KÖZGAZDASÁGTAN II

(Makro- és Regionális gazdaságtan)

előadó: Dr. Fábián Attila, egyetemi docens – afabian@ktk.nyme.hu

Szakirodalom: Lengyel I. – Rechnitzer J.: Regionális gazdaságtan. Dialóg-

Campus, Budapest-Pécs, 2004. kijelölt fejezetei

Solt Katalin: Makroökonómia, TRI-MESTER, Tatabánya, 2001.

számonkérés: szóbeli kollokvium

I. BEVEZETÉS

3

MIKRO MAKRO

kulcsfogalmak: � Növekedés

� Infláció

� Munkanélküliség

� Költségvetési egyenleg

� Fizetési mérleg egyenlege

haszonélvezője: GAZDASÁGPOLITIKA

1. A makroökonómia fogalma, története

4

„A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete” 1936

John Maynard Keynes, 1883-1946

5

1. A makroökonómia alapkérdései

� Mi határozza meg egy ország össztermelésének, kibocsá-tásának nagyságát és növekedési ütemét?

� Mi határozza meg egy országban a foglalkoztatottságot?

� Miért veszítenek egyes országok pénzei az értékükből, vagyis mi okozza az infláció jelenségét?

� Milyen tényezők befolyásolják egy ország külkereskedelmi mérlegének (vagyis az export és az import egyenlegének), valamint fizetési mérlegének alakulását?

A makroökonómia alapkérdései nem az egyes piacokra, ha-nem a gazdaság összteljesítményére irányulnak.

6

A modellezés okai:

� A valós rendszer nem tesztelhető (emberekről van szó!)

� A változók száma nagy

� A rendszer állandóan változásban van

A jó modell viselkedése:

Ugyanazokkal az outputokkal reagál a vizsgált inputokra,

mint az eredeti rendszer.

Az elemzés módszere: „ceteris paribus” vizsgálódás

„ceteris paribus”: egyéb tényezők változatlansága mellett

A modell változói:RENDSZER

„fekete doboz”inputok

exogén változók

outputok

endogén változók

2. Gazdasági modellek

7

3. Eklektikus makroökonómia

„A makroökonómia ugyanolyan változatos, mint a gazdaság maga.”Gregory Mankiw

Követelmény:

Az adott feltételeknek leginkább megfelelő modell alkalmazása.

4. A ragadós árak problémája

Egy példa:

Probléma: Az árak és a bérek alkalmazkodásának sebessége

Neoklasszikus „rugalmas” Keynesi „ragad”

8

4. A mikroökonómia szerepe a makroökonómiában

Mikroökonómia Optimalizálás (hasznosság, profit)

egyéni szinten!

Makroökonómia � Háztartások összessége

� Vállalatok összessége

A makroökonómiai elemzésekben az egyéni optimalizációmeghatározó, de implicit jelenség.

9

5. Hosszú távú növekedés és rövid távú gazdasági ingadozások

� szabálytalanok és előre jelezhetetlenek

� fellendülés idején emelkedik a foglalkoztatás és csökken a munkanélküliség

� a fellendülés időszakában a termelés növekedésével együtt gyorsul az infláció.

Potenciális kibocsátásnak nevezzük a gazdaságban hosszútávon érvényesülő kibocsátást.

Gazdasági ingadozásnak (konjunktúraciklusnak, vagy üzleti ciklusnak) nevezzük a termelés és foglalkoztatás ingadozását, visszaesés és fellendülés váltakozását.

A gazdasági ingadozások néhány jellemző sajátossága:

10

6. Az üzlet ciklus (konjunktúraciklus)

Idő (évek)

A g

azd

aság

tel

jesí

tmén

ye

Hosszú távútrend

mélypont

mélypont

konjunktúra

felle

ndül

és

recessziórecesszió

felle

ndül

és

Reál GDP

11

7. Gazdaságpolitikai célok és eszközök

� Fiskális politika

� Monetáris politika

Hosszú távú cél a gazdasági növekedés ösztönzése, vagyis a potenciális kibocsátás növekedésének elősegítése.

Rövid távon a gazdaságpolitika célja a gazdasági ingadozások mérséklése.

stabilizációs politika:

A gazdasági teljesítmény ingadozásainak csökkentése érdekében folytatott gazdaságpolitika

Eszközök:

12

8. A gazdasági szektorok

� Háztartások

� Vállalatok

� Állami szektor

� Külföld

Egy gazdasági szektor az azonos gazdasági szerepet, funkciót ellátó szereplők összessége.

A szektorok:MAGÁNSZEKTOR

9. A piacok

� Az árupiac

� A termelési tényezők piaca (munkapiac!)

� A pénzügyi eszközök piaca

13

10. A makroökonómiai körforgás

Háztartások

Árupiac

Pénzügyipiacok

Tényező-piacok

Állam

Külföld

Vállalatok

Fogyasztási kiadások

Jövedelmek (bérek, kamatok,osztalékok, bérleti díjak)

Kormányzativásárlások

Háztartásimegtakarítás

Nettó export

Fel nem osztottprofit

Költségvetésihiány

Tényező-költségek

Vállalati bevétel

Nettó adók

Nettóadók

Beruházásikiadások

14

Az USA éves GDP növekedési üterme százalékban, negyedéves bontásbanR

eál G

DP

szá

zalé

kos

vált

ozá

sa

Forrás: www.econedlink.org

Rövid táv vs. hosszú táv

15

Y

AD

P

AD’

LRAS

SRAS

Befolyásol-e valamit rövid távon a kereslet, és ha igen, mit?

(IS görbe)

16

John Maynard Keynes(1883-1946)

Keynes egyetemi tanár a King’s College-ben, Cambridge, UK.

17

�A foglalkoztatottság, a kamat és a pénz általános elmélete (1936)

�Rövid távú gazdasági ingadozások vizsgálata

�Rugalmatlan árak

�Kereslet határozza meg a kínálatot

18

E = C(Y-T) + I + G

Y

EY = E

Y0 Y1

∆G

∆Y

A keynesi kereszt és az árupiaci egyensúly

19

E = C(Y-T) + I + G

Y

EY = E

Y0Y1

MPC*∆T

∆Y

20

Y

Y

r

rr r

IE

E

I

r

Y

E’

I’Y’

r’

IS

21

Y

Y

r

rr r

IE

E

I

r

Y

E’

Y’

ISIS’

∆T

22

A likviditás-preferencia elmélet és a pénzpiaci egyensúly (LM görbe)

Y M, L

r rMS/P

LY0

r0

Y0

LY1

r1

Y1

LM

23

Y M, L

r rMS/P

LY0

r0

Y0

LM

MS’/P

r1

LM

24

Sir John R. Hicks(1904-1989)

Mr. Keynes és a klasszikusok (1937): az IS-LM modell bevezetése.

Az IS-LM rendszer és a rövid távúmakroegyensúly

25

Áttekintés: az IS – LM rendszer

IS: Y = C (Y – T) + I (r) + G

LM: M/P = L (Y ; r)Egyensúlyi jövedelem kijelölése

Exogén válltozók:

-árszínvonal (P)

-fiskális politika (T és G)

-monetáris politika (M)

r

Y

LM

IS

r*

Y*

26

A gazdaságpolitikai beavatkozások hatása az egyensúlyra

r

Y

LM

IS

r*

Y*

a) A fiskális politika hatása

Pl.: G növekszik (expanzív)

• Y nő és r is nő

• Y növekedése kisebb az IS-LM rendszerben, mint a keynesi-keresztben

Y1

r1

(1/1-MPC)*∆G

27

r

Y

LM

IS

r*

Y*

b) A monetáris politika hatása

Pl.: M növekszik (expanzív)

A gazdaságpolitikai beavatkozások hatása az egyensúlyra

• Y nő és r pedig csökken

• Y növekedése kisebb az IS-LM rendszerben, mint a likviditáspreferencia-elv szerint

• monetáris tranzmisszió

Y1

r1

28

r

Y

LM

IS

r*

Y*

A gazdaságpolitikai beavatkozások hatása az egyensúlyra

c) A fiskális és a monetáris politika együttes hatása

Pl.: T növelés és a monetáris politika válasza…

•Ha Y változatlansága a cél:

M↑; LM↓; r↓; Y-

IS

•Ha M változatlansága a cél: LM -, Y↓ ; r ↓

• Ha r változatlansága a cél:M↓; LM↑; Y↓; r-

LM

LM

29

Sokkok és az egyensúlyi jövedelem

r

Y

LM

IS

r*

Y*

Modell szempontjából exogénadottságok megváltoznak:

• Beruházók pesszimistább várakozásai: IS↓

• Fogyasztók csökkenőköltekezési kedve: IS↓

• Növekvő pénzkereslet: LM↓

Egyensúlyi jövedelem ceteris paribus csökken

30

Az árszínvonal változása: az AD görbe

Az IS-LM rendszer rögzített G, T és M mellett megad egy egyensúlyi jövedelmet egy adott árszínvonalon.

Y

r

Y

P

IS

LM

P0

Y0

P1

Y1

LM

AD

Ha P nő, LM eltolódik felfelé(reálpénzkínálat csökken), ezért…

…csökken az egyensúlyi jövedelem, ceteris paribus.

Az összes egyensúlyi P-Y kombináció az AD görbe.

31

Az árszínvonal változása: az AD görbe

Ha bármilyen sokk vagy gazdaságpolitikai beavatkozás hatására az IS vagy LM elmozdul, akkor az AD is!

Y Y

P

IS

LM

AD

expanzív fiskális

expanzív monetáris

restriktív fiskális

restriktív monetáris

expanzív

restriktív

32

Rövid táv vs. hosszú táv

Y Y

P

IS

LM(P0)

AD

LRAS

LM(P1)

A A

BB

r

SRAS0=P0

SRAS1=P1

LRAS

Rövid távon P állandó és Y alkalmazkodik, hosszú távon Y állandó és P alkalmazkodik.

IS: Y = C (Y – T) + I (r) + G

LM: M/P = L (Y ; r)ÉS…

+ Keynes: P = rögzített -> rövid táv

+ klasszikus: Y = Ypot rögzített -> hosszú táv

33

A nagy gazdasági világválság magyarázata(i)

Válság oka: sokk az IS görbére? – kiadási hipotézis

- fogyasztási függvény lefelé tolódása

- ingatlanberuházások csökkenése

- adóemelés

Válság oka: sokk az LM görbére? – pénzhipotézis

- csökkenő pénzmennyiség

- defláció destabilizáló hatása

Milton Friedman (1912 - )

34

1. Áttekintés: az AS – AD rendszer

2. A rövid távú aggregált kínálati görbe magyarázatai

3. Infláció és munkanélküliség: a Phillips-görbe

4. A természetes ráta hipotézis

Az aggregált kereslet és kínálat

35

Áttekintés: az AS – AD rendszer

IS: Y = C (Y – T) + I (r) + G

LM: M/P = L (Y ; r)

AD: Y = f (P)

Aggregált keresleti függvény

Exogén válltozók:

-fiskális politika (T és G)

-monetáris politika (M)

Y

r

Y

P

IS

LM

P0

Y0

P1

Y1

LM

AD

AS

36

A rövid távú aggregált kínálati görbe magyarázatai

Y

AS

P

Y

PAS

?

Mi határozza meg az aggregált kínálat meredekségét?

Az aggregált kínálat tökéletesen rugalmas,

vagy tökéletesen rugalmatlan,

vagy a kettő között?

37

A rövid távú aggregált kínálati görbe magyarázatai

AS se nem függőleges, se nem vízszintes, hanem pozitív meredekségű

)( ePPYY −+= α

4 modell:

2.1 Ragadós bérek modellje

2.2 Téves helyzetmegítélés modellje

2.3 Információhiány modellje

2.4 Ragadós árak modellje

38

Ragadós bérek modellje

A bérek nem alkalmazkodnak

tökéletesen a munkapiacon: hosszú távú szerződések

W = ω * Pe

W / P = ω * (Pe / P)

Túlkínálat a munkapiacon

–> L = Ld (W / P)

És: Y = f (L), tehát

)( ePPYY −+= α

W/P

L

Y

L

Y

P

Ld

AS

Ypot

Pe

39

Téves helyzetmegítélés modellje

A bérek szabadon alkalmazkodnak a tökéletes munkapiacon,

de a szereplők összetévesztik a nominál és a reálbéreket

Ld = f (W / P)

–> vállalatok nem tévesztik össze

Ls = f (W / Pe)

–> munkavállalók nem ismerik az árakat

W / Pe = W / P * P / Pe

Illúziók

Ld

L

W/PLs

40

Információhiány modellje

Egyensúly és szabad alkalmazkodás, a megközelítés az árupiacra koncentrál

a vállalatok és munkavállalók egyaránt tévednek

• Termelő egy terméket gyárt, de sokat fogyaszt.

• Saját terméke nominális árát ismeri, de relatív árát nem

• Terméke árának emelkedését a relatív ár emelkedéseként értelmezi

• Ha nő a terméke ára, többet termel.

41

Ragadós árak modellje

Nem tökéletes alkalmazkodás az árupiacon:

vállalatok rugalmatlan árképzése

Összes vállalat s hányada rugalmatlan árat alkalmaz:

p = Pe + a (Ye – Ypot)

Ha Ye = Ypot –> p = Pe

A maradék 1-s hányad rugalmas árat használ:

p = P + a (Y – Ypot)

Így az árszínvonal: P = s*Pe + (1-s)(P + a (Y – Ypot))

Ami átrendezve Y = Ypot + s / (a*(1-s))*(P – Pe)

42

2. A rövid távú aggregált kínálati görbe magyarázatai

RagadRagadóós s áárakrakRagadRagadóós s bbéérekrekNem Nem

InformInformáácicióóhihiáánynyTTééves ves megmegííttééllééssIgenIgenMegtisztul Megtisztul

a piac?a piac?

ÁÁrupiacrupiacMunkapiacMunkapiac

Nem tNem töökkééletes piacletes piac

Y

P

Ypot

Pe

)( ePPYY −+= α

43

A rövid távú aggregált kínálati görbe magyarázatai

P

Y

AD

AS

AD’

AS’

A

B

C

A –> B: P nő, de Pe nem

B –> C: Pe alkalmazkodik

44

Infláció és munkanélküliség: a Phillips-görbe

AS: ha P nő –> Y is nő

infláció munkanélküliség csökkenPhillips-görbe: növekvő esetén a

π = πe – β (u – un) + ε

1. a várt infláció: πe

2. a ciklikus munkanélküliség: (u – un)3. költséginfláció: ε

45

Infláció és munkanélküliség: a Phillips-görbe

π

uun

πe + ε

Phillips-görbe

Alban William Phillips

(1914-1975)

46

A természetes ráta hipotézis

π

uun

πe + ε

Rövid távon változtatható az infláció-munkanélküliség kombináció, ez a rövid távúPhillips-görbe –> klasszikus dichotómia felbomlása

De hosszú távon a várakozások alkalmazkodnak –> klasszikus dichotómiaérvényesülése

47

A természetes ráta hipotézis

Természetes ráta hipotézis:

a természetes ráta adottság, csak rövid távon lehet eltérni tőle

Hiszterézis elmélet:

a gazdaságot érő sokkok hatnak magára a természetes rátára is, ő is változik

48

1. Állásvesztés és állásszerzés

2. Álláskeresés és frikciós munkanélküliség

3. Nominálbér, reálbér, munkakínálati és –keresleti függvény

4. Reálbér-rugalmatlanság és várakozási munkanélküliség

5. A munkanélküliség szerkezete

MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS INFLÁCIÓA MUNKANÉLKÜLISÉG

Miért probléma a munkanélküliség?

Jó-e a magas minimálbér?

Mik a munkanélküliség okai?

Kiket tekinthetünk munkanélkülinek?

Rövid táv (konjuktúra) vs. hosszú táv (természetes munkanélküliség)?

„Bemelegítő” kérdések:

49

1. Állásvesztés és állásszerzés

Kérdés: Mi határozza meg a munkanélküliség természetes rátáját?

Definíció:...

Idő (évek)

Mun

kané

lkül

iség

i rát

a (%

)

4-6%

50

Átjárás a munkanélküliek és a foglalkoztatottak között

Foglakoztatottak Munkanélküliek

Állásvesztés

Állásszerzés

+ = Aktívak

51

Munkanélküliségi ráta: LU

Ha…

f⋅⋅⋅⋅U = s(L −−−− U) )LU

(sLU

f −= 1fs

sLU

+=

Munkaerőállomány (aktív népesség): L = E + U

Állásvesztési ráta: s Állásszerzési ráta: f

LU

stabil, akkor f⋅⋅⋅⋅U = s⋅⋅⋅⋅E

foglalkoztatott

munkanélküli

52

A munkanélküliség okai

a) Álláskeresés ⇒⇒⇒⇒ frikciós munkanélküliség

b) Reálbér-rugalmatlanság ⇒⇒⇒⇒ keresési munkanélküliség

53

b) Gazdaságpolitika és frikciós munkanélküliség

Álláskeresés és frikciós munkanélküliség

a) A frikciós munkanélküliség:

A megfelelő munkahely megtalálásához szükséges idő miatt kia-lakuló munkanélküliség

Sajátos forma: „szektorális munkanélküliség”

� Munkaügyi központok (f nő)

� Munkanélküliségi segély (f csökken)

+ Javuló munkavállalói alkupozíció

54

Nominálbér, reálbér,munkakínálati és –keresleti függvény*

*előadás alapján

Nominálbér: a pénzbérek átlaga (W)

Reálbér: a nominálbér vásárlóértéke (W/P)

A munkakínálati függvényre

álb

ér

munkakínálat

„létminimum”

aktív

LS

LS

55

LS

LS

W/P W/P

LS LS

De (az egyszerűség okán)…

vagy

56

A munkakeresleti függvény

Cél: profitmaximalizálás! Mikroökonómia: MFCL = MRPL

I/O kompetitív: PL = MPL·PX

Makroökonómia: PLY

W ⋅∂

∂=

LY

PW

∂

∂=

W/P

L

LD

Ok: a csökkenő hozadék törvénye

57

Reálbér-rugalmatlanság és várakozási munkanélküliség

Másik fontos ok: reálbér-rugalmatlanság

Következmény: várakozási munkanélküliség

Munkaerő

Reá

lbér kínálat

kereslet

merev reálbér

munkanélküliség

A rugalmatlanság magyarázatai:

� Minimálbérek

� Szakszervezetek

� Hatékony bérek

58

A munkanélküliség szerkezete

1. A munkanélküliség hossza

Ha rövid (1-2 hónap): frikciós

Ha hosszú (12 hónap vagy több): várakozási

2. A munkanélküliségi ráta eltérései a demográfiai csoportok között

9,89,810,310,34,64,64,84,82020--

32,632,637,637,613,813,816,316,31616--1919

Fekete nFekete nőőFekete fFekete féérfirfiFehFehéér nr nőőFehFehéér fr féérfirfiKor Kor ((éév)v)

59

3. A munkanélküliség növekedése

� „baby boom” generáció

� növekvő női munkavállalás

� kétkeresős családmodell

� szektorális változások

4. A munkaerő-állományba ki- és belépők

� pályakezdő fiatalok

� kivonuló állástalanok

� állományon kívüli „munkanélküliek”

� reményvesztett munkanélküliek

60

5. A növekvő európai munkanélküliség

1970-80: átlagosan 4,1%

átlagosan 9,8%1984-94:

� bőkezű állam

� képzett-képzetlen közötti béreltolódások

Vélhető okok:

„euroszklerózis”

61

1. Mi a pénz?

2. A pénz mennyiségi elmélete

3. A seigniorage

4. Infláció és kamatlábak

5. A nominális kamatláb és a pénzkereslet

6. Az infláció társadalmi költségei

7. A hiperinfláció

8. A klasszikus dichotómia

MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS INFLÁCIÓPÉNZ ÉS INFLÁCIÓ

62

Mi a pénz?

a) A pénz fogalma, funkció

b) A pénz fajtái

Olyan eszköz, ami bármikor felhasználható tranzakciók lebonyolítására.

funkciói: � Vagyontartási

� Értékmérő

� Forgalmi eszköz

� Papíralapú pénz

� Árupénz (arany; aranystandard)

63

d) A pénzmennyiség befolyásolása és mérése

c) A papíralapú pénz kalakulása

Yap-szigeti mészkőérme, a „fei”

aranyrög aranyérme

állami aranybizonylat

fedezet nélküli papírpénz

pénzkínálat: rendelkezésre álló pénzmennyiség

szabályozó: JEGYBANK • Monetáris politika

• Nyíltpiaci műveletek

64

Hogyan mérhető a pénzmennyiség?

készpénz (bankjegy, érme)

látraszóló betétekM1

+ rövid lejáratú betétek

M2

+ hosszú lejáratú betétek

M3

65

A pénz mennyiségi elmélete

a) Tranzakciók és a mennyiségi egyenlet

TPVM ⋅=⋅

Tranzakcióktól a jövedelemig: TPVM ⋅=⋅ YPVM ⋅=⋅

b) A pénzkeresleti függvény és a mennyiségi egyenlet

∼∼∼∼: Az emberek által tartani kívánt pénzmennyiség egyenlete

YkPM D

⋅=

Pézpiaciegyensúly esetén: Yk

PM

⋅= YPk

M ⋅=1

66

c) Konstans forgási sebesség

d) Pénz, árak, infláció

Ha „V” konstans: YPVM ⋅=⋅ Nominális GDP„M” meghat.

Ha „Y” és „V” adottság, akkor:Y

VMP

⋅=

Az infláció egylehetséges magyarázata

∆∆∆∆M(%) + ∆∆∆∆V(%) = ∆∆∆∆P(%) + ∆∆∆∆Y(%)másképpen:

67

A seigniorage

Az állami kiadások fedezésének módjai: � adók kivetése

� hitelfelvétel

� pénzkibocsátás

seigniorage: A pénzkibocsátásból származó bevétel

következmény: M nő⇒⇒⇒⇒ P nő „inflációs adó”

akik fizetik: a pénz birtokosai

68

Infláció és kamatlábak

a) Nominális kamatláb, reálkamatláb

A reálkamatláb a nominális kamatláb és a (várható) inflációs ráta különbsége.

Képletben: π−= ir

nominális: amit a bank fizet… reál: amennyivel a vásárlóerő nő…

b) A Fisher-hatás

π+= ri

Fisher-egyenlet: Fisher-hatás:

Az inflációs ráta 1%-os növekedése1%-kal növeli a nominális kamatlábat.

, illetve: eir π−=

69

A nominális kamatláb és a pénzkereslet

a) A pénztartás költsége

A pénz reálhozadéka: eπ− Más vagyon reálhozadéka: r

A pénztartás költsége: i)(r e =π−−

Eddig: )Y,i(LPM

D

=

b) A kibővített pénzkeresleti függvény

YkPM D

⋅=

Immár:

70

Az infláció társadalmi költségei

a) Várt infláció

b) Nem várt infláció

� cipőtalpköltség

� étlapköltség

� relatív árak instabilitása

� torz adórendszer

� tervezési nehézségek

� adós nyer, hitelező veszít

� fix nyugdíjak

� túlzott kockázatkerülés

� a nagy infláció ingadozó infláció

71

A hiperinfláció

a) A hiperinfláció költségei

b) A hiperinfláció okai

� felduzzadt cipőtalpköltség

� követhetetlen árváltozások

� az árak információs funkciója megszűnik

� adóbevételek reálértéke zuhan

� a pénz „elhordásának” költsége

� a pénzkínálat túlzott emelkedése

� bankóprés (pl. háború idején)

� seigniorage-hiperinfláció-költségvetési hiány spirál

72

A klasszikus dichotómia

a) A makroökonómia változói

Reálváltozók:

� reál GDP

� tőkeállomány

� relatív árak stb.

Nominálisváltozók:

� árszínvonal

� inflációs ráta

� pénzbérek stb.

b) A klasszikus dichotómia

A reálváltozók és a nominális változók elméleti szétválasztása

YPVM ⋅=⋅Y

VMP

⋅= A pénz semleges!

Egy példa:

73

Ez az előadás nem jöhetett volna létre, ha sohasem él…

Irving Fisher (1867-1947)