Kockert MTA 2013. - nytud.huA kockázatértékelés elemei, folyamata _____5 ... Gazdasági adminisztráció 6 „C” Egyéb adminisztráció 5 „D” Könyvtáros 2 „C”

1

MUNKAHELYI KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

Jelen utasítással hatályba léptetem az

MTA Nyelvtudományi Intézet

MUNKAHELYI KOCKÁZATÉRTÉKELÉSÉT.

Készült: 1 példányban

Érvénybelépésének ideje: 2013. 05. 21.

Érvényes: visszavonásig

Készítette: Jóváhagyta:

Aláírás: Aláírás:

Horváth József Dr. Kenesei István

Global Safety Kft. Igazgató

Munka-tűzvédelmi Tanácsadó MTA Nyelvtudományi Intézet

Foglalkozás-egészségügyi orvos

2

TARTALOMJEGYZÉK

1. A KOCKÁZATÉRTÉKELÉSE SZEMPONTJÁBÓL SZÜKSÉGES ADATOK ______________________________ 3

2. BEVEZETÉS _______________________________________________________________________ 4

2.1. A kockázatértékelés célja _________________________________________________________ 4

2.2. A kockázatértékelés elemei, folyamata _______________________________________________ 5

2.3. A kockázatértékelés jogszabályi háttere ______________________________________________ 6

3. ÁLTALÁNOS LEÍRÁS, MUNKAKÖRÖNKÉNT FELMERÜLŐ EGÉSZSÉGKÁROSÍTÓ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK ____ 8

3.1. Munkakörök ___________________________________________________________________ 8

3.1.1. Kutató ______________________________________________________________________ 9

3.1.2. Gazdasági adminisztráció; egyéb adminisztráció/titkárság ______________________________ 13

3.1.3. Könyvtáros _________________________________________________________________ 17

3.1.4. Portás ___________________________________________________________________ 22

3.1.5. Takarító __________________________________________________________________ 26

3.1.6. Karbantartó _______________________________________________________________ 29

4. KÉMIAI KOCKÁZATÉRTÉKELÉS _______________________________________________________ 33

4.1. Az értékelésre vonatkozó megállapítások ____________________________________________ 33

4.2. Határértékek szerinti elemzés / Expozícióbecslés _______________________________________ 40

4.3. Összegző kvalitatív kockázatbecslés eredménye _______________________________________ 41

5. ÖSSZEGZÉS, JAVASLATOK __________________________________________________________ 42

3

1. A KOCKÁZATÉRTÉKELÉSE SZEMPONTJÁBÓL SZÜKSÉGES ADATOK 1. Intézmény neve: MTA Nyelvtudományi Intézet

2. Címe: 1068 Budapest, Benczúr u. 33.

3. Alkalmazottak száma: 112 fő

Munkakör Létszám (fő)

Fogl.-egészségügyi osztály

Kutató 90 „D” Gazdasági adminisztráció 6 „C” Egyéb adminisztráció 5 „D” Könyvtáros 2 „C” Portás 4 „D” Takarító 3 „C” Karbantartó 1 „C” Üzemeltetés vezető 1 „C”

Összesen: 112 fő 4. A foglalkozás - egészségügyi orvos neve, címe, elérhetősége:

Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömb

1125 Budapest, Kútvölgyi út 4.

Telefon: +36 (1) 325-1100

Fax: +36 (1) 201-7503

5. Kockázatértékelést készítette:

Horváth József

Global Safety Kft.

Bizonyítvány száma: PTI200172

4

2. BEVEZETÉS

Az Intézmény munkahelyi kockázatértékelésének elkészítésére azért került sor, mert a jelenleg hatályos

jogszabályok alapján már egyetlen, alkalmazotti jogviszonyban levő munkavállaló foglalkoztatása esetén a

munkáltató köteles a munkavállaló számára a munkavállaló(ka)t érő munkahelyi kockázatokat felmérni,

azokat értékelni és az emberi egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés biztosítása

érdekében intézkedéseket foganatosítani a kockázatok csökkentése érdekében.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény alapján jelen kockázatértékelési dokumentáció meglétét

és tartalmát a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság helyileg illetékes szerve,

valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat munkatársai ellenőrizhetik.

2.1. A kockázatértékelés célja A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 1998. január 1-től hatályos módosítása 54. §. (2)

bekezdése kimondja, hogy a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni

a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat.

A „kockázat” és értékelésének fogalma az Európai Unió alapvető munkavédelmi jogforrásából, a

munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések

bevezetéséről szóló 89/391/EGK irányelvből került át a magyar munkavédelmi szabályozásba.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. §-a szerint az egészséget nem veszélyeztető és

biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános

követelményeket:

a) a veszélyek elkerülése, ami azt jelenti, hogy olyan műszaki és technológiai megoldásokat kell

alkalmazni, amelyek nem okoznak veszélyt,

b) a nem elkerülhető veszélyek értékelése, miszerint a munkáltató köteles minőségileg, illetve

szükség esetén mennyiségileg is értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát

veszélyeztető kockázatokat annak érdekében, hogy a megelőzést szolgáló intézkedéseket meg

lehessen határozni,

c) a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése,

d) az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és

munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú vagy kötött ütemű

munkavégzés időtartamának mérsékelésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő

beosztására,

e) a műszaki fejlődés eredményeinek, valamint a korszerűbb technológiai folyamatok alkalmazása,

amely nemcsak a munkavállalók munkakörnyezetének javítása miatt fontos, hanem a termelés

gazdaságossága és a színvonalának emelése érdekében is,

f) veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel, amennyiben ez lehetséges,

ha nem, akkor biztosítani kell a megfelelő védőeszközöket,

5

g) egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a

technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a

munkakörnyezeti tényezők hatására,

h) a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest, tekintettel az egyéni

védőeszközökkel kapcsolatos „emberi” vonatkozásokra, vagyis ha az egyéni védőeszköz viselése

kényelmetlen, vagy megterhelő, a munkavállaló nem fogja viselni,

i) a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása, ami azt jelenti, hogy a munkáltatónak a

megfelelő időben (munkába lépés előtt, technológiaváltáskor, stb.) és módon kell a

munkavállalókat kioktatni a helyes munkamódszerekre, és arra, hogy hogyan kell a

tevékenységet munkabalesetek, mérgezések bekövetkezése és foglalkozási megbetegedések

kialakulása nélkül végezni.

A munkáltató tehát köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók

egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre,

veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek

kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a

munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett

tevékenységbe.

A kockázatok értékelése szervesen összefügg a veszélyek megelőzésével, amelynek a kockázatok

felismerésén és értékelésén kell alapulnia. Ezért a kockázatértékelés a munkáltató munkavédelmi és

munkaegészségügyi tevékenységnek központi és alapvető meghatározó fontosságú eleme a veszélyek,

ártalmak megelőzésének alapja.

A kockázatértékelés célja tehát nem elvont, nem matematikai valószínűségeket vagy elméleti

összefüggéseket kell keresni, hanem megvizsgálja az adott munkahelyen, munkakörben a konkrét helyzetet,

veszélyeket, és annak alapján meghatározza a konkrét teendőket.

A kockázatértékelés fő célja tehát:

a kockázatok elhárítása, illetve minimálisra csökkentése,

a szükséges intézkedések meghatározása és fontossági szempontból történő rangsorolása.

2.2. A kockázatértékelés elemei, folyamata

A kockázatértékelés folyamatának tartalmilag legfontosabb elemei a következők. 1. Az adott munkahelyen, munkakörben fennálló, a munkavállaló egészségét, biztonságát veszélyeztető

kockázatok azonosítása,

2. A veszélyeztetettek azonosítása,

3. A kockázatok minőségi, illetve mennyiségi értékelése, szükség esetén mérési eredményekkel

alátámasztva,

4. A szükséges teendők meghatározása és intézkedések megtétele,

5. Az intézkedések eredményességének ellenőrzése és a kockázatértékelés rendszeres felülvizsgálata.

6

A veszélyek azonosítása a kockázatértékelés alapja. Első lépésként számba vesszük a kockázatértékelésbe

bevont összes munkahely, ezen belül a különböző munkakörök valamennyi munkafolyamatát, technológiáját,

munkaeszközeit és munkamódszereit.

A kockázatok minőségi és mennyiségi értékelésénél az alábbiakat vettük figyelembe:

Munkaeszközök, munkagépek balesetmentessége, az utóbbi évben előforduló munkahelyi

balesetek okai,

Fizikai kóroki tényezők: klímaviszonyok, helyi hőhatás (égés), zaj, megvilágítás, elektromos

áram, elektrosztatikus feltöltődés, rezgés okozta ártalmak,

Kémiai kóroki tényezők: veszélyes vegyi anyagok és készítmények felhasználása,

Biológiai kóroki tényezők (nyers hússal, tojással való érintkezés)

Ergonómiai és pszichoszociális kóroki tényezők: nehéz fizikai munka, kézi tehermozgatás,

egyhangú vagy túl intenzív munka.

Megvizsgáltuk, hogy az adott munkahelyi kockázati tényezőt milyen kollektív-műszaki védelemmel,

munkaszervezési intézkedéssel illetve egyéni védőeszközzel próbálta a munkáltató kiküszöbölni. A fenti

három védelmi intézkedés fontossági sorrendje meghatározó. Elsőként a kollektív-műszaki védelem a

legfontosabb, amely az esetleges kockázatot minden egyes munkavállaló és más személyek védelmét is

biztosítja. Amennyiben a műszaki védelem nem megoldható, munkaszervezési intézkedéseket kell

foganatosítani, amelyekkel azt kell elérni, hogy a veszély idején munkavállaló ne tartózkodjon pl. az adott

gép, munkaeszköz hatóterében. Végül, ha az előző két módszer nem alkalmazható, egyéni védőeszközökkel

kell a munkavállalók egészségének és biztonságának védelmét biztosítani, figyelembe véve azok emberi

szempontjait is (pl. a munkavállaló nem hordja a fültokot, mert kényelmetlennek érzi).

2.3. A kockázatértékelés jogszabályi háttere A kockázatértékelésről mindenekelőtt a fent részletezett, a munkavédelemről szóló, 1997. évi CII. és a 2001.

évi LXXVIII. törvénnyel módosított 1993. évi XCIII. törvény 54.§-a tesz említést.

További jogszabályok, amelyek a munkahelyi kockázatokról, valamint azok értékelésével kapcsolatban

általánosságban megemlítendők:

Munkavédelmi törvény végrehajtási rendeletei:

1. A végrehajtására kiadott és az 5/2010. (III.9.) SZMM rendelettel módosított 5/1993.(XII.26.) MüM

rendelet.

2. A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002.(II.8.) SzCsM-EüM

együttes rendelet.

3. A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és

egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet.

4. Az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 2/2002.(II.7.) SzCsM

rendelet.

7

5. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Kormány rendelet előírja, hogy

szervezett munkavégzés esetén foglalkozás-egészségügyi orvossal szerződést kell kötnie a

munkáltatónak, aki figyelemmel kíséri a munkavállalók munkahelyi expozícióit és azok hatásait az emberi

egészségre,

6. A munkaköri, szakmai illetve személyi higiénés alkalmassági orvosi vizsgálatról és annak

véleményezéséről szóló, 27/2000. (IX. 30.) EüM rendelettel módosított 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet

előírja az előzetes, időszakos, soron kívüli, valamint záróvizsgálatokra vonatkozó szabályokat,

7. A biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.)

EüM rendelet, amennyiben a munkahelyen előfordul biológiai kockázat,

8. Elsősorban hátsérülés kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági

követelményeiről szóló 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet, ahol nehéz terheket kell mozgatniuk a

munkavállalóknak

Kémiai biztonsági törvény és végrehajtási rendeletei:

1. 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról 19-21. §,

2. A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet 5-7. §,

3. A veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve

tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet.

8

3. ÁLTALÁNOS LEÍRÁS, MUNKAKÖRÖNKÉNT FELMERÜLŐ EGÉSZSÉGKÁROSÍTÓ

KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

A veszélyek számos tényezőből adódhatnak, ezért a kockázatértékelés során a munkáltató felelősségi körébe

tartozó valamennyi vonatkozó tényezőt figyelembe kell venni. A munkahelyen fellépő veszélyek becslése és

értékelése az alábbi szempontok alapján történik munkakörnek megfelelően:

a.) Fiziológiai igénybevételek: túl intenzív vagy egyhangú munka, nagy koncentrációt igénylő munka,

b.) Hőhatás okozta kockázatok: égés vagy fagyás veszélye

c .) Mechanikai kockázatok: becsípődés, zúzódás, ütés, súlyosabb esetekben csonkolás

d .) Elektromossággal kapcsolatos biztonsági kockázatok: villamos berendezések használata, áramütés

veszélye

e .) Munka környezeti terhelésekből:

f.) Fizikai terhelések: nehéz fizikai munka, ergonómiai tényezők figyelembe vétele, kényszertesthelyzetek,

gerinc és hátsérülések kockázata.

g .) Pszichoszociális kóroki tényezők: túl nagy vagy túl kevés felelősségvállalás, konfliktushelyzetek

gyakorisága, hierarchizáltság, gyakori túlóra

h .) Gépek biztonsága (folyamatos érintésvédelmi ellenőrzés megléte és karban tartás esetén nincs kockázat)

3.1. Munkakörök

Az Intézmény területén jelenleg 112 fő áll alkalmazásban, a kockázatértékelés munkakörönként történik.

Munkakörök:

Kutató Gazdasági adminisztráció Egyéb adminisztráció Könyvtáros Portás Takarító Karbantartó Üzemeltetés vezető

9

3.1.1. Kutató

Munkabiztonsági elemzés és Kockázatértékelés Terület MTA Nyelvtudományi Intézet

Munkakör Kutató

Elemzés és értékelés időpontja 2013.05.hó

Következő kockázatértékelés elkészítésének tervezett időpontja: 2016.05.hó

Munkavégzéshez szükséges egyéni védőeszközök Munkavégzés során használatos vegyi anyagok

Munkakörnyezeti tényezők

Megnevezés Vizsgálati szabvány száma

Milyen folyamat során kötelező, mi ellen véd ?

Megnevezés Veszélyjel Zaj

Éleslátást biztosító védőszemüveg

Képernyő előtt végzett munka során biztosítja az éles látást, megelőzve a látásromlást.

- Határérték

Feladat 65 dB Szakirodalmi kutatás az adott szakterületen Publikációk írása Konferenciákon való részvétel Kurzusok megtartása hallgatók részére

Megvilágítás Ajánlott érték Használatos

munkaeszközök 200 lux Légsebesség Határérték

Számítógép 0,2 m/s

Hőmérséklet Határérték

Munkavégzés személyi feltételei Munkagépre irányuló ellenőrzések a munka megkezdése előtt és alatt

24 C (K) EH Foglalkozás egészségügyi szempontból alkalmas Munkavégzés

jellege/időtartama %-ban

- Álló Ülő X

Képesítési követelmények Vegyes Szakirányú felsőfokú végzettség Idegen nyelv ismerete Ebből ülés Ebből járás

80 % 20 %

10

Munkavégzéshez szükséges alapoktatások és gyakorisága

Munkavégzéshez szükséges szabályzatok és ismeret anyagok

Munkahely általános ergonómiai kockázata Egyéb szabályozások

Téma Gyakoriság Testrész Kockázati tényező

Előzetes munkavédelmi oktatás Belépéskor Munkavédelmi oktatási tematika Munkavédelmi szabályzat

Kéz / csukló Feszítés, markolás Dohányzás csak a kijelölt dohányzó helyen engedélyezett!

Ismételt munkavédelmi oktatás Munkakör változás, új technológia esetén, évente.

Váll feszítés

Rendkívüli munkavédelmi oktatás Rendkívüli esemény történésekor

- Hát, derék feszítés

Előzetes elméleti és gyakorlati tűzvédelmi oktatás

Belépéskor Tűzvédelmi oktatási tematika Tűzvédelmi szabályzat

Nyak feszítés

Ismételt elméleti és gyakorlati tűzvédelmi oktatás

Évente Láb Hajlítás, feszítés

Rendkívüli elméleti és gyakorlati tűzvédelmi oktatás

Rendkívüli tűzeset után

Szem Merev figyelés

Tűzriadó próba, vészhelyzeti oktatás

Évente Tűzriadó terv

EVE juttatási rend

Menekülési útvonal

Munkautasítás Munkavégzés során a veszélyeztetettek

Összesen 90 fő

11

Munkavégzés műveleti sorrendje Veszély típusa / azonosítás Veszély oka

A veszély elkerülésének

lehetősége

Veszélyek minőségi

értékelése

További intézkedés szükséges

Felelős

1 Szakirodalmi kutatás, publikáció megírása

1.1 Fizikai terhelés: ergonómiai kényszertesthelyzet: monoton természetellenes testtartás (görbített hát, lógó láb)

Helytelenül beállított munkaszék.

A szék magasságának , háttámla dőlésszögének a munkavállaló testméreteihez való állítása .A comb és a lábszár derékszöget zárjon be ülés közben .

III.D Nem szükséges. -

Helytelen tartása a fel és alkarnak.

A felkar és az alkar munkavégzés alatt lehetőleg derékszöget zárjon be.


Helytelen tartása a könyöknek illetve a csuklónak.

A könyököt derékszögben kell tartani valamint a felsőtest középmagassága alatt. A csuklókat egyenesen kell tartani.


Munkadarabok és munkaeszköz távoli elhelyezése.

A váll szintje feletti kinyúlásokat minimumra kell csökkenteni.


Helytelen tartása a vállnak.

Az ismétlődő feladatokat relaxált vállakkal és mintegy 90-fokban behajló könyökkel kell elvégezni.


Könyök vagy kartámasz használatának elmulasztása.

Használni kell az alkar támaszt vagy könyök támaszt. Az alkartámasz magasságát úgy kell beállítani, hogy a könyök derékszögben álljon miközben az alkartámaszon fekszik.


12

A munkaasztal és a munkaszék egymáshoz és a munkavállaló testméreteihez képest rosszul van beállítva.

A munkaasztal munkafelület magassága az elvégzett munkától és a munkavállaló testméretétől függően 77,5 cm – 107,5 cm között változtatható legyen. A munkafelület alatt helyet kell biztosítani a lábak és a lábfejek számára a munka asztal és a munkaszék megfelelő beállítása segítségével.


Monitor figyelése, szemromlás Nem megfelelő figyelési távolság, dőlés, reflexió, tükröződés, tisztaság.

Szabályos elhelyezés és használat

III.D A képernyős munkahelyen dolgozók szemészeti vizsgálata.

Munkáltató

Mozgástér mérete: ütés, feszülés

Nem megfelelően kialakított mozgástér.

Mozgástér megfelelő kialakítása.


1.2 Munkakörnyezeti terhelés: Klíma: megfázás, meleg munkahely, akklimatizáció

Nem megfelelően beállított klímaberendezés, a terek eltérő hőmérséklete

A klímaberendezés megfelelő beállítása


1.3 Világítás: vakítás, káprázat látásromlás

Túl erős vagy gyenge világítás

Megfelelő fényerősség biztosítása: világítótest telepítés, áthelyezés

IV.D Nem szükséges -

1.4 Áramütés veszély Sérült, hibás kábel A vezetékek kábelcsatornában történő elvezetése

II.A-II.B A vezetékek kábelcsatornában történő elvezetése.

1.5 Padozat: botlás, csúszás Kábelek nem megfelelő elvezetése

A vezetékek kábelcsatornában történő elvezetése, figyelmes közlekedés.

III.A-III.B A vezetékek kábelcsatornában történő elvezetése.

Munkáltató

2 Oktatása 2.1 Fokozott pszichés terhelés

Felelősség viselése emberekért. Hallgatókkal foglalkozás kötelezettsége konfliktusveszélyes helyzetben. Határidők betartása Oktatás, illetve

Pihenőidő biztosítása Munkaszervezés


13

vizsgáztatás során fokozott koncentráció

2.2 Pszichoszociális kóroki tényezők

Hierarchizáltság Foglalkoztatás bizonytalansága

Pihenőidő biztosítása

II.D Nem szükséges. -

3.1.2. Gazdasági adminisztráció; egyéb adminisztráció/titkárság; üzemeltetés vezető

Munkabiztonsági elemzés és Kockázatértékelés Terület Intézmény területe

Munkahely Adminisztráció, üzemeltetés








Éleslátást biztosító védőszemüveg

- Legalább napi 4 órás képernyős munkavégzés esetén

- Határérték

Feladatok 65 dB Pénzügyi, számviteli tevékenység Levelezések lebonyolítása, postázás Iratok, dokumentumok naprakész nyilvántartása Üzemeltetéssel kapcsolatos feladatok ellátása

Megvilágítás Ajánlott érték Használatos munkaeszközök

200 lux Légsebesség Határérték






14

- Álló Ülő X

Képesítési követelmények Vegyes Szakirányú középfokú vagy felsőfokú végzettség Ebből ülés Ebből járás

80 % 20 %



Munkahely általános ergonómiai kockázata Egyéb szabályozások Téma Gyakoriság Testrész Kockázati tényező


Kéz / csukló markolás Munkavégzés a munkáltató által meghatározott és biztosított munkaruházatban folyhat, amennyiben szabályzatban előírta

Ismételt munkavédelmi oktatás Munkakör változás, új technológia esetén.

Váll feszítés


- Hát, derék feszítés Dohányzás csak a kijelölt dohányzó helyen engedélyezett!



Nyak feszítés







EVE juttatási rend

Menekülési

útvonal Munkavégzés során a

veszélyeztetettek Munkautasítás

15

12 fő



lehetősége


értékelése


Felelős

1 Irodai munkavégzés, számítógép kezelése

1.1 Fizikai terhelés: ergonómiai kényszertesthelyzet: monoton természetellenes testtartás (görbített hát, lógó láb)


A szék magasságának , háttámla dőlésszögének a munkavállaló testméreteihez való állítása .A comb és a lábszár derékszöget zárjon be ülés közben .


Helytelen tartása a fel és alkarnak.

A felkar és az alkar munkavégzés alatt lehetőleg derékszöget zárjon be.











Könyök vagy kartámasz használatának

Használni kell az alkar támaszt vagy könyök támaszt. Az


16

elmulasztása. alkartámasz magasságát úgy kell beállítani, hogy a könyök derékszögben álljon miközben az alkartámaszon fekszik.


A munkaasztal munkafelület magassága az elvégzett munkától és a munkavállaló testméretétől függően 77,5 cm – 107,5 cm között változtatható legyen. A munkafelület alatt helyet kell biztosítani a lábak és a lábfejek számára a munka asztal és a munkaszék megfelelő beállítása segítségével.




III.D A képernyős munkahelyen dolgozók szemészeti vizsgálata.

Munkáltató





1.2 Munkakörnyezeti terhelés: Klíma: megfázás, meleg munkahely, akklimatizáció




1.3 Világítás: vakítás, káprázat látásromlás



III.D Nem szükséges -

1.4 Áramütés veszély Sérült, hibás kábel A vezetékek kábelcsatornában történő elvezetése

II.A-II.B A vezetékek kábelcsatornában történő elvezetése.

Munkáltató

1.5 Padozat: botlás, csúszás Kábelek nem megfelelő elvezetése


III.A-III.B A vezetékek kábelcsatornában történő elvezetése.

Munkáltató

17

2.1 Fokozott pszichés terhelés

Tartós figyelmet, nagy koncentrációt igénylő munka, figyelem megoszlás, időkényszer Felelősség viselése emberekért, anyagi javakért Túl kevés vagy túl sok információ a munkavégzés során Munkahelyi követelményeknek való folyamatos megfelelési kényszer

Pihenőidő biztosítása Megfelelő munkaszervezés Képességnek megfelelő feladatok kiosztása



Hierarchizáltság Foglakoztatási jogviszony bizonytalansága

Pihenőidő biztosítása II.D Nem szükséges. -

3.1.3. Könyvtáros


Munkahely Könyvtáros








- - Határérték Feladatok 65 dB Könyvkölcsönzés-, visszavétel lebonyolítása Könyvtár naprakész nyilvántartása Könyvek rendezése Könyvek selejtezése Tájékoztatás nyújtása a könyvtár dokumentumairól

Megvilágítás Ajánlott érték Használatos munkaeszközök

200 lux Légsebesség Határérték

18






- Álló Ülő

Képesítési követelmények Vegyes X Szakirányú felsőfokú végzettség

Idegen nyelv ismeret Ebből ülés Ebből járás

60 % 40 %



Munkahely általános ergonómiai kockázata Egyéb szabályozások

Téma Gyakoriság Testrész Kockázati tényező


Kéz / csukló Feszítés, markolás, emelés Azokon a munkaterületeken, ahol veszélyes anyaggal végzett munka folyik vagy veszélyes anyagot tárolnak, élelmiszer tárolása, fogyasztása tilos! Dohányzás csak a kijelölt dohányzó helyen lehetséges!

Ismételt munkavédelmi oktatás Munkakör változás esetén, illetve évente.

Váll Emelés, feszítés


- Hát, derék Emelés, feszítés



Nyak feszítés





Szem Merev figyelés



19

EVE juttatási rend

A vegyi anyagok biztonsági adatlapjai

Menekülési útvonal

Munkavégzés során a veszélyeztetettek

Munkautasítás Összesen 2 fő



lehetősége


értékelése


Felelős

1 Könyvtárosi feladatok ellátása

Fizikai terhelés, veszély: Végtagok, fej sérülése Létráról történő leesés Fokozott pszichikai terhelés

Helytelenül elhelyezett könyv leeshet Létra használata szükséges a könyvek felső polcokon történő elhelyezéséhez Konfliktusveszélyes helyzetek kezelése Felelősség a könyvállományért Túl egyhangú vagy túl

A könyveket az alsó élére állítva egymás mellé kell helyezni, könyvtámasz használata, ha szükséges. Ügyelni kell arra, hogy a létra stabilan álljon. Sérült létrát nem szabad használni, a hibáról értesíteni kell a felettest. A létrán csak egyesével lehet a létrafokon fel- vagy lelépni. Tilos leugrani a létráról, még a legalsó fokról sem szabad. Legalább egy kézzel kell kapaszkodni a létrára történő fel- vagy lelépéskor. Pihenő idő betartása Munkaszervezés, időpontok egyenletes elosztása minden

III. D II.A-III.A II.B-III.B III. D

Nem szükséges Nem szükséges Nem szükséges

- - -

20

Pszichoszociális terhelés

intenzív munka szellemi terhelést jelenthet Önállóan végzett munka, döntés képessége Egyéni felelősség a döntéshozásról A feladatok szervezési hiányossága, összehangolatlansága, tisztázatlansága vagy áttekinthetetlensége, Hierarchizáltság Foglalkoztatás bizonytalansága

munkahéten.

2

Nyilvántartás frissítése, számítógép használata

Fizikai terhelés: ergonómiai kényszertesthelyzet: monoton természetellenes testtartás (görbített hát, lógó láb)


A szék magasságának, háttámla dőlésszögének a munkavállaló testméreteihez való állítása. A comb és a lábszár derékszöget zárjon be ülés közben.











21


A munkafelület alatt helyet kell biztosítani a lábak és a lábfejek számára a munka asztal és a munkaszék megfelelő beállítása segítségével.









Munkakörnyezeti terhelés: Klíma: megfázás, meleg munkahely, akklimatizáció




Világítás: vakítás, káprázat látásromlás



IV.D Nem szükséges. -

Áramütés veszély Sérült, hibás kábel A vezetékek kábelcsatornában történő elvezetése

II.A-II.B Nem szükséges. -

Padozat: botlás, csúszás Kábelek nem megfelelő elvezetése


III.A-III.B Nem szükséges. -

Fokozott figyelem, szellemi terhelés

Szoftverek kezelése Lehetőleg magyar nyelvű szoftver használata


22

3.1.4. Portás


Munkahely Porta








- - - - - Határérték Feladatok 85 dB

- Az intézménybe érkezők fogadása, információval történő ellátása - Létesítmény őrzése, védelme, a rend biztonsági szempontból való

ellenőrzése.

Megvilágítás Ajánlott érték 200 lux Légsebesség Határérték 0,2 m/s

Használatos munkaeszközök



Gépjármű 24 C (K) EH (klimatikus tényezők miatt eltérhet)

Foglalkozás egészségügyi szempontból alkalmas Munkavégzés jellege/időtartama %-ban

Időszakos orvosi alkalmassági vizsgálat alapján alkalmas

Munkaeszközök rendszeres ellenőrzése műszakonként, illetve a munkafázis megkezdése előtt

- Álló

Ülő X

Képesítési követelmények Vegyes Legalább középfokú szakirányú végzettség Ebből ülés Ebből járás

23

80 % 20 %

Munkavégzés műveleti sorrendje

Veszély típusa / azonosítás Veszély oka


lehetősége


értékelése


Felelős

1

Gépjárművezetés 1.1 Változó klimatikus tényezők

Meleg időszakban kiszáradás veszélye.

Pihenőidő betartása Könnyen szellőző ruha viselete Védőital használata

III.A-III.B

Hőségriadó esetén védőital biztosítása

Munkáltató

Hideg időszakban meghűlés veszélye

Ügyelni kell a réteges öltözködésre. II.A-II.B Nem szükséges -

1.2 Csúszás, borulás veszélye közlekedés során

Klimatikus tényező is szerepet játszhat esős, havas időben, továbbá a figyelmetlen közlekedés is.

Figyelmes közlekedés Közlekedési szabályok betartása Gumiabroncs rendszeres vizsgálata Biztonsági öv hazsnálata

III.A-III.B

Rendszeres karbantartás

Munkáltató

1.3. Közlekedési baleset Karambol, koccanás Közlekedési szabályok betartása Éber, figyelmes közlekedés Biztonsági öv használata Pihenőidő betartása

III.A-III.B

Nem szükséges -

1.4 Ergonómiai tényezők: Kényszertesthelyzet, folyamatos ülés

Helytelenül beállított ülés. A szék háttámla dőlésszögének a munkavállaló testméreteihez való állítása. A comb és a kar enyhén legyen hajlítva.

III.D

Nem szükséges. -

A közút folyamatos figyelése Városon kívüli közlekedés során a monotonitás miatt lankadhat a figyelem, illetve elfárad a szem

Az úton minél távolabb kell tekinteni, időnként más pontra kell pillantani Pihenőidő betartása

IV.D

Nem szükséges. -

Fokozott figyelem, szellemi terhelés

Vezetés nagy távolságra, lassú forgalom vagy forgalmi dugók stresszhelyzetet okozhatnak

Pihenőidő betartása Tájékozódás az aktuális közlekedési helyzetről III.D

Nem szükséges. -

2 Fizikai támadás kockázata

2.1. Mechanikai veszély: Zúzódás, horzsolás, vágás,

A támadó(k) (elkövetők ügyfelek, szolgáltatást

A biztonsági őr képzés vagy tapasztalat az ilyen III.B Folyamatos

képzések. Munkáltató

24

igénybe vevő személyek stb.): számuk, fizikai tulajdonságaik, alkohol vagy drog általi befolyás fennállásának lehetősége, az agresszivitás és erőszak szintje, esetleges fegyverhasználat stb.

helyzetek kezelésében, a helyzetre adott reakciók, túlzott vagy kevés önbizalom stb.

3 Munkaszervezéssel kapcsolatos kockázatok

3.1. Egyedül végzett munka esetén

Támadás A biztonsági őr képzés vagy tapasztalat az ilyen helyzetek kezelésében, a helyzetre adott reakciók, túlzott vagy kevés önbizalom stb.

II.B

Folyamatos képzések.

Munkáltató

Baleset vagy rosszullét, melynek esetében azonnali segítség igénybevétele szükséges.

III.A II.B

Vészhelyzetek, előre nem látható körülmények és fizikai támadások, amennyiben a munkavállaló nem tud ezekre megfelelően reagálni.

III.A II.B

4 Ergonómiai kockázatok

4.1. Álló testhelyzetek Munkaszervezés (szünetek ideje, szünetek száma, az elvégzendő feladatok stb.)

Kielégítő pihenő időszakokat biztosítani a

munkavállaló számára.

II.B

Folyamatos képzések.

Munkáltató

A munkavállaló: helytelen testtartási szokások stb.

III.A II.B

4.2. Ülő testhelyzetek A munkahely nagysága: túl kicsi, nincs elég hely a lábak számára stb. Kielégítő pihenő

időszakokat biztosítani a munkavállaló

számára. Megfelelő székek,

asztalok biztosítása.

III.A II.B

Munkaszervezés: az elvégzendő feladatok, a rájuk szánt idõ, a pihenőidő stb. mind olyan tényezők, melyek meghatározzák az egyes testtartások időtartamát és gyakoriságát.

III.A II.B

6 Nyilvántartások, formanyomtatványok kitöltése

6.1. Fokozott pszichés terhelés

Pontos, precíz kitöltés és nyilvántartás Megfelelő munkautasítás

Pihenő idő betartása III.D Nem szükséges - Túl sok adminisztráció

25

Túl sok vagy túl kevés információ az adminisztráció elvégzéséhez.

7 Pszichoszociális tényező


Túl sok vagy túl kevés információ, egyedül végzett munka

Megfelelő munkautasítás Pihenő idő betartása III.D Nem szükséges -

Felelősség vállalás az elvégzett munkáért A feladatok szervezési hiányossága, összehangolatlansága, tisztázatlansága vagy áttekinthetetlensége Időkényszer, pontos kézbesítés teljesítése

Veszélyes tevékenység végzése (pl: hegesztés)


Hierarchizáltság, megfelelési kényszer Foglalkoztatás bizonytalansága

Pihenő idő, pozitív megerősítés a munkáltató részéről


Esetenként túlóra, készenlét, huzamosabb távollét a családtól

Pihenő idő betartása Megfelelő munkaszervezés


26

3.1.5. Takarító


Munkakör Takarító








Védőkesztyű MSZ EN 166 Vegyszerek, takarítószerek használata során

Inofluid Acids C Határérték

Feladatok Klór Granulátum Xn, N 65 dB - napi takarítási munkák elvégzése (a helyiségek takarítása, porszívózása,

szemetes ürítése, mellékhelyiségek, közlekedő tisztán tartása) - heti takarítási munkák (mellékhelyiségek vízkőtlenítése, ajtók,

ablakpárkányok tisztítása)

Chlor-Sept C Megvilágítás Ajánlott érték 200 lux Légsebesség Határérték 0,2 m/s




Seprű 24 C (K) EH Foglalkozás egészségügyi szempontból alkalmas Munkavégzés


Időszakos orvosi alkalmassági vizsgálat alapján alkalmas

Egyéb háztartási gép épségének ellenőrzése a takarítás előtt

Felmosó készlet Álló

Ülő

Képesítési követelmények Vegyes X Legalább középfokú iskolai végzettség Ebből állás Ebből járás

27

20 % 80 %



lehetősége


értékelése


Felelős

1

Takarítás, portalanítás

1.1 Bőr irritációja A használt tisztítószerek többsége irritatív. A vegyi anyagok bőrrel érintkezve irritációt okozhatnak, illetve a bőr kiszáradhat, kirepedezhet.

Védőkesztyű viselése a tisztítószerek használata során. Használat után kezet kell mosni.

III.A-III.B

A védőeszközök használatának ellenőrzése, megkövetelése.

Munkáltató 1.2 Szem irritációja A használt tisztítószerek

többsége irritatív. A vegyi anyagok szembe kerülve irritációt okoznak.

El kell kerülni, hogy a szembe kerüljön a tisztítószer. Ajánlott védőszemüveg használata.

II.A-II.B

1.3 Légutak irritációja A használt tisztítószerek többsége irritatítv. A vegyi anyagok gőzének belélegzése irritálhatja a légutakat, súlyosabb esetben tüdőkárosodást okozhatnak.

A tisztítószerek használata során az adott helyiségben minden esetben figyelni kell a megfelelő szellőztetésre.

II.D-III.D Nem szükséges -

1.4 Csúszás, botlás veszély Felmosás során csúszóssá válik a padozat. A közelben lévő vödör, tisztítószeres flakonok botlásveszélyt jelenthet.

Csúszásmentes talpú védőcipő használata. A tisztító eszközöket lehetőleg a fal mellett kell tárolni.

III.B Nem szükséges -

1.5 Áramütés veszélye Az elektromos eszközök letakarítása, portalanítása során áramütés veszélye állhat fenn.

Az elektromos eszköz takarítása előtt meg kell győződni arról, hogy nincs bekapcsolva, illetve nem sérült-e a burkolat és a kábel. Sérült elektromos eszközt nem szabad letakarítani, erről a felettest értesíteni kell. Csak kikapcsolt, ép elektromos eszközt szabad takarítani az arra megfelelő tisztítószerrel

II.B Nem szükséges -

28

(pl.: számítógép esetén nem szabad konyhai eszközökhöz használt tisztítószert alkalmazni).

1.6 Ergonómiai tényezők: Hajolás, térdelés, nyújtózkodás, emelés

Bútorok, berendezések, játékok, bordásfal takarítása során.

Ügyelni kell arra, hogy lehetőleg ne hajlított háttal, hanem guggolva végezzük el a feladatot. Emelni csak egyenes derékkel szabad.

III.D-IV.D Nem szükséges -

2 Létra használata takarítás során

2.1 Leesés veszélye Létra nem megfelelő támasztása Sérült létrafok Nem megfelelő használat

Ügyelni kell arra, hogy a létra stabilan álljon. Sérült létrát nem szabad használni, a hibáról értesíteni kell a felettest. A létrán csak egyesével lehet a létrafokon fel- vagy lelépni. Tilos leugrani a létráról, még a legalsó fokról sem szabad. A takarítóeszközt stabilan kell elhelyezni a létra tetején. Legalább egy kézzel kell kapaszkodni a létrára történő fel- vagy lelépéskor.




Túl sok vagy túl kevés információ, feladatok szervezetlensége Egyedül végzett munka

Megfelelő munkautasítás Pihenő idő betartása






29

3.1.6. Karbantartó

Munkabiztonsági elemzés és Kockázatértékelés Terület intézmény területe

Munkahely Karbantartó








Védőcipő MSZ EN 344 Folyamatosan Lakkbenzin F+, Xi Védőkesztyű MSZ EN 388

MSZ EN 420 Vegyszerek, takarítószerek használata során

Határérték

Feladatok 85 dB Napi ellenőrzési feladatok ellátása (pl: tűzoltó készülék, fali tűzcsapok, lift) Az intézmény területének ellenőrzése, javítási feladatok ellátása Festés, barkácsolás, kisebb javítási feladatok elvégzése

Megvilágítás Ajánlott érték 200 lux Légsebesség Határérték 0,2 m/s




Csiszoló



Időszakos alkalmassági orvosi vizsgálat alapján alkalmas

Kézi elektromos szerszámok használata előtti ellenőrzés szemrevételezéssel

Fúrógép Álló

Lapát Ülő

Képesítési követelmények Fűnyírógép Vegyes X Legalább középfokú iskolai végzettség Ebből állás Ebből járás

30 % 70 %

30



lehetősége


értékelése


Felelős

1 Csiszoló, fúrógép, fűnyírógép használata

1.1 Mechanikai veszélyek: Kéz sérülése (horzsolás, vágás) Ergonómiai tényező: esetenként guggolás, térdelés Láb sérülése

A kézi szerszámok helytelen fogása, csiszoló védőburkolatának eltávolítása

Csiszoló védőburkolatának használata. A kézi szerszámokat csak a fogásra kialakított résznél szabad megfogni.


Megbotlás, felbukás a kézi szerszámok kábelében.

Kábelek botlás mentes rendezése Figyelmes munkavégzés


Esetenként guggoló vagy térdelő helyzetben kell a karbantartást elvégezni.

Pihenőidő betartása III.D Nem szükséges -

Fűnyíró használata során a munkavállaló a lábára húzhatja a fűnyírót.

Csak előre tolva használjuk a fűnyírót, hátramenetben nem szabad Fémbetétes védőcipő használata szükséges.

III. B II. C

Védőcipő használatának megkövetelése

Munkáltató

1.2 Fizikai tényezők: Szálló por

Felszálló por belélegezve a tüdőben lerakódik.

Megfelelő szellőztetés III.D Nem szükséges

-

1.3 Villamos veszély Sérült, hibás kábel Kábel ellenőrzése minden használat előtt. Időszakos szerelői ellenőrzések elvégzése

II.B Nem szükséges -

2

Veszélyes keverékek (ragasztó, lakkbenzin) használata

2.1 Bőr irritációja A használt keverékek többsége irritatív. A vegyi anyagok bőrrel érintkezve irritációt okozhatnak, illetve a bőr kiszáradhat, kirepedezhet.

Védőkesztyű viselése a keverékek használata során. Használat után kezet kell mosni.

III.A-III.B

A védőeszközök használatának ellenőrzése, megkövetelése.

Munkáltató 2.2 Szem irritációja A használt keverékek

többsége irritatív. A vegyi anyagok szembe kerülve irritációt okoznak.

El kell kerülni, hogy a szembe kerüljön a vegyi anyag. Ajánlott védőszemüveg használata.

II.A-II.B

2.3 Légutak irritációja A használt keverékek többsége irritatív. A vegyi anyagok gőzének belélegzése irritálhatja a

A keverékek használata során az adott helyiségben minden esetben figyelni kell a

II.D-III.D Nem szükséges -

31

légutakat, súlyosabb esetben tüdőkárosodást okozhatnak.

megfelelő szellőztetésre.

2.4 Csúszás, botlás veszély A vegyi anyagok használata során a kezelt felület csúszóssá válhat.

Csúszásmentes talpú védőcipő használata.


2.6 Ergonómiai tényezők: Hajolás, térdelés, nyújtózkodás, emelés

A keverékek használata során előfordulhat kényelmetlen testhelyzet.

Ügyelni kell arra, hogy lehetőleg ne hajlított háttal, hanem guggolva végezzük el a feladatot. Emelni csak egyenes derékkel szabad.

III.D-IV.D Nem szükséges -

3 Létra használata 3.1 Leesés veszélye Létra nem megfelelő támasztása Sérült létrafok Nem megfelelő használat

Ügyelni kell arra, hogy a létra stabilan álljon. Sérült létrát nem szabad használni, a hibáról értesíteni kell a felettest. A létrán csak egyesével lehet a létrafokon fel- vagy lelépni. Tilos leugrani a létráról, még a legalsó fokról sem szabad. A takarítóeszközt stabilan kell elhelyezni a létra tetején. Legalább egy kézzel kell kapaszkodni a létrára történő fel- vagy lelépéskor.




Túl sok vagy túl kevés információ, feladatok szervezetlensége Egyedül végzett munka

Megfelelő munkautasítás Pihenő idő betartása






32

Veszélyek minőségi értékelése

I. Valószínűtlen

II. Lehetséges,

de nem valószínű

III. Lehetséges

IV. Valószínű

V. Elkerülhetetlen

A) Elsősegélynyújtásos munkabaleset

I. A II. A III. A IV. A V. A

B) Munkanapkieséssel járó munkabaleset

I. B II. B III. B IV. B V. B

C) Súlyos munkabaleset

C) 1. csonkolással járó

I. C) 1. II. C) 1. III. C) 1. IV. C) 1. V. C) 1.

C) 2. életveszélyes

I. C) 2. II. C) 2. III. C) 2. IV. C) 2. V. C) 2.

C) 3. halálos I. C) 3. II. C) 3. III. C) 3. IV. C) 3. V. C) 3. C) 4. egyéb I. C) 4. II. C) 4. III. C) 4. IV. C) 4. V. C) 4.

D) Foglalkozási megbetegedés

I. D II. D III. D IV. D V. D

E) Tömeges halálos baleset I. E II. E III. E IV. E V. E

33

4. KÉMIAI KOCKÁZATÉRTÉKELÉS Követelményjegyzék:

2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról 1993. év XCIII. törvény a munkavédelemről 25/2000. (IX.30.) Eü.M.-SzCsM. együttes rendelete a munkahelyek kémiai

biztonságáról 26/2000. (IX. 30.) EüM. rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk

okozott egészségkárosodások megelőzéséről 65/1999. (XII.22.)EüM rendelet A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának

minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről 13/2002. (XI. 28.) ESZCSM–FMM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló

25/2000. (IX. 30.) EüM–SZCSM együttes rendelet módosításáról 58/2007. (XII. 22.) EüM–SZMM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló

25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM együttes rendelet módosításáról1

75/2003. (XII. 23.) ESZCSM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet módosításáról

12/2002. (XI. 16.) ESZCSM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet módosításáról

18/2007. (V. 10.) SZMM rendelet egyes miniszteri rendeleteknek az egységes munkavédelmi hatóság megszervezésével kapcsolatos módosításáról

77/2003. (XII. 23.) ESZCSM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet módosításáról

2007. évi CLXI. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról2 54/2003. (IX. 1.) ESZCSM–KvVM–BM együttes rendelet a veszélyes anyagok és a veszélyes készítmények

tulajdonságainak vizsgálati módszereiről és a vizsgálatok eredményeinek értékeléséről 7/2007. (II. 13.) EüM–KvVM–ÖTM együttes rendelet a veszélyes anyagok és a veszélyes készítmények

tulajdonságainak vizsgálati módszereiről és a vizsgálatok eredményeinek értékeléséről szóló 54/2003. (IX. 1.) ESZCSM–KvVM–BM együttes rendelet módosításáról

56/2005. (XI. 29.) EüM–KvVM–BM együttes rendelet a veszélyes anyagok és a veszélyes készítmények tulajdonságainak vizsgálati módszereiről és a vizsgálatok eredményeinek értékeléséről szóló 54/2003. (IX. 1.) ESZCSM–KvVM–BM együttes rendelet módosításáról

270/2005. (XII. 15.) Kormányrendelet a mosó- és tisztítószerek hatóanyagai biológiai bonthatóságának ellenőrzéséről és az információszolgáltatás rendjéről

44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól

33/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet módosításáról

26/2007. (VI. 7.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet módosításáról

3/2006. (I. 26.) EüM rendelet az Európai Unióban osztályozott veszélyes anyagok jegyzékéről

4.1. Az értékelésre vonatkozó megállapítások Expozíciós idő jegyzéke:

1 Műszakonként kevesebb, mint 5 perc, vagy ritkábban, mint naponta 2 Műszakonként 5-30 perc 3 Műszakonként 30 perc – 2 óra 4 Műszakonként több mint 2 óra 5 Az egész műszakban

1 A rendelet a 4. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette 2008. január 14. napján. 2 A törvényt az Országgyűlés a 2007. december 10-i ülésnapján fogadta el. A kirdetés napja: 2007. december 21. A törvény a 18. §-

a alapján 2008. január 31-én hatályát veszti.

34

Milyen tevékenység során kerülhet kapcsolatba a munkavállaló:

Besorolási szám Tevékenység megnevezése 1 Szállítás 2 Anyagmozgatás 3 Tárolás, raktározás 4 Felhasználás 5 Egyéb veszély

MK érték jelölése:

b bőrön át felszívódik i ingerlő anyag k rákkeltő anyag m maró hatású anyag sz túlérzékenységet okozó

Valószínűség:

1 A kockázat jelentéktelen, intézkedést nem igényel 2 A kockázat olyan mértékű, hogy intézkedést igényel ugyan, de nem sürgősséggel 3 A kockázat olyan mértékű, hogy sürgős intézkedést igényel 4 A kockázat olyan mértékű, hogy azonnali beavatkozást, intézkedést igényel 5 A kockázat olyan mértékű, hogy a munkavégzés azonnali leállítását igényli

Veszélyszimbólumok:

Értékelési módszer:

Az esemény várható következményei:

Esemény megnevezése A Elkerülhetetlen

B Lehetséges

C Nem valószínű

Figyelmeztető

Jelentéktelen sérülés

Nem halálos kimenetelű, foglalkozási eredetű megbetegedés vagy baleset X

Halálos kimenetelű, foglalkozási eredetű megbetegedés vagy baleset

Tömeges, halálos baleset és/vagy foglalkozási eredetű megbetegedés

Azonnali intézkedés szükséges:

(Az intézkedési tervben szerepeltetni kell a kockázat csökkentésére megtett intézkedést.)

X

X

35

DOMESTOS CITRUS FRESH

Gyártó/forgalmazó megnevezése:

Veszélyes anyag/készítmény megnevezése, felsorolása:

NaOHCL 1-5% NaOH0 0,5-1,0%

Nemionos aktívanyag 1-5% Halmazállapota: Folyékony Összetevők jellemzői: R mondat száma 31, 36, 38 Összetevők jellemzői: S mondat száma 2, 25, 26, 46, 50 Veszélyek jelölése : Xi Veszély jellege: irritatív Tűzveszélyességi besorolása: Nem tűzveszélyes Exponált munkavállalók száma: változó Expozíciós idő: 2 Expozíciós dózis: - Kockázat szöveges meghatározása: Szemizgató hatású, bőrizgató hatású.

Stabilitása: rendeltetésszerű használat esetén nincs bomlás. Savval érintkezve klórgáz szabadul fel. Veszélyes bomlástermék nem ismert. Toxikológiai tulajdonságai: bőrre és nyálkahártyákra irritáló hatású, a szemet erősen irritálja.

Hogyan kerülhet a szervezetbe, vagy milyen formában érintkezhet a testtel?

Belégzés, bőrre jutás, lenyelés.

Milyen tevékenység során kerülhet kapcsolatba az anyaggal a dolgozó? 1, 2, 3, 4

Kockázatbecslés Bekövetkezés valószínűsége 1 Várható következmény C

Veszélyes összetevők NaOH

Koncentrátum (%) 0,5-1,0 %

Határértékek a 25/2000. (IX. 30) EüMSzCsM rendelet

szerint

AK érték (mg/m3) 2 CK érték (mg/m3) 2 MK érték (mg/m3)

Jellemző tulajdonságok Mért érték

Határérték túllépés nincs Egyéni védőeszköz biztosítása: Megfelelő védőruhát, kesztyűt, szem-, arcvédőt kell viselni. Intézkedés szükségessége: Használat közben tilos enni, inni, dohányozni. Az

üzemorvosi vizsgálatokon megjelenni kötelező. Az előírt egyéni védőfelszereléseket a felhasználás során viselni kötelező. Felelős személy: Munkahelyi vezető Határidő: Azonnal és folyamatos



B Lehetséges

C Nem valószínű

Figyelmeztető





36

CIF ACTIVE CREAM SÚROLÓSZER

Gyártó/forgalmazó megnevezése: UNILEVER MAGYARORSZÁG KFT.


Nátrium-karbonát Anionos aktív anyag

Nátrium-hidroxid Nátrium-hipoklorit oldat

Halmazállapota: Folyékony Összetevők jellemzői: R mondat száma 36/38 Összetevők jellemzői: S mondat száma 2, 25, 26, 46, 50 Veszélyek jelölése : Xi Veszély jellege: Irritatív Tűzveszélyességi besorolása: Nem tűzveszélyes Exponált munkavállalók száma: változó Expozíciós idő: 3 Expozíciós dózis: Kockázat szöveges meghatározása: Irritálhatja a bőrt és a nyálkahártyát és a szemet. Lenyelve

és belélegezve irritáló lehet, és allergiás tüneteket okozhat érzékeny személyeknél

Hogyan kerülhet a szervezetbe, vagy milyen formában érintkezhet a testtel? Testfelületre fröccsenve, vagy szájon át.



Veszélyes összetevők

Nátrium-hidroxid

Koncentrátum (%) <0,5%


szerint

AK érték (mg/m3) 2 CK érték (mg/m3) 2 MK érték (mg/m3)


Határérték túllépés nincs Egyéni védőeszköz biztosítása: Megfelelő védőkesztyűt, szükség esetén védőszemüveget

kell viselni. Intézkedés szükségessége: Használat közben tilos enni, inni, dohányozni. Az




B Lehetséges

C Nem valószínű

Figyelmeztető





37

DOMESTOS ZÉRO VÍZKŐOLDÓ

Gyártó/forgalmazó megnevezése: UNILEVER


Hidrogén-klorid ....% (oldat) Szulfaminsav

bis (2-hydroxyethyl) oleylamine cetrimonium chloride

Halmazállapota: Folyékony Összetevők jellemzői: R mondat száma 34 Összetevők jellemzői: S mondat száma 26, 45, 24/25, 36/37/39, ½, 64, 27/28, 50A Veszélyek jelölése : C Veszély jellege: maró Tűzveszélyességi besorolása: Nem tűzveszélyes Exponált munkavállalók száma: változó Expozíciós idő: 2 Expozíciós dózis: - Kockázat szöveges meghatározása: Ha szembe jut, bő vízzel azonnal ki kell mosni és orvoshoz

kell fordulni. Baleset vagy rosszullét esetén azonnal orvost kell hívni. Ha lehetséges, a címkét meg kell mutatni. Kerülni kell a bőrrel való érintkezést és a szembejutást. Megfelel_ védőruházatot, védőkesztyűt és szem-/arcvédőt kell viselni. Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen tartandó. Lenyelés esetén a szájat vízzel öblítjük ki (csak abban az esetben, ha a sérült nem eszméletlen). Ha az anyag a bőrre jut, a szennyezett ruhát rögtön le kell vetni és a bőrt kellő mennyiségű vízzel azonnal le kell mosni. S50A Ne használja más termékekkel kombinálva (pl. fertőtlenít_ő fehérítő vagy más WC tisztító)

Hogyan kerülhet a szervezetbe, vagy milyen formában érintkezhet a testtel?

Belégzés, bőrre jutás, lenyelés.



Veszélyes összetevők

Hidrogén-klorid Szulfaminsav (oldat)

Koncentrátum (%) 5-10 % 5-10 %


szerint

AK érték (mg/m3) - - CK érték (mg/m3) - - MK érték (mg/m3) - -


Határérték túllépés nincs Egyéni védőeszköz biztosítása: Megfelelő védőruhát, kesztyűt, szem-, arcvédőt kell viselni. Intézkedés szükségessége: Használat közben tilos enni, inni, dohányozni. Az


Az esemény várható következményei: Esemény megnevezése A B C

38

Elkerülhetetlen Lehetséges Nem valószínű Figyelmeztető





PUR MOSOGATÓSZER

Gyártó/forgalmazó megnevezése: Henkel Magyarország Kft. Veszélyes anyag/készítmény megnevezése, felsorolása: Nem veszélyes készítmény

Halmazállapota: Folyékony Összetevők jellemzői: R mondat száma - Összetevők jellemzői: S mondat száma - Veszélyek jelölése : - Veszély jellege: - Tűzveszélyességi besorolása: Nem tűzveszélyes Exponált munkavállalók száma: változó Expozíciós idő: 2 Expozíciós dózis: - Kockázat szöveges meghatározása: Ha szembe jut, bő vízzel azonnal ki kell mosni és orvoshoz

kell fordulni. Hogyan kerülhet a szervezetbe, vagy milyen formában érintkezhet a testtel?

Bőrre jutás, lenyelés.



Veszélyes összetevők -

Koncentrátum (%) - -


szerint



Határérték túllépés nincs Egyéni védőeszköz biztosítása: - Intézkedés szükségessége: Használat közben tilos enni, inni, dohányozni. Az




B Lehetséges

C Nem valószínű

Figyelmeztető


39




AJAX ÁLTALÁNOS LEMOSÓSZER

Gyártó/forgalmazó megnevezése: Henkel Magyarország Kft. Veszélyes anyag/készítmény megnevezése, felsorolása: Nem veszélyes készítmény

Halmazállapota: Folyékony Összetevők jellemzői: R mondat száma - Összetevők jellemzői: S mondat száma - Veszélyek jelölése : - Veszély jellege: - Tűzveszélyességi besorolása: Nem tűzveszélyes Exponált munkavállalók száma: változó Expozíciós idő: 2 Expozíciós dózis: - Kockázat szöveges meghatározása: Ha szembe jut, bő vízzel azonnal ki kell mosni és orvoshoz

kell fordulni. Hogyan kerülhet a szervezetbe, vagy milyen formában érintkezhet a testtel?

Bőrre jutás, lenyelés.



Veszélyes összetevők -

Koncentrátum (%) - -


szerint



Határérték túllépés nincs Egyéni védőeszköz biztosítása: - Intézkedés szükségessége: Használat közben tilos enni, inni, dohányozni. Az




B Lehetséges

C Nem valószínű

Figyelmeztető





40

4.2. Határértékek szerinti elemzés / Expozícióbecslés

A vizsgált műveleteknél alkalmazott veszélyes anyagok és készítmények munkahelyi légtérben megengedett

határ értékeit a 25/2000. (IX. 23.) EüM-SzCsM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza

A rendelet a munkahelyi levegő minőségével szemben az alábbi követelményeket támasztja:

> a vizsgált légszennyezők mért koncentrációinak átlaga nem haladhatja meg az ÁK, valamint a CK, és

az MK értékeket.

Vegyi anyag neve ÁK érték CK érték MK érték Jellemző

tulaj-donságok/

meghivatkozá

Domestos NaOH 2 mg/m3 2 mg/m3 - m I.

Vízkőoldó HCl 8 mg/m3 6 mg/m3 - I, m I. EU3

Nátrium Hipoklorit Klór 1,5 mg/m3 1,5 mg/m3 - I I. EU2

Jelmagyarázat:

b: bőrön át felszívódik

i: ingerlő anyag (izgatja a bőrt, nyálkahártyát, szemet vagy mindhármat)

k: rákkeltő

m: maró hatású anyag (felmarja a bőrt, nyálkahártyát, szemet vagy mindhármat)

sz: túlérzékenységet okozó (szenzibiláló) tulajdonságú anyag

*: „Európai indikatív” határértékek (96/94/EK, 2000/39/EK), amelyeknél nincs csúcskoncentráció megadva

***: az anyagra vonatkozó korlátozásokat a veszélyes anyagok és veszélyes készítményekkel kapcsolatos

egyes tevékenységek korlátozásáról szóló EüM-KöM együttes rendelet tartalmazza

EU2: 2006/15/EK irányelvben közölt érték

EU3: 2000/39/EK irányelvben közölt érték

BEM: biológiai expozíciós mutatóA felhasznált és a táblázatokban felsorolt egyéb vegyi anyagokra

vonatkozóan, a rendelet, a munkahelyi levegőben nem határoz meg egészségügyi határértéket.

Az egészségügyi toxikológiai adatok figyelembevételével használatuk során fellépő kockázat

valószínűsíthetően „0 " közeli.

Megfelelő egyéni védőeszközök alkalmazása (kézvédelem, légzésvédelem).

A takarítás során történő felhasználás minden esetben hígított állapotban történik.

Az alkalmankénti felhasznált mennyiség kevés, cl és/vagy dl-ben mérhető

41

4.3. Összegző kvalitatív kockázatbecslés eredménye

Egészségkárosító esemé-nyek

Az esemény valószínűsége

Lehetetlen1 nem valószínű, de lehetséges2

lehetséges 3 Elkerülhetetlen (időnként)4

figyelmeztető esemény (fokozott expozíciós eset)

+

jelentéktelen sérülések +

könnyű munkabaleset, (8 napon belül gyógyuló sérülések)

+

foglalkozást megbete-gedés, súlyos munkabal-eset, nem életveszélyes

+

életveszélyes munka baleset, halálos kime-netelű foglalkozási meg-

+

tömeges halálos mérge-zés, halálos baleset

+

1.: kvalitatív, szemikvantitatív becslés esetén a kockázat <l:105 2: kvalitatív, szemikvantitatív becslés esetén a kockázat 1: 105-l:104 3.: kvalitatív, szemikvantitatív becslés esetén a kockázat l:104- l:103 4.: kvalitatív, szemikvantitatív becslés esetén a kockázat >l:103, gyakran nem becsülhető

42

5. ÖSSZEGZÉS, JAVASLATOK

A kockázatértékelés során feltárt hiányosságok:

1. A salgo-dexion polcok egy része nincs rögzítve, illetve a terhelhetősége nincs feltüntetve, EPH-ba

kötésük szükséges.

Felelős személy: Üzemeltetési vezető

Határidő: 2013.06.30.

2. A veszélyes anyagoknak vagy keverékeknek minősülő vegyi anyagok biztonsági adatlapjai

hiányoznak.


Határidő: 2013.06.30.

3. A cédularaktárban az ajtóval szemközti falon lógnak a konnektorból a vezetékek, amelyek végei

szikszalaggal vannak leragasztva, ez közvetlen érintésveszélyt jelenthet.


Határidő: Azonnal és folyamatos

4. A raktárban a lomtalanítás során ügyelni kell arra, hogy a közlekedési utak ne legyenek eltorlaszolva.

A szortírozás befejezése után, ha polcokon kívül más helyen is tárolnak egyes tárgyakat, a tároló

helyet jelölni kell sárga-fekete vagy piros-fehér csíkozással, ha fenn áll a veszélye a tárgyak esésének,

továbbá a közlekedési utat se torlaszolja el a tároló terület.

Felelős személy: Igazgató


5. Több irodai helyiségben botlásveszély áll fenn a kábelek nem balesetveszélyes elhelyezése miatt.



Összességében megállapítható, hogy a fenti hiányosságok megszüntetése után, illetve a folyamatos szinten

tartás mellett a munkahelyi kockázat

ALACSONYNAK MINŐSÜL. (számszerű értéke: 0 /nulla/)

A munkahelyi kockázatértékelés elkészítésének tervezett időpontja három év múlva, 2016. május hónapban

esedékes.

Documents

Kockert MTA 2013. - nytud.huA kockázatértékelés elemei, folyamata _____5 ... Gazdasági adminisztráció 6 „C” Egyéb adminisztráció 5 „D” Könyvtáros 2 „C”