Körmendi Tamás: A "varasdi jelenet" kritikája

Tiszteletkör

Történeti tanulmányokDraskóczy István egyetemi tanár

60. születésnapjára

Draskoczy_60_1-340_:press 2012.04.15. 11:29 Page 1 (Black plate)


TiszteletkörTörténeti tanulmányok

Draskóczy István egyetemi tanár

60. születésnapjára

Budapest, 2012


ISBN 978 963 312 095 8

www.eotvoskiado.hu

Felelôs kiadó: Hunyady András, ügyvezetô igazgatóFelelôs szerkesztô: Pál Dániel LeventeNyomdai munkák: Multiszolg Bt.Tipográfia: Anders TiborBorítóterv: Váraljai Nóra

Szerkesztette:Mikó Gábor, Péterfi Bence, Vadas András

A kötet megjelenését az ELTE Bölcsészettudományi Kar támogatta

© A tanulmányok szerzôi, 2012

© A kötet szerkesztôi: Mikó Gábor, Péterfi Bence, Vadas András

© Bella Katalin


5

Tartalom

Tabula Gratulatoria .......................................................................................................... 11

Rö vi dí tés jegy zék ................................................................................................................ 13

KöszöntőkBorsodi CsabaDraskóczy Ist ván 60 éves ................................................................................................ 19

Bertényi Iván„Nihil utilius sale et sole”. A hatvanesztendős Draskóczy István köszöntése ................ 21

PolitikatörténetPálóczi Hor váth And rásNo mád be tö ré sek Ma gyar or szág ra a 10–11. században .................................................. 27

Bá rány At ti laAng lia ki rá lya és a mor va me zei csata.............................................................................. 39

Zsol dos At ti laRátót nembéli Do mo kos ná dor me gyéi .......................................................................... 47

C. Tóth Nor bertNá dor vál tá sok a Zsig mond-kor ban (1386–1437). Az 1439. évi 2. tc. nyomában .......... 53

E. Ko vács Pé terZsig mond ki rály mi lá nói ko ro ná zá sa .............................................................................. 67

Te ke Zsu zsaMá tyás és Fi ren ze ............................................................................................................ 85

Fe de les Ta másÚj lak ost ro ma (1494) ...................................................................................................... 97

Péterfi Ben ceAz 1491. évi pozsonyi béke kiskapui. Egy cseh zsoldoskapitány, Jan Zvolský al só-auszt ri ai birtokszerzése ........................................................................................ 105

Horn Il di kóEgy különleges születésnapi ajándék. János Zsigmond és az 1564. évi tordaiországgyűlés .................................................................................................................. 117

Hon vá ri Já nosLép ni vagy nem lép ni? Egy meg hi ú sult ma gyar or szá gi kí sér let a Nem zet kö zi Va lu ta alap hoz és a Vi lág bank hoz va ló csat la ko zás ügyé ben (1966–1967) .................. 125


Gazdaság és kereskedelemKeglevich Kris tófA garamszentbenedeki ben cé sek és Új bá nya pol gá rai a 14. szá zad kö ze pén................ 137

Si mon ZsoltAz er dé lyi szá szok adói Lu xem bur gi Zsig mond ural ko dá sa alatt ................................ 145

Nikolicza Eri kaBor osz ló és Görlitz le het sé ges sze re pe a bu da i ak magdeburgi jog gal va ló meg is mer ke dé sé ben ...................................................................................................... 155

Arany Krisz ti naMa gyar or szá gi hi te le zés re vo nat ko zó ada tok az 1427. évi fi ren zei Catastóban............ 165

Ke nye res Ist vánA bá nya ka ma rák sze re pe a Ma gyar Ki rály ság jö ve del me i ben a 15–16. szá zad ban...... 177

Gecsényi La josEgy bu dai pol gár adós sá gi pe re a bi ro dal mi ka ma rai bí ró ság előtt (1519–1533) ........ 189

Bes se nyei Jó zsefSze ged, Vá rad, Deb re cen, Nagy szom bat. Vál to zá sok a Ma gyar Ki rály ság ke res ke del mi rend sze ré ben Moh ács után, kü lö nös te kin tet tel a hi te le zés re.................. 199

Buza Já nosÓdutka – jó dutka. Ada lék a 16–17. szá za di pénz for ga lom tör té ne té hez .................... 207

Pap Fe rencA só harmincadolása Ko lozs vá ron (1599–1637) .......................................................... 217

R. Várkonyi Ág nesSónk és ke nye rünk. A Rá kó czi -ko ri só bá nyá szat ról és sókereskedelemről ................ 223

A város és világaNagy Ba lázsWilliam FitzStephen a 12. szá za di Lon don ról .............................................................. 239

Szen de Lász lóEsz ter gom kéz mű ves sé ge a ta tár já rás idején ................................................................ 245

Tringli Ist vánSá tor al ja új hely el ső kiváltságai .................................................................................... 251

Spekner Eni kő„Egy és ugyan azon sza bad ság alatt”. Két vá ros, egy ki vált ság le vél: a pes ti ki vált ság le vél szö ve vé nyes tör té ne te ............................................................................ 261

Weisz Bog lár kaEgy ha mis ok le vél nyo má ban. A nagy szom ba ti ak 1267. évi kiváltságlevele .............. 271

Font MártaA monostor mint településformáló tényező. Adalékok a középkori Pécsváradtörténetéhez .................................................................................................................. 277

Tiszteletkör

6


Petrovics Ist vánA kö zép ko ri Pécs ide gen szár ma zá sú pol gá rai .............................................................. 283

György Szé kelyLes droits des hôtes « Latins » et « Saxons » dans les autonomies urbaines et territoriales de la Hongrie médiévale ............................................................................ 293

Skorka RenátaPozsony a bécsi közvetítőkereskedelem árnyékában .................................................... 301

Csukovits Eni kőEm lé ke zés élők ről és hol tak ról. Mi se könyv-hasz ná lat és pol gá ri val lá sos ság ............ 311

Majorossy Ju dit – Szen de Ka ta linLibri civitatum. Vá ros köny vek a kö zép ko ri Ma gyar Ki rály ság közigazgatásában ...... 319

Val ter Ilo naKé ső kö zép ko ri sző lő mű ves ség írott és tár gyi em lé kei Pász tó me ző vá ros ban ............ 331

Sza bó Pé terVá rad, a há rom rész re hullt Ma gyar or szág vir tu á lis fő vá ro sa. Egy ok le vél ol va sa tai ........ 341

Rüsz-Fogarasi EnikőA fe je de lem ség kori Besz ter ce pol gá ra i nak örök lé si tendenciái .................................... 349

J. Újváry Zsu zsan naA két fé le ne mes ség kér dé se Kas sán a 16–17. szá zad ban .............................................. 361

Bariska Ist vánPresztízsper az Esterházyak és Kőszeg között (1699–1737) ........................................ 371

Dubniczky ZsoltA pesti Festetics-palota. Egy 19. századi főúri rezidencia kialakulása ........................ 381

Vár és vidék – társadalomFeld Ist vánAz Ár pád-ko ri Ma gyar or szág püs pö ki szék vá ra i nak kér dé sé hez.................................. 395

Nógrády Ár pádHá rom Sá ros me gyei bir tok ról ...................................................................................... 407

Hor váth Ri chárdMitől vár a vár? Márkusfalvi Máriássy Ist ván vár épí té si kí sér le te 1507-ben .............. 421

Neu mann Ti borRé gi ge ne a ló gi ai le gen dák nyo má ban. Szapolyai Ist ván ná dor há zas sá gai, le á nyai ésle ány test vé rei ................................................................................................................ 431

Pálosfalvi Ta másDobrakucsától Kőaljáig. Egy konfliktus és háttere a Jagelló-kori Magyarországon .... 439

Kelényi Bor bá laKa ni zsai Do rot tya vég ren de le te és tár sa dal mi kap cso la tai............................................ 451

Glück Lász lóEgy só ka ma rai hi va tal nok a 16. szá zad kö ze pén: Szi ge ti Sza bó György de ák ............ 459

Tartalom

7


Művelődés és műveltségSz. Jó nás Ilo naVenantius Fortunatus utazása Itáliából Galliába a 6. század első felében .................... 473

Bubnó Hed vigA zene a lélek felemelője. A zsoltározási gyakorlat és a lelki fejlődés összefüggései a clunyi szerzetességben ................................................................................................ 481

Mol nár Pé terLimoges-i Já nos: Morale somnium Pharaonis. Egy „ural ko dó tü kör” vé lel me zett ma gyar vonatkozásai és valódi jelentősége .................................................................. 491

Kör men di Ta másA „varasdi je le net” kri ti ká ja. Meg jegy zés Im re ki rály és And rás her ceg trón vi szá lyá nak tör té ne té hez ........................................................................................ 503

Csá kó Ju ditNé hány meg jegy zés Albericus Trium Fontium kró ni ká já nak ma gyar adataihoz .......... 515

So mo gyi Szil viaMeg jegy zé sek egy 1298-as egy há zi bí ró sá gi per mar gó já ra ........................................ 527

Blazovich Lász lóA szom széd jog in téz mé nye a kö zép ko ri jog köny vek ben .............................................. 537

Solymosi Lász lóA hiteleshelyek szá má nak ala ku lá sa a 14–15. században ............................................ 545

Va das And rásA nyu lak-szi ge ti apá ca ko los tor és a Duna .................................................................... 561

Mikó Gá borMá tyás ki rály „kró ni kás köny ve” egy 16. szá za di tör vény gyűj te mény mar gó ján.Meg jegy zé sek a Thuróczy-kódex történetéhez.............................................................. 573

Veszprémy Lász lóA Ké pes Kró ni ka és Anony mus kéz ira tá nak utóéletéhez ............................................ 587

G. Etényi Nó raThö köly Im re és az eu ró pai po li ti ka sze ren cse ke re ke .................................................. 597

Hanny Er zsé betA bu dai zsi dók le ve le .................................................................................................... 607

Kal már Já nosBécs a 18. szá zad kö ze pé nek ma gyar lá to ga tói sze mé vel ............................................ 617

HistoriográfiaFe renc MakkDe l’État de Saint Étienne.............................................................................................. 625

Thoroczkay Gá borClio bűvöletében – egy középkorkutató szemszögéből ................................................ 639

Tiszteletkör

8


Ress Im reThallóczy La jos kö zép ko ri dél szláv ok mány tá ra i nak ke let ke zé sé hez .......................... 647

Ér sze gi Gé za„mi ná lunk majd nem bün te tés nek tart ják a le vél tá ri szol gá la tot” – Pauler Gyu la 1874–1875. évi kül föl di ta nul mány út já nak ta nul sá gai .................................................. 657

Vö rös Bol di zsár„A tör té ne lem ve sze del mei” és a tör té né szek stra té gi ái. Né hány sa já tos el já rás a szak mai ered mé nyek köz re a dá sá nál az 1949–1989 kö zöt ti ma gyar tör té net tu do mány ban .................................................................................................... 665

Draskóczy Ist ván pub li ká ci ó i nak jegy zé ke (1975–2011) ...................................... 673

Kö szö net nyil vá ní tás ........................................................................................................ 687

Tartalom

9



TABULA GRATULATORIA

Almási Ti borAltmann Jú liaB. Nyék he lyi Do rot tyaBak Bor bá laBakáts Ber na dettBatizi Zol tánBel la Ka ta linBencze Zol tánBerlász Je nõBer tók La josBodó Sán dorCsaplár-Degovics Krisz ti ánCsor ba Csil laDéri BalázsDe zsô Ta másDobszay TamásDózsa Gábor ZoltánDreska Gá borEmôkey Ist vánErdmann Gyu laErdôdy Gá borÉrszeginé Sin Ágo taFarbaky Pé terFa ze kas Ist vánGá dor Ju ditözv. Gerics Józsefné

La dá nyi Er zsé betGyuricza An naHor váth IvánIrásné Melis Ka ta linIzsák LajosJa kab Pé terJusz tin Már taKanyó Fe rencKér dô Ka ta linKerny Te ré ziaKlaniczay Gá borKlement Ju ditKoszta Lász ló

Ko vács Esz terKo vács Zsu zsan naKö vér GyörgyKozári MonikaKoz ma Bé laKrász Lil laKreutzer And reaKuczogi Zsu zsan naLaczlavik GyörgyLa ka tos Bá lintLaszlovszky Jó zsefLo vas Bor bá laLôvei PálMadas EditMa gyar Esz terMa gyar Ist ván Lé nárdMa gyar Kár olyMa jo ros Ist vánMa ro si Er nôMé szá ros Or so lyaMikó Ár pádMiskolczy AmbrusMol nár An talMord ovin Ma ximMun kácsy Lász lóNovák Ve ro ni kaNé meth GyörgyOborni Te rézOswald Jú liaPajkossy Gá borPálffy Gé zaPandula At ti laPapp Klá raPetrik IvánPinke ZsoltPi ti Fe rencPol gár Ba lázsPoór Já nosPósán Lász ló

Prokopp Má riaRácz GyörgySághy MarianneSarbak Gá borSchmidtmayer Ri chárdSelmeczi Ko vács At ti laSe bes tyén Ilo naSoós Ist vánSölch Mik lósSüttô Szi lárdSza bad GyörgySza bó Csa baSzántay An talSzé kely Gá borSzentmártoni Sza bó Gé zaSzovák Kor nélSzoleczky Eme seSzö gi Lász lóSzuhay Mik lósSzvoboda Dománszky

Gab ri el laToma Ka ta linTorbágyi Me lin daTóth Csa baTóth Krisz ti naTö rök Már taUrbán Má téVadász SándorVajnági Már taVass ElôdVégh And rásVisi Zsu zsan naZádor Ju ditZimányi Ve raZsinka Lász lóZsidi Pa u laZsidi Vil mos



Rö vi dí tés jegy zék

AcAr Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae (Bp. 1951–).AcHA Acta Historiae Artium Academiae Scientiarum Hungaricae (Bp. 1953–).AcUSz Acta Universitatis Szegediensis de At ti la Jó zsef nominatae (Sze ged 1955–).AÉ Archaeológiai Ér te sí tô (Pest, Bp. 1868–1948., 1950–).AHun Ars Hungarica (Bp. 1973–).ÁMTF Györffy György: Az Ár pád-ko ri Ma gyar or szág tör té ne ti föld raj za. I–IV. Bp.

1963–1998.AOklt An jou-ko ri ok le vél tár. I–XV., XVII., XIX–XXI., XXIII–XXVIII., XXXI.

Fôszerk. Kristó Gyu la – Almási Ti bor. Szerk. Almási Ti bor – BlazovichLászló – Géczi La jos – Kô fal vi Ta más – Kristó Gyu la – Makk Fe renc – Pi tiFe renc – Se bôk Fe renc – Tóth Il di kó. Bp.–Szeged 1990–2010.

AOkmt Anjoukori ok mány tár. Codex diplom. Hungaricus Andegavensis. I–VII.Szerk. Nagy Im re – Tasnádi Nagy Gyu la. Bp. 1878–1920.

AtSz Ag rár tör té ne ti Szem le (Bp.–Gödöllô, 1957–).ÁÚO Ár pád ko ri új ok mány tár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. I–XII.

Köz zé te szi Wenzel Gusz táv. Pest–Bp. 1860–1874.BpR Bu da pest Ré gi sé gei. A fô vá ros te rü le tén ta lált mû em lé kek és tör té nel mi ne -

ve ze tes sé gû he lyek le írá sa (Bp. 1889–).BpTOE Bu da pest tör té ne té nek ok le ve les em lé kei. I–II. Csánky [Csánki] De zsô gyûj -

té sét kieg., s. a. r. Gár do nyi Al bert. III/1–2. Ös sze áll. Kumorovitz L. Ber nát.Bp. 1936–1987.

CDCr Codex diplomaticus Regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae. Edidit AcademiaScientiarum et Artium Slavorum Meridionalium auxilio Regiminis Croat.,Dalm. et Slav. Collegit et digestit T[adeus] Smičiklas. I–XVIII. Zagrabiae1904–1990.

CFH Albinus Franciscus Gom bos: Catalogus fontium historiae Hungaricae aevoducum et regum ex stirpe Arpad descendentium ab an no Christi DCCC usquead annum MCCCI. I–IV. Bp. 1937–1943. Repr. Bp. 2005–2011.

CJH Ma gyar tör vény tár – Corpus Juris Hungarici. (1000–1868). Mil len ni u mi em -lék ki adás. I–VI. Szerk. Már kus De zsô. Bp. 1896–1901.

Csánki Csánki De zsô: Ma gyar or szág tör té nel mi föld raj za a Hu nya di ak ko rá ban. I–III., V. Bp. 1890–1913.

DHA Dip lo ma ta Hungariae antiquissima (accedunt epistolae et acta ad historiamHungariae pertinentia). I. (1000–1131). Edendo operi praefuit GeorgiusGyörffy, adiuverunt Johannes Bapt. Bor sa – Franciscus L. Hervay –Bernardus L. Kumorovitz – Julius Moravcsik. Budapestini 1992.

DRH 1301–1457. Decreta regni Hungariae 1301–1457. Collectionem manuscriptam FrancisciDöry additamentis auxerunt, commentariis notisque illustraverunt GeorgiusBónis – Ve ra Bács kai. Bp. 1976.

13


DRH 1458–1490. Decreta regni Hungariae 1458–1490. Francisci Döry collectionemmanuscriptam additamentis auxerunt, commentariis notisque illustraveruntGeorgius Bónis – Geisa Ér sze gi – Susanna Te ke. Bp. 1989.

Engel: Adat tár Engel Pál: Ma gyar kö zép ko ri adat tár. Ma gyar or szág vi lá gi archontológiája,1301–1457.; Kö zép ko ri ma gyar ge ne a ló gia. CD-ROM. Bp. 2001.

Engel: Arch. Engel Pál: Ma gyar or szág vi lá gi archontológiája, 1301–1457. I–II. Bp. 1996.Fej ér Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. Studio et ope ra

Georgii Fej ér. I–XI. Budae 1829–1844.DF Ma gyar Or szá gos Le vél tár (Bp.), Fény kép gyûj te mény (U szek ció), Dip lo -

ma ti kai Fény kép gyûj te mény.DL Ma gyar Or szá gos Le vél tár (Bp.), Moh ács elôt ti gyûj te mény (Q szek ció), Dip -

lo ma ti kai Le vél tár.EM Er dé lyi Mú ze um (Ko lozs vár 1814–).HK Had tör té nel mi Köz le mé nyek (Bp. 1888–).HO Ha zai ok mány tár. Codex diplomaticus patrius. I–VIII. Ki ad ják: Ipo lyi Ar -

nold – Nagy Im re – Paur Iván – Ráth Kár oly – Vég hely De zsô. Gyôr–Bp.1865–1891.

KMTL Ko rai ma gyar tör té ne ti le xi kon (9–14. szá zad). Fôszerk. Kristó Gyu la. Szerk.Engel Pál – Makk Fe renc. Bp. 1994.

LK Le vél tá ri Köz le mé nyek (Bp. 1923–).LMA Le xi kon des Mittelalters. I–IX. Hrsg. Gloria Avella-Widhalm – Liselotte Lutz

– Roswitha Mattejiet – Ulrich Mattejiet. Mün chen –Zü rich [1977]–1999.LSz Le vél tá ri Szem le (Bp. 1961–).MaMûL Ma gyar Mû ve lô dés tör té ne ti Le xi kon. Középkor és kora újkor. I–XII. Fôszerk.

Kôszeghy Pé ter. Szerk. Ta más Zsu zsan na. Bp. 2003–2011.MES Monumenta Ecclesiae Strigoniensis. I–IV. Edd. Ferdinandus Knauz –

Lodovicus Crescens Dedek – Gabriel Dreska – Geysa Érszegi – AndreasHegedûs – Tiburtius Neumann – Cornelius Szovák – Stephanus Tringli.Strigonii–Budapestini 1874–1999.

MEV Ma gyar Egy ház tör té ne ti Váz la tok (Bp. 1989–).MGH Monumenta Germaniae historica.MGH SS Monumenta Germaniae historica. Scriptores. I–XXXIX. Edd. Ottavio Clavuot

– Hartmut Hoffmann – Oswald Holder-Egger – Walter Koller – FelixLiebermann – Christian Lohmer – Klaus Naß – August Nitschke – ReinholdPauli – Georg Heinrich Pertz – Franz-Josef Schmale – Irene Schmale-Ott –Mart ina Stratmann – Georg Waitz – Wilhelm Wattenbach. Hannovera–Lipsiae1826–2009.

MIÖG Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung (Inns -bruck–Wien–Müchen 1880–).

MKSz Ma gyar Könyv szem le (Bp. 1876–).MNy Ma gyar Nyelv (Bp. 1905–).MOL Ma gyar Or szá gos Le vél tár (Bp.).

Tiszteletkör

14


MREV A veszp ré mi püs pök ség ró mai ok le vél tá ra. Monumenta Romana episcopatusVesprimiensis. I–III. Edita a Collegio Historicorum Hungarorum Romano.IV. Edidit Josephus Lukcsics. Bp. 1896–1907.

MTA Ma gyar Tu do má nyos Aka dé mia (Bp.).MTAKK Ma gyar Tu do má nyos Aka dé mia Könyv tá ra, Kéz irat tár és Ré gi Köny vek

Gyûj te mé nye (Bp.).MûÉ Mû vé szet tör té ne ti Ér te sí tô (Bp. 1952–).OSzKK Or szá gos Szé ché nyi Könyv tár, Kéz irat tár (Bp.).PL Patrologiae cursus completus. Series Lat ina. Ed. Jacques-Paul Migne. I–

CCXXI. Pa ris 1844–1880.PRT A pan non hal mi Szent-Benedek-Rend tör té ne te. I–XII/B. Szerk. Er dé lyi Lász -

ló – Sö rös Pongrácz. Bp. 1902–1916.RA Az Ár pád-há zi ki rá lyok ok le ve le i nek kri ti kai jegy zé ke. Regesta regum stirpis

Arpadianae critico-diplomatica. I–II. Szerk. Szentpétery Im re – Bor sa Iván.Bp. 1923–1987.

SRH Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianaegestarum. I–II. Edendo operi praefuit Emericus Szentpétery. Bp. 1937–1938.Repr. szerk. Szovák Kornél – Veszprémy László. Bp. 1999.

Sz Szá za dok (Bp. 1867–).T Tu rul (Bp. 1893–1946., 1992–).TSz Tör té nel mi Szem le. A MTA Tör té net tu do má nyi In té ze té nek Ér te sí tô je (Bp.

1958–).TT Tör té nel mi Tár (Bp. 1878–1911.).ZsO Zsigmondkori ok le vél tár. I–XI. 1387–1424. Szerk. Mályusz Elem ér – Bor sa

Iván – C. Tóth Nor bert – Neu mann Ti bor. Bp. 1951–2009.Zsol dos: Arch. Zsol dos At ti la: Ma gyar or szág vi lá gi archontológiája, 1000–1301. Bp. 2011.

Rövidítésjegyzék

15


Kör men di Ta más

A „varasdi je le net” kri ti ká ja

Meg jegy zés Im re ki rály és And rás her ceg trón vi szá lyá nak tör té ne té hez

„A nd rás Ma gyar or szág ra va ló vis sza tér té vel a test vé rek kö zöt ti vi szály ko -dás a te tô fok ára há gott. Az or szág ös szes elô ke lô je és csak nem az egészma gyar had erô tel jes so ka sá ga el hagy ta a ki rályt, és tör vény te len mó -

don And rás her ceg hez csat la ko zott. A ki rál lyal pe dig csak szer fö lött ke ve sen ma rad tak, és azokis úgy meg ret ten tek a ha tal mas lá za dás okoz ta fé le lem tôl, hogy nem mer ték re mény re buz dí -ta ni a ki rályt, ha nem in kább ar ról gyôz köd ték, hogy me ne kül jön. Tör tént pe dig, hogy egy na -pon a fe lek egy mást meg kö ze lít vén se ré nyen ké szü lôd tek, hogy csa tá ba bo csát koz za nak; demi vel a ki rály párt ja a má sik hoz ha son lít va se mek ko ra sem volt, Im re igen csak ag gód ni kez -dett, és fe jét tör vén azon töp ren gett, hogy mi hez fog jon ilyen nagy baj ban. Vé gül égi su gal lat -ra, igen dol gos igye ke zet tel hasz nos meg ol dás ra lelt, amely nek se gít sé gé vel mind a ki rály ság -hoz va ló jo gát hely re ál lít hat ta, mind a vér on tás tól ár tat lan ma radt. Ek kor így szólt övé i hez:»Ne kö ves se tek, ha nem ma rad ja tok ki csit hátra.« Majd fegy ver ze tét le té ve csu pán a kor mány -pál cát vet te kéz be, és nyu god tan el in dult az el len ség csa pa tai fe lé: ment a fegy ve re sek so ka sá -gán ke resz tül, erôs han gon ki ált va: »Most meg lá tom majd, ki me ré szel ke zet emel ni a ki rá lyisarj vérére!« Ezt lát ván mind el hú zód tak elô le, és egy han got sem mer vén szól ni, szé les utat en -ged tek er rôl is, ar ról is. Mi u tán pe dig oda ért a fi vér éhez, el fog ta ôt, és a had so ro kon kí vül re ve -zet ve ôri zet alá küld te egy vár ba. Ek kor pe dig szé gye né ben és fé lel mé ben min den ki le tet te afegy ver ze tét, és a ki rály tér dé hez ha jol ván bo csá na tért kö nyö rög tek. A ki rály pe dig – mint hogyigen ke gyel mes volt – va la mennyi ü ket ke gyé be fogadta.”1 Így idé zi fel Ta más spalatói fôesperesA salonai és spalatói fô pap ok tör té ne te cí mû, 1266 után be fe je zett mû vé ben – avagy rö vi debbla tin cí mén: a Historia Salonitanában – Im re ki rály és fi vé re, And rás hor vát-dal mát her ceg1197–1203 kö zöt ti trónviszályának2 va ló szí nû leg leg is mer tebb moz za na tát, ami kor az ural ko -dó 1203-ban a Drá va mel let ti Varasd kö ze lé ben fog lyul ej tet te el le ne már har mad íz ben pár totütô öc csét.

1 Thomae archidiaconi Spalatensis Historia Salonitarum atque Spalatinorum pontificum. Ed. Ol ga Perić– Damir Karbić – Mirjana Matijević Sokol – James Ross Sweeney. Bp.–New York 2006. (a to váb biak -ban: HS) 140–142.

2 A trón vi szály tör té ne té re l. Pauler Gyu la: A ma gyar nem zet tör té ne te az Árpádházi ki rá lyok alatt. I–II.Bp. 18992. II. 12–22., 32–37.; Sza ba dos György: Im re és And rás. Sz 133. (1999) 99–111.

503


Ez zel a tu dó sí tás sal szem ben el sô sor ban azért me rül tek fel ké te lyek, mert más for rá sa ink bannyo ma sincs az itt el be szélt, ha tá sos je le net nek. Az al só-auszt ri ai Klosterneuburg ágostonos mo -nos to rá ban ke let ke zett év könyv né mely kéz ira ta sze rint Im re ép pen ség gel szó sze gô mó don, csel -lel ve tet te fog ság ba a fivérét.3 A kút fô ink kö zöt ti el lent mon dást lát va Pauler Gyu la igen óva to sanfo gal ma zott. Spalatói Ta más el be szé lé sét fôbb vo na la i ban hi te les nek mi nô sí tet te, ugyan ak kor ar -ra is rá mu ta tott, hogy a rész le te ket te kint ve a dal má ci ai fôesperes hír adá sa nem fel tét le nülmegbízható.4 And rás el fo ga tá sá nak kö rül mé nye it több for rás ada ta i nak egy be szer kesz té sé vel re -konst ru ál ta: Im re esze rint csa lárd szán dék kal ta nács koz ni hív ta a fi vér ét, majd ami kor az né hányhí vé vel együtt meg je lent, jo gar ral a ke zé ben hoz zá lé pett és le fog ta ôt.5 Pauler kor tár sa, Má tyásFló ri án vi szont a ren del ke zés re ál ló va la men nyi kút fô át te kin té se után an nak el le né re is aklosterneuburgi tu dó sí tást fo gad ta el hi te les nek, hogy vé le mé nye sze rint az oszt rák év könyv írókté mánk kal kap cso lat ban csu pán „kó sza hí rek bôl” me rít het tek, rá adá sul el fo gul tak is vol takII. And rás iránt.6 Ké sôbb Kristó Gyu la alap já ban vé ve Pauler mér ték tar tó vé le mé nyé hez tértvissza, és mû ve i ben mind a dal má ci ai kró ni kás, mind a klosterneuburgi an na les hír adá sát kom -men tár nél kül ismertette.7 Újab ban az elô zô ek tôl mar kán san kü lön bö zô, ha tá ro zott ál lás pon totfo gal ma zott meg Sza ba dos György, aki az 1203-i ma gyar or szá gi ese mé nyek rôl szó ló for rá so kathá rom cso port ra osz tot ta: Im re-pár ti, And rás-pár ti és el fo gu lat lan kút fôk kö ré re. Spalatói Ta másmû vét Im ré vel ro kon szen ve zô al ko tás nak mi nô sí tet te, a Klosterneuburgi Év köny vet vi szont azAnd rás iránt el fo gult for rá sok kö zé so rol ta, és el uta sí tot ta a ta nú bi zony sá gát. Sza ba dos vég kö vet -kez te té se sze rint „hi te les tu dó sí tá sért Spalatói Ta más his tó ri á já hoz kell fordulnunk.”8

A „varasdi je le net rôl” szó ló for rá sok meg íté lé se te hát tá vol ról sem egy sé ges, és így az ese -mé nyek tör té ne ti re konst ruk ci ó ja is bi zony ta lan. Az aláb bi ak ban ezért elôbb sor ra ve szem azAnd rás her ceg fog lyul ej té sé rôl ránk ma radt kút fô ket, en nek so rán át te kin tem ke let ke zé sü ketés mér le ge lem for rás ér té kü ket, vé gül pe dig ar ra a kér dés re ke re sem a vá laszt, hogy mit tud ha -tunk ezen szö ve gek egy be ve té se alap ján több-ke ve sebb bi zo nyos ság gal az 1197–1203 kö zöt titrón vi szály utol só fel vo ná sá ról.

1.) Az oszt rák her ce gi ud var ér te sü lé sei

Im re ki rály ha lá la után öz ve gye, Kons tan cia ki rály né és gyer me ke, a már ap ja éle té ben meg -ko ro ná zott III. Lász ló el me ne kült az or szág ból: az el hunyt ural ko dó uno ka test vé re, VI. Li pót

Körmendi Tamás

3 Continuatio Claustroneoburgensis II. In: MGH SS IX. 620.; Continuatio Claustroneoburgensis III. In:MGH SS IX. 634.

4 Pauler Gy.: A ma gyar nem zet i. m. II. 490. 34. j.5 Uo. II. 33.6 Má tyás Fló ri án: Sz. Lász ló és Im re ki rá lyok vég nap jai és II. End re élet évei, fog sá ga és te me té se. Bp.

1900. 31–36.7 Ma gyar or szág tör té ne te. Előz mé nyek és ma gyar tör té net 1242-ig. I–II. Főszerk. Szé kely György, szerk. Bartha

An tal. Bp. 1984. II. 1270.; Kristó Gyu la: Há bo rúk és had vi se lés az Ár pá dok ko rá ban. Sze ged 2003. 132.8 Sza ba dos Gy.: Im re és And rás i. m. 109–110., idé zet: 110.

504


oszt rák és stá jer her ceg nyúj tott ne kik ol tal mat. Mi vel And rás ezért há bo rú val fe nye ge tô zött,Li pót bi ro dal mi se gít sé get kért. Er rôl szó ló le ve le Signai Buoncompagno Rhetorica antiquací mû, 1215-ben ké szült mun ká já ban ma radt fenn.9 A szó nok lat ta ni traktátus a szö ve get saj nosdá tum nél kül köz li, ám bi zo nyo sak le he tünk ben ne, hogy a le vél 1205 nya rán kelt. Egy fe lôlugyan is a kö zel múlt ese mé nye i ként utal 1205 má ju sá nak tör té né se i re: a gyer mek ki rály ha lá -lá ra és And rás má jus 29-i meg ko ro ná zá sá ra, más fe lôl még va lós ve sze de lem ként szá mol a vé -gül be nem kö vet ke zett ma gyar tá ma dás sal. A kö vet ke zô ket ol vas hat juk ben ne: „Az egész bi -ro da lom szá má ra nyil ván va ló, ho gyan fog ta el és bör tö nöz te be ok nél kül I[mre], a ma gya rokki rá lya a fi vér ét, A[ndrást]. Az is te ni bos szú ezért a ki rályt egy év nyi idô múl tán gyors ha lál lalpusz tí tot ta el.”10 Kü lön fi gyel met ér de mel azon rész let, amely sze rint a ma gyar ural ko dó „oknél kül” (absque causa) ve tet te fog ság ba a fi vér ét, to váb bá az a vé le ke dés, amely Im re ha lá látaz And rás sal szem ben jog ta lan sá got meg tor ló „is te ni bos szú nak” (ultio divina) tu laj do nít ja (azutób bi mo tí vum ké sôbb a klosterneuburgi ha gyo mány anya gá ba is utat ta lált). Azt a le he tô sé -get, hogy Li pót ilyen jel le gû ér te sü lé sei az ott tar tóz ko dó Kons tan cia öz vegy ki rály né kör nye -ze té bôl szár maz ná nak, nyu god tan ki zár hat juk, hi szen a szö veg egy ér tel mû en el len sé ges ké petfest Im ré rôl. A for rá sunk ban tet ten ér he tô vé le ke dés te hát, amely And rás be bör tön zé sét ok nél -kü li, is te ni bün te tést elô idé zô gaz tett nek ál lít ja be, két ség kí vül az oszt rák her ceg és kör nye ze -te ál lás pont ját tük rö zi, pár tos sá gát pe dig az ma gya ráz za, hogy Li pót ko ráb ban ma ga is And rásttá mo gat ta Im re ellenében.11

2.) Melki Év könyv

Az al só-auszt ri ai ben cés kör nye zet ben ke let ke zett kútfô12 anya gát 1123-tól egé szen 1564-ig fo -lya ma to san ve zet ték. Ere de ti kéz ira ta is ránk ma radt. Kor sza kunk ra vo nat ko zó fel jegy zé sei azese mé nyek kel egy ko rú, önál ló ér te sü lé sen nyug vó (te hát más for rá sok szö ve gé vel nem kon ta -mi nált) hír adás ok nak tûn nek. Té mánk hoz von ha tó rész le te 1203-nál: „Im re, a ma gya rok ki rá lyafog ság ba zár ta a fi vér ét, Andrást.”13 A her ceg el fo ga tá sá nak kö rül mé nye i rôl a Melki Év könyvsem mi fé le rész le tet nem kö zöl, szûk sza vú hír adá sá nak pár hu za mai nem is mer tek.

A „varasdi jelenet” kritikája

9 Szovák Kor nél: Boncompagnus. Ada lék a XIII. szá za di ma gyar tör té net kül föl di for rá sa i hoz. In: „Quasiliber et pictura”. Ta nul má nyok Kubinyi And rás het ve ne dik szü le tés nap já ra. Szerk. Ko vács Gyön gyi.Bp. 2004. 505.

10 Uo. 507.; CFH I. 891. sz.11 Pauler Gy.: A ma gyar nem zet i. m. II. 19., 21–22.; Sza ba dos Gy.: Im re és And rás i. m. 106–107.12 An na les Mellicenses – Alphons Lhotsky: Quellenkunde zur mittelalterlichen Geschichte Österreichs.

Graz–Köln 1963. 176–178.; Wilhelm Wattenbach – Franz-Josef Schmale: DeutschlandsGeschichtsquellen im Mittelalter. Vom Tode Kaiser Heinrichs V. bis zum Ende des In ter reg num. I.Darmstadt 1976. 213–215.; Geschichtsquellen des deutschen Mittelalters. (a to váb bi ak ban: GdDM)I. 113. Online do ku men tum: www.repfont.badw.de/A.pdf (a le töl tés ide je: 2011. au gusz tus 31.)

13 MGH SS IX. 506. – A má so dik rész let utol só sza vát a szö veg ki adás sze rint tö röl ték.

505


3.) Admonti ha gyo mány

A stá jer or szá gi ben cés mo nos tor 1250-ig íve lô évkönyvét14 egy ko rú kéz irat ból is mer jük, ám eb -bôl ép pen az a lap hi ány zik, ame lyen az 1200–1204 kö zöt ti ese mé nyek sze re pel nek. A kéz iratazon ban má sutt igen szo ros ro kon sá got mu tat az zal az év könyv vel, amely egy is me ret len he lyenke let ke zett, ko ráb bi ôr zé si he lyé rôl Neubergi Kó dex nek ne ve zett kö tet ben ma radt ránk. A ku ta tásez utób bi szö ve get nem is te kin ti önál ló al ko tás nak, csu pán az Admonti Év könyv variánsának,15

így ta lán ok kal fel té te lez zük, hogy az ere de ti admonti anyag min ket ér dek lô rész le te it is vi szony -lag pon to san tartalmazza.16 A Neubergi Kó dex ben a kö vet ke zô ket ta lál juk az 1203-i ese mé nyek kö -zött And rás her ceg fog lyul ej té sé rôl: „Im re, a ma gya rok ki rá lya meg ko ro náz tat ta a fi át, Lász lót, no -ha az még há rom éves sem volt. Fi vér ét, And rást – ar ra gya na kod ván, hogy az a ki rály ságle ro ha ná sá ra ké szül – fog ság ba ve tet te, és az esz ter go mi pa lo tá ban ôriz tet te, ame lyet más né venGran-nak ne vez nek. And rás fe le sé gét pe dig, Berthold me rá ni her ceg le á nyát, ja va i tól meg foszt vánha zá já ba küld te vis sza.” 1204-nél pe dig ek képp ír Im re el huny tá ról: „Im re, a ma gya rok ki rá lyameg hal, fi vé re, And rás pe dig a fog ság ból a ki rály ság ma ga sá ba emelkedik”17 Csak nem szó sze rintugyan eze ket a hír adá so kat ol vas hat juk – té mánk szem pont já ból el ha nya gol ha tó kü lönb sé gek kel –a Fundationes monasteriorum Bavariae cí men is mert, 14. szá zad vé gi, önál lót lan kompilátumban,18

amely a szó ban for gó he lye ken nyil ván va ló an az Admonti Év könyv anya gát ve szi át. Ugyan eh hez a ha gyo mány hoz kö tôd nek a fel sô-auszt ri ai Garsten ben cés mo nos to rá ban ve -

ze tett an na les ada tai, hi szen ez utób bi kút fônk anya gát úgy ál lí tot ták ös sze, hogy az Admonti Év -könyv el ve szett, 1181 elôt ti re dak ci ós fá zi sát ré szint önál ló fogalmazatú tu dó sí tá sok kal foly tat -ták, ré szint pe dig több he lyütt – egye bek kö zött az 1199–1207 kö zöt ti évek rôl szó ló be jegy zé sekese té ben – az Admonti Év könyv ránk ma radt, má so dik re dak ci ós fá zi sá nak ki vo na tolt hí re i vel

Körmendi Tamás

14 An na les Admuntenses / Continuatio Admuntensis – Lhotsky, A.: Quellenkunde i. m. 195–196.;Wattenbach, W. – Schmale, F.-J.: Deutschlands Geschichtsquellen i. m. I. 224–229.; GdDM I. 69–70.Online do ku men tum: www.repfont.badw.de/A.pdf (a le töl tés ide je: 2011. au gusz tus 31.)

15 Wilhelm Wattenbach má ig ér vé nyes nek te kin tett meg ál la pí tá sa sze rint a Neubergi Kó dex ben ol vas -ha tó év köny vet az admonti kéz irat va la me lyik má so la tá ból ki vo na tol hat ták (de bi zo nyo san nem ma -gá ból az admonti kéz irat ból) – MGH SS IX. 580.

16 Ezt az amúgy is lo gi kus fel té te le zést a min ket ér dek lő rész le tek fi lo ló gi ai elem zé se is egy ér tel mű en alá tá -maszt ja. Egy fe lől ugyan is a Neubergi Kó dex ben sze rep lő, And rás el fo ga tá sá ról és Im re ha lá lá ról szó ló hír -adás ok egyes rész le tei – „Heinricus Ungarorum rex filium suum […] coronavit”, ill. „Heinrichus rexUngarorum moritur […] frater eius a captivitate ad regnum sublimatur” – szó sze rin ti egye zést mu tat nak azalább tár gya lan dó An na les Garstenses ugyan ezen ese mé nyek ről tu dó sí tó, ám sok kal szűk sza vúbb fel jegy zé -se i vel. Más fe lől tud juk, hogy az An na les Garstenses anya gá nak az 1199–1207 kö zöt ti évek re vo nat ko zó rész -le te it rend re az Admonti Év könyv anya gá ból ki vo na tol ták (MGH SS IX. 579.): igen va ló szí nű te hát, hogy az1203. és 1204. évi ma gyar or szá gi ese mé nyek kel kap cso la tos fel jegy zé se it is ez utób bi kút fő re le het vis sza -ve zet ni. Mind eb ből pe dig az kö vet ke zik, hogy a Neubergi Kó dex ben meg őr ző dött, té mánk ba vá gó tu dó sí tá -sok alig ha nem tény leg eb ben a for má ban sze re pel tek az admonti kéz irat ma hi ány zó lap ján is.

17 MGH SS IX. 590.; CFH I. 1718. sz.18 Scriptores rerum Boicarum. Ed. Andreas Felix [Oefele] Oefelius. I–II. Augustiduni 1763. II. 335.; CFH. I. 595.

sz. – GdDH IX. 84. Online do ku men tum: www.repfont.badw.de/F.pdf (a le töl tés ide je: 2011. au gusz tus 31.)

506


bôvítették.19 Nem meg le pô te hát, hogy a Garsteni Év könyv té mánk ba vá gó, 1203-i, il let ve 1204-irész le tei szo ros szö veg kap cso la tot mu tat nak a Neubergi Kó dex bôl fen tebb idé zett pas szu sok kal:„Im re, a ma gya rok ki rá lya meg ko ro náz tat ta kis gyer mek fi át. […] Im re, a ma gya rok ki rá lya el -hunyt, fi vé re, And rás pe dig a fog ság ból a ki rály ság ma ga sá ba emelkedik.”20

Az Admonti Év könyv nek a Neubergi Kó dex alap ján re konst ru ál ha tó, tel je sebb anya ga há -rom pon ton szol gál tat más for rás ból nem is mert ada to kat And rás fog ság ba ve té sé nek kö rül mé -nye i rôl. Elô ször: úgy tud ja, hogy Im re gya nú ja sze rint fi vé re is mét tá ma dás ra ké szült. Má sod -szor: pon to san (és hi he tô en) meg ne ve zi And rás rab sá gá nak hely szí nét, az esz ter go mi pa lo tát.Vé gül har mad szor: egye dü li egy ko rú kút fô ként köz li azt a szin tén hi te les nek tûnô21 in for má -ci ót, amely sze rint And rás be bör tön zé se után Im re el ûz te az or szág ból a her ceg hit ve sét, Gertrú -dot. Fon tos ki emel ni, hogy az Admonti Év könyv té mánk ba vá gó ada ta i nak hi te lé ben sem miokunk sin csen ké tel ked ni, hi szen kút fônk egyet len meg bíz ha tó ko ra be li for rá sunk kal sem ke -rül el lent mon dás ba, és egye di ér te sü lé sei is har mo ni ku san il lesz ked nek a kor szak tör té ne té velkap cso la tos is me re te ink so rá ba. Az And rás bör tö ne ként em lí tett esz ter go mi pa lo ta két ség kí vülal kal mas le he tett ar ra, hogy a ki rály ott ôriz tes se leg ve sze del me sebb el len fe lét, Gert rúd el tá vo -lí tá sa pe dig ki vált képp bölcs lé pés nek tû nik Im re ré szé rôl (kü lö nö sen, ha azt is te kin tet be vesz -szük, hogy mi lyen ak tív nak bi zo nyult ké sôbb, fér je ural ko dá sa idején).22 En nek alap ján azt azin for má ci ót sincs okunk el vet ni, amely sze rint Im re azért bör tö nöz te be And rást, mert at tól tar -tott, hogy az fegy ve res tá ma dást kí sé rel meg el le ne.

4.) Klosterneuburgi ha gyo mány

A Babenbergek csa lá di egy há zá nak szá mí tó ágostonos mo nos tor évkönyvét23 vél he tô en 1129–1224 kö zött ve zet ték, hi szen a kö ré épü lô ha gyo mány ban eb bôl az idô szak ból sze re pel nek ki -mon dot tan a klosterneuburgi kö zös ség tör té ne té re vo nat ko zó ada tok. Több ször is át szer kesz tet -ték, ám a kü lön fé le re dak ci ós fá zi sok szö ve gét és a ben nük sze rep lô, ere de ti hír adá so kat ma márle he tet len pon to san rekonstruálni.24 A Klosterneuburgi Év könyv leg ko ráb bi is mert kéz ira taugyan is csak 1340-bôl (vagy ke vés sel ké sôbb rôl) ma radt ránk, ami kor szá mos más kút fô anya -gá nak be ol vasz tá sá val egy szer smind át is dol goz ták az egész anya got. A ko ráb bi pe ri ó dus ból


19 An na les Garstenses / Continuatio Garstensis – Lhotsky, A.: Quellenkunde i. m. 196.; Wattenbach, W.– Schmale, F.-J.: Deutschlands Geschichtsquellen i. m. I. 224–229.; GdDM I. 93. Online do ku men -tum: www.repfont.badw.de/A.pdf (a le töl tés ide je: 2011. au gusz tus 31.)

20 MGH SS IX. 595.; CFH I. 1762. sz.21 Zsol dos At ti la: Az Ár pá dok és as szo nya ik. A ki rály néi in téz mény az Ár pá dok ko rá ban. Bp. 2005. 125.22 Uo. 106.23 An na les Claustroneoburgenses / Continuationes Claustroneoburgenses – Lhotsky, A.: Quellenkunde i. m.

188–190.; Wattenbach, W. – Schmale, F.-J.: Deutschlands Geschichtsquellen i. m. I. 216–222.; GdDM85. Online do ku men tum: www.repfont.badw.de/A.pdf (a le töl tés ide je: 2011. au gusz tus 31.)

24 Ale xan der Beihammer: Die alpenländische Annalengruppe (AGS) und ihre Quellen. MIÖG 106.(1998) 323–325.

507


csak az an na les más mo nos to rok ban ké szí tett foly ta tá sai áll nak ren del ke zés re, ám ezek nek néhamég a ke let ke zé si he lyü ket és le jegy zé sük ide jét sem le het pon to san meg ha tá roz ni. And rás her -ceg fog lyul ej té sé rôl min den eset re a klosterneuburgi ha gyo mány hoz tar to zó kéz irat ok két kü -lön bö zô cso port ja is tu dó sít. Az oszt rák év köny vek kri ti kai ki adá sát gon do zó WilhelmWattenbach eze ket a klosterneuburgi an na les két különözô re dak ci ós fá zi sa ként kö zöl te (mamár azon ban tud juk, hogy a né met tu dós sztemmatikai re konst ruk ci ó ja hi bás volt).25

Né hány egy más sal ro kon sá got mu ta tó kéz irat 1142–1224 kö zé esô anya gát Wattenbach ön ké -nye sen kü lön vá lasz tot ta a ko ráb bi évek hez fû zött fel jegy zé sek tôl, és az ál ta la fel té te le zettContinuatio Claustroneoburgensis II bô vebb szö veg ha gyo má nya ként ad ta ki. Va la mi kor há rommanuscriptum tar to zott ide, de ezek egyi ke má ra el ve szett: bal sze ren csés mó don ép pen az, ame lyeta 18. szá za di for rás ku ta tó, Hieronym Pez a 12. szá zad vé gé tôl fo lya ma to san ve ze tett, ere de ti pél dány -nak gon dolt. A meg ma radt két kéz irat egyi ke 1266 után, a má sik pe dig a 14. szá zad ban készül he -tett.26 1203-nál ez a tu dó sí tás sze re pel az anya guk ban: „Im re, Ma gyar or szág ki rá lya – noha szer ze -te sek út ján sza vát ad ta fi vér ének – csel lel fog ság ba ve tet te, és bi lincs be ver ve örök re be bör tö nöz teôt, de még ugyan ab ban az év ben az is te ni bos szú tól ta lál tan be töl töt te a vég ze tét. Ha lá lá val a fi vé -re meg me ne kül a bi lin cse i bôl, és azon a cí men, hogy ô a gyám ja a fi vé re fi á nak – akit an nak ap jako ráb ban kis gyer mek ként meg ko ro náz ta tott – Ma gyar or szág ki rály sá gá nak ma ga sá ba emel ke dik.”Ke vés sel ké sôbb is mét sze re pel Im re ha lál hí re (még hoz zá is mét dá tum hi bá val, ez út tal 1205-nél):„Im re ki rályt – cso da! – az év kör be jár tá val ugyan azon a na pon ér te utol a pusz tu lás, ame lyen afivér ét csel lel el fog ta: akit tár sá ul nem akart, azt örö kö se ként hagy ta hátra.”27 Szó ról szó ra ugyan -eze ket a tu dó sí tá so kat hoz za a Klosterneuburgi Év könyv fen tebb már em lí tett, 1340-ben át szer kesz -tett vál to za ta (Wattenbach en nek 1124–1233 kö zöt ti hír adá sa it Continuatio Claustroneoburgensis IIIcím alatt tet te közzé),28 to váb bá a Historia Australis cí mû kompilátum ere de ti leg 1260 kö rül ös sze -ál lí tott szövege,29 il let ve a Leobeni Név te len 1343-nál zá ró dó krónikája.30

Körmendi Tamás

25 Wattenbach a klosterneuburgi ha gyo mány hoz so rol ha tó kéz ira to kat egy más tól ke let ke zé si hely és év -kör sze rint el vá ló „foly ta tá sok ra” (continuationes) osz tot ta. Mi vel kút fő ink má ig mérv adó nak te kin -tett szö veg ki adá sa is ezt a rend szert kö ve ti (MGH SS IX. 604–677.), több nyi re nap ja ink ban is en nekalap ján hi vat ko zunk az egyes szö veg rész le tek re, pe dig már rég óta nyil ván va ló, hogy a continuatiókatel vá lasz tó, Wattenbach ál tal meg ha tá ro zott kor szak ha tá rok va ló já ban nem a Klosterneuburgi Év könyvre dak ci ós fá zi sa it je lö lik, ha nem csu pán azo kat az éve ket, ami kor en nek az an na les nek az anya gát va -la me lyik má sik mo nos tor ban le má sol ták, eset leg át szer kesz tet ték, és önál ló fel jegy zé sek kel egé szí tet -ték ki (Wattenbach, W. – Schmale, F.-J.: Deutschlands Geschichtsquellen i. m. I. 219.).

26 MGH SS IX. 605.27 MGH SS IX. 621.; CFH I. 1753. sz.28 MGH SS IX. 634.; CFH I. 1754. sz. – Wattenbach, W. – Schmale, F.-J.: Deutschlands Geschichts -

quellen i. m. I. 221.; Beihammer, A.: Die alpenländische Annalengruppe i. m. 323.29 Historia Australis / Chronicon Austriacum: Rerum Austriarum scriptores. Ed. Had ri a nus Rauch. I–III.

Vindobonae 1793–1794. II. 229–230. (s. t. Chronicon Garstense); CFH I. 1215., 1345. sz. – GdDMXI. 116. Online do ku men tum: www.repfont.badw.de/H.pdf (a le töl tés ide je: 2011. au gusz tus 31.)

30 Anonymi Leobiensis Chronicon: Scriptores rerum Austriacarum veteres ac genuini. Ed. HieronymusPez. I–III. Lipsiae–Ratisbonae 1721–1745. I. 800–801.; CFH I. 592. sz. – GdDM I. 149. Online do -ku men tum: www.repfont.badw.de/H.pdf (a le töl tés ide je: 2011. au gusz tus 31.)

508


Vizs gál juk meg mind ezek után ala po sab ban is a tu dó sí tás egyes rész le te it! Az is te ni bosz - szú (ultio divina) mo tí vu ma már is me rôs le het szá munk ra, hi szen ugyan ez zel ma gya ráz taVI. Li pót oszt rák és stá jer her ceg 1205 nya rán kelt le ve le is Im re ki rály ko rai ha lá lát. Ilyen rö -vid, mind ös sze két sza vas egye zés ön ma gá ban ter mé sze te sen nem iga zol szö veg pár hu za mot.Ám a klosterneuburgi mo nos tor egy fe lôl a Babenbergek kegy ura sá ga alá tar to zott, más fe lôltudhatólag szo ros kap cso lat ban állt a her ce gi ud var ral, így ta lán még sem le he tet len, hogy az„iste ni bos szú” mo tí vu mát kút fônk Li pót le ve lé bôl vet te át. A kö vet ke zô mon dat ban egye bekmel lett ar ról esik szó, hogy a bi lin cse i bôl ki sza ba dult And rás a gyer mek III. Lász ló he lyett – akit ap ja „kis gyer mek ként meg ko ro náz ta tott” (infantulum coronavit) – a „ki rály ság ma ga sá -ba emel ke dik” (super regnum sublimatur). Ezek a rész le tek szó sze rint meg egyez nek a GarsteniÉv könyv fen tebb idé zett pas szu sa i val, és szö veg kap cso lat mel lett ta nús ko dik az is, hogy mind -két fel jegy zés szer zô je élt a fog ság és ki rály ság szem be ál lí tá sá nak rétorikai eszközével.31 Az át -vé tel irá nyát an nak alap ján ha tá roz hat juk meg, hogy a garsteni an na les ben még hi bát lan év szám -nál sze rep lõ ér te sü lés a klosterneuburgi ha gyo mány hoz tar to zó kéz irat ok ban már té ves dá tum hozke rült. And rás ki sza ba du lá sá val és ha ta lom ra ju tá sá val kap cso lat ban te hát min den va ló szí nû ségsze rint a Garsteni Év könyv alap ján bô ví tet ték a klosterneuburgi tra dí ció anya gát.

Dol go za tom be ve ze tô jé ben már em lí tet tem, hogy Sza ba dos György ta gad ta a klosterneuburgiha gyo mány tu dó sí tá sá nak for rás ér té két. Ez zel kap cso lat ban két érv re hi vat ko zott. Elô ször: Imreki rály ha lál hí re két szer is sze re pel az ese mé nyek rend jé ben, rá adá sul mind két szer hi bás év -szám mal (1203-nál, il let ve 1205-nél), ez pe dig Sza ba dos sze rint ar ra utal, hogy a he lyes dá tum -ra a nagy idô be li tá vol ság mi att már nem em lé ke zett az év könyv ös sze ál lí tó ja. Má sod szor: azoszt rák kút fô nek a trón vi szály tör té ne té re vo nat ko zó egyéb fel jegy zé sei is egy ér tel mû en pár -to sak, hi szen pél dá ul társ ural ko dó ként tün te tik fel azt az And rást, aki ek ko ri ban jog sze rint csu -pán a hor vát-dal mát her ce gi cí met viselhette.32

Va ló ban szem be tû nô, hogy Im re ki rály ha lá lát kút fônk két szer is em lí ti: 1203-nál And rásfog lyul ej té se kap csán, 1205-nél pe dig önál ló adat ként. En nek nyo mán azon ban nem csak ab -ban le he tünk bi zo nyo sak, hogy a szö veg idô be li ké sés sel ke let ke zett, ha nem ab ban is, hogy mais mert vál to za tá nak el ké szí té se so rán leg alább két, egy más nak el lent mon dó for rást hasz nál takfel. A nyil ván va ló kü lönb ség mel lett rá adá sul za var ba ej tô ha son ló sá go kat is ta lá lunk. Elô szöris: mind két hír adás em lí ti And rás her ceg el fo ga tá sát is, rá adá sul mind ket tô úgy tud ja, hogy aki rály „csel lel” (dolo) ej tet te fog ság ba a fi vér ét. Má sod szor: az 1203-nál ol vas ha tó tu dó sí tás sze -rint Im ré vel az is te ni bos szú vég zett, az 1205-höz tett adat sor pe dig cso dát em le get, mert úgytud ja, hogy a ki rály ép pen gaz tet te év for du ló ján halt meg. Amen nyi ben eze ket az ele me ket csaka ránk ma radt szö veg egy be szer kesz té se so rán il lesz tet ték vol na az év könyv anya gá ba, ak koraz át dol go zás so rán alig ha nem azt a hi bát is ki gyom lál ták vol na, amit Im re el huny tá nak két sze -res em lí té se je lent. Úgy tû nik te hát, hogy a klosterneuburgi ha gyo mány ré sze ként fenn ma radthír adás ok olyan ko ráb bi for rá sok alap ján ké szül tek, ame lyek egy más sal tar tal mi ro kon ság banáll tak.


31 MGH SS IX. 595.32 Sza ba dos Gy.: Im re és And rás i. m. 110.

509


Mit tud ha tunk ezek rôl a for rá sok ról? Va ló szí nû ke let ke zé si he lyük ként el sô sor ban aklosterneuburgi mo nos tor vagy a kör nyék be li egy há zi in téz mé nyek jö het nek szó ba. Bécs kö -ze lé ben szin te va la men nyi tör té net írói mû hely (mint pél dá ul a heiligenkreuzi cisz ter ci apát ságvagy a bé csi skót mo nos tor) szo ros kap cso lat ban állt a klosterneuburgi ágostonos kö zös ség -gel: fenn ma radt év köny ve ik sû rûn tar tal maz nak bi zo nyít ha tó an klosterneuburgi ere de tûrészleteket.33 Eb bôl ki in dul va na gyon is kön nyen el kép zel he tô, hogy az And rás fog ság ba ve -té sé rôl szó ló ere de ti hír adás (ben ne az Im re csa lárd sá gá ról szó ló rész let tel, il let ve az is te nibosszú vagy a cso da em lí té sé vel) szin tén Klosterneuburgban ke let ke zett, de bi zo nyo san jó valaz ese mé nyek után, hi szen már Im re ha lál hír ét is tar tal maz ta. A ké sôb bi ek ben ezt a tu dó sí tásta Klosterneuburgi Év könyv ré sze ként dol goz hat ták be le (va ló szí nû leg át fo gal ma zott for má -ban) két to váb bi, is me ret len he lyen ke let ke zett an na les be, ame lyek bôl vé gül az 1203-i és az1205-i ada tok kö zé so rol va is utat ta lált a ránk ma radt kéz irat ok anya gá ba.

A ku sza szö veg ha gyo má nyo zó dás, az ere de ti in for má ci ók fel té te lez he tô en leg alább két -sze res át szer kesz té se ép pen ség gel nem nö ve li a vizs gált szö veg rész let hi te lét. A klosterneuburgiha gyo mány rá adá sul ten den ci ó zu san ne ga tív be ál lí tás ban áb rá zol ja Im re ki rályt. Sza ba dosGyörgy ezt az zal ma gya ráz ta, hogy ami kor 1199-ben And rás ve re sé get szen ve dett fi vé ré tõl, ésVI. Li pót ud va rá ba me ne kült, Im re bos szú ból meg tá mad ta az oszt rák te rü le te ket. Se re gei Bécskör nyé kén is pusz tí tot tak, és kön nyen le het, hogy ezt a klosterneuburgi mo nos tor bir to kai ismegsínylették.34 Hoz zá te het jük: az ágostonos ka no no kok el len szen vét nem csak ja va ik fel dú -lá sa in do kol hat ta, ha nem az a tény is, hogy a mo nos tor kegy ura, Li pót her ceg And rás párt ját fog -ta a tróviszály idején.35 Min dent egy be vet ve a klosterneuburgi ha gyo mány bi zony ta lan ere de -tû, vél he tô en pár tos tu dó sí tá sát csak is ak kor fo gad hat juk el, ha ada ta it más kút fôk se gít sé gé velmeg le het erô sí te ni.

5.) Historia Salonitana

Spalatói Ta más mun ká ja té mánk ta lán leg ér de ke sebb és leg több vi tá ra mó dot adó kút fô je. Szer -zô je 1200-ban vagy 1201-ben szü le tett, és bo lo gnai egye te mi ta nul má nya it le szá mít va egészéle tét dal má ci ai szü lô vá ro sá ban töl töt te, ahol 1230-ban fôesperes lett, 1243-ban pe dig ér sek kévá lasz tot ták, ám ô már a kö vet ke zô év ben le mon dott IV. Bé la ki rály je lölt je, Csák nem be liUgolin ja vá ra. 1268-ban halt meg.36 A salonai és a spalatói fô pap ok tör té ne té rôl szó ló mun ká -ja a gesta episcoporum mû fa já nak ti pi kus da rab ja, vég sô vál to za ta 1266–1268 kö zött ké szültel. Ja va részt olyan ér te sü lé se ket tar tal maz, ame lyek más kút fôk ben nem ma rad tak ránk.

Körmendi Tamás

33 Wattenbach, W. – Schmale, F.-J.: Deutschlands Geschichtsquellen i. m. I. 218.34 Sza ba dos Gy.: Im re és And rás i. m. 110.35 Pauler Gy.: A ma gyar nem zet i. m. II. 19.; Sza ba dos Gy.: Im re és And rás i. m. 106–107.36 Margalits Ede: Hor vát tör té nel mi repertorium. I–II. Bp. 1900–1902. II. 431–432.; Almási Ti bor:

Spalatói Ta más. In: KMTL 659.; Mirjana Matijević Sokol: Toma Arhiđakon i njegovo djelo. Ranodoba hrvatske povijesti. Split 2002. 33–43.

510


A spalatói fôesperes mû vé ben And rás her ceg fog lyul ej té sé rôl fenn ma radt, dol go za tomélén idé zett hír adást Sza ba dos György tö ké le te sen hi te les nek fo gad ta el, még pe dig két érv alap -ján. Egy fe lôl ar ra hi vat ko zott, hogy Pauler és Má tyás vé le mé nyé vel el len tét ben (akik ti. SpalatóiTa más hír adá sá nak for rás ér té két az zal ta gad ták, hogy töb bi for rá sunk ban nyo ma sin csen fegy -ver ke zés nek And rás fog ság ba ve té se elôtt) 1203-ban még is csak kel lett tör tén nie va la mi fé leha di ké szü lô dés nek Ma gyar or szá gon. III. In ce pá pa ugyan is no vem ber 5-én Im ré hez és András -hoz in té zett leveleiben37 örö mét fe jez te ki, ami ért a már III. Bé la ál tal terv be vett ke resz tes had -já rat elô ké szü le tei szé pen ha lad nak. Más fe lôl ar ra is fel hív ta a fi gyel met, hogy a HistoriaSalonitana ke let ke zé se ide jén Im re ki rály nak már nem él tek utód jai: ten den ci ó zu san Im re-pártimû vet al kot ni te hát ér tel met len lett volna.38

A fen ti meg ál la pí tá sok he lyes sé gét én sem vi ta tom, ám ab ban már ké tel ke dem, hogy pusz -tán ezek alap ján iga zol ni le het ne Spalatói Ta más tu dó sí tá sá nak hi te lét. Ami III. In ce pá pa le -ve le it il le ti, azok csu pán an nyit bi zo nyí ta nak, hogy And rás köz vet le nül a fog ság ba ve té se elôttegy ke resz tes had se reg fel ál lí tá sán fá ra do zott, ám eb bôl még nem kö vet ke zik szük ség sze rû en,hogy vé gül is mét tá ma dást in té zett vol na a báty ja el len. Leg fô kép pen azért nem, mert III. In cele ve lei nem tud nak a fi vé rek kö zöt ti fegy ve res ös sze csa pás ve sze del mé rôl (sôt az egy ház fô1204. szep tem ber 15-i le ve lé ben ki mon dot tan meg fedd te Im rét az öc cse be bör tön zé se miatt),39

Spalatói Ta más pe dig egy ár va szót sem szól a ke resz tes had já rat elô ké szü le te i rôl. Az is igaz, hogy az 1260-as évek ben már ér tel met len lett vol na olyan tör té ne ti mû vet al -

kot ni, amely Im re ki rály em lé ké nek fel ma gasz ta lá sát cé loz za, csak hogy nem tud hat juk, mi állta Historia Salonitana for rá sa i ban. Ta más fôesperes tudhatólag leg in kább a spalatói fôszékes -káp talan tör té ne ti fel jegy zé se it és ok le ve le it hasz nál ta mû ve ké szí té se során,40 bár ép pen az1200 kö rü li évek tôl kez dô dô en va ló szí nû leg már idô sebb kor tár sai el be szé lé sé bôl ismeríthetett.41 Okunk van azon ban fel té te lez ni, hogy ezek a fel jegy zé sek azon ban erô sen el fo -gult ké pet fes tet tek a trón vi szály ese mé nye i rôl. Spalato ér se ke ugyan is 1200–1217 kö zöttBernát volt: Im re egy ko ri ne ve lô je, majd ural ko dá sa ide jén az egyik leg bi zal ma sabb híve.42

Az ô hi va tal vi se lé se ide jén a dal má ci ai vá ros egy há zi in téz mé nye i ben alig ha ke let kez he tettvol na olyan for rás, amely az ér sek ne velt jét és tá mo ga tott ját ked ve zôt len szín ben lát tat ja. Hiá -ba igaz, hogy Im ré nek már nem élt le szár ma zott ja, ami kor Spalatói Ta más el ké szí tet te a HistoriaSalonitanát: ha kró ni ká sunk for rá sai ten den ci ó zu sak vol tak, ak kor adott eset ben pár tos sá guk azô mû vé re is hat ha tott. Ha vi szont szó be li ér te sü lés sel szá mo lunk, ak kor en nek for rás ér té ké vel


37 CDCr III. 32–33.38 Sza ba dos Gy.: Im re és And rás i. m. 109–110.39 Augustinus Theiner: Vetera monumenta Slavorum meridionalium historiam illustrantia. I–II. Romae

1863–1875. I. 35.; Pauler Gy.: A ma gyar nem zet i. m. II. 490. 34. j.40 Matijević Sokol, M.: Toma Arhiđakon i. m. 338.41 Pauler Gy.: A ma gyar nem zet i. m. II. 490. 34. j. – Má tyás Fló ri án egye ne sen azt fel té te lez te, hogy a

trón vi szály ese mé nye i ről sze mé lye sen Ber nát spalatói ér sek szá molt be a Historia Salonitana szer ző -jé nek (Má tyás F.: Sz. Lász ló és Im re i. m. 33.), ez azon ban nem túl va ló szí nű, hi szen Ta más mind össze16 vagy 17 esz ten dős volt Ber nát ha lá la kor.

42 HS 136. – Sza ba dos Gy.: Im re és And rás i. m. 100.

511


kap cso lat ban igen ko moly ag gályt tá maszt, hogy az ese mény meg tör tén te és a tu dó sí tás írás bafog la lá sa kö zött mint egy hat van esz ten dô nyi ûr tá tong: en nyi idô alatt pe dig te kin té lyes mér -ték ben tor zul ha tott a lejegyzetlen in for má ció.

Vé gül a dal má ci ai kró ni kás hír adá sá val ugyan azt az ér vet is szem be le het sze gez ni, ame -lyet a klosterneuburgi fel jegy zé sek hi te le el len ép pen Sza ba dos György ho zott fel. Mint em lé -kez he tünk, az al só-auszt ri ai év könyv for rás ér té két ô egye bek mel lett an nak alap ján von ta jog -gal két ség be, hogy az ott ol vas ha tó hír adás tudhatólag kö zel sem egy ko rú az el be széltese mé nyek kel. Ám nem csu pán Klosterneuburgi Év könyv té mánk ba vá gó anya ga ke let ke zettbi zo nyít ha tó an jó val And rás fog ság ba ve té se után, ha nem a Historia Salonitana is, hi szen eb -ben még 1266-ban be kö vet ke zett ese mé nyek rôl is szó esik. Újab ban rá adá sul az is fel me rült,hogy a „varasdi je le net” his tó ri á já val Ta más fôesperesnek nem is az volt a cél ja, hogy mi nélpon to sabb be szá mo ló val szol gál jon a ma gyar trón vi szály zá ró ak kord já ról, ha nem a ki rá lyi ha -ta lom ide a li zált ké pét kí ván ta elénk vetíteni.43 Mind ez már ön ma gá ban is ar ra int, hogy aHistoria Salonitanát nem sza bad vizs gált té mánk két ség te len for rás ér té kû kút fô jé nek te kin te ni.Ta más fôesperes ada tai azon ban mind ezen túl me nô en nem csak a vi tat ha tó hi te lû klosterneuburgiha gyo mán nyal, de a sok kal meg bíz ha tóbb nak tû nô admonti tra dí ci ó val is el lent mon dás ba ke -rül nek. Mint em lé kez he tünk, a Neubergi Kó dex sze rint Im re azért fo gat ta el az öc csét, mertgya na kod ni kez dett a szán dé ka it il le tô en – már pe dig ha And rás a fegy ve re sei élén már nyíltütkö zet re ké szült vol na, ak kor az egye bek ben igen jól ér te sült nek mu tat ko zó kút fônk alig hafo gal maz ilyen mértéktartón.44 Ne fe led jük: az admonti ha gyo mány hi te lét nagy mér ték ben nö -ve li, hogy más ada tai össz hang ban áll nak a trón vi szály tör té ne té rôl szer zett egyéb is me re te -ink kel – Ta más fôesperes be szá mo ló já nak meg bíz ha tó sá gát vi szont sem mi lyen kül sô for rásnem erô sí ti meg. Vé le mé nyem sze rint te hát a Historia Salonitana torz (sôt va ló szí nû leg ten den -ci ó zu san tor zí tott) be szá mo lót ôr zött meg And rás her ceg el fo ga tá sá ról. Anya gát ezért a tör té -ne ti re konst ruk ció so rán nem hasz no sí tom.

Szem lénk vé gé re ér ve fog lal juk ös sze a kút fô ink hi te lé rôl mon dot ta kat! A Melki Év könyv szûk -sza vú tu dó sí tá sa nem en ged be pil lan tást And rás fog lyul ej té sé nek kö rül mé nye i be. VI. Li pót oszt -rák her ceg 1205 nya rán kelt le ve le és a klosterneuburgi ha gyo mány nyil ván va ló an el len sé ge senvi szo nyul Im re ki rály em lé ké hez (rá adá sul az al só-auszt ri ai ágostonos mo nos tor kö rül ki ala kulttra dí ci ón be lül a min ket ér dek lô rész le tek ke let ke zés tör té ne te eny hén szól va bo nyo dal mas).Spalatói Ta más kró ni ká já nak té mánk hoz von ha tó ada tai bi zony ta lan for rás ból ered nek, és még azis fel me rült, hogy szer zô jük cél ja nem a va ló ság meg örö kí té se volt, ha nem a ki rá lyi ha ta lom min -de nek fe let ti ka riz ma ti kus ha tal má nak be mu ta tá sa. Az admonti ha gyo mány el len ben több hi te lesnek

Körmendi Tamás

43 Mladen Ančić: Slika kraljevske vlasti u djelu Tome Arhiđakona. In: Toma Arhiđakon i njegovo doba.Ured. Mirjana Matijević-Sokol – Ol ga Perić. Split 2004. 81. – Vö. Mirjana Matijević Sokol ál lás pont -já val, amely sze rint Spalatói Ta más alap ve tő en po zi tív vé le mén nyel volt a ki rá lyi ha ta lom ról, máramen nyi ben az nem avat ko zott be le az ér sek vá lasz tás ba Uő: Toma Arhiđakon i. m. 292.

44 VI. Li pót 1205 nya rán kelt, fen tebb idé zett le ve le szin tén úgy tud ja, hogy And rást „ok nél kül” ej tet -ték fog lyul, ám mi vel er ről a for rá sunk ról fen tebb ki mu tat tam, hogy vél he tő en erő sen pár tos be ál lí -tott sá gú, ta nú bi zony sá gát itt mel lő zöm.

512


tû nô (a ko ra be li ma gyar or szá gi po li ti kai ese mé nyek so rá ba jól be il leszt he tô) ada to kat ha gyottránk, és ar ra sin csen okunk, hogy pár tos ság gal vá dol juk. Így a for rás kri ti kai vizs gá lat ered mé nyeialap ján en nek az anya ga tû nik a rész le te ket il le tô en a leg meg bíz ha tóbb nak.

Ho gyan re konst ru ál hat juk mind ezek után Im re ki rály és And rás her ceg trón vi szá lyá nak utol sósza ka szát? Kút fô ink anya gá ban jó sze ri vel csak az And rás fog lyul ej té sé re vo nat ko zó in for má ció je -lent kö zös pon tot. Ok le ve les ada tok alap ján fel té te lez het jük, hogy a her ce get a Dráva mel let ti Varasdkö ze lé ben fog ták el, és hogy ele in te a kö ze li Kene vá rá ban raboskodott.45 Az admonti ha gyo mányada tai sze rint Im re azért ve tet te fog ság ba az öc csét, mert ar ra gya na ko dott, hogy az is mét meg pró -bál ja ôt le ta szí ta ni a trón ról. Ugyan csak a stá jer or szá gi ben cés mo nos tor tra dí ci ó já ból tud juk, hogyAnd rás utóbb az esz ter go mi pa lo tá ban ra bos ko dott, il let ve hogy fe le sé gét, Gert rú dot a ki rály el -küld te az or szág ból. Ezek a töb bé-ke vés bé hi te les nek te kint he tô rész le tek áll nak ren del ke zé sünk re:ezek se gít sé gé vel kell le he tô leg mi nél tel je sebb tel jes ké pet al kot nunk az ese mé nyek rôl.

A meg ol dást ta lán III. In ce pá pa fen tebb már idé zett le ve lei ad ják a ke zünk be, ame lye ket azegy ház fõ 1203. no vem ber 5-én Im ré hez, il let ve And rás hoz intézett,46 hi szen ezek alap ján Sza ba -dos György azt meg gyô zô en iga zol ta, hogy a her ceg a sa ját or szág rész ében 1203 nya rán fegy ver -ke zés be kezdett.47 Va ló szí nû leg so ha sem fog juk meg tud ni, hogy And rás csak ugyan ke resz tes had -já rat ra ké szü lô dött-e, vagy in kább ar ra szá mí tott, hogy a ke reszt fel vé tel ének ürü gyén 1197 és1199 után is mét kí sér le tet te het a ki rá lyi ha ta lom meg szer zé sé re: a Historia Salonitana ál tal le -fes tett fegy ve res szem ben ál lá sig min den eset re alig ha fa jult a hely zet. Az ural ko dó ban ugyan isgya nú éb redt, hogy öc cse 1197 és 1199 után har mad szor is el le ne for dít ja a had ere jét, így az tánVarasd kö ze lé ben el fo gat ta ôt. Az sem le he tet len, hogy a klosterneuburgi ha gyo mány egyéb kéntké sei és pár tos nak tû nô ér te sü lé se még is helyt ál ló, és Im re csak ugyan csel lel ej tet te fog lyul And -rást. Az er rôl szó ló adat ugyan is tö ké le te sen il lesz ke dik az ese mé nyek nek ab ba a fo lya má ba, ame -lyet a töb bi, hi te le sebb nek is mert kút fô tár elénk. Ha azt fel té te lez zük, hogy a her ce get va ló bantôr be csal ták, egy szer re hi he tô ma gya rá za tot ka punk ar ra a kér dés re is, hogy mi ért nin csen nyo -ma egyet len for rá sunk ban sem a fegy ve res ös sze csa pás nak. A ki rály és a her ceg or szág rész énekha tá rán fek vô Varasd rá adá sul föld raj zi hely ze té nél fog va ki vált képp al kal mas le he tett a fi vé rekkö zöt ti ta lál ko zó lebonyolítására:48 ha And rást csak ugyan tár gyal ni hív ták ide, alig ha fog ha tottgya nút. A ké tes hi te lû klosterneuburgi adat ra épü lô kom bi ná ció per sze en nek el le né re sem bi zo -nyít ha tó. Ab ban vi szont je len le gi is me re te ink sze rint biz to sak le he tünk, hogy Im re elôbb a keneivár ba zá rat ta a fi vér ét, vé gül szi lár dabb ôri zet alá he lyez tet te az esz ter go mi pa lo tá ban, hit ve sét,Gert rú dot pe dig vis sza küld te csa lád já hoz, a me rá ni her ce gi ud var ba.


45 Pauler Gy.: A ma gyar nem zet i. m. II. 490. 34. j. – And rás her ceg el fo ga tá sá nak, il let ve fog sá gá nakhely szí nét Pauler egy 1209-i ok le vél alap ján ha tá roz ta meg, amely ben II. And rás ki rály a varasdihospeseknek kü lön fé le pri vi lé gi u mo kat biz to sí tott fog sá ga ide jén nyúj tott szol gá la ta ik fe jé ben. Er rőlaz irat ról idő köz ben ki de rült, hogy ha mis, ám nem le he tet len, hogy hi te les min ta alap ján ké szült: Bélaif jabb ki rály ugyan is 1220-ban em lí ti a varasdi hospesek II. And rás tól nyert, de még 1220 előtt meg -sem mi sült pri vi lé gi u mát – RA 247., 567. sz.

46 CDCr III. 32–33.47 Sza ba dos Gy.: Im re és And rás i. m. 110.48 Pauler Gy.: A ma gyar nem zet i. m. II. 490. 34. j.

513


Documents

Körmendi Tamás: A "varasdi jelenet" kritikája