Közgazdasági

alapismeretek

1

A közgazdasági alapműveltség az egyéni és közösségi

döntések következményeinek azonosítására, elemzésére és

értékelésére való képességet jelent.

A közgazdasági alapműveltség magában foglalja a következők

megértését:

az erőforrások limitáltságából fakadó alapvető döntési

korlátokat, a korlátok között hozott döntéseket és a

helyettesítési lehetőségeket;

gazdaságok és piacok működését, illetve az egyén ezekben

elfoglalt helyét, szerepét;

az emberek és a gazdaságok közötti gazdasági interakció és

kölcsönhatások költségeit és hasznait.

2

Közgazdasági alapprobléma:

A különböző termékek, szolgáltatások, nyersanyagok

és erőforrások az igényeinkhez képest szűkösen

állnak rendelkezésre, ezért olyan mechanizmusokat

dolgoztak ki, melyek során ezeket a szükséges

javakat létrehozzák (termelik), és el is osztják

egymás között.

„A közgazdaságtan a különböző racionális döntések

és választások tudománya.”

3

3 alapvető kérdés:

1. Mit termeljek…?

2. Hogyan termeljek…?

3. Kinek termeljek…?

4

Mivel foglalkozik a közgazdaságtan?

hagyományos közgazdaságtan

alternatív közgazdaságtan

5

1. A hagyományos közgazdaságtan és

szemlélete

A hagyományos közgazdaságtan felfogása:

„A gazdaság egésze …... összefüggő részpiacok összessége.”

„A közgazdaságtan a gazdaság egészében végbemenő

folyamatokat, az árak, a kibocsátás és a munkanélküliség

alakulásában megfigyelhető irányzatokat elemzi.”

„A közgazdaságtan azt tanulmányozza, hogy az emberi

lények miként szervezik meg a fogyasztást és a

termelőtevékenységet.”

„A közgazdaságtan a pénz, a kamatlábak, a tőke és a

gazdaság tanulmányozásával foglalkozik.”

6

„A közgazdaságtan annak tanulmányozásával foglalkozik,

hogy az emberek és a társadalom miként választják meg a

szűkösen rendelkezésre álló, alternatív módon felhasználható

erőforrások alkalmazását annak érdekében, hogy különböző

árukat termeljenek, és hogy elosszák őket a társadalom

különböző tagjai és csoportjai között a folyó vagy a jövőbeni

fogyasztás céljára.”

(Samuelson, P. A. – Nordhaus, W. D.: Közgazdaságtan I.,

KJK, Bp., 1999, 30-31. o.)7

Irányzatok, áramlatok a hagyományos

közgazdaságtanban

klasszikus közgazdaságtan (A. Smith, D. Ricardo)

neoklasszikus iskola (I. Fischer, V. Pareto, R. Lucas, T. Sargent)

racionális várakozások iskolája (H. Simon)

intézményi iskola (institúcionalisták ) (R. Coase)

neo-keynesiánizmus (J. Tobin, R. Solow, F. Modigliani)

monetarizmus (M. Friedman)

történeti iskola

evolúciós közgazdaságtan

környezet- és erőforrásgazdaságtan

standard ökonómia,a közgazdaságtan főárama (main stream)

8

Az alternatív közgazdaságtan és szemlélete

Alternatív közgazdaságtani irányzatok

Másként értelmezik a közgazdaságtan

a) tárgyát (bioszféra-technoszféra komplex)

b) módszereit (nem-monetáris mérés; interdiszciplinaritás)

c) értékválasztásait (az ember szerepe)

Irányzatok, áramlatok

ökológiai gazdaságtan (ecological economics)

(H. Daly, H. T. Odum, R. Costanza)

bioökonómia (N. Georgescu-Roegen, R. Passet)

9

A közgazdaság tudományok

osztályozása

Elméleti alaptudományok Ágazati

tudományok

Funkcionális

tudományok

Mikroökonómia

Makroökonómia

Nemzetközi közgazdaságtan

Összehasonlító közgazdaságtan

Közgazdasági elmélettörténet

Ipargazdaságtan

Agrárgazdaságtan

Közlekedés

gazdaságtan

stb.

Pénzügy

Számvitel

Marketing

Menedzsment

stb.

10

A közgazdasági elemzés két alapvető szintje, szemlélete:

mikroökonómia makroökonómia

- gazdálkodó egységek - makrogazdaság

- egyéni döntések - kormányzati döntések

- egyedi mutatók - aggregált mutatók

11

Mivel foglalkozik a mikroökonómia?

A különböző gazdasági egységek (háztartások,

vállalatok) életében lezajló gazdasági jelenségeket

és folyamatokat vizsgálja.

Feltárja a háztartások és vállalatok gazdálkodásának:

Összefüggéseit

Feltételrendszereit

Kritériumait

A piaci mechanizmus rendszerével foglalkozik

12

Mivel foglalkozik a makroökonómia?

A gazdasággal:

mint egésszel

viselkedésével

átfogóan a gazdasági élettel

Az egyes nemzetgazdasági folyamatokat és

jelenségeket (kibocsátás, foglalkoztatás,

munkanélküliség, infláció) az ésszerű gazdálkodás

szempontjából közelíti meg.

13

A közgazdaságtan céljai és eszközei

A közgazdaságtan céljai:

a gazdasági folyamatok, jelenségek, tények leírása,objektív törvények feltárása, magyarázata

a gazdaságpolitika megalapozása

A közgazdaságtan eszközei:

verbális elemzés (fogalmak, gazdasági törvények, okok)

matematikai modellek alkotása (változók,egyenletrendszerek)

függvények létrehozása („kitalálása” és „megfigyelése”)

statisztikai igazolás (mérés, ökonometria, verifikálás,előrejelzés)

14

A gazdaságpolitika főbb céljai és eszközei

társadalmi jólét és béke, a nemzet anyagi és szellemi

gyarapítása (magas szintű kibocsátás (GDP GPI), nemzeti vagyon, magas

szintű foglalkoztatottság, árstabilitás, magas jövedelmek, stb.)

dinamikus, egyenletes társadalmi-gazdasági fejlődés,

növekedés

(gyors növekedési ütem (?), növekvő jövedelmek,

magas szintű beruházások, kulturális és technikai fejlődés, stb.)

belső és külső gazdasági egyensúly

(a külkereskedelmi mérleg, a fizetési mérleg egyensúlya, árfolyam-

stabilitás, stb.)

15

A közgazdaságtan tárgya

Minden emberi tevékenység kiindulópontja valamely

szükséglet kielégítése.

szükséglet: valamely jószág megszerzésére,

elfogyasztására való igény.

hasznosság: a javak azon tulajdonságainak összessége,

melyek a felmerülő szükségletek kielégítésére

alkalmassá teszik őket (és kellemes kielégültség érzést

okoznak a fogyasztónak).

16

Szükséglet, igény, kereslet

Szükséglet: hiányérzet. Az emberi szükségletek bizonyosalapvető kielégítetlenség esetén hiányérzetkéntjelentkeznek.

Az igények az ilyen alapvető szükségletek konkrétkielégítésére irányulnak.

A kereslet egy konkrét termék iránti olyan igény, amimögött vásárlóképesség és vásárlási hajlandóság áll.

17

Szükségletek és motivációk

A szükségleteket a gazdasági, társadalmi és

egyéb tényezők együttesen határozzák meg.

Az egyén magatartását számos motívum

befolyásolja, lehet előremozdító (szükségletek,

vágyak), vagy visszataszító (félelem, averzió).

Csak a domináns motívum vezet döntéshez és

tevékenységhez.

18

Motiváció

A motiváció szempontjából a belső impulzus

a döntő. Az impulzus alakítja ki magát a

szükségletet is, pl: ismeretlen ország

megismerése iránti vágy befolyásolja az

utazás szükségletét.

Az emberi szükséglet indukálja a

(szabadidős) tevékenységet.

19

Maslow szükségletpiramisa

5. Önmegvalósítás

4. Az érték megbecsülése iránti igény

3. Társadalmi igények (társaság, barátság)

2. Biztonság iránti igény

(alapigények kielégítésének a biztosítása)

1. Létszükségletek

(éhség, szomjúság kielégítése, ruha, lakás iránti igény)20

Termék

Az emberek szükségleteiket és igényeiket termékekkel elégítikki.

Termék: átfogja mindazt, ami valamely szükségletvagy igény kielégítésére felkínálható, vagyis a szokásosértelemben vett termékeket és szolgáltatásokat is.

A kézzelfogható terméket is valamely szükséglet kielégítésérevásároljuk meg (nem a tárgy kedvéért önmagáért). A tárgy aszolgáltatás becsomagolásának eszköze.

21

Hasznosság, érték, elégedettség

A hasznosság a fogyasztó becslése arra vonatkozólag,hogy a termék mennyire képes kielégíteni szükségleteit.

Ha egy termék több értéket képvisel egy másiknál,akkor többet tud nyújtani az áráért. Az értékelés azonbanma már több, mint szűk gazdasági megfontolás.

Elégedettség: mennyire felel meg a termék azelvárásoknak, az elvárt hasznosságnak.

22

Csere, ügyletek, kapcsolatok

Csere: a megkívánt termék megszerzésének az aváltozata, amikor viszonzásképp felajánlunk érte valamit.

Ahhoz, hogy a csere megtörténjen:

1. Legalább két félre van szükség,

2. Mindegyik félnek rendelkeznie kell valamivel, ami a másik számára

értéket hordoz,

3. Mindegyik félnek kommunikációképesnek kell lennie,

4. Mindegyik félnek rendelkeznie kell az ajánlat elfogadásának, illetve

elutasításának jogával,

5. Mindkét félnek helyénvalónak vagy kívánatosnak kell tartania a

másikkal való megállapodást.23

Ügylet: a két fél közötti cserét jelenti.

Kapcsolat: ügyletek sorozata hosszabb időszakon

keresztül ugyanazon szereplők között. A kapcsolat

csökkenti az ügyletek költségét és időigényét. A

kapcsolat speciális vállalati erőforrás.

24

Piac

Piac: a tényleges és potenciális vevők és eladók, valamintazok cserekapcsolatainak rendszere, melynek legfőbbtényezői a kereslet és a kínálat, az ár és a jövedelem.

Kereslet: azt fejezi ki, hogy a fogyasztó vagy felhasználóhajlandó és képes valamilyen terméket vagyszolgáltatást megvásárolni (egyéni vs. piaci kereslet).

Kínálat: azt jelenti, hogy egy vállalat képes és hajlandóeladás céljából valamely terméket vagy szolgáltatástelőállítani vagy teljesíteni (egyéni vs. piaci kínálat).

Piaci szereplő: aki termeléssel vagy fogyasztássalközvetlenül befolyásolja a piaci folyamatokat. 25

A javak osztályozása

Szabad javak: a javak egy részét a természet készen

és elvileg korlátlanul nyújtja

Szűkös v. gazdasági javak: az emberi termelő tevékenység

során létrehozott javak

anyagi javak: a gazdasági javak döntő többsége ide

tartozik – előállításuk korlátozott mennyiségben

lehetséges (termelő eszközök, fogyasztási cikkek)

fogyasztási javak: a végső fogyasztók számára készített

termékek

beruházási javak: termelő eszközök - új javak előállítására

alkalmas termékek

26

nem anyagi javak: formája nem materializált

szolgáltatások: olyan munkafolyamatok, melyeket valamilyen -

emberre irányuló - tevékenységek során mások számára

végeznek el

vagyoni értékű jogok: tulajdon jogok, vagy egy

tevékenység elvégzésének jogosultsága (sem termékek,

sem szolgáltatások)

27

A javak osztályozása

Hiányérzet

Gazdasági javak

Fogyasztási javak

Szolgáltatások

Anyagi javak

Javak Szükséglet+ =

Szabad javak

Nem anyagi javak

Beruházási javak

Vagyoni értékű

jogok 28

A gazdasági tevékenység folyamata

Input tényezők

(erőforrások)

Output tényezők

(termékek és

szolgáltatások)

Termelés

29

A gazdasági tevékenység részterületei

1. Termelés: a természet kincseinek átalakításával

(gépek+energia) létrejönnek a termékek és

szolgáltatások

2. Elosztás: meghatározásra kerül az előállított

termékekből való részesedés

3. Csere (forgalom): az előállított termékek és

szolgáltatások eljutnak a fogyasztókhoz

(kereskedelem, áruszállítás)

4. Fogyasztás: a szükségletek kielégítése, a termékek

és szolgáltatások fel/elhasználódnak

30

A gazdasági újratermelés körforgása

Termelés

Fogyasztás

Csere

Elosztás31

A gazdálkodás

Korlátlan

szükségletek

Korlátozott

(szűkös)

anyagi javak

A társadalom tagjai

gazdálkodásra

kényszerülnek32

Gazdálkodás: a termelési erőforrások és javak céltudatos

és célszerű felhasználása, aminek eredményeként a

szükségletek a lehető legmagasabb fokon elégíthetőek ki.

Cél, optimalizálni a helyzetünket, pl.:

❖ Egy háztartás (meghatározott jövedelem) maximálisan elégítse

ki szükségleteinket

❖ Egy vállalkozás úgy használja ki gépeit, erőforrásait, hogy a

tevékenysége nyereséges legyen

❖ Egy állami intézmény gazdálkodása akkor fogadható el, ha a

feladatát minimális költséggel, de megfelelő hatékonysággal és

eredményesen teljesíti 33

Haszonáldozati költség: egy gazdasági jószág

legjobb felhasználási módjának az értéke, vagyis a

feláldozott alternatíva értéke

(a fogyasztó a lehetőségek egybevetése alapján

hozza meg a céljainak legjobban megfelelő döntést)

34

A termelési tényezők

A termelési tényezők csoportjai:

1. Emberi erőforrások (munkaerő): az ember

mindazon fizikai és szellemi képessége, amit a

munkavégzés során felhasznál

2. Föld és más természeti erőforrások: mindazok a

természeti kincsek, energiák, melyeket a termelés

során felhasználnak

3. Termelési eszközök és tőkejavak: mindazon

technika, amellyel a természeti erőforrásokat

alakítják át termékekké, szolgáltatássokká.

A tőke termelési eszköz (vagyon), amelyet

haszonszerzés céljából hosszú távra befektetnek.35

a) Állótőke (állóeszköz): épületek, gépek,

berendezések, melyek több termelési

periódusban vesznek részt

b) Forgótőke (forgóeszközök): anyagok,

segédanyagok, félkész és befejezetlen

termékek, melyek a termelés folyamatában egy

éven belül kerülnek felhasználásra

Beruházás: olyan befektetés, amelynek során az álló

eszközök pótlására és bővítésére kerül sor. A befektetés

magába foglalja mindazon gazdasági tranzakciókat,

amelyek révén jelenbeli pénzt (tőkét) jövőbelire cserélünk.

36

4. Vállalkozói szolgáltatás – képesség: a többi

termelési tényező kombinálásában, a

kockázatvállalással járó döntésekben

megnyilvánuló tulajdonosi, szervezési, vezetési és

üzleti készségeket jelöli.

A termelési tényezők tulajdonosai a használatuk

ellenértékeként különböző jövedelmekben részesülnek:

✓ Munkabér: a munkaerő természetes jövedelme

✓ Járadék: a természeti tényező birtokosának jár

✓ Osztalék, kamat: a tőketulajdonos jövedelme

✓ Profit: a vállalkozás költségeken túli bevétele

37

Munkamegosztás és a gazdasági

koordináció

Nélkülözhetetlen az együttműködés

Bizonyos munkákra történő specializáció

(termelékenység növelés, ráfordítás minimalizálás)

Specializáció munkamegosztás

Munkamegosztás: a termelők különböző csoportjai

egyféle vagy legfeljebb néhány fajta termék előállítására,

illetve egyes munkafolyamatok elvégzésére szakosodnak.

38

Abszolút előnyök - Komparatív előnyök

(A. Smith, D. Ricardo)

Abszolút előny: amikor az egyik termelő

hatékonyabban képes egy (vagy több) terméket

előállítani, mint a másik (többi) termelő.

Szakosodás = kölcsönös nyereség

X termék Y termék

A ország 6 db/óra 2 db/óra

B ország 1 db/óra 3 db/óra

X termék Y termék

A ország 10 perc

(1/6 óra)

30 perc

(1/2 óra)

B ország 1 óra 20 perc

(1/3 óra)39

Komparatív előny: komparatív előnye van egy

termelőnek azon termékek előállításában, amelyet kisebb

alternatív költséggel állít elő, mint mások.

Komparatív előny abban az ágazatban/országban van,

ahol az abszolút előny nagyobb (vagy az abszolút hátrány

kisebb), mint a másik ágazatban/országban.

Valentin nap USA

10 millió rózsa alternatíva költsége: 100.000 számítógép

100.000 számítógépé: 10 millió rózsa

A dél-amerikai rózsák alternatíva költsége számítógépben

alacsonyabb lenne: 10 millió rózsa: 30.000 számítógép

Mindegyik országnak arra a termékre kell szakosodnia,

amiben komparatív előnye van.40

A termelés feltételezett változásai

41

A munkamegosztás fokozatai

1. Háztartási munkamegosztás: nők és férfiak közötti

munkamegosztás

2. Szakmai tagozódás: gazdasági tevékenységek

önállósodása bizonyos munkafajtákra

specializálódás, többletteljesítmény (szakmák,

mesterségek létrejötte)

3. Szakmák osztódása: önálló szakmákon belüli

osztódás, szakosodás (pl.: kovács, lakatos, ötvös)

4. Munkakörök megjelenése: a termékek előállítása

résztevékenységekre bomlik (futószalag)

42

Nemzetközi keretek közötti munkamegosztás

Egymásra utaltság révén (kölcsönös) függés

egymástól

Szükséges: kapcsolatteremtés, tevékenység

összehangolás gazdasági koordináció

Gazdasági rendszer: a gazdasági szereplők

között kialakuló kapcsolatok összessége, a

gazdasági körforgás mechanizmusa

43

A gazdasági tevékenységek koordinációjának módjai:

1. Hagyományok útján (hagyományos gazdaság)

2. Tudatos, központi jellegű koordinációval

(központosított tervgazdaság)

3. Piaci koordinációval (piacgazdaság)

4. Vegyes koordináció (vegyes gazdaság)

44

1. Hagyományos gazdaság

Meghatározó a szokás és a hagyomány

Úgy termelnek, ahogyan az őseik tették

A gazdasági tevékenységek koordinálása

szokásokon, vallási és erkölcsi értékeken alapul

Példa: emberiség őstörténete (napjainkban pl.: mormon

közösségek)

45

2. Központosított tervgazdaság

A gazdasági folyamatok megszervezése központilag,

tudatosan, legtöbbször bürokratikus módon, az állami

intézmények segítségével történik.

Alá-fölé rendeltség (állam – gazdasági szereplők között)

A központi irányító szerv dönt (szinte) mindenben

Az árak, költségek és a piac szerepe csak szűk gazdasági

területen érvényesül

Egyéni célok alárendelve a kollektív, állami és társadalmi

céloknak

A termelőeszközök döntően állami tulajdonban vannak (egyéni

tulajdon szerepe korlátozott)

A gazdasági koordinátor az állam tervutasítások

Példa: a szocializmus gazdasági rendszere 46

3. Piacgazdaság

A termelők és fogyasztók összekapcsolásának

színtere a piac.

➢ A termelő és a fogyasztó a piacon keresztül kapcsolódnak

egymáshoz

➢ Gazdasági hajtóerő: az egyén nyereségre való törekvése

➢ A gazdaság a magántulajdon biztonságán alapul

➢ A termelők és a fogyasztók piacra be- és kilépése nincs

korlátozva

➢ A termelők között szinte korlátlan verseny folyik a

fogyasztókért

Példa: az ipari forradalom társadalmai (szabad verseny)47

4. Vegyes gazdaság

A gazdálkodás alapvetően piaci elvek alapján

szerveződik, mely kiegészül az állam aktív gazdasági

szerepével.

❖ A termelők és a fogyasztók gazdasági tevékenységét a piaci

mechanizmusokon keresztül hangolják össze, melyet az állam

gazdaságszervező szerepe egészít ki

❖ A gazdaság ösztönzője az egyéni nyereség

❖ Meghatározó a magántulajdon

❖ Az állam a gazdaságszervezési feladatok mellett a jövedelmek

egy részét újra elosztja a piac által „kezelhetetlen” gazdasági és

társadalmi problémák megoldására (munkanélküliség)

Példa: napjaink fejlett és fejlődő országai48

A közgazdasági gondolkodás

fejlődése

49

Ókori és középkori filozófusok, teológusok

közgazdasági gondolatai

Nem közgazdasági alkotások, hanem etikai vagy

politikaelméleti művek.

A gazdasági kérdések mindig emberek,

embercsoportok között fennálló viszonyokat, egyéni-

vagy csoportérdekeket érintő kérdések.

50

Platón

a politikaelmélet oldaláról közelített – a városállam ideális

berendezkedése

vezetők (filozófusok), őrök (katonák), dolgozók: (földművelők,

kézművesek, kereskedők)

Platón szerint a vezetők és az őrök pénzgazdálkodással nem

foglalkozhatnak (kommuna szerű közösségben élnek,

ellátásukról a város gondoskodik). Nem szabad egyéni

érdekeket követniük – mindennel el vannak látva a szükséges

mértékben, de magánvagyon felhalmozására nem

törekedhetnek – ez az „ára” annak, hogy a városállam irányító

tisztviselői. Ez a politikai döntések korrupciós befolyásolásának

drasztikus kiküszöbölése.

51

Arisztotelész

a háztartás oldaláról kiindulva fejtett ki gazdasági kérdéseket

Természetesnek tekinti a gazdálkodást addig, amíg a

tényleges szükségletek normális szintű kielégítése a cél.

Amikor azonban az eladásra termelés, s ezen keresztül a

vagyonfelhalmozás válik céllá, a gazdálkodás természet-

ellenessé, önmagát vég nélkül gerjesztő folyamattá válik.

A vagyonfelhalmozásnak nincs korlátja: bármilyen nagy vagyon

felett rendelkezik is valaki, ettől tulajdonolhatna még többet is!

A végtelen növekedés egy véges világban katasztrófához, a

szemétbe és a saját hulladékunkba való belefulladásunkhoz

vezethet.

52

Aquinói Szent Tamás

Az igazságosság, az erkölcsös élet oldaláról ragadta meg a

gazdasági problémákat.

Az arisztotelészi tanokat a keresztény tanítással próbálta

összekapcsolni: a cserében az egyenlőség elvét, míg a javak és

jövedelmek szétosztásában az arányosság szempontját

hangsúlyozta (a méltóság és az érdemek arányában).

Kamat-elmélete: a kamat annak az időnek az ára, amennyi időre az

eredeti pénztulajdonos lemond kölcsönadott pénzének

használatáról. Mivel az IDŐ Istené, az idő „ára”, a kamat, Istent

illetné meg – ergó: földi halandó a kölcsönadott pénzért kamatot

nem követelhet! Egy esetben mégis: ha az adós késlekedik a

visszafizetéssel. Mert az IDŐ Isten számára végtelen, de a földi

halandó számára nem az: aki tehát visszaél embertársa idejével, az

„megérdemli” a büntetést, a kamat fizetését. 53

Kálvin János

Fogyasztói kölcsön: olyan szükséghelyzetekre gondol, amikor

valamilyen hirtelen bekövetkező baj (árvíz, tűzvész) a napi

megélhetésében fenyeget valakit, s így az illető életben

maradásához kényszerül felebarátjától kölcsön felvételére. Az

ilyen kölcsön karitatív célú, ebben az esetben Kálvin szerint sem

lehetséges a kamatszedés (nem szabad valakinek a

nyomorúságát további követelésekkel súlyosbítani).

Produktív kölcsön: amikor valaki azért kér pénzt másoktól,

hogy azt befektesse, hasznot hozó vállalkozást

kezdeményezzen. Ez a pénz tőkévé válása, ez a produktív

kölcsön. Ilyen esetben természetesen jogos a kamatszedés,

hiszen joggal igényel részesedést a haszonból az, akinek a

tőkéje nélkül a vállalkozás nem jöhetett volna létre. 54

XVI.-XVII. század: A feltörekvő polgárság

praktikus kérdéseiMerkantilizmus

Hogyan válik gazdaggá egy kereskedő, hogyan válhat gazdaggá

egy ország? Uralkodói döntések, foglalkozási csoportok helyzete,

életlehetősége múlik rajta.

Mit tekintenek gazdagságnak? A felhalmozott pénzvagyont

értették: ezüstöt, vagy aranyat.

Hogyan tudja aranykészletét gyarapítani az ország? Elsősorban

azáltal, ha külföldről szerez aranyat. Vagyis a

külkereskedelemnek (aktív - exporttöbbletet felmutató) van nagy

jelentősége egy ország (és egy kereskedő) meggazdagodásában.

Az export révén arany (a kivitt termékek ellenértékeként) áramlik

be az országba; az import viszont „kiszívja” az országból az

aranyat. A megoldás: semmit (vagy csak minimális mértékben)

importálni, és minél többet (elsősorban iparcikkeket) exportálni! Az

ipari termelés felfuttatása érdekében viszont manufaktúrák

alapítására van szükség.55

Mi kell mindehhez?

A külkereskedelmet aktív irányba nyomó vámpolitika,

a manufaktúra-alapítások támogatása,

a szállítási infrastruktúra (utak, kikötők) kiépítése,

a kereskedelmi útvonalak védelme.

Mindezt az uralkodó bölcs intézkedéseivel kell elérni,

alátámasztani. A merkantilizmus tehát az állam aktív

beavatkozását igénylő gazdaságpolitika.

Az 1600-as évek végén Franciaországban Colbert, a „Napkirály”

pénzügyminisztere egyoldalú intézkedéseivel egyre inkább

ellehetetleníti a mezőgazdaságot. Az éhínségek közvetlenül, a

parasztok iparcikkvásárlásának drasztikus visszaesése közvetetten

jelzi ezt.

56

Fiziokratizmus (Francois Quesnay)

A kor gondolkodói közül egyre többen vitatják a merkantilizmus

egyoldalúságát; egyre többen szót emelnek a mezőgazdaság

fejlesztéséért.

A vitában új irányzat formálódik: egy olyan gondolatrendszer,

amely a mezőgazdaságot tekinti a meghatározó ágazatnak.

Nemcsak az alapvető emberi szükségletek kielégítését biztosító

termékei: az élelmiszerek miatt, hanem azon racionálisnak ható,

és tetszetősnek tűnő, de ugyancsak egyoldalú alapgondolat

miatt, miszerint a mezőgazdaságban (de szerintük csak ott!) a

természet is segíti az ember termelő munkáját. A gazdasági

folyamatokat is erős összefüggések, természeti törvény jellegű

hatások uralják. Innen kapja a nevét az irányzat: természet-

uralom: fizio-krácia, tehát fiziokratizmus. A XVIII. századi

Franciaországban ez már XV. Lajos kora. Az irányzat

vezéralakja pedig az uralkodó egyik orvosa: Francois

Quesnay. 57

A vérkeringés tanának közgazdasági összefüggései:

A gazdaságban zajló folyamatokat a vérkeringés analógiájára

képzelte el. Mint ahogyan az áramló vér összeköti a létfontosságú

belső szerveket, ugyanígy a gazdaságban zajló pénz- és

termékáramlások kapcsolatot teremtenek a gazdaság nagy

szektorai között. Körfolyamat zajlik tehát a gazdaságban, s

mindaddig, amíg erőteljes sokkhatások (ilyeneket elhibázott

uralkodói döntések is kiválthatnak) ezt a folyamatot nem billentik ki

normál „medréből”, ez a folyamat önfenntartó – a gazdaság tehát

képes normálisan működni öntörvényei szerint.

Quesnay egy ábrát is konstruált, kitalált egyszerű számadatokkal a

korabeli francia gazdaság átfogó gazdasági folyamatainak

érzékeltetésére. (1758: Gazdasági táblázat) Tudománytörténeti

jelentősége: ez az első makro-modell

58

59

További makro-modellek

A XX. században egy orosz származású, amerikai közgazdász,

Vaszilij Leontyev nyúlt vissza Quesnay gondolatmenetéhez.

Ő is a makrofolyamatok elemzését végezte, de nem szemléltető

ábrával, hanem egy speciális, de valós adatokkal kitölthető táblázattal,

melynek neve: az Ágazati Kapcsolatok Mérlege.

Ebben a táblázatban feltünteti valamennyi termelő ág kibocsátásának

és ráfordításának adatait. Tehát minden ágazat összkibocsátási értéke

két módon jelenik meg: felhasználható termékhalmaz értékeként; és

a termeléshez felhasznált ráfordítások összegeként.(Mintha egy cukrászda napi termelésének összértékét egyszer, mint az aznap eladott finomságok árbevételét, másik

oldalról pedig, mint az aznapi termelés minden felhasznált ráfordításának összegét [liszt, cukor, margarin,….a

fagylaltgép és a sütő „kopása” az ott sürgölődők aznapi bére, a cukrász nyeresége] jelenítenénk meg.)

Ez a táblázat az úgynevezett input-output elemzés megjelenítése –

sok mindenre használható: átfogó, termelés-szerkezeti elemzésekre,

prognózisok és termelési tervek készítésének megalapozására.

60

Klasszikusok (Adam Smith)

XVIII. századi glasgow-i Egyetemen az Erkölcsfilozófiai Tanszék

vezetője, később egy herceg magántanára lett.

Franciaországi tanulmányút: ezen az útján találkozott Quesnay-vel,

s ott kezdte el írni „Nemzetek gazdagsága” című könyvét (1776),

ami később az elméleti közgazdaságtan első igazi alapműveként

került a köztudatba.

A könyv, miközben sorra veszi egy nemzet gazdagodásának

(gazdasági növekedésének) fő tényezőit, kiemel egy gondolatot: a

gazdasági tevékenység erős motívumon, az önérdek

mozgatóerején nyugszik.

„Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától

várjuk, hanem attól, hogy ezek saját érdekeiket tartják szem előtt.

Nem emberiességükhöz, hanem önszeretetükhöz fordulunk.”

Hogy ez a mozgatóerő kiteljesedhessen, a szabad vállalkozás

társadalmának kell megvalósulnia.61

„A dolgok elrendeződnek, miközben ki-ki saját hasznát, sikerét

„kovácsolja”, megvalósul a közjó, a nemzet egésze is gyarapodik,

erősödik. Mintha egy „láthatatlan kéz” rendezné el az emberek

„háta mögött” a dolgokat, pedig ez valójában a szabadpiaci

mechanizmus szervező ereje.”

62

Klasszikusok (Ricardo vs. Malthus)

Egymás kortársai Angliában, ismerősök, barátok, de ádáz

vitapartnerek is egyben. Származásukat és mentalitásukat

tekintve ugyanakkor nagyon különböztek egymástól.

Ricardo egy tőzsdeügynök fia, akit a család - a számukra nem

szimpatikus menyasszony miatt - kitagadott. Ő azonban néhány

száz fontjából hatalmas vagyont „varázsolt” a tőzsdén.

Malthus egy földesúr gyermeke; nem elsőszülött fiú azonban,

így nem ő örököl. Neki megélhetést biztosító foglalkozás kellett -

anglikán papnak tanult.

Ricardo el akarta töröltetni a gabonavámokat: Hadd áramoljon

az olcsó gabona a szigetországba, így olcsóbb lesz az

élelmiszer, a tőkések által fizetendő bérek alacsonyabbak

lehetnek, következésképpen nő a tőkések haszon-rátája

(profitrátája). Nem véletlenül nevezik Ricardót angol polgári

klasszikus közgazdásznak!63

Malthus - ezzel szemben - a gabonavámok mellett érvelt. A

szigetországban termeljék meg a szükséges gabonamennyiséget;

igaz, így gyengébb minőségű földeket is művelés alá kell vonni, ez

növeli a termelési költségeket, de növeli a földesurak által

bezsebelhető földjáradékot is!

Máshonnan nézve, más érdekek mentén magyarázva ugyanannak a

jelenségnek az értelmezése és a megfogalmazható következtetések

is eltérők lehetnek.

64

Ricardo számos, máig ható elméletet alkotott. Ezek közül az egyik

leghíresebb a komparatív költségek elmélete. A

külkereskedelmet magyarázta ezzel, bizonyítva, hogy nem csak a

közel azonos fejlettségű országok tudnak egymással kölcsönösen

előnyösen kereskedni; lehetséges mindkét fél számára hasznos

csere akkor is, ha egy fejlett, és egy hozzá képest minden

szempontból fejletlenebb ország cserél egymással.

A fejletlenebb ország bármely termék termelése szempontjából

hátrányosabb helyzetben van. Ez az ország arra szakosodjon,

amely terméknél hátránya relatíve a legkisebb; a fejlett ország

pedig azt a terméket válassza szakosodása tárgyául, amelynél

viszonylag a legnagyobb előnyben van.

65

Malthust elsősorban a népesedési kérdések foglalkoztatták. Úgy

ítélte meg: a népesség robbanás-szerű gyorsasággal növekszik,

ezzel az élelmiszertermelés nem tud lépést tartani.

„A népességnövekedés és a termelés két ereje közti természetes

egyenlőtlenség okozza azt a nagy nehézséget, amelyet én a

társadalom tökéletesítésének útján leküzdhetetlennek látok.”

Ebben a „nézetben” szinte áldásosnak tűnnek a járványok és a

háborúk, mivel „segítenek” helyreállítani a népesség és a termelés

megbomlott összhangját. Malthust elméletéért sokan és sokszor

bírálták. Szemére vetették: nem számolt a technikai haladással!

Való igaz, „képletéből” sok minden kimaradt; könyvének későbbi

kiadásaiban maga is finomította mondanivalóját, enyhítette a

„mellbevágó” megfogalmazásokat. De mégis újból és újból

elővették a malthusi tant; manapság éppenséggel mintha

reneszánszát élné. Az emberiség lélekszáma 7,6 milliárd felé

száguld, s a környezetkutatók szerint már ma is többen vagyunk

annál, mint amit a bolygó fenntartható módon, hosszú távon elvisel;

egyesített ökológiai lábnyomunk már ma meghaladja a Föld

biológiailag aktív felületét!

http://nepesseg.population.city/world/

66

Malthus elméleti munkássága azonban korántsem csak a

népesedési elv kidolgozására szorítkozott. A gazdasági élet

számos problémájával foglalkozott, többek között a

piacproblémával is.

Úgy látta: a tőkések és a munkások együtt sem képesek a

dinamikusan növekvő terméktömeget megvásárolni; csak azért

nem keletkezik nagy zűrzavar, mert egy „harmadik szereplő”

közbelép: az arisztokrácia. Vagyonosak, költekeznek, s ezáltal

piacot teremtenek.

67

Neoklasszikusok (Walras, Menger, Jevons, Marshall)

Az ő módszerük a határelemzés: annak vizsgálata, mi történik

akkor, ha a fogyasztást, vagy a termelést egyetlen egységgel

változtatjuk meg.

Ők vezették be azt a vizsgálati módszert is, miszerint mindig

csak egy tényezőt változtassunk, s figyeljük meg, mi lesz

ennek a hatása, feltételezve az összes többi tényező

változatlanságát („ceteris paribus”-elv)?

Ők kezdték kiterjedten alkalmazni a matematikai apparátusokat

is a gazdasági összefüggések érzékeltetésére. Alapvetően az

egyes gazdasági szereplők magatartási szabályszerűségeit

vizsgálták, a mikroökonómiai elemzésre helyezték a hangsúlyt.

Egy alapvetően jól működő gazdasági világot ábrázolnak a

neoklasszikusok új módszereikkel; kisebb aránytalanságok,

átmeneti zavarok felléphetnek ugyan, „de ezek hamar rendbe

jönnek.” Nagy baj nem lehet, hiszen érvényesül a Say-dogma.68

Say a XVIII/XIX. század fordulójának francia közgazdásza, aki azt

állította, hogy általános túltermelési válság a kapitalista

gazdaságban nem lehet. Nem lehet, mert a növekvő termelés

során egyre több jövedelem áramlik ki, ezt a

jövedelemtulajdonosok gyakorlatilag azonnal elköltik, tehát a

növekvő termékmennyiség azonnal fizetőképes kereslettel

találkozik: az árukat megvásárolják. A növekvő termelés tehát

megteremti saját piacát!

A Say-dogma elméletileg cáfolható; az élet pedig kegyetlenül

felülírta az elhúzódó, egyre mélyülő válságokkal. Az 1929/33-as

világgazdasági válság után végképp tarthatatlanná vált. A dogma

elméleti hibája, és a Nagy Válság gazdasági-társadalmi

hatásainak szembeötlő súlyossága késztette Keynest nagy

művének, az „Általános elméletnek” („A foglalkoztatás, a kamat és

a pénz általános elmélete” – 1936.) megalkotására.

69

Keynesiánizmus

Keynes (angol közgazdász) Marshall tanítványa volt, de később

élesen szembefordult tanárának nézeteivel.

Keynes nem fogadta el a Say-dogmát. Jól látta, hogy a

jövedelemtulajdonosok nem csak költekeznek – hanem,

megtakarításokat is képeznek (erre több indokuk is van).

Persze, önmagában ez a tény még nem okozna feltétlenül

realizálási (áru-értékesítési) problémákat; hiszen a megtakarítások

beruházásokat finanszírozva szintén hozzá tudnak járulni a

kereslet bővüléséhez. Ez azonban sokszor még sincs így, mivel a

beruházók pesszimizmusa visszaveti a beruházói keresletet.

Csak pozitív jövőkép mellett növekednének dinamikusan a

beruházások! De ez a pozitív kép sokszor hiányzik. Márpedig ha

a gazdasági szereplők bármilyen okból visszafogják

költekezéseiket, ez negatív spirált indít meg a gazdaságban.

70

(„Ha bárki lefaragja a kiadásait, legyen az egy személy,

önkormányzat vagy kormányhivatal, másnap valaki arra ébred,

hogy megfosztották valamitől, és ezzel még nincs vége a

történetnek. Az az ember, aki abban a tudatban kel fel, hogy a

jövedelme csökkent, vagy kidobták a munkahelyéről … arra

kényszerül, hogy leszorítsa saját kiadásait, ha akarja, ha nem… Ha

egyszer a rothadás megindul, igen nehéz megállítani.”)

Ezt a hanyatlási folyamatot visszafordítani csak egy harmadik

szereplő (mármint a tőkés vállalkozókon és a munkavállalókon

kívüli harmadik szereplő) képes. Ez a szereplő pedig az állam!

Tudatos költekezésével, „mesterséges keresletteremtésével”, a

jegybank kamatpolitikája által támogatott gazdaságpolitikájával a

kormányzat feladata a gazdaságélénkítés, s ezáltal a foglalkoztatás

növelésének elősegítése.

Keynes szerint a modern gazdaság nem hagyható magára!

Megfelelően célzott kormányzati beavatkozásokra van

szükség. Ezt azonban makrogazdasági elemzésekkel kell

megalapozni, és a helyzetnek adekvát gazdaságpolitika

kialakításával és megvalósításával kell véghezvinni.71

Az elméleti közgazdaságtan mikro- és makroökonómiára való

tematikus szétválasztását Keynes javasolta.

Ő nyomatékosította a gazdaságpolitika fontosságát is, rámutatva

arra, hogy a kormányzat a modern (vegyes) gazdaságban

szabályozó beavatkozásaival tudatosan alakítja azt a „közeget”,

amelyben a gazdasági szereplők meghozzák döntéseiket. Ezáltal –

közvetetten- az állam befolyást gyakorol a makrogazdasági

folyamatok alakulására. A kormányzati teljesítmény

eredményességének egyik döntő fokmérője, hogy a makro mutatók

pozitív irányba módosulnak-e; a gazdaság összteljesítménye és

versenyképessége nemzetközi mércével mérve javul-e?

Szakértők egybehangzó véleménye, hogy a modern gazdaságokat

hét betegség sújtja. Ezek: az infláció, a munkanélküliség, a

hiány, a külföldi adósság mértéktelen növekedése, a gazdasági

növekedés zavarai, a káros egyenlőtlenség és a bürokratizálás.

72

Kornai János

A híres, magyar kortárs közgazdász, Kornai János ezt írja erről:

„…nem létezik tökéletesen egészséges társadalmi-gazdasági rend.

Viszont választhatunk betegséget! Örüljünk annak, ha olyan

társadalmi rendet tudunk kialakítani, amelyet a fentiek közül csak

két vagy három betegség gyötör. A legrosszabb esetekben

egyszerre négy vagy öt is kínozhat bennünket.”

A baj azonban az, hogy a dolog itt is hasonlóképpen működik, mint

a tényleges orvoslásban: a „gyógyszerek” nem kezelnek minden

bajt, hanem csak erre vagy amarra a problémára jelentenek

megoldást. Továbbá: a gazdasági beavatkozásoknak is vannak

mellékhatásai. Ezek egy része ismert, más mellékhatások viszont

váratlanul jelentkeznek – a gazdasági szereplők reakciói ugyanis

nem mindig láthatók pontosan előre egy-egy gazdasági intézkedés

bevezetésekor.73

A közgazdaságtudományi megközelítés

eltérő szemléletei Mi a közgazdaságtudomány feladata? A gazdasági rendszerek

működésének bemutatása? Átfogó, de ugyanakkor részletes kép

„felrajzolása” a működésről; annak bemutatása tehát, ami „itt és most”

a gazdaságban tapasztalható? A működési sajátosságok elemzése?

Egy ilyen kép megalkotása komoly tudományos teljesítmény. Ez a

fajta tudományos feladat-értelmezés a pozitivista megközelítés: a

ténylegesen tapasztalható működés bemutatása.

Lehetne ettől eltérő a tudományos kutatás feladata? Igen! Az is

vizsgálható: hogyan lehetne ezt a működést módosítani? Hogyan

lehetne elérni, hogy a gazdasági működés társadalmi következményei

megváltozzanak? Lehetne-e társadalmi érdekek mentén kialakított

célokat közelíteni? Amennyiben ez utóbbit tekinti a kutató feladatának,

normatív megközelítésről beszélünk.

Összefoglalva: egy gazdasági rendszer működésének leírása

pozitívista szemlélet érvényesítését jelenti a közgazdaságtudományi

kutatásban. Gazdaságfejlesztési célok deklarálása, és a célkövetés

gazdasági eszközrendszerének kutatása normatív szemléletet jelent.74

Előfordul az is, hogy valamely közgazdász-kutató élete során

változtat szemléletbeli alapállásán. Példaként említsük a magyar

Kornai Jánost. Ő a szocialista gazdasági rendszer pozitivista

szemléletű elemzője volt évtizedeken át. A rendszer működését,

alapjellemzőit, bürokratizmusának kiváltó okait kutatta első, híressé

vált művétől kezdve („A gazdasági vezetés túlzott központosítása”

– 1956.; a fő mű, amely ugyanezt az elemzést mélyítette el: „A

hiány” – 1980.). Deklarálta: ő nem ad „recepteket”, nem fogalmaz

meg gazdaságpolitikai ajánlásokat.

Célja: a rendszer működésének, specifikumainak feltárása. Ám a

rendszerváltás bekövetkeztekor változtatott szemléletén. Úgy

érezte, most ajánlásokat, gazdaságpolitikai „tippeket” kell

megfogalmazni. Ezeket a javaslatait adta közre rövid, ám annál

híresebb könyvében („Indulatos röpirat a gazdasági átmenet

ügyében” – 1989.).75

A XX. század 60-as, 70-es éveitől egy merőben új közgazdasági

irányzat kibontakozása indult meg. Ez a sokak által alternatívnak

nevezett közgazdasági irányzat abból indult ki, hogy az emberi lét

feltételei gyökeres átalakuláson mennek keresztül.

Ez negatív irányú fordulat; hármas válság sújtja az emberiséget.

Melyek ezek a feszültségek?

1. Az ember fellázad az őt elnyomó hatalmi struktúrák ellen;

2. a természet fellázad kifosztása és elszennyezése ellen;

3. fenyeget a meg nem újuló erőforrások kimerülésének a veszélye.

Ez a három válságtünet jelzi a létünket fenyegető veszélyeket. Az

alternatív közgazdászok kritikája súlyos: azon a véleményen

vannak, miszerint maga az eddig hirdetett közgazdasági elmélet is

okolható a negatív fordulatért.

76

Elhibázott elveket követett az eddigi közgazdaságtan – állítják.

Súlyos hiba – szerintük-, hogy az uralkodó közgazdasági nézetek

szerint az anyagi termelés minden áron való növelése kell, legyen a

gazdasági rendszerek működésének fő célja.

Ez a célmeghatározás ugyanis logikai hibát tartalmaz. Végtelen

növekedésre ösztönöz egy véges világban. Ez katasztrófához

vezet! Szembe állítják a cowboy-szemléletet az űrhajós

gondolkodással. A cowboy száguld a végtelen prérin; nem érzékel

korlátokat. Az űrhajós – ezzel szemben jól tudja: életben

maradásának záloga a létfeltételeivel való takarékos gazdálkodás,

az „eldobó” helyett az „újrahasznosító” szemlélet. A Föld egy nagy

űrhajó! Ha nem tesszük magunkévá az űrhajós gondolkodásmódot,

feléljük saját létfeltételeinket. Mi következik mindebből? Egy

gyökeresen más szemlélet, új gondolkodásmód! A szükségtelen,

túlhajtott vágyak korlátozása; a tömegtermelés helyett a tömegek

által való termelés; a természettel való harmonikus „együttélés”. 77

Az alternatív közgazdaságtan hívei alaptételeiket szembeállítják a

hagyományos megközelítésmóddal. Hangsúlyozzák, hogy a gazdasági

elemzésnek nem csak az üzleti szervezetekben folyó tevékenységeket

kell vizsgálni; a gazdálkodást teljes „terjedelemben” át kell tekinteni,

tehát a háztartások gazdasági tevékenységét is számításba kell venni

(legalább becslések által).

Nem lehet cél a minden áron való növekedés – mondják. A

környezettudatosság, az újrahasznosítás elvén alapuló

gazdálkodás vezérlő elvük. Továbbá: az emberléptékűség! Az

ember csak olyan szervezetben érzi jól magát, ahol mindenki ismerős.

A hatalmas giga-szervezetek, ahol az egyénnek esélye sincs a

folyamatok átlátására, a vezetők személyes megismerésére,

elidegenítőek! De élni, lakni is csak ember léptékű házakban lehet. Az

alternatív közgazdászok mindezek alapján két jelszót „írnak

zászlajukra”; ezek: az ökologizáció és a humanizáció.78

Az ember kicsi, kis léptékű lény, de ugyanakkor a

legcsodálatosabb lény a világon! Erre utal vezérképviselőjük,

Ernst Schumacher magyarra is lefordított tanulmánykötetének

címe: „A kicsi szép”.

Az alternatív közgazdászok módszertani újítást is bevezettek:

szakítani kell a hagyományokkal – állítják-, merész, teljesen

újszerű megoldásokat kell konstruálni. Ez a konstruktivista

módszer.

79

Az alternatív megközelítés erőteljes hatást gyakorol a

hagyományos közgazdaságtanra. A fenntarthatósági elv (amely

azt jelenti, hogy a jelenbeli szükséglet-kielégítés úgy történjen,

hogy ne veszélyeztesse a jövő generációk szükséglet-kielégítését)

ma már általánosan elfogadott, a hagyományos közgazdaságtan

által is hangoztatott követelmény.

Az alternatív közgazdaságtan jelenleg egyre erősödő ága a

buddhista közgazdaságtan. Ez olyan gazdaságfilozófia, amely a

vágyak, szükségletek józan önkorlátozását, az élet tiszteletét és az

önmagunknak és másoknak nem ártás elveit terjeszti ki a

gazdaság világára is.

80

Az alternatív közgazdaságtan elveinek nagy szerepe van abban,

hogy napjainkban az oktatás alapfeladatként jelöli meg a

környezettudatos attitűd kialakítását, és a fiatalok életmódjának a

környezettudatosság elvei mentén történő formálását.

A vállalati szféra pedig olyan üzleti magatartást alakít ki, amely

túlmegy a jogszabályok puszta betartásán; felelősséget vállalnak

dolgozóikért és partnereikért – környezetbarát termékekkel, önkéntes

akciókban való részvétellel, dolgozóik komfort-érzetének javításával

tudatosan az emberléptékűség és a humanizáció irányába próbálnak

elmozdulni. Ez a tartalma a vállalatok társadalmi

felelősségvállalásának (közismert angol rövidítése: CSR -

Corporate Social Responsibility).

81

A közgazdaságtan modern, az újszerű megközelítésekre nyitott,

megújulni képes tudomány. A gazdaságkutatók és a gazdasági

szakemberek felelőssége óriási: a gazdaság működéséről helyes

diagnózist kell felállítaniuk, és megfelelő terápiát kell javasolniuk. De

az egyének felelőssége is nagy: környezetünk megóvása és saját

életlehetőségeink alakítása mindannyiunk helyes vagy helytelen

helyzetelemzésén és döntésein is múlik.

82

A modern gazdaság működési

modellje

83

Gazdasági szereplők

A gazdaság „szervezeti struktúráját” alkotó alapegységek:

1. Háztartás

2. Üzleti szervezetek (vállalatok)

3. Kormányzat (állam)

4. Országhatáron túli gazdasági egységek (külföld)

Háztartás: olyan személyek gazdasági közössége,

akik együtt laknak, egy jövedelmi és fogyasztási

egységet képeznek, és a létfenntartásukkal

kapcsolatos költségeket közösen viselik.

84

A háztartás szerepei:

Jövedelem felhasználó és összpontosító

A megtermelt javak végső fogyasztója

A gazdaság munkaerőbázisa fizikai és társadalmi

értelemben

A jövedelmek egy részét megtakarítják, így vagyonuk

felhalmozásra kerül

Saját szükségletre (kiegészítő jelleggel) termelnek és

szolgáltatnak is

85

Az üzleti szervezetek, vállalatok: a termelés

szervezeti alapegységei

Tevékenységük legfontosabb jellemzői:

Önállóság - a gazdaság egyéb szereplőitől való

gazdasági függetlenség

Profitérdekeltség - bevételeik hosszú távon

meghaladják a kiadásaikat

Kockázatvállalás – a profit előre nem garantálható,

fennáll a kudarc lehetősége

Vállalat: az önálló jogalanyként működő, azaz jogi

személyiséggel rendelkező üzleti vállalkozásA jogi személy egy jogi szakkifejezés. Olyan szervezetet jelent, amely a természetes

személyekhez hasonló módon jogképes: saját nevében jogokat szerezhet és

kötelezettségeket vállalhat.86

Az állam, mint az összes gazdasági folyamatot aktívan

befolyásoló közhatalmi tényező van jelen.

Az állami beavatkozások 3 alapvető gazdasági

funkciója:

1. A társadalmi hatékonyság érvényre juttatása (ahol a

piaci szabályozás ezt nem képes biztosítani)

2. A társadalmi igazságosság és méltányosság

megvalósítása a jövedelem-újraelosztás eszközével

3. Beavatkozás gazdasági zavarok enyhítése

érdekében (makrogazdasági stabilizáció)

87

A gazdaság „négyszereplős”

modellje

A gazdasági szereplők azokat az egyéneket,

intézményeket jelölik, amelyek jól elkülöníthető

célokkal rendelkeznek.

88

2 szereplős gazdasági modell

csak magánszektor: háztartások és vállalatok

„a megtermelt termékmennyiség megegyezik a

keresett termékmennyiséggel”

A makroökonómia alapegyenlete:

Y=C+IY: jövedelem (a gazdasági szereplők tevékenységéből származó

bevétel)

C: fogyasztás

I: beruházás

89

Az eladatlan készletek „nem szándékolt” beruházásokká

válhatnak. A jövedelem egy részét a gazdasági szereplők nem

kötik le azonnal fogyasztásra megtakarítás

Y=C+S I=S

Y: jövedelem (a gazdasági szereplők tevékenységéből származó bevétel)

C: fogyasztás

S: megtakarítás - a jövedelem fogyasztásra fel nem használt része

Sh: háztartások megtakarítása

Sv: vállalatok megtakarítása

W: munkabér (a háztartás a vállalatnál elvégzett munkájáért kap)

90

3 szereplős gazdasági modell:

Kormányzat, mint 3. szereplő – a kormányzati

jövedelmek keletkezése és felhasználása

Y=C+I+G

Y + Tr = C + S + T

I = ST: adók (ÁFA, SZJA, stb.)

Tr: kifizetett transzferek (m.nélküli segély, családi

pótlék, vissza nem térítendő állami támogatás)

G: kormányzati kiadások (pl.: autópálya építés)91

4 szereplős gazdasági modell:

A külgazdasági kapcsolatok megjelenése

X: export

IM: import

Sk: külföldi megtakarítások

A makroökonómia alapegyenlete:

Y=C+I+G+X-IM

92

Makroökonómiai alapegyenlet: Y=C+I+G+X-IM

Árupiac egyenlete: Y+IM=C+I+G+X

Tőkepiac egyenlete: I= Sá+Sk+Sh+Sv

Háztartások egyenlete: Th+Sh+C=W+Trh

Vállalat egyenlete: Tv+Sv+W=Y+Trv

Állam egyenlete: Trv+Trh+Sá+G=Tv+Th

Külföld egyenlete: Sk+X=IM

93

94

A gazdaság tevékenységének

mérése

A gazdaság tevékenységének mérése

Célok:

A nemzetgazdaság tevékenységének, teljesítménye

színvonalának vizsgálata, elemzése

Követendő gazdaságpolitikák kidolgozása

Makroszintű problémák megoldása

A lakosság életszínvonal alakulásának nyomon

követése

95

Nemzetgazdálkodás statisztikai

rendszerei

SNA (System of National Accounts)

Az ENSZ nemzeti számlarendszere

1953.-ban indul

1993.-ban korszerűsített változat

Ma már ezt használják mindenhol

MPS (Material Product System)

Csak anyagi termelést és szolgáltatást mérő

számlarendszer

1930-as évek elejétől 1980-as évek végéig

96

SNA mutatók

Hazai

GO (Gross Output): bruttó kibocsátás

GDP (Gross Domestic Product): bruttó hazai termék

NDP (Net Domestic Product): nettó hazai termék

Nemzeti

GNP (Gross National Product): bruttó nemzeti termék

NNP (Net National Product): nettó nemzeti termék

97

A mutatók csoportosítása

Alkalmazott ár szerint (folyó ár, változatlan ár)

A halmozottság foka szerint (bruttó, félnettó,

nettó)

„Hol és kik által” szerint (hazai, nemzeti)

Az idő függvénye szerint (állomány - stock,

áramlás - flow)

98

A mutatók csoportosítása

99

“Hazai” teljesítmény: Adott ország területén

keletkezett teljesítmény

“Nemzeti” teljesítmény: Adott ország

állampolgárainak teljesítménye

Bruttó teljesítmény: Minden teljesítményt teljes

értéken vesz számba, mind térbeli, mind időbeli

halmozódást tartalmaz

Félnettó teljesítmény: A bruttó értékből levonjuk a

folyó termelő felhasználást (térbeli vertikális

halmozódást) (SNA bruttó mutató)

Nettó teljesítmény: Az amortizációt is levonjuk,

vagyis kiszűrjük az időbeli halmozódást is (SNA nettó

mutató)100

Bruttó kibocsátás (GO - gross output) egy ország

összes gazdasági egységében egy adott időszak (év,

negyedév, hónap) alatt létrehozott termékek és

szolgáltatások teljes mennyisége.

Bruttó hazai termék (GDP – gross domestic

product): egy országban adott évben előállított,

végső fogyasztásra szánt termékek és szolgáltatások

összértéke.

Nettó hazai termék (NDP – net domestic product):

az ország területén keletkezett nettó jövedelmek

összege (GDP mínusz amortizáció).

Bruttó nemzeti jövedelem (GNI – gross national

income): az ország állampolgárai által adott évben

realizált összes elsődleges jövedelem (módosított

GDP).101

Nettó nemzeti jövedelem (NNI – net national

income): a bruttó nemzeti jövedelem amortizációval

csökkentett része.

Bruttó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem

(GNDI – gross national disposable income) az ország

állampolgárai által adott évben felhasználható bruttó

jövedelem összege (a GNI transzfermozgásokkal

módosított formája).

Nettó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem (NNDI

– net nationat disposable income) a bruttó

rendelkezésre álló nemzeti jövedelem amortizációval

csökkentett része.102

A GDP-t három különböző módon

mérhetjük meg:

1. a termelés (production) oldaláról vizsgálva

A gazdaság ágazataiban (ipar, mezőgazdaság,

szolgáltatási szféra) létrehozott új javak értéke.

2. a kiadások (spending) oldaláról vizsgálva

Az egyes szektorok (háztartási, vállalati szféra,

kormányzat, külföld) javakra és szolgáltatásokra

fordított kiadásainak értéke.

3. a jövedelmek (income) oldaláról vizsgálva

A GDP-t létrehozó csoportokhoz áramló különböző

jövedelmek (munkabér, profit, kamat, járadék)

összegének értéke. A GDP nem azonos az ország állampolgárainak

jövedelmével!103

A gazdasági növekedés mérése

A reál GDP százalékos változása az előző évazonos időszakához képest.

A végtermékek (és végső szolgáltatások)természetes mértékegységben kifejezettnagyságának %-os változása.

Meghatározása a gyakorlatban:

GDP deflátor a gyakorlatban: inflációs ráta

1001deflátor GDP

változásaGDP nominális(%) változásaGDP reál

104

A gazdasági növekedés forrásai

GDP = C + I + G + (X – M)

▪ Háztartások fogyasztása (C)→ fogyasztás-vezérelt gazdasági növekedés

(consumption-led economic growth)

▪ Vállalati beruházások v. bruttó felhalmozás (I)→ beruházás-vezérelt gazdasági növekedés

(investment-led economic growth)

▪ Kormányzati vásárlások v. közösségifogyasztás (G)

▪ Nettó export (X – IM)→ export-vezérelt gazdasági növekedés

(export-led economic growth)

105

A gazdasági fejlettség mérése

Egy főre jutó GDP (GDP per capita) vagyEgy főre jutó GNI (GNI per capita)

A nemzetközi összehasonlítás az árszínvonalbelikülönbségek kiszűrésével történik.

Vásárlóerő-paritás (purchasing power parity, PPP):megmutatja, hogy valamely ország pénzének hányegysége (pl. hány Ft) rendelkezik ugyanakkoravásárlőerővel, mint a referenciavaluta egysége (pl. 1dollár)

106

A Világbank kategorizálása (2006)

GNI/fő (USD)

Magas jövedelmű

országok (60)

nem OECD-tagok

(35)>= 11.116

OECD-tagok (25) >= 11.116

Közepes

jövedelmű

országok (96)

felső osztály (41) 3.596 – 11.115

alsó osztály (55) 906 – 3.595

Alacsony

jövedelmű

országok (53)<=905

http://www.worldbank.org/data/countryclass/countryclass.html 107

A GDP hiányosságai

A GDP csupán a piaci folyamatokat veszi számba.

A GDP nem ad számot a háztartásban és a feketegazdaságban folyó tevékenységekről.

A GDP nem a jólétet méri.

A GDP nem ad számot a környezet minőségében és atermészeti tőke mennyiségében bekövetkezőváltozásokról.

A GDP tartalmazza a gazdaság által termelt szolgáltatásokat,ugyanakkor figyelmen kívül hagyja a természet általnyújtott szolgáltatásokat.

A környezetvédelemre fordított munkát, a környezetikiadásokat a GDP növekményeként számolják el.

A GDP-t ért kifogásokat új makro mutatók létrehozásával kísérlik megorvosolni.

108

Az SNA rendszer hibái

Nem képes különbséget tenni a „jó és rossz”

tevékenységek között

Nem veszi figyelembe a jövedelemelosztásból

származó egyenlőtlenségeket

Nem képes kezelni a tevékenységek negatív külső

gazdasági hatásait (környezetszennyezés)

Nem számol a hosszú távú gazdasági és természeti

hatásokkal

Kimaradnak a társadalmi és gazdasági jólétet emelő,

szabadidőben előállított termékek és szolgáltatások,

illetve a „feketegazdaságból” származó jövedelmek

A hagyományos mutatók túlbecsülése109

„Reformer” mutatók - Kísérletek új

makrogazdasági mutatók alkotására

1. Nettó gazdasági jólét (Net Economic Welfare - NEW)

2. Fenntartható Gazdasági Jólét Indexe (Index of Sustainable

Economic Welfare – ISEW)

3. Emberi Fejlődés Indexe (Human Development Index –

HDI)

4. Valódi Fejlődés Indikátora (Genuine Progress Indicator –

GPI)

110

Nettó gazdasági jólét (Net Economic Welfare)

A gazdaság fejlettségi szintje nem azonos a lakosság

életszínvonalának szintjével. A NEW olyan

makrogazdasági teljesítmény-mutató, amely nem veszi

figyelembe a nem fogyasztási célú kiadásokat (pl.

környezetvédelem, honvédelem stb.), azonban

figyelembe veszi a nem áruként előállított, de

fogyasztásra kerülő javakat, valamint a pénzben nem

mérhető teljesítményeket (pl. háztartási munka,

családtagok gondozása, stb.). Nehezen számszerűsíthető.

NEW

111

ISEW

A fenntartható gazdasági jólét indexe (Index of

Sustainable Economic Welfare) Herman Daly és

Clifford Cobb nevéhez fűződik (1989).

Ez a mutató a GDP-ből indul ki, azt korrigálja.

Fontos változás azonban, hogy egyrészt figyelembe

veszi a fogyasztási egyenlőtlenségek változásának

a jólétre gyakorolt hatásait, másrészt pedig beépíti

a hosszú távú környezeti károsodások jelenértékét

a mutatóba (az utóbbi olyan nagyléptékű

változásokat jelzi, mint a globális felmelegedés és az

ózonréteg vékonyodása).112

HDI

Emberi Fejlődés Indexe (Human Development

Index):

A világ országainak összehasonlítását teszi

lehetővé a várható élettartam, az írástudás, az

oktatás és az életszínvonal alapján. Általánosan

elfogadott eszköze a jólét mérésének, különösen a

gyermekjólétének.

Használatával megkülönböztethetők a fejlett,

fejlődő és fejletlen országok, és mérhető a

gazdaságpolitikák hatása az életszínvonalra.113

GPI

A valódi fejlődés indikátora (genuine progress

indicator). Az ISEW megalkotói (1995. USA):

Clifford Cobb, T. Halstead, J. Rowe.

A GPI is a GDP-t módosítja. Az eddig felsoroltakon

kívül a környezeti szempontú korrekciókon túl

negatív tételként veszi számba többek között a

bűnözés, a válások, a gépkocsibalesetek költségeit,

az alulfoglalkoztatás veszteségeit.

114

Az USA fejlettsége a GDP és a GPI alapján

115

A gazdasági fejlődés és a konjunktúra

ciklusok

Gazdasági fejlődés: a gazdasági rendszer minőségét

jelző folyamat

Gazdasági növekedés: (a fejlődés mennyiségét jelzi)

Egy ország potenciális kibocsátásának bővülése, a

termelés gazdasági képességének növekedése

Konjunktúra: bizonyos eseményeknek és viszonyoknak

összetalálkozása és összekapcsolódása.

A gazdasági életben ezen az elnevezésen a társadalmi,

forgalmi és gazdasági viszonyoknak olyan alakulásait

értjük, amelyek a termelés módosítása nélkül idéznek elő

a meglévő gazdasági értékekben változást.116

„A modern világban úgy tekintenek az üzleti

ciklusokra, mint az ókori egyiptomiak a

Nílus árvizeire.

A jelenség időnként visszatér, nagy hatással

van mindenki életére,

de természetes okai nem láthatók.”

John Bates Clark

117

Konjunktúraciklus: egy adott gazdaságban az összes

kibocsátás, a készletek, a fogyasztás, az árak és

kamatlábak, valamint a foglalkoztatás periodikus

ingadozásai.

A konjunktúraciklus a nemzeti össztermék, nemzeti

jövedelem és a foglalkoztatás kilengése, amely rendszerint

kettőtől tíz évig tart; ezalatt a gazdaság legtöbb

szektorában általános fellendülés vagy visszaesés

tapasztalható.

118

„Egyszer fent, egyszer lent„

*munkahely van *eladatlan termékek

*fokozódik az infláció felhalmozódása

*magasak a profitok *álláshiány

*szegényes profit

gazdasági fellendülés visszaesés

119

A gazdaság sohasem növekszik egyenletesen

Gazdasági növekedés, jólét

Visszaesés:

☻pénzügyi válság,

☻tartós depresszió,

☻csökken a nemzeti kibocsátás,

☻visszaesnek a profitok és a reáljövedelmek,

☻a munkanélküliségi ráta emelkedik

Mélypont120

Megélénkülés:

A gazdaság talpra állása lehet:

- lassú vagy gyors

- részleges, erőteljes

Gazdasági virágzás:

- élénk kereslet

- magas foglalkoztatási szint

- emelkedő életszínvonal121

Csúcspont Fellendülés(expanzió)

- megélénkülés, növekedés

Visszaesés (recesszió)

- hanyatlás, depresszió Mélypont

Konjunktúraciklusok

Kibocsátás

(GDP)

Idő (t)

122

A konjunktúra ciklusok időtartama lehet:

➢Egy évnél rövidebb (ún. szezonális ingadozás),

amelyek főleg a pénzügy területén figyelhetők meg

➢Néhány év kiterjedésűek (reáltőkébe való beruházás)

➢18-22 év kiterjedésűek (építőipar, hajógyártás)

➢Ennél is hosszabb, 50 éves periódusok (Kondratieff-

ciklusok)

➢Akár több évszázados ún. szekuláris - ciklusok

123

Miben különbözik a rövid és a hosszú táv?

A rövid és a hosszú táv között a különbség

az árak viselkedésében mutatkozik meg.

Az árak eltérő módon reagálnak a kereslet és a

kínálat változásaira:

A. hosszú távon az árak rugalmasan reagálnak;

B. rövid távon sok ár „megragad” egy bizonyos

szinten (ragadós árak).

Mivel az árak másként viselkednek rövid ill. hosszú

távon a gazdaságpolitikai lépések más hatásokat

eredményeznek a különböző időtávokon.124

Recesszió

A recesszió a gazdasági aktivitás csökkenése,

amelyről rendszerint két egymást követő

negyedév negatív GDP változásakor beszélnek.

Jellemzői:

➢ a beruházások csökkenése;

➢ a jövedelmek csökkenése;

➢ a fogyasztás csökkenése;

➢ eladatlan termékek felhalmozódása;

➢ az infláció lassul;

➢ a munkanélküliség növekedése; 125

A recessziók szokásos jellemzői

➢A fogyasztói vásárlások visszaesnek

➢Tartós cikkek készletei növekednek

➢A vállalatok visszafogják a termelésüket

➢A reál GDP esik

➢Visszaesik a munka iránti kereslet - heti

munkaidő csökkentése

➢Elbocsátások

➢Növekszik a munkanélküliség

A konjunktúraciklusok fázisai

126

➢A kibocsátás csökken

➢Az infláció lassul

➢A nyersanyagok kereslete esik, az áraik

csökkennek

➢A bérek és szolgáltatások ára csak lassan

növekszik

➢Az üzleti profitok meredeken esnek

➢Részvényárak, kamatlábak csökkennek

127

Konjunktúraciklus - elméletek

Külső vs Belső mechanizmusok

A konjunktúraciklusok mozgatóereje

Külső tényezők Belső tényezők

128

Külső tényezők

✓Háborúk, forradalmak

✓Választások

✓Olajárak ingadozása

✓Tudományos áttörés, technikai innováció

✓Népesség mozgás

✓Új földterületet, bányakincset tárnak fel

✓Aranylelőhelyet fedeznek fel

✓Időjárás, napfolttevékenység129

Belső tényezők

✓Gazdasági rendszereken belüli

mechanizmusok

✓Multiplikátor-akcelerátor elmélet

* A kibocsátás gyors növekedése ösztönzőleg hat aberuházásokra.

* A növekvő beruházás pedig még nagyobb kibocsátásteredményez.

* A gazdaság eléri a teljesítőképesség határát, lelassul anövekedés üteme.

* Csökkennek a beruházási kiadások és akészletfelhalmozás.

recesszió

Konjunktúraciklus - elméletek

130

A piac működési

mechanizmusa

131

A piac a potenciális és tényleges vevők és eladók

cserekapcsolatainak rendszere, az adásvételek

helyszíne, valamint olyan mechanizmus, amelynek

során az árak a kereslet-kínálat hatására

változnak.

A piac az a mechanizmus, amelyben az eladók

(sellers) és a vevők (buyers), érdekeiket és

motívumaikat követve, kapcsolatba lépnek

egymással, hogy realizálják eladási és vételi

szándékaikat. A piac a keresletet (demand) és a

kínálatot (supply) összehozó intézmény. 132

Piaci mechanizmus: a kereslet és kínálat

folyamatos egymásra hatása, melyben az

árak játsszák a közvetítő, koordináló

szerepet.

termelőkmagas áron

akarnak eladni

vevőkalacsony áron

akarnak vásárolni

A piac

önszabályozó

mechanizmusa

133

A piacrendszer sémája

HÁZTARTÁSOK

(Households)

VÁLLALKOZÁSOK

(Enterprises)

Termékek és

szolgáltatások piacai

(Output markets)

Termelési tényezők piacai

(Input markets)

Kereslet (R)

Fogyasztási

kiadások (M)

Árbevétel

(M)

Kínálat (R)

Tényező-

költség (M)

Kereslet (R)

Tényező-

jövedelem (M)

Kínálat (R)

Reálfolyamatok (R): fogyasztási cikkek és szolgáltatások áramlása

Monetáris folyamatok (M): pénzáramlás134

A piaci mechanizmus alapelemei:

Kereslet: az a termékmennyiség, amit a

vizsgált piacon a vevők adott áron képesek

és hajlandóak megvásárolni

Kínálat: a piacon eladásra felajánlott

termékek és szolgáltatások mennyisége

Ár: az a pénzmennyiség, amennyiért egy árut

a piacon meg lehet vásárolni, illetve el lehet

adni135

Kereslet (D = demand)

Milyen áron, mekkora mennyiséget képes és

hajlandó megvásárolni.

Cél: jövedelem optimális elköltése (elégedettség

maximalizálása)

jele: d/D

mértékegysége: q/Q (quantity)

Egyéni kereslet

Piaci kereslet

Σ

136

Keresletet befolyásoló tényezők

ár

fogyasztó jövedelme

a termék tulajdonságai

a fogyasztó preferenciái

egyéb termékek árai

jövőbeli várakozások

a fogyasztók száma

Rezervációs ár: az a legmagasabb ár, melyen

egy adott fogyasztó még megvásárolja a

terméket 137

P (ár)

P0

Q0 Q (mennyiség)

Keresleti függvény: megmutatja, hogy a különböző árak

mellett a vevők mennyit hajlandóak és képesek az adott

termékből vásárolni

(Adott termék fizetőképes kereslete az ár függvényében)

A kereslet törvénye: ha P nő, Q csökken,ha P csökken, Q nő (ceteris paribus)

Keresleti görbe

138

Mi történik, ha:

- a fogyasztók jövedelme nő?

- a fogyasztók száma nő?

P

P0

Q0 QD

D’

Q1

P1

139

Kínálat (S = supply)

Adott ár mellett mekkora mennyiséget termel és

kínál eladásra.

Cél: profit maximalizálása

jele: s/S

mértékegysége: q/Q (quantity)

Egyéni kínálat

ΣIparági kínálat

140

Kínálatot befolyásoló tényezők

a termék ára

a termelés költségei, technológia

a termelők száma

erőforrások elérhetősége

egyéb termékek ára, kínálata

jövőbeli várakozások

141

P

P0

Q0 Q

Kínálati függvény: megmutatja, hogy különböző árak

mellett milyen mennyiséget visznek a termelők a piacra

(A termelők által kínált mennyiség alakulása az árfüggvényében)

A kínálat törvénye: ha P nő, akkor Q nőHa P csökken, akkor Q csökken (c. p.)

Kínálati görbe

142

Mi történik, ha:

- a termelés költségei csökkennek?

- a termelők száma nő?

P

P1

P0

Q0 Q1 Q

S

S’

143

Piaci egyensúlyról akkor beszélünk, ha a

piacon kialakult ár mellett az eladók pontosan

annyit kínálnak, amennyit a vevők meg

tudnak, és meg is akarnak venni.

144

Piaci egyensúlykínálat kereslet

Q (db) P (Ft/db)

9000 40

8000 35

7000 30

6000 25

5000 20

4000 15

3000 10

2000 5 80005

700010

600015

500020

400025

300030

200035

100040

Q (db)P (Ft/db)

145

Marshall-kereszt(Alfred Marshall, 1842-1924)

egyensúlyiár (P=20)

egyensúlyi mennyiség (Q=5000)

D S

P

Q

146

Egyensúlyi ár: az a piaci ár, amely mellett az adott termék keresett és kínált

mennyisége egyenlő

Egyensúlyi mennyiség: az egyensúlyi árhoz tartozó keresleti-kínálati mennyiség

A kereslet és kínálat egyensúlytalansága

Túlkínálatra (Többlet) reakció: termelés csökkentése

Túlkeresletre (Hiány) reakció: termelés növelése147

Dinamikus pókháló elv

(tökéletes versenyt feltételező piaci mechanizmus)A vevőket és eladókat az egyensúly felé tereli

D SP

Q

P1

Pe

P2

Q1 Qe Q2

Jó a termés->felesleg, túlkínálat->leesik az ár->kevesebbet

termelnek-> hiány->áremelkedés 148

A piaci modell bemutatása, a

Marshall kereszt - mikroökonómia

(tesztfeladatok) http://tudasbazis.sulinet.hu/

149

A kereslet rugalmassága

p p

q qq1q2 q1q2

p2

p1

p2

p1

150

Kereslet (saját-)árrugalmassága (price elasticity of

demand, p): megmutatja, hogy hány százalékkal

változik a kereslet az adott termék árának 1 százalékos

változása (ceteris paribus) esetén

➢ Tipikusan negatív előjelű

➢ Adott ártartományban (vagy a keresleti görbe adott

pontjában) határozható meg

➢ Főbb befolyásoló tényezői:

A termék helyettesíthetősége

A helyettesítő termékek ára

A fogyasztók reakcióideje

A termék árának nagysága a fogyasztók jövedelméhez képest

151

A kereslet árrugalmassága

2

pp

Δp2

qq

Δq

E

10

10

rugalmatlan kereslet: E < 1

rugalmas kereslet : E > 1

közömbös kereslet : E = 1 152

A kereslet Áremelés esetén

az árbevétel

1 Árrugalmas Csökken

= 1Egységnyi

árrugalmasságúNem változik

0 < < 1 Árrugalmatlan Nő

= 0Tökéletesen

árrugalmatlan

Az áremelés

mértékében nő

Kereslet kereszt-árrugalmassága (cross

elasticity of demand): megmutatja, hogy hány

százalékkal változik egy adott termék iránti

kereslet egy másik termék árának 1 százalékos

változása (ceteris paribus) esetén

Kiegészítő javak esetén: negatív előjelű

Helyettesítő javak esetén: pozitív előjelű

Független (egymás haszonhatását nem

befolyásoló) javak esetén: 0

153

Megmutatja, hány százalékkal változik

egy jószág keresett mennyisége egy

másik jószág árának egy százalékos

változása hatására.

Képletben:

A keresztár-rugalmasság értékei

EX,Y < 0

kiegészítő javak

EX,Y = 0

semleges javak

EX,Y > 0

helyettesítő javak

Y

Y

X

X

YX

PP

QQ

E

,

Kereslet jövedelem-rugalmassága (incomeelasticity of demand, I): megmutatja, hogy hányszázalékkal változik a kereslet a fogyasztó(k)jövedelmének 1 százalékos változása (ceterisparibus) esetén.

➢ Adott jövedelem-tartományban (vagy az Engel-görbe adott pontjában) határozható meg

Engel-görbe (Engel-curve): egy adott áru keresletétmutatja a fogyasztó(k) jövedelmének függvényében(ceteris paribus)

➢ Normál javak esetén: pozitív előjelű

➢ Inferior (alacsonyabb rendű) javak esetén:negatív előjelű

155

A kereslet jövedelemrugalmassága:

Megmutatja, hány százalékkal változik a

keresett mennyiség a fogyasztó

jövedelmének egy százalékos változása

hatására.

Képletben:

A jövedelemrugalmasság értékei

EI > 1

rugalmas

EI = 1

tökéletes jövedelem-

rugalmatlanság

EI < 1

rugalmatlan

A kereslet jövedelem-rugalmassága

II

QQ

EI

156

Számítási feladat

A fogászati kezelések piacán az átlagos fogorvos szolgáltatás

kínálata: Qs= 20000 + 10 p

kereslete: QD= 95 000 – 15 p

a) Számítsuk ki a fogászati piacon kialakuló egyensúlyi árat és a hozzá tartozó mennyiséget!

b) Ábrázoljuk a függvényeket, jelöljük az egyensúlyi helyzetet!

157

Megoldás

20000 + 10 p = 95 000 – 15 p

25 p = 75 000

pe= 3000

qe= 20000 + 10 * 3000= 50000 vagy

qe= 95000 – 15 * 3000= 50000

158

A piaci verseny jellege

Verseny harc a vevőkért

A piac formáját meghatározó tényezők:

✓A piaci szereplők (eladók, vevők)

✓A piacra lépés feltételei

✓A termékek jellege

✓A piaci szereplők befolyása az árak

alakulására

159

Piactípusok (a piaci szereplők száma szerint)

1. Tökéletes versenypiac

2. Monopólium

3. Oligopólium

4. Monopolisztikus versenypiac

160

Tökéletes versenypiac

Nagyszámú termelő kínálja termékeit

A vevők számára közömbös, kiktől vesznek

Az árak a termelőtől függetlenül (kereslettől-

kínálattól függően) alakulnak ki – a termelő

árelfogadó

A termelők homogén termékeket kínálnak

(nincs márkajelzés, védjegy)

Akadálymentesen lehet belépni piacra és

kivonulni onnan.

A piaci és technológiai információk szabadon

hozzáférhetők161

Monopolpiac

Ellentéte a szabad versenynek - egyetlen vállalat van

jelen, és ez nagy tőkeerővel rendelkezik

A fogyasztók számára korlátozott a választás (nincs

helyettesítő termék)

Egyedül határozza meg az árakat és egyéb

feltételeket

Akadályozza a versenytársak piacon való

megjelenését

Pl.: állami monopóliumok (vasút, gáz-, és

áramszolgáltatás)

162

Oligopolpiac

Néhány piaci résztvevő – közöttük kölcsönös

függés alakul ki

A piaci ár alakulását és a kínálat nagyságát

az oligopol vállalatok termékeinek ára és

kínálata befolyásolja

Meghatározzák és korlátozzák a piacra való

belépést

A versenyben a minőség, a reklám, a jó

hírnév fontosabb, mint az ár (az árakat

egymáshoz igazítják)163

Monopolisztikus versenypiac

Az oligopólium és a tiszta versenypiac

bizonyos tulajdonságait egyesíti

A piaci szereplők száma nagy, nincs közöttük

kölcsönös függés

A vállalatok ármeghatározóak

Szabad a piacra lépés

A termékek egyedi megkülönböztetéssel

(védjeggyel) rendelkeznek

164

A piaci formák jellemzői

165

A piac „kudarcai”

Gazdasági túltermelési válságok (a fogyasztási és

beruházási javak keresletéből adódó összkereslet nem mindig

egyezik meg a nemzeti jövedelemmel)

A tökéletes verseny hiánya (ha a tökéletes verseny

feltételei nem teljesülnek, nincs gazdasági hatékonyság sem)

A társadalmi igazságosság sérülhet (a piaci

elosztás nem rászorultság, hanem fizetőképesség szerint

történik)

A piac „láthatalan keze” félrekormányozza a

gazdaságot (külső gazdasági hatások, externáliák)

166

Az externáliák fogalma,

jellemzői

Externália:

„Amikor a termelés összes költségét, illetve

hasznát, nem a termelő vagy a fogyasztó

realizálja.”

Externália esetén az egyik gazdasági

szereplő tevékenysége piaci ellentételezés

nélkül befolyásolja egy másik gazdasági

szereplő helyzetét.

167

Pozitív és negatív externáliák

külső gazdasági hatások - bizonyos gazdasági

tevékenységből származó költség (kár) vagy

haszon (előny) másoknál realizálódik úgy, hogy

azokat okozóik nem térítik meg (károknál), illetve

ennek a haszonnak az értékét nem fizetik meg.

168

Az externáliák pozitív és negatív hatásai

Hatás Fogyasztói Termelői

Pozitív

Rádióban

számunkra érdekes

műsor

Méhész-

gyümölcsöskert

Negatív

Rádió zaja, zavaró

dohányfüst

Üzem által

kibocsátott

szennyezés

169

A turisztikai fejlesztésekhez kötődő külső gazdasági

hatások (magánszféra)

170

A turisztikai fejlesztésekhez kötődő külső

gazdasági hatások (közszféra)

171

Az externáliák jellegzetességei

✓Harmadik személy (vagy személyek) jóléti

függvényét módosítja (a pozitív növeli, a

negatív csökkenti)

✓Nincs ellentételezés (a negatívért nincs

kárpótlás, a pozitívért viszont nem kell

fizetni)

✓Az előidézett hatás nem szándékos

✓Externáliáról csak akkor beszélhetünk, ha

mindhárom feltétel együttesen fennáll

172

A negatív externáliák típusai

technológiai (almos - vízöblítéses állattartás)

pénzügyi (bevásárlóközpont)

közjavakhoz kapcsolódó (nem kimerülő,

szennyezett levegő)

magánjavakhoz kapcsolódó (kimerülő,

hulladék)

173

A környezetszennyezés alaptípusai

flow (szétoszló)

- egyszeri károkozás

stock (felhalmozódó)

- maradéktalanul felhalmozódó (nehézfémek)

- lassan lebomló (növényvédő szerek)

174

Az externális hatások közgazdasági

következményei

❖ túlzó termelés

❖ túl sok szennyezés

❖ nincs ösztönzés az egységnyi termelésre

jutó szennyezés csökkentésére

❖ az ár túl alacsony

❖ nincs ösztönzés a hulladékok

újrahasznosítására

175

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/ve

ndeglatas-idegenforgalom/marketing-

alapismeretek/az-ar-fogalma-szerepe-az-

arkepzesi-elvek/arrugalmassag

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/ke

reskedelem-es-marketing/kereskedelmi-es-

marketing-modulok/arrugalmassagok-

tesztfeladatok/arrugalmassagok-2

176

A termékek (fogyasztási cikkek)

piaca

177

Termékpiac(fogyasztási cikkek)

Tényezőpiac(termelési tényezők)

A termékpiac keresleti oldalán a fogyasztók, kínálati

oldalán az eladók állnak.

178

A fogyasztó és a háztartás

A fogyasztók csoportjai:

A. Egyéni (végső fogyasztó): szükségleteinek

kielégítése a termelés célja

B. Állami intézmények: a közösségi

szükségletek kielégítése

C. Termelő vállalatok: termelési tényezőket

vásárolnak – ez a termelő fogyasztás

179

Cél: adott jövedelmüket úgy költsék el, hogy a

megvásárolt javak a legjobban szolgálják szükségleteik

kielégítését és a jólétük növelését.

A fogyasztó célja, hogy a számára leginkább megfelelő

terméket, szolgáltatást vásárolja meg, a számára

kevésbé értékes jószágot feláldozza az értékesebbért.

Fogyasztói preferencia rendszer: egyéni rangsor - a

fogyasztó szükségleteinek rangsorolása - ennek alapján

választ termékek, termékcsoportok között.

180

A választást befolyásoló külső

tényezők:

➢ jövedelem

➢ javak ára

➢ adók, támogatások

➢ mennyiségi korlátozások

Ezek a környezet által meghatározott tényezők, az

egyén nem képes befolyásolni őket, korlátot emelnek az

egyén döntése elé.

181

Belső tényezők:

➢ az egyén szubjektív értékítéleten alapuló

választása (fogyasztói kosarat,

preferenciarendszert alakít ki)

➢ A termék jellege, hasznos tulajdonságai,

szükségletkielégítő képessége (a fogyasztó szerint)

➢ két jószágkombináció közül a számára

hasznosabbat választja

➢ haszonmaximalizálásra törekszik

182

Nominális jövedelem: a fogyasztó

rendelkezésére álló adott pénzeszközök

mennyisége

Reáljövedelem: az anyagi javak és

szolgáltatások azon mennyisége, amit az adott

jövedelemből meg lehet vásárolni (nominális

jövedelem osztva az érvényes árszínvonallal).

A nominális és reáljövedelem különbsége inflációs viszonyok között

szembetűnő. A reáljövedelem mindig fogyasztási lehetőséget

jelent, míg a nominális jövedelem meghatározott mennyiségű

pénzt.183

A fogyasztók döntéseinek mikroökonómiai modellezése az

alábbi alapfeltételezéseken nyugszik:

❖ A választás tárgyát a piacon megvásárolható jószágkosarak

képezik, amelyek elnevezése: jószágkombinációk vagy

fogyasztói kosarak (feltételezés, hogy minden jószág

homogén és tökéletesen osztható)

❖ Cél a hasznosság maximalizálása (a fogyasztó szeretne minél

több hasznot/élményt szerezni, ebben azonban korlátozza a

piaci ár nagysága, illetve a rendelkezésre álló diszkrecionális

jövedelme)

❖ A fogyasztó teljes körűen informált (az információk

költségmentesen állnak a rendelkezésére) Az információs

technológia fejlettsége miatt (internet, telefon, fax) viszonylag

könnyen, gyorsan juthat a fogyasztó naprakész információkhoz

184

❖ A fogyasztó racionális és szuverén (a fogyasztó úgy választja

ki az adott terméket, hogy az számára a legkedvezőbb,

leghasznosabb legyen. Döntései meghozatalában senki sem

gátolja)

❖ Az időtényezőtől eltekint a modell (mivel a modell statikus

elemzésre épül, feltételezzük, hogy a fogyasztók azonnal

reagálnak az őket érintő változásokra)

185

A fogyasztók preferencia rendezése

A mikroökonómiában racionálisnak tekintjük azt a

fogyasztót, aki az adott feltételek mellett,

1. az áru hasznos tulajdonságai

2. költségek: ár, sorban állás, utazás,

szervezés, stb.

a lehető legjobb eredményre - maximális

hasznosságra törekszik. A racionális fogyasztó képe

viszont nem mindig érvényesül a valós életben.

186

A fogyasztó racionális választásai során a

jószágkosarakat rangsorolja:

A. X kosár szigorúan preferált Y-nal szemben (a

fogyasztó mindenképpen X kosarat választja)

B. X kosár gyengébben preferált Y-nal szemben (X

kosár legalább olyan jó, mint Y)

C. A fogyasztó közömbös X és Y kosárral szemben

(vagyis mindkét kosár egyformán megfelelő a

fogyasztó számára, mindkettő azonos mértékben

képes kielégíteni a fogyasztói igényt)

187

A fogyasztó preferenciarendszerét befolyásoló

hatások:

A. Nyájhatás: nem akar lemaradni a többiektől

B. Sznobhatás: ki akar emelkedni a többiek közül

C. Minőségi hatás: az árakból következtetnek a

minőségre

D. Spekulációs hatás: döntéseit indikátorokhoz

igazítja (pl.: tőzsdei indexhez)

E. Giffen - hatás: alapvető létszükségleti cikkek

áremelkedése hatására a megdrágult cikkekből

vásárolnak többet

188

A fizetőképes kereslet meghatározása

189

A hasznosság

Hasznosság: valamely jószág vagy szolgáltatás

hasznos tulajdonságainak összessége,

szükségletkielégítő képessége.

Jele: U (utility)

Teljes haszon (total utility -TU): a függvény adott pontja

megmutatja, hogy a jószág adott mennyiségének

elfogyasztása mekkora hasznosságérzetet okoz

Határhaszon (marginal utility - MU): az a szám, amely

megmutatja, hogyan változik a fogyasztó összhaszna

(TU), ha egységnyivel növeli fogyasztását valamely

termékből190

Gossen I. törvénye(csökkenő határhaszon törvénye)

Egy jószág fogyasztását egyoldalúan növelve

(miközben a többi jószág fogyasztása változatlan), a

hasznosságérzet fokozatosan nő, (egyre jobban érzi

magát a fogyasztó) de ez a javulás egyre kisebb

mértékű. (ha létezik telítettségi pont, akkor azt követően

csökken.)

Minél többet fogyaszt, annál kevésbé járul hozzá

boldogságérzete növeléséhez az újabb

jószágegységek elfogyasztása.

191

Teljes haszon és határhaszon

Telítettségi pont:Ennél többet fogyasztva

az összhaszon már nem

nő tovább

192

A fogyasztó adott jövedelmét akkor költi el

optimálisan, ha az utolsó pénzegység által

nyerhető határhaszon bármely termékre

vonatkozóan azonos.

Ez a törvényszerűség fejeződik ki akkor, amikor

a háziasszony fáradtan, de jóleső érzéssel

állapítja meg, hogy az utolsó fillérig jól költötte el

a pénzét - a család minden tagja jól lakott-,

tehát (a vásárláskor) ennél jobban nem tudta

volna beosztani a pénzét.

Gossen II. törvénye

193

A termékpiac kínálati

oldala:

üzleti vállalkozások

194

Üzleti szervezet (vállalkozás)

Üzleti szervezeten az üzleti vállalkozás

céljából létrejövő struktúrákat, emberi

kapcsolatokat, együttműködési formákat

értjük, melyek valamilyen gazdasági cél

elérését szolgálják.

Alapvető cél a nyereségszerzés és a

fogyasztási igények kielégítése.

195

Gazdasági tevékenység létrehozatala és

fejlesztése:

Minden új üzleti egység létrehozási kísérlete

(magánfoglalkoztatást, új vállalkozói szervezet

alapítását, már létező vállalkozás bővítését célzó

tevékenység), amely akár magánszemély(ek),

akár csoport(ok) vagy már létező üzleti

vállalkozás(ok) törekvése.

196

Akkor érdemes vállalkozást létrehozni, ha

működtetése révén olcsóbb a

termeléshez/értékesítéshez szükséges

munkamegosztás megszervezése, mintha

önálló vállalkozók, vagy nagyvállalati

részlegek tennék ezt a piacon.

197

Az üzleti vállalkozás általános ismérvei:

➢ Bevételeiből fedezi kiadásait

➢ Nyereség megszerzésére törekszik

➢ Kockázatot vállal

➢ Ráfordításait és eredményeit „pénzben”

kifejezve hasonlítja össze

➢ Jogilag, pénzügyileg, gazdaságilag önálló

198

Az üzleti vállalkozás célja

A fogyasztói igények nyereség melletti kielégítése

feltételezi:

a befektetéshez szükséges tőke meglétét (valós

fogyasztói igényre)

A fogyasztói igény általában adott, de maga az igény

teremthető is

199

Fogyasztói igény: olyan igény, amelyet a gazdaság

szereplői nem saját szervezetükön belüli munkával, s

nem is közösségi intézmények útján kívánnak

kielégíteni. Valós igénnyé akkor változik, ha

fizetőképesség van mögötte.

Emberi szükséglet: az emberi lét fenntartásához, egy

adott kultúra körében szükségesnek ítélt javak,

szolgáltatások.

A profitszerzés feltételezi az igény kielégítését.200

A siker titka az alábbi kérdések helyesmegválaszolásától függ:

Hol, mikor, mire és hogyan vállalkozzunk?

„a lehetőséget észre kell venni”

A piaci rések felismerése és azok kiaknázásravaló képesség feltételeinek megteremtése afeladat.

201

A vállalati működés érintettjei

Érintett minden olyan személy vagy csoport,

aki/amely befolyásolja a szervezet működését

és/vagy érdekelt annak következményeiben.

Belső érintettek:

A. tulajdonosok

B. menedzserek

C. alkalmazottak

Külső érintettek:

A. fogyasztók

B. szállítók

C. versenytársak

D. stratégiai partnerek

E. állami intézmények

F. helyi és önkéntes

állampolgári közösségek

G. természeti környezet

H. érintett menedzsment202

A vállalat belső érintettjei

Hozzátartoznak a szervezethez, szerepük sokféle

dimenziójú lehet.

Felosztásuk a vállalkozásban játszott szerep alapján:

A. tőkebefektetési (tulajdonosok)

B. vállalkozás irányítói, döntéshozói (menedzserek)

C. végrehajtói (alkalmazottak)

Érdekeik eltérőek:

➢ tulajdonos: a befektetett tőke növekedése

➢ menedzserek: a vállalat sokoldalú fejlődése

➢ alkalmazottak: saját jövedelmük növelése203

A vállalat külső érintettjei

A. fogyasztók (akikért a vállalat létrejött)

B. versenytársak (a verseny motorjai)

C. szállítók (hitelezők is)

D. stratégiai partnerek: küldetése átfed a „mi vállalatunkéval” -pl. közös fejlesztések, közös marketing akciók stb.

Ők együtt a „PIACI környezet”

E. állami intézmények: fontos, bár eltérő szerepet játszanak agazdaság működésének szabályozásában.

204

F. helyi és önkéntes állampolgári közösségek: helyi

közigazgatás: nem állami, hanem társadalmi csoportosulást értve

alatta. A CIVIL szféra, egyesületek, baráti körök, stb.

Segíthetik vagy akadályozhatják a vállalatot, a róla kialakított kép

formálásával.

G. természeti környezet: egészen a legutóbbi időkig a

kapcsolat egyirányú volt – a természet kirablása. Utóbbi 2-3

évtized: a természeti tényezők korlátozottságának felismerése.

Újratermelhetőségük korlátozottsága. Fontos a kíméletes

használat, a megőrzés.

H. érintett (stakeholder) menedzsment: az érintettek és a

vállalat kapcsolatának kezelésére szolgáló eszköztár, illetve

tevékenységi kör.

205

https://play.kahoot.it/#/?quizId=742ef4b5-

23da-4457-b6be-9cbbfc887732

https://create.kahoot.it/details/kozgaz/742ef4b

5-23da-4457-b6be-9cbbfc887732

206

Vállalatkormányzás

(corporate governance)

A vállalat legfelső szintű irányítását végző

intézmények és mechanizmusok működése.

Feladata: Olyan intézményeket és mechanizmusokat

építsen ki, illetve működtessen, amelyek a vállalaton

belüli szereplők:

céljainak összehangolását,

a közösen elfogadható működési normák

kialakítását,

a külső érintettekkel való kapcsolatok irányítását,

a működés ellenőrzését és értékelését elvégzik.

207

Ezt a nagyobb méretű vállalatoknál jelentősebb

feladat, mert itt a menedzser, a tulajdonosok és

a munkavállalók különböző személyek

(testületek) meghatározott feladatkörrel és

jogilag körülhatárolt tevékenységi körrel

rendelkeznek.

Az egyes országokban a vállalatkormányzási

rendszerek eltérőek lehetnek, különösen, ami

a jogi intézményrendszereket illeti, de a

kulturális hagyományok is szerepet játszanak.

208

Corporate governance típusok

A.) Angolszász rendszer: széttagolt tulajdonosi

szerkezet,ahol a tulajdonosok zömmel kisbefektetők vagy

befektetési alapok.

A vezető testület: igazgatóság, amelyben többségében

külső (nem a menedzsmenthez tartoznak) igazgató foglal

helyet.

Az igazgatóság a közgyűlésnek felelős, neki kell

beszámolnia és vele szemben vállalni az anyagi

felelősséget.

Az ügyvezető igazgató, ezen belül ha van a vezérigazgató

(Chief Executive Officer, CEO) a meghatározó.

A vezérigazgató gyakran maga az igazgatóság elnöke, de

nem mindig. A munkavállalók szerepe gyakorlatilag semmi.209

B.) Német rendszer: Tulajdonosi szerkezet jóval

kevésbé tagolt, és erőteljes a vállalati érdekvédelem.

A tulajdonosok szakmailag jobban érdeklődnek a

vállalat reálszférája (termelés, kereskedelem) felé,

szemléletükben hosszabb távúak, mint az

angolszász.

A magyar vállalatkormányzás ennek a kettőnek a

keveréke.

210

Egyéni és szervezeti célok kapcsolata

A szervezet eredményessége annak függvénye, hogy mennyiben

sikerül céljainak elérése.

Kapcsolat az egyéni és a szervezeti célok között:

* Egyéni célok váltják ki a cselekvéseket

* Emberek közötti kölcsönhatás

* A szervezet létezés indokai: mögöttük meglévő egyéni célok és

cselekvések

* A szervezet minden tagjának van elképzelése saját és a szervezet

céljairól (az elképzelések nem feltétlenül tudatosulnak. A szervezethez az

egyén azért csatlakozik, mert pozitív eredményt kíván elérni)

Leghatékonyabb szervezet az, ahol az egyéni és szervezeti célok

jól összehangolhatók. 211

A vállalat célrendszere

Feltevések: a vállalat (vállalkozás)magántulajdonban van; a tulajdonosi és azirányító funkció nem válik szét.

Valójában: tulajdonos(ok) és „menedzserek”(„megbízó-ügynök” probléma)

A vállalat elsődleges célja a profitmaximalizálás(A háztartások elsődleges célja ahasznosságmaximalizálás).

212

A vállalati célrendszer egyéb elemei (végső

soron a hosszú távú profitmaximalizálás

„deriváltjai”):

➢ túlélés, fennmaradás

➢ likviditás= fizetőképesség (liquidity) fenntartása

➢ piaci részesedés (market share) fenntartása,

növelése

➢ fejlesztés

➢ jó hírnév (goodwill) fenntartása, növelése

Profitmaximalizálás: árbevétel-maximalizálás

és/vagy költség-minimalizálás

213

Vállalkozás alapítása

Egyrészt jogi aktus, másrészt gazdasági megfontolások

tárgya. Új vállalatként meg kell különböztetni:

A. „vadonatúj” vállalkozásokat

B. meglévő vállalatok szervezeti átalakulásával létrejövő

vállalatokat

214

Vállalatalapítási motivációk

Egyéni motivációk:

- nyereség, pénzügyi függetlenség és jólét;

- önmegvalósítás, egyéni képességek kipróbálása;

- függetlenség;

- hatalomvágy;

Környezetből fakadó motivációk:

- A szellemi vagy anyagi elismertség hiánya a munkahelyen

- túl sok hierarchikus lépcső: „egy fogaskerék vagyok a sok közül”

- perspektívátlanság215

Vállalatalapító személyiségek 1.

Gyakorlatra, szakmai ismeretre építő vállalatalapító, aki

korábban általában műszaki ismeretekkel rendelkező

munkás volt, rendszerint alapfokú iskolai végzettséggel,

vezetési tapasztalatok nélkül.

- hirtelen alapítás

- közvetlen helyi igények kielégítése

- finanszírozás saját és rokoni eszközökkel

- lassan növekednek, általában kicsik maradnak, nem cél

a növekedés

- előző munkahelyük jövedelmi szintjével megegyeznek

- legfőbb motiváció a személyes függetlenség216

Vállalatalapító személyiségek 2.

Menedzser típusú vállalatalapító, aki elsősorban a

vállalkozók köréből származik, felsőfokú iskolai

végzettséggel rendelkezik, van vezetési és irányítási

tapasztalata.

- átgondoltan tervezi a vállalatalapítást

- akkor valósítja meg elképzeléseit, ha karrierjében törés

következik be

- döntően külső pénzforrásokat von be

- nagymértékben specializált vállalatot hoz létre, amely

jelentős kockázati tényezőkkel működhet

- ha a kezdeti fázisban nem bukik meg, akkor a későbbi

szakaszban gyorsan növekszik217

A VÁLLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI

Vállalat: az üzleti vállalkozás szervezeti kerete.

A vállalat többféle szempont alapján írható le:

1. tulajdonosi viszonyok (magán, szövetkezeti,

önkormányzati, állami), illetve ezeket jogi keretbe

foglaló vállalati, társasági formációk

2. a gazdálkodási tevékenység jellege (primer,

szekunder, tercier szektor)

3. a vállalat mérete

218

A TULAJDONOSI viszonyokra jellemző a széles

formagazdagság.

Két alapvető forma:

1. egyéni vállalkozás

2. társaság

A társasági formák jogi szabályozása országonként eltérő,de a legfontosabb alapelvek megegyeznek az angolszászországokban alkalmazott logika mentén:

Mindkét forma megtalálható a piacgazdaságokban

Jelentőségük egymáshoz viszonyítva igen eltérő

(Történelmi fejlődés, jogrend fejlődése, kulturális tradíciók,pénzügyi rend stb.)

219

EGYÉNI VÁLLALKOZÁS:

egyetlen személy tulajdonában lévő vállalkozás.

Egyedül

fektet be

határozza meg a működés módját és gyakorlatát

veszi fel az alkalmazottakat

Vállalkozás és vállalkozó jogilag megegyezik. Ez a forma nem

felel meg a vállalkozásnak, mert a jogi szabályozás a

természetes személyre vonatkozik és nem jogi személyként

vesznek részt a vállalkozásban. Adózásnál a vállalkozás és

az egyén jövedelme nem mindig kerül szétválasztásra.

220

TÁRSASÁG:

két vagy több tulajdonos által alapított személy

és/vagy tőkeegyesülés jellegű üzleti vállalkozás, ahol

a partnerek osztoznak az eredményen és a vezetés

felelősségén.

A vállalkozók olyan jellegű kapcsolata, amely:

a résztvevők sajátos érdekközösségét fejezi ki,

a tulajdonosok a személyi vagyontól elkülönült önálló

szervezeti, és ügyviteli mechanizmusokat hoznak

létre,

szervező erejű szerződésekkel közös gazdasági

vállalkozásra, illetve koordinációra irányul.221

Az egyes társaságok közötti fő különbségek:

társulással járó következmények, feltételek

társaság tevékenységi jellege

alapítás körülményei, bejegyzési kötelezettség

felelősségi viszonyok

A tagok korlátlan, vagy korlátolt felelősséggel

tartozhatnak a társaság egészének

működéséért.

222

A vállalkozások vállalkozási/változási készsége a

működési tapasztalatok függvényében

223

A vállalkozások különféle lehetséges

növekedési üteme

224

A KKV-k jellemzői, helyük és

szerepük a gazdaságban

225

A kis- és középvállalatok (kkv-k) fogalma

Ahhoz, hogy egy (magyar) vállalat kkv-nak minősüljön, több

kritériumnak kell megfelelnie:

Kkv az a vállalat, amelynek összes foglalkoztatott létszáma 250 főnél

kevesebb

Éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő

forintösszeg

mérleg-főösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg

A kkv kategórián belül kisvállalat az a cég, amelynek összes

foglalkoztatott létszáma 50 főnél kevesebb

éves nettó árbevétele vagy mérleg-főösszege legfeljebb 10 millió

eurónak megfelelő forintösszeg

226

a kkv kategórián belül mikro-vállalatnak minősül az a cég,

amelynek összes foglalkoztatott létszáma 10 főnél kevesebb

éves nettó árbevétele és mérleg-főösszege legfeljebb 2 millió

eurónak megfelelő forintösszeg.

Nem minősül azonban kkv-nak:

Az a vállalat, amelyben egy nagyvállalat, illetve az állam vagy az

önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke

vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen

meghaladja a 25%-ot.

227

A KKV fogalom küszöbértékei

228

KKV formák

Egyéni vállalkozás (Ev)

Közkereseti társaság (Kkt)

Betéti társaság (Bt)

Korlátolt felelősségű társaság (Kft)

Részvénytársaság (Rt)(Olykor a kkv szférába tartozó cég Rt formában működik. Mivel

azonban egy Rt létrehozatala és működtetése igen költséges, ezen

forma kkv-knek csak kivételes esetekben ajánlható.)229

Egyéni vállalkozás:

A belföldinek minősülő természetes személy vagy

külföldinek minősülő külföldi állampolgár gazdasági

tevékenysége. Egyéni „vállalkozás” alapítására az a

belföldi természetes személy jogosult, aki

cselekvőképes, lakóhelye van, és nincs kizárva az

egyéni „vállalkozás” gyakorlásából.

230

Az egyéni vállalkozó tevékenységét az egyéni vállalkozói

igazolvány birtokában kezdheti meg, és az abban

meghatározott tevékenység keretei között folytathatja (ha

a tevékenység folytatását jogszabály más hatósági

engedélyhez is köti, csak ennek birtokában kezdheti

meg). Köteles személyesen közreműködni a tevékenység

folytatásában, de alkalmazottat, bedolgozót, segítő

családtagot és középfokú szakoktatási intézményi tanulót

is foglalkoztathat. A tevékenységéből eredő

kötelezettségeiért teljes vagyonával, korlátlanul felel,

ezért természetes személy csak egy egyéni „vállalkozást”

alapíthat, és egyidejűleg nem lehet gazdasági

társaságnak korlátlanul felelős tagja. 231

Közkereseti társaság:

A közkereseti társaság létesítésére irányuló társasági

szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak

kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges

felelősségük mellett üzletszerű közös gazdasági

tevékenységet folytatnak, és az ehhez szükséges vagyoni

hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják.

A közkereseti társaság jogi személyiséggel nem

rendelkezik. A jogi személyiség hiánya nem a

jogképesség korlátozottságát jelenti, hanem annak

kifejeződése, hogy a közkereseti társaság elsődlegesen

személyegyesítő társaság, és csak másodlagosan

vagyonegyesülés. 232

Ezek szerint tehát a közkereseti társaság a tagok

személyétől elkülönült önálló jogalany. Cégneve alatt

jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat,

szerződéseket köthet, perelhet és perelhető, de a

közkereseti társaságnak nincs a tagjaitól elkülönült,

önálló szervezete (pl. a közkereseti társaságnál nem

működhet taggyűlés, hanem csak tagok gyűlése,

amelynek tevékenységében valamennyi tag

személyesen részt vesz), a vezető tisztségviselő csak

tag lehet; a közkereseti társaság cégneve alatt

folytatandó üzletszerű közös gazdasági tevékenységhez

szükséges vagyont a tagok bocsátják a társaság

rendelkezésére. 233

Betéti társaság :

A betéti társaság létesítésére irányuló társasági

szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös

gazdasági tevékenység folytatására vállalnak

kötelezettséget oly módon, hogy a társasági vagyon

által nem fedezett kötelezettségekért legalább egy

tag (beltag) felelőssége korlátlan, és a többi beltaggal

egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag)

csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje

szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért

azonban - a törvényben meghatározott kivétellel - nem

felel.

234

A betéti társaság elnevezést (vagy annak „bt.”

rövidítését) a társaság cégnevében fel kell

tüntetni.

A bt. a legnépszerűbb gazdasági társasági

forma, tipikus kisvállalat. Azért kedvelt, mert

alapítása – csakúgy, mint a kkt. esetén –

viszonylag olcsó, egyszerű és gyors, azonban

a tagi felelősség jóval kedvezőbb.

235

Korlátolt felelősségű társaság:

A korlátolt felelősségű társaság jogi személyiségű

gazdasági társaság. A személy és a vagyonegyesítő

társaság határmezsgyéjén elhelyezkedő társasági

forma, mely akár kkv kategóriába is sorolható - de

több nagy multinacionális társaság is kft. formában

működik.

236

A fogalmi meghatározás szerint a korlátolt

felelősségű társaság olyan gazdasági társaság,

amely előre meghatározott összegű

törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett

tőkével) alakul, és amelynél a tagnak a

társasággal szembeni kötelezettsége csak

törzsbetétének szolgáltatására, és a

társasági szerződésben esetleg megállapított

egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására

terjed ki. A tag a társaság kötelezettségeiért -

törvényben meghatározott kivétellel - nem felel.

237

Részvénytársaság:

A részvénytársaság olyan tőkeegyesítő társaság,

amelynek keretében a kibocsátáskor a részvényt

jegyzők tulajdonosaivá válnak a társaságnak, és a

társaság működéséért korlátozottan felelnek, azaz a

bevitt vagyoni részesedésük alapján.

Viszont a társaság a kötelezettségeiért vagyonával

korlátlanul felel, ahogy ez a Kft. esetében is történik.

238

A részvénytársaság alapításához szükség van egy

bizonyos minimumtőke biztosítására.

A részvénytársaság lehet zártkörű (Zrt.), illetve nyílt

(Nyrt.).

A zártkörű részvénytársaságban a részt vevő

tulajdonosok köre korlátozott, és csak ők vehetnek

részt a részvényjegyzésben.

Nyílt részvénytársaság esetében a részvényt bárki

lejegyezheti, túljegyzés esetén viszont a

részvénytársaság dönthet a túljegyzés elfogadásáról,

vagy a jegyzések arányos csökkentéséről.

239

Egyes gazdasági társaságok

típusai

JellemzőKözkereseti

társaságBetéti társaság

Korlátolt

felelősségű

társaság

Részvény-

társaság

Alapító tőke

minimuma

nincs

meghatározvanincs meghatározva 3 millió Ft

5, illetve 20 millió

Ft

Legfőbb szerv tagok gyűlése tagok gyűlése taggyűlés közgyűlés

Tagok

felelősségekorlátlan és

egyetemleges

beltag: korlátlan és a

többi beltaggal

egyetemleges

kültag: korlátozott

Korlátozott korlátozott

Alapításhoz

szükséges

okirat

Társasági

szerződésTársasági szerződés

Társasági

szerződés

(Alapszabály)

Alapító okirat

(Alapszabály)

240

Melyik gazdálkodási formát érdemes választani?

A gazdálkodási formák megismerése után

felmerül a kérdés: Melyik formát részesítsük

előnyben vállalkozásunk indításakor?

Több tényező van (felelősség, irányítás,

eladhatóság és megszüntethetőség,

tőkeigény, adózási kérdések), melyek

döntésünket befolyásolhatják.

241

Ezenkívül még számos olyan tényezőt is figyelembe kell vennünk

döntésünk során, melyek az üzleti alapkoncepcióval és annak

megvalósításával állnak kapcsolatban:

A. A vállalkozás mérete, tőkeigénye: ha az üzleti koncepció

tőkeigénye nagy, akkor érdemes bonyolultabb gazdálkodási

formát alkalmazni, pl. kft.-t (vagy rt.-t) választani. Alacsony

tőkeigény esetén elég bt.-t alapítani;

B. Növekedési potenciál: ha a vállalkozás növekedési potenciálja

nagy, akkor szintén érdemes rt.-t alapítani, hiszen így

lehetőségünk nyílik újabb finanszírozási források bevonására;

C. Alapítók száma: ha az alapítók száma nagy, akkor érdemes a

bonyolultabb gazdálkodási formákat előnyben részesíteni, hiszen

egy részvénytársaság alapítóinak száma korlátlanul nagy is

lehet;242

D. Engedélyek száma: ha a tevékenység végzéséhez speciális

engedélyek (vízügyi hatóság, környezetvédelmi hatóság,

tűzoltósági engedély, egyéb engedélyek) is szükségesek, akkor

érdemes kft.-t vagy rt.-t alapítani, ugyanis egy ilyen szervezetnek

inkább adnak engedélyt, mert tevékenysége sokkal inkább

ellenőrzött;

E. Törvény előírása: ha a tevékenység folytatása az idevonatkozó

törvény alapján részvénytársaság formában kötelező (pl. a banki

tevékenység);

F. Alapítás költségei: ha korlátozott a tőkénk nagysága, akkor

érdemesebb egyszerűbb és olcsóbb gazdálkodási formát (egyéni

vállalkozást, kkt.-t, bt.-t) választani, ugyanis egy egyéni

vállalkozáshoz csak a vállalkozói igazolvány kiváltása szükséges

(tehát ügyvédet nem szükségszer felkeresni), míg egy kft.

alapítása 3 millió forintba, egy rt. alapítása akár 5 - 20 millió

forintba is kerülhet;243

G. Cégbejegyzés folyamata: egy kft. vagy rt. alapítása során ugyanis

igen sok és olykor bonyolult feladatokat kell elvégezni, így többek

között:

❖ Társasági szerződés elkészítése;

❖ Aláírási címpéldány közjegyző által hitelesítve;

❖ Tagjegyzék;

❖ A társaság törzstőkéjének befizetése;

❖ Ügyvezető nyilatkozata a nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre

bocsátásáról;

❖ Ingatlan tulajdoni lapja;

❖ A kamarai tagságra vonatkozó igazolás;

❖ A jogi képviselő meghatalmazása;

❖ Előírt költségtérítés megfizetésének igazolása;

❖ A 8/1998.(V.23.) IM rendelet mellékletében meghatározott

cégbírósági nyomtatvány, amely egyben a társaság cégbejegyzési

kérelme.244

H. Adózás szempontjai: a gazdálkodási forma megválasztásakor

érdemes még kitérni az adózás kérdéseire, azaz hogy milyen

adónemeket kell fizetnünk, és ez milyen adóterhet jelent a

vállalkozás számára. A cél az, hogy a vállalkozás adózási terheit

optimalizáljuk (ami itt természetesen minimalizálást jelent),

amihez célszer adótanácsadót igénybe venni.

245

Vállalkozási kedv és kkv-k Magyarországon

A vállalatok és a foglalkoztatottak száma Európában -19 ország (2003)

246

A kis- és középvállalati politika ma már mind az EU-ban, mind

hazánkban azért jelentős, mert a szektor a gazdaságban és a

munkahelyteremtésben egyaránt fontos szerepet tölt be.

2003-ban az EU-19 országokban több mint 19 millió vállalkozás

volt, amelyek mintegy 140 millió embernek biztosították a

foglalkoztatását.

A vizsgálatok szerint a magyar lakosság vállalkozási

hajlandósága az elmondottak ellenére visszafogott. Ezt sokban

a hazai szabályozás távolról sem vállalkozás barát jellege

magyarázza.

A magyar cégbíróság jelenleg több mint egymillió kétszázezer

céget tart nyilván (ez a lakosság számához mérten európai

összehasonlításban viszonylag magas szám). A statisztika

szerint azonban közülük sok „nem működik” (nem ad statisztikai

beszámolót, nem fizet adót sem), s a működők többsége is kicsi.247

A kkv-k iránti figyelem igencsak indokolt. A magyar kkv-k

helyzete, perspektívái távolról sem ítélhetők kedvezőeknek.

Néhány fontosabb gond:

1. Az elmúlt évtizedek „örökségeként” Magyarországon kevés a

tehetséges - és képzett – menedzser, a kkv-k széles körét kevéssé

felkészült kényszer-vállalkozó vezeti.

2. A kkv-k jelentős hányada (s a kényszer-vállalkozások többsége)

tőkehiányos. A probléma különösen súlyos az újonnan alapított

cégeknél, mert alig találnak a – kiegészítő - finanszírozásukra

vállalkozó tőkepiaci szereplőket (üzleti angyalokat, kockázati tőke

társaságokat). Nem meglepő ezért, hogy a magyar kkv szféra a

nagy cégeknél is nagyobb hányadban hitel nélkül gazdálkodik.

248

3. A hozzáadott érték a 2-9 fő alkalmazottal rendelkező cégeknél a

legkisebb, a nagyok körében az említetteknél megtermeltnek a

kétszerese, s ennél is nagyobb (a jogilag önálló, néhány vezetőt

alkalmazó, de hatalmas „üzemek” nyereségét besöprő holdingok

hatására) a legkisebbek körében. A veszteséges cégek aránya

2003-ban átlagosan 37 %, de a legkiesebbeknél 43, a nagyoknál

viszont csak 23 % volt.

4. 2003-ban adókedvezményt a kkv-k töredéke (mintegy 20000,

döntő többségében közepes cég) kapott, összesen a

kedvezmények 4 %-át. Az adóterhelés, a számított és fizetendő

adó hányadosa a legkisebbeknél gyakorlatilag 100 %, a kkv kör

egészében 97 % - a nagyoknál viszont csak 47 %.

249

Vállalatok által létrehozott vállalatok

Fúzió (merge): két vállalat egyesülése új vállalatlétrehozására. (Guiness és Grand Metropolitan, az UK kétvezető szeszipari cégének fúziója, 283,5 millió dollárostervezett megtakarítással). A nagyok fúziója más nagyokat isegyesülésre ösztönöz. Verseny. A nagy is elbukhat, ha nemelég erős!

Felvásárlás (acquisition): egy vállalat részleges vagyteljes felvásárlása (lásd a svéd szállítási cég esetlegesmegvétele a Volkswagen által). Legnépszerűbb a hitelbőltörténő felvásárlás. Fedezet: a megvásárolt cég eszközei.Törlesztés: bevételekből, vagy részvények, tőkerészekátadása.

Mind a fúzió, mind a felvásárlás radikális eszköze aszerkezetváltásnak. Egyesülések, közös vállalatok: egyszerűbblétrehozni és megszüntetni is.

250

Vállalatok megszűnése

A gazdasági folyamatokhoz való igazodás formája

a vállalat alapítás mellett. Leggyakrabban a

sikertelenség terméke. Más esetekben a tőke

kimentésének módja az új vállalkozások számára.

A felszámoláskor jogszabályok írják elő a

követendő eljárást. Ameddig a külső követelések

kiegyenlítésre kerülnek, addig belügy.

Csődbejutáskor a csődszabályozás keretei között kell

eljárni.

251

Csőd: az a jogi eljárás, amelynek során rendezik annak a

vállalatnak az adósságait, amely nem képes pénzügyi

kötelezettségeinek eleget tenni.

Lehet önkéntes (a cég maga kéri) és nem önkéntes

(hitelezők kérik). Nem feltétlen jelenti a vállalat

felszámolását, sőt lehetővé teszi a belső átrendeződést.

Csődeljárás alatt a vállalat jogilag érvényesen szünetelteti

adósága fizetését.

Törvény szerint van csődeljárás, felszámolási eljárás,

végelszámolás.

A csőd általában nem váratlan, az előre jelezhető

gazdasági mutatók folyamatos számításával.

252

Vállalati erőforrások

253

Csoportosításuk (1.)

1. Elsődleges termelési tényezők:

Természeti tényezők

Népesség, munkaerő

2. Tőketényezők:

Termelt tőkejavak

Pénz- és értékpapír tőkejavak

254

Csoportosításuk (2.) (funkció szerint)

A. Természeti tényezők (éghajlat, időjárás,termőföld, vizek, ásványkincsek)

B. Munka – munkaerő tényezők (az emberszellemi és fizikai képességei)

C. Tőkejavak (mesterséges eszközök)

D. Vállalkozó (szervező, kombinálóképesség)

E. Közgazdasági tényezők, szabályozók

F. Különféle önkéntes állampolgáricsoportosulások, társadalmi közösségek

G. Információ255

Csoportosításuk (3.)

I. Vállalkozótól függetlentermelési tényezők:

1. Természeti tényezők

2. Közgazdasági tényezők, szabályozók

3. Különféle társadalmi közösségek

4. Információ

II. Vállalkozótól függő

termelési

tényezők:

1. Tőkejavak

2. Munkaerő

256

I. 1. Természeti tényezők, erőforrások

Éghajlati adottságok

Terület felszín, víz- és talaj adottságai

✓ Állandóan hatnak

✓ Az év egyes időszakában hatásuk változó

✓ Növénytermesztés (állattenyésztés) feltételeit

befolyásolják

✓ Emberi tevékenység által nem, vagy csak

korlátozottan befolyásolhatók

I. Vállalkozótól független termelési tényezők

257

I. 2. Közgazdasági tényezők, szabályozók

A vállalkozótól függetlenül működnek,

tevékenységét befolyásolják, általában rövidebb

ideig hatnak, időről-időre változhatnak.

a. Keresletet-kínálatot kifejező ár

A vállalkozó által vásárolt

termékek input árai

A vállalkozó által eladott

termékek output árai258

b. Kormányzati intézkedések, szabályozók

➢ Adóztatás rendszere

➢ Állami támogatások

➢ Közvetlen támogatás (termék előállítás) (földalapútámogatás, termék árkiegészítése, exporttámogatás, kamattámogatás)

➢ Közvetett támogatás (termelés)(erőforrások fejlesztése - beruházások támogatása)

➢ Környezetvédelem, vidékfejlesztés, erdősítés(mezőgazdasági terület), termék feldolgozás, szakmaiképzés támogatása (pályakezdő szakemberek)

➢ Bizonyos földeknek a termelésből valóidőleges, vagy végleges kivonásánaktámogatása

259

c. Hatóságok (egyéb külső közgazdasági

tényezők)

➢ Önkormányzatok termelésre kiterjedő

szabályozásai, előírásai (környezetvédelem,

tűzvédelem)

260

I. 3. Különféle társadalmi közösségek

❖Önkéntes társadalmi csoportosulások(szervezetek, alapítványok, egyesületek)

❖ Szakmai csoportosulások(szövetségek, szakszervezetek, terméktanácsok, kamarák)

I. 4. Információ

Információ iránti igény: termelési, technológiai, beszerzési-

értékesítési, piacszabályozási feltételek szintjein.

Az információval is szükséges gazdálkodni: beszerzésének

megszervezése, vállalaton belüli feldolgozása, hasznosítása

Vállalati információs rendszer 261

II. Vállalkozótól függő termelési tényezők

➢ Nagyságuk, minőségük, struktúrájuk a

vállalkozó által kerül kialakításra

➢ A termelő folyamatban vesznek részt

➢ A gazdasági rendszer állítja elő, és termelési

ráfordításként használja fel

➢ Az ember saját fogyasztásának mérséklésével

megteremti egy olyan befektetési lehetőségét,

amivel több terméket tud előállítani

II. 1. Tőkejavak

262

Használatukat tekintve:

Hosszú élettartamú

tőkejavak

(befektetett eszközök)

Rövid tartamú

tőkejavak

(forgóeszközök)

263

A tőke általános jellemzői:

❖ Fokozatosan elhasználódnak, de javíthatók,

pótolhatók

❖ Inputjaik, outputjaik egyidejűleg jelennek meg

❖Mennyiségük rövidtávon adottság, pillanatnyi

állományuk mérhető, pénzben kifejezhető

❖ Normális gazdasági viszonyok között az egyes

tőketényezők állománya az idő függvényében

növekszik, felhalmozódik

❖ Sajátos formája a pénz és értékpapír tőke

264

Korábban „másodlagos tényezőnek”, „passzívrésztvevőnek” tartották

Napjainkban „a termelés legjelentősebberőforrásaként” kezelik

Az ember a termelés mozgatója

A tőkével szemben – az ember a vállalkozás élő lelke

A termelés szinte minden szintjén jelen van,döntéseket hoz, cselekszik

II. 2. Munkaerő (emberi erőforrás)

265

Az emberi tényező tulajdonságai, mely

nélkül a vállalkozás nem tud előre lépni:

✓ Kreativitás

✓ Rugalmasság

✓ Innovációs képesség

Az emberi tulajdonságok képzéssel, tanulással

(tovább)fejleszthetők, kibontakoztathatók

266

Az emberi erőforrás jellemzői:

➢ Önálló, szabad akarattal rendelkezik - amivel

cselekvéseit, teljesítményét szabályozni tudja

➢ Saját célokkal, értékekkel, érdekekkel rendelkezik

(munkavállaló munkáltató)

➢ A munka nemcsak megélhetési forrás, de

önmegvalósítás is lehet

„A gazdálkodó mint életformát, fontosabbnak tartja önmaga

elképzeléseinek megvalósítását, mint tőkéjének, munkájának

jövedelmét.”

267

A vállalati humánpolitika szerepe

Munkaerő megszerzése, megtartása

Munkatársak képességeinek fejlesztése

(továbbképzés)

Képességek hasznosítása

Bizonyos szociális feladatok megoldása

268

A gazdálkodás környezeti elemei

269

1. A „műszaki” infrastruktúra:

Az infrastruktúra - a hivatalos (műszaki) definíció szerint - a

gazdaság működésének üzemen kívüli előfeltételeit biztosító

eszközök és szolgáltatások (az út-, víz-, villany-, gáz-hálózat)

halmaza.

270

Elemei:

1. közlekedési infrastruktúra

2. közmű - ellátottság

3. információ - kommunikációs infrastruktúra

A közlekedési infrastruktúra (a lassan épülő sztrádák

kivételével) igen rossz állapotban van.

Villany és víz csaknem mindenütt van, a csatornázás terén

azonban igen nagy a lemaradás.

A hírközlés az elmúlt évtizedben igen gyorsan fejlődött,

viszonylag jó, a mobil lefedettség csaknem teljes, az Internet

elérhetőség is javul.

271

2. A vevők és a szállítók

A vevő – akár fogyasztó, akár kereskedő (közvetítő) – a

vállalat legfontosabb külső kapcsolata. Szükségleteinek

figyelembe vétele, igényeinek kielégítése, szándékainak

vizsgálata (és befolyásolása) ezért a versenyképesség kulcs-

fontosságú forrása.

„Termékünk csak akkor lehet versenyképes, ha az

előállításához felhasznált valamennyi nyersanyag, félkész-

termék, részegység, üzleti szolgáltatás, illetve az értékesítés

egész csatornája versenyképes. Ezért a vállalatoknak fontos

feladata az együttműködés a szállítók és vevők csapatával”.

272

a verseny már legtöbbször nem egyes vállalatok,

hanem értékláncok közt folyik.

Értéklánc: a késztermékek előállításában

egymással üzleti kapcsolatban álló, együttműködő

vállalatok láncolata.

A termelésben egyre nő az üzleti szolgáltatások fontossága

(az értéklánc részeként). Ilyenek pl. a:

piackutatásra,

üzleti tanácsadásra,

könyvelésre,

pénzügyi feladatokra,

logisztikai feladatokra,

érdekvédelemre

szakosodott vállalatok 273

A cégek az együttműködés elősegítésére olykor

egyesülnek (vagy valamelyik kivásárolja a másikat).

Máskor beszállítói hálózatba, szövetségbe

tömörülnek, s így próbálnak „együtt fellépni a piacon”

(az ilyen hálót hívják klaszternek).

274

3. Az „iparági” (és a potenciális új)

versenytársak

A tényleges, illetve potenciális versenytársak is a vállalati

környezet kulcs-fontosságú elemei. A versenyben a vállalatok

profitjuk – hosszú távú – maximalizálására törekszenek.

275

Az iparági versenyt meghatározó erők

Iparági verseny

Helyettesítő

termékek

Vevők

Új belépők

Szállítók

Porter-féle 5 tényezős

iparági versenyhelyzet-

elemzés

276

A szállító alkupozíciója:

- a szállítók koncentrációja

- helyettesítő szállítások

- a szállítások volumene

- termékkülönbségek

- márkaazonosság

- átállási költségek

- vásárlói információ

- az előrelépő integráció veszélye

A belépés korlátai:

- méretgazdaságosság - termékkülönbségek

- márkaazonosság - átállási költségek

- tőkeszükséglet - hozzáférés az elosztási csatornákhoz

- a begyakorlás hatása - a kormány politikája

- hozzáférés az olcsó termelési tényezőkhöz

A rivalizálás mértéke:

- koncentráció - egyensúly

- növekedés

- fix költség/hozzáadott érték

- termékkülönbségek

- márkaazonosság

- átállási költségek

- időszakos kapacitásfelesleg

- sokféle versenytárs

- vállalati kockázat

- kilépési korlátok

A vásárló ereje:

- a vásárlók koncentrációja

- a vásárlás volumene

- átállási költségek

- vásárlói információ

- az a képesség, hogy a szállító termékét a vevő maga állítja elő

- helyettesítő termékek

- ár/összbeszerzés

- termékkülönbségek

A helyettesítő termékek fenyegetése:

- a lehetőségek száma - a lehetőségek költséghatékonysága

- átállási költségek - a fogyasztók árérzékenysége

277

A klasszikus felfogásmód elsősorban az ár-

versenynek tulajdonított fontosságot.

Napjaink marketing felfogása azonban lényegesen

szélesebb körre terjeszti ki a verseny-stratégiák

eszköztárát.

Nézeteik szerint versenyelőnyök elsősorban a

marketing mix elemei révén teremthetőek.

fő csoportjai: 4 P

Ezek a versenyző termékek tulajdonságai:

(korszerűsége, minősége, választéka stb.), az árak, az

értékesítési csatornák és az értékesítés fokozás

korszerű technikái278

4. A humán infrastruktúra

A humán környezetnek a versenyképesség

szempontjából legfontosabb eleme a munkaerő

kínálat, tehát az, hogy a vállalat elérhető

környezetében milyen adottságokkal rendelkező

(milyen létszámú, egészségi állapotú,

szakképzettségű, innovatív képességű,

munkakultúrájú) munkaerő áll rendelkezésre.

Korszerű gazdaságokban azonban a cégek

környezetében lévő szélesebb körű humán háttér –

kiemelten: „tudás”- a fent említetteknél is nagyobb

jelentőségű.

279

A humán erőforrások mennyiségét demográfiai,

egészségügyi, a munkavállalást befolyásoló stb. okok

determinálják, minőségük szempontjából pedig legtöbbször

az oktatás a kulcsfontosságú tényező.

Egyre több vizsgálat igazolja, hogy az alapképzésnek is

rendkívül nagy jelentősége van, hiszen a fiatalok e szinten

sajátítják el az írás, számolás, kreatív gondolkodás, probléma

megoldás készségeit. A középiskolák is fontosak, a tanulóknak

itt kell elsajátítaniuk a ma már a legtöbb munkahelyen

nélkülözhetetlen biztos nyelvtudást, valamint számítástechnikai

ismereteket – és a tanulást befejezőknek legalább egy szakmát.

A diplomás (azaz felsőfokú végzettségű) szakemberektől pedig

a munkaadók elvárják a kreatív, innovatív gondolkozást, illetve

a jó kommunikációs és menedzsment képességeket is.

280

A mai magyar munkaerőpiac adottságai a széles

körben elterjedt illúziókkal ellentétben meglehetősen

kedvezőtlenek:

A demográfiai előrejelzések szerint a magyar

munkaerő átlagos életkora egyre alacsonyabb,

egészségügyi paraméterei is rosszabbak, mint az

EU 15-ben.

A hazai munkavállalási hajlandóság alacsony (az

ún. aktivitási ráta 0,5-öt alig meghaladó, az Unió

átlagától mintegy 10%kal, az USA-ban kialakulttól

kb. 20 %-kal elmarad).

281

Az ún. PISA 36 jelentés súlyos problémákat talált a

magyar oktatási rendszer hatékonysága (a végzett

tanulók felkészültsége) terén.

Megállapította, hogy a 15 évesek több mint 1/4-e nem

tud rendesen olvasni, és nem rendelkezik elegendő

matematikai felkészültséggel sem.

A tanulók jelentős hányada nem sajátította el a

szabályok tiszteletét, nem tud beilleszkedni a

társadalomba. Az iskolák nem képesek bepótolni a

társadalmi hátrányból adódó lemaradást, így a

hátrányos helyzetűek már 10-12 éves korban

holtvágányra kerülnek. Nem meglepő tehát, hogy

Magyarországon mintegy 600 ezer olyan munkaképes

korú él, aki nem képes a kor színvonalán munkát

végezni.282

Súlyosbítja a helyzetet, hogy a középiskolát végzettek

jelentős hányadának hiányos a nyelvtudása, illetve az, hogy

a szakmunkás képzés számos szakmában elégtelen, vagy

már meg is szűnt.

Bár egyes kiugróan tehetséges magyar tanulók sikerrel

szerepelnek nemzetközi versenyeken, „az egyetemek

versenyének nemzetközi térképén nem találunk magyar

felsőfokú intézményt”.

Az élethosszig tanulás a fejlett országokban kialakultnál

lényegesen szűkebb körű.

A magyar gondok egyik oka a gyenge finanszírozás.

Egyéb társadalmi ok, a tudás gyenge társadalmi presztízse.

283

5. A kormányzat és a gazdasági

szabályozás

A „kormányzat” szó legtöbbször egyrészt az állami,

kormányzati intézményeket, másrészt az

önkormányzatokat jelenti.

284

A nemzetgazdaságok fő törekvésének „céljának”,

illetve feladatának a mind magasabb fejlettség

elérése, illetve a minél gyorsabb fejlődés tekinthető.

A „versenyképesség” (az előrehaladás) fő

mérőszámai:

- a GDP/fő

- A GDP növekedési üteme

285

Az állami tevékenységek köréből legtöbbször:

a versenyszabályok

a foglalkoztatással kapcsolatos előírások

az adózás szabályozása

befolyásolják leginkább a vállalatok

lehetőségeit.

286

6. A vállalatok érdek-képviselete

A gazdasági érdekképviseletek a konkrét

vállalatok és az „állam” közé beékelődve a

gazdaságszervezés, közigazgatás folyamataiba

kapcsolódnak be és mindkét szféra számára

sokféle szolgálást nyújtanak.

287

3 típusuk:

1. Szakmai szövetségek: „ágazati” elven létrejött és

szakmai érdekek alapján működnek, egyes szakmák

üzleti képviseletét és érdekképviseletét látják el.

2. Területi elven létrejött érdek-képviseletek: főként

egyes – méret alapján polarizálódó – üzleti rétegek

képviseletét kívánják ellátni, ilyenek például az

ipartestületek, vállalkozói szövetségek, kistérségi és

munkaadói szervezetek stb.

3. Kamarák: az üzleti világ szélesebb rétegeinek

hagyományos képviselői, elsődleges céljuk a

gazdasági szférán belüli önkormányzati lehetőségek

megteremtése és hasznosítása.288

A kamarák feladatai:

A tájékozódás, tájékoztatás

Az üzleti kapcsolatok fejlesztése

A munkaerő-piaci, szakképzési feladatok

A tisztességtelen piaci magatartás elleni védelem

A gazdaságfejlesztési feladatok

289

7. A vállalatok társadalmi felelőssége

A vállalatok :

árut vagy szolgáltatást állítanak elő

munkahelyeket teremtenek

profitot termelnek

jelentős befolyásuk van a társadalomra

290

A felelősségtudatos cégek feladatai (jellemzői):

egyenlő esélyeket kell teremteniük alkalmazottaik

számára

gondoskodniuk kell a megfelelő munkakörülményekről

gondoskodni a továbbképzési lehetőségekről

Kerülniük kell a megtévesztő információk és reklámok

közreadását, és a korrupciót

támogatniuk kell a kultúrát, a sportot

vállalniuk kell a környezet védelmét (így az

energiatakarékosságot, a megújuló energiaforrások

előnyben részesítését, a hulladék-minimalizálást és - újra

hasznosítást, a veszélyes hulladékok gondos kezelését, a

környezetkímélő technológiák alkalmazását).

arányosan kell részt venniük a közterhek viselésében is 291

Gazdálkodó szervezetek

alrendszerei

292

A gazdálkodó szervezetek működésének

célja valamely fogyasztói igények

nyereséggel történő kielégítése, amelyet a

szervezet a különböző erőforrások optimális

kombinációjával, az egyes erőforrások

kapacitásának legjobb kihasználásával, a

tevékenység leghatékonyabb működését

biztosítva valósít meg.

293

A gazdálkodó szervezetek célrendszere

294

A gazdálkodó szervezetek környezete

1. Politikai

2. Társadalmi-szociológiai

3. Gazdasági

4. Piaci: kereslet - kínálat

5. Technológiai

6. Intézményi rendelkezések, előírások

7. Természeti és épített környezet

295

Az alaptevékenység sajátosságai

Időszükséglet

Minőségbiztosítási igény

Erőforrás-kihasználás maximalizálása

Felesleges tevékenységek minimalizálása

Takarékos gazdálkodás

Ráfordítások csökkentése

Számításokkal megalapozott döntési

tevékenység

296

Alrendszerek

1. stratégiai célok, tervezés, irányítás

2. piackutatás, marketing

3. termelési feladatokat végző tevékenységek

alrendszerei, termelési/szolgáltatási rendszerek

4. logisztikai rendszer: beszerzés, áruátvétel;

készletgazdálkodás; értékesítés, kiszállítás

5. humán erőforrás-gazdálkodás,

6. pénzügyi folyamatok, elszámoló rendszer,

7. adminisztráció, hivatali munka: office tevékenység

297

1. Stratégiai alrendszer

A stratégia a szervezet jövőjére, a

környezethez való alkalmazkodás módjaira

vonatkozó céltudatos elképzelések és a

megvalósításhoz szükséges intézkedések

összessége.

A stratégia jövőkép-alkotási funkcióval is

rendelkezik, egyfajta kollektív, absztrakción

alapuló világszemléletet is tükröz.

298

299

2. Piackutatás, marketing

A piackutatási, piacelemzési tevékenység a

piaci információk begyűjtése,

rendszerezése, elemzése és az alapvető

gazdálkodási cél érdekében történő

felhasználása a leghatékonyabb akciók

alkalmazásával.

300

301

A termék életciklusa

302

3. Termelési folyamatok

A termelés a rendelkezésre álló erőforrások

egy részének felhasználása arra, hogy más

erőforrásokon tartós változásokat végrehajtva

új javakat hozzanak létre.

A szolgáltatási tevékenység abban

különbözik a termeléstől, hogy nem

lehetséges az általa létrehozott új termék

fizikai mennyiségben történő számbavétele

(például autójavítás, ruhatisztítás,

szórakoztatás stb.).303

Termelési főfolyamatok

1. termékeket gyártó

2. energiát szolgáltató

3. oktatási tevékenységet végző

4. utaztatási

5. szállítási

6. egészségügyi

7. stb.

304

A termelési tevékenység

305

A termelési folyamat

Termelési program: igények pontosítása

Program véglegesítése

Szükséglettervezés (anyag, alkatrész, emberi

erőforrások allokálása)

Anyagok, alkatrészek ütemezése

Igény- és teljesítésspecifikáció a logisztikai

rendszer számára

Műhelyszintű termelésirányítás

306

4. Logisztikai rendszer

Anyagi folyamatoknak nevezzük azokat a

termékmozgásokat, amelyek során a

különböző készültségi fokú termékek

szervezeten belül, illetve a cégek között

áramlanak.

Az anyagi áramlásokkal, a készletekkel, azok

gazdálkodásával foglalkozó vállalati

tevékenységek együttes rendszerét logisztikai

rendszernek nevezzük.

307

Logisztika: az a vállalati tevékenység, amely

biztosítja, hogy a vállalati folyamatok

zavartalan lebonyolításához szükséges

termékek a megfelelő helyen és időben, az

igényeknek megfelelő mennyiségben,

minőségben és választékban rendelkezésre

álljanak.

308

A logisztikai rendszer alrendszerei

Értékesítés– Megrendelések fogadás

– Megrendelés-nyilvántartás,

visszaigazolás

– Készáru-nyilvántartás

– Csomagolás

– Kiszállítás

Beszerzés– Szállítók keresése, minősítése– Szerződéskötés, megállapodások– Rendelések (gyártási, beszerzési)– Rendeléskövetés, sürgetés, reklamációk

Termelésellátás– Készletezés– Készletfigyelés/gazdálkodás– Belső anyagmozgatás– Nyilvántartás– Kiszolgálás– Áruátvétel, minőségellenőrzés– Árukiadás– Leltározás, selejtezés

309

5. Humán erőforrás-gazdálkodás

A szervezeteknél alkalmazott munkavállalóknak a

munkavégzéshez szükséges képességük,

szakismeretük és a munkamegosztásban betöltött

helyük szerint strukturált összességét az emberi

erőforrások, a munkaerő képezi.

A humán erőforrás-gazdálkodási alrendszer feladata a

szervezetben foglalkoztatott emberekkel,

munkatársakkal való mindennemű feladatok elvégzése.

310

A személyi ügyek legfontosabb stratégiai kérdései:

– a megfelelő összetételű személyi igények: a munkaerő

szükséglet szervezeti céloknak megfelelő

meghatározása,

– új emberi erőforrások megszerzésére irányuló teendők

számbavétele,

– a bérezés és az ösztönzés rendszerének kialakítása, a

hatékony ellenőrzés és a végzett munka értékelési

módszereinek megválasztása,

– a dolgozók képzési, továbbképzési tervének elkészítése,

– karrierépítés, a munkavállalók megfelelő előmenetelének

biztosítása.

311

312

A dolgozókkal kapcsolatos operatív feladatok

➢ a tevékenységhez szükséges, megfelelő összetételű

személyek biztosítása, felvétele,

➢ munkaügyi kérdések, munkaerő felvétele, elbocsátása,

➢ a dolgozók feladatokkal való ellátása, munkaszervezési

kérdések,

➢ motiváció, bérezési elvek kidolgozása, keresetek, jövedelmek,

természetbeli juttatások meghatározása, ösztönzés,

➢ a végzett feladat ellenőrzése,

➢ szociális problémák megoldása,

➢ érdekegyeztetések például a szakszervezetekkel,

➢ az oktatás, képzés, továbbképzés megszervezése,

beiskolázás,

➢ bérek elszámolása, fizetése stb.313

6. Pénzügyi, számviteli rendszer

314

A számviteli rendszer

Követi a szervezetnél lezajló eseményeket, ezeket

értékben kifejezve rögzíti, és meghatározza a

pénzügyi következményeket.

bevételi ciklus: rendelésfogadás és-nyilvántartás,

teljesítés, számlázás, vevőállomány nyilvántartás,

elszámolás, jelentéskészítés

kiadási ciklus: rendelésfeladás, szállítói

(beszerzői) rendelések nyilvántartása, áruátvétel,

számlák fogadása, kiegyenlítése, elszámolás,

jelentéskészítés315

erőforrás-menedzsment ciklus: emberi erőforrások

biztosítása, állóeszközök alapanyagok, készpénz

beszerzése, tárolása, felhasználása

Alapját képezi a vezetés részére készülő különböző

jelentéseknek.

pénzügyi kimutatások: mérleg, eredmény-kimutatás,

cash flow (készpénz) kimutatás

költséggazdálkodási rendszer: erőforrás-ráfordítások

nyomon követése, költséghordozókhoz rendelése

kontrolling jelentések: a tervezési, ellenőrzési és

információellátási tevékenység koordinálása

Inputként szolgál a vezetői döntésekhez316

6. Adminisztratív, irodai feladatok

Irodai munkának tekintjük az elmúlt évezredek során felhalmozott

munkafolyamatokat és alkalmazott technológiákat, amelyek

magukban foglalják az alábbi tevékenységeket:

információigények meghatározása,

adatok gyűjtése, szűrése, rendezése (elő feldolgozás),

a nem végleges anyag többszörös átdolgozása,

a tartalmilag megfelelő anyag végleges formára hozása,

a dokumentumok visszakereshetőségének biztosítása,

sokszorosítási lehetőség biztosítása,

a dokumentumok továbbításának szabályozása és

megszervezése,

archiválás, tárolás, hozzáférés szabályozása. 317

Irodai feladatok:

szöveges anyagok elkészítése, kezelése

számítógéppel,

irattárazás: iratok megőrzése, archiválása

háttértárakon,

elektronikus levelezés,

programok, feladatok elektronikus tárolása, figyelése,

programszervezés,

automatikus telefonüzenet-kezelés

318

319

A vállalati gazdálkodás alapjai

320

Egy vállalat kibocsátása a rendelkezésre álló

termelési tényezők mennyiségétől, ill. a köztük

fennálló technológiai kapcsolatoktól függ.

i-edik vállalat esetén a kibocsátás: Qi=fi(Ki,Li)

Termelési függvény: a felhasznált termelési tényező

(munka, tőke) és az általa termelhető

termékmennyiség közötti rövid távú összefüggéseket

mutatja meg.

321

Rövid távú termelési függvény

q

q(K0, L)

L

f: termelési függvény

K: tőkeráfordítás

L: munkaráfordítás

f (K,L)

322

Termelés rugalmassága: azt mutatja meg,

hány %-kal változik a termelés, az adott

tényező 1%-os változásának következtében,

miközben a többi tényező konstans

323

A vállalat költségei

324

Költség fogalma

A tevékenység, a termelés érdekében felhasználteszközök, munka és egyéb termelési tényezőpénzben kifejezett értéke.

Költség nemek:

anyagköltség,

igénybe vett szolgáltatások költségei,

egyéb szolgáltatások költségei,

bérköltség,

személyi jellegű egyéb költségek,

bérjárulékok és

értékcsökkenési leírás.325

A költség a ráfordítás pénzben kifejezett

értéke, a ráfordítás mennyiségének és

egységárának szorzata.

Ha az árbevétel nagyobb, mint a költségek,

akkor profit, ha kisebb, akkor veszteség

keletkezik.

326

Elméleti

közgazdaságtanSzámvitel Üzemgazdaságtan

Anyagi jellegű költségek

Bérjellegű költségek

Egyéb költségek

Amortizáció

Számviteli

eredmény

Üzleti

eredmény:

(+pénzügyi

eredmény

+ rendkívüli

eredmény)

Költség

ELÁBÉ

Árrés

Explicit

költség

Elszámolható

implicit

költség

El nem

számolható

Implicit

költség =

elveszett

hozamok

Gazdasági eredmény

Gazdasági

költségek

327

Költségek csoportosítása (1.)

1. Az erőforrás hasznosítás irányultsága szerint

(az adott erőforrást a gazdasági folyamat mely

szakaszához használják)

Szolgáltatás előállításához használt erőforrások

Szolgáltatás értékesítéséhez használt erőforrások

Szervezést-vezetést, irányítást szolgáló erőforrások

Több szakaszban használatos erőforrások328

2. Költséghely szerint

szállás közvetlen bérköltsége és annak járulékai

szállás közvetlen költsége (energia, mosatás, amortizáció)

vendéglátás elábé

vendéglátás közvetlen bérköltsége és annak járulékai

(pultosok bérei)

sportszolgáltatás (Teke-Bowling) bérköltsége és annak

járulékai (recepciósok bérei)

sportszolgáltatás közvetlen költsége (energia költség,

amortizáció)

wellness szolgáltatás (szauna, infrakabin, masszázs)

bérköltsége és annak járulékai

wellness szolgáltatás közvetlen költsége (energia, mosatás)

329

3. Költség jellege szerint

Egyszerű költségek: pl. munkabérek

Összetett költségek: pl. élőmunka költsége,energia költsége

4. Költségnem szerint

személyi jellegű (m.bér, jutalék, étkezési jegy)

anyag jellegű (elábé, fogyóeszközök,

szolgáltatások költségei)

Amortizáció (elhasználódás)

330

5. Az időszakhoz való viszonya alapján

időszakban felmerült

időszakot terhelő költségek

Az aktív időbeli elhatárolások, a költségeket

csökkenti, a passzív időbeli elhatárolások a

költségeket növeli.

331

6. Jövedelmezőségi szempont szerint

a. Közvetlen költségek:

recepciósok, pultosok és a szobaasszony élőmunka költsége

szobák takarítási költsége

vendéglátó elábé (bár, reggeliztetés)

alkalmazottak munkabérei

b. Általános vagy fel nem osztott költségek:

igazgatás

értékesítés, marketing tevékenységek, reklám

műszaki tevékenységek, karbantartás, helyreállítás

energia költségek (víz, csatorna, gáz, áram)

telekommunikációs eszközök üzemeltetési költsége 332

7. Kimutathatóság (elszámolhatóság) szerint

a) közvetlen költség (felmerülésekor ismert,

hogy milyen termékre, vagy szolgáltatással

kapcsolatos tevékenységre számolható el)

b) közvetett költség (melyek elsődlegesen

csak a költségek felmerülési helye szerint

számolhatók el, pl. szállítási, értékesítési

költség)333

8. Az értékesített mennyiséggel (árbevételés a költségváltozás) való kapcsolat alapján

a) állandó, vagy fix költségek: azon költségek,melyek nagysága, illetve változása nem,vagy csak nagyon kis mértékben függ összeaz árbevétel változással.

b) változó költségek: az árbevétel változásáravalamilyen formában reagálnak.

334

proporcionális (lineáris) költség: az árbevétellel

egyenesen arányosan változik,

degresszív költségek: lassabban változnak, mint

az árbevétel,

progresszív költségek: gyorsabban növekednek

az árbevétel növekedésénél, és lassabban

csökkennek az árbevétel csökkenésénél.

335

Költségek csoportosítása (2.)

A. Összetétel, illetve összetettségük szerint

egyszerű (elemi): további részekre nem bontható (pl.anyagköltség)

összetett: több elemi költséget tartalmaz (pl.karbantartási költség)

B. Tervezés, utalványozás, elszámolási mód szerint

közvetlen költség: (a felmerülésük időpontjábanmeghatározható, hogy mely termékkel, szolgáltatássalkapcsolatosak, vagyis egyértelmű, mely költségviselőtmilyen mértékben terhelnek)

közvetett költség: (a felmerülés időpontjában nemtudjuk megnevezni a költségviselőt, vagyis csak afelmerülés helye, azaz a költséghely ismert) Üzemi általános költség

Vállalati általános költség336

Fedezeti elemzés

A fedezeti elemzés segítségével lehet az

értékesítési döntéseket és azok hatását tervezni

vagy ellenőrizni.

A vállalati termelő folyamat összes költségeinek

változását a termelési teljesítmény (volumen)

függvényében a vállalati költségfüggvény írja le.

337

Állandó és változó költségek

A fix költségek függetlenek a termelés méretétől(Pl.:amortizáció, a bérleti díj, a kölcsönök kamata)

Változó költségek: a kibocsátás mennyiségévelegyütt változnak. (Pl.:az anyagköltség, azenergiaköltség, és a munkabér.)

A változó költség és a termelés volumenénekváltozása közötti összefüggés lehet: lineáris, a változó költség pontosan követi a termelés

változásának ütemét és irányát.

degresszív, a változó költség a termelésnél kisebbmértékben változik.

progresszív, a változó költség gyorsabb ütemben nő,vagy csökken, mint a termelés.

TC = FC + VC338

Az állandó és változó költségek

VCFCTC

339

ÁKFN struktúra

A fedezeti költségszámítás alapján felépített

Á-K-F-N (Ár - Költség - Fedezet - Nyereség)

struktúra a következő:

Árbevétel

- Változó költség

Fedezeti összeg

- Fix költség

Nyereség

340

A fedezetszámítás alapkategóriáinak értelmezése

Fedezeti összeg:

Nyereség + Fix költség = Árbevétel - Összes változó költség

Fedezeti (F) pont:

az árbevétel függvény és összköltség függvény metszéspontja, vagyis

az a pont, ahol a vállalatnak sem nyeresége, sem vesztesége nem

keletkezik.

A termékegység fedezete:

Egységár mínusz termékegységre jutó változó költség.

Kritikus termékmennyiség (Qkrit):

a fedezeti ponthoz tartozó termékmennyiség, vagyis az a volumen,

amelynek termékenkénti fedezetei éppen biztosítják a fix költségek

megtérülését.341

Átlag- és határköltségek

Q

TCAC

Q

VCAVC

Q

FCAFC

Q

TCMC

342

Feladat

Egy vállalkozás egyik termékének előállításanapi 4500Ft-os fix, és darabonként 15Ftváltozó költséggel valósítható meg. Aztulajdonos előzetes felmérése alapjánkülönböző árak mellett a következő eladásimennyiségekkel lehet számolni: 20Ft-750db;30Ft-500db; 40Ft-370db; 50Ft-260db; 60Ft-190db; 70Ft-125db; 80Ft-75db; 95Ft-0db.

A. Milyen áron érdemes eladni a terméket?

B. Mekkora a maximális profit, a legkedvezőbb ár?

C. Érdemes-e 4500 Ft-os fix költség mellett 30 Ft-os áron adni a terméket?

343

Munkatábla

P Q TR FC VC TC Tπ

20 750 15000 4500 11250 15750 -750

30 500 15000 4500 7500 12000 3000

40 370 14800 4500 5550 10050 4750

50 260 13000 4500 3900 8400 4600

60 190 11400 4500 2850 7350 4050

70 125 8750 4500 1875 6375 2375

80 75 6000 4500 1125 5625 375

95 0 0 4500 0 4500 -4500344

ÁKFN - struktúra ábrázolása

-10000

-5000

0

5000

10000

15000

20000

0 75 125 190 260 370 500 750

TR

FC

VC

TC

Tπ

345

Költséggazdálkodás

A költséggazdálkodáson olyan tevékenységet értünk, amelynek középpontjában a költség áll, és tartalmazza annak

tervezését,

utalványozását,

analitikus nyilvántartását,

főkönyvi elszámolását,

kalkulációját,

ellenőrzését,

elemzését és

információrendszerének kialakítását.

346

Költségkalkuláció, önköltségszámítás

Teljes költség számítás:

+ közvetlen anyag ktg

+ közvetlen bérktg

+ közvetlen bérek járulékai

+ gyártási külön költség (egyéb, jellemzők alapján felosztott közvetlen ktg-k) .

előállítás közvetlen önköltsége

+üzemi általános ktg .

szűkített önköltség

+vállalati ált. ktg.

+elkülönített ktg .

teljes önköltség

Részköltség számítás:

+ közvetlen anyag ktg

+ közvetlen bér ktg

+ közvetlen bérek járulékai

+ egyéb közvetlen felosztható

közvetlen önktg

+ fedezet .

Eladási ár

347

ÁKF struktúra

Értékesítés nettó árbevétele

-Értékesítés közvetlen költségei

Fedezeti összeg

ÁK(F)N struktúra+ Értékesítés nettó árbevétele

- Értékesítés közvetlen költségei

= Fedezeti összeg

- Értékesítés közvetett költségei

= Nyereség348

A vállalat árbevétele és profitja

349

Az összbevétel az eladott termékmennyiség és az

egységár szorzata.

TR(Q)=P x Q

A profit az árbevétel és a gazdasági szempontok

szerint kalkulált költségek különbsége.

T(Q)=TR(Q)-TC(Q)

350

Költség és profit kategóriák

Összes bevétel

Gazdasági költségekGazdasági

profit

Számviteli költségek Számviteli profit

AmortizációNormál

profit

Folyó

költségBruttó profit

351

Profit kategóriák

A. Bruttó profit = árbevétel - folyó költség

B. Számviteli profit = árbevétel - számviteli költség

C. Gazdasági profit = árbevétel - gazdasági költség

352

Ha az árbevételben csak a gazdasági költségek

„feláldozott haszon” eleme térül meg, akkor normálprofit

fog realizálódni. (A normálprofit tekinthető profitnak is, de

a megtérült alternatív költségnek is.)

A normálprofit az a jövedelem, amelyet a vállalkozó a

gazdaság más területén (a vállalkozáson kívül) is

megszerezhetett volna.

Egy vállalat gazdasági profitra (tényleges profitra, amikor

már nem veszteséges) csak akkor tesz szert, ha profitja

a normálprofit felett található.353

Az állam szerepe a

gazdaságban

354

Az állam gazdasági szerepe

A közgazdaságtan különböző áramlatai eltérően

ítélik meg az állam gazdasági szerepvállalását –

de arról, hogy ez a valóságos gazdaságokban

és a jelen történelmi periódusban szükségszerű,

nincs vita.

Az állam gazdasági szerepét illetően

napjainkban számos, egymásnak részben

ellentmondó tendenciának lehetünk tanúi.

Egyesek az állami szerepvállalás csökkentése,

mások a növelése mellett érvelnek.355

Az állami szerepvállalás növekedését

mutatják:

✓ számos fejlett országban növekszik az állam szerepe

az egyes társadalmi létszférák (gazdaság, egészségügy,

kultúra, stb.) közti kapcsolatteremtésben, a nem piaci

elemek (pl. állampolgári jogon járó szolgáltatások)

növekedése következtében

✓ humán tényezők esetében – foglalkoztatási feltételek,

nyugdíj, oktatás, foglalkozások engedélyezése, stb.

✓ infrastruktúra iránti igények nőnek (lassú megtérülésük

miatt gyakorta nem jöhet létre állami szerepvállalás

nélkül)

356

Gazdaságpolitika: Az államnak a gazdaság

jogi-intézményi rendszerét alakító, ill. a

gazdasági eseményeket közvetlenül befolyásoló

tevékenysége.

Gazdasági mechanizmus: A gazdasági

szereplők kapcsolatainak, a gazdasági

folyamatoknak jogi-intézményi kerete.

357

Gazdaságpolitikai eszközök

Magatartást egyeztető

eszközök

Magatartást indukáló

eszközök

Magatartásra utasító

eszközök

Egyeztetések a

termelőkkel,

munkavállalókkal, egyéb

érdekcsoportokkal

Költségvetési eszközök

Monetáris eszközök

Árfolyampolitikai eszközök

Árakra, bérekre,

export/importra,

termelésre vonatkozó

előírások

358

Az állami szerepvállalás és a vállalat

Az állami szabályozás indulhat közvetlenül a vállalatok

működésére. Ennek eszközei:

❖ adók

❖ támogatások

❖ kötelező előírások (pl. kötelező foglalkoztatásra,

minimálbérre),

de ide tartoznak a

• vállalatalapításra,

• társasági formákra vonatkozó jogszabályi feltételek is.

359

Az állami szerepvállalás másik területe a gazdaság

szereplői közötti kapcsolatok szabályozása (vállalat –

külső érintettek kapcsolatai), pl.:

✓ versenyszabályozás,

✓ helyi közigazgatás,

✓ környezetvédelmi előírások.

360

A vállalat számára az állami szerepvállalás tényezői:

➢ korlátok, amiket nem lehet áthágni,

➢ olyan befolyásoló tényezők, amelyekre érdemes

odafigyelni, mert figyelembevételükkel a vállalat

eredményesebben tud mozogni az adott gazdasági

közegben,

➢ olyan lehetőségek, amelyek befolyásolásával

(lobbyzással) előnyre tehetnek szert az ebben a

szférában kevésbé eredményes versenytársakkal

szemben.

361

Az állam további szerepei:

✓ A fejlesztés támogatója: Az állam egyrészt

közvetlenül a vállalatnak nyújtott támogatással, másrészt

kedvező, ösztönző környezet teremtésével segítheti az

innovációt fejlesztést.

✓ Partner: Résztulajdonosként jelenhet meg a

magánvállalkozásokban.

✓ Fogyasztó: Az állami megrendelések volumenükben

jelentősek és számos magánvállalatnak jelentenek

alapvető fontosságú piacot.

✓ Versenytárs: Az állami vállalat, mint piaci szereplő

részt vesz a versenyben.

362

Állami vállalat

Olyan vállalat, ahol az állam (ill. annak meghatározott

intézményei) többségi tulajdonnal rendelkeznek.

Az állam különböző célok miatt dönthet úgy, hogy

befolyásoló szerepét állami vállalat alapításán keresztül

gyakorolja. Ilyen pl.:

• kormányzati törekvések támogatása

• közjavak mérsékelt árú előállítása

• példamutatás (pl. magasabb bérszínvonal)

• versenytárs teremtése a monopóliumok letörésére.

363

Az állami vállalatok több lényeges ismérvet

tekintve különböznek a magánvállalkozásoktól:

• Közömbösség.

• A sikerkritérium rendszerint nem csak

pénzügyi, ill. profitjellegű.

• Ezen vállalatok irányításában erőteljesebb a

dolgozói részvétel.

• Széles politikai nyilvánosság előtt működnek.

364

Makrogazdasági problémák:

Munkanélküliség, infláció

365

Munkanélküliség

A makrogazdaság munkapiacának olyan állapota,

amelyben a munkakínálat meghaladja a

munkakeresletet.

Az egyik legfontosabb társadalmi probléma. A

tartósan munkanélküliek nehezen találnak vissza a

„munka világába”, így (általában) elszegényednek; a

halmozott hátrányok generációról - generációra

öröklődnek.

366

A munkanélküliség jogi értelemben

Az illetékes hivatalban regisztrált, nem

foglalkoztatott, az előírásoknak megfelelően

együttműködő (aktívan kereső) ügyfél

tekinthető munkanélkülinek.

Feltétel a rendszeres megjelenés, a felkínált

lehetőségek elfogadása. (Képzés,

foglalkoztatás, programba vonás.)

A munkanélküliség fogalma, típusai

367

A munkanélküliség

társadalomstatisztikai értelemben

Az a munkanélküli, akit annak regisztráltak,

aki nem foglalkoztatott, a kérdezés idején

semmilyen munkajogviszonyban nem állott.

Munkaügyi központok és a statisztikai hivatal

nyilvántartása között lehet különbség.

368

a. Gazdaságilag aktív népesség (economically

active population) = munkaerő-állomány (labour

force): A népesség azon része, amely adott

időpontban hajlandó munkát vállalni =

Foglalkoztatottak + munkanélküliek

b. A gazdaságilag inaktívak csoportjai: (15 évesnél idősebb) tanulók

munkavállalási korú nyugdíjasok

gyes-en, stb.-n lévők

egyéb, nem ismert okból inaktívak369

Aktív munkanélküli: az a személy, aki maga

is aktívan keres és kész a

kompromisszumokra foglalkoztatása

érdekében.

Passzív munkanélküli: az a személy, aki

nem működik közre, külső segítséget vár el,

nem kompromisszumkész.

Inaktív: aki nem foglalkoztatott, de nem is

regisztrált munkanélküli

370

Népesség

(10 098 ezer fő)

Munkavállalási korú

népesség

(6 412 ezer fő)

Munkavállalási koron

kívüli népesség

(3 686 ezer fő)

Inaktív népesség

(2 074 ezer fő)

Aktív népesség

(4 429 ezer fő)

Foglalkoztatottak

(4 028 ezer fő)

Munkanélküliek

(401 ezer fő) 371

1. Kényszerű munkanélküliség - abszolút v.recessziós (involuntary unemployment)

A gazdaság hanyatlása, összeomlása következtébenlétrejövő munkanélküliség. Egész iparágak szűnnek meg,drasztikus szerkezetátalakítás, stb. (üzemekmegszűnnek, leépülnek, újak helyettük nem létesülnek)

A vállalati szféra (átmenetileg vagy tartósan) értékesítésinehézségekkel küzd; az aggregát kereslet szintje nemelégséges a rendelkezésre álló munkaerő-állomány teljesfoglalkoztatásához.

Ciklikus munkanélküliség (cyclical unemployment): gazdaságkonjunkturális hullámzásának (a GDP alakulásának) megfelelőenváltozó munkanélküliség

Szezonális munkanélküliség (seasonal unemployment):bizonyos ágazatokban az év egyes időszakaiban a vállalatoklétszámigénye alacsony, a munkavállalók egy része„feleslegessé” válik

Munkanélküliség típusai

372

2. Strukturális munkanélküliség (structuralunemployment):

A munkakereslet és munkakínálat szerkezeti eltérésemiatt fellépő munkanélküliség. Akkor jön létre amikor astruktúra váltás következtében időlegesen nem találegymásra a munkavállaló és a munkaadó. Megoldás astrukturális mobilitás. (képzés, átképzés, lakóhely váltás,mobilizációs képesség növelése)

▪ a vállalatok szakképzettségi elvárásai és amunkavállalók tényleges szakismerete nincsösszhangban egymással

▪ a munkavállalók egy része olyan szakismerettelrendelkezik, amelyre helyben nem, csak az egy másikhelyi munkapiacon van igény

Technológiai munkanélküliség (technological

unemployment): a technológiai fejlődés hatására kialakult

állástalanság373

3. Önkéntes munkanélküliség (voluntaryunemployment)

(A munkakínálatot hosszú távon elsősorban ademográfiai folyamatok határozzák meg. Rövid távonazonban az elérhető munkajövedelemtől függ amunkakínálat.)

Önkéntes munkanélküliek: az aktív népességazon része, amely a munkajövedelem elérhetőszintje mellett nem hajlandó munkát vállalni.

4. Súrlódásos munkanélküliség (frictionalunemployment)A munkahely- és/vagy lakóhely-változtatásidőigénye miatt fellépő munkanélküliség. Mindigjelen lesz a társadalomban, mert családi okok,költözés, házasság, válás, stb. által időlegesenfellépő állapotot jelöl. Átmeneti, nem tartósmunkanélküliség. (maximum 3 hónap) 374

Számítási modellek

Munkanélküliségi ráta =

(mn. sz. / (fogl. sz. + mn.sz.)) x 100

Foglalkoztatottsági ráta =

(fogl. sz. / népesség sz.) x 100

Gazdasági aktivitási ráta =

((fogl. sz. + mn. sz.) / népesség sz.) x 100 375

Munkaügyi központok feladatai

Állásfeltárás

Munkaerő és az állások közvetítése

Munkavállalók felkészítése a munkavállalásra

Munkaadói igények felmérése, és lehetőség

szerint kielégítése

Munkaerő-piaci elemzések készítése

376

Különféle támogatások és szolgáltatások

nyújtása az érintettek részére

Támogatások: - képzés, - közhasznú munka,

- bértámogatás, - vállalkozóvá válás tám. -

pályakezdők tám. -munkahelyteremtés tám.

(önfoglalkoztatás, rehab. munkahelyteremtés)

-mobilitási tám. komplex programok

(célorientált tranzit, és más többelemű progr.)

377

Szolgáltatások végzése: -információ szolg. -

munkaerő kiválasztás -munkavállalási

tanácsadás -pályaválasztási tanácsadás -

képzési tanácsadás -fogl. rehab. Tanácsadás

-álláskereső klub -pszichológiai tanácsadás -

speciális csoportfoglalkozások, - munkaerő

kíválasztás, stb.

378

A munkaügyi központok

tevékenységének néhány alapelve

Partnerség elve

Esélyegyenlőség elve

Diszkrimináció tilalmának elve

Bizalom, kölcsönös kapcsolatépítés

Szubszidiaritás elve (döntések levitele a

végrehajtói szintekre)

379

A munkaügyi központok

működésének néhány súlyponti eleme

Humánerőforrás fejlesztés

Foglalkoztathatóság javítása

Alkalmazkodóképesség fejlesztése

Komplex programok

Hatósági tevékenység

Támogatások és szolgáltatások

380

Munkaerő-piaci Alap (MPA)

összetétele

Szolidaritási alaprész: munkanélküli ellátások

Foglalkoztatási alaprész: foglalkoztatást segítő

támogatások, programok

Rehabilitációs alaprész: megváltozott

munkaképességűek fogl. tám. (munkahelyteremtő és

megőrző, beruházások)

Szakképzési alaprész: a szakképzés fejlesztésének

támogatására (beruházás, képzés) Nem a munkaerő-

piaci szervezet hatáskörében van.

Bérgarancia alaprész: bérgarancia vállalása,

fizetésképtelenné vált cégek munkavállalói

tartozásának kiegyenlítésére.381

Infláció

Az árszínvonal (bizonyos termékek ésszolgáltatások árának súlyozott átlagának)tartós emelkedése, a pénz vásárlóerejénekcsökkenése.

Mérése, az inflációs ráta (inflation rate)meghatározása: fogyasztói árindex(consumer price index, CPI)

▪ a gazdaság egészére▪ bizonyos társadalmi csoportok esetében▪ fogyasztási cikkek különböző csoportjaira (pl.

élelmiszerek árindexe)

Defláció (deflation): az árszínvonal tartóscsökkenése 382

Az infláció fajtái (az árszínvonal-változásmértéke alapján):

▪ Kúszó infláció (creeping inflation): Lassú, évesszinten egyszámjegyű, egyenletes ütemű, ezértviszonylag könnyen előrejelezhető (anticipálható)infláció

▪ Vágtató infláció (galloping inflation): Gyors, évesszinten 2-3 számjegyű infláció

▪ Hiperinfláció (hyperinflation): Nagyon gyors, rövididőszak (pl. 1 hónap) alatt bekövetkező akár 10-szeres árszínvonal-emelkedés; nehezenkiszámítható, szétzilálja a gazdasági szereplőkvárakozásait

383

Az infláció redisztributív hatása

Vagyoni viszonyok átrendeződése: romlik azokrelatív vagyoni helyzete, akik pénzben, és javulazoké, akik nem pénzben tartották vagyonukat.

Jövedelmi viszonyok átrendeződése:

romlik azok relatív helyzete, akiknek jövedelme nem,vagy csak késve követi az inflációt (pl. nyugdíjasok,közalkalmazottak)

fix kamatozású hitel esetén a hitelfelvevő nyer, ahitelező veszít

progresszív adórendszer esetén az infláció hatásáranövekvő nominális jövedelemmel rendelkezők közülegyre többen kerülnek magasabb adósávba

384

A világgazdaság alapvonásai

385

Fejlődéstörténetének öt szakasza

1. „A merkantilizmus és a korai gyarmatosítás kora„ (XV. század végétől

- XVI. század végéig)

2. „A gyarmati típusú nemzetközi munkamegosztás kora„ (XVII.

századtól - 1870-es évekig)

3. „A monopolizáció és a gyarmati tőkekivitel időszaka„ (1870-es évektől

- 1944-ig)

4. „A Bretton Woods-i rendszer működésének és a gyarmati típusú

munkamegosztás hanyatlásának korszaka" (1944-1973)

5. "Az elvetélt nemzetközi reformkísérletek, növekvő

egyensúlytalanságok, pénzügyi zavarok korszaka" (1973- napjainkig)386

Világgazdaságtan az ezredfordulón -

egyenlőtlen fejlődés

Észak - Dél csoportok: jövedelmi szakadék,

1 fő/GDP, írástudatlanság, létminimum,

alultápláltság, éhezés, eladósodás,

adósságszolgálat

A nemzetközi fejlődési szakadék okai:

nemzetközi munkamegosztás

asszimetrikus interdependenciák

gazdasági szerkezetek eltorzulása, piaci

tökéletlenségek

állami gazdaságpolitikák, kormányzati

tökéletlenségek387

Változások a világgazdaságban

Tudományos és technikai forradalom

1. hullám: II. vh. után – szintetikus anyagok,

nukleáris energia, automatizálás,

mikroprocesszorok, elektron, computer

2. hullám: 70-es évek, bioenergia, génsebészet,

robottechnológia, lézerhasználat, számítógéppel

való tervezés

3. hullám: informatika és kommunikáció, digit.

elektronika, optika, genetika, műholdas

rendszerek

4. hullám: kiber-fizikai rendszerek, teljes

digitalizáció, innovációs gazdaság 388

Ipari forradalmak

389

Nemzetközi gazdasági rend: arany-devizarendszer, IMF, IBRD (Nemzetközi Újjáépítésiés Fejlesztési Bank), GATT

Hidegháború, gazdasági elszigetelődés

Gyarmatbirodalom szétesése, dekolonizáció

Gazdasági integrációk (EGK 1957), (EFTA1960)

Gazdasági fellendülés, világkereskedelemnövekedése

Nemzetközi munkamegosztás átalakulása,iparosodás, szolgáltatások szerepe

390

Gazdasági erőviszonyok változása, Triád

(USA-EU-Japán), csendes-óceáni térség

TNC-k (multik)

Strukturális egyensúlytalanság, eladósodás,

globális válság

Pénzügyi segélyezés, liberalizáció

Szocialista rendszerek összeomlása

Globalizációs folyamat felgyorsulása

391

A világgazdaság és a globalizáció

Világgazdaságon a nemzetgazdaságok összességét

értjük, amelyeket a nemzetközi munkamegosztás kapcsol

össze. A világgazdasági kapcsolatok rendkívül sokrétűek.

Főbb területei a külkereskedelem, a nemzetközi

pénzügyek, a munkaerő országok közötti áramlása, a

tudományos technikai eredmények nemzetközi mozgása,

a nemzetközi vállalati tevékenység, a nemzeti

gazdaságpolitikák összehangolása, a globális integrációs

szervezetek működése, stb. 392

A világgazdaság fejlődésével új tendencia, az ún.

globalizáció határozza meg a nemzetközi kapcsolatokat.

A globalizáció az országhatárokon átnyúló tőke-,

jószág- és munkaerő-áramlás (egyre jobban kiteljesedő)

folyamat-együttese.

A folyamat legfőbb mozgatórugói a nemzetközi,

multinacionális termelővállalatok, és az egyre jobban

összefonódó (a tőke mozgatására szakosodott)

nagybankok, befektetési társaságok, tőzsdék, stb.

A globalizáció a fejlődés szükségszerű, elkerülhetetlen

velejárója, negatív hatásaira, következményeire a világ

országai azonban nem voltak kellőképpen felkészülve.393

A legfontosabb problémák:

A fejlett és fejlődő országok közötti gazdasági, és

fejlettségbeli különbségek nem mérséklődnek (a világ

nagyobb részében az emberek éhen halnak, máshol

(10%) az emberek azt sem tudják, mire költsék felesleges

pénzüket, a nyomor mellett a fényűző, pazarló gazdagság

vált jellemzővé.)

A növekvő globalizált termelés (a profitérdekek miatt)

pazarló módon bánik a világ természeti erőforrásaival,

ami az emberiség jövőjét súlyosan veszélyezteti, mert az

erőforrások korlátozottan állnak rendelkezésre.

A technika fejlődése a munka hatékonyságát nemcsak

pozitívan, hanem negatívan is érinti, hiszen világszerte

tapasztalható a munkanélküliség (még a szakképzett

munkaerő esetében is) növekedése. 394

A nemzetközi (szabad) tőke és munkaerő-áramlás a

termékek korlátozásmentes áramlásán túlmenően a

tőkebefektetések és a munkaerő korlátait is

felszámolja. A nemzetközi integrációval új lehetőségek

nyílnak meg a magasan képzett, relatíve olcsó

munkaerő alkalmazásával. A munkaerő átáramlása

miatt a nemzeti munkaerőpiacok egyensúlybomlása

következett be.

395

A globalizációs folyamat ellentétes

hatásai

Kereskedelmi és pénzügyi liberalizálás

hatásai

Nemzetközi technológia áramlással együtt

járó hatások

Globalizáció - nemzeti szuverenitás

elvesztése

A gazdasági globalizáció szociális hatásai

A globalizáció kulturális és politikai hatásai

Globalizáció, konvergencia, polarizálódás

396

A világgazdaságba integrálódás

következményei a fejlődő országokban

Enklávék

A belső piac szűk

Tőkehiány, ismerethiány

Népesedés, demográfiai robbanás, vallás,nagycsalád, népszaporulat

Munkaerőállomány összetétele

Közlekedési hálózat, kommunikáció,nemzetközi kereskedelem és pénzügyek

397

Új lehetőségek és veszélyek a

nemzeti fejlődés számára

(neo)liberalizmus,

nacionalizmus,

Techológiai forradalom, TNC, hazai bázis,internalizálás,

Gazdasági és kulturális távolság,

K+F+I, rugalmasság,

földrajzi differenciáció, kifürkészők,

versenyképesség, kompetitív - komparatívelőnyök

398

Struktúrális igazodás és a

felzárkózás feltételei

fenntartható fejlődés

hazai bázis és humán erőforrás

megismételt igazodás

fizetési mérleg kiigazítás

input-output kapcsolatok

kormányzat felelőssége

Globális kormányzás és jóléti rendszer

399

Nemzetközi gazdasági intézmények és

intézményrendszerek

A nemzetközi gazdasági kapcsolatok kiszélesedése,

mélyülése következtében igen erős az egyes

nemzetgazdaságok egymástól való kölcsönös függése.

A gazdasági kapcsolatok további zökkenőmentes

lebonyolítására, és a további fejlődés érdekében

megállapodások, és a „játékszabályokat” betartató

intézmények, intézményrendszerek jöttek létre.

400

Az IMF (Nemzetközi Valutalap)

International Monetary Fund

Szabályzatának elfogadása (1945) komoly viták

eredményeként jöhetett létre, a két benyújtott

tervezet (angol és amerikai) közül végül az amerikai

álláspontot fogadták el, kihasználva az USA

gazdasági erőfölényéből eredő lehetőségeket. (Lásd:

Bretton Woods-i szerződés)

Az IMF olyan kormányközi együttműködés céljával

alapított pénzügyi intézmény, amelynek az

alapokmánya határozza meg a tevékenységét és a

politikáját is; az ENSZ szakosított pénzintézete.

401

A Világbank (WB) és leányintézményei

(IDA, IFC)

A Világbank kezdetben a háborús károk helyreállítását,

és a gazdasági növekedés beindítását tűzte ki

elsődleges célként. Mindig konkrét projekteket

finanszíroz, amelyek általában kapcsolódnak egyéb

ipari, illetve szolgáltatási ágazathoz. A Világbank, mint

szervezet nemcsak egyetlen intézmény, mivel az eltelt

időszakban sok új feladat jelent meg, így ezek

megoldására egyre több új intézményt alakítottak ki.

A Világbank fő funkciója olyan termelő, illetve

infrastrukturális beruházások finanszírozása a fejlődő

országokban, amelyek elősegítik az illető ország

gazdasági növekedését.

402

A GATT és a WTO

Az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT –

General Agreement on Tariffs and Trade) 1948 óta működik,

azzal a feladattal, hogy fokozatosan mérsékelje az országok

közötti vámokat és a kereskedelem más akadályait, és

megteremtse a világkereskedelem újraépítésének feltételeit.

Az 1993-as urugay-i konferencia ratifikálta a GATT intézményi

kereteit megteremtő megállapodást. Így jött létre a

Világkereskedelmi Szervezet (WTO – World Trade

Organisation, 1995), amely az áruk és szolgáltatások

forgalmának, valamint a humán tőke védelmének széles

területeit foglalja magába. A liberalizálási folyamat

eredményeképpen megnőtt a nemzetközi verseny, és a

nemzetközi működő tőkeáramlás, amely legtöbb területen

árcsökkentő hatással járt.403

ÚJGENERÁCIÓS EGYEZMÉNYEK

HÁLÓZATA

Egyezményrendszerek és tömbök a multilaterális WTO

helyett:

NAFTA: Észak-amerikai Szabadkereskedelmi

Egyezmény (1994)

CETA: EU – Kanada (2014)

TTIP: EU – USA (2013-2016)

TPP: Csendes-óceáni egyezmény (12 ország, 2015)

TISA: Szolgáltatáskereskedelmi egyezmény

FTA – Kétoldalú szabadkereskedelmi egyezmények

404

A CIVILÁZIÓK ÖSSZECSAPÁSA –

AZ (ÚJ) VILÁGREND ALAKULÁSA

(Samuel P. Huntigton)

405

Új korszak a világpolitikában

Hidegháború vége: drámai változások a népekidentitását meghatározó tényezőkben

Következmények:

❖Világpolitika sokoldalúvá válik

❖A civilizációk közötti erőegyensúly módosul

❖Civilizáció váltások sikertelensége

❖Az egységesítő törekvések konfliktusokatokoznak

❖Nyugat életben maradásának feltétele406

Civilizációs paradigma vetélytársai

Egy világ paradigma: Fukuyama egységes

világ létrejöttét jósolta a hidegháború után.

Két világ paradigma: „mi és ők”

Realista paradigma: az államok voltak és

maradnak az elsődleges szereplői a

világpolitikának

Teljes káosz paradigma: kormányzat tekintélye

megszűnik, törzsi, etnikai, vallási konfliktusok

Legjobb megoldás: a világot 7-8 civilizációnak

tekintjük407

Civilizációk a történelemben és

napjainkba

Huntington: nem létezik egyetemes embericivilizáció

Kínai

Japán

Hindu

Iszlám

Ortodox

Nyugati civilizáció

Latin-amerikai

Afrikai

408

Huntington civilizációi sajátos ábrázolásban (Huntington, 1993)

(jelmagyarázat 1=Nyugati kultúrkör, 2=Ortodox kultúrkör, 3=Konfucianizmus, 4=Iszlám

kultúrkör, 5=Buddhizmus, 6=Latin-Amerika, 7=Fekete-Afrika, 8=Hinduizmus,

9=Shintoizmus)

409

Ideatörténeti eredetek és a kultúrtér által specifikált világkép

modelljei (E. Eckart, 1996)

Kultúrföldrészek Kolb szerint Civilizációk Huntington szerint

1. sintoista / kelet-ázsiai konfuciánus

japán

2. indopacifikus / délkelet – ázsiai

3. indiai hindu

4. orientalis iszlám

5. negrid fekete-afrikai

6. nyugati (Európára vonatkoztatva) nyugati

7. orosz szláv – ortodox

8. germán – amerikai nyugati

9. ibero – amerikai latin – amerikai

10. ausztrál – pacifikus

410

Aktív és passzív életterek (Schmitthenner, 1938/1951)

A régi világ Az új világ

1. Nyugati országok 1. Germán – Amerika

2. Kelet-európai kultúrvilág 2. Latin – Amerika (Mexikó,

Közép-Amerika, Nyugat –

Indiai szigetvilág)

3. Keleti kultúrvilág (orientalis) 3. Latin – Amerika (Dél-Amerika)

4. Indiai kultúrvilág

5. Kelet-ázsiai kultúrvilág

6. Fekete-Afrika, mint a nyugat

elnyomott területei

7. Ausztrália, mint a Nyugat

kiszélesítője

411

Történelmi korszakolás

Kapcsolatok a civilizációk között

1. szakasz: Térben és időben elkülönültek

egymástól

2. szakasz: a Nyugat a földrajzi felfedezések

Kr. u. 1500.

3. szakasz: XX. században a felbomlanak a

gyarmatbirodalmak. A Nyugat hatalma csökken.

412

Egyetemes civilizáció

Alapvető értékek

A civilizált és a „barbár” világ összevetése

Közös értelmiségi kultúra

Nyugati kultúra terjedése egyetemes civilizációt

teremtene.

India, Kína, és Japán megőrizte identitását.

Egyetemes nyelv, vallás kialakulásának hiánya.

A kommunizmus bukása, a kereskedelem és a

nyugati beruházások még nem eszköz az

egyetemes civilizáció kialakítására.

413

Egyetemes civilizáció

A nyugat terjeszkedése elősegítette a

modernizálódási és a nyugatiasodást.

➢ Japán: II. vh-ig elutasította mindkettőt.

➢ Törökország: Kemal Atatürk megpróbálkozott

mindkettővel, de kudarcot vallott.

➢ Kína, Japán, Szingapúr fejlődik, de nem

nyugatiasodik.

414

A civilizációközi erőegyensúly

változásai - Nyugat elhalványulása

Vagy mindent ural, vagy hanyatlik

Lassú folyamat

Hanyatlás nem egyenes vonalú, szabálytalan

alakú, visszafordulásokkal

Fogynak az erőforrások nyugaton

Gazdasági becslés: 2020-ban Kína, Japán,

India, Oroszország, Brazília lesznek a

legnagyobb gazdasági hatalmak

Tömegpusztító fegyverek elterjedése

415

Gazdaság, demográfia és az agresszív

civilizációk

Ázsiai öntudatosodás:

➢ Hirtelen gazdasági növekedés

➢ Kína 10 év alatt megduplázza az egy főre eső

termelést, az USA-nak ehhez 60 év kellett

Iszlám újjászületése

➢ A Nyugati intézményeket átveszik

➢ A Nyugati kultúrát nem vagy csak részben416

A Civilizációk új rendje –

a civilizációk struktúrája alapján

Civilizációk szerkezete

➢ Tagállam: teljesen azonosul a civilizációval

➢ Mag-állam: a civilizáció vezető állama

➢ Magányos állam: Pl.: Japán, Etiópia (etiópkeresztény). Különböző civilizációjú országokveszik körül.

➢ Hasadó állam: több civilizációjú népei vannakjelen (India: hindu-muzulmán, Malajzia malájiszlám-kínai)

➢ Elszakadó állam: Törökország Kemal idején,Mexikó, Ausztrália, Oroszország.

417

A nagy civilizációs központok, mag

államok és területeik

Két szuperhatalom civilizációs mag-államok

jönnek létre, amelyhez a tagállamok

igazodnak.

Nyugat: Európa, Észak-Amerika, Ausztrália

Oroszország: Moldova, Kazahsztán,

Örményország, Ukrajna

Nagy-Kína: Korea, Vietnám, Tajvan,

Szingapúr

418

Civilizációk összecsapása

S. P. Huntington szerint a XXI. század konfrontációi

nem a liberális ideológiában nemzetállamoknak titulált

képződmények között várható (ő határozottabban fejezi

ki magát: lesz), hanem a civilizációs törésvonalak

mentén, melyekből kilencet különböztet meg.

Európa többek között azért is van egyre nehezebb

helyzetben, mert fejlődési energiáit leszívhatják a

civilizációs szakadékok, hiszen e kontinensen belül

találhatóak a leghosszabb elválasztó vonalak, s

Huntington ezeket ítéli a legveszélyesebbeknek.

419

Civilizációk érdekérvényesítése

A civilizációközi konfliktusok két szinten

jelentkeznek: helyi és makroszinten

Civilizációk érdekei:

➢ Globális fejlődésbe való beleszólás képesség

➢ Katonai hatalom

➢ Gazdasági hatalom

➢ Más civilizációban élő kisebbség védelme

➢ Értékek terjesztése

➢ Területi konfliktusok420

Az iszlám és a Nyugat konfliktusa

➢ Huntington kvázi háborúról beszél:

➢ Az iszlám nem az egész nyugat ellen harcol

➢ Háborús módszerek a Nyugatot, a

gerillaharcok és terrorizmus az iszlámot

jellemzi.

➢ Nem folyamatos az erőszak, de ’80 és ‘95

között 17 USA hadművelet volt.

421

Konfliktusok fajtái A Nyugat és Ázsia konfliktusa:

➢ Elsősorban gazdasági konfliktusok

➢ 6 civilizáció él Ázsiában (japán, ortodox, kínai, buddhista,

muzulmán, nyugati)

➢ Fülöp-szigetek lakosságának 1,5-2% kínai, de a vállalati

forgalom 35%-t birtokolják, Indonéziában 3% kínai

birtokolja a magántőke 70%-t, Thaiföldön 10% él, de a

bruttó termelés 50%-t, Malajziában 1/3-a kínai, de

valójában a gazdaságot ők uralják

➢ Nincs egységes gazdasági, katonai védelem

Törésvonal háborúk

➢ Muzulmánok és nem muzulmánokat elválasztó határán

(Balkán, Afrika, Eurázsia)422

A kultúrkörök elhelyezkedése a Földön Ehlers (1996) szerint

Nyugati

ILatin-Amerikai

Ortodox

tIszlámNyugati

Fekete Afrika

Sintoizmus

Hinduizmus

Buddhizmus

Konficianizmus

Kultúrkört szétválasztó

Észak-Délt elválasztó sáv

423

A Nyugat több civilizációra döntő befolyással bír

Veszélyek:

➢ Más civilizációkból érkezők és letelepülők nem

akarnak integrálódni

➢ Erkölcsi, kulturális hanyatlás

Felismerték:

➢ Hogy nem univerzális civilizáció a Nyugati

➢ Az amerikai külpolitikában változtatni kell 424

A civilizációk jövője