48
1. fejezet: Égés és tőzoltás elmélet - Égés fogalma és feltételei, - az égés fajtáinak szerepe a tő terjedésében, - az égés fajtái és jellemzıi és szerepük a tőz terjedésében, - különbözı halmazállapotú anyagok égése, -hıátadás, - gázcsere kialakulása, nyílt és zárt térben, - láng szerkezete, -tőz fogalma, égés megszüntetésének módjai. T T TŐZVÉDELEM ZVÉDELEM ZVÉDELEM ZVÉDELEM Kövér Tamás környezetgazdálkodási –és munkavédelmi szakmérnök Tőzvédelmi elıadó 2009.07.16.

környezetgazdálkodási –és ZVÉDELEMfox.klte.hu/~beneg/oraianyagok/6.Tuzvedelem tortenete...1. fejezet: Égés és t őzoltás elmélet - Égés fogalma és feltételei, - az

  • Upload
    lythuan

  • View
    221

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

1. fejezet: Égés és t őzoltás elmélet- Égés fogalma és feltételei,

- az égés fajtáinak szerepe a t ő terjedésében,- az égés fajtái és jellemz ıi és szerepük a t őz terjedésében,

- különböz ı halmazállapotú anyagok égése, - hıátadás,

- gázcsere kialakulása, nyílt és zárt térben, - láng szerkezete,

- tőz fogalma, égés megszüntetésének módjai.

TTTTŐZVÉDELEMZVÉDELEMZVÉDELEMZVÉDELEM

Kövér Tamás

környezetgazdálkodási –és

munkavédelmi szakmérnök

Tőzvédelmi el ıadó

2009.07.16.

Fontosabb t őzvédelmi jogszabályok az alábbiak:

• 1996. évi XXXI. törvény: A tőz elleni védekezésrıl, a mőszaki mentésrıl és a tőzoltóságról,

• 30/1996.(XII. 6.) BM rendelet: A tőzvédelmi szabályzat készítésérıl,• 9/2008. (II. 2.) ÖTM rendelet Az Országos Tőzvédelmi Szabályzat

kiadásáról,• 53/2005. (XI. 10.) BM rendelet: A tőzvédelmi szakvizsgára kötelezett

foglalkozási ágakról munkakörökrıl és a szakvizsga részletesszabályairól.

• Kimondottan a tőzvédelemmel foglalkozó jogszabályokon kívül több más• Kimondottan a tőzvédelemmel foglalkozó jogszabályokon kívül több másjogszabály, nemzeti szabvány és szabályzat is foglalkozik egyesterületek szabályozásán belül tőzvédelmi kérdésekkel.

• 143/2004. (XII.22.) GKM rendelet a Hegesztési Biztonsági Szabályzat• 116/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet: a tőzvédelmi bírságról• 79/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet: A tőzvédelmi hatósági feladatokat

ellátó szervezetekrıl és a tőzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól

• 1997. évi LXXVIII. törvény: az épített környezet alakításáról és védelmérıl(továbbiakban: Étv.)

• 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építésikövetelményekrıl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet – közkeletőbb nevénaz OTÉK – módosításáról

• 290/2007. (X. 31.) Korm. Rendelet: az építıipari kivitelezési tevékenységrıl, azépítési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról

• 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet: a telekalakításról (melléklet)• 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet: az egyes építményekkel, építési munkákkal

és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezésieljárásokról (2. számú melléklete)eljárásokról (2. számú melléklete)

• 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet: az építésügyi hatósági eljárásokról, valaminta telekalakítási és az építészeti-mőszaki dokumentációk tartalmáról

A 116/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet szerint maximum 3.000.000.- Ft összegő

tőzvédelmi bírság szabható ki:

� Tőzvédelmi szabály megszegéséért, ha az közvetlen tőz- vagyrobbanásveszélyt, illetıleg tüzet idézett elı, vagy veszélyezteti aszemélyek biztonságát, akadályozza a mentésüket.

� A bírság összege, ha a szabályszegést tőzvédelmi létesítési szabálymegszegésével valósították meg, akkor a létesítés költségének legalább10%-a.10%-a.

� Ha a tőzvédelmi szabályok, elıírások érvényesítésére vonatkozóan atervezı, illetıleg a kivitelezı valótlan nyilatkozatot adott. A bírságösszege a tervezıi, illetıleg a kivitelezıi díj legalább 10%-a.

TŐZVÉDELEM TÖRTÉNETEElsı tőzvédelmi feljegyzések:• Biblia: 2 Móz. 22.6 Ha t őz támad, és tövisbe kap, és

megég az asztag, vagy a lábon álló gabona, vagy a m ezı: fizesse meg a kárt, a ki a tüzet gyújtotta.

• Egyiptom: szurkos vedrek t őz oltására• Kína: els ı szervezett t őzoltóság• Kína: els ı szervezett t őzoltóság• - egész napos ügyelet• - éjszaka t őzoltók feje egy gerendán, amire t őz • esetén egy kalapáccsal rávágtak!• - kivonulás el ıtt beöltözés, majd vonulás a pap • után kultikus tánclépésben

Római hadsereg centúriói

Megszervezték a hadseregbıl és szakmák mestereibıl a tőzoltó egységeket. Tőztornyokat állítottak fel (Pl.

Sopron), ahonnan figyelemmel kísérték a település életét.

Az ügyeletes figyelınek elalvás ellen egész éjjel hárfás nı zenélt!zenélt!

Tőz esetén azonnal ki tudtak vonulni, a katonák oltották a tüzet, az ácsok a közeli tetıket bontották, a textil

mővesek vizes vásznakkal védték az értékeket, oltották a lángra kapott ruhájú személyeket.

Jellemzıje: magas szervezettség, viszonylagosan nagy

hatásfok.

TŐZOLTÁS FEJLİDÉSE KÉPEKBEN

Az elsı csoda: g ızmeghajtású t őzoltó autó Angliából

Korszerő egyenruha és londoni parancsnoki sisak a XIX. sz. végébıl (Anglia)

Ezredfordúló tőzoltói

Korszerő tőzoltó autó és hiradó ügyelet (London)

Magyarország- Elsı szervezett t őzoltóság:

Debreceni Református Kollégium diákt őzoltósága(gerundium, város polgáraira vonatkozó kötelez ı és szigorú t őzvédelmi szabályok)

Tőzoltóság feladatai

Ipari balesetek

TŐZOLTÁS

Beavatkozás baleseteknél + állatmentés

+ vízszivatás+ magasból mentés+ útakadályok megszüntetése

+ vízi mentés+ felvilágosítás+ stb., stb., stb.,…

…és jöjjön a rideg valóság,

a tananyag!

Égés és tőzoltás elmélet

• Az égés:• összetett kémiai, fizikai folyamat, amelynek során az éghetı anyag, megfelel ı hımérsékleten egyesül

a levegı oxigénjével és h ı, hang és fény formájában energia szabadul fel• általános egyenlete: éghet ı anyag + oxigén = égéstermékek + energia•

hı• fény• hang• az égés feltétele:•• A tőz háromszöge:• éghetı anyag, oxigén, gyújtóforrás (gyulladáspont üzemi h ımérséklet)•

a három feltétel egyidejőleg egy térben való megléte. a három feltétel egyidejőleg egy térben való megléte. • az egyik feltétel kizárásával a t őz keletkezést meg lehet akadályozni• A tőz:• az az égési folyamat, amely veszélyt jelent az élet re, a testi épségre, vagy az anyagi javakra, illetv e

azokban károsodást okoz•

A tőz elleni védekezés f ı feladata:• - a tőzesetek megelızése (megelızı tőzvédelem),• - a tőzoltási feladatok ellátása (mentı tőzvédelem),• - a tőzvizsgálat (felderítı tőzvédelem), • valamint ezek feltételeinek biztosítása.

• Az égés fajtái:• az égés sebessége alapján:• - lassú égés: izzás (lineáris terjedés ő égés) 1 mm/sec• - normál égés: szilárd éghet ı anyagok jellemz ı égési formája 1 cm/sec• - gyors égés: éghet ı folyadékok és gázok égési formája 1 dm/sec• - detonáció: éghet ı gázok és folyadékok égési formája 100-1000 m/sec

• az éghetı anyag és az oxigén eloszlása alapján:• - diffúz égés: az égés során diffundál be a leveg ı oxigénje a lángtérbe• - kevert égés: a begyulladás el ıtt az éghet ı anyag össze van keveredve a leveg ı

oxigénjével, a keverék robbanásszer ően ég el

• az égés körülményei alapján (zárt, vagy nyílt térbe n):• - tökéletlen égés• - zárt tüzek 2. szakaszára jellemz ı, amikor nincs meg a leveg ı megfelel ı oxigén tartalma• - az égés során további éghet ı anyagok keletkeznek (CO; H2 )• - az égés során további éghet ı anyagok keletkeznek (CO; H2 )• - tökéletes égés• - a nyílt és zárt tüzek kezdeti szakaszát jellemzi• - meg van a leveg ı megfelel ı oxigén tartalma, további éghet ı gázok nem keletkeznek, illetve a

tökéletlen égés során keletkez ı éghetı gázok is elégnek ( CO2; H2O )• küls ı megjelenés alapján:• - lánggal égés: éghet ı folyadékok, éghet ı gázok jellemz ıje• - parázzsal égés: szilárd anyagok jellemz ıje• - lánggal és parázzsal égés: legtöbb szilárd anyag je llemzıje• Az égés fajtáinak nagy szerepe van a tüzek terjedés ében. Alapvet ıen az égés sebessége a

meghatározó, de a t őzterjedést befolyásolja az, hogy diffúz vagy kevert égés zajlik e le, az égés tökéletes, vagy esetleg tökéletlen. Tökéletes égés esetén nagyobb t őzterjedéssel kell számolni.

• A lánggal égés terjedési-sebessége nagyobb, mint a lánggal, illetve a parázzsal égésé.• (dolgozóknak a helyiség elhagyása után a nyílászáró kat célszer ő bezárni)

• Éghetı gázok égésének jellemz ıje:• Legfontosabb t őzveszélyességi jellemz ıi az alsó, illetve fels ı égési

határkoncentráció, amely alapján a t őzveszélyességi osztályba sorolásuk is történik

• A szakirodalom minden éghet ı gáznak megadja az éghet ıségi határkoncentrációit

• AÉH FÉH• CO robbanási tartomány• 10 12,5 50 75 LEVEGİ• alsó égési határkoncentráció • ( AÉH ) az az éghet ı gáz-leveg ı keverék, amelynél t őz, vagy robbanás

éghetı gáz hiány, vagy leveg ı felesleg következtében még nem következhet bekövetkezhet be

• felsı égési határkoncentráció• ( FÉH ) az az éghetı gáz-leveg ı koncentráció, amelynél a t őz, vagy

robbanás éghet ı gáz felesleg, illetve leveg ı hiány miatt nem következhet be

• A robbanási tartományt lehet csökkenteni h őtéssel (nem alkalmazzák), illetve inertizálással (felhígítás, pl.: nitrogén).

• Növelni lehet a robbanási tartományt a h ımérséklet emelésével • (gázkoncentráció mér ı: katalizációs oxidáció elve; ARH

20%-án beavatkozás)

• Éghetı folyadékok égésének jellemz ıi:Legfontosabb t őzveszélyességi jellemz ıjük a lobbanáspont. Ez lehet nyílt és zárttéri is.

• Lobbanáspont:Az a legalacsonyabb h ımérséklet, amelynél a gyújtóforrást eltávolítva nem ég tovább a folyadék.

• Éghetı folyadékok t őzveszélyességi osztályba sorolása nyílt és zárttéri lobbanáspontjuk alapján sorolása nyílt és zárttéri lobbanáspontjuk alapján történik.

• Égésüket jellemzi még a párolgási sebességük.• A párolgás sebessége függ: a folyadéktól

(könnyen vagy nehezen gyulladó)• párolgási felülett ıl• Hımérséklett ıl, szélsebességt ıl

• Szilárd éghet ı anyagok égésének jellemz ıi:hımérséklet hatására bomlanak, g ızeik, gázaik égnek (fa, szén)

• hımérséklet hatására megolvadnak (bitumen, gyanta, zsír)• szilárd állapotban egyesül a leveg ı oxigénjével, izzással ég (fémek)• A szilárd éghet ı anyagok legfontosabb t őzveszélyességi jellemz ıje a gyulladási

hımérséklet .• Ez képezi a t őzveszélyességi osztályba sorolásuk alapját.• Gyulladási h ımérséklet• (gyulladáspont) az a legalacsonyabb h ımérséklet, amelynél a gyújtóforrás eltávolítása

után tovább ég az anyag.• „C” T őzveszélyes T gyh < 300 °C Kén, fenol, naftalin, difenil• „D” Mérsékelten t őzveszélyesT gyh > 300 °C Szén, koksz, bitumen

Éghetı porok égésére jellemzı:(gabona, fa, cukor, kakaó, alumínium)(gabona, fa, cukor, kakaó, alumínium)

A por nagy fajlagos felülettel rendelkezı, kis szemcsenagyságú részecskék összessége.A porok szemcseméretei széles határok között mozoghatnak.A porszemcsék kicsiny tömege lehetıvé teszi a levegıbe jutott anyag lebegéséthosszabb-rövidebb ideig. Az ilyen kismérető szilárd részeknek a légtérben valóelkeveredését elıidézheti a légáramlat, anyagok megmunkálása, épületrészekleomlása, tőzoltásnál kötött sugár használata, stb.A porok esetében az alsó robbanási határnál fennálló koncentrációnak kell nagyobbjelentıséget tulajdonítani, mert a porok felsı robbanási határa olyan magas, hogy alegtöbb esetben nincs gyakorlati jelentısége, hiszen ilyen magas koncentrációkat aliglehet elérni.Így a cukorpor felsı robbanási határának koncentrációja: 13500 g/m3, a tızegporé:2200 g/m3.

Kikapcsolódás érdekében egy rövidfilmKikapcsolódás érdekében egy rövidfilmKikapcsolódás érdekében egy rövidfilmKikapcsolódás érdekében egy rövidfilm

A láng az a tér melyben az éghet ı gázok, g ızök elégése végbemegy.• Diffúz láng diffúz égésnél• Turbulens láng kevert égésnélI. réteg• - ebben a zónában nincs égés, az éghet ı gáz, gız itt keveredik a leveg ı oxigénjével• - itt a legalacsonyabb a h ımérsékletII. réteg• - tökéletlen égés folyik, • - további éghet ı gázok keletkeznek (CO; H)• - nagyobb a h ımérséklet

• - a legnagyobb h ımérséklet a II -III zóna határán alakul ki a határon a láng kékes s zínő • - a legnagyobb h ımérséklet a II -III zóna határán alakul ki a határon a láng kékes s zínő • Ebben a rétegben már részben oxidálódnak, azaz töké letlenül elégnek a

bomlástermékként felszabaduló éghet ı gızök és gázok. Azonban ebben a fázisban még csak korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre oxi gén, ezért az égés tökéletlen.

III. réteg• - tökéletes égés folyik• - legmagasabb a h ımérséklete• Tökéletesen elégnek a második rétegben képz ıdött bomlás-, illetve égéstermékek• A láng színe utal az éghet ı anyagra:• - 50%-nál több szenet tartalmazó éghet ı anyag lángjának színe a világos sárgától a

sötétvörösig terjed az égési sebességt ıl függ ıen (fa; éghet ı folyadék)• - 50%-nál több oxigént tartalmazó anyag lángjának sz ína kék. (CO) Megvilágítva nem

látható.

Az öngyulladás kialakulásához nincs szükség külsıgyújtóforrásra, hanem a rendszer belsejében végbemenı hıtermelıfolyamat következtében alakul ki.

Legfontosabb feltételei:• - hıtermelı folyamat a rendszer belsejében• - hıtermelés sebessége nagyobb a hıleadás sebességénélNövényi anyagok öngyulladása:• Megfelelı nedvességtartalom mellett (15-20%) az anyagban a sejtek még

mőködnek, hıt termelnek. Ez a mikro-organizmusok elszaporodásáhozvezet, melyek további hıt termelnek.vezet, melyek további hıt termelnek.

• Ez a hımérséklet, oxidációra hajlamos anyagok felszabadulásához vezet,ami öngyulladást eredményez.

• Nagy oxidációs felület esetén, gyors oxidációs folyamat zajlik le. (Lenolaj)Kıszén öngyulladása:• A széndarabok felületén az oxigén megkötıdik, hıtermelı folyamat indul be.• A rendszer belsejébıl a hıleadás nem tud megfelelıen megtörténni, ezért a

szénkupac közepében, a talajtól kb.: 50 cm-re végbe megy az öngyulladás.

A tüzek osztályozásának ismérveit!• A tőz környezetét ıl függ ıen lehet:• – nyílt t őz,• – zárt tőz.

Az éghet ı anyag jellegét ıl (halmazállapotától) függ ıen lehet:• – szilárd anyagok égése,• – folyékony anyagok égése (éghet ı folyadék),• – légnem ő anyagok égése (éghet ı gázok),• – porok égése,• – különböz ı halmazállapotú anyagok egyidej ő égése.A szabványosítás is foglalkozik a tüzek osztályozásával. A tüzek osztályozásáról az MSZ EN 2, teljesen

megegyezve az Európai Közösség által (CEN) elfogadott szab ályozással az alábbi négy osztálybasorolja a különböz ı típusú tüzeket (ezek az éghet ı anyagok fizikai – kémiai jellemz ıit vették alapul:

• „A” t őzosztály: szilárd, általában szerves eredet ő olyan anyagok tüze, amely lángolás és/vagy izzás (parázslás) kíséretében ég;

• „B” t őzosztály: folyékony, vagy cseppfolyós (cseppfolyósított) szil árd anyagok tüzei;• „B” t őzosztály: folyékony, vagy cseppfolyós (cseppfolyósított) szil árd anyagok tüzei;• „C” t őzosztály: gázok tüzei;• „D” t őzosztály: fémek tüzei.Ez az osztályozás alkalmazandó a t őzoltás szempontjából alkalmas t őzoltó készülékek kiválasztásakor.• A tőz fejlıdésének szempontjából lehet:• – terjed ı tüzek,• – nem terjed ı tüzek.• A tőz nagyságának szempontjából (a területét és az okoz ott kárt is figyelembe véve) lehet:• – kis tüzek,• – közepes tüzek,• – nagy tüzek.

"A" tőzosztály: szerves természető, gyúlékony szilárdanyagok, melynek égése során láng és parázsképzıdikPéldául: fa, papír, szalma, textíliák, szén

"B" tőzosztály: folyékony vagy folyóssá váló anyagok

Például: benzin,benzol, kenıolajok, festékek, kátrány, mőanyagok

7/17/2009 28

"C" tőzosztály: gázok tüzeiPéldául: metán, propán, hidrogén, földgáz, városi

gáz

"D" tőzosztály: fémek tüzeiPéldául: aluminum, megnézium, lítium, nátrium,

kálium, és ezek ötvözetei

7/17/2009 Free template from www.brainybetty.com 29

• Zárt tüzeknél feltételezve azt, hogy a nyílászárók épek és csukvavannak és egy id ı után elfogy a leveg ı utánpótlása és a t őz elaludhat.

• A legtöbb esetben kitörnek az ablakok (550-500 C) vagy az ajt ókkiégnek, így megoldódik a hideg leveg ı után táplálása .

• A helyiségbe történ ı behatoláskor feltételezni kell, hogy a nyílászárókcsukva vannak és a helyiségben tökéletlen az égés. Az ajtóktakarásában akkor kell azokat kinyitni, hogy elkerüljük a s zúrólángot(BLACKDRAFT). Behatolásnál meg kell várni míg a tökéletlen égéstermékek belobbannak. T őzoltásnál ill. mentésnél kik kell használni ahideg leveg ınek az alsó rétegekb ıl az égéstérhez áramlását.

• Nyílt tüzeknél a gázcsere ég ı anyagokat (zsarátnokokat) ragadmagával, el ısegítve a tüzek terjedését. Lehajolva, kihasználva a hideglevegı égéstérhez áramlását jobban meglehet közelíteni a tüzet. Agázcsere nagysága függ a hideg és meleg leveg ı hımérsékletkülönbségét ıl

• A nyílászárók szintkülönbségét ıl, a szélt ıl. A gázcsere iránya ésnagysága meghatározza a t őz terjedését ezt a beavatkozásnálfigyelembe kell venni.

Tőzoltási módok1, éghetı anyag eltávolításán alapuló oltási mód:• nem oltóanyagokkal, hanem különböz ı módszerekkel kell megvalósítani• éghetı anyag t őztıl való eltávolítása (gázpalack)• égı anyag t őztıl való eltávolítása (gyapotbála)• éghetı anyag t őzhöz jutásának megakadályozása (csapok, tolózárak z árása)Ezt a tőzoltási módot nem oltóanyaggal, hanem eszközökkel h ajtjuk végre.

2, oxigén elvonáson alapuló oltási módszer:• helyiségek bezárása, befalazása• elválasztás, izolálás:• oltóanyaggal elválasztják az éghet ı anyag gázait, g ızeit az oxigént ıl (hab, ABC por) • (a tőz jellemz ı mérete, számítási paramétere a t őz felülete /m2/)• koncentráció felhígítás (inertizálás):• koncentráció felhígítás (inertizálás):• semleges gázokkal kell felhígítani az égés terét• (a tőz számítási paramétere a láng, a helyiség térfogata /m3/)

3, hımérséklet-csökkentésen alapuló oltási mód:• éghetı anyagok gyulladási h ımérséklet, illetve lobbanáspont alá h őtése vízzel

(számítási paraméter az éghet ı anyag, illetve a t őz felülete /m2/)• kémiai reakció fékezése:• por, halon, vagy halon-helyettesít ı

• Oltóanyagot bejuttatni az égéstérben lév ı szabad gyökök közé, fékezik a kémiai reakciót• (számítási paraméter a helyiség, a láng térfogata / m3/)• éghetı anyagok védelme a h ısugárzástól:• (számítási paraméter az éghet ı anyag, illetve a t őz felülete, tartályoknál a felület /m2/)• - éghetı tartályok védelme h őtéssel a tartályok kerület h őtendı

Végezetül lássuk, mi történik, ha egy helyiségben mégis sikerül tüzet csinálnunk…

2. fejezet:T őzvédelmi igazgatás-1996. évi XXXI. törvény, t őz ellenivédekezésr ıl a mőszaki mentésr ıl és atőzoltóságról, t őzvédelmi oktatás,vizsgáztatás,- 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet, OTSZ- jogszabályok megszegésénekkövetkezményei, törvényi bírság,- tőzvédelmi hatósági feladatok, egykonkrét t őzvédelmi szabályzatbemutatása.

A tőz elleni védekezés a tőzesetek megelızése, a tőzoltási feladatok ellátása, atőzvizsgálat, valamint ezek feltételeinek biztosítása.

• 1996. évi XXXI. tv. tőz elleni védekezésrıl a mőszaki mentésrıl és a tőzoltóságról.• A törvény hatálya• a) a Magyar Köztársaság területén tartózkodó magánszemélyekre;• b) a Magyar Köztársaság területén levı jogi személyekre, magán- és jogi személyek

jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezeteire, ha ezekre vonatkozóan jogszabály vagy nemzetközi szerzıdés másként nem rendelkezik, ezek hiányában a viszonosság irányadó;

• c) a Magyar Köztársaság területén folytatott, a tőzvédelemre kiható valamennyi tevékenységre és a tőzoltóság által végzett mőszaki mentésre.

• tőzoltóságokra

• tőzmegelızés: a tüzek keletkezésének megelızésére, továbbterjedésénekmegakadályozására, illetıleg a tőzoltás alapvetı feltételeinek biztosításáravonatkozó, a létesítés és a használat során megtartandó tőzvédelmi jogszabályok,szabványok, hatósági elıírások rendszere és az azok érvényesítésére irányulótevékenység;

• tőzvédelmi megfelel ıségi tanúsítvány; t őzoltási feladat ; tőzvizsgálat ; mőszakimentés ; tőzoltó-technikai termék ; tőzvédelmi biztonságossági m őszakikövetelmény

A tőzjelzés• Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a

tőzoltóságnak, vagy ha erre nincs lehetısége, a rendırségnek vagy amentıszolgálatnak, illetıleg a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának(körjegyzıségnek).

• A törvény hatálya alá tartozók a tőz jelzéséhez, a segítségkéréshez híradásieszközüket kötelesek rendelkezésre bocsátani, szükség esetén jármőveikkelsegítséget nyújtani.

• A rendırség, a mentıszolgálat, a polgármesteri hivatal (körjegyzıség), a hozzábeérkezett tőzjelzést köteles haladéktalanul továbbítani az állandó készenlétiszolgálatot ellátó tőzoltósághoz.

• A tőzjelzés lehet ıségét minden településr ıl és az Országos T őzvédelmiSzabályzatban meghatározott létesítményb ıl az elsıdleges m őködési körzet,illetve mőködési terület szerinti állandó készenléti szolgálatot ellátó hivatásosilletve mőködési terület szerinti állandó készenléti szolgálatot ellátó hivatásosönkormányzati, illetve önkéntes t őzoltósághoz biztosítani kell.

A tőzoltása tőzoltásban, a mőszaki mentésben - ellenszolgáltatás nélkül -

életkoruk, egészségi, fizikai állapotuk alapján elvárhatószemélyes részvétellel, adatok közlésével kötelesekközremőködni.

A TŐZMEGELİZÉSI FELADATOK• Tőzvédelmi hatósági feladatok

III.FejezetA MAGÁNSZEMÉLYEK, A JOGI SZEMÉLYEK, VALAMINT A MAGÁN- ÉS JOG ISZEMÉLYEK JOGI SZEMÉLYISÉGGEL NEM RENDELKEZ İSZERVEZETEINEK TŐZVÉDELEMMELÉS MŐSZAKI MENTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAI

A magánszemélyeknek meg kell ismerniük és meg kell tartaniuk,illetıleg meg kell tartatniuk a tulajdonukban, használatukbanlevı épületek, lakások, jármővek, gépek, berendezések,eszközök és anyagok használatára és mőködtetésérevonatkozó tőzmegelızési szabályokat.

• A magánszemélyek kötelesek gondoskodni tőzvédelmifelülvizsgálatáról, és biztosítani a tőzvédelmi ellenırzés

• A magánszemélyek kötelesek gondoskodni tőzvédelmifelülvizsgálatáról, és biztosítani a tőzvédelmi ellenırzéslehetıségét.

• A magánszemélyeknek meg kell ismerniük a tőzesetek és amőszaki mentést igénylı balesetek, káresetek jelzésével,továbbá a tőz oltásával és a mőszaki mentéssel kapcsolatoskötelezettségeiket.

• A magánszemélyek kötelesek gondoskodni arról, hogy anevelésük, felügyeletük alatt álló személyek a tőzvédelmiismereteket megszerezzék, és tevékenységük során neokozzanak tüzet vagy közvetlen tőzveszélyt.

A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jo gi személyeknek, ajogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkez ı szervezeteinektőzvédelemmel és m őszaki mentéssel kapcsolatos feladatai

• a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával,üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban gondoskodniuk kell a jogszabályokbanés kötelezıen alkalmazandó szabványokban meghatározott tőzvédelmikövetelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatosveszélyhelyzetek megelızésének és elhárításának feltételeirıl.

• tőzvédelmi berendezést, készüléket, felszerelést, technikai e szközt állandóanüzemképes állapotban tartani, id ıszaki ellen ırzésükr ıl, valamint az oltóvíz ésegyéb oltóanyagok biztosításáról gondoskodni;

• a tőzoltóság részére a tőz oltására, a mőszaki mentésre szolgáló felkészítésérdekében - elızetes egyeztetés alapján - a helyszíni gyakorlatok megtartásátérdekében - elızetes egyeztetés alapján - a helyszíni gyakorlatok megtartásátlehetıvé tenni és abban közremőködni;

• a tevékenységi körükkel kapcsolatos tőzesetek megelızésének és oltásának,valamint a mőszaki mentésnek jogszabályokban és kötelezıen alkalmazandószabványokban meghatározott feltételeit biztosítani;

• biztosítani a tőzvédelmi ellenırzés lehetıségét.• Az erdı és a parlag tőz elleni védelme - a tőzesetek megelızése, a tőzoltás

feltételeinek biztosítása - a tulajdonos, a kezelı, illetve használó feladata.• A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a

jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezeteinek, ha amunkavégzésben részt vevı családtagokkal együtt ötnél több munkavállalótfoglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítménytmőködtetnek, illetve a fokozottan tőz- és robbanásveszélyes besorolás esetén éskereskedelmi szálláshelyeken tőzvédelmi szabályzatot kell készíteniük.

• tőzvédelmi helyzetre kiható olyan tevékenységet, amely a lét esítmény,az épület, az építmény, a helyiség vagy a szabadtér t őzveszélyességiosztályba sorolásának megváltoztatását

• felelıs tervez ı köteles a tervekhez t őzvédelmi fejezetet készíteni,amely tartalmazza a vonatkozó jogszabályokban, kötelez ıenalkalmazandó szabványokban és hatósági el ıírásokban foglaltkövetelmények

• Az általános és középiskolákban, a szakképzı iskolákban, valamint afelsıoktatási intézményekben a tanulmányi követelményekbe építve,továbbá a szaktanfolyamokon, továbbképzéseken oktatni kell az általánostovábbá a szaktanfolyamokon, továbbképzéseken oktatni kell az általánosés az egyes szakanyagokhoz kapcsolódó tőzvédelmi ismereteket. Azoktatásról a nevelési-oktatási intézmény és az oktatást végzı szerv kötelesgondoskodni.

• tőzvédelmi szakvizsgáztatást az adott foglalkozási , tőzvédelmiismereteket , a tevékenységéhez szükséges t őzvédelmi ismeretekkel,illet ıleg az elıírt tőzvédelmi szakvizsgával nem rendelkezik

IV. FejezetA TŐZVÉDELMI ÉS A MŐSZAKI MENTÉSI TEVÉKENYSÉG, VALAMINT A T ŐZOLTÓSÁG IRÁNYÍTÁSA

V. Fejezet A TŐZOLTÓSÁGA hivatásos állami és a hivatásos önkormányzati t őzoltóság• A hivatásos önkormányzati tőzoltóság a községekben, a

városokban, a megyei jogú városokban és a fıvárosban azönkormányzat intézményeként mőködik.

• A hivatásos önkormányzati tőzoltóság• tőzoltási és mőszaki mentési tevékenységet végez, illetıleg• tőzoltási és mőszaki mentési tevékenységet végez, illetıleg

közremőködik közvetlen tőz- és robbanásveszély esetén abiztonsági intézkedések végrehajtásában, ennek érdekébenállandó készenléti szolgálatot tart;

A tőzoltó egyesület és az önkéntes t őzoltósága településen a tőzmegelızési, valamint a tőzoltási és mőszaki

mentési feladatok ellátásában közremőködı társadalmiszervezet.

A létesítményi t őzoltóság

30/1996. (XII. 6.) BM rendelet a t őzvédelmi szabályzat készítésér ıl

• tevékenység megkezdése elıtt el kell készíteni.• a tőzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatait és kötelezettségeit;• a tőzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, mőködési és irányítási rendjére,

valamint a finanszírozására vonatkozó szabályokat;• a létesítmény (létesítmények), építmények, tőzszakaszok, illetıleg a helyiségek,

szabadterek, veszélyességi övezetek tőzveszélyességi osztályba sorolását és azazokra vonatkozó eseti tőzvédelmi használati szabályokat, elıírásokat;

• a tevékenységre vonatkozó tőzvédelmi használati szabályokat, elıírásokat;• az alkalomszerő tőzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges írásbeli

feltételek meghatározására, illetve elızetes egyeztetésére jogosult személyekfeltételek meghatározására, illetve elızetes egyeztetésére jogosult személyekfelsorolását;

• a tőzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatokat és a munkavállalókra vonatkozótőzvédelmi képesítési követelményeket;

• a munkavállalóknak a tőzjelzéssel, tőzoltással, mőszaki mentéssel kapcsolatosfeladatait;

• a létesítményi tőzoltóság mőködésének, szolgálatellátásának, tagjai díjazásánakszabályait

• A Szabályzat mellékleteként Tőzriadó Tervet kell készíteni:• az "A"-"C" tőzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekre; a mővelıdési,

oktatási, egészségügyi és szociális létesítményekre; azokra a létesítményekre, amelyekben egy tőzszakaszon belül több, mint 300 fı tartózkodhat; kereskedelmi szálláshelyre;az olyan idıszakos vagy állandó jelleggel üzemelı zenés szórakozóhelyekre, ahol egy idıben 50 fınél több személy tartózkodhat.

A Tőzriadó Tervnek tartalmaznia kell:• a tőzjelzés módját;• a tőzoltóság, valamint a létesítményben tartózkodók riasztási rendjét, a

létesítmény elhagyásának módját;• a tőz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit (tőzvédelmi berendezés

kezelése, tőzoltás és mentés, rendfenntartás, technológiai folyamatleállítása, áramtalanítás stb.);

• a fıbb veszélyforrások megnevezését (utalással a védekezési szabályokra);• a létesítmény helyszínrajzát, szükség szerint szintenkénti alaprajzait a

tőzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök), központi elzárók(kapcsolók) és a vízszerzési helyek megjelölésével.

• A Tőzriadó Tervben foglaltak végrehajtását szükség szerint, de legalább• A Tőzriadó Tervben foglaltak végrehajtását szükség szerint, de legalábbévente az érintettekkel gyakoroltatni és annak eredményét írásban rögzítenikell.

• A Tőzriadó Tervet állandóan hozzáférhetı helyen kell elhelyezni.• létesítmények épületei közösségi terein, továbbá szálláshelyeken a

szobákban is el kell helyezni az épület elhagyásának lehetıségét(menekülési útvonal) tartalmazó alaprajzot és annak szöveges leírását vagyolyan kivonatát, amely az adott helyiség, épület biztonságos elhagyásánakirányáról, módjáról tájékoztatást ad. A fentieket a külföldiek elhelyezésére isszolgáló kereskedelmi szálláshelyeken angol és német nyelven is kötelezıelhelyezni.

Debreceni EgyetemOEC Egészségügyi Kar

TŐZRIADÓ TERVETŐZRIADÓ TERVEgyakorlati bemutatása

- Tőzriadó Terv helyszínrajz bemutatás- Tőzveszélyességi osztályba sorolás

- Egészségügyi Intézményben a felelısök és tennivalók meghatározása katasztrófa esetén /bombariadó, tőz stb./meghatározása katasztrófa esetén /bombariadó, tőz stb./

9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet: az Országos Tőzvédelmi Szabályzat kiadásáról

• Az OTSZ 5. része az építmények tőzvédelmi követelményeinél részletesen felsorolja az építmények követelményrendszerének céljait.

35/1996. (XII. 29.) BM rendelet az Országos T őzvédelmi

Szabályzat kiadásáról Hatályon kívüli !!!

• 26/2005. (V.28.) BM rendelet módosított• ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK• Tőzveszélyességi osztályok, osztályba sorolás• A LÉTESÍTÉSRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS T ŐZVÉDELMI SZABÁLYOK

- Tőzállósági fokozatok• A HASZNÁLATRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS T ŐZVÉDELMI SZABÁLYOK

- Tőzveszélyes tevékenység, tilos olyan helyen végezni, ah ol az tüzet vagy robbanást okozhat , állandó, alkalomszerő

tőzveszélyes tevékenységet csak érvényes t őzvédelmi szakvizsgával rendelkez ı, egyéb tőzveszélyes tevékenységet csak érvényes t őzvédelmi szakvizsgával rendelkez ı, egyéb tőzveszélyes tevékenységet a t őzvédelmi szabályokra, el ıírásokra kioktatott személy végezhet.

A tőzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégz ı a helyszínt és annak környezetét tőzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni, és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat.

A szabadban tüzet gyújtani, tüzel ıberendezést használni csak úgy szabad, hogy az a környezetére t őz- vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen

A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzel ıberendezést ırizetlenül hagyni nem szabad. Veszély esetén vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.

Szabadban a tüzelés, a tüzel ıberendezés használatának helyszínén olyan eszközöke t, illet ıleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amel yekkel a t őz terjedése megakadályozható, illet ıleg a tőz eloltható.

Dohányzás• 13. § (1) Égı dohánynemőt, gyufát és egyéb

gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni, illetve ott eldobni,ahol az tüzet vagy robbanást okozhat.

• (2) Dohányozni nem szabad az „A”-„C”tőzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességiövezetben, szabadtéren, helyiségben, továbbá ott,ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. A dohányzásitilalmat a vonatkozó mőszaki követelmények általtilalmat a vonatkozó mőszaki követelmények általmeghatározott táblával, illetıleg piktogrammal kelljelölni.

• (3) Az „A” és „B” t őzveszélyességi osztálybatartozó helyiségbe, építménybe, szabadtérbegyújtóeszközt, gyújtóforrást bevinni csak azalkalomszer ő tőzveszélyes tevékenységrejogosító, írásban meghatározott feltételek alapjánszabad.

• Szállítás és vontatás• Raktározás és tárolásEgy helyiségben az „A” és „B” t őzveszélyességi osztályba tartozó

különböz ı halmazállapotú anyagok vagy a „C” és „D”tőzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal együtt - amen nyibenvonatkozó m őszaki követelmények ett ıl eltér ıen nem rendelkezik -nem tárolhatók.

• IV. Fejezet A LÉTESÍTÉSRE ÉS A HASZNÁLATRA VONATKOZÓTŐZVÉDELMI SZABÁLYOK

- Tőzszakasz, t őzterhelés és t őzgátló elválasztás;Hasadó,hasadó -nyíló felület ;Padozat ;Tőzoltási út, terület és egyéb utak ;hasadó -nyíló felület ;Padozat ;Tőzoltási út, terület és egyéb utak ;Kiürítés; Kémény, füstcsatorna és füstelvezetés;

V. Fejezet AZ ÉPÜLETGÉPÉSZET LÉTESÍTÉSÉRE ÉS HASZNÁ LATÁRA VONATKOZÓ TŐZVÉDELMI SZABÁLYOK

VI. Fejezet A TŐZVÉDELMI BERENDEZÉS LÉTESÍTÉSÉRE ÉS HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ T ŐZVÉDELMI SZABÁLYOK

Tőzjelzı berendezések, oltóvíz, T őzoltó készülék, felszerelésVII. Fejezet EGYES LÉTESÍTMÉNYEK ÉS JÁRM ŐVEK HASZNÁLATÁRA

VONATKOZÓ TŐZVÉDELMI SZABÁLYOKVIII. Fejezet A MEZİGAZDASÁGRA VONATKOZÓ T ŐZVÉDELMI

HASZNÁLATI SZABÁLYOK

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !