KÖZSZOLGÁLATI LOGISZTIKA - Egyetemi docens · • A logisztika értelmezése, átfogja az egész vállalat működésének minden tartományát és a definíció magában hordozza

KÖZSZOLGÁLATI LOGISZTIKA

2014.02.11. Logisztika alapjai 1. 1

KÖZIGAZGATÁSI

LOGISZTIKA

Dr. POTÓCZKY GYÖRGY,

egyetemi docens

Közszolgálati Logisztika - NKE közös modul

2014

KATONAI LOGISZTIKA

Prof. Dr. BÁTHY SÁNDOR, egyetemi tanár,

HHK KLI MET


2014

RENDŐRSÉGI LOGISZTIKA

Dr. NÉMETH GYULA r. ezredes


2014

KATASZTRÓFAVÉDELMI

LOGISZTIKA

Dr. TOLLÁR TIBOR t.ddtbk.


2014

A LOGISZIKA ALAPJAI

Dr. Lakatos Péter, egyetemi docens

HHK KLI HKKT


2014

A logisztika értelmezése,

szemléletmódja, felértékelődése

Dr. Lakatos Péter, egyetemi docens

HHK KLI HKKT


2014

Tartalom

1. A logisztika eredete

2. A logisztika a gazdasági és

társadalmi működés

rendszerében

3. Az integrált logisztikai

szemlélet- és költségkoncepció


1. A LOGISZTIKA EREDETE


A logisztika etimológiája, avagy a

szó eredete, története

• Görög eredetű szó, eredetileg jól számolót, logikusan gondolkodót jelentett.

• Katonai kifejezés: a hadseregnek vagy bizonyos alakulatának anyagi ellátási

rendszere.

• Ma: a társadalmi és vállalati folyamatok optimális tervezését jelöli, átfogja a

termelés minden mozzanatát (gazdálkodás, szolgáltatás), termékek, okmányok,

információk, sőt személyek rendszerszemléletű áramoltatását jelenti, valamint

meghatározó részét képezik az RST (Rakodás-Szállítás-Tárolás) műveletek.

• A logisztika „a hatékony, pontos áruszállítás, áruelosztás érdekében kialakult

szolgáltatás.”

• Nemzetközi szó, angolul logistics (többes számban), jelentése: „munkaszervezés,

az árubeszerzésnek, a termelési folyamatnak és a késztermék értékesítésnek

összehangolása.”


A logisztikával kapcsolatban levő főbb

szakterületek


Logisztika

Csomagolás technika

Raktározás technika

Közlekedés technika

Szállítás és rakodás technika

Gyártás technika

Kommuni-kációs

technika

Informatika

Marketing

Üzem és vállalat-

gazdaságtan

Integráló gondolkodás

• Szoros kapcsolata van műszaki és egyéb

tudományágakkal is.

• 1950-es években kerül a logisztika az üzleti

szféra érdeklődési körébe

• „A logisztikába beletartozik minden tevékenység,

amellyel egy hálózatban mozgásokat és

tárolásokat alakítanak ki, irányítanak és

szabályoznak. Az együttes működés a hálózatban

dolgok áramlását indítja meg úgy, hogy a teret és

az időt lehetőleg minél eredményesebben hidalják

át.”


Interdiszciplináris logisztika

A logisztika, mint tudomány és

gyakorlat, folyamatosan új elemekkel

bővül; a szerzők más-más elemét

kívánják hangsúlyozni ezen

interdiszciplináris tudománynak, amely

ma már az

– ellátási lánc (supply chain), illetve

– értéklánc (value chain), vagy

– újabban igény lánc (demand chain)

fogalmakkal jellemezhető.


2. A LOGISZTIKA A GAZDASÁGI ÉS

TÁRSADALMI MŰKÖDÉS

RENDSZERÉBEN


Magyar Logisztikai Stratégia 1

A gazdasági növekedésben, a beruházás ösztönzésben, a versenyképesség

növelésében, és a fenntartható fejlődésben betöltött szerepe miatt kiemelt

jelentőség tulajdonítható a logisztikának.

– a Közösség lisszaboni programja,

– közlekedéspolitikája (Fehér könyv),

– az európai áruszállítási logisztikai cselekvési terv (FTLAP),

– a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) intézményi

stratégiája és

– a Logisztikai Egyeztető Fórum (LEF) által javasolt Nemzeti Logisztikai

Stratégia (NLS)


Magyar Logisztikai Stratégia 2

Célja:

– Magyarország mint európai logisztikai központ kialakítása szempontjából kiemelt jelentőségű interkontinentális áruelosztó csomóponttá (cargo hub) váljon,

– Az adriai- és fekete-tengeri kikötők egyik hátországává (hinterland) fejlődjünk,

– A Nyugat-Európa-Balkán, Dél-, Nyugat-Európa-FÁK, illetve Közép-, Kelet-Európa észak-déli irányú hazánkon áthaladó útvonalainak tranzitpotenciálját kiaknázzuk.


Magyar Logisztikai Akcióterv 1

Az akcióterv az alábbi stratégiák determinációit veszi

figyelembe:

– a személyközlekedés, hálózatos közlekedési infrastruktúra-fejlesztés

terén az 2008-2020-as Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégiáét;

– a hulladékgazdálkodásnál, az inverz/reverse logisztikánál a 2007-2016-

os települési szilárdhulladék-gazdálkodás fejlesztési stratégiáét;

– a csővezetékes szállítással, illetve kapcsolódó energia (pl.

bioüzemanyagok) kérdések esetében a 2007-2020-as

energiapolitikáét.


Magyar Logisztikai Akcióterv 2


A logisztikai akcióterv középtávú (2009-2013) célokat, és ennek eléréséhez

szükséges kormányzati intézkedéseket tartalmazza, három fő pillére:

Szabályozási környezet

közlekedési-logisztika

általános, vállalkozásokat

érintő szabályozások

Logisztikai erőforrások

közlekedési infrastruktúra

logisztikai központok

outsourcing

HR

K+F+I

Logisztikai kapcsolatok

közlekedési-logisztikai diplomácia

ország marketing

együttműködések

Összegezve

• A magyar közlekedéspolitika, a Logisztikai Akcióterv és a Magyar Logisztikai Stratégia célja az, hogy hazánk logisztikai központtá váljon.

• Fejlesztenünk kell a közúti, vízi, légi, és vasúti közlekedés rendszerünket és az ehhez tartozó szolgáltatásainkat, valamint az információáramlást.

• Ügyelnünk kell a környezeti értékeink megvédésére, gazdasági környezetünkre.

• Támogatnunk kell a hazai kis- és közép-vállalkozásokat

• A technológia korszerűsége adott, ezzel javítva a szolgáltatásnyújtás hatékonyságán, amely mellé párosítva a megfelelő humán erőforrást nagyobb a lehetőség ennek a rendszernek a kialakítására.


Középtávú Logisztikai Stratégia 1

• A logisztikát gazdasági súlyának megfelelően kezelő stratégiai terv, amely hozzájárul a foglalkoztatás és a beruházások bővüléséhez, Magyarország versenyképességének növekedéséhez.

• Ezt a Transz-Európai Közlekedési Hálózat fejlesztési prioritásként kijelölt irányai is megerősítik, hiszen a IV-es, az V-ös, a VII-es és a X-es közlekedési folyosók országunkon áthaladva és Budapesten egymást keresztezve szembetűnő módon képezhetik a régió áruáramlási folyamatainak középpontját.


Középtávú Logisztikai Stratégia 2

• Az ország logisztikai központtá

válása pozitív hatással van az alábbi

területekre is:

– az ország tőkevonzó és tőkemegtartó

képessége;

– a lakosság áruval és szolgáltatással való

ellátottsága;

– a regionális egyenlőtlenségek;

– a versenyképesség.


3. AZ INTEGRÁLT LOGISZTIKAI

SZEMLÉLET- ÉS KÖLTSÉGKONCEPCIÓ


Ellátási lánc-menedzsment (Supply Chain

Management – SCM)

• A logisztika alapjain felépült új irányzat a modern vállalati működésben.

• Az ellátási lánc folyamata a nyersanyag-kitermeléstől a késztermékeknek a végfelhasználókhoz történő kiszállításáig tart, illetve magába foglalja a termékhez kapcsolódó különböző szolgáltatásokat (szervizszolgáltatások, hulladékkezelés, újrahasznosítás).

• Feladata: biztosítsa a termékek, a szolgáltatások és információk akadálymentes áramlását az ellátási lánc mentén, annak érdekében, hogy a fogyasztók igényeit minél jobban kiszolgálják a lehető legalacsonyabb költségen.


SCM menedzsment • A termelővállalatok, beszállítók, vevők, különféle logisztikai szolgáltatók

logisztikai rendszereinek összekapcsolását integrált ellátási láncnak nevezzük.

– Célja: az értéktermelő folyamat minőségének, hatékonyságának javítása, melyet a hatékony működés biztosítása érdekében menedzselni szükséges.

• Az ellátási lánc menedzselésével versenyelőnyt lehet elérni, mely megnyilvánul a

– forgalom és nyereség növekedésében,

– a készletek csökkenésében és

– az átfutási idők rövidülésében.

• Az SCM-en belüli egyes folyamatokkal kapcsolatos döntéseknél az egész SCM-re gyakorolt hatást vizsgáljuk, és az alapján optimalizálunk a kis részterületen is.

• A „hagyományos” SC (Supply Chain) elsődlegesen csak a főbb operatív műveleteket (beszerzéstől az értékesítésig) vette számításba.


Ellátási lánc műveleti referencia

modellje (SCOR) • SCOR - Supply Chain Operations Reference

• 1996-ban fejlesztette ki az Ellátási Lánc Tanács

• 3 komponenst használ:

– az üzleti folyamat újratervezése,

– a teljesítményértékelés és

– a legjobb gyakorlatok elemzése.

• Meghatározza a folyamat jelenlegi és ezt követően a kívánt állapotát, a teljesítményértékelés során megállapítja a működési teljesítmény mutatójának a célját.

• A legjobb gyakorlati tapasztalatok elemzése területén azonosítja azokat a módszereket és megoldásokat, melyeket a legjobban teljesítő hasonló szervezetek használnak.


A SCOR 5 folyamata

• kiegyensúlyozza az összesített keresletet és kínálatot; Tervezés:

• átfogja a tervezett és az aktuális keresletnek megfelelő termékek és szolgáltatások beszerzését; Forrás:

• magába foglalja a tervezett és az aktuális kínálatot kielégítő anyagok végtermékké alakítását; Gyártás:

• a megrendelés, a szállítás és az elosztás menedzsmentet tartalmazza; Kiszállítás:

• a különböző okból visszaküldött termékekkel foglalkozik. Visszaküldés:


SCOR modell


Terv

Deliver

Return

Beszállító

beszállítója

Source

Return

Vevő vevője

Internal or External Internal or External

Building Block Approach

Folyamatok

Best practice Technológia

KPI

Deliver Make Source

Return Return

Beszállító Vevő

Deliver Make Source

Return Return

Vállalatunk

Forrás Gyártás Kiszállítás

Visszutas Visszutas

A logisztika helye az értékláncban – Porter 1

• Porter: a logisztikai szolgáltatások értéke hozzáadódik a vállalat teljesítmé-

nyéhez, és növeli a vállalat nyereségét.

• Porter a logisztikai tevékenységeket az elsődleges aktivitások közé sorolja, tehát

nem elhanyagolható a létük.

• ,A rendszer célja a logisztikai költségek csökkentése, mely által növekszik a

nyereség.


Irányítás és adminisztráció

Emberi erőforrások

Technológia fejlesztése

Beszerzés

Befelé

irányuló

logisztika

Termelés Kifelé

irányuló

logisztika

Marketing és

értékesítés

Szerviz,

utógon-

dozás

A logisztika helye az értékláncban – Porter 2

• Azok a cégek lesznek képesek versenyelőnyök kialakítására, melyek

képesek ezt az egész rendszert együttesen koordinálni.

• A logisztika értelmezése, átfogja az egész vállalat működésének minden

tartományát és a definíció magában hordozza a fő területeit a vállalati

anyagáramlásnak, valamint a logisztikai célokat.

• A logisztika céljai bonyolult folyamatok hatékonyabbá tételét szolgálják.


Szállító

értéklánca

Termelő

értéklánca

Csatorna

értéklánca

Fogyasztó

értéklánca

A 9M-elv


Megfelelő információ

Megfelelő anyag

Megfelelő energia

Megfelelő személyek Megfelelő helyre

Megfelelő

mennyiségben

Megfelelő minőségben

Megfelelő időpontban

Megfelelő költséggel

… eljuttatható legyen.

Összköltség szemlélet 1 • Az összköltségelemzés a logisztikai folyamatok menedzselésének

legfontosabb eszköze.

• A vállalkozásnak sokkal inkább a logisztikai összköltség, mintsem az egyes

tevékenységek költségeinek csökkentésére kell törekednie (ez

az összköltség növekedéséhez vezethet). Példák:

– Egyetlen országos késztermékelosztó központ létrehozása: készlettartási és raktározási

költségek , szállítási költségek , esetleges alacsonyabb vevő- és kiszolgálási szint -

csökkenhet az értékesített mennyiség.

– Nagy mennyiségű beszerzések: a mennyiségi kedvezményből eredő megtakarítás kisebb

lehet, mint az ezzel előidézett készlettartási költségnövekmény.

• Minden esetben figyelembe kell vennünk valamennyi logisztikai költséget!


Összköltség szemlélet 2

• Egy adott költségtípus csökkentése ugyanis egy másik (vagy esetleg az összes

többi) komponens növekedéséhez vezethet.

• A hatékony vállalatvezetés és valós költségmegtakarítás csak integrált logisztikai

rendszert működtetve valósítható meg.

• A vállalatoknak új módszereket kell kidolgozniuk a bevételek növelésére, illetve a

költségek csökkentésére:

– a logisztikai költségek gyakran az összköltség 8–43 %-át teszik ki;

– vevők egyre összetettebb szolgáltatásokat igényelnek, és ehhez a legfontosabb eszköz

megint csak a logisztika („hely- és időhasznosság”).

• A kisebb vállalkozások ezt a funkciót nem is különít(het)ik el önálló szervezetbe. A

logisztikai költségek komplex kezelése azonban IT támogatással számukra is

megvalósítható.


Ellenőrző kérdések

1. A logisztika régen és ma. Miért nevezzük e tudományterületet

interdiszciplinárisnak?

2. A Magyar Logisztikai Akcióterv és a Magyar Logisztikai Stratégia célja.

A logisztika szerepe Magyarországon.

3. Mi az ellátási lánc-menedzsment (SCM) folyamata, feladata, célja?

4. SCOR modell lényege

5. Mi a lényege a Porter-féle értékláncnak és érték rendszernek?

6. Az 5-6-7-9 M-elv

7. Mit jelent a logisztikai költségek komplex kezelése?


A logisztikai szemlélet jellemzői:

A . A rendszerszemléletű probléma megközelítés

B . A folyamat-orientáltság

C . Keresztmetszeti funkció. D . Összköltségszemlélet

2014.02.11. 35

Melyek a légi szállítás előnyei?

A. gyors fuvarozás, kis kárveszély, megbízható

bárhova képes szállítani

B . gyors fuvarozás, alacsony csomagolási költségek,

rugalmas tarifakialakítás, megbízható

C. teljes hálózati lefedés, zárt rendszer, gyors

D. gyors fuvarozás, megbízható, alacsony csomagolási

költségek, rugalmatlan tarifakialakítás,

Kötelező irodalom

Pohl Árpád, Szászi Gábor (szerk.):

Közszolgálati Logisztika

Budapest: Nemzeti Közszolgálati és

Tankönyvkiadó, 2014. 208 p.

(ISBN:978-615-5344-37-4)


Elérhetőségek

Dr. Lakatos Péter

egyetemi docens


+36 30 9702 865

[email protected]

mailto:[email protected]





Documents

KÖZSZOLGÁLATI LOGISZTIKA - Egyetemi docens · • A logisztika értelmezése, átfogja az egész vállalat működésének minden tartományát és a definíció magában hordozza