Kémia

7-8. évfolyam

Célok és feladatok:

Az általános iskolai kémia tanítás célja, hogy elsajátíttassa a tanulókkal a különféle

anyagok alapvető tulajdonságait, változásait, átalakulását, vagyis a legfontosabb kémiai

tényeket, jelenségeket, folyamatokat, összefüggéseket, szabályokat, elveket, törvényeket.

Az anyag sokféleségének bemutatása az anyagi tulajdonságok, az anyagok között

lejátszódó reakciók szempontjából.

Megalapozza a korszerű, környezetbarát szemlélet elsajátítását és hozzájárul a

környezetünkkel szembeni felelős magatartás kialakulásához.

A kémia oktatás célja olyan élményszerű, használható, gyakorlati tudás elsajátítása, és

alkalmazásának kifejlesztése, amely segít eligazodni a mindennapi életben felmerülő

kémiai jellegű problémákban. El kell érni, hogy a tanulók megismerkedjenek, elmélyítsék

és használják a kémiai jelrendszert és szaknyelvet, felismerjék az egyes

természettudományok kapcsolatait egymással és a társadalomtudományokkal.

Hangsúlyozni kell, hogy az egységes természet különböző szempontok szerint történő

vizsgálata vezetett a kémia önálló tudományként való megjelenéséhez.

A kémia tananyag szorosan kapcsolódjon a többi tantárgy oktatásához. Az élményszerű

tanulást a jól megtervezett kémiai kísérletek és a modellezés biztosítja. A kísérletek

legyenek látványosak, de egyszerűek. A tapasztalatok elemzése, következtetések

megfogalmazása a tanulók aktív tevékenysége révén valósuljon meg, lehetőség van a

problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére.

A periódusos rendszer alapja az atomok felépítése, ennek alapján könnyű a tájékozódás

az egyszerűbb elemek tulajdonságai között. Az anyagok és tulajdonságaik egy részét a

fogalom és az alkalmazás szintjén ismerjék meg. Értsék a szerkezet, tulajdonság és a

felhasználás közötti összefüggéseket.

Ismerjék meg a háztartásban elterjedten használt vegyszereket, ezek élettani hatását és

szakszerű, balesetmentes használatát. Beszélni kell a tápanyagokról, mérgekről,

kábítószerekről és ezek káros hatásáról, a dohányzásról. Fel kell hívni a tanulók figyelmét

az egészségkárosító anyagok használatának veszélyeire, az egészséges életmódra

nevelésre, a környezetvédelem fontosságára, és a megszerzett ismeretek alapján

tudatosítsuk bennük, hogy ők maguk is sokat tehetnek a környezetük, egészségük

védelméért.

A kémiatanulás során szerzett ismeretanyag és szemléletmód járuljon hozzá a tanulók

egységes természetszemléletének kialakulásához, a természettudományos világkép

formálásához, a természettudományok iránti érdeklődés felkeltéséhez.

Fejlesztési feladatok:

Ismeretszerzési, -feldolgozási és alkalmazási képességek:

♦ A tanulók ismerjék meg a kísérletezéshez szükséges anyagok és

eszközök szakszerű, balesetmentes használatát.

♦ Méréseik és egyszerű számítási feladatok során gyakorolják a

tanult mértékegységek használatát, tudják alkalmazni azok törtrészeit és többszöröseit.

♦ A molekulák térbeli viszonyainak vizsgálatához használjanak

modelleket.

♦ Szerezzenek gyakorlatot az információkutatásban,

lényegkiemelésben, rendszerezésben.

♦ Legyenek képesek a megadott szempontok alapján használni

lexikonokat, táblázatgyűjteményeket.

♦ Gyakorolják a táblázatok, diagramok, grafikonok, ábrák, rajzok

értelmezését, használatát.

♦ Állapítsanak meg összefüggéseket, vonjanak le

következtetéseket, általánosítsanak, legyenek képesek önálló megállapításokat tenni a

rendelkezésükre álló információ alapján.

♦ A kémia jelentőségének felismerése a környezet védelmében.

Tájékozottság az anyagról:

♦ A tanulók világképének fejlődése az anyag szerkezetéről kialakult

kép alapján.

♦ Ismerjék meg a tanulók a környezetükben előforduló

legfontosabb anyagok részecskeszintű szerkezetét, a szerkezetből következő

tulajdonságait.

♦ A tápanyagok szerepe, értéke, a táplálkozás egészségmegőrző

lehetősége, és az egészséges étkezési szokások kialakítása.

♦ Az egészséges életmódra nevelés.

♦ Az egészségkárosító anyagok bemutatása – pl. nikotin, alkohol,

kábítószer.

Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek:

♦ A részecskékről tanult ismeretek szintjén alakuljon ki a

tanulóknak elképzelése az atomon belüli méretarányokról.

♦ Kémiatörténeti ismeretek bővítése. Kiemelkedő kémikusok

munkássága, kísérleteik, felfedezéseik.

♦ Az általános iskolai tanulmányok végén a tanulók tudják, hogy az

anyagi világ egységes a felépítő részecskék szempontjából.

Belépő tevékenységformák:

♦ A kísérletek, jelenségek, változások bemutatásával,

érzékeltetésével az intellektuális képességek fejlesztése történik (figyelem, emlékezet,

képzelőerő, elemző képesség, stb.)

♦ A tapasztalatszerzés során a beszélgetés, a vita módszerének

alkalmazásával a szóbeli kifejező képesség, elemző képesség valósul meg.

♦ A megfigyelések rögzítésével az írásbeli kifejező képességek

fejlesztése.

♦ Fogalomalkotás során a problémamegoldó képesség fejlesztése.

♦ Fogalmak, elvek, szabályok, törvények definiálásával,

összefüggések kifejtésével a kémiai anyagok tulajdonságainak ismertetésével a verbális

képességek fejlesztése történik. (beszédkészség, olvasási készség, a kémiai szaknyelv

helyes használata, helyesírása)

♦ A konkrét fogalom kiterjesztésével, szabályok, összefüggések

általános megfogalmazásával, rendszerbefoglalásával az absztraháló, rendszerező

képesség fejlesztése.

♦ Számítási feladatok megoldásával a problémamegértő, - megoldó

képesség, logikai képesség fejlesztése.

♦ Alapvető laboratóriumi műveletek végzésével, modellezésével a

manuális képességek fejlesztése.

7. évfolyam

Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 74 óra

Célok:

♦ A tanulók érdeklődésének felkeltése a kémiai ismeretek,

tevékenységek, megismerési módszerek iránt.

♦ A mindennapi életből ismert legfontosabb anyagok tulajdonságainak

bemutatása.

♦ Az anyagszerkezeti ismeretek megalapozása.

♦ Az anyagok és változások rendszerezésének elsajátítása, ezzel a

gondolkodási képesség fejlesztése.

♦ A környezetet károsító szennyezőanyagok megismertetése,

hozzájárulás a környezettel szembeni személyes felelősség kialakításához.

Követelmények:

♦ Ismerje a tanult alapfogalmakat, tudja azok meghatározását.

♦ Ismerje az anyag részecskeszerkezetét, az elemi részecskék,

valamint az atom, a molekula és az ion jellemző tulajdonságait.

♦ Tudja csoportosítani az anyagokat.

♦ Tudja megkülönböztetni az anyag fizikai és kémiai változásait.

♦ Tudja csoportosítani a kémiai reakciókat.

♦ Ismerje a periódusos rendszer első húsz elemének vegyjelét, a tanult

molekulák és ionok képletét.

♦ Ismerje a kémiai jelek mennyiségi jelentését.

♦ Tudjon megoldani egyszerű számítási feladatokat.

♦ Legyen tisztában a környezetet veszélyeztető hatásokkal, ismerje

azok csökkentésének, illetve elhárításának lehetőségeit.

♦ Ismerje az egyszerű laboratóriumi eszközöket.

♦ Legyen képes megadott utasítás alapján egyszerű kísérletet

végrehajtani.

♦ Tudja értelmezni a különböző háztartási vegyszerek használati

utasításait.

♦ Tudja kémiai ismereteit szabatosan néhány mondatban elmondani,

vagy leírni.

♦ Tudja a jelenségek vizsgálata során szerzett tapasztalatait,

megfigyeléseit szóban, vagy írásban rögzíteni.

♦ Tudja az iskolai könyvtár ismeretterjesztő könyveit és folyóiratait

ismereteinek kiegészítésére használni.

Témakörök:

1. Bevezetés 3 óra

2. Mindennapi anyagaink 20 óra

3. Atomok és elemek 12 óra

4. Elemek és vegyületek 18 óra

5. Kémiai reakciók 16 óra

6. Év végi ismétlés, rendszerezés 5 óra

Összesen: 74 óra

1. Bevezetés

Tartalom:

A kémia tárgya

Balesetvédelmi rendszabályok

Fejlesztési feladatok:

− Ismerje a kémia tanulás módszereit, a tankönyv jelrendszerét,

felépítését, tudja használni a taneszközeit.

− Ismerje a vegyszerek élettani és környezeti hatásainak

nemzetközi jeleit.

− Ismerje az egyszerű laboratóriumi eszközöket.

2. Mindennapi anyagaink

Tartalom:

− Az anyag részecske szerkezete, halmazállapotai,

halmazállapot-változások.

− Fizikai és kémiai tulajdonság, fizikai és kémiai változás.

− A levegő összetevői és szennyeződései.

− Az égés, az égés feltétele, tűzoltás.

− A természetes vizek, desztillált víz, a víz szennyeződései.

− Oldódás, oldhatóság. Az oldatok tömegszázalékos

összetétele.

− Egyszerű szétválasztási műveletek: ülepítés, szűrés, bepárlás,

kristályosítás.

− A hidrogén égése, a víz bontása.

− Egyszerű és összetett anyag: elem, vegyület, keverék, oldat.

− Egyesülés, bomlás.

− Összefoglalás, gyakorlás, számonkérés.

Fejlesztési feladatok:

− Lássa be az anyag részecske-szerkezetét, és ez alapján tudja

értelmezni a halmazállapotokat és azok változásait.

− Értse, hogy a természet egységes egész, csupán az

anyagvizsgálati szempontja változik.

− Tudjon különbséget tenni az anyag, tulajdonság és változás

között.

− Tájékozódjon a levegő és a vízszennyezés napi problémáiról,

tudja értelmezni a határértékeket és az aktuális szennyezettség adatokat. Tudatosan

törekedjék saját környezetében a szennyezettség csökkentésére. Ismerje a takarékos

víz- és energiahasználat szabályait, értse ennek jelentőségét.

− Ismerje a tűzoltás alapvető szabályait.

− Tudjon adott összetételű oldatot készíteni, értse, hogy a

hígítással és töményítéssel hogyan változik az oldat összetétele. Tudja értelmezni a

háztartásban, illetve a növényvédelemben használatos oldatok elkészítésének receptjét.

− Az anyagi változások során tapasztalt jelenségeket tudja

pontosan megfigyelni, tapasztalatait tudja elmondani, írásban rögzíteni.

− Tudja az adott témakörben szabatosan használni a kémiai

szaknyelvet.

3. Atomok és elemek

Tartalom:

− Az atom, az elem és a vegyjel.

− Az anyagmennyiség mértékegysége, a mól. A vegyjel

mennyiségi jelentése a moláris tömeg.

− Az atom felépítése, elemi részecskék, proton, neutron,

elektron.

− Az elektronburok szerkezete, vegyértékelektronok, nemesgáz-

szerkezet.

− A periódusos rendszer felépítése, és adatainak atomszerkezeti

értelmezése.

− Összefoglalás, gyakorlás, számonkérés.

Fejlesztési feladatok:

− Ismerje az anyag szerkezetével kapcsolatos ismeretek

fejlődésének történetét, a modellalkotás jelentőségét.

− Legyen képe az atom és az atommag méret és

tömegviszonyairól.

− Tudja alkalmazni a periódusos rendszer és az atomszerkezet

összefüggéseit: a periódusos rendszer adatai alapján tudja megállapítani az első húsz

elem atomjának összetételét, felépítését, elektronhéjainak és vegyértékelektronjainak

számát.

− Tudjon egyszerű számításokat végezni a moláris tömeggel

kapcsolatban.

− Tudja az adott témakörben szabatosan használni a kémiai

szaknyelvet.

− Tájékozódjon a könyvtárban Dalton, Mengyelejev, Berzelius,

Bohr, Rutherford, Chadwick, A Curie-házaspár, Thomson munkásságáról, legyen

képes erről néhány mondatos kiselőadást tartani.

4. Elemek és vegyületek

Tartalom:

− Molekulák, képlet, a képlet mennyiségi jelentései.

− Azonos atomokból felépülő molekulák. A hidrogén, az

oxigén, a klór, a nitrogén néhány fontos tulajdonsága, molekulájuk szerkezete, képlete.

− Különböző atomokból felépülő molekulák. A hidrogén-klorid,

a víz, a szén-dioxid, az ammónia néhány fontos tulajdonsága, molekulájuk szerkezete,

képlete.

− A molekulák szilárd halmaza: a molekula kristály.

− Kémiai kötések, kristályrácsok.

− Ionok keletkezése atomokból. Ionvegyületek, ionkristály.

− Összefoglalás, rendszerezés, gyakorlás, számonkérés.

Fejlesztési feladatok:

− Ismerje és tudja összeállítani, valamint tudja elemezni a tanult

anyagok molekuláinak modelljét. Értse a modell és a valóság kapcsolatát.

− Lásson összefüggést az anyagok szerkezete és tulajdonságai

között.

− Tudja kikeresni táblázatokból és értelmezni az elemek fizikai

tulajdonságára vonatkozó adatokat (op, fp, sűrűség, stb.).

− Az anyagok tulajdonságai alapján tudjon következtetni

felhasználásukra.

− Tudjon az atomok periódusos rendszerbeli helye alapján

következtetni ionná alakulásuk módjára. Legyen képes megadott ionokból álló

ionvegyület képletét megszerkeszteni, tudja kiszámítani a molekulából, illetve az

ionokból álló anyag moláris tömegét.

− Az anyagi változások során tapasztalt jelenségeket tudja

pontosan megfigyelni, tapasztalatait tudja írásban rögzíteni.

− Tudja az adott témakörben szabatosan használni a kémiai

szaknyelvet.

5. Kémiai reakciók

Tartalom:

− A kémiai reakció. A tömegmegmaradás törvénye. A kémiai

reakció energiaváltozásai: exoterm és endoterm reakciók. A kémiai egyenlet. A kémiai

egyenlet mennyiségi jelentései.

− Kémiai számítások a kémiai egyenlet mennyiségi jelentése

alapján.

− A kémiai reakciók csoportosítása: oxidáció, redukció,

redoxireakció; sav-bázis reakció, közömbösítés.

− Savak és bázisok, kémhatás. A pH-skála használata.

− Összetett ionok: oxóniumion, hidroxidion, ammóniumion.

Fejlesztési feladatok:

− Legyen képes a kémiai egyenletírás szabályainak

ismereteiben egyszerű kémiai egyenleteket szerkeszteni.

− Tudjon egyszerűszámítási feladatokat elvégezni.

− Ismerje a témakörhöz tartozó kémiai fogalmak köznapi és

tudományos tartalmát (oxidáció, redukció, sav, bázis).

− Tudja egyszerű vizsgálattal megállapítani adott oldat

kémhatását.

− Ismerje az oldatok kémhatásának a szerepét a természetben és

a mindennapi életben.

− Ismerje a pH-skálát, tudjon gyorstesztekkel pH-t mérni.

− A kémiai reakciók során tapasztalt jelenségeket tudja

pontosan megfigyelni, tapasztalatait tudja elmondani, írásban rögzíteni. Tudja az adott

témakörben szabatosan használni a kémiai szaknyelvet.

− Végezzen könyvtári gyűjtőmunkát Lomonoszov és Lavoisier

munkásságáról, tudjon erről élőszóban beszámolni.

− Tudja a nagy tudósok életét és a nagy felfedezéseket a

megfelelő történelmi korban elhelyezni.

A továbbhaladás feltételei:

A tanuló sorolja fel az atomot felépítő részecskéket, tudja, hogy a protonok és az

elektronok száma azonos a semleges atomban.

Alkalmazza a periódusos rendszerben való elhelyezkedés és az atom

protonszáma közti összefüggést.

Nevezze meg a tanult atomokat, ionokat, molekulákat és tudja felírni kémiai

jelüket.

Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására.

Ismerje fel a tanult anyagokat a tulajdonságaik alapján. Az elvégzett

tanulókísérleteket szóbeli utasítás alapján vagy leírás szakszerűen mutassa be.

Tudja, hogy a megismert anyagoknak mi a szerepük a mindennapi életben,

ismerje helyes alkalmazásukat, környezet és egészségkárosító hatásukat.

Ismerje az égés folyamatának lényegét, mindennapi jelentőségét, feltételeit,

veszélyeit, a helyes magatartásformát tűz esetén.

Társítson minél több hétköznapi példát a tanultakhoz.

Tegyen különbséget 1 db és 1 mol részecske tömege között.

8. évfolyam

Heti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 74 óra

Célok:

♦ A természettudományos gondolkodás fejlesztése.

♦ A szervetlen kémia körébe tartozó anyagok legfontosabb

tulajdonságainak megismerése.

♦ Az anyagszerkezeti ismeretek elmélyítése és alkalmazása.

♦ A kémia társadalmi szerepének és környezeti hatásainak

bemutatása a megismert anyagok példáin.

♦ Az általánosító és rendszerező-képesség fejlesztése.

♦ Természetbarát szemlélet és felelősségteljes magatartás

kialakítása a természettel és a környezettel szemben.

Követelmények:

A tanuló

♦ Ismerje az anyag szerkezetét.

♦ Ismerje a periódusos rendszer kiépülésének elvét, az elemek

rendszerezését.

♦ Ismerje a legfontosabb elemcsoportokat, az elemeket és

vegyületeiket.

♦ Ismerje a tanult anyagok jellemző tulajdonságait, előállítását,

szerepét és alkalmazásukat a mindennapi életben, az iparban és a gazdaságban.

♦ Sajátítsa el a tanult anyagok biztonságos felhasználásának

módját.

♦ Tudja értelmezni a megismert kémiai átalakulásokat.

♦ Szerezzen gyakorlatot a kémiai átalakulások jelölésében, a

reakcióegyenletek mennyiségi értelmezésében.

♦ Tudjon megoldani egyszerű számítási feladatokat.

♦ Legyen tisztában a környezetet veszélyeztető hatásokkal, ismerje

azok csökkentésének, illetve elhárításának lehetőségeit.

♦ Ismerje a társadalom növekvő energia igényét, a legfontosabb

energiaforrásokat és vegyipari eljárásokat, azok társadalmi és környezeti hatásait.

♦ Ismerje a tápanyagok összetételét, élettani szerepét, az

egészséges táplálkozás alapelveit.

♦ Tudja használni az egyszerű laboratóriumi eszközöket.

♦ Legyen képes megadott utasítás alapján egyszerű kísérleteket

végrehajtani.

♦ Tudja értelmezni a különböző háztartási vegyszerek használati

utasításait.

♦ Tudja kémiai ismereteit szabatosan néhány mondatban elmondani,

vagy leírni.

♦ Tudja a jelenségek vizsgálata során szerzett tapasztalatait,

megfigyeléseit szóban, vagy írásban rögzíteni.

♦ Tudja az iskolai könyvtár ismeretterjesztő könyveit és folyóiratait

ismereteinek kiegészítésére használni.

Témakörök:

1. Év eleji ismétlés, rendszerezés 8 óra

2. Nemfémes elemek és vegyületeik 20 óra

3. Fémes elemek és vegyületeik 18 óra

4. Hétköznapi kémia 23 óra

5. Év végi ismétlés, rendszerezés 5 óra

Összesen: 74 óra

1. Év eleji ismétlés

Tartalom:

− Az anyagok csoportosítása

− Kémiai részecskék

− Anyagi változások

Fejlesztési feladatok:

− Tudja ismereteit rendszerezni megadott szempontok alapján.

− Az egy témakörhöz tartozó fogalmak közötti logikai

kapcsolatokat tudja grafikusan felvázolni.

− Tudja szabatosan használni a kémiai szakkifejezéseket.

II. Nemesfémes elemek és vegyületek

Tartalom:

- A hidrogén és a víz.

- Halogénelemek. A klór, a hidrogén-klorid és a sósav. A savmaradék és a só.

- Az oxigén és az ózon.

- A kén, a kén-dioxid, a kén-trioxid és a kénsav.

- A nitrogén, az ammónia, a nitrogén oxidok és a salétromsav.

- A szén, az atomkristály. A szén-monoxid, a szén-dioxid és a szénsav.

- a szilícium, a szilícium-dioxid és a szilikátok, az üveg.

- Összefoglalás, gyakorlás, témazáró dolgozat.

Fejlesztési feladatok

- Tudja az anyagszerkezet tanulása során megszerzett ismereteit alkalmazni a

szervetlen anyagok témakörében.

- A szervetlen kémia teljes tárgyalása során keressen összefüggést az anyagok

szerkezete és tulajdonságai között, tudjon ebből nem tanult, de környezetében

előforduló anyagok tulajdonságira is következtetni.

- Tudjon végrehajtani egyszerű kísérleteket. Tudja lerajzolni a kísérlet végrehajtását.

- Tudja a kísérletek során tapasztalt jelenséget megfigyelni, a lényegest a

lényegtelentől megkülönböztetni.

- Tudja tapasztalatait szabatosan előadni vagy írásban rögzíteni

- Gyűjtsön adatokat, információkat a lakóhelyén előforduló levegő- és

vízszennyezésről, tudja ezeket értelmezni. Lássa saját felelősségét a környezet

megóvásában, tudja, hogy mit tehet szűkebb környezetében a károk enyhítése

érdekében.

- Tudja értelmezni a tanult anyagok környezeti hatásainak nemzetközi jeleit.

- Gyűjtsön adatokat Semmelweis Ignác és Irinyi János életéről és munkásságáról,

tudja ezt szóban előadni vagy írásban rögzíteni.

III. Fémes elemek és vegyületek

Tartalom:

- A fémes elemek tulajdonságai. A fémek szerkezete, a fémrács. A fémek redukáló

sora.

- A nátrium fontosabb vegyületei: a nátrium-hidroxid és a nátrium-klorid

- A kalcium és a magnézium. Fontosabb kalciumvegyületek: a kalcium-oxid,

kalcium-hidroxid, kalcium-karbonát. Vízkeménység, vízkő, vízlágyítás. A

műtrágyák.

- Az alumínium és a vas. A fémek előállítása. A fémek korróziója, ötvözetek.

- A cink, az arany, az ezüst és a réz.

Fejlesztési követelmények:

- Tudja alkalmazni az anyagszerkezet tanulása során megszerzett ismereteit a fémes

elemek témakörében.

- Lássa az összefüggést a fémes szerkezet és a fémek általános tulajdonságai között;

az anyag szerkezete alapján értse és tudja megmagyarázni a különbséget a fémes és

a nemfémes elemek között.

- Ismerje a műtrágyázás jelentőségét és a szakszerűtlen alkalmazásának

következményeit.

- Ismerje a víz keménységének gyakorlati jelentőségét, tudja azt gyorsteszttel mérni,

mérési eredményeit mindennapi tevékenységében felhasználni.

- Tájékozódjon a hazai vizek keménységének állapotáról grafikonok, táblázatok,

térképek alapján.

IV. Hétköznapi kémia

Tartalom:

- A szénvegyületek csoportosítása.

- Energiaforrások. Megújuló és meg nem újuló energiaforrások.

- Tápanyagok. A zsírok, szénhidrogének és a fehérjék. Telített – telítetlen

szénhidrogének. Alkoholok.

- Karbonsavak

- Vitaminok

- Építőanyagok

- Műanyagok

- Háztartási vegyszerek.

- Hulladékgazdálkodás a háztartásban.

Fejlesztési követelmények:

- Ismerje az energiatermelés környezeti hatását, és értse az energiatakarékosság

jelentőségét. Törekedjen az energiatakarékos felhasználására.

- Ismerje a tápanyagok összetételét, élettani hatását, az egészséges táplálkozás

alapelveit.

- Tudja szakszerűen, takarékosan és balesetmentesen használni a háztartásban

előforduló vegyszereket, ismerje azok élettani és környezeti hatását. Önmaga és a

környezet iránti felelősséggel használja a vegyi anyagokat.

- Tudja értelmezni a háztartási vegyszerek kezelési utasításait, ismerje hulladékként

való kezelésük módját.

- Tudja, mit jelent a szelektív hulladékgyűjtés, ismerjen módszereket a háztartási

hulladék mennyiségének csökkenésére. Tudja, hogy életmódja és vásárlási szokásai

is befolyásolják környezetének állapotát.

A továbbhaladás feltételei

A tanuló a tanult elemek helyét ismerje fel a periódusok rendszerben. Nevezze meg

a részletesen tanult elemeket, vegyületeket, írja fel kémiai jelüket, ismerje környezeti.

élettani hatásukat. Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására.

Értelmezze a kémiai reakció lényegét (kiindulási anyagok és termékek megadása) az

elvégzett kísérletek alapján. Sorolja be a megismert anyagokat a megfelelő

anyagcsoportokba, a kísérleti úton is megismert változásaikat, reakciókat a megfelelő

típusba. Társítson minél több hétköznapi példát a tanultakhoz. Leírás alapján mutassa be a

tanulókísérleteket, ezek során használja szakszerűen a laboratóriumi eszközöket. Tudja,

hogy a megismer anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje

helyes alkalmazásukat, környezet és egészségkárosító hatásukat. Érzékszervvel

megfigyelhető tulajdonságaik alapján azonosítsa a köznapi életben is fontos szervetlen

anyagokat. Használati utasítás alapján szakszerűen dolgozzon a háztartási vegyszerekkel, a

mindennapi életben használt oldalékokkal. Sorolja fel a természetes vizek összetevőit.

Ismerje fel az egészségét, a környezet épségét veszélyeztető jelenségeket, problémákat

saját környezetében. Sorolja fel a levegő és a természetes vizek szennyezéseit.

Ellenőrzés, értékelés

A tanulók értékelése:

1. Formái: - Tanulói tevékenység (megfigyelés, vizsgálódás, kísérletezés, mérés,

összehasonlítás, következtetés) megfigyelése alapján értékelni

- Szóbeli feleletek

- Írásbeli ellenőrzés

- Önálló megfigyelések, adatgyűjtések

2. Az értékelés alapelvei:

- legyen összhangban életkori sajátosságaival

- legyen összhangban tudásukkal

- érvényesüljön a fokozatosság elve

- ösztönző, nevelő hatású legyen

3. Szempontjai:

- Elsajátították-e a legfontosabb tényeket, fogalmakat, jeleket, képleteket,

egyenleteket, szabályokat, törvényeket?

- Felismeri-e a jelenségeket, változásokat, kölcsönható partnereket, kapcsolatokat?

- Tudnak-e válaszolni egyszerű ténykérdésekre?

- Felismerik-e hasonlóságokat és a különbözőségeket?

- Tudnak-e adott tulajdonság alapján csoportosítani. Csoportoknál felismerik-e a

halmazképző fogalmát?

- Miként tudnak megfigyeléseket, kísérleteket önállóan elvégezni, tapasztalataikról

beszámolni?

- Milyen szintű a feladatmegértő és megoldó képességük?

- Tudják-e ismereteiket alkalmazni?

A számonkérés, értékelés konkrét módjai:

a, írásbeli:

- a témákat átfogó feladatlapok

- kisebb egységek után mérések

- füzetvezetés

b, szóbeli:

- kisebb terjedelmű szóbeli felelet

- feladatok megoldása szakszerű magyarázatokkal

- kísérletelemzés

- kiselőadások készítése

c, manuális:

- kísérlet bemutatása

- modellkészítés

Az értékelés történhet szóban, illetve írásban.

Írásban: éremjeggyel, osztályzattal

kisebb jegyekkel, amelyek később „nagy” jegyre válthatók

írásos tanári dicséret vagy elmarasztalás

Minősítési lehetőségek: jeles – jó, közepes, elégséges, elégtelen

A minősítés követelménye:

91 % - 100 % = jeles

76 % - 90 % = jó

61 % - 75 % = közepes

41 % - 60 % = elégséges

0 % - 40 % = elégtelen

A kémia tantárgy oktatásához szükséges taneszközök:

- tankönyv, munkafüzet, ellenőrző feladatlapok, füzet, periódusos rendszer, kísérleti

eszközök, vegyszerek.

Modellek: pálcika és kalotta modell, kristályszerkezet, feladatgyűjtemények, lexikonok,

kémiatörténeti és ismeretterjesztő munkák, szak- és ismeretterjesztő folyóiratok.

A használandó tankönyvek, munkafüzetek:

Kecskés Andrásné – Rozgonyi Jánosné: Kémia 7.

Nemzeti Tankönyvkiadó 17. kiadás /tankönyv, munkafüzet, ellenőrző feladatlapok/

Kecskés Andrásné – Rozgonyi Jánosné: Kémia 8.

Nemzeti Tankönyvkiadó /tankönyv, munkafüzet, ellenőrző feladatlapok/

A jelenlegi raktári számok:

NT – 00707/2 és NT – 00807/2

A jelenleg is használt tankönyvek továbbra is használhatók, hiszen mindazt tartalmazzák,

amit a kerettanterv előír, sőt annál többet is.

A tantárgy oktatásához szükséges eszközök:Név Minimális darab Optimális darab

ACÉLHÁLÓ 1 1DÖRZSMOZSÁR 2 2A. DRÓTHÁLÓ 2 3ÁLLVÁNYCSIPESZ 2 5DIÓ 2 4ÁLLVÁNYKARIKA 1 3BOR HŐMÉRŐ 2 4CS. TÖLCSÉR 2 6DUGÓK KÜLÖNBÖZŐ MÉRET 2 5ERLENMEYER L. /500 cm3/ 5 15ERLENMEYER L. /200 cm3/ 5 8ERLENMEYER L. /100 cm3/ 5 8ÉGETŐKANÁL 3 5FACSIPESZ 1 3ÁLLÓLOMBIK 1000 cm3 3 10ÁLLÓLOMBIK 500 cm3 5 10ÁLLÓLOMBIK 250 cm3 5 10ÁLLÓLOMBIK 100 cm3 5 10FŐZŐPOHÁR 250 cm3 3 8FŐZŐPOHÁR 100 cm3 3 5FŐZŐPOHÁR 50 cm3 5 8FRAKCIONÁLÓ LOMBIK 1000 cm3 5 8FRAKCIONÁLÓ LOMBIK 500 cm3 1 2FRAKCIONÁLÓ LOMBIK 200 cm3 2 3GÁZFELFOGÓHENGER 3 8GÖMBLOMBIK 1000 cm3 1 2GÖMBLOMBIK 200 cm3 2 3GUMICSŐ 5 m 10 mGUMIKESZTYŰ 1 2VÍZBONTÓ K. 1 1KÉMCSŐ 50 100KÉMCSŐ ÁLLVÁNY 3 6KÉMCSŐ KEFE 2 4KÉS /SZIKE/ 1 1TÁRA-MÉRLEG-SÚLY 1 1KRISTÁLYOSÍTÓ CSÉSZE 1 3MÉRŐHENGER 500 cm3 5 8MÉRŐHENGER 100 cm3 6 10MÉRŐLOMBIK 500 cm3 2 4MÉRŐLOMBIK 100 cm3 2 4CSIPESZ 2 4OLDASCSÖVES KÉMCSŐ 2 5OLLÓ 1 2ÓRAÜVEG 10 20PIPETTA /50, 10 cm3/ 10 15

PORCELÁN TÁL 1 2VEGYSZERKANÁL 5 10SZŰRŐPAPÍR 10 ív 20 ívTÁLCA 3 5ÜVEGCSŐ 10 15TÉGELYFOGÓCSIPESZ 3 5ÜVEGBOT 2 5ÜVEGKÁD 1 2ÜVEGLAP 2 5ÜVEGTÖLCSÉR 5 10VASÁLLVÁNY 2 5VASHÁROMLÁB 2 6