KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓKUTATÁS-FEJLESZTÉS, INNOVÁCIÓÖstör ÁdámGeográfus III. évf.ELTE TTK2007. május 15.

2

„Az innováció régiója” [?] – Közép-Dunántúli régió területfejlesztési koncepciója, 1997

A K+F JELENTŐSÉGE NAPJAINKBAN

3

A KÖZÉP-DUNÁNTÚL FEJLŐDÉSE AZ INNOVÁCIÓ SZEMPONTJÁBÓL

Az ország vállalkozásainak 10% működik a régióban

A régió gazdasági vitalitásával nincs összhangban a régió innovációs tevékenysége és tudományos-technikai potenciálja

A gazdaság innovációs potenciáljának növelése a KKV-k fejlődéséhez hozzájáruló közvetlen külföldi tőkebefektetések döntő szerepe – gazdasági struktúra átalakítása

Betelepült nagyvállalatok beágyazottsága nem megfelelő

Az innováció tekintetében kiemelt szerepű gépipar foglakoztatja a munkavállalók hatodát (50 ezer fő)

4

A KÖZÉP-DUNÁNTÚL FEJLŐDÉSE AZ INNOVÁCIÓ SZEMPONTJÁBÓL II.

Két dinamikusan fejlődő ipari innovációs erőcentrum (Bp., Győr) között helyezkedik el

Hatásukat az M1-es biztosította közlekedési folyosó mentén fekvő ipari kp-ra és az M7-es mentén fekvő K-i területekre fejtik ki

A régió más innovációs kp-jainak a szomszédos régiók kp-jaihoz való kötődése csak nyomokban felfedezhető

5

A K+F-I TEVÉKENYSÉG REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGAI

A népesség gyors adaptációs képessége + tradicionálisan fejlett munkakultúra

Kedvező adottságok az innováció befogadására és érvényesítésére

Az innováción alapuló gazdaságfejlesztést sok tényező akadályozza (keresleti és kínálati oldalról is)

Kutató fejlesztők száma: 1712 fő (2004) – országos 5,63%-a

6

7

A K+F TEVÉKENYSÉG FONTOSABB JELLEMZŐINEK RÉGIÓK SZERINTI ARÁNYAI (2005)

Régió Kutatóhelyek

száma

Teljes munkaidejű dolgozóra átszámított létszám (FTE)

Ráfordításokösszesen ebből: kutatóKözép-Magyarország 47,8 63,4 65,1 69,4Közép-Dunántúl 6,4 5 5,1 4,8Nyugat-Dunántúl 7,5 4,2 4,2 3,4Dél-Dunántúl 8,2 5,8 5,3 3,2Észak-Magyarország 5,6 4,1 4,1 2,9Észak-Alföld 11,9 8,4 8 9Dél-Alföld 12,6 9,1 8,2 7,3Összesen 100 100 100 100 8

4.

Forrás: KSH

A K+F-I TEVÉKENYSÉG REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGAI II.

A bp-i dominanciát követően az országban a nagy egyetemi kp-ok körül koncentrálódik a K+F tevékenység

A K+F beruházások nagyságát tekintve a KDR már a 3.

külföldi tőkebefektetések határozzák meg eloszlását a beruházások nagy része ipari K+F infrastruktúra fejlesztésre irányul

K+F ráfordítások regionális GDP-hez viszonyított értéke csak 0,3-0,4% (2001) – országos átlag ~0,8-0,9% gazdasági súlyhoz képest gyenge 9

2005: 0,55%

ÖSSZES KUTATÁSI TÉMA, KÍSÉRLETI, FEJLESZTÉSI FELADAT SZÁMA (DB)

10

Forrás: KSH

A KDR FELSŐOKTATÁSI RENDSZERE

Felsőoktatási intézmények súlya elmarad az ország többi régiójától

Pannon (Veszprémi) Egyetem – nem képes regionális campusként funkcionálni

Széttagolt felsőoktatási rendszer (1 állami főiskola + 2 alapítványi főiskola + 2 régión kívüli egyetemhez kapcsolódó főiskola + 3 egyházi felsőoktatási intézmény)

Hallgatók számát tekintve is elmarad Társadalomtudományi és műszaki vonal –

nincs orvosi, jogi11

A KDR FELSŐOKTATÁSI RENDSZERE II.

A felsőoktatási intézmények kutatóintézeti háttere is gyenge – kivétel Veszprém

Intézmények közötti együttműködési kapcsolatok esetlegesek

Az oktatás és kutatás területén lehetséges együttműködési kapcsolatokat gyengíti a rossz közlekedési infrastruktúra

Pozitívum: a felsőokt. int-ek szűkebb térségükben gyakran együttműködnek a vállalkozásfejlesztési szereplőkkel (pl. inkubátorházak, kamarák, innovációs kp-ok)

12

KUTATÓINTÉZETEK A K+F beruházásokkal ellentétben a

kutatóhelyek egyértelműen a felsőoktatási intézményekben koncentrálódnak Pannon Egyetem

Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága Mezőgazdasági Kutató Intézet (Martonvásár) MTA Balatoni Limonológiai Kutatóintézet MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-

magyarországi Tudományos Intézete (Székesfehérvár)

Hiányoznak a műszaki, technológiai területen alapkutatásokat végző kutatóintézetek

A helyi gazdaság és a K+F között gyakorlatilag nincs kapcsolat

13

JELENTŐS K+F KAPACITÁSOK-KAL RENDELKEZŐ VÁLLALKOZÁ-SOK A KÖZÉP-DUNÁNTÚLON

14

Sorszám Vállalkozás Település Megye

1. Ajkai Alumínium-ipari Kft. Ajka Veszprém

2. Alcoa-Köfém Kft. Székesfehérvár Fejér

3. Bakony Művek Alkatrészgyártó Rt. Veszprém Veszprém

4. Bakonyi Bauxitbánya Kft. Tapolca Veszprém

5. Bakonyi Erőmű Rt. Ajka Veszprém

6. Biorex Kutató és Fejlesztő Rt. Veszprém Veszprém

7. Cerbona Élelmiszeripari és Kereskedelmi Rt.

Székesfehérvár Fejér

8. Dunaferr Acélművek Kft. Dunaújváros Fejér

9. Dunaferr Dunai Vasmű Rt. Dunaújváros Fejér

10. Elekthermax Elektromos Készülékgyártó Rt.

Pápa Veszprém

11. Fejértej Parmalat Tejipari Rt. Székesfehérvár Fejér

12. Karsai Rt. Székesfehérvár Fejér

13. Móri Alkatrészgyártó Kft. Mór Fejér

14. Magyar Alumínium Rt. Várpalota Veszprém

15. L&M Műszaki Vállalkozói Iroda Kft. Veszprém Veszprém

16. Metcons Kutató, Fejlesztő és Tanácsadó Kft.

Dunaújváros Fejér

17. Nitroil Vegyipari Termelő-Fejlesztő Rt. Várpalota Veszprém

18. Nitrokémia Vegyipari Rt. Balatonfűzfő Veszprém

19. Sonomark Ultrahangtechnikai és Szolgáltató Kft.

Esztergom Komárom-Esztergom

20. Toxikológiai Kutató Központ Kft. Veszprém Veszprém

21. Vekor Korrózióvédelmi, Analítikai Kft. Veszprém Veszprém

22. Victoria Hungarica 21 Szolgáltató Kft. Pápa Veszprém

23. Visteon Hungary Kft. Székesfehérvár Fejér

24. Zenon Kft. Oroszlány Komárom-Esztergom

25. Zoltek Magyar Viscosa Rt. Nyergesújfalu Komárom-Esztergom

A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI IPARI PARKOK INNOVÁCIÓT TÁMOGATÓ TEVÉKENYSÉGE

25 ipari park – móri iparterület Egyenletesen lefedik a régió területét Viszonylag jól kiépített infrastruktúra Az innovatív vállalkozások becsalogatása

szinte valamennyi park üzletpolitikájában szerepel

az innovációs szolgáltatások jelenleg vagy teljesen hiányoznak, vagy csak elvétve fordulnak elő

A belső és külső innovációs szükségleteket is csak kevés helyen mérték fel 15

A KÍNÁLATI OLDAL SZEREPLŐI Olyan szervezetek, melyek speciális

szolgáltatások révén részt vesznek az innovatív ötletek megvalósulásában, új vállalkozások létrehozásában

Inkubátorházak, innovációs központok Tevékenységük inkább települési szintű 5 inkubátorház:

Székesfehérvár Veszprém Dunaújváros Ajka Komárom

Klaszterek: nem képesek betölteni a nekik szánt szerepet

16

A KÍNÁLATI OLDAL SZEREPLŐI II

A regionális innovációs rendszer kínálati oldala túlságosan szerteágazó

Kockázati tőke, magvető tőke, üzleti angyal szolgáltatások hiánya

Hiányzik a megfelelő intenzitású együttműködés a komoly K+F kapacitásokkal rendelkező nagyvállalatok és a KKV-k között, a felsőoktatási kutatóintézetek és a gazdasági szféra között

Ígéretes innovációs kezdeményezések: inkubátorházak konzorciuma; közép-dunántúli regionális K+F portál 17

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS RENDSZER

Tőkehiány mellet a vállalkozásoknál rendelkezésre álló szakértelem hiánya innováció jelentőségének fel nem ismerése

Folyamatos megújulás iránti igény hiánya Bizalmatlanságnak köszönhető

együttműködési kapcsolatok hiánya

18

„AZ INNOVÁCIÓ RÉGIÓJA” ? Üres szlogen maradt… Nem sikerült megvalósítani a régió számára

2000-ben – Mo-on elsőként – kidolgozásra került regionális innovációs stratégia által megfogalmazott legfontosabb teendőket Regionális innovációs ügynökség felállítása Regionális innovációs alap létesítése Innovációt támogató intézményrendszer hatékonyabb

működése stb. A hídképző szervezetek szorosabb

együttműködése elengedhetetlen Regionális koordináció kialakítása Az innováció elősegítésében, ösztönzésében

folyamatok vannak és nem áttörések 19

FELHASZNÁLT IRODALOM http://www.kdrfu.hu http://www.ksh.hu Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács:

Közép-Dunántúli Operatív Program 2007-2013 Dőry T. (2000): Vállalkozások innovációs

tevékenysége a Közép-Dunántúlon. Tér és Társadalom, XIV/2-3. pp. 53-62.

Grosz A. – Csizmadia Z. – Szépvölgyi Á. (2004): A regionális innovációs rendszer kínálati oldala a Közép-Dunántúlon. Tér és Társadalom, XVIII/3. pp. 111-125.

Szépvölgyi Á. (2005): Innovációs hálózatok a Közép-Dunántúl városaiban. In: Süli-Z. I. (szerk.): „Tájak - régiók - települések...” : tisztelgés a 75 éves Enyedi György akadémikus előtt. Debrecen, DIDAKT

20