az adózás előtti eredményt csökkentő

tételek jelen bevallásban szerepeltetett adatai együttes összegének 19%-a, vagy –

a sávos adófizetési kötelezettség alkalmazása esetén – az 50 millió forintot meg

nem haladó összegének 10%-a, az e feletti összeg 19%-a (2010. június 30-ig

hatályos Tao tv. 19.§ (7) bekezdés a) pontja).

A Püt. tv. 13. és 14. §-ai rendelkezéseinek értelmében 2010. adóévben az első,

illetve második félévben alkalmazandó eltérő szabályok miatt az adózás előtti

eredmény csökkentéseként érvényesített csekély összegű(de minimis)

támogatások összegét úgy kell kiszámítani, hogy a 2010. július 1-jét megelőző

időszakra jutó adóalap terhére érvényesített kedvezmény értékéből – ha

alkalmazásra kerül a 10%-os adókulcs, akkor az 50 millió Ft-ot meg nem haladó

rész 10%-át, a meghaladó rész 19 %-át, míg a 10 %-os adókulcsot nem alkalmazó

esetén – a 19 %-át kell támogatásként figyelembe venni. A 2010. 07.01-jét követő

42

időszakra jutó adóalap terhére érvényesített kedvezmény értékéből a

250 millió forintot meg nem haladó rész 10 %-a, az azt meghaladó résznek pedig

19 %-a minősül állami támogatásnak.

Ha az adózó üzleti éve 2010. június 30-át követően kezdődik az adózás előtti

eredmény csökkentéseként érvényesített csekély összegű (de minimis)

támogatások összegét úgy kell kiszámítani, hogy az adóalap terhére e bevallásban

érvényesített kedvezmények értékéből az 500 millió forintot meg nem haladó rész

10 százaléka, az azt meghaladó résznek pedig 19 százaléka minősül állami

támogatásnak.

Amennyiben az adózó a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja alapján a

kedvezményt

- 1857/2006/EK rendeletnek megfelelően mezőgazdasági csoportmentességi

támogatásként érvényesíti, akkor ezt a tényt az A) táblarész I-es sor e)

oszlopában vonatkozó kódkockában „1”-gyel kérjük jelölni.

- 1998/2006/EK rendeletnek megfelelően de minimis támogatásként érvényesíti,

akkor ezt a tényt az A) táblarész II-es sor e) oszlopában vonatkozó kódkockában

„2”-vel kérjük jelölni.

-a 800/2008/EK általános csoportmentességi rendeletnek megfelelően

érvényesíti, akkor ezt a tényt az A) táblarész II-es sor e) oszlopában vonatkozó

kódkockában „3”-mal kérjük jelölni.

De minimis támogatásnak minősülő adózás előtti eredményt csökkentő jogcímek

és támogatástartalmuk:

a) oszlop csökkentő jogcímek e) oszlop

2010. adóévi bevallás

benyújtásának napja

7.§ (17) 7.§ (1) zs 7.§ (1) y támogatástartalom a

fentiekben

meghatározottak

szerint számítandó

Az adatokat a d) oszlopban euróban, az e) oszlopban ezer Ft-ban kell kitölteni.

f) és g) oszlopok:

A Tao. tv. szerinti adókedvezmények összege oszlop-párban (euró/ezer Ft-ban)

kérjük, az az adózó tüntessen fel adatot, amely a Tao. tv. 22/A. § alapján , illetve a

Tao. tv. 22. § (10), (14) bekezdése alapján (a jelen bevallásában) vesz igénybe de

minimis támogatást. Az adókedvezmény(ek) összegét a g) oszlopban – az

előnyomott – ezer forintban, és az euróban meghatározott összegét az f)

oszlopban kérjük szerepeltetni.

Figyelem! Amennyiben az adózó él az un. sávos adómegállapítás lehetőségével

[adatot szerepeltet a j) és k) oszlopokban], úgy ebben a Tao. tv. szerinti

adókedvezmények oszlop-párban adatot nem tüntethet fel, és nem érvényesíthet a

bevallásban más adókedvezményt sem.

43

Amennyiben az adózó a Tao. tv. 22/A. § alapján a kedvezményt a








támogatásként érvényesíti, akkor ezt a tényt az A) táblarész I-es sor e) oszlopában

vonatkozó kódkockában „1”-gyel kérjük jelölni.

h) és i) oszlopok:

A Tao. tv. 1. számú mellékletének 14. pontja szerinti összeg megnevezésű oszlop-

párban (euró/ezer Ft-ban) kérjük szerepeltetni a hivatkozott törvényhely alapján

az új tárgyi eszköznek a beszerzése adóévében adózás előtti eredmény

csökkentéseként (100 %-os értékcsökkenésként) figyelembe vett bekerülési értéke

1 %-át, illetve jármű esetén 3 %-át. Ennek összegét az i) oszlopban – az

előnyomott – ezer forintban, és az euróban meghatározott összegét a h) oszlopban

kérjük megadni.

Ha az adózó e jogcímen a kedvezményt a










j) és k) oszlopok:

A Tao. tv. 19. § (4) bekezdése szerinti összeg megnevezésű oszlop-párban kérjük

szerepeltetni – a 2010. adóévről benyújtott bevallásban (2010.01.01 és

2010.06.30. közötti időszak vonatkozásában ), a 10/19 %-os sávos adófizetés

választása esetén – a kedvezményes kulcs (a pozitív adóalap 50 millió Ft-jáig 10

%-os mérték) alkalmazása következtében kieső 9 % adó összegét (amely

legfeljebb 4,5 M Ft lehet).

Ezt az összeget kérjük a k) oszlopban – az előnyomott – ezer forintban, a j)

oszlopban euróban feltüntetni.

44

Ha az adózó e jogcímen a kedvezményt a







-1857/2006/EK rendeletnek megfelelően mezőgazdasági csoportmentességi



Figyelem! Egy dátumhoz több adat is tartozhat, azaz egy sorban több oszlop

adata is lehet kitöltött; meghatározó az igénybevétel napja szerinti tételes

időrendi felsorolás.

Így az egy bevallási naphoz tartozó valamennyi Tao. tv. szerinti kedvezmény [a

d)-k) oszlopok mindegyikében] egy sorban jelölendő. Ez azt is jelenti, hogy az

adórendszeren kívüli (közvetlen), valamint az adórendszer keretében igénybe vett

de minimis támogatások összege egy sorban (egymás mellett) nem

szerepeltethető, kivéve azt a véletlenszerű esetet, ha a kettő igénybevételének a

napja egybeesik, azaz a bevallás benyújtásának a napján kap az adózó

adórendszeren kívüli támogatást is.

Példa a kitöltésre:

Egy 2005. év óta változatlan formában, naptári év szerint működő társaság az

alábbi de minimis támogatásokat vette igénybe:

- 2008. május 31. 55 ezer euró összegű csökkentő tétel a Tao. tv. 7. § (1)

bek. y) pontja alapján (a 2007. évről benyújtott bevallásban)

- 2008. július 8. 10 ezer euró összegű közvetlen támogatás

- 2009. május 31. 25 ezer euró összegű csökkentő tétel a Tao. tv. 7. § (1) bek.

zs) pontja alapján (a 2008. évről benyújtott bevallásban)

- 2009. november 6. 35 ezer euró összegű közvetlen támogatás

A társaság végelszámolásának megindítása miatt 2010. február 5-én benyújtja

V1 típusú/fajtájú 1071 számú bevallását, melyben – a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés

sz) pontja alapján – 58 ezer eurónak megfelelő összegű kedvezményt kíván

érvényesíteni. A társaság a sávos adófizetést nem alkalmazza és a 1071 sz.

bevallással egyidejűleg benyújtja a 0929 sz. bevallást. Annak megítéléséhez, hogy

e csökkentő tételt beállíthatja-e a bevallásába, meg kell vizsgálnia, hogy a

megelőző 3 adóévben, a jelen bevallás benyújtása napjával bezárólag a már

érvényesített de minimis támogatások összege a jelen bevallásban érvényesíteni

kívánt összeggel együtt nem haladja-e meg az előírt 200 ezer eurós összeghatárt.

45

Tekintve, hogy a társaság az irányadó időszakban 125 ezer euró összegű

támogatást érvényesített, ezért a jelen bevallásában az 58 ezer euró összegű Tao.

tv. szerinti kedvezmény igénybevételére jogosult.

A bevallás de minimis táblájának kitöltése a következő:

01. sor a) oszlopban 2010. 02. 05.

01. sor d) oszlopban 58 ezer (euró) és az e) oszlopban az ennek megfelelő

(e Ft)

(A 2009.11.06-i közvetlen támogatást az adózó a 0929. sz. bevallásában

érvényesíti.)

A nem jelölt adathelyek üresen maradnak.

Önellenőrzési melléklet

(1071-03-01-es lap)

A) A bevallás önellenőrzése

A 1071-os bevallás az Art. önellenőrzési és elévülési szabályainak

figyelembevételével önmagán önellenőrizhető és pótolható.

Önellenőrzés esetén a nyomtatványt a módosított adatokkal, de teljes

adattartalommal ki kell tölteni abban az esetben is, ha ismételt önellenőrzés

esetében kizárólag önellenőrzési pótlék helyesbítése miatt kerül benyújtásra

a bevallás. Az eredeti illetve a módosított adatok összegének a különbözetét a

1071-03-01-es lap „a” rovatában kell kimutatni, ha az adóalapot érint, a ,,b’’

rovatban ha az adókötelezettség változik. Adózó terhére történő önellenőrzés

estén az önellenőrzési pótlék alapját a „c” rovatba kell feltüntetni a kiszámított

önellenőrzési pótlék a „d” rovatba kerül.

Amennyiben az önellenőrzés kizárólag az önellenőrzési pótlék önellenőrzésére

irányul, akkor a nyomtatvány borítólapján (C) blokkban az ismételt önellenőrzést

jelölni kell, valamint a 1071-03-01 nyomtatvány B) blokkjában az önellenőrzési

pótlék önellenőrzése kódkockát is be kell jelölni. Önellenőrzési pótlék

önellenőrzése esetén kizárólag a 1071-03-01. lap 7. sorának „d” rovatába kerülhet

adat. Ha a korábban benyújtott bevallásban kiszámított önellenőrzési pótlék

csökkentése az önellenőrzés célja, akkor az érték negatív szám is lehet.

Ha az ismételt önellenőrzés csak az önellenőrzési pótlék helyesbítésére irányul,

akkor az egyéb adónemekre vonatkozó önellenőrzés külön bevallás benyújtásával

történik.

Ha az ismételt önellenőrzés során az önellenőrzés nem az önellenőrzési pótlékra

irányul, hanem egyéb adónemekre vonatkozik, az önellenőrzési lapon az

önellenőrzéskor érvényes adatokat kell közölni, a bevallás többi lapját teljes

adattartalommal, tehát az eredeti bevallásban is szerepeltetett és nem változott

adatokra is tekintettel, a helyes adatokkal kell kitölteni.

46

A késedelmi pótlék önellenőrzésére, akkor kerülhet sor, ha az

önellenőrzés a bevallás 1071-01-01. lapjának 16, 17-18, és 20-21 soraiban írt

adatok helyesbítésére irányul.

Figyelem! Különadó kötelezettség önellenőrzése csak akkor lehetséges, ha a

2009. évi kezdődátummal benyújtott 1071. számú bevallását önellenőrzi.

A megállapított önellenőrzési pótlék annak bevallásával egyidejűleg esedékes. Ez

az összeg 215 adónemkód-megjelöléssel kerül előírásra az adózó adó- és járulék-

folyószámláján

Kérjük jelölje a 1071-03-01 lap B) blokkjában, ha a társasági adó önellenőrzése

kizárólag a könyvviteli zárlat alapján megállapított adókülönbözetre vagy

kizárólag a külföldi szervezettől levont társasági adóra vonatkozik.

A 1071-03-02-es lap kitöltése

E lapot kell kitöltenie, ha az önellenőrzésének96

oka, hogy az adókötelezettséget

megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes, vagy az Európai Unió kötelező jogi

aktusába ütközik.

A lapot csak a 1071-es bevallás részeként, azzal együtt (egyidejűleg) lehet

benyújtani! Amennyiben az adózó a lapot önállóan nyújtotta be, azt az adóhatóság

nem tudja figyelembe venni.

A lap fejlécében az adózó azonosításához szükséges adatokat kell kitölteni.

Ugyancsak itt jelölje a 1071-03-02-es lap sorszámát, mely minden esetben

kitöltendő (kezdő sorszám: 01).

Az (A) blokkban lévő 1. sorban kell jelölnie X-szel, ha önellenőrzésének oka,

hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes, vagy az

Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik.

A (B) blokkban lévő 2. sorban kell megadnia az adónem kódot, a 3. sorban pedig

az adónem nevét, melyben végrehajtott önellenőrzésének indoka alaptörvény-

ellenes vagy Európai Unió kötelező jogi aktusába ütköző jogszabály.

A (C) blokkban lévő 4-24. sorokban az adózónak részleteznie kell, hogy

a) melyik az az adókötelezettséget megállapító jogszabály, mellyel

kapcsolatban önellenőrzését benyújtotta, továbbá

b) milyen okból alaptörvény-ellenes, illetve az Európai Unió mely kötelező

jogi aktusába ütközik és milyen okból, valamint

c) ismeretei szerint az Alkotmánybíróság, vagy az Európai Közösségek

Bírósága a kérdésben hozott-e már döntést, ha igen, közölje a döntés számát.

E blokk szabadon gépelhető részt tartalmaz, melyben az adózónak részletesen ki

kell fejtenie az előzőekben leírtakat.

Az Art. 91/A. § szerinti bevallást kiegészítő nyilatkozat

96

Art. 124/B. §

47

Kitöltési útmutató a 1071-04-es Nyilatkozat laphoz

Ezt a Nyilatkozatot köteles a bevalláshoz mellékelni a társasági adóalany, abban

az esetben, ha az adózó97

az adóbevallásában a Tao. tv 6. § (5) bekezdése a)

pontja alapján az Art. 91/A. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozatételi

kötelezettséget választotta, a bevallás borító lapjának „D” blokkjában választását

jelölte.

A nyilatkozat üresen, adat feltüntetése nélkül nem nyújtható be.

A Nyilatkozat 1-35. soraiban szereplő adatokat a társaság az adóévről, illetőleg az

azt megelőző két adóévről szóló nyilvántartásai alapján tölti ki. Az értékadatokat

ezer forintra kerekítve kell megadni.

Az 1. és 2. sor kitöltésekor, ha a feltett kérdésre a válasz igen, úgy „1”-est, ha a

válasz nem, úgy „2”-est kell az arra szolgáló négyzetbe beírni.

Figyelem, a nyilatkozat minden rovatát ki kell tölteni, amennyiben a

szerepeltetendő érték nullától eltérő szám, illetve az 1. és 2. sor esetén a jelölés

„1” és/vagy „2”. Az 1. sor b) oszlop kitöltése kötelező.

Abban az esetben, ha a bevallást papíralapon nyújtják be, kérjük a nyilatkozat

aláírását.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

97

Tao. tv 6. § (5) bekezdés a) pont

Documents

Kitöltési útmutató a 1071. számú bevalláshoz · Kitöltési útmutató a 1071. számú bevalláshoz E bevallást kell benyújtani a tevékenységét 2010. évben megszüntető,