Közigazgatás és költségvetés

2013. szept.

Fogalmak A közigazgatás a végrehajtó hatalomnak az a tevékenysége, amelynek eredményeként a társadalomtagjai és szervezetei magatartását ténylegesen befolyásolja, mégpedig az állami közhatalom (impérium)birtokában végzett döntés-előkészítés, döntés, végrehajtás és ellenőrzés során, elkülönült állami szervezetáltal végzett jogalkalmazás (jogérvényesítés), szervezés és a jogalkotásban való közreműködés által.A közigazgatás tehát:1) (a modern politikai államokban) a végrehajtó hatalom részeként;2) de a (szűk értelemben vett) kormányzástól megkülönböztetve;3) az állam „magjaként” megjelenő (az állami közhatalmat közvetlenül „éreztető”);4) komplex (jogalkotó és jogalkalmazó, döntés-előkészítő, döntéshozó, végrehajtó, ellenőrző, szervező);5) igazgatási (mások magatartását befolyásoló) tevékenység;6) amely a törvényeknek (tágabban: a jognak) alávetetten;7) más szervezetektől elkülönült szervezetrendszer által;8) közszolgáltatások nyújtásának megszervezésével, illetve9) az állami impérium birtokában végzett igazgatással az állam feladatainak tényleges megvalósításáteredményezi.• Magyary Zoltán – a XX. század legnagyobb közigazgatás-fejlesztő professzora – megfogalmazásában• a közigazgatás „az állam adminisztrációja”, azaz „az állam szervezete, a közfeladatoknak ezek• természete által megszabott módszerrel a jogrend keretében való eredményes megoldására”.• A közigazgatás fogalmát legkönnyebben akkor érthetjük meg, ha elhagyjuk a „köz” előtagot, és az• igazgatás fogalmából indulunk ki. Az igazgatás együttműködő ésszerű cselekvés, vagyis az irányítónak• az a tevékenysége, amellyel másokat meghatározott magatartásra rávesz.• A közügy

Magyary Program

Magyary Zoltán – a XX. század legnagyobb közigazgatás-fejlesztő professzora – megfogalmazásában

• a közigazgatás „az állam adminisztrációja”, azaz „az állam szervezete, a közfeladatoknak ezek természete által megszabott módszerrel a jogrend keretében való eredményes megoldására”.

Az igazgatás együttműködő ésszerű cselekvés, vagyis az irányítónak az a tevékenysége, amellyel másokat meghatározott magatartásra rávesz.

Magyary program

• http://magyaryprogram.kormany.hu/index

• http://magyaryprogram.kormany.hu/admin/download/d/2c/40000/Magyary%20kozig%20fejlesztesi%20program%202012%20A4.pdf

• Mikor hatékony a közigazgatás?

Tankönyv

• http://www.kormanyhivatal.hu/download/3/11/80000/kozigazgatasi_alapvizsga_tankonyv_2013.pdf

Forrás: 2.modul Közigazgatási alapismeretek

Közigazgazgatási intézményrendszer

közigazgatás

• a Kormány;• a kormánybizottságok;• a Miniszterelnökség;• a minisztériumok;• az autonóm államigazgatási szervek;• a kormányhivatalok;• a központi hivatalok;• a rendvédelmi szervek országos parancsnokságai és a

Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat,• az önálló szabályzó szervek.

www.kormany.hu

• Kormány a miniszterelnökből és a miniszterekből álló általános hatáskörű központi államigazgatási szerv. Az általános hatáskör azt jelenti, hogy a közigazgatás valamennyi ágával foglalkozik.

A Kormány ülésére benyújtott minden előterjesztést előzetesen közigazgatási államtitkári értekezleten kell megtárgyalni, amely a Kormány általános hatáskörű döntés-előkészítő testülete.

www.kormany.hu

A Kormány szervei• a kabinet (a Kormány ülései előtti állásfoglalásra

jogosult, tagjai a feladatkörükben• érintett miniszterek, valamint a miniszterelnök által

kijelölt személyek).

• a kormánybizottság, önálló államigazgatási szervként a Kormány a hatáskörébe tartozó jelentős, több minisztérium feladatkörét érintő feladatok összehangolt megoldásának irányítására hozhatja létre. Tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek

Mind a kabinet, mind a kormánybizottság a kormány működését.segíti.

Miniszterelnökség

a miniszterelnök munkaszerve, tevékenységét a miniszterelnök irányítja, és

• államtitkár vezetése alatt áll, aki ellátja a miniszterelnök személye körüli teendőket, segíti a miniszterelnök munkáját.

minisztériumokminisztérium a miniszter munkaszerve, amely a Kormány irányítása

alatt álló különös hatáskörű államigazgatási szerv. Felsorolás: Mo minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII.

Törvény. A miniszter vezeti a minisztériumot; e feladatkörében irányítja az

államtitkár és a közigazgatási államtitkár tevékenységét,• valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. Azt, hogy egy adott

miniszternek konkrétan milyen feladatai és hatáskörei vannak, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) kormányrendelet állapítja meg.

Példa : www.ngm.gov.hu

minisztériumok

politikai és a szakmai elem klasszikusan együtt van

• Politikai vezető: miniszterelnök, miniszter

• Szakmai vezető: a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, valamint a minisztérium kormánytisztviselői állománya.

Autonóm államigazgatási szerv

• Közbeszerzési Hatóság; http://www.kozbeszerzes.hu/• Egyenlő Bánásmód Hatóság; http://

www.egyenlobanasmod.hu/• Gazdasági Versenyhivatal; http://www.gvh.hu/gvh/alpha• Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.http://www.naih.hu/Beszámolójahttp://www.naih.hu/files/NAIH_BESZaMOLo_2012_net3.pdf

Kormányhivatal

A kormány irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv. A kormányhivatal felügyeletét a miniszterelnök által kijelölt miniszter látja el. A kormányhivatal vezetőjét – ha törvény eltérően nem rendelkezik

– a kormányhivatalt felügyelő miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.

Fontos a kormányhivatalokat nem szabad összetéveszteni a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal. Az utóbbiak nem központi, hanem a helyi-területi államigazgatási szervek közé tartoznak.

Kormányhivatal

• Központi Statisztikai Hivatal; http://www.ksh.hu/

• Országos Atomenergia Hivatal; http://www.haea.gov.hu/web/v2/portal.nsf/bemutatkozas_hu/838C3997844B324CC1257B17004EC446

• Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala; http://www.sztnh.gov.hu/#

• Nemzeti Adó- és Vámhivatal. www.nav.gov.hu

Központi hivatal

• A központi hivatalt a kormány hozza létre kormányrendelet által, és miniszter irányítása alatt működik.

A központi hivatal vezetőjét – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a központi hivatalt irányító miniszter nevezi ki és menti fel. A központi hivatalokat nem sorolja fel a Ksztv., mivel a Kormány hozza őket létre rendelettel. Példa

• Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság;• Országos Egészségbiztosítási Pénztár;• Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal;• Országos Tisztifőorvosi Hivatal;• Magyar Államkincstár,

Rendvédelmi szervek

A rendvédelmi szervek a rendészeti, vagyis a nem civil közigazgatáshoz tartozó szerveket jelentik.

Tevékenysége • a társadalmi béke megőrzésére,• az állam külső és belső védelmének biztosítására, • a társadalomellenes cselekvések megelőzésére,

üldözésére irányul. Jellemző rájuk, hogy tagjaik egyenruha-viselésre

kötelezettek, fegyverviselésre jogosultak. Ide soroljuk a rendőrséget és a büntetés végrehajtási

szervezetet.

Az önálló szabályzó szervek• Az önálló szabályzó szerveket az Országgyűlés sarkalatos

törvényben, a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátására és gyakorlására hozhatja létre. A szerv vezetője tevékenységéről évente beszámolással tartozik az Országgyűlésnek.

• Vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes.

Ide tartoznak: • Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság;• Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. (összeolvadt a Magyar

Nemzeti Bankkal, megszűnt költségvetési szervként) • Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (korábban

Magyar Energia Hivatal néven kormányhivatal volt)

Közös jellemzőik

• Az államháztartás központi alrendszeréhez tartozó költségvetési szervek

• Jogi személyek

• Önállóan működó és gazdálkodó szervek

• Kincstári körhöz tartozó kincstái ügyfelek

Bővebben

Közös jellemzőik

Költségvetésük:

Az éves költségvetési törvényben

2012. évi CCIV törvény Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről

KIM – fejezetet alkot

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=157592.244250

Jogforrási hierarchia

• Belső jogforrás: honnan származik? Pl. OGy, Kormány, önkormányzat

• Külső jogforrás: a megjelenési formája, pl. törvény, miniszteri rendelet

Közjogi szervezetszabályozó eszközök

A jogszabályok mellett az állami szervek egymás közti kapcsolatrendszerében jelentősek a közjogi szervezetszabályozó eszközök. Ezen jogforrásoknál alapvető követelmény, hogy az állampolgárok számára jogokat és kötelezettségeket nem állapíthatnak meg – ez különbözteti meg azokat a jogszabályoktól –, de a szervezeti rendszeren belüli szervekre, személyekre nézve mégis kötelező érvénnyel bírhatnak.

A hatályos szabályozás a közjogi szervezetszabályozó eszközök két csoportját ismeri,

• a normatív határozatot és a • normatív utasítást.

Közjogi szervezetszabályozó eszközök

Normatív határozatban szabályozhatja:• az Országgyűlés;• a Kormány és más testületi központi államigazgatási

szerv;• az Alkotmánybíróság;• a Költségvetési Tanács;szervezetét és működését, tevékenységét, valamint

cselekvési programját;• a helyi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az

általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését.

Közjogi szervezetszabályozó eszközök

Normatív utasításban szabályozhatja:• a köztársasági elnök;• a miniszterelnök;• központi államigazgatási szerv vezetője, (amely egyszemélyi vezetés

alatt álló);• az Országos Bírósági Hivatal elnöke;• a legfőbb ügyész;• az alapvető jogok biztosa;• a Magyar Nemzeti Bank elnöke;• az Állami Számvevőszék elnöke;• a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője, valamint• a polgármester, a jegyző a vezetése, az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek

szervezetét és működését, valamint tevékenységét.

Közjogi szervezetszabályozó eszközök

• Továbbá törvényben meghatározott tárgykörben normatív utasítást adhat ki a következők hivatali

szervezetének a vezetője:• az Országgyűlés;• a köztársasági elnök;• az Alkotmánybíróság;• az alapvető jogok biztosa;• az önálló szabályozó szerv, valamint• a Miniszterelnökség és a minisztérium, ami a

szerv állományába tartozó személyekre kötelező.

jogforrási hierarchia

Jogszabályok esetében:1) Alaptörvény;2) sarkalatos törvény;3) törvény;4) Kormányrendelet, Magyar Nemzeti Bank

elnökének rendelete;5) miniszterelnöki rendelet, miniszteri rendelet;6) önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete;7) önkormányzati rendelet.

A dekoncentrált szervek

• Az 1990-től létrejött önkormányzati rendszerben a helyi önkormányzatok függetlenek lettek a központi hatalomtól, ezért az államnak szüksége volt helyi-területi szinten olyan szervekre, amelyek a központi szervek helyi-területi szerveként ellátják az államigazgatási ügyek intézését. Fokozatosan kiépültek ezért a minisztériumoknak és más központi közigazgatási szerveknek a dekoncentrált szervei. Általában megyei szinten jöttek létre, de regionális vagy városi szintű dekoncentrált szervek is működtek, illetve működnek.

A dekoncentrált államigazgatási szervek jellemzői:• különös hatáskörrel rendelkeznek (kivétel a fővárosi és a megyei

kormányhivatalok);• valamilyen központi államigazgatási szerv területi (esetleg helyi) szinten

működő szervei;• hatósági jogkörük van, tehát engedélyeznek, tilthatnak, bírságolhatnak;• személyi állományuk kormánytisztviselőkből áll.

A dekoncentrált szervek

2011. január 1-től • Tizenhét dekoncentrált államigazgatási szerv a fővárosi

és megyei kormányhivatalba integrálódott. Néhány ágazatban azonban maradtak még „önállóan” működő dekoncentrált szervek.

Ezek a nem integrált dekoncentrált szervek főként • rendészeti jellegű szervek (rendőrség

katasztrófavédelem,• Nemzeti Adó- és Vámhivatal területi szervei, vagy • olyan szervek, amelyek a tevékenységüket speciális

földrajzi területen fejtik ki (Pl. Bányakapitányság; Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség).

A fővárosi és megyei kormányhivatal

A fővárosi és megyei kormányhivatal• 2011. január 1-jétől – a 2010. évi CXXVI.

törvény alapján – a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok

helyét a fővárosi és megyei kormányhivatalok vették át.

• A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a

fővárosi és megyei kormányhivatal, a fővárosban, illetve 19 megyében működnek.

Szervezete

• Kormánymegbizott (politikai vezető)

• Törzshivatal (a hivatali szervezetet a főigazgató vezeti (szakmai vezető) Szakigazgatási szervek, szakigazgató

• Járási hivatalok (fővárosban fővárosi kerületi hivatal)

• Ügyfélszolgálat, kormányablak

Minőségi jogalkotás

• „A minőségi jogalkotás elve több elemet foglal magába, az előzetes és utólagos hatásvizsgálatok alkalmazásán túl beleértjük a színvonalas jogszabályszerkesztést, a jogszabályok nyelvi egyszerűsítését, a jogi szabályozás alternatíváinak vizsgálatát és az adminisztratív terhek csökkentését is.

Minőségi jogalkotás

A jogalkotásról szóló magyar szabályozás kötelező elemmé teszi az előzetes és az utólagos hatásvizsgálatot.

Az előzetes hatásvizsgálat során a jogszabály elfogadása előtt elemezni kell a társadalmi- gazdasági viszonyokat, az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését, a jogszabály várható hatásait.

Az utólagos hatásvizsgálatok kapcsán a törvény előírja a szakminisztériumnak, hogy nyomon kövesse a jogszabályok alkalmazásának hatásait, és gondoskodjon a tapasztalatok hasznosításáról a későbbi jogalkotási tevékenység során.

minőségi jogalkotás

A minőségi jogalkotás megalapozásához szükség van a jogi túlszabályozottság mértékének csökkentésére, a jogszabályi deregulációra. A formai dereguláció az ellentmondó, párhuzamos jogszabályok törlését, a joganyag tisztítását jelenti, míg a tartalmi dereguláció a jogi szabályozás (állami beavatkozás) szükségének felülvizsgálatát, a joganyag érdemi csökkentését jelenti.

• A jogszabályok közérthetősége és nyelvhelyessége az eredményes jogalkalmazás kulcseleme, ezért a jogszabályok nyelvi egyszerűsítése is kiemelt prioritás.

A közigazgatás személyzet 1) . KormánytisztviselőkKormányzati szolgálati jogviszonyHol dolgoznak? Miniszterelnökség, minisztériumok, kormányhivatalok, központi hivatalok • előbbiek

területi, helyi szervei • megyei, fővárosi kormányhivatalok és ezek területi szervei • a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv a rendőrség, a büntetés-végrehajtás és a hivatásos katasztrófavédelemi szerv központi és területi szervei a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörében eljáró vezető és ügyintéző, aki előkészíti a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre, illetve – felhatalmazás esetén – a döntést kiadmányozza

2 Köztisztviselők Közszolgálati jogviszonyHol dolgoznak? helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala, közterület- felügyelete

és a közös önkormányzati hivatala • egyes Alaptörvényben szabályozott államhatalmi szervek hivatala (pl.Országgyűlés

Hivatala, KöztársaságiElnök Hivatala, Alkotmánybíróság Hivatala) tartozó központi államigazgatási szervek (pl. Közbeszerzési Hatóság, Gazdasági Versenyhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,

A közigazgatás személyzet

3) Kormányzati ügykezelőkkormányzati szolgálati jogviszony ua., mint a

kormánytisztviselőknél a közigazgatási szervnél közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti tevékenység gyakorlásához kapcsolódó ügyviteli feladatot lát el

4) Közszolgálati ügykezelők Közszolgálati jogviszony ua., mint a

köztisztviselőknél

Közszolgálati alkalmazottak

A fenti négy rétegen kívül a tág értelemben vett közszolgálati alkalmazottakhoz soroljuk még a közalkalmazottakat,

• akik nem a közigazgatásban dolgoznak, hanem• az állam és a helyi önkormányzat költségvetési

szerveinél (pl. tanárok, orvosok), a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjait (pl.

rendőrök, tűzoltók), a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjait,

a bírákat, az ügyészségi alkalmazottakat, valamint az igazságügyi alkalmazottakat.

Kormányablak

• A fővárosi és megyei kormányhivatalok integrált ügyfélszolgálatot működtetnek, amelyeket Kormányablaknak nevezünk.

• A Kormányablak a következő ügyekben áll az ügyfelek rendelkezésére:

Nézzük meg!

Nézzük meg!

https://www.kormanyablak.hu/web/v/kezdjeitt;jsessionid=B65104D527B9CDDD4DDCAB6F1CE38A86

ForrásokELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS • 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás

általános szabályairól • 13/2005. (X. 27.) IHM rendelet a papíralapú dokumentumokról elektronikus

úton történő másolat készítésének szabályairól • 24/2006. (IV. 29.) BM-IHM-NKÖM együttes rendelet a közfeladatot ellátó

szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről 

• 2009. évi LII. törvény a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről 

• 2009. évi LX. törvény az elektronikus közszolgáltatásról • 225/2009. (X. 14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatásról és

annak igénybevételéről • 222/2009. (X.14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatás

működtetéséről • 160/2010. (V. 6.) Korm. rendelet az integrált ügyintézési és tájékoztatási

pont kialakításáról, működtetéséről, valamint a működtető és az érintett szervek együttműködésének rendjéről 

ForrásokIRATKEZELÉS KÖVETELMÉNYEI • 1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag

védelméről • 10/2002. (IV. 13.) NKÖM rendelet a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak

tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről • 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének

általános követelményeiről  • NEMZETI AKKREDITÁLÓ TESTÜLET • 2005. évi LXXVIII. törvény a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és

hatásköréről, valamint eljárásáról  • KÖZIRATOK KEZELÉSÉNEK SZAKMAI IRÁNYÍTÁSA  • 2010. évi XLII. törvény a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról • 212/2010. (VII.1.) Korm. rendelet az egyes miniszterek, valamint a

Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről • 17/2010. (VIII.31.) KIM utasítás a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

Szervezeti és Működési Szabályzatáról 

ForrásokTANÚSÍTÓ SZERVEZET KIJELÖLÉSE • 13/2003. (X. 3.) IHM rendelet az egyes hírközlési és informatikai termékek megfelelőségét

vizsgáló vagy ellenőrző, illetőleg tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól • 16/2006. (IV. 6.) BM rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési

szoftverek megfelelőségét tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól • 2009. évi CXXXIII. törvény a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről • 5/2010. (I. 14.) NFGM rendelet az iparügyekért felelős miniszter szabályozási feladatkörébe

tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelőségértékelő szervezetek kijelölésének, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének különös szabályairól 

• 315/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet a megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének részletes szabályairól 

• 765/2008/EK rendelet AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2008. július 9-i 765/2008/EK rendelete a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről 

• 2006/123/EK irányelv AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2006. december 12-i 2006/123/EK irányelve a belső piaci szolgáltatásokról 

• 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól 

• 177/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalról

Etikai alapelvek

A kormányablak tiszviselője• a közjó érdekében, elkötelezetten szolgálja hazáját;• az ügyfelekkel türelmes és segítőkész;• elutasítja a korrupciót, az ellen fellép;• a kölcsönös tisztelet alapján végzi munkáját;• az ügyfelek érdekében tevékenykedik;• előítélettől mentesen látja el feladatát;• szakszerűen, pontosan, etikusan és legjobb tudása

szerint jár el.• https://www.kormanyablak.gov.hu/letoltheto/kormanyabla

k_etikai_alapelvek.pdf

Példa álláshirdetésKözigazgatási és Igazságügyi Hivatalállást hirdetügyvitelszervezési szakügyintéző munkakör betöltésére. A kormányzati szolgálati jogviszony időtartama:• határozatlan idejű kormányzati szolgálati jogviszony, teljes

munkaidő • A munkavégzés helye:1055 Budapest, Bihari János utca 5. • Ellátandó feladatok:Kormányhivatalokkal kapcsolatos ügyvitelszervezési feladatok ellátása,

koordinálása•  

Álláshirdetés

Pályázati feltételek:

• magyar állampolgárság,

• cselekvőképesség,

• büntetlen előélet,

• felsőfokú végzettség

ÁlláshirdetésA pályázat elbírálásánál előnyt jelent:• fővárosi és megyei kormányhivatali és/vagy okmányirodai ügyintézői tapasztalat • precíz, önálló munkavégzés • jó szervezőkészség • rugalmasság, csapatszellem • felhasználói szintű informatikai ismeretek • folyamat- és ügyvitelszervezői tapasztalat

A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások:• végzettséget igazoló okiratok másolata • nyelvvizsga-bizonyítványok másolata • magyar nyelvű, fényképpel ellátott részletes szakmai önéletrajz • adatkezelési nyilatkozat a pályázati eljárásban szereplő adatok kezelése vonatkozásában•  Jelentkezési határidő: 2013. május 10. A pályázatok benyújtásának módja: Elektronikus úton Retek Levente részére a levente.retek@kih.gov.hu e-mail címen keresztül, a tárgyban

„ügyvitelszervezési szakügyintéző" megjelöléssel. 

A pályázat elbírálásának határideje:         2013. május 26.A munkakör betölthető:                              2013. június 1-től 

Toborzás

• Munkatársakat toboroznak a kormányablakokba •  A Kormány döntése alapján

megyeszékhelyeken biztosított képzéssel készítik fel a Kormányablakok leendő munkatársait az egyre növekvő feladatokra. Az ősszel induló továbbképzés távoktatási módszerekkel,előadások és személyes konzultációk formájában zajlik. A továbbképzésen résztvevők és sikeresen vizsgázók dolgozhatnak a Kormányablakokban, amelyek száma ajelenlegi 29-ről 2013 végére körülbelül 300-ra nő.

Ecostat Az ECOSTAT Kormányzati Hatásvizsgálati Központ elemzésekkel,

hatásvizsgálatokkal, megbízható információkkal segíti a közigazgatást, a felelős szakpolitikai döntéshozatalt és a minőségi jogszabályalkotást.

 Az ECOSTAT ennek érdekében• adatelérési információszolgáltatással és módszertani tanácsadással

segíti a közigazgatás jogszabályalkotáshoz kapcsolódó hatásvizsgálati tevékenységét;

• adatbankot működtet, amely részletes és megbízható adatokat, információkat biztosít döntés- előkészítést támogató elemzési feladatokhoz;

• előrejelző és mikroszimulációs modelleket fejleszt és alkalmaz, bővítve az elemzések, hatásvizsgálatok eszköztárát, javítva azok minőségét és megbízhatóságát;

• egyedi elemzéseket, hatásvizsgálatokat és kutatásokat folytat; • a közigazgatás eredményesebb és hatékonyabb működését elősegítő

módszertanokat fejleszt és terjeszt. 

EcostatKiemelt hangsúlyt helyez• a közgazdasági, társadalomtudományi elemzési és előrejelzési

módszerek megismertetésére és elterjesztésére a döntés-előkészítést és a jogszabályalkotás megalapozását végzők körében;

• az adatfelhasználási kultúra fejlesztésére; • a nemzetközi közgazdasági szakmai és tudományos életben

való részvételre; • a hazai szakmai és tudományos szervezetek tevékenységének

segítésére. • Hatásvizsgálatokhoz kapcsolódó módszertani tanácsadás és adat

információszolgáltatás ügyében a hatasvizsgalat@kih.gov.hu címen veheti fel az Ecostattal a kapcsolatot.