- Szerinted lehet-e ebből

- :…. ez?

Big colour cahanging card trick- Mit láttál a filmen?- Láttál-e változást?- Hány változást láttál?

3x nézted végig a kisfilmet, ahhoz, hogy észrevegyél X változást az 5-ből. Egy vevő a legritkább estben ad neked ennyi esélyt! Törekedj hát arra, hogy mindent jó mérj föl! Ehhez éles szem, nyitottság, érdeklődés, és a megfelelő tapasztalatok szükségesek! Mi segítünk, hogy ezeket képes legyél fejleszteni! Hogyan? 3 hét múlva megtudod! Üdvözlünk a KLUDI Akadémiában! :D

Ezt a részt figyelmesen olvasd el, mert később tesztkérdések várhatók! Tanuljunk együtt, fejlődjünk a hatékonyabb, és könnyebb munkavégzés felé (Ez a későbbiekben nyereményeket is tartogat neked! )

A megismerési folyamatok: Érzékelés , észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás.

Érzékelés: a külvilág ingereinek felfogása.

Észlelés: az észlelés az információk agykéregbe jutásával kezdődik, amikor a különböző érzékleti benyomásokat szervezzük, értelmezzük, azoknak jelentést tulajdonítunk. Ha ÉSZREVESSZÜK!.ÉS a MEGFELELŐ JELENTÉST TULAJDONÍTJUK!

Az érzékelés, észlelés folyamatának elkülönítése jól szemléltethető a kétértelmű ábrákkal (ugyanazt a fizikai ingert kétféleképpen is észlelhetünk, azaz értelmezhetünk), vagy az optikai csalódásokkal, amikor az észlelés (az értelmezés, jelentés) nem felel meg az inger fizikai tulajdonságainak

Sok olyan helyzet van, amikor az agyunk tudja, hogy át van verve, mivel a két egymásnak ellentmondó inger közül helyesen választja ki, hogy melyik a valótlan. Ld. A lenti ábrákat!

De ez néha nem is olyan egyértelmű!

Az észlelés funkciói, észlelési képességek

a) a tárgyak elkülönítése, kiemelése az ingermezőből, ebben segít:b) térbeli helyzet észlelése (hol van, milyen távolságra van), ehhez szükséges:

mozgásészlelés (észleljük a tárgyak, ingerek elmozdulását)c) ingerek felismerése (értelmezés, jelentéstulajdonítás), ehhez szükséges:

tárgyak tulajdonságainak észlelése, pl. formaészlelés: a részletek, a részletek és az egész tárgy viszonyának pontos észlelése, színészlelés, nagyságészlelés

előzetes ismeretek, tapasztalatok, azaz a sémák előhívása, az érzékleti benyomás és sémáink összevetése — az észlelő személy aktuális beállítódása, érdeklődése, szükségletei is befolyásolják, hogy éppen hogyan értelmezi az adott ingerhalmazt

d) észlelési állandóságok: annak észlelése, hogy a környezet megváltozása ellenére bizonyos tulajdonságok (alak, szín, nagyság, hely) állandóak, változatlanok maradnak

Mi a különös az ábrán? Hány fekete pontot látsz?

Mi a furcsa a lenti ábrákban?

1.) oszlopok lábai …2.) elefánt lábai …3.) Obama fejek is normálisnak tűnnek elsőre, de valami még sincs rendben!4.) Obama fejeket, ha megfordítjuk, derül ki, hogy az agyunk nem elég alaposan rögzít. Csupán azt

látjuk, amit az agyunk szimbólumként látni vél, ami már korábban leképeződött.

Egy kiváló holland grafikus művész, Escher akinek ilyen különös grafikái vannak,

Mi a különös az alábbi ábrákon?

Magyar grafikusunk is van a témában, aki fantasztikusakat alkot! Vajon milyen többlet információt tartalmaz az alábbi kép?

Ha egy fém gúlát a kép egy adott pontjára helyezünk, akkor kirajzolódik a képből egy arc, ami visszatükröződik…. Kossuth!

Vannak ilyen utcafestmények is, amelyeknek a különlegessége, hogy csak egy azon pontból érzékelhető a teljes ábra:

De picit arrébb menve már nem is látható

Kedves Kollégák! Találjátok meg azt a pontot, ahonnan a legtöbbet lehet megtapasztalni az adott értékesítési helyzetből! Ahonnan kirajzolódik a teljes kép, nem csak némi paca! ÉS FIGYELJETEK MINDEN RÉSZLETRE!

A figyelem fogalma

A figyelem szelektív, kiemelő folyamat, az észlelés összpontosítása, amelynek következtében az ingerek egy korlátozott köre hangsúlyosabban tudatosul.

A figyelem fajtái

spontán (önkéntelen) figyelem és szándékos (akaratlagos) figyelem

A figyelem szelektivitása

Hogyan választjuk ki, hogy mire figyelünk és mire nem?

a) spontán, önkéntelen figyelem - Mi ez? reflex a spontán figyelmet kiváltó ingerek jellemzői (erős, szokatlan, mozgó, hirtelen változó,

biológiailag jelentős) a felszólító jelleggel rendelkező ingerek és az észlelő beállítódása (érdeklődés, elvárások,

szükségletek szerepe)b) szándékos figyelem – akaratlagos odafordulás, tudatos választás

Tökéletes-e a szűrés? Feldolgozzuk-e a nem figyelt ingereket, információkat is?

Nem mindent vagy semmit jellegű a szűrés, a fontos információt akkor is feldolgozzuk, ha nem figyelünk rá szándékosan. (pl. sajátnév-hatás)

Megosztott figyelem — Tudunk-e egyszerre több tevékenységet végezni?

- figyelmi kapacitás modellje: mindig egy adott figyelmi kapacitással rendelkezünk (ennek mennyisége pl. függ aktuális állapotunktól is!), ezt tudjuk megosztani tevékenységek között

- automatikus és kontrollált cselekvések: vannak olyan tevékenységek, amelyeket automatikusan tudunk végezni, nem igényelnek tudatos figyelmi erőfeszítést (automatikus cselekvések) ill. vannak olyan tevékenységek, amelyek nagy figyelmi erőfeszítést, odafordulást igényelnek (kontrollált cselekvések) — A gyakorlás, tapasztalás révén a kontrollált cselekvések automatikussá válhatnak. (pl. autóvezetés, gépírás, annak megtanulása révén)

A szándékos, akaratlagos figyelem tulajdonságai1

a) figyelem terjedelme: hányféle ingert tudunk egyszerre megragadni, befogni a figyelmünkkelb) figyelem tartóssága: mennyi ideig tudunk kitartóan, megszakítás nélkül egy dologra figyelnic) figyelem megosztása: hányféle, figyelmet kívánó tevékenységet tudunk végezni egyidejűlegd) figyelem átvitele: mennyire könnyű vagy nehéz átirányítani a figyelmünket egyik dologról a

másikra

A szándékos figyelem ezen tulajdonságai az életkor előrehaladtával sokat fejlődnek.

1 Atkinson, R.L. és mtsai: Pszichológia. Osiris, Bp. 1999.4. fejezet – Érzékelés 5. fejezet – Észlelés 8. fejezet – Emlékezés

- Bernáth László – Révész György (szerk.) : A pszichológia alapjai. Tertia, Bp. 1997.4. Az alaklélektani iskola. 43–47. o.8. Érzékelés, észlelés. 89–106. o.9. fejezet – A figyelem (107–112. o.)10. fejezet – Az emlékezet (113–124. o.)