Közgazdasági alapismeretek

Dr. Rádi Szelman

főiskolai tanár

A közgazdaságtan

A közgazdaságtan azt tanulmányozza, hogy az emberek- és a társadalom miként gazdálkodnak (1) a szűkösen (2)rendelkezésre álló, alternatív módon (3) felhasználhatóerőforrásokkal (4) annak érdekében, hogy különböző javakés szolgáltatásokat termeljenek (5), és hogy elosszák (6)azokat a társadalom különböző tagjai és csoportjai között akorlátlan tárgyi vagy jövőbeli szükségletek (7) kielégítésecéljára.

A gazdasági élet szereplői (az emberek)

Erőforrások- szűkösek•Természeti erőforrások (A)•Munka (L)•Tőke (C)•Vállalkozás ( E )

Szükségletek- korlátlanok

Kielégítés

GazdálkodásAdott eredmény minimális ráfordításAdott ráfordítás maximális eredmény

Alternatív mód: Opportunity cost (áldozat, lemondás)

A közgazdaságtan alapproblémáiMit ; Hogyan ; Kinek

Munkamegosztás, csere

A közgazdaságtan tudományágazatai:• Mikrogazdaságtan (mikroökonómia): tanulmányozza a fogyasztók és a termelők tevékenységét és azzal kapcsolatos problémákat• Makrogazdaságtan ( makroökonómia): tanulmányozza az egész gazdaság működését és folyamatait (összkibocsátás, összjövedelem foglalkoztatás, munkanélküliség, infláció,…) • Nemzetközigazdaságtan: tanulmányozza a külgazdasági kapcsolatok összefüggéseit és törvényszerűségeit.

Gazdasági rendszerek

Jellemzők

Tiszta piacgazdaság

- A termelési tényezők magántulajdonban- A termelők és a fogyasztók szabadon döntenek a rendelkezésükre álló javak és

erőforrások felhasználásáról- A termelők ( vállalatok ) és a fogyasztók( háztartások )a piacon kerülnek

kapcsolatba egymással

Központosított gazdaság

- A termelési eszközök döntő többsége egy központi szervezet ( az állam

tulajdonában van )- A központi szervezet hozza meg a legfontosabb gazdálkodási döntéseket és

kötelező utasításokkal irányítja a végrehajtó gazdasági egységeket )- A központi szervezet szempontjai szerint hangolja össze a termelést a

szükségletekkel.

Vegyes gazdaság - Szereplői, a fogyasztó, a vállalat és az állam

- Az állam aktív szereplőként jelenik meg és befolyásolja a gazdaság működését

- Ebben a gazdasági rendszerben is a piac a domináns integrációs forma

Gazdasági rendszerek

A gazdasági modellek: a modell elmélet vagy nézetrendszer

Funkciói:

Leegyszerűsítik a valóságot,

Áttekinthetőbbé teszik a folyamtokat,

Lehetővé teszik a gondolatban folytatott kísérleteket, az események és összefüggések elemzését és

magyarázatát

Előre jelzéseket is készíthetünk velük A közgazdaságtan történelmi áttekintése és elméletei

Elmélet Megjelenése Jellege Képviselői alapelvei

Klasszikus 17-18. század Makro Adam Smith,

Jean B. Say

Neoklasszikus 19. Század végén Mikro

Leon Walras

Alfred Marsall

Vilfredo Pareto

♠ Rugalmas árrendszer,♠ Stabil gazdasági egyensúly,♠ Teljes foglalkoztatás,♠ Állami stabilizációs célú beavatkozás nem

szükséges.

Keynes 20. Század Makro John M. Keynes

♠ Nem rugalmas árrendszer,♠ A gazdasági döntések várakozásokon alapulnak,♠ Instabil gazdasági egyensúly,♠ A foglalkoztatás nem teljes,♠ Az állami beavatkozás szükséges ( stabilizációs

politika szükségessége.

P1

P2

P1

P2

D1D1

DP=f( P )

Inverz keresleti függvény P=f( D )

Az eltolódás okai:

- Változások a vevők elkölthető Jövedelemében

- Változások más javak árában

- Hitelre történő vásárlás

- Hirdetés és reklámhatására

- Változások a népesség számában

- Pénz illúzió

P P

QDQS

D D’

D’1

D’2 S’

1 S2 S’2 S1

S’ S’’

SP=f( P )

SP ~~

Inverz kínálati függvény P =f( S )

Az eltolódás okai:

- Az időjárás hatása

- Technikai haladás

- Változások a termelési tényezők áraiban

-Más javak árváltozásai

- Adók és termelési támogatások

PSEP ~~~, PDEP ~~~,

A piac és a piaci mechanizmus

Piac: a tényleges és a potenciális eladók és vevők találkozásának színhelye vagy azok kapcsolatainak rendszere vagy a keresletet és a kínálatot összehozó intézmény.

A Kínálat

Kínálat : az a jószágmennyiség, a melyet egy időszak alatt az eladók megvételre felkínálnak.

Kínálati függvény : az a matematikai eszköz, amely megmutatja azt az összefüggést, ami a piaci ár és a termelők által eladni kívánt jószágmennyiség között van .

S = f ( P, E )

A kereslet

Kereslet : az a jószágmennység, amelyet a vevők hajlandók és képesek megvásárolni.

A keresleti függvény : az a matematikai eszköz, amely megmutatja azt az összefüggést, ami a keresett mennyiség és a meghatározó tényezői között van.

D = f (P, I, E )

DP~~

P

P

P

Q Q Q

Pe

Qe

SD

P1

P2

Többlet

( túlkínálat )

Hiány

( túlkereslet )

D1 D2 S1 S2

SS

S'

d '

d

d'

E

E'

E’

E

P'

P

P'

P

A piaci egyensúly és az ármechanizmus

A keresleti, illetve a kínálati görbe eltolódásának hatása az egyensúlyi árra

Eltolódnak

PvagyDS

Marshall-kereszt

P P P

Q Q Q

SL

SS

Sm

E

E

E

E'

E'

E'

Az idő szerepe a piaci folyamatokban

( a vállalatok reagálási lehetőségei a piaci igényekre )

Pillanatnyi egyensúly Rövid távú egyensúly Hosszú távú egyensúly

A makrogazdaság szereplői és piacai

A gazdasági szereplőkSzereplő = minden állampolgár bizonyos tulajdonságaik szerint gazdasági egységekbe ( szektorok) vonhatók össze.Szektor = azonos gazdasági szerepet, funkciót ellátó szereplők összességeFajtái:Háztartási szektor: a fogyasztás színtere, szükségletekkel(minél teljesebb kielégítése) és termelési tényezőkkel(kínálat, jövedelemnszerzés) rendelkeznek. Magánszektor

Vállalati szektor: a termelés színtere, fő funkciója az értékesítés céljából a javak előállí- Vegyes gazdaság tása( termelési tényezők kereslete és alkalmazása), fő célja a profitszer- ( zárt gazdaság ) zés.

Állami szektor: a nemzetgazdasági szintű feladatokat ellátó intézmények együttese, amelyek nem Nyitott gazdaság a piacon keresztül elégítenek ki szükségleteket, és kiadásaikat adókból és egyéb forrásokból fedezik.

Külföld: mindazok a természetes és jogi személyek, akik nem integrálódnak a nemzetgazdaság belső gaz- dasági folyamataiba, de gazdaságikapcsolatban állnak valamely belföldi gazdasági szereplővel.

A piacok = a gazdasági szereplők kapcsolatainak színhelyei. Szereplői ( eladók és vevők), elemei ( kereslet és kínálat )

Árupiac: egy gazdaság összes végső felhasználásra kerülő árujának piaca

Részpiacai:

fogyasztási javak piaca

tőke javak piaca

Pénzpiac: a bankrendszer és a többi gazdasági szektor közötti kapcsolatok színhelye

Tőkepiac (értékpapírpiac) : a pénz- és a megtakarítási forrásokkal rendelkező és a tőke javakat vásárolni szándékozó szereplők kapcsolataiknak a színhelye.

Munkaerőpiac (munkapiac) : a munka mint termelési tényező adásvételét közvetítő színhely.

A piac típusa Eladó Vevő

Árupiac Vállalatok, külföld Háztartások, állam, vállalatok, külföld

pénzpiac Állam, bankrendszer, vállalatok háztartások

Tőke piac háztartások Vállalatok, állam

Munkapiac Háztartások Vállalatok, állam

Adó ( TH )

Y-T+TR =

Adó ( TV )

Transzferek (TR ) Transzferek (TR )

Termelési té

nyezők kínálata

Jövedelem ( Y )

MunkapiacTőkepiac

Termelési tényezők kereslete

Munkabér, kamat

Termelési tényező piaca

YDI

S

C

N

Fo

gya

sztá

si c

ikke

k

p

iaca

Tőkeja

vak

piaca

Kibocsátás ( Y

)Tő

keja

vak

kín

álat

a

Fogy. cikkek kínálataI = I P +

I B

Belső

körfo

rgás

Ko

rmán

yzat

i ár

uvá

sárl

áso

k

Árupiac

Pénz

Pénz

Fogyasztási cikkek kereslete

pénzpiac

Állam

VállalatHáztartásBankrendszer

Árs

zín

von

al

Kam

atlá

b

Jövedelem újraelosztás

Jövedelem újraelosztás

Makrogazdasági körforgás

A termékek és jövedelmek áramlása a szektorok között

Az árupiac elemei

A kibocsátás: a gazdaságban egy bizonyos időszak (általában egy év) alatt megtermelt, illetve ott nyújtott szolgáltatások ( összes termelés) összessége.

Reál kibocsátás: a természetes mértékegységben kifejezett kibocsátás tényleges nagysága.

Nominális kibocsátás:a kibocsátás pénzben kifejezett értéke ( )

Árszínvonal ( P) : a termékek és szolgáltatások árainak mennyiségeikkel súlyozott átlaga.

Nomináljövedelem: az a pénzösszeg, amennyit realizálunk

Reáljövedelem: a nomináljövedelem és az árszínvonal hányadosa, vagyis a pénzben realizált jövedelem vásárlóereje, ami kifejezi, hogy abból mennyi jószágot tudunk vásárolni.

Végső felhasználás : a bruttó kibocsátásnak a termelő fogyasztáson feletti részének az értéke = hozzáadott érték ( VA ) = a szereplők bruttó jövedelme

A végső felhasználás összetevői: fogyasztás ( C ) + beruházás ( I ) + kormányzati vásárlások ( G )

iP iQ

N

ii

N

iii

Q

QPP

'

1

.

N

iii pq

1

.

ICY SCY SI

GICY

TTRYYDI

SCYDI

GTRT GTRT

Összbevétel ( hozzáadott érték )

Ráfordítások fedezete profit

Termelési tényezők jövedelme Beruházás

( a háztartások jövedelme)

Potló Bővítő

Fogyasztás Megtakarítás ( amortizáció )

Kétszektoros modell

Háromszektoros modell

Négyszektoros modell

A kibocsátás és a jövedelem felbontása, az azonosságok

GTRT

Egyensúlyozott állami költségvetés

Szufficites állami költségvetés

Deficites állami költségvetés

XGICIMY KÁVH SSSSI

A magánszektor megtakarításainak fedezniük kell saját beruházásaikat és a költségvetés deficitjét )();( GTRTaholGTRTIS

)();( GTRTaholGTRTSI A magánszektor beruházásai megegyeznek a saját és a költségvetés együttes megtakarításaival

Az állam hitelt vesz fel

Az állam megtakarít

Tőkemérleg

GO – termelő fogyasztás = hozzáadott érték ( value added VA ) ;

Bruttó hazai termék( Gross Domestic Product GDP) : egy ország határain belül egy évben előállított, végső felhasználásra kerülő termékek és szolgáltatások összessége.Nettó hazai termék ( Net Domestic Product NDP ) : a ország területén keletkezett nettó jövedelmek összessége ( termelési tényezők összjövedelme)

Elszámolási rendszer:

A nemzeti számlák rendszere ( System of National Accounts SNA ): az ENSZ szakemberei az egységes és összehasonlítható számítás érdekében dolgozták ki , ( 1952; 1993 )

A nemzetgazdasági teljesítmények mérése és mutatói

Az SNA mutatói:

Output ( reálkibocsátás ) : azon megtermelt javak és szolgáltatások összessége, amelyek elhagyják ( elhagyhatják ) a termelőegységet. = értékesítés + saját termelésű készletek változása piaci áron értékelik + saját termelésű tőkejavak beruházása + nem piaci termelés ( természetbeni illetmény saját alkalmazottaknak, barterforgalomban kibocsátott termékek stb ) + a társadalmilag szervezett keretek között végzett, de nem piacon értékesített szolgáltatások értéke ( ingyenes közoktatás és egészségügyi ellátás )- előállítási költségeik alapján értékelikNominális kibocsátás( bruttó kibocsátás( Gross Output GO )): az egyes gazdasági egységek pénzben kifejezett outputjainak az összessége

N

i

GDPVA1

Bruttó nemzeti jövedelem ( Gross National Income GNI ): az ország állampolgárai által adott évben realizált összes elsődleges jövedelem.

Nettó nemzeti jövedelem ( Net National Income NNI ): az ország állampolgárai által adott évben realizált összes elsődleges nettó jövedelem.

Bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem ( Gross National Disposable Income GNDI ): a be- és kiáramló transzferek egyenlegével módosított bruttó nemzeti jövedelem, vagyis az

ország állampolgárai által adott évben felhasználható bruttó jövedelem összege.

Nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem ( Net National Disposable Income NNDI ): az ország állampolgárai által adott évben felhasználható nettó jövedelem összege.

Bruttó Értékcsökkenés Nettó

Bruttó kibocsátás (GO)

- termelő fogyasztás

Bruttó hazai termék (GDP )

+ átutalások külföldről( belföldiek külföldről kapott elsőd-

leges jövedelem)

- átutalások külföldre( külföldiek belföldről kapottelsőd-

leges jövedelem)

– amortizáció Nettó hazai termék ( NDP )

Elsődleges jövedelem (összes nettó hozzáadott érték )

Bruttó nemzeti jövedelem ( GNI )

+ beáramló transzferek

- Kiáramló transzferek

– amortizáció Nettó nemzeti jövedelem (NNI )

Bruttó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem ( GNDI ) - amortizáció Nettó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem(NNDI)

( végső fogyasztás + megtakarítás )

A borosüveget kinyitni a bort meginni

Lehetőségek

Feltételek:

♣ Ismerni kell a lehetőségeket;

♣ Célra vezető lehetőségek legyenek;

♣ A lehetőségek sorba rendezése.

Szükségletkielégítés maximalizálása

Legmagasabb fokon elégíti ki a szükségletet, tehát ennek van a legnagyobb

hasznossága

A fogyasztó, döntései, célja

Szükséglet

Hasznosság

A fogyasztói magatartás I.

A fogyasztó magatartása II.

A fogyasztó ( gazdasági szereplő) = háztartás ( gazdasági egység )

Célja : szükségleteinek kielégítése, hasznosságérzet maximalizálása

Döntései:

fogyasztási;

munkavállalási és

tőkebefektetési döntések

A fogyasztási döntéseket befolyásoló tényezők:

a fogyasztói preferenciák belső tényező

árak

külső tényezők

jövedelem

Fogalmak

Preferencia: valamely megoldás vagy lehetőség előnyben részesítése más megoldásokkal vagy lehetőségekkel szemben

Alternatív költség: azon lehetőség hasznossága, amelyről lemondunk az adott lehetőség kiválasztása érdekében

Jószágkosár ( x1, y1): két vagy több termék vagy szolgáltatás kombinációja

Jószágtér: két vagy több jószág összes lehetséges kombinációja ( jószágkosara ) ( x1,y1); ( x2,y2); …; ( xn, yn )

Közömbösségi görbe: egyenértékűnek tekintett jószágkosarak halmaza

Közömbösségi térkép: az adott jószágtérben elhelyezkedő közömbösségi görbék összessége

Preferencia relációk: szigorúan preferált jószágkosár: A( x1 , y1) > B( x2 , y2 ) A jószágkosarat jobbnak ítéli, mint B jószágkosár gyengén preferált jószágkosár: A( x1 , y1 ) B( x2 , y2 ) A olyan jó, mint B közömbös jószágkosár: A( x1 , y1 ) ~ B( x2 , y2 ) A és B között nehéz dönteni

Y termék

X termék

U

B

. AC

40 10

20

50

A jól viselkedő közömbösségi görbék jelemzői: párhuzamosak (nem metszik sem érintik egymást); az origótól távolodva nagyobb hasznosságot fejeznek ki; negatív meredekségűek és konvex (alulról domború) görbületűek.

Közömbösségi görbe Közömbösségi térkép

U1

U2

U3

Y termék

X termékHelyettesítési határráta: dx

dyMRS

A fogyasztó választása

A

y

U1

U3

y

x x

B

U2

Mi jellemzi az A pontot? teljes jövedelem elköltése mellett maximális a hasznosságérzet megegyezik a két függvény meredeksége az árarányok megegyeznek a két termék helyettesítési határrátájával MRS =Px / Py

C

A fogyasztó keresleteA egyéni kereslet azt fejezi ki, hogy egy fogyasztó saját preferenciarendszere, jövedelme és adott piaci árak mellett milyen mennyiséget hajlandó vásárolni az adott termékből.

A jövedelemtől függő kereslet

Normál jószág esetén: ; 0 I 1

Alacsonyabbrendű (inferior) jószág esetén: ; I 0

Magasabbrendű (szuperior) jószág esetén: ; I 1

Az ártól függő kereslet

Normáljószág esetén: ;

Luxus jószág (presztízsfogyasztás) esetén: ;

),,,,( Ipppfd zyxx

?,~

),( xxxx dPIPIfd

xdI

xdI

xdI

?,~

),( xxxx dIPIPfd

dP 01 p

dP 0p

A fogyasztó magatartása A kapcsolat jellege

Helyettesítő termékek

Kiegészítő termékek

BA dP

BA dP

A piaci kereslet egy adott termék iránti összesített kereslet, az

egyéni keresletek összessége.

Az árváltozás kereszthatása Az árváltozás kereszthatása megmutatja, hogyan változik egy adott termék kereslete egy másik termék árváltozásának hatására.

dA dC

Dp

Keresett mennyiség

Ár

dB

A fogyasztói többlet azon pénzösszegek, amelyet a fogyasztó maximálisan hajlandó lenne fizetni a termékért és a ténylegesen fizetendő összeg különbsége

X termék ára

X termék mennyisége

P.

x.

A

fogyasztói

többlet

tényleges kiadás d(p)

Rezervációs ár: az a maximális ár,

amit a fogyasztó hajlandó fizetni

FT= Pmax - P

Pmax.

Piaci kereslet töréspontja = A fogyasztók egy része ennél magasabb áron is hajlandó

vásárolni.

A piaci szerkezet

A piaci szerkezet megmutatja, hogy az egyes szereplők milyen mértékben és milyen eszközökkel képesek hatást gyakorolni a piaci folyamatokra, és ezzel együtt milyen mértékben kénytelenek alkalmazkodni a piaci szereplők összessége által

meghatározott feltételekhez.

Piaci szerkezet Eladók száma Termék jellege Ármeghatározás Piacra való

ki- és belépés

Piacra gyakorolt

hatás

Monopólium egy vállalat egy termék ármeghatározó kizárt egyedül

Oligopólium néhány nagyvállalat homogén meghatározza az árat, de számol a többi vállalat reagálására

nagyon nehéz együtt

Monopolisztikus verseny

sok, csekély piaci részesedésű vállalat

homogén, diferenciált

meghatározza az árat, de számol a többi vállalat reagálására

szabad együtt

Tökéletes verseny sok kisméretű vállalat homogén árelfogadó szabad együtt

A termelés

A termelési függvény egy matematikai statisztikai eszköz, ami leírja a felhasznált termelési tényezők és a velük maximálisan ( technikailag hatékonyan) termelhető termékmennyiség kapcsolatát.

Az isoquant-görbeAz isoquant-görbe azon tényezőkombinációk összessége az inputtérben, amelyek azonos termelési mennyiséget eredményeznek

),( LKfQ

q

L

K

q1

q2

q3

L

K

Isoquantok rendszereIsoquant-görbe

Az isoquant –görbe tulajdonságai - nem metszhetik és nem érinthetik egymást,- - az isoquantok negatív meredekségűek.

A technikai helyettesítés határrátája MRTS azt fejezi ki, hogy egyik termelési tényező egy egysége hány egységnyi másik tényezőt képes helyettesíteni. Az MRTS az isoquant-görbe meredekségét mutatja

A termelés költségei

A költség a termelés során felmerülő pénzben kifejezett ráfordításFajtái: Alternatív költségek (opportunity cost)

Tágabb értelemben azokat a lehetőségeket jelenti, amelyeket a vállalat elveszit azzal, ha erőforrásait egy meghatározott célra használta fel. Szűkebb értelemben mindazok a lehetséges kiadások, amelyek egy termék előállításához szükséges erőforrások megszerzésével kapcsolatban felmerülhetnek.

Elsüllyedt költségek (sunk cost) azok a kiadások, amelyek már megtörténtek és adott időpontban már nem változtathatóak meg.Számviteli költségek azok a ráfordítások, amelyek az adott termeléssel kapcsolatban pénzkiadást jelentettek és /vagy a könyvelésben elszámolhatóak.Gazdasági költségek mindazok az elsüllyedt és alternatív költségek, amelyek a termelés során felmerülnek.

A profit és a költségek viszonya

B e v é t e l e k

A termelés gazdasági költségei

Mindazon áldozatok, amelyek a termék előállítása miatt bekövetkeznek

Számvételi profit

Számvételi költségek

Számlákon megjelent + az adott időszakban

elszámolható folyó költségek

( közvetlen költségek + amortizáció )

Explicit költségek Implicit költségek

Számlákon megjelent és az adott számlákon nem meg jelenő

időszakra vonatkozó költségek költségek

( közvetlen anyag-, bér-, energiaköltség) ( amortizáció + normálprofit )

Gazdasági profit

Normálprofit

A meglévő erőforrások

alternatív költsége

Bruttó profit

A profit a vállalkozásból származó bevételek és a termelés során felmerülő költségek különbsége

K

L

q1

TC0 TC1

A

B

C

K2

K1

K3

L2 L1 L3

A minimális költséget biztosító tényezőkombináció jellemzői: - Technikailag és gazdaságilag hatékony kombináció - Az isocost- egyenes és az isoquant-görbe meredeksége megegyezik - A technikai helyettesítés határrátája megegyezik a tényezőárak arányával

K

L

P

PMRTS

C

Q

Üzem optimuma

MC AC

AVC

AFC

Változó tényező optimuma

F

Ü

MC

AVCAC

Q

C, P

C

P*

q*

A termelői többlet

Termelői többlet= (P- MC)

F

Ü

Tökéletesen versenyző vállalat kínálata

Minimális költséget biztosító tényezőkombináció

A profit maximalizálás feltétele MR = MC ; ahol: ésQ

TRMR

Q

VC

Q

TCMC

P

P1

P2

P3

Q Q2

MR(Q)

MC(Q)

D(P)

ProfitveszteségA termelés növelésével nő a profit

0

MCMR

MCMR A termelés csökkenésével nő a profit

.maxMCMR

A monopóliumnak nincsen a hagyományos értelemben vett kínálati függvénye, mert az ár tudatos döntésének

eredménye.

A profitmaximumot biztosító kínálat

Az árupiaci kereslet

Kétszektoros árupiaci kereslet: Y = C + I

Fogyasztási kereslet

Beruházási kereslet

Pótló beruházás (IP) + bővítő beruházás (IB)

Háromszektoros árupiaci kereslet Y = C + I + G

Fogyasztási kereslet

Beruházási kereslet

Kormányzati áruvásárlások kereslete

Árupiaci egyensúly és egyensúlyi jövedelemYS

YD

YY1 Y2

C0

I( i0)C ( Y) + I0 – a . i1

C ( Y) + I0 – a. i2

YcCYfC .ˆ)( 0

iaIifI .)( 0

eDS YYY Árupiaci egyensúly:

Egyensúlyi jövedelem: ; ahol a kiadási multiplikátor][(1

1)(0 0i

ICC

Y

c1

1

C i

Nemzeti jövedelem(Y)I

C0

-C0

C(Y)

YS

S(Y) I( i )

i

Y

IS

SY

I( i )

Y

I , S

Az IS ( beruházás- megtakarítás )függvény a jövedelem és a kamatláb azon kombinációinak halmaza, ahol a tervezett beruházás megegyezik a tervezett megtakarítással, illetve az árupiaci kereslet és a kibocsátás, valamint a jövedeLem megegyezik egymással.

A pénz és a pénzpiac

A pénz funkciói

elszámolási egység- ha más áruk mértékegységéül szolgál, ezzel lehetővé téve összehasonlításukat.

csereeszköz ( forgalmi eszköz )- az áruk mozgását közvetíti.

értékmérő ( árak mércéje) – a pénzárak segítségével a relatív árakat fejezi ki ( pld. 1 liter tej = 5 , 6,… kifli )

fizetési eszköz ( a pénzmozgása és az árumozgása nem jár együtt )

felhalmozási eszköz ( vagyontartás ) – valamely időpontban a forgalomból lilép és ettől kezdve vagyonként létezik.

világpénz ( valuta ) – a csereeszköz és fizetési eszköz szerepét betölti a nemzetközi forgalomban is.

Modern pénzrendszer

A modern pénz tulajdonságai:

törvények szabályozzák kibocsátását és köteleznek elfogadására,

hitelpénz, vagyis hitelnyújtással keletkezik, és hitel-visszafizetéssel szűnik meg,

nincs belső értéke, vásárlóereje ( az érte kapható javak mennyisége )a forgalomban alakul ki.

A pénz forgási sebessége: az a szám, amely megmutatja, hogy egy pénzegység évente hány tranzakció lebonyolításában vesz részt .

A bankrendszer

egyszintű ( központi bank )

kétszintű ( központi bank + kereskedelmi bankok )

A pénz formái:

Készpénz- a bankjegyek ésaz érmék, amelyeket a jogrendszer tesz fizetőeszközzé

Számlapénz- a bankoknál meglévő betétek, amelyek felett a tulajdonos a hitelintézménnyel kötött szerződés értelmében rendelkezik.

Fajtái:

látra szóló –bármikor váltható készpénzre

határidős – a tulajdonos csak egy előre megállapított időpont után rendelkezhet pénze felett.

M

M

A

CB

A

B C

A pénz csereeszköz Bárter

A pénz és a csere

A pénzkínálat (MS): egy gazdaság forgalomban lévő pénzmennyisége, vagyis a készpénz és a látra szóló folyószámla-

betétek együttese.

Reál pénzkínálat (MS/P): : a nominális pénzkínálat és az árszínvonal a hányadosa.

A pénzpiac elemei

A pénzteremtés = hitelnyújtás ( készpénz, számlapénz )A központi bank készpénzt és számlapénzt teremtA kereskedelmi bankok csak számlapénzt teremt

A pénzkínálat szabályozásának a tényezői: 1. a készpénz kibocsátás, 2. a refinanszírozási kamatláb, 3. a kötelező tartalékráta, és 4. a nyílt piaci műveletek.

A pénzkereslet ( LY , i ): a pénzkereslet a pénz meghatározott összegének tartására irányuló szándék, igény

A pénzkereslet ( L ) motívumai: 1. a tranzakciós pénzkereslet, 2. a spekulációs (vagyontartási) pénzkereslet, 3. az óvatossági pénzkereslet.

LM

i

LS

Lt

MS/PY

MS/P ; LS

MS/P ; L t

A pénzpiac egyensúlya és az LM függvény

),( iYLP

M s

Az LM-függvény (Liquidity-Money ) a reáljövedelem és a kamatláb mindazon kombinációi, amelyek mellett a pénzkereslet megegyezik a pénzkínálattal, vagyisazon egyensúlyi pontok halmaza, amelyek felé a pénzpiac mozgása közelít.

Az áru- és pénzpiac együttes egyensúlya és az összkereslet

LMIS

Y

i

i0

Ye

LM1

LM0

Y2

YY0

Y1

Y1

Y2

Y

i

LM2i1

i2

p

YD

IS

p1

p0

p2

Y0

i0

Az összkeresleti függvény a javak iránti reálkereslet és az árszínvonal közötti kapcsolatot fejez ki adott nominális pénzkínálat mellett.

Az összkeresleti függvény minden egyes pontja egy adott IS- és változó helyzetű LM-görbe metszéspontja.

A reál pénzkínálat változik MS / P LM – görbe eltolódik

W/P

ND (W/P)

N

A munkakeresleti görbe

W/PNs(W/P)

N*

N

Az Összesített munkakínálati görbe

Ns (W/P)min. ≤ Ns ≤ Naktív

Lakosság:

- nem munkaképes

- munkaképes népesség:

- inaktív

- aktív népesség

( munkakínálat ):

- foglalkoztatottak

- munkanélküliek

A munkapiac

uk

uö

W/P

W/P2

Ns(W/P)

ND(W/P)

N

N*Ns2ND

2

A munkanélküliség fajtái:

1. Önkéntes N* - Ns2 = uö

2. Kényszerű Ns2 – ND

2= uk

N* - ND2 = uk + uö=u

3. Frikcionális ( súrlódásos )

4. Strukturális túlkereslet

túlkínálat

W/P1

W/P3 u

Tisztán kényszerű munkanélküliség

A munkapiac egyensúlya

A nominálbérek lefelé rugalmatlanok. Ez azt jelenti, hogy túlkínálat esetén a nomi -

nál bérszint nem sülyed. Ha viszont túlkereslet van, akkor a nominálbér emelkedik

W/Pe

P

YYP

Ys

Y(N)

ND

Ns

W/P

W/P

N

I.II.

III. IV.

A reálbér független az árszínvonaltól A kibocsátás független az árszínvonaltól

csak a munkapiac függvénye

A munkapiac egyensúlyban van

Potenciális kibocsátás

Az összkínálati görbe tökéletes munkapiac esetén

W0 /P

W/P Y

Ys(P) P

N

ND

Ns

Ne

N2

W0 /P2W0 /P0W0 /P1

P2

P0

P1

W0 /P = f (P )

A kibocsátás az árszínvonaltól függ

A munkapiac egyensúlya és a potenciális kibocsátás megvalósulása nem automatikus

Ha: P <P0 , akkor Ys(P) pozitív meredekségű

Ha: P >P0, akkor Ys(P) negatív meredekségű

Az összkínálati függvény tökéletlen munkapiac esetén (rögzített nominálbér)

N1

YpY1Y2

P

Ys

YD

Y

Yp

Y(N)

N

ND

Ns

W/P

W/P

A makroegyensúly

Az összkereslet és összkínálat egyensúlya

tökéletes piacok esetén

P

Ys

Y

W0/P

P0

W/P

N

Ne

ND

Ns

Y(N)

YD

Yp

Az összkereslet és összkínálat egyensúlya tőkéletlen piacok esetén

Az állam szerepe a makrofolyamatok szabályozásában

Az állami beavatkozás célja és szerepe

Az állam három feladatkör ellátása érdekében vállal gazdasági szerepet, azok:

A gazdaság működése intézményi és jogi feltételeinek biztosítása ( törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás )

Mikrojellegű szerep ( Különböző részpiacok elégtelen működése indokolja )

allokációs funkció ( minden olyan kormányzati tevékenységet összefog, amely az előállított termékek és szolgáltatások mennyiségét befolyásolja.) közjavak ( pl, közvilágítás ) az előállítását az állam egyedül képes megszervezni. Irányított eloszlású javak ( pl, közoktatás, védőoltás )- fogyasztásukra az állam ösztönzi vagy kényszeríti az állampolgárokat. külső gazdasági hatások ( pozitív és negatív externáliák ) a piaci hatalom( monopólium) korlátozása

Makrojellegű szerep ( A makrogazdasági események, folyamatok és összefüggések alapján válik szükségessé )

jövedelem újraelosztás funkció ( a bevételek (adók ) és kiadások ( transzferek és kormányzati vásárlások ) egyenlege és elemeinek hatása )

stabilizációs funkció ( a kibocsátás növelése és egyenletes gazdasági növekedés, a teljes foglalkoztatás, az árstabilitás biztosítása és kiegyensúlyo-

zott fizetési mérleg)

Az állami beavatkozás eszközei

- A költségvetés politika az állami bevételekre és kiadásokra, valamint ezek egyenlegére vonatkozó döntések összessége.

- A monetáris politika a kormányzat- a központi bank – azon célkitűzéseinek és eszközeinek összessége, amellyel a pénzpiacot szabályozza, ezen belül elsősorban a forgalomban levő Pénzmennyiséget.

A kibocsátás növelése és az egyenletes

gazdasági növekedés

Tel

jes

fogl

alko

ztat

otts

ág

Sta

bil á

rszí

nvon

al

Kiegyensúlyozott fizetési mérleg

A kormányzati gazdaságpolitika

(A bűvös négyszög)

C(Y)

Y

YY

Y0Y’0

C(YDI )

C

45o

i

i

LM

IS

IS’

IS

IS’

LMIS

’

ISLM

C(Y)

C(Y)

C(YDI )

C(YDI )

C

C

i

i

Y

Y

Y

Y

IS’

IS

LM

A költségvetés politika hatása a makrofolyamatokra

Adók hatása az összkeresletre A költségvetés hatása az összkeresletre

Egy összegű adók

Az állami transzferek

)(ˆ)( 0 zYYcCYC DI

)()1(ˆ1

100 aiIC

zcY

Jövedelemtől függő adók

0ˆTc

)ˆ(ˆ1

1

ˆ

)(00

0

0

i

DI

DI

ITcCc

Y

YcCC

TYY

0.ˆ1

ˆT

c

cY

)ˆ(ˆ1

1

)(ˆ

)(0

0

iITRcCc

Y

TRYcCC

A kormányzati áruvásárlásokk

TRc

cY

.

ˆ1ˆ

∆TR

∆Y

)(ˆ1

1

ˆ

00

00

GaiICc

Y

GaiIYcCY

Gc

Y

.ˆ1

1

Ys

Y

P

P’1

P0

Y0

Ys

YD’

Y2

A stabilizációs politika

Célkitűzései:

Teljes foglalkoztatás

Árstabilitás

Költségvetés egyensúlya

Külgazdasági egyensúly

A munkanélküliség kárai: Csökkennek a kormányzat bevételei A lakosság megfizeti a munkanélküliség csökkentésének a kiadásait. Csökken az érintet egyének jövedelme Lelki és társadalmi problémákat is okozhat

Az infláció

Az infláció lényege:az árszínvonal folyamatos emelkedése vagy a pénz vásárlóerejének ( 1/P ) folyamatos csökkenésemérése ( fogyasztói árindex ) Inflációs ráta

Fajtái mérték szerint :

- kúszó (éves üteme néhány százalékos ), - vágtató (évi mértéke két- vagy három számjegyű ), - hiperinfláció (az árnövekedés olya mértékű, hogy szétzilálja a gazdaságot határozott állami intézkedésekkel számolható fel ).

kiváltó okai szerint : Kereslet-, pénz- és kínálati (költség) infláció.Hatásai; kárai

Az árak nem egyszerre és nem azonos arányban emelkednek véletlenszerű jövedelem és vagyon újraelosztását eredményezi Az inflációs ráta növekedése növeli a nominális kamatlábat és emiatt csökken a reál pénzkereslet. Növeli az export árait, ami miatt az import volumene magasabb lesz az exporténál. Hatása van a gazdasági növekedésre, mert bizonytalanná teszi a beruházási döntéseket.

Kormányzati vásárlások nőnek (G )IS-görbe jobbra eltolódik összekeresleti görbe jobbra eltolódik