2
A Kiskunsági Nemzeti Park tanösvényei Aqua Colun tanösvény ( Izsák-Kolon-tó) Árpád-fejedelem tanösvény ( Tiszaalpár-Alpári-rét) Báránypirosító tanösvény (Fülöpháza-Fülöpházi buc- kavidék) Boróka tanösvény ( Bugac) Cankó tanösvény ( Fülöpszállás-Kelemen-szék) Erdei tanösvény ( Bugac) Hankovszky liget ( Kecskemét Liszt F. u. 19.) Kékmoszat tanösvény ( Dunapataj-Szelidi-tó) Kékmoszat tanösvény ( Dunapataj-Szelidi-tó) Kontyvirág tanösvény ( Lakitelek-Tőserdő) Kosbor tanösvény ( Kunadacs-Peszéradacsi-rétek) Madarak és Fák útja ( Bugac) Pimpó tanösvény ( Orgovány-Orgoványi rétek) Poszáta tanösvény ( Izsák-Kolon-tó) Rekettye tanösvény ( Ágasegyháza-Orgoványi-rétek) Réce tanösvény ( Apaj-Felső-Kiskunsági puszta) Földvár tanösvény ( Tiszaalpár) Sáskajárás játékos sétaút ( Bugac) Sirály tanösvény ( Szatymaz-Fehér-tó) Vöcsök tanösvény ( Petőfiszállás-Péteri-tó) Vörös-mocsár tanösvény ( Császártöltés-Vörös mocsár) Hossza: 2400 m Típusa: tájékoztató táblás Nyelve: magyar, angol Az útvonal jelzése: fa oszlopokra vésett nyíl mu- tatja az útvonalat Látogatásra ajánlott időszak: egész évben, gya- logosan és kerékpárral. Nyári időszakban fürdeni is lehet a tóban. Megközelítés: Dunapataj felől gépkocsival vagy kerékpárral érhető el a tó. Ajánlott felszerelés: távcső, madárhatározó, szúnyogriasztó Állomások: 1. Hogyan jött létre a tó? 2. Mitől bársonyos a tó vize? 3. Vízvédelem 4. ”… fecseg a felszín, s hallgat a mély” 5. Vízi parányok 6. Vízi növények 7. Miért kedvelik a horgászok a tavat? 8. Úszóbajnokok és szigonyosok 9. Nádi énekkar 10. Fák, bokrok 11. Erdei lakótelep 12. A Várdomb A 12 állomásból álló tanösvény bemu- tatja a tó keletkezését, a tó vizének jellegzetes- ségeit és a benne élő élőlényeket, valamint a környező területek élővilágát. A tanösvény kiinduló pontja az Üdülőfalu köz- pontjában a Szittyó téren található nagyméretű információs táblánál van. A táblától jobbra húzódó házsor előtt elhaladva érünk le a tópartra, ahol az első állomás talál- ható, mely a tó elhelyezkedéséről és kialakulá- sának történetéről ad információt. A tóparti sétányon továbbhaladva érjük el a má- sodik állomást. Ezen az állomáson a tó víztani sajátosságairól, sóösszetételéről olvashatunk. Az úton továbbsétálva találjuk a harmadik állo- más tábláját. Itt a vízminőség megőrzése érde- kében tett megoldásokról kapunk tájékoztatást. Az üdülőfalu utolsó utcájához tartozó strandle- járónál van a negyedik állomás, ahol a víz fizikai és kémiai sajátosságait ismerhetjük meg. Ezt az állomást elhagyva a sétaút egy keskeny ösvényben folytatódik, a nádszegély és a tóparti erdősáv között, később a fák és bokrok között halad. Egy enyhe emelkedőnél találjuk az ötö- dik állomást, ahol színes, elektromikroszkópos felvételek segítségével tárul elénk a tó különle- ges algavilága. Az állomás után a keskeny ösvény egy széles földútba torkollik. Itt balra kell fordulni. Errefelé a fürdőzők már nemigen járnak. Az árnyas, csen- des tópart a horgászok kedvelt helye. Ezen a sza- kaszon találjuk a következő három állomást. A hatodik állomás a nádasról és annak lakóiról mesél. A hetedik állomásnál a tóban élő halfa- jokról és a tóban kialakult táplálékhálózatokról tájékozódhatunk. A nyolcadik állomásnál a tó legszélesebb szakaszára tekinthetünk rá. Az itt elhelyezett tábla a vízimadarak életébe ad rövid bepillantást. Ezután újabb útelágazáshoz érünk, ahol balra fordulunk. Az út kissé eltávolodik a tópart- tól és egy szántóföld, valamint egy fiatal tölgyül- tetvény közötti földúton folytatódik. A kilencedik állomást újra a tóparton találjuk, ahonnan szép rálátás nyílik a tókanyarulatra és a kiszélesedő nádszegélyre. Itt érdemes egy rövid időt teljes csöndben eltölteni, hogy meg- hallgassuk a nádi énekesmadarak (nádirigók, poszáták) jellegzetes trilláit. Most visszafordu- lunk és egy darabon az idevezető úton sétálunk visszafelé. Amint visszaérünk az előbbi útelágazáshoz, most nem jobbra a tó irányába, hanem a kissé balra ívelő földutat követve az erdő felé vesszük utunkat. Egy darabon még balról szántóföldek kísérik utunkat. A tizedik állomáson megtudhatjuk, hogy milyen fák és bokrok alkotják az itteni erdőállományt. A tizenegyedik állomás már az erdőben van, ahol ennek lakóival ismerkedhetünk meg. Rövid sza- kasz után újabb útkereszteződéshez érünk. Itt előbb jobbra fordulunk, aztán néhány méter megtétele után balra. Ez az út az üdülőfaluba vezet vissza. Az utolsó állomás az erdő szélén az un. Várdombnál van. Itt a környező emberi települések történetéről és ennek nyomairól ol- vashatunk. Az aszfaltúton továbbsétálva juthatunk vissza a kiindulási pontunkhoz a Szittyó térre. A Kiskunsági Nemzeti Park Magyarország má- sodik nemzeti parkjaként létesült 1975-ben. A nemzeti park működési területének jelentős része a Duna-Tisza közén található. A védett területeket tágas horizontú szikesek, hullámzó felszínű homokbuckavidékek, mocsarak, lápok, nedves rétek és a Tisza menti vadregényes árté- ri erdők és holtágak jellemzik. A nemzeti park igazgatóság kezelésébe tarto- zik kilenc különálló nemzeti parki egység, két tájvédelmi körzet, 18 természetvédelmi terület, valamint a törvény erejénél fogva védett (ex- lege) lápok és szikes tavak. A védett területek kiterjedése 116.000 hektár. Az 1976 óta természetvédelmi oltalom alatt álló Szelidi-tó a Duna-völgy alföldi szakaszán, a Kalocsai-síkságon helyezkedik el. Az 5 km hosszúságú, átlag 3-4 méter mély tó a Dunából lefűződött jellegzetes morotvató, melynek igazi értéke a tóvíz sajátos sóösszetétele, valamint mikroszkopikus növény-és állatvilága. A környe- ző területeken értékes szike puszták, láp és mo- csárrétek találhatók. A tó több évtizede kedvelt fürdő- és hor- gászvíz, partján üdülőfalu létesült. A tó déli ol- dalában található az ún. Várdomb, mely jelen- tős régészeti lelőhely. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK KEDVES LÁTOGATÓ! Tanösvényeink színes információs táblákkal, rövid leírásokkal és magyarázó ábrákkal segí- tik egy-egy terület természeti és kultúrtörténeti értékeinek felfedezését. Mivel ezek a létesít- mények mindegyike természetvédelmi oltalom alatt álló területen található, ezért különösen fontos az itt élő növények és állatok, valamint egyéb természeti képződmények megóvása. Ennek érdekében kérjük, hogy vegye figyelembe az alábbiakat! 1. Csak a kijelölt útvonalakat használja! 2. Fokozottan védett területre belépni csak írásos engedéllyel, vagy szakvezetővel lehet. 3. A túra során keletkezett hulladékot vigye magával, és hulladékgyűjtőbe helyezze el. 4. A túrák során ne szedjen virágot, vagy ne szakítson le egyéb növényi részeket! Kerülje az állatvilág bárminemű zavarását! 5. Tüzet rakni csak a kijelölt helyeken szabad. 6. Kutyáját tartsa pórázon, mert ezzel megelőzhető az állatok zavarása, illetve önnek is több esélye lesz az állatvilág megfigyelésére. KELLEMES IDŐTÖLTÉST KÍVÁNUNK! KÉKMOSZAT TANÖSVÉNY kekmoszat.indd 1 kekmoszat.indd 1 2006.12.24. 12:26:37 2006.12.24. 12:26:37

KÉKMOSZAT TANÖSVÉNY elhelyezett tábla a vízimadarak életébe …knp.nemzetipark.gov.hu/_user/browser/File/kekmoszat.pdf · 2009. 11. 18. · 10. Fák, bokrok 11. Erdei lakótelep

  • Upload
    others

  • View
    3

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: KÉKMOSZAT TANÖSVÉNY elhelyezett tábla a vízimadarak életébe …knp.nemzetipark.gov.hu/_user/browser/File/kekmoszat.pdf · 2009. 11. 18. · 10. Fák, bokrok 11. Erdei lakótelep

A Kiskunsági Nemzeti Park tanösvényei

Aqua Colun tanösvény ( Izsák-Kolon-tó)Árpád-fejedelem tanösvény ( Tiszaalpár-Alpári-rét)Báránypirosító tanösvény (Fülöpháza-Fülöpházi buc-kavidék)Boróka tanösvény ( Bugac)Cankó tanösvény ( Fülöpszállás-Kelemen-szék)Erdei tanösvény ( Bugac) Hankovszky liget ( Kecskemét Liszt F. u. 19.)Kékmoszat tanösvény ( Dunapataj-Szelidi-tó)Kékmoszat tanösvény ( Dunapataj-Szelidi-tó)Kontyvirág tanösvény ( Lakitelek-Tőserdő) Kosbor tanösvény ( Kunadacs-Peszéradacsi-rétek) Madarak és Fák útja ( Bugac)Pimpó tanösvény ( Orgovány-Orgoványi rétek)Poszáta tanösvény ( Izsák-Kolon-tó)Rekettye tanösvény ( Ágasegyháza-Orgoványi-rétek) Réce tanösvény ( Apaj-Felső-Kiskunsági puszta)Földvár tanösvény ( Tiszaalpár)Sáskajárás játékos sétaút ( Bugac)Sirály tanösvény ( Szatymaz-Fehér-tó)Vöcsök tanösvény ( Petőfiszállás-Péteri-tó)Vörös-mocsár tanösvény ( Császártöltés-Vörös mocsár)

Hossza: 2400 m Típusa: tájékoztató táblás Nyelve: magyar, angol Az útvonal jelzése: fa oszlopokra vésett nyíl mu-tatja az útvonalatLátogatásra ajánlott időszak: egész évben, gya-logosan és kerékpárral.Nyári időszakban fürdeni is lehet a tóban. Megközelítés: Dunapataj felől gépkocsival vagy kerékpárral érhető el a tó.Ajánlott felszerelés: távcső, madárhatározó, szúnyogriasztó

Állomások:

1. Hogyan jött létre a tó? 2. Mitől bársonyos a tó vize? 3. Vízvédelem 4. ”… fecseg a felszín, s hallgat a mély” 5. Vízi parányok 6. Vízi növények 7. Miért kedvelik a horgászok a tavat? 8. Úszóbajnokok és szigonyosok 9. Nádi énekkar 10. Fák, bokrok 11. Erdei lakótelep 12. A Várdomb

A 12 állomásból álló tanösvény bemu-tatja a tó keletkezését, a tó vizének jellegzetes-ségeit és a benne élő élőlényeket, valamint a környező területek élővilágát. A tanösvény kiinduló pontja az Üdülőfalu köz-pontjában a Szittyó téren található nagyméretű információs táblánál van. A táblától jobbra húzódó házsor előtt elhaladva érünk le a tópartra, ahol az első állomás talál-ható, mely a tó elhelyezkedéséről és kialakulá-sának történetéről ad információt. A tóparti sétányon továbbhaladva érjük el a má-sodik állomást. Ezen az állomáson a tó víztani sajátosságairól, sóösszetételéről olvashatunk. Az úton továbbsétálva találjuk a harmadik állo-más tábláját. Itt a vízminőség megőrzése érde-kében tett megoldásokról kapunk tájékoztatást. Az üdülőfalu utolsó utcájához tartozó strandle-járónál van a negyedik állomás, ahol a víz fizikai és kémiai sajátosságait ismerhetjük meg. Ezt az állomást elhagyva a sétaút egy keskeny ösvényben folytatódik, a nádszegély és a tóparti erdősáv között, később a fák és bokrok között halad. Egy enyhe emelkedőnél találjuk az ötö-dik állomást, ahol színes, elektromikroszkópos felvételek segítségével tárul elénk a tó különle-ges algavilága. Az állomás után a keskeny ösvény egy széles földútba torkollik. Itt balra kell fordulni. Errefelé a fürdőzők már nemigen járnak. Az árnyas, csen-des tópart a horgászok kedvelt helye. Ezen a sza-kaszon találjuk a következő három állomást. A hatodik állomás a nádasról és annak lakóiról mesél. A hetedik állomásnál a tóban élő halfa-jokról és a tóban kialakult táplálékhálózatokról tájékozódhatunk. A nyolcadik állomásnál a tó legszélesebb szakaszára tekinthetünk rá. Az itt

elhelyezett tábla a vízimadarak életébe ad rövid bepillantást. Ezután újabb útelágazáshoz érünk, ahol balra fordulunk. Az út kissé eltávolodik a tópart-tól és egy szántóföld, valamint egy fiatal tölgyül-tetvény közötti földúton folytatódik. A kilencedik állomást újra a tóparton találjuk, ahonnan szép rálátás nyílik a tókanyarulatra és a kiszélesedő nádszegélyre. Itt érdemes egy rövid időt teljes csöndben eltölteni, hogy meg-hallgassuk a nádi énekesmadarak (nádirigók, poszáták) jellegzetes trilláit. Most visszafordu-lunk és egy darabon az idevezető úton sétálunk visszafelé. Amint visszaérünk az előbbi útelágazáshoz, most nem jobbra a tó irányába, hanem a kissé balra ívelő földutat követve az erdő felé vesszük utunkat. Egy darabon még balról szántóföldek kísérik utunkat. A tizedik állomáson megtudhatjuk, hogy milyen fák és bokrok alkotják az itteni erdőállományt. A tizenegyedik állomás már az erdőben van, ahol ennek lakóival ismerkedhetünk meg. Rövid sza-kasz után újabb útkereszteződéshez érünk. Itt előbb jobbra fordulunk, aztán néhány méter megtétele után balra. Ez az út az üdülőfaluba vezet vissza. Az utolsó állomás az erdő szélén az un. Várdombnál van. Itt a környező emberi települések történetéről és ennek nyomairól ol-vashatunk. Az aszfaltúton továbbsétálva juthatunk vissza a kiindulási pontunkhoz a Szittyó térre.

A Kiskunsági Nemzeti Park Magyarország má-sodik nemzeti parkjaként létesült 1975-ben. A nemzeti park működési területének jelentős része a Duna-Tisza közén található. A védett területeket tágas horizontú szikesek, hullámzó felszínű homokbuckavidékek, mocsarak, lápok, nedves rétek és a Tisza menti vadregényes árté-ri erdők és holtágak jellemzik.A nemzeti park igazgatóság kezelésébe tarto-zik kilenc különálló nemzeti parki egység, két tájvédelmi körzet, 18 természetvédelmi terület, valamint a törvény erejénél fogva védett (ex-lege) lápok és szikes tavak. A védett területek kiterjedése 116.000 hektár.

Az 1976 óta természetvédelmi oltalom alatt álló Szelidi-tó a Duna-völgy alföldi szakaszán, a Kalocsai-síkságon helyezkedik el. Az 5 km hosszúságú, átlag 3-4 méter mély tó a Dunából lefűződött jellegzetes morotvató, melynek igazi értéke a tóvíz sajátos sóösszetétele, valamint mikroszkopikus növény-és állatvilága. A környe-ző területeken értékes szike puszták, láp és mo-csárrétek találhatók. A tó több évtizede kedvelt fürdő- és hor-gászvíz, partján üdülőfalu létesült. A tó déli ol-dalában található az ún. Várdomb, mely jelen-tős régészeti lelőhely.

ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓKKEDVES LÁTOGATÓ!

Tanösvényeink színes információs táblákkal, rövid leírásokkal és magyarázó ábrákkal segí-tik egy-egy terület természeti és kultúrtörténeti értékeinek felfedezését. Mivel ezek a létesít-mények mindegyike természetvédelmi oltalom alatt álló területen található, ezért különösen fontos az itt élő növények és állatok, valamint egyéb természeti képződmények megóvása. Ennek érdekében kérjük, hogy vegye figyelembe az alábbiakat!

1. Csak a kijelölt útvonalakat használja!

2. Fokozottan védett területre belépni csak írásos engedéllyel, vagy szakvezetővel lehet.

3. A túra során keletkezett hulladékot vigye magával, és hulladékgyűjtőbe helyezze el.

4. A túrák során ne szedjen virágot, vagy ne szakítson le egyéb növényi részeket! Kerülje az állatvilág bárminemű zavarását!

5. Tüzet rakni csak a kijelölt helyeken szabad.

6. Kutyáját tartsa pórázon, mert ezzel megelőzhető az állatok zavarása, illetve önnek is több esélye lesz az állatvilág megfigyelésére.

KELLEMES IDŐTÖLTÉST KÍVÁNUNK!

KÉKMOSZAT TANÖSVÉNY

kekmoszat.indd 1kekmoszat.indd 1 2006.12.24. 12:26:372006.12.24. 12:26:37

Page 2: KÉKMOSZAT TANÖSVÉNY elhelyezett tábla a vízimadarak életébe …knp.nemzetipark.gov.hu/_user/browser/File/kekmoszat.pdf · 2009. 11. 18. · 10. Fák, bokrok 11. Erdei lakótelep

KÉKMOSZAT KÉKMOSZAT TANÖSVÉNYTANÖSVÉNY

TUDÁSPRÓBA

Kedves tanulni vágyó! Ha végigsétálsz a tanösvényen és elolvasod a tájékoztató táblákon található szöveget, köny-nyedén megoldhatod a feladatokat. Jó szórakozást!

1. Hogyan keletkezett a Szelidi-tó? Karikázd be a helyes ábra betűjelét!

2. Hogyan került a tó vizébe só? Karikázd be a helyes válasz betűjelét! a. A talajvízből. b. Folyó mosta bele. c. A lehulló csapadékkal.

3. Mi okozta a tóvíz sótartalmának jelentős csökkenését? Karikázd be a helyes válasz betűjelét!

a. A lehulló csapadék felhígította a vizet. b. Mesterséges vízpótlás következtében. c. A sós víz elpárolgott.

4. Hogyan lehet megóvni a tó jellegzetes plankton-világát? Karikázd be a helyes válasz betűjelét!

a. Algaevő halfajok telepítésével. b. A tóvíz sótartalmának csökkentésével. c. A víz szikes jellegének megóvásával.

5. Melyik madarunk népi neve a vakvarjú? ………………………..

6. Mely állatnak melyik a lábnyoma? Írd a megfelelő betűt a megfelelő nyom képe alá!

a. sün b. őz c. róka

Cím: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság6000 Kecskemét, Liszt F. u. 19.

Tel.: 76/482-611e-mail: [email protected]

honlap: http://knp.nemzetipark.gov.hu, www.knp.hu

Impresszum: Szöveg: Borosné Szabó Ágnes, Szabóné Ronkó Erzsébet Grafika: Illés Zoltán Felelős kiadó: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Nyomda: Planéta Nyomda Kft.

Készült a Bács-Kiskun Megyei Környezetvédelmi Alapítvány támogatásával

2006. A Kiskunsági Nemzeti Park tanösvényei

Szelidi-tó Természetvédelmi Terület

1. 2. 3.

a.b.

c.

kekmoszat.indd 2kekmoszat.indd 2 2006.12.24. 12:26:372006.12.24. 12:26:37